1538.

SZÉKELY István: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n [Krakkó, valószínűleg: 1538. Hieronymus Vietor.] [30] p. Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere látható. A címlevél után előszó olvasható. A tizenkét hónap szerinti öröknaptárt a Cisiojanos, majd hét rövid fejezet követi: A vasárnapok betűiről, Officia mensium, Sol in signis Zodiaci, Az aranyos számról, A húshagyatról, A húshagyatról való tábla, Az újholdnak megleléséről. A művet A kottáról címmel a magyar számnevek zárják. A hónapokra szóló rigmusok incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava hév pecsenyével. Kanyaró Ferenc az egyes naptári hónapok végén olvasható rigmusokat disztichonoknak, "klasszikus ízű" magyar hexametereknek gondolta, amelyek megelőzték Sylvester János híres klasszikus mértékű magyar verseit. Horváth János ezzel szemben megállapította, hogy e sorok ritmikusak ugyan, de nem minősíthetők klasszikus verseknek.
A Cisiojanos szövege pedig prózának látszik, amely helyenként egyezik a középkori nyelvemlékekben (Peer-kódex, Thuróczy kódex) található csíziókkal és az 1590-i kolozsvári Cisio módosításával került át a későbbi magyar naptárakba. A legrégibb nyomtatott magyar nyelvű naptárunk kiadási évének tekintetében bizonytalanság van. Évszám nincs feltüntetve a köteten. Az évszám hiánya indokoltnak tűnhet, mivel öröknaptár és nem egy adott évre szóló kalendárium. Már Szabó Károly megállapította a betűtípusok alapján, hogy e mű Hieronymus Vietor krakkói nyomdájában készült, és úgy vélte, hogy az 1538-nál később nem jelenhetett meg. Az előszó szavait - kit jó néven ha veendenek, többre és nagyobbra ennek utána igyekezünk - ugyanis Székely Istvánnak két 1538-ban megjelent jelentősebb munkájára (Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság; Istenes Énekek) vonatkoztatta.
Így - Szabó Károly szerint - e naptárának ezelőtt kellett volna megjelennie: "teljességgel nem kételkedhetünk a felől, hogy ezen kis kalendáriom nyomtatási idejét 1538 előttre, vagy legalább is 1538 elejére kell helyeznünk" - írja 1876-ban. Székely István 1538-ban került Szikszóra iskolamesternek, ahol több tankönyvet írt. Itt születik a Szikszai oskolabeli gyerekeknek, és az öröknaptár előszavában is "vélém, hogy valamit használnék az magyarul olvasó gyermekeknek" ajánlással nekik szánja a könyvet. A könyvészeti kutatás inkább az 1538-as kiadást valószínűsítette, más évszámokra tett utalások nem meggyőzőek. A címlapon látható fametszetes címer, amely a harmincas évek krakkói nyomtatványaiban még ép, e kiadványon már sérült - a keret jobb felső sarka és a kettőskereszt középső szárának jobb oldala ki van törve - mint ahogy az Székely 1548-ban megjelent Zsoltár könyvén is látható.
Varjas Béla megállapította, hogy a nyomtatvány már a Vietor-műhelynek a magyar helyesíráshoz kiegészített betűkészletével, tehát az 1540-es években készülhetett (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 63.).; Krakkóban, Hieronymus Vietor könyvnyomdász adta ki, a Szikszón, Olaszliszkán és Göncön működő Benczédi Székely István protestáns (a krakkói egyetemre 1529-ben még obszerváns ferences rendi barátként, azaz katolikusként érkezik. Krakkóból már lutheránus lelkészként jön haza. A protestáns vallás hazai két nagy ága közül az 1540-es évek végén a kálvinizmust választja) iskolamester és prédikátor: magyar nyelvű öröknaptárát.
Ez a legelső nyomtatott magyar nyelvű naptárunk. Közli az év 12 hónapjának magyar neveit, a hó napjainak számát, majd hetenként és naponként a nevezetesebb névünnepeket. Jelzi az évszakok kezdetét, azt hogy a Nap melyik csillagképben jár, mikor kel és nyugszik. Az aranyos szám és a vasárnapi betűk külön táblázatokban közlése biztosította, hogy a naptárt bármelyik évben használhatták. Ezzel számították ki a mozgó ünnepeket és az újhold feltűnésének idejét is. A könyv végén megtaláljuk magyarul a számjegyek sorát: egytől húszezerig. [KSZ.]

          1558.

[1] KALENDÁRIUM az 1558. esztendőre. Red. Paul Fabricius. - [2] Prognosztikon. Bécs, 1557. [Raphael Hoffhalter?] Naptár és prognosztikon. Paul Fabricius udvari matematikus és csillagász a XVI. század második felében a bécsi egyetem tanára volt. Számos naptárt szerkesztett, amelyek nemcsak latinul és németül jelentek meg Bécsben, hanem Prágában csehül is kiadták. Fabricius 1558. január 1-én Nádasdy Tamás nádorhoz írt levelében arról panaszkodott, hogy egy bizonyos nyomdász Fabricius naptárát (ephemerides) egy idegen prognosztikonjával és nem az övével adta ki magyarul (meam Ephemeridem et alienum prognosticum expressit Hungarice, ... prognosticon meum Hungaricum non prodierit). Fabricius magyar naptárából és az ismeretlen idegen magyar nyelvű prognosztikonjából, amely nyilván 1558-ra szólt és Bécsben készült, nem maradt fenn példány.
Lehetséges, hogy az ismeretlen nyomdász Raphael Hoffhalter volt, akinél ez időben a nyomdászatot Huszár Gál tanulta, és akinek a műhelyében ezekben az években magyar nyelvű nyomtatványok, közöttük naptárak is készültek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 137.) [KSZ.*]

          1561.

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1561. esztendőre.] [Bécs, 1560. Raphael Hoffhalter.] [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. E nyomtatványból csak a naptárnak maradt fenn hét levélnyi töredéke. A januári hónapversnek az incipitmutatóra utaló és kikövetkeztethető kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Fazakas József és Sajó Géza megállapították, hogy a naptárt az 1561. évre szerkesztették és Bécsben, valószínűleg Raphael Hoffhalter műhelyében nyomtatták. Itt ugyanis a következő évben hasonló kalendárium készült. Ez utóbbit Bornemisza Péter fordította Tomasz Piotrkowczyk latin nyelvű munkájából, és lehetséges, hogy már ez az 1561-es kalendárium is így készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 159.) [KSZ.*]

          1562.

[1] KALENDARIOM es az aegh forgasabol valo igaz itiletek, Ky az Craccai Piotrcoui Thamas szerzese szerind forditatek magiarra, Pesti Bornemissa Peter Deak altal. Az edes iduözitö vrunk Iesus Christus születesenek M.D.LXII Eztendeiere. Az hodnak fogiatkozasa lezen szent Iacab hauanak 15 napjan [A címlapon fametszet: a Hold.] Az felseges Roa’y Chazarnak engedelmöböl Bechbe niomtata Raphael Hofhalter. - [2] (Igaz iöuendö itiletek Christvs vrunk születese vtan valo M.D.LXII eztendönek szolgaltatasara. Az Craccai Piotrcoui Thamas iudicioma szerint, szerzetek pesti Bornemissa Peter deak altal. Venus chyllag ez eztendönek igazgatoia Iupiter penig segitö tarsa. Bechbe niomtata Raphael Hofhalter.) Bécs, [1561.] Raphael Hofhalter. [48 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen, végén hiányos példány ma nem található, és csak Hodinka Antal, valamint Dézsi Lajos leírása alapján ismert.
Eszerint a naptár címlapját Magyarország fametszetű címere díszítette, amely a prognosztikon címlapján megismétlődött. Ez utóbbi hátán állt Bornemisza Péter ajánlása Bécs 1561. szeptember 30-i kelettel Zríni Miklós úrnak ... őfelsége hű tanácsának, fő tárnokmesterének és Baranya vármegye ispánjának. A naptárhoz szükséges számításokat Tomasz Piotrkowczyk krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. Nevét Kovács Imre egy korábbi sajtóhiba miatt "Tiotrcovi"-nak írta. Schulek Tibor, aki az unikumot már a két világháború között hiába kereste a Batthyányak körmendi gyűjteményében, Bornemisza Péter közreműködését a magyar naptárak kiadásában tanára, Paul Fabricius hatására vezette vissza. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 165.) [Espenak szerint 1562. július 16-án 03.29 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

          1569.

[1] JUDICIVM magyar nyelven, mind a béczi, mind a crackai judiciumokból egybe gyüjtöttet és megtolmáczoltattot Christus születése vtan 1569. esztendöre. - [2] Practica ez esztendöre 1569. Az crackai és beczi practikábol egybegyüjtöttet. Kolozsvár, 1568. Heltai. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány a legrégibb Magyarországon nyomtatott naptár. Töredékét, amely ma nem található, Kanyaró Ferenc áztatta ki Heltai Gáspár műhelyében készült kötésből. A táblában javítgatásokkal és törlésekkel teli kézirat-töredéket is talált, amely arról tanúskodott, hogy a naptárt krakkói és bécsi minták nyomán maga Heltai állíthatta össze. A nyomtatvány eredetileg két külön címlappal ellátott részből, a tulajdonképpeni naptárból és jövendöléseket tartalmazó prognosztikonból állott. Formátumát Kanyaró tizenhatod rétben határozta meg. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 257.) [KSZ.*]

          1571.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: KALENDARIVM az egnek forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe es mastani Vrunk Iesus születetesse vtan MDLXXI esztendöre curelouiai Szanizlo Iacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudicioma szerent E. G. altal magiarra fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, az felseges Rom. Chászar kegielmes engedelmeböl. Bécs, [1570.] Stainhoffer. [50 levél]. Naptár és prognosztikon. A ma már csak a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött múlt századi kéziratos kivonat alapján ismert nyomtatvány címlapján Magyarország címere volt látható. A prognosztikon külön címlapja azonos volt az első címlappal, csak a fordító E(gyedúti) G(ergely) nevére történő utalás maradt el. A prognosztikon elején N. Mikaczius három verse állt: (1) Ad ... Nicolaum Telegdinum lectorem et canonicum - (2) Ad authorem - (3) Ad lectorem.
Ezt követte a fordító ajánlása: Az én tisztelendő és bizodalmas uramnak és patronusomnak, Thelegdi Miklósnak, a nemes esztergomi káptalannak lektorának Egieduthi Gergely. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A Telegdinek szóló ajánlás szövegét kiadta Stettner György. A kalendáriumot Stettner (Zádor) György még az eredeti nyomtatvány alapján írta le Toldy Ferenc és Szabó Károly már csak az említett kéziratos másolatot ismerte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 273.) [KSZ.*]

Kalendárium 1571-re. Debrecen, 1570. Komlós András. XVI. századi adat alapján feltételezhető. Naptár. Gulyás Pál figyelt fel arra, hogy Komlós András debreceni nyomdász egyik 1570-ben megjelent kiadványának címlapján díszítésként naptárjegyeket alkalmazott. Ebből Gulyás arra következtetett, hogy Komlós berendezkedett naptárak nyomtatására, de ezekből nem maradt fenn egyetlen egy sem. A naptárjegyek ilyen másodlagos felhasználása igen szokatlan. Lehetséges, hogy talán éppen azért került erre sor, mert eredeti rendeltetésüknek megfelelően, naptárban ezekben az években nem használták Debrecenben. Ennek ellenére feltételezhető, hogy már Komlós is nyomtatott naptárakat, de példány nem maradt belőlük. A naptárak, mint elavuló használati nyomtatványok, különösen ki voltak téve a pusztulás veszélyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 276A.) [KSZ.*]

          1572.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: (KALENDARIVM, az egnek forgasabul megh smert es el rendelt praktikaiual eggietembe, az mastani urunk Iesus szöletese után M.D.LXXII. esztendure curelouiai Sztanizlo Iacobeius mester, Crakkai Academianak Astrologiai iudicioma szerin E. G. altal magiarra mastan fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtattott, az fölseges Romai Chászar kegielmes engödelmeböl.) Bécs, [1571.] Stainhofer. [48 levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen példány címlevele és utolsó levele hiányzik. Feltehető, hogy a címlapon itt is a magyar címer állt, akárcsak az előző évi kiadásban, a cím pedig megegyezett a prognosztikon külön címlapján olvasható címmel.
A naptárrész után áll a prognosztikonra is vonatkozó belső címlap, amelyet a fordító Gregorius Egieduthinus ajánlása követ Antonio Verantio archiepiscopo ecclesiae metropolitanae Strigoniensis ... patrono, ami után a prognosztikon szövege következik. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Stanistaw Jakobeius z Kurzelowa krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. Az egyes hónapokra jellemző rigmusok forrásait Szilády Áron abban a De proprietatibus duodecim mensium című költeményben találta meg, amely a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben keletkezett munkájára vezethető vissza. A fordítás és az átdolgozás feltehetően Egyedúti Gergely munkája. Kovács Imre a változatos és gazdag prognosztikon tartalmát ismertette. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 294.) [KSZ.*]

          1573.

  [1] [KALENDARIUM az 1573. esztendőre Jacobeus Sztaniszlótól.] - [2] (Practic, az az: az egeknec forgassábol, és Czillagoknac iarasabol szözettet iöuendülés, Christus Wrunknac születésénec vtánna valo esztendöre. 1573. Az Iacobeus Sztaniszlo Mestertöl. Crackoban. A Mars Planeta Wra ez esztendönec. Ivpiter és Venus tarsai.) [Kolozsvár, 1572. Heltai Gáspár.] [58] p. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány egyetlen ma ismert példányának címlapja hiányzik. (1) Az égbeli tizenkét iegyek [Kos, Oroszlan, Lövő, Bika, Szüz, Back, Kettőssec, Mértéc, Vízöntő, Rác, Scorpio, Halac] után következik a naptár, amelynek végén vásárjegyzék A sokadalmok címmel.
Az első részt a holdfogyatkozásról szóló híradás zárja [Ez estendoben, M.D.LXXIII. Leszen egy tellyes Ecclipsis: Az az, A Hóld besötütetic, á bokor Czillagnac, á Sárkánnac, feiénel: 19. wyiára, és Sciopulusra 30. Mint eszt meg láttyuc á Karáczon Hauánac tellyes voltában, Annac az Hólnapnac 8. napián. Leszen pedig felic szinte 10. orakort éyel. Minut. 31. Tudnia ilic á 8. napnac köuetkezö éyen. - Mikoron á Hóldnac nagy fogyatkozássa leszen. Mert az Ecclip. á kezdeti leszen 8. orak estue. A közepi leszen 10. orak. Az vége leszen 12. orakort. Az ö tellyes hoszsza leszé 3. oraig, m. 42. Es á hold ieszen fekete mayd egy egész oraig, minde viiágoság nelkül.]. A prognosztikon önálló címlappal kezdődik. A naptárról elsőnek Waltherr László adott hírt, akinek közlését mások is átvették.
Toldy Ferenc a mű szerzőjének "Szaniszló Jakab mestert" tartotta, és megjegyezte, hogy Jankovich Miklós látta ugyan, de címlapja nem lévén a kiadás helyét nem tudta meghatározni, a könyvdíszek alapján mégis Heltai Gáspár nyomtatványának tulajdonította. Szabó Károly átvette Toldy adatát és ezt az 1573-i lappangó naptárt a szerző, Stanislaw Jakobeius z Kurzelowa alapján a bécsi sorozat folytatásának gondolta. Szinnyei József Szabó tévedését folytatva a két előző naptáréhoz hasonlóan ennek fordítóját is Egyedúti Gergelyben jelölte meg. Közlésében ráadásul még sajtóhiba is csúszott (1573 helyett 1593 áll), amit később mások is átvettek. Tolnai Gábor részletesen leírta az ismét előkerült példányt, és a betűtípusok valamint a nyomdadíszek alapján megállapította, hogy Kolozsvárott 1572-ben Heltai Gáspár műhelyében készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 315.) [Espenak szerint 1573. december 8-án 19.14 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.]

          1575.

HELTAI Gáspár: Chronica az magyaroknac dolgairol: mint iöttec ki a nagy Scythiaból Pánnoniában, És mint foglaltác magoknac az országot: És mint birtác aszt Hertzegről Hertzegre, Es Királyról Királyra, nagy sok tusakodássockal és szantalan soc viadallyockal, Mellyet Heltai Gaspar meg irta Magyar nyelven. Es ez rendre hoszta, Az Bonfinius Antalnac nagy könyvéből és egyeb Historias könyvekből, nem kiczin munkával. Colosvárott 1575, Heltai G. A kinyitott könyvben a lapok bal oldala számozatlan, csak a lapok jobb oldalán van oldalszámozás. Az utolsó számozott oldal: 208 p. Csillagászat: p. 32. jobbra: [Szent István királyról] "Az ö halálának utána nagy tsudák és veszedelmek lönek. Mert sok városok és faluk meg-égének, föld-indúlások-is lönek. Két napot-is látának az égbe.";
p. 67. jobbra: "Azonközbe egy Cometa, auagy üsteges czillag támada az egen. Es ne soc nap mulva meg hala az iámbor Lajos király, kit meg siratá mind az egész ország. ... Lőn Lajos királynac halálla mikoron irnanac Christus-Wrunknac halála vtán mindőn iránac, 1382."; p. 109. balra: [Hunyadi Jánosról] "Az ő halálát sok jelek mutatták-meg annak előtte. Mert az elött egy üstökös tsillag támada az égbe, és marada vagy harmintz napig ’s a t. E’ lön a’ vége az jámbor vitéz Hunyadi Jánosnak, Magyar Országnak Gubernátorának.";
p. 143. jobbra: Esztergomi János érsek nagy palotát épített. "Azon palotában az eggyik hoszszú falon renddel szépen mind meg-íratta vala szép és drága festékekkel mind a Magyaroknak Öseket, a’ Scithiai Hertzegeket, annak-utána a’ Királyokat. Nem íratta vala pedig a’ Királyoknak képeit tsak Mátyás Királyig, mikoron ö élt, hanem Mátyás Király uánn-is egynehány ablakot íratott-meg; mellyet valami Prognosztikumból, avagy a’ tsillagoknak járásából vett jövendö-mondásból, és úgy akarta az ö utána valóknak azok a’ képek által jelenteni, mi vólna jövendő ez országban."; p. 164. jobbra: [Hunyadi Mátyás királyról] Napfogyatkozás Bécs megszállása évében Klaustronamburg. "És a’ kastély, melly a’ híd’ végén vala, a’ föld felé, a’ sok nyomorgatás utánn meg-adá magát Szent-György havába [1484. ápr.], melly napon olly setét Ecclipsis jön, hogy nappal sok helyen látszanának a’ tsillagok az egeken.";
p. 164. jobbra: "Mikoron pedig Mátyás Király az esztendönek a’ kezdetiben, mikoron írnának Krisztus Urunk születésének utánna 1485 meg-akarná szállani Bétset, elöször meg-láttatá a’ tsillagoknak forgását, és azoknak forgása szerént úgy kezde Bétsnek vítatásához."; p. 168. balra: "És e’képpen akara Mátyás Király Magyar Országból Olasz országot tsinálni, és mindenütt kerestete tudós népeket, kik az égi forgáshoz, és a’ tsillagoknak járásához tudnak vala..."; p. 171. jobbra: Harcok előtt a csillagnézők véleményét is kikérte. "Annak-utána Mátyás király megkérdvén a’ tsillag nézőket...";
p. 172. jobbra: [Német Újhely ostroma.] "Harmad napra annak-utána (mert az egeknek szerentsés forgását várta vala-meg) ő maga-is Mátyás Király be-méne Újhelybe."; p. 178. balra: A budai palotában a piac körül "egy-egy faragott oszlopot akara állatni, és az oszlopnak az oldalában akarta az Lektornak székit helyheztetni, holott a’ Doktorokat el-akarta rendelni mind végig, minden oszlop mellett a’ letzkéknek ólvasására, ... az hetedik mellett az hetedik Lektor az Astronomiát." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 360.) [KSZ.]

          1576.

[1] IVDICIVM magyar nyeluen: az 1.5.7.6. Esztendöre, mellyic 13. hónac fénye és Bissextilis leszen. Ez Esztendönec Vra leszen Saturnus, társa Mercurius, tanátsadóia Mars. Ez Esztendöben az Hold fenye el vesz Oktobernec 8. napian 2 orakór 24. gradicz az [Kos ábrázolás] [A címlap jobb oldalán egy alulról nagyrészt elfogyott Hold rajza], Szebenbe. Heusler Marton Altal. - [2] PRACTICA AZ 1. 5. 7. 6. Esztendőre Christus vrunknac és üdvezitőnknec születése vtán, melly 13, hólnapi és Bissextilis leszen. Szebembe, [1575.] Heusler Márton. [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A kalendárium "B" ívének több példányát Hellebrant Árpád kötéstáblából áztatta ki, a megjelenés helyét azonban sem ő, sem Dézsi Lajos nem tudta megállapítani. A betűtípusok, a naptárjelek és a papír vízjele alapján Borsa Gedeon szebeni nyomtatványnak határozta meg.
Megállapítását utóbb igazolta a címlappal együtt előkerült "A-D" ív, amelyet Jakó Zsigmond ismertetett. A kalendárium egyidejű latin kiadása is megjelent. Ez feltünteti a naptár kiszámítójának és a prognosztikon írójának, Stanislaus Jacobeius Cureloviensisnek nevét is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 364.) [Espenak szerint 1576. október 7-én 22.26 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

          1578.

  MISOCACUS, Wilhelm: Prognosticon. Prognosticon az wy Cometa felöl valo Iöuendülés, mely ez el múlt 1.5.77. Esztendöben Sz. András hauában tetzet meg Iöuendöltetöt Dantzkába az Vilhelmus misocakus Mester által, És dedicáltatot az Felséges és hatalmas Istuán Királynac, Lengyel ország Királlyánac. Nyomtattot Magyar nyeluen Colosuarat Heltaj Gaspárne Mühellyebe. 1.5.78. Esztendöben [A címlapon metszet a táj feletti üstökösről: csóvája balra húzódik, a látóhatárral párhuzamosan] [16 levél]. 31 p. Értekezés az üstökösökről. A címlevél hátán a mű tartalmi beosztása olvasható. A következő levélen a szerző ajánlása Báthori István lengyel királynak: A felséges és hatalmas fejedelemnek István királynak ... Vilhelmus Misocakus dantzkai astrologus hívséges és alázatos szolgálatját ajánlja mint kegyelmes fejedelmének. A mű hat fejezetből áll.
Ebből az első beleolvad az ajánlásba, az utolsó külön címet is visel: Ez mostani 1577. esztendei cometanac allapattyáról és ielensegéröl, ki Sz. András hauánac 12. napyán tetzöt fel. Toldy Ferenc e művet a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának, a végén csonka példánya alapján ismertette Szabó Károly is csak ezt a példányt látta. Leírása kiegészíthető a Fraknói Vilmos által könyvtáblából kiáztatott töredék alapján, amely ma az Országos Széchényi Könyvtárban található. Az ismeretlen szerző Wilhelm Misocacus álnévvel Observationes astronomicae pertinentes ad novam cometam qui visus est jam anno 1577 címmel Gdanskban 1578-ban adta ki művét.
A könyv a számozatlan 16-17. oldalán írja [az 1572-es szupernóváról]: "1572. Esztendőben Sigmond Lengyel Király halála vtán wy Czillag tetzéc meg nagy, Sz. András hauában, üsteke nem vala, sok fele szinbe változot, mert sárga szint, néha feyért, néha vereset mutatot, Az eghen kedig mely Czillagot Casseopeyánac ueueznec annac szekibe lőn maradása, ki az töb Czillagoknac iarasa szerént el nem nyugot, henem azon helybe látzot meg mind addig a míg el veszet vgy mint hat holnapig: Efféle Cometát az Astrologusoc Rosanac hiyác mert keréc formáya, üsteke nelkül vagyon, Mellyből Királyoknac, nagy Wraknac halalat és nagy változassokat iöuendülnec, miuel hogy kedig az Eghbeli iegynec kit Bikánac neueznec, 10 gradusa alat fenlic vala ez a Rosa czillag, mely iegy alat Russia és Polonia vagyon kegyetlen dulassokat és rablassokat ielent vala." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1600., 414.) [KSZ.]

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1578. esztendöre, Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1577. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A bártfai tanács 1579 elején kelt felterjesztésében felsorolta a helyi nyomdász, David Gutgesell addig készült termékeit. Ezek között szerepel: calendaria. Ez az adat elsősorban az 1579-re szóló magyar nyelvű kalendáriumra vonatkozik, de mivel az említett szöveg kifejezetten több naptárról szól, már korábban megjelent kiadványra is lehet gondolni. Megerősíti ezt a feltevést a bártfai nyomdász 1578. szeptember 12-én a kassai tanácshoz intézett levele, amelyben arról írt, hogy működését naptárak nyomtatásával kezdte.
Ezek feltehetően magyar nyelvűek voltak, mivel a XVI. századból Bártfáról csak ilyen kalendáriumok ismeretesek. Gutgesell műhelye 1577-ben kezdett dolgozni, és bizonyosra vehető, hogy már ennek az esztendőnek végén kinyomtatta ezt az 1578-ra szóló naptárat. Bibliográfiai adataira (szerző, cím, terjedelem stb.) a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 372.) [KSZ.*]

          1579.

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1579. esztendöre Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1578. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványból ma példány nem ismeretes, de megjelenését több korabeli forrás is bizonyítja. Az egyik a bártfai tanács felterjesztése II. Rudolf 1579. február 8-i rendeletére, amelyben sommásan felsorolták David Gutgesell sajtójának addigi termékeit. Ezek között szerepeltek már naptárak: Calendaria. Kassa város levéltárában is maradtak fenn erre a naptárra vonatkozó adatok. Gutgesell 1578. szeptember 12-én kelt levelében arról írt a kassai tanácsnak, hogy mellékelve ajándékként megküldi az 1579-re szóló kalendáriumát. Ennek számításait Kassa város földrajzi helyét véve alapul egy krakkói tudós végezte.
A tanács 1578. szeptember 15-i ülésén a naptárt bemutatták, a fenti levelet felolvasták és október 29-én a naptárakért tíz rénes forintot fizettek ki jutalomként Gutgesellnek. A levél teljes szövegét Kemény Lajos közölte. A fennmaradt 1581-i és 1583-i bártfai kalendáriumok címlapjuk szerint valóban a kassai "meridiánt" vették alapul. A bibliográfiai adatokra (szerző, cím, terjedelem stb.) is e későbbi kiadásból lehet következtetni. A hallei Egyetemi Könyvár egyik kötetének táblájából előkerült egy bártfai kalendárium prognosztikonjának néhány levélnyi töredéke. Ennek csillagászati adatai kétségtelenül hibásak, mégis ehhez az évhez állnak legközelebb. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 401.) [KSZ.*]

  [1-2] PÉCSI Lukács: KALENDARIVM. Es ez mostani M.D.LXXIX. Esztendöben törtenendö neminemü dolgokrul: Annac fölötte, az idönec naponkent köuetkezendö allapattyarul, iratot Itelet. Irta Slovacivs Peter Craccai Astrologus. Magyarra fordetotta Peechi Lukach. Ez esztendöben, ide mi felénc, á Napba és á holdba, semmi fogyatkozas nem leszen. Nyomtatattot nagy Szombatba. 1579. [Telegdi nyomda.] [44 levél]. Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptár. Az ezt követő, önálló címlap nélküli prognosztikon Pécsi Lukács verses ajánlásával kezdődik: Matthaeo Poklostoi, praeposito Sagiensi. Ez után olvasható A keresztyén olvasónak című előszó. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Esztendőknek, minden időknek kezdetét áldjad. Pécsi Lukács, a nyomdatulajdonos Telegdi Miklós munkatársa, a nagyszombati nyomda vezetője volt.
Ezzel a naptárával indította meg a nagyszombati kalendáriumsorozatot, amely 1579-től valószínűleg minden évben megjelent. A sorozat minden ismert tagja azonos nyelvű, formátumú; szerepel rajtuk Pécsi Lukács neve, aki a XVII. század elejéig folyamatosan Nagyszombatban működött. A kalendáriumok szerkezete, könyvdíszeik is megegyeznek, és az újabban előkerült töredékek mind szervesen kapcsolódnak a sorozat korábban ismert tagjaihoz. A XVI. század utolsó 23 évére kiadott naptársorozat kilenc példányból, kettő korábbi leírásokból ismert, míg tizenkettő feltételezhető. A szakirodalom általában elfogadja, hogy a naptár minden évre megjelent. A kalendáriumokat mind Pécsi Lukács fordította, szerkesztette 1579-től 1588-ig Piotr Slovacki (Slovacius), 1589-től Valentinus Fontanus, 1599-től Bernhard Kracker krakkói csillagászok eredetijébol.
Az 1594-1598 közötti naptárak szerzősége bizonytalan. Pécsi látta el azokat is ajánlással és rigmusokkal. Ennek az 1579-re szóló kalendáriumnak az impresszumában kivételesen ugyanaz az évszám szerepel, amelyre a naptár szól. Ennek oka talán a nyomda működésének kezdetén előfordult késés, amiért a kalendárium csak a tárgyév elejére készülhetett el. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 441.) [KSZ.]

          1580.

Judicium magyar nyelven az 1580. esztendöre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1579. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. David Gutgesell bártfai nyomdász a korabeli adatok szerint biztosan készített naptárt az 1578, 1579. és az 1581. évekre. Ezek alapján joggal feltételezhető, hogy a kalendárium erre a közbeeső, 1580. esztendőre is megjelent. A nyomtatvány bibliográfiai adataira a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 425.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIUM mind az praktikaiaval egietembe ez ielen 1580. esztendöre az Craccay astrologus, Slouatius Peter mester itileti szerint iratatoth, mastan pedig Gradnay Thamas forditasabul magiarul niomtattatot. Az fölseges romai chaszarnak kögielmes engedelmebeöl Bechben Apffel Mihali niomtatta. [2] (Kalendarivmnak utolso resze, ki praktikanak mondatik, meliben ennechani orszagoknak tertinendeo dolgai es essety minden napi ideonec forgasiual vannak meg irva ez mastani 1580. esztendoere az craccai astrologus Slouacius Peter mester itelete szerint, mastan a Gradnay Tamas forditassabul magiarul nyomtattatot.) Bechben, [1579.] Appfel. [44 levél]. Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes. A címlapon Magyarország fametszetes címere állt.
A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után ajánlás következett: Stephano Radetio, episcopo Agriensi ... moecenati suo. Ennek aláírója a fordító, Thomas Gradnay de Jazka. E nyomtatvány egyetlen, ma lappangó példányát Hodinka Antal ismertette, nagyobb könyvészeti pontossággal pedig Dézsi Lajos írta le. A naptárhoz szükséges számításokat Piotr Slowacki krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 427.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és itéletek az ég forgása szerint 1580. esztendöre.] [Detrekő, 1579.] [Manczkouit] [Bornemisza]. [40 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Csak az "E" ív első négy levelének kiáztatott alsó harmada maradt meg. Az első levél töredékén olvasható: "magyarra fordittatott. Ivpiter mellett Satvrnus fogja fökeppen birni ez Esztendöt, Venvs kedig mind kettönec szolgal". Ilyen beosztású a prognosztikon címlapja Mantskovit Bálint 1582. évre kiadott naptárában is, amely ugyancsak az "E" ív első lapján kezdődik. A töredékes címlevél hátán az előszó vége olvasható könyvnyomtató Manczkouit Bálint aláírással. A további három levél töredéke a prognosztikon eleje. A bolygók állása megfelel az 1580. esztendőnek: a Bécsben 1580. évre nyomtatott naptár prognosztikonján is ez áll: Jupiter Saturnusszal ennek az esztendőnek fő uralkodó csillagai, Venus pediglen a megmaradt holdfogyatkozásnak okaiért mind kettőnek szolgálattal leszen.
E töredékben is van célzás holdfogyatkozásra. Hogy Mantskovit Bálint mint Bornemisza Péter nyomdásza naptárt készített 1580-ra, az Bornemisza 1580. február 18-án Detrekőből Máriássy Pálhoz írt leveléből is következtethető: Im küldtem mégis négy kötött kalendáriumot (kihúzott olvashatatlan rész), ossza ki barátainak. Kapi Ferenc uramnak is két könyvet, a negyedik és ötödik részt és két kalendáriumot. Ennek alapján már Schulek Tibor, Fitz József és Koltay-Kastner Jenő következtettek arra, hogy Bornemisza vagy nyomdásza Mantskovit 1580-ra naptárt nyomtatott. Az 1582. esztendei kalendáriumának nyomtatásáról maga Mantskovit megjegyezte: kire is az bécsi könyvárusok immár egy néhány esztendőtől fogva kértek. Bornemisza nyomdája, amelyben Mantskovit dolgozott, 1579-től 1584-ig Detrekő várában működött. Mantskovit neve itt fordul elő legelőször. Származása, korábbi működése és az időpont, amikor Bornemisza szolgálatába lépett, ismeretlen.
Az Evangéliumok és epistolák kiadás és a betűtípusok azonossága ugyanis kétségtelenül bizonyítják, hogy Bornemisza nyomdásza volt. Ura halála után egy ideig még Detrekőn nyomtatott, de már 1585-ben Galgócon a ferencesek egykori kolostorában, majd 1588 és 1589 fordulóján, Vizsolyban rendezte be műhelyét és úgy látszik Vizsolyban is halt meg 1596-ban. Fametszetei ezután részben Jakob Klöss bártfai nyomdájába kerültek, bár a vizsolyi műhely még néhány évig, 1599-ig működött. Mantskovit tevékenységével részletesen Gulyás Pál foglalkozott. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 434.) [Espenak szerint 1580. január 31-én 21.34 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1580. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1579. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Zelliger Alajos tévesen említett példányt az Országos Széchényi Könyvtárból. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 442.) [KSZ.*]

[Öröknaptár iskoláskönyvben.] [Nagyszombat, 1580 körül. Telegdi nyomda.] [24 + ? levél]. Öröknaptár és latin-magyar szójegyzék. A műnek csak töredéke maradt fenn. amely a Cisioianus második felét (június hónaptól), valamint fogalmi csoportonként rendezett latin-magyar szójegyzék egy részét tartalmazza. A csízióban minden egyes hónapról hatsoros magyar verset közöl, amely más XVI. századi kalendáriumban nem található. Az első megmaradt rigmus július hónapra szól, és az incipitmutatóra utaló kezdősora: Asszonyunk Mária azonban erede. A nyomtatvány feltehetően egy iskoláskönyv típusának emlékét őrizte meg. A nyilvánvalóan hibás nyomatban téves a lapok sorrendje. A betűtípusok tanúsága szerint a töredék a nagyszombati nyomda készletének 1583-ban történt átöntése előtt (1578 és 1583 között) készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 471A.) [KSZ.*]

          1581.

  [1] IVDICIVM Magyar Nyelven az eghi Czillagoknak forgásokról, és idöknek szám-tartássokról, ez 1581. Eztendöre, mely Embolismalisnak mondatik, 13. vy Hóldual: Petrvs Slovacivs M. által irattatot és számláltatot fél horára, és az Cassai Meridianussara. Ez Eztendöben két Hold töltén lészen Ecclypsis, de az Cassai Horizont fölöt eggik tetzik czak meg, vgy mint, Bodog Asszony hauanak 19. napián 10 ho: m: 14. enel, az Sarkany czillagnak farka mellett, az Orozlány iegynek 9. grad: m: 33. Az masik Ecclypsis Nap nyugat felé tetzik meg. Bartfan, Dauid Guttgesel. [A címlapon metszet: az Oroszlán ábrája, rajta egy fekete Hold rajza] - [2] (Prognostikon, az az: az egnek forgasabol valo itélet ez 1581. embolismalis eztendöre ... az krackai Slovacius Péter mester irásából magyarrá fordeitatott.) Bartfan, [1580.] Guttgesel. [32 levél].
Naptár és prognosztikon. A nyomtatványnak csak az első két íve maradt fenn. A prognosztikon rész önálló címlappal kezdődik. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - az azonos kivitelű és beosztású 1583-i kiadás alapján - négy íven 32 levél volt. Ennek első felét Fraknói Vilmos áztatta ki könyvtáblákból A hónapok rigmusait König György ismertette. Végső forrásukat Szilády Áron a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben írt versében látta. Különböző közvetítéssel e rigmusok számos más régi magyar naptárba is bekerültek.
Kovács Imre úgy találta, hogy a bártfai kalendáriumok versei az 1571-1572-i bécsi naptárakból megrövidítve vannak átvéve. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 449.) [Espenak szerint 1581. január 19-én 21.23 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Ez megerősíti, hogy az irodalomban közölt címlapképek 1561-nek is olvasható évszáma helyesen: 1581.] [KSZ.]

Kalendárium és praktika az 1581. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1580. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 450.) [KSZ.*]

Kalendárium és itélet az 1581. esztendőre. Detrekő, 1580. Mantskovit, Bornemisza nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt töredékek tanúsága szerint Mantskovit Bálint 1580-ra és 1582-re kalendáriumot nyomtatott Detrekőn. Feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű naptárt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 455A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1581. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1580. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 472.) [KSZ.*]

          1582.

Judicium magyar nyelven az 1582. esztendőre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1581. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt példányok tanúsága szerint David Gutgesell bártfai nyomdász 1581-re és 1583-ra magyar naptárt adott ki. Miután ezeknek alakja, terjedelme és szerzője ugyanaz, joggal feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló tartalmú és kivitelű kalendáriumot. Valószínűleg erről a nyomtatványról emlékezett meg Cornides Dániel katalógusában: "Calendarium Julianum anni 1582. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 478.) [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1582. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1581. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbenső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 480.) [KSZ.*]

[1] [KALENDÁRIUM az 1582. esztendőre.] - [2] (Iteletec, Az eg forgasa szerint: ez MDLXXXII Esztendöre. Az Krakai Fö Academianak Astrologusa Slovacivs Peternec Irasabol: Magyarra forditatott, Nihol Sliuonius Mathe irasabol meg elegyitetet.) [Detrekő,] [1581. Mantskovit,] [Bornemisza nyomda.] [52 levél]. Naptár és prognosztikon. Csak egyetlen, csonka példány és néhány töredék maradt meg. A csonka példányból hiányzik a naptár címlapja, ajánlása és január első fele. A prognosztikonból feltehetően csak az utolsó levél hiányzik. A napok számoszlopa mellett üres hely van bejegyzések számára. A naptár végén: A hold és nap fényinek elveszéséről. A prognosztikon önálló címlevele után Mantskovit Bálint könyvnyomtató ajánlása Czobor Pál és ... Czobor Márton uraimnak, Sasinban lakozóknak 1581. szeptember 21-i kelettel. Minden hónap fametszetes hónapábrázolással kezdődik. Ezeknek antik hagyományokra visszanyúló eredetét Borzsák István mutatta ki.
Bornemisza Péter nyomdája 1579-1584-ig Detrekő várában működött, s minthogy Mantskovit az ő szolgálatában állt, ezt a naptárt ott adhatta ki. Szabó Károly és nyomában Kovács Imre tehát tévesen tartották Galgócot illetve Semptét a nyomtatás helyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 487.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1582. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1581. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 495.) [KSZ.*]

          1583.

[1] IVDICIVM Magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben; Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendőre: Slovacivs Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Esztendöben az Cassai Horizontban. Bartfan, David Gutgesel. - [2] (Prognosticon az eghi czilagokbol Christus Wrunk születése vtán 1583. eztendöre Slovacivs Peter, az krackai hires neues academiának fö astrologusának irásábol magyarra fordeitatot.) Bartfan, [1582.] Dauid Gutgesel. [32 levél].
Naptár és prognosztikon. A naptár után álló prognosztikonnak külön címlapja van. A hónap-versnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. Az egyes hónapokra szóló kis verseket König György részben e kiadás felhasználásával közölte és ismertette. Ezt a kalendáriumot Szebenben újra kiadták. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 500.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIVM es ez ielen valo 1583. esztendey practika mynd az egh forgasaban, ideonek valtozasaban es orszagokban valo teortenetekkel eggietemben, melliet az Slouatius Peter Mester Craccai Astrologus iteleti szerent, mastan Pal Sebestyen magyarul fordeitotta. Az feolseges Romai Czyaszarnak kegyelmes engedelmeböl. Beczben Apffel Mihali niomtatta. - [2] (Az kalendariomnak vtolso resze, mely practikanak neueztetik, es egynehany orszagoknak teortenendeo dolgait es esetit az minden napi ideoiarasokkal egietembenn magaban foglalia ez ielen valo 1583. esztendeore, melliet Slouatius Peter mester itileti szerent mostan Pal Sebestien magiar nielure fordetot.) Beczben, [1582.] Apfell. [43 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes, a címlapról azonban fénykép maradt fenn. Ezen Magyarország fametszetes címere áll. A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után verses ajánlás következett: Carmen dedicatorium ad ... Joannem Izdenczi, in praesidio Jaurinense ... capitaneum et liberorum ... Francisci Jakusith tutorem, amelynek aláírója a fordító, Sebastianus Pal, theol. stud. E nyomtatványt Hodinka Antal ismertette (a Batthyányiak könyvtárában található példány alapján), majd nagyobb könyvészeti pontossággal Dézsi Lajos írta le. A sokáig elveszettnek hitt kalendárium egy árverésen bukkant fel. 2007-ben Perger Péter írta le az újonnan előbukkent, majd ismét magántuladonba került unikumot. Farkas Gábor Farkas 2012-ben adott elemzést a Győri Tibor tulajdonában lévő könyvritkaságról. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 503.) [KSZ.]

Kalendárium és prognosztikon az 1583. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1582. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 515.) [KSZ.*]

[1] IVDICIVM magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben, Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendöre: Slouacius Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Eztendöben az Cassai Horizontban. Czebembe, George Greus. - [2] (Prognosticon, az eghi chilagokból ...) Czebembe [1582.] Greus. [40 ? levél]. Naptár és prognosztikon. - A nyomtatvány tartalma és beosztása megegyezik a Bártfán megjelent kiadással. A kalendárium végéről - az említett bártfai kiadás szövegét véve alapul - valószínűleg nyolc levél hiányzik. A megtalált első két ív ismertetése során felmerült az a feltevés, hogy azt nem az erdélyi Nagyszebenben, hanem a Sáros megyei Kisszebenben nyomtatták.
A szöveg ugyanis egyezik az azonos évre szóló bártfai kalendáriummal, a cassai délre van számítva és a nyomdász, George Greus Nagyszebenben ismeretlen. Sennowitz Adolf Kisszebent, mint nyomdahelyet meggyőzően cáfolta. Valójában a Kassára kiszámított bártfai naptárt Nagyszebenben egyszerűen újra kinyomtatták. A nyomdász, Georg Greus az 1581-1582 években, valamint 1584-ben Nagyszebenben dolgozott. E naptár töredéke is az ő egyik, bár Brassóban készített munkájának kötéstáblájából került elő. Az 1882-ben rendezett budapesti könyvkiállítás nyomtatott katalógusa említett egy 1589-re szóló szebeni magyar naptárt. A közlést átvette Havass Rezső.
Más forrásban azonban ez a kiadás nem szerepel, és példány sem ismeretes belőle. Az idézett leírás megegyezik ezzel az 1583-ra szóló kalendáriummal, amelynek ismertetésére éppen néhány évvel a könyvkiállítás előtt került sor, amikor Szabó Károly a Nemzeti Múzeum Könyvtárának megküldte a Kolozsvárott kiáztatott két csonka példány egyikét. Bizonyos tehát, hogy a kiállításon az 1583-ra szóló naptár szerepelt, és csak a katalógusban nyomták az évszámot tévesen 1589-nek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 520.) [KSZ.*]

          1584.

  [1] KALENDARIOM, es az Egeknec s Chilagoknac forgasabol, az Idönec naponkent valo allapatyarul, es egyeb dolgokrul valo itelet M.D.LXXXIIII [1584] esztendöre, Mely Bissextilis es Embolismalis. Magyarra fordettatot Slovacivs Peter mesternec Krakcai Astrologusnac irasabol. Nyomtatta Nagy Szombatba, Otmar Balint. - [2] (Az egeknec es chillagoknac forgasabol valo itilet MDLXXXIIII esztendöre.) Nagy Szombatba, [1583.] Otmar, [Telegdi nyomda.] [38 levél].
Új-naptár és prognosztikon. A címlapon Magyarország címere látható. A naptár beosztása és tartalma megegyezik az 1589-ben megjelent kiadással. A prognosztikon a naptár után külön címlappal következik. A fordítást - akárcsak a többi XVI. századi nagyszombati naptárnál - Pécsi Lukács végezhette. A naptár már az új időszámítás szerint készült. Ez a kalendárium a XVI. század egyetlen olyan nagyszombati nyomdaterméke, amelyen nyomdász neve (Otmar Bálint) szerepel. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 531.) [HAI.]

[1] [KALENDARIUM az 1584. esztendőre.] - [2] Egh jarasi jeuendo mondás az Vr Christus 1584. eztendeyere. Austriaij Stadius Gergy mestörteul zöröztetöt. Vij varat, Nyomtatta Manlius Janos. [1583.] [40 + ? levél] Németújváron kiadott ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Egyetlen, címlevél nélküli és végén is csonka példánya ma már nem található. A prognosztikon önálló címlevele után Joannes Manlius ajánlása következett Francisco de Nadasd, perpetuo comitatus terrae Fogaras et Castriferrei Németújvár október 12-i kelettel. Hodinka Antal szerint az ajánlás Nádasdy Tamásnak szólt. A címleírás Dézsi Lajos nyomán történt. Georg Stadius a grazi Stiftschule matematikus-csillagásza az évenkénti naptárt hivatalból szerkesztette. Manliusnak ugyanekkor kiadott német naptárából arra lehet következtetni, hogy e magyar naptár is az ó- és új-naptárt egyaránt magába foglalta. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 535.) [KSZ.*]

          1585.

Kalendárium és prognosztikon az 1585. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1584. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 550.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1585. esztendőre.] [Németújvár, 1584. Manlius.] [24 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak a csonka "C" ív maradt fenn, amelyben augusztus hónap csonkán, szeptember, október és november egészben megtalálható. A Régi kalendárium és az Új kalendárium párhuzamosan fut. A korábbi irodalom 1591. évi naptárnak tartotta, Fazakas József azonban megállapította a vasárnapok számozásából, hogy csak 1585-re szóló naptár lehet. Ugyanakkor a betűtípusokból és cifrákból igazolta, hogy Joannes Manlius műhelyében nyomtatták, amely ekkor Németújvárott működött. Valószínű, hogy az akkori szokás szerint a naptárt prognosztikon is követte. Bizonyos, hogy Manlius ezen kívül 1584-re és 1593-ra is nyomtatott magyar nyelvű kalendáriumot, ezért feltételezhető, hogy más évekre is készített naptárt, amelyeknek azonban semmilyen emléke sem maradt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 557.) [KSZ.*]

          1586.

[1-2] IVDICIVM magyar nyelven, Az mij Wrunk Christusnak születése vtán 1586. Eztendöre, mely ez Világ teremtésétöl fogua az 5548. Eztendö. Slovacivs Peter d. az Krackai Academianak fö Astrologusa altal irattatott es szamlaltatot fel horara. Ez Eztendöben sem az Napban, sem az Holdban Eclypsis nem leszen minalunk. Krackoban, Petricouius Andras által. [1585.] Petricouius. [8 + ?] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványból csak a naptárrész eleje maradt fenn, de az is hiányosan. A márciusi hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Kertek bányásznak, szölők metszésnek örülnek. A kalendáriumot részletesen ismertette Boris Bálent. Ez a ma ismert utolsó magyar nyelvű kiadvány, amely a XVI. században Krakkóban készült. Nyomdásza Andrzej Piotrkowczyk. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 568A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1586. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1585. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 570.) [KSZ.*]

          1587.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1587. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1586. Telegdi nyomda.] [40 ? levél] Új-naptár és prognosztikon. Csupán egy hibás lenyomat két levélnyi töredéke ismeretes e nyomtatványból. Ebben a lapok szövege nem megfelelő sorrendben követi egymást. A szövegből megállapítható, hogy a naptár 1587-re készült. Jellegzetes kurzív betűtípusa alapján a nagyszombati naptársorozatnak tagja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 589.) [KSZ.*]

          1588.

Judicium magyar nyelven az 1588. esztendőre. Bártfa, 1587. Gutgesell. Korabeli adat alapján feltételezhető. Ó-naptár és prognosztikon. Rudolf király 1588. augusztus 28-án kelt leirata felrótta Bártfa városának, hogy az ott működő nyomda naptárai a régi időszámítást követik. Ebből feltételezhető, hogy David Gutgesell 1588-ra, sőt talán az 1584-1587. években is készített kalendáriumot a régi időszámítás szerint, bár ez más adattal nem bizonyítható. Nem vonatkozhat a királyi parancs az ismert 1583-ra nyomtatott naptárára, mert az új időszámítást 1583. október 1-től vezették be. Rudolf levele nem maradt hatás nélkül: az 1588 végén nyomtatott és 1589-re szóló bártfai kalendárium már párhuzamosan mindkét naptárt közölte. A nyomtatvány adatai a korábbi bártfai naptárak analógiájára támaszkodnak. Feltehetően erre a naptárra vonatkozik Cornides Dániel katalógusában: "Ultimi anni Calendarium Julianum. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 592.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1588. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1587. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 600.) [KSZ.*]

          1589.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven, Christus Wrunknak születese vtán 1589. Eztendöre. Fontanvs Balint M., az Krakai fö Oskolában rendeltetet Astrologus által irattatot es számláltatot Fél Horára es az Cassai délre. Az Hóldnak maid harmad része meg homalyosodik, az Halak iegye álat, Kis Aszszony hauanak [25.] napian, es estue ... horakor m: ... kezdetik el, es tart ... horaig ... minut: Sarga es zöld szábaso színü leszen. [A címlapon metszet: két hal ábrázolásán elhelyezkedő, felső harmadában sötét telihold] - [2] [Prognostikon.] [Bártfa, 1588. Gutgesell.] [32 levél] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a naptárhoz tartozó első két íve maradt fenn, de a második csonka. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A naptárhoz szükséges számításokat Valentinus Fontanus krakkói csillagász végezte el. Ő írta a prognosztikont is. A címlap nem tünteti fel a nyomtatás helyét, de a korábbi bártfai kalendáriumokkal történt összevetés alapján bizonyos, hogy ez is David Gutgesell műhelyében készült. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - a fenti azonos tartalmú és beosztású kiadások alapján - négy íven 32 levél lehetett. A naptár az új időszámítás szerint készült, de azzal párhuzamosan közli a régit is (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 604.). [A címlapon említett Kisasszony (augusztus) havi holdfogyatkozás napja, kezdetének és végének időadata más - olvashatatlanul halvány - színnel nyomtatott. Espenak szerint 1589. augusztus 25-én 18.46 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1589. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1588. Káptalani nyomda.] [40?] Új-naptár és prognosztikon. A csonka naptárrész után magyar nyelvű ajánlás következik Stephano Feierküi episcopo Nittriensi Nagyszombat 1588. november 1-i kelettel. A levél csonkasága miatt hiányzik az aláírás, de az ajánlás szövegéből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Pécsi Lukácsé. Ez után következik az ugyancsak csonka prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 619.) [KSZ.*]

          1590.

Kalendárium és prognosztikon az 1590. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1589. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 631.) [KSZ.*]

CISIO magyar nyelven. Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda. Öröknaptár. E műnek, amely a Kolozsvárott 1592-ben megjelent magyar Cisio első kiadása volt, egyetlen példánya sem ismert. Szabó Károly az 1592-i kiadás ajánlásának 1590. május 27-i dátuma alapján föltételezte, hogy a Cisio már ebben az évben is megjelent, de azt bibliográfiájában ennél az évnél nem vette fel. A korábbi kiadás létezését az ajánlás idézett dátuma mellett az 1592-i kiadás címlapján olvasható újólag kiadatott megjegyzés is bizonyítja. Jankovich Miklós említette a kolozsvári Cisiónak egy állítólagos 1580-i kiadását. Adatát Szabó Károly kétkedéssel ugyan, de átvette. Jankovich idézett dolgozatában azonban tévesen áll az 1590-i első kiadás évszáma helyett 1580. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 643.) [KSZ.*]

          1591.

[1-2] [KALENDÁRIUM és practica az 1591. esztendőre.] [Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda.] [48 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. E nyomtatvány "C" ívének több töredékes példánya ugyanazon könyvtáblából került elő. A betűtípusok és a papír vízjegyének tanúsága szerint a kolozsvári Heltai-műhelyből származik. A naptárhoz csatlakozó Practica című részben utolsó helyen 1590-ben történt események olvashatók. A töredékeket először Toldy Ferenc ismertette 1853-ban, és az Akadémia könyvtárának ajándékozta. A január 9-re előrejelzett holdfogyatkozás az új naptár szerint számolt 1591. esztendőben valóban megtörtént (Ponori Thewrewk Aurél szóbeli közlése). (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 646.) [Espenak szerint 1591. január 9-én 18.08 UT-kor telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] CALENDARIUM es az Mostani M.D.LXXXXI esztendőben történendő neminemü dolgokrul, Annac fölötte az idönek naponkent köuetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Fontanus Balint irasabul Magyarra fordetotta Peechi Lvkach. Nyomtatatot nagy Szombatba Anno M. D. LXXXXI. [A címlap fametszetén: a Hold.] - [2] [Prognosztikon.] [Nagy Szombatba, MDLXXXI [helyesen: 1590.] Káptalani nyomda.] [34 levél]. Új-naptár és prognosztikon. A naptárból ma már csak a prognosztikon négy levele maradt fenn. Ennek élén Pécsi Lukács előszava A nemes, nevezetes és bőséges Magyarországnak végházaiban helyeztetett vigyázó hadnagyoknak és minden rendbeli, vitézlő, erős férfiaknak Nagyszombat 1590. október 6-i kelettel. Ebben a török elleni harcokról is írt, s megbecsülést kívánt azoknak a vitézeknek, akik az özvegyekért, árvákért és hazánkért éltüket kiadják.
Az egyetlen teljes példányt, amelyet a Batthyány-család körmendi könyvtára őrzött, Dézsi Lajos írta le pontosabban. Ez a példány ma már nem található, csak egy pannonhalmi töredék, amely a "D" ív négy levelét tartalmazza. A címlapon található 1591-es évszám helyett nyilván 1590 a nyomtatás éve, amit a prognosztikon keltezése és a naptárak előállításának gyakorlata megerősít. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 649.) [KSZ.*]

          1592.

Kalendárium és prognosztikon az 1592. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1591. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 669.) [KSZ.*]

  CISIO Magyar nyeluen rend szerint napoknak meg szamlalasarol igazan rendeltettet. Adattatot ez melle ez vilag teremtesetöl foguan valo röuid Chronica. Debrecenben, 1592. [Csáktornyai] [20 levél] Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere. Ennek hátán kezdődik az öröknaptár, amellyel párhuzamosan halad a csízió-rigmus. Ezt követi a "Tábla, amely megmutatja azt, az új kalendárium az óval mikor egyez, és mikor különöz töle a húsvét ünnepének dolgából, szolgál pedig 1592. esztendötöl fogva 1640. esztendeig". E táblákat A keresztyén olvasóknak kezdetű használati utasítás vezeti be. Ezután történelmi időrendi táblázat olvasható: Némely meglett dolgoknak rövideden való kijegyzése.
A nyomtatvány végén a vásárok jegyzéke: Sokadalmak, akik Magyarországban és Erdélyben lesznek, feljegyzése. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Csűrös Ferenc tévesen 1593-i nyomtatványként említette. Terjedelme Szabó Károly leírásától eltér. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 678.) [KSZ.]

CISIO Magyar nyeluen, és az égh iarasánac és czillagoknac külömb külömb természetinec follyasából valo Practica. Melyböl gyermekeknec születéseknec természetec, és az Napoknac miuólta meg ismertetnec. Az az: Magyar Planetás Könyw. Colosvarat Az Könywnyomtato által Magyarrá forditatot, és vyiolan ki adatot. Anno Chisti 1592. Esztendöben. Kolozsvár, 1592. [Heltai nyomda.] [60 számozatlan levél] Öröknaptár. A címlevél hátán tartalommutató: Ezek vannak a könyvben. Ezt követi az előszó: A keresztyén olvasónak kíván a kolozsvári könyvnyomtató Gáspár az Istentől minden testi és lelki jókat Kolozsvár 1590. május 21-i kelettel. A mű részei a tartalommutató számozása szerint a következők: (1) A magyar cisio: az év tizenkét hónapjára szóló naptár, amely Kolozsvárra kiszámítva a nappalok-éjszakák hosszát is megadja és minden hónap végén két kétsoros rigmust tartalmaz.
A párhuzamosan futó kétféle hónapvers incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével és Érvágás, vígasság, legyenek szép lakodalmak - (2) Nyolc esztendőre való értelem az arany számról: a változó ünnepek ideje 1592 és 1600 között. A végén vers: Sequuntur officia XII. mensium - (3) Időjárási prognózis: Miképpen a karácsony napjából az egész esztendőnek mivoltát megismerhetjük - (4) Prognózis az év tizenkét hónapjáról és néhány jelesebb napjáról, mellyekből megismerték a régiek a következendő időnek mivoltát - (5) A négy complexiónak tulajdonságai: szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus jellem-típusról - (6) A Holdról való prognosticon versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Ha tudni akarsz hasznos tudományt - (7) Prognostica tempestatum, azaz paraszt embereknek regulái az idő változásáról - (8) A villámlásról, üstökösről, szivárványról és napfogyatkozásról - (9) Az érvágásról. -
(10) Egészségügyi életszabályok a születési horoszkóp szerint az év hónapjaira: Regimen minden hónapra. Minden hónap elején rigmusok, amelyek közül az elsőnek incipitmutatóra utaló kezdősora: Jó bor, borsos étek légyen e hónapban ebéded - (11) Tábla, amely megmutatja, hogy a napnak melyik órájában milyen csillagkép az uralkodó - (12) A bolygók szerint beosztott Practica, amelynek segítségével a horoszkóp elkészíthető - (13) A négy évszak ábrázolása és annak magyarázata - (14) A négy alapelem (tűz, ég, víz, föld) természetéről és a hold változásairól - (15) A földművelésről szóló tanácsok versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Vess búzát Egedii, árpát zabot Benedicti - (16) Hogyan mondható meg a pontos idő a kéz és a nap állása segítségével: Kézi kompastom és árnyékóra - (17) Physiognomia: az emberek természetének felismeréséről - (18) De chyromantia: a tenyér vonalainak jelentése - (19) A lovaknak betegségekről való orvosság -
(20) A sokadalmaknak rendtartási Erdélyben és némely helyütt Magyarországban címmel vásárjegyzék. - Az utolsó levélen a kiadó rövid ajánlása: Conclusio. E csízió forrása a XV. század híres német csillagászának, a Mátyás király udvarában és a pozsonyi egyetemen is működött Johann Müllernek (Regiomontanus) számtalan kiadást megért német csíziója. A fordító-könyvnyomtató a Conclusióban erről írja: Én ezt a könyvecskét a német írásból szóról-szóra magyar nyelvre fordítottam, és abból a régi atyáink tartások szerint kiadtam. Fordítójának Szabó Károly az irodalomtörténeti hagyományok alapján ifjabb Heltai Gáspárt, a kolozsvári nyomda tulajdonosát tartotta. A könyvnyomtató azonban, aki a címlap szerint e művet magyarra fordította, és aki magát az ajánlás végén kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak írta alá, aligha volt az ifjabb Heltai Gáspár. Ez utóbbi neve anyja halála után ugyanis a kolozsvári nyomtatványokon csak 1584 és 1586 között olvasható, és 1586-ban tanulónak írta magát.
Egyébként az idősebb Heltai Gáspár özvegyének halála, 1582 után a kolozsvári nyomtatványokon a Heltai Gáspár műhelyében, In officina Heltana és 1590-tol Heltai Gáspár házánál az óvárban, In veteri arce in aedibus Casparis Helti vagy a Typis Heltanis kifejezések olvashatók. Feltehető tehát, hogy ifjabb Heltai Gáspár, aki a kolozsvári nyomdának 1583-tól volt tulajdonosa, az első évek kísérleteitől eltekintve faktorokkal dolgoztatott. Nem lehetetlen az sem, hogy a mű elején magát kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak nevező nyomdász azonos az 1583-ban Heltainé halálát követően felbukkanó Caspar Schespurgensisszel. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 684.) [KSZ.*]

          1593.

  [1] IVDICIVM Magyar Nyeluen, az O és Vy Kalendarium szerint Christus Vrunk születese vtan M.D.XCIII. Eztendőre: Tenativs Ianos M., Az Krakai fö Oskolaban rendeltetet Astrologusnak irasabol Magyarra forditatot. Pünkösd haua. 20 nap az Napnak hatod resze meg homalyosodik az Kettös ieginek 8 grad. 3 mi: az Sarkan feie mellett, 2 hor delvtan. Többet olvas ez Kalend. vegeben Debrecenben [A címlapon fametszet, mely a Napot ábrázolja]. - [2] (Az [eghi csil]lag[oknak for]gasabol v[alo iöuendölesek követ]köznek [az idöre valo szamtartasual egyetemben] Tena[tius Ianos m.] az krakai [fö oskolaban rendelte]tet astr[ologusnak irasabol forditatot] es sz[...].) Debrecenben [1592. Csáktornyai]. [34 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A nyomtatvány címlapját és terjedelmét Széll Farkas írta le saját példányáról. A töredék azonban, amely az "A", "C" és "E" íveket tartalmazta, ma nem található. Ráth György ugyancsak saját gyűjteményéből említette egy "1593 körüli" debreceni naptár csonka "B" ívét. Erről az Országos Széchényi Könyvtárba került töredékről Fazakas József megállapította, hogy ugyanennek a kalendáriumnak része. A naptárhoz szükséges számításokat Joannes Tenatius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. A prognosztikon címét az 1594-i debreceni naptárból lehet kiegészíteni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 680.) [Espenak szerint 1593. május 30-án 13.04 UT-kor volt újhold és a teljes napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 20-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik - teljes vagy legalább a teljes címlapot tartalmazó - példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1593. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1592. Káptalani nyomda. XVI. századi adat és a naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. A nagyszombati kalendáriumot Joannes Manlius a Siczen 1593-ra nyomtatott naptára előszavában így említette: Jóllehet a Krakkai kalendáriumot magyarul Nagyszombatban immár kinyomtatták, de miért hogy ide alá úgy mint Dunán innét való Magyarországra nem írhat abban mindennek ... Szavaiból azonban nem tűnik ki kétségtelenül, hogy 1593-ra nyomtatott naptárról szól-e. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 697.) [KSZ.*]

  [1-2] KALENDÁRIOM M.D.XCIII eztendöre valo calendariom es az idönek napoket valo allapattyarol, s egyeb törtenheto dolgokrol valo itélet. Crakai Fontanvs Balint irasabol Magyara forditatot. Siczben nyomtatta Manlius János [1592.]. [33 + ? levél] Naptár és prognosztikon. Egyetlen csonka példányát egykor a Batthyány-család körmendi könyvtára őrizte. A címlapot Magyarország címere díszítette. A prognosztikon önálló címlappal volt ellátva. Ennek hátán előszó állt: A könyvnyomtató az olvasónak Istentől minden jót kíván. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Az új esztendő kezdessék tőled, Úristen. A leírás Dézsi Lajos nyomán történt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 701.) [KSZ.]

          1594.

[1] [JUDICIUM magyar] nyelven [... 1594. eszendőre.] - [2] [Prognosztikon.] [Bártfa, 1593. Gutgesell.] [32 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a fele, a sérült "A" és a "C" jelű füzete maradt fenn, amely a naptár és a prognosztikon néhány részét tartalmazza. Az "A" íven a szöveg - a címlappal együtt - csaknem olvashatatlan, mert azt a festékezés kipróbálására egy 1591 után Olomoucban készült egyleveles csehnyelvű plakátújság szöveges lapjára nyomtatták. Üres hátlapján a "C" ív nyomdai korrektúrája látható. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A kalendáriumot Csapodi Csaba ismertette.
A bártfai naptárak hosszú sorából az 1589-i után csak a fenti levonatok ismertek. A következő évekből is csak az 1597-i és az 1601-i kalendáriumról maradtak fenn adatok. Feltehető, de nem bizonyítható, hogy a bártfai naptár a közbeeső évekre is megjelent. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 712.) [KSZ.*]

IVDICIUM magyar nyelven Christus Vrunk születese vtan 1594 Eztendőre, Melyben Embolismus vagyon, azaz tizen harom holnap. Magyarra Fordytatot az M. Ioannicivs Gabrielnek, az Krakai fő Oskolaba rendeltetet Astrologusnak irasabol. Az nap meg homaliosodik Pinkest hauanak, 10 napian, vegezödik napkeletkor Az Hold Penig homaliosodik meg 19 napian MintSz. hauanak napkelet elöt reggel Debrecenben. [A címlapon fametszet, mely égi jegyeket ábrázol.] - [2] (Az eghi czilagoknak forgasabol valo iöuendölesek követköznek az Idöre valo szamtartasual egyetemben. Ioannicius Gabor M., az Krakai Akademianak fő Astronomusa irasaból forditatot. Venus ez Eztendönek Vra, Merovrivs penig es Ivpiter közösse.) Debrecenben, [1593. Csáktornyai] [34 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendárium egyetlen, végén hiányos példányát Széll Farkas saját könyvtárából ismertette, ma azonban már nem található. A prognosztikon önálló címlappal kezdődött. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Gabriel Joannicius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 717.) [Espenak szerint 1594. május 20-án 03.28 UT-kor volt újhold és a gyűrűs-teljes napfogyatkozás közepe. Ugyancsak Espenak szerint 1594. október 29-én 06.15 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 10-i és 19-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1594. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1593. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 725.) [KSZ.*]

[CISIO magyar nyelven.] [Debrecen, 1594 körül. Csáktornyai.] [16 + ? levél] Öröknaptár. A nyomtatványból csupán két töredék ismert, amely ugyanannak a félívnek négy-négy levelét tartalmazza. A csonka leveleken levő szövegek, amelyek egymást részben fedik, részben kiegészítik, a magyar- és világkrónika, valamint az érvágásra vonatkozó tanácsok részleteit tartalmazzák. Az áztatásból előkerült töredéket Csillag István és Jellinek Harry ismertette. Úgy találták, hogy a krónikában az utolsó évszám 1573 és a betűtípus a debreceni Hoffhalter-nyomdáé. Ezek alapján a nyomtatás idejét 1574 és 1580 közé helyezték. A töredékben található kronológiai táblázat azonban nem követi szorosan az időrendet, és 1581-i esemény is található benne.
Ezért Csillag későbbi ismertetésében a nyomtatás valószínű időpontját 1582-ben jelölte meg. A csízióban levő betűtípusokat valóban használta a Hoffhalter-műhely, de azokkal később is nyomtattak Debrecenben. Az "u" és "v" hangok következetlen jelölése azt mutatja, hogy a csízió még 1596 előtt hagyta el a sajtót. Az 1592-i debreceni csízióban ugyanez a krónika található, de abban nincs érvágási utasítás, ami viszont fellelhető az ugyancsak 1592-ben, de Kolozsvárott készült csízióban. Valószínű, hogy az élénk kiadói tevékenységet folytató Csáktornyai János vette át az érvágásról szóló részt, s kibővítette vele az 1592-ben még enélkül megjelent csízióját. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 741.) [KSZ.*]

          1595.

Kalendárium és praktika az 1595. esztendőre. Debrecen, 1594. Csáktornyai. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Csáktornyai János debreceni nyomdász 1593-ra és 1594-re magyar naptárt adott ki. Miután ezek nyelvben, alakban és terjedelemben megegyeznek, feltehető, hogy hasonló szerkezetű és kivitelű kalendárium a következő esztendőre is megjelent. Csáktornyai János 1595. november 25-én halt meg, utolsó nyomtatványa 1594-ből ismeretes, így ez évben 1595-re még készíthetett kalendáriumot. Az 1596-i és 1597-i debreceni naptár feltételezésére azonban nincs elegendő alap.
Csáktornyai debreceni műhelyét 1596-ban Rheda Pál vette át, de első ismert kalendáriuma csak 1598-ra szól. Ezt Újfalvi Imre szerkesztette, aki ugyan Rhedával egy időben, 1596-ban került Debrecenbe, azonban a nyomdászváltozás miatt a kalendáriumok sorában törés állhatott be. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 744.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1595. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1594. Káptalani nyomda.] [32 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. A naptárból csak a "D" ív maradt meg. Beosztása megegyezik a sorozat korábbi tagjainak szerkezetével. A prognosztikon töredékes ajánlásának keltezése: Nagyszombat 1594. október 4. Aláírás: Peechi Lukács. Ez után látható Magyarország fametszetű címere. E kalendárium töredékét Kovács István írta le. Szerinte az ajánlás Kutasi János győri püspöknek szól, azonban a töredék filmjéről ez már nem olvasható le. A cikkben közölt fényképmásolat tévedésből nem az 1595-re, hanem az 1584-re szóló nagyszombati kalendárium egy lapját ábrázolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 749.) [KSZ.*]

          1596.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1596. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1595. Káptalani nyomda.] [38 levél] Új-naptár és prognosztikon. A csak hiányosan fennmaradt kiadványban a prognosztikon ajánlása 1595. október 3-án Nagyszombatban kelt, és azt Pécsi Lukács az esztergomi egyházmegye vezetőihez intézte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 764.) [KSZ.*]

          1597.

Calendarium Gregorianum pro anno 1597 per Petrum Slovacium. Bartphae, 1596. XIX. századi adat alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Samuel Bredetzky a bártfai nyomtatványok felsorolásában írta: "Calendarium Gregorianum 1597. per Petr. Slovacium" . A protestánsok, így az evangélikus Bártfa város is, ellenezték a XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreformot. Rudolf király 1588-i parancsára azonban David Gutgesell bártfai nyomdász az 1589-i naptárt már az új időszámítás szerint jelentette meg, de mellette megtartotta a régi naptárt is. Az 1594-i kalendáriumában pedig megfordította a sorrendet: a régi időszámítás áll a főhelyen, és az új csak kiegészíti azt. Bredetzky közlése viszont azt mutatja, hogy ez a kalendárium az új Gergely-naptár szerint készült.
Piotr Slowacki naptárainak és prognosztikonjainak magyar nyelvű fordítása csak az 1580-1586 évekből ismert, német nyelvű kalendáriumai pedig Boroszlóban 1573 és 1588 között jelentek meg. Az e kalendáriumot kiadó hazai és külföldi nyomdák 1589-tol Valentinus Fontanus naptáraira tértek át. Ez a körülmény csökkenti ugyan Bredetzky adatának hitelét, de nem cáfolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 769.) [KSZ.*]

[1] PÉCSI Lukács: CALENDARIOM és ez mostani MDXCVII esztendőben történendő néminemü dolgokrol. Az Craccai Bernard Doctor irásából Magyarra fordéta Peechi Lvkach. Nyomt. Nagy-Szombatba. - [2] (Prognosztikon). Nagyszombat, [1596. typ. capituli]. Új-naptár és prognosztikon. Szabó Károly híradása szerint e naptár egy példánya, benne Thurzó György nádor latin és magyar nyelven írt naplójegyzeteivel, Farkas Lajos könyvtárából a Nemzeti Múzeumba került. Ez azonban ma az Országos Széchényi Könyvtárban nem található. Szabó Károly a Pesti Hírnök 1865. évi 29. számában írt cikkre is hivatkozott, ott azonban nem lehet ilyen írást találni. A naptár létét mégis megerősíti, hogy Thurzó bejegyzéseinek másolata a fenti könyvtárban megvan. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 782.) [KSZ.*]

          1598.

[1] UJFALVI IMRE: O és Uy Kalendarivm, Christus Urunk születese utan 1598. Esztendöre. UIFALUI IMRE, Debreceni Schola Mester altal irattatot, es azon délre szamlaltatot Debrecenben. - [2] (Judicium, Az az itélet Az Eghnek es Csillagoknak forgasabol az 1598. estendönek allapattya felöl ugyan azon author altal irattatot. Jupiter ez Eztendönek Ura, Saturnus es Mars közösi.) [Debrecen, 1597. Rheda.] [12 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Az egyetlen, töredékesen fennmaradt példány ma nem található. A naptár után következő prognosztikon önálló címlappal kezdődött, hátán E(mericus) U(jvali) Bizonyos fundamentomból irattatott jövendölés című verse állott. Ennek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Ezer hatszáz ötvenhétben.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. Széll Farkas még csak Bartha Boldizsárra hivatkozva közölte, hogy Újfalvi Imre nemcsak 1599-re, hanem már 1598-ra is adott ki kalendáriumot. A nyomtatványnak 12 levélnyi töredékét kötéstáblából Harsányi István áztatta ki Sárospatakon. Később pontosan leírta, és Újfalvi jövendölő versének, továbbá a hónapokat jellemző rigmusoknak szövegét is közölte. A jövendölő vers 1657-re szól. Kiss Sándor ennek bővebb változatát Szalárdi János XVII. századi kéziratos munkájában találta meg. - A hiányzó címlap szövegére az 1599-i naptárból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 800.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1598. esztendőre. Írta a Krakkói Bernard doktor, fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1597. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Havass Rezső említette e naptár állítólagos töredékét Knauz Nándor gyűjteményéből, amely azonban talán az 1600-ra szóló kalendáriummal lehetett azonos. Az évszám téves közlése talán arra vezethető vissza, hogy a töredék egy 1598-ban készült nagyszombati könyv kötéséből került elő. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 809.) [KSZ.*]

          1599.

  [1] CALENDARIOM, Es Ez Mostani M.D.XCIX. Esztendöben törtenendö dolgokrul. Anac fölötte az idönek naponkent kouetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Bernard Doctor irasabul Magyarra fordeta Peechi Lvkach. Az holdban fogyatkozas leszen, az oroszlany ielben Böjt elö honac 10. napian 3 or: reggel, midön eppen meg tellyessedic, eleit lathatyuc, közepit es ueget nem, az nap föl kelesért nekünk nem artalmas, hanem az nap nyugaton lakozoknac: tart az egesz fogyatkozas, es meg teres 3 or. 38 minut. Nyomtattatot Nagy Szombatba. [A címlapon metszet: a teljesen elfeketedett Hold az Oroszlán ábrája előtt] - [2] [Prognosztikon.] Nagy Szombatba, [1598. typ. capituli] [32 + ? levél]
Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptárrész. Ezt ajánlás követi a nemes és koronázó helynek ... Pozsonyi vármegyének ... ispánnak, szolga bíráknak, esküdteknek, nemes és nemtelen lakozóknak, Nagyszombat 1598. október 17-i kelettel, Peechi Lukács aláírásával, és utána Magyarország fametszetű címerével. Ezután áll a címlap nélküli prognosztikon. A naptárhoz szükséges számításokat Bernhard Kracker, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. A nyomtatvány csonka példányát Fraknói Vilmos könyvtáblából áztatta ki és ismertette. Újra és pontosabban Dézsi Lajos írta le. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 837.) [Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.]

[1] UJFALVI Imre: O es Uy kalendarivm Christus Urunk születese utan 1599 esztendöre Uyfalui Imre, Debreceni Shcola Mester altal irattatot, es azon delre szamlaltatot. Az Hold tellyessegel meg homalyosodik [Bodogasz. ?] havanak utolso napian, 8 orakor del elöt. Az Napnak tizenkettödik resze husz minuta heian meghomalyosodik Sz. Jakab havanak tizenkettödik napian ... orakor. Ezekröl többet olvashatz ide aláb. [A címlap metszete: balra egy teljesen elfogyott Hold, jobbra egy felül negyedrészt elfogyott Nap] - [2] [Judicium az 1599. esztendőre.] Debrecenben, [1598. Rheda] [8 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak az első ív maradt fenn. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. A magyar országgyűlés 1599. évi 45. törvénycikke súlyos pénzbírság terhe alatt megtiltotta a régi naptár használatát.
Debrecen mint református város pedig bizonyára vonakodott az újat elfogadni, és így lehetséges, hogy ott 1599-től több éven át nem nyomtattak naptárt. Talán ezzel magyarázható, hogy ez után az 1599-re szóló naptár után a sorozat következő ismert tagja csak az 1605-re kiadott kalendárium. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 831.) [Espenak szerint 1599. július 22-én 04.30 UT-kor volt újhold és a részleges napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 12-diki dátum nyomdahiba lehet. Ugyancsak Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Hazánkból ez évben csak ez a holdfogyatkozás látszhatott, így a kalendárium által jelzett dátum hibás. A nagyszombati kalendárium helyesen írta ugyanezt a holdfogyatkozást, amint az előző tételnél látható is.] [KSZ.*]

          1611.

  [1] CALENDARIVM Az az: AZ EZER HATSZAZ TIZENEGIEDIK [1611.] EZTENDÖ NAPIANAK SZAMLAlasa az közenseges Practikaual, es Aspectusokkal, Planetaknak foliasiual, es az eghi ielekben valo belepesekkel egyetemben, mely harmadik bissextilis vtan. AZ KRAKAI BERNARD Doctor Academianak fö Astrologusanak irasabol Magyarra fordittatot. NIOMTATTATOT KErezturat [Sopronkeresztúr] Farkas Imre altal. [1610]. [2] PROGNOSTICON AZ EGI CZILLAGOKNAK FORGASABOL NEMINEMÜ TERTENENDÖ DOLgokrol, es bizonyos üdöknek allapatiarol. SZEREZTETET ES HIVSEges szormalgatossagal irattatot az Crakai Academiaban tanito Bernard Philosophus es orvos Doctor altal, Iupiter ez esztendőnek Vra és Saturnus segitoii auagy közösi.
Ez ezer hatzaz tizenegiedik eztendöben két Ecclipsis leszen az napban egyket sem fogiuk latni. Anno ChrIstI VerI DeI & hoMInIs. 99 + 25 számozatlan, összesen 76 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1611. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A jelek és rövidítések magyarázata (pp. [2-3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-99.]). Minden hónap négy lapot foglal el. A verzó lapokon a hónapot ábrázoló fametszet alatt a naptártáblák következnek. A rektó lapokon csupán a napok sorszámai és alul a hónapvers láthatók, egyébként pedig üresek maradtak a bejegyzések számára. [2] A prognosztikon címlapja a "C"-ív utolsó levelének hátlapjára került.
Az ajánlást Farkas Imre könyvnyomtató Keresztúr 1610 október 18-i kelettel Nadasdi Tamás uramnak, Petenied örökös ispánjának, Kabold várának szabad urának etc., a második Mathias Magyarország királyának tanácsának címezte (pp. [2-8.]). Fejezetei a következők: Az esztendőnek eleiröl (p. [9.]). Ez esztendőnek Vrarol (p. [9.]). Az esztendőnek allapattiarol (pp. [9-11.]). Az Napnak és Holdnak fogyatkozasirol (pp. [11-13.]). AZ Nemes MagyarOrszagrol (pp. [13-14.]). Az betegsegrol es döghalalrol (pp. [14-16.]). A Bekesegrol es Hadakrol (pp. [16-17.]). Az Földi termesekröl (pp. [17-18.]). Az üdönek valtozasarol (pp. [18-25.]). [HAI.]

          1612.

  [1] Kalendarium, AZ IDöNEK ES az ünnepeknek változásaról való itelet, Christus Wrunk születése után 1612. Eztendöre, mely Bissextilis. Az KRACKAI BERNHARD M., az Philosophiának Doctora által az cassai meridianusra. Negy Ecclipsis leszen ez Eztendöben, de m azokban ketöt latyuk czak, kiröl oluashatz az Kaledariumnak végén. CASSAN Nyomtatta Fisher Iános. [2] PROGNOSTICON, AZ IDöNEK ES az allapatnak változásaról való itelet, Christus Vrunk születése után, 1612. Eztendöre, mely bissextilis. Az KRACKAI BERNHARD M. az Philosophiának Doctora által. MARS leszen ez Eztendönek Wra, IVPITER és VENVS közbenjaroia. 34+29 p. [1] A címlevél hátán az 1612. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az Iegyeknek magyarázattia. Az Eghbeli tizenkét Ielek (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-27.]).;
SOKALALMOK (pp. [28-33.]).; Fischer Iános ottvalo Könywnyomtatto ajánlása (p. [34.]). [2] Az eztendönek nég' fertalyarol és ez 1612. eztendönek kezdetiöl, s-vraról. Az Télyröl.; Az Tauaszról; [a nyárról, az őszről - Az eklipszisekről] "Elsö Ecclipsis essik az holdban 14. Maij. 9. ora vtan estue, és eyfél vtanig tart, nem szinten 3. egesz oraig. [...] Masodik Ecclpsis lészen az Napban vgyan azon Pünkösd hauanak 30. napian in 9. gradu gemellorum. Tart harmad fel oraigh, el kezduen 10. orakor dely elött 8. gradusigh fogy el világa. ..."; Békességeté vagy hadat váriunk.; Betegsegékről.; Az földi termésekröl.; Gyuladásokról.; Köuetségekröl s utakról.; Egynehany orszagoknak és tartomanyoknak allapottiáról: Az Magyar Orszagrol, Lengyel Országról, Morua országról, Az Sleziarol, Status certarum provinciarum. Az keresztienekről, Az poganyokról; Az tizenket egybéli ielek situsa és az allattok való Országoknak.
Halmai István írja: "Szerintem a kalendárium MEK-ban található PDF-ében a 41. oldal után két oldal kimaradt! A nyárról (Az Nyárrol), Az őszről, valamint Az eklipszisekről (Az Ecclipsisekröl) című fejezet eleje. Pont a minket legjobban érdeklő rész nem teljes. Pedig az eredetiben megvannak ezek az oldalak, mert nem egy lapon találhatóak, hanem egy rekto és az utána következő lap elülső oldalán helyezkednek el. A Régi magyarországi nyomtatványok 2. 1601-1635 című kiadvány 143. oldalán található leírás a tételről: A 8 - D 8 = [32] fol. - 16° - Orn. Tehát ha jól értelmezem 32 lapos = 64 oldalas a kalendárium. Az utolsó oldalra nem nyomtattak semmit, itt található A M. N. Muzeum Könyvtára bélyegző. 34+29 nyomtatott oldal." [HAI.]

          1613.

  [1] Kalendarium, AZ 1613. EZTENdöre Christus Urunk születese utan. Az Krakai Kalendariumbol Magyarra forditatot. [2] Prognosticon astrologicum. Az eghi csillagoknak forgasabol valo Itilet ez mostani 1613. esztendöben nemünemü törtenendö dolgokrol es az üdöknek valtozasirol. Az Krakai Kalendariumbol Magyarra fordittatot. Debrecenben, Lipsiai Pal altal. 32+23 számozatlan, összesen 55 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1612. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az jegyeknek magyarazattya. Az Eghbelii tizeket jegyek (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-26.]). Rövid Chroica, Világ teremtesetül fogua. (pp. [5-től a naptár táblák minden páratlan oldalának alján, 27-31]).
"...1572, Rudolphus II. Magyar Kirallya koronaztatik, 25 Sept: Uy Csllag lattatik. [...] 1596, Egy üstökos Csillag lattatik, [...] 1604 29. Sept: Nagy eghbeli jegy latzott, jollhet azon kivöl egynehany töb jegyek-is lattzottanak, ..." Az egessgnek meg tartasarol valo Regulak (p. [26.]). [2] Az 1613. Esztendönek kezdetiröl (p. [2.]). Ez Esztend. negy reszeiröl. Az TELRÖL (pp. [2-3.]). Az TAVASZROL (p. [4.]). Az NYARROL (pp. [5-6.]). Az ÖSZRÖL (pp. [6-7.]). Az Ecclipsisekről (pp. [7-8.]). "Ez 1613. Esztendöben 6. Ecclipsis leszen, az negye az Napban, az kettei penig az Holdban, mellyek közzül mi csak az eggyiket fogjuk meg latni, mert az többik ollyankor törtennek, mikor az Nap vagy az Hold mi alattunk es meszsze mi tülünk valo Horizonusban jár.
Az Holdban törtenendö masodik Ecclipsis leszen mind szent hav: 28. napjan, az Bika nevü eghbeli jegyben. Kezdik 4. ora utan fel oraval, es tart közel ket oraig, és miert hogy Nap kelet fele tetzik föl ez Eclipfis, azert erejet is azokra az nepekre (kik arra laknak) terjeszti ki, es fökepen azokra kik az Bika nevü eghbeli jegy alatt laknak, ugy mint: Török orszag, nagyob Lengyel orszagh, Feyer Orosz-orszagh, &c." Az Planetaknak gonosz aspectusokrol (pp. [8-10.]). Az földi vetemenyeknek es fai gyümölcsöknek termesekröl (pp. [11-12.]). Az Banyaknak hasznairol (pp. [12-13.]). Betegsegekröl (pp. [13-14.]). Bekesegröl es Hadrol (pp. [14-15.]). Követsegekröl es uti-jarasokrol (pp. [15-16.]). Magyar Orszagrol (pp. [16-17.]). Lengyel Orszagrol (pp. [17-18.]). Cseh Orszagrol (p. [18.]). Verbocsatasrol (p. [19.]). SOKADALMOK (pp. [20-23.]). [HAI.]

          1621.

  [1] Kalendarium CHRISTUS URUNK születese utan. 1621. Esztendöre. Irattatot: HACKEN BALINT D. altal. DEBRECZENBEN. [2] Prognosticon Astrologicum. az az: Az Eghi fö csillagoknak forgásabol valo jövendöles ez mostani 1621. esztendöre, neminemü törtenendö dolgokrul es az üdöknek valtozasirol, &c. Nemetböl Magyar nyelvre fordittatot. DEBRECZENBEN [1620] Nyomatta Rheda Peter. 80 + 32 ? számozatlan, összesen 32 + 32 ? nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] Címlapját Magyarország koronás, oroszlános címere díszíti. Az Planetaknak es jegyeknek magyarázattya (p. [7.]). Hónaplapok. (pp. [8-75.]). SOKADALMOK (pp. 76-79.]). Az egessegnek meg tartasarol valo Regulak. (p. [80.]). [2] A prognosztikont önálló címlapjának hátán a nyomdász consuli, senatuique inclytae reipublicae Debrecinensis ajánlja. I. RESZE. AZ ESZTENDÖNEK NEGY RESZEIRÖL. I. AZ TELRÖL (pp. [3-4.]).
AZ TAVASZROL (pp. [4-5.]). AZ NYARROL. (pp. 5-6.]). AZ ÖSZRÖL (p. [7.]). II. RESZE. Az Eklipsisekről "Ez 1621. Esztendöben negy Eklipsis leszen, melyeknek kettei a Napban , a másik kettei a Holdban lesznek, a mellyeknek mi csak ketteit fogjuk meg latni, az elsöt tudni illik mely leszen az napban, es az utolsot mely leszen a Holdban. Az elsö a melyet mi fogunk latni a napban, leszen 21. napjan Pünköst havanak, [...] Negyedik Eclipsis leszen a Holdban 29. Novembris reggel 4 oranak elötte fel oraval,..." (pp. [8-12.]). III. RESZE. Hadakrol és szerencsetlensegekröl. (pp. [12-17.]). IV. RESZE. Betegsegekröl (pp. [17-19.]). V. RESZE. Az földi gyümölcsekröl (pp. [19-22.]).
VI. RESZE. Banyaknak hasznairól (pp. [22-23.]). VII. RESZE. Egynehany orszagokról es tartomanyokrol. Magyar Orszagrol (pp. [24-27.]). Lengyel Orszagrol (pp. [27-29.]). Cseh Országról. (pp. [30-31.]). Austriarol (pp. [32-?.]). Az utolsó ívet a Világ teremtésétől fogván való rövid chronika tölti ki, de utolsó levele nem maradt meg, és így nem lehet megállapítani, hogy melyik évvel zárult. Valentin Hanke 1603 és 1629 között Boroszlóban adott ki naptárakat. - Rheda Péter e naptár nyomtatásával egy időben vette át apai örökségként a debreceni nyomdát, amit aztán 1629-ig vezetett. [HAI.]

          1624.

  [1] Kalendarium CHRISTUS URUNK születese utan az M DC XXIIII [1624] Esztendöre. Irattatot Helvigius Marton altal. Debreczenben Nyomtatta Rheda Peter. [2] Iudicium Astrologicum, Az az: Practica, ITILET AZ 1624 ESZtendöbeli Revolutiora Christus Urunk születese utan, mely Nap-szökö Esztendönek neveztetik. AZ BRASZLAI HELVICIUS MARTONNAK rövideden, de szorgalmatossan irattatot Iudiciumjabol Magyar nyelvre fordittatot. [Debrecen, 1623.] 46 + 31 számozatlan, összesen 63 nyomtatott oldal. [1] Az Éghbeli tizenket Jeleknek, es az Kalendariumban levö Ieleknek magyarazatta. (p. [3.]). Hónaplapok. (pp. [4-41.]). SOKADALMOK (pp. [42-46.]). Vetesröl es Palantalasrol (p. [46.]).
[2] A prognosztikon önálló címlapjának hátán a nyomdász latin nyelvű ajánlását Georgio Rakotzi de Felső-Vadasz, Comiti in Borsod, &c. Haereditario Domino de Makovicza, Sáros-Vár, Sáros-Patak, Lednicze, Szerencs, Onod &c.[...], S. Rom. Imp. & Transylvaniae Principis &c. intimo Consiliario... címezte (p. [48.]). AZ ESZTENDŐNEK KEZDETIŐL (pp. [49-50.]). Az Esztendőnek Uraról (p. [50.]) Az időknek valtozasiról az Esztendőnek negy resze szerint (pp. [50-52.]). Az földi gyümölcsökről (pp. [52-54.]). Bekesegről es Hadakról (pp. [54-55.]). Betegsegekről (pp. [55-56.]). Gyuladasokrol (pp. [56-57.]).
Követsegekről es Utijárásokról (p. [57.]). Egy-nehany Orszagokrol es Tartomanyokrol. Magyar Orszagrol (pp. [57-58.]). Kis Lengyel Orszagrol (pp. [58-59.]). Nagy Lengyel Orszagrol (p. [59.]). Cseh Orszagrol (p. [60.]). Ausztriaról (pp. [60-61.]). Silesiarol (pp. [61-62.]). Prussiaról (pp. [62]). NEMELY ORSZAGOKnak es fő fő varosoknak, mellyik mely egbeli jegy alat fekügyék, röviden valo meg jegyzése. (pp. [63-66.]). Rövid Chronica. NEMINEMŰ TŐRTENT dolgokrol Christus Urunk Szűletese utan. (pp. [67-77.]). [HAI.]

          1626.

[1.] Kalendarivm az Christvs Wrvnk Születése után, 1626. Nagy szorgalmatosagal öszve irattatot, Az Herlicii David D. Stargart Varosia Pomerani Orszag Asztronomus es Medicus által. Lőczen, [1625.] Brewer Lőrincz által. Szamlaltatik ez Esztendöben. Az Iegyeknek Magyarazattya. Az Eghbeli tizenkét Ielek. A naptár. Sokadalmak. [2.] Prognosticon Astrologicvm. Az az: Az eghi Fő Czillagoknak forgásabol valo jövendöles, ez mostani 1625. Esztendöre, neminemü törtenendö dolgokrol, es az üdöknek valtozasirol. Nagy szorgalmatosagal meg elsöben irattatott: az D. Herlicivs David altal, Nemetböl pedig Magyar nyelvre megh forditatot. Löczön, [1625.] Nyomtatta Brewer Lorincz altal. 79 p. A prognosticont 1625-ben nyomtatták az 1626. évre, amint az I. rész: Ez Ielen valo 1626. Esztendönek Vralkodo Planetarol alcímből kiderül. Az Telröl. A Tavaszrol. Az Nyarról. Az Oeszröl.
Az Ecclypsisekröl, avagy az Napban és az Holdban valo Fogyatkozasokrol. Ez 1626. Esztendöben következendö Ecclypsiseket az mit illeti, tehat ket kivalykeppen valo fogyatkozasok lésznek az Napban, az mellyeket mi it Europiaban lakozok nem lattyuk, az Holdban penig egy, az-is czak vegkon és kiczin lészen. Az első Napban valo Ecclypsis lész 26. Februar 7. grad in Pisesbus, Dél előt fél orakor 10 mely mi tölünk nem latatik, propter magnam Lunx in astrum parallaxin. Azoktul penig kik az Szent Lörintz avagy Magdascar Szigetben laknak igen rettenetes nagynak lenni megh latatik. Masodik Napi Ecclypsis 21 August in 23 grad. az Oroszlanak: Estve avagy eielkor lész, mikor az Nap s’ mint az Hold mi tülünk nem lattatik. Kik penig az Nap nyugati Tenger mellett az nagy hires Cicuit Mexicana nevö Szigetben laknak azoknak nyilvanképpen meg ielentetik.
Az harmadik Holdban valo törtenendö Ecclypsis, igen kiczin és vekon, lész az víz öntönek 14 gradusban. 7. August. estve 1. fertal 8 ora utan, annak elkezdese és vige tart egy oraig 8. minut.; Hadakröl és egyeb következendö veszedelmekröl. Az Betekségekröl és egyeb Nyavalyakröl. Az Földi Gyümölczekröl. Az Teli és Nayri veteményekröl. Rövid Chronica Christvs Wrunk Születese után. A krónikában 1572-nél írja [az 1572-es szupernóváról]: "II. Rudolphus Magyar Kirallya koronaztatik 25. Sept: Vy czillag lattatik." [KSZ.*]

          1629.

  [1] KAL[END]ARIVM CRIST[US] URVNK születése után 1629. esztendöre. Nagy Szorgalmatossággal irattatot D. HERLICIVS DAVID által. LÖCSEN, Brewer Lörincz által. [2] Kis Practica, az az: A Csillagok forgásának jedzésiböl némely kiváltképpen valo dolgokra nézö rövid iövendölés ez ielen esztendöre, mely Christus Vrvnk születése után 1629. Figyelmetessen irattatot, és Silesia mellett lévö szomszéd Országokra és Tartománnyokra alkolmaztatot D. HERLICIVS DAVID és HANCKEN BALINT által. LÖCSEN, [1628.] Nyomtattatot Brewer LÖrincz által. 32 + 62 ? számozatlan, összesen 94 ? nyomtatott oldal. [1] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - A címlapon Magyarország címere látható. A bevezető részek és a naptártáblák beosztása megegyezik az 1626. esztendőre készült lőcsei kalendáriuméval: Az Charakterek magyarázattya. Az éghbéli tizenkét jelek. (p. [3.]).
Hónaplapok. (pp. [4-27.]). SOKADALMOK (pp. [28-32.]). [2] A prognosztikonnak önálló címlapja van. Hátlapján Az Innepeknek egymás után valo feljegyzése (p. [2.]). Ez 1629. Esztendönek négy Részeinek vagy Quartalinak ideirÖl. I. A Télröl (p. [3.]). II. Az Kikeletröl (p. [4.]). III. Az Nyárról (pp. [4-5.]). IV. Az Öszröl (p. [5.]). V. Az Ecclipsisekröl. "Ez ielen esztendöben három Ecclipsis lészen, de nem itt az mi Országinkban, hanem másokban, és továb meszsze valókban..." (pp. [5-7.]). VI. Háborúságokról és hadakról (pp. [7-11.]). VII. Betegségekröl (pp. [12-13.]). VIII. Földi és Fái Gyümölcsökröl (pp. [13-14.]). IX. A bányáki dólgokról (pp. [14-16.]). Némely Országokról és Tartományokról - X. Felsö Magyar Országról és Morváról (pp. [16-19.]). XI. Alsó Magyar és Bécs Országról (pp. [19-21.]). XII. Cseh Országról (pp. [21-22.]).
XIII. Kis Lengyel Országról és Felsö Silesiárol (pp. [23-24.]). XIV. Alsó Silesiáról (pp. [24-25.]). Ez földi Conjunktiók és Oppositók felöl való itílet (pp. [25-32.]). Az Embereknek a 7. Qualitas szerint való állapattyukról. (pp. [32-39.]). E két utolsó fejezet asztrológiai fejtegetéseket tartalmaz. A könyv utolsó része RÖVID CHRONICA CHRISTVS URUNK születése után (pp. [40-62.?]). Amely az 1627. év közben megszakad, mivel a naptár egyetlen ismert példányából az utolsó levél hiányzik. A krónikában 1572-nél írja [az 1572-es szupernóváról]: "II. Rudolphus Magyar Kirallyá koronazta. 25. Sept. vy csillag támad." [HAI.]

  [1] Vrunk Christvs születése után. Az M.DC.XXIX. [1629.] esztendöre valo CALENDARIVM (Az Magyar és Deák Cisioval eggyüt), Melly Az Crackai Académiaban tanéto M. Alexander Mileus Rokitnen. Philosophus’ és Mathematicus’ D. irasabul magyarra fordéttatván. PAPAN, Nyomtattatot Szepes Varallyai Bernhard Máthé által. [2] PRAXIS ASTROLOGIKA. Az Az EZ M DC XXIX. ESZTENDO Négy Részeinec tulaydonságiról, és ez mi Felegünc allat lévö Nemelly Országoknac követközendö allapattyáról az Eghi aspectusokbol valo arányozás. 89 számozatlan, összesen 54 nyomtatott oldal. Az következendő Jeleknec magyarazattya. Az Tizenkét Jeleknec nevek. (p. [3.]). Hónaplapok. (pp. [4-65.]). Ajánlás: "...Zychi Pál úrnac [...] Irtam PAPAN Szent Mihaly Archangyal napján. 1628. (Pápa, 1628. szeptember. 29.) Szepes-Várállyai Bernhard Máthé Könyvnyomtató." (pp. [66-69.]).
[2] AZ TELROL (pp. [70-71.]). AZ TAVASZROL (pp. [71-72.]). AZ NYARROL (p. [72.]). AZ EOSZREOL (p. [73.]). Az Napnac és Holdnac fogyatkozásirol "Ez esztendöben három fogyatkozás leszen eggyik az Holdban, kettö az Napban de ezek közül mi eg’et sem lát’uc meg..." (pp. [73-74.]). AZ BEKESSEGREOL ES HADAKROL (pp. [74-76.]). Az embereknec és egyéb állatoknac megdöglött egéről (pp. [76-77.]). A földi és kertbeli Termésekről (pp. [77-79.]). NEMELLY ORSZAGOKNAC Következö Allapattyárol és szerenczéjéről. Mind az Két LengyelOrszágról (pp. [79-80.]). AZ NEMES MAGYARORSZAGROL (pp. [80-81.]). CSEHORSZAGROL (pp. [81-82.]). AVSTRIAROL (p. [82.]). SOKADALMOK (pp. [83-89.]). [HAI.]

          1631.

[1] Kalendarium, CHRISTUS URUNK születése után való 1631. Esztendöre. Irattatott D. DAVID HERLICIVS által. COLOSVARAT. [2] PROGNOSTICON ASTROLOGICUM. Az az Practica ez eszTENDÖRE, MELY SZAMláltatik Christus Vunk Születése után 1631. MELYET SZORGALMATOson irt az Pomeriai Stargard Városanak Fö Astrologusa Doktor David Herlicius. COLOSVAREAN, Nyomtattatot Németből Magyarra. 60 + 45 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - [1] Ez Esztendő Szamlátatik..., Némely jegyek magyarázattya. Az Égbéli tizentét jelek. Hónaplapok. Abrugi György könyvnyomtató ajánlása a "COLOSVARI TANACS-nak mint Patronusinak". SOKADALMOK. [2] Az 1631. EZTENDÖnek négy részeiröl. AZ TELRÖL (pp. [2-6.]). II. AZ TAVASZROL (pp. [6-8.]). III. AZ NYARROL (pp. [9-11.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [11-14.]).
V. AZ SÖTETSEGEKröl. EBben az 1631. Esztendöben lésznek 4. Sötétségek, kettö az Napban, mellyek közzül csakeggyiket sem láthattyuk mi meg. de az Holdban lévő két sötétségeket, megláthattyuk, [...] Az elsö Hold fogyatkozás lészen die 15. Maij az uy szerent. az oo szerent die 5. [...] Az Másik Holdbéli sötétseg láttatik 8. Novemb. uy szerent, az vagy 29 Oktob. oo szerent,..." (pp. [15-18.]). VI. AZ HADAKROL, TAmadásokrol, és Tumultusokrol (pp. [18-21.]). VII. AZ BETEGSEgekröl (pp. [21-23.]). VIII. AZ FÖLDEKNEK gyümölcseiröl (pp. [23-27.]). CHRISTUS URUNK Születése után valo rövid CHRONICA "1618. Egy üstkös Csillag láttatik Dec." (pp. [28-43.]).; Az Nap 140nivel nagyobb az Föld kerekségnél [Ábra az állatövvel rajta a Nap és a Hold valamint a bolygók jeleivel.] (p. [44.]).; Ér vágásrol valo Figura. (p. [45.]). [HAI.]

          1641.

  [1] FRÖLICH DAVIDNAK Kesmárki Astronomusnak CALENDARIOMA, Christus Urunk születése után 1641 esztendöre, mely elsö esztendö a Bissextilis után, Szereztetet és Magyar s Erdély Országra figyelmetessen alkolmaztatot. Bartfan. Nyomtattatot Klösz Jakab által. [2] Prognosticum Astrologicum avagy Az Egnek forgásábol és aláható cselekedéséböl az Planétáknak és Csillagoknak erejekböl vétetet, és ez föld kerekségére néző Jövendölés, Christus Urunk Születése után 1641 esztendöre, Kivált-képpen-való figyelmetességgel Magyar és Erdély Országra alkolmaztatot FROELICH DAVID Késmárki Astronomus által.[Bártfa, 1640.]. 70 + 34 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás.; Az Betűk és Jegyek magyarázattya. Az Egbéli tizenkét Jelek(p. [3.]).; Hónaplapok. (pp. [4-51.]).; Rövid Chronica. Mely esztendönként szokott az Kalendariom végében helyeztetni: most meg jobbitatot. "...1618 Ferdinand II. választatik Magyar Királlyá.öszszel egy igen nagy üstökös csillag látczik..." (pp. [53-70.]). [2] I. Az Teelrül (pp. [2-3.]).; II. Az Kikeletröl (pp. [3-4.]).; III. A’ Nyárrol. (p. [4.]).; IV. Az Eöszröl (pp. [5-6.]).; V. Eclipsisekröl "Noha ez 1641. esztendöben az Eghi két nagy Világoságokban négy fogyatkozás avagy setétedés lészen, kettö az Holdban, kettö az Napban: de mi-nálunk és Morvában, Silesiában, Bécs, Erdély és Cseh országban, és egyéb szomszéd tartományokban csak az utólsót, ugy-mint a’ Hóldban, Oktobernek 18.nap [...] fogjuk láthatni. Ennek pedig kezdeti lészen a’ meg-nevezet napon estennen edgy fertályval eléb 7. oránál, [...] és így felinél többire az ő kereksége el-setétedik. Innét továb ottan viszont killyeb mendegelvén a’ Földnek árnyékából, tíz után fél órában, 5 minután éri végit, és így szinte 3. óráig és 19 minutig tart..." (pp. [6-8.]).; VI. Hadakról és Háboruságokról (pp. [9-10.]).; VII. Némely Országoknak és Tartományoknak állapattyáról: Először Felső Magyar, és Felső Erdély Orszáról, Morváról és Misniáról (pp. [11-13.]).; VIII. Alsó Magyar és alsó Erdély országról, és Bécs országról (pp. [13-14.]).; IX. Silesiáról és Kis Lengyel-Oerszágról (pp. [15-16.]).; Házi, mezei és kerti Regulák, egész esztendö által a’ tizenkét hólnapoknak rendi szerent (pp. [16-24.]).; SOKADALMOK Felső és Alsó Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [25-34.]). [HAI.]

          1642.

  [1] KALENDARIOM Az M.DC.XXXXII. [1642.] Esztendöre. M. TONSKI JANOS, Filosof: Doktor, és Krakai Akadémiay Mathematicus, &c. irásából Magyarúl szereztetett. Mely második a' Bisextilis esztendö után, Az Austriai és Magyar országhi Hórizonra igazítatot. Nyomtatta Bechben. GELBHAAR GERGELY. [2] PROGNOSTICON vagy Iudicium, AZ CHRISTVS URUNK SZÜLETESE útán következó 1642. esztendöre. 84 számozatlan, összesen 64 nyomtatott oldal. [1] A' Jelek Jegyzése. A' tizenkét Égbéli Jelek. (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-47.]).; Latin nyelvű ajánlás Losy Imre esztergomi érseknek (pp. [48-50.]).; [2] Az 7. Planétak Jegyei (p. [51.]).; Ez sztendei Eclipsisról, avagy a Napban s' Hódban levó setetsegról. "EZ esztendóben negy seteség lészen kettö az napban, kettö az hódban.
Az napban való setetségek lésznek czyakaz Antipódeseknel. [...] az Hódban való setétseg lészen. 14 Apr. az uij Calendar: szerént, mely. 4. óráigh fogh tartani. A kezdeti lészen 1. orakor eyfél elöt, [...] Az második Hódban való setétseg lészen 7. Október. az uy Calend. szerént éfél után 2. orakor. 50 m. á közepi lészen 4. or 41. min. A' vége pedig 6. órakor 37 min." (pp. [51-52.]).; Ez esztendöfolyásáról (pp. [53-54.]).; Ez esztendó uralkodásáról (pp. [54-56.]).; Ez esztendönek törtenetiról s' allapattyáról. (pp. [57-59.]).; Az két settetségek Effektusáról és szerzéséról (pp. [59-60.]).; Az Betegségekról (pp. [61-63.]).; Az hadakozásról (pp. [63-65.]).; Ez esztendö terméséról (pp. [65-66.]).; Német országnak és hozza tartozó incorporalt Provinciaknak s' tartómányoknak [...] allapattyarol 's elómeneteléról (pp. [66-71.]).; MAGYAR ORSZAGI és Erdélyi Sokadalmok. (pp. [72-84.]). [HAI.]

          1643.

  [1] Uy és O KALENDAROIM Christus Urunk születése után, 1643. esztendöre. Felsö Magyar Országnak és rész-szerint Erdélynek-is Eghihez figyelmetesen alkolmaztatott FRÖLICH DAVID, Késmarki Astronom: által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] Az PLANETAKnak és Caillagoknak tekinteléséből vétetett jövendölés ez 1643. esztendöre. Mellyben ezen esztendönek alapattya, idöknek külömb-külömb változási, Eclipsisek, és az égnek forgásibol ez Földre következö alapatok az Természetnek visgálásából elő kerestetnek s meg-magyaráztatnak. Es kiváltképpen Magyar és Erdély Országnak, Szepessegnek Eghihez figyelmetesen alkolmaztatnak FRÖLICH DAVID, Késmarki Astronomus által. 52+51 számozatlan, összesen 78 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. -
[1] A címlevél hátán a szerző In Honorem [...] Adami Karoli, Liberi Baronis ac Haereditarii Domini Arcis ejusdem Karoli ajánlja művét. Az év jellemző adatai után: Az Betük és Jegyek magyarázattya (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-51.]). [2] Az teelröl és annak állapattyáról (pp. [2-3.]).; Az Kikeletröl és annak állapattyáról (pp. [3-4.]).; Az Nyárról és annak állapattyáról (pp. [4-5.]).; Az Öszröl és annak állapattyáról (p. [5.]).; Eclipsisekröl és azokból következendö Betegségekröl és egyéb veszélyekröl "NOha ez 1643. esztendöben négy Eclipsisek történnek: Napban az kettö, az Hólban-is annyi: de mi ez mi Országainkban mind azok közzül eggyet, és azt-is az utólsot, á Holdban lejendöt fogjuk látni, az melly esik Septembernek 27. napjára, és itt Szepes táján kezdete estennen 7. orakor 6. min. foglátszani.
Az setetülesnek nagyobbsága lészen 8. orakor 21 min: midön az Hóld kerekségének fele az ö világosságát el veszti, mivel ez setétség többig nem terjed; végezete pedig 9. ora után fél Orában és 5. minutan ismerszik meg" (pp. [6-7.]).; Az két fö Planétáknak, Saturnusnak és Jupiternek nagy és igen ritkán szokot conjunktiójáról avagy egybejövéséröl, és arrá következendő világi nagy változásokról "EZ jelenvaló 1643. esztendöben Februáriusnak 26. napján öt orakor reggel... " (pp. [8-15.]).; Az Szölök terméseröl. (pp. [15-16.]).; SOKADALMAK, Felsö és also Magyar Országban és egész Erdélyben-is (pp. [17-28.]).; MAGYAR KRONIKA az Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól "...1572 II. Rudolphus Magyari Királya koronáztat Uy csillag támad 25 Septembris. [...] 1618. Ferdinand II. választatik Magyar királlya. öszel edgy igen nagy üstökös Csillág látszik..." (pp. [29-51.]). [HAI.]

          1644.

  [1] FROELICH DAVID Magyar Országi Astronomus KALENDARIOMA, Christus Urunk születése után 1644 esztendöre, Melly Bissextilis, az az olly esztendö, melly minden negyedik esztendö után a Mátyás ugrását, avagy tóldalék napot elö-hozza és áll 366 napokból. Magyar országra és Erdélyre szorgalmatossan alkalmaztatott. VARADON, SZENCI KERTESZ ABRAHAM. [2] PROGNOSIS ASTROLOGICA. avagy A’ tsillagoknak hathatoságából, edgyben folyásából, és tsellekedö erejéből való jövendölés; Az 1644 Esztendönek (melly Bissextilis) minémüségéröl, az Eclipsisekről, Hadakrol, Betegségekröl, Föld és Hegyek terméséről, az Eértz nemeknek reménségéröl, &c. Iratott FROELICH DAVID Magyar Országi Astronomus által. [Várad, 1643]. 53+51 számozatlan, összesen 78 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - [1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás (p. [2.]).;
Az év jellemző adatai után következik A’ Planeták és Jegyek magyarázattya. (p. [5.]).; Hónaplapok (pp. [6-53.]).; - [2] Az Esztendönek négy részeiröl, és elsöben a’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]).; A’ TAVASZRÓL (pp. [3-4.]).; A’ NYÁRRÓL (pp. [4-5.]).; AZ ÖSZRÖL (pp. [5-6.]).; AZ EKLIPSZISEKRÖL "Ez 1644 esztendöben tsak két Eclipsisek lésznek az Napban : mellynek edgyiket-is mi nem láthattyuk..." (pp. [6-7.]).; A’ HADAKRÓL (pp. [7-8.]).; A’ betegségekröl (pp. [9-10.]).; A’ Földi veteményekröl (pp. [10-11.]).; A’ Bornak terméséröl (pp. [11-12.]).; Az Értz nemeknek avagy Metallumoknak reménségéröl (pp. [12-13.]).; A’ Holdnak különbözö járásából függö házi, mezei és kerti Regulák. (pp. [14-16.]).;
SOKADALMAK, Felsö és also MagyarOrszágban, és egész Erdélyben-is (pp. [17-31.]).; MAGYAR CHRONICA."...1572 II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonba 25 Sept : Uj tsillag támad. [...] 1618. II. Ferdinándus. Magyar királlyá választatik. Eöszel nagy üstökös tsillag láttatik..." (pp. [32-50.]).; A’ BISSEXTILIS Esztendörül (pp. [50-51.]). [HAI.]

          1645.

  [1] Uy és O KALENDAROIM Christus Urunk születése után, 1645. Esztendöre való, Magyar Országra, Szepességre és rész szerint Erdély Országra-is nagy figyelmetességgel alkolmaztatott FRÖLICH DAVID, Immar 22. Esztendei Practicus Astronomus által. Löcsen, Brever Lörincz által. [2] Természet szerint való vélekedés Ez M. DC. XLV. Esztendönek, Nagy részeinek allapattyáról Napban és Holdban való Eclipsisekröl, Hadakozásokról, Betegségekről, Földi termésekröl, és egyéb törtenétekröl. Mely Az Égi Csillagoknak és Planétáknak forgásából, Magyar és Erdély Országra figyelmetesen alkolmaztatott FRÖLICH DAVID, Késmarki Astronom. által. 52+52 számozatlan, összesen 80 nyomtatott oldal. [1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás: STEPHAN THÖKÖLI, juniori, Liberi Baronis in Keismark, Schewnik, &c.;
Az év jellemző adatai után következik Az betűk és Jegyek magyarázattya (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-51.]).; Az Tizenkét JELEK, és Aspektusok magyarázattya. (p. [52.]). [2] Az ELSŐ RESZE. Ez 1645. Esztendönek TEELRÖL, és annak minemüségéröl (pp. [2-4.]); Az Második Része, Az Tavaszról vagy Kikeletröl és annak álapattyáról (pp. [5-9.]).; Az Harmadik Része, Az Nyárról és annak tulaydonságáról (pp. [9-11.]).; Az Negyedik Része, Az öszröl és annak álapattyáról (pp. [11-12.]).; Az Napban és Holdban leendö fogytkozásokrol, és osztán azokbol következendö hadakrol, betegsegekröl, és egyéb veszélyekröl "...Négy afféle fogyatkozások és meg-setétedösek történnek pedig ez Esztendöben kettö a’ Napban, és a Hóldban is kettö, mellyek közzül mi itt Magyár és Erdélyi Országban csak kettöt láthatunk meg, [...] A’ mi pedig az setetülest a’ Holdban lejendöt illeti, anak kezdeti lészen, Böyt-elö Havának 10. napján, illyenképpen.
Estve a’ meg-nevezett Napnak 7. fel ora után, [...] igen lassán besötétedik, és annyira be-sötétedik, hogy 8. ora után edgy fertály mulva a’ Holdnak nagyobb részét el-foglallya.[...] mig 10 ora után edgy negyed fertály múlva a’ végét el-éri, [...] Az második setétülés, a’ mellyet mi fogjuk látni, az Napban történik, Augusztusnsk 21. n. kinek kezdeti lészen Dél-fele; 1 fertály hian 12. ora elöt. az leg-nagyobb Settétülés [...] szintén 1. ora elött edgy fértály hián esik; az idö pedig, midön a’ Nap az setétülésböl fog tetszeni, lészen 2. ora után edgy fértály mulva, és gy mindenestöl el-tart 2. oraig..." (pp. [12-18.]).;
Az Hatodik Része, Az Földi termésekröl, és kiváltképpen az Mezei, Kerti és Szölöbéli termésnek reménysegeröl (pp. [18-20.]).; Magyar KRONIKA, Az Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairol "1572 II. Rudolphus Magyari Királya koronázt: Uy Csillag támad 25 Septembris. [...] 1618. Ferdinand II. választatik Magyar királlya, öszel edgy igen nagy üstökös Csillag látszik..." (pp. [21-39.]).; SOKADALMAK, Felsö és also Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [40-52.]). [HAI.]

          1646.

  [1] FRÖLICH DAVID Magyar-Országi Astronomus KIS KALENDARIOMA Idvözitönk születése után MDCXXXXVI [1646] esztendöre. Mely második a bissextilis után. Magyar-Országra, Szepességre és Erdélyre nagy figyelmetességgel alkalmaztatott. BARTFAN, Nyomtattatot Klösz Jakab által. [2] Prognosticon Astrologicum avagy Természet szerént való JÖVENDÖLES az 1646 ESZTENDÖRE. Melyben az Esztendönek négy Részei az üdönek forgása, az Eclipsisek Hadakozások, Betegségek, és Gyümölcseknek termési bövsségesen meg irattattak, és az Erdélyi s- Magyar-Országi Meridianumra nagy szorgalmatossággal alkalmaztattak. DAVID FRÖLICHIUS Késmárki Mathematicus által. [Bártfa, 1645.] 64+30 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. -
[1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás (p. [2.]).; A’ Betük és Jegyek magyarázattya. Az Égbéli tizenkét Jelek.(p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-43.]).;Rövid Cronica "...1618 Ferdinandus II választatik Magyar Kir: öszszel egy igen nagy üstökös cillag látczik...".(pp. [45-64.]). - [2] Az 1646 Esztendönek négy Részéröl: I. A’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]).; II. A’ TAVASZRÓL (pp. [3-4.]).; [III.] A’ NYÁRRÓL (pp. [4-5.]).; [IV.] AZ EÖSZRÖL (pp. [5-6.]).; [V.] AZ ECLIPSISEKRÖL. "LEsznek ez 1646 Esztendöben négy Eclipsisek;
Kettö a’ Napban és kettö a’ Holdban: de mi ezekben a tartományokban tsak a’ Holdban lejendö Eclypsist láthattyuk meg. [...] utolso napján Januáriusnak reggel 5 órakor, a’ mikor a’ Hold magát a földnek árnyékában kezdi rejteni. A’ legnagyobb homályossága, terjed az egész Holdra 17 punktumokig tudni illik, és 15 min. [...] Annak sötétülése kezdetik 7 órakor, és 8 óra tájban a’ Hold le-menvén, mind végig az Ecclipsis mi tölünk nem láttathatik..." (pp. [6-10.]).; IV. [!] A’ HADAKOZAZROL (pp. [10-12.]).; VII. A’ BETEGSÉGEKRÖL (pp. [13-15.]).; VIII. A’ FÖLDI GYÜMÖLTSÖKRÖL. (pp. [15-19.]).; SOKADALMOK Felsö és Alsó Magyarországban, és egész Erdélyben is (pp. [20-30.]). [HAI.]

          1649.

FRÖLICH Dávid: [1] Uy és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után 1649. Esztendöre. Felső MagjarOrszágra, Szepességre és rész-szerint Erdély Országra-is alkalmaztatott Frőlich David, Késmarki Astronómus által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] PROGNOSTICON ASTROLOGIKUM Christus Urunk születése utan. M. DC. XLIX. Melyben ez Esztendőnek állapattyáról, Napban és Hóldban valo Ecclipsisekről és egyébb történetekről természrt szerint meg-visgáltatik. Szépességre és rész szerint Erdély Országra-is alkalmaztatott Frőlich David, Késmarki Astronómus által. Lőcse. 58 + 54 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. [1] A címlap hátoldalán ajánlás.; Betűk és jelek magyarázattya. (p. [5.]); Hónaplapok. (pp. [6-55.]); Az tizenkét JELEK és’ Aspectusok magyarázattya. (p. [56.]); [2] Az Télről (p. [2.]); Az Tavaszról avagy kikeletről (p. [5.]); Az Nyárról (p. [6.]); Az Őszről (pp. [6-9.]);
Az Napban és Hóldban leendő fogyatkozásokról. "...Az első Ecclipsis az Holdban történik Majusnak 26. nap, esik, [...] Annak kezdeti lészen éyel 3 orak. az derekassabb setötülése 4. orakor reggel esik, holot az Holdnak semmi világossága nem fog tetszeni, vége pedig 6. orakor lészen, melyet mi nem fogunk látni. [...] Az második Holdban leendő Ecclipsis történik Novem: 10. nap reggel, [...] 6. orak. 8. ora tayban pedig nagyob részét el-foglallya, és így mindenestől el-tart 1. fertállyal 10 oraig délelőt. [...] Az harmadik Ecclipsis történik az Napban, Nov: 4. nap. [...] kezdetit estve-felé 3. orakor, közepét pedig 4. ora tayban láthatyuk mi meg: végét pediglen alig láthatyuk mimeg, mivel hogy akkor á Nap á nagy hegyek miat reytekben marad..." (pp. [9-12.]);
Az fő Aspectusokról és osztan azokból következendő Polgári veszélyekről (pp. [12-16.]); Az Testi Betegségekről (pp. [16-17.]); Az földi termésekről (pp. [18-19.]); Magyar KRONIKA, Az Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól (pp. [21-40.]); SOKADALMAK, felső és alsó Magyar Országban, egész Erdélyben-is (pp. [41-53.]); Butsu vétele az Autornak. (p. [54.]). [HAI.]

          1650.

  FRÖLICH Dávid: [1] Uy és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után 1650. Esztendöre. Felső MagjarOrszágra, Szepességre és rész szerint Erdély Országra-is alkalmaztatott Frölich David, Késmarki Astronómus által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] PROGNOSTIKON astrologicum az az Plánétáknak, és az nevezetes Tsillagoknak forgásiból való jövendölés, Christus Urunk születése után 1650. esztendőre Mellyben Az esztendőnek részeiben esendő néminemű tsudákrol, avagy, az Ecclipsisekről, Betegségekről,&c. való dolgok jegyeztettek meg-meg, Froelich David, Késmárki Astronomus és Practicus által. [Lőcse.] 51 + 53 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] A Planetáknak és Jegyeknek magyarázattya (p. [3.]). Hónaplapok (pp. [4-51.]). [2] A’ TELRÖL (pp. [2-3.]). A TAVASZROL (pp. [3-4.]). A NYARROL (pp. [4-5.]). AZ EÖSZRÖL (pp. [5-6.]).
Az Napban és Hóldban lejendő fogyatkozásokrol "Ez 1650. esztend: az égnek tündöklökét lámpásiban négy fogyatkozások lesznek kettő a’ Napban, mellyek ez Országba nem láthatók, és kettő a’ Hóldba kik minálúk láthatók. A’ Hóldban lévő első sötétség, ki nálunk látható, Pünkösd hónak 15. napj: estve, kezdeti lészen 7.or: 10. minut: de minek előtte a’ Hóld fel-kelénd minálunk, majdan derekassan már 9 or: felénél töb setét lészen, és 26 minut: 10. ora után viszont meg-tér a’ világja, tellyességgel 3 oráig tart a’ setétség, [...] A’ második fogyatkozás, azis meg-látható, esik Sz. Andr. hov. 7. Anak kezdeti lészen regg: 6. or: 27. min: közepi, s a legnagyobb sötétsége, ki a’ Hóldnak többet felénél el-fog, 8. or: dél előtt, [...] vége szakad 9. or: 28 min..." (pp. [6-10.]).
A’ Betegségekről (pp. [10-13.]). A’ Fő Aspektusokrol, és azoknak következendö esetekröl. (pp. [13-15.]). A’ Földi termésekröl (pp. [16-17.]). Magyar KRONIKA, A’ Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól (pp. [18-41.]). SOKADALMAK, Felső és alsó Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [42-53.]). [HAI.]

          1651.

[1] Uj és O kalendariom Christus Urunk születése után 1651. Mellybe a’ havak, hetek és Innepek, Plánéták járási, Aspectusok és idöknek folyási, napnak és éjnek hoszsza, Nap fel-támadása és le-nyugovása meg-találhato, etc. Silesiára és Magyar országra alkalmaz: Nevbarth Christoph, Silesiai Boleszlausz által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] ASTROLOGIAI Tartosságos vélekedés, Christus Urunknak idvesseges emberré léte és születése után való 1651 esztendőre. Melyben az időknek, békeség és hadak dolgainak, betegségeknek, földi gyünölcsöknek és egyébb természet szerint való eseteknek, tsillagok influetiáiból lejendő alkalmatosságit Nagy figyelmetes szorgalmatossággal szerzette és meg-irta BOLESZLAVIAI NEVBARTH CHRISTOPH. Lőcse. 49 + 52 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] E’ jelenvaló esztendő számláltatik (p. [2.]).;
A’ Planeták és Jegyek Magyarázattya. Az Egbéli tizenkét Jelek (p. [3.]).; Hónaplapok. (pp. [4-49.]); [2.] ELSŐ RESZE. Ez eztendőnek külömböztető negy részeiről, és azoknak közönséges ideiről. I. A’ TELRŐL (p. [2.]); II. A TAVASZROL (pp. [3-5.]); III. A’ NYARROL (pp. [5-7.]); IV. AZ EÖSZRŐL (pp. [7-9.]); MÁSODIK RESZE. A’ Napnak két Sötétségéről, mellek ez földön ebben az az esztendőben meg-láttzanak. "...Minálumk az Nap első sötétsége láthatatlan, történik 19. Április éjel 11 orakor, [...] Második Nap-béli sötétség-is láthatatlan, esik 14. October. 3. orakor dél után,..." (pp. [9-11.]).; HARMADIK RESZE. Hadrol es Bekeségről es egyeb világi dolgokrol (pp. [11-12.]).; NEGYEDIK RESZE. Ez esztendőbeli egésségekről és betegségekről (pp. [12-15.]).; EÖTÖDIK és utolsó RESZE. Ez Esztendőbeli termesről és ismet terméketlenségéről (pp. [15-17.]).;
SOKADALMAK, Felső és alsó Magyar Országban, egész Erdélyben-is (pp. [18-29.]).; MAGYAR CRONICA. A’ Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól (pp. [30-52.]). [HAI.]

          1655.

[1] NEUBART CHRISTOPH, Theolog. és Astronomus KALENDARIOMA. Mellyet irt Christus Urunk szüeletése után 1655 Esztendöre. Es Magyar-Országra, Erdélyre, s’ azoknak szomszédos tartományaira nagy szorgalmatossággal alkalmaztatott. VARADON, Nyomtattatott SZENCI ABRAHAM által. [2] PROGNOSTIKON, az az: A’ csillagok forgásábol és munkálkodásibol vött. JÖVENDÖLES 1655 ESZTENDÖRE, Mellyben Az esztendönek négy részei, az Eclipsisek, és egyéb történendő dolgok magyaráztatnak-meg. Es Mag’ar Országra s’ Erdélyre alkalmaztatot. NEOBART CHRISTOPH Altal. [1654.] 51+50 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. [1] Ez Esztendö számláltatik.; A’ Charakterek jegyzése (p. [2.]).; A’ Planeták és Jegyek Magyarázattya. (p. [3.]).; Hónaplapok. (pp. [4-51.]).; [2.] ELSÖ RESZ. Az eztendönek négy Czikkelyiröl. I. A’ TELRÖL (pp. [2-3.]).; II. A’ TAVASZROL (pp. [3-4.]).; III. A’ NYARROL (pp. [4-5.]).; IV. AZ EÖSZRŐL (pp. [5-7.]).;
MASODIK RESZ. Az Eclipsisekröl "Az 1655 esztendöben két eclipsis lészen a’ Napban, de mi ez országunkban csak az eggyiket fogjuk meg-látni. [...] Az elsö annakokáért lészen februáriusnak 6 napján..." (pp. [7-9.]).; HARMADIK RESZ. A’ Nevezetesebb Aspektusokrol (pp. [9-14.]).; NEGYEDIK RESZ. A’ Betegségekröl (pp. [14-15.]).; EÖTÖDIK RESZ. A’ Földi Gyümölcsökröl (pp. [15-17.]).; SOKADALMAK (pp. [18-27.]).; MAGYAR KRONICA. "...1572 II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonyban 25 Sept. Uj tsillag támad. [...] 1618. II. Ferdinánd Magyar királlyá választatik. Eöszszel nagy üstökös tsillag láttatik." (pp. [28-50.]). [HAI.]

APÁCZAI CSERE János: Az Eghi dolgokrol. In: Magyar Encyclopaedia. Az az, minden igaz es hasznos Böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása. Apatzai Tsere Janos által. Ultrajecti, Ex officina Joannis a Waesberge. MDCLIII. [1655.] 487 p. A címlapon feltüntetett 1653-as évszám: a kiadás sajtó alá készítésének és a nyomdai munkálatok megkezdésének éve. A könyv valójában 1655-re készült el teljesen, így még Apáczai 1653-1655-ös gyulafehérvári beszédeit is a kötet végére csatolhatták mellékletül, 1655-ös évszámmal. Előszava latin nyelvű. Csillagászat: pp. 87-115. "Hatodik resz. Az Eghi dolgokrol." Ez az akkori csillagászat teljes ismertetését adja rövid mondatokban. Világának közepén már a Nap áll. Már ismerteti a távcsövet: "a nemrégen talált nézőeveg"-et.
A Jupiter, ki a Naptól rendszerént negyedik bujdosó csillag, az ő négy társaival a Napot 12 esztendőben kerüli meg, őtöt peng az őkörülötte valók közül a legmesszebbre való 16 nap, a harmadik 7 nap, a második 85 óráig, a legközelbső penig 42 óráig. A Saturnus ötödik és a naptól legmesszebb való bujdosó csillag, ki az ő két szolgáival (melyek őtöt avagy igen későre, avagy sohasem kerülik meg) a Napot 30 esztendeig kerüli meg.
Változócsillagok: p. 99. [a P Cyg-ről] A hattyu (Cygnus). Ennek begyiben 1600 esztendőben, egy új, harmadik rend fényességű és nagyságú tsillag tetszett fel mely mind e mai napig tündöklik.; p. 99. [az 1572-es szupernóváról] A széken ülő (Cassiopea) melynek mellyebéli edirnek neveztetik. Ennek a székiben 1572. esztendőben egy iszonyatos nagy tsillag tetszet volt fel, mely 1574. ben ismét el tűnt.; p. 99. [az 1604-es szupernóváról] A kegyo tarto (Serpentarius), kinek lábában 1604. ben egy uj tsillag tetszet volt fel, de 1606 ismét eltűnt.; p. 100. [az omikron Cet-ről] A Cethal (Cetus). Ebben 1638. ben ősszel hirtelenséggel, egy tsudálkozásra melto tsillag tetszet fel, es a mindjart következő tavaszon eltűnt, mely attól fogva mind eddig ugy történik. [KSZ.]

          1660.

   [1] Uy és ó Kalendariom Kristus Urunk születése után M.DC.LX. [1660.] Esztendőre valo: melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendő, 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal a Bechi Meridianomra rendeltetven. Kürner Lipold, AA.LL. & Philos. Baccal. által. és Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjara. A Magyar Historia, és sokadalmakkal eggyüt. Nyomtatta ki Bechben Kürner Jakab János also Austria könyw-nyomtatoja. [2] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből-való ielensége avagy Nagy Praktika, Kristus Urunk születése után valo M. DC. LX. esztendőre. Melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendőnek mondatik, 366. napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak iarasok szerent, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrol: és onnét észben vett szélvészekről.
Az Austriay Herczeségnek, és több szomszédságában levő Országoknak meridianumra szérént eszveszedegetett. Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Kürner Lipold, és Mate által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 54 + 34 számozatlan oldal. [1] Hónaplapok. Rövid tanuság az érvágásban valo rend tartásrul (pp. [52-54.]). [2] Előljáro Beszéd Avagy Bemenetel. Az 1660. Esztendőnek Tulaidonságairol Rendeléséről és Annak kiváltképpen valo négy részeiről (pp. [2-3.]). Első Rész. Az Télről (pp. [4-6.]). Második Része. A, kíkeletnek tulaidonságiról, és az ő rendelosiről...(pp. [7-8.]). Harmadik Része. A Nyárnak tulaidonságirul és annak rendelőirul...(pp. [9-10.]). Negyedik Része. Az Oeszrűl és annak igazgatoirol, Iupiterrűl tudniillik és Marsrúl (pp. [10-12.]).
Oetedik Része. A Napban és Hóldban-valo fogyatkozásokrul (pp. [12-14.]). "Első fogyatkozás, mely az Holdban, Nap és Hold közbevetése miat leszen, történik Sz. Georgy havának 24. napián reggel 8 óra taiban 15. min. Tartani fog 3. óráig, 55 min 4 sec. ... Második fogyatkozás mely á Nappan leszen történik Mind Sz. havanak 8 napian estue 10. ora taiban 24 min. ..." Hatodik Része. A földnek gyümölczérűl (pp. [14-16.]). Hetedik része. Az hadakrúl és betegségekrűl (pp. [16-17.]). Chronologia (pp. [18-27.]). Magyar Orszagy és Erdély Sokadalmak (pp. 28-34.). [HAI.]

          1662.

  [LIPPAY János]: CALENDARIUM OECONOMICUM PERPETUUM, az az ESZTERGAMI ÉRSEK URUNK Ö NAGYSAGA Posoni Gondviselöjének Majorságrúl irt Laistroma, minden Esztendöre, kibül minden Major Gazda hórúl hóra egész esztendö által mit munkálottasson az Majorság körül, meg tudhattya. Most újjonnan Magyár nyelven ki bocsáttatott. Nyomtattatott Nagy-Szombatba az Akademiai bötükkel Schneckenhaus Menyhárt Venceszló által. 1662. [10]+72+[8] p., 1 t. Mezőgazdasági kalendárium. - A címlapon Lippay György esztergomi érsek babérkoszorúval és virágokkal övezett címere látható.
A címlap hátán a szerző ajánlással fordul bátyjához, "...GEORGIO LIPPAY DE ZOMBOR, ARCHIEPISCOPO STRIGONIENSI LOCIQ(UE) EJUSDEM COMITI PERPETUO, PRIMATI HUNGARIAE [...] &c. [...] PATRONO ..."; AJANLÓ LEVÉL (pp. [3-7.]).; A KEGYES OLVASÓHOZ (pp. [7-10.]).; A főrész hónapokra osztva 278 számozott mezőgazdasági tanácsot tartalmaz. Legnagyobb részük a januártól decemberig elvégzendő mezőgazdasági munkálatokat kívánja segíteni, az utolsó húsz azonban időponthoz nem köthető útmutatásokat foglal magába (pp. 1-72.).; INDEX, Az az Mutató Lajstroma ezen Calendáriumba lévö dolgoknak... (pp. [73-80.]).
A kötetben látható két szövegközti illusztráció közül az egyik az éjjeli holdfény hosszát: "Az hóldnak nevelkedéset vagy fogytát ez következendö táblábul meg ismerhetni." (p. 68.).; A másik a kézi kompasztom - egyfajta kéznapóra és iránytű - használatát mutatja: "Figura kiben az ember az újjan meg-láthattya á nappal veröfénynél, hány az óra mind dél elött, s-mind dél után." (p. 69.).; A kiadványhoz kihajtható, haránt alakú táblázat is járul: "Mutató táblája annak, mely időben az egész esztendőnek minden napján keljen fel és haladjon el a nap..." [Ez utóbbi a MEK-ben elérhető példányból hiányzik]. [HAI.]

          1664.

[ 1 ] Uj éz O Kalendariom Kristus Urunk. Születése után való M. DC. LXIV esztendőre Mely Bissextilis (az az közbetetett avagy ugro) esztendő, kinek hossza 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatosságal á Bechi Meridianomra rendeltetett Kürner Leopold és Mate, AA LL. & Philos. Emerit. által. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjára. A Magyar Historia, és sokadalmakkal együt. Nyomtatta-ki Béchben Kürner Jakab János, also Austriának könyw-nyomtatoja. [ 2 ] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből való gyanakodas Kristus Urunk születése után valo M. DC. LXIV. Esztendőre Mely Bissextilis avagy ugro Esztendő, 366. napu. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak járások szerint, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrul: és onnét észben vett szélvészekrül.
Az Austriay Herczegségnek, Magyar, és ezek szomszédságában levő Országoknak meridianumia szerént egybeszedegetett. Kürner Lipold, és Mate, AA. LL. & Philos: Emerit; által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 34 + 40 számozatlan oldal. Hónaplapok. Az érvágás rendjéről. Patika. Az esztendőn uralkodó plánétárol. Fogyatkozások (Az első fogyatkozás az holdban, törtenik böjt-elő-havanak 11. napian dél után 3. orakor, a-masodik a-napban lészen Szent Jakáb havának 7. napjan délkor 11. óra tájban, melik mint-hogy nálunk lahatalanok lésznek, azért masokra bizzuk azzokát). Hadakról. Chronologia. Sokadalmak. [KSZ.]

          1665.

KOMÁROMI CSIPKÉS György: Az Iudiciara Astrologiarol és Üstökös Csillagokrol valo Ivdicivm. Mellyet Eggy meltoságos Zászlos Urnak kivánságára, a kedvejért, levél formaban, elsőben déak nyelven irt, és az utan, némelly becsületes Halgatoi kivánságára, Nemzete javára, Magyarrá tett, bővített, és illyen rendben, formában, az Isten dicsősségére ki-eresztett Comaromi C. György. MDCLXV. [1665.] Debrecen. Karanci György nyomda. 12 r. 101 p. 1664-ben és 1665-ban is üstökösök látszottak az égen, Debrecenből is. A szatmári várkapitány (Hiebner vándor asztrológust már nem találva) Dobozi István debreceni főbírát kérte: adjon szakvéleményt a debreceni kollégium tudósai közül valaki a jelenségekről. Így egyik professzor: Komáromi Csipkés György írta meg a felvilágosító művet. Az ő latin nyelvű levelét, azután magyarul nyomtatta ki. Vitairat a csillagjóslás és az üstökösökhöz fűződő babonák ellen. [KSZ.*]

          1668.

[1] Uj és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után valo 1668. BISEXTILIS ESZTENDÖRE. Mely 366 napokbol áll, Erdélyre és rész szerint Magyar-országra alkalmaztatott ROHDIUS GYÖRGY Erdélyi Astronomus által. Cum Gratia et Priv. Celsiss. Princ. Transylv. SZEBENBEN, UDVARHELYI MIHALY által. [1667. ] [2] PROGNOSTICUM ASTROLOGICUM. avagy A’ Planeták és Csillagok egymásra nézésekbül való Jövendölés CHRISTUS Urunk születése után M.DC.LXVIII. Bissextilis Esztendöre. Melyben ez Esztendönek Négy részeiröl, és az Ecclipsisekröl, Földi böség avagy fogyatkozásrol, békeség, egésség és egyéb történendö dolgokrol visgáltatik és alkalmaztatik Erdély és Magyar-országra ROHDIUS GYÖRGY, Mathem. és Medicus által. [Szeben, 1667.] 28 + 46 számozatlan, összesen 74 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - [1] A címlap hátán latin nyelvű ajánlás "D. MICHAELI TELEKI De Szék. "-nek "MICHAEL UDVARHELYI typogr."-tól. Az év jellemző adatai (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-27.]).; A’ Pláneták és Jegyek magyarázattya. A’ 12 Égbéli jegyek. (p. [28.]). [2] Ez Esztendönek 4 Részeiröl. I. A’ TÉLRÖL (p. [2.]).; II. A’ TAVASZRÓL (p. [3.]).; III. A’ NYÁRRÓL (pp. [3-4.]) - IV. Az EÖSZRŐL (pp. [4-5]).; II. RESZ. A’ Nap és Holdbéli Ecclipsisekröl "EBben az 1668 Esztendöben 4 Ecclipsisek lésznek az egész világon; kettö a’ Napban, kettö az Holdban-is: De mi a’ mi Országunkban hármát láthattyuk-meg tiszta idöben; [...] Az elsö láthato Ecclipsis esik az Holdban 26 Maji, kezdeti lésten reggel egy fertály orával 3 ora elött, sötétülésének nagyobb volta lészen másfél fertállyal 5 ora elött, és végzödik 6 ora Táján reggel [...] csak a’ negyed része marad fejiren. [...] A’ Második láthato Ecclipsis lészen a Napban 4 Novembris, kezdetik 3 orakor dél után és tart 5 oráig, [...] a’ Nap nak csak harmad része setétül meg. [...] Az harmadik Ecclipsis lészen ismét az Holdban 18 Novembis: kezdetik a’ mi Országunkban estve, mindgyárt 4 ora után, és tart majd hetedfél oráig; [...] a’ Holdnak csak fele setétül-meg. (pp. [5-8.]).; III. RESZ. A’ Békesség és Háboruságról (pp. [8-9.]).; IV. RESZ. A’ Betegségekröl (pp. [9-10.]).; V. RÉSZ. A’ Földi termésekröl (pp. [10-12.]).; SOKADALMAK (pp. [13-24.]).; MAGYAR KRONIKA "...1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonyban 25 Sept. Uj csillag támad. [...] 1618. II. Ferdinánd Magyar királlyá választatik. Öszszel nagy üstökös csillag láttatik..." (pp. [25-46.]). [HAI.]

          1669.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Trilinguis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum, & in vitá actionum, Pictura & Nomenclatura. Latina, Germanica & Hungarica. Cum titulorum juxtá atq; vocabulorum indice. Die Sichtbare Welt in dreyen Sprachen. Das ist: Aller vornehmsten Welt-Dinge, und Lebens-Verrichtungen Vorbildung, und Lateinische, Deutsche, und Ungarische Benamung. Samt einen Titel- und Wörter-Register.
A’ Láthato Világ háromféle nyelven, az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való tselekedeteknek le ábrázolása és Deák, Német, és Magyar megnevezése. A’ fellyül való irásoknak és szóknak laystromával. Cum Gratia & Privil. Sac. Caes. Majestatis, & Sereniss. Electoris Saxonici. Noribergae, Sumtibus Michaelis & Joannis Friderici Endteri, Anno Salutis MDCLXIX. [1669.] [6] 315 p. [84] Comenius a mű kéziratát és képeinek tervezetét sárospataki tartózkodása idején (1650-1654) elkészítette, sőt 1653-ban egyes részeit nyomtatni is kezdte. Az első teljes kiadás 1658-ban jelent meg Nürnbergben két nyelven, latinul és magyarul. [KSZ.]

          1675.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus bilingvis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum & in vitá actionum, pictura et nomenclatura. Latino & Hungarica. A’ Látható Világ, két-féle nyelven. az az: Minden derekassabb ez világon lévő dolgoknak és ez életben-való cselekedeteknek le-ábrázolása, és Deák s’ Magyar meg-nevezése. Coronae, Typis & Sumptibus Petri Pfannenschmiedii, impresit Nicolaus Molitor, Anno 1675. 327 p. Ez az első hazai Orbic Pictus-kiadás.
Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.; pp. 162-163. Ora-mutatók, (óra-mivek). "A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-Istápnak (vasnak) árnyékával, mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson." A mellékelt metszeten egy fali napóra és egy összecsukható-kinyitható zsebnapóra látható.; pp. 166-167. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 216-219. Az égi-golyóbis.; pp. 220-221. A bújdosó csillagoknak helyheztetések (egy-másra-való nézések).; pp. 222-223. A holdnak jelenési (tünési).; pp. 224-225. A Napban és Holdban-való fogyatkozások. [KSZ.]

          1677.

Uj és O KALENDARIOM Christus Urunk szuletése után valo 1677 Esztendöre. Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra és egyéb szomszéd Országokra alkalmaztatott NEUBART CHRISTOPH. Theologus és Astrologus által. Cum gratia & Privileg. Celsiss Princip. Ez nyomtatás a’ Löcsei és Cassai nyomtatásoknál hellyesb és sokkal bövebb, olvasd-meg s’ ugy talalod KOLOSVARATT, Veres-egyházi Szentyel Mihály által. 103 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1677. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az Planéták és jegyek magyarázattya (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]). Az Országok és némely fö Városok ki melyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. Az Országoknak czimerei, kikről szól az mostani Prognosticum (p. [52.]). Az Esztendönek meg-külömböztetö négy Részeinek, Astronomiai meg-Vizsgálása, I. AZ TÉLRÖL (pp. [53-54.]).
II. A’ TAVASZROL (pp. [54-56.]). AZ NYÁRROL (pp. [56-58.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [58-60.]). Második Része. A’ FOGYATKOZÁSOKROL "Ez 1677. Esztendöben 4. fogyatkozások lésznek, kettö a Napban, és kettö az Hóldban, [...] Harmadik fogyatkozás lészen az Hóldban 17. Máji, kezdeti lészen 3. óraror, vége 6 orakor, tart 2 oráig, 36. minutáig. Kezdetitül fogva csak félig láthattyuk-meg..." (pp. [60-61.]). Hármadik Része. AZ HADAKROL. (pp. [61-63.]). IV: A’ BETEGSEGEKRÖL (pp. [63-64.]). Ötödik Resze. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL (pp. [64-65.]). Prognostica perpetua (pp. [66-68.]). SOKADALMOK (pp. [69-80.]). MAGYAR CRONIKA "...1572. II: Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonyban, 15. Sept. Uj Csillag Támad. [...] 1618. II: Ferdinand Magyar Kirallyá valasztatik, öszel nagy üstökös csillag lattatik..." (pp. [81-103.]). [HAI.]

          1678.

[1] Uj és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után valo 1678 Esztendöre. Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra és egyéb szomszéd Országokra alkalmaztatott NEUBART CHRISTOPH. Theologus és Astrologus által. Cum gratia & Privileg. Celsiss Princip. KOLOSVARATT, Veres-egyházi Szentyel Mihály által. [2] Rövid Astrologiai VIZSGALAS; Christus Urunk születése születése után valo 1678 Esztendöre. A’ Tsillagoknak természetszerint valo forgásiból eső jelenések, ez alsó Világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubárth Christoph által. 52 + 50 számozatlan, összesen 78 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1678. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az Planéták és jegyek magyarázattya (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]). Az Országok és némely fö Városok ki melyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. Az Országoknak czimerei, kikről szól az mostani Prognosticum (p. [52.]).
[2] Elsö Része. Az Esztendö 4 Kántorinak Astronomiai meg vizsgálása, I. A’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]). II. A’ TAVASZROL (pp. [3-5.]). A’ NYÁRROL (pp. [5-6.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [6-7.]). Második Része. A’ FOGYATKOZÁSOKROL "EZ 1678. esztendöben öt. fogyatkozások történnek a’ két Égi Világokban, 3. kicsiny a’ Napban, mellyek mi tölünk nem láthatók, és 2. nagy az Holdban, és mi csak az utolsot láthattyuk meg. [...] Az második mi tölünk meg-látható nagy Hold-béli fogyatkozás, lészen 19 Oktobris éjel, 6 gr. és 40 min. az Bika. Kezdeti estve 7. órakor lészen, közepi 9. órakor, vége pedig 11. órakor, tart 4. egész óráig,..." (pp. [7-11.]).
Harmadik Része. AZ HADAKROL. (pp. [11-14.]). Negyedik Része. A’ BETEGSEGEKRÖL (pp. [14-15.]). Ötödik Resze. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL és terméketlenségröl (pp. [16-18.]). Prognostica perpetua (pp. [19-21.]). Rövid tanitás az Gazdaságnak elő-vitelében. (pp. [22-26.]). SOKADALMOK (pp. [27-38.]). MAGYAR CRONIKA"...1572. II: Rudólphus Magyar Királlyá koronáztatik, új csillagy támad. 25. Septemberben [...] 1618. II: Ferdinand választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös csillag láttatik..." (pp. [39-50.]). [HAI.]

          1679.

  [1] Uj és Ov KALENDARIOM Christus Urunk születése után valo 1679 Esztendöre. Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra és egyéb szomszéd Országokra alkalmaztatott NAUBART CHRISTOPH. Theologus és Astrologus által. Cum gratia & Privilegio. Celsissimi Principis Transylv. KOLOSVARATT, Veres-edgyházi Szentyel Mihály által. [2] Rövid Astrologia VIZSGALAS; Christus Urunk születése születése után valo 1679 Esztendöre, A' Csillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések, ez alsó Világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubarth Christof által. 53 + 48 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1679. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az Planéták és jegyek magyarázattya (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]).
Az Országok és némel fö Városok ki melyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [52.]). Az Prognosticonban való Czimereknek magyarázattya (p. [53.]). [2] ELSÖ RESZE. Az Esztendö 4 Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, I. A' TÉLRÖL (pp. [2-3.]). II. A' TAVASZROL (pp. [3-4.]). III.A' NYARROL (pp. [4-5.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [6-7.]). MASODIK RESzE. A' FOGYATKOZÁSOKROL "NEdy fogyatkozások lésznek ezen 1679. esztendöben az Egi Fáklyákban, kettö a' Napban kettö az Holdban-is, [...] Az elsö Holdbéli fogyatkozás esik 25. Április..." (pp. [7-9.]). HARMADIK RESZE. AZ HADAKOZASROL. ES BEKESSEGRÖL (pp. [9-11.]). NEGYEDIK RESZE. A' BETEGSEGEKRÖL (pp. [11-12.]). ÖTÖDIK RESZE. A' FÖLDI TERMESEKRÖL ES TERMÉKETLENSEGRÖL (pp. [13-14.]). Prognostica perpetua (pp. [14-17.]). Rövid tanitás a' Gazdaságnak elő-vitelében. (pp. [17-29.]). SOKADALMOK (pp. [20-31.]). MAGYAR CRONIKA "...1572. II: Rudólphus Magyar Királlyá koronáztatik, új csillag támad. 25.
Septemberben [...] 1618. II: Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös csillag láttatik..." (pp. [32-48.]). [HAI.]

          1681.

  [1] Uj és O KALENDARIUM, Mellyet Christus születése után való 1681. irt, NEUBARTH CHRISTOPH. Es most-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkolmaztatott. LÖTSEN, BREWER SAMUEL által. [2] Rövid Astrologia VIZSGALAS; Christus Urunk születése után valo 1681. Esztendöre, A' Tsillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések, ez also világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubarth Christoph által. 45+50 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] A címlevél hátán az 1681. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A Planéták és jegyek magyarázattya. Az 12. Égbéli Jegyek. (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-43.]). Az Országok és némelly fö Várasoknak, hogy ki mellyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [44.]).
Az Prognosticonban való Czimereknek magyarázattya (p. [45.]). [2] Elsö Resze. Az Esztendö 4. Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, I. A' TÉLRÖL (pp. [2-3.]). II. A' TAVASZRUL (pp. [4-6.]). III. A' NYARROL (pp. [6-7.]). IV. AZ ÖSZRÜL (pp. [7-8.]). Masodik Resze. A' FOGYATKOZÁSOKROL. "EZ 1681. esztendöben négy fogyatkozások lésznek az két nagy Világi Fáklyán, kettö a' Napban, és annyi az Holdban, kiben 3. minékünk lathatatlanak lésznek. [...] Az negyedik minékünk láthato Holdbéli fogyatkozás lészen 39.[!29.] Augusti Sz. János fővitelének napjában [...] Kezdedik éjtszaka jo regge 1. orakor és 40 min. az közepi és legnagyobb sötétsége leszen reggel 3. órakor és 22. min. Az kimenetele 5. órakor..." (pp. [9-11.]).
Hármadik Része. AZ HADAKROL ÉS BÉkességröl (pp. [11-14.]). Negyedik Része. AZ BETEGSÉGEK ES Halál felöl (pp. [15-17.]). Ötödik Része. A' FÖLDI TERMESEKRÖL ES terméketlenségrül (pp. [17-20.]). Egynehány hasznos Hazy mesterségek (pp. [21-25.]). SOKADALMAK, Felső és also Magyar Országban, és egész Erdélyben is (pp. [26-35.]). MAGYAR CRONICA "...1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik, Új tsillag támad. 25 Septemberben. [...] 1582 Az új kalendáriom támada, de derekasban 1600-ban vövék-bé. [...] 1618. II: Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös tsillag láttatik..." (pp. [36-50.]). [HAI.]

          1682.

[1] Uj és O KALENDARIUM, Mellyet Christus születése után való 1682. irt, NEUBARTH CHRISTOPH. Es most-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkolmaztatott. LÖTSEN, BREWER SAMUEL által. [2] Rövid Astrologia VIZSGALAS; Christus Urunk születése után valo 1682. Esztendöre, A’ Tsillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések, ez also világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubarth Christoph által. 52+50 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] A címlevél hátán az 1682. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A Planéták és Jegyek magyarázattya . Az 12. Égbéli Jegyek. (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-50.]). Az Országok és némelly fö Várasoknak, hogy ki mellyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [51.]). Az Prognosticumban való Czimereknek magyarázattya (p. [52.]).
[2] Elsö Resze. Az Esztendö 4. Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, I. A’ TELRÖL (pp. [2-4.]). II. A’ TAVASZRUL (pp. [4-7.]). III. A’ NYARROL (pp. [7-9.]). IV. AZ ÖSZRÜL (pp. [9-12.]). Masodik Resze. A’ FOGYATKOZÁSOKROL. " Ebben 1682. Esztendöben két Hold fogyatkozásnál töb nem leszen, mikor a’ Holdnak tölte vilagossagarol megfosztatik, es meg-setétedig. Az Elsö Hold-béli Fogyatkozas 21. Febr. éjfélkor 12 or. 27. min. [...]és az egész vilagossagatul meg-fosztatik. Ennek kezdeti 10. orakor 33. min. lészen, [...] Vége lészen, mikor a’ Hold az eö töltét el ér, 2 or. és 23. min. éjfél utan: 3. or és 49. min. tart eleitöl fogvast, vegig majd 4. or. Masodik Hóld fogyatkozas 18. Auguszti esik 6. or. 55. min. dél elött, avagy reggel 7 or. [...] De a Nap felkelte miat mitölönk nem igen láthato lészen... " (pp. [12-15.]). Hármadik Része. AZ HADAKROL ÉS MÁS Világi Futamodásokrol (pp. [16-19.]). Negyedik Része. AZ BETEGSÉGEKRÖL (pp. [19-23.]).
Ötödik Része. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL ES terméketlenségrül (pp. [24-25.]). SOKADALMAK, Felső és also Magyar Országban, és egész Erdélyben is (pp. [26-35.]). MAGYAR CRONICA "...1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik, Új tsillag támad. 25 Septemberben. [...] 1582 Az új kalendáriom támada, de derekasban 1600-ban vövék-bé. [...] 1618. II: Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös tsillag láttatik. [...] 1680 [...] Decemberben, Nagy és példa nélkol való Östökös csillag az égen költ fel, az mely maga fényes sugárjéval majd 60. gradust el-foglalta, és következendö esztendönek Februariusig nagy almélkodással láttatot. 1681. Az 18. Januarij, Dél tajban az Nap mellett két égi jegy, és több-is vólt." (pp. [36-50.]). [HAI.]

          1683.

KISZTEI Péter: Üstökös Csillag, Avagy: Olly edgyügyü rövid Elmélkedés, mellyben meg-mutogatódik, mind a’ Sz. Irási Tudomány szerint, s’ mind a’ külső Historiákbol, és a’ minden időbeli Experientiábol, micsoda itéletben kellyen lenni kinek kinek az üstökös Csillagok felöl. Mellyet az 1680-dik Esztendőbe Karácson Havának 22-dik napján támadott, és azután 1681-dik Esztendőben-is, az Első Hónak, avagy Boldog Aszszony Havának 26-dik napjáig láttattatott, csudálatos nagyságu üstökös Csillagnak alkalmatosságával irt, és a’ Göntzi Gyülekezetben el praedicállott, Kisztei Péter, Christus Urunk Születésének 1682-dik Esztendejében Böjt más Havának 2-dik, és 16-dik napján. Cassan, Nyomtattatott Bosytz Istvan által. 1683. eszten. 117 p. Írtam Göntzön, 1682-ben, Novemb. 28. napján. Ajánló levél a méltóságos és fényes késmárki Thökölyi Imrének; Isten kegyelméből Magyar Ország edgyik Részének fejedelmének, és Urának. [Voltaképpen erkölcsi intelem az üstökös ürügyén.]
Változócsillagok említése [az 1572-es szupernóváról:] "(6) Ennél is közelebb jövén a mi időnk felé, az 1572-dik esztendő-béli üstökös Csillag, melly 16 hólnapokig tartott, mint a külső Historicusok emlékezetben hagyták Istennek minémű rettenetes haragjának lőtt légyen mutató jelensége, csak hamar az után következett éhség, a pusztító döghalállal edgyütt nyilván bizonyittyák, a melly két ítélei Istennek többnyire mindenkor edgyütt járnak, s a vér-ontó hadakozásokat leg-gyakraban utól szokták követni, s néha pedig a népnek bűneiért mind az három edgyüvé-járul.; [az 1604-es szupernóváról:] (7) Csak a mi Seculumunkban lött példákat említek. Christus Urunk születése után 1604-ben támadott üstökös csillag vallyon micsoda következő szomorú állapatoknak volt mutatója?" [KSZ.]

          1684.

[1] Uj és O KALENDARIUM, Mellyet Christus születése után való 1684: Bissextilis Esztend. Melly mostan-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb szomszéd Tartományokra alkolmaztatott, NEUBARTH JÁNOS Theol. és Astr. által. Es az eddig ki hagyattatott, nevezetes viselt dolgok, a’ Crónikában bé tétettének. Cum gratia et Privilegio Celsissimi Principis Transylv. Nyomtattatott Colosvaratt [2] Rövid Astrologiai VIZSGALAS; Christus Urunk születése után valo 1684. Bissext. Esztendöre. A’ Csillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések ez also világon, Illendö szorgalmatossággal öszve szereztettenek, és le irattatnak NEUBARTH JANOS által. 53+61 számozatlan, összesen 90 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] A címlevél hátán az 1684. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A Planéták és Jegyek magyarázattya . Az hét Planéták. Az Égbéli 12. Jegyek. (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]).
Az Országoknak és némelly fö Várasoknak hogy ki mellyik Égi Jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [52.]). Az Prognosticonban való Czimereknek magyarázattya (p. [53.]). [2] ELSÖ RESZE. Az Esztendö 4. Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, A’ TELRÖL (pp. [2-3.]). II. A’ TAVASZROL (pp. [4-5.]). III. A’ NYARROL (pp. [5-7.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [7-9.]). MASODIK RESZE. A’ FOGYATKOZASOKROL. "Ebben az 1684-dik Esztendöben négy fogyatkozások lésznek, kettö az Napban, kettő az Hóldban-is. Ezek közül mi csak az elsö Nap-béli fogyatkozást, nem láthatjuk-meg; de a’ többi mind látható lészen. [...] A’ Második Nap-béli fogyatkozás esik 12. Julii, délután 3.órakor és 25, minutakor, [...] ez fogyatkozásnak a’ mint remélem, hogy ha az ég tiszta lészen,igen nagy apparentiája, jelensége lészen. Argoli Calculatioja szerént két óráig tartó leszsz, [...] KÖVETKEZNEK az HOLDBELI fogyatkozások.
AZ elsö Hóldbeli fogyatkozás esik 27. junii, regel 3. órakor,egy fertállyal a’ négyre a’ kezdeti 2. fertállyal lészen a’ 3-romra, a’ vége 4. órakor, egészszen más-fél óráig tart. [...] A’ második fogyatkozás a Hóldban lészen, 21. Decembr. sz. Tamás napján, 12. órakor éjfélkor, annak kezdeti lesz 2. fértállyal a’ 10-re. Közepi, 10. órára, vége pedig 1. órakor lészen, ez fogyatkozás egészszen, tart negyed fél óráig, és felénél többire homályosodik-meg az Hóld...".(pp. [7-13.]). HÁRMADIK RESZE. A’ NYARROLROL és MAS VILÁGI Dolgokról (pp. [13-15.]). NEGYEDIK RESZE. A’ BETEGSÉGEKRÖL (pp. [15-18.]). ÖTÖDIK RESZE. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL és TERméketlenségröl (pp. [18-20.]). PROGNOSTICA Perpetua (pp. [21-23.]). SOKADALMAK. , Felső és Alsó Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [24-36.]). MAGYAR CRONIKA "1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik, új csillag támad. 25 Sept. [...] 1582 Az új Kalendáriom támada, de derekasban 1600-ban vévék-be. [...]
1618. II. Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös csillag láttatik. [...] 1680. Decemberben nagy és példa-nélkül való üstökös csillag támadott az égen, a’ mely önnön maga fényes sugárjával majd 60. gradusig nyújtózott, és a’ következendö Esztendöben-is Februariusig nagy álmélkodással láttatott, mely majd 8. egész hetet foglal bé. 1681. Az 18-dik Januarii, Dél tájban a’ Nap mellett két Égi Jegy és több-is láttatott." (pp. [36-61.]). [HAI.]

          1685.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Quadrilinguis. Hoc est Omnium fundamentalium, in mundo rerum, et in vitá actionum, Pictura et Nomenclatura Latina, Germanica, Hungarica, et Bohemica. Cum Titulorum juxtá atque Vocabulorum indice. - Die sichtbare Welt in vier Sprachen - A’ Láthato Világ négyféle nyelven. az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való cselekedeteknek le-ábrázolása és Deák, Német, Magyar és Tót, meg-nevezése, a’ fellyülvaló irásoknak és szóknak laystromával. - Swet Wyditedlny. - Leutschoviae, Typis Samuelis Brewer. Anno 1685. [27] 313 [32] p. Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.;
pp. 156-157. Ora-Mutatók, (Óra-Mivek). A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-istápnak (vasnak), mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson.; pp. 160-161. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 208-211. Az Égi Golyóbis.; pp. 212-213. A Bújdosó Csillagoknak Helyheztetések (Egymásra való Nézések).; pp. 214-215. Az Hóldnak Jelenési (Tünési).; pp. 216-217. A Napban és Hóldban-való Fogyatkozások. [KSZ.]

          1711.

[ 1 ] Ujj Kalendariom, Mellyet Christus Urunk születése után való 1711. Esztendőre irt Neubart Janos. És Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. Komáromban, Töltesi Istvan által. [ 2 ] Rövid astrologiai visgalas Christus Urunk születése utá valo 1711. Esztendőre, Az Csillagoknak Természetszerént való forgásokbol és jelenésekből. Komárom. 56 + 104 számozatlan oldal. Hónaplapok. Évszakokról. Fogyatkozásokról. (ebben az 1711. Esztendőben, mindenestül öt számlaltatik; ugy mint: három a’ Napban; kettő az Holdban: A’ Napbéli fogyatkozások, igen kicsinyek; de az holdbélinek mind az kétszer az föld árnyékának közepette a’ temerdek fekéteségen kölletik által menni. Ezek közül keveset fogunk látni, hanem csak az útolsó Napbéli fogyatkozásnak kezdetét és az útolsó hóldbélinek-is az végét.) Hadakozásokról. Sokadalmak. Magyar Chronika. [KSZ.]

          1734.

PETTHÖ Gergely: A’ Magyar Kronikának a’ mellyet Elsőben meg-irt, s’ ki bocsátott nemzetes Petthö Gergely 373. esztendötül fogva 1626. esztendeig. Nyomtattatott Bécsben 1660. esztendöben. Az után penig. Azon Historiát continuálván újonnan ki nyomtattatta, és szüntelen történt dolgokkal szaporitatta Groff. Kalnoki Samuel, Felséges Cszásár, s’ Koronás Királynak Erdély Udvari Cancellariussa Tanátsa, és Nemes három Székely Székeknek Sepsinek, Kézdinek, és Orbainak Fö Király Birája. A’ Magyar Nemzetnek tanuságára. Nyomtattatott Bécsbe Sirchovics Arvainál 1702. esztendöbe. Tovább való Terjeztése avagy Negyedik, ötödik, és Hatodik resze Foglalván magában száz és hat esztendöt 1627. esztendötül fogva 1732. esztendeig. Iratott, és szép Toldalékokkal szaporittatott Spangar Andras jesuvita űltal. Nyomtattatott Cassan az Academiai betökkel. P. Jesuitáknál. 1734. Hatodik Része.
Foglalmagában Huszonynyólcz esztendőt, mellyekben a Felséges Austriai Házbol szármozandó Ertz-Herczegek I. Josef, és III. Karol egy másnak mint Magyar Országnak Örökös Királyi succedálván azt birták, miket cselekedtek, mint folytatták az Ország Állopottyát. Továbba feltétetik sok fö személyeknek elömenetele, és más mind Magyar, mind más Országoknak és tartományoknak emlékezetre méltó dolgai. p. 98.: "Anno 1719 Karácson havának huszon harmadik napján éjeli rémitö égi jel veres tüz formában éjszak felöl Erdélyen által Magyar és Lengyel Ország felé megyen." A sarki fény jelenség 1719. Dec. 23-án volt.; p. 100.: "Anno 1724 Kis Aszszony havának 23dik napján reggeli 7. és 8. Órakor Erdélyben széllel, és a’ Partiumban egy idöben sok Egi tüzes Meteorum (Draco volans, röpülö sárkány) mint egy röpülve Napkelet felé hol hoszszabban két ölnyire, hol rövidebben szivárvány szinekkel, és szikrázásal láttatnak." A meteor és tűzgömb jelenség 1724. aug. 23-án volt. [SRG.]

          1753.

PETTHÖ Gergely: Rövid Magyar Kronika sok rend-béli fö Historias Könyvekböl nagy szorgalmatossággal: egybe szedettetett és irattatott Petthö Gergelytül. E Magyar Krónikának, Második része. Melly magában foglallya a’ külömb külömb féle idegen Nemzetböl való Magyar Országi Királyokat, mind az Ausztriai avagy Bécs Országi Herczegekből lett Királyokig. Es Azoknak idejekben történt emlekezetre méltó dólgokat. Kassán, 1753. Eszttend. Nyomtattatott az Akademiai betükkel. pp. 48-101.: "Anno 1342 XXVII Lajos, a’ Károl Királynak jó fia, következek, és Coronáztaték az apja halála után Magyar Országi királlyá Székes-Fejér-Várban."
ebben: p. 51.: "Ez fölötte igen jámbor, Isten félö, fő hadakozó, igen bölcs, és tudós Fejedelem vót. Az Egi csillagoknak forgásit, és járásit igen tudta, és azért minden hadakozásit, a’ csillagok forgásinak itéletiböl indétotta..."; p. 128.: "Anno 1583 Gergelly, ezen néven tizen-harmadik Papa, ez idöben reformálá a’ Kalendáriomot, kit Uj Kalendáriomnak hinak, kivel mostan élünk." [SRG.]

          1757.

BERTALANFFI Pál: Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. Előszer A’ mint az Istentől teremtetett. Másodszor A’ mint az Istennek, és a’ természetnek Vezérléséből az emberektől külömbb-külömbb-féle részekre, Országokra, Tartományokra, és kösségekre osztatott. Minden-féle Írókból ki-szedé, és Prédikátori hivatallyának pihenő órái alatt illendő renddel öszve irá azt Bertalanffi Pál, a’ Jesus Társaságából-való Pap: Most pedig Isten jó voltából, ’s-az Elöl-Járóinak kegyes engedelméből Magyar Nemzetének egy mulatságos, és tudós olvasására nyomtatásban ki-adá. Nagy-Szombatban, Az Academiai betökkel, 1757. Esztendőben. 1028 p. Csillagászat: pp. 4-72. Az égnek teremtéséről, Formájáról, és voltáról. Mit vélnek a tudósok az égnek voltáról? A tsillagoknak nagyságáról, és magasságáról? A tsillagoknak külömbbségéről és világosságáról. A tsillagoknak nevéről és számáról.
A világnak a Mathematicusoktól leábrázoltatott golyóbisáról. A tsillagoknak forgásáról. A tsillagok forgásának és a világ minden egyéb dolgai egyenlő, és állhatatos folyamattyának okáról, vagy az Aetherről. A napnak, és más Planétáknak fogyatkozásáról. A tsillagoknak a földiekbe való influxusáról, vagy szivárkodásáról. A földnek teremtéséről, és formájáról. A földnek helyéről. Miből teremté Isten az eget, s-földet? A levegő égről.; Kihajtható mellékletek: p. 7.: Világrendszerek. Holdunk változásai. p. 24.: Világ Golyóbisának Máthézisbéli Ábrázolása.; A könyv első része a továbbiakban általános természetföldrajzi, a második rész leíró gazdaságföldrajzi.
A változócsillagokról: pp. 15-16. "Az ideig-való tsillagok megint három félék, úgy-mint először azok, mellyek a fixa tsillagok között támodván, és bizonyos ideig fel-tetszvén, ismét el-tűnnek; de bizonyos időben megint fel-tetszenek; illyenféle tsillagot emlét Keplerus, melly 1601. eszt. a hatyu mellyen fel-tetszvén, s egész 26 esztendeig világolván, az-után eltűnt; de 1657. eszt. ismét láttatott [a P Cyg].; Másodszor azok, mellyek a fixák között, vagy alatt egyszer fel-tetszvén, s el-tűnvén; azután soha többé meg nem jelennek: Verdries Menyhardnak itéletéből, illyen féle tsillag vólt az, amely a három Aegyptusi királyokat a Született Kristusnak imádására el-vezérli vala.; Harmadszor azok, mellyek ... hol üstökkel, hol szakállal, hol farkkal láttatván, ismét elenyésznek." [KSZ.]

          1772.

SARTORI Bernát: Magyar nyelven filosofia. Az az: a’ böltseség’ szeretésének tudománnyából némelly jelesebb kérdések. Mellyeket sok hiteles böltseség’ szeretése’ tudományát tanitóknak irásiból, ’s könyveibol, egybe szedegetett, és tanított: mostanába pedig a’ magyar nemzetnek kedvéert az elö-jarók’ engedelméből nyomtatásban ki-botsátott. P. Sartori Bernárd. Serafikus Szent Ferentz’ szerzetén lévő Magyar Országi T. T. P. P. Minoritak’ provintziájabol böltseség’ szeretése tudománnyanak tanitója. Egerben. Nyomtattatott a’ Püspöki Oskola’ Betűiv. 1772. Esz. 276 p. A kedvesen kegyes Olvasóhoz intézett előszavát írta: "mind-Szent-havában 1770-dik esztendőben".; Eszterházy Károly egri püspök 1772. jan. 16-án kelt engedélyével.
Csillagászat: pp. 174-233.: A’ Világról, ha egygy-é, Lelkes-é, ’s minémű tökélletessége, eredete, és vége légyen?; A’ Világnak golyóbissáról a’ mint a’ Mathematikusoktól bizonyos líneákkal le-ábrázoltatott, a’ Tsillagok forgásának, és más dolgoknak könnyebb isméretére.; Ha a’ Nap, Hold, vagy pedig a’ Föld mozdúlyon-é?; A’ Napnak mozdúlásáról?; A’ Tsillagoknak Forgásairól?; A Tsillagoknak forgásairól, ’s e’ világi dolgok’ álhatatos folyamattyának okáról, melly az ether?; Mitsoda vélekedések légyen a’ Túdósoknak az Egeknek vóltáról, a’ Tsillagoknak magosságairól, és nagyságairól?; A’ Tsillagoknak külömbségeiről, és Világosságairól, úgy az Hóldnak, és a’ Napnak.; A Tsillagoknak neveiről, és számairól.; A’ Holdban, és egyébb Plánétákban vagynak-é Tengerek, szigetek, ’s laknak é Emberek?; A’ Napnak, Hóldnak, és a’ Tsillagoknak a’ földiekbe-való influxussairól, az az, szívárkodásairól.; A’ Napnak, és mas Plánétáknak bizonyos üdőben történhető fogyatkozásairól.
A könyvben 4 kihajtható melléklet van, mind csillagászati: A./ Világ Golyóbisának Mathésisbéli Ábrázolása (p. 177.).; B./ Az Ég ’s Föld állapotyának Ptolemaustól adatott ábrázolása (p. 184.).; [ismét] B./ Kopernikusnak ábrázolása. Tikhónak külömbező ábrázolása (p. 186.).; C./ D./ Holdnak változási. A’ Napnak fogyatkozása (p. 233.).; Batta István 1918-ban adta közre, hogy Sartori munkája kétharmad része Bertalanffi Pál 1757-ben kiadott a "Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete" munkájából vett kivonat, egyharmad része pedig fordítás. [KSZ.]

          1774.

SZŐNYI Benjámin: Gyermekek’ Fisikája, avagy olly szép és hasznos tudomány’ ’sengéje, Mellyben Kevés példák által meg-mutattatik, mint kellessék szoktatni a’ gyermekeket, és együgyü embereket, az Istennek sok féle Teremtéseiről való kegyes és kedves elmélkedésekre, és az, azokban nyilván való Isteni böltsességet, hatalmat, jóságot, ’s a’ t. vélek esmértetni és tsudáltatni. Frantziai nyelven irta Rollin Károly, nem régi Tudós Professor, a’ Parisi Királyi Akadémiában, Magyar nyelvre fordította, És azon nemü vagy matériájú maga egynéhány kegyes elmélkedéseivel megszaporitotta. Szönyi Bénjamin, Hóld-Mezö Vásárhelyi Reformata Ekklésiának Predikátora. Posonyban, 1774. Landerer Mihály’ költségével. [XVI.] 191 p. Csillagászat: pp. 87-164. Ezen részeket kifejezetten a fordító Szőnyi Benjámin írta és csatolta (A’ Gyermekek’ Fisikájához adatott ’s azon Nemü egynéhány elmélkedései a’ Forditónak). Nyolcsoros versszakokba szedve adja elő a tudnivalókat. Az Égről. A Kerek Földről. A négy Éltető Állatokról (földről, levegő-égről, vízről, világosságról). [KSZ.]

          1775.

HORVÁTH György: Természetnek és Kegyelemnek Oskolája, Az az: Ollyan hasznos Könyvetske, a’ melly az Isteni Tökélletességeknek, a’ látható, és láthatatlan Teremtéseknek visgálásából, s’ meg-gondolásából, a’ Keresztyén embert az Istennek ditséretire serkenti. A’ melly Hét Részekben, hetven Szakaszotskákban, e’ kisded kézben hordozható formában, az együgyü, de idvességre igyekező, és az Istent ditsöíteni kivánó Keresztyének számára ki-adatott, A’ Kristus Jésusnak egy leg-kisebb, a’ Helv. Conf. követő szolgája H. GY. Ts. P. [Horváth György Tsászári Prédikátor] által. Az Elöl-járóknak engedelméből. Nyomtattatott Győrbe, Strebig Gergely János privil. Könyv-nyomtató által M.DCC.LXXV.dik [1775.] Esztend. 330 p. Elöl-járó beszéd: Készítettem én-is Isten’ segedelme által e Könyvetskét még MDCCLXXII [1772.] Esztendőben, mellyet bizonyos akadályok miatt mind eddig kezedbe nem adhattam. (p. 5.)
Csillagászat: pp. 119-125. (A’ Földnek természetéről, formájáról.); pp. 199-254. (A’ világosító állatokról. A’ világosító állatokról közönségesen. A’ világosító állatoknak természetekről. A’ Ptolomaeus Systemájáról. A’ Kopernikus’ Systémájáról ["Ezen Systemát Karthésius a’ józan okossággal igen meg-egyezőnek állítja lenni"]. Tikhó Systemájáról. A’ Napról. A’ Hóldról. A’ Nap és Hóldbéli Fogyatkozásokról. Az Öt Plánétákról. A’ Természeti Tsillagokról. Az Üstökös-tsillagokról.); Két kihajtható illusztrációval: p. 211. (Ptólémaeus Systémája.), p. 216. (Tycho Systémája.) [KSZ.]

          1777.

MOLNÁR (Keresztelő) János: A’ Fisikának eleji. A’ természetiekröl Nevvton tanitványainak nyomdoka szerént hat könyv. Irá Molnár János. Posonyban, és Kassán, Landerer Mihály’ betüivel. 1777. I. szakasz [20 +] 223 p., 5 t.; II. szakasz 172 p., 2 t. Az I. kötet (szakasz) elején 20 számozatlan oldal [címoldalak 1-4.; ajánlás és bevezető 5-16.; "Az egész munkának tekintete" 17-20.], majd folyamatosan számozva az 1., 2., 3. könyv szövege. Végén I-V. számú táblán 1-38. kép. A II. kötet (szakasz) újra induló oldalszámozással a 4., 5., 6. könyvet tartalmazza. Ennek végén I-II. számú táblán 1-21. kép. A könyvbe kötött, kihajtható lapokon együtt a kiadvány összes ábrája, vonalas rajzokkal. A szerző, aki "Apostoli Felséges Fejedelmünk kegyelmével, Budán, a Tudományok újjúlásakor, a fő, és kissebb Iskoláknak helybéli igazgatójává tétetvén" munkáját
"T. N. N. Farádi Vörös Antal urhoz, az Országos Hely-Tartó Fejedelemnek Királyi Személy viselőjéhez, és a’ Budai nagy megyében, a’ fő és alatson Iskolák’ Királyi fő vezéréhez" ajánlja. "Irám Budán Mártz. 5. Napján 1777." Első könyv: A’ Mozdulókról, ’s Mozditókról. pp. 1-44. (Nem csillagászati. A fizika általánosan. A testekről közönségesen. Az erőkről. Newton vélekedése az erőkről. Mágneses erők. Rugóerők.) Második könyv: A’ Földi Mozdúlásokról. pp. 44-126. (Nem csillagászati. Ütközések. Egyszerű fizikai mozgások. Csigák. Fogaskerekek.) Harmadik könyv: Az égi mozdúlásokról. pp. 126-223. (Csillagászati. Az ég látszó elfordulása. Az égi karikákról. Az álló Tsillagokról. A Napról. A Nap Makuláiról. A Bújdosó Tsillagokól [Kopernikusz és Newton nyomán írja le a Naprendszert]. A bújdosók inasai [a Szaturnusznak öt inasa, a Jupiternek négy inasa van]. Az üstökös Tsillagokról. A közép-ponti erőkről. A járó Tsillagok [bolygók és üstökösök] forgásainak okáról.
A Holdról, s mind ennek, mind a Napnak fogytáról. A Húsvéti Holdról. A Tengernek Áradásáról [árapály].) Negyedik könyv: A’ Testnek közönségesebb egyéb Tulajdoniról, ’s minemüségeiröl. pp. 1-51. (Nem csillagászati. Folyadékok. Víz. Tűz. Meleg. Hideg. Jég.) Ötödik könyv: A’ Földi négy Eredetnek ketteiröl, tudniillik: A’ Vízröl, és Tüzröl. pp. 51-114. (Csillagászat: pp. 73-114. Optika, fénytan. A világosságról. A világossság változásai: hajlás, refrakció, visszaugrás, visszaverődés, válás, diffrakció. A napfény színekre bontása. A színekről. A Látásról. Lencsék. Telescopia ["a’ meszsze-nézető üvegek vagy üveg-tsivék"]. Galilei távcsöve. Newton távcsöve. Tubus Gregorianus vagy Gergely távcsöve.) Hatodik könyv: A’ Földi Eredetnek egyéb ketteiröl, tudniillik: A’ Levegöhöz és a’ Földhöz Tartozandokról. pp. 114-172. (Nem csillagászati. Levegő. Légkör. Hangtan. Mennykő. Villám. Csapadékok. A Földről. Csillagászat: pp. 147-148. Az éjtszaki hajnal [északi fény].)
Az egész könyvben minden témát három ütemben tárgyal meg: ismertetés, kérdések, feleletek. Változócsillagokról: p. 144. "Valának némelly álló’ Tsillagok, mellyek már nem láttatnak. 1572-dikben November elején szemléltetett a Kaszsziopéa nevü Tsillagzatban egy olly Tsillag, melly nagyságával, ’s világa élességével fellyül-halladá a Sziriust, Caniculát, avagy az eb-tsillagot, mellynél az állók közt nem látunk fényesebbet. Azon Tsillag 1574-ben, Dectzember elején kissebbülni kezdett, ’s azon esztendönek Mártziusában a szem elöl el-tünt. [az 1572-es szupernóva volt ez.]"; p. 145. "Maszszahala, Hali, és Albumazár Szeretsen Tsillag-nézök látták a’ Skorpióban olly Tsillagot, mellynek a fénye a Hold negyed részének fényével egyezett. Most annak sem hire, sem hamva. [itt az 1006-os szupernóvára utal?]" [KSZ.]

          1780.

Az idörül valo tanuságok a magyar és vidék tartományok nemzeti iskoláinak számára, és hasznára. Budán, 1780. (MDCCLXXX). Nyomtatott a Kir. Universitas betüivel, 20 p. A címlapon latin felirat: Cum speciali Provol. Sac. Coef. Reg. Apost. Majest., alatta: A’ kötetlennek az árra 2. Krajtzár.; A naptári nap (polgári nap) kapcsán beszél a Nap mozgásáról, majd a hónap kapcsán a Hold mozgásáról, a különböző népek időszámításáról, a napok nevének eredetéről, a Hold fázisairól, a Nap és a Hold járás szerint számított esztendőről, a naptári rendszerekről, az újévről a különböző kultúrákban, a szökőévről, a csillagképekről, a csillagjegyekről, s a bolygókról. Kifejezetten az időmérésre fókuszál, tehát igazából az égitestek fizikai jegyeit nem részletezi, csak a mozgási periódusait, illetve a bolygókat csak említi, jeleiket bemutatja. A kötet szerzőjéről információ nem került elő. [HOR.]

          1781.

Tudománybéli dolgok. = A Magyar Hirmondó 1781. Boldog Asszony havának 6dik napjánn 3dik levél [jan. 6. 3. sz.] pp. 21-22. 1780. dec. 6-án és 25-én Nagy-Bányán és Kassán északi fény volt látható. [SRG.]

Elegyes hazánkbéli. = A Magyar Hirmondó 1781. Kis-Asszony havának 8dik napján 61dik levél [aug. 8. 61. sz.] pp. 483-484. Kishont vármegyében a Göncöl szekere táján sebes villámlás, dörgés volt Szent-Jakab havának 24-dik napján [1781. júl. 24.] éjfélkor. A tűzgolyót Kassán is észlelték ugyanezen a napon. [SRG.]

Elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Kis-Asszony havának 22dik napján 65dik levél [aug. 22. 65. sz.] pp. 517-518. Rendkívüli égi pirosság látszódott Felső Magyarországon. [SRG.]

Hazánk felöl szólló elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Mind-Szent havának 6dik napjánn 77dik levél [okt. 6. 77. sz.] p. 612. "Egerbenn a Néző-torony egészen el-készült." [SRG.]

Elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Karátson havának 8dik napjánn 95dik levél [dec. 8. 95. sz.] pp. 754-755. 1781. nov. közepe táján Erdélyben üstököst láttak, szabadszemmel. [SRG.]

          1782.

Magyar Hazabéli túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1782. Böjt-elő havának 8dik napjánn 12. levél [febr. 9. 12. sz.] pp. 93-94. "Budánn és Nagy-Szombatbann is észre vették immár azon tsillagot, mellyről a múlt esztendőbéli levelekbenn néhányszor emlékezet tétetett vala. Még nem lehet bizonyosan meg-határozni, hogy üstökös-é avagy Kerengő tsillag." A 6 rendű tsillag feltehetően nem üstökös. [Az Uránusz első hazai megfigyelései.] [SRG.]

          1784.

Egyéb elegyes hírek. = A Magyar Hirmondó 1784. Böjt-elő havának 18dik napjánn 14dik levél [febr. 18. 14. sz.] p. 112. Szatmáron Szent Pál nap előtti héten (január második hetében) üstökös volt látható az égen. Kisebb mint az 1769 évi. [SRG.]

A’ Hóld és Nap fogyatkozása a’ mint a’ köz nép hiszi. Azutánn a’ mint vagyon valójábann is. = A Magyar Hirmondó 1784. Böjt más havának 10dik napjánn 20dik levél [márc. 10. 20. sz.] pp. 161-169. Nagyon részletes cikk, sok szemléltető rajzzal. [SRG.]

          1785.

Hazánkbéli Történetek. = A Magyar Hirmondó 1785. Pünköst-hava 28dik napjánn 41dik levél [máj. 28. 41. sz.] pp. 324-325. Szathmár [Pünköst-hava] 9-dikbenn, Pünköst-hava 7-8dikán üstökös tsillagot láttak [máj. 7-8-án]. [SRG.]

Hazánkbéli Túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1785. János hava 25dik napjánn 49dik levél [jún. 25. 49. sz.] pp. 388-389. Pünkösd-havának 8-dik napján éjjel 11 órakor üstököst láttak Debreczenbenn [máj. 8-án]. [SRG.]

          1789.

HELTAI Gáspár: Magyar krónika. Irta Heltai Gáspár. Nyomtattatott Kolosváratt M. D. LXXIV. [1574.] Most pedig újonnan Nagy-Győrben M. DCC.LXXXIX. [1789.] Első darab. Streibig Jó’sef betűivel. 472 p. "Ezt a’ Krónikát Heltai Gáspár a’ Bonfinius Antalnak Deák nyelven irtt historiás könyvéből Magyarra fordítván nem kevés munkájával írta-meg." p. 135. [Szent István királyról] "Az ö halálának utána nagy tsudák és veszedelmek lönek. Mert sok városok és faluk meg-égének, föld-indúlások-is lönek. Két napot-is látának az égbe.";
p. 281: "Azonközbe egy Cometa, avagy üsteges czillag támada az égen. És nem sok nap múlva meg hala az jámbor Lajos király, kit meg siratá mind az egész ország. ... Lőn Lajos királynak halálla mikoron irnának Christus-Wrunknac halála után mindőn irának, 1382."; p. 452. [Hunyadi Jánosról] "Az ő halálát sok jelek mutatták-meg annak előtte. Mert az elött egy üstökös tsillag támada az égbe, és marada vagy harmintz napig ’s a t. E’ lön a’ vége az jámbor vitéz Hunyadi Jánosnak, Magyar Országnak Gubernátorának." [SRG.]

HELTAI Gáspár: Magyar krónika. Irta Heltai Gáspár. Nyomtattatott Kolosváratt M. D. LXXIV. [1574.] Most pedig újonnan Nagy-Győrben M. DCC. LXXXIX. [1789.] Második darab. Streibig Jó’sef betűivel. 386 p. p. 121. Esztergomi János érsek nagy palotát épített. "Azon palotában az eggyik hoszszú falon renddel szépen mind meg-íratta vala szép és drága festékekkel mind a Magyaroknak Öseket, a’ Scithiai Hertzegeket, annak-utána a’ Királyokat. Nem íratta vala pedig a’ Királyoknak képeit tsak Mátyás Királyig, mikoron ö élt, hanem Mátyás Király uánn-is egynehány ablakot íratott-meg; mellyet valami Prognosztikumból, avagy a’ tsillagoknak járásából vett jövendö-mondásból, és úgy akarta az ö utána valóknak azok a’ képek által jelenteni, mi vólna jövendő ez országban.";
pp. 205-206. [Hunyadi Mátyás királyról] Napfogyatkozás Bécs megszállása évében Klaustronamburg. "És a’ kastély, melly a’ híd’ végén vala, a’ föld felé, a’ sok nyomorgatás utánn meg-adá magát Szent-György havába [1484. ápr.], melly napon olly setét Ecclipsis jön, hogy nappal sok helyen látszanának a’ tsillagok az egeken."; p. 206. "Mikoron pedig Mátyás Király az esztendönek a’ kezdetiben, mikoron írnának Krisztus Urunk születésének utánna 1485 meg-akarná szállani Bétset, elöször meg-láttatá a’ tsillagoknak forgását, és azoknak forgása szerént úgy kezde Bétsnek vítatásához."; pp. 221-224. "És e’képpen akara Mátyás Király Magyar Országból Olasz országot tsinálni, és mindenütt kerestete tudós népeket, kik az égi forgáshoz, és a’ tsillagoknak járásához tudnak vala..."; p. 233. Harcok előtt a csillagnézők véleményét is kikérte. "Annak-utána Mátyás király megkérdvén a’ tsillag nézőket...";
p. 237. [Német Újhely ostroma.] "Harmad napra annak-utána (mert az egeknek szerentsés forgását várta vala-meg) ő maga-is Mátyás Király be-méne Újhelybe."; p. 260. A budai palotában a piac körül "egy-egy faragott oszlopot akara állatni, és az oszlopnak az oldalában akarta az Lektornak székit helyheztetni, holott a’ Doktorokat el-akarta rendelni mind végig, minden oszlop mellett a’ letzkéknek ólvasására, ... az hetedik mellett az hetedik Lektor az Astronomiát." [SRG.]

Újj Esztendői Ajándék a’ Böltseknek. [Vers.] = A’ Mindenes Gyűjtemény’ Első szakaszsza 1789. Bóldog-Aszszony Havának Első Napján [jan. 1.] pp. 1-18. "Az uj esztendő kapcsán a bölcsekhez szól, akik a természetet és a társadalmat vizsgálják, buzditásul a nagy elődökre hivatkozva /Boyle, Neuton, Adisson, Bonnét, Biton/. A lábjegyzetben - jegyzésekben - ismerteti a felsorolt személyek életrajzi adatait, és mivel hivatkozás történik a csillagokra is, leírja a Nap körül keringő bolygók tulajdonságait." 1772-ig 60 üstököst számláltak.; A folyóirat: A’ Fels. Ts. és k. kegyelmes engedelem mellett Irattatott ’s Nyomattatott Rév-Komáromban. Wéber Simon Péter betűjivel." 1789-1792-ben. [SRG.]

A’ Tanúló Emberekhez. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának Első Napján [júl. 1.] Első levele pp. 11-15. A "Tanuló (tanult) Emberekről", életkorukról, a rövid életkor cáfolata Feijóó nevezetű Tudós Szerzetes vizsgálata kapcsán, hivatkozással az ókori filozófusokra, a közelmultból Neuton és Leibnitz munkásságára. Az olvasás szükségessége. - "A tanulás, mikor nem felettébb való, és megegyez az embernek izlésével, inkább gyönyörködtetésére, mint sem fárasztására van néki; és igy az életet nem röviditi."; A folyóirat nem a helyes "A Mindenes Gyűjtemény", hanem ténylegesen "A’ Mindenes Gyűlytemény’" írásmóddal írta címét, sőt a cikkek szövegében is így szerepelt a lap neve. [SRG.]

Mennyi emberek élhetnek most a’ földnek szinén? = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának 8-dik Napján [júl. 8.] 3. Levele pp. 33-35. "Eszmefuttatás az isteni gondviselés bölcsességéről, amely vigyáz a világnak igazgatására és az emberi nemzetségnek fenntartására. - A Föld népének meghatározása Halley - a Londoni Tudós Társaság tagjának - " hiteles Táblái" alapján - a Föld lakosainak száma 720 millió ember." [SRG.]

Confiderations sur les Annees Climateriques. A’ Klimaterikus, vagy Hetenként változó Esztendőkről tett Jegyzések. 1757. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának 22-dik Napján [júl. 22.] 7. Levele pp. 108-110. Könyvismertetés. "Ezen munkátskának Irója, éppen nem olly értelemben veszi a’ Klimaterikus esztendőket, mint az Ásztrológusok, vagy Tsillagokból jövendölők... hanem érti ezen az emberi életnek erőtlenedését, a’ melly világos tapasztalásokon alapul. Az Iró követi a’ Braszlói tabellákat, mellyekben a’ születetteknek ’s hóltaknak neveik szorgalmatosan fel-jegyeztettek." [SRG.]

[FÖLDI János]: Találós mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Kis-Aszszony-Hav. 12. Napján [aug. 12.] 13. Levele pp. 206-207. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Nap. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Kis-Aszszony-Havának 15. Napj. [aug. 15.] 14. Levél p. 222. [SRG.]

Találós mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 2. Napján [szept. 2.] 19. Levél p. 304. [SRG.]

A’ Tsizmadíjákról vagy Vargákról. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 5. Napján [szept. 5.] 20. Levél pp. 312-319. "Winkelmann emlékezik egy Dreszdai fóldozó Vargáról, kinek életét Professzor Bernoulli Nouvelles Literaries nevű munkájában le-irta, hogy ennek egykor kedve ereszkedett az Asztronomiához, vagy Ég-vizsgálás’ Tudományának tanúlásához". Ez a varga elutazott Párizsba, hogy de la Hire-t megismerhesse, mivel olvasta Tables Astronomiques című munkáját német nyelven. Senki nem ismerte a csillagászt, mivel már 1718-ban meghalt. "Mi lehet annak az oka, hogy olly sokan talákoznak a’ Vargák között, kik magokat a’ tudományra adják, ’s abban gyakran sokra is mennek?" pp. 312-313.; Franekerben lakott Ejse Ejsinga nevű "gyapjúfűsülő", aki készített egy "makhinát" egy "Systema Planétárum"-ot, "melly a’ plánétáknak ’s tsillagoknak útjokat mutatja," p. 315. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Szivárvány. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 5. Napján [szept. 5.] 20. Levél p. 319. [SRG.]

A’ Tudomány’ haszna. Kolumbus Kristóf. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1 Negyed Sz. Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél pp. [337-338.] 345-346. Anekdota. "Kolumbust Jamaika szigetén a bennszülöttek élelem nélkül hagyták. Hogy segitsen magán, a holdfogyatkozást használta fel a primitiv népek megfélemlitésére, akik az istencsapástól való félelmükben mindent odaadtak a spanyoloknak."
Az elbeszélés szerint, Kolumbusz Kristóf Jamaica szigetén vesztegelve (és élelmiszereket nélkülözve) jelezte előre a teljes holdfogyatkozást a bennszülötteknek. A jelenség az 1504. febr. 29-ről márc. 1-re virradó éjjelen volt. [Fred Espenak adatainak felhasználásával Kaposvári Zoltán számításai: U1 még 4 fokkal a horizont alatt volt, azaz a teljes holdfogyatkozás holdkelte előtt kezdődött. 23.11-kor a fogyó telihold kelt fel Jamaicán, ami a helyieknek már eleve félelmetes látványt jelentett. 00.16-ra a Hold teljesen elfogyott, miközben 15 fok magasra emelkedett U2-ig. A totalitás 48 percen át tartott. U3 01.04-kor 25 fok magasan volt, a Hold kezdte visszanyerni fényét. 02.23-ra a fogyatkozás teljes fázisa véget ért (U4-re 45 fok magasan állt a Hold), az újra fényesen ragyogó telihold 05.33-kor delelt. Az időpontok UT-ben.] [KSZ.]

Plutárkus: Historie de Saint Dominque. A’ Tudomány’ haszna. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1 Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél pp. [338-339.] 346-347. Anekdota. "a nap-fogyatkozást Pericles a révésznek megmagyarázva, eltakarta a szemét egy köpönyeggel, ezzel jelképezve a Nap elé kerülő Holdat." [SRG.]

Geographia Praktica et Astronomica ad Geográphiam et Nauticam applicata. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél. pp. [346-348.] 354-356. Kautsch’ Ignátz könyvének ismertetése. "a geografia eredete, helységek földrajzi fekvése, csillagvizsgáló tornyok, a napfogyatkozások előrejelzése 1880-ig,..." [SRG.]

F. G.: Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél. p. [350.] 358. "Érzéketlen állat, még-is forog, jár, ’s kél. Esméri Napkelet, Napnyugot, Észak ’s Dél, A’ mit mástól költsön fel-vett, osztogatja, A’ magáét másnak soha nem adhatja. A’ mit két hét alatt gyűjtöt, el fetsérli, Változó, ’s minden nap’ helyét fel-tseréli. E’ mesének az lesz’ meg-fejtő mestere, A’ ki tudja, mi a’ Törökök Czímere." [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Hóld. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 16. Napján [szept. 16.] 23. Levél p. [367.] 375. [SRG.]

Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Mind Sz. Havának 21. Napján [okt. 21.] 6. Levél p. 89. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Saturnus Planéta. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Mind Szent Havának 24. Napján [okt. 24.] 7. Levél p. 105. [SRG.]

Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Sz. András Havának 7. Napján [nov. 7.] 11. Levél p. 169. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Üstökös tsillag. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Sz. András Havának 11. Napján [nov. 11.] 12. Levél p. 186. [SRG.]

FÖLDI János: [Levele a hónapok neveiről.] = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Karátson Havának 23. Napján [dec. 23.] 24. Levél pp. 369-372. "Az esztendő Hónapjainak Deák nevezeteik a’ mi Nyelvünkben igen alkalmatlanok, a régi magyar nevek - pl. Boldog Asszony Hava, stb. - hosszuak, ezért javaslata az, hogy ... jobb volna a’ tizenkét Hónapokat a’ tizenkét Égi-jegyekről nevezni." pp. 371-372. [SRG.]

          1790.

BARÓTI SZABÓ Dávid: A Hóldhoz. [Vers] = Magyar Museum II-dik Kötet 1790-1792. II-dik Negyed pp. 141-143. [SRG.]

Telescopiumok, meszsze-látó üveg-tsők. = A Mindenes Gyűjtemény III. Negyed 1790. Bóldog Aszszony Havának 20. Napján [jan. 20.] VI. Levél pp. 95-96. "1789-ben, a francia Abbás Rochon által készitett messze-látóról; az angol Herschel 40 lábnyi készülékéről, amelylyel egy ember is tud bánni. Herschel 20 lábnyi messzelátójával 2300 csillagot fedezett már fel." [SRG.]

FÁBCHICH J’ósef Kőszegi: T. Földi János Urnak az hónapok nevezeteikről tett Jegyzéseihez való Tóldalék. = A Mindenes Gyűjtemény III. Negyed 1790. Bóldog Aszszony Havának 27. Napján [jan. 27.] VIII. Levél pp. 117-119. "... meg-előzött minden Nemzeteket T. Rajnis Úr Magyar Virgiliusában az hónapok nevezetiben" Fábrich helyesli az égi jegyekről történő hónap-elnevezést, de javasolja a "Hava" szó hozzátételét. [SRG.]

A’ nappalnak kezdésének ’s számlálásának sok féle módjai. = Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 244-245. Időszámítás a különféle népeknél. A nap 24 órája. [SRG.]

A’ Hetekről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél p. 245. "Már a’ régi Égyiptombélieknél szokásban vólt, a’ Hetet hét napokból számlálni. Hihető alkalmatosságot adott erre a’ hóldnak változása, melly minden hét napban elő-kerül." [SRG.]

A’ Hónapokról, ’s Esztendőkről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 245-248. Története, kialakulása. [SRG.]

A’ ’Sidók’ Esztendejekről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 249-250. "A’ ’Sidó esztendő magánossan vétettetvén a’ Hóldhoz szabattatott esztendő, és áll tizen két Hónapokból, mellyek tesznek 354. napokat: de még is a’ magok számlálásokat a’ naphoz szabattatott esztendőhöz intézik." [SRG.]

A’ Törökök’ Esztendejek. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 250-251. "A’ Török-esztendő is a’ Hóldnak járása szerént, áll 354. napokból, ugy mindazonáltal, hogy ők az óráknak ’s minutumoknak kipótolásokról nem gondolkoznak." [SRG.]

          1791.

JENEY György: Természet-könyve. A’ hortobágyi pásztor, és a’ természet-visgálo. A’ Nem-tudósok Kedvekért irta Jeney György. Pesthenn, Pátzko Ferencznek Betűivel. Pest, 1791. 224 p. Egy természetvizsgáló (maga az író) és egy pásztor találkozik a Hortobágyon, és együtt nézik a körülöttük látható természetet, mint egy nagy nyitott könyvet. Hat napon át beszélgetnek, ezért párbeszédes formában tárják az olvasó elé a természettudomány egészét. Témájuk nagyrészt a korabeli csillagászat és a fizika világképe: középen a Nap, azután a bolygók, köztük a Föld és a Hold, azután a külső bolygók és azok holdjai. Tovább a nagyon távoli állócsillagok, a néha feltűnő és visszatérő üstökösök, az északi fény.
Megbeszélik a Nap égen látszó mozgását évszakonként és a hazánkból látható csillagképeket. A szerző a természetvizsgáló bőrébe bújt, és sok téves hiedelmet, babonát cáfolt meg értelmes példáival, a tudományos alapismeretek közérthető magyar nyelvű közlésével. A német forrásokból fordított, vagy német minta alapján írt könyv a magyar viszonyokhoz igazodik. A Szatmárnémetiben élő szerző iskolásoknak, és az érdeklődő egyszerű embereknek szánta munkáját. A szerző forrása jóval korábbi lehetett, mivel a legutóbbi üstökösnek az 1769-est említi. Csak hat bolygóról szól, és nem említi a hetediket: a már 1781-ben felfedezett Uránuszt. A Szaturnusznak csak 5 holdját említi, pedig 1789-ben ismert holdjainak száma 7-re bővült. [KSZ.]

[PÁLÓCZI] HORVÁTH Ádám: Leg-rövidebb nyári éjtszaka, mellyben le-íratik egy ollyan tsillag-vizsgálónak beszélgetése; a’ ki a’ múlt 1787dik Esztendőben nyár-kezdetkor, az égi testeket tsudálkozva nézegeti, azoknak forgásaikat le-írja, és az isméretesebb Tsillagzatok’ Neveit a’ régi Pogányok Költeményjeiből, a’ nagyjából magyarrázza. Írta és most közre bocsátja Horváth Ádám. Pozsonyban, Wéber Simon Péter betűivel. 1791. [XVI +] 92 p. Az irodalmi körökben is jól ismert Pálóczi Horváth Ádámnak (1760-1820) ez a munkája feldolgozza korának csillagászati ismereteit. Egy júniusi éjszaka alatt ismerteti a lemenő Napot, a kelő Holdat, a bolygókat, az üstökösöket és az állócsillagokat.
Ahogy fordul az égbolt, úgy veszi sorra a Magyarországról látható csillagképeket estétől hajnalig. A görög és római mitológián alapuló elnevezéseket és mondákat kiegészíti a magyar nép csillag- és csillagkép-neveivel. A 92 oldalas magyar nyelvű csillagászati tanulmány érdekessége, hogy nem prózában, hanem egyik antik verslábban, trocheusban írta a szerző. Emiatt, nehezen értelmezhető a mai olvasónak. Versbe szedi nemcsak Kopernikusz világképét, és Newton égimechanikáját, hanem az új csillagokat, azaz a szupernóvákat, sőt az 1781-ben felfedezett Uránuszt is. A könyv nagyrészt 1787 júniusában elkészült, de csak 1790-ben fejezte be. Az előszó dátuma: 1790. november 12. Pálóczi Horváth Ádám életében mindvégig: Horváth Ádámnak írta nevét. [KSZ.]

SÁNDOR István: A Födről. In: Sokféle. Írá 's egybe szedé Sándor István. Első darab. Győrött Streibig József' betűivel, 1791. pp. 68-70. "Kerék földnek neveztetik ama' földből és vízből álló nagy világi test. Ezen kerék föld, melly a' legbizonyosabb ki-számlálás szerint 5400. német mértföldet mondatik kerekségében foglalni, szemléltetik vagy az ő külső képe szerint, ha egyéb világi nagy testekre tekintünk; vagy az ő belső mivolta szerint. [...] A' kerék földnek második szemlélését a' Világ írása (:Cosmographia:) 's az égforgási tudomány (:Astronomia:) adja elöl. E' szerint a' kerék föld nem közép pontja, valamint annakelőtte tartották, a' mi világi kerületünknek, hanem, inkább egy világi test, melly minden 24. óra alatt az ő tulajdon tengelyét, 's minden esztendőben egyszer a' napot megkerüli. [...]
Kepler, ama' híres Tsillag-néző az ő írásiban a' földről tsudálatos vélekedésben vala, mert nem tsak azt állítá, hogy a' földnek mindennapi mozgása tulajdon magától legyen, hanem azon felljül még azt is írá, hogy az Üstökös csillagnak jelenését megérzi, hogy attól rettegvén izzadni kezd, és hogy a' sok esők onnan származnak. A' tsillagokat-is lelkes állatoknak hírdeti. Bayle és egyebek sokan azt tartják, hogy valóban nehéz volna Keplernek ezen vélekedését megcáfolni, mert mi szint úgy nem volnánk elegendők megtudni bizonyosan, ha a föld lelkes állat-e, valamint a' tetű nem tudhatja, ha vallyon mi élünk-e. ..." [HAI.]

SÁNDOR István: Az Óra-tsináló mesterségről. In: Sokféle. Írá 's egybe szedé Sándor István. Első darab. Győrött Streibig József' betűivel, 1791. pp. 98-99. "Ezen mesterség nem előbb találtatott fel a' 14-dik Századnak elejénél. Ugyan is azon írók, kik ezen találmányt a' régiebb időkbe helyheztetik, leszve keverik azon órákat, mellyek kerekekkel 's fontokkal vannak tsinálva a' nap és víz órákkal, mellyeknek az eredetek valóban régi. Mindazáltal régiebb nap-mutatót, vagy-is nap-órát az írók mégsem emlegetnek annál, melly Achás' házán vala, mellyel Jésaiás ama' tudva lévő tsudát miveli, mellyet Hiskiás ki kére magának. Sokkal későbben hozattatott bé Görög Országba a' nap óra, és a' legrégibb, melly Rómában elő-adta magát, tsak öt száz esztendő múlva a' Város' felépűlésétől Mesalától hozattatott oda. ..." [HAI.]

SÁNDOR István: A Kalendáriomok' különbségéről. In: Sokféle. Írá 's egybe szedé Sándor István. Első darab. Győrött Streibig József' betűivel, 1791. pp. 99-103. "A' Keresztyén Európában háromféle Kalendáriomnak vagyon divatja, úgymint a' Gyulainak, a' Gergelyinek, és a' megjobbbítottnak. A' Gyulai Kalendárium az ő nevét nyeri (:Julius Caesar:) Gyula Tsászártól, mert mivel a' Rómaiak az ő idő számlálásaikban régtől immár nagyobb rendetlenségeket szenvedtek, Gyula Tsászár mintegy 45. esztendővel Krisztus' születése előtt, Sosigyenes nevű Tsillag-néző által a' nap' járásit megszámláltatá, 's ezen számlálás szerint egy új Kalendáriomot készíttete, mellyben az esztendő 365. napra, 's 6. órákra kiszabattatott.
Mivel mindazáltal az Astronomiai esztendő tsak 365. napból, 5. órából, és 49. pertzenésből áll, 's következésképen a' Gyulai esztendő 11. pertzentéssel nagyobb volt; ezen 11. perczentések pedig minden Században egy 18. órabéli 's 20. pertzentési különbséget tettek: tehát 1600. esztendő múlva immár 10. nappal az igaz nap' esztendejétől elütött a' Gyulai Kalendáriom, az az 10. nappal többet számlált, mert az esztendő nagyobbnak véttetet. Arra nézve XIII-dik Gergely Pápa Lilius Aloysius Tsillag-nézőnek segítsége által rendelé, hogy 1582-dik esztendőben ama' szükség felett való 10. napok ki-hagyattassanak, 's 5-dik Október helyett azonnal 15-dik írattassék. Ugyan ezen okból íme' Gergely' Kalendárioma újnak neveztetett. [...] Ezen két Kalendáriomok, úgymint az új és a' megjobbíttatott, leginkább abban különböztek egymástól, hogy a' Húsvét Ünnepét különben helyheztették; ..." [HAI.]

SÁNDOR István: A' Hónapoknak új Magyar neveikről. In: Sokféle. Írá 's egybe szedé Sándor István. Első darab. Győrött Streibig József' betűivel, 1791. pp. 153-154. "A' Hónapok is a' Magyarban rövidebb 's az időhöz alkalmaztatottabb nevet kaphatnának, valamint ezt nem rég a' Németek cselekedték. Próbáljuk meg, ki tudja, ha a' jövendő Magyar világnak nem fogunk-e tetszeni. Deákban. Régi Magyarban. Új Magyarban. Januarius - Boldog Aszsz. h. - Jég hava.; Februarius - Böjt elő hava - Köd hava.; Martius - Böjt más hava - Sár hava.; Április - Sz. György hava - Eső hava.; Május - Pünkösd hava - Kedv hava.; Junius - Sz. Iván hava - Nyár hava.; Julius - Sz. Jakab hava - Kenyér hava.; Augustus - Kis Aszsz. hava - Gyümölcs hava.; September - Sz. Mihály hava - Ősz hava.; October - Mindszent hava - Bor hava.; November - Sz. András hava - Szél hava.; December - Karátson hava - Tél hava." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Chronológia, vagy Idő-mérték. = A Mindenes Gyűjtemény V. Negyed 1791. pp. 71-73. "A’ Históriának két Vezérjei közzül eggyik a’ Chronológia, vagy Idő-mérték, mellyek tőle el-válhatatlanok. A’ Római Chronológiában való külömbözés p. o. onnan származik, hogy Róma’ fundaltatásának esztendejét nem tudják a’ Böltsek meg-határozni." [SRG.]

          1792.

Bétsben a’ hoszszas kedvetlen napok után Okt. 13-dikára... = A’ Bétsi Magyar Kurirnak Hatodik Esztendeje 1792. Oktoberben 19. (84.) p. 1313. "...dél tájban az idő fel-tisztulván, estvére kelve a’ leg-szebb Északi-világossággal (Aurora Borealissal) tündököltenek az egek felettünk." [SRG.]

Hell síremléke. = Magyar Kurir 7. 1792. p. 793. [HAD.]

Az Égről és Tsillagokról. = A Mindenes Gyűjtemény VI. Darab 1792. pp. 3-17. "A’ Tsillagok három részekre osztatnak; úgymint, egy helyben állókra, bujdosókra, ’s Üstökös tsillagokra." Egy hivatkozásban a cikket Péczeli Józsefnek tulajdonítják, a folyóiratban szerző nem szerepel, a tartalomjegyzékben sem. [SRG.]

T. Dénis Úr, a’ Királyi Könyv-tár’ Örzője, e’ Versekkel tisztelte-meg halála után Hell Maximiliánt. [Vers.]. = A Mindenes Gyűjtemény VI. Darab 1792. p. 329. Latin nyelven és "Magyarúl. A sár-házt le-vető Hell hogy meg-könnyűle, ’s Mennybe a’ sok ezer tsillag köztt repűle, Elég soká néztem, mond: fel-felé rátok; Már futástok’ lábam alatt folytassátok." [SRG.]

          1794.

A’ Természeti Tudományban gyönyörködöknek kedvekért. = Magyar Kurir Első Fertály Esztendő 1794. Januariusnak 3-dik napján Nro. 1. pp. 3-6. A Napról. A Földről. Tycho Brahe és Copernicus világnézetéről. "Két eggymással ellenkező értelemben vagynak az emberek e’ világnak alkotmánya felöl. Az éggyügyübbek még most is Tycho Braheval tartanak, ’s azt állattyák, hogy a’ nap forog a’ planéták, ’s következésképen, a’ mi földünk körül is. Az értelmesebbek ellenkezőképen gondolkoznak, ’s azt mondják Copernicus Miklós után, hogy sokkal könnyebb a’ földnek, melly 1217420, az az, egy millió két száz tizenhét ezer négy száz husszor kisebb a’ napnál, a’ nap körül forogni, mint ennek a’ föld körül. Ebből a Copernicusnak értelméből lehet az esztendőnek forgását és meg újjúlását is meg magyarázni." Gergely pápa kalendáriumáról. A többi "planétáról" és az 1781. márc. 13-én Hirsch (!) által felfedezett planétáról. [A planéta, az Uránusz. A Hirsch név Herschelt jelenti.] [SRG.]

          1795.

SCHULTZ Kristián: A’ Természetröl valo beszélgetések. A’ gyermekek számára, az ö értelmek’ világosittására, szivek nemesittésére. Német nyelven irta Schultz Kristián, a’ köz Haszonra Magyarra fordittatott. N. Szebenben. Nyomtattatott Hochmeister Márton, Ts. K. priv. Dicaft. Könyv-Nyomtó. 1795. 123 p. A könyv a magyar fordító kétoldalas bevezetőjével kezdődik. A fordító neve nincs feltüntetve. A kötet 14 képzelt beszélgetést ír le, amelyek koruk világnézeti és természettudományos ismereteit vázolják. A párbeszédeket kis gyermekek és felnőttek (szülők, tanítók, papok) folytatják. Három beszélgetés szól csillagászati ismeretekről. 1./ Második beszélgetés: A’ nagy világnak meg-visgálásáról a halhatlanság némely érzéseiröl; az üstökös tsillagokról is valami. (pp. 9-17. Az égbolt látványa, az égitestek látszó mozgása. A Holdon lévő tájak. Az üstökösök látványa, téves hiedelmek róluk és valódi természetük.)
2./ Negyedik beszélgetés: A’ bodorgo Tüzekröl, s’ azokból származo Babonaságrol; a’ Levegöbe esö tüzes Jelenségek természetéröl-is valami. (pp. 27-34. Szent Elmo tüze. Csillaghullások, tűzgömbök és más légköri jelenségek természetes magyarázata.) 3./ Tizenharmadik beszélgetés: A’ Föld Szinének tulajdonságairól, a’ mennyibe az egy Golyobis, és az ezzel egybe köttetett Hasznokról. (pp. 106-114. A földfelszín golyóbis voltáról, a Föld gömbalakjának bizonyítékairól. A többi égitest is hasonló alakú és természetű. A Föld mozgásai. A földi vonzóerő és az égitestek között lévő vonzóerők.) [KSZ.]

[MINDSZENTI Sámuel:] Hell. In: Ladvocat apátúrnak ... historiai dictionariuma, melly-ben ... mindenféle tudományben, mesterségben, állapotban híres embereknek életek, írásaik, munkájuk le-írattatnak. Fordította, magyar vonatkozású adatokkal kiegészítette Mindszenti Sámuel. 3. köt. E-G. Komárom, 1795. p. 73. Hell Miksa. [HAD.]

          1796.

GÖBÖL Gáspár: Újj vélekedés az ó és ujj testámentomi prófétáknál gyakran előforduló Nap, Hold, és Tsillagok meg-setétedésekről, a’ Napnak Gibeonban, a’ Holdnak az Ajjalon völgyében Josue szavára lett meg-állásokról való toldalékkal, mellyeket a tudósoknak itélet-tételek alá-botsát Göböl Gáspár kecskeméti prédikátor és esperest. Pest, 1796. Nyomt. Trattner Mátyás betűivel 112 old. A munka meglehetős alapossággal tekinti át a Biblia csillagászati vonatkozású utalásait, ugyanakkor szemben például Bertalanffi Pállal (Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. 1757.) a csillagászati jelenségeket, így pl. a Nap megállítását nem tekinti valóságos fizikai eseményeknek, hanem rendre szimbolikus jelentést tulajdonít nekik. Ezeket a szimbolikus, s a csillagászattól távol álló, elsősorban az isteni/prófétai üzenetet kifejező értelmezéseket boncolgatja művében a szerző, a tudomány és vallás megközelítéseit ilyen módon szerencsésen elválasztva egymástól. [HOR.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1796. febr. 19. 15. sz. pp. 234-235. Szatthmár Vármegyében 1796. jan. 28-dikán "Tegnap előtt déli 11 óra tájban egy nagy vékony zsák forma fényesség le esvén Gétzben, egy sáros vízbe, sokféle beszédre adott alkalmatosságot az embereknek." [SRG.]

          1797.

Lipsiai Professor Rüdiger Úr, ... = Magyar Kurir Harmadik Fertály Esztendő 1797. Septembernek 5-dik napján Nro. 19. p. 301. "...August. 15 és 16 ka között való éjtszaka egy újj tsillágot talált-fel, melly is, a’ nagy medvétől fogva, a’ ketskéig egyenesen húzott lineában lenni láttatott, mellyet August. 16-ka estvéjén újjolag visgálván, üstökös tsillagnak lenni találtatott." Traller és Fischer is látta 16-án és 17-én. Elegyes Tudósittások. [SRG.]

"Erdélyből N. Szebenből irjak, hogy a’ közelebb múlt hónap 20-kán, eggy Trapold nevezetü Szász falúban le-találván esni, a’ menkő, abból ollyan nagy tüz támadott, hogy az által az egész szep nagy helység, hammúvá tétettetett." = Magyar Kurir 3. Fertály Esztendő 1797. September 26-dik napján Nro. 29. p. 400. [SRG.]

          1798.

COMENIUS, Johannes Amos: Ioann. Amos Comenii Orbis Pictus, in hungaricum et germanicum translatus, et hic ibive emendatus. A’ Világ Le-festve. Magyarra fordíttatott, és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott Sz. J. által S. patakon 1796-dik eszt. Die Welt in Bildern. In die Ungarische und Deutsche Sprache übersetzt und hin und wieder verbessett. Nyomtattatott Pozsonban, Wéber Simon Péter költségével és betüivel. 1798. 167 p. Csillagászat: pp. 6-7. A Világ.; pp. 8-9. Az Ég. [KSZ.]

          1801.

PÁNTZÉL Pál: A’ mathematica geographianak vagy is a’ mérés’ tudományja szerént a föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak rövid summája. Kérdések és feleletekben iratott a’ gyengébb ifiak’ számokra Pántzél Pál K. Lonai ref. pap által. Kolo’sváratt. 1801. Nyomt. a’ Réf. Kol. Bet. 55 p. Az Elöl-járó beszéd kelt: Kendi Lónán 1781. Esztend. Májusnak 26-dik napján. [KSZ.]

          1802.

Gothából Jan. 14-ikén. = Magyar Kurir 1802. febr. Nro. 10. p. 156. "A’ Seebergi Herczegi Obsevatoriumnak Direct. Baró Zach, a’ múlt Dec. 8-ikát követett éjjel fel találta azt az új plánétát, a’ mellyet a’ Palermói Kir. Observatoriumnak igazgatója Piazzi Úr Jan. 1-fő napján 1801-ik esztendőben látott vala. Azon időtől fogva minden Európai égvisgaló Tudósók leselkedtek utána, de minden iparkodasok haszontalan vólt, mivel ez az új plánéta, a melly a’ Mars és Jupiter planéták közt való utón megyen keresztül, igen kitsin, és a’ leg jobb telescopiumon is nehéz fel találni. - Jan. 11 ik napján, a’ midőn leg utólszer látta volna azt B. Zach, már 8 grádust hagyott az égen maga után, még is a szűz jegyben állott." [FGF.]

Hamburgból Jan. 20 ikán. = Magyar Kurir 1802. febr. Nro. 11. p. 163. "A’ mi leg hiresebb Német Országi égvisgáló Tudósaink mindnyájan meg eggyeznek már abban, hogy a’ mostanában fel talált új planétának a’ Mars és Jupiter planéták közt van az útja, a’ hol még ekkoráig üres hely vólt, Közönségessen azt lehet mondani, hogy az Uranuson túl, a’ melly minden plánéták közt leg távolabb van a’ naptól, sok olly planéták lehetnék még a’ mellyeknek látásokra vagy soha sem, vagy pedig tsak azután leszen szerentsénk, minekutánna a’ telescopiumok nagyobb tökélletességre vitetödnek. Mi voltunk azok a’ szerentsés teremtések, a’ ik 30 esztendök el forgása alatt a’ tsillagos égnek esméretében igen sokra mentünk." [FGF.]

          1803.

  FÁBIÁN József: Természeti tudomány a’ köznépnek. A’ Babonaságnak orvoslására és a’ Köznép közzül való kiirtására irta és kiadta Fábián Jo’sef a Veres-Berényi Helv. Confessiót tartó eklesiának l. tanitója. Egy Réztábla Rajzolattal. Weszprémben, 1803. Nyomtattatott Számmer Mihály’ Betüivel. 269 p., 1 t. Csillagászat: pp. 118-157. Tizenkettődik rész. A’ Levegői Látszatokról (hajnali és alkonyi fénytünemények, szivárvány, Nap és a Hold udvarai, vaknapok, vakholdak, csillag-szaladások, tüzes golyóbisok, északi hajnal).; pp. 158-192. Tizenharmadik rész. Az Égitestekről (állócsillagok, csillagképek, Nap, Hold, bolygók, fogyatkozások, az égitestek mozgása, üstökösök. Említi a Ceres kisbolygót).; A kihajtható mellékleten együtt a könyv 8 ábrája. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Csillagászat: Hatodik rész. Az Égi dolgokról. In: Magyar Encyclopaedia. Az az: Tudománytárkönyv. Avagy Minden igaz, és hasznos Böltseségnek szép rendbe foglalása. Szerzette Apátzai Tsere János. Nyomtattatott hajdan Ultrajektomban 1653 esztendőben Waesberge János’ bötűivel. Most pedig Az az: 1803 esztendőben újonnan ki adatott. Nyomtattatott Győrben Streibig József’ bötűivel. pp. 109-149. E kiadás gondozója és az (eredeti latin) előszó magyar fordítója valószínűleg Kőszegi Rájnis József volt. "Ezt az előbeszédet a Szerző Deákul írta, a Kiadó pedig, a Deák Prefátiót illetlennek tartván illy tiszta Magyar könyvhez, magyarra fordította." [KSZ.]

          1806.

SZ. K. [SZILY Kálmán]: Éjszaki fény. Nagyvárad. = Hazai Tudósítások 1806 1. félesztendő p. 339. Sarki fény 1806. nov. 3-5-én. [SRG.]

RADNÓTI Dezső: Északi fény. Nagyváradról írják: = Hazai Tudósítások 1806 1. félesztendő p. 339. Sarki fény 1806. nov. 3-5-én. [SRG.]

Nagy Várad. = Hazai Tudósítások 1806. Első félesztendő Szent András hava 19. [nov. 19.] 41. sz. p. 339. Sarki fény 1806. nov. 3-4-5-én. [SRG.]

          1808.

VARGA Márton: A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya magyarázta a’ Tüneményekből, és az új feltalálásokból Nemzete’, ’s az Ifjúság’ javára Varga Márton. Ugyan ennek a Tudománynak, a Természet Historiájának, és a’ Mezei Gazdaságnak Királyi rendes Tanítója. 1. Kötet. Nagy Váradon, 1808. Tichy János betűivel. 563 p. Csillagászati vonatkozások: pp. 1-89. [SRG.]

VARGA Márton: A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya magyarázta a’ Tüneményekből, és az új feltalálásokból Nemzete’, ’s az Ifjúság’ javára Varga Márton. Ugyan ennek a Tudománynak, a Természet Historiájának, és a’ Mezei Gazdaságnak Királyi rendes Tanítója. 2. Kötet. Nagy Váradon, 1808. Tichy János betűivel. 239 p., 5 melléklet. Csillagászati vonatkozások: pp. I-XII., 1-117. [SRG.]

Tudománybéli dolgok. = Hazai és külföldi Tudósítások 1808. Második félesztendő Sz-Jakab hava 16. [júl. 16.] 5. sz. p. 39-40. Az új üstökös szept. 19-én volt vagy lesz legközelebb a Naphoz. [SRG.]

Északi fény. Nagyváradról írják. = Hazai s külföldi Tudósítások 1808 2. félesztendő p. 39-40. [SRG.]

          1809.

VARGA Márton: A’ tsillagos égnek és a’ Föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása, ’s megesmertetése. Kiadta Varga Márton a’ természet’ tudománnyának, historiájának, és a’ mezei gazdaságnak királyi rendes tanítója. Nagy-Váradon, 1809. Tichy János Ferentz’ betűivel. 272 p., 1 t. A könyvet legalább kétféle kezdőoldallal nyomtatták. Az egyik kezdete: "A’ mesterséges szavaknak deák magyarázattya, és azon előadott dolgoknak mutató táblája, mellyek az ég’, és föld’ természeti leírásában előfordulnak." A szójegyzék első tétele ez: Adriai tenger. A másik kezdete: "A’ természet Tudományának II. Kötettyében előfordúló magyar mesterséges szavak deákul előadva." A szójegyzék első tétele ez: Állandó szín (Color permanens). A második változat kezdő sora értelmezhető úgy, hogy Varga Márton 1808-ben kiadott A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya két kötetének folytatása ez a könyv.; A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 25 ábrája.;
Változócsillagok: [az omikron Cet-ről] p. 68. "Vannak továbbá ollyan álló tsillagok is, mellyek változnak, s a mellyek nem régen kezdettek az égen szembetűnni, s azért újaknak neveztetnek. Amazok hol világítnak, hol meg eltűnnek, illyen p. o. az, melly a Tzetnek a nyakában láttatik. Ez mintegy 11. holnap múlva kerületét megteszi, 8. holnapig jobbára nem ragyog, háromig pedig szépen fénylik, de változó nagysággal. Ezekről némellyek azt állíttyák, hogy sok makuláik vannak, mellyek a napét is felül múllyák: ezeket tehát felénk fordítván, sokáig nem láthattyuk őket."; Négy kisbolygót ("kisded bujdosót") említ, még a Vestát is: "Taval (1807) megint maga Olber Úr újjat talált fel, melyyet Vestának neveztek el." [1807. március 29-én Olbers fedezte fel a (4) Vesta kisbolygót.] p. 85. Az 1807-es évet tavalynak említő szerző eszerint 1808-ban írta könyvét. [KSZ.]

          1814.

  KATONA Mihály: A’ Föld’ mathematica leírása a’ Világ’ alkotmányával együtt. Készítette a’ felsőbb oskolákbeli tanulók’ ’s alsóbb oskolákbeli tanítók’ és az e’ félékben gyönyörködök’ számára Katona Mihály, a bútsi helv. confes. valló gyülekezet prédikátora, és a’ komáromi t. egyházi vidék’ esperestje. Négy réztábla rajzolattal. Rév-Komáromban, Özvegy Weinmüllerné’ betüivel. 1814. XXXVI + 436 p., 4. t. Az elöljáró beszéd 1814. márc. 28-án kelt. Ismerteti előre a planéták járását az 1814., 1815., 1816., 1817-dik esztendőkben.
A Vénusz Nap előtti átvonulását említi, Lalande számítása szerint (a’ De la Lande’ Calculusa szerént): 1996. jún. 10-re [tévesen] és 2004. jún. 8-ra [helyesen]. p. 215.; Joseph Jérome Le Francais de Lalande (1732-1807) kétszáz évvel korábban kiszámított és 1996-ra jelzett jelensége nem is nagy tévedés. Akkor a Vénusz alsó együttállásban volt a Nappal, de nem átvonulás történt, hanem a Vénusz a napkorongtól délre haladt el. [Szöllősi Attila számítása szerint 1996. jún. 10-én 15.11 UT-kor volt a két égitest egymáshoz a legközelebb. Geocentrikusan a napkorong közepe a vénuszkorong közepétől 30’ 04"-re volt, mikor is a Nap látszó átmérője: 31’ 30" a Vénusz átmérője: 58". Így a legkisebb megközelítéskor a napkorong peremétől a vénuszkorong pereme 16’ 14"-re volt, PA = 168 irányban geocentrikusan. Miután a Földtől 0,2891 csillagászati egységre lévő Vénusz horizontális parallaxisa 30" körüli volt ekkor, a Föld egyetlen helyéről sem látszhatott Vénusz-átvonulás.]
Változócsillagokról: p. 369.: "A Hattyú orrán lévőnek Albireo a neve, a melytől nem messze van egy kis Tsillag, a mely változattja nagyságát, és Mira a neve." [a khí Cyg mira]; pp. 400-401.: "Némelly álló Tsillagok, a mellyek Tsudálatos vagy változó Tsillagoknak neveztetnek, bizonyos idő szakaszokban, bizonyos változást szenvednek az ő fényekben, úgy, hogy most kisebb, majd nagyobb fénnyel tündökölnek, néha egy ideig egészen eltűnnek. Illyen Algol a Medusa fejében: a mellynek fényében 69 órák alatt, különös változás esik: 62 óráig ugyan-is ez, második Nagyságú Tsillag; 3 1/2 óráig pedig negyedik nagyságúvá válik, és ugyan annyi idő alatt elébbeni nagyságát ismét vissza-veszi. Ilyen van három a Hattyúban; egy a Tzethal nyakán, amely 11 hónapok alatt, harmadik nagyságú Tsillagból egészen elenyészik egy ideig." [utóbbi az omikron Cet.] [KSZ.]

          1815.

NAGY Leopold: A levegőnek rövid ismértetése. Vátzott, 1815. Nyomt. Máramarosi Gotlib Antalnál. 119 p. A’ tizeneg’gyedik Tünemény a’ Szivárvány. pp. 94-97.; A’ tizenkettödik Tünemény a’ Holdnak, és Napnak Udvara. p. 97.; A’ tizenharmadik Tünemény az Éjtzaki Hajnal (Aurora borealis). pp. 97-99.; A’ tizenegyedik Tünemény a’ Villámlás (Fulgur). pp. 99-100.; A’ tizenötödik a’ Villám, vagy Mennykő. pp. 100-107.; A’ tizenhetedik Tünemény a’ hulló Tsillag. p. 111.; A’ tizenkilentzedik Tünemény a’ tüzes golyóbis (Bolis). pp. 113-119. "Nagy Leopold Kegyes Oskolabéli Szerzetes Pap, a Józan Tudományok’, a Böltselkedés’ Oktatója, a’ Vátzi Püspöki Lyceumban a’ Természet Tudományának, és Mezei Gazdaságnak tanitója." [SRG.]

DÖBRENTEI Gábor: Gróf Batthyáni Ignátz. = Erdélyi Muzéum Második Füzet 1815. pp. 1-9. "Mindenek felett, Gróf Batthyáni Ignátznak fő érdemét azon Intézete teszi, mellyet Károly-Fehérváratt felállitott. ...Mártonfi Antalt küldötte-fel a’ Püspök Bécsbe, ott a’ csillagvizsgálás tudományára négy esztendeig a’ maga költségén tanítatta, ’s akkor annak elintézése szerint állította-fel a’ csillagvizsgáló tornyot." [SRG.]

SZABÓ András: Philosophiára vezető értekezések. Első folytatás. = Erdélyi Muzéum Második Füzet 1815. pp. 53-93. "A’ tökélletességröl. ...És ha szabad a’ természetet vizsgáló tudósoknak tapasztalásaikon és tapasztalásaikból vett ’s formált vélekedéseiken valamit épiteni, nem tsak a’ földön találtató minden teremtményeket, hanem magát az egész természetnek országát és a’ tsillagos égnek roppant alkotmányát is egy illyen számtalan egymástól külömböző égi testekből, - holdakból, planetákból, és napokból, - álló tökélletes egységnek lehet nézni." pp. 81-83. [SRG.]

          1816.

BODE, Johann Elert: A’ Világ alkotmánnyának öszveséges vi’sgálása. Szerzette Bóde E. János németül, magyar nyelven ki-adta Papp Jó’sef. Pozsony, 1816. Wéber Simon Péter és fiának betűivel. 136 p., 1 t. A kihajtható melléklet a Naprendszer bolygóinak (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Ceres, Pallas, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz) és az 1769-diki üstököscsillagnak a pályáját ábrázolja. [KSZ.]

KÖLESY Vincze Károly - MELZER Jakab: Hell. In: Nemzeti Plutarkus vagy a Magyarország s vele egyesült tartományok nevezetes férfiak életleírásaik. 3. köt. Pest, 1816. pp. 124-132. Hell Miksa életrajza. [HAD.]

          1817.

CANNABICH, Johann Günther Friedrich: Közönséges vagy Universalis Geógráphia. a’ Bécsi Kongreszszusban történt változások szerént írta Cannabich I. G. F. Prof. fordította Czövek István. Pesten, 1817. Trattner János Tamás betüivel és költségével. 1-2. köt. 1. köt. 411 [1] p.; 2. köt. 458, [10] p. Csillagászat az 1. kötetben (pp. 4-19.): A földgolyóbisa gömbölyű. Hanem a föld nem tökélletes gömbölyű. A földkerekségnek kerülete 5400 mérföld. A mi földünk golyóbisának két forgása van. Ezt a kajács útat vagy Ekliptikát... A nap egy esztendőben mind által futja ezen égijegyeket. A mi földünk golyóbisa planéta. A főplanéták: Merkúrius, Vénus, Föld, Márs, Veszta, Júnó, Céres, Pallás, Jupiter, Szaturnus, Uranus. Nem minden főpalétának vannak holdjai vagy darabantjai, hanem csak az Uranusnak van 6, Szaturnusnak van 7, Jupiternek 4, és a mi földünknek egy.
A csillagászati földrajz alapvető fogalmait ismerteti: földrajzi hosszúság, szélesség, a föld tengelye, sarkai, egyenlítő, meridián, pólusmagasság, naptérítők, horizontkör, égtájak, zenit, nadír, klímaövek, egyes légköri tünemények (tüzi jelenések vagy meteórák, szivárvány, napmássa vagy fattyúnap, holdmássa vagy fattyúhold, szürkület, hajnalhasadás, esthajnal, bolygó tűz vagy lidércz, tüzes levegőgolóbisok, csillagtisztúlás, Északi és Déli fény. [KSZ.]

DÖBRENTEI Gábor: Hell Maximilián’ élete. = Erdélyi Muzéum Nyolczadik Füzet 1817. pp. 88-95. [SRG.]

Bolyongó világosság. = Hasznos Mulatságok 1817. Második Félesztendő (6.) pp. 45-48. Zellerfelden a Harc hegységben, 1783. szept. 4-én Trebna 9 órától éjfélig éjszaki fényt látott. pp. 46-48. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1817. Második Félesztendő (43.) p. 344. 1817. nov. 1-én 7 óra 14 perckor "Olberts Bremában egy üstökös tsillagot födözött fel a’ kígyó vivőnek nyúgoti vállán." [SRG.]

Y.: Találmányok. = Tudományos Gyűjtemény 1817. I. kötet p. 163. "Thomas, Kovács mesterember, Newport városában (Monmouth shirében) Angliában, olly falórát készített, melly 384 napok által egyszer húzattatik fel." [A Tudományos Gyűjtemény 1817 elején indult. A’ Cs. Kir. Felség’ kegyes Engedelmével. Pesten Trattner Tamás János betűivel, és költségével. Évente 12 kötet jelent meg, Pesten.] [SRG.]

Y: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1817. III. kötet pp. 156-157. "E’ folyó eszt. Jan. 29-dikén meghalt Bécsben T. Triesznecker Ferenc, a’ Bécsi Csillagvizsgáló-toronynak gondviselője, az Astronomiának rendszerént való Professora. ... a nagy érdemű Hell Astronomus’ segédje volt 1780. 1793. eszt.ig az Astronomiában, és Alsó Austria felméretésében, halhatatlan nevet szerzett magának." 1745. ápr. 2-án született. "A’ Mathesist Hazánkban Nagy-Szombatban tanúlta." [KSZ.]

KAZINCZI Ferenc: Kazinczynak Erdélyi Levelei közzűl. Károly Fejérvár. Aug. 19 ikén. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 33-35. [Gyulafehérváron] "A’ Bibliothéca és a’ Csillagnéző eggy épűletet tesznek az Erőség’ est-éjszaki szögletében...- Gróf Batthyáni Ignátz Püspök a’ szép Intézetet a’ Hazának ajándékozá..." [SRG.]

T.: Horehoviczai Dudics András’ élete. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 36-57. "Ez időben (1577) midőn ő Páskovia magányjaiban élne kedves ővéivel jelent meg az égen egy üstökös Csillag;" A jelenségről és annak hatásairól írott könyve 1579-ben jelent meg Krakkóban. p. 51. [SRG.]

B. V. L.: Idő Próféta, vagy Időváltozás Jövendölő Pókok. A’ Quatremer-Disjonval’ értelmei szerént unalmas várakozás közben írta, tulajdon költségén kiadta, Magyar Gazda sorsosinak készen ajánlja K. Sz. Pethe Ferentz, Pesten, 1816. - Trattner János Tamás’ Nyomtató szerivel. 24. rétben 60. old. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 104-107. "Béfejezésül egy Toldalék a’ Levegő ég, Nap, Hold, változásaiból ’s a’ Természet három országaiból kitanúlható, természettel következhető idő változásoknak Paraszt Kalendáriomok." [SRG.]

M. J.: Kihalt Tudósok és Irók. E’ folyó April’ 12-dik napján meghalálozott az Egri Feő Káptalan egyik nevezetes, és nagy tudományú tagja, Feő Tisztelendő Madarassy János Úr. = Tudományos Gyűjtemény 1817. V. kötet pp. 150-152. "Született 1741. Kis Aszszony hava 29-dik napján. ... Az Egri Csillag néző Tornyot ő intézte el," A csillagvizsgálóba műszereket szerzett be Angliából. Hell tanítványa volt, és Hell Ephemerisseibe közölte Madarassy "Astronomiai Észrevételeit." [KSZ.]

KMETH Daniel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeménye Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. VI. kötet pp. 139-152. Budán, a Vár palotájának tornyában helyezték el a csillagvizsgálót 1780-ban. "A’ Tsillagvisgálat’ Szerzeménye Budán 1780-ban kezdett virágzani. Tudniillik: a’ Tudományok egyeteme Nagy-Szombatból 1777-ben Budára általhozatván, e’ Hazánk anyavárosában állitattandó Tsillagvisgáló házrúl-is kezdettek gondolkozni... Fel épültt tehát nagy munkával, és költséggel a’ Duna Egyenje (libella) fölött mintegy 46 Párisi öl magasságra emelkedő négy szegletű torony erős oldalakon ugyan, de valamennyire ingadozó talajjal (pavimentum),... Elég legyen tehát azoknak tsak neveiket megösmértetni, a’ kik e’ renddel következnek: Weiss, Taucher, Pasquich Tsillagvisgálók, Bogdanich, Huliman, Gröber, Kmeth Segédek."
A mérő eszközök: 1. A’; Délárnyékló (Gnomon); 2. A’ Negyedlő, Falnegyedlő (Quadrans muralis); 3. A’ Szelő (Sector) vagy Tetőponti (Zenithalis); 3. [!] Négy órák; 4. Leveg-mérő (Barometrum); 5. A’ Mágnestő; 6. A’ Vas rúd; 7. A’ széllógó a’ szélvirággal; 8. A’ homály Kamara (Camera obscura). Tudománybeli Jelentések. [KSZ.]

NÉMETH János: Az első Könyvnyomtató-Műhelyről Magyar Országban a’ Mohátsi-Veszedelem után. = Tudományos Gyűjtemény 1817. VIII. kötet pp. 53-73. "Niomtattatot Sarvarat, az Author költsegeuel. Manlius Janos altal, Anno M.D.CII. [1602.] Ezek vagynak az első levélnek első lapján; a’ második levélnek első lapján következik az Epistola Dedicatoria magyarul 8. levélen: ...végre igy fejezi bé ajánló levelét: ... Költ Saruarat karatson hauanac kilentzedik napian, mely nap az holdban nag’ fogyakozas lön, kinec ereiet az Vr Isten rolunc forditsa az poganokra, es az velec egy igat vonokra,..." pp. 60-61. [SRG.]

KMETH Dániel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeményének (Lásd Tud. Gyűjt. VI. Köt. 139. lapján) folytatása Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IX. kötet pp. 114-130. Budán új helyen, a Sz. Gellért-hegy tetején épült fel 1813-tól az új csillagvizsgáló, melybe új műszerek kerültek. 1815. okt. 15-én avatták fel. Budán új helyen, "a’ Sz. Gellért hegyen építtessen, a’ melly is 1813. és 1814. folytán épittetett, és 1815-ben October 15-én Ő Tsászári ’s Királyi Fő-Hertzegsége’ Jósef Nádor-Ispányunk’ jelenlétében, annak szenteltetvén, most már használtatik." Az épületek ismertetése.
Az új eszközök: 1. A’ Déli-tső (tubus meridianus) vagy is Tetőző (Culminatorium); 2. A’ nagy Tetőkör (Circulus verticalis maior); 3. A’ kis Tetőkör (Circulus verticalis minor); 4. Az Egyenlítő-eszköz (Aquatoriale); 5. A’; Déli-kör (Circulus Meridianus); 6. A’; Tet’-Alyponti-Kör (Circulus azimuthalis); 7. A’ Napmérő (Heliometrum); 8. A’ Rézsítő (Refractor); 9. A’; Fal-Negyedlő (Quadrans muralis); 10. Különbféle órák. Az észleletek 1816. eszt. Martius holnapjától kezdődtek. Tudománybeli Jelentések. [KSZ.]

L.: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1817. XII. kötet pp. 134-135. "Nagy veszteség érte a’ Magyar Királyi Universitást midőn e’ folyó Esztendei Novemb. 30-dik Napján, egy igen érdemes Tagjától a’ halál által megfosztattatott. ... Tisztelendő Tudós Bruna Xaver Ferentz Urat, ... 73. Esztendős korában a’ gutaütés az élők közzül kiragadta." Előbb csillagda segéd, majd a mathézis professora az egyetemen, ahol oktatta a csillagászatot is. [KSZ.]

          1818.

BONNETT Károly: A’ Természet’ Vizsgálása. Írta Bonnet Károly, a’ Rom. Tsász. Természetvizsgálók’ Társaságának, és a’ Londoni, Parisi, Petersburgi, Göttingai, Lyoni, Montpellieri, Stocholmi, Koppenhágai, Bolognei, Harlemi, Müncheni, Siennei, Casseli Királlyi Academiáknak, ’s Tudós Társaságoknak Tagja. Frantzia Nyelvből Magyar Nyelvre fordította, ’s némely Hozzáadásokkal megbővítve kiadta Tóth Pál Verőtzei Ref. Pred. Első darab. Pesten, Trattner János Tamás betűivel ’s Költségeivel. 1818. 390 p. A szerző műve francia nyelven először 1764-ben, majd 1779-ben jelent meg. Ismét kiadták 1781-ben, és ez volt a magyar fordítás alapja. A fordító az eredeti munka lábjegyzeteit bővítette, ide szúrta be az 1781-1817 között történt természettudományos felfedezéseket. A fordító ajánlása kelt: Verőtzén, Decemb. 20 napján 1817 esztendőben.
Csillagászat: pp. 28-73. "A’ Világ az ő nagy Részeiben gondoltatván. A’ Világok’ sokasága. A’ Valóknak fő elosztása. A’ Világ Alkotmányában való közönséges öszvekötés vagy Megeggyezés." Változócsillagokról: a fordító Tóth Pál által írt lábjegyzet: p. 43. "Különös az az Állótsillagokban, hogy közüllök némellyek néha egésszen eltűnnek, egy darab idő múlva pedig véletlen ismét előjönnek. Kétség kívül talán ezek is Bújdosónapok mellyek a’ mi Napunkhoz hol közelebb, hol messzebb forognak." A könyv ismerteti az Uránuszt és már négy kisbolygóról tud. Üstökösből az 1811-est említi ("A’ mely pedig most legközelebb 1811-ben látszott"). A második darab [kötet] (1818-ban 495 p.) és a harmadik [kötet] darab (1819-ben 401 p.) az állatok és növények világát tárgyalja. [KSZ.]

Az Órás Mesterség - történeti. = Hasznos Mulatságok 1818. Első Félesztendő (4.) pp. 28-30. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1818. Első Félesztendő (4.) pp. 30-31. Üstökös 1811-ben Flauguergues 510 évre teszi futását (281, 791, 1301 után 1811-ben tért vissza). [SRG.]

Y: A’ Magyar Útazók. = Tudományos Gyűjtemény 1818. I. kötet pp. 114-115. "Nem különben Astronomiai esméretinek bövítése, ’s tökélletesítése végett N. T. Tudós Tittel Pál... az Egri Csillag-vigyázat’ Igazgatója, és Astronomusa meglátogatta Német Birodalomban, Franczia és Angol Országban a’ legnevezetesebb Csillag-Vigyázatokat... Több mint két esztendei külföldön mulatása közben az egy Greenwichi Csillag-vigyázatot kivévén sehol a’ Budainál külömbet nem talált. Jeles könyv gyüjteménnyel rakodva, múlt December 23-kán érkezett Budára." Volt Bécsben, Münchenben, Gothában, Göttingában, Manheimban, Parisban, Londonban, Oksfordban, Greenwichben. [KSZ.]

Y.: Ontologiai Tudományok’ Encyklopaediája. = Tudományos Gyűjtemény 1818. II. kötet pp. 3-48. III. "Az Astronomia: vagy az égi testeket, és ezek’ részeit kiterjedtségökre nézve veszi számba és mérték alá; ’s ez közönséges Astronomia;..." pp. 11-13., 15-18. Értekezések. [SRG.]

Mathematikai Kérdés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. III. kötet pp. 74-77. "Az öszvefoglalt mozdúlás’ Törvényeinek valósága mellett, valamelly közép ponti erők által nógattatott mozdúlóban a’ vezeték fentő rajzol e le az idővel tökélletesen egyarányosságú udvarokat. A’ Newton Systemájának ezen nevezetes talpkövét illy okoskodással szokás megerősíteni:..." [SRG.]

Y.: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1818. V. kötet pp. 126-127. "Legközelebb múlt Aprilis 5-kén kimúlt T. T. Varga Márton, Philosophiának Doktora, a’; T. T. Zirczi Apátúrság’ gazdaságának Direktora Nagy Venyingen, Székes Fejérvármegyében, életének 52-dik esztendejében. Született Káliban Szala Vármegyében,... Physikai Astronomiának hazai nyelven kiadásával halhatatlan emlékezetet szerzett magának." [KSZ.]

R. B. - - y.: Nagyság-tudományos Felelet e’ Mathematikai kérdésre. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VI. kötet pp. 120-122., 1 t. mell. "Az öszvefoglalt mozdúlás’ Törvényeinek valósága mellett, valamelly közép ponti erők által nógattatott mozdúlóban a’ vezeték fentő rajzol e le az idővel tökélletesen egyarányosságú udvarokat (Lásd Tudom. Gyűjt. 1818. 3. köt. 3. Czik. 74. lap.)." [KSZ.]

NYÍRY [István]: A’ felolvadt Jeges tenger tűneményeiről Ég, Föld ’s Természet’ visgálati Értekezések; - egyszers’-mind ezeknél fogva, a’ múlt és következendő időváltozásokra való Kinézés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VII. kötet pp. 37-63. "Az a’ történet, melly a’ mi Földünk innenső felének sarka körül esett a’ Jegestenger nagy részének felolvasztása figyelemre vonhat bennünket!" Ennek okát vizsgálja csillagászati szempontok alapján. A Napon látható tünemények hatása. A Hold árapály-hatása. A többi bolygó nem okozhatta. Üstökös-csillagok sem. A meteorológiai okok valószínűbbek. Grönlandi és Labradori időváltozások 1790-1801 között. [KSZ.]

FEJÉR György: Értekezések. A’ Magyar Királyi, Pesti Universitás’ Literaturai érdemei. = Tudományos Gyűjtemény 1818. X. kötet pp. 3-38. X. T.T. Pásqwich János Csillag-vigyázó Intézet Praefectusának munkáji. pp. 28-29. [SRG.]

V.: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1818. X. kötet pp. 122-123. Zeune’ Földgolyóbisa. [SRG.]

          1819.

Alphonsus (X.) [X. Alfonz]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 74-75. "Astronomus, vagy philosophus nevezettel, Leonnak és Castiliának Királlya, [...] Néki köszönheti Europa az ő neve alatt esméretes, igen jól kidolgozott astronomiai tábblát..." [HAI.]

Anaxagoras [Anaxagorász]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 82-84. "Nagy hírű Joinai philosophus; született Clazonében 500 eszt. a’ Chr. előtt. [...] A’ nap és hóldbeli fogyatkozásoknak, földindulásnak és más efféle phaenomenumoknak megmagyarázások által, azon gyanúságba esett, hogy semmi Istent sem hinne, mellyre nézve az Athénebéliektől halálra itéltetett..." [HAI.]

Aristarchus [Arisztarkhosz]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével.102-103. "...Ezenkívül vólt még a’ többek között, egy ilyen nevű görög philosophus is. [...] Ő vólt az első a’ mennyire tudhatujk, a’ ki azt állította, hogy a’ föld maga Centruma körül forog, és esztendőnként a’ nap körül línea karikában vagy Circulus formában egyet fordúl..." [HAI.]

Berenice. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. p. 193. "...Ptolemaeus Evergetes’ Aegyiptomi Királynak feleségét a’ ki férje eránt rendkívűl való esdeklő szerelemmel viseltetvén, a’ midőn annak háborúba kellene menni, fogadást tett, hogy szép haját elvágná és Vénusnak szentelné, ha a’ férje épségben és győzelemmel térne vissza.
[...] szép haját levágá, és azt a’ Venus Zephyritis Isten asszony templomában felfüggeszté. A’ következett első éjjel az isteneknek szenteltetett haj a’ templomból elvitetvén, Samosbeli Astronomus Conon, a’ szép Berenicének megnyuktatására azt a’ hírt terjesztette el, hogy az istenek vitték el, és mint csillag-képet, (Sternbild) az égre helyeztették, a’ holot az tsillagokból álló három szöget (triangulumot) formál. Ezért neveztetnek már az Oroszlány farkához közel lévő hét tsillagok még mind e’ mái napig is Berenice hajának (Comae Berenices)." [HAI.]

Cassini. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 359-360. "Ez a’ név a’ tudós Világban több nagy tálentomú emberek által lett nevezetessé, a’ kik magoknak leginkább astronómiai, physikai és geométriai tudománnyaik által szerzettek halhatatlan elékezetet.
A’ legidősebb közzűlök: Cassini (Giovanni Domenico) híres Astronomus volt: született Perinaldoban 1625. [...] Némely Planétáknak Mársnak, Jupiternek és Trabantjaiknak a’ magok tengejek körűl való egyet fordúlásoknak idejét meghatározta és megjobbította. [...] Saturnusnak Trabantjai közzül négyet felfedezett, [...] Cassini (Jacab) az előtt valónak fija; született Párisban 1677-ben. Sok más munkáin kívűl főképpen a’ föld formáját tárgyazó foglalatossági által tettemagát nevezetessé [...] Cassini de Thury (Cesar, Ferencz) a’ feljebb valónak fija; született 1714..." [HAI.]

Chladni (E. F. Fridrik). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 386-388. Született Wittenbergben 1756. A’ Nagy-attyának az attya Chladenius Márton (szül. 1669 + 1725.) Magyar Országon Körmötz-Bányai Luteránus Pap vólt, de vallása miatt hazáját elhagyni kénytelenítetvén (1688) Wittenbergbe ment; [...]
legnevezetesebb az Akustikája (kijött Lipsiában 1802 4. képekkel) [...] Még más physikai visgálódásai által is nevezetesen a’ Bolidesek (tüzes golyóbis forma levegői tünemények) és azoknak nagy ágyú forma pukkanással való elpattanások után lehullani szokott kövek’ (meteorolithek’) természetének kitapogatások által nem kissebb érdemeket szerzett magának. Megmutatta hogy ezek nem költemények; hanem valóságos phaenomenumok, és hogy a’ athmosphaeránkon kívül lévő helyekről jöjjenek mi hozzánk,..." [HAI.]

Copernicus (Miklos). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 409-410. "Ez a’ róla elnevezett Világ systemának kigondolása által magának halhatatlan emlékezetet szerzett Tudós; született Prussus vagy Burkus Országban Thornban 1473. Eleinte philosophiát és Orvosi tudományt tanult, azután pedig Mathezisre és Astronomiára adta magát,..." [HAI.]

Dollond (János). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. p. 54. "Híres Ánglus Optikus, a’ ki a messzelátó-tsőnek megjobbítások által tette magát nevezetessé. Az 1756 hárma objectivüvegből készűlt messzelátó tsőt talált fel; a’ melly két nemű, úgymint Flint- és Kron- üvegből van összetéve, a’ mellre néki a’ híres Eulernek felvetése szolgáltatott alkalmatosságot..." [HAI.]

Flamsted (János). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 167-138. "Híres Ánglus Astronomus született Darbyban Derbyshireben 1644..." [HAI.]

Galilei (Galileo). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 203-233. "Teste állására nézve kitsíny vólt, tömött és egészséges testű; ábrásatjára, valamint társalkodására nézve vidám kellemetes és magát kedveltető. A’ poésist, festés-mesterségét és a muzsikát is szerette. Kevés könyve vólt. Legjobb könyvnek a’ természetet tartotta." [HAI.]

Herschel (Wilhelm). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. 320-323. "Ez az Astronomiára nézve magának halhatatlan érdemeket szerzett túdós született Hannoveriában 1738-ban Novembernek 15-ik napján. [...]
13-ik Mártziusnak éltzakáján 1781-ben egy a’ mi Systemánkhoz tartozó planétát talált fel; a’ mellyet akkor Ángliának mostani Királlyáról Georgikum Sidusnak nevezett, most pedig már Uranus nevet visel. [...] Az 1783-ban a’ hóldban egy Vulkánt (tűzokádó hegyet) talált fel; 1787-pedig ismét kettőt; az Uranust szorosabb visgálás alá vévén körülötte hat Drabantokat (Trabanten) fedezett fel és úgy tapasztalta, hogy valamelly gyűrű forma világossággal vólna körülvéve..." [HAI.]

A’ Napórát Holdvilágnál használni. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (5.) pp. 34-35. [SRG.]

Szerfelett nagy Hold-tányér. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (5.) pp. 37-38. Hullban Yorkshirei grófságban, 1801 Szent Iván havának 20-dikára virradó éjszakáján (12 és 1 óra között), a nagy holdtányérból mintha két Hold lett volna, majd tűzgolyóbisokká váltak és eltűntek. [1801. jún. 19/20-án.] [SRG.]

Idő-Jövendölés. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (6.) pp. 44-46. Augusztusban két farkatlan üstökös jelenik meg, amelyek semmi befolyással nem lesznek az időjárásra. p. 45. [SRG.]

Nevezetes Földi-lövés. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (12.) pp. 95-96. 1806. máj. 3-án délután 1 órakor erős sugással esett le valami, ami a fákat roncsolta és egy ölnyi mély, két ölnyi széles kráter maradt utána. [SRG.]

A’ Mennykő. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (1.) pp. 1-5. Chladni, Biott, Laplace, Vauquelin véleménye a meteoritekről. Chladni 1794-ben kimondta, hogy ezek a testek a Világnak más részéből érkező "Productum"-ok. Említett hullások - Zágráb 1751., Miskolc 1759., Siena és Benaris 1794., Levis 1803. [SRG.]

Mennykőből kard. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (2.) p. 13. Barrow hajóskapitány a Jóreménység fokától hozott 10 font Mennykőből [meteoritból] kardot készíttetett. [SRG.]

A’ mostani Üstökös Tsillagnak útja. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (9.) pp. 65-67. "A Periheliumon által megy Augustus 2-ik napján 12 órakor éjjel." [SRG.]

Természeti tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (15.) p. 126. Nürnbergben 1819. aug. 4-én "estve 11 órakor igen szép Szivárvány látszott. Ezt a’ Hold világ okozta." Légköroptikai jelenség. [SRG.]

A’ naptányérnak szörnyű nagysága. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (18.) pp. 140-141. 1706. máj. 12. Chandler megfigyelése a Gibraltár melletti szorosból. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Különös jelenések a’ tellyes Napfogyatkozáskor. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (18.) pp. 141-143. 1706. máj. 12-dikén történt teljes napfogyatkozáskor látszott a Merkúr, a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és más "Planéták". Az 1793-as napfogyatkozásról Rudolphie. [SRG.]

A’ Hold világ öregbíti a’ víz párádzását. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (21.) pp. 167-168. Holdvilágnál a víz jobban párolog. [SRG.]

Új találmányok. "Lerebours Párisi Optikus Ujj Nézőtsöt talált fel." = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (29.) pp. 252-253. "Már három esztendő óta élnek ezen Nézőtsővel a’ Párisi Tsillagvisgaló toronyban, kiváltképpen nagy hasznát vették nem rég a’ Jupiternek és Saturnusnak helyes észrevételekor. Négyszázszor nagyobbnak mutatja a’ Tsillagot, mint szabad szemmel látszhatnék, és mégis igen tisztán tünteti a szembe." [SRG.]

A’ régi Baleári Napóra. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (34.) p. 271. Nem igazi napóra, hanem olyan "ami az órákat a Nap forgása szerént veri." [SRG.]

Apróságok. "Egykor épen némely foltokat találtak fel a’ Napban..." = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (36.) p. 287. [SRG.]

Tsillagokból való jövendölés. (Astrologia.) = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (40.) pp. 315-320. [SRG.]

Az Üstökös Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (42.) pp. 321-322(!)[329-331.] Lytrow előadásának első része. [SRG.]

Üstökös Tsillagok. (Folytatása Lytrow előadásának.) = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (43.) pp. 329-331. [SRG.]

A’ Hold és az időjárás. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (48.) pp. 371-372. [SRG.]

Tudományok és Szép Mesterségek Chinában. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (49.) pp. 375-379. "Tsillag-visgállás". p. 378. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Travels from Vienna through Lower Hungary with some remarks ont he state of Vienna during the congress int he year 1814. by Richard Bright M. D. (Utazások Bétsből alsó Magyar Országon keresztül, Bétsnek a’ Congressus alkalmatosságával való állapotját illető némelly Jegyzetekkel 1814-be Bright Richard Dr. által) Edinburg 1818. - XVIII. és 642. l. ezen kívül a’ toldalék CII. l. nagy negyed rétben, több metszésekkel és föld abroszokkal. = Tudományos Gyűjtemény 1819. III. kötet 93-107. "Az égvisgáló ujj torony leirását pedig (279.) így fejezi be:... Budáról nemsokára a’ legnevezetesebb égvisgálói felfedezések’ közlését veendjük." p. 105. [SRG.]

Elfelejthetetlen emlékezetű Egri Püspök Galanthai Gróf Eszterházy Károlynak jeles Élete, közhasznú épitési, és különössen az általa szerzett, utána pedig nevekedett, megyebéli Könyv- Gyűjteménynek leírássa. = Tudományos Gyűjtemény 1819. V. kötet pp. kötet 3-32. II. Szakasz. Az Egri Tudományok’ Háza, vagy is Litzeum. "II. Josef Tsászár 1784 esztendőben Mind szent hava’ 18-án Egren keresztül utazván, azt reggeli 9 órától fogva egész 11-ig bámulva nézéltte,... és tetszését főképen a könyvház, ’s a’ tsillag néző torony iránt kinyilatkoztatni méltóztatott." pp. 10-13.; III. Szakasz, Az Egri Megyebeli Könyv-Háznak gyérebb, jelesbb, és nevezetesebb nyomatékai, és Kézíratjai. Magyar Kéz-íratok. pp. 31-32. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1819. V. kötet pp. 113-114. "A’ Tudományok Akadémiája Turinba az 1759-diki üstökös tsillag’ viszsza jövetele’ idejenek, és azon változásoknak, melyeket ezen tsillagzatnak forgásában a’ Jupiter, Sáturnus és Uranus eggyesült ráhatásai által szenvednie kell, meghatározását vetvén fel 1812-be jutalom kérdésül,..." Megjelenése 1835 okt. 16-ra várható. [SRG.]

NAGY Imre: Az Idő’ Változásiról. V. A’ Nap’, Hold’, és Tsillagok képe. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 38-41. [SRG.]

Rang Ferd. Orv. Dr. [RANG Ferdinand]: A’ Meteor kövekről. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 66-70. "Már a’ Régiek feljegyzettek eseteket, melyekben az Égből le hulló kövek az emberiséget meg rémitették, ezeket ők Baetyliáknak nevezték,..." [SRG.]

Quaipelaquis: Az ifjú Szószóllók gyűlése a’ nyelvek ügyében Moháts mezején. Egy (?) dramatizált (??) beszélgetés szabad jambusokban, felváltva 24 lantos (???) ódával. Az 1814-ik zavaros időkhöz alkalmaztatva. Irta Czinke Ferentz (????), jádzotta (?????) az Akademiai Ifjúság Pesten, Aug. 8. 1819. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 108-110. "Két futó Nagy Tsillag,..."; A kérdőjeleket valóban így nyomtatták a címbe! [SRG.]

Nyiry [NYIRY István]: Az Időszámlálásnak az Ember’ teremtésétől fogva való Öszveszedése. - Egy, a’ folyó 1819-dik esztendőre nézve igen nevezetes Chronologiai Értekezés. = Tudományos Gyűjtemény 1819. XI kötet. pp. 27-35. "Az a’ Világ’ kezdetétől fogva való Időszámlálás,... Úgy, hogy? A’ mi jelenvaló 1819-diki Esztendőnk, az Ember Teremtetésétől, a’ TEREMTŐ Nagy Szombatjától fogva épen a’ Hatezredik esztendő!" [SRG.]

          1820.

PÁNTZÉL Pál: Mathematica geographia, vagy-is a’ mérés’ tudományja szerént a’ föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak summája. Kérdések és feleletekben íratott a’ gyengébb ifiak számokra Pántzél Pál K. Lónai réf. pap által. Kolo’sváratt. Nyomtat. a’ Réf. Koll. betűivel, 1820-ban. 56 p. "Előljáró beszédet írtam Kendi Lónán 1781. Eszt. Májusnak 27-dik napján." Az 1801-es könyv újabb kiadása. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Márs Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1820dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. A’ Kalendáriumi rendes matériákonn kívül, más szükséges és hasznosann gyönyörködtető dolgokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. Második folytatás. [1819.] pp. [37-38.] A Mars ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Lalande (Jó’sef Jeromos, Ferenc de). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 74-77. "Híres Franczia Ástronómus és Mathematikus, a’ Becsület légiónak, és minden tudós Akadémiáknak Tagjok; született Bourgen Bresseben tisztességes szüléktől 1732-ben Júliusnak 11-ik napján..." [HAI.]

La-Place vagy Laplace [Pierre Simon, marquis de Laplace]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 79-80. "A’ most élő leghíresebb mathematikusok és Astronómusok közzül való, született Auge (Algia) kis tartománynak Beaumont nevű városában 1749-ben;..." [HAI.]

Scaliger (Jó’sef Just.). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. NEGYEDIK KÖTET R.-V. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 84-86. "A’ legnevezetsebb Philológusok és Chronologusok közzűl való, Julius Caesar Scaligernek hasonlóképen híres tudósnak fija; [...] Számos munkái közül legfontosabbnak tartatik: De emendatione temporum, szólló munkája, (Parisban 1583 in folio) a’ mellynél a’ Genevai ki adás (1609) sokkal jobb.
A’ Chronologiának tökélletes és meghatározott principiumok szerint való Systemáját ezen felette tudós munkájában ő dolgozta ki legelőször, a’ mellynél fogva, valamint a’ Júliana Periodúsnak feltalálása által valójában megérdemli hogy ezen tudómány Szerzőjének neveztessen. Petautól vagy Petaviustól és másoktól felfedezett hibáit e’ következendő munkájában jobbitotta meg: Thesaurus temporum Complectens Eusebii Pamphili chronicon, Cum isagogicis chronologiae canonibus Amst. 1658. 2. vol. fol. ..." [HAI.]

Newton (I’saak). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 224-227. "Minden e’ világon élt ’s élő, legéleseb bé-látású Mathematikusok és Physikusok közzűl való; született Walstropeban a’ Linkolni Grófságban 1642-ben Decembernek 25-ik napján..." [HAI.]

Olbers (Wilhelm). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. p. 248. "Nagy hírű Orvos Doctor; született Arbergenben, a’ Bremai Hertzegségben 1758-ban. [...] Üstökös csillagoknak Viszgálásokra fordította figyelmetességét.
A’ tulajdon visgálódásból valamelly üstökös csillag útjának felvetésére szolgálló, újj és alkalmatos methodusa, [...] Pallás és Vesta Planétáknak általa fogva pedig még sokkal nagyobb ditsösségre tett szert. Ezen kívül sok apró-munkátskákat is irtt; úgy mint: a’ Paralaxisoknak felvetésekről; a’ Levegőből húllott kövekről. ’s a’ t." [HAI.]

Ptolemaeus (Claudius). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 368-369. "Híres égvisgáló, geographus, és mathematikus; született Aegyptomnak Pelusium nevű városában; a keresztény idő számlálásnak 70-ik esztendeje táján,..." [HAI.]

Rittenhouse (Dávin) [! David]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. NEGYEDIK KÖTET R.-V. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 34-37. "Híres égvisgáló, (Astronomus), és a’ hasznos tudományok előmenetelén munkálkodó Észak Amerikai Társaságnak Előlülője. [...]
Született Pensilvánia Tartományának Germantown nevű kisded városában, Philadelphiától északra tízenhárom mérföldnyire 1732-ben Aprilisnek 8-ik napján. [...] Planetáriumot készített, [...] 1769-ben a’ Montgomery Grófságba Norritonba küldetett, hogy ott Venusnak a’ nap tányéra előtt való nevezetes által menetelét figyelemmel tartsa..." [HAI.]

Zach (Ferentz báró). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. NEGYEDIK KÖTET R.-V. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 234-236. "Az időnkbeli legnevezetesebb Mathematikusok és Astronomusok közöl való; született Posonyban 1754-ben Juniusnak 4-ik napján..." [HAI.]

Az Üstökös Tsillagok, és a’ földnek legnevezetesebb időszakaszszai. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (1.) pp. 5-7. [SRG.]

Históriai Jelességek. (Folytatása Februáriusnak.) = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (13.) p. 99. "19-ben 1543-ban halt meg Kopernikus Miklós..." [SRG.]

Cisio. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (18.) pp. 156-157. Weleslavinus kalendáriumáról. [SRG.]

Az órák feltalálásának ideje. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (46.) pp. 363-366. [SRG.]

Alkotó részei néhány Mennyköveknek. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (48.) pp. 379-382. Bigot de Morose az 1810. nov. 23-án Charsonvillehez közel hullott meteort vizsgálta. [SRG.]

Paraszt törvények az Időjárásról. = Hasznos Mulatságok 1820. Második Félesztendő (10.) pp. 73-74. A Hold és az időjárás. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1820. Második Félesztendő (39.) pp. 311-312. Bode berlini csillagász "Kötelessége minden földi Lakosnak, a’ maga Planétája nagyságát, és minemüségét helyessen ismérni" című kötetének ismertetése. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1820. I. kötet pp. 132-133. "Báró Zack Úr, égvisgáló Levelezésének hetedik füzetjében azt álitja, hogy a’ muszka Birodalom kiterjedése hihetőleg nagyobb a’ hold egész száraz részénél, feltévén, hogy ezen égitestben mint a’ mi földünken, a’ tenger az egész terület két harmad részét foglalja el." [SRG.]

V. J.: A’ Föld’ minéműségéről, és ehez alkalmaztatott Geographiai Mappák készittésérűl. = Tudományos Gyűjtemény 1820. II. kötet pp. 3-22. "1-ör Hogy a’ Föld gömbölyü (spheroidalis Figurae) a’ tengelye körül a’ világ’ üregében forog. 2-or A’ Föld nehezérűl, (gravitas); Forgásárúl;... 3-or Hasznai az előbbenieknek; készületek; és röviden elő adott módok, miképpen a’ Föld’ részeinek természeti nagyságát az Ég’ hajlatjaihoz alkalmaztatva meg mérni, és errűl Geographiai-mappát készítteni lehessen." Mathematikai Értekezések. [SRG.]

Th [THAISZ András]: Kihalt Tudósok és Írók. = Tudományos Gyűjtemény 1820. II. kötet pp. 123-124. "TT. Palóczi Horváth Ádámnak haláláról is a’ Hazai ’s Külföldi Tudósitásoknak 14-ik Számokban e’ következendők jelentetnek:... Nagy tekintetet érdemel a’ Legrövidebb Nyári Éjszakája is, mellyben ezen Tudós Mathematicus (mert Földmérőnek mondani őtet, a’ ki a’ Mathesisnek minden ágait igazán tudta, megalatsonyíttás volna) az Astronomiai isméreteket kellemetessen előadta." [SRG.]

Újj Találmányok. = Tudományos Gyűjtemény 1820. III. kötet pp. 103-104. Eusebiusnak az idő számlálásról írt megbetsülhetetlen munkája tsak némelly, több Görög és Latány iróknál találtató töredékekben szállott reánk." Eusebii Pamphili Chronicorum Canonum... című művének Mediolan 1818 és Velentze 1819-es kiadása kapcsán. [SRG.]

Jobbitások. = Tudományos Gyűjtemény 1820. III. kötet p. 127. E’ folyó 1820-dik Esztendeji Tudományos Gyűjtemény 2-dik Köttetében levő Mathematikai Értekezéseknél történtt nyomtatásbéli hibák helyre hozása." [SRG.]

VIZER István: Folytatása a’ Mathematikai Értekezéseknek. = Tudományos Gyűjtemény 1820. IV. kötet pp. 56-75. "III-or Hasznai az elöbbenyieknek; készületek, és röviden elő adott módok, miképpen a’ Föld részeinek természeti nagyságát megmérni, ’s a’ Föld közeinek az Éghajlatjaihoz alkalmaztatva, Geographiai-Mappát készitteni lehessen?" Az 1820. 2. kötetében a 3-22. oldalon található cikk folytatása. [SRG.]

KAJDATSI KAJDACSY Therésia: A’ Meteor Kövekről. (Legelső Értekezés, mellyet egy Hazája bóldogságát szerető Magyar Szép a’ Tud. Gyüjt. számára beküldött). = Tudományos Gyűjtemény 1820. V. kötet pp. 33-40. A Tudományos Gyűjtemény 1819. 8. kötetében található cikkre reagál. [SRG.]

T. P. [TITTEL Pál]: Astronomiai értekezés az 1820-dik esztendőbeli nevezetes nap-fogyatkozás alkalmatosságával. Költ az Egri Tsillag néző toronyban T. P. által. = Tudományos Gyűjtemény 1820. IX. kötet pp. 32-40. [SRG.]

Bitnicz S.-P.: Az Égiháborukról. = Tudományos Gyűjtemény 1820. XII. kötet pp. 3-31. [SRG.]

          1821.

FUNKE, Carl Philipp: A’ leg-szükségessebb Tudományoknak Veleje, a’ szép Tudományokat Kedvellőknek számokra. Funke Német Originálissából magyarosíttatott, és némely Tzikkelyeiben meg-bővittetett ’s magyaráztatott Bachich Jó’sef által. Három Réz-táblákkal. Po’sonyban, Wéber Simon Péter és Fijának betűivel. 1821. 331 p., 3 t. Elöljáró-Beszéd szerint: "Irám Sopronban Szent György Havának 13-kán 1821-dik Esztendőben." A könyv nagyobb része Funke könyvéből való, amely az 1807-dik esztendőben német nyelven közvilágosságra jövén. 1807 és 1821 között a tudományok szaporulatát és a megváltozását a fordító kipótolni igyekezett Neumann, Fábri, s mások legújabb munkáiból.
Csillagászat: pp. 3-8. [a Földnek, mint égitestnek a leírása, alakja, mérete, mozgása, körei, övei]; pp. 80-81. [légköri tünemények: hullócsillagok, tűzgömbök, északi fény, szivárvány, Nap és Hold gyűrűi, udvarai]; pp. 163-178. ["Az Astronomia, vagy a’ Tsillagos-Ég’ esmerete". A Nap, a Vándor-Tsillagok (Planeták), az Üstökös Tsillagok (Cometák), Álló-Tsillagok. Fogyatkozások. Csillagképek. Égi körök. Távcsövek. Időszámlálás, naptár.];
p. 170.: "Mind ezen tizenegy Planeták, és 18 Hóldak egy Rend-szerhez (Systhemához) tartozandók, mellyeknek közepette a nap az egyetlen egy álló Tsillag, mintegy közös gyökér-pont helyheztetve vagyon, és e körül a többiek mind forgolódnak. Ezen Rendszer Kopernikus Miklós Úr Burkus Országi Frauenburgi Kanonok által 1543dik Esztendőbe dolgoztatott ki, és hozatott rendbe, melly mostan is valónak lenni el esmértetik, és Kopernikus Rend-szerének vagy Systhemájának neveztetik. Vannak még ezen kívül kétféle Rend szerek, úgymint Ptolomeus, és Ticho Rend-szereik, de ezek a mostani időben minden Tsillag-vizsgálók által roszszaknak, és hibásoknak állítatván, félre vetettek." [KSZ.]

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Miskólczon, Nyomtatódott N. Szigethy Mihály’ Betüivel. 1821-dik Esztendőben. 22 p. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

Ö. B.: Mathematikai felfödözések. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (1.) pp. 7-8. Carezzini Theodór geocentrikus és heliocentrikus táblái, amelynek segítségével a csillagok és más égi objektumok mozgását számolja ki. [SRG.]

Apróságok. "Valamelly Mezővárosban a’ Polgárok a’ Piarczra szép Napórát készítettek." = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (7.) p. 56. Hogy az aranyozott számok ne sérüljenek, tetőt ácsoltak fölé. [SRG.]

Újj Üstökös Tsillag felfödözése. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (14.) pp. 105-106. Pons 1821. jan. 21-én felfedezett egy üstököst. Jan. 22 én is látta. Stark kanonok febr. 2-án észlelte a Pegazusban. [SRG.]

Az új Üstökös Tsillaglátása Budán. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (16.) pp. 126-127. "Tisztelendő Kmeth úr, a Kegyes Oskolák papja és a Tsillagvizsgálónak segédje Budán, Tsillag Vadászó Tsőnek segedelmével" látta az üstököst 1821. febr. 18-án és utána. [SRG.]

Bihars. Egyptomi Sultán, a’ Győzedelmek attya (Aboul Fout Occh.) = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (20.) pp. 155-156. 1277. jún. 30-a előtt történt holdfogyatkozáskor az asztrológusok megjövendölték Bihars bekövetkezett halálát [Espenak szerint 1277. máj. 18-án volt teljes holdfogyatkozás]. [SRG.]

Új Találmányok. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (46.) p. 358. Touboulic "olly eszközt készített, melly által éjszakán mind a’ hajónak forgatását, mind a’ tsillagoknak észrevételét igen meghatározottan ellehet intézni. Ezt ő Változás Compasznak nevezi." [SRG.]

Kasztor és Pollux. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (49.) pp. 377-378. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1821. Második Félesztendő (19.) pp. 149-150. 1821. aug. 17-én a Nap nem ragyogott, olyan volt mint a Hold és szabadszemmel bele lehetett nézni. [SRG.]

Természeti új Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1821. Második Félesztendő (35.) pp. 271-272. Jupiter, Szaturnusz együttállás 1821. dec. elején. [SRG.]

HORVÁT István: Az Év régi Kezdetéről Magyar Országban. = Tudományos Gyűjtemény 1821. I. kötet pp. 68-78. [SRG.]

(B. P.): Intézetek. = Tudományos Gyűjtemény 1821. I. kötet pp. 112-113. "Azon sok és nagy jótétemények közzé,... tartozik különössen ama híres Reichenbach, ... mechanico-astronomica műhelyének, a’ Bécsi Cs. K. Polytechnicum Institutumba való által plántálása. ...A’ legnevezetesebb az ezen műhelyben már tökélletességre ment Instrumentek közzül, egy Astronomiai sokasító kör (Multiplications-kreis) ... Esmeretes dolog, hogy a’ Budai Csillag-vizsgáló toronyban is ezen hires művész készítette a’ legnagyobb instrumenteket, ..." [SRG.]

Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1821. V. kötet pp. 114-115. "Pons Marsiliai hires Csillagvizsgaló, ki 16. Esztendők lefolyta alatt 22. Üstökös-Csillagot fedezett fel, ez Esztendőben újra nevelte ebéli érdemeit. Azon üstökös Csillag, melyre legközelébb figyelmetesekké tette a’ Csillagvisgálókat, Hazánkban is szemléltetett Febr. 18. estve 6 fél Orakor T. Kmeth Daniel ... által,..." [SRG.]

NAGY Leopold: Institutiones Physicae, quas compendio dedit Adamus Tomtsányi in Regia Scientiarum Vniuersitate Pesthiensi Physicae, et Mechanicae Professor publ. ord. Pestini. Typis, et Sumptibus N. Joannis Thomae Trattner, 1820. A Természet Tudományának Ismértetése, Tomtsányi Ádám által. = Tudományos Gyűjtemény 1821. VI. kötet pp. 73-100. "A’ harmadik Rész két Szakaszokból áll: az első Szakasz hét Tzikkelyeket foglal magában. Az első Tzikkelyben az égi testek elrendeltetését, vagy is a’ tsillag-visgálás tudományát, Astronomiát ismérteti meg vélünk." pp. 96-97. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmértetés. [SRG.]

Thaisz [THAISZ András]: Observationes Astronomicae Distantiarum a Vertice, et Adscensionum rectarum Stellarum quarumdam inerrantium (,) Solis item, et Planetarum, quas in Specula Budensi Montis Blocksberg et instituit, et in calculum revocavit Daniel Kmeth e S. P. AA. LL. et Philosophiae Doctor, Instituti Astronomici Adjunctus, et Commembrum Facultatis Philosophicae Regiae (Hungaricae) Scientiarum Universitatis Pesthiensis. Budae Typis Regiae Universitatis Hungaricae 1821. Lap 81. 4-drét. = Tudományos Gyűjtemény 1821. IX. kötet pp. 88-90. [SRG.]

          1822.

KARAP Péter: A’ Régi és Újabb Kalendáriumokról, a’ Nap forgása, és Hóld járása szerént való esztendőkről, a’ húsvét és egyéb innepeknek, és a’ Hóld változásai idejének is, időről időre, a’ 4100-dik esztendőig való kicalculálása, vagy megtudása módjáról készült rövid jegyzések. Írta Karap Péter, a’ Nemes Hajdú Kerületnek Tábla-Bírája. Debreczenbenn nyomtattatott Tóth Ferencz által 1822. 100 p., 10 t. A könyvet 1816-ban írta és ezért az 1816-dik esztendő mindenütt úgy hozódik elő, mint éppen folyó esztendő. Az elöljáró beszédet: "Írtam Hajdú Böszörménybenn, Szent Jakab Havának 24-dik napánn az 1821-dik Esztendőbenn."
A könyv végéhez csatolva 10 kihajtható táblázat: 1., 2.: Ekklésiai, vagy ezutánn való időkre nézve, perpetuum, vagy örökös Kalendárium, 1582-dik Esztendőtől fogva.; 3., 4., 5., 6.: Nap Cyclusai Táblája.; 7., 8.: Aranyszámok, melyek a Vasárnapot jegyző betűk segítségével a Húsvét idejét a 4100-dik Esztendőig megmutatják. 9.: Minden lehető Epactáknak Mutató Táblája. 10.: Arany Számok. Húsvéti Hóld tölte ideje. A napok Betűi a perpetum Kalendárium szerént. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Vénus Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1822dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1821.] p. [18.] A Vénusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Kildin Szigetén a’ Nap. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (3.) pp. 22-23. Az északi szélesség 69-dik fokán lévő szigeten két hónapig nem megy le a Nap. Ilyenkor éjszaka szabadszemmel lehet nézni a Napot. [SRG.]

Nevezetes Idő-tűnemények. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (4.) p. 28. 1821. dec. 28-án este 6 óra után Augsburgban, az 1811. évi üstökös farkához hasonló tűzgömb volt látható 2 és fél percig. [SRG.]

Az égi testeknek világossága. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (5.) p. 38. A csillagok fénye 1000 esztendő múlva látható a Földön. [SRG.]

Meteorológiai Jegyzetek. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (9.) pp. 65-66. A "Levegőégi kövekről." [SRG.]

Hol üt ki a’ tudatlanság. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (16.) p. 127. Adoma a Tejútról. [SRG.]

Természeti ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (26.) p. 206. Cadix városában 1822. febr. közepe táján déltájban a Napot igen különös fényességű csillag követte. [Nappali Vénusz észlelés.] [SRG.]

Időjárás Jegyzéke. (Folytatás). = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (28.) pp. 217-220. Északi fény 1591 decemberében. p. 219. [SRG.]

Újj Tsillagvisgáló Tornyok. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (33.) p. 264. 1821-ben csillagvizsgálók épültek Nikolajevben, a "Jó reménység fokán" és "újj Déll Wallisban." [SRG.]

V. I. MONORI L.: A’ Nap tavasszal. [Vers] = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (38.) p. 299. [SRG.]

Tsillagzatbeli nevezetesség. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (45.) pp. 358-359. A Mars-fedés 1822. okt. 19-én. [SRG.]

Az Időjárásunk Jegyzéke. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (50.) pp. 397-398. 1773. dec. 21-én szivárvány látszott. 1774-ben Hell Miksa a bécsi Tsillagvisgálló Toronyban -18-19 C fok hideget mért. [SRG.]

Benaresz vagy Bhanaresz. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (10.) pp. 78-80. "Benaresz fő helye az Indus böltsességnek is, hol a Bramák a’ Szankszrit nyelvben, Tsillag-visgálásban (melly végett Tsillag-vi’sgáló Torony is vagyon) ’s más tudományokban rendesen oktattak." p. 79. [SRG.]

Visgálódások. Az Ég kékségének, és a Tenger színének okairól. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (13.) pp. 97-100. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (14.) p. 111. 1822. júl. 13-án Marliában Pons új üstököst fedezett fel a Cassiopeia csillagképben. [SRG.]

A’ Rakéták felemelkedéséről, és azoknak levegő égi pályájáról. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (19.) pp. 148-149. F. W. v. Mauvillon, Militärische Blätter-ben közölt cikkének kivonata. [SRG.]

Rendkívül való Levegő égi kő. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (26.) pp. 103-104. A Revue Encyclopedique 1820. okt. kötetében írnak az 1686. jan. 3-án lehullott meteorról, amely a Grotthuss Múzeumban található. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (32.) pp. 253-254. Carlstadban 1822. szept. 10-én éjjel fél 12-kor meteorhullás volt. Sok helyen találtak köveket. [SRG.]

Török babonás szokás Holdfogytakor. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (32.) pp. 254-255. 1822. Kis Asszony Hava (aug.) 2-án Szmirnában holdfogyatkozás volt. Puskákkal, ágyúval lőttek, hogy a "sárkányt" elüldözzék. (Spectateur Oriental, Szmirnából aug. 16-án 1822.) [Espenak szerint 1822. aug. 2-ről 3-ra virradó éjjel volt a csaknem teljes holdfogyatkozás.] [SRG.]

A’ szerentsés’ vagy szerentsétlen Napok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (34.) pp. 265-268. [SRG.]

A’ szerentsés’ vagy szerentsétlen Napok. (Berekesztés). = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (35.) pp. 273-275. [SRG.]

J. H. G.: Horváth Ádám’ Élete. = Tudományos Gyűjtemény 1822. II. köt. pp. 68-73. Földmérőként is végzett. Legrövidebb Nyári Éjtszaka 1791., Astronomia Physica... nincs kinyomtatva. [SRG.]

PERETSENYI NAGY László: Lutza Kalendárioma, az 1822-dikre. = Tudományos Gyűjtemény 1822. II. köt. pp. 116-117. [SRG.]

Külföldi Literatura. Werner Ferentz Úr’ Der Comet in seiner Natur- und Welt Historischen Bedeutung nevű Értekezésének rövidre vont foglalatja némelly észrevételekkel. Irta Horváth Ádám: halála után közre bocsátja barátja Cseresnyés Sándor. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IV. köt. pp. 81-119. Észre-vételek. Horváth Ádámtól. pp. 89-119. [SRG.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Mezzofante. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 118-119. A cikk Mezzofontane abbéról ("tudós Professora a’ Görög és napkeleti nyelveknek a’ Bolognai Universitásban ’s egyszersmind Könyvtárőrzője az Universitásnak") egy bámulatos emlékezőtehetségű és 32 nyelven beszélő tudósról szól Zách Úr ("érdemes hazánkfia, most Genuában lakó híres Csillagvizsgáló") francia nyelven írt értekezése (Correspondance Astronomique) alapján. Zách a szept. 7-i gyűrűs napfogyatkozás megfigyelésére ment Bolognába és az ottani csillagvizsgáló tornyában az angol Smith hajóskapitány, az orosz Wolkonski herceg és Mezzofante társaságában tartózkodott.
[Kaposvári Zoltán számítása szerint 1820. szept. 7-én a napfogyatkozás Genovában csak részleges volt, 91,5 %-os maximális fázisú kifli maradt a Napból 14:15:44 UT-kor. Bolognában sem volt teljes, a maximális fázis 94,1 %-os volt, de ott 3 perc 50 másodpercen át gyűrű alakú napkorong látszott. A napfogyatkozás 12:49:59-kor kezdődött 46 fok magasan. A gyűrűs fogyatkozás 14:15:52 és 14:19:42 között állt be 34 fok magasan. A jelenség 15:37:25-kor ért véget 21 fokos horizont feletti magasságban.] Zách János Ferenc 1816-1827-ig élt Genovában és ez alatt csak ezért az egy jelenségért hagyta ott rövid időre a várost és utazott a gyűrűsség tengelyére. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Henry Andrews. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 119-120. 6 éves kora óta érdekelte a csillagászat, 10 éves korától már teleszkóppal vizsgálta a csillagokat. 23 éves korában telepedett le Roystonban, ahol iskolamester volt és kis könyvesboltot tartott fenn. 40 évig számította a Nautical Ephemeris csillagászati táblázatait. Neves csillagászokkal levelezett. Andrews a múlt esztendőben jan. 26-án halt meg 76 éves korában. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Settele. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 121-123. "Ezen tudós, a’ ki közönséges tanítója az Astronomiának Romában, az Academia della Sapienziánál, Praelectióinak kéziratját (Elementi di Astronomia) a’ tisztviselői szék elibe tette a’ múlt esztendőben nyomtatás szabadságának engedése végett. Ezt azomban a’ mint az újságlevelekből is tudva van nem csak hogy meg nem nyerte, hanem a’ Padre Maestro del Sacro Palazzo, egyenesen meg tiltotta a ’ munka ki adását, azon szempontból, mivel abban, és pedig nem hypothetice, hanem positive, a’ föld mozgása, és a’ Nap mozdúlhatatlansága tanittatik". Prof. Settele úr azonban fellebbezett a Sz. Inquisitió Congregatiójához, akik azt az ítéletet hozták, hogy a kézirat kinyomtatható és így Kopernikusz rendszere közönségesen is tanítható. "A’ mult Novemberi tudósítások szerént, Settele munkája már sajtó alatt vólt" [KSZ.]

(B. P.): Tudományos Egyvelegek. (Bérekesztése.) = Tudományos Gyűjtemény 1822. VII. köt. p. 124. Különös eset az utóbbi Napfogyatkozáskor. Cole János vak Essexben, visszanyerte látását. [SRG.]

Jerémiás Sámuel: A’ Filozófiai Cosmogóniák és Geogoniák’ Vi’sgálása. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VIII. köt. pp. 3-46. Csillagászat: (pp. 3-29.). "Régi, és a’ minden időbeli Tudósok’ figyelmöket gyakorlott kérdés ez: Hol vette magát e’ Világ, vagy az egész testi természetben lévő élő és élet nélkül való dolgok’ Mindensége ? - Maga a’ Világnak görög nevezete [Kósmos], melly a’ latin Mundus-sal megegyez, tulajdonképen rendet, ékességet, tisztát, csinost jelent; melly megfogás kétségkívül vette eredetét azon külömbkülömbféleségböl, rendből és szépségből, melly a’ dolgok’ mindenségének figyelmetes vizsgálóját, mintegy akaratja ellen is, csudálkozásra ’s bámulásra ragadja természettel. [...] Szóljunk pedig I-ször és bővebben a’ Világ’ ’s föld’ eredetéről, melly tulajdonképen Cosmogóniának és Geogóniának neveztetik. Azután II-szor rövidebben a’ mi földünk’ mostani formájának eredetéről, mellyet Archaeologiának szoktak nevezni a’ Természet-vizsgálók. ..." [HAI.]

Th [THAISZ András]: Előlépések és Megtiszteltetések. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VIII. köt. pp. 123-124. Delambre. m. k. a francia Királyi Akadémia titoknoka 1821. okt. 8-án kelt levele Kmeth Dánielhez: "Uram! az Akademia a’ legnagyobb részvétellel fogadta azon munkát, mellyel az Úr neki kedveskede, ’s mellynek tzimje: Observationes Astronomicae distantiarum vertice ’s a’ t. Reám bizá hogy nevében köszönném meg ezen betses ajándékot," Dr. Bayer József német tudós a következőket írta: "Ha megengedtetik, hogy az Astronomiai munkákat bírálhassam, kéntelen vagyok nyilván megvallani, hogy kétségeskedem, ha vallyon a’ vizsgáló és számító szorgalmát tsudáljam e’ ezen munkában, vagy a’ vizsgálat pontosságát, vagy azon eszközöket mellyeknek illyen resultátumi lehettek,..." [SRG.]

SZENT GYÖRGYI Gellért: Thales Életének rövid Leírása. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IX. köt. pp. 89-97. "Ő az, a’ ki a’ Nap és Hold fogyatkozásit legelső mondá meg előre, ’s észrevételeket tett e’ két csillagzatnak külömböző mozdúlásiról. ... Ő ismértette meg s’ kis Medve csillagzatot,..." pp. 94-95. [SRG.]

SEBESTYÉN Gábor: Literatura. Hazai Literatura. Könyv-visgálat. Praecipuum atque fundamentalem in Neutoniana motuum Planetariorum theoria errorem pluribus demonstrat argumentis Georgius Juranits. Pesthini. Typis Joannis Thomae Trattner. 1818. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IX. köt. pp. 97-114. [SRG.]

KOVÁCS Sámuel: Az Isten’ Mindenhatóságának szembe tűnő nyomai a’ Természetben. = Tudományos Gyűjtemény 1822. X. köt. pp. 56-72. "Nem lehet az Égi Testek’ nagyságát és számát szorosan meghatározni, kivált azokét, a’ mellyek tőlünk iszonyú meszszeségre vagynak;... A’ mi Napunk, a’ 11 Planéták, a’ földnek 1, Jupiternek 4, Saturnusunk 7, Uranusnak 8, Holdjaival; és több üstökös Csillagok, mellyeknek számok még nincs meghatározva." [SRG.]

Jelességek. Jó emlékezetünket méltán meg-érdemlő Scytha, és Magyar régi-Tndósok(!). = Tudományos Gyűjtemény 1822. XII. köt. pp. 121-122. Frölich Dávid Magyar Mathematicus. "Pannonia Chronologiáját is el-készitette,..." [SRG.]

          1823.

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1823. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. [KSZ.*]

[FAZEKAS Mihály:] Merkúrius Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1823dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1822.] p. [54.] A Merkúr ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Vizsgálódások a Napfényéről, és melegéről. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (17.) pp. 133-136. [SRG.]

Galilei. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (20.) pp. 155-156. Galilei elfogadta Kopernikus állítását, hogy a Nap áll. A Szentszék 1633-ban ezt a nézetét visszavonatta, pedig a Szent Irásban Josue így szóll: "Nap állj meg, s’ ne ereszkedj le Jozsafát völgye felé." [SRG.]

Az egyiptomi Pyramisok czéljáról. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (21.) pp. 162-164. Csillagászati vonatkozások. p. 164. [SRG.]

Természeti tűnemény. Egy érdemes Hazánkfia ezt beszélli: = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (31.) pp. 247-248. Miglécz 1809. jan. 1-én tűzgömb. Egy házat felgyújtott. [SRG.]

A Bétsi órák. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (45.) pp. 359-360. Lytrov azt javasolta, hogy az igazi délben "a’tsillag-visgáló Toronyban teendő jeladásra határoztassék meg, annyival is inkább, mivel meg a’ függő órák is az igazi időtől el térnek." A jeladás márc. 1-én kezdődött és a puskapor lángjával jelet adott a budai csillagvizsgáló toronynak. [SRG.]

A’ Prágai mennykő tsapások. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (9.) pp. 67-68. 1823. júl. 14-én a csillagász toronyba belecsapott a villám. Csak a villámhárítónak köszönhető, hogy nem gyulladt ki, mondta Watzel Antal a csillagvizsgáló munkatársa. [SRG.]

A’ tizenkét Égi-jegyekről. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (28.) pp. 220-222. [SRG.]

A’ Szent Elmus tüzéről. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (31.) pp. 246-248. Csillagászati vonatkozások. p. 247. [SRG.]

A’ bujdosó Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (35.) pp. 276-279. A bolygókról, amelyeknek nincs önálló fényük, "következésképpen nem a’ magok, hanem a Naptól költsönzött világossággal fénylenek." [SRG.]

Newton. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (39.) p. 312. Adoma Newtonról és a kutyájáról. [SRG.]

Newton gazdagsága és Koporsó-írása. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (40.) p. 320. Pope Sándor Koporsó felirata: Isaacus Newtonus. Qvem immortalem Testatur tempus, natura, coelum: Mortalem Hoc marmor fatetur. [Alexander Pope költő ezen sorainak Csaba György Gábor szerinti fordítása: "Akinek halhatatlanságát az idő, a természet, az égbolt bizonyítja: (azt) e márvány halandónak vallja."] [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (41.) pp. 327-328. Tangermündében okt. 22-én reggel 5 és negyed hat között a Hold körül 14 világító karikát láttak, amely a szivárvány színeiben pompázott. Okt. 23-án újra látták, csak sokkal gyengébben. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Az Órák feltalálásáról. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 20-31. "A’ nap’ feljötte és lemenetele voltak a’ nappalok első természeti határai." [SRG.]

[KMETH Dániel]: Az Üstökös-tsillagok’visgálatjának új módjáról. Kmeth Dániel a’ Budai Királyi Tsillag-visgálónak Segédje Budán Szent Iván Hava 13-dik napján 1823. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 98-111. [SRG.]

Thaisz [THAISZ András]: Astronomia Popularis in eorum usum, qui sine graviore Calculo hac scientia delectantur secundum probatissimos Auctores in modum historiae adornata per Danielem Kmeth c. S. P. AA. LL. et philosophae Doctorem, Instituti Astronomici Budensis Adjunctum, et Facultatis philosophicae Regiae Scientiarium Universitatis Hungaricae Commembrum. Cum Tabula Figurarum Budae Typis Regiae Universitatis Hungaricae 1823. (XIV. és 383 lap. nagy 8-rétben.) = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 111-117. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmertetés. [SRG.]

Különös Ragaszték a’ Tudományos Gyüjteményhez. Schönfeld Muzeuma. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. p. [133.] A Múzeumban található "Tycho Brahénak mathematika szerszámai ’s egyéb ’e féle tartozik, ...Még az ámbár idősebb Regiomontanus János gyújtó tűkre is érdemel említést." [SRG.]

          1824.

KATONA Mihály: Közönséges természeti földleírás. Pest, 1824. Petrózai Trattner János Tamás betűivel s költségével. X + 519 p. Az alapvetően természetföldrajzi munka a sarki fénnyel és az időjárás csillagászati vonatkozásaival is foglalkozik. pp. 350-355., 371-406. [HOR.]

[FAZEKAS Mihály:] A’ Hóldról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1824dik szökő esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1823.] p. [30.] A Hold ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (2.) p. 16. Theisz és társai üstököst észleltek Pesten, 1824. jan. 5-én hajnali negyed hatkor. [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (4.) pp. 31-32. A Biela által Prágában felfedezett üstököst, amit Pesten már 5-én észleltek, 1824. jan. 6-án megpróbálják megfigyelni Bécsben. [SRG.]

A’ mostani Üstökös-Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (5.) pp. 39-40. Üstökös látszott 1823. dec. végétől 1824. jan. 25-ig. Boros-Jenőn Nagy László már 1823. dec. végén látta, Egerben Tittel Pál 1824. jan. 7-én észlelte. [SRG.]

Az Üstökös Tsillagoknak tulajdonságai. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (7.) pp. 49-51. [SRG.]

Az Újesztendő tájban feltűnt Üstökös-tsillagnak további menetele. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (9.) pp. 65-66. Üstökös 1823. dec. vége - 1824. jan. 25-ig. Balthazár János Pesten jan. 4-én vette észre. [SRG.]

Newton Emlék alkotmánnyának felírása. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (12.) pp. 91-92. [109-110.] [SRG.]

A’ mostani Üstökös-Tsillag’ különösségei. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (15.) pp. 118-119. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (21.) pp. 163-164. Bioschi a nápolyi csillagvizsgálóban napfoltokat észlelt. p. 163.; 1824. febr. 6 előtt néhány nappal Arezzonál meteorhullás volt. [SRG.]

Mellyik a’ jó Óra. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (30.) pp. 233-236. [SRG.]

A’ Hold-lakosiról. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (7.) pp. 49-51. Gruithuisen és Schröter szerint a Holdon emberek, állatok és növények élnek. [SRG.]

Természeti ritkaság. (Nap oszlopa). = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (14.) pp. 111-112. Naposzlop 1824. jún. 8-án. Dávid és Bittner megfigyelése a prágai csillagvizsgálóból. [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (24.) pp. 190-191. A toscanai hercegség Pietro in Bagno település környékén földrengés előtt augusztusban, a Nap bágyadt fényű volt és éjjel tűzgolyót észleltek. [SRG.]

Természeti Tünemény. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (28.) pp. 218-222. Az 1824. aug. 11-iki tűzgömbről. Egri, ibrányi, szatmári, marcali és kolozsvári beszámolók. [SRG.]

Bolis, vagyis a’ futó Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (32.) pp. 249-251. Tomtsányi Ádám Physicájában ír a meteorokról.; A Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendejében két különböző 32-es szám van ugyanazzal az oldalszámmal. [SRG.]

Futó Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (38.) pp. 297-301. Johann Elert Bode, német csillagász könyvéből a meteorokról. [SRG.]

A’ Holdról újabb észrevételek. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (48.) pp. 378-380. Gruithuisen a Holdról. [SRG.]

A’ Szobában mesterséges éjszaki fényt tsinálni (Aurora borealis). = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (49.) pp. 389-390. Meteorok hullása 1799. nov. 11-én. Némelyek csóvát is húztak. [SRG.]

Tüzes Golyóbis. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (49.) pp. 391-392. 1799. nov. 11-én folyamatos meteorhullás volt éjjel 1 és 5 óra között Kumanában (Dél-Amerika). Humboldt és Bonpland megfigyelése. 1766-ban földrengés előtt láttak utoljára ilyet a környéken élő idős emberek. [SRG.]

A’ Böltsek. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (50.) pp. 395-398. Görögország Böltsei egykor egybegyűltek, hogy megállapítsák mit tekintenek a "Világ legnagyobb tsudájának." p. 395. [SRG.]

Peterka [PETERKA József Sebestyén]: A’ Kertészkedésről való Elmefuttatás, tudniillik: hogy a’ Veteményezésbe, a’ plántátskáknak által ültetésébe, legfőképen pedig a’ Virágokra nézve mire kelletik vígyázni. = Tudományos Gyűjtemény 1824. III. köt. pp. 30-40. "Már a’ régibb megőszült időkben, sokat tartottak a’ Planétáknak befolyásáról mind a’ szántás vetés, mind pedig a’ veteményezés ’ s más egyéb alkalmatosságával elé fordúlt munkákban;..." [SRG.]

PETERKA József Sebestyén: A’ közönséges Levegőről (Athmosphaera), annak mivoltáról, tulajdonságáról, külömbféle levegő fajták’ kavarékjáról, az első állatokba való befolyásáról, hasznáról, vagy káráról. [1.] = Tudományos Gyűjtemény 1824. X. köt. pp. 3-28. Értekezések. [SRG.]

OBERNYIK László: Az el múlt 1822-dik meleg Télről, és forró Nyárról. = Tudományos Gyűjtemény 1824. X. köt. pp. 84-98. "Az ember a’ bujdosó Csillagok járásait, a’ Holdnak megtelését, el fogyását, a’ Napnak útját, és innen az esztendő négy szakasszainak folyvást való elkövetkezését eszébe veheti, kitanúlhatja, ’s meghatározhatja ugyan; de hogy valamelly esztendőnek négy szakasszai szárazok lesznek e vagy nedvesek, hidegek-e vagy melegek? és a’ levegő-égből mitsoda változások érdekeljék földünket? azt az idők változásait hatalmasan igazgató Isten tőlünk böltsen eltitkolta." [SRG.]

PETERKA József Sebestyén: A’ Levegőről. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 1824. XI. köt. pp. 3-23. Értekezések. [SRG.]

Peterka Jósef [PETERKA József Sebestyén]: A’ Levegőről. (Bérekesztés.) A’ Barometrumról. = Tudományos Gyűjtemény 1824. XII. köt. pp. 3-19. Értekezések. [SRG.]

Cseremiszky: Előlépések, és Megtiszteltetések. = Tudományos Gyűjtemény 1824. XII. köt. p. 112. "Ő Császári Királyi Felsége... - a’ Magyar Királyi Universitásnál Tsillag-vizsgálás Tanítójának, és a’ Budai Tsillagvizsgáló Torony Praefectusának és Astronomusnak pedig Nagy Tiszteletű és Tudós Tittel Pál Urat, ... méltóztatott kinevezni." [SRG.]

          1825.

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1825. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Saturnusról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1825dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1824.] p. [30.] A Szaturnusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

DÓHOVITS Basilius: A’ világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Eredeti Gondolat.) = Felső Magyar Országi Minerva 1825. 4dik Negyed November Tizeneggyedik Kötet pp. 451-460. "Egy 24 óra alatt megfordúl körültünk a’ nap, hóld, és az egész csillagos Ég. Hogy ez a’ körűl-fordulás csak tünemény, ’s oly szem-játék, mint mikor a’ hajóban evedző vándornak nem az ő hajója, hanem a’ parton lévő fák futni látszanak, és hogy inkább a’ mi főldünk jár több bujdosó csillagokkal eggyütt a’ nap körűl: azt tartotta még a’ Keresztény világ előtt 430 évvel élt Philolaus Pythagoricus nevű tudós, valamint Aristarchus és Nicetas - híres régi Philosophusok." "Először a’ forgás’ és kerengés dolgát fejtem; azután egész világ’ systemáját írom-le; végtére, az ég’, föld’ tüneményeit (az emlitett magyarázandókat) adom elő." [SRG.]

16,000 font nehézségű Levegőégi vas darab. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (3.) pp. 21-23. Spix és Martius bajor utazó tudósok nyilatkozata a brazíliai meteorról. [SRG.]

Newton. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (6.) p. 48. Adoma. [SRG.]

Tudományos ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (10.) pp. 77-78. Új tudósítások a Holdról. Gruithuisen óriási várforma épületen kívül, "Fraunhoferi nagyító tsöveken valóságos rendes útszákat, mesterséges sánczokat, és árkokat lát". [SRG.]

Finom Drót. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (14.) p. 107. A távcsövek szálkeresztjéről. [SRG.]

A’ Straszburgi Fő Templom’ hires órája. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (15.) pp. 119-120. A csillagászati óraszerkezet hét égitestet (Apollo, Luna, Mars, Merkurius, Jupiter, Venus és Saturnus) jelenít meg. [SRG.]

Epigramák. A’ Hold. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (33) p. 257. Adoma. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (11.) p. 88. 1764. márc. 5-én Lissabonban szörnyű éjszaki fény látszott. Az emberek a templomba vonultak. [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (25.) pp. 193-194. Az üstököst 1825. szept. 18-án Albert Ferenc távcsöves észlelés közben látta meg Budán, 19-én Sántha Ferenc Félegyházán. [SRG.]

Meteorológiai Jegyzések. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (28.) pp. 222-224. Összefüggés a "Planéták állása" és a "Barometrum" mély, közép vagy magas állása között. [SRG.]

Különös Éjszaki fény. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (41.) pp. 327-328. Scoresby a Jeges tengeren utazva éjszaki fényt észlelt. [SRG.]

Észrevételek az idei Üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (46.) p. 364. 1825. júl. 19-én Budán. [SRG.]

Újabb Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (47.) pp. 374-375. 1824. nov. 7-én Pons az Eridanus csillagzatban új üstököst fedezett fel. Stark Augsburgban nov. 29-én észlelte. Ez volt 1825-ben az ötödik üstökös. [SRG.]

SÁRVÁRY Pál: A’ Leeső Csillagformákról. = Tudományos Gyűjtemény 1825. II. köt. pp. 24-28. Meteorjelenségekről. Értekezések. [SRG.]

RAISZ Károly: A’ Hold nem gömbölyű. = Tudományos Gyűjtemény 1825. IV. köt. pp. 84-85. [SRG.]

B. F.: Külföldi Literatura. Tudományos Egyvelegek. A’ meteór kövekről új felfedezés. = Tudományos Gyűjtemény 1825. XI. köt. pp. 111-112. "Az égből esett köveknek analysise sok ideig foglalatoskodtatta a’ tudósokat, ’s úgy találtatott, hogy az aerolitheknek állató részeik kevés külömbséggel minden tartományokban ugyan azok. ..." [SRG.]

          1826.

FAZEKAS Mihály: Tsillag óra, melyből, a’ ki a jelesebb álló tsillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelénn, és annak minden részeibenn, megtudhatja, hány óra és fertály légyen. Debreczenbenn. Nyomtatta Tóth Ferentz. 1826. [16] p. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] A’ Debreceni Kalendáriom Tiszteltt Kedvellőjihez. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. 54-55. A kalendárium 1819-es indulásakor az uralkodó planéta a Jupiter volt és azt akkor ismertették, amint hét éven keresztül minden év bolygóját, de nem mint uralkodót, hanem mint égitestet. Most ismét a Jupiter következne, ám ezt a szokást elhagyják.; Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

F. M. [FAZEKAS Mihály]: Esmerkedés a’ Tsillagos Éggel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. [55-60.] A csillagos ég ismertetése általánosan. A Sarkcsillagtól a Kis Göncölön és a nagy Göncölön kezdve. Majd a Kos, a Bika, az Orion, a Sirius, a Procyon, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, az Arcturus, a Szűz csillagok és csillagképek részletesebb ismertetése. [KSZ.]

DÓHOVITS Basilius: A’ Világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva 1826. 1ső Negyed Februáriusz Második Kötet pp. 577-582. "A’ csillagok’ forgásáról ’s kerengéséről, magában." [SRG.]

K. P.: Egy futó tekintet a’ Tudományok’ állapotjára. = Felső Magyar Országi Minerva 1826. 2dik Negyed Aprilisz Negyedik Kötet pp. 649-651. "Kérdezd-meg, a’ leghíresebb Astronomusokat hogy azon sok millió csillagokról, a’ mellyekkel a’ felettünk lévő kék ég boltozatja, mintegy behintve látszik, mit tudnak? mondják-meg, hogy számszerint hányan vagynak azok? mitsoda távolságra esnek mi hozzánk? ’s miből áll az ő azokról való tudományok’ sommája?..." [SRG.]

DÓHOVITS [Basilius]: A’ Világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva 1826. 2dik Negyed Aprilisz Negyedik Kötet pp. 667-676. "A’ csillagok’ forgásáról ’s kerengéséről egymáshoz-képpest." [SRG.]

Gruithuisennek a’ Holdról, és annak állatairól való véleményei. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (3.) p. 19. "A’ Holdnak lakosai eszes állatok és Troglodyták, melyek az emberi nemhez tartoznak." [SRG.]

Természet históriai ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (19.) p. 152. "Angliában újonnan figyelmessé lettek, a’ Magnesnek az Időmérőkre (Choronometer: az az Astronomiai észrevételekre szolgáló órák) valo béfolyása eránt." [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (25.) p. 200. Biela 1826. febr. 27-én Josephstadtban felfedezett egy üstököst a Kos csillagképben. [SRG.]

A Hóldnak befolyása az állatokra, és növényekre. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (28.) pp. 222-223. Biela 1826. febr. 27-én Josephstadtban felfedezett egy üstököst a Kos csillagképben. [SRG.]

Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (39.) pp. 314-315. 1825. júliusától október közepéig Európából észlelt üstökös újra visszatért. Csak távcsővel látható, 1826. máj. 2-től. [SRG.]

Jegyzések az új Üstökös Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (43.) pp. 342-343. W. Olbers és Schumacher megfigyelései az 1826. febr. 27-én felfedezett Biela üstökösről. [SRG.]

1825-dik Esztendei Üstökös Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (11.) pp. 84-85. Seneca ezt írja: "kell egy Napnak jönni, mellyben az emberek az Üstökös Tsillagok természetét, és nagyságát, valamint pályájoknak körét, nagyságát, ’s a Planétáktól való különbözését kitanúlhatják." A cikkben említett üstökösök: 1825. máj. 19-én, júl 13-án., aug. 9-én, szeptember 19-én, nov. 7-én jelentek meg. A hatodik üstökös a Föld déli részén látszott 1682 és 1759 után tért vissza. [SRG.]

A’ Hold súgárainak melegsége. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (15.) p. 119. Howard marylandi egyetemi professzor (horpadt tükörrel történő) kísérletéről, amit Prevost megismételt és megállapította, hogy a Hold fényét összegyűjtve nincs meleg hatása. [SRG.]

Jegyzések az üstökös Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (22.) p. 176. 1826. aug. 7-én Pons üstököst fedezett fel az "Eridanus 11. tsillagának szomszédságában." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (28.) p. 222. "Augustus 14-dikén estve, Rigában igen ritka tűnemény: tudniillik Hold-szivárvány látszatott." Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Astronomiai felszámlálás. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (30.) pp. 234-235. Olbers üstökös-elméletéről. Megállapította, hogy az 1786, 1795, 1801, 1805, 1818, 1825-ben megjelent üstökös ugyanaz volt. [SRG.]

Astronomiai jelességek. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (41.) pp. 324-325. Holdfogyatkozás 1826. nov. 14-én délután 4 óra 34 perckor. Részleges napfogyatkozás nov. 29-én 12 óra 34 perckor. Pons üstököst fedezett fel 1826. okt. 12-én(!), ezt okt. 23-án a "Kegyes Oskolabeli Tsillag-vi’sgálók észlelték is." [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (41.) p. 326. P. csillagász és inasa üstökös észlelési kísérlete. Adoma. [SRG.]

Tsillag-vizsgálói Jelességek. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (49.) pp. 384-386. Az 1826. okt. 22-én felfedezett Pons üstökösről, Gambart, Olbers és Schumacher csillagászok. [SRG.]

A’ Nap-foltok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (50.) pp. 393-395. Gruithuisen müncheni csillagász a napfoltokról. [SRG.]

Bode Berlini híres’ tsillag-vizsgáló. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (50.) pp. 396-398. Bode (1747. jan. 19. - 1826. nov. 24.) nekrológja. [SRG.]

Tudománybeli Jelentések. Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1826. III. köt. pp. 124-125. "A’ Kassai Királyi Akademia Junius’ 20-dikán érzékeny kárt vallott, midőn Nagy Tiszteletű Tudós Kmeth Dániel,... forró nyavalyájában meghalt munkás életének, ’s a’ köz jóra törekedő buzgó igyekezetének 42-dik esztendejében. ..." Brezno Bányán született 1783. jan. 15-én, meghalt Kassán 1825. jún. 20. [SRG.]

PODHRADCZKY Jó’sef: A’ Budai Palotáról. = Tudományos Gyűjtemény 1826. XII. köt. pp. 74-87. "1777. a’ Magyar Mindenség Nagy-Szombatból ebbe a’ Palotába helyheztődött, ’s ekkor a’ tsillag-visgáló Torony épűlt,... Egyébaránt ebben a’ két emeletű és kilentzven négy ölnyi hoszú Palotában vannak; földszínt 66. első emeletében 47. a’ másodikban 78. tsillag-visgáló Toronyban 12. öszvesen 203. szobák." p. 85. [SRG.]

          1827.

FORSTNER, Alexander: Vizsgálódások a’ Világ’ alkotmánya felett. Báró Forstner Sándor után kiadta Lánghy István. Pesten, 1827. Petrózai Trattner Mátyásnál. 80 p., 1 t. Forstner előszavával, melyet Berlinben 1825-ik Esztendő Tavaszán írt. A magyar kötetet "Nemes, Nemzetes, és Vitézlő Hertelendy Dávid Úrnak, nem külömben Hitestársának, született N. Lánghy Czeczilia Aszszonyságnak, Nevök halhatatlanítására szenteli a Kiadó." [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Folytatása a’ tsillagos Éggel való esmerkedésnek. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1827dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1826.] pp. [54-65.] Az égtájak meghatározása, főként a Déllő (meridianus) ismerése. Ez után a fényesebb csillagok és nevezetesebb csillagképek ismertetése havonként januártól decemberig, azaz újra az egész égboltot leírja. Még egy Tsillag-Óra is készült, amely nagyobb terjedelmű, de ugyanott vásárolható, ahol a kalendárium. [KSZ.]

DÓHOVICS [Basilius]: Az egész látható Világ’ Rende tudományosan elő-adva, a’ legujjabb Felfogások szerént. (Tiszta eredeti Munka.) = Felső Magyar-Országi Minerva Harmadik Esztendei Folyamat 1827. 2-ik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1185-1207. "Most leakarom írni a’ Világ’ systemáját - az e’ látható roppant nagy Mindenség’ alkotmányát - azt, mellynek Isten tudná, hány ezredik parányi részetskéje (de tán egy szem-pora sem) ez a’ mi Földünk: mellyet mi mégis, minthogy kimondhatatlan kicsinyek vagyunk, hozzánk képpest nagyításból Világnak szoktunk nevezni -...A’ Világ, külső formája szerént." [SRG.]

1826-dikban felfödözött negyedik üstökös-csillag. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (7.) pp. 51-52. A Pons által 1826. dec. 27-én felfedezett üstököst, Gambert is 27-én látta meg. Ez volt 1826-ban a negyedik üstökös. [SRG.]

Herschel. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (11.) pp. 84-86. Herschel önmagáról. [SRG.]

1826-ikban meghalt jeles Személyek. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (11.) p. 87. Nov. 24-én halt meg Bode. [SRG.]

Nevezetes Férjfiak halála. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (25.) pp. 193-194. "Parisban elfolyó esztendőnek Böjt más hava [március] 5-dikén ama híres Mathematikus, és Csillag-vizsgáló Laplace Ur életének 78-dik esztendejében tudománya tárgyának teremtőjéhez, és igazgatójához költözött. Ezen halhatatlan emlékezetű férjfiú több örökségig becsülendő munkáin kívül készített egy munkát illy czím alatt: "Mécanique céleste", mellyben Keplertől, és Newtontól felfedezött világ rendszerének törvényeit legnagyobb tökélletességig kidolgozta. Az Örökkévalóságba által költözött tudós született 1749- ikben Normandiában szegény szülőktől. 1796-ikban jelent meg a’ világ rendszerének előadásáról készült első munkája, melly által, ha nem elsővé lenni, legalább az akkori híres Mathematikusok sorába beiktattatni érdemlett. ..." [HAI.]

S. Cs. S-R.: Hajdan, és Ma. Az égi tizenkét Jegyek’ során. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (39.) pp. 305-307. [SRG.]

Tudomány, és Mesterségbeli Jelentés. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (43.) pp. 341-342. Jeszner József bécsi órás által készített óra pontosságát a bécsi csillagvizsgálóban vizsgálják. [SRG.]

Természeti, és Mathematikai új felfödözés. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (1.) pp. 7-8. Gruithuisen felfedezése a mozgásban lévő testekről. [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (4.) p. 28. Gambart Marzellyben 1827. jún. 21-én, Nicolet Párizsban üstököst fedezett fel. [SRG.]

Új Tsillag-vizsgáló torony. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (2.) pp. 15-16. Pitrat csillagvizsgálója Lyonban. 1830-ra készül el. [SRG.]

Kettős Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (39.) pp. 307-308. William Herschel fiának 1827. okt. 15-i előadásáról. [SRG.]

A’ Hold. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (50.) pp. 398-399. Gruithuisen, Schwab, Frauenhofer, Runowsky felfedezései a Holdról. [SRG.]

Astronomiai Óra. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (50.) pp. 399-400. Lepardos órája. [SRG.]

"Pesten az essős..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [22.] 1827. Első Félesztendő Boldog Asszony-Hava’ 13-dik napján [jan. 13.] (4.) p. 26. Folyó hónap 11-én déltájban a Duna felett szivárvány látszott, "’s ugyan ez időben a’ Budai várban havas esső esett." [SRG.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 41. 1827. márc. 16. 22. sz. Laplace, az a’ nagy hírű nevű Tsillagvisgáló Franczia. Mártz. 5-dikén Párisban életének 78-dik esztendejében ki múlt a’ világból. Az ő munkáji soha meg nem halnak. Legnagyobb nevet szerzett magának illy czímű munkája által: Mechanique Céleste, melyben a’Világ’ Systemájáról Kepler és Neuton által felfedeztetett törvényeket utólszor kidolgozta. a’ boldogult Tudós 1749 ben született szegény szülőktől, Normandiában. Ezen munkája: a’ Világ’ Systemájának Magyarázatja, 1796-ban jött világ’ elejibe, melly őtet a’ legnagyobb Mathematikusok’ sorába helyheztette az azon időben éltek között. Ő a’ Consulok’ ideje alatt Belső Ministerséget, a’ Császársági időben Vice-Előlülőséget, ’s továbbá Cancellariusságot viselt a’ Szenátusban, ’s Márquiságra emeltetett. Ugyan ő 1805-ben arról tartott igen nevezetes beszédet a’ Szenátusban, hogy a’ Respublikai Kalendáriumot el kell törleni és a’ régit kell ismét viszsza hozni.
Ugyan ő 1814-ben arra voksolt a’ Szenátusban, hogy le kell Bonapartét a’ thronusról szállítani, és XVIII-dik Lajos Királytól még azon esztendőben Frantzia Pairi méltóságra emeltetett. Mennyire illesse ezen nagy Tudósnak halála a’ világi legnagyobb Tudósokat, nem szükség hogy mi emlegessük. Nevezetes megjegyzés, hogy a’ nagy Neuton éppen ez előtt 100 esztendővel, úgymint 1727-ben halt meg." [HAI.]

lassú [LASSÚ István]: Külföldi Literatura. Kotzebue Móritz, Orosz Császári Kapitány, a’ Wladimir és Persiai Nap és Oroszlány Rendek’ Vitézze’ Persiai útazásának kivonata. = Tudományos Gyűjtemény 1827. V. köt. pp. 102-120. "Astronomiai esmereteik a’ Persáknak: Kotzebue e’ tárgyat következendő módon adja elő: a’ Követ engemet Astronomusnak (csillag-vi’sgáló) adván ki a’ Minister a’ ki maga is gyönyörködött ezen tudományban, meghívott magához, ... A’ Persák sokat tartanak a’ csillag-magyarázatokra,... " pp. 116-120. [SRG.]

Barátságos Tudósitások külföldről. Prága Május 30-dikán 1825. = Tudományos Gyűjtemény 1827. VII. köt. pp. 68-87. "A’ Physikum Múzeum, az egykori Jé’suiták’, most Seminárium’ roppant nagyságú, és kiterjedésű épületében van,... A’ magas csillagvis’gálótorony is, mellyet még a’ Jé’suiták emeltek, ’s mellyet Prof Dávid, ... szivességgel megmutogatott." p. 82. [SRG.]

          1828.

ESCHENBURG, Joachim: Encyclopaedia vagy is a’ tudományok’ esmeretére tanító könyv. Talprajzolat a’ tudományok öszves előterjesztésére. Eschenburg Joachim János udvari tanátsos, kanonok, és braunsvajgi tanító úr által német nyelven készíttetett harmadik kiadás szerént magyarúl közli Lánghy István. Pesten, Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál [nyomtatva]. 1828. XXII, 516 p. Az 1792-dik évi első, a második és az 1808-dik évi harmadik német kiadás előszavaival. Az 1808-as munka alapján készült a magyar fordítás: "A mi a Fordítást illeti, az tsupán tsak az eredeti szerént adódik-elő, s azért ahoz igen kevés, vagy semmisem járult."
Lánghy István írja: "Adná a magyarok Istene, hogy olly hasznos következéseket szülne Nemzetünkben is, a minőt tett és szült a Tudós Német Nemzetben." És még: "A Magyarok Istene lelkesítse nemzetünket mindenkor Hazafiúi egyetértéssel, a Nemzeti tsinosodás és Tudományosság terjesztése eránt való buzgósággal, s a mi igen jó és legkegyelmesebb fejedelmünk eránt való tántoríthatatlan hűséggel, s élessze mindenkor azon tűzzel, mellyel a fejedelemért, hazáért, és Nemzetért élni halni mindenkor kész volt." - írja a fordító. Csillagászat: pp. 221-231. (csillagvizsgálás, időmérés, naptár, földleírás, napóratudomány, csillagászati optika, égleírás, gömbi csillagászat, világrendszerek, csillagászattörténet, a Föld formája és nagysága, helymeghatározás); pp. 299-302. (fizikai csillagászat, égitestek mozgásai, geofizika, légköri fénytünemények) Rövid leírásokkal és bőséges (külföldi) ajánlott irodalommal. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Esmerkedés az Égi testekkel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1828dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1827.] pp. [56-61.] Különféle régi vélekedések a Föld helyzetéről és a körülötte látszó világ mozgásairól. A tudomány ismerete szerinti földalak, a Föld forgása, a Föld keringése a Nap körüli. A Hold, a Nap valódi mérete. A bolygók távolsága. A méretviszonyok szemléltetése. [KSZ.]

DÓHOVICS Basil[ius]: Az egész látható Világ’ Rende. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1681-1694. "A’ Világ belső-képpen." [SRG.]

ÚJFALVY Sámuel: Siciliai Levelek, Döbrentei Gáborhoz. = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1699-1717. Palermo, Május’ 12-dikén 1825. "A’ Csillag-vizsgáló toronyban hires csillag néző műszer van nappal és éjjel használható, ’s a’ halhatatlan Herscheltől." p. 1701.; Gearra, Május’ 25-kén. "Soha nem láttam olly’ tisztán és világosan az Ég-boltozatját mint ezen az éjjel az Aetnán." p. 1712. [SRG.]

DÓHOVICS Bas[ilius]: Az egész látható Világ’ Rende. (Folytatás.) III. Resultatumok. = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIIdik Negyed Augusztusz Nyolczadik Kötet pp. 1812-1824. [SRG.]

DÓHOVICS Bas[ilius]: Az egész látható Világ’ Rendje. (Bérekesztés.) = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IVdik Negyed Október Tizedik Kötet pp. 1897-1907. "És ezzel én is véget vetek a’ Systemátizálásnak. Ki-merítettem, a’ mi a’ theoriához tartozandó volt. A’ természet’ nagy fogású tüneménykedésének vi’sgálásában Isten nélkűl indúltam ugyan-ki, de reá jutottam a’ resultátumokban; és ezt, mint principiumot felvévén, megfuttattam a’ gondolkodás’ rendjét viszsza-felé applicatura gyanánt, próbára, hogy mint esik-ki hát ezzel a’ theoria? Nékem úgy tetszik, hogy jól. - E’ lenne tehát s’ világ’ Systemája az én gondolkozásom szerént,..." [SRG.]

Levegői tünemények. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (17.) pp. 131-133. Prágai Tsillagvisgálóban 1828. febr. 11-én naposzlopot észleltek. Már láttak 1824. jún. 8-án is. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (28.) p. 224. A katona, a csillagász és a meteorhullás. Adoma. [SRG.]

Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (29.) p. 231. Böjt elő hava [márc.] 20-ától Rocaasban éjszaki fény látszott, minden nap 24-éig. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (32.) p. 256. Kínában Kuet-Schen tartományban 1827. augusztusában meteor hullott le. 10 napig égett és kénszagot árasztott. A tudós Mandarinok a Merkur salakjának tartották. [SRG.]

Jeles természeti tünemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (36.) pp. 286-287. 1828. Szent György hava [ápr.] 3-án naphaló és álnapok látszottak. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

SZEKRÉNYESY András: A’ lenyugvó Naphoz. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (8.) p. 57. [SRG.]

Levegői Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (16.) p. 125. 1828. júl. 30-án Bajorországban tűzgolyót láttak délután 4 órakor. [SRG.]

Kopernik hires Tsillag visgálónak újonnan felfedezett kéziratja. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (18.) pp. 141-142. Stockholmban egy fűszerboltosnál találták meg Kepler üstökösök hatásáról írt kéziratát. Néhány évvel ezelőtt egy szabónál a Magna Charta kéziratát találták meg. [SRG.]

Jeles égi tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (21.) p. 163. Szibériában Kiachtában 1828. jan. 23.-án melléknapot és naphalót láttak. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (28.) pp. 220-221. Éjszaki fény 1828. szept. 9-én Chelmsfordban (Essex grófság). Említi az 1827. szept. 25-i északi fényt, amely Borehamból látszott. Szept. 10-én meteorhullás volt. [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (29.) pp. 230-231. Encke-üstököst 1828. szept. 4-én észlelték Glasgowban. [SRG.]

Encke’ Üstökös Tsillaga. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (42.) p. 309. 1828. nov. 5-én látta az üstököst a bécsi csillagvizsgálóból Mayer adjunktus. Marseillesben 1818. nov. 26-án fedezte fel Pons. Hetedszer jelent meg az üstökös. [SRG.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Buda, Sz. Gellért Dec. 2. 1828. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (45.) pp. 327-328. Üstökösről. [SRG.]

[GOROVÉ László]: Eger Várossa történeteinek 5-dik folytatása. = Tudományos Gyűjtemény 12. 1828. VII. köt. pp. 3-24. Eszterházy Károlyról "... megörökösödött az ő neve, a’ Lyceumnak felállítása által,... napkeletre hajló részét a’ Csillag visgáló Torony, a’ nem kémellett költséggel, a’ külföldről megszerzett nagy néző csővekkel diszesiti,... A’ Déliléniát vagy meridiánust a’ hires Csillag visgáló Hell magyar hazánk fia nagy pontossággal húzta a’ Toronynak egyik szakaszában; tsak azt lehet sajnállani, hogy nintsen mindenkor a’ toronynak Csillag vizsgálója, vagy observatora,..." p. 14. Értekezések. [SRG.]

          1829.

Áhítatosság’ óráji, a’ valódi kereszténységnek és a’ házi isteni tiszteletnek előmozdítására. Ötödik rész: Az Isten a természetben. Budán, 1829. A Magyar Királyi Univers. Betűivel. 1-640 + III p. Heinrich Zschokke (1771-1848) hitbuzgalmi munkája alapján, de névtelenül, nyolc kötetben 1828-tól 1830-ig Budán megjelent kiadvány V. kötete. Ez számos csillagászati vonatkozást tartalmaz. Míg az írás alapvetően Isten dicsőségét hirdeti, számos, a kor tudásának megfelelő csillagászati ismeretet is tartalmaz. A IV. és az V. kötetet fordítását Lassú István (1797-1852) készítette. A csillagászati vonatkozású részek: II. A’ tsillagos Ég. pp. 15-25.; VII. A’ Hóld. pp. 77-89.; VIII. Az üstökös Tsillag. pp. 90-99.; XL- XLIII. A’ tsillagos égre való fel tekintés (négy részben). pp. 481-533. [HOR.]

A’ hóldban lévő hegyek. = Hasznos Mulatságok 1829. Első Félesztendő (7.) pp. 50-51. Schrötter a Clavius és Tycho kráterekről. [SRG.]

Jelek, mellyekről az időjárását előre meg lehet esmérni. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (7.) pp. 53-55. Szivárványról. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Doktor Nantini észrevételei a’ holdról. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (12.) pp. 93-94. A Menton-i csillagvizsgáló vezetője 1829. máj. 18-án éjjel 27 angol lábnyi távcsövén keresztül hegyeket, városokat, folyókat látott. [SRG.]

Uj találmány. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (18.) p. 140. Egy csillagász Providence városában, 7 angol lábnyi távcsövén keresztül a Napot sötét kamrába (Camera Obscura) vetítette, és napfoltokat észlelt. Ugyanezzel a távcsővel a Holdat is vizsgálta és azt állítja "ezen égitest örökös hóval, és jégdarabokkal van fedve." [SRG.]

Hóldfény’ szivárványa. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (25.) p. 199. 1829. aug. 16-án Börnike és Staffelde településeken. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (35.) p. 276. Holdszivárvány Erdélyben 1829. aug. 16-án. Okt. 10-én Károlyfehérváron és Kolozsváran láttak holdszivárványt. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (42.) p. 366. 1829. okt. 23-án Krakkóban délután 4 óra tájban tűzgolyót látott, "melynek farka füstölt." A golyóbis szétpattanása után tompa mennydörgés hallatszott. [SRG.]

Magyar és Erdély Ország. Egerből, Jul. 4. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [24.] 1829. Második Félesztendő Sz. Jakab Hava’ 8-dik napján [júl. 8.] Nro. 3. p. 17. 1829. júl. 1-én "városunkban ... földindúlás tapasztaltatott,... a’ Tsillag-Visgáló Toronyban a’ másod perczenetre járó óra,... megállott,..." [SRG.]

HORVÁT Endre: Kőszögi Fabrich József. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. I. köt. pp. 54-68. "Tudományos foglalatosságinak három főága volt: A’ csillagvizsgálás;... Hell Maximiliánt (ő Miksának nevezte,) a’ Magyar hazafiat, hires csillagvizsgálót majdnem imádta. A’ második Nemeai dalt néki ajánlotta illy czimmel: Istenben boldogult Hell Miksának, Bécsi Csillagvártásnak. Pindar. 92. l. Mellyképét, Lappóniai öltözetben, megszerezte, és iró asztala előtt függesztette föl, hogy szemei mindenkor rajta mulathassanak." p. 61. [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Egyházi kalendáriombeli kérdés. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. I. köt. pp. 123-124. [124-125.] [SRG.]

EDVI Illés Pál: Kalendáriom’ magyarázatja, és még valami a’ honni Kalendáriumokról 1824. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. V. köt. pp. 63-96. [SRG.]

EDVI Illés Pál: A’ Hétközi Napoknak elnevezéséről. Toldalékul a’ folyó évi Tud. Gyüjt. V. Köt. 75-dik lapjához. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. VIII. köt. pp. 123-124. [SRG.]

E. J. P. [EDVI Illés Pál]: Felelet. Az Egyházi kalendariombeli kérdésre, melly a’ f. e. Tudományos Gyüjtemény I-ső Kötetének 123-dik és 124-dik lapján foglaltatik, ezen szavakkal: = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. IX. köt. p. 111. [SRG.]

W. L.: Felelet. Az Egyházi kalendariombeli kérdésre, melly a’ f. e. Tudományos Gyüjtemény I-ső Kötetének 123-dik és 124-dik lapján foglaltatik, ... = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. IX. köt. pp. 112-124. [SRG.]

Dóhovits B.: Az 1832 évi üstökös csillagról. Az "Extra-Beilage zur allg. Handl. Zeit v. u. f. Ungarn" nevezetű német Folyó-irás’ tóldalékjában, "Der Spiegel"-ben, 1828-diki Augustus’ 23-dikára, 8. szám alatt akadtam egy szomorú prognosticonra, mellyet Dieznam Úr hirdet az 1832-dik évben megjelenendő (??) Üstökösröl. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. X. köt. pp. 96-101. Külföldi Literatura. [SRG.]

J.: Kalendariomok ujjabb készitését ’s használását Europának virágzó Nemzetei a’ Magyaroktól költsönözvén, ennek tudatlanságával Schwartner Királyi Professortól Hazafiaink ok nélkül vádoltattak. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. XII. köt. pp. 72-97. [SRG.]

-r-y.: Kihalt Tudósok, és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. XII. köt. p. 111. 1829. "November’ 15d. Bécsben, Pasquich János,. ... nagy nevű Astronomus,... 76d. évében." elhunyt. [SRG.]

          1830.

T. P. [TITTEL Pál]: Rövid tudósítás a’ Buda-Pesti torony órák regulázása végett adandó jelek idejéről ’s módjáról, négy közhasznú tábla toldalékkal. Irta a’ Magyar Királyi Universitáshoz tartozó Szent Gellért hegyi tsillag őr torony’ előljárója. Ugyan azon k. fő oskola’ fél százados innepe’ alkalmával. Budán, 1830. A’ Magyar Kir. Egyetem betűivel. 35 p. "Írtam 10dik Juniusban 1830. a’ szent Gellért hegyén" írja a szerző. A könyvecske 40 oldalas (a 35-dik oldalig számozott), melyből 15 oldal az időméréssel kapcsolatos szöveg. A további 25 oldalon táblázatok vannak, amelyek 1830-1899-ig minden év minden napjára közli az időegyenlet illetve a dél időpontját óra, perc és egy tized másodperc pontossággal "a’ sz. Gellért hegyi torony déli körére" kiszámítva.
"A toronyórák egységes idejének érdekében: 1830. jún. 27-től kezdve, minden délben a Gellért-hegyi csillagvizsgálónál elhelyezett harang egy hangos ütéssel jelzi a közép delet. Erre fél perccel korábban, szapora harangütésekkel hívják fel a figyelmet." A tanulmány ismerteti a "valóságos dél" és a "közép dél" fogalmát és azt, hogy a mechanikus órák miért az utóbbi szerint járnak, melyek igazításához ad segítséget a budai időjelzés. [KSZ.]

DÓHOVICS B[asilius]: Lidércz, sárkány, tüzes-golyóbis, lámpás, ugró kecske - az égen: Meteorok’, futó- ’s szakállas csillagok’ tünetjei új magyarázat szerént. = Felső Magyar-Országi Minerva Hatodik évi Folyamat 1830. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 81-101. "Az én felosztásom szerént e’ képen három félék a’ csillagok:
1-ször: Ollyanok mellyek körűl mások járnak, és ezek székes rangúaknak (sydera centralia); a’ más körűljárók pedig bújdosó, vagy bolygó csillagoknak (planétáknak) neveztetnek. Igy a főld a’ hóldhoz képest székes rangú, mert maga körűl járatja a’ holdat; de a’ naphoz képest bolygó csillag, mert maga is jár a’ nap körűl, mint a’ hold ő körűlötte. - 2-szor: Ollyanok, mellyek más csillag körűl járnak ugyan, de más körűlettek semmi sem jár, és ezeket Holdaknak, vagy Drabantoknak (satellites v. lunae) nevezük. - 3-szor: Ollyanok, mellyek sem magok más körűl, se körűlettek más nem jár, hanem minden szövetség nélkül szabadon járnak a’ világ’ térségeiben. Ezek hát neutrálisták." [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (1.) p. 5. 1829. nov. 5-én naphaló Baskisetben. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (1.) p. 8. Berlinben, 1829. dec. 23-án 3 naposzlopot láttak 7.45-től 9 óráig. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Venus Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (5.) pp. 39-40. Legnagyobb keleti eltérése 1829. dec. 24-én volt 7 óra 12 perckor volt, legfényesebb 1830. jan. 13-án. A Földhöz legközelebb márc. 7-én lesz, a legtávolabb dec. 21-én. [SRG.]

Új üstököstsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (40.) pp. 313-314. Gambart 1829. ápr. 21-én üstököst fedezett fel Marseillesben. [SRG.]

Chronoglobion. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (44.) pp. 347-349. Ziebermayr Mátyás bécsi műszerész találmánya. [SRG.]

Az 1832dik esztendőben megjelenő üstökös-tsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (18.) pp. 142-143. Gruthuisen az üstökösökről. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (27.) pp. 215-216. "Egy hold-fogyatkozásból már fel tudják vetni, ’s megmutatni, hogy mostani időszámlálásunk hibás, és 3 esztendővel rövidebb, mint kellene." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (27.) p. 216. "Az első holdfogyatkozás, mellyet az írások emlékezetül fenntartottak, tapasztaltatott Chinában 2169 esztendővel a’ mi idővetésünk előtt." Hi és Ho csillagászok életébe került, hogy a kalendáriumokban nem jelezték a holdfogyatkozást és a népet előre nem készítették fel az eseményre. [SRG.]

Ég-vizsgálás. = Hasznos Mulatságok, a’ Hazai ’s Külföldi Tudósitásokhoz Toldalékúl 1830. Második Félesztendőre Nro. 45. pp. 354-357. A Müncheni Ujság nov. 15-i számában a csillagok közötti levegőről az "aether-"ről, az atmoszféráról, az Encke-üstökösről, oscillációról és más égi eseményekről ír. "Tsak 1811-ben találkozott illyen, midőn Gruithuisen ezen állitást tette fel: az üstökös-tsillagok farka ugy áll a’ nap’ atmosphaerájában, mint nálunk a gyertya lángja, és amannak meggörbülése nyilván az aether ellentállásától vagyon; s ezen utolsó környülállás Brandesnek az illyen tsillagok’ üstökeiröl tett vizsgálódásai által megvalósodott..." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (50.) p. 400. 1830. nov. 30-án a londoni királyi tudományos akadémia "Előlülőjének választása" zajlott. Az egyik jelölt Dr. Herschel volt, de a címet nem ő kapta meg. [SRG.]

A. B. P.: Tudósítások a’ Külföldről. (Folytatás.) Berlin Augusztus 29ikén 1825. = Tudományos Gyűjtemény 14. 1830. VI. köt. pp. 50-67. "Professor Mitscherlích-el egy házban lakik a’ hires Astronóm Bode. ... ’s 78 esztendők terhe alatt meggörbült komoly ember. ... A’ csillagnéző torony, melly egy régi épület, az Universzitás háta megett van, ’s 84 lábnyi magas." p. 66. [SRG.]

          1831.

ZÁDOR Elek: Mathematikai geographia. In: Geographiai kézikönyv vagy a’ világ mathematikai, physikai, kiváltképen pedig politikai leirása, a’ legújabb határozások szerint. Felsőbb oskolai intézetek pallérozott olvasók számára Stein, Volger és Cannabich után készítette Zádor Elek. Első szakasz: Európa. Pesten, 1831. Wigand Ottónál. pp. 1-13. "A’ föld bújdosó csillag, melly maga körül ’s egyszer ’smind a’ nap körül is mozog. A’ földön kivül még 10 bújdosó csillag vagyon, mellyek közül négynek még apró mellyek planétáji (holdjai, hajduji; nevezetesen Uránusnak 8, Szaturnusnak 7, Jupiternek 4, a’ földnek 1 ) is vagynak, mellyek valamint a’ fő bújdosó csillagok , a naptól veszik világosságokat. Ezek azon távolság szerint , mellyben a nap körül mozognak , így következnek egymás után : Merkúrius , Vénus , Föld , Mars , Veszta , Juno , Czéres , Pallas , Jupiter , Szaturnus és Uránus. ..."
Kulcsszavak: esztendő részei, éghajat, ekliptika, csillagtudományi (astronómiai) naphónap, tavaszi jegyek, nyári jegyek, őszi jegyek, téli jegyek, éjnapegyenlőség, bak vagy a rák jegy, leghosszabb nap, legrövidebb nap, naptértte, térítő kör, a’ föld’ formája , ellenlábasok, antipódák, földtengely, földátmérő, északi földsark, déli földsark, éjnapegyenlítő, déllinea, meridiánus, délkör, geographiai szélesség, szélesség éjszaki vagy déli, földsarki magasság, keleti és nyugoti hosszaság, tavaszi pont, tavaszi éjnapegyenlőség, paralélla körök, térítő körök, rák’ térítő, nyári térítő, bak’ térítő, téli térítő, sarkkör, éjnapegyenlőség csonka köre, Zenith, agypont, Nadir, lábpont, láthatár, látás-kör, valódi láthatár, világtájékok, szelek, szélrózsa, szélmutató, kompasz, a’ föld’ éjnapegyenlítőjének kerülete, a’ föld’ átmérőjének nagysága, geográphiai mértföld, négyszegű mértföld, koczka mértföld. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva A kiadvány a német Brockhaus-cég Conversations Lexikon (teljes címe: Conversations-Lexicon oder kurzgefasstes Handwörterbuch für die in der gesellschaftlichen Unterhaltung aus den Wissenschaften und Künsten vorkommenden Gegenstände mit beständiger Rücksicht auf die Ereignisse der älteren und neueren Zeit, magyarul Társalgási Lexikon avagy rövidre fogott kézikönyv a társasági beszélgetések során felbukkanó, a tudományokban és a művészetekben előforduló tárgyakról, és amely állandón figyelemmel kíséri a régi és új idők eseményeit.) 1814-1819-ben megjelent 3. kiadásán alapult. Annak cikkeit németből magyarra fordították, és ezeket gyakran kibővítették a hazai vonatkozású adatokkal. Sok önálló magyar címszót is beépítettek.
A fordítások és a címszavak készítésére számos szakember vállalkozott. Munkájukat Döbrentei Gábor a lexikon szerkesztője szervezte. A hatalmas munkát először 1831-től 1834-ig jelentette meg egyhasábos formában Wigand Ottó "könyváros". (Ezt a Csimabi az alábbiakban részletezve bemutatja.) Másodszor Heckenast Gusztáv adta ki 12 kötetben, egységesen 1839-es évszámmal, kéthasábos formában, habár ennek előszavát is Wigand Ottó írta. Harmadszor 1844-ben Heckenast ugyancsak 12 kötetben, de olcsó kiadásban (gyengébb minőségű papíron) megjelentette, egyhasábosan.
Az I. kötet elején vannak a lexikonba "dolgozók nevei betűrend szerént": Angyalffy András, Angyalffy Mátyás, Aszalay Jósef, Ballai Valér, Balogh Pál, Balogh Sámuel, Bitnicz Lajos, Csató Pál, Cserneczky Jósef, Desewffy Jósef gróf, Döbrentei Gábor. Fábri Pál, Ferenczi István, Guzmics Izidor, Győry Sándor, Jakab István, Kis János, Kiss Károly, Lassú István, Majláth János gróf, Mednyánszky Alajos báró, Mispál Gergely, Nyíri István, Pólya Jósef, Sárkány Miklós, Schedius Lajos, Szalay Imre, Teleki Jósef gróf, Thaisz András, Thewrewk Jósef, Tittel Pál, Vásárhelyi Pál, Wesselényi Miklós báró, Zsivora György. A 34 név között Tittel Pál neve csillagászatilag ismerős. A matematikai, csillagászati, fizikai, geodéziai tételeknél valóban soknál van ott Tittel névaláírása, legalábbis eleinte, a II. kötetig. Azonban Tittel 1831. aug. 26-án koletajárvány következtében meghalt, a lexikon munkálatai és kiadása közben. Ezután mások szerepelnek csillagászati szerzőként, főleg Albert Ferenc. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet. A - Baco. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. XX + 518 + [18] p. Csillagászat: 43 szócikk, amelynek többségét (34 tétel) Tittel Pál a Budai Csillagvizsgáló igazgatója, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, a Magyar Tudós Társaság (mai nevén Magyar Tudományos Akadémia) rendes tagja írt. További 2 szócikk Almási Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjától származik. Egy pedig Nyiri István vagy más írásmóddal Nyíry vagy Nyiry Istnán természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság levelező tagjától származik. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között egy esetben megjelenő -v-i rövidítést nem sikerült feloldani. 5 esetben a szerzőség nem volt feltüntetve a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aberratio lucis (sugártévesztés), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 9. "...egy nevezetes tünemény az égvizsgálásban, melly szerént a’ csillagokat áltáljában más irányba helyeztetjük, sem mint azon sugáréba, mellyen azoknak képei szemeinkhez jutnak. Ezen tünemény elmulhatatlanul következik a’ világosság terjedése huzomosságából és a’ látás természetéből: először is, valamennyi csillagokra nézve azért, mert lakhelyünk, a’ föld, olly sebességgel forog, hogy ez a’ sebesség a’ világosságéval eszközeink által megmérhető szerben áll: másodszor pedig a’ planétákra és cometákra való nézve azon felül különösen ezeknek tulajdon mozgása miatt is, t. i. azon közben, hogy valamelly sugár tőlük szemeinkig ér. BRADLEY (l. e.) találta fel ’s magyarázta meg legelőször (Philosoph. Transact. 1728. Dec. Nro. 406.) ezen tüneményt, melly által a’ föld mozgása kiváltképen bebizonyosodott.
De legvilágosabb értelemben lehet annak okát ’s módját olvasni Gaussnál. Theor. mot. corpor. coelesl. Hamburgi 1809. pag. 68. és a’ veszteg álló csillagokra nézve Besselnél, Tabulae Regiomontanae. Regiamonti 1830. pag. XVII." [HAI.]

Abulfeda (tulajdonképen Ismael), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 19. " Hamah fejedelme volt Syriában. Melléknevei: győzedelmes király ’s a’ vallás oszlopa voltának. Ezen mint históricus és geographus nevezetes’Arab, a’ Saladinról és vitézi tetteiről hiressé lett Ajubiták nemzetségének maradéka, szül. Damascusban a’ hegira 672 e. (1273 a’ kereszt, szám. sz.) [...] A’ kormány bajainak közepette is buzgón foglalatoskodék a’ tudományokkal, mindenkor valának tudósok körüle, ’s hatalmát és gazdagságát a’ tudományok elősegítésének szentelé. Ő maga alapos történeti, törvénytudományi, orvosi, botanicai, mathematicai és astronomiai esmeretekkel birt, ’s hosszú vizsgálódásainak gyümölcsei több becses munkájában fenmaradtak, mellyek legnevezetesebbike: "Az emberi nem története" ’s ezen czimü geographia: "Az országok valódi fekvése." ..." [HAI.]

Acromatucus, szintelen. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 30. "A’fejérnek látszó fénysugár (világsugár) több szines, különbféle törődékenységü fénysugarukból áll. Ha egy illy sugár a’ közönséges messzelátó cső üvegét éri, szélei megszinesednek, DOLLOND (1. e.) olly messzelátókat talált fél, mellyek ezen hibának alája vetve nincsenek, ’s ezen okból achromaticus, színtelen messzelátóknak neveztetnek. Ő ’s fija, továbbá Ramsdein, Pyesinch és Reichenbach Münchenben, mint efféle instrumentumok készitőji legnevezetebbek voltának. A’ Reichenbachéi felülmúlják még az Angolokéit is. (L. REICHENBACH.)" [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aequatio (egyenlet), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 70. "...a’ mathesisben két különbféle formájú, de egyértékü mennyiségnek = jel által való öszvekapcsolása. [...] Aequatio az astronomiában más értelemben is vétetik: t. i. két közel egyértékű mennyiségek különbsége helyett, nem fog ártani ezt magyarul valamennyire megkülönböztetve egyenlítésnek, p. o. aequatio temparis helyett IDŐEGYENLÍTÉST (l. e.) irni ’s mondani. ..." HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aequator (egyenlítő). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 70. "Ezt a’ nevet viseli: 1) az ég golyóbisán azon egyenlő közű kerekek között, mellyekben az ég színén valamennyi pontok a’ világ tengelye és sarkai körül szünet nélkül forogni látszanak, a’ legnagyobb. Az aequator tehát a’ világ tengelyével ennek középpontjában egyenes szegletet formál, avagy mind-a’ két sarkától 90° távolságban van. Esztendei útjában a’ nap kétszer találkozik az aequatorban, t. i. tavasz és ősz elején, a’ mikor a z a l a t t , miglen az ég egyet látszik fordulni, a’ földön minden pont épen addig mulat világosságban, mint setétségben, avagy, mint közönségesen, de egyszersmind hibásan mondatni szokott, az egész földön egyenlő a’ nap az éjjel; ez okból az aequator éjnapegyenlítő kereknek is (cyirculus aequinoctialis) neveztetik (L. AEQUINOCTIUM). ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aequatoriale, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 70-71. "...egy astronomiai főeszköz (minden nemzet nyelvénfordítás nélkül megtartott) deák neve. Különben machina parallatica vagy aequatoreanak is mondatik. Zách vélekedése szerént 1730 elébb nem volt volna esmeretes, holott Horrebow (Opp. vol. 111. p. 39.) világosan mondja, hogy Roemer tornyában illyen eszköz 1690 tájban (certe non serius, ugy mond), már fel vala állítva. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aera (évrend), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 71-72. "...bizonyos rend és mód, melly szerént valamelly nemzet, vagy történetíró az esztendőket számlálja. ..." [HAI.]

Aërolithus-ok (görögül, levegői kövek) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 72. "levegőből leesett kövek vagy massák. (L. Meteorkövek.)" [HAI.]

Alexandriai oskola. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Eső kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 144-145. "Elhervadván a’ görög versköltésnek ama’ gyönyörű virága, mellyet a’ kellemetes éghajlat hozott léteire, mesterséggel igyekeztek azt helyre pótolni, mit a’ természet többé önkényt nem szolgáltatott. A’ természeti versköltésnek helyét a’ mesterséges versi költés foglalta el. A’ szép mivészségeket kedvelő Ptolemaeusok Alexandriát Egyiptomban tették a’ tudományok lakhelyévé, mi a’ mivészségek ’s tudományok ezen időszakának az alexandriai nevet szerzett; Ptoleimaeus Philadelphus nem csak ama’ hires könyvtárát állította fel, melly a’ legnagyobb’s legdrágább volt a’ hajdankorban, (l. ALEXANDRIA) ’S melly minden tartományokból számtalan sok tudósokat vont oda; hanem a’ museumot is fundálta, mellyet igazán ugy tekinthetni, minta’ tudományok ’s mivészségek academiáját. [...]
De hires mathematicusok, mint Euclides, a’tudományos geometriának atyja, Pergai Apollonius, kitől egy munka a’ kúpszeletekről, Nicomachus, az első tudományos arithmeticus; astronomusok, kik az egyiptomi hieroglyphicát használák az éjszaki éggolyóbis megjelelésére, ’s a’ veszteglő csillagok csoportjainak még most is szokásban lévő elnevezéseit meghatározták, astronoiai írásokat hagytak, mint Eratosthenes "Catasterismus"-ait, Aratus "Phaenomenon"-jait (didact. költ.), Menelaus "Sphaericá"-ját’s a’földiró PTOLEMAEUS (l. e.) "Magna syhtaxisát", ’s a’ kalendáriom theoriáját megjobbították, melly a’ Jul. kalendáriomba ment által;..." [HAI.]

-v-i.: Alfonz X., In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 149. "Leo és Castilia királya, astronomus és philosuphus melléknevekkel, atyjának Szent Ferdinándnak halála után 1252 jutott a’ tronusra. Szeretete a’ tudományokhoz és igazhoz ’s mellékneve Sabio (bölcs) boldog uralkodás reményét gerjesztették fel alattvalójiban , de be nem teljesült a’ várakozás. [...] Neki köszöni Európa az A. neve alatt esmeretes astronomi tabellákat. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Alidada, (iránymutató). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 149. "A’ szegletek mérésére készült astron. és geometr. eszközökön a’csövek-feltalálása előtt alidadák szolgáltak ezek helyett. Réz lineák voltak két felálló végszárnyakkal, dioptrákkal (l. DIOPTRAE) és egy grádicsmutatóval, az említett eszközök középpontjához’ úgy illesitve, hogy e’ körül foroghattak." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Almukantharat, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 176. "...neve minden a’ valóságos horizonnal egyenlőközü kereknek az égi golyóbison. Valamennyi ugyan azon egy almukantharatban fekvő csillagoknak egyenlő magasságok van: a’ honnan a’deákokkal magasságkörnek lehetne mondani. Huttan almakartan, mások almikantaratnak olvassák, az itt fel vett olvasás legközönségesebb az astronomusok írásiban." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Amphiscii (kétárnyéknak), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 212. "...egy azon nevezetek közül, mellyek által a’ föld lakosi a’ mathematica geographiában délkori ön (vagy akármi talpon álló homályos tárgyak) árnyékokra való nézve egymástól megkülönböztetnek. Nem fog ártani ezen különbségek valamennyi nemeit ez ige alatt csomóban és természetes rendben előadni. Heteroscii (egyárnyékuak), a’ föld azon része lakosi, a’ hol a’ délkori árnyék örökké vagy dél vagy éjszak felé nyúlik, azaz , mind a’ két naptéritő és a’ szomszéd sarkkerekek köze lakosi.
Periscii (kerengő árnyéknak), kikazon részein laknak a’ földnek, a’ hol minden test árnyéka szüntelen e’ körül forog, t. i. a’ két sarkkerekektől fogva a’ szomszéd sarkakig. Amphiscii (kétárnyékuak), kik a’ földnek azon részét lakják, hol a’ délkori árnyék egyik részében az esztendőnek az éjszaki sark irányába esik, a’ másikban pedig a’ déliébe; avagy a’ két naptéritő köze lakóji. Mivel pedig esztendőnként mindenik naptéritő lakosi egyszer, mind a’ kettő köze lakosi pedig kétszer ascii, azaz, árnyéktalanok, némelly geographusok áltáljában valamennyi lakosit a’ föld forró övének igy nevezik, mindazonáltal különbségnek okáért a’ határbelieknek (a’naptéritők lakosinak) a sciiheteroscii, a’ közbelieknek a sciiamphiscii kettős nevet adván." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Amplitúdó (tágasság). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 213. "...Az astronomiában igy neveztetik a’ valóságos keleti vagy nyugoti pont és valamelly épen felkelő vagy lenyugvó csillag köze (amplitudo ortiva, occidua). Mind a’ kettő különösen vagy éjszaki vagy déli nevet visel, valamint a’csillag keltekor vagy nyugtakor a’ láthatár éjszaki vagy déli sarkához esik közelebb. Szinte amplitúdónak neveztetik a’ Ballisticában (l. e.) bizonyos egyenes linea és a’görbe lineákról ’s a’ mágnestűről szóló tudományban egy szeglet." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Analemma, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 221. "...görög neve bizonyos kerek képnek, mellyen a’ világ golyóbisa különbféle kerekei ugy vannak lerajzolva, a’ mint azokat a’ szem bizonyos helyeztetésből látja. Kiváltképen az árnyékórák készítésében éltek vele a’ régiek. Ptolemaeus egy könyvet irt "Analemma"- czim alatt, mellyet az időtől szenvedett csorbák kifoltozgatásival (Commandin Fridr. által) Manutius Pál Romában kiadott 1562. Auaiemiiía némelly iróknál annyit is tesz, mint ASTROLABIUM (l. e.) vagy PLANISPAHERIUM (l. e.); mások mind a’ három igét egy értelemben veszik." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Anaxagoras, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 225-226. "...egy a’ legjelesb ioniai philosophusok közül, szül. Clazomenében Ioniában, a’ 70 olympiásnak első évében (500 Kr. e.), gazdag és előkelő szüléktől ; a’ philosophiára adta magát Anaximenes alatt, mások szerént a’ maga földije Hermotimus alatt, 20 eszt. korában utazásra ment, megjárta Egyiptomot és minden tartományokat, a’ hol a’ tudományok virágzottak, ’s azután megtelepedék Athénében. Itten szoros egybeköttetésbe lépett Periclessel, ’s csak hamar az előkelő polgárokat, úgymint Archelaust (Perdiccas macedóniai király természeti fiját, a’ ki maga is 9 évig uralkodott) és Euripidest tanítványi közé számlálá.
A’ természeti tudományok mély stúdiuma olly karba tévé őt, hogy a’ napnak ’s holdnak fogyatkozásit, földrengést és egyéb jeleneteket kimagyarázná; de ellenséginek fondorlati által istenkáromlás gyanújába esvén és bevádoltatván, kénytelen vala Athénét elhagyni. Elméne tehát Lampsarnsba, hol 3 észt. múlva megholt 72 észt. korában. Okfője ez vala: "Semmiből semmi sem lesz." Azért is chaost és minden testek alapos alkotó része gyanánt bizonyos nemű atomokat vett fel, mellyek az áltatok képzendő testekkel egyenlő természetűek valának. [...] Azonban ő a’ csillagzatokat is földi természetiteknek tartá, ’s többek közt a’ napot egy izzó kőmassának, nagyobbnak a’ Peloponnesusnál. A’ tejutról azt hitte, hogy az a’ napnak ragyogványa, valamint a’ szivárvány. A’ földet laposnak, a’ holdat egy homályos, lakható testnek monda, melly a’ maga világát a’ naptól veszi; az üstökös csillagokat pedig vándorló csillagoknak. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Anaximander, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 226. "...Praxiades fija, Thales tanítványa és földije. Szül. 610 (Kr. e.) Miletnsban. A’ szerént, a’ mit Diogenes Laertius, Eudemus és Plutarchus felőle irnak , megkülönböztetett érdemű astronomus és geographus volt. T. i. ő volt volna mindenek előtt a z , a’ ki az ecliptica hajlását GNOMON által (l. e.) meghatározta; a’ hold fényét a’napétól kölcsönöztetni tanította; a’ föld gömbölyű formáját megesmérte, a’ földgolyóbist és mappákat feltalálta ’sat. Azonban Delambre a’ régi astrpnomiáról irt históriájában a’ fen emlitett tanuságokat rostára vetvén, A. érdemeit tetemesen lealacsonyítja. (Histoire de l’ astronomie ancienne Vol. 1. pag. 15.)." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Anaximenes, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 226. "...Miletusból, virágzott az 56 olympias körül (556 Kr. e.), Auaximander tanítványa volt, kinek tanításaitól mindazáltal elhajlott. Az ő véleménye szerént a’ levegő (...) vala minden dolgoknak ősi eleme, mellynek véghetetlen, isteni és szüntelen mozgó erőt tulajdonított; az emberi lelket is nem egyébnek hitte élő és érző levegőnél. Azt állitá, hogy az égnek külső kerülete földből van; a’ csillagok földtestek, körülömölve tüzmateriával; a’ nap , mellynek futása határozza meg egyedül az évszakait, lapos mint egy tányér, valamint a’ levegőben függő föld is. Apollóniai Diogenes szélesebben kifejté az ő tudományát." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Anich Péter, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 314. "...paraszt legényből vált cosmographus és geographus. Szül. Oberprofessben Inspruck mellett 1723, mh. Sept. 1. 1706. Még 28 esztendős korában, mint az apja, ekét forgatott, vagy mások szerént juhokat legeltetett. Különös elméjére és a’ tudományok iránt kisdedkorától olta vonszó hajlandóságára figyelmetesekké tétetvén az insprucki Jesuiták, leczkét adtak neki a’ mathesisből , nevezetesen a’ mechanicából. Nem sokára A. égi ’s földi golyóbist ’s egyéb mathesishez tartozó eszközöket készitett, melly ügyessége miatt tanítója altat M. Theresiának ajánltatván, a’ császárné Tirolis éjszaki része felmérését bizta reá. Ezen foglalatosság közben babonás földijeitől sokat szenvedett, egykor élete is veszedelemben forgott, mindazáltal a’ reá bizott mérést végre hajtotta, abroszát is elkészítette.
Terhesebb parancsolat volt reá nézve az, hogy a’ már kész abroszt, melly Bécsben igen nagynak találtatott, 9 levelre szorítaná öszve. Hozzá fogott ugyan a’ munkához, de minekelőtte azt elvégezhette volna, meghalálozott. Ezután 8 esztendő múlva kijött az említett abrosz, ezen czim alatt: Tyrolia geographiae delineata a Petro Anich et Blasio Huever curante Ign. Weinhart." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Antipodes (lábbal ellenbenlakók), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 329. "...a’ mathematica geographiában két olly helyeztetésü lakosok, kiket a’ föld valamelly áltmérője választ el egymástól. Ezekre nézve a’ nap és esztendő részei ugyan azon időben ellenkező módon történnek; p. o. éjfél van egyiknél, mikor a’ másiknál dél; őszt ért egyik, mikor a’ másik tavaszt. Egyiknek zenithje, nádirja a’ másiknak, ’s viszont ’sat. Sz. Ágoston (De civitate Dei XVI. 9), Lactantius (Institut. divinarum III. 24.) ’s utánok számtalan theologusok nem csak tagadták az antiposok létét, hanem némellyek közülök mint lélekvesztő eretnekséget kárhoztatták, ’s a’ hol lehetett, megakadályoztatták ezen geographiai czikkely hirdetését. [...] Antipodes és antichtones egyértelmű igék a’ geographiában." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Antoeci (általellenbenlakók). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 330-331. "...A’ mathmat. geographiában két olly helyeztetésü emberek neve, kik a’ földi aequatortól, innen ’s tul (általellenben) egyenlő távolságra, de egyszersmind ugyan azon fél déli kerek alatt laknak. Az általellenbenlakóknak egyetemben van delek és éjfelek, következésképen az órák számlálásában tökéletesen megegyeznek egymás közt; hanem ellenkező időkben érnek tavaszt, őszt, telet és nyarat; azaz , egyiknél tél van, midőn a’ másiknál nyár ’sat." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Apollonius Pergaeus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 349-350. "...ritka érdemű ’s tekintetű geometra. Származott Panipbilia Perga városából. Virágzott Ptoleniaeus Evergetes alatt Kr. e. 240 tájban, Euclides után valami 60, Archimedes utái 30 esztendővel. Alexandriában Euclides tanítványi alatt járt oskolába. Egyéb számos, a’ főbb rangú geometriát tárgyazó munkáji közül, mellyeket Pappus bizonysága szerént irt, egy sem jutott eredeti tökéletességben hozzánk. Mindazáltal szerencsére legkevesebb csonkítást szenvedett legfőbb munkája a’ kúpszeletekről , mellynél jobbat e’ tárgyról sem a’ régi, sem az uj idők nem mutathatnak elő. [...] Ptolemaeus tanúsága szerént A. az astronomiában is egy nehéz kérdést fejtett meg, a’ planéták vesztegléséről és hátrálásáról." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Apsiss (emelet), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 358-359. "...gyakor keletű ige az astrnnomiában. Valamennyi elsőrangú planéták és valamennyi eddig esmeretes cometák a’ nap körül, szintannyi ellipsisekben forognak, mellyeknek egyik tüzelője egyetlen egy pontba, t. i. a’ nap közepébe, esik. Minden illyen ellipsisben azon két pont, mellyeknek egyike legközelebb, másika legmesszebb áll a’ nap által elfoglalt tüzelőtől, görögül egy szóval a psisoknak neveztetik; különösen pedig az első perihelium (nap közelének), az utolsó aphelium (nap távolának) mondatik. Az apsisokat öszveragasztó linea, melly az ellipsis nagy tengelyétől semmiben sem különbözik, linea apsidum (emeletek lineájának) hivatik.
Az apsisokról megvan mutatva, hogy azok nem hevernek, hanem a’ planéták irányában szüntelen mozognak; hogy tehát valameliy planéta ugyan azon emeletbe, mellyből imént kilépett, ismét vissza térjen, nem elég, hogy a’napot egészen megkerülje, hanem még valamivel (a’ mennyivel az emelet előre nyomult) tovább kell haladnia. Azon időszakasz, mellyben a’ mi planétánk, a’ föld, ugyan azon egy emeletébe egymás után kétszer jut , annus anomalitticus (rendhiju esztendő) név alatt esmeretes, és természete szerént hoszabb mind a’ csillagesztendőnél, mind a’ téritő esztendőnél. (L. ESZTENDŐ.) Valamint az elsőrangú planéták és cometák a’ nap körül, ugy a’ holdak is tulajdon planetájik körül ellipsisekben forganak. Ezeknek is vannak tehát emeletei, a psides, ’s ezeknek lineáji; csak hogy itt perigaeum (földközele) vagy perijovium (Jupiter közele)’sat. az, a’mi oda fen perihelium; ’s hasonlóképen apogaeum (föld távola) vagy apojoviúm (Jupiter távola)’sat. itt az, a’mi oda fen aphelium volt.
Az Arabok azon égi pontot, mellyben a’napot, holdat és a’ nálok akkor esmeretes öt planétát legnagyobb távolságra gondolták a’ földtől, aux-nak nevezték, innen támadt a’ latán astronomusoknál az oppositum augis név, melly alatt a’ legkisebb távolság pontját értették: linea augium nálok azt a’ lineát jelentette, melly a’ föld közepén keresztül megy és az épen említett pontokon végződik." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arago (Dominique Francois), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 367-368. "...párisi, még életben lévő astronomus a’ királyi csillagőr palotában. Szül. Febr. 28. 1786 Perpignan mellett Estagelben. Már 1804 a’ polytechnica oskolában tanított, és 1805 a’ Bureux des longitudes nevű tudós egyetem segédtagja lett. Biot és két spanyol biztos (Chaix és Kodrigues) társaságában Barcelonától fogva Forinentera szigetig folytatván azon déli linea mérését, niellyet Delambre és Méchain Dünkirchen és Barcelona között elébb elvégzettek volt, a’Napóleon seregei ellen feltámadt Spanyolok által elfogatott és Rosasban több hónapokig mint fogoly ült. [...] A. az öreg Lalande Geronie helyett 1817 a’ nemzeti tudományos intézet tagjává választatott; X. Károly alatt a’ becsület rendje keresztjével tiszteltetett meg. Mostanában leginkább a’ physicával foglalatoskodik, ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arctikus (gönczöli). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 387. "A’ görög astronomusok mind a’ két gönczöl szekerét az égen arktos-nak, azaz, medvének hitták: innen a’ világ sarkainak egyikét, melly a’ kis gönczöl szekere szomszédságába esik, polusarcticus-nak nevezték az astronomusok, a’ másikát pedig, mint ezzel általellenben valót, antarcticus-nak. Ugyan ezen nevet viseli két kerek mind az égi, mind a’ földi golyóbison, mellyek a’ sarkak körül annyi grádics távolságra vannak, a’ mennyit tesz az ecliptica hajlása (eclipticaé obliquitas); mindenik a’ szomszéd sark nevét." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arcus apparitionis, - fulsionis, - visionis (hajnaliv), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 387-388. "...az astronomiában azt a’ mélységet jelenti, mellyet a’ napnak reggeli ’s estveli hajnalkor el kell érni, hogy valamelly szabad szemmel látható csillag, a’ melly addig világított, eltűnjék, a’ melly ellenben addig láthatatlan volt, fényleni kezdjen. Az astronomusok ezen iv mekkorasága után tudják megjövendölni, mikoron fog bizonyos helyen valamelly csillag legelőször vagy látszhatóvá lenni, a’ nap sugáriból kihatván vagy eltűnni, a’ nap fényébe merülvén. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arcus diurnus, - nocturnus (nappali -, éjjeli iv). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 388. "Az astronomiában az aequatornak és minden ezzel egyközü kereknek azon része, melly a’ láthatáron felül esik, nappali ivnek, a’ másik éjjelinek neveztetik. Ezt veszi számba az astronomus, midőn a’ nap vagy akármelly csillag kelete, nyugta, láthatósága és láthatatlansága idejét akarja valahol meghatározni." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Argomentum (táblakulcs), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 395-396. "...az astronomiai könyvekben áltáljában, de leginkább táblákban igen gyakran előfordul ezen ige. Jelent egy- vagy kétnemű számrendet, melly a’ táblanemü számok kikeresésére szolgál. P. o. a’ nap tábláji közt találkozik egy, melly az időegyenlítés (1. e.) végett készült. Ennek feltalálására akármikor elegendő tudni az akkori nap hosszát, a’ nap hossza tehát argumentuma (kulcsa) az IDŐEGYENLITÉS táblájának." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aristarchus Samius, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 401-402. "Samos szigetéből származott astronomus. Élt Kr. e. 262 eszt. tájban. Egy munkája jutott hozzánk, melly görögül ’s deákul (De distantiis et magnitudinibus solis et lunae) Wallis munkáji 3-ik darabjában jött ki Oxfordban (1699, fol.). A. tanítása szerént a’ nap csak 18-20-szor volna messzebb a’ földtől, mint a’ hold, és a’ hold áltmérője valami 2 22/43 - 3 3/19-szer kisebb a’ földénél.
Mennyivel hibásabbak ezen állitások, annyival elmésebbek ’s együgyübbek azon módok, mellyeken azokhoz jutott, ’s ez lehet egyik oka, hogy Archimedes (Arenarius nevü munkájában) és Plutarchus (De palacitis phil. II. 24.) mint jeles astrononiusról emlékeznek felőle; a’ másik pedig az, hogy a’ föld forgását mind a’ nap, mind tulajdon tengelye körül tudta volna, sőt tanitványival is közlötte, ugy hogy Cleanthestől mint istentelen ember, a’ ki Vesta oltárát rengetni merte, törvénybe is idéztetett legyen. Vitruvius valami napóra nemét is tulajdonítja Aristarchusnak." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Ascensio (emelkedés), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 429. "...az astrononiusuk nyelvén minden aequatori pont ascensio-ja valamennyi csillagoknak vagy akarminemü pontoknak, mellyekkel az a’ közönséges mozgás által bizonyos helynek láthatára keleti felébe egyszerre jut. Ugyan ezen nevet viseli az említett aequatori pont és a’ tavaszi pont között fekvő iv is , ettől amaddig a’ 12 égi jegyek sora irányában számolván a’ grádicsokat. [...] A’ német astronomusok ascensio récta helyett rövidségnek okáért gyakran rectascensio szóval élnek." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aspectus (szegfény), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 437-438. "...az astrologiában bizonyos helyeztetése a’ napnak, holdnak és planétáknak egymáshoz képest; melly helyeztetésben az emlitett égi testeknek kiváltképen nagy vagy csekély befolyás tulajdoníttatott az idő járásába, az orvoslásba, egy szóval az embernek mindennemű ügyébe, sorsába. Jelei ’s deák nevei rövid magyarázatjokkal egyetemben im következnek: ..." [HAI.]

T. [TITTEL Pál]: Asteroides (csillagfajta). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 448. "...Ezen görög nevezetet kívánta Herschel Ceresnek és Pallasnak adatni, nem akarván ezen két apró égi testeknek planetarangjokat megesmérni, vagy is inkább az Uranus feltalálása által szerzett dicsőségében Piazzival és Olberssel megosztozni. Herschel szava, melly különben az égbeli dolgokban nagyhangú, itt gyengének találtatott ’s elmellőztetett. Lásd Berliner Jahrb. 1805. S. 213 u. S. 233." [HAI.]

Astraea vagy Dyce In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Eső kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 448. "...(a’ Romaiaknál Justitia) Zevs [! Zeus] és Themis leánya, az igazság istenneje. A’ világ arany korában a’ jámbor emberek között lakék, az elfajulni kezdődő ezüst korban ritkán jőve le a’ hegyekről, ’s midőn bekövetkezék a’ vas kor, és az emberek fegyvereket készítettek és a’ szántó marhát levágtak, az égbe repüle ’s mint csillagszüz ragyog az állatok körében. Mert későbben szárnyakat nyere. (Vö. HORÁK.) Egy más mythus szerént a’ szűz csillagzatja Erigonét jeleli, a’ ki atyja Icarus halálán kétségbe esve, magát felakasztá ’s Jupitertől, hogy megjutalmazza gyermeki szeretetét, a’ csillagok sorába emelteték." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Astrognosia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 450. "...az astronomiának legegyügyübb szakasza, mellynek tárgya az álló csillagoknak mind hely-, mind névszerénti leirása és az ég színén felkeresése módja; egy szóval a’ csillagzatok esmerete, a’ mint a’ szónak görög értelme is világosan mutatja. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Astrolabium, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 450. "...a’ régi csillagvizsgálók írásiban gyakor emlékezetű neve különbféle szegletmérő eszközöknek. Jelentett 1) egy hat pereczből öszveszerkeztetett machinát, mellyel Hipparchns és Ptolemaeus éltek a’ csillagok helyeztetése meghatározásában, a’ mint: olvashatni mind magánál Ptolemaeusnál, mind Copernicnsnál (Revolutionum libro II. Cap. XII.); 2) egy magányos pereczet a’ nap magassága mérésére alkalmaztatva; 3) leggyakrabban pedig annyit tett , mint ANALEMMA (l. e.) vagy PLANISPAHERIUM (l. e.); érczre metszett lapos kép formában’ az égi golyóbis helyett sokféle astronomiai czélokra használtatott, főképen ut közben, holott golyóbist czipelni alkalmatlan volt. Clavius egy nagy könyvet irt ez értetemben az astrolabiumról, ..." [HAI.]

[TITTEL Pál]: Astrologia és Astronomia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 451. "Régenten ugyan azon egy értelemben vett görög igék, t.i. betű szerént való magyarázatokhoz képest, [...] áltáljában a’ csillagokat illető tudományokat jelentették; mellyek két főszakaszra osztatván, az első szakasznak neve volt astrologia vagy astronomia mathematica, a’ másodiké astrologia vagy astronomia judiciaria (máskép divinatrix vagy mantica) ; későbben (lásd Vitruv. 1. 1. Rode német fordit.) az első szakasznak egyedül astronoinia, a’ második szak. pedig szinte egyedül astrologia nevezet jutott. Mind a’ két igéről ime sorban különös czikkelyekben lesz szó." [HAI.]

[TITTEL Pál]: Astrologia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 451-455. "...a’ régi astrologiának és astronomiának második szakasza, melly a’ csillagokból a’ földre ’s minden ehhez tartozandókra való nézve jövendőt mondani tanitott. Csábitó és veszedelmes tudomány vagy inkább mesterség , melly a’ csillagos eget ugy adja elő, mint egy nagy könyvet, mellybe a’ teremtő, ön- véghetetlen hatalma, bölcsesége ’s egyéb számtalan erkölcse jelein felül, nem csak az egész föld természeti históriáját, hanem különös nemzetek, sőt egyes emberek történeteitis elejétől fogva végig, változhatatlan renddel ’s az astrologusok által olvasható betűkkel beírta. [...] Ha a’ hely szűk volta engedné, sok mulatságos példák által meg lehetne mutatni ezen tudománynak hiúságát; [...]
Ez a’ mesterség most a’ tudós világban méltán meg van vetve, sőt (a’ mi talán inkább restségből, semmint megvetésből történt) el is van felejtve: méltó mindazonáltal, mivel az emberi elme egy igen nevezetes botlását érdekli, annak eredete módjáról néhány szóval értekezni. Közönségesen ugy vélekednek a’ mostani tudósok, mintha az astrologia a’ ravaszsággal páros ostobaság leánya és az astronomiának anyja volna. Ezen czikkely szerzőjének ellenben ugy tetszik, hogy a’ dolog részszerént ártatlanul, részszerént visszájáról megfordítva kezdődött. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Astronomia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 455-456. "...a’ természeti tudományoknak azon osztálya, melly a’ csillagok helyes vizsgálására, ez utón a’ világ alkotmánya józan esmeretére és ezen esmeret haszonvételére tanit bennünket. Ezen tudománynak fő ’s legtökéletesebben kimivelt része, melly a’ csillagok mozgásáról szól, többnyire három különös szakaszban ugyan annyi különös nevezet alatt adatik elő. Az első, astronomia sphaerica, a’ látszatós vagy színlett mozgásokról, a’ második, astronomia theoretica (régenten theorica), a’ valóságos mozgásokról; a’ harmadik, astrologia physica, a’ valóságos mozgások okairól, azaz, a’ mozgató erőkről értekezik. Magyarul az elsőt színlett vagy tündér, a’ másodikat eszméletes, az utolsót erényes csillagtudománynak lehetne keresztelni. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Atlas, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 469. "...az astronomiában ég-, a’ geographiában pedig föld-, és vizszinti abroszok (mappák) gyűjteménye, ezen értelemben Mercator Gellért (l. e.) élt legelőször az Atlas névvel, melly azelőtt majd egy afrikai hegyet, majd pedig egy mesés személyt jelentett." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Attractio, vonszódás, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 480. "...egy, az egész világi testek között kölcsönösen uralkodó erő, meliy által azok egymáshoz húzódnak. Közönségesen elesmert erő ez, minden tapasztalások után is. Az az erő, mellyel a’ nap a’ mi földünket és minden planetájit maga körül tartja, csak az az erő , a’ mellyel ezek a’ könyvek, asztal ’sat. körülem a’ földön nyugszanak. Az égi és földi vonszódás mind ugyan azon attractio munkalatja. E’ szerént e’ földön minden testek a’ főid középpontjára vonatvá, a’ föld (vízszint menő) felületére függőleg esnek , ’s csak az igen nagy hegyek szomszédságában (húzatván ezen hegyektől is félre) hajlanak el igen keveset ettől az iránytól. A’ tenger vize húzódik a’ holdtól ’s innen van fel-feltolódása, a’ tengerjáték. Az égen a’ legkisebb mozgás változásait az attractio törvényeiből pontosan ki lehet előre számlálni.
Már a’ görög természettudósok említették az attractiót. Copernicus és Tycho felvevék azt. De Kepler széles és mély elméje bátorkodott legelőször állítani, hogy ez az erő minden testekben közönségesen megvan. Cartesius minden titkos erőket megvetvén, ezt is igyekezett a’ természeti tudományból kiküszöbölni. De Newton vissza tette ezt az ő örökös jusaiba ’s törvényeit meghatározta: Philos. naturális principia mathematica. Nem különben gothai astronomus, major Zách (hazánkfija), a’ függő ónnak a’ hegyek miatt való eltéréséről: "L’attraction des montagnes sur le fils a plomb, Avignon 1814. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Azimuth, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 516. "...arab eredetű szó az astronoiniában, jelenti 1) azon függő kerek (cirkulus venticalis) negyedjét, melly valamelly csillagon keresztül gondoltatik; ez értelemben vétetett az Araboknál; 2) azon domború szeglet, meliyet az elébb emlitett kereknegyed a’ helybeli déli körrel formál, avagy, a’ mi egyre üt ki, a’ helybeli látkörnek azon darabja, melly ugyan azon kereknegyed és a’ déli linea között fekszik; ez értelemben vétetik most áltáljában az astronomusok által, és leginkább a’ déli sarkponttól fogva a’ nyugoti tájon keresztül 360 grádicsig számoltatik egy húzómban, holott némellyek csak 90 grádicsig viszik a’ számolást, majd a’ déli majd az éjszaki pontnál kezdvén azt.
Legegyügyübb eszköz az alanti csillagok azimuthjai mérésére a’THEODOLIT (l.e.); áltáljában pedig egy merő tengely körül forgó oszlop, két kerekkel öszvekötve, mellyeknek egyike a’ csövet tartja és mint az oszlop tengelye függőleg áll , a’ másik pedig az oszloppal derékszeglet alatt, azaz, vizirányban fekszik; ezen helyeztetésben az első kerek (circulus verticalis) függőnek, a’ második (circulus azimuthalis") fekvőnek neveztethetik." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Babiloni órák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 519. "...a’ chronologiában így neveztetnek mind a’ nap, mind az éj tizenketted részei, napvirradttól napvirradtig folyvást, egytől huszonnégyig számlálva. Ezeknek a’ mi nálunk szokásban lévő (európai, azaz, éjféltől délig, déltől ismét éjfélig számolt) órákkal való öszvehasonlitására következendő regula szolgál: a’ tudva lévő babyloni órák számával őszre kell adni az épen elébbeni éj fele hosszát; ha a’ summa 12 óránál kisebb, ugyan ezen summa reggeli órájink számát fogja jelenteni; ha a’ summa nagyobb 12 óránál, de kisebb 24-nél, vonj ki belőle 12 órát, és a’ mi lenmarad, délutáni órájinkat fogja előmutatni; ha pedig végre az említett summa 24 óránál többre ütne ki, vess elbelőle 24 órát, és a’ mi fenmarad, a’ következendő éjnap reggeli órájit fogja európai mód szerént előállítani.
Az itt szóbanforgó éj fele hosszára való nézve szükség megjegyezni, hogy ezt azon clima szerént kell meghatározni, melly alatt a’ babyloni órák adatnak; különben hibás lenne az öszvehasonlitás. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Baco (Roger), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 523-526. "...erős lelkű és mind mély, mind tágas tudományu Franciscanus barát Angliában. Született régi és tekintetes famíliából származott szüléktől 1214 Ilchesterhez közel Somerset vármegyében. Oxfordból, a’ hol tanulását kezdte, annak folytatása végett Parisba költözött, melly város már akkor is Musák főlakhelye vala. Innen 1240, az istenes tudományokból doctori kalappal felékesítve, tért vissza hazájába ’a némelly irók bizonysága szerént ekkor, mások szerént pedig még Francziaországban öltözött fel szerzetes ruhába. Oxfordban telepedett le ’s az ottani főoskolának legdicsőbb tagja lőn. Nyomtatásban kijött munkáji im következnek: [...] a’ látás természetéről, a’ sugárok törése következéseiről az égi tüneményekre, ’s haszonvételeiről a’ földi tárgyakra való nézve sok uj tulajdon gondolati voltak.
A’ csillagok világításról Aristoteles vélekedését megvetette, ’s helyette Averroesét fogadta el, melly semmiben sem különbözik a’ nagy Eulerétól. Jeles esmereti voltak a’ tükrökről, az ezek által véghez vitethető sikerekről és játékokról (ezek között különösen a’ setét, szobáról, camera obscura), a’ nagyitó, gyújtó és messze látó üvegekről; im szavai: [...] Különös emlékezetre méltó végre, hogy B. R. Július Caesar kalendáriuma fogyatkozásit nem csak észre vette, hanem annak ki igazítása módja felől is helyesen gondolkodott; egy általa megjobbított kalendárium mai napig fen van Bodley könyvtárában; sőt Hutton doctor Jebb után azt meri állítani, mintha a’ XIII. Gergely pápa által elfogadott kalendárium kiigazítása módja, melly közönségesen Lilio Aloysnak tulajdoníttatik, nem egyébben különböznék a’ Bacóétól, hanem abban, hogy ez a’ jobbítást Kr. születése idejétől kívánta kezdetni, ama’ pedig a’ nicaei egyházi gyűléstől. ..." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 582 p. Csillagászat: 19 szócikk, amelynek többségét (11 tétel) Tittel Pál a Budai Csillagvizsgáló igazgatója, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, a Magyar Tudós Társaság (mai nevén Magyar Tudományos Akadémia) rendes tagja írt. Egy szócikk Almási Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjától származik. Egyet pedig Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja írt. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között ebben a kötetben 2 esetben megjelenő bb rövidítést nem sikerült feloldani. 4 esetben a szerzőség nem volt feltüntetve a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bailly (Jean Sylvain), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 13-16. ...rendkívül dicső franczia astronomus és literátor. Szül. Parisban Sept. 15. 1736, mh. ugyan ott (guillotine által) Nov. 11. 1793. Atyjának szándéka ellen, ki jeles (nemzetségébenmár negyedik) képiró lévén, fiját ezen sorban ötödiknek szerette volna látni, a’ tudományok ösvényét választotta. Először a’ szép tudományokra adta magát, nevezetesen a’ költői mesterségre; szomorú játékokban tett próbájit Lanoue jóknak találta ugyan, mindazáltal nem javaslotta, hogy az ifjú B. ezen pályát folytassa. Lejeuneux kisasszonynál, ki szinte képeket irt, La Caille tisztes esmeretségébe jutván, az astronomiára forditotta minden figyelmét, melly czélra ugyan ezen főtisztelendő férjfinál jobb vezérre sehol sem akadhatott volna.
La Caille Ephemeriseinek VI-dik darabjában dicsérettel emlékezik felőle egy (a’ hold vizsgálati számba vételét tárgyazó) munka miatt, mellyet B. az ő tanácsára válalt fel, és 1762 végre hajtván, a’ párisi academiának bemutatott. A’ következendő esztendő elején (Jan. 29. 1763) az academia tudományos osztályába (jneademie des sviences} felvétetni méltónak találtatott; ugyan ezen esztendőben jött ki azon munkája, mellyben dicsőült mesterének utolsó két esztendei (1760 és 1761-iki) csillagvizsgálatit vette’számba, ez által B. igen becses szolgálatot tett az astronomiának, a’ veszélytől megőrizvén ’s közhasznúvá tévén olly nagy áru kincset; melly t. i. La Caille drága életébe került. [...] Főmunkájának (Histoire de l’ astronomie") első kötete 1775, a’második pedig és harmadik 1779 jött ki. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bairam (vagy a’ mint sokan irják, Beiram) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 16-17. ...a’ Törököknél és Persáknál közös nevezete azon két innepnek, mellyeket a’ Moslemek esztendőnként ülni szoros törvény által köteleztetnek; különbségnek okáért egyik nagy, a’ másik kis Bairam nevet visel. A’ nagy Bairam, melly egy 30 napi sanyarú böjt (RAMASAN, l. e.) után következik, azért is az Araboknál id el-fitr, azaz, böjtbontónak neveztetik, mint nálunk a’ Húsvét, örvendetes és engesztelő innep ’s folytában három napig tart; [...]
A kis Bairam, arabul id el-nahr vagy id el-kurban, azaz, áldozó innep, amaz után 69 nappal később következik, estvétől estvéig tart, és a’ mekkai bucsujárást zárja be: ekkor minden tehetős Moslem egy juhot öl le az Isten nevében, vendégeskedik és azt, a’ mi vendégeitől felmarad, a’ szegények közt osztja ki. A’ török kalendáriumban amaz innep a’ tizedik hónap (schewwal) 1, 2, 3-ik, eme’ pedig az utolsó hónap (Dsu-l-hedsche) 10-ik napjához lévén rend szerént kötve, 30 török év elfolyása alatt az esztendőnek mind a’ négy részeit bejárja egyik is, másik is, és hétszer harmincz, azaz, 210 török év múlva ugyan azon hónapi ’s héti napra kerül vissza. A’ kis Bairam Hadschal-Ekber-, azaz, legnagyobb innepnek neveztetik, valamikor Péntekre (törökül Tsumej) esik." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bayer (János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 130. ...német ügyvéd és, a’ mi ritka tünemény, egyszersmind csillagvizsgáló. 1603 végzette, "Uranometria" név alatt hires munkáját, mellyben az egész csillagos eget táblákra metszve adja elő, főképen, a’ mint maga mondja, a’ tanulók számára, kiknek könnyebb égi atlast magokkal hordozni egy helyről máshova utazván oskolába, olcsóbb is megszerzeni, semmint égi golyóbist. Két ujitás által jelelte ki magát B. ezen munkájában. Először, minden csillagot görög vagy latán betűvel jegyezvén meg , melly gondolatját az astrononiusok többnyire azonnal elfogadták, és noha későbben Hevelius (l. Uranographiae pag. 6.) igen ellenzette, mai napig követik.
Másodszor, olly helyeztetésbe rajzolván le az égi képeket, a’ mint azok az ég belső szilién egy arcczal éjszak felé fordult nézőnek látszanak, azaz, ellenkezőleg valamennyi régi csillagvizsgálók szokásával, kik az égi képekről mindenütt ugy beszélnek, a’ mint azokat az ember a’ golyóbis hátán kívülről (szinte az éjszaki sark felé fordulva) nézi: ennekokáért, a’ melly csillagot a’ régiek jobb oldalra tesznek, b. balra teszi és viszont; ezen ujitás ellen is haszontalan kelt ki Hevelius. Flamsteed, Bode és egyebek Bayert követik az égi képek rajzolásában. A’ mi a’ csillagok elnevezését illeti, nem a’ betükkel való gondolatban áll az ujitás, hanem azon rendben, a’ mint azokkal B. élni kezdett, ’s most altaljában az astrononiusok élnek, t. i. a’ melly álló csillag valamelly képben legtündöklőbb az első görög betűvel, alphával, bélyegeztetik. ..." [HAI.]

Berenice (görög), győzedelemhozó. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 201-202. "... Igy nevezek 1) Nagy Mithridatesnek, a’ ponti királynak, hitvesét. [...] 2) Ezen nevet viselé neje Heródesnek, nagybátyjának, atyja, a’ nagy Agrippa, részéről, kinek közbenjárására amaz Claudius császártól Chalcis királyává tétetett, de nem sokára megholt. [...]
3) Így hitták Ptoleinaeus Evergetes nejét is, ki férjét rendkívül gyengéden szerété, ’s midőn ez Syriába menne hadjával, fogadalmat tőn, hogy haját az isteneknek áldozza, ha Evergetes szerencsésen térend vissza. Megtörtént, B. lemetszé, fürtjeit ’s Venus templomában az isteneknek áldozá fel azokat. Nem sokára elvesztek a’ feláldozott fürtök, ’s Conon astronomus azon hirt terjeszté el , hogy az istenek csillagokká változtatták. Onnan neveztetik a’ 7 csillag, az oroszlány farkához közel, Berenice hajának." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bernoulli, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 219-225. "...neve egy a’ maga nemében példa nélkül való baseli famíliának, mellyből t. i. egy század lefolyta alatt nyolczan jelelték ki magokat éles elméjek, sokféle uj találmányok és becses munkájik által (részszerént ugyan többféle tudományokban is , de főképen) a’ mathesisben. Im következnek egyenként koruk rendjében: 1) Jakab , az itt szóban forgó nemzetséges disz alapitója , Miklósnak , a’ ki a’ baseli nagy tanács tagja vala, Schönauer Margittal nemzett legidősb fija, szül. Decemb. 27. 1654. [...] 18 eszt. korában, meg tudott fejteni egy az időben elég súlyos chronologiai kérdést, melly által az arany-, nap- és adószámból a’ folyó esztendő száma kerestetik (l. KEREK SZÁM).
Astronomia levén titkos tanulásának, egyik tárgya, Phaeton képét választotta magának czimerül, a’ mint ez a’ nap szekerét kormányozza, illy körirással "Invito patre sidera verso" [...] Kezdetben egy tanitó intézetet (Collegium experimentále physico-mechanicum) emelt fel, mellyhen nagyszámú honi ’s külföldi hallgatóji voltak; egyszersmind két munkát bocsátott közre: egyiket az üstökös csillagokról, mellyekről azt tanította, a’ mit Seneca , hogy azok örökös égi testek; a’ másikat pedig a’ lég nehézségéről (de gravitáte aetheris). [...]
B. János [...] 2 eszt. múlva a’ "Journal des Savans" nevű híres folyó irás szinte január, kötetében közöltetik rövideden azon mód, melly szerént a’ legrövidebb ideig tartó szürkület napját meg lehessen határozni, a’ hol B. János azt a’ vallást teszi, hogy ezen kérdés megfejtésében bátyjával együtt öt esztendeig foglalatoskodott sikeretlenül [...] 7) János, III. (B. János, II. legöregbik fija), a’ petersburgi, stockholmi, londoni és bolognai tud. társaságok tagja. Szül. Basel an Nov. 4. 1744, mh. Berlinben, mint az ottani academia mathematica osztály igazgatója, Jul. 13. 1807. Tizenhárom esztendős korában, midőn phil. magister lett, egy értekezést irt a’ himlőoltás történetiről. Esztendő múlva a’ bölcselkedésből doktordiplomát nyert, és midőn 19 esztendőt ért, II. Fridrik királytól berlini astronomusnak neveztetett. 1767 vette által az új observatoriumot. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bessel (Fridrik Wilhelm), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 238-239. " ...1810 olta königsbergi csillagvizsgáló és nyilván való tanítója ezen tudománynak ugyan ott. Szül. Jul. 22. 1784 a’ westfaliai kerület fővárosában, Mindenben. 15 eszt. korában egy brémai előkelő házhoz állott be kereskedőinasnak. Itt alkalmatossága lévén a’ tengeri hajókázás mesterségének hasznos voltát közelről tapasztalni; kívánsága jött azt tudományos részéről is kitanulni, ’s ez utón természetesen az ég tudományának tanulására vezettetett, melly amannak alapja és anyaforrása. Tanulásában olly rendkívül váló kedvet és szorgalmat mutatott, hogy értelmes principálisa méltónak tartotta, felőle OLBERS Wilhelmmel (l. e.) szólani, ’s ha nevendéke netalán magasabb sorsra termett legyen, ítéletét kikérni. [...]
1804, azaz, 20 esztendős korában lépett fel legelőször B. a’ tudós világ szinére , olly munkával, hogy azt dicső hazánkfija, báró Zách Ferencz, tökéletesen hasonlónak ítélte egy 45 esztendős hires franczia astronomuséhoz, meily a’ párisi academiától jutalmat nyert volt. Tiz hónap múlva (Septemb. 1805) olly kérdést fejtett meg, mellyel maga Euler Leonard nehéznek talált. ..." [HAI.]

Bissextum, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 272. "...tulajdon neve Februarius 24. napjának a’Julius Caesar által rendelt szökő esztendőkben, mellyet mi Mátyás ugrásának szoktunk nevezni köz beszédben. Ideler szerént (Handbouch der techn. Chronol." II. 129.) bissextus elejénte egyedül szökő esztendőt jelentett és az elébb emlitett értelemben, bissextum helyett, csak Kis Dienes (Dionysius Exiguus) ideje olta fordul elő; bissextilis pedig, mellyel a’ később koru chronologusok mind bissextum, mind bissextus helyett széltében élnek, nem romai (barbarus) szó! ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bode (Elert János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 295-296. "...k. astronomus Berlinben, a’ burkus veres sas és orosz Sz. Anna 2 osztálybeli rend keresztes vitéze ’s több tudós társaságok tagja, szül. Hamburgban Jan. 19. 1747. A’ mathesishen, melly tudomány iránt korán kedvet mutatott, atyja és Büsch János György voltak mesterei. A’ tudós világgal egy, Aug. 5. 1760 történt napfogyatkozás alkalmával irt kisded munka által esmertette meg nevét.
Tetszésre találván, nagyobb munkákra kapott ösztönt ’s már 1768 adta ki először ama’, talán valamennyi astronomiáról szóló könyvek közt legesmeretesebb ’s kapósabb munkáját: Anleitung zur Kenntniss des gestirnten Himmels, melly a’ tudománnyal egyetemben bővülve ’s tökéletesedve kilenczszer (utoljára 1822) jött ki mindöszve ’s számtalan olvasójival különösen megkedveltette az égi tudományokat, sőt most is kedvelteti nem csak Németországban, hanem mindenütt, hol a’ németnyelv esmeretes. [...] 1776 esztendővel kezdődött a’ világszerte esmeretes berlini évkönyv (Berliner astronomisches Juhrbuch), ettől fogva az 1829 avagy 54 darabig Bode adta vala azt ki; ..." [HAI.]

Bolygás (vagy bolgás). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 316. "...a’ planéták valóságos mozgásában azon rész, melly azoknak egymás iránt való viszonos erőlködésekből származik. Deák neve: perturbatio, melly egy vagy két betű toldalékkal csaknem valamennyi pallérozottabb nemzetek nyelvére általment." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bootes ([...], ökrész), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 353. "...görög neve egy éjszaki csillagzatnak, melly a’ gönczölszeker szomszédságában fekszik, ez után forog és egy benne szép tűzzel ragyogó csillag (arcturus) vezetékén igen könnyen fel találtatik. Más régi görög neve arctophylax, azaz medvész vagy medvepásztor. Ezen csillagzat eredetéről többféle meséket lehet olvasni. A’ legszebbiket fogjuk itt egyedül elbeszélni. Hemippus szerént (Hyginusnál) Philomelus és Plutus tesvérek valának, Jasion és Demeder (Ceres) fijai. Plutus gazdag, de szívtelen testvér, semmit sem juttatott vagyonjából Philomelusnak. Ez tehát, hogy élhessen, mindenét odaadja egy járom ökörért, feltalálja a’szekeret és szántás-vetéssel keresi kenyerét.
Fija hasznos leleményeit csudálván Ceres, azoknak örök emlékezetére képét, a’ mint a’ földet szántja, a’csillagok közé helyezteti. Schiller Sz. Sylvester, Schickard Nimród képével, Weigel pedig a’ svéd hármas koronával akarták a’ hajdani pogány eredetű képet felcserélni." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Borda (János Károly), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 356. "...nagyérdemű térmérő és természetvizsgáló. Szül. Maj. 4. 1733 des Landes vármegye Dax nevezetű városában-, megholt Parisban Ferbruar. 19. 1799. Többféle becses találmányi közül, mellyeket Lalande astronomiai könyvtárában a’ 818 lapon és Delambre különbféle munkájiban olvasni lehet, itt csak egyet hozunk fel. Mayer Tobias már 1750-1752 módját találta, miképen lehessen egy kisded, azért is könnyű ’s olcsó eszközzel (goniometer-nek keresztelte) mindennemű szegleteket olly pontosan, sőt pontosabban megmérni, mint elébb sokkal nagyobb, nehezebb ’s drágább szerszámokkal.
Ezt az igen elmés, de senkitől haszonra nem fordított leleményt felfogván, Borda 1786 Lenoir által egy kereket készíttetett, melly Francziaországban Borda sokszorozó kerekének neveztetik és 1787 olta, a’ midőn a’ franczia gradicsmérés alkalmával legelőször tétetett vele próba, mindenütt, vízen szárazon, gyakorta alkalmaztatott. Mind magát az eszközt, mind az azzal való bánásmódot bőven leirta Delambre (Base du Syttéme metrique décimale, II. 1620.)" [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Boscovich (Roger Jósef), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 368-370. "...megkülönböztetett érdemű astronomus és opticus, szül. Maj. 18. 1711 Ragusában, a’ hol 14 eszt. korában a’ Jesuiták szerzetébe állván, csak hamar ugy kijelentette magát, hogy előljáróji által méltónak ítéltetett, kit, mint nagyra termett ifjút, további tanulás végett a’ romai collegiumba küldenének. B. tökéletesen megfelelt előljáróji várakozásának; mert már 1736 olly értekezést irt ide viaculis tolaribui), mellyben ezen astronomiai kérdést: "Három külön időbeli helyeiből valamelly foltnak a’ napban ennek tengelye körül való sergését kinyomozni" Lalande itélete szerént ("Bibliogr. astrónomique 402) mindenek előtt, Delambre szerént pedig ("Hist. d’ astron. du XVIII. siécle. 144) mindenek közt legékesebben fejtette volt meg. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bradley (James), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 400-402. "...greenwichi kir. astronoinus, a’ londoni, párisi, berlini, petersburgi és bolognai tud. társ. tagja. Szül. Glouchester megye Shirnborn nevű helységében 1692 (hava napja nincs tudva), nih. Jul. 13. 1702 Chalfordban, ugyan azon megyében. [...] Azonban Pound James (anyja testvére, az astronomiában haszonnal forgott férjfi) példája és oktatása által az égi tudományokat megizelitvén, ’s ez irányban csak hamar kinyilatkoztatott ügyessége miatt gróf Mackelsfield, Newton és Halley előtt kedvet találván, 1721 a’ Keil John halála által megüresedett astronomiai tanitószékre Oxfordba hivatott; ennekokáért papi tisztjéről lemondott ’s magát teljességgel a’ csillagos ég szolgálatjára szentelte. [...]
A’ sugártévesztést illető leleményét már 1728 nyomtatás alá adta; a’ nutatiónak is nyomába jutott nem sokára, és 1737 némelly franczia tudósokkal is közlötte vizsgálatit ’s gondolatit; mindazonáltal csak 1747 fejezte be ’s 1748 tette sajtó által közönségessé találmányát. ..." [HAI.]

Breguet (Ábrahám Lajos), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 425. "...a’ franczia királyi hajóssereg óramivésze, a’ tudományok academiája, a’ Bureau des longitudes, a’ nemzeti szorgalmat serkentő társaság, a’(mesterségek és manufacturák kir. tanácsa ’s a’ becsületrend tagja, szül. Neufchatelben Jan. 10. 1774; az óramivészséget, mechanicát és physicát ’sat. sok hasznos találmányokkal, millyenek a’ kettős astronom. órák, kettős időmérők, tengeri órák, sympatheticus függelegek, ollyan órák, mellyeket nem szükséges felhúzni, ha csak néha hordatnak, az ércz hévmérők ’sat. tökéletesítette. A’ telegraphokat megjavította. Fija az atyjától felállíttatott mechanicai és physicai tökéletesítések nagy manufacturájában, Parisban, a’ szép, uj év hasznos iránt szintazon izléssel bír, mint ez.
Ezen feltalálót becsüli Anglia is, mint az ujabb kor egyik legtündöklőbb mathem. geniejét." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Bruno (Giordano), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 452-453. "...egy eredetiség, költői erő és merész speculatio által megkülönböztetett philosoph a’ 16 százban; szül. e’ századnak közepe táján Nolában Nápolyorszagban, [...] a’ velenczei inquisitio 1508 [! 1592] megfogatá és a’ romai inquisitiónak általadá, melly őt két évi [! hét évi] fogság és tanításinak visszahuzására való hasztalan várakozás után, mint apostatát, eretneket ’s a’ szerzett fogadástól elszakadtat, Febr. 17. 160O megégetteté. [...]
Hogy az Isten neki a’ világ lelke, a’ világ pedig egy élő organismus vala, még azt megbocsátották volna neki időkorosi, de már azon consequent állítása, hogy a’ világ végetlen és megmérhetetlen, ’s tanítása a’ világok többségéről, olly időben, mikor az uj ’s ő tőle egész buzgósággal elfogadott kopernicusi systema minden oldalról ostromoltatott vala, szükségesképen véteknek tartatott. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bugge (Tamás), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 470. "királyi csillagvizsgáló Kopenhagenben, a’ hol született Oct. 12. 1740 ’s mh. Jan. 15. 1815. Tudománya által vízen szározon sokféle hasznot hajtott volt hazájának; minekokáért ott emlékezete állandó becsben maradt. Midőn a’ franczia resp. azon együgyű, és valóságos méréseken épült mértékrendet készítette, mellyel a’ franczia nemzet most él , és annak közönségessé tételét czélozván, csak nem valamennyi kormányszékeket megkért, hogy küldenének értelmes embereket Párisba, kik annak helyes és hasznos voltát megítélvén, bebizonyíthatnák, a’ dán király követe B. volt.
Azon kellemetes olvasású könyvön kívül, mellyben ezen követsége környülállásit leírja, még ezek maradtak fen tőle: Obsiervationes astronomicae annia 1781, 1782 et 1783 institute in observatorio regio Havniensi etc. Havniae 1784 4. De Forste Grunde til den sphaeriske og theoretiske Astronomie, 1790 ’sat (Németre fordítva Altona 1816). - A’mathesis eleveiről 1797 3 köt. - A’ dán föld. képeket illető mérésekről irt könyve kiváltképen dicsértetik." [HAI.]

bb.: Cagnoli (Antonio), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 526. "...astronomus, a’ franczia nemzeti intézet ’s több tud. társaságok tagja, a’ tudom. olaszországi társaságának elölülője, szül. 1743, Zante szigetén, veronai nemzetségből. Követségi titoknok volt Parisban Zeno Marco mellett; de egykor Saturnust látá a’ csillagőrtoronyból, ’s azon pillantat olta inkább vonzotta az égtudonmány, mint a’ diplomatica. 1780 megszerzé a’ szükséges műszereket, ’s haza térvén 1785., veronai lakjában observatoriumot állita fel. A’ Francziák 1798 feldúlták őrtornyát, ’s C., noha megtérítették kárát, eladta műszereit, mellyek a’ Brera-toronyba Milanóba vitettek, hova ő mint astronomus követte azokat. Milánóból Modenába ment, mathesist tanítani a’ katonai oskolához. 1814 visszatért Veronába, hol két év múlva megholt.
Az égtudományt meggazdagitotta egynémelly felfedezésekkel. Munkaji között becsültetik: "Notizie astronomiche adat. all’uso commune" (Modena 1802) és "Trigonometria piana e sferica" (2. k. Bologna 1804)." [HAI.]

bb.: Caille, (Nicolas Louis de la), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 526-528. "...szül. Rumignyban, közel Rosoyboz Thiéracheban, Mart 15. 1713, a’ lisieuxi collegiumban tanult ’s papi életre szándékozott. De ugyan ezen időben az astronomia is magára vonta figyelmét. C a’geometriai szellemet áltvivé a’ scholastica philosophiába, sőt a’ theologiába is, mellynek nyelvét meg akará változtatni ’s thesiseit Euclides, kedvenczirója, módjára előadni. Nem sokára végképen lemondott a’ theologiáról. Cassini és Maraldi baráti lettek, ’s vélek közösen vette fel Francziaország partjait Nantestől Bayonneig. E’ munkában kitűnt pontossága ’s ügyessége méltóvá tették, részt venni a’ délvonal (meridianus) mérésében, mellyel most kezdenek foglalatoskodni.
April 30. 1730 kezdett e’ nagy munkához ’s azon évben mind elvégezte a’ háromszegeket Paristól Perpignanig, [...] Geometriát, astronomiát, mechanicát és opticát tárgyazó munkáji, mellyek kevés év alatt következének egymás után, bizonyságul szolgáltak, milly szorgalommal vitte mint tanító hivatalát; ’s "Epheinerisei," számos és fontos értekezései, mellyeket az academia emlékirási közé iktatott, a’ nap- és holdfogyatkozások kiszámolásai Krisztus születésitől 1800-ig, mellyek az Art de vérifier les dates első kiadásában vannak lenyomtatva, tanuji azon buzgóságának, mellyel az astronomiában dolgozott. [...] 127 éj alatt mintegy 10000 csillagnak állását csak nem hihetetlen sebességgel és pontossággal határozta meg C. ..." [HAI.]

K. J. [KIS János]: Callisto, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 542. "...Diana Nymphaja, Lycaon arcadiai király leánya. Jupiter megszerette ’s azért a’ féltékeny Juno medvévé változtatta. Utóbb Jupiter által a’ csillagok közé tétetett, hol most is nagy medve nevet visel." [HAI.]

ORMÓS József: A’ nap veszteg-állásának első erős megmutatása. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. Iső Negyed Mártziusz Harmadik Kötet pp. 222-224. "Igen-is, a’ nap veszteg marad mindenkor, mivel saját fényével ragyog; már pedig minden saját fénnyel biró testek állanak, eleven példák reá az úgy nevezett álló-csillagok, mellyeknek számok sok ezerre telik,... Ellenben a’ földet mozgásban állitom lenni: mivel saját fényével nem bir; már pedig minden kölcsön sugárokkal ragyogó testek örökké útban vagynak, mellyre kész bizonyságok az úgy nevezett bújdosók, és a több százakra felmenő, már eddig ösmeretes üstökösöknok állhatatlan tévelygései." [SRG.]

KÖRMENDY Camill: Eszmélkedés a’ Világról. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. IIIdik Negyed Juliusz Hetedik Kötet pp. 545-554. "A’ szüntelenül munkálkodó emberi észnek nem lehet gyönyörüebb, és felségesebb foglalatossága, mintha a’ mindenségnek legcsudállatosabb titkaiban elmerülve eszmélkedik; gyengék ugyan testi érzékeink, de ha a’ csillagos égre vetjük szemeinket, lelkünk elbájolva csudálja azon véghetetlen tábort,..." [SRG.]

BALAJTHY Jó’sef: Találmányok és felfedezések. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. IVdik Negyed Deczember Tizenkettedik Kötet pp. 909-944. "...ég-vi’sgálás (Astronomia) p. 912.; 420-ban Pármenides vólt a’ legelső, a’ ki a’ földet golyóbis formának vagy gömbölyűnek állította lenni. 360-ban Pytheas (Marsíliai) adta ki az Ekliptika görbeségéről való legelső fundamentomos észrevételeket. p. 915.; 45-ben Julius Caesar osztotta az esztendőt, Sosigenesnek egy Egyiptomi Mathematicusnak segedelmével 365 napokra, p. 916.; 135-ben az Astrolabiumot, mellynek feltalálója nincs tudva, már Ptolemaeus esmerte. 250-ben egy Armoricumi vagy Bretagnei Szerzetes, Gvinclan, a’ Nap’ és Hóld’ járásáról irt esztendőnkint egy kis könyvet ezen czim alatt: Diago non al Manach Gvinclan, az az: Gvinclan Szerzetes’ jövendölései. Ezen időtől fogva élnek, a’ Kalendáriom név helyett, az Almanach névvel. p. 917.;
1472-ben a’ legelső Csillag-vi’sgáló torony, Magyar-országban állitatott fel. A’ Párisi 1664-1672-ben a’ Greenwicki 1672-ben p. 929.; 1570-ben Tycho de Brahe készítette a’ legelső Sextánst. p. 934.; 1582-ben jobbította-meg XIII. Gergely pápa a’ Kalendáriomot... p. 935.; 1590-ben Jansen Zachariás Middelburgi pápaszemtsináló találta-fel a’ Telescopimot. p. 935.; 1600-ben Gvido Ubaldi, a’ ki előtt Dürer Albrecht ezen tekintetben nevezetessé tette magát, mélyebben ereszkedett a’ meszszelátó-cső (perspectiva) alapja’ vi’sgálásába,... A’ legrégibb meszszelátócső-festő a’ Görögök köztt Agatharchus vólt, a’ ki egy időben élt Aeschilussal. A’ meszszelátó-csőt Anaxagoras (Aeginai) irta-le legelőször." pp. 935-936. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 6. p. 47. Bécsben jan. 7-én este 6 órakor éjszaki fény látszott. 7 óra tájban volt a legerősebb, 10 órakor elenyészett. Pozsonyban is látták. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 7. p. 55. Bahnban (Pomeránia) 1830. dec. 11-én este 10 órakor éjszaki fény láttak, reggel 2 óráig. [SRG.]

Természeti tűnemények. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 8. p. 63. Üstökös 1831 elején.; Sarki fény "Orosz, Lengyel, Német és Tscehországokban, Magyarország felső részein és Pest-Budán" 1831. jan. 7-én. [SRG.]

Berenice’ haja. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 15. pp. 118-119. "Berenice, Evergetes Ptolomaeus’ felesége, azt fogadta volt, hogy szép haját az Isteneknek fogja áldozni, ha azt a szerentsét megadják neki, hogy táborozásban lévő férjét ismét megláthassa." Berenice levágatta a haját és elküldte a templomba. Ptolemaeus hazatérve mérges lett ezért és kereste felesége haját, ami eltűnt a templomból. Conon udvari csillagász, hogy mentse a helyzetet, felmutatott az égre az Oroszlán csillagképben megmutatott 7 csillagot, hogy ott a királyné haja. A csillagászok ezen csillagzatot azóta is "Berenice’ hajának nevezik". [SRG.]

Kő-esső. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 17. p. 133. 1803. ápr. 25-én nagy területen tüzes és kénkő-bűzt árasztó kövek hullottak Franciaországban 1 óra tájban. Ágyúlövéshez, puskalövéshez, doboláshoz hasonló hangok kísérték. Biot beszámolt az eseményről a Párisi Akadémiának. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 19. p. 151. A berlini Voss szerint az éjszaki fény nem jelent háborút. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 22. p. 176. 1831. febr. 26-án este 6 óra után igen nagy holdfogyatkozás volt Pesten, "melly a’ Kalendáriomokban nints feljegyezve". [SRG.]

Tudományos dolgok. Tudományos Gyűjtemény 1831. VII. kötet, 15-dik esztendő Folyamat. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 3. Nro. 19. pp. 147-148. Holéczy Mihály értekezése az üstökösökről. [SRG.]

Levegői tűnetek. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 14. Nro. 22. pp. 171-172. "Aug. 7-ikéig tartott száraz idő alatt, különös világosságnak szemmel látó tanúi valánk éjtszakánként? Melly éjszak-nyugotról látszott eredetét venni. Aug. 4. ’s 5-ike között olly nagy volt a’ világosság, és olly tartós, hogy éjfélkor még olvashatni lehetett a’ közönséges betüket." Az Odesszai Kurirban írták ezt. Madridból aug. 13-án megerősítették a napok hosszabbodását és az éjszakai szokatlan világosság tényét. Szept. 9-én napfoltot észleltek. [SRG.]

Tudományos dolgok. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 24. Nro. 25. pp. 194-195. Tittel haláhíre. [SRG.]

V. [VÖRÖSMARTY Mihály]: Tittel halálára. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 24. Nro. 25. p. 195. [ZSE.]

Ritka tünet a’ természetben. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 28. Nro. 26. pp. 206-207. Sarki fény 1831. szept. 26-án Buda-pesten. 26-án naplemente után egy órával nagyon világos volt, ami a levegőnek nagy tisztaságától van. [SRG.]

Természeti különösségek. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő nov. 9. Nro. 38. p. 301. Palermóban 1831. aug. 21-én sarkifényt (?) láttak. Tűzgyulladáshoz hasonló fényeket észleltek, gomolyogtak a levegőben mintha forgószél kergette volna őket. [SRG.]

Mese. A’ nap és hold. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő nov. 23. Nro. 42. pp. 335-336. [SRG.]

Föld feletti számítgatás. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő dec. 24. Nro. 47. pp. 374-375. A Föld és a Jupiter összehasonlítása. [SRG.]

HABERLE [Károly:] Időjárásbeli Észrevételek. Januárius, 1831. 2. jegyzés. = Orvosi Tár 1. 1831. 1. köt. 1-3. füz. pp. 94-95. 1831. jan. 7-én este 10 órától éjfélig Pestről igen ragyogó éjszaki fényt láttak. A jan. 7-i sarki fényt Flittner János Liptó-vármegyei főorvos este 6 órától éjfél után 3-ig látta, részletes leírása szerint a fény legragyogóbb 9 óra fele volt. Levele szerint, amint mondják, jan. 12-én megint mutatkozott egy gyengébb éjszaki fény, s jan. 20-a reggel 4 és 5 óra között az éjszak-nyugoti ég több percig igen világlott. Ezeket többen látták. [KSZ.]

Az Üstökös Csillagról. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. II. köt. pp. 24-42. "Az Üstökös-csillag nem valami Meteor, vagy Gőztünemény, mint Aristoteles után sokan hitték a’, hanem valóságos Égitest és Planéta, noha a’ több planétáktól futására és természetére külömböző,... világosságot a’ Naptól költsönöz;..." [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Mesés vagy csudás születésű Emberek’ példáji. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. IV. köt. pp. 62-73. "Ha a’ Világ’ történeteinek mesés korába vissza megyünk, mindenegy nemzet’ történetében akadunk csudálatos esetekre, származásmódokra, rendkivüli tehetséggel felruházott emberekre, kik mindjárt fogantatásoknak vagy születésöknek csudás voltával is tették magokat tekintetbe a’ köznép előtt, magokat Csillagok’, Nap’, Istenek, folyók, hegyek és Ég’ fiainak adván ki,..." [SRG.]

HOLÉCZY Mihály: Egy gondolat az Üstökösökről. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. VII. köt. pp. 81-90. "Diezmann azokkal tart, a’ kik az üstökösök által majd teremtenek, majd rontanak világokat. ... ki volna tehát, a’ ki csalhatatlanúl előre megmerné határozni, hogy a’ jövő év pusztító üstököst hoz földönkre? nem vagyunk-e keresztények? nem tudjuk-e, hogy egykor ugyan bizonyosan vége lesz-e világnak, de mikor, azt senki sem értheti?" [SRG.]

Kihalt Tudósok ’s Írók. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. VIII. köt. p. 121. 1831. "Aug. 26. meghalt N. TT. Tittel Pál,... a’ M. K. Egyetemnél az Astronomia Professora, ... életének 47. esztendejében." [SRG.]

Előlépés. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. X. köt. p. 122. "Tisztelendő Edvi Illés Pál Ev. Prédikátor Úr,... Vanyolán Viselt Prédikátori hivatalt, mostan a’ Nemes-Dömölki Gyülekezettől választatott ugyan azon hivatalra,...mult Oct. 2. napján... be is állítatott." [SRG.]

V.: Tessedik Ferencz útazása Franczia ország déli részeiben. - Pesten Trattner és Károlyi könyvnyomtató intézetében 1831. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XI. köt. pp. 105-115. A Pic-du-Midi de Bigorre csúcs megmászása során írja: "Nyugodtunk egynehány pillanatig, egy kis lapos helyen ülve. Plantade, múlt századbeli csillag-vizsgáló, midőn e’ csucsra menne vizsgálatokat tenni (1741ben) eddig hatott elő. ... így kiáltott fel, "Istenem, be szép ez!" ’s szél ütötte meg, szörnyet halva rogyott le a’ földre." p. 108. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmértetés. [SRG.]

Külföldi Literatura. A’ Hinduk’ drámai Literaturája. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XI. köt. pp. 115-120. A drámában "A’ hold a’ csésze, mellyben Amrita, az istenek ambroziája tartatik. A’ nevekedés 14 napjai alatt a’ nap tölti meg, töltekor egy éjjel tisztelik az istenek a’ planétát, ’s a’ fogyásnak első napjától kezdve mindenik iszik belőle naponként egy kalát, mig a’ csésze végkép ki nem ürűl." p. 117. [SRG.]

Külföldi Literatura. A’ Hinduk’ drámai Literaturája. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XII. köt. pp. 99-105. A drámában holdfogyatkozásról ír "Mint Rahu’ torkából a’ hold kivétetett." pp. 102-103. [SRG.]

          1832.

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 568 p. Csillagászat: 25 szócikk, amelyből 9-et Nyiri István vagy más írásmóddal Nyíry vagy Nyiry Istnán természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja irt. Egy szócikk Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes tagjától származik. Egyet Galántai Jakab István drámaíró, műfordító, a Magyar Tudós Társaság levelező (1833) tagja írt. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között ebben a kötetben egy-egy esetben megjelenő bb és -t- rövidítést nem sikerült feloldani. 12 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

bb.: Cassini, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 49-51. ...régi nemes olasz nemzetség, az astronomiának nevezetes férjfiakat adott. 1) Giovanni Domenico, szül. Jul. 8. 1025 Perinaldóban Nizza mellet ’s Gemiában tanult a’ Jesuitáknál. 1644 Bolognába ment, hol felette sebesen haladt az astronomiában, ’s a’ tanács már 1650 neki adta ezen tudomány első tanitószékét az itteni egyetemben. [...] Cittadella Piavéban mulatott, midőn 1665 észre vette Jupiter tányérán azon árnyékokat, mellyeket holdjai vetnek reá, ha közte ’a a’ nap közt elmennek, ’s pontosan megkülönböztette azokat Jupiter tányérának foltjaitól; amazok a’ holdak mozgása theoriájának megigazitására vezeték; ezek által Jupiter saját tengelye körül forgását határozta meg. [...] 1668 adta ki Jupiter holdjainak ephemeriseit. [...]
Francziaország kereste az időben a’ külföldi tudósokat; Colbert meghitta Cassinit is ’s sikerült neki 1673 ezen tudós astronomust honjának örökre megnyerni. Kettőztetett buzgósággal folytatta uj hazájában kedvencztudományát ’s a’ Huygen észrevette Mercurius egy holdján kivül még négy holdját fedezte fel ezen planétának. Még elébb fedezte fel, véleménye szerént, az állatövfényt (lumen zodiacale). Megmutatta továbbá, hogy a’ hold tengelye nem áll függőlegesen az eclipticán, a’ mint hitték, ’s megesmertette a’ holdlibratio okait. Ezen mozgások törvényeinek meghatározása Cassini legnagyobb érdemei közé tartozik. [...] 2) Jaques, Domenico fija, szül. Parisban Febr. 18. 1677 ’s 17 eszt. volt, midőn az academiába jutott. Atyjával Olaszországba ment, beutazta azután Hollandot és Angliát ’s 1690 a’ londoni királyi társaság tagja lett. Astronomiai és physicai tárgyakról sok értekezéseit közlötték a’ párisi academia emlékirásai.
1717 hajtá végre Saturnus holdjai utjának eltéréséről ’s Saturnus gyűrűjéről szóló nagy munkáját. A’ föld formájának meghatározására czélzó munkáji tették közönségesen esmeretessé. [...] 3) César François (de Thury), az elébbinek fija, szül. Jan. 1. 1711 ’s nem volt még 22 eszt., midőn az academia tagja lett. Ennek irási közt tőle sokértekezés van, de egész szorgalmát nagyobb munkára forditá. Mamimba vették t. i. egész Frarcziaországnak geometrica leírását kiadni; Cassini egész Francziaország topographiai felvételére terjeszté ki e’ tervet, hogy minden hely távola a’ párisi délvonal- és ennek függő körétől határoztassék meg. ..." [HAI.]

Cassiopeia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 51. "...Cepheusnak, aethiopiai királynak, felesége, Andromedának anyja. Jupiter vele Atynmiust nemzette. (L. ANDROMEDA, PERSEUS.) Egy éjszaki csillagzat is Cassiopeia nevet visel." [HAI.]

K. J. [KIS János]: Castor és Pollux, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 56. "...a’ lacedaemoni királynak, Tyndarusnak, mások szerént pedig Jupiternek és Ledának fijai voltak. A’ mese ezt beszéli: Léda két tojást szült, az egyikbűl Pollux és Heléna, a’ másikból Castor és Clytaemnestra keltek ki. Polluxot és Helénát Jupiter hattyú képében nemzette Lédával, ’s ezek halhatatlanok voltak; Castor és Clytaemnestra pedig Tyndarustól származtak ’s halandók lettek. Ezen különböző származások mellett is a’ két testvér fiak elválhatatlan barátok ’s egyiránt nagy vitézek ’s hősök voltak. [...] A’ Dioscurok mai napon az égen a’ tizenkét égi jegy között tündökölnek ’s Ikereknek vagy Kettősöknek hivatnak." [HAI.]

J. [JAKAB István]: Chladni (Erneszt, Florenz Fridrik), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 179-180. "...szül. Wittenbergben 1756. Atyja Cbladenius E. M. az ottani törvénykarnál rendes oktató volt. Tudományba pályáját a’ grimmai herczegi oskolában kezdé, később pedig a’ törvénytanulmányokat Wittenbergben ’s Lipcsében gyakorlá ’s ezen utóbbi egyetemnél 1781 bölcselkedés, 1782 pedig törvények doctora lett. Atyja meghalván, abban hagyta a’ törvényeket s egészen a’ természet buvárságára szentelte magát, mellyre elébb is minden üres órájit forditá. Mint muzsikakedvelő (noha azt csak 19-ik évében kezdé tanulni) észre vette, hogy a’ hang theoriája a’ physica minden más ágainál sokkal elhagyatottabb, ’s e’ hijányt kipótolni legfőbb törekedése leve.
El is éré czélját, mert a’ mathesis és physica a’ hangmivészség tekintetében olly karba helyheték, hogy annak mind vizsgálódó, mind gyakorló részére nézve uj ösvényeket törhetett. [...] Tett ő nyomozásokat a’ levegői tüzes testek körül is, mellyek jeleneteinek, millyenek a’ láng, füst, csattanás, ’sat. kevés közök van az electrumi folyam jeleneteivel, mellyekkel azelőtt felesei éltettek. Ő tanultaki, hogy azon tünemények nem csupán földkörbeli, hanem cosmicus természetűek, ’s két remek munkájiban ("Über den Ursprung der von Pallas gefundenen, und anderer ihr änlichen Eisenmassen." Riga. 1794. és "Liter Feuermeteore" Wien 1819) igyekezett megmutatni 1., hogy a’ kő - és vasmassákról való beszédek nem költemények, hanem egy valódi természeti tüneménynek vizsgalatjai; 2., hogy ezen massák és meteorok földükkel nem rokonok, tűntem légkörünkön kívülről jőnek hozzánk (Vö. METEORKÖVEK). Mh. Ch. Breslauban April 3. 1827." [HAI.]

Chronologia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 225. "...időszámolás, azon tudomány, melly az IDŐT (l. e.) mint mennyiséget mérték alá veszi ’s ezen mérték különböző becsét és változásait előadja. Természeti, legjobb időmértékét adnak a’ föld ’s más égi testek forgásai, mellyekből az év, hónap és nap mértékei önkényt kifejlenek. [...] A’ polgári társaságokban már az első törvényadók magokénak esmerék e’ just ’s ők határozák meg az év, hónap és nap ’s más kisebb mértékek kezdetét és mennyiségét is (vö; KALENDÁRIOM); de mivel az nagyobb részént az égi testek még teljesen nem esmért, pontosan fel nem számolt forgásin alapult: különbözés támadt a’ polgári ’s természeti, vagy is igazabban szólván, csillágtudományi időszámolás között, ’s innen a’ Kronologianak történetire és csillagtudományira való felosztása. [...]
A’ történeti chronologiának tisztje előadni: 1) azon különböző évformákat mellyek különféle népeknél törvényadás vagy vallásszerzők által behozattak ’s megállapiítattak; 2) azon történeteket, mellyék különféle népeknél epochául azaz, hoszszab évsor kezdő pontjául választattak, például a’ jug a’ Hindusoknál, Seleucus aerája a’ Chaldausok- Syrusok- Persák- ’a Egyitomiaknál a’ világ teremtésé a’ Zsidóknál. Krisztus születése a’ Keresztényéknél; Mohammed futamlása vagy a’ hedsra a’ Mohammedanusoknál ’sat. [...] Útmutatást a’ csillagtudományi chronologiára astronomiai munkákban kell keresni; jeles az, melly Lalande "Astronomie"-je második kötetében áll (2d. kiad. 270... lap). Történeti chronologiára nézve, szemmel tartva mindég az elébbi neműt is, jeles kézi könyv a’ Gattereré: "Abriss der Ckronologie." Tetemesb munka az egészre nézve Idelertől: "Handbuch der mathematischen und techninchen Chronologie" (1. köt. Berlin 1825, 2-ik 1826)." [HAI.]

Cometa l. Üstökös csillag. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 301. Az utolsó 12. kötetben (Thaarup - Zwingli) nincs ÜSTÖKÖS CSILLAG szócikk. [HAI.]

Cook (James), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 360-361. "...világkörülevező, szül. 1728 Yorkshireb. Angliában. [...] 1759 lord Hawke azon hajónak, melly Venus általmenetelének szemlélésére a’ déli tenger szigeteire küldetett, hadnagyává és parancsolójává nevezte. Banks Jósef, doctor Solander, és más tudósok vettek részt ezen otaheitii útban, mellynek leirását Hawkesworth Cook és Banks kéziratiból adá ki. Bánása által hamar bizodalmokat nyeré az Otaheitiaknak, kiknél a’ Francziák kegyetlenkedése még emlékezetben volt. Venus áltmenetelének és Otaheiti geographiai fekvésének szemlélete legczélirányosabban hajtatott végre, ezenkívül az egész sziget körüleveztetett ’s más szomszéd szigetekkel felvétetett. ..." [HAI.]

Cosmicus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 383. "...a’ mi a’ világalkotmányra ’s napra különösen viszonylik, p. o. valamelly csillag a’ nappal egyetemben (cosmice) nyugszik el. - Cosmogenia, a’ világ támadásáról szóló tanítás. - Cosmologia , a’ világról áltáljában szóló tudomány." [HAI.]

Csillag, l. Veszteglő csillagok, Planéták és Világrendszer. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 449. A 9. (P - Python) kötet 354-355 oldalán található a PLANÉTÁK címszó. Az utolsó 12. kötetben (Thaarup - Zwingli) nincs VESZTEGLŐ CSILLAG szócikk (a Planéták szócikkben az "álló csillagok" kifejezést használják melyektől a "bujdósó csillagok világosságokat kapják". A VILÁGRENDSZER címszó a 12. kötet 292. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagabroszok, égabroszok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 449-450. "...az égtájékainak felületen való előállításai. Meg lévén határozva a’ csillagoknak az egyenlítőre (egyenes kelet és elhajlás) - ’s kivált az eclipticára (szélesség és hosszaság szegeletei által) való helyhetési: azokat a’ kerekég lépcsőjit, első ’s másodperczeit (gradjait, minutájit, secundájit) vonatok által előállító reczébe meg felelő helyeikre feljegyezni könnyű. Az első tudományosan meghatározott csillagrendet (catalogust) Plolemaeustól (Kriszt. ut. 130 esztendőről) bírhatjuk. Ő 1022 csillagnak helyét határozta meg 48 képben.
Azután Ulughbeigh Arab, még 1017 csillagnak helyét mérte meg; mellyeket később a’ 16-dik század utolsó feleben Tychö de Brahe 777 csillaggal szaporított; majd Kepler 280-nal és Halley 1677 a’ déli láthatárral pótolta ki azokat. [...] Bode nagyobb mappájiban 17,240 csillag van helyre téve. - A’ csillagzatkép ’s egyéb segédvonatok őszre zavarván a’ csillagok tiszta viszonyait, azon vonatoknak vagy igen véknyan kellene rajzoltatni mint, a’ Bodééban, vagy kettős nyomattal a’ csillagokat magokat is előállítani mint a’ weimariban, vagy ugyancsak kétszeri nyomással a’ figurákat veres vagy más színnel kellene nyomatni, mikor az égi tárgyak, a’ csillagok, magok fekete szint kaphatnának. Így tökéletesednének az égabroszok." [HAI.]

Csillagesmeret, l. Astrognosia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 450. A Tittel Pál által írt ASTROGNOSIA címszó az 1. kötet (A - Baco.) 450. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagidő, csillagnap, csillagív, (dies, annus astronomicus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 450. "...Azaz idő, míg ugyan azon veszteglő csillag a’ déli körbe jő csillagnapnak (dies, astronomicus) neveztetik, és igy ez az ugyan azon csillag delelése (culminatiója) kzött lévő idő mindég állandó. Ennek a’ csillagnapnak 1/24 része csillagóranak, ’sat. neveztetik és minden égnézési észrevételek illyen csillagidők szerént mennek, mert ezen állandó időközre legjobban lehet az órákat igazgatni egy részről, más részről ezeket az időket az egyenlítő gradjaira vinni könnyű, mert tudhatjuk, hogy egy csillagórában az aequatornak 15° gradja (= 360/24) egy csillagmiuntában 15’ aeqnatori minuta, egy csillagsecundában 15" aeq. secunda megy által a’ déli körön. ..." [HAI.]

Csillagmagyarázat, l. Astrologia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 450. A Tittel Pál által írt ASTROLOGIA címszó az 1. kötet (A - Baco.) 451-455. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagszaladás, csillaghullás (csillagtisztulás), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. "...a’ levegő felsőbb részeiben éjjel ki - kilövelett világoskodó tünemények. Régen, valamint még most is , a’ köz nép a’ csillagok tisztulásainak (mintha azoknak lehulló hamvai volnának) tartották ezeket ’s őszfelé a’ mezőkön reggel találtató kocsonyaforma darabokat (mellyeket tremella meteoricaknak is neveztek) ennek tartották; holott ezen kocsonyásodások, mellyekbe sok féligelemésztett békatagok ’s ikrák találtatnak, azt mutatják, hogy ezeket a’ fen repkedő vizi madarak vetik ki begyekből. A’ csillagszaladások helyeinek , magasságainak , sebességeinek ’s irányzatjainak közelebbi meghatározását az ujabb időknek köszönhetjük.
1798 két égtudós (Brandes és Benzenberg) Göttinga körül először, majd később Hamburgból és Göttingából egyszerre vizsgálták a’ csillagszaladásokat idejekre, helyeztetésekre nézve, (mint meg annyi háromszegeket, mellyeknek alja [Hamburgtól Göttingaig] ’s szegeletei tudva vannak). A’ vizsgálat következése volt, hogy a’ csillagszaladások 3, 5, 8, 12, 15, 18, 20, 23, 26 - sőt 30 mértfőldnyi magasságokban is történnek. Sebességek gyakran olly nagy, mint a’ főldé, azaz, 4-5 mértfőld egy secundában. Minden felé, ’ még felfele is lövelődnek - soknak 300 láb áltmerője van. Ugy látszik, hogy némellyik tüzgolyóbis forma, melly az égürben kószál, ’s a’ mi (oxigenes) levegőnkbe vágván, fellobban, elpattan, mellyből származik a’, kőeső és a’ levegői kő. De többnyire csak villámszeri (electricus) szikrák , mellyek a’ felsőbb levegői sebesen mozgó rétesetek között meggyűlhetnek ’s ki pattanhatnak. ..." [HAI.]

Csillagtudomány, l. Astronomia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. A Tittel Pál által írt ASTRONOMIA címszó az 1. kötet (A - Baco.) 455-456. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagzat, constellatio, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. "...a’ csillagképek őszvejöveteleinek bizonyos viszonya. Az veszteglő és járó csillagok illyes viszonyaitól igen sokat tartottak a’ régiek. Nem tudván az itt e’ földön lévő történeteknek öszvefüzéseit megfejteni: a’ felettünk való égi öszvejövetelekből igyekeztek azokat nagy erőlködéssel kimagyarázni p. o. a’ születés napjából ’s az akkori csillagöszvejövetelből készek voltak az emberi életet meg jövendölni. Semmit nem jelentő tanakodások lévén ezek, már régen elenyésztek, ’s ha itt ott a’ pórnép és rajoskodók előtt még kedvet találnának, együgyüségekben hagyatnak." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagzatok, csillagképek, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. "...A’ veszteglő csillagok seregleteit bizonyos képekre vinni igen régen kezdették. Ptolemaeus 48 képet vagy, ha Antinoust és Berenice haját is oda számláljuk, 50 csillagképet szedett öszve. - Az Arabok, Tycho, Halley, ’sat. a’ mostaniakig szaporították azokat más más képekkel. Helyekre nézve elosztatnak: éjszaki félen lévők - naputiak vagy a’ zodiacusiak - déli félen lévőkre. (L. CSILLAGABROSZOK.) Ezek a’ legrégibb esmeretségek közé tartozó tárgyak. A’ mielőttünk esmeretes csillagképek között igen soknak történeti eredetére nem mehetünk.
Némelly famíliai öszvefüggéseket érthetünk, mint: 1) a’ Hesperisek kertét őrző kigyó bekavaritja az ecliptica pólusát, mintha annak őre volna; ennek fejét tapodja 2) Hercules, kinek képe a’ kigyótartóval, Castor és Polluxxal, az argohajóval az argohajói első merész hajózást ábrázolja. - 3) Cephetis feleségével, Cassiopeával, leánya, Andromeda, és veje, Perseus, ismét egy famíliái ábrázolat. 4) A’ naput (zodiacus) jelei az esztendő időtörténeteit mutatják ’s ki hatnak jelentéseikkel többnyire a’ déli félre is. (L. Tudom. öszves. 1831. II-dik köt. 23-41. lap.). De ezek a’ nevek hajdan mások lehettek. Most is sok képnek más nemzeteknél más neve van. A’ nagy medvét mi gönczölszekernek nevezzük ’sat." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csomó (nodus, Apáczainál bog). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 457-458. "...az a’ helye a’ bujdosó csillagoknak, a’ mellybe az eclipticában jőnek. Az éjszaki félről jövők lemenő, a’ déli félről az ecliptica felső éjszaki felére jövők feljövő csomót formálnak. Nagy megegyezés van a’ planéták csomójiban, mert mindenik csak a’ három felsőbb jegybe, a’ bika-, kettős- és a’ rákba, esik (az ujakat kivévén). Különös az is, hogy igen keveset hátrább hátrább maradnak elébbeni helyeikből a’ kölcsönös vonzódás miatt. A’ hold csomóji 19 esztendő alatt egészen körülmennek az eclipticán. A’ hold feljövő csomóját sárkányfőnek, a’ lemenőt sárkányfarknak nevezték (caput et canda draconis); mert a’ Hesperisek sárkánya [...] ollyan forma helyet kavarit el az égen, mint a’ mennyire van a’ hold egyik csomója a’ másiktól." [HAI.]

Csonka körök (colurok), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 458. ...a’ földleirásban, két délvonal az éggömbön, mellyek mind a’ két pólust és az aequatort egyenes szeglet alatt vágják ált. Az egyik a’ naptéritők mind a’ két pontján megy keresztül ’s naptéritők csonka körének, a’ másik az éjnapegyenleti pontokon megy keresztül ’s az éj- és napegyenlet csonka körének neveztetik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Declinatio, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 545. "...hajlás, elhajlás vagy váltogatás, például a’ grammatikában az ugy nevezett nevek (nomina) végtagjainak váltogatások; a’ természettudományban a’ magnestő kelet v. nyugot felé elhajlása. Így azon műszer is, mellyen ez az elhajlás látható, declinatornak v. declinatoriumnak neveztetik. Declinatio az astronomiában, l. ELHAJLÁS." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Dél (meridies). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 550. "...Az az időpont, mellybe a’ napközepe napi fordulása között legmagasabban jő fel, igazi délnek neveztetik (merid. vera). De minthogy a’ napnak keletfelé tetsző tulajdon sebessége, mindennap változó: a’ két igazi dél között levő idő is (vagy az igazi nappal) változó. Hogy tehát ebben is valami állandót keressenek az égtudósok, közép delet is csináltak. Elosztván t. i. az egész esztendei napkört vagy 360° gradust-, az esztendő napjai-, órájival ’sat. vagy 365 nap-, 5 óra-, 48 minuta 45 1/9 secundával: a’ kijött rész 59 minuta 8 1/3 secunda, azaz állandó mindennapi sebessége lesz a’ napnak, mellyel az egész esztendőben naponként menvén elébb, egész esztendei körét elvégezné egyforma mozgásával. ..." [HAI.]

Delambre, csillagvizsgáló. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 550-551. "...Amiensben szül. 1749. hol Delille abbé oktatta, a’ ki neki későbben a’ nemzeti intézetnél és College de Francénál társa volt ’s mindég barátja maradt. Először nyelvek tudományára adta magát, többnyire minden élő nyelveket megtanult ’s egy volt a legjobb franczia hellenisták közül. Csak 30 eszt. korában kezdett az astronomiához. Minekutána Lalande munkájit jegyzésekkel gazdagította volna, ennek barátja ’s nevendéke lett, a’ ki büszkélkedve azt mondta Delnmbreről, hogy ez az ő legjobb munkája. Alig fedezte fel Uranust Herschel, szakadatlan figyelemmel kísérte annak futását Delambre.
Jóllehet ezen bujdosó csillag 8 eszt. alatt 80 eszt-nél hoszahb pályának csak kevés részét futotta meg, mind e’ mellett is 1790 táján elkészítette Uranus táblájit, mellyeket számlálásaikban még most is használnak az astronomusok. Ezen csill. ’s Jupiter és Saturnns futásának tábláji, továbbá a’ tudományok academiájának irt értekezések ’s Jupiter holdjaji pályájának fontos kiszámolásai olly nagy hirt ’s nevet szereztek neki, hogy köz akarattal bevétetett a’ nemzeti intézetbe. ..." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Delelés, tetőzés (culminatio), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 552. "...az a’ magasságok a’ csillagoknak, mellybe legfenebbre jőnék fel egy napi fordulások által. - Minthogy ez a’ tetőzés mindenkor a’ déli lapba jövetelekkor esik meg: delelésnek neveztetik." [HAI.] -t-: Delisle vagy De L’Isle (Vilmos), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 555. "...az ujabb földirás és földképészség alapitója, 1675 szül. Parisban. Már gyermekkorában észt ’s kedvet mutatott a’ földiráshoz (geographiához), melly tehetség benne Cassini oktatása alatt olly dusan fejlett ki, hogy már korán elvégzé magában mélyebb ’s helyesb alapokra épiteni a’ földirást. 25 esztendős vala, midőn 1700 egy világabroszt, Európa, Asia ’s Afrika abroszait ’s egy ég- és földtekét (áltmérőjők egyegy láb) ada ki, mellyekben a’ régi, mind addig vakon követett ptolemaeusi hosszmértékeken kivül a’ koráig tett csillagvizsgálati határozásokat vévé alapul, gondosan egybevetvén azokat a’ régi és ujabb utazók ’s útleírások által kijelelt helytávolatokkal. [...]
Testvére, Jósef Miklós, (szül. 1688), korán a’ csillagvizsgálatra adá magát ’s minekelőtte még annak tudományi elveit esmérné, egy általa feltalált, saját ’s elmés felvetésmód által e’ tudomány néhány kérdéseit megfejté. A’ szerencsés eszű tanítvány Lieutaud ’s Cassini kezeik alá jutott, ’s előmenetele olly szép lőn, hogy őt a’ tudományok academiája csak hamar tagjának nevezé. Nevelék hírét a’ napot áltmetsző Mercur (1723) ’s az 1724-iki napfogyatkozás felett tett figyeleti. Most I. Katalin czárné hivá meg Pétervárába, hogy ott a’ csillagvizsgálatnak oskolát alapítson, mire őt már I. Péter czár felszólitá. [...] Gazdag csillagvizsgálati ’s földirási gyűjteményét haza tértével megvevé királya ’s általadván azt a’ marine-osztálynak, felügyelőjévé D.-t tevé. Ez folytatá ügyeleteit haláláig (1768); tanítványai közül említjük Lalande- és Messier-t. ..." [HAI.]

N. I. [NYÍRI István]: Délkör, déli lap. (meridianus), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 555-556. "... az a’ kör, a’ mellyhen a’ feljövő csillagok legnagyobb magasságot érnek. Az a’ kör ez, melly a’ tetői (verticalis) vonatunkon és a’ sarlókon (pólusokon) megyen keresztül. Az első meghatározás után a’ csillagoknak ugyan azon magasságait mutató tetői körök közt formált szegeletet két egyenlő részre osztja a’ déli lap. Ez a’ módja a’ déli kör meghatározásának a’ csillagok megfelelő magasságai által legnevezetesebb (ope altitudinum stellarum correspondentium). A’ nap megfelelő magasságaiból vagy a’ függőleg állított mutatónak délelőtti és délutáni egyenlő hosszú árnyékaiból szokták ez szerént a’ déli vonatot meghatározni, azaz, azt a’ vonatot, melly a’ déli és láthatári körrel köz. ..." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 553 p. Csillagászat: 34 szócikk, amelynek többségét (19 tétel) Albert Ferencz - aki Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írta. További 5 szócikk Nyiri István vagy más írásmóddal Nyíry vagy Nyiry Istnán természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság levelező tagjától származik. 1 tételt Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja írt. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között ebben a kötetben 1 esetben megjelenő -j-a. rövidítést nem sikerült feloldani. (Talán Jedlik Ányos? Latinul: Anianus.) 8 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Délszak, délpont. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 2. "...a’ láthatár és a’ délkör kerületeinek délfelé való köz pontja. Délsark lesz ez, ha nem a’ földszínen lévő ugy tetsző láthatárt hanem a’ valóságost, azaz, azt a’ láthatárt vesszük, melly ezen mi felsőnkkel egyközüleg megyén a’föld középpontjából." [HAI.]

Délszaki fény. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 45. "...az éjszaki fényhez hasonló fény, mellyet kapitány Cook 1773 a’ délszaki tengeren tett útja közben 58-60° közöt látott. (L. ÉJSZAKI FÉNY)." [HAI.]

Dionysius Exiguus In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 92. "...(kis alakjáról), szittya barát, a’ 6 század első felében egy klastrom apátja volt Romában ’s 545 holt meg, mint a’ keresztény időszámolás kezdője feledhetetlen. 526 egy husvétcyclust számola ki és hiteles régi adatok szerént Roma építtetése után 753 évre tette Krisztus születését. A’ Krisztus születésen kezdődő időszámolás , melly itt alapult, csak a’ 8 évszázban jőve nyilvános szokásba. Hirtelenb javalat követte gyűjteményét, mellybe egyházi törvényeket, t. i. ugy nevezett apostoli canonokat, a’ romai püspököknek kedvező concilium-végzéseket ’s romai püspököktől származó tiszti leveleket, a’ 4-dik évszáz vége olta - nevek decretalék - szede öszve. Ezen gyűjteményt nem sokára kútfejéül tekintek az egyházi törvénynek.
Barátja Cassiodor azt irja, hogy D. jó latán stylista volt ’s tudta a’ görög nyelvet, mellyből sokat fordított. Egyébiránt csak azt tudjuk felőle, hogy kedvezett a’ Theopaschiták babonájának." [HAI.]

Dioptra. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 92. "1) az astrolabiumnak vagy egyéb mérő műszernek nézrései; ugy neveztetnek a’ lyukakkal vagy résekkel felkészült, egy vonalazón függőlegesen felállított érczlapok is. 2) Seborvosi műszernek neve; 3) ezen nevet viseli a’ hutásoknak egy műszere is." [HAI.]

Dioptrica, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 92-93. ...a’ tört sugárokról szóló tudomány, vagy azon törvényekről, mellyek szérént a’ látás történik, ha a’ világ sugárok, minekelőtte a’ szemet érik, különbféle törő közökön , p. o. a’ levegő elébb a’ szemeink elejébe tartott messzelátó üvegén, általmennek. A’ 17 század nyitotta fel ezen mathesisi tudomány titkait. Hogy a’ különböző átlátszó közökön általmenő világsugárok ugyan azon nemű közökön mindég egyenlő törvények szerént törnek meg, azaz, a’ beesés szeglete sinusára (kebelére ) állandó irányban van a’ közben megtört sugár sinus a, Cartes adta ki legelőször, ámbár bizonyos, hogy azt tanítójától Snell Willebrordtól, vette. Azolta minden féle lapu, gömbölységü felületeknek sugárszélesztő tüneményei hatalmunkban vannak.
Hatalmunkban vannak minden opticai látásmüszerek (látmüszerek) mint: szemüvegek, nagyító üvegek (microscopiumok) , messzelátók (telescopiumok), a’ sokféle setét kamarák, bájmécsek, napnagyitók (microscopium soloare) ’sat. [...] De legnevezetesebb tökéletesítést vett a’ dioptrica a’ múlt század legnagyobb mathematicusának, Eulernek, azon találmánya által, hogy az allatszemek példája után különböző megtörő hatalmú áltlátszókból lehetne az opticai műszereket öszverakni ’s achromaticus (színtelen) műszereket nyerni. Illyen különböző nemű üvegeket készített azonnal DOLLOND (l. e.)." [HAI.]

K. J. [KIS János]: Dioscurok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 93. ...Castor és Pollux, Jupiternek ikerei, a’ bajnokok, lovagok ’s hajósok védistenei. (L. CASTOR és POLLUX.)" [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Dollond (János). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 111. "...angol opticus, megholt 1701. Eulernek az, állatszem után különbféle megtörő tehetségű üvegekből lehető tökéletesítését a’ messzelátóknak legelőször vette munkába angol mély szorgalommal ’s megmutatta, hogy ha a’ messzelátók tárgyüvege kétféle (flint- és crown) üvegből van szerkeztetve, ennek katlanjában csaknem szinprémtelen államd elő. Innen kezdődnek az archromaticus (színtelen) csők. Ezek is tökéletesítettek az ujabb időkben bajor opticus Frauenhofer által. Még az Angolok nehezen állíthattak elő négy hüvelyknél nagyobb áltmérőjü achromatictis üveget; Bavariában 8-12 hüvelyknyieket is köszörültek, igen tökéleteseket. - Mi módon érik el ezt, nincs ugyan kihirdetve, de gyanítani lehet, ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Eb (canis major), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 160. "...neve egy csillagzatnak, melly - 31 csillagot foglalván magában, az Orioncsillagzat alatt kelet, a’ kétfogu narval alat délfelé, közel a’ hajó és tejút nyugoti részéhez áll. - Az Eb tülve rajzoltatik ’s több világos csillagok által különbözteti meg magát. Különösen az ugy nevezett Sirius is hozzá tartozik, melly legszebb és legfényesebb csillag az álló csillagok közt ’s az Eb száján csillámlik." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ebecske (Canis Minor). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 161. "...csillagzat az egyenlítőtől éjszak felé. 12 csillagot foglal magában, mellyek közül egyik (Procyon) első rangu. Ezen csillagzatnak helye dél felé a’ kettősök és ráktól (csillagzatok) közel a’ tejut keleti oldalához esik." [HAI.]

Eclipsis, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 166. "...az égi testek fogyatkozása." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ecliptica (napút). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 166-167. "...így neveztetik az égen azon legnagyobb kör, mellyen a’ nap középpontja mozogni látszik, midőn föld körül való esztendei forgását bevégzi. Nevét a’ görög csillagászoktól vette (mivel [...] görög szó, setétséget jelent), kik jókor észre vették, hogy a’ nap és holdfogyatkozások közel esnek hozzá. Hogy a’ napnak van saját mozgása, arról csak kevés figyelemig meggyőzhet bennünket; mert valahányszor kel ’s nyugszik, mindég más csillagok állnak szomszédságában. - Ha pedig arra ügyelünk, mikép követik ezen csillagok egymást, azt is könnyen megesmérhetni, hogy a’ nap évenként való forgása napnyugattól napkelet felé történik.
Tovább folytatott vizsgálatok azt is mutatják, hogy az ecliptica haránt fekvéssel van az egyenlítőhöz, mivel azon kivül, hogy a’ nap nem mindég egyenlő magasságban megyén keresztül a’ délkörön, még azt is lehet észre venni, hogy kétszer esztendőben (Mart. 20-dik és Septemb. 22-dike felé) magában áll az egyenlítőben; majd megint más két napon a’ legkisebb ’s legnagyobb magasságra jő (’s Jun. 21 és Decemb. 21-én). [...] Szokás az eclipticát is, mint akar melly más kört, 360 fokra osztani, ’s a’ fenébb említett pontok egy körnegydre avagy 90° állanak egymától. Azon kivül itt más felosztás is használtatik t. i. 12 jelre, mellyek öszvvsen égi jeleknek mondatnak. Azért az ecliptica zodiacusnak, azaz, jeltartónak vagy állatokkörének, állatövnek is neveztetik. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ég-, égboltozat-, égkárpit, éggolyobis (coelum, sphaera coelestis, firnamentum). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 173-174. "-ank nevezzük physicai értelemben ama’ felséges lazurszinű boltozatot, meily látkörünket befedezni ’s határain feküdni látszik. A’ szemnek ezen boltozat tömött, öszvefüggő test, melly minden 24 órában egyszer fordul meg a’ föld körül és mellybe a’ csillagok mint annyi aranyfejű szegek vannak beverve. A’ felette nagyon előment és szünet nélkül előmenő csillagtudomáuy mutatja azonban, hogy, mint nem ritkán történni szokott, itt is csal a’ külső szin; mivel az, a’ mit szemünk boltozatnak tart, nem egyéb ama’ nagy megmérhetetlen térnél, mellyben valamennyi világtestek mozognak. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Egyenlőközü, egyirányos, párhuzamos (parallel). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 180-181. "Egyenlőkőzü vonatoknak neveztetnek két ugyan egy lapban lévő vonatok, mellyek soha egymásba nem ütköznek, bár milly messzére, ’s bár melly végek felé nyújtatnak, mellyek tehát mindég egyforma közt hagynak magok között. Azon vonatok theoriája, noha kezdetbeli térméréstudományba (Geometria elementáris) való, még is akadályokat okoz. [...] Emlit p. o. a’ mathematicai földleírás és a’ csillagtudomány egyenlőkőzü köröket. Amabban ezen név alatt amaz a’ földgolyóbison az egyenlítővel egy irányában képzelt körök értetnek, mellyek közül mindegyik mind azon pontokon keresztül megy a’ föld színen, mellyek az egyenlítőtől egyenlő távolak. A’ csillagtndományban pedig ezen nevet az álló csillagoknok tetsző utjai veselik. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éj, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 240. "...csillagtudományi értelemben azon időköz, mellynek folytában láthatár (látkör) alatt vagyon a’ nap; azaz, azon idő, melly annak nyugvása és kelése közt múlik. Az éjnek valódi csillagtudományi kezdete ama’ szempillantat, mellyben a’ tetsző naptányérnak (discus solis) középpontja a’ láthatár alá süllyed. Mi, a’ sugártörődés (refractio lucis) miatt, sokszor a’ napot még akkor is látjuk t. i., mikor valóban már elnyugodott. - Mindnyájan tudjuk, hogy az éj hossza nem mindég egyenlő, hogy nagyobb télben, kisebb nyárban. - Tartása azonban nem csak az esztendőnek részeire, hanem a’ földnek különbféle helyeire nézve is különbféle; mert ezen tartás nem csak egyedül a’ nap állásától, hanem a’ helynek szélességitől is függ. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éjfél, vagy éjféli tájék. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 240-241. "a’ hajósnyelven annyi mint éjszak. Ezen tájék felé látjuk mi, a’ földnek éjszaki felén lakók, az égnek azon tájékát, hol az ég-vagy világsark, azaz, azon pont van, melly körül az égnek tetsző fordulása történni látszik. - Az itt lévő csillagok közül tehát némellyek le sem nyugodnak, mint p. o. a’ nagy gönczöl (ursa major) a’ kis gönczöl szekere (ursa minor), a’ Perseus, a’ fuvaros- és egyéb csillagzatok. - Éjfél vagy éjféli idő, a’ délnek épen ellenében lévő azon időpont, mellyben a’ nap, tetsző forgását folytatván, valamelly helynek láthatára alatt legnagyobb mélységet elért. Ezen szempillantat egyszersmind a’ közönséges napnak kezdete. -
Éjféli pont, azon pont az éjszaki tájék felé, hol a’ déli kör keresztülvágja a’ láthatárt. A’ tengeri utazók ezen, egyszersmind a’ négy főpontból (puncta cardinalia) való pontot éjszaki pontnak nevezik. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éjnapi kör (Circulus diurnus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 241. "A’ nap, ha nincs épen az egyenlítőben, öszvetett mozgása (napi és évi) miatt, napról napra más egyenlőközü kört ir az égszinen le; melly mindenkori éjnapi körnek neveztetik. Továbbra terjesztvén ezen megfogást, mostan áltáljában valamennyi egyenlőközü kürt éjnapi körnek nevezünk. Mivelhogy az egyenlítővel egyenlőközü irányzatban történik az éggolyóbisnak tengelye körül való megfordulása, tehát azon körök, niellyeket a’ többi csillagok végig futnak , mind egyenlőközü - és azért hasonlóképen éjnapi körök is. [...] Valamelly csillag éjnapi körének azon része , melly egy helynek láthatárán felül esik, ezen csillag napivének (circulus diurnus) azon része pedig, melly alatta esik, éjivnek (circulus nocturnus) mondatik." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éjsarki csillag, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 241. "...második rendű álló csillag, melly az éjszaki sarkhoz legközelebb állván, azon pont helyének és az éjszaki tájéknak feltalálására használtatik. A’ kis medve csillagzatba tartozik, farka legszélsőbb végét foglalván el. Minthogy olly közel van az éjszaki ponthoz, vezető csillagnak is neveztetik." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Éjszaki fény, éjszaki hajnal. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 254-255. "Szép hajnalfényü tünemény mutatja magát néha, kivált a’ hosszabb tiszta éjeken, naplemenet utántól éjfélig (igen ritkán éjfelutánnig) éjszaknyugottól éjszakkeletig fel szinte a’ tetőpontig (zenitig). Gyakrabbak ezen látományok földünk éjszakibb részein; onnan ritkán emelkednek fel olly magasra, hogy a’ mi láthatárunkon is feltűnnének. Az éjszaki fényt az 5-ik század olta vizsgálják szorosabban, ’s következő félék a’ viszgálatok resultatumai: 1) A’ mágnestőnek az éjszaki fény alatt elhajlásából, melly szerént ennek közepe a’ mágnesi délvonatba lenni tapasztaltatik , azt húzták ki az ujabb physicusok, hogy az éjszaki fény a’ mágnesi folyárnak az éjszaki sarkon lévő kitódulásábol áll.
Hogy a’ mágnesi matéria volna az a’ fény, állitani vakmerőség, - de meghatározni, mi befolyása lehett itt a’ mágnességnek, más kérdés. El nem kell felejtenünk hogy DÉLSZAKI FÉNY is van (l. e.) és igy a’ mágnesi materiának mind éjszaki, mind délszaki sarkai világitnának. 2) Hogy a’ felsőb éjszaki részekre phosphor fényű gőzök emelkednének fel magasra, ezt is mondják. 3) Hogy nemi könnyű, levegőforma folyárok emelkedhetnek fel, mellyek a’ napsugarukat visszaverik (Euler után), [...] 4) Említeni; kell azt is, hogy sokan csalatásnak tartják az éjszaki fényt, okoztatni t. i. azon napfénytől, melly az éjszaki havasokról a’ levegőben visszaverődik. [...] 5), kik Franklinnal az éjszaki fényt electroni tüneménynek állítják. A’ föld sarkai körül gyűlt electricitas az ott lévő szigetelő fagy ’s jegek által el nem vezettethetvén, a’ felsőbb, ritkább (és igy conductor, vezető) levegői körökön elterjed, ’s éjszaki fényt mutat." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Elhajlás (declinatio). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 280. "A’ csiilagtudományban valamelly csillagnak az egyenlítőtől való függőleges távozatja éjszak vagy délfelé. Mértéke ezen elhajlásnak amaz ive az elhajláskörnek, melly a’ csillag és az egyenlítő közt találkozik; és az elhajlás vagy éjszaki- vagy délinek mondatik, a’ mint a’ csillag vagy éjszak vagy dél felé áll az egyenlítőtől. - Elhajlás körének (circulum declinationis), neveztettek a’ csillagtudományban azon legnagyobb kör az égszinen, melly valamelly csillagon és a’ világ sarkain képzeltetik keresztülhúzva. A’ csillagok távolának az egyenlítőtől meghatározására szolgál. A’ déli kör is elhajláskör." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ellipsis, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 285. "...1) a’ nyelvtanban és rhetoricaban az érzelem nagysága vagy rövidség miatt egy vagy több szó kihagyása a’ beszéd folyamatjából. - 2) A’ mennyiségtudományban (csucsháránték, kupháránték), azon görbe vonat, melly ugy ered, ha a’ KÚP (l. e.) egy lapos tér által harántékosan vágatik keresztül, de ugy, hogy a’ vágó tér a’ kúpnak oldaltérével egyenlőközü irányzatban ne legyen. Az ellipsis tehát a’ kúpszeletek (sectiones conicae) közé való. Idomja hosszudad körhöz hasonlít, de a’ tojásdad vonattól igen különbözik, ámbár közönséges szokás szerént tojásdad vonatnak nevezzük. - Áltmérőjinek legnagyobbikát nagytengelyének, legkisebbikét pedig kis tengelyének mondjuk. Mind a’ két tengely az ellipsis középontjában egyenes szeglet alatt vágja egymást keresztül. -
A’ nagy tengelyen találtatik két pont, mellyeket gyújtópontoknak, katlanoknak (foci), nevezünk, mellyeknek azon különös tulajdonjok van, hogy a’ belölök a’ karimának akamnellyik pontjához hozott egyenes vonatok summája mindég egyenlő a’ nagy tengely hosszával. [...] Mint a’ kupszelelek altaljában, ugy különösön az ellipsis is, igen esmeretes volt a’ hajdani Görögöknél. De az ezen vonat tulajdonságait illető vizsgálatok mindazonáltal csupán csak oskolai vizsgálódások voltak mindaddig, mig Keppler János 1609 tett nagy találmánya által, hogy a’ vándorcsillagok mind ellipsisekben mozognak, ezen vonatot a’ valódi tudományos életbe vezette és igy minden görbe vonatok közt legfontosabbá tette." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Epacták (holdkulcsok, holdszámok). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 316-317. "...a’ chronologiában azon számok, mellyek azt mutatják, hány nap múlt el uj esztendő előtt az elébbeni esztendőnek legutóbbi holdujulása után. Az 1830 p. o. utolsó holdujulása Decemb. 14 történt, 1831 epactája pedig XVII volt. Tulajdonképen tehát az epacták a’ holdnak azon korát mutatják, mellyben Karácsony hava 31 van. Minthogy a’ holdesztendő 354 1/3 napot csak kevéssel mul felül, a’ napesztendő pedig 365 napból áll, természetileg az epacta évenként 11-el nevekedik; tehát ha az 1-ső eszt. XXX avagy 0; a’ 2-ban XI, a’ 3-ban XXII lesz. A’ negyedikben XXXIII-á válnék, de mivel a’ hold egy egész forgásának ideje mindég kihagyatik , csak III írunk. - Az epacták az arany számokból számíttatnak ki. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Epicyclus (környkerek). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 322. "Pontosabban vizsgáltatván az égi testek, csakhamar észre vétetett, hogy mozgásaikat egyszerű kerekded pályán haladás által kimagyarázni nem lehet. De mivel a’ földnek teljeséges (absolut) nyugvása nemi szemlátomásnak láttatott, mellyen kételkedni képtelenség volna, az ősök pedig az égi testeknek öszvebonyolódott mozgásait megmagyarázni iparkodtak; ennél fogva a’csillagászok Copernicusig azt vették fel, hogy a’ csillag egy körben mozog, mellynek középpontja hasonlóképen más körnek karimáját végig járja; és ugyan azon elébbeni kört (mellyben a’ csillag közvetetlenül mozog) nevezték epicyclusnak. ..." [HAI.]

Eratosthenes, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 337. "...egyik leghíresebb tudós a’Ptolomaeusok idejéből, született Afrikának Cyrene nevű városában Kr. sz. e. 275-dik esztendőben ’s könyvtárnok volt Alexandriában. Különösen nagy érdemeket szerzett a’ mathesisi földleírásban, mellyet nagy mértékben tökéletesített. Legnagyobb hirt szerzett a’ föld nagysága körül tett vizsgálódásaival; a’ csillagvizsgálásban is sokat tett ’s ő vette először észre az eclipticának harántságát. írásai közül csak egy maradott meg egészen ezen czim alatt: "Catasterismi" melly a’ csillagzatokról szól. Földreirási munkájiból csak töredékeket birunk." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Ércztükör, gyújtó tükör. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 340-341. "...Az ércztükrök igen régiek. Minekelőtte üvegek volnának, már érczből simított tükrök voltak. Az ujabb időkben a’ 17 száztól fogva a’ tükörmesszelátók jővén elő Gregory és Newton által: azolta az ércztükrök öszvetételére, kisimítására igen nagy gondot fordítanak; annyival inkább, miolta megjegyzették, hogy a’ tükör objectiv, tiszta, szinnélkül való (achromaticus) képpontot állit elő nem ugy, mint a’ domború üvegszemek. Ebből menvén ki Herschel, Newton tükrös csőjét olly tökéletességre vitte, mellyet ő előtte gyanítani sem lehetett. Ezt követte a’ lilienthali Schröder is, kertészévél köszörültetvén a’ megjobbitott Herschel csövi tükreit’. Helytelenül állítják, hogy Herschel tükrei parabola hajlatuak.
Igy azokat harántékosan tenni ’s a’ kisebb tükör nélkül használni nem lehetne. Sphaera gombüek azok, csak hogy tökéletesek. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Érintőerő (axis tangentalis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 348-349. "Sokféle észrevételek ’s a’ legpontosb vizsgálások által már régolta bebizonyított dolog, hogy a’ vándorcsillagok mind kupharántékos pályákban mozognak, mellyeknek egyik gyújtó pontját a’ nap foglalja el; valamint nem kevesbbé bizonyos az is, hogy ezen mozgásaiknak főoka a’ napnak vonzó ereje. De ha csak egyedül ezen erő volna jelen, ugy a’ vándorcsillagok görbevonati pályákban nem mozoghatnának, hanem egyenes vonatokban és siettetett sebességgel rohannának a’ napnak. Szükségképen kell tehát még más erőnek is lenni, melly ezen napnakrohanást gátolja, és egyesülve a’nap vonzó erejével (vis attractiva) a’ vándorcsillagok görbevonati futását okozza.
Csak ezen második erőnek felvétele által foghatjuk meg világosan ’s érthetőleg azon csillagoknak öszvebonyolódott mozgásait. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Est. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 378. "Estnek neveztetik azon időszak, melly a’ nap elnyugvásától a’ tökéletes éjnek kezdetéig elmúlik; azaz, azon idő, míg az alkony (esthajnal) tart. [...] Est kiterjedésének (esttávola- amplitudo occidua) neveztetik azon láthatári pontnak, mellyben valamelly csillag elnyugszik, a’ valódi estponttól való távolléte. - Ezen távollét természet szerént vagy éjszak vagy dél felé lehet, a’ mint egy csillag éjszak vagy dél felé van az egyenlítőtől; mivel a’ valódi estpontban magában csak azon csillagok nyugodnak el, mellyek épen az egyenlítőben állanak. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Estcsillag (derünnye, Hesperus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 381. "...különös ’s tulajdon neve a’ Venusnak, mivel ezen csillag a’ naphoz való nagy közelléte miatt (48 foknál tovább el nem távozhatik) csak a’ reggeli ’s esti órákban gyönyörködteti puszta szemeinket. De akkor olly szép ’s a’ többi csillagok világától olly nagyon különböző fénnyel tündöklik, hogy mindenki örömest függeszti reája tekintetét, ’s tán senki sincs, a’ ki az estcsillagot teljességgel nem esmérné.
- Mercurius estcsillag nevezetre szintolly jussal birna, mint Venus, mert ő is csak reggelen- és esténként mutatkozik a’ puszta szemnek, ’s még kevesbhé messzére távozhatik el a’ naptól, mint amaz; de épen azon nagy szomszédsága a’ nappal okozza, hogy éghajlatunk alatt, a’ hol felhök ’s gőzök olly gyakran elborítják a’ láthatárt, csak igen ritkán látható puszta szemmel. - Mondják hogy Copernicus még halálagyán is búsult volna azon, hogy Mercuriust meglátni egész eltében szerencséje nem lehetett." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Estpont. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 381. "...azon pont az égnek ama’ részén, hol a’ csillagok elnyugodnak, mellyben az egyenlítő keresztülvágja a’ láthatárt. A’ nap, azon két napon, mellyekre az éjnapegyenlőség esik, de csak akkor, épen azon pontban nyugszik el." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Esztendő (annus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 386-389. "...neve azon időszaknak, mellynek lefolyta után a’ nap ugyan azon helyeztetésbe tér vissza a’ föld ’s a’ többi csillagokra nézve, mellyben ezen időköznek kezdetén vala; ’s melly után az azon helyeztetéstől függő tünemények, mint p. o. az esztendő szakaszai, az éj és nap hosszának változásai ’sat., épen elvégezett forgásaikat a’ most követett rendben újra kezdik. [...] - A’ tropicus esztendőn kivül, esmertetnek még a’ csillag (sidericus) ’s az anomalisticai (anomalisticus) esztendők. A’ csillagesztendő azon időköz, melly alatt a’ nap egyenlő álláshoz tér vissza a’ többi csillagok iránt, azaz, melly alatt tetsző útját a’ föld körül egészen elvégzi.
A’ vizsgálatok t. i. azt mutatják, hogy ezen időköz különbözik a’ tropicus esztendőtől, mivel a’ napnak és holdnak a’ földre való hatása az éjnapegyenlitő pontoknak visszamenését okozza a’ csillagok közt. Delambre legújabb vizsgílásai szerént, ezen két (csillagi és tropicus) esztendők, közt a’ különbség 20’ 19",96 teszen, ugy, hogy a’ csillagesztendő középhossza igen közel 365 nap 6 ór. 9 perez, és 11 más. percz teszen. - Az anomalisticai esztendő azon időszak, melly alatt a’ nap az ő utjában egyenlő helyezetre jő. Tudjuk ugyan is most, hogy a’ föld kupharántékos (ellipticus) útja nem fekszik változhatatlanul a’ világ térében, hanem hogy annak nagy tengelye csillagiranti helyezetét esztendőnként változtatja ugy, hogy a’ napnak 5’ 12"-kell a’ csillagesztendőn felül, hogy a’ nagy tengellyel egyenlő helyeztetésbe visszatérhessen; az anomalisticai esztendő tesz tehát 365 nap. 6 ór. 14 perez, és 23 más. percz. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Évkönyvek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 407. "...1) A’ csillagtudományban azon könyvek, mellyekben az égi testek helyei egy meghatározott esztendőnek minden napjaira, nem különben az esztendőnek folyta közben előforduló nevezetes tüneményei a’ csillagos égen előre kitétetnek. Ezen évkönyvek a’ vizsgálatok és theoriából alapított égvizsgálói táblákból számláltatnak ki, és a’ mivelő égvizsgálónak igen nagy könnyűséget szereznek, mivel őt az észrevétetendő tüneményekre már előre figyelmetessé teszik; a’ tengeri utazónak pedig különös nagy hassznuak. ..." [HAI.]

Félgömb. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 456. "Minden legnagyobb, a’ gömb körül vont kör térimére és felületére nézve két egyenlő részre vagy félgömbre osztja azt. Az astronomusok és geographok több illy legnagyobb köröket képzelnek az ég és föld körül, névszerént az egyenlítőt, délkört és horizont. Ez által valamint az égen ugy a’ földön (előre feltévén, hogy a’ föld gömb) több félgömbök támadnak. Az aequator az ég- és földgömböt délire és éjszakira, minden helynek délköre keletire és nyitgötira, a’ horizon pedig felsőre és alsóra osztja. Napsystemánk minden homályos égtestei, azaz, minden ahhoz tartozó planeták mellékholdjaikkal és a’ cometák, a’ legnagyobb kör által, mellynek lapja a’ nap középpontja felé vont lineán függőlegesen áll, a’ világított és világitatlan félgömbre osztatnak.
De mivel a’ napnak nagyobb áltmérője van, mint akarmellyiknek ezen homályos testek közül, azért mindeniken többet világit még felénél ’s ezen megvilágított rész a’ gömbölyű testek körül saját határán felül még a’ nap tetsző féláltmérőjényire terjed el. Ez a’ földgolyóbison egy legnagyobb körnek mint egy 15 minutumát teszi." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Fióknapok, fiókholdak vagy fattyúnapok, holdak (parhelia, paraselene), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 528. "...napnak és holdnak képeik, néha egy, néha több, szinte hatig, mellyek közül egy többnyire tiszta világos, néha színes is, - ’s koszoruval vagy gyűrűvel vannak egymással öszveköttetve (mint udvarok). A’ nedvességgel ’sat. terhes levegő kezdvén elereszteni a’ benne feloldva lévő tárgyakat, ’s ezáltal sok esetekben ’s helyeken sürübbödvén, a’ nap ’s hold sugarait vissza veri, és ezen tüneménjeket láttatja; miért ezeket az időváltozás postájinak tartják." [HAI.]

Flamsteed (John), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 532. "...angol csillagász, szül. Ang. 10. 1610 Derbyben Derbyshireben, már 24 évében astronomiai számításokat ada a’ "Philosophical transactions"-ba ’s "Diutribe de aequatione temporis et c."-ját közre bocsátá. Később Londonba ment, hol Newton- és Hallerral szorosabban megesmerkedék és 1670 a’ királyi társaság tagja lett. II. Károly királyi csillagászul nevezte ki az ujan épitett greenwichi csillagőrré (Flamsteedhouse). Itt tévé 1671-től csillagászi vizsgalatit elhunytáig 1720. Sokévi vizsgálatinak látni kivánák sikereit, de csak Anna királyné különös parancsa birta azoknak kiadására, ’s igy jelent meg a’ "História coelestis britannica" - (Lond. 1712, 2 rész), melly addiglani vizsgálatit ’s 3000 csillagnak jegyzeményét foglalá magában. ..." [HAI.]

-j-a.: Flintüveg (ónacsos kovaüveg), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 538-539. "...különös tisztaságú ’s igen állátszó üvegfaj, melly Angolhonban találtatott fel, de már Bajorországban is készíttetik. Dollond a’ crown (korona) üveggel, melly szinte világos, tiszta lapüveg, egyesité achromaticus csőjénél és a’ színjátékot szerencsésen megakadályoztatá általa. (L. DOLLOND és FRAUNHOFER)." [HAI.]

DÖBRENTEI Gábor: Tittel Pál. In: Névkönyv a’ Magyar Tudós Társaságról 1832re. Szerk.: Döbrentei Gábor. Pesten, 1832. Nyomt. Trattner és Károlyi. pp. 42-45. "Életrajzok a’ Társaság kiholt tagjairól. [...] a’ mathesis osztályában volt helybeli első rendes tag. Szül. Június 29d. 1784ben Pásztó mező városában, hol atyja becsületes Bodnár mester volt, Heves Várm. Alsóbb iskolába ott járt, a’ grammatikán kezdve Gyöngyösön és Kecskeméten tanult 1801ig, mellynek végével egri megyebeli papnak öltözött..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: A’ budai csillagvizsgáló Intézet tudósítása. = Értesítő 1. 1832. márc. 3. 14. sz. pp. 31-32. "Mint a’ budai német Újságnál már hat esztendő óta történik, úgy ezentúl a’ Jelenkor Értesítője által is azon észrevételekből, mellyek a’ magy. királyi Tudományegyetemhez tartozó csillagvizsga - intézetben időváltozási tekintetből folyvást ’s minden lehető szorgalommal tétetnek, az azokban gyönyörködők számára, minden hónap végével, honi nyelvünkön rövid kivonat fog közöltetni. Ennélfogvást az alulírt nem csak hasznos, hanem szükségesnek is véli, mind a vizsgálásra szolgáló eszközöket rövideden lerajzolni, mind pedig a’ vizsgálás módot néhány szóval érinteni. ..." [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: Kivonás az 1832 nov. időjárást illető budai csillagász intézetbeli vizsgalatokból. = Értesítő 1. 1832. dec. 12. 77. sz. p. 199. "...Mindenfelett mintha egyszerre ki akará önteni a’ természet egész esztendei különségeit, még egyéb ritka jelenetek is előtűntek, két ízben fergeteg t. i. (4- ’s 7kén) ’s 13kára viradó éjjel egy égi tüzjáték, melly valamint Európának egymástól messze térő részein volt látható, úgy a’ róla tett tudósítások sem igen közelek egymáshoz, mind az egészre mind környülállásira nézve. A’ budai csillagász intézeti gondviselő szívesen venné, ha vele valaki eziránti tapasztalásit közlené. Mi részünkről a’ Társalkodóban fogunk róla közelebb szólani." [HAI.]

Levegői kő. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő jan. 21. 6. sz. pp. 43-44. Meteorhullás 1751-ben, 1753-ban, 1808-ban, 1831. szept. 9-én Wessely Morvaországban. [SRG.]

DÁVID Lajos: Legújabb tudósítás az 1832-ben megjelenendő üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő febr. 8. 11. sz. pp. 83-84. [ZSE.]

Caëni kő-eső Frantzia Országban. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő febr. 25. 16. sz. pp. 127-128. Meteorzápor 1803. ápr. 25-én délután egy órakor. A kövek melegek voltak és kénszagot árasztottak. Biot szerint 2-3000 a leesett kövek száma. [SRG.]

Csillagvisgállási közlések. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő márc. 31. 26. sz. pp. 205-206. A bujdosó és üstökös csillagokról. [SRG.]

Hóldszivárvány. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő máj. 9. 37. sz. pp. 293-294. 1710. dec. 21-én., 1799. máj. 6-án., 1804. ápr. 29-én., 1806-ban., 1819. aug. 4-én. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Csillaghullás. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő máj. 19. 40. sz. pp. 317-318. Meteorhullás 1793-ban. [SRG.]

VIZER István: A világ teremtésének nagyságáról. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő júl. 4. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

A’ hóldfogyatkozás. (Lander testvérek afrikai útazásokból.) = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő júl. 7. 2. sz. pp. 9-14. [SRG.]

VIZER István: A’ 4 esméretes utú üstökös tsillagokról. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő aug. 8. 11. sz. pp. 86-87. Halley, Olbers, Encke és Biela üstökösökről. [SRG.]

VIZER István: A’ 4 esméretes utú üstökös tsillagokról. (Folytatás ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő aug. 11. 12. sz. pp. 94-96. Halley, Olbers, Encke és Biela üstökösökről. [SRG.]

Csillag képek. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő szept. 1. 18. sz. pp. 141-142. Bode égabroszaiban 17.240 csillag található. [SRG.]

A’ Föld. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő szept. 26. 25. sz. pp. 196-200. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő nov. 7. 37. sz. p. 296. Egy holland matematikus könyve az 1832 évi üstökösökről. A kötet záró mondata: "egy szóval megmutatom, hogy az egen tulajdonképpen semmi revolutio nints; ott csak rendületlen egység és rend uralkodik." [SRG.]

Természet tünemény. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő dec. 8. 46. sz. pp. 363-364. Meteorzápor 1832. nov. 13-án Budán. [SRG.]

Belgium. Báró Beytz a’ 70 esztendős belga tanácsnok Febr. 14ikén Brüsselben meghalt. = Jelenkor 1. 1832. márc. 14. 21. sz. p. 166. "Ő egy briggi seborvos v. sebész fija volt, Párisba jött mint követ az 500zasok tanácsába, ő volt első ki Bonaparte generált Lucian jelenlétében törvény-oltalom kívülinek sürgeté határoztatni. Napoleon később, ki őt eleven könyvtárnak nevezgeté, magas tisztségekre magasztalá. Czimeres mathematicus és csillagász volt, emellett számos ó és új nyelvben jártas és olly jeles emlékezetű, hogy jó kedvében több görög tragoediát is elmondott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Franciaország. = Jelenkor 1. 1832. aug. 15. 65. sz. pp. 516-518. "...Gambart ur a’ marseillei csillagász-torony igazgatója jun 19dikén éjjel egy új cometát talált fel (üstökös csillagnak nem mondhatni, mert ennek nincs üstöke -), melly kisdedsége miatt szabad szemmel nem látható (p. 518.)." Ez a csillagászathoz tartozó rész teljes szövege (p. 518.). [HAI.]

Franciaország. = Jelenkor 1. 1832. szept 19. 75. sz. pp. 594-596. "...Baro Zach, hires csillagász (astronomus), September 21kén Parisban cholerában meghalt." Ez a csillagászathoz tartozó rész teljes szövege (p. 595.). [HAI.]

Magyar és Erdélyország. = Jelenkor 1. 1832. okt 13. 82. sz. pp. 649-650. "...Megürülvén, Tittel Pál elhunyta által a’ pestbudai csillagász intézet igazgatósága, mellyel évenként 2000 ft. évi dij, száz pCtes segédpénz, szabad fa, és szállás járul, az érte folyamodók, kérelmüket szükséges bizonyítványokkal társítva, fél esztendő lefolyása alatt a’ nagymélt. m. kir. Helytartótanácshoz nyújthatják be." Ez a csillagászathoz tartozó rész teljes szövege (p. 649.). [HAI.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 1832. Első Fél Esztendő jan. 13. Nr. 4. p. 32. "Morva Országnak Vessely nevű helységében a’ mult eszt. Sept. 9dikén kemény szél fujván, midőn az egyszerre eltsendesedett, menydörgés támadt, és az alatt süvöltő zúgással egy darab kő esett le a’ levegőből,..."; Bétsi Magyar Újság ezen nevezet alatt: Magyar Kurir. 1832-dik esztendöre. szerkeztete és kiadja Márton Jó’sef. [SRG.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 1832. Első Fél Esztendő jan. 17. Nr. 5. p. 40. "Az a’ levegői kő, mellyről a’ legközelébb kiadódott Magyar Kurír már emlékezett, az Ásványok tudománya regulái szerént megvizsgáltatván és több más országokból kerűlt ’s az itt lévő Ásványok gyűjteményében tartott vele egy eredetű kövekkel öszvehasonlíttatván, úgy találtatik, hogy a’ levegői kövekkel általjában tulajdon semmi esmertető jegyek nélkül nem szükölködik. ...legtöbb hasonlatossága van a’ Lissaioz." [SRG.]

Frantzia Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő szept. 21. Nr. 24. p. 190. "Zach Bárót azt a’ híres tsillagvizsgálót Sept. 2-kán a’ Cholera elragadta." [báró Zach Ferenc Xavér János 1754-1832.] [SRG.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő dec. 4. Nr. 45. pp. 367-368. "Debretzen, Nov. 25-kén 1832. Ezen hónap 12 és 13-dik napjai közt eső éjtszaka, igen különös és szokatlan természeti Tünemény lepett meg bennünket: ugyan is éjtszaki 2 órától fogva, reggeli 5 óráig olly sűrűen látszottak Levegő egünkben az úgy nevezett Tsillag szaladások, hogy Athmosphaeránkat egészszen megvilágosította, tíz ’s tizenkét illyen Levegői gyúladások sűltek el egyszerre. ...Ugyan ekkor, dél és Napkelet közt, tőlünk 4 magyar mértföldnyire eső Vantsod nevű Helység felett (Bihar Vármegyében) olly kemény menydörgések és tsattogások vóltak, hogy a’ rázás miatt az ablakok üvegjei öszve repedeztek." [SRG.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő dec. 18. Nr. 49. p. 399. "Debretzen, Dec. 10-kén 1832. A’ múlt Nov. Hónap 13-kára virradó éjjel reggeli 2 órától fogva szinte viradtig sokan látták nálunk is a’ rendkivül való nagy és sok Tsillag szaladásokat, és egész első rendű pertzekig tartott nagy fényű világosságokat, mellyek a’ szép Hóld világát is meghaladták. - Ugyan azon időben Tordán Bihar Vármegyében azt mondják nagy égi háború vólt." [SRG.]

Üstökös tsillagok. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. máj. 4. 2. sz. pp. 12-13. "A’ folyó 1832-dik esztendőben - a’ tsillagvizsgálók jelentése szerént - két nevezetes üstökös tsillag fog megjelenni. Az egyik Május elején, a’ másik Szeptemberben. Felfedezőinek nevéről amazt Enke, emezt Biela névvel nevezik..." [HAI.]

Herschel Wilhelm. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. aug. 10. 19. sz. pp. 225-229. Littrow után. [HAI.]

A’ tsillagok, ’s béfolyások az emberekre. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. dec. 11. 64. sz. pp. 516-517. [HAI.]

Az 1835-ben megjelenő üstökös tsillag. = Sokféle. A’ bétsi magyar Újság mellé toldalékul. Béts. 1832. dec. 18. 66. sz. p. 536. A Halley üstökösről szóló mindössze 10 soros, de információban gazdag cikkecske. [HAI.]

NAGY Károly: Encke üstökös-csillaga. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Január’ 25kén 7. sz. pp. 26-27. Bécs, 1832. jan. 17-i beszámoló. [ZSE.]

Makáry: A’ csillagokhoz. [Vers.] = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 15kén 13. sz. p. 49. [SRG.]

N. [NAGY Károly]: A’ Cometák. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 18kán 14. sz. pp. 53-56. "Ezen különös ’s majdnem rendkivüli égi tünemények, annál inkább gerjesztik figyelmünket, mennél több nehézséget találunk természetök vizsgálatinál, mozgási törvényök felfedezésinél." [ZSE.]

N. [NAGY Károly]: A’ Cometák. (Folytatás.) = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 22kén 15. sz. pp. 57-59. [ ZSE.]

NAGY Károly: A’ Cometák. (Vége.) = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 25kén 16. sz. pp. 61-63. [ ZSE.]

NAGY Károly: A Föld’ dimensiói. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele April’ 25kén 33. sz. pp. 129-131. "Földünk planetai létét vagy is astronomiai tulajdonit, nagyságát, formáját, mozgását olly tökéllyel ismérjük, hogy itt alig gondolható isméreteink tetemes vagy csak nevezetes változása is." [ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: Vesta Planeta. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Május’ 3kán 41. sz. pp. 161-163. "Legkisebbike azon phoenix módra, egy boldogtalan üstökösből származott négyesnek, ki három testvérével együtt nem rég állott be katonának a’ nap ezredébe. ... Vestát körűl nézém. Atmosphaerája könnyü, ’s noha ő a’ naptól egy kicsit távol van, massája tömötsége ’s lassu járása által a’ meleg rajta igen kellemes. Áltmérője 59, ’s így kerűlete 134 geogr. mérföld;..." [ZSE.]

Természettudományi nevezetességek. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Junius’ 23kán 50. sz. p. 199. "Azon különös tűnemény, mellyen a’ régi világ’ physikusai megegyezni nem tudtak, hogy t. i. az égből meteor-tömegek (Meteormassen) húllanak, az újabb időkben Amerikában is mutatkozott." 1807-ben Connecticutban tűzgolyóbis, hasonlóképp 1828-ban is ágyúdörgéshez hasonló hanggal kísért meteor hullott. [SRG.]

Az éjszaki fény. (Ampére utazási képeiből.) = Társalkodó 1. 1832. Második Fele Julius’ 4kén 53. sz. p. 209. "Midőn Stockholmba visszatértem, - mond az utazó - az éjszaki fénynek egy rendkivűl felséges nézőjátéka lepett meg. A’ hold tisztán világított, és én utazó társommal éjfél’ táján épen hazatértem, midőn hirtelen az egész látkört egy fejéres fény öntötte el. ... több óráig tartott, és igen soktól hallám, hogy 30 év óta nem látának szebbet Stockholmban." [SRG.]

Jeles férfiak’ gyöngeségei. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele Julius’ 11kén 55. sz. p. 217. "A’ nagy Newton, ez a’ csillagtudomány’ hőse annyira elfeledkezék, hogy többször fejtegetné születése’ csillagállásából jövendőjét." [SRG.]

Humboldt’ napórája Cumanában. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele November’ 3kán 88. sz. p. 351. "Midőn Humboldt úr 1800dik esztendőben Cumanában vala - mond Lavaysse - ott egy igen szép napórát készített." [SRG.]

E. G.: Ujdon látvány az égen. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 15kén 100. sz. p. 400. "Gyula dec. 3kán 1832. - A’ nov. 13ra viradólag látszott égi tünemény, ...itt Gyulán is mutatkozott. ...valamelly futó csillagok repdeztek a’ levegőben, ’s a’ földre lehullani tetszettek." Nagyváradon is látták a meteorhullást. "Mi okozta ezt? Valjon nem a’ biala üstököse?" [ZSE.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 19kén 101. sz. pp. 401-404. p. 402. "October 8 kán. ... estve 8 és fél óra után egy csuda-szépségü aurora borealis mutatkozott ’s egy egész óráig gyönyörködtetés szemeinket." New York 1832. okt. 14. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 29kén 103-104. sz. pp. 409-410. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

GÁLVÁCSY László: Chronologiai utmutató, vagy korszerénti rövid átnézése a’ Világ történeteinek az időszámlálás kezdetétől a’ mai napokig. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. IV. köt. pp. 64-97. [SRG.]

NAGY Károly: A’ Természet-tudományok koraibb tanítása szükségéről. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. VIII. köt. pp. 65-71. [SRG.]

VIZER István: Cosmologiai Értekezés a’ Nap’ országáról. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. X. köt. pp. 38-45. A Napról. A Halley üstökösről. Az Olbers üstökösről amelyet 1815. márc. 6-án fedezett fel a névadó. Az Encke üstökösről, amelyet Pons 1818. nov. 26-án Marseillesben fedezett fel. A Biela üstököse 1826. febr. 28-án Josephstadtban fedeztek fel. [SRG.]

HORVÁTH ’Sigmond: A’ Vesta Szűzekről. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. X. köt. pp. 55-64. "a’ Jupiter’ égi tanácsát formáló 12. Istenségek, kiket Ennius igy foglalt egybe: Juno, Vesta, Minerva, Ceres, Diana, Venus, Mars, Mercnrius(!), Jovi’, Neptunus, Vulcanus, Apollo." [SRG.]

          1833.

VÁLLAS Antal: Vállas A. phil. dr. és volt gymna. prof. Rövid értekezése a’ napórakészítésrűl. Egy kőtáblával. Pesten, 1833. Nyomtatta Fűskúti Landerer. 24 p., 1 t. Ajánlás: "Méltóságos Vásáros-Náményi Eötvös József Báró Ő Nagyságának". Az előszó kelt: "Budapesten, April 20-dikán, 1833." Az egyenlítőóra. A vízirányóra. A délóra. A haránt tetőponti órák. A reggeli és estvéli órák. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 9 ábrája. [KSZ.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 533 p. Csillagászat: 19 szócikk, melyből 6-ot Albert Ferencz - aki Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írt. Egyet Lassú István statisztikus, történész, földrajzi író, genealógus, a magyar királyi udvari kancelláriánál irattári segéd, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja írt. Egyet Zsivora György jogász, kúriai tanácselnök, az MTA tagja írt. Egy pedig Galántai Jakab István drámaíró, műfordító, dalszerző, publicista, újságíró, a Magyar Tudós Társaság levelező (1833) tagjának munkája. A következő 2 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: -j-a. 4 tétel, 55-ös számmal jelölve 2 tétel. 4 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Alb. Fer. [ALBERT Ferencz]: Föld, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. ...neve azon vándorcsillagnak, melly nékünk lakhelyül szolgál. Mi ezen lakhelyünket háromféle tekintetben vizsgálhatjuk meg; t. i. phisicai, mathematicai ’s politicai minémiüségére nézve, ’s a’szerént a’ föld leírása avagy Geographia is három külön részre oszlik (egyébbiránt l. e. czikk.) [...] - Világi-test lételét tekintvén a’ földnek, megtanulhatjuk a’ csillagtudományból, hogy földünk, még más 10 testel egyesülve, a’ napot körülkerengi ámbár szemünknek ugy látszik mint ha az ellenkező történne, ’s hogy magában setét ’s hideg test, melly mind világosságát mind melegségét a’ Naptól kölcsönözi. Mozgását mindég közel 365 1/4 nap alatt végzi el, melly időszakaszt esztendőnek nevezünk. - Pályája egy ellipsis, mellynek egyik focusát a’ nap foglalja el.
Abból közvetetlenül az következik, hogy a’ naptól való távolsága a’ földnek, nem mindig egyenlő, hanem hogy váltóznia kell az esztendő folytában, a’ mint valóban történikis. A’ legkisebb távolság 19,786,020 a’ legnagyobb 20,460,980 geogr. mértföldet tészen. Az elsőt a’ föld télben, a’ másikat pedig nyárban éri el , ugy hogy télben mintegy 3/4 millió mértföldre közelebb van a’ naphoz, mint nyáron, mert nem a’ távolság hanem a’ napsugarainak egyenesebb vagy félszegesebb irányzatától függ a’ mérseklet. - Azon napkörülti mozgáson kivül földünknek még egy mozgása van, mellynek következesében mindig 24 óra alatt (avagy pontossabban 23 óra 56 perez ’s 4 másod perez alatt) egyszer a’ tengelye körül megfordul; ’s ugy minden pontban napot és éjt ’s a’ köztök való változást okozza. De mivel a’ tengelye félszegesen áll a’ pállyáján, tehát mind az esztendő részei megkülönböztetnek egymástól, mind pediglen a’ napok ’s éjelek hosszában is történnek változások esztendő közben (lásd erről bővebben Ekliptika).
A’ föld körül megint a’ hold mozog, mint annak késérője, hasonlóképpen elliptikai pályában, mellyet mindég 28 nap és 14 óra alatt fut végig. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Földfokmérés. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 10-11. "A’ nagy, halhatatlan Newton legelső mutatá meg Theoriából, hogy földünknek, a’ tengelye körülti mozgásának következésében, sarkainál belapultnak kell lennie, ugy hogy lapultsága mintegy 1/230 vészét tenné az egyenlitő-áltmérőjének; ’s a’ midőn ezen véleményét kinyilatkoztatta volna a’ francziák ennek hihetőségét közvetetlen mérések altéi csak hamar megakarták próbálni. Ennél fogva Dünchirchennél ’s Bayonnenál két délköri-fokot (Gradus Circuli meridiani) mértek meg, ámbár Newton már előre mondotta volt, hogy ezen mérésből a’ tudománynak semmi nyeresége nem lesz, sőt kárt fog inkább vallani általa, mivel a’ két hely közti távolyság a’ feltett czélnak elérésére nem elegendő, ugy hogy azon mérésből mondásának ellenkezője is könnyen következhetnék.
A’ mint Newton jövendölte ugy örtént mert ama mérésnek kimenetele a’ volt, hogy a’ földnek tengelye hosszabb a’ többi áltmérőinél. - 40 évi haszontalan vitatások ’s beszédek után ezen dologról utoljára elhatározta magát a’ franczia tudós társaság két foknak megmérettetésére, az egyiket az egyenlítőn a’ másikat pedig Lapponiában; ’s mihelyest a’ megtörtént volt, Newton feltételének igazsága világosan kitetszett. Több országokban is vivődtek oly mérések véghez ’s mindegyik csak uj bizonyítása volt Newton tételének. Mindazonáltal ismét támadtak akadályok, midőn a’ lapultságnak nagyságát kellett volna pontosan meghatározni, ..." A Föld különböző helyein tett fokmérésekről. [HAI.]

-j-a.: Földforgás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 11-12. "A’ földnek kétféle forgása van; napi, öntengele körül; évi, a’ nap körül. A’ földforgás tudománya azért nevezetes az elme fejlődés történeteiben, mivel ez szakasztá el a’ vélemények ezredekig tartott kényuri kőtelét és a’ lelket szabad szárnyokra bocsátá. Ekkor látszott meg, hogy e’ részben négyezer év olta egyik tudós ugy csalódott mint a’ másik, hogy egyik ugy ölelte a’ látszat (Sebein) árnyát mint a’ másik, való helyett. Ezzel pedig fellépe az igazság, ’s ma csak annak nem fénylik, ki ködöt tart vagy tartat szeme elé. Kopernikus volt ki utat nyita; ő alapitá a’ mái csillagtudományt. ..." [HAI.]

Atbert Fer. [ALBERT Ferencz]: Földforgásu csin, vagy gépely (machina geocyclica). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 13. "...egy csinálmány, melly az Esztendő részei változásainak, a’ napok nevekedésök és fogyatkozásoknak ’sat. a’ hogy azok, a’ földnek, mint napkörülti mind pediglen tengelye körülti mozgásának következésében, történnek) világos előadására szolgál; minthogy általa szemlátomásban ’s testi érzékeinknek is észrevehető módon ismerkedünk meg mind azon tüneményekkel." [HAI.]

-j-a.: Földhajlat, földöv (zona). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 13. "Ha az egyenlítő által a’ földet két félgolyóra képzeljük felosztva ’s mindenik félgolyót az övek tekintetében visgáljuk, lelünk rajta három övet, hideget (fagyosat), melly a’ sarkot mint közép pontot körülveszi ’s köröskörül 23 1/2, foknyi mészszeségen végződik -, mérsékeltet, melly a’ sark felé köröskörül határos a’ hideggel az egyenlítőt pedig 23 1/2 foknyira megközelíti, meleget , mellynek a’ napforditó a’ sarkfelüli határa, a’ másik határ pedig maga az egyenlítő. E’ szerint a’ két fél golyón volna két hév, két mérsékelt, két hideg öv, hanem mivel a’ két hév öv öszszeütközik, csak egynek vétetik, közepét az egyenlítő teszi. Így tehát öt földhajlat van.
Némellyek, azt gondolva, hogy ha a’ két fél hévöv egyet tehete, a’ többi két fél is azt tehet, csak hármot vesznek fel. A’ hév éghajlatban a’ nap kétszer megy a’ fej fölött el, és mivel sugarai függőlegesen hatnak alá a’ többi körülmények engedvén, örökös a’ forróság. A’ naphoszaságának különbsége a’ napforditóknál is csak egy órát tesz, innét az időváltozás (melegváltozás) nem nagy. Azonban nem minden hévhajlati tartomány egyiránt forró. [...] A’ fagyöv, a’ hideg örökös honja. Minél közelebb a’ sarkhoz, annál itóztatóbb a’ hidegség. Hetenkint, hónaponkint, sőt magánál a’ sarknál félévig nem megy le vagy nem kel fel a’ nap. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Földlapultsága. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 15. "A’ futó erő (vis Centri fuga) eredvén a’ földnek tengelye körülti forgásából, amannak egyes részire nem egy arántan hat, mivel foganatossága minden pontban, azon pontnak a’ földtengelyéhez való helyheztetése és nevezetesen az onnan való távol lététől függ, ugy hogy (egyenlőképpen nevekedvén, és fogyván azzal) az egyenlítő alatt legnagyobbbá , a’ sarkok körül ellenben legkissebbé lesz. -
Minthogy ezen futó erő pedig egy részt a’ nehézkedés erőből (vis gravit) semmivé tesz, a’ mi tiszta gondolkodásból csak hamar kitetszik, tehát a’ föld sarkainál nagyobb hatósággal vonódnak a’ testek középpontja felé, mintsem az egyenlítő alatt: ’s midőn a’ futóerőnek ezen munkálódása megegyesült a’ földnek eredeti hig mivoltával, ezen egyesülés következésében a’sarki tájékoknak meg lapulni, (bellyebb ereszteni,) az egyenlítőinek ellenben gyürü formán feldagadni kellett. Ily módon nyerte hihetőképpen a’ föld mostani narancs forma idomját; a’ tengelye rövidebb lett az egyenlítő áltmérőjinél ’s ezen kőlömbség, éppen mind kettő hosszában, mértéke lapultságának. [...] az egyenlítő áltmérőjének hossza 1720 geog. mértföldet tesz, a’ tengelyé csak 1714,434 ra megy." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Földmérés (Geodaesia). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 15-16. "Ága a’ gyakorlati mennyiség tudománynak (mathesis pratica) melly főkép azon különbféle idomok kimérésével foglalatoskodik, mellyek mezők, rétek, erdők, tavak, mocsárok, vizek, épületek ’sat. által formáltatnak; melly kímélésekből aztán számadás által a’ kimért tárgyaknak térségi - nagyságai kerestetnek. - Ezen kivül a’ Földmérés azon rendszabásokat is magában foglalja, mellyekkel élni kell, ha a’ kimért tárgyakat, kisebb mértékben, de egyébbiránt tökéletes hasonlatoságban a’ természettel, felrajzolni akarják.
A’ földmérésnek alapjai főként a’ közönséges ’s a’ betüszámvetés és a’ Geometria; mellyeket igen helyesen kell tudnia egy jó földmérőnek. - a’ kimérésre, mind rajzolásra sokféle, vagy együgyübb vagy öszverakottabb eszközök kívántatnak, mellyek közül főként a’ következendők nevezetesek. 1) A’ vonatok megmérésére: mérőrudak, mérő lánczok ’s mérő kötelek. 2.) A’ szegletek megmérésére az Astrolabium, a’ Theodolitlia , a’ tányéreszköz, ’s a’ tükörös hatodrészkerék (Sextans Halleyanun) ’s utoljára valamely tájéknak pontos felvevése ’s lerajzolására a’ mérőasztal szolgál legjobban. ..." [HAI.]

J. [JAKAB István]: Fontenelle (Benard le Bovier de). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 35-36. "...szül. 1657. Rouenben, egy ügyvédnek ’s a’ nagy Coineill e’ hugának fia. E’ férfi, ki szász éven keresztül ritka munkássággal, ’s egyész kimultáig (1757.) nem gyengült testi ’s lelki egészséggel birt, olly gyengén jőve világra, hogy már születése napján halálhoz vala közel. Gyermeki tanulását Rouenben a’ Jesuitáknál kezdte, s’ midőn 13 éves korában a’ Rhetorica iskolába lépett, már egy latin versezetért jutalmat nyert az Academiától. A’ természeti ’s törvénytudományok végeztével ügyvéd lett, első perét elvesztette, ’s megesküdött, hogy soha többé pert nem folytat. [...] A’ szép tudományokkal szárazan és feszesen bánt, a’ szigoruknak igen könnyű mázat adott.
1683. jelentek meg tőle "Dialógust des morts", mellyeket kedvesen fogadtak; noha a’ mindig elmésség és rendkivüliség’ vadászása miatt fárosztók ’s nem természetesek. "Entretiens sur la pluralité des mondes" (1986. [! 1686. "Beszélgetések a világok sokaságáról"] németül; jegyzetekkel, ’s rezekkel Bódétól Berl. 1798.) czimü munkája első könyv, mellyben csillagászi tárgyak ízléssel és kedvességgel adatnak elő. De ez haszonvehetőségét a’ tudományok azótai haladása miatt elvesztette. Mint a’ tudományok academiájának titoknoka, az ő idejétől szokásba jött dicsérő beszédek (eloges) által hiresité magát. Egy tudósnak sem volt korára olly befolyása mint neki. ..." [HAI.]

Fraunhofer (Jósef). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 164-167. "...D. kir. bajor academicus és prof., a’ bajorkorona polgári érdemrendjének és a’ kir. Danebrog-rend vitéze, szül. Straubingban Bajorországban Mart, 6-kán 1787. Korán atyja foglalatosságait kelle üznie, ki üveges volt; ’s ezen okból Fr. az oskolába nem igen mehetett. Midőn 11-dik évében szüleitől megfosztatott, egyik tutora esztergályosságra határozá; de ezen munkára nem volt eléggé erős. Így tehát inasképen Münchenbe hozaték 1799 egy tükörkészitőhez és üvegköszörüshez. [...] Mivel a’ hadi időkben nem lehető Angolhonbúl kapni a’ csillagásza eszközökhez szükséges opticus üveget, épen elkezde Reichenbach egy uj nemű opticus köszörű gépelyt készíteni, Schiegg pedig, ki a’ reichenbachi intézet eredetében igen munkás vala, Fraunhofert ajánlá mint opticust.
Most Fr. kiszámolá és köszörűlé az első nagyobb, a’ budai csillagász toronyba rendelt eszközök üvegeit. [...] Azon próbák, mellyeket Fr. tett, visgálandó, ha a’ napvilágnak szintükre (spectruma) ugyan azon világos vonatot adja e az orangban, mint a’ tüz világa, a’ számtalan állandó homályos vonalok feltalálására vezeté a’ tökéletesen egynemű színekből álló napvilági spectrumban. ..." [Fraunhofer-féle vonalak] [HAI.]

ALBERT Ferencz: Függőkör. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 222. "Neve azon az égen való körnek, melly a’ visgálónak tető- (Zenith) és lábpontján keresztül menvén, egyszersmind a’ láthatár-körön (Horizont) függőlegesen áll, ’s mellynek ivei az Astronomiában a’ csillagok magassága és tetőponti távollétének (distantia zenithalis) meghatározásánál mértékül hasznaltatnak." [HAI.]

Galilei (Galileo). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 244-247. "...a’ természettudományban feltalálásai által halhatlan érdemeket szerzett tudós, szül. Pisában 1561. [...] A’ MESZELÁTÓ CSŐT (l. e.), melly Hollandban nem csak tökéletlen, hanem használatlan is maradt, az ég felé forditá, ’s rövid idő múlva számos igen nagy fontosságú feltalálásokat tön vele. Ugy lelé, hogy a’ holdnak, valamint a’ földnek, egyenetlen a’ lapja, ’s a’ holdbeli hegyek magasságát árnyékjükből megmérni tanitá. Azon ködös foltot, mellynek jászol a’ neve, feloldá egyes csillagaira, ’s gyanitá, hogy erősebb messzelátókkal az egész tejes utat szintugy fel lehetne oldani. Legfontosabb volt Jupiter hajdujinak feltalálása, Jan. 7. 1610. Saturnus gyűrűjének létezését is észrevéve, a’ nélkül mindazáltal, hogy helyes képzete lett volna felőle.
A’ nap foltjait valamivel későbben látá, ’s ezeknek közös nyomulásából keletről nyugot felé, a’ nap testének kerengését (rotatio) következteté, ’s a’ nap tengelyének hajlását a’ földút térje felé. Mindazáltal Scheineré Ingolstadtban, ’s Fabricius János ostelli (Keletfrieslandban) prédikátoré ezen felialálás dicsősége, mert ők azt előbb terjesztek nyomtatásban a’ világ elejébe. [...] Itt 1610-ben Mercur, Venus és Mars változó világalakinak (Phasen) felfedezése által legtökéletesebb győzedelmet nyere Kopernicus rendszerének, mert ezen planéták napkörtüli forgását, ’s napáltali világittatását kétségen kiviül helyezte. [...] Ezen időtájban dolgozá ki hires munkáját, mellyben, ítélete kimondása nélkül, három beszélő személyt állit elő, kiknek egyike Kopernicus, másika Ptolemaeus rendszerét védi, harmadika pedig az előbbi kettőnek okait olly formán fontolja meg, hogy a’ dolog látszatólag kétségben marad, habár a’ Kopernicus mellett felállított bizonyságok felsőségét könnyű megismerni.
Ezen halhatlan munkával, mellyben a’ stylus legnagyobb ékessége ’s élessége a’ legszigorúbb, ’s egyszersmind legfoghatóbb előadással vagyon párosítva, Romába ment G. 1630, ’s szerencséje lön a’ kinyomtathatást megnyerni. Miután Florenczben is hasonló engedelmet eszközlött volna ki, kiadá munkáját ugyan itt 1632, e’ czim alatt: "Dialogo di Galileo Galilei, dove ne’ congressi di quattro giornate si discorre de’ due maissimi sistemi, Tolemaico et Copernicano." ..." [HAI.]

Zs.[ZSIROVA György]: Gassendi (Pierre). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 266-267. "...a’ dignei káptalan prépostja ’s mathem. professora Parisban, szül. 1592 Chantersierben a’ Provenceban, Digne mellett. [...] mint astronomus is jeles vala, ámbár e’ tudományt csak a’ csillagmagyarázat (astrologia) tekintetéből tanulá, ’s az utóbbinak chimerájival csak későn hagya fel. Birunk tőle egyebek közt: Észrevételeket Mercur áltmeneteléről a’ napon ("Epist. ad Schickardum de Mercurio in Sole viso"), ’S jeles életirásait több azon kori leghíresebb csillagvisgálóknak, nevezetesen Kopernicusét, Tycho-Braheét, Peurbachét ’s Regiomontanusét (Müller János), mellyek többi munkáji között vannak kiadva. ..." [HAI.]

55.: Gauss (Fridrik Károly), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 270. "...udvari tanácsos, ’s a’ francz. tudós academiának tagja, szül. Apr. 23-kán 1777, Braunsohweigban; 1807 olta a’ mathesis és csillagászság tanítója Göttingában. 1801-ben kiadá: "Disquisitiones Arithmeticae" (Lipsiában). Az uj bujdosók feltaláltatván, Gauss uj irányzatot kerese és talált az ő pályájok kiszámolására. Munkája e’ tárgyról: "Theoria motus corporum coelestium" (Hamburg 1809, 4). Az égi testek gátlatiról uj nézetet ada, mellynek beteljesedését Pallásnál várjuk. "Theoria combinationis observationum erroribus minimis obnoxiae." (Göttinga 1823, 4) czimü darabja is nagy becsű.
Az uj göttingai csillagtorony elkészülése olta csillagászi visgálatokra is szánta idejét; ujonan pedig a’ dán fokmérés folytatásával foglalatoskodik Hanoverában, hol feltalalá, hogy a’ legtávolabbi helyeket is láthatókká tehetni visszahajtott napsugarak által. Gauss fáradhatatlan, ’s munkáiban a’ tökéletesség nyoma látszik. A’ tőle feltalált napfordító (Heliotrop) eszközt Bode leirá az: "Astronomische Jahrbücher" 1825-ki folyamatjában." Ez a szócikk teljes szövege melynek szerzőjét az 55-ös számmal jelölték. [HAI.]

-j-a.: Geognosia és Geológia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 300-305. Geognosia (Földalkat, földalkat tudománya). A’ geognosia azon érczeket, sziklanemeket és bérezi köveket tanitja, mellyekből a’ földkéreg áll, azon feljül a’ föld alkatát, és az ásványok viszonyait, telepeit és korát. A’ geológiát nem kell vele felcserélni, a’ vele szorosan egybekapcsoltat; melly nem egyéb tudományos törekedésnél a’ föld eredetének ’s a’ föld hajdanában kiállott ’s tán még kiállandó változásinak előadására. [...] Mások a’ földet nagyobb hév által olvadtnak, tüzfolyóban voltnak állítják. Neve ezen két feltéteménynek (hypothesis), neptuni vagy vízi, és vulkáni vagy tűzi. Ezen utolsónak mindig több védői voltak. Buffon véleményéhez, hogy a’ föld egy üstökös által vágaték ki a’ nap izzó tömegéből, a mi számtanilag lehetetlen, - senki sem ragaszkodott.
De la Place azon képzelettel lépé fel, hogy a’ napnak hajdanta sokkal nagyobb hévfoka volt, mint mostan, hogy az ő légidomu álrészei a’ naprendszer minden bujdosóinak pályáján tul nyúltak el, és azután az eső hévmérték mellett megsürüdvén, ezen gőzkör keménnyé lett részei golyóidomu testekbe gyűltek, a’ naptól különböző távolságra, belőlek bujdosók képződtek, lassanként megdermedők és hűlök. Ezen feltétemény szerint annyira hevültek voltak a’ föld részei, hogy gázidommal birtanak. ..." [HAI.]

55.: Gnomon, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 351. ...a’ számtudományban ollyan szám, melly az önszörzött (quadratumra emelt) számokhoz adatva ismét önszörzött számot ad; illyenek. rendben emelkedve, az egyenetlen számok, p. o. 1+3=2[a másodikon] (4), 4+5=3[a másodikon] (9), 9+7=16=4[a másodikon], 16+9=5[a másodikon]=25, 25+11=6[a másodikon]=36, 36+13=7[a másodikon]=49, 49+15=8[a másodikon]=64, 64+17=9[a másodikon]=81+19=10[a másodikon]=100 ’stb. Gnomon néha annyit is tesz, mint szegletmérték, mivel az egyenetlen szám a’ hozzá tartozó önszörözetet (quadratumot), mellyel t. i a’ jövő önszörzött számot képzi, egy reá tett szegletmérték gyanánt körülveszi. Továbbá Gnomon annyit tesz, mint napmutató (L. NAPÓRA); jelent még egy csillagászi eszközt is, mellyel a’ csillagok magasságát mérik." A szócikk szerzőjét az 55-ös számmal jelölték. [HAI.]

Golyobis, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 359-360. ...igy neveztetik általában minden-gömb, vagyis minden tömött gömbölyű test. A’ földleírásnál és csillagtudománynál azon mesterséges gömb neveztetik igy, melly egy körön, (a’ délvonalt vagy délkört képzőn) belől, két sarkon mozog, ’s mellynek felületén a’ föld nevezetesebb helyei (földgolyóbis) vagy a’ csillagok (éggolyóbis) kijelelve találtatnak. Azonkívül mindeniken láthatók azon nevezetesebb körök, mellyek a’ földön és égen vonatva gondoltainak. Ugy vélik, mileti Anaximander, Thales tanítványa, ki az 50-dik olympias (580 Kr. e.) körül virágzott, találta légyen fel a’ földgolyóbist. Hogy Ptolemaeusnak már délkörökkel felkészített golyóbisa volt légyen, látható az ő Almagestjéből; sőt a’ régiek éggolyóbisokat is készítettek. ..." [HAI.]

Gömbölyeg. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 362. "Ha egy fél ellipsis vagy ennek idomától csak kevéssé különböző görbeség, tengelye körül megfordul, az illyképen leíratott idom, vagy formáltatott test, gömbölyeg. Minthogy földünk, sarkainál belapult gömböt képez: a’ mondott határzat szerint, az is a’ gömbölyegek közé tartozik. A’ messzelátó csők hasonlót mutatnak leginkább Jupiteren és Saturnuson is; és theoriai (elméleti) okfők szerint azt állíthatjuk, hogy minden tengelye körül forgó égi test, gömbölyeges idomú." [HAI.]

-j-a.: Gravitatio, nehézelgés, nehézerő, általános nehézség. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 434. "...azon általános tünemény a’ világban, hogy minden test egymás felé törekszik , egymást a’ távolban is húzza, és pedig külső láthatlan okból. Ez nem csak a’ földön létező testeknél van ugy, hanem az égi testeknél is. Föld és hold, nap és a’ bujdosók, kölcsönösen vonják egymást, az az nehezelgenek. Ezen nehezelgés az oka, hogy a’ magason elbocsátott súlyos test függőleg hull alá, a’ könnyebb tetteket pedig a’ nagy hegytömegek észrevehetőleg elvonják függős esésekből és magokhoz húzzák. Az Atomisták, azt mondva, hogy az anyagra csak kívülről hathat az erő, nem tudják a’ nehezelgés okait megmagyarázni. A’ dynamicusok szerint az anyagnak vonszó erejében áll, mellyel minden térben, sőt az űrön át is hatnak a’ testek.
Ezen rendszer szerint az általános nehézség oka magában az anyagban van, ’s a’ közönséges tapasztalás megegyez vele. Már Anaxagoras esmeré, ’s Lucretius mondása szerint Epicurus rendszerének is állítása vala. Midőn a’ csillagvisgálás előmenetelével bebizonyodott, hogy az égi testek golyóidomuak ’s ezen idom oka keresteték, nem lehete egyebet lelni a’ nehezelgésnél, melly szerint az anyagok egyesülésre, ’s egy középpont körül telepedésre törekesznek. A’ nehezelgés törvényeit Newton találta fel. Ő fejté meg, hogy a’ nehezelgés a’ távolság önszörzetének (quadratumának) ellenviszonyában hat; hogy azon esetben, ha valamelly test több, tőle egy távolságban lévő testek iránt nehezelg, a’ siker az utolsónak tömegviszonyától függ. (L. VONSZÓDÁS.) Ezen nehezelgésből elmésen fejtetnek meg a’ naprendszerében testek mozgásai, ’s egyenetlenségök ezen mozgásokban; a’ napéj hossza egyenlőségének eltérése, a’ földtengely ingása, a’ háboritásuk, mellyeket a’ bujdosók egymásra hatások által pályáikon szenvednek ’sat.
További mivelését LAPLACE-tól (l. e.) nyeré ezen rendszer. Newton nehezelgés-elmélete (gravitationis theoriá-ja) ki van dolgozva e’ munkákban: "Principia mathematica philosophiae naturális" (London 1687) Newtontól; "An account of Sir Newton’s philosophical discoveries" (London 1748), Maclaurie-tól; "A vien of Newton’s philpsophy" (London 1728), Pembertontól; "Éléments de la philosophie de Newton mis a la portée de tout le monde" (Lausanne 1773) Voltaire-től; "Traité de mécanique céleste" Laplace-tól." [HAI.]

L-ú.[LASSÚ István]: Greenwich, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 437. "...város a’ kenti grófságban, a’ Themse déli partján, nagy tengeri ispotállyal ’s csillagvisgáló intézettel. 2120 ház. és 17,000 lak. [...] Csillagvisgáló intézetét II. Károly építtette 1675. Kitől számlállak az angol földleirók és hajósok az első déllineát (17° 40’ Ferrotól). Több jeles csillagvisgálókkal dicsekedhetik. Első volt Flamstead; ezt követte Halley, ezt Bradley, ezt Blisz és Maskelyne; a’ mostani Pond. Greenwichben áll a’ trafalgari szobor, hajókoronájával." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 573. p. Csillagászat: 37 szócikk, melyből 16-ot Albert Ferencz - aki Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írt. Kettőt Nagykállói Kállay Ferenc művelődéstörténész, nyelvtörténész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja írt. Egy Almási Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja munkája. A következő rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: 54-es számmal jelölve 3 tétel, opq. 2 tétel, r. 4 tétel, és a -j-a., op., 55., j-a-. jelzések estében egy-egy tétel. 5 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

54.: Hahn (Filep Máté), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 16. "...würtembergi echterdingeni lelki atya, ritka mechanicai lángész, Stuttgart felső kerületében Scharnhausenben született 1739. Már mint nyolcz éves gyermek kémlelé a’ nap árnyékát, s’ próbát tön egy henger-napórával, a’ nélkül hogy azt érteni tanulta volna. [...] 17 évü, a’ tübingai egyetembe ment. Itt szünidejét napórák és hangcsők készítésével, üveg-köszörüléssel ’s csővek összerakásával tölté. Egy hasonló vonszalmu ifjú társa, Schaudt, versenyezett vele. [...] Illyképen, szinte példátlan állhatatossággal, olly munkákat készite, mellyek éles elméjének ’s ügyességének legnagyobb becsületére válnak.
Ide tartozik azon csillagászi függönyös óra, melly a’ föld ’s egyéb égi testek járását, valamint szinte a’ holdét ’s egyéb hajdúkét is ábrázolja középkülségeivel (Excentricitäten); a’kis csillagászi rak-óra, melly a’ hold változásait mutatja; a’ közönséges éjnapegyenlitői napóra, melly a’ perczeket a’ nap hajtásával mutatja; egy számoló műszer; egy híg testekre nézve haszonvehető mérleg ’st.e.f. Mint hittanitó, kevesbbé volt hires. Echterdingenben, hova 1781 tétetett, halt meg, 1790. Vallásbeli csudás iratai becs nélkül valók." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajlat (inclinació). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 27-28. "A’ Mathesishen egy vonatnak valami meghatározott pont felé való irányzata. - llly értelemben vették legalább a’ régi tudákosok (mathematicus), mint Apollonins, Pappus és még egynehányan. A’ csillagtudományban pedig ezen szó olly szegletek megnevezésére szolgál, mellyeket a’ vándor és üstökös csillagoknak pályái a’ földével csinálnak. Egy olly szeglet annál nagyobb, mennél jobban eltávoztatja a’ vándor vagy üstökös csillag a’ földpályájától. A’ következő tábla minden vándorcsillag pályájának a’ földpályához való hajlását, legújabb meghatározások szerint foglalja magában: ..." Közli a Vesta, a Juno, a Ceres, a Pallas és a Hold hajlását is. [HAI.]

opq.: Hajnal. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 28. "Ezen felséges jelenet az ég keleti részén, kevéssel a’ nap felkölte előtt, szinte az, mi az esthajnal az ég nyugoti részén naplemente után nem sokára. Hogy a’ napsugárok és gőzök vagy felhők mind a’ kettő származására szükségesek, bizonyítja a’ tapasztalás. [...] Hihető, hogy a’ napvilágból, midőn ez a’ láthatárról le - ’s következőleg nagy légtéren keresztül hat, elsőben a’ kék, azután a’ sárga ’s végre a’ veres sugárok vesznek el; a’ honnét a’ nap, magán álltában fejér, alantabb sárgás, ’s a’ láthatár szélein vereses színben jelenik meg, ’s a’ gőzöket ’s felhőket hasonló sziniüekre festi. Melville legalább ("Edinb. esays", II 75) erőben tartá ezen hypothesist Newton ellen. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajnalcsillag, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 28. "...neve a’ Venus vándorcsillagnak, midőn a’ nyári hónapokban a’ nap előtt tűnik fel az égen, ’s azután a’ hajnali órákban látszik." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajnali kör (circulus v. terminus crepusculorum). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 28. "A’ természettudomány ezen nevezet alatt azon kört érti, melly, határt szabván a’ szürkületnek, közönségesen 18 foknyi mélységben a’ láthatárkör alatt, azzal egy irányban és egyközüen huzatik. Bővebben lásd e’ czikkely alatt: SZÜRKÜLET." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajnali pirosság (Aurora). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 28-29. "Egy gyönyörű tünemény, melly a’ nap felkölte előtt ’s után kevés idővel a’ keleti égen látható; hol mint igen erős narancs vagy lángsziniü fény tetszik fel. Feltetszései azonban nem mindenkor egy, sőt inkább igen különbfélék, ’s olly sok változékony környülállásoktól függők, hogy lehetetlen volna őket szóval tökéletesen előadni. [...] Tökéletes és kimerítő magyarázat ezen szép tüneményről még mind eddig hibázik; de az bizonyos, hogy a’ napsugároknak a’ levegő által különbféleképen történő megtörethetőségével igen szoros öszveköttetésben van; és a’ magyarázata végett felállíttatott vélemények közt még az leghihetőbb, melly a’ hajnali pirosságot a’ napsugárok hajlásaitól származtatja. ..." [HAI.]

KÁLLAY Ferencz: Halley (Edmund). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 49-50. "...született 1656 Londonban; eleinte nyelveket és literaturát tanult, de nem sokára felhagyván velek, egészen a’ csillagvizsgálási tudományra adta magát. Minekutána 19 esztendős korában már egy nehéz problémát szerencsésen megfejtett ebben a’ tudományban, melly szerint a’ naptól távolléteket és excentricitásokat meghatározta a’ planétáknak, 1676 elküldötte az igazgatás sz. Ilona szigetére, hogy a’ déli félgömbön vizsgálatokat tegyen. Ezen útjában sok fontos csillagászi észrevételeket tett, mellyeket azután "Catalogus stellarum australium" czimü értekezésében közlött a’ tudós világgal. Visszatértével a’ 22 évü ifjút tagjának választá a’ londoni kir. társaság ’s a’ párisi tudományok academiája, sőt az elsőnél titoknok is lön. [...]
Előre megjövendölte, hogy az 1682 feltetszett üstökös csillag 1759-ben újra meg fog jelenni; a’ mi ugy is lett. Newtontól, kinek jó barátja volt, több apró iratokat közlött a’ világgal." [HAI.]

Kállay. [KÁLLAY Ferencz]: Harrison (János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 115. "...hires angol mechanicus, feltalálója és készítője azon pontos óráknak, mellyekkel a’ hoszaságok meghatározásában élnek, szül. a’ yorki grófságban Foulby-ban 1703-ban ’s eleinte atyja mellett, ki ácsmester volt, ácsoskodott. [...] Végre egy uj próbatétele felülhaladván tulajdon várakozását is, a’ negyedik időmérő készítéséhez fogott, niellyet hat ujjnyi áltmérőjü zsebóra formában szerencsésen el is készített, mellyért 20 ezer fontsterling jutalmat kivánt a’ parlamenttől, mellyet ez még Anna királyné idejében hozott végzete szerint a’ hosszaság pontos megmérését eszközlő ’s helybehagyatandó találmányért ígért; de csak felét kapta meg a’ kitett jutalomnak, nem egészen tökéletesnek találtatván időmérője. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Helioscop (napüveg), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 170. "...egy messzelátócső, mellyel a’ nap sugarai egy egyenes (sik) táblára irányoztatnak, hogy ott a’ nap képét rajzolják le. Egy astronomiai vagy egy közönséges hollandi csőt valamivel jobban széljel kell húzni, mint sem arra szükséges, hogy a’ tárgyakat világosan és tisztán mutassa. Az igy elkészített cső azután a’ napra igazittatik, és az akkor támadó kép megette egy setét helyen felfogatik. ..." [HAI.]

54.: Hell (Maximilian), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 170. "...a’ cs. kir. bécsi egyetem csillagásza, a’ haffniai és nidrosiai tudományok társaságának, és a’ párisi kir. tudományok akadémiájának tagja 1703 szül. Selmeczben Bars vármegyei kir. bányavárosban. Még gyenge korában jeles elmetehetségeket árult el. Mint tanitó Bécsbe tétetvén által, a’ csillagvizsgálásban jártassága miatt annyira elhiresedett, hogy Európa legtudósabb csillagászai közé számláltatnék. VII. Keresztély Dánia ’s Norvégia királya, Mária Theresia engedelmével, az éjszaki földsarkhoz menendő azon tudományos küldöttség fejévé tette őt, melly a’ Venusnak a’ nap előtt leendő átmenetelét fogná megvigyázni. Hell megfelelt a’ várakozásnak, mert tiszta égen mindent figyelemre vett, feljegyzett ’s egy értekezésben 1770 Haffniában nyomtatva ki is adott.
Egész utazásának körülményes leirása, reménységen kivül, nem jött közönség elibe. Számosabb, külföldön latin nyelven megjelent munkái, a’ csillagtudomány körébe tartoznak, annak idejében jeleseknek esmertettek." Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

opq.: Herkules, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 207-212. ...a’ Görögöknél Heracles ’s Alcides is, egyike a’ görög mesés világ leghíresebb hőseinek, kiben a’ költészet az emberi tökély ideálját a’ hőskor szellemében véve, azaz:- legnagyobb testi erőt, a’ lélek és sziv azon korban esmért minden elsőségeivel párosodva ábrázolá, olly tökély-ideált, melly az emberiség boldogitására szenteli egész létét. Ember az ilyen hős, de ama’ nagy és felséges benne isteni eredetü; Hercules tehát az Istenek királyának fija, halandó anyától. [...] A’ történetmagyarázók közönségesen nem kételkednek Hercules valódi létéről; kétlik azonban, hogy egy ember, életében ennyit ’s illy módon, mint elbeszéltetik, hajthatott volna végre, nem is emlitvén az anachronismusokat, mellyek ezen történetben épen nem ritkaságok.
Ez sokakat arra bira, hogy több illy nevű hősöket vennének fel, a’ mire nem hibáznak a’ régiek bizonyságai. Varró közölök 44-nél nem kevesbet számlál elő. Cicero csak hatot vesz fel, Diodorus pedig csak hármat. Ezek közt egy indiai, egyiptomi, tyrusi vagy phoenicziai ’s egy thebai Herculest találunk, mint örökösét a’ többiek minden tetteinek. Ha megvisgáljuk azon keleti istenségek lényét, mellyeket a’ Görögök Hercules néven neveznek, valóban alig kételkedhetünk, hogy azok eredetiképen nem voltak egyebek astronomiai jelképeknél. Az egyiptomi Hercules, kinek tulajdonképen Chom vagy Dson a’ neve, Herodot és Diodor szerint ama’ 12 nagy mennyei isten közé tartozik, kik Amasis előtt 17,000 évvel 8 istenből támadtak.
Mivel tehát az Egyiptomiak 8 és 12 istenét csillagász értelemben szükség venni: könnyű kitudni, hogy Hercules tulajdonképen nem egyéb, mint productuma a’ nap járásának a’ 12 égi jegyen keresztül, azaz évkör, ’s az a’ monda, hogy már 17,000 év előtt élt, csak annyit tesz, hogy ezen idő olta divatozott a’ csillagászi kiszámolás. A’ phoenicziai Hercules, kinek tulajdonképi neve Melcarthos, hasonló származásra mutat anyja Asteria (csillagos ég) által. Hogy a’ thebai avagy görög Herculesben is sokféle emlékezetei találtatnak a’ keleti csillagászi ős képzetnek, azon nem kételkedhetünk. A’ 12 munka ezen képzet szerint nem egyéb, mint a’ nap vándorlása az állatkör 12 jegyén keresztül, melly a’ Görögök plasticus költészségében mondává lön, talám azon isteni tisztelet által, melly a’ nap ezen 12 munkáját jelképileg ábrázolá. Hebevel egybekelést már a’ régiek közül is néhányan arra magyarázák, hogy, miután körét megfutja, ismét ifjultan áll elő. ..." [HAI.]

Hermes Trismegistus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 223. ...históriai név, bizonyosat róla nem tudunk. Az Egyiptomiak és Phönicziaiak a’ betűírás és minden hasznos esmeretek és tudományok feltalálóját istenesiték alatta. Az Egyiptomiak Thot, Taant, Thoyt vagy Thent névvel is nevezték, és mint jótékony istenséget Osirissel és Isissel, kikkel egy időben élt, hasonló tiszteletben tartották. Diodor szerint a’ nagy Osirisnek barátja ’s tanácsadója volt, ő találta fel az első írásjegyeket, grammaticát, astronomiát, számvetést, földmérést, hangászságot, orvosi tudományt; az Egyiptomiak nyelvét kipallérozta, első törvényhozójok ’s vallási szokásaik elrendelője volt, első plántálta az olajfát, tanította a’ testi gyakorlásokat, ’s az életet fűszerező tánczot. ..." [HAI.]

r.: Herschel (Frid. Wilhelm). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 229-230. "...szül. Hanoverában Nov. 15. 1738, hol atyja hangmivész volt. Tőle hasonló életnemre szoritatva 14 esztendős korában egy ezrednél beállott oboistának, és 1757. Londonba ment, magát a’ muzsikában tökéletesíteni. Darlington gróf egy a’ durhami grófságban felállított muzsika testnek tette tanítójává. Midőn ez bele tanult, Leedsben telepedett meg mint muzsika mester, honnét Halifaxba ment orgonistának, ’s ezt a’ helyet a’ jobb bath-i orgonista hellyel felcserélte (1766). Angliában minden pillanatot használt a’ mathesist egész kiterjedésében tanulni, és Ferguson astronomiai munkájit olvasván, kiváltképen a’ csillagvizsgálás szeretete ébredt fel benne.
Noha Bathban a’ concerteket ő igazgatta ’s együtt is játszott, mégis szegény volt magának egy telescopinmot szerezhetni; innét arra a’ gondolatra jött , hogy maga próbáljon egyet készíteni, melly neki 1774 annyira sikerült, hogy egy maga készítette öt lábnyi reflector által Saturnus karikáját és Jujuter trabantjait vizsgálhatta. Ezt csak hamar több cső követte némellyek olly nagyok, millyen a’ földön még nem volt. Illy eszközök segítségével sok felfedezéseket ’s kiszámításokat teve. 1780 adta ki a’ hold hegyei magasságának kiszámítását; 1781. (Mart. 13.) fedezte fel azon uj planétát, melly most Uranus nevet visel, de ő azt az angol király György tiszteletére György csillagának (Georgium sidus) nevezé. III. György e’ felfedezéséért olly állapotba helyezé, hogy csupán a’ tudományoknak élhete. Ekkor Sloughba Windsor melletti faluba ment lakni. Leginkább vizsgálá most a’ ködcsillagokat és azoknak csoportjait, melly csoportokban 50.000-nél több csillagot lenni mondott.
1787 fedezett fel Uranushoz tartozó négy mellékplanetát, 1790 és 1794 ismét más négyet, miben nagyon segítette egy 1785. elkészült 40 lábnyi h., 4 1/3 láb áltmérőjü telescopiuma. Két, Saturnushoz tartozó trabantot is fedezett fel vele. [...] Egy húga, Carolina (szül. Hanoverában 1743) szorgalmasan segítette a’ visgálatokban ’s a’ vizsgálatok feljegyzésében, ki maga is több üstökös csillagot talált fel, most Hanoverában él, és 1828 a’ londoni astronomiai társaságtól arany emlékpénzt nyert. Oxford Herschelt 1786 doctorrá nevezte ki, III. György 1816 Guelf-rend vitézévé. Meghalt 1822. Aug. 25. életének 84 eszt. ..." A szócikk szerzőjét egy kis r betűvel jelölték. [HAI.]

r.: Hesperus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 233. "...Atlasnak fija vagy testvérje, a’ csillagvízsgálásnak barátja volt. Atlastól űzetvén Itáliába szaladt, mellyet innen a’ régiek Hesperiának is neveznek. A’ nép isteni tisztejetet adott neki, ’s nevéről a’ nyugoti ég legszebb csillagát nevezé, az esthajnalcsillagot, a’ Venust. (l. PLANÉTÁK). Mások szerint Venusnak és Cephalusnak fija volt, ’s szépségéért anyja nevét is viselte." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

r.: Heterosciusok-nak (egyárnyékuak) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 242. "...neveztettek a’ régieknél a’ mérsékelt éjszaki öv és a’ mérsékelt déli öv lakosi, kiknek délárnyéka a’ két pólus közül szüntelen csak egyik felé hajlik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Hold. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 299-301. "Igy nevezünk áltáljában minden másod rangú vándorcsillagot; különösen pedig és legközelebb földünk társát, melly azt a’ nap körül való futásában örökké kiséri. Hogy a’ hold homályos test, melly világosságát a’ naptól köcsönözi, arról senki nem kételkedik, mert világának változásai (l. HOLDVÁLTOZÁSAI) és a’ nap és holdfogyatkozások, ezt világosan mutatják. - Már a’ puszta szem is, de a’ messzelátócsövek még jobban bizonyítják, hogy a’ hold számos és különbféle foltokkal van pettegettetve (l. HOLDFOLTJAI). Valamint minden más vándorcsillag, ugy a’ hold is saját mozgással bir az égen, melly napnyugottól kelet felé nagy sebességgel történik, a’ miért már jókor kellett annak az emberek tudtára jönnie. ..." [HAI.]

Holdfogyatkozások: In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 301-302. "Néha történik, hogy a’ hold, egészen felhőtlen égnél és épen midőn töltekor legnagyobb fényét elérte, rögtön vagy egészen vagy résznyire eltűnik előlünk. Ezen tüneményt holdfogyatkozásnak nevezzük. Oka és folyamatja imez. A’ hold, szintúgy mint földünk, homályos test. Hogy földünk az, azt mindennap tapasztalhatjuk; mert mihelyt a’ nap láthatárunk alá szál, tüstént setét lesz; hogy pedig a’ hold is homályos test, világosságának változásai és elsetétiülései bizonyossá teszik. - Minden homályos test pedig, ha valami világ által megvilágositlatik, árnyékot vet, melly mindig a’ világossággal átellenest áll, és mellynek formája mindig a’ testéhez vagyon alkalmaztatva.
A’ hold [! Föld] is tehát árnyékot vet maga megé, és ezen árnyék csúcs formájú, ’s olly hosszú, hogy a’ holdpályán jóval tul esik. Ha tehát a’ hold, mozgásában, a’ napnak épen áltaiellenébe jön, azaz, ha megtelik, akkor a’ föld épen ezen test és a’ nap közt van helyeztetve, és így árnyéka a’ holdra esik. A’ hold tehát akkor, mivel tulajdon világossággal nem bir, a’ nap világa pedig a’ föld árnyéka miatt rá nem hat, nem látszik, avagy elsetétedik. - Ha a’ holdpálya hajolva nem volna a’ földéhez, ugy a’ holdnak mindegyik fogásánál egyszer a’ föld árnyékába belépnie kellene, és fogyatkozás épen annyi volna, mint holdtölte; de mivel a’ holdpályának hajtása vagyon a’ földéhez; azért a’ hold többnyire, felette vagy alatta megy el a’ föld árnyékának, ’s fogyatkozás csak akkor eshetik meg, ha a’ hold. midőn megtelik, egyszersmind gömbéihez is közel áll. ..." [HAI.]

Holdfoltok. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 302-303. "Már puszta szemmel is több homályos foltokat látni a’ holdszinén, messzelátócsővel pedig számos foltokat veszünk rajta észre, mellyek közül némellyek szerfeletti homályosságok, mások pedig szembetűnő fények által különböztetnek meg. [...] A’ setét foltok egyenesen fényes pontok mellé vannak helyeztetve, és többnyire változók. A’ vizsgalatokból kitetszik, hogy változásaik a’ napnak a’ hold iránt való állásával szoros öszvekötletésben vannak; mert kisebbednek, ha a’ nap a’ hold iránt nagyobb magasságra emelkedik, és mindig elfordítva vannak a’ naptól. Ebből nyilván kitetszik , hogy ezen setét foltok árnyékok.
Mivel pedig ott, a’ hol árnyék van, valami magasságnak is kell lennie, melly ezen árnyékot okozza: tehát hinnünk kell, hogy ama’ fényes foltok, mellyeknek szomszédságában az árnyékok látszanak, nem egyebek hegyeknél. Ezen vélemény bizonyos igazsággá válik az által, hogy a’ holdnak szélein domboruságok és egyenetlenségek valóban látszanak. A’ holdhegyeknél az igen különös, hogy többnyire szerlelett magasak. Találtatnak a’ holdban hegyek, mellyek 26000 lábnyira emelkednek a’ hold szine felett, ámbár ennek áltméröje csak 3/10 rész a’ főldéhez képest. A’ holdbérczek igen soknemüek. Legegyszerüebben két főosztályra lehet őket osztani. Egy pont, egy nagy hegyhát, iszonyú magasságra tornyosul fel a’ hold szine felett, és belőle magas hegyfalak ágaznak mindenfelé, mellyek, a’ mint a’ sikon kiterjednek, lassan lassan alacsonyabbodnak; ezeket hegyereknek nevezzük; vagy pedig egy nagyobb sikon egy tölcsérforma hegy áll, felemelkedett szélekkel, - ezeket karikahegyeknek hívjuk. [...]
Lábjegyzet a 303. oldalon: De ugy látszik, mintha a’ holdnak tűzokádó hegyei még most sem nyugodnának egészen; mert ha Schröter holdmappáját Heveliuséval öszvehasonlitjuk, némelly tetemes különbségeket vehetünk észre; ’s Kater nevü angol kapitány beszéli, hogy 1822 egy tűzokádó hegynek kirontását látta, valamint ezen czikkely szerzője is a’ múlt évi Septemberben éhez hasonlót vett észre a’ holdban, t. i." egy különös formájú igen tüzes foltot, melly 3 órai tartás után megint eltűnt. Hogy ez szemcsalás nem volt, abból nyilványos, hogy egynehány urak is látták azt, kik történetből épen a’ szerzőnél voltak látogatáson. [A szócikk szerzője és a holdjelenség észlelője nyilván Albert Ferenc. Egyrészt mivel e lexikon összes Holddal kapcsolatos cikkének ő a szerzője. Másrészt mivel a gellérthegyi csillagvizsgálóban ő rendelkezett kellően nagy távcsővel a jelenség részletes, hosszú ideig tartó megfigyeléséhez, sőt az oda látogatóknak be is mutathatta azt.]
[...] Hevelius , a’ legelső égvizsgáló, ki a’ holdat physicai tekintetben szorgalmatosabban megvizsgálá, első volt, ki annak foltjait a’ föld nevezetesebb hegyei, völgyei és tengereivel öszvehasonlitá, ’s a’ nagyobb foltokat azok szerint nevezte. Valamivel későbben Riccioli azt javalá, hogy a’ hold foltjai inkább a’ leghíresebb philosophusok és lermészetvisgálók után neveztessenek, melly javalat lassanként egész Európában elfogadtatott. A’ régiebb égvizsgalók közül legkivált Hevelius, az ujabbak közül pedig Mayer Tobias és főként Schröter János vették a’ holdat vizsgálataik fő tárgyául; ’s az utolsónak "Selenotopgraphische Fragmente" czimü nagy munkája minden más efféle munkát felette nagyon felülmúl. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Holdingása. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 303-304. "Vizsgálatokból tudjuk, hogy a’ holdnak mindig ugyan azon egy oldala vagyon a’ föld felé fordítva. Szorgalmatos vizsgálások egyszersmind azt is mutatják, hogy a’ hold ezen oldala időszakosan odébb mozdul valamivel. Látszik t. i. hogy a’ közepében helyezett foltok majd közelitnek az oldal széleihez, majd eltávoznak tőlök; valamint a’ széleken álló foltok is majd el-majd ismét fel tűnnek. Ezen mozgása a’ hold látszó félgolyójának, neveztetik a’ hold ingásának. Galilaeus, ama’ híres égvizsgáló, volt legelső, ki e’ mozgást észrevéve, de ő ezen észrevételét csak szemcsalódásnak tartotta. Későbben Hevelius, Riccioli és többen is tapasztalták- azon tüneményt; de noha valóságán nem kételkedének, mindazáltal okát kitudni csak híjában törekedtek.
A’ nagy Newton itt is az első volt. Ő fejté meg ezen ingás okát szépen és tisztán. Az t. i. ennek a’ forrása , hogy a’ hold, a’ maga tengelye körül való forgását egyenlő a’ pályájában valót pedig egyenetlen sebességgel végzi. [...] Ezen egy ingáson kivül, melly, (mivel csak a’ foltok hosszaira vagyon befolyása, hosszbeli ingásnak (libratio in longitudinem) neveztetik) még más is vetetik észre. [...] szélességbeli ingásnak (libratio in latitudinem) nevezzük. ..." [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Holdképek, holdmappák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 304. "...mellyeken a’ holdtányér minden foltjaival, a’ mint látszik, le van képezve. Az első holdképet Galilaeus adá ki 1610, de ez az ő látó eszközei tökéletlensége miatt, igen hibás és hijányos volt. ..." [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Holdkör, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 304. "...egy 19 évü korszakasz, mellynek elmultával a’ nap és a’ hold ugyan abban a’ helyezetben vannak egymás iránt, a’ mellyben az előtt 19 esztendővel voltak; ugy hogy tehát a’ hold ujulásai és áltáljában változásai is ugyan azon napokra esnek megint, a’ mellyekre ezen korszakasz kezdetekor estek. Az Évrendtudomány a’ holdkörnek igen gyakran és sikeresen veszi hasznát; mert ha valamelly holdujuiásnak a’ napja tudva van , a’ holdkör segedelmével igen könnyű tudhatni, mellyik esztendőben esik a’ holdujulás megint ugyan azon napra. P. o. 1833 esztendőben Januarius 11-kére esett holdujulás, 1852 be is tehát megint ugyan azon napra fog esni az uj hold ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Holdnap, hónap. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 305. "...azon idő, melly alatt a’ hold egyszeri forgását végzi az égen. Mivel pedig forgását több szempontból tekinthetjük, azért a’ holdnapok is különbfelék. Nevezetesen ötfélét különböztetünk meg, t. i. a’ sidericus, a’ synodicus , a’ periodicus, az anomalisticus és a’ gömbholdnapot. ..." [Jelenleg a harmadikat tropikus hónapnak, az ötödiket drakonikus hónapnak nevezzük.] [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Holdrajzolat (selenographia), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 306. "...a’ hold természeti mivoltának leírása. A’ HOLD és HOLDFOLTOK czikkelyekben minden el van mondva, a’ mi e’ részben röviden és nehéz számvetések nélkül elmondható. Itten csak az említetik, hogy a’ tudós Schröter, és a’ legújabb időkben Lohrmann, a’ holdnak physicai mivoltáról igen becses munkákat adtak ki, mellyekben nem csak leíratik a’ hold physicai mivolta, hanem a’ mellyék számos rézmetszetekkel is vannak ékesítve, a’ hold valamennyi nevezetességeit előterjesztőkkel. Schröter munkája kétség kiviül legbecsesebb minden efféle munkák közt, mert ezen érdemes tudós sok esztendeig visgálta a’ holdat. Lohrmann munkája még nem jött egészen ki, de ha az egész ollyan lesz, mint az első része, melly 1826 jelent meg, ugy igen pompás lesz a’ munka.
Schröterének ez a’ czime: "Selenotopographische Fragmente zur genauern Kenntniss der Mondfläche, ihrer erlittenen Veränderungen und Atmosphäre etc." (Lilienthal 1791-1802 2 köt. 4 rét), 75 nagy réztáblát foglal magában. Lohrmann munkájának a’czime ez: "Topographie der sichtbaren Mondoberfläche etc." [HAI.]

Albert. F. [ALBERT Ferencz]: Holdtáblák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 306. "...ollyan táblák, melly ek a’ holdnak az égen való mindenkori helyét előre felvetve, magokban-foglalják. Ezen táblák igen szükségesek és hasznosak; mert a’ hold, főként a’ tengeren hajózónak vezére, és geographiai meghatározásokra igen helyes eszköz. - Felvetésök igen akadályos és nehéz, vagy fáradságos inkább. Mayer Tob. készítette a’ legelső jó holdtáblákat, és ő utána Burkhardt és Bürg, igen tudós égvizsgálók. Bürg táblái felülhaladják a’ többieket." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Holdváltozásai. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 306-307. "...a’ megvilágositatott holdtányérnak váltólág való idomai. - Ezen változásokat az ő különböző helyei okozzák, a’ mellyekben vagyon, mig elvégzi a’ föld körül való forgását. A’ mint tudva van, a’ hold most megtelik, majd elfogy ismét; majd sarló forimáju, majd negyedrész. Fő kútfeje ezen viszontagságoknak az , hogy saját világossága nincsen a’ holdnak. Mikor a’ hold a’ nappal öszveérkezik (conjunctioban van vele), egész homályos oldalát a’ föld felé forditja, és azért nem látszhatik. Ekkor nekünk Holdujságunk vagyon. [...] Hét nap múlva az egybeérkezés után, a’ hold utjának negyed részét elvégzi. Most már a’ megvilágositatott oldalának felét látjuk; és ezt nevezzük első negyednek.
Tovább mozogván pedig, mindig nagyobb nagyobb részét látjuk az ő világos oldalának; ugy hogy mikor fele útját elvégzi, és a’ nappal épen általellenben áll, azaz 180 foknyira tőle: akkor az egész megvilágositatott oldala felénk vagyon fordítva, és tele szinnel látjuk fényleni. Ez az egybeérkezés után 14 nappal szokott megesni. Ezen phasis neveztetik holdtöltének. Megtelése után jobbra fordul, és a’ világos részét mindig jobban jobban elfordítja a’ földtől, ugy hogy ez időtől 7 nap múlva, ismét egy negyed résznek látszik. E’ neveztetik utolsó negyednek. ..." [HAI.]

Horoscop, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 329. "...olly mathematicai eszköz, mellyen a’ napok ’s éjek hosszaságai vannak feljegyezve. A’ csillagjóslók valamelly ember születésénél a’ csillagok állását határozák meg általok. Ezt születési helyzeteknek nevezek, nagy befolyásuaknak tárták az emberek tetteire és jó vagy bal szerencséjére." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

r.: Hossz (földleirási), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 335. "...az egyenlítő vagy valamelly párhuzamos kör fokai, perczei, másodperczei szerint megmért távolsága egyik délvonalnak a’ másiktól, melly elsőnek vetetik, vagy két pontnak távolsága kelet és nyugot felé, vagy nyugotról keletre, párhuzamos körön megmérve. Akarmelly ponton keresztül vonassék az első délvonal, mind egy, csak hogy mindenkor meg kell azt jegyezni. Előbb többnyire Ferro szigetén keresztül vonatott az; a’ Francziák a’ párisi csillagvizsgáló tornyon, az Angolok Greenwichen, a’ Poroszok Berlinen keresztül vonják. Némelly földleirók 180° számlálnak nyugot ’s épen annyit kelet felé; mások ellenben a’ hosszat nyugotról kelet felé számlálják az egész egyenlítőn keresztül 360°-ig. [...]
- Astronomiai hossz, vagy valamelly csillag hossza, azon ive az eclipticának, melly a’ tavaszpont ’s a’ csillag szélességköre között vagyon; itt nyugotról kelet felé megy a’ számolás, az előadás pedig az ecliptjca jegyei szerint tetetik. Megtalálni valamelly csillag hosszát annak egyenes felszálása ’s elfordulásából is. Ezen hossz az AEQUINOCTIUM (l. e.) előhaladása által változást szenved." [HAI.]

Albert. [ALBERT Ferencz]: Hosszintézetek (Bureau de Longitudes), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 335. "...országos és közönséges intézetek, mellyeknek az a’ czélja , hogy geographiai és astronomiai határozásokat, lehető legnagyobb mennyiségben csináljanak és gyűjtsenek, főkép ollyanokat, mellyek a’ hajókázás megjavitására vagy szükségesek vagy hasznosak. Ezen intézeteknek hires égvizsgálók az elöljáróik, kik vizsgálataikat és felvetéseiket évenként vagy Évkönyvben vagy hajókázási Almanachban köz tudatra bocsátják. Ez előtt két olly intézet volt Európában, egyik Parisban, másik Londonban; de ez az utolsó elmúlt, ugy hogy most csak a’ párisi áll fen." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

-j-a.: Huygens (Christian). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 379-380. ... mások szerint HUYGHENS, vizsgálódó ’s feltaláló a’ szám, természet és csillagtndományban, Huygens Constantin költő fija, szül. Haagban 1629. [...] A’többek közt neki köszönhetni a’ függöny használását az óráknál. mellyet, e’ híres munkában ír le: "Horologium oscillatorium" (Paris 1673), nem különben a’ cycloidiának az órafüggönnyel nagy összeköttetésben lévő tulajdonit. Földmérői leleményit igen okosan használá a’ mechanicára. A’ nehéz testek mozgását az elébe irt uton, szorgalmatosan vizsgálá, egy időben Wallissal és Wrennel (1661) kitanulá az ütődés okozta mozgás elméletét, mellyben a’ lóbálás középpontjának feladatat megfejté; a’ középponti mozgás törvényeit is kitanulta. Az opticában is hires volt, elméletet ada a’ sugárokról.
Érdemeket gyűjtött a’ csillagászság mezején is sok alapigazság megerősbitésével, önkészitette telescopok által szorosban megvizsgálá Saturnus idomát, gyűrűjét, ’s ezen bujdosó negyedik holdját feltalálá. Munkáji 3 gyűjteményben jöttek ki : "Huygenii opuscula posthuma" (Leyden 1707); "Opera varia ed. J. A. s’ Gravesande" (1724, 4 rész); "Opera reliqua etc." (Amsterd. 1728, 2 köt. 4). Meghalt Haagban 1695." [HAI.]

op.: Hyadok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 380. ...nymphák, Ovid szerint Atlas és Aetna, mások után pedig Cadmus vagy Erechtheus leányai; számok különbözőleg adatik. Oroszlán által szétszaggattatott testvérek, Hyas, halálát olly szakadatlanul siratták, hogy az istenek, szánakozásra inditatva, égbe vonnék őket fel, hol a’ bika fejében az esmeretes csillagzatot képzik, ’s még ma is egyre sirnak. Leghihetőbb, hogy ezen csillagok a’ görög [...], esni, szótól vették nevezetjeket, mert fel- és letűntökkor rendszerint eső szokott következni, innét szomoruaknak, esőhozóknak is neveztettek (latinul Suculae), a’ mi későbben ezen mesére nyujta alkalmat. Néhány költők a’ Hyadokat és Plejádokat egymással fel is cserélték." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Idő, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 399-400. "...az a’ közönséges viszony, mellyben állnak minden észrevehető dolgok, a’ mennyiben azok származnak, virágzanak és elenyésznek. [...] - Hogy az egyes dolgok és történetek következését és tartását az emberi szükséghez képest megmérhessék, azon égi testek nagy és szüntelen egyforma mozgásait vették fel mértékül, niellyek a’ földdel legközelebbi egybeköttetésben állanak; innen van a’ physicai vagy astronomiai idő. llly időmértéket nyújt t. i. nekünk maga a’ természet, az égboltozatnak mindennapi ugylátszó megfordulása, azaz, a’ mi földünknek a’ maga tengelye körül való megfordulása által. Ez adja a’ CSILLAGIDŐT (l. e.). De a’ polgári életviszonyokra nézve a’ csillagidő időmértékül fontos okoknál fogva nem szolgálhatott. E’ végett a’ napidőt kellett felvenni.
Ámbár már ez nem egyenlő, és sem a’ csillagidővel, sem azon idővel, mellyet az óra előad, szorosan meg nem egyezik; mindazáltal ezen hibán segítenek az időegyenlités által, mellynél fogva a’ valóságos napidőt közép napidővé változtatják. (L. IDŐEGYENLÍTÉS) ..." [HAI.]

55.: Időegyenlítés. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 400. "..., a’ közép és valódi napidő között való különbség. Képzeljünk a’ valódi naphoz (hogy ezen homályosb tárgy könnyebben megvilágositassék) egy másik (közép) napot, futópályául az egyenlítővel bírót ’s ezen egyidomu gyorsasággal futót. Ez mutatna középidőt, megegyezve a’ mi jól járó zseb és függönyös óráinkkal, mig a’ mostani naputon szaladó igazi nap, melly változó sebességet tart, az igazi időt teszi, a’ jól készült napóra által jelelttet. Innét időegyenlités más szavakkal a’ nap közép és valódi emelkedésének különbözése, melly magyarázatot érteni kell, megfontolva, hogy a’ valódi nappal együtt culmináló (tetőtérő) egyenlitőpont amannak igazi egyenes emelkedetét határozza meg. Vö. a’ többi csillagászi munkák közül, Bode "Sternkunde" (3 kiad. Berl. 1808) czimű munkáját."
Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 55-ös számmal jelölték. [HAI.]

j-a-: Időmérő (Chronometer) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 402. "...mind azon eszköz, melly a’ szakaszokra osztott idő egyes szakaszait mutatja. Minden óra időmérő, de különösen ennek mondathatik a’ tengeri óra, melly egy Angolhonban feltaláltatott ’s igen pontosan készített neme a’ perczóráknak, az Angoloktól "Stoph-Wath"-nak mondatik, ’s a’ geogr. hosszaság meghatározására szolgál. A’ jó időmérőnek havakig is csak néhány perczet vagy legfelebb minutát (hatvanodot) szabad hibáznia." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

54.: Inchoffer (Menyhárt), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 421. "Kőszegen szül. 1584. Eleinte a’ törvényt tanulá, de ezzel utóbb felhagyott ’s az egyháznak szentelvén magát, Komában a’ Jesuita rendbe lépett. Későbben Messinába küldetek, ’s itt egy ideig a’ bölcselkedést, szám- és hittudományt tanitá. Végre lemondván ezen hivataláról, hogy annál inkább tudományos dolgozásainak élhessen, Milanóba vonta el magát, hol 1598-ki Sept. 28. múlt ki. Számos, latin nyelven irt vallásos, csillagtudományi és történetirati dolgozásai közül a’ következőket említjük meg: "Examen thematum coelestium variorum astronomorum usque ad Tyehonem". "Theoretica planetarum". Annales Ecclesiastici Regni Hungariae" (Roma 1644, félr.) mellynek azonban csak az első része jött ki, az 1050-ik évig terjedő.
Maradt egy kézirata, mellyre a’ hires Desericius "Initia et majores Hungarorum" czimü munkájában gyakran hivatkozik." Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

Albert Fer. [ALBERT Ferencz]: Ingadozása a Föld tengelyének (nutatio, deviatio). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 432. "Ezen szavakkal a’ föld tengelyének azon kis és időszakaszos (periodicus) mozgását fejezzük ki, melly a’ holdnak a’ shpaeroida idomu földre való behatásának következésében történik. A’ hold okozza t. i. leginkább az éjnapegyenlitőknek szünetnélküli előhaladását, de az ő hatása nem lehet egyenlő minden esztendőben, mivel (a’ midőn pályájának gombjai lassan lassan visszafelé kerengenék, és ő maga majd továbbra mint a’ nap, majd kevesebbre távozik az egyenlítőtől) pályájának helyezete is folyvást változik.
Ez által történik, hogy azon szeglet, mellyel a’ föld tengelye a’ föld pályájával formál, és így az Ecclipticának hárántsága is, némelly ingadozásokat csinál, mellyek azonban 9 másodperczet soha felül nem haladnak, és egy 18 évi periódusba foglaltatva vannak. Ezen időszakasz alatt a’ földpályának gombjai (gomb, nodus), napkeletről napnyugot felé történő mozgásokban, egyszer kerengik be az eget egészen, és a’ földnek tengelye egy kis (18 m. p. tevő) kört ir le a’ valódi sarkok körül. ..." [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Irányszeglet (parallaxis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 457. "...azon szeglet, mellyet két, ugyan azon tárgyhoz, de különbféle pontokból húzott látvonat egymással formál. [...] Ezen szegletnek főként a’ csillagtudomány veszi hasznát; minthogy belőle a’ csillagok távollétére következtet. Mi tudniillik minden égi testet a’ földnek különb- és sokféle pontjaiból nézhetünk, ’s ehez és a’ testnek távollétéhez képest az ő helyezete is különbféle az égen. Az égvizsgáló pedig közönségesen magát a’ földnek középpontjába helyeztetve képzeli , a’ csillagok helyeit ezen ponthoz képest felveti , és az igy meghatározott helyeket valódi helyeknek nevezi, ellenében a’ tetsző helyeknek, a’ mellyeket a’ földszínéről valóban vizsgálja. [...]
A’ magasságbeli irányszegletből pedig a’ láthatárit számvetés által könnyü megtudni. - A’ most mondott irányszegleteken kívül, mellyeket áltáljábané napkénti irányszegletnek szoktak nevezni, még ugy nevezett esztendei vagy évi is vagyon. Az utolsó alatt általányosan azon különbséget értjük, melly valamelly csillagnak a’ napból és a’ földből látott helyezetében találtatik; szoros értelemben pedig azon szegletet, mellyet a’ földpálya áltmérőjének végpontjaiból valamelly állócsillaghoz képzelt látvonatok képeznek egymással." [HAI.]

Jelek, characterek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 521. "...bizonyos bélyegek valami tárgy vagy megfogás megjegyzésére. A’ chinai irás tiszta jelirás, melly minden tárgyat vagy megfogást különös jegy által tesz ki. Mi is némelly tudományokban, rövidség vagy meghatározottság végett, bizonyos jeleket használunk, p. o. A) Csillagászijelek : Nap; Hold; Föld; Mercurius; Venus; Mars; Vesta; Juno; Pallas; Ceres; Jupiter; Saturnus; Uranus. A’ napút tizenkét jelei: kos; bika; kettős; rák; oroszlán; szűz; mérték; scorpio; nyilas; bak; vizöntő; halak. B) Mathematicai, számvetési ’stb. jelek: ..." Számítástechnikai okok miatt az idézetből magukat a jeleket kihagytuk. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 596. p. Csillagászat: 26 szócikk, A következő 7 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: opq 2 tétel, 54-es számmal jelölve 3 tétel, -rio- 1 tétel, -j-a. 5 tétel, lm. 1 tétel, -h- 1 tétel, és X. 1 tétel. 12 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

opq.: Kalendáriom, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 7-11. "...az idő elosztása évek, hónapok, hetek és napokra; különösen pedig ezen elosztás feljegyzése. A’ régi Romaiaknak nem lévén olly időjegyzékek, mint nekünk, a’ pontifex maximus minden hónap első napján kikiáltá a’ hónapot a’ benne eső innepekkel és az uj holddal (calare); innét Calendae és Kalendárium. Az idő első elosztásaira a’ természet visszatérő jelenetei nyújtanak alkalmat. Az egész csillagos égnek ’s vele a’ napnak látszató naponkénti megfordulása a’ fold körül, szülé az idő napokra osztását.
De mivel a’ napok száma nagyon megszaporodott, csak hamar szükségesnek tartaték valamelly nagyobb időmérték, melly több napokat foglalna magában, illyent a’ hold változásaiban találtak; midőn azt minden 29-30 nap alatt visszatérni szemlélnék, ’s igy támadt az időnek már nagyobb elosztása hónapokra. Hanem hosszabb idő múlva ezt is nagyon öszvehalmozódottnak láták, ’s ennél fogva még nagyobb időmértéket tartanak szükségesnek. Ezt a’ napnak a’ naputon tetszető esztendőnkénti megfordulásában a’ föld körül találák. Különbféle, alább bővebben említendő tévedések után azt a’ tapasztalást tevék végre, hogy a’ nap ezen látszató útját 365 napnál valamivel több idő alatt befejezi, ’s ezen időközt napévnek vagy csupán évnek nevezek, melly ismét az előbbi időmértékek szerint, hónapok és napokra osztatott. ..." Naptártörténet. [HAI.]

Kelet vagy keleti táj, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 118. "...az ég azon tájéka, hol a’ csillagzatok feltűnnek. Keleti pont az egyenlítőnek átmetsző pontja a’ láthatár ral az ég azon helyén, hol a’ csillagok kelnek. Egy a’ 4 sarkalatos pontok közül, mellyek a’ világ vagy ég 4 tájékát határozzák meg, ’s á’ hajósoknál keleti pontnak vagy keletnek neveztetik. Az ezen pont irányában fekvő tájék a’ keleti tájék. Az éjnapegyenlőség napjaiban, azaz Mart. 21 és Sept. 23 körül épen a’ keleti ponton kel fel a’ nap, ’s épen a’ nyugotin megy le. Az év minden más napjaiban nyáron a’ keleti ponton tul éjszak felé , télen pedig innen, dél felé kel. A’ leghosszabb napon felkelési pontja legmesszebb van éjszak felé, a’ legrövidebben pedig legtávolabb dél felé.
Ez a’ mindenkori távozás a’ csillagzatoknál kelettávol-nak hivatik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Kepler (János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 167-169. "...mathematicus és csillagvizsgáló, kinek a’ csillagvizsgálás tudományja, mostani kimiveltségének nagy részét köszöni, szül. Weil hajdani birodalmi városban Würtembergben 1571, nemes nemzetségből véve származását. Atyjának (fogadós) szegénysége és mindig változó sorsa, volt oka nevelése elmellőztetésének ’s ifjúsága borult napjainak. Még is annyira vitte 18 évében, hogy atyja halála után a’ maulbrunni klastromoskolát elhagyhatá, ’s a’ tübingai egyetembe mehete. Itt az akkori kiszabott rend szerint először philosophiát és matheniamaticát tanult, azután theologiát. Mellesleg követé kedvencz hajlandóságát a’ csillagvizsgálás iránt, melly tudományban akkor főkép a’ világtestek mozgása természeti okainak vizsgálása foglalatoskodtatá.
Tübingából (1593) Graetzbe Steierországban mathematica ’s morál tanítójának hivatott, hol csillagászi vizsgálatait folytatá. A’ vallási szabadság végett Magyarországba vonult, de egy idő múlva ismét visszatére. Az alatt Tycho de Brahe csillagvizsgáló Németországba jött, kinek esmeretsége Kepler sorsára fontos befolyással volt. Elhatározá t. i. hivatalát elhagyni, ’s Prágában Tychoval, az akkor uralkodó Rudolf császárról neveztetett rudolfi táblákat készíteni, mellyeket mindazáltal csak 1626 nyomtattata ki Ulmban. [...] "Kepler" igy szól Lalande "az astronomiában szintolly híres azon felette éles elmével tett alkalmaztatásról, mellyet Tycho számos vizsgálatiból (mert ő maga nem volt vizsgáló) eszközle, mint a’ dán astronom olly sok eszközök gyűjtéséről." A’ planéták forgásának Kepler által azon vizsgálatokból származtatott törvényei, a’ csillagvizsgálás tudományában Kepler három törvénye (reguláé Kepleri) név alatt esmeretesek, ..." [HAI.]

Kerekben forgás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 174. "Tudjuk földünkről, hogy 24 óra alatt egyszer forog kerekben; a’ napon ’s többnyire minden egyéb fő és mellékplanetákon a’ kerekben forgás szinte észrevetetett, ’s ugyan azt a’ többieknél is legnagyobb hihetőséggel lehet következtetni. A’ világtestek ezen forgásánál pontjaik, kivévén a’ tengelyben fekvőket, körülök kisebb vagy nagyobb köröket formálnak, míg maga a’ tengely nyugvásban van. - Hogy a’ föld kerekbenforgása tökéletes egyformasággal következik, tanítja az álló csillagok vizsgálása." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Kerekhatod (sextans). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 174. "...szegletmérő eszköz; egy réz körív darabjából áll, mellynek felosztott szélére 60 fok vagyon pontosan feljegyezve. Közönségesen minden fok el van perczekre is osztva, ’s egy nonius segítségével 30 másodpercznyi kisebb osztályt is lehet nyerni. Ezen eszközön, melly nem áll alapon, hanem szabad kézzel igazgattatik, két vonalazó van; az egyik a’ köriv középpontján erősen áll, a’ másik olly formán mozdítható, hogy az első vonalaséval a’ felosztott köriv minden szeglete alá lehet helyezni. Oda, hol a’ vonalazóknál a’ tárgydioptra vagyon, függőlegesen álló tükör van alkalmaztatva, mellybe a’ nézendő szegletnek egyik irány pontja visszaverődik.
Az áltellenben lévő vonalazón messzelátó vagyon, mellyen által a’ fokokban meghatározandó szeglet oldalai nézetnek. A’ cső előtt 3-4 színes üveg vagyon, mind egyik különös rámában ’s egy középpont körül mozgathatólag, a’ szemnek a’ napfény ellen kímélése végett. Nehéz ezen öszvetett eszközről világos megfogást adni, a’ nélkül, hogy a’ szükséges figura ábrázolatban előterjesztessék. ..." [HAI.]

Kereknegyed (quadrans), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 174-175. "...csillagvizsgálói eszköz, melly az éggömb legnagyobb köreinek megmérésére használtatik, hogy így a’ csillagok magassága ’s távolsága az agytól meghatároztassék. Negyednek azért neveztetik, mivel egy körnek negyed részét, vagy 90 foknyi körkimetszet ívét teszi. Ezen 90 fok kisebb részeivel együtt fel vagyon reá jegyezve. Továbbá vannak ezen eszközön dioptrák (nézrések) egy vonalazóra, vagy ugy nevezett alhidadára alkalmaztatva, ’s ezek azon csillagra irányoztatnak, mellynek magassága vagy távolsága az agytól megméretendő, ’s így a’ felosztott szélen (limbus) a’ megfelelő fok-mennyiséget megmutatják. ..." [HAI.]

Kereknyolcad (oktans), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 175. "...csillagvizsgálói szerszám, melly a’ körnek fokokra ’st. részekre elosztott nyolczad részéből áll, ’s a’ csillagtávolságok kiszámítására szolgál; de most kevéssé használtatik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

opq.: Kerekszám (cyclus), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 175-176. "...az évforgás egyformán visszatérő sora. Ilyen évsorokon vagy kerekszámokon nyugszik az időszámolás, ’s kivált a’ kalendáriom. A’ mi közönséges napévünk , melly mindig a’ napnak az ecliptica ugyan azon pontjához való visszatérése által határoztatik meg, 52 hetet ’s 1 napot foglal magában, ’s szökőévben még egyet ezen kivül. így tehát különböző esztendőkben az év ugyan azon napja nem eshetik a’ hét ugyan azon napjára, hanem mivel például 1814 szombattal kezdődött, azért 1815 vasárnappal, 1816 hétfővel, 1817 pedig, mivel szökő év volt, nem keddel , hanem szerdával kezdődött.
Ha csak közönséges éveket számlálnánk, világos, hogy minden 7 év. multával ugyan azon nappal kezdődnének az évek, mint 7 évvel előbb, vagy a’ mint mondani szokás, minden 7 év múlva ugyan azon rendben térnének vissza a’ VASÁRNAPI BETŰK (l. e.). De mivel minden 4-dik év szökő, azért az előbbi rend csak 4 x 7 azaz 28 év múlva térhet vissza. Egy illy 28 éves időköz napkerekszámának neveztetik, ’s arra való, hogy megtudhassuk akarmelly év Jan. 1-je micsoda napra esik. ..." [HAI.]

54.: Kéry (borgias) Ferencz. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 195-196. "Zemplénvármegyében született, ’s a’ Jesuitarendbe állván sok ideig tanítói hivatalt viselt. Ettől üresen maradt idejét nagyító csők készítésére, a’ mihez igen jelesen értett, és tudományos dolgozásokra forditá, ..." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

54.: Kétárnyékuak. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 197. "Kétárnyékuak a’ forró égöv lakosai neveztetnek, kiknek árnyéka, minthogy a’ nap az ő tetőpontjukon megy keresztül, majd éjszak, majd pedig délfelé esik." Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

-rio-: Ködcsillagok, ködfoltok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 258. "...bizonyos fejér felhőcskéhez hasonlító apró foltok, mellyek a’ csillagos égen vetetnek észre, ’s mellyek, messzelátó csővel visgáltatva, háromféle különbözést mutatnak. Vagy egyes, felhőbe burkolt csillagok ugyan is, vagy apró csillagcsoportokból képeztetnek, vagy nem mutatnak egyebet világossághoz hasonlitólag fénylő ködnél. A’ két utóbbi teszi a’ tulajdonképi ködcsillagokat, mellyeket a’ csillagvisgálók veszteglő csillagrendszereknek tartanak, millyenek a’ végetlen világtérben számtalanon lehetnek.
Herschel sokat foglalatoskodott az ő visgálásokkal, s feljegyzé őket "Catalogue of one thousand new Nebulae" (Lond. 1786, 4) czimü munkájában. Ő nem tartja mindnyáját csillagcsoportnak. Szám szerint mar mintegy 2000 esmertetik. Jelesen értekezik rólok Bode "Anleilung zur Ktnntnisz des geslimlon Himmels" (9 kiad. Berlin 1823)." [HAI.]

-j-a.: Kőeső. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 258-259. "Régente bizonyitaték, utóbb tagadtaték, az ujabb időben ezen esetek hirdetik valóságát. Jun. 16. 1794. este 7 óra tájban Siena vidékén egy hosszas-kerekded, magányos, setét, szokatlan tekintetű felhő jelent meg, és hamarjában sok tüzes, salakidomu kő hullott le irtóztató villámlás és dörgés alatt , míg egyszersmind füst és köd tört elő a’ felhőből. Némellyek néhány fontot nyomtak ’s réfnyire hatottak a’ földbe. [...] Angol ujságokban egy 56 fontos kőről van tudósítás, melly Dec. 13. 1795. Woldnewtonban Yorkshireben nagy zajjal esett le, ’s 18 - 20 hüvelyknyire ment a’ földbe. [...] Még ujabb tudósítás van a’ frankhoni Ornedepartementból Apr. 23ról 1803.
Biot, ki az uralkodástól megbírva visgálá meg a’ dolgot, jelenté, hogy 15 franczia mértföldnyi átmérőjű vidéken látszattak nyomai a’ tüneménynek. [...] Allórészei, mint a’ többi légköveknél, kova és talakföld, vas, nickol és kénkő voltak. A’ kőeső eredetének módjáról, okairól stb. csupán feltéteményink vannak , a’ dolog valójának esmeretétől még jól távol vagyunk. Valamint nem tudjuk, mint ered (és bizonyosan ered naponként) az arany, ezüst, gyémánt: ugy nem tudjuk, mint erednek a’ levegőbeli kövek. - Némellyek a’ holdból hullóknak vitatják őket, mások örök idők olta létezőknek ’s a’ légüregben keringőknek, utóbb a’ föld gőzkörébe jutván meggyulóknak ’s leesőknek." [HAI.]

lm.: Kompasz, Boussole. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 271-272. "Ezen eszköz segedelmével az oczeánon mindenfelé hajózhatni, holott a’ régiek, a’ nap és csillagzatokon kívül egyéb útmutatóval nem birván, minthogy ezeket az idő változása gyakran láthatatlanokká teszi, a’ tengerparttól nem messze távozhatták el. A’ kompasz feltalálóját ’s feltalálása idejét nem lehet pontosan meghatározni. Némellyek Flavio Gioját, mások Girit Amalfiból Nápolyországból nevezik annak, ’s az időt a’ 14dik század elejére teszik; de vannak bizonyságai annak, hogy a’ mágnestűnek, éjszak felé mutatási tulajdonsága már sokkal előbb esmertetett Európában, ’s hogy a’ kompasz forma készület Francziaországban már a’ 12dik században Marinette nevet viselt.
A’ tengeri kompasz lebegő helyezetét az Angoloknak köszönjük, a’ Hollandiaknak pedig a’ világtájak helyes neveit a’ szélrózsán. Az első téritő papok Chinába érkeztekkor már ott találák a’ mágnestűt. Létalapos része minden kompasznak a’ tengelykén szabadon lebegő mágnestő. [...] Angliában nem régiben egy uj készület találtatott fel, ’s az orosz marinánál már be is vetetett, melly a’ rózsa tőjét a’ hajón lévő vasmivek befolyása ellen állítólag biztosítja. Erről azonban szinte ugy be kell várni a’ közelebbi tudósítást, valamint az Angolok utolsó éjszakföldsarki expeditioja alatt észrevett anomáliákról, mellyeknek a’ tengeri kompasz mágnestője a’ földsarkhoz való közeliléskor alá vagyón vettetve. A’ szélrózsa leirása ’s rajzolata Bode "Sternkunde-"jében előfordul (Berlin 1808, 2. kiad. 2d. köt. 799 ’s köv. §.)." [HAI.]

-h-: Kopernicus (Miklós). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 286-288. "szül. Thornban a’ Weichsel mellett 1473 Febr. 10., hol atyja 10 évvel az előtt polgár lön; hihető, hogy ezen nemzetség westfaliai származásu. Anyja, az ermelandi püspöknek, Waisselrodnak, ki Altennek nevezteték, testvére volt. K. a thorni oskolából Krakauba ment az orvosi tudományok hallgatása végett, mellyekben doctorrá is lön. Egyszersmind a’ mathematicát és astronoimát is tanulá. Peurbach és Regiomontan, Európában az astronomia helyreállítójinak nevei, felgerjesztek csudálkozását, ’s ezeknek dicsősége hasonló iparra serkenté. 23 éves korában Olaszországba ment, hol a’ mivészetek és tudományok, a’ byzantiumi császárság ledöntése után, virágozni kezdenek.
Bolognában Dominicus Mariánál hallgatá az astronomiát, kinek megbízottja is lett. 1500 a’ mathematicát nagy tetszéssel tanítá Romában. Romából visszatért hazájába, hol őt nagybátyja a’ frauenburgi káptalanhoz helyhezteté. [...] Kopernicus kétségbe hozá, hogy az égi testek mozgásai olly zavartak és szövényesek volnának , mint Ptolemaeus világrendje tanítja; mert a’ természet egyszerű törvényeket követ, ’s ezen törvények feltalálása után , ezen szövényes jelenetek is egyszerűbb magyarázatot nyerendenek. A’ régiek írásaiban feltalálá, hogy már Nicetas, Heraclides, és Ecphontus is gondolkozlanak a’ föld mozgásáról, noha igen felületesen. Ez őt további gondolkozásra serkenté. A’ samosi Aristarchus azon állítását, hogy a’ föld görbe körben forog a’ nap körül, ’s e’ mellett naponként ön tengelye körül is, K. nem esmeré, minthogy az Archimedes "Arenario"-jában találtatik, melly későbben nyomatott le Velenezében. [...]
Kopernicus kifejti rendszerét III Pál pápának ajánlott halhatatlan munkájában "De orbium coelestium revolutionibus libri VI." [! De revolutionibus orbium coelestium libri VI.] (Nürnb. 1543 fol.; későbbi kiadás Basel 1566, és Amsterdam 1617). Ezen fő munkáján kivül bírunk Kopernicustól még egy illy czimüt "Astronomia instaurata" hat könyvben [! Ez tulajdonképpen a De revolutionibus 3. kiadása 1617-ből], és egy másikat "De lateribus et angulis triangulorum [Ez tulajdonképpen a De revolutionibus I. könyvének 13. és 14. fejezetének előzetesen kiadott változata 1542-ből] ..." [HAI.]

-j-a.: Középponti erők, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 329. "...mellyeknek összehatása a’ középponti mozgást szüli. Illyen kettő vétetik fel , a’ középponti húzó, és futó erő. Ezen utolsó különösen többektől megtámadtatok, ’s csupán számtani képzeletnek mondaték. A’ dolog így lön magyarázva: Minden megmozdult test ugyan azon irányban, ugyan azon sebességgel mozog örökké renyhesége miatt, ’s nincs szüksége uj erőre. Már pedig az égi testek a’ teremtő mindenható ereje által megtaszittattak először, ’s az akkor vett irányban örökre fognának szaladni, ha a’ középponti húzó erő görbe utat nem csináltatna vélek, ’s igy mozgás támad.

Nekünk az első lódintásról adatunk nem lévén, feltéteményéről hallgatunk; de míg a’ középponti erő feltéteménye áll, addig a’ futóerő tevőségét is felveendőnek véljük, ha csak az meg nem mutattatik, hogy a’ világ ürege, mellyben a’ bujdosók , ’s áltáljában az égi testek kerengenék, annyira üres , hogy a’ benne futók épen semmi lassító akadályra nem találnak. ..." [HAI.]

-j-a.: Középponti mozgás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 330. "A’ mozgó test, ha mozgása alatt valamelly erőtől mindig egy, az irányán kivül fekvő, pont felé vonatik, görbe vonalú utat ir le. A’ zsinegen körülcsóvált kő azért forog körben, mivel a’ kéz ereje által mindig a’ középpont felé vonatik. Így van a’ dolog a’ bujdosókkal is, mellyek szinte körded utat tesznek a’ nap körül, mivel a’ nap középpontul szolgál ’s őket egyre vonja magához. A’ hold a’ föld körül jár, ’s a’ föld neki vonóerejű középpontul szolgál. [...] A’ középponti mozgás közelebbi visgálása az égi Mechanicának tárgya, mellyről l. Newtontól: "Principia Mathematica philosoph. natural." Laplacetől: "Mécanique céleste etc." [HAI.]

Lagrange (Jósef Lajos), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 375-376. "...földmérő, szül. Turinbau 1736, eleinte a’ bölcselkedésre szentelé magát; de csak hamar kitünék vele született szerelete a’ mathesishez , ’s ezt olly szorgalommal tanulá, hogy 18 éves korában a’ hires Fagnanohoz irt levelében, a’ geometriai számolásokban már sok uj, magától tett felfedezéseket mutathata. Megfejté az Eulertől sok idő olta hijába feltett kérdést az isoperimetron czélirányosabb kiszámolása ’s a’ legkisebb mozgás elve felett. (l. DYNAMICA). [...] Ez időben nyeré meg a’tudományok academiájától Parisban Jupiter hajdúira nézve feltett jutalmat , ’s egyszersmind a’ planetarendszerről irt tanítása első alapvonatjainak előterjesztése által, nevét halhatatlanná tévé. ..." [HAI.]

54.: Lalande (Jósef Jeromos). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 402. "...csillagász és számtudós, a’ becsületrend tagja, Bourg en Bresse-ben szül. Jun. 11, 1732. Parisban a’törvénytudományt hallgatá, de a’ csillagászintézet megtekintése alkalmával, győzhetetlen hajlandóságot nyert a’ számtudományhoz és csillagvizsgáláshoz. A’ hires Lemonnier tanítása és ön szorgalma következésében, hamar végezé tanulmányait, és Fridrik, a’ nagy, nem rejthető el csudálkozását, midőn a’ fiatal, még alig 19 éves csillagászt látná. De midőn L. arra érdemesnek mutatkozott, hogy az academia tagjai közé felvetetnék, nem csak az udvarhoz engedtetett neki szabad belépés, hanem a’ berlini academia által is tagnak választatott 1753. Ettől fogva fáradhatlan szorgalommal dolgozott.
Jelesebb munkái ezek: "Connaissance des temps"; "Astronomie" (1704); "Abrégé d’ Astronomie" (1795) "Des canaux de navigation et spécialement du Canal de Langvedoc" és "Bibliographie Astronomique." ..." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

Lant (lyra), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 406-407. "Egyiptomiak ’s Görögöknél legrégibb húros szerszám. [...] Mercur lantjáról többek közt azt is regélik, hogy Jupiter a’ Musák kívánságára a’ csillagok közé helyezte volna. (L. CSILLAGZATOK, CSILLAGKÉPEK.)" [HAI.]

Laplace (Pierre Simon, marq. de), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 407. "...mathematicus és csillagász, szül. Mart. 31. 1749, egy földmivelő fia Normandiában; a’ tartományból Parisba ment, hol analysis és felsőbb geometriai esmeretei által csak hamar kitünteté magát, de ezekben Lagranget soha sem éré el.
L. a’ tudományok academiájának tagja lön, valamint a’ Bureau des longitudes-é is. 1796 megjelent "Exposition du systéme du monde" czimü nevezetes munkája (5 kiad. Paris 1824, 4, németül Haufftól.). L. a’ tudományos dolgok mellett a’ politica iránt sem maradt idegen. [...] Egyéb munkái közt legnevezetesebbek a’: "Traité de mécanique céleste" (1799-1805 4-köt) "Elmélet a’ planétáik mozgásáról." (1784) és "Philosophiai próbatétel a’ lehető kivetéséről" és "Analyticai elmélet" (3 kiad. 1810) ..." [HAI.]

Legendre (Adrián Marié), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 434-435. "...mathematicus, és ezen tudomány tanítója a’ párisi katonaoskolában, szül. 1752. Midőn 1787 Angol és Francziaország csillagászai közt a’ greenwichi és párisi csillagvizsgáló tornyok helyezetének pontos meghatározása felől kétség támadt, a’ franczia kormány részéről L. Cassini és Mechain szólitattak fel, hogy Dünkirchen és Bouglogne közt a’ szélesség fokát mérjék ki, mig más mathematicusok az angol részről más helyen ugyan azt cselekvék. A’ következmények a’ franczia tudósoktól 1792 egy tulajdon iratban bocsáttattak közre. Két évvel utóbb L. "Mémoire sur les transcendantes elliptiques" és "Élémens de géometrie" czimü munkáit adá ki, mellyek azolta II kiadást értek és közönségesen classicus munkáknak esmertettek.
De L. leginkább az ellipticai phaeroidák vonszása felett tett fürkészetei által szerze magának érdemet, [...] Legjelesebb munkái közé tartoznak még is: 1) "Nouvelle théorie des paralleles" 1803; 2) "Nouvelles méthodes pour la détermination des orbites, des cométes" et. (1805) 3) "Essai sur la théorie des nombres" (1798 egy pótló kötettel, melly 1816 jelent meg 4 ); 4) "Exercices de calcul intégrál" (1804.) 4.) Ezen kivül az academia, mellynek tagja, becses munkákat bir tőle emlékkönyveiben. Az üstökös csillagok meghatározásának általa kitalált methodusai azon élesség és mélység által, mellyel kigondoltattak és kivitettek, megjelenésekkor a’ csillagászok és mathematicusok közt nagy benyomást tevének." [HAI.]

-j-a.: Levegői tünemények (meteora), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 472. "...a’ levegőben látszó természetes jelenetek. [...] Az éjszaki fény a’ legfényesebb és pompásabb tünemény; hihetőleg szinte villanyos tünemény. A’ SZIVÁRVÁNY (l. e.) mint tudva van, a’ nap sugárinak az esőcseppekben lévő megtörése által származik, ’s innét szám- és mértanilag megmagyarázható. Szintúgy a’ gőzkörben történt napsugártörés által származik a’ hajnal és esthajnal, valamint az udvarok, nagyobb és kisebb fényes gyűrűk a’ nap és hold körül, ’s hihetőleg az ugy nevezett melléknapok és mellékholdak is ezen alapulnak. A’ tüzes emberek, lidérezek, villós légnemek és gőzök meggyuladásai, mocsáros földből kelőké; a’ hullócsillagok és tűzgolyók gyúlható anyagok fellobbanása és égése a’ gőzkor igen magas vidékein." [HAI.]

-j-a.: Lichtenberg (Kristóf György), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 482-483. "...egy a’ legnagyobb physicusok és legelmésebb német irók közül, szül. felső Ramstädten Darmstadtnál 1742, [...] 1763ban Göttingába ment, hol csillagászati visgálatoknak kezdé magát adni. Észrevételeket tön, p. o. az 1767ki földindulás körül, visgálá Kastnerrel Venus átmenetelét a’ nap előtt Jun. 19kén 1769, az 1770 és 1771ki üstökösöket, valamint az 1773ki üstököst is, mellynek menetelét a’ csillagok közölt, lerajzolá ’s a’ tudományok göttingai társaságának áltadá. Holdrajzokat is készité, mellyeken a’ foltok ugy vannak rajzolva, a’ mint egymás utána’föld árnyától befedetnek. 28 éves korában Göttingában tanító lön (1770).
Ugyan ezen évben két gazdag Angolt Londonba követett, hol az angol csillagászszal és királlyal is megesmerkedék. Midőn a’ király több német városának csillagászt meghatározását kívánná, Lichtenberg 1772 és 73ban megméré Hanovera, Osnabrück és Stade fekvését ’s tud. göttingai társaságának (mellynek 1774ben tagja lön) elébe térjészté munkáját. Mayer Tóbiás munkáit magyarázatokkal kiadá, hozzá függesztve egy holdrajzot ’s a’ holdfoltok feljegyzését. ..." [HAI.]

X.: Lucifer, Világossághozó, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 521. "...a’ Görögöknél Phosphorus, Jupiter és Aurora fia. Mint csillagok vezérének, a’ Horákkal közösen a’ nap lovairól és kocsijáról kell gondoskodnia, ’s egy fejér lovon nyargalva anyját kalauzolnia; tehát a’ hajnalcsillag. De esthajnalcsillag is (Hesperus), ’s mint illyen setét lova van. Ezért voltak a’ paripák (desultorii) neki szentelve, ’s a’ Romaiak Desultor nevet adának neki. Egyébiránt már régolta esmeretes, hogy mind a’ két csillag ugyan azon egy, t. i. a’ szép, a’ fényesen tündöklő Venus planéta. A’ setétség fejedelmét is Lucifernek hívják. Az egyházi atyák allegóriai magyarázatja szerint ugyan is Esaiás egyik helyét (IX. 22.) hol a’ babyloniai király a’ hajnalcsillaghoz hasonlittatik, az ördögről értik." [HAI.]

Luna, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 524. "...1) a’ hold, mint csillagzat, 2) a’ Romaiak egyik istennéje, a’ Görögöktől Selenenek neveztetve. Selene, Helios húga, Hyperion és Thia leánya volt. Diana is a’ hold istemiéjének tartatik. Selene régibb eredetűnek látszik, azonban gyakran felcseréltetnek ezek egymással. De főkép Selene birt az emberek születésére befolyással. Ő Jupiter szeretője volt, ki vele a’ szép Pandiát ’s Ersát (a’ harmatot) nemzé. Pántol egy tiszta fejér kos alakjában egy berekbe csalatott, ’s ott megöleltetett.
Fején felfelé álló félholddal és fáklyával ábrázoltatik. Lovaktól vagy szarvasoktól vont kocsin jár, hogy megmutassa mozgásait az égen. Kíséretében a’csillagzatok ábrázoltatnak. Egy férjfi holdistent (Deus Lunus) is képzeltek a’ Romaiak. - A’ chemiában Luna ezüstöt jelent, jele félhold." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Magasság a’ földmérésben, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 546-547. "...valamelly pont felemelkedése a’ horizontális lap felett. Ha a’ felemelkedett ponton keresztül a’ horizontalis lapra egy függőleges vonalt gondolunk lebocsátva, ugy ezen vonal hosszúsága teszi a’pont magasságát. - A’ hajózásnál a’ magasság polusi magasságot tesz. Ha a’ hajó valamelly hely szomszédságában, azzal mintegy hasonló geogr. szélesség alatt vagyon-, azon hely magasságán lenni mondatik. - Valamelly csillag magasságának neveztetik az ezen csillag és a’ horizon közt lévő íve a’ tetőkörnek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 483. p. Csillagászat: 33 szócikk, melyből 22-t Albert Ferencz - aki Tittel 1831. augusztus 26-án bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írt. A következő 6 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: X. 2 tétel, -h- 1 tétel, P. 1 tétel, -j-a. 2 tétel, 54-es számmal jelölve 1 tétel és x. 1 tétel. 3 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

X.: Mars, Mavors, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 44-45. "...a’ Görögöknél Ares, a’ had istene. A’ legrégibb költők Jupiter és Juno, a’ későbbek szerint pedig egydül Juno fija volt, ’s az istenek legszilajabbika. Tulajdonkép Ares vagy Mars egy pelasgi istenség volt, melly eredetileg Thraciában tiszteltetett, ’s innét ment át a’ Görögökhöz. A’ legrégibb időkben az isteni hatalom jelképe volt, a’ Görögöknél pedig a’ hadé, a’ mennyire ahoz csak erő, bátorság és durvaság kívántatik, vagy az ütközet istene; Minerva ellenben mint hadistenné, a’ gondolkodással és hadi fortélyok esmereteivel egybe kapcsolt vitézség jelképe. A’ későbbi időkben mindig emberiesebben ábrázoltatik, például, mint az ártatlanság védelmezője. A’ Romaiak az ő tiszteletét még a’ legrégibb időkben vevék be a’ Görögöktől.
Városok alapitójit Romulust és Remust, a’ monda szerint, ő nemzé Rhea Sylviával. [...] A’ Martius hónap is neki vala szenteltetve. Mart. 1, és Oct. 12 innepet ültek neki. Egyszersmind a’ tavasz istene is volt. [...] Mars nevet egy planéta is visel (l. PLANÉTÁK); a’ chemiában ezen név a’ vasat jelenti; mind a’ két esetben [...] a’ jele." [HAI.]

-h-: Mathematicai földleirás, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 53. "...arról tanító tudomány, a’ mit a’ földgolyóbis felületén meg lehet mérni, vagy az astronomiának és mathematicának alkalmaztatása a’ föld megmérésére. Már a’ régiek is nem csekély előmenetelt tettek ezen tudományban. A’ földön minden mérésmesterség két alaptételből indul ki; először, hogy a’ föld ugy tekintetik mint golyóbis, és másodszor, hogy a’ pontok és körök, mellyek az égen gondoltatnak, hasonló pontokkal és körökkel a’ föld felületén megegyeznek. L. (V. ö. FÖLDLEIRÁS)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

X.: Mercurius, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp.96-97. a’ Görögöknél Hermes, Zeusnak és Majának Atlas leányának fija. A’ monda szerint Arcadia volt honja. Már születése után négy óra múlva elhagyá a’ bölcsőt, ’s a’ lantot feltalálá, megölvén egy tekenős békát, ’s annak héjára 7 húrt feszitvén, és ezeket öszvehangzókká illegetvén. [...] Mercurius minden görög városban tiszteltetett, de tiszteltetésének főhelye Arcadia volt. Innepei Hermaeáknak neveztettek, és különbfélekép ülettek meg. Romában több temploma volt, ’s innepe Május 15-kén tartaték, melly hónap Maja az ő anyja nevét viselé. [...] Ezen nevű planétáról l. PLANÉTÁK." [HAI.]

P.: Messzelátócső, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 104-105. "...ollyan eszköz, melly által, valami csőbe tett üvegek segítségével a’ tőlünk távol eső tárgyakat tetemes nagyításban tisztábban látjuk mint puszta szemmel, vagy még azokat is láthatókká tesszük, mellyek puszta szemmel egészen esmeretlenek maradnának. [...] A’ messzelátócsőnek feltalálása kétséges. Nevezetes időszakaszt (Epocha) 1608 -1609 olta csinálnak, mikor illyeket először és nagy áron a’ hollandi pápaszem-készitők adogattak el. Paduában 1609 Galilaei találta el azoknak öszvetétele módját, és ez időtől fogva ő maga sokkal tökéletesebbeket készített.
Ezen első messzelátócsövek (mellyek hollandiaknak, vagy Galilaeieknek neveztettek) csak egy domború elő- (tárgyi, objectiv) és egy völgyes hátulsó (szemi, ocular) üvegből állanak, mellyek ugy helyeztetnek, hogy amannak (távolabb eső) égető pontja ennek (közelebbi) széljelvető pontjaival öszvejön [...] A’ messzelátócsövek az ujabb időkben dioptriai- és catoptriaiakra osztatnak. [...] A’ csillagvizsgálói m. csövet közönségesen megkülönböztetik a’ földi m. csőtől. Amaz egy domború tárgyi és egy - hasonlóan domború - szemi üvegből áll, mellyeknek mind két égetőpontjok egybe jön. Ezt Kepler találta fel, de csillagokat először Scheiner vizsgált vele. Benne minden tárgyak felfordulva látszanak. Haszna mind azáltal először az, hogy nagyobb látmezeje van; továbbá itt nem szükség hogy a’ szem a’ szemi üveghez nagyon közel tetessék. ..." [HAI.]

Nadir (arab szó) lábpont, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 201. "...az astronomiában azon végpontot jelenti melly akkor származik, ha mindenkori álláspontunkból, a’ földgolyóbis középpontján keresztül, a’ kiterjesztett erősség általellenhen lévő hemisphaerájáig függőleges vonalt húzva goudolunk. Tehát a’ ZENITHNEK (l. e.) vagy tetőpontnak ellenpólusa; ’s azon tengely, melly a’ két pontot öszve köti, a’ vizsgáló látszató és valódi látkörének mindenkori tengelye." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nap. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 206. "Ezen felséges égi test, melly minden világnak, melegnek és életnek szerzőoka, egy körkörös és fényes tányérnak látszik; mivel pedig csupán egy gömb látszhatik minden helyezetben a’ megirt idomban, tekintvén azon vizsgálatokat i s , mellyekre a’ napfoltok adtak okot, következik: hogy ezen égi test igen hasonló a’ gömbhez, melly mintegy 25 1/2 nap alatt fordul meg öntengelye körül. Azon viszonyt, mellyben a’ nap nem csak a’ mi földünkhez, hanem egyáltalában alkotmányunknak minden fő-és másod csillagához áll, ’s mellynél fogva ő ezen vándorok nem nagyon excentricus ellipsis-idomu pályáinak gyújtópontjában áll, a’ nagy Keppler fáradozásai olta tudjuk. ... " [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nap. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 207. "...a’ szó igaz értelmében a’ földnek egy megfordulása az ő tengelye körül, vagy az attól egy kevéssé különböző ideje ezen forgásának (l. CSILLAGIDŐ), azaz a’ nap középpontjának a’ déli kör felső részén kétszer egymás után történt áltmenetele közötti idő. A’ közönséges életben csak a’ napnak a’ láthatár feletti mulatását jelenti, és ezen természetes napnak a’ csillagászi vagyis polgári nap tétetik ellenébe. A’ csillagászt i. számlálja napját egy áltmeneteltől a’ másikig, a’ polgár ellenben egy éjféltől a’ másikig; az előbbeni óráit 24-ig szakadatlanul számlálja, mig ez 12-nél újra kezdi, ugy hogy a’ polgári nap éjfélutáni 1-ső órája, a’ csillagászi nap 13-ik óráját teszi, és a’ csillagászi 1-ő óra a’ polgári nap délutáni 1-ső órája. ... " [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Napállás (solstitium). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 207-208. "Napállásponttok azon két pontjai a’ naputnak, mellyek az egyenlítőtől legtávolabb esnek. Az éjnapegyenlitő pontoktól 90 foknyira ’s egymásnak épen ellenében vagynak. Ha a’ nap, tetsző futásában, vagy egyik vagy másik ponthoz ér, akkor az egyenlítőtől éjszakra vagy délre legtávolabb vagyon, és az első esetben az éjszaki félgolyón fekvő tartományoknak a’ leghosszabb napot ’s legrövidebb éjtszakát, a’ déli félgolyón fekvőknek pedig a’ legrövidebb napot és leghosszabb éjtszakát; - a’ második esetben ellenben az éjszakiaknak legrövidebb, a’ délieknek leghosszabb napot csinál. ... " [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nap és földirányi fény (syzygien), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 208. "...különneve a’ napelleni fénynek és az öszvejövetelnek (conjunctio). Ha t. i. két vándorcsillag vagy ellenfényben vagy öszvejövetelben van: akkori helyezetek Syzygiának neveztetik. - Ki a’ napnál és a’ holdnál holdujulás és holdtöltekor történik; innét ezen két helyezetnek a’ fen megirt neve. Az első és utolsó negyede a’ holdnak quadraturáknak (négyszegfénynek) hivatnak. Ellenfényről, négyszegfényről és öszvejövetelről lásd bővebben ASPECTUS." Ez a szócikk teljes szövege. Oppozíció (szembenállás) és konjukció (együttállás). [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Napfogyatkozás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 208-209. "Napfogyatkozás származik, ha a’ hold egy vizsgáló ’s a’ nap között ugy áll, hogy ez által a’ nap vagy egészen vagy részint, a’ vizsgáló szemeinek és azon tartományoknak, mellyekben ő vagyon, láthatatlan; innen kitetszik, hogy napfogyatkozás csak holdujuláskor történhetik. ... " [HAI.]

Albert Fer. [ALBERT Ferencz]: Napfoltok. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 209. "A’ napfoltok különbféle nagyságú és idomú foltok, mellyek hol egyenként, hol csoportosan láthatok a’ napban. Ámbár hihető, hogy már a’ messzelátócsök feltalálása előtt vetettek észre napfoltok (a’ mint ez a’ régi irók néhány jegyzéseiből kitetszik); de akkor nem napfoltoknak, hanem a’ nap előtt elment vándorcsillagoknak tartattak. - Csak a’ messzelátócső feltalálása után lehetett őket vizsgálni ’s mivoltokat jobban megesmérni, a’ mit többen csaknem egy időben vittek véghez. Legtöbb figyelmet szánt reájok Scheiner Kristóf jesuita, ki 1611től kezdve több mint 2000 vizsgálatot tett. Legelsőben vizsgálta őket Harriot. [...]
Természetekre nézve Herschel volt a’ legelső, ki azt vélte, hogy a’ nap hasonló homályos test, mint a’ föld, de egy fénykörrel (photosphaera) van körülvéve, mely néha egyes helyeken elválik (hasad); és igy azon helyeken a’ nap homályos testét láthatni, mint valami foltokat. - A’ homályos napfoltokon kívül vagynak a’ napban különös világosságú foltok is, mellyeket napfáklyáknak szoktak nevezni, ’s mellyeknek származását a’ világosságnak a’ fénykör egyes helyein történt öszvegyüléséből magyarázzák." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Napirányszeglet (parallaxis solis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 209-210. "Mi legyen az irányszeglet, ’s különösen a’ láthatárt irányszeglet, már megmondottuk (l. IRÁNYSZEGLET). A’ napnak láthatárirányszegletét csak az 1761 és 1769 történt nevezetes elmenetelei a’ Venunak a’ nap tányérja előtt esmertették meg velünk nagyobb pontossággal. Ugyan is, mivel a’ földutja Venus utját körülfogja, ennek néha köztünk ’s a’ nap közt kell elmennie; ezen elmenetel középidejét a’ föld középpontjára nézve fel lehet vetni, de vizsgálni csak a’ földszínen lehet, ’s a’ láthatár-irányszegletre és a’ két égi test távolságára vezet. Igy a’ napnak középláthatárirányszegletét 8,"50-nek találták. ..." [A Nap parallaxisára ma elfogadott érték: 8,794148 szögmásodperc.] [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Napközel és naptávol (perihelium és aphelium). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 210. "Valamint a’ többi vándorcsillagok, ugy a’ föld is, egy ellipsisben forog a’ nap körül, mellynek egyik gyújtópontját épen ezen nagy test foglalja el. Ebből az következik, hogy a’ föld pályája nagytengelyének egyik végpontjában legközelebb áll a’ naphoz, a’ másikban pedig legtávolabbra esik tőle." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Napközépi. (heliocentrikus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 210. "...a’ csillagtudományban az, mi a’ napnak középpontjára vitetik; mert ha a’ vándorcsillagok napkörüli mozgásainak egyes jelenségeit megakarjuk magyarázni, vagy előre jövendölni, helyeket mindig a’ nap középpontjához mérjük. Igy határozzuk meg napközépi hosszát és szélességét valamelly vándorcsillagnak. Ennek ellenébe áll a’ földközépi, vagy is a’ földközéppontjához való helyhatározás." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Napmérő cső, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten.p. 210. "...egy eszköz, mellyel kisebb távolságokat könnyen és pontosan mérhetünk az égen; leginkább a’ csillagok tetsző áltmérőinek meghatározására használtatik. Alkotása különbféle lehet; legjobbakat Fraunhofer Jósef készíteti Benediktbayernben öntalálmánya szerint. A’ budai csillagvizsgáló intézetben is találtatik egy a’ legjobbak közül." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Napóra. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 214-215. "A’ napnak mindennapi forgása az égen elejétől fogva legegyszerűbb módját adta az idő felosztásának, megjegyezvén a’ testek árnyékának változásait. Ha feltesszük, hogy a’ nap egyenlő sebességgel futja végig 24 óra alatt az egyenlítőt, ’s az egyenlítő lapjának középpontjába a’ földtengelyéhez egyenlőközüen egy czőveket szúrnánk, ennek az árnyéka a’ napforgását követné, ’s a’ lapon az órákat megmutatná.
Egy ezen gondolat szerint, illy mutatóval és órafelosztással készült, az egyenlítő lapjával egyenlőközüen helyeztetett, azaz a’ láthatárral egy ezen hely geographia-i szélességével egyenlő szegletet csináló lap, melynek délpontja azon hely délkörével megegyez, neveztetik: éjnap egyenlítő, avagy egyenlitő órának, mivel a’ nap az éjnapelgyenlitő napokon az egyenlítőben végzi napkénti forgását. [...] A’ többi napórák készítése, és használása is az egyenlítő órák theoriájából foly. Vannak függőleges -, keleti - nyugoti -, déli - éjszaki - és sarki - órák, és hordozható óra karikák ’s több olly készítmények. A’ napórák theoriájáról lásd bővebben: Littrowtól "Gnomonik"; - Helfenzriedertől "Vollständige und ausführliche Anweitung, um Sonnenuhren nicht nur auf ebenen horizontalen und werticalen Flächen, sondern auch auf Mauern und Fenstern zu machen." (Augsburg 1700). ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Nappali jegyek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 215. "A’ kos, kettősök, oroszlán, mérték, nyilas és vízöntő csillagképeknek astrologiai neveztetése." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nappali világ (világosság). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 215. "Ámbár a’ nap főforrása minden világosságnak, mégis a’ nappali világ nem egy a’ napvilággal, ’s ezt attól jól meg kell különböztetni; mert ámbár a’ nappali világ sem egyéb mint egyenes következése a’ nap világának, de mivel minden világosság csak egyenes vonatokban terjed, a’ napvilág más okvetések nélkül, soha a’ nappali világot nem terjesztené el, hanem mindenütt setétnek kelleni lenni, hová a’ nap nem süt; pedig a’ nappali világ mindenütt egyformán van elterjedve, magán a’ földfelületén is, ha felemelt tárgyak, arnyékjok által, az elosztás egyenlőséget meg nem zavarják. Minden vizsgálataink oda mutatnak, hogy a’ levegő okvető oka a’ nappali világnak, mellyet a’ nap világa okoz (l. VILÁG)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Naprendszer. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 215-216. "Az ujabb csillagtan tanitja, hogy minden állócsillag nap, melly a’ hasonlatosság törvénye szerint egy őt követő vándorok, és másodvándorok rendszerével bir; de szorosabb értelemben a’ naprendszer alatt csak a’ mi napunkat értjük, az ő vándoraival, holdjaival, és üstököseivel, ’s igy a’ naprendszerhez tartoznak a’ határozatlan számú üstököscsillagokon kivül: Merkúr, Venus, Föld, holdjával, Mars, Vesta, Juno, Ceres, Pallas, Jupiter, melly 4, Saturnus, melly 7, és Uranus mely 6 holddal bír.
Mind ezen vándorok, valamint az üstökösök ellipsis idomu ivekben futnak a’ nap körül, melly azoknak egyik gyújtópontját foglalván el, hathatós vonzó ereje által őket utjokban megtartja (l. VONZÓERŐ), míglen a’ másodvándorok, vagyis holdak, ő körültök is ellipsisekben forognak. Ezen kivül a’ vándorok tengelyek körül is forognak, melly forgás, öszvekötve a’ tengelyűknek a’ pálya lapjához bizonyos szegletü hajlásával, és ezen helyezetben való megmaradásával, bennünket azon lelket emelő gondolatra vezet, hogy ő bennek is laknak érző teremtések, a’ mellyeknek hasznára ezen intézetek rendeltetve lenni látszanak, a, mit a’ csillagtan előhaladásai, ugy Laplacenak azon felfedezése, hogy a’ Jupiter holdjai soha egyszerre meg nem setétülhetnek ’s igy az ő vándorjok mindig mégvan világosítva, megerősíteni látszanak. Itt nincs helye minden egyes jelenségeit a’ naprendszernek elészámlálni; tehát csak egynehány nevezetesebbek említetnek. Ide tartozik a’ vándoroknak rendes elosztása az égtérén. " [HAI.]Albert F. [ALBERT Ferencz]: Naptáblák. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 216-217. "Ámbár tudjuk , hogy a’ föld mozog a’ nyugvó nap körül , ’s hogy a’ napnak menetele csak látszató: még ’s ollyan felvetésekben, mellyek a’ földnek ön pályájában való helyét illetik, a’ nap menetelét valódi gyanánt tekinteni, ’s ezért a’ napnak pályájában való helyezeteivel élni szoktunk; mellyek a’ földéitől 180° különböznek. - Az égvizsgálók továbbá mindent, a’ mi a’ nap mindenkori helyezetének megtudására szolgálhat, különös könyvekbe szoktak szedni, ’s épen ezen könyvek neveztetnek Naptábláknak. A’ legnevezetesebbek közülük e’ következendők: De la Caille, Mayer Tobias és Zach-éi" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Naptérítő esztendő (annus solstitialis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 217. "...azon időszak, melly alatt a’ nap ugyan azon napállásponthoz visszatér. Ha t. i. a’ napnak tetsző mozgását egyik napálláspontjára nézve tekintjük, p. o. a’ nyárira, ugy egy Naptéritő esztendő alatt azon időt értjük, mellynek lefolytával a’ nap ugyan oda visszatér. - Azon esztendő tehát igazán egy a’ tropicus esztendővel (l. ESZTENDŐ) mi a’ hosszát (tartását) illeti; és a’ sidericus avagy csillag-napesztendőnél (l. ESZTENDŐ), épen anyival kisebb mint amaz." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

-j-a.: Newton (Izsák), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 301-303. "...az uj számtanos physicának alapitója, kinek leleményei utóbbi visgálódások és Laplace mély magyarázása által jöttek egész fényre. N. Dec. 25. 1642 szül. Wolstropon a’ lincolni grófságban; mint gyermek kicsiny és gyenge volt, figyelmet nem gerjeszte magára, ’s atyjának kora halála után a’ mezei gazdaságra rendeltelek anyjától. A’ granthami oskolákból haza hivaték e’ végre. De a’ gazdasághoz nem mutatott kedvet, hanem igen nagyot a’ gyakorlati mechanicához. Mar Granthamban készite egy igen pontos vízórát, otthon pedig egy napórát csinált, melly Wolstropon ma is mutattatik. [...] És a’ nap nem hasonló erővel hat-e a’ bujdosókra? -
Ezen ötletet KEPLER (l. e.) 3 dik törvényére nézvést üzé tovább, és így valónak lelé, hogy a’ nap húzása (attractio) a’ távolság önszörzetének (quadratum) megfordított viszonyában hat. Midőn pedig ezen feltéteményt a’ holdra is használá, nem egyezett meg a’ számolás, mivel az alapul tett félföldátmérő akkor nem vala még eléggé pontosan esmeretes. [...] Nem sokára ezután a’ telescopok jobb készitésérőli munka által voná magára a’ londoni kir. társaság figyelmét, mellynek egy magától készített, 30-40szer nagyobitó, ércztükrös telescopot ált is ada; 1672 taggá neveztetek ki, ’s a’ sugár feloldásától irt értekezésének egy részét a’ társasággal közlé. [...] 1687-ben dicsőén előlépett "Philosophiae naturalis principia mathematica" (a’ természeti bölcselkedésnek számtudományos okfejei) czimű munkájával. Az első kiadás Maj. 8. 1686., Cambridgeben, a’ második, londoni, Mart. 28. 1713 van aláírva, ’s az egész 3 könyvre ("Leges," "Propositiones," és ,,Theoremata") osztatik. ... " [HAI.]"

A. F. [ALBERT Ferencz]: Nyár (aestas), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 337-338. "...általában az esztendőnek kedvezőbb része, egy 6 vagy 7 hónapig tartó időszakasz. Egvizsgálói értelemben ezen szó szorosabb jelentésit; az égvizsgálói nyár t. i. egy, bizonyos határok közé szorított időköz, melly minálunk akkor kezdődik, midőn a’ nap éjszakfelé a’ legnagyobb magasságát eléri Június 21-ke (körül), ’s végződik, ha ez azon egy évben másodszor ér az egyenlítőbe; (a’ mi körülbelül September 23-dikán történik). - A’ mi nyárunk a’ naptávolába, azaz azon időbe esik, mikor a’föld legtávolabbra esik a’ naptól ’s egyszersmind legkisebb sebességgel mozog; innen van , hogy nyáron a’ napnak látszató áltmérője kisebb mint télen, ’s hogy a’ nyár 93 1/2 napig, tehát valamivel tovább tart, mint telünk. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyárjegyek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 338. "Neve azon csillagképeknek, mellyekbena’ nap nyáron mulat. Noha az éjnapegyenlitő pontok előhaladása miatt, a’ nyári napálláspont ma már egészen más ÉGIJEGYBE (1. e. esik, mint valaha: mégis a’ mi kalendáriumainkban még most is a’ régi nyárjegyeket tartottuk meg, ’s e’ szerint a’ földnek éjszaki részén a’ Rák, Oroszlán ’s Szűz, a’ déli részen pedig a’ Bak, Vízöntő ’s Halak nevű csillagképek viselik a’ fen megirt nevet. Valóban most a’ nyári napálláspont a’ Kettős csillagzatba és a’ téli napálláspont a’ Nilas csillagzatba esik; ugy hogy a’ föld éjszaki oldalán a’ Kettős, Rák és Oroszlán, a’ déli oldalon pedig a’ Nyilas, Bak, és Vizöntő - csillagképeket kellene Nyárjegyeknek nevezni." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Alb. F. [ALBERT Ferencz]: Nyárpont, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 338. "...azon pont az eclipticában, mellyben a’ nap, esztendei kerengésében, a’ legnagyobb távolságát az egyenlítőtől éjszakfelé eléri. Az időpont, mellyben ez történik, egyszersmind kezdete az égvizsgálói nyárnak. A’ nyárpont valaha a’ Rák csillagzatba esett, minél fogva az éjszaki napállás- avagy naptéritő pont a’ Rák-naptéritőpontnak neveztetett; de most az éjnapegyenlitőpontok előhaladások miatt azon pont a’ Kettős-csillagzatba vagyon helyeztetve. Erre azonban a’ közönséges kifejezésben, nem figyelmezünk, ’s ezért az éjszaki naptéritőkör még most is rákinak neveztetik. A’ nyárpont egy a’ nyári napállásponttal. Ő a’ TAVASZPONTTÓL (l e.) 98 [! 90] foknyira van; ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyilas jegy, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 343. "...neve a’ kilenczedik csillagzatnak a’ jegy- avagy állatkörben (l. ECLIPTICA). Flamstead a’ nyilasban 69 nevezetesebb csillagot számla. - A’ régi mesék szerint ezen nyilas Crotus, azon hires vadász, felette jó költő ’s lovag, mellyet Jupiter, sok szép tulajdonságai miatt, a’ csillagok közé tett. A’ nyilas, mint Centaurus (fél ember és fél ló), rajzoltatik, melly egy nyilat és egy ivet tart kezében. - Némellyek ezen csillagzatot másként akarták nevezni; Schiller p. o. egy német nemes, a’ 16 dik században Mátyás apostolt, Harsdörfer Ismael prophétát akart belőle csinálni; de ezen újítások nem fogadtattak el.
A’ nyilas azonban még sok neveket visel, mellyek közül e’ következők a’ legnevezetesebbek: Arcitenens, Centaurus, Chiron, Crotus, Elkusu, [...] és Semivir." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyugot, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 345. "...nyugoti része az égnek, azon része a’ láthatárnak, hol a’ csillagok lenyugosznak. - Ha valaki arcczal éjszak felé fordul, nyugot balra esik neki." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyugati pont. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 355. "...azon pontja a’ láthatárnak, a’ hol az az egyenlítőt keresztül vágja. A’ tavaszi és őszi éjnapegyenlitő napokon, a’ nap azon ponton nyugszik el; azon nappalokon kivül pedig más pontjain a’ láthatárnak, mellyek télen jobban délnek, nyáron pedig jobban éjszaknak esnek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

-j-a.: Optica (sugártan). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 403. "...bővebb értelemben á’ világosság (világ) számtani természetéről szóló egész tudomány, vagy az egyenes, tört és vert (visszavert) sugarak természetéről szóló elmélet. Ellenben a’ szorosabb értelmű sugártan csak az egyenes vonalú sugarat visgálja, a’ többi tárgyakat a’ dioptricára, catropticára utasítván. Ezen szorosb értelemben a’ sugár kiterjedésével ’s a’ látszeggel foglalatoskodik a’ sugártan, mellyekhez függelékesen a’ messzelátók és látásmérők (photometria) tudományát is ragasztja. ... " [HAI.]

Óra, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 404-405. "...mint időmérték a’ napnak 24 ed része, magában 60 perczet foglaló; mint időmérő pedig olly erömiv, melly kerekek, függönyök és rugók által tartatik mozgásban. A’ régiek időmérőül nap- homok- és vízórákat használtak. A’ míves órák feltalálásának ideje bizonytalan. Csak annyit tudunk, hogy a’ 12 században kezdtek a’ klastromokban mives órákat használni, mellyek kerekek által mozgatott harangnak hangjával jelentették az órát. Valami Hirschau nevű apátról mondja életirója "horologiumot talált fel, az égi sphaerak mustrája szerint". Ez a’ 11 század vége felé halt meg, ’s könnyen meglehet, hogy talált fel valami órafélét. A’ 13 századból tetetik említés egy jeles mivről, mellyel Szaladin szultán II. Fridrik császárnak ajándékozott. Ezt sulyok ’s kerekek mozgatták.
Nem csak az órát mutatta, hanem a’ nap, hold és planéták állatkörbeli járását is. [...] A’ zsebóra sokkal későbbi találmány. Köz vélemény szerint, Hele Péter órás csinálta a’ legelsőt 1510. A’ függönyt HUYGENS (l. e.) használta legelsőben. A’ 18-dik századi legnevezetesebb órák közé tartoznak HAHN (l. e.) echterdingeni pap csillagászati óráji. ... " [HAI.]

54.: Orion, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 412. "...egy hőse a’ regés hajdankornak, közönségesen Neptunus és Berylle fiának láttatik. Homerus szerint olly szép ifjú volt, hogy Aurora, kellemeiért bele szeretett. Az istenek megirigylették ezen szerelmet,’s Diana elölte nyilával az ifjút Ortygia szigetén. - Mások szerint Orion király volt és jó vadász, ki még az alsó világban sem szűnt meg egy nagy rétségen azon vadat üldözni, mellyel már a’ felső világon elejtett. [...] A’ megöletett hős, kutyájával együtt, mint csillagzat, az égre helyeztetett, melly az éjszaki félgömb minden fényei között legtündöklőbb, ’s még ma is Orion nevet visel." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

Ősz, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 455. "...az esztendő azon része, melly az éjszaki mérséklett égöv alatt akkor kezdődik, midőn a’ nap, a’ déli félgömb felé való látszató alászálta közben, az egyenlítőt érinti. Az ősz vége azon időpontba esik, midőn a’ nap legkisebb déli magasságot mutat, vagy midőn az egyenlítőn tul, a’ déli félgömbön a’ bak téritő körébe ért. A’ mi időszámolásunk szerint az ősz kezdete Sept. 23-ka körül esik, mikor a’ nap és éj hossza ugyanazon esztendőben már másodszor egyenlő, vége pedig Dec. 21-ke körül, mikor nálunk a’ nap legrövidebb. ... " [HAI.]

x.: Öv, földöv, égöv (Zóna). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 466-467. "A föld öszves felülete 5 övre osztatik: forróra, déli mérsékletire, éjszaki mérsékletire, déli hidegre ’s éjszaki hidegre. A’ forró öv az, melly az egyenlítőtől dél felé 23 1/2 foknyira, ’s éjszak felé is ugyan annyira veszi körül a’ földet, ’a mellynek lakósaira esztendőnként kétszer süt a’ nap függőlegesen. Határai az egyenlítőtől mind a’ két felől a’ két térítő kör, vagy azon körök, mellyekben a’ nap legtávolabbra esik az egyenlítőtől. ... " A szócikk szerzőjét egy kis x-el jelölték. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. 579 p. Csillagászat: 10 szócikk. A következő 2 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: L-ú. 1 tétel, Sz. E. 1 tétel. 8 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

L-ú.: Periodus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 177-181. "...időkör ’s ebben foglalt időköz; innen valamelly nagyobb időköz több időszakokra osztatik , mellyek hasonlóul periódusoknak neveztetnek. Igy használja ezt a’ szót az astronomus és chronologus; amaz, hogy egy ’s ugyanazon körformájú mozgásnak visszatérését kifejezze, ez, hogy több esztendei cyklust (1. e.) jeleljen ki. (L. HÓNAP). AZ időszám tálasban (chronologia) csak akkor találtathattak fel helyes időkörök, midőn az astronomusok az égi testek igazi mozgásával megesmerkedtek. Ezért olly zavaros a’ régi népek időszámlálása.
A’ Görögök legnevezetesebb periodusi ezek voltak: Metonnak 6040 napból álló 19 eszt. hold-periodusa, melly szerént készítették a’ Görögök K. e. 432 olta astronomiai kalendáriumaikat; Kalippusnak 330 észt. kezdett periódusa, vagy Sándor epochája által, melly 1 nap hijján 4er 19 vagy 76 eszt. foglalt magában, megjavíttatott; még tökéletesebb volt Hipparrhus 304 eszt. hosszú periódusa, melly a’ naptéritői nap-esztendőt csak 6 min. ’s 16 secundáaal tette hoszabbra. A’ római adószám (l. e.), római adóperiodus, vagy indictio cyclusa, 16 észt. időköz, mellynek eredete nem egészen esmeretes. Scaliger József az általa behozott úgynev. juliana periódussal (7980 jul. eszt. időkörrel) K. születése esztendejének világ teremtetésétől kezdett külömbféle számlálásait egymással öszveegyezteini akarta. E’ t. i. a’ 28-, 19-és 15-nek, mint a’ nap-, hold- és indictio-cyklusok számainak sokszorozás által kijött mennyisége.
28szor 19 vagy 532 eszt. múlva az újholdak és holdtöltéi ugyan-azon rendben ’s a’ julianum kalendariom ugyan-azon hónapjának és hetének napján jelennek meg ismét; ’s igy egyszersmind a’ három időszámlálási cyklus, u. m. a’ 28 eszt. nap-cyklus, a’ 19 eszt. hold-cyklus ’a a’ 15 esztendőnyi indictio-cyklus is megújul. Ez a’ periódus nagy husvétperiodusnak, vagy Victorinus, Dionysius, Diocletianus periódusának is neveztetik. K. sz. eszt. a’ juliana periódus szerént 4714. Többé nem használtatik, mivel most K. sz. előtti és utáni esztendők szerént megyén az időszámlálás. ..." [HAI.]

Perseus. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 190-191. "...Danaënak (l. e.) és Zeusnak fia. Polydectes, Seriphos sziget királya, ki anyjával együtt befogadá, csak hamar szabadulni kívánt a’ fiatal, ’s tüneményes esetek után vágyódó hőstől. Azt szinlelé tehát, hogy Önomaus leányát akarná elnyerni, ’s menyasszonyi ajándékra, összegyűlt barátitól lovakat kért. P. azt ígérte, hogy ha kívántatik, magát a’ Gorgo (Medusa) fejét is elhozza; Polydectes szaván fogta. [...] P. holta után is mint bajnok tiszteltetett ’s a’ csillagzatok közé emeltetett. A’ Perscusról szóló mythust Persiából származtatják, ’s ujabban a’ földmivelésnek felső Ázsiából vagy Persiából Görögországba áltvitelére magyarázzák. Ő a’ Bersin a’ Schahnameban." [HAI.]

Perspectiva, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 203-205. "...telescopium és tubus, olly nevek, mellyeket nem kell egymással felcserélni. Telescopiumon (messzelátón), mellynek üvege vagy mind két, vagy egyik oldalán hupályosittatik, tulajdonképpen csak egyes, távol tárgyak szemlélésére szolgáló üveg értetik, ’s e’ czélt bizonyos feltételek alatt minden lencseüveggel el lehet érni. Perspectiva ellenben egy vagy több egymásba tolható csőkből álló eszköz; melly néhány mesterségesen köszörült ’s bizonyos távolyságra helyezett üveget foglal magában ’s ezeknél fogva távol tárgyak közelebb ’s megnagyítva hozathatnak szemeink eleibe. Önkéntesen, de igen közönségesen a’ kisebb messzelátó cső perspectivának, ’s a’ nagyobb messzelátónak vagy tubusnak neveztetik.
Az egyszersmind mind két szemre használható perspectivának neve binoculare telescopium; de illyen eszközök ritkán használtatnak, mivel inkább akadályozók, mint hasznosok. ..." [HAI.]

Piazzi (Giuseppe). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 311-312. "...a’ nápolyi és palermói csillagvizsgálat igazgatója, a’ nápolyi, turiui, göttingeni, berlini, pétervári academiak tagja , a’ franczia Institutum, ’s a’ londoni kir. tudós társaság, és majlandi academia levelező tagja, szül. Ponteben (Veltlinben) 16 Jul. 1746. [...] A’ vicekirályt, herczeg Caramanicot, egy csillagvizsgáló torony’ alkottatására birta, ’s Angliába és Francziaországba utazott szükséges eszközök megszerzésére. 1788 Greenwichben volt Herschelnél.
A’ palermói csillagvizsgáló intézet 1789 építtetett és P. által "Della specola astronomica de registudj di Palermo 1792-94" leíratott. Vizsgálatinak első sikerét 1792 bocsátotta közre. Azután csillaglajstromához fogott és 6784 csillagot magában foglaló lajstromát a’ párisi institutumnak ajánlotta. 1 Jan. 1801 felfedezte Ceres planétát (melly felfedezés Giulio Perticarival a’ Piazzi-planeta czimü verset iratta). ... " [HAI.]

Sz. E.: Pingré (Alexandre Gui). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 332. "...kanonok és hires csillagász született Parisban 1711. 1751 óta 40. éveket töltött a’ párisi csillagász toronyban. 1757ben a’ legnehezebb csillagászi munkához kezdett, t. i. az üstökös csillagok theoriája- ’s kiszámolásához. Ő maga több üstöküs-csillag-pályákat számolt ki, mint Európa minden egyéb csillagászai együtt véve. 1766ban a’ nap és hold fogyatkozásit 2000 évekre előre kivetette. 1767ben Courtanvaux marquist kisérte-el a’ tengeriórák megpróbállásáért, ’s arról jelentését ki is adta; 1769ben pedig a’ Vénus át-mentét szemlélte meg Cap Frauçois-en, ’s azt szinte leirta. Megholt 1796." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Planeták, azaz bujdosó csillagok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 354-355. "...világosságokat az álló csillagoktól kapják. Már Homerus és Hesiodus esmérték Venust, de mint két külömböző csillagot, u. m. esti és reggeli csillagot; Demokritus több planétát gyanított; Pythagoras az esti és reggeli csillagot egynek tudta ’s Eudoxus a’ 4 száz. K. e. esmerte az 5 fő planétát, mellyeknek esmeretét bevitte a’ Görögökhez Egyiptomból. Ezen régi 5 planétához (Mercuriushoz, Venushoz , Marshoz, Jupiterhez és Saturnushoz) a’ legujabb időben 4 más (u. m. Uranus, Ceres, Juno és Vesta) fedeztetett fel, a’ honnan most, a’ földet ’s holdat is oda számlálván, 11 főplaneta esmeretes 18 mellékplanetával vagy holdal együtt. ..." [HAI.]

Planetárium. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 355. "...olly machina, mellyel az égi testek mozgásai, főképpen a’ földnek és holdnak kölcsönös egymáshoz állásai adatnak elő. Az első gróf Orrerynek ajánltatott, honnan a’ machina Orreriunmak neveztetik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Planisphaerium, Planiglobium. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 356. "Ezen egyenlő jelentésű kifejezetek valamelly félgolyóbisnak, p. o. az ég és föld félgolyóbisának, tér lapohi előadását ’s rajzát teszik, mint minden atlas szokta a’ keleti és nyugoti, vagy az éjszaki és déli lélgolyóbist előadni. Az előadás módjaira (projectiokra) nézve l. FÖLDKÉPEK. Bővebb utasítást ad Mayer "Unterricht zur praktischen Geometrie"-jében (Erlang. 1804, rézm.) és Katona Mihály "A’ föld mathematicai leirás-"ában 244 ’s t. lap. (Révkomárom. 1814)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Plejadák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 364. "...Atlasnak 7 leányai. Orion meglátta őket ’s szerelmének ajánlásával addig alkalmatlankodott nekik, mig az istenekhez folyamodván szabaditásért, Jupiter galambokká nem változtatta őket. Pleiades csillagzat is, magyarul fiastyuk." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Ptolemaeus (Cladius), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 548. "...földleiró , astronomus és mathematicus, Pelusiumban (Egyiptomban) szül. K. u. 120-160 közt élt Alexandriában Hadrianus és Marcus Antoninus alatt, ’s azt irják 80 eszt. korában halt meg. A’ régi világ astronomusai közt elsőnek tartatik. Ő javította Hipparchus álló csillag-jegyzékét ’s csinált olly táblákat, mellyeknél fogva a’ nap , hold és planéták mozgásait kiszámolni lehetett. A’ régiek egyes vizsgálatait először ő szedte öszve ’s hozta rendszerbe, [...] Világrendszere (l. e.) Ptolemaeus rendszere név alatt esmeretes. 827 táján ez a’ munka arab nyelvre, ’s ebből, melly "Almagest" czimet visel, 1230 táján II Fridrik császár rendelésére latin nyelvre fordíttatott. ... " [HAI.]

GYŐRI Sándor: Báró Zach Ferencz. In: Magyar Tudós Társasági Névkönyv 1833ra. Szerk.: Döbrentei Gábor. Pesten, [1833.] Trattner-Károlyi nyomtatása. pp. 45-48. "Életrajzok a’ Társaság kiholt tagjairól. [...] levelező tag. Zách János, Ferencz, Vitus, Fridrik, született Pesten 1754ben Junius 16án. Édes atyja volt Zách Jósef, philosophia ’s orvosi tudomány Doctora Pesten és az Invalidusok’ házának physicusa..." [HAI.]

Elegyes dolgok. Burkus Ország. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő jan. 15. Nr. 5. p. 40. 1832. "Dec. 30-kán estveli ötödfélórakor, Bounban Napkelet felé, az égen, egy tüzes golyóbist vettek észre. ... Az egész jelenés alatt semmi menydörgés sem hallatszott." [SRG.]

Nagy Britannia. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő febr. 22. Nr. 16. p. 124. "Herschel, híres tsillagvisgáló, munkáját a’ kettős tsillagok körűl bévégezte, ’s most a’ Jóreménység fokához szándékozik, ott akarván végezni vizsgálódásait." [SRG.]

Nagy Britannia. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő márc. 12. Nr. 21. p. 165. "Delhiben a’ múlt esztendő Jan. 23kán, egy különös - 3 tüzes golyóbisból álló, és keletről jövő meteort vettek észre. Később a’ 3 golyóbis egyesülvén, hóldnyi nagyságra nőtt, ..." [SRG.]

TERELMES Kálmán: Hegedű szó, és nembirálat a’ Holdnapokról. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 16. 5. sz. pp. 36-39. [SRG.]

VIZER István: Egy hazai tudományos munkáról. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 19. 6. sz. pp. 42-45. Lypsky János térképészeti, geográfiai művének alapján készült kiadásra váró mű, csillagászati vonatkozású elemzése. [SRG.]

VIZER István: Egy hazai tudományos munkáról. (Folytatás.) = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 23. 7. sz. pp. 53-55. [SRG.]

Különbfélék. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 26. 8. sz. p. 63. Z. M. L. Nagy Kállóban 1832. nov. 14-én. meteorhullást figyelt meg. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy vélemény a’ hónapok magyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 30. 9. sz. pp. 65-67. [SRG.]

S. József: Ujabb vélemény a’ Hónapok magyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő febr. 16. 14. sz. pp. 110-111. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy szó a’ hóld- és a hét napok uj nagyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő aug. 28. 17. sz. pp. 129-130. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy szó a’ hóld- és a hét napok uj nagyar neveiről. (Folytatása ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő aug. 31. 18. sz. pp. 137-139. [SRG.]

Uj óriási messzelátócső. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő szept. 25. 25. sz. pp. 199-200. A Münchenben készült Frauenhofer-féle távcső "gyújtó távolsága, 15 párisi láb, nyilása pedig 10,5 hüvelyk átméröjű." [SRG.]

Jutalomhirdetése a’ londoni királyi tudományos academiának. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő okt. 23. 33. sz. pp. 257-258. Herschel F. W. János kapta az egyik jutalmat, a mozgó kettőscsillagok pályájának megfigyeléséért. [SRG.]

Régiségek. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő okt. 23. 33. sz. pp. 263-264. Egyiptomi csillagászati emlékekről. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. Rév-Komáromban Júl. 3dikán... = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [28.] 1833. Második Félesztendő Szent Jakab’ Hava 27dik napján [júl. 27.] 8. sz. p. 58. "Ez rakéta alakú futó tüz volt." Tűzgömb este 9 óra tájban. Sz. feljegyzése. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. Pest. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [28.] 1833. Második Félesztendő Szent András’ Hava 13dik napján [nov. 13.] 39. sz. p. 305. A magyar tudós Társaság nov. 10-iki közülésén Döbrentey Gábor titoknok, Imre János és Tittel Pál rendes tagok felett két emlékbeszédet tartott. [SRG.]

Levegői tüzek magyar országban. = Honművész 1. 1833. 1. köt. ápr. 21. 6. sz. pp. 40-41. "A’ múlt November 12-13-ika közti éjjel hazánk több vidékein levegői gyulladások (tűzi meteor) láttattak. Nevezet szerint Zemplin vármegye déli részén, ’s Budán a’ nyugot-északi hegyek felett hajnalban 4 óra táján a’ levegőben nagy mozgó tűzoszlopok támadtak, mellyek olly világoságot okoztak , hogy a’ szobákban olvasni is lehetett. ..." [HAI.]

Vasmeteorok. = Honművész 1. 1833. 1. köt. ápr. 21. 6. sz. p. 41. "1751 ki május 26-kán esti 6 órakor Hradschina mellett Zágráb vármegyében két vastömeg (Eisenmassa), egyik 71, másik 16 fontos, hullott a’ levegőből; a’ zágrábi szentszék tagjai több tanúkat, kik a’ mezőn voltak azon vasmeteorok lehullásakor, ki kérdeztek, ’s vallományaikat különös jegyző könyvbe iktatták." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Réz-meteor. = Honművész 1. 1833. 1. köt. máj. 19. 14. sz. p. 107. "Párisban a mult esztendőben egy Meteor (levegő kő vagy ércz) hullott le, melly nem vasból volt, mint az eddigieken tapasztaltatott, hanem rézből, mit a’ levegőt mérgesítő Cholera - Miasmának (nyavalya anyagja) tulajdonítanak." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Tüzes eső. = Honművész 1. 1833. 1. köt. jún. 16. 22. sz. p. 171. "Argentan mellett (Orne megye, franczia ország) minapában a’ levegő két óráig tartó több ízben nagy csendeség mellett számtalan tündöklő szikrákkal volt ellepve , mellyek tüzes eső formát képzettek. Legszembetűnőbb vala ezen jelenet reggeli 4 és 5 óra közt. Sok helyen úgy látszott, mintha a’ szikrák földre hullottak volna , de azoknak semmi nyoma se találtaték; hihető, hogy ezen tünemény csak a’ felső levegő területein történt, ’s a’, szikrák színlelt lehullása csak opticai csalódás volt. - A’ miveletlen lakosokban ezen jelenet nagy rémülést okozott." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

1832-ki meteorok. = Honművész 1. 1833. 2. köt. júl. 21. 32. sz. pp. 253-254. "A’ múlt esztendőnek November 12-13-ki éjszakáján Európának különféle részeiben világitó meteorokat (levegői tüzeket) vettek észre, mellyeket teljes kifejlésökben reggeli három órától fogva hatig lehet látni - ’s így olyankor, midőn fájdalom! legkevesebb tudományos észrevételeket lehet várni, minthogy azok, kik ilyeseket tehettek volna, közönségesen még nincsenek ébren. De minthogy ezen meteorok messze földre ellátszottak , mégis eléggé sok emberek látták, ’s nem lesz hasztalan, ha a’ különböző vallomásokat itt egybe hasonlítjuk. Három pattantyús ’s a’ genfi bérseregből egy strázsamester éjfél táján valamelly villámhoz hasonló fényt látott a’ felhők megett. ..." [HAI.]

1832-ki meteorok (Folytatás). = Honművész 1. 1832. 2. köt. júl. 25. 33. sz. pp. 261-263. [HAI.]

1832-ki meteorok (Végzet). = Honművész 1. 1833. 2. köt. júl. 28. 34. sz. pp. 269-271. "Nagy és csudálandó hasonlatoságot lehet találni ezen tünemenyek, e’s azok között, mellyeket Humboldt ur Bonpland urral 1799-ki November 12én, tehát majd szinte azon napon, Cumanában látott. Ezen hires utazó a’ napegyenlítői tartományokban volt utazásának 4-dik könyve 10-dik fejezetében igy irama tünemények felől: "A’ Nov. 11-12-ik közti és hires de igen szép volt; hajnali 3 órától kezdve kelet felé rendkivüli szokatlan sugárzó meteorok láttattak; Bonpland ur, ki felkelt, hogy az éj hivesét a’ gallerián ízlelhesse, legelsőbben pillantá meg azokat. ..." [HAI.]

Köd és napfolt. = Honművész 1. 3. köt. 1833. okt. 27. 60. sz. p. 479. "Julius 15-kétől kezdve egész Augustus 15-ig északi Afrikának tengermellékén igen nevezetes köd uralkodott, melly ezen egész idő közben csak néha szakadott félbe. Ugyan azt déli Európában is sőt egészen Parisig, ’s New-York-ig lehetett látni. Aragour illy czimű könyvében: "Annuaire du Bureau de Longitudes pour l’année 1832" következő tudósítást ad felőle: "Éppen Oranban valók, ’s alkalmam volt tapasztalni, hogy a’ napsugarai a’ köd által annyira elgyengittettek, hogy ép szemmel beléjek lehete nézni. Midőn Augustus 3-kán "La Dordogne" hajó párkányán áltam, ismét iszonyú vastag köd ereszkedett reánk, úgy hogy a’ napsugarai kéklő világot játszanak. Midőn e’ tüneményt igy vizsgálnék, egyszerre azt kiáltja egyik hajós legény, hogy a’ napban madarat lát; a’ legénység mind felveti szemeit, és sokan közülük ugyan azt álliták.
Én semmit se láthattam, ’s midőn nagyitó csőmet elővevém, a’ nap közepében nehány foltokat vevék észre, mellyek keresztet formáltak. Midőn azután a’ csőt letevőm szabad szemmel is megismerhettem a’ megjegyzett helyet, mellyet a’ hajósok madárnak tartottak. E’ tünemény mintegy fertály óráig tartott, ’s mi legnevezetesb benne, úgy vélem az, hogy ez első eset volt, mellyben a’ napfoltokat szabad szemmel is lehetett látni." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Kivonás az 1832 dec. időjárást illető budai csillagász intézetbeli vizsgálatokból. = Jelenkor Második évi folyamat első fele 1833. Januar 9dikén 3. sz. p. 24. A "csillagász-intézeti naplókönyv" adatai alapján. [SRG.]

Ujabb látvány az égen. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év január’ 23dikán 7. sz. pp. 27-28. 1832. nov. 17-én két álnap (fattyúnap) volt látható Erdélyben. [ZSE.]

M. D.: Csillámok vagy röpfények. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év január’ 30dikán 9. sz. pp. 35-36. "Midőn estve a’ borútlan égre fordítjuk szemeinket, gyakran olly fényláncz tünik előnkbe, melly akként, mintha csillag röpülne, támad a’ légben ’s ismét elmulik; köznyelven csillag-tisztulásnak szoktuk ezt nevezni;..." Meteorhullásról. [SRG.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 2. 1833. első Fele febr’ 6kén 103-104. sz. pp. 41-42. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

VIHARY Elek: A’ Holdhoz. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év martzius 13dikán 21. sz. p. 81. [SRG.]

SIPOS Sándor: Venus’ csillaga. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év martzius 20dikán 23. sz. p. 89. [SRG.]

A’ délszaki éghajlat. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év majus 11dikén 38. sz. pp. 151-152. "A’ nagy csillagok’ csoportozati, az itt ’s amott elszórt fellegek, mellyek fejéres fényökkel tejuthoz hasonlítnak, végre az égüreg, hol a’ legmélyebb sötétség uralkodik, minden egyesül, hogy a’ délszaki égnek egy különös, egészen saját természetet ’s alakot adjon, a’ mi még azokra is hatalmas befolyást gyakorol, kik a’ csillagtudományban járatlanok levén, az égbolton szemöket mint valamelly szép mezei virányon legeltetik." [SRG.]

N. K. [NAGY Károly]: Plössel’ optikai új találmánya. = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év julius’ 27dikén 60. sz. pp. 238-239. "Plössel ezen találmányára privilegiumot nem vesz, mert azt titkolni ’s így az előmenetnek gátot vetni nem akar;..." [SRG.]

Berenice’ hajának csillagképe. = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év october’ 2dikán 79. sz. p. 315. "Ptolomaeus Evergetes’ nője, Berenice fogadást tőn, hogy ékes hajfürteit az isteneknek áldozza, ha őt azon szerencsére méltatják, hogy csatában küzdő férjét viszont meglássa." [A Bereniké haja csillagkép legendája egy történelmi személyhez köthető, éspedig II. Berenicehez, Egyiptom királynőjéhez. Férje III. Ptolemaiosz Euergetes király i. e. 246-tól i. e. 221-ig uralkodott.] [SRG.]

VIHARY Elek: Csillagom. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év october’ 19dikén 84. sz. p. 333. [SRG.]

JANKOVICH Miklós W. Idősb: A’ Veteristákról, vagy is a’ Római Catholicusok között volt üldözésről az Új Kalendáriom béhozatásakor Magyar Országban. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IIdik köt. pp. 3-25. Értekezések. [SRG.]

HORVÁT István: A’ Tekéletes Magyar Szóról. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IIdik köt. pp. 102-105. Teke, deákul globus, gombolyűséget jelentő szó magyarázata. p. 105. [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: A’ Világ Rendszere, vagy is: Az égi testek az Isten ditsőségének harsány tolmátsai. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 4dik köt. pp. 3-52. Az álló-tsillagok, A’ Napalkotmány, A’ bujdosó Tsillagok, Plánéták (Mercurius, Venus, Földgömbünk, A’ Hold, Mars, Vesta, Juno, Ceres, Pallas, Jupiter, Saturnus, Uranus), Az Üstökös Tsillagok, A’ Világok lakosai, Az égi Testek élete. Értekezések. [SRG.]

VIZER István: Észrevételek egy hazai tudományos munkáról, néhány más észrevétellel együtt. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 4dik köt. pp. 101-106. Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyar Ország, ’s a’ hozzá kaptsolt Tartományok kiadandó Geographiai Abroszát, "Lipszky Ezredes Földabroszának alapja szerént" készítik el, javításokkal. "Azon elmés, ’s szigorúbb Astronomiai vizsgálatjai, mellyeken munkája alapúl; bámulható ügyességgel készitett,... Így történt a’ tőle felvett Lisganig Astronomus határozásával Varasdra nézvest." Lisganig hosszúsági és szélességi mérése hibás volt, s ezt használta fel Lipszky Földabroszában. Értekezések. [SRG.]

BENE Ferentz ifj.: Annuaire du bureau des longitudes, 1833. Egy azon legjobb és a’ mi még több legkisebb könyvek közül, mellyek esztendőnként közöltetnek; értelmes és felvilágosodott férjfiak írják ezen almanachot. Benne minden találtatik, a’ mi a’ tsillagvizsgáló tudomány által előre látható, a’ mi az előitéletek és a’ községben elterjedt hibák eloszlatására szolgálható. ... jeles tudományos értekezések Arago úrtól... = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IVdik köt. pp. 111-116. "A következő értekezés ezen esztendőből, mint Kivonat, közöltetik: A’ Holdnak befolyása az emberre." [SRG.]

HOLÉCZY Mihály: A’ Havi ’s Héti napok Magyar nevezetéről. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. VIdik köt. pp. 23-50. [SRG.]

A’ Magyar Tudós Társaság’ második köz ülésének tárgyai. Pesten a’ nemes Vármegye’ nagyobb teremében 1833. Nov. 10kén délelőtti 10 órakor. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. Xdik köt. p. 123. "Emlékbeszéd Tittel Pál felett,..." [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: A’ 12 égi Jegyek magyarázata. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 11dik köt. pp. 47-57. "...Nevöket ezen itt következő tsillagképektől költsönözik, mellyekhez a’ nap ez előtt mintegy 2,000 évekkel közel esett. Éjszak felől rendeznek: Kos, Bika, Kettős, Rák, Oroszlány, Szűz; Dél felé látszanak: Mérték, Scorpio, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. ..." [HAI.]

BIANCOVICH János: Az Üstökös Tsillagokról. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. XIIdik köt. pp. 65-76. "Az üstökös Tsillagok megjelennek tsak néha néha, és közönségesen egészlen váratlanúl. Eleinte igen kitsinyek, nagyobbító üvegek által láthatók, mozdúlások meglehetős lassúságú, hanem tsak hamar azután nagyságok nevekedik,..." [SRG.]

N. J.: Chinai Angol Kalendáriom, Krisztus születése után 1833-ik évre. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. XIIdik köt. pp. 97-100. "Chinai Angoly Kalendáriom kezdetét veszi némelly bévezető jegyzetekkel a’ Chinai esztendő felett, melly holdnapi az az: a’ hold forgása által intéztetik,..." "Julius 5-dik napja az 5-dik holnapnak 18-dika lévén, a’ nagy tsillagász Changnak születése napja,... Ezen férjfi, ki hajdan a’ Chinai Kalendáriom készítésére felügyelt, maiglan életben lenni, ’s a’ nap ’s hold fogyatkozásokat ’s egyébb astronomiai, vagy astrologiai tűneményeket jövendölni tartatik." [SRG.]

          1834.

  BRASSAI Sámuel: Bévezetés A’ Világ’, Főld’ és Státusok’ esmeretére. Brassai Sámuel által. Kolozsváratt Tilsch és fia tulajdona. 1834. Az Evang. Reform. Kollégyom betűivel. 232 p. Csillagászat: pp. 1-31.; Első rész. Világleírás vagy cosmographia. (pp. 1-20.). 1. Világ vagy Egyetem. 2. Csillagleírás (Uranographia vagy Astrographia). 3. 12 égijegyek. 4. A napi vagy plánétai-alkotmány (A napi-alkotmányban van 1 Nap, 7 Plánéta, 18 hold, 4 Asteroida). 5. A plánéták. 6. Az asteroidák. 7. Holdleírás vagy Selenographia. 8. Az üstökös csillagok (Cometographia). 9. Vélemények a világalkotmányáról.; Második rész. Földleírás vagy geográphia. (pp. 20-31.) 10. A földleírás vagy geográphia. 11. Mathematica geográphia. 12. A föld fordulásából származó línéak és karikák. 13. A föld keringéséből származó pontok, karikák és zónák.; A fenti földrajztankönyv igen röviden, a Csillagleírás (Uranographia vagy Astrographia) cím alatt, két oldalon (pp. 5-7.) ismerteti a csillagképeket, azután a legfényesebb 15 állócsillagot, majd a tejútat. Legvégén (p. 7.) ezt írja: "Vannak változó fényű csillagok is, mint p. o. Mira a’ Czethalban." Vagyis: a szerző több változócsillagról is tudhatott, de itt, a helyszűke miatt csak egyet, nyilván a legfontosabbat említi meg. [KSZ.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 506 p. Csillagászat: 16 szócikk. Az S-s rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani. 15 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

S-s.: Ramsden (János) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 70. "...mathem. műszer készítő szül. 8 Oct. 1730 Halifaxban (Angolorsz). Attya posztós lévén, őtet is ugyan annak szánta, hanem Dollond, kinek leányát feleségül vette, megtanította őtet a’ malhem. műszerek készítésére. Sok opticai és csillagászi műszereket szerencsésen megjobbított, többeket feltalált, mellyek közt nevezetes az ő részekre osztó erőműve. Lalande erről különös munkát irt (Paris 1790). 1786 a’ londoni kir. társaság tagja lett. Sok fontos értekezését olvashatni a’ Philosophical transactions-ban. Mh. 5 Nov 1800. Életét megírta Piazzi." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Refractor, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 105. "...astronomiai messzelátó, melly a’ micrometriai méréseknek nagyobb pontosságot ad. Kiváltképen jók a’ Benedictbeurnban készültek. Nevezetes főképen az itt Frauenhofertől 1824 a’ dorpati csillagvizsgáló intézet számára csinált óriás-refractor. Ezen maga nemében egyetlen egy eszköz 13 1/2 pár. l. hosszú. A’ testeket 600-szorta nagyobbítja. A’ vizsgálandó égi test felkeresésére egy kisebb messzelátó cső van hozá alkalmaztatva. Munkálatra, a’ képek pontosságára ’s a’ használás könyüségére nézve felyülmulja a’ tűkörtelescopiumokat. A’ refractor oszlopa két tengelyt tart, egyik a’ világtengely irányában, egy az egyenlítővel parallelé menő körrel, másik pedig egy elhajláskörrel. Egy reácsinált óramiv által az óratengely 24 óra alatt körülhajtatik, ..." [HAI.]

Regiomontanus, tulajdonképpen Müller János, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 107-108. "...6 Jun. szül. 1436. Regiomontanus nevét Königsbergtől (Frankenben), hol jött világra, kapta. Ezen jeles mathematicus, ki egyszersmind alapos philologus is volt, 1451 olta Peurbach György hires mathematicus alatt formálta magát ’s több eszt. köz tetszéssel tanította a’ mathesist Bécsben. Görög nyelv tanulása végett 1461 Besserion cardinalissal Olaszországba utazott, hol czélját teljesen elérte ’s nagy tudományáért közönségesen csudáltatott. Sok math. és astron. munkát fordított le görögből, ’s elvégezte Ptolemaeus Almagestjének tanítójától Peurbaehtól elkezdett kivonatját (Veneczia 1496). Tractat. de doctrina triangulorum-a. első nyomtatott munka e’ tárgyban. Azután I Mátyás magyar király udvarában lakott.
1471 Nürnbergben telepedett le, hol Walther Bernhardal szoros öszveköttetésbe jött ’s könyvnyomtatást alkotott, mellynek nyomtatmányai hibátlanságokért igen híresek voltak. 1474 IV Sixtus pápától a’ kalendariom javítása végett Rómába hivatott ’s regensburgi püspökké tétetett. Itt halt meg 1476, némellyek szerint döghalálban, mások szerint Trapezunti György fiaitól gyilkoltatott meg, kik ezzel az attyok fordításaiban Müller által felfedeztetett hibákért akartak boszut-állni. [...] Astronomiai vizsgálatai Ephemerides, 1475-től 1506-ig számolva (Nürnberg 1474, Veneczia 1476 és 1484, végre Köln 1488) igen pontosak’s nagy hirt szereztek neki. ..." [HAI.]

Reichenbach (György) lovag, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 113-114. "...bányásztanácsnok, időnk nagy mechanicusa, szül. Manheimban Aug. 24. 1772, mh. Münchenben Maj. 21. 1826. 1811 lőn bányászi tanácsnok, ’s egyszersmind a’ bajor polgári érdemrenddel ékesitteték. Azon mechanico-opticai intézetekben, mellyeket Utzschneider titk. tanácsnokkal és Fraunhoferrel Münchenben és Benedicfbeurnben 1805-ben felállított, minden csillagászi eszközök olly tökéletességgel készíttetnek, hogy belső szerközetük egyszerűségére ’s általában egész készületükre nézve felülmúlhatlanok, ’s az egészek legmerészebb kívánatit is kielégítik. 1812 báró Zách számára egy olly különös eszközt készített, mellyet méltán hordozható csillagvisgálónak nevezhetni, mivel az egészéthez szükséges fő szerszámokat együtt magában foglalja. ..." [HAI.]

Rittenhouse (Dávid) csillagász, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 177-178. "...a’ hasznos esmereteket terjesztő éjszak-amerikai társaság elölülője; mint Franklin, a’ természet nevendéke, ugyan azon ég alatt nőtt fel, ’s ön észtehetsége által mivészetben, tudományban nem csekély fokra hágott. [...] R. 1732 Pennsylvania tartományban Germantownban született. Mint eke mellé szánt gyermek, csak szűk oktatást kapott, de már ekkor nagy hajlandóságot mutata a’ mathesisre ’s mechanicára. [...] inaskodni egy óráshoz adnák. Itt elmetehetsége álmélkodásra méltó gyorsasággal fejlett ki. E’ mesterség gyakorlati részét csak hamar megtanulván, lelke nemesebb táplálék után szomjuzott. Színi-órákban ’s éjjelenként mathematicai könyveket olvasgatott, (jelesen Newton elveit), ’s a’ magasb mérési titkokba minden segély nélkül behatott.
A’ csillagos ég és egy könyv levének tanítói az astronomiában, ’s ön tapasztalása után egy olly planetáriumot készített , mellyet a’ müesmerők csodáltak. [...] 1790 Philadelphiába költözött, hol mesterségét mint órás és mathematicai szerszám készítő folytatá, ’s csak hamar az amerikai tudós társaság tagja lett. 1760 a’ philadelphiai bölcselkedő társaság, mellynek elölülője akkor Franklin vala, Norritonba, (a’ Montgomeri grófságba) küldé, hogy Venusnak a’ nap előtt általvonulását kémlelné. Mind ez utjának foganatja, mind egyéb csillagászi meghatárazásai, mellyek tételére egy maga állította égésztoronyban alkalma volt, teljesen megfelelének a’ kívánságnak, ’s ezeket Dr. Smith (American, philos. Transaction. 1. k.) körülményesen ’s rendkívüli tetszéssel irta le. ..." [HAI.]

Rumoffski (István), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 264-265. "...Oroszországnak első mathematicusa és földleirója, szül. 29 Oct. 1734, a’ vlodimiri kormányság egy falujában. [...] 1760 irá az első orosz mathesist, mellyet olly szépen ada elő, hogy a’ mathesis közönséges kedvellését ő ébreszté fel Oroszországban. Grishoff orosz csász. csillagász segédjévé tétetvén, ennek holta után 1761 Nertsinszkbe (Siberiába) ment, hogy Venusnak a’ napkörén áltmentét vizsgálja. Ekkor tett fontos szolgálataiért 1763 csász. csillagászságot kapa jutalmul. br>II Katalin Eulert Petérvárába hiván, R. nagy tanítójával még szorosabb öszveköttetésbe lépe, mivel az academia uj alkotásának alkalmával kettejekre bizaték a’ geogr. osztály. R. maga kapta a’ honyi földabroszok készítését, mellyek legelőször jelentek meg ’s ritka tökéletességgel, R Euler helyes tanácsai által nyomosán segittetvén. Venusnak 1769 második ’s az elébbinél nevezetesebb áltmenetele történvén, ennek vizsgálására az academia Rumoffskit Kolába küldé a’ jégtengerhez. Tapasztalatait latinul adá ki a’ pétervári commentariusok 14 köt. ..." [HAI.]

Sajnovits János, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 278. "...szülelett Tordason, Fejér vármegyében. A’ Jézusszerzetbe felvetetve, különösen a’ csillagászatra adta magát, és Hell Maximiliánnak, bécsi csillagásznak, segédje vala, midőn ez VII Christian Dán- és Norvégország királyától a’ Norvégföldre meghivattatnék, a’ Vénus csillag a’ nap tányérán általmenetének megszemlélésére. A’ szemlélés 1769 Jun. történt meg Wardoëhus-ban. Ezen alkalommal, Hell inditásából, a’ Lapponok nyelvére fordította figyelmét Sajnovits, és azt a’ magyarral öszvehasonlítván, visszajövet a’ koppenhágeni tudós társaság előtt egy értekezést olvasott fel, mellyben a’ lappon nyelv rokonságát a’ magyarral ügyekezék megmutatni. [...]
Egyébiránt Sajnovits felvetetett a’ koppenhágeni tudós társaságba. Néhány esztendővel későbben egy csillágászatféle munkácskát is adott ki itthon illy czím alatt: Idea Astronomiae, honoribus Regiae Universitalis Budensis dicata. Budae 1778. 8." [HAI.]

Sark (Pólus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 323. "a’ föld tengejének két végső pontja, éjszaki (pólus arcticus) és déli (pólus antarcticus.) [...] Ha a’ földtengelyt kinyulva képzeljük, ugy két vége az ég boltozatját éri ’s az érintés két pontjai világsarkaknak neveztetnek, mellyek körül az egész föld minden égi testekkel együtt minden 24 órában megfordulni láttatik. Polus magassága a’ pólusnak valamelly hely, város v. tartomány horizonja felett, bizonyos magasságra állása, v. azon szeglet, mellyet a’ földnek v. tengelyének a’ horizonra hajlása csinál, ’s melly 90°-nál soha se lehet nagyobb, sőt el is enyészhetik, ha a’ tengely a’ horizonban esik. Innen a’ pólus magassága egyenlő a’ hely geogr. szélességével.
Poláris távolság a’ pólusnak valamelly hely tetőpontjától v. zenithjétől való távolsága, tehát azon szeglet, melly a’ pólus magasságát 90°-ra egészíti." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sarkcsillag. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 323. "azon csillag, melly az éjszaki földsarkhoz legközelebb áll. E’ második nagyságú álló csillag a’ kis medve farkában legszélül, és jelül szolgál az éjféltájéknak ’s éjszaki földsark helysetének feltalálására, honnan vezércsillagnak is neveztetik. A’ déli földsarkhoz a’ de la Cailletól felfedezett tengeri octans van legközelebb; de mivel e’ csak 5-dik nagyságú csillag, tehát a’ kis vizi kigyó tartatik déli sarkcsillagnak, bár 11° van távol a’ déli sarktól." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sarkkörök (poláris circulus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 323. "azon két kisebb körvonalok, mellyek a’ földsarkoktól mindenütt egyenlő távolságra, azaz, 23 1/2 ° ra esnek ’s mind az aequatorral, mind a’ tropicusokkal egyközüleg mennek. Egyik éjszakinak, másik délinek neveztetik. Ezeknél kezdődnek a’ földsarkokig terjedő éjszaki és déli hideg földövek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sas. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 325-326. "1) Természettud. tekintetben a’ ragadozó osztályba tartozó, magasan repülő, éles látású, ragadozásból élő madárnem, mellyből nálunk 23 faj találtatik, mellyek közül az Aranysas nagyságáért (hossza 1, kiterjesztett szárnyai széle 2 1/2 öl.) a’ madarak királyának neveztetik. 2) Csillagászi értelemben az éjszaki félgolyón, nagyobb részint a’ téjutban 281 és 305° közt fekvő csillagzat. Találtatik benne egy első nagyságú csillag Atair, felette egy harmadik, alatta egy negyedik nagyságú csaknem egyenes vonatban, asonkivül a’ farkában két harmadik nagyságú. 3) Mythologiai tekintetben az erőnek, dicsőségnek, győzedelemnek jele; ..." [HAI.]

Scaliger (Josef Justus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 335. "az elébbi fia, hires chronolngus és philologus Agenben szül. 1540 11 eszt. korában Bordeauxba küldetett, hol több évekig tanulta a’ latin nyelvet. [...] Számos munkájiból legnevezetesebb: De emendatione temporum (Paris 1583), mellyben ő alapította meg először a’ chronologiai rendszert; némelly tévedéseit, mellyeket Petau ’s mások fedeztek fel, megjavította Thesaurus temporum complectens Eusebii Pamphili chronicon cum isagogicis chronologiae canonibusában Amst. 1758. [! 1658.] ..." [Ő a julián dátum javaslója.] [HAI.]

Schröter (János Hieronymus), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 378. "...csillagász, igazság-tanácsnok és fő tisztviselő, szül. 1745 Erfurtban, ’s Lilienthalban (a’ bremeni herczegségben) lakott. Legkedvesebb foglalatossága a’ csillagászság levén, hivatala mellett vizsgálódásokkal foglalatoskodott ’s fontos felfedezeteket tett, főképpen a’ hold körül, mellynek igen pontos atlását adta ki. Lilienthaljában igen jeles csillagászi intézetet állíttatott fel, mellyet lassanként legjobb eszközökkel gazdagított,. Már 13 lábnyi telescopiumát minden addig készíttettek közt legjobbnak találta Lalande. Azután még nagyobbakat készített, mellyek közt 25 láb. telescopiuma bámulásra méltó, mivel a’ tejúton számtalan apró csillagokat láthatni vele. 1813 a’ Francziák hamuvá tették csillagászi intézetének egy részét. -
Ezen haláláig (29 Aug. 1816) fáradhatatlan égvizsgálónak főmunkái: Selenotopograph. Fragmente (Gött. 1793-1802, 2 k. rézm. ’s atlás.); Beitr. zu den neuesten astronom. Entdeck. (Gött. 1788 - 1800, 3 k. rézm.); Aphroditische Fragm. zur genauern Kenntnisz der Venus (Gött. 1790 rézm.); Kronographische Fragm. zur Kenntnisz des Saturn (Gött. 1808, rézm.); Hermograph. Fragm. z. Kenntnisz des Mercur (Gött. 1816, rézm.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sextans. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 452. "...szegletmérő szerszám; áll egy réz karika darabból, mellynek széle 60 gradusra, minden gradus ismét minutumomokra pontosan fel van osztva. Használás módjának bővebb leírása, rajz nélkül nehezen érthető. [...] Egy szegletmérő szerszámot sem lehet olly könnyűséggel és gyorsasággal használni, mint a’ Hadley által talált tükörsextanst. Egyaránt hasznavehető ez egy hajóárbocz tetején, vagy tornyon, ’s koránt sincs annyi nehézséggel összekötve, mint az astrolabium. [...] - "Mayer Tóbiás göttingai csillagvisgáló, ugy készített egész karikává változtatott tükörsextanst, hogy rajta a’ szegleteket, ismételve ki lehet mérni; módját oktatja az angol admirálság által 1770 kiadott Tabulae motuum Solis et Lunae czimü munkájában.
Franczia földmérő BORDA (l. e.) még több javításokat tett e’ szerszámon; V. ö; Deseript. et usage du cercle de réflexíón (Par. 1787). E’ tökéletesített alakban Hadley eredeti sextansa most Mayer-Borda-tükör-karikája nevet visel." [HAI.]

Sirius, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 482. "...kutyacsillag, legfénylőbb minden álló csillagok közt ’s legnagyobb a’ nagy kutya csillagképében, melly kelet felé áll az Orion alatt." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Skorpió. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 490. "Egy a’ póknemük seregéhez, a’ tüdősök rendéhez tartozó állatnem, mellynek hosszas gyűrűs teste hátul egy 6 gumóból öszvetett farkban végződik, mellynek utolsójából egy előre hajlott fúlánk áll ki, mellyel tett szúrása mérges és kivált az Afrikában találtató nagyobb fajé veszedelmes, nem ritkán halálos; az Európa alsóbb részeiben, hazánkban is Mehádia körül találtató sárgás faj sebet csinál ugyan, de ritkán veszedelmest. Szúrása ellen legjobb orvosság a’ szálmiak vagy a’ seben öszvedörzsölt skorpió. - SKORPIO csillagtudományban egy a’ Zodiacus 12 jelei közül. (L. ECLIPTICA)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 549 p. Csillagászat: 16 szócikk, melyeknél - korábbi kötetekkel ellentétben - egyetlen esetben sem tüntették fel a szerzőséget a cikkek végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Sugártévesztés (abberáció). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 233. "Hogy valamelly tárgyat látunk, onnan történik, mivel az abból jövő fénysugárok szemünkbe ütköznek, ’s mi a’ tárgy helyét a’ felfogott sugárok irányában keressük fel. Ha egy álló csillagba tekintünk, az alatt, mig ennek sugarai szemünkig érhetnek, a’ föld is megfutja velünk utjának egy kis részét; de mi ezen mozgást nem vesszük észre, ’s azt a’ csillagnak tulajdonítjuk, azt gondolván, hogy a’ csillag mozdult ellenkező irányban, olly formán, mint mikor sebesen haladó hajóban ülve azt képzeljük, hogy a’ parton álló tárgyak vissza felé sietnek. Nem is láthatjuk a’ csillagot valódi helyén egyébkor, mint mikor egyenes vonalban vagy felé közeledünk, vagy tőle távozunk, minden más irányban a’ most leirt opticai csalódásba esünk.
Az égi testeknek e’ tetsző tétovázsa, melly a’ föld mozgásából származik, ’s a’ föld mozgására is bizonyságul szolgál, sugártévesztésnek hivatik. BRADLEY (1. e.) volt első, ki e’ nevezetes tünetet felfedezte. L. Biot: Traité élémentaire d’ astronomie physique (Par. 1811); Báró Zách: Tubulae speciales aberrationis et nutationis etc. (Gotha 1806), ’s ugyan attól: Nouvell. tables d’ aberration et de nutation pour 1404 étoiles, avec un table generále, d’ aberrat pour les planetes et le cometes (Marseille 1812, és supplém. 1813)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sugártörés. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 233-234. "Ha a’ világosság sugarai egy áltlátszó tömegből más külön neműbe mennek, ekkor utjokból rendesen kitérnek, ’s ez a’ sugártörés, melly a’ Dioptricának tárgya. [...] Ha az egymást érő két külön nemű áltlátszó test felületére, mellyre t. i. a’ sugár esik, egy függőleges vonalt képzelünk állíttatni, akkor azon szeglet, mellyet ezzel a’ beeső sugár formál, beesés szegletének hivatik, ’s majd nagyobb, majd kisebb lesz, mint a’ törésszeglet, mellyet a’ függöny a’ már megtört sugárral képez.
Általányos szabály erre, hogy: a’ beesés szeglete akkor, midőn a’ fénysugár egyik sürüebb testből más ritkábba megyén, kisebb a’ törésszegletnél, ellenkező esetben pedig nagyobb; vagy a’ mi szinte ezt teszi, midőn a’ sugár sürüebb tömegbe hat, a’ függöny felé (ad perpendiculum), ha pedig ritkábba megyén, a’ függönytől el (a perpendiculo) törik. [...] A’ sugártörés az oka, hogy a’ vízben úszó hal nem valóságos helyén, hanem a’ felülethez sokkal közelebb látszik, - hogy a’ csillagok valóságos feljöttök előtt, vagy valóságos lementük után is láthatók ’sat. ... " [HAI.]

Sugártörődés (Refractio). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 234. "A’ sugártörés tudománya igen fontos az egészétben is. A’ földet övedző levegő számtalan légrétegekből áll, mellyek mennél inkább közelednek a’ föld színéhez, annál tömöttebbek, sürüebbek lesznek. Ha tehát egy csillagból jövő sugár az ég nagy üregebeli felette vékony levegőből ferde irányban a’ föld vastag levegőjébe lövell, a’ függöny (vagy mivel itt golyóról van szó, a’ megfelelő küllő) felé kell annak törnie, ’s ehez annál inkább hajlania, mennél sürüebbek lesznek a’ légrétegek. Igy a’ sugár többé nem egyenes, hanem a’ földszine felé hajló görbe vonalban halad, miért a’ szemlélő a’ csillagot e’ vonal legközelebbi pontjának érdeklőjében (tangens), tehát magasabban látja.
Mivel pedig a’ sugártörődéi nagysága nem egyedül a’megtörő szer vagy test természetétől; hanem a’ szeglet nagyságától is függ, e’ szeglet pedig a’ látkörön legnagyobb, ’s innen a’ tetőpontig (zenith), hol = 0, kisebbedik: szükségképen a’ törődésnek is a’ látkörtől, hol legnagyobb, a’ tető pont felé egész 0-ig fogyni kell. [...] L. Littrow : Populaíre Asironomie (Bécs 1825, 2. k.); Bohnenberger Astronomie (Tübing. 1811); Biot: Traité d’ astronomie physique (Par. 1811, 3 köt), és Plana : Recherches sur la densité des couches de l’ atmosphére et la théorie des refract. astronomiques (Turin 1823, 4.)" [HAI.]

Szélesség (geographicai). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 347. "...valamelly helynek az egyenlítőtől számlált távolsága, melly az illető déli körvonalnak a’ kérdéses helytől az egyenlítőig terjedő ive szerint méretik meg. E’ szélesség éjszaki vagy déli, a’ szerint, mint a’ felvett hely az egyenlítőtől, éjszaki vagy déli földsark felé fekszik. Az egyenlítő alatt fekvő helyeknek mind két pólusai a’ horizonon esvén, sem szélességük, sem polusi magosságuk nincsen. Valamelly hely szélessége soha sem terjedhet többre 90 gradusnál, mert a’ polusmagosság sem mehet ennél többre, azaz, mert a’ pólus legfelebb magában a’ zenithben lehet. A’ szélességek és hosszúságok határozzák meg a’ földön a’ helyek egymás iránti fekvését. E’ meghatározáson épül a’ földirás és a’ földképek helyes rajzolása.
Csillagászatban szélesség alatt valamelly csillagnak az eclipticától számlált távolságát értik. Itt is megkülönböztetik a’ déli és éjszaki szélességet. Az Eclipticában egy csillagnak sincs szélessége, így a’ napnak sincs, a’ planétáknak pedig csak igen csekély van. A’ csillagok szélessége sem mehet 90° tul. Ezen szélességek az álló csillagok lajstromában már feljegyezve találtatnak." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Szinváltozások, (phasis), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 387. "...azon különbféle idomok, mellyeket a’ bujdosó csillagok nap általi különböző megvilágosittatásoktól kapnak, ugy, hogy nekünk most kerekeknek, majd tojásdadaknak, majd sarló formájúaknak, majd homályos foltoknak látszanak. (VÖ. HOLDVÁLTOZÁSAI.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Szivárvány. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 387-388. "Ki nem esméri azon gyönyörű levegői tüneményt, melly egy színes kör alakában látható, az esős felhőkben, mellyek a’ naptól megvílágositatnak, ha a’ néző háttal a’ nap felé fordulva szemeit azon felhőkre szegezi? Többnyire két egymással párhuzomos, és egymástól elegendő távolságban álló kör láttatik egyszerre. A’ belső a’ fő szivárvány sokkal világosabb színekkel bir, mint a’ külső ’s csak igen ritkán találtatik ezen belől egy vagy több halavány színű szivárvány. A’ szivárvány hét színből áll, mellyek a’ fő szivárványban belőlről kifelé így következnek: violaszín, setétkék, kék, zöld, sárga, narancsszin és veres. [...]
E’ szép tünemény, már az ősidők gondolkozóinak figyelmét magára vonta, törekedett már ezt Aristoteles megmagyarázni, de csak ujjabb időkben adta ennek tökéletes magyarázatát a’ sugárokban foglalt festékek törésénél fogva a’ nagy Nevton, ki számokkal is megmutatta azon szegeleteket, mellyek alatt ezen sugárok a’ szembe esnek, t. i. a’ belső szivárványnál 40 és 48, a’ külsőnél 51 és 54 fok közt, minek bővebb magvarázatját l. Gehlers Physik. Wörterbuck Regenbogen czik. ..." [HAI.]

Szürkült [! Szürkület], In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 410. "...azon gyenge világosság, mellyet a’ nap lemente előtt ’s utána kevéssel a’ levegőkörben elterjeszt. A’ levegőkör t. i. felfogja a’ gőzök és felhők segítségével a’ nap sugarait, megtöri, ’s a’ föld világitatlan részeire veti. Tartóssága különböző. Az aequator alatti tartományokban éjnapegyenlőség idején 1 ór. 12 min. ’s annál hoszabb lesz , mennél messzebb távozik a’ nap az aequatortól.
A’ földsarkoknál, hol 6 hónapnyi a’ nappal, 6 hón. az éj, a’ szürkület csaknem 2 hónapig tart, ugy, hogy a’ félévi éjnek nagy része világos. Felette jótékony reánk nézve, mert megrövidíti az éjt, ’s a’ világosság és setétség hirtelen változásának szemünkrei káros befolyását akadályozza. Vö. Bode Anleitung zur allgem. Kenntnisz der Erdkugel (Berl. 1803)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Szürkületkör, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 410. "...a’ természettudományban azon kör, melly a’ szürkület kiterjedésének határát kijeleli." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Tavasz. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 459. "Ezen évszak azon napon kezdődik, mellyen a’ nap az aequatorba lép ’s azon napon végződik, mellyen délben egész esztendőben legmagasb ponton áll. Nálunk a’ napnak a’ kos égi jegybe lépése határozza meg a’ tavasz kezdetét ’s a’ rákba belépése végzi az astronomiai tavaszt. Ama 22 Mart., e’ 21 Jun. körül esik. A’ föld déli félgolyóbisán az astronomiai tavasz 23 Sept. kezdődik ’s 21 Dec. végződik, tehát azon időben esik, mikor nekünk őszünk van. ..." [HAI.]

Tejút, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 466. "...Jacob útja is, azon világos fejér öv az egén, melly csaknem legnagyobb kör formában terjed el az éggolyóbis körül. Több csillagzaton megy keresztül, millyenek p. o. a’ Kassiopeja, Perseus, ’st. ’s a’ Hajóban legvilágosabb. Már Democritusról iratik, hogy azt számtalan álló csillagok egyesült fénnyének állította, mellyeket, távolyságok miatt, egyenként látni nem lehet. Mit a’ régiek gyanítottak, azt későbbi csillagászok perspectiváik segítségével, igaznak találták. De miért van olly temérdek sokságu álló csillag itt öszvehalmozva, hogy az ég többi része csaknem pusztaság hozáképest? Erre a’ csillagászság, de csak sejditőleg, ezt feleli:
A’ világosságöv vagy tejút csillagai a’ többiekhez képest hihetőleg nem állanak közelebb egymáshoz, hanem az ég ottani megmérhetlen mélységében számtalan sorokban éppen ugy állanak egymás felett, mint az égnek többi helyein, ’s nekünk azért látszanak itt többeknek, mint másutt, mivel ott a’ csillagok egymás iránti állását térség szerint látjuk, mint azon fákat, mellyeket hosszú sétahelyeken egymás után következő sorokban ültetve látunk, ’a mellyek ennél fogva egymáshoz közlebb lenni látszanak, mint a’ mellettünk lévők. Hihető, hogy a’ mi napunk is egyike az ezen tejútban lévő napoknak ’s ezen sok millió napok egy naprendszert képeznek, melly bizonyos, végetlen nagyságú ’s a’ tejút közepén álló nap (talán a’ Sirius) körül forog. L. Bode Anleitung zur Kenntnisz des gestirnten Himmels (9 kiad. Berlin, 1823, rézm.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Tél, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 467. "...legdurvább ’s leghidegebb évszak, melly astronomiai értelemben nálunk a’ legrövidebb nappal (22 Dec.) kezdődik ’s a’ tavaszi éjnapegyenlettel (22 Mart. körül) végződik. A’ föld déli félgolyóbisán akkor van tél, mikor nálunk nyár uralkodik. Az éjszaki félgolyóbison a’ tél csak valamivel tart tovább 89 napnál, ellenben a’ délin hosszabb 93-nál, mert az éjszaki tél a’ nap közelébe, a’ déli pedig a’ nap távolába (aphelium) esik, midőn a’ föld lassabban megyén ’s tehát annyi nappal hosszabban késik. ..." [HAI.]

Télpont, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 473. "...az a’ pont az ecclipticában, mellyben a’ nap, tetszőleges futásánál, az egyenlitőtől délen legmesszebbi távollétét elérte. E’ 21. Dec. történ. Ekkor legrövidebb nálunk a’ nap (7 1/2 órányi). A’ télpont a’ bak-jegy kezdete, noha ez a’ csillagzat már elhagyta helyét, mellyen most a’ nyilas áll." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Tengeráradás és apasás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 490-491. "...azon mozgása a’ tengernek, melly szerint vize napjában kétszer felemelkedik ’s ismét leesik. Az emelkedés áradásnak, a’ leesés apadásnak neveztetik. Ha áradáskor a’ viz felemelkedik, a’ folyók folyása nem csak torkolataiknál, hanem ezeken felyül jóval is meggátoltatik. Mind az áradás, mind az apadás lassan történ. Legnagyobb magasságát mintegy 6 óra alatt éri el azon idő után, mellyben legmélyebben állott a’ tengerviz, ’s megfordítva is így van a’ dolog. Áradás és apadás tehát mintegy 6 óráról 6 órára következik egymás után. Nagy és mély tengereken, főleg a’ naptéritő körök közt a’ viz olly tájékokon, hol mellékokok nem változtatják a’ dolgot, legmagasabban áll a’ viz mintegy 3 órával azután, hogy a’ hold a’ hely délkörén tul haladt.
Ha a’ viz néhány perczig állott, nyugotilag kezd lefolytai ’s 6 óra múlva eléri legalacsonyabb állapotját. Ez ismét csak néhány perczig tart, mire a’ viz keletről ismét ide tolakodik. Ezen váltólagos áradás és apadás szünetlenül tart, hanem azon különbözéssel, hogy az áradás legmagasb pontját más nap 49 perczel éri el későbben, mint előtte volt nap, ahoz képest, mint a’ hold minden nap 49 perczel későbben megyén keresztül a’ délkörön. Olly helyeken, hol a’ viz mozgását szigetek, fokok, tengerszorosak sat. nem akadályozzák, 3 rendes változást láthatni a’ tenger áradásán ’s apadásán: u. m. naponkéntit, havankéntit és évenkéntit. Minden jelenetben láthatni, hogy az áradás és apadás a’ holdnak ’s napnak földünkrei befolyásából származ. ..." [HAI.]

Térítőkörök (Tropici). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 500. "Ha a’ nap az éjszaki félföldgolyóbison aequatortóli legnagyobb elhajlását elérte, az ezen ponton keresztülmenő vonal, melly mintegy 23° 30’ esik távol az egyenlítőtől, rák vagy éjszaki naptéritő körnek (tropicus borealis, tropicus cancri) neveztetik. Ekkor (21 Jun.) a’ föld éjszaki félgolyóbisán leghosszabb, a’délin legrövidebb nap van. E’ ponttól megfordulván a’ nap, ismét közelit az aequatorhoz ’s végre a’ déli félgolyóbison ismét olly körbe lép, melly hasonlóul 23 ° 30’ van távol az egyenlítőtől, ’s bak téritő körének (tropicus australis, tropicus caprirorni) nevet visel. Ekkor a’ déli félgolyóbison leghosszabb ’s az éjszakin legrövidebb nap van, mi 21 Dec. szokott történni." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Térítő pontok félköre, l. Csonka körök. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 500. "Csonka (Colurus, görög szó, farkavágott) neveket, onnan vették, mivel a’ horizon alatt eső részeket az egyenlítő és földsarkok közt lakók soha se láthatják és igy ezekre nézve az emlitett körvonalok mintegy közepeken kettévágattaknak tetszenek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Természettudományok. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 519-524. Csillagászat: (pp. 519-520.) "Ezek annyi különös természettudományokra oszlanak ’s annyi ágait képzik a’ természet öszves tudományának, a’ mennyi külön országokra oszlik maga a’ természet. [...] Ha mindenek előtt a’ természetet megtekintjük, miként képez e’ nagyban ’s képeztetett? a’ mint az felséges építtetésében megjelen, ha látjuk azon égi lényeket, mellyekkel a’ roppant egész megnépesittetett, ha ezen számtalan világok visszonyai megvizsgáltatnak ’s megmutattatik, miként jelen meg ezen viszonyokban a’ világok soksága, mint egész, mint világalkotmány? e’ cosmologiának (világ alkottatásának, égi testek vagy világok viszonyainak tudománnya) neveztetik.
A’ vizsgálódó lélek különös irányához képest ezen messzeterjedő tudomány különös módosittatásokat ’s ezeknek megfelelő nevezeteket kap; mint cosmogenia, ha a’ vizsgálódás tárgya a’ világtestek hihetőleges származása vagy létesülésmódja; astrónomia, ha a’ csillagok mathematicai (idő- és köz-) viszonyai, mint az égi testek nagysága, tömege, egymástóli távolsága (névszerint a’ földtől), mozgások törvényei ’s pályájok ebből származó meghatározása vizsgáltatnak; astrognosia vagy cosmographia is (mivel a’ cosmologiának ezen része az égtudományra nézve az, mi a’ földtudományra nézve a’ geographia), melly az álló csillagos ég esmeretét, csillagképekre való elosztatása ’s ég boltozatjának mathematicai eloszlatása szerint (itt a’ világegyenlitő vagy aequator, világsarkak, azaz. pólusok, ecliptica azaz naputja ’s az ezekkel öszvekötött viszonyok jőnek tekintetbe), adja elő. ..." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 512 p. Csillagászat: 14 szócikk, melyeknél - korábbi kötetekkel ellentétben - egyetlen esetben sem tüntették fel a szerzőséget a cikkek végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Thales, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 2. "...Miletumból Joniában, Görögország legrégibb bölcse és a’ joniai kosmophysicusok elseje, Diogenes Laertius szerint K. e. mintegy 640 évvel szül., korábbi éveiben statusszolgálatra adta magát, azután pedig csupán philosophiai vizsgálódásoknak élt. [...] A’ régiek tudósításai Th. physicai és astronomiai esmereteiről, hasonlóul igen ellenmondók. Azt irják, hogy ő osztotta az esztendőt először 365 napra. Hogy a’ Joniaiaknak egy napfogyatkozást megjövendölt, noha csak belépésének esztendejét mondta meg, a’ naprendszer helyesebb esmeretére mutat, mint a’ millyennel, Plutarchus és Diogenes Laertius szerint, ő és tanítványai bírtak, ha t. i. ama jövendőlés tulajdon vizsgálódásán ’s kiszámolásán alapult.
De Th. hihetőleg Egyiptomban tartózkodásakor vagy az astronomiában jártas Fhoeniciaiaktól kapott esmeretet a’ következendő napfogyatkozásról vagy tanulta meg a’ nagy fogyatkozás kiszámolásának mechanicai módját. Minden esetre nevezetes, hogy az általa alapított joniai oskola kezdte a’ csillagokat, mint csupa testeket, ’s nem, mint a’ nép vélte, isteni lényeket, vizsgálgatni." [HAI.]

Theodolit. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 9-10. "...mathematicai eszköz, égi és földi tárgyak szegleteinek minden más segédmüszer nélküli megmérésére. Legjobb készül Reichenbach intézetében Benedictbeurnben. L. Breithaupt Beschreiburg eines neu eingerichteten Compensations - Theodolithen; (Düsseld. 1827, 4. rezekkel.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Thot, Thouth, Taout vagy Teuth, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 32. "...az Egyiptomiaknak hajdani, mesés istensége; egyszersmind hieroglyphe, mellyel az astronomiai esztendő kezdetét jelelték. Szerintük Th. volt az astronomiai esztendőnek szerzője ’s a’ csillagok és futások elrendelője. Neki tulajdoníttatott az irás és egyiptomi tudományok feltaláltatása is; innen jő a’ Görögök Hermesével ’s Romaiak Mercuriusával való hasonlósága (l. Cicero De natura deorum, III, 22). Öregnek képeztetett, köpenyeggel ’s heroldpálczával, mellette Isis, kezén Kneph képe; de ugy is láthatni, mint virágokkal és koronával ékesített fejü öreget." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Toaldo (Giuseppe), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 75. "...hires olasz mathematicus, csillagász és meteorologus, szül. 1719 egy Vicenzától nem messze levő faluban, a’ paduai seminariumban theologiát tanult, de főleg a’ mathematicai tudományokkal foglalatoskodott, későbben seminariumi tanító ’s 1762 a’ paduai egyetemben astronomiának ’a meteorológiának tanítója lett. Ugyanitt csillagvizsgálási intézet felállítását eszközlé [...] ő adott ki legelőször astronomiai meteorológiai folyóiratot, mellyet 1773-tól haláláig folytatott. [...] Más különbféle astronomiai és meterologiai munkák is jelentek meg tőle, ’s 1783 tudós utazást tett Olaszország egy részében ’s meghalt 1797, a’ tudósoktól becsültetve ’s barátitól és esmerőseitől sajnáltatva." [HAI.]

Tycho (Tyge) Brahe. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 177. "...hires csillagász, Svédországból származott régi nemes nemzetségből, Schonenben szül. 1546 atyja jószágán Knud-Strupban. 14 éves korában a’ csillagászoktól előre megmondott napfogyás pontos előállása olly nagy benyomást teve rá, hogy Lipcsében, hova törvénytudomány tanulás végett küldeték, kirekesztőleg csillagászsággal foglalatoskodék. Olasz- ’s Németországokat beutazván, II Fridrik dán király Hven kicsiny szigetet (1658 olta Svédországé) kapa holtáig. Itt épité kir. költségen Uranienborgot ’s egy földalatti csillagvizsgáld intézetet. Több fejedelmektől meglátogattatva, itt dolgozá ki világrendszerét, melly neve alatt most is esmeretes.
Szerinte mozdulatlanul áll a’ világrendszer közepette a’ föld ’s a’ nap és többi égi testek körülte forognak; de e’ vélemény, ’a méltán, félretétetett, ’s KOPERNIKUSZ (l. e.) fogadtatott el. Egyébiránt neki köszönhetjük az álló csillagok helyesebb lajstromát, a’ hold és üstökösök mozgásairól, ’s a’ sugártörődésről fontos észrevéteket teve, ’s a’ csillagászi eszközöket javitá. T. ügyes chemicus vala ’s költészetben is gyönyörködék. Astrologiától ’s kora babonás hitétől ment ő sem volt. Hevessége ’s gúnyolódása sok ellenséget okozának neki, kik a’ II Fridriket követő IV Keresztély királynál oda vivék a’ dolgot, hogy ez évi fizetését elvoná. T. tehát elfogadá II Rudolf császár meghívását, ki a’ csillagászságnak ’s astrologiának nagy barátja volt, Prágában mindég azzal foglalatoskodott ’s neki nagy fizetést adott. Itt hm. 1601. ..." [HAI.]

Udvar, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 182. "...néha szivárvány- színeket játszó fénykör, melly ollykor, kivált éjszaki vidékeken a’ nap és hold körül mutatkozik; átmérője rendesen 44-92 °, néha sokkal kisebb. Megtörténik, hogy két udvar van egymás mellett, ’s illyenkor a’ külsőnek szivárvány színei a’ belsőhez képest fordított rendben állanak. Néha egy vagy két kör is egymásba vág, ’s e’ helyeken tűnnek aztán fel az ugy nevezett mellék- v. fiók napok. Azonban ezek a’ kör egyéb egyes pontjain is támadhatnak, de illyenkor többnyire farkok van, mint az üstökös csillagoknak, ’s rendesen ketten ellenkező irányban állnak. Maj. 12. 1824 Fuldában 7 melléknapot láttak." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Űr. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 208. "...olly hely, hol semmi test nincsen. Ez inkább képzelhető, mint valósággal létező. Megkülönböztetik az egy általában való és elszórt űrt. Amaz alatt már hajdanta egy csupán magától álló, minden anyag nélkül való, egyetlen, végetlen és változhatlan kiterjedést értettek, melly már a’ testi világ előtt megvolt. Ez ellen azt -vethetni, hogy köz és kiterjedés, testek nélkül nem is képzelhető. Kérdek némellyek, ha a’ nagy égi testek közt, azaz, hol gőzkörük megszűnik, valami testnemü létez-e? Igennel kell felelni, mert a’ világosság ezen közön is áthat, tehát azt betölti. Elszórt ürességek a’ testek egyes részecskéi közt létező közöcskék, mellyekben semmi anyag nincsen. Ez legalább ugy tetszik, hogy valósággal létez. ..." [HAI.]

Urania. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 210. "1) Csillagászság múzsája, innen csillagkoronával ’ s csillagos ruhával, baljában éggolyóval (néha lanttal) képeztetik. Némellyek perspectivát, czirkalmot ’s éggolyót is adnak neki. - 2) Mennyei Venus v. tiszta szellemi szeretet neve, ellentétben a’ testivel. 3) A’ görög költőknél az Oceanidák v. tengeri nymphák egyike." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Vasárnapi betük. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 245. "Időszámlálók az esztendő hét első napjait az abc hét első betűivel szokják jelelni. Az a’ betű, melly vasárnapraesik, vasárnapinak neveztetik. (L. KEREKSZÁM). Ennél fogva meghatároztatik, hogy a’ hétnek e’ v. ama napja, a’ hónapnak mellyik napja? Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Világ alkotmánya, mindenség, universum, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 290. "...minden világtest, azaz, álló csillag, bujdosó v. planéta, üstökös ’sat. öszvesége, egymással öszveköttetésben ’s rendben véve és egésznek tekintve; innen VILÁGRENDSZER (l. e.) Nézésnél fogva keveset tudunk a’ világ alkotmányáról; de sejdités és gyanitás fel világítják azt, hova érzékeink nem hatnak. Naprendszerünkben a’ napot középpontban állani látjuk, melly körül a’ föld ’s más planéták holdjaikkal rendesen forognak. Földünk életmüszeres, érző és gondolkozó lények hona. Vizsgálódások tanítják, hagy naprendszerünk többi planétái földünkhez hasonlók; ebből tehát azt következtetjük, hogy azok is hasonló lények lakai.
További vizsgálódások hihetőlegessé teszik, hogy az álló csillagok napunkhoz hasonló testek, mert saját világosságokkal fénylenek ’s egymáshozi állásokat nem változtatják. Innen azt gyanítjuk, hogy mindeniknek saját planétái vannak, mellyek hasonlók földünkhez, ’s mint e’, kimért pályában kerengenék napjok körül. Mivel, tapasztalás szerint, nap rendszerünk különböző égi testei egymáshoz költsönös viszonyban állanak, ugy a’ mindenség többi számtalan naprendszerei is. ’S mint mindenben, hova csak elhat tapasztalásunk, költsön- munkálatot, rendet és szükségességet találunk, ugy a’ világ alkotmányában is azt kell gyanitnunk ’s a’ világ mindenséget rendszernek, öszveegyezőleg egymásból függő egésznek tekintenünk. Ujabb tapasztalások bizonyossá teszik e’ sejditést. Ezek azt tanítják, hogy az, előbb mozdulhatlanoknak gondolt álló csillagoknak is van, de csak századok mulva észrevehető mozgások.
Ez ama következtetésre viszen, hogy az álló csillagok öszves serege planétáival együtt ismét egy közös pont (középponti nap) körül, mellynek némellyek a’ Siriust tartják, forog. E’ szerint az egész álló csillagrendszer nagyban a’ volna, mi kicsinyben egyes naprendszer. E’ roppant gondolatot mi nem foghatjuk meg ’s elhal gondolatunk az égi testek milliomszoros forgásaiban. Örök mozgás és örök, soha meg nem zavart, rend uralkodik a’ meny megmérhetlen üregében, mert hajszálnyira se térnek el az ég számtalan testei azon pályától, mellyet a’ legfőbb bölcseség kezdetben mindeniknek kimért. L. Laplace Exposit. du systéme du monde (Paris 1813); de Pontécoulant Théorie analytique du systéme du monde (Paris 1829); Herschel Über den Bau des Himmels (rézm. Dresda 1826.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Világrendszer. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 292. "...alatt általában több égi testek bizonyos rendben levő öszveköttetése, különösen pedig naprendszerünk testeinek egymáshoz való viszonya értetik. E’ felől 3 vélemény létezett. 1) PTOLEMAEUS (l. e.) azt vélé, hogy a’ föld a’ világ egeszének középpontján áll mozdulatlanul ’s a’ többi világtestek körülte kerek körben forognak. 2) TYCHO DE BRAHE (l. e.) hasonlóul a’ mindenség közepén állani tanitá a’ földet ’s mozdulatlanul, ugy pedig, hogy a’ nap ’s hold a’ föld, a’ többi planéták a’ nap körül forognak. 3) KOPERNICUSÉ (l. e.), melly leghelyesebb, mert e’ szerint a’ nap középen áll, önnön-maga körül forogván, ’s a’ planéták (ezek közt földünk is) mindég nagyobb körökben bizonyos idő alatt végzik körülte forgásokat.
A’ holdak planétáik körül forognak ’s ezekkel együtt a’ nap körül. L. Bode Erläuterung der Sternkunde (3 kiad. Berl. 1808, 2 köt. rézm.)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Zach (Ferencz, báró). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 430. "... az időnkbeli legnevezetesebb mathematicusok egyike, szül. Posonyban 4 Jan. 1754. Eleinte austriai szolgálatban volt, azután tapasztalás kedvéért utazásra adván magát, egy ideig Londonban mulatott, innen visszajővén a’ szász - gothai özvegy herczegnének ezredes hadnagyi ranggal Eisenbergben főudvarmestere lőn, kivel (1805) Frantziaországot is beutazta. 1787 olta a’ seebergi csillagásztorony igazgatását a’ tudományok javára példás szorgalommal és dicséretes buzgósággal folytatta 1806-ig, midőn arról, hogy minden idejét a’ tudományoknak szentelhesse, végképen lemondott. A’ csillagászságot sok jeles munkával gazdagította, mellyekben az alaposság, előadás világossága és könnyenérthetőség párosodva vannak.
Illyenek: Geographischen ephemeriden; Monatliche correspondenz zur Beförderung der Erd- und Himmelskunde; Correspondance astronomique; L’ attraction des montagnes et ses effets sur les fils - á - plomb (Avignon 1814); az égen tett saját vizsgálódásairól szóló értekezései a’ gothai és más tudós folyóiratokban; Tabulae motuum solis novae et correctae (Gotha 1792) j Almanaceo Genovese. 1828 Schweizot utazta be." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Zodiacus (állati öv). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 468. "...csillagászságban azon kör a’ látszó éggolyóbison, mellyen belől vannak mindég a’ planéták. A’ zodiacus az ECLIPTICA (l. e.) két oldalán fekszik ’s 2 ettől párhuzamosan futó körvonaltól határoztatik. 12 égi jegyet foglal magában, mellyek többnyire állatoktól vevék neveket, ’s innen jő a’ zodiacus állati öv neve." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Zodiacusi fény (állati-öv-fény). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 468. "Nap feljöttekor ’s lementekor, főleg éj - napegyenlőség idején, gyakran a’ zodiacus irányában menő szép fejéres fényt látunk, melly hasonló a’ tejút fényéhez. Ezen először Cassinitől figyelemre vett jelenet természete felett a’ csillagászok közt már sok vita volt ’s még most sincs felvilágosítva. Mairan azt véli, hogy v. önnön magát világító, vagy a’ naptól megvilágított gőzkör, mit Laplace Ég mechanicája cz. munkájában megtámadott. Regnier szerint (Zách Monatl. Coresp., 1802, Jul.) ez a’ fény a’ napvilág földünkhez hajtásától szármáz. L. még Littrow Populaire Astronomie-ját." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

  Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. 288 p. Csilladászat: (pp. 1-33., 88-96.). Római-catholicus, protestáns, görög, zsidó továbbá vegyes tárgyú ’s emlékeztető gazdasági kalendáriom (a’ mindennap’ előforduló házi ’s mezőgazdai foglalatosságok’ ’s némelly nevezetesb világtörténetek’ korszámlálati följegyzése;
a’ hold’ változásinak ideje; törvényszünetek, decretalis napok; mit és mikor szabad a’ honi törvények szerint vadászni; legnevezetesb vásár, ünnep, ’s más emlékezetre méltó napok) A’ hold’ változásit következő időjárások, ’s az égi testek’ (planéták) állapotja (pp. 5-16.). A’ jelen, 1843-ik évnek csillagászi, kortani rajza. Nevezetes idő- és korszaki számlálások (pp. 17-18.). Kortani és egyházi jellemek (pp. 18-19.). Török-arab naptár a’ mi 1843diki esztendöre és tabellás előadásban; melly a’ mahommedi vallás’ minden párthivőit illet (pp. 19-20.). Az esztendő négy főszakasziról. A’ csillagászi évszakokról.
Az égvizsgálati (csillagászi) évszakok’ tartása. A’ természeti évszakokról. (pp. 20-21.). A’ csillagászi hónapok 1843dik évben, vagy is a’ napnak’ különböző állatköri jegyekbe lépte (p. 21.). A’ nap’, hold’ és nevezetesb plánéták’ járásai, könnyebb átnézhetés végett tabellában előadva (pp. 22-30.). A’ planéták egymásiránti viszonyai. (Constellatiók.) (p. 31.). A’ planéták vándorlásai (pp. 31-32.). Látható csillag-elfedezések a’ hold által (p. 33.). Fogyatkozások. "1843dik év folytában három fogyatkozás adja elő magát, és pedig két nap- és egy holdfogyatkozás. Honunkban, sőt egész Európában csak a’ holdfogyatkozás leend észrevehető. ..." (p. 33.). [HAI.]

ALBERT Ferencz: Az időjárásról általában (eredetileg irva a’ szerkesztőtől.) In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. pp. 88-90. "...Ugy bizony, az igen óhajtott, magában felette érdekes, a’ pórnéptől valóban létezőnek gondolt, ’s elejétől fogva jogtalanul ’s akaratjok ellen az égvizsgálóknak tulajdonított mesterség: a’ jövendő időjárást jóslani, még mind e’ pillanatig fölfedetlen, ’s valószínűleg még jóideig, sőt mindig fölfödetlen fog maradni.
Oka ennek igen egyszerű, mert ama mesterség gyakorlatára a’ légköri állapotoknak minden okai, hatásainak és egymásrai követéseknek minden törvényeit értelmesen kimerítőleg, legbensőbb lényegségük és összefüggésük szerint tudni kellene, és e’ tárgy sajátlagi nehézségeinél fogva, ki merészelné azt meghatározni, vájjon az emberi észnek meg leend e’ valaha engedve, a’ természet titkaiba való belátásnak ezen magassághoz emelkedni, és ha engedve volna is, hogy mikor fogna az történhetni?" [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: Adalékok az időjárástanhoz. In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. pp. 91-94. Fejezetcímek: A’ mérséklet befolyása.; A’ mérséklet naponkinti változatáról.; Az éjnapnak közép mérsékletéről.; Az esztendő közép mérséklete.; Szárazföldi és tengeri mérséklet.; Különféle szélesség alatti mérséklet.; Mérséklet különféle magasságokban.
"...A’ naponkinti mérséklet menetének pontos kiadására a’ napéj minden órájában kellene ugyan a’ hőmérőre figyelni, ’s azt pedig az egész éven át. De minthogy az akkintt erjed észrevételek igen terhesek ’s fáradságosak, mind maiglan csak két helyen tétettek meg olly kiterjedésben úgy mint Phiminello által Paduában ’s Brewster által Fort Leithban. *) [...] *) Hazánk csillagvizsgálói intézetében Budán, afféle észrevételek szinte tétetnek, még pedig már néhány év óta, úgy hogy ebből idővel kimondhatlan eredmények fognak a’ tudományra nézve következni ’s a’ szerint a’ természettannak ezen része édes hazánkból is alapulást ’s bővítést nyerend. [...] (Humboldt, Kamtz és Littrow után a’ szerkesztő.)" [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: A’ délszaki csillagos ég. In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. p. 95. "Erről a’ híres csillagász, John Herschel égképet készítő, ’s ehez legérdekesb jegyzeteket csatolt. Néhány ködcsillagnak csomagídoma van, néhány pedig rajzó méheket látszik utánozni. Színeik is különbözők; egyik igen szép kék, a’ halvány zöldhöz közelítve. Néhány csillag olly közel áll egymáshoz, hogy Herschel nem tudta őket egymástól megkülönböztetni." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: A’ viliágtér iszonyú nagysága. In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. pp. 95-96. "Emberi képzelődést felülhaladó távolságban vannak tőlünk az álló-csillagok valamint azok magok is egymástól. Telescop által szemlélve, átmérőjűk viszonyából tudjuk hogy egyik sincs hoznánk közelebb 2 billió földirati mérföldnél. Ezt kimondani könnyebb mint megfogni.
Képzeljük, hogy egy ágyugömb erősen megtöltve, másodpercz alatt 1400 lábnyi messzeségre röpül - a’ mi igen rendkívüli sebesség, és alig lehet feltenni, - ezen gömbnek, mindig egyforma sebességgel haladva, mégis 6 millió két száz tizennégy ezer évig kellene szálnia, hogy a’ hozzánk legközelebb levő álló csillaghoz érjen. ..." [HAI.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [1.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1834 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Első év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-27. A csillagászat ismertetése: A Világalkotmányról általánosan. A Nap. Napunk országához tartozó Bujdosók. Merkúrius. Vénus. Földünk az ő Holdjával. Márs. Czéres. Pallás. Jupiter négy Holddal. Szaturnusz hét Holdjával. Uránus hat Holddal. Üstökösök. Ezen égi testek mozgásának alapos törvényei. Hold minéműsége. Különféle tulajdonságoknak a Bujdosókon való észrevétele. Bújdosókbani lakhatás.; "A magyar házi-barát"-ot Staut József szerkesztette 1834-től. Nagy valószínűséggel ő írta a szerző feltüntetése nélküli cikkeket, így a csillagászati témájúakat is. Annál inkább, mert csillagászati érdeklődése más forrásból is kiderül. Staut életéről keveset tudunk, Szinnyei József szerint 1829-1847-ig publikált, ám még 1849-ben is ő a szerkesztője A magyar házi-barátnak. [KSZ.]

SZIGETHI Gy. Mihály: Philosophiai ertekezés a’ Mathésis vagy mennyiség Tudományának fontos és könnyű voltárol. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Harmadik Kötet pp. 469-482. Csillagászati utalásokkal. [SRG.]

FOGARASY János: Sétálás a’ Holdvilágon. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Harmadik Kötet pp. 617-619. Elbeszélés. [SRG.]

Legfőbb megbizonyitása a’ Nap’ veszteg-állásának. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Negyedik Kötet pp. 676-677. "A’ Nap tehát, csalhatatlanul áll az érzékenységre nézve: az a’ mozgás melly a’ Napénak látszik, tagadhatatlanul bujdosóé lévén, és homályos testé; és igy nem a’ Napé, hanem csalhatatlanul a’ mi földünké." Többfélék. [SRG.]

[ÓRMOS József:] Kérdés? = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Negyedik Kötet pp. 677-678. "Vallyon lehetne é valaha megfogyatkozott, és tökéletesen is megfogyatkozott holdat látni, ha azon másod rendű csillagzat csekélyebb, még pedig sokkal csekélyebb gyorsasággal lenne felkészülve annál, mellyel a’ mi földünket forgatja valamelly örökre megfoghatatlan erő?" Többfélék. [SRG.]

Newton Izsák. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Aprilis’ 12-kén] 7. pp. 50-51. [SRG.]

Szivárvány. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Junius’ 7-kén] 15. pp. 117-119. "Ki nem ismeri a’ természetnek ezen felséges látmányát, melly színes iv-alakkal az esőző fellegekben látszik, mikor azokra a’ nap süt, ’s a’ néző, háttal fordulva a’ napnak, tekintetét azon felhőkre irányozza." "Hasonló körülmények közt a’ hold’ fénye is származtat szivárványt, melly holdszivárványnak neveztetik;..." [SRG.]

Hold. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Julius’ 5-kén] 19. pp. 145-147., 1 t. "A’ nyájas hold világitja setét éjeinket, szeliden hinti le fényét elnyugodott mezeinkre; ő földünknek szomszédja, mellyet évenkénti száz husz millio mérföldnyinél nagyobb utjában kisérget." [SRG.]

A’ római kalendáriom. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Julius’ 26-kán] 22. pp. 171-172. "A’ római kalendáriomot Romulus hozta be, Róma alapitója K. e. 754 esztendővel; ez tiz hónapra osztotta volt az esztendőt. ... Ez a’ római julianum kalendáriom a’ keresztényeknél is elfogadott." [SRG.]

Herschel és messzelátója. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [October’ 4-kén] 32. pp. 251-252., 1 t. "Különösen hires 40 lábu óriás messzelátója, melly itt képünkön ábrázoltatik, és különféle alkattyuk által, mellyek mind egy tengelyen forognak, minden irányba fordítathatik." [SRG.]

Naprendszer. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [October’ 11-kén] 33. pp. 261-263., 1 t. "A’ nap, körülötte pályázó planéták, ezeknek holdjaik, üstökösök, mellyek mérhetetlen utat elvándorolván, ezen mindent megvilágitó ’s melegitő égi test’ közelébe vissza-vissza jönnek, teszik együtt a’ naprendszert." [SRG.]

Enke és Halley üstökös csillagaiknak 1835-ben leendő visszatérésekről. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő febr. 15. 14. sz. pp. 105-106. A prágai csillagvizsgáló toronyból "januárius 30dikán 1834". [ZSE.]

AGNELLY Ferencz: Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 1. 18. sz. p. 137. Szolnok 1834. febr. 7-én este 9 óra után meteorhullás. [SRG.]

NOVÁK Dániel: Cométák’. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 8. 20. sz. pp. 152-156. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Cométák’. (Vége.) = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 12. 21. sz. pp. 161-164. [ZSE.]

Herschel útazása. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 19. 23. sz. p. 179. A Déli- égboltot figyelte a Jóreménység fokánál. [ZSE.]

F. L.: Húsvét és a’ változó ünnepek. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 29. 26. sz. pp. 206-207. [SRG.]

Halley’ üstököscsillagáról. = Hasznos Mulatságok 1834. Második Félesztendő nov. 26. 43. sz. pp. 337-339. [ZSE.]

A’ folyó 1834dik esztendei időjárás a’ "száz esztendőre szólló kalendáriom" után. = Hasznos Mulatságok 1834. nov. 26. 43. sz. pp. 341-344. [ZSE.]

Napfoltok. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 24. 51. sz. pp. 406-407. Boguslawski Boroszlóból 20-án küldte beszámolóját arról, hogy szept. közepétől apróbb foltokat észlelt. Nov. 14-től nagy napfolt látszott, amelyik 19-én volt a legnagyobb. Stark pedig Augsburgból dec. 5-éről küldött észlelést, de nov. 21-én és nov. 28-án is látott foltokat a Napon. [ZSE.]

Messzelátók. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 412. [ZSE.]

"Tudva van, hogy az üstököscsillagos esztendők majd mindég jó bort teremnek..." = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 415. [ZSE.]

Egyvelgeshír. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [29.] 1834. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 8dik napján [okt. 8.] 29. sz. p. 232. "Boguslawski úr a’ boroszlói újságban arra figyelmezteti a’ közönséget, minő balgatagság lenne az idei nyár időjárását az 1835dik eszt. November elején megjelenendő Halley üstökös csillagának tulajdonítni,..." [SRG.]

Téli szivárvány Pesten. = Honművész 2. 1834. 1. köt. jan. 5. 2. sz. p. 9. "A’ rendkívüli lágyságú múlt december utolsó napját ritka tünemény (téli időben) jelölé ki. Dél előtt t. i. 11 órakor, miután erős északi tél, rövid esőzés és napfény egymást váltanák, a’ Pestiek Vácz irányában szép szivárványt láttak. Ezen különben tavaszi ’s nyári kellemes tünemény annyival nagyobb figyelmet gerjesztett, minthogy ollyast egyébkor észak felé ritkaság szemlélni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ygr. ????.: Téli szivárvány. = Honművész 2. 1834. 1. köt. febr. 16. 14. sz. p. 105. "S. Patakon a’ múlt jan. 25-én ritka tünemény voná magára mindenkinek figyelmét. Délelőtt 11 órakor észak felé egy szivárvány látszatott, melly mint egy fél óráig tartott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Levegői tünemények. = Honművész 2. 1834. 1. köt. márc. 24. 25. sz. pp. 193-194. "Az amerikai egyesült statusok hírlapjai tömve vannak levegői tünemények leírásival, mellyek Boston több helyein észak-keletre egész Richemondig déli Virginiába ellátszottak. Egy lakos Acqualkanunkból november 15-kén reggeli 5 óra tájban leánya által azon hírrel kelteték fel álmából, hogy az égből tűz esik, ’s a’ csillagok lehullani látszatnak. "Én sebesen kimentem - igy beszél azon ember - ’s nagy csudálkozva több meteorokat látok az égből leesni, mellyek akkorák valónak, mint egy babszem, a’ nagyobbak diónyi nagyságúak. Szinök veres, kék - sárga, vagy fehér volt; a’ veresek és kékek sebesebben látszattak leesni,’s élénken fénylettek; irányuk délről észak-keletnek volt. Éppen könnyű dél-keleti szellő lebegett, úgy hogy a’ leeső fényes testek a’ szél járása felé rendes szegletet formáltak; mozdulásuk sebes volt s fényök mintegy 4-5 lábbal a’ föld felett eloltoldott.
Sokszor láttam, hogy egyik vagy másik keményen a’ földhez ütődék, de egészen minden törekedésem mellett se láthaték egyet is; nehány mellettem esett le ’s csak egyik ért pofámhoz; de legott elpattant a’ nélkül, hogy nyomot vagy bűzt hagyott volna maga után. Nem adhatok hasonlítóbb képet, mintha azt mondom, hogy valamelly kezdődő hószállongáshoz hasonlított." A’ New-York American azt jegyzi meg, hogy ugyan hasonló tüneményeket látott 1799. november 12-kén Elliot hajós kapitány is, ki St. Domingoból Philadelphiába utazott, valamint Humboldt és Bonpland urak is." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A’ napfoltok. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 8. 37. sz. pp. 289-290. "...mellyek eddigelé jó formán közönséges tünemények valónak, már ezután a’ vizsgálódásnak érdekes tárgyai leendnek; mert most már úgy tekintetnek, mint uj világ-testek egy nem régiben felállított theoria szerint. Valahányszor a’ napon foltokat vettek eddig észre, mind annyiszor új üstökös csillagokat láttak a’ nap közelében, mellyek ezelőtt az égnek semmi féle vidékén nem láttattak. Egy üstökös csillag, melly 372 esztendővel Krisztus születése előtt a’ napnak sugaraiból egyszerre ’s véletlenül előbukott, olly nagy volt, hogy közönségesen csak a’ hold vágytársának neveztetnék, és farka az égnek mintegy harmad részét elfoglalta. Hogy egyenesen a’ napból kellett kijönnie ezen csillagzatnak, bizonyonyitja az, mert világos és fényes test lévén nem jöhetett a’ nélkül a’ nap közelébe, hogy észre nevették volna.
De a’mi ezen testeknek a’ napból származásukat még inkább bizonyítja, az, hogy eleinte egészen tüzesek, és sokszor lángokat okádni látszatnak. Az említett nagy üstökös csillag, miután darab ideig az égen állott, két részre oszlékel, mellyek különböző vidékekre húzódtak, a’ mint ezt Aristoteles (Lib. I meteor, c. 3) és 7.) feljegyzetté. Hasonlót jegyzett fel Dio (Lib. 54.) Krisztus születése előtt 13 esztendővel Romában. Ez is nehány napig a város felett állván rögtön több darabra szakadt, ’s a’ levegőben eloszlék. Sőt, a’ mint Keppler bizonyítja 1618-ban is láttak illy a’ napból kijött két fényes égi.testet, mellyek különböző részekre oszlottak-el." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Új óriási messzelátó cső. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 8. 37. sz. p. 290. "Münchenben Utzschneider urnak opticai intézetében egy nagy műdarab készült el nemrégiben, t. i. egy Frauenhoffer-i óriási messzelátó-cső, mellynek égető üvege 15 párisi lábat, eleje pedig 10 1/2 hüvelyket mér. Felül halad ez nagyságára és hatására nézve minden egyéb óriási messze látókat, mellyek a’ nagy Frauenhoffer életében készültek. Hatása pontosan, tettlegesen, és tudományosan megvizsgáltatott a’ csillagászat tanítójától Münchenben, ki azt tökéletes mesterműnek nyilatkoztatá. A’ tárgyak szembetüntetése ’s annak pontossága úgy áll boldogult Frauenhoffernak Dorpat után készült óriás messzelátójához, mint 21 : 18-hoz, ’s a’ világosság mint 136: 100- hoz.
A’ nagyobbitások , mellyeket ezen messzelátó cső ad, sokkal feljebb haladják az ezerest, ’s a’ tárgynak közönséges kinyomása itt igen fontossá leszen; mert ha p. o. Saturnus az ő legkisebb távolságában 165 millió geographiai mértfölddel van távul a’ földtől, úgy ezen csőnek 816-szori nagyítása által egész 192,000 mérföldre közeledik; a hold pedig szinte csak 86 geographiai mértföldre marad távul, melly távolság kevesebb azon egyenes útnál, melly Athenától Kvonstantinápolyig visz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Üstökös csillagok. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 15. 39. sz. pp. 305-306. "Minden üstökös csillagok közül azok jöttek legközelebb a’ földhöz, mellyek 1680. 1684. és 1826-ban mutatkoztak. Az első, melly a’ három közül is legközelebb járt, egykor csak 90,000 mértföldre volt távol a’ földtől, melly annyira sincs, mint a’ holdnak középszerű távolsága, ’s még is legkisebb változás sem éreztetett miatta a’ földön. Jövő 1835-ben a’ nagy Halley-i üstökös csillag fog ismét megjönni, mellynek jelenleges pályája 27,997 napi járást tesz. Ezen csillagzat teljes fényében megjelent a föld lakosainak 1531, 1456, 1607, 1682, ’s 1759-ben, és 1835-ben se fog kevesebb pompával megjelenni. Ő egész Európában lát ható leend; nov. 7-kétől fogva az egész hónapban legszebb fényben világland.
Ezen csillag, melly az embereket már többször egyszernél hozta rettegésbe, még szebb és jelesebb az 1811-kinél, mellyről még igen jól emlékezhetik az olvasó, ’s melly amaz 1811-ki jó bornak adott nevet." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

KŐRÖSY László: Ritka óra. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 18. 40. sz. pp. 314-315. "Éjszaki Amerikában, hol a’ gőznek megbecsülhetlen ereje sokkal nagyobb tekintetben vagyon, mint Európában, és sokkal inkább használatik ott, hol az erőnek nagyobb hathatósága megkivántatik, olly rév órát talált fel és készített Carlisle úr, mellynek munkálódása a’ képzeletet egészen felülhaladja. Ezen remek milyet mint az emberi kézmű csuda alkotmányát közszemlélésre méltatják Bostonban. Reggeli 5 órakor, vagy a’ melly időhöz képest igazittatik, korábban vagy későbben, a’ nap felviradását harang - zengéssel jelenti, mire három ágyú-lövés dördül meg. [...] három ágyú-lövéssel alálja a’ nyugalmat, és egy színes lámpással jelenti a’ hold változásait. (Honunkban is a’ nagyváradi Görögök - és a’ pesti városház tornya elején levő golyók mutatják, az uj első fertályban, - teljes fényében, ’s utósó fertályban előtűnő holdat.)
Az egyesült statusok előülője az éjszak-amerikai három fő városnak érdem - oklevelével jutalmazta meg ezen óra készítőjét. Wigs nevű Angoly 4000 font sterlinget igért ezen rév-óráért, de nem juthatott hozzá; mert a’ feltaláló azt anyavárosának ajándékozta. Ritka a’ 40,000 Rftot legyőző honszeretet!" [HAI.]

Köd-csillagok. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 22. 41. sz. p. 321. "Azon emlékiratból, mellyet Sir John Herschel csillagász a’ londoni tudományok akadémiájának benyújtott a’ köd-csillagokról, ’s az 1825-től egész 1833-ig felfedezett csillag-csoportozatokról - az látszik, hogy egész esztendőt által csak három hónap volna alkalmas azoknak vizsgálására. Az ő irata 2,500 köd-csillagot említ, mellyek közül 2,000-et boldogult apja Herschel Vilmos, 500-at pedig ő fedezett fel. Az utóbbiak közül csak egyetlen egy van, mellyet nagynak lehet nevezni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hordozható tubus. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 22. 41. sz. pp. 322-323. "Bizonyos angoly olly egy messzelátó csőt (tubust) talált fel, mellyel minden helyen, akárhol is, csillagász vizsgálatokat lehet tenni ugyan azon pontossággal, mellyel Herscher-nek óriás messze látójával. A’ cső, mint mondják, igen finom és könnyít táblapapirosból áll, és számtalan tolalékkal (Schiebungen) van ellátva." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kő eső. = Honművész 2. 1834. 3. köt. aug. 14. 65. sz. pp. 322-323. "Kandaharból jelentik, hogy ott olly rettenetes kőeső hullott, melly a’ háztetőket mind összezúzta, ’s egy gyermeket is agyon ütött. A’ kövek gömbölyűk és simák voltak, ’s esésök villámlás közt történt. Úgy látszik, hogy a’ levegő igen sok electrommal volt megterhelve; felettébb sűrű köd is ereszkedett, melly három napig egyre tartott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

K. D. M. [KRIZBAI DEZSŐ Miklós]: Holdbéli csillám-pontok ’s napfogyatkozások. = Honművész 2. 1834. 3. köt. szep. 7. 72. sz. p. 569. "Liefman az 1706-ban május 21-én látszott egész napfogyatkozás alkalmával a’ nap előtt álló holdnak sötét tányérán többekkel együtt három csillám pontot vett észre. Innen azt következteté, hogy a holdon bizonyos nyílások léteznek, mellyeken a’ napsugároknak áttörése által tűntek fel a’ nevezett fényes részek. Halley és Lovville hasonló tüneményt láttak 1715-ben, május 3-án, valamint Don Ulloa is 1778-ban, jun. 24-én sz. Vincze és Terceira szigetek között. Az 1783-dik év májusa 4-dik napján a’ hold sötét részén Herschel is látott illy nemű csillám-pontot. 1787-ben apr. 19-én ugyan csak ő hármat fedezett fel hold újságakor, ’s olly vélekedésre jött, hogy azok vulkánok (tűzhegyek) lehetnek. Ugyan csak ezen év májusának 18-ik napján viszont látta ezen fénypontokat, melyek egyikének torkát (crater) 6 angoly mértföldre számította. --
Parisban De Vaucel felvetése szerint 1774-től 1900-ig övenkilentz napfogyatkozások lesznek. Mint megjegyzi, azon napfogyatkozások közül egy se lesz egész; annularis is csak egy leend, melly 40 év múlva, u. m. 1874-ben lesz látható." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Hajóra esett meteor kő. = Honművész 2. 1834. 4. köt. okt. 16. 83. sz. p. 657. "Igen nevezetes, nagy ritkasága végett, ama meteor-kő , melly a sík tenger közepén egy hajó fedelezetére esett. E’ hajó liverpooli volt John Smore kapitány kormánya alatt, ’s tiszta derült időben, mérsékelt nyugoti széllel az atlanti tengeren járt; midőn egyszerre EEK felől, mintegy déltájban, egy szürkés-fekete felhő keletkezett, és mind inkább a’ hajó fele húzódván végre azt egészen befogta, ’s esővel elborította. Ugyanezen alkalommal történt, hogy az említett meteorkő a hajóra esett, ’s ott több kis darabokra hasadozott. Leestekor egészen vizes, de nem meleg, ’s igen kénkő szagú volt. Mig nedves maradt, könnyen el lehetett tördelni, de azután mind inkább megkeményedett." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Éjszakifény magossága. = Honművész 2. 1834. 4. köt. dec. 18. 101. sz. p. 801. "Minden valószinűség szerint igen különböző az éjszakifényeknek magossága. Némellyeknél igen nagynak kell annak lenni, minthogy olly messzire lehet látni őket, mint p. o. az 1802. oct. 22-ki éjszakifény, mellyet szász országban és Lieflandiában egyszerre láttak. Az 1726. oct. 10-ki éjszaki fényt egész Európában, még Portugalliának legdélibb részeiben is, lehetett látni. Mairan kiszámolása szerint annak 266 1/4 franczia mértföldnyi magasnak kellett lennie. Más éjszaki fények ellenben igen alant függnek, ’s részint egészen a’ földig leérnek. Ezt a’ hideg égöv alatt ’s közönségesen azon éjszaki fényeknél tapasztaljuk, mellyeknek zsibongása olly hallható, hogy tőle emberek és állatok is megijednek. 1817-ki septemberben Biot-nál láttak éjszaki fényeket, mellyek nem voltak magasabbak a’ közönséges felhőknél." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

P. A.: Mulattató. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Másod-évi folyamat. 1834-ki első negyed. februárius 20kán. 15. sz. p. 128. A’ budapesti csillagász-torony, minthogy abban már majd egy pár hónaptól fogva a’ két testvér-város órájira nézve kormány-szünés tapasztaltatik lenni, a’ jó rendhez szokott közönségnek figyelmét igen kezdi elfoglalni, és több mindenféle vélekedésekre, magyarázatokra, és tréfákra is nyújt bőven alkalmat. Nevezetesen a’ napokban dél felé a’ Duna partján sétálván két tisztes úri ember, illy formán dialogisált e’ tárgyról. "Mi az oka - úgy mond az egyik, hogy már jó darab időtől óta nem üt délre a’ csillag-vizsgáló torony órája?" - Mire a’ másik: "mert megnémult sz. Gellert (hegye), le ragadt a’ nyelve, ’s nincs orvos, ki rajta segítsen." -
"Hát tartassák felette consilium" viszonozá nevetve az előbbeni. - "De barátom ! - szavába vágván emez - nem tanács, hanem pénz kívántatik itt; ez okból nem csak tanácsos, hanem pénzes orvosra is van itt szükség; azért Recipe: egy uncia tanács, és 1000 grán cui obediunt omnia." - "No hát ha igy van, vitessék az Isten adta némája - felele amaz - a’ város kórházába, és operáltassák ott collecta által a’ két város lakosainak költségein; hiszen csak nem lehet az ország fő városa e’ féle hasznos és szükséges rendelkezésben hátrább más holmi országocskák fő városainál!" Ez a teljes szöveg. [HAI.]

P...... Károly: Napsetétség. (Seidl után). = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Másod-évi folyamat. 1834-ki második negyed. 45. sz. p. 367. "Csillagászati vers" Johann Gabriel Seidl (1804. jún. 21.- 1875. júl. 18.) osztrák költő versének fordítása. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Tűz-gömb. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 1sőjén 10. sz. pp. 37-39. "Tűz-meteor nevezet alatt azon légtüneményket érthetjük, mellyeknek szülő-oka különösen a’ megégésben látszik rejtezni. Ezekhez számítatnak a’ tűzgömbök (Feuerkugeln), csillagfutás (Sternschuppen) ’s bolygófények (Irrlichter)." [ZSE.]

Reichenbach dr.: Nyilvános kérelem. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 5kén 11. sz. pp. 43-44. "Azon meteori tünemény felöl - melly tavaly nov. 25kén Blansko mellett (Morvaországban) aërolith-eséssel végződött ’s mellynek közelebbi körülményiről a’ Közönség egy tőlem fensőbb helyen adott ’s nyilványos hirlapokba iktatott tudosítványból értesítve lőn - már több hét óta fáradoztam vizsgálati adatokat gyüjteni, hogy azokból ezen még szintolly rejtélyes mint a’ tudományok’ külön ágaira nézve érdekes tüneménynek, lehetségig hű képét állítsam-össze." [ZSE.]

Halley’ üstökös-csillaga. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 12kén 13. sz. p. 52. Boguslawski professzor értékelése a Halleyről, amely 1835. aug. vége felé fog megjelenni. [ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ Mindenség ’s teremtője. [1.] = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 15kén 14. sz. pp. 53-55. "A’ többszöri megfontolt és számos geologiai vizsgálatok, az astronomok ’s mathematikák’ egyesült munkái’ következtetése nem maradhatnak csupa mulató eszközei azoknak, kik éltüket tudományápolgatásra áldozák."[ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ Mindenség ’s teremtője. (Vége.) = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 19kén 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

Legujabb légtünemény. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 22kén 16. sz. pp. 63-64. "Agnelli Ferencz, gyógyszertárnok ur, febr. 10k. 1834. Szolnokrul e’ következőt közli: Folyó hónap 7kén estve 9 óra ’s 11 perczkor embereim a’ házból kihíttak, hogy nézője lennék egy világító tömegnek, ... a ’ meteor mintegy 250 ölnyire bocsátkozott alá ’s világossága folyvást meglepőbb leve." [ZSE.]

Elegy. = Társalkodó 3. 1834. második fele julius’ 9dikén 55. sz. p. 220. "Sir J. Herschel, ki a’ jó remény fokához utazott égvizsgai tapasztalás végett, szerencsésen oda ért, csillagászi eszközeivel is szerencsésen kirakodott, ..." [SRG.]

HORVÁT István: Igazítások. = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. Iső köt. p. 123. "Nagytiszteletű Dávid Alajos,... a’ Prágai Tsillagvizsgáló Toronynak Igazgatója,... köz hírré tette, hogy 1834-dikben semmi Üstökös Tsillag sem fog az Ég boltozatán megjelenni. Ellenben 1835-dikben két Üstökös Tsillag fog föltünni." [SRG.]

Biancovich [BIANCOVICH János]: Értekezés a’ tüzes Levegői Tüneményekről. = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. IVdik köt. pp. 80-102. "A’ Tsillaghamvaknak nagyobb részét meleg, tiszta és tsendes éjtszaka idején vizsgálhatjuk meg, főképen Őszszel, és Tavaszszal. ... Még a’ Tsillaghamvak is Chladni tanítása szerént Kozmikus eredetűek." [SRG.]

HORVÁT István: P. Hell’s Reise nach Wardoe bei Lappland und seine Beobachtung des Venus-Durchganges im Jahre 1769. Aus den aufgefundenen Tagebüchern geschöpft und mit Erläuterungen begleitet von Carl Ludwig Littrow, Assistenten der k. k. Wiener Sternwarte. Wien. Gedruckt und im Verlage bei Carl Gerold 1835. 8-o SS. I-XVI, 1-166. (Ajánlva Encke János Fridriknek, a’ Berlini Királyi Astronomusnak). = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. XIdik köt. pp. 128-130. Literatura. Külföldi Literatura. Könyvesmértetés. Az ifj. C. L. Littrow által kiadott könyvismertetése. [SRG.]

CZAMBERT János: Zamboni’ örökmozgója. = Tudománytár 1834. I. köt. pp. 139-144. Giuseppe Zamboni. "Zamboni József úr, Veronában physica’ professora, gyulámoszlopai’ erejével szüntelen járó órájáról a’ következő tudósítást külde be a’ franczia academiának 1831ben: "1830 Nov. 29d. tartatott ülésében méltóztatott a’ kir. academia az én oszlopomról, és azoknak gyulámereje által eszközlött mozgalmáról, melly szüntelen éltének 19d. esztendejét (tudnillik 1831ben) számolja, említést tenni, egyszersmind kinyilatkoztatni, hogy ollyan óra’ készítése, mellyhez ezen szűn nélküli mozgalom alkalmaztatnék, megfejthetné legkielégítőbben a’ szüntelen mozgony’ feladását." [SRG.]

SCHEDEL Ferencz: A’ Föld’ theoriája Ampére szerint. = Tudománytár 1834. I. köt. pp. 182-198. Csillagászati vonatkozásokkal. Értekezések. [SRG.]

[STETTNER György]: Magyar nyomtatott kalendáriom 1571ből. = Tudománytár 1834. II. köt. pp. 224-229. "Az 1571diki bécsi magyar kalendáriom ... ’s áll két részből ... A’ főczím ... ’s így szól: "Kalendarivm. Az Égnek Forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe, e mastani Vrunk Iesus születesse vtan MDLXXI esztendőre Curelouiai Szanizlo Iacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudícioma szel rent E. G. altal magiarra fordetatoth."... ’S alul a’ nyomtatás’ helye: "Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, az felseges Rom. Chászar kegielmes engedelmebeől." Vegyes közlések. [SRG.]

Elegy hirek. A’ franczia király költséget rendelt Aboul-Ilassannak "az arabok’ csillagászi műszereikről" irt munkája’ franczia fordításának kinyomtatására, mellyet Sédillot úr készített, ’s melly még 1810ban nyert nagy tízévi jutalmat az academiától. = Tudománytár 1834. III. köt. p. 251. [SRG.]

SCHEDEL Ferencz: A’ világegyetem’ alkotása, ’a mathematicai mozgása. = Tudománytár 1834. Negyedik Kötet. pp. 3-27. "Az égnek studiuma - kétség kivűl a’ legrendkivülibb, legfenségesebb, melly az emberi értelemnek kinálkozik - évről évre nagyobb világosságot, terjedelmesebb irányt nyer, mellytől végre a’ legrészvétlenebb képzelet is elragadtatik." Értekezések. [SRG.]

GYŐRY Sándor: Babbage’ számoló mozgonya. = Tudománytár 1834. Negyedik kötet pp. 150-228. "Hanem főképen az astronomia azon tudomány, mellyben a’ legpontosabb ’s kiterjedtebb táblák múlhatatlanul szükségesek, mellyek’ tökéletesítésével ’s előmozdításával, elválaszthatalanul van a’ mai tudományosan intézett hajósmesterség összekötve. ... A’ hajózásra egyenesen szükséges táblák közül valók azok, mellyek a’ nap’ középpontjának hollétét óráról órára előre kimutatják. ... Hasonlóképpen szükségesek a’ hold’ helyét megmutató táblák, ... A’ planéták’ helyzetének meghatározására kivántató táblák, nem kevésbé szükségesek mint a’ nap, hold, és csillagokéi. ..." Értekezések. [SRG.]

          1835.

STAUT József: A’ Halley nevü szép üstökösrül, melynek feltünését, 1835ben ismét várhatjuk. Egy érdekes ’s mindenkit érthetőleg oktató előadással az Üstökösökrül (Cometae) átaljában. Magyarázza Staut József. Három rajzolattal. Kassán, 1835. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly cs. kir. pr. akad. könyvnyomtató. 67 p., 3 t. Az előszóból kiderül, hogy Hecht Henrik veitszbergi lelkész népszerű munkája alapján készült a magyar kiadás. Egy kihajtható mellékleten van a könyv három ábrája: 1./ A bolygók, a holdak és az üstökösök pályái.; 2./ Herschel rajza az 1811-iki üstökösről.; 3./ Az 1759 évi üstökös csillag pályája. [KSZ.]

Az 1835dik évnek Főuralkodójáról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. A Napról. [KSZ.]

Az 1835dik évben előjövő Halley’ üstököséről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. p. 19. [KSZ.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [2.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 20-24. A csillagászat ismertetése: Földünknek tekintete más égitestekből nézve. A holdaknak, vagy is másod rangú bujdosóknak és üstökösöknek is vannak lakosai. A Napnak is lehetnek lakosai. Állócsillagok. Azoknak földünktőli távolságok. Az állócsillagok ollyan napok mint a miénk. Az állócsillagok sokasága. Az állócsillagok is Napok-szabott rendjeit képezik. [KSZ.]

BITNITZ Lajos: Emlékbeszédek. I. Tittel Pál, rendes tag felett. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Második kötet. 1832-1834. Budán. 1835. Magyar Királyi Egyetem nyomtatása. Második osztály. Köz ülést megnyitott beszédek, emlékbeszédek, értekezések. 1833 - 1834. pp. 8-13. Hét oldalas nekrológ. Életrajza és csillagászati tevékenysége. p. 14.: "ő az első magyar csillagász, ki forrón szeretett nemzetének hazai nyelven adta elő szívvidámító ’s lélekébresztő tudományát. De a’ kímélni semmit nem tudó halál keleti mirígy’ jeleivel kezdődött inláz által kioltá világát Aug. 26dikán 1831." [KSZ.]

A. H.: "A’ hóldnak világossága, ... [Halley üstökösről]" = Erdélyi Híradó 1835. szept. 19. 23. sz. p. 182. [ZSE.]

"A’ kolozsvári csillag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga..." = Erdélyi Híradó 1835. okt. 6. 28. sz. p. 222. [ZSE.]

H. A.: Erdély és Magyarország. "Kolozsvártt: Halley üstököse oct. 15dikétül,... talán addig legnagyobb fénynyel ragyogni látszott..." = Erdélyi Híradó 1835. oct. 27dik napján 34. sz. pp. 263-264. [SRG.]

H. A.: "Kolozsvártt Halley üstököse nov. 6kán..." = Erdélyi Híradó 1835. nov. 7. 37. sz. p. 286. [ZSE.]

Eszmélkedés a’ világ’ alkotmányáról. = Fillértár Első évi folyamat 1835. [Januar’ 3-kán] 45. pp. 356-357. "Miképen akarjuk észrevenni, hogy az egész égmenyezet mozog, mikor még azt sem érezzük, hogy a’ föld forog." [ZSE.]

Az éjszaki gönczöl. = Fillértár Első évi folyamat 1835. [Januar’ 31-kén] 49. pp. 390-392. "Ross kapitány az ujabb időben nevezetes felfedezéseket tett az éjszaki gönczölnél, melylyek főképen Éjszakamerika’ geographiai isméretére sokat használnak. A’ XVI-dik század’ elején kezdett utazásoknak a’ gönczöli tengereken az vala czéljok, hogy éjszak felöl valami út találtassék Chinába. De lehet e ottan út? és ha van, alkalmatos e arra, hogy az ipar használatba vegye? [SRG.]

Égi testek távolsága. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Aprilis’ 18-kán] 7. p. 54. "Oly messzire vagynak tőlünk az álló csillagok, hogy a’ legjobb messzelátók csak pontoknak mutatják, a’ helyett, hogy nagyítnák, mint a’ mérhető távolságbeli minden tárgyakat szokták." [ZSE.]

Égi tünet. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Május’ 2-kán] 10. p. 54. "1833. november 13 napján reggel igen felséges tünemény láttatott Neu-Yorkban. Milliónyi tüzes golyók’ hullottak lefelé mindenféle irányban, vakitó fényel töltvén el az atmosphérát,..." [Leonida-meteorzápor] Egyveleg. [SRG.]

Az égnek kéksége és az estveli veresség. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Május’ 9-kén] 11. p. 82. "Légkörünk igen egyenetlen és változó idomban van levegőbül sé vizgőzbül egyveledve." Légköroptikai jelenség. [ZSE.]

Herschel’ véleménye a’ világ’ alkotmányáról. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Julius’ 22-kén] 24. pp. 188-189. "Minthogy a’ legerősebb messzelátóban oly tárgyakat veszünk észre, mellyeknek kétséges miségök, ’s nem mint egyes csillagok, sem nem mint csillagcsoportok ismerszenek, hanem épen úgy látszanak, mint az erős messzelátóban világosan megismerhető csillagcsoportok a’ gyenge messzelátóban szemléltetnek, nem ok nélkül mondhatjuk, hogy ama’ kétséges tárgyak, mellyek majd mint köddel körülvett csillagok, majd mint igen halavány csillagok, nagyobb és homályosabb átmérővel, majd üstököshöz hasonlítólag mutatkoznak, nem egyebek lehetnek csillagcsoportnál, 20, vagy 30,000 sirius - messzességre tőlünk a’ legerősebb látszernek is homályosan tetszvén, ’s azért csak a’ távolságot jobban átható eszközök’ tökéletesbüléseivel lesznek majd megismerhetők." [ZSE.]

Csillagászat. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 1-jén] 26. p. 208. "Minden tudományok közt, melylyek az emberi elmét nagy méltóságában mutatják, legfelségesebb a csillagászat." Egyveleg. [SRG.]

A’ holdlakók. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 8-kán] 27. pp. 212-213. "Mielőtt a’ hold’ lakóival közelebbi ismeretséget tennénk, látnunk kell, ha valyon általában laknak e a’ holdban? Ezen kérdésre legjobban felel az ember egy másik kérdéssel t. i. ’s valyon miért nem laknának?" [ZSE.]

A’ holdlakók. (Folytatás.) = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 15-kén] 28. p. 222. "A’ mennyire ily nagy távolságról vizsgálhatjuk a’ holdat, kétség kívül egészen máskép van ott minden. Vize ’s levegője nincs a’ holdnak; éje ’s napja mindig egyenlő." [SRG.]

FISCHER dr.: Miért kellene az idén feltünendő üstököscsillagot Appianus’ nem pedig Halley’ üstökösének nevezni? = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 3. 2. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

FISCHER dr.: Miért kellene az idén feltünendő üstököscsillagot Appianus’ nem pedig Halley’ üstökösének nevezni? (Vége.) = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 7. 3. sz. pp. 22-24. [ZSE.]

F.: Sir John Herschel a’ Jóreménység-Fokon. = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 21. 7. sz. pp. 51-54. [ZSE.]

TERELMES [Mihály]: Újság járatás haszna. = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő febr. 14. 14. sz. pp. 107-109. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Délvonal, és refractio. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 2. 19. sz. pp. 147-149. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 2. 19. sz. p. 151. Littrow aug. 22-én látta meg. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 5. 20. sz. pp. 158-159. Aug. 23-án ismét látták. [ZSE.]

BALLA Károly: Halley’ üstököséről. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő dec. 16. 49. sz. pp. 390-391. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Debreczenben nevezetes égi tünemény látszott December 16. estveli 6 óra után mintegy félórával." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Boldog-Asszonyhó’ 3dik napján [jan. 3.] 2. sz. p. 10. Tűzgömb "magábul szüntelen szikrákat hányt mint a’ rakéta; ’s utoljára minden hang vagy csattanás nélkül szétoszlott megszámlálhatatlan apró csillag formákban." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Bécsi levél az All. Zeitungban azon hírt terjeszté, mintha Litrow úr Herschel angol csillagvizsgálótól a’ jó reménység fokáról olly tudósítást vett volna: hogy Halley üstököse új pálya útat választott magának, ’s következés képen látható nem lészen." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Pünkösdhó’ 2dik napján [máj. 2.] 36. sz. p. 288. "Litrow úr azonban mind ezekről semmit sem tud." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Boguslawski úr, a’ Boroszlói csillagvizsgáló őrje Apr. 20-21 éjelén új cometát fedezett-föl." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Pünkösdhó’ 6dik napján [máj. 6.] 37. sz. p. 296. Nem a Halley-üstököst látta. "Ezen üstökös a’ Bécsi csillagőrtoronyból először Apr. 28dikán vétetett-észre." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Halley régenvárt üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 26dik napján [aug. 26.] 17. sz. p. 136. Rómában aug. 5-én észlelték, Bécsben aug. 22-én Littrow Károly látta távcsővel. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "A’ Budai csillagvizsgáló intézetből Mayer Lambert úr Aug. 30dikán találta-fel Halley üstökösét,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 1835. Második Félesztendő Szent-Mihályhó’ 9dik napján [szept. 9.] 21. sz. p. 168. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "A’ hóldnak világossága, ’s a’ felleges és esős idő miatt csak mái nap u. m. September 19kén reggeli 1 és 3 óra között lehetett észrevenni a’ kolozsvári csillagvizsgáló toronyban az úgy nevezett Halley üstököscsillagát,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások Második Félesztendő [30.] 1835. Szent-Mihályhó’ 30dik napján [szept. 30.] 27. sz. p. 211. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "K. Fejérvár:" = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 7dik napján [okt. 7.] 29. sz. p. 226. "E’ folyó september 23-ika éjji 11óráján ’s 45 perczenetjén vétethetett észre a’ K. fejérvári csillagász toronyban is a’ Halley üstökös csillaga,..." [Károlyfejérvár = Gyulafehérvár] [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "A’ kolozsvári csillag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga utoljára october 3kán estvéli két fertálykor tizenegyre, ..." volt látható. = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 14.] 31. sz. p. 243. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Pest. Halley rég várt üstököse nálunk Oct. 13dikán estve puszta szemmel vala látható." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 14.] 31. sz. p. 243. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Zágráb. Oct. 17dikén. Folyó hónap 12dike óta látjuk itt szabad szemmel Halley üstökösét." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 24.] 34. sz. p. 266. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Struve professor (Dorpatban Oroszországban) állítja, hogy Halley üstökösének nagyobb átmérőjü kemény magva nincs;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 31dik napján [okt. 31.] 36. sz. p. 288. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Kolozsvártt: Halley üstököse Oct. 15dikétül, midőn éjszaki Korona, és Herkules csillagzatok közt, talán addig legnagyobb fénnyel ragyogni látszott." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 7dik napján [nov. 7.] 38. sz. p. 298. [SRG.]

Francziaország. "Halley üstökösének physikai alkotásáról Arago úr, a’ Moniteur szerint, vizsgálatokat közlött a’ franczia akademiával." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 14dik napján [nov. 14.] 40. sz. pp. 317-318. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Kolozsvártt Halley üstököse Novemb 6ikán... még szabad szemmel, ámbár gyengén látható volt..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 18dik napján [nov. 18.] 41. sz. p. 322. [ZSE.]

Francziaország. "A’ tudományok akademiájának Oct. 26diki űlésében Arago úr újabb vizsgálatokat közlött Halley üstököséről." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 21dik napján [nov. 21.] 42. sz. p. 333. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Halley üstököse már puszta szemmel sőt erős messzecsőkön sem látható;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Karácsonhó’ 2dik [dec. 2.] 45. sz. p. 360. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Oldenburgban nov. 18dikán nagy szélvészkor az észak-keleti egen hirtelen nappali világosság látszatott,... A’ tünemény éjszaki fényhez volt némileg hasonló." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Karácsonhó’ 9dik [dec. 9.] 47. sz. p. 376. [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat első fele 1835. majus 2kán 35. sz. p. 288. "A’ boroszlai (breslaui) egyetembeli csillagász-torony fölügyelője Boguslawsky kapitány úr, april. 20 ’s 21-ke. közti éjjel egy uj üstököst fedeze föl,..." [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ első fele 1835. majus 2kán 35. sz. p. 288. "April 13kán pedig Krakóban Weisz úr astronomiai professor, Saturnusnak a’ hold által okozott sötétültét (fogyatkozását) vette észre." [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. augustus 26án 68. sz. p. 542. "Az eddig várva várt üstökösrül következő tudósitást ad egy berlini lap: Halley üstököse... aug. 6án korán napkelte előtt lépett-elő a’ föld látkörén,... " Rómában aug. 6-án észlelték a Collegio Románo csillagvizsgáló munkatársai. Bécsben aug. 22-én látta meg Litrow Károly, a csillagásztorony segédje. [ZSE.]

Ausztria. "Aug. 23-án reggeli három órakor az üstökös ismét láttatott a’ bécsi cs. kir. csillagász toronyban. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. augustus 26én 69. sz. p. 547. "Littrow ur azt szembetünőleg éjszakkelet felé haladtnak találta, szinte középeit a’ bika, (beta) és (zeta) ’s az iker v. kettős, (m) csillagzat közt közel Orion buzgonya éjszaki végéhez. Világa nem erösbült, hihetőleg az ég azon részének tisztátlansága miatt, hol most az üstökös tartózkodik. Távolsága a’ naptól 31, a’ földtől 35 millió német mérföld, ’s igy tőlünk 1 3/4szer van messzebb mint a’ nap. Csaknem egyenes irányban közeleg a’ föld felé ’s naponként 750 ezer mérföldnyivel. Ezen közelitő irányzatú útját oct. 5-ig folytatja, midőn 5 millió mérföldnyi közelségre jut hozzánk ’s újra távozni kezd." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Magyar- és Erdélyország. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 9kén 72. sz. p. 570. ""...Budán sept. 4én. Az óhajtva várt Halley üstököse a’ budai k. csillagász-toronyban aug 30án vétetett vizsgálat alá; közép budai idő szerint 15 óra 13 első ’s 18 másodperczkor egyenes feljövete 87° 13’ 58" 8 alatt, éjszaki elhajlása 24° 41’ 24" 6 alatt találtatott. Az üstökös gyenge kisded ködalaknak tetszett, melly még is a’ közepe felé tömöttebbűlt. Fénye eddig olly erőtlen, hogy reggeli szürkület (pitymallat) első sugári által már láthatlanná silányul." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 26kán 77. sz. p. 616. "Bécs. A’ Halley hires üstökös hibátlan kiszámolás szerint csakugyan elérkezett, ’s uj ünnepet szerze azon fölséges theoriának, melly űt 76 év alatt, mióta t. i. emberi szemnek láthatatlanul, az ég méretlen ürén bolyonga, lépésről lépésre hiven követte, ’s az időt mellyre elérkezendik, előre pontosan kiszámolta." [ZSE.]

Különféle. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 30kán 78. sz. p. 626. "A’ holdunk világossága ’s a’ felleges és esős idő miatt csak sept. 19ikén reggeli 1 és 3 óra közt lehetett észrevenni a’ kolozsvári csillagász-toronybul Halley üstökösét,..." [SRG.]

Schweiz. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 7kén 89. sz. p. 712. "A’ mailandi csillagásztoronyban oct. 7kén éjfél előtt 0 órával 32 percczel a’ csillagidő szerint, vizsgálták Halley üstökösét,..." [ZSE.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 11kén 90. sz. p. 720. "Arago úr Párisban a’ fr. akademiának uj fölvilágositásokat adott a’ Halley-üstökös legutóbbi napokban észrevett physikai tulajdonságairól." [ZSE.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 21kén 93. sz. p. 744. "A’ párisi tud. Akademia’ ülésében oct. 26án Arago úr uj nézeteit nyilvánitá’ a’ Halleyi üstökösről;..." [ZSE.]

Az 1835ben látható nevezetes üstökös. = Nemzeti Társalkodó 1835. ápr. 28. 17. sz. pp. 257-261. [ZSE.]

"Egy külföldi csillagász..." = Rajzolatok 1835. nov. 21. 41. sz. p. 256. [ZSE.]

S. Karolina: Kolumbus Kristóf... = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet januarius 15kén 5. pp. 39-40. Kolumbus Jamaikában élelem beszerzésére használta fel a holdfogyatkozást. "Rossz embereidet nem sok idő mulva megfogja büntetni a’ Spanyoloknak ama nagy Istene, kit én imádok, és kit ellenök embertelenségök miatt teljes szivem szerint segitségül hivtam. Ő ezen népet bizonyosan megfogja ostorozni. Hogy pedig én igazságot mondok, az lesz szavamnak valódi bizonysága, hogy még ma vér-szinbe öltözik a’ hold, és szemeitek láttára elsetétedik. A’ holdnak fogyatkozása voltaképpen azon estve megesett." Különféle.;
A "Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat" 1833. ápr. 4-ei első számtól az 1841. jún. 27-ei utolsó számáig jelent meg. Asztalos Éva szerint: Az első magyar szépművészeti folyóiratot 1841-ben érte utol a korszerűtlenség végzete: "Midőn alulirott ez uttal tulajdonos szerkesztői munkámat bevégzem?" írta az utolsó szám végén Mátray, és kérte az elmaradt előfizetési díjakat. A Regélő 1842-től megújult formában Regélő Pesti Divatlapként élt tovább. A megtekintett kötetekből úgy tűnik, hogy 1833-1834-ben negyedévenként, 1835-1841-ig fél évenként rendezték kötetbe az újság füzeteit. A kötetekhez csatolt tartalomjegyzékek is ezt a felosztást mutatják. [SRG.]

Meteor-kövek. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet februárius 8án 12. p. 95. "Kandahar nevű városban Indiában nem régiben meteor-kövek olly mennyiségben ’s olly nagyságúak estek a’ levegőből, hogy számos háztetőt keresztül zúztak ’s nehányt egészen össze is tördeltek. Ezen természeti jelenet után három napig folyvást tartó olysűrű köd következék, hogy - mi azon tartományban hallatlan dolog - a’ nap sugarai rajta keresztül nem hathatnak." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Arnold és Laland. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet. februárius 19án 15. sz. pp. 118-119. "Arnold Kristóf, egy elhirült paraszt, Sommerfeld nevű helységben közel Lipcséhez, született 1646-ban, ’s a’ földi pályáról lelépett 1695-ben. Ezen nevezetes férjfiú úgy annyira ismeretessé tette magát astronomiai vizsgálatai által, ’s e’ tárgyban szerzett tapasztalatai végett, hogy az akkorbeli leghiresb tudósokkal levelezésben állana. [...] Fáradhatlan leven a’ vizsgálatokban, előbb vett ő észre nehány égi tüneményt más csillagászoknál; jelesül ő tette figyelmetesekké a’ lipcsei astronomusokat az 1683. és 1686-iki üstökösökre, melly időben Halley cometája is, az az: 1682- ben megjelent, mellynek legközelebbi feltűnését Damoiseau legpontosabban meghatározta, kinek kiszámítása szerint az november 16-ikán 1835-ben a’ periheliumban lesz, avagy a’nap közelében.
Arnold hírneve különösen nevekedett Mercur átmeneteiének szoros megvizsgálása által a’ napon 1690-ben. [...] Ezen jeles férjfiú vizsgálatai olly pontosak voltak, hogy azok "ad acta eruditorum" felvetettek. Ó maga következő czímű munkát bocsáta közre: "isteni kegy-jel napcsudában, szemléletül felterjesztve" rajzzal 1692. Hogy ezen csudálatos férjfiúnak emlékét fenntartsák, Schröter hires csillagász a’ holdban 3 völgyet nevezett nevéről. Arnold siremléke a’ sommerfeldi temetőben van; levelezései a’ lipcsei tanács könyvtárában tartatnak, hol szép festett képét egyszersmind olajban is szemlélhetni.
Laland hires franczia tudós volt, kinek a’ miveit világ a’mathesis és csillagászat körében sokat köszönhet a’ legbecsesb feltalálások közül. Ezen nagy érdemű férjfiú a’ tudományos akadémia tagja volt, ’s a’ csillagászat tanítója’Parisban, hol is, április 4-ikén 1807-ben jobb életre szenderült. ..." Élet-történet. [Christoph Arnold-ról 1935-ben krátert neveztek el a Holdon az északkeleti kvadránsban a pólus közelében. [Megjegyzendő, hogy az 1999. január 18-án felfedezett 1999 BW3 ideiglenes megjelöléssel ellátott főövbeli kisbolygó 2012-től a (121016) Christopharnold nevet viseli. Joseph-Jérôme Lefrançais de Lalande-ról is elneveztek egy krátert a Holdon.] [HAI.]

Nap hossza és rövidsége. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet martius 22én 24. p. 190. "Dr. Tenzel a müncheni királyi tudományos akadémiának értekezést nyujtott-be, mellyben a’ napokat hosszaságukra és rövidségökre nézve előadja, miképpen azok Europa főpontjain találtatnak..."A Természet-tudomány ’s történet című rovat rövid híre. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Halley. = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet aprilis 2kán 27. sz. pp. 214-215. "Halley czimeres mathematikus és csillagász volt, ki sz. Lenhárd egyházi megyében született Londonhoz közel 1656-ban. Ezen lángeszű férfiú már korán a’ mathematikai tanulmányoknak szentelte magát, de jelesül a’ csillagászatnak, ’s ezen belső ösztön által lett ő azon kor legjelesebb astronomusainak egyike." Élet-történet. [ZSE.]

Kő eső. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet. aprilis 19én 32. sz. p. 254. "Egyik nápolyi ujságlap januar 25-kéról írja, hogy Marsala városában Siciliában dec. 15-16 köztti éjjel a’ holdsetétség után sűrű fellegek tornyosultak egybe, mellyek nem sokára iszonyú szélvészszel, dörgéssel, villámlással és kőesővel végződtek. Tornyokat és háztetőket gondoltak összeroskadni; az egész varos halálos félelemben volt. Reggel láták, hogy az utszák és ház-tetők tele valának meteor-kövekkel (Aerolithen), mellyek felette kemények s néhol diónyi nagyságúak voltak, szinök sárga vala. Számos madarak, és sok márhák, mellyeket künn értek, általok agyon üttettek; de emberhalál nem történt." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

Geographiai nevezetesség. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet. majus 7én 37. sz. p. 293. Londonban a’ múlt évben bizonyos Woodley Vilmos lépett-fel, ki a’ Copernicusok, Pithagorasok, Ptolomeusok, Tycho de Brahek, és Gallileik rendszereit összerontani fenyegetődzik, ’s vitatja, hogy előtte senki sem ismerte a’ természetet és a’ csillagzatoknak valódi állás-pontját. Állításának fő pontjai, mellyeket, mint komolyan vitatja, neki maga az Isten jelentett-ki, következők: "Nincs az egész világegyetemben egyéb népesített csillagzat mint földünk. Nincs több, mint a’ nap, melly földünk körül kering. A’ nap 8-szor kisebb földünknél, a’ hold pedig 12-szer. A’ nap és föld között rendkívüli hidegség uralkodik, mellyen a’ nap sugarai semmi esetre se hathatnának keresztül, ha, mint eddig (szerinte) nevetségesen álliták, az egy percz alatt 1133 mértföldet haladna.
A’ hold ’s minden csillagok nem egyebek jég daraboknál, mellyek csak arra rendeltettek, hogy a’ napvilágnak egy részét visszatükrözzék, ’s ez által a’ föld lakójinak világítsanak. A’ nap egy nagy darab megsimitott ércz, egyenetlen, csak nem tojásdad gömbölyűségű, ’s egyik oldalán szélesebb mint a’ másikon. Legszélesebb odala mindig előre fordul, ’s arra van rendelve, hogy a’ levegő ellentállását legyőzze. Forró sugarai nem képesek a’ jégdarabokat, mellyeket mi csillagoknak nevezünk, elolvasztani. A’ bujdosó csillagok nem egyebek szövétnekeknél; formájok, anyaguk, és ösvényük különbözők, ’s a’ levegőt minden bizonyos ösvény nélkül keresztül futják, mig végre egymást tulajdon erejek által megsemmisítik. Vannak vulcani, folyó, hideg, átlátszó, és keresztülhathatlanok." Ezek nyilatkozásai a’ csillagászat legújabb reformátorának ... Risum teneatis amici?....." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Herschel. = Regélő 1835. máj. 21. 41. sz. pp. 325-327. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Encke. = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet junius 4kén 45. sz. p. 358. "Encke Ferencz a’ mostan kori mathematikusok és csillagászok egyike,... Hirt nevet szerze magának az 1822 és 1825-ben pontosan visszatért üstökösnek kiszámitása által, melly munkáról rendesen meg is felet, ’s okait adá Bode évkönyveiben." Élet-történet. [ZSE.]

Newton jóslata. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. augustus 30án 70. sz. p. 558. "Burke Károly, ki sokat foglalatoskodik csillagászi vizsgálatokkal, egyik londoni hírlapban azt jegyzi-meg, hogy tévedés azt állítani, mintha Halley volt volna az első, ki az üstökös csillagnak bizonyos visszajövetelét előre mondta volna. Az 1736-ban megjelent üstökös előtt t. i. nehány évvel beszélte-el már Guise ezredes Whiston urnák, hogy Sir Isaak Newton többek jelenlétében, noha bizonyosan nem állítja, ’s nyomtatás alá sem adja véleményét, de még is fontos okainál fogva hiszi 1736-ban egy üstökösnek vissza jöttét. Howard ur is hallá, midőn Sir lsaak egykor ebéd alatt mondotta, hogy ő 1736-ban vagy legalább ezen időtájban egy üstökös megjelenését várja.
"Newton 1726-ban halt-meg, tehát tiz esztendővel korábban. Karolina királynénak marcziusban (1736) beszéllék-el Newtonnak ezen állítását, ’s valóban ugyanazon év végével meg is jelent az üstökös, ’s egész 1737. marczius 20-káig volt látható. Az okok, mellyekre Newton véleményét épité, nem ismertetnek, hanem Whiston ur ezt mondja : "a’ mennyiben tudjuk, Sir lsaak Newton az első ember, ’s ez az első példa, hogy egy üstökösnek megjelenése előre mondatott, melly valóban be is teljesedett." Kétség kívül azon üstökös volt ez, mellyet Sartorius Madrasban, Vanbrugh pedig Lissabonban vett észre." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [ZSE.]

Nagyithatások a’ természetben = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 8án 81. sz. p. 646. "... valóban csudálatosak. Legújabban bizonyos Hauletown nevű opticus Londonban valamelly készületet gondolt-ki nagyitó üvegekből, mellynek segedelmével a’ tárgyakat végtelenségig lehet nagyítani. Minél több üveg állittatik öszsze, annál nagyobb lesz a’ nézendő tárgy. Illy formán a’ csillagzatok egyes részeit legpontosabban lehet meghatározni, ’s utánrajzolni. Ezen találmány által egyszersmind alkalom adatott némelly egészen uj, még eddig nem ismert, csillagok felfedezésére." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

Hold befolyása ügyeinkre. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 22kén 85. sz. p. 678. Mindig az előítéletek ’s babona köze tartozott előttünk, ha itt ott egy aggodalmas ember a’ holdjárása után kérdezősködék, midőn ültetni, vetni, szántani ’s a’t. akart. De az újabb, szorosb tapasztalások szerint, úgy látszik, csakugyan van valami a’ dologban, ’s ennek valósága leginkább a’ naptéritői vidékekben látszik bebizonyodni. így p. o. férjfikar vastagságú hambus-karók, ha ujholdban vágattatnak, tiz tizenkét esztendeig is eltartanak: ellenben, ha hold töltén vágják őket, alig tartanak-ki két évet, már is rothadni kezdenek. Az állatok országa is ad ebbeli bizonyítványokat: p.o. a’ halak, bár milly fris vízből vonattassanak-ki, ha a’ telehold sugaraitól megérintetnek, legott megdöglenek, és semmiféle só nem mentheti-meg húsaikat a’ rothadástól." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő cikk teljes szövege. [HAI.]

Bujdosó csillagok. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 22kén 85. sz. p. 678. Arago ur a’ bujdosó csillagok számáról értekezvén azon következménjre juta, hogy naprendszerünk körében 60-80000 bujdosó csillagoknak kell létezni." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [ZSE.]

Halley üstökös csillagát Pesten... = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 22kén 85. sz. p. 678. ...oct. 13-kán (miután egünk kiderült volna a’ borús napok után) láttuk előszer szabad szemmel közönséges csillag-nagyságban; üstöke igen gyenge halavány világban mutatkozék." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ mindenség ’s teremtője. = Társalkodó 4. 1835. febr. 15. 14. sz. pp. 53-55.; febr. 19. 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

L. Pál [LUKÁCS Pál]: Üstökös hazánkban. = Társalkodó 4. 1835. második fele november 4kén 88. sz. pp. 350-351. Halley üstökös 1835. okt. elején. [ZSE.]

EDVI Illés Pál: Öszveirása Hazánkból származott néhány jeles férfiaknak és familiáknak a’ Külfölden. = Tudományos Gyűjtemény 19. 1835. Xdik köt. pp. 97-104. Német Országban. Chladni, német természet-tudós. pp. 97-98.; Portugáliában. Szentmártonyi Igácz, Királyi Udvari Tsillagász, Lisabonban. pp. 100-101. [SRG.]

KUNOSS Endre: A’ fénylő és tüzes levegői tüneményekrül. = Tudományos Gyűjtemény 19. 1835. XIIdik köt. pp. 21-46. Fénylő légtünemények: álnap, álhold, nap- és holdudvar, szivárvány, légtükrözet (délibáb).; Tüzes légtünemények: Ilona-tűz, éjszaki, vagyis sark-fény, bolygó tűz, futó láng, vagy csillagesés, lidértz, tűzgömbök. [SRG.]

GARAY [János]: Az éjszaki magnesi földsark. = Tudománytár 1835. Ötödik Kötet. pp. 254-255. Vegyes közlések. Természettudományi nevezetességek. "A’ londoni kir. társaság’ gyűlésében m. évi december’ 28dikán Roos kapitánynak egy emlékirata olvastatott fel az éjszaki magnesi földsark’ fölfedeztetéséről." [SRG.]

GARAY [János]: Magnesi tünemények Magnesiában. = Tudománytár 1835. Ötödik Kötet. pp. 255-256. Vegyes közlések. Természettudományi nevezetességek. [SRG.]

NYÍRY István: A’ Halley-üstökös’ eloszolhatása. = Tudománytár 2. 1835. Hatodik kötet 2. sz. pp. 250-268. p. 250.: "A’ mi régen várt vendégünk, a’ Halley’ üstököse többé el nem érkezik. - Ezen hírrel, ezen elenyészés’ hirével leptek meg minket az újságok, a’ Littrow úr’ jelentéséből,..." Ismerteti a Halley-üstökös eddigi megjelenéseit és cáfolja, hogy most nem lesz látható. p. 268.: "Jóformán bizonyosnak tartható, hogy Halley’ üstököse augusztus végén vagy szeptember elején Europa’ minden részeiben látható lesz, vagyis több mint két hónappal előbb, hogy sem azon pontot érné el, mellyen a’ naphoz legközelebb áland. ’S helyzete igen kedvező lesz feltűnésének. Hihetőleg puszta szemmel is rá fogunk ismerhetni." Égtudomány. [KSZ.]

Toldalék. = Tudománytár 2. 1835. Hatodik kötet 2. sz. p. 268. Nem rég Londonban, a’ "Royal institution"-ban Dr Lardner, a’ Halley’ üstököséről tartott leczkéiben többi közt igy szóla: "Jóformány bizonyosnak tarthatni, hogy Halley’ üstököse augustus’ végén vagy september’ elején Europa’ minden részeiben látható lesz,..." [SRG.]

GYŐRY Sándor: Észrevételek a’ Tud. Gyűjt. 1835. Vd. kötetében L. 111 álló ezen sorokra: = Tudománytár 2. 1835. Hetedik kötet 3. sz. pp. VI-X. "Vélekedésem szerint jobb volna a’ látlagosan (horizontaliter) melly inkább láthatárlagosan lenne szó szerint forditva, mivel látlagosan semmit sem jelent - ’s a’ merőlegesen (perpendiculariter) helyett, melly inkább ezt teszi: Steif, a’ régi vizarányosan és függőlegesen szavakat megtartani; ’s ezt a’ szót tevet (factum) tettnek vagy tételnek vagy téteménynek mondani. A’ külzíteni (differentiare) különbözítő, nem külzítő számítás." Anticriticai Függelék A’ Tudománytárhoz. 1. sz. A’ VII. kötethez. [SRG.]

"A’ ki az Istennek mindenhatóságáról akar elmélkedni..." = Vasárnapi Ujság 1835. febr. 8. 13. sz. p. 357. [ZSE.]

Üstököscsillag. = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. pp. 693-696. [ZSE.]

"Velenczéből írják..." = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. p. 698. [ZSE.]

          1836.

BUGÁT Pál: Tapasztalati természettudomány Tscharner Boldogbul. I-II. Budán, 1836. A Magyar Kir. Egyetem betűivel. 2 + 457 + 2 p. A két kötet folyamatos számozással, de külön címlappal. Bugát fordítása kiterjedt csillagászati részeket is tartalmaz. A második kötet tizenegyedik szakasz tartalmaz csillagászati vonatkozásokat a "A Lebtanrúl (Meteorologia)". pp. 318-344.; A második kötet tizenkettedik szakasz "A Világalkatrúl" c. fejezet tisztán csillagászati vonatkozású. pp. 345-410. A fejezet részei: Az égi testek látszólagos tüneményeiről és mozgásairól általában, és a csillagászságnak legnevezetesebb rendszereiről.; A világ rendszerérül Copernic észképe szerint, és az újabb azon alapúló fölfedezésekről: föld, nap, bolygók, mellékbolygók, csapongók, vagy üstökösek, álló csillagok.; A világtestek távcsőn által tapasztalt tulajdonairól, és a világalkatnak nagyságárúl: a holdrúl, a naprúl, a bolygókrúl, csapongókrúl, álló csillagokrúl.; A világalkatnak nagysága.
A szerző kiemelten foglakozik a megfigyelések, felfedezések időpontjával, a felfedezők személyével, a csillagászattörténettel. A fordító Bugát Pál a természettudományos szakszavak nyelvújítója (lásd Bugát: Természettudományos szóhalmaz), így a csillagászati szaknyelvben is sok érdekes újítással állt elő. (például a bolygók neve). A könyvhöz tartozó táblák egyike csak csillagászattal foglalkozik. 92dik idomtul 95-ikig. [HOR.]

GYÖRGY József [Károly Krisztián]: A’ természeti testeknek lépcsőnkénti kifejlődéséről. Pest, 1836. Trattner-Károly. 27 p. Csillagászat: (pp. 9-11.). "...Levegővel körülvett földünk egy a’ nap, és ön tengelye körül forgó bujdosó csillag. Csak több különböző időközben egymásra következett képződési szakaszokon keresztül történt lassankénti kifejlődés által jutott azon tökéletességre melyben most szemléljük. Eredetileg Buffon szerént a napnak egy része volt, mellyet egy vele öszveütközött üstökös csillag, tőle elszakasztott. Leibnitz egy kiégett napnak lenni állította. Whiston végre és a’ legtöbb ujabb csillagvizsgálók egy tökéletesebb lépcsőü kifejlődésre jutott üstökös csillagnak tartják, mely idővel még nagyobb foku tökéletességet érvén el, nappá, álló csillaggá leend. [...]
Hogy uj égi testek erednek, ’s a’ régiek szétbontakoznak, annak a’ mai csillagtudomány több példáit adja. Több csillagvizsgálók vettek észre az égen apró világító csillagnemü testeket, melyek előbb nem voltak ott, most elfoglaltr helybket rendesen meg: tartják; mig mások ujra, néha nagy robajjal, hirtelen elenyésznek, és vagy egészen, vagy részenként egyik vagy másik égi testhez, melynek légkörébe jutnak, ragadtatnak, így eredhetnek a’ levegőn keresztül földünkre eső, néha temérdek nagyságú leginkább mágneses vasból álló légkövek (aërolithi), melyeknek meg magyarázásán a’ régiek hasztalanul izzadoztak. ..." Az értekezés latin címlappal is és a 28-29. számozatlan oldalon latinnyelvű 16 pontos "Theses"-sel van ellátva. [HAI.]

HORVÁT Antal: Örökös kalendáriom. Irta Horvát Antal kalocsai fő megyebéli pap. Pesten. Esztergami k. Beimel József’ tulajdona. 1836. 172 p. Előszó (pp. III-IV.).; Első Rész, melly az álló Ünnepeket foglalja magában (pp. 1-50.).; Második Rész, melly e’ Kalendáriom’ tökélyére megkivántató Táblákat foglalja magában (pp. 51-118.).; Harmadik Rész. E’ Kalendáriom’ használásában megkivántató szabályokról, és Táblák’ használásáról (pp. 119-172.). Általa 1832-ben kiszámított naptári táblákat és ezek magyarázatát közli az álló és a mozgó ünnepekre vonatkozóan, alapos csillagászati és kronológiai ismereteket mutatva. [KSZ.]

A’ Világ alkotmánnyának összes vizsgálata. [3.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1836 szökő-évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezteté Staut Jó’sef. III. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-24. A csillagászat ismertetése: Az Országutja (Tejút) Napok szabott rendjének szabott rendje. Minden napok szabottrendjének az országutban, vagy az Állócsillagoknak bujdosóikkal együtt egy közönséges Nap körüli mozgásuk. A Napok szabottrendeinek a kellőközépi nagy Nap körüli mozgása azon törvények szerint esik, mellyek szerint a bujdosók forognak a Nap körül. Minden Napszabottrendeknek lakhatósága. A Napok szabottrendjeiben lévő lakosoknak lépcsőkinti következése. Ködfoltok, hihetőleg igen távullévő Országutak.
A Világok alkotmányának iszonyatos tére, a ködfoltok és országutaknak sokaságábul ítélve. Az Országutak is, ugy látszik, egy egyetemes kög (centrum) körül mozognak. A Világok régisége. A Világok kölcsönös származása és elmulása. Azoknak romlása. Más életre való kinézések és visgálódások. [KSZ.]

H. A.: "Május 15ke, mely éppen jövő vasárnapra esik, nevezetes nap lészen, mert ezen történik századunk legnagyobb nap fogyatkozása..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 10. 38. sz. p. 314. Espenak szerint 1836. máj. 15-én 14.09 UT-kor volt újhold, és a gyűrűs-napfogyatkozás közepe. [ZSE.]

"Az uj-Yorkban megjelenő Journal of Commerce Sir John Herschelnek..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 31. 44. sz. p. 364. [ZSE.]

A’ csillagos ég, és az erkölcsi törvény. = Felső Magyar-Országi Minerva Tizedik évi Folyamat 1836. Első Kötet p. 233. Külömbfélék. [SRG.]

Hadi földképekről és tervrajzokról. (Heller Fridrik, Cs. Kir. tábornok Főhadnagy’ irásaból.) = Felső Magyar-Országi Minerva Tizedik évi Folyamat 1836. Negyedik Kötet pp. 16-47. Közli: Kiss Károly. "A földabroszi történetet egyéberánt három korszakra lehet osztanunk. 1-ső: A’ kezdet’ első gyenge lépéseitől, mellyek közé Anaximanderé is - élt 500 évvel Krisztus előtt - tartozik, egész Agathodämonig, ki 500-ikban Krisztus után Ptolomeus földirásához abroszokat adott, ez időszak tehát 1000 évet foglal magában, - 2. Agathodämon korától nürenbergi Behaim Mártonig, és a’ veronai Hieromosig, kik 1000 év előtt az első földképet készítették, - 3. Behaim Mártontól mostani korig." [SRG.]

RUMY Károly: A’ híres csillagvizsgáló báró Zach Ferencz’ hazaszeretete. = Hasznos Mulatságok 1836. Első Félesztendő márc. 2. 18. sz. pp. 142-143. [ZSE.]

Különféle. = Hasznos Mulatságok 1836. Első Félesztendő máj. 21. 41. sz. p. 328. Purbach György matematikus Bécsben 1500-ban találta fel a csillagászati célokra használatos másodpercet mutató órát. [SRG.]

AMONYI János: Északi esthajnal. = Hasznos Mulatságok 1836. Második Félesztendő okt. 29. 35. sz. pp. 277-280. Északifény Gyöngyösön 1836. okt. 21-én. [SRG.]

VIZER István: A’ futó csillagokról. = Hasznos Mulatságok 1836. Második Félesztendő dec. 10. 47. sz. pp. 369-372. Meteorokról. [SRG.]

VIZER István: A’ futó csillagokról. (Folytatás és vége.) = Hasznos Mulatságok 1836. dec. 14. 48. sz. pp. 377-382. Meteorokról. [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. Levegőtünemény a’ Bakony szélén. = Hazai s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 13dikán [jan. 13.] 4. sz. p. 26. Tűzgömb 1835. dec. 13-án reggel fél hétkor. "a’ holdtól délfelé egy kis csillag támada, fehér fényű, melly mintegy két másod perczig sebesen forogván mint nap tengelye körül, és szikrákat hányván ide ’s tova, végre olly nagy’ gömbölyeg lőn, mint a hold. ... Ehhez hasonlót 1826ban is láttunk de azon különséggel, hogy az akkori a ma pillanatban, mellyben támadt, el is mult: emez pedig egész kifejlésével mintegy 7-8 másod perczig tarthatott." (Reg.) [SRG.]

Egyvelgeshír. "Május 15dike csillagászi tekintetben legnevezetesebb napja 1836nak; mert ezen történik századunk legnagyobb napfogyatkozása Éppen vasárnap leszen." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 23dikán [jan. 23.] 7. sz. p. 56. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "A’ mintegy egy hónap óta nem látott Halley üstököse Milano csillagőr tornyából is ismét feltaláltatott december 30dikán." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 23dikán [jan. 23.] 7. sz. p. 56. "Münchenben is láták ez üstököst január 14dikén, de nagyon gyenge fényben." [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. "A’ Tudományos Gyűjtemény’ 1835d. évi 12dik kötete, ... éppen most jelent-meg..." = Hazai s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’30dikán [jan. 30.] 9. sz. p. 65. "A’ különféle hasznos tárgyakkal töltött kötet foglalata imez: Kunoss Endre: A’ fénylő és tüzes levegői tüneményekről." [SRG.]

Francziaország. "A’ tudományok akademiájának apr. 11diki ülésében tudósítások olvastattak Herschel úrtól, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások. [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 7dikén [máj. 7.] 37. sz. p. 293. [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. "Pesten a’ mult vasárnapi nevezetes napfogyatkozás a’ felleges idő miatt csak igen kevéssé vala látható." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások. [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 18dikán [máj. 18.] 40. sz. p. 314. Napfogyatkozás 1836. máj. 15-én. [SRG.]

Amerika. "A’ Journal of Commerce levelet közöl sir. J. Herscheltől Caldwell amerikai hajókapitányhoz,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 28dikán [máj. 28.] 43. sz. p. 341. [ZSE.]

Németország. "Münchenből maj. 16dikán ezeket írják: A’ tegnapi nagy napfogyatkozás majdnem észrevétlen múlt-el..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 28dikán [máj. 28.] 43. sz. p. 341. "Délután király ’s királyné ő Felségök, koronaherczeg ő k. magassága... is megjelentek a’ k. csillagász-toronyban az új óriási refraktoron nézni a’ napfogyatkozást; ..., ott mulattak egész 5 óráig, a’ mikor egy vastag felhő elborítá az eget, ’s a’ nap többé látható nem vala." [ZSE.]

Magyarország. Magyar Tudós Társaság. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 20dikán [aug. 20.] 15. sz. p. 113. "A’ könyvtár számára a’ britt admiralitas lordbiztosai a’ kir. astronomiai társaság legújabb (VIId.) kötetét küldték-be, ’s a’ greenwichi csillagász Richardson William legújabb, ... munkáját." [SRG.]

Magyarország. "Pesten... Ő cs. k. Felsége julius 30dikán költ legfelsőbb határozatában... a’ budai csillagvizsgáló-intézet eddigi praetikánsát Albert Ferencz urat ugyanott csillagászi-segéddé nevezni;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 24dikén [aug. 24.] 16. sz. p. 121. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Pesten oct. 18dikán csendes szép tiszta egü estvén 9 és fél órakor éjszak felé két helyen olly nagy veresség volt az égen, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 22dikén [aug. 22.] 33. sz. p. 259. Aurora borealis éjszaki fény volt látható. "Illyet láttunk legközelébb 1830-dik évben is." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Veszprémből oct. 19kén. Tegnap este épen 9 óra ’s három fertálykor... tűzi lárma támadt;... azonban senki tüzet nem talált,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 22dikén [aug. 22.] 33. sz. p. 259. "Ez is éjszaki fény vala." [SRG.]

Nagybritannia. "Az északi fény Londonban..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 9dikén [nov. 9.] 38. sz. p. 298. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "A’ magyar tudós társaság két hónapi szünidő után november 21-dikén tartott kis gyülésével kezdé-meg academiai újévét. A’ titoknok bemutatá... a’ társaság használatára készült, 1837-re szóló Névkönyvet, mellyet ez évre Nagy Károly rendes tag egy astronomiai kalendáriommal bővitett." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Karátsonhó’ 3dikán [dec. 3.] 45. sz. p. 354. [SRG.]

Óriási remekmű. = Honművész 4. 1836. 2. köt. okt. 23. 85. sz. p. 682. "Egy brüsseli órás, Raingo úr, falórát készitett, melly Kopernikus rendszere szerint a’ kosmographia minden elemét és a’ természetnek különféle tüneményeit mutatja, t. i. a’ földnek napi és évi forgását maga körül." [SRG.]

A’ napbeli foltokról. = Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben 1. 1836. nov. 2. 36. sz. pp. 284-286. "A’ múlt 1835dik év második felében mutatkozó napbeli foltok vagy mocskok újabban is ezen tárgyra forditák a’ természet vizsgálók figyelmét és a’ nagyobb közönségét is. Ezen jelenésnek némi világositása annyival inkább nem lesz helytelen, hogy azon mocskok ezen éven is minden nap kisebb vagy nagyobb számmal és különböző alakokban láttatnak. Ez előtt 228 évvel még semmit sem tudtak a’ napbeli foltokról, mivel azok egyszer is puszta szemmel nem láthatók, ’s csak a’ meszszelátó cső feltalálása után fedezék fel azokat csak nem egy időben Harriott, Fabricziusz János, Scheiner és Galilei. Ámbár azon időtől fogva voltak hosszabb vagy rövidebb oly időszakok melyekben legkisebb foltokat sem lehet látni a’ napon, de ismét más egyenetlen időbeli távolságokra jelentek meg, hol egyenkint, hol többen, hol kisebb nagyobb csoportokban olyan foltok. Megjelenésöknek nincs semmi rendes ideje.
1611 tájban midőn felfedeztettek, csak nem soha sem lehete látni a’ napot foltok nélkül és gyakran egyszerre nagy mennyiségben. Scheiner egyszer 50t számlált meg. Későbbre megritkultak. 1650től 1670ig nincs tudósítás, hogy egynél vagy kettőnél többre akadhattak volna ’s ezek is csak rövid ideig láttattak. Flamsteed angol égvizsgáló minden szorgalma mellett sem látott 1676 decemberétől 1684 ápriliséig egyet is. ..." [HAI.]

(V. U.): Napbeli Foltokról. (Végzet.). = Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben 1. 1836. nov. 16. 40. sz. pp. 318-319. "A’ napnak saját tengelye körüli fordulása ugyan a’ foltai által minden kétségen kívül van hozva, azonban idejének felszámítására más, itt röviden meg nem magyarázható körűlmények is befolyván, az nem mint a’ mondottakból első tekintetre látszanék 27, hanem 35 napra és mintegy 4 órára vettetik. Mik legyenek a’ nap foltai, azt minden óriási látcsők által is, (ámbár oly nagy erejűek készíttetnek, hogy a’ tőlünk 50 ezer mértföldnyire eső holdat oly közelről láttatják, mintha csak 68 mértf, távolságra volna) még eddig kipuhatolva nincsen, és csak hozzávetőleg szólanak róla az égészek. ..." [HAI.]

Pótlék a’ Holdról. = Nemzeti Társalkodó 1836. ápr. 12. 15. sz. p. 240. [ZSE.]

HERSCHEL, J. F. W.: Herschel levele. = Nemzeti Társalkodó 1836. máj. 10. 19. sz. pp. 291-295. [ZSE.]

Felfödezések a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. márc. 9. 20. sz. pp. 153-154. [ZSE.]

A’ Hold. = Rajzolatok 1836. aug. 13. 65. sz. pp. 516-517. [ZSE.]

Látszatos bebizonyitása Herschel felfödezéseinek a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. aug. 17. 66. sz. pp. 523-525. [ZSE.]

B. F-L.: Levegőtünemény a’ Bakony szélén. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet januar 10kén 3. p. 22. "December 13-kán reggel fél hétkor. a’ holdtól délfelé egy kis csillag támada, fehér fényű, melly mintegy két másod perczig sebesen forogván mint nap tengelye körül, és szikrákat hányván ide ’s tova, végre olly nagy ’s gömbölyeg lön, mint a’ hold. Ekkor megindulván kelet felé valóságos hébért képeze, mellynek feje keletnek, csője pedig nyugotnak esék, míg a’ légben minden pattanás nélkül elvesze. Ehhez hasonlót 1826ban is láttunk de azon különséggel, hogy az akkori a ma pillanatban, mellyben támadt, el is mult: emez pedig egész kifejlésével mintegy 7-8 másod perczig tarthatott." Természet-történet ’s Tudomány. [SRG.]

Tavaszi gondolatok. (Egy természetbarátné számára.) = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet aprilis 24kén 33. pp. 263-264. "Gyenge pehelyként, de biztosan, lebeg földgolyónk a’ világ mérhetetlen körében a’ távul sugárzó napcsillag körül, melly sugároczeant önt-ki a’ mérhetetlenségbe." S. E-nek K. S. Különféle. [SRG.]

Levegői kövek (meteorok) lehetősége. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 5kén 36. pp. 286-288. "A’ meteorkövek némellyek szerint a’ föld légkörében keletkeznek; mások állitják, hogy a’ világ ürességében képződnek." Természet-történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Levegői kövek (meteorok) lehetősége. (Végzet.) = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 8kán 37. pp. 295-296. "Már, hogy a’ szabad világüregségben keletkezett vagy létező illy kis testek minden egyéb ok nélkül leeshessenek, azt csak a’ vastagabb empiria állithatja." Természeti történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Napfogyatkozás. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 15kén 39. p. 310. "Ama nevezetes nagy napfogyatkozás, melly maj. 15-kén leend, Budapesten 3 óra 42’ 40’’-kor kezdődik,..." Pesti vizsgáló. [SRG.]

Meteorok. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 21kén 41. pp. 325-326. "Tudva van, hogy némelly Amerikaiak több év óta rendkivüli égi tünményekről tudósitottak, mellyek minden évi november közepe táján közönségesen ugyan azon napon jelentkeztek. ... Legnevezetesebb itt az, hogy a’ tünemény a’ hónapnak ugyan azon napján, t. i. 14-kén mutatkozott, mi a’ meteoroknak is iránya. Ez sokakat azon véleményre hozott, hogy e’ tünemények földünk körül keringő testek volnának." Természeti történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Napfogyatkozás. = Regélő 1836. jún. 26. 51. sz. pp. 407-408. [ZSE.]

Természeti történet ’s tudomány. Éjszaki fény april végén. = Regélő Negyedik évi folyamat. 1836. Második Kötet jul. 31kén 61..pp. 486-487. Angliában 1836. ápr. 22-én. [SRG.]

Hold befolyása az esőre. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Második kötet september 11kén 73. p. 582. Természeti történet ’s tudomány. [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Jól számláljuk-é az ujesztendőt kr. u. szül. u. 1836nak? = Társalkodó 5. 1836. első fele január’ 2. 1. sz. p. 3. [SRG.]

A’ csillagfutásról. = Társalkodó 5. 1836. első fele január’ 13. 4. sz. pp. 14-15. "Arago úr Párisban a’ tudományok’ akademiájának utóbbi üléseben azon ohajtását fejezé-ki, hogy a’ "Bonite" hajó, földkörüli utazásában, többek közt a’ csillagfutásról is vizsgálatokat tegyen." A "Bonite" tisztjeit felkérték, hogy 1835. ápr. 10-15 (feltehetően sajtóhiba, helyesen november) között végezzen megfigyelést. Meteorok: 1799. nov. 12/13.; 1831. nov. 13.; 1832. nov. 13.; 1833. nov. 12/13.; 1834. nov. 12-13. [ZSE.]

Föld smértetés.(!) Ross’ utazása. = Társalkodó 5. 1836. első fele martzius’ 2. 18. sz. pp. 70-72. "John Ross kapitány’ második nevezetes fölfedezőutjának, - mellyet az éjszaki gönczöl’ (Nordpol) vidékire tőn - ’s 1829től 1833ig ott tartózkodtának tudományos resultatumait a’ hirlapok, mihelyt ezen út be vala végezve, a’ világnak tudomásul adák." [SRG.]

Földismértetés. Ross’ utazása. (Vége.) = Társalkodó 5. 1836. első fele martzius’ 5. 19. sz. p. 76. [SRG.]

NAGY Gábor: A’ két legrégibb Magyar Halotti beszédről. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. Iső köt. pp. 125-127. "A’ Bódvamellyéki Monostor ... Misekönyv mellé ragasztott Kalendráiom-"ról. 1170-1173-ból? 1210-es is követi pergamentre írva. [SRG.]

EDVI Illés Pál: Énoch könyvének felfödezett régi kéz-iratja. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. IVdik köt. pp. 111-127. "Ezen kívül nyujtja Enoch könyve sok asztronómiai esméreteknek ’s köznépi véleményeknek nyomdokait,..." [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: Hoszszu élet’ példái. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. VIIIdik köt. pp. 88-89. Herschel 84 éves, Zach 78 éves, Bode 80 éves, Newton 85 éves korában halt meg. [SRG.]

PODHRADCZKY Jó’sef: Angliában levő Kúnhalmokról. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. XIIdik köt. pp. 74-77. "Már tekéntetes Tudós Horvát István Úr "Rajzolatok a’ Magyar Nemzet leg régiebb Történeteiből" tzímü könyvében megmutatta, hogy a’ világ szerte található óriási Kúnhalmok nemzeti régi maradványok. ... a’ Stonehengei Romladékokrúl..." Német nyelvű írás az Allgemeine Zeitung júl. 31-i írása. [SRG.]

SZELLE Beniámin: A’ földnek formájáról és fordulásának okairól. = Tudományos Gyűjtemény 1836. Xdik köt. pp. 108-114. "A’ mi földünk formájáról különböző a’ vélekedés; ki egész gömbölyűnek; ki két végén behorpatnak; ki tojás formájunak tartja. ... Én pedig mind a’ két vélekedésen ki adok, és azokkal tartok, a’ kik a’ Földet egészszen gömbölyűnek, tökélletes kereknek, vagy golyóbis formának állitják." [SRG.]

"Több újságokban kihirdeték Herrsel nevü égvizsgálónak..." = Vasárnapi Ujság 1836. márc. 27. p. 104. [ZSE.]

A’ napbeli foltokról. = Vasárnapi Ujság 1836. okt. 23. pp. 340-342.; nov. 6. pp. 353-354. [ZSE.]

          1837.

Kalendáriomi Meghatározások. 1. Micsodák az Epakták? 2. Évi összehasonlítás. Nevezetességek az égen. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: Az idő-számlálás’ tudománya. In: Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a’ legszükségesebb tudományok’ öszevesége vallási különbség nélkül minden néptanítók’ ’s tanulók’ számára készült, ’s a’ Magyar Tudós Társaság által, első rendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszoruzott pályamunka. Irta Edvi Illés Pál, Nemes-Dömölki evang. prédikátor, esperesti oskola-ügyelő, a’ dunántuli ev. superintendentia’ levéltárnoka, ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Magyar- és Erdélyország földképével, ’s némelly mérges plánták és gombák’ színelt rajzaival. Budán, 1837. A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel, A’ Magyar Tudós Társaság’ költsegén. pp. 270-279. "...Az esztendő is pedig sokféle. Van név szerint: a.) Csillag-vizsgálói esztendő, melly mindenkor Márcziusban kezdődik. b.) Katonai esztendő, mellynek kezdete Nov. 1. c.) Egyházi esztendő, melly Advent’ első vasárnapjával, Dec. elejével kezdődik.
d.) Nap-esztendő, Ján. 1. - Dec. 31. e.) Hód-esztendő, melly annyi időt tesz, a’ mennyi alatt a’ hód földünket tizenkétszer körül-kerüli. Ez tehát néhány nappal rövidebb, mint a’ nap-esztendő. Végre f.) Polgári esztendő’, melly egyez a’ nap-esztendővel. Ezt kell érteni mindenkor, valamikor köz-beszédben van szó esztendőről. E’ szerint számlálnak minden keresztyén népek. Ezt értjük e’ kézi-könyvünkben is. - A’ Zsidók’ új-esztendeje Szeptember’ vége felé kezdődik..." [HAI.]

EDVI ILLÉS Pál: A’ világ’ alkotványáról. In: Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a’ legszükségesebb tudományok’ öszevesége vallási különbség nélkül minden néptanítók’ ’s tanulók’ számára készült, ’s a’ Magyar Tudós Társaság által, első rendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszoruzott pályamunka. Irta Edvi Illés Pál, Nemes-Dömölki evang. prédikátor, esperesti oskola-ügyelő, a’ dunántuli ev. superintendentia’ levéltárnoka, ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Magyar- és Erdélyország földképével, ’s némelly mérges plánták és gombák’ színelt rajzaival. Budán, 1837. A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel, A’ Magyar Tudós Társaság’ költsegén. pp. 280-285. "...23. Valljon mire valók az égen azok a’ sok számtalan ragyogó testek? Azt ember nem tudhatja elgondolni bizonyosan. Minden esetre az Istennek hatalmát és dicsőségét hirdetik minekünk, és a’ világ’ minden egyéb okos lakosinak.
Mert hogy a’ többi csillagoknak is vannak lakosaik, az semmi kétséget sem szenved. 24. Mióta áll ez az ég, Föld, és az egész világ’ alkotványa illy szép renddel? Tudtunkra legalább is hat-ezer esztendő óta. De ezt tökéletesen kiszámolni nem lehet! valamint azt sem, hogy mikor lesz vége a’ világnak. Ezek az Istennek, titkai közé tartozandók..." [HAI.]

NAGY Károly: Kalendáriom 1837 közönséges évre. In: M. Tudós Társasági névkönyv 1837-re. Budán, [1836.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 2-27. Év’ részei., Fogyatkozások (p. [3.]).; Nap kelte, lemenete. Középidő délben. Hold felkölte, lemenete. Égi jelenetek. (pp. [4-27.]). [HAI.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv 1837-re. Budán, [1836.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 100. p. [HAI.]

Rövid és megérthető utmutatás, minden nemű órákat a’ Nap után igazitani ’s igaz járásban megtartani. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 19-22. [KSZ.]

BUGÁT Pál: A’ világalkat’ nagysága. = Athenaeum [1.] 1837. Első félév Aprilis’ 9-kén 29. sz. pp. 224-228. A naprendszerről. "Már naprendszerünk’ nagysága is olly mélységbe meriti lelkünket, mellynek fenekét alig érhetjük képzeletünkkel." [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ hulló csillagokról. = Athenaeum [1.] 1837. Első félév Aprilis’ 27-kén 34. sz. pp. 265-268. Novemberi csillaghullásokról. "A’ csillagesés’ tüneménye, mindennapisága’ daczára is, mindeddig fejtetlen maradt. ...Újabb időkben némi vonakodással lépett föl Chladni, megmutatandó, miképen hulló csillagok és repülő sárkányok (bolis ignea) lényegesen ugyan azok, mindketten nem földi eredetűek, de hogy a’ földön közös hagyományuk hihetőleg a’ légkő (Meteorstein),..." [SRG.]

Egyveleg. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 9-kén 3. sz. c. 47. "Arago’ feljegyzései a’ légmérséklet’ mostani állapotjáról." A napfoltok és az időjárás összefüggéséről. [SRG.]

KATONA Gejza: A’ világ’ alkotmánya’ változásairól. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 27. 8. sz. cc. 113-119. Üstökösökről. "Ha feltekintünk porszemnyi földtekénkről a’ nagy világ’ rendszerébe, örökös változandóságot szemlélünk." Az üstökösökről és "bujdosó csillagokról", egymásrahatásukról. [SRG.]

KATONA Gejza: A’ világ’ alkotmánya’ változásairól. (Folytatás.) = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 30. 9. sz. cc. 129-136. [SRG.]

VÁLLAS Antal: Hulló csillagok november’ 12, 13. s’ 14dikén. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév november’ 5. 37. sz. cc. 577-584. "Minekelőtte a’ hulló csillagok’ csak az imént észrevett periodicitásáról értekezném, nem tartom érdektelennek a’ következő, e’ periodicitás’ észrevételét megelőző, adatokat egyberakni." Erősebb jelentkezés: 1684. nov. 13., 1761. nov. 12., 1791. nov. 12., 1799. nov. 12., 1803. nov. 13., 1818. nov. 13., 1819., nov. 13., 1820. nov. 12., 1822., nov. 12-13., 1824. nov. 13., 1825. nov. 14. 1831. nov. 13., 1832. nov. 12-13., 1833., nov. 12-13., 1834. nov. 13-14., 1835. nov. 13-14., 1836. nov. 12-13. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ hulló csillagok’ ügyében. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév december’ 14. 48. sz. cc. 761-763. "Nálunk az ég’ borús léte miatt nov. 12., 13 ’s 14-dikén észrevételek nem tétethettek." [SRG.]

Német Literatura. Égtudomány. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév július’ 18. 3. sz. cc. 42-48. Jahrbuch für 1837, herausgegeben von H. C. Schumacher, mit Beiträgen von Bessel, Hansen, A. v. Humboldt, Moser, Olbers und Paucker. Mit einer Lithographie. Stuttgart und Tübingen, J. G. Cottasche Buchhandlung, 1837. "Benne foglaltatik az astronomiai ephemerida 1837re; azután egy tanulságos értekezés a’ hulló csillagokról Olberstől; a’ naprendszer’ általános átnézése Hansentől, melly legrövidebben de világosan adja a’ legfontosabbat; tudósítás azon tüneményekről, mellyeket Halley’ üstököse mutatott, Besseltől;..." Könyvismertetés. [SRG.]

Német Literatura. Történet- és életirás. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév october’. 3. 14. sz. cc. 209-214. Martin Luhers Leben, Von Gustav Pfizer, Stuttgart, Liesching, 1836. 8. 911. lap. "Minap két csodát láttam; első, mikor ablakomon kinézvén a’ csillagokat az égen ’s isten’ egész szép boltozatát szemlélvén, mégis sehol oszlopokat nem láték, ... ’s az ég még sem szakadt le, ’s azon bolt ma is erősen áll. ... Másik: nagy sűrü felhőket is láttam fölöttünk úszni ...Mikor elmentek, előtünt a’ fenék ’s a’ boltozat, melly őket tartá, a’ szivárvány. Igen gyönge, csekély és vékony volt az, hogy a’ felhőkben is eltünt ’s inkább árnyékképnek tetszett,..." c. 214. Könyvismertetés. [SRG.]

Magyar Literatura. Encyclopaediai munkák. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév november’ 14. 20. sz. cc. 313-316. Tudománytár. Közrebocsátja a’ m. tudós társaság. Új folyam első év. Első kötet, második füzet. 1837. Budán a’ m. k. egyetem’ betüivel. "Természettudomány. Néhai Pfaff prof. könyve: Der Mensch und die Sterne, Fragmente zur Geschichte der Weltseele (Nürnberg, Campe 1834.) a’ csillagászat és magasb természettan’ egyes tárgyairól szóló egyes értekezéseket foglal magában; ’s hasonló egy csillagászteremhez, mellyben folytonos fonal nélkül, érdekes és tanító beszélgetés tartatik." c. 314. Könyvismertetés. [SRG.]

BENCZUR János: Newton. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1837. Első Félesztendő ápr. 26. 34. sz. p. 271. [SRG.]

NOVÁK Dániel: Budai várkastély. (Folytatás ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő júl. 26. 8. sz. pp. 57-60. Eredeti terv szerint a palota középrészében a Duna felől lett volna egy "astronomiai torony". 1828-29-től fogva nincsen csillagászati torony, áthelyezték a Sz.-Gellért hegyre. p. 57. A várkastélyban található óráról. pp. 57-58. [SRG.]

NÉMETHY József: Légtünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő szept. 20. 24. sz. p. 187. Északifény Budapesten 1837. aug. 23-án. [SRG.]

NÉMETHY [József]: Levegői tünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 11. 39. sz. p. 312. Északifény, fonyasztó (október?) hó 4-én hajnalban és este. [SRG.]

NÉMETHY [József]: Levegői tünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 15. 40. sz. p. 319. Az északi fényről. [SRG.]

NÉMETHY József: Isméti légtünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 18. 41. sz. p. 327. Északifény 1837. nov. 14-én este 10 órakor. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "A’ lefolyt 1836 esztendőben Kolozsvártt... A’ nevezetes napfogyatkozást, melly mult esztendőben majus 15kén történt, ...felleges és esős idő miatt, látni nem lehetett. Hanem az északi fény (aurora borealis) october 18kán estve, valamint sok más helyeken, úgy Kolozsvártt is látszott..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Boldogasszonyhó 18kán [jan. 18.] 6. sz. p. 43. Hornyi Ambr. [SRG.]

Németország. "Azon égi tüneményt, melly febr. 18án Europa nagyrészében látszott ’s közönségesen északi fénynek tartatott,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Böjtmáshó 8kán [márc. 8.] 20. sz. p. 157. "hihetőleg Mars planétának visszaverődött veres fénye okozta, melly éppen az említett éjjel ment keresztül a’ hold megett. E’ tüneményről Koblenczből febr. 21kén így írnak: "Előre jelentetvén a’ keresztülmenetet a’ csillagászok által , ’s Marsnak esmert veres fénye rendkívüli tüneményt gyanítatván, e’ tudósítás közlője este hold feljöttekor mindjárt elkezdő vizsgálatait. 7 1/2 órakor, midőn Mars még jó távol állt a’ holdtól, kelet felé gyönge veresség mutatkozott, melly 8 óráig legszebb bíbor - pirosságon, ’s északfelé terjedt, a’ nélkül hogy a’ horizont elérte volna.
9 óra után, kis ideig vékony felhőkkel lévén eltakarva, újra feltűnt a’ veresség, ’s 11 óra és 7 perczkor, midőn Mars éppen a’ hold megé lépett, mindig jobban terjedt nyugot felé, 12 órakor pedig délnyugot felé, úgy hogy most már keletről, északon ’s nyugoton át, délnyugotig körded idomú vonalban nyúlt-el, mellynek a’ hold távolról középpontját képezé. Fél egyre, mikor Mars ismét előjött, megszűnt a tünemény. Megjegyzésre méltó, hogy a’ közellevő Venuson, messzecső által szemléltetve, Mars keresztülmenetele alatt, csillogó veres színek játszottak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Magyarország és Erdély. "Fiume, ... Február’ 18kán, gyönyörű látványt nyujta lakosinknak az éjszakifény, melly mintegy esti 8 órakor kezdődve, majd két óranegyedig tartott, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Böjtmáshó 22kén [márc. 22.] 24. sz. p. 186. [SRG.]

A’ futó csillagokról." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Szentivánhó’ 24kén [jún. 24.] 51. sz. p. 408. "Az újabb korban igen figyelmesekké lettek a’ természetvizsgálók a’ futó csillagokra,..." [SRG.]

Magyarország és Erdély. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Szent-Jakabhó’ 1jén [júl. 1.] 1. sz. p. 4. "Az 1837d. évi Tudományos Gyűjtemény’ IV. kötetének,... foglalata következő: I. Értekezések. 1. Horváth Zsigmond. A’ csillagok esmértetése (Folytatása ’s vége)." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "F. évi julius hónap’ végével tek. n. Trencsén vmegyében kebelezett Budetin’ környékén egy levegői kő esett-le, mellyet tek. Lottner plebánus úr a’ helységbe hozott, hol most is vagyon." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Kisasszonyhó’ 16kán [aug. 16.] 14. sz. pp. 106-107. Meteor. Hirnök C. K. [A meteorithullás 1837. júl. 24-én történt a Trencsén megyei Nagydivina és Budetin települések között.] [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Mihályfáról (Zala vegyéből [!]) írják, hogy ott julius 19kén éjjel 2 fert. 11kor egy tüzes oszlop húzodott-át nagy morajjal és sústorgással az égen nyugottrol keletnek..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Kisasszonyhó’ 30kán [aug. 30.] 18. sz. p. 138. "Hasonlított ez azon tüneményhez, mellyet idei január’ 5dikén ugyan Mihályfán Stayer felé láttak." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Esztergom, nov. 20dikán. Folyó hónap’ 14dikén 11 órakor éjjel itt sokan nagy veres fényt vettek észre... Ezen égi tünemény, melly a’ következő éjszakán is látszatott, az úgy nevezett éjszakifény (aurora borealis, Nordlicht) volt." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 25kén [nov. 25.] 43. sz. p. 338. Dr. Rumy. [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Február 11. 12. sz. p. 52. "26án reggeli kettedfélkor Stuttgartban némi éjszakifény-félét láttak, melly azonban csak egy óraig tartott." [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Martzius 8. 19. sz. p. 76. "Azon tüneményt, melly febr. 18án Európa nagy részében látható vala, ’s melyet közönségesen éjszaki fénynek gondoltak, hihetőleg Mars planéta visszavert vörös fénye okozá, midőn ez ugyan azon nap estén a’ hold mögött elment." [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Aprilis 5. 27. sz. p. 108. "Boroszlóban egy Bernstein nevü zsidó óracsináló, azon tilalom következtében, melly szerint zsidó gyermekeknek nem szabad keresztyén neveket adni, leányát Bernstein Vesta, Juno, ’s Ceresnek nevezé." [SRG.]

Magyarország és Erdély. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Aprilis 12. 29. sz. p. 113. "Folyó hónap 20dikán egy igen ritka égtüneménynek leendünk szemtanuji, ha attul a’ borongó idő meg nem fosztand, ugyanis egy részről látkörünkön a’ sötétülő holdat előbujni látandjuk, a’ másik részen pedig még szemlélhető lesz a’ naptányérja, mellynek egyébiránt már láthatatlannak kellene lenni,..." [SRG.]

Németország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Junius 24. 50. sz. p. 200. "A’ boroszlai ujság f. h. 11ről ezt irja: "Ma délután 6 óra 20 percztől 7 óra ’s 7 perczig két melléknap (álnap) gyönyörű szemléletében részesülénk,"..." [SRG.]

Magyaror- és Erdélyország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. júl. 26. 59. sz. p. 233. "Zalavármegye. Sz. Grott mvárosában f. h. 19kén különös légtünemény mutatkozék. ...különös fényü szép csillag ereszkedett a’ földre, mellynek lebukta után mind ez mind az említett tüzes rud, mind pedig azon különös szép világosság eltünt. E’ rendkivüli tüneményt 9percz mulva nagy durranás, az álgyudurranáshoz hasonló, ezt pedig ismét 4-5 percz után tompa morgásu rázkodás követé,..." "Ugyan ez nap, ...Budapesten is kellemes légtünemény vala látható, melly délkeleti irányban mintegy 8 öl kiterjedtségü volt ’s némileg az éjszaki fényhez hasonlíta,..." [SRG.]

Magyaror- és Erdélyország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. aug. 19. 66. sz. p. 261. "Budetin (Trencsény megyében): Jul. fogyta felé igen ritka vendégünk érkezék, még pedig messsze utról, ’s ez - egy jókora nagyságu légkő, mellyett Lottner lelkész talált, ’s hoza ide hozzánk, hol az még most is látható." [SRG.]

Németország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. okt. 10. 84. sz. p. 336. "...A hires Humboldt Sándor következő fölszólitást közöl a’ természettudósokkal. Annak kinyomozására, valljon a’ sok év óta (1799-től 1836-ig) november első felében tapasztalt számos csillagmeteor (csillagtisztulás) áll é a’ föld mágnesességével észrevehető kapcsolatban, tisztelt barátom Gauss udv. tanácsossal fölszólítom azon természettudósok ’s csillagászokat, kik vagy Gambey hajlatmérőjével, vagy Gauss tükörkészitményével el vannak látva, tegyenek vizsgálatot a’ mágnes elhajlása iránt, nov. 13dika delétől, nov. 14dike deléig, a’ lehetségig kis időszakokban.
Midőn e’ kérelemmel nyilatkozom, egyszersmind azon vizsgálókat, kik a’ mágneses zavar-vizsgálatnak több időt szentelhetnek, emlékeztetem, hogy a’ fénymeteorok nagy hullongása (csillagtisztulások) az utóbbi hat évben, többször, mind Európában, mind azon kívül, nem nov. 13dika ’s 14dike éjszakáján, hanem nov. 12 ’s 13dika, nem különben 14 ’s 15ke éjszakáin vétettek észre. Igen kívánatos tehát az említett éjszakákon is vizsgálódni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. nov. 18. 92. sz. p. 368. "Parisban f. év. sept. 21kén, esti 7 óra 48 perczkor, olly tündöklő égitünemény vala látható, mellynek világa a’ testekre igazi árnyékot vete; 5-7 másodperczig tartott." [SRG.]

Magyarország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. nov. 25. 94. sz. p. 373. "Köröskény, nov. 13án. ...valamelly közel falubeli tüzvészt gyanittat az égen látszó vörösség. Látvágytul ingerlett magam is a’ többiekkel kimentem megtekinteni azt; de csakhamar észre véve a’ természet szép csaljátékát, az "éjszaki fény" valoságárul iparkodám meggyőzni a’ töprenkedőket,..." Az éjszaki fényt Prágában és Bécsben is látták. [SRG.]

Meteor-tüz. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Első kötet martius 12én 21. p. 166. "A mult évi szeptemberben egy a levegöbül leereszkedett tűzgolyó Monte Oliveto nevű templom tornyán szétpattant, ’s annak párkányzatát letörte. Továbbá 300 fontnyi nehézségű vas keresztjét helyébül kiemelvén, azt egy közel fekvő mezőre lökte. Szétpattanása után több apró golyókra oszlott, mellyek a’ templom és kolostor belsejébe jutottak, ’s ott tetemes pusztitásokon kivül több személynek megsebesítésére adott alkalmat ezen ritka levegői tünemény." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A’ nap még is megy. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet oktober 15én 83. p. 663. "Mit Lalande gyanított, mit Herschel mint lehetségest megfejteni igyekezett, t. i. a’ napnak ’s egész csillagrendszernek a’ teremtés nagy ürege körül mozgását, az most Argelander és Helsingfors tanitók által megbizonyosodott, és egyszersmind a’ helyet is, hova jelenleg mozgásunk intézve van, olly biztonsággal határozták-meg, melly hihetöleg csak három foknyi hibát hagy magaután. Mindjárt kivilágosodott, hogy napunk a’ sebesebben mozgó csillagok sorába tartozik." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Figyeltetés a’ holdra nézve. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 2án 88. p. 703. "A’ holdat sarló alakban, csak esténként láthatjuk nőni, és reggelenként fogyni. A’ csillagászat barátai tán kedvesen veendik, ha figyeltetjük, hogy a’ hold mostani pályája miatt egy pár év óta őszi estéken is láthatjuk e’ különös tüneményt, az az, fogyó sarlóját a holdnak." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Északi fény; időjárat. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 26kán 95. p. 758. "...Az északi fények, ugy látszik, egypár évtől fogva szaporábbak nálunk mint az előtt. A’ folyó hónap első napjaiban, valamint ismételve 14-kén 9 óra utánegész éjfélig szép északi fények mutatkoztak budapest észak-keleti részén..." Ez a Pesti vizsgáló című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Nap pályájának viszonya különbozö éghajlat alatt. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 30kán 96. p. 766. A leghosszab és a legrövidebb nappalok összevetése néhány európai város tekintetében. A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid cikke. [HAI.]

HETYEI János: Legujabb lég-tünemény. = Társalkodó 6. 1837. első fele Január’ 14. 4. sz. p. 16. "Folyó január’ 5kén igen szép égi tüneményt láttunk itt Mihályfán, ... Esti 5 órakor ’s 7 [fél] perczkor t. i. ... a kertben valék, ’s délrül éjszaknak ballagtam, midőn egyszerre balra nyugatfelé egy, az égen lefutó fény véteté magát észre velem,..." Tűzgömb és maradandó nyoma. [SRG.]

HETYEI János: A’ csillagi-rendszer (Systema Stellare) felfödöztetik. = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 7. 45. sz. pp. 177-179. "A’ tej-út nem egyéb, mint minden csillagnak, ’s így napunknak is ecclypticája, vagy is periodicus forgási pályaköre, melly pályakörben bizonyos zoidacalis szélességben minden csillag valamelly központi erő körül, kisebb nagyobb körökben, nyugatról kelet-felé forog, ’s ezen periodicus forgásuk által bizonyos szélességü, henger-alaku, legnagyobb körű csillag-övet képeznek; melly övnek közepén a’ mi napunk is a Skorpió és Nyilak köztti legnagyobb nyilásban a’ henger’ magassági tengelyének 2/3 résznyi mélyében (a’ domború felülettől alá) azon nyilás’ közepén a’ Hattyu, Cassiopeia, Perseus, ’s a’ t. felé forog." [SRG.]

[HETYEI János]: A’ csillagi-rendszer felfödöztetik. (Folytatása.) = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 10. 46. sz. pp. 181-183. [SRG.]

[HETYEI János]: A’ csillagi-rendszer felfödöztetik. (Vége.) = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 17. 48. sz. pp. 189-191. [SRG.]

A’ csillagjós. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 5. 53. sz. pp. 211-212. "A’ tisztes ősz Khalfad, ... Ő félig orvos, félig csillagjós vala, vagy is: olly férfi, ki az égi testekből jövendölt, ... Ispahan’ egyik legszorosb utczájában még ma is láthatni egy kis egyszerü házikót, mellynek fő ismértető jelei: egy kicsucsorodó erkély ’s egy kis torony. ... ’s e házat még most is "csillagjós’ tornyának" nevezik." [SRG.]

Fontos uj munka. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 15. 56. sz. p. 224. "E’ czim alatt: "A’ naprendszer’ saját mozgásáról, a’ csillagok’ saját mozgásából kihozva." Argelander úr, a’ csillagászat’ tanítója a’ helsingforsi egyetemnél, nagy fontosságu munkát küldött be a’ tudományok pétervári akademiájának, ..." [SRG.]

E. i.: A’ házaló Hetevény. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 29. 60. sz. pp. 239-240. A nép nevén Hetevény: azaz Fiastyúk, hétcsillag (Plejadea). A Vácon élő szerző képzelt elbeszélése a Fiastyúkról. A Földre szépen sorban leküldte a Fiastyúk hét csillagát Jupiter az égi uralkodó ezzel: "Egyik tehát közületek vigye az észt; másik az erényt, harmadik az egészséget; negyedik a’ hosszú életet; ötödik a’ becsületet; hatodik a’ gyönyört, ’s hetedik a’ pénzt. Ezekkel menjetek házalni, ’s adjátok-el az embereknek, kivánságuk ’s akaratjok szerint." A csillagok nagyrészt pórul jártak ezért: "Látván Jupiter, milly kiváncsiak az emberek pénz és gyönyör után, elhatározta, ezután e’ két dolgot csak azoknak adni, kik észszel ’s erénynyel bírnak." [SRG.]

Elegytár. = Társalkodó 6. 1837. második fele augusztus’ 9. 63. sz. p. 252. "Júl. 19én este 10 1 óra után Brünnben a’ sötét föllegek közül délkelet irányban rögtön ragyogó légtünemény bukkant elő." 1837. júl 19-én tűzgömb, júl. 28-án szintén Brünnben éjszaki fény, és holdszivárvány volt látható. [SRG.]

HORVÁTH Zsigmond: A’ csillagok esmértetése. A’ csillagok általában ’s azoknak nemeik. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. IIdik köt. pp. 3-53. "Az eszmélő emberre nézve nincs egyben nemesb gyönyör ’s mulattatóbb és egyszersmind halhatalan lelkéhez illendőbb foglalatoskodás annal, mellyel neki egy derült éj’ idején a’ csillagos ég’ vizsgálata kinálkozik."Értekezések. [ZSE.]

HORVÁTH Zsigmond: A’ csillagok esmértetése. (Folytatása ’s vége.) A’ csillagzatok vagy csillagképek. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. IVdik köt. pp. 3-63. Értekezések. [ZSE.]

VIZER István: Kozmologiai eszmélkedés. Mindenhatóság. Nagy természet. Parányi ember. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. Vdik köt. pp. 91-101. [ZSE.]

L. I.: Esmérkedés a’ holddal vagyis Értekezés a’ hold physicai tulajdonságairól. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. VIIdik köt. pp. 79-108. Littrow után. Értekezések. [ZSE.]

KULIFAI ’Sigmond: Észrevételek Edvi Illés Pál illy czímű könyvére: Első oktatásra szolgáló kézikönyv. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. VIIdik köt. pp. 114-120. Könyvében ír a Holdról, napról, Földről. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

NAGY Leopold: Értekezés Némelly levegői tüneményekről. Villámlás, jégeső, zivatar. = Tudományos Gyüjtemény 21. 1837. VIIIdik köt. pp. 84-90. [SRG.]

Töredék jegyzetek az üstökösökről. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. XIdik köt. pp. 35-59. "Mivel a’ mi régi jámbor eleink az üstökösök tulajdonságáról még kevesebbet tudtak, mint mi, nem csuda ha véleményeik azokról még idétlenebbek voltak, mint némelly újabb tudósoké." [ZSE.]

BERTHA Sándor: Ross kapitány’ éjszaksarki fölfedezései. = Tudománytár. Értekezések Új folyam I. Kötet 1837. I. Füz. pp. 24-58. "A’ hold körül is tettek figyeleteket, és sok szép éjszakifényröl jegyzeteket,..." Csillagászati vonatkozások. pp. 26-27., 52-53. ; A "Tudománytár" folyóirat egyes cikkeit 1837-től kezdve a "Tudománytár. Értekezések" és a "Tudománytár. Literatura" társlapokban is megjelentették. [SRG.]

MOCSI Mihály: A’ természettudományok’ becséről, és befolyásáról a’ józanabb philosophiára. = Tudománytár. Értekezések Uj Folyam I. Kötet. 1837. I. Füz. pp. 68-95. Csillagászati vonatkozásokkal. SRG.]

Sz. D.: Der Mensch und die Sterne. Fragmente zur Geschichte der Weltseele, von W. Pfaff. Nürnberg, Campe. 1834. 8-adr. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. pp. 200-205. "Az egész könyv hasonló egy csillagászteremhez, mellyben folytonos fonal nélkül, érdekes és tanító beszélgetés tartatik. Az ember és csillagok közti viszonyról... A könyvet Herschel’ végső értekezése nyitja meg." Criticai vázlatok, a’ külföldi literatura’ legújabb ’s kitünőbb termékeiről. A második oldalszám. [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 208. "5-dik Septemberi ülés. Biot úr olvas egy értekezést a’ csillagászati visszaverődésekről..." [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 215. "30-dik Octoberi ülés. Arago úr közöl egy levelet a’ jó reménység fokárol Herschell úrtól, a’ ki újonnan tagadja a’ neki tulajdonított új föltalálásokat a’ holdban. Ugyan ő megösmerteti észrevételeit a Halley’ üstököséről; az látszott 24-dik januariustol 5-dik májusig. ..." [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 217. "18-dik Novemberi ülés. Matteucci... és Wartmann a’ 18-dik octoberi éjszaki fényröl, melly Forliban (római tartomány) és Genevában vétetett észre, tudósítanak." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1837. = Tudománytár. Értekezések Második kötet 1837. 2. F. p. 439. "27-dik februariusi ülés. Arago u. némelly környűlményeket ád a’ 18-dik februariusi éjszaki fényről." [SRG.]

A. B. P. [ALMÁSI BALOGH Pál]: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura. Második kötet 1837. 2. füz. p. 446. "...173. Mémories sur les cometes etc. (Emlékirás az üstökös csillagokról, elméletekkel követve, a’ csillagászok által legújabban tett ügyeletekről, Halley’ üstököséről ’s új elmélkedések az éjszaki fényről); M. P. Duhelles, hajdani ingénieur kapitány által, 8-adr. Paris, 1836. - Elégteleneknek vagy hibásaknak találván D. ur, az üstökös csillagokról eddig közzétett rendszereket, új ideáit közli, mellyek igen elméseknek látszanak lenni.
Megengedvén a’ földi ’s bujdosó csillagok’ közepét tüzesnek állító rendszert, a’ szerző felteszi, hogy ezen utolsók’ egyike, olly körülményekben volt, mellyekben felületének vagy héjjának egy darabja, nem volt elég erős, ellentállani a’ belső meleg’ folytonos munkálatjának, ’s az olvadásban lévő masszák’ mozgásainak, az alatt mig a’ boríték’ többi része elég erős volt, következéskép ezen gyenge részben szakadás történt, melly által a’ középponti tűz fedetlenné lett, melly ezen pillanattól fogva az űrbe széles és kisebb nagyobb elevenségű világot vetett, a’ szerint a’ mint a’ tűzfészek kiterjedt és erős volt. Az üstökös csillagok hát nem a’ naptól kölcsönöznék, a’ szerző szerint, farkokat, ’s nem egyebek volnának, mint egy szörnyű kemencze tüzének visszaverődései.
- Mi az éjszaki fényeket illeti, íme néhány szókkal D. ur hozzávetései, mellyeket nem fél elmondani. Eleinte, midőn még a’ föld tökéletesen folyós volt, a’ nehézség minden részein a’ gömbölyegnek , meg vala kissebbítve a’ központfutó erő által, kivévén a’ pólusnál, hol ez a’ kisebbedés semmi ’s a’ szomszédságban hol az csaknem észrevehetetlen volt. Innen a’ következnék, hogy a’ két pólusnál tölcsérforma behorpadás történt. Ha már felveszszük, hogy ezen a’ ponton, melly már a’ nélkül is a’ behorpadás által meg van gyengülve, elég nagy lesüllyedések történnek a’ világ’ átbocsátására a’ tűzfészekből, D. ur magyarázata sejtve van előttünk, az éjszaki fényről." Ez a könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

A. B. P.: Biographia. = Tudománytár. Értekezések Második kötet 1837. 2. F. p. 456. "Pond (John.) királyi csillagász, ... Megh. Sept. 7-d. 1836." [SRG.]

          1838.

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, [1837.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. p. [HAI.]

RAJCSÁNYI János: Világegyetem, vagy is az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségének állapotjára és történetére. A’ mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Irta Rajcsányi János. Aczél- és fametszetekkel. Pesten, Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. 1838. Budán, a’ magyar királyi Egyetem betűivel. 336 p. Csillagászat: pp. 1-16. A’ föld mint égitest. Világ. Napország. Égi tünemények. A’ föld alakja. A’ föld vonalai. Láthatár. Tájékozás. Agy-és lábpont. A’ föld forgása. A’ föld megvilágításából származó körök. Nap és éjhosszabbúlás. Világégal. Melegségégal. Földövek. (A Napországban a Vestát, a Junot, a Cerest, a Pallast beleszámítva 11 bujdosót ismer, és 18 mellékbujdosót, vagy holdat, vagy más néven hajdut említ. A Földnek 1, a Jupiternek 4, a Szaturnusznak 7, az Uránusznak 6 hajduja van. A könyv ezen része 8 ábrával, 4 táblázattal illusztrált. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerű égrajz. (Astronomia popularis.) Irta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev. tag, ’s a’ pápai ref. főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professora. Egy kőmetszetű táblával. Pápán, 1838. A’ ref. főiskola’ betüivel, Sziládi Károl által. 80 p., 1. t. A szerzői előszó kelt: Pápán, télelő’ 29. 1838. Ebben leírja, hogy könyvének alapját Mayer ("jelenleg budai csillagász") tanításaiból 1832-ben készített kézirata jelentette. Ezt Littrow, Brandes, Gelpke és Frankenheim idegennyelvű csillagászati munkáit használva tett teljessé. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 43 ábrája.
Változócsillagokról: "Vannak olyan csillagok is, mellyek nem mindig ugyan azon fénnyel világolnak, egyszer váratlanul megjelennek, egyes körszakokban fénylenek, majd eltűnnek, s némelyek örökre. E csillagokat csodacsillagoknak nevezhetjük. ... A Cassiopeiában 1572. év őszutó 11-én egy ily csillag jelent meg rendkívüli fénnyel, úgy hogy nappal is látható volt; - mindég sápadtabb lett, majd narancs színű, végre szürkés fehér, s 16 hónap múlva újra egészen elenyészett. Így mult el 1604-ben egy másik a Kigyósban. Ezeknek lényegéről teljes bizonyossággal semmit nem tudunk. " [az 1572-ben és 1604-ben feltűnt szupernóvákat ismerteti] [KSZ.]

  TARCZY Lajos: Természettan, az alkalmazott Mathesissel egyesülve a haladás jelen lépcsője szerint nyilvános tanításra szintugy mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos a magyar t. t. levelező tagja ’s a’ pápai ref. Főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professzora. Pápán, 1838. A’ Ref. Főiskola’ betűivel, Sziládi Károl által. VIII + 1 + 370 p. (1. kötet), IV + I + 301 p. (2. kötet) + foglalat + szómagyarázat + 3 tábla. Rendkívül részletes természettan könyv (a korának talán legjobb magyar nyelvű kiadványa) két kötetben, melyek azonos évben jelentek meg.
Csillagászat: az első kötetben pp. 179-213. Látszó égrajz (astronomia sphaerica).; pp. 213-256. Való égrajz (astronomia theorica). A Természettan ezen két csillagászati fejezete ugyanebben az évben önálló kiadványként is megjelent, "Népszerű égrajz" címmel. [HOR.]

WARGA János: Égi földleírás. In: Az elemi tanulmányok’ alapvonatjai. Irta Warga János, prof., ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Magyarország’ földképével ’s irási mintákkal. Budán, A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel. A’ Magyar Tudós Társaság költségén. 1838. pp. 77-87. Belső címlap változat: Vezérkönyv az elemi nevelés- és tanításra, vallási különbség nélkül minden tanítók’ ’s tanulók számára készült, ’s a’ Magyar Tudós Társaság által másod rendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszorúzott pályamunka. Irta Warga János, prof., ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Második kötet. Az elemi tanulmányok’ alapvonatjai. Budán, A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel. A’ Magyar Tudós Társaság költségén. 1838. ;
"Minthogy már a’ földabroszon, két fél föld-gömböt láttunk; továbbá a’ nap és éj, tavasz, nyár, ősz és tél felváltásaiknak okát is szeretnők tudni; szükséges földünkről úgy is mint égi testről szólani, melly az említett ’s más változásoknak ismeretére vezet. És ezt teszi az égi földleirás, melly következik..." [p. 76.]. [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom 1838-ra. Szerkeszté Nagy Károly, R. T. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. [1837.] pp. 1-50. Jegyek és rövidítések. Fogyatkozások. Nap belépte különböző állatkör-jegyekbe. A hold változásai. Időszakok. Számok és ünnepek. Zsidó kalendáriom. Török kalendáriom. Keresztyén kalendáriom. A napirendszer elemei. A főcsillagok helyei 1838-ra Bessel szerint. Observatoriumok. Föld pontjai, mellyeken égvizsgálatok tétettek és tétetnek. [KSZ.]

GYŐRY Sándor: Báró Zach Ferencz, külf. levelező tag. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Harmadik kötet. 1834-1836. Budán. 1838. A’ Magyar Kir. Egyetem betűivel. pp. 210-212. Életrajzi toldalék a’ M. T. T. történeteihez. Két oldal terjedelmű nekrológ. Rövid életrajz, csillagászati munkásság és műveinek felsorolása. "Zach János, Ferencz, Vitus, Fridrik, született Pesten 1754ben jun. 16án, Édes atyja volt Zach József, philosophia s orvosi tudomány doctora Pesten, és az invalidusok házának physicusa.
A lipcsei Conversations Lexicon Pozsonyt említi születése helyének. De hogy Pesten születtet, arról Schedius Lajos tiszt. tagnál hiteles tanúirat van."..."... 1787-ben minekutána már azelőtt testvér bátyjával Zach Antal cs. k. tábori szertár- és general quartélymesterrel, ki magának Therésia rendje’ keresztét érdemlette, bárói rangra emeltetett volna, a’ fejedelem által az akkor még berezegi palotában lévő csillagnéző-torony igazgatójává nevezteték ’s a’ herczeget azon esztendei provencei utazásaiban kisérte, honnét juliusban tért vissza. Ő vitte II. Erneszt’ kivánatára Gotha mellett a’ seebergí gazdagon felkészült csillagnéző-intézet’ építetését, ..." [HAI.]

Földünknek napiránti állása az év’ 12 hónapjaiban. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18., 1 t. [KSZ.]

Legújabb tudósitások a’ Jó-remény’-fokából Herschel János úr’ igen nevezetes csillagászi felfödözéseiről, a’ holdra és lakosaira nézve Hamburgban 1836. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 71-76. [ZSE.]

GÁTY István: A’ táv- és látcsők’ rövid története a’ jelenkorig. = Athenaeum Második év 1838. Első félév januárius’ 11. 3. sz. col. 33-41. "Middelburgban, Jánsen vagy Lippersheim 1608. mások szerin 1590ben szemüveg-művész, kész szemüvegeit rendiben egy fogasra feleggatva lógni hagyá, gyermekei azok körül játszadozva, egy némellyiken keresztül kandikálva, a’ közelében levő torony’ kakasát sokkal nagyobb idomzatban magok előtt láták, mellyet atyjoknak megmutatván, ez két hasonló szemüveget egy tokba foglalva, készité a’ legelső látcsövet,..." [SRG.]

GÁTY István: A’ táv- és látcsők’ rövid történetei a’ jelenkorig. (Vége.) = Athenaeum Második év 1838. Első félév januárius’ 14. 4. sz. col. 49-55. [SRG.]

VACHOTT Sándor: A’ futó csillag. [Vers.] = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 1. 9. sz. col. 134-135. [SRG.]

S. F.: A’ november’ 14-dikei éjszaki fény. = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 8. 11. sz. col. 176. Az Egyesült-Országokban. Sarki fény 1837. nov. 14-én este Philadelphiában. Egyveleg. [SRG.]

Légkövek. = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 11. 12. sz. c. 192. "Braziliai tudósitások szerint ott egy rendkivül ragyogó ’s léghajó nagyságu tüneményt láttak." Egyveleg. [SRG.]

A’ Bonite’ utazása. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 1. 17. sz. c. 268. "Ezen, a’ juliusi forradalom óta első hajónak, melly a’ földet körülutazta, visszatérése olly fontos eset, hogy a’ következő adatok nem lehetnek érdek nélkül. Tonchardra a’ csillagászat bizaték;... [SRG.]

A’ tudományok haladása. 1. A’ hulló csillagok. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 25. 21. sz. cc. 328-330. "Mióta Olmsted az éjszakamerikai egyesűletekben fölfedezé, hogy november’ 13-ka körül évenként sok hullócsillag szokott mutatkozni, azon időtől fogva az előbb alig méltánylott tünemény másutt, és nálunk is D. Vállas’ emlékeztetései után, figyelem’ tárgyává lett, ’s a’ hulló csillagok tanulmány’ és tudomány’ tárgyává váltak." Nagy Károlynak tulajdonítják a cikket, de név nincs feltüntetve. [SRG.]

VÁSÁRHELYI Pál: Kérdés. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 25. 21. sz. c. 336. Gáty István A táv- és látcsők ... cikkével kapcsolatos kérdés az acromaticus távcsövekről. Egyveleg. [SRG.]

Photometer. = Athenaeum Második év 1838. Második félév julius’ 6. 4. sz. c. 71. "Egy Capocci nevezetű úr új eszközt talála föl, ’s photometernek nevezé, mellyel képesnek vallja magát az üstökös csillagokat az előbbieket meghaladó legjobb módon megvizsgálni ’s a’ csillagok’ arányos nagyságát meghatárzani." Egyveleg. [SRG.]

NAGY Károly: Pons’ cométájának megjelenése 1838-ban. = Athenaeum Második év 1838. Második félév september’ 6. 20. sz. cc. 313-316. "Ezen kis cometának folyó évbeni előfordulta azért tartozik a’ legnevezetesebbek közé, mert olly közel jön a’ földhöz, mint a’ pálya’ terjedsége és állása szerint átaljában lehetséges,..." [SRG.]

ZÁMORY: Encke’ üstököse. = Athenaeum Második év 1838. Második félév september’ 20. 24. sz. c. 392. "Ezen cometa, melly pályáját 1200 nap alatt végzi, ezen őszön ismét látható lesz. Dec. 15. a’ nap’ közelében álland és ekkor a’ földhöz legközelebb is jő." Egyveleg. [SRG.]

SPETYKÓ Gáspár: Hajnalcsillag. [Vers.] = Athenaeum Második év 1838. Második félév october’ 11. 30. sz. c. 481. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Januárius’ 2. 1. sz. c. 16. Értesítés a "Magyar tudós társasági névkönyvet, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra" megjelenéséről. Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: M. tudós társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel. IV. és 120 l. 8-rétben. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Januárius’ 9. 2. sz. cc. 17-28. "Hátra van még az itt előrebocsátott astronomiai napkönyv és kalendáriom 1838-ra, Nagy Károlytól. Ennek tartalma röviden a’ következő: jegyek és rövidítések; az állat-kör’ jegyei; a nap’, hold’ és planéták’ jegyei; fogyatkozások;..." cc. 27-28. Hazai Literatura. Magyar tudós társaság. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Időtan. Örökös kalendáriom. Irta Horváth Antal, kalocsai főmegyebeli pap. Pesten, esztergami k(önyvnyomtató) Beimel József’ tulajdona. 1836. 16r. 172 lap. Pest, 1836. = Figyelmező [2.] 1838. Januárius’30. 5. sz. cc. 77-82. "A kalendáriom, mint tudatik, vagy astronomiai vagy egyházi. Az astronomiai rész elmellőzhetetlen alapja az egyházinak, miután ünnepeink és szertartásaink az égi jelenésekkel olly közel összeköttetésben vannak;..." Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Természettan. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Aprilis’ 3. 14. sz. cc. 217-223. Tapasztalati természettudomány (Physica). Tscharner Boldogbúl fordítva Bugát Pál által. II. kötet. Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel. 1837. 8rétben 188-460 l. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. c. 398. A’ csillagok’ esmértetése. Horváth Zsigmond. II. 3-53, és IV. 3-63. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. c. 398. Esmérkedés a’ holddal, vagy is értekezés a’ hold’ physicai tulajdonságairól, Littrow után L. I. VII. 79-108. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. cc. 398-399. Töredék jegyzetek ’az üstökösökről, XI. 35-59. [SRG.]

SCHEDEL Ferencz D.: A’ titoknok’ előadása, a’ társaságnak 1837/8 beli dolgairól. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév September’ 11. 37. sz. cc. 610-618. Névkönyv 1838ra, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal Nagy Károly rtagtól 8r.; Továbbá: Névkönyv 1839re, astronomiai napkönyvvel, ’s értekezésekkel, Nagy Károlytól. c. 612. Magyar Tudós Társaság. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév October 23. 43. sz. c. 747. Elkészült a Magyar tudós társasági névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re Öszvesen 170 lap. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. c. 398. A’ csillagok’ esmértetése. Horváth Zsigmond. II. 3-53, és IV. 3-63. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. c. 398. Esmérkedés a’ holddal, vagy is értekezés a’ hold’ physicai tulajdonságairól, Littrow után L. I. VII. 79-108. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. cc. 398-399. Töredék jegyzetek ’az üstökösökről, XI. 35-59. [SRG.]

Magyar Tudós Társaság. A’ titoknok’ előadása, a’ társaságnak 1837/8 beli dolgairól. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév szept. 11. 37. sz. c. 612. Névkönyv 1838ra, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal Nagy Károly rtagtól 8r.; Továbbá: Névkönyv 1839re, astronomiai napkönyvvel, ’s értekezésekkel, Nagy Károlytól. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév okt. 23. 43. sz. c. 747. Magyar tudós társasági névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839re. [SRG.]

Herchel vizsgálatai a’ jóremény fokánál. (Kutfő: Allgemeine Zeitung.) = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő júl. 28. 8. sz. pp. 63-64. A Déli égbolton ködöket, kettőscsillagokat figyelt meg. [SRG.]

Littrow véleménye a' hullócsillagokrul. = Hasznos Mulatságok 1838. Első Félesztendő. márc. 30. 26. sz. p. 98. "Littrow bécsi csillagász ur tudósítást ada a' múlt évben a' bécsi visgáló toronybul tett észrevételekrül. Több mint 2000 hulló csillag láttaték (Novemb. 3kai éjjel 1002), 's Littrow ur visgálataibul ezen következtetéseket huzza ki: 1) A' hulló csillagok az legszokottabb tünemény, mellyet a' csillagos ég mutat, úgy hogy ritkán múlik el óra ezen tünemény nélküli. 2) Igen hihetőleg világ - eredetűek, azaz a' világ térében létező 's nem a' földhöz tartozó testek. Ezt mutatja visszatérésök bizonyos évszakban, helyök az égben, melly bizonyos viszonyban látszik a' földnek pályáján való mozgásával lenni. 3) Augusztus 10ke és Septemb. 12-e joggal mondatik csillaghullás idejének, mert e' korban e' tünemény sokkal bővebben mutatkozik. ..." [HAI.]

Mesék. A’ hold. = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő okt. 13. 30. sz. p. 240. [SRG.]

G. B.: Oroszország fő csillagász tornya jövedelmezési tekintetben. = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő nov. 7. 37. sz. pp. 294-295. A pulkovói csillagvizsgáló anyagi helyzetéről. [SRG.]

Magyarorország és Erdély. Magyar tudóstársaság. = Jelenkor Hetedik évi folyamat 1838. január 10. 3. sz. p. 9. Magyar tudós társasági Névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838ra, Nagy Károly r. tagtól . Budán, 8 r. öszvesen 124 lap. Eggenberger József, és fia academiai könyvtárosok ’s általok a’ két haza’ minden hiteles könyvkereskedőinél kapható. Rövid ismertetés. [SRG.]

Hold behatása a’ fákra. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 1jén 17. p. 135. "...Ez olly szembetünő, hogy mely fa holdtöltén vágatik-le, az azonnal meghasad, mintha külső erő repesztené meg. - E rögtöni hasadás - mond Edmonstone ur - véleményem szerint, azon tömérdek nedvnek következése, melly hold töltekor a’ fákban van..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid híre. [HAI.]

Meteor. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 4kén 18. p. 143. "Braziliai hirek szerint Ceara tartományban Macao falu mellett az Assu folyam torkolatinál mult év végén szokatlan fényes ’s léggömb nagyságú meteor szállott-le. Dörgéshez hasonló morajjal hasitá szálltában a’ levegőt, és iszonyú recsegés köztt szétpattanva a’ belőle kiömlő kövek 10 lieu-nyi tért fedtek-be. Mélyen furták ez aerolitok magukat a’ homokba; embert többet megsebeztek ugyan, de egy sem halt-meg; marha azonban számtalan hullott-el sulyjok alatt. A’ köveknek némelyike kiásatván 80 fontot is nyomott." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Téli szivárvány. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 8án 19. p. 149. "Posenban mult 1837-ki december24-kén egy erős havazás alkalmával szép szivárványt láttak. A’ hévmérő e’ napon 14. fokon állott fagypont alatt." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Chinai csillagászat. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet április 8án 28. p. 214. "A’ legrégibb napfogyatkozás, mellyre az emberi nem emlékezik, Krisztus születése előtt 2128 évvel számoltatott-ki, ’s így azon időben, midőn az évrajzokban Europáról még csak távulróli említés sincs." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Természeti történet ’s tudomány. Természeti tünemény. = Regélő Hatodik évi folyamat. 1838. Második Kötet. sept. 9kén 72..p. 566. "Pontianak-ból (Borneo) irják, hogy ott a’ hold sarlója nem függőleges vonalban jelenik meg, mint Európában, hanem vizirányosban..." [SRG.]

HETYEI János: A’ feltalált csillagi-rendszer’ alkalmazása. = Társalkodó 7. 1838. első fele martzius’ 24. 24. sz. pp. 90-91. "Argelander, a’ helsingforsi egyetemnél csillagászat’ tanitója, egy a’ pétervári tudós társaságnak benyujtott munkájában már kétségtelenül bebizonyította, hogy a’ nap’ bujdosóinak rendszerével ’s a többi csillaggal együtt csakugyan forog,..." [SRG.]

HETYEI János: A’ feltalált csillagi-rendszer’ alkalmazása. (Vége.) = Társalkodó 7. 1838. első fele martzius’ 28. 25. sz. pp. 93-96. [SRG.]

  KUNOSS [Endre]: Légtünemény. = Természet 1838. Tavaszhó 3-ikán 1. sz. p. 4. "A legpompásb levegői tünemények egyike, a szivárvány. Ez a természettudósok eddigi tanításai szerint, rendesen csak tavasztul őszig szokott keletkezni, a nap sugarainak az átellenes fölhő csöppjeiben megtörése és onnan visszaveretése által. Hogy azonban az átellenesség, mi szerint t. i. a nézőnek a nap és a szivárvány közt kelljen állnia (a felé háttal - e felé pedig arczczal fordulva) nem mulhatatlan föltétel: bizonyítá a f. e. télutó (február) 21-kén délutáni 4 1/2 s 5 óra között nyúgaton megjelent szivárvány, melly a budai hegyek mögé nyugodni készült nap déli s éjszaki oldalán szakaszosan mutatkozék, ugy hogy a napot szemlélő, egyszersmind a szivárványnak kétfelül élénk színben mutatkozó darabjait is láthatá."
[Ezen 1838. febr. 21-i jelenség leírása a Naptól jobbra és balra feltűnő halók észlelésére mutat.]; A "Természet" című lapot Kunoss Endre szerkesztette és adta ki Pesten. Budán nyomták a Magyar. Kir. Egyetem betűivel, hetente kétszer jelent meg. Az olvasmányos természettudományos és gazdasági folyóirat 1838-ban, fél éven keresztül, 52 számával jelent meg: Tavaszhó 3-ikától Őszelő 28-ikáig, azaz ápr. 3-tól szept. 28-ig.] [KSZ.]

  Levegői jégdarab. = Természet 1838. Tavaszhó 27ikén 8. sz. p. 32. "Levegői jégdarab. Hiteles írok tanusitása kezeskedik egy ritka jelenetrül, melly Tippo Saib országlása alatt Seringapatamban, Keletindiában történt., t. i. hogy akkora jégdarab esett légyen le a felhőkbül, mint egy elefánt. (Murrays observations on the Phenomena of the thunder storm.)" [Talán jégmeteorit?] [KSZ.]

  A’ Nap’ átmérőjének látszólagos kisebbülése 4000 év óta. = Természet 1838. Tavaszutó 4ikén 10. sz. p. 40. A Nap látszó átmérőjének (állítólagos) csökkenése 140 (Ptolemaiosz) és 1820 (Piarri) között. Ez 5 évente 1 ívmásodperc, azaz 6000 év alatt a Nap átmérője a harmadára, felülete nyolcadrészére zsugorodik. A különös jelenség csak látszat, azt a földi légkör sűrűsödése okozza. [KSZ.]

  [SEMSEY:] Ég és föld. 1. = Természet 1838. Nyárhó 10ikén 29. sz. pp. 113-114. A régi korok népeinek vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

  SEMSEY: Ég és föld. 2. = Természet 1838. Nyárhó 13ikán 30. sz. p. 117. Nevesebb ókori gondolkodók vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

  Csillagászat. = Természet 1838. Nyárhó 20ikán 32. sz. p. 128. Encke jelenti: A Pons-üstökös 1838. augusztus közepétől látható lesz nagyobb fénytérítőkben (refractorokban). Gyengébb messzelátó csövekkel vizsgálható lesz október közepe táján. Nov. 7-én közelíti meg földünket és dec. 19-én lesz legközelebb a Naphoz. [KSZ.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ tudományok’ ’s különösen a’ Mathesis tanításáról. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. 1ső köt. pp. 3-19. [SRG.]

SZ. S. L.: Rövid Észrevételek ama’ Puchói Martzibányi Lajos Úr, és a’ Tudós Társaság által is meg jutalmaztatott Első oktatásra szolgáló Kézi-Könyvre, mellyet Edvi Illés Pál Ev. Prédikátor Úr, minden vallási különbség nélkül, minden néptanítók, és tanulók számára készített, és nyomtattatott Budán 1837. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IIIdik köt. pp. 79-98. Égitestekről. pp. 85-86. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

L.: A’ kis Geometra, a’ Terjedtség-Tudomány’ Alap-Elvei. Magyar Gyermekek Kézikönyve. Irta Nagy Károly. Második Nyomtatás, XXVIII kőre metszett táblával. Bécs, 1838. Rohrmann Udvari Könyvárosnál. 269. szám. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IVdik köt. pp. 117-119. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

[VIZER István]: Tudományos figyelmeztetés előfizetés mellett kiadandó 2 munkáról: I. Kosmologia érdekes elemiben Világ’ vi’sgálata a’ nagy teremtés’ remek műveinek, ’s rendszerének isméretéről. Nagy tudományú ég-’s természet-vizsgálók’ fenséges munkálatai és századok’ felfedezései után, irta Vizer István több tek. ns vármegye táblabirája. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IXdik köt. pp. 126-127. A tervezett csillagászati könyvek megjelenésére nincs adat. [SRG.]

WALTHERR László: Kalendáriomi magyar régiségek. = Tudománytár. Értekezések Uj Folyam. III. Kötet 1838. II. Füz. pp. 328-344. "Herczeg Ferencznek, Helmeczről, András után hétfőn az új kalendáriom szerint 1588-dik évben, vagy is karácson hava 5-dik napján Károlyi Mihályhoz irott levele, ..." a kalendáriumokról. [SRG.]

WALTHERR László: Kalendáriomi magyar régiségek. = Tudománytár. Értekezések Uj Folyam IV. Kötet. 1838. II. Füz. pp. 274-294. "Midőn a’ Tudománytár új folyamatu IIIdik kötetének IIdik füzetében a’ 328-344. lapon olvasható "Kalendáriomi magyar régiségek" czímü értekezésem nyomatnék, akadtam az eléadattakon kivül több oklevélre is, mellyek az ó és új kalendáriomnak, még az 1588-ki törvény 28dik ágazatának alkottatása után is vegyesen használtatását megbizonyítják, de nem lehetvén többé azokat értekezésem közé szönöm, pótoló toldalék gyanánt íme itt közlöm:" [SRG.]

          1839.

Közhasznú ismeretek oskolája. Kézi könyv szülők’, tanítók’ és tanítványok’ hasznára nyilvános és privát oktatásnál, valamint azok számára is, akik oktató nélkül akarnak tanúlni. Első kötet. Grammatika és levelező-könyv. Számvető-könyv. Physika. Természet-história. Új kiadás. Pesten, 1839. Heckenast Gusztáv sajátja. III + 90 + 80 + 95 + 102 p. + CIII + CVII + mutató tábla. Minden fejezet újrakezdődő lapszámozással. Csillagászat: a "Physika" rész 2. szakasza "A világalkotmányról általjában, ’s különösen a’ földről" címmel.
Ebben: Első osztály - A világi testekről általjában (bolygók elhelyezkedése, csillagászat történet). pp. 45-50.; Harmadik osztály (sic.) - A Nap és planeták (a Nap és a bolygók mozgása, tulajdonságaik). pp. 50-54.; Harmadik osztály - A kometákról (üstökösökről). pp. 54-55.; Negyedik osztály - Álló, vagy veszteglő csillagokról. pp. 55-56.; Ötödik osztály - A földről. pp. 57-61.; Hatodik osztály - Meteorokról vagy levegői tüneményekről - levegős, vizes, tüzes és fénylős tünemények négy fejezetben (részben a meteorokkal (pl. tüzes meteor), részben az időjárással (pl. nedves meteor) foglalkozik). pp. 62-76.; A könyv szerzője nincs feltüntetve. [HOR.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 166 p. [KSZ.]

Az uralkodó plánéta (Saturnus). In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 15-16. [ZSE.]

Átnézete az égen mindennap szemlélhető mozgásnak. In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 17-19. [ZSE.]

Csillagászati töredék. Futócsillag. (Bolis. Sternschnuppe.) In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1839 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VI. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A meteorokról, tűzgömbökről. Meteorzáporok világszerte 1799. nov. 11-12-én éjjel, 1831. nov. 13-án hajnalban, 1832. nov. 12-13-án éjjel, 1833. nov. 12-13-án éjjel. [Leonidák meteorzáporai.] [ZSE.]

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom, 1839-re. Szerkeszté Nagy Károly, r. t. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-65. Fogyatkozások 1839-re. Nap’ belépte különböző állatkör-jegyekbe. Hold’ változásai. Havonkénti táblázatok (napok, nevek és ünnepek, középidő délben, Nap’ és Hold’ felkelte, lemente, csillagidő délben, égi jelenetek, planeták felkelte, lemente, delelése). Az ecliptica’ ferdesége 10 naponta. A’ főcsillagok közép helyei Bessel szerint. A’ budai observatorium’ állandó számai. Másodpercz-inga’ hossza. Magyar- Erdély- és Horvátország’ némely pontjai (25 település koordinátái). [KSZ.]

Földteke’ kora. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév januarius’ 3. 1. sz. c. 16. "Gruithuisen igen nagy munkával kiszámítá, hogy a’ földteke már 1, 440, 701 éves és még 1, 050,000 évig fog a’ nap körül forogni. De akkor a’ jövendő emberiség naplakóvá válik,..." Egyveleg. [SRG.]

NAGY Károly: A’ magyarországi mértékek. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév januarius’ 17. 5. sz. cc. 65-71. [SRG.]

A’ délszaki csillagos ég. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév februarius’ 17. 14. sz. c. 224. "Erről a’ hires csillagász John Herschel égképet készíte, ’s ahhoz legérdekesebb jegyzeteket csatolt." Egyveleg. [SRG.]

A januarius 6dikai vihar. = Athenaeum 1839. Első félév febr. 28. 17. sz. c. 272. Dublinban éjszaki fény volt. [SRG.]

A föld elveszése. = Athenaeum 1839. Első félév márc. 28. 25. sz. c. 400. Buffon szerint 90.000 év múlva megfagy a Föld, Gruithuisen szerint 50.000 év múlva a Föld beleesik a Napba, Olbers szerint 220 millió év múlva egy üstökös "vízbefojtja" a földet. [SRG.]

Legújabb csillagászati felfödözések. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév junius’ 23. 50. sz. c. 832. "Rövid idő alatt három illynemű nevezetes felfödözések tétettek." Beszel "kiszámítá t. i. az állócsillagok’ földünktőli távolságát." "A’ második fontos felfödözés több saturnus-körmozgásnak feltalálásában áll." "A’ harmadik felfödözés a’ napfoltokat tárgyazza." Egyveleg. [SRG.]

A világtér iszonyú nagysága. = Athenaeum 3. 1839. Második félév okt. 10. 29. sz. cc. 464. Egyveleg. [SRG.]

Holdudvar. = Athenaeum 3. 1839. Második félév dec. 15. 48. sz. cc. 768. Felsőbányán 1839. nov. 23-án. Egyveleg. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. = Figyelmező 3. 1839. Januárius’ 22. 4. sz. cc. 49-51. Magyar Hazai Vándor 1839., Közhasznú Honi Vezér 1839., A’ Magyar Házi-Barát 1839 közönséges évre, Új oktató és mulattató Fillér-kalendáriom, Erdélyi Házi-Segéd 1839dik évre. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. (Folytatás.) = Figyelmező 3. 1839. Januárius’ 29. 5. sz. cc. 75-79. Honi Vezér 1839., Házi-Barát, Oktató és mulattató Fillér-kalendáriom című kiadványok ismertetése. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. (Vége.) = Figyelmező 3. 1839. Februárius’ 5. 6. sz. cc. 85-88. Erdélyi Házi-Segéd 1839dik évre című kalendáriom ismertetése. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. = Figyelmező 3. 1839. Februárius’ 5. 6. sz. cc. 88-92. Magyar tudós társasági névkönyv, egy astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839re Budán, a’ m. kir. egyetem’ bet. 8r. Öszvesen 170 lap. Ismertetés. [SRG.]

M. tudós társaság. M. tudós társasági névkönyv. 1839re stb. (Vége.) = Figyelmező 3. 1839. febr. 19. 8. sz. cc. 126-127. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező 3. 1839. nov. 5. 44. sz. cc. 726-727. Budán a Gazdasági Egyesület’ költségén megjelent: Mezei Naptár, gazdasági kalendáriom, 1840 (szökő) évre. Szerkeszti Kacskovics Lajos. Kalendáriomi, természettani rész összeállítója Tarczy Lajos. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező 3. 1839. nov. 12. 45. sz. c. 744. Kolozsvárt Tilschnél megjelent: az Erdélyi Házi-Segéd, kalendáriom 1840. szökő évre Szilágyi Ferenctől. [SRG.]

Erdély. = Jelenkor Nyolczadik évi folyamat 1839. dec. 21. 102ik sz. p. 405. Magyar tudós társaság könyvei: "Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly rtag. Bécsben Sollinger bet. 8r. 132 l." [SRG.]

Napfogyatkozás 1839-ki martius 15-kén. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Első kötet februar 28kán 17. p. 134. "Mädler professor, a’ berlini Voss-féle hirlapban erről következőleg ir. E’ nálunk csekély napfogyatkozás más vidékeken a’ legnagyobbak egyike; minthogy a’ hold látszatos átmérője a’ napét jóval meghaladja. - E’ fogyatkozás a’ déli tengeren, Chili partjaitól nyugotnak mintegy 300 mérföldre kezdődik, ’s északkeleti Afrikában végződik. ...Európában egy vidék sem látja tovább, mint félig elhomályosulva..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat híre. [HAI.]

Északi fények zaja. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Második kötet augusztus 4kén 62. pp. 494-495. "...Jüngerson erőművész, ki mult évi őszelő végén egy északi-fényt látott, mellyről Parrot professornak egy levélben körülményesen ir, az északi fény zajáról is említést tesz. - E tompa zaj - mond a’ többi között - mindanyiszor megujult, valahányszor uj oszlop nyult-fel, ’s ha egyszerre több oszlop keletkezett, a’ zaj észrevehetőleg erősebb volt." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid híre. [HAI.]

LIGETFY Andor: Nevezetes északi fény. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Második kötet szeptember 22kén 76. pp. 607-608. "Lloyd prof. febr. 19-kén Dublinban nevezetes éjszaki fényt vett észre, mellyre már azelőtt figyelmessé tette a’ mágnestűnek elhajlása a dublini csillagásztoronyban..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat híre. [HAI.]

Éghajlati változások. (Mihályfa, Zalában jan. 24én.) = Társalkodó 8. 1839. első fele februar’ 9. 12. sz. p. 48. "... január 12ikén épen - ... éjszak-keleten gyönyörű szivárvány látszott, febr. 9dikén pedig Zala-Egerszegen ugyanarra." [SRG.]

HETYEI János: A’ Hold’ nagy udvarának nemzőoka a’ gőzdagály és apály. = Társalkodó 8. 1839. első fele martius’ 6. 19. sz. pp. 73-74. "... január 12ikén épen - ... éjszak-keleten gyönyörű szivárvány látszott, febr. 9dikén pedig Zala-Egerszegen ugyanarra." [SRG.]

KISS Antal: Ritka égtünemény. = Társalkodó 8. 1839. september’ 11. 73. sz. p. 292. Bicskén 1839. szept. 3-án éjszaki fény látszott. "...A’ nép szemeit égre függesztve, éber figyelemmel bámulá a’ tüznek vélt természet’ játékát, melly bibor sugárral nyugatrul délnek vonulva, ’s az egész láthatárt zöldpiros fénynyel környezve - ritka szépségü tündér-udvart képezett,... Mult hó’ 20kán Pannonhegyén esti 10 1 órakor éjszakon ehez hasonló tünemény mutatkozott,.. " [SRG.]

(A-r): (Ujabb theoria a’ nap, hold és földrül.) = Társalkodó 8. 1839. november’ 20. 93. sz. p. 372. "Angliában egy munka jelent-meg,... Szerzője...; neve Francis Eagle. Ő egész komolysággal azt ügyekszik megmutatni, hogy a’ Koperniktól felállított világrendszernek semmi alapja nincs, ’s hogy valósággal a’ nap forog a’ föld körül. Ezen irat’ szerzője tehát Galileitől kezdve egész Herschelig valamennyi csillagász ellen csatasíkra kel,..." Elegytár. [SRG.]

...i: A’ természetről ’s a’ természeti tudományok hasznos befolyásáról az életre ’s az emberi társaság jóllétére és haladására. = Tudományos Gyűjtemény 23. 1839. XIdik kötet pp. 3-39. "A’ csillagászatban ellenben az előadás vagy elbeszélés folyvást tartó, a’ vizsgálódásra szüntelen van alkalom, ’s ezen körülmény némileg kipótolja azon lehetetlenséget miszerint nézésünk pontját megváltóztatni, ’s azon pillanatban, mellyben épen szükségünk volna rá tanúságot eszközölni nem vagyunk képesek. Innen a’ csillagászat, mint csupán vizsgálati tudomány bár igen lassú lépésekkel is, még is nagy fokára jutott az érettségnek." [SRG.]

K. E.: Mezei Naptár, (.) gazdasági kalendáriom. A’ nép’ használatául 1840-dik szökő évre. Kiadja a’ H. Gazdasági egyesület, szerkeszti Kacskovics Lajos egyesületi titoknok. = Tudományos Gyűjtemény 23. 1839. XIIdik kötet pp. 116-124. "De tekintsük a’ naptár tartalmát. Mintegy bevezetés gyanánt egy értekezés nyitja meg azt az uralkodó planétáról ’s időjövendölésről. Igen értelmesen ’s népszerüleg adja elő ezeknek alaptalanságát, de csakhamar kiemelkedik alantas köréből a’ czikkely’ irója, ’s magyar csillagász lesz, ki a pogány nevü égi testeket magyarokká kereszteli, de olly fonák magyar neveket ád nekik, mellyek a’ magyar csillagászatnak alig szolgálandnak talpkövül. E’ nevek a következők: Mercur = Hirnök," Venus = Hölgy, Mars = Hős, Jupiter = Égur, Saturnus = Övöncz, Uranus = Végőr. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-ismertetés. (A’ Posonyi "Századunkból" 1839. Decemb. 2. 96. számából.) [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Die Wunder des Himmels, oder gemeinfassliche Darstellung des Weltsystems. Von J. J. Littrow, Director der k. k. Sternwarte zu Wien. 3 Thle gr8. mit dem Bildnisse des Verfassers, u. astronomisehen Abbildungen. Stuttgard, Hoffmann, 1836. Második kiadás: 1 kötetben, 1837. = Tudománytár. Literatura. Harmadik kötet 1839. 1. pp. 27-28. Criticai Szemle című rovatban lévő könyvismertetés. [HAI.]

A. B. P.: Sur l’origine grecqve des Zodiaques etc. (az egyiptomiaknak tartott zodiacusok’ görög eredetéről); M. Letronne által. Paris, Fournier, 1837. 31 lap, n8-adr. = Tudománytár. Literatura. Harmadik kötet 1839. 1. p. 29. "Letronne ur megmarad azon véleményében, hogy a’ zodiacusokat nem lehet feljebb vinni Egyiptomban, mint a’ két utolsó századig K.e., hogy azok görög eredetűek ’s hogy magában Görögországban is nem igen régiek..." Bibliographia című rovatban lévő könyvismertetés. [HAI.]

A. B. P.: Annuaire de l’Observatoire de Bruxelles. (A’ brüsseli csillagásztorony’ évkönyve 1838-ra); M. Quetelet által. Bruxelles. Tircher. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. febr. 2. sz. p. 67. Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Graphische Darstellung des scheinbaren Laufes der Planeten auf das J. 1838. Für Freunde der Astronomie, und als Zugabe zu jedem Kalender. ...Rudolstadt. 1837. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. márc. 3. sz. pp. 101-102. "Ismét egy munka, mellynek rendeltetése, a’ tudományt népszerűvé tenni ’s mindenek’ értelméhez alkalmaztatni." Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Der Mond, oder allgemeine vergleichende Selenographie, von Wilhelm Beer und Dr. J. H. Mädler. Berlin, 1837. bei Simon Schropp et Comp. XVIII u. 412 S. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. aug. 8. sz. pp. 273-280. "A’ könyv két részre oszlik: Mathematicai és természettudományi holdleirásra, és a’ látható holdfelűlet helyirására (topographia)." Criticai Szemle. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Stellarum duplicium et multiplicium mensurae micrometricae in Specula Dorpatensi institutae. Auctore F. G. W. Struve. Petropoli, 1837. CLXXX és 331 l. nfol. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. aug. 8. sz. pp. 281-288. "A’ jelen iromány azon nagyszerű dolgozatok közé tartozik, ... Tárgya az álló csillagok’ ismeretének egyik lényeges és igen nevezetes részét illeti." Criticai Szemle. [SRG.]

B. T.: Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde, von Dr. Fr. Arago, Aus dem Franzős. űbers. von Karl v. Remy. Stuttgart, 1827. Hofmannsche Verlags-Buchh. Erster Theil, VI. u. 273. S. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. dec. 12. sz. pp. 426-428. "Földtestünk’ melegségi állásáról. ... A’ fogyatkozó hóldról." [SRG.]

A. B. P.: Annuaire de l’Observatoire de Bruxelles. (A’ brüsseli csillagásztorony’ évkönyve 1838-ra); M. Quetelet által. Bruxelles. Tircher. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 2. p. 67. Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Graphische Darstellung des scheinbaren Laufes der Planeten auf das J. 1838. Für Freunde der Astronomie, und als Zugabe zu jedem Kalender. ...Rudolstadt. 1837. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 3. pp. 101-102. "Ismét egy munka, mellynek rendeltetése, a’ tudományt népszerűvé tenni ’s mindenek’ értelméhez alkalmaztatni." Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Der Mond, oder allgemeine vergleichende Selenographie, von Wilhelm Beer und Dr. J. H. Mädler. Berlin, 1837. bei Simon Schropp et Comp. XVIII u. 412 S. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 8. pp. 273-280. "A’ könyv két részre oszlik: Mathematicai és természettudományi holdleirásra, és a’ látható holdfelűlet helyirására (topographia)." Criticai Szemle. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Stellarum duplicium et multiplicium mensurae micrometricae in Specula Dorpatensi institutae. Auctore F. G. W. Struve. Petropoli, 1837. CLXXX és 331 l. nfol. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 8. pp. 281-288. "A’ jelen iromány azon nagyszerű dolgozatok közé tartozik, ... Tárgya az álló csillagok’ ismeretének egyik lényeges és igen nevezetes részét illeti." Criticai Szemle. [SRG.]

B. T.: Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde, von Dr. Fr. Arago, Aus dem Franzős. űbers. von Karl v. Remy. Stuttgart, 1827. Hofmannsche Verlags-Buchh. Erster Theil, VI. u. 273. S. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 12. pp. 426-428. "Földtestünk’ melegségi állásáról. ... A’ fogyatkozó hóldról." [SRG.]

          1840.

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 210 p. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Az égi és földtekék’ használata. Előre bocsátatik a’ világegyetem’ és a’ Főld’ ismerete. Három tábla rajzzal. Mellékletűl az első magyar földtekéhez. Bécsben, 1840. Sollinger J. P. betüivel. [XXIV.] 252 p. Nagy Károly 1840. nov. 1-én kelt előszavával. Alapos bevezetés a csillagászatba. Főként a csillagászati földrajz tárgyalása, számpéldákkal. Csillagképek nevezetességeinek ismertetése: pp. 2-19.; Csillagkatalógus a legfényesebb 565 csillagról: pp. 185-203. A csillagképek ismertetésben sok kettőscsillag, ködfolt és néhány változócsillag van. p. 4. "Cepheus: egy változó delta, Cepheus koronáján, mely 24 nap alatt változását, a III nagyíságból a IV-be menvén által és viszont, elvégzi."[delta Cep]; p. 5. "Perseus: Algol avvagy béta változásairól nevezetes. Ugyan is, mi után 61 óráig II nagyságú volt 4 óra alatt a IV nagyságig kisebbűl, mely kisebb volta azonban csak 18 percig tart, melly után 4 óra és 40 percz alatt ismét II nagyságúra emelkedik."[béta Per];
p. 7. "Lant: Béta négyes csillag, azaz tulajdonképpen két kettősből áll, s ezen felül változó."[béta Lyr]; p. 8. "Éjszaki Korona: Van benne...egy változó."[R CrB]; p. 16. "Czethal: II. nagyságú az omikron (Mira) is. Mira változó (egyszersmint kettős) mellly 332 nap alatt az elenyészésig kisebbűl."[omikron Cet]; p. 16. "A Vízi kígyó: Van benne ... egy változó: U, melly 494 nap alatt a III nagyságtól az elenyészésig kisebbűl. (a nyomtatásban U Hya van, de a fényváltozás periódusa és amplitúdója miatt helyesen: az R Hya mira változó.]"; A könyv csillagkatalógusa (A legnevezetesebb álló csillagoknak közép helyei, 1840 kezdetén) 565 csillagot tartalmaz: a csillagok neve, nagysága, koordinátái mellett a fényességet fél magnitúdós ugrásokkal adja, néhány esetben kihúzva, nyilván a változó fényűeket. Ezek: p. 186.: Mira (variab), p. 187.: 26 béta Persei (var), p. 194.: lambda Lupi. [KSZ.]

Az urakodó plánéta (Jupiter). In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 15-17. [ZSE.]

Az álló csillagok sokaságárúl. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. p. 18. [ZSE.]

A’ csillagok’ ösmeretéről. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 19-22. [ZSE.]

Néhány jószándékú szavak a’ kalendáriomi babonás hitről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18. Asztrológia kritika. [KSZ.]

Földünk alakulásának theoriája. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 18-25. A Föld kialakulása. Csillagászati kapcsolódásokkal. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-79. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 118-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

V. Megjelentek pedig a kis gyülések folyamatja alatt: 11. M. Tudós társasági Névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriumommal 1838-ra. Budán. 8r 120l, velínen, fűzve 35 kr. cp. VI. Elnöki megbízásból, beküldvén Nagy Károly r. tag az általa 1839-re készített astronómiai naplót némely hozzáadásokkal; az ülés az említett tagot ennek illy terjedelemben további folytatására is felszólította. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Negyedik kötet. 1836-1838. Budán, 1840. A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. Kis gyülések 1837. nov. 20-tól, 1838. szept. 10-ig. pp. 55-56. [KSZ.]

TARCZY Lajos: A’ Mezei Naptár" ügyében. = Figyelmező Negyedik Év 1840. Januárius’ 28. 4. sz. cc. 62-64. "Orosz’ Századában K. E. szives volt a’ mezei naptárra kiterjeszteni figyelmét,... K. E. a’ naptár’ tartalmát illetőleg az uralkodó planétáról ’s időjövendölésröli értekezést értelmesnek ’s népszerű előadásunak méltóztatik elismerni." Visszaigazítások. 4. [SRG.]

WARGA János: Természettan. = Figyelmező Negyedik Év 1840. Aprilis’ 14. 15. sz. cc. 229-234. Természettan az alkalmazott mathesissel egyesülve, a’ haladás’ jelen lépcsője szerint, nyilványos tanításaira szintúgy, mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev tag ’s a’ pápai ref. főiskolában a’ Természettan és Természetrajz’ professora. I. kötet. Három tábla rajzzal. Pápán, 1838. n.8r. 370 l. II. kötet, Veszprémben, 1838. n8r. 301 l. Népszerű égrajz. (Astronomi popularis.) Irta Tarczy Lajos stb. Egy kőmetszetü táblával. Pápán, a ref. Főiskola’ betüivel Szilády Károly által. Pápán, 1838. n8r. 80 l. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

WARGA János: Természettan. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. Május’ 5. 18. sz. cc. 278-285. Népszerű égrajz. (Astronomi popularis.) Irta Tarczy Lajos stb. Egy kőmetszetü táblával. Pápán, a ref. Főiskola’ betüivel Szilády Károly által. Pápán, 1838. n8r. 80 l. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

WARGA János: Természettan. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. Május’ 19. 20. sz. cc. 315-319. Természettan az alkalmazott mathesissel egyesülve, a’ haladás’ jelen lépcsője szerint, nyilványos tanításaira szintúgy, mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev tag ’s a’ pápai ref. főiskolában a’ Természettan és Természetrajz’ professora. I. kötet. Három tábla rajzzal. Pápán, 1838. n.8r. 370 l. II. kötet, Veszprémben, 1838. n8r. 301 l. Csillagászati rész. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Ifjusági iratok. A’ csillagász. [Vers.] = Figyelmező Negyedik Év 1840. Junius’16. 24. sz. c. 372. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. = Figyelmező Negyedik Év 1840. October’ 13. 41. sz. cc. 667-672. Azon idő, mellynek lefolyta alatt földünk nap körötti pályáját egyszer bevégzi, esztendőnek, helyesebben évnek neveztetik. Egy év ismét négyfelé osztatik, és ezen negyed részek az úgy nevezett évnegyedek. Illyen a’ téli, tavaszi, nyári és őszi évnegyed, különben évszakoknak is hivatnak, ’s azok egyenként: tél, tavasz, nyár ősz." [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. October’ 27. 43. sz. cc. 699-702. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 3. 44. sz. cc. 711-713. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 10. 45. sz. cc. 729-735. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Vége.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 24. 47. sz. cc. 759-762. "Fáradságos és több hónapi munkám’ gyümölcse e’ vizsgálat, és talán el is késtem vele, de hamarább nem bocsáthattam közre, hivatalbeli és cselédes ember létemre többekkel is elfoglalva lévén; reménylem mindazonáltal: hogy valamit az csak fog használni a’ köz jóra, ha nem is a’ jelenben, jövendőre bizonyosan;..." [SRG.]

Hazai Literatura. Földirat és országismeret. = Figyelmező 4. 1840. dec. 1. 48. sz. cc. 769-773. Első magyar földteke a’ legújabb kútfők után. Bécs, 1840. Metszette Biller. Az égi és földtekéknek használata. Előre bocsáttatik a’ világegyetem’ és a’ föld’ ismerete (Mellékletül az első magyar földtekéhez). Három tábla rajzzal. Bécsben, Sollinger J. P. betüivel 1840 8r. XXIV és 252 l. A földtekéket az iskolákba mozgalom megindítója, kivitelezője Nagy Károly volt, Gróf Batthyány Kázmér anyagi segítségével. A földteke használatát segítő kötetet Vállas Antal írta. [SRG.]

D. [JANKOVICH]: Medizinische Topograhie der königl. Freistaedte Pesth und Ofen. Eine von der löbl. medicinischen Facultaet zu Pesth gekrönte Preisschrift. Verfasst von J Schlesinger, D. d. med. Facultaet zu Pesth. N8r. VIII és 173 l. = Figyelmező 4. 1840. dec. 15. 50. sz. c. 810. Negyedik szakasz. Égal. Orvosi helyleírás. A két város időjárásának leírásánál Albert Ferenc csillagászsegédre hivatkozik, aki elmondása szerint nem ismerte Schlesingert. Könyvismertés. [SRG.]

D. SCHLESINGER, [J.]: D Schlesinger’ észrevételei Budapesti Helyirata birálatára. = Figyelmező 4. 1840. dec. 29. 52. sz. c. 84. Itt hivatkozik arra, hogy az idő-táblákat Albert Ferenctől kapta. [SRG.]

NAGY Károly: Magyar földtekék. = Hírnök 4. 1840. szept. 24. 77. sz. p. [1.] Gróf Batthyány Kázmér jóvoltából az ország összes iskolája kap ajándékba egy földgömböt. Vállas Antal "A tekék’ használata" című könyve már nyomdában van. [SRG.]

[NAGY Károly]: Magyar földtekék. = Hírnök 4. 1840. okt. 15. 83. sz. p. [3.] A földtekét a felsorolt települések iskolái átvehetik. [SRG.]

Felszólítás a földtekék tárgyában. = Hírnök 4. 1840. okt. 22. 85. sz. p. [3.] A földtekék a szerkesztőségben átvehetők. [SRG.]

Kis gyülés, Febr. 15. 1841. A’ titoknok felolvasta Nagy Károly rt’ emlékiratát...= Magyar Academiai Értesítő 1. 1840. Nov-Dec. 1. sz. pp. 22-23. [SRG.]

Magyarország. "Mád, (Zemplénmegye) jan 6kán itt délnek nagy szivárványt láttunk, a’ nap alatt először egy sárga oszlopot, később felette ugyan olly veres oszlopot szemléltünk, ez volt mintegy négy óra tájban, ’s a’ nap igen nagy mozgásban volt, és lenyugtakor vérveres, - mit igen kemény hideg követett. Hasonló tüneményt ir az Erd. Hiradó, Brassó északkeleti részén jan. 7re viradó éjjeli egy órakor szélesen terjedett ’s nyári villám tündöklésű északifény vala látható, melly 7 óra percz után elenyészett, ’s mély setétséget hagyott maga után." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. jan. 29. 9. sz. p. 34.
Nemzeti Ujság, mellyet Hazai ’s Külföldi Tudósításokból a’ magyar nemzetnek köz javára alapított néhai táblabíró T. T. Kultsár István úr, folytatva kiadja annak özvegye, született Perger Anna Mária. Szerkezteti Galvácsy László. Pesten, Nyomtatja Petrózai Trattner J. M. és Károly István cs. kir. priv. Könyvnyomtató-Intézete Urak’ utczája 612. 1840-tól 1842-ig szerkeszti Nagy Pál, 1843-tól 1844-ig Kovacsóczy Mihály. [SRG.]

Magyarország és Erdély."Maros-Vásárhely, (Erdélyben.) apr. 9. 7-kén sajátságos égitünemény mutatkozott városunk fölött reggeli 9 és 10 óra között." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. ápr. 22. 33. sz. pp. 129-130. Hármas szivárvány és négy melléknap látszott. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Magyarország. "A’ m. tud. társaság nagygyülési jelentése. B. Tudományos munkálatok és kiadott munkákról. ...Vállas Antal a’ napfogyatkozásokról; Nagy Károly 1840re astronomiai naplót dolgozott ki;...M. t. társasági névkönyv astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840re, szerkeszté Nagy Károly rt." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. szept. 12. 74. sz. p. 294. [SRG.]

Magyarország. "Pest. A’ legközelebb mult hó 25ke estéjén kevés perczzel féltized előtt láthatárunkon egy tüzgolyó (bolis, globus ardens) mutatkozék,... Legszembeszökőbb volt ’s marad e’ tüneményen a’ világos ’s majdnem vakitó fény, melly a szétpattanása pillanatában kifejlett. Budán nov. 27. 1840. Dr, Albert-Monte-Dego Fer. s. k. a’ kir. csillagásztoronynál csillagvizsgálósegéd." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. dec. 2. 97. sz. p. 386. [SRG.]

Magyarország és Erdély."B.-Komlós, dec. 26. Tegnap esteli 6 és 7 óra között szinte itt egy égi tünemény dél felül nagy tüzoszlopkint pattanás nélkül leereszkedvén, a’ lakosság nagy részét rémülésbe ejtette, a’ vakitó fény szomszédja házát tüzbeborultnak kápráztatván elő." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. dec. 30. 104. sz. p. 413. Tűzgolyó, tűzgömb. [SRG.]

[PUSZTAY Ignácz]: Egy nap a Pluto-planétán. Elbeszélés. = Regélő Nyolczadik évi folyamat 1840. Első kötet martius 12kén 21. pp. 163-167. "Pluto planétán? - kérdik az olvasók. - Mi nem tudunk a Pluto planétáról. - Csak lassan édes uraim ’s dámáim! Mert Pluto planéta csakugyan van. Hát nem tudják önök, mit mondanak felőle a’ nagy Halley és Steinhaüser tannok?" [SRG.]

PUSZTAY Ignácz: Egy nap a Pluto-planétán. (Vége.) Elbeszélés. = Regélő Nyolczadik évi folyamat 1840. Első kötet martius 15kén 22. pp. 174-176. [SRG.]

Természeti történet ’s tudomány. Meteor-hullás Bokkenvelden. = Regélő Nyolczadik évi folyamat. 1840. Első Kötet april. 3kén 28. p. 224. "A "London and Edinb. Philos Magaz." szerint 1838-ki őszutó 13-án nem egyes meteortömeg hullott-le Bokkenvelden, mint eleinte beszélték, hanem tömérdek kő, melyek 150 angolmérföldnyi területen elég sürűen szétszórva hevertek. A’ szétpattant meteor durranása erősebb volt, a legkeményebben tüzelő álgyútelepénél, és a’ levegőt több mint 80 mérföldnyire mindenirányban megrendité." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

ERCSEY Farkas: Az időjárásról. = Társalkodó 9. 1840. január’ 25. 8. sz. p. 29. "Fenebbi tanulmányom szerint bizalmatlanul ugyan, de néha fűhöz-fához kapkodva forgatám a’ kalendáriomot, ’s abban a’ holdujulás’, holdnegyedek’ ’s holdtelte okozatait a’ folyvásit megcsalatás’ elégületlenségével. Milly balga eszme! a’ holdnak földünkre-hatását kölcsönvett világába kisebb nagyobb merülésének, ’s nem testi tömegének, ’s annak földünk feletti helyzete’ viszonyinak nyilványitani." [SRG.]

GÉCZY Péter: Stone-henge Salisbury mellett. = Társalkodó 9. 1840. majus’ 8. 37. sz. p. 148. "Azon imahelyek közt, mellyek a’ hajdani kelta-világból, Brittanniában maig fenállnak, mind nagyszerüségére, mind épségére nézve, az utazók’ figyelmét főleg magára vonja Stonehenge (olvasd: Sztónehendzs)." [SRG.]

NAGY Károly: Magyar földtekék. (Beküldött czikk.) = Társalkodó 9. 1840. september’ 30. 79. sz. p. 316. Az iskolák számára készült földgömbről és könyvről. "Egy könyvecske: A’ tekék’ használata, mellyet kérésemre d. Vállás (!) Antal úr volt szives irni, sajtó alatt van ’s mihelyt ezt elhagyja, mint szükséges függelék egyegy példányban fog minden földtekéhez csatoltatni ’s vele elküldetni. Bécs, sept. 17. 1840." [SRG.]

KÁLLAY Ferencz: Mithra’ Tiszteletéről ’s Mithra emlékekről a’ Magyar Honban. Egy (magyar) Szófűzérrel a’ nap imádók’ nyelvéböl. I. Rész. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. IV. kötet pp. 3-78. "Mithra a’ zend, Mitra a’ sanskrit nyelvben Burnouf Eugen szerint napot jelent." Értekezések. [SRG.]

KÁLLAY Ferencz: Mithra’ tiszteletéről ’s Mithra emlékekről a’ magyar honban. Második Rész vagy a’ Szó Füzér. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. IX. kötet pp. 33-86. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. XI. kötet pp. 36-67. "Fáradságos, és több hónapi munkám gyümölcse e’ vizsgálat, és talán el is késtem vele;...reménylem mindazonáltal: hogy valamit azt csak fog használni a’ köz jóra, ha nem is jelenben, jövendőre bizonyosan; felébrednek talán mások is a’ fogyatkozásoknak kitüntetésére, és jobb részét a’ Gazdasági névnaptárnak, mellyek eszméje felséges, alkalmaztatasa czélirányos, sértetlenül hagyván, figyelmet fognak gerjeszteni - azokban: kiket ezen tárgy közelebbről illet;..." Értekezések. [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorologiai töredék. 2. A’ melegség’ és világosság’ eloszlása a’ légkörben, ’s ennek következményei. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. márc. 3. sz. pp. 157-169. Csillagászati vonatkozások: pp. 161-165. Értekezések. [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései januarius 16dik és 27dikén. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. ápr. 4. sz. p. 152. "Arago kivonatot közöl, az academia’ értekezéseiben legközelebb nyomtatásban megjelenendő emlékirásából, a’ csillagok’ pislogásának tüneményéről." [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorológiai töredék. 4. A’ villany ’s a’ légköri gőz köztti viszonyok. Az éjszaki fény... = Tudománytár Negyedik kötet 1840. ápr. 4. sz. pp. 246-248. "... olly tünemény, mellyről gyaníttatik, hogy az a’ villanynyal némi összeköttetésben áll, ámbár saját természete még igen nagy homályban van." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései februariusban. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. máj. 5. sz. pp. 193-194. "Donné a’ napmicroscop’... használatának meglehetős kedvező eredményét közlé az academiával. ...előáll a’ camera obscurában a’ világkép ’s akkor a’ fentebbi bánásmód következik." [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorologiai töredék. 2. A’ melegség’ és világosság’ eloszlása a’ légkörben, ’s ennek következményei. = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. III. pp. 161-165. [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorológiai töredék. 4. A’ villany ’s a’ légköri gőz köztti viszonyok. Az éjszaki fény... = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. 4. pp. 246-248. "... olly tünemény, mellyről gyaníttatik, hogy az a’ villanynyal némi összeköttetésben áll, ámbár saját természete még igen nagy homályban van." [SRG.]

LUGOSSY József: Az újabb csillagképek. = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. 6. pp. 350-373. Ideler Lajos után. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 8. pp. 93-108. "A’ nap- és holdfogyatkozások’ kiszámítása, midőn önállólag, azaz astronomiai napló’ (ephemerides) hozzá járulta nélkül kell végbe mennie, a’ sok argumentum’ és egyenlet’ kifejtésénél fogva, felette unalmas és fárasztó." [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 9. pp. 150-166. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 10. pp. 210-226. [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései januarius 16dik és 27dikén. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 4. p. 152. "Arago kivonatot közöl, az academia’ értekezéseiben legközelebb nyomtatásban megjelenendő emlékirásából, a’ csillagok’ pislogásának tüneményéről." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései februariusban. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 5. pp. 193-194. "Donné a’ napmicroscop’... használatának meglehetős kedvező eredményét közlé az academiával. ...előáll a’ camera obscurában a’ világkép ’s akkor a’ fentebbi bánásmód következik." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései martiusban. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 6. p. 234. "Minden módositások közt, mellyek azóta a’ Daguerréotyppal történtek, csak Gaudin’ bánásmódja a’ világképeket minden dörzsölödés ellen megóvni, " [SRG.]

          1841.

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 192 p. [KSZ.]

Csillagászati töredék. A’ Légkövekről. (Aerolithus, Meteorstein). In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-22. [ZSE.]

A’ csillagok lakhatóságáról és lakosaikról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 127-130. Más csillagok mellett kétségkívül keringenek bolygók, melyeken lakosok élhetnek. [ZSE.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1841re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-76. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 177-192. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

NAGY Károly: Magyar égteke. (Olvastatott az academia’ kis gyülésében febr. 15. 1841.) = Athenaeum Ötödik év 1841. Első félév martius’ 4. 27. sz. cc. 425-428. "Az égteke is megvan, ’s átmérője szinte 316.5 millimetre - körülbelől egy bécsi láb - mint mennyi a földtekéé." Nagy Károly utóiratával. [SRG.]

Kis gyülés, febr. 15. 1841. Gr. Teleki József úr Ő Exja’ elnöksége alatt. = Magyar Academiai Értesítő 1. 1841. jan. febr. 2. sz. pp. 22-23. "A’ titoknok felolvasta Nagy Károly rt’ emlékiratát az általa szerkesztett, és saját költségein és felügyelése alatt Párizsban Dien Károly által készült első magyar égtekéről, mellyet egy uttal az academiának be is mutatott. ...A’ társaság, munkás tagja’ ez újabb fáradozásaiért, valamint a’ becses ajándékért, köszönetet szavazott." [SRG.]

Kis gyülés, Mart. 29. 1841. = Magyar Academiai Értesítő 1. 1841. Mart-April. 3. sz. p. 45. A Tudománytár számára a Holdfogyatkozásokról szóló értekezést nyújtottak be. [SRG.]

Természeti történet ’s tudomány. Égés meteori testek által. = Regélő Kilenczedik évi folyamat. 1841. Első Kötet május. 2kán 35. pp. 279-280. "A’ franczia tud. akademiának egyik hiteles kutfője jelenti, miként folyó évi [1841.] februar 25-kén egy meteori tűzgolyó egy alma-must-sajtóra ütött-be..., Cherbourgnál, Chanteloup faluban, és pedig ugy, hogy az épület azon pillanatban meggyulladt..." [SRG.]

Természeti történet ’s tudomány. A’ távcső feltalálása. = Regélő Kilenczedik évi folyamat. 1841. Első Kötet május 13kán 38. p. 304. "Galilei egy ólomcső két végére két szemüveget alkalmazott, mellyek egyik felükön simák valának, míg az egyiknek fele domború, a’ másik kivájott vala. Egy szemmel átnézvén azt tapasztalá, hogy a’ tárgyak meglehetősen nagyobbaknak tetszenek, s’ jóval közelednek is. ... Eme kis látszer, melly a’ tárgyakat csupán háromszorosan nagyobbitá, diadalt vitt Velencébe,..." A Különféle című rovat rövid cikke. " [HAI.]

Természeti történet ’s tudomány. Csillagesések összefüggése az éjszaki fénynyel. = Regélő Kilenczedik évi folyamat. 1841. Első Kötet május 16kán 39. pp. 310-311. "E’ tárgyról Hind J. R. közleményt adott a Litterary Gazetteban, mellyből a következőket emelünk-ki. ...Az utóbbi 10 év alatt a’ csillagesés, úgy látszik, őszutó 12-eki ’s nyárutó 9 ’s 10-kei éjeken történt; de sokszor megesett, hogy e’ légtünemények helyett szép éjszaki fényt láttak, ’s midőn e’ légtünemények leggyakoribbak valának, sok vizsgáló csakugyan állitja, hogy az ég több részén egyszersmind éjszaki fényt tapasztaltak különféle időben. ... 1837. őszutó 12-én egész Angliában északi fényt láttak, a meteorhullás pedig igen csekély volt. Egy idegen csillagász által felállított vélemény... hogy a’ meteorok valami ködös testhez tartoztatnak, melly a nap körül mintegy 182 1/2 nap alatt megfordul ’s évi forgásában a’ föld e’ testhez közel jő..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid cikke. [HAI.]

NAGY Károly: Magyar égteke. = Társalkodó 10. 1841. mártzius 10. 20. sz. pp. 79-80. "Midőn az első magyar földteke, egyik hazánkfia’ szives részvétel által, létre jött, kivánatos lett egy hasonló nagyságu égteke is, mint annak párja; meglevén irva, hogy - nem jó magányosan lenni a’ földön." Az iskolák számára készített éggömbről. [SRG.]

(A’ holdba-utazás’ veszélyei.) = Társalkodó 10. 1841. majus’ 5. 36. sz. p. 144. C párisi akadémikus balul sikerült távcsöves holdnézése Pont-neuf-ban. Pótléktár. Néha veszélyessé válhat a járdacsillagászat (régi nevén: távcsöves bemutató az utcán). Ilyen esemény keretében egy csillagász vagy amatőrcsillagász a nagyközönségnek, az odahívottaknak, az utcán járkálóknak mutatja meg meg a Holdat vagy más égitestet távcsövén keresztül. Vannak, akik ingyen teszik ezt, mások önkéntes adományra hívják fel a figyelmet, megint mások belépődíjat szednek. A Társalkodó c. folyóirat egyik száma arról számol be, hogy egy "vándorcsillagász" Párizs egyik forgalmas helyén állította fel a távcsövét járdacsillagászat céljából, ahol 10 centime-ért (ejtsd kb. szántim, a frank váltópénze) mutogatta a Holdat. Eközben viszont alaposan meglopták. Észrevétlenül elvitték zsebkendőjét, óráját, pénztárcáját. [SRG.]

A’ hegyek’ régiségéről. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 10. okt. köt. pp. 49-57. "Littrow után" aki főként Elias Beaumont geológiai vizsgálódásait ismerteti. Így annak ellenére hogy, Littrow csillagász volt e cikknek nem sok csillagászati vonatkozása van. [HAI.]

Newton emlékezete. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 11. nov. köt. pp. 89-112. Newton élete és munkássága 1686-ig, a Principia megjelenéséig. [HAI.]

KÁROLYI Sámuel: Eszmék az emberiség történetphilosophiájához. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. III. kötet pp. 17-80. "Ha az emberiség sorsát a’ teremtés könyvéből szándoklunk olvasni: szükség hogy föld-lakunkon köz átpillantást tegyünk, az életműségeket mellyek alattunk vagy velünk élvezik a’ napvilágot rendre fölszedjük. ... A’ föld alatt két bolygók vagynak a’ Merkur és Venus, fölötte pedig Mars (és ha netalán e’ fölött még egy rejteznék) Jupiter, Saturnus, Uranus, ’s a’ mellyek még ott lehetnek, míg a’ nap szabályszerű hatásköre eltűnik, ’s ez utolsó bolygónak központkűli útja az üstökösök körkörös pályájába belevág. ... Mivel tehát földünk az egésznek csillagászi átpillantására nézve minden más bolygóknál alkalmasb helyen áll: szép volna ha mi e’ fölséges csillagviszonynak csak néhány tagjait is közelebbről ösmernénk. pp. 17-24., 68-71. Herder után. Értekezések. [SRG.]

[Sz. S. L.]: Az emberi miveltség története. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. V. kötet pp. 58-104. "Az emberi esméreteknek ezen ágában, legfelül áll, a’ csillagászat vagy astronomia, mint ollyan tudomány, melly a világ életműszerességének vagy rendszerének törvényeit magában foglalja." pp. 71-84., 98-104. Értekezés. [SRG.]

A’; hegyek’; régiségéről. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 10. okt. köt. pp. 49-57. "Littrow után" aki főként Elias Beaumont geológiai vizsgálódásait ismerteti. Így annak ellenére hogy, Littrow csillagász volt e cikknek nem sok csillagászati vonatkozása van. [HAI.]

Z.: Napoleon von Alexander Dumas. Deutsch von Dr. Heinrich Elsner. Stuttgart, 1841. Hallberger’sche Verlagshandlung. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. VIII. kötet pp. 98-113. "Egy este, egy inas azt beszélte hogy üstököst látott. Napoleon meghallá azt történetből, ’s ezen előjel mély benyomást tett rá. Üstökös felkiálta ez volt a’ Caesar halálának előjele. - Aprilis 11-én lábai rendkivül kezdtek hidegedni." p. 111. Külföldi Literatura. Könyvvizsgálat. [SRG.]

Newton emlékezete. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. XI. kötet pp. 89-112. Newton élete és munkássága 1687-ig, a "Philosophiae naturalis principia mathematica" megjelenéséig. Értekezés. [HAI.]

Newton’ emlékezete. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. XI. kötet pp. 66-78. Newton élete és munkássága 1688-tól. [HAI.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár Új folyam Ötödik kötet 1841. febr. 2. sz. p. 86. "Nouveau manuel de géographie physique etc. (A physicai földleirás’ új kézikönyve, vagy bevezetés a’ földtan studiumába); J. J. N. Huot által. - Paris, 1839. 8-adr. Ezen kis munka, a’ cosmographia’, meteorologia’, és természethistoria’ minden esmereteit magában foglalja,..." [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár Új folyam Ötödik kötet 1841. dec. 12. sz. pp. 487-488. "Catalogue des principales apparitions d’ etoiles filantes. (A’ nevezetesb futócsillag jelenetek’ lajstroma.) A. Quetelet által. Bruxelles, M. Hayer, 1839." Meteorhullások: 179. nov. 11/12.; 1823. aug. 10.; 1832. nov. 11/12. [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Ötödik kötet 1841. 2. p. 86. "Nouveau manuel de géographie physique etc. (A physicai földleirás’ új kézikönyve, vagy bevezetés a’ földtan studiumába); J. J. N. Huot által. - Paris, 1839. 8-adr. Ezen kis munka, a’ cosmographia’, meteorologia’, és természethistoria’ minden esmereteit magában foglalja,..." [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Ötödik kötet 1841. 12. pp. 487-488. "Catalogue des principales apparitions d’ etoiles filantes. (A’ nevezetesb futócsillag jelenetek’ lajstroma.) A. Quetelet által. Bruxelles, M. Hayer, 1839." Meteorhullások: 179. nov. 11/12.; 1823. aug. 10.; 1832. nov. 11/12. [SRG.]

          1842.

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1842. 84 p. Csillagászat: 1-32., 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [TZS.]

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány’ rövid természetrajza, különös tekintettel a’ felsőbb polgári, ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre. Debreczenben, 1842. Nyomatta Tóth Lajos. VIII + 160 p. A szerző előszava 1842. aug. 18-án kelt Debrecenben. A könyvnek rajzos mellékletei nincsenek (eltérően a későbbi kiadásoktól). Ennek magyarázata: "A ... több czikkeket felvilágosító rajzok a tanítók kezébe adatnak, kik azokat tanítványaikkal utánrajzoltatják, s itt csak azért maradtak el, hogy a könyv árát ne növeljék." Csillagászat: pp. 1-28. Fejezetcímek: Nap, és föld. Régiek véleménye a napról. Nap ismerete. Nap, és hajnalcsillag. Földünk. A földről mint égi testről. Régiek mesés véleménye a földről. Utazások a föld körül. Föld formája. A föld nem tökéletes gömbölyű. A föld nagysága. Föld forgása saját tengelye körül. Föld forgása a nap körül. Föld pályájának eltérése a nap egyenlítőjétől. Napfordítók; sarki körvonalak; égalj. [KSZ.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 132 p. [KSZ.]

WARGA János: Természettan. A protestáns felső real és gymnasialis iskolák számára írta Warga János prof. Magyar Acad. l. tag, nemes Abaúj megyei táblabíró. Pesten, 1842. Eggenberger József és Fia könyvárusok’ tulajdona. Nyomatott Kecskeméten, Szilády Károly betűivel. VII + 176 p. Csillagászat: pp. 161-176. Tizenharmadik Szakasz. Az égi testekről. Fejezetcímek: Földünk gömbalakja. Földünk mozgása. A hold mozgása. A föld útja. Naptárak (Kalendárium). A bujdosók (bojgócok). Az álló csillagok. Üstökösök. [KSZ.]

Idegen égitestek befolyása földünk időjárására. In: A’ magyar házi-barát. Közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1842 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. IX. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A Holdnak a vonzása, a Napnak a világossága által hatása van. A bolygóknak a földünkre való befolyása, kivált a légkörre hatása nincs, vagy elenyésző az előbbi két égitesthez képest. [KSZ.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Kettős csillagok. In: Magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott második nagy gyűlésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták: Bugát Pál és Flór Ferencz. Pesten, 1842. Nyomt. Trattner-Károlyi betüivel. pp. 54-58. A jelenvolt tagok neveinek saját kézvonat utáni lenyomatásával. A kötet végén a 7. oldal közepén [p. 85.] a kézírás másolat szövege: Albert Ferencz úr Budáról. [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1842re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-99. A csillagászati jelenségek táblázatai. Közli (pp. 65-67.) az 1842. julius 7-diki [azaz a júl. 7-én délben kezdődő és júl. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerinti] napsötétedés általános adatait, azon zóna határait melly között a sötétedés teljes. Ez Portugált, Spanyolországot, déli Francziaországot, éjszaki Itáliát, Austriát, Magyarországot, Oroszországot vágja keresztül. Táblázatban közli 30 európai város időadatait, köztük Brassó, Buda, Debreczen, Eger, Fejérvár, Kassa, Kolosvár, N. Szombat, Pozsony, Szeged, Temesvár, Zágráb is szerepel. [KSZ.]

NAGY Károly: Jegyzetek a’ Naprendszer’ elemeihez. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 100-109. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 114-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

VI. Nagy Károly’ magyar nyelven szerkesztett földtekéje. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Ötödik kötet. 1838-1840. Budán, 1842. A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel. p. 17. Örvendetesen lepte meg a’ társaságot az april’15. 1839. tartott ülésben az elnök azon jelentéssel, hogy Nagy Károly rt. egy, magyar nyelven szerkesztett földtekének - mellynek példányai az academia’ utján lennének a hazai közoktató intézetek közt kiosztandók, ’s rezei azután az acadeniának átengedendők - kiadását, több buzgó hazafiak’ segedelmével czélba vette, ohajtván egyszersmind, hogy az illető földirati műnyelv’ magyarra fordítását a’ társaság eszközölné. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Ez évi napfogyatkozás julius’ 8-dikán. = Athenaeum Hatodik év 1842. Első félév junius’ 21. 74. sz. cc. 1169-1174. "Az idei jul. 8-dikai napfogyatkozás azon égi jelenetek közé tartozik, mellyeket szemlélni a’ miveltebb világ’ egy részének, úgy magyar honunknak is, a’ jelen században csak egyszer engedtetett." Napfogyatkozások említése: 1816. nov. 19., 1820. szept. 7., 1836. máj. 15., 1847. okt. 9., 1851. júl. 28., 1861. dec. 31., 1867. márc. 6., 1870. dec. 22., 1887. aug. 19. [SRG.]

ADORJÁN B[oldizsár]: Holdsugár [Vers.] = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév julius’ 26. 11. sz. c. 86. A szerző pesti ügyvéd, író és költő, Petőfi barátja. :Versét talán az 1842-es teljes napfogyatkozás élménye ihlette. [SRG.]

SZALAI István: Új csillagtan. = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév september’ 4. 28. sz. cc. 217-219. "Németországi tudós Wirth, illy czimű munkájában: Fragmente zur Culturgeschichte. Kaiserslautern 1836., az emberi nem’ mivelődése’ történetét fejtegetni akarván, erre legbiztosabb kalaúznak állitja a’ csillagtant (astronomia), és földismeretet (geognosia)." [SRG.]

SZALAI István: Új csillagtan.(Vége.) = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév september’ 6. 29. sz. cc. 225-228. [SRG.]

V-i Barna: Holdhozi rokonszenv. = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév december’ 11. 70. sz. c. 558. "Miért a’ rokonszenv a’ szeretők’ szívében a’ holdhoz? Mert az eszök mint a hold telni és fogyni szokott." [SRG.]

A julius 8kai napfogyatkozás pontjai hazánkban. = Hírnök 6. 1842. jún. 30. 51. sz. p. [3.] [SRG.]

A jul. 8kai napfogyatkozás. (Leírva Littrow cs. kir. csillagász által a bécsi cs. kir. Csillagvizsgáló toronyból.) = Hírnök 6. 1842. júl. 25. 58. sz. p. [4.] [SRG.]

Eszmék és gondolatok egy földleirási bévezetésből. = Magyar Gyermekbarát Próbalap [1842. pp. 3-4.] "A’ föld, a’ felettünk ragyogó áldott nap, hold, és ezernyi ezer csillagok együtt teszik a’ roppant kiterjedésü, a’ mellett szép rendet mutató világot, mely a’ végtelen jóságu, és bölcsességü Isten bámulást érdemlő munkája, ki azt teremtette, és hatalmával fenntartja." Bekötve a Mult és Jelen 1842. évi évfolyama végére. [SRG.]

Napalkotmánnya. = Magyar Gyermekbarát Próbalap [1842. pp. 5-6.] "A’ napot, a’ körülötte forgó tizenegy planetát, és tizennyolcz holdat, mindöszve tehát harmincz égitestet, a bizonytalan számu üstökös csillagokkal együtt a’ napalkotmánnyának, vagy planeták rendszerének hivják." Bekötve a Mult és Jelen 1842. évi évfolyama végére. [SRG.]

Elegyes tudósitások. = Múlt és Jelen 2. 1842. Első Félév jún. 28. 51. sz. p. 407. "Folyó 1842-d esztendő juliussa 8-k. pénteken, teljes napfogyatkozás leend, melyet szinte egész Europa ilyennek fog látni; ..." [SRG.]

Honi tudósitások. = Múlt és Jelen 2. 1842. Második Félév júl. 12. 55. sz. p. 432. "Kolozsvártt a’ jul 8-diki nagy napfogyatkozás látását a’ komor és felleges idő meggátolá:..." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "(Időjárás 1842ben.) A Herschel által fölfedezett s isméretes valószinüségi számitás szabályi szerint köv. időjárásunk lesz a folyó évben:..." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Első Félesztendő Boldogasszonyhava 25kén [jan. 25.] 5. sz. p. 18. [SRG.]

Hazai Napló. "Ikervárosi hirnök. Fővárosainkban jelenleg közbeszéd tárgya majd kizárólag a napsötétedés." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 9kén [júl. 9.] 55. sz. p. 218. "A heti vásárra betódult pórsereg jajveszékelve futkosott; mert - ugymond: elvesztünk! vége a világnak!" Gellérthegy, Svábhegy tájékán sokan nézték a napfogyatkozást. [SRG.]

Hazai Napló. "Nógrádból. - Verőcze, julius 9kén. Feszült figyelemmel vártuk tegnap reggel ama hazánkra nézve több tekintetben nevezetes s kitűnő égi jelenetet "a napsötétedést." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 13kán [júl. 13.] 56. sz. p. 225. [SRG.]

Hazai Napló. "Fehérből. Vajtán a jul. 8kai napfogyatkozás teljes derületben vala látható reggel 6 és 8 óra között." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 16kán [júl. 16.] 57. sz. p. 227. "Egyébiránt a lég és állatokban semmi változást sem vevénk észre. A köznép előitéletből, a szerte hulló méreg elől a kútakat mind befödé. Lászik hogy az égtant nem tanulták." [SRG.]

N. K. [NAGY Károly]: Napsötétedés Julius 8-kan 1842. = Pesti Hirlap 1842. Első Félév jún. 26. 155. sz. p. 454. Értekező. [SRG.]

TARCZY Lajos: Napfogyatkozás 1842. julius 8-kán. = Pesti Hirlap 1842. Második Félév júl. 21. 162. sz. pp. 516-517. [SRG.]

Napfogyatkozás 1842. julius 8-kán. = Pesti Hirlap 1842. Második Félév júl. 28. 164. sz. pp. 534-535. Megfigyelések: Margitay Sámuel Fehértóról (Szabolcs megye), Losonnczról Tóth Mihály, Verőczéről (Nógrád megye) Árvay, Erdélyi József Liptó-Rózsahegyről küldött beszámolót. [SRG.]

A’ Regélő’ Tárczája, Társas élet. Pesti posta. Julius’ 10-kén. Éljenek a’ csillagászok! = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Julius’ 10. 55. sz. pp. 456-457. "...éljen az égkémitudomány! csakugyan pontosan bekövetkezett az általok megjósolt napfogyatkozás olly pompásan és teljesen, mint mondva volt, olly pontosan és a’ perczig híven, mint kiszámíttaték.
A’ 7-kén uralkodott szeles és borongos idő majdnem kétségbe ejté már fővárasinkat, hogy mit sem látandnak; a’ készületek azonban mégis megtétettek: társaságok alakultak, a’ kocsik megrendeltettek, ki a’ hová szándékozék, a’ várfokra, a’ Gellértre, a’ budai hegyekre, vagy a’ dunapartokra ’stb. a’ megkivántató fegyvérek, azaz kék, sárga, zöldüvegű látcsővecskék vagy, kitől más nem telt, gyertya’ hamván kormosított üvegdarabok híven beszereztettek - és volt sürgés és forgás beszéd és határozat, meglátni a’ különös és ritka tüneményt, melly csillagászaink’ állítása szerint hat emberkor múlva leszen csak ismét a’ teljesség’ illy fokán látható. ..." [HAI.]

[Erdélyi]: Eger a’ mint van. 3. Februar... 184... = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Julius’ 17. 57. sz. pp. 486-487. "Kedves Gyulám! A’ lyceumot 1765-ben kezdve 20 év alatt gróf Eszterházy Károly utolsó egri püspök épiteté; roppant négyszegű épület ez két emeletre ’s olly óriási nagyságú, hogy midőn a’ palócz rá ’s főkép csillagász tornyára, felkacsint, bizony bizony kétségbe jő, ha vájjon itt csinálták-e? Alulról megyek föl nevezetességei’ elösorolásával. [...] Most a’ csillagásztoronyba .......de ah! mióta Tittelt az egek ’s csillagkoronák’ éjféli barátját A’ föld’ fellegein túl rideg ormi lakót Egerből Budára vivék ’s onnan öt a’ csillagok’ ősura óhajtásai’ tűzseregéhez emelé, utána gyász maradott. Most megy az utas ’S nem leli, mellyet várt, lelke, az égi gyönyört, a’ roppant költséggel épült torony elhagyatott, ’S néma jegy a’ csillag, melly megyen orma fölött. ..." A szövegben idézetek találhatók Vörösmarty Mihály: Tittel halálára című költeményéből. [HAI.]

A’ Regélő’ Tárcája. Társas élet. Gyors kocsi. Testvérhaza. Kolozsvár, jul. 17-kén. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Augustus’ 4. 62. sz. pp. 572-573. "Várva várók a’ hiresztelt napsötétség’ másnaponi megjelenését ’s bár egész délután föllegek födék a’ láthatárt, mégis éleszte a’ remény, hogy reggelre kitisztuland, mibe a’ csak nem föllegtelen est meg is erösite.
Más nap jókor kele föl városunkban minden; a’ tudósok látcsőveikkel sietének a’ csillagvizsgáló toronyba ’s a’ szomszéd hegyekre; sokan üvegdarabokkal, víztele cseberrel fölkészülve várának: szóval az égitüneményt e’ nemzedéktől többé nem látandót, mindenki vágya látni, látni mint képes egy gyöngébb fény egy erősbet meghomályositani, mire ez életben majd minden nap példa van. Az ég azonban erősen vastag felhővel vala béboritva, ’s csak azt láttuk a’ napfogyatkozásból, hogy abban az időben, mellyben bekövetkeznie kellett volna, a’ szokottnál sokkal sötétebb volt. Az égi tünemény’ meg nem látását mindenki fájlalva dolgai után ment;" [HAI.]

Uti emlékek. Olmücz. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Augustus’ 21. 67. sz. pp. 645-646. A’ világhoz tartozó polgári osztály is mutathat itt némi nevezetességet. - A’ vározház’ oldalrészén egy, falba szorult, kápolna-forma czifraság tűnik az idegen’ szemébe. De közelebb hozzá, azt veszszük észre, hogy valami régi idomú, csillag- hold-’s időjárást, évet, hónapot, hetet, napot, órái, negyedet és perezeket mutatni akaró astrologiai műalkotmány áll előttünk, mozdulatlanul és némán, de az angyalfaragványok’ mindenféle hangszerrel ellátott zenekara azt látszik hirdetni, hogy e’ mű valaha még muzsikált is. A’ két oldalt feltűnő festmények’ egyike régi német viseletű kézművest és egy inast képez, illy felírással: Meister Hans Pohl, Uhrmacher von Oels, sőt a’ versek közöl a’ legolvashalóbbat ekként jegyzőm föl: Das Tadeln ist gar leicht in einnes andern Sachen, Doch kanns’ gemeiniglich der Tadler nicht nachmachen. [...]
A’ XVII-ik századbeli remekműnek alkotója mint már észre lehetett vennünk, Póhl János óracsináló vala, ki a’ mathematicai tanok’ ’s főleg az astronomia’ titkaiba mélyebben lévén avatva, tehetsége’ érzetében föltette magába , hogy kortársait ’s a’ késő világot olly jeles művel ajándékozza meg , melly mindenekben csodáló figyelmet gerjesztend. ’S e’ nagy czélja valóban sikerült is nekie, mert különösen a’ belföldiek, prágaiak és bécsiek’ bámulatára, csak hamar elkészité az eleven csoda-kalendáriomot, ’s Olmiicz’ polgárait ez által meg- becsülhetlen kincs’ birtokába juttatá. ..." [HAI.]

Omnibus. Róma. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Octóber’ 23. 85. sz. p. 943. "Sgr Rondoni, jelenleg Rómában tartózkodó olasz művész, legújabb időkben tartós stúdiumot fordított egy daguerreotypre, melly egy afrikai fához hasonlít; míg egyik ága a’ legszebben gyümölcsöz, már a’ másik a’ legkellemesebben virágzik; Sgr Rondoni tehát ez’ uj művészetet, nevezetesen a’ csillagzati pothographiát olly tökélyre vitte, melly bámulatra gerjeszt - ha különben igaz az, mit róla írnak. Mondják, t. i. hogy öncsinálta photographai rajzát azonnal kőre metszi ’s nyomtatja. Illy módon adta lithographiáját minap Orion’ ködföltjainak is." [HAI.]

Omnibus. Straszburg. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. December’ 4. 97. sz. p. 1136. A’ hires Straszburgi órának September’ 28-kán természet vizsgálók’ jelenlétében ismét megkellett volna indulnia, miután egy ügyes órás négy évig foglalkodott javításával. Ez óra’ műve - mint tudatik - egyike a’ legnevezetesbeknek egész Európában; tudományos pontossággal adja az egész csillag-rendszert a’ nap körül elő. Hét alak a’ hét’ napjait képezi, ’s mindegyik rendelt napján megjelenik. A’ négy évszak előjön, ’s üti a’ négy fertályt, a’ halál ellenben az órákat üti. 12 órakor a’ 12 apostol sorban előjő, meghajolva idvezítőnk előtt, ki őket megáldja. E’ pillanatban szárnyait csattogtatja a’ kakas ’s háromszor kiált." [HAI.]

A-n.: A’ teljes napfogyatkozás júl. 8kán 1842. = Társalkodó 11. 1842. junius’ 18. 49. sz. pp. 195-196. "Nem lesz érdektelen egyet kettőt olly égi tüneményről szólni, mellyet lakhelyén ritka ember látott ’s láthatott: illy égi tünemény pedig minden bizonynyal a’ teljes napfogyatkozás, melly azért is érdekes, mivel igen ritka ’s nem teljes napfogyatkozásoktul anyira különbözik, hogy ezekről amarra nem is következtethetni." [SRG.]

KUBINYI Ágoston: Napfogyatkozás 1842diki jul. 8kán Surányban, Nógrádmegyében. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 16. 57. sz. pp. 227-228. "Egyébiránt czélszerünek vélném, ha csillagászink ’s mindazok, kik a’ csillagászatban nálamnál jártasbak, e’ tünemény körüli tapasztalataikat közlenék ’s illy közleményekből valaki a’ magyar orvosak ’s természetvizsgálók Beszterczén, jövő aug. 4kén tartandó gyülésén általányos átnézetét ’s képét adná ezen érdekes tüneménynek." [SRG.]

A-n.: A’ napfogyatkozás jul. 8án tekintve sz. János hegyéről. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 16. 57. sz. p. 228. "Öt és fél óra alig volt midőn már az ugynevezett sz. János hegyen voltam, melly a’ budai csillagásztoronytul mintegy 2500 ölre éjszak felé esik, és melly a legéjszakibb pont volt, mellyet körülményim választani hagytak. A’ várakozás-teljes kiváncsiság öszszecsőditett, a’ különben nem igen kényelmes följárásu hegyre vagy 150 embert, ellátva mindenféle alaku, szinü ’s öszszeállitásu előkészülettel." [SRG.]

HETYEY János: A’ jul. 8ki napfogyatkozásról. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 20. 58. sz. p. 231. "A’ napfogyatkozás nálunk Zala-Egerszegen, Zalamegyében teljes nem volt; magamnak két közönséges látcsőt készítettem, egyiknek tárgyilagos üvegét beszinezvén, másikat a’ teljes elfogyásra használandót nem. ... U. i. Káloczfán nyugotra 4 csillag is látszott teljes elsötétüléskor; én dél és kelet-délfelé nézettem, de velem együtt mind csak a’ napot nézték." [SRG.]

TAUBNER Károly: Miként találák ki földünk’ nagyságát. = Tudománytár Új folyam Hatodik kötet 1842. márc. 3. sz. pp. 147-162. "Mekkora legyen földünk, okvetlen sokan tudják, ’s a’ ki csak némileges oktatásban részesűlt, képes legalább megmondani, hogy körülete 5400, átmérője 1720 német vagy földirati mérföldet tesz." Csillagászati vonatkozásokkal. Értekezések. [SRG.]

TAUBNER Károly: Miként találák ki földünk’ nagyságát. = Tudománytár. Értekezések Tizenegyedik kötet 1842. 3. pp. 147-162. "Mekkora legyen földünk, okvetlen sokan tudják, ’s a’ ki csak némileges oktatásban részesűlt, képes legalább megmondani, hogy körülete 5400, átmérője 1720 német vagy földirati mérföldet tesz." Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

[VÁLLAS Antal]: A’ holdfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Tizenketedik kötet 1842. 10. pp. 230-248. Számítások táblázata. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ holdfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Tizenketedik kötet 1842. 11. pp. 278-292. [SRG.]

Természettudomány. Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde. Von Dr.Fr. Arago. Aus dem Französischen v. Carl v. Remy. II és III köt. Stuttgart, Hoffmann, 1837, 1838. = Tudománytár. Literatura Hatodik kötet 1842. 6. pp. 231-232. "A harmadik részt igen érdekes czikellyel kezdi meg a’ szerző az ikercsillagokról, mellyekre nézve Herschel legközelébb ismét új észrevételeket közölt." Könyvismertetés. [SRG.]

          1843.

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány’ rövid természetrajza, különös tekintettel a’ felsőbb polgári, ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre (orvos dr. a debr. coll. prof.). Második javított kiadás, egy tábla rajzolattal. Kecskeméten, 1843. Nyomatott Szilády Károly’ betűivel. VI + 147 p. + 1 kihajtható tábla. A szerző bevezetője 1843. júl. 20-án kelt Debrecenben. Csillagászat: pp. 1-25. Fejezetcímek: Nap, és föld. Nap. Régiek véleménye a napról. Nap ismerete. Nap, és hajnalcsillag. Földünk. A földről mint égi testről. Régiek mesés véleménye a földről. Utazások a föld körül. Föld formája. A föld nem tökéletes gömbölyű. A föld nagysága. Föld forgása saját tengelye körül. Föld forgása a nap körül. Föld pályájának eltérése a nap egyenlítőjétől. Napfordítók; sarki körvonalak; égalj. [KSZ.]

Közhasznu és Mulattató Nemzeti vagy Hazai Kalendáriom, magyarországi és erdélyi katholikusok’ evangelikusok’ és ó hitüek számára, Krisztus urunk’ születese után 1843dik közönséges azaz 365 napból álló esztendőre. A’ Mezei Gazdával szaporítva. Szerkesztették és kiadták Trattner és Károlyi. Huszonkilenczedik esztendei folytatás. Pesten. A’ kiadók’ könyvnyomtató-intézetének tulajdona, Urak’ utczája 4531. szám. Benne számozatlan oldalakon: A’ 1842. esztendei Jul. 8-ki teljes Napfogyatkozásról. A’ napfogyatkozás Jul. 7-én reggel történt. Ez a cikk részletes észlelési leírást közöl a teljes napfogyatkozás jelenségéről, a totalitás alatt a rózsapiros és őszibaraczk pirosságú protuberenciák látványáról, a hőmérséklet változásáról, az élővilág viselkedéséről. [KGY.]

LUKÁCS Pál: Dunántuli kis magyar. Pesten, 1843. Eggenberg Jósef és fia’ tulajdona. 108 p., 2 ábra, 3 t. A mű egy hazafias indíttatású - versbetétekkel, mondókákkal, kis történetekkel megszakított - tandialógus, a Bácsi és a 6 éves Ákos között. Csillagászat: pp. 14-87. (A naprendszer szerkezete pp. 14-30.)."Ákos. Ejnye be szép ez a nap ország!... Hanem a mint látom elhibázta kegyed; mert nincs több nyolc karikánál, pedig tizenegynek kéne lenni? Bácsi. Igaz, hogy a mennyi a bolygó? körnek is annyinak kellene lenni. De minthogy a negyedik körre négy bolygót tevénk: van e szükség nyolc körnél töbre?"
Az ismert bolygók: Hirnök - [Merkúr], Hölgy - Vénus , Föld, Hős - Mars, Mennyur - Jupiter, Övönc - [Szaturnusz], Végőr - Uránus és az akkor még bolygónak tekintett 4 égitest a Mars és a Jupiter között: Céres, Pallás, Junó, Vesta.; (Üstökös csillag pp. 30-32.).; (Teleologikus érvelés a Földön kívüli élet lehetősége mellett pp. 32-35.).; (Éjszakai égbolt, szcintilláció pp. 38-42.); (A Föld alakja, nagysága, forgása, tengelyferdesége pp. 44-57.).; (A Hold keringése a Föld körül, fázisai, távolsága a Földtől, holdfogyatkozás pp. 60-72.).; (A "nyárhó 8-án"[1842. július. 8.] bekövetkezett teljes napfogyatkozás leírása pp. 76-78.).; (Éghajlati övek és az évszakok váltakozásának csillagászati okai pp. 81-87). [HAI.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1842.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. 235 p. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerű természettan. Tanulni szerető mesteremberek s iskolatanítók számára, a földművelésre és a nép közt uralkodó babonákra különös tekintettel írta Tarczy Lajos a Pápai Ref. Főiskolán természeti tudományok professora, s a Magyar Akadémia rendes tagja. A Népkönyvkiadó egyesület által jutalmazott pályamunka. Pápán, 1843. a Ref. Főiskola betűivel. 1 + 261 p. + tartalomjegyzék. A könyv végéhez van kötve folyamatos lapszámozással "Pótlékul" egy "Ötödik füzet: Az égi testek mozgását, s a Mozgás akadályait magában foglaló." Ennek kiadási éve 1844. Az égi testek mozgását taglaló rész (pp. 221-253.) csillagászati témájú. A kiadvány érdekessége, hogy Tarczy külön kitér a tévképzetekre, a Biblia szószerinti értelmezéséből származó hibákra. [HOR.]

Legjelesebb feltünések csillagos egünkön a kassai délkörhez alkalmazva. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 17. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei. Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Fogyatkozások. [KSZ.]

Égúr (Jupiter) holdjainak Kassán látható fogyatkozások. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 18. Táblázatban az első hold, a második hold és a harmadik hold fogyatkozásának ideje (kezdete és vége) percnyi pontossággal. [KSZ.]

Időjárást mutató tábla. Herschel híres csillagásztul. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 19-20. A holdfázisok és az időjárás állítólagos összefüggése. [KSZ.]

Mutatótáblája a holdvilág tartósságának. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 20. Táblázat mely a Hold korát (az újholdtól eltelt napok számát) és a Hold horizont feletti idejének hosszát mutatja. [KSZ.]

Mi világít a Napon? In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

1842-ik évi Julius 8-án a napfogyatkozás körül Zipser András és Kubinyi Ferencz által tett tapasztalatok. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczebányán tartott harmadik nagy-gyűlésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták: Bugát Pál és Flór Ferencz. Egy kőmetszettel. Pesten, 1843. Nyomt. Trattner-Károlyi betüivel. pp. 100-101. "Öt óra s 59 perczkor vette kezdetét a napfogyatkozás; közepe volt 7 óra 58 perczkor, vége 8 óra s 2 perczkor: a valóságos vagy is egész napfogyatkozás tartott két perczig és 40 másod perczig." [HAI.]

INTZE Ferencz: Természetes dolgok, babonák és balvélemények. In: Mentor. Erdélyi népkönyv. Közhasznú ismeretek tára. A’ honi szorgalom ’s értelmesedés előmozdítására. [2. kötet.] Szerk.: Nagy Ferencz. Kolozsvár, 1843. A’ Királyi Lyceum betüivel. pp. 121-156. A szerző főként a tűzzel kapcsolatos tévhiteket veszi sorra és a kor színvonalán álló természettudományos magyarázatokkal cáfolja azokat. Köztük csillagászattal kapcsolatosak is vannak: (Csillagok pp. 122-123.).;
(Hullócsillagok, légikövek pp. 123-127.) "A’ légből illy módon hullott kövek, ’s néha vasdarabok, mint nevezetes természeti tárgyak ismeretesek a’ természet vizsgálók előtt, és lehet ilyeket látni a’ nevezetesebb ásvány-gyüjteményekben, melyeket a’ természet vizsgálók äerolyt-nek légikőnek neveznek..."; (A Föld alakja, nagysága. Naprendszer pp. 132-134.) "...e’ mi lakó földgömbünk, melynek területét temérdek tengerek borítják, hasonló a többi gömbölyű bujdosó csillagokhoz, és ez is egy azok közül, mellyek szám és név szerint tizeneggyen ismerve vannak,..." ; (Fogyatkozások pp. 135-137.). [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1843-ra. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 1-129. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 130-147. [KSZ.]

AJTAY Gyula: Holdas románcz. [Vers.] = Athenaeum Új folyam II. kötet 1843. 16. pp. 238-241. [SRG.]

Ausztria. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév martzius 31-k 26-dik sz. p. 103. "A’ bécsi csillagvizsgáló torony igazgatója Littrow Károly tudósitása szerint, a’ délnyugoti egen látszó jelenség, miután mártz. 20-k annak alakja és mozgása teljesen megismerhető volt, egy oriási üstökös." [= C/1843 D1 Nagy Márciusi Üstökös.] [SRG.]

Ausztria. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév aprilis 7-k 28-dik sz. p. 111. "Csillagász Littrow számitása szerint az uj kometa mártz. 22-k, a’ földtől mintegy 17 millio, a’ naptól 16 millio mértföld távolságra állott, de mind a’ kettőtől észerevehető gyorsasággal távozott" Athénben márc. 5-én, Valenciában márc. 8-án vagy 9-én szemlélték. [SRG.]

Elegytár. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév aprilis 11-k 29-dik sz. p. 116. "A’ közelebbi üstökösre valamint annak gyors-utazására nézve bécsi csillagász Littrow megjegyzi, hogy ... mártz. 5-én volt legközelebb a’ földhöz,..." [SRG.]

Hazai Napló. "Rövid közlések. Baranyából. Pécs. Január 26. az idén nevezetes nap vala nálunk, mert népünk alsó osztályánál nagy hitelt talált ama hír, hogy éjjeli 11 óra után vége leendett a világnak,..." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 11kén [febr. 11.] 12. sz. p. 92. Híre volt, hogy két csillag az egyik Istené, a másik az ördögé, város melletti szőlőhegyen össze fog ütközni. [SRG.]

Hazai Napló. "Rövid közlések. Pozsonyból. F. hó 27. délelőtti 10 órakor teljes épségű szivárványt látánk." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 18kán [febr. 18.] 14. sz. p. 109. Közli: S. Béla. [SRG.]

Aprólékok. "Gruithuisen tanár Münchenben jan. 8kán délutáni 3 órakor a felhőkön át a napon egy igen nagy foltot látott, millyen mult évi augustus óta nem volt látható,..." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 18kán [febr. 18.] 14. sz. p. 112. [SRG.]

Aprólékok. "Vassyban (Francziaország) több helyen ütött ki egyszerre tűz, minek okaul meteor köveket hoznak föl, mellyek az időben estek; - s Arago úr a hires csillagász ezt elhinni épen nem vonakodik." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 25kén [febr. 25.] 16. sz. p. 127. [SRG.]

Aprólékok. "Nem csupán az üstökös uralkodik jelenleg az égen; Bolognában febr. 28dikán Venus csillag nappal fegyvertelen szemmel is látható vala s minthogy udvara is volt, sokan üstökösnek tarták." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Sz. György hava 15kén [ápr. 15.] 30. sz. p. 342. [242.] [SRG.]

Aprólékok. "Immel hadamari meteorolog az üstökösnek ismert égi tüneményt szélfarknak tartja, melly a naptól Arion csillagig terjed; s 10-12 nap utáni szelet jelent; azonban hihető, hogy e szél tovább, sőt hónapokig tartand." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Pünköst hava 3kán [máj. 3.] 36. sz. p. 280. [SRG.]

Aprólékok. "Olvasóink emlékeznek még Herschel állitólagos fölfödözéseire a holdban." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. szent András hava 25kén [nov. 25.] 154. sz. p. 764. "Ezen mystificationak melly sokaknál hitelre talált, szerzője Nicollet franczia csillagász septemberben Washingtonban meghalt." [SRG.]

Tárcza. Főváros. - Igen nevezetes égi jelenet... = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. mart. 23. 24. sz. c. 754. ..."tűnt fel fővárosunk felett mart. 17-kén esti 8 óratáján. Egy világos fényvonal közel a’ láthatárnak nyugoti pontjától (a’ budai csillagász-segéd Albert ur’ mérése szerint hatvan öt fok hosszaságban) dél felé vonult fel, a’ sz. Gellérthegye’ tájékán. Mi a’ tüneményt sok másokkal az Angol királyné’ vendégállójából néztük, hova egy barátságos vacsora gyüjte bennünket a’ mai dalünnep’ befejezésére. Mi is azonnal azt gyanítok, mit most már Albert ur tudományosan kieszközlött, hogy az semmi egyéb, mint egy hatalmas üstökösnek farka, mellynek magva azonban még a’ láthatár alatt áll. A’ nevezett csillagász ur azt állítja, hogy, farkáról ítélve, ez üstökös egyike lehet a’ legnagyobbaknak, mellyek régóta feltűntek, mert hozzá hasonló tüneményt csak az 1580., 1652., és 1769-iki üstökösök mutattak.
"Hihetőleg már e’ napok’ folytában lesz szerencsénk e’ nevezetes jövevényhez - úgymond, noha nem lehetetlen, hogy maga a’ csillag’ széke mégis láthatlan marad előttünk, ha t. i. az üstökös igen gyorsan szállna alá délnek az egyenlítő alá, mint az p. o. Keppler’ idejében is megtörtént egygyel, mellynek Németországban csak farkát, déli Olaszországban ellenben magát a’ csillagot is láták." - További alakulásairól mi is szólandunk még." [HAI.]

Omnibus. Köln. Az 1843-ki év üstökös... = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. máj. 4. 36. sz. cc. 1151-1152. ... testvérével, az 1811-ki évvel versenyezni látszik. Kölnben április’ elején a’ szőlővenyegén olly tökéletesen kifejlett virágokat találtak, millyeneket 1811 óta nem láttak." [Utalás arra a hiedelemre, hogy üstökösjárta esztendőben igen kiváló szőlő- és bortermés várható.] [HAI.]

Stancsics [Táncsics Mihály]: Irodalom. Új naptár. = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. jun. 1. 44. sz. cc. 1397-1400. ...Grünn János ur szegedi könyvnyomtató felszólított, hogy egy uj naptár’ szerkesztését vállaljam magamra, mellyet ő a’ jövő 1844-dik évre ezen czim alatt: "Iparűzők, kézművesek, és földmivelők’ naptára" szándékozik kiadni. Én készséggel ajánlkoztam, de nem csupán mint szerkesztő, hanem azon ígérettel, hogy a’ szorosan vett vörös betűs részen kívül, mellyet a’ csillagvizsgáló szokott esztendőnként megküldeni, az egésznek tartalmát leginkább magam írom." [HAI.]

Mozaik. Természettan. (A’napsugár’ gyorsasága). = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. jun. 11. 47. sz. c. 1502. "A’ napsugár egy hatvanadperezben 192,500 (angol) mérföldet szökik, ’s a’ napból a’ földre 7 és fél percz alatt ér el. Egy hatvanadpercz’ nyolezad része alatt akkora tért halad meg, mint földtekénk’ terjedelme, mihez a’ leggyorsabb madárnak is három hét kellene." [HAI.]

KÖVÁRY László: Levelek az éden fájáról. 2. = Regélő, Pesti Divatlap. Második év’ második fele. 1843 dec. 14. 48. sz. cc. 1507-1514. "...Jelen levelem a’ világ-egyetem’ tág űrét kalandozza besz él’ szárnyain, hogy sejdithesd, mi messze van tőlünk menny és pokol. [...] Emlékezel, mi sokszor emelkedett lelkünk a’ világ’ véghetlen űrébe elpillantva? ’s mit látánk mi, a’ nagy mindenségből? egy nap’ rendszerét, csillagaival, mellynek nagysága a’ nagy mindenséghez, alig ha nagyobb, mint szobád’ nagysága a’ földhöz képest, sőt meglehet, hogy zenithje és nadirja, vagy is általunk képzelt tető- és lábpontja alig nagyobb az egészhez mérve, mint kötőtűd, a’ föld’ 1720 mérföldnyi átmérőjéhez. Mert ki mondja meg, hány napot és hány naprendszert teremte istenünk? És hol az űr’ véghalára? Tizenegy planéta forog körüle, mellyek tizenegy apostolként hirdetik ez egyetemi világosság’ dicsőségét, evangéliumát.
Bár tizenegyen maradnának, mig a’Jézus’vallása köztünk él, hogy az árulónak üres helye örökre intőül szolgáljon. De nem marad ez ennyi számban, mert ötöt a’ hét régi planétához, csak azóta fedeztenek fel, mióta Amerika a’ szabadság’ uj világává kezde fejlődni. És a’ planéták a’ napközi közelségben illy rendben állanak: Merkur, Venus, Földünk, Mars, Vesta, Juno, Ceres, Pallás, Jupiter, Saturn és Uran. [...] ’s a’ tizenegy planétának van 18 drabantja; ’s mi a’ föld’ illy mellékplanetáját holdnak nevezzük. [...] Már a’ csillagokról és csillagodról valamit. Mikor az emberfia a’ csillagos égre tekint, azt hinné, hogy minden embernek jutna egy csillaga. Az emberek’ számát földünkön, mintegy 1000 millióra teszik: a’ látható csillagok’ számát 2000 körül; megjegyezvén, hogy látcsővel milliókat láthatni, főleg a’ mostaninál tökéletesbekkel. - Vannak, kik azt hiszik, hogy van olly csillag, mellynek fénye megteremtetésétöl fogva hozzánk még nem érkezett. ..." [HAI.]

TÁRKÁNYI Béla: Uj csillag. (Három királyok’ ünnepére.) [Vers.] = Religio és Nevelés 1843. Első félév Januarius’ 1jén 1ső sz. cc. 8-12. [SRG.]

HETYEY János: Gönczöli fény, ’s udvar. = Társalkodó 12. 1843. aprilis 30kán 34. sz. pp. 137-138. "Mit állatköri fénynek (lumen zodiacale) hivnak, az mutatta az idén több tüneményeivel együtt magát leginkább mart. 17. ’s 18kán;..." [SRG.]

LUTSKAY Mihály: Az ó és uj kalendarium Uniójáról. = Társalkodó 12. 1843. julius 2kán 52. sz. pp. 207-209. "A’ nagymélt. m. helytartó tanács még febr. 13kán 1816dik évben 3526. szám alatt parancsolá a’ megyés püspököknek: jelölnének ki elveket és módokat, miként lehessen a’ két kalendáriumot öszszeegyeztetni. A’ munkácsi megyéből semmi felírás nem történt. 1826. septemb. 12kén 22982. szám alatt meg sürgettetett a’ munkácsi megye, és alulirtra volt bizva ezen terv kidolgozása. Eredvénye ezen munkálatnak kövekező:..." [SRG.]

A. B. S.: Criticai Szemle. Régiségtudomány. = Tudománytár Új folyam Hetedik kötet 1843. júl. 7. pp. 251-271. "Ueber die Zeitrechnung der Chinesen. Eine in der kön. Preussischen Academie der Wissenschaften gelesene und nachmahls weiter ausgeführte Abhandlung von Ludwig Ideler. Berlin, 1939. Druckerei d. kön. Acad. d. Wiss, 172 l. 4-edr. ... Nagyobb részét annak, mit kevéssel ez előtt a’ chinai állapotokról tudtunk, köztudomás szerint a’ jézsuiták’ fáradságos nyomozásinak köszönjük, kik csak hamar ezen országbani letelepedésük után politicai tapintatuk ’s kivált terjedelmes ismereteik által megtudták nyerni a’ közép birodalom’ lakosinak bizalmukat. Mikor a’ birodalmi naptár’ készítése reájuk bízatott, kitűnőleg kelle figyelmüket a’ chinai astronomiára és chronologiára intézniök ’s valóban ők e’ tárgyban a’ chinaiak’ régibb és újabb munkáiból tettdolgok’ nagy kincsét gyűjtötték és közlötték." Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Hetedik kötet 1843. 5. p. 199. "Traité élémentaire d’ astronomie physique, par M. Biot, membre de l’ Institut etc. Troisieme edition corrigée et augmentée. Paris, Bachelier. 1841. ...ezen harmadik kiadás’...a’ csillagászatra nézve lényeges physicai theoriákba behozott fontos módositások találtatnak,..." Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. S.: Criticai Szemle. Régiségtudomány. = Tudománytár. Literatura Hetedik kötet 1843. 7. pp. 251-271. "Ueber die Zeitrechnung der Chinesen. Eine in der kön. Preussischen Academie der Wissenschaften gelesene und nachmahls weiter ausgeführte Abhandlung von Ludwig Ideler. Berlin, 1939. Druckerei d. kön. Acad. d. Wiss, 172 l. 4-edr. ... Nagyobb részét annak, mit kevéssel ez előtt a’ chinai állpotokról tudtunk, köztudomás szerint a’ jézsuiták’ fáradságos nyomozásinak köszönjük, kik csak hamar ezen országbani letelepedésük után politicai tapintatuk ’s kivált terjedelmes ismereteik által megtudták nyerni a’ közép birodalom’ lakosinak bizalmukat. Mikor a’ birodalmi naptár’ készítése reájuk bízatott, kitűnőleg kelle figyelmüket a’ chinai astronomiára és chronologiára intézniök ’s valóban ők e’ tárgyban a’ chinaiak’ régibb és újabb munkáiból tettdolgok’ nagy kincsét gyűjtötték és közlötték." Könyvismertetés. [SRG.]

          1844.

BÉKEFY Károly: Elemi földleirás. Azaz: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly, kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A magyar k. Egyetem’ betűivel. 1844. 92 p., 1 t. Csillagászat: pp. 9-41., 64-66. (csillagászati földrajz, égi fényjelenségek). Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1844. 84 p. Csillagászat: 1-32., 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

  EDVI ILLÉS Pál: Népszerű számvetéstan és időszámlálás’ tudománya. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. Harmadik javított kiadás. Pesten, Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. 1844. 88 p. Csillagászat: pp. 76-88. Időszámlálástan (chronologia). Az idő felosztásáról, számlálásáról, méréséről, kalendáriumokról, ünnepekről szóló tankönyv. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: A’ világ’ alkotványáról. In: Népszerű természet és egészségtan. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. A’ Magyar Tudós Társaság által koszorúzott néptanító könyv’ második kötetéből. Harmadik javított kiadás. Pesten, 1844. Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. pp. 5-9. "... 34. Valljon mire valók az égen azok a’ sok számtalan ragyogó testek? Azt ember nem tudja elgondolni bizonyosan. Minden esetre az Istennek hatalmát és dicsőségét hirdetik minekünk, és a’ világ’ minden egyéb okos lakosinak. Mert hogy a’ többi csillagoknak is vannak lakosaik, az semmi kétséget sem szenved.
35. Tudhatni-e a’ csillagoknak számát? Nem tudhatni; mert annyi csillag van az égen, mint fővényszem a’ tengerben. A’ csillagászok, álló csillagok közül is csak puszta szemmel tízezeret ismernek; néző üvegesükön mintegy 50 ezerig. Vannak pedig készítve a’ csillagos ég esmértetésére is csillag-abroszok, valamint föld-abroszok. 36. Mióta áll ez az ég, Föld, és az egész világ’ alkotványa illy szép renddel? Tudtunkra legalább is hat-ezer esztendő óta. De ezt tökéletesen kiszámolni nem lehet, valamint azt sem, hogy mikor lesz vége a’ világnak. Ezek az Istennek, titkai közé tartozandók." [HAI.]

SCHIRKHUBER Móricz: Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza, mellyet közhasználatra készített Schirkhuber Móricz, kegyes szerzetbeli áldozó pap, és a Váczi Püspöki Lyceumban természettani oktató. Első kötet. A sulyos anyagokrúl. Második kötet. A sulytalanokrúl, és a nagyban mutatkozó tüneményekrűl. 180 idommal. Pesten, 1844. Esztergami Beimel Jósef betűivel. Első köt. 229 p.; Második köt. 356 p. 4. t. Csillagászat: 2. köt. pp. 234-343.; p. 237.: "Némellyek a bolygók közül magyar nevezetekkel is megtiszteltettek természettaníróinktól, így: Merkur = hírnök, Venus = hölgy, Mars = hadúr, Jupiter = égúr, Saturn = övöncz, Uran = végőr. - Mi a diák neveket tartandjuk meg.";
Változócsillagokról: p. 306. "Nevezetesek azon változások, mellyeket némely csillagokon észreveszünk. Vannak tudniillik ollyanok, mellyek időszaki fényváltozattal bírnak: illyen Algol Perseusban, melly 69. óra lefolyta alatt fényében fogy, és azt ismét visszanyeri; illyen a czetben egy csillag, mellynek időszaka tesz 332.-, és egyé a vizikigyóban 494. napot. Ezekrűl; a vélemény az, hogy a csillag tenelykörűli forgással, és kölönböző világú fölülettel bír, következőleg már fényesb, már homályosb részét fordítja felénk." [béta Per, omikron Cet, R Hya.] [KSZ.]

TARCZY Lajos: Természettan. Írta Tarczy Lajos a Dunántúli Reformált Egyházkerület Főiskolájában természeti tudományok tanára, s Magyar Akademiai r. tag. Második teljesen átdolgozott s javított kiadás. II. kötet a természeti hatványok tanát, u. m. fény-, hő-, delej- és villámtant magában foglaló. Két rézmetszetű táblával. Pápán, 1844. A reformált főiskola betűivel. 267 p. Ez a kötet nagyrészt fizikai tárgyú, azon belül van az optikai (fénytani) rész (pp. 4-106.) és ezen belül a kevés csillagászat: Homorú tükrök. Dombtükrök. Színkép (spectrum). Galilaei-féle távcső. Égi, vagy Kepler-féle távcső. Tükrös távcsövek. [KSZ.]

Jeles tünemények a csillagos égen e folyó 1844-dik szökő évben. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-19. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei.
Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Egyes kisbolygók (Veszta, Júnó, Ceres, Pallás) együttállása más égitestekkel. Fogyatkozások. [KSZ.]

Nagyobb Csillagoknak Hold általi látható födözéseik. A kijelölt idő Kassai Napidő. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 19. Tíz (4,5 magnitúdós vagy fényesebb) csillag belépése és kilépése perc pontossággal megadva. Egy ritka jelenség: Tavaszhó (április) 20. Mars fedése a Hold által. Belépése 5 óra. Kilépése 6 óra 30 percz. [KSZ.]

Nap és Holdforgásáról, Holdnegyedekről, Nap- és Holdfogyatkozásokról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 20-25. [KSZ.]

Természettani töredékek. 1. Világegyetem. Naprendszer. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 65-66. Már 12 milliónál több napokat vagy állócsillagokat ismerünk. A Naprendszer áll 1./ a napból. 2./ 11 bujdosóból (A hírnök. Hölgy. Földünk. Hős. Vesta. Júnó, Ceres. Pallas. Égőr. Övöncz. Végőr.) 3./ 18 mellékbujdosókból vagy holdakból. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: A’ világ’ alkotványáról. In: Népszerű természet és egészségtan. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. A’ Magyar Tudós Társaság által koszorúzott néptanító könyv’ második kötetéből. Harmadik javított kiadás. Pesten, 1844. Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. pp. 5-9. ... 34. Valljon mire valók az égen azok a’ sok számtalan ragyogó testek? Azt ember nem tudja elgondolni bizonyosan. Minden esetre az Istennek hatalmát és dicsőségét hirdetik minekünk, és a’ világ’ minden egyéb okos lakosinak. Mert hogy a’ többi csillagoknak is vannak lakosaik, az semmi kétséget sem szenved.
35. Tudhatni-e a’ csillagoknak számát? Nem tudhatni; mert annyi csillag van az égen, mint fővényszem a’ tengerben. A’ csillagászok, álló csillagok közül is csak puszta szemmel tízezeret ismernek; néző üvegesükön mintegy 50 ezerig. Vannak pedig készítve a’ csillagos ég esmértetésére is csillag-abroszok, valamint föld-abroszok. 36. Mióta áll ez az ég, Föld, és az egész világ’ alkotványa illy szép renddel? Tudtunkra legalább is hat-ezer esztendő óta. De ezt tökéletesen kiszámolni nem lehet, valamint azt sem, hogy mikor lesz vége a’ világnak. Ezek az Istennek, titkai közé tartozandók." [HAI.]

Új világrendszer. = Hírnök 8. 1844. dec. 17. 100. sz. p. 595. Leska Károly premontrei szerzetes kanonok Csornán felállított egy új gépet, amelynek a címe "Kopernik és Newton elleni világrendszer." A gép két ölnyi szobában fér csak el és évente hatszor kell felhúzni, egy év alatt járja meg körét. Egy lakatos, egy órás és egy kerékgyártó készítette el a Leska világrendszert. [SRG.]

Pótléktár. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév oct. 25-n 86. p. 344. "A’ königsbergi hirlap irja, hogy a’ pruszsziai kalendáriomokban a’ jövő 1845-dik évben húsvét innepe roszszul van feltéve, egy héttel t. i. hamarább, mint kellene." [SRG.]

Erdély és Magyarország. Naptár-per. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév oct. 29-n 87. p. 345. A következő számban nyilatkozik a hibás königsbergi naptárról Hornyai Amrus és Salamon József naptár-szerkesztő professzorok. [SRG.]

HORNYAI Amrus: Szózatok a naptár-perben. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév nov. 1-n 88. p. 349. Kolozsvár octob. 27-n. "Hogy a’ jövő az az 1845-k évben nemcsak a pruszsziai, hanem magyar és erdélyi nevezetesen kolozsvári kalendáriomban is húsvét innepe martz. 23-ra helyesen van feltéve, a következendőkből megtetszik:..." A szerkesztő kiegészítésével. [SRG.]

SALAMON József: Szózatok a naptár-perben. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév nov. 1-n 88. p. 349. Kolozsvártt octob. 27-n. A’ "Mult és Jelen 86-d száma egy königsbergi hirlap után rossszalást mondva-ki a’ porosz kalendáriomokra, nyugtalan egyszersmind a’ magyar és erdélyi kalendáriomok sorsa felől ’s jelesen az iránt, ha valjon a’ kolozsvári kalendáriomnak készitesében az illető csillagászok e’ szarvas hibát kikerülték-é?" A szerkesztő kiegészítésével. [SRG.]

KÁLLAY Ferenc: Egyetemekről és egyetemi intézetekről. (Vége.) = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Sz. Jakab hó 12én [júl. 12.] 7. sz. p. 25. Szükség van jól felszerelt csillagvizsgáló tornyokra: (nem olyan rossz állapotúra mint az utrechti), Péterváron az akadémia felügyelete alatt működik a csillagvizsgáló. A moszkvai, kazáni, dorpati egyetemeken jól felszerelt csillagvizsgálók működnek. [SRG.]

A tudós társaságok körül, különös tekintettel a magyar tudós társaság reformkérdéseire. (Folytatás.) = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Sz. Jakab hó 16án [júl. 16.] 9. sz. pp. 33-35. Az egyetemmel való kapcsolatról, szükséges lenne, hogy a társaság is használhassa az egyetem csillagásztornyát. p. 33. [SRG.]

Uj világrendszer. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Kis-Assz. hó 7én [aug. 7.] 22. sz. p. 95. Leska Csornán felállított gépe, amellyel végzett kísérleteinek címe: "Kopernik és Newton elleni világrendszer" Systema Anti-Copernico-Newtonianum. [SRG.]

Bel- és külföldi telegraph. "Sept. 6án Hamburgban egy üstököst födöztek föl éjfélkor, s ugyanazt több éjjel egymásután látták. Üstöke világos de rövid, magva sugárzó." = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév September hó 25én 50. sz. p. 213. [SRG.]

Rosse gróf óriás tácsöve. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév November hó 16án 80. sz. p. 332. "A távcső (reflecting Telescope) hosszasága 54 láb, átmérője pedig hat lábon fölül:... Rosse távcsövének fölsőbbsége olly nagy, hogy több csillagzatok, melyeket Herschel mellékfoltokul jelele ki, ennek segedelmével első rendű csillagoknak látszanak." [SRG.]

Legujabb légkő. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév December hó 14én 96. sz. p. 396. "Egy légkő esett le f. e. oct. 21kén Laissac mellett (Aveyron megyében)..." [SRG.]

Húsvét’ napja 1845-ben. = Religio és Nevelés Uj folyam’ II. éve 1844. Második félév nov. 7. 37. pp. 289-292. "Egyike azoknak, kik mindenben, mi a’ hitet és egyházat, ’s ennek gyakorlatát illeti, örömest találnak gáncsolásra okot, a’ husvét napjának egyházilag történni szokott eddigi meghatározásában is, mint állitólag hibás- és zavart szülőben, megbotránkozott: alkalmat érzelmeinek nyilvánitására a’ jövő 1845-iki mart. 23-dikára eső húsvét nyujtván." A königsbergi hirlap cikkéről: "Valóban - ezzel fejezi be a’ tudósitó czikkét - ideje volna egyszer, minden vasárnapi-betük, haszontalan (?) aranyszámok’ ’stb. kikerülésére, a’ húsvét’ ünnepét valamelly állandó napra áttenni." [SRG.]

Egy két szó a’ csillagászat’ fennséges voltáról. = Soproni estvék 1844. Ötödik füz. pp. 35-38. [ZSE.]

(A’ holdba-utazás’ veszélyei.) = Társalkodó 10. 1844. maj. 5. 36. sz. p. 144. Egy vándorló csillagász mutatta be holdat távcsövében, ebbe nézett bele C párisi akadémikus. Eközben egy tolvaj ellopta a zsebkendőjét, óráját és erszényét. SRG.]

(Egy uj üstökös csillag.) = Társalkodó 13. 1844. august. 8kán 63. sz. p. 256. "Párisban jul. 7kén uj üstököst fedeztek fel a Herkules csillagzatban. ...Ujabb hirek szerint már az angolok is látták ez uj üstököst, névszerint Forster csillagász Brüggeben." Tárcza. [SRG.]

Koperuik (!)- és Newton-elleni világrendszer. = Társalkodó 13. 1844. sept. 12kén 73. sz. p. 293. "(Systema Anti-Copernico-Newtonianum.) Igy nevezi Leska Károly premonstrati szerzetes-kanonok úr egy általa feltalált gépet, mellyet nem rég nagy műgonddal hat évi fáradozás után ’s nem csekély pénzáldozattal Csornán (Győr megyében) állitott fel, vele ’s általa egy az eddigitől egészen eltérő uj világrendszert egyekezvén bebizonyitani. ... Logikai következetességgel állíthatni tehát, hogy az égi testek is t. i. nap, hold, ugy a’ föld e’ gépen látható rend és körök szerint folytatják pályajokat:..." . Készítette Ekker János asztalos, Schleiter György lakatos, Überall Ferencz órás, Zsoldos István kerékgyártó. [SRG.]

Physica. = Tudománytár. Literatura Nyolczadik kötet 1844. 1. pp. 30-35. "A’ csillagászat- és természettudományi földleirásnak legtágas értelemben mindenha saját sorsuk volt. Mivel azon tünemények’ nagy része, mellyekkel ezen tudományok foglalkoznak, olly világosan ötlik fel, hogy azokat minden ember, gyakran akaratlanul, észreveheti, - azt gondolja egyszersmind mindenki, hogy azokról beszélhet, vagy lagalabb is kíváncsi tudni, valljon ezen tünemények honnan származnak ’s mit jelentenek?" [SRG.]

          1845.

CSURGAI HORVÁTH Ferenc: Szem’ erénye az égitestek körül, melly az égitestekre emelt szemnek a’ közönséges megtekintésnél többet érő alapos nézésében áll. Nép értelmi ’s erkölcsi nevelőül népszerűen előadva. Szerkezte Csurgai H. Ferencz, Predikátor. Ára 12 p. kr. Miskolczon, nyomtatta Csöglei Tóth Lajos. 1845. 46 p. Csillagászati ismeretterjesztő munka egészében. Ismerteti a csillagos eget, hogy azt éjszaka időmérésre használhassuk. A főbb látni- és tudnivalók: Országútja, Kassiopéa, Nagy-Gönczöl, Kis-Gönczöl, Tengely-csillag. Az ég forgása. A Nap járásának köre. 12 csapat csillagzatok. Napfordulók, évszakok. A Hold keringése. Planéták keringése. Évszakonként a csillagképek és a mezőgazdasági teendők. [KSZ.]

FUCHS Albert: Természettan elemei. Írta Fuchs Albert, az eperjesi ker. főtanodának a’ Mathesis és Természettan rendes oktatója. Négy kőremetszett táblával. Kassán. Nyomtatta Werfer Károly, cs. kir. priv. acad. Könyvnyomó. 1845. 221 p., 4 t. Csillagászat: pp. 108-138. (Fénytan. A fény tulajdonságai. Lencsék, tükrök. Távcsők.); pp. 181-203. (Csillagtan. Égitestek a Naprendszerben. Látszó égrajz. Csillagrajz.); pp. 204-219. (Léghéjtünemények. Éjszakfény. Fénytünemények: udvarok, vaknap, vakhold, állatköri fény, futócsillagok, tűzgömbök.); p. 200.: Jelzi a Vénusz Nap előtti elvonulását: 2004. jún. 7-re. [azaz a jún. 7-én délben kezdődő és jún. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerint.] [KSZ.]

Naptár 1845-dik közévre, a róm. catholica egyház használatára, új és ó időszámítás szerint. Ő cs. és apost. kir. Felsége kiváltságával ’s engedelmével, Budán, [1844.] A Magyar Kir. Tudományegyetem’ betűivel és költségén. XVI.+[45.] p. összesen 46 nyomtatott oldal. Krisztus születésétöl számítva 1845dik év (p. 3.).; A dicsőségesen uralkodó ausztriai ház származásrende (pp. 3-14.).; Jegyek, és megrövidítések magyarázatja. Nap és a bujdosók. Az állatkör 12 jegyei. Bújdosók állása. Más különféle röviditések.; A Nap- és Holdfogyatkozásokról. "Folyó 1845-dik évben két nap- ’s két holdfogyatkozás lesz, mellyak közül azonban mi tájainkon csak kettő, t. i. az első nap- ’s a’ második holdfogyatkozás látható leend. A’ fogyatkozások elseje egy napfogyatkozás Május ,6-án délelőtt. A’ budai délvonalon leend : Kezdete: reggeli 10 óra 18 perckor Vége délutáni 0 [óra] 16 [perckor] Nagysága 2. 46 hüvelyk. budai közép napidőben.
Második lesz egy holdfogyatkozás, melly is Majus 21-én délután béálland. E tünemény, mellyből Európában mitsem láthatni, Újhollandiában , Asiának ’s keleti Afrikának egyik részében látszandik. Harmadik egy napfogyatkozás Október 30-án, míg Europa tájai éjtől fedetnek. Negyedik egy holdfogyatkozás November 14-én, melly majdnem egész Európában látható. A’ budai délvonalon lesz: Kezdete: regg. 0 óra 27 pkor. Közepe: regg. 2 óra 6 pkor reggel. Vége: regg. 3 óra 44 pkor. Nagysága 10 8 hüvelyk." (p. 15.).; Merkúr planétának naptárcsa előtti elhaladása Május 8-án. "Azon napon Merkúr bujdosó homályos folt gyanánt fog a’ Nap tányérja előtt elhaladni.
Mi tájainkon azonban a’ tűneménny egész folyama nem fog látszani, hanem csak kezdete, mivel Merkúr már lemegy minekelötte egészen végig haladt volna a’ naptányéron. A’ budai délvonalon leend. Belépte a’ naptányérba: Külső érintés: délutáni: 5 ór. 33 p. 59 mpkor. Benső [érintés: délutáni]: 5 [or.] 37 p. 41 [mpkor.]".; Évszakok. Korszámok. Változó ünnepek. Négy Kántor (p. 16.).; Hónaplapok. Benne: Csillagászati fő jelenetek ’s kortani fő adatok. A Napnak Kelt[e] Ny[ugta]. stb. (pp. [19-40.]).; Hold fényváltozatai (pp. [43-44.]).; Magyarországon, a’ hozzá kapcsolt részekben, és Erdélyben tartatni szokott országos vásárok betűrendes jegyzéke (pp. [45-61].). [HAI.]

NEUMANN Salamon: Első oktatás a földleírásban, különös tekintettel Magyar Országra, magyar és német nyelven, kérdéses feleletekben, az elemi iskolák növendékeinek felfogó erejéhez képest röviden előadta Neumann S., az ó budai normális iskola nyilvános oktatója. Budán, 1845. Nyomatott Gyurián és Bagó betűivel. Pest, Geibel Károly. 147 p. A könyv oldalain két nyelven fut párhuzamosan a szöveg, a bal oldalakon magyar, a jobb oldalakon német nyelven (gót betűsen). Tartalom: Bevezetés. Az égitestektől. A földről. Általános földleírás. Európa. Osztrák birodalom (benne: Magyarország különösen). A magyarországi tartományok. Az orosz császárság. Török császárság. Ázsia. Afrika. Amerika. Ausztrália.
Csillagászat: pp. 4-12.: KI a világ teremtője? Az égitestekről. A napról. A holdról. A csillagokról. Az állócsillagokról. A bujdosó csillagokról vagy Planétákról. Az üstökös csillagokról. A földről. Mi a föld? Minő formája van a földnek? Honnan tudjuk, hogy a föld gömbölyű? Milyen nagy a föld? Milyen távol lehet földünk a naptól? Mi okozza a napot és az éjet? Minő sebes lehet ezen napkörüli forgása? Miből álla föld felülete? [KSZ.]

PALKOVICS Antal: Az emberi mívelödés’ története. Első rész. Hajdan v. gyermekkor. S. Patakon, 1845. Nyomtatta Nádaskay András. 252. p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: További fejlődése a’ vallásnak. - Csillagimádás. (pp. 55-56.); Csillagászat. (pp. 165-167.); Az idő’ felosztása. (pp. 167-169.); A’ csillagászat Ásiában. (pp. 169-171.); Folytatás. - Időfelosztás az ó korban. (pp. 171-173.). [HAI.]

SZEREMLEY Gábor: Geographiai kézikönyv VI. folyamban. A’ gymnasialis iskolák’ számára készítette Szeremley Gábor, a’ Tiszáninneni Főtiszteletű Egyházkerület rendeletére. S. Patakon, 1845. Nyomtatta Nádaskay András. 351. p. A Föld alakja, koordinátarendszerek: pp. 13-18.; éghajlat és csillagászati okai: pp. 22-27.; több helyen csillagászati földrajzi vonatkozások. [IBQ.]

SADLER József: A Horvátországban 1842. ápril 26-án délután 3 órakor történt meteorkőesésről. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 33-41. "Jóllehet ezen értekezés pusztán a honunkban - névszerint Horvátországban - legközelebb történt meteorköesésnek, s ezen kő vizsgálatának van szentelve, mindazáltal azthiszi szerző, hogy vázlatos rövidséggel az elébbi, Magyarországban helyt talált meteoresések történeteit is elő kell terjesztenie, hogy bebizonyítsa, miként hazánkat, melly a természeti kincsek számát és ritkaságát illetőleg Europa egyetlen egy tartományának sem enged elsőséget,
e tekintetben is a hullott meteorok számára nézve csak Frankhon, a kövek természetét s az esésöknél helyt talált következménydús jeleneteket tekintve pedig egyetlen egy tartomány sem haladja fölül. [...] Az’ utolsó meteorkőesés hazánkban Horvátországban Varasdmegye Pusinsko Selo nevű faluja mellett történt Milyánához délre egy mértföldnyire. Ezen esés történetét illetőleg a Dr. Kocevar Windisch-landsbergi orvos tudósitását használom kivonatban,..." [HAI.]

NENDTVICH Károly: A Horvátországban 1842. évben leesett meteorkő vegybontása. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 42-49. [HAI.]

MIKECZ András: Az Árva-megyéből beküldött állitólag meteorvasdarabok vizsgálatára kinevezett bizottság véleménye. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 50-52. [HAI.]

PETZ Vilmos: Ásványtani leirata az Árva-megyében talált meteor-vasdaraboknak. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 53-54. [HAI.]

BOOR Károly: Az Árva-megyében talált meteorvas minőleges vegybontása. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 55-64. [HAI.]

NENDTVICH Károly: Tudósítás a Sopron-megyében Iván helysége körül 1841 augustus 10-én hullott kőesőről. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei . Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 65-77. "...Az iváni jelenetről B. Reichenbach által kimondott vélemény ellen a csillagászok , mineralogusok és geologusok legnagyobb része kikelt, kik azon állitás helytelenségét törekedtek bebizonyítani, hogy az iváni raj s a közönséges üstökösök ugyanazonosok, kik továbbá az iváni kövek cosmicus eredetét átalában és kereken tagadták, [...] Tökéletes meggyözödéssel nyilvánitjuk tehát, hogy az iváni határban talált kövek földi eredetüek, s a mocsárércz azon fajával,melly babércz nevezet alatt ismeretes, ugyanazonosak s bátorkodunk azon okokat, mellyekre véleményünket alapitjuk rövideden még egyszer következőkben előadni..." [HAI.]

Csillagászati töredékek. A napfoltoknak uj magyarázata. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 17. [ZSE.]

Csillagászati töredékek. Elmélkedések az üstökösökről és lakosaikról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-19. [ZSE.]

ZIPSER András: A’ szlaniczai meteor-vasakról. In: A’ magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsvártt tartott ötödik nagy-gyűlésének munkálatai. A’ gyülés megbizásából kiadták: Szőcs József és Brassai Samu. Egy Arczképpel és két kőmetszettel. Kolozsvártt, 1845. Nyomatta az Ev. Ref. Főiskola Könyv- és Kőnyomó Intézetében Ifj Tilsch János. pp. 79-80. [HAI.]

JURANITS [György]: Fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszer iránt. = Hírnök 9. 1845. jan. 10. 3. sz. pp. 11-12. Leska Károly premonstráti szerzetes kanonokúr a természetet utánozva, egy a napot, a földet s holdat bizonyos pályákon körforgató gépet talált fel. [SRG.]

L. K. [LESKA Károly]: Dr. Juranits urnak a "Leska-féle világrendszer iránti fölvilágosító észrevételeire." = Hírnök 9. 1845. febr. 14. 13. sz. pp. 51-52. [SRG.]

JURANITS [György]: További fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszert, s ennek föltalálóját főt. Leska Károly, premonstrati szerzetes kanonok urat illetőleg. = Hírnök 9. 1845. márc. 4. 18. sz. pp. 71-72. [SRG.]

JURANITS [György]: További fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszert, s ennek föltalálóját főt. Leska Károly, premonstrati szerzetes kanonok urat illetőleg. Vége. = Hírnök 9. 1845. márc. 14. 21. sz. pp. 83-84. Szükséges válaszolnia mert Leska cikkét, "mellyet a physikai elméleti csillagászatra nézve valódi torzképnek tekintek, s azért e fenséges tudományág érdeke s becsülete így kívánván, isméti fölvilágosítás és szerény megróvás nélkül nem hagyhatom." [SRG.]

L. K. [LESKA Károly]: Végválasz dr. Juranics úrnak további fölvilágosító észrevételeire. = Hírnök 9. 1845. ápr. 15. 30. sz. pp. 117-118. Nézetét megvédve, kioktatja Juranits Györgyöt, a peresznyei plébánost, kiváló matematikust. [SRG.]

Érdekes égi jelenetek folyó május hónapban. = Hírnök 9. 1845. máj. 6. 36. sz. p. 142. Napfogyatkozás 1845. máj. 6-án., Merkur átvonulás máj. 8-án. [SRG.]

JURANITS [György]: Férfias és komoly felszólítás s illetőleg kihívás Leska Károly premonstráti szerzetes úrhoz. = Hírnök 9. 1845. máj. 16. 38-39. sz. pp. 151-152. A szerző ellenvéleménye Leska kanonok úr Kepler-Newton világrendszeréről. [SRG.]

JURANITS [György]: Férfias és komoly felszólítás s illetőleg kihívás Leska Károly premonstráti szerzetes úrhoz. Vége. = Hírnök 9. 1845. máj. 20. 40. sz. p. 156. A szerző ellenvéleménye Leska kanonok úr Kepler-Newton világrendszeréről. [SRG.]

Hivatalos tudósítás a kir. Magy. Természettudományi társulat folyó évi junius 7-ik és 10-én tartott közgyűléséről. = Hírnök 9. 1845. jún. 27. 51-52. sz. p. 200. Sadler József bemutatta a horvátországi meteorköveket. Rosenfeld József az árvamegyei lebvasvizsgálatra kiküldött bizottság munkájáról számolt be. [SRG.]

SOLTÉSZ József: Az ó- és uj-naptárnak a’ belföldi oroszoknál történhető kiegyenlitéséről. = Religio és Nevelés Uj folyam’ III. éve 1845. Második félév sept. 28. 26. pp. 201-203. "Az ó- és uj-naptár’ kiegyenlitése, fölfogásom szerint, e’ két lényeges alkatrészből állana: A’ diák szertartásu katholicusokkal közös ünnepeknek azon egy napra eséséből; a’ nem-közösöknek pedig vasárnapokrai áttételéből: mivel a’ szentek iránti kegyelet bár egyiket is a’ néppel elfeledtetni borzad." [SRG.]

V. J.: Óhitűek naptára. = Társalkodó 14. 1845. január 12kén 4. sz. p. 13. "Az óhitüek naptára hiányai nem olly parányiak, hogy azok nagyitóüveg nélkül fel nem födözhetők lennének, sőt inkább a’ g. vallás gyakorlati életébe vágók, ’s mind annyi botránykövek." [SRG.]

          1846.

Naptár 1846-dik közévre, a róm. catholica egyház használatára, új és ó időszámítás szerint. Ő cs. és apost. kir. Felsége kiváltságával ’s engedelmével, Budán, [1845.] A Magyar Kir. Tudományegyetem’ betűivel és költségén. XVI. + [46.] p. összesen 47 nyomtatott oldal. Krisztus születésétöl számítva 1846dik év (p. 3.); A dicsőségesen uralkodó ausztriai ház származásrende (pp. 3-14.).; Jegyek, és megrövidítések magyarázatja. Nap és a bujdosók. Az állatkör 12 jegyei. Bújdosók állása. Más különféle röviditések. (p. 15.).; A Nap- és Holdfogyatkozásokról. "A folyó 1846-dik esztendőben egyedűl, két napfogyatkozás álland bé, mellyeknek elseje a mi tajainkon is részben látható leend. A’ Holdban ez évben nem lesz fogyatkozás I Napfogyatkozás Apilis 25-én délután. Kezdet a földön átalában: délútani 3 óra 20 pkor, 258° 3’ keleti hosszban Ferrótól ’s 6°14’ déli sarkmagasságban.
Középponti, és gyűrűidomú elsötétedés kezdete; délutáni 4 ór. 22perck. 241° 52’ keleti hosszban ’s 2° 12’ déli sarkmagasságban. Középponti elsötétedés délben; délutani 6 ór 14pkor, 303° 9’ kel hosszban ’s 25° 11’ déli sarkmagasságban. Középponti elsötétedésnek vége esti 7óra 56pkor; 13° 54’ keleti hosszban Ferrotól ’s 24° 46’ éjszaki szélességben. Vége egyátalában a földön esti 8 óra 56pkor; 357° 33’ keleti hosszban Ferrotól ’s 20° 35’ éjszaki sarkmagasságban. Ezen fogyatkozás látszandik Europa-, Afrika-, ’s Amerikának egyes részeiben , és különben főkép a tengeren. Éuropának főleg nyugati része fogja e tüneményt látni, névszerint Német-, Frank-, Spanyolhon, Portúgál, Olaszhon nagyobb része, Britthon, és Skandinávia déli része,Egyébiránt az elősorolt országok és tartományokban sem fog e jelenet egész folyamában látszani, mert legtöbb helyeken még bevégezte előtt szálland le a nap.
Igy lesz a dolog honunkban is. Budán lesz: Kezdete: Aprilis 25-én esti 6 óra 50 pkor, budai közép napidőben. Vége: [Aprilis 25-én esti] 8 óra 17 pkor Nagysága: [Aprilis 25-én] 2,5 hüvelyk. - A nap akkor Budán esti 7 órakor száll le a láthatár alá, tehát már 10 perczczel a fogyatkozás kezdete után. II. Napfogyatkozás October 20-án délelött. Látható Afrika legnagyobb, valamint Ásiának egy kicsi részében; tovább Újhollandia nyugati tájaiban. Europában e tüneményből mitsem látni. Kezdete egyébiránt regg. 6óra 18 pkor, vége délutáni 0 óra 15 pkor." (pp. 15-16.).; Évszakok. Korszámok. Változó ünnepek. Négy Kántor (p. 16.). Hónaplapok. Benne: Csillagászati fő jelenetek ’s kortani fő adatok. A Napnak Kelt[e,] Ny[ugta]. stb. (pp. [19-40.]).; Hold fényváltozatai (pp. [43-44.]).; Magyarországon, a’ hozzá kapcsolt részekben, és Erdélyben tartatni szokott országos vásárok betűrendes jegyzéke (pp. [45-62.]). [HAI.]

PUKY Simon: Időjárás jövendölése. Mezei gazdálkodást rendező és mindenkit érdeklő tanlagos tapasztalatokbóli időjárás jövendölése két részre osztva készítette Puky Simon. Budán, 1846. nyomatott Gyurián és Bagó betűivel. X + 328 p. A szerző munkájában a csillagászati jelenségek és az időjárás szoros kapcsolatát is taglalja.
A nagy messzeségben lévő égi golyóbisok által okoztatni szokott gőz hajlati mineműségek változásáról című fejezetben: a bolygó együttállások, a Hold, a napfogyatkozás, a napfoltok, az üstökösök és tűzi golyóbisok (például meteorok) természetét, s a időjárásra gyakorolt hatásukat mutatja be. pp. 62-75.; Külön paragrafus szól a szerző Herschel Williám angol csilllagásznak a nap fóltjai által okozott gőzhajlati változás mineműsége iránti véleményéről. p. 70.; Hosszan értekezik A nap golyóbisa súlyerejéből származó időváltozásról: pp. 270-297., valamint Herschel Williám angol csilllagász közlött hóld negyedjei kezdeteibőli időjárása jövendölésének szabályairól pp. 298-328. Összességében elmondható, hogy az időjárási jelenségeket nagymértékben csillagászati jelenségek következményeként értelmezi Puky. [HOR.]

RAJCSÁNYI János: Világegyetem, vagy is az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségi állapotjára és történetére, a’ mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Irta Rajcsányi János. Aczél- és fametszetekkel. [2. kiad.] Pesten, 1846. Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. Budán, a’ magyar királyi Egyetem betűivel. 336 p. Az ajánlásból: "Méltóságos báró Podmaniczky Ilka és Rózsa kisasszonyoknak ajánlja a szerző. Nagyságotoknak ajánlom ezen munkát emlékezetére azon néhány éveknek, mellyeket sok szép örömben és az édes honi nyelv tanúlásában együtt tölténk. A’ jó isten adjon önöknek még több örömórát és továbbra is forró ragaszkodást a honhoz, hogy annak drága nyelvét mindenkor szeressék, s mások által is, kiket isten körükbe rendelt vagy rendelni fog, szerettessék."
Csillagászat: pp. 1-16. A’ föld mint égitest. Értelmezés. Világ. Napország. Égi tünemények. A föld alakja. A föld vonalai. Láthatár. Tájékozás. Agy-, és lábpont. A’ föld forgása. A’ föld megvilágításából származó körök. Nap és éjhosszabbúlás. Világégal. Melegségégal. Földövek. [KSZ.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló gyermekek’ ’s olvasni kivánó köznép’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet- és mértan’ ny. r. professora. Első darab. Kecskeméten, nyomatott Szilády Károly betűivel. 1846. 191 p. Csillagászat: pp. 22-35. Nehézségi erő, a Föld forgása, égitestek, az állócsillagok, a bolygók, az üstökösök, az égitestek mérete, mozgásuk, ár-apály hatás. [KSZ.]

Az időszámolásnak és naptárunknak néhány magyarázatai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1846 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

JEDLIK Ányos: A világsugarak tüneményéről általánosan és a sugárhajlásról különösen. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. A nagygyülés megbizásából kiadá Hölbling Miksa. Pécsett, 1846. A püsp. Lyceum könyvnyomó intézetében. pp. 209-209. [SRG.]

TÓTH Endre: Figyelmeztetés. = Debreczen-Nagyváradi Értesítő 4. 1846. Első félév jan. 1. 1. p. [2.] "A’ Kalendáriomot olvasó, ’s az időjóslatban búvárkodó t. cz. Közönség figyelmeztetik, hogy sz. kir. Debreczen városa könyvnyomdájában az 1846-ik évre kijött Kalendáriom, - melly egyéb tárgyak között a’ bécsi nagy hírű csillagász Herschel’ időjóslati útmutatását is magában foglalja,..." [SRG.]

TÓTH Endre: Figyelmeztetés. = Debreczen-Nagyváradi Értesítő 4. 1846. Első félév jan. 5. 2. p. [2.] [SRG.]

H.: Széttekintés a fölfedezések és föltalálások mezején. (Vége.). = Hetilap 2. 1846. jun. 19. 49. sz. cc. 834-835. "...Mig itt egyik tudós fölfegyverkezett szemmel ama picziny ázalék férgeket, s a vérgolyócskákat vizsgálja, amott egy más tudós az isten iránti tisztelet és csodálat érzésével fordítja hasonlag fegyverkezett szemét a csillagok végtelen mezejére. A csillagászat is idő folytában, kivált a távcsövek tökélyesbülésével érdekes és fontos felfedezésekkel gyarapult. Jelenleg 11 bolygót ismerünk, mellyek közül a régiek előtt csak öt volt ismeretes, u. m. Mercur, Venus, Mars, Jupiter és Saturnus. Uranusz naprendszerünknek szélsőbb bolygóját 1781. födözte fel Herschel 40 hosszú tükör-távcsövével, és a négy kisbolygót, u. m. Vestát, Junót, Cerest, Pallast csak ez után födezték fel. Piazzi csillagász Palermoban födözte fel először Cerest 1801, Olbers Brémában Pallast 1802, Harding Lilienthalban Junót 1804-ben, és ugyancsak Olbers Vestát 1807-ben. ..." [HAI.]

[R.]: Az óra történeti leírása. = Hetilap 2. 1846. oct. 6. 80. sz. cc. 1319-1324. "Egyike a legszebb és leghasznosb találmányoknak, mellyeket valaha az emberek tettek az időmérő vagy az óra, t. i. azon gépek, mellyekkel a napot bizonyos részekre osztjuk, hogy minden dolgainkat a szerint rendelhessük. A legrégibb időben a napra nézve semmi egyéb időmérő nem volt, mint a nap feljövetele, legmagasb állása és lemenetele vagyis a reggel, dél és este, éjjel pedig a csillagok állása, sőt a kakas kiáltása után is határozák meg az időt. De csak hamar jobb időmérőt találtak fel; láták t. i. a fölemelkedett tárgyakon p. o. tornyon, oszlopon, fákon stb, hogy azok árnyéka, ha a nap rájuk süt, rendszerint rövidebb, délben legrövidebb és aztán ismét hosszabb lesz. Most tehát ezen árnyék hosszúságát megmérték, egyenlő részekre osztották, és a szerint rendelték a napi foglalatosságot. [...]
Az órák csak a 15-dik században kerültek gazdag magánosok kezeibe, és a 15-16-ik század leghíresebb csillagászai, mint Regiomontan, Walther, Tycho de Brahe, Schoner, Purbach stb. csillagászi vizsgálatoknál használták az órát. Ezen csillagászok órái már perczeket, másodperczeket, sőt némellyeké negyedmásodperczeket is mutattak. [...] volna. Csak a perczes és másodperczes óráknál voltak azon hibák érezhetők. Azért akkor némelly csillagászok vizsgálataiknál a víz- és fövenyórát [homokóra] elébe tették a súly- és rugós óráknak. Csak a 16-dik század vége felé és a 17-dik században tökéletesítettek az órák lényegesen." [HAI.]

R.: Az óra történeti leírása. (Vége.). = Hetilap 2. 1846. oct. 16. 83. sz. cc. 1369-1375. "...A nagy órákra nézve a logony fontos találmány volt. A mérleg helyett az köttetett össze az óra orsójával, mellyről úgy függött le, hogy mozgását tető-irányos felületen tehette meg. Ezen találmányt, melly által a nagy órák több egyformaságra tettek szert, Huyghens Keresztély hollandi mathematicusnak köszönhetjük. Ő az első lógonyos órát 1657-ben mutatta be a hollandi Rendeknek. Igaz, hogy már azelőtt Galilei a nagy természetvizsgáló Florenczban a lógonyt mozgáskísérletekre alkalmazta, és a lógonymozgást időmérőnek javasolta, de csak a régi araboktól ismert szabad lógonyt, nem pedig úgy, hogy óraművei lenne összeköttetésben.
Azonban a lógony-órák, különösen azon nagy ív miatt, mellyet a lógony képezett, a csillagászi használathoz megkívántató pontosságra nézve még sok kívánni valót hagytak fel. Hogy ezen pontosságot előállítsa, feltalálta Huyghens a cycloide (különös görbe vonal) szerint meghajtott bádogot, mellybe a fonal, mellyen a lógony függött, ütődött, hogy ezáltal egyforma rezgést nyerjen. ..." [HAI.]

T. B.: Nézzünk szét. = Hetilap 2. 1846. oct. 23. 85. sz. c. 1413. "Encke tanár Berlinből 1846. sept. 25-kén ezeket írja egy ujon felfedezett bolygórul: "Azon különbségek, mellyeket Uranus pályáján az elmélettel ellenmondásban eddig tapasztaltak, nem egyszer költék fel a gyanitást, hogy ama pályazavart (pályahagyás, Störung) talán egy Uranuson túl levő még fel nem fedözött bolygó okozhatja. Le Verrier a jeles párisi csillagász az idén e körül szigoru vizsgálatokat tön, és a megfejtve nem volt pályazavar nagyságából és menetéből a helyet meghatározá, mellyen az ismeretlen háborgató bolygónak lennie kell. Közelebről ezen fölvett bolygónak elemeit és a helyet is, hol keresendő, kijelölte.
Le Verrier sept. 23-kán levélben felszólitá Dr. Gállet, hogy vizsgálódjék utána, és valóban Dr. Gallénak még azon estre sikerült a Dr. Bremiker derék égképe (Hora XXI. az academiai csillagmappákon) pontos összehasonlításával igen közel a le Verrier által jelölt helyen egy 8-dik nagyságu csillagot felfedezni, melly az égképen hiányzott. Gyenge mozgása miatt még egy estvét várni kelle. Sept. 24-kén a csillag helyéből hátramenőleg (rücklaeufig) már egy perczet mozdult, melly mozgás a le Verrier közlött elemeivel tökéletesen megegyez. A csillag 8-dik nagyságu, mégis a föltalálást csak az összehasonlított égkép pontosságának köszönhetni.
A megvizsgált helyek következők: Sept. 23-kán: 12h 0’ 15"m. berlini idő, egyenes emelkedés (Rectascension): 328° 19’ 16", déli elhajlás: 13° 24’ 8". Sept. 24-kén: 8h 54’ 41"m, berlini idő, egyenes emelkedés: 328° 18’ 14", déli elhajlás: 13° 24’ 30". Még huzamos ideig észlelhető a délkörben. A szóban levő tisztán elméleti vizsgálat útján történt feltalálás a legfényesebb helyet biztosítja minden eddigi bolygófelfedezések között, a le Verrier elméleti felfedezésének. Ezen uj bolygó nagy hihetőséggel két annyi távolra van a naptól mint (a különben is roppant messzeségük) Uranus." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

TÖRÖK József: Jelentés a kir. magyar természettudományi társulat névkönyve s naptáráról. Egyesületi mozgalmak. = Hetilap 2. 1846. dec. 29. 104. sz. c. 1706. "A kir. magyar természettudományi társulat névkönyve és naptára, bár közbejött akadályok miatt kissé késedelmezve, január első napjaiban ki fog kerülni a sajtó alól, szerkesztve Monte-Dégói Albert Ferencz segéd csillagász és alálírt által. A társulat e naptár közrebocsátása által a műveltebb s tudományos, kivált pedig a csillag-természet- és leletant (meteorológia) kedvelő közönség kivonatainak kielégítését tűzte ki magának feladatul. Ennélfogva a naptár szerkesztője Albert Ferencz ur a naptárban minden hónapnak négy lapot szentelt; a két elsőn egy tökéletes róm. katholikus, protestáns, görög, zsidó és török naptárt s a természettudományi nevezetességek krónikáját, a harmadikon a nap és hold járását, a negyediken végre a bujdosók jelesebb tüneményeit pontosan kiszámítva adván elő.
A jövő évi oct. 9-kén föltűnendő nevezetes gyűrűalakú napfogyatkozás kezdetét, nagyságát, alakát és végét, nemcsak a magyar- erdély- horváth- és tótországi kir. városokra, hanem más nagyobb és nevezetesebb mezővárosokra és helységekre is kiszámitá. ..." [HAI.]

Új planéta. = Mult és Jelen Hatodik Esztendő Második félév 1846. oct. 15-n 83. p. 488. "Mint tudva van, a’ mult 1845-dik esztendő decemberében egy új bujdosó csillag fedeztetett-fel a’ Mars és Jupiter köztt..." [az 1845. dec. 8-án felfedezett (5) Astraea kisbolygó] [SRG.]

A’ tőlünk már emlitette új planeta... = Mult és Jelen Hatodik Esztendő Második félév 1846. oct. 25-n 86. p. 504. "...a’ naptól 36-szor van távolabb mint a’ föld,..." [az 1846. szept. 23-án felfedezett Neptunusz bolygó.] [SRG.]

"(Párisban jelenleg egy jegecz fedelü) tanulószobát épitetnek a csillagásztoronyba. Már innét Arago csakugyan kényelmesen vizsgálhatja a csillagokat." = Nemzeti Ujság 41. 1846. jún. 18. 300. sz. pp. 379-380. [SRG.]

"(A nap magasságának borús időbeni meghatározása) Hain angol legujabban felfedezett módja által már lehetséges. Ezen találmány felette korszerü, s a hajókázásra nézve igen nagy fontosságu." = Nemzeti Ujság 41. 1846. jún. 21. 302. sz. p. 386. [SRG.]

"(Az idő nálunk valóban) tavaszi változékonyságban szeszélyeskedik. Tegnapelőtt reggel meleg nyári eső, - délfelé pedig a legszebb szivárvánnyal jelentkezett." = Nemzeti Ujság 41. 1846. dec. 1. 395. sz. p. 760. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Észrevételek a’ napfelkelte és lenyugta’ tárgyában. Vegyes közlemények. = Pesti Hírlap 1846. dec. 8. 792. sz. p. 379. "A’ nap’ felkelte és lenyugta nem úgy adatik a’ Mezei Naptár’ 1847 ik évi folyamában, mint honi kalendáriumaink adni szokták, hanem olly módon, mint hosszabb idő óta külföldön adni szokássá vált, ’s mint ada, mig élt, a’ magy. tud. társaság által kiadott astronomiai napló. - Lássuk tehát a’ különbséget, hogy megítélhessük, vallyon czélszerűen történt-e az újítás. Honi kalendáriumaink a’ szóban levő két rovatot igazi időben adják, az 1847-ki Mezei Naptár ellenben középidőben, amazok úgy, mint lenne sugártörés nélkül, ez a’ sugártörést ki nem felejtve számolásiból. [...] Kelt Pesten, decemb. 1-én 1846. - A’ Mezei Naptár’ szerkesztősége által." [HAI.]

V. J.: Észrevételek az ó-hitüek’ naptára körül. = Religio és Nevelés Uj folyam’ III. éve 1846. Első félév majus 7. 36. pp. 291-294. "Míg mások az ó-naptárnak az ujjali egyesitéséről honunkban, közlelkesedéssel fogadott észrevételeket irtak: azalatt én, amazok’ gyümölcsének a’ jövő’ méhébeni megérlelődését teljes reménynyel várván, igénytelen figyelmemet az ó-hitüek hibásan kezelt naptárára forditám: évről-évre sovárogván annak tökéletesb alakbani birhatása után." [SRG.]

VIZER István: Astraea. (Naprendszerünk rendes pályáju, ujan felfödözött, uj égi vándora v. planetája). = Társalkodó 15. 1846. február 8kán 11. sz. pp. 42-43. "Hencke csillagász úr Brandenburgban Drieszenben mult évi december 8án estve Vesta planetát a’ bika csillagzatban, annak dec. 1jén történt oppositiója viszszatértéből vizsgálván, azt tapasztalta: hogy egy 9ed nagyságu csillag Vesta pályája alatt majd 3 foknyi távolságban létezik, mellyet még e’ helyen soha eddig nem tapasztalt." [SRG.]

Csillagrendszeres óra, (mellyet cajetani Dávid, bécsi udv. ágostonzárdai szerzetes sajátkezüleg készitett ’s 1769ki mart. 12kén bevégzett). = Társalkodó 15. 1846. november 15kén 91. sz. pp. 362-363. "Mielőtt a’ mű leirásába bocsátkoznánk, méltónak tartjuk megjegyezni, miszerint annak készitője, első hivatására nézve asztalos, csak az alkotó szellem sugalma által lelkesitve ’s mathematikai könyvek éj-nappali forgatása után teremté nagyszerü remekét, mihez tudtunkra hasonlót a’ világ eddig nem birt,..." [SRG.]

Mutatványok "Nogel István utazása keleten" czimü munkából. = Társalkodó 15. 1846. december 13kán 99. sz. p. 393. "Az 1843ban megjelent üstökös csillagot ők isteni nyilatkozványnak tekintvén, ennek következtében magokat a’ pusztába vándorlásra határozták el." [SRG.]

MENTOVICH Ferencz: Földgömbünk őskora. = Természetbarát 1. 1846. júl. 23. 4. sz. cc. 49-58. Természetbarát. Alcíme is jelzi: természettudományi folyóirat. Az I. évfolyam 1. száma félévkor (1846. július 2-án) jelent meg Kolozsvárott. Hetenként jelentkezett. Erdélyben és Magyarországban is előfizethető volt. Szerkesztette Berde Áron a kolozsvári unitárius főiskolán a természet- és vegytan rendes tanára, és Takács János a kolozsvári evangélikus ref. főiskolán a természet-, vegy- és számtan rendes tanára. 1848. július 2-től Ipar- és Természetbarát címen folytatódott, ám abban már sem csillagászati, sem természettudományi cikk nem volt, és 1848. november 5-én ez a lap is megszűnt. "...Már a legrégibb időkben a hajdonkori Chaldaea lakói nagy pontossággal ki tudták számitni a nap- és holdfogyatkozások békövetkezését;
s egy régi chinai szóhagyomány szerint még Krisztus előtt két ezer évvel, az akkor élt chinai császár halálra ítélt két status-férfit s egyszersmind csillagászt, azért, hogy egy napfogyatkozás kiszámítását elvétették, hamarabb állván bé, mint azt ők előre megjósolták volt. [...] Ezen legújabb vélemény szerint mindazon szilárd és folyó testek, melyekből a föld alkotva van, sok ezer évvel ez előtt, a földnek - hogy úgy szóljunk - csecsemőkorában gözalakuak voltak. E szerint a legszilárdabb ásványtól a könynyen gőzzé válható vizig - minden testnek alkotrészei gőzzé vagyis helyesebben légalakuvá voltak feloszolva, melyek a légnemű testek általános törvénye szerint költsönösön keresztülhatván egymást, öszszesen egy A föld ezen légi állapotjáról nem tudhatunk egyebet mint azt, hogy terjedelme a mostaninál sok ezerszerte nagyobb lehetett, s hogy - hihetőleg a mái üstökösök módjára - a futásban elnyúló gőzökből egy roppant üstököt vonczolva maga után, járta nap körüli pályáját. ..." [HAI.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 1. = Természetbarát 1. 1846. szept. 10. 11. sz. cc. 161-169. [KSZ.]

(A légtüzgöbb mint gyujtogató). Tárcza. = Természetbarát 1. 1846. szept. 10. 11. sz. c. 176. "A párisi tudományos akadémia ezévi közleményeiben álló terjedelmes és több hiteles szemtanú igazolta tudósítás szerint: folyó év januariusa 16-kán la Chaux-bun (Chalons sur Saöne megye) egy futócsillagként jött, vakító fényű, nagy légtüzgömb (Meteorkugel) egy szalmával fedett faszint lángba borított." Ez a tudósítás teljes szövege. [HAI.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 2. = Természetbarát 1. 1846. szept. 17. 12. sz. cc. 182-191. A Hold ismertetése. Kimutatható hatása nincs a Holdnak a földi élővilágra. [KSZ.]

G. J.: Ismét új bolygó (Planéta). = Természetbarát 1. 1846. okt. 15. 16. sz. cc. 255-256. "Még nincs egy éve, hogy a mái csillagászat fönséges szövétnekénél Hencke a drieseni postamester egy új bolygóval, a picziny Astraeaval, megajándékoza a világot, s íme éppen e pillanatban kapjuk a diadalmas tudósítást egy második bolygó felfödözéséről. De halljuk a nagyhírű tudósítót, a berlini csillagdaigazgatót magát: "Azon különbségek, melyeket Uranus pályáján az elmélettel ellenmondásban eddig tapasztaltak, nem egyszer költék fel a gyanitást, hogy ama pályazavart (pályahagyás = Stőrung) talán egy Uranuson túl levő még fel nem födözött bolygó okozhatja. Le Verrier a jeles párisi csillagász az idén e körül szigorú vizsgálatokat tőn, és a megfejtve nem volt pályazavar nagyságából és menetéből a helyet meghatározá, melyen az ismeretlen háborgató bolygónak lennie kell. Közelebbről ezen fölvett bolygónak elemeit és a helyet is, hol keresendő, kijelölte.
Le Verrier september 23-kán levélben felszólitá Dr. Gallet, hogy vizsgálódjék utána, és valóban Dr. Gallenak még azon estve sikerült a Dr. Bremiker derék égképe (Hóra XXI az akadémiai csillagmappákon) pontos öszszehasonlitásával igen közel a le Verrier állal jelölt helyen egy 8-ik nagyságú csillagot felfödözni, mely az égképen hiányzott. [...] A szóban levő tisztán elméleti vizsgálat útján történt feltanálás a legfényesebb helyet biztosítja minden eddigi bolygófelfödözések közt a le Verrier elméleti felfödözésének. Ezen új bolygó nagy hihetőséggel két anynyi távolra van a naptól mint (a különben is roppant meszszeségü) Uranus. Berlin september 25-kén, 1846. Encke." ..." [A ma Neptunuszként ismert óriásbolygó felfedezéséről.] [HAI.]

(Északfény Csehhónban). Tárcza. = Természetbarát 1. 1846. okt. 22. 17. sz. c. 272. "Múlt hó 22-kén estve 9 óra és 50 perczkor egy szép északfényt láttak Neuschloszbán (Saazi kerület Csehhon). Vastag felhőfátyol takará az egész keleti, déli, és nyugoti eget, csak az északi és északnyugoti volt derült és tiszta; ezen égtáj csillagai szebben ragyogtak mint valaha. És ime rögtön eltünék a vidéket borított sötétség, s a vakító fejérvilágnál, mely az egész északi egén elterüle, a távol nagyobb tárgyakat világoson ki lehetett venni. S néhány másodpercz után villámsebességgel fénylő fejér világu sugárok löveltek fel egész az északgönczöt környező csillagzatokig. Ezen koronasugárok lassanként csonka gulaalakuakká rövidültek, s ily állásban halványveresbe átmenőleg a legpompásabb látmányul szolgáltak. Eme sugárzófény északon a nagymedve alfa csillagáig nyúlt, tovább északnyugatra a sárkány képén levő csillagokig.
Az egész tüneménynek azon tér vala mezeje, mely a nagymedvétől ama tájig van, hol az északi korona Herkulessel határzódik. A tünemény 22 perczig tartott. A hévmérő szabad levegőn +11°R.; a délután rekkenő vala." Ez a tudósítás teljes szövege. [HAI.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 1. = Természetbarát 1. 1846. dec. 17. 25. sz. cc. 383-391. [KSZ.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 2. = Természetbarát 1. 1846. dec. 24. 26. sz. cc. 399-406. A tudomány nem jelez a földi életre veszélyes változást. A nap vagy az év a csillagászok szerint nem rövidül. A légkör összetétele állandó. A Föld jelentősebb hőmérsékletváltozása nem mutatható ki. [KSZ.]

G. J.: Közelebbi adatok az új bolygóról. = Természetbarát 1. 1846. dec. 31. 27. sz. cc. 423-426. Több csillagvizsgálóból észlelték az új nagybolygót. Viták a bolygó nevéről: a franciák Leverrier-nek, vagy Gaea-nak, az angolok Oceanos-nak, a berliniek és a poroszok Neptunus-nak nevezték el. [KSZ.]

          1847.

DANILOVICS Mihály: A’ csillagos égnek népszerű ismertetése, egy csillagóra-melléklettel. Tanuságos, és mulattató foglalkozás minden tárgykedvelő’ jelesen az ifjúság’ számára. A’ legjobb források után szerkeszté Danilovics Mihály nevelő. Pesten, Emich Gusztáv’ könyvkereskedésében. 1847. Nyomtatott Beimel Józsefnél. 47 p., 1 t. Az előszó kelt Pesten, őszhó 14-én 1846. Sorra veszi a hazánkból látható csillagképeket, röviden leírva helyüket, látványukat, a fényes csillagok neveit. Részletesen leírja a csillagképek görög-római mítoszait, történetét. Az 1847-es évre vonatkozóan közli a bolygók helyzetét, láthatóságát, fontosabb jelenségeiket. Egy forgatható csillagtérképet mellékeltek a könyvhöz, mely 5-öd rendű csillagokig mutatja az eget.
p. 46. Nehány jegyzetek a csillagos ég nevezetesb jeleneteiből. [Ez 12 objektumot jelent: 8 ködfoltot, 2 kettőst, 2 változót.] A két változócsillag: "Algol. Medusa fejében másodrendü csillag, gyakran változtatja fényét annyira, hogy 4. rendü csillagnak is tekinthető. Mira, a Czethalban időnkint változik." [béta Per, omikron Cet.] [KSZ.]

Oktatás légtüneményekről. Adalékul naptárunkhoz. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1847 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef főhadnagy. XIVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-31.
Harmat. Dér. Köd. Felhők. Eső. Hó. Rivacs [Jégeső]. Vízforgatag. Égiháború. Zivatarfények. Látköri villámlás. Futócsillagok. Tűzgömbök. Lidércz, vagy repülő sárkány. Égőpárázat, vagy bolygótűz. Éjszakfény. Szivárvány. A nap és hold körüli udvarok. Melléknapok és mellékholdak. Egészen rövid magyarázatai még néhány más természeti tüneményeknek. [KSZ.]

Könyvhirdetés. = Egyházi Literaturai Lap IV. évi folyam Religio és Nevelés függeléke 1847. Első félév mart.’ 14. 11. sz. p. 44. "A’ csillagos égnek népszerű ismertetése, egy csillagóra melléklettel. Tanuságos és mulattató foglalkozás, minden tárgykedvelő, jelesen az ifjuság’ számára. A’ legjobb források után szerkeszté Danilovics Mihály nevelő." [SRG.]

[B.]: Mikor és mi módon lesz világ vége? = Hetilap 3. 1847. jan. 5. 106. sz. cc. 28-30. "A Kolozsvártt Berde Áron és Takács János urak szerkesztése alatt megjelenő Természet Barátot ismételve ajánlottuk már olvasóink figyelmébe. Mint hazánkban kevesebbé ismert jeles lapnak újabb ismertetésére és ajánlására érdekesnek látjuk felczímzett czikkét ezennel hasábjainkba felvenni. [...] Az emberek legnagyobb része a földet veszi a világ helyett s világ vége alatt földünk elenyészését gondolja. Ha a föld alatt önálló, s a nap körül bizonyos távolban forgó bolygót értünk; elenyészése alatt pedig, hogy ezen bolygó megszűnik lenni, úgy a csillagászat útmutatása szerint, melly egyedül lehet e tárgyban tanácsadónk, világ vége csak úgy lehet, ha a föld egyesül a nappal. A csillagászat érvényes okokkal megbizonyította, hogy a világűr nem üres, hanem bizonyos "aether"-nek nevezett anyaggal van telve.
Ha már a csillagászat nem csalódik , világos, hogy minden égitest s ezek között földünk is olly űrben mozog, hol az aetherreli teljesség miatt szüntelen ellentállással kell küzdenie, minélfogva elvégre szükségképen minden bolygóknak egyesülniük kellene a nappal. ..." [HAI.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? (Folytatás.). = Hetilap 3. 1847. jan. 8. 107. sz. cc. 40-42. "Ha már a föld egykori hülését kétségbe nem vonhatjuk, igen érdekes tudnunk: ha földünk nincsen elég most is hűlő félben, s nem félhetünk e, hogy az apródonkénti hivesbülés egykor világ végét hozandja meg számára? Ha felteszszük, hogy földünk hűlő félben van, könnyen átlátni, mikép ennek következtében, minthogy hülés által a testek összevonulnak, földünk téregének (volumen) kisebbülnie kellett volna, miből közvetlen következnék, hogy a föld forgásának ideje vagyis a napok tartóssága most rövidebb legyen mint volt régen. Ámde Laplace csillagászi vizsgálatokból megmutatta, hogy 2000 év óta a nap hossza egy másodpercz egyszázadával nem rövidült, miből egyenesen következik, hogy azon idő óta földünk melege egy foknak századát ütő változást nem szenvedett. [...]
Igen de földünk jelenlegi melegét nem gyomrától, hanem a naptól kapja, és nem lehetséges e, hogy ezen meleg kútfő egykoron olly változásokat szenved, mellyek földünk kihűlését vonandják maguk után? hiszen már a hires angol tudós Herschel is úgy vélekedett, hogy ha a napfoltok látszanak, a melegkifejlés, a földünkön elterjedő hőmérsék különböző lehet az akkoritól, midőn illy foltok nem mutatkoznak; nem gondolható e, hogy évszázadok múltával maga Helios (a nap) is megvénül, s hogy már sem süt olly élénkséggel, mint a régi görögök idejében? ..." [HAI.]

[B.]: Mikor és mi módon lesz világ vége? = Hetilap 3. 1847. jan. 26. 112. sz. cc. 123-125. "...Ezek szerint még csak nem is valószínű, hogy tüzeredetű rázkódások földemelés vagy sülyesztés által a víz és szárazföld közti jelenlegi súlyegyént felbontanák, legalább a tudomány minden illy gyanításnak ellene mond; azonban mégsem lehetlen, sőt csaknem bizonyos, hogy illy változások idővel csakugyan megtörténhetnek, azon esetben t. i. ha bebizonyuland Adhemar hypothesise.
Ezen frank tudós valószínűvé sőt bizonyossá akarja tenni mikép idővel meg fog történni, hogy az északi és déli földsarkok egymás szerepeit felcserélendik, mert ugyanis a csillagászok által már rég ismert tény az, hogy földünknek (helyesebben nagyobbik tengelyének) azon napközi állása, melly a mérsékelt égöv alatt az évszakok hosszát föltételezi, nem állandó, hanem, noha igen lassan, elébb haladó; mostani állásából a következik, hogy nálunk jelenleg a tavasz és nyár összesen hét nappal hosszabb mint az ősz és tél együtt, a déli felföldön pedig ugyanannyival az ősz és tél hoszszabb a tavasznál és nyárnál. ..." [HAI.]

Nézzünk szét. = Hetilap 3. 1847. febr. 2. 114. sz. c. 159. "Az uj planétát, mellyet Le Verrier kiszámításai után berlini dr. Galle föl is fedözött, ’Aragó’ Le Verrier-nek ajánlja hivatni. Ez indítvány Németországon csodásnak mondatik, mert e franczia név hogy tolakodhatnék a régi csillag-istenek sorába! Ezért dr. Menzel az ’Erosz’ nevét hozza javaslatba. Egy valakinek az Allgemeineban ez sem tetszik, mert görögös, mig Jupiter, Saturnus, Uranus latinok. Azért ’Janus-t indítványoz. Látszik, hogy Arago, hazájának francziája, a német urak pedig a régiség, az ő tudományának, mélységes tiszteleje!" [HAI.]

Lord Rosse óriási telescopjáról a Mechanics Magazine következőket mondja. Vegyes közlemények. = Hetilap 3. 1847. aug. 31. 174. sz. c. 1127. "Ezen műszernek képessége csudálatos. Ereje ollyan, hogy ha egy első rendű nagyságú csillag annyira távol volna a földtől, mikép 60,000 év kellene rá, hogy világa a földre érjen, ezen távcső azt fölfedezné; sőt ha 3 millió esztendő kellene is a csillag világának, e távcső azt az emberi szemnek mégis megmutatná. Csodálhatni-e hát, hogy e műszer által olly fölfedezéseket tesznek?
A legnevezetesebb tárgyak egyike az égen az Orion ködfoltja. Herschel ideje óta a legerősb műszerek vizsgálása alá vetették, de mindig titkosabb és változóbb lett jellemében. L. Rosse távcsöve vizsgálata alól is sokáig elvonta magát; éjről évre hónapokig türelmes vizsgálatra volt szükség. Végre egy tiszta légkör a csillagásznak megadta a keresett felvilágosítást, és a csillagok, mellyekből a ködfolt össze van téve, első ízben ragyogtak emberi szemnek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A zenészből lett csillagász. = Hetilap 3. 1847. nov. 30. 200. sz. cc. 1540-1541. "Linley karnagy zenekaránál, melly a múlt században egy darabig Bath angol városban tartózkodott, egy külföldi zenész is volt, különben igen középszerű játékos. Ez egy szegény hannoveri ember volt, ki először mint fagótos egy ezred zenekaránál szolgált, azután Bathba ment, hol a templomban orgonált s fagótozott. Üres idejében emberünk a szomszéd hegyekre vonult, senki sem tudta a mit ott mivelt, azonban ő egész éjeket a csillagos ég vizsgálásában töltött. [...] fölfedeznie.
Ezen középszerű zenész, de rendkivüli csillagász - Herschel vala kit, miután nagy hírnevet viva ki magának, III. György király, királyi csillagászi czimmel tisztele meg, s fényes fizetés mellett Windsorban szállással is megajándékoza, hol - mint tudva van - az égnek egy sereg uj csodáját fedezé föl. Végre a király bárói rangra is emelte. E kontár csillagász, - mert nem tartozott a czéhbe - íme túltett a szaktudósokon, kikre, ha bízva lett volna Herschel fölött ítéletet hozni, bizonyosan nem adtak volna felőle kedvező ítéletet. ..." [HAI.]

Kis gyülés, Mart. 8. 1847. Győry Sándor... elnöklete alatt Monte-Degoi Albert Ferencz jelentése a Leverrier-által a mult évben - 1846. szept. 23-án - felfedezett (Neptun) bolygóról. = Magyar Academiai Értesítő 7. 1847. Mart. 3. sz. pp. 51-67. [SRG.]

Kis Gyülés, Júl. 5. 1847. (A’ mathematicai osztály részére.) Döbrentei Gábor... elnöklete alatt. Vállas Antal: Az idei napfogyatkozásról értekezett... = Magyar Academiai Értesítő 7. 1847. Júl. 7. sz. pp. 187-189., 1 t. Gyűrűs napfogyatkozás okt. 9-én lesz. Előadás kivonat. [SRG.]

"(Egy külföldi híres) csillagász jövő esztendőre egy igen nagy üstökösnek megjelenését jósolja. Ha valóban meg fog jelenni, nem késünk a gellérthegyieket ezen égi tüneményre figyelmeztetni. Jó, ha ők is tudnak valamit az illy dolgokról." = Nemzeti Ujság 42. 1847. júl. 18. 523. sz. p. 450. [SRG.]

"(Éjszaki Csehországban) folyó év julius 4-én reggel 4 óra tájban lég-kő esett, mellyek közül az egyik 42 font s 6 lat nehézségü vala, s Braunau környékén találtatott,..." = Nemzeti Ujság 42. 1847. aug. 19. 541. sz. p. 523. [SRG.]

"(Egy napfogyatkozásra) figyelmeztetjük t. olvasóinkat, melly f. évi october 9kén fog megtörténni." = Nemzeti Ujság 42. 1847. okt. 1. 566. sz. p. 623. "...e nemben, Középeuropára nézve jelen századunkban ez leend a legutolsó napfogyatkozás." [SRG.]

"(Mult szombaton reggel) nagyszerü napfogyatkozásnak kellett volna történni, mi csakugyan meg is történt,... hogy azonban Budapesten nem láthattuk, annak csak az az egyszerü oka volt, mivel akkor irgalmatlanul szakadt az eső." = Nemzeti Ujság 42. 1847. okt. 12. 572. sz. p. 448. [648.] [SRG.]

Budapesti Szemle. = Pesti Divatlap 1847. jan. 17. 3. sz. p. 94. (A kir. magyar természettudományi társulat) Névkönyve és Naptára, a f. 1847-ik évre, Montedégoi Albert Ferencz és dr. Török József szerkesztése mellett, érdekes tartalommal s csinos alakban jelent meg. - "A társulat e naptár közrebocsátása által a müveltebb s tudományos, kivált pedig a csillag-, természet- és lebtant (meteorologia) kedvelő közönség kivánatainak kielégitését tüzte ki feladatáúl. E naptárban különösen Albert Ferencz jövő évi october 9-kén feltünendő nevezetes gyürűalaku napfogyatkozás kezdetét, nagyságát, alakját és végét pontosan kiszámítá,..." [SRG.]

VAS Gereben: Csillagvizsgálás. = Pesti Divatlap 1847. júl. 22. 30. sz. pp. 931-936. Gunyoros politikai írás csillagászati felhanggal. [SRG.]

TÖRÖK József: Jelentés a’ kir. magyar természettudományi társulat’ névkönyve ’s naptáráról. = Pesti Hírlap 1847. jan. 5. 807. sz. p. 11. "A’ kir. magyar természettudományi társulat’ névkönyve és naptára , bár közbejött akadályok miatt kissé késedelmezve, január’ első napjaiban ki fog kerülni a’ sajtó alól, szerkesztve Monte Dégói Albert Ferencz segédcsillagász és alálirt által. A’ társulat, e’ naptár’ közrebocsátása által, a’ műveltebb ’s tudományos, kivált pedig a’ csillag- természet- és lebtan (meteorologia) kedvelő közönség’ kivánatainak kielégítését tűzte ki magának föladatul. Ennélfogva a’ naptár’ szerkesztője, Albert Ferencz ur, a’ naptárban minden hónapnak négy lapot szentelt, a’ két elsőn egy tökéletes rom. kath. protestáns, görög, zsidó és török naptárt ’s a’ természettudományi nevezetességek’ krónikáját, a’ harmadikon a’ nap’ és hold’ járását, a’ negyediken végre a’ bujdosók’ jelesebb tüneményeit pontosan kiszámítva adván elő.
A’jövő évi nov. 9-kén föltűnendő nevezetes gyürűalaku napfogyatkozás’ kezdetét, nagyságát, alakát és végét, nemcsak a’ magyar, erdély, horváth és tótországi királyi városokra, hanem más nagyobb nevezetesebb mezővárosokra és’ helységekre is kiszámítva. ..." [HAI.]

Monte Dégoi Albert Ferencz [ALBERT Ferenc, Montedegoi]: A’ nap’ fölkelte ’s lemente mikép’ adassék ’s adathatik a’ naptárakban elő? Vegyes közlemények. = Pesti Hírlap 1847. jan. 10. 810. sz. pp. 22-23. "feleletül a’ Mezei Naptár’ szerkesztősége által a’ Pesti Hírlap’ 792-dik számában közrebocsátott hasontartalmu cikkelyre. A’ Mezei Naptár’ szerkesztősége e’ becses lapok’ említett számában czikket közöl, mellyben körülményesen megmutogatni iparkodik, mikint a’ nap’ fölkelte ’s lemente czélszerűebben is, pontosabban is adatnék a’ Mezei Naptár’ 1847-ed évi folyamában elő, mint ez az országban nagy számmal megjelenő többi naptárakban történni szokott, ’s mikint az e’ tárgyban általa követett mód már azért is elsőbbséget érdemel, mivel adatai, falukon és vidéki helyeken, órák’ szabályozására szolgálhatnak, mire a’ más naptárakban foglalt afféle adatok épen nem valók. E’ kettős állítás érdemes, hogy közelebbről megbiráltassék. ..." [HAI.]

Monte Dégoi Albert Ferencz [ALBERT Ferenc, Montedegoi]: A’ nap’ fölkelte ’s lemente mikép’ adassák ’s adathatik a’ naptárakban elő? - (Vége.). Vegyes közlemények. = Pesti Hírlap 1847. jan. 12. 811. sz. pp. 27-28. "Az előadottakból csak világosan folyik, hogy valóban mindegy, akár közép-napidőben ’s a’ sugártörés’ betudásával, mint a’ Mezei Naptárban, adassák a’ nap’ fölkelte ’s lementének ideje elő, akár, a’ többi naptárak’ példájára, valódi napidőben és a’ sugártörés’ betudása nélkül, mert idő- vagy helyesebben szólva- óraszabályozóul e’ tünemény sem első sem másik esetben de egyáltalában nem használható; sőt ha erre használtathatnék is, mit én még egyszer és kereken tagadok - használhatása igen szűk korlátok közzé szorittatnék, mert a’ Mezei Naptár bármellyik, de mindig csak egy város’ láthatáráért levén készitve, a’ nap’ fölkelte ’s lementének benne közlött idei csak e’ várost illetőleg bírhatnak és birnak érvényességgel,
a’ fővárosokban pedig - mellyeknek fekvéséhez a’ Mezei Naptár’ csillagászati adatai alkalmaztatván külön óraszabályozó fölösleges, minthogy e’ két város’ számára a’ középdél’ pillanata a’ kir. egyet, csillagda’ részéről naponta adatik mindenkinek tudomására, kinek azt megtudni érdekében fekszik vagy kedve van; faluhelyeken pedig más a’ láthatár’ fekvése, ennélfogva más a’ nap’ fölkelte ’s lementének ideje is, ez által pedig a’ Mezei Naptár’ abbeli rovata jelentőségétől megfosztatik, ’s a’ szerkesztőség czélját nem éri. ..." [HAI.]

Alhazen.: Még nehány szó a’ Mezei Naptár’ ügyében. = Pesti Hírlap 1847. jan. 22. 817. sz. p. 51. "Midőn a’ Mezei Naptár’ szerkesztősége kihirdető, hogy a’ napkelet és napnyugot’ rovatát nem amúgy a’ régi lőcsei és némelly összeférczelt budapesti kalendáriomok’ módjára, hanem a’ miveltebb külföld’ példájára közép (értsd: nap-) időben és sugártörésrei tekintettel adja és adandja ezentúl is: ki hitte volna, hogy e’ jámbor nyilatkozat kihívásnak fog tekintetni és ellenzésre találni olly részről, honnét azt az avatottak legkevésbbé sem várták volna. Azonban mégis igy történt. Ugyanis, a’ P. H. 810 és 811 számaiban, felszólal ez iránt Dr. Albert Ferencz, egyetemi csillagdai segéd és eddig több kalendáriomok’ szerzője, nem igen kedvezőleg nyilatkozván ezen újításról, kivált ha általa, mint a’ Mezei Naptár’ szerkesztője állitá, melesleg a’ falusi órák’ igazittatása is czéloztatnék, mert ezen melléktekintet nélkül nem ellenzi az ujitást. [...]
Alólirt igen jól ismeri a’ napórákat, alig is lesz köztünk valaki, ki Magyarországban nálánál többet csinált volna; azért is saját és mások’ tapasztalásaiból szólhat a’ napórakészitésnél előforduló nehézségekről. De a’ dolog nem titok, és az analysta ki is vetheti magának a’ könnyen elkövethető hibák’ befolyását a’ végeredményre. ..." Érdekes lenne megtudni a hazai napórakészítés történetének érdekében, hogy kit takar az Alhazen álnév, aki 1847-ben azzal büszkélkedik, hogy "igen jól ismeri a’ napórákat, alig is lesz köztünk valaki, ki Magyarországban nálánál többet csinált volna; azért is saját és mások’ tapasztalásaiból szólhat a’ napórakészitésnél előforduló nehézségekről." [HAI.]

x.: Könyvismertetés. Királyi magyar természettudom. Társulat névkönyve és naptára 1847re. Szerkeszték Montedegoi Albert Ferencz és dr Török József. = Társalkodó 16. 1847. február 25kén 17. sz. p. 62. "Jelentjük pedig különösen azok számára, kik aféle győri, komáromi és isten tudja miféle időjósló, de csak ritkán találó, babonát ápoló kalendáriomokkal meg nem elégedvén, kissé többet akarnak tudni annál, ma p. o. mellyik hónapnak mellyik napja vagyon?" [SRG.]

[KOVÁCS Elek]: Időjóslat és meteorológia. = Társalkodó 16. 1847. martius 18kán 22. sz. pp. 81-82. "A’ csillagok, különösen pedig a’ holdszinről tett észrevételek is időjárati jelenetre vonatnak. ...Ezenkül az időjárat égi jegyekből is itéltetik,...". [SRG.]

KOVÁCS Elek: Időjóslat és meteorológia. = Társalkodó 16. 1847. martius 21kén 23. sz. pp. 87-88. [SRG.]

KORONKA József: Nézetek az időjárási tudomány mezején. [1.] = Természetbarát 2. 1847. febr. 4. 32. sz. cc. 496-500. "...Különös szemügyre vételt s megfontolást érdemel pedig a földtengely lassankénti változása a pólusoknál, mely által egyszersmind az egyenlítő és a föld hajlási szegletei változnak. Még Babylonban, (Ninivében, Thebében, Memphisben, Denderahban, Tyrusban, Athenében, s a régi országok más fővárosaiban, közhelyeken magas, feljül vékony s hegyes oszlopok (Gnomon) állíttattak fel, melyekről árnyékaik hoszszusági mértékét az alól lévő vizirányos lapon - kiváltképpen a nap legmagasabb és legalacsonabb állása idejében, úgy az éjnapegyenlőség és holdvilág idején is pontosan vizsgálták, mérték, és megjegyezték. ..." [HAI.]

KESERÜ Mozses: Károlyfejérvár földirati adatai. = Természetbarát 2. 1847. febr. 4. 25. 32. sz. cc. 503-504. "...A károlyfejérvári csillagda földirati szélessége és hoszszasága eddigi csillagászati vizsgálatok nyomán következőleg van biztosítva: Károlyfejérvár földirati szélessége fí = 46°4’16",8. Károlyfejérvár földirati keleti hoszszasága A Ferrótól (ha a "Berliner astronomisches Jahrbuch für 1846 509-ik lapja szerint Párisiól nyugot felé Ferró-szigetig kereken 20 fokot veszünk) ívben = 41°14’25".5 és időben 2 óra 44’57",7. - Páristól ívben 21°14’25".5 időbe = 1 ór. 24’57",7. - Berlintől ívben = 10°10’55",5 és időben = 0 ór. 40’43",3. - Bécstől ívben = 7°11’49",5 és időben 0 ór. 28’47",3. - Budától ívben = 4°31’34".5 és időben = 0 ór. 18’6",3. közli Keserű Mozses s. k. károlyfejérvári csillagász-kanonok." [Károlyfejérvár = Gyulafehérvár] [HAI.]

Dr. Galle-t. Tárcza. = Természetbarát 2. 1847. martius 4. 36. sz. c. 570. "a berlini segéd-csillagászt, s a csakugyan Neptunus nevet kapott új planeta feltanálóját a francziák királya a "becsületrend" vitézévé nevezte ki, a porosz király pedig a megtisztelés elfogadását megengedte." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KORONKA József: Nézetek az időjárási tudomány mezején. [2.] = Természetbarát 2. 1847. martius 18. 38. sz. cc. 593-598. ...A földtengely állása a napkörüli földpálya térihez képest nem függőleges, hanem a függőleges állástól eltávozik most mintegy 23°27’42"-el, s a napút (eccliptica) ezen ferdesége most is kevesedik évenként egy fél másodperczel. [...] Az ujabb csillagászok és mathematicusok, mint Laplace és Lagrange, azon vélekedései, miszerint a földplanéta tengelyének, és igy az egyenlítőnek is örökre változhatatlanul kell maradni, hogy az eccliptica hajlása csak 18°-ig, és igy 6700 évig fog apadni: azután 13000 évek alatt ismét növekedni, és ezután 15000 éveken át apadni, és ezen idők alatta növekedés és kevesedés 27°48’-en feljül, és 20°34"-en alól nem fogna menni,
hogy továbbá, az eccliptica ferdeséginek kevesedése, mint csupán az égi testek mozgásának háboritása, Jupiter és Vénus planétáknak a földre ható erejöktől, és a planéták görcsös vonala helyzetétől függene, s innen változó ugyan, de ismét viszszatérö lenne, mind ezek mondhatni meg nem álhatók; mert még semmi tapasztalatok nincsenek egy ilyen változásról, hanem az állat- és növényországnak ama maradványi az északi pólusnál bizonyítják, hogy a föld külszinének már szinte minden részei felváltólag, mint meleg övezetek, a nap legnagyobb béfolyását éldelték , és hogy főképpen a föld mindig inkább köralaku pályát folytat a nap körül, ahoz közelit, és hogy az ő pályája kevésbé hajlott, s innen a nap egyenlítőjéhez inkább vízirányosan iránylódik. ..." [HAI.]

Vége a nap uralmának. Tárcza. = Természetbarát 2. 1847. martius 25. 39. sz. cc. 618-619. ...a Spiegel divatlap folyó évi 4 számú Schmetterlingjében egy már régi és sok okos fők által helyesnek ismert divatos hiedelem megtámadását közli, [...] egy Rajna mellé ki jámbor birtokos, (a Jelenkor szerint serfőző vagy tán sertől ázott mámoros) úri ember hirdet. A mi nem kevesebb mint hogy: 1-őr A föld az egész világrendszer közép pontjában van és minden 24 óra alatt nyugotról keletre egyszer fordul meg saját tengelye körül. 2-or A földhöz legközelebb esik a hold, mely villámos utain, hasonlóan nyugotról keletre 29 1/2 nap alatt kerüli meg a földet. 3-or Ez után jön a nap, mely minden félév alatt egy 47° hoszszu ingást tesz a bak tól a rákig s meg viszsza. A nap átmérője 1218 1/3 g. mértföld, földtőli távolsága pedig 45 akkora mint a föld átmérője vagy 77400 g. mértföld (a föld átmérője 1720 g. m.földre van téve.)
4-er A naphoz legközelebb van merkurius, mely a napot egész útjában, halad tában ugy mint viszsatértében hiven kiséri. 5-ör A naptól a merkuriusnál valamivel távolabb van venus, mozgása pedig éppen az mi merkuriusé. 6-or A többi felsőbb bujdosók már mészszébb vannak, s egyről egygyig keletről nyugotra mozognak; de az eddigi felvétel ellenére viszszatérő mozgás nélkül. 7-er S mind ezek felett van a magas ég (az álló csillagok). Az ég maga 365 1/4 nap alatt fordulmeg keletről nyugotra saját tengelye körül. [...] Ezen uj világrendszer felállitója Weinbach Károly tovább is megy, s annak, ki méréseit s abból lehozott állításait alaposan legelőbb meg czáfolja s számtanilag lerontja 200 Friedrich arany (mintegy 1500 p. rft.) jutalmat ígér. De költség, kárpótlás szin alatt előjöhető minden ezen feljüli fizetés ellen előre tiltakozik. [...]
Még csak azon hiányt látom ezen jutalom kitételében, hogy a bíróság nincsen meghatározva, mert ha valahogy a fennebbi megczáfolás anynyit tenne, mint Weinbachot állításai alaptalanságáról meggyőzni, ugy isten legyen irgalmas kegyelmes a pályázónak. Én neki sok szerencsét és türelmet kívánok, de jutalmat alig ha nyerend." [HAI.]

L. V.: A hullócsillagok s meteorkövek. = Természetbarát 2. 1847. ápr. 22. 43. sz. cc. 675-680. A hullócsillagok és a tűzgömbök általában. Az 1799. és 1833. novemberének nagy meteorzáporai. Hullócsillag jelentkezések az év más időszakaiban. [KSZ.]

Menynykövek Peruban. Tárcza. = Természetbarát 2. 1847. máj. 20. 47. sz. c. 744. "Magas Perunak Atacama nevű pusztájában minden nyomon tanálkozik az ember menynyből hullott kövekkel (meteorkö). Az argentini köztársaságban az ily kövek egész kőhegyeket képeznek, melyekből az ottani lakók vasat készítenek." Ez a híradás teljes szövege. [HAI.]

Légkő-hullás Mindelthalban. = Természetbarát 3. 1847. júl. 8. 54. sz. c. 857. 1846. dec. 25-én délután 2 órakor, Bajorországban, Schwaben kerületben, Mindenthal völgyében, Schönenberg falu egyik kertjében hullott és megtalált meteoritról. [KSZ.]

G.: Még egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. júl. 29. 57. sz. cc. 902-903. A bejelentés a 6. kisbolygó, 1847. júl. 1-én Driesenben, Hencke csillagász által tett felfedezéséről szól. A berlini csillagdából Encke 1847. júl. 6-án tett közlése alapján. [KSZ.]

G.: Az új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. aug. 5. 58. sz. c. 921. A Berlinből érkezett második körlevél szerint az 1847. júl. 1-én felfedezett mozgó csillag: bizonyosan kisbolygó. Galle és d’Arrest észlelései és pályaszámításai szerint pályája a Vestáéhoz hasonlít. A felfedező megkereste "az öreg Gausst, göttingeni tanárt, korunk legelső matematikusát" a névadásra, aki azt Hebe-nek keresztelte el. [(6) Hebe kisbolygó.] [KSZ.]

Mekkora a világ? = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. cc. 923-928. A csillagok számáról és távolságáról. A mi naprendszerünk egy csillagrendszerben van, amelyet tejútként látunk. A miénken kívül még más csillagrendszerek is láthatók nagy távcsövekkel. Ezek leghalványabbikán túl is, hihetően van folytatása a világnak. [KSZ.]

Légkő-hullás északi Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. c. 937. 1847. júl. 14-én reggel 4 órakor történt meteorithullásról Braunau környékén (königgratzi kerületben). Egyik darab házakra esve gerendákat tört össze, a másik (ettől félórányi járásra) a szabadban félölnyi mélységre fúrta magát. [KSZ.]

Rosse lord óriás távcsöve és az Orionbeli ködfolt. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. cc. 951-952. A Mechanics Magazine alapján: "Hónapokon és sok éjen át észlelték az óriástávcsővel az Orion-csillagzatbeli ismeretes ködfoltot, de nem tudták a ködöt alkotó csillagokat megpillantani: míg végtére egyik éjjeli tisztább légkörny megjutalmazá a vizsgálók vastürelmét." [ ! ] [KSZ.]

Neptunus körül gyűrű és hold. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. c. 952. Egy Lassel Vilmos nevű liverpooli csillagász húszlábnyi és 567-szor nagyító távcsővel egy holdat talált a Neptunusz mellett 1846. október 10-én. A gyűrűt [ ! ] mások is látni vélték. [KSZ.]

G.: Megint egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. szept. 9. 63. sz. c. 1022. 1847. aug. 13-án Hind angol csillagász Londonban egy kisbolygót fedezett fel. A felfedező John Herschelt kérte meg az új égtest elnevezésére, aki annak az Iris nevet adta. [(7) Iris kisbolygó.] [KSZ.]

Újabb adatok a braunaui meteorkőhullásról Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. okt. 14. 68. sz. cc. 1078-1079. Egy 30 font súlyú darab egy szegény téglavető-család házába, a gyerekek szobájába csapódott, de bennük kárt nem tett. Egy 42 fontos darab a várostól 1200 lépésre északkeletre fúródott be, és még 6 órával a hullás után is olyan forró volt, hogy kézzel nem lehetett megfogni. Mindkét darab termésvasból állt, és némi nikkelt is tartalmazott. [KSZ.]

Az october 9-kei napfogyatkozás Kolozsvártt. = Természetbarát 3. 1847. okt. 21. 69. sz. cc. 1097-1098. A 7 óra 55 perckor kezdődő és 10 óra 56 perckor végződő maximálisan 87 %-os részleges napfogyatkozáskor Kolozsvár felett: sötét komor fellegek borították az eget. A fogyatkozás tetőpontján a komor látkör még észrevehetőbb gyászmezet öltött. 10 óra után a vonuló felhőzet egy-egy másodpercre megpillanthatóvá tette a jelenség végét. [KSZ.]

A hold sugarainak mégis csak van egy kis melege. Tárcza. = Természetbarát 3. 1847. nov. 4. 71. sz. cc. 1127-1128. "Régebben a szegény holdról nemcsak hogy azt a kis melegét is elakarták vitatni, a mi van; hanem még - kivált a kertészek - aval is vádolták, hogy őszszel és tavaszszal a forrázó dérben őkelmének nem kis része van. Most azonban Melloni nagyhírű természettudós 3 talpnyi átmérőjű gyújtólencséje segedelmével s az ilyszerü kényes kísérletekre szükséges elövigyázatok mellett kézzelfoghatólag bébizonyitotta, hogy a holdsugarak nem hogy hütnének, de sőt éppen valami keveset melegitnek. - Az ártatlanság elöbb hátrább napfényre jön!" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Új üstökös-csillag. = Természetbarát 3. 1847. nov. 4. 71. sz. c. 1130. 1847. okt. 11-én este új üstököst fedezett fel a hamburgi hajóstanoda igazgatójának, Rümkernek a neje, azaz egy hölgy. Utóbbira 1794 (Carolina Herschel) óta nem volt példa. [KSZ.]

G.: Ismét új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1141. Hind angol csillagász Londonban 1847. okt. 18-án újabb kisbolygót talált [a (8) Flora kisbolygót]. [KSZ.]

Muzsikusból lett csillagász. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. cc. 1141-1142. W. Herschel életéről. [KSZ.]

Északi fény Moskwában. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1144. Kiterjedt sarki fény látszott 1847. szept. 24-én este. A telehold ellenére is erősen látszott, és a zeniten túl, a déli égre is átnyúlt. [KSZ.]

ROIDEL József: Egy napi nyereség vagy veszteség a föld körülhajózásánál. = Természetbarát 3. 1847. dec. 30. 79. sz. cc. 1241-1244. [KSZ.]

          1848.

  MÁRKOVICS Jakab: Mértani földrajz elemei. Iskolai használatul. Márkovics Jakab kir. tanító által. Marosvásárhely, 1848. nyomatott az ev. ref. főtanoda betűivel. 27 p. Tartalom: Bevezetés. Mértani földrajz (geographica mathematica). A földnek más világtestekhez viszonyai u. m. alakja, nagysága, mozgása. Gyakorlatok a műgolyón. [HAI.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló ifjak’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet’ és mértan’ ny. r. professora. Második darab. Öt idomtáblával. Kecskeméten, nyomatott Sziládi Károly betűivel. 1848. 283 p., 5 t. Csillagászat: pp. 180-274. Az égitestekről. Égtan, astronomia. A csillagászat részletesen: látszó égtan, való égtan, a fogyatkozásokról, az égi testekről különösen, a Napról, a Földről, a Holdról, a bolygókról, az álló csillagokról.; A változócsillagokról: p. 184.: "végre a csoda csillagok, mellyek nem mindig ugyanazon fénnyel világolnak, egyszer fénylenek, másszor eltűnnek, s némelyek örökre."; p. 269. A csillányokról (planetoid), csak annyit, hogy ezek közül 4-et 1801-től 1807-ig fedeztek fel. A legközelebbi két év alatt ezekhez még négyet fedeztek fel, u. m. Astraeát, Irist, Florrát és Hebét. [KSZ.]

A bujdosó csillagoknak egymás elleni állásaik (Constellatio). In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. p. 17. A belső bolygók alsó és felső együttállásai, valamint legnagyobb kitérései. A külső bolygók együttállása, szembenállása a Nappal.
A bolygók együttállása egymással. "A Saturnus gyűrűje elenyészik 1848. ápr. 22-én 9 óra 44 perckor. Ismét látható lesz május 5-én 3 óra 55 perckor. Ismét elenyészik szept. 13-án 1 óra 22 perckor." [KSZ.]

Nagyobb csillagoknak hold általi befödése. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. p. 17. A 13 legfényesebb csillagfedés az év során. Belépések és kilépések ideje percre megadva. [KSZ.]

Az Éjszakfény természete és talántáni okai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

A föld és a világ-űr melege. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

Mindenféle. A világűrnek bámulatos nagysága. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 82-83. "A világosság egy másodpercz alatt 40,000 mérföldnyi útat tesz; menjünk a világosság szárnyán oda, hová minket Herschelnek 40 láb hosszú távcsöve egy pillantással elvisz, tehát ahoz 611,692 évre lesz szükségünk." [KSZ.]

(Jacobs): A’ hold és az ember. = Religio és Nevelés Uj folyam’ V. éve 1848. Első félév mart. 5. 19. pp. 148-149. Elbeszélés. [SRG.]

Hirfüzér. = Religio és Nevelés Uj folyam’ VI. éve 1848. Második félév dec. 28. 77. p. 608. "A’ "Mercure de Liverpool" a’ hires jezsuita atya, Vico-ról következő tudósitást közöl: a’ hires csillagász Vico atya, bizonyos igen érdekes tudományos megbizás’ következtében Bostonba érkezett." [SRG.]

L.: (Északi fény). Debrecen. = Természetbarát 3. 1848. jan. 1. 1. sz. c. 16. A lap debreceni tudósítójának jelentése 1847. dec. 19-én: Tegnapelőtt, december 17-én esti 8-9 órakor a legpompásabb északi fény tűnt fel. Gyönyörű színeivel, az éjszaki láthatárt szintén a tetőzetig elárasztott piros mozgékony ködalakjával el és visszaelevenülő fényküllőivel. Egy óránál tovább tartott. A teléshez közelő hold fényénél is nagyobb volt. Némelyek szerint éjjel 1 órakor ismét megújult a látvány. [KSZ.]

SZÁSZ Károly, ifj.: Milyen nehéz a föld? = Természetbarát 3. 1848. jan. 27. 4. sz. cc. 56-62. [KSZ.]

ROIDEL József: Micsoda véletlen eset által támadott a földalakróli mai képzet. = Természetbarát 3. 1848. febr. 3. 5. sz. cc. 65-72. [KSZ.]

(Északi fény). = Természetbarát 3. 1848. febr. 3. 5. sz. cc. 78-79. Azon szép északi fényt, melyet mult év decemb. 17-kén esti 8-9 órakor Debrecenben észleltek - Középeurópa több táján is láttak. Jelesül Karlsruhéban, Botzenben. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. febr. 10. 6. sz. cc. 94-96. 1.) A legújabb bolygó nem Hora (mint nevét közöltük), hanem Flora.; 2.) Vico üstököse. Everett cambridgei elnök Északámerikában írja, hogy a Vico által 1847. okt. 3-án Romában felfedezett üstökös egy északámerikai nő, Mitchels Mari kisasszony által már okt. 1-én fölfedezve volt.; 3.) Második hold Neptunus körül, orioni ködfolt, új kettős csillag. Még egy holdat felfedeztek a Neptunus körül, Bond egy 15 hüvelyk nyílású óriás refraktorral 1847 okt. 25., 27., 28-án. Ugyanezzel felbontotta apró csillagokra az Orion-ködöt [ ! ]. Struve hatodik csillagát kettősnek találta. [KSZ.]

A plánéták uralkodása a kalendáriumokban. = Természetbarát 3. 1848. febr. 17. 7. sz. cc. 105-109. [KSZ.]

KORONKA József: Az isteni és emberi értelem terjedelme a világ és természet fölfogásában. = Természetbarát 3. 1848. márc. 9. 10. sz. cc. 145-151. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. márc. 9. 10. sz. cc. 156-158. 4.) A Mars és Jupiter közti nyolcz kis bolygó: Vesta, Flora, Iris, Hebe, Astraea, Ceres, Juno és Pallas.; 5.) Az 1264 és 1556-iki üstököscsillag ez évre várandó [ugyanis Alexandre Guy Pingré (1711-1796) francia csillagász szerint az 1264-es és az 1556-os üstökös egyazon égitest lehetett, s a keringési ideje 292 év. 1783-ban Pingré megjósolta, hogy a kométa 1848/1849 között fog visszatérni. Ez később tévesnek bizonyult, de Jókai Mór és Jules Verne is innen vehette a 300 évenként visszatérő üstökös motívumát. Lásd például Jókai Mór: Az üstökös útja (1848) című művét és Jules Verne: Hector Servadac (1877) című művét]. [KSZ.]

Minek tartják keleten a csillaghullást? = Természetbarát 3. 1848. márc. 16. 11. sz. c. 176. "A muhamedanok azt hiszik a csillaghullásról, vagy a futó csillagokról, hogy meganynyi tüzes üszkök, melyekkel a jó angyalok a pártosokat szétüzik, valahányszor ezek az empyreumhoz vagy a menyny határszélyéhez igen közel jönek." [HAI.]

Arago (Ferencz, Domokos). = Természetbarát 3. 1848. ápr. 6. 14. sz. cc. 211-213. "Arago a frankhoni köztársaságnak tengerészet ministere 1786-ban febr. 26-án Perpignan mellett Estagetben született. Gyermeksége sokkal igénytelenebb volt, hogysem abból a jeles férfiú egykori világhirüségét gyanítani lehetett volna; mert 14 éves korában még olvasni sem tanult s mind e mellett is már 20 éves korában kitűnő tudós volt. Ezen időben a spanyol tudósok felszólitván őt, hogy a bercellonai mértékes meridianus kidolgozását vállalná el, a franczia átnyomulás következtében elfogták s darab ideig fogságban maradt. [...] Arago tudományos munkálatai és felfödözései világhírűek. Jelenleg nem terjeszkedünk ki arra, hogy e pályán szerzett érdemeit elősoroljuk. A derék férfi mint politikai jellem sem kisebb és nem kevésbé nevezetes. ..." [KSZ.]

K. A.: A tenger. 2. = Természetbarát 3. 1848. ápr. 6. 14. sz. cc. 213-217. "A tengernek több szabályos és szabálytalan mozgásai vagynak; a szabályosok között legfontosabb a dagály és apály. A nap és hold vonzó ereje által - midőn ezen égi testek a déli vonalra (meridián) - mennek át, a tenger feldagad, és a vonzás megszűntével ismét viszszaesik, ebből természetesen két napontai dagály és apály származik, - ezen kivül még egy havi is származik a hold negyedei szerint, és egy évi a napnak az éjnap egyenlítők közti állásából. - A nap és hold kétszer haladnak át naponta a meridiánon, t. i. alól és feljül; természetes hát, hogy apálynak és dagálynak kétszer kell lennie. [...] A dagályról és apályról keletkezett sokféle theoriák, s a jelenet végetlen változásai és módosulásainak eléadása e lapok körét meghaladja. Ki erről bővebben kíván értesülni, folyamodjon Laplace "Mecanique céléste" czimü munkájához. ..." A cikk első része (13. sz. cc. 193-198.) nem tartalmaz csillagászati vonatkozásokat. [HAI.]

Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. ápr. 27. 17. sz. cc. 267-269. 6.) Herschel Károlina és Dr. Nürnberger József emléke. Carolina Herschel január 9-én hunyt el 97 3/4 évében. Nagyhírű unokaöccse Herschel János báró most 58 éves.; Nürnberger József 1779-ben született Magdeburgban. 50 évesen a porosz király főpostaigazgatónak nevezte ki. Sok csillagászat könyvet írt és fordított. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. jún. 1. 22. sz. cc. 349-350. 7.) Új bolygó. Április 25-kén Graham angol csillagász a Markree csillagdájában egy kis bolygót födözött fel. Hind is észlelte 30-án. A bolygó kilencz-tizedik nagyságú csillagnak látszik s most a mérleg csillagzatban vándorol. Az asteroidák közt a kilenczedik. [(9) Metis kisbolygó.] [KSZ.]

          1849.

Millyen nagy a világ? In: Magyar házi-barát. Közhasznu házi s gazdasági naptár 1849dik közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 17-24. [KSZ.]

          1850.

WARGA János: Természettan. Az alsó és fölső gymnasiumok s reál iskolák számára. Második, egészen újra dolgozott kiadás. Pesten, 1850. Eggenberger J. és fia, Magyar Académiai Könyvárusok tulajdona. 1 + 323 p. + VIII kihajtható tábla. A meglehetősen részletes fénytani részben (pp. 276-315.) külön paragrafusokban taglalja az árnyékjelenségeket, ezen belül a fogyatkozásokat (p. 279.), a távcsövek típusait "A fénytani eszközök közől a távcsövek" (pp. 303-304.), Fénylégtünetek: Nap- és holdudvarok; Mellék- vagy vaknapok és holdak (p. 313-314.), Tűzlégtünetek: Lidérczek vagy bolygótüzek; Tűzgömbök vagy repülő sárkányok, és légkövek; Futó csillagok (pp. 314-315.). A függelék a Föld mint bolygó alakjával és nagyságával foglalkozik (pp. 316-317.). [HOR.]

R. T.: Arago. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és politikai társas élet Encyclopaediája. Első kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten. pp. 168-170. [HAI.]

B.: Biot (Ker. János). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és politikai társas élet Encyclopaediája. Első kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten. pp. 572-573. [HAI.]

B.: Boguslawszki (Palm Henrik Lajos). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és politikai társas élet Encyclopaediája. Első kötet. Aargau - Borckhaus. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten. pp. 589-590. "csillagászat őre 's rendes tanár Boroszlóban, szül. Magdeburgban 1789-ben, [...] Az 1806-ban kiütött háború őt is fegyverre hivá, 's félbenszakasztá csendes tanulmányait. Szolgált a' sziléziai tüzérdandárban, 1811-ben hadnaggyá lett, 's engedelmet nyert a' berlini hadi főtanodába mehetni. Itt személyesen megismerkedett a' hires csillagász Bódéval, a' kivel már 1806. év óta levelezett, 's az 1811-diki üstököscsillagot vele együtt vizsgálta. Bessellel is levelezésbe lépett. [...]
1831-ben pedig conservator lett a' boroszlói csillagban, miáltal gyermekkora óta ápolt kedves vágya teljesedett. 1832-től fogva a' sziléziai népnaptár csillagászati részét dolgozá. Bár milyig tökéletlenek valának is itt távcsővi készületei , mégis vizsgálat alá véve Saturnus hatodik holdjának fogyatkozását, a' Biela és Enke-féle üstökösöket, 's 1835-ben első találá meg a' Halley üstököst 's még Lamontnál is tovább kiséré azt három nappal, miért is ez a' tudományok akadémiája Párisban a' Laland-féle pályadijjal, a' jénai egyetem tudori oklevéllel, 's a' dán király arany érdempénzzel ajándékozá meg. ..." [HAI.]

B.: Bolygócsillag-rendszer. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és politikai társas élet Encyclopaediája. Első kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten. pp. 592-594. [HAI.]

F. S.: Buczy Emil. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai 's társas élet Encyclopaediája. Második kötet. Brodzinszky - Ehrenfels. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 17. "a' Károlyfejérvári csillagászi torony őre, m. akad. ltag . szül. 1784 máj. 16. Kolosvárt. (l. Közh. Ism. T. II. k.) A' károlyfejérvári seminariumban 1821-ben vállalt pastor, theol. tanitó székét 1838-ig látta el, midőn Bécsbe menvén, ott a' csillagászatban, kedvencz tudományában, magának gyakorlati jártasságot szerzett, 's viszszatérte után a' károlyfejérvári csillagásztorony őre, majd kanonok lett. Első fellépése az Erdélyi Museumban történt aesthetikai értekezések- és lyrai költeményekkel, utóbbi éveiben Plató magyarításával foglalkodott. A' m. akadémia 1832. mart. 9. ltagjává választván, ő annak régi magyar nyelvemlékek dolgában munkás tagja volt. Meghalt oct. 28. 1839-ben." [HAI.]

h.: Burckhardt (János Kár.). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai 's társas élet Encyclopaediája. Második kötet. Brodzinszky - Ehrenfels. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. pp. 267-269. "hires astronóm, szül. 1773. Lipcsében, de 1797. óta Párisban élt, hol Lalandeal szoros viszonyban volt, kinek Mécanique celestejét németre fordította. Vizsgálatai által olyly hirt szerzett magának, hogy már 1799-ben fr. polgári jogot nyert, és segéd lett a' "bureau des longitudes"nál. Az 1770-ki üstökösről irt értekezése 1800-ban akadémiai díjt nyert, 1806-ban pedig az Institut tagjává választatott. 1812-ben holdtáblákat adott ki, melylyek legjobbaknak tartatnak, 1814-16-ban pedig segédtáblákat astronomiai számításokhoz. Meghalt 1825-ben. - Testvérének fia Eduárd, a' ki szül. 1800-ban szinte Lipcsében, történeti 's egyéb publicistái munkáiról ismeretes, ..." [HAI.]

Vegyes hirek. = Debreczen-N.Váradi Értesítő 8. 1850. 2-ik félév szept. 1. 35. p. [4.] "Pest aug. 22-én, esti 9 és 10 óra közt sokan látták, hogy egy futócsillag forma tünemény mutatkozott az égen. Azonban jóval nagyobb vólt mint a’ futócsillag." [SRG.]

Magyar academia. Öszves kis gyülés, jun. 10. 1850. Titoknoki jelentés az Akademiának 1848 és 49-diki működéseiről. = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Első folyam Második kötet 1850. p. V. "A’ természettudományi osztályba ... Kiss Ferencz az általa 1832. nov. 13. Budán észlelt csillagfutásról közlötte észleletét." [SRG.]

          1851.

N-n.: Csillagászat haladásai. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Második kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. pp. 267-269. [HAI.]

N.: Dipleidoscop. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Második kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 390. "Dent londoni művész találmánya, három oldallapból álló, mintegy egy hüvelknyi hoszszu üvegprisma, melylynek tükör-, vagy sugárelvetési tulajdonsága a’ déli idő meghatározására alkalmaztatott..." [HAI.]

[REGULY Antal:] Reguly Antal lt. tudósítása Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részéről, melly a’ magyar-finn kérdést tárgyalja. = Magyar Akademiai Értesítő 11. 1851. 3. sz. pp. 151-156. Olvastatott az Akadémia történettudományi osztályának kis gyűlésén 1851 máj. 24-én. [HAI.]

[WENZEL Gusztáv:] Wenzel Gusztáv előadta következő tudósítását Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részeiről, melyek Anonymust ’s a’ régi magyar földiratot tárgyalják. = Magyar Akademiai Értesítő 11. 1851. 3. sz. pp. 161-170. Elhangzott az Akadémia történettudományi osztályának kis gyűlésén 1851 máj. 26-án. [HAI.]

NENDTVICH Károly: A föld jövője geologiai szempontból tekintve. = Új Magyar Muzeum Első folyam Első kötet 1851. júl. 1. 10. füz. pp. 525-544. A szerző csillagászati szempontokat is figyelembe vesz a jövőkép felvázolásakor pl.: "...mit mathematikusok és csillagászok mint elvitázhatlan bizonyosságot állítnak: t. i. hogy azon ellentállás következtében, melyet a véghetetlen mindenséget kitöltő aether a föld, valamint minden más égi test mozgásaira gyakorol, a föld, valamint a többi bujdosók közép távolságának a naptól mindinkább csökkennie, középmozgása sebességének pedig szaporodnia kell...;
Azon állítás, mely szerint a nap szünet nélkül annyi meleget teremt, mint a mennyit kisugárzás által veszt, helytelen, s nemcsak a theoriának meg nem felel, hanem a gyakorlatnak is ellenmond. A nap fehérizzó olvasztott gömb, milyenek a föld, a hold s a többi bujdosók valaha valának. Miriád évek alatt, melyekben szakadatlanul a nap körül forgának, azon fokig kihűltek, miként azokat jelenleg találjuk; s valószínű, miszerint még sok miriád év kívántatik még ahoz, míg a nap azon fokig kihűlt, mint a föld, vagy általában addig, hogy magán világító tehetségét elvesztette légyen..." [HAI.]

A juliusi teljes napfogyatkozás. = Új Magyar Muzeum Első folyam Első kötet 1851. júl. 1. 10. füz. pp. 586-588. "A julius 28-dikán leendő napfogyatkozás fél árnyéka 1 ór. 13. 3-kor [bécsi középidőt vévén fel] érinti először a földet a ferrói keleti hossz, 271° 17’g az éjszaki szélesség 33° 47’ alatt. A teljes árnyék középpontja 2. 24. 8-kor érinti a földet először a keleti hossz 240° 3’ s az éjsz. szélesség 33° 27’ alatt, s elhagyja azt 4. 59. 2-kor, a kel. h. 70° 22’ s az éjsz. szél. 38° 48’ alatt. A Sötétedés teljes vége akkor leszen, midőn a fél árnyék a földet elhagyja, a mi 5. 30. 7-kor leszen a kel. h. 43° 42’ s az éjsz. szélesség 20° 18’ alatt. A teljes árnyék tehát 2 óráig, 14 percig s 4 másodpercig múlat a földön, a fél árnyék pedig 4 ór., 37 első percig, 4 mp." [HAI.]

          1852.

SCHOEDLER, Friedrich: A természet könyve, magában foglaló: természettant, csillagászatot, vegy-, ásvány-, föld-, életmü-, növény és állattanokat. A természet-ismeret minden barátainak, különösen a gymnasiumok s feltanodák növendékeinek ajánlva. Ford.: Jánosi Ferenc, Mentovich Ferenc és ifj. Szász Károly. 1. és 2. köt. Pest, 1852. Geibel Ármin nyomda. 714 p. Csillagászat: 1. köt. pp. 149-241. [KSZ.]

a.: Herschel (sir John Frédéric William). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Negyedik kötet. Pesten, 1852. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. pp. 278-279. "...csillagász és természettudós, egyetlen fia a’ nagyhírű angol csillagásznak H. Vilmosnak, ki 1822-ben halt meg 84 éves korában..." [HAI.]

a.: Herschel Lukretia Karolina. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Negyedik kötet. Pesten, 1852. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 279. "...a’ nagy csillagásznak, H. Vilmosnak nővére, nevezetes részt vett bátyja csillagászi munkálataiban, szül. 1750. Hanoverben..." [HAI.]

a.: Iteler (Keresztély Lajos). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai 's társas élet Encyclopaediája. Negyedik kötet. Girod de l'ain. - Kazan. Pesten, 1852. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 422. "sokérdemü német időtanász és történetiró, szül. 1766. Poroszországban. 1794-ben a' naptári számításokat kidolgozó csillagászszá neveztetett ki. 1816-22-ben Vilmos Fridrik és Károly kir. herczegek tanítója volt, 1821-ben egyetemi tanár lett, továbbá a' berlini tud. akadémia, a' párisi és londoni, ázsiai társaságoknak tagja; 1839-ben külföldi tagja a' franczia Institutnek, 1842-ben titk. kormánytanácsos 'stb. Meghalt 1846. - Korábbi munkáin kivül "Lehrbuch der Chronologien (2 köt. Berl. 1825-26.) czimű munkája volt az első kimerítő mű, melly a' régi 's újabb népek időszámításairól tiszta fogalmakat nyújtott. Legfontosb munkája : "Die Zeitrechnung der Chinesen" (Berl. 1839.) ..." [HAI.]

KOCZÁNYI Ferenc: Napéj-egyenlőség. (Párbeszéd az atya és a fia között.) = Családi Lapok 1. 1852. [1. félév.] pp. 274-277. Ifjusági olvasó-csarnok. [SRG.]

M. Gy.: A csillag. = Családi Lapok 1. 1852. [1. félév.] pp. 277-279. Ifjusági olvasó-csarnok. [SRG.]

Fábián: A futócsillag. (Példázat.) = Családi Lapok 1. 1852. 2. félév. nov. 30. 10. sz. p. 498. [SRG.]

SZARKA József: Rövid értekezlet Jordán nyomán a’ föld jelen állapota -, leendő változása - ’s átalakulásáról. (Pesti Napló után.) = Debreczen-N.Váradi Értesítő 10. 1852. 2-ik félév aug. 28. 38. p. [4.] "A’ bolygók, melyek a’ hajnalcsillag forgásának törvényei szerint keringenek a’ nap körül, 1845 előtt ezek voltak: Mercurius, Venus, Föld, Mars, Jupiter, Saturnus, Uranus, Ceres, Pallas, Juno, Vesta; ..." [SRG.]

Magyar academia. Kis gyülés, máj. 24. 1851. (A’ történettudományi osztály’ részére). = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Második folyam Második kötet 1852. pp. 37-42. "Regulyi Antal lt. tudósitása Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részéről, melly a’ magyar-finn kérdést tárgyalja;..." [SRG.]

Magyar academia. Öszves kis gyülés, máj. 26. 1851. = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Második folyam Második kötet 1852. pp. 47-56. "Venczel Gusztáv lt. előadta következő tudósitását Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részeiről, mellyek Anonymust ’s a’ régi magyar földiratot tárgyalják." [SRG.]

          1853.

DESDOUITS, M.: Az ember és a’ teremtés, avagy a’ végokok’ elmélete a’ mindenségben. Irta M. Desdouits, a Szaniszlo-Collegiumban természettanár. Franczia eredetiből forditotta Gyurits Antal. Kiad. a’ jó és olcsó könyv-kiadó társulat. Pesten, 1853. Lukács L. nyomdájából. 331 p. Somogyi Károly 1853. jan. 12-én kelt előszavával. [KSZ.]

GUTHY Károly: Lég-Tünemények alsóbb tanulók számára röviden kivonta és vers alaku sorokban kiadta Guthy Károly ref. tanár Pesten. Második, megbővített kiadás. Pesten, 1853. Müller Emil könyvnyomdája, Servitatér 1. sz. 36 p. 36 lapos füzetecske, a címlap és hátlap beszámozva. Benne 29 különböző "levegői tünemény" nyer verses (rímes) magyarázatot. Leginkább csillagászatinak tekinthető témák: 16. Mi a’ Nap- és hold-udvara? 17. Mik a’ Vaknapok és a Vakholdak? 18. Mi a’ reggeli és estveli Hajnal? 20. Mik a’ Csillánylobogások? 25. Mi a’ Csillagszaladás? 27. Mik a’ Tüzes golyóbisak? 29. Mik az Éjszaki- vagy Gönczölfények? [HOR.]

LUTTER Ferdinánd: A természettan alaprajza. Az ifjúság használatára készítette Lutter Ferdinánd, kegyesrendi tag szép m. m. és bölcsészeti tudor. Második javított és bővített kiadás. Pesten, 1853. Hartleben K. A. tulajdona. VIII + 1 +196 + I p. + hét alaktábla. A szövegen belül egy kihajtható csillagászati táblázat a bolygókról. Önálló csillagászati fejezettel: pp. 117-138., a hagyományos csillagászati témák mellett röviden kitér a szerző a csillagászat történetére is. (Szinnyei József az 1-ső 1848-as (abban nincs csillagászat), a 2. jav. és bőv. kiad. 1853-as, a 3-dik 1862-es, a 4-dik 1866-os, [más az 5-dik 1868-as] és a 6-dik 1870-es kiadást említi) [HOR.]

THÜRINGER Ambró: Elméleti és tapasztalati természettan. mellyet felsőbb tanosztályok számára a magán használatra az új tanszervezet terve szerint készített Thüringer Ambró bölcsészeti tudor. Hatodik rész. Alkalmazott természettan. Pest, 1853. Heckenast Gusztáv sajátja, nyomatott Landerer és Heckenastnál. XVI + 644 p. Csillagászat: Ég, Világtájak, Körök, Némelly meghatározások, Látköz, Világrendszerek, Naprendszer, Nap, A nap tetsző mozgása, A bolygók általában, Merkur, Venus, Föld, Földünk kettős mozgása, Időszámolás, A föld lapultsága s nagysága, Hold, Nap- és holdfogyatkozás, Mars, A kis bolygók, Jupiter, Saturn, Urán, Neptun, Üstökösök, Futó csillagok, Tüzes golyók, Álló csillagok, Kettős csillagok, Tejút, Ködfoltok, Tejút, Egyetemes nehézkedés, Árapály. pp. 577-620.; Tünettan: Légkör, Légmozgás, Szivárvány, Az ég szine, Nap-és hold-udvarok, Melléknapok, mellékholdak, Sarki fény. pp. 621-628. [HOR.]

THÜRINGER Ambró: Természettani ismeretek al-gymnáziumok reál- s elemi iskolák számára és magánhasználatra az új tanszervezet terve szerint írta Thüringer Ambró, bölcsészeti tudor. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pest, 1853. Nyomatott Landerer és Heckenastnál. VIII + 242 + 1 p. A csillagászati rész: pp. 192-219. [HOR.]

Egy régi napóra fölirata. In: Magyarország és Erdély képekben. Kiadják és szerkesztik: Kubinyi Ferencz és Vahot Imre. Pest, 1853. Emich Gusztáv Könyvnyomdája. p. 127. Keletről: Fölkél meg leáldozik a nap, Ember, gondold meg ezt mindennap. Nyugatról: Ez árnyékóra is utat, A halandóságra mutat. Délről: Csak az erény ez az egy kincs, Melynek halandósága nincs. Éjszakról: E napomat elvesztettem, Mert senkivel jót nem tettem. Isten áldd meg a magyart, Míg óránk, míg napunk tart. [SRG.]

a.: Littrow (József János, Edler von). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai 's társas élet Encyclopaediája. Ötödik kötet. Kazinczy. - Pauperismus. Pesten, 1853. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 255. "korunk egyik jeles csillagásza, a' bécsi csillagvizsgáló igazgatója, 's az ottani egyetemben csillagászat tanára, szül. 1781. Csehországban. Miután a' prágai egyetemben elvégezte tanulmányait, a' mathematikát választá kedvencz tanulmányául. 1807. csillagászat tanára volt Krakóban 1809. az itteni egyetem feloszolván, a' kazani egyetembe nyert meghívást Oroszországba. Innen 1816. Budára a' sz. Gellért hegyi csillagdába jött, hol azonban nem lévén megelégedve, 3 év múlva örömmel vette a' bécsi egyetemhez meghivatását. [...] 1837. osztrák nemessé 's a' Ferdinand császári északi vasút igazgatójává neveztetett. Meghalt 1840. [...] - Legidősb fia Károly Lajos 1831 óta segéde volt 's halála után a' bécsi csillagda igazgatója lett." [HAI.]

a.: Mädler (János Henrik). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai 's társas élet Encyclopaediája. Ötödik kötet. Kazinczy. - Pauperismus. Pesten, 1853. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 282. "1840 óta a' dorpati csillagda igazgatója, szül. 1794. Berlinben. 1829 óta Beer Vilmossal együtt szorgalmasan búvárkodott a' csillagászat terén Berlinben. Nagyobb méltánylással fogadtatott az általa kiadott holdkép (Mappa selenographica, 4 sectio, Berlin 1834. - 36. 4 r.) 's az ahhoz szolgáló Allgemeine vergleichende Selenographie (Berl. 1837. 2 köt. 4.). 1836 óta az uj kir. csillagdában is alkalmaztatott Enke igazgatása alatt. 1837. a' holdnak egy általános térképe jelent meg tőle 12 hüvelynyi átmérővel. Azonkívül több kettőscsillag és Saturnus holdjai pályájának kiszámításával foglalkozott. Főbb iratai még: "Populäre Astronomie (Berl. 1841.); Leitfaden zur allg. phys. und mathem. Geographie (Stuttg. 1844.); Astronomische Briefe (Riga 1845)." [HAI.]

a.: Meteor-kövek, hulló-csillagok és tűzgolyók. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai 's társas élet Encyclopaediája. Ötödik kötet. Kazinczy. - Pauperismus. Pesten, 1853. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. pp. 366-368. "A 'föld több pontján nagy számmal tett észlelések csaknem teljesen bebizonyiták, hogy az u. n. hulló csillagok és tűzgolyók a' világűrből hozzánk érkező egynemű testek, mellyek csak nagyságra nézve különböznek. Vannak akkora tűzgolyók, mellyek a' hold látszólagos átmérőjét felülhaladják, 's olly parányi hullócsillagok, hogy nem egyenkint, hanem csak tömegekben, fénylő vonalok gyanánt lehet őket észrevenni. A' meteor-kövek a' hulló-csillagok és tűzgolyókból esnek alá. Úgy látszik, mintha ezek a' meteorok (légtünemények) magvát képeznék 's gyúlékony gőzök vagy gáznemek által volnának körítve. ..." [HAI.]

a.: Möbius (Aug. Ferd.). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai 's társas élet Encyclopaediája. Ötödik kötet. Kazinczy. - Pauperismus. Pesten, 1853. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 397. "czillagászat tanára a lipcsei egyetemnél, szület. 1709 Schulpfortéban. Tanári állomására 1816 választatott meg rendkívüli tanárul. Ugyanazon évben a' kormány költségén beutazta Németország legjelesb csillagdáit, 's itt szerzett tapasztalatai nyomán készité tervét a' lipcsei csillagda átalakítására. Terve 1818-21 létesült. 1844 lett a' csillagászat rendes tanára. ..." [HAI.]

Y.: Nagy Károly. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai 's társas élet Encyclopaediája. Ötödik kötet. Kazinczy. - Pauperismus. Pesten, 1853. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. pp. 452-453. "a' magyar academia 's az amerikai philosophiai társaság rend. tagja, született Rév-Komáromban a' múlt század végén, hol atyja gyógyszerárus lévén, a' gyermek korán kapott szenvedélyt természettudományi 's vegytani tanulmányokhoz. Bécsbe jutván, ott az európai fő nyelveket sajátjává tette, Littowval megismerkedett, a 'mathematikai tudományokban 's csillagászatban haladásokat tett, 's magát évek folytán általános műveltségű emberré, 's e' fölött a' mathematikai 's nemzetgazdasági tudományokban szaktudóssá képezte. [...] 1836-ban sept. 10-ikén választatott a' m. academia rendes tagjává. Több éven át irta a' m. acad. névkönyveit diszesitő Astronomiai Naplókat.
- Nagyobb mathematikai munkája: az Elemi Algebra (Bécs, 1837); kisebb, és népszerű e' nemű munkái: A' Kis számitó (Bécs, 1837) 's a' Kis geometra (Bécs, 1838). Kiadta továbbá Babbage Logarithmusait. Felügyelete alatt 's indítványára készült, gróf Batthyány Kázraér költségén a' legjobb kútfők után a' legelső magyar földteke, Bécsben 1840, metszve Biller által, mellynek átmérője 316,5 millimetre; ő adta ki továbbá az első magyar égtekét Párisban, mellyet Dien Károly készített, 's mellyen a' csillagok helyei 1840-ik évnek felelnek meg. [...] 1845 óta Bécsből Bicskére, Fehérmegyébe, tevén át lakását, tudományos kincsek gyűjtésében lelte kedvét, 's drága és díszes könyvtárán kivül, mellynek alig lesz mása a' birodalomban létező magánkönyvtárak közt, nagyszerű astronomiai gyűjteményt rendezett, egy regényes dombtetőn csillagvizsgáló tornyokat épített, 's könyvei és virágai közt egészen visszavonult életet élt. ..." [HAI.]

Kis Gyülés, Febr. 28. 1853. (A’ math. és természettud. osztályok’ részére. Mátray Gábor lt. "előadása a’ magyar naptárakról..." = Magyar Academiai Értesítő 13. 1853. Jan. Febr. Mart. 1. sz. pp. 26-37. XV. századtól a XVIII. sz-ig a naptárokról. [SRG.]

TOLDY Ferencz: [Hozzászólása, kiegészítése] Mátray Gábor előadásának. = Magyar Academiai Értesítő 13. 1853. Jan. Febr. Mart. 1. sz. pp. 37-40. [SRG.]

MÁTRAY Gábor: Mátray Gábor lt. előadása a’ magyar naptárakról a’ közelebb lefolyt négy század alatt, mellyet némely ritkább és nevezetesebb példányok’ előmutatásával kisért, ’s mellyet itt egész terjedelmében közlünk. = A’ Magyar Tudományos Intézetek’ Hivatalos Közlönye. Magyar Academia. [1853.] pp. 177-190. Kis gyűlés a nyelv-és széptudományi osztály részére 1853. márc. 7-én. Toldy Ferenc hozzászólásával. [KSZ.]

TOLDY Ferenc: Egri szűnnapok. = Új Magyar Muzeum Harmadik folyam Első kötet 1853. okt. 10. füz. pp. 515-534. "...a gróf Eszterházy Károly egri püspök által királyi fénynyel épített lyceumi palotában van felállítva, ... Magyarországnak ez idő szerint egyetlen csillagdája vannak elhelyezve. E csillagda,... 1786-ban szereltetett fel Hell Miksa intézkedései mellett." pp. 515-516. [SRG.]

Magyar academia. Kis gyülés, mart. 7. 1853. (A’ nyelv- és széptud. osztálya’ részére). = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Harmadik folyam Második kötet 1853. pp. 177-190. "Mátray Gábor lt. előadása a’ magyar naptárakról a’ közelebb lefolyt négy század alatt, mellyet némelly ritkább és nevezetesebb példányok’ előmutatásával kísért, ’s mellyet itt egész terjedelmében közlünk." Toldy Ferencz titoknok hozzászólásával. pp. 188-190. [SRG.]

Magyar academia. Kis gyülés, jun. 18. 1853. (A’ philosophiai és tarsodalmi tudd. osztályai’ részére). = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Harmadik folyam Második kötet 1853. pp. 322-353. "Befejezése Hetényi János rt. értekezésének "A’ magyar Parthenon’ előcsarnokai": második fő rész: az ész’ tiszteletének nagy eredményeiről. ... A’ világban létező sőt tündöklő harmonia elvitázhatatlan: létezik ez az égi seregekben, mellyek együl-egyig gömbalakúak, az egyetemes súlyerőnek alávetvék, és körforgásúak; minélfogva úgy tekinthetők, mint egy isteni művésznek egy perczet sem késő vagy siető óraművei." p. 327. [SRG.]

          1854.

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. Kiad. Hackenast Gusztáv. Nyomat. Pozsonyban, előbb Schmid-féle könyvnyomdában. [LVI.] 600 p. Csillagászat: pp. 255-333. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: Az 1854-ben látott üstökös csillagról. In: A magyar nép könyve. Szerk.: Csengery Antal, Kemény Zsigmond. Pest, 1854. pp. 21-39. [ZSE.]

NÉMETI Imre: Nap ünnepe az inkáknál. 1. = Családi Lapok 3. 1854. 1. félév. jún. 30. 12. sz. pp. 578-584. Elbeszélés. [SRG.]

Az égitestek keletkezése, s enyészése. = Családi Lapok 3. 1854. 2. félév. júl. 15. 1. sz. pp. 33-36. Schmitz J. W. Die Religion und die Naturforschung című munkájából. [SRG.]

Annyi uj csillagot födöznek korszakunkban föl,... = Hölgyfutár 5. 1854. I. félév. ápr. 12. 70. p. 288. "... a csillagtalálás csak olly esemény, mint mikor valaki egy tárcát lel; - most már - hogy e nemben is ujat adhassanak - egy másik holdat igyekeznek kisütni,még pedig nem a tudósok, hanem a közönséges mindennapi emberek. Többen ugyanis mult vasárnap a valóságos hold mellett egy árnyholdat láttak, mely egy óra hosszan tisztán kivehetőleg ragyogott." [SRG.]

  HEGEDŰS: A hulló csillagokról. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. máj. 28. 13. sz. pp. 102-103. Ismertetés a meteorokról és a meteorrajokról.; "A Vasárnapi Ujság, az 1854. márc. 5-én megindított képes hetilap több lapműfajt egyesített magában. Joggal nevezték enciklopédiai hetilapnak, ám az első magyar képes hírmagazin szerepét is betöltötte. Nagyszerű szerkesztői mellett főmunkatársa volt Jókai Mór, majd Mikszáth Kálmán, s főként a 19. század második felében szellemi és irodalmi életünk szinte összes jeles alakja megjelent lapjain. Gazdag képanyag ma is forrásértékű. 1921 karácsonyáig jelent meg." [KSZ.]

  MOLNÁR István: Közhasznú beszélgetések. 3. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. jul. 30. 22. sz. p. 186. Beszélgetés a csillagokról és a hullócsillagokról. [KSZ.]

  MOLNÁR István: Közhasznú beszélgetések. 4. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. aug. 27. 26. sz. p. 222. Beszélgetés a Föld méretéről, gömb alakjának bizonyítékairól. [KSZ.]

  BRASSAI [Sámuel]: Egy pár szó a naptárakról. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. dec. 3. 40. sz. pp. 356-357. [KSZ.]

          1855.

SCHABUS, Jacob: Könnyen érthető alapelemei a természettannak alsó real és gymnasiumi iskolák használatára Schabus Jakabtól. Németből forditá Hollósy Jusztinian, pannonhegyi Szent Bene rendü áldozópap, bölcseleti tudor s a soproni fő gymnasiumban természettani tanár. Szöveg közé iktatott 183 fametszettel. Sopron, 1855. Seyring & Hennicke tulajdona. Nyomatott Reichard Ádolfnál Sopronban. 202 p. A könyv nagyrészt a fizikát ismerteti, de benne sok kapcsolódása van a csillagászathoz. Két fejezete csillagászati: pp. 132-160.: VI. fejezet. A fényről. A fény terjedése, visszaverődése és göncölitése. A fény törése-, hajlása- és találkozlatáról. A lencsék- és a láttani műszerekről.; pp. 168-202. VIII. fejezet. A természet tüneményeiről nagyban. Csillagtan. Természettani földrajz. Légtünettan (Szent Illés tüze, éjszakfény, légtükrözés, az ég színe, szivárvány, udvarok és melléknapok). [KSZ.]

A csillagzat nagysága. In: A nagy világ képekben. Közhasznu házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára. Első folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. (200 képpel.) Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. cc. 37-39. "...De vessük pillanatunkat egy szűkebb térre, a tejútra, - melynek egy csillagüresebb helyén forog naprendszerünk; - annyi bizonyos, hogy a tejut millió napok több gyűrűiből áll, melyek közül két gyűrűt tisztán meg lehet különböztetni. E gyűrűk mintegy összeköttetési híddal, világosabb és homályosabb helyekkel birnak és 18 millió, a legjobb távcsövekkel látható (pusztaszemmel csak 5000-et láthatni) napot - melyeknek azonban bolygóit és üstököseit nem lehet kivenni - foglalnak magukban. Mivel még ezen kivül 2 millió elkülönítve álló naprendszer van, úgy az emberi műszerekkel megkülönböztethető napok száma 20 millióra megy.
Ha e tejutgyűrü átmérőjét számítjuk, úgy 8000 sugárév valószínű távolság tűnik ki. Azaz, mivel napunk a tejut középpontjához közel áll, úgy tejútrendszerünk messzebb napjai világosságának 4000 év kell, míg hozzánk ér, és azon csillag, melyből az kifoly, általunk látható lesz. De a tejút ismét csak egyike azon csillagszigeteknek, melyek a végtelenben keringenek. Idáig 4023 ily tejutat számlálunk, melyek némelyike sajátos alakkal bír. Éles távcsövekkel sikerüli némelyeknek egyes csillagait megkülönböztetni, mások ellenben csak halvány csillám-, úszó fényfoltként tűnnek szemünkbe, melyek tán több százezer milliónyi sugárév-távolban vannak tőlünk..." [HAI.]

J. F.: Az üstökösök. In: A nagy világ képekben. Közhasznu házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára. Első folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. (200 képpel.) Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. cc. 118-125. (4 ábrával). "Minden vizsgálható égitest közt az üstökös a legtitokteljesebb; pályájuk alakja, s formájuk legváltozatosabb. Először vizsgáljuk pályájukat és formájukat. Pályájuk, mint minden testé naprendszerünkben, kerekdék (ellipsis) egy góczban álló középponti test körül, de e pályának különbsége az egyes üstökösöknél rendkívül nagy..." [HAI.]

A csillagok ragyogása. (Cotta Bernh. után). In: A nagy világ képekben. Közhasznu házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára. Első folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. (200 képpel.) Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. cc. 193-195. "A csillagos égnek mindenik barátja bizonyosan vette már észre, hogy azoknak tekintete vagy látványa, nem csak a látható csillagok számára és azon magasságra nézve, melyben egyesek koronkint feltűnnek, hanem világításuk módja szerint is, igen egyenlőtlen. Néha úgy tűn fel nekünk mindenik csillag, mint csendesen világitó pont, máskor pedig mintha fénye erősen mozogna avagy változnék- Ez utóbbi állapotra nincs illőbb nevezet a csillagok ragyogása - vagy tündöklésénél, mi egyébiránt a bujdosókon sohasem mutatkozik oly erősen, mint az állócsillagokon..." [HAI.]

KÖRNYEI [János]: A föld, mint világtest. Környeitől. In: A nagy világ képekben. Közhasznu házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára. Első folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. (200 képpel.) Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. cc. 256-267. (11 ábrával). "Hogy a földet kellően ismerni tanuljuk, kétféle szempontból kell azt tekintenünk. Az egyik szempont az, melyben a földet, mint a nagy világegység tagját tekintjük; itt tehát először azon összefüggést kell figyelembe venni, melyben a föld az éggel, a nappal és a szomszéd csillagokkal létezik,..." [HAI.]

J. L.: A déli kereszt. Humboldt Sándor után J. L. In: A nagy világ képekben. Közhasznu házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára. Első folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. (200 képpel.) Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. cc. 267-268. "...Mivel mindkét nagy csillag, melyek a kereszt csúcsát és alsó végét jelölik, körülbelül ugyanazon egyenes emelkedéssel bírnak, úgy a keresztnek azon pillanatban, midőn a délvonalon keresztülmegy, csaknem függélyesen kell állnia. A körülményt ismerik mindazok, kik a térítőkön túl vagy a déli félgömbön laknak. Kipuhatolták, hogy a déli kereszt különböző évszakok éjeinek mely óráiban áll egyenesen vagy hajlottan..." [HAI.]

Legnagyobb csillagászati távcsövek. = Család könyve 1. 1855. p. 37. Lord Rosses, Herschel, a dorpati, South Jakab, a cincinati és cambridgei távcsövekről. Lord Rosses távcsöve 53 s 4/100 bécsi lábnyi, Herschel távcsöve 36 s 63/100 bécsi lábnyi. Egyveleg. [SRG.]

HUNFALY János: A melegnek eloszlása földünkön. = Család könyve 1. 1855. pp. 46-60. "A nap mindazon égi testekre, mellyek rendszeréhez tartoznak, fényt és meleget áraszt. De az égen a mi napunkhoz hasonló számtalan, úgynevezett állócsillagok fénylenek, s minthogy a fénynyel együtt meleg is jár, ezért következtethetjük, hogy azon állócsillagok is árasztanak meleget." [SRG.]

HUNFALY Pál: A finn lappföld és lakosai. = Család könyve 1. 1855. pp. 83-93. A nap és éjszak különböző hosszáról. pp. 83-84. [SRG.]

A világegyetem képzelt parányképben. = Család könyve 1. 1855. p. 109. "Egy külföldi tudós, hogy szembetünőbbé tegye a világ végtelenségét, némelly ismeretes égitestek nagyságát és távolságát parányi képben és mérvben állitotta egybe. Képzeljük magunknak, hogy egész földgömbünk egy szem lencse, mellynek átmérője 1 1/2 vonal." Egyveleg. [SRG.]

HUNFALY János: Földünk delejessége. = Család könyve 1. 1855. pp. 124-132. Az iránytűről. "Az iránytűt a sinaiak legalább 700 évvel elébb ismerték és használták mint az európaiak. Mindenki tudja, hogy azon tájt, hol az égi testek láthatárunkon megjelennek vagy fölkelnek, keletnek; azt pedig, hol eltűnnek vagy lenyugosznak, nyugatnak nevezzük." [SRG.]

GREGUSS Gyula: A szivárvány. = Család könyve 1. 1855. pp. 164-169. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

HUNFALY János: Földünk mozgása. = Család könyve 1. 1855. pp. 190-203. "Midőn földünk pályáját futja, a nap mindig azon jegybe látszik lépni, melly épen átellenben van azzal, mellybe a föld kerül." "Földünknek tehát (eltekintve többféle apróbb mozgásaitól, mellyeket háborgásoknak neveznek) háromféle fő mozgása van: saját maga körül forog, s nap körül kering, s a nappal együtt még ismeretlen távolságban levő más középpont körül is kering." [SRG.]

A bolygók száma. = Család könyve 1. 1855. p. 208. "A napunk rendszeréhez tartozó járócsillagok vagy bolygók összes száma most már 43-ra rúg." Egyveleg. [SRG.]

HUNFALY János: Arago Ferencz. = Család könyve 1. 1855. pp. 220-226. " Számos új felfedezésekkel gazdagította meg a csillagászatot, fénytant, a villanyról és delejességról szóló tant, a légkörny- és légtüneménytant, a természeti földrajzot stb." [SRG.]

HUNFALY János: Tájékozás földünkön. = Család könyve 1. 1855. pp. 262-270. "Hogy földünk kerekségén kellően tájékozhassunk, szokássá lett azt bizonyos mennyiségtani felosztásnak alávetni, melly felosztás több rendbeli körök, vonalak és pontoktól függ. Ugyane felosztást átviszik az éggömbre is. A körök, vonalak és pontok, mellyeket a föld és éggömbön egyaránt képzelnek, földünk forgásán és keringésén alapszanak, mellyet látszólag a csillagos ég végez a nyugvó föld körül. E körök vagy nagyok vagy kicsinyek." [SRG.]

BENEDEK József: Szél és vihar. = Család Könyve 1. 1855. pp. 315-333. [SRG.]

KÖRNYEI: Vázlatok nép- és természetismeretből. 2. Égalji különféleségek. Éjszak. Éjszaki utazások. = Családi Lapok 4. 1855. 1. félév. febr. 14. 3. sz. pp. 111-124. Sarkköri utazások. Parry 1819-ben tett utazása. "Sabine egy csillagdát is épített, honnan csillagászi eszközök segitségével, észleléseket tehettek. Illy intézkedések által az idő hamar eltelt." p. 124. [SRG.]

A viharokról. = Családi Lapok 4. 1855. 1. félév. ápr. 15. 7. sz. pp. 333-336. Meteorhullás Barbadoson 1831. aug. 11-én Reid ezredes észlelése. "Tüzes légkövek hullottak az égről, különösen feltünő volt egy golyó-alaku sötétveres s tetemes magasságból függőlegesen aláesett meteor..." p. 334. [SRG.]

Az ausztráliaiak természetnézletei. = Családi Lapok 4. 1855. 2. félév. szept. 30. 6. sz. pp. 277-278. "Gerstäker úr utazásának negyedik kötetében, egy Meier nevü német missionáriusnak Ausztráliában megjelent müve után, az ausztráliai természetnézletekről néhány érdekes adatot közöl... Mint hajdan ... élt görögök, úgy az ausztráliai fekete ember is a csiilagokat(!) emberiesitettekül tekinti..." [SRG.]

HUNFALVY Pál: A’ török, magyar és finn szók’ egybehasonlítása. Olvastatott az academiában december’ 11. 1854. II. fejezet. = Magyar Academiai Értesítő 15. 1855. 2. sz. p. 102. Hell Miksa és Sajnovics János Keresztély dán király meghívására "Wardoehusba" érkezett Vénusz átvonulás megfigyelésére. [SRG.]

PODHRADCZKY József: Mythusi hitágazat a’ világ’ alkotásáról. = Magyar Academiai Értesítő 15. 1855. 7. sz. pp. 437-449. A világ keletkezése az ősi pogány hit szerint. [SRG.]

Levelezések. Esztergom, nov. 19. = Pesti Napló 6. 1855. nov. 23. 129-1712. sz. p. [2.] Tűzgömb 1855. júliusában és "nov. 11-én 2-3 óra tájban hold nagyságú tűzgömb erős fényű Kövesd felé haladva irtózatos dörrenettel szerte pattant." [SRG.]

Vegyes hirek. = Politikai ujdonságok Első évi folyam 1855. dec. 5. 48. sz. p. 381. "Egy berlini csillagász nov. 14-kén reggeli 31/4 órakor egy új üstököst fedezett fel közel a regulus csillaghoz az oroszlán jegyben." [SRG.]

LUGOSSY József: Ösmagyar csillagismei közlemény. [1.] = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. jan. 1. füz. pp. 54-75. Tejkör, Hadakuta, Hiring, Phaethon, Eridanos, Sellő. "...a haza különböző vidékeiről hozzám intézett serkentő levelei, melyek egyhangulag hívnak fel, hitregészetünk körűli nyomozásim eredményének, különösen az ősmagyar csillagisme érdekes alkotmányának mielébbi közrebocsátására." [TZS.]

LUGOSSY József: Ösmagyar csillagismei közlemény. (Folytatás.) [2.] = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. febr. 2. füz. pp. 113-146. [TZS.]

LUGOSSY József: Ösmagyar csillagismei közlemény. (Folytatás.) [3.] = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. máj. 5. füz. pp. 250-260. [TZS.]

LUGOSSY József: Ősmagyar csillagismei közlemény. IV. = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. nov. 11. füz. pp. 549-564. [TZS.]

PODHRADCZKY József: Mythusi hitágazat a’ világ’ alkotásáról. = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Második kötet 1855. pp. 437-449. Olvastatott oct. 23. 1854. Magyar Academiai Értesítő 15. 1855. 7. sz. pp. 437-449. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: A nap keltéről és nyugtáról, naptári tekintetben. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. márc. 4. 9. sz. pp. 67-69. [KSZ.]

  EDVI ILLÉS Pál: Léghajózás lehet-e a csillagokig? = Vasárnapi Ujság 2. 1855. ápr. 8. 14. sz. pp. 110-111. A csillagászat hazai állapotáról (p. 110.): "De csillagászok igen igen kevesen vagyunk. Hazánkban is hivatalosan csak egy honfitársunk őrködik ily állomáson, az előtt a szent Gellért hegyen épült csillagász toronyban, s most annak elpusztulása után Egerben; e tudósunk neve Montedegói Albert Ferencz. ... Vannak helylyel-közzel dilettans csillagászok, azaz e tudományt kedves szenvedélyből gyakorló privát tudósok; millyenek p. Brassai Samu, Lugossy József, Wimmer Ágoston, a nemrég elhunyt soproni lelkész Gamauf, stb." [KSZ.]

  SZEBERÉNYI Lajos: A hold. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. jun. 3. 22. sz. pp. 170-172. Részletes csillagászati ismertetés a Holdról. [KSZ.]

  Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. szept. 9. 36. sz. p. 286. A Jupiter bolygó látható fényes csillagként naplemente után, sőt gyakran már akkor is látható midőn a Nap fenn van az égen.; Esztergomban az elmúlt hetekben egy rendkívüli szépségű futócsillag jelent meg az égen. [KSZ.]

          1856.

SCHABUS, Jacob: Könnyen érthető alapelemei a természettannak. Alsó reál és gymnasiumi iskolák használatára Schabus Jakabtól. Németből fordítá Hollósy Jusztinián Szent Benedek rendbeli áldozár, bölcsészeti tudor s a soproni fő-gymnasiumban természettani tanár. Második, javított kiadás. Sopron, 1856. Seyring & Hennicke tulajdona. IV + 203 p. Csillagászat: VIII. fejezet - Természettüneményekről nagyban. A: Csillagtan. pp. 168-183. [HOR.]

HUNFALY János: Humboldt Sándor. = Család könyve 2. 1856. pp. 1-12. Némi csillagászati vonatkozással. [SRG.]

GREGUSS Gyula: Az éjszaki fény. = Család könyve 2. 1856. pp. 39-42. "Az éjszaki fény feltüntét mocskos borulat hirdeti, melly este felé füstgomolyhoz hasonlóan vonja be az égboltozat alját az éjszaki láthatáron. A borulat nemsokára barna vagy violaszínt ölt, mindamellett olly átlátszó, hogy mögötte a csillagok kivehetők." "Herschel is, delejes viharnak keresztelte..." 1726. okt. 19. Egész Európában, 1769. jan. 5-én Pensylvániában, 1831. jan. 7-én Európában, 1848. nov. 17-én Pízában, 1851. szept. Pozsony környékén volt látható többek között éjszaki fény. Cook kapitány írt először a déli fényekről. [SRG.]

A legnevezetesebb találmányok évsora. = Család könyve 2. 1856. p. 64. Krisztus előtti találmányok felfedezesek: delejes tájékoztató Sinában 2600-ban, gnomont Sinában 1109-ben, napórát a milétoszi Anaximenesz 520-ban, az éjnapegyenlőségek előhaladását Hipparkhosz 142-ben. Ptoleméusz csillagászi rendszere 140, Kopernik csillagászati rendszere 1500, távcső 1609, A világrendszer igazi törvényei vagyis Kepler törvényei 1610, a két domborüvegű látcső 1611, az egyetemes nehézkedés törvényei (Newton) 1666. [SRG.]

BENEDEK József: Hulló csillagok. = Család könyve 2. 1856. pp. 115-120. "...nevezetes eseményt már több század óta tapasztalták. Igy a 901. év októberében Ibrahim ben Ahmed király halála éjén tüzesőhöz hasonló roppant csillaghullást láttak, miért is ez évet "csillagok évének" nevezék. 1202-diki okt. 19-én szintén egész éjjel annyi csillag hullott, hogy az arabok "sáska sereg"-hez hasonliták." [SRG.]

BENEDEK József: Tűzgolyók és légkövek. = Család könyve 2. 1856. pp. 211-221. "A tűzgolyó néha eleinte szintén ugy tünik föl, mint kis világló pont, vagy közönséges hulló csillag, melly a mint utjában földünkhöz közelebb jön, nagy és fényes tekeidomu testté gömbölyödik össze." [SRG.]

PÁUR Iván: [Tűzgolyók és légkövek]. = Család könyve 2. 1856. pp. 221-223. Meteorokról. Benedek József cikkének kiegészítése. A földünket megszálló ama jövevényeket, a légköveket, a vallás- és honvédelem is hatáskörébe húzta. [SRG.]

Az órák. = Család könyve 2. 1856. pp. 301-304. Óratörténet a napóráktól, csillagászati vonatkozásokkal. "Első időmérő s legrégibb óra az égboltozata volt, felkelő és leáldozó napjával és csillagainak ezereivel. ...Elsőben árnyék- vagy napórákat használtak, az időt a naptól megvilágitott test árnyékának változó hossza és rövidsége szerint mérték meg." [SRG.]

Mikép lehet a villám tartamát meghatározni. = Család könyve 2. 1856. pp. 306-309. Arago Ferenc nyomán. Meteorokról. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

"A f. évi január 7-iki nagyszerü légtünemény esti 5 óra tájban csillagformában volt legelőször látható..." = Családi Lapok 5. 1856. 1. félév. máj. 15. 10. sz. pp. 435-436. Angliában a tengerparton közel Franciaországhoz meteorhullás. [SRG.]

"Scott nevü hajókapitány, Wisconsin’ amerikai hajón Havreból New-Yorkba utazván, különös légtüneménynek volt tanuja,..." = Családi Lapok 5. 1856. 1. félév. jún. 5. 13. sz. p. 508. A sűrű esőben egy nagy tüzes gömb esett az árbócra majd a fedélzetre, 2 perc múlva újabb tüzes gömb esett a vízbe, ahol nagy robajjal pattant szét. [SRG.]

"A "Messager du Morbihan" october 12-éről igen érdekes égi tüneményről értesit, melly Vannes városában látható volt. Kedden este..." = Családi Lapok 5. 1856. 2. félév. nov. 27. 38. sz. pp. 1107-1108. Holdszivárvány. [SRG.]

"Tyrol. Az ottani lapok nem rég azon hirt hozták, hogy oct. 29. Mühlbach városában esti 7 órakor igen szép égi tünemény (meteor) vonta magára a közfigyelmet." = Családi Lapok 5. 1856. 2. félév. dec. 25. 42. sz. p. 1202. "Rodeneck fölött néhány perczig mozdulatlanul állva maradt, aztán mintegy négy ölnyi hosszu C alakban foszlott szét, melly aztán ködös derengéskép még sokáig volt látható. Az egész tünemény egy óranegyednél tartott tovább."[SRG.]

Külföldi tudnivalók. = Tanodai Lapok 1. 1856. jun. 11. 7. sz. p. 60. "- Binet, a franczia akadémia tagja, híres mennyiségtudós s csillagász május hónapban, Párisban meghalt." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

SCHIRKHUBER Móricz: Tudományosság s élethossz. [1.] = Tanodai Lapok 1. 1856. jul. 23. 13. sz. pp. 109-112. "...Csupán egy vezérelvet viszek az egészen keresztül, mely arról leend megismerhető, hogy a 60 évesektől mint legfiatalabbaktól kezdve fölfelé lépcsőnként az idősbeknél teendem udvarlásomat. Hatvan éves volt a sváb származású Kepler János, midőn Regensburgban, hová Rostockból a legkeserübb életszükségekkel küzdve lóháton utazott, hogy megtagadott díját mint egyetemi tanár szorgalmazza, nov. 15. 1631. meghalt. Előtte az égtant igen korlátolt szempontból fogták föl a tudósok, mely korlátoltságból teljesen maga a nagy Kopernik sem bontakozhatott ki. A csillagászok törekvése átalán véve csak oda volt irányozva, hogy a mozgással bíró égitesteknek helyét az állócsillagok közt a lehetőségig szabatosan meghatározzák, és e meghatározást előrei kiszámolás által a jövő időkre is kiterjesszék,
de hogy mozgásuk mily törvények alá vettetett, ezt vizsgálni vagy fölöslegesnek, vagy czélellenesnek tarták, annál kevésbbé jutott valakinek eszébe ama kérdés megoldásával foglalkozni: miért végzik mozgásaikat az égitestek épen így, és nem máskép. Kepler ily szerénység mellett meg nem nyughatott. Kora ifjúságától kezdve napjai bevégeztéig azon meggyőződést hordozó keblében, hogy a tünemények egyszerű szemlélésétől azok okaira kell áttérni, és hogy ezen okoknak föllelése nem eshetik túl az emberi ismerettehetség határain. A bolygók útjainak mértani idoma, és azon ok, mely e minőséget más kizártával előidézi; mért van csak hat bolygó? mért épen akkora nagyságuk, s naptóli távjaik? mért olyan keringési idejök? ezek, és hason kérdések megfejtése foglalkoztatást egész életében. ..." [HAI.]

SCHIRKHUBER Móricz: Tudományosság s élethossz. [2.] = Tanodai Lapok 1. 1856. okt. 15. 25. sz. pp. 217-220. "Hatvan éves korában vett búcsút ez élettől Frouguer Péter 1758-ban, mint a bordeauxi akadémia tagja, és a croisici tengerészeti tanintézetben a vízirat tanára. Ő, a beteges, volt azon választott férfiak egyike, kiket XV. Lajos franczia király uralkodása idejében a párisi akadémia kiszemelt arra, hogy Peruban, az egyenlítő közelében a déllő (Meridianus) fokának hosszát megmérjék, és e mérés pontossága esetében a tudós világot meggyőzzék arról, miszerint földünk nem tökélyes tőke, hanem az egyenlítőnél domború, sarkainál pedig horpadt alakú, vagy más szavakkal, hogy a déllek földünkön nem körök, hanem valódi igen csekély központküliségű kerülékek.
Az előtte merénylett fokmérési kísérletek kellő szabatosság hiánya miatt tökéletlenül ütvén ki, megcáfolni látszottak azon igazságot, melyet Richer a különböző ingahosszból gyakorlati, Newton a központfutó erőből elméleti úton vitatott. ..." [HAI.]

SCHIRKHUBER Móricz: Tudományosság s élethossz. 3. = Tanodai Lapok 1. 1856. dec. 24. 35. sz. pp. 309-310. "Az ujabbkori franczia csillagászok egyik kitűnőbb tagja Mechain Péter Endre 60 éves korában jutott a halandók közsorsára 1804-ben, Valenciában Spanyolországban, hol kormányilag megbízva a természetes hosszmérték behozatalára szükséges fokméréssel foglalkozott. Születéshelye Laon, kiképeztetését nyerte Párisban a híres Lalande vezetése alatt. Fő működése, mint alább látandjuk, éltének utolsó évtizedére esik, midőn nemzete a mértékrendszerben is forradalmat idézvén elő, tevékenységét igénybe vette. ..." [HAI.]

Külföldi tudnivalók. = Tanodai Lapok 1. 1856. dec. 24. 35. sz. p. 3011. "* - Hansteen Kristóf krisztiániai tanár s Scandinavia leghirhedtebb mennyiségtudósa és csillagásza f. é. oct. 28-án ünnepli hivataloskodásának 50-ik évét. Ez ünnep emlékére az ottani egyetem emlékpénzt veretett, részesítendő benne minden tudományos társulatot, melynek az ünnepelt tanár tagjává választatott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

  HEGEDŰS: Nap- és holdfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. máj. 25. 21. sz. pp. 179-181. Schmetzer nyomán. [KSZ.]

  FALVAY István: Látható holdfogyatkozás october 13. és 14-ike közti éjjel 1856. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. okt. 12. 41. sz. pp. 362-363. [KSZ.]

  HEGEDŰS: Az 1556-ik évi üstökös csillag visszatérte. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. dec. 14. 50. sz. pp. 436-438. Jahn nyomán. [KSZ.]

          1857.

BULA Theophil: A természettan alapvonalai. A cs. k. iskolakönyvek kiadásában. 1. és 2. köt. Bécs, (1857.) Mechitharisták nyomda. 317 p. Csillagászat: pp. 125-131., 192-242., 276-280. [KSZ.*]

EMSMANN, Ágost Hugó: Hány hét a világ? vagy mily körülmények okozhatnák földünk végpusztulását? Toldalékul: Miképpen ütközhetik az üstökös össze földünkkel? Emsmann tanár értekezése és Mädler csillagásznak az üstökösrül szóló munkája után. Pest, 1857. Hackenast, Landerer nyomda. 31 p. [KSZ.*]

[GALLETTI, Johann Georg August]: Galletti J. G. A. egyetemi világrajza vagy földirati, államtani és történelmi ismerettár, minden ország földirati, államismei és történelmi rajzával, mellyben fekvése, nagysága, népessége, miveltség, legnevezetesebb városai, alkotmánya és nemzeti hatalma, továbbá régibb és újabb történelmének vázlata foglaltatik. Második, teljesen átdolgozott és tetemesen bővített kiadás. Tartalma I. Csillagászati földrajz vagy a föld mint égi test. II. Természeti földrajz vagy a föld mint természeti test. III. Politikai földrajz vagy a föld mint az ember lakhelye. Az első (dr. Vállas Antal tollából folyt) magyar kiadás felhasználása mellett, az utolsó (tizenegyedik) eredeti kiadás nyomán s a legujabb források szerint átdolgozta Dr. Falk Miksa. 40 fametszvénynyel és 21 színezett térképpel. Pesten, 1857. Hartleben Konrad Ádolf sajátja, Sommer Nyomda. 851 p.
Dr. Falk előszava 1857. jan. 31-én kelt. Csillagászat: pp. 2-30. (A föld mint égi test, vagy: csillagászati földrajz)> pp. 47-52. (Légtünemények: felhők, eső, hó, zivatar, melléknapok, északi fény, délibáb, szelek) [KSZ.]

HUMBOLDT, Alexander: Koszmosz. A világ egyetemes természeti leírása. Írta Humboldt Sándor, magyarul Miksits Imre. Első füzet. Pest, 1857. A fordító sajátja. Ráth Mór könyvárus bizománya. Emich Gusztáv könyvnyomdája. 64 p. A fordító Miksits Imre 1857. szept. 10-iki előszavával az első és a hátsó belső borítón. [KSZ.]

HUMBOLDT, Alexander: Koszmosz. A világ egyetemes természeti leírása. Írta Humboldt Sándor, magyarul Miksits Imre. Második füzet. Pest, 1857. A fordító sajátja. Ráth Mór könyvárus bizománya. Emich Gusztáv könyvnyomdája. pp. 65-128. Miksits Imre 1858. márciusi levelével az első és a hátsó belső borítón, melyet Hunfalvy János úrnak és társainak címzett. Az egész művet körülbelül 30 füzetben kívánta kiadni. Tervezett munkája csonka maradt: halála miatt csak ezen két füzet jelent meg. Ezek fejezetcímei: A világ egyetemes természeti tünemények terén tett észlelések részletes eredményei (pp. 3-39.).; A természettani világleírásnak csillagvilágtani részében tett észlelések eredményei (pp. 40-44.).; A világtér; és az afelőli észlelések, mi a világtért a csillagok közt kitölteni látszik (pp. 45-68.).; A természetes és a távcsöves látás. - A csillagok ragyogása. - A világosság gyorsasága. - Fénymérési eredmények. (pp. 69-128.). [KSZ.]

KÖRNYEI János: Mikor lesz vége a világnak? Népszerű előadása azon viszonyoknak, melyek között Földünk elenyészhetnék, vagy oly változást szenvedhetne, hogy rajta a mostani élő lények nem élhetnének. Pest, 1857. Vahot Imre kiadása, Wodianer nyomda. 39 p. Emsmann, Ágost Hugó: Hány hét a világ? című könyvének fordítása. [KSZ.]

NYULASSY Antal: Jelenből nézek... Vers. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jan. 8. 2. sz. p. 24. Newton, Herschel, csillagok említése a versben. [SRG.]

"Smyrnából irják november 17-kéről, hogy ott éjjeli 11 óra tájban nagyszerü légtünemény vala látható." = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jan. 8. 2. sz. p. 28. Tűzgolyó, ágyúlövéshez hasonló hanggal kísérve. [SRG.]

PÁJER Antal: Orgona virágok XV. Vers. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. ápr. 23. 17. sz. p. 230. Tejút, Fiastyúk, gönczöl szekere, csillagok. [SRG.]

"Simánd táján Arad mellett, f. h. 8-án igen nevezetes tünemény volt..." = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. ápr. 23. 17. sz. p. 240. Mintegy 35 percig reggel igen világos volt. Sokan azt mondták, hogy eze a júniusban bekövetkező világpusztulás előhírnöke. [SRG.]

ASCHNER Tivadar: Az üstökösökről. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jún. 18. 25. sz. pp. 341-343. [SRG.]

ASCHNER Tivadar: Az üstökösökről. (Vége.) = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jún. 25. 26. sz. pp. 353-355. [SRG.]

MORVA Miklós: Fővárosi séták. Pest, juniushóban. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jún. 25. 26. sz. pp. 360-362. "E hó fatalis tizenharmadik napján szerencsésen átestünk; a várt üstökös sokak vigasztalására elkésett, vagy eltéveszté utját, s közellétének jeleit még a rettegéssel fegyverzett szem sem láthatá..." Az üstökös és a társadalom. [SRG.]

"Drüsseldorf.(!) Azon bolygócsillagot, mellyet dr. Luther, a bilki (Düsseldorf mellett) csillagásztorony igazgatója e hó 19-én fölfedezett, a bécsi csillagászok is észrevették. Ezen égi test fölfedezése által a Mars és Jupiter közti csoportban ismeretes bolygók száma 50-re megy." = Családi Lapok 6. 1857. 2. félév. nov. 12. 20. sz. p. 267. (50) Virginia kisbolyó felfedezése. [SRG.]

Az 1857. évi üstökös. Tudományos és irodalmi közlemények. = Tanodai Lapok 2. 1857. ápr. 15. 1. félév. 15. sz. pp. 128-129. "Vannak emberek, kik foglalkozás hiányában csupán képzelőtehetségüket foglalkoztatva, rendesen agyrémekkel bíbelődnek. Sok ily ember részint tudatlanságból, részint részakarat- vagy zsákmányolási vágyból fölhasználja a nagy közönség könnyenhivőségét és mesél rémséges és irtózatos dolgokat a junius 13-án megjelenendő s a világrendszert a földgömb összerombolása által felbontó üstökösről. - Nem akarjuk hinni, hogy létezzék néptanító ki e balga fecsegéseknek nyomatékot tulajdonítva, szintén a világ végétől féljen; a néptanítónak ellenkezőleg, épen mivel néptanító, legszentebb feladata legyen az agyrémek szülte balvéleményt a nép lelkéből kiirtani, és hogy e teendőjében némileg segédkezet nyújtsunk neki, idézzük korunk legkitűnőbb csillagászainak az állítólag annyira veszélyes üstökösrőli véleményét. ..." [HAI.]

L.: - Uj üstökös. Újdonságok. = Tanodai Lapok 2. 1857. máj. 20. 1. félév. 20. sz. p. 175. "Berlinben Bruhns tr. f. é. márc. 18-án egy új üstököst fedezett föl. Még nem bizonyos, nem ugyanaz-e ez, melyet 1846-ban Brorsen fedezett föl." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

É.: Tanügyi s közművelődési krónika. = Tanodai Lapok 2. 1857. jul. 29. 2. félév. 5. sz. p. 39. "- Kepler János a nagy csillagásznak, az egyetemes újabb csillagászat atyjának, kinek híre neve csak a világgal fog elmúlni, összes munkái jelenleg gyűjtetnek össze és ki fognak Tübingenben adatni e cím alatt: "Joannis Kepleri astronomi opera omnia, edidit Chr. Frisch." nyolc nagy körülbelül 40 ives kötetben. A jegyzetek és fölvilágosítások valamint a bevezetés is diákul fognak adatni, mivel Kepler csaknem minden munkáját és leveleit e nyelven írta, és mivel a kiadó reménye, hogy e világirodalmi vállalat nemcsak Németországban, hanem az egész művelt világban is illő pártolásban részesülend.
Megjegyzendő, hogy Kepler szellemdús műveiben nemcsak a csillagász, hanem egyszersmint a bölcsész, történész nyelvész, valamint a művészet és irodalom barátja és a régi szokások és erkölcsök kedvelője is fog tanulságost és mulattatót találni. Hogy Kepler számos levelei, melyek nagyrészt most fognak először nyomtatásban közzététetni, sok tekintetben igen érdekesek és fontosak, említenünk sem kell. Európa első csillagászai ajánlják a munkát és az aláírók nevei ki fognak nyomatni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Sajnovics János két ismeretlen levele. = Új Magyar Muzeum Hetedik folyam Első kötet 1857. márc. 3. füz. pp. 136-146. Latin nyelvű. Vardoë, 6-ta Junii, 1769. Közli: Vass József. Hell és a csillagászat említése: pp. 136-137. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Az idő felosztásáról és az órák szabályozásáról. [1.] = Vasárnapi Ujság 4. 1857. jan. 4. 1. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

  BRASSAI [Sámuel]: Az idő felosztásáról és az órák szabályozásáról. [2.] = Vasárnapi Ujság 4. 1857. jan. 18. 3. sz. pp. 23-26. [KSZ.]

  Egyveleg. Az idei üstökös. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. ápr. 12. 15. sz. pp. 123-124. Június 13-ára várják. [KSZ.]

  BONYHAY József: Meteor-kő. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. máj. 3. 18. sz. p. 152. April 15-én naplemente tájban Kaba város határán (Biharmegyében) közel a városhoz, a mezőröl hazatérő több mezei munkás szemeláttára sajátszerű zúgó dörgés közt egy 6 fontos leb-kő (meteor) esett le, a szemtanúk állítása szerint égve a levegőből. A lakosok csak másnap reggel ásták ki a földből, mellybe fél lábnyira lenyomult. A helybeli elöljáróság a debreceni iskolai múzeum számára határozta elküldetni. [KSZ.]

  FÜZESI.: A légkövek- s tűzgömbökről. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. máj. 31. 22. sz. pp. 191-192. A meteorithullásokról. Rasch nyomán. [KSZ.]

          1858.

FÁY András: A Halmay család. Erkölcsi és tudományos olvasmány. Növendékek és nem növendékek számára. 2. köt. Pest, 1858. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 287 p. A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek a 23-27. terjedő "előadási szakaszok": Az ég. Égi testek (pp. 162-167.). A nap (pp. 167-173.).; A bolygók (pp. 173-181.).; A holdakról (pp. 182-187.).; Az üstökösök (pp. 187-193.).; Az állócsillagok (pp. 193-201.). [HAI.]

CSENGERI Antal: Képek az emberi mivelődés történetéből. 2. Egyiptom miveltsége. 2. Egyiptom vallása és tudománya. = Budapesti Szemle 4. köt. 1858. 12-13. füzet. pp. 242-286. Csillagászat: pp. 265-266., 271., 276-279. [HAI.]

SZONTAGH Dániel: Valjon mit jelent a most uralkodó Donati-üstökös? = Delejtű 1. 1858. nov. 2. 18. sz. pp. 141-142. [SRG.]

TÖRÖK József: Értesités a Kaba-debreceni lebkőről. Olvasta az akademiában junius 7. 1858. = Magyar Academiai Értesítő 18. 1858. 6. sz. pp. 313-318. Az 1857. ápr. 15-én a Debrecen közelében lévő Kaba község melletti meteorithullás látványa és ásványtani leírása. A képtáblán a meteorit rajza három nézetből. A kő vegyelemzését Dr. Nendtvich úr vállalta magára. [KSZ.]

1857. ápr. 15-én lebkő (meteorit). Debrecen vidékén Kaba helység mellett zuhant le. = Magyar Academiai Értesítő 18. 1858. 6. sz. p. 322. [SRG.]

TÖRÖK József: Adalék a kaba-debreczeni lebkőröli értesítéshez. = Magyar Academiai Értesítő 18. 1858. 10. sz. pp. 622-624. Szenet és szerves anyagot találtak a kabai meteoritban. [KSZ.]

SZÁSZ Károly: Egy pillantás a holdba. = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. febr. 14. 39-13. sz. pp. 917-920. A Szépirodalmi Közlöny első évfolyama a címlap tanúsága szerint 1857 okt. 1-től 1858 június végéig tartott. 1858 jan. 3-tól az egyes lapszámok kettős sorszámozásúak voltak (27-1. szám.). Mint hogy hetente két szám jelent meg, így az 1858. febr. 14-ei lapszám sorszáma már 39-13. sz. volt. Ez így ment egészen az 1858. június 27-ei utolsó számig (77-51. szám). [HAI.]

SZÁSZ Károly: Egy pillantás a holdba. (Vége). = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. febr. 18. 40-14. sz. pp. 941-945. [HAI.]

A természettan 1857-ben. = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. mart. 7. 45-19. sz. pp. 1078-1080. Babinet, [Jacques] francia fizikus, csillagász nyomán. "... az 1857-iki évben pedig mindössze csak két [nap]fogyatkozás volt, és nem vala holdfogyatkozás. ... 8 [kisbolygó] fedeztetett fel s így számuk az előbbiekkel 50-re megy fel. ... [1857] igen gazdag volt üstökös csillagokban; mert hat fedeztetett fel." [HAI.]

A természettan 1857-ben. (Vége). = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. mart. 7. 46-20. sz. pp. 1097-1100. Babinet, [Jacques] francia fizikus, csillagász nyomán. [HAI.]

KADLÓCZY János: A természettudományok 1857-ben. = Tanodai Lapok 3. 1858. ápr. 29. 1. félév. 18. sz. pp. 205-207. "A "Revue des deux mondes" januári első kötetében Babinet az Institut tagjától "Les adieux de 1857 a la science" cimü cikk találtatik. Ebben a múlt év tudományos vívmányairól van szó. [...] közöljük vázlatban. [...] Szabályszerűleg egy évben sincs 7-nél több nap- és holdfogyatkozás, sem kevesebb kettőnél - de ennyi mindenesetre; igy mivel 1857-ben 2 napfogyatkozás volt, holdbélit nem tapasztaltunk. E tekintetben tehát egy év sem volt szegényebb az 1857-nél. - Az 1858-ki napfogyatkozás, mely március 15-ére volt jelezve "Páris- de leginkább Angolhonban egyike volt e század legszebb napfogyatkozásainak. [...] 1857-ben Mars és Jupiter között - hol már Kepler egyet hiányozni mondott - több planéta födöztetett föl; 1856-ban öt, - 1857-ben nyolc ilyetén apró égitest vétetett észre, s igy az előbbiekkel számuk 50-re megy.
Pagson, Goldsmith, Luther, Ferguson osztoznak e dicsőségen, de nem egyenlően, mert Goldsmith 4-et talált fel, Ferguson Washingtonben kettőt. Mily messze vagyunk a régiók 7 planétájától, kik ezek közé még a napot és holdat is beszámíták. Üstökösökben is gazdag volt a múlt év, mert hatot találtak fel; az V. Károlyé hiányzik még, s megjelenését 1858-ra már legnagyobb valószínűséggel ígérik csillagászaink. Az 1857-ben megjelentek közöl csak Brorsen üstököse bír nevezetességgel, - mert bizonyos időközben ismét megjelent, így tehát öt üstökösünk van, melyeknek úthossza ismeretes; ilyenek Halley, Encke, Biela, Faye és Brorsen üstökösei. [...]
Warren de la Rueégi rajzairól nevezetessé vált csillagász, az égitestek rajzolására és megmérésére használni kezdé a fényképészetet. A hold, Jupiter s némely csillagokról pompás képeket birunk, Jupiteren meglátszanak a felhők is. Ezek tökélyesebbek a Chacornac által készítetteknél. Jeles gépezetei által sikerült neki a csillag képét egy percig állóvá tenni, s így levenni. Hasonlag Bordis a bostoni csillagász folytatja munkáit, melyeket 1852-ben a holdnak egy szép fényképével kezdett meg. Lassel elhagyta a ködös Angliát, s Máltára vitte óriási látcsövét, mely a Rosse-éval versenyezni fog. Négy angol láb annak átmérője. Ilyen volt Herschelé Sloughban. Foucault a régi vastag tükreket csekélységből állítá ki, melyek jobbak is, azalatt az angolok villanydelejes órát találtak fel, mely a csillagoknak a néző látterén való haladását jelezné. ..." [HAI.]

Tanügyi s közművelődési krónika. = Tanodai Lapok 3. 1858. máj. 27. 1. félév. 22. sz. p. 263. "- A tübingeni egyetem bölcsészeti kara Frisch, stuttgarti tanárt, Kepler műveinek összegyűjtése, magyarázata s kiadása körüli érdemeiért tiszteletbeli bölcsészettudorrá nevezte ki." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Egy főelemi tanítónak tanácskozmányi fölolvasványa. (Vége.). = Tanodai Lapok 3. 1858. jun. 03. 1. félév. 23. sz. pp. 271-273. "...Minden, a nagy űrben szabadon lebegő test égitestnek vagy csillagnak neveztetik. - Az égitestek vagy csillagok háromfélék, t. i. álló-, bolygó s üstököscsillagok. Az állócsillag oly égitest, mely mindig a maga helyén marad, csak maga körül forog és saját világossága vagyon. - A bolygó csillag oly égitest, mely szünetlenül bizonyos és meghatározott távolságban valamely állócsillag körül forog és melynek saját világossága nincsen, hanem világosságát azon állócsillagtól nyeri, melyhez tartozik... (A föld.) Van fő- s mellékbolygó, a föld fő- a hold mellékbolygó. - Az üstököscsillag oly égitest, mely nem körszerű, hanem tojásdad utat tesz és mely mindig valami világító seprűvel van ellátva, ha ez elül van "szakállcsillag"-nak, ha hátul, "farkcsillag"-nak neveztetik. - A föld alakja gömbölyű. Ezen állítást következő okokkal lehet támogatni. ..." [HAI.]

SZONDY Konrád: A melegnek eröművi egyenértéke, és ennek jelentősége a természettudományokban. (Vége.) = Tanodai Lapok 3. 1858. jul. 29. 2. félév. 31. sz. pp. 361-362. "...Míg valamely mozgás légüres térben történik, az erő a mozgásba hozott tömegben marad, ha pedig ellenálló közegbe lép, azonnal föltűnő munkaerő vesztesége látszik rajta, melynek megfelelő kárpótléka azonban a szabaddá lett melegben föllelhető. Igen erős ellenállás, minőt a nagyon gyors mozgás szokott előidézni, oly meleget teremthet elő, mely a mozgásba hozott tömeg megtüzesedését okozza. A légüres világtérből a föld légkörébe lépő tankőtömegek megtüzesedésének oka ebből eléggé világos. Számítás szerint 1000 láb gyorsaság már elég arra, hogy a haladó tömeg mértékét 1000 °C-ra emelje, tehát erős izzásba hozza. Oly tömegek pedig melyek, mint a hulló csillagok, 18-36,000 ölnyi gyorsasággal bírnak, egész az olvadásig melegülnek föl, és láthatlan részecskékre oszolván szét, nyom nélkül enyésznek el.
Innét eredhet azon tünemény, hogy némelykor a tünköveket száraz tünköpor vagy tüzes felhőhez hasonlító szétterjedt tűz jelenet kíséri. [...] Az igy nemzett meleg t. i. soha sem változik ismét teljesen munkaerőre által, mint azt már előbb megmutattuk. Ehhez járul még, hogy a vegyi erők azon mértékben, melyben vegyületet eszközlenek, a hő alakját veszik föl, melyet ismét csak részben lehet munkaerőre áttenni, és ezzel a munkaerő készletének mindig kevesbülnie kellene, ha másrészt segélyről nem lenne gondoskodva. Ezt a természet maga teszi. 1-ör a nap sugarai által, melyek a mozgató erőt és az élet föltéteit magukkal hozzák. 2-or azon mozgás által, mellyel a földi testek és bolygók már kezdettől fogva bírtak.
Pouillet 1838-ik évben Párisban tett kísérletei tanítják, miszerént, ha különben a nap hatását a föld felületére egyenlőnek tesszük föl, az egész földön 1 perc alatt 1 négyzet centiméternyi térre 0,4408 höegység ömlik, [...] Fog-e a nap mindig ugyanazon hatással működni, képes leend-e folyvást pótolni azt, mi a folytonos erőcsere által az életre nézve veszendőbe megy, vagy tán jótékony hatása által csak föltartóztatik azon időpont megjelenése, melyben majd a nagy óramű nyugvásra jut, minthogy a súly, mely által járásában föntartatik lefutott? Jelen belátásunk szerént ez utóbbi valószínűnek látszik, minthogy minden eszközt, mely által a nap vesztesége kárpótoltatik, mint szintén a kimerülés törvénye alatt létezőt képzelni kényteleníttetünk. ..." [HAI.]

TÖRÖK József: Értesítés a kaba-debreceni lebköről. = Új Magyar Muzeum Hetedik [Nyolczadik] folyam Második kötet 1858. pp. 313-318., 1 t. Magyar Academiai Értesítő 18. 1858. VI. sz. pp. 313-318., 1 t. Olvasta az akademiában junius 7. 1858."Köztudomásu dolog a hirlapi közlemények után, miként a mult évi april 15-kén Debrecen vidékén Kaba helység mellett egy lebkő (meteorit) esett le, melyet a debreceni főiskola iránt kegyelettel viseltető községi előljáróság a nevezett főiskola természetrajzi gyűjteményének ajándékozott, s mely ennélfogva véleményem szerint kaba-debreceni lebkőnek jogosan neveztetik." Vegytani elemzését Nendtvich Károly vállalta el. [SRG.]

TÖRÖK József: Adalék a kaba-debreceni lebkörőli értesítéshez. = Új Magyar Muzeum Hetedik [Nyolczadik] folyam Második kötet 1858. pp. 622-624. Magyar Akademiai Értesítő 18. 1858. 10. sz. pp. 622-624. A meteor elemzését Wöhler göttingai vegyész végezte el, Hörnes Mór a bécsi cs. kir. udvari ásványgyűjtemény igazgatója felkérésére. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó planéta és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 17. 3. sz. pp. 31-32. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó planéta és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. pp. 44-45. [SRG.]

  Meteorkő. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. 1857. okt. 11-én Erdélyben Veresegyházán 29 font súlyú meteorkő hullott. [SRG.]

  Napfogyatkozások. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. Egyike 1858. márc. 15-én lesz. [SRG.]

  Ismét üstökös. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. Babinet akadémikus szerint a nagy üstökös, amelyik V. Károly idején rémítgette a népet az idén újra visszatér. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó planéta és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 31. 5. sz. pp. 55-56. [SRG.]

  Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 21. 8. sz. p. 94. 1857-ben 7 üstököst fedeztek fel.; Napfogyatkozás előrejelzése 1858. márc. 15-ére. [SRG.]

  BRASSAI Sámuel: A márczius 15-i nagy napfogyatkozásról. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 28. 9. sz. pp. 102-104. [KSZ.]

  K.: Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 28. 9. sz. p. 105. Baros-Sebesen 1858. jan. 22-én két álnap volt. 1858. jan. 23-án, este 8 órakor egy fényes tűzgömb tűnt fel, mely végén 10-12 részre szökkent szét. A tüneményt Löfflere József erdőmester látta Boros-Sebes és Ó-Dézna között a radnai hegyek feletti égrészen. Rajzát közli a lap. [KSZ.]

  BRASSAI [Sámuel]: Pótlék-jegyzetek a mártius 15-diki napfogyatkozásról szóló cikkhez. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. márc. 7. 10. sz. p. 115. [KSZ.]

  Napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. márc. 21. 12. sz. p. 142. Napfogyatkozás 1858. márc. 15-én. [SRG.]

  A Donátiféle üstökös. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 3. 40. sz. pp. 474-475. Donati üstökös 1858. jún. 2-án. Rajzzal. Két hét óta puszta szemmel is látható egünkön. Legnagyobb fénye okt. 9-én lesz, üstöke is akkor nyeri el legnagyobb kifejlését és hosszát. [KSZ.]

  Az üstökösök. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 10. 41. sz. pp. 483-485. [SRG.]

  Uj vendég-e a Donáti-féle üstökös, vagy régi? = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 17. 42. sz. pp. 499-500. Kérdések Emődről Sz. J. ref. lelkésztől és Mezőtúrról Pinkoczy Lajos segédlelkésztől. [KSZ.]

  Br. [BRASSAI Sámuel]: Felelet a Vasárnapi Ujság 42. számabeli csillagászati kérdésre (Vajjon uj vendég-e a Donáti-üstökös?) = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 24. 43. sz. p. 511. [KSZ.]

  VASS József: Jegyzetek az üstökösök krónikájából. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. dec. 5. 49. sz. p. 583. 1530-ban nagy üstökös.; Két üstökös 1531-ben.; Egy nagy üstökös 1538-ban.; Homályos üstökös 1559-ben.; Új csillag 1572. szept. 28-tól.; Üstökös 1577-ben., Üstökös 1607. szept. 25. - okt. 20.; Üstökös 1618. nov. 30. - dec. elejéig. [SRG.]

          1859.

HUNFALVY János: Egy pillantás a külföld tudományos mozgalmaira a közelebbi években. = Budapesti Szemle 5. köt. 1859. 15. füz. pp. 66-89. Csillagászat: pp. 67-72. "A brit társulat 1857-ik évi gyűlésének elnöke, dr. Lloyd Humphrey, a csillagászaton kezdé jelentését. Századunk elején kezdődött az addig ismeretlen járócsillagok fölfedezése, 1845-ben újra föléledt s azóta folyvást tart; 1846 óta egy esztendő sem telt el, a nélkül, hogy az úgynevezett bolygókák (planetoidák) száma egygyel vagy többel ne növekedett volna; 1852-ben nyolcz, 1856-ban öt, végre 1857-ben három új bolygókát fedeztek föl... A földünk alakját s a tenger apályát és dagályát illető vizsgálatok szoros kapcsolatban vannak a csillagászattal... A dagály-apály tüneményével a földdelejesség tüneményei nem egy hasonlatosságot mutatnak..." [HAI.]

Ismerettár. Nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 1. kötet. A - Besztercebánya. Pest, 1859. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 992. c. Csillagászat:
Anaxagoras cc. 248-249.;
Anaximander c. 249.;
Anaximenes c. 249.;
Arago Domokos Ferenc cc. 377-379.;
Arany szám c. 399.;
Asteoridek c. 499.;
Atlas c. 513.;
Bernouilli 1.) Jakab, született 1654-ben, meghalt 1705-ben. [...] 2.) János, az előbbinek testvére, született 1667 julius 27-én [...] 7.) János e néven 3-ik, szül. 1744 november 4-én. [...] cc. 949-954.;
Bessel (Frigyes) cc. 977-978. [HAI.]

Ismerettár. Nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 2. kötet. Betábtázás - Choliambus. Pest, 1859. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 860. c. Csillagászat:
Biot (János) (cc. 64-65.).;
Bolygócsillag-rendzer (cc. 143-147.).;
Bootes (c. 205.).;
Borda (János) (c. 214.).;
Borelli (János Alfonsz) (cc. 217-218.).;
Boskovich (Roger József) (cc. 249-250.).;
Bouguer (olv. Bugé Péter) (c. 266.).;
Bököl (Skorpio). "A pankányok, vagyis a szárny- és csáp nélküli s fejérvérü izállatok osztályához tartozik, potroha gyűrűzött, csáp helyett a rákollóihoz hasonló faláma van; ízelt hosszas farkának végíze horgos, vagy bökös hegyü, melyből mérgét megbökött sebbe ereszti, [...] A naputnak vagy állatkörnek egyik jegyét is skorpiónak vagy most már bökölnek nevezzük, ebbe a nap october hóban lép, midőn földünk épen az ellenoldalon a bikajegyben van. (c. 289.).;
Bradley (olv. Bredli Jakab) (c. 310.).;
Brahe (Ticho de) (c. 312.).;
Bruno (Giordano) (cc. 403-404.).;
Buczy (Emil) "m. akad. lev. tag, a károlyfejérvári [! más néven Gyulafehérvár] csillagásztorony őre, született 1784. [! 1782] május 16. Kolosvártt, ..." (cc. 423-424.).;
Bugge (Tamás) (cc. 443-444.).;
Burckhardt (János Károly) "jeles csillagász született 1773-ben Lipcsében. 1799-ben franczia polgárrá, 1807-ben pedig a franczia katonaiskola csillagásza lett. ..." (c. 469.).;
Caillé (olv. Kaljé Lajos) "franczia csillagász a mult századból, ki a déli félgömbön 9800 ismeretlen csillagot ismertetett meg." (c. 543.).;
Calendae. "Az Ókori rómaiaknak nem levén irott naptáraik, a hónapok első napjai kikiáltattak, s ezeket népgyülésekkel, áldozatokkal és mulatságokkal szokták megünnepelni. ..." (c. 555.).;
Calendarium v. Kalendarium (cc. 555-556.).;
Calendariographia. "Naptárkészités tudománya." (c. 556.).;
Callisto. "Lycaon, arkadiai király leánya, kit, mivel Jupiter megszeretett, - a féltékeny Juno medvévé változtatott, s Jupiter a csillagzatok közé fölvitt." (c. 564.).;
Capella (Kecske). "Alhajot néven elsőnagyságu csillag az ugynevezett fuvaros csillagzatban." (c. 618.).;
Cassini. Nevezetes olasz család, melynek törzsatyja, ennek fia, unokája s másod unokája mind jeles természetbuvárok s a Párisi csillagásztorony igazgatói valónak; és pedig a) C. János Domonkos [...] b) Fia C. Jakab, [...] c) C. de Thury, Caesar Ferencz, fia az előbbinek. [...] d) C. János Domonkos gróf, [...] Ennek fia e) C. Sándor Henrik algróf, született 1781-ben; eleintén szintén csillagász volt, később azonban jogtudós lett, s mint pairkamrai tag halt meg 1832." (cc. 684-685.).;
Cassiope v. Cassiopéa, "Cepheus aethiopiai király neje, Andromeda anyja, ki miután Jupitertől Atymniust nemzette, a csillagok közé fölvétetett." (c. 686.).;
Castor és Pollux (cc. 692-693.).;
Celsius. Nagyhirü tudós család Svédországban. Több tagjai közt nevezetesbek C. Magnus (1621-1679) csillagász-tanár. [...] C. Anders (1701-1744) hires mennyiség- és csillagásztanár. Az upsalai csillagásztorony leginkább neki köszönheti alapitását. Nevéről hivják a 100 foku hévmérőt is. ..." (c. 723.).;
Ceres (cc. 734-735.).;
Chiron. A hitrege szerint a Centaurok egyike, Kronos és Philyra fia, Aeskulap, Achilles s több nevezetes férfiak tanitója. [...] A centauroknak Herculessel vívott csatájában ez által halálosan megsebesittetvén, holta után Jupiter által a csillagzatok közé vétetett föl. ..." (cc. 842-843.).;
Chladni (Ernő Flórián Frigyes). Német természetbuvár (1756-1827). Ő volt a hallástannak (Acustica) mint külön tudománynak alapitója. [...] nevezetes fölfedezéseket tett a légkövekre nézve is. ..." (c. 844.). [HAI.]

BRASSAI Sámuel: A természettan szelleme és iránya. = Budapesti Szemle 7. köt. 1859. 22-23. füzet. pp. 301-324. Csillagászat: pp. 311-317. [HAI.]

PODHRACZKY József: Pogány magyarok idővetéséről. [1.] = Delejtű 2. 1859. jan. 11. 2. sz. pp. 9-11. [SRG.]

PODHRACZKY József: Pogány magyarok idővetéséről. (Vége.) = Delejtű 2. 1859. jan. 18. 3. sz. p. 19. [SRG.]

TÖRÖK József: A kaba-debreceni lebkőben Wöhler Göttingai tanár által fölfedezett szerves anyagról. = Magyar Akademiai Értesítő Mathematikai és természettudományi Osztályok Közlönye [1. köt.] 1859. [1.] sz. pp. 71-78. Közlötte mart. 14. 1859-ben. [KSZ.]

TÖRÖK József: A kaba-debreczeni lebkőben Wöhler göttingai tanár által fölfedezett szerves anyagról. = Magyar Akademiai Értesítő Mathematikai és természettudományi Osztályok Közlönye 19. 1859. 2. sz. pp. 129-131. Közlötte 1859. márc. 14. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: Az árnyékóráról. = Magyar Akademiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 2. 19. 1859. 5. sz. pp. 447-471. Napórák szerkesztésének geometriai módszerei. Képletek és táblázatok fali napórák rajzolásához. Többféle földrajzi szélességre (45, 46, 47, 48 fokra), többféle szögelfordulású falakra (45, 40, 35, 30, 25, 20, 15, 10, 5, éppen délre néző), minden negyedórára adja az osztásokat. [KSZ.]

GYURITS Antal: A természettan köréből. A világosság és a nap. Felsőbb tancsarnok. = Tanodai Lapok 4. 1859. jun. 2. 1. félév. 22. sz. pp. 253-255. "Mindenelőtt egy tárgyat választok ki a természettan köréből, nem pusztán elmefuttatás végett, nem is azért, hogy pillanatnyi időtöltést szerezzek vele e lapok olvasóinak, hanem gyakorlati cél- és szempontból, amit majd csak a fölvett tárgynak kifejtése után szándékom nyilvánítani. Ott kezdem tehát jelenleg, hol Mózes kezdette, midőn azt mondá, miszerént a teremtés első napján hozta létre az Isten a világosságot; a napot, holdat és a csillagokat pedig csak a negyedik napon teremté. Mindenelőtt tehát azt szándékozom kifejteni, mennyiben igazolja a tudomány Mózesnek ezen állítását; azután pedig azt akarom bebizonyítani, hogy a teremtés könyvének eme bevezető szavai képezik a természettan tudományának legszilárdabb alapját. [...]
Huyghens ez elméletet sokkal nagyobb sikerrel formulázta. Szerinte a tért igen finom, láthatatlan, súlytalan, rendkívül ruganyos folyadék tölti be, mely behat a testekbe s az ezeknek parányrészei közti hézagokat foglalja el; e folyadék aethernek (magyarul egény-nek) neveztetik. A testek, melyeket világítóknak tartunk, olyanok, melyeknek parányrészei igen gyors rezgésbe hozatván, az aethert is mozgásba teszik, s abban hasonló hullámokat idéznek elő azokhoz, melyeket a hangzatos testek idéznek elő a légben, csupán azon különséggel, hogy a fényhullámoknak terjedése sokkal gyorsabb a közeg nagyobb ruganyossága következtében. A fényanyag hullámzásaiból ki lehet magyarázni a világosság átbocsátásának, a fény visszaverődésének és a sugártörésnek minden tüneményét. ..." [HAI.]

GYURITS Antal: A természettan köréből. A világosság és a nap. (Folytatás.) Felsőbb tancsarnok. = Tanodai Lapok 4. 1859. jun. 9. 1. félév. 23. sz. pp. 265-267. " Ekközben a tapasztalással párosult észlelés új tüneményeket mutatott föl, melyek a mértani vonalakban előállított világosság, a kiömlés rendszere által egyáltalában meg nem fejthetők, ellenben az egénynek fényhullámzása által teljes világosságba állíthatók. ..." [HAI.]

GYURITS Antal: A természettan köréből. A világosság és a nap. (Befejezés.) Felsőbb tancsarnok. = Tanodai Lapok 4. 1859. jun. 16. 1. félév. 24. sz. pp. 277-279. "Lássuk mindenelőtt a vonzerőhatás tüneményeit. Az eszme oly érzeményben, mint eddig vétetik, miként Newton is belátta, valóságos képtelenség. A világtestek közt legalább vonzerőhatás nem létezhetik. Hogyha a napnak roppant tömege mindent magához vonni törekednék, miképen lehetséges, hogy a hozzá legközelebb eső apró bolygókat nem tudja magához ragadni, holott a mindinkább növekedő távolban iszonyú tömegeket bír maga körül forgatni? miképen lehetséges az, hogy az igen apró asteroidák épen azon törvény szerént teszik meg körülte útjukat, s ezekre, valamint még parányibb meteorokra nem bír annyi befolyással a nap roppant tömegének vonzóereje, hogy azokat magához ragadhatná, és így 1 löhető (vis repulsiva) 10,000,000 vonzerőt paralyzálni képes lenne?
miképen lehetséges az, hogy az üstököst irtóztató távolból vonja magához a nap, s midőn alig van hozzá néhány millió mérföldre, akkor nem bírja magához bevonni, hanem ismét szabadon bocsátja hosszú útjára, mintha csak ő maga lökné el magától? [...] Jupiter holdja elsötétülésének és isméti megvilágításának észleletéből határozni meg a világosság gyorsaságát - nagyszerű csalódás, mely még eddig fogva tartja az elméket, minthogy a visszavert fénysugár haladása a négyzetszámok arányához képest csökkenő gyorsasággal történvén az ut hosszát a haladásra megkívánt időpercek közt egyenlően fölosztani nem lehet. Neptunt bizonyára nem azért nem látjuk szabad szemmel s még távcsövön is alig, mert nincs kellőleg megvilágítva, hanem azért, mert oly nagy távolból a visszaverődés már elvesztette minden erejét. A világosság gyorsaságának meghatározása tehát sem nem szükséges, sem nem lehetséges. ..." [HAI.]

(P. N.): Tanügyi s közművelődési krónika. = Tanodai Lapok 4. 1859. okt. 13. 2. félév. 41. sz. p. 443. "- Tr. Luther Bilkben f. é. szept. 22-én uj bolygót fedezett föl, mely világossága után a tizednagyságu csillagokhoz tartozik." Ez a hír teljes szövege az 57 Mnemosyne kisbolygó felfedezéséről.[HAI.]

HUNFALVY János: Strabón és Ptolemaiosz, Büsching és Ritter Károly nézeteik a földiratról, vagyis a földirat tárgya és feladata. = Új Magyar Muzeum Kilencedik folyam Második kötet 1859. pp. 812-836. Magyar Akademiai Értesítő 19. 1859. IX. sz. pp. 812-836. Székét foglalva olvasta az Akademiában junius 6. 1859. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  A nap és fénye. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 6. 6. sz. pp. 66-67. A napfoltokról, amelyet 1610-ben Fabricius János frisiai csillagász fedezett fel. [SRG.]

  A múlt évi időjárás. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 6. 6. sz. p. 70. Egy bécsi csillagász szerint 1858-ban csak kilencszer volt az ég teljesen derült. 305-ször borongó. [SRG.]

  (A műveletlen népeknek igen furcsa fogalmaik vannak) az égboltról, a csillagokról, természeti tüneményekről és a földről. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 13. 7. sz. p. 83. [SRG.]

  Az északifény. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. maj. 29. 22. sz. pp. 259-260. Kowalsky kazani orosz tanár adott eddig legkimerítőbb leírást a jelenségről. [SRG.]

  A csillagos ég. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. jun. 19. 25. sz. pp. 291-292. [SRG.]

          1860.

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 3. kötet. Cholula - Drezda. Pest, 1860. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 764 c. Csillagászat:
"Circe (gör. Kirke). Némelyek szerint a napnak s Perseisnek, mások szerint Hyperion- és Eropsnak, vagy Eetes- és Hecatenak leánya; ama bájló szép és hatalmas bűvésznő, ki Italiának nyugati részén az aeai szigeten, egy pompás palotában lakott, szövéssel foglalkozott s varázserővel birt. [...] Circének neveztetik azon kisebb bolygó (asteroid) is, melyet Chacornat párisi csillagász 1855. a szűzjegyben fedezett fel." (cc. 43-44.).;
Collectiv v. gyüjtőüveg. "A távcsővekhez használtatni szokott domboru lencseüveg, melynek czélja a láttér nagyitása." (c. 99.).;
Copernicus (Miklós). (cc. 156-157.).;
Csillagok. "Azon megszámlálhatlan égi testek, melyek a nap hanyatlásával, a nagy világtérben mint különféle fénnyel ragyogó pontok tünnek elő; s álló, bolygó és üstökös csillagokra osztatnak." (c. 275.).;
Csillagászat. A világtestek tüneményeivel s mozgásaival foglalkozván, igen természetesnek találhatjuk azon állitást, hogy az, egykoru az emberiséggel, mert a vadon fia is gondos figyelemmel kiséri a csillagokat, melyek neki óra, iránytű és naptár gyanánt szolgálnak. ..." (cc. 275-276.).;
"Csillag- v. égabrosznak neveztetnek azon térképek, melyeken az állócsillagok, nagyságuk megjelölésével vannak fölmutatva. Igen könyittetik ezek által az égi testek ismerete. Ezen térképek rendesen minden európai nyelven Uranometria néven ismertetnek." (c. 276.).;
Csillag- bálványozás és jóslás. (c. 277.).;
Csillaghullas (v. szaladás vagy tisztulás). A levegő magasb részeiben, derült éjjeleken gyakran látható tünemény. Mi legyen ennek valódi oka, a természetbuvárok mind ekkoráig meghatározni nem tudták. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyitjók, hogy a legnagyszerübb csillaghullások november 12-14-re, és aug. 9-14-re vagyis Sz. Lőrincz ünnepére esnék. ..." (cc. 277-278.).;
Csillagisme (Astrognosia). Igy hivják a csillagok hely- és névszerinti leirását, és az égen fölkeresés módját. Ennek megtanulására csaknéhány csillagot kell név szerint ismerni, és aztán egy jó égi teke segedelmével könnyen el lehet a többin igazodni." (c. 278.).;
Csillaglajstrom. Az állócsillagok neveit és helyeik följegyzését tartalmazza. Legrégibb a Kr. el. 150 évvel Hypparchus által készitett ily lajstrom, melyben még akkor csak 1026 álló csillag volt följegyezve. A Piazzi által 1814. készitett lajstromban már 7646-ra megy azok száma. Azóta még tökéletesb lajstromok készittettek." (c. 279.).;
Csillagnapnak neveztetik azon időköz, mely alatt az egész égboltozat mintegy magatengelye körül megfordulni látszatik, vagyis azon időköz, mely ugyanazon csillagnak a délvonal aló kétszeri jutása közt eltelik. Négy perczczel rövidebb mint a közönségesen 24 órára számitott napnap." (c. 279.).;
Cynosura. "A római hitrege szerint azon nympha, ki Jupitert az Ida hegyen fölnevelte, s utóbb a kis gönczöl csillagzatba fölvéttetett. Ezen csillagzat a foeniciaiak utmutatója tengeri utjaikban. Innen e szó ma is utmutatást jelent." (c. 279.).;
Dagály, apály. A tengerviznek azon változatos emelkedése és esése, mely minden 24 óra és 12 percz alatt kétszer ismétlődik, vagyis egyik 6 óra és 12 percz alatt folyvást apad, másik ugyanannyi idő alatt dagad a viz; a következő időközökben szintén ez történvén. De a földnek minden helyein egy ugyanazon időben történik ez. Egyébiránt nem csak a tengereken, hanem az azokban beömlő nagyobb folyamokon is, mint például a Temzén, Elbán stb. tapasztalható ezen tünemény, melynek okául a a nap és hold vonzó erejét állittották. ..." (cc. 379-381.).;
Daphne, Peneus (thessaliai folyamisten) és Gaea (föld ) leánya, [...] Daphne-nak nevezik az apróbb bolygócsillagok egyikét." (cc. 439-440.).;
Declinatio. "Nyelvtani értelme: ejtegetés (l. ezt). A csillagászatban elhajlás (lásd ezt). A természettanban a delejtü eltérése (l. ezt). A gyógytanban pedig igy neveztetik azon időköz, mely alatt a már előbb főfokát elért betegség alábbhágy."(c. 490.).;
Dee (olv. Dí János). "Angol csillagász ég jós. Tanitványa volt Erzsébet királynő is, kinek ünnepélyére az év legszerencsésb napját a csillagokból kellett megjósolnia. Meghalt 1607-ben." (c. 497.).;
Dél. "Azon időpont, midőn a nap legmagasb fokon van, igazi délnek neveztetik. Ettől megkülönböztetendő a közép dél, mely a csillagászok kiszámitásán alapszik. Ök ugyanis a napkörnek 360 fokát, egy valódi év 365 nap, 5 óra, 48 percz, 45 1/2 másodperczével felosztván, a kijött részt 59 perczet, 8 1/3 másodperczet veszik nap azon állandó sebességének, melylyel, az naponkint előbb megy. [...] Egyébiránt délnek neveztetik az északkal átellenben eső égtáj is, melyen a nap a láthatár felett legmagasabban áll." (cc. 510-511.).;
Delambre (olv. Delánbr János József). "Franczia csillagász (1749-1822). Ismertté tette nevét azon táblák által, melyekben a Nap, Uranus, Jupiter és Saturn pályát tünteti elő. Méchain mérnökkel együtt ő hajtott végre Dünkirchentől Barcelonáig egy földmérést, melyet egy ujabb mérrendszer alapjéul akart vétetni." (c. 522.).;
Delejessége a földnek (cc. 532-533.).;
Delejtű (cc. 533-535.).;
Delelés-nek nevezik a csillagászok valamely csillagnak azon legmagasabb állását, midőn az a nap délkörébe ér. Innen delelni, culminare, annyi mint tetőpontra érni." (c. 535.).;
Dél-fény v. Délszaki fény. "A föld tengelyének déli sarkánál az északi fényhez hasonlo légtünemény; csakhogy emennél sokkal gyöngébb, s az utazók tapasztalása szerint a nemleges villanyosság hatásához hasonló tüneményekkel jár. (L. Északi fény)." (c. 536.).;
Déli kereszt. "Az ég déli felén ragyogó csillagzat, mely csak a mult század vége felé iktattatott a csillaglajstomba." (c. 540.).;
Delisle vagy De l’Isle (olv. Delil Claudius). Fanczia történész és földiro (1644-1720). Főmunkái : "Atlas historique et geographique" (Páris 1718) és "Abrégé de l’histoire aniversele" (Páris 1781). Legidősb fia Vilmos, földirati ujabb rendszer alapitója (1675-1726). Kiadott 184 földképet melyeket csillagászati észlelések és utleirások után készített. - Másod fia D. Jószef Miklós, hires csillagász (1688-1768). Első Katalin czárné Oroszországba hivatván, ott egy csillagászati iskola alapításátt rendezte mely átala hiressé is vált, 1747-ben visszatérvén szülőföldére, Francziaországba, a király megvette a csillagászatra és földiratra tartozó gyűjteményét. Végre elfelejtetve s nagy szegénységben halt el. ..." (cc. 541-542.).;
Délkör (latin Meridianus). "Az égnek azon egyik képzelt köre, mely a látható éggömböt keleti és nyugatira osztja; mert a két sarkon és a tetö (Zenith) és a lábponton (Nadir) átvonul. ..." (c. 542.).;
Delphin. "Azokhoz, miket ez emlős állatról természetrajzi szempontból Cselle czikk alatt (l. ezt) elmondtunk; hozzá adandók azon hitregék, melyek a görög és római költők munkáiban Arion és Amphitrite felől olvashatók (l. ezeket). Igy neveztetik az ég északi felén egy csillagzat is; könnyen meg lehet ismerni 3-ik nagyságu négy csillagáról, melyek dőlt négyszöget képeznek." (c. 546.).;
Develey (olv. Devlé Izsák Manó Lajos). Korunk egyik legnevezetesb természettudósa. Szül. 1764. Schweitzben. Genf- és Párisban végzett tanulmányai után a lausannei egyetemnél csillagászat és mathesis tanára lett. ..." (c. 607.).;
Dipleidoscop. "Dent londoni művész által ujabb időkben kitalált, egy hüvelyknyi hosszu üveghasáb, mely a csillagászatban a déli idő meghatározására használtatik." (c. 661.).;
Dipsector. "Csillagászati műszer, melyet 1817-ben Wollaston a láthatár lenyomottságának mérésére talált fel." (cc. 664-665.).;
Dollond (olv. Dallönd János). "Kitünő angol látszerész Szül. 1706-ban. Nappal a szövöszéknél kereste élelmét, éjjeleit pedig láttani- és csillagászati buvárkodásokban töltötte. 1752-ben idősb fiával D. Péterrel társulva, egészen a távcsövek javitására adta magát; mig végre több domboru és homoru üvegek czélszerü összeköttetése által föltalálta a nevéről ismert achromat (vagy szintelen) távcsövet. Meghalt 1761." (c. 707.). [HAI.]

[RÓNAY Jáczint János:] A tűzimádó bölcs az ős-világok emlékeiről. Pest, 1860. Kilinán György egyetemi könyárus tulajdona. 180 p. + 14 t. Csillagászat: pp. 13-46. Mindenség (pp. 13-20., Elemezavar. pp. 15-20.); Naprendszer (pp. 21-31. Napunk világai. pp. 23-28., A bujdosó tűzimádók. pp. 28-31.); Földkeletkezés (pp. 32-46. Föld (Gőztenger. Kőtenger. Tűztenger). pp. 34-41., Álatakulási kőzetek. pp. 42. 46.); A további rész biológiai. [KSZ.]

SZABÓ József: Az új bujdosó a Nap és a Merkur között. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye (folytatása az eddigi évkönyveknek) I. köt. 1860. Szerk.: Szabó József. Pest, Trattner Károly ny. 1861. pp. 50-55. Már nevet is kapott: Vulkán. [PIR.]

SZABÓ József: Fölfedezések és találmányok. 2. Az új bujdosó a Nap és a Merkur közt. = Budapesti Szemle 8. köt. 1860. pp. 246-251. [HAI.]

ALMÁSI BALOGH Pál: Humboldt Sándor és művei. Első közlemény. = Budapesti Szemle 8. köt. 1860. 26-27. füzet. pp. 389-439. Csillagászat: pp. 411-413. "... (jun. 22 dikén 1799.), több mint 1800 ölnyi magasságon a tenger fölött. Keleten t. i. a látóhatár fölött álló csillagokat csudálatos ingó mozgásban látták lenni mind puszta szemmel mind távcsövön. ... 7-8 perczig tartott. Kérdi Humboldt, ha vajjon a csillagok ezen helyváltoztatása nem az oly sokat vitatott oldalvásti sugártörésnek (réfraction latérale) eredménye-e." Majd Humboldt 11000 lábnyi magasságról kiméri a napfelkeltét. [HAI.]

ALMÁSI BALOGH Pál: Humboldt Sándor és művei. Második közlemény. = Budapesti Szemle 9. köt. 1860. 28-29. füzet. pp. 155-180. Csillagászat: pp. 160-171. "Cumanában, ... [1799.] október 28-dikán a napfogyatkozást észlelték... Éjjeleinek egy részét a déli ég boltján ragyogó szép csillagok világerejének összehasonlítására használta fel Humboldt... November 11-éről 12-dikére... Reggel felé harmadfél órától kezdve a legrendkivülibb világló meteorok látszottak kelet felé." [a Leonidák meteorraj záporát látták] A szerző ismerteti ennek kapcsán a korabeli elméleteket a "futó csillagok, tűzgolyók és meteorkövek" rokonságáról, kozmikus eredetéről. [HAI.]

ALMÁSI BALOGH Pál: Humboldt Sándor és művei. Harmadik közlemény. = Budapesti Szemle 10. köt. 1860. 31-32. füzet. pp. 71-109. Csillagászat: pp. 93-99. "A Tuy és Aragua völgyekben, majd minden éjjel feltűnt Humboldt ott mulatása alatt az állatkörfény..." A szerző ismerteti ennek kapcsán a korabeli elméleteket az állatövi fény jelenségéről. [HAI.]

K. F.: Egy két szó a naptárok szerkesztése körűl. = Delejtű 3. 1860. ápr. 3. 14. sz. pp. 108-109. [SRG.]

SZABÓ József: Az új bujdosó a Nap és Merkur közt. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1860. (Folytatása az eddigi Évkönyveknek.) Első kötet. Szerk.: Szabó József. Pesten, 1861. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 50-55. " Azóta nevet is kapott ez új bujdosó, s az: Vulkán." [HAI.]

Tanügyi s közművelődési krónika. - Új bolygó. = Tanodai Lapok 5. 1860. jan. 19. 1. félév. 3. sz. p. 35. "A párizsi tudományos Akadémia f. hó 2-án tartott ülésében Leverrier úr fontos tudósítást közlött egy, a nap és Merkur közti bolygó fölfedezéséről, melynek létezését e néhány hó előtt számításainak alapján előre kijelenté. A fölfedezés márc. 29-én történt, azaz több hóval Leverrier dolgozatainak nyilvánítása előtt, miszerint a nap és Merkur közt valószinüleg egy bolygó, vagy bolygó-csoportozat létezik. A fölfedező l' Escarbeaut orvos ur a Cure- és Loire-kerületből. A márc. 29-i észlelés még tökéletlen arra, hogy a bolygó pályáját pontosan meghatározhatná. Annyit azonban mégis kiszámított, hogy körfutása 19 napot igényel, s hogy ez égitest 4 órakor vonul el a nap előtt. Tömege a Merkur tömegének mintegy negyedrészét teszi." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Tanügyi s közművelődési krónika. = Tanodai Lapok 5. 1860. jan. 19. 1. félév. 3. sz. p. 35. "- Bonne, jeles hollandi csillagász szerint az idén V. Károly üstököse ismét látható lesz; feltűnése napja még nincs meghatározva, de augusztusig be fog köszönteni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ASCHNER Tivadar: Az égtan hármas diadala. Felsőbb tancsarnok. = Tanodai Lapok 5. 1860. márc. 29. 1. félév. 13. sz. pp. 145-147. "Az égitestek számtalan seregéből a napon és holdon kivül, még más öten u. m. Mercurius, Venus, Mars, Jupiter és Saturnus már régen, és valószinüleg az égtan első elemismereteivel vonták magukra az emberi nem különös figyelmét, amin nincs okunk csodálkozni, tudván, hogy ezek amaz égitestek, melyek helyzetöket az égboltozaton szünet nélkül változtatják, és más álló csillagokhoz majd közelednek, majd pedig tőlök eltávoznak, és bizonyos sajátságos törvényeknél fogva nyugatról keletre mozognak. [...]
A Kepler harmadik törvénye szerint "a kerületidők négyzetei arányban állnak a távolságok köbjeivel", tehát ha valamely bolygó kerületidejét (azaz bizonyos ponttól vagy csillagtól kezdve, ugyanezen pont vagy csillaghoz való visszajövetéig) ismerjük, annak a naptól való középtávolságát arány által ki lehet számítani; és valóban az ismert bolygók távolságai ki is valónak számítva, úgy, hogy - kerek számban véve - Mercurius 8, Venus 14, földünk 20, Mars 31, Jupiter 107 és Saturnus 197 millió mérföldnyire van távol. [...] 0, 6, 12, 24, 48, 96, 192, mindegyikéhez még 8 adatik, tehát 0 + 8 = 8, 6 + 8 = 14 stb. ezen után a 8, 14, 20, 32, 56, 104, 200 számokkal a fen kitett távolsági kerekszámokat közelítőleg meg lehet találni, kivévén az itteni 56-ik számot, mely amott nem kerül elő. Az ezen számok közti viszonyt a csillagászok utóbb általánosan elfogadták, és "Bode törvényének" nevezvén azt, szabály érvényére emelték. [...]
- Évek folytak le, és az égtan új felfedezések következtében gyarapodott. Herschel föltalálta Uranust, melynek viszonyos távolsága megfelel szintén Bode törvényének t. i. = 4 + 64 x 3 = 196, mi által a csillagászok még inkább megerősödtek reményekben, csak hogy az ég sürü fátyolt vont leleplezhetlen rejtélye elé mindaddig, míg végre az 1801. újév estéjén Piazzi a palermói astronomus, egy az általa használt csillaglajstromban észrevett hiba következtében néhány apró csillagot a bikacsillagzatában pontosan meghatározandó, esetlegesen egy kis bolygóra akadt, mely, amint nemsokára kitetszett, ezen oly régóta kérdésben forgott távolságot foglalja el! [...]
Az 1846-ki szeptember 23-án ír Galle, a berlini astronomus levelet kapott Leverriertől, melyben munkájának eredményét tudatta vele, és a többi közt a keresett bolygó legvalószínűbb helyét az égen meghatározta; mire az még akkor nap estén megvizsgálván az ég ama táját, a kitűzött helyiségtől alig egy foknyi távolban talált egy 8-ad nagyságú csillagot, mely Bremiker csillagabroszán föl nem vala jegyezve; másnap pedig 24 óra alatt a többi álló csillag közt tett mozgásából bolygó természetét is fölismerte. Neve ezen új bolygónak "Neptunus", a naptól való közép távolsága kerek számban 620 millió mérföldnyi, pályáját a nap körül bejárja 60000 nap alatt, és egy holddal bir, így győzött az ember éles esze, következtetés utján emelkedvén a látott tüneményekből a láthatlanokra. ..." [HAI.]

Tanügyi s közművelődési krónika. - (Az idei napfogyatkozás.) = Tanodai Lapok 5. 1860. jul. 5. 2. félév. 27. sz. p. 324. "A francia Akadémia a f. évi jul. 12-én bekövetkezendő napfogyatkozásra nézve küldöttsége által arról értesíttetik, hogy e napfogyatkozás a legritkább csillagászati tüneménnyel lesz kapcsolatban. A sötétség beálltával ugyanis négy fő bolygó: Venus, Mercur, Jupiter és Saturnus az elsötétült nap tányérja közelében egy rézsútos négyszöget fognak képezni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

  FALVAY István: Látható holdsötétülés február 7-én 1860. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jan. 15. 3. sz. p. 31. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. febr. 19. 8. sz. pp. 89-90. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. febr. 26. 9. sz. pp. 99-100. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. márcz. 4. 10. sz. p. 115. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. márcz. 11. 11. sz. pp. 126-127. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  E hó 18-án beállandó nagy napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jul. 11. 29. sz. p. 353. Budapesten 3 óra 23 perczkor kezdődik és 5 óra 21 perczkor végződik. [KSZ.]

  Azon üstökösnek mely jelenleg az est első óráiban észak-nyugatra volt szemlélhető. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jul. 11. 29. sz. p. 353. A bécsi csillagda tudósítása szerint helye és mozgása sokban hasonlít az 1556-osra. [KSZ.]

  Új magyar lap Egerben. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. aug. 14. 34. sz. p. 411. Egernek is lesz saját magyar közlönye... Ezen új lap "Egri Értesítő" czím alatt sept. 1-től kezdve hetenkint kétszer fog megjelenni. Tulajdonos kiadója Zeisler Lajos, szerkesztője pedig az ismert tudós dr. Montedegoi Albert Ferencz, az érseki csillagda igazgatója s a lyceum könyvtárnoka és rendes tanára leend. [KSZ.]

  b. -: Pesten északi fény volt látható. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. aug. 14. 34. sz. p. 412. Aug. 9-én, este féltíz óra tájban azoknak, kik ekkor épen az utcán jártak. Mondják, hogy a láthatár széles íve sötét színben lángolt, amelynek alján tömör felhők sötétedtek, a felhők közől időről időre világos sugárcsomók löveltek elő. Háromnegyed tízre azonban már minden eltűnt, s az ég tiszta és csillagos volt. [KSZ.]

          1861.

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány rövid természetrajza, különös tekintettel a felsőbb polgári ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre (orvos dr. a debr. Coll. Prof.). III. javított kiadás. Debreczen, 1861. kiadja telegdi K. Lajos. VIII + 1 + 95 p. + 1 kihajtható tábla. A bevezetésben a szerző a Nappal foglalkozik részletesen (A Napról, mint önálló égitestről; ezen belül: Régiek véleménye a Napról, a Nap ismertetése.; A Napról mint középpontról mely körül más égitest forog; ezen belül: Nap és hajnalcsillag). pp. 1-6. Az első fejezet első szakasza "A’ földről, mint égi testről" (a Föld alakja, nagysága, mozgásai, környezte). pp. 7-16. [HOR.]

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 4. kötet. Drina - Feretrius. Pest, 1861. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 736 c. Csillagászat:
"Dapuis (Düpüi Károly Ferencz). Kitünő franczia tudós (1742-1809). Kezdetben szónoklattanár Párisban; azután a csillagászatot tanulmányozta, s azon gondolatra jött, hogy a régiek hitregéit a csillagászat által fejtegetné, miről "Memoire sur l’origine des constellations et sur l’explication de la fable par l’astronomie" (Páris 1781) czimü könyvében értekezik. ..." (cc. 55-56.).;
Ég, égboltozat, éggömb. "Természettanilag igy nevezzük ama kékboltozatot, mely félgömb alakjában terül el földünk fölött, s ugy látszik, mintha látkörünk határát képezné. Az ó korban szilárd boltozatnak tartották az eget, melyhez mintegy oda volnának tapadva a csillagok; holott az nem más, mint egy végtelen nagy ür, melyben a roppant égi testek mozognak. Ez ür is azonban szigoruabban vizsgálva, nem annyira félgömbnek, mint inkább egy óraüveghez hasonló emelkedésnek látszik. ..." (cc. 102-103.).;
"Égalj vagy éghajlat (Clima). "A régiek e nevezet alatt értették az egyenlitőtől párhuzamosan vontaknak képzelt körök közeit. Minthogy pedig az egyenlitő alatt a nappal legnagyobb hossza 12 órányi, ellenben a földsarkoknál 24 óráig is tart, igy e 12 órai különbséget 24 felé osztva, azt mondták, hogy a nappalhosszaságnak minden 1/2 órányi különbsége egy-egy külön égaljnak felel meg. ..." (cc. 103-104.).;
Egyenlitö (aequator). "Mind az ég- mind a földgolyón igy neveztetik azon képzeleti vonal, melyet kelet-nyugati irányban huzva lenni képzelünk. [...] Az égi egyenlitő az egyenközü körök közt azon legnagyobb körvonal, mely az éggolyót szintén két félre osztja. E vonalon évenkint kétszer (tavasz és ősz kezdetén) találkozik a nap, a midőn az egész földön egyenlő a nap és éj (mindenik 12 óráig tart), Az égi egyenlitő nagy fontossággal bir a csillagászatban, mert egyik módja ez, miként lehessen a csillagok helyét meghatározni; ..." (cc. 123-124.).;
Éj. "A csillagászok szerint azon időpont, midőn a nap a láthatár alatt van. egyenlitő alatt a nappal és éj folytonosan egyenlők; minél közelebb jő az ember a föld-sarkokhoz, annál szembetünőbb a nappal és éj hossza közti különbség. Legrövidebb nálunk az éj a nyári napfordulatkor (junius 21-én), leghosszabb a téli napfordulatkor. (december 21.) ..." (cc. 205-206.).;
Éjsarki csillag. "A kis gönczöl (vagy kis medve) csillagzathoz tartozó állócsillag, mely a nagy gönczöl két hátulsó csillagához egyenes irányban áll. Minthogy az északi ponthoz közel van, s a tengeri utasoknak irány v. vezető csillagul szolgál; északi csillagnak is neveztetik." (cc. 206-207.).;
Éjszaki fény (aurora borealis). "Azon hajnalfényü, szép légi tünemény, mely a földsarki tartományokban mindig, a délibb tartományokban pedig csak tisztább éjjeleken, s csak akkor látható, ha a tünemény jelentékenyebb kiterjedésü. ..." (cc. 208-209.).;
Elhajlás. "A csillagászatban valamely csillagnak az egyenlitőtől észak- v. délfelé való függőleges eltávozása; Delejtű elhajlása pedig a tű irányának a valódi észak iránytóli eltérése." (c. 229.).;
Encke (János Ferencz). "A berlini kir. csillagásztorony igazgatója. Született 1791-ben Hamburgban. Különösen az üstökösök pályáinak kiszámitása által tette magát hiressé. Egyike ezeknek, - mely körülbelül minden 3 évben végzi pályáját, de csak nagyitó üvegen látható - Encke üstökösének neveztetik." (c. 259.).;
Ephemer (egynapi). "Igy neveztetik átalában mind, mi igen rövidlétü. Különösen az irodalomban E. lapok a napi lapok, olykor a folyóiratok, és végre az időjárásróli közlemények. A csillagászatban Eph. táblák, melyeken a nap, hold és bujdosók naponkénti állásai vannak följegyezve. - Az állatok közt a kérész." (c. 299.).;
Év. "Közönségesen igy neveztetik azon időszak, mely alatt a föld elvégzi napkörüli utját. - Ez idő 365 napot, 5 órát, 48 perczet és 51 másodperczet tesz. Minthogy pedig közönséges évre csupán 365 napot számitanak; az igy évenkint maradó időfeleslegböl minden negyedik évre egy nap jut, melyet szökőnapnak szokás nevezni, (a magyar Mátyás ugrásának hivja ezt). Igy aztán az ilyen 366 napos év is szökő évnek mondatik. - Ezen forduló (tropicus) évtől megkülönböztetendő a csillagév (sideral). Ez alatt azon idő értetik, melyre a napnak szüksége van, hogy állócsillaghoz jusson, a honnan megindult; ezen év 20 perczczel ég 23 másodperczczel hosszabb a fordulóévnél. - A holdév azon időszak, mely alatt a hold 12-szer végzi négy negyedes fordulatait, és minthogy ez 354 nap, 8 óra, 48 perczet tesz, tehát a holdév majdnem 11 nappal rövidebb a napévnél. A nagy v. Platoni év 25900 évből áll, ezen évszak lefolyása utón a napéjegyeni pontok ismét ugyanazon pontjain esnek a naputnak. ..." (cc. 517-518.).;
Évkönyvek (Krónikák). "1) Oly történelmi munkák, melyekben néhány év nevezetesb eseményei korrendszeresen adatnak elő, a nélkül, hogy azok irója a történt események okainak és következményeinek vizsgálatába bocsátkoznék. [...] 2) A csillagászati évkönyvek arra valók, hogy azokban az égi testek helyei az év minden napjára,s azonfölül az évben előfordulandó nevezetesb égi tünemények előre kijelöltetnek. Az első ilynemü évkönyvet Democritus Parapegmata czim alatt irta. Legnagyobb figyelmet ébresztettek a 15-dik században Regiomontanus csillagászati évkönyvei." (cc. 522-523.).;
Évszakok. "Csillagászati értelemben az évnek azon négy része, melyek a napéjegyenek és napfordulatok köztelőjőnek, ugymint: tavasz, nyár, ősz és tél. Megkülönböztetendők ezektől az időjárati (meteorologiai) évszakok. Ezek alatt azon idő-járati változásokat értik, melyek a hely fekvésétől függenek." (c. 523.).;
Farkas (István). "Hires csillagász, s - az akkori idők szerint - csillagjós is egyszersmind Erdélyben a XVI. században. Az 1576-ban feltünt üstökös csillag üstöke, kelet és igy Erdély felé is irányulván, ebből ő a Báthori fejedelmi család végelpusztulását jóslotta." (c. 581.).;
Február. "Az év második hónapja. Nevét az alvilág istenének Plutonak - egyik melléknevétől (Februus) kapta, mert az ennek tiszteletére szánt engesztelő ünnepélyek Rómában e hó 18-28- áig tartattak. [...] Eleintén a rómaiaknál február hónak rendesen 29 napja volt, de Augustus uralkodása alatt innen egy nap elvétetvén, az, az akkor még csak 30 napból állt Augustus hónaphoz adatott azért, mert az udvari hizelgők összeegyezhetlennek tartották azt, hogy Julius Caesar emlékére nevezett hónap 31-, az élő császár nevét viselő hónap pedig csak 30 napból álljon. A magyar okleveleken Böjtelö havának, közéletben Tavaszutónak, a 12 égi jegy után pedig Halak havának nevezik." (cc. 608-609.).;
Fény v. világosság, v. világ. "Egyik oka annak, hogy a kültárgyak láthatók. Átalóban a fény jelenségeinek különféle okai v. forrásai vannak. Ezek közt első a nap és az álló csillagok, azután a meleg v. hő, a villanyosság, némely fénylő sajátsóggal biró állatok, s végre az állati és növényi részek rothadása és revesedése. A mely test maga képes fényt terjeszteni mint p. o. a nap, - önfényűnek v. fényesnek, - a mely pedig más világitó testtől kapja fényét, - mint péld. a hold - fénytelennek neveztetik. A fény csak sugarak által terjesztetik. A nap fénysugarai minden másodperczben 42000 földrajzi mérföldet haladván, 8 percz és 13 1/2 másodpercz alatt jutnak földünkhöz. ..." (cc. 679-681.).;
Fénytörtan.(Dioptrica vagy Anaclastica.) "Azon része a láttannak, mely a fénysugaraknak egyenes vonaltóli megtöréséről értekezik. [...] A fénytörés hatásának meghatározása fontos szerepet játszik a csillagászatban. Ide tartozik a domború lencsék v. gyújtó, és homorú lencsék v. szóró üvegek, szóval a táv- és nagyitó-üvegek elmélete." (cc. 689-690.). [HAI.]

  Magyar Tudom. Akademiai Almanach M.DCCCLXI-re [1861-re]. Az Akademia rendeletéből kiadta Toldy Ferenc titoknok. Pest, 1861. Emich Gusztáv Magyar Akademiai nyomdász. 222 p. Csillagászat: pp. [3-14.] Naptároldalak havonként (napok, névnapok, ünnepek, akademiai naptár). [KSZ.]

SZABÓ József: Nitrogen a lénártói meteorvasban. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1861. (Folytatása az eddigi Évkönyveknek.) Második kötet. 1. füzet. Szerk.: Szabó József. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 141-144. [HAI.]

(Sz): Tanügyi s közművelődési krónika. = Tanodai Lapok 6. 1861. márc. 14. 1. félév. 11. sz. p. 131. Az "Ausland" című tud. folyóirat e következő, a csillagászatra nézve igen érdekes hírt közli: Az utolsó teljes napfogyatkozás alkalmával - mint tudjuk a csillagászok részéről igen sok vizsgálódás történt. Többek közt figyelmüket különösen a naptányért fedő sötét hold szélén látható verhenyes világosság-emelkedésekre (protuberantia) irányzák, melyekről Prazmowskoi azt tartja, miszerint azok a nap körébe tartozó gőzök (felhők). Leverrier a nap fölött egy a hold szélétől elkülönzött rózsaszín felhőt vett észre, oly távolban a holdtól, mint maga a felhő szélessége vala.
Yoon, Villarceau és Chacornac urak pedig ama fontos körülményre jöttek, hogy egy piros "felhő" azalatt, míg a hold útját folytatá, helyét nem változtatta, így tehát e felhő sem a mi légkörünkhöz, sem a holdhoz, hanem, valamint az említett emelkedések, a naphoz tartozott. [...] Leverrier [...] A napfoltokat, miknek fénye különben 2000-szer hatalmasb a holdénál, a napfelhők bizonyos pontokban való összehalmozásából magyarázza, mi által a napvilág többé, kevesbbé visszatartóztatnék, s így homályos pontok keletkeznének. Leverrier elmélete eddig nagyobb figyelmet, mintsem tetszést ébresztett." [HAI.]

[WURDICS Ignác]: Gassendi és a csillagászat történelme. Felsőbb tancsarnok. = Tanodai Lapok 6. 1861. ápr. 18. 1. félév. 16. sz. pp. 181-182. "Meg vagyok győződve, hogy nem csak a természeti tudományok, hanem a remek irodalom baráti is szívesen veendik, ha Gassendi Péternek a csillagászat történelméről irt értekezését (Paefatio in vitam Tychonis) édes anyai nyelvünkön a T. Lapokban közzé teszem; ime itt áll igénytelen munkám, melyet midőn t. olvasóimnak figyelmébe ajánlani bátorkodom, őszintén kívánom, hogy ha nem is azon tanulságot, legalább azon élvezetet nyerjék általa, melyben magam annak kidolgozása alatt részesültem. Mielőtt azonban az értekezés szövegét nyújtanám, nem teszek talán helytelenül, ha előbb Gassendi életéről teszek egypár észrevételt. ..." [HAI.]

[WURDICS Ignác]: Gassendi és a csillagászat történelme. (Folytatás.) Felsőbb tancsarnok. = Tanodai Lapok 6. 1861. máj. 9. 1. félév. 19. sz. pp. 217-219. "Hogy tehát ismét a görögökre térjek, az ég vizsgálásának legrégibb nyomára rájok nézve Heziodnál (élt 900 és 800 közt Krisztus előtt) vélek akadhatni, ki az ö "opera et dies" cimü könyvében a földmiveseknek a vetési, aratási időt és másokat a plejadok, hiadák, az arktur, szirius és orion kelte s nyugta szerént tűzte ki. Arról azonban nem vagyok bizonyos, váljon ez-e, vagy pedig más azon könyv, melyet Plinius Heziodról szólván (l. 18. c. 2.) említ e szavakkal: Huius quoque nomine exstat astrologia. E helyen azonban kettőt kell felemlítenem. Először, hogy a görögök mindenekelőtt a csillagok keltére s nyugtára részént azért figyeltek, hogy az év különféle szakait megkülönböztethessék, részént hogy az esőket, szeleket és a jég más változásait, melyek őket követni szokták, előre megmondhassák. ..." [HAI.]

WURDICS Ignác: Gassendi és a csillagászat történelme. (Vége.) Felsőbb tancsarnok. = Tanodai Lapok 6. 1861. máj. 16. 1. félév. 20. sz. pp. 217-219. "De mondjunk már most különösen Hipparkusról valamit, ki Kr. e. 140 év körül virágzott. Őt illetőleg nem lehet egészen meghatározni, mennyit köszönhet neki a csillagászattan. Mert ámbár Timokarisnak imént említett, és még más észlelteit nem tartotta minden oldalról pontosaknak, mire azonban ő úgy találta, hogy a szűz kalásza a napéjegyen pontot csak 6 fokkal előzi meg, a többi csillagokat pedig szintén csak hasonló arányban: azért következtette, hogy az álló csillagok is mozognak és pedig kelet felé az állatöv irányában, s könyvet is irt a napállások és napéjegyenek változásairól. S mivel az ő idejében valamint Tychoéban is egy uj csillag jelent meg, azért afölött kezde gondolkodni, hogy Plinius szavaival éljek, vajjon nem történik-e ez többször, s nem mozognak-e azok is, melyeket állóknak tartunk. ..." [HAI.]

Az orosz cár Struve csillagásznak... = Tanodai Lapok 6. 1861. dec. 26. 2. félév. 52. sz. p. 217-219. "30,000 ezüst rubelt kézbesittetett oly célból, hogy ez az Ararat hegy csúcsán, hol a vizözön után Noé bárkája megállott, csillagdát állítson." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KÁLMÁN Ferencz: A naptár készítése. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. márc. 24. 12. sz. pp. 138-139. [SRG.]

BERKY Gusztáv: Hogyan támadt és miből áll a mi földünk? 1. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 7. 27. sz. pp. 318-319. [KSZ.]

Üstökös. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 7. 27. sz. p. 322. A múlt hét elején egy fényes üstökös tűnt fel a nyugati láthatáron, a nagy medve csillagzat alatt jobbra. [KSZ.]

BERKY Gusztáv: Hogyan támadt és miből áll a mi földünk? 2. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 14. 28. sz. pp. 330-331. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 1. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 21. 29. sz. pp. 342-344. A cikket az 1819-es, az 1811-es, az 1744-es és az 1807-es üstökösről készített metszet illusztrálja. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 2. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 28. 30. sz. pp. 354-355. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 3. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 4. 31. sz. pp. 366-367. [KSZ.]

Az idei üstökösről. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 4. 31. sz. p. 371. La Verrier a franczia tudományos akadémiában egész őszinteséggel kijelentette, hogy a napjainkban feltűnt üstökös előtte teljesen ismeretlen, most először jelent meg. Az üstökös gyorsan távozott, a 10-én már csak a csillagász-csöveken volt látható. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 4. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 11. 32. sz. pp. 378-379. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 5. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 18. 33. sz. pp. 388., 390-391. A cikket metszetek illusztrálják. Az 1556-iki és a Halley-üstökös útja. A Halley-, Encke- és Biela-üstökösök útja útja. A Donáti-üstökös útja. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 6. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 25. 34. sz. pp. 402-404. Illusztrációk: Az üstök magyarázatául. A Donáti üstökös feje. [KSZ.]

Az északifény. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. szept. 22. 38. sz. p. 451. "Az északifényt eleinte, főleg midőn a villanyosságot meg kezdték ismerni, a túláradt villanyfolyam kiömléséből származtatták, s azt álliták, hogy a tüneménynél hallható ropogás nem egyéb, mint a villanyszikrák nagyobb mérvű kipattogása. Ujabb nézetek szerint azonban az északifény nem annyira a villanyossággal, mint inkább a föld delejességével van összeköttetésben , s azért e tüneményt delejes zivatarnak tekintik..." [HAI.]

Légtünemény. = Vasárnapi Ujság nyolczadik évi folyam 1861. dec. 15. 50-ik sz. p. 599. "Gyula-Fehérvártt nov. 30-án este ritka szép légtünemény volt látható. Az eget néhány másodperczig tartó villámszerű világosság özönlé el, mely után ágyudörgést fölülmúló csattanás hallatszott. Valószínűleg a közel hegyek közt meteor pattant szét." [SRG.]

          1862.

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 5. kötet. Ferguson - Hermann. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 768 c. Csillagászat:
"Ferguson (olv. Fergúzn) Jakab. Hires angol csillagász és erőmüvész. Szül . 1710 -ben Skócziában, hol fiatal korában juhnyájőr levén, folytonosan vizsgálta a csillagokat. Később Anglia egyik kitünő csillagásza és erőmüvésze lett. Meghalt 1776-ban. (V. Ö. Bolygó rendszer.) ..." (c. 1.).;
Fides. "A rómaiaknál személyesitett istennője a hűségnek; tiszteletére több templom állittatott. A vertpénzeken két egymásba fogott kézzel, s ezek közt buzakalászokkal és mákfejekkel ábrázoltatik. - Igy neveztetik azon kisebb bolygó, melyet Luther 1855-ben a halcsillagzatban födözött fel." (c. 23.).;
Fióknapok és Fiókholdak. "Oly légköri tünemények, melyek a nedvességgel telt levegőben a nap vagy hold udvarának fénytöréséből vagy viszszatükrözéséből származnak. Néha egyet, néha többet is láthatni." (c. 35.).;
Flamsteed (olv. Flemsztíd János). "Hires angol csillagász, szül. 1646. A greenwichi ujon épitett csillagásztorony róla Flamsteedhousenek neveztetett. Igen becses csillagászati könyveket és képeket hagyott hátra." (c. 45.).;
Föld. "Egyike azon bolygó csillagoknak, melyek napunk rendszeréhez vagy családához tartoznak. Alakjára nézve a régiek azt hitték, hogy olyan lapos mint a kerek asztal vagy tanyér, ..." (cc. 122-127.).;
"Földsarkak a föld középpontján át, éjdéli irányban képzelt tengelynek végpontjai minél közelebb a sarkakhoz, a szélességi fokok is keskenyülnek, mig végre a végpontnál egyesülnek. Itt a napot félévig szüntelen a láthatár fölött láthatni, másik félévben pedig mindég a láthatár alatt van." (c. 137.).;
Fraunhofer (József). Híres német üveges. Szül. 1787-ben Bajorországban. Meghalt 1826-ban mint a müncheni akademia egyik conservatora. Csillagászati távcső üvegei igen nagy hirben állanak." (c. 221.).;
Galilei (Galileo), természtettudós. (cc. 282-284.).;
Gausz (Károly, Frigyes). "Egyike a legnagyobb mathematikusoknak. Szül. 1777-ben Braunschweigban. 1807-től a csillagászat tanára s egyszersmind a csillagda igazgatója Göttingában. - A magasabb mennyiségtant a legszebb találmányokkal gazdagítá, s az e század elején fölfedezett bolygók pályájának kiszámítására új s czélszerű módszert talált fel. Kitűnő érdemeket szerzett magának a föld delejességének elmélete körül. - Műveit többnyire latin nyelven írta." (cc. 320-321.).;
"Gruithuisen, Franz von Paula, német csillagász és természetbuvár, született 1774-ben Haltenberg várban a Lech mellett. 1788-ban az osztrák hadseregben tábori sebész volt. 1801-ben ismét tanulni ment s a bölcsészeti és orvosi tudományszakokat végezte. 1826-ban Münchenben a csillagászat tanára lőn. Számos iratai tele vannak eredeti, sajátságos nézetekkel. Mint csillagászati buvár, a nagy közönség előtt különösen azon állitásával tűnt fel, miszerint a hold lakókkal bir. Szintén ő volt az első, ki a hugykő hólyagbani szétmorzsolásának módját találá fel, a miért a párisi Institut-royaltól ezer franknyi jutalomdijt nyert." (cc. 519-520.).;
Guinclan (Génglán) szerzetes és csillagász a 13-dik században, ki celta nyelven minden évben egy könyvet irt a nap futásáról, ezen czím alatt: "Diagonon al Manach Guinclan." - Innét vette eredetét az ’Almanach’ szó, mely, évkönyvek czimeül használtatik." (cc. 536-537.).;
"Halak, a gerinczes állatok 4-dik osztályába tartoznak, tojásokat tojnak, kopotyúk által lélekzenek s veres hideg vérrel birnak. [...] - A csillagászatban halak alatt az állatkör egyik csillagzata értetik." (c. 598.).;
"Halley (mond Helli) Edmund, hires mathematikus és természetbuvár. Szület. 1656-ban London mellett. Arról nevezetes, hogy az 1682-ben megjelent üstököst ugyanannak lenni bizonyitotta be, mely már 75 évvel is megjelent azelőtt, azért ez nevéről Halley üstökösének neveztetik. 1703-ban az oxfordi egyetemen a mértan tanára, 1719. Greenvichben királyi csillagász lett. Meghalt 1742-ben." (c. 609.).;
Hansteen (Kristóf) a csillagászat tanára Christiániában, született ugyanott 1784-ben. A föld delejes (magneticus) ereje köről tett vizsgálatai, mely czélból több nagyobb utazást is tett, névszerint 1828-30-ig Szibériába, nagy nevet szerzének neki s több akademia választá tagjául." (c. 631.).;
"Heliadok (Heliadae), Helios (nap isten) fai, kik akkor nemzettek, midőn Helios hő sugárai a Rhodus szigeten minden nedvességet kiszáritottak. [...] A fiú testvérek ész és tudomány által tüntették ki magukat. Csillagvizsgálással foglalatoskodtak, megjobbitották a hajóépités mesterségét, s a napot órákra osztották fel. ..." (cc.719-720.).;
"Heliometer vagy Astrometer (napmérő), olyan távcső, mely az égen a legkisebb szög megmérésére szolgál." (c. 720.).;
Helios, a régi görögöknél a napisten, kinek hét fia volt, s ezek heliodák neve alatt voltak ismeretesek, s mindnyájan igen jártasok valónak a csillagászat- és hajózásban. ..." (cc. 720-721.).;
Helioskop (napüveg), távcső, melylyel a nap sugárai sik lapra irányoztatnak, hogy ott a nap képét rajzolják le." (c. 721.).;
"Heliostat, műszer, melylyel a napsugarak egyetlen pontra irányoztathatnak. E műszer mozgatása óramű által történik." (c. 721.).;
"Hell (Miksa), bécsi egyetemi csillagász. Szület. 1763-ban Selmeczen Honth megyében. Már gyermekkorában nagy elmetehetségeket árult el. Végezvén tanulmányait, a csillagászat tanára lőn a bécsi egyetemen. A csillagvizsgálásban való jártassága miatt annyira elhiresedett, hogy Európa legtudósabb csillagászai köze számláltaték. VII. Keresztély Dán- és Norvégország királya, Mária Terézia engedelmével, az északi földsarkhoz menendő azon küldöttség fejévé tette őt, melynek feladatává tétetett a Venusnak a nap előtt leendő átmenetét megvizsgálni. ..." (cc. 721-722.). [HAI.]

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 6. kötet. Hermann - Magyar korona. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 744 c. Csillagászat:
"Herschel (Frigyes Vilmos) a legnagyobb csillagászok egyike. Szül. 1738-ban Hannoverben, hol atyja zenész volt, s fiát is ez életnemre fogta. 14 éves korában oboista lett egy katona ezrednél, később zenetanár, azután orgonista Halifaxban, végre zeneigazgató Bathban. A mennyiségtant mellékesen nagy szorgalommal űzte. Maga készitett egy távcsövet, fölfedezett több csillagot, s reájött arra is, hogy a napfény nem a naptól magától, hanem a nap légkörében levő villófelhőktől származik. 1785-ben készité 40 lábnyi magas, s négy és fél láb átmérőű távcsövét, mely 4000 fontot nyom. Érdemei később sok kitüntetésre találtak. Meghalt 1831-ben. - Nővére Karolina, szül. 1750-ben több bolygót fedezett fel, s meghalt 1848-ban. - Az előbbi fia John Frederik, született 1792-ben, szintén jeles csillagász. 1834-38-ig a Jóreményfoknál a csillagos ég déli felét vizsgálta át. 1838-ban bárói rangot nyert, 1850-ben pedig a királyi pénzverési ügy igazgatójává neveztetett ki." (cc. 12-13.).;
"Hesperus, némelyek szerint Venusnak és Cephalusnak, mások szerint Atlas fia, s a Hesperidák atyja volt. Nagy barátja vala a csillagászatnak. Az Atlas hegyéről nagy vihar által elsodortatván, örökre eltünt, s a legszebb csillag az ő nevéről neveztetett el, mely Venus csillagának is mondatik. Mint hajnali csillag Lucifer, mint esteli csillag pedig Hesperus nevet visel." (c. 16.).;
"Hipparchos, [...] - H., a tudományos csillagászat alapitója. Élt 160-125-ig Kr. e. Nicaeában Bithyniában. Ő volt az első, ki az álló-csillagokat rendszerbe szedte." (cc. 39-40.).;
Hold. "Igy neveztetik átalában minden mellékbolygó, de különösen igy nevezzük földünk mellékbolygóját, mely földünket napkörüli utjában örökösen kiséri. A hold ötvenszer kisebb a földnél, s mintegy 50000 mérföldnyi távolságra van tőle. A hold hosszúkás körben (ellipsis) futja körül a földet, miért földközi távola (Perigaeum) és földközi közelgése (Appogaeum) van. ..." (c. 59.).;
Holdfogyatkozás, úgy származik, ha földünk a nap és hold közé kerül, és árnyékával vagy egészen, vagy részben elhomályositja a holdat. A fogyatkozásoknak nagyságát hüvelykekre és perczekre osztják. Az egész holdtányér t. i. 12 hüvelykre, és minden hüvelyk 60 perczre van osztva." (cc. 59-60.).;
Holdfoltok. "Már puszta szemmel is több homályos foltokat látni a holdszinén, látcsővel pedig számos foltokat veszünk rajta észre, melyek közől némelyek szerfeletti homályosságuk, mások pedig szembetünő fényük által különböztetnek meg. Ezen sötét foltok árnyékok, a fényes foltok pedig hegyek, melyek azokat vetik. Már a régi görögöknél Pythagorás követői is tanitották, hogy a holdban hegyek, völgyek, vizek, állatok, növények, emberekig léteznek. Klearchus pedig azon homályos foltokat, melyeket puszta szemmel láthatni, tengereknek mondotta." (c. 60.).;
"Holdképek , holdabroszok, melyeken a holdtányér minden foltjaival le van képezve. Az első holdképet Galilaeus adá ki 1610., de ez az ő láteszközeinek tökéletlensége miatt hiányos volt. - Hevelius holdképei már sokkal helyesebbek voltak. Ujabb időkben már pontosak készittettek." (c. 60.).;
Holdkör, egy 19 évből álló korszak, melynek elmultával a nap és hold ugyanabba a helyzetbe jőnek egymásiránt, a melyben azelőtt 19 esztendővel voltak; úgy, hogy a hold ujulásai és átalában változásai ugyanazon napra esnek megint, a melyre a régi korszakban estek. ..." (cc. 60-61.).;
"Holdkulcs (epacta), az időtan- vagy kortanban (chronologia) azon szám, mely azt mutatja, hány nap múlt el új esztendő előtt az előbbeni esztendőnek legutolsó holdujulósa után." (c. 61.).;
Holdváltozásai. "A hold, mialatt egyszer futja körül földünket, ’alakját többféleképen változtatja, t. i. megújul, nő, megtelik és elfogy. E tünemények oka abban rejlik, hogy a holdnak saját világossága nincs, vagyis, hogy a hold sötét test. ..." (cc. 61-62.).;
Hónapok. "Hónapnak neveztetik azon idő, mely alatt a hold egyszeri forgását végezi a föld körül. Mivel pedig egy év alatt a hold tizenkétszer fordul meg földünk körül, tehát egy évben 12 hónap vagyon. A hónapoknak most szokásban lévő latin neveik még a rómaiaktól származnak, magyar neveik pedig többnyire az egyházi szertartásból vétettek, kivévén nehányat, melyek mezei foglalatosságoktól származnak." (cc. 73-74.).;
"Horoskop, mathematikus eszköz, melyen a napok s éjjek hosszaságai vannak feljegyezve." (c. 87.).; "
Huyghens (Keresztély), hires vizsgálódó és felfedező a mennyiség-, természet- és csillagtanban. Született 1629-ben Haagban, s meghalt ugyanott 1695-ben. A láttan a javitott távcsöveket köszönheti neki. Úgy szintén neki köszönhetni az inga használását az óráknál." (cc. 140-141.).;
"Hyadok, patak- vagy tónymphák, Ovid szerint Atlas és Aetna, mások szerint Cadmus vagy Erechteus leányai. Hyas nevű testvérük oroszlán által tépetett szét, s ők annak halálát szakadatlanul siratták, úgy hogy végre az istenek szánakozásból az égbe vitték őket, hol a bika csillagzat fejében az ismeretes hyadok csillagzatát képezik." (cc. 141-142.).;
"Idő, jó vagy rosz, aszerint aminő a gőzkör, meleg, száraz, nedves, - függ a széltől s az évszakoktól. - Azon viszony, amelyben a tárgyak egymásután állanak. Szakaszai a mult, jelen és a jövő. Mértéke az égi testek mozgása, nevezetesen nap, hó és az esztendő. ..." (cc. 152-153.).;
"Iris, a hitregészetben egy szűz istennő, az istenek követője, mindig Juno (vagy Here) mellett, ő kisérte a meghalt nők szellemeit (mint Mercur a férfiakét), az alvilágba. - A szemgolyó szines gyürűje. - Egy 1847-ben felfedezett bolygó." (cc. 194-195.).;
"Isis, egyptomi istennő, Osiris testvére és neje, s ezzel együtt már a legrégibb időkben tiszteltetett. Ők taniták a földmivelést, s az emberiség nemesitéséről gondoskodtak. - Egy 1856-ban felfedezett bujdosó csillag." (c. 197.).;
Jákob botja. "3 csillag neveztetik igy az Orion csillagzatban." (cc. 226-227.).;
"Januar, az évnek első hó-napja, nevét a régi olasz istenségtől Janustól (lásd ezt) nyerte, Róma második királya Numa Pompilius adta az év hoszszához a Januar és Februar hónapokat." (c. 239.).;
"Juliani naptár, a régi, Julius Caesártól behozatott s maig is Oroszhonban használatban levő Ó-naptár, ellentétben az új Gergely féle naptárral" (c. 288.).;
"Julius, az év 7-dik hava, a régi rómaiak Quintilisnek nevezték, minthogy náluk az év Martiussal kezdődött. E nevet Julius Caesár után nyerte." (c. 288.).;
"Junius, az év hatodik hava, Juno istennő után elnevezve." (c. 289.).;
"Juno, Saturnus és Rhea leánya, Jupiter nővére és neje, az első lég jelképe, mint féltékeny s boszuálló festetik, a ki az égben számos zenebonát okozott. Ö volt a házasság istennője s neki volt szentelve a junius hó. E nevet viseli egy közép bolygó, amely Mars és Jupiter közt futja pályáját s 1804-ben fedeztetett fel." (c. 289.).;
"Jupiter, a főistenség a rómaiknál, Saturnus és Rhea fia, Vesta, Ceres, Juno, Neptun és Pluto testvére, a görögöknél Zeusnek neveztetett, a felső lég jelképe. [...] - Jupiter, a bolygók legnagyobbika, mely a földnél 1448-szor nagyobb. Ez a külső csoportozathoz tartozik, közte s a belső csoportozat szélső csillagzata Mars között van a kis bolygók csoportja. A nap körüli utja majd 12 évig tart. Venus után a legfényesebb s 4 hold kereng körüle." (cc. 290-291.).;
"Kepler János, egy a legnagyobb csillagászok közől, akik valaha éltek, a csillagászat ujjá teremtője. Született 1571-ben, atyja Würtembergben fogadós volt. Mathematika tanára lett Grätzben, aztán császári csillagász (Rudolf alatt) Prágában, majd Linczben. Örökös nyomorban élt, soha sem fizették ki évdiját becsületesen. Utóbb Wallenstein szolgálatában volt, aki a csillagjóslatba szeretett, de ehhez Kepler igen tudományos vala. Tanároskodott Rostockban, s meghalt nagy szegénységben 1670. [! 1630]" (c. 382.).;
"Kerek negyed (quadrans), csillagászi műszer az égköreinek mérésére, a csillagok távolságának meghatározására szolgál, - a kerek nyolczad (oktans) szinte csillagdai, kevesbbé használt eszköz." (c. 383.).;
"Ködfoltok, fehér fellegek a csillagos égen, voltakép azonban sok miliárd aprócsillagok. Ismernek vagy 2000 ily ködfoltot." (c. 430.).;
"Kosmogonia, a világ keletkezésérőli tan. - Kosmographia, világrajz. (cc. 460-461.).;
"Kosmos, világ, mindenség. A régiek a világot egy lelkes lénynek hitték, a jóni, eleai a stoikus tanodák a világot a legföbb istenséggel azonositák. A platonikusok benne a legfőbb istenség hasonmását látták. - Mivel a világ lelkes lénynek képzeltetett, azért azt az emberrel különbözó viszonyba ég hasonlitásba álliták. Az embert mikrokosmosnak, vagyis világnak kicsinyben a világot pedig makrokosmosnak, vagyis világnak nagyban nevezék el. - Ptolomaeus vilárendszerét Kopernikus buktatta meg, ki már a napot sem állitá a világ középpontjának, hanem csak állócsillagnak a többi állócsillagok között. Kosmos czímet visel Humboldt Sándor kitünő műve a mindenségről." (c. 461.).;
"Kutyacsillagnak, a minden csillagok közt legnagyobb s földünkhöz a nap után legközelebb levő álló csillag, a Szirius mondatik." (c. 505.).;
"Lalande József Jeromos, Lefrançois de, az ujkor egyik leghiresebb csillagásza. Született 1732-ben Bourgban, tanult jogot, de emellett math. és csillagászatot is. - Egész életén által leginkább a bolygók elméletével foglalkozott, meghalt mint a Párisi csillagda igazgatója 1807." (cc. 540-541.).;
"Laplace Pierre Simon, gf. Született 1749-ben Calvadosban, hol egyszerű földmives volt az atyja. Minden időknek ő egyik legnagyobb mathematikusa és csillagásza. - 1799-ben Napoleon belügyminiszterré tette, de már félév mulva Bonaparte Lucián váltá fel, mert ő a legkisebb politikai képzetséggel sem birt. Napoleon császárrá levén L.-t is gróffá tette, s XVIII. Lajos pair és marquissá. Megh. 1827-ben." (c. 556.).;
Lebkövek, Meteórkövek. "Ezek a légből lehulló, leginkább vasat tartalmazó kövek. Származásukra nézve nagyon eltérők a természet-vizsgálók nézetei. A régiek kő-esője nem egyéb lehetett, mint nagymenynyiségben lehullott lebkő. - Némelyek a lebköveket a légkör (atmosphära) terményeinek tekintik, mások ugy vélekednek, hogy a holdból származnak, és ismét mások azt tartják Chladni után, hogy ezek apró földünk körül forgó bolygócskák lehetnek, s ez utóbbi nézet a legterjedtebb. - 1751-ben Horvátországban közel Zágrábhoz 71 fontnyi súlyu hullott alá; Amerikában 1782. egy 30000 fontra becsült mennyiség." (cc. 576-577.).;
Leverrier Orbán János József franczia csillagász. Született St. Leoban 1811-ben, ő fedezte fel 1846-ban Neptun bolygót. - A csillagászat tanára Párisban, s 1852 óta senator." (c. 610.).;
"Lucifer, a fénythozó, Venus bolygó, a hajnali csillag, mig az esteli Hesperusnak neveztetik. A görög hitregészetben Jupiter és Aurora fia, kinek a Horákkal a naplovakról 8 napkocsiról gondoskodni kelle. - A sötétség fejedelme." (c. 656.). [HAI.]

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 7. kötet. Magyarország története - November. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 768 c. Csillagászat:
"Mayer, [...] Tobias János hires csillagász, szület. Marbachban 1723-ban, nevezetes lett holdtáblái által, meghalt Göttingában 1762. - Fia Tobias János, szül. 1752 Göttingában. Mennyiség s természettan tanára volt Altdorf- Erlangen- s Göttingen városában, meghalt 1830 -ban." (cc. 233-234.).;
Méchain, (olv. Megchäng), Pierre Franęois André, franczia csillagász, született 1744-ben Laonban, több üstökös felfedezője s átalában minden fontos égi tünemény pontos észlelője. Meghalt sárga lázban Valenczia városában 1804-ben." (c. 239.).;
"Meteorkövek, Meteorolithák, Aërolithák, Uranolithák, légből esett kőfajtáju tömegek; alkatrészeik vas, kovaföld, álany, fest- s cseléleg, kén, mész, keserföld, agyag, szikany, hamag, viz, szén, sósav, réz és ón. Származásukat még nem tudjuk. Minthogy földünkön terményvas más eddig nem találtatott, mint a mely e tüneménykövekben a légből hullott aló, e kövek "lebvasnak" is neveztetnek. Sárosmegyében Lénártó mellett 1814. egy 194 fontnyi ily vastömeg találtatott, melyből egy 133 1/2 fontnyi darab a nemzeti muzeumban őriztetik, Sziberiában 1680. Délamerikában pedig 30000 fontos találtatott, Trencsén vármegyében 1837. nyárhó 2-án Nagydivina és Badetin helységek között 19 fontnyi lebvas esett le, mely leesése után még sokáig igen meleg volt." (cc. 313-314.).;
"Nadir, lábpont, ellentétben a zenith-tel, az az tetőponttal. A látkör felett levő legmagasabb pont az ég boltozatán zenithnek - tetőpontnak - s az ég boltozat másik oldalán ennek ellenirányában levő pedig nadírnak - lábpontnak - neveztetik. A zenith és nadir az igazi látkörnek sarkain, ha t. i. az égboltozatot, mint odvas golyót tekintjük." (c. 520.).;
"Nagy Károly, a magyar academia és az amerikai philosophiai társaság rendes tagja, született Rév-Komáromban a mult század végével, Bécsbe jutván az európai főnyelveket sajátjává tette, Litrowwal megismerkedett, a mathematikai tudományokban és csillagászatban haladásokat tett s magát évek folytán átalános müveltségű emberré s e fölött a mathematikai s nemzetgazászati tudományokban szaktudóssá képezte. [...] 1845-ben Bicskére ment lakni s tudományos kincsek gyűjtésében lelte kedvét, nagyszerű astronomiai gyűjteményt szerzett s csillagvizsgáló tornyokat építtetett. [...] ugyszinte ő adta ki az első magyar égtekét Párisban, melyen a csillagok helyei az 1840-ki évnek felelnek meg. [...] A jeles természettudós egész tudományos gyűjteményét, csillagásztornyait, lakházát, kertjét, drága műszereit a hazának ajánlotta fel, [...] Több éven át irta a magy. acad. évkönyveit diszesitő astronomiai naplókat." (cc. 532-534.).;
Nap. "A nap úgy tetszik fel nekünk, mint egy nagy, kerek és fénylő test, melynek valódi sajátságait nem tudjuk, csak gyanítjuk. Földünkrei befolyását ismerjük: fényt és meleget kölcsönöz neki. Megfordul 25 1/2 nap alatt tengelye körül. Középtávolsága a földtől mintegy 20000000 geogr. mfdet teszen, tehát a nap 400-szornál távolabb esik tőlünk, mint a hold. A nap tömege úgy áll a földéhez, mint: 329630 : 1. átmérőjére nézve 112-szer, felületére nézve 12,700-szor nagyobb a földnél. (cc. 549-550.).;
Nap. "Azon idő, mely az égi napnak két egymásra következő delelése (culminatio) közt foly le: napféle napnak neveztetik; - amaz ellenben, mely valamelyik álló csillagnak két delelése közt foly le: csillagnapnak mondatik. ..." (cc. 550-551.).;
Napállás. "Azon hajlásnál fogva, melylyel a földpálya a napegyenlitő sikjához képest bir, az évszaki változatok hozatnak létre. Mi alatt a föld nap körül forog, a földtengely folytonosan megtartván helyzetét, majd a déli sark, majd meg az északi a napnak inkább fordul. A föld t. i. martius 21-én a napéjegyenponthoz - tavaszi napéjegyenkor - érvén a napsugarak az egyenlitőre függélyesen esnek, ugyanakkor a földnek fele, sarktól sarkig világíttatik egyszerre, az északi féltekén kezdődik a tavasz, a délén az ősz; a nap és éj egymással egyenlők. Mig a föld tovább halad, a nap a föld északi felén mindinkább emelkedik, a nap hoszszabbá válik. A napsugarak függélyesebb állásban lévén, a hő növekedni fog, mig ellen ben a déli féltekén fogynia kellend. Junius 21-ikén a nap legnagyobb magasságát érte, amikor a rákforditóba - nyári napállás-kor - érkezik, az északi félteke lakói leghosszabb, a déliek legrövidebb nappal birnak. ..." (cc. 551-552.).;
Napéjegyen - elörehaladás. "A csillagév 20’23,1785" perczczel a tropikai évnél, (Lásd: Év.), s minthogy ezen különbség által a napéjegyen előrehalad, az már jelenleg sem kezdődik az állatkör azon csillagzatánál, melynél azt a régi csillagászok észrevevék; ezen tüneményt a csillagászok napéjegyen-előrehaladásnak nevezik." (c. 553.).;
Napellenállás. Ha valamely égitest szemköztlétben van a nappal, vagy a föld után napnak átellenében létezik, és egész megvilágitott részét föld felé forditja, napellenállásban van azon égi test; a napellenállás oppositio-nak hivatik a csillagászatanban." (c. 553.).;
Nap és földirányi fény különneve az oppositionak és a coniunctiónak. Coniunctióban akkor van a csillagzat, ha földről csak árnyékos részét látjuk. Ha két égi test napellenállásban vagy összejövetben (coniunctio van: nap és földirányi fényen léteznek s e csillagzatok e fényalakjai Syzygiáknak neveztetnek. Ez holdváltozatoknál újholdkor holdtöltekor történik." (c. 553.).;
Napfáklyák s napfoltok. "A nap fölülete távcsőn át erősen mozgatott tüztömegnek látszik s habár közönségesen tisztaság ösképeül vétetik, rajta még is távcső segélyével fekete foltok, a napfoltok észrevehetők, melyek szürke szélektől környezvék. E foltok szomszédságában rendesen világosabban fénylő helyek, a napfáklyák találtatnak. A napfoltok a napfölületén keletről nyugotnak mozognak, s folytonos változatoknak alávetvék." (cc. 553-554.).;
Napfogyatkozás, újhold alkalmával a hold, a nap és a föld közé esvén, árnyékét a földre vetni fogja, ha épen akkor csomóban van, az az, ha a holdpálya a nappálya felé 5°8’48"-nyi szög alatt van meghajtva, a miért e pályák egymást két pontban metszik. A föld akkor el fog sötétedni, mi azt napfogyatkozásnak vagy napsötétedésnek mondjuk. Van teljes, részletes és gyürü-alaku napfogyatkozás. Gyűrü-alaku napsötétedésnek akkor leend helye, ha sötétedés alkalmával a hold a földtől annyira esik, hogy tetszátmérője kisebb a napénál. ..." (c. 554.).;
Napforditó, Nap téritö körök. "A nap nem kel és nem is nyugszik mindenkor ugyanazon pontjában a látkörnek. Martius 21-én a keletponton kel s nyugponton nyugszik le. A kör, melyet e napon ir le, összeesik az egyenlitővel. A nap- és éjiv egymással egyenlők. A nap 12 óráig a látkör fölött és ugyanaddig a látkör alatt van. Ezentul a fölkelés s lenyugvás pontjai mindinkább északhoz közelednek, mig elvégre a nap jun. 21-kén legnagyobb magasságát éri. E napon a napév legnagyobb és azon iv, melyet a nap eme napon ir le, rákforditónak neveztetik. Junius 21-kétől fogva a fölkelés s lenyugvás pontjai ismét a kelet- s nyugatponthoz közelednek, mig elvégre sept. 22. velök ismét össze nem esnek, a nap és éj tehát szükségképen ismét egyenlők. September 22-kétől a felkelés és lenyugvás pontjai délfelé térnek el, mig december 21-kén legnagyobb déli eltérést nem nyernek. Az iv, melyet a nap eme napon fut be, bakforditónak mondatik. A napiv e napon legkisebb. Ettől fogva a nap ismét növekedik." (cc. 554-555.).;
Napnak hossza. "A napút marczius 21-én az égi egyenlitőt vágja; ekkor a földtengely az égi tengelylyel párhuzamos irányú, s a nap egyenlő az éjjel. Ugyanaz történik sept. 21-én; e két esetben van a napéjegyen, első a tavaszi, második az őszi. Junius 21-én földünk a ráktéritőt éri el; ekkor van az északi földrészen leghosszabb nap s a legrövidebb éj; ellenkezőleg van ez ekkor a déli földrészen. December 21-én földünk a baktéritőt éri el, s ekkor a déli földrészen van a leghosszabb nap s a legrövidebb éj; ellenkezőleg van ez ekkor az északi földrészen. Junius 21-én az északi, december 21-én a déli földtengely hajlik legnagyobb mértékben a nap felé. Földünk tengelye körüli forgásából származik a nap és az éj. Az egyenlitő alatt egész éven át a nap egyenlő az éjjel, az az : 12 óráig tart a nap ég 12 óráig az éj.
Ha az egyenlitőtől a sarkok felé haladunk, a nap hossza változóbb leend; p. 0°0’ föld-sarkmagasság alatt a leghoszszabb nap 12 óra; 16°44’ - 13 óra; 30°48’ - 14; 58°27’ - 18; 66°21’ - 23 óra; 66°32’ - 24 óra; 67°23’ - 1 hó; 69°51’ - 2 hó; 73°40’- 3 hó; 78°11’ - 5 hó; és 90°0’ alatt 6 hó a leghosszabb nap." (cc. 555-556.).;
Napirányszeglet. Azon szöglet, mely alatt a napból tekintve a föld félmérője feltűnnék; tulajdonképen tehát földszög; nagyon fontos a földnek naptóli középtávolsága meghatározására. Napirányszöglet = parallaxis solis. Itt szöget ugy nyerünk, ha ugyanazon tárgyat, két különböző álláspontból tekintjük." (c. 559.).;
"Napkörök, mivel minden csillag a maga útját a föld egy forgása alatt végzi, ezen útköre napkörnek mondatik." (c. 560.).;
Napközele Naptávola. "Minthogy az égi testek útja többnyire kerekdék, melynek egyik gyúpontjában a nap kapcsoljuk össze a kerekdék végpontjait (apsideket) egy vonallal vagy is tengelylyel (az apsidek vonalával), ezen nagy tengelynek azon pontját, mely a naphoz legközelebb esik napközelnek (Perihelium), legtávolabbat pedig naptávolnak (Apheliumnak) mondjuk. Ebből foly, hogy a földpályája nagytengelyének egyik pontjában legközelebb áll, másikban pedig legtávolabbra esik tőle." (c. 560.).;
"Napközépi, heliocentricus, mivel a bolygók pályájukat napkörül teszik, e haladásuk napközépi vagy napközépkörülinek neveztetik. E szerint határozzuk meg napközépi hosszát vagy szélességet a bolygóknak, mint t. i, a napból tekintve látszanak lenni." (c. 560.).;
Nappali jegyek. "A kos, kettős, oroszlán, mérleg, nyilas és vizöntő nevü égijelek." (c. 560.).;
Naprendszer alatt több égi testet, melyek egy közös égi test körül forognak, értünk. Azon égi test, mely-körül a többi forog s melytől fényét nyeri, napnak mondatik. Legtöbb csillag oly nap, mint a miénk; naprendszer tehát számtalan van. Naprendszerünkhöz tartozó égi testek ezek: bolygók, holdak és üstökösök. (Lásd külön czikkeik alatt), A mennyire napszerünket jelenleg ismerjük, az 1 napból, 8 nagyobb, még csak nem 30 kisebb bolygóból és 8 ismert pályáju üstökösből áll. (Lásd Bolygó-csillag-rendszer. II. köt. 143. l.)" (c. 564.).;
"Naptáblák, azon könyvek, melyek a nap mindenkori helyzete megtudására szolgálnak." (c. 564.).;
Naptár (Kalendarium), olyan könyv, melyben az esztendőnek időszerinti beosztása vagyis az évnek időszámitása foglaltatik. A naptár, vagyis az időszámitás, a különféle népeknél különböző volt. - A rómaiaknál az esztendő eleintén 10 hónapból vagy 304 napból állott. A hónapok nevei voltak : Martius, Aprilis, Majus, Junius, Quintilis, Sextilis, September, October, November, December. De állitólag már Numa a régi tizhez két új hónapot adott, a Januariust és Februariust.
A Quintilis azután Julius Caesar tiszteletére Juliusnak, a Sextilis pedig Augustus Caesar után Augustusnak neveztetett. Az esztendő tehát 355 napot számlált, de minden második évben egy rendkivüli hónap, mely felváltva 22 és 23 napot számlált szöktettetett be. Ebből sokszor zavar keletkezett az időszámitásban, mig nem Julius Caesar Sosigenes segitségével véget vetett a zavarnak, midőn a folyó 46-ik évet Kr. e. 445 napra kinyujtá s az utána következő évek napjait 365 és 1/4 napra határozá. Ezen úgynevezett juliusi naptár szerint a közönséges év 365 és minden negyedik, mint szökő év, 366 napot számlált. A szökő nap februarius 24-kére tétetett. Az év pedig tizenkét 28-31 napból álló hónapra osztatott. ..." (cc. 565-567.).;
Napterítő pontok. "Kilenczven foknyira a tavaszi éjegyentől esik napnak legészakibb állása; szintannyi az őszi éjegyentől annak legdélibb állása. Ezen pontokat naptéritői pontoknak nevezzük." (cc. 567-568.).;
Napút. "Ha a nap martius 21-kén valami csillaggal egy időben kel, emez mart. 22-én 4 elsőperczczel korábban fog kelni a napnál, ez tehát e napon keleten jobbra eső csillaggal fog egyszerre kelni. 5 nap mulva a csillag már 20 elsőperczczel kel hamarább a napnál, emez tehát ismét más, keletre még inkább eső csillaggal kel föl. A nap tehát naponkint csaknem egész fokkal keletre halad, ég csak egy év leforgása után tér ismét ugyanazon csillaghoz vissza. E szerint égen oly pályát fut be. mely bakforditótól a rákforditóig terjed, s az egyenlitőt két pontban a napéjegyenpontokban) metszi át, ezt napútnak, nappályának (Ecliptica) mondjuk. A naputat már a régiek 12 egyenlő részre, melynek mindegyike 30° volt, elosztották, s akkor e részekben levő csillagcsoportoktól elnevezték. Mivel e csillagzatok nevei sok állatnevet taztalmaznak, a kör állatkörnek (zodiacus) mondatott. A tizenkét égijel nyugatról keletfelé a következő: kos, bika, kettős, ..." (c. 568.).;
Napóra. "A napórák igazi napidőt mutatnak. Hogy ilyeneket csinálhassunk, szükséges, hogy sarkmagasságot és a délvonal fekvését tudjuk. Egyébiránt a világtengely irányában fekvő bot, mely 24 részre osztott körzeten függölegesen átmegy, - mely körzet ennélfogva az egyenlitő síkjában van - legjobb napóra. Ha a körzet pontjához, melyen át a délvonal megyen 12 irunk s a másikhoz előre és hátra a megfelelő számokat, megvan a napóra." (cc. 568-569.).;
Newton, (olv. Njut’n ) Izsák, hires bölcsész, mathematikus és természetbuvár, született 1642-ben Woolsthorpeben Lincoln grófságban, mint 22 éves férfiú, a mathematikában már fölfödözéseket tett, melyek fölött még most is törhetik fejüket a legtudósabb férfiak. Ő az ujabb mathematikai természettan- s természettani csillagtan alapitója ..." (cc. 717-718.).;
"November, Numa régi római naptárában a kilenczedik hónap, és innen kapta latin nevét, de már Numa hozzáadta a hónapokhoz a januart és februart, innét van, hogy e hó neve jelentményével, mely szerint kilenczediknek kellene lennie, meg nem egyez. Magyarul hivatik: Sz. András havának, és őszutónak az az: az ősz utolsó hónapja. Van 30. napja." (c. 768.). [HAI.]

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 8. kötet. Növények - Ptolemaeusok. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 764 c. Csillagászat:
"Observatorium, csillagvizsgálda, őrtorony; az első nyilvános csillagvizsgáló torony 1561-ben Kasselben állíttatott." (c. 26.).;
"Octant, csillagászati készülék, nyolczadrésze körkerületnek." (c. 33.).;
October, az év tizedik hónapja, nyolczadik hava a régi római évnek, mely martiussal vevé kezdetét. 31 napból áll. A magyar oklevelekben "minden szentek" havának, a közéletben "őszhónak," a 12 égi jegy után pedig "skorpió havának" hivatik." (c. 34.).;
"Olbers (Henrik Vilmos Mátyás), orvos és kitünő csillagász, született Bremen herczegség Arbergen városában. Bremában élt mint orvos, főleg az üstökösöket vizsgálta, és ezek pályája új kiszámitását találta fel. 1815-ben egy róla elnevezett üstököst, 1802-ben pedig és 1807-ben Pallas és Vesta új bujdosókat fedezett fel. Olbers a csillagászatban, főleg az égi testek pályái kiszámitásában, úgy szólván, úttörő volt." (c. 85.).;
"Óra, időmérték; egy napban van 24 óra, egy órában 60 elsőpercz; mint időmérő oly mely kerekek, tollak, ingák, súlyzatok sat. által tétetik mozgásba. A régiek időmérőül nap-, homok- és vizi órákat használtak. Műórák a XII. században kezdettek használtatni. Már a XI. században, Hirschau apát - mint életirója tanusítja - órát készített az égi sphaerak mintájára. A XIII. században Saladin szultán II. Fridrik császárnak ajándékozott egy óraművet, melyet kerekek és sulyok hoztak forgó mozgásba, és nem csak az időt mutatta, hanem a nap és hold forgását és a planeták peteköri mozgását ig jelzette. A XIV. században a műórák már terjedni kezdének. Dante ütő órákról tesz említést. Azon óra, melyet 1316-ban Richard apát talált fel nemcsak kettős csillagász, hanem tengerészi óramű is volt, mert a tenger időszaki özönléseit, az apályt és dagályt is mutatta. ..." (cc. 129-130.).; "Oriani, Barnabé, Olaszország legkitünőbb csillagászai egyike, született Majlandban 1752-ben, Napoleontól gróffá és Olaszország senatorává tétetett. Meghalt Majlandban 1832-ben." (c. 142.).;
Orion. "[...] Neptun és Euryale fia; mások szerint: Jupiter, Neptun és Mercur (v. Apollo) által Hyereusz kérelmére egy tehénbőrbe öntött nedüből származott férfiu. Orion hatalmas vadász volt, [...] azon kérkedéseért, miszerint a föld szinén vadat nem hagyand, reá Diana megharagudván, skorpiot külde ellene, mely őt megölé; mások szerint, midőn Opis nymphát szerelmével üldözné az istennőtől lenyilaztatott. Halála után a csillagok közé helyeztetett." (cc. 144-145.).;
"Ősz, csillagászati értelemben az évnek azon negyed része, mely a napéjegyen és napfordulat közt előjő, és az északi féltekén september 23., a délin pedig mart. 21. kezdődik. Lásd : napéjegyen. Különbözik ezen csillagászati ősztől az időjárati, vagy is az ugynevezett őszi idő, mely változásaival rendesen csak oktober közepe vagy vége felé áll be." (c. 214.).;
"Palizsch, János György, csillagászati ismereteiröl hirneves földmüves, született 1732-ben Drezdában, az 1758-ra várt halleyi üstököst a figyelemmel leső csillagászoknál egy hóval elöbb lelé meg." (c. 303.).;
"Pallas, Minerva neve. (lásd ezt). - Ugyanezen istennő nevelőjének Tritonnak leánya, Minerva játéktársa. [...] - A Mars és jupiter közt forgó négy asteroid legkülsöbbike, 1802-ben Olbers által föllelve." (cc. 305-306).;
"Pegasus, hitregégzeti szárnyas ló, Medusa szülötte Neptuntól; akkor jött anyja véréből a világra, midőn annak fejét Perseus leszelé; Pegasust Apollo és Eosz szokta használni, amaz rajta az égbe szállván fel, emez pedig vele a földet futván körül; miért is Pegasus a csillagok közt látható. ..." (cc. 404-405).;
"Perihelium, napközele, ellentétben az apheliummal, azaz: naptávolával; (l. napközele és naptávola)." (c. 448.).;
"Perseusz, az őskor egyik leghiresebb bajnoka, kinek nemzetségéből a hatalmas Hercules is származott. [...] Halála után csillagok közé helyeztetett, közel Andromedához, a tejes út közepén. ..." (cc. 455-456).;
"Pingré (olv. Pinkré), Sándor Guy, kitünő csillagász, született 1711-ben Párisban. 1735-ben szülővárosában lett theologia tanárrá, de mint Jansén nézetei követője keményen üldöztetve, elveszté tanszékét s 1745-ben Rouenben a legalsóbb tanitói állomás bizatott reája, később azonban kanonokká és a Párisi szent Génovéfa-féle könyvtár őre lett. Meghalt 1796-ban Párisban." (cc. 586-587).;
"Planeta, lásd: Bolygócsillag rendszer. II. köt. 143. l. Planetorium, a planeták sorozata. - Műkészülék bolygóknak naptóli távolsága-, pályafutása- s átalában menynyiségtani viszonyai érzékenyitésére." (c. 602.).;
"Platoi év, mig az álló csillagok az ecliptika sarkai körül látszólagos futásukat megtették, és ismét ugyan azon pontra jutnak, a honnan bizonyos időszakban látszólagosan kiindultak, 28,848 év telik el; ezen időszak teszi a plátoi évet." (c. 608).;
"Polár csillag, sark csillag, másodnagyságu kettős csillag a kis medvének farka végén, melyet könnyen föllelhetni, ha a gönczöl szekere két első csillagútól egyenes vonalat képzelünk. A 2102-ik évben legközelebb fog állni a sarkhoz. 4347 év mulva a Cepheus térdén levő 3-mad nagyságu csillag leend a sark csillag. 2800 évvel Kr. e. a sárkány farkán levő 2-odrendü fényes csillag volt a sark csillag. Mig a jelenlegi sarkcsillag ismét ugyan azon helyére jut, hol azt most látjuk, 26,000 év telik el. Déli sarkcsillagnak ama harmadnagyságu csillag vétetik, mely a kis kigyóba esik s a déli sarktól 11 foknyi távolságban áll." (c. 620).;
"Pons (olv. Pong), Louis, hires mathematikus és üstökösfelfödöző. Született 1761-ben Peyreben az Alpesek departementjai egyikében. 1825-ben Florenczben főcsillagász lett. Ö neki vala föntartva 1801-1827-ig 17 üstököst felfödözni. Meghalt 1831." (c. 650). [HAI.]

SUBIC Simon: Természettan felgymnasiumok és reáltanodák számára. Fordította Kruesz Krizosztom és Kühn Rajmund. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pest, 1862. Nyomatott Landerer és Heckenastnál. XVI + 336 +208 p. Csillagászat: Második osztály tizennegyedik szakasz. A csillagászat alaptanai. Elsősorban a csillagok mozgását leíró gömbi koordinátákkal, valamint a föld, Nap és Hold mozgásával foglalkozik. pp. 165-192. A második osztály, újrakezdődő számozással. [HOR.]

TOLDY Ferencz: Jelentés az 1859-ben hölgyek díjára kihirdetett csillagaszati pályázatról. In: A Magyar Tudományos Akadémia 1861. dec. 22. tartott közülésének hivatalos tárgyai. A M. Tud. Akademia évkönyvei X. kötetének II. darabja. Pest, Eggenberger Ferdinánd Magyar Akademiai Könyvkereskedésében. MDCCCLXII., Pest. 1862. Emich Gusztáv akademiai nyomdája. p. 19. "A női díjra négy csillagászati pályamű küldetett be, a kitűzött határnapig, [...] Az I. és IV-ik számú pályaművek a mellett, hogy a helyesen választott tárgyakról szakavatottan értekeznek, azokat egyszersmind jó rendszerben, könnyen érthetően többnyire szabatos nyelven adják elő, miért is mind kettő érdemesnek itéltetetik arra, hogy kinyomaasék. Minthogy azonban az I. számú munka melynek jeligéje: "A csillagászati kérdemények egyszerűbb természetüek" [...] versenytársát felülhaladja; ez okból a jutalom ennek itéltetett oda.
Felbontatván a jeligés levél, az HOLLOSY JUSZTINIÁN pannonhegyi Bencze-rendi áldort és soproni-gymnásiumi tanárt hirdette a koszorúzott mű szerzőjének. E mű mellett azonban a IV. szám alatti pályairat is dicsérettel említtetni határoztatott. Költ Pesten, a M. Tudom. Akademia XXIII. nagygyüléséböl, dec. 18. 1861. Toldy Ferencz, m. k. titoknok." [HAI.]

SZABÓ József: Legújabb fölfedezések és találmányok. 4. A színképi elemzés. = Budapesti Szemle 14. köt. 1862. pp. 188-191. A Nap színképének elemzése. "A nap sötét s a lángok fényes és színes sugarai azok, melyeket Bunsen és Kirchhof úgy a csillagokban, mint a lángokban az elemek jelenlétéhez vagy hiányához kötvén, alkalmaznak a vegyelemzésre." [HAI.]

SZABÓ József: Legújabb fölfedezések és találmányok. 5. A meteoritek vegyelemei. = Budapesti Szemle 14. köt. 1862. pp. 192-195. "...mert a kaba-debreczeni és a lénártói meteoriteink nyomán látjuk, hogy azon elemek közől, melyek földünkön a természet élő tárgyait képezik, egy sem nélkülöztetik a meteoritek eredeti honában, meg van ott az oxygen , a hydrogen, a carbon és a nitrogen, mint a szervképzés lényeges elemei. Az elemeken tehát nem múlik, hogy ott élő testek létezzenek." [HAI.]

TAKÁCS János: A Nap világának vegytani hatása. = Budapesti Szemle 16. köt. 1862. 51-52. füz. pp. 160-185. Csillagászati vonatkozásokkal. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Csillagászati közlemények. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1862. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Harmadik kötet. Első rész. Szerk.: Tóth Sándor. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 133-143. 1. Winnecke üstököséről és az üstökösök felfedezési, és észlelési módjáról szól az első cím nélküli közlemény: "...az uj üstökösöknél meg lehet elégedni azon pontos, és fáradságos számítás helyett egy előleges közelítő számítással, ha feltesszük, hogy az üstökös pályája hajtalék. Lehet ugyanis a hajtalékot oly kerüléknek tekinteni, melynek nagyobbik tengelye végtelen nagy."; 2. A merkurnak átmenete a Nap előtt, észlelve a páduai csillagdán 1861-dik év nov. 11-én.; 3. A csillagok viszonylagos fényük meghatározására Kayser E. (Dansingban) egy fénymérőt (Photometer) talált fel, mely a következőkben áll. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Nagy Károly Considération sur les cométes sat. czímű műve ismertetése. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1862. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Harmadik kötet. Első rész. Szerk.: Tóth Sándor. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 144-148. [HAI.]

M-R.: A hold és csillagok behatása a föld melegségére. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 1. füz. pp. 31-40. "...Azonban legyenek bár a hold némely behatásai tények avagy előítéletek, folyvást meg kell engednünk, miszerint a hold vonzereje, világa, melegsége előttünk ismeretlen befolyást gyakorolhatnak. Épen a finom és tartós hatások játszanak a természetben legnagyobb szerepet. Az sem lehetetlen, hogy a csillagok is gyakorolnak melegítő befolyást a földre. ...Ha a világür teljesen átlátszó volna, az ég tekintete ritka gyönyörű látvány volna. Egyetlen pont se volna az égen, a melyen csillag ne függene, ha bár távolabbra is lenne tőlünk, mint látható szomszédai. És ha minden csillagok, a melyekből az égbolt áll, saját fénynyel birnának, az égbolt világossága mindenütt ugyanaz s a napvilágosságához hasonló volna." Olbers paradoxon! [HAI.]

Krónikai jegyzetek 1861-ből. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 1. füz. pp. 78-79. "Junius 8-án Újvidéken esti 9 órakor egy szép légtünemény volt látható. Állt egy tüzes golyóból, mely északfelé nyult s 4 másod perczig tartott; 7-én csíkja volt és vörös kék világban látszott." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

Halálozások 1862. évben. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 2. füz. p. 188. "Februárban [3-án] Biot a híres csillagász, vegyész és természettudós, Aragonak dolgozótársa, Párisban 88. évében." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

TÓTH Sándor: A kir. m. természet-tudományi társulat. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 3. füz. pp. 276. "Febr. 26-iki gyűlésén Kondor Gusztáv csillagászati közleményeit azzal kezdte meg, hogy dr, Winnecke csillagász a sz. péteri csillagdán f. év január 8. egy új távcsői üstököst fedezett fel, mely üstökös világos, 3’-4’-nyi nagy, meghatározott mag nélküli, közepe felé erősen sűrűsödött. Továbbá előadá mikint lehet az üstökös-kémlővel az üstökösöket feltalálni, azok pályáit meghatározni és évkönyveit elkészíteni, melyet egy példával, t. i. az 1861-ik évben III. szám alatt Amerikában fölfedezett új üstökössel világosított fel.
Azután előadá a Merkurnak a napelőtti elvonulását, mint az a paduai csillagdán 1861. nov. 11-én észleltetett, ennek, de különösen a Venusnak átvonulását a nap korongja előtt; kiemelvén ez utolsónak, mint ritka égi tüneménynek fontosságát. Végre egy fénymérőt ismertetett, melyet Kayser (Danczingban) talált fel, és mely a csillagok viszonylagos fénye meghatározására szolgál." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

TÓTH Sándor: Magyar kir. természet-tudományi társulat julius 25-kén tartott szakgyűlésében. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 2. köt. 1. füz. pp. 67-69. "...Than Károly, multkori előadását folytatólag, röviden leirta azon szinkép készletet melylyel Kirchoff a nap szinképében előforduló sötét vonalak viszonyos helyzetét az eddigieknél nagyobb szabatossággal határozta meg. ...Kirchoff... nézete szerint a nap belső magva cseppfolyó és szilárd tömegből áll, mely végtelen magas hőmérsékkel bír és ennélfogva mindenféle sugarakat lövell ki; a nap ezen belső izzó magva körül van véve alacsonyabb hőfokú gőzalakú fénykörrel (photosphata) melyen belső mag fénysugarai keresztülhatolnak.
E keresztüljövetelnél egyes fénysugarak elnyelés által a fénykörben megsemmisítetvén; a nap szinképében a hiányzó sugarak helyei fekete vonalokként tünnek elő, mint a föntebbi kisérleteknél. ...mindazon fémek, melynek fényes vonalai egy-egy Frauenhoffer-féle vonala helyére esnek, szükségképpen benne foglaltatnak a nap fénykörében és pedig gőz alakban. Ilyen fém mindenek előtt a vas,... ...van a nap fénykörében még mészeny (calcium) magnesium és natrium, továbbá kevesebb menyiségben nickel, baryum, réz és cink... " Az Értekező tárczája. [HAI.]

Krónikai jegyzetek. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 2. köt. 2. füz. pp. 177-178. "Marseilleben Temple Vilmos uj üstököst fedezett fel, mely a "kis medve" csillagzat közelében szabad szemmel látható." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

(Természettudományi fölfedezés.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. febr. 9. 6. sz. p. 71. "Bunsen és Kirchhoff heidelbergai tanárok csodálatraméltó fölfedezést tettek napunk vegytani elemeit illetőleg. Dumas, Francziaország legelső vegytanára e fölfedezésről ugy nyilatkozott, hogy azt mint jelen századunk legfontosb tudományi kisérletét és sikerét kell tekintenünk, s hogy az emberiségre abból beláthatlan jótétemények származandnak. A nevezett két vegytanár Napoleon császártól a becsületrend lovagkeresztjét nyerte." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(A híres csillagász Biot) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. febr. 16. 7. sz. p. 83. "Parisban 88 éves korában meghalt. Halála által ismét egy hely ürült meg a franczia akadémiában." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(Légtünemény.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. ápr. 27. 17. sz. p. 203. "Eszéken e napokban esti 7 óra után igen szép meteort láttak, melynek három láb hosszú s hét láb széles uszályu ágyúgolyó alakja volt, s pompás színekben tündökölve, zajtalanul repült keletről nyugatra, hol a felhők közt eltűnt." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(A Nagy Károly-féle csillagászati eszközöket), = Vasárnapi Ujság 9. 1862. ápr. 27. 17. sz. p. 203. "...mint Bécsből irják, az államminisztérium a bécsi műegyetemnek adatni javasolta, és pedig azon oknál fogva, "mert Magyarországon nincsen oly ember, ki azokhoz értene." Azonban a magyar udv. kanczellária értesülvén a dologról, sietett Ő Felsége előtt kimutatni, hogy Magyarországon is értenek az efféle szerszámokhoz, s igy lőn visszavíva a becses gyűjtemény a magyar nemzet részére." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(A magyar Akadémia) mult hó 28-iki ülésében... = Vasárnapi Ujság 9. 1862. máj. 4. 18. sz. p. 214. "A helytartótanács felszólítja az Akadémiát, hogy egy tagját máj. 12-re küldje Bicskére ki az ottani, Nagy Károly által hagyományozott csillagászati intézet ingó és ingatlan vagyonának átvételénél jelenlegyen. Mivel e csillagászati és természettani eszközök a magyarországi tanintézetek közt lennének felosztandók, a kiküldött akad. tag egyuttal véleményező is lesz e felosztás tervezeténél. Minthogy az emlitett szerek egy tudományos egészet képeznek, az Akadémia az általa kiküldött Jedlik tanárnak utasításul adta, hogy működjék oda, hogy e kincset az Akadémia nyerje meg." A Közintézetek, egyletek című rovatban. [HAI.]

(A Nagy Károly-féle csillagászintézet) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. jun. 8. 23. sz. p. 275. "...a hozzátartozó épületekkel, telekkel, csillagászati, természettani és felsőbb földmérési műszerekkel és könyvekkel együtt, a helyszínén múlt hó 28-án a helytartótanács részéről kiküldött titkár Somossy Lajos által, a m. tud. Akadémia, a m. k. egyetem s a k. műegyetem egy-egy tagjának, valamint a törvényes bizonyságnak jelenlétében a helyszinén a magyarországi tanulmányi alap javára átvétetett. - A nagybecsü műszerek s könyvek, daczára annak, hogy azok tizenkét éven át használatlanul hevertek, az idő viszontagságai befolyásától megvédve, a legjobb állapotban találtattak. A kérdéses műszereknek a magyarországi tanintézetek és növeldék közti felosztása, azok szükségletei és hiányainak tekintetbe vétele mellett, most már rövid időn eszközöltetni fog." A Közintézetek, egyletek című rovat rövid híre. [HAI.]

(A Nagy Károly-féle csillagda műszereit) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. jun. 15. 24. sz. p. 287. "...csakugyan elosztják a tanintézetek közt. Helyesen jegyzi meg a "Sajtó" hogy ez hasonló azon esethez, midőn három paraszt órát talált, s azon ugy osztozkodtak meg, hogy egyik a küllapját, másik a kerekeit, harmadik a köveit kapta." A Mi ujság? című rovatban. [HAI.]

(A magyar tud. Akadémia) jul. 1-én tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 9. 1862. jul. 6. 27. sz. p. 322. "...Balla Károly levelező tag értekezett az északi fényről, mint az időtan alapjáról. Jedlik Ányos fölolvasta azon jelentést, melyet a bicskei csillagászati gyűjteményről az illető bizottmány a helytartóságnak benyújtott. A gyűjtemény hovaforditását illetőleg a vegyes bizottmány azt határozta, hogy a csillagászati eszközök a felállítandó budapesti csillagda számára tartassanak meg, a többi eszközök pedig osztassanak fel az Akadémia, egyetem és József-műipartanoda közt; néhány fölös csillagászati eszköz az erdélyi múzeumnak ajánltatik fel, ezenkívül a sárospataki ref. tanoda s a budai főreáltanoda is részesülnek néhány példányban." A Közintézetek, egyletek című rovatban. [HAI.]

(Meteor.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. aug. 31. 35. sz. p. 419. "Temesvárott e hó 19-én gyönyörű meteor volt látható, mely 3-szor akkora volt, mint egy elsőrangú csillag, s a várost 4-5 másodperczig teljesen megvilágította." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(Az északi-fény hatása.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. dec. 28. 52. sz. p. 623. "A drezdai királyi távirdában e hó 14-én esti 10 órakor az északi-fény villanyfolyamainak ereje a közlekedést megszakasztotta. E hatás éjfél után két óráig tartott. Lipcsében és Berlinben a távirda sodronyokon hasonlót tapasztaltak." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

          1863.

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 9. kötet. Ptolemaeus - Szárd nyelv. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 828 c. Csillagászat:
"Ptolemaeus Claudius, földiró, csillagász s mathematikus Egyiptomból (125-139. Kr. u.). A régi csillagászok véleményeit összeszedé, munkáiból csak az "Almagest" maradt fenn; az ebben kifejtett tan 1500 évig volt a csillagászok vezérfonala." (c. 1.).;
Ptolemaeusi rendszer. "E szerint a föld nyugodtan áll, s körüle a Hold, Mercur, Venus, Nap, Mars, Jupiter, Saturnus, s ezek körül az álló csillagok rendes körökben forognak; a napról azt tartá, mikép ez is körben forog a föld körül, de a föld nem létezik e kör közepén. Az arabok is Ptolemaeus rendszerét követték, melyet csak Kopernikus Miklós ([született:] 1473-ban) döntött meg." (c. 1.).;
"Quetelet (olv. Ketlé) Lambert Adolf Jaques, a leghiresebb belga tudósok egyike, született 1796-ban Gentben. 1826-ban igazgatója lett a brüsseli csillagdának. Az irodalmi törekvések nagy barátja volt, s több jeles statistikai művet irt." (c. 41.).;
"Quintilis, ötödik hónap a régi római naptárban, hanem mióta Julius Caesar az évet Januariussal kezdte meg, a 7-ik hónap lett, mely azután Julius Caesar tiszteletére Juliusnak neveztetett el." (c. 45.).;
"Reflector, tükör, a rája eső világsugarak visszaverődésére; távcső, melynek tárgyveszteglője homorú tükör, ilyen távcső tükrösnek is mondatik vagy verőtávcsőnek." (c. 164.).;
"Refractor, távcső, melynek tárgyveszteglője gyűjtőlencse, de ne igen kicsi gyutávval, az ilyen távcsövet lencsésnek is mondjuk, vagy ha nagy, törőtávcsőnek." (c. 170.).;
"Regiomontanus, János, tulajdonképen Müller, nagyhirü mathematikus, született 1436-ban Königsbergben Frankoniában, s mennyiségtant tanított Bécsben; hol első Mátyás udvarában élt, ki őt mint kora leghiresebb mathematicusát s csillagászát a budai egyetemben is alkalmazta. 1471-ben Nürnbergbe ment, hol könyvnyomdát alapított, mely hibátlanul kiállitott müvei által nagy hirre emelkedett. Meghalt mint regensburgi érsek [!] 1476." (c. 179.).;
"Reichenbach, György, kitünő gépész és látszerész. Született 1772-ben Durlachban Badenban. Egy ideig mint tiszt a badeni hadseregnél szolgált. 1805-ben Utzschneider s Frauenhoferral társulva Benediktbeuernben gépészet- látszerészeti intézetet alapított, melyben a legkitünőbb láttani s csillagászati szerek készültek. Meghalt mint főbányászati s sóaknai tanácsnok - Münchenben 1826." (c. 187.).;
"Rittenhouse, Dávid, amerikai csillagász, született Germantownban, Pennsylvaniában, 1732-ben. Jeles hazafi is volt. Polgártársai bizalma a pennsylvani kincstárnok méltóságával tisztelé meg, melyet 12 évig ritka lelkiismeretességgel és mathematikai pontossággal viselt, 1792-ben az egyesült államok pénzverdei igazgatójává neveztetett ki, 1791 óta Franklinnak utódja lett az északamerikai tudományos társaság elnökségében. Meghalt 1796." (cc. 261-262.).;
Rosse, William Parsons, gróf, született 1800. Irhonban, korábbi neve Oxmantown lord vala, 1841, apja halála után a grófi czimet öröklötte, és a láttani ég csillagászati tudományoknak szentelé magát legnagyobb kiterjedésben. Maga készitett egy távcsövet, mely 12000 piasterbe került s melynek segedelmével a napfoltokat [!] vizsgálta s fontos fölfedezéseket tőn, 1849-ben a királyi társaság elnökévé neveztetett ki Londonban." (cc. 333-334.).;
"Rotatio, annyit jelent, mint: kerengés, forgás; főleg az égi testek tengelyeik körüli forgása." (c. 336.).;
"Rudolf, magyar király (1576-1608) és egyszersmind német császár, mint a habsburg-magyar királyok rendesen. Mint német császár e néven II, uralkodott 1576-1612, Különös ember volt. Komor, magába vonuló, rejtelmeket vadászó természete szerint, kerülte az emberek társaságát, állami ügyeivel nem szeretett foglalkozni, hanem prágai palotájába vonulva, ott csillagászattal, arany-csinálással s más titkos tudományokkal töltötte idejét. ..." (cc. 352-353.).;
"Rudolf-táblák, igy neveztetnek azon csillagászati táblák, melyeken Tycho de Brache (1546), ki II. Rudolf császártól Prágába hivatott, a bolygók forgását ujra kidolgozni kezdé, nevöket II. Rudolftól nyerték; ezen fontos irományok a lángeszű Keppler János (1571) kezeibe jutottak, ki azokat saját rendszere szerint átalakitá; vélemenye szerint a föld tengelye ég a nap körül forog, ezen út azonban nem kör, hanem kerekdék, s hasonló útjok van a többi bolygóknak is. A nap ezen kerekdékek egyik góczában létezik." (cc. 354-355.).;
"Sagittarius, (a. m. nyilas), az állatöv csillagzatainak egyike, mely a régiektől nyilazó centaur alakjában képzeltetett, s ebben Krotosz (Pan s Eupheme fia) rejlett, ki anyjától a múzsákkal együtt neveltetvén, ezeknek hasznos szolgálatokat tett s ezért emléke azon égi jelen örökíttetett. - Mások szerint a "Nyilas" csillagzat Chiron égrejutásából támadt. l. Chiron." (cc. 384-385.).;
"Sarkmagasság, igy neveztetik a sarkcsillag emelkedettsége valamely vizsgáló láthatára fölött." (c. 433.).;
"Saturnus, már az előkorban ismeretes bolygó. Ezen égitest majdnem minden szempontból naprendszerünk legpompásabb s legérdekesebbike. Holdjaival s gyűrüivel együtt nagyobb fölülete van mint Jupiternek; gyűrüinek sajátságait naprendszerünken eddig mi sem mulja föl. Alakja tojásdad idomú, az egyenlitői átmérő ugy aránylik a sarkihoz, mint 35:32. Tengelye gyűrüinek sikjaira függőleges. ..." (cc. 445-446.).;
"Scaliger, Julius Caesar, nyelvész és itész, született 1484-ben Paduában, meghalt 1558-ban Agenban Francziaországban, - János Justus, az előbbi fa, szintén hires nyelvész és a chronologok rendszere javitója. Született 1540-ben Agenban, protestansá lett, s 1593-ban a szép tudományok tanárának neveztetett Leydenbe. Keresztényi korszakunk első éve a teremtés óta szerinte a 3950-dik év." (c. 455.).;
"Schröter, János Jeromos, kitünő igen ügyes s pontos csillagász, született 1745-ben Erfurtban. Fontos fölfedezéseket tett, a Venuson négy mérföldnyi magasságu hegyeket lelt fel, bebizonyitá tovább’ azt is, mikép neki légköre vagyon, mely 1/2 mérföldnyire emelkedik, s oly tömött, hogy miatta az árny és fény változásait e testen nem láthatjuk. A holdról is pontos atlást készitett. Meghalt mint törvényszéki tanácsos és községelőljáró Lilienthalban Stade megyei (Hannover) faluban, 1816-ban. Lilienthal elhiresedett csillagásztornya által." (c. 496.).;
"Schumacher, Henrik Keresztély, kitünő csillagász. Született 1780-ban Brametedtben Holsteinban. A csillagászat tanára és csillagda igazgatója Kopenhágában. 1821 óta Altonában élt, hol 1823-ban a király csillagdát emeltetett számára. 1848-ban VII. Frigyes megfosztá őt évi fizetésétől, mire az orosz czár nevezetes holtiglani nyugdijt rendelt neki. Meghalt 1850-b." (c. 502.).;
"Scorpius, szörny, melyet Diana Orion ellen küldött, s mely a csillagok közé jutván, az állatöv 12 jegye egyikévé lőn." (c. 518.).;
"Selenographia, holdleirás" (c. 533.).; "Seleucidák aerája, Seleucus Nicator azon birodalomban, melyet utódaira a seleucidákra hagyott, új időszámitást hozott be, mely Seleucidák aerájának neveztetik." (c. 535.).;
"September, a régieknél hetedik, nálunk pedig az év kilenczedik hónapja, nevét a "septem", hét, szótól vette. A magyar oklevelekben Sz, Mihály havának, a közéletben őszelőnek, a 12 égi jegy után pedig mérleg havának neveztetik. 30 napból áll." (c. 548.).;
"Seti, Sati Sate, egyiptomi istennő neve, hihetőleg a Nil áradásának csillaga." (c. 557.).;
"Sextant, hatodló, szögmérő műszer, kisebb szögek mérésére, kényelmesb t. i. egész kör helyett kisebb szögek mérésére hatodkört használni." (c. 560.).;
"Sextilis, a rómaiaknál a hatodik hónap, martius hótól számitva, Pacuvius néptribun inditványára Augustus tiszteletére augustusnak neveztetett." (c. 560.).;
"Sidericus (csillagzati) v. periodicus (időszaki) hónap. Ha a hold állását valamely ismert csillag irányában vizsgáljuk s e vizsgálodást következő estve folytatjuk, ekkor már a holdat ama csillagtól valamivel több mint 13°-nyira nyugatról keletfelé eltávozottnak találjuk. Mivel pedig pályájának egész köre 360°, pontosabb utánszámitás által kijő, hogy ez utat 27 nap, 7 óra, 43’ és 12" alatt teszi meg, mely időnek elteltével ujra azon csillagnál látandjuk, hol első vizsgálódásunk találta. Ezen idő sidericus (csillagzati) vagy periodicus (időszaki) hónapnak neveztetik." (c. 574.).;
"Sirius, neve azon ebnek, mely a csillagzatok között Orion közelében áll. - A délkeleti részen igen fényes első rendü csillag." (cc. 591-592.).;
"Sol, Helios latin neve." (c. 633.).;
"Solarmikroskopium, napnagyitó. A napnagyitónól a napfény tükör segélyével nagy gyutávval biró gyüjtőlencsére vezettetik, hogy az ennek gyupontjához közel eső tárgy erősen megvilágittassék. A tárgyhoz közel még egy gyüjtőlencsét állitunk rövid gyutávval ugy, hogy amaz a lencsétől valamivel távolabbra essék mint a gyupont. Ily módon a lencse átelleni oldalán nagyitott és visszás kép keletkezik, mely a falon felfogható." (c. 633.).;
"Sosigenes, peripat. bölcselö és csillagász Alexandriában. Caesar az időszámitást, mely akkor már teljesen őssze volt zavarodva, segedelmével megigazitá, mi által a keresztény Európának és napkelet egy részének más fél ezer évig tartó hasznot tett. Tulajdonképen Florius eszközlötte a javítást Sosigenes utmutatása szerint." (c. 660.).;
"Sphära, oly test, mely egyetlen egy görbe lap által ugy záratik be, hogy ezen lap minden pontja a test egyik belpontjából, mely középpontnak neveztetik, egyenlő távolságra vagyon. Ha valamely félkör átmérője mindaddig fordul mig elöbbi helyére visszatér, az egy gömbölyü tért alakit, mely sphaerának vagy gömbnek neveztetik; főleg égi- vagy földgömb; - az égi test pályája; műkör, munkakör." (cc. 686-687.).;
"Sphaerometria, gömbmértan, az égi testek nagysága megmérésére." (c. 687.). [HAI.]

KERESZTYÉN János: Vázlatok a természet köréből 4. A hold. In: A magyar ember könyvtára. Második kötet. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. pp. 100-107. "...A tudni vágyó ember a holdon tanulta ismerni a nehézség és vonzerő törvényeit. - Innen következtette hosszas tapogatózás után, hogy a hold nem egyéb, mint végetlen idő előtt, midőn még földünk gáz alakban lebegett, a végetlen Aetherben földünktől elszakadt egy darab, mely ugyanoly de kisebb gázgömbbé kavarodott össze, föld és hold roppant évezredek előtt az idők mérhetlen hosszu során keresztül roppant kiterjedésű gázalakban lebegtek az izzó nap körül, - s viszont körültök a többi bolygók szintén gázalakban..." [HAI.]

KERESZTYÉN János: Vázlatok a természet köréből 5. Az inga. In: A magyar ember könyvtára. Második kötet. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. pp. 107-113. "...Huygenes volt első, ki az órák menetét ingák által tanitá szabályozni, - mily szolgálatot tesznek ily órák a csillagásznak; - csak azóta tudják ők az időt pontosan meghatározni, azóta haladt elő a csillagászat, s valóban csodákat teremtett az inga, midőn azt Arago, Humboldt, Borda vette kezébe, - mert nemcsak alakját, tömöttségét, s különféle magaslatait mutatá meg e földnek, hanem a nap és bujdosók tulajdonságait is kikémlelték általa..." [HAI.]

KERESZTYÉN János: Vázlatok a természet köréből 6. A fénysugár. In: A magyar ember könyvtára. Második kötet. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. pp. 113-118. "...a tőlünk 20 millió mérföldre fekvő napról a világosság 8 percz és 13 másod percz alatt ér a földre. Nem merész tett-e az, a roppant sebességgel repülő fénysugárt utközben megmérni és kiszámitani, s a fénysugárt használni mértékül, melylyel a végetlenség megmérhető!" [HAI.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIII-ra [1863-ra]. Pest, 1862. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv Magy. Akad. Nyomdásznál. 328 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 1-2.). Ünnepszámítás 1863 (p. 3.). Időszámítás 1863 (pp. 4-5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások 1863 (pp. 78-80.). Nap és hold sugara a közép délben 1863 (p. 81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, nap és hold látköze (pp. 82-83.). Bolygódok (71 sorszámozott kisbolygó adatai táblázatban. pp. 84-89.). Az alap-csillagok közép helyei 1863 (pp. 90-91.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 92-94.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 95-103.).[Az MTA almanach csillagászati részének számítását és szerkesztését Kondor Gusztáv végezte 1863-tól 1891-ig, 29 köteten át.] [HAI.]

THAN Károly: A Nap és az izzó testek színképe. Pest, 1863. 15. p., 1 t. Különlenyomat a Budapesti Szemle LVI. és LVII. füzetéből. A képtáblán színképek színes nyomatú képe. [IBQ.]

NAGY Károly: "Mémoire sur le systéme solaire" czímű értekezése tartalmának lényege. = Budapesti Szemle 17. köt. 1863. 56-57. füzet. pp. 194-197. Sztoczek József által 1863. jan. 5-én az MTA Mathematikai és természettudományi osztályának ülésén felolvasott értekezés kivonata. [HAI.]

THAN Károly: A Nap és az izzó testek színképe. = Budapesti Szemle 17. 1863. 56-57. füz. pp. 327-341. [ZSE.]

SZABÓ József: Tulvilági kép. = Budapesti Szemle 17. 1863. 56-57. füz. pp. 409-419. "... egy Jamaikában leesett aerolithról, melynek esése észleltetett, s a melyet egy lakott bujdosóból származottnak vélnek." 1862. aug. 10-én Dr Hopkins és Ergail lelkész által a Sixtien-Mile-Walk folyócska mentén Port Royal felé lezuhanni látott "tüzes meteor" 6000 fontos, szenet és szerves anyagot tartalmazó különleges összetételű meteorit nem tűnt természetes eredetűnek. Sőt a kő egyik oldalán "...kőbe vésett tájképet láttam magam előtt, a más világ valamely művészének munkáját átküldve kiállításra a földre." - idézi Hopkinst a kétkedő Szabó József. [HAI.]

p. a.: A szatmári s rokontünemények. = Eger 1. 1863. szept. 3. 10. sz. pp. 75-76. Az 1863. aug. 14-i naposzlop leírása. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 1. Hullócsillagok. = Eger 1. 1863. szept. 3. 10. sz. pp. 77-78. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 2. Tűzgolyók. = Eger 1. 1863. szept. 24. 13. sz. p. 101. Meteorjelenségek: 1719. márc. 13., 1738. júl. 13., 1749., 1758. nov. 16., 1771. júl. 10., 1771. júl. 17., 1803. ápr. 25. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 3. Meteorkövek (leb- vagy égkövek). = Eger 1. 1863. okt. 29. 18. sz. pp. 141-143. [SRG.]

REMÉNYI Károly: Ujabb pesti levelek. 12. = Egri Posta 2. 1863. ápr. 30. 18. sz. p. 77. "Hopkins 6.000 franczia font nehézségű légkövéről (aerolyta)".; Pesten csillagdát fognak felállítani, melynek számára a kormány megtartja a Nagy Károly-féle csillagászati könyveket és eszközöket. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: "Publications de l’Observatoire d’Athénes I-re Série I. Tome." ismerteti Kondor Gusztáv, tanár. Az Atheni csillagda közleménye. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1863-1864. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Negyedik kötet. Első rész. Szerk.: Vész János Armin. Pesten, 1864. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 125-133. "Egy csillagászati közleményre kérem fel a tisztelt ülés figyelmét, mely multévben Athénben jelent meg, és mely az ottani szemlélde igazgatójának Schmidt Gyulának csillagászati észleleteit (az 1858-dik évi Donati-féle, 1860. III., 1861. II., 1862. I. és II. számu üstökös-csillagok felett) foglalja magában." [HAI.]

KONDOR Gusztáv: A déllő kör, különösen mint déllő távcső használva. = Magyar Akademiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 3. 1863. 3. sz. pp. 312-342. Borítón: Pest, 1864. Harmadik Füzet. Székfoglaló értekezés. Olvastatott Apr. 20-kán 1863. A csillagok delelésének megfigyelésre szolgáló meridiántávcső változó és állandó hibái. A budai (gellérthegyi) csillagvizsgálóban álló, a müncheni Reichenbach és Ertel műhelyében készült műszer példáján mutatja be ezen hibák meghatározását és elemzését. A méréseket korábban: 1843. nov. 16-19-ig végezte. [KSZ.]

[KESZLER Ferenc]: Az időfelosztásról. (Keresztény szempontból). [1.] Tárca. = Tanodai Lapok 8. 1863. jan. 29. 1. félév. 4. sz. pp. 42-43. "Reggel a napot fölkelni látjuk, délben eléri legmagasabb állását, hanyatlik, míg végre estve eltűnik szemeink elől. És ez akárhányszor így jár le előttünk. Az Isten, ki a napot fölkelni s vele megvilágíttatni engedi a jót úgy, mint a roszat, szép természetének csodás rendjében egy és ugyanaz; kezeiben tartja az örök időméregységet, melylyel a múlandó tárgyak szakadatlan láncolata érintkezik, és képzeletünkben e múlandóságok egymásutánjából összefüggő sorozat áll elő, melyben minden lágynak ki van jelölve meghatározott helye. Ezen sorozatok időfolyamnak, minden egyes helyet benne időpontnak, percenetnek, pillanatnak, s az egyidőpontban egymás mellett álló eseményeket egyidejűeknek mondjuk. Két időpontnak egymástól távola időtartam lesz, s az egész sorozat ilyen felfogása idő nevezet alatt ismeretes*). [...]
Azonban mivel a legjobb óramű sem bír tökéletesen egyenletes mozgással és használata is kiseb körre szorítkozott, általánosan érvényes időmértékül nem szolgálhat. Ilyet csak a csillagos ég adhat. Látunk ugyanis az égen mozgásokat, melyek vagy egészen, vagy megközelítőleg egyenletesek, és melyek ha bizonyos határt értek, szakadatlanul megújulnak. Tökéletesen egyenletes a föld forgása által előidézett látszólagos körforgása a csillagoknak. Az időtartam, mely alatt ez véghez megy, csillagnapnak neveztetik). És ebben változhatatlan időmértéket birnánk, ha a közéletben hasznát lehetne venni. [...] A csillagászati időtannak fő feladata háromféle mozgást, u. m. a tengelye körüli földforgási mozgást, továbbá a földnek napkörüli, és a holdnak földkörüli kerengési mozgását viszonos kapcsolatba hozni s egymástól függő időmértékül felhasználni. A nap. Valódi és középnapi nap. Időegyenlet. ..." [HAI.]

KESZLER Ferenc: Az időfelosztásról. (Keresztény szempontból). (Folytatás.). [2.] Tárca. = Tanodai Lapok 8. 1863. febr. 5. 1. félév. 5. sz. pp. 54-55. "Igen régi szokás a napot 24 órára osztani, hanem sajátságos, hogy az őskor legtöbb népei, a babyloniak, egyiptomiak, görögök, zsidók, rómaiak a nappalt úgy, mint az éjjelt külön 12 egyenlő részre osztották. A nappal órái e szerént tartamra nézve különbözők voltak az éj óráitól, s csak kétszer évenkint, a napéjegyen idejében egyeztek. A régiek napórái eszerént úgy voltak szerkesztve, hogy a nappalt 12 egyenlő részre osztották. A görögök az éj idejét a csillagok állásából határozták meg, s náluk a csillagos ég ismerete sokkal általánosabb volt, mint nálunk. [...]
A hét, azaz a hétnapos időszak már az emberiség őstörténetében találtatik, mert a hetedik napot Jehova maga szentelte meg Gen. II. 3. és minden zavar és változás dacára, mely a kronológiát érte mint szent és sérthetetlen időkorszak tartá fön magát az idők minden viszontagságain keresztül. A Szabbatot kivéve, az ószövetségben nem találunk neveket a hét egyes napjaira; épen oly kevéssé találjuk azokat az újszövetségi könyvekben. [...] A hét napjai, latin elnevezésüket a régiektől bolygóul felvett 7 égitesttől, melyek számra a hét 7 napjával épen egyeznek, vették; volt tehát napja szaturnusnak, a napnak, holdnak, marsznak, merkurnak, jupiternek és venusznak. ..." [HAI.]

KESZLER Ferenc: Az időfelosztásról. (Keresztény szempontból). (Folytatás.) [3.] Tárca. = Tanodai Lapok 8. 1863. febr. 12. 1. félév. 6. sz. p. 65. "Hold - fény változati hónap (holdhónap). A hold időről-időre föltetsző fényváltozatival jókorán magára vonta a földlakók figyelmét, s negyedeivel nagy óra gyanánt szolgált a népeknek, kik kivétel nélkül a hold fényváltozatai szerént rendezték isteni tiszteletöket s határozták meg gyülekezeteik idejét. Azt is észrevehették könnyen minden csillagászati fürkészés nélkül, hogy az időtartam, mely alatt e fényváltozatok lejárnak, közel 29 1/2, vagy kétszerezve 59 napra terjed. Figyelmest vizsgálatok, melyeknek alapjául, egymástól távolabb eső új és telihold szolgál, a holdhónap vagy fényváltozati hónap pontosabb meghatározását 29 napban, 12 órában, 44 elsőd- és 3 másodpercben állapították meg.
Ezen 59 nap, két egésznapos szakra osztatott, azaz lett a 29 napos és fölváltva 30 napos hónap. A népek között kiválólag a zsidók és görögök használták időfelosztásukban a holdat. A hónap kezdete minden előleges számítás nélkül, a holdra közvetlen figyelés szerént határoztatott meg. [...] A régi görögök, kik, mint említve volt, hónapjaikat szintén a hold szerént számították, fölváltva 29 és 30 napot osztottak be egy-egy hónapra. Megkülönböztették az üres és teljes hónapokat. 3) Az attikai hónap 3 tizedre volt osztva; az első és 2-ik tizedben 20-ig rendben számítottak fölfelé, 21-től pedig a fogyó holdfényhez képest visszafelé számították a napokat; meg volt tehát nevezve a 3-ik tizedben minden nap, meddig fog még a holdfény világítani. E sajátságos számítás a római naptárba is átment. ..." [HAI.]

KESZLER Ferenc: Az időfelosztásról. (Keresztény szempontból). (Folytatás.). [4.] Tárca. = Tanodai Lapok 8. 1863. febr. 19. 1. félév. 7. sz. pp. 77-78. "Napév, hold év. A társadalom zsengéjében az emberek vadászattal és pásztorkodással foglalkozának, e között állt a földmivelés, mely az emberek szaporodásával mindinkább kifejlett. Szükséges volt ehhez az évszakok megfigyelése, mivel a napnak a látkör fölötti hosszabb vagy rövidebb időzése a tenyészetre közvetlen befolyással bír. Csakhamar észrevették, hogy az évrészek körfolyamában naponta új csillagok tűnnek le ősz alkonyatkor, új csillagok tűnnek fel a hajnalban. Ezek közöl a legfényesebbeket szemelték ki jelesül az évfordulat különböző részében végeztetni szokott földmunkákhoz, így lettek az első földmivelők bizonyos értelemben csillagászokká. [...]
Hogy a napév tartama egy negyedrész nappal több 365 napnál az egyptomiaknál titok nem volt, noha nem használták az említett törtet. A legújabb megállapítások szerint a napév tartama 365 nap, 5 óra, 48 elsőd- és 48 másodperc, tehát 11 elsődperccel és 12 másodperccel kevesebb 365 1/4 napnál. Azon népeknek, kiknél a holdhónapok voltak használatban, azt kellett észrevenniök, hogy 12 fényváltozati korszak után a hónapok körülbelül ismét az évszak azon részeire esnek, de miután tizenkét 29 1/2 napos hónap csak 354 napot tesz, tehát a napévtől 11 nappal különbözik, nem lehetett észre nem venni, hogy ugyanazon hónap több év múlva más évrészre esik. ..." [HAI.]

KESZLER Ferenc: Az időfelosztásról. (Keresztény szempontból). (Vége.) [5.] Tárca. = Tanodai Lapok 8. 1863. febr. 26. 1. félév. 8. sz. pp. 89-90. "Naphónapok. Római naptár. Az őskor népei közöl többen elhagyták a holdváltozatokat, t. i. a holdévet, - s napévet követtek. A 29 és 30 napos holdhónapok helyett 30 és felváltva 31 napos naphónapok jöttek használatba; eredetök a régi gyakorlat - és szokásban keresendő, melynél fogva az év 12 részre osztását elhagyni nem akarák. A napév jelleméhez, a 12 hónap szerinti beosztás teljességgel nem tartozik; azért ott, hol a holdváltozatok tekintetbe nem vétettek, közmegegyezés után bármi más felosztást lehete behozni, így találunk a Mexikóiaknál 18 hónapos évet. ..." [HAI.]

Tanügyi s közművelődési krónika. - Uj üstökös. = Tanodai Lapok 8. 1863. márc. 5. 1. félév. 9. sz. p. 104. "A bécsi csillagda tudatja, hogy a mévi nov. 30-ban, Bruhn által Lipcsében fölfedezett üstökös, jelenleg a reggeli órákban ismét látható. Az üstökös váratlanul jelent meg, és fény uszálya nyomai is mutatkoznak. Most a nappal majd egy időben nyugszik le és négy órával napkelte előtt tűnik fel, mi jó darab ideig még így lesz. Március közepe táján 2 3/4 órával, napkelte előtt, emelkedik fel a láthatárra, de jelenlegi fényének csak felét bírja; ha a nagy napközel miatt, melybe jut, egészen láthatlan nem lesz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MERKL Károly: Jegyzetek naplómból. A csillagászat köréből. = Tanodai Lapok 8. 1863. márc. 12. 1. félév. 10. sz. pp. 106-108. "...Ifjúkoromban több ismerősömtől tudakoltam, vájjon miféle csillag ez vagy amaz, de soha - soha sem kaptam más választ: "azt magam sem tudom" vagy "mirevaló azt tudni? hisz, mi elérhetünk amúgy is." Nem mondhatom, mennyire boszankodtam sokszor, hogy senki sem tudott engem egészben kielégítni. De még inkább csodálkoztam érettebb koromban, hogy egy országban, mint hazánk, hol annyi lapálysík van s úgyszólva nincs más látnivalónk csak az egyetlen egy égboltozat csillagzataival, még csak azt is oly kevesen ismerik). [...]
Sajátlagos modort követtem a csillagzatok megismerésében, s úgyszólva minden csillagzatot másutt s más módon tanultam ismerni úgy, hogy igen hosszas lenne ezt itt részletesen leírni, mert egy egész füzetet fogna betölteni, azonkívül még számos ábra is kellene a tárgy értelmezésére. Csak a főcsillagzatokról akarom leirni, mily alkalommal tanultam azokat ismerni. Ily tanulmány a következő is, melyet mutatványul hozok s folytatni fogom, ha az szerkesztő úr megengedi. (A következőhöz azt kell megjegyeznem, hogy ezen csillagzat, t. i. az Orion, most esti 8-9 óra közt délnek jó magasan áll). ..." [HAI.]

Dr. B. L.: A természet köréből. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 8. 10. sz. pp. 89-90. A napfogyatkozás befolyása a növényekre. Hoffmann Giessenben és Meyer tanár königsbergi tapasztalatai. [SRG.]

MAURITZ Rezső: A föld képződéséről. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 22. 12. sz. pp. 103-104. A Föld kozmikus történetéről és a naprendszerről. [SRG.]

B. L.: A bolygótűz. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 29. 13. sz. pp. 113-114. [SRG.]

S. J.: Ujabb adatok a föld tengelyforgására. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. apr. 19. 16. sz. p. 139. A kopernikuszi rendszerről. [SRG.]

A csillagoknak is vannak lakói. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. ápr. 26. 17. sz. pp. 149-150. A Jamaikában 1862. aug. 10/11-én hullott meteor vizsgálata. [SRG.]

          1864.

  HOLLÓSY Jusztinián: Népszerű csillagászat. A mívelt rendek szükségeihez alkalmazva. A Magyar Tudományos Akademia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott pályamű. Írta Hollósy Jusztinián benedekrendi áldozár, a sz. mm. és bölcselem tudora, a pannonhegyi papnöveldében a természettan tanára, a Magyar Tudományos Akademia levelező tagja. Eszközli s kiadja a Magyar Tudományos Akademia. Pest, 1864. Emich Gusztáv nyomda. 333 p., 3 t. /Tudományok csarnoka. 3./ Akadémiai jutalomdíjat nyert 1861. dec. 18-án. Kihajtható táblák vannak a szöveg között (pp. 12-13., 22., 69., 86., 115., 186., 228.) és a kötet végén (Az 1851-dik évi julius 28-dikán észlelt napfogyatkozás.; A hold ábrája.; Az éjszaki félgömb csillagabrosza).;
Messier nevének egyik legkorábbi említése. p. 42.: "Az első ködfoltot födözé föl Marius Simon 1612-dik évben, tudniillik azt, mely Andromedának nü csillaga mellé esik; 1656-ban födözé föl Huygens az igen szabálytalan alakú ködfoltot Orionban; 1716-dik évben Halley összesen csak 6 ködfoltot ismert, de Lacaille és Messier kilencvenet ismertettek meg, az idős Herschel egymaga 2500 ködfoltot födözött föl, s jelenleg már 3600-nál is több ködfoltnak elhajlása és egyenes emelkedése határoztatott meg." [KSZ.]

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 10. kötet. Szász Károly - Zwingli. Pest, 1864. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 852 c. Csillagászat:
"Szivárvány, a napnak a fölhő vizcsöppeiben megtört s hozzánk hajtott képe. Egyike a legdiszesb légtüneményeknek. Szine oly módon keletkezik mint a nap szinképe, ha a napsugarak az esőcseppekre esnek, melyek a nappal szemközt vannak. Dél elött tehát nyugoton, délután keleten jelenik meg, és pedig annál élénkebben, minél sötétebb a háta mögötti felhő. A rendes hasábi szinek (vörös, narancs, sárga, zöld, kék és ibolya) akként vannak benne elosztva, hogy az ibolyaszín a belső, a vörös a külső szint képezi. Ha a szivárvány igen élénk, akkor többnyire meg egy másik, nagyobb félátméröjü látszik. ..." (c. 105.).;
"Szobieszky pajzsa, egy Szobieszky János tiszteletére igy elnevezett csillagcsoport, a nyilastól észak felé, a szétvált téjutban." (c. 108.).;
Távcsök, ezek arravalók, hogy tisztán állítsók elő a szemnek azon tárgyakat, melyek igen nagy távolságuk miatt tisztán ki nem vehetők. Szerkezetök lényege abban áll, hogy a távolról jövő világosság-sugarak lehető nagy lencsétől (tárgyüveg, tárgyveszteglő) vagy gyüjtőtükörtől felfogassanak, s az ezáltal nyert légkép egy másik lencse által (szemüveg) mégegyszer nagyobbíttassék. A lencsés távcsők közé tartoznak 1) a Galilaei-féle, vagy hollandi; 2) a Kepler-féle, vagy csillagászi, és 3) a földi távcső. Ily távcsöveknek köszönhetjük a hold fölületének, Jupiter holdjainak és Saturnus gyürüjének ismeretét. [...] A távcsőket, valamint a lencséket is, Hollandban kezdék leg először készíteni, melyek Galilaei, Kepler, Newton, Frauenhoffer és Plössl által nagy tökélyre hozattak. ..." (cc. 173-174.).;
"Tejút, az égür éjjeli homályában ama szürkületes fejér csik, mely csillagok millióiból áll s távcsövön át megszámlálhatlan csillagcsoportul tünik fel. Az egymás mögött álló csillagok képezik e tömött s fénylő csikot, mely bennünket körülvész." (c. 182.).;
"Telemikroskopium, távcső, melynek segélyével a távol levő tárgyak nagyitott képe keletkezik." (c. 191.).; "
Thales, a hét görög bölcs egyike, a joniai felekezet alapítója, született Milet városában Joniában 648-ban Kr. e. Solon kortársa, nevezetes egyiptomi utazásáról, első, ki 597-ben napsötétedést jövendölt, föltalálója azon mértani módnak, miszerint a helyek magasságát meghatározhatni. Természettani ismeretekkel ellátva, ezeknek segedelmével a világnak eredetét megfejteni törekedék. Kiindulván azon elvből, hogy "semmiből semmi sem ered," azon jött, hogy öröklétű őslénynek kell lennie, mely a különnemü egyedeknek őseleme, és a világi rendnek és változásnak szülő oka. Minden dolog ősanyagául a vizet tartotta. ..." (cc. 230-231.).;
"Thaut vagy Thot, Osiris egyiptomi király tanácsadó titoknoka, 2000 körül Kr. e. Herosnak vagy bölcsnek, a görögöknél Trismegistosnak neveztetik. A betük vagy hieroglyphok, csillagászat, mértan, számok, mennyiségtan, zene és gyógytudomány állítólagos feltalálója." (c. 232.).;
"Tittel, Pál, m. acad. rend. tag, csillagász, született 1784-ben Pásztón Hevesmegyében. Tanulmányait befejezvén, papi pályára lépett és egri növendékpap lett. 1806-ban az egri lyceumban mathesis tanárává neveztetett, ekkor a csillagászatot vevé kedvencz tárgyául és fölelevenítette a régóta pusztán tengő egri csillagásztornyot. Tanulmányait öregbitendő, meglátogatá Bécset, Párist, Londont, Greenwichet, Sloughot, s miután Európa leghiresebb csillagészai körül végzé tanulmányait, Eger látta első törekvéseit, mignem 1824-ben a budai csillagászat igazgatására és egyetemi professorságra meghivatott. A sz. Gellért-hegyen üzte fáradatlan szorgalommal kedvencz tanulmányait haláláig. [...] Elhalt 1831-ben szegénységben." (c. 278.).;
"Tüzgömbök, valószinüleg kisded testek, melyek a világtérben a nehézség törvényei szerint a nap körül forognak. E tömegek körfordulatok alkalmával a föld közelébe érvén, körlégünk határán fénylőkké válnak. Gyakran olyannyira közelednek a földhöz, hogy általa vonzatván reá is hullnak. (c. 373.).;
Udvarok és melléknapok. "Sokszor a napot, a holdat vagy csillagokat világos vagy szines gyűrük veszik körül, melyek kis udvaroknak neveztetnek és akként támadnak, hogy a fénysugarak a felhőrétegeken keresztülhatolnak s a párabuborékok mellett elvonulván, hajlást szenvednek, ezeknél a vörös szin mindig kifelé van fordítva. Gyakran azonban sókkal nagyobb szivárványszerűleg festett gyűrüket láthatni, melyek nagy udvaroknak neveztetnek, félátmérőjök 23° vagy 47°-nyi, s központjaikban a nap vagy hold van. - Ezekben a vörös szin a csillagzat felé fordul. A nagy udvarok mindenkor a rostfölhőkben jelennek meg és ez utóbbiak finom hójegöczökből alkotvák, melyek a szivárványt adják.
Némelykor e gyűrüket vizszintes vagy súlymentes szalagok metszik át, melyek a napon mennek keresztül s ez utóbbival egyszélesgégüek. - Azon helyeken, hol az udvarok a szalagok által keresztülvágatnak, keletkeznek gömbölyű, többnyire szivárványszerüleg festett foltok, melyek melléknapoknak, vagy ha a szalagok a holdon mennek keresztül, mellékholdaknak neveztetnek." (cc. 383-384.).;
"Uranus, a m. Ég, nejétől Gaeatól az egész görög és római istenfajnak ősatyja. [...] - Uranus, naprendszerünk egyik bolygója; [...] Herschel Frigy. Vilmos 1781-ben födözte föl ezen gyanitott égi testet, melynek neve Uranus. Alig tevé ezen bolygó pályájának 20-ad részét hátra, s már is kiszámíták egész pályáját, melynek jelenleg már majd 3/4 részét befutotta. [...] mozgósa minden bolygóénál csekélyebb, mert 1" alatt csak 5/6 mfdet halad. Naptóli legkisebb távolsága 18,28848. - Átmérője mérföldekben 7866; a földével összehasonlftott térime: 86,5 : 1, tömege 14,5 : 1. Uranusnak nyolcz holdja van." (cc. 417-419.).;
"Üstökösök vagy kométák, bolygó csillagok, melyek világító üstökük által különböztetik meg magokat, de különben kevéssé ismeretesek. Többnyire igen hosszudad kerekdékekben forognak a nap körül; pályájokat a mennyire ismeretesek, nem futják át egyenlő időben. Ezen égi testek többnyire mint váratlan vendégek jelennek meg az égen, de hat hónapnál tovább sohasem léthatók, nagyobb része csak távcsöveken át látható. Naprendszerünkben 4 ismert pályáju üstökös van, azonban valószinű, hogy hozzá 100000-nél több üstökös tartozik, a megvizsgálta[k] száma mintegy 500-ra rug. Nevezetes a Halley, Encke, Biela és Olbers-féle üstökös." (c. 434.).;
"Vasárnapi betűk, a csillagászok az év hét első napját abc stb. betüvel szokják jelelni, Azon betü, mely e jelelés ezerint vasárnapra esik, vasárnapi betünek neveztetik." (c. 498.).;
"Venus (gör. Aphrodite; a m. habból született), a szerelem istennője. [...] - Naprendszerünk nagyobb bolygói egyike. A napon és holdon kivül nincs égi test, mely Venussal összehasonlítható volna. - Ha télen a napnak nyugati részén létezik, reggel látjuk őt s hajnali csillagnak mondatik. Ha a napnak keleti részén tartózkodik, este jelenik meg ragyogó fényében mint esti csillag. Fénye már a régiek előtt is feltünt; a görögök Phosphor és Hesperus név alatt említik. [...] Ezen bolygó holdunk fogyatkozásait utánozza. Vannak, kik azt állítják, hogy igen ritkán látható holdja van. - Néha mint sötét-veres test megy át a nap alatt. Lásd: Schröter." (cc. 542-545.).;
"Vesta görögrómai istenasszony, görögül Hesztia, lásd ezt. Ábrázoltatik: fiatal méltóságteljes hölgyalakban, mely arczát kivéve egészen be van fátyolozva; jobbjában égő fáklyát tart, s előtte oltár áll, melyen tűz lobog. - Ujabb bolygó, mely Olbers által fedeztetett fel 1807-ben. Napkörüli kerengését 1326 nap alatt teszi meg." (cc. 565-566.).;
"Világalkotmány; a megmérhetlen világürben található nagy égi vagy világtestek, melyek csillagoknak is neveztetnek, képezik a világalkotmányt, s elosztatnak álló- s bolygócsillagokra és üstökösökre. Lásd ezeket." (c. 581.).;
"Világtengely, a földtengely mindkét oldalról az ég boltozatáig meghosszabítva világtengelynek mondatik, mivel az egész égboltozat e tengely körül látszik forogni." (c. 582.).;
Világtájok. "Azon táj, melyen a nap egész pontossággal mártius 21. és september21-ik napján felkelni látszik, Kelet, hol lenyugszik Nyugat néven ismeretes. Ha arczczal keletnek fordulunk: akkor jobb kézre esik a Dél, s balra az Észak . Északot, keletet, délt és nyugatot nevezik négy ég vagy világtájnak. Lásd: szélrózsa." (c. 582.).;
"Zach Antal, báró, született 1744-ben Pesten, mint osztrák katona a bajor öröködési háborúban tünt ki, ezután a mennyiségtanára lett a bécsujhelyi katonai akademiában. [...] - Testvére Ferencz, báró, az ujabb kor legjelesebb mathematikusai egyike, született 1754-ben Pétervárott, osztrák katonai szolgálatba lépett, később 1787-1806-ig csillagdai igazgató volt a Seebergen Gotha mellett. Meghalt Párisban 1832-ben. A csillagászatot sok jeles munkával gazdagította." (cc. 730-731.).;
"Zenith ; ha testünk hosszában egy függőleges vonalt képzelünk, ez tetszés szerint megnyujtva egyfelől fejünk felett, másfelől a földközéppontján átmenve, az átellenben eső pontban fogja érinteni az égi boltozatot. E pontok fölsejét zenithnek (tető- vagy fejpontnak), alsaját pedig a nem láthatót nadirnak (lábpontnak) mondjuk." (c. 790.). [HAI.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIV-re [1864-re]. Pest, 1863. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. 302 p. Csillagászat: pp. 1-124. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 1-2.). Ünnepszámítás 1864 (p. 3.). Időszámítás 1864 (pp. 4-5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap-fogyatkozások 1864 (pp. 78-79.). Pályakör ferdesége, napirányferdülése, nap és hold látköze 1864 (pp. 80-81.). Nap és hold sugara a közép délben 1864 (p. 82.). Bolygódok "1862-ik év elejétől fogva mostanáig (1863. aug.) hét új bolygód födöztetett fel..." (pp. 83-90.). Bolygódok jegyzéke felfödözésök ideje szerint (pp. 91-93.). A régibb bolygódok szembenállás-évkönyvei 1864-re (p. 94.). Újabb bolygódok. (pp. 95-97.). Bolygódok pálya-elemrendszerei (pp. 98-103.). Üstökösök (pp. 104-110.). Az alap-csillagok közép helyei 1864 (pp. 111-112.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 113-115.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 116-124.). [HAI.]

PISKO, Franz Josef: Természettan. Algymnasiumok számára Pisko Ferencz József után magyarítá Kühn Rajmund Lajos a pannonhegyi szent benedekiek tagja s az esztergomi felgymnasiumban ny. r. tanár. Második, változatlan kiadás. Pest, 1864. kiadta Heckenast Gusztáv. IV + 1 + 248 p. Csillagászat: pp. 233-248. A könyv XII. fejezete "A csillagászat alaptana" címmel tárgyalja a legfontosabb csillagászati alapismereteket. [HOR.]

ALBERT Ferenc: A napfoltok s azok befolyása az évi középhőmérsékletre. = Eger 2. 1864. jan. 21. 3. sz. p. 21. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 8. 49. sz. pp. 405-406. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 15. 50. sz. pp. 415-416. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 22. 51. sz. pp. 425-426. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 29. 52. sz. pp. 434-435. [SRG.]

HOLLÓSY Jusztinián: A távcsők történelmének vázlata. = Magyar Akadémiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 5. 1864. 1. sz. pp. 21-65. Borítón: Pest, 1865. Első Füzet. Székfoglaló értekezés. Olvastatott oct. 19-én 1863. A távcső fejlődéstörténete az ókortól napjainkig. A távcsövek története, típusainak és képalkotásának fejlődése. Csillagászati fényképezés távcsövekkel 1851-től. [KSZ.]

MURMANN Auguszt: Az 1860. II. üstökös definitiv pályaszámítása. = Magyar Akademiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 5. 1864. 2. sz. pp. 187-224. Borítón: Pest, 1865. Második Füzet. Beadatott jan. 8-án 1864. Az üstököst 1860. ápr. 17-én fedezték fel és jún. 11-ig tudták észlelni. Murmann Ágost összegyűjtötte az összes külföldi megfigyelést és a 70 észlelés égi koordinátáit kiértékelte. Az adatok elemzésével meghatározta az üstökös pályaelemeit. [KSZ.]

A "világ vége." = Regélő Első évfolyam 1864. 9. p. 576. "...czim alatt Párisban egy röpirat jelen meg, mely a bibliából vett idézetekkel sokféle számitásokkal és következtetésekkel bebizonyitani igyekszik, hogy a "világ vége" 1828-tól számitandó 117 év mulva fog bekövetkezni." Apróságok. [SRG.]

Tanügyi s közművelődési krónika. - (Keplernek, a nagy csillagásznak) = Tanodai Lapok 9. 1864. jun. 2. 1. félév. 22. sz. p. 263. "Weilban, mint születése helyén (Würtemberg), 3 százados jubileuma előtt emléket akarnak állítani; a költségek kétharmada Ausztriára esik. Eddig 21,000 frt van együtt. A bronzemlék Keplert mint főalakot, mellette nagy kortársait: Copernicust, Tycho Brahet, Mäszint (Kepler tanítóját) és Bürg Justust (a logorithmusok) fogja feltüntetni. A reliefek Kepler gráci, prágai és linci életéből a főmozzanatokat fogják ábrázolni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Tanügyi s közművelődési krónika. (Bizonyos Newmayer) = Tanodai Lapok 9. 1864. jun. 9. 1. félév. 23. sz. p. 276. "Bizonyos Newmayer nevű csillagász, ki jelenleg Melbournban Ausztráliában tartózkodik, azt hirdeti, hogy 1865-ben egy óriás nagyságú üstökös fog megjelenni, mely földünkhöz igen közel jövend." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Tanügyi s közművelődési krónika. (Új hold-térkép.) = Tanodai Lapok 9. 1864. jul. 28. 2. félév. 30. sz. p. 360. "A "The Reader" című angol folyóirat egy új hold-térkép megjelenését jelenti, mely egyszersmint minden, a holdban észrevett hegyek, völgyek, síkok (úgynevezett "tengerek"), világos és sötét foltoknak stb. pontos lajstromával lesz ellátva. Beer-Mählernek ismeretes hold-térképe képezi alapját ezen új térképnek is, de természetesen mellőzésével az azóta felderített tévedéseknek és felhasználásával a legújabb észleleteknek, kivált kép azoknak, melyeket de la Rue csillagász a londoni királyi társaság által felállított nagy távcsők segélyével tett. Az új térkép négyszer akkora lesz, mint a Beer-Mahler-féle, és övekre valamint négyszögekre lesz beosztva, megfelelő megjelöléssel, úgy, hogy a térkép és lajstrom egymást kölcsönösen kiegészíteni fogják." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Tanügyi s közművelődési krónika. (Uj üstökös.) = Tanodai Lapok 9. 1864. aug. 11. 2. félév. 32. sz. p. 382. "A berlini csillagda számításai és észleletei szerint a Marseille-ben felfedezett uj üstökös mintegy aug. 8-án fog a földhöz legközelebb állani és azután rendkívüli sebességgel halad el mellette, miután a két világtest mozgásirányai épen ellenkezők. Mily nagy leend világossága, nem lehet előre meghatározni, de amint látszik, az éjszaki égivhez közel maradása, mellett is puszta szemmel lesz kivehető." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Tanügyi s közművelődési krónika. (Struve, a hires csillagász) = Tanodai Lapok 9. 1864. dec. 8. 2. félév. 49. sz. p. 588. "...Sz.-Pétervárt nov. 23. meghalt. Nevezett tudós született Altonában 1793-ban." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Galileo Galilei (1564-1642). = Vasárnapi Ujság 11. 1864. márc. 6. 10. sz. pp. 89-90. Születése 300. évfordulójára. Életrajza és csillagászati felfedezései. [KSZ.]

B. L.: A világépület miniaturképe. = Vasárnapi Ujság 11. 1864. aug. 21. p. 347. A Naprendszer és a világegyetem méreteinek szemléltetése. A Föld mérete egy jókora kendermag, azaz 1 1/2 vonal átmérőjű. A Nap 14 hüvelyk átmérőjű [mai mértékegységgel a Föld 3,3 mm, a Nap 368,8 mm átmérőjű, arányuk 112-szeres.]. [KSZ.]

          1865.

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXV-re [1865-re]. Pest, 1864. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 290 p. Csillagászat: pp. 1-120. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 5-6.). Ünnepszámítás 1865 (p. 7.). Időszámítás 1865 (pp. 8-9.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és hold-fogyatkozások 1865 (pp. 82-84.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1865 (pp. 84-85.). Bolygódok "1863-ik évnek augusztus havától számítva jelen ideig (1864. aug.) csak egyetlen egy új bolygód fedeztetett föl..." (pp. 86-88.). Bolygódok jegyzéke felfödözésök ideje szerint (79 sorszámozott kisbolygó adatai táblázatban. pp. 89-91.). A régibb bolygódok szembenállás-naplói 1865-re (p. 92.). Újabb bolygódok szembenállás-naplói 1865-re. (pp. 93-95.). Bolygódok pálya-elemrendszerei (pp. 96-101.). Üstökösök (pp. 102-106.). Az alap-csillagok közép helyei 1865 (pp. 107-108.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 109-111.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 112-120.). [HAI.]

MOLNÁR József: Népszerű csillagászat. Magyar Tud. Akadémiai dicséretet nyert pályamű. Szerzé Molnár József, pécsmegyei áldozár, volt főgymnasiumi természettan-tanár a pécsi Szepessy-lyceumban. 105 ábrával s 2 aczélmetszetű csillagabroszszal. Pécsett, a Lyceum nyomdájában. 1865. 258 p., 2 t. [KSZ.]

ALBERT Ferenc, Montedegoi: Naptár, Krisztus születése utáni 1865-dik évre, mely 365 napból álló közönséges év. Katholikusok és görög nem egyesült hitvallásuak valamint zsidók számára, a nap, hold és bolygók járásával és a nevezetesb csillagászati jelenségekkel. Eger városa földrajzi fekvése szerint kiszámítva: Dr. Monte-Dégoi Albert Ferencz egri érsek-lyceumi csillagda-igazgató, tanár és könyvtárnok által. In: Egri képes naptár. 1865-ik évre. Első évi folyam. Szerkeszti Stephanovszky Sándor. Eger, 1864. Kiadja az egri érseki. lyceumi. könyvnyomda, Nyomatott az egri érs. lyc. könyv- és kőnyomdájában. pp. [1-28.] Időszámítás 1865-dik évre.; Ünnepek számítása 1865-re.; A négy kántor (p. [2.]).; Görög böjtök.; Rövid zsidó naptár.; Évszakok.; Fogyatkozások. "Fogyatkozás a folyó évben 4-lesz, t. i. 2 a napon és ugyanannyi a holdon melyek közül azonban a mi vidékeinken egyedül a holdfogyatkozások lesznek láthatók, sőt az elsőnek pusztán kezdetét látjuk.
E fogyatkozások sorrendje a következő: Holdfogyatkozás april 11-én reggel, látható részben Europában, egész folyamában Afrikában és Amerikában, Egerben lészen: kezdete 5 óra 7 pkor reggel, midőn a hold lealkonyodik. - II. Napfogyatkozás: aprilis 25-én délutáni 1 óra 1 perckor, melynek láthatósága egyedűl déli Afrikára és déli Amerikára terjeszkedik. III. Holdfogyatkozás: oktober 4-ik és 5 közti éjjel, melynek egész folyamát Europában s Afrikában, kezdetét Ázsiában, végét Amerikában látják. Nagysága 4 1/10 új. Egerben lesz: kezdete: 4-én 11 óra 1 percz este - közepe 5 én 0 óra 2 percz reggel; - vége 5-én óra 3 perczkor reggel. IV. Napfogyatkozás: october 19-én 3 óra 1 perczk. délután; láthatósága Észak-Amerikára, Dél-Amerika északi részére és Afrika még Europa nyugati vidékeire terjed.
Europában e fogyatkozást csak Portugal, Spanyol és Franciaországban fogják látni, más tartományokban nem." (p. [3.]).; Naptár lapok (pp. [4-27.]).; Uralkodó bolygó. "...Most már ugyan régóta tudjuk, hogy a nap nem bolygó, a hold csak a föld csatlósa, a bolygók száma pedig nem 7 hanem már 88; továbbá Üdvözitőnk mennyei tana nyomán azt is tudjuk már, hogy nem a bármily fényes csillagok, hanem a mindenható mennyei atya határozza a föld-és az emberiségnek úgy, mint az egész természetnek sorsát: de az uralkodó bolygóbani hit a népnél s a hasonnevü czikk a naptárakban, mint ősrégi hagyomány, mind a mellett mégis főnmaradt és sokember a naptárt hiányosnak tartaná, ha az uralkodó bolygó benne megnevezve nem volna. Mi is tehát, figyelmeztetvén egyébiránt a t. olvasót, a fönnebb elmondottakra, megtartjuk a régi szokást és megemlitjük miként e folyó évben Merkur az év uralkodója. ..." (p. [28.]). [HAI.]

SCHWARZ Gyula: A cosmikus ismeretkör vívmányairól. = Budapesti Szemle Új folyam 1. köt. 3. füzet. 1865. pp. 499-503. "...a naprendszer belső felbomolhatatlanságát csak úgy taníthatjuk, hogy a tért Newtonnal még mindig vacuumnak hirdetjük. A legutóbbi évek óta azonban a csillagászok mindinkább és inkább kezdenek hinni egy cosmikus ellenálló közeg lételében." A Magyar Tudományos Akadémia mathematikai és természettudományi osztályülésén 1865. febr. 27-én elhangzott előadás kivonata. [HAI.]

Galilei élete s tudományos küldetése újabb kutatások nyomán. = Budapesti Szemle Új folyam 1. köt. 4. füzet. 1865. pp. 603-616. [HAI.]

BOROSTYÁNI Nándor: A csillagászat csudái. = Fővárosi Lapok 2. 1865. dec. 21. 292. sz. pp. 1158-1159. [ZSE.]

K. BEDŐ Albert: A hold befolyása a növényekre. = Fővárosi Lapok 2. 1865. okt. 24. 244. sz. okt. 24. p. 966. [ZSE.]

K. BEDŐ Albert: A hold befolyása a növényekre. = Fővárosi Lapok 2. 1865. okt. 25. 245. sz. pp. 970-971. [ZSE.]

LITTROW, Johann Joseph von: A nap. = Fővárosi Lapok 2. 1865. jún. 8. 130. sz. p. 519. Littrownak "Wunder des Himmels" című munkája után. [ZSE.]

LITTROW, Johann Joseph von: A nap. = Fővárosi Lapok 2. 1865. jún. 9. 131. sz. p. 522. Littrownak "Wunder des Himmels" című munkája után. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 4. 52. sz. p. 203. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 5. 53. sz. pp. 206-207. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 7. 54. sz. p. 211. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 8. 55. sz. pp. 214-215. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 9. 56. sz. pp. 218-219. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 10. 57. sz. p. 222. [ZSE.]

KONDOR Gusztáv: Indítvány a mostani naptárak javítása ügyében. = Hon 3. 1865. mart. 4. 52 sz. p. 3. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: A fokmérésről általában, és különösen a közép európai fokmérésnek egyik előmunkálatról. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 41-54. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Az Encke és a Faye-féle üstökösökről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 55-62. [HAI.]

PAPP Márton: A természettudományok ó-kori története. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 120-169. A csillagászat ókori története (pp. 120-147.).; Csillagjóslat (astrologia) története (pp. 147- 149.). [HAI.]

K. I.: Népszerű csillagászat. Tanügyi irodalom. = Tanodai Lapok 10. 1865. aug. 10. 2. félév. 32. sz. pp. 377-378. "Magyar tudom. akadémiai dicséretet nyert pályamű. Szerzé Molnár József, pécsmegyei áldozár, volt főgymnasiumi természettan-tanár a pécsi Szepesy-lyceumban. 105 ábrával és 2 acélmetszetü csillagabroszszal. Pécsett, a lyceum nyomdájában, 1865. Ara fűzve 2 frt 20 kr o. ért. [...] E sorok írójának is nem más a célja, mint figyelmeztetni a magy. olvasó közönséget a megjelent műre, mint röviden ismertetni a könyvet, mely vélekedése szerént, Hollósyénak nem csak méltó versenytársa, hanem több tekintetnél fogva azt meg is haladja, így különösen tartalomra nézve bővebb, alakra nézve pedig, valamint a kiállítás, ábrák és csillagabroszok csinos és mondhatni fényes és költséges előállításánál fogva hasonlíthatlanul fölötte áll. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

S. E. A.: Merkur, az 1865. évi planéta. = Vasárnapi Ujság 12. 1865. jan. 1. 1. sz. pp. 6-7. A görög római mitológiában elfoglalt szerepe után a Merkurt mint "bolygó csillagot" is bemutatja a cikk. [HAI.]

B. L.: A fényképészet a csillagászat szolgálatában. = Vasárnapi Ujság 12. 1865. aug. 27. 35. sz. p. 438. Warren de la Rue és Secchi ez irányú tevékenységéről. [HAI.]

BERKY Gusztáv: A holdban. = Vasárnapi Ujság 12. 1865. dec. 17. 51. sz. p. 647. [HAI.]

BERKY Gusztáv: A holdban. (Folytatás.) = Vasárnapi Ujság 12. 1865. dec. 24. 52. sz. p. 659. [HAI.]

BERKY Gusztáv: A holdban. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 12. 1865. dec. 31. 53. sz. p. 675. [HAI.]

          1866.

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVI-ra [1866-ra]. Pest, 1865. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 256 p. Csillagászat: pp. 1-105. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1866-ra (p. 5.). Időszámítás 1866-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és hold-fogyatkozások 1866-ra (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1866 (pp. 82-83.). A régibb bolygódok szembenállás-naplói 1866-ra (p. 84.). Bolygódok. "Az 1865. évi Almanach megjelenése óta három új bolygód fedeztetett föl..." (pp. 85-86.). Üstökösök (pp. 87-88). Az alap-csillagok közép helyei 1866 (pp. 89-90.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 91-93.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 94-95.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 96-105.). [HAI.]

SZEKCSŐ Tamás: A földirati fokmérések ismertetése. Pozsony, 1866. Wigand Károly. 21 p. [TZS.]

SZEKCSŐ Tamás: A középeurópai fokmérések. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1865. aug. 28-tól sept. 2-ig Pozsonyban tartott 11. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Rózsay József közreműködésével szerk.: Kanka Károly és Rómer Flóris. (Bugát Pál és Endlicher István arczképeivel, számos fa-, kő- és rézmetszettel.) Pozsony, 1866. Nyomatott Wigand Károly Frigyesnél. pp. 312-332. "...szükségesnek tartom már a tárgy érthetősége, nem különben érdekessége miatt, jelen értekezésemet a fokmérések általános ismertetésére is kiterjeszteni, s igy előrebocsátván: 1. a fokmérések alapelveit, 2. közöltetni fog a fokméréseknek rövid története, 3. összeállítjuk az eddigi fokmérések eredményeit, és 4. közöljük az új közép-európai fokmérés tervezetét és czélját." [HAI.]

SCHENZL Guido - KRUSPÉR István: Magnetikai hely meghatározások Magyar és Erdélyországban. Véghez vitték Dr. Schenzl Guido és Kruspér István 1864. In: Mathematikai és Természettudományi Közlemények. Vonatkozólag a hazai viszonyokra. 4. kötet 1865-1866. Szerk: Szabó József. Pest, 1866. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsága. Nyomatott Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdásznál. pp. 13-78. Bevezetés (pp. 13-21).; Csillagászati észleletek (pp. 22-48.).; Delejességi észleletek (pp. 49-78.). "...A munkát már itthon úgy osztottuk meg egymás közt, hogy Kruspér a csillagászati, Schenzl pedig a delejes észleleteket vállalta magára. [...] Az expeditió tartama alatt tett csillagászati észleletek 3 részre oszlanak, ú. m. idő,- helymeghatározási, és azimut-mérésekre..."[HAI.]

ALMÁSSY Benő: Földünk. = Fővárosi Lapok 3. 1866. márc. 17. 62. sz. p. 247. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: Földünk. = Fővárosi Lapok 3. 1866. márc. 29. 72. sz. p. 287. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: A hold. = Fővárosi Lapok 3. 1866. ápr. 24. 93. sz. pp. 378-379. [ZSE.]

ALMÁSSY y Benő: A nap. = Fővárosi Lapok 3. 1866. máj. 2. 100. sz. pp. 406-407. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: A bolygók. = Fővárosi Lapok 3. 1866. jún. 7. 128. sz. pp. 508-519. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: Az aprócsillagok. = Fővárosi Lapok 3. 1866. jún. 15. 135. sz. p. 547. [ZSE.]

MOLNÁR Antal: Körut naprendszerünkben. = Hazánk s a külföld 2. 1866. Apr. 29. 17. sz. pp. 267-268. Bolygókról. [SRG.]

TAR Gábor: Mit hittek és mit hiszünk a földről? = Hazánk s a külföld 2. 1866. Szept. 30. 39. sz. pp. 617-620. Nézetek a Föld helyzetéről a világegyetemben. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Az égi testek színképelemzéseinek újabb eredményeiről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1866. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hatodik kötet. Második füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 135-143. [HAI.]

SZILY Kálmán: A november 13-14-iki csillagfutásról. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1866. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hatodik kötet. Harmadik füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 196-198. [HAI.]

Z-i.: Egy ráfogás köde tisztul. = Magyar Sion Negyedik évfolyam 1866. 6. füz. pp. 462-472. "Akár hány regény- vagy beszélyben olvastuk immár a hős rajzának olyatén bevégzését, hogy Galileihőz hasonlítja az író, ki miután a ...képzelhetetlen üldőzések kinzások folytán lélekben meggörnyedett és rendszerét eltagadta, az abjuratio kimondása után felkiáltott: e pur si mouve (és mégis mozog.) ... Galilei pöre jóformán elcsépelt ügy, azért mi páratlan rövidséggel végezzük el. ... A napjainkban gyakran előforduló adoma, miszerint Galilei, térdeiről felemelkedve azt mondta volna: e pur si mouve, merőben költött." Vegyes közlemények. [SRG.]

BUCZKÓ János: A természettudományok használnak a vallásnak. = Magyar Sion Negyedik évfolyam 1866. 9. füz. pp. 700-708. "És ki nem ismeri az uj csillagászat három atyját, Copernicust, Newtont és Kepplert? Ezek mindhárman vallásos emberek voltak." pp. 706-708. [SRG.]

-i.: A világ létesítő oka. = Magyar Sion Negyedik évfolyam 1866. 11. füz. pp. 866-878. "Mindaz, ami bennünk jó, végtelen irányokra nyujtva s egybeszögelve: az Isten. ...Mily fényes a csillagok tábora! Oly sürűen hemzsegnek az égen, mintha egymás körül gurulnának; amint megszámíthatlan a tenger fövénye, épen olyan a csillagok sokasága. ...A csillagok nagyobb része pedig oly távol van, hogy némelyik világossága csak 100 év alatt ér földünkre." p. 875. Vegyes közlemények. [SRG.]

Huszonkettedik ülés 1866 junius 11-én. A mathem. és természettudományok részére... = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. pp. 101-102. Csillagászat (p. 102.): "Bemutatja a titoknok Mihályházi Tóth Adolf mérnök úrnak még a megboldogúlt elnökhöz beküldött s az akadémiához csak most jutott csillagászati értekezését." A jegyzőkönyvből nem derül ki az értekezés címe, témája. További részleteket tudhatunk meg például a Vasárnapi Ujság 1866. jun. 17-ei számából. [HAI.]

Huszonnegyedik ülés 1866. jun. 25-én. = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. pp. 104-108. Csillagászat (pp. 106-107.): "Szabó József lev. tag említésbe hozván a f. hó 9-én felső Magyarország némely vidékein látott tüzes meteort, indítványozza : kéressék meg az akadémia részéröl a nm. m. k. Helytartótanács, hogy Szepes, Abauj, Sáros, Zemplén megyék hatóságai által azon községekben, melyek határa fölött a tünemény elvonúlt, a szemtanuk vallomásait vétesse föl. Kérdöpontokul indítványozó ezeket ajánlja : 1) Látta-e (illetö) a tüzmeteort, és milyen alaku volt ? 2) Minő irányban (melyik falu felé) haladt ? 3) Hallott-e dörgést, és milyet ? 4) A dörgés után látott-e valamit leesni ? Mely pontokhoz Kubínyi Agoston t. tag még egyet adván : 5) Minö volt akkor az idö, tiszta, csendes, vagy borús ?" [HAI.]

Huszonötödik ülés 1866 julius 2-án. A mathem. és természettudományi osztályok részére... = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. p. 109. "Szabó József lev. tag pótlólagos jelentést tön a felső magyarországi megyékben folyó évi junius 9-én látott tüzes meteort illetőleg, melynek elpattanása után Zemplén és Ung megyék határában Knahinya nevü falu vidékén vastartalmú, fénytelen mázu meteorkövek hullottak, melyek a mezőmadarasi meteorkőhöz állnak legközelebb. A legnagyobb darab, mely e kövekből eddig beküldetett, tizenhét fontot nyom." [HAI.]

Huszonhetedik ülés 1866 junius 16-án. A mathem. és természettudományi osztályok részére... = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. pp. 110-112. Csillagászat (pp. 110-111.): "...Szabó József lev. tag jelenté, hogy az ungmegyei knyahinyai meteorköböl Duma György gymnasiumi h. tanár Ungvárról küldött be az akadémiának 27 példányt, melyek között a legnagyobb, de egészen ép darab hét (7) fontnál többet nyom. A tanulmányozást Szabó és Than lev. tagok viszik véghez. A beküldött meteorkövek közöl mintegy 13 darabnak rendeltetése meg van szabva ; a többire nézve az Akadémia rendelkezhetik.
Jelentö lev. tag indítványozza, hogy a legnagyobb példány legyen a nemzeti muzeumé. A többi példányokból, miután Bécs gyüjteményei már el vannak látva, a következö tudományos intézeteknek küldessenek ajándék - példányok : Párisba a Jardin des plantes-nak ; Londunba a Brittish Museumnak, Eszakamérikába a Smithson-intézetnek Washingtonba, az akademy of natural sciences-nek Philadelphiába, és a neworleansi akadémiának, mint oly intézeteknek, melyek bökezüleg ellátják a M. Tud. Akadémiát nyomtatványaikkal. A mi a tanulmányozás után fenmarad, szintén a nemzeti Muzeumé lesz. Elöadja továbbá a nevezett lev. tag, hogy az érintett meteorködarabokon kivül Hazslinszky lev. tag is küldött be egyet.
A legnagyobb darab azonban, noha hirlapilag és levélben a Muzeumnak volt igérve, Pesten egy ásványkereskedö kezére került. Mintegy kétszer akkora az, mint a melyet az Akadémia kapott, csakhogy nem oly érdekes, mint amaz, miután két harmadában körül le van törve. Elöadó egy példány meteorkövet csiszolt állapotban is mutatott be, mely állapotban a vastartalom sokkal jobban kivehetö, mind alakra mind mennyiségre nézve. A lehullott kövek összes számát nem tudhatni, de az ötvenet valószinüleg meghaladja az. Az Akadémia Duma György úrnak köszönetet mond a beküldött meteorkövekért, s jelentö lev. tag indítványa folytán, ötven osztr. ért. forintnyi költségei utalványoztattak. Jelentö lev. tag indítványa egyszersmind a beküldött meteorkövek iránti rendelkezésre nézve is elfogadtatott." [HAI.]

Tanügyi és közművelődési krónika. - (Csillaghullások.) = Tanodai Lapok 11. 1866. nov. 29. 2. félév. 48. sz. p. 384. "Az 1833-iki év november 13-án végbement nagymérvű csillaghullások a csillagászoknak alkalmat nyújtottak kiszámítani, hogy e csillaghullások 33 év múlva ismét előfordulnak, miután földünk minden 33-ik év lefolyta után, eme kis világtestek csoportozatának körébe kerül. A tudományosan kiszámított nap f. évi nov. 13-ka volt. Kölnben, a nagyszerű égi tűzjáték csakugyan látható volt. F. hó 13-án, az éj csendes nyugalmában mintegy 7000-8000 csillag hullott alá, melyek keletről nyugatra vévén irányzatukat, a röppentyűk legpompásabb szinvegyületében, öt óra hosszat világították be a láthatárt.
A látvány megható volt. A derült, tiszta éj után, reggelre vihar tört ki. - De nem csak Kölnben, hanem Felső Szent-Iványon - Bácskában - is látták e nagyszerű tüneményt. Levelezőnk ugyanis arról tudósít bennünket, hogy f. hó 13-ka éjjelén ott valódi csillageső volt. A csillagok - mint Kölnben - ott is keletről nyugatnak futottak, hálósűrüségben lepve el a háthatárt, eltűntekben fényes utat hagyva maguk után; azután szétmállva, gyönyörű világoskék szikracsoportozatokat mutattak. A megható látványra a legvénebb emberek sem emlékeznek. Franciaország több városában is látható volt e tünemény." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Népszerű előadások a természettudományok köréből.) A magyar természettudományi társulat elhatározta, hogy... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. febr. 18. 7. sz. p. 80. "...estélyt rendez,... Az előadások sorozata következő: ...Február 24-ikén: 1) Az égből hulló kövek, mutatványokkal. Előadja Szabó József, egyetemi tanár..." A Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia) mathematikai és természettudományi osztályának jún. 11-kén tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jun. 17. 24. sz. p. 292. "...élénk vitára nyujtott alkalmat Tóth Adolf mérnöknek egy német nyelven benyujtott értekezése "az üstökösök üstökeinek mivoltáról." Miután az akadémiának czélja "a tudományokat magyar nyelven művelni," e német értekezés ellen többen fölszólaltak. ...hosszabb vita után az elnök, Kubinyi Ágoston kimondta a határozatot, hogy az értekezés magyarra fordítás végett visszaküldendő." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia)... jún. 25-én tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jul. 1. 26. sz. p. 316. "Szabó József l. tag jelenti, hogy a felvidéken lehullt meteor fölötti nyomozások tárgyában Eperjesre utazott, de egész Sárost bejárván, sőt Zemplénbe is áthatolván, semmi biztos adatot sem nyert. Inditványozza tehát, hogy keresné meg az akadémia a helyt, tanácsot, hogy ez a hatóságok által tétetne nyomozásokat, miközben az illető községekben a szemtanukhoz némi megállapitott kérdéseket kellene tenni. Az akadémia elfogadta az inditványt s az indítványozót bizta meg, hogy az illető kérdéseket dolgozza ki." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia) mathematikai és természettudományi osztályának jul. 2-ikán tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jul. 8. 27. sz. p. 328. "...Szabó József l. tag tett jelentést a közelebbi felvidéki hires lebkőhullásról. Teljes világosság máig sincs ez ügyben. Tudósítások nyomán csupán annyit mondhat, hogy a kérdéses két lebkő Zemplén- és Ungmegye közös határán esett le, és az ott fekvő helységről náhinyának (! Knyahinya vagy Knyahina) fog neveztetni. Azon lebkövek közé sorozzák, melyek fénytelen mázzal bevonvák, és vas létrészeket gyanittatnak, és hasonló ahhoz, mely 1859-ben erdélyi Mező-Madaras falu határán leesett.
A kisebb darab egészen ép, és egy izraelita azt állítja, hogy leestekor közel állván hozzá, felvette és hidegnek találta. E körülményt hihetővé tenné az, ha a vizsgálat e kövön nem találna olvadványt, mely az eredeti izzóságnak volna jele. S ez esetben a dolog igen nevezetes volna, mert lebkő csupán egyetlenszer esett még le hideg állapotban, mikor is a közel álló indiánok keze megfagyott rajta. Egy a tudósitóhoz érkezett levélben azt mondják, hogy a lebkő nagy területen hullott, és számát nem tudják. Egy ügyvéd egy 17 fontos darabot vett fel. Az illető helyeken tanúkihallgatásokat rendeztek, és kilátás van rá, hogy ezeket néhány lebkődarabbal együtt beküldik." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia) menynyiségtani és természettudományi osztályárnak jul. 16-án tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jul. 22. 29. sz. p. 352. "Szabó József ...a felvidéki lebköhullásról is szólt s több példányt mutatott be, melyeket Duma György ungvári tanár küldött. A példányok nagy része töredék, köztök a legnagyobb 7 fontos. Volt egy 35 fontos is, de ezt gazdája, noha előbb a múzeumnak ígérte, később egy ásványkereskedőnek adta el. A beküldött kövek közül a legnagyobb a múzeumnak van szánva." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(Azon meteorkövekröl),... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. aug. 19. 33. sz. p. 400. "(Azon meteorkövekröl), melyek jun. 9-én hullottak le Ungmegye felvidékén, s melyekről annak idejében e lapokban is szó volt, most a "P. Hirnök" bővebb tudósítást közöl. Ungvári levelezője többi között ezeket irja: A tünemény, melyet a szomszéd megyékben is észleltek, Ungmegye felvidékén N. Bereznától nem messze eső Knyahina nevű falu határában érte a földet ugy, hogy az ottani kocsmáros háza mellett is esett le egy több fontnyi kő. A Ricko ügyvéd ur által Ungvárra hozott mintegy 17 fontos példány a tünemény valóságáról mindenkit meggyőzött; azonban daczára annak, hogy szemtanuk állítása szerint valóságos mennykő-eső volt, melyből itt is, ott is forogtak már kézen egyes darabok, nálunk senki sem mozdult, mígnem a tárnok ő excjától jött a megyéhez abbeli meghagyás, hogy minden található és megkapható darabot gyűjtsenek öszsze és küldjék fel.
Azonban a megye kiküldöttét megelőzte a helybeli főgymnázium terményrajzi tanára Duma György ur. Saját költségén ment a szinhelyre s egy-két napi fáradságát mondhatni fényes eredmény koszoruzta. Sikerült ugyanis neki a nagybereznai kamarai erdész Pokornyi ur segédkezése mellett részint a már megtalált, részint a vezetésök alatt keresett példányokból 27 darab kisebb-nagyobb mennykövet birtokába keritenie. Ha egypár nappal késik, a kincs Egger régiségtárába kerül, ahonnan bizonyosan drágábban juthatott volna valami a hazai intézeteknek. Egger ur ugyanis szintén nem sajnálta a fáradságot Knyahináig, de már elkésett. Duma tanár ur alkalmasint egészen az akadémia rendelkezése alá fogja bocsátani a lebköveket, az akadémia pedig más hazai és világintézetekkel fogja megosztani.
A mi a 27 darabból álló gyűjteményt illeti, megjegyzendő, hogy nagyobbrészt önálló egészet képeznek, némely darabot már a megtalálók törtek ketté, hihető, azon reményben, hogy egy kis arany vagy gyémánt, vagy más efféle töltelékre akadnak bennök. Felületök koromfekete, fénylő zománczczal van bevonva, mely azonban már most némileg rozsdaszinbe megy át. Töretlapjaikon többféle ércz csillámlik; de nagyobbára kőanyag. A legnagyobb 7 font, egy kisebb 4 font is igy leebb 8-10 latig. Az egésznek súlya 27 font. Másik 27 font a fent nevezett erdész ur birtokában van, vagy volt 4-5 darabban." A Mi ujság? című rovatban. [HAI.]

(Ritka tünemény.) = Vasárnapi Ujság 13. 1866. nov. 18. 46. sz. p. 565. "Kolozsvárott mult vasárnap reggel 7 óra és 54 perczkor egy szivárványos mellék nap volt látható négy perczig." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

          1867.

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVII-re [1867-re]. Pest, 1866. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 333 p. Csillagászat: pp. 1-172. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1867-re (p. 5.). Időszámítás 1867-re (pp. 6-7.). Gergelyféle naptár. Juliusféle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások 1867-re. (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1867-re (pp. 82-83.).
Bolygódok. "Az 1866. évi Almanach megjelenése óta három új bolygódot fedeztek föl..." (pp. 84-85.). A bolygók, mellékbolygók és bolygódok rendszereinek áttekintése (pp. 86-89.). A bolygók pálya-elem rendszerei (pp. 90-91.). A mellék bolygók, pálya-elem rendszerei (92-93.). Bolygódok jegyzéke fölfedezésök ideje szerint (pp. 94-96.) A bolygódoknak szembenállásuk a nappal 1866-ban (pp. 97-99.) Bolygódok pálya-elem rendszerei (pp.100-105.) A bolygódok jegyzéke távolságuk szerint rendezve (p. 106.). A bolygódok jegyzéke középkivüliségök szerint rendezve (p. 107.). A bolygódok jegyzéke hajlásuk szerint rendezve (p. 108.). Üstökösök. "Az 1865-ik évben 2 új üstökös fedeztetett föl, és a várt Faye-féle üstökös ismét megjelent." (pp. 109-113.). Üstökösök pálya-elem rendszerei (pp. 114-133.).
Észrevételek az 1865-ik évig kiszámított valamennyi üstökösök pályáinak jegyzékeihez. (pp. 134-154.). Az alap-csillagok közép helyei 1867-re (pp. 155-156.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 157-159.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 160-161.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 162-172.). [HAI.]

  SCHENZL, Guido: A magnetikus lehajlás (inclinatio) megméréséről. 13. ábrával. Székfoglaló értekezés. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Az osztály rendeletéből Szerkeszti Greggus Gyula levelező tag. Pest, 1867. Eggenberger Ferdinánd Magy. Akad. Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magyar akad. nyomdásznál. 26 p. /Értekezések a természettudományi osztály köréből. [1. köt.] 5. sz./ (Olvastatott az 1867. jul. 8-diki ülésben.) A 13 részletrajzot egy oldalon tartalmazó ábralapot "Nyomt. Rohn és Grund Pesten. 1867." [HAI.]

  Természetbarátok és vadászok évkönyve. Szerk.: Gr. Lázár Kálmán. 1. évi folyam. Hat különnyomatu képpel és számos más fametszvénnyel. Pest, 1867. Emich Gustáv tulajdona, Nyomatott Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdásznál. 258 p. Csillagászat: Havi naptár. A csillagos ég. Január (pp. 5-6.).; Februárius (pp. 11-12.).; Marczius (pp. 17-18.).; Aprilis (pp. 23-24.).; Május (p. 27.).; Junius (pp. 31-32.).; Julius (pp. 37-38.).; Augustus (p. 41.).; September (p. 45.).; October (p. 49.).; November (pp. 53-54.).; Deczember (p. 57.). Több évfolyam nem jelent meg. [HAI.]

SZABÓ József: Meteorkő-hullás Ung megyében, Knyahinyán 1866. junius 9-dikén. In: A Magyar Tudományos Akadémia 1867. januarius 31. tartott ünnepélyes közülésének hivatalos tárgyai. Pest, MDCCCLXVII. [1867.] MTA. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Emich Gusztáv nyomda. pp. 34-50. /M. T. Akadémia évkönyvei. Tizenegyedik köt. 8. darab./ [KSZ.]

HALMAI: A föld és a világegyetem. = Fővárosi Lapok 4. 1867. jan. 1. 1. sz. pp. 2-3. A Halmai álnév lehet. [ZSE.]

HALMAI: A föld és a világegyetem. = Fővárosi Lapok 4. 1867. jan. 2. 2. sz. p. 7. [ZSE.]

SIPOS Soma: Az óraművek fejlődése. = Hazánk s a Külföld 3. 1867. febr. 17. 7. sz. pp. 102-104. Régi időmérők, nap-, fövény és víz órák. Fövény vagy homok-órák. A X. században Hirchau apátról életrajzírója írta, hogy "Horologiumot talált fel, az égi sphaerák mustrája szerint." "A XIII. században emlittetik egy hires óramű, melyet II. Frigyes Császárnak Szaladin szultán ajándékozott. Ezt kerekek és súlyok mozgatták, s nemcsak az órát mutatta, hanem a nap, a hold és a bujdosó csillagoknak az állat-körben járását is." A XVIII. század óráinak legnevezetesebbjei Hahn echtendingeni pap csillagászati órái voltak. [SRG.]

MEISZNER Sándor: A csillagászat. = Hazánk s a külföld 3. 1867. Mart. 21. 12. sz. pp. 186-188. [SRG.]

KRUSPÉR István: Az 1867-ik évi mártius 6-iki napfogyatkozás, különösen a napfogyatkozási számitások ösmertetése. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Első füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 66-71. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: A hullócsillagok és az üstökösök összefüggéséről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Első füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 85-87. [HAI.]

PAPP Márton: A természettudományok közép-kori története. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Második füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 164-260. Az asztrológia középkori története (pp. 169-179.).; A csillagászat története (pp. 179- 187.).; Galileo Galilei (pp. 232-237, 246-251.).; Regiomontanus (pp. 237-238.).; Kopernik (Köpernik) Miklós (pp. 238-242.).; Tycho (Tyge) de Brahe (pp. 243-246.).; Kepler János (pp. 251-256.).; Bayer János (pp. 256-258.). [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Csillagászati közlemények. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Harmadik füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1868. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 337-343. 1. Az állócsillagok fényének elemzése.; 2. A ködök és csillagcsoportok színkép elemzése.; 3. A holdon "Linné" név alatt ismeretes töbör vagy tűzokádó hegy nyilásáról. [HAI.]

SCHENZEL Guidó: A delejes lehajlás megméréséről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 1. 1867. 11. sz. pp. 187-188. Székfoglaló értekezés kivonata, amelyet 1867. júl. 8-án olvasott fel. [SRG.]

BARNA Ferdinánd: Észjárati találkozások a magyar és finn nyelvekben. = Nyelvtudományi Közlemények 6. 1867. pp. 70-101. Csillagászati szavak is. [SRG.]

Tanügyi és közművelődési krónika. - ( Secchi atya órája ) = Tanodai Lapok 12. 1867. jun. 6. 1. félév. 23. sz. p. 184. "a párisi világtárlaton nagy mértékben magára vonja a közfigyelmet. Ezen óra egy papírlapon, mely a szemlélő előtt kigöngyölődik, mutatja a szél irányát és erejét, az eső idejét és mennyiségét, a légmérő állását, a levegő nedvességi fokát stb. Nem győzik eléggé csodálni azon tíz vagy tizenkét iront, melyek olyképen mozognak, mintha a legügyesebb kezek vezetnék. A tudós római jezsuita, ki ezen mesterművet kigondolta és létrehozta, maga is Parisba érkezett, hogy órájának titkát megmagyarázza. - Európa legjelentékenyebb observatoriumai máris több ily minta után készítendő órákra tettek megrendelést. (Secchi atya egyike a jelenleg élő legkitűnőbb csillagászoknaks Jézus társaságának egyik fődísze.)" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

SÁRVÁRY E. [Endre]: Saturnus, az 1867-ik év uralkodó planétája. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. jan. 6. 1. sz. p. 3. [HAI.]

FALVAY István: Az 1867. Márczius 6-ki nagy napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. márc. 3. 9. sz. pp. 102-103. "Hazánkat illetőleg a gyűrűs fogyatkozás középvonala csak Erdély délkeleti szélét vágja keresztül." [HAI.]

DAPSY L. [László]: A ködvilágok. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. máj. 26. 21. sz. p. 259. "Lord Ross toronynagyságu távcsőve (Irlandban, Dublinhoz közel Parstontownban) csillagokká oldott fel több oly világködöt, melyeket Herschell még folyós állapotban levő világanyagoknak gondolt. Azonban a győzelem csakis eddig tartott. A ködök legnagyobb része Rossnak is feloszlathatlan maradt..." [HAI.]

DAPSY L. [László]: A csillagvilágok. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. jul. 7. 27. sz. pp. 336-338. "E változó csillagokhoz sokban hasonló látványt nyújtanak az u. n. eltünö csillagok." [HAI.]

G.: A színképekről. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. aug. 18. 33. sz. pp. 409-410. "Ily módon következtetik azután, miféle elemek vannak a nap gőzkörében (igy p. o. a vas, réz, horgany jelenléte nagyon valószínű); hogy Jupiter, Saturnus, Venus és Mars bolygók gőzköre hasonló a mi gőzkörünkhöz stb." [HAI.]

-á-r-: Petzval Ottó. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. szept. 1. 35. sz. pp. 429-430. Az egyébként eléggé részletes életrajzban nem szerepel, hogy csillagász gyakornok volt Tittel Pál mellett a gellérthegyi csillagvizsgálóban, csak annyi hogy a mérnöki tanintézetben az első évben többek között jelesen vizsgázott csillagászatból is. És természetesen még nem szerepelhetett benne hogy, évekkel később 1872-1882 között a Földrajzi tanszék Szemináriumán - amely a megszűnt csillagászati intézetet helyettesítette - a csillagászat helyettes tanára volt (a tanszékvezetői állás nem volt betöltve). Főleg szférikus csillagászatot és az égimechanika elemeit oktatta. [HAI.]

DAPSY L. [László]: Az időszámítás Angliában. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. szept. 15. 37. sz. pp. 455-456, 458. A greenwichi csillagda pontos idő szolgáltatásáról. "...Piazzy Smyth urnak a skót kir. csillagásznak tartozom hálával, ki saját jegyét engedte át a csillagda évi megvizsgáltatására 1866. jun. 2-án." Lapaljai jegyzet (p. 458.): "Vajon mikor fog visszaállíttatni a mi királyi intézetünk, a budai csillagda, hogy ne koldulná tovább az időt a nagy Magyarország a német földröl, midőn annak meteorológiai észleléseire is oly szüksége volna földmivelő hazánknak?" [HAI.]

KÖNYVES T. [TÓTH] K. [Kálmán]: A csillaghullásról. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. okt. 13. 41. sz. p. 507. "A novemberi "lebvény-bolygódok" - igy nevezik tudományos nyelven a hullócsillagot, - hosszabb időköz után tűnnek elő seregestől. ...Ez évben, minthogy a novemberi sűrű csillaghullás minden 34 évben jő elő, s utoljára 1833-ban volt látható, pompás tüneménynek lehetünk szemlélő tanui november 12-ke táján." [HAI.]

          1868.

BERECZ Antal: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. I. kötet. Pest. 1868. Nyomatott Franda és Frohna könyvnyomdájában. 58 p. Borítócím: Berecz Antal - Lutter János: A mennyiség- és természettani földrajz alapvonalai. Két kötet. Pest 1868-1869. [TZS.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVIII-ra [1868-ra]. Pest, 1867. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 277 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1868-ra (p. 5.). Időszámítás 1868-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Napfogyatkozások és a Merkur-átvonulása a nap korongja előtt 1868-ban. (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1868-ra (pp. 82-83.). Bolygódok. "Az 1867. évi Almanach megjelenése óta 5 új bolygódot fedeztek föl..." (pp. 84-85.). Üstökösök (p. 85). Alap-csillagok közép helyei 1868-ra (pp. 86-87.). Pótlék, 25 világos csillag középhelyei 1868-ra (p. 88.). A szemléldék földirati fekvései (pp. 89-91.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 92-93.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 94-103.). [HAI.]

  SZABÓ József: Jelentés a London- és Berlinből az Akadémiának küldött meteoritekről. Kiadja a M. Tudományos Akadémia. Az osztály rendeletéből Szerkeszti Greggus Gyula levelező tag. Pest, 1868. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 10 p. /Értekezések a természettudományi osztály köréből. [1. köt.] 11. sz./ Olvastatott az 1868-diki január 13-dikai ülésben. [HAI.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Az állócsillagok távolságainak meghatározásáról. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1867. aug. 12-től 17-ig Rimaszombatban tartott 12. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Batizfalvy Sámuel és Rózsay József. Bartholomaeidesz László és Wallaszky Pál arczképével, számos fa- és kőmetszettel. Pest, 1868. Nyomatott Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdásznál. pp. 343-360. [HAI.]

SOLTÉSZ János: A világegyetem mint észország. (Természetbölcselet). In: Sárospataki Füzetek. Protestáns tudományos folyóirat. 12. 10. Szállítmány. Szerk.: Heiszler József. Sárospatak, 1868. Kiadja a tiszáninneni ref. egyházkerület. Nyomtatta Steinfeld Béla a ref. főiskola betűivel. pp. 459-499. [HAI.]

Napsötétedés. = Magyar Polgár 2. 1868. júl. 24. 87. sz. p. "Az aug. 18. történendő napsötétedés nemcsak századunk, hanem egész időszámításunk legnagyobb sötétedése lesz. E napsötétedés megfigyelésére jul. 16-án indult el Triesztből egy osztrák expeditio Adenbe (Arábia déli csúcsánál). Az expeditio Dr. Weisz E., Dr. Oppolzer liv. csillagászokés Riba J. tengerészeti tisztből áll, kik ott még a népsötétedés bekövetkezte előtt másnemű kutatásokat is teendenek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ZÁDORI Ev. János: Utivázlatok Olaszországból. 1867. = Magyar Sion Hatodik évfolyam 1868. 7. füz. pp. 536-552. Nápolyi látogatás. "Azután fölvezetett a vidor jezsuita a csillagdába, mely az Ignácz templom főoltára felett emelkedik a magasba. Ezen observatorium hire már régi, hanem első ranguvá növekedett, világhirü csillagásza által, kit mindenütt ünnepelnek. Neve Pater Secchi jezsuita." pp. 545-547. [SRG.]

Z. J. [ZALKA János]: Földünk nem hittani központja a mindenségnek. [1.] = Magyar Sion Hatodik évfolyam 1868. 10. füz. pp. 767-799. A csillagászat vádjai, csillagászati tények, csillagászati megállható gyanitások, az égi testek lakhatósága, az égi testek lakhatóságának minősége, a világok végtelensége, a végtelenség egy másik mezeje. [SRG.]

Z. J. [ZALKA János]: Földünk nem hittani központja a mindenségnek. (Vége.) = Magyar Sion Hatodik évfolyam 1868. 11. füz. pp. 848-863. [SRG.]

KRUSPÉR István: A Schwerdt-féle comparator, egy módosított alkalmazásáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 2. 1868. 12. sz. pp. 187-188. [SRG.]

Huszonharmadik (math. És természettudományi osztály) ülés. 1868. junius 15-kén. Horváth Cyrill elnöklete alatt. Murmann Ágoston: Freia bolygó három első ellentéte kiszámítása című értekezésének bírálata. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 2. 1868. 12. sz. pp. 225-226. [SRG.]

Huszonötödik (nyelv- és széptudomány osztály- egyszersmind összes) ülés. 1868. jun. 30-án. Kubinyi Ágoston elnöklete alatt. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 2. 1868. 13. sz. 237-238. Kétli Károly f. é. junius 1-ső napján a fehérmegyei Csóka nevű várrom lejtőjén "meteor-esést látott, melyet néhány percz után mennydörgésszerü moraj követett." [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Az 1868. augusztus 18-ki nagyszerű teljes napfogyatkozásról. = Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 1. 1868. aug-dec. 8-12. füz. pp. 258-298. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Az 1868. augustus 18-iki nagyszerű teljes napfogyatkozásról. = Pesti Napló 19. 1868. aug. 19. 190-5494. sz. p. 2. A "Pesti Napló" tárczája Aug. 19-kén. "Azon nevezetes napfogyatkozás... ma augustus 18-án volt Ázsiában." [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Az 1868. augustus 18-iki nagyszerű teljes napfogyatkozásról. (Folyt.) = Pesti Napló 19. 1868. aug. 20. 191-5495. sz. p. 2. A "Pesti Napló" tárczája Aug. 20-kán. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Az 1868. augustus 18-iki nagyszerű teljes napfogyatkozásról. = Pesti Napló 19. 1868. aug. 21. 192-5496. sz. p. 2. A "Pesti Napló" tárczája Aug. 22-kén. [SRG.]

k.: Tanügyi és közművelődési krónika. (Secchi atyát,) = Tanodai Lapok 13. 1868. máj. 21. 1. félév. 20. sz. p. 159. "a párisi világtárlaton méltán feltűnt jezsuita csillagászt s a római csillagda hirneves igazgatóját a sz. atya az ezévi aug. 18-án bekövetkezendő napfogyatkozás észlelése véget az Indiákra csakugyan elküldte." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Tanügyi krónika. (A nagy napfogyatkozás) augusztus 18-án. = Tanodai Lapok 13. 1868. jun. 11. 1. félév. 23. sz. p. 184. "A fenirt napon egy olyan napfogyatkozás lesz látható, mely szerencsés körülmények összetalálkozása folytán, a legnevezetesebbhez tartozik mindazok között, melyek eddigelé az úgynevezhető históriai időszakban, tehát a keresztény időszámlálás előtt az 1000-dik évtől le a mi korunkig, vagyis közel 3000 hosszú év alatt előfordultak, s amely égi jelenet egyszersmint a tudományra nézve is sikerdús eredményekre vezetend, ha, mint remélni lehet, azt helyes és célszerű észleletek által, úgy amint kell, haszonra fordítják, s ezt annál inkább kell óhajtani, mert a közelebbi századok folytában is ilyen napfogyatkozást a föld lakosai látni nem fognak. E teljes napfogyatkozás kétezer mérföldnyi hosszú és harminc mérföldnyi széles zónát vagy területet foglal el, [...]
A teljes sötétség mind e hosszú vonalon tartani fog 6 (hat) minutáig és 50 másodpercig, így tehát mindössze 410 (négyszáz tíz) másodpercig, s e tekintetben képezi e napfogyatkozás az úgynevezett világhistóriában a legritkább, sőt egyedülálló égi jelenséget, mennyiben még utánunk is több század fog eltelni, míg az akkori szerencsés emberek hasonló napfogyatkozásnak tanúi lehetnek. Csak futólag említve, e napfogyatkozásból a tudományra háramló nyeremények közöl azt, mit főkép az astronomiai helymérések abból meríthetnek, továbbá, hogy az úgynevezett zodiacusi fénynek pontosabban észlelése eszközöltetik ez alkalommal, egy új planétának felfedezése az, mit ez alkalommal a csillagászok várnak. T. i. több éve már, mióta a Mercurius nap körüli útjában észrevett rendetlenségek - műszóval: perturbatiók - sejtetik, hogy a nap és Mercurius között kell még egy planétának lenni. ..." [HAI.]

BERECZ Antal: Teljes napfogyatkozás. = Természet 1. 1868. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

1868. augusztus hóban a bolygók... = Természet 1. 1868. 1. sz. p. 8. [SRG.]

BERECZ Antal: Teljes napfogyatkozás. = Természet 1. 1868. 2. sz. pp. 13-14. [SRG.]

A meteorok eredetéről. = Természet 1. 1868. 2. sz. p. 15. [SRG.]

A bolygók állása 1868. october hóban. = Természet 1. 1868. 2. sz. p. 16. [SRG.]

Érdekes égi tünemény lesz 1868. nov. 5-én. = Természet 1. 1868. 3. sz. p. 23. Merkúr átvonulás. [SRG.]

A bolygók helyzete 1868. november hóban. = Természet 1. 1868. 3. sz. p. 24. [SRG.]

Az 1868. augusztus 18-diki napfogyatkozásról. = Természet 1. 1868. 4. sz. pp. 33-35. [SRG.]

A bolygók helyzete 1868. deczember hóban. = Természet 1. 1868. 5. sz. p. 48. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Állatövi fény. = Természet 1. 1868. 5. sz. pp. 51-52., 1868. 10. sz. pp. 85-87., 1 t. [SRG.]

SÁRVÁRY Endre: Jupiter, az 1868-ik év uralkodó bolygója. = Vasárnapi Ujság 15. 1868. jan. 5. 1. sz. pp. 6-7. [HAI.]

DAPSY L. [László]: A föld kora. = Vasárnapi Ujság 15. 1868. okt. 18. 42. sz. p. 499. "M. Le Verrier, a párisi csillagda hires igazgatója adta rá magát, hogy a földnek napkörüli forgásából, s jelenlegi excentricitásából kiszámitsa ennek az előbbi korbani excentricitásait 50-50.000 évre (1846-ban)." [HAI.]

          1869.

CSÁSZÁR Károly: A csillagos ég. Népszerű csillagászattani ismeretek a magyar művelt közönség igényeihez alkalmazottan. 104 a szövegbe nyomatott fametszvénynyel. Pest, 1869. Aigner Lajos, Pesti nyomda. 264 p. /Közhasznú Könyvtár 1./ [TZS.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIX-re [1869-re]. Pest, 1868. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum"-nál. 263 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1869-re (p. 5.). Időszámítás 1869-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások 1869-ben. (p. 80.).
Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1868-ra (pp. 81-82.). Bolygódok. "Az 1868. évi Almanach megjelenése óta 12 új bolygódot fedeztek föl..." (pp. 83-84.). Üstökösök (p. 85). Alap-csillagok közép helyei 1869-re (pp. 86-87.). Pótlék, 25 világos csillag középhelyei 1869-re (p. 88.). A szemléldék földirati fekvései (pp. 89-91.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 92-93.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 94-103.). [HAI.]

SÁRVÁRY Endre: A csillagos ég. Kiadja az Esztergomi Irodalmi Egylet. Esztergom, 1869. Horák nyomda. 41 p. /Népirat. 11./ [TZS]

SZABÓ Ignácz: A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve. Középtanodák használatára. Első rész. A szövegbe nyomott tíz ábrával s a tenger-áramlások abroszával. Pest, 1869. Heckenast Gusztáv. 118 p. Csillagászat: pp. 1-43. [TZS.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Tittel Pál. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1868. aug. 21-től 29-ig Egerben tartott 13. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Rózsay József közreműködésével szerk.: Kátai Gábor és montedédói Albert Ferencz, nagygyűlési titkárok. (Tittel Pál és Balogh Pál könyomatú arczképeivel, két szines és 2 szinezetlen könyomatú táblával, a szöveg közzé nyomott 50 fametszettel, s egy földtani térképpel.) Eger, 1869. Nyomatott az Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdájában. pp. 1-13. [HAI.]

HORVÁTH Zsigmond: A lebkőhullás történetének rövid vázlata, különös tekintettel a hazánkban, valamint az 1868 jan. 30-án hullottra. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1868. aug. 21-től 29-ig Egerben tartott 13. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Rózsay József közreműködésével szerk.: Kátai Gábor és montedédói Albert Ferencz, nagygyűlési titkárok. (Tittel Pál és Balogh Pál könyomatú arczképeivel, két szines és 2 szinezetlen könyomatú táblával, a szöveg közzé nyomott 50 fametszettel, s egy földtani térképpel.) Eger, 1869. Nyomatott az Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdájában. pp. 314-320. [HAI.]

LARBRE, Cecil: Zseb-napóra más hozzátartozókkal. = Anyagi érdekeink 2. 1869. máj. 2. 31. sz. p. 247. "E kis műszer mely itt leiratik, nem szolgálhat ugyan pontossági készülék gyanánt, s alkatrészeinek elhelyezése sem nyugszik új elveken; azonban mint különféle czélokra és közönséges használatra alkalmas zsebkészülék méltánylást igényelhet." [SRG.]

Apróságok. = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. jan. 31. 1. füz. pp. 71-72. "L’Epinois, francia író, Theiner atyának, a pápai levéltárnoknak szivességéből megkapta Galilei elitéltetésének okmányait és ezeken alapult életrajzát..." [SRG.]

Irodalom. Földünk nem hittani központja a mindenségnek. Bölcsészeti adalék minden ker. hittanhoz. Irta: Zádori János, hittudor. Pest, 1868. = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. febr. 28. 2. füz. pp. 129-130. Cusa bíbornok (1401 szül.) tagadta a "föld mozoghatatlan központiságát." [Nicolaus Cusanus 1401-1464.] [SRG.]

(-ri-): A csillagos ég. Irta Dr. Császár Károly, kiadja Aigne és Rantmann Könyvkereskedése. Pesten. 1. füzet. = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. máj. 31. 5. füz. pp. 317-325. A Közhasznú Könyvtár sorozat 2. kötetének ismertetése. [SRG.]

(-ri-): A csillagos ég. Irta Dr. Császár Károly, kiadja Aigne és Rantmann Könyvkereskedése. Pesten. 1. füzet. (Vége.) = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. jún. 30. 6. füz. pp. 356-361. [SRG.]

A Páris fölött april 15-dikén látott északi fény. = Hazánk s a Külföld 5. 1869. jun. 3. 22. sz. pp. 340-342. [SRG.]

SCHENZL Guidó: A nap melegség terjedése a föld mélyébe, az akadémiai observatórium észlelései szerint. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 3. 1869. 15. sz. pp. 223-224. Értekezése kivonata. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Kepler törvényeinek bebizonyitására szolgáló Hagenbach-féle készülék ismertetése. = Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 2. 1869. júl. 7. füz. pp. 297-300. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve középiskolák használatára irta Szabó Ignác,...Pest,...1869. 118 l. = Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 4. 1871. szept. 9. füz. pp. 587-589. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. = Néptanitók Lapja 2. 1869. febr. 7. sz. pp. 103-108. Tárcza. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. (Folytatás.) = Néptanitók Lapja 2. 1869. febr. 25. 8. sz. pp. 123-125. Tárcza. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. (Folytatás.) = Néptanitók Lapja 2. 1869. márc. 4. 9. sz. pp. 136-138. Tárcza. [SRG.]

K.: A csillagos ég. Irta: Dr. Császár Károly. A "Közhasznu könyvtár" második füzete. = Néptanitók Lapja 2. 1869. márc. 4. 9. sz. p. 143. Könyvismertetés. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. (Folytatás.) = Néptanitók Lapja 2. 1869. márc. 11. 10. sz. pp. 155-158. Tárcza. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. (Folytatás.) = Néptanitók Lapja 2. 1869. márc. 18. 11. sz. pp. 169-172. Tárcza. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. (Vége.) = Néptanitók Lapja 2. 1869. márc. 25. 12. sz. pp. 188-191. Tárcza. [SRG.]

[HELLER Ágost]: Jelenlegi ismereteink a nap physikai minőségéről. = Néptanitók Lapja 2. 1869. máj. 6. 18. sz. pp. 284-285. [SRG.]

A nagyméltóságú magyar királyi vallás- és közoktatási minisztérium értesitése a már megszerezhető tanszerek ügyében. = Néptanitók Lapja 2. 1869. decz. 16. 50. sz. pp. 785-786. Földgömb délkörrel, féldélkörrel és délkör nélkül. Planetarium 20 ft. [SRG.]

KNAUZ Nándor: A veteristák. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 3. 1869. jan. 1. füz. pp. 17-37. A tanulmány a magyar középkorban alkalmazott időszámítást tárgyalja. Azt, hogy az egyházi életben és az okiratok kiállításánál milyen keltezést alkalmaztak. A nevezetes egyházi névünnepekhez képest határozták meg az egyes dátumokat. Alkalmazták az egyes uralkodók és pápák uralkodásnak kezdetéhez képesti évszámlálást. A Krisztus születésétől való évszámlálás legelőször csak IV. Jenő pápa (1431-1447) okmányain fordul elő. Kezdeti próbálkozások a naptárjavításra 1476-tól. XIII. Gergely pápa új, javított naptárának bevezetése egyetemlegesen és Magyarországon. A pápa a tervezetet előzetesen szétküldte az összes keresztény fejedelmeknek, így II. Rudolf királyunknak is 1578. jan. 11-én. Csak ezt követve, 1582. febr. 24-én kelt bullájával hirdette ki az új naptárt, hogy: 1582. okt. 4-e után okt. 15-e következzen.
Mivel ezen időben hazánk területe három részre volt szakítva: más és más módon ment a Gergely-naptár bevezetése a királyi katolikus Magyarországon, mint a protestáns Erdélyben. A magyar országgyűlés az új naptárt 1588-ban fogadta el. Erdély országgyűlése 1590-ben tette ugyanezt. Nemcsak a protestánsok egésze, hanem még a katolikusok között is voltak ellenszegülők. A kalendáriumok sem voltak egyformák, a felekezetek más-más naptárt adtak ki, avagy egyszerre közölték az ó és az új naptárt. Így ment ez 1625-ig. Sőt egészen más esetek történtek az ország középső részén: a török által megszállt területen, például Pécsett és környékén. Itt persze a mohamedán időszámítás volt a hivatalos. A keresztény időszámítást és naptári rendszereket többféle módon értelmezhették és szabadabban is értelmezték a Pécsett élő katolikusok és protestánsok.
Pécs városában a régi naptárt még az 1640-1641-es években is használták magyarok (kálvinisták, áriánusok, katolikusok egyaránt) és magukat veteristáknak nevezték a régi (vetus) naptárról. A régi naptár hívei egyre vadabb vitákat folytattak az új naptár híveivel. Igazságukat keresve és egymást kölcsönösen feljelentve fordultak a török hatóságokhoz. A mohamedán megszállók előbb börtönbe zárással, a karóba húzás kivégzési móddal fenyegetőzve próbáltak igazságot tenni naptárügyben. Majd kegyesen megengedték, hogy pénzfizetéssel mentsék meg életüket a pécsi gyaurok. A régi magyarországi naptárak ismertetése 1474-1531-ig. Székely István 1538-as örökös kalendáriuma "a legrégibb nyomott magyar naptár". Néhány régi magyar naptár, csízió és kalendárium említése (1571, 1572, 1573, 1579, 1580, 1582, 1583, 1584, 1585, 1591, 1592, 1593). [KSZ.]

VOLLY István: A napról. = Természet 1. 1869. 7. sz. pp. 59-61. [SRG.]

A jelen számhoz csatolt melléklet. = Természet 1. 1869. 7. sz. p. 65., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. január-hóban. = Természet 1. 1869. 7. sz. p. 68. [SRG.]

VOLLY István: A legközelebbi holdfogyatkozás. = Természet 1. 1869. 8. sz. pp. 72-74., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. február-hóban. = Természet 1. 1869. 9. sz. p. 84. [SRG.]

Megjelent "A csillagos ég" első füzete. Irta: Császár Károly. = Természet 1. 1869. 11. sz. p. 103. Ismertetés. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. aprilhóban. = Természet 2. (1.) 1869. 1. sz. p. 8. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. májusban. = Természet 2. (1.) 1869. 3. sz. p. 24. [SRG.]

Winnecke üstököse. = Természet 2. (1.) 1869. 4. sz. p. 32. [SRG.]

BERECZ Antal: Éjszaki fény. = Természet 2. (1.) 1869. 4. sz. p. 32. Buda-Pest 1869. május 13. [SRG.]

BERECZ Antal: Bolygó-fölfedezések. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. pp. 38-39. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. junius hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. p. 40. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1868. augusztus 18-án. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. 1 t. fotó melléklet. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. juliushóban. = Természet 2. (1.) 1869. 7. sz. p. 60. [SRG.]

A Hold távcsövön nézve. = Természet 2. (1.) 1869. 8. sz. pp. 61-62., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. augusztus hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 9. sz. p. 76. [SRG.]

LENGYEL Sándor: A fény. = Természet 2. (1.) 1869. 10. sz. pp. 79-82., 16. sz. pp. 138-142. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. szeptember hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 11. sz. pp. 95-96. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. október hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 13. sz. p. 114. [SRG.]

Littrow Károly csillagász tanár... = Természet 2. (1.) 1869. 14. sz. pp. 121-122. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. november hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 15. sz. p. 134. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. deczember hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 17. sz. p. 152. [SRG.]

Mennyit költenek más országokban az emberek az "égre"? = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1. füz. pp. 41-42. Egyes országok csillagászati pályadíjai, csillagvizsgálókra és műszereikre költött pénzei. Apróbb közlemények.; "Természettudományi Közlöny" címmel és "Havi folyóirat közérdekű ismeretek terjesztésére" alcímmel indult a lap több évszázados útjára. Kiadta a K. M. Természettudományi Társulat. Szerkesztette: Szily Kálmán, az ő bevezető sorai Budán, 1868. dec. 10-én keltek. A lap 1869-ben indult és az első évben 9 füzete jelent meg, folyamatos oldalszámozással. A szerkesztő főmunkatársai közé a természettanra és csillagászatra Berecz Antal vállalkozott. [KSZ.]

Neptun-e vagy Pluto? = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1. füz. p. 44. Göppert vizsgálata. Apróbb közlemények. [SRG.]

BERECZ Antal: A csillagok élete. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 2. füz. pp. 49-57. [KSZ.]

X. Szakgyülés. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 2. füz. p. 92. 1868. jún. 17-én. "Az első titkár [Szily Kálmán] felolvassa Schmidt Gyula athéni csillagda-igazgató levelét, melyben társulatunk levelező tagjává lett választásáért köszönetét fejezi ki." [KSZ.]

KONDOR Gusztáv: A Merkur átvonulása a nap korongja előtt. (Az 1868-ik november 4-iki szakgyülésen tartott előadás szerint.) = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 3. füz. pp. 115-116. "Épen holnap - 1868 november 5-én - is előadja magát ilyen égi jelenet. Csillagászati távcsővel itt Buda-Pesten mindjárt napköltekor, föltéve, hogy az idő kedvez, a napkorong felső részén egy igen élesen határolt, köralakú, fekete foltot fogunk láthatni, mely lassan nyugatról kelet felé huzódik.
E fekete pont lesz a Merkur. Netáni napfoltokkal nem fogjuk összezavarhatni, mert ezek sohasem egészen feketék, s közönségesen rendetlen alakkal bírnak. A Merkur ezen átvonulása buda-pesti középidő szerint, már 12 percczel kezdődik a nap fölkelte előtt azaz 6 óra 42 perczkor, a bolygó középpontja kilép a napból 10 óra 17 perczkor, úgy, hogy az egész tünemény, 3 1/2 óránál tovább tart." [KSZ.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Vénus átvonulásáról. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 3. füz. pp. 134-135. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 6. füz. pp. 278-281. "Hat éve hogy a mi földrajzi szélességünk alatt utoljára észlelték e fényes tüneményt. E nálunk oly ritka tüneménnyel a jelen év már több ízben kedveskedett s különösen nagy mértékben aprilis 15-én és május 13-án." Apróbb közlemények. [KSZ.]

PAPP Márton: Hell Miksa. (Felolvastatott az 1869. junius 2-iki szakgyülésen.) = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 7. füz. pp. 343-348. [PRP.]

N. J.: Newton - és Pascal. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 8. füz. pp. 377-383. A hét oldal terjedelmű cikk részletesen leír egy hamisítási ügyet, sőt hamisítások sorozatát, amelyek a csillagászat történetét helyezték volna más megvilágításba, ha a felbukkant iratok valódiak lettek volna. 1867. júl. 15-én Chasles francia akadémikus azt a hihetetlen hírt közölte a tudós világgal, hogy Pascal - Newtont évtizedekkel megelőzően - felismerte volna, hogy a Hold földkörüli és a bolygók napkörüli mozgása a földi nehézkedési erővel azonos módon, a gravitáció hatásával történik.
Pascal 1652-ben már leírta a tömegekkel egyenes arányban és a távolság négyzetével fordítottan arányosan szóló törvényt, amelyet nem publikált, de levélben közölt a fiatal, 11 éves Newtonnal. Aztán Newton megvárta Pascal 1662-es halálát, majd e törvényt 1686-ban sajátjaként előadta és 1687-ben publikálta is a maga neve alatt. Így a fizika és a csillagászat történetében olyan fontos általános tömegvonzás törvényét valójában nem Newton-törvénynek, hanem Pascal-törvénynek kell innentől nevezni, az ekkoriban felbukkant levelek alapján.
A francia akadémikus által felmutatott kézirati okmányokról később kiderítették, hogy azokat nem Pascal írta, sőt azokat egy ügyes hamisító gyártotta 1861-től és adta el jó pénzért, eredeti gyanánt, sok más csillagász és fizikus hamis leveleivel és feljegyzéseivel együtt. A szórakoztató cikk szerint akkor fogott gyanút a francia akadémikus, amikor egy olyan levelet is vásárolhatott, amelyben Galilei 1639. nov. 3-án Firenzében kelt levelében írja, hogy észlelte a Szaturnusz holdját (jóval Huygens 1655-ös felfedezése előtt) és meghatározta keringési idejét. Természetesen ez a levél is a hamisító műve volt! [KSZ.]

P. Gy. [PETROVICS Gyula]: A novemberi csillagfutásról. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 8. füz. p. 397. Az 1869. nov. 12-14-iki meteorzáporra tervezett francia észlelési előkészületek. A Sirius folyóirat alapján. Apróbb közlemények. [KSZ.]

J. A. [JAGASICS Aurél]: Az 1868-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 9. füz. p. 436-439. Coulvier-Gravier francia meteorészlelő (1802. febr. 26. - 1868. febr. 11.); Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus (1819. szept. 18. - 1868. febr. 11.); August Ferdinand Möbius a lipcsei egyetem csillagász-tanára és a lipcsei csillagda igazgatója (1790. nov. 17. - 1868. szept. 26.); Simon Plöszl bécsi látszerész és optikus (1794. szept. 11. - 1868. jan. 21.). [KSZ.]

D.: A melbourni távcső. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. febr. 14. 7. sz. p. 88. "...s az ujabb időben e fémtükörü reflectorokat kezdik inkább késziteni a régebben szokott üveg-lencséjü refractorok helyett, mivel ez utón könnyebben, kevesebb költséggel lehet elérni ugyan olyan nagyítást. A melbourni csőben a fém-tükör átmérője 4, a csőnek magának hossza 7 láb, de felül reá még egy nagy vas rácsozat van illesztve, mely között szabadon járhat a szél." [HAI.]

HELLER [Ágost]: A hold. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. aug. 8. 32. sz. pp. 439-340. ..."Ha pedig egy gömb alakú folyékony test gyors forgásba jő, az ki fog dudorodni azon helyeken, melyek legtávolabbra esnek a forgási tengelytől, - azaz: az aequatoron. Ezen tünemény végre a földön is beállott, mindinkább nőtt az egyenlitőnek ezen kiemelkedése, mig ez végre mint teljes gyürű elvált az anyatesttől, és ezzel megszületett a hold, habár azután még sok évig tarthatott is, mig e gyűrű egy helyen elszakadt és gömbbé alakult." [HAI.]

K. T. K. [KÖNYVES TÓTH Kálmán]: Az időjelzésről. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. szept. 5. 36. sz. p. 489. "Ticho de Brahe a hires dán csillagász 1560-ban a csillagvizsgáló toronyban egy olyan órát állitott föl, mely a perczeket s másodperczeket is pontosan mutatta;... Az időjelzés tökéletesítésében a legóriásabb lépést Zulichem Hugens tette, fölhasználván a halhatlan Galileo elméletét." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: Az idei északi fények. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. okt. 10. 41. sz. p. 563. "Ugyanis a csillagászok azért remélnek az idei őszre annyi szebbnél szebb északi fényt, mivel a jelen évben a nap felénk fordított arczán szokatlanul nagy számmal mutatkoztak az úgynevezett napfoltok." [HAI.]

          1870.

BALLAGI Károly: A földgömb és egy kis csillagászati földrajz. Pesten, 1870. Kiadja Heckenast Gusztáv. 111 p. [SZF.]

BERECZ Antal: A hold befolyása a légköri tünetekre. Pest, 1870. [KSZ.*]

BERECZ Antal: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. Írta Berecz Antal, a magyar kegyes tanítórend tagja s u. a rend pesti főgimnáziumában a mennyiség- és természettan tanára. Második javított kiadás. A szöveg közé nyomott 30 ábrával és két képpel. Pest. 1870. A Szerző Sajátja. Nyomatott Franda és Frohna könyvnyomdájában. 63 p. Berecz Antal előszava az első kiadáshoz kelt Pesten, októberben. 1868.; Előszava a második kiadáshoz kelt Pesten, szeptemberben. 1869.; A könyv nagy része csillagászati vagy csillagászati földrajzi. [TZS.]

  GREGGUS Gyula: Hő és nehézkedés. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. A III. osztály rendeletéből szerkeszti Szabó József, osztálytitkár. Pest, 1870. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. Könyvkereskedése. (Hoffmann és Molnár). Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 1871. 14 p. /Értekezések a természettudományok köréből. [2. köt.] 5. sz./ (Olvastatott az 1870. jan. 10-ki ülésben.) [...] A nehézkedés állandó erő, s a leesö golyóra folyton folyvást hat csak úgy mint a nyugvóra: de ha e golyót kezünkbe tartva, vele együtt ugyanazon gyorsasággal esnénk lefelé, semmi súlyát sem éreznők.
A nehézkedés hatása tehát itt nem feszültségben, mozgásban, hanem az eleven erőnek folytonos gyarapításában nyilatkozik. [...] Mindezek folytán arra az eredményre jutok, melyet természetesen csakis mint hypothesist állíthatok fel, - hogy valahányszor a nehézkedés folytán a kisebb tömeg a nagyobb felé esik, e nagyobb tömegben hő fejlődik, mely a kisebb tömeg mozgása által képviselt munkával egyenértékű. Tegyük föl, hogy ime hypothesisünk egyezik a valósággal, s lássuk, miféle magyarázatokra, következtetésekre nyújt alkalmat a világtestek s különösen naprendszerünk körében. ..." [HAI.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXX-re [1870-re]. Pest, 1870. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 276 p. Csillagászat: pp. 1-108. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1870-re (p. 5.). Időszámítás 1870-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (p. 80-81.).
Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1870-re (pp. 82-83.). Bolygódok. "Az 1868. évben a következő 12 bolygód fedeztetett föl..." (pp. 83-88.). Üstökösök. "Az 1868. évben három üstökös észleltetett, melyek közöl azonban csak a második új üstökös." (pp. 89-90). Alap-csillagok közép helyei 1870-re (pp. 91-892.). Pótlék, 25 világos csillag középhelyei 1870-re (p. 93.). A szemléldék földirati fekvései (pp. 94-96.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 97-98.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 99-108.). [HAI.]

[PISKO, Franz Josef:] Természettan alreál-tanodák számára írta Pisko J. L. A 7-ik javított és tetemesen bővített kiadás után magyarítá Aujeszky Lipót a pesti városi főreáltanodánál a természettan rendes tanára. 492 a szöveg közé nyomott fametszettel. Pest, 1870. Kiadja Hackenast Gusztáv, Nyomatott Hackenast Gusztávval. 307 p. A fordító Aujeszky Lipót előszava 1869. okt. 1-én kelt Pesten. Nagyrészt fizika. Csillagászat: pp. 174-176. (Delejes délkör. Csillagászati délkör. Delejes elhajlás. Elhajlásmérő. Delejes lehajlás. Lehajlás mérő. Földdelejesség.); pp. 262-303. (Fénytan. különösen: pp. 297-301. Távcsövek. A csillagászati távcső.) [KSZ.]

SALAMIN Leo - LINKESS Miksa: A mennyiség- és természettani földrajz vezérfonala. Középtanodák használatára. Írták Salamin Leo és Linkess Miksa kir. főgymnasiumi r. tanárok. Első rész. Mennyiségtani földrajz. Második rész. Természettani földrajz. Pest, 1870-1871. Lauffer Vilmos kiadása, Rudnyánszky Béla nyomda. 1. köt. 1870. 72 p.; 2. köt. 1871. 186 p. A nyomdai évszám: 1869. A szerzők előszava 1869. januárban kelt Lőcsén. [KSZ.]

SOOS Mihály: Éghajlattan a természettudományok kedvelőinek. A szöveg közé nyomott 84 részben színezett és 3 színnyomatú táblával. Pest, 1870. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 461 p., 3 színezett tábla. Csillagászat: pp. 1-148. Tárgyalja a Föld világegyetemi viszonyait, részletesen ír a "légköri fénytüneményekről". [TZS.]

TÓTH Ágoston Rafael: Az Európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodaetai munkálatok. Egy térképpel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Pest, 1870. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 48 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 6. sz./ A Föld méretének meghatározása az ókortól. A fokmérések története. Mérések a 19. század közepéig, és ezek összevetése. [KSZ.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. In: Jókai Mór: Délvirágok. Harmadik kiadás. Pest, 1870. Kiadja Heckenast Gusztáv. Nyomatott Heckenast Gusztávnál. pp. 235-278. A szerző későbbi kiadásokhoz fűzött megjegyzése itt még nincsen. [SRG.]

HORVÁTH Zsigmond: Newton Izsák életrajza. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1869. sept. 6-tól 11-ig Fiuméban tartott 14. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Poor Imre és Rózsay József. (Balassa János arcképével, két szines, három szinezetlen kőnyomatu, s egy fametszetü táblával, egy szines tengeri térképpel és tizenhét a szöveg közé nyomott fametszettel.) Pest, 1870. Nyomatott az "Atheneaum" Nyomdájában. pp. 367-372. [HAI.]

SCHENZL Guido - KONDOR Gusztáv: Magnetikai helymeghatározások Magyarország délnyugati részein. 1869. évben. Véghezvitték és kidolgozták Dr. Schenzl Guido és Kondor Gusztáv l. tagok. In: Mathematikai és Természettudományi Közlemények. Vonatkozólag a hazai viszonyokra. 8. kötet 1870. Szerk: Szabó József. Budapest, 1870. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsága. Nyomatott az Atheneaum nyomdájában. pp. 37-. Csillagászati észleletek 1869. évben. (pp. 47-81.).; Delejességi észleletek (pp. 82-164.).; Zárszó (pp. 165-168.). "...az expedíció meghiúsult volna ha, Kondor Gusztáv készségét nem nyilvánította volna Kruspér helyét pótolni, és a vizsgálódásoknak csillagászati részét ú. m. az idő, azimuth, geogr. szélesség- és hosszmeghatározás magára nem vállalta volna..." [HAI.]

Óriási óramű. = Anyagi érdekeink 3. 1870. jan. 23. 4. sz. p. 32. A beauvaisi székesegyház órája, 90.000 kerékkel működik, nagymutatója 12 láb hosszú."...mindenek előtt a hét napjait, a hónapokat, az évet, az állatkör jeleit mutatja, melyekbe a föld koronkint lép, a nap- és éjegyent, a bolygók futását, a hold változását, a különböző időket a föld nagyobb városaiban, a változó ünnepeket 100 évre, a szökő napot minden szökő esztendőben stb." [SRG.]

"A nap." Dr. Császár Károlynak 1870. márcz. 13-án tartott felolvasása. = Magyar Polgár 4. 1870. ápr. 8. 42. sz. pp. 1-2. "...A csillagászat az újabb időben óriási haladásokat tett, de különösen a nap ismeretében. A tudomány jelen álláspontja mellett az egész földi élet a nap munkája gyanánt tűnik fel. Mert nemcsak földünk keringése a nap körül és az innen eredő évszaki különbségek, nemcsak az idegerősítő téli hideg és a kellemes tavaszi idő váltakozása, nemcsak a virágok illata és az érett gyümölcsök a nap munkái, - hanem minden erő, ide számítva saját izom- s idegerőnket, a naptól kölcsönöztetnek. ..." [HAI.]

ROLLER Mátyás: A bolygók befolyása az üstökösök járására. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 4. 1870. 4. sz. pp. 48-50. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

ROLLER Mátyás: A naprendszer tovamozditásáról, az üstökös pályákból itélve. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 4. 1870. 12. sz. pp. 174-176. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

Krónika. = Tanodai Lapok 15. 1870. jul. 14. 2. félév. 28. sz. p. 208. "- (Keplernek) Weil városában szobrot emeltek. A szobor Krelig műve; a beszédet Kepler műveinek tudós kiadója, Frisch tartotta. Miként a lapok írják, borús volt mind a percig, melyben szónok intő szavára a lepel a szoborról lehullt. E percben a nap kilövelt a fellegekből és fénnyel árasztotta el Kepler alakját is. E mozzanat rendkívül meghatotta az összes jelenlevőket. E percben érkezék meg a helyszínére egy távirat gr. Beust osztrák-magyar külügyminisztertől. - Gróf Beust szintén üdvözlé Kepler szobrát, sőt pénzbeli támogatását ígérte, ha nem találna az eddig gyűjtött összeg elégséges lenni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Éjszaki fény 1869. decz. 11. = Természet 3. (2.) 1870. 1. sz. p. 14. [SRG.]

A bolygók állása 1870. jan. hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Ritka természeti tünemény. = Természet 3. (2.) 1870. 3. sz. p. 41. Északi fény a poseni nagyhercegségben 1870. jan. 1-én. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 3. (2.) 1870. 3. sz. p. 41. Gráczban az év elején naponta. [SRG.]

A bolygók állása 1870. febrban. = Természet 3. (2) 1870. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1869. augusztus 7-én. = Természet 3. (2.) 1870. 4. sz. pp. 49-50. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 3. (2) 1870. 5. sz. p. 64. 1870. febr. 1-én Westfáliában és Angliában. [SRG.]

A bolygók állása 1870. márcz.-ban. = Természet 3. (2.) 1870. 5. sz. p. 64. [SRG.]

A bolygók állása 1870. april. hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 7. sz. p. 92. [SRG.]

A bolygók állása 1870. máj. hób. = Természet 3. (2.) 1870. 9. sz. p. 122. [SRG.]

Nagy meteorit. = Természet 3. (2.) 1870. 11. sz. p. 135. [SRG.]

A bolygók állása 1870. junius hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 11. sz. p. 150. [SRG.]

BERECZ Antal: A Hold befolyása a légköri tünetekre. = Természet 4. (2.) 1870. 1. sz. pp. 1-10.; 2. sz. pp. 15-17. [SRG.]

A bolygók állása 1870. julius hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 1. sz. p. 15. [SRG.]

Óriási Teleskop. = Természet 4. (2.) 1870. 2. sz. p. 150. Tárgylencse átmérője 25 hüvelyk. [SRG.]

A bolygók állása 1870. aug.-ban. = Természet 4. (2.) 1870. 4. sz. p. 56. [SRG.]

Változások Jupiter felületén. = Természet 4. (2.) 1870. 5. sz. p. 69. [SRG.]

A bolygók állása 1870. szeptember-hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 4. (2.) 1870. 7. sz. p. 98. Budapesten 1870. szeptember 24-én. [SRG.]

A bolygók állása 1870. október-hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 7. sz. p. 98. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Mi lehet még (Backhaus szerint) az állatövi fényből. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 117-119. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 119-122. Az 1870. október 25-26-iki eseményről beszámoló Pestről, Veszprémből Tóth Antal, Losoncról Poós Gyula. [SRG.]

A nap légköre. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 124-125. [SRG.]

Csillagászati ujdonság. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. p. 125. A Vénusz parallaxisáról. [SRG.]

A bolygók állása 1870. november hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Napfogyatkozás 1870. decz. 22-én. = Természet 4. (2.) 1870. 11. sz. p. 153. [SRG.]

A bolygók állása 1870. deczember hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 11. sz. p. 154. [SRG.]

A nap természetéről. = Természet 4. (2.) 1870. 12. sz. pp. 162-163., 1 t. [SRG.]

A [1870.] decz. 22-diki napfogyatkozás. = Természet 4. (2.) 1870. 12. sz. p. 163. [SRG.]

  B. B. [BOZÓKY Béla]: Hol kezdődik az új év legelőbb? = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 10. füz. pp. 44-45. A Ferro-délkörrel átellenesen. Apróbb közlemények. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Az 1868-ban fölfedezett bolygókról. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 10. füz. pp. 45-46. 12 új kisbolygót fedeztek fel. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  Szily Kálmán l. tag előterjeszti Roller Mátyás, műegyetemi tanársegéd dolgozatát "a bolygók befolyása az üstökösök járására." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 176-177. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. febr. 7-én tartott ülésén. [KSZ.]

  B. A. [BERECZ Antal]: Jupiter színét változtatja. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 186-187. Browning észlelése szerint az egyenlítői övben és a bolygó sarkvidékein színváltozások történtek. Apróbb közlemények. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Csillag-photographiák. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. p. 187. Rutheford egy 11 hüvelykes tárgylencsével sikeresen lefényképezte a Plejád-csoport 43 csillagát. A Cosmos folyóirat alapján. Apróbb közlemények. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Bolygó-fölfedezések 1869-ban. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. p. 187. Ebben az évben csak 2 kisbolygót fedeztek fel, ápr. 2-án és okt. 9-én. "A fölfedezés dicsőségében ez évben az ó- és az új-világ szépen megosztozott." Apróbb közlemények. [KSZ.]

P. Gy. [PETHŐ Gyula]: Novemberi csillagfutás. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 187-188. Az 1869 nov. 12-14 közötti meteorészleléseket az időjárás sok helyen meghiúsította, és ahol észlelhettek, ott is kevés meteort láttak. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  ÁBEL Károly: A színkép-elemzés. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. pp. 311-333., 1 t. Csillagászati színképelemzés is: a Nap és a Hold, a bolygók, és az állócsillagok színképe. A T CrB 1866-os kitörésének színképe, és egyes ködfoltok eltérő színképe. pp. 324-333. [KSZ.]

  Szily Kálmán l. tag ezután Roller Mátyás műegyetemi tanársegéd dolgozatát terjeszti elő: "A nem periodikus üstökösök jöveteli irányáról és perihelium távolságáról." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. pp. 347-348. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. május 30-án tartott ülésén. [KSZ.]

  XXXVI. Szakgyűlés 1869. június 2-án. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. p. 349. Pap Márton "Hell Miksa magyar csillagászról" emlékezik meg annak emlékére, hogy jún. 3-án lesz 100 éve Venus bolygó Nap előtti átvonulásának. [SRG.]

XLIII. Szakülés. 1869. deczember 1-én. Szily Kálmán előadást tartott: az 1868-ik évi teljes napfogyatkozás megfigyelésének eredményeiről. Hír. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. p. 351. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az északi fényről már szólottunk egyízben e füzetekben s így a jelen alkalommal ama felséges égi tüneménynek, mely október 25-én Buda-pesten is látható volt, csak leírására szorítkozunk. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 17. füz. p. 406. Az 1870. okt. 25-én napnyugtától este 11 óráig látszó - egészen a zenitig felérő - sarki fény leírása. A fényt már 24-én este is látszott és mindkét estén az ország több helyén megfigyelték. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  "A nem periodikus üstökösök jöveteli irányáról és perihelium távolságáról." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 18. füz. pp. 444-445. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. május 30-án tartott üléséből. Kiegészítés Roller Mátyás dolgozatának két nevezetes megállapításáról. Az "Akad. Értesítő"-ből vett részletek. [SRG.]

(A földtan és a szentirás.) = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 1. füz. p. 79. "Tablet angol hetilap, jan. 8. számában egy katholikus tudós ezeket mondja. Nem következik, hogy ki a fossilis, praedamit emberek lételét állitja, legott ellenkezésbe jőjjön a kijelentéssel, névszerint az eredendő bűn tanával. Épen ugy nem, valamint nem dönti meg ezen kijelentett tételt azon igazság, hogy más világokon, napokban, bolygókon szintén eszes lények laknak. Hittanilag szólva, mi történt földünkkel Ádám ősapánk előtt, ez nem tartozik hozzánk. Laktak-e s minő lények a földön, mielőtt ember teremtetett, ez ép oly közömbös, mint azon kétségkivül érdekes kérdés, ha vajjon be van-e népesitve Jupiter?" Vegyesek. [SRG.]

Le monde et l’homme primitif selon la Bible. Par Mgr l’eveque de Chalons. (Meignan.) Páris. 1870. Victor Palmé. = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 5. füz. pp. 395-396. "Az óriási léptekkel haladó természettudományok eredményeinek és az évezredek óta változatlan bibliai szent könyvek tanuságainak összevetése az ujabb kor kiváló szellemeinek mindenkor érdekes és tanulságos elmélkedési anyagot nyujtott." Irodalom és művészet. [SRG.]

A szervezetek kezdetei és az ember őstörténete. Baltzer János boroszlói tanár után az egri növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája. Eger, 1870. 147 l. = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 5. füz. pp. 396-397. "Érdekesnek tartjuk fölemliteni hogy Németországban Wittemberg tudós theologusai között keletkezett az első lárma, hol a Kopernik elleni oppositio élén Melanchton állott. Téves azon általános vélemény, mintha Kopernik rendszere ellen Rómában támadt volna az első oppositio a Galilei ellen való fellépésben. Ezen dráma későbbi eredetű. ..." Irodalom és művészet. [SRG.]

A hitoktatás a XIX. században. = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 7. füz. pp. 498-511. "Minthogy azonban korunk a cosmogonicus rendszerek és a csillagászati titkok népszerüsitésének kora, várható, hogy a "mozgás érve" napjainkban méltányoltassék."[SRG.]

A hitoktatás a XIX. században. (Folytatás.) = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 8. füz. pp. 597-616. Csillagászati vonatkozások: pp. 597-599. [SRG.]

Hő és nehézkedés. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. jan. 23. 4. sz. p. 47. "Az akadémia természettudományi osztályának legutóbbi ülésen Greguss Gyula nemrég elhunyt fiatal tudósunk hátrahagyott értekezését olvasták föl, melyet legalább kivonatosan, mi is érdekesnek tartunk olvasóinkkal megismertetni. ...Vegyük most számba, hány bolygó, bolygócska, hold, üstökös kering a nap körül, s mindezeknek esése mily rengeteg munkaerőt képvisel, s el kell ismernünk, hogyha e munkával egyenértékű hő fejlődik a nap testén, e hő, ha nem is teljes, de mindenesetre tetemes kárpótlásul szolgálhat azon melegért, melyet a nap szertesugározva elfogyaszt." [HAI.]

Az északi-fény. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. nov. 6. 45. sz. p. 579. "Okt. 25-én este hazánk egy ritka kedvezményében részesült a természetnek. Az ég boltozatnak mondhatni majdnem egész északi felét élénk piros fény boritá be." [HAI.]

K. [KÖNYVES] TÓTH K. [Kálmán]: Az északi-fény elmélete. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. nov. 13. 46. sz. p. 591. "Az északi fényt az egyesülés folytonos működésének tulajdonithatjuk, mely a delejes sarkok körül szakadatlanul tevékenységben van. Az északi fény tehát az elsülést [villamos kisülés] kisérő világosság; nem áll tehát azon vélemény, mintha az a sarki jegek világosságának visszfénye volna." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: A decz. 22-diki napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. dec. 25. 52. sz. p. 668. "Hazánkban Temesvár és Kolozsvár s a velők ugyanazon elsötétedési öv alá eső helyek a nap átmérőjének 11/12 részét látták a hold által befödve,..." [HAI.]

          1871.

FÁBIÁN Mihály: Kalauz a földgömb használatában. Néptanítók számára. 3. kiad. Pesten, kiadja Petrik Géza. 1871. 59 p. + 1 ábra (a belső címlapon.) Tartalmazza a földgömbökkel kapcsolatos szférikus csillagászati ismereteket, a "Harmadik szakasz" pp. 49-59. pedig kimondottan csillagászati feladatokat (földrajzi szélesség, pólusmagasság, stb.). [IBQ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXXI-re [1871-re]. Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 294 p. Csillagászat: pp. 1-125. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1871-re (p. 5.). Időszámítás 1871-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (p. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1871-re (pp. 82-83.).
A bolygók, mellékbolygók és bolygódok pályarendszerének áttekintése (pp. 84-85.). A bolygók pályaelem rendszerei (pp. 86-87.) A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 88-89.). Bolygódok jegyzéke felfedezésök ideje szerint (pp. 90-93.). Bolygódok pályaelem rendszerei (pp. 94-101.). A bolygódok jegyzéke távolságuk szerint rendezve (pp. 102-103.). A bolygódok jegyzéke középkivüliségük szerint rendezve (pp. 104-1015.). A bolygódok jegyzéke hajlásuk szerint rendezve (pp. 106-107.). Az alap-csillagok közép helyei 1871-re (pp. 108-109.). Pótlék, 25 fényes csillag középhelyei 1871-re (p. 110.). A csillagdák földirati fekvései (pp. 111-113.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 114-115.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 116-125.). [HAI.]

  MURMANN Ágost: Európa bolygó elemei annak tiz első észlelt szembenállása szerint. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 9. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. Az Europa kisbolygóról. [KSZ.]

  MURMANN Ágost: Freia bolygó feletti értekezés. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 61 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 2. köt. 1. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. [KSZ.]

ZÁDORI János: Földünk helyzete a mindenségben. Pest, 1871. Kiadja a Szent-István-Társulat. 93 p. [+ 1 tartalomjegyzék.] /Házi könyvtár. 3./ [TZS.]

[HARRACH József: Az égalj hatása a költészetre. = Figyelő 1. 1871. máj. 1. 17. sz. pp. 193-195. [SRG.]

[HARRACH József: Az égalj hatása a költészetre. = Figyelő 1. 1871. máj. 8. 18. sz. pp. 205-207. [SRG.]

[HARRACH József: Az égalj hatása a költészetre. = Figyelő 1. 1871. máj. 16. 19. sz. pp. 217-219. [SRG.]

E.: Kepler. = Fővárosi Lapok 8. 1871. dec. 23. 294. sz. p. 1339. [ZSE.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. nov. 2. 44. sz. pp. 382-383. Littrow után. [SRG.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. nov. 16. 46. sz. pp. 398-399. Littrow után. [SRG.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. nov. 23. 47. sz. p. 407. Littrow után. [SRG.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. nov. 30. 48. sz.p. 415. Littrow után. [SRG.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. dec. 7. 49. sz. p. 423. Littrow után. [SRG.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. dec. 14. 50. sz. p. 433. Littrow után. [SRG.]

SZABÓ József: "A tolucai meteorvas octaëderje és zárványairól" értekezett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 5. 1871. 14. sz. p. 5. Kivonat. [SRG.]

MURMANN Ágost: 1. Európa bolygó elemei, annak tíz első észlelt szembenállása szerint.; 2. Freia bolygóról.; 3. Az 1861. nagy üstökös pályájának meghatározása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 5. 1871. 12. sz. pp. 220-221. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

A nagy napfogyatkozás 1870. decz. 22-én. = Magyarország és a Nagyvilág 7. 1871. febr. 5. 6. sz. p. 62., 70. [SRG.]

ABT Antal: Bírálat Szabó Ignácz: A csillagászati és természettani földrajz. II. = Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 4. 1871. szept. 9. füz. pp. 589-590. "... t. i. a csillagászati földrajzhoz a kellő szakismeret hiányzott..." [SRG.]

GYULAI Béla: A csillagok melegsége. = Néptanitók Lapja 4. 1871. szept. 14. 37. sz. pp. 611-613. [SRG.]

BARABÁS György: Az üstökösök. = Néptanitók Lapja 4. 1871. okt. 19. 42. sz. pp. 685-686. [SRG.]

BARABÁS György: Az üstökösök. (Vége.) = Néptanitók Lapja 4. 1871. okt. 26. 43. sz. pp. 703-704. [SRG.]

EÖTVÖS Lajos: Magyar volt-e Horky Márton? = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 5. 1871. ápr. 4. füz. pp. 285-287. Válasz a Természettudományi Közlöny felszólítására. A Galilei és Kepler ellen támadó Horkyról van szó. Nem magyar, hanem cseh származású asztrológus, matematikus, orvos volt. Hamburgban élt. Naptárakat és asztrológiai jövendöléseket adott ki. Nevét MARTINUM HORKY von LOCHOWITZ-ként írta alá saját műveiben. [KSZ.]

Krónika. - (Ritka égi tünemény.) = Tanodai Lapok. 1871. márc. 30. 1. félév. 13. sz. p. 104. "1874-ben oly tüneményt lesz alkalma észlelni a tudományos világnak, melyhez hasonló több mint egy évszázad előtt, 1769-ben fordult elő. A nevezett évben ugyanis a Venus nevű bolygócsillag, mint vörös folt, fog fényes nappal a nap tányérja előtt elhaladni. E tünemény legtisztábban Ausztrália éjszaki partjain és szigetein leszen észlelhető. A tudományos világban ez alkalomból már most is élénk mozgalom létezik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A bolygók állása 1871. január hóban. = Természet 3. 1871. 1. sz. p. 14. [SRG.]

A bolygók állása 1871. február hóban. = Természet 3. 1871. 3. sz. p. 42. [SRG.]

A bolygók állása 1871. márcziushóban. = Természet 3. 1871. 5. sz. p. 70. [SRG.]

SOOS Mihály: Légköri fénytünemények. = Természet 3. 1871. 7. sz. pp. 91-94., 1 t. [SRG.]

A bolygók állása 1871. aprilishóban. = Természet 3. 1871. 7. sz. p. 98. [SRG.]

A bolygók állása 1871. május hóban. = Természet 3. 1871. 9. sz. p. 130. [SRG.]

KOSSUTH Lajos: A csillagok színváltozásáról. = Természet 3. 1871. máj. 15. 10. sz. pp. 151-158. Levél Kossuth Lajostól. Turin. Febr. 21. 1871. A levelet Kossuth Mednyánszky Sándorhoz írta, aki kérte véleményét a Természet korábbi számában megjelent "Változások a Jupiter felületén" című cikkről. A Jupiteren 1869 őszén Browning és Mayer észlelt színváltozásokat. Kossuth részletes és korszerű értekezést írt a csillagászati színképelemzésről. Eközben csillagászati ismereteiről is beszámol több témakörben.; Kossuth az omikron ceti változócsillagról: p. 152.: "Egyébíránt a színváltozások nem ritkaságok oda fent, ép úgy mint a politicusoknál ide lent. A variabilis csillagok száma legio. A "Mira Ceti"-től kezdve a mi Napunkig. Ez is variabilis fényű csillag. Okát is tudjuk tökéletesen." [KSZ.]

A bolygók állása 1871. juniushóban. = Természet 3. 1871. 11. sz. p. 178. [SRG.]

A bolygók állása 1871. julius hóban. = Természet 3. 1871. 13. sz. p. 206. [SRG.]

A bolygók állása 1871. augusztus-hóban. = Természet 3. 1871. 15. sz. p. 234. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A csillagászat érdekében. = Természet 3. 1871. 17. sz. pp. 257-261. [SRG.]

A bolygók állása szeptember-hóban. = Természet 3. 1871. 17. sz. p. 262. [SRG.]

STENCZEL K.: Napudvar. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. [SRG.]

Új bolygó. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. [SRG.]

ENTZ: Meteor. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. Szatmár, 1871. szept. 14. [SRG.]

A bolygók állása október-hóban. = Természet 3. 1871. 19. sz. p. 290. [SRG.]

Secchi (a római csillagász) két új színképelemzési eljárást közöl. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A kis bolygók száma ismét kettővel szaporodott. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318. [SRG.]

A bolygók állása november-hóban. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318.

KONKOLY Miklós: Éjszaki fény. = Természet 3. 1871. 22. sz. pp. 333-334. 1871. nov. 2., Ó-gyalla. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Venusz saját világításáról. = Természet 3. 1871. 22. sz. p. 334. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Encke féle üstököst először 1871. szept. 19-én dr. Winecke találta fel ismét, Karlsruhéban. = Természet 3. 1871. 22. sz. pp. 334-335. [SRG.]

Napfogyatkozás Ausztráliában. = Természet 3. 1871. 23. sz. p. 348. 1870. decz. 12-én. [SRG.]

A bolygók állása deczember-hóban. = Természet 3. 1871. 23. sz. p. 349. [SRG.]

  EÖTVÖS Loránd: Doppler elve s alkalmazása a hang- és fénytanban. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 1-11. [KSZ.]

  Más világok mint a mienk. - Ismertetés. - = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 27-30. Richard A. Proctor "Other Worlds than Ours" című Londonban 1870-ben kiadott könyvének ismertetése. [KSZ.]

  Kérdés irodalom-történészeinkhez. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 46-47. Milyen nemzetiségű lehetett Galilei leghevesebb ellentmondóinak egyike egy Horki (vagy Horky) Márton nevű bolognai diák? [KSZ.]

  A Mars. Földünk miniatür-je. Színezett térkép melléklettel. (Richard Proctor "Other Worlds than Ours" czímű művéből.) = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. pp. 180-191., 1. színes t. Közli: S. Gy. [Sebestyén Gyula.] [KSZ.]

  ÓVÁRY Endre: Északi fény. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. p. 203. Az 1871. jan. 13-án este Abaúj megyében (Böőd, Pethő-Szinye, Bátyok) mutatkozott sarki fény leírása. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  Csillagásztorony az egyenlítő közelében. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. p. 206. Ecuadorban, a quitói egyetem épít csillagvizsgálót. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  EÖTVÖS Loránd: Az északi fény színképéről. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. ápr. 23. füz. pp. 250-252. Angström, Zöllner vizsgálatairól. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Különös tünemény napnyugtakor. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. máj. 24. füz. pp. 302-303. 1870. dec. 11-én és 1871. febr. 6-án észlelt naposzlop, melyet spektroszkóppal is megvizsgált. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  EÖTVÖS Lajos: Magyar volt-e Horky Márton? = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jún. 25. füz. pp. 350-352. Nem, hanem cseh. (A Természettudományi Közlöny erre vonatkozó kérdését szóló cikket a Pesti Napló 1871. jan. száma közölte, melyre a választ a Századok 1871. 4. füzete adta meg.) Apróbb közlemények. [KSZ.]

  Nekrológ. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jún. 25. füz. p. 352. John Herschel elhunyt (1792. márc. 7.-1871. máj. 11.). [KSZ.]

  KRUSPÉR István - KONDOR Gusztáv: Az ausztráliai expeditió ügyéhez. - Bizottsági jelentés. - (Előadatott a m. tud. Akademiában 1871. május 15-én.) = Természettudományi Közlöny 3. 1871. júl. 26. füz. pp. 395-398. Neumayer 1871. márc. 13-i iratában az MTA elé terjesztett egy hat tudósból álló osztrák-magyar expedíció tervét az 1874. dec. 9-iki Vénusz-átvonulás megfigyelésére, amely Afrika és Ausztrália déli csúcsai közötti Kerguelen és M’Donald-szigetekre utazna. Szerzők nem támogatják az önálló expedíciót, hanem más nemzetek vállalkozásaihoz való egyéni csatlakozást javasolnak. [PRP.]

  Szily Kálmán, l. tag, Dr. Murmann Ágost, prágai csillagdai segéd három értekezését nyújtja be. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. júl. 26. füz. pp. 404-405. A M. Tud. Akademiából. A III-ik (mathem. és természettudományi) osztály 1871. június 17-én tartott ülésén. 1./ Európa bolygó pályaelemei. 2./ Freia bolygó pályaelemei. 3./ Az 1861-ik évi nagy üstökös pályája. [KSZ.]

  SZILY Kálmán: Adalékok a magyarországi természetbúvárok életrajzához. [1.] = Természettudományi Közlöny 3. 1871. nov. 27. füz. pp. 448-458. J. C. Poggendorff 1863-ban kiadott Biographisch-Literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften című könyvében 8447 természetbúvár életét és tudományos tevékenységét írta le, melyből 91 magyar. A lap közli adataikat. Közülük Batthyány Ignác, Bogdanich Dániel, Bruna Xavér Ferenc, Dudith András, Eszterházy Károly, Hell Miksa, Horváth Baptista János, Jánossy Miklós, Kéry Ferenc, Kmeth Dániel, Liesgang József, Lipsics Mihály, Madarassy János, Mártonffy Antal csillagászokét vagy a csillagászattal részben foglalkozókét. pp. 450-451., 454-457. [KSZ.]

  SZILY Kálmán: Adalékok a magyarországi természetbúvárok életrajzához. (Befejezés.) [2.] = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 491-499. J. C. Poggendorff 1863-ban kiadott Biographisch-Literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften című könyvében 8447 természetbúvár életét és tudományos tevékenységét írta le, melyből 91 magyar. A lap közli adataikat. Közülük Pasquich János, Páter Pál, Poda Miklós, Rhaeticus György Joachim, Sárváry Pál, Segner János András, Szent-Iványi Márton, Szerdahelyi György, Tittel Pál, Vállas Antal, Weiss Ferenc, Zach Ferenc csillagászokét vagy a csillagászattal részben foglalkozókét. pp. 491-498. [KSZ.]

  SZABÓ József: A tolucai meteorvas oktaederje és zárványai. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 499-500. A M. Tud. Akademiából. A III-ik (mathem. és természettudományi) osztály 1871. okt. 16-án tartott ülésén. [KSZ.]

  P. Gy. [PETROVICS Gyula]: Az 1870-ik évben elhalt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 503-504. Karl August von Steinheil német csillagász és fizikus (1801. okt. 12. - 1870. szept. 14.). [KSZ.]

De rationibus festorum mobilium utriusque Ecclesiae occidentalis et orientalis Commentarius. Auctore Nic. Nilles S. J. prof. canonum oeniportano. Viennae, sumptibus Mayer 1868 Nyolczadrét 168 lap. - Commentarius in proemium Breviarii et missalis de Computo Ecclesiastico. Ugyanattól. Második kiadás, Atrebati 1864. Oeniponte apud Rauch. Nyolczadrét 205 lap. = Uj Magyar Sion Második évi folyam 1871. 4. füz. pp. 308-309. "Végre közöltetik a naptárjavítás története. A második munkában az egyházi naptár műszaki kezelése adatik elő." Irodalom és művészet. [SRG.]

CSÁKAI Sándor: A czölöpépitmények s az emberi nem régisége. = Uj Magyar Sion Második évi folyam 1871. 6. füz. pp. 442-455. [SRG.]

PETROVITS Gyula: Vénus és átvonulásai a nap előtt. = Vasárnapi Ujság 18. 1871. jul. 23. 30. sz. p. 382. "Ezek az észleletek biztos módot (máig a legbiztosabbat) nyújtanak azon távolság megmérésére, mely a naprendszer fölmérésében a csillagászok alapvonalát képezi; ez alapvonal: a Nap távolsága a Földtől. ...a legközelebbi elvonulás 1874. decz. 8-kán lesz." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: A decz. 12-iki teljes napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 18. 1871. dec. 17. 51. sz. pp. 643-644. [HAI.]

DAPSY L. [László]: Kepler (1571-1629). = Vasárnapi Ujság 18. 1871. dec. 24. 52. sz. pp. 649-650. Születése 300. évfordulójára. Életrajza és csillagászati művei, felfedezései. [HAI.]

          1872.

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXXII-re [1872-re]. Pest, 1872. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 312 p. Csillagászat: pp. 1-127. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1872-re (p. 5.). Időszámítás 1872-re (pp. 6-7.). Gergelyféle naptár. Juliusféle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (p. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1872-re (pp. 82-83.).
A bolygók, mellékbolygók és bolygódok pályarendszerének áttekintése (pp. 84-87.). A bolygók pályaelem rendszerei (pp. 88-89.) A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 90-91.). Bolygódok jegyzéke felfedezésök ideje szerint (pp. 92-95.). Bolygódok pályaelem rendszerei (pp. 96-103.). A bolygódok a naptól való távolságuk szerint rendezve (pp. 104-105.). A bolygódok középkivüliségük szerint rendezve (106-107.). A bolygódok pálya-hajlásuk szerint rendezve (108-109.). Az alap-csillagok közép helyei 1872-re (pp. 110-111.). Pótlék, 25 fényes csillag középhelyei 1872-re (p. 112.). A csillagdák földirati fekvései (pp. 113-115.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 116-117.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 118-127.). [HAI.]

TARCZY Lajos: Természettan. Írta Tarczy Lajos természettanár s Magyar Akademiai r. tag. Harmadik javított és bővített kiadás. 1. köt. A sulytant, vagy is a szilárd, csepegős, s légnemű testek nyug- moz- és hullámtanát, és a hangtudományt magában foglaló. 2. köt. A természeti hatványok tanát, u.m. fény-, hő-, deléj- és villamtant magában foglaló. Pápa, 1872. A Reform. Főtanoda betűivel. A két kötet egybekötve. 413 p. és 490 p. Csillagászat: 1. köt. pp. 263-336. Égi mozgás. Égi jelenségek. Általánosak. Nappal és éjtszaka. Földet illetők. Föld gömbölyűsége. Földirati hossz és szélesség. Föld nagyságának megmérése. Külleszög. Nap, hold, bolygók távolsága és nagyságának meghatározása. Föld forgásának erősségei.
Napot illető jelenségek. Nappálya. Évszakaszok. Földövek. Föld kerengése a nappályán. Évi külle. Csillagok távolsága és nagysága. Időegyenlet. Tavaszi pont hátrálása. Év története. Holdat illető jelenségek. Holdkeringés. Forgás. Hold fényváltozatai. Holdkör. Hold- és napfogyatkozás. Bolygókat illető jelenségek. A bolygók két egyenlőtlensége és egy szabályossága. A bolygók a nap körül keringenek. Bolygó-pályák sora, és távolsága a naptól. Bolygók természeti sajátságai. Üstökösöket illető jelenségek. Kepler törvényei. Központi erők. Központhozi. Newton törvénye. Központtóli. Röperő. Háborítás. Tengerár. Égi testek tömege és távolsága. Föld általános súlya. [KSZ.]

SCHENZL Guido - KRUSPÉR István: Magnetikai helymeghatározások Magyarországban 1866 és 1867-es években. In: Mathematikai és Természettudományi Közlemények. Vonatkozólag a hazai viszonyokra. 6. kötet 1868. Szerk: Szabó József. Pest, 1872 [1873]. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsága. Nyomatott az Atheneaum nyomdájában. pp. 1-137. Csillagászati észleletek (pp. 12-47.).; Delejességi észleletek (pp. 48-137.). [HAI.]

"Egy utazó". Két szerencsétlen csillagda. = Ellenőr 4. 1872. júl. 20. 167. sz. p. 4. A gellérthegyi, később pesti egyetemi csillagda és műszerei rossz állapotáról. [SRG.]

A mult év halottjai. = Figyelő 2. 1872. jan. 7. 1. sz. p. 12. Herschel halála. [SRG.]

Kopernikus Miklós önkészitette sirirata. = Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező 3. 1872. aug-szept. 8-9. sz. pp. 403-404. Pongyola magyar fordításban: "Nem kérek én Tőled olyan nagy kegyelmet, Milyet Pálnak adtál, Azon bocsánatért sem esdeklem melyet Péternek juttattál; Azt a bocsánatot kérem Tőled csupán Buzgón könyörögve, Melyet a rablónak adtál a keresztfán." [SRG.]

Tóth Ágoston l. t. rövid jelentése a nemzetközi fokmérés állandó bizottságának munkálatáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 3. sz. pp. 65-67. [SRG.]

A Venus-bolygó átmenetére vonatkozó expeditio iránt véleményadás végett miniszteri felhívás. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 13. sz. p. 235. Főtitkári bejelentés. [SRG.]

A Venus-bolygó 1874-ki átmenetének osztrák expeditio által leendő megfigyelése tárgyában. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 15. sz. pp. 258-260. A III. osztály előterjesztése. A tanulmány névtelenül jelent meg, de annak szerzője: Kondor Gusztáv volt. [SRG.]

S. Gy.: Majd ha, a nap kialszik... = Magyarország és a Nagyvilág 8. 1872. júl. 28. 30. sz. p. 352. Thomassen után. [SRG.]

a-: Kepler János emlékezete. (A k. m. természettudományi társulat decz. 20-iki szakűlésén.) = Néptanitók Lapja 5. 1872. jan. 4. 1. sz. pp. 8-10. Papp Márton előadása. [SRG.]

Vulkanikus kitörés a napban. = Néptanitók Lapja 5. 1872. jan. 4. 1. sz. p. 14. Az északi fényről is. [SRG.]

ZELENKA Gyula: Földünk s a nap heve közti viszony. = Néptanitók Lapja 5. 1872. ápr. 25. 17. sz. pp. 284-286. [SRG.]

Tünemény. = Néptanitók Lapja 5. 1872. ápr. 25. 17. sz. p. 288. Borbola Ignácz beszámolója Nagyváradról. Feltehetően tűzgömb jelent meg éjszaka. [SRG.]

A napban érdekes tüneményt szemléltek. = Néptanitók Lapja 5. 1872. máj. 8. 19. sz. p. 320. P. k. Csehországban 1972. ápr. 24-én reggel napgyűrűt észlelt. [SRG.]

Meteor. = Néptanitók Lapja 5. 1872. júl. 4. 27. sz. pp. 458-459. 1872. jún. 23-án Kisvárdán. [SRG.]

MILESZ Béla: Egy nappal több - vagy kevesebb? = Néptanitók Lapja 5. 1872. júl. 25. 30. sz. pp. 510-514. "Ki ne tudná azt, miként a nappal és éjjel változását földünknek saját tengelye körüli forgása okozza? - tudjuk azt is, hogy az időjelzésben különbségek állnak be, a szerint a mint valamely hely többé vagy kevésbé keletre vagy nyugatra esik; ... [SRG.]

KONKOLY Miklós: Különös fénytani tünemény. = Néptanitók Lapja 5. 1872. júl. 25. 30. sz. p. 515. 1872. júl. 9-én nappali sarki fény, világos sugárnyaláb, de a déli égen. [SRG.]

MÁGOCSI József: A november 27-28 közti éj és a hulló csillagok. = Néptanitók Lapja 5. 1872. dec. 5. 49. sz. p. 874. [SRG.]

MÁGOCSI József: Nagy-Kőrös, nov. 28. 1872. A november 27-28 közti éj és a hullócsillagok. = Néptanitók Lapja 5. 1872. dec. 5. 49. sz. p. 874. [SRG.]

LIEBER J.: A világ vége. = Néptanitók Lapja 5. 1872. dec. 12. 50. sz. pp. 888-889. 1872. aug. 13-ára jósolták. Meteorhullás 1872. júl. 27-én. A Biela üstökösről. [SRG.]

Uj bolygók! = Néptanitók Lapja 5. 1872. dec. 12. 50. sz. p. 891. 1872. szept. 11-én 125 kisbolygót ismernek. [SRG.]

(N. Fr. Pr.): A világ vége, vagy az aug. 13-iki üstökös. - üstökösök és hulló csillagok. - = Reform 4. 1872. aug. 11. 218. sz. p. 3. "...Az üstökös feje mögött visszamaradni szokott gyöngéd anyag, és az ez által létesülő farkalak már a 16-ik század elején nagy tűzmeteorok múló megjelenésével hasonlíttatott össze, sőt Kepler is hajlandó volt utóbbit kis üstökösöknek tekinteni. De arról, hogy mindkét tünemény tényleg együvé tartozik, a mint az 1866-ban végleg megállapittatott, aligha volt sejtelme. Hisz maguk a meteorok (hullócsillagok és tűzgolyók) is csak 40 éve, hogy gondosabb figyelemben részesülnek. Mikor Heisz főtanitó elkezdte ez égitesteket összeszámítani, és látszólagos pályájukat megjelölni, volt akárhány csillagász, ki kétkedve rázta fejét, és az ilyen munkát legfölebb dilettánsokra bízandónak vélte. Aki azonban ilyetén "mérvadó" állítások által visszariasztatja magát, nem ismeri sem a tudományok történetét, sem a természettudományi éleslátás szeszélyes elosztását.
Chladni után még Kämp, Erman, Listrow, s Reichenbach tartoztak azon kevesekhez, kik a hulló csillagoknak a légkörön kívül való származását biztosan fölismerték és nézetüket bizonyos okokkal védelmezték. Ma az egész csillagászi világ köszönetet szavaz nekik s e fáradságukért. ..." [HAI.]

Csillagászati jegyzetek 1872. január hóra. = Természet 4. 1872. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Távirati sürgöny, az 1871 decz. 12-diki teljes napfogyatkozásról. = Természet 4. 1872. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. február hóra. = Természet 4. 1872. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 4. 1872. 5. sz. p. 69. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. márczius hóra. = Természet 4. 1872. 5. sz. p. 69. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. április hóra. = Természet 4. 1872. 7. sz. p. 106. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. május hóra. = Természet 4. 1872. 9. sz. p. 134. [SRG.]

Uj asteroidák. = Természet 4. 1872. 11. sz. p. 166. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. junius hóra. = Természet 4. 1872. 11. sz. p. 134. [SRG.]

BERECZ Antal: Az ó-gyallai csillagda. = Természet 4. 1872. 12. sz. pp. 173-175. [SRG.]

[KONKOLY Miklós:] Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. máj. 16.-jún. 22. = Természet 4. 1872. 13. sz. p. 194. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Különös fénytani tünemény. = Természet 4. 1872. 14. sz. p. 206. [SRG.]

NAGY Tamás: A világ vége. = Természet 4. 1872. 15. sz. pp. 209-215. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. augusztus hóra. = Természet 4. 1872. 15. sz. p. 222. [SRG.]

NAGY Tamás: A július 27-iki fénytüneményről. = Természet 4. 1872. 17. sz. pp. 248-249. [SRG.]

Köneny a meteorvasban. = Természet 4. 1872. 17. sz. p. 249. Köneny gáz a meteorban. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. szeptember hóra. = Természet 4. 1872. 17. sz. p. 250. [SRG.]

Az 1872-ik évi augusztusi hulló csillagok. = Természet 4. 1872. 18. sz. pp. 263-264. [SRG.]

NAGY Tamás: A tudományos világot nagy veszteség érte. = Természet 4. 1872. 18. sz. p. 264. Delaune, a párizsi csillagda igazgatója elhunyt. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. szeptember hóra. = Természet 4. 1872. 18. sz. p. 264. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. júl. 8.-aug. 1. = Természet 4. 1872. 19. sz. p. 278. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. október hóra. = Természet 4. 1872. 19. sz. p. 278. [SRG.]

NAGY Tamás: Tűzgömbhullás Olaszországban. = Természet 4. 1872. 20. sz. pp. 285-287. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. november hóra. = Természet 4. 1872. 21. sz. p. 306. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. aug. 1-nov. 1. = Természet 4. 1872. 22. sz. pp. 318-319. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az idő meghatározásáról. = Természet 4. 1872. 23. sz. pp. 321-325. [SRG.]

Protuberanziák és a delejes háborgások összefüggésben állanak. = Természet 4. 1872. 23. sz. pp. 333-334. [SRG.]

Uj bolygók. = Természet 4. 1872. 23. sz. p. 334. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. deczember hóra. = Természet 4. 1872. 23. sz. p. 334. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Ritka szép csillaghullás. = Természet 4. 1872. 24. sz. pp. 346-347. [SRG.]

NAGY Tamás: Az ó-gyallai csillagda műszerei. = Természet 4. 1872. 24. sz. p. 348. [SRG.]

  Sir William Thomson elnöki megnyitó beszéde. (Tartatott a "British Association" 1871. évi nagygyülésen Edinburghban.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. jan. 29. füz. pp. 14-23. Közlik: S., Sz. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  dr. Eö.: Van-e a Holdnak befolyása az időjárásra. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. jan. 29. füz. pp. 35-36. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Sir William Thomson elnöki megnyitó beszéde. - Vége - = Természettudományi Közlöny 4. 1872. febr. 30. füz. pp. 53-62. Közli: Sz. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  Különfélék. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. febr. 30. füz. p. 75. A poseni tudománybarátok társulata 1873. febr. 19-én megakarja ünnepelni Copernicus négyszázados születésnapját. Apróbb közlemények. [SRG.]

  PAPP Márton: Kepler János emlékezete. (Felolvastatott az 1871. deczember 20-án tartott szakgyűlésen. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 81-92. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Éjszaki fény február 4-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 107-109. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Földáramok éjszaki fény idejében. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 109-110. 1871. nov. 9-10-én Párizs környékén. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A napfogyatkozás befolyása a földdelejesség állapotára. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 110-111. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Explosio a Napon. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 111-113. Young észlelése 1871. szept. 7-én. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A teljes napfogyatkozás 1871. deczember 12-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. ápr. 32. füz. pp. 142-143. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Éjszaki fény február 4-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. ápr. 32. füz. pp. 144-146. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  HELLER Ágost: A Venus 1874-ik évi átvonulásáról. (Előadatott az 1872 aprilis 3-án tartott szakgyülésen.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. máj. 33. füz. pp. 169-175. A Vénusz-átvonulások története, elmélete. Az 1874. dec. 8-iki jelenség előzetese. [PRP.]

  HELLER Ágost: Tűzgolyó április 13-án. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. máj. 33. füz. pp. 193-194. Természettan. Rovatvezető: Dr. B. Eötvös Loránd. Apróbb közlemények. [PIR.]

  XXVII. Szakgyülés a m. k. Tudomány-Egyetem Vegytani Intézetében. 1872. április 3-án. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. jún. 34. füz. p. 234. Heller Ágost "a Venus 1874-ik évi átvonulásáról" tartott előadást. Apróbb közlemények. [PIR.]

  EÖTVÖS Loránd: A Nap physikai alkatáról. (Előadatott az 1872. márczius 20-án tartott szakgyűlésen.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. júl. 35. füz. pp. 241-253. [PIR.]

  [KONKOLY THEGE Miklós:] Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 8. sz. 36. füz. p. 311. Apróbb közlemények. A gellérthegyi és a bicskei csillagvizsgálókból származó csillagászati műszerek szakszerűtlen tárolásáról a "pesti egyetem egyik sötét folyosóján egy ablaktalan földszinti nedves kamrában". A Grácz- és Lipcsében megjelenő "Sirius" czímű csillagtani folyóirat ez évi junius 15-iki számában "Egy utas" aláírással a "Két tönkrement csillagásztoronyról" címmel közölt cikk fordításának közreadása.
Bartha Lajos megvizsgálta és összehasonlította az eredeti német nyelvű ("Ein Reissender" aláírással, "Zwei verglücke Sternwarten" címen. Sirius, Köln, Band 5., 6. Heft, 1872. pp. 93-94.) és az ezzel azonos magyar nyelvű cikket. Véleménye szerint a cikk több kitétele annyira megegyezik Konkoly Thege később is gyakori ironikus modorával, hogy az csak tőle eredhet. Például: "mert a távcső le van róla csavarva és oda támasztva egyik sarokba úgy, a hogy a régi pipaszárakat szokás a szobában elhelyezni. Azért mondok régit, mert a pipás ember jobban vigyáz az új pipaszárára, mint a pesti egyetem a maga becses műszereire". Így külföldi vendég nem írt volna, magyar pedig, ha egyetemi ember szintén nem, viszont Konkoly Thege nem volt az egyetemhez kötve, de jól ismerte a körülményeket.
Így csaknem bizonyos, hogy az eredeti cikket is Konkoly Thege Miklós írta (valószínűleg a tanszéket ekkoriban átvevő Eötvös Loránd biztatására, akinek tanítványa volt) és ugyanő adta a Természettudományi Közlönybe a magyar fordítását. A cikk végéhez fűzött (más szedéssel közölt) sorokat: "Hogy az "egy utas" miként apostrophálja ezek után a m. kir. tudomány-egyetemet, azt magyar létemre szégyellem lefordítani. Uraim! Egyetemi tanár urak! Siessenek megczáfolni e rettentő hírt, mielőtt egész Európát bejárná! Tegyenek valamit, mossák le nevünkről e sötét foltot!" - ugyancsak Konkoly írhatta. Különfélék. Apróbb közlemények. [PIR.]

A francia Budget-Bizottság... = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 36. füz. p. 312. A Venus 1874. dec. 8-i átvonulásának költségei. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

A Venus bolygó és a magyar hirlapok. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 36. füz. p. 312. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  FORGÁCH Sándor: Az apály és dagály. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. pp. 322-331. [PIR.]

  H-r.: Német-, franczia- és angolország tudományos viszonya. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. pp. 356-357. A csillagászat terén. Apróbb közlemények. [SRG.]

ERDŐS János: Tűzgolyó. Hód-Mező-Vásárhelyről kaptuk a következő tudósítást: = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. p. 358. 1872. júl. 23-án tűzgömb este 9 órakor. Apróbb közlemények. [SRG.]

  SCHULHOF Lipót: Hulló csillagok megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 393-394. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Barometerállás és a napfoltok. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 394. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Napfoltok és cirrusfelhők. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 394-395. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A sarkfény összefüggése bizonyos felhőképződményekkel. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 395. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A földdelejesség és a Nap forgási ideje. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 395-396. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös színképe. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 397. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A csillagok mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 397-398. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az éjszaki fény színképe. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 398-399. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  A grönlandi meteorvasak. (A meteoritek. - A Grönlandban felfedezett vasdarabok.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. nov. 39. füz. pp. 416-423. Nordenskjöld után közli: J. A. [PIR.]

  FÁBRY Samu: Holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. dec. 40. füz. p. 467. 1872. okt. 17-én Leibitzben (Szepesvármegyében). Apróbb közlemények. [SRG.]

Gróf Pongrácz: Di Capernico e di Galileo. Scritto posthumo del P. Maurizio Benedetto Oliveri; exgenerale dei Domenicani. Bologna. Romagnolinál 1872. nyolczadrét 32 és 136 lap. (Kiadta az eredeti kéziratból és jegyzetekkel kisérte Bonora dömés.) = Uj Magyar Sion Harmadik évi folyam 1872. 6. füz. pp. 470-471. "Szünjenek meg már Galileit szemünkre hányni, mert unalmas mint az alabamakérdés, a feleselés, ha tárgya azonos." Irodalom és művészet. [SRG.]

(Physica sacra). = Uj Magyar Sion Harmadik évi folyam 1872. 8. füz. pp. 637-638. "Jóformán bevégzett tény a tudományban, hogy a hulló csillagok kosmikus meteorok, vagyis azon testek, melyek a mindenségben csatangolnak, és csak akkor lesznek láthatókká, midőn földünk légkörébe kerülnek." Vegyesek. [SRG.]

SÁMI Lajos: Az északi fény. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. febr. 18. 7. sz. pp. 80-81. "Arago irataiban ama nevezetes állítással is találkozunk, hogy mig az északi fény tart, bizonyos halk moraj is hallatszik." [HAI.]

-i. -s.: A nap. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. ápr. 7. 14. sz. pp. 175-176. "Flammarion Kamill franczia tudós, ki máris oly sokat tett a természettudományok s különösen a csillagászat népszerűsítésére, Secchi római csillagásznak a napról irt jeles művét birálván, érdekes kivonatba foglalja össze a nap körül tett legújabb tudományos észlelődések főbb eredményeit." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: Az 1871. decz. 12-ki teljes napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. ápr. 14. 15. sz. p. 188. "...a mellékelt képen látható ugy nevezett korona, Lockyer és Respighi jelentése szerint sem egyéb mint a napnak főleg hydrogenből (köneny) álló burkolata, melynek nincsen saját fénye, hanem azt magától a naptól nyeri." [HAI.]

[SÁMI Lajos]: Üstökös csillagok. [1.] = Vasárnapi Ujság 19. 1872. máj. 26. 21. sz. pp. 255-256. "Jelenleg nyolcz olyan üstököst ismerünk, melyekről biztosan tudjuk, hogy még egyszer, avagy némelyek többször is, meg fognak látogatni bennünket." [HAI.]

SÁMI Lajos: Üstökös csillagok. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 19. 1872. jun. 2. 22. sz. pp. 270-271. Halley, Encke, Biela, Faye, Brorsen, D’Arrest, Tuttle, Winnecke üstökösökről. [HAI.]

(Halálozások.) Dr. Murmann Ágost. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. nov. 3. 44. sz. p. 550. "...szép készültségü ifjú csillagász, ki előbb a prágai egyetemen a csillagászat magán tanára, utóbbi időben pedig a budai országos meteorológiai intézet igazgatója dr. Schenzl Guido segédje volt - okt. 28-án a kholera áldozatává lett Budán." [HAI.]

          1873.

COTTA, [Carl] Bernhard von: A jelen geológiája. Az eredeti harmadik kiadása után fordította Petrovits Gyula. A szerző aczélmetszetű arczképével, és hat fametszetű ábrával. Budapest, 1873. K. M. Természettudományi Társulat, Pesti könyvnyomda. 472 p. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 1./ Az eredetivel összehasonlította Hofmann Károly. A csillagászathoz szorosabban kapcsolódó fejezet: Geológia és csillagtan (pp. 312-338.). Alfejezetek: A Nap (pp. 315-317.); A Hold (pp. 318-331.); Meteoritek (pp. 332-338.). [HAI.*]

  HUNFALVY János: Ég és Föld, vagyis csillagászati földrajz. A szöveg közé nyomott hetven fametszettel. Pest, 1873. Athenaeum kiadó és nyomda. 351 p. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXXIII-ra [1873-ra]. Pest, 1873. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 408 p. Csillagászat: pp. 1-210. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1873-ra (p. 5.). Időszámítás 1873-ra (pp. 6-7.). Gergelyféle naptár. Juliusféle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (pp. 80-82.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1873-ra (pp. 83-84.). A bolygók, mellékbolygók és bolygódok pályarendszerének áttekintése (pp. 85-87.). A bolygók pályaelem rendszerei (pp. 88-89.)
A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 90-91.). Bolygódok jegyzéke felfedezésök ideje szerint (pp. 92-97.). A bolygódok nevei betű szerint rendezve (pp. 98-99.). Bolygódok pályaelem rendszerei (pp. 100-111.). A bolygódok a naptól való távolságuk és naponkénti középmozgásuk szerint rendezve (pp. 112-117.). A bolygódok középkivüliségük szerint rendezve (pp. 118-120.). A bolygódok pálya-hajlásuk szerint rendezve (pp. 121-123.). Az 1872-ik év első felében négy új bolygód fedeztetett föl u. m. (pp. 124-125.). Az 1869., 1870. és 1871-ik évben fölfedezett üstökösökről (pp. 126-132.). A szakaszos azaz kerülékes pályáu üstökösökről (pp. 132-139.). Adalékok a szakaszos vagyis kerülékes pályáu üstökösök történetéhez (pp. 140-151.). Üstökösök kerülékes pályaelemei (pp. 152-161.). Az alap-csillagok közép helyei 1873-ra (pp. 162-163.). Pótlék, 25 fényes csillag középhelyei 1873-ra (p. 164.). A csillagdák földirati fekvései (pp. 165-168.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 169-170.).
Hasznos és gyakran használt táblák I-től egész XVI-ig (pp. 171-194.). Csillagászati középfénytörés (pp. 171-178.). A közép időnek csillagidőre való átváltoztatása (p. 179.). Csillagidőnek középidőre való átváltoztatása (p. 180.). Az időnek ívre való átváltoztatása (p. 181.). Az ívnek időre való átváltoztatása (p. 182.). Az órák, perczek és másodperczek a nap részeiben kifejezve (p. 183.). Az év (tized, század, ezred stb.) részei kifejezve napok-, órák-, perczek- és másodperczekben (p. 184.). A hőmérők összehasonlítása Reaumur fokok után (p. 185.). A hőmérők összehasonlítása Celsius fokok után (p. 186.). A hőmérők összehasonlítása Fahreinheit fokok után (pp. 187-188.). A metre, toise, párisi, londoni és bécsi láb összehasonlítása bécsi láb után (p. 189.). A metre, toise, párisi, londoni és bécsi láb összehasonlítása metre után (p. 190.). A metre, toise, párisi, londoni és bécsi láb összehasonlítása toise után (p. 191.).
A metre, toise, párisi, londoni és bécsi láb összehasonlítása párisi láb után (p. 192.). A metre, toise, párisi, londoni és bécsi láb összehasonlítása londoni láb után (p. 193.). A vonalak- és hüvelykeknek lábrészekre való átváltoztatása, és megfordítva (p. 194.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 195-210.). [HAI.]

  MURMANN Ágost: Az 1861-iki nagy üstökös pályájának meghatározása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1873. Eggenberger-féle Akad. könyvkereskedés, Athenaeum nyomda. 65. p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 2. köt. 5. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1873. jan. 20. [KSZ.]

SEBŐK László: A nagy világ csodái. Népszerű csillagtan különös figyelemmel a népünk közt uralgó babonákra. Egerben. 1873. A "Sz.-István-Társulat"-nál. Nyomatott az Érsek-Lyceumi Nyomdában. 64 p. /Népkönyvtár. III./ A hátsó külső borítón: A "Népkönyvtár" III. A nagy világ csodái az égen. A természeti tüneményeket magyarázza tekintettel a babonákra. pp. 34-35. A kis bolygók. "1871-ben ötöt födöztek fel, s akkor számuk száztizenhét volt, azóta már bizonyosan többet is felfödöztek. Ez apróság közül a legelsőt, mely Czéresnek neveztetett, Piazi nevű olasz találta föl igen jó üvegén épen 72 év előtt új-év hajnalán." [KSZ.]

HŐKE Lajos: Hell, Sajnovics és a magyar jezsuiták. = Athenaeum 1. 1873. 2. köt. jun. 5. 23. sz. cc. 1472-1475. Röviden ír a Vénus átvonulásról, útjukról. [SRG.]

Ég és Föld, vagyis Csillagászati földrajz. Írta: Hunfalvy János. = Földrajzi Közlemények 1. 1873. 1. füz. p. 56. Könyvismertetés, nagyon dicsérő kritika. Feltehetően a szerkesztő írása.; A Földrajzi Közlemények lap kiadója a Magyar Földrajzi Társulat. Szerkesztette Berecz Antal, 1904-től Cholnoky Jenő. 1919-ben a szerkesztők: Bátky Zsigmond és Littke Aurél, 1920-től Fodor Ferenc. A folyóirat 1873-ban indult. A kötetekben (évfolyamokban) eleinte 12 füzet (szám) jelent meg. Az első világháborút követően évi 2, 3, 4 majd 6 füzetben folytatódott. [IBQ.]

TÓTH Ágoston: Jelentés a nemzetközi európai fokmérés állandó bizottságának 1873. évi szeptember hó 16-tól 24-ig Bécsben tartott gyűléséről. = Földrajzi Közlemények 1. 1873. 5. füz. pp. 291-301. Csillagászati-földrajzi felsőgeodéziai mérések. [IBQ.]

  S. F.: Az ovifaki meteorvas... = Földtani Közlöny 3. 1873. 5-6. sz. pp. 135-136. Grönlandi meteorvasat F. Wöhler, Dambrée és Nordenskiöld is elemezte. Vegyesek. [SRG.]

SCHENZL Guidó: Az 1872 november 27-ki meteorraj megfigyeléséről és pályájának kiszámitásáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 7. 1873. 7. sz. pp. 116-120. A levelező tag értekezését előterjeszti Szily Kálmán. [SRG.]

PORUBSZKY Jenő: Óraidő és hétköznap a földfelület különböző pontjain. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. júl. 27. 30. sz. p. 381. Weisz után. [SRG.]

Sz. V.: A nap és foltjai. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. aug. 10. 32. sz. pp. 398-399. Mutatvány Flammarion: Égi csodák című könyvéből. [SRG.]

U. Gy.: A hold. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. dec. 7. 49. sz. p. 611. [SRG.]

U. Gy.: A hold. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. dec. 14. 50. sz. pp. 624-626. [SRG.]

SZENTE József: Utasitás a földgömb és tellurium ismertetésére és használatára a népiskolai tanitóképzés számára. = Néptanitók Lapja 6. 1873. ápr. 10. 15. sz. p. 252. Könyvismertetés. [SRG.]

BERNSTEIN, A.: Egy képzeletbeli utazás a mindenségben. Elindulás. = Néptanitók Lapja 6. 1873. júl. 10. 28. sz. pp. 484-485. [SRG.]

BERNSTEIN, A.: Egy képzeletbeli utazás a mindenségben. = Néptanitók Lapja 6. 1873. júl. 24. 30. sz. pp. 522-523. [SRG.]

BERNSTEIN, A.: Egy képzeletbeli utazás a mindenségben. = Néptanitók Lapja 6. 1873. júl. 31. 31. sz. pp. 540-542. [SRG.]

BERNSTEIN, A.: Egy képzeletbeli utazás a mindenségben. = Néptanitók Lapja 6. 1873. aug. 7. 32. sz. pp. 556-557. [SRG.]

BERNSTEIN, A.: Egy képzeletbeli utazás a mindenségben. = Néptanitók Lapja 6. 1873. szept. 4. 36. sz. pp. 644-645. [SRG.]

A csillagok száma. = Néptanitók Lapja 6. 1873. okt. 23. 43. sz. p. 787. [SRG.]

SZABÓ Károly: Komáromi Csipkés György magyar nyelven kiadott munkáiról. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 7. 1873. máj. 5. füz. pp. 345-351. Csillagászat: p. 348. "Judicium de Cometis et Astrologia judiciaria. Imp. Debrecini A. Ch. 1665. Minthogy ezen könyvnek mindeddig csak egyetlen czímlaptalan példányát láttam, valódi magyar czimmását nem adhatom. A könyv, mint a szerző maga följegyezte, Debreczenben 1665-ben jelent meg; mit a csonka példány nyomdai kiállításából és az ajánlás keltéből (Debreczen; 1665. Böjtelő havának 5. napján) eddig is biztosan meghatározhatónak tartottam. Ezen egész könyvecske nem más, mint egy tudományos levél, melyet Komáromi Csipkés György Kobb Fridrik Farkashoz, Szatmár vára parancsnokához intézett. Kobb ugyanis az 1661-ben föltűnt üstökös felől, melyet akkor közönségesen jövendő veszedelem előjelének tekintettek, magának fölvilágosítást kívánván szerezni,
megparancsolta Debreczen várostanácsának, hogy az ott tartózkodó Astrologust rögtön küldjék hozzá; mit a tanács az astrologus eltávozta miatt nem teljesíthetvén, Komáromi Cs. György intézett hozzá egy terjedelmes latín levelet, melyben az üstökösök felől való babonás hiedelmeket természettudományi és hittani érvekkel ostromolja s az astrologia hiábavalóságát mutogatja. Ezen levelet aztán, mint az elöszóban írja, azok kérelmére, kiknek e könyvét ajánlotta, magyarra fordítva, némi változtatással és bővítéssel bocsátotta közre. Ezen érdekes munkának, melyet Sándor István Magyar Könyvesház 41. l. "Az Üstökös Tsillagokról való Judicium" czímmel hibásan helyez Debreczen 1661-re, egyetlen csonka példányát, melyből a czímlap és az ajánlás első levele hiányzik, a s.-pataki ref. coll. könyvtárában láttam. - A könyv 12r. 101 lap. Elöl: czíml., ajánlás, mut. tábla 7 sztlan levél (ha teljes.)" - írta Szabó Károly. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az üstökösökről. = Természet 1873. 5. 1. sz. pp. 1-6.; 2. sz. pp. 19-22.; 3. sz. pp. 31-35. [SRG.]

A hulló csillagok és az éjszaki fény. = Természet 5. 1873. 1. sz. pp. 12-13. [SRG.]

Egy napfogyatkozási rendelet 1699-ből. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. január hóra. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 14. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A Biela-üstökös feltalálása. = Természet 5. 1873. 3. sz. pp. 37-38. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. február hóra. = Természet 5. 1873. 3. sz. p. 42. [SRG.]

VOLLY István: Kopernik Miklós emlékezete. = Természet 5. 1873. 4. sz. pp. 43-45.; 5. sz. pp. 57-62. [SRG.]

NAGY Tamás: A feltalált Bieta [ ! ] üstökös elemel. = Természet 5. 1873. 4. sz. p. 56. A szövegben helyesen: Biela-üstökös. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 5. 1873. 5. sz. pp. 69-70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. márczius hóra. = Természet 5. 1873. 5. sz. p. 70. [SRG.]

NAGY Tamás: A Nap átmérőjéről. = Természet 5. 1873. 6. sz. pp. 81-82. [SRG.]

HUNFALVY János: Az újév kezdete, s a húsvét idejének meghatározása. = Természet 5. 1873. 7. sz. pp. 85-90. [SRG.]

NAGY Tamás: Protuberantiák és napfoltok. = Természet 5. 1873. 7. sz. pp. 94-96. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A világrendszer támadásáról. = Természet 5. 1873. 8. sz. pp. 99-105. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. április hóra. = Természet 5. 1873. 8. sz. p. 112. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. május hóra. = Természet 5. 1873. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 5. 1873. 11. sz. pp. 153-154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. junius hóra. = Természet 5. 1873. 11. sz. p. 154. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Delejességi észleletek az ó-gyallai csillagda részéről. = Természet 5. 1873. 13. sz. pp. 175-178. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az 1871. deczember 12-iki napfogyatkozás észlelésének eredménye. = Természet 5. 1873. 13. sz. pp. 178-180. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. julius hóra. = Természet 5. 1873. 13. sz. p. 181. [SRG.]

NAGY Tamás: Napfoltok. = Természet 5. 1873. 14. sz. pp. 191-194. [SRG.]

NAGY Tamás: A napfoltok észlelésének módja Ó-gyallán. = Természet 5. 1873. 15. sz. pp. 197-205. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. augusztus hóra. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 210. [SRG.]

Uj bolygók. = Természet 5. 1873. 16. sz. p. 224. [SRG.]

NAGY Tamás: A bolygók mozgása. = Természet 5. 1873. 17. sz. pp. 228-235. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. szeptember hóra. = Természet 5. 1873. 17. sz. p. 238. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A hulló csillagok észlelése Ó-Gyallán. = Természet 5. 1873. 8. sz. pp. 249-250. [SRG.]

NAGY Tamás: Észleljük a hulló csillagokat! = Természet 5. 1873. 19. sz. pp. 259-264.; 20. pp. 274-276. [SRG.]

Asteroidák és üstökösök. = Természet 5. 1873. 19. sz. pp. 265-266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. október hóra. = Természet 5. 1873. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. november hóra. = Természet 5. 1873. 21. sz. p. 294. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Nevezetesebb csillagdák. = Természet 5. 1873. 23. sz. pp. 316-318. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. december hóra. = Természet 5. 1873. 23. sz. p. 322. [SRG.]

  Az 1872-ik évi novemberi csillag-hullás. (A bécsi cs. kir. csillagda jelentése.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 16-17. Wiener Zeitung alapján közli: S. R. Apróbb közlemények. [PIR.]

  Az idő-kelet meghatározása. (Mutatvány Hunfalvy János "Ég és Föld" czímű munkájából.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 18-21. [SRG.]

  HELLER Ágost: Üstökösök és hullócsillagok, különösen a Biela-féle üstökös és a november 27-iki csillaghullás 1872-ben. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 22-30. Beküldött észlelési leírásokkal kiegészítve. [PIR.]

  TERNER Adolf: "Ég és föld", Hunfalvy csillagászati földrajza. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 31-33. Különfélék. Könyvismertetés. Apróbb közlemények. [PIR.]

L. I. [LENGYEL István]: Az 1871-ik évben elhalt tudósok nekrológja. Herschel, sir John Frederick William, apjához méltó híres csillagász. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 34-35. John Herschel (1792. márc. 7. - 1871. máj. 11.) Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KÖNIG Gyula: A természettudományok fölvirágzásáról a XVII-dik század elején. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. febr. 42. füz. pp. 41-48. A modern természettudomány kialakulása többek között Galilei és Kepler munkássága alapján. [PIR.]

  SCHULHOF Lipót: A Biela-féle üstökösről. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. febr. 42. füz. pp. 66-67. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  Levélszekrény. (7.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. márc. 43. füz. p. 120. Szerk.: N. T. urnak. A Biela-üstökösről küldött adatai nem használhatók. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KVASSAY Jenő: A meteorok legújabb elmélete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. pp. 136-146. Entwurf einer astronomischen Theorie der Sternschnuppen. Von J. V. Schiaparelli. Stettin, 1871. [PIR.]

  Felhívás a Vénus 1874. évi átvonulásának megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. pp. 150-151. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

STOLMÁR Károly: Vaknap. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. p. 154. Melléknap Újpesten 1873. márc. 21-én délután. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  Levélszekrény. (12.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. p. 160. Szerk.: N. T. urnak. A Klinkerfuest-üstökösről küldött adatok. Apróbb közlemények. [SRG.]

  SZTOCZEK József: Újabb nyomozások a színkép-elemzés terén. (Előadatott a m. Tudományos Akadémia 1873 május 25-én tartott XXXIII-ik közülésén.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jún. 46. füz. pp. 214-223. A színképelemzés és csillagászati alkalmazásainak áttekintése. [PIR.]

  A fényiró sugarak elnyeletéséről a Nap légkörében. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jún. 46. füz. p. 241. Bouguer, Secchi, Liais és Vogel H. C. megfigyeléseiről. Természettan. Rovatvezető: B. Eötvös Loránd. Apróbb közlemények. [SRG.]

  S. R. [SOMOGYI Rudolf]: Új módszer napfogyatkozások és csillagátvonulások megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. júl. 47. füz. pp. 278-279. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Jegyzet a megelőző czikkhez. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. júl. 47. füz. p. 279. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  HELLER Ágost: Az üstökösök physikája. (Előadatott az 1873. május 2-ikán tartott természettudományi estélyen.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. aug. 48. füz. pp. 297-310. [SRG.]

  Vénus átvonulásának megfigyelésére... = Természettudományi Közlöny 5. 1873. szept. 49. füz. p. 373. Orosz csillagászok 24 állomást szándékoznak berendezni Szibériában. Apróbb közlemények. [SRG.]

  WEISS Ödön: Hulló-csillagok megfigyelése Magyarországon. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 404-405. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873-dik évi második (Tempel-féle) üstökös elliptikus elemeiről. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 405-406. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  L. I. [LENGYEL István]: A Nap felszínének hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 406-407. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Napfoltok mérséklete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 407-408. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

L. I. [LENGYEL István]: A Galilei-emlék Florenczben. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 409-410. Különfélék. Apróbb közlemények. [PIR.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Csillagrendszerek, azok mozgása és távolsága. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 447-449. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 449-450. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  KONKOLY Miklós: Egy meteor maradványa. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 450-451. Ógyalla, 1873. okt. 13. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1872-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. dec. 52. füz. pp. 480-482. Delaunay, Charles Eugene, a párisi csillagda igazgatója (1816. ápr. 9. - 1872. aug. 5.); Kaiser, Frederik, a leideni csillagda igazgatója (1808. jún. 10. - 1872. júl. 18.); Laugier, Paul August Ernest francia csillagász (1812. - 1872. febr. 5.); Murmann, Ágoston csillagász (1837. - 1872. okt. 25.). Különfélék. [SRG.]

MASZLAGHY Ferencz: Kopernik Miklós emlékezete. = Uj Magyar Sion Negyedik évi folyam 1873. 4. füz. pp. 247-263. [SRG.]

RAJNER Lajos: A physico-teleologicus Isten-érv mennyiségtani alapokra fektetve. 1-3. = Uj Magyar Sion Negyedik évi folyam 1873. 9. füz. pp. 439[639]-653. [SRG.]

RAJNER Lajos: A physico-teleologicus Isten-érv mennyiségtani alapokra fektetve. 4. = Uj Magyar Sion Negyedik évi folyam 1873. 12. füz. pp. 881-910. "Miután jelenleg a meterialisták közt legelfogadottabb azon nézet, hogy minden természeti tünemény az anyag legkisebb részecskéinek mozgásából kimagyarázható s ennélfogva mindaz, mit az összvilágban látunk, nem egyéb mint az anyag ősparányainak, különböző törvények szerint történő összeköttetései. ...Naprendszerünk határőrét a csillagászat jelen állása szerint Neptun bolygó képezi." [SRG.]

Égi tünemény. Jákfán július 25-én este... = Vasmegyei Lapok 7. 1873. aug. 7. 63. sz. p. 2. Tűzgömb. [SRG.]

SÁMI Lajos: Hol és mikor kezdődik az újév. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jan. 5. 1. sz. pp. 6-7. "Vájjon helyesen cselekszünk-e, mikor az évszázadok elején az, éveket jelző számok végére 0-t és nem 1-et teszünk, és igy például 1600 vagy 1601, 1700 vagy 1701, 1800 vagy 1801-e az illető évszázadok valódi kezdete? Épen igy kérdhetjük, hogy tulajdonképen mikor és hol kezdődik valamely nap, például 1873. január 1-eje és a föld kerekségén hol és melyik percznél kell a keltezést (dátum) kezdenünk?" [HAI.]

GYÖRGY Aladár: Kopernikus Miklós. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. febr. 23. 8. sz. pp. 89-90. "...s már 1507-ben megkezdette leírni gondolatait az uj csillagászati rendszer felől. ... 1543. máj. 24-kén meghalt. Csakis pár órával halála előtt jutott kezébe nagy müvének első kész példánya."[HAI.]

MOLNÁR Lajos: Az üstökösök physikája. Heller Ágostonnak a természettudományi társulat ülésben tartott értekezéséből. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. máj. 18. 20. sz. pp. 238-239. "Az üstökösnek legjellemzőbb része az úgynevezett csonga, vagy mint a chinaiak igen kifejezőleg mondják: az uszály. ...Nagyon valószínű, hogy az üstökös egyes különvált részekből áll, melyek mint meteorkövek lehullanak. Ezt bizonyítja átlátszóságuk is." [HAI.]

K-y: A meteorológiáról. 2. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jun. 29. 26. sz. p. 310. A csillagászattal kapcsolatba hozható rész: "Lockyer pedig kimutatta alig néhány hét előtt, hogy az esőzés maximuma és minimuma a nap foltjainak tizenegy évi pálya-futásával van összefüggésben." [HAI.]

SÁMI Lajos: Egy csillag születése. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jun. 29. 26. sz. p. 311. "1866. május 12-én este a Corona Borealis nevű csillagcsoportban hirtelen egy csillag tűnt föl, mely körülbelől a második és harmadik nagyságú égi testek közé volt számitható. ...a hónap végével kilenczedik nagyságúvá fogyatkozott." [HAI.]

K-y: A meteorológiáról. 3. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jul. 6. 27. sz. pp. 323-324. "Az időjárásjelzők között az első, sőt úgyszólván az egyedüli helyet Secchi atyának, a collegium románum tanárának, egyetemes műszere foglalja el, melyért az 1867-iki párisi kiállitáson a becsületrend keresztjét kapta." [HAI.]

SÁMI Lajos: Az év legrövidebb napja. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. dec. 21. 51. sz. pp. 607-608. "Lapunknak ez évben utolsó-előtti száma nevezetes napon jelenik meg, deczember 21-én, mely az év legrövidebb napja itt a földgömb északi felén." [HAI.]

          1874.

  KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Herschel János külső tag felett. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 3 . sz./ Felolvasta az összes ülésen 1874. júl. 1.; John Herschel 1792. márc. 7-én született, a csillagászt 1858. dec. 16-án választották az MTA külső tagjává, 1871. máj. 12-én halt meg. [KSZ.]

  

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagda leírása s abban történt napfoltok észlelése, néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872. és 1873. 3 táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál, Hoffmann és Molnár, Athenaeum nyomda. 67 p., 3. t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 2 . sz./ Előterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. márc. 16. Az 1871. nyarán felépített csillagda és műszereinek leírása. Földrajzi koordinátái. A napfoltok észlelésének módja kivetítéssel. A rendszeres napészlelést 1872. máj. 16-án kezdték. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. Színes naprajzok 1873. márc. 15-én és 1873. márc. 30-án (1. melléklet).;
Tíz érdekes napfolt-csoport fekete-fehér rajza 1872. jún. 9. és 1873. dec. 25. között (2. melléklet).; Tíz vörösre színezett protuberancia-rajz 1872. dec. 28. és 1873. máj. 13. között (3. melléklet). 1873. júl. 25-én meteorok spektrumát észlelte. 1873. okt. 13-án este egy tűzgömb legalább 25 percig tartó nyomát figyelte, színképelemzéssel is. 1872. nov. 27-én az Andromedidák-meteorraj hullását figyelte: este 7.45-8.19-ig 294, majd 9.07-9.54-ig 1796 hulló csillagot olvasott meg, "a meteorok oly sűrűn hullottak, hogy feljegyzésről szó sem lehetett" és "legalább 5-600-al kevesebbet olvastam, miután néha az ég vízpárákkal húzódott be, s ekkor legfeljebb csak 3-ad nagyságúakat láthattam. 9.54-kor ismét abba kellett hagynom az észlelést, mert vastag felhő födte be az eget."
1871. okt. 25-én egy gyönyörű északi fényt észlelt, spektroszkóppal vizsgált. 1871. nov. 5-én d. u. 4-kor (világos nappal) egy északi fényt észlelt, a tünemény megmaradt még napnyugta után is. 1872. febr. 11-én este az állatövi fény különösen ragyogónak mutatkozott, ezzel egy időben északi fény tűnt fel, mindkettőt vizsgálta spektroszkópjával. [KSZ.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXXIV-re [1874-re]. Pest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 213 + 192 p. Csillagászat: pp. 1-213. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámitás (p. 5.). Időszámítás (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A Hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfedések. (pp. 8-79.). Nap- és holdfogyatkozások (pp. 80-81.). Venus átvonulása 1874-ben (pp. 82-83.). Pályakor ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara (pp. 84-85.). A bolygók, mellékbolygók és bolygódok pályarendszereinek áttekintése (pp. 86-91.). A bolygók pályaelem rendszerei (pp. 92-93.). A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 94-95.).
Bolygódok jegyzéke felfedezésük ideje szerint (pp. 96-101.). Bolygódok nevei betű szerint rendezve (pp. 102-103.). Bolygódok pályaelem rendszerei (pp. 104-115.). A bolygódok a naptól való távolságuk szerint rendezve (pp. 116-121.). A bolygódok középkivüliségük szerint rendezve (pp. 122-124.). A bolygódok a pálya-hajlásúk szerint rendezve (pp. 125-127.). 1872-ben 11 új bolygód fedeztetett fel (pp. 128-132.). 1873. év közepéig 3 új bolygód fedeztetett fel (p. 133.). A kerülékes pályáju üstökösökről (pp. 134-137.). Az 1866. évi novemberi hulló csillagraj pályája. (pp. 138-143.). Adalékok a kerülékes pályáju üstökösök történetéhez (pp. 144-156.).A keriülékes pályáju üstökösök pálya-elem-rendszerei (pp. 157-166.).Az alap-csillagok középhelyei (pp. 168-169.). Pótlék, 25 fényes csillag középhelyei 1874-re (p. 170.).
A csillagdák földirati fekvései (pp. 171-175.). Jegyek és rövidítések magyarázata (p. 176.). A bolygódok jegyei és nevei (pp. 177-178). Hasznos és gyakran használt táblák I-X-ig (pp. 179-196.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése (pp. 197-212.). [HAI.]

  SZABÓ Ignácz: A lég. Népszerű légtünettan. (Meteorologia) különös tekintettel hazánk légtüneti viszonyaira. A művelt rendek szükségeihez alkalmazva. Magyar Hölgyek díjával a M. Tud. Akadémia által jutalmazott pályamunka. Két földabroszszal s számosabb ábrákkal. Budapest, 1874. Eggenberger-féle Akad. könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár), Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. 221 p. 2 t. A csillagászathoz szorosabban köthető fejezetek: A légkör villanyos tünetei. Benne: Fényvillanások. Szent-Ilona-láng. Sarkfény. (pp. 158-178.); A légkör fényjelenetei. Benne: A lég világossága. Az ég azúrja s ennek árnyalatai. A párák befolyása a légkör színére. Az ég boltozata. Estszürkület; hajnal. Estpir, hajnalpir. Szivárvány. Nap- és hold-udvarok; fénykörök; mellék-napok és holdak. Légtükrözés. A csillagok fényhajlása. Fata Morgana. Délibáb. Bolygó tűz. Csillaghullás. (pp. 179-191.). [HAI.]

BIERBAUER Lipót: A Napról. In: Értesitvény a pannonhalmi Szent-Benedek-rend győri Főgimnáziumáról az 1873/4. tanév végén. Győrött, 1874. Nyomatott Sauervein Gézánál. pp. 3-20. "...Értekezésünk keretébe óhajtjuk illeszteni rövidletben jelen korunk hiresebb csillagászai kutatásának eredményét, I. a naptávola- s méreteiről, II. annak physikai mivoltáról és felületén mutatkozó néhány tüneményről, mutatványul ily cimü kézirati müvünkből: "Ég és föld természettana."
Sajnos, hogy a jelen tudomány céljától még igen messze áll; nincsen ugyan hiány megfigyelési anyagban, bővelkedik az elég sok elmés speculatióban és hypothezisben; de azon sajátszerű nehézségek hiúsítják meg nagy részben erőmegfeszítésünket, melyek ilynemű kutatásokkal elválaszthatlanul egybekapcsolvák. Talán jelen nemzedékünknek mégis fog sikerülni széttépni ama fátyolt, melylyel a nap titkait oly ügyesen tudja előttünk elrejteni; jelenleg minden erőmegfeszítés dacára csak annyit mondhatunk: hogy a természettel folyó harcban, a nap titkaiba való hatolást illetőleg, még a győzelmet ki nem vivtuk..." [HAI.]

(Globus): Az 1873. évben meghalt Geographusok. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. p. 123. Christoph Hansteen 1784. szept. 26. - 1872. ápr. 11. A koppenhágai Egyetem csillagászat-tanára, a földmágneses mérések gyűjtője és feldolgozója. [IBQ.]

WEYPRECHT Károly - PAYER Gyula: Jelentései az osztrák-magyar éjszaksarki expeditió bizottságához. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. pp. 233-265. "Novemberben két hókunyhót építettünk, melyekben aztán az álló (mozdulhatatlan) delejességi és csillagászati műszerek állíttattak föl;..." p. 238.; sarki fények p. 247.; melléknap. p. 257. [SRG.]

A bolygók hőmérsékéről. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. pp. 449-450. "A bolygók hőmérsékletnek meghatározásánál, a naptól való távolságon kívül még más a hőviszonyokat szabályzó tényezőket is tekintetbe kell venni." [IBQ.]

KOMLÓSSY D.: A kettős csillagok. = Fővárosi Lapok 11. 1874. szept. 16. 210. sz. pp. 916-917. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: A kolozsvári Vénus-expedíció eredménye. = Fővárosi Lapok 11. 1874. dec. 13. 285. sz. p. 1245. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai observatoriumon tett észleletek leírása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 5. sz. pp. 60-61. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

SCHULHOF Lipót: "Az 1870-ik évi IV. sz. és az 1871-ik évi II. sz. üstökös végleges pályaszámítása". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 15. sz. pp. 214-217. Előterjeszti Schenzl Guidó. [SRG.]

GALGÓCZY Károly: Emlékbeszéd néhai Vállas Antal k. t. felett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 17. sz. pp. 260-261. [SRG.]

A természettudományi társulat ülése. [November 18. Morgenstern Frigyes: Venus legközelebbi átvonulásáról; Schuller Alajos: a dielektrikus állandóról]. A Reform tárczája. = Reform 6. 1874. nov. 20. 319. sz. p. 1. "A természettudományi társulat mai szakülésén két fiatal természettudós látta el a nem épen kielégítő számú hallgatóságot szellemi táplálékkal. Nem tartva magunkat a sorrendhez, előbb az átalánosabb érdekű értekezésről emlékszünk meg. Tudniillik: a Venus legközelebbi átvonulásáról. [...] Kepler mondotta először előre a Venus átvonulását a Rudolfra táblázatok szerint. A kijelölt évben 1631-ben nagy volt a mozgalom az európai csillagászok közt. De a számításba hiba csúszott be, úgy hogy a nap az európai láthatáron alul állott, tehát nem volt látható. Ezután csak egy csillagász foglalkozott e tüneménnyel. Horrox Jeremiás, angol lelkész, sok időt és fáradságot fordított az asztronómiai kutatásokra. A Venus 17 ik századbeli átvonulásai nem estek rendszeres megfigyelés alá.
De már a 18-ik századbeli átvonulást, különösen az 1769-ik évit, a tudomány emberi élénk figyelemmel várták, a kellő előkészületeket ideje korán megtették. Ez alkalommal VII ik Keresztély dán király Hell Miksa magyar csillagászt hívta meg, hogy a jeges tengeren fekvő Wardhus szigetén tenné meg a várva várt tünemény körül észleleteit. ..." [HAI.]

Különfélék. = Rozsnyói Hiradó 2. 1874. jul. 12. 28. sz. pp. 2-3. "Városunkban is esténként sokan gyönyörködve szemlélgetik a Marseileben ápril 17-én Coggio csillagász által először észrevett nagyszerű üstökös csillagot. Vannak sokan, kik ez égi tüneményt háború, pestis vagy cholera előhírnökéül gondolják. Mikor jön már el amaz idő, midőn ily nevetséges előítéletről lemond minden ember? Figyelmeztetünk mindenkit, hogy ez üstökös csillag e hó 15-ig még minden este látható lesz, azután búcsút vesz tőlünk, illetőleg szemeinktől." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A naptár. (Dr. Mädler után.) Tárcza. = Rozsnyói Hiradó 3. 1875. márcz. 14. 11. sz. pp. 1-2. "A régi kalendárium szóra okot adott a régi római hónapok sajátságos beosztása, melyek közöl mindegyiknek bizonyos része Calendar nevet viselt, mely elnevezés azonban az ókorban nem használtatott. Az időnek hónapok és hetekre való felosztása, nemcsak a legrégibb korban volt divatban, hanem általában minden népnél, melynek határozott időbeosztása volt. Az égpálya, mely a régiek naptárát és óráját pótolta, minden népnél ugyanaz volt: a nap futását bevégezte 365 1/4 nap alatt, a hold 29 1/2 nap alatt.
Ez által lett az év és hónap, valamint a napok legközelebbi egész száma által, a Hold egyik főváltozásától a másikig (7 - 7 3/8 helyett,) a hét. A hónap hossza 29 vagy 30 nap volt, mivel azonban 12 ily hónap nem egészítette ki az évet és törtszámokat a számításba nem lehetett behozni, így tehát a hiányzó részt időről-időre szökő éveknek kellett kiegyenlíteni. E szökő éveket egyrészt a legegyszerűbben beosztani, másrészt az időszámítást az éggel összeegyeztetni: már a legrégibb időktől fáradoztak a csillagászok. ..." [HAI.]

FRANKL Vilmos: Melanchthon és magyarországi barátai. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 8. 1874. márc. 3. füz. pp. 149-184. Csillagászat: p. 181. Melanchthonnak három, Magyarországgal kapcsolatos csillagászati jelenségéről ír a szerző. A rövid utalások: 1./ 1530. november 13-án: "A szomorú valóság mellett álomképek, jóslatok, csodaszerű tünemények is zaklatják érzékeny lelkét. Majd azon töprenkedik, a mit 1530-ban egy krakkói csillagász a napsötédésből jövendölt, hogy Szapolyay megbukik és Magyarország a török igája alá kerül."; 2./ 1555. február 19-én: "Majd, midőn értesül, hogy Magyarország bizonyos pontján a levegőben két kígyó-sereg véres csatájának voltak tanúi, ezen jelenet értelmének kifürkészésén fárad.";
3./ 1556. októberben: "Máskor ismét arról értesül, hogy hazánkban tizenhét egymásután következő éjjelen csillagokat láttak egymással küzdeni és mindig győzött, a mely keletről jött. Ennek értelme nem kétséges többé előtte. "Deus adsit nobis"! [Isten segítsen nekünk!] kiált föl."
[Kaposvári Zoltán szerint a krakkói csillagász az 1530. márc. 29-i részleges napfogyatkozást láthatta. A fogyatkozás adatait Krakkóra (É 50,06 fok, K 19,93 fok) számította. A napfogyatkozás 4.40 UT-kor kezdődött 4,9 fok magas napállásnál. A maximális fázis 66,7 %-os volt, ez 5.33 UT-kor állt be. Akkor a Nap 13,4 fokkal volt csak a horizont felett: még elég alacsonyan lehetett a jó észleléshez, és elég "sötétet" okozhatott a riadalomhoz. A jelenség 6.29,5 UT-kor végződött, amikor a Nap 22,3 fok magasan járt.] [KSZ.]

Csillagászati jegyzetek 1874. január hóra. = Természet 6. 1874. 1. sz. p. 14. [SRG.]

NAGY Tamás: A napfoltok mivoltáról. = Természet 6. 1874. 4. sz. pp. 50-53. [SRG.]

Az 1874-ik évi Venuszátmenet megfigyelésére szervezendő expeditiók előkészületei... = Természet 6. 1874. 4. sz. pp. 57-58. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. február-hóra. = Természet 6. 1874. 4. sz. p. 60. [SRG.]

NAGY Tamás: A kettős csillagok. = Természet 6. 1874. 5. sz. pp. 69-71. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. márczius hóra. = Természet 6. 1874. 5. sz. p. 74. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. aprilis hóra. = Természet 6. 1874. 7. sz. p. 102. [SRG.]

A fény sebességéről. = Természet 6. 1874. 8. sz. pp. 103-105., 9. sz. pp. 121-123. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. május hóra. = Természet 6. 1874. 9. sz. p. 130. [SRG.]

Az 1872. és 1873-ban felfödözött bolygódok. = Természet 6. 1874. 10. sz. p. 144. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. juniushóra. = Természet 6. 1874. 11. sz. p. 158. [SRG.]

Procyon kisérője. = Természet 6. 1874. 13. sz. p. 186. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. julius hóra. = Természet 6. 1874. 13. sz. p. 186. [SRG.]

Vénusz holdja. = Természet 6. 1874. 15. sz. p. 213. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. augusztus hóra. = Természet 6. 1874. 15. sz. p. 214. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. október hóra. = Természet 6. 1874. 19. sz. p. 270. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. november hóra. = Természet 6. 1874. 21. sz. p. 298. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. december hóra. = Természet 6. 1874. 23. sz. p. 326. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Összefüggés légkörünk közép-hőmérséke és a napfoltok száma között. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. jan. 53. füz. pp. 28-29. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  LVI. Választmányi ülés. 1874. január 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. febr. 54. füz. p. 80. Heller Ágost és Schenzl Guidó bemutatja "véleményes jelentését a meteoroscopikus megfigyelések ügyében." Felolvastatott Konkoly Miklós indítványa egy Budapesten építendő csillagda ügyében. [PIR.]

  Az Ó-gyallai csillagda leírása, nehány ott tett észlelet megismertetésével. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. ápr. 56. füz. pp. 164-165. Szily Kálmán előterjesztése szerint a M. Tud. Akadémia osztály-ülésén 1874. márcz. 16-ikán. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Winnecke új üstököse. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. ápr. 56. füz. pp. 165-166. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

  Á. S. [ÁRKY Sándor]: A "Gönczöl szekér" múltja és jövője. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 202-205. A Revue Scientifique-ből, Flammarion után. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Sark- és földfény. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 206-207. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Ismét új üstökös. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. p. 207. Winnecke újabb üstököse. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  II. Választmányi ülés. 1874. február 21-ikén. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. p. 210. A titkár felolvassa Schenzl Guidó és Heller Ágost jelentését a hullócsillagok megfigyeléséről. Meteoroszkópokat országos segélyből fogják venni. A Konkoly által felvetett budapesti csillagda ügyét áttették a physikai és meteorológiai osztály hatáskörébe. [SRG.]

IV. Szakülés 1874. április 15-ikén. A m. tud. Akadémia heti üléstermében, délután 5 órakor. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 212-213. Kohn Gyula: Ujabb adatok a Nap physikai alkatához. Az előterjesztés rövid kivonata. [SRG.]

  G. B. [GONDA Béla]: Kosmikus por légkörünkben. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. júl. 59. füz. pp. 290-292. Természettan. Rovatvezető: Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [PIR.]

A Nap hatása a borokra. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. júl. 59. füz. p. 294. Műszaki vegytan. Rovatvezető: WARTHA Vince. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Coggia üstököse. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. aug. 60. füz. pp. 319-320. Csillagtan, meteorológia és természettan. Rovatvezetők: Heller Ágost és Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: Pótlékul a megelőző cikkhez. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. aug. 60. füz. p. 320. A Coggia-féle üstökös látszólagos mozgásáról. Csillagtan, meteorológia és természettan. Rovatvezetők: Heller Ágost és Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [SRG.]

  PAYER Gyula: A sarkvidéki expeditio. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. okt. 62. füz. pp. 382-396. Sarki fények 1872. okt. 28-tól 1873. febr. 24-ig. p. 385. Melléknap 1873. ápr. elején. p. 392. [SRG.]

  HORVÁTH Miklós: A Nap hőmérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. nov. 63. füz. pp. 430-431. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

L. I. [LENGYEL István]: A napfoltok és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. nov. 63. füz. pp. 431-432. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  MORGENSTERN Henrik: A Vénus elvonulása a Nap előtt 1874 deczember 8/9-ikén. (Kivonatosan előadatott az 1874. november 18-ikán tartott szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 6. 1874. dec. 64. füz. pp. 441-458. [PRP.]

Diarium Vitae Acrumnosae Georgii Cserei Senioris de Nagy-Ajta. 1756. consiquari ceptum 1765 folytatás. = Történeti Lapok 1. 1874. szept. 27. 26. sz. pp. 404-405. Nagyajtai id. Cserei György naplójában csillagászati jelenségek említése. [Tűzgömb: 1765.:] "Augustusnak 13-ik napján estéli hat óra után 40 minutakor napnyugatra egy égi jel láttatott, mintha egy nagy sárkány a farkát a felhőből kidugta volna,..."; [Leonidák 1765. nov. 11-12-én:] "Ad 11-m 9-bris virradólag láttatott jó reggel nap feljötte előtt egy kardforma lefüggeni a aeterbe."12-én "éjszaka a csillagok számtalan sokak szélyel futkostak az égen, néha összementek, néha meg sebesen sokan elfutottak, félő, hogy valami jövendő gonoszt ne jelentsenek..." [SRG.]

HOLLÓSY Jusztinián: A naprendszer égi testeinek legősibb fejlődése. = Uj Magyar Sion Ötödik évi folyam 1874. 3. füz. pp. 161-173. "Laplace állítása szerint a naprendszerhez eredetök óta tartozó, égi testek eleve egymástól elválasztva nem lévén, egyetlenegy gőzgömböt alkottak, mely roppant hőmérsékű volt, tengely körül forgott, s félátmérője Neptunon, a jelenleg legtávolabbnak ismert bolygón túl is messze terjeszkedvén, 626 millio mérföldnél jóval nagyobb lehetett." [SRG.]

KVASSAY Jenő: A tenger szinének sülyedése. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. jan. 25. 4. sz. p. 54. A csillagászattal kapcsolatos rész: "A Mars ép ily módon veszítette el a csillagászok szerint vizét és légköre legnagyobb részét; a szilárd gyürü elnyelte azt. A viz saját súlyánál fogva a föld központja felé törekszik, s igy lassanként a fölszinről eltün a belsőbe. Ugyan igy vagyunk a holddal. Ezek kisebbek, mint a föld, tehát itt a viz hamarabb megtette útját a középpontig. A szárazság itt tökéletes. A Venusnak ellenben van tengere és elég nagy légköre, az ok igen közel fekszik, vagyanis ennek nagysága majdnem ugyan olyan, mint a földé." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: Merész terv. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. máj. 10. 19. sz. p. 295. ...Charles Cros a franczia tudományos akadémia egyik közelebbről tartott ülésén egy értekezést tartott, melyben azt a kérdést fejtegeti, hogy miként lehetne a Venus közelgő átvonulását arra fölhasználni, hogy e bolygó lakóival összeköttetésbe jöhessünk. Charles Cros a többek között ezeket mondja: "Lehetséges, hogy a Venus felületén lakó lények közt csillagászok is akadnak, kiknek véletlenül eszökbe juthat, hogy az ő világuk, midőn a nap korongja előtt elhalad, minden bizonynyal a mi tud ni vágyunkat, figyelmünket és vizsgálódási vágyunkat is nagyobb mérvben fogja fölébreszteni. Ennélfogva könnyen föltehető, hogy azok a tudósok mindent el fognak követni, hogy velünk bizonyos jelek által észrevétessék magukat épen abban a pillanatban, mikor sejteni fogják, hogy a földről száz meg száz hatalmas távcső leend feléjök irányozva."... [HAI.]

-á-r-: A mostani üstökös. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. jul. 12. 28. sz. pp. 441-442. "Coggia pillantotta meg először, még távcsőn, Marseilleben, s azonnal vizsgálat és kiszámítás alá kezdette venni pályájának irányát s természetét vagy úgynevezett elemeit. ...Konkoly Th. Miklós hazánkfia, az ó-gyallai csillagász, szinképi elemzés utján azt vélte egész biztossággal megállapithatni, hogy ez üstökös végtelenül gyér szén köneg-gázból áll, mely, valószinüleg villanyos izgatás folytán, önmagától világit, de azonkívül egyszersmind reflektált (a naptól kölcsönzött) fényt is bocsát szemünkhez." [HAI.]

SÁMI Lajos: A Venus átvonulása. (1874. deczember 9.) = Vasárnapi Ujság 21. 1874. dec. 6. 49. sz. p. 781. "...először e hó 9-én, azután nyolcz évvel későbben. Akkor ismét nagy időköz áll be a Venus átvonulásának előfordulásáig; el fog telni a XIX-ik század hátralevő része és a XX-ik egészen, mig a 2004-ik év júniusának 8-án az utóvilágnak megint alkalma nyilik e különös csillagászati jelenségben gyönyörködni a azt hihetőleg a mostaniaknál is tökéletesebb műszerek segélyével megfigyelni." [HAI.]

A nap alkatrészei és működése. Rajz a csillagászat köréből. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. dec. 27. 52. sz. p. 836., 838. "A folytonos kisugárzás következtében a nap melege és világának természetszerűleg fogynia kell, s az úgynevezett napfoltok nem egyebek, mint kihűlt és kiégett anyagok, melyeket észlelet szerint a nap izzó tömege azonban csakhamar ismét elnyel." [HAI.]

          1875.

GALGÓCZY Károly: Emlékbeszéd Vállas Antal külső tag felett. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 15 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 8 . sz./ Felolvasta az összes ülésen 1874. dec. 21-dikén. A csillagászat népszerűsítésével és tanításával is foglalkozó Vállas 1851-ben vándorolt ki New-Orleansba, ott tudományos akadémiát alakított, hajózástant oktatott. Itt 1869. júl. 20-án meghalt. Amerikai tevékenységéről Xántus János visszaemlékezését is közli. pp. 13-15. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXXV-re [1875-re]. Budapest, 1875. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. Könyvárusnál. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. 397 p. Csillagászat: pp. 1-213. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1875-re (p. 5.). Időszámítás 1875-re (pp. 6-7.). Gergelyféle naptár. Juliusféle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (p. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1875-re (pp. 82-83.). A bolygók, mellékbolygók és bolygódok pályarendszerének áttekintése (pp. 84-87.). A bolygók pályaelem rendszerei (pp. 88-89.).
A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 90-91.). A bolygódokról.Az 1873-ik évben hat új bolygód felfedeztetett, u. m. Antigone, Elektra, Vala, Coggia, Watson, Sophrosyna. Az 1874-ik év középéig három új bolygód fölfedeztetett (pp. 92-95.). Bolygódok jegyzéke felfedezésök ideje szerint (pp. 96-101.). A bolygódok nevei betű szerint rendezve (pp. 102-103.). Bolygódok pályaelem rendszerei (pp. 104-115.). A bolygódok a naptól való távolságuk, és csillagzati keringési idejök szerint rendezve. (pp. 116-121.). A bolygódok középkivüliségük szerint rendezve (pp. 122-124.). A bolygódok pálya-hajlásuk szerint rendezve (pp. 125-127.). Az Üstökösökről. Az 1872. és 1873-ik években fölfedezett üstökösökről (pp. 128-131.). A kerülékes pályáú üstökösökről (pp. 132-142.). A kerülékes pályáú üstökösök pálya-elemrendszerei. (pp. 143-153.). Adalékok a kerülékes pályán üstökösök történetéhez (pp. 154-166.). Az alap-csillagok közép helyei 1875-re (pp. 167-168.). Pótlék, 25 fényes csillag középhelyei 1875-re (p. 169.).
A csillagdák földirati fekvései (pp. 170-174.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 175-177.). Hasznos és gyakran használt táblák I-től egész X-ig (pp. 179-196.). Csillagászati középfénytörés (pp. 182-186.). A közép időnek csillagidőre való átváltoztatása (p. 187.). Csillagidőnek középidőre való átváltoztatása (p. 188.). Az időnek ívre való átváltoztatása (p. 189.). Az ívnek időre való átváltoztatása (p. 190.). Az órák, perczek és másodperczek a nap részeiben kifejezve (p. 191.). Az év (tized, század, ezred stb.) részei kifejezve napok-, órák-, percek- és másodpercekben (p. 192.). A hőmérők összehasonlítása Reaumur fokok után (p. 193.). A hőmérők összehasonlítása Celsius fokok után (p. 194.). A hőmérők összehasonlítása Fahreinheit fokok után (pp. 195-196.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 197-206.). Hasznos és gyakran használt táblák (pp. 207-213.). [HAI.]

  PETZVAL Otto: A csillagászat elemei különös tekintettel a mathematikai földrajzra tanárjelöltek és magántanulók számára. Budapest, 1875. Athenaeum. 440+[1] p. [TZS.]

  PIRIBAUER Alajos: A knyahinai meteorkő mennyileges vegyelemzése. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia. A III. osztály rendeletéből. Szerkeszti Szabó József osztálytitkár. Budapest, 1875. M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum r. társ. nyomdája. 8 p. /Értekezések a természettudományok köréből. 6. köt. 6. sz./ Dr. Than Károly egyetemi tanár úr vezetése mellett kivitte Piribauer Alajos. [REZ.]

PROCTOR, Richard: Más világok mint a mienk: a világok sokasága a legujabb tudományos vizsgálatok fényénél tanulmányozta Proctor Richard az angol "Royal Astronomical Society" tiszt. titkára. Hét műlappal és hét, a szöveg közé nyomott fametszetű ábrával. Ford.: Császár Károly. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Franklin-Társulat nyomdája. 240 p., 7 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 8./ Messier nevének egyik legkorábbi említése. p. 234.: "Az ide mellékelt táblán Messier 17-ik ködfoltjának rajzát adjuk, Lassell-ek négy lábnyi refraktorával Máltában tett megfigyelések után." Az oldal után betoldott egészoldalas tábla felirata: "Messier sorozatának 17-ik ködfoltja, Lassell 4 lábnyi refraktorával szemlélve." [KSZ.]

  SCHULHOF Lipót: Az 1870. IV. sz. üstökös definitiv pályaszámítása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 1. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. nov. 9. Az üstököst 1870. nov. 23-án fedezte fel Winnecke. [KSZ.]

  SCHULHOF Lipót: Az 1871. II. sz. üstökös definitiv pályaszámítása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 32 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 2. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. nov. 9. Az üstököst 1871. jún. 14-én fedezte fel Tempel. [KSZ.]

  (S. F.): A. W. Wright egy, Java szigetén talált meteorvasból extrahált gázokat vizsgálta meg. Vegyesek. = Földtani Közlöny 5. 1875. 10. sz. p. 246. E meteorit 1875. febr. 12-én hullott. A benfoglalt gázok egyes töredékeinek különböző hőfokokra való hevítése által választattak ki belőle. ..." [HAI.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. I. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 1. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 108 p. Csillagászati vonatkozások: pp. 1-46. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. I. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Vértesi Arnold. 3. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 116 p. Csillagászati vonatkozások: pp.27-55. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. I. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 5. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 103 p. Tartalma: A nap és az élet, a világegyetem szélesebb ismerete.; A szinképelemzés és az állócsillagok világa. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. II. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Nagy István. 8. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 132 p. A föld forgásáról: pp. 73-102. [SRG.]

TÓTH Mike: A fényképészet titkai. Műkedvelők és szakférfiak számára. Szatmár, 1875. Nagy Lajos Könyvnyomdája. 112 p. Asztrofotós (!) csillagászati fejezettel (pp. 97-98.) [REZ.*]

A bolygóknak megvilágíttatása a nap által. In: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján ford. Toldy László. 1. füz. Budapest, 1875. Franklin-Társulat. pp. 14-19. [SRG.]

Van-e a holdnak befolyása az időjárásra? In: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján ford. Toldy László. 1. füz. Budapest, 1875. Franklin-Társulat. pp. 44-46. [SRG.]

ARAGO, Dominique Francois Jean: Az általános vonzalomról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 1-29. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Császár Károly. [KSZ.]

BESSEL, Friedrich Wilhelm: A valószinűség számitásáról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 31-45. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: König Gyula. [KSZ.]

HERSCHEL, John Frederick William: Az időjárás és az időjósok. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 165-197. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Sámi Lajos. [KSZ.]

KIRCHHOFF, Gustav Robert: A természettudományok czéljáról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 221-244. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Szily Kálmán. [KSZ.]

MARTIN Lajos: Kolozsvár városa hosszmeghatározása. = Erdélyi Múzeum 2. 1875. pp. 121-123. [SZF.*]

A természettudományi társulat... = Figyelő 5. 1875. jún. 27. 26. sz. p. 312. Kiadja, Proctor: Más világok mint a miénk című könyvet, amely a tagok 1875. évi könyvilletménye. [SRG.]

(-a.): A zsadányi meteorkőhullás. = Fővárosi Lapok 12. 1875. ápr. 23. 92. sz. p. 411. [ZSE.]

Északi fény (Weyprecht Károly vázlataiból). = Fővárosi Lapok 12. 1875. ápr. 28. 96. sz. pp. 428-429. [ZSE.]

Korunk egy világhirü csillagásza a keresztyén vallásról. = Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező 6. 1875. ápr. 4. sz. pp. 206-207. Mädler gyakorta szokta mondani: "A valódi természetvizsgáló soha sem lehet istentagadó: mert aki oly mélyen tekinthet az Istennek mühelyébe, mint mi, s anyi alkalma van csudálni az ő örök bölcseségét és következetességét, - annak mély alázattal térdet kell hajtania egy felsőbb szellem hatalma előtt,..." [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagdán történt megfigyelések 1874-1875-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 5. sz. pp. 61-64. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

HOITSY Pál: Csillag észlelés a keletnyugoti vonalban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 13. sz. p. 177. Bemutatja Kondor Gusztáv. [SRG.]

THEMAK Emil: "Adatok a zsadányi meteorkő hulláshoz." = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 13. sz. p. 213. Kivonat. Beterjeszti Szabó József. [SRG.]

Különfélék. - A siami király, mint házigazda. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. jan. 18. 18. sz. p. 2. "A londoni csillagászat társulat a siami követségtől egy meghívást kapott, melyben a siami király, azon csillagászokat, kik az áprilisban bekövetkező teljes napfogyatkozást látni kívánják, a legbarátságosabban meghívja. Őket mint saját magán vendégeit fogja fogadni s ellátni, s egyszersmind intézkedéseket is fog tenni, hogy vendégei, minél kényelmesebben közlekedhessenek a királyi palota és az észlelési állomás között." Ez a hír teljes szövege. [Ma Thaiföld. 1939 nyaráig az ország hivatalos neve Sziám volt. 1945-ben ugyan visszakapta eredeti nevét, de 1949-től újra Thaiföld lett a hivatalos elnevezése.; Az országon áthaladó teljes napfogyatkozás 1875. április 6-án volt.] [HAI.]

Irodalom és művészet. Falb Rudolf. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. febr. 16. 47. sz. p. 2. "...a bécsi akadémia tagja, ma este a zeneegylet termében igen szép közönség előtt kezdte népszerű előadásait a csillagászat köréből. A mindkét nemű ifjúság között számos a közéletben ismert és tisztelt férfiút volt alkalmunk látni, s az első sor székeit a főrangú világ delnői foglalák el. Falb rokonszenves sugár alak, de előadása akadozó, monoton. Hiányzik benne a hév, mellyel tárgyának érdekét fokozhatná. Előadását a mérhetetlen naprendszer ismertetésén kezdette, kimutatta, hogy a nap központja azon planéta-rendszernek, melyhez földünk is tartozik, s ennek kapcsában kifejti, mily közelről érdekel bennünket az égitest valódi természetének, és legkivált azon tulajdonságának kipuhatolása, melytől világosság és melegség ömöl a földre. [...]
A nap egy a legmagasabb fokú forróságban lévő szilárd vagy folyékony test, melyet gázszerü levegő környez, s ez állítást az úgynevezett spectral-analysis fölfedezői Kirchoff és Bunsen lényegesen megerősiték. A nap légkörében vas, natrum, calcium és magnesia találtatnak, s ezeken kivül még egy anyag, melyet nem ismerünk. Befejezésül a planeta-rendszerek hűléséről beszélt. A nap is vesztett hőségéből, a millió meg millió évek befolyása alatt, s eljövend az idő, midőn végkép kihűl, csakhogy akkor már földünkön megszűnt minden élet és mozgás." [HAI.]

Irodalom és művészet. Falb Rudolf. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. febr. 19. 50. sz. p. 3. "...ma este tartotta második előadását a csillagászat köréből. Ezúttal a planétákról és a holdakról beszélt. Bevezetésében kifejti, hogy a planétákkal már a legrégibb korban foglalkoztak az emberek, így az assyriaiak, a babyloniaiak imádták. Hogy a görögök hét planétát ismertek, az abból is kitetszik, hogy Theba várát hétszeres fallal vonták körül, melyeknek különböző szinei körülbelül a planéták különféle színü fényének feleltek meg. A hétnek napjait, és a napnak óráit is a hét planéta szerint nevezték. Ezután áttért a planéták jellemzésére, és előadta, hogy a fényüket az álló csillagoktól elütőleg, a naptól kapják, s a nap körül meghatározott időtartam alatt futják meg pályájukat.
A naptól való távolságuk meghatározását igen egyszerű módon világította meg, u. m. ha a napot például a koronázási domb tetején, mint egy két láb átmérőjű gömböt képzeljük, akkor a Merkur olyannak fog tűnni, mint egy lencseszem a koronázási domb aljában, a Venus mogyoró nagyságban a fürdő utca sarkán, a Jupiter az Erzsébet tér szélén, az Uranus a kerepesi út kezdetén, mindkettő narancsnyi, a Neptun az épülő népszínháznál diónyi nagyságban. Most az egyes planéták fényét és nagyságát fejtegette, s ennek kapcsában pályájukat, és pályájuk közben különféle viszonylagos állásukat a földhöz és a naphoz. Leginkább a Vénus áthaladási időpontjainak meghatározását és az áthaladásból a nap nagyságának pontos kiszámítását részletezte. A planéták physikai tulajdonságainak tárgyalása után a holdakra tért át, s első sorban földünk trabantjáról szólott. Az érdekes előadás 3/4 9-kor ért véget." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Irodalom és művészet. Falb Rudolf. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. febr. 23. 54. sz. p. 3. "...népszerű csillagászati előadásait folyvást szép közönség látogatja. Ma este az üstökösökről és a hulló csillagokról beszélt. Bevezetésképen az üstökösöket mint látszólag egészen szabálytalanul bolyongó csillagzatokat mutatta be. Csak az újabb korban kezdték a tudomány vizsga szemével kémlelni ezen rejtélyes tüneményeket, minthogy a középkor sötét babonája még azt a keveset is, mit az ókor róluk földerített, feledésnek adta át, s nem egyébnek tekinté őket, mint gonosz előjeleknek, s a büntető isten fenyegető ostorának.
Ezután részletezte pályájuk alakját, hosszát, tartamát, s haladó sebességüket, továbbá, hogy melyek térnek vissza, s melyek nem, alakjukat távolról, s a nap közelében, testük három részét: magvát, burkát, üstökét, fényüket, melyet részben a naptól kapnak, részben önmaguktól; physikai tulajdonságukat, hogy sokszor óriási nagyságuk mellett súlyuk bámulatos csekély, s ködszerű testük annyira átlátszó, hogy még magvukon keresztül is meglátszanak egyes csillagok.
Ezek kapcsában áttért az úgynevezett csillagtisztulásra, mely háromféle: hullócsillag, tűzgömb és meteor. Ez utóbbiak physikai és vegytani tulajdonaiknak tárgyalása után, előadta a legrégibb kortól, egész mostanáig róluk forgalomba jött véleményeket. Miután azt tapasztalták, hogy egyes üstökösök egyszerre végkép eltűntek, s helyettük az illető időben, s az ég ugyanazon pontján számos csillaghullás állott elő, azon meggyőződésre jutottak, hogy e két jelenség között szoros összefüggés létezik, melynek mibenléte felől a legkülönbözőbb nézetek keletkeztek, míg végre napjainkban az a hypothesis kapott lábra, hogy ha két égitest összeütközik a világűrben, egyrészt apró szilárd testek származnak, melyek a csillaghullást okozzák, másrészt folyékony anyag, mely az üstököst képezi. Ennek bővebb magyarázatát az utolsó előadásra tartotta fönn." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. - Csillagászati harc Páris és Berlin között. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. febr. 23. 54. sz. pp. 3-4. "Leverrier párisi csillagász és Forster a berlini csillagászati akadémia igazgatója között egy kis háború tört ki, melyet azonban sikerült békés és barátságos után elintézni. Két héttel ezelőtt, ugyanis Leverrier egy következő tartalmú sürgönyt kapott: "A berlini csillagászati akadémia nem kapja meg az ön által szerkesztett "Bulletin internationale" tiszteletpéldányát. Kérem intézkedjék ez ügyben."Leverrier erre nem válaszolt, mert igaz ugyan, hogy csillagász, de egyszersmind francia is.
Négy nappal később egy második távirat érkezett: "Nem értem önnek hallgatását; ha tiszteletpéldányt nem küld, küldje el az előfizetési számlát." Leverrier erre sem válaszolt. Végre a berlini csillagászt felbőszítette e hallgatás, s egy nem épen udvarias távsürgönyt küldött, melyre ezután Leverrier a következőket válaszolta, táviratilag: "Az ön határozott sürgetésére a kért lap legutolsó számát, saját költségén, távirati uton küldöm el. Az összes távirati költség körülbelül csak 4000 tallér. Leverrier:" Ebből állott a harc. Különben most már Forster és Leverrier a legjobb barátok, s azóta az előbbi pontosan megkapja a "Bulletin internationale" tiszteletpéldányát." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Irodalom és művészet. Falb Rudolf. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. febr. 26. 57. sz. p. 2. ...ma este folytatta népszerű csillagászati előadásait. Ezúttal az álló csillagokról és ködfoltokról beszélt. A múltkor tárgyalt üstökösökkel és meteorokkal ellentétben, ma este ezen csillagok óriási távolságát és nagyságát fejtegette. Míg tiszta szemmel háromezernél több csillagot nem láthatunk, távcsövi vizsgálatok nyomán háromszázezer álló csillagnak pontos helye van már meghatározva. Különféleszínű világuk részint a bennök, égő anyagnak, részint az őket környező légkörnek különfélesége szerint három csoportba osztatik. Ezen, álló csillagok bizonyos mozgásokat is végeztek, melyek miatt a csillagzatok az évek százezreinek folyama alatt változtatják alakjukat. Vannak változékony fényűek, s ezekhez sorolandók az időnként új csillagok gyanánt fölvillanók.
Itt áttért a két, három, négy és több álló csillaggal bíró naprendszerekre, és megvilágította az ottani bolygók titokszerűnek látszó járását. Ennek kapcsában részletezte a ködfoltokat, és kimutatta azt, hogy nem lehet őket egyes csillagokra felbontani, hanem hogy azok oly óriási gőzszerű tömegek, mint egy világ-embryok, hogy a megmértek legnagyobbikának helyén huszonnyolcezer olyan naprendszer férne el, mint a mienk. Záradékul és mintegy az utolsó előadás bevezetéseként a világrendszer mostani fogalmának képét adta, mely szerint a 18 millió csillag által képezett tejút kettős gyűrűjében, a többi két milliónyi égitest egy gömb alakjában van elhelyezve, mely gömb középpontjában csaknem mathematikai bizonyossággal az Orion rendkívül fénylő köde világol. Az érdekes előadás 1/2 9 órakor ért véget. Közönség ma igen szép számmal volt jelen." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Irodalom és művészet. Falb Rudolf. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. márc. 2. 61. sz. p. 3. "...ma este tartotta utolsó népszerű előadását a csillagászat köréből. [...] Mai előadásában a világrendszer keletkezését és megsemmisülését tűzte ki fejtegetése tárgyává. Bevezetésében kijelenti, hogy a vallástól eltekintve, csupán a szemléleti tényekből logikailag következtető tudomány tanait fogja részletezni. Az anyagot, erőt és tért - úgymond - eredetileg létezőknek kell tekintenünk, és naprendszerünknek ezekből valószármazását a Laplace-theoria szerint fejtegette. Miután Kopernik és Gallilei az anyagot, Kepler és Newton pedig az erőt tanulmányozták, már Kant azon gondolatra jött, hogy ezen egyenlő irányú és egy síkban lefutó pályával bíró égitesteknek közös eredettel kell bírniok. Herschell a ködfoltok tanulmányozásakor a naprendszer történelmének egyes mozzanatait észlelvén, megalapította azon elméletet, melyet Laplace fejtett ki. ..." [HAI.]

Különfélék. - Rövid hírek. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. márc. 3. 62. sz. p. 3. "A királyné ő Felsége egy igen díszes gyémántokkal kirakott melltűt küldött Konkoly Thege ó-gyallai csillagásznak, ki neki az akadémiában fölolvasott csillagászati értekezést, s az ó-gyallai csillagvizsgáló épület fényképét, díszes vörös kötésben átnyújtotta." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. - Égi tünemény. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. ápr. 20. 109. sz. p. 3. "Tegnapelőtt éjjel a fővárosban a hold ritka nagyságú gyönyörű udvarral volt környezve, s az udvar sötét azúrján egy nagy csillag ragyogott. Megjegyzésre méltó, hogy az ég egész napon át szürke és fellegboritott volt." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. - Ritka égi tüneményt, = Nemzeti Hirlap 1. 1875. jún. 16. 165. sz. p. 3. "...hold-szivárnyát láttunk tegnap este 10 óra után, mely ritka szinpompájában több percig volt látható." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. - Uj bolygó fölfedezése. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. júl. 28. 207. sz. p. 3. "Hazánkfia, Schulhof Lipót, bécsi csillagdai assistens, folyó hó 11-dikén reggel 1 órakor a 147-dik bolygót fedezte fel. Posiziója következő: Egyenes emelkedés 20 fok 20 perc, 7 másodperc. Elhajlás déli 17 fok, 28 perc. A bolygót, mely 12-dik nagyságú, Littrow igazgató - mert az első Bécsben felfedezett égitest, - Protogeneia-nak nevezte el." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. - Üstökös. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. aug. 13. 223. sz. p. 3. "A párisi csillagda jelentése szerint üstökös közeleg, és a derült égen szabad szemmel is látható már a délnyugati irányban." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A "Nemzeti Hírlap" táviratai. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. szept. 18. 259. sz. p. 4. "Bécs, szept. 17. Dr. Betthuber Ágoston, kremsmünsteri apát, a reichsrath urakházának tagja, hires csillagász, meghalt." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. = Nemzeti Hirlap 1. 1875. okt. 31. 302. sz. p. 4. "- Uj bolygót fedezett föl Amerikában e hó 19-én Watson tanár." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Zádor: Tutti Frutti. * Mädler csillagász azt állítja, = Rozsnyói Hiradó 3. 1875. okt. 10. 1. sz. p. 1. "...hogy Alkione a plejádok közötti legfényesebb csillag, a világegyetem középponti napja, mivel a legnagyobb világossággal bír, s 117,400,000-szer nagyobb tömege van, mint a napnak. A napnak 18,200,000 év kell, hogy azt egyszer körülfussa. Alkione tőlünk annyira van, hogy a világosságnak 537 évre van szüksége, míg hozzánk eljuthat." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

THALY Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 9. 1875. jún. 6. füz. pp. 420-421. Az 1705. máj. 13-i tűzgömb-jelenségről szóló cikk teljes szövege: Thaly Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett. Rétey György kurucz ezredes, a kamocsai réteken fekvő táborbúl 1705. május 13-kán kelt levelében nevezetes égi tüneményről - mely azon napra virradó éjjel volt látható, - tudósítja az ekkor épen a közeli érsek-újvári erősségben időző gr. Bercsényi Miklós tábornokot. Ez, a valóban érdekes tudósítást annyira megbecsülte, hogy Rétey levelét eredetiben saját leveléhez csatolva, elküldötte Rákóczi fejedelemnek; s e gondosságnak köszönhetjük, hogy az érdekes följegyzés a Rákóczi-levéltárral mai napig fennmaradt. A levél így szól:
"Nagyságodnak, mint Kegyelmes Uramnak, ajánlom alázatos szolgálatomat. Semmi új hírt nem tudok Nagyságodnak írnom, hanem valamely gúttai emberek jöttek hozzám, mellyek közűl egyet Nagyságodnak által küldöttem, - gondolom, hogy eddig Nagyságodhoz jutott, és az dolgokat megbeszéllette. Az igaz dolog, Kegyelmes Uram, hogy itt oly dolog történt, az melly igen ritkán hallatott; mert először éjfél tájban egy kevés ideig oly világos volt, mintha hirtelen megvirradott volna., és az égre tekintvén: mint annyi égő szövétnekeknek égése, világolt volna az égen. Ez tűzszikráknak szapora lehullásával elmúlván, - nagy lövöldözések, vagy ahhoz hasonló tonusok hallattak egy út-forma fehér felhőben az égen, úgyannyira, hogy sokan közűlünk (a Gútánál táborozó ellenség támadásának, fegyverropogásának vélvén) lóra akartak kapdosni, - az mint némellyek kaptak is, - sőt az strázsáink közűl lovaikat elszalasztván, kellett nekiek kergetni.
Történt penig ez dolog táborunk felett, és a zúdulás általment nagy ropogással az (vereknyei) Dunán, azután megszűnt, nem levén semmi felhő több itt körülbelől, azon említett fehér felhőnél. Ez külömben nincs, Kegyelmes Uram, mert ezt látta több száz embernél, tiszt és közönséges rend, kit álmélkodva beszéltek egymásnak. Ezzel Nagyságod gratiájában ajánlván magamat, maradok ugyan Nagyságod Kamócsai réteken, mindenkori alázatos 13. Ma, 1705. kész szolgája Rétei György m. k."; Alól, Bercsényi kezeírásával: "Ezt Ebeczki Imre (újvári parancsnok) Uram s mások sokan is látták itten Újvárban is."; Külczím: Méltóságos Fő-Generális Gróff Székesi Bercsényi Miklós, nekem Kegyelmes nagy jó Uramnak ő Nagyságának, alázatossan. Újvár. P. H.; Kívűl, más írással a prognosticon: "N. B. Memorabilis az pestis." [KSZ.]

NAGY János: A Schmick-féle elméletről. = Természet 7. 1875. jan. 1. 1. sz. pp. 8-11. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. januárhóra. = Természet 7. 1875. jan. 1. 1. sz. p. 14. [SRG.]

FAJTH Péter: A nap, mint földünk erőforrása. = Természet 7. 1875. jan. 15. 2. sz. pp. 15-20. [SRG.]

NAGY János: A Schmick-féle elméletről. (Vége.) = Természet 7. 1875. jan. 15. 2. sz. pp. 20-23. [SRG.]

Különfélék. Az 1873- és 1874-dik években felfedezett uj bolygók. = Természet 7. 1875. jan. 15. jan. 15. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Különfélék. Az 1873- és 1874-dik években fölfedezett üstökösökről. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 27-28. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. február-hóra. = Természet 7. 1875. febr. 1. 3. sz. p. 42. [SRG.]

BERECZ Antal: A nagyobb bolygók és ezek holdjairól. = Természet 7. 1875. márc. 1. 5. sz. pp. 57-59. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. márczius hóra. = Természet 7. 1875. márc. 1. 5. sz. p. 70. [SRG.]

BERECZ Antal: A nagyobb bolygók és ezek holdjairól. = Természet 7. 1875. ápr. 1. 7. sz. pp. 85-88. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. április hóra. = Természet 7. 1875. ápr. 1. 7. sz. p. 98. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. május hóra. = Természet 7. 1875. máj. 1. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Különfélék. Új üstökös. = Természet 7. 1875. máj. 15. 10. sz. p. 140. 1874. decz 8-án Borelli a marseillesi csillagdán egy új üstököst fedezett fel. [SRG.]

Különfélék. Új bolygó nevek. = Természet 7. 1875. máj. 15. 10. sz. p. 140. Austria, Maliböa és Siva. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. juniushóra. = Természet 7. 1875. jún. 1. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. julius hóra. = Természet 7. 1875. júl. 1. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. augusztus hóra. = Természet 7. 1875. aug. 1. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Különfélék. Gyürüs napfogyatkozás 1875. sept. 29-én. (Budapesten nem látható). = Természet 7. 1875. aug. 15. 16. sz. p. 224. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. szeptember hóra. = Természet 7. 1875. aug. 15. 16. sz. p. 224. [SRG.]

LUCZ Ignácz: A jégkorszak. (Vége.) = Természet 7. 1875. okt. 1. 19. sz. pp. 255-260. [SRG.]

LUCZ Ignácz: A jégkorszak. (Vége.) = Természet 7. 1875. okt. 15. 20. sz. pp. 275-277. [SRG.]

Különfélék. A Venus-átmenet megfigyelésének előleges eredménye. = Természet 7. 1875. okt. 15. 20. sz. p. 281. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. október-hóra. = Természet 7. 1875. okt. 15. 20. sz. p. 282. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. novemberhóra. = Természet 7. 1875. nov. 1. 21. sz. p. 296. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. deczemberhóra. = Természet 7. 1875. dec. 1. 23. sz. p. 324. [SRG.]

Különfélék. Uj holdabrosz. = Természet 7. 1875. dec. 15. 24. sz. p. 338. Schmidt Gyula athéni csillagda igazgatójának 2 méter átmérőjű holdabrosza. [SRG.]

  HELLER Ágost: A Vénus-átvonulás megfigyeléséről, 1874 deczember 8/9-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. pp. 16-20. Kolozsvárról észlelte az átvonulás végét Konkoly Miklós, Nagy Tamás, Schenzl Guidó. [PRP.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1873-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. pp. 21-22., 28. Chacornac, Jean (1823. jún. 21. - 1873. szept. 6.); Chevalier Temple (1794. okt. 19. - 1873. nov. 4.); Donati G. B. Sz. (1826. dec. 16. - 1873. szept. 20.); Schweitzer, Caspar Gottfr. Ludwig (1816. febr. 10. - 1873. jan. vége). [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Pótlék a Vénus-átvonulásról szóló közleményhez. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. p. 38. Apróbb közlemények. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Van-e bolygó a Merkur és a Nap között? = Természettudományi Közlöny 7. 1875. febr. 66. füz. pp. 73-74. Levellier számításai. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  1874. jan. 21-ikén tartott Közgyülésen Konkoly Miklós a következő inditványt terjesztette elő. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. febr. 66. füz. p. 90. "Mondja ki a Term. Tud. Társ., hogy szükségszerünek tartja és elfogadja egy csillagdának fővárosunkban leendő épittetését, és ennek kivitelére minden kedvező alkalmat igyekezni fog fölhasználni." [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az állatövi fény színképéről. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. márc. 67. füz. p. 118. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Argelander F. V. Ágoston. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. márc. 67. füz. pp. 118-119. 1875. febr. 17-én hunyt el (1799. márc. 22-én) született bonni csillagász, egyetemi tanár. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Pótlék a Vénus-átvonuláshoz és a Vénus légköre. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. ápr. 68. füz. pp. 165-166. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  XVIII. Választmányi ülés 1875. február 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. ápr. 68. füz. p. 172. Schenzl Guidó, Heller Ágost és Konkoly Thege Miklós javaslata, hullócsillag megfigyelő állomások létrehozásának szükségességéről. [PRP.]

  KRENNER József: A zsadányi meteorkőhullás. Utazási jelentés. (Fölolvastatott az 1875 aprilis 21-ikén tartott rendkivüli szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 7. 1875. máj. 69. füz. pp. 199-203. Zsadány (Temesvármegye) 1875. márc. 31-én. A hat meteorkő összsúlya 144,12 gramm. [SRG.]

  BECK Péter: Tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jún. 70. füz. p. 256. Jenőn (Budakeszi mellett) 1875. máj. 20-án este. [SRG.]

  CSÁSZÁR Károly: Csillagászati felfedezések a távcső feltalálásának korában. (Előadatott az 1875 május 8-ikán tartott természettudományi estélyen.) = Természettudományi Közlöny 7. 1875. júl. 71. füz. pp. 257-263. [SRG.]

Természettudományi estély. Az egyetemi vegytani intézetében. 1875. május 8-ikán szombaton, d. u. 6 órakor. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. júl. 71. füz. p. 288. Császár Károly: Csillagászati felfedezések a távcső feltalálásának korában címmel tart előadást. [SRG.]

  "Protogeneia", új bolygó. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. aug. 72. füz. pp. 335-336. Schulhof Lipót 1875. júl. 11-én új kisbolygót fedezett fel. Az elsőt, amelyet a bécsi csillagdában fedeztek fel. [SRG.]

  XXVII. Választmányi ülés. 1875. július 15-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. szept. 73. füz. p. 374. Tschermak Gusztáv megköszöni a bécsi cs. k. udvari ásványgyűjtemény számára küldött meteorkövet. "A titkár jelenti, hogy a f. julius ho 25-28-ika közt várható nagyobb meteorhullás megfigyelésére szükséges intézkedések megtétettek." [SRG.]

  XXIX. Választmányi ülés 1875. október 20-ikán. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. nov. 75. füz. p. 452. Maskelyne a British Múzeum ásványtani osztályának vezetője megköszöni a zsadányi meteorkő-darabot. Az 1875. aug. meteorhullásról Schwarz Ottó Selmecbányáról, Stozír János Zágrábból már beküldte jelentését. Tóth Mike Szathmárról még nem küldött adatokat. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1874-ben elhúnyt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. dec. 76. füz. p. 470., 472. Angström, Anders Jonas fizikus, csillagtani tanszék asszisztense (1814. aug. 13. - 1874. jún. 21.); Mädler, Johann Heinrich von (1794. máj. 29. - 1874.). [SRG.]

  XXXI. Választmányi ülés. 1875. november 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. dec. 76. füz. p. 485. Hullócsillag megfigyelésről. [SRG.]

DANKÓ József: Kopernik Miklós arczképei. = Uj Magyar Sion Hatodik évi folyam 1875. 6. füz. pp. 401-408. "Kopernik M. születésének négyszázados emlékünnepe 1873-ban arczképeinek majdnem megszámlálhatlan sokaságát hozta napvilágra." [SRG.]

Vulkanikus kitörés a napon. 1874. szept. 7-én. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. jan. 3. 1. sz. p. 10. "E ritka tünemény, melyet Young tanár figyelt meg Amerikában, óriási mérvű könenyrobbanás volt a nap légkörében." [HAI.]

A khinaiak ismeretei az üstökösökről. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. jan. 3. 1. sz. p. 8. Az Egyveleg című rovat rövid cikke. [HAI.]

K. T. K. [Könyves Tóth Kálmán]: Légkörünk. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. márc. 7. 10. sz. pp. 153-153. "...Junó igen kifejlett légkörben forog, a Ceresé még jelentékenyebb; Pallás légköre pedig oly túlságos nagy, hogy abból maga a csillag, mint ködből a lámpafény, csak gyéren látszik ki. A közönséges légkör a bujdosó sugarához képest csak parányi töredék, mig Pallás légköre tizenötszörte vastagabb a sugár hosszánál. Sajátságos eltérés ez a naprendszerben, Schroeter számitása szerint e csillag légköre 690 mérföldnyire terjed." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: A jövő negyedszázad égi tüneményei. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. dec. 5. 49. sz. p. 775. "Kirkwood Dániel amerikai tanár "Csillagászati jövendölések" czim alatt egy amerikai lapban táblás kimutatást közöl ama nevezetesebb tüneményekről, melyek az égen a közelebbi huszonöt év alatt láthatók lesznek. ...ma már a meteorokat is amaz égi testek közé lehet számítani, melyeknek pályája és megjelenése biztosan kiszámitható,..." [HAI.]

          1876.

FEHÉR Ipoly: Kisérleti természettan. Az ujabb elméletek alapján szerkesztett kézikönyv középtanodák felsőbb osztályai számára. Irta Fehér Ipoly pannonhalmi bencés, az esztergomi főgymnasium igazgatója. Második javított kiadás. Budapest, 1876. Franklin-Társulat nyomdája, Magyar Irodalmi Intézet és könyvnyomda. 652 p. + 1 színes t. A szerző előszava Pannonhalmán kelt, augusztus hóban, 1871.; A szerző előszava a második kiadáshoz Esztergomban kelt, július hóban, 1875.; Csillagászat: pp. 132-134. A központi mozgás törvényei, az égi testek keringése. A Kepler-féle törvények.; pp. 137-139. A röperő hatása földünk nehézség-erejére és alakjára.; pp. 141-142. A tengely.ingadozás a földnél. Százados-ingadozás (Nutatio).; pp. 153-154. Foucault ingája.; pp. 367-371. A fény terjedési sebessége. Römer Olaf. Fénytévedés (Abberatio). Bradley, Fizeau, Foucault fénnyel kapcsolatos kutatásai.; pp. 459-464. Távcsövek. [KSZ.]

GREGUSS Gyula: Greguss Gyula összegyűjtött értekezései. Emlékbeszéddel Greguss Ágosttól. A szerző arczképével. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1876. Franklin-Társulat nyomdája. 376 p. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 11./ A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Az időjárásról (1865) (pp. 13-25.). "Az évszakok váltakozása a föld tengelyének helyzetéből ered."; A tehetetlenség törvénye (pp. 243-253.). "A kitartás az égitestek keringésében mint szabályozó, pálya-fentartó erő szerepel." ; Hogy mozog a világ (pp. 340-364.). "...a föld szabott időközökben megfordul tengelye körül s körülkeringi a napot, mely ismét az egész naprendszerrel együtt kering valamely ismeretlen középpont körül."; A kötetben találhatunk még elszórtan csillagászati szempontból értékelhető adatokat. Például a Határkérdések a szép és a természettudomány között (1868) című értekezésben (pp. 107-140.), ugyan meg nem nevezi, de ismerteti a Titius-Bode-szabályt (p. 119). [HAI.]

  KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyeléseim 1874 és 1875-ben. 3 táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 4. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1876. márc. 6. Ó-gyallai lakóháza északi sarkán lévő csillagdáját lebontotta és a kertjében alapjaitól újra felépítette 1874 tavaszán. Az új épület ismertetése. Az új 10 hüvelykes Browning-reflektor elhelyezése.
Színképelemzések az 1874. III. sz. (Coggia), az 1874. IV. sz. (Borelli), az 1874. V. sz. (Coggia), az 1875. Encke-féle üstökösökről. Hulló csillagok: nemzetközi észlelőhálózat meteoroscop és meteorspectrocop használatával. Meteorok színképének észlelése 1874. aug. 7-12-ig és 1875. júl. 27-31-ig. A csillagda földrajzi fekvésének meghatározása. Kolozsvárott (a csillagvizsgáló) földrajzi hosszának meghatározása. Földrajzi hossz-különbség Ó-Gyalla és Zágráb (reáliskola) között. A Vénus átvonulásának észlelése Kolozsvárott 1874. dec. 9-én. Az ó-gyallai csillagvizsgáló földszinti és emeleti alaprajza (1. tábla).; Az új reflektor műszaki rajza (2. tábla).; Fekete-fehér rajzok a Coggia-üstökösről (1874. jún. 6. és júl. 3.) és az Encke-üstökösről (1875. ápr. 2.). Üstökös színképek színes rajza. (3. tábla). [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdában. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 51 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 5. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1876. márc. 6. A napfoltok megfigyelése 1874-ben és 1875-ben, kivetítéssel, rajzolva. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. A napfoltok kinézetének szöveges jellemzése 1874-1875-ben. A kihajtható mellékleten az 1874. jan. 29. és 1875. máj. 5. közötti legszebb hét napfoltcsoport fekete-fehér rajza. [TZS.]

  KNAUZ Nándor: Kortan. Hazai történelmünkhöz alkalmazva. A Magyar Tudományos Akademia által jutalmazott pályamű. Írta Knauz Nándor. Budapest, 1876. Az Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Athenaeum nyomda. 589 p. Igen alapos és részletes kronológiai kézikönyv. Főbb fejezetek: Római időszámítás. Az időfelosztásról. Az év felosztásáról. Keresztény időszámítás. A napról. A hétről. A hóról. Az évről és az új naptár behozataláról. A húsvét idejéről. A húsvét idejének tört. megállapítása. A húsvétszámításról. A holdkörről. A napkörről. A napi betűkről. A holdkulcsról. A holdszabályzókról. A napszabályzókról.
A napkulcsról. Az évi szabályzókról. Az időközről. Örökös húsvéti táblák. Az új naptár szerinti húsvétszámításról. Az évszámításról. A kereszténység első századaiban. Az adókörről. A ker. évszámítás behozataláról. Az év kezdetéről. Az év kezdetéről hazánkban. Különféle időszakok. Olympias. Lustrum. Seculum. Különféle aerák és periódusok betűrendben. Őseink időszámítása. Naptári forrásaink. Középkori betűrendes naptár. Évtábla. Főnaptár. Éves naptári táblák. Királyaink sorozata. A római pápák sorozata. Török időszámítás. Zsidó időszámítás. [KSZ.]

  M. Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXXVI-re [1876-ra]. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. 348 p. Csillagászat: pp. 1-164. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámitás 1876-ra (p. 5.). Időszámítás 1876-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Időegyenlet. Csillagidő. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillag-födések. (pp. 8-74.). Nap- és holdfogyatkozások 1876-ra (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze, és sugara, hold látköze és sugara (pp. 82-83.). Naprendszerünk (pp. 84-87.). Bolygódok jegyzéke felfedezésük ideje szerint (pp. 88-93.).
A föbolygók nevei betű szerint rendezve (pp. 94-95.). A főbolygók pályaelem rendszerei (pp. 96-107.). A főbolygók a naptól való távolságuk és csillagzati keringési idejök szerint rendezve (pp. 108-113.). A főbolygók a középkivüliségük szerint rendezve (pp. 114-116.). A főbolygók a pálya-hajlásúk szerint rendezve (pp. 117-119.). A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 120-121.). A kerülékes pályája üstökösökről (pp. 122-132.). A kerülékes pályája üstökösök pálya-elemrendszerei (p. 133.) Üstökösök kerülékes pálya-elemrendszerei (pp. 134-143.). Az alapcsillagok középhelyei 1876-ra (pp. 144-145.). Pótlék. 25 fényes csillag középhelyei 1876-ra (p. 146.). A csillagdák földirati fekvései (pp. 147-151.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 152-154.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése (pp. 155-164.). [HAI.]

SCHENZL Guidó: Útmutató meteoritek megfigyelésére. A K. M. Természettudományi Társulat megbízásából írta Schenzl Guido a Meteorologiai és Földdelejességi M. Kir. Központi Intézet igazgatója. Két fametszetű ábrával. Budapest, 1876. Magyar Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat nyomda. 18 p. [VLP.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. IV. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 16. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 108 p. Tartalma: Mozgás a naprendszerben.; Képzelmi utazás a világmindenségben. I. rész. [KSZ.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. IV. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 17. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 144 p. Tartalma: Képzelmi utazás a világmindenségben. II. rész.; A földpálya nagyságáról.; Égi tüneményekről. [KSZ.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Miavecz László. 18. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 132 p. Tartalma: A nap és az élet. I. [KSZ.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Nagy István. 19. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 136 p. Tartalma: A nap és az élet. II. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Nagy István. 20. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 200 p. Tartalma: A világegyetem szélesebb ismerete.; A csillaghullások és üstökösök rejtélye. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Miavecz László. 21. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 107 p. Tartalma: A színképelemzés és az állócsillagok világa. pp. 3-32.; A végtelenség és a természettudomány. pp. 58-85.; A nap fekvése és rangja a többi állócsillagok között. pp. 85-106. [SRG.]

RÓMER Flóris: A krakkói Corvin Mátyás korabeli magyarországi csillagászati készletekről. = Archeológiai Értesítő 8. 1876. pp. 274-276. Mátyás király csillagászati műszereit (éggömb, asztrolábium) házi orvosának és udvari csillagászénak Ilkusch Mártonnak ajándékozta, aki azt 1494-es végrendeletében a krakkói egyetemre hagyományozta. Krakkóban, a Jagelló könyvtárban vannak. [KSZ.]

A világ vége. = Életképek 1. 1876. júl. 19. 39. sz. pp. 352-353. Meteorokról, novákról. "Egy csillag egyszerre százszor akkora fényben lobogott fel, mint rendesen szokott. Explodált." [SRG.]

B. [BERECZ Ede]: Nekrolog 1874. és 1875-re. = Földrajzi Közlemények 4. 1876. 2. füz. pp. 178-192. Adami Károly C. L. 1802. nov. 2. - 1874. jan. 23.; Argelander 1875. febr. 17.; d’Arrest, Lajos Henrik 1822. júl. 13. - 1875. jún. 14. Berlini, majd koppenhágai csillagász, egyetemi tanár, a Neptunusz egyik fellelője.; d’Avezac Marie-Amand-Pascal de Castera Macaya 1800. ápr. 18. - 1875. jan. 14.; Maedler, Johann Heinrich 1794. máj. 22. - 1874. márc. 14.; Quotelet Lambert-Adolfe-Jacques. Matematikus-csillagász. [IBQ.]

  S. F.: Két új meteorit Atacamból. Vegyesek.= Földtani Közlöny 6. 1876. 1. sz. p. 18. Cachiyuyal nevű ponton találták az egyik 2,55 kg-os meteoritot. A másik Mejillones környékén volt. [SRG.]

  S. F.: Egy meteorvas belsejéből nyert szénkénegkönegről. Vegyesek. = Földtani Közlöny 6. 1876. 4-5. sz. p. 133. [SRG.]

(G. B.): "Más világok mint a mienk". = Fővárosi Lapok 13. 1876. febr. 17. 38. sz. p. 177. Richard Proctor könyvéről. [ZSE.]

"Egy bolygó": Naprendszerünk fali atlasza. = Fővárosi Lapok 13. 1876. jún. 9. 131. sz. p. 615. [ZSE.]

  SZABÓ Károly: XVI. századbeli magyar kalendáriumok. = Magyar Könyvszemle [1.] 1876. jan-febr. 1. sz. pp. 14-21. 1571-től 1599-ig. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A nap foltok és a nap felületének kinézése 1876-ban s pár szó a villanyos érintő készülékekről, melyek jelenleg csillagászati óráknál használatban vannak. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 1. sz. p. 8. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Néhány állócsillag spectruma. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 3. sz. pp. 32-33. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1874, 1875. és 1876-ban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 3. sz. pp. 33-34. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagdán történt megfigyelések 1874-1875-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 5. sz. pp. 61-64. Beterjeszti Szily Kálmán. Kivonat. [SRG.]

GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignác: Az 1874. V. (Borelli-féle) üstökös definitiv pályaszámítása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 11. sz. pp. 178-180. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A potsdami astrophysikai observatorium rövid ismertetése. Vogel spectro photometerje és Chrystie fél prismái. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 15. sz. p. 193. Kivonat. [SRG.]

GRUBER Lajos: A november havi hulló csillagokról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 15. sz. pp. 193-194. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

Irodalom és művészet. A magyar tud. akadémia III. osztályának ülése febr. 7-én. = Nemzeti Hirlap 2. 1876. febr. 8. 38. sz. p. 3. "...- Ezután Szabó József mutatta be Nagy Tamás hódmezővásárhelyi tanár és volt ó-gyallai csillagászsegéd "A holdbefolyása a földrengésekre" címü értekezését, melyben értekező Schmidt egy idevágó munkája alapján indul, annak jeles észleleteit használja fel, de ellenkező következtetéssel. Schmidt úgy Falb azt vonják le, hogy a holdnak van befolyása a földrengésekre, míg értekező hibákat fedezvén fel Schmidt táblázataiban, ellenkezőleg azt találja, hogy a holdnak legalább jelentékeny befolyás a földrengésekre nincs. ..." Ez a hír csillagászathoz kapcsolható részének teljes szövege. [HAI.]

Irodalom és művészet. A m. tud. akadémia III. osztályának ülése márczius 6-án. = Nemzeti Hirlap 2. 1876. márc. 7. 66. sz. p. 3. "...Végül Szily Kálmán beterjeszté Konkoly Miklós 1874 és 1875-ben tett csillagászati megfigyeléseit. Bevezetésében röviden leírta az ó-gyallai uj magáncsillagdát, melyet ő 1874. tavaszán épített, s mely ma az osztrák-magyar birodalomban a legnagyobb látcsövet tartalmazza, s melylyel Konkoly észleléseinek nagyobb részét végezte. Ezen értekezésben közzétett megfigyelések leginkább az üstökösök színképét, azok látatát, a hullócsillagok színképét, a gyallai s bécsi csillagda közti földrajzi hosszkülönbség meghatározását, úgy a kolozsvári úgynevezett csillagda, - Ó-Gyalla s Zágráb közti hosszkülönbség meghatározását, végre a Venus átvonulásának Kolozsvárott eszközölt megfigyelését tartalmazzák.
Ugyanő beterjeszté Konkolytól az 1874. és 1875-ben Ó-Gyallán észlelt napfoltokat, s azok leírását s területeit. Az értekezés csupán folytatása a megfigyelések azon sorának, melyet a napfoltok megfigyeléséről Konkoly 1874-ben nyújtott be a m. tudom. akadémiának. Bemutatta továbbá nehány nevezetesb napfolt rajzát, valamint a 3 kötetes naplót, mely egyedül a napfoltokra vonatkozik, s 1872. május óta vezettetik. - Ezzel az ülés véget ért." Ez a hír csillagászathoz kapcsolható részének teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. - Holdfogyatkozás. = Nemzeti Hirlap 2. 1876. szept. 4. 244. sz. p. 4. "Tegnap esti 9 órakor a holdtányér a 2/3 részben elsötétedett. A tünemény, tiszta idő lévén, látható volt s fél 12-ig tartott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Az 1874-dik években felfedezett kisebb bolygók. = Természet 8. 1876. 1. sz. pp. 13-14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. január-hóra. = Természet 8. 1876. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Az 1875-dik években felfedezett kisebb bólygók. = Természet 8. 1876. 2. sz. p. 26. [SRG.]

A potsdami csillagdáról. = Természet 8. 1876. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Vénusz sötét fele is látható! = Természet 8. 1876. 2. sz. p. 27. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. februárhóra. = Természet 8. 1876. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. márcziushóra. = Természet 8. 1876. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. április-hóra. = Természet 8. 1876. 7. sz. p. 94. [SRG.]

DEUTSCH Miksa: A Kozmosz múltja és jövője. = Természet 8. 1876. 9. sz. pp. 113-124. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. májushóra. = Természet 8. 1876. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. juniushóra. = Természet 8. 1876. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. julius hóra. = Természet 8. 1876. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. augusztus-hóra. = Természet 8. 1876. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. szeptember-hóra. = Természet 8. 1876. 17. sz. p. 238. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. október-hóra. = Természet 8. 1876. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. november hóra. = Természet 8. 1876. 21. sz. p. 294. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. deczember hóra. = Természet 8. 1876. 23. sz. p. 322. [SRG.]

THEMÁK Ede: A zsadányi meteorkő. = Természettudományi évkönyv, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1875-1876. pp. 103-118. 1875. március 31-én hullott meteoritról. [SRG.]

  Levélszekrény. (2.) = Természettudományi Közlöny 8. 1876. jan. 77. füz. pp. 37-38. AK. kérdése, Mikorra esik a húsvét? HA [Heller Ágost] válaszával. [SRG.]

  Társulatunk új kiadványai. Más világok mint a mienk: Proctor Richard. Ford.: Császár Károly. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. febr. 78. füz. pp. 64-66. Tartalma: A mire földünk tanít., A mit a Naptól tanulunk., Az alsó bolygók., Mars, Földünk kisebb kiadásban., Jupiter, a naprendszer óriása., Saturnus, a gyűrűs világ., Uranus és Neptun, a végvidéki bolygók., Meteorok és üstökösök, hivatásuk a naprendszerben., Más világok mint a mienk., Az apróbb csillagok és a csillagok eloszlása a térben., A ködfoltok: vajjon külső tejutak-e azok? Könyvismertetés. [SRG.]

  SZILY Kálmán: Titkári jelentés. Társulati ügyek. XXXV. közgyülés. 1876. január 19-ikén. A m. t. Akadémia kis termében. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. febr. 78. füz. p. 81. Ormós Zsigmond Temesvármegye főispánja értesítette a társulatot, hogy 1875. márc. 31-én Zsadányban meteorkövek hullottak. Krenner József, Petrovits Gyula a helyszínen járt. Wartha Vincét megbízták a kémiai vizsgálattal, Krenner Józsefet pedig ásványtani és górcsövi vizsgálattal bízták meg. A meteorokból adtak a bécsi udv. ásvány-gyűjteménynek és a British Múzeumnak is. [SRG.]

  HELLER Ágost: Az iránytű. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. ápr. 80. füz. pp. 137-148. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Levélszekrény (8.). A Húsvét kiszámításához. - (T. I. úrnak Kis-Jenőn). = Természettudományi Közlöny 8. 1876. ápr. 80. füz. p. 174. "...Különben, a mint Kőszeghy Antal tagtársunk ugyan e kérdésre vonatkozólag megjegyzi, a naptár szerinti vagyis a valóságos holdtölte az idén április 8-ikára esik, a középholdtölte pedig április 9-ikére, éjfél utáni 1 óra 52 első perez és 32 másodperczkor, tehát épen a vasárnap kezdetére, a miért is a husvét a fennálló szabály szerint csak a következő vasárnapon, április 16-ikán tartatik meg." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Jupiter bolygó felszínéről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. máj. 81. füz. p. 205. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. máj. 81. füz. pp. 205-206. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Vénus átvonulásának fényképei. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. jún. 82. füz. pp. 241-242. A manilai csillagvizsgálóban készült fotók. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  BAKSAY Sándor: Melléknapok. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. júl. 83. füz. p. 290. Kun-Szt.-Miklóson 1876. ápr. 30-án, körülöttük kör- és ellipszis idomú szivárványok. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KURLAENDER Ignácz: A hulló csillagok megfigyeléséről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. aug. 84. füz. pp. 313-316. [SRG.]

  Levélszekrény. (26.) = Természettudományi Közlöny 8. 1876. okt. 86. füz. p. 414. L. S. kérdése, holdvilágnál lehet-e szivárvány? Sz. K. [Szily Kálmán] válaszával. [SRG.]

  Vulkánról, a Merkúron belőli bolygóról. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 440-442. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A földdelejességi erő változásának összefüggése a Nap és Hold mozgásával. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 442-443. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Társulati ügyek. XLV. Választmányi ülés. 1876. október 18-án. Konkoly Miklós jelentést tesz a Magyarországban eddig tett hulló csillag megfigyelésekről,... = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 453. 1871. jan.-1876 között. [SRG.]

Levélszekrény. (23.) = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. p. 454. 1865. aug. 4-én éjfél után szivárványt láttak. Sz. K. [Szily Kálmán] válaszával. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1875-ben elhúnyt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 469-470. Argelander, Friedrich Wilhelm August (1799. márc. 22. - 1875. febr. 17.); Mathieu, Claude Louis (1783. nov. 25. - 1875.). [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Tanulmányok az égitestek fényképezéséről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 474-475. Cornu párizsi csillagász módszeréről. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap mérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. p. 475. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az álló csillagok mozgásáról a látásvonal irányában. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 475-476. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

Perratin toulousi csillagász april 26 fedezte fel a 163-dik kis bolygót. = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 6. füz. p. 480. (163) Erigone kisbolygó, melyet Joseph Perrotin fedezett fel. Vegyesek. [SRG.]

G. K.: Galilei Galileo. = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 8. füz. pp. 610-620. "A természettudományok, főleg a csillagászat s az erőműtan tágas szép terén óriásilag kimagasló ezen rendkivüli alak ép azon a napon, 1564. febr. 18., jött világra Pisában, midőn egy másik nagyra termett és nagyokat teremtő lángész, Mich. Angelo Buonarotti, e földre nézve Rómában kialudt." [SRG.]

G. K.: Galilei Galileo. (Vége.) = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 9. füz. pp. 692-699. "G. a tudománynak első rendű csillagaként fénylik; kár hogy e fényre pörének lefolyása alatti igen különös magaviselete homályt borit." [SRG.]

(Kepler.) = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 9. füz. p. 716. "...mondá, hogy a természettudományok valódi czélja: ut Deum creatorem suspicianus! És midőn ama törvényeket fölfedezte, melyek mint Keplertörvények ösmeretesek felkiáltott. "Istenemnek templomot épitettem!"" Vegyesek. [SRG.]

Némely természettudományi ismeretek hajdan. = Vasárnapi Ujság 23. 1876. aug. 13. 33. sz. p. 518. "Az első üstökös, melynek pályáját kizárólag európai észleletek után ösmerjük, a Halley-féle 1456-ból. ...A zavar és rémület általános volt, mert hát ott az üstökös, mint isten haragjának hírnöke." [HAI.]

Némely természettudományi ismeretek hajdan. (Vége.). = Vasárnapi Ujság 23. 1876. aug. 20. 34. sz. pp. 535-536. "E chinai észleletek alapján nyolcz üstököst lehetett kiszámítani, s ezek a legrégibbek, melyeknek pályáját ösmerjük, ugyanis a 240, 539, 565, 568, 574, 837, 1337 és 1385-dikieket. ...A csillaghullások és meteorkövek legrégibb ismeretét is a chinaiaknak köszönhetjük; azok már az indiai és chinai évkönyvekben időszámításunk előtt több ezer esztendővel nagy szerepet játszottak. ...A görögök állatkörüket valószínűleg a chaldeaiak "dodekametria"-jától kölcsönözték,... Csak 1608-ra jut a távcső fölfedezése." [HAI.]

          1877.

DARVAI Móricz: Bolygópályák meghatározása három geocentrikus észlelet alapján. Pécsett, 1877. Nyomatott ifj. Madarász Endrénél. 34 p., 1 t. [TZS.]

  GRUBER Lajos: 24. éta Cassiopeiae kettős csillag mozgásáról. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 19 p. / Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 6. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. jan. 8-án Kondor Gusztáv. [KSZ.]

  HOITSY Pál: Csillag-észlelés a kelet-nyugot vonalban. Egy számtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 58 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 3. sz./ Felolvasta Kondor Gusztáv a III. osztály ülésén 1876. nov. 6-án. [KSZ.]

  KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Nagy Károly a M. T. Akadémia rendes tagja fölött. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó hivatala, Athenaeum nyomda. 24 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 1. sz./ Felolvasta az összes ülésen 1876. dec. 18-án. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: 160 álló csillag szinképe. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1876-ban. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Athenaeum nyomda. 34 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 10. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. febr. 5-én. A megfigyelt színképek szöveges leírása és osztályba sorolása. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. I. rész. 1871-1873. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. jan. 8. Közli az Ó-Gyallán 44 megfigyelő napon észlelt 1041 meteor adatait (időpont, fényesség, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). Külön leírás az Andromedidák-meteorraj maximumakor, 1872. nov. 27-én Ó-Gyallán (Konkoly által) számlált meteorokról (294 és 1796 hulló csillag), és a Budán ugyanekkor (Schenzl Guidó, Baumgartner György, Kurländer Ignácz által) feljegyzett 189 meteor táblázatos adatai. 1873. okt. 13-án este egy tűzgömb legalább 25 percig tartó nyomát figyelte, színképelemzéssel is. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. II. rész. 1874-1876. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 39 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. febr. 5. Közli az Ó-Gyallán, Selmecen, Szatmárban, Hódmezővásárhelyen, Zágrábban észlelt 1484 meteor adatait (időpont, fényesség, szín, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). Az égi helyzetet meteoroszkóppal figyelték meg. Az időmérő eszközöket az országos távírdai huzalokon át szinkronizálták az egy időben észlelők. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A napfoltok s a nap felületének kinézése 1876-ban. Három képtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 9. sz./ Előadta mint székfoglalót, a III. osztály ülésén 1877. jan. 8-án. Az 1876-os napfoltok szöveges leírása. 103 napon lehetett észlelni, ezek közül 51 napon folttalan volt a napkorong, csak 52 alkalommal látszott napfolt. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. Hét napfoltcsoport színezett részletrajza 1876. febr. 13. és 1876. okt. 15. között (1. tábla).; Két napon a napfoltok helyzete (2. tábla).; A naptevékenység alakulásának grafikonja 1872-1876-ig (3. tábla). [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A teljes holdfogyatkozás 1877. február 27-én és az 1877. (Borelli) I. számu üstökös szinképének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 8. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. márc. 5-én.; Messier nevének egyik legkorábbi említése. p. 3. "Ebből azt is következteti Kepler, hogy a minő a levegő állapota ott, hol a nap sugarai a föld légkörét érik, olyan szín idéztetnék elő a holdon. Erre alapítva, Messier 1783-ban a hold felületét különböző színben akarta megvilágítva látni, sőt már 1779-ben Helfenzrieder is vett észre egyenetlen megvilágítást." [KSZ.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. Három népszerű felolvasás. Temesvárott, 1877. Nyomatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvnyomdában. 71 p. Különlenyomat a "Természettudományi Füzetekből". [TZS.]

M. Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXXVII-re [1877-re]. Budapest, 1877. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában. 348 p. Csillagászat: pp. 1-162. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámitás 1877-re (p. 5.). Időszámítás 1877-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Időegyenlet. Csillagidő. A nap hoszsza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hoszsza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillag födések (pp. 8-79.). Nap- és holdfogyatkozások (pp. 80-81.). Pályakor ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara (pp. 82-83.). Naprendszerünk (pp. 84-87.). Bolygódok jegyzéke felfedezésök ideje szerint (pp. 88-93.). A főbolygók nevei betű szerint rendezve (pp. 94-95.). A főbolygók pályaelem rendszerei (pp. 96-107.).
A főbolygók a naptól való távolságuk és csillagzati keringési idejök szerint rendezve (pp. 108-113.). A főbolygók a középkivüliségük szerint rendezve (pp. 114-116.). A főbolygók pálya-hajlásuk szerint rendezve (pp. 117-119.). A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 120-121.). A kerülékes pályáju üstökösökről (pp. 122-131.). A kerülékes pályáju üstökösök pálya-elemrendszerei (p. 133.) Üstökösök kerülékes pálya-elemrendszerei (pp. 134-141.). Az alapcsillagok középhelyei 1877-re (pp. 142-143.). Pótlék, 2 5 fényes csillag középhelyei 1877-re (p. 144.). A csillagdák földirati fekvései (pp. 145-149.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 150-152.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése (pp. 153-162.). III. A Mathematicai és természettudományok osztálya. Megválasztott levelező tagok: [...] Konkoly T. Miklós, csillagász. Ó-Gyallán. Vál. jun. 8. 1876. (p. 276.). [HAI.]

SOÓS Mihály: A keresztény álláspontja a természetben. I. köt. Budapest, 1877. Szent István-Társulat. /"Házi könyvtár. 26. / Csillagászat: pp. 119-341. Az anyagi világ, mint egységes egész s a térben létezők egyeteme. Népszerű csillagászat, az asztronómia történetének rövid összefoglalásától a maga korának (korai asztrofizikai) ismeretéig, igen széleskörű, alapos tájékozottsággal. Behatóan foglalkozik a kozmogóniai elméletekkel. A fejezet végén rövid összegezés a teológia szemszögéből tárgyalva. (Soós Mihály, 1832-1899, premontrei kanonokrendi pap, előbb a szombathelyi gimnázium, 1865-től a keszthelyi gazdasági főiskola matematika-fizika tanára, irt meteorológiai és földrajz-földtani munkát is.) [IBQ.]

MARTIN Lajos: "A csillagászat ujabbkori haladásáról." In: Értesitő a " Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat" 1877. ápril 14-én tartott negyedik természettudományi estélyéről. Kolozsvártt, 2. 1877. Nyomatott K. Papp Miklósnál. pp. 19-24. [SRG.]

FEJÉRPATAKY László: Jog- és természettudomány az Árpádok alatt. = Figyelő 3. 1877. pp. 184-198. Az astronomia. pp. 194-195. [SRG.]

- ba- [BERECZ Antal]: Vegyes közlemények. Neptunusz holdja ... In: Földrajzi Közlemények Szerk.: Berecz Antal. Ötödik kötet. 1. füz. Kiadja a Magyar Földrajzi Társulat. Budapest, 1877. Nyomatott Fanda József Könyvnyomdájában. p. 48. "... a washingtoni csillagdán 1873 november havától, egész 1874 februárjáig gyakran észleltetett. Newcomb ezen mellékbolygó elemeit a tett észleletek alapján meg is határozta. A második holdnak ezen idő alatt még csak nyomát sem látták, bár azt többször igen szorgalmasan keresték." [SRG.]

A földrajz halottai 1876-ban. Jelinek K. [Karl] dr. = Földrajzi Közlemények 5. 1877. 3. füz. pp. 130-131. A bécsi egyetemi Csillagvizsgáló asszisztense, a prágai csillagvizsgáló vezetője 1852-ig, majd a bécsi Meteorológiai Intézet igazgatója, a magyarországi légkörtan és a meteor-rajok észlelésének szorgalmazója. [IBQ.]

(H. P.): Naprendszerünk harmóniája. = Fővárosi Lapok 14. 1877. máj. 9. 106. sz. pp. 516-517. Valószínűleg Hoitsy Pál a szerző. [ZSE.]

KATONA Clementin: A világegyetem nagysága. = Fővárosi Lapok 14. 1877. júl. 27. 170. sz. p. 823. Körner F. nyomán. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: A potzdami "Sonnenwarte". = Fővárosi Lapok 14. 1877. aug. 24. 192. sz. pp. 926-927. Itt valóban "potzdami" van. [ZSE.]

KONKOLY-THEGE Miklós: "A nap foltok és a nap felületének kinézése 1876-ban s pár szó a villanyos érintő készülékekről, melyek jelenleg csillagászati óráknál használatban vannak". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 1. sz. p. 8. Székfoglaló értekezése kivonata. [SRG.]

GRUBER Lajos: "24, éta Cassiopeiae kettős csillag mozgásáról." = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 1. sz. pp. 11-12. Rövid kivonat. Kondor Gusztáv mutatja be. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: Néhány álló-csillag spectruma. Hullócsillag megfigyelések a magyar korona területén 1874. év elejétől 1876. végeig. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 2. sz. pp. 32-34. Kivonatok. [SRG.]

GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignácz: "Az 1874. V. (Borelli-féle) üstökös definativ pályaszámítása." = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 13. sz. pp. 178-180. Szily Kálmán terjeszti elő. [SRG.]

GRUBER Lajos: "A november havi hulló csillagokról". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 14. sz. pp. 193-194. Szily Kálmán terjeszti elő. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: "A potsdami astrophysikai observatorium rövid ismertetése".; "Vogel spectrophotometerje és Chrystie fél prismái". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 14. sz. p. 193. Kivonat. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 3. 1. sz. p. 2. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 6. 2. sz. pp. 6-7. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 17. 5. sz. p. 18. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan.24. 7. sz. pp. 25-26. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 27. 8. sz. p. 29. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. febr. 7. 11. sz. p. 43. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Vége.) = Nemere 7. 1877. febr. 10. 12. sz. p. 46. [SRG.]

Különfélék. - Teljes holdfogyatkozás = Nemzeti Hirlap 3. 1877. febr. 7. 37. sz. p. 3. "...lesz február 27-én, melyet, ha az idő kedvezene, mi is láthatunk. A teljes fogyatkozás 7 óra 20 perckor következik be, s másfél óráig tart." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. - A mai holdfogyatkozást = Nemzeti Hirlap 3. 1877. febr. 28. 58. sz. p. 4. "...nagy érdekkel várták és nézték a fővárosban. Kezdetben nem volt az elsötétülés egészen látható, mivel a holdat felhő takarta. A teljes elsötétülés 8 óra felé következett be. Kilenc óra után ismét világosulni kezdett a hold; rozsdavörös árnyalat választotta el a sötét részt a világostól. Midőn e sorokat irjuk (fél 10 óra), körülbelül félig világos a hold." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

-r.: Más világok lakói. - Flammarion legújabb tanulmányaiból. - A "Nemzeti Hirlap" tárcája. = Nemzeti Hirlap 3. 1877. ápr. 4. 92. sz. p. 1. "Létezhetnek-e a csillagokban, s azoknak holdjain állati élettel felruházott organismusok? Benépesíté-e azokat a teremtés a földiekhez csak némileg is hasonló emberi lényekkel? Az újabb tudományos vizsgálatok alapján nem nehéz e kérdésekre, habár csak viszonylagos módon, feleletet adni. A tudomány ugyan még nem jutott végleges megállapodáshoz a fölött, vajjon a földön keletkeztek-e - és miként - a szerves élet első csírái, vagy a világűrből jutottak-e arra, de kétségtelen mégis, hogy minden Organismus gyermeke az ős anyaföldnek, s az élet alapforrása, a nap által reá ruházott tulajdonságoknak. Sőt tovább menve állíthatni, hogy minden szervezet, maga az ember is, produktuma azon földdarabkának, melyen létrejött és él. ..." [HAI.]

Különfélék. - Teljes holdfogyatkozás = Nemzeti Hirlap 3. 1877. aug. 4. 213. sz. p. 4. "...lesz látható f. hó 23-án: a sötétülés esti 9 óra 50 perckor kezdődik, teljességét 11 óra 48 perckor éri el, s 24-én hajnali 2 óra 46 perckor végződik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. - A mai teljes holdfogyatkozás = Nemzeti Hirlap, 1877. aug. 24. 232. sz. p. 3. "...csillagos derült ég mellett egész lefolyásában volt szemlélhető : esti 10 óra 30 perckor a hold korongjának keleti része sötétülni kezdett a rá eső földárnyéktól; a fogyatkozás erre egyre növekedett nyugat felé és 11 óra 25 perckor a hold teljesen elsötétült, csak a helyén volt látható egy sötét korong, melynek szélei vöröses félhomályban úsztak; végre 12 óra 57,5 perckor kezdett a hold kikandikálni a föld árnyéka alól, ezután folyton nagyobbodott a hold és 2 óra 2,9 perckor ismét teljes kerekdedségében volt látható. Az egész tünemény 3 óra 56 percet vett igénybe." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. - Csillagászati fölfedezés. = Nemzeti Hirlap 3. 1877. aug. 30. 238. sz. p. 3-4. "A nápolyi csillagvizsgáló intézet igazgatója, De Gasparis senator ezeket írja egy nápolyi lapnak: Egy Washingtonból érkezett sürgöny jelenti, hogy Gall [! Asaph Hall] csillagvizsgáló a Mars bolygónak két holdját fedezte föl. E fontos fölfedezést bizonyára a használt tubus rendkívüli nagyságának köszönhetni, melynek tárgyüvege 26 hüvelyk átmérőjű. Kevés európai csillagvizsgáló lesz képes az érdekes fölfedezést megerősíteni, mert nincs igen ilyen fölszerelésük." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. = Nemzeti Hirlap 3. 1877. aug. 31. 239. sz. p. 3. "- A Mars holdjairól szóló s általunk ismertetett távirat a "Journal Officiel" szerint a legnagyobb óvatossággal volna fogadandó, ha az egész közlemény nem származna oly megbízható személytől, mint aminő Henry József. A dolog különben igaz lehet, csak az feltűnő, hogy épen a Mars, mely a legelőször fölfedezett bolygók közé tartozik, tudta ennyi ideig eltitkolni új két holdját. Franciaországban Henry távirata után azonnal vizsgálni kezdték a Marst, de mint a "Journal Officiel" hozzáteszi, eddig még mit sem találtak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. = Nemzeti Hirlap 3. 1877. szept. 13. 251. sz. p. 3. "A csillagászok társasága hetedik közgyűlése augusztus 30-kán nyílt meg Stockholmban. Mintegy 40 tag lehetett jelen, jóllehet a társaság összesen 241 tagot számlál. Az elnöki tisztet Struve tanár vitte, ki mindenekelőtt arra fordította a közgyűlés figyelmét, hogy Washingtonból a Mars két bolygójának felfedeztetéséről érkezett hír, mely elég meglepő és joggal fogadható kételkedve. Az elnökség táviratilag kérdezősködött a dolog miben állása felől, s csakugyan csötörtökön a hír első terjesztőjétől Hewytól megerősítő válasz érkezett. - Végül elhatározták, hogy a legközelebbi kongresszust 1879-ben Berlinben tartják meg." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A "Nemzeti Hirlap" táviratai. - Éjjel érkeztek. - = Nemzeti Hirlap 3. 1877. szept. 25. 263. sz. p. 4. "Páris, szept. 24. Leverrier csillagász meghalt." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ORSÓ M.: Leverrier. A "Nemzeti Hirlap" tárcája. = Nemzeti Hirlap 3. 1877. okt. 5. 273. sz. p. 1. "1846-ban, március 31-én gyűlést tartott a párisi akadémia. E gyűlésen egy fiatal, még ismeretlen nevű mennyiségtudós egy csillagászati számítással lépett föl, melyben a mathematika csalhatatlan érveivel bebizonyítani akarta, hogy tőlünk 600 millió mértföldnyi távolban kell egy bolygónak léteznie, milyet még emberi szem nem pillantott meg; hogy ezen bolygó 60238 nap és 11 óra alatt futja be a nap körüli pályáját, hogy 24 1/2-szerte súlyosabb a földnél, és hogy egy bizonyos órában, az égnek egy bizonyos pontján föl fogják találni, ha csak lesznek oly jó távcsöveink, hogy megláthassuk. ..." [HAI.]

ZSILINSZKY Mihály: Bonfinius Antal történetíró, jellemzése. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 11. 1877. pp. 510-527. Rendkívüli események bekövetkeztét napfogyatkozások, üstökös jelenések jelzik. Mátyás veszedelmét és halálát 1489 januárjában hullott meteor és ezzel egyidőben erős mennydörgés jelezte. pp. 513-514. [SRG.]

[SZILÁGYI Sándor]: Kérelem a hazai tudósokhoz. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 11. 1877. pp. 893-894. Vegyes közlemények. Dr. Hipler külföldi tanár előbb Kopernikusz életrajzát kutatta, újabban figyelmét ugyanennek egyes kimagasló tanítványaira terjesztette ki. Tavaly Rheticus életművét adta ki (Die Chorographie d. Joachim Rheticus. Dresden, 1876.) és művének 8-dik lapján említi, hogy Rheticus 1557-ben Krakkóba, majd innen Kassára utazott, hol 1574. dec. 4-én meghalt. Ez után Hipler "hazánk egyik nagy tekintélyű tudósához folyamodott útbaigazításért" nehogy Rheticus életrajza megalapozatlan legyen. "E sorok írója" említett hazai tudósunktól azt a megbízást kapta, hogy Rheticusnak Kassa városában történt haláláról adatokat gyűjtsön. "Fájdalom! Minden fáradozásom daczára, sőt hazánk első rangú tudósainak közvetítése folytán sem tudtam eredményre vergődni." Ezek után segítséget kér a hazai tudósoktól és ígéri, hogy az adatok közlésére a Századok szerkesztősége szívesen ad teret. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A Nap és a Merkur közt sejtett bolygóról. = Természet 9. 1877. 1. sz. pp. 1-6. [SRG.]

Az 1875-dik évben felfedezett kisebb bolygókról. = Természet 9. 1877. 1. sz. p. 13. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. január hóra. = Természet 9. 1877. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. február hóra. = Természet 9. 1877. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. február hóra. = Természet 9. 1877. 4. sz. p. 56. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. máczius hóra. = Természet 9. 1877. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. április hóra. = Természet 9. 1877. 7. sz. p. 98. [SRG.]

KONKOLY Miklós: 1877. I. számú (Borelli) üstökös szinképe. = Természet 9. 1877. 9. sz. pp. 123-124. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. május hóra. = Természet 9. 1877. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. junius hóra. = Természet 9. 1877. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. julius hóra. = Természet 9. 1877. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. augusztus hóra. = Természet 9. 1877. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. szeptember hóra. = Természet 9. 1877. 17. sz. p. 238. [SRG.]

Marsz a Nappal ellenállásban. = Természet 9. 1877. 18. p. 252. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. október hóra. = Természet 9. 1877. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. november hóra. = Természet 9. 1877. 21. sz. p. 294. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. deczember hóra. = Természet 9. 1877. 23. sz. p. 322. [SRG.]

Miért nem fedezték fel már régebben Marsz holdjait? = Természet 9. 1877. 24. sz. p. 336. [SRG.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. (3 népszerű felolvasás Dr. Kun Lajostól.). [1.] = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 1-2. füz. pp. 3-24. "... Az I. fejezetben a munka fogalmáról és a napsugarak 3-féle osztályozásáról leend szó; a II. fejezet a Nap munkáját fogja tárgyalni, amint az a világrendszerben általában és földünk fölületén különösen mutatkozik; mig a III. fejezetben nagyon röviden fogom leírni a Nap természetét, erőkészletét és végét. [...] Források gyanánt szolgáltak J. Tyndal, a hires angol természettudós népszerű művei; továbbá Helmholtz, nagytekintélyű német természettudósnak népszerű felolvasásai és Pater Secchi, hires olasz jezsuitának tudományos művei..." [HAI.]

Irodalmi szemle. "Die Sonne", von P. A. Secchi. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 1-2. füz. pp. 44-45. "...Director der Sternwarte des Collegium Romanum zu Rom. Autorisirte deutsche Ausgabe ... herausgegeben durch Dr. H. Schellen, Director der Realschule zu Köln ... Mit zahlreichen Holzschnitten, zwei Fotografien und 8 farbigen Tafeln. Braunschweig, Druck und Verlag von George Westermann, 1872; drei Abtheilungen, 848 Seiten, Preis 12 fl. ö. W. Aki korunk csillagászainak munkálkodásait figyelemmel kíséri, kétségkívül már régen ismeri a híres jezsuita Pater Secchi nevét, mert tudvalevőleg napjainkban ő a legkitűnőbb csillagászok egyike. [...] Az egész mü feloszlik 3 részre. Az I. rész a nap alkatát tárgyalja 12 fejezetben.
Névleg bőven tárgyaltatnak a napfoltok alkata, mozgása, azok megfigyelése, szinképi elemzése; a nap atmosphaerája, chromosphaerája, photosphaerája, koronája és azok szinképi elemzése; a nap hőmérséke, melegének keletkezése és fentartása sat. A II. rész a 13. és 14. fejezetben a napnak hatását kifelé tárgyalja, névleg a napnak sugárzását és a napot mint a naprendszer központját. A III. rész pedig egy fejezetben a napokról vagy álló csillagokról szóló elméleteket fejtegeti. Végre a függelékben az 1871. évi deczember 12-én észlelt teljes napfogyatkozás iratik le és a napról szóló müvek soroltatnak föl. A művet nemcsak a kezdő, hanem a kész szakférfiú is haszonnal és élvezettel olvashatja, tanulmányozhatja." [HAI.]

Társulati ügyek. Jegyzőkönyvi kivonatok a társulat üléseiről. I. Közgyűlés (3-dik rendes évi). 1877. február 4-én- A vármegyeház nagytermében. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 1-2. füz. pp. 46-48. "...Rudnai Nikolics Sándor elnöki megnyitója után következett a tárgysorozat 2-ik pontja, t. i. a titkári jelentés a társulat egész évi szellemi működéséről. Előadja dr. Kuhn Lajos, ideigl. titkár. [...] Népszerű felolvasás 10 tartatott 6 külön előadó által következő rendben [...]:november hóban: [...] Dr. Kuhn Lajos: "A nap munkájáról a világegyetemben általában és földünk légkörében különösen," (magy.) [...] deczember hóban: [...] Szalkay Gyula: "A világok keletkezéséről, különösen a Kant és Laplace-féle elméletekről." (német.)" [HAI.]

Csillagvizsgáló intézet Kalocsán. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 1-2. füz. pp. 62-63. "...Dr, Haynald Lajos kalocsai érsek újabb nagyszerű tényéről ir a "Hon" a következő czim alatt: "Csillagászati intézet Kalocsán". A "Hon" sorai a következők. Azon helyzetben vagyunk, hogy a kalocsai érsek egy uj nagyszabású országszerte bizonynyal osztatlan örömmel fogadott intézkedését közölhetjük olvasóinkkal. A csillagvizsgáló intézetek, melyek egyik főjelét képezik a nemzetek művelődési fokának, nálunk az újabb időkben szomorú sorsra jutottak.
A gellérthegyi csillagvizsgáló torony eltűnt, úgy szintén a bicskei is, melyet Nagy Károly a tudomány színvonalának megfelelően szerelt fel s mindkettőnek gazdag műszerei legnagyobb részt használatlanul hevernek; a károlyfehérvári és egri csillagvizsgáló intézetek működése eltörpült, részben a vezető egyének hiánya miatt s ha nem akadt volna egy derék lelkes hazafi Konkoly Thege Miklós, Magyarország ma e tekintetben példátlan sülyedést s hanyatlást mutathatna föl..." [HAI.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. (3 népszerű felolvasás Dr. Kun Lajostól.). 2. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 3. füz. pp. 65-81. [HAI.]

SZALKAY Gyula: Irodalmi szemle. Kosniologische Briefe über die Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft des Weltbaues. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 3. füz. pp. 85-86. "... von Dr- Hermann J. Klein- Zweite, verbesserte und beträchtlich vermehrte Auflage. Mit dem Bildnisse des Verfassers. Graz. Druck und Verlag von Leykam- Josefsthal. 1877. Preis 3 Gulden. [...] E kilenc fejezetben az ujabbkori csillagászatnak vívmányaival ismerkedünk meg könnyen érthető és folyékony nyelvezetben.
Az első két fejezetben a Mindenséget, annak múltja és jövő fölött uralkodó nézeteket tárgyalva találjuk. A következő három fejezetben az üstökösökről, a meteorokról, meteoritek és meteoritáramlatokról a legújabb nézeteket és vívmányokat dióhéjba szorítva, lelhetjük. A hatodik fejezetben az ember és annak helye bolygónkon, az organikus élet a többi világtesteken, valamint azoknak lakhatósága tárgyaltaik. A három utolsó fejezet a napról, a naprendszerről, annak keletkezéséről, a napfoltokról, az organikus szervezetek fenállhatásának okairól, a nap melegének munkára való átváltozásáról szól, sat..." [HAI.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. (3 népszerű felolvasás Dr. Kun Lajostól.). 3. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 4. füz. pp. 97-108. [HAI.]

"A Nap munkája" Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 4. füz. p. 124. ... czimű népszerű felolvasások, melyeket Dr. Kuhn Lajos, társ. titkár a temesvári müvelt közönség előtt tartott és melyek részben e fűzetekben is közöltettek, külön lenyomatban megjelentek és igy külön is kaphatók. A tiszta jövedelem a délm. természetrajzi múzeumnak van szánva és minthogy a III-ik felolvasás érdekes kibővítést nyert az által, hogy a Nap delejes hatása, a Nap physikai alkata, erőkészlete és vége is felvétetett, hisszük, hogy a t. cz. közönség kegyes pártfogása következtében a múzeumnak szánt tiszta jővedelem nagyra fog növekedni, a mi a jó ügy érdekében különösen kívánatos lenne. A 4 és fél ívből álló felolvasások ára 50 kr. és megrendelhetők Dr. Kuhn Lajos, főgym. tanárnál Temesvárott." [HAI.]

Futó csillag. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 5. füz. p. 156. ... Október 14. és 15-ike közti éjjel a szép csillagos égboltozaton gyönyörű tünemény vala látható. Körülbelül háromnegyed 1 órakor keletről északnyugati irányban hirtelen vakító lény vonult el egyenes vonalban, mintha valamely nagy csillag futott volna át a téren, útjában mindenütt elszórván saját anyagát, mely vakító fényben ugyanazon irányban látszott lebukni egy távolabbi égitestre. A tüzvonal csakhamar elvesztette egyenes irányát, a közepe délfelé görbült meg és kerülékes ivezetü kalapot látszott képezni, mely majd patkó alakot vett föl, mig később a tüzvonal kerülők alakot öltött és folyvást halványulván, tejfehér színbe játszott át és elenyészett. A feltűnő fény alig tartott 10 perczig, de sokáig vala észlelhető (1/2 óra) a halavány fény az ég ezen tájékán..." [HAI.]

Figyelmeztetés. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 5. füz. p. 159. "A Nap munkája" czimü népszerű felolvasásokat Dr. Kuhn Lajos-tól ismételve ajánljuk a t. ez. olvasó közönség figyelmébe, annyival inkább, mivel a szerző a befolyó tiszta jövedelmet a délm. term, múzeumnak ajánlotta fel. A jó ügy érdeke tehát úgy kívánja, hogy nevezett felolvasások minél nagyobb körben terjesztessenek. A 4 1/2 ívből álló felolvasások ára 50 kr. és megrendelhetők Dr. Kuhn Lajos, főgymn. tanárnál Temesvárott." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új csillag a "Hattyú" csillagképben. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. jan. 89. füz. pp. 35-36. Schmidt Gyula athéni csillagász 1876. nov. 24-én egy harmadrendű csillagot észlelt, amely azóta folyamatosan veszt a fényéből. A novát Hoitsy Pál is észlelte a pólai obszervatóriumból. [Nova Cygni 1876 = Q Cyg.] Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KONDOR Gusztáv: Nagy Károly, m. akadémiai tag emlékezete. (Kivonat a m. tud. akadémiában 1876. decz 18-ikán felolvasott emlékbeszédből.) = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. pp. 56-65. [SRG.]

  Tudományos mozgalmak a hazában. A M. tud. Akadémia Természettudományi Osztályülésein... = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. pp. 77-78. Konkoly Miklós levelező tag székfoglalója: "Az 1876-ik évben Ó-Gyallán megfigyelt napfoltok."; Konkoly "Szólott az 1871-től - 1873 bezártáig a magyar korona területén megfigyelt hulló-csillagokról."; Gruber Lajos dolgozata a "24 éta Cassiopeiae" kettőscsillag pályaszámításával foglalkozik. [SRG.]

  I. Közgyülés. 1877. január 17-ikén. A m. tudom. Akadémia kis termében. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. p. 83. Hullócsillagok országos megfigyeléséről küldött adatok feldolgozását Konkoly Miklós vállalta. [SRG.]

  Tudományos mozgalmak a hazában. A M. tud. Akadémia Természettudományi Osztályának február havi ülése... = Természettudományi Közlöny 9. 1877. márc. 91. füz. p. 131. Konkoly Miklós első csillagászati dolgozata a hullócsillagok megfigyelésével foglalkozik az 1874-1876-os években. A második dolgozata "160 állócsillag színképe" címet viseli. [SRG.]

  HOITSY Pál: A csillagvizsgálás mai feladatai. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. ápr. 92. füz. pp. 137-149. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A geographiai szélességet bármely csillag, vagy a napnak a látóhatár feletti magasságából a delelés (culminatio) idejében egyszerűen ki lehet számítani. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. jún. 94. füz. p. 253. B. G. kérdése. Levélszekrény. (14.) [SRG.]

  NAGY Tamás: 1877 június 17-ikén szép tűzgömböt láttam felvillanni. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. júl. 95. füz. p. 286. Hódmezővásárhelyről. Levélszekrény. (19.) [SRG.]

  GRUBER Lajos: A csillagrendszerekről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. pp. 289-297. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új csillagspektroszkóp. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. p. 308. John Browning készülékéről. Időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: V. M. úrnak K.-én. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. p. 317. A csavarvonalon mozgó meteor inkább tűzgömb volt 1877. ápr. 13-án. Levélszekrény. (21.) [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb adatok a Nap physikájához. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. szept. 97. füz. pp. 354-356. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars-bolygó holdjai. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 388-389. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Változások a Hold felületén. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 389-391. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

WARTHA Vince: Elsődleges jelentés a zsadányi meteorkő elemzéséről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 394-397. Vegytan. Rovatvezető: Wartha Vince. Apróbb közlemények. [SRG.]

  HELLER Ágost: Le Verrier. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. nov. 99. füz. pp. 429-431. A párizsi csillagászati obszervatórium igazgatójának nekrológja, életrajza (1875. szept. 23. - 1811. márc. 11.). Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: V. J. úrnak, D.-ón. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. nov. 99. füz. p. 437. 1877. aug. 16-án holdudvar. Levélszekrény. (30.) [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb nézet az üstökösök szerkezetéről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. pp. 465-466. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Gömbvillámok. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. pp. 466-467. 1877. márc. 21-én Franciaoszágban. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Dr. Hoitsy Pál "A meteorok mint az élet hordozói" czímű értekezését olvasta fel. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. p. 477. Társulati ügyek. VI. Szakülés. 1877. november 21. [SRG.]

Sajó: Les Terres du ciel. Description astronomique, physique, climatologique, geographique des planétes qui gravitent avec la Terre autour du Soleil et de l’état probable de la vie a la surface. Par Camille Flammarion Paris. 1877. Nyolcz. 600 l. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 1. füz. pp. 55-58. "A szellemdus Flamarion Astronomiát irt. Erről is el lehet mondani: "On revient toujours a ces premiers amours." Flammarion csillagászatában is szellemdus, még pedig a tudományosság rovására." Irodalom és művészet. [SRG.]

S.: Materialismus, oder Christenthum? Eine Frage an den gesunden Menschenverstand. Freiburg. 1875. Herder. Kis nyolcz. 137 lap. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 1. füz. pp. 63-65. "A névtelen szerző minden divatos, de téves nézetet bonczolgat, s habár főleg a világos népszerű tárgyalásra törekszik, nem vállalkozott eddig hallatlan fejtegetésekre; egynémely dologban eredeti. ...A hulló meteorok okozzák a fényfejlődést. Amig azonban ezen meteorok bele nem hullottak, nem fénylett, s igy sötétség uralkodott a bolygó felett. A nap létezett, de nem fénylett, és így igaza van Mózesnek, midőn a napot mint fényosztó égi testet, csak a negyedik napon szerepelteti." Irodalom és művészet. [SRG.]

VENCZELL Antal: Kortan. Hazai történelmünkhöz alkalmazva. A magyar tudományos akadémia által jutalmazott pályamű. Irta Knauz Nándor. Budapest, 1876. Negyedrét XV, 589 lap. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 2. füz. pp. 144-152. "Maga a munka négy fő részre van osztva. az első, vagyis elméleti rész, különféle időszámitási szabályokat tartalmaz, tekintettel egyszersmind arra, hogy magyar őseink miként számitottak. ...Knauz tehát ezen epochalis munkájával a magyar kortannak megalapitója lett, mely szerencsét a tudományos világ valóban irigyelheti tőle." "Vitéz János esztergomi primásnak esztergomi várlakában egész csillagdája volt..." p. 147. Irodalom és művészet. [SRG.]

ROSTY Kálmán S. J.: Jézus Társasága és a csillagászat. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 4. füz. pp. 277-291. Jézustársasági csillagászok külföldön: P. Berand Lőrincz 1702-1777., P. Boskovich Roger meghalt 1787. febr. 13-án., P. Bouvet Joakim, P Clavius Kristóf, P Cysatus János, De Dominis Márk Antonius, P. Fabri Honoratus, P. Gaubil Antal, P. Kircher Athanáz,P. Pardies Gaston Ignácz, P. Petavius (Petau) Dénes, P. Ricci. [SRG.]

(A legrégibb toronyóra) = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 10. füz. p. 799. "...hazánkban volt Beszterczebányán a XIV. század vége felé. ...Legtöbbet emlitetik a pozsonyi toronyóra 1440. évből. ...1466. már holdtekét is illesztettek rá." Vegyesek. [SRG.]

A magyar tud. akadémia jan. 8-ki ülésében... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. jan. 14. 2. sz. p. 28. "...Először Konkoly Thege Miklós tartotta székfoglalóját, s ismertette az ó-gyallai csillagdán 1876-ban általa tett megfigyeléseket a napfoltokról. A napfoltok ezen évben sokkal kisebb számban jelentkeztek, mint a korábbi években. Részletesen ismertette ezután és rajzokban bemutatta a napkorong kinézését 103 napon át, mely idő alatt csak 52 napon voltak láthatók a napfoltok." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia febr. 5-ki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. febr. 11. 6. sz. p. 91. "...Végül Konkoly Miklós "Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1874., 1875. és 1876-ban", czimü munkáját ismerteté, melynek első részét értekező az osztály múlt havi ülésében mutatta be. Ugyanő egy másik értekezést is tartott, melyben 160 álló csillag spektruma van leírva, megfigyelve Ó-Gyallán. Értekező közli Vogl H. C. berlini tanár typikus beosztását, melyet ő is elfogad egész terjedelemben; e szerint 1-ső typus a fehér, 2-ik a sárga, 3-ik a vörös csillagokat képviseli." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémiának márczius 5-kén tartott ülése... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. márc. 11. 10. sz. p. 156. "...A nagy közönség előtt legérdekesb volt Konkoly Miklós értekezése "A hold vörös színéről a fogyatkozás alatt." Csak ritkán történik meg, hogy mikor a holdat a föld árnyéka takarja, láthatatlan legyen, hanem rozsdás vörös szint kap. Kepler ezt a föld légkörében megtörő napsugarak viszfényének tulajdonította, idősb Herschel a hold saját fényének; más tudósok a nap koronájából eredőnek állítják. Konkoly az ó-gyallai csillagdában a febr. 27-iki holdfogyatkozás alatt tett vizsgálódásaikor ugy tapasztalta, egyik állítás sem felel meg a valónak, a vörös fény okainak kikutatása tehát a jövő buvárlatainak van fentartva." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A febr. 27-iki holdfogyatkozás... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. márc. 18. 11. sz. p. 173. "...furcsán múlt el Konstantinápolyban. Esti 8 óra felé minden oldalról puskalövések hangzottak. A nem török lakosság azt hitte, hogy lázadás tört ki, s nagy volt a rémület. Utóbb kisült, hogy a lövések csak a holdfogyatkozás miatt történtek. A keleti népeknél ugyanis az a babona uralkodik, hogy a holdat és később általa a földet is veszély fenyegeti az ilyen fogyatkozás alatt. A veszélyt aztán lövések és pokoli lárma által igyekeznek elűzni." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Csillagvizsgáló intézet Kalocsán. = Vasárnapi Ujság 24. 1877. ápr. 1. 13. sz. p. 204. "Haynald kalocsai érsek intézkedést tett, hogy a kalocsai főgymnasiumban a jezsuiták kezelése alatt az érsek költségén csillagda állíttassék fel. A közoktatási miniszter ez intézkedést szép levélben köszönte meg." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

ORBÓK Mór: Petzval Ottó. = Vasárnapi Ujság 24. 1877. ápr. 15. 15. sz. pp. 225-226. "Petzval utóbbi időben még a csillagászati tanszék helyettesítésével is megbízatván, irt elemi csillagászatot is, melyet szintén az akadémia adott ki." [HAI.]

A kalocsai csillagdát,... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. máj. 13. 19. sz. p. 300. "...melyet Haynald érsek állittat föl, július elején kezdik épiteni, s két hó alatt be akarják fejezni. A munkák Konkoly Miklós, a gyallai csillagda tulajdonosa felügyelete alatt folynak. Haynald Lajos érsek, ez uj csillagda tökéletesítésére, egy dékört rendelt el beszerezni, melyet Konkoly Miklós Anglia legelső czégjénél fog készíttetni, hogy méltó legyen a többi műszerhez. Az épületet, az érsek határozott kívánsága következtében az érseki gymnázium épületére emelik." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Leverrier, a hires franczia csillagász... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. aug. 19. 33. sz. p. 520. "...megbetegedett s állapotát igen aggasztónak tartják. A tudós jelenleg 66 éves, kezdetben vegyész akart lenni s csak később adta magát a csillagászatra s mennyiségtanra, melyek terén halhatatlan érdemeket szerzett. 1846. június 14-én jelentette be általános csodálkozás-között a franczia akadémiának, hogy már két év óta tanulmányozza az Uranus pályáját s ennek zavargásaiból egy még ismeretlen bolygó csillag jelenlétét gyanítja..." Az Egyveleg című rovat rövid híre. [HAI.]

A teljes holdfogyatkozást, = Vasárnapi Ujság 24. 1877. aug. 26. 34. sz. p. 541. "...mely e hó 23-24-ike közti éjjel volt, derült égben lehetett szemlélni a fővárosból, s nézték is sokan az érdekes tüneményt. A holdkorongra balról jobbra haladva esett a föld árnyéka és a tündöklő sarló fokról-fokra keskenyebb lett, mig végre 11 óra 24 perczkor egészen eltűnt. A teljes fogyatkozás 12 óra 48 perczig tartott, midőn az elsötétedett holdkorong keleti szélére az első napsugár esett. A teljes fogyatkozás alatt a fényvisszaverődés gyönyörű színjátékot mutatott; rózsaszín és világosbarna szinvegyülékek váltották fel egymást; majd elsötétedett, majd meg kiviláglott." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Csillagászati fölfedezés. = Vasárnapi Ujság 24. 1877. szept. 2. 35. sz. p. 552. "A nápolyi csillagvizsgáló intézet igazgatója: De Casparis senator ezeket irja egy nápolyi lapnak : Egy Washingtonból érkezett sürgöny jelenti, hogy Gall [! Hall] csillagvizsgáló a Mars bolygónak két holdját fedezte föl. E fontos fölfedezést bizonyára a használt tubus rendkívüli nagyságának köszönthetni, melynek tárgyüvege 26 hüvelyk átmérőjű. Kevés európai csillagvizsgáló lesz képes az érdekes fölfedezést megerősíteni, mert nincs ilyen kitűnő fölszerelésük." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar akadémia okt. 8-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. okt. 14. 41. sz. p. 652. "...A harmadik felolvasás az 1874-iki Borelli-féle üstökös pályájáról szólt, s ez dr. Gruber Lajos és Kurländer Ignácz, a központi meteorológiai intézet tagjainak műve, melyet Szily Kálmán olvasott föl, s egyszersmind kiadásra is ajánlott. Az értekezők hosszas számitások alapján arra az eredményre jutottak, hogy az üstökös keringelési ideje 20,000 esztendő." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

HOITSY [Pál]: Leverrier. (1811-1877.). = Vasárnapi Ujság 24. 1877. okt. 21. 42. sz. pp. 657-658. Nekrológ. [HAI.]

A magyar tud. akadémia nov. 5-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. nov. 11. 45. sz. p. 715. "...Konkoly-Thege Miklós leirja a potsdami astro-physikai observatorium uj szerkezetű készülékeit. Végül Szily Kálmán bemutatta Gruber Lajos értekezését, melyben 2461 hulló csillagpálya megfigyelésének főeredményei vannak öszszefoglalva." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Mily távol van a nap a földtől? = Vasárnapi Ujság 24. 1877. dec. 2. 48. sz. p. 760. "Ainy [! Airy], az angol királyi observatorium igazgatója, ujabb számitások alapján a napnak a földtől való távolságát 93.375,000 angol mértföldre, illetőleg 150.268,387 kilométerre teszi. E számítás nem csalhatatlan ugyan, de Ainy [! Airy] határozottan állítja, hogy 200,000 mértföldnél nagyobb különbséggel nem tért el a valóságtól." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A természettudományi társulat nov. 21-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. dec. 2. 48. sz. p. 764. "Hoitsy Pál a tudós világban élénk eszmecserék tárgyát képező kérdéssel foglalkozott, hogy "Lehetnek-e a meteorok az élet hordozói ?" Zöllner azt állítja, hogy a meteor, mely vagy igen alacsony, vagy igen magas hőfokkal jelenik meg a földön, nem csak hogy hordozója nem lehet az életnek, de azt, ha ilyennel találkozik, inkább kioltja, mintsem fejlesztené. Értekező Zöllnerrel tart." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

          1878.

BARNA Ferdinánd: Kapcsolat a magyar és a szuomi irodalom között. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 7/4./ Csillagászat: pp. 6-11. Hell és Sajnovics vardői útjáról és a Demonstratióról. [HAD.]

BERTALANFFY Teodóz: A mennyiségtani földrajz elemei. A középtanodák felsőbb osztályai számára. Írta Bertalanffy Teodóz, pannonhalmi bencés tanár. 38 ábrával. Szombathely, 1878. Bertalanffy könyvnyomdája. 98 p. A szerző előszava Pannonhalmán kelt "márczius hóban 1878." A bevezetésben írja (p. 1.): "Feladatát tekintve az egyetemes földrajz felosztatik: a) mennyiségtani földrajzra, - csillagászat, astronomia - mely az ég testek alakjával, mozgási törvényeivel, a föld viszonyával a többi égi testhez, foglalkozik; b) természettani földrajzra, melynek tárgyát azon tünemények és változások teszik, melyek a föld felületén és légkörében fordulnak elő ...; c) politikai földrajzra, mely a földlakók társadlmi és állami viszonyait adja elő. Feladatunkhoz híven, csupán az elsőt ismertetjük fővonalaiban." Így a kötet teljes egészében csillagászati témájú.
Főbb fejezetei: Mennyiségtani földrajz. (pp. 2-25.), A csillagos ég (pp. 26-61.), A hold. (pp. 61-92.), Függelék. A földrajzi szélesség és hosszúság meghatározása. A naprendszer áttekintése. (pp. 93-98.); A kisebb bolygók fölfedezési idejök szerint (pp. 96-98.) táblázatban 172 kisbolygót sorol fel. Részletesen ismerteti a földforgást bizonyító Foucault ingakísérlet elméletét (pp. 16-17.). Itt írja: "Mindezt a kísérletek a legpontosabban igazolják; maga Foucault (1850) készülékét a párisi Notre Dames-i egyházban, és ugyanazon évben a kölni és speieri domban mutatta be." [KSZ.]

FABRITIUS Károly: Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-ből. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala. 28 p. Olvastatott a M. T. Akadémia 1876. május 22-én tartott ülésén. Az erdélyi szász reformátor, humanista és csillagász híres térképészeti művéről. [REZ.]

  GRUBER Lajos: A november-havi hullócsillagokról. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 5. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1877. nov. 5-én Szily Kálmán. A Leonidák-meteorraj története, az 1872-es évvel bezárólag. [KSZ.]

  GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignác: Az 1874. V. (Borelly-féle) üstökös definitiv pályaszámitása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 21 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 3. sz./ Későbbi írásmódja: Borelli vagy Borrelly. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1877-ik évben. III. rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 8. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. márc. 26. Hódmezővásárhely, Selmec, Ó-Gyalla, Zágráb helyeken észlelt 241 meteor adatai (időpont, fényesség, szín, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Mercur átvonulása a nap előtt. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1878. május 6-án. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 10. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. Észlelők voltak: Reviczky Károly Ó-Gyallán állomásozó honvéd százados, Horváth Jenő Ó-Gyallán állomásozó honvéd hadnagy, Cvet Sándor déloroszországi magánzó Tsernigoffból, Kaiser József herczeg primás ő eminentiájának főgépmestere, Dr. Schráder Károly, és Konkoly Miklós. A belépéskor az I. és II. kontaktust megfigyelték, időadatokat mértek. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A napfoltok és a napfelületének kinézése 1877-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 9. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. márc. 26. Az 1876-os napfoltok szöveges leírása. 163 napon lehetett észlelni, ezek közül 76 napon folttalan volt a napkorong, csak 87 alkalommal látszott napfolt. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral MDCCCLXXVIII-ra [1878-ra]. Budapest, 1878. A M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatalában. Nyomtatott az Athenaeum r. társ. könyvnyomdájában. 356 p. + 89 p. Csillagászat: pp. 3-168. Csillagászati és közönséges naptár MDCCCLXXVIII-ra. Szerkesztette Kondor Gusztáv a M. M. A. l. tagja. Ünnepszámítás 1878-ra. Időszámítás 1878-ra. Naptárlapok havonként (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, időegyenlet, csillagidő, bolygók láthatósága, égi jelenetek, csillagfödések). Nap- és holdfogyatkozások 1878-ra. Merkur átvonulása a nap korongja előtt 1878. máj. 6. és 7-én. Pályakör ferdesége, nap abberatiója, parallaxisa és sugara, hold parallaxisa és sugara 1878-ra. Naprendszerünk. Bolygódok jegyzéke fölfedezésük ideje szerint [172 kisbolygó].
A főbolygók nevei betű szerint rendezve. A főbolygók pályaelem rendszerei. A főbolygók a naptól való távolságuk és csillagászati keringési idejök szerint rendezve. A főbolygók a középkívüliségük szerint rendezve. A főbolygók a pálya-hajlásuk szerint rendezve. A mellékbolygók pályaelem rendszerei. Az üstökös csillagokról. Az 1874. 1875 és 1876-ik években fölfedezett üstökös csillagokról. A kerülékes pályán üstökös csillagokról. A kerülékes pályán üstökösök pálya-elemrendszerei. Az üstökösök kerülékes pálya-elemrendszerei. Az alap-csillagok középhelyei 1878-ra. Pótlék. 25 fényes csillag középhelyei 1878-ra. A csillagászati obszervatóriumok geograph. fekvései. Jegyek és rövidítések magyarázata. A bolygódok jegyei és nevei. A csillagászati és közönséges naptár elrendezése. [KSZ.]

  SCHENZL Guidó: Lehajlás-meghatározások Budapesten és Magyarország délkeleti részében. Budapest, 1878. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 25 p., 1 térk. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből 6. köt 4. sz./ Mint székfoglalót előadta a III. osztály ülésén 1878. jan. 22. [HAI.]

HELMHOLTZ, [Hermann Ludwig Ferdinand von]: A bolygórendszer keletkezéséről. 1871-ben Heidelbergában és Kölnben tartott előadás. In: Népszerű természettudományi előadások. Faraday, Helmholtz és Pettenkofer munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1878. Franklin-társulat nyomdája. pp. 267-307. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 14./ Fordította: Hoitsy Pál. Az eredetivel összehasonlította Szily Kálmán. [HAI.]

A tudományos világnak tegnap nagy napja volt. = Debreczen 10. 1878. máj. 7. 89. sz. p. [2.] Nálunk is sokan nézték ekkor a Merkur átvonulását a nap előtt, amely utolsó volt e században, s ez alkalommal a bolygó a nap előtt nálunk hosszabb ideig volt látható. Az átmenet lefolyása tovább tartott, mint a jelen században, sőt 1756 óta valamennyi átmenet volt. Eddigelé 24 Merkur átmenet észleltetett kisebb-nagyobb figyelemmel, e szám alá tartozik az 1631. november 7-iki és Kepler által kiszámított átmenet, - midőn a bolygót a nap előtt Gassendi látta először, Gassendi a tüneményt camera obscura segítségével figyelte meg, ugyanis besötétített szobába egy kis nyíláson napsugarakat bocsátott kifeszitett ernyőre, melyen a nap és Merkur képét nyeré.
Továbbá a 24 merkurátmenet közül való az 1651. november 3-diki, melyet Shekerley Suratban nem eléggé látott, és az 1707. május 6-án lefolyt, melyet a bolygónak kevéssel a nap korongjából való kilépése előtt észlelt Rómer Koppenhágában borult időben. Az ezen 24 megfigyelt Merkurátmenet közül csak 8 folyt le a leszálló csomópont idejében, mint az a jelen esetben is történt. A megfigyelt Merkurátmenetek számának kétharmad része novemberben folyt le, midőn az ezen időtájban előforduló akadályok meglehetősen jelentékenyek." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

  (S. S.): A zsadányi meteorkő petrografiai vizsgálata. Vegyesek. = Földtani Közlöny 8. 1878. szept.-okt. 9-10. sz. pp. 269-270. Nevezett meteoritről dr. Wartha Vincze és dr. Pillitz Vilmos közleményei után érdekesnek tartjuk Cohen E. petrografiai vizsgálatának eredményét röviden közölni. Eszerint ezen meteorit finom kristályos, világos szürke alaptömege legnagyobb részben, tulajdonságai után ítélve Enstatit és Olivinból áll, melyekhez még valószínűen Hypersthen is járul. Az alaptömegbe beágyazott fémes ásványok: Troilit és Nickelvas. Ezek között egy zavaros színű, gyöngén áttetsző állomány van, mely hasonlít az alaptömegben még bennfoglalt szürke szinű, érdes felületű gömbökhöz. A zsadányi meteorit tehát a jelleges Chondritokhoz tartozik és megegyező a Láncé, Gopalpur és Pultuskról származókkal." [HAI.]

HOITSY Pál: Egy nap a hold felületén. = Fővárosi Lapok 15. 1878. ápr. 9. 82. sz. pp. 490-491. [ZSE.]

HOITSY Pál: Hulló csillagok. = Fővárosi Lapok 15. 1878. okt. 1. 225. sz. pp. 1092-1093. [ZSE.]

HOITSY Pál: A föld kora. = Fővárosi Lapok 15. 1878. dec. 12. 286. sz. pp. 1382-1383. [ZSE.]

SCHENZL Guidó: "Magnetikus lehajlás-meghatározások Magyarország d. k. részében". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 1. sz. pp. 10-11. Székfoglaló értekezés kivonata. [SRG.]

SZABÓ József: Rövid közleményt olvas egy meteorkőesésről Szerbiában Alexinackabanja táján. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 1. sz. pp. 19-20. 1877. okt. elején. [SRG.]

FRAKNÓI Vilmos: "Zrednai Vitéz János könyvtára". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 1. sz. pp. 21-23. Regiomontanus, Ilkus Márton Esztergomban. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: I. "Napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdában 1877". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. p. 72. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: II. Hullócsillagok megfigyelése a m. korona területén 1877. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. p. 73. Kivonat. [SRG.]

WEINEK László: "Az 1874. évi Venus átvonulásról". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. pp. 73-74. Kivonat. Bemutatta Kondor Gusztáv. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: I. Mercur átvonulása a nap előtt 1878. május 6. Megfigyelve az ó-gyalali csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 4. sz. p. 97. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: II. Mars megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. 1877. október és november. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 4. sz. p. 97. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: III. Uj megfigyelési mód állócsillag-spectrumokat feljegyezni. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. pp. 97-98. Kivonat. [SRG.]

WEINEK László abbeli tudósítása, hogy a Mercur átvonulásának észlelésével Lipcsében a csillagdában foglalkozott és photographiai fölvételeket is tett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 4. sz. p. 98. Kondor Gusztáv terjesztette elő. [SRG.]

EMERICZY Géza: Könyvismertetés. (Természettan. Irta: Dr. Seidel Pál. VI. kiadás.) = Néptanitók Lapja 11. 1878. jan. 15. 1. sz. pp. 5-7. Csillagászatról. p. 6. [SRG.]

Dr. Haynald Lajos levele, a "Természettudományi társulathoz." = Természet 10. 1878. 1. sz. p. 12. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. áprilishóra. = Természet 10. 1878. 7. sz. p. 98. [SRG.]

Merkur átvonulása a nap előtt. = Természet 10. 1878. 9. sz. p. 125. 1878. május 6. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. májushóra. = Természet 10. 1878. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. junius hóra. = Természet 10. 1878. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. július hóra. = Természet 10. 1878. 13. sz. p. 281. [182.] [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. aug. hóra. = Természet 10. 1878. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. szeptember hóra. = Természet 10. 1878. 17. sz. p. 240. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. októberhóra. = Természet 10. 1878. 19. sz. p. 268. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. nov. hóra. = Természet 10. 1878. 21. sz. p. 296. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. decz. hóra. = Természet 10. 1878. 23. sz. p. 324. [SRG.]

GAITH Kezső: Irodalmi szemle. A nap színképében megjelenő Frauenhoffer-féle vonalak Kirchhoff által adott magyarázatának elégtelensége. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1878. 5-6. füz. pp. 182-185. "Troosttól. - Közli: Gaith Kezső. Kirchhoff szerint a Frauenhoffer-féle vonalak a légnemek által eszközölt fényelnyeletésben találják megfejtésüket. - Tudvalevőleg a nap színképében a Frauenhoffer-féle sötét vonalak csak akkor jelennek meg, ha azon nyílás, melyen keresztül a nap sugarai az elemző hasábra esnek, nagyon szűk. - Ha ezen nyílás azonban csak valamivel tágabb akkor a nap színképe folytonos, és semmiféle sötét vonalakat nem mutat.
Már pedig akár legyen a nyílás, melyen át a napsugarak az elemző hasábra esnek, szükebb akár szélesebb, a nap légköre által eszközölt fényelnyeletés semminemű változást nem szenved, tehát a színképnek mind a két esetben sötét vonalak által megszaggatva kellene lennie, ha a sötét Frauenhoffer-féle vonalak a fényelnyeletés által eszközöltetnének. Továbbá, ha a fényelnyeletés a sötét vonalak okozója, akkor azon esetben, ha a fénytelnyelő izzó körök mint önálló források fellépnek, az azelőtt általok létesített sötét vonalak, színes és fényes vonalakká változnának át szükségképen; már pedig az 1868. és 69. teljes napfogyatkozások alkalmával tett észlelések azon pillanatban, melyben a hold a napot teljesen födte, azt mutatták, hogy a naplégkörének mint önálló fényforrásnak színképe megint ugyanazon sötét vonalak által van megszaggatva. - Ezen észleletek tehát Kirchhoff elméletét a Frauenhoffer-féle vonalakról jogosan kérdésessé tették..." [HAI.]

KOPRBONICS János: Irodalmi szemle. Il Padre Angelo Secchi. - Commemorazione del P. Francesco Denza. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1878. 5-6. füz. pp. 185-189. "...Ezen kitűnő férfiú Secchi Angelo atyja, ki egyike a legkitűnőbb csillagászoknak vala napjainkban és kit fájj dalom a kérlelhetlen halál férfikorának legszebb éveiben ragadott ki az élők sorából. De szóljon helyettünk maga az emlékbeszéd:
Nagy szerencsétlenség érte a hazát és a tudományt e napokban. Mintha nem lettek volna elegendők a már úgy is fájdalmas veszteségek, melyeket a most múlt havakban kellett szenvednie a csillagászatnak négyben legjelesebb hívei közül, t. i. Santini Jánosban (Páduában, junius 26. 1877), Heis Edvárdban (Münsterben, junius 30.), Leverrier G. G. Orbánban (Párisban, szeptember 23.) és Littrov Károlyban (Bécsben, november 18.) most megfosztva látja magát kora és gyászos halál által legmunkásabb és legnevezetesebb művelőjétől Olaszhonban, Secchi Angelo atyától..." [HAI.]

Társulati ügyek. 10) A titkár bemutat egy uj szinképvetitő készüléket Párisból. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1878. 5-6. füz. p. 194. "... melyet dr. Lutz készített és leírja röviden, hogyan lehet e készülékkel a nap színképet a Frauenhoffer-féle sötét vonalakkal együtt egy ernyőre vetíteni és egy nagy közönségnek könnyen megmutatni." [HAI.]

Az üveg ezüstözése. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1878. 5-6. füz. pp. 195-196. "...Martin, a párisi Observatorium igazgatója, ezüstözött teleskóp-tükröt állított ki a jelenlegi világtárlaton, mit ő maga vont be ezüstréteggel. Minthogy az üveg ezüstözése physikai laboratóriumokban igen gyakran előforduló műtétel, czélszerünek találom Martin eljárását e helyen közzétenni..." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap távolsága. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. pp. 24-26. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

KONKOLY Miklós: A Csillag-physikai Observatorium Potsdamban. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. pp. 26-28. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  NAGY Tamás: Múlt év oktober 15-én este két szép tűzgömböt láttam felvillanni az égen. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. p. 38. Levélszekrény. (5.) [SRG.]

  HOITSY [Pál]: A meteorok mint az élet hordozói. (Felolvastatott az 1877. nov. 21-iki szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 10. 1878. febr. 102. füz. pp. 46-52. [SRG.]

  G. L. [GRUBER Lajos]: Carl Ludwig von Littrow. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. febr. 102. füz. pp. 66-68. (1811. júl. 18. - 1877. nov. 16.) Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars-bolygó physikai viszonyairól. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. márc. 103. füz. pp. 112-113. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  IX. Választmányi ülés. 1878. február 20. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. márc. 103. füz. pp. 123-124. Avéd Jákó és Cserni Béla Gy-Fehérvárott hullócsillag megfigyelést vállalnak. Konkoly Miklós beküldi jelentését 1877. évi hullócsillag megfigyeléséről. [SRG.]

  HELLER Ágost: Megkerült apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. ápr. 104. füz. pp. 158-160. A francia akadémia Vaillant-diját Schulhof Lipót kapta meg a kisbolygók elméletét kifejtő művéért. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  WEINEK László: A német-birodalmi Venus-expeditio Kerguelen szigetén. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. máj. 105. füz. pp. 169-179. A hattagú expedíció tagja volt Weinek. 1874. jún. 21-én indultak hajóval, 1874. dec. 9-én észlelték a Vénusz-átvonulást, 1875. márc. 31-én értek vissza Európába. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Pater-Angelo Secchi. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jún. 106. füz. pp. 237-238. (1818. jún. 29.-1878. febr. 26.) Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. [1.] = Természettudományi Közlöny 10. 1878. júl. 107. füz. pp. 249-264. [SRG.]

  HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. - Második közlemény. - = Természettudományi Közlöny 10. 1878. aug. 108. füz. pp. 289-298. [SRG.]

  HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 329-346. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új holdmappák. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 356-357. Lohrmann 1821-1836 közötti észleléseken alapuló holdmappájának ismertetése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A napfoltok és protuberanciák szakaszossága. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 357-359. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Vulkán, az újonnan felfedezett kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. nov. 111. füz. pp. 433-434. Leverrier kisbolygó felfedezése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Marsholdak átmérői. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. nov. 111. füz. p. 434. Az amerikai Harvard College refraktorával végzett megfigyelések. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1877-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. dec. 112. füz. pp. 467-469. Eduard Heis (1806. febr. 18. - 1877.); Urbain Jean Joseph Leverrier (1811. márc. 11. - 1877. szept. 23.); Karl Ludwig Littrow (1811. júl. 18. - 1877. nov. 16.); Giovanni Santini (1786. jan. 30. - 1877. jún. 26.). [SRG.]

(Secchi S. J.) = Uj Magyar Sion 9.[16.] 1878. 3.(111.) füz. pp. 237-238. Secchi nekrológja. Élt: 1818. jún. 29. - 1878. febr. 26. Vegyesek. [SRG.]

(Physica sacra). = Uj magyar Sion 9.[16.] 1878. 6. füz. p. 474. "A test, az anyag tulajdonságairól most a tudósok bámulatos dolgokat mondanak, melyek a kath. Egyház átállagulási (Transsubstantiatio) tanának elhivésére alkalmas lépcső gyanánt ajánlkoznak. Itt csak a következőt emeljük ki. Az üstökösek anyaga oly pehelyszerű, hogy 1000-szer vékonyabb a szellőnél." Vegyesek. [SRG.]

A magyar tud. akadémia heti ülését... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jan. 27. 4. sz. p. 59. "...Szigligeti temetése miatt nem 21-én, hanem 22-én tartották meg. Dr. Schenzl Guidó mint rendes tag foglalta el székét "Magnetikus elhajlási meghatározások Magyarország délkeleti részében" czimű értekezéssel, melyben szaktudósok számára adta elő az általa 1863-tól 72-ig eszközölt mérések eredményét. ...Végül pedig dr. Szabó József szólt egy meteorkőröl, mely Szerbiában Alexinácz-Kabanja közelében 1877. okt. 1-én délután hullt le, s hat nagyobb és hét kisebb darabot szedtek össze." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Két csillagász hazánkfia... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. febr. 10. 6. sz. p. 90. "...lakik Parisban, hol előkelő helyet foglalnak el a tudományos körökben. Egyik Löwy Pozsonyból, ki a hatvanas években ment a párisi csillagvizsgáló intézetbe, 1870-ben beválasztatott a franczia akadémia 40 halhatatlanja közé. Csakhamar ezután a "Bureau des longitudes" tagjai által, kik közt nem kisebb emberek is voltak, mint Laplace és Leverrier, azon intézet vezetésével bizatott meg. Most a becsületrend nagy keresztjével akarják megtisztelni s Taye volt miniszter mellett Leverrier utódjául a csillagvizsgáló intézet igazgatójává ő van kijelölve.
A másik hazánkfia Schulhof Lipót, ki most nyerte el a franczia tudományos akadémia első csillagászati jutalmát, a 4000 franknyi Vaillant-dijat azon nagy fontosságú munkálatokért, melyek segélyével a rég elveszett Maja, Camilla és Liberatrix bolygók uj fölfedezése lehetséges volt. Schulhof két év óta rendes hivatalnoka a párisi "Bureau des longitudes"-nek." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Mennyire van a földtől a nap? = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 17. 11. sz. p. 172. "Ama fontos észlelések, melyeket a csillagászok 1874-ben tettek, midőn a Vénus a nap tányérja előtt elvonult, még maig sincsenek egészen feldolgozva. Az angolok részben már elkészültek feladatukkal, s Airy, a greenwichi csillagvizsgáló igazgatója összeállitá azokat az eredményeket, melyekre a távcsövekkel, való észlelések vezettek, ellenben a photographia által kapottak még csak közelebbről készülnek el.
Ezekből már is kiderül, hogy a nap alkalmasint távolabb van tőlünk, mint előbb gondolták; mert mig a korábbi észlelések szerint a Venus átmenetele idejekor 20.035,000 mérföldnyire kellett volna a földtől lennie, a mostani eredmények azt mutatják, hogy 20.236,000 mérföldnyire volt egymástól a két égi test. Ha pedig az Uj-Seelandban tett észleléseket, is beléveszszük a számitásba, oly eredmény jön ki, mint ha a nap 20.206,000 mérföldnyire lett volna tőlünk a mondott időpontban." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

HOITSY [Pál]: Pater Secchi. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 24. 12. sz. p. 187. "Ismét nagy halottja van a tudománynak, jelesen a csillagászatnak. Az égitestekben is megvan a Loreley természete, magokhoz ragadják a földi halandót, a kit sikerült elbájolniok. Rövid időn - alig néhány hónap alatt - három európai nevű csillagász hagyta el a földtekét: Leverrier, Littrow, s legközelebbről Secchi..." Pietro Angelo Secchi nekrológja. [HAI.]

A kalocsai csillagvizsgáló. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 24. 12. sz. p. 193. "...építéséhez nemsokára hozzá kezdenek, Konkoly Miklós terve szerint, kit Haynald érsek teljhatalmulag megbízott a további intézkedések teljesítésével." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar tudományos akadémia márcz. 25-iki ülésében... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 31. 13. sz. p. 207. "... legelőször Konkoly Miklós tartott felolvasást a napfoltok megfigyeléséről; értekező a napfoltokat már több év óta figyeli meg, s most erre vonatkozó adatokat terjeszt elő. Második fölolvasás volt Weinek László értekezése az 1874. évi Vénusátvonulásról, a midőn értekező tagja volt a Kelgueren szigetre küldött megfigyelő expedicziónak. Ennek leírását adja az értekezés, melyet Kondor G. olvasott fel;... Végre bejelentetett, hogy a franczia akadémia nagy gyűlésén az egyik nagy dijat dr. Schulhof Lipót hazánkfia nyerte el a bolygók elméletéről szóló dolgozatával." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A Merkúr elvonulása a nap előtt. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. máj. 12. 19. sz. p. 304. "E hó 6-án a csillagászoknak érdekes megfigyelni valót nyújtott a Merkúr elvonulása a nap előtt. Közönséges távcső segélyével is lehetett látni a kis fekete pontot, (ha nem volt borult az ég), mely budapesti időszámitás szerint 4 óra 27 1/2 perczkor érintette a nap keletre eső szélét először, de teljes elvonulását csak Amerikában kisérhették figyelemmel, mert ránk nézve már éjjel végződött, 11 óra után. A csillagászok a naptávolság pontos kimérése végett kisérik figyelemmel mindannyiszor a Venus és Merkúr elvonulását, e két égi testét, melyek pályája a nap és földünk közé esik. A "Merkúr" rövidebb keringési ideje miatt gyakrabban kerül a nap elé mint a "Venus" ; egy század alatt tizenháromszor, tizennégyszer.
Legutóbb 1868. nov. 5-én vonult el a "Merkúr" a nap előtt ; a legközelebbi elvonulás pedig 1881. nov. 8-kán következik be. Kepler volt az első, ki az 1631-ik esztendőre előre jelezte a "Merkúr" elvonulását. Nálunk a budapesti meteorológiai intézetből és Ó-Gyallán Konkoly csillagvizsgálójából kisérték szakszerű figyelemmel a tüneményt. Budapesten azonban a felhők miatt az elvonulás kezdete nem volt látható, s csak 5 órakor bukkant elő a nap s fél 7 óráig hét fényképészeti fölvételt tehettek róla. Ó-Gyallán egész derült idő mellett vizsgálhatták a Merkúr mozgását hat megfigyelő távcsővel, melyekkel Cvet Sándor, egy fiatal orosz, Reviczky Károly honvéd százados, Horváth Jenő honvédhadnagy, Kaiser József, a herczegprimás tisztje, s Konkoly Miklós és segédje Schráder bántak. A tünemény lefolyásáról pontos följegyzéseket tettek." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

HOITSY Pál: A Marsról. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. máj. 26. 21. sz. pp. 333-334. "...ma már biztosabb képet nyújthatunk a Mars kinézése felől, megjelölhetjük egész élesen a tengerek és szárazföld határait, melyek a Mars felületén helyet foglalnak. ...A mellékelt rajzon láthatja az olvasó az érdekes földabroszt, láthat rajta óceánokat meg öblöket, tenger-szorosokat meg tengernyelveket, s a száraz földnek is oly alakulásait, mint akár Földünk felületén. ...Akadtak ugyan a csillagászok között is, kik kétségbe vonták, hogy a Mars egyes részleteit ily pontosan megkülönböztetni lehessen, sőt a magyar akadémia legközelebb múlt ülésében is fel volt vetve ez a kérdés,... Hogy a Marsnak holdjai is vannak, azt még csak a múlt év augusztus hava óta tudjuk. ...A Mars szolgái tehát a Félelem és a Futás, s a bolygó holdjai is ezeket a neveket viselik, Homér nyelvén: Deimos és Phobos." [HAI.]

A magyar tud. akadémia heti ülését... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. máj. 26. 21. sz. p. 334. "...Kovács-Sebestyén E. temetése miatt egy nappal később, e hó 21-én tartotta. ...Konkoly Miklós levelező tag három csillagászati értekezést mutatott be: "Marsmegfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón, 1877 októberében és novemberében," "Merkúr átvonulása a nap előtt 1878 május 6-án" és "Uj megfigyelési mód álló csillagok spektrumait feljegyezni." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Egy művészileg készített óra. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jul. 7. 27. sz. p. 429. "...Fuchs órástól mutatunk be olvasóinknak lapunk jelen számában egy nemcsak művészien, de valóban tudományos számítással előállított órát, mely a paderborni városház tanácstermében van felállítva. Az óra mindenféle létező időt egyszerre mutat, közönséges polgári közép-időt, valóságos napi időt és csillagászati időt. ...A képünkön ábrázolt óra a csillagidő czimlapja alatt egy kis golyó-alakot tüntet fel, mely a hold mozgását mutatja annak különféle phásisai szerint, s ez a golyó is 29 nap 12 óra és 45 perez alatt fordul meg egyszer tengelye körül. ...Ezeken kivül 20 különböző geographiai fekvésű helynek idejét mutatja egyszerre ez az óra,..." [HAI.]

Légtükrözés és ködképek. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jul. 14. 28. sz. pp. 445-446. "A magas hegyek között jönnek elő a köd- és felhő-képek, a síkságon a délibáb, a fata morgana. ...Néha egyidejűleg ezen árnyék-képekkel szivárványnemü jelenségek is mutatkoznak, melyek nem ritkán az illető alaknak fejét dicsfény alakjában veszik körül..." [HAI.]

A kalocsai csillagvizsgáló torony... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jul. 21. 29. sz. p. 464. "...már készen van. Ugyanazon ó-gyallai asztalosmester készítette, ki a Konkoly Miklós csillagvizsgáló tornyán is végezte az asztalos munkákat. A kupolákat külön hajón szállították Komáromból Kalocsára. Remélhető, hogy az intézetet október elején megnyithatják." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

CSÁNKI Dezső: Időszámítás néhány távolabbi népnél. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. aug. 4. 31. sz. p. 495. Az eszkimóknak, Sandwich szigetek lakóinak, siámiaknak, chinaiaknak, a Sahara sivatag oázain élő nagyobbrészt mohamedán népségeknek, tungusoknak, Az uj-gvineai pápuáknak, a persáknak, valamint az afrikai kimbundák-nak Magyar László által leirt időszámításáról. [HAI.]

A kalocsai csillagvizsgáló intézet... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. szept. 8. 36. sz. p. 576. "... építkezése a befejezéshez közeleg. Az épület egyes részei: két délkör-helyiség, aztán két kényelmesen forgatható kupola; ezek alatt: könyvtárszoba, villamtelep, fényképészeti s még egy dolgozó szoba. Vannak még aztán apróbb helyiségek is a csillagvizsgáláshoz szükséges szerek elhelyezésére. Az egész épület fedele s a kupolák oldalai vaslemezekkel vannak borítva. A kupolákat dr. Konkolyi Miklós Ó-Gyallán saját felügyelete alatt készitteté, ki a munkálatok megtekintése czéljából már többször lerándult; a műszerek beszerzését is, melyek részben már megérkeztek, egészben pedig szeptember végén fognak együtt lenni - ő közvetíti. Az intézet vezetése Braun jezsuita atyára fog bízatni, ki a világhírű Secchi jezsuita s római csillagász tanítványa." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

HOITSY Pál: A Jupiter. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. okt. 20. 42. sz. pp. 666-667. "...A Jupiterről annyit sem tudunk határozottan megmondani, szilárd állapotban van-e tömege vagy cseppfolyós, nem hogy lényeinek vizsgálatába bocsátkozhatnánk. ...Ide mellékelt képünket Flammarion Camille franczia csillagász vette le ez év szeptember 21-kén, a mint este 9 órakor látszott. ...Argelander bonni tanár, az utólérhetlen észlelő, szabad szemmel látta késő vénségeig a Jupiter-holdakat,..." [HAI.]

          1879.

  KONKOLY Miklós: Álló csillagok szinképének mappirozása. Új módszer a csillagok szinképét könnyen megfigyelhetni. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 6 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1878-ban. IV. rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 11 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 3. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. jan. 20. Ó-gyallán 152, Hódmezővásárhelyen (Nagy Tamás tanár) 64, Selmecbányán (Dr. Schwarz tanár) 39 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a 255 hullócsillag időpontját, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán az 1877-iki oppositió után. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. 1877. október 19. és nov. 16. között 17 rajz készült a Marsról, ezek szöveges leírását közli. A kihajtható táblán 15 rajz szerepel színes alapon. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A nap felületének megfigyelése 1878-ban az ó-gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 4. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. jan. 20. 1878-ban 184 napon figyelhettek, ebből 116 megfigyelő napon sem folt sem fáklya nem mutatkozott a napkorongon. Csak 46 napon láttak foltot, és 22 napon csupán fáklyákat. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral MDCCCLXXIX-re [1879-re]. Budapest, 1879. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában. 272 p. Csillagászat: pp. 3-86. Csillagászati és közönséges naptár MDCCCLXXIX-re. Szerkesztette Kondor Gusztáv a M. M. A. l. tagja. Ünnepszámitás 1879-re (p. 5.). Időszámítás 1879-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Időegyenlet. Csillagidő. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések (pp. 8-79.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése (pp. 81-86.).
III. A Mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok: [...] Konkoly T. Miklós, csillagász. Ó-Gyallán. Vál. jún. 8. 1876. (p. 191.). Megválasztott levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párásban. Vál. jun. 14. 1878. (p. 192.). [HAI.]

SOÓS Mihály: A keresztény álláspontja a természetben. II. köt. Budapest, 1879. Szent István-Társulat. /Házi könyvtár. 31. / Csillagászat: pp. 66-97. Földünk eredete és megalakulása. A Naprendszer eredetének elméletei. (Soós Mihály, 1832-1899, premontrei kanonokrendi pap, előbb a szombathelyi gimnázium, 1865-től a keszthelyi gazdasági főiskola matematika-fizika tanára, irt meteorológiai és földrajz-földtani munkát is.) [IBQ.]

HELLER Ágost: A világrendszerre vonatkozó nézetünk keletkezése. In: A budapesti második kerületi állami reáltanodának (Ezelőtt Budai Kir. Főreáltanodának) Huszonharmadik Évi Jelentése. Az intézet fönnállásának 24-ik évében. Az 1878/79-ki tanév végén. Szerk.: Say Móricz. Budapest, 1879. Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság. pp. 3-20. "...A világrendszerre vonatkozó nézetünk keletkezése és fejlődése pedig az emberi művelődés történetében kiváló helyet foglal el. Daczára ennek, e fejlődés történetét ritkán találjuk helyesen előadva, a tankönyvek szerzői egymáséból kiírják azt anélkül, hogy a forrásokra visszamennének vagy legalább megbízható összeállításokra, így természetesen a leírás mindinkább eltér a valótól, mindinkább eltorzul. Alig hiszi valaki, hogy a régiek nézetei mennyire el vannak temetve hamis, költött és gondatlanul utána mesélt állítások alatt. A jelen értekezés czélja a világrendszerünkről való nézeteknek fejlődését a legrégibb idők óta Keplerig előadni. ..." [HAI.]

Égi tünemény. = Eger 18. 1879. máj. 22. 21. sz. p. 168. 19-én reggel 6 és 7 óra között a Napnak jobb és bal oldalán tisztán kivehető melléknapja volt, amely a földművelő nép szerint a háború előszele. [SRG.]

GOLDZIHER J[ános]: Ujabb mythologiai áramlatok. 1. = Egyetemes Philologiai Közlöny 3. 1879. 9. pp. 529-537. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: A "Cisio-Janus" történetéhez. = Egyetemes Philologiai Közlöny 3. 1879. 9. pp. 537-554. "Mai naptárunk előtt mindenütt találkozunk a Cisio-Janus (Cysianus vagy Cisivanus) nevezetű versekkel, melyek az embereknek az időben való tájékozódhatást, legalább a fontosabb ünnepekre és a naptári szentekre vonatkozólag lehetővé tették, illetőleg megkönnyítették." [SRG.]

A legrégibb zene. Az "Egyetértés" tárcája. = Egyetértés 13. 1879. dec. 6. 335. sz. p. 1. "...Az egyptomi tudósok rendkívüli hajlama a matematikához és az astronomiához azt eredményezte, hogy a zene, mint tudomány részint száraz számvetés, részint a hangok mysticismusá anak terére tévelyedett. A "sphaerák zenéjének" elméletét, mely szerint a csillagok zengve repülnek az égen s a világegyetem harmonikusan hangolt nagy lantot képez, Pythagoras az egyiptomi bölcsektől vette. Arra a kérdésre, miért nem halljuk hát mi a spaerák zenéjét? többfélekép tudtak a bölcsek felelni. Anselm azt mondja: "a hang azért nem jut el fülünkig, mert a légkörön túl támad "et ejus magnitúdó nostrum angustum auditum excedit". Mások azt mondják, hogy az oly hang, melyet, születésünktől kezdve éjjel-nappal szakadatlanul hallunk, épen emiatt nem is izgathatja halló érzékünket.
Kepler egész komolyan tárgyalja a sphaerák zenéjét "Világ-harmoniájában", s hogy mily népszerű volt ez eszme, mutatja Shakespeare "Velenczei kalmárjának" következő helye: ... Nézd, im az ég tere kirakva csillogó aranyhimekkel. A legkisebb kör, mely fönt látható, Angyalszerüen zeng forgásiban Gyöngéd szemű cerubok dalkarához, Örök lelkekben ily öszhangzat él; De mig e romlatag poröltözet Durván lezárja, nem hallhatjuk azt. ..." [HAI.]

REQUINYI Géza: Földrajzi ismeretek az ó-korban. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. 3. füz. pp. 219-228. A Föld és az ég alakjáról. [IBQ.]

MÁRKI Sándor: Hazánk a magyar földrajzi irodalomban. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. máj. 15. 4. füz. p. 141. Konkoly Miklós Ó-gyallai csillagdája. [SRG.]

A Magyar Földrajzi Társaság tisztikarának és tagjainak névjegyzéke. Kiadatott 1879. Márczius hó 15-én. Budapest, 1879. Nyomatott Fanda József Könyvnyomdájában. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. p. 10. A folyóiratba bekötve. Konkoly Miklós rendes tag. [SRG.]

HOITSY Pál: Madách mint csillagász. = Fővárosi Lapok 16. 1879. okt. 1. 225. sz. pp. 1080-1081. [ZSE.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: 1. Brorsen üstökösökről.; 2. Júl. és aug. havakbeli csillaghullásokról.; 3. A Galina üstökös szinkép elemzéséről.; 4. az 1878. aug. 12/3-ki részleges holdfogyatkozás spectrumáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 13. 1879. 7. sz. pp. 157-158. Kivonat. [SRG.]

KOCH Antal: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1878-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 4. 1879. 1. köt. 1. füz. pp. 33-43. Csillagászat: p. 33. [HAI.]

KONKOLY Miklós: A nap felülete 1878-ban. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 3. 1879. 3. füz. pp. 93-94. "A nap physikájában oly óriási változások történtek az utóbbi néhány év alatt, hogy azt mi úgyszólva fel sem tudjuk fogni. Mert eltekintve attól, hogy már másodig éve, miszerint a minimumot túlhaladtuk, s azért a relativ szám nem csak, hogy nem emelkedik ismét a maximum felé, de még folyton száll, vagyis tehát még nem értük el a minimumot, hanem a napfogyatkozás-megfigyelők, kik már az 1878. július 29-érőli megfigyeléseiket nyilvánosság elé hozták, mind azt mondják, hogy bámulatukból alig tudták kitűzött dolgaikat elvégezni, mert az egymás előtt álló kettőscsillagzatnak kinézése oly annyira különböző volt attól, minőnek a napot, illetőleg annak környékét (úgy a’ Chromospherát és Coronát értem ez alatt) az azelőtti totalis napfogyatkozásokon látták.
A Corona végtelen kicsiny volt, a Chromosphera alig látható, úgy, hogy arról fogyatkozáson kivül magam is meggyőződtem, hogy némely helyen a C vagy F vonalat a szó szoros értelmében nem lehet megfordítani, a mi tudni való, hogy a Chromosphera végtelen alacsonyságára utal..." [HAI.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése 1878-ban. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 3. 1879. 3. füz. p. 94. "Az ez évben megfigyelt hulócsillagok száma végtelen kevés; igaz hogy a főperiodusoknál úgymint augusztusban és novemberben a telehold igen zavarólag hatott, de a megfigyelő állomásoktól is végtelen kevés megfigyelés érkezett be. O-Gyallán 1877-ban 11 napon lettek hullócsillagok megfigyelve; úgymint: april 19, 20, 21-én; július 25, 28 és 29-én; augusztus 9, 10, 12 és 13-án; végre november 27-én. Selmeczbányáról dr Schwarz tanár úrtól 6 napról kaptam hullócsillag megfigyeléseket, úgymint: február 4, ápril 19, május 6, június 27 és július 25, 26-ikáról. Hódmezővásárhelyen Nagy Tamás tanár úr 4 napon tett megfigyeléseket, úgymint: április 19, 20 ós 21-én; és július 25-én.Az 1878-ban megfigyelt hullócsillagok száma összesen csak 255..." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A földmagnetismus nagyobb vagyis "százados" változásai. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. jan. 113. füz. pp. 27-30. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Egy napfolt színképe. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 63. Christie és Maunder 1878. okt. vége - nov. elejei greenwichi vizsgálatai. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A holdfogyatkozások színképei. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 63. Christie és Maunder 1877. aug. 23-i észlelései. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

SZILY Kálmán: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 75. Ávéd Jákó, Cserni Béla Gyulafehérváron hullócsillag megfigyelést vállalt. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A meteorrajok szélessége. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. pp. 109-110. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Egy ködfolt szakaszos fényváltozásai. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 110. 1783. jan. 6-án William Herschel egy ködfoltot fedezett fel. A fiatalabb Herschel 1827-ben ismét észlelte, 1856-ban d’ Arrest látta, 1861-ben Schönfeld, 1863-64-ben Schönfeld és d’ Arrest, 1865-ben Vogel, 1877-ben Winnecke észlelte. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  XIV. Szakülés. 1878. decz. 18-ikán. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 123. Hoitsy Pál "A Nap melegének forrásai" című értekezéséről. [SRG.]

Levélszekrény. (6.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 124. T. A. K-ról kérdezi, mikor lesz húsvét? [SRG.]

Levélszekrény. (7.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 124. F. O. úrnak T.-án. A beküldött kövek nem meteoritok. Válaszol Krenner. [SRG.]

  HOITSY Pál: A Nap melegének forrásai. [1.] = Természettudományi Közlöny 11. 1879. ápr. 116. füz. pp. 140-145. [SRG.]

  HOITSY Pál: A Nap melegének forrásai. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 11. 1879. máj. 117. füz. pp. 181-185. [SRG.]

  SZILY Kálmán: A Föld alakjáról és nagyságáról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. máj. 117. füz. pp. 204-206. Természettan. Rovatvezető: Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [HAI.]

  ILOSVAY L[ajos]: Az elemek összetettségéről. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. jún. 118. füz. pp. 238-242. Lockyer 1878. dec. 11-én értekezett a csillagok színképéről. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A napparallaxisról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. júl. 119. füz. pp. 275-277. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Keringő ködfoltok. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. p. 319. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Állócsillagok mozgásának szinképi megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. pp. 319-320. Sirius, Castor, Pollux, Regulus, Arcturus, Aldebaran, Capella, Prokyon mozgása. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A protuberanciák keletkezéséről. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. p. 320. Spörer megfigyelése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A gömbvillámokról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. pp. 361-362. Arago háromféle gömbvillámról ír. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új holdkráter. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. p. 362. Birmingham John 1879. ápr. 1-én a Landsberg és Rheinbold kráterek között új kráter fedezett fe, amely nem szerepel a Schmidt-féle holdmappában. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

KALMÁR Ferencz: Levélszekrény. (28.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. p. 366. Tűzgömb 1879. aug. 12-én B.-Diószegen. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Száraz ködök. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 397-398. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Mars bolygón tett újabb megfigyelések. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 398-399. Schiaparelli 1877-es megfigyeléseiről. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 399. 1879. május végén 196 volt a kisbolygók száma. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Napmegfigyelések 1879 első évnegyedében. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 399-400. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Merkúron belőli bolygóról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 400. Leverrier és Peters kutatásai. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. (30.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 403. Mikor van februárban 5 vasárnap? [SRG.]

  WEINEK László: A Jóreménység fokától Kerguelen-szigetéig. (Úti napló.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. nov. 123. füz. pp. 419-427. 1874. okt. 3-án Fokvárosból hajóztak az 1874. dec. 9-i Vénusz-átvonulás észlelőhelyére. [KSZ.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1878-ban elhúnyt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. dec. 124. füz. pp. 481-482. Secchi, Pater Angelo (1818. júl. 19. - 1878. febr. 26.); Wolfers, Jakob Philipp (1803. máj. 3. - 1878. ápr. 22.). [SRG.]

Vásárúti: A föltámadt niniviták és a Biblia. [1.] = Uj Magyar Sion 10. 1879. 2.(110.) füz. pp. 81-98. [SRG.]

(A húsvét napját a megfelelő évszámból úgy számítjuk ki,) Vegyesek. = Uj Magyar Sion 10. 1879. 2.(110.) füz. pp. 157-158. "...ha azt előbb 19-czel, azután 4-gyel és végre 7-tel elosztjuk." [SRG.]

Vásárúti: A föltámadt niniviták és a Biblia. (Vége.) = Uj Magyar Sion 10. 1879. 3.(111.) füz. pp. 166-175. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 3. füz. pp. 196-210. Január 5. 1784. Tittel Pál születik Pásztón Heves megyében. p. 199.; Január 15. 1782. Kmeth Dániel születik Breznó-Bányán. p. 203. [SRG.]

Secchi jézusrendi csillagásznak emléktáblát függesztettek Reggio-ban ama házra, hol született, s azt halála évfordulóján február 26-án leleplezték. Vegyesek. = Uj Magyar Sion 10. 1879. 4.(112.) füz. p. 320. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 5. füz. pp. 339-348. Február 10. 1591. "Károlyban a helvét hitvallásuak 19 esperessége ovást tett a Gergely-naptár használata ellen." p. 341. [SRG.]

(Kath. naptárak.) Vegyesek. = Uj Magyar Sion 10. 1879. 10.(118.) füz. p. 795. [SRG.]

Magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 11. füz. pp. 845-853. Junius 3. 1259. "Teljes napfogyatkozás, melynek hatásáról Tamás spalatói főesperes ezt jegyezte fel: "Mindenkit rémület lepett meg, hogy mintegy ész nélkül kiabálva futkostak ide s tova, azt hivén, hogy a világnak vége van." p. 846.; Junius 20. 1825. Kméth Dániel meghal Kassán. p. 850. [SRG.]

Az ó-gyallai csillagvizsgáló intézet. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jan. 5. 1. sz. pp. 9-10. "Fő eszköze, melynek képét mai számunkban mutatjuk be olvasóinknak, a legnagyobb e nemben egész Ausztria-Magyarországon. Egy reflektor ez,... Browningtői való Londonból, s többe került egy maga 10,000 frtnál." [HAI.]

HOITSY Pál: A hold és lakói. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jan. 12. 2. sz. pp. 26-27. "A holdon, a mintazt nagyító-csöveink kétségtelenül mutatják, egymást érik a kialudt tűzokádó hegyek kráterei. ...Szóval olyan hely ez, a melyről nincs ugyan egészen kizárva, hogy rajta élet legyen, de a melyen ha van is élet, egészen más mint a miénk." [HAI.]

[VERESS Sándor]: Bolygó tüzek, hulló csillagok. [1.] = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jan. 26. 4. sz. pp. 54-55. "...évenként nem kevesebb mint 146 milliárd futó csillag szeldeli légkörünket, és ha csak egy millió közül egy téved is le hozzánk, már is másfél százezer, a földünk testét évente találó golyók száma." [HAI.]

VERESS Sándor: Bolygó tüzek, hulló csillagok. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 26. 1879. febr. 2. 5. sz. pp. 70-71. "Ki hinné, hogy a futó csillagoknak épen rémületes sebes rohanása az, a mi megóv bennünket az összezúzatástól?" [HAI.]

HOITSY Pál: Milyennek látszik földünk a csillagokról ? = Vasárnapi Ujság 26. 1879. febr. 23. 8. sz. pp. 121-122. "Mellékelt képünkön [p. 120.] bemutatjuk az alakot, melyben a holdról tekintve mi földünket látni képesek lennénk." Képaláírások: A Holdról.; A Merkúrról.; A Vénusról.; A Marsról. (A nagyobbik csillag a középen a Föld.); A Jupiterről. (A Napban levő pont a Föld.); A Saturnusról. (A Föld csak a legnagyobb távcsövön át volna mint kis csillag látható.). [HAI.]

VERESS Sándor: Szép és ritka légtünemény. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. márc. 2. 9. sz. p. 137. "Az 1861-dik év tavaszán Bukaresttől pár órányira délkeletre,... márczius 20-kán,... Tiz óra tájban sajátságos árnyékszerű homály terült a vidékre,... a napnak teljes nagy kerek udvara van,... Lassanként e fehér karika megszinesedett, mint a halványabb szivárványok, olyképen, hogy belül, a nap felőli oldalon kezdődött a veres szin;..." Összetett naphaló leírása. [HAI.]

K. T. K. [Könyves Tóth Kálmán]: Csillagászat és babona. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. márc. 2. 9. sz. pp. 137-138. [HAI.]

HOITSY Pál: A természet epochái. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. márc. 23. 12. sz. pp. 190-191. A természetben felismert periódusokról. A fény rezgésétől a bolygók keringési idején át a tavaszpont vándorlása és az ekliptika ferdeségének változásáig. [HAI.]

HOITSY Pál: A végitélet. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. ápr. 6. 14. sz. p. 226. "Ha a Nap elveszti ebbeli erejét, és kihűl - pedig kétségkívül ki fog hűlni - akkor kihűlésével együtt az összes életnek is vége." [HAI.]

HOITSY Pál: Feltámadás. Természettudományi czikk húsvétra. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. ápr. 13. 15. sz. p. 238. "Kihűlhet tehát, igenis, a föld is, a nap is oly fokig, hogy az élet legvégső nyoma is elenyészszék színéről, de az enyészet nem lesz örök s a távol jövőben uj élet kelend a régi nyomán." [HAI.]

HOITSY Pál: A hajnali csillag. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jun. 1. 22. sz. p. 352. "...nincs talán az egész világmindenségben példa reá, hogy két égi test egymáshoz annyira hasonlítana, mint a Vénus és a föld." [HAI.]

HOITSY Pál: A jelen meteorológiája. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jul. 27. 30. sz. p. 481. "Sőt maga Leverrier hiába kárhoztatta az általa gyűjtött adatoknak fölhasználását az időjósláshoz. 1862-ben még erősen opponált ellene, egy évre rá maga is beléesett." [HAI.]

Az uj bibornokok. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. nov. 30. 48. sz. p. 768. "Dr. Haynald Lajos bibornok, a mi köztiszteletben álló kalocsai érsekünk, nem szorul nálunk külön bemutatásra. ...a kalocsai csillagvizsgálóra már eddig is 30 ezer,... forintot adott." [HAI.]

HOITSY Pál: Mi okozza a földrengést? = Vasárnapi Ujság 26. 1879. dec. 7. 49. sz. pp. 784-785. "Váljon nem gyakorol-e nap és hold efféle hatást a föld belsejében - állítólag - folyó tüztömegekre is ? Korunk egy búvára Falb Rudolf egész határozottan adja rá a feleletet, hogy: igen." [HAI.]

HOITSY Pál: A legkisebb égitestek. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. dec. 28. 52. sz. pp. 833-834. "Vannak pedig ilyen égitestek meglehetős nagy számmal, imént fedezték föl közülök a kétszázadikat." [HAI.]

          1880.

DEÉSY Károly: Elmélet a naprendszerről. I. A nap egy örvény központja. II. A leb (aether) örvényzése. A naprendszer testeinek körülfutása. III. Az örvényzés természete; Kepler harmadik törvénye. IV. A nap hősége. V. A nap foltok. VI. Az üstökösök. VII. Egypár szó a futó csillagokról (metheor). VIII. A leb hatalma. IX. A leb hatalma; a hold valódi haladása; a bolygók forgó mozgása.; X. A föld és a hold története. XI. A föld kerüléki pályája. XII. A föld jövője. XIII. Az újjászületés. XIV. A futó csillagok. Az állatövi fény. XV. A Saturnus gyűrűi. XVI. Oly holdak, melyek a bolygó forgási ideje alatt látszanak a bolygó körüli futásokat végezni. XVII. Az Uranus holdjai czímek alatt népszerű modorban. Írta Deésy Károly főreáltanodai tanár. Pécsett, 1880. Nyomatott ifj. Madarász Endrénél. 62 p. A szerző előszava 1880. jún. 28-án kelt Pécsett. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Lumen (Világosság). Budapest, [1880.] Légrády testvérek kiadása és nyomdája. 135 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leirása. Ford.: Huszár Imre, Hoitsy Pál. Budapest, 1880-1881. Rautmann kiadása, Wilckens nyomda. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. /Rautmann népszerű tudományok könyvtára. 1-2./ Két kötetben. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához. 1879. Rajzok 3 táblán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 23 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 14. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. A Jupiter 19 észlelése szövegesen és színezett rajzok a képmellékletben: 1879. aug. 20. és dec. 3. között. A Mars 3 észlelése ugyanígy: 1879. okt. 13., okt. 29. és nov. 13. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. [V. rész.]. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 11. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. Ó-gyallán 449, Selmecbányán (Schwarz tanár) 91, Gyulafehérvárott (Avéd Jákó tanár) 77 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a 617 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló csillagok radiatió pontjai. Levezetve a magyar korona területén tett megfigyelésekből 1871-től 1878 végéig. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 12. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. Az 1871-1878-as évek 2999 feljegyzett meteorjából 1641-et használhattak fel. Minden meteort mindegyikkel összemetszettek, ha 4 napon belül jelentkeztek. Így 410 metszéspontot kaptak. Ezeket csoportosítva: 80 valószínű radiánspontot nyertek. Mivel az észlelések a nagyobb rajok idején történtek: az áprilisi Lyridák, a júliusi Aquaridák, az augusztusi Perseidák, az októberi Orionidák, novemberi Andromedidák rajok szerepelnek nagyrészt. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1879-ben. Egy tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 48 p. 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 13. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. febr. 16. 1879-ben 285 napon figyelhettek, ebből 155 megfigyelő napon sem folt sem fáklya nem mutatkozott a napkorongon. Csak 98 napon láttak foltot, és 32 napon csupán fáklyákat. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. A kihajtható táblán öt rajz szerepel napfoltcsoportokról 1879. ápr. 14. és nov. 9. között. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Spectroscopicus megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. A) Brorsen üstökös spectruma. B) Hullócsillagok spectruma. C) Palisa üstökös spectruma. D) Holdfogyatkozás spectruma és csillagászati megfigyelése (1878. aug. 12/13.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 7. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. okt. 20. A Brorsen üstököst márc. 20. és máj. 5. között figyelte. Meteorok színképét 1879. júl. 26. és aug. 14. között vizsgálta. A Palisa üstököst okt. 4. és 6-án vizsgálta.
Az 1878. aug. 12/13-i teljes holdfogyatkozást öt észlelő (Reviczky Károly, Reviczky Frigyes, Konkoly Miklós, Weisz Ödön, Raffmann Jakab) három műszerrel figyelte, kráterek kontaktusait 1 másodpercre észlelve (27 belépés, 5 kilépés). [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach közönséges naptárral MDCCCLXXX-ra [1880-ra]. Budapest, 1880. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában. 301 p. Csillagászat: pp. 3-64. Közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1880-ra (p. 5.). Időszámítás 1880-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete (pp. 8-55.). Égi tünemények 1880-ban (pp. 56-61.). Előforduló jegyek, rövidítések és megnevezések (pp. 62-64.). III. A Mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok: [...] Konkoly T. Miklós, csillagász. Ó-Gyallán. Vál. jún. 8. 1876. (p. 167.).
Megválasztott levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párásban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 168.). Állandó bizottságok. V. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 174.). [HAI.]

  WEINEK László: Az instrumentális fényelhajlás szerepe egy Vénus-átvonulás photographiai felvételénél. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 8. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1879. okt. 20-án Eötvös Loránd. [KSZ.]

SZATHMÁRI Ákos: A spectral-analysisről. In: Értesítő a nagy-becskereki főgymnasiumról az 1879-80 tanév végén. Nagy-Becskerek, 1880. pp. 29-222. Benne: A spectralanalysis alkalmazása az astrophysicában. pp. 154-222. A nap physikai alkatáról. A planeták által visszavert napsugarak spectrumai. Az üstökösök spectrumai. Az állócsillagok spectrumai. Hulló csillagok spectrumai. [ZSE.]

  JAKAB Antal: A föld helyzete-, alakja- s nagyságára vonatkozó vélemények a legrégibb kortól a jelen korig. In: A csiksomlyói róm. kath. főgymnasium értesitője az 1879/80-iki tanévről. Szerk.: Imets Fülöp Jákó. Székely-udvarhelytt, 1880. Becsek Dániel Könyvnyomdájából. pp. 3-15. [HAI.]

THEMÁK Ede: A zsadányi meteorkő hullása. Themák Ede tanártól. Bemutatta Schafarzik Ferenc. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1879. augusztus 29-től egész szeptember 2-ig Budapesten tartott XX. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Gerlóczy Gyula, Dulácska Géza és Kurtz Gusztáv. Budapest, 1880. Nyomatott a Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomdában. pp. 303-307. Schafarzik Ferenc olvasta fel az egyesült ásvány-földtani, növénytani és természettan-vegytani osztály aug. 30-án tartott szakülésén (p. 67.).
"A szóban levő meteorkövek 1875. március 31-én d. u. 3 ó 4 óra közt Zsadány községnek K-i részében és a vele szomszédos legelőn hullottak. Zsadány falu Temesvártól éjszaki irányban 2 mértföldnyire fekszik. Vingától pedig déli irányban 1 1/2 mérföldnyire, a temesvár-aradi vasút merczifalvai állomásától 1/2 órányira keletnek..." A 304. és 305. oldal közé beillesztett tábla felirata: Zsadány község - s az ott hullott meteorkövek - helyrajza. Bemérte és rajzolta Weisz Károly 1875 Majusban. [HAI.]

RECLUS, Elisée: A sarkfény és a mágneses folyamatok. In: Reclus, Elisée: A földgömb életjelenségeinek leirása. II. Az óczeán. - A légkör. - Az élet. Ford.: Király Pál, Révész Samu. Eredetivel összehasonlította: Hunfalvy János. Az eredeti negyedik kiadás után. Budapest, 1880. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 363-383. /Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat XVII-ik kötet./ A sarkfény. pp. 363-374.; A földi mágnesség. pp. 375-383. [SRG.]

HALÁSZ Ignác: Sajnovics hatása a magyar költészetre. = Budapesti Szemle 22. 1880. 43-44. sz. pp. 92-124. Csillagászati vonatkozások. pp. 98-99. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: A magyar Cisiók. 1. A Peer-Codex cisiója. = Egyetemes Philologiai Közlöny 4. 1880. 1. pp. 140-145. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: A magyar Cisiók. (Befejezés.) = Egyetemes Philologiai Közlöny 4. 1880. 2. pp. 246-253. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A budapesti csillagvizsgáló ügyében. = Fővárosi Lapok 17. 1880. ápr. 11. 83. sz. pp. 411-412. Válasz Horváth Károly: Két uj középítkezés (Fővárosi Lapok 17. 1880. már. 24. 69. sz. pp. 340-341) cikkére. [ZSE.]

  Corvin János két Horoscópja. = Magyar Könyvszemle 5. 1880. szept-dec. 5-6. sz. pp. 381-387. Az egyik a születésének időpontjára, 1473. ápr. 2-ára, a másik 12 éves korában, 1485. ápr. 2-ára készült. A horoszkópokat, a krakkói egyetem Jagelló-könyvtárában őrzik. A két horoszkóp csillagászati magyarázatát Hoitsy Pál készítette el. Hazánkat Érdeklő Külföldi Szemle. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Jupiter felületének megfigyelése 1879 őszén.; A magyar korona területén megfigyelt meteorok radiatio pontjai, levezetve az 1871-1878-ki megfigyelésekből.; Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. 5. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 1. sz. p. 5. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: "Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 2. sz. p. 26. Kivonat. [SRG.]

KOBOLD Armin: "Egy új contact-készülék normálórán. Hullócsillagok radiatio pontjai". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 2. sz. pp. 26-27. Dolgozatainak rövid kivonata. [SRG.]

BEIN Károly: Galilei. = Nemzeti Nőnevelés 1880. 2. kötet júl-dec. pp. 264-283., 357-371. "Galilei nemes családból származott; ősei, kik a XV. századig Bonajuto nevet viseltek,... 1642. jan. 8-ikán, hű tanítványai karjain, az örök nyugalom helyére tért az üldözött, testben-lélekben megtört aggastyán, hogy halhatatlan szelleme a nagyok legnagyobbjainak pantheonjában foglalhasson helyet." [SRG.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1879-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 5. 1880. 2. köt. 1. füz. pp. 84-95. Csillagászat: p. 84. [HAI.]

PAULER Gyula: Lebedia, Etelköz, Millenarium. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 14. 1880. 2. füz. pp. 97-117. Napfogyatkozás 887. okt. 20-án. p. 103. [SRG.]

Cs. S. B.: Faye és Winneke üstökösei. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 4. 1880. 4. füz. p. 138. "... e tél folytában kerülnek a napközeibe és igy láthatók lesznek. Faye üstökösét 1843 nov. 22. fődözte fel. Keringése ideje 7 1/2 esztendőt teszen ki, legutoljára 1873 volt látható. Winneke 1858ban pillantotta meg először üstökösét, mely azonos az 1819-ik évben megjelenttel és minden 5 1/2-ik évben jő a nap közeibe. Möller svéd csillagász jelentése szerint Faye ütköse már látható, legjobban leszen kivehető 1881 január 22-én, a mikor a napközeibe és földünkhöz 22 millió mértföldnyi közelségbe jut." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

  HELLER Ágost: Az utolsó tíz év a csillagászat történetében. [1.] = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jan. 125. füz. pp. 9-21. [PRP.]

  Levélszekrény. (6.) = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jan. 125. füz. p. 37. Nappali tűzgömb 1879. okt. 9-én 12 óra 20 perckor Martonvásáron. H. Á. [Heller Ágost] megállapításával. Apróbb közlemények. [SRG.]

  HELLER Ágost: Az utolsó tíz év a csillagászat történetében. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 12. 1880. febr. 126. füzet pp. 49-60. [PRP.]

  WEINEK László: A csillagok távolsága és a Vénus-átvonulások. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. ápr. 128. füz. pp. 129-141. [PRP.]

  Levélszekrény. (29.) = Természettudományi Közlöny 12. 1880. ápr. 128. füz. p. 166. L. I. Muraszombatból a következő tudósítást kaptuk. 1880. jan. 22-én holdudvar volt látható, H. Á. [Heller Ágost] szerint. Apróbb közlemények. [SRG.]

  K. B. [KRÉCSY Béla]: Miért esett annyit 1879-ben. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. máj. 129. füz. pp. 184-187. Csillagászati vonatkozások. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az osztrák-magyar északi-sarkutazók megfigyelései az északi fényről. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. máj. 129. füz. pp. 194-196. Weyprecht Károly 1872-1874 közötti sarkifény megfigyeléseiből. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Egy magyar csillagász kitüntetése száz év előtt. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jún. 130. füz. pp. 235-236. A lengyel király aranyéremmel tüntette ki Hell Miksát tudományos munkássága elismeréseként. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A déli-félgömbön látható 1880-iki nagy üstökösről. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. szept. 133. füz. pp. 354-355. Gould Cordobában 1880. febr. 2-án fedezte fel. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. (57.) = Természettudományi Közlöny 12. 1880. szept. 133. füz. pp. 365-366. H. Á. [Heller Ágost] N. Gy-nek V.-on. az olasz nép óraszámításáról. Apróbb közlemények. [SRG.]

  K.: Az ég kék színe. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. okt. 134. füzet pp. 405-406. Levélszekrény. Apróbb közlemények. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1879-ben elhúnyt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. p. 461. Lamont, Johannes (1805. szept. 13. - 1879. aug. 6.); Maclear, Sir Thomas (-1879. júl. 14.). [SRG.]

  K. P. [KIRÁLY Pál]: Népszerű csillagfigyelő. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. pp. 468-469. A dél-franciaországi Dienlefitben létesített csillagászati megfigyelő intézményről. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Föld lapultságának befolyása a Hold mozgására. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. p. 469. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

BARABÁS Samu: Székely krónika. = Történelmi Tár 1880. 4. füz. pp. 633-648. Szamosközy István gyűjtéseiből. Meteoriteső 1578. júl. 25-én Budán és Csíkban Szent Jakab napján. [SRG.]

BÉKESI Emil: Adalékok a legrégibb magyar szentírás korának meghatározásához. 1-2. = Uj Magyar Sion 11.[18.] 1880. 1. füz. pp. 3-14. [SRG.]

BÉKESI Emil: Adalékok a legrégibb magyar szentírás korának meghatározásához. 3. = Uj Magyar Sion 11.[18.] 1880. 3. füz. pp. 200-209. [SRG.]

A washingtoni csillagvizsgáló nagyitó csöve. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. jan. 25. 4. sz. p. 57. "A fő üveg 66 centiméter átmérővel bir, s a világon nem igen akad párja. ...ezen fedezte fel Asaph Hall 1877-ben, hogy a Marsnak két holdja is van,..." [HAI.]

HOITSY Pál: Budapesti középidő. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. jun. 27. 26. sz. p. 416, 418. "...Budapesten is akkor van dél, mikor a nap épen a délvonalon megy át, csakhogy ezt az időt pontosan nem jelzi senki, pontosan nem is tudja senki. A mi jelzés pedig e tekintetben történik, az pontosabb kívánalmaknak meg nem felel. Sokan, kivált a főváros Duna-jobboldali lakói közül tudni fogják, hogy a budai reáliskolában pisztolylövéssel adnak jelt déli 12 óra körül." [HAI.]

HELLER Ágost: Még néhány szó a budapesti középidőről. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. jul. 25. 30. sz. p. 487. "A passage-csövel határoztatik meg, valahányszor az időjárás csak megengedi, a valóságos dél, és ebből az időegyenlet hozzáadásával vagy kivonásával a közép- vagy polgári időszámítás szerint való dél. ...a fennevezett czikkben felhozott kifogások helytelen informáczión alapszanak, miről mindenki, kinek az ut a budai reáliskolába nincs terhére, könnyű szerrel meggyőződhetik." [HAI.]

HOITSY Pál: A budapesti középidőről. Válaszul Heller Ágost urnak. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. aug. 1. 31. sz. p. 519. "A mit azonban magára a jeladásra nézve múltkor mondtam, ...meg kell kissé másítanom. Mert az eljárás - ugy látszik valamely legújabb berendezés óta - rosszabb, mint a minőnek leírtam." [HAI.]

Világ-óra. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. aug. 22. 34. sz. p. 567. "Az eszköz, melynek rajzát ezúttal bemutatjuk, a világ-óra, vagy geoskopisuk-inga, igen sokat fog tenni a földrajz, különösen pedig a csillagászati földrajz megkedveltetésére." [HAI.]

HOITSY Pál: Napfoltok és napkitörések. 1. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. okt. 3. 40. sz. pp. 662-663. "A legutolsó maximum 1871-ben volt, azóta a foltok száma egyre fogyott, esztendőn át, egész 1878-ig. Ezen maximum ideje alatt oly számos volt a folt, hogy p. o. Ó-Gyallán 59 észlelési nap alatt 600-at észleltek,... De hát mik voltakép ezek a foltok? ...mint már Wilson e század elején kimutatta, - hogy üregek." [HAI.]

HOITSY Pál: Napfoltok és napkitörések. 2. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. okt. 24. 43. sz. pp. 706-707. "Ily módon, a Janssen által ajánlott eljárás mellett mindenkor vizsgálódásaink körébe vonhatjuk a nap szélét, s napról-napra észlelhetjük ezeket a gyönyörű rózsaszínű lángokat, melyeknek "protuberanczia" nevet adott a tudomány. ...Nem egyéb tehát a napfolt mint nyilas a photosphaerán, mely nyilason át a belső gázok kiszabadulhatnak,..." [HAI.]

          1881.

  JAKAB Elek: A kalendáriumokról történelmi és politikai tekintetben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 66 p. /Értekezések a történelmi tudományok köréből. 9. köt. 4. sz./ A kalendáriumok és a naptárak történetének régi római kori ismertetése általánosan. Az ókori népek (makedóniai, attikai, római, egyiptomi, héber, mohamedán) hónapnevei. A Gergely-naptár bevezetése Európában és Magyarországon. A magyar hónapnevek különböző korokban. A magyar nyelvű nyomtatott kalendáriumok kiadási helyei. A hazai kalendáriumok általános ismertetése. Említenek egy 1300-ik év körüli erdélyi kalendáriumot, de ennek holléte nem ismeretes, viszont a nagyszebeni ágost. hitvallásnak plébániájának könyvtárában megvan egy 1394-es kalendárium, amely Erdélyben a legkorábbi.
Ismertet egy-egy 1466-es évi és egy 1484-es évre való latin nyelven írt hazai kalendáriumot. Megemlíti, hogy a Batthyány Boldizsár-féle 1489. évi Misekönyv 3-14. lapján magyarul szerkesztett kalendárium található. E kéziratok után, 1538-ra datálva jelenik meg nyomtatásban Székely István egészen magyar nyelven írt és nyomtatott kalendáriuma. A kalendáriumok szerkezete, két fő része: a naptári és az oktató vagy olvasó rész. Az 1570-es évekbeli kalendáriumaink általános ismertetése. Az 1572-es bécsi és az 1573-as krakkói kiadványok részletes leírása. A későbbi századok kalendáriumai. [KSZ.]

  KOBOLD Ármin: Adatok Jupiter forgási elemeihez. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 19 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 9. sz./ A III. osztály 1881 május havi ülésén felolvasta Konkoly Miklós. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának 1880. aug. 27. és 1881. jan. 14. közötti saját észleléseit dolgozta fel. Meghatározza a bolygó forgásidejét, kimutatja a folt saját mozgását. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter physikájához 1880-ik évből. Egy függelékkel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 2. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. jan. 17. Jupiter megfigyelések leírásai 1880. aug. 26. és dec. 31. között. A Vénusz 1880. dec. 26-i leírása. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1880-ban. 1 tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 33 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 1. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. jan. 17-én. Színképvizsgálat 20 állócsillagról. A Hartwig és a Pechüle üstökösök színképe. Színmérés (colorimetria) a színváltoztatónak gyanított alfa Ursae Majorisról és egyéb összehasonlítókról. A képtáblán a Hartwig üstökös rajza 1880. okt. 5-éről. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 23 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14. Időmeghatározások. Megfigyelések a délkörön. 1880-as csillagászati észlelések: Jupiter holdjainak tüneményei (aug. 25. és nov. 28. között). A Faye-üstököst 8, a Hartwig-üstököst 9, a Swift-üstököst 3, a Pechüle-üstököst 4 alkalommal észlelték. Kis bolygók (Bellona, Amphitrite, Frigga, Undina, Elsa) égi helyzetének megfigyelése. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése 1880-ik évben a magyar korona területén. V-dik rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 12 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 5. sz./ Előterjesztette a M. T. Akadémia III. osztály ülésén 1881. febr. 14-én. Ó-gyallán (Konkoly Miklós, Kobold Hermann, Weiss Ödön, Rosenzweig Jakab) 151, Selmecbányán (Schwarz tanár és segédei) 91, Gyulafehérvárott (Avéd Jákó tanár) 73, összesen 315 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a hullócsillagok időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése 1880-ban, és 1382 napfolt micrometricus mérése. Rajzzal 2 táblán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 71 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 4. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14-én. 1880-ban 252 napon figyelhettek, ebből 22 megfigyelő napon folt nem mutatkozott a napkorongon. 230 napon láttak foltot. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. A napkorong rajza 1880. máj. 29-én és jún. 1-én (1. tábla). Nyolc napfoltcsoport részletrajza jún. 24. és nov. 24. között (2. tábla). [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: 102 hullócsillag kisugárzó pont, levezetve 518 megfigyelésből, melyek a magyar korona területén 1879 és 1880-ban tétettek. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 7. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1881. máj. 16-án. Az 1879-1880-as évek 932 feljegyzett meteorjából 518-et használhattak fel. Minden meteort mindegyikkel összemetszettek, ha 4 napon belül jelentkeztek. Így 102 metszéspontot kaptak. Ezeket csoportosítva: 12 valószínű radiánspontot nyertek. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Új villam-záró vagy nyitó készülék normál-órán, és a Jürgenssen-féle óraszerkezet. Egy képtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 10 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 8. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. máj. 10-én. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A körmikrometer. Kiváló tekintettel a sugártörés befolyására a vele való észlelésnél. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1881. Stein János M. K. Egyetemi Nyomda. 26+3 p. [SRG.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach Közönséges Naptárral, MDCCCLXXXI-re [1881-re.] Kiad.: M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatalában. Budapest, 1881. Athenaeum ?. társ. könyvnyomdája. 326 p. Csillagászat: pp. 5-56. Közönséges naptár. Ünnepszámítás 1881-re (p. 5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete (pp. 8-53.). Égi tünemények 1881-ben (pp. 54-56.). III. A Mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok: [...] Konkoly T. Miklós, bölcs. tudor, az Astronom. Gesellschaft, a m. földrajz. társulat, a m. természettud. társulat ?. tagja, a révkomáromi "Militärisch-wissenschaftlicher Verein" tiszteletbeli tagja. Ó-Gyallán. Vál. jún. 8. 1876. (p. 160.).
Megválasztott levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jun. 14. 1878. (p. 161.). Állandó bizottságok. V. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 167.). [HAI.]

Az uj üstökösről. = Ellenőr 13. 1881. aug. 2. 384. sz. p. [5.] "érdekes adatokat ir dr. Meyer, a genfi Observatorium segédje, a ki az égi testet figyelemmel vizsgálta. Az üstökös szerinte bár nehezen, de már látható szabad szemmel. Lassan közelit s fénye mind jobban erősbül, teljes erejét azonban csak szeptember végén éri el, amidőn négyszer ötször jobban lesz látható, mint most. Az új üstökös nem kevésbbé szép, mint a nemrég látott, melynél jóval nagyobb, csakhogy messzebb is lesz tőlünk s a napnak földünktől való távolságát 2 és félszer felülmúlja. Az uj üstökös tovább lesz látható, mint a régi s napközelségét (periheliumát) október 6-án éri el, a mely ideig egyre látható lesz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Az uj üstökös. = Ellenzék 2. 1881. aug. 30. 197. sz. p. [3.] "már szabad szemmel is észlelhető. Az üstökös az égbolt legészakibb részén a "Gönczöl szekere" csillagképletben mutatkozik a Capellattól jobbra. A fény hatályosságára és a kisugárzására nézva ez üstökös úgylátszik elődeit nem fogja fölülmúlni. A holdfényváltozása kedvező lévén, az üstökös a legközelebbi estéken nagyobb fénybe lesz látható, ha ugyan a borús időjárás el nem homályosítja az eget. Ez az üstököst július 15-én Schoberle az ann-arbouri csillagvizsgáló vitéz segéde fedezte fel." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

FINÁLY Henrik: Epacta. = Erdélyi Múzeum (Kolozsvár) 8. 1881. 7. sz. pp. 193-219. A naptár számítás, és az "öröknaptárak" egyik fontos elemének eredete, számítása és alkalmazása. [IBQ.]

FINÁLY Henrik: A zsidók időszámítása. = Erdélyi Múzeum (Kolozsvár). 8. 1881. 9. sz. pp. 257-288. Az ősi és a középkori eredetű héber naptár számítás rendszere és módszere. [IBQ.]

Dr. L: A legszebb csillag. = Felvidéki Közlöny 3. 1881. márc. 23. 24. sz. pp. [1-2.] "Bajos lenne megmondani, kik emlegetik gyakrabban a csillagokat. A csillagászok é, a költők-e, a szerelmesek-e, avagy a katonák. Minden félreértés kikerülése végett ezennel kijelentjük, hogy mi az említett rangfokozatok egyikébe sem tartozunk ugyan hanem azért, midőn az esti félhomályban sétálgató egy éves önkénytesek figyelmét oly jótékonyan edző csillagokról ezúttal nem szólunk, mindjárt azt is megmondjuk, hogy a csillagot, melyet legszebbnek nevezünk, a csillagászok is annak tartják, tehát az valódi csillag; [...]
E legszebb csillag pedig a Venus, vagy mint a régiek nevezték a szerelem csillaga, népünk találó elnevezése szerint pedig az esthajnal-csillag. A Venus egyike a bolygóknak, vagyis azon csillagoknak, melyek földünkkel együtt a Nap mint központ körül keringnek. Igen érdekes, hogy az égnek azon foltján, ahol jelenleg esténként a Venus időzik, egyszerre e bolygók közül hármat szemlélhetünk. Tőle kissé lejebb és balra ott csillámlik a gyűrűs világ a Saturnus, alatta pedig erősebb fényben ég a Jupiter. ..." [HAI.]

Dr. L.: Az üstökösök. = Felvidéki Közlöny 3. 1881. jul. 9. 55. sz. p. [2.] "A csinos seprőcsillag, - miként az üstököst a chinaiak nevezik, mely éjjelenként egünk északi felén ragyog, alkalomszerűvé teszi, hogy amennyiben e lapok tere megengedi, az üstökösökről egyet mást elmondjunk. Történelmi följegyzések szerint, Kr. e. 468 óta, körülbelől 700 üstökös volt látható. Századunkban pedig csak négy nagyobb üstökös jelent meg, 1811, 1835, 1843 és 1858-ban, mig az utolsó évtizedben az 1874-ki Coggia féle üstökösön kívül, a most láthatónál szebb egünket épenséggel nem ékesítette; mert igaz ugyan, hogy a déli félgömbön 1880-ban is feltűnt egy nagyobb üstökös, amelyet némelyek épen az 1843-dikival tartottak azonosnak, de az csak olyrövid ideig volt látható, hogy Finlay captowni csillagász még pályaelemeit is alig volt képes megközelítőleg meghatározni. ..." [HAI.]

Az uj üstökös. = Felvidéki Közlöny 3. 1881. aug. 6. 63. sz. p. [4.] "A most látott üstököst, mely már tünedezni kezd, egy uj üstökös fogja felváltani. Ez lassan közelít és fénye mind jobban erősbül, teljes erejét azonban csak szeptember végén éri el, a midőn négyszer-ötször jobban lesz látható, mint most. Az uj üstökös nem kevésbbé szép, mint a nemrég látott, melynél jóval nagyobb, csakhogy messzebb is lesz tőlünk s a napnak földünktől való távolságát 2 és félszer felülmúlja. Az uj üstökös tovább lesz látható, mint a régi s napközelségét (perihéliumát) október 6-án éri el, amely ideig egyre látható lesz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Az uj üstökös. = Felvidéki Közlöny 3. 1881. aug. 24. 68. sz. p. [3.] "...ha az idő kedvező, nálunkis meglátható emelkedett helyről cső segélyével, sőt egy pár nap múlva szabad szemmel is észlelhető lesz. Az üstökös az égbolt legészakibb részén a "Gönczöl szekere" csillagképletben mutatkozik a Kapellától jobra. A fény hatályosságára és a kisugárzásra nézve ez üstökös úgy látszik elődeit nem fogja felülmúlni. A hold fényváltozása kedvező lévén, az üstökös a legközelebbi estéken látható lesz, ha ugyan a borús időjárás el nem homályosítja az eget. Ez uj üstökös Július 15-én Schoeberle az annarbouri csillagvizsgáló-intézet segéde fedezte fel." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Dr. L.: Üstökös világ. = Felvidéki Közlöny 3. 1881. okt. 19. 84. sz. pp. [1-2.] "Az üstökösöket gyakorlati szempontból két csoportba oszthatjuk. Vannak, amelyek szabad szemmel is láthatók, míg a legtöbbről csakis a messzelátó által szerezhetünk magunknak tudomást. [...] A legtöbb üstökös óriásilag hosszú pályán kering, e hosszú pályának csak eltünőleg rövid része látható földünkről. Hogy ennek daczára ama pályákat mégis sikerült aránylag pontosan meghatározni, nemcsak kitűnő megfigyelésre vall, hanem nagy diadala az elméletnek is. [...] A rövid keringésü üstökösöket ellenben amint ma kilenczet ismerünk, efféle szószegéssel nem vádolhatjuk, mert azok pontosan megjelennek akkor, amikor a tudományos megfigyelések és számítások szerint meg kell jelenniük.
Ilyen rövid idő alatt vissza-visszatérő üstökös a többiek között az Encke féle, amelynek keringési ideje 1200 nap, s mely szinte a jelen év novemberének 8-ikán fog a nap közelébe visszatérni, s ilyenvolt a Biela féle is, mely sajátszerűen, 1845 végén előbb két részre szakadt. ..." [HAI.]

Egyenlő idők. = Földrajzi Közlemények 9. 1881. 5. füz. p. 342. A zónaidő bevezetése a "Nemzetközi jogi reform" konferencia előtt, Kölnben. [IBQ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III osztály első ülése 1881. január 17. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 1. sz. pp. 16-18. Konkoly Miklós fölolvassa értekezéseit "Adatok Jupiter physikájához.; Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdában 1880.; Évi jelentés az ó-gyallai csillagdáról 1880." Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hetedik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1881. február 14. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 2. sz. p. 57. Konkoly Miklós fölolvassa értekezéseit "A nap megfigyelése 1880-ban.; Hullócsillagok megfigyelése 1880-ban.; Csillagászati megfigyelések 1880-ban Ó-gyallán." Rövid kivonatok. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszadik akadémiai ülés. A III osztály ötödik ülése 1881. május 16. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 5. sz. pp. 126-127. Konkoly Miklós "Adatok Jupiter tengelyforgási idejének meghatározásához."; Egy új contact-készülék normálórán.; Hulló csillagok radiatio pontjai. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhatodik akadémiai ülés. A III osztály tizedik ülése 1881. deczember 12. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 8. sz. p. 218. Konkoly Miklós "Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdában." Kivonat. [SRG.]

POKORNY Ottó: A légkörünkben előforduló fénytani tüneményekről. 1. = Nemzeti Nőnevelés 2. 1881. máj. 5. füzet pp. 385-394. [AAJ.]

POKORNY Ottó: A légkörünkben előforduló fénytani tüneményekről. 2. = Nemzeti Nőnevelés 2. 1881. nov. 11. füzet pp. 322-333. [AAJ.]

THALY Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Culturtörténeti tanulmány. Első közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 1. füz. pp. 40-60. Fél oldalnyi szövegben ismertetik Rákóczi Ferenc és gróf Bercsényi Miklós asztrológiai érdeklődését. "Még csak azt jegyezzük föl itt Rákócziról, hogy mint a mathematicai és természettudományoknak barátja, - ki a csillagászat iránt már gyermekkorában, a neuhausi növeldében hajlamot tanusít vala... ő is űzé a kor divatául tekinthető csillagjóslást." pp. 43-44. [KSZ.]

THALY Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Culturtörténeti tanulmány. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 2. füz. pp. 114-130. A meteorhullás 1705. máj. 12-én éjféltájban kezdődött. A csíkot húzó tűzgömb robbanását hangjelenség kísérte p. 130. [SRG.]

FRAKNÓI Vilmos: Tomori Pál élete. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 5. füz. pp. 377-396. Sarki fény (?) 1523. máj. 3-án. p. 377. [SRG.]

Az üstökösök. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 5. 1881. 3. füz. p. 104. "... száma ez évben hárommal szaporodott. A júliusban nálunk látott üstökösön kívül, melyet az 1807-dikivel akartak hibásan azonosítani, Svitt fedezett fel egyet május 1-jén Észak-Mexikóban (New-York) és Gould egyet junius 1-jén Buenos-Airesben Dél-Amerikában." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

  WEINEK László: Az üstökösökről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. márc. 139. füz. pp. 97-112., 2 t. [TUV.]

  LESZNER Rezső: Csillagjóslás és az egészség. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. pp. 165-172. [TUV.]

  HELLER Ágost: A csillagok színképeinek fotografiája. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. pp. 180-181. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A ködfoltok szakaszos fényváltozásairól. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. p. 181. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új üstökös 1880. ápril 6-ikán. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. p. 181. Schaeberle felfedezése. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az Ó-Gyallai csillagásztorony működéséről 1880-dik évben. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. pp. 222-223. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Teljesen üres-e a világtér. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. p. 223. Encke és Winnecke üstökösökről. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  X. Szakülés 1881. ápril 27-ikén. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. pp. 227-229. Szily Kálmán bemutatja, hogy érkezett hozzá egy tanulmány, ezzel a címmel: "Szerény értekezés a csillagászatról". Ez Hollósy Jusztinián: Népszerű csillagászat című könyvében megjelent parallaxis számítás eredményét helyesbíti. A szerző Barát Nándor ozorai takácsmester. [KSZ.]

  Levélszekrény. (13.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. p. 230. H. Á. [Heller Ágost] a Fővárosi Lapok téves közlése Schaeberle üstökösének megjelenéséről. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. júl. 143. füz. p. 317. 1881. jún. 18-án éjjel tűzgolyót észleltek, Erdős János Hódmező-Vásárhelyről és Fellner László Szügyről. Levélszekrény. (27.) [TUV.]

  ALEXANDER Bernát: Az idei nagy üstökösről. (1881. b.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. aug. 144. füz. pp. 331-336. [TUV.]

  HELLER Ágost: Még néhány szó az 1881 b. üstökösről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. szept. 145. füz. pp. 387-388. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Repülő spectrumok a napkorong szélén. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. szept. 145. füz. pp. 389-390. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  A természettudományok haladása az utolsó ötven év alatt. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 13. 1881. nov. 147. füz. pp. 448-462. J. Lubboch 1881. aug. 31-én tartott beszéde. Ford.: Öreg János. Csillagászat története: pp. 448-454. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1880-ban elhunyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. dec. 148. füz. pp. 505-506., 508-509. Lassel, William (1799. jún. 18. - 1880. okt. 5.); Peters, Christian August Friedrich (1806. szept. 7. - 1880. máj. 8.); Watson, James Craig (1838. jan. 28. - 1880. nov. 25.). [SRG.]

  Levélszekrény. (61.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. dec. 148. füz. p. 518. Sz.G. úrnak G.-án Hol volt Maupertius akkor, mikor az Oriont az északi fényben vérvörösnek látta? Ez 1736. dec. 18-án Őfwer-Torneaban Lappföldön volt. Heller Ágost válasza. [TUV.]

(Legujabb ellenvetés.) = Uj Magyar Sion Tizenkettedik évi folyam 1881. 9. füz. pp. 798-800. A Föld és a naprendszer mozgása Isteni eredetű. "Ha perczre letenné jogarát, összedőlne a mindenség, de mivel felvigyáz, tagadjuk létét s törvényekkel helyettesitik, mintha a gyeplő fékezné a lovakat, nem pedig az, aki hajtja." Büchner szerint "De a személyes teremtő erőnek föltevése (hypothezis) nem engedhető meg." Vegyesek. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizenkettedik évi folyam 1881. 12. füz. pp. 912-920. Augustus 26. 1831. Tittel Pál "a budai csillagvizsgálda igazgatója meghal Pesten. Született Pásztón, Hevesmegyében 1784. jan. 5." p. 919. [SRG.]

HOITSY Pál: Balla Károly iratai. 1. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. márc. 13. 11. sz. pp. 166-167. Balla Károly (Nagykőrös, 1792. ápr. 2. - Pótharaszt, 1873. máj. 16.): jogász, író, költő, az MTA l. tagja (1839). "Egy terjedelmes katalógust állított össze évek hosszú során át a föld különféle helyein tapasztalt viharokból, s melléjük jegyezvén, hogy abban az időben milyen állása volt a holdnak és napnak, azt kellett észre vennie, hogy föltevésével a valóság teljesen megegyez. A nagy viharok mindig arra az időre estek, midőn a minket legközelebbről érintő két égtest "jelentős" állásban volt s nagy vonzerőt gyakorolt a földre, és annak légkörére." Később az elmélet hívéül szegődött Hoitssy Pál csillagász, a Vasárnapi Ujság Későbbi szerkesztője (1905-1921.) is. Lásd az "A meteorologia új alapjai" című 1911-es könyvét. [HAI.]

HOITSY Pál: Balla Károly iratai. 2. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. márc. 20. 12. sz. pp. 182-183. "Csupán egy esetet tudok, midőn Balla jóslata nem teljesedett, s akkor a dolog annál feltűnőbb volt, mert a viharnak Magyarországot kellett volna meglátogatnia. ...De midőn Balla még egyszer utána nézett számításainak, akkor vette észre, hogy az akadémia csillagászati naptárában van a hiba, mely azt hirdette, hogy a Hold a Föld közelében tartózkodik, pedig ellenkezőleg pályájának épen ellentétes oldalán állott." [HAI.]

Holdudvarok. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jun. 12. 24. sz. pp. 376-377. "Folyó év február 14-én volt az észlelhető Denver-nél Észak-Amerikában, s szépsége által ritkítja párját. ...Newton a nagy természettudós például oly tüneményt látott 1692-ben, mely három egymásba fogódzó udvarból volt képezve." [HAI.]

HOITSY Pál: A jelenleg látható üstökös. [1.] = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jul. 10. 28. sz. pp. 444-445. "Az üstököst, a melyről szólunk, 1827. február 27-én fedezte föl az osztrák hadseregnek egy nagy hirre vergődött tisztje, Biela kapitány. ...A csillagászok nap nap mellett éber figyelemmel kisérték pályájában, és íme 1846. január 13-án egyszerre csak ketté szakadt. ...A valószínűség tehát a mellett beszól, hogy az 1744-iki üstökös azonos az 1807-ikivel, s hogy ez utóbbi kétfelé vált és részeinek egyike az, mely jelenleg - bár már fogyatkozó fényben az égen ragyog." [HAI.]

HOITSY Pál: A jelenleg látható üstökös. 2. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jul. 17. 29. sz. pp. 460-461. "Wolff az üstökös spektrumában zöld, sárga és kék vonalakat talált, de ezen össze nem függő spektrumon kivül összefüggőt is észlelt, melyet az üstökös fejének fényéből kapott. Szerinte az anyag nagy része szén- és hidrogén-vegyekből áll. ... Janssen... Végül konstatálta azt is, hogy az üstökösnek kétféle világossága is van, az egyik sajátos, a másik ellenben kölcsönzött, s a nap visszavert fényének eredménye." [HAI.]

H. P. [HOITSY Pál]: Csillagászok dolog közben. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jul. 31. 31. sz. p. 491. "Két képet mutatunk be ma az olvasónak, melyek Anglia állami csillagvizsgáló intézeteinek, a greenwichinek csillagászait, hivatalos teendőik közben ábrázolják. Egyik nap-észlelést, a másik az álló csillagok észlelését tünteti fel." [HAI.]

VILSINSZKY: A telefon. (Messzelátó.) = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. jún. 12. 24. sz. p. 1. 1880 novemberében nem sikerült a kapcsolat. 1881. máj. 9-én a Herény - Pápa közötti 75 km-en igen. 1881. jún. 4-én este sikerült telefonkapcsolatot létesíteni Herény és Ógyalla között. A 180 km-es kapcsolat útja Herény - Szombathely (Kunc lakása) - távírda - Pápa - Győr - Komárom - Ógyalla. [SRG.]

A mi külföldi utazó triumvirátusunk... = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. aug. 21. 34. sz. p. 2. Kunc Adolf, Gothard Jenő és Gothard Sándor külföldi útjáról. Beszámoló Zürichből, Strassburgból és Párizsból aug. 7-én. [SRG.]

A mi külföldi utazó triumvirátusunk,... = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. aug. 28. 35. sz. p. 2. Kuncz Adolf, Gothard Jenő és Sándor párisi beszámolója aug. 14-én. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A herényi asztrofizikai obszervatórium. = Vasmegyei Lapok 15. 1881. dec. 22. pp. 1-2. [SRG.]

          1882.

CZÓGLER Alajos: A fizika története életrajzokban. Első kötet. Tizenkét arczkép-melléklettel. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1882. Franklin-Társulat nyomdája. 592 p., 12 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 20./ Ez a kötet az ókori és a középkori fizikai eredményeket bemutató bevezető után Leonardotól Chladni-ig 29 életrajzot közöl. Köztük Kopernikus (pp. 57-69. + arckép).; Galilei (pp. 80-140. + arckép).; Kepler (pp. 141-166. + arckép).; Huygens (pp. 290-338. + arckép).; Newton (pp. 339-414. + arckép).; Halley (pp. 415-433.).; és Bradley (pp. 434-438.) munkásságát is bemutatja a szerző. [HAI.]

CZÓGLER Alajos: A fizika története életrajzokban. Második kötet. Tizenegy arczkép-melléklettel. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1882. Franklin-Társulat nyomdája. 592 p., 11 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 21./Ez a kötet Lavoisier-töl Robert Mayer-ig 20 életrajzot közöl. Köztük Laplace (pp. 32-67. + arckép).; Wollaston (pp. 142-147.).; és Arago (pp. 229-298. + arckép) munkásságát is bemutatja a szerző. [HAI.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászattan az égboltozat egyetemes leirása. Írta Flammarion Camille. Fordította Dr. Hoitsy Pál. 360 ábrával, színezett kőnyomattal, csillagászati térképpel stb. Budapest, 1882. Wilckens és Waidl kiadóhivatala. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. +1 t. Barnásvörös alapszínű, aranyozott díszkötésben, a két kötet külön. A második kötet végén (pp. 341-344.) H. P. [Hoitsy Pál] "A fordító utószava" címmel ír a magyarországi csillagászat helyzetéről és a kis távcsővel látható égitestekről. A második kötet legvégén egy kihajtható lapon két csillagtérkép van. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása, és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án Konkoly Miklós. A csillagvizsgáló leírása. Programja. Spektroszkópikus megfigyelések 75 állócsillagról. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához az 1881. évi megfigyelésekből. III. rész. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 21 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 7. sz./ Jupiter felületének megfigyelése 1881-ben (16 megfigyelés szöveges leírása. A 16 Jupiter-rajz az 1. és a 2. táblán látható).; Mars megfigyelése (3 szöveges leírás és a 3. táblán ezen Mars-rajzok).; Venus (1881. jan. 1-én egyetlen Vénusz észlelés, rajza a 3. táblán). [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. 1. 1881. b) Üstökös és annak spectruma. 2. 1881. c) Üstökös és annak spectruma. 3. Alfa Ursae majoris szinváltozásáról. 4. 1881. b) Üstökös colorimetricus megfigyelése. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én. 1. tábla: 5 részletes rajz az 1881. b. üstökös alakjáról, a magból szökőkútszerűen kibomló szálakkal.; 2. tábla: 2 rajz az 1881. c. üstökösről vizuálisan és 3 további rajz az üstökös színképeiről.; 3. tábla: az 1881. b. üstökös spektrumának rajza, egy grafikon az alfa UMa színváltozásáról (54,5 napos periódussal).
Az "Alfa Ursae majoris colorimetricus megfigyelése" rész (pp. 12-15.) Kövesligethy munkája, mert így kezdődik: "Ez év nyarán ismét megkezdettem a kérdéses színváltozással bíró csillag megfigyelését, melyet ez évben Kövesligethy Rudolf úr volt szíves elvállalni, s azt a szünidők legvégéig a legnagyobb kitartással és szorgalommal folytatta is." Emellett Kövesligethy szerzősége a Magyar Tudományos Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul. Az "1881. b) Üstökös colorimetricus megfigyelése" tanulmányrész (pp. 15-16) szerző nélküli, de az észlelést Kövesligethy végezte, mert így kezdődik: "E fényes üstököst a colorimeteren is lehetett észlelni, különösen július 20. és augusztus 2-ike között, s e napokon Kövesligethy úr valóban hat megfigyelést tett rajta. " Sőt Kövesligethy szerzősége a Magyar Tudományos Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzékén alapul. [KSZ.]

  

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 46 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 15. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. Időmeghatározás és az órák összehasonlítása. Az 1880. V. (Pechüle-féle) üstökös 8 megfigyelése. Az 1881. II. (Swift-féle) üstökös 3 észlelése. Az 1881. III. (Gould-féle nagy) üstökös 18 megfigyelése. Az 1881. IV. (Schäberle-féle) üstökös 5 észlelése. Az Encke-féle üstökös 3 megfigyelése. Az 1881. VIII. (Swift- vagy Wendell-féle) üstökös egyetlen megfigyelése.
Kisbolygók megfigyelése és pozíciómérése 1881-ben: Ceres, Pallas, Juno, Astrea, Hebe, Flora, Metis, Parthenope, Victoria, Egeria, Irene, Fortuna, Massalia, Themis, Pomona, Fides, Ariadne, Pales, Nemausa, Freya, Undine, Liberaxrit, Electra, Saphrosine, Iuewa, Hilda, Ino, Belisana, Ismene, Phylomela, Chryseis, Oenone, 211. számú [Isolda], 216. számú [Kleopatra] kisbolygók. Csillag pozíciók. Gothard Jenő és Sándor Herényi Csillagdájának földrajzi fekvése. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 17 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. 1881-ben Ógyallán 340, Selmecbányán 141, Nagybecskereken 88 meteort észleltek meteoroszkóppal. Táblázat közli az 569 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. A júliusi, augusztusi, novemberi meteorrajoknak 24 kisugárzó pontja lett levezetve, amelyek 8 fő-radiánssá vonhatók össze. [KSZ.]

  

KONKOLY Miklós: Napfoltok és a nap felületének megfigyelése 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 56 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 4. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. 1881-ben a Nap felületét 196 napon át figyelték, és csakis egyetlen napon volt folt nélküli. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Az üstökösök vegytani alkotása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 17 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 8. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. febr. 13-án. Az üstökösök színképeinek észlelése, elemzése. [KSZ.]

  KÖVESLIGETHY Radó: Az 1871-1880-ik években Magyarországban megfigyelt hullócsillagok pályaelemei. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 11 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 9. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1882. márc. 13-án Konkoly Miklós. [KSZ.]

  LAKITS Ferenc: Az ó-gyallai csillagvizsgáló földrajzi szélessége. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 2. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én Konkoly Miklós. A földrajzi szélesség: +47 fok 52 perc 27,3 másodperc. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach Közönséges Naptárral, MDCCCLXXXII-re [1882-re.] Kiad.: M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatalában. Budapest, 1882. Athenaeum r. társ könyvnyomdája. 285 p. Csillagászat: pp. 5-56. Időszámítás, Ünnepszámítás. Polgári és csillagászati Naptár. A Nap, a Hold, a bolygók hossza, declinatiója, kelte, lemenetele. Bolygók láthatósága. Égi tünemények. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Jupiter megfigyelések. In: Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 19-32., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ 30 Jupiter megfigyelés szövegesen. A kihajtható mellékleten 6 Jupiter-rajz 1881 okt. 25. és dec. 27. között. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Mars megfigyelések 1881-ben. In: Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 32-35., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ 10 Mars megfigyelés leírása. A kihajtható mellékleten 2 Mars-rajz: 1881. nov. 9. és dec. 25. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Gothard Jenő és Sándor herényi csillagdájának földrajzi fekvése. In: Konkoly Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. pp. 45-46. A címben Gotthard név szerepel. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Alfa Ursae majoris colorimetricus megfigyelése. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 12-15. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én és közzétette: Konkoly Miklós. "Ez év nyarán ismét megkezdettem a kérdéses színváltozással bíró csillag megfigyelését, melyet ez évben Kövesligethy Rudolf úr volt szíves elvállalni, s azt a szünidők legvégéig a legnagyobb kitartással és szorgalommal folytatta." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Az 1881. b) üstökös colorimetricus megfigyelése. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 15-16. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én és közzétette: Konkoly Miklós. "E fényes üstököst a colorimeteren is lehetett észlelni, különösen július 20. és augusztus 2-ike között, s e napokon Kövesligethy úr valóban hat megfigyelést tett." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

KUNC Adolf: Ingakisérlet. (Tartatott a szombathelyi székesegyházban Gothard segédkezése mellett 1880. aug. 25-én.) In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1880. aug. 21-27-ig Szombathelyen tartott 21. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest, 1882. Egyetemi ny. pp. 76-79., 2 t. [SRG.]

K. H. [KEMÉNY Hugó]: Egy csillagász mint a magyar-ugor összehasonlító nyelvészet megalapító-ja. In: A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Soproni Kath. Főgymnasiumának Értesítője az 1881/82. iskolaévről. Sopron, 1882. pp. 3-13. Sajnovics Jánosról. [HAD.]

SZATHMÁRI Ákos: A spectralanalysis alkalmazásai az astrophysikában. In: Szathmári Ákos: A Spectralanalysis és alkalmazásai. A szerző tulajdona. Kiadja a szerző. Nyomatott Dohány Ignácznál Nagy-Becskereken. 1882. pp. 210-352. A napról. A planeták és holdak által visszavert sugarak spectrumairól. A csillaghalmazok és ködfoltok spectrumairól. Az üstökösök és hullócsillagok spectrumairól. A zodiakalis fény spectrumáról. Az északi fény spectrumáról. A villámok spectrumairól. [ZSE.]

Két uj fényképészeti találmány. 1. A fényképező puska. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. máj. 5. sz. pp. 77-79. "Janssen, szintén tekintélyes franczia tudós 1874-ben a Venus átmenetének megvizsgálására egy általa "revolver fénykép"-nek nevezett készüléket alkotott, mely az egymásután következő jelenségeket örökitette volna meg, de az egyes levételek közt nagy közök voltak s igy gyakorlatilag nem volt sok eredménye." [SRG.]

Fényképezés holdvilágnál. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. jún. 6. sz. p. 102. "Egy clevelandi hirlap, mint a "Pall Mall Gezette"-ben olvassuk, Jahr nevü fiatal német fényképészről ezt irja: Kevés fényképész és tudós, ide értve a nemrég elhunyt Draper tanárt is, fényképezte le a holdat, még kevésbé, sőt sohase készitettek fényképet holdfényes tájékról." Vegyesek. [SRG.]

A trieszti kiállitáson. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. aug. 8. sz. p. 134. "...fényképészeti munkákkal következő ismerőseink vesznek részt: Továbbá Konkoly Thege Miklós dr ógyalli csillagdája,..." Vegyesek. [SRG.]

ROTTMANN Farkas: A pigment-képről. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. szept. 9. sz. pp. 137-140. "A’ fényképészet hű munkatársa a természettudományoknak, mert bámulatos gyorsasággal és hűséggel adja nekik a tűnemények rajzát, a spectrum képét, a Venus átvonulását, s a csillagképleteknek egymáshoz való arányos állását;..." p. 137. [SRG.]

S.: A Sarkfény-re vonatkozóan. = Földrajzi Közlemények 10. 1882. 3. füz. pp. 141-142. "Talán a föld delejességének fény-kitörései". [IBQ.]

HOITSY Pál: Milyen az élet a Vénuson. = Fővárosi Lapok 19. 1882. jan. 10. 7. sz. pp. 45-46. Mutatvány Flammarion népszerű csillagászattanából. [ZSE.]

MUNKÁCSI Bernát: Az ugor összehasonlító nyelvészet és Budenz szótára. 3. A magyar összehasonlító nyelvtudomány első virágzása kora. I. Sajnovics. = Magyar Nyelvőr 11. köt. 1882. aug. 15. 8. füz. 342-350. Csillagászat is. p. 343. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály első ülése 1882. január 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 1. sz. pp. 7-8. Konkoly Miklós felolvasása 1882. jan. 16-án az MTA-n. Konkoly Miklós felolvassa "Napfoltok megfigyelése Ó-gyallán.; Hullócsillagok megfigyelése 1881-ben Ó-Gyallán. Csillagászati megfigyelések az ógyallai csillagdán VI. rész."; Gothard Jenő és Sándor dolgozatát is bemutatja a hevényi(!) astrophysikai obszervatórium és a benne tett megfigyelések" c. dolgozatát. Gothard Jenő p. 8. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály második ülése 1882. február 13. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. p. 41. Konkoly Miklós felolvasása 1882. febr. 13-án az MTA-n. Konkoly Miklós felolvassa "Hullócsillagok radiatio pontjai.; Az üstökösök vegyalkatrészei általában" című dolgozatát. Kivonata. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály második ülése 1882. február 13. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. p. 48. Konkoly Miklós bemutatja Kövesligethy Radó "Hullócsillagok pályaelemei" című dolgozatát. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály második ülése 1882. február 13. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. pp. 48-53. Szabó József "A mocsi meteorkőhullást Erdélyben Mocs vidékén" Mocs környéki meteorithullás 1882. február 3-án. Szabó József beszámolója Dr. Koch kolozsvári egyetemi tanár adatgyűjtése alapján készült. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkilenczedik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály hetedik ülése 1882. október 16. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 5. sz. pp. 207-208. Braun Károly dolgozatát 1882. okt. 16-án az MTA-n "A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzete" előterjesztette Kruspér István. Kivonat. [SRG.]

1882 október 16. A Mathematikai és Természettudományi Osztály ülése. 5. Kruspér István r. t. tag előterjeszti Braun Károly, s. J. "A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzetéről" szóló értekezésének első részét, mely ezt a m. kir. országos háromszögelésre vonatkozatva tárgyalja. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882. 1-2. sz. pp. 9-11. A szerző által készített kivonat. Az egykori Gellért-hegyi obszervatórium: 47 fok 29 ’ 14,930" és 36 fok 42’ 51,690" Ferro-tól. Kalocsa obszervatóriuma: 46 fok 31’ 41,9232" és 36 fok 38’ 37,7221" Ferro-tól. [KSZ.]

BRAUN Károly: Új contact-készülék óránál. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882. 3-4. sz. pp. 151-156. Chronograph vagyis az elektromos időjelző a gyakorlati csillagászatban. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882. 3-4. sz. pp. 156-163. 1. A nap felületének megfigyelése 1882-ben. pp. 156-161. [Kövesligethy neve. p. 158. napészlelőként]; 2. Astrofizikai megfigyelések. pp. 162-163. (A Wells üstökös. A nagy szeptemberi üstökös. 9 hulló csillag sprektruma. 115 állócsillag spektruma. 4 csillag colorimetrikus megfigyelése) [SRG.]

A holdról. Flammarion Camille után. = Nemzeti Nőnevelés 2. 1882. jan. 1. füzet pp. 32-53. 1881 karácsonyára megjelent Flammarion Népszerű csillagászattan művének könyvismertetése. A Holdról szóló részek közlése, a terjedelem miatt szükséges bizonyos kihagyásokkal. [AAJ.]

KOCH Antal: A meteoritekről. = Orvos-Természettudományi Értesítő 3. Népszerű előadás. 7. 1882. 4. kötet. 1. sz. pp. 1-23. Függelék. Az erdélyi múzeum birtokában levő meteoritek jegyzéke. pp. 22-23. [SRG.]

KOCH Antal: Jelentés az 1882 febr. 3-iki mócsi meteorkőhullásról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 1. füz. pp. 89-101. [SRG.]

KOCH Antal: Pótjelentés a folyó év febr. 3-iki mócsi meteorkőhullásról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 2. füz pp. 137-146. Függelék. Az erdélyi múzeum birtokában levő meteoritek jegyzéke. (Folytatás. Elejét lásd a Népszerű előadások 1. számában.) p. 146. [HAI.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1881-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 2. füz pp. 164-174. Csillagászat: (pp. 164-165.). [HAI.]

KOCH Ferencz: Az 1882. február 3-án hullott "mocsi" meteorkőnek menynyileges vegyelemzése. = Orvos és Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 3. füz. pp. 185-198. [HAI.]

FODOR Ferencz: Könyvismertetés. Szathmári Ákos, nagy-becskereki főgymnasiumi tanár "Spectralanalysis és alkalmazásai" czimü müvének ismertetése. = Orvos-Természettudományi Értesítő II. Természettudományi Szak 7. 4. köt. 1882. 3. füz. pp. 283-286. [SRG.]

KOCH Antal: Eustatit-kristályka a mócsi meteorkőben. = Orvos és Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 3. füz. p. 301. A Kisebb közlemények című rovatban. [SRG.]

SZÁDECZKY Lajos: Adalékok a babona és hiedelmek történetéhez. 1. Babonák a Szepességen. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 16. 1882. 9. füz. pp. 769-776. 1603. jan. 7-én a Hold felkeltekor egy második holdat is láttak. p. 769.; 1603. jan. 8-án reggel a Nap két oldalán melléknapot láttak fényleni. p. 769. [a szöveg pontosan: "... 24 szepes város lelkészei Leibitzon összejöttek. Estve 7-én, a hold felköltével, a lelkészek egy második holdat láttak. Másnap, 8-án reggel, midőn a lelkészek az említett városból távoztak, a fényesen felkelt nap két oldalán két mellék napot láttak fényleni, este mint reggel egy egész óráig valának a hold és nap érintett tüneményei. Hogy mik lehettek azok az égi tünemények, azt mi bátran a csillagászok kutatásaira bízhatjuk,... Így legyen." A Szepes vármegyei városka neve németül Leibitz, magyarul Leibic, szlovákul źubica.];
Sarki fény 1604. okt. 24-én. p. 770.; 1606. febr. 16-án a Nap jobb és bal oldalán melléknap és három fénylő ív látszott egész nap. p. 770.; Meteorhullás (?) nappal 1642. dec. 11-én. p. 776. [SRG.]

A föld tömöttsége. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 1. füz. p. 19. "Jolly tanár újabb kísérletei által 5,692 bizonyult, tehát annyival sűrűbb a víznél. Maskelyne 4,713, Cavendish 5,48, Reich 5,49, Baylly 5,66, Carlini 4,837, Airy 6,623 találák. Látnivaló mily bajos megállapodásra jutni." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Délmagyarországi adatok a 1882. február 3-ki nagy meteorhulláshoz. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 2. füz. p. 80. Dr. Koch Antal igen érdekesen szóllatt a nagy meteorkő-hullásról, mely Hont, (Terbej), Bereg (Sombon) megyében, Marmarosszigeten, Szilágysomlyon, Ó-Lajosbányán, Verespatakon, Bessenyőn (Erdélyben) Marosvásárhelyen, Szebenben észleltetett. Erdélyben Visa, Gyulatelke és Bárzé határában. Dr. Koch és Dr. Herbich urak 83 drb. meteort gyűjtöttek 8076 gramm súlylyal. Később még 11 ép és 8 törött drb. 1593 gr. súlyban került a gyűjtéshez. Az erdélyi múzeum birtokában a február 3-ki meteor-kövekből van összesen 112 ép és tört 86, mások birtokában még vagy 90 idáig tehát összesen vagy 200 drb. Délmagyarországon is volt ugyanekkor meteorkő-hullás, még pedig Glogováczon (Temesmegye) a vasúti töltés mentében és Kraloveczen ifj. Ormós Zsigmond birtokán ..." [SRG.]

Jövendölések 1880-1885-re. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 3. füz. pp. 122-123. A nap természetével foglalkozó tudósok az utóbbi években nagy változásokat vesznek észre a napon és Lokyr tanár azon nézetben van, hogy e változásoknak földünkre is lesz kihatása. Feltűnő például hogy a koronában égő köneny nagyon megfogyott, a mint azt a spectroscop kétségtelenül beigazolja. Az utolsó négyév alatt igen megfogyott továbbá a napfoltok száma, és azon kölcsönhatás, mely a napfoltok és a föld delejessége között fenforog, különösen utolsó időben több ízben talált megerősítésre. Mindebből azon következtetésre jutnak a tudósok, hogy a nap müködése és hő kifejlesztése csökkenőben van, de vele karöltve jár a melegnek földünkön való fokozódása, mert azon gázok, melyek a tevékenységben lévő naptól kisugározva az égitest körül burkot képeztek, s melyek a földet a nap égető heve ellen védték vala, szétoszlanak eltűnnek, ha a nap melege megcsökken (?) [...]
Keresztény időszámításunk kezdete óta nem volt Jupiter, Uranus, Saturnus és Neptun együttesen periheliumban v. i. napközelben. Már pedig legközelebb beáll ez eset. - Dr. Kapp igen sok adatot gyűjtött, a melyekből nyilvánvaló hogy a bolygók ezen együttállása nagy dögvészekkel, szárazságokkal és ragályokkal járt. Mert e bolygók közelléte miatt bolygónk légkörében zavarok állanak be, a hőmérséklet sőt meg a vegyületi összetétel is módosul s ezáltal aratásokat pusztító szárazságok és embereket, állatokat ölő epidémiák támadnak. [...] 2000 év óta 1880-ban találkozik először a nevezett négy bolygó a napközelben, azért valószínűen több éven át u. m. 1880-1885 sok bajunk lesz. [...] A tudós doctor jövendöléseire annyi a megjegyzésünk, hogy a négy bolygó fejlesztette hőmennyiségből nem jut annyi földünkre, mikép itt tetemes légmérsékleti vagy talán vegyületi változásokat okozhatna. De azért várják, beteljesülnek-e jövendölései." [HAI.]

GAEA: Meteorkövi állatok. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 3. füz. pp. 124-125. "Dr. Hann, foglalkozására jogász s mellette kitűnő természetbúvár. "Die Meteorite und ihre Organismen" czimű munkájában határozottan állítja, hogy a meteor kövekben, melyek pedig Schiaparelli nézete szerint a világtér igen meszszi tájékáról a Vega, Arctur, Sirius vidékéről kerülnek hozzánk - állat maradványok találtatnak. Müvét "Buch der Wilden "-nek, fölfedezését: csodabogárnak nevezték. Most Weinland újabban vizsgálat tárgyává tett vagy 600 drb. (18 hullás) meteoritet, igen pontos csiszolatokat készített és szintén Hann eredményére jut. állítván, hogy az állatok structurája után a korallok, foraminiferak, Polycistinak és Szivacsok nemeihez tartoznak s, tengeri maradványok. [...] Csakhogy azután azokkal a gömböcskékkel, csövecskékkel s ágasbogas moszatféle állatokkal ugyne járjunk, mint az Eozoon canadensevel. Az is minden volt, állat, növény növény végre ásványnak maradt." [SRG.]

HUMBOLDT: Uj bizonyíték földünk gömbalakjára nézve. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 3. füz. p. 125. "Ha földünk gömbölyű, a nagyobb tavak felülete domború convex, következve az abban letükrözött képek kisebbek. Ezt Dufour és Farell a Genfitavon tapasztalták. A hajok és hegyek képe a tükrön csakugyan kisebbített alakban jelent meg." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

  SZILY Kálmán: Magyarország mágnességi viszonyai. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 11-16. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  GEREVICH Emil: Az északi-fény befolyása a telegráfra. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 30-33. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Előkészülés az 1882-iki Venusátvonuláshoz. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 33-34. Csillagászok kongresszusa Párizsban. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [TUV.]

  Levélszekrény. Kérdések. (7.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. p. 46. M. L.: Hogy jelöli Kalakaua király a Hawai szigeteken a Gergely-féle naptár szerint azon napot, mikor nálunk január 1-seje van? [SRG.]

  TÖRÖK Aurél: A rokniai dolmenek leleteiről. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. pp. 49-54. [SRG.]

  WEINEK László: Látogatás Liberia Köztársaságban. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. pp. 54-60. 1874. jún. 27-én indultak Kielből. Vénusz átvonulás megfigyelése 1874. dec. 9-én. p. 54.; Coggia üstökös 1874 nyarán. p. 55. [SRG.]

  HELLER Ágost: Az Uranus felfedezésének századik évfordulója. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 150. füz. pp. 61-67. Denning W. F.: The Centenary of the discovery of Uranus nyomán. The popular science review 1881. [TUV.]

  SZILY Kálmán: Csillagászati obszervatórium Vasmegyében. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. pp. 74-75. Gothard Jenő és Sándor herényi csillagdájáról. Természettan: Rovatvezető: Szily Kálmán. [SRG.]

  CSAPÓ Ödön: Ma, azaz 1882. január 16-ikán délután 2 óra 47 perczkor igen szép naptüneménynek voltunk tanúi Csajághon. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. p. 93. Három nap volt az égen. A napok felett szép szivárvány volt látható. Levélszekrény. Kérdések. (9.) [SRG.]

  PALÓCZY Lipót: A bécsi új csillagvizsgáló intézet. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. pp. 97-107. [TUV.]

  Levélszekrény. Feleletek. (7.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. p. 132. F. J.: Mikor van jan. 1-je a Hawai szigeteken. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (9.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. p. 133. H. A. [Heller Ágost]: A melléknapok jelenségről. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. p. 165. Wells fedezte fel 1882. márc. 23-án Lipcsében. Apróbb közlemények. [TUV.]

Sz. K. [SZILY Kálmán]: Valami a kalendáriom csinálás köréből. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. pp. 165-167. [TUV.]

Levélszekrény. Feleletek. (20.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. p. 174. G. F. válasza, a Holdnak nincs hatása a növényekre. [SRG.]

  WEINEK László: Az idei nagy üstökösről (1882 a.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. pp. 209-211. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  Levélszekrény. Kérdések. (32.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. pp. 220-221. B. P. Nappali tűzgömb 1882. febr. 12-én. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Levélszekrény. Feleletek. (23.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. p. 221. A Nap melegéről. [SRG.]

  HELLER Ágost: A Wells-féle üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. pp. 254-255. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

ROMBAUER Tivadar: Nemzetközi figyelő állomás a sarkvidéken. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. pp. 261-265. Földmágnességi megfigyelések, Az északi fényre vonatkozó megfigyelések, asztronómiai megfigyelések. pp. 263-264. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. 32. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. p. 270. A jelenség valóban tűzgömb volt. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Venus fénye által vetett árnyék. = Természettudományi Közlöny, 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 338-339. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Schaeberle-féle üstökösről. (1881 c.). = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. p. 339. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

DR. D. M. [DARVAI Móricz]: Jupiter két nevezetes foltjáról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 339-340. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

KONKOLY Miklós: Melyik a világ legelső optikai intézete? = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 346-347. Merz, Steinheil, Grubb, Dr. Schröder, A. Clarke. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A szabad szemmel látható csillagok eloszlása az égbolton. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 375-376. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap-parallaxisról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 376-377. Az amerikai természetvizsgálók gyűlése Cincinatiban. A Nap parallaxisa 8,85 ívmásodperc körüli lehet. Az 1882. dec. 6-i Vénusz-átvonuláskor remélhető pontosítása. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

DR. D. M. [DARVAI Móricz]: Értekezlet Párisban a Venus átvonulása tárgyában. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 377-378. Nemzetközi értekezlet Párizsban 1882. okt. 5-13-ig, 14 nemzet részvételével. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A fizikai csillagászat módszereiről. Janssen elnök beszéde az Association francaise ez évi vándorgyűlésén, La Rochelleben. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. okt. 158. füz. pp. 401-410. [TUV.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Új elmélet a Nap melegének megmaradásáról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. okt. 158. füz. pp. 425-428. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. 1. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. pp. 434-442. [TUV.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az idei (Cruls-féle) nagy üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159.füz. pp. 469-470. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb hírek a Saturnusról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. pp. 471-472. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. [2.] - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 14. 1882. dec. 160. füz. pp. 497-514. [TUV.]

  LENGYEL István: 1880-ben elhunyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. dec. 160. füz. p. 515. Brutus, Carl Christian (1830. nov. 22. - 1881. jún. 25.). [SRG.]

TOMANN József: Bibel und Wissenschaft. Dr. Bernard Schäfer ausser-ordentlicher Professor der Theologie an der königl. Akademie zu Münster. Münster Theissing 1881. Nyolcz. 284. = Uj Magyar Sion Tizenharmadik évi folyam 1882. 5. füz. pp. 374-385. "Áttérve a természettudomány egyes szakmáira,... A biblia szándéka nem az, hogy minket a csillagászatban, vagy más tudományban oktasson, azért nem is helyezkedik a csillagászok tudományos álláspontjára, hanem vallási tekintetben akar utbaigazitással szolgálni és pedig úgy kortársai, mint utóvilág számára;..." pp. 382-384. Irodalom és művészet. [SRG.]

Sajo: Kalendarium manuale utriusque Ecclesiae Orientalis et Occidentalis academiis clericorum accomodatum. Actore Nicolao Nilles S. J. Oeniponte Tom. I. 1879 LXL. és 496. l. Tom. II. 1881 XXXIII. és 814. l. = Uj Magyar Sion Tizenharmadik évi folyam 1882. 6. füz. pp. 453-459. "Az olvasó látja ezekből, hogy szerzőnk nem puszta naptárcsináló, hanem a naptár keretében oly működési tért tudott magának nyitni, mely míg egyrészt minket, nyugatiakat a tudomány részére felkincselt bő adatai miatt vonz és érdekel, addig a tőlünk elszakadt keleti egyház számára evangeliumi kovászszá válhatik s annak a nyugatival való egyesülését hathatósan előkészitendi." Görög és latin kalendáriumok között lévő párhuzamokról. Irodalom és művészet. [SRG.]

Das Buch der Natur. Entwurf einer Kosmologischen Theodicee. Von Dr. Fr. Lorinser, Domcapitular. Erster Band Astronomie. Regensburg. 1876. Manz. Nyolcz. 336 lap. = Uj Magyar Sion Tizenharmadik évi folyam 1882. 9. füz. pp. 703-705. "...egyeztetési rendszere csak abban áll, hogy a természeti tudományok ilyen-amolyan megállapodásait elősorolja, elég bőven, sőt hosszasan s e tekintetben a legelső szakemberek nyomán indult, mint például a csillagászatban Secchit követte, azután oda mellékeli megjegyzését, mely néha nagyon közönséges, azaz nem rosz, hanem általánosa tudott dolog." Irodalom és művészet. [SRG.]

A május 17-iki napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. máj. 21. 21. sz. p. 30. "Május 17-én a kora reggeli órákban napfogyatkozás volt észlelhető, mely nálunk meglehetős kedvező idő mellett, tiszta, borutlan égnél ment végbe. ...Afrikára esett a teljes elsötétedés,..." [HAI.]

Vannak-e a meteorokban állati maradványok. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. szept. 3. 36. sz. pp. 574-575. "...Csak mikor azután Kabán, Debreczen mellett 1857-ben nagyobbak hullottak alá, s a müncheni khemikai laboratórium vizsgálataiból kétségen felül lett helyezve, hogy e darabokban szén foglaltatik,... a Zemplénmegyében Khnyahinyán 1866. június 9-kén lehullott meteorok egészen más tényeket hoztak köztudomásra. Ezen meteorok, melyeket azóta sajátos alkatuknál fogva khondritoknak neveztek el... Hahn ujabban a chondritokat tette vizsgálatai tárgyává. Magokból a knyahinyai példányokból több csiszolatot csinált, s ezek sajátságos jellemző formákat mutattak. ...Hahnnak és híveinek más adatokkal kell előállani, ha azt akarják előttünk bebizonyítani, hogy a meteorokban vannak állati maradványok." [HAI.]

A Gergely-naptár és a más világok naptárai. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. okt. 15. 42. sz. pp. 670-671. "A mi földünk nem az egyedüli égitest, melynek kalendáriumát ily ’annyira összevissza zavarja az a körülmény, hogy az esztendő semminemű összefüggésben nem áll a saját tengelye körül való forgással." [HAI.]

A látható üstökös. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. okt. 22. 43. sz. p. 685. "Az üstökös, mely égboltozatunk keleti oldalán reggelenként ugy 5 óra felé még mindig látható, egész váratlanul jelent meg, csak akkor látták meg - először Cruls nevű csillagász - mikor már majdnem teljes fényében ragyogott. ...Ugy látszik, hogy azon a pályán halad, melyen az 1843-iki nagy üstökös, s nem lehetetlen, hogy ez a mostani ugyanaz, a mely akkor volt látható." [HAI.]

A Marson levő csatornák. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. okt. 22. 43. sz. p. 685. "A legújabb vizsgálatok azt tanúsítják, hogy a kontinensek és szárazföldeknek tartott alakzatok egészen elütő formát vettek föl, mint a minővel előbb birtak, s azonkívül uj, eddig nem látott alakzatok is képződtek. Különösen Schiaparelli milanói tanár talált nagyobb számban ilyeneket. A rendelkezésére álló kisebb nagyító csővel, mely 468-szoros nagyítást enged, a mostani, észlelésre ismét igen alkalmas időben, hónapokon keresztül tanulmányozta a Mars felületének egyes részleteit, s ez által abba a helyzetbe jutott, hogy a Marsnak egészen uj térképét állítsa össze." [HAI.]

HOITSY Pál: A Venus átmenetele deczember 6-án. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. dec. 3. 49. sz. pp. 779-780. "Kezdődik tehát 3/4 2-kor, és végződik 7 óra 10 perczkor. Már ebből is világos, hogy mi Magyarországon nem fogjuk elejétől végig láthatni e tüneményt, miután nálunk e nap 4 óra 6 perczkor a nap lenyugszik. De látni fogjuk annak elejét, miután 3/4 2-kor a nap még elég magasan áll." [HAI.]

Egy atlanti Vénus-expediczio. = Vasárnapi 29. 1882. dec. 31. 53. sz. p. 848., 850. "Az égi tünemény szemlélésére igen kedvező pontnak ígérkezett Dél-Georgia szigete,... Egy jól fölszerelt német expediczió e szigetet választván észlelési helyül, a "Moltke" nevű gőzössel már július 23-án elindult Montevideóból, hogy idejekorán megérkezzék. ...s vajjon magát az átmenetelt kellőkép észlelhették-e, azt ez idő szerint nem tudjuk még, mert eztilletőleg nem érkeztek még meg a tudósitások." [HAI.]

KOCH Ferencz: A mocsi meteorkő vegyi összetétele. = Vegytani Lapok. 1. 1882 okt. 1. sz. pp. 9-12. "A folyó év február 3-ikán Kolozsvártól néhány órányi távolságban, Mócs, Ó-Gyéres és Gyulatelke községek vidékén nagy mennyiségben lehullt meteorköveknek legszebb példányai Koch Antal és Herbich Ferencz e tanárok erélye és ügybuzgalma következtében, az erdélyi múzeum-egylet gyüjteménye számára szereztettek meg. A mócsi meteorkövek Koch A. tanár szerint Rose G. chondritjeihez tartoznak. [...] Az erdélyi múzeum-egylet igazgatósága által ezen meteorkő vegyi vizsgálatára felszólittatván, a mennyileges vegyelemzést e nyár kezdetén, Fabinyi tanár ur szives tanácsainak kikérésével, a vegytani intézetben végre is hajtottam.
Dolgozatom részletes leírása a "múzeum-egylet és kolozsvári orvos-természettudományi társulat" közlönyében fogván megjelenni, jelenleg csak a vizsgálatnál követett menetrend rövid jelzésére és a nyert eredmények közlésére szorítkozom..." Az elemzés eredményeinek táblázatos összeállítása (p. 11.). [HAI.]

          1883.

  GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882. évben. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 8. sz./ Gothard Jenő előszava 1883. március hóban kelt. Beterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án Konkoly Miklós.;
Előszó [a csillagvizsgáló épületének és műszereinek 1882-es fejlesztése.]. (pp. 1-2.). Spektroskopikus megfigyelések (147 állócsillag, 2 üstökös).; Üstökös megfigyelések. 1. Wels-üstökös (1882. I.) 2. Barnard-üstökös. 3. A nagy szeptemberi üstökös.; Napfogyatkozás megfigyelése május 16-án (pp. 25-26.).; Venus-átvonulása decz. 6-án (p. 27.). A kihajtható mellékleten az 1882. máj. 16-i részleges napfogyatkozás 6 fényképfelvétele. A képeken a napfoltok is láthatók. [KSZ.]

GRUBER Lajos: Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra. Budapest, 1883. TTT. 308 p. [SRG.]

HOITSY Pál: A nagy természet s a kicsiny ember. (Népszerű természettudományi értekezések.) Budapest, 1883. Franklin-társulat. 229 p. A csillagászati tanulmányok: Helyünk a mindenségben.; Örök mozgás.; Hulló csillagok.; A magyarok csillaga.; A Hold és a holdlakók. [KSZ.]

JABLONSZKY János: A mathematikai földrajz köréből. In: Ázsia, Áfrika és a mathematikai földrajz vázlata. A reál- és polgári iskolák harmadik osztálya számára. Öt képpel és öt ábrával. Budapest, 1883. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 84-94. A Naprendszer.; A Föld alakja.; Tájékozás a Földön és az Égen.; A Föld nagyságának meghatározásai.; A Föld forgása.; A Föld keringése.; A Föld tengelyének állása a nappájához.; A Hold.; Apály és dagály. [HAI.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. a) A Wells üstökös szinképe. b) A szeptemberi nagy üstökös szinképe. c) 9 Meteor szinképe. d) 115 állócsillag spectruma. e) Colorimetricus megfigyelések. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én. A Wells üstököst ápr. 17-től jún. elejéig figyelte. A szeptemberi nagy üstököst nov. 1-én tudta csak észlelni.
Hullócsillagok spektrumát aug. 11-én nézte. Az állócsillagok spektrumát Kövesligethy Radó észlelte (a tanulmányrész (pp. 6-21) szerző nélküli. De így kezdődik: "Ez évben Kövesligethy úr folytatta az általam 1876-ban megkezdett spectroscopicus átkeresést, a mennyire azt az idő megengedte volt."). Színmérések készültek a gamma Cas, alfa UMa, alfa UMi, béta UMi csillagokról. Emelett Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. Ugyanez vonatkozik a "Colorimetrikus megfigyelések" című részre. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Egy új reversio-spectroscop s annak használata. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 13 p.,1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 4. sz./ Olvasta a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én. A kihajtható táblán öt műszaki részletrajz. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Egy új szerkezetű spectroscop. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 7. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án. A kihajtható táblán két műszaki rajzzal. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 3. sz./ Előadta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én. 1882-ben Ógyallán (Konkoly Miklós, Kobold Hermann, Kövesligethy Rudolf, Gyurcsovics Mihály, Farkas Ede) 361, Selmecbányán (Schwarz Ottó és segédei) 27, Károlyfehérváron (Avéd Jákó) 13 meteort észleltek meteoroszkóppal. Táblázat közli a 401 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. Az 1881. évi hullócsillag-észlelések radiánsai, pályaelemei. 16 meteor azonosítása, amelyet két észlelőhelyről is megmértek.
Konkoly Miklós a tanulmány elején (p. 2.) azt írja "A megfigyelésekben részt vett Ó-Gyallán: rajtam kívül dr. Kobold Hermann observator, Kövesligethy Rudolf candidatus, Gyurgyovics Mihály assistens, és Farkas Endre tanító és meteorológiai megfigyelő." és hogy a "Jelen értekezés még magában foglalja nehány hullócsillag pálya és magasság számítását az 1881-iki megfigyelésekből, melyeket Kövesligethy Rudolf candidatus úr volt szíves kiszámítani.", ennek címe: Hullócsillagok pálya- és magasságmeghatározása.pp. 12-14. Ezen részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 90 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 1. sz./ A napfoltminimum 1878-ban volt. 1882-ben 195 megfigyelő nap volt, ebből csak 2 alkalommal nem látszott napfolt. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. A napészlelők nevét említik (p. 3.) "a megfigyelők között: dr. Kobold Hermann observator, Gyurgyovics Mihály segéd, Kövesligethy Rudolf Cand. Astron., és Farkas Endre urak". [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 20 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 5. sz./ Előterjesztette Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23.
Tartalma: Meridiánban történt észlelések ["A meridián körön 8 hold culminatió volt észlelve" (pp. 5-6.) tanulmányrész szerző nélküli, de Kövesligethy Radó és Kobold Herman munkája, mert az egyes észlelésekhez oda van írva az észlelő neve. Kobold máj. 28-án, máj. 29-én, máj. 30-án észlelt. Kövesligethy aug. 26-án, aug. 28-án, aug. 31-én, szept. 25-én, dec. 18-án észlelt. "A meridián körön 8 hold culminatió volt észlelve" részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul.] Kisbolygók (Pallas, Juno, Iris, Pomona, Antiope, Eunike, 221. számú [Eos]) pozíciómérése. Wells (1882. I. ) üstökös megfigyelése. Az 1882. máj. 16-iki részleges napfogyatkozás vizuális és fotografikus észlelése, elemzése. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Nehány szó az üstökösök vegytani alkotásáról, összehasonlitva a meteoritekkel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án. Saját, Gothard Jenő, és egyes külföldiek méréseinek elemzése. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach közönséges naptárral MDCCCLXXXIII-ra [1883-ra]. Budapest, 1883. A M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatalában. Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 320 p. Csillagászat: pp. 3-62. Közönséges naptár MDCCCLXXXIII-ra. Időszámítás. Ünnepszámítás. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben, a Nap, a Hold, a bolygók koordinátái, kelte, delelése, lemenetele, a bolygók láthatósága). Égi tünemények 1883-ban. [KSZ.]

A mi az embert környékezi. Olvasmányok a természet világából a művelt közönség s az ifjuság számára. Dr. Berlin munkája nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva irták többen. Szerk.: Hoitsy Pál. Budapest, 1883. Franklin-társulat. 589 p., száz negyvenhét ábrával. Berlin N. J. stockholmi orvos művének nem fordítása csupán, hanem átdolgozása, s a hazai viszonyokra alkalmazása - írják a szerzők 1882. október hó elején kelt előszavukban. A könyvből nem derül ki a fordítást és az átdolgozást végző hazai szerzők neve. Csillagászat: pp. 1-38., 145-221. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: 115 állócsillag spectruma. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. 115 állócsillag spectruma. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 6-21. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én és közzétette: Konkoly Miklós. A fejezet így kezdődik: "Ez évben Kövesligethy úr folytatta az általam 1876-ban megkezdett spectroscopicus átkeresést, a mennyire azt az idő megengedte volt." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Colorimetrikus megfigyelések. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. 115 állócsillag spectruma. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 21-22. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én és közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Hullócsillagok pálya- és magasságmeghatározása. In: Konkoly Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 12-14. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 3. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én és közzétette: Konkoly Miklós. "Jelen értekezés még magában foglalja nehány hullócsillag pálya és magasság számítását az 1881-iki megfigyelésekből, melyeket Kövesligethy Rudolf candidatus úr volt szíves kiszámítani." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó - KOBOLD Herman]: A meridián körön 8 hold culminatió volt észlelve. In: Konkoly Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 5-6. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 5. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23. és közzétette: Konkoly Miklós. Szerzőségük az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1882. aug. 23-tól aug. 27-ig Debrecenben tartott XXII. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest, 1883. Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából. pp. 49-70. I. A meteoritekről általában.; II. A magyarországi meteoritek. [HAI.]

HUNFALVY János: Az éghajlat változóságáról. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1882. aug. 23-tól aug. 27-ig Debrecenben tartott XXII. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest, 1883. Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából. pp. 165-180. Csillagászati vonatkozásokkal: "...A föld éghajlati viszonyai első sorban a világtérben való állásától, vagyis azon helyzettől függnek, melyet a föld a világtérben s különösen a fényt és meleget árasztó nap irányába elfoglal. Ezen állásából és helyzetéből erednek az ugynevezett koszmikus feltételek, melyek a föld éghajlatára mint főtényezők hatnak. Ide tartozik a föld keringési pályájának nagysága és alakja, tengelyének állása, a napon való különböző folyamatok, a hold és a bolygók hatása. E koszmikus feltételek nem állandók, hanem bizonyos időszakos változásokat szenvednek..." (pp. 167., 169-177.). [HAI.]

SZTERÉNYI Hugó: A meteoritekről. = Budapesti Szemle 1883. ápr. 76. sz. pp. 48-69. A legrégebbi meteorit Bonfini szerint 1459-ben Miskolcon hullott, csak elveszett. Ezért az 1492. nov. 7-én Elzászban hullott 130 kg. súlyú meteoritot tartják a legrégebbinek. Meteorhullások 1751-1844 között. A mekkai fekete kő is 1492-ben hullott meteorit. [SRG.]

Kitüntetés. = Dunántúl 2. 1883. dec. 16. p. 2. A londoni "Royal Astronomical Society" 1883. nov. 9-én tagjává választotta Gothard Jenőt. [SRG.]

Az uj üstökös. = Felvidéki Közlöny 5. 1883. dec. 15. 98. sz. p. [2.] "A hattyú-csillag képletében most látható üstökös egyike a legnevezetesebb égi tüneményeknek. Még most szabad szemmel nem látható ugyan, de január hó közepéig fénye megötszörösödik és ekkor, kivált a hold feljövetele előtt a délkeleti égen szabad szemmel is láthatjuk. Encke csillagász kiszámította, hogy ez üstökös 71 év alatt futja be pályáját. Az üstökös világos magvat képez, melyet fényes ködburok vesz körül." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A száraz eljárás köréből. 2. Fényképezés revolverrel. = Fényképészeti Lapok 2. 1883. márc. 3. sz. pp. 49-50. "Az előtt az egy szemű, három lábú szörny előtt, melyet a tudósok "camera obscura" névvel tiszteltek meg,... A csillagászok kiszámították, hogy a Venus csillaga deczember 6-án halad el a nap mellett és már megfigyelték a jelenséget és lefényképezték minden fázisában." p. 49. [SRG.]

VERESS Ferenc: A nedves eljárásról. (Vége.) = Fényképészeti Lapok 2. 1883. máj. 5. sz. pp. 89-92. "A napfény hatása a photographiában..." pp. 91-92. [SRG.]

JANSSEN, I.: Astro-photographia. = Fényképészeti Lapok 2. 1883. okt. 10. sz. pp. 204-206. Közreadta: Rvt. Szemelvények a külföldi szaklapokból. [SRG.]

ZÁK R. József: Az első délkör. = Földrajzi Közlemények 11. 1883. 6. füz. pp. 281-285. A nemzetközi null-meridián vitája. [IBQ.]

Sch.: Új adat a Föld gömbalakjának bebizonyításához. = Földrajzi Közlemények 11. 1883. 9. füz. p. 455. A Nap látszó szögértéknél kisebbnek mérte Dufour és Farell a Genfi-tavon tükröződő napképet, annak megfelelően, ahogy az a tó felületének, mint konvex gömbtükörnek a visszaverődéséből adódik. [IBQ.]

Csillagvizsgáló intézet. = Fővárosi Lapok 20. 1883. feb. 17. 40. sz. pp. 257-258. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: A budapesti csillagdáról. = Fővárosi Lapok 20. 1883. feb. 20. 42. sz. p. 270. Konkoly válasza az előző cikkre. [ZSE.]

f(x): A Vénus átvonulása a Nap tányérján. = Közoktatás 2. 1883. jan. 14. 2. sz. p. 4. "Fölötte fontos a csillagászatban a Nap távolságának pontos ismerete, minthogy ez szolgál alapmérsékül a világegyetemben előforduló távolok meghatározására. Ezen mértékegységet, melyet közönségesen földtávolnak hívnak, könnyen meghatározhatjuk, ha ismerjük a Nap parallaxisát. Mi a Nap parallaxisa? Ez azon látszög, mely alatt a földnek gömbsugara a Nap középpontjában elhelyezkedett szemlélő előtt föltűnnék azon pillanatban, midőn ezen égitest tőlünk középtávolban van. Ezen szög igen kicsiny 8.8"-8.9". [...] A parallaxisnak, ezen nagyfontosságú parányiságnak, pontos megmérésére legalkalmasabb a Vénus átméretének megfigyelése. Nagy előkészülettel várta sok csillagásza föld különböző, legtávolabb fekvő pontjain a ritka tüneményt, mely múlt évi december 6-án ment végbe. ..." [HAI.]

Dr. Montedegoi Albert Ferencz. Vegyesek. = Közoktatás 2. 1883. aug. 26. 30. sz. p.. "...A gyászesetről szóló jelentés így szól: Montedegoi Albert Adél és férje dr. Frantz Alajos, hevesmegyei főorvos s ezek gyermekei Piroska, Etel, Gyula és Miklós, montedegoi Albert Adolf és neje Dietrich Janka s leányuk Margit, montedegoi Albert Anna s férje dr. Margó Tivadar, m. k. egyetemi tanár s a Lipót-rend lovagkeresztese, a montedegoi Albert Nándor és neje Zatykó Mária s ezek gyermekei Mária és Anna s ennek férje Beöthy Mór és gyermekeik Mór, Margit, Mária, Anna és Kornélia, maguk és számos rokon nevében fájdalmas szívvel jelentik a felejthetetlen jó édes apának, illetőleg testvérnek, ipa és nagyapának,
dr. montedegoi Albert Ferencz, a szépművészetek és bölcsészet tudorának, kir. tanácsosnak, Hevesmegye tanfelügyelőjének, megyei bizottsági és közigazgatási tagnak, a budai és egri érseki csillagda egykori igazgatójának, a m. kir. természettudományi s történelmi társulatok, a magyar orvosok és természetvizsgálók társulata egyik alapító, nemkülönben több bel- és külföldi tudományos társulat rendes és tiszteletbeli tagjának stb folyó hó 9-én este 8 órakor, agyszélhüdés következtében, életének 73-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak halt tetemei e hó 12-én, délután 5 órakor fognak a fájdalmas szűzről nevezett temetőben nyugalomra tétetni; az engesztelő szent mise áldozat pedig 13-án d. e. 10 órakor fog a székes főegyházban a boldogult lelke üdvéért a mindenhatónak bemutattatni." [HAI.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály első ülése 1883. január 22. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 1. sz. p. 5. Schenz Guidó bemutatja Dr. Braun Károly csillagász "Uj contact készülék az inga-órák"-nak című dolgozatát. Kruspér István megjegyzésével. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály első ülése 1883. január 22. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 1. sz. p. 5. Konkoly Miklós beterjeszti két dolgozatát "Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1882.; Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdán 1882." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály második ülése 1883. február 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 2. sz. pp. 29-31. Konkoly Miklós "A reversió spectroscopról.; Az 1882-iki hullócsillagok megfigyeléseiről.". Konkoly Miklós a két fenti című értekezését 1883. febr. 19-én terjesztette elő az MTA-n. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhetedik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály negyedik ülése 1883. április 2-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. p. 57. Konkoly Miklós előterjeszti "Egy új alaku specrtoscop nagy szórási tehetséggel.; Egy pár szó az üstökösök vegytani constitutiójához.; Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882."; Gothard Sándor két értekezését Konkoly Miklós mutatja be "Spectroscopos megfigyelések a herényi csillagdán 1882-ben.; Adatok a Jupiter és Mars physikájához." [SRG.]

Tagajánlások. A III osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. pp. 79-80. Konkoly Thege Miklóst tiszteleti tagul ajánlja Szily Kálmán rendes tag. [SRG.]

Tagajánlások. A III osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. pp. 91-92. Weinek Lászlót levelező tagul ajánlja Kondor Gusztáv levelező tag. [SRG.]

Tagajánlások. A III osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. p. 92. Auwers Arthur berlini akadémiai csillagászt kültagul ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1883. november 12. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 133-135. Konkoly Miklós felolvassa értekezését "Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban." 1. rész. a.) Gamma Cassiopeia spectruma. b.) alfa Ursae minoris spectrumáról. c.) Swift üstökös színképe. d.) Brooks üstökös színképe. e.) Kolorimetrikus megfigyelések. Konkoly Miklós terjesztette elő az MTA 1883. nov. 12-i ülésén. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1883. november 12. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 135-137. Gothard Jenő "Egy új spectroscop" című dolgozatát bemutatja Konkoly Miklós. az MTA-n 1883. nov. 12-én. Gothard Jenő Spektroszkópi megfigyelések a herényi csillagdán, 1882-ben. Adatok a Jupiter és a Mars physikájához. Gothard Jenő értekezését az MTA-n előterjesztette Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Mathematikai spektral analysis, mint az astrophysika alapja. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 137-138. Az értekezést ismerteti Konkoly Miklós t. t. Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1883. nov. 12. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 5. sz. pp. 177-185. 3. A reversió spektroskóp. pp. 177-185.; 4. Hullócsillag-megfigyelések 1882. p. 185. a hullócsillagok pályájának és magasságának számításait Kövesligethy végezte. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 6-7. sz. pp. 240-249. 5. Egy új spektroskop. pp. 240-242; 6. Néhány szó az üstökösök vegytani alkatáról, összehasonlítva a meteorokéval. pp. 242-247.; 7. Csillagászati megfigyelések az 1882. évben. pp. 248-249. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882-ben. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 6-7. sz. pp. 250-254. I. Spektroskopicus megfigyelések. a.) Állócsillag-megfigyelések.; b.) Üstökös megfigyelések. a) Wels-üstökös (1882. I.) b) Barnard-üstökös (1882. III.) c) A nagy szeptemberi üstökös (1882. II.).; II. Napfogyatkozás megfigyelése május 16-án.; III. Venus átvonulás deczember 6-án. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. A herényi astrophysikai observatoriumon 1882-dik évben történt megfigyelések. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 6-7. sz. pp. 255-256. [KSZ.]

BRAUN Károly: A kalocsai csillagda földrajzi szélessége. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 8-9. sz. pp. 318-335. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1883-ban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883. 2-3. sz. pp. 36-38. A gamma Cassiopeiae sprektruma. Alfa Ursae minoris spektrumáról. Swift üstökös színképe. Brooks üstökös színképe. Kolorimetrikus megfigyelések (az alfa Ursae majoris színváltozásával kapcsolatban Kövesligethy nevének említése. p. 38.). [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Egy uj spectroscop. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883. 2-3. sz. pp. 39-41. [SRG.]

Kitüntetett magyar csillagászok. Gothard Jenő és Sándor. = Ország-Világ 4. 1883. dec. 15. p. 815. [SRG.]

KOCH F. [Ferencz] - PRIMICS Gy.[György]: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1882-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 1. Természettudományi szak. 8. 1883. 5. köt. 2. füz. pp. 169-180. Csillagászat: (pp. 169-170.). [HAI.]

Titus.: A hold alkotásáról. Csarnok. = Rozsnyói Hiradó 6. 1883. nov. 18. 46. sz. p. 4. "A naptárakban a holdtöltét rendesen kerek vagy gömbölyű emberarcz jelöli, és ilyennek, t. i. szem, orr és szájjal bírónak szeretik a gyermekek is palatábláikra lerajzolgatni. Tettleg van is parányi hasonlatosság a hold és az emberi ábrázat között, ha t. i. puszta szemmel tekintjük azt meg. Ha azonban távcsövön keresztül nézzük meg, úgy észre fogjuk venni, hogy a szem, orr, ajak, stb. bizonyos felhőnemű, világos vagy sötét alkatrésszé változik át. Még gondosabb, figyelmesebb vizsgálódás után azon tapasztalatra jutunk, hogy a sötétebb alkatrészek valamivel mélyebben feküsznek, mint a világosak, hogy így tehát az utóbbiaknak hegyeknek, az előbbieknek pedig mélyedéseknek vagy völgyeknek kell lenniök. ..." [HAI.]

A csillagászati intézetek statisztikája. Kisebb közlemények. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 7. 1883. 3. füz. p. 124. "A legújabb összeállítás szerint az egész Földön 130 nyilvános, ténylegesen működő csillagászati intézet van. A magán-obszervatóriumok száma, melyek Amerikában, Angliában, Német- és Francziaországban, gyakran kitünő eszközökkel felszerelve szolgálják a tudományt, minthogy ezek folyton keletkeznek és megszűnnek, pontosan meg nem határozható. A nyilvános intézetek a következőképen oszolnak el: Európában van 96, Amerikában 27, Ausztráliában 3, Afrikában és Ázsiában kettő-kettő. [...] Legrégebben működik a leydeni (1632 óta), azután a koppenhágai (1637), párisi (1672) és greenwichi (1675) intézet. - Hazánkban tudvalevőleg országos csillagászati intézet 1849 óta nincsen. Magán obszervatórium jelenleg három van az országban: Dr. Konkoly Miklósé O-Gyallán, Haynald érseké Kalocsán és a Gothard testvéreké Herényen." [HAI.]

HOITSY Pál: Az ég pirossága. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 7. 1883. 4. füz. pp. 149-154. "Mik okai ? Hogyan értelmezzük ez eddig soha sem észlelt tüneményt, mely bámulatos módon világítja meg az égboltozatot. Ilyen hajnalt sem estit, sem reggelit nem láttunk soha. Az égnek ilynemű bibor-szinéről nem volt tudomásunk. A légkörben változásnak kellett beállania, vagy földön kívüli okoknak kellett közrehatnia, hogy eddig nem tapasztalt tünemények álljanak elő. [...] Az ég pirossága, mely nálunk november hó utolsó napjaiban látszott legszebben, de deczember hó első napjaiban is mutatkozott, nemcsak Magyarországban, nemcsak Európában, hanem az egész világon volt észlelhető.
Csakhogy nem egyszerre. Úgy szólván valóságos földkörüli utazást tett meg, aránylag igen rövid idő alatt. A déli földtekén, különösen pedig Ausztráliában és a körötte levő szigettengeren már szeptember végén és egész októberben észlelték. [...] Ugyanezen idő alatt azonban egy másik talán még nevezetesebb tünemény is magára vonta a távol kelet népeinek csodálkozását, a leghallatlanabb minden égitünemény között. A nap zöld szinü volt. [...] Voltak olyanok is, a kik azt spektroskoppal vizsgálták s a színképelemzés által akartak megismerkedni annak természetével. Észleleteikből világos annyi, hogy a tünemény földi származású. [...]
Sokan a légköri elektromosságból akarták ki magyarázni, s első pillanatra is az volt nem egynek véleménye, hogy éjszaksarki fénynyel van dolgunk. De ez a magyarázat azonnal elesik, ha meggondoljuk, hogy a légkörben előforduló elektromossági zavargások idején nem kisebb zavargásokat tapasztalunk elektromos műszereinken is. [...] Norman Lockyer angol csillagász a Krakatoa tűzhányó működésében véli azokat feltalálni. [...] Földrengés és tüzhányás, olyan, a minő ez volt, máskor is tapasztalható, miért hogy az égi vörösség csak most jelentkezik? Ezt a kérdést kellene először eldönteni, csak azután hozni a két tüneményt oksági összefüggésbe..." [HAI.]

  HELLER Ágost: Leonardo da Vinci és a természettudományok. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. pp. 18-35. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Venus 1882-iki átvonúlásáról. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. pp. 39-43. Első észlelési beszámolók az 1882. dec. 6-iki Vénusz-átvonulásról. Apróbb közlemények. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  Levélszekrény. Kérdések (2.) = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. p. 45. B. J.: 1 mg-s meteor 1882. dec. 30/31-én. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az ó-gyallai csillagvizsgáló új refraktora. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 162. füz. pp. 73-79. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztályának januári ülésén 6. dolgozatot mutattak be: = Természettudományi Közlöny 15. 1883. febr. 162. füz. pp. 85-86. Csillagászati dolgozatok: Braun Károly S. J.: "Új kontakt-készülék az óránál" a csillagászati óráról.; Konkoly Miklós: "asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben" Wells-üstökös 1882-ben.; Konkoly Miklós: "A napfoltok megfigyeléséről 1882-ben Ó-Gyallán." Napészlelések 1872-1884. között. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Hornstein Károly a prágai csillagásztorony igazgatója és a csillagászat tanára a "Carl Ferdinand" egyetemen, a múlt évi deczember hó 22-ikén halt meg, 58 éves korában. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. febr. 162. füz. p. 88. [SRG.]

  A M. Tud. Akadémia III. osztályának februári ülésén... = Természettudományi Közlöny 15. 1883. márc. 163. füz. p. 135. Konkoly Miklós bemutatta az általa szerkesztett "reverzió-spektroszkópot."; Konkoly Miklós ismertette a hullócsillagok megfigyeléseit 1882-ben. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  A kieli csillagásztornyot a csillagászat terén tett minden újabb felfedezés középpontjává tették. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. ápr. 164. füz. p. 187. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Gyakorlati útmutatás csillagászati megfigyelések tételére. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. máj. 165. füz. pp. 227-230. Konkoly: Praktische Anleitung für Anstellung astronomischer Beobachtungen mit besonderer Rücksicht auf Astrophysik című kötetéről. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának április 23-iki ülésén... = Természettudományi Közlöny 15. 1883. máj. 165. füz. p. 234. Konkoly "egy új alakú spektroszkóp" leírását mutatta be, aztán előadta "Néhány szó az üstökösök chemiai alkotásáról, párhuzamban a meteoritekkel" című dolgozatát. Végül az 1882. máj. 17-i napfogyatkozás megfigyelését ismertette.; Gothard Sándor "Adatok Jupiter és Mars fizikájához", Gothard Jenő pedig "Spektroszkópi megfigyelések a herényi csillagvizsgálón 1882-ben" című dolgozatukat terjesztették be. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  PÁLL Károly: A naptár történetéből. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jún. 166. füz. pp. 262-268. [SRG.]

  SZELLE Zsigmond: Három tűzgolyó egymás után. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. júl. 167. füz. p. 316. 1883. márc. 13/14-én Dunaföldváron. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

B. P. [BERÉNYI Pál]: A Weinek-Schneider-féle csillagabrosz. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. júl. 167. füz. pp. 316-319. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia mathematika és természettudományi osztályának jún. 25-ikén tartotta a szünet előtt utolsó ülését,... = Természettudományi Közlöny 15. 1883. aug. 168. füz. pp. 363-364. Braun Károly dolgozatában közölte a kalocsai obszervatórium sarkmagasságának pontos meghatározását. Apróbb közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

A Kir. Magy Természettudományi Társulat kiadásában megjelent Gruber Lajos "Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra" czímű műve 28 ábrával és 12 táblázattal. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. aug. 168. füz. pp. 364-365. Könyvismertetés. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Az üstökösök fizikai és chemiai alkatához. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. szept. 169. füz. pp. 402-404. Apróbb közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (34.) = Természettudományi Közlöny 15. 1883. szept. 169. füz. p. 406. K. J. és V. I. kérdezi, hol kapható a Weinek-Schneider-féle csillagabrosz. [SRG.]

S. J.: A Weinek-Schneider-féle csillagabrosz beszerezhető Lipcsében a Dietz-Zieger Kiadótól. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. szept. 169. füz. p. 406. Levélszekrény. Feleletek. (34.) [SRG.]

  A csillagászati intézetek statisztikája. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. okt. 170. füz. p. 450. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  ROMBAUER Tivadar: Az osztrák-magyar sarkvidéki figyelő-állomás eredményeiről Jan-Mayen szigetén. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 12. pp. 514-522. Hold-megfigyelések, sarki fények 1882-1883 között. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1882-ben elhunyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. pp. 524., 527., 531-532. Challis, James (1803. dec. 12. - 1882. dec. 3.); Hornstein, Karl (1824. aug. 7. - 1882. dec. 22.); Svanberg, Gusztáv (1802. jan. 22. - 1882. nov. 21.); Zöllner, Johann Karl Friedrich (1834. nov. 8. - 1882. ápr. 25.). [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Fénytünemény a nyugati égen. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. füz. pp. 536-537. Budapesten 1883. nov. 29-én. Északi fény? állatövi fény? Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. füz. p. 537. 1882-ben 11 kisbolygót fedeztek fel. 1883 elején összes számuk 231 volt. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Orion nagy ködfoltjának fotografiai színképe. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. füz. pp. 537-538. William Hugginsnak 1883. márc. 7-én sikerült a ködfolt színképéről fotografiai képet kapni. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

Az éjféli nap a lofodi szigeteknél. = Vasárnapi Ujság 30. 1883. márc. 18. 11. sz. pp. 169-170 . "A sarkvidékek hires és sok tekintetben páratlan természeti tüneményei közt a legnevezetesebbek közé tartozik az éjféli nap: az a sajátságos tünemény, hogy a meleget és világosságot terjesztő nap hónapokon át soha sem távozik el az égboltozatról, vagy ha eltávozik is, csak egy pár perczre oly csekély távolságra, hogy sötétséget soha sem hagy maga után." [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 12-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 30. 1883. nov. 18. 46. sz. p. 748. "...Konkoly Miklós jelentést olvasott fel az ó-gyallai csillagdában ez idén eszközölt asztrofizikai megfigyelésekről és egyes csillagok színképelemzéséről. Szintén Konkoly Miklós mutatta be Gothárd(!) Jenőnek egy uj spektroskopját,... végül ismertette Kövesligethy Rezsőnek (! Radó) egy csillagászati tanulmányát." [SRG.]

          1884.

Az ég. Rónay Mihál emlékezetére. Közli: B. R. S. Nagy-Szt.-Miklós, 1884. Kőnig S. Nyomda. 27 p. A csillagászat rövid ismertetése. [SRG.]

  GOTHARD Jenő: Egy új spectroscop. Egy tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 10. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1883. nov. 12-én Konkoly Miklós. A mellékleten a műszer 10 részletrajza. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon 1883. évben. Két táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 33 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 5. sz./ 1883-ban Herény ege egészen borult volt 156 éjjelen. A 85 tiszta éj közül 68-on történtek csillagászati észlelések.; A csillagvizsgáló fejlesztése, újabb műszerek beszerzése.;
I. Spektroskopikus megfigyelések. a) Állócsillagok spektrumának átvizsgálása [86 csillag színképe]. b) Egyes állócsillagok spectroskopikus megfigyelései [gamma Cas, béta Lyr, béta Ori, gamma Peg]. c) Üstökösök spectroskopikus megfigyelése. Swift [1883. márc. 2-9-ig] és Brooks üstökös [1883. szept. 23-nov. 28-ig]. d) Vegyes spektroskopikus megfigyelések [Orion-köd, a reggeli és az esti különleges hajnalpír].; II. Jupiter fölületének megfigyelése 1883. évben [Jan. 4. és dec. 24. között 20 Jupiter észlelés készült. Ezek szöveges leírása. A melléklet két tábláján 18 barnásan árnyalt Jupiter-rajzot mutat be].; III. Időmeghatározás.; IV. Meteorológiai megfigyelések. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. Két táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 38 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 6. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1884. ápr. 21-én Konkoly Miklós. A spektroszkóp ismertetése. Az I. táblán 3 műszaki rajza. Az üstököst 1883. szept. 23. és 1884. jan. 21. között 22 alkalommal észlelték, melyek közül 13 estén a színképét is megfigyelték. Szöveges leírás az észlelésekről. A II. táblán az üstökös vizuális rajza 1883. dec. 24-én és 1884. jan. 21-én. Spektrumának rajza 1884. jan. 12-én. [KSZ.]

  GOTHARD Sándor: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. A herényi astrophysikai observatoriumon az 1882-dik évben történt megfigyelések után irta Gothard Sándor. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 9. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án Konkoly Miklós. Jupiter megfigyelések: 36 észlelés leírása. Mars megfigyelések: 9 szöveges leírás. A három kihajtható mellékleten összesen 18 rajz a Jupiterről és 6 rajz a Marsról. [KSZ.]

HUNFALVI Pál: A számlálás módja és az év hónapkai. Budapest, 1884. M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum r. társ. könyvnyomdája (1883.). 29 p. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XI. köt. 6. / Felolvastatott a Magy. Tud. Akadémia 1883. nov. 19-én tartott ülésén. Kevés csillagászattal. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 615 Állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának I-ső része. 0 foktól -15 fokig. (Hora 19-2.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 4. sz./ Felolvasta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. Ógyallán Kövesligethy egy nemzetközi program részeként 1883. aug. 1. és dec. 7. között a megnevezett égterület (7,5 magnitúdót elérő fényességű) csillagait mérte spektroszkóppal.
Táblázatban a katalógusadatok, a koordináták, a színek és a színképek osztályozása, leírása. Konkoly 1884. február hóban kelt előszavában (pp. 1-7.) írja (p. 7.) "Nem mulaszthatom el ezen bevezetés befejezése előtt Kövesligethy úrnak, szorgalma és odaadásáért, melyet ezen catalogus első részének összeállításánál tanúsított, s a megfigyeléseket fáradhatatlan buzgalommal, s kitartással eszközölte, a legőszintébb elismerésemet s köszönetemet nyilvánítani." Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések, melyek az ó-gyallai csillagdán 1883-ik évben történtek. Egy táblával. I. rész. a) gamma Cassiopejae spectruma. b) alfa Ursae minoris spectruma. c) a Swift üstökös spectruma. d) a Brooks üstökös spectruma. e) Colorimetricus megfigyelése 75 állócsillagnak. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 34 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 11. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1883. nov. 12-én. A mellékleten a gamma Cas (időben változó) színképei, és grafikonok csillagok színének változásáról. A szín változása a horizont feletti magasság függvényében. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 Tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. Egy spectroscop villamos megvilágítással [John Browningtól beszerzett új spektroszkóp ismertetése. Az I. táblán 2 műszaki rajza]. a) A Pons-Brooks üstökös további megfigyelése [1883. nov. 22. - 1884. jan. 20-ig 11 alkalommal figyelték az üstököst és spektrumát Kövesligethyvel. A II. táblán a spektrumok rajza. Sőt ezen részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul.].
b) Az esti pír spectroscopicus megfigyelése [az 1883. év végén mutatkozó - vulkánkitörés okozta - esti égvörösség színképvizsgálata 1884. jan. 20-ig. A III. táblán a Nap és a pír spektrumának rajza]. c) 214 villám spectrumának megfigyelése [1883. júl. 22-én Konkoly Miklós Herényben tartózkodott, amikor Gothard Jenővel és Gothard Sándorral együtt erős zivatart figyeltek meg, és spektroszkóppal vizsgálták a villámokat]. d) Jupiter felületének megfigyelése 1883-ban [a 254 mm-es refraktorral 1883. febr. 1-én, febr. 2-án, márc. 23-án a bolygó 3 szöveges leírása. A III. táblán a 3 Jupiter-rajz].
e) : Néhány álló csillag spectroscopicus megfigyelése, melyek állitólag az I. b) typushoz tartoznak [béta Ori, zéta Ori, epszilon Ori spektrumait figyelte Kövesligethy a 162 milliméteres refractoron, egy Zöllner-féle átkutató spectroscoppal és a Heustreu 40 spectroscopon. Sőt ezen részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul.]. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az Ó-gyallai csillagdán 1883-ban. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 50 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 7. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. ápr. 21-én. Az 1882. II. üstökös 3 észlelése 1883. febr. 23-26-ig. A Swift 1883. üstökös 8 észlelése 1883. márc. 2-29-ig. Táblázatok és szöveges leírások. Asteroida észleletek: Thetis, Kassandra, Vesta, Bertha, Bianca, 221. számú [Eos] kisbolygó. Pons-Brooks üstökös helyzetmeghatározása 1883. nov. 10-dec. 29-ig, a 12 észlelés szövegesen is.
Az ó-gyallai csillagda sarkmagasságát Kobold mérte és végeredményként: 47 fok 52 fok 27,85 másodpercet kapott. Csillagfödések a Hold által: ápr. 20-án pszí Vir, máj. 17-én khí Vir, júl. 15-én béta Sco. Tagyos (Tata mellett) tenger fölötti magassága (182,62 m). A budapesti egyetem heliometerének állandói és a vele eszközölt észleletek. Az 1882. dec. 6-iki Vénusz-átvonulás megfigyelésére Kobold Amerikába utazott, előtte ezzel a műszerrel gyakorolta be teendőit (mérési adatsorai 3 kihajtható táblázatban is). 1882. máj. 16-án a részleges napfogyatkozást is megfigyelték. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Előleges vizsgálatok nehány Szénhydrogen-gáz spectrumán Spectroscoppal és Spectralphotometerrel. 3 táblával és a szövegbe nyomott 2 fametszettel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 8. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. máj. 19-én.
Különféle anyagok lángját és szénhidrogén gázokat színképelemzett laboratóriumban. Összehasonlítást tett üstökösök és a Nap spektrumával. A megfigyelésekben Kövesligethy Radó részt vett: p. 2. "Kövesligethy úr, csillagdai segédem, a sávok helyzetét határozta meg micrometrikus mérések által." és p. 4. "A spectroscopicus megfigyelések a Merz-féle "Halfprismás" spectroscoppal eszközöltettek, részben általam, részben Kövesligethy úr által. A spectralphotometricus megfigyeléseket Kövesligethy observator úr végezte." [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883-ban és azok 47 kisugárzó pontjainak levezetése. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 3. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án.
Ó-Gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy Rudolf, Bártfay József, Farkass Ede) 9 napon 337, Selmecbányán (Schwartz Ottó tanár és segédei) 7 napon 233, Vág-Sellye Tornóczi állomáson (Zeller Árpád) 1 napon 3 hullócsillag helyzetét mérte. A 17 éjjelen mért 573 meteor táblázataiban a hullócsillagok időpontja, fényessége, fel-és eltűnésük égi koordinátái. Grafikus feldolgozással 272 meteorból 47 kisugárzó pontot számítottak, ebből 18 legvalószínűbb radiánst nyertek. Ezek a júl. 25-31. és aug. 8-12. időszakra vonatkoznak. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A Nap felületének megfigyelése 1883-ban az Ó-Gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 58 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 2. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. 1883-ban 203 megfigyelő napon észlelték a Napot, összesen 2254 napfoltot figyeltek meg. A napfelület látványának szöveges leírása naponta. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának I-ső része. 00-tól 150-ig. (Hora XIX-II.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 8-27. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 4. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án és közzétette: Konkoly Miklós.
"Ezen munka a múlt év (1883.) augusztus havában lett megkezdve, s vele Kövesligethy observator urat bíztam meg. ... Nem mulaszthatom el ezen bevezetés befejezése előtt Kövesligethy úrnak, szorgalma és odaadásáért, melyet ezen catalogus első részének összeállításánál tanúsított, s a megfigyeléseket fáradhatatlan buzgalommal, s kitartással eszközölte, a legőszintébb elismerésemet s köszönetemet nyilvánítani." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach közönséges naptárral MDCCCLXXXIV-re [1884-re]. Budapest, 1884. A M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatalában. Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 360 p. Csillagászat: pp. 3-56. Csillagászati és közönséges naptár. Időszámítás. Ünnepszámítás (p. 5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete (pp. 6-53.). Égi tünemények 1884-ben (pp. 54-56.). III. A Mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok: [...] Konkoly T. Miklós, bölcs, tudor, az Astronomische Gesellschaft, a m. földrajzi társulat, a m. természettud. társulat r. tagja, a révkomáromi "Militärisch-wissenschaftlicher Verein" tiszteletbeli tagja. L. Ó-Gyallán. Vál. jún. 8. 1876. (p. 200.).
Megválasztott levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jun. 14. 1878. (p. 202.). Állandó bizottságok. V. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 210.). [HAI.]

SCHENZL Guido: Utmutatás földmágnességi helymeghatározásokra. A Kir. Magyar Természettudományi Társulat megbízásából írta Dr. Schenzl Guido admonti sz.-benedekrendi káptalanos, a Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, a Meteorológiai és Földdelejességi Magy. Kir. Központi Intézet igazgatója. 113 ábrával. Budapest, 1884. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. Franklin-Társulat nyomdája. 321 p. A munka megírására pályázatot írt ki a társulat, amelyről az 1878. máj. 15-i választmányi ülésen döntöttek. Fodor József a társulat első titkárának előszavával, amely 1883. december végén kelt Budapesten. [KSZ.]

SCHOLTZ Albert: A physikai és mathematikai földrajz elemei. In: Földrajz. A gymnasiumok használatára. Afrika, Amerika és Ausztrália. Physikai és mathematikai földrajz. Harmadik rész. A szövegbe nyomott 17 térképpel s számos egyéb ábrával. A harmadik osztály számára. A Magyar Kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által, 1882 február hó 17-Én. 5428. szám alatt engedélyeztetett. Második javított kiadás. Budapest, 1884. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 97-130. Tájékozás (pp. 97-100.).; A Föld alakja (pp. 100-101.).; A Föld ábrázolása (pp. 101-103.).; A Földnek sík lapon való ábrázolása (pp. 103-105.).; A Földet alkotó anyagok különfélesége (pp. 105-110.).;
Az égboltozat s a rajta látható csillagok mindennapi látszólagos mozgása (pp. 110-113.).; A Föld mozgása saját tengelye és a Nap körül (pp. 113-116.).; A földövek; eső- és szélövek, a klima tényezői (pp. 117-125.).; A Hold keringése a Föld és Nap körül (pp. 125-128.).; Földünk állása a naprendszerben (pp. 128-130.). [HAI.]

[KÖVESLIGETHY Radó] - KONKOLY Miklós: A Pons-Brooks üstökös további megfigyelése. In: Konkoly Miklós: Astrophysicai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Franklin Nyomda. pp. 4-10. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án és közzétette: Konkoly Miklós, aki Kövesligethyvel 1883. dec. 7. -1884. jan. 20. között észlelte az üstököst. "A Pons Brooks üstökös megfigyelése részben általam, részben Kövesligethy observátor úr által eszközöltetett." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Néhány álló csillag spectroscopicus megfigyelése, melyek állitólag az I. b) typushoz tartoznak. In: Konkoly Miklós: Astrophysicai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Franklin Nyomda. pp. 17-18. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án és közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

VÉCSEI János: A belső bolygók, mint az élet szinterei. [1.] = Család és Iskola 10. 1884. máj. 15. 10. sz. pp. 77-79. "Eddigelé nincs bebizonyítva, hogy csupán a Föld lehet szerves élet tanyája és hogy a többi bolygók élettelen kövek; senki sincs jogosítva tehát ama kényelmes következtetést vonni le, hogy e földön kívül más lakott világ ne létezhetnék; sőt épen földi analógiákból sejthető, hogy a többi belső bolygókon physikai sajátságaikhoz alkalmazkodó szerves életnek kell lennie. Meggyőző érveket és tanulságokat nyújt erre Terra a mi bolygónk, mely a legszélsőbb ellentétes viszonyok közt is a szerves élet bölcsője. [...] a) Vulkán. A csillagászokat régi idő óta foglalkoztatja a Merkúron belőli bolygó kérdése. Dr. Lescarbault 1859-ben látni vélte az égitestet, midőn a Nap korongja előtt mint sötét folt elhaladt. Leverrier, a lángeszű franczia csillagász, ki Uranus pálya zavargásaiból fedezte fel Neptunt, a legvégső bolygót.
Merkúr pályamozgásában hasonló zavargásokat tapasztalva - Aragó tanácsára - e kérdés tanulmányozására fordította éles figyelmét és 35 évi fáradságos munka és kutatás után kimondá: "hogy kell intermerkuriális bolygónak lenni, de az a Nap fénytengerében elvész." [...] A bolygónak vélt pontok valószínűleg napfoltok lehettek s eddig oly észlelés még nem történt, melyben teljesen megbízhatni, pedig 20 év óta alig múlt el nap, melyen a napot ne vizsgálták és ne photographirozták volna. Legvalószínűbb tehát az a gyanítás, hogy a Merkúrt zavaró tömeg nem egy nagyobb bolygó, hanem számtalan apró asteroid rajából áll, hasonlóan a Marsz és Jupiter közt keringő távcsövi bolygócskák övéhez. Keressük fel most Merkúrt, mely az eddig ismert bolygók közül a Naphoz legközelebb esik. b) Merkuriusz. ..." [HAI.]

VÉCSEI János: A belső bolygók, mint az élet színterei. [2.] = Család és Iskola 10. 1884. jún. 1. 11. sz. pp. 85-86. "...És most tegyük hódoló tiszteletünket a szépség istenasszonyánál, Vénusznál, mely Egünknek legszebb ragyogó csillaga. c) Vénusz. Azzal hízeleghetünk magunknak, hogy e szépség a bolygórendszer népes családjában - a mi ikertestvérünk. Alig találhatnánk még két égitestet, melyek oly sokban hasonlítsanak egymáshoz, mint e bolygópár. Vénusz tömegnagysága és súlya, nap- és évszakai, a pályaút alakja és a Naptól nyert hő- és fénymennyisége és más tulajdonságokra leginkább megegyezik Földünkével valamennyi bolygó között, és mégis akadt udvariatlan csillagász, ki e világot csak "górcsői kovapánczélos" lényeknél népesítette be. A hasonlóság még meglepőbb volna, ha a "szerelem csillagá"-nak hűséges kísérője - Holdja lenne. ..." [HAI.]

VÉCSEI János: A belső bolygók, mint az élet szinterei. [3.] = Család és Iskola 10. 1884. jún. 15. 12. sz. pp. 91-94. "d) Mársz. A belső bolygók közül a legszélsőbb és 224 millió kilométernyi távolságban kering a tűzközéppont körül. Bár kevesebb hőt nyer mint Földünk, de félreismerhetlen jelek tanúskodnak, hogy e vörhenyes csillag valóságos élet szintere; ő benne mintha csak magát a Földet látnák a térben lebegni, miért a csillagászok Márszot "a Föld kisebb kiadásának" nevezik. A naprendszer óriás tagjai, a külső bolygóit, azon hitet kelthetik föl a vizsgálódó lelkében, hogy e világok talán még előkelő fajok számára teremtettek, mint Földünk; de oly meglepően rokon sajátságokat, melyek a földiek igényeire lényegesek s nélkülözhetetlenek, egyik bolygó sem mutathat fel, mint a Hadak ura. ..." [HAI.]

T. M.: A fényképezés és a csillagászat. = Fényképészeti Lapok 3. 1884. szept. 9. sz. p. 183. [SRG.]

Gy.: A greenwichi meridián. = Földrajzi Közlemények 12. 1884. 5. füz. p. 237. [IBQ.]

VÉGH Lajos: Egyetemes világidő. = Földrajzi Közlemények 12. 1884. 8. füz. pp. 341-344. A greenwichi null-meridián és az időzónák bevezetése, az 1883. októberi római geodéta-kongresszus határozata alapján. [IBQ.]

Tagsági dijat fizettek 1884. évi junius hó 10-éig bezárólag. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 14. 1884. ápr-aug. 4-8. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A napnak saját mozgása a térben. = Haza és Külföld 1. 1884. 4. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

A hold befolyása. Vegyesek. = Közoktatás 3. 1884. okt. 26. 39. sz. p. 8. "Az újabb kor csillagászai sokáig kicsinyelték a régieknek azt a felfogását, hogy a hold a föld időjárására befolyást gyakorol. Most a jelen kor egyik legkitűnőbb tudósa Falb Rudolf a következőket írja: Az időjárásban f. hó 4-én beállott változás az ápril 11-én előfordult villámrobbanás rendkívüli jelenségét juttatja eszünkbe, s újabb bizonyítéknak lehet venni arra nézve, hogy a hold az időjárásra milyen befolyást gyakorol. Ez a tan gyakorlatilag és elméletileg kimutatja, hogy a hold és napfogyatkozásokat zivatarok követik, éspedig még az oly évszakokban is, amelyek a zivatarok képződésére nem alkalmasak.
A folyó év alatt két ízben mutatkozó jelenségek szaporítják az e tárgyban tett tapasztalatokat. Az első jelenség ápril 10-én volt, midőn a hodfogyatkozás beállt, mire ápril 11-én villámlás és mennydörgés következett. A f. hó 4.-iki holdfogyatkozást szintén vihar kísérte, ez másnap délelőtt állt be, s éjjel Aussee vidékén nagy havazások voltak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

TARNAY Hubert: Adat egy távcső történetéhez. = Közoktatás 3. 1884. dec. 14. 46. sz. pp. 3-4. "Az 1873. évi bécsi világkiállítás számára készült Dr. Merz Zsigmond világhírű műhelyében ama remekmű, melynek ábrája Dr. Konkoly Miklós, komárommegyei ó gyallai csillagász urnak: "Praktische Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen" c. Braunschweigban 1883-ban megjelent művének 330. lapján foglaltatik, ahol egyszersmind annak leírása is előfordul. Az idézett mű 329. lapján 2-ik sor alulról áll, hogy ama remekművet, a csillagászat egyik kedvelője vette meg. Tudni akarván azt, hogy ki az a szerencsés, a kinek birtokában eme remekmű van. fordultam Dr. Konkoly Miklós világhirü csillagászhoz, a ki általánosan elismert, jószivüségénél fogva, melylyel külföldi vendégeit több ízben évenkint fogadja. 1883. évi március 30. kelt becses levelében engem arról tudósított, hogy a szóba hozott refractor Biela udvari tanácsosnak Bécsben adatott el. ..." [HAI.]

TARNAY Hubert: Egy szó a bécsi óriási refraktorról. = Közoktatás 3. 1884. dec. 21. 47. sz. pp. 5-6. "Alulírott a 68 1/2 cmtr. átmérőjű tárgylencsével biró bécsi refraktorról, melyet a török sáncon épült bécsi uj csillagda számára a magas osztrák kormány 1875-ben a dublini Grubb Howardnál megrendelt és utóbbitól az 1881. év tavaszán elkészíttetett, miután már előbb a párisi Peiltől a szükséges üveganyagot megkapta, több rendbeli műben és folyóiratban apróbb tudósításokat olvasott, úgy a Newcomb-Engelmann-féle "Populäre Astronomie" c. Lipcsében 1881. megjelent, műben hol a 159. lapon ábrája is foglaltatik, továbbá Dr. Konkoly Miklósnak "Praktische Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen" c., Braunschweigben 1883.-ban megjelent művében, hol a 338. lapon egy ábra, a 342. s köv. lapon egyúttal egy leírás olvasható. ..." [HAI.]

TARNAI [! TARNAY] Hubert: Egy Reinfelder és Hertel-féle kis tubus megismertetése. = Közoktatás 3. 1884. dec. 28. 48. sz. pp. 6-7. "Jelen soraimnak célja kimutatni, hogy a csillagászat kedvelője, aki csak igen csekély pénzösszeggel rendelkezik, rendesen azonban a helyes megfigyelés lehetőségéről nem is álmodozik, sőt az iránt legtöbb esetben kétségbe esik vagy azt legalább képtelenségnek tartja, a csillagászat terén szűk körben is működhetik és észleléseket tehet, melyeknek a csillagászati tudomány maga is hasznát veheti. [...]
Mint legkisebb műszer, mely a Szaturnus megfigyelésére alkalmas és mellyel a gyűrű is különválasztva látható, ajánlható Reinfelder és Hertel optikai intézetéből (München, Mitterer-Strasse 5. sz.) egy kis tubus, melynek tárgylencséje 30 vonalnyi (68 mm.) átmérővel bír és melynek gyútávolsága 36 hüvelyk (97 cmtr.) A szóba hozott kis tubus három csillagászati szemlencsével bír; az első (1" gyútávval) nagyít 36-szor, a második (1/2" gyútávval) 72-szer, a harmadik (1/4" gyútávval) 144-szer. A csillagászati szemlencsék egyetlen egy közös csavarcsövet (Schraubhülse) bírnak, melybe a szemlencsék illeszthetők. A tubulushoz adatik még egy 4/5" gyútávval bíró és 45-ször nagyító földi szemlencse, továbbá egy napüveg, a Nap foltjainak észlelésére és egy Vénus-üveg. ..." [HAI.]

Az új üstökös. Közérdekű hirek. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 1. füz. első belső borító. "Pignorini tanár a pármai observatoriumból jelenti, hogy a szeptember hó 1-en fölfedezett üstökös, éjen át a sárkánycsillag képletében áll és még csak ködszerü. Ezen üstökös azonos az 1812-ben fölfedezettel, mely most tér vissza világkörútjából. Legnagyobb napközeliségét január 25-én, földközelségét pedig már január 8-án éri el s január 11-én gyönyörű látványt fog nyújtani." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Égpiroslás. Közérdekű hirek. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 2. füz. első belső borító. "Égpiroslás vonja magára, néhány hó óta, mindnyájunk figyelmét. A nap lenyugvása után a nyugoti égbolt bíborszinben ragyog, az élénk fény gyorsan alászáll, míg végre hirtelen eltűnik ibolyaszín, kékes zöld, sárgás piros stb. sávokat hagyva maga után. E sajátságos tüneményt sokféleképen magyarázzák. Némelyek a napsugaraknak bizonyos ködrétegekben való visszaverődésének mondják, sokan északi tényszerű égi tüneménynek tartják, de a legtöbben azon nézethez csatlakoznak, hogy az égpirulás a jávai vulkánok kitörésével van összeköttetésben.
Egy szakférfiú, a többek közt ezeket írja erre nézve: A Szunda-csatornánál, Szumátra és Jáva közt történt nagy vulkanikus katasztrófa nemcsak parányi ásványos porrészeket dobott föl a legelső légrétegekbe, ami a szokatlan derengéseket előidézi, hanem az óceánok vizeit is oly roppant hullámzásba hozta, hogy a katasztrófa után két nappal az európai partokon is észlelni lehetett. Ama vulkanikus robbanás rendkívüli ereje azonban újabban már oly légköri jelenségekben is nyilvánult, melyek az említett portömegeknek az egész földkerekségen való elterjedését még inkább megmagyarázzák. ..." [HAI.]

Mennyit nő a nap februárban? Közérdekű hirek. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 4. füz. első belső borító. "Február 1-én a nap 7 óra 29 perczkor kél és 4 óra 59 perczkor nyugszik, tehát a nap hossza 9 óra 30 percz; 29-én a nap 6 óra 44 perczkor kél és 5 óra 42 perczkor nyugszik, tehát a naphossza 16 óra 58 percz, míg ellenben az éj hossza 13 óra 2 percz. E szerint a nap február hóban 1 óra 20 perczczel nő, s ugyanannyival az éjszaka fogy." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Közérdekű hirek. Részleges napfogyatkozás. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 6. füz. első belső borító. "lesz f. hó 27-én, mely reggel 6 óra 22 perczkor a keleti hosszúság 8 és az északi szélesség 54 foka alatt, tehát a keleti tengeren veszi kezdetét, s 8 óra 4 perczkor reggel a keleti hosszúság 230 s az északi szélesség 86 foka alatt vagyis az északi jeges tengeren ér véget. Nagysága igen jelentéktelen, amennyiben a nap látszólagos átmérőjének csak a 146/1000 részét teszi. A fogyatkozás láthatósági köre csak Európának északi vidékeire, s a sarki tájakra terjeszkedik, s igy nálunk egészen láthatatlan leend." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A Tudomány vértanúi. Tissandier Gaston műve nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. (Folytatás.) [3.]. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 8. füz. pp. 152-153. "A franczia tudóstársaság egyik legifjabb tagját, Chappe-d'Auteroche-t, szemelte ki, hogy a Vénus átvonulását 1761. jún. 6. Szibéria Tobolszk nevű városában figyelje meg. [...] Napkeltekor az irigy felhők szétoszlottak. Chappe csak az első érintkezési pontot vesztette el. Az átvonulásnak minden többi részletét pontosan figyelhette meg. [...] A Szibériában megfigyelt csillagászati tünemény 1769-ben volt újból észlelhető, most pedig Kaliforniát szemelte ki a tudós világ legalkalmasabb megfigyelési hely gyanánt. [...] Hetvenhét napi töredelmes utazás után fölállíthatta végre műszereit.
1769. június 6-án az ég csillagászunk örömére teljesen derült lévén, az átvonulás legparányibb részletét is figyelemmel kisérhette s jegyezhette föl. Vállalata tehát másodízben is sikerült, de a Kaliforniában akkor dühöngött sárgaláz erősen megtámadta. [...] haldoklása közben is a fogyatkozás számtételeit jegyezgette. [...] Nemzeti büszkeséggel állíthatjuk mellé Hell Miksát, a magyarországi születésű világhírű csillagászt. Kolozsvári tanárságát odahagyván, 1755- ben Bécsbe ment s ott az ő közvetlen felügyelete alatt épült fel a csillagvizsgáló torony. Észleleteit Európa összes tudósai méltányolták. VII. Keresztély dán király értesülvén e tudós magyar csillagász pontos számításai felől, Mária Theréziát fölkérte, hogy a Vénus átmenetének megfigyelésére Hell Miksát küldte ki. ..." [HAI.]

A Vénusról. Közérdekű hirek. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 12. füz. első belső borító. "A Vénus bolygó most az esti égen szokatlan fényességben tündöklik és üvegen át nézve, kis holdsarlóhoz hasonlít. E hó elején alkalmasint jó színházi látcsővel is ki lehet venni a sarlóalakot, a láthatóság ideje azonban egyre rövidülni fog. Most a Vénus naplemente után majd teljes négy óra hosszáig ragyog az égen, míg június 14-én már csak 1 3/4 óráig lesz látható. Trouvelot meunoni csillagásza Vénusz-sarló belső fényhatárán többször világos pontokat vett észre; ezeket ő óriási hegyek csúcsainak tartja, melyek a bolygó köddel, gőzzel teli alsó légköréből kiemelkednek. A brüsszeli csillagvizsgáló-toronyban február 3-án este 5 órakor Stuyvaert segéd a Vénus fényes külső szélén egy rendkívüli ragyogó pontot fedezett föl; ugyanazon hónap 12-én este nyolcz órakor Niesten segéd kissé délnek a Vénustól egy kis csillagot vett észre, a melynek halvány ködburokkal körülvett magva (nuclus) volt,
de másnap s azután már nem volt többé feltalálható. Tudvalevő, hogy úgy a mult, mint a XVII. században egy kis csillagot észleltek a Vénus közelében s ezt a bolygó holdjának tartották. Ezóta azonban nem láttak ilyesmit s ama régi észleleteket optikai csalódásnak tartották. Most Houteau ur, a brüsszeli csillagvizsgáló-torony volt igazgatója, azt az elméletet állította fel, hogy a Vénus pályájához közel egy kis, holdszerű égitest kering, mely a nap körül pályáját 281-283 nap alatt futja be. "Ha a mi holdunkat", mondja Houteau úr, "bizonyos messzeségre eltávolíthatnók a földtől s ott bizonyos állást adhatnánk neki, bizonyosan nem keringne többé a föld körül, hanem egyenesen a nap körül futná meg útját. Ki meri mondani, hogy ugyanez nem történik a Vénus holdjával is? Houteau e közlése természetesen csak föltevés, de a Vénus jelen kedvező állapota kétségkívül méltó arra, hogy a csillagászok nagy távcsövekkel kísérjék a rajta és körülötte történőket." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Mennyit fogy a nap júliusban ? Közérdekű hirek. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 15. füz. első belső borító. "Július hó 1-én a nap 4 óra 7 perczkor kelt és 8 órakor nyugodott le, e szerint a nap hossza 15 óra 53 percz volt; 31-én a nap 4 óra 37 perczkor kel és 7 óra 37 perczkor nyugszik, vagyis a nap hossza 14 óra 54 percz leend. E szerint a nap júliusban 56 perczczel fogy." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A Tudomány vértanúi. Tissandier Gaston műve nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. (Folytatás.) [14.]. Negyedik fejezet. A világrendszer fölfedezése. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 21. füz. pp. 381-383. "...Tapasztalati tény, hogy az emberek nem fogadják szívesen s nem egykönnyen teszik magokévá az uj s azelőtt szokatlan igazságokat, sőt mentől tudatlanabbak, annál nagyobb makacssággal s önfejűséggel szegülnek azon tanok ellen, miket felfogni, megérteni nem bírnak. Koperniknek a világgal egykorú téves elméletet kellett romba döntenie. Elképzelhető, hogy ez óriás feladat óriási akadályokba ütközött. A földforgás elmélete, az új csillagászat lényeges alapja ellen ma már senki sem szólal föl, e tényt kétszer kettő gyanánt ösmerik el. [...] Kopernik szerencsésen kikerülte a halálveszélyt. [...]
Óvatossága megmenté őt az üldözéstől, sőt halála előtt kevéssel megérte azt az örömöt is, hogy "az égitestek keringéséről írott nagy munkáját nyomtatásban láthatta meg." Galileo ki mert szállni a síkra, harczolt s jutalma szenvedés lett. Kopernik nyomain indulva e halhatlan olasz vállalkozott ama nehéz feladatra, hogy a százados tévedéseket merész támadással döntse halomra. [...] A mennyboltozat tündöklő világtesteihez vezette közelebb a föld gyermekét. Megérdemli, hogy az égboltozat Kolumbusának nevezzük. [...]
Folytonos figyelemmel kisérte a csillagászat két ellentétes rendszerét; Ptolemeuszét, mely szerint a föld a világtér középpontjában mozdulatlanul áll s körülötte hét körben hét égitest kering, továbbá a Kopernikét, melyszerint a főbolygók, épen úgy mint a föld, tengelyeik körül s nyugatról keletre tartó irányban a nap körül is mozognak, s földünk a nap körül nyugatról keletre egy év leforgása alatt végzi el teljes keringését. Galileo ez utóbbi rendszer buzgó híve lett. ..." [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A Tudomány vértanúi. Tissandier Gaston műve nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. (Folytatás.) [15.]. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 22. füz. pp. 392-395. "...Galileo oly korszakban élt, midőn csak egy hajszálnyi eltérés a hitágazatoktól vajmi hamar az ember életébe került, egy vaktában kiejtett szó a vérpadra vihette a bátor szókimondót. Akit e szóval bélyegeztek meg: "eretnek", az már halálra volt ítélve, s Galileo az eretnekség gyanúját nem kerülhette ki. [...] 1630-ban megírta s 1632-ben ki is adta a ptolemeusi s kopernikusi világrendszert tárgyazó nevezetes művét "párbeszéd" alakjában. E mű a két ellentétes nézet összehasonlítása, s művészi burkolatba öltöztetve ítéli el a régibb téves állítások védelmezőit. Három személy szerepel e párbeszédben, u. m. Salviati és Sagredo, mint a kopernikusi rendszer vallói, továbbá Simplicius a ptolemeusi téves nézet vakbuzgó védelmezője.
Ez a Simplicius a múlt hit tüköre, a megrögzött merevség kőszobra. Jóllehet a párbeszédből világosan kitűnik a Kopernikus rendszerének megdönthetően igazvolta, de azért mégis Simplicius tart igényt az igazságra! Galileo iratának maró gunyját mindjárt első tekintetre föl lehetett ösmerni, miről pár sor meggyőzhet bárkit is. [...] Simplicius köpönyegében az akkori pápa, VIII. Orbán magára vélt ösmerni, magát látta megszemélyesítve a Galileo által bemutatott bárgyúság képviselőjében, a jámbor Simpliciusban, holott ez maiglan is híven ábrázolja azokat, kik vakon ragaszkodnak az uralkodó nézetekhez, vakon átkozván s támadván meg mindent, a mi látszólag nem illik bele koruk szűk keretébe. A pápa, holott azelőtt benső barátság csatolta Galileohoz, sőt egy ódájában dicsőítette is őt, mint a Jupiter holdjainak felfedezőjét, most rettenetes haragra lobbanva, elkeseredett ellenségévé vált, s átengedte barátját a hitnyomozó törvényszéknek, melynek tagjai egytőlegyig gyűlölték őt. ..." [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A Tudomány vértanúi. Tissandier Gaston műve nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. (Folytatás.) [16.]. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 23. füz. pp. 412-413. "A természettudomány apostolai közül azon időtájban többen szenvedtek vértanúi halált. Mindjárt első helyen említhetjük Bruno Jordán [Giordano Bruno] pólai születésű tudóst. Több szabadelvű munkákkal lépett föl, melyek magukra vonták a hitnyomozó törvényszék figyelmét; nem titkolta el azt sem, hogy ő a Kopernikus híve, sőt erősen állította, hogy minden álló csillag olyan nap, mely körül bolygók keringenek. Azon nézetét is hirdette, hogy a mi naprendszerünkben is több bolygónak kell lennie, mint amennyit szabad szemmel láthatunk. E merész állítása volt egyik indoka máglyára lett elitéltetésének. Bruno bátrabban viselte magát, mint Galileo.
Nem vehették rá, hogy egyszer igaznak ítélt meggyőződését meghazudtolja. A máglya előtt e szavakat intézte biráihoz: "az ítélet, melyet előttem felolvastatok s az irgalmas isten nevében kihirdettetek, titeket jobban elrettent, mint engem." Vértanúi halála 1600. febr. 2-ára esett. [...] Mindezeknél nagyobb hirt s nevet vívott ki magának Kepler János, Galileo kortársa. Wartenberg Weil nevű városkájában született 1571. decz. 27-én, tehát hét évvel utóbb mint Galileo, huszonnyolcz évre Kopernikus halála után. [...] Önálló gondolkozásának bizonyítéka volt mindjárt első műve is, melyben a Kopernikus rendszere nyomán a bolygók pályáját tárgyalja. E művében egyúttal nyíltan megtámadja a szentszéket, mely a hírneves kanonok csillagászati művét a tiltott könyvek jegyzékébe vette föl, ..." [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A Tudomány vértanúi. Tissandier Gaston műve nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. (Folytatás.) [17.]. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 24. füz. pp. 429-430. "...Azt is állítják, hogy Kepler Magyarországban tartózkodása alatt Szenczi Molnár Albert házánál tartózkodott volna, erről azonban biztos adataink nincsenek. De már maga az, hogy a nagy tudós hazánkban talált menedéket, örömmel töltheti el szívünket. [...] Tycho észleletei nyomán haladva kezdette meg nagyobbmérvű munkálkodásait s ettől fogva folyvást dicsteljesen haladt tovább.
A Mars bolygó tanulmányozására szentelte magát s nyolcz évi szakadatlan megfigyelés s lelki erőfeszítés után, miközben, mint említi, gyakran a végkimerülés vett rajta erőt - két nevezetes törvény fölfedezésének segélyével biztosan megállapította a Mars keringési irányát. Ő fedezte föl a bolygók kerülékszerű (ellipsisekben való) keringését. Ez vezette Newtont az egyetemes vonzerő törvényének fölfedezésére, mely az újkori csillagászat rendíthetetlen alapja. ..." [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A Tudomány vértanúi. Tissandier Gaston műve nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. (Folytatás.) [18.]. = Magyar Ifjuság 1. 1884. 25. füz. pp. 449-450. "Szégyen és nyomor kisérték útjában mindenütt, s hogy ezektől meneküljön, az ég csillagainak tanulmányozásába mélyedt el. Merész képzelete fölszárnyalt a menyboltozat végetlen üregébe s úgy rémlett előtte, mintha hallaná az égitestek keringése által előidézett összhangzatos dallamot. A világ zenéje czimü munkáját meg is írta, hogy szavakban fejezhesse ki ábrándozó képzelete szárnyalásait. E nagy elme el-eltéved e művében az ábrándalkotta világban, de mind e mellett ábrándozásai is a mély tudomány s megfigyelő tehetség jellegét viselik magukon. A mély s távoli sötétségben az álmodozó képzelete fénysugarakat lát fölvillani, a siri némaságban égi hangokat vél hallani, s kimondja amaz elvitázhatlan igazságot, hogy a nap a mozgások összhangzatának középpontja.
E lelki örömeit folyvást keserítették az anyagi élet egymásra torlódó küzdelmei. Mátyást az uralkodásban II. Ferdinánd követte, ki azon szilárd határozattal foglalta el királyi székét, hogy a protestáns vallást birodalma területéről kiirtja. Keplernek tehát megint nem volt maradása. Ausztriát ott kellett hagyni holott azelőtt kevéssel vette el Rittinger Zsuzsánnát. Nejét s családját Regensburgban hagyván, ő maga Wallenstein tábornok meghívására Szilézia Sagan nevű városába utazott. Innen követelte fizetése hátralékának megtérítését a császártól, ki azt a Wallensteinnak adományozott meklenburgi herczegségre rótta. [...] Tycho-Brahe a dán királysághoz tartozó Schonen tartomány Korudstorp nevű helységében született 1546. október 15-én. Apja, Brahé Otto ősnemes család sarja volt, épen tíz gyermekkel áldatott meg. Tycho születése Kopernik halála után két évre esik. [...] Az 1560-ik esztendő aug. hava 21-ik napjára volt jelezve a csillagászok által egy napfogyatkozás.
A naptárakban közzétett napfogyatkozási jelenetek pontos szabatossága annyira meglepték s ámulatba ejtették, hogy mindjárt azon határozat fogamzott meg elméjében, miként e csodás tudomány titkainak tanulmányozására szentelje minden idejét. [...] Ez időre esik e hírneves csillagász egyik legnevezetesebb fölfedezése, a mennyiben 1573. novemb. 11-én a Cassiopea csillagállásban egy uj csillagot fedezett föl. E csodás csillag valószínűleg novemb. 5-ike táján először tűnt föl az égen, tizenhét hónapon keresztül volt látható. Már a második hónap táján versenyzett Jupiter fényével, úgy hogy fényes nappal is megfigyelhető volt. Fényhatálya aztán lassan-lassan folyvást apadt s 1574-ben letűnt az ég láthatáráról. [...] magára vonta II. Frigyes dán király figyelmét, ki is őt fejedelmi kegyeivel halmozta el. E nemes király, ki a tudományokat lelkéből kedvelte, a Koppenhága közelében fekvő Hven szigetet Tychónak egész élte tartamára szabad rendelkezésére bocsátotta. ..." [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A Tudomány vértanúi. Tissandier Gaston műve nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. (Vége). = Magyar Ifjuság 1. 1884. 26. füz. pp. 466-467. "Európa főurai s herczegei közül nem egyet számíthatott barátai közé. Ezek közül különösen vonzódott Rantzau grófhoz, ki Hamburg melletti Wandesburg nevű kastélyában lakott. A hányatott csillagász 1597 vége felé családostól együtt e barátjához költözött s itt fejezte be egyik nagyszabású művét, melyben fametszetek kíséretében írja le a csillagászathoz szükséges géptani eszközöket, s azok alkalmazását. E mű egy példányát, ezer csillag névsorával együtt Rudolf császárhoz is beküldte, ki szintén rajongott az alkhimia s csillagászat iránt, mint pedig Tycho a maga művébe aranycsinálási titokról is beszélt.
A császár nem sokára válaszolt is a tudósnak, meghíván őt Prágába. Tycho minden késedelem nélkül útra kelt s a legelőzékenyebb fogadtatásban részesült. Prágába családjával együtt 1559-ben érkezett s nem sokára aztán ide hozatta műszereinek jelentékenyebb részét. Három ezer forint évi fizetés biztosítása mellett Renach várában rendeztetett be számára alkalmas lakást a császár. Azon házban lakhatott, honnan régi barátja, Curtius költözött ki, mikor jobblétre szenderült. E házat a császár megvette s Tychonak ajándékozta, így került hozzá ez időtájban a huszonkilencz éves Kepler; együtt dolgozgattak, s amint felebb olvastuk is, Kepler egyenesen Tycho ajánlatára neveztetett ki császári csillagásszá. ..." [HAI.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1884. február 18. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 2. sz. pp. 34-43. Konkoly Miklós bemutatja értekezéseit. "Napfoltok megfigyelése 1883.; Hullócsillagok megfigyelése 1883.; Astrophysikai megfigyelése 1883. II. rész.; 616 állócsillag spektroskopos átkutatása." Kivonatok. [SRG.]

Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 2. sz. pp. 42-43. Konkoly Miklós Gothard Jenő értekezését 1884. febr. 18-án ismertette az MTA-n. Kivonat. [SRG.]

A kalocsai csillagda geographiai hosszúsága. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 3. sz. pp. 55-57. Braun Károly értekezését az MTA-n 1884. márc. 17-én Schenzl Guido ismertette. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizennyolczadik akadémiai ülés. A III osztály negyedik ülése 1884. április 21-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 4. sz. p. 101. Konkoly Miklós értekezését "Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban" bemutatja Schenzl Guidó. Gothard Jenő "A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai obszervatóriumon" című dolgozatát előterjeszti Schenzl Guidó. [SRG.]

Tagajánlások. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 4. sz. pp. 135-136. Konkoly Thege Miklóst tiszteleti tagul ajánlva Szily Kálmán rendes tagtól és Török József rendes tagtól. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyvenedik akadémiai ülés. A III osztály kilenczedik ülése 1884. deczember 15-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 7. sz. pp. 216-217. Gothard Jenő "A herényi astrophysikai obszervatórium sarkmagasságának meghatározása" című dolgozatát bemutatja Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: : Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1883-ban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 4-5. sz. pp. 120-128. II. A Nap felületének megfigyelése 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. pp. 120-122.; III. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883. pp. 122-123.; IV. Astrophysikai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. pp. 123-126.; V. 616 Állócsillag spektruma. pp. 126-128. (Benne: Kövesligethy neve. p. 120. napmegfigyelő. p. 122. hullócsillag észlelő. p. 127. a 616 állócsillag spektruma észlelőként). [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Megfigyelések a herényi astrophysikai observatóriumban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 4-5. sz. pp. 129-132. Spektroskopikus megfigyelések. Jupiter fölületének megfigyelése 1883-ban. Időmeghatározás. [SRG.]

BRAUN Károly: A kalocsai observatorium földrajzi hosszúsága. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 6-7. sz. pp. 196-198. A geodétikus úton nyert hosszúság 36 fok 38’ 37,7" Ferro-tól. A most (1881. nov. 19-én a bécsi csillagdával való együttes csillagászati észlelés által) kapott hosszúság: 36 fok 38’ 18,8". [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. Csillagászati megfigyelések 1883-ban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 6-7. sz. pp. 206-207. VI. Kisbolygók. 1882 II üstökös, Swift üstökös. Pons-Brooks üstökös. Vesta bolygó. A csillagda sarkmagassága (47 fok 52’ 27"). Négy csillagnak a hold által történt elfedése. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös megfigyelése. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 6-7. sz. pp. 208-210. [SRG.]

1884. május 19. A Mathematikai és Természettudományi Osztály ülése. 4. Konkoly Miklós l. t. előterjeszti "előleges vizsgálatok néhány szénhidrogéngáz spektrumán spektroskoppal és spektralphotométerrel". = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 8-9. sz. pp. 319-320. Összehasonlítása üstökösök színképével. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A herényi observatorium sarkmagasságának meghatározása. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1884. 2-3. sz. pp. 44-45. A végeredmény: 47 fok 15’ 47,4102". [KSZ.]

ABT Antal: Prof. G. v. Niessl. Über die astronomischen Verhältnisse bei dem Meteoritenfalle von Mocs in Siebenbürgen am 3. Februar 1882. Sitz. Ber. D. k. Akad. D. Wiss. Wien II. Abth. Febr. Heft 1884. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 9. 1884. 6. köt. 1. füz. pp. 75-79. Könyvismertetés az 1882. február 3-iki mocsi meteorhullás csillagászati viszonyairól. [SRG.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1883-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 9. 1884. 6. köt. 2. füz. pp. 188-204. Csillagászat: (pp. 188-189.). [SRG.]

"Mennyit nő a nap januárban?" = Pécs 3. 1884. jan. 5. 2. sz. p. [4.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nap január hóban 50 perczczel vagyis majdnem egy órával nő." [SRG.]

"Üstökös látható most akár szabad szemmel is az égboltozaton, föltéve, hogy derült idő van." = Pécs 3. 1884. jan. 9. 3. sz. p. [4.] Pors [helyesen: Pons] 1812. júliusi üstökösét Brooks 1883. szept. havában észlelte. [SRG.]

"Az üstökös, mely e hóban éri el periheliumát,..." = Pécs 3. 1884. jan. 19. 6. sz. p. [5.] [SRG.]

"Mennyit nő a nap februárban?" = Pécs 3. 1884. febr. 16. 14. sz. p. [5.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal február hóban 1 óra 20 perczczel nő ’s ugyanannyival az éjszaka fogy." [SRG.]

"Pompás égitünemény voltak szemtanui, kik pénteken este 6 és 7 óra között az utczákon jártak." = Pécs 3. 1884. márc. 5. 19. sz. p. [4.] "A hold a mondott időben elfödte a Venus csillagot,..." Ez a lap hetente kétszer jelent meg Pécsett. 1884. márc. 5 szerdára esett, az ezt megelőző péntek (szökőév lévén) febr. 29-én volt. Szöllősi Attila számítása szerint Pécsről nézve valóban elfedte a Vénuszt 1884. febr. 29-én. A Hold csaknem 3 nappal volt újhold után, 10%-s növekvő fázisú volt, vagyis vékony holdsarlóként látszott. A Vénusz a Naptól 37 fokos kitérésben -4,0 magnitúdós fényű volt. A belépés 42 fok magasan a nappali égen történt meg, 15.27.38-kor, 10 fokos napmagasságnál. A kilépés 31 fok magasan nem sokkal a helyi napnyugta után következett be 16.44.27-kor, amikor a Nap már 3 fokkal a horizont alá jutott. Az időadatok UT-ben értendők és a bolygókorong közepére vonatkoznak. A belépés 35,2 s hosszan tartott, a kilépés 32,6 s hosszú volt. [KSZ.]

"Mennyit nő a nap márcziusban?" = Pécs 3. 1884. márc. 5. 19. sz. p. [4.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal márczius hóban 1 óra 44 perczczel nő, minek megfelelően az éjjel ugyanannyival fogy." [SRG.]

A Nagyhét és Húsvét története. = Pécs 3. 1884. ápr. 12. 30. sz. pp. [1-3.] [SRG.]

A Nagyhét és Húsvét története. (Folytatás.) = Pécs 3. 1884. ápr. 16. 31. sz. pp. [1-3.] [SRG.]

A Nagyhét és Húsvét története. (Folytatás.) = Pécs 3. 1884. ápr. 19. 32. sz. pp. [1-4.] [SRG.]

"Mennyit nő a nap májusban?" = Pécs 3. 1884. máj. 7. 37. sz. p. [4.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal május hóban 1 óra 13 perczczel nő ’s az éjjel ugyanannyival fogy." [SRG.]

"Mennyit nő a nap juniusban?" = Pécs 3. 1884. jún. 11. 47. sz. p. [5.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal június 21-től a hó végéig a nap 5 perczczel fogy." [SRG.]

"Dr. Kuncz Adolf, szombathelyi főgimnáziumi igazgató,..." = Pécs 3. 1884. jún. 21. 50. sz. p. [4.] Premontrei kanonokká választását ő felsége megerősítette. [SRG.]

  GOTHARD Jenő: Fénytünemény a nyugati égen. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. pp. 31-32. Lakits Ferenc cikkéhez szól hozzá. spektroszkópiai megfigyelései alapján kizárja a sarkifény lehetőségét. Csillagtan: Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

HELLER Ágost: Újabb csillagászati megfigyelések. 1. A Nap. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. pp. 32-34. Csillagtan: Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának 1883. nov. 12-ikén tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. p. 38. Konkoly Miklós "Asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban" címen mutatta be észleléseit.; Gothard Jenő egy új spektroszkópot ismertetett. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Délmagyarországi természettudományi társulat. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. p. 42. Themák Ede tanár előadást tartott a meteorokról. [SRG.]

  BARTONIEK Géza: Az ég szokatlan pirossága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. febr. 174. füz. pp. 49-61. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

  HELLER Ágost: Újabb csillagászati megfigyelések 2. A bolygók. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 127-129. Csillagtan. Apróbb közlemények. [PRP.]

DR. SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Az ég szokatlan pirosságának magyarázatához. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 127-129. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Fénykitörés a Pons-Brookes-féle üstökösön. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. p. 131. Müller Potsdamban észlelte 1884. jan. 1-én este. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya február 18-ikán tartott ülésének... = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 136-137. Konkoly Miklós előterjesztette Asztrofizikai megfigyeléseit 1883-ban az ó-gyallai csillagvizsgálón, 616 álló csillag spektrumát, a Nap felületének megfigyelését 1883-ban, hullócsillag megfigyeléseit az elmúlt évben. Gothard Jenő bemutatta "Megfigyelések a herényi asztrofizikai obszervatóriumon 1883. évben." Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az álló csillagok nagysága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. ápr. 176. füz. pp. 175-178. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya márcz. 17-ikén tartott ülést. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. ápr. 176. füz. pp. 182-183. Schenzl Guidó beterjesztette Braun Károly "A kalocsai csillagda geographiai hosszúsága" és "A csillagátmenetek redukcziójának grafikus módszeréről" című dolgozatait. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (28.) = Természettudományi Közlöny 16. 1884. ápr. 176. füz. p. 188. U. G. kérdése az égpír és az üstökösök kapcsolatáról. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztálya április. 21-ikén tartott ülésén. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. máj. 177. füz. p. 225-226. Schenzl Guidó beterjesztette Konkoly Miklós "Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban". Gothard Jenő "A Pons-Brooks üstökös spektroszkópos megfigyelése a herényi obszervatóriumon" című dolgozatokat. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  L. F. [LAKITS Ferenc]: A földnek üstökös-csóván való áthaladása és az ég pirossága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. máj. 177. füz. pp. 229-230. A folyóirat 188. oldalán feltett kérdésre válasz. Levélszekrény. Feleletek. (28.) [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (36.) = Természettudományi Közlöny 16. 1884. júl. 179. füz. p. 310. R. Gy. Az óramutatók egymás átellenében függőlegesen állnak. [SRG.]

  VITÉZ Mihály: Kemecse községe jún. hó 6-ikán reggeli 5 órától 7 óráig nagyszerű égi tüneménynek volt szemtanúja. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. aug. 180. füz. p. 346. Melléknap 1884. jún. 6-án. Levélszekrény. Kérdések. (47.) [SRG.]

Sz. K. [SZILY Kálmán]: Az óra mutatóinak állásáról. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. aug. 180. füz. p. 348. Levélszekrény. Feleletek. (36.) [SRG.]

KUPPIS József - CSEHÉLY Adolf: Az óra számlapján a mutatók állásáról. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. aug. 180. füz. pp. 348-349. Levélszekrény. Feleletek. (36.) [SRG.]

  DR. D. M. [DARVAI Móricz]: A napfoltok összefüggése a meteorológiai tüneményekkel. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. szept. 181. füz. p. 383. Chemia. Apróbb közlemények. [SRG.]

  WEINEK László: A csillagok fotografiai megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. okt. 182. füz. pp. 410-424. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A legújabb apró bolygó. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. okt. 182. füz. p. 426. "Palisa 1884. aug. 18-ikáról 19-ikére virradó éjjel egy tizenharmad nagyságú kis csillagot vett észre, melyen önálló mozgás mutatkozott." Dr. Weisz E. tanár után. [SRG.]

  Sz. M.: A Hold körüli fénygyűrű (holdudvar)... = Természettudományi Közlöny 16. 1884. okt. 182. füz. p. 430. "...tüneményéből szokásos esőjelzés nem tartozik a babonák közé, hanem világos természeti törvény szolgál annak magyarázatául. A holdudvar - valamint a napudvar - ugyanis olyankor szokott feltűnni, a midőn a délnyugat felől magasabb légköri tájakon előnyomuló egyenlítői légáram alább szállta közben a hidegebb sarki légárammal jön érintkezésbe és keveredik; ez által hőmérséklete csökkenvén, vízgőzei sűrüdni kezdenek s az eget, azzal együtt pedig a hold korongját is, egyenletes felhőlepellel fátyolozzák be. Ezen felhőleplen átderengő fénysugarak idézik elő, a fénytörés törvényénél fogva a köríves hold- és napudvarok tüneményét..." Levélszekrény. Feleletek. (57.) [HAI.]

  BARÁT Nándor: Bernstein A. "A Természet könyve" a naprendszert kicsinyben leírván. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. nov. 183. füz. p. 476. Levélszekrény. Kérdések. (66.) [SRG.]

  HELLER Ágost: Carl Friedrich Gauss. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. nov. 184. füz. pp. 496-507. "Mutatvány Heller Ágost, Geschichte der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Zeit, második kötetéből. (Stuttgart, Ferdinand Enke 1884.)" Életrajz csillagászati vonatkozásokkal. [HAI.]

  L. I [LENGYEL István]: 1883-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. dec. 184. füz. p. 511., 514. Montedegoi Albert Ferencz (1811. jan. 1. - 1883. aug. 9.); Roche, Eduard (1820. okt. 17. - 1883. ápr. 18.). [SRG.]

  Apró bolygó. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. dec. 184. füz. p. 519. Palisa 1884. szept. 29-én felfedezett kisbolygója "a Mars és a Jupiter között keringő bolygók seregében 243-ik." Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

SZ. József: A diplomatikai kortan alapvonalai. Hallgatóinak kézirat helyett adja Horvát Árpád. Ára 1 frt 50 kr. Budapest, 1884. Kiadja az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffman és Molnár). VIII számozatlan lap és 82, 94. Egy melléklettel. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye 2. 1884. 4. sz. Könyvismertetés a naptártörténeti könyvről. [KSZ.]

Gr. [GRUBER Gyula]: Annuario astro-meteorologico dell’ Osservaterio patriarcale di Venezia per l’ anno bissest. 1884. Venezia. Tipogr. Ferrari. pag. 139. = Uj Magyar Sion Tizenötödik évi folyam 1884. 3. füz. pp. 229-230. "A velenczei patriarch. semináriumban elhelyezett csillagvizsgáló intézet jeles igazgatója, Prof. ab. Mass. Tono, taval szives volt a berendezéssel megismertetni. ...A jelen füzet többek közt közli az olasz osservatoriumok összehasonlitásit; az 1882. okt. 4. eclypsis, - a periodicus üstökösökről, - Jupiter satellesei 1884-iki változásairól,..." Irodalom és művészet. [SRG.]

Dr. Petheő [PETHEŐ Rudolf]: Horror causae finalis. = Uj Magyar Sion 15. 1884. 6.(174.) füz. pp. 420-441. [SRG.]

Dr. Petheő [PETHEŐ Rudolf]: Horror causae finalis. = Uj Magyar Sion 15. 1884. 10.(178.) füz. pp. 753-762. [SRG.]

(Gauss Károly Frigyes) meghalt 1855. febr. 23,... Vegyesek. = Uj Magyar Sion 15. 1884. 12.(180.) füz. pp. 953-954. [SRG.]

"A bolygók száma 243. az utolsót Palisa csillagász Bécsben fedezett fel sept 29." = Uj Magyar Sion 15.[22.] 1884. 12.(180.) füz. p. 955. Ez Palisa 45. felfedezett kisbolygója. [(243) Ida kisbolygó, melyet Johann Palisa fedezett fel.] [SRG.]

BÁRTFAY [József Árpád]: Szerkesztői előszó. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 1-3. Weinek László levelével. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Zöllner J, K. Frigyes. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 3-4. [ZSE.]

BÁRTFAY Á.: Üstökösök. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 5-8. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A változó csillagok természetéről. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 8-14. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Pons-Brooks üstökös astrophysikai megfigyelése. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 20-22. Apróbb közlemények. [ZSE.]

RAYET, G. A.: Pons-Brooks üstökös napközele szomszédságában. 1883 okt 26. - 1884. jan. 24-ig. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 22-23. Apróbb közlemények. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hall, M[axwell]: Neptun bolygó fényváltozása 1883. nov. 29.-töl dec.-ig. (Monthly Notices. March 1884.) = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 23. Hall, Maxwell: Variation in the Light of Neptune, from Nov. 29 to Dec. 14, 1883. a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 44. 1884. March 14. No. 5. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának április 21-én tartott ülésén... = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 23. Konkoly Miklós, Kobold, Lakits Ferenc. Gothard Jenő Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon című előadását felolvasta Schenzl Guido. [SRG.]

Irodalom. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 24. Gothard Jenő: Publikationen des astrophysikalischen Observatorium zu Herény in Ungarn című kötet ismertetése. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések, 1883-ik évben az ó-gyallai csillagdán. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 24. Irodalom. Megfigyelő Kövesligethy Radó. [SRG.]

-r-: Gothard Jenő: Egy uj spektroszkop. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 24. Irodalom. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A modern tükörteleskopok. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 25-34., 1 t. [SRG.]

BÁRTFAY József Árpád: A Jupiter és Mars 1884. évben. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 34-38. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Nap parallaxisa, levezetve spektroskopikus észleletekből. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 38-39. Apróbb közlemények. [ZSE.]

KÉPESSY Imre: Villám photographálása. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 40. Apróbb közlemények. [SRG.]

V. Á.: A Föld legmagasabb csillagvizsgálója,... = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 40-41. A Lick obszervatórium San Francisco mellett, a Hamilton hegyen. Apróbb közlemények. [SRG.]

Orion ködén tett méréseket Gothard Jenő. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 41-42. Apróbb közlemények. [SRG.]

Venus bolygó állitólagos holdja. J. C, Houzeau, Ciel et Terre után. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 42-43. Apróbb közlemények. [SRG.]

Neptun photometrikus észleletei a Harvard College observatoriumában. E. C, Pickering. [The observatory, may 1.] = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 43. Apróbb közlemények. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fehér és színes fény terjedési sebességének kisérleti meghatározása. Young J. és Forbes G. [Vierteljahrsschrift d’astr. Ges. után.] = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 43. Apróbb közlemények. [SRG.]

B. J. Á. [BÁRTFAY József Árpád]: A Venust,... megkisérlettem észlelni,... = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 44. Apróbb közlemények. [SRG.]

A magy. tud. Akadémia III. osztályának május 19. és junius 23-iki ülésein... bemutatott dolgozatok. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 44-45. Irodalom. [SRG.]

Megjelent "Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon 1883. évben" Gothard Jenőtől. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 45-46. Irodalom. [SRG.]

HOITSY Pál: Az ég pirkadása. = Vasárnapi Ujság 31. 1884. jan. 6. 1. sz. p. 10. "November 27-ike óta sajátságos, eddig sohasem látott, s a történelem tanúsága szerint őseink által sem észlelt égi tünemény foglalkoztatja Európa tudósait. Az égbolt nyugati része; kevéssel naplemente után csodálatos fényben gyullad ki. Rózsaszínű pír borítja el az eget," ...Európán kívül is észleltetett. ...ugy gondolom, az eddig nyilvánossá tett magyarázatok egyike sem állja ki a szigoru kritikát. ...sokan a levegőben foglalt vízgőzöknek tulajdonitják. ...Sokan föld-delejességi tüneménynek nézték. ...Mondották azt is, hogy vulkánok kitörése okozza... Ma az 1883. augusztus 26/27-én kitört Krakatau szigeti vulkán hatásának tulajdonítjuk a jelenséget. [HAI.]

Üstökös látható... = Vasárnapi Ujság 31. 1884. jan. 6. 1. sz. p. 13. ...70-71 év alatt végzi pályafutását, 1812 július havában Pons, 1883 szeptember havában Brooks fedezte föl... fénye az üstökösnek egyre fokozódni fog s körülbelül e hó közepén éri el tetőpontját. Az üstökös a földközelséget jan. 9-én éri el s ekkor 13 millió mérföldnyi távolságra lesz a földtől ; a napközelséget január 25, vagy 26-án éri el s ekkor 15-16 millió mértföldnyi távolságra esik a naptól. Valószínű, hogy az üstököst február közepéig fogjuk szabad szemmel láthatni. [HAI.]

Kettős napudvar. = Vasárnapi Ujság 31. 1884. ápr. 24. 17. sz. p. 271. "Ez alkalommal egy ilyen kettős udvarnak a képét [p. 265] mutatjuk be olvasóinknak, melyet múlt hó 25-ikén észleltek a saint-maure-i csillagvizsgáló intézetben, s melyet ezen intézet igazgatója, Renou lerajzolt." [HAI.]

N. L.: Dr. Kuncz Adolf csornai prépost. = Vasárnapi Ujság 31. 1884. aug. 24. 34. sz. pp. 533-534. "...Tanítványai közül valók a herényi Gotthard-testvérek, Jenő és Sándor, kik már is oly szép sikerrel művelik a csillagászat tudományát; tőle nyerték azt a szellemet, mely a független, gazdag ifjú birtokosokat a közműveltség kiváló munkásaivá avatta..." [HAI.]

          1885.

CSERNI Béla: Tájékozás a csillagos égen. A művelt közönség számára. Irta Cserni Béla, bölcsésztudor, gymnasiumi rendes tanár. Kiad. az Erdélyi Róm. Kath. Irodalmi Társulat. Gyula-fehérvár. 1885. Nyomatott a püsp. lyceumi könyvnyomdában, Löwy Bernátnál. 144 p. /Az Erd. Rom. Kath. Irodalmi Társulat kiadványai. 5./ [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leirása. 360 ábrával, szinezet kőnyomattal, csillagászati térképpel stb. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1885. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. Két kötetben. A második kötet kihajtható tábláján: "Az éjszaki csillagos égboltozat" valamint "A déli csillagos égboltozat" figurális térképe található több ma már nem használatos csillagkép ábrázolásával és nevének feltüntetésével. Valójában mindkét térkép felső fele az északi, alsó fele pedig a déli égboltot mutatja! [HAI.]

  GOTHARD Jenő: Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon. 2 ábra- és 3 táblával. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 40 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. febr. 16. A csillagvizsgáló bemutatása. A műszerek, és a műhely fejlesztése. I. Spectroscopicus megfigyelések. a) Állócsillagok spectrumain (béta Lyr, gamma Cas, R Gem, béta Ori). b) Üstökösök spectroscopicus megfigyelése (a Pons-Brooks és a Wolf üstökösök). c) Vegyes spectroscopicus megfigyelések (Venus. A nyugvó Nap spectruma. Az 1883. ősz óta föllépő szokatlan szürkületi vörösség spectruma. Villámok spectruma 1883. júl. 22-én, 1884. júl. 10-én és 18-án.;
II. A nagybolygók felületének megfigyelése. a) Jupiter [23 napon 27 rajzot készített. Ezen észlelések szövegesen. Az I. és II. táblán 24 Jupiter-rajz 1884. jan. 1. és dec. 25. között]. b) Mars [2 észlelés szövegesen. 1884. jan. 9. és febr. 7.]. c) Venus [3 észlelés, 1884. ápr. 12-én, jún. 25-én, aug. 17-én szövegesen, utóbbi alkalommal egy Vénusz-rajzzal, p. 36.].; III. Az 1883/84-iki szokatlan szürkületi vörösség megfigyelése [1883. dec. első napjaitól észlelte].; IV. Csillagászati megfigyelések [Időmeghatározás].; V. Meteorológiai megfigyelések. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 29 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 10. sz./ A III. osztály ülésén 1884. dec. 15-én bemutatta Konkoly Miklós. A Vas vármegyében háromszögelési munkákat végző Daublebsky-Sterneck Róbert, a bécsi geográfiai intézet képviseletében, Gothard kérésére Herénybe települt és megmérte a csillagvizsgáló földrajzi szélességét. A meridián-pavilonban álló márványoszlop közepe: 47 fok 15 perc 47,4102 másodperc. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. Egy táblával. I. rész. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 18 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 8. sz./ Beterjesztette a III. osztályülésen 1885. ápr. 20-kán Konkoly Miklós. I. A photographiai eljárás [a módszer, a lemezek, a kémiai eljárások ismertetése]. II. Műszerek az égitestek közvetlen felvételére [fókuszpontban vagy nagyítókészülékkel, a képtáblán 5 műszaki részletrajzzal]. III. Az égi testek közvetlen fölvételénél elért eredmény [Nap, 1882. máj. 16-iki napfogyatkozás, Hold, 1885. márc. 30-iki holdfogyatkozás, Jupiter, állócsillagok, kettőscsillagok fényképezése]. IV. Az égitestek spectrumának photographálása. [KSZ.]

GUILLEMIN, A. A. Amédée: A mágnesség és elektromosság. Írta Amédée Guillemin. 579 rajzzal, XVIII táblával és színes műlappal. Ford.: Bartoniek Géza és Czógler Alajos. Budapest, 1885. Kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvnyomdája. 875 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 25./ Az eredetivel összehasonlította: Szily Kálmán. Szily Kálmán előszava Budapesten kelt 1885. júl. 1-én. Csillagászat: pp. 85-117. A földmágnesség - sarkfény. Az északi és a déli sarkfény. E tünemények leírása. Történeti vázlat az északi fényről. A sarkfény fizikai ismertető jelei: a sötét szelvény, ennek magassága, szélessége és parallaxisa. A sarkfény fizikai ismertető jelei: fénye, színe, íveinek és sugarainak mozgásai. A sarkfény elmélete. [KSZ.]

  HÜNINGER Adolf: A Haynald-observatoriumban 1880-1884 megfigyelt napfoltok. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 40 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 9. sz./ A III. osztály ülésén jan. 19. bemutatta Konkoly Miklós. A napfoltok figyelését 1880. márc. 1-én kezdte el Kalocsán a szerző. Egy 108 mm-es refraktor képét papírra vetítette, így 220 mm átmérőjű napképet kapott. 758 napon észlelt, összesen 14057 napfoltot. Táblázatokban a napi, a havi és az évenkénti észlelések a csoportokról és a fáklyákról. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának II. része. 0 foktól -15 fokig. (Hora III-XI.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 24 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 5. sz./ Fölolvasta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1885. febr. 16-kán. A méréseket Kövesligethy Radó végezte egy 162 mm-es refraktorral és arra szerelt Zöllner spektroszkóppal 1883. dec. 22-1884. ápr. 20-ig (Konkoly 1885. febr. 10-i bevezetőjében (pp. 1-3.) azt írja: "A megfigyeléssel, mint eddig dr. Kövesligethy Radó observator úr volt megbízva." és "Meg vagyok arról győződve, hogy bár ki is, ha ezen catalogust kezébe veszi s az I. résszel összehasonlítja, ezen fáradságos munkáért velem együtt dr. Kövesligethy Radó observator úrnak teljes elismeréssel fog adózni.").
Táblázat a vizsgált csillagokról: katalógusadatok, koordináták, fényesség, szín, színképi besorolás, leírás. Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter physikájához. Az 1883-1884-ki oppositióból. (2 tábla.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 18 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 7. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. ápr. 20-kán. 1884-ben csak 13 napon lehetett a Jupiter felületét megfigyelni. Ó-gyalláról a 254 mm-es refraktorral sosem lehetett 285-szörös nagyításnál erősebbet használni. Legtöbbször 126-szor, vagy 157-szeresen nagyító okulárt használtak. Az 1884. febr. 20. és ápr. 6. közötti 13 észlelés szövegesen. A 13 Jupiter-rajz az I. és a II. táblán. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 45 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19. A műszerek fejlesztéséről.; Megfigyelések. 1. Üstökösök megfigyelése. a) Pons-Brooks üstökös 1884. jan. 1-20-ig. b) Wolf üstökös 1884. szept. 26-okt. 12.; 2. Nehány állócsillag megfigyelése spectroscoppal. a) béta Ori. b) béta Lyr. c) gamma Cas.; Különböző spectroscopikus megfigyelések (Az orionköd spectruma. Napfoltok spectruma. Az esti pír spectruma).
["Az Orionköd spectrumát dr. Kövesligethy úr január 26-án vizsgálta meg.", "Napfoltok spectruma. végén említik Kövesligethy-t észlelőként.", "Szeptember havában a múlt évi esti pír ismét feltűnően mutatkozott. Dr. Kövesligethy ezeket több héten át figyelte meg spectroscoppal."]; Kísérlet a nap hőmérsékletének meghatározására [50.000 - 60.000 C fokot kapott a fotoszféra hőmérsékletére. Nem Konkoly, mert úgy említi Kövesligethy nevét (p. 28., p. 29.), mint aki a gondolatmenetet kidolgozta és a számítást elvégezte.].; Spectralphotometrikus megfigyelések [az észleléseket Kövesligethy végezte].;
A légkör befolyása a spectrum intensitására.; A fényabberatio állandó függése a csillag színétől [A tanulmányrész (pp. 43-45.) így kezdődik: "A Monthly Notices. Vol. XLIV. Nr. 6-ban közölt értekezés "Notes on Nyrén’s Determination of the Conytant of Abberation" by Mr. D. Gill, arra ösztönözte Kövesligethy observator urat, hogy az abberatió állandójának függését a csillagok színétől közelebbről vegye szemügyre."]. Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul azon anyagoknál, ahol közreműködését említik. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben. (26 Radiátio ponttal.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 10 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 4. sz./ Fölolvasta a III. osztály 1885. febr. 16. ülésén. Ó-gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy Rudolf, Farkas Ede) 92, Budapesten (Bártfay József, Hell Béla) 71, Vágh-Selyén (Zeller Árpád) 19 hullócsillagot mértek. A 182 meteor adatai (időpont, fényesség, kezdeti és végső égi koordinátái). A júl. 26. és aug. 13. közötti észlelésekből 26 kisugárzó pontot vezettek le, ebből 5 valószínű radiáns adódott. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 1 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 112 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 1. sz./ Fölolvasta a III. osztályülésen 1885. jan. 19-dikén. A napészlelések eleinte a 3 hüvelykes Reinfelder-féle heliographon történtek. Év közben felszerelték a 4,5 hüvelykes Merz-refraktort egy új, Angliából hozatott mechanikára, és 1884. nov. 24-től már azzal észleltek. A műszer leírása. A mechanikáról Konkoly saját kezű rajza az 1. ábrán (p. 2.). Az új műszerrel sokkal több részlet látszik a Napon.
1884-ben 191 megfigyelő napon észleltek, minden alkalommal rajz is készült. A napészlelések naponkénti szöveges leírása. A napfoltok helyzete, rövid jellemzése, geocentrikus és heliocentrikus koordinátái táblázatosan. Kövesligethy Radó observátor végezte a napfoltmegfigyelések egy részét. A heliocentrikus coodináták kiszámítását teljes egészében ő végezte el. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A napfoltok gyakoriassága 1872-től 1884 végéig. Az ó-gyallai megfigyelésekből, s azok összehasonlításával s részben kiegészítésével a zürichi megfigyelésekkel. 2 kőnyomatú táblával. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 33 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 6. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. ápr. 20-án.
Egységesen feldolgozta eddigi napészleléseit "Wolf Rudolf zürichi műegyetemi tanár úrnak, az ottani csillagda igazgatójának, s a napliteratura jelenlegi Nestorának" módszere szerint. Táblázatokban a naponkénti relatívszám 1872. máj. 16 - 1884. dec. 20-ig. Havonkénti relatívszámok. Évi relatívszámok. Alakulásuk elemzése [kihajtható I. tábla: havi grafikonok, II. tábla: éves grafikon]. A minimum 1879. januárban, a reá következő maximum 1883. szeptemberben volt. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának II-dik része. 00-tól 150-ig. (Hora III-XI.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 4-24. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 5. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. febr. 16-kán és közzétette: Konkoly Miklós. "Meg vagyok arról győződve, hogy bár ki is, ha ezen catalogust kezébe veszi s az I. résszel összehasonlítja, ezen fáradságos munkáért velem együtt dr. Kövesligethy Radó observator úrnak teljes elismeréssel fog adózni." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spektrumok elmélete. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 32 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 11. sz./ Fölolvasta az osztályülésen 1885. okt. 19-én Konkoly Miklós. Elméleti bevezetés. Matematikai alapok. A spektrálegyenlet Kirchhoff-féle tétele. A Clausius-féle tétel. A nap folytonos spektruma. Az izzó test spektruma és hőmérséklete. A Draper-féle törvény. Az abszolút fekete-test és az absorptio-törvénye. [ZSE.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral MDCCCLXXXV-re [1885-re]. Budapest, 1885. A M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala. Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 364 p. Csillagászat: pp. 3-57. Csillagászati és közönséges naptár MDCCCLXXXV-re. Időszámítás. Ünnepszámítás. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben, a Nap, a Hold, a bolygók koordinátái, kelte, delelése, lemenetele, a bolygók láthatósága). Égi tünemények 1885-ben. [KSZ.]

A Magy. Tud. Akadémia kiadványai 1830-1885. Budapest, 1885. Hornyánszky Viktor. Gothard Jenő: p. 23.; Konkoly Miklós: p. 36-39.; Kövesligethy Radó: p. 40. [SRG.]

  SCHULHOF Lipót: Az 1873. VII. sz. Coggia-Winnecke-féle üstökös pályaszámítása. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 51 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 10. sz./ Székfoglaló értekezés. A III. osztály ülésén 1885. máj. 18-án előadta Kondor Gusztáv. A periodikus üstökösök fontosságának ismertetése. Az 1873. VII. üstökösről 25 észlelést végeztek európai csillagvizsgálókban, de csupán az 1873. nov. 11-16. közötti 5 éjjelen. Az észleléseket elemzi, számításokat végez, a nagybolygók hatásait vizsgálja. Egy 7 éves keringési időt valószínűsít. Feltételezi egyes régebbi üstökös-feljegyzések azonosságát ezen üstökössel. [KSZ.]

THALY Kálmán: Irodalom- és míveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból. Toldalékúl: kuruczvilági kiadatlan költemények tára. Budapest, 1885. Kiadja Ráth Mór, Wigand F. K. nyomdája (Pozsonyban). 412 p. A szerző előszava Budapesten kelt 1884. ősszel. II. Thaly Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Cultúrtörténeti tanulmány. (pp. 51-116.) Benne: Rákóczi Ferenc csillagászati érdeklődéséről. "Még csak azt jegyezzük föl itt Rákócziról, hogy mint a mathematicai és természettudományoknak barátja, - ki a csillagászat iránt már gyermekkorában, a neuhausi növeldében hajlamot tanusít vala... ő is űzé a kor divatául tekinthető csillagjóslást."; Bercsényi Miklós csillagászati és csillagjóslási ismeretei. (pp. 57-58.);
Egy fényes tűzgömb 1707. dec. 10-én Szepesmindszent környékén. "1707. december 10-kén estve a szepesváriak ritka szép természeti tüneményt, valami vakító fényű villamos vagy delejes világosságot láttak, melyet Forgách Simon röviden így ír le: ""10. Decembris 6 óra elűtt estve, 1707. midőn nagy hideg fergeteg volt, - én akkor szintíg olvastam, - Mindszent névő falu felett egy nagy tűz támada az égben, úgy hogy az setít ítszakán oly világos lűn az egísz vár, hogy az pínzt is megolvashatták volna. Azon tűz az égen az vár és az major között elmenvén, Várallya felé eltűnt. - Valóban mindnyájan megiszonyodánk belé , - jegyzi meg ... "Adja Isten, jót hozzon ez az égi csuda"" (pp. 91-92.); Tűzgömb 1705. máj. 13-ára virradó éjjel amelyet többszáz kuruc látott a kamocsai táborból. Közli Réthay György ezredes Bercsényi Miklóshoz írt levelét a jelenségről. (pp. 108-109.);
A debreceni, lőcsei és komáromi kalendáriumok csillagászati részeiről, valamint a naptárak jövendöléseiről. Ezek figyeléséről és figyelembevéteéről a Rákóczi szabadságharc alatt. (pp. 111-114. ); IV. Thaly Kálmán: Ghymesi gróf Forgách Simon tábornok mint író. (pp. 211-268.) Benne: Az 1707. dec. 10-én Szepesmindszent környékén látott fényes tűzgömb leírása Forgách Simon tábornok által. "Minémű csuda lött itten, az minapi levelemben elfelejtettem vala megírnya. 10. Decembris 6 óra elűtt estve, 1707. midőn nagy hideg fergeteg volt, én akkor szintíg olvastam; Mindszent névű falu felett, - az hol az te lovaid quartélyban voltak, mikor itten voltál. - egy nagy tűz támada az égben, úgy hogy az setít ítszakán oly világos lűn az egísz vár, hogy az pínzt is megolvashatták volna. Azon tűz az égen az vár és az major között elmenvén, Várallya (Szepes-Várallya) felé eltűnt. Valóban mindnyájan megiszonyodánk belé. - Adja Isten, jót hozzon ez az égi csuda! " (pp. 252-253.) [KSZ.]

  TÖRÖK József: Emlékbeszéd Tarczy Lajos r. t. felett. Török József r. tagtól. Budapest. 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Nyomatta Hornyánszky Viktor. 11. p. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 3. köt. 1. sz./ "Olvastatott a M. T. Akadémia 1885. február 28-diki ülésén." [HAI.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Különböző spectroscopikus megfigyelések (Az orionköd spectruma. Napfoltok spectruma. Az esti pír spectruma). In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 27-28. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Kisérlet a nap hőmérsékletének meghatározására. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 28-30. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Spectralphotometrikus megfigyelések. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 30-37. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: A légkör befolyása a spectrum intensitására. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 37-42. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: A fényaberratio állandó függése a csillag színétől. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 43-45. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. "A Monthly Notices. Vol. XLIV. Nr. 6-ban közölt értekezés "Notes on Nyrén’s Determination of the Conytant of Abberation" by Mr. D. Gill, arra ösztönözte Kövesligethy observator urat, hogy az abberatió állandójának függését a csillagok színétől közelebbről vegye szemügyre." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

(Uj világ.) = Budapesti Hirlap 5. 1885. szept. 5. 243. sz. p. 5. Az Andromeda ködről. Az Andromeda csillagzatban Schur strassburgi csillagász a fényköd közepén egy hetedrangú csillagot fedezett fel. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Jókai Csillagja. = Budapesti Hirlap 5. 1885. szept. 12. 250. sz. mell. pp. 1-3. Gothard levele a "Nemzet"-hez. Az Andromeda ködben 1885-ben feltűnt, csaknem szabad szemes új csillag ürügyén ír Gothard Jenő arról az érdekességről, hogy Jókai Mór "A láthatatlan csillag" című novellájában 1850-ben leírta és nyomtatásban megjelentette azt, hogy a XIX. század közepén egyesek látták, mások nem láttak a ködfolt közepén a csillagot szabad szemmel. [SRG.]

(Ismét a Jókai csillagja!) = Budapesti Hirlap 5. 1885. szept. 18. 256. sz. p. 5. New Monthly Magazine 1849. évi számában megjelent "The Star of Destiny" címmel megjelent elbeszélésről. Jókai novellája megegyezik az eredtivel. A hír beküldője: előfizetőnk. [SRG.]

A csillagos ég fényképei. = Fényképészeti Lapok 4. 1885. aug. 8. sz. p. 163. "A párizsi csillagvizsgáló intézetben Henry párizsi fényképésznek sikerült az eget lefényképezni. Egy óra alatt az ég oly darabkájáról nyertek fényképet, melyen 2790 csillag olvasható meg." Vegyesek. [SRG.]

VÁLI Béla: Vas Gereben. = Figyelő 18. 1885. pp. 344-350. Naptárszerkesztő. p. 350. [SRG.]

Tagsági dijat fizettek 1885. február 7-ikéig bezárólag. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 15. 1885. jan-febr. 1-2. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1885 február 4-iki közgyülésig. = Földtani Közlemények 15. 1885. márc-máj. 3-5. füz. p. 180. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

KONKOLY Miklós: Csillagászat egy uri házban. = Fővárosi Lapok 22. 1885. aug. 22. 198. sz. p. 1273. [ZSE.]

A bécsi csillagvizsgáló-intézet. = Fővárosi Lapok 22. 1885. szept. 5. 210. sz. p. 1349. Az Andromeda-köd csillagáról. Ausztriai hírek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Forrongások az égen. (Báró Podmaniczky Gézáné fölfedezése.) = Fővárosi Lapok 22. 1885. szept. 8. 212. sz. p. 1361. Kövesligethy Podmaniczkyéknál tartózkodott és említette, hogy a bárónő már aug. 23-án észlelte a változást és látta a csillagot. Dorpátban a felfedezés csak aug. 31-én történt meg. [SRG.]

Az Andromeda-köd csillaga... = Fővárosi Lapok 22. 1885. okt. 9. 242. sz. p. 1585. A csillag rövid életű lesz. [SRG.]

GOTHARD Sándorné: Egy visszatérő álló csillagról. = Fővárosi Lapok 22. 1885. okt. 14. 247. sz. pp. 1615-1616. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az astrophysika módszerei. = Haza és külföld 1. 1885. 5. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A tudomány teremtői. Tissandier Gaston után írta: K. Tóth Kálmán. [2.] = Magyar Ifjuság 2. 1885. 13. sz. pp. 216-219. Csillagászat: pp. 216-218. "Huygens (Höjchensz) Keresztély hírneves csillagász s természettudós Hollandia Hága nevű városában született, 1629. ápril 14-én. Előtanulmányait apja vezetése alatt bevégezvén, a leydai egyetemen hallgatta a jogot, e mellett azonban szenvedéllyel szentelte magát a természettudományoknak is, ezek felelvén meg leginkább hajlamának. [...] Hollandiába visszatérvén, Konstantin nevű testvérével együtt a láttan a csillagászat tanulmányozására adta magát. Figyelme az üveglencsék javítására irányult. Üvegmetsző és köszörülő gépet talált föl s e gép segítségével oly messzelátót állított elő, melynek térátható ereje az eddigieket jóval túlszárnyalta, s eredménye mindjárt az lett, hogy a Szaturnus csillagrendszerét fedezte föl.
Ez az érdeme egymagában elég arra, hogy a tudós nevét megörökítse. - 1655. márczius 25-dikén - írja a "Szaturnus holdja" czímű munkájában - messzelátómon vizsgálván Szaturnust, nyugati irányban három foknyi távolra a bolygó gyűrűjén túl egy kis csillagot vettem észre, mely azonban csaknem bevágott a gyűrűzetbe. Mindjárt azon eszme villant meg agyamban, hátha a Jupiter négy holdjához hasonló égitest tűnt föl Szaturnus közelében, pontosabban figyeltem meg a Szaturnus s e kis csillag egymáshoz való viszonyát s aránylagos helyzetét. [...] Huygens népszerűsíteni akarta a csillagászatot, midőn "Kosmotheorosz" czímű munkájában az a merész állítást koczkáztatja, hogy a földteke a nagy mindenségben korántsem bír valami rendkívüli kiváltsággal. Leírja a bolygókat s kimondja bátran, hogy azok élőlényekkel lehetnek benépesítve. ..." [HAI.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III osztály (mathem. és termtud.) első ülése 1885 január 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. pp. 11-12. Konkoly Miklós felolvasott két dolgozatának kivonata "Astrophysikai megfigyelések 1883.; Napfoltok megfigyelése." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III osztály (mathem. és termtud.) első ülése 1885 január 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. pp. 12-14. Hüninger Adolf "Napfoltok megfigyelése a kalocsai csillagdán" című dolgozatát beterjeszti Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III osztály (mathem. és termtud.) első ülése 1885 január 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. p. 14. Konkoly Miklós átadja Beobachtungen am astrophysikalischen Observatorium in Ó-Gyalla c. kötetét (Halle 1884.) az Akadémia könyvtárának. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1885. február 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 2. sz. pp. 28-31. Gothard Jenő, mint vendég felolvassa "Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán 1884-ben" című értekezését (I. Spectroscopicus megfigyelések. II. A nagybolygók felületének megfigyelése (Jupiter, Mars, Vénusz). III. Az 1883-4-ik évi szürkületi vörösség megfigyelése. IV. Csillagászati megfigyelések. V. Meteorológiai megfigyelések.). Kivonat. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1885. február 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 2. sz. pp. 31-33. Konkoly Miklós "A déli ég spectroscopos átkutatása.; Hullócsillagok megfigyelése 1884-ben" című értekezéseinek kivonata. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhetedik akadémiai ülés. A III (mathem. és termtud.) osztály negyedik ülése 1885. április 20-ikán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 78-79. Konkoly Miklós olvasta fel értekezéseit: a.) A napfoltok gyakoriassága 1872-1884-ben.; b.) Adatok Jupiter physikájához az 1884-iki megfigyelésekből.; Gothard Jenő, mint vendég bemutatja "Tanulmányok a csillagászati photographia területén" című értekezését. Kivonatok. [SRG.]

Tagajánlások 1885-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 114-115. Gothard Jenőt levelező tagul ajánlva Konkoly Miklós tiszteleti tagtól. [SRG.]

Tagajánlások 1885-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 135-136. Dr Oppolzer Tivadar bécsi egyetemi tanárt ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

Tagajánlások 1885-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. p. 136. Dr Wolf Rudolf zürichi műegyetemi tanár, csillagda igazgatót ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkilenczedik akadémiai ülés. A III osztály ülése 1885. október 19-ikén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. p. 189. Konkoly Miklós értekezése "A napfoltok megfigyelése 1885. I. rész." Rövid kivonat. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spectrumok elmélete. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. pp. 189-190. Értekezését beterjesztette Konkoly Miklós t. t. Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III osztály ülése 1885. okt. 19-ikén. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkilenczedik akadémiai ülés. A III osztály ülése 1885. október 19-ikén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. p. 190. Konkoly Miklós átadja Beobachtungen am astrophysikalischen Observatorium in Ó-Gyalla c. kötetét (Halle 1884.) az Akadémia könyvtárának. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 4. sz. pp. 87-88. I. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. II. A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Az 1884. évi megfigyelések a herényi observatoriumban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 5. sz. p. 90. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 5. sz. pp. 91-93. III. 616 állócsillag spektruma. pp. 91-92.; IV. Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben. pp. 92-83. (Kövesligethy végezte a meteorok észlelését Ó-gyallán, valamint számításokat az észlelésekből). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 6-7. sz. pp. 156-157. V. Napfoltok gyakorisága 1872-től 1884. végéig. pp. 156-157.; VI. Adatok Jupiter physikájához az 1883-1884-iki oppositóból. p. 157. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálásáról. I. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 6-7. sz. pp. 158-159. [SRG.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873. VII. számú Coggia-féle üstökös pályaszámítása. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 8-9. sz. pp. 169-172. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1885. 1-2. sz. p. 9. I. A Nap felületének megfigyelése 1885 első felében. (A napészleléseket Kövesligethy végezte.) [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spektrumok elmélete. Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1885. 1-2. sz. pp. 10-11. [ZSE.]

GOTHARD Jenő: Az új csillag. = Nemzet 4. 1885. szept. 11. 1086. (249.) sz. esti kiadás p. 1. Az Andromeda ködben 1885-ben feltűnt, csaknem szabad szemes új csillag ürügyén ír Gothard Jenő arról az érdekességről, hogy Jókai Mór "A láthatatlan csillag" című novellájában 1850-ben leírta és nyomtatásban megjelentette azt, hogy a XIX. század közepén egyesek látták, mások nem láttak a ködfolt közepén csillagot szabad szemmel. [SRG.]

JÓKAI Mór: Az Andromeda csillagról. = Nemzet 4. 1885. szept. 16. esti kiadás. 1091.(254.) sz. p. 2. Jókai novellája kiegészítéssel. Jókai leírja, hogy Sükey Károlytól hallott az Andromeda-ködbe került csillagról, aki egy angol újságban olvasott róla. [SRG.]

JAHN Károly - BENKŐ Gábor: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1884-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 10. 1885. 7. köt. 1. füz. pp. 43-44. [SRG.]

Az erdélyi országos muzeum meteoritgyüjteményének jegyzéke. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 10. 1885. 7. köt. 1. füz. pp. 70-75. A kolozsvári múzeumban található meteoritek jegyzéke. 1885. febr. 15-ig a világ 90 különböző helyéről kaptak meteoriteket, nagyrészt a mocsi hullás darabjaiért cserébe. Közli az eredeti hullások helyét, idejét, a küldő intézmény nevét és a darabok súlyát. [SRG.]

(Uj csillag.) = Pesti Hirlap 7. 1885. szept. 6. 244.(2402.) sz. p. 6. Schur az Andromeda-ködben különálló hetedrangú csillagot fedezett fel. [SRG.]

-S.-: Az uj csillag. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 7. 1885. szept. 16. 254.(2412.) sz. pp. 9-11. Az új csillag első észlelője állítólag Podmaniczky Gézáné volt, aki már aug közepén látta, de nem publikálták. Igazi felfedezője Hartwig Ernő dorpáti csillagász volt, aki aug. 30-án fedezte fel. Tévesen Schurt-írták. [SRG.]

(Az Andromeda-köd csillagáról.) = Pesti Hírlap 7. 1885. okt. 9. 278.(2436.) sz. p. 6. A csillag fénye folyamatosan "apad", rövid életű lesz. [SRG.]

VALLÓ Vilmos: Egy uj elmélet a nap melegének forrásáról. Kisebb közlemények. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 9. 1885. 1-2. füz. pp. 31-32. "Siemens, egy elismert tekintélyű physikus, is meg akarta magyarázni, hogy miért nem csökken a nap heve, mind a mellett hogy roppant hőmennyiséget áraszt szét folytonosan a világűrbe. Alap feltétele az, hogy a világűrben elégési termények, u. m. vízgőz és szénsav-gáz, el vannak terjedve, melyek még más gázokkal vannak keverve. Természetes, hogy e gázok rendkívül ritkított állapotban vannak, még pedig csekélyebb feszültséggel bírnak, mint légnyomásunk 1/2000 része. Alkalmas kísérletekkel megmutatta Siemens, hogy már 1/1800 rész légnyomás alatt levő gáznemű vegyületeket a nap sugarai képesek szétbontani.
Ha már felteszszük, hogy a világűrben ilyen ritka gáznemű vegyületek vannak, ezeket is elemeikre bontják szét a napsugarak és isméti vegyülésre vagyis elégésre teszik képessé. A napon, az ő nagy keringési sebességénél fogva, a sarkoktól az az egyenlítő felé irányuló áramlásokat kell feltételezni, melyek a világűrben levő gáz- elemeket magukkal sodorják. Ezen elemek a napon uralkodó bőségben ismét egyesülnek vagyis elégnek s ezen elégés által táplálják a nap hevét. Mihelyt ez elégési termények az egyenlítőhöz érnek, a hol legnagyobb a sebesség, ezen nagy tangentialis röperő következtében a nap ismét a világűrbe hajtja a gázokat. S a leirt processus újra kezdődik. (William Siemens. A nap energiájának fenntartásáról.)" Ez a rövid cikk teljes szövege. [HAI.]

VALLÓ Vilmos: Uj csillag az égen. = Természettudományi Füzetek 9. 1885. 1-2. füz. p. 39. [SRG.]

  VNUTSKO Ferencz: Vajjon hány év telik el, míg az ismert bolygók ismét ugyanazon egymáshoz viszonyított helyzetbe jönnek, melyből tetszőleges pillanatban kiindultak? = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jan. 185. füz. p. 44. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztálya 1884. deczember 15-ikén tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. febr. 186. füz. p. 77. Konkoly Miklós adta elő Gothard Jenő értekezését "A herényi asztrofizikai obszervatórium sarkmagasságának meghatározása" címűt. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Napnak tengelye körül való forgása. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. márc. 187. füz. p. 133. "Spörer oly napfoltokat, igyekezett a Nap tengelyforgása állandóinak meghatározására felhasználni, melyek a tengelyforgásnak kétszeri időtartama alatt voltak legalább láthatók. Bizonyos módszer szerint számos észlelés nyomán 1867-re nézve a Nap egyenlítőjének hajlását az ekliptikához (+/- 0,035° bizonytalansággal) 7,026 °-nak találta, a felemelkedő csomó hosszát (+/- 0,25° bizonytalansággal) pedig 74,00 °-nak. (Sitzungebsrichte der Berliner Akademie der Wissenschaften 1884)." Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [HAI.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Saturnus-gyűrűk változékonysága. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. márc. 187. füz. p. 133. Trouvelot 1878 évi megfigyelései. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

Magyar Tudományos Akadémia. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. márc. 187. füz. p. 134. Konkoly Miklós előterjesztése "Asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben" és "A nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben."; Hüninger Adolf "A kalocsai Haynald-obszervatóriumban 1880-1884-ig megfigyelt napfoltok" című értekezését adta elő. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  R. A. L.: Honnan ered a Föld mágnessége. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. ápr. 188. füz. pp. 177-178. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

Az Erdélyi Múzeumegylet természettudományi szakosztály. A márczius 20-ikán tartott ülésen... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. ápr. 188. füz. p. 180. " Dr. Koch Antal jelentést tett az erd. múzeum meteorgyűjteményének újabb szerzeményeiről és jelenlegi állapotáról. E gyűjteményben 1884. év végéig képviselve volt a mocsvidéki példányokkal együtt 81 lelethely. Azóta a gyűjtemény igen érdekes példányokkal gyarapodott. Előadó be is mutatta az Érd. Múzeum meteorgyüjteményéről összeállított jegyzéket..." Természettudományi mozgalmak a hazában. [HAI.]

  Az északi és a déli sarkfény. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jún. 190. füz. pp. 243-255. Mutatvány Guillemin: A mágnesség és elektromosság című könyvéből. [SRG.]

  SZ. K. [SZILY Kálmán]: Különféle sebességek. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jún. 190. füz. pp. 262-264. Apróbb közlemények. Csillagászat: pp. 262-263. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya február 16-ikán tartott ülésének... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jún. 190. füz. p. 265. Gothard Jenő számot adott "a herényi asztrofizikai obszervatóriumon 1884-ben történt megfigyeléseiről."; Konkoly Miklós "a déli égöv spektroszkópi átkutatásáról" tesz jelentést. Másik dolgozata tárgya "Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben". Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  H Á [HELLER Ágost]: Az 1884. október 4-iki holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. júl. 191. füz. pp. 298-299. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának április 20-ikán tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. júl. 191. füz. pp. 306-307. Konkoly Miklós két dolgozatot terjesztett elő. Egyik címe "A napfoltok gyakorisága 1872-től 1884 végéig", a másik a Jupiter bolygó fizikájához szolgáltat adatokat az 1883-1884-iki oppozícióból.; Konkoly mutatta be Gothard Jenő "Tanulmányok az égitestek fotografálásáról" című értekezésének első részét. A második székfoglalóval Schulhof Lipót: "Az 1873-iki XVI. számú Coggia-féle üstökös pályaszámítása" című értekezésével köszöntött be az akadémiába. Felolvasta: Kondor Gusztáv. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  H Á [HELLER Ágost]: A sarkifény magassága. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. aug. 192. füz. p. 343. Paulsen mérése. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H Á [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös visszatérését már egy idő óta várják. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. aug. 192. füz. pp. 345-346. Tempel 1884. dec. 13-án észlelte, Schur 1885. jan. 3-án. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (57.) = Természettudományi Közlöny 17. 1885. aug. 192. füz. p. 347. S. A.: A naprendszerbeli bolygók és üstökösök is (a Halley-féle kivételével) mind nyugotról keletre forognak a Nap körül. Mi ennek az oka? [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (66.) = Természettudományi Közlöny 17. 1885. szept. 193. füz. p. 390. T. I. kérdése a zsidó újév első napjának kiszámításáról? [SRG.]

  HELLER Ágost: Az új csillag a nagy Andromeda-ködben. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. okt. 194. füz. pp. 416-420. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  VNUTSKO Ferencz: A választ e kérdésre igen kielégítőleg adja meg a Kant-Laplace-féle elmélet. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. okt. 194. füz. p. 429. Levélszekrény. Feleletek. (57.) [SRG.]

BEIN Károly: A zsidó-újév első napjának meghatározása czéljából először ki kell számítani a Pészách első napját. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. okt. 194. füz. p. 429. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A zsidó újév napjának kiszámításáról. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. nov. 195. füz. p. 477. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A zsidó újév napját még közvetlenül is kiszámíthatjuk. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. nov. 195. füz. p. 477. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

LUCZ Ignácz: A zsidók régi törvénye szerint... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. nov. 195. füz. pp. 477-478. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

  L. I. [LENGYEL Imre]: 1884-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. dec. 196. füz. pp. 499., 501-502. Daguin, Pierre Adolphe (1814. aug. 4. - 1884. nov. 20.); Klinkerfues, Ernst Friedrich Wilhelm (1827. márc. 29. - 1884. jan. 18.); Kowalski, Marian (1821. aug. 15. - 1884. jún. 9.); Schmidt, Johann Friedrich Julius (1825. okt. 26. - 1884. febr. 20.). [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az új csillag az Andromeda-ködben. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. dec. 196. füz. pp. 509-511. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  A magy. tud. Akadémia III-ik osztálya a nyári szünet után október 21-ikén tartotta első ülését. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. dec. 196. füz. p. 513. Konkoly Miklós ismertette az 1885. évi napfolt-megfigyeléseit. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Egy 1848-iki természeti tüneményről. Szt.-Elmo tüze. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 196. füz. p. 518. A folyóirat 474-475. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

Dr. PETHEŐ Rudolf: A sybillák. = Uj Magyar Sion Tizenhatodik évi folyam 1885. 7. füz. pp. 500-517. [SRG.]

(Jóslat jövő évre.) = Uj Magyar Sion Tizenhatodik évi folyam 1885. 8. füz. pp. 632-633. "Hires jóslatát 1555-ben nyilvánította...- Vagyis, mikor a nagypéntek György napra esik (april. 23); husvét Márk napra (april. 25); szent János, úrnapján ünnepeltetik (jun. 24.) eljön a világ vége. ...Mindezek a jövő évben történnek. Mindazonáltal az ünnepek ezen sorrendje megtörtént 1451, 1546, 1666, 1734-években,...Tehát most sem kell félni. Minthogy 1943. és 2038. években szintén ez lesz az ünnepek sora,..." Vegyesek. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizenhatodik évi folyam 1885. 11. füz. pp. 817-832. Deczember 23. 1809. Fabschich József csillagászati író meghal Győrött. p. 827. [SRG.]

Az év kezdete és az időszámítás. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 4. 1. sz. pp. 6-7. "Anaximander állította fel Lakedemoniában az első napórát 545-ben Kr. e., Róma pedig Papirius Cursortól nyerte az elsőt 306-ban Krisztus előtt, tehát csaknem 450 évvel a város építése után,... Az a vonal, mely a földrészünkön különböző hetinaptárral és időszámítással biró helyeket elválasztja, szabálytalan girbe-gurba." [HAI.]

F.: A kalendáriumok történetéből. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 4. 1. sz. pp. 13-14. "Ugyanis a föld napkörüli keringése idejét, melyet polgári esztendőnek nevezünk, nem tudjuk időszámitási rendszerünk alapján teljes pontossággal meghatározni, más szavakkal a nap-esztendő és a polgári esztendő egymásközt összemérhetlenek, inconmensurábilisek." Az ókori egyiptomi és a decemvirek korának római naptárrendszerének ismertetése. [HAI.]

A kalendáriumok történetéből. (Folytatás.). = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 11. 2. sz. p. 22., 24. Julián naptár és a Gergely naptár története. Korszámítást: "Lássuk például, hogyan lehetett biztosan bebizonyítani, hogy a Varró által megállapított korszak Róma építésére vonatkozólag, melyet ő a hatodik olympiadi 3-dik év végére tesz, épen a Krisztus előtti 753. évnek felel meg ? ...A csillagászati följegyzésekből utánszámitva kitűnik, hogy az emlitett holdfogyatkozás nem lehetett más, mint az, mely a Krisztus előtti 413-dik év augusztusának 27-dikére esik, mely Szirakuzára nézve csakugyan teljes kellett hogy legyen. E szerint az olympiadok kezdő éve a Krisztus előtti idők 777. (364 + 413) évére tehető. Következőleg a 6-ik olympiad 3-ik éve,vagyis Róma eredete nem más, mint a Krisztus előtti 754 (771 - 23) év vége... Fontos följegyzés még, melyet a kalendáriumokban látunk, a Napkör (cyclus solaris)..." [HAI.]

BODOLA Lajos: A kalendáriumok történetéből. (Vége.). = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 18. 3. sz. p. 42. "...Ezt a 19 éves holdforgást szokták holdkörnek (cyclus lunaris) nevezni és az aranyszám nem egyéb, mint azon szán, mely azt mutatja, hogy valamely esztendő hányadik helyet foglalja el a hold cziklusában. ...A régieknél a Metonius-féle cziklus az egyedüli kulcs volt, melyet a hold fázisai s a holdfogyatkozások (eclipsis lunaris) kiszámítására használtak. ...Epaktának nevezik azon 11 napbol állo különbséget, melyet a hold esztendejéhez (355 nap) kell hozzáadni, hogy a rendes 365 napos esztendő kijöjjön. Csillagaszati epakta pedig azon szám, mely az év első napján a hold korát jelöli meg,... Hátra van még a Vasárnapi betűkről (litterae dominicales) egy pár szót szólani, mint-hogy ezeket is feltaláljuk csaknem minden naptárban." [HAI.]

A magyar tud. akadémián jan. 19-ikén... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 25. 4. sz. p. 63. "...Végül Konkoly Miklós többféle előterjesztést mutatott be a magyarországi csillagvizsgálók múlt évi munkálkodásáról, rövid összefoglalásban. Első volt: Asztrofizikai megfigyelések az ógyallai csillagvizsgálón 1884-ben. Erre következett: "A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben." A kalocsai Haynald-observatorinmban tett öt évi napfolt-megfigyelésekről pater Hüninger Adolf előterjesztését szintén Konkoly adta elő." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 16-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. febr. 22. 8. sz. p. 132. "...Gothard Jenő. a herényi obszervatórium tulajdonosa, mint vendég ez obszervatóriumban 1884-ben eszközölt asztrofizikai megfigyelésekről tett előterjesztést. Konkoly Miklós is csillagászati munkálkodásokról adott jelentést, s bemutatta a déli égöv átkutatásáról szóló munka második részét. Az első részt egy év előtt terjesztette elő. A munka most már befejezéséhez közeledik. A megfigyelésekkel dr. Kövesligethy Radó volt megbízva, s elismerésreméltó buzgósággal és szakértelemmel teljesítette.
Konkoly még a hulló csillagoknak a magyar korona területén 1884-ben tett megfigyeléseiről is sorolt föl adatokat. A megfigyelő állomások száma háromra apadt. O-Gyallán kivül, Budapesten Bártfay József és Hell Béla egyetemi hallgatók szerveztek megfigyelő állomást, Vág-Sellyén pedig Zeller Árpád. O-Gyallán nyolcz napon lehetett följegyzéseket tenni 92 hullócsillagról, Budapesten négy napon 71, Vág-Sellyén pedig két estén 10 meteor pályáját jegyezték föl. A följegyzett hulló csillagok száma tehát 182." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Egy fenyegető üstökös. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. febr. 29. 9. sz. pp. 146-147. "Nemrég olvastuk a távirati tudósítások között, hogy egy amerikai csillagász fölfedezte a visszatérőben levő Encke üstököst... Encke üstököse ugyanis az első csillag, melynél észlelet és számítások alapján bebizonyult, hogy minden körforgása alkalmával közelebb-közelebb jő a naphoz, s egykor valamikor, ha a viszonyok nem változnak meg, e nagy égi testbe hull. ...Encke már azt a váratlan s rendkívül fontos felfedezést tette, hogy az üstökös minden ujabb körfogása körülbelől három órával rövidebb, mint az előbbi. Világos volt, hogy itt a mozgás valamely akadályáról lehet szó.
Encke szerint ez csak a világűrben levő aether lehet... Méltán kérdezhetné valaki, miért nem észlelték az aether e hatását más üstökösökön is ? ...Bizonyos okokból feltehető, hogy az aether a nap közelében legsűrűbb s igy a naphoz közeledő üstökös különben egyenlő körülmények között mozgásában jobban gátoltatik, mint az, mely a naptól távol fut. ...Ha ugyanis - a mi logikailag teljesen igazolt következtetés - a tömérdek álló csillag körül egész sereg sötét bolygó kereng, nagyon valószínű, hogy az azelőtt halvány fényű csillagok hirtelen fellobbanása, a mit gyakran észleltek, miként már Newton is gondolta, csak az üstökösöknek a csillagokra hullásából magyarázható meg." [HAI.]

Paprika nevű csillag. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. márc. 15. 11. sz. p. 181. "A Jupiter, Saturnus, Neptun, meg a többi ó-klasszikus istenek és istennők nevére keresztelt nagy és apró bolygók nem kevéssé fognak csudálkozni, ha megtudják, hogy egy ujabban felfedezett társukat a legmagyarabb fűszer után keresztelték el. Paprikának. Az eset az, hogy Palisa bécsi csillagász, a híres bolygó felfedező, a legujab-fölfedezett bolygónak keresztapát keresett, a csillag elkeresztelési jogát 1250 frankra szabva, az összeget tudományos czélra szánván. Schlesinger Róbert első magyar paprika raktára erre kijelentette, hogy kész az összeget kifizetni, ha az uj bolygó az üzlet czikke után "Schlesinger-Paprika" nevet kap. Ha ajánlata elfogadtatik, az égen is lesz Paprika, mely Schlesinger Róbert üzletét fogja hirdetni a földieknek." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A legnagyobb csillagvizsgáló intézet. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. márc. 29. 13. sz. p. 208. "Tiz évi vajúdás után ma már készen van Kaliforniában a híres Lick-féle csillagvizsgáló intézet épülete s nagyon valószínű, hogy ha nem is a jövő évben, de legalább két-három év múlva a felszereléssel is készen lesznek s e bámulatraméltó intézet megkezdheti működését..." [HAI.]

Akadémiai tagajánlások. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. ápr. 5. 14. sz. p. 229. "...A harmadik osztályban (természettudomány és mathematika)... levelező tagul ...Gothard Jenő astro-physicus ; Heller Ágoston föreálisk. tanár;... végre külső tagokul Wolf Rudolf és Oppolzer Tivadar ajánltatnak az akadémia egyes tagjai által." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 20-iki ülését... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. ápr. 26. 17. sz. p. 276. "Konkoly Miklós két csillagászati előterjesztést tett. Egyiket saját maga részéről, az ó-gyallai csillagvizsgálóban az 1872-1884-ig megfigyelt napfoltokról, a másikat pedig Gotthard(!) Jenő részéről, ki a herényi obszervatóriumban nagy sikerrel fényképezi az égitesteket. E fényképekből többet fölmutatott." [SRG.]

A magyar tud. akadémia e hó 18-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. máj. 24. 21. sz. p. 344. "...A második székfoglaló Schulhof Lipóté volt, a párisi csillagászati obszervatórium segédéé, ki már régebben levelező tagja akadémiánknak. Székfoglalóját, mely az 1873-iki Coggia-féle üstökös pályaszámításával foglalkozik, Kondor Gusztáv olvasta föl." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A földre hulló meteorok számát és súlyát... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jul. 26. 30. sz. p. 484. "... külön vizsgálódás tárgyává tették Kleiber és Keller szentpétervári tudósok s meglepő eredményre jutottak. Figyelmes szemlélő egy óra alatt mintegy 10 meteort láthat lehullani. Mivel azonban száz meteor közül csak 23 látható bármely magas pontról, mert a többi a láthatáron túlesik, számításuk szerint a földre óránként 450,000 meteor hull le. Egy meteort átlag öt gramm súlyúnak véve, földünk minden órában 2000 kilogramm idegen teherrel szaporodik. A föld tehát jelentékenyen súlyosabb lesz, a mint vénül." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Csillagvizsgáló a svábhegyen. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. aug. 2. 31. sz. p. 505. "Dr. Kunz Adolf csornai prépost a Svábhegyen villát vásárolt, s csillagvizsgálót is szándékozik ott építeni." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Az óriási napfoltok közül... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. aug. 23. 34. sz. p. 548. "...melyek ez évben szokatlan számmal mutatkoztak, egyet sötét üvegen át szabad szemmel is meg lehet látni. Egy csillagász számítása szerint e napfolt hossza mintegy 20,000 földrajzi mérföld s szélessége 6-7000-nyi. Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Híres tudós nők. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. aug. 30. 35. sz. p. 562. "...Paduában az egyetemen Piscopia Ilona tanított bölcsészetet s e mellett több mathematikai és csillagászati müvet szerkesztett. ...Napjainkban is élt egy hires olasz nő, Signora Catharina Scarpellini. E nő számos tudós társaság tagja volt s a római kapitoliumon levő csillagvizsgáló intézet igazgatója. ...Herschel Karolina, a tudományok történetében maradandó névvel bírnak. Ez utóbbi 31 éves korában lett testvére, a világhirü Herschel Vilmos segédje s 40 évig dolgozott mellette. Az égboltozatot oly kitűnően ismerte, hogy Flammstädt csillagászati atlaszát s a csillagok jegyzékét saját vizsgálatai alapján jelentékenyen kibővítette.
Sok uj üstököst fedezett fel, köztök az oly híressé lett Encke üstököst. A kitűnő nő 1848-ban 98 éves korában halt meg. ...Lepaut Horlense is jeles csillagász volt s az ő nevéről nevezték el tiszteletből a Hortenzia név alatt ismert szép virágot. E nő volt Clairaut és Lalande hires csillagászok segéde a legnehezebb számitások tételénél. Ujabban Hevelke asszony Danzingban férjét, Eimmert asszony Nürnbergben atyját segítette a csillagászati tanulmányokban s 1847-ben egyidejűleg két nő, Rümcker asszony Hamburgban s Mitchel Mari asszony Észak-Amerikában fedezték föl azt az üstököst, mely Olbert jegyzékében a 182-ik számmal jelöltetik." [HAI.]

Az uj csillag. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. szept. 20. 38. sz. p. 617. "Az Andromeda-köd megváltozását egyszerre több csillagvizsgálóban észrevették. A spektrum a csillagot hatod vagy hetedrangu csillagnak mutatja. E csillagot legelőbb Bonnban vették észre aug. 30 án. Ettől függetlenül látták aug. 31-kén Dorpatban és Berlinben. A brüsseli csillagvizsgáló konstatálta hogy aug. elején e csillag még látható nem volt. Az aberdeeni csillagvizsgáló főnöke megállapítja, hogy az Andromeda-csillagban aug. 19-ike óta változás történt, minthogy ekkor este 11 óra után ő a csillagot látta, de fölfedezésére ugy látszik súlyt nem fektetett.
Érdekes a feljegyzésre az is, hogy Mr. Webb Dublinban már az 1882-ben kiadott "Valószinüleg változó csillagok katalógusa, czimü munkájában fölemlíti az Andromeda-ködöt, mint a melyben ő egyszer csillagszerű fényt látott, amit máskora legerősebb nagyítással sem bírt kivenni. - A kalocsai érseki csillagvizsgáló intézet is adott ki jelentést az uj csillagról, megjegyezvén, hogy színházi távcsővel is észrevehető. Feltűnése ritka eset; Krisztus után csak 23 ily csillag tűnt rögtön fel az égen és rövid idő múlva el is tűnt, vagyis nem látszott többé. A tudósok véleménye szerint nem szabad azt gondolnunk, hogy ezek a csillagok valóban ujak, hanem belső gyuladások folytán láthatóvá lettek, a mint azt a fényes spektrál- vonalok eléggé bizonyítják. Még uj üstökös is van az égen; ezt Brooks csillagász látta először Cambridgeben." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Az Andromeda csillaga és Jókai. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. szept. 20. 38. sz. p. 617. " A lapokban föl volt említve, hogy az Andromedában föltűnt uj csillagról már Jókainak még 1851-ben megjelent novellejában, a "Láthatatlan csillag" czimüben szó van. Jókai most kijelenti, hogy az elbeszélés meséjét az elhunyt Sükey Károly írótól hallotta, ki azt valamely angol folyóiratban olvasta. "Ez - mondja Jókai - kizárja azt a föltevést, mintha én magamat akár csillagásznak, akár prófétának akarnám elfogadtatni. Hogy ez a csillag épen az Andromeda ködfoltjába került, ez valószínűleg a képzelem játéka.
Egyébiránt a ki nem restelné azt a fáradtságot, hogy azon évből, melybe az angol-afghán háború esik, fölkeresse azt a hadi tudósítást, mely e novella alapját képezi, abból meggyőződhetnék, hogy ez a végzetes csillag ott is az Andromeda ködfoltjában említtetik meg? Ha igen, akkor ez adat nem az én invenczióm, s lehet tovább kutatni az angol kut-forrás után, hogy ki látta hát valósággal "ott" ezt a csillagot? Ha pedig az nincs az angol tudósításban, akkor ez bizony semmi sem más, mint egy véletlen képzelmi ötlet, a miért nem vállalok felelősséget. Nekem 1851-ben csillagvizsgálóm nem volt, s ma sem vagyok sem csillagász, sem próféta." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A csillagok ragyogását... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. szept. 27. 39. sz. p. 628. "...Montigny franczia meteorolog 1700 éjjen át észlelte s észleletének tudományos eredménye, hogy a légkör nedvessége bármely alakban nagy hatással van a ragyogásra. Télen legerősebb, nyáron leggyengébb s eső közeledtére ép ugy erősbödik, mint hidegebb időjárás bekövetkezésekor." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A világ legnagyobb messzelátóját. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. okt. 25. 43. sz. p. 692. "...most készítik Angliában a hires greenwichi csillagvizsgáló számára, a refraktor 58 hüvelyk átmérőjű." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar tudományos akadémia e hó 19-ikén rövid ülést tartott. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. okt. 25. 43. sz. p. 696. "...Végül Konkoly Miklós beadta az 1885 iki napfoltok megfigyelésének eredményéről a januártól júliusig terjedő adatokat. Bemutatta továbbá Kövesligethy Radó részéről "A folytonos spektrumok elmélete" czimű dolgozatát; aztán pedig átadta az akadémia könyvtára számára az ó gyallai csillagvizsgáló évkönyvének VII-ik kötetét." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Az Andromeda csillaga. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 1. 44. sz. p. 713. "A kalocsai érseki csillagvizsgáló részéről Hüninger páter jelenti, hogy az Andromeda-ködben feltűnt csillag most már igen halovány. Ugy látszik tehát, hogy csakugyan nem uj csillag támadt, hanem egy meglevő világon tört ki fényesség, mi által a földről is látható lett. A csillag nem az Andromeda ködének közepén, hanem ettől legalább 80 billió mérföld távolságra mutatkozik; tőlünk 16-20 billió mérföldre lehet, s e szerint a nagy tűz, melyet mi rajta szemlélhettünk, 12-13 év előtt lobbant ki. Ennyi idő alatt hatolhat el oly óriási távolból a fénysugár." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A legközelebb eső álló csillag... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 8. 45. sz. p. 724. "...földünkhöz a Jóreménység fokán levő csillagvizsgáló toronyban tett észleletek szerint a Centaurban levő világító csillag. De még e csillag is oly nagy távolságban fekszik tőlünk, hogy óránként 100 kilométer gyorsasággal menő vasúton is csak 48 millió év múlva juthatnánk el oda s az útiköltség a vasutaknál szokásos díjtételek szerint mintegy 32 milliárd forintra rúgna." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A tejút... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 15. 46. sz. p. 740. "...egy kis részét a párisi csillagvizsgálóintézetben a lehető legnagyobb gonddal lefényképezték. Mintegy ötezer csillag van benne, 6-15-öd nagyságuak. Az egész tejút körülbelől 6000 ily részből állana s igy, egyenlő megosztás mellett, 15-öd nagyságig húsz millió csillag volna benne." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Egy fejezet a csillagjóslás tudományából. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 22. 47. sz. pp. 759-760. "...Hogyan létezhettek olyanok, a kik ebben s abban a badarságban hittek, vagy lehetö-e, hogy mai véleményeink is egykor oly badaroknak tűnjenek föl az utókor előtt, mint mi előttünk p. o. az asztrológia ? ...Az asztrológia eszerint a csillagászat tudományára fektetett jóslás tudománya volt. Azt sem nehéz kimutatni, hogyan fejlődött ki szükségképen a csillagjóslás a csillagászati ismeretekből. ...
Három fejezete van az asztrológiának; egyik, mely tulajdonképen a jóslásokkal foglalkozik, s a középkori arab csillagjósok találták fel, arab műszavai után itélve, s mert a Tetrabiblosban kevés említés van róla. A másik, a genethliacus asztrológia tárgyát a születések s a planétáknak ezekre gyakorolt befolyásai teszik. A harmadik az asztrológiának az időjárástanra való alkalmazása, mely mindenesetre a legészszerübb és hasonlít az égitestek hő-, delej- és villamossági viszonyaira nézve ujabban megállapított kutatások eredményeihez..." [HAI.]

Rendkívüli csillaghullás. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. dec. 6. 49. sz. p. 793. "A csillagdákban érdekes csillaghullást észleltek a múlt hó 27-ének éjszakáján. A csillaghullást Fiancziaország több vidékén egész nagyszerűségében mások is látták s a franczia lapok arról érdekes közleményeket hoznak. A csillaghullás különben a csillagdákban előre tudva volt s története a következő: 1827. február 27-én Biela csillagász egy kis üstököst fedezett fel, mely hat évről hat évre mutatkozott. 1846. január 13 án ez az üstökös, midőn már letünőben volt, egész hosszában ketté szakadt és két meteor vált ki abból, melyek ellentétes irányban nagy sebességgel tűntek el az égürben.
Ez az esemény az üstökös pályáját megváltoztatta, mert azóta csak 1855-ben mutatkozott és többé nem volt látható 1872-ig, mely évnek november 27-ikén rendkívül tömeges csillaghullás volt észlelhető. A csillagászok becslése szerint legalább 200000 hullócsillag világította be akkor az eget. Magyarország több helyéről is jelentették, hogy ugyanakkor igen sok csillag hullt le." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

H.-P.- [HOITSY Pál]: Az uj csillag. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. dec. 20. 51. sz. pp. 823-824. "Ezen év augusztus havának második felében... A csillagköd, melyben ez a csillag feltűnt, az Androméda csillagkép közelében fekszik, s az Androméda csillag ködének neve alatt ismeretes. ...Nem lehetetlen, hogy ez az égitest ott volt előbb is, de homályos volt, s mi nem láthattuk eddig. Egy nagy kitörés mehetett végbe felületén, világító gázak ömlöttek elő belsejéből, melyeknek fénye egészen a mi szemünkig elhatott.
Lehetséges az is, hogy két homályos csillag létezett azon a tájékon előbb, nem láttuk egyikét sem, mert ki voltak hűlve. Ez a két csillag egymásra talált útjában, összecsapott, ez által irtóztató hőség keletkezett, mely megolvasztotta mindakettőt s láthatóvá tette nekünk. Lehetséges az is, hogy ez a csillag csak holdja egy másiknak, eddig a sötét oldalát fordította felénk, s nem láthattuk, minthogy a holdat sem láthatjuk ilyenkor. De most helyzete megváltozott, s egyszerre megvilágított oldala van felénk fordulva, miáltal láthatóvá vált. Mind a három feltétel egyaránt lehetséges..." [HAI.]

LAKITS Ferenc: Beszélgetés 178 kilométernyire. = Vasmegyei Lapok 19. 1885. júl. 16. p. 3. A Csorna - Ó-Gyalla - Herény között felszerelt telefonvezetékről. [SRG.]

          1886.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Budapest, 1886. Az író sajátja. 95 p. [TZS.]

GOTHARD Jenő: Az ujabbkori csillagászat módszerei és megfigyelés-módjai. Két előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyén, 1886. januárius 22-én és 29-én. 21 rajzzal. Budapest, 1886. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 72. p. /Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. IX. köt. 53. füz./ Saját, herényi műszereinek bemutatásával illusztrálja korának műszertechnikáját. [KSZ.]

  GRUBER Lajos: A földnehézség meghatározása Budapesten 1885-ben. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 58 p. 4 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 1. sz./ Előadta a M. Tud. Akadémia III. osztályának ülésén 1886. január 18-án. "A középeurópai fokmérésnek a földalak megállapítását czélzó munkálataiban Magyarország reszt nem vesz, s azért kívánatos volna legalább a könnyebben eszközölhető nehézségmérésekkel Magyarország részéről is e vállalathoz hozzájárulni. [...] Ez értekezés alapjául szolgáló inga-készülék 1884. év elején rendeltetett meg, s 1885. július havában megérkezett. [...] g = 9,80838 meter." [HAI.]

HÜNINGER Adolf: Protuberantiae solares. A Haynald-observatoriumon 1884-1885-ben megfigyelt protuberancziák. Egy szinnyomatu táblával. Budapest, 1886. Hunyadi Mátyás Irodalmi és Könyvnyomdai Intézet, 17 p. /A Haynald-observatorium közleményei a természettudományok s főleg a csillagászat köréből. Kiadják a Jézus-társasági kalocsai tanárok. 1. füz./ [KSZ.]

JABLONSZKY János: Előismeretek. A mathematikai földrajzból. In: Földrajz. A reáliskolák első és második osztálya számára. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által 1886. 26520. szám alatt a reáliskolák részére engedélyeztetett. Második kiadás. Budapest, 1886. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 1-3. Föld alakja és forgása.; Világtájak.; A Föld felületének felosztása.; A Föld nagysága.; A Föld keringése a Nap körül.; Övek.; A Föld ábrázolása. [HAI.]

  KONKOLY Miklós: 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III-ik része. 0 foktól -15 fokig. Hora XII-XVIII. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. okt. 11-én. A munkában Farkass Ede és Kövesligethy Radó vett részt. Az észleléseket 1884. máj. 1. és 1886. aug. 29. között végezték. A déli égöv 0 fok és -15 fok közötti sávjának fényesebb csillagait megfigyelték spektroszkóppal.
Az első részben (XIX-II. rektaszcenzióig) 615, a második részben (III-XI) is 615, a harmadik részben (XII-XVIII) 855 csillagot vizsgáltak. Összesen 2085 csillag színképi vizsgálatát végezték el, mellyel a nevezett déli öv megfigyelése és katalogizálása be van fejezve. (Ezen befejező rész katalógusa 46 csillaggal kezdődik a XI. horából, 497 csillaggal folytatódik a XII-XVIII. rektaszcenzióból, és 312 csillaggal - valószínűleg pótlólagos mérésekkel - zárul a teljes I-XXIII horákra, így adva ki a 855 csillagot.) Konkoly írja (p. 4.): "Kellemes kötelességemnek ismerem ezen fáradságos munka befejezése alkalmával Dr. Kövesligethy Radó observator úrnak szíves közreműködéséért, s a tudomány előmozdításáért, melyet fáradhatatlan szorgalommal s erélyességgel tett, őszinte köszönetet mondani." Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az égitestek fizikai alkotásáról. Egy előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyén 1886. februárius 5-ikén. Budapest, 1886. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-társulat könyvsajtója, 42 p. /Népszerű természettudományi előadások gyüjteménye. 9. köt. 54. füz./ [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 28 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 2. sz./
Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. márc. 15-kén. 1885-ben Ó-Gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy, Bártfay József, Farkas Ede, Kaiser Sándor, Weiss Zsigmond) 10 megfigyelő napon 506, Pozsonyban (Polikeit Károly főgimnáziumi tanár) 3 napon 51, Budapesten (Bártfay József, Képessy Imre, Lukács Lajos, Kruspér Béla, Knorr Kálmán) 8 napon 90 meteort észlelt és mért. A 647 megfigyelt és feljegyzett hullócsillagból 406-ot lehetett felhasználni a radiánsszámításhoz. Ezekből 75 kisugárzási pont és 20 valószínű radiáns adódott. Táblázatban a megfigyelőhelyeken látott meteorok időpontja, fényessége, fel-és eltűnési égi koordinátája. Az észlelés és feldolgozás során szembeötlött, hogy 1885-ben rendkívül sok stationär [pontszerű] meteor lett megfigyelve, úgymint összesen 16, a mi mindenesetre a ritkaságok közé tartozik. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III-ik része 00-tól 150-ig. Hora XII-XVIII.) Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 5-36. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. okt. 11-én és közzétette Konkoly Miklós. Az észleléseket 1884. máj. 1. és 1886. aug. 29. között végezték. "Kellemes kötelességemnek ismerem ezen fáradságos munka befejezése alkalmával Dr. Kövesligethy Radó observator úrnak szíves közreműködéséért, s a tudomány előmozdításáért, melyet fáradhatatlan szorgalommal s erélyességgel tett, őszinte köszönetet mondani." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral MDCCCLXXXVI-ra [1886-ra]. Budapest, 1886. Kiadja a M. T. Akadémia, Hornyánszky Viktor sajtója. 366 p. Csillagászat: pp. 3-59. Csillagászati és közönséges naptár MDCCCLXXXVI-ra. Időszámítás. Ünnepszámítás (p. 5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A Nap, a Hold, a bolygók koordinátái, kelte, delelése, lemenetele, a bolygók láthatósága (pp. 6-53.). Égi tünemények 1886-ban (pp. 54-59.).
III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: [...] "Konkoly T. Miklós, bölcs. tudor, a londoni Astronomical society, az Association scientifique de France, az astronomische Gesellschaft, a k. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft, s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. L. Ó-Gyallán. Lev. taggá választatott jún. 8. 1876... tiszteletivé jún. 5. 1884. Levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 203.). [...] Állandó bizottságok. V. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 212.). [...] Konkoly T. Miklós, A M. T. Akadémia kiadványaiban megjelent csillagászati értekezésein kívül német nyelven megjelentek: Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen. (Braunschweig. Vieweg & Sohn). (2-ik kiadás munkában van).
Beobachtungen angestellt am Astrophysicalischen Observatorium in Ó-Gyalla : Bd. I., II., III., IV., V., VI., VII. (A VII. kötet 1885. szeptemberben jelent meg. Az előbb említett cyclus VIII-ik kötete munkában van.) Továbbá különböző értekezések az astrophysica terén. - Megjelentek: az Astronomische Nachrichten-ben, az Observatoryban, a Royal Society irataiban, a Wochenschrift für Astronomie und Meteorologie-ban. stb. (pp. 253-254,). [...] Febr. 16-án: Gothard Jenő "Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán" ; Konkoly Miklós t. t. ."a) A déli ég spectroscopos átkutatása, b) Hulló csillagok megfigyelése 1884." czímű értekezéseiket olvasták föl (p. 278.); [...] Április 20-án: [...] Konkoly Miklós t. t. a) "A napfoltok gyakoriassága 1872-1884. és b) Adatok a Jupiter physikájához az 1884-ki megfigyelésekből" czímű értekezéseit olvasta föl ; s Gothárd Jenő "Tanulmányok a csillagászati photographia terén" czímű értekezését mutatta be; (p. 279.)" [HAI.]

  SEMSEY Andor: A magyar Nemzeti Múzeum Meteorit-Gyűjteménye, rendszeresen összeállította Semsey Andor a Magyar Nemzeti Muzeum Ásványtárának t. főőre. Budapest, 1886. Atheneum Részvénytársaság könyvnyomdája. 14 p. 253 helyen hullott meteorit osztályozott felsorolása. Táblázat. [HAI.]

TÖRÖK József: Emlékbeszéd Tarczy Lajos rendes tag felett. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjai fölött. 3. köt. Budapest, 1886. M. Tud. Akadémia. 11 p. [SRG.]

Napihirek. = Budapesti Hirlap 6. 1886. okt. 7. 278. sz. p. 6. (Csillagászati fölfedezések.) Bártfay A. József müegyetemi tanársegéd és obszervátor két hazai fölfedezéséről értesiti lapunkat. Levele igy hangzik: Ward angol csillagász a mult év aug. 19-dikén éjszakáján egy uj csillagot fedezett föl az Andromeda nevü ködben, a felfedezést kimeritöen ismerteté annak idején a hazai sajtó is, az Andromeda Nova az év végével ismét eltünt, e hó 2-án
Kövesligeth dr. Radó barátom Kis-Kartalról kelt levelében a következőket irja: "Az Andromeda ködben ismét mutatkoznak változások előjelei. Okt. 3-án a müegyetemi obszervatorium 5. refraktorával azonnal vizsgálni kezdtem a ködöt s 9h B. k. i. a ködben a mult évben feltünt s ismét elenyészett csillagot felfedeztem. Ma este 10h 30m mint az okt. 4-iki, különösen az 5-iki észlelések valamint a mai napon az Andromeda rajzokkal tett összehasonlitások a felfedezést megerősitik. Tegnap (5-én) a sárgás szinü csillagot igen jól észleltem, dacára a rossz levegőnek. Ugyancsak 3-án a köd centrumához közel jobbra fel-fel csillámlani láttam egy igen fénygyenge csillagot, de ennek konstatálására még több észlelés szükséges.
Mint ma értesülök, tőlem függetlenül, Gothárd Jenő a herényi obszervatoriumon fotografálva az Andromeda-ködöt, szintén látta e csillagot. Ugyancsak Gothard a Lant nevü csillagkép ismeretes gyürüködében fotográfiai uton látható csillagot fedezett föl, midön ez érdekes tárgyat szeptember elején fotografálta. Egy későbbi felvétel megerösiti a felfedezést, mert a mintegy 9-ed nagyságu uj csillag csakugyan ott van a gyürüköd teljes közepén. A felvétel 1h 10m alatt történt s a ködön sokkal több képlet látható mint távcsövön át nézve, ugy látszik, mintha a végeiken egymásba fonódott zárjel alakból állana. Az uj csillag vagy mag a középen igen tisztán látszik. Bécsben a 27 h. óriási teleskopon 3, bár nem egészen tiszta estén keresték, de mit sem láttak belőle, tehát csak fotográfiai uton látható." [SRG.]

(Az Andromeda Nova.) = Budapesti Hirlap 6. 1886. okt. 9. 280. sz. p. 7. Kövesligethy Radó aug- 30-iki felfedezése az Andromeda-ködben lévő csillag változásáról. [SRG.]

Az 1885-dik elmult év. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. jan. 1. sz. pp. 5-8. "Az északi fényt lefényképezni, melyet sajátságos színe miatt nem lehetett eddig, Fromhold tanárnak azalinos száraz lapra teljesen sikerült ez évben..." p. 6. ; "Mielőtt a mult - 1885-dik - évre e rövid pillantásunkat befejeznénk, lehetetlen, hogy Konkoly N. doktor O-gyallai nevezetes csillagvizsgálójáról meg ne emlékezzünk." p. 8. [SRG.]

BÁRTFAY J. Á.: A csillagok szín- és fényképekben. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. márc. 3. sz. pp. 68-69. "Gotthard Jenő, a herényi csillagvizsgáló tulajdonosa, hazánk legképzettebb és leglelkesebb astronomusainak egyike, felolvasásokat tartott Budapesten a "modern astronomia köréből." [SRG.]

F. Gy. - S. J.: Az égitestek lefényképezése. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. ápr. 4. sz. pp. 82-85. "Mouchez, párisi csillagvizsgáló, a franczia akadémia egyik közelebbi ülésén lelkesedett beszédben egy, a csillagászat fejlődésében valószínűleg örök nevezetességű tényt közölt, azt a fényes sikert értem, melyre a párisi observatoriumon több éven át fáradhatatlanul folytatott kisérletek a csillagos ég lefényképeztetésében végre vezettek. [SRG.]

F. Gy. - S. J.: Az égitestek lefényképezése. (Vége.) = Fényképészeti Lapok 5. 1886. jún. 6. sz. pp. 132-134. [SRG.]

VERESS Ferencz: A fényképészet történelme. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. júl. 7. sz. pp. 156-159. "Ez időben állítá fel Kepler is (1571-1642.) híres természettani törvényeit az égi testek mozgására vonatkozólag." p. 159. [SRG.]

Felolvasás. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. dec. 12. sz. p. 263. "Az akadémia III. osztályának egyik közelebbi ülésén Gotthard (!) Jenő mint vendég "Az égi testek photographiai levételéről" értekezett." [SRG.]

A mennyország fényképe. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. dec. 12. sz. pp. 265-266. "A párizsi csillagvizsgálóban a Henry testvérek több év óta készítenek nagy sikerrel fényképeket egyes csillagokról." Vegyesek. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1886 januárius 13-iki közgyülésig. = Földtani Közlemények 16. 1886. márc-ápr. 3-4. füz. p. 123. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijat lefizették 1886-ra. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 16. 1886. márc-ápr. 3-4. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

A világ legnagyobb távcsöve. = Fővárosi Lapok 23. 1886. jún. 8. 158. sz. p. 1153. [ZSE.]

Az uj Androméda-csillag. = Fővárosi Lapok 23. 1886. okt. 8. 279. sz. p. 2035. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Az égben. = Fővárosi Lapok 23. 1886. dec. 15. 347. sz. pp. 2537-2539. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: Az optikai üvegek előállításáról. = Fővárosi Lapok 23. 1886. jún. 12. 162. sz. pp. 1179-1180. Konkoly válasza "A világ legnagyobb távcsöve" c. cikkre (jún. 8). [ZSE.]

SOMOGYI Ede: Az üstökösök. = Fővárosi Lapok 23. 1886. jún.8. 158. sz. pp. 1147-1149. [ZSE.]

Nagy csillaghullás. Vegyesek. = Közoktatás 5. 1886. jan. 3. 1. sz. p. 7. " Nagy csillaghullás volt november 27-én, melyről különböző értesítéseket adtak. A Bajorországban észlelt csillaghullásról következőket írják: A csillaghullás Kolbermoor bajor helységben esti 5 órától 1/4 8-ig a képzelhető legtisztább égboltozat mellett volt látható. A lehullott csillagok bősége és nagyszerűsége ez alatt az idő alatt leírhatatlan. Az égboltozat minden irányában surrogtak a csillagok, majd mind gyenge rövid sávok, majd mint hatalmas röppentyűk, melyek pályája sokszor sok másodpercen át hátrahagyott sávjaiban a puszta szemnek is látható maradt. Amerre a szem tekintett, mindenütt 10-12 hulló csillagot látott egyszerre. Merő lehetetlenség volt számukat megolvasni. A tünemény páratlanul nagyszerű volt.
1/4 8 után az ég lassankint beborult és a ragyogó tünemény megszűnt. - Szabadkáról jelentik, hogy ott múlt hó 28-án esti 6 órakor az égen észak-nyugati irányban rendkívüli nagyságú meteor égett, folyton változtatva helyzetét és alakját, s majd kék, majd zöld és lila színű sugarakat szórt maga körül, mig 7 óra felé ezer darabra szétpattant. - Zalaszeghvárról dec. 1-ről írják: November hó 27-én minálunk emberemlékezet óta még nem látott csillaghullás volt látható. Egy-egy pillanatban 30-60 csillag röpködött az égboltozaton, nagy s fényes ívet vonva maga után. Valóban nagyszerű látvány volt! Ma, dec. hó 1-én pedig 9 óra tájban az északi égbolton egész nagyszerűségében ragyogó teljes félkör alakú szivárványt láttunk." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A csillaghullás magyarázata. Vegyesek. = Közoktatás 5. 1886. jan. 3. 1. sz. p. 7. "A látvány azoknak, kik nincsenek beavatva az időszakos csillaghullás tüneményének titkába, úgy tűnhetett föl, mintha szükségtelen égitestek hullottak volna alá a világűrbe s ez egyszer nem gondolkoztak naivul, mert csakugyan egy foszlófélben levő világtest szórta ekkor romjait földünk tájaiba, azok a csillagszerű hulló testek egy pusztuló üstökösnek a világűrbe vetett részei voltak. A tüneményt a csillagászok már előre tudták, mert az u. n. Bila-féle [! Biela] üstökös ez év nov. 27-én jutott ismét pályafutása közben napunk hatáskörébe s ekkor újra kell földünknek találkoznia vele.
Az üstökös azonban valószínűleg meteorokra bomlott s ez idézi elő a csillaghullást. E csillagok nem egyebek, mint a már rég nem mutatkozó Bila-üstökös apró részei, melyeket az anyatesttől a nap vonzási ereje elszakított. E fölfedezést Schiapardli hires olasz csillagásznak köszönjük, ki 1867-ben állapítá meg a hulló csillagok s üstökösök közti összefüggést s 1871-ben közrebocsátott "A hulló csillagok asztronómiai elmélete" című művében állapítá meg annak elméletét." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Ködfolt a Plejádokban. Vegyesek. = Közoktatás 5. 1886. ápr. 11. 5. sz. p. 8. "Múlt évi november 16-án Henry Pálnak és Prospernek sikerült külön e célra szerkesztett fényképészeti készülékekkel, a Plejádok csillagcsoportjának igen pontos képét kapni. Azonban nagy meglepetésekre a lemezen nagy ködfoltot vettek észre, mely látszólag a Mária [! Maia] csillagból indult ki. A Plejádok csoportját azután az Egyesült Államok Cambridge városában, a Harvard obszervatóriumban is lefényképezték; a lemez 65 percig volt a fény hatásának kitéve. Pickering csillagvizsgáló gondosan megvizsgálta a negatívumot és azt találta, hogy a rajta levő ködfolt pontosan megegyezik a Henry testvérekével.
Ez az eredmény tehát, hogy a csillagvizsgálók fényképészeti készülékkel fedeztek föl egy égitestet, ebben az esetben annyival fontosabb, mert ezt a ködfoltot a párisi obszervatórium legerősebb látó eszközeivel se voltak eddig képesek meglátni. Újabban a pultovai obszervatóriumban óriási teleszkópot állítottak fel, melynek megfigyelő lencséje 30 hüvelyk átmérőjű. Struve csillagász ezen a látcsövön kezdte a Plejádok ködfoltját keresni és mint Pultovából sürgönyzik, sikerült is neki azt megtalálni és az által a Henry testvérek felfedezését megerősíteni." Ez a hír teljes szövege. [NGC 1432 vagy Maia-köd.] [HAI.]

TARNAY Hubert: Csillagászati esték. Első est. = Közoktatás 5. 1886. júl. 18. 28. sz. pp. 2-4. "...Akaratossy tanár ur Hell Miksa, a lőcsei gimnáziumnál (1746.-47.) tanárkodott és világhírre emelkedett magyar csillagászpéldáját követve, Béla, Sándor, Ernő és Géza, a legnagyobb tudvágytól égő tanítványai kíséretében a város előtti Mária-hegyre fölment, melyen 781 méternyi magasságról minden irányban az ég szabad tekintetét élvezheték. - Fejek fölött, közel egymás mellett állva, tündöklött két világos színű csillag, az egyik sárga, a másik vöröses fényben; egy kék-vörös nagy csillag leszállóit a déli láthatáron, a többi csillagot mind ragyogó fényével felülmúlván, miglen ott, hol a Nap leáldozott, egy lángoló csillag közel volt lenyugvásához.
Minden oldalról ezen csillagok nevei iránt kérdeztetvén, igy kezdett szólani a tanár, növendékeinek tudvágya fölötti nagy örömében: A fejetek fölötti egyforma nagyságú két csillagnak neve Kasztor és Polluksz, a görög hitregetanból előttetek már ismeretes ikertestvérek; a déli égen ragyogó nagy csillag ott a Sziriusz, a legszebb valamennyi között; és ama lángoló csillag ott, hol a Nap lenyugodott, az a Vénusz bolygó, mely esti vagy hajnali csillagnak is neveztetik. Béla: Hogy lehet úgy a csillagokat névleg ismerni? Tanár: Az alignement (olv. alinymán) magyarul: "irányolás" módszere alapján. Sándor: Tessék, tanár, úr ezt megmondani. Tanár: Az irányolás módszere olyan eljárás, mellyel ismeretes csillagok egyenes vonalak által összekötve gondoltatnak és más csillagok ezen vonalakhoz való helyzetöknél fogva meghatároztatnak,illetőleg az égen fölkerestetnek; röviden mondva, az irányolás nem egyéb, mint két vagy több pont által adott irányvonal.
Ernő: Szíveskedjék tanár úr egy pár példát adni. Tanár: Lám! Ott van a Nagy Medve vagy Göncöl szekere (ursus maior). Négy főcsillag, az úgynevezett négykerekű szekér, négyszöget képez; azután van még ott, ív alakjában, három csillag, melyek a szekér rúdját képezik. Ha a szekér két hátulsó kerekét egy vonal által összekötve és ötször fölfelé meghosszabbítva gondoljuk, akkor a Kis Medvének (Ursus minor) azon magányosan és majdnem mozdulatlanul, az északi sarkponthoz közel álló csillagára akadunk, mely sarkcsillagnak neveztetik, mivel körülötte, mint egy sark körül, az égboltozat 24 óra alatt forogni látszik. [...] Béla: Észrevevén a tanár ur téli kabátjának külzsebében egy könyvet, igy kérdezi - Tanár ur, miféle érdekes könyve van itt? Tanár: Bizony igen érdekes! Sándor: Tessék tanár úr valamit felolvasni. Ernő: Tessék csak! Géza: Tessék!
Mig így szól, meggyujtja csakhamar a följegyzések eszközlése alkalmával szükséges és ezen célból kivitt lámpát, mely csillagászati megfigyelések alkalmával, a napló vezetésénél fölötte szükséges és a bécsi cs. k. udvari bádogosnál, Denggnél (Wien, Opernring) 1 frt 80 kr. árán rendeltetett meg. Tanár: Az érdekes könyvnek cime ez: "Spaziergänge durch das Reich der Sterne." Astronomische Feuilletons von M. Wilhelm Meyer. Wien. Pest. Leipzig. A. Hartlebens Yerlag. 1885. Ara 2 frt 20 kr. Béla: Tessék tanár úr abból valamit felolvasni! Sándor: Tessék! Tanár: Az első sétának tárgya, mely a munka tájékoztató bevezetését teszi: "A szép eszméje a világegyetemben." A szerző így kezdi: "Azt hihetné az ember, hogy mi sem lehet könnyebb és sikerdúsabb, mint annak a rajzolása, a mi a tágas égtért kimeríthetően sokféleségben, ragyogó szépségben, örökké való rendben betölti és fennhatalmúlag áttüzesíti. ..." [HAI.]

KÖRÉSZ Kelemen: Azok a csillagos esték. Vegyesek. = Közoktatás 5. 1886. aug. 29. 31. sz. p. "Örül az ember szive, midőn magyar ember oly tudományra veti fejét, mint a csillagászat, vagy legalább is népszerűen igyekszk a csillagos eget ismertetni, mint azt Tarnay Hubert lőcsei tanár a "Közoktatás" hasábján teszi. Azonban a csillagzatok elnevezésében egy kicsinyt messze ment értekezése. Igen helyesen cselekszik, midőn a Hüadesz és Plejadesz magyar nevezetét Fiastyuknak sőt székelyesen Hetevénynek mondja, mert a köznép is így ismeri. De nem is tekintvén a Beteigenzét - Beteigenze [! Beteigeuze (Betelgeuze, Alfa Orionis)] helyett, amit sajtó vagy tollhibának vehetni, csak azon megjegyzésnek adjon itt helyt, hogy a köznyelven ismert Göncöl szekerét Medvének merte elnevezni, amely néven az a legrégibb magyar nyelvemlékektől fogva a mai népnyelvi magyarságig elő nem fordul.
Hanem ez még hagyján: a magyar nevezés úgy sem döntő a tudományban, csak azt a furcsaságot el ne követte volna, hogy azt latin vagyis csillagtani nyelven Ursus maiornak, és minornak mondja. Soha sem volt az Ursus, hanem Ursa. A tanár ur minden szépészeti fejtegetése mellett nem akarja tekintetbe venni ezen elnevezés eredetét. Tessék csak elolvasni Ovid Metamorph. L. II. Fab. V. VI. Calisto versa in Ursam és meggyőződhetik róla, hogy általa fölkapott Ursus nincs helyén és Ursa szóvá (mert az illető nympha volt) javítandó; ez pedig nőnemű, tehát nőstény medvévé változott át. (A németben grosser Bär, kleiner Bär és nem Bähin, így a földrajzban is csak Ursus maior és ursus minor szerepelhet, amit különben nem azért említek, mintha a Göncölszekér elnevezést mindenütt megtartandónak nem tartanám. Szerk.)" Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Az 1886. év üstökösei. Tudomány, irodalom, művészet. = Magyar Ifjuság 3. 3. köt. 1886. jan. 17. 3. sz. p. 47. "Ha még ma is, miként néhány évszázaddal ezelőtt, félnének az üstököstől, úgy a csillagjósoknak nagy okuk lenne erről az 1886. évről, mely későre eső husvétja miatt már évszázadok előtt gyanúsnak tetszett, rosszat jósolni. Mert a mennyboltozaton ez idő szerint nem kevesebb, mint három üstökös áll. A három közül csak kettő látható ugyan puszta szemmel, de az eset mindazonáltal nem ritka. Az 1881. évben még furcsábban találkoztak az üstökösök, amennyiben ez év október havában a földről egészben öt, a mi világrészünkből pedig négy üstökös volt egyszerre látható. Annak idejében az üstökösöknek ez a szövetkezete nem okozott a földön semmi bajt; reméljük tehát, hogy az üstökösöknek ez a hármas szövetsége is csínján bánik el velünk." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A nagy tudósok. Tissandier Gaston után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. [1.] = Magyar Ifjuság 3. 3. köt. 1886. ápr. 4. 14. sz. pp. 218-220. "A természettudományokat vévén figyelembe, mindjárt láthatjuk, hogy Newton (Nyutn), Kepler, Herschel, Galilei egytől-egyig maguk küzdötték föl magukat. Kepler megemlékezvén munkássága eredményeiről, így szólott: "Bátran magamra alkalmazhatom Virgilnek emez igéit: fama nobilitate riget, vites acquirit eundo, (tevékenység élteti a hírnevet, gyakorlat edzi az erőt), a mennyiben minden kísérlet újabb kísérletre ösztönözvén, ki kellett fejtenem szellememnek összes erélyét, hogy nagynehezen tisztába jöhessek kitűzött tárgyammal." S Newton jelezvén munkálkodási módját, így szólt: "Tárgyamat s a czélt sohasem tévesztem el szemem elől, várok türelmesen addig, mig az első sugár lassanként növekedvén, teljes tündöklő fénnyé változik át." [...]
Newton Izsák 1642-ben karácsony ünnepén született Wolstrop nevű majorban, mely Anglia Lincoln kerületében fekszik. [...] Néhány évet töltvén el Cambridge-ben, Newton haza ment pihenni a woolstrop-i kis majorba. Itt történt aztán azon esemény, melyre rendkívül sokszor szoktak hivatkozni. A kertben heverészvén egy almafa alatt, látta, a mint egy alma leszakadván száráról, lábaihoz esett. Ez a mindennapi esemény azon eszmét ébresztette fel gondolkodó elméjében, hogy vajjon mi lehet annak az oka, hogy minden súlyos tárgy a földre esik alá. Micsoda erő vonzza a tárgyakat, minémű sajátsága lehet annak s vajjon hol kereshetné föl annak határát? [...] Tovább okoskodván, meggyőződött arról, hogy ez a vonzerő a távolban eső testre gyengébben hat és pedig annyiszor gyengébben, ahányszor nagyobb a test távolságának négyzete, vagyis a föld anyagának nehézsége a követ két-három-négyszer akkora távolságban négy-kilencz-tizenhatszor gyöngébben vonzza.
E szerint a kő a hold távolságában mintegy hatvanszor annyira esnék a föld központjától, mint amennyire esik emettől a föld felülete. [...] Méltó helyet foglal e nagy tudós mellett Herschel Vilmos, ki egy hannoveri szegény zenész gyermeke volt. Született 1738-ban. Még mint kis gyermek, szeretett fúrni, faragni, de különösen nagy kedvét találta a számtanban. Apja azonban őt és testvéreit a zenészetben oktatta, hogy ezen a pályán keressék meg kenyerüket. A kis Vilmos tizennégy éves korában apja oldala mellett már hegedült is, [...] A messzelátók még akkor igen költségesek lévén, elhatározta, hogy maga készít egy alkalmas műszert s elő is állította a tükrös távcsövet. Ezen keresztül észrevehette a Szaturnus bolygóit és gyűrűjét. [...] 1781-ben, márczius 17-én fölfedezte naprendszerünk egy azelőtt ismeretlen bolygóját, melyet György angol király nevére "György csillag"-nak neveztetett el, ez az úgynevezett Uranus csillag. ..." [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A nagy tudósok. Tissandier Gaston után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. [2.] = Magyar Ifjuság 3. 3. köt. 1886. ápr. 11. 15. sz. pp. 231-233. "Megérdemli e nő [Caroline Herschel], hogy róla is megemlékezzünk, annyival is inkább, mert tudtunkkal még irodalmunkban nem igen méltányolták érdemeit, holott a legkiválóbb tehetségek egyike s mondhatjuk, tudós bátyjának kutatásai közben jobb keze volt. [...] Éjjel-nappal tanult s odaképezte magát, hogy testvérének nemcsak titkára, de a csillagászati búvárlatokban segédtársává lett. Külön csillagászati munkát is irt, melyben az előbbi csillagászok számtani tévedéseit mutatta ki. Művét a londoni tudóstársaság nyomatta ki. Annyira jártas volt a távcső kezelésében, hogy 1786-tól 1795-ig hat üstököst fedezett föl. [...] Herschelnek nyomába lépett le Verrier, ki 1811. márczius 11-én született Saint-Ló-ban. Neki csakugyan saját művei teremtették meg nevét, dicsőségét. Küzdelmek között harczolta pályáját. [...]
Meggyőződésétől lelkesíttetve, tovább vizsgálódott s íme nemsokára a kijelölt égtájon egy eddig ismeretlen kis bolygót fedezett fel. Kisérte annak futását, előre ki tudta számítani, ahogy 1847. június 1-én hol kell átvonulni. Úgy is jön, oly pontosan jött az, mintha ő maga vezette volna útjában. Ezt ő mind előre megjelölte s a csillagvizsgálók tovább nem kételkedtek számítása alapossága felől. Általános csodálkozást idézett elő az ő fölfedezése. A csillagászati tudomány roppant lépést tett, mikor Verrier kimutatta, hogy a nap körül oly bolygó is kering, mely Merkúrnál közelebb esvén a naphoz, tömegével háborokat idéz elő. [...] Nem mondhatjuk ugyan, hogy Le Verrier érdemeivel versenyezhetne a magyar születésű csillagász, Nagy Károly, de mint a munka bajnoka, ki a csillagászati tanulmányokra szentelte egész életét, méltóan foglalhat mellette helyet, annyival is inkább, mert viszontagságos pályája rendkívül érdekes s csaknem regényszerű. ..." [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A nagy tudósok. Tissandier Gaston után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. [3.] = Magyar Ifjuság 3. 3. köt. 1886. ápr. 18. 16. sz. pp. 247-248. Csillagászat: p. 247. "...De leküzdvén fájdalmát, Bicskéhez közel, egy kimagasló dombon kiszemelte a helyet s hozzá kezdett az építéshez. Igaz, hogy a gróf is adott százezer frt tőkét, de ez alapítvány volt a személyzet fizetésére. A csillagdát Nagy Károly saját megtakarított vagyonából akarta fölépíteni. A lakóház már készen állott, a műszereket is meghozatta, a nagy csillagda is föl volt már építve egészen a födélig, mikor közbejöttek az 1848 iki események s a nagyszerű vállalat megbukott. ..." [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A nagy tudósok. Tissandier Gaston után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. [8.] = Magyar Ifjuság 3. 3. köt. 1886. máj. 23. 21. sz. pp. 322-323. "Arago Ferencz szintén halhatatlan nevet vívott ki magának nem csak mint tudós, de mint emberbarát is. Született 1786-ban Estagel nevű községben. [...] Számos tudományos kísérleteit mellőzve, azokról teszünk említést, melyek életének forduló pontját képezték s őt a halhatlanok sorába igtaták. A franczia köztársaság nemzetgyűlése elhatározta, hogy a tizedes mértéket hozza be. Hogy ez sikerülhessen, ki kellett számítani a mértékegység alapjául szolgáló délkör negyedének tízmilliomod részét. Delambre és Mechain-Mesén a legnagyobb pontossággal megmértek tíz foknyi délkörívet, de tovább Mechain elhalálozása folytán nem mehettek. Abban maradt volna a további kutatás, ha azt Arago újból föl nem eleveníti. Laplace ajánlatára Riot és Arago bízattak meg e fontos munkálattal. ..." [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A nagy tudósok. Tissandier Gaston után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. [9.] = Magyar Ifjuság 3. 3. köt. 1886. máj. 30. 22. sz. pp. 347-348. "...A huszonhárom éves ifjút érdemei méltánylásául a tudóstársaság 1809. szept. 18-án tartott nagygyűlésében csaknem egyhangúlag tagjai közé vette föl. Ritka kitüntetés volt ez, mihez aztán hozzájárult az is, hogy Monge helyére a mértan tanárává neveztetett ki. Majd azután a csillagda felügyelőségével bízatván meg, újabb és újabb fölfedezéseivel lepte meg a tudományos világot. A csillagászatról tartott felolvasásait a legválogatottabb közönség hallgatta. Vonzó modorával mindenkit megnyert. A háborús korszak nem akadályozta Aragót tudományos búvárkodásában s fáradhatlanul működött, hogy fölfedezéseit a gyakorlati életben is érvényesítse. ..." [HAI.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: Magyar tudósok. (vége.) = Magyar Ifjuság 3. 3. köt. 1886. júl. 18. 29. sz. pp. 456-457., 458. "...Még egy világhírű magyar tudós rövid életrajzával zárjuk be e fejezetet. Nemzetünknek valódi büszkesége lehet a még most is élő Konkoly Thege Miklós, ki mint csillagász, az első tekintélyek közt foglal helyet. [...] az ifjú aljegyző ekkor is szívesebben foglalkozott számtani száraznak látszó adatokkal, csillagászati szakmunkákkal, s elhatározta, hogy a csillagászatot nem csak könyvekből ismeri meg, de saját szemlélődései folytán igyekszik gyarapítani ösmereteit.
Kastélya első emeletére építtetett egy alkalmas csillagvizsgáló tornyot forgó kupolával. E toronyba dolgozószobájából lehetett feljutni. Későbben azonban egy egészen különálló csillagdát építtetett, mely a maga nemében igazán páratlan. Az a látcső, melyen keresztül vizsgálja a mennyboltozat jelenségeit, legnagyobb az osztrák-magyar birodalomban. ..." Képaláírás: A csillagvizsgáló toronyban.; Az ó-gyallai csillag vizsgáló (p. 458.).; A Browing-féle refractor (p. 460.). HAI.]

DE GERANDO Antonina: Galilei. = Magyar Ifjuság 3. 3. köt. 1886. júl. 25. 30. sz. pp. 456-491., címlapkép. "...Nagy merészség volt tehát Galilei-től, Copernicus állításával foglalkozni, azt még tovább kifejteni és tanítványai közt hirdetni. Rómában azonnal összeültek a leghíresebb s legkomolyabb hittudósok, és rendeletet bocsátottak ki, melynek értelmében szorosan tiltva volt Copernicus állítását tanítani, "mint őrült, vallásellenes tételt, mely felforgatja a tudományok összes alapkövét". Lancio atyja pedig, a mozdulatlanság e megtestesülése, a szószékről szórta villámait Galilei ellen, s minden okoskodásait és kimutatásait e dörgő hangon kimondott hajthatatlan mondattal tette tönkre:
"Terra autem in aeternum stabit, quia terra in aeternum stat". (A föld pedig az örökkévalóságban állni fog, mivel az örökkévalóságban áll.) [...] Azt remélte még, hogy rászedheti kortársait, párbeszédet írt, melyben csúfolódásosan magasztalta a hittudósok új határozatát, mely határozatot "annyi tudománnyal és tárgyismerettel hoztak". Azonban világos volt, hogy Galilei ál-dicséretei daczára, iratában a másik rendszer felsőségét igyekezett kimutatni. A római Inquisitio ezt már nem tűrhette és Galiléit Rómába hivatta. ..." [HAI.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III (math. és természettudományi) osztály első ülése 1886. január 18-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 1. sz. pp. 4-6. Konkoly Miklós értekezése "Astrophysikai megfigyelések és vizsgálatok az 1885. évből." Kivonat.
"Végre két ritka tüneményről kell még emléket tennem, melyeket hosszabb időn át észlelhetni alkalmunk volt: az Andromeda nagy ködében, és az Orion-csillagzatban feltűnt új csillag. Az elsőt szeptember 4-től egészen október 5-ig észleltük, a másodikat deczember 27-étől fogva." Az Andromeda új csillaga szeptember 5-én 7,5 nagyságú volt. A színét és spektrumát figyelték többször. [ez a csillag az M31 galaxisban 1885-ben feltűnt szupernóva volt, későbbi neve: S And.] "Az Orion új csillagának fényéről még keveset mondhatni; 6-od nagyságú s mély vörös színnel bírt. Spektruma majdnem egészen megegyezik az alfa Herculiséval."[ez az 1885 végén felfedezett "új" csillag egy mira változó, későbbi neve: U Ori.] [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenegyedik akadémiai ülés. A III (math. és természettudományi) osztály harmadik ülése 1886. márczius 15-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 2. sz. p. 31. Konkoly Miklós értekezése "Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885." Kivonat. [KSZ.]

Tagajánlások 1886-ban. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 3. sz. pp. 106-110. Heller Ágostot ajánlja lev. tagul Sztoczek József, Eötvös Lóránd, Szily Kálmán, Fröhlich Izidor, Schuller Alajos. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III osztály hetedik ülése 1886. október 11-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 6. sz. p. 198. Konkoly Miklós felolvasta "901 állócsillag spectroscopos megfigyelése" című értekezését. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III osztály hetedik ülése 1886. október 11-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 6. sz. pp. 198-199. Gothárd Jenő mint vendég, felolvasta "Tanulmányok az égitestek photographálása terén" című dolgozatát. Kivonat. [KSZ.]

Harminckettedik Akadémiai ülés. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 7. sz. p. 236. Gothard Jenő levélben tudatja Than Károllyal, hogy lefényképezte a Barnard-Hartwig üstököst. [SRG.]

KRUSPÉR István: A műegyetem órái. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 1-2. sz. pp.19-31. A budapesti déljelzés érdekében a pesti oldalon felépítendő műegyetemen órát helyeznek el a nagyközönség tájékoztatására. A geodéziai szertárban két normálóra van felállítva, az egyik egy Kralik-féle ingaóra, csillagidő szerint jár s az épület tetején levő csillagászati obszervatóriumban elhelyezett mellékórát és egy kronográfot hajt; a másik pedig Arnold angol órástól középidő szerint jár, az utcai nyilvános órát hajtja és reggeli 7 órától esteli 7 óráig minden óra elején csenget. Az utcai nyilvános óra ingaórának látszik, de valójában elektromosság hajtja. Az óra Arzberger rendszere szerint Urbán bécsi csillagdai órás által készítetett. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Asztrophyzikai megfigyelések és vizsgálatok 1885. évből. Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 3-4. sz. pp. 77-79. Benne: Kövesligethy. mint aki megvizsgált 34 állócsillagot (1-3 nagyságrendűeket), hogy a földre sugárzott összes energiájukat meghatározza. A legerősebbnek a Siriust találta, leggyengébbnek a gamma Cassiopeiae-t. Előbbi 62 utóbbi 4 milligramm milliméter négyzetcentiméteren és másodpercenként. p. 77. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 6. sz. p. 152. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések és vizsgálatok 1885-ben. Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 6. sz. pp. 172-184. Állócsillagok spektrál észleletei. Üstökösök megfigyelései. Nova Andromedae és Nova Orionis új csillagok megfigyelései. A Fábry-féle üstökös észlelése. A Barnard és a Brooks-féle üstökösök, állócsillagok spektroszkópikus megfigyelése, az állócsillagok általános kisugárzó energiájának meghatározása a földünk légkörén kívül mérésekkel és elméleti munkával. A Tycho kráter és Mare Imbrium fényének összehasonlítása. p. 172.: "A megfigyelésekből és vizsgálódásokból az oroszlánrész dr. Kövesligethy Radó observátor urat illeti, ki ez évben is, mint azelőtt, a legnagyobb szorgalommal s önzetlen odaadással folytatta tudományos búvárkodásait." [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A Kir. József Műegyetem Observatoriumának földrajzi szélessége. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 7. sz. pp. 208-223. Eredménye: 47 fok 29’ 34,73". [SRG.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1886. 1-2. sz. pp. 2-5. Vendégként tartott felolvasás szövege. [SRG.]

Csillagfényképészeti tanulmányok. III. /Hír/ = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1886. 3-4. sz. p. 8. [SRG.]

JAHN Károly - BENKŐ Gábor: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1885-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 11. 1886. 8. köt. 1. füz. p. 68. [SRG.]

SCHWAB Frigyes: Nehány csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 11. 1886. 8. köt. 2. füz. 133-140., 2 t. Schwab Frigyes egyet. mechanikustól. Kolozsvártt, 1886. ápril hóban. I. Észleletek Mira omikron Ceti csillag fényváltozásáról. Az észlelt maximum 1885. február 7-én = 3,0 m fényerejű.; Az észlelt maximum 1886. január 7-én 5,35 m fényerejű. Észleléseinek táblázatos adatai 1885. jan. 17 - 1886. febr. 28-ig, 94 fénybecslés.; II. Megfigyelések Khi’ Orionis mellett megjelent új csillagról. Észlelési táblázatos formában 1885. dec. 13 - 1886. máj. 2-ig, a fénygörbe középvonalának 29 fényességértéke 5 naponként. A változócsillag későbbi neve: U Ori. [KSZ.]

SCHWAB Fr. [Frigyes]: Adalék a Khi’ Orionis mellett megjelent uj csillag ismeretéhez. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 11. 1886. 8. köt. 3. füz. p. 237. "(II. füzet 138. l.-hoz)." A Kisebb közlemények című rovatban. [HAI.]

Napi hirek. = Pesti Hirlap 8. 1886. okt. 7. 278.(2795.) sz. p. 4. (Andromeda rediviva.) Bártfay A. József müegyetemi csillagász ur a következő érdekes és hazai csillagászainknak valóban dicsőségére való fölfedezésekről értesit bennünket. I. Ward angol csillagász a mult év aug. 19 éjjelén az Andromeda nevü ködben egy uj csillagot fedezett fel; a felfedezést annak idején kimeritően ismertető a hazai sajtó is. Mint tudjuk, az Andromeda Nova az év végével eltünt. E hó 2-án dr. Kövesligethy Radó barátom K. Kartalról kelt levelében a következőket irja: "Az Andromeda ködben ismét mutatkoznak változások előjelei." Okt. 3-án az observatorium 5" refraktorával azonnal vizsgálni kezdtem a ködöt s 9 óra b. k. i. a ködben az elenyészett csillagot ujból fölfedeztem, ugyanazon este 10 óra 30 p. mind az okt. 4-iki, de különösen 5-iki észlelések valamint a mai napon eszközölt Andromeda-rajzokkal való összehasonlitások a fölfedezést megerősítik.
Okt. 5-én 10 órakor a sárga csillagot már igen jól észlelhettem, dacára a rossz levegőnek. Ugyancsak okt. 3-án a köd centrumától közel jobbra fel-fel csillámlani láttam egy igen fény-gyenge csillagot, de ennek konstatálására még több észlelés szükséges. Mint ma értesülök, tőlem függetlenül Gothárd Jenő a herényi csillagdán ugyanazon estén fotografálva az Andromeda ködöt, szintén felfedezte a csillagot. II. Ugyancsak ő a Lant nevü csillagkép ismeretes gyürüködében fotográfiai uton látható csillagot fedezett föl, midőn ezen érdekes tárgyat szeptember elején fotografálta. Későbi felvételek ezt megerősítik. Az uj csillag mintegy 9-ed nagyságu s a ködön sokkal több részlet látható, mint távcsövön át nézve. Bécsben a 27" óriási teleskóppal három, bár nem egészen tiszta estén keresték, de mit sem láttak belőle, tehát csak fotográfiai uton látható. [SRG.]

(Andromeda rediviva.) Bártfai A. József közleménye. = Pesti Hirlap 8. 1886. okt. 9. 280.(2797.) sz. p. 6. Kövesligethy Radó az Andromeda ködben szept. 30-án mint különálló magot ismerte fel a novát, okt. 2-án Konkoly úr ennek nyomán szólította fel Gothard Jenőt a tünemény fényképezésére, de nem publikálták felfedezésüket. [SRG.]

Tudomány. = Pesti Hirlap 8. 1886. okt. 12. 283.(2800.) sz. p. 5. (A magy. tudományos akadémia) III. osztálya ma d. u. Stoczek József elnöklete alatt ülést tartott. Első értekező Konkoly Miklós l. tag bejelenti az Andromeda Nova ujbóli felfedeztetését, melyet - mint már lapunk 9-iki számában közöltük, - legelébb K. Kartalon észleltek. Majd bemutatja a déli égöv átkutatásának III. befejező részét 10°-tól-15°-ig. Az első részt az 1884. febr. 18-iki, a II. részt 1885. febr. 16-iki ak. ülésen mutatta be, mely értekezések 1230 álló csillag spektroskopikus vizsgálatát tartalmazzák. A ma bemutatott befejező rész 855 állócsillag vizsgálását tartalmazza. Az öszszes észlelt csillagok száma 2085, ezekből tartozik az I. typusba 1046, a II. typusba 881, a III. typusba 117, bizonytalan 41. Az észleléseket dr. Kövesligethy Radó obszervátor eszközölte.
Gothard Jenő mint vendég: "Tanulmányok az égi testek fotografálása terén II. rész" cimü értekezést olvasta fel. A szerző a csillagászati fotografia minden ágát, saját tapasztalatai nyomán ismerteti az értekezésben, mely tulajdonképen az általa szerkesztett müszerek körülményes leirását, s a részben önállóan kigondolt, részben mások tapasztalatai nyomán a szükséghez képest módositott eljárások ismertetését tartalmazza. - A herényi obszervatórium jelenben a csillagászati fotografia minden ágára be van rendezve, sőt némely ágra nézve a berendezés tökéletesnek mondható, különösen a csillagok, csillagcsoportok és ködök fotografálására minden kivánatnak megfelel. Egész uj módszer szerint eszközli a felolvasó a Napkorona napfogyatkozás nélküli fotografálását, a csillagcsoportok szinképének s a meridián megfigyelések felvételét. - A másfél esztendei felvételek bemutatását a legközelebbi ülésre igérte. [SRG.]

A hold befolyása az időjárásra. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 10. 1886. 3-4. füz. pp. 179-183. "Az a hiedelem, hogy a hold befolyást gyakorol az időjárásra még most is általánosan el van terjedve. Az emberek egyrésze azt hiszi, hogy az egyes holdfény változatok folytán változik az idő is, más része állítja, hogy az egész hónapra határozza meg az időt a hold. Mi igaz ebben a hiedelemben, mely egyáltalában nem támaszkodik semmiféle tudományos észlelésekre? [...] Az e téren tett vizsgálódásokat s ezek ere dményét kimerítően és pontosan egybeállitotta Dr. van-Bebber egy az újabb időben megjelent könyvben. Ezek a vizsgálódások két irányban mozogtak: egyrészt szemügyre vették az egyes holdfény-változatok idejébe eső időváltozásokat, másrészt vizsgálták általában a hold befolyását az időjárás egyes tényezőire u. m. a légnyomásra, hőmérsékletre, felhőzetre sat. [...]
Ha a holdnak befolyása van az időjárásra, akkor cyklonokat és anticyklón okát kellene neki előidéznie, vagy pedig azok haladására és elterjedésére befolynia. Ha tehát valaki jelenleg fenn akarja tartani a hold befolyásáról való nézetét, azt csak ezen az alapon teheti. Ilyen nézetet vallanak Dr. Overzier, Falb és báró Friesenhof. [...] Ehhez járulnak még a pontos észleletek, melyekkel az ár és apály által a légnyomásban okozott külömbségeket megmérték. Ugyanis az ár és apály közti normális nyomáskülömbség az egyenlítő tájékain, hol az a földön legnagyobb, a barometer higanyoszlopán csak 0,2 mm-t, legfölebb 0,24 mm-t tesz, a szökő ár és gyönge ár közti külömbség pedig ennek a csekélységnek csak ötödrésze. Ily csekély hatásból nagy következményeket, mint pl. cyklonok támadását vagy azok erősítését magyarázni pedig merész dolognak látszik ..." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Nevezetes protuberancziák. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. jan. 197. füz. p. 35. Apró közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Csillagmappák fotografiai úton. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. jan. 197. füz. p. 36. Paul és Prosper Henry csillagfotografáló készülékével a Tejút egyes részeiről csináltak fotókat. Apró közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának 1883. november 12-ikén tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 16. 1886. jan. 173. füz. pp. 38-39. Konkoly Miklós "Asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban" címen több rendbeli észleletet terjesztett be. Bemutatott Gothard Jenő részéről egy új spektroszkópot. Kövesligethy Radó nevében "Mathematikai spektrálanalízis mint az asztrofizika alapja" címen vizsgálatokat jelentett be. [SRG.]

  A magy. tud. Akadémia III. osztályának január 18-ikán tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 16. 1886. márc. 199. füz. pp. 131-132. Konkoly Miklós tiszt. tag tett jelentést az ó-gyallai csillagvizsgálón 1885-ben végezett asztrofizikai megfigyelésekről és vizsgálatokról. Végre pedig Gruber Lajos kir. meteorológ mint vendég adta elő ily czímű értekezését: "A földnehézség meghatározása Budapesten a reverzionális inga segítségével" bemutatván egyszersmind magát a műszert is... Természettudományi mozgalmak a hazában. [HAI.]

  Dr. L. F. [LAKITS Ferenc]: Két, szabad szemmel látható üstökös. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. ápr. 200. füz. pp. 178-179. Fabry és Barnard üstökösökről. [SRG.]

Dr. L. F. [LAKITS Ferenc]: A fotografálás az asztronómiában. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. ápr. 200. füz. p. 179. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztályának márczius 15-ikén tartott ülésen... Konkoly Miklós tiszt. tag a hullócsillagoknak 1885. év folyamában Magyarországon történt megfigyeléséről értekezett. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. jún. 202. füz. p. 282. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

KASSAI RAISZ Miksa: A Vulkán bolygó. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. jún. 202. füz. p. 285. Kiszámította a Vulkán bolygó pályaelemeit. Apró közlemények. [KSZ.]

  Az Erdélyi országos Múzeum Egyesület orvos-természettudományi szakosztályának f. évi ápril 9-ikén tartott természettudományi szakülésén... Schwab Frigyes közli azon észleletei adatait, melyeket Mira omikron Ceti csillag fényerejére és színére vonatkozólag 1885-ben és 1886-ban tett. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. júl. 203. füz. p. 320. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  A magy. tud. Akadémia III. osztályának rendes havi ülésen április 12-ikén a következő tárgyak kerültek előadásra... Kruspér l. rendes tag a budapesti József-műegyetemi obszervatórium földr. szélességének meghatározását ismerteti, melyet Lakits Ferenc műegyetemi tanársegéd hajtott végre. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. aug. 204. füz. p. 363. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Az Erdélyi országos Múzeum Egyesület orvos-természettudományi szakosztályának f. évi május 14-ikén tartott természettudományi szakülésén... Schwab Frigyes közli azon megfigyeléseit, melyeket a khí1 Orionis mellett levő új csillag fényerejére és színére vonatkozólag december közepétől május elejéig végzett. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. aug. 204. füz. p. 363. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Társulati ügyek. Jegyzőkönyvi kivonatok a társulat üléseiről. I-IX. Természettudományi estélyek. 1885. deczember-1886. április. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. aug. 204. füz. p. 364. Gothárd Jenő két előadást tartott "Az ujabbkori csillagászat eszközeiről és megfigyelésmódjairól." Az első estélyen a csillagászati műszerek fő alkotó részeit, a prizmát, a lencsét és a tükröket ismertette; ezután terjedelmesen beszélt a teleszkópok különböző alakjairól, nagyításukról és felállításukról, végre pedig a csillagászati megfigyelésekre alkalmas helyiségek kellékeiről és berendezésökről.
Második estélyen elmondta, hogy mire és miként lehet az előbb megismertetett eszközöket használni. Beszélt azokról a finom mérő eszközökről, melyek a teleszkóppal összekötve, az égi testek méreteinek és helyének pontos meghatározására használhatók. Előadását a szinképelemzés és a fotografia csillagászati alkalmazásának ismertetésével fejezte be. Mindkét előadását kisérleti mutatványokkal kisérte. (Megjelent mint a Népsz. term. tud. Előad. Gyüjteményének 53-ik füzete, 21 rajzzal.) [SRG.]

  BÁRTFAY József: A csillagködök és változócsillagok. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. nov. 207. füz. pp. 466-475. [SRG.]

  R. A. L.: A Nap állandója. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. nov. 207. füz. pp. 486-487. Apró közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya a nyári szünet után első ülését október 11-én tartotta. Az előadások sorát Konkoly Th. Miklós nyitotta meg, ki a déli éggömb csillagainak színképeinek vizsgálatáról tartott bemutatót. Erre Gothard Jenő mint vendég "Az égi testek fotografiai felvételéről" értekezett. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. nov. 207. füz. p. 490. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A változó csillagok jelenségének magyarázatáról. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. dec. 208. füz. pp. 507-511. Apró közlemények. [SRG.]

  LENGYEL István: 1885-ben elhúnyt természettudósok. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. dec. 208. füz. p. 514. Baeyer, Johann Jacob (1794. nov. 5. - 1885. szept. 10.); Breton des Champs (- 1885. szept.). [SRG.]

  Az erd. országos Muzeumegyesület természettudományi szakosztályának f. évi október hó 8-án tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 18. 1886. dec. 208. füz. p. 530. "Schwab Frigyes egyetemi mechanikus az éta Aquilae csillag fényváltozására vonatkozó megfigyeléseit közli. 1877-től 1886-ig tett fényerő mérésének adatait - kifejezve az észleleti anyagból szerkesztett saját fényskálája részeiben - táblázatban összeállítva mutatja be. E táblázat adataiból levezeti a fénymaximumokat és minimumokat, melyek, egy közép változati időre redukálva, Argelander elemeitől nagy eltérést nem adnak.
Ezen elemek alapján számította ki minden észleleti adatra nézve az időt a legutóbb elmúlt minimum idejétől kezdve. Az így kapott 661 redukált adatból 12 tagú csoportokban a középértékeket alkotta, mely 55 középértékű adat képezi alapját a normális közepes fénygörbének. A fénygörbét külön rajzlapon szerkesztve bemutatja s ismerteti annak tulajdonságait, mellékelvén - összehasonlítás kedvéért - az Argelander adatai szerint szerkesztett fénygörbét is. Végül egy eljárást közöl, melylyel az éta Aquilae-nek fényereje tetszés szerinti időben meghatározható." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Természettudományi mozgalmak a hazában. [HAI.]

(Arago) = Uj Magyar Sion Tizenhetedik évi folyam 1886. 6. füz. pp. 479-480. "...a híres franczia tudós 1847-ben népszerű csillagászati előadásokat tartott a párizsi kir. observatoriumban, s mozgásba hozta az egész várost." 1853-ban halt meg. [SRG.]

Dr. Solymos: Keresztény természettudósok. = Uj Magyar Sion Tizenhetedik évi folyam 1886. 12. füz. pp. 886-891. "Laplace Péter Simon hires csillagász, született 1749. Beaumout-en-Auge-ban. Meghalt 1827. már. 5." pp. 887-888. Rövid életrajz. [SRG.]

Sarkfény a Tundra vidékén. = Vasárnapi Ujság 33. 1886. jul. 18. 29. sz. p. 471. "...tündöklő fényben ismét és ismét feltűnik a "sornidad", az isteni tűz, a fénylő sarkfeny..." [HAI.]

A magyar tud. akadémia harmadik osztálya (mathematika és természettudomány) e hó 11 -iki felolvasó ülése... = Vasárnapi Ujság 33.1886. okt. 17. 42. sz. p. 681. "Konkoly Miklós a déli égöv álló csillagainak spekroskopos megfigyeléséről szóló katalógus befejező harmadik részét adta be. E jelentékeny munkát az ó-gyallai csillagvizsgálón végezték, s több évi fáradozás eredménye. Utána Gothárd Jenő, mint vendég, terjesztette elő tanulmányait az égi testek fényképezéséről, mely czélra az ő herényi csillagvizsgáló intézete oly gazdagon van fölszerelve, hogy némely ágra nézve tökéletesnek mondható. A vendéget és tanulmányát megéljenezték." [SRG.]

Irodalom és művészet. = Vasárnapi Ujság 33. 1886. okt. 17. 42. sz. p. 681. A magyar tud. akadémia harmadik osztálya (mathematika és természettudomány) e hó 11-iki felolvasó ülése elnökválasztással volt egybekötve. Ezt megelőzőleg történtek az előadások. Konkoly Miklós a déli égöv álló csillagainak spekroskópos megfigyeléséről szóló katalógus befejező harmadik részét adta be. E jelentékeny munkát az ógyallai csillagvizsgálón végezték, s több évi fáradozás eredménye. Utána Gothárd Jenő, mint vendég, terjesztette elő tanulmányait az égitestek fényképezéséről, mely czélra az ő herényi csillagvizsgáló intézete oly gazdagon van fölszerelve, hogy némely ágra nézve tökéletesnek mondható. A vendéget és tanulmányát megéljenezték. [SRG.]

A magyar tud. akadémia decz. 13-iki ülését... = Vasárnapi Ujság 33. 1886. dec. 19. 51. sz. p. 829. "Than elnök ezután bemutatta Gotthard Jenőnek levelét, melyben arról tudósítja az akadémiát, hogy a most reggelenként látható Barnard-Hartwig-féle üstököst a herényi obszervatóriumban több ízben sikerült lefényképeznie. Az akadémia harmadik osztályának legközelebbi ülésén tüzetes ismertetés mellett be fogja mutatni a fényképi fölvételeket." [SRG.]

          1887.

CHYZER Kornél: Megemlékezés a vándorgyűlés elhunytjairól. (Zarándi Knöpfler Vilmos, Montedegoi Albert Ferencz, Bogdándi Sztupa György, Say Mór, Muraközi Rózsay József, Faludi Géza, Pollák László, Bódogh Albert.) Előadta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXIII-ik vándorgyűlésének 1886. évi aug. 22-én Buziáson tartott megnyitó ülésén. Budapest, 1887. Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából. 16 p. Csillagászat: Montedegói Albert Ferenc. pp. 5-8. [REZ.]

  KÁLMÁNYLajos: Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. A Hold nyelvhagyományainkban. Budapest, 1887. Kiadja Magyar Tudományos Akadémia. Franklin-Társulat nyomdája. 20 p. /Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből 14. köt.5./ "Fölolvastatott a M. T. Akadémia 1887. május 2-án tartott ülésén". A Holddal kapcsolatos hiedelmekről, csillagászati vonatkozásokkal is. A Hold tisztelete. Jóslás a Holdból. A Hold foltjaival kapcsolatos nézetek. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCLXXXVII-re [1887-re]. Budapest, 1887. Kiadja a M. T. Akadémia, Hornyánszky Viktor sajtója. 354 p. Csillagászat: 3-70. Csillagászati és közönséges naptár MDCCCLXXXVII-re. Időszámítás. Ünnepszámítás (p. 5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A Nap, a Hold, a bolygók koordinátái, kelte, delelése, lemenetele, a bolygók láthatósága (pp. 6-53.). Égi tünemények 1887-ben (pp. 54-65.). A csillagászati és közönséges naptár berendezése. (pp. 66-69.). Jegyek és rövidítések (pp. 69-70.).
III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, bölcs, tudor, a londoni Astronomical society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a k. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft, s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. L. Ó-Gyallán. Lev. taggá választatott jún. 8. 1876., tiszteletivé jún. 5. 1884. (p. 207.). Levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 217.). [...] Állandó bizottságok. VII. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 222.). Márczius 15-én [...] Konkoly Miklós t. t. számot adott a "Hulló csillagok megfigyeléséről a magyar korona területén 1885." (p. 269.). [...]
"Az Akadémia által kiadott munkák, folyóiratok és időszaki nyomtatványok sora:" Gothárd Jenő, Hüninger Adolf, Konkoly Miklós, Kövesligethi Radó, Schulhof Lipót, munkáinak felsorolása az "Értekezések a mathematikai tudományok köréből" című kiadványsorozat 1885-ös köteteiből. (pp. 282-283.). [HAI.]

PANYÁK Ede: A magyarországi középiskolákban 1850 - 1885-ig megjelent összes programmértekezések repertoriuma. Szerkesztette Dr. Panyák Ede kir. kath. főgymnas. tanár. Budapest, 1887. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet. és Könyvnyomda, Franklin nyomda. 183 p. A szerző előszava Eperjesen kelt 1887. júl. 28-án. Az 1850. jan. 23-án kiadott rendelet szerint minden gimnázium és reáliskola a tanév végén értekezéseket magában foglaló programot (értesítőt) adjon ki. Ezeket nézte át országosan a szerző és foglalta tantárgy szerinti csoportosításba ez a könyv. Csillagászat: p. 25. A természettan, csillagászat és vegytan tanításmódja. pp. 61-62. Mennyiségtani földrajz. pp. 63-64. Természettani földrajz. pp. 77-78. Fénytan. Ezekben 40 darab csillagászati tárgyú értekezés adatait is felsorolja. [KSZ.]

SCHWAB Frigyes: Néhány csillag fényváltozásáról. Kolozsvár, 1887. 54 p. [SZF.]

CZÓGLER Alajos: VII. Fejezet. A kozmografia elemei. In: Czógler Alajos: Természettan. A középiskolák felsőbb osztályai számára. Budapest, 1887. Franklin-Társulat. pp. 303-320. [ZSE.]

CHYZER Kornél: Megemlékezés a vándorgyűlés elhunytjairól. (Előadta a XXIII-ik vándorgyűlés 1886. évi aug. 22-én Buziáson tartott megnyitó ülésén.). In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1886. augusztus 22-26-ikáig Buziás-Temesvárott tartott XXIII. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerkesztették a Központi Választmány megbizásából Staub Móricz, Schächter Miksa. Budapest, 1887. Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából. pp. 67-82. Csillagászat: Montedegói Albert Ferencz. pp. 70-73. [HAI.]

KOVÁCS János: A csillagászati földrajz elemei. Irodalom. = Felső Nép- és Polgáriskolai Közlöny 4. 1887. febr. 28. 4-5. sz. p. 84-88. "irta Berecz Antal. 1886. ára?. A czímlap nem mondja meg, hogy a könyv miféle iskolák számára készült. Tekintve azonban, hogy minden általános mennyiségtani levezetést mellőz és a Szigorúan pontos bizonyításokat - talán egy kissé túlságosan is - kerüli, következtetni lehet, hogy szerző nem a középiskolák felsőbb osztályait, hanem elsősorban a felső leányiskolát s azután az ehhez tantervben közelálló polgáriskolát tartotta szeme előtt.
Tudom, hogy t. kartársaim érezték ezen a téren egy jó könyv szükségét, de nem merem azzal biztatni, hogy ez a könyv, ebbeli szükségérzetüket kielégíthetné. [...] a könyv 3/4 részében nem egyéb, mint definitiók tömege, felhalmozva ez érdekes tárgy minden kedvelőjét, meglepő szárazsággal; úgy kopognak ezek egymásután, mint a jégeső, agyonütve az érdeklődés minden kinyitni készülő virágját. ..." Könyvismertetés. Elmarasztaló kritika. [HAI.]

Dr. L.: Venus és Jupiter. Tárcza. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. máj. 04. 35. sz. pp. [1-2.] "...A nap ez idő szerint nálunk két óra után körülbelül egy negyed órával megyen le. Ha azért valaki napszállta után, mondjuk nyolcz órakor olyan helyre áll, ahonnét kelettől délen át nyugatig az égen szabadon széttekinthet, a többiek között két feltűnő csillagot fog megpillanthatni. Arczczal délnek fordulva az egyiket jobbján, nyugattól valamivel észak felé, s a horizon felett mintegy harmincz foknyira. Ez a Venus, egyik legragyogóbb csillaga. A másikat balján, kellettől kissé dél felé, s a Venussal csaknem egyenlő magasságban. Ez a Jupiter, a bolygók legnagyobbika. Fényesen tündöklik mind a kettő. Az első lefelé megyen, s már tiz és fél órakor lenyugszik, a másik emelkedőben van, látható egész éjjel s csak reggel négy óra felé merül a horizon alá. ..." [HAI.]

Dr. L.: Venus és Jupiter. (Folytatás.). Tárcza. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. máj. 7. 36. sz. p. [1.] "Már említettük a Venus rendkívüli fényét, ám néha oly nagy, hogy valóságos árnyékot vet, s ami által a csillag, kivált ha helyét az égboltozaton ismerjük, olykor fényes nappal is látható. E fény erőssége természetesen változik a bolygónak állása szerint a Naphoz és Földhöz. Legnagyobb körülbelül 35-40 nappal az alsó együttállás előtt vagy után, mikor a bolygó 40 foknyira áll a naptól keletre vagy nyugatra. Ilyenkor Seidel és Zöllner mérései szerint, fénye 40 szer meghaladja a különben oly fényes Vega vagy Capella csillagokat. Mivel ez idén az alsó együttállás szept. 20-án következik be, legnagyobb fényében foghatjuk látni a Venust aug. 14-kén mint esti csillagot és ismét okt. 31-kén mint hajnali csillagot. [...] A Vénus átvonulása a Nap előtt nem valami gyakori jelenség, 243 év folyamán mindössze négyszer fordul elő. Századunkban kétszer is megesett ugyan 1874-ben és 1882-ben, de a legközelebbi csak 2004-ben fog bekövetkezni. ..." [HAI.]

Dr. L.: Venus és Jupiter. (Folytatás.). Tárcza. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. máj. 11. 37. sz. p. [1.] "Ha a Venus méltán megérdemli nevét, nem kevésbé érdemli azt meg ama másik ragyogó csillag is, ott esti egünk keleten, a Jupiter, mert tényleg bolygórendszerünk leghatalmasabbika, hogy úgymondjuk, óriása. A Venussal együtt az égboltozat legfényesebb csillaga, s a múlt hó 21-én, mikor a Nappal épen szemben állott, fénye a Capella fényét tízszeresen múlta felül. Igaz ugyan, hogy a bolygók tömege együtvéve is alig éri el a Nap tömegének egy hétszázadik részét, de azért a Jupiter egymaga is, térfogatát tekintve másfélszer, tömegét tekintve pedig kétszer nagyobb, mint a többi bolygó ismét együttvéve. [...] A Jupiter azonban nemcsak csekély sűrűségénél, izzó tömegénél és saját fényénél fogva hasonlít a Naphoz, de főleg azért, mert körülötte is több égitest kering, úgy hogy a Jupiter világa méltán nevezhető a naprendszer kisebbített kiadásának.
E holdakat jól látó ember néha szabad szemmel is láthatja, de azért még sem tudott róluk a világ semmit mindaddig, míg nem sokkal a messzelátó feltalálása után, Galilei 1610 január 7-én azok három elsejét, s hat nappal későbben a negyediket is föl nem fedezte. ..." [HAI.]

Dr. L.: Venus és Jupiter. (Vége.). Tárcza. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. máj. 14. 38. sz. pp. [1-2.] "Hogy a sötétség bajnokainak szemét a Jupiter holdjai nagyon bántották, ezen nem kell csodálkoznunk, mert épen e holdak bizonyították a Földnek a többi bolygókkal való rokonságát, s azt, hogy a világűrben a Földön kívül még más centrum is van. Galilei 1612-ben már közzé tette e holdak keringési idejét is, s azoknak a földről igen jól látható és igen gyakran előforduló fogyatkozásait a geográfiai hosszúság meghatározására ajánlotta. ..." [HAI.]

(Dr. L.): Napfogyatkozás 1887. augusztus 19-én. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. aug. 17. 65. sz. pp. [1-2.] "F. hó 19-én rendkívül érdekes és elég ritka természeti tünemény lesz földünk egynémely helyein szemlélhető: teljes napfogyatkozás. Csak némely helyein, mert mig a teljes holdfogyatkozás földünk mindazon pontjain látható, melyeknek ez időben a hold egyáltalában látóköre felett áll, addig a teljes napfogyatkozás a földnek csak azon helyein mutatkozik, melyek a hold belárnyékába esnek, mig a félárnyékába jutott helyeken a fogyatkozás csak részleges, árnyékba nem merült helyeken pedig természetszerűleg épenséggel nem vehető észre. Ebből érthető meg, hogy habár a teljes napfogyatkozás földünkön gyakoribb is a teljes holdfogyatkozásnál, a földnek ugyanazon pontjain az előbbi mégis nagy ritkaság. Nálunk például teljes napfogyatkozás 1842-ben volt, s újra csakis a jövő század vége felé fog előfordulni. ..." [HAI.]

Félelmes napok. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. szept. 7. 71. sz. p. [3.] "Falb Rudolf, a lipcsei csillagász, kinek a földrengésektől megvan az ő külön elmélete, melyet a tudomány sehogy sem akar elfogadni, most ismét azzal ijesztgeti a világot, hogy a hold befolyásának révén, megint félelmes napok várhatók. Azt mondja, hogy az e hónapban volt holdfogyatkozás nagy hatással volt földünk légkörére, mert rendkívüli esőzések, sőt havazások is voltak utána. Most három rossz napot jósol: szeptember 17-ikét, mikor nagyon, október 2-ikát, mikor kevésbé és október 16-át, mikor igen nagyon kell attól félni, hogy földindulások lesznek. Hogy hol, arról nem szól a német jós, akinek meg van az a jó szokása, hogy minden orákulumát beteljesedettnek veszi, mert tudtudvalevőleg nem múlik el nap, hogy a földgolyó valamely részét, ingás ne rázná meg. Most például azzal dicsekszik hogy augusztus 21-én, mikorra ő földrengést jósolt, csakugyan volt nagy földindulás Turkesztánban." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

GOTHARD Jenő: A herényi obszervatórium fotográfiai felvételei. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 1. füz. pp. 8-9.; 2. füz. pp. 27-29. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Tapasztalatok a csillagászati- és szinkép fotografia terén. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 8. füz. pp. 116-121. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Néhány csillagfényképészeti műszerről. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 9-10. füz. pp. 129-133. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A szinérző lapok tartósságáról. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 11-12. füz. pp. 173-175. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Közlemények a herényi astrophisikai observatóriumból. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 11-12. füz. pp. 175-177. [SRG.]

VERESS Ferencz: Előrehaladások fényképészeti terünkön a letünt 1886-ban. = Fényképészeti Lapok 6. 1887. jan. 1. sz. pp. 14-19. "Janssen tanár pedig a nap megfigyelésére használta fel fényképészetünket kiváló nagy eredménynyel Párisban. 1885-ben a napban támadott szokatlan nagy foltot ugyanazon év junius 22-én nagyon jól sikerült levennie;..." p. 15. [SRG.]

A csillagos ég fényképe. = Fényképészeti Lapok 6. 1887. máj. 5. sz. pp. 96-98. "Apr. hó 16-án nyilt meg Párisban a csillagvizsgálók nemzetközi konferencziája, melynek czélja az, hogy az egész csillagos égről fénykép levételeket készítsen." Vegyesek. [SRG.]

SZILÁGYI B. Károly: A napfogyatkozásról. = Fényképészeti Lapok 6. 1887. okt. 10. sz. pp. 204-206. "A folyó év augusztus 19-ki napfogyatkozás megfigyelésének eredményéről tudosítások érkeztek Oroszországba Pétervárra az egyes állomásokról. Az eredmény több megfigyelési állomáson - éppen mint Németországban - csaknem semmi vala; némelyiken azonban meglehetősen kedvező, de a legtöbben kielégítő." [SRG.]

Műkedvelő fényképészeink irodalmi életjelt is adnak magukról. = Fényképészeti Lapok 6. 1887. dec. 12. sz. p. 253. "Konkoly Thege Miklós dr. közelebbröl Halleban adta ki a következő munkát: "Praktische Anleitung zur modernen photographischen Operation und der Spectralphotographie im Cabinet"... A másik iró Gothard Jenő; műve különlenyomat Eder 1888-ik "Jahrbuchjából" e czimmel: "Erfahrungen auf dem Gebiete der Himmels- und Spectral-Photographie." Vegyesek. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Levél Scolik Károlyhoz, a "Photographische Rundschau" szerkesztőjéhez. = Fotográfiai Lapok 7. 1887. 3. sz. p. 64. [SRG.]

Gothard Jenő [levele] Scolik Károlyhoz. [Részlet]. = Fotográfiai Lapok 7. 1887. 4. sz. p. 85. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1887 februárius hó 9-iki közgyülésig. = Földtani Közlemények 17. 1887. jan-márc. 1-3. füz. p. 83. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

  SEMSEY Andor: A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit-gyűjteménye. = Földtani Közlöny 17. 1887. ápr.-jún. 4-6. sz. pp. 191-200. 253 helyen hullott meteorit felsorolása a MNM gyűjteményében. "E jegyzékben néhány rövidítéstől eltekintve mi is követtük ama rendszert, mely szerint dr. Brezina A. a cs. kir. ásványtani udvari kabinet meteorit-gyűjteményének katalógusát (Jahrb. d. k. k. geol. R. A. XXXV. köt. 1885.) állította össze. Az e katalógusban adott sorozatot megváltoztatni nem akarván, egyelőre am a meteorit-csoportot, mely ott "intermediär"-nek neveztetett el, is megtartottuk; noha annak egyes tagjai a két szomszédcsoportba jobban elhelyezhetők volnának. ..." [HAI.]

MÁRKI Sándor: Hazánk leírói 1886-ban. = Földrajzi Közlemények 15. 1887. márc-ápr. 3-4. füz. p. 202. Konkoly az ó-gyallai csillagdában végzett astrophysikai megfigyelésekről számolt be. A többi megfigyelést Kövesligethy Radó obszervátor ismertette. [SRG.]

Tagsági dijukat fizették 1887-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 17. 1887. dec. 12. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

A csillagos ég térképe. = Fővárosi Lapok 24. 1887. máj. 6. 124. sz. p. 943 [ZSE.]

Fővárosi hirek. = Fővárosi Lapok 24. 1887. aug. 13. 222. sz. p. 1636. Magyar csillagászokról. Az e hó 19-dikén bekövetkező teljes napfogyatkozásnál magyar csillagászok is fognak észleléseket eszközölni. Dr. Konkoly Miklós, Gothard Jenő és mechanicusa jövő kedden indulnak Budapestről keleti Poroszországba s a megfigyelést vagy Brombergből teszik, hová már Konkoly Miklós külön meghivást kapott, vagy pedig Oletzko városból, mely az orosz-német határszélen fekszik. A tudománykedvelő báró Podmaniczky Géza pedig dr. Kövesligethy Radót, az ógyallai csillagda volt segédét küldi ki ugyanoda, ki is az emlitett csillagászokhoz csatlakozik.
Gothard Jenő a napfogyatkozást szándékozik fényképezni napkeltétől a tünemény végéig, s e célra az ó-gyallai napfényképező távcsövet fogja használni, mig a totalitás alkalmával a "koronát" egy Steimheil-féle lencsével fényképezi. Konkoly Miklós a "Korona" szinképét figyeli meg, annak szinét határozza meg egy általa szerkesztett műszerrel, esetleg a direkt intenzitását is megméri, mig dr. Kövesligethy a "Korona" szinképe zöld vonalának intenzitását határozza meg, s e végett a kartali kisebb távcsőre az ógyallai Merz-féle spektroskopot alkalmazza. Konkoly Miklósnak igéretét birjuk, hogy a napfogyatkozás után azonnal fogunk tőlük tudósitást kapni. Kivánatos, hogy az idő kedvezzen a megfigyelőknek, kik a tudomány iránti nemes hévből utaznak ki, vive magokkal értékes műszereiket. [SRG.]

Külföld. = Fővárosi Lapok 24. 1887. aug. 23. 230. sz. p. 1697. Brombergből irja lapunk egy barátja. Egész keleti Poroszországban eső esvén, a napfogyatkozás megfigyelése meghiusult. Brombergben volt állomáson: Appel Dániel amerikai csillagász, Meuse francia, báró Hertl, Dr. Spitaler, Dr. Oppenheim bécsi csillagászok, Dr. Kövesligethy és Bártfay József Budapestről, végre Konkoly Miklós és Gothard Jenő. Az idő egész Németországban augusztus 16-dika délutántól kezdve borus volt, helyenkint esővel, a napfogyatkozás után a levegő lehült és általános eső állott be. A csillagászok még 19-én mind eltávoztak ama reményben, hogy a jövő napfogyatkozás megfigyelése Egyiptomban szerencsésebb eredményeket fog felmutatni. Konkoly és Gothard Berlinbe utaztak ottani barátaikat meglátogatni. [SRG.]

FARKAS József: A Gönczöl szekere. = Magyar Ifjuság 4. 5. köt. 1887. jún. 19. 25. sz. pp. 416-417. "...A monda szerint u. i. midőn Árpád apánk honunkat elfoglalá, [...] Állítólag abban az időben csak két kerekű talyigák lévén, négy kerekű szekérnek híre-hamva sem volt. Midőn így a szabad ég alatt táboroztak, Árpádnak Gönczöl nevű kerékgyártója az esteli holdvilágos éjjen hanyatt heveredett a gyepes füvön s szemlélve a csillagos égboltot, feltűnt előtte a róla elnevezett Gönczöl szekér alakja, s figyelemmel kisérve annak alakját, annak formájára négykerekű szekeret csinált és azt vezérének Árpádnak, felajánlotta és a monda szerint azóta van négykerekű szekér Magyarországon és innen neveztetnék az égen levő ismert csillagzat "Gönczöl szekerének". Mindezt Dugonics András munkáiból olvastam, s azt hiszem, hogy habár regével is, de mégis a történelmi múltra visszatekintve, hasznos olvasmányt szereztem kedves olvasótársaimnak." [HAI.]

A világ vége. Különfélék. = Magyar Ifjuság 5. 7. köt. 1887-1888. 13. füz. p. 207. "Thompson Vilmos híres angol phisikus számítása szerint tíz millió év múlva következik be, mivel a nap hőmérséklete akkor fog annyira leszállani, hogy az élet többé lehetetlen lesz. Ugyan az ő számítása szerint a földön 20,000 esztendővel ezelőtt még nem volt élőlény. Ez utóbbi állítását sok geolog vonja kétségbe." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

FLAMMARION, Camille: A Mars-csillag. Irta: Flammarion Kamill. = Magyar Ifjuság 5. 7. köt. 1887-1888. 25. füz. pp. 388-389. "Ma már csak maradi, a nap fénye előtt szemet hunyó emberek hivei annak a régi, gyermekes gondolatnak, hogy az ég millióm és millióm világai között, melyek voltak, vannak és lesznek, csak a mi földünkön élnek lakók. A mi kis hazánknak a természet nem adott semmi különös kiváltságot. A messzelátóval való új vizsgálatok mind azt mutatják, hogy a többi bolygó, épp úgy mint a mienk, örök tevékenység színhelye, a természeti erők ott is szünetlenül működnek. [...] A Mars-csillagon a sarkok körül fehérséget látunk.
Ez kétségkívül jég és hó, mert nyáron eltűnik és télre megint megjelenik, a különböző árnyalatú szürke foltokat méltán tarjuk tengereknek, mert a víz elnyeli a világító sugarakat. A világosságra érett kalász színéhez hasonlító területeket végre a szárazföldnek hisszük. De ami legjobban meglep, mikor a Mars vidékeire tekintünk, az a sok egyenes vonalban húzódó csatorna, amelyek mint óriás forgalmi utak kötik össze a tengereket s amelyek gyakran két egyenközű vonalból állanak. [...] Ma már senki sem mondhatja, hogy puszta optikai csalódás a dolog; számos megfigyelő rajzolta le a csatornákat, melyek létezése ma már oly kétségtelen, mint a Mancheé vagy a Vörös-tengeré. ..." [HAI.]

Részleges holdfogyatkozás volt látható. = Magyar-Óvár és Vidéke 1. 1887. aug. 7. 19. sz. p. 88. 1887. augusztus 3-án 8.51 perctől. [SRG.]

  ORMAY Lajos: A csillagászat a positiv philosophia rendszerében. = Magyar Philosophiai Szemle 6. 1887. 4. füz. pp. 266-304. [HAI.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. [1.] = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 5. füz. pp. 328-344. 1. rész. A szentirási időszámitás. [SRG.]

FISCHER-COLBRIE Ágost: Természettudomány és szentírás a teremtéshez való viszonyukban. Irta Güttler Károly, bölcselettudor. Forditotta a csanádi növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája. Temesvárott. Nyomatott a csanádi-egyházmegyei könyvsajtón. Nagy 8-rétű XVI. - 325 l. = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 5. füz. pp. 389-393. "A harmadik rész a csillagok tudományának van szánva;..." Irodalom és művészet. Könyvismertetés. [SRG.]

(Modern tudomány és a sz. irás.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 5. füz. pp. 396-398. "Nemcsak Jozsuénak az amorreusokon vivott győzelmekor állt meg a nap "míg a nép boszut állott ellenségein;" hanem máskor is. ...Kifogástalan tanuságok bizonyitják, hogy a mühlbergi csatában, melyet V. Károly vivott a Szász választófejedelem ellen, ki akkor fogságba is esett, a nap megállt. Két jeles csillagvizsgáló nem régiben tudományos vizsgálat alá fogta a jelzett eseményt, hogy annak természetes okait, ha lehet kinyomozza." Hueran és Lagrange vizsgálatai. "Ismeretes, hogy mielőtt Jozsue a napmegállását leirja, kőesőről tesz emlitést, mely az ellenséges sereget borzasztóan megviselte." Rövid közlemények. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Folytatás.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 6. füz. pp. 427-444. [SRG.]

R. i. p.: (Cecchi Fülöp.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 6. füz. pp. 477-478. "...ki mint a természettudományok hirneves tanára és a flórenczi csillagda igazgatója hunyt el közelebb Flórenczben." Nekrológ. Rövid közlemények. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Folytatás.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 7. füz. pp. 495-512. 2. rész. A hagyomány az ember korára vonatkozó számításokról. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Folytatás.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 8. füz. pp. 573-586. 3. rész. A szentirási számitások birálata. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Vége.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 9. füz. pp. 657-672. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III. osztály első ülése. 1887. január 17. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 1. sz. pp. 12-14. Gotthard(!) Jenő mint vendég felolvassa "Csillagfényképészeti tanulmányok III. rész" című dolgozatát. A dolgozat kivonata. A Lyra-gyűrűsköd központi csillagáról (p. 13.): "A gyűrű-köd a Lyrában (4447.) igen szép képet adott, középen kicsi - eddig csak korábbi észlelők által megfigyelt, de jelenleg láthatatlan - csillaggal." A csillagok fényképezésről (p. 14.): "A felvétel elkészítésére a körülmények szerint különböző időtartam szükséges. Fényes csillagoknál egy pillanat elég, míg 50-60 percz alatt csak 13-as nagyságig juthatni, a 15-öd nagyságúnak már két órás exponálás kell." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Kilenczedik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése. 1887. február 14. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 2. sz. p. 41. Konkoly Miklós felolvassa "Hullócsillag-megfigyelések a magyar korona területén 1887-ben" című értekezését. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkettedik akadémiai ülés. A III. osztály ötödik ülése. 1887. május 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 5. sz. p. 167. Konkoly Miklós felolvassa "Egy új fotographáló universál kamera, égi testek felvételére" című dolgozatát.; Kövesligethy Radó "A szaggatott spectrumok elmélete" című dolgozatát ismerteti Konkoly Miklós. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik akadémiai ülés. A III. osztály hatodik ülése. 1887. június 20-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 5. sz. p. 176. Kövesligethy Radó "Lockyer spectrál-módszerének elmélete és a spectrál-vonalak rokonsága" című dolgozatát bemutatja Eötvös Loránd. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczharmadik akadémiai ülés. Összes ülés 1887. október 31-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 7. sz. p. 215. Konkoly Miklós felolvassa emlékbeszédét Oppolzer Tivadar 1886. december 26-án elhunyt kültag felett. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkilencedik akadémiai ülés. A III. osztály kilenczedik ülése. 1887. december 12-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 8. sz. p. 233. Kövesligethy Radó "Michelson spektrál elmélete" című dolgozatát bemutatja Fröchlich Izidor. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A szaggatott spektrumok elmélete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1887. 8-9. sz. pp. 224-225. Kivonat. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Lockyer spektrálmódszerének elmélete és a spektrálvonalok rokonságáról. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1887. 8-9. sz. pp. 253-255. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Michelson Wladimir spektrálelmélete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 6. 1887. 2-3. sz. pp. 104-116. [ZSE.]

SCHWAB Frigyes: Észleletek az éta Aquilae csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 12. 1887. 9. köt. 1. füz. pp. 35-54. Észlelései 1877. márc. 10 - 1886. aug. 4-ig. [SRG.]

KOCH Ferencz - BENKŐ Gábor: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1886-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 12. 1887. 9. köt. 1. füz. pp. 96-99. [SRG.]

KOCH Antal: Az erdélyi muzeum meteoritgyüjteményének újabb gyarapodása. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 12. 1887. 9. köt. 2. füz. p. 220. "A múlt évben közlött jegyzék óta meteoritgyüjteményünket csere útján 2 lelőhelyű új meteorvassal sikerült gyarapítanom. a) Az első darabnak lelőhelye Elmo, Independence county (Arkansas), melyből egy 44 gr. súlyú, egyfelől csiszolt és étetett szelet birtokába jutottunk... b) A második darabnak lelőhelye Maverick county, Texas, U. S. A..." A Kisebb közlemények című rovatban. [HAI.]

FARKAS Gyula: A Galilei-féle távcső látóterének elmélete és hármas decentrálás alkalmazása a kettős látócső hibáinak redukálására. = Orvos-Természettudományi Értesítő. 2. Természettudományi szak. 12. 1887. 9. köt. 3. füz. 273-298. [SRG.]

SCHWAB Frigyes: Nehány csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 12. 1887. 9. köt. 3. füz. pp. 313-317. Schwab Frigyes egyet. mechanikustól. Kolozsvár, 1887. Május hó. I. Mira omikron Ceti fényváltozása az 1886/87-ik évben. Észleléseinek táblázatos adatai 1886. júl. 14 - 1887. febr. 25-ig. 108 fénybecslés (36 szabad szemmel, 37 színházi látcsővel, 35 egy 82 mm-es távcsővel).; II. Khi’ Orionis mellett lévő Gore-féle változó csillagról. Észlelései táblázatos formában 1886. júl. 30 - 1887. ápr. 22-ig. 85 fénybecslés (16 színházi látcsővel, 69 távcsővel). A változócsillag későbbi neve: U Ori. [KSZ.]

KOVÁCS János: A szinképelemzésről. (Dr Kirchhoff halála alkalmából.) = Néptanitók Lapja 20. 1887. nov. 2. 88. sz. pp. 704-705. [SRG.]

KOVÁCS János: A szinképelemzésről. (Dr Kirchhoff halála alkalmából.) (Vége.) = Néptanitók Lapja 20. 1887. nov. 5. 89. sz. pp. 713-714. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az augusztus 19-iki napfogyatkozás alkalmából. = Pesti Hirlap 9. 1887. aug. 17. pp. 1-2. [ZSE.]

Napi hirek. = Pesti Hirlap 9. 1887. aug. 25. 232.(3110.) sz. p. 6. (A brombergi expedició.) Dr. Kövesligethy Radó ur, a ki nekünk Brombergből bizonyára igen érdekes tárcát irt volna, most kénytelen beérni az expedició sikertelensége felől küldött távirata kiegészitésrül a következő sorokkal: A napfogyatkozás megfigyelésére összegyűltek Brombergben Konkoly, Gothard Jenő és István, Bártfay és magam Magyarországból, Oppenheim, báró Haerdtl és Spitaler Bécsből, Appel Clevelandból (E.-Államok) és Mareuse Franciaországból.
Már aug. 16-án borult be az ég. Mindazonáltal felállitottuk müszereinket, hogy minden eshetőségre készen álljunk. A fogyatkozás alatt, melynek megszemlélésére tömérdek nép gyült össze, kiki kezében esernyőt (!) és kormozott üveget tartva, makacs borula. Csak északnyugaton egy rézvörös fényben tündöklő szabad nyilás. A két percnyi elsötétülés megkapó volt s egy denevér röpdösött ijedten fejeink fölött. Pár perccel a totalitás után meglehetős erős eső keletkezett, délután pedig a legderültebb nap mosolygott egy csalódott csillagász-társaság fölött. [SRG.]

Mellék Napok. Különfélék. = Rozsnyói Hiradó 10. 1887. máj. 22. 21. sz. p. 3. "F. hó 17. napján kedden városunk lakosai - akik t. i. észrevették - igen szép és ritka tüneménynek voltak szemtanúi. A mondott napon ugyanis a déli égboltozaton három Nap volt szemlélhető. Középen a valódi ettől nyugotra Rudna felé a valódi Nappal egy síkban egy másik, mintegy tüzes golyó látszott, délkeletre Hosszúrét felé pedig egy harmadik, de az előbbinél sokkal homályosabb. A fénytünemény d. u. 2 órakor teljes pompájában látszott, de az égbolton egyenletesen eloszlott fodros felhők mintegy fél óra múlva a nézők szemei elől eltakarták a ritka szép látványt. A mellék Napok és mellék Holdakat, valamint a nap- és holdudvar tüneményeit - mint tudjuk - már Mariotte franczia csillagász (élt 1620-1648-ig) a légben lebegő és a fodros felhőkkel alkotó jégkristályokban történő fénytörésből és fényvisszaverődésből magyarázta.
Aki tehát e tüneményből valami gacsinai újabb nihilista merényletére óhajtana következtetni s talán arra, hogy a soczialisták fénycsillaga feltűnt: csalódnék. A ritka fénytünemény után két órával ijesztő zivatar vonult végig határunkon. Már 3 1/2 órakor Pelsőcz felől tompa dörgés hallatszott, mely 4 1/2 órakor ismétlődött s félbeszakítás nélkül 5 óráig tartott folytonos villámlás kíséretében. Kezdetben borsó nagyságú jég is hullott, de ez nem tett kárt, az utána következett eső azonban jól megáztatta szomjas földünket s a vegetácziót nagyban elősegítette. Másnap 18-ikán reggel nehéz sűrű köd borította a szemhatárt s az idő egész napon át esős volt." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Különfélék. = Rozsnyói Hiradó 10. 1887. aug. 21. 34. sz. p. 3. "A Holdunk, a mélabús bolygó, a szerelmesek kedves csillaga, többször feltüntetett irigységét e században még egyszer kimutatni akarva, pénteken reggel a lusták és a sokáig aludni szeretők örömére 87 századrészben eltakarta tőlünk a minden földi erő ősanyját a Napot. Már 4 óra 12 perczkor kezdte játékát s oda állt az ég boltozatján a Nap elé lámpásnak, hogy majd ő elég világosságot és fényt fog árasztani az anyaföldre, meg nem gondolva a szegény azt, hogy ő maga sem dicsekedhetik valami kiváló, világosságot árasztó tulajdonsággal, s ha az öreg Nap nem ad neki a magáéból, mellyel oly bőven el van látva, Hold kománk bizony akár megfagyhatna a hideg miatt, s belebotolhatnék a többi csillagokba a sötétségtől.
Hajnali 5 óra 10 perczkor, az ő legnagyobb örömére a Föld lakóitól majdnem teljesen elvette az áldást árasztó Nap világosságát és melegségét, sőt még 6 órakor is ott settenkedett az "öreg" előtt, mígnem 6 óra 17 perczkor oldalba rúgta őt az "öreg" s kitaszította rendes pályájába. Egyszóval napfogyatkozásunk volt pénteken reggel, melyből azonban a felhős égboltozat miatt, sok turista nem kis sajnálatára, nem láthattunk semmit. Ha csak egy nappal hibázták volna el azok a pedáns csillagászok számításukat, akkor gyönyörködhettünk volna e ritka szép égi tüneményben. No de Hold kománk is várhat 25 esztendeig, mig majd ismét ilyen szerencse éri!" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Nézetek az aetherről. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 11. 1887. 1-2. füz. pp. 63-71. "... Az a nézet, hogy a nap és a bolygók közötti tér aetherrel van betöltve, általában el van fogadva. Hiszen az az egyedüli közvetítő, melynek hatása folytán a csillagok fénye és a nap fénye s melege hozzánk eljuthat. Ezen aether létezésének miért volna határa szabva a föld légköre által? Láttuk, hogy tényleg a földig terjed s a levegő terét is elfoglalja. Most az a kérdés, mozgás nélküli nyugalomban van-e? Végtelen számú részecskéi mint világtestek tekinthetők. A nagyobb világtestek határozott törvények szerint mozognak, a bolygók a naptérben a nap körül, a mellékbolygók (holdak) a bolygó-térben a bolygók körül.
A legkisebb világtestek, az aetherrészecskéknek nem volna mozgásuk? Ez a kérdés sokak előtt nem látszik fontosnak, s mégis szerfelett nagyjelentőségű; ez a sark, a mely körül a természettudományok múltja és jövője fordul; e kérdés helyes megfejtésével, a mely már rég meg is kezdődött, uj korszak kezdődik nem csupán a csillagászatra. Már Fresnel kifejezte azt a gondolatot, hogy az aether minden bolygó-övben oly sebességgel forog a nap körül, a melylyel maga a bolygó forog. ..." [HAI.]

  SZILY Kálmán: A nehézség Budapesten. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. jan. 209. füz. pp. 34-37. [SRG.]

  HELLER Ágost: Philosophiae Naturalis Principa Mathematica. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. febr. 210. füz. pp. 49-61. Newton művének csillagászati vonatkozású elemzése. [SRG.]

  A m. tud. akadémia III. osztályának 1887. jan. 17-ikén tartott ülésén Gothard Jenő "Tanulmányok az égitestek fotografálása terén" czímű dolgozatát terjesztette elő. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. febr. 210. füz. p. 84. [SRG.]

  WEINEK László: Kerguelen szigetén. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. márc. 211. füz. pp. 138-148. 1874. okt. 26-án érkeztek a szigetre, 1874. dec. 9-én megfigyelték a Vénusz-átvonulást, 1875. jan. 31-én hajóztak el. [KSZ.]

A magy. tud. akadémia III. osztálya febr. 14-ikén tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 19. 1887. márc. 211. füz. p. 148. Konkoly Miklós jelentést tett az 1886. évi ó-gyallai és pozsonyi hulló-csillag megfigyelésről. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  WEINEK László: Kerguelen szigetén. (Befejezés.) = Természettudományi Közlöny 19. 1887. ápr. 212. füz. pp. 167-179. A Vénusz-átvonulásról és Hold-megfigyelésről, 1875. febr. 5-én hajóztak el. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia februárius 28-ikán tartott összes ülése... = Természettudományi Közlöny 19. 1887. ápr. 212. füz. pp. 186-187. "...tárgyai közül meg kell emlékeznünk Hunfalvy János rendes tag jelentéséről, melyet a zágrábi délszláv akadémiának az 1787. februárius 13-ikán elhalt Boscovich Rogér József, raguzai születésű természettudós emlékezetére f. hó 14-ikén rendezett ünnepies üléséről terjesztett be... Boscovich... már 1736-ban értekezett a Nap foltjairól, Merkúr elvonulásáról a Nap előtt, az északi fényről; 1743-ban a Föld alakjáról jelent meg két dolgozata s ennek következtében Rómában a mathesis és geometria tanárává lett;...
Remo és Rimini közt két délköri fokot mért meg két év alatt s munkálatát 1752-ben fejezte be. Az ő buzdítására azután Szardíniában, Ausztriában és Németországban is tettek fokméréseket. Ausztriában Liesganig, a bécsi Jezsuita-kollégium csillagvizsgáló-intézetének igazgatója bízatott meg a munkálat végrehajtásával. Liesganig 1760-ban fogott hozzá s a délkört Bécsből Varasdig, azután Magyarországban Péterváradtól Kistelekig mérte meg... Royal Society tagjai közé is fölvette. Az angol kormány 1761-ben a Vénus-átvonulás megfigyelésére Kaliforniába akarta kiküldeni, de B. Konstantinápolyt választotta; el is indult oda de útjában elkésett s meg is betegedett.
1764-ben visszatérvén Rómába, Milanóban lett tanárrá s az ottani új csillagászati intézet igazgatójává. Itt nem sokáig működött; tiszttársaival nem tudván meg férni, Párisba ment s az újonnan, felállított optikai intézet igazgatójává lett s néhány éven át egészen a csillagászatnak szentelte magát. Ez időben számos asztronomiai értekezést bocsátott közre latin, néhányat franczia nyelven is. ...visszatért Olaszországba; Bassanoban majd 2 évet töltött s ki adta 5 kötetes munkáját , melynek I. és II. kötete az optikát, III. a legújabban felfedezett üstököst, IV. a csillagászati műszereket s végre az V. kötet a Napnak tengelyén valóforgását tárgyalja..." Természettudományi mozgalmak a hazában. [HAI.]

  Levélszekrény. Kérdések. (9.) = Természettudományi Közlöny 19. 1887. ápr. 212. füz. p. 189. D. A. kérdése, miért nem közöl a folyóirat csillagászati feladványokat. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek (9.) = Természettudományi Közlöny 19. 1887. ápr. 212. füz. p. 190. SZ. K. [Szily Kálmán] válasza. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az 1887-iki teljes napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. júl. 215. füz. p. 296. [SRG.]

Az Erdélyi Múzeumegylet orvos-természettudományi szakosztályának május 27-ikén tartott szakülésén... Schwáb Frigyes értekezését Pfeifer Péter mutatta be, amely Mira omikron Ceti és a khí1 Orionis mellett lévő Grove-féle változó csillag fényváltozásaira vonatkozó 1886-1887. évi megfigyeléseit tartalmazta. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. júl. 215. füz. p. 307. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A kettős csillagokról. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. aug. 216. füz. pp. 335-342. [SRG.]

  SZILY Kálmán: Régi magyar megfigyelések. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. szept. 217. füz. pp. 353-359. Tűzgolyó megfigyelések. Kis-Hont vármegyében 1781. júl. 24-én a "Göntzöl szekere táján" villámlott és dörgött. Eredeti közlés: Magyar Hirmondó 1781. aug. 8. sz. p. 483., 517. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (40.) = Természettudományi Közlöny 19. 1887. szept. 217. füz. p. 390. Dr. D. M kérdése milyen színe van az éjjeli szivárványnak? [SRG.]

  BRAUN Károly S. J.: Az 1883-4-ik évi esthajnali tüneményről. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. okt. 218. füz. pp. 408-415. [SRG.]

  HELLER Ágost: Csatornák a Mars bolygó felszinén. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. okt. 218. füz. pp. 421-422. Apró közlemények. [SRG.]

  "Egerbenn a Néző-torony már egészen el-készült." = Természettudományi Közlöny 19. 1887. okt. 218. füz. p. 428. Régi magyar megfigyelések. 4. Eredeti közlés: Magyar Hirmondó 1781. p. 612. [Közli]: Sz. K. [Szily Kálmán]. [SRG.]

  SZÉKELY Mihály: Az éjjeli szivárvány színe és fénye... = Természettudományi Közlöny 19. 1887. okt. 218. füz. p. 429. Levélszekrény. Feleletek. (40.) [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (61.) = Természettudományi Közlöny 19. 1887. nov. 219. füz. p. 475. L. K. kérdése a nappalok hosszáról. [SRG.]

  LENGYEL István: 1886-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. dec. 220. füz. p. 503., 509-510., 511. Dorna, Alessandro (1825. febr. 13. - 1886. aug. 19.); Möllinger, Ottó (1813; - 1886. dec. 21.); Oppolzer, Theodor von (1841. okt. 16. - 1886. dec. 26.); Talmage, Charles George (- 1886. márc. 26.). [SRG.]

A magyar tud. akadémia jan. 17-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 34. 1887. jan. 23. 4. sz. p. 65. "Gotthard(!) Jenő, mint vendég, folytatta előadását a csillagászati fényképezésben tett tapasztalatairól, melyeket a herényi obszervatóriumban végzett, jó eredménynyel. Bemutatta a csillagcsoportokról, a ködfoltokról, a szabad szemmel nem is látható üstökösökről készített fölvételeket és szólt a módszerről, melyet alkalmazott." [SRG.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A nők és a természettudományok. = Vasárnapi Ujság 34. 1887. febr. 20. 8. sz. pp. 134-136. Más tudományágak között a csillagászattal is foglalkozó nők közül Löbenné Máriának, Gaetána Ágnesnek, Herschel nővérének, és Sommerville Máriának valamint Podmaniczky Gézánénak életútját, munkásságát ismerteti a szerző. "...Mi magyarok is dicsekedhetünk egy nővel, kinek neve a csillagászat történetében meg lesz örökítve. E magyar csillagász-nő néhai gróf Dégenfeld Imrének leánya Berta, báró Podmaniczky Gézáné. Már gyermekkorában kiváló hajlamot tanúsított a természettudományok iránt, de hajlamai az újabb időben a csillagászat felé vonzották. Meglátogatván Konkoly Thege Miklós hírneves csillagászt Ó-Gyallán, csakhamar belejött a távcső kezelésébe, s egy szakavatott csillagászt vévén maga mellé, tanulmányozta e szép, de. nehéz tudományt.
Nagyúri kastélya mellett építtetvén a csillagvizsgáló tornyot, figyelemmel észlelte az égitesteket. 1885. közepe táján a csillagászok kiváló gonddal szemlélték az Andromeda ködfoltot s mikor Hartwig augusztus 31-én esti 10 órakor Dorpatból távirta a csillagászokhoz: "Nevezetes változás az Andromeda-ködfoltban. Csillagszerű mag hetednagyságban" - a tudós grófnő szintén e ködfoltot tette vizsgálódása tárgyává, s kevés idő múlva ő is értesítette a csillagászvilágot, hogy ugyanazon ködfoltban egy másik új csillagot fedezett föl. E fontos fölfedezése világszerte ösmeretes ténynyé vált s annál inkább érdekelhet bennünket, mert ezt egy magyar grófnőnek köszönheti a tudós világ..." [HAI.]

HOITSY Pál: A holdlakók napfogyatkozása. = Vasárnapi Ujság 34. 1887. márc. 13. 11. sz. pp. 173-174. "...A sötétség azonban nem teljes, hanem hajnali pir borítja be a felületet,... ...napfogyatkozás alkalmával a mi földünk kölcsönzi ezt a szint a Hold lakóinak. A Nap sugarait megtöri a mi atmospheránk s a minekünk is oly kedves pirkadó fény befesti szelid sugaraival - mint egy szemérmesen elpiruló ábrázatot - a Hold egész arczulatát." [HAI.]

Az aug. 19-iki napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 34. 1887. aug. 14. 33. sz. pp. 549-550. "A folyó év augusztus 19-én bekövetkezendő teljes napfogyatkozást sem fogjuk látni nálunk Budapesten, de látható lesz az Európa északibb helyein, ha nem is teljes pompájában - s látható lesz Ázsia némely vidékein. ...Bemutatjuk egy képen, hogy milyen alakja lesz a napnak Kielből nézve, a mely hely észak felé esik a fővonaltól, s milyen lesz Bécsben, attól délfelé." Az 545. oldalon öt ábra mutatja be, hogy milyen lesz a napkelte Nordhausenban, Berlinben, Kölnben, Kielben, Bécsben. [HAI.]

HOITSY Pál: Ideális tájkép a Jupiter legbelsőbb holdjáról. = Vasárnapi Ujság 34. 1887. dec. 25. 52. sz. pp. 871-872. "Képünk azt tünteti fel, miként látszik a Jupiter arról a holdjáról, mely hozzá legközelebb áll. Fölvétetett e kép a valóság után, s azt a helyzetet tünteti fel, melyben a Jupiter és holdjai 1880 augusztus 2í-ikén egymáshoz állottak, s a mint akkor a földi távcsövekben feltűntek. ...A növényzet, mely a képen látható, természetesen csak a rajzoló fantáziájának szüleménye." [HAI.]

          1888.

FLAMMARION, Camille: A csillagvilág csodái. Népszerű csillagászattan és az égboltozat egyetemes leirása. Második jutányosabb kiadás. 360 ábrával, színezett kőnyomattal, csillagászati térképpel stb. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1888. Pallas nyomda. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. Vörös alapszínű, aranyozott díszkötésben, a két kötet külön. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A levegőről. Szombathely, 1888. Gábriel ny. 19 p. /A szombathelyi Olvasókör ... felolvasások 10./ [SRG.]

HELLER Ágost: Az időjárás. Több idevágó munka nyomán összeállította Heller Ágost. Harminczkét rajzzal. Budapest, 1888. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-társulat könyvsajtója. 408 p. /Természettudományos könyvkiadó-vállalat. 33./ A szerző előszava 1888 július havában kelt Budapesten. Csillagászat: pp. 326-358. A légkör fényjelenségei. Az ég színe. A szürkület. A hajnali- és esti pír. A szivárvány. A Nap és a Hold körül megjelenő gyűrűk és udvarok. A csillagok pislogása. A déli báb (légtükrözés). A sarki fény (vagy éjszaki fény). [KSZ.]

INCZÉDY Dénes: A csillagászat elemei. A középiskolák felsőbb osztályai számára és magánhasználatra. Írta Inczédy Dénes, Zirc. ciszt. rendi főgimnáziumi tanár. Pécsett, 1888. Kiadja és nyomtatta Taizs József. 146 p. Pécsett, több mint 20 éven keresztül oktatta a csillagászatot: a 8-dik osztályban év elejétől kezdve heti 1 órában önállólag és szerves összefüggésben adta elő a csillagászatot. A jegyzetei alapján állította össze ezt a tankönyvet, Dischka Győző főreáltanodai igazgató segítségével. Az előszó kelt Pécsett, 1888. július 26-án. [KSZ.]

  Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. 272 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./
Messier nevének egyik legkorábbi említései. p. 36.: "Halley üstökösének visszatérése. ... Az elsőt, ki szerencsés volt a sokat várt üstököst megpillanthatni, a maga nemében nevezetes embernek mondhatni. Palitzsch János György (1723-1788) nevű földművelő Prohlisban Drezda mellett, 8 lábas távcsővel 1758 december 12-dikén vette észre az üstököst. ... Mindenkép nevezetes azonban, hogy a műkedvelő megelőzte a czéhbeli csillagászokat. Messier Károly (1730-1817), a tengerészeti csillagász és akadémikus, ki 1758-tól 1811-ig 14 üstököst fedezett fel, úgy hogy XV: Lajos őt "le furet dec cometes"-nek gúnyolta, csak jan. 21-én akadt az üstökösre.";
p. 39.: "Lexell üstököse ... Messier, az üstökösök fáradhatatlan kutatója, kiről már tettünk említést, 1770 junius 14-én éjjel a Nyilas csillagzatában csak távcsővel észrevehető ködfoltot fedezett fel; új üstökös volt ez, mint nemsokára nyilvánvalóvá lett."; p. 48. "A múlt században elég csillagász akadt, ki új üstököst keresését tűzte ki foglalkozásul. Ilyen volt a már említett Messier." [KSZ.]

LENGYEL István - FUCHS Károly - SZABÓ József: Jegyzőkönyv a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXIV. Vándorgyülése természettudományi szakosztályának 1888. aug. 24-ikén d. e. 9 órakor tartott üléséről. Természettudományi szakcsoport jegyzőkönyvei. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1888. augusztus 23-27-ig Tátrafüreden tartott XXIV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerkesztette a Központi Választmány megbizásából Staub Móricz, Schächter Miksa. Budapest, 1888. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. p. 43. Ezután Fuchs Károly tart előadást az árapály visszahatásáról az árgerjesztőkre, t. i. a Holdra. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCLXXXVIII-re [1888-ra]. Budapest, 1888. Kiadja a M. T. Akadémia, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 359 p. Csillagászat: 3-69. Polgári és csillagászati naptár MDCCCLXXXVIII-ra. Időszámítás. Ünnepszámítás (p. 5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A Nap, a Hold, a bolygók koordinátái, kelte, delelése, lemenetele, a bolygók láthatósága (pp. 6-53.). Égi tünemények 1888-ban (pp. 54-65.). Polgári és csillagászati naptár berendezése. (pp. 66-69.). Jegyek és rövidítések (p. 69.).
III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, bölcs, tudor, a londoni Astronomical society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a k. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft, s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. L. Ó-Gyallán. Lev. taggá választatott jún. 8. 1876., tiszteletivé jún. 5. 1884. (p. 209.). Levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 219.). [...] Állandó bizottságok. VII. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 227.). A M. T. Akadémia tagjainak munkálatai 1887. Mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tag: Konkoly Miklós. (pp. 255-256.). Levelező tagok. Heller Ágost. (pp. 262-263.). [...]
a Mathematikť! és Természettudományi Osztály ülésein [...] október 11-ikén Konkoly Miklós t. t. "901 állócsillag spectroscopos megfigyelésé"-t adta elő; Gothard Jenő pedig, mint vendég ismertette "Tanulmányait az égitestek photographálása terén". [...] 1887. január 17-ikén Gothárd Jenő, mint vendég, fölolvasta "Csillagfényképészeti tanulmányait" (p. 270.). Február 14-én a következő értekezések voltak napirenden : Konkoly Miklós t. t.: "Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1886."(p. 271.). [...] "Az Akadémia által kiadott munkák, folyóiratok és időszaki nyomtatványok sora:" Gruber Lajos; Konkoly Miklós, egy egy munkájának felsorolása az "Értekezések a mathematikai tudományok köréből" című kiadványsorozat 1886-os 13. kötetéből. (p. 292.). [HAI.]

FUCHS Károly: Az árapálynak visszahatása az árgerjesztőre. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1888. augusztus 23-27-ig Tátrafüreden tartott XXIV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerkesztette a Központi Választmány megbizásából Staub Móricz, Schächter Miksa. Budapest, 1888. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 194-204. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

DARVAI Móricz: Magyarországi meteoritek. In: Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 239-246. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./ Hazai meteorithullások leírása 1814 és 1882 között. [KSZ.]

DARVAI Móricz: Az üstökösök jegyzéke. In: Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 247-269. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./ [KSZ.]

Dr Konkoly Thege Miklós urtól egy igen érdekes levelet kaptunk,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. jan. 1. sz. p. 20. "... melyben tudatja velünk, hogy lapunk mult számában említett műve "Practische Anleitung zur Himmelsphotographie nebst einer Kurzgefassten Anleitung zur modernen photographischen Operation und der Spectralphotographie im Cabinet" tisztán csillagászok számára készült mű." Vegyesek. [SRG.]

Doctor Konkoly Thege Miklós urtól m. t. társ. t. tagjától... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. febr. 2. sz. pp. 39-40. "...azt az örvendetes igéretet kaptuk, hogy a bécsi fényk. Amateur club mult - 1887 - évi deczember hó 10-ikén tartott gyülésében "Einige über Momentphotographie-Apparaten" czimű érdekes előadását magyarra átdolgozza s lapunknak küldi." Vegyesek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A "Moment levételek"-ről. = Fényképészeti Lapok 7. 1888. márc. 3. sz. pp. 45-51. "Ha valaki ma egy fényképészeti műszert lát, az első kérdés: lehet-e ezzel moment levételeket csinálni?" [SRG.]

Dr Konkoly Miklós úrtól, hazánk tudós csillagászától,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. márc. 3. sz. p. 63. "...kinek a fényképészet tudományos szempontból is igen sokat köszönhet, jelen számunkban egy szerfölött érdekes czikkét közöljük." Vegyesek. [SRG.]

Gothard Jenő, a herényi astrophysikai observatorium tulajdonosa, ki ép oly ügyes mechanikus, mint kitünő égiphotograph,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. márc. 3. sz. p. 63. Dr. Eder..."számára egy nagyszerű spectrometert készít..." Vegyesek. [SRG.]

Vegyesek. Kitüntetés. = Fényképészeti Lapok 7. 1888. márc. 3. sz. p. 63. Dr. Konkoly Miklós érdekes fényképészeti cikket írt a folyóiratban. Gothard Jenő, Eder számára spectrometert készít. Konkoly Miklóst a bécsi Photographische Gesellschaft kitüntette. [SRG.]

A magyar csillagászt, Konkoly Thege Miklós doctort,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. márc. 3. sz. pp. 65-66. "...külföldi kiválóan jeles observatorium vezetésére kérték fel,..." Vegyesek. [SRG.]

Gothard Jenő általánosan ismert tudósunk,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. ápr. 4. sz. p. 85. Scolik Károlyhoz, a Photographische Rundschau szerkesztőjéhez írt levelének másolata. Vegyesek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A hydroxylamin mint fényképészeti lapok előidézője. = Fényképészeti Lapok 7. 1888. máj. 5. sz. pp. 92-95. Fordította: Sz. B. K. [Szilágyi B. Károly.] [SRG.]

A szivárvány fényképe. = Fényképészeti Lapok 7. 1888. júl. 7. sz. pp. 92-95. "A szivárvány első hiteles fényképe a london "Photographic Association"-ban lőn kiállítva." Vegyesek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A "jövő" útazó camerája. = Fényképészeti Lapok 7. 1888. szept. 9. sz. pp. 181-185. Jonte párizsi "photograph műszerek készítőjének" kamerájáról. Vegyesek. [SRG.]

Konkoly T. Miklós doctor érdekes czikkére figyelmeztetjük t. olvasóinkat,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. szept. 9. sz. p. 199. A Photograph Amateur klub kiállítása szept. 3-án nyílik. Vegyesek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A "jövő" utazó camerája. (Vége.) = Fényképészeti Lapok 7. 1888. okt. 10. sz. pp. 207-210. Jonte párizsi "photograph műszerek készítőjének" kamerájáról. Vegyesek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A "momentzárókról." = Fényképészeti Lapok 7. 1888. okt. 10. sz. pp. 212-214. "A momentzárók czéljáról s feladatáról feleslegesnek tartom beszélni,..." Vegyesek. [SRG.]

Lapunk jelen számában doktor Konkoly Miklós "A momentzárókról" czímű újabb jeles czikkére figyelmeztetjük t. olvasóinkat,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. okt. 10. sz. p. 222. Vegyesek. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1887-iki évben. Vidéki rendes tagok. = Földtani Közlemények 18. 1888. márc-ápr. 3-4. füz. p. 141. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat fizették 1888-ra. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 18. 1888. máj-júl. 5-7. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

SZILY Kálmán: Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. 1. = Fővárosi Lapok 25. 1888. máj. 7. 127. sz. pp. 935-936. Hell Miksa, p. 936. [ZSE.]

Fővárosi hirek. = Fővárosi Lapok 25. 1888. júl. 23. 203. sz. p. 1491. Aldunai fényképek. A Calderoni-cég kirakatában érdekes aldunai fényképek lesznek kitéve közelebb. Nemcsak azért érdekesek ezek, mert az ország egyik legregényesb tájának szebbnél szebb pontjait ábrázolják, hanem keletkezésöknél fogva.
Ezek ugyanis Konkoly Miklós ismert csillagászunk művei, ki az "égi tudomány" szakszerü művelése mellett a gyors fényképezésben is nagymester. Közelébb ő és Gothard Jenő, midőn bevégezték az Ó-Gyalla, Kis-Kartal és Herény közt eszközölt földrajzi hosszméréseket, utat tettek az Al-Dunán, le a Vaskapuig, gőzhajón s menet közben fényképezték le a szebb pontokat. A hajó gyors járása mellett sem volt ez nehéz az ő kitünő műszereikkel, mert hisz láttunk mi - a Calderoni kirakatában - Konkoly Miklóstól olyan fényképeket is, melyeket a hetven kilométernyi sebességgel futó gyorsvonatok mozdonyáról vett föl s körrajzi élességeik mégis kifogástalanok. A gőzhajóról történt fölvételek még sikerültebbek lehetnek. Rövid időn látni fogjuk azokat. [SRG.]

M. E.: Szent Gellért, mint író. = Fővárosi Lapok 25. 1888. szep. 26. 266. sz. pp. 1948-1949. Említi Gellért csillagászati ismereteit is. [ZSE.]

BARTÓK István: Keppler és kora. = Katholikus Szemle 2. 1888. 2. sz. pp. 353-372. [ZSE.]

Uj bolygók. Vegyesek. = Közoktatás 7. 1888. jún. 3. 23. sz. p. 8. "E hónapban három bolygót fedeztek fel. Az elsőt Nizzában vette észre Charlois csillagász s ez tizenharmad rangú. A másodikat Marseilleben észlelte Borelly s ez tizenegyed rangú. A harmadikat, mely tizenketted rangú, dr. Palisa bécsi csillagász látta meg először. Meglehet, hogy a Charlois által észlelt bolygó azonos az Andromache-val, melyet Watson fedezett fel 1877-ben. A Bécsben észlelt csillagot oly késő éjjeli órákban pillantotta meg először dr. Palisa, hogy a feltűnő hajnalok miatt a mozgás nagyságát nem állapíthatta meg, ily módon az asteroidák száma 279-re emelkedett." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A hold felületéről. Vegyesek. = Közoktatás 7. 1888. szept. 9. 33. sz. p. 7. "A halvány, ezüstsugaras hold a tudósok távcsövei előtt egészen más képet ölt, mint aminőt az ábrándos szemeknek mutat. Kopár, kiégett, hegyes völgyes tájat tüntet elénk a messzelátó, melyen keskeny és mély barázdák vonulnak keresztül. E barázdák különösen érdekes jelenségei a hold felületének. Holdtölte alkalmával csillogó fénysávoknak látszanak, ferdén eső világításnál azonban fekete fonalaknak. Legelőször Schröter vette észre e barázdákat, s a tudósok pontosan bevezették azokat a holdról készített térképekbe. Nemrégiben a holdgeográfia e fejezete újabb fölfedezéssel gazdagodott.
A csillagászok nagy csodálkozására a drezdai konzul, Scheffler a holdnak egyik legpontosabban ismert helyén mintegy hat-hét mérföldnyi hosszúságú barázdát fedezett föl, melyet eddig nem vettek észre. A holdtérképek rendkívüli precritása mellett alig érthető, hogy e barázda elkerülte a búvárok figyelmét. Vagy talán csak most keletkezett? Erre bajos volna magyarázattal szolgálni, mert a tudomány rég megállapodott abban, hogy a hold kiégett gömb, melyen eddigelé semmiféle változást nem lehetett észrevenni. Az új fölfedezés megint szaporította eggyel a tudomány kérdőjeleit." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A hold felületéről. Vegyesek. = Közoktatás 7. 1888. szept. 9. 33. sz. p. 8. A fentebbi, előző oldaon lévő hír betűre pontos újraközlése! [HAI.]

Üstökös. Vegyesek. = Közoktatás 7. 1888. nov. 11. 42. sz. p. 7. "Már szept. 2-án Barnard amerikai csillagász a Canis minor nevű csillagzatban új üstököst fedezett fel, mely kezdetben nem mutatkozott méltónak általános figyelemre, nem úgy gyengesége és lassú mozgása miatt, hanem inkább kiszámított pályájánál fogva. Lassú futásában e szerint jövő év január 31-én napközelbe érkezik s akkor is csak 36 millió mértföldnyire közeledik a naphoz, míg a földtől is 21 millió mtf. jó távolságban tartja magát. Ámde ennek az üstökösnek is van érdekes sajátsága. Az üstökösök rendesen miután fellelték, gyorsan szoktak közeledni a naphoz s ugyanazon sebességgel megint távozni tőle; ez az üstökös azonban egy egész esztendeig bolygó rendszerünkben fog tartózkodni s nagyobb fényben maradni, mint amilyenben a felfedezés napján volt. Legnagyobb fényét a számítás alapján nov. 21-25-ike közt fogja mutatni, amikor első fényének tizenkétszeresét éri el.
Legnagyobb fényének ezen korában 20 foknyira a Taurus és Aries határa alatt fog haladni és közönséges távcsővel is jól lesz látható. Várhatjuk, hogy akkor szép fényes magvat mutat, mivel már felfedezésekor nagy távcsövekkel magvat vettek észre benne. Nov. 1-én az Orion csillagzaton, épen Orion öve felett haladott át. Azután nagyon is sietetti futását, úgy hogy nov. 28-ig csaknem az égboltozat negyedét, azaz 90 °-ot fut át. Amint azonban nov. 28-án a Halak csillagzatába érkezik, meg-megállva, csaknem egészen jövő év május haváig szűk helyen fog tartózkodni, mialatt fénye egyre csökken. Junius elején azután újra sebes futásra kel s 1889. október 11-én már megint a Sagittarius csillagzatában terem, ahol azután megint csaknem megállva fényét lassan, egészen elveszti." Ez a hír teljes szövege. [C/1888 R1 (Barnard).] [HAI.]

A Jeruzsálemi délvonal. Vegyesek. = Közoktatás 7. 1888. dec. 16. 47. sz. p. 8. "Már 1883-ban merült föl az eszme, hogy a művelt világ egy közös délvonalat fogadjon el, s hogy e délvonal a betlehemi legyen, általánosan el lévén fogadva a Krisztus születésétől számított keresztény időszámítás a betlehem délvonalat is el lehetne fogadni. Majd, mert a betlehemi még nincs fokokban kiszámítva, a jeruzsálemi délvonalat proponálták. Ennek elfogadása mellett buzgólkodik egy tudós olasz barnabita (Nevét nem merem kiírni, mert forrásomban van Fondini, Tondini, Tondoni, melyik az igazi, majd az idő megmutatja. Szerk.) A bolognai egyetem jubileuma alkalmával emlékiratot is terjesztett be az európai tudós társulatokhoz, kifejtve, hogy a jeruzsálemi egyetlen délkör pótolhatná a párizsi és greenwichi délvonalakat, s üdvös hatású lenne a nemzetközi óra behozatalára nézve is. ..." [HAI.]

  SZILÁGYI Sándor: Két régi hazai nyomtatvány. A keresztúri 1617-ki naptár. = Magyar Könyvszemle 13. 1888. jan-dec. 1-4. sz. pp. 52-56. Calendarium Az az Az Ezer hatszáztizenhetedik esztendő napianak szamlalasa az közönseges Practicaual Aspectusokkal, Planetaknak foliasaual es az eghi ielekben valo belepesekkel egyetemben mely első bisextilis után Szereztetett az Crakai Academiaban tanito Bernard Philosophus Oruos Doctor altal. Nyomtattatott kerezturat Farkas Imre által. [Költ Kereszturatt Szent András napján anno 1616. Nagyságodnak alázatos szolgája Farkas Imre könyvnyomtató.] [SRG.]

SZARVAS Gábor: Mit beszél a "göncöl" csillag? = Magyar Nyelvőr 17. 1888. okt. 15. 10. füz. pp. 433-438. A magyar göncöl, Göncöl szekere a német Künzel, Künzel’s Wagen eredetű. [KSZ.]

SEMSEY.Andor: A Magyar Nemzeti Múzeum meteoritjeiről. = Magyar Salon Budapest 5. 1888 febr. pp. 462-464. A MNM akkorra már 257 lelőhelyről származó meteorit gyűjteményéről, az érdekesebb, nevezetesebb példányok ismertetése. [IBQ.]

SZÖLLŐSSY Károly: Az Eger-főmegyei papság irodalmi működése. = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 6. füz. pp. 447-460. "Batthyány Ignácz gr. ...A károlyfehérvári csillagászati intézet és megyei könyvtár alapitója." pp. 450-451.; Haynald Lajos biboros-érsek. p. 458. [SRG.]

SZÉKELY István: Genealogiae biblicae cum monumentis Aegyptiorum et Chaldaeorum collatae, auctore E. A. Pannier, S. Theologiae magistro, et Archaeologiae orientalis in collegio theologico Insulensi magistro subsidiario. Lille, J. Lefort, 1886. = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 6. füz. pp. 461-468. "A szentirási nemzetségtáblák mindig sok gondot okoztak a magyarázóknak ...Már pedig ha a kald és egyiptomi chronologia bizonytalanságát bizonyos fokig el is ismerjük, arról, hogy Egyptom és Kaldea történetét két évezred keretébe beszorítsuk mindenkorra le kell mondanunk." [SRG.]

(Érdekes kisérlet a földforgásának bebizonyitására.) = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 9. füz. pp. 718-719. "A földnek tengelye körül való forgását tudvalevőleg Benzenberg esési- és Foucault ingakisérletei tüntetik fel." Rövid közlemények. [SRG.]

(Miután a tudomány mindenütt kothurnusban jár.) = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 11. füz. pp. 876-877. "...Századunk elejéig merő lehetetlenségnek hitték, hogy az égből kő vagy plane kőeső essék a földre. A nagy meteorkőről, mely 1751-ben Zágráb mellett esett a földre igy irt Stütz a bécsi tudós tanár 1790-ben: hogy az a vas az égből hullt alá azt 1751-ben még Németország fölvilágosodottai is elhihették, lévén akkor köztünk nagy a bizonytalanság a természetrajzban és a fizikában. ...Manap a"tudomány" máskép beszél; nemcsak elismeri a kőeső lehetőségét,... de ki is számitotta, hogy a föld fölületén e tünemények száma évenkint megüti a 700-at." [SRG.]

SZÖLLŐSSY Károly: Az Eger-főmegyei papság irodalmi működése. (Vége.) = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 12. füz. pp. 942-951. "Sebők László gyöngyösi plébános, szül. 1840-ben Gyöngyösön, Hevesm., meghalt 1881. julius 20.án szülővárosában. ... műve: A nagy világ csodái az égen. Népszerű csillagtan különös figyelemmel a népünk közt uralkodó babonákra. Eger, 1873." pp. 943-944.; "Tittel Pál, lyceumi tanár, a budai csillagvizsgáló intézet igazgatója" 1784. jan. 5. - 1831. aug. 26. p. 949. [SRG.]

(A legnagyobb tudományos vállalat.) = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 12. füz. pp. 955-956. "...az égbolt óriás atlasza, mely 1880-2000 térképből fog állani. Ez óriás atlasz kiadását az 1887. April 16-25-ig Párizsban ülésező nemzetközi Congresszus határozta, melyen a világ legnevesebb csillagászai megjelentek." Rövid közlemények. [SRG.]

Húsvét ünnepe a jelen században a következő napokra fog esni: = Magyar Szemle 1. 1888. Karácsony-hava decz. 2. 1. sz. p. 8. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczegyedik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése. 1888. október 15-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 22. 1888. 6. sz. p. 170. Fényi Gyula S. J. Kalocsáról beküldte "A nap fokozott tevékenysége az 1888. évben" című dolgozatát. [SRG.]

KOCH Ferencz - BENKŐ Gábor: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1887-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 13. 1888. 10. köt. 1. füz. pp. 86-87. [HAI.]

FLAMMARION, Camille: A Mars bolygó áradásai. = Pesti Hirlap 10. 1888. jún. 20. 170. sz. p. 11. [SRG.]

Csillagászati dolgok. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 12. 1888. 3-4. füz. pp. 24-26. "Könnyen megérthető, hogy a holdfény változataihoz hasonló tünemények észlelhetők naprendszerünk bolygóin is. így mikor a Venus a Naptól oldalt áll, mi a korongjának felét látjuk megvilágítva, úgy mint a holdnál az első vagy utolsó negyedkor. A hold-újsághoz hasonló helyzet is előfordul, a mikor a bolygó fényes oldalának csak sarló alakban feltűnő szélét látjuk. Sokak előtt ismeretes dolog, hogy jó távcsővel a hold sötét oldalát is láthatni, úgy, hogy a hold egész korongja szemünk előtt áll. [...] Ehhez hasonló tüneményt észleltek a Venus bolygón is.
A nap által meg nem világított oldala is gyönge fényben dereng, úgy, hogy - természetesen jó csillagvizsgáló távcsővel - az egész korongját jól ki lehet venni. Ezt már a múlt században látták, s az akkori csillagászok a Venus-hold által magyarázták meg e tüneményt. Ámde újabb szorgos vizsgálások alapján ki lehet mondani, hogy a Venusnak holdja nincsen. Ez tény; s a sötét oldalán mutatkozó világosságra más okokat kellett keresni. [...] Ez a bolygó felületének világos színén és a fényt erősen visszaverő s törő atmoszférán alapul, mely körülmények következtében a szürkülethez hasonló állapot áll elő, melyben a bolygó sötét oldala is annyi fénysugarat kap a megvilágított légkörből visszaverődés és törés útján, hogy láthatóvá válhatik. [...]
A Jupiteren látható legérdekesebb látvány az 1878-ban felfödözött vörös folt. [...] A Jupiter fényes korongján egy érdekes jelenséget látott egy csillagvizsgáló, azt t. i., hogy a Jupiter első holdja kettős árnyékot vetett reá. Két egymástól teljesen elkülönített köröcske volt látható, melyek elseje fekete, másika szürke volt. Ezen különös és új jelenség magyarázatát abban találjuk, hogy a külső felhőréteg, melyre a fekete árnyék vetődik, még annyi világosságot bocsát át, hogy egy mélyebb rétegre vetett árnyék is átlátszik rajta. ..." [HAI.]

Hell Miksa. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jan. 221. füz. p. 33. B. Benkler úr Vezten-Lichtensteinben Emlékező oszlopot emeltetett. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (1.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jan. 221. füz. p. 36. H. I. A Nap parallaxisáról kérdez. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (1.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jan. 221. füz. p. 38. Válasz a Nap parallaxisára. [SRG.]

  WEINEK László: A januárius 28-iki teljes holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. márc. 223. füz. pp. 94-98. [SRG.]

  Égi jelenségek. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. márc. 223. füz. p. 121. Ad 11-m 9-bris (1765) 11-én éjszaka tűzgolyó volt látható. 11-12-én sűrű meteorhullás volt. 1705. máj. 13-án meteorhullás. 1707. dec. 10-én éjszaki fény Mindszenten. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (41.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. ápr. 224. füz. p. 162. Simor Ferencz az alfa Leonis-fedés időpontjáról kérdez. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (1887. 61.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. ápr. 224. füz. pp. 162-163. Kövesligethy Radó válasza "A délelőtt és a délután (helyesebben: a napfelkeltétől a közép délig és a közép déltől napnyugtáig terjedő időszak) egy év alatt észlelhető hosszúságkülömbsége"-ről. [SRG.]

HELLER Ágost: A Napparallaxis legújabb meghatározása. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. ápr. 224. füz. p. 163. Levélszekrény. Feleletek. (1.) [PRP.]

  SZILY Kálmán: Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. máj. 225. füz. pp. 169-178. Csillagászokról: pp. 172-173., 175. [PRP.]

  Az Erdélyi Múzeumegylet orvos-természettudományi szakosztályának április 27-ikén tartott természettudományi szakülésén Schwab Frigyesnek "Az alfa Geminorum csillag fényváltozásáról" című értekezését Dr. Pfeiffer Péter mutatta be. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jún. 226. füz. p. 243. Természettudományi mozgalmak a hazában. A kinyomtatott szövegben a görög alfa kisbetű van, azonban ez nyilván sajtóhiba. A részletesebb szöveg - "E csillag, mellyet Hind 1855 végén fedezett fel, a maga nemében egyik a legérdekesebbeknek" - fejti meg, hogy itt az U Geminorum változócsillagot figyelte meg Schwab Frigyes. A változócsillagot ugyanis 1855. dec. 15-én fedezte fel John Russell Hind angol csillagász és a törpe nóva típusú változó már 1857-től U Gem néven szerepelt. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia III. osztályának április 16-ikán tartott ülésen Heller Ágost "A XIX. század fizikai kutatásának mozgató eszméiről" című székfoglalót tartott. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jún. 226. füz. p. 244. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (41.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jún. 226. füz. p. 246. Kondor Gusztáv válasza a csillagfedéssel kapcsolatban. [SRG.]

  GOTHARD Jenő: Az elektromos szikra rajzairól. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. aug. 227. füz. pp. 249-256. [SRG.]

  Meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. júl. 227. füz. p. 280. 1560-ban. Régi magyar megfigyelések. 61. Közli: Bóbita Endre. [SRG.]

Üstökös. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. júl. 227. füz. p. 280. 1580-ban. Régi magyar megfigyelések. 63. Eredeti közlés: Szamosközy István történ. maradványai. 1542-1608. Budapest, 1880. Közli: Bóbita Endre. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (68.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. júl. 227. füz. p. 284. Nagy Miklós 1888. máj. 31-én este szivárvány volt látható. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (68.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. júl. 227. füz. p. 286. H. Á. [Heller Ákos] válasza. [SRG.]

  WEINEK László: A csillagászati időmeghatározásról. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. aug. 228. füz. pp. 289-296. [SRG.]

  Meteor? = Természettudományi Közlöny 20. 1888. aug. 228. füz. p. 321. Getzben meteorhullás volt jan. 27-én délelőtt 11 órakor. Régi magyar megfigyelések. 68. Eredeti közlés: Magyar Kurír 1796. p. 235. [Közli]: Búza János. [SRG.]

  HERMAN Ottó: Jelentés az 1888. év nyarán Norvégia északi részében végzett útról. (A kir. magy. Természettudományi Társulat Választmányához intézve.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. okt. 230. füz. pp. 369-385. Csillagászati vonatkozások: pp. 379-381., 383. [SRG.]

SZILY Jenő: A csillagászat a mesék világánál. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. nov. 231. füz. pp. 425-431. [SRG.]

  SZ. K. [SZILY Kálmán]: Galilei munkáinak teljes kiadása. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. nov. 231. füz. pp. 435-436. Apró közlemények. [SRG.]

A M. Tudományos Akadémia III. osztálya október 15-ikén tartotta első ülését. Schuller Alajos mutatta be Fényi Gyulá-nak a kalocsay Haynald obszervatórium igazgatójának dolgozatát "Nap fokozott tevékenysége 1887-ben" címen. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. nov. 231. füz. p. 437. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  LÁZÁRNÉ SZITKEY Kornélia: Folyó évi október hó 10-ikén szivárvány volt látható a Hold és a csillagok mellett. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. nov. 231. füz. p. 441. Levélszekrény. Kérdések. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

  LENGYEL István: 1887-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. dec. 232. füz. pp. 465., 467-468., 473. Baxendell, Josef (1815 - 1887. okt. 7.); Clark, Alvan (1804. márc. 8. - 1887. aug. 19.); Fellöcker, Pater Sigmund (1815. - 1887. szept. 6.); Schjellerup, Hans Carl Fredrik Christian (1827. febr. 8. - 1887. nov. 13.). [SRG.]

  B. L.: A legújabb hold-fotografiák. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. dec. 232. füz. pp. 475-477. [SRG.]

  Természettudományi estély 1888. nov. 16-ikán Herman Ottó "Az éjféli Napról" tartott előadást. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. dec. 232. füz. p. 481. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. dec. 232. füz. p. 482. Kiss Ferenc beszámolója Szeghalomról, nov. 2-án délután meteor volt látható. L. Gy. tűzgolyóról számol be. [SRG.]

  SZABÓ József: A Budapesti Ásványtani Intézet. Százados története és jelen állapota. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jan. 1. pótfüz. pp. 1-13. A Pallas meteorvas a gyűjteményben. p. 7. [SRG.]

  HELLER Ágost: Megemlékezés Kirchhoffról. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jan. 1. pótfüz. pp. 23-32. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  SZABÓ József: A Budapesti Ásványtani Intézet. Százados története és jelen állapota. (Befejezés.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. ápr. 2. pótfüz. pp. 49-62. Meteor a gyűjteményben. pp. 56. [SRG.]

FLAMMARION Kamill: A világtestekkel való közlekedésről. = Vasárnapi Ujság 35. 1888. szept. 30. 40. sz. pp. 651-654. "A gőz, távíró, villamos fény és telefon után ama jelek felfedezése, melyeket a nem e földön élő emberek velünk váltanának, nem volna-e gyönyörű apothoezisa a XIX. században a tudományok terén kivívott diadalnak?!" Ford.: H. A. (A címben lévő közlekedés szót távközlés, információcsere értelemben használja a cikk.) [HAI.]

Lick csillagvizsgáló intézete. = Vasárnapi Ujság 35. 1888. dec. 2. 49. sz. p. 804. "A Lick-féle aequatorealnál különösen az objectiv lencse tűnik fel. ...Eddig a legnagyobb ily lencse Pulkovában, Szt-Péterváron volt s ennek nyilasa 81 cmnyi volt (a bécsi szintén tekintélyes refractoré 72), Lick intézetében azonban 96 cmnyi. A hatalmas üveglencse anyagát Parisban Feil készítette, a csiszolást pedig Clark eszközölte Bostonban. ...Az intézetet jelenleg Holden igazgatón kivül a bolygók felfedezéséről ismert nevű Schäberle és Barnard csillagászok vezetik..." [HAI.]

          1889.

BUDAY József: Giordano Bruno élete és bölcselete. Írta Dr Buday József budapesti magy. kir. állami főreáliskolai tanár. Budapest, 1889. Pallas nyomda. 64 p. A könyv létrejöttének oka az volt, hogy (óriási viták után) Rómában a Campo dei Fiori-n 1889. jún. 9-én felavatták Giordano Bruno szobrát, ott ahol 1600. febr. 17-én megégették. Rómában 5 km hosszan vonult az ünneplő 30.000 fős tömeg 2,5 órán át. A kötet Bruno életrajzáról és filozófiájáról szól. Csillagászati nézeteiről több helyen is, például: pp. 52-56. és máshol. Bruno műveiből Kuhlenbeck összeállította főbb nézeteit: 1./ A földnek csak megközelítően van gömbalakja; a sarkoknál belapult. 2./ A nap is forog a tengelye körül. 3./ Helyesen fogta fel a praecessiot és a nutatot. 4./ Az állócsillagok napok. 5./ A napok körül, jólehet nem tökéletes körpályán, végtelen sok, jobbára láthatatlan planéták keringenek.
6./ Az üstökösök a bolygók különös fajai; s mivel az üstökösök oly bolygók, melyek igen ritkán vagy sohasem tűnnek fel előttünk, miért a nap körül mozgó bolygók száma még koránt sincs megállapítva. 7./ A világok, sőt maguk a világrendszerek is folyton változnak és mint ilyenek elmúlók; örök marad azonban a nekik alapul szolgáló teremtő energia, örök a legkisebb atomban is bennrejlő őserő; csak az összetevés változik. A természetben mi sem vész el; a természet megerősödve ad vissza mindent egész teljéből a matériának. [KSZ.]

DARVAI Móricz: Üstökös csillagok. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat kiadványa nyomán. Győr, 1889. Kiadja Gross Gusztáv. 87 p. /Egyetemes könyvtár. 28./ [KSF.]

HÁM Sándor: Sajnovics János élete és Demonstratioja. Irodalomtörténeti tanulmány. Esztergom, 1889. 49 p. [HAI.]

HOUZEAU, J. C.: A csillagászat történelmi jellemvonásai megvilágítva a csillagászat elveinek és az egyetemes mívelődés tényezőinek fejlődésével. Ford.: Czógler Alajos. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1889. Franklin-társulat könyvsajtója. 552 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 38./ A mű nagyobb része az őskori, az ókori és a koraközépkori csillagászat történetét részletezi. [KSZ.]

  KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Petzval Ottó a M. Tud. Akadémia rendes tagja felett. Kondor Gusztáv lev. tagtól. Budapest, 1889. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 8 p. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 6. köt. 1. sz./ "Olvastatott a M. T. Akadémia 1889. október hó 28-án tartott összes ülésén." [HAI.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A Kis-Kartali Csillagvizsgálóról. Budapest, 1889. Kiadja a Magyar Tud. Akadémia. A III. osztály rendeletéből. 24 p. /Értekezések a Természettudományok Köréből. 19. köt. 2. sz./ Bemutatta a III. osztályülésen 1889. ápril 15. Szily Kálmán r. t. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCLXXXIX-re [1889-re]. Budapest, 1889. M. Tud. Akadémia, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 386 p. Csillagászat: 3-68. Polgári és csillagászati naptár MDCCCLXXXIX-re. Időszámítás. Ünnepszámítás (p. 5.). Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. (pp. 6-53.). Égi tünemények 1889-ben (pp. 54-64.). Polgári és csillagászati naptár berendezése. (pp. 65-68.). Jegyek és rövidítések (p. 68.).
III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, bölcs, tudor, a londoni Astronomical Society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a k. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft, s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. L. Ó-Gyallán. Lev. taggá választatott jún. 8. 1876.. tiszteletivé jún. 5. 1884. (pp. 219-220.). Levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 228.). [...] Állandó bizottságok. VII. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 237.). [...]
A III. azaz a Mathematikai és Természettudományi Osztály ülésein 1887. május 16-ikán Konkoly Miklós t. t. bemutatott "Egy új photographáló universál camerát, égi testek fölvételére", ugyancsak ő Kövesligethy Radó részéről "A szaggatott spectrumok elméletét" ismertette (p. 291.). [...] Június 20-án [...] Kövesligethy Radó részéről: "Lockyer spectrál-módszerének elmélete és a spectrál vonalak rokonsága" czímű értekezést megismerteté b. Eötvös Lóránt r. t. (p. 292.). [...] Az összes akadémiai ülésekben emlékbeszédeket tartottak: 1887. október 31-én Konkoly Miklós tiszteleti tag Oppolzer Tivadar kültag fölött, (p. 303.). [...] "Az Akadémia által kiadott munkák, folyóiratok és időszaki nyomtatványok sora:" Konkoly Miklós, egy munkájának említése az "Értekezések a mathematikai tudományok köréből" című kiadványsorozat 1886-os 13. kötetéből. "855 állócsillag spectruma a déli öv átkutatásának III-ik része 0°-tól 15°-ig. Hora XII-XVIII." (p. 308.). [HAI.]

VÁROSY Gyula: Haynald Lajos. A kalocsai érseki széken. 1867-1889. In: Vázlatok Haynald Lajos bibornok, érsek életéből. 1816-1889. Szerk.: Kőhalmi-Klimstein József. Pozsony - Budapest, 1889. Kiadja Stampfel Károly, cs. és kir. udvari és kir. akad. könyvkereskedő. Stampfel, Eder és társai könyvnyomtató intézetéből Pozsonyban. pp. 83-120. /A Magyar Sion Őrei Magyar főpapok élete vázlatokban. II. kötet. 1. Fele./ Fejezetcím: A nevelés és tanügy terén.
Csillagászat: A Szent Istvánról elnevezett fiúnöveldéhez (Stephaneum) 1885-ben építette a Haynald-szárnyat. "Az intézethez tartozik a Haynald-observatorium vagy csillagvizsgáló torony is, melyet Ő Eminenciája óriási összegek áldozatával létesített. Két nagy kupola egy-egy (7 és 4 1/2 hüvelyk nyilású) távcsővel, két teljesen fölszerelt észlelő szoba több mellékhelyiséggel és sok drága műszer,... szakképzett vezetőink szorgalmas és pontos ... észleletei és szakavatott publicátiói által a tudományos világban számot tevő állást vívott ki magának ’s világszerte hirdeti alapítójának a természettudományok iránti lelkes szeretetét;" p. 113. [KSZ.]

NENDTVICH Károly: Hogyan lett a világ? = Budapesti Szemle 59. (3. folyam) 1889. 53. sz. pp. 321-349. [ZSE.]

Orbán és a fagyos szentek. = Felvidéki Közlöny 11. 1889. máj. 21. 40. sz. p. 4. "...Az itt említett májusi utófagyoknak az okozója: a "Fiastyuk." Ez tartóztatja vissza a nap melegét földünk egy részétől május hónap 3 utolsó hetében, mert ekkor a "Fiastyuk" a napnak minden órájában azaz: reggel, délben, estve, éjfél előtt, éjfélben és éjfél után, vagyis három hét alatt 504 egymás után következő óra hosszáig folytonosan a nap alatt van. [...] A "Fiastyuk" csillag-csoportozat, dr Császár Károly által Szendrőn 1869-ik évi augusztus hó 22-én irt Csáky Esterházy Leontin grófnénak ajánlott "A csillagos ég" czimü műve szerint nem 6 csillagból mint azt szabad szemeinkkel látjuk, hanem körülbelül 80 csillagból áll. ..." [HAI.]

FLAMMARION, Camille: Az új szem. Tárcza. = Felvidéki Közlöny 11. 1889. dec. 14. 97. sz. pp. 1-3. "Kétséget se szenved, hogy az emberi szem nagyon bámulatos optikai készülék. Minő átlátszóság ebben az élő kristályban, mily gyönyörű árnyalatok ebben az íriszben, minő mélység és mennyi báj! Ez az élet, ez a szenvedély, ez a vágy, ez az akarat, ez a világosság. Hunyjátok be valamennyien ezt a szemet: mi marad a teremtésből? És mindazonáltal ime itt van egy uj szem, amely kiegészíti a mienket, sőt felül is múlja és még bámulatosabb nála. Ez a szem, melynek az imént bámultam meg látományait, majdnem egy méter átmérőjű és tizenöt méter mélységű. Szemgolyóját egy óriási üveglencse képezi, reczehártyája pedig egy igen érzékeny khémiai lemez. [...] Ez az új szem, ez a fényképészeti szem. ..." [HAI.]

MÁRKI Sándor: Hunfalvy János (1820-1888.) (Felolvastatott az 1889. évi január 24-én tartott közgyülésen.) = Földrajzi Közlemények 17. 1889. febr. 2. füz. pp. 65-82. Ég és Föld című csillagászati műve 1873-ban jelent meg. p. 71. [SRG.]

H. I. [HANUSZ István]: Könyvészet. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1888. aug. 23-27-ig Tátrafüreden tartott XXIV. Vándorgyűlése. = Földrajzi Közlemények 17. 1889. 3. füz. pp. 157-158. Fusch Károly: Az árapálynak visszahatása az árgerjesztőre című előadásáról is beszámol. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1888-iki évben. = Földtani Közlemények 19. 1889. jan-márc. 1-3. füz. p. 63. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1889-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 19. 1889. ápr-jún. 4-6. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

  STAUR Móricz : Megváltoztatták-e a föld sarkai helyzetüket, vagy nem? = Földtani Közlöny 19. 1889. ápr.-jún. 4-6. sz. pp. 145-154. "...A föld mindkét sarkán lelapult sphäroid lévén, a földtengely ama eltolódása sokkal nehezebben mehet végbe, minthogy a sarkok eltolódása az ellapulás központjában nem igen látszik lehetségesnek és e körülménynek tulajdonítandó, hogy e hypothesist sok kutató nem fogadta el; de Schiaparelli, az olasz csillagász figyelmeztetett arra, hogy némely csillagvizsgáló állomás, melyeknek földrajzi fekvésére nézve már régi idők óta bírunk fontos meghatározásokat, mint a minők a königsbergi és a pulkovai Pétervár mellett és még mások, földrajzi fekvésüket tényleg megváltoztatták és ma egytől végig valamivel délebbre feküsznek, mint ezelőtt. ..." Előadatott az 1889. januárius 9-én tartott szakülésen. [HAI.]

DARVAI Móric: Az üstökösökről. = Fővárosi Lapok 26. 1889. jan. 1. 1. sz. pp. 3-4. [ZSE.]

Az év kezdete és az időszámítás. = Magyar Ifjuság 6. 8. köt. 1889. jan. 6. 10. füz. pp. 238-240. "Minden időben szüksége volt az emberiségnek ideje beosztása és dolgai rendezhetése czéljából bizonyos időszabályozóra. Az első időszabályozó mindenesetre a nap volt, ez az univerzális óra, melynek állása szerint határozta meg az ember az időpontot. Később azonban pontosabb időmérőre bukkant, amidőn bizonyos ingatlan tárgynak, például fának vagy póznának reggeltől estig változó irányú árnyékát vette mértékül az idő meghatározásához. így állottak elő a nap- vagy helyesebben árnyékórák. Ilyszerű órákról már a bibliában történnek említések, s igy föl lehet tenni, hogy azok már a Krisztus előtt 750-dik évben ismeretesek voltak a zsidók előtti Gaubil jezsuita, ki missziói útjában Khinát is meglátogatta, beszéli, hogy már 1,100 évvel időszámításunk előtt, Csu-Kong khinai császár alatt a mai Honan-lu városban létezett ily napóra. [...]
Mai napság már nem vagyunk az időmeghatározás e módjára szorulva. Vannak kitünően szerkesztett óráink, melyek villámfolyam segítségével egész másodperczre pontosan összhangzatba hozhatók, sőt módunkban van oly gátló körülményeket is, minők a levegő hőváltozásai, vagy zavaró nedvessége, amelyek hátrányosan hathatnának az óra szabatos járására, kiegyenlíteni. [...] Egy tekintet a csillagászati naptárba, meggyőz arról, hogy az igazi dél, vagyis az az időpont, melyben a nap legmagasabban áll az égen, az év egy napján sem esik össze az óráinkon mulatott déllel. Mert ez a dél majd későbbre, majd pedig korábbra esik, mint a miénk, s általában majd minden nap különböző időre, ami nem jelentéktelen eltéréseket eredményez. ..." A cikkben egy szó sem esik az év kezdetről! Érintett témák: napóra, időegyenlet, időzónák, dátumválasztó. [HAI.]

A teremtés. = Magyar Ifjuság 6. 8. köt. 1889. márc. 14. 15. füz. pp. 348-350. "Ha szép tiszta estve föltekintünk az égre, megszámlálhatatlan sokaságban kisebb nagyobb és különböző fénnyel tündöklő lángokat látunk. Amit láthattunk, csak parányi részecskéje a véghetetlen térben pályázó, véghetetlen és mindig alakuló világnak. A régiek azt hitték, hogy a teremtés be van végezve és az ég, minden csillagaival, világaival, állandó és változatlan. Ma úgy hisszük, hogy a világegyetem területének mérhetetlenségében és idejének örökkévalóságában nincs üresség, nincs nyugalom, mindig és mindenütt mozgás, küzdelem, felbomlás, alkulás, szóval: teremtés foly.
A régiek azt is hitték, hogy a világ központja a föld és a többi égitestek, minden más rendeltetés nélkül, csak a föld díszítésére vannak teremtve. Ma a csillagászok után azt tartjuk, hogy a mi földünk csak egyik bolygója napunknak és napunk minden bolygóival együtt csak bolygója egy nagyobb napnak, ez még nagyobbnak, és így tovább. És e véghetetlenségben - hol naprendszerek naprendszerekre, világcsoportok világcsoportok után következnek - a rendet egyetlen törvény, a vonzás törvénye tartja fenn. ..." [HAI.]

Kepler imádsága. = Magyar Ifjuság 6. 8. köt. 1889. jún. 9. 21. füz. p. 502. "Kepler János (született 1571-ben Bajorországban) nagyhírű csillagvizsgáló és számtudós fedezte fel azokat a szabályokat és erőket, melyek az égitesteket mozgatják. Méltán tartják őt a csillagászat-tudomány megalapítójának. Nagy tudományossága és dicsősége épen nem tette felfuvalkodottá; ellenkezőleg saját csekélységének elismerésére és isten iránti alázatosságra készté, mivelhogy ő jobban ösmerte másoknál a teremtés nagyszerű csodáit, melyekkel szemben az ember annyira eltörpül. Harmincz évig dolgozott egy munkán s azt az itt következő gyönyörű imádsággal végezte be: "Nem válhatok meg addig e lapoktól, melyekre minden kutatásom eredményét raktam, mig föl nem emelem szemeimet és kezeimet az ég felé; mig el nem rebegem alázatos imádságomat a minden világosság urához.
"Oh uram, teremtőm, ki a magasztos szellem által, melylyel eltöltötted az egész természetet, fölemeled lelkünket kegyelmed isteni szelleméhez, hogy végül bejuthassunk dicsőségednek örök világába: uram, teremtőm, téged áldalak mindazért a gyönyörűségért, melyet kezed műveinek szemlélésében találtam. "Íme egy könyvet végeztem be, melyben összegyűjtöttem minden munkálkodásom gyümölcsét, összegét az értelemnek, melyet részemül adál! "Hirdetem én ebben munkáidnak nagyszerűségét az emberek előtt s annak bizonyságául elmondom, hogy én véges szellemem képes volt a kiterjesztett végtelenséget átölelni. "Minden erőmből törekedtem felemelkedni az igazságig; de ha mégis, én nyomorult féreg, ki bűnnel vagyok körülvéve, olyan dolgokat hirdetnék e könyvben, melyek méltóságodat bánthatják, add értésemre uram, hogy kitörölhessem.
Nem tévedhettem-e az önhittség csábító útjára munkáid bámulatos szépségeinek szemléletében? Nem tarthattam-e mindenekfelett elébbvalónak, hogy saját hírnevemnek emeljek emléket e munkában, melynek csupán neved dicsőségét kellene hirdetnie? Oh ha így van uram, részesíts irgalmasságodban és könyörületességedben, mindenekfelett abban a kegyelemben, hogy munkám képtelen legyen rossz eredményeket szülni, de folyjon be a lelkek idvességére!! Íme a valódi nagy tudós, a természet nagyszerű titkainak ösmerője, mily magasztosan tudja imádni istent!" Ez a cikk teljes szövege. Tulajdonképpen Keplernek a Harmonices mundi libri V. című 1619-ben megjelent műve ötödik könyve kiecedik fejezetének latinból magyarra fordított záró sorait tartalmazza. [HAI.]

Egyveleg. = Magyar Ifjuság 6. 8. köt. 1889. júl. 7. 23. füz. p. 552. "A holdhegységek nagyságát abból számították ki, hogy a napsugarak mennyi idő alatt érnek a csúcstól az alapig. Beer és Maedler már 1095 holdhegységet megmértek és ezek közt a Dörfel hegységben 25-26,000 láb magas csúcsokat találtak. Van a holdon egy 115 mérföld hosszú hegyláncz és a déli részen egy óriási kráter, mely mellett a Leibnitz-hegy némely csúcsai 30-35.000 lábra emelkednek a holdtalaj felett, így majdnem másfél oly magasak, mint a föld legmagasabb csúcsai." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

HÁM Sándor: Sajnovics János élete és Demonstratioja. = Magyar Sion Harmadik évi folyam 1889. 1. füz. pp. 20-34. "...két teljes évig Bécsben az udvari csillagvizsgálóban volt alkalmazva Hell mellett. 1766-ban a nagyszombati csillagvizsgálóhoz, Weisz Ferenc jezsuita mellé segédfelügyelőül (socius praefectus) rendeltetett." pp. 23-34. [SRG.]

Csillaghullás. = Magyar Ifjuság 8. 1889. dec. 29. 2. sz. p. 20. "- Nos, szaporán! ki tudja megmondani, mikor hullanak le a csillagok a földre! Róza és a kis Mariska mosolyogva felelnek a kérdésre: - Soha. - Az ám, eltaláltátok, mondá a kis Pali, mi tegnap este sok csillagot láttunk lehullani a földre, igaz-e Gyula bácsi, s milyen szépek voltak azok!... Róza és Mariska kíváncsian néznek reám. Jó, értem. Majd elmondom tehát, mit értünk mi hullócsillagok alatt, s egyszersmind, mikor lehet azokat látni. Ha tiszta őszi estéken feltekintünk az ég boltozatára, gyakran tapasztalhatjuk, amint egy tüzes szalag, oly gyorsan, mint a villám, végig hasítja az ég boltozatát. Az a tündöklő fényes szalag egy hullócsillag, vagy helyesebben mondva, meteor útja. ..." [HAI.]

Október 15-én Haynald Lajos Ő Eminenciája a müvelt, keresztény világ ovációját fogadta. = Magyar Sion Harmadik évi folyam 1889. 10. füz. pp. 796-797. "A növények titokzatos élete, a csillagok járása ezreket kívánt tőle a tudomány oltárára,..." [SRG.]

Teljes napfogyatkozás volt az új év első napján, = Magyar Szemle 1. 1889. Boldogasszony-hava jan. 6. 3. sz. p. 33. Egyesült Államok nyugati partján lakók láthatták, 110 másodpercig volt megfigyelhető a teljes elsötétedés. 865-ben, 1405-ben és 1612-ben volt ezenkívül új év első napján teljes napfogyatkozás. A következő 2162-ben lesz. [SRG.]

A mult év verőfénye. = Magyar Szemle 1. 1889. Boldogasszony-hava jan. 20. 5. sz. p. 56. "A kalocsai érseki csillagvizsgálóban a lefolyt esztendőben érdekes megfigyeléseket tettek a napfény erejéről." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Kilenczedik akadémiai ülés. Összes ülés 1889-dik február 25. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 1. sz. p. 23. Galilei levelezésének kiadására alakult bizottság felhívása. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik akadémiai ülés. A III. osztály negyedik ülése. 1889. április 15. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 3. sz. p. 66. Szily Kálmán előterjesztette és bemutatta Kövesligethy Radó A kiskartali obszervatorium című könyvét. [SRG.]

Tagajánlások 1889-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 3. sz. p. 101. Báró Podmaniczky Gézát tiszteleti tagul ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

Tagajánlások 1889-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 3. sz. pp. 122-123. Gothard Jenő csillagászt levelező tagul ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonnegyedik akadémiai ülés. A III. osztály hatodik ülése. 1889. julius 24. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 4. sz. p. 145. Heller Ágost előterjeszti Fényi Gyula "A nemometer észlelések a Haynald-obszervatoriumon" című értekezését. [SRG.]

A Nemzet Tárczája. Január 3. Csillagászati dolgok. = Nemzet Reggeli kiadás. 8. 1889. jan. 5. 2282.(5.) sz. p. 3. Szinképvizsgálatok. Mihelyt Bunsen és Kirchhoff korszakalkotó felfedezése ismeretessé lett, siettek a csillagászok az üstökösök physicai alkatát is a szinképi elemzés segitségével tanulmányozni. A spectroscop prismájától megtört és szétszórt fénysugár háromféle szinképet szolgáltathat. Ha a szinkép csupán a szivárvány szineit tünteti fel, a fénysugár fehéren izzó szilárd vagy csepfolyós anyagtól ered. Ez az úgynevezett folytonos színkép. Ha több vagy kevesebb fényes csikból áll, melyeket sötét közök választanak el, a fényforrás nem lehetett más, mint izzó gáz s a csikók száma, helyzete, színe árulja el, hogy miféle izzó gáztól jöttek a fénysugarak. Ha a folytonos színképet fekete, finom (Fraunhofer-féle) vonalak szeldelik, a fényforrás oly fehér izzó lesz, melyet izzó gáz-atmosphaera vesz körül.
Ezen ma már minden művelt ember által ismert tényeket elég volt e helyen röviden emlékezetbe hozni. … Az 1881-ki nagy üstökös színképében Huggins Vilmos és Konkoly Miklós megpillantották a Fraunhofer-féle vonalakat, melyeket okvetetlenül meg kellett látni, "mert az üstökös fényének egy része a nap reflectált fényéből is áll, de különben sem lehetetlen, hogy az üstökös belsejében magasabb hőfokú gáz legyen izzó állapotban, mint annak atmosphaerájában, a comában", mondja Konkoly. Konkoly már 1879-ben kimutatta, hogy a Brorsen-féle időszakos üstökös, melynek színképében Huggins 1868-ban eltéréseket vélt észrevenni, csak azon szénhydrogén-csíkokat mutatja, melyeket a többi üstökösök is mutatnak s hogy legvilágosabb a középső esik a zöldben. … Az 1881. I. vagy Wells-féle üstökösről, mely májusban szabad szemmel volt látható, a nevezett hó 22-én ezeket jegyezte fel Gothard Jenő:
"Az üstökösön, de főképp spektrumán nagymérvű a fénygyarapodás. Magva nagyon élénk sárgás szinü a szomszédos csillagok színéhez képest; köröskörül fényes ködanyag környezi s úgy tetszik, mintha a mag a csóva felé eső részen sokkal élesebben volna határolva és a nap felé fordult oldal fokozatosan elmosódnék. Spectruma, az eddigiekhez hasonlítva, nagyon élénk és szép színes, különösen hosszú a vörös rész , majd az egész spectrum 1/4 része; a kék felé való rész azonban nagyon halvány. A szalagalakú folytonos spectrumot ellipticus fehéres-zöldes világos köd környezi, melyben 3 fényes, végein kihegyezett esik látható. Egyik a sárgában, másik a b) vonal táján a sárgászöldben, a harmadik leggyengébb a halavány kék felé való részben szeli át a folytonos spectrumot. E tekintetben semmi rendkívülit nem mutatott tehát az üstökös színképe." …
Különös figyelmet érdemel az a körülmény, hogy május 22-ke és 31-ke között, amikor a sárga vonal úgyszólván kifejlődött (22-én Gothard még nem látta, 31-én már feltűnt Vogelnek), az előbb észlelt közönséges üstökösspectrum eltűnt vagy legalább annyira halványult, hogy nem vehették észre. ... A spectroscop a meteorok alkatának vizsgálatára is alkalmazható. Konkoly 1872. óta figyeli meg a meteorok szinképeit. Ugyanoly vizsgálatokat tettek Browning, Huggins, Herschel Sándor, Secchi. "Különböző meteorrajoknál - mondja Konkoly - a meteorok szinképe különbözőképpen mutatkozik, így pl. 1873. október 13-án figyeltem meg egy meteor maradványát, melynek uszályát teljes 11 perczig vizsgálhattam a spectroscoppal; az izzó nátrium, magnesium és szénhydrogéngázokat tüntette fel.
1874-ben az augusztusi periódusban több, mint 130 meteoritet figyeltem meg spectroscoppal, melyek között volt olyan, melynek csóváját, vagyis maradványát 20 perczig figyelhettem meg s nem ritkán láttam spectrumukban az izzó nátrium és szénhydrogén csikjait egyszerre. Az 1882-ik évi augusztusi rajból 9 hullócsillag-spectrumot figyeltem meg, a melyek közül 7-ben a nátriumvonal volt látható s ezek közül egyben a mellett a szénhydrogén 3 intensiv vonala is feltűnt. Ezeken kívül gyakran láttam meteoritek spectrumában kálium, lithium, magnesium, vas, talán réz s más ismeretlen vonalakat." "A natrium vonala - mondja továbbá - a hulló csillagok spectrumából csak igen ritkán hiányzik s csakis igen gyenge fényű kicsiny meteorit spectrumában nem tűnik fel.
Ezzel éppenséggel nem az van mondva, hogy minden meteoritban okvetetlenül van natrium, mert ismeretes dolog, hogy a spectroscop oly érzékeny a nátrium fénye iránt, hogy elég belőle 1 grammnak egy 20 milliomod része, hogy a sárga D vonal fényesen előtűnjék a spectrumban. Levegőnkben pedig eme parányi mennyiségnél sokkal több konyhasó létezik, részint a vízgőzben feloldva, részint pedig poralakban sem elegendő arra, hogy az izzó meteor a maga előtt hajtott s összesűrített levegőben a benne levő nátriumot megizzitsa s az a spectrumban mutatkozszék.
Több ízben láttam meteoritek spectrumát felvillanásuk pillanatában, a midőn a nátrium vonala még nem látszott benne a spectroscoppal követve a meteort, egyszerre feltűnt a fényes D vonal s mindig erősbbödött, mig a meteor ki nem aludt. A meteorit igen nagy magasságban kezdett izzani, hol nátrium nem volt, de lejebb érve, nátriumot tartalmazó anyaggal találkozott s ezt izzásba hozta. Azt sem lehet mondani, hogy a meteorban magában soha sem lehet nátrium, sőt chemiai elemzésével is ki lehetett azt mutatni." Konkoly szól oly meteoritről is, melynél "csak a natrium spectruma" mutatkozott s a különös szerkezetű meteor-spectroscopban az ily meteorit egész alakjában egyszínűen sárgának látszik … [SRG.]

Tudomány és irodalom. = Nemzet Reggeli kiadás. 8. 1889. ápr. 18. 2384.(107.) sz. p. 3. Az akadémiai tagajánlások. A minap közöltük azoknak névsorát, akiket a megüresedett tagsági helyekre az osztályokban ajánlatba hoztak. Az akadémia most kiadta az ajánlók irásbeli véleményét s ezek közül közöljük a "Hircsarnok" nyomán a következőket. …A 3-dik osztályban Konkoly Miklós két csillagászt ajánl megválasztásra. Báró Podmaniczky Gézát tiszteleti tagnak s róla a következőket mondja:
"Báró Podmaniczky Géza azon magyar főurak sorába tartozik, kik a tudományos törekvésért nemcsak lelkesülni tudnak, de a tudományos fejlődést tettel s áldozattal is tudják pártolni. Ő a csillagászati tudományért lelkesülve, nem a végből, hogy az égen történtekről egyszerüen tudomást szerezzen magának, de a végre is, hogy a főváros közelében legyen egy csillagvizsgáló, nagyobb távcsővel felszerelve, hova a tanuló ifjúság kirándulhasson s magának egy modern refractorról kellő fogalmat szerezhessen, csillagdát építtetett." Gothard Jenő csillagászt pedig azért ajánlja levelező tagnak, mert "1. photographiai után fölfedezett egy 14-gyed nagyságu csillagot a Lyra köd közepén. 2. Ő volt az első, kinek sikerült egy hullócsillagot uszályával együtt photographálni. 3. Gothard volt az első, ki a villanyszikrát különböző alakjában a sensibilált üveglapra ugratva photographálta." [SRG.]

MARTIN Lajos: Az időmérőkről. = Orvos-Természettudományi Értesítő 3. Népszerű szak. 14. 1889. 11. köt. 1. füz. pp. 1-16. 1 t. "Sok utánjárással sikerült az egyetemi csillagdának egy tengerészeti chronometert szerezni... Hogy kellőleg értsük a műszer feladatát s értékét jobban megítélhessük, rövid, futó pillantást fogok vetni az időmérők történelmére." [HAI.]

KOCH Ferencz - BENKŐ Gábor: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1888-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 14. 1889. 11. köt. 1. füz. pp. 58-59. [HAI.]

FABINYI Rudolf: Vázlatok a chemiából. Három népszerű előadás. 2. ...Színképelemzés és szerepe a csillagászatban. = Orvos-Természettudományi Értesítő 3. Népszerű szak. 14. 1889. 11. köt. 3. füz. pp. 65-98. 1880. márczius 9-ikén tartott népszerű előadás. Csillagászat: pp. 92-98. [HAI.]

KOCH Ferencz: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1889-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 15. 1890. 12. köt. 2. füz. pp. 193-194. [HAI.]

FLAMMARION, Camille: Egy új szem. = Néptanitók Lapja 22. 1889. okt. 30. 87. sz. pp. 693-695. "Ezen szem, melynek látását csodálom, majdnem egy méter átmérőjü és tizenöt mély. Kristályát óriási üveglencse képezi, reczehártyáját igen érzékeny vegyészi lemez. ... Ez az új szem a photographikus szem." [SRG.]

Az időszámításról. Különfélék. = Rozsnyói Hiradó 12. 1889. febr. 3. 5. sz. p. 3. "A véges emberi elme, hogy magát a végtelen időben tájékozhassa, egyes részekre osztotta azt be, alapul véve az égitestek mozgását s azon időközt, amely alatt a föld saját tengelye körül egyszer megfordul, napnak és éjnek nevezé. A napot és éjét 24 órára, az órát 60 első perczre, a perczet 60 másodperczre osztá. A holdnak földünk körüli forgásából, mely évenkint tizenkétszer ismétlődik, eredtek a hónapok és hetek. Azon időközt, mely alatt földünk a nap körüli pályáját megfutja (365 nap, 5 óra, 48 első és 50 m. p.) napévnek, azon időközt pedig, a mely alatt a hold földünket tizenkétszer megkerüli (354 nap, 8 óra 48 perez, 36 m. percz), holdévnek neveztetett. Az egyiptomiak, khaldok, persák napév szerint, az ősrómaiak, arabok, zsidók, görögök pedig holdév szerint számítottak. A keresztyének most is nap, a zsidók és mohamedánok holdévvel számítanak. A rómaiaknál a holdévet Numa Pompilius hozta divatba
(mert Romulus csak 304 napos és 10 hónapos évet használt,) mely a napévnél 11 nappal volt rövidebb, e miatt folytonosan pótolni kellett az egyes éveket, még az időre vigyázó papok is visszaéltek és e miatt az időszámítás igen eltért a napévtől. Ekkor Julius Caesar egy Sosigenes nevű alexandriai csillagász által az időszámítást megváltoztatta, aki Róma építésének 708 évébe minden különbséget beszámított az évet pedig állandóan a nap forgásához alkalmazta, hogy az 365 nap és 6 órából álljon. E hat óra minden negyedik évben egy napra növekszik s ez február 23-ika után szuratott be. A magyaroknál mivel Mátyás február 24-ről 25-re szökik a szökőnapnak, minden negyedik év szökőnek neveztetik. Minthogy Sosigenes éve a napévnél nehány perczczel hosszabb, e különbség 1582-ig tiz napra növekedett. Ekkor XIII. Gergely pápa a 10 napi felesleget kihagyta s elrendelte, hogy a százados évek közül a melyeknek mind szökőéveknek kellene, hogy legyenek - csak minden negyedik legyen szökő. ..." [HAI.]

Igen szép égi tünemény. Különfélék. = Rozsnyói Hiradó 12. 1889. aug. 11. 32. sz. p. 3. "...tanúi lehettek és voltak e hó 7-ikén szerdán este 8 órától 9-ig azok, kik a napi lapokat olvasták, mert ezekből megtudták, hogy nevezett nap estéjén 8 órakor a Jupiter bolygó a mi holdunkkal együttállásban lesz s ez utóbbi elfödi az előbbit. Már 8 óra előtt ezen egész naprendszerünkben legnagyobb bolygó mint elsőrendű csillag holdunkhoz közel látszott sárgás fényével ragyogni, még pedig a hold keleti oldalán a hol a holdtöltéhez bizonyos rész hiányzott.
Majdnem szemlátomást közeledett e nagy bolygó a csaknem köralaku pályán a mi bolygónkhoz, mig 10 perczczel 9 óra előtt ezen égitest mögött eltűnt és úgy 1/4 11 után ismét előtűnt - a rozsnyói idő szerint. És az az időpont a csillagászokra a legfontosabb volt, mert a Jupiter előtűnéséből lehetett következtetni arra, van e a holdnak légköre vagy nincs. Mert ha van, akkor az előtűnés perczében a Jupiter csillag homályosabbnak tűnt fel mint későbben. De sajnos, ekkor a hold előtt lévő légkör a mi földünkön nem volt tiszta, ködös volt. 1856. január 2-ikán hasonló égi tünemény megfigyelése alkalmával az előbukkanás pillanatában homályos vonal vetődött a Jupiterre s ez a vonal valószínűleg a hold levegője. ..." [HAI.]

CZIRBUSZ Géza: Az éjféli hajnal az Alföldön. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 13. 1889. 1-4. füz. pp. 26-34. "Jókai szavával nevezem el így azt a sajátszerű derengést, mely az Alföld speciális éjjeli tüneménye. A nap már régen a látóhatár alá bukott s az égboltozaton mégis szürkülő fény dereng, a mely összefolyva a Hadak útja (tejút) s a csillagok széjjelszórt fényével, beragyogja, világossá teszi nyári éjjeleinket. ..." [HAI.]

BOLGÁR Mihály: Négyszeres szivárvány Veszprémben. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 13. 1889. 1-4. füz. pp. 97-98. "Folyó év szeptember hó 18-án este 1/2 6 - 3/4 6 óra között, egy szépen kifejlődött szivárvány volt látható Veszprém keleti láthatára felett. Az ily szép szivárvány magában véve nem tartozik minálunk a nagy ritkaságok közé az esti és kora reggeli órákban; de feltűnővé vált a minapi azért, mert a főszivárvány homorú felével még másik két másodrendű szivárvány is volt egyesülve, mialatt a mellékszivárvány egy ív darabja is teljes fényerejében ragyogott. ..." [HAI.]

i.: Napfoltok minimuma. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 13. 1889. 1-4. füz. p. 98. "Wolf Rezső a napfelület ismeretes és érdemdús kutatója, a napfoltokra vonatkozó vizsgálódásait az 1888-ik évre összefoglalta és átdolgozta. Ő azt találta, hogy e foltok gyakoriságának közép-relatív száma említett évre 6,7-et tesz. A minimum, a mely felé, az utóbbi idők kutatásai szerint közeledünk, s melyet az 1888-ik évre vártak, nem következett be és Wolf hajlandó ezt az időt 1889-re, sőt későbbre tenni. Wolf az előbbi évek messzeterjedő megfigyeléseiből, az általa már régebben ismert nagy periódust, mely e foltok 11 1/9 évi fellépése mellett észlelhető, s mely az északi fény gyakoriságával esik össze, 66 2/3, vagy az összes tünemények megmagyarázására 83 1/3 évre teszi. (Himmel und Erde)." [HAI.]

i.: Egy üstökös szétválása. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 13. 1889. 1-4. füz. pp. 99-100. "Brooks amerikai csillagász f. é. jul. 6-án csak távcsővel észlelhető üstököst fedezett fel, mely a szétválás vagy szétbomlás sajátságos tüneményét matatta. Aug. 1-jén ugyanis a Lick-féle csillagdában. Californiában azt észlelték, hogy az eredetileg egységes üstökös három részre oszlott, mely oszlás aug. 3., 4. és 5-én még feltűnőbb lett. Aug. 4-én Barnard úr a Lick-csillagda óriási távcsöve segélyével az üstököst lerajzolta, mely rajzot kisebbített alakban itt visszaadunk. E rajzból kitűnik, hogy akkor az üstökös már öt részre bomlott szét. Az üstökösök ilynemű bomlását különben e században már többször észlelték, melynek egyik klassikus példája 1846-ban a hires Biela-féle üstökös, melynek egyik része azután, mint tudjuk, teljesen sűrű csillaghullássá változott. [...] (Himmel und Erde után)." [HAI.]

  KÜRSCHÁK József: Levélszekrény. Tudósítások. (1.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 233. füz. p. 35. Intenzíven világító tűzgolyó 1888. nov. 2-án Rudna, Rekenye és Újlaki között. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (4.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 233. füz. p. 36. SZ. S. a Jupiter bolygó láthatóságáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (5.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 233. füz. p. 36. ME kérdése Mit értenek a csillagászok a kémiai fehérségen? [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Az atomsúly és a spektrumvonalak közti viszonyról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 233. füz. pp. 36-37. Levélszekrény. Feleletek. (1888. 114.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Az albedo vagy fényreflektáló képességről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 233. füz. p. 38. Levélszekrény. Feleletek. (5.) [SRG.]

  WEINEK László: A holdleírás története. [1.] = Természettudományi Közlöny 21. 1889. márc. 235. füz. pp. 108-116. [SRG.]

  FÉNYES Dezső: "Ez év januárius 29-ikén délelőtt 10 órakor Aradon hármas Nap látszott az égen." = Természettudományi Közlöny 21. 1889. márc. 235. füz. p. 125. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

  WEINEK László: A holdleírás története. 2. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. ápr. 236. füz. pp. 143-151. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (21.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. ápr. 236. füz. p. 180. Szurmó Ambrus kérdése a naptári napokról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (25.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. ápr. 236. füz. pp. 180-181. T. L. kérdése napóra felállításáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (30.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. ápr. 236. füz. p. 181. W. Gy. kérdése Schiller Tell Vilmosában leírt jelenségről. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Schiller holdszivárványáról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. ápr. 236. füz. p. 182. Levélszekrény. Feleletek. (30.) [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A kis-kartali csillagvizsgáló toronyról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. máj. 237. füz. pp. 187-198. [ZSE.]

  Levélszekrény. Tudósítások. (20.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. máj. 237. füz. p. 236. Kolb Miklós folyó 1889. ápr. hó 15-ikén Móricföldön (Temes megye) három Napot észlelt. Felettük 2-2 domború és homorú szivárvány látszott. [SRG.]

H. Á. [HELLER Árpád]: A Jupiterről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. máj. 237. füz. pp. 236-237. Levélszekrény. Feleletek. (4.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (21.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. máj. 237. füz. p. 237. Simor Ferenc és H. Á. [Heller Árpád] a naptárkérdésről, dátumváltoztatásról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (25.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. máj. 237. füz. p. 237. A napórákról később írnak. [SRG.]

  HENCZ Antal: Melléknapok Keszthelyen 1889. ápr. 23-án. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jún. 238. füz. p. 291. Levélszekrény. Tudósítások. (23.) [SRG.]

Levélszekrény. Tudósítások. (24.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jún. 238. füz. p. 291. Melléknapok Turócz vármegyében 1889. máj. 11-én. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (46.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jún. 238. füz. p. 292. Dr. V. B. egy német csillagászati óráról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (46.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jún. 238. füz. p. 294. Weinek László válasza Deichmann chronométeréről. [SRG.]

  WEINEK László: Újabb rajzok a Hold kráterekről és tájakról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. júl. 239. füz. pp. 297-312. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A napórákról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. aug. 240. füz. pp. 374-380. [ZSE.]

  Csillagnéző hely Sárospatakon. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. aug. 240. füz. p. 400. Egy 1796-ban kelt írás szerint, a Rákóczi kastélyhoz volt 4 kis torony, amely valaha csillagnéző hely volt. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Természettudományi vállalkozások külföldön. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. szept. 241. füz. pp. 409-422. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  FARKAS Sándor: Holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. szept. 241. füz. p. 456. Szentes 1889. aug. 9. Levélszekrény. Tudósítások. (37.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (92.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. szept. 241. füz. p. 457. Jupiter-fedés 1889. aug. 7-én. Dolesch József kérdése a Hold Jupiter fedésről. [SRG.]

  SZILY Kálmán: Apáczai Encyclopaediája mathematikai és fizikai szempontból. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. okt. 242. füz. pp. 465-470. Csillagászat: p. 468. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: A Nap távolsága a Földtől. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. okt. 242. füz. pp. 477-478. [SRG.]

  Éjszaki fény. Nagyvárad. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. okt. 242. füz. p. 512. 1806. nov. 11-én. Régi magyar megfigyelések. 168. Eredeti közlés: Hazai Tudositások 1. Féleszt. 1806. p. 339. [Közli]: Sz. K. [Szily Kálmán]. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagászati távcsövek nagyításáról és a nagy lencsékről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. pp. 558-560. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [ZSE.]

  Meteor. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 564. Lehullott meteorit látványa 1751. máj. 26-án Zagrab vármegye Hrasina településén. Régi magyar megfigyelések. 172. Eredeti közlés: Nagy Leopold: A’ levegőnek rövid ismértetése. Vátzott 1815. pp. 113-114. [Közli]: Nagy Sándor. [SRG.]

A Hóld ’s Nap fogyatkozása, a’ mint a’ köz nép hiszi. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 564. 1784. márc. 7-én holdfogyatkozás. Régi magyar megfigyelések. 174. Eredeti közlés: Magyar Hírmondó 1784. p. 161. [Közli]: Sz. K. [Szily Kálmán]. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (107.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 569. -u. a kérdése a csillagászati távcsövek nagyító képességéről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (110.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 569. R. J. kérdése a szárazlemezekről. [SRG.]

H. Á. [HELLER Árpád]: A Hold Jupiter fedésről, 1889. aug. 7-én. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 572. Levélszekrény. Feleletek. (92.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (107.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 574. Utal a Közlöny 558-560-ik oldalán olvasható cikkére. [SRG.]

  LENGYEL István: 1888-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. pp. 601-603., 606-607. Engelmann, Friedrich Wilhelm Rudolf (1841. jún. 1. - 1888. márc. 28.); Gruber Lajos (1851. máj. 12. - 1888. nov. 15.); Houzeau de la Haye, Jean Charles (1820. okt. 7. - 1888. júl. 12.); Proctor, Richard Antony (1834. márc. - 1888. szept. 12.). [SRG.]

  DR. SZT. H. [SZTERÉNYI Hugo]: A meteorhullás némely tüneményéről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. pp. 613-614. Apró közlemények. [SRG.]

  Szakülés 1889. november 20-ikán. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. p. 618. Erdődi Imre: "Új eszköz a csillagászati fogalmak szemléltetéséhez" című tervet dolgozott ki. [SRG.]

-R-s.: Az 1889. aug. 7-i Hold Jupiter fedésről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. p. 622. Levélszekrény. Feleletek. (92.) [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: A száraz lemezek tartósságáról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. pp. 622-623. Spektrálfelvételeiről. Levélszekrény. Feleletek. (110.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. pp. 624-626. 1889. dec. 15.-1890. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  RÁTH Arnold: A Nap-színkép földi vonalainak megismerése. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 1.(5.) pótfüz. p. 46. A fizika köréből. [SRG.]

Az idő meghatározása térkép segélyével. = Turisták Lapja 1. 1889. aug. 4. sz. pp. 175-176. [SRG.]

OMPOLYI M. Ernő: Haynald Lajos. = Vasárnapi Ujság 36. 1889. okt. 20. 42. sz. pp. 673-675. "...az általa nagy költséggel létesített csillagászati és földdelejességi observatorium páter Secchi barátjára emlékeztet..." [HAI.]

GOTHARD Jenő: A természet anyag-készletének kimerülése. = Vasvármegye 1. 1889. ápr. 21. Húsvéti mell. p. 5. [SRG.]

A herényi csillagdának érdekes vendége van, monsieur Deslandres. = Vasvármegye, 1. 1889. dec. 8. p. 4. [SRG.]

          1890.

  GOTHARD Jenő: A fotografia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Kiad. a Kir. Magy. Termtud. Társulat. Budapest, 1890. 183 p., 40 ábra. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 43./ [SRG.]

  KONKOLY T. Miklós: Emlékbeszéd Oppolzer Tivadar a Magyar Tud. Akadémia külső tagja felett. Konkoly Miklós tiszt. tagtól. Budapest, 1890. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 15 p. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, 6. köt. 5. sz./ "Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1887 október 31-dikén tartott ülésén; benyujtatott 1890 február 11-én." [HAI.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXC-re [1890-re]. Budapest, 1890. M. Tud. Akadémia, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 405 p. Csillagászat: 3-68. Polgári és csillagászati naptár MDCCCXC-re. Ünnepszámítás 1890-re (p. 5.). Időszámítás 1890-re (pp. 6-7.). Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. (pp. 8-55.). Égi tünemények 1890-ben (pp. 56-65.). Polgári és csillagászati naptár berendezése. (pp. 66-68.). Jegyek és rövidítések (p. 68.).
III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, bölcs, tudor, a londoni Astronomical Society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a k. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft, s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. L. Ó-Gyallán. Lev. taggá választatott jún. 8. 1876.. tiszteletivé jún. 5. 1884.; Báró Podmaniczky Géza. L. Kis-Kartalon, u. p. Aszód. Tiszteleti taggá választatott május 3-án 1889. (pp. 221-222.). [...]
Levelező tagok: Kondor Gusztáv, a sz. mm. és bölcselet tudora, okleveles mérnök, a magy. kir. tud. egyetemen az elemi mennyiségtan ny. rendes, a csillagászat helyettes tanára, a bölcseleti kar volt dékánja, a kir. magy. természettudományi társulat, az országos középiskolai tanáregylet, és a budapesti I. ker. állami tanító-képezde igazgató tanácsának rendes tagja. L. Budapesten. V. ker. Rudolf-rakpart 3. sz. Vál. decz. 20. 1861. (p. 227.). [...] Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 229.). [...] Állandó bizottságok. VII. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 240.). [...] A M. T. Akadémia tagjainak munkálatai. 1889. [...] III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós. (pp. 271-272.).; Kondor Gusztáv (pp. 272-274.). [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1890. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. jan. 15. 1. füz. p. 6. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Károly tiszteleti tag. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Megfigyelések a Jupiter felületén. (Kivonat Konkoly Miklós tt. márczius 17-én bemutatott értekezéséből.) = Akadémiai Értesítő 1. 1890. ápr. 15. 4. füz. p. 230. Értekező 1885-től 1888-ig 14 jupiterrajzot készített részben a 6, részben a 10 hüvelykes refraktorral és egyszer a bécsi 27 hüvelykessel. Bemutatott két érdekes napfolt rajzot. Végre bemutatta az 1888-iki (Sawerthal) üstökösről készített 14 rajzot. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyve. Tizenharmadik Akadémiai ülés. A III. osztály harmadik ülése. 1890. márczius 17-én. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. ápr. 15. 4. füz. p. 238. Konkoly Miklós értekezései "Jupiter megfigyelések 1885-1888-ban.; Az 1888-iki nagy üstökös megfigyelése.; Egy nevezetes napfolt 1887. április 30." [SRG.]

Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik Akadémiai ülés. Harmadik összes ülés. 1890. márczius 31-én. = Akadémiai Értesítő 1. köt. 1890. ápr. 15. 4.(4.) füz. p. 242. A III. osztály jelentést tesz: ha az ógyallai csillagdát államosítanák annak igazgatójául Konkolyi Miklóst neveznék ki. Igy lenne csillagvizsgáló, amit 1849 óta nélkülöz az ország. [SRG.]

SZILY Kálmán: Jelentés az akadémiai választásokról. Gothard Jenő MTA levelező tag lett. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. máj. 15. 5. füz. p. 307. A III. osztályba levelező taggá választották. [SRG.]

Az Akadémia jegyzőkönyvei. Tagajánlások III. osztály részéről. Gothard Jenő 29 szavazattal 12 ellenében. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. jún. 15. 6. füz. p. 396. [SRG.]

Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Akadémiai ülés. 1890. május 8. = Akadémiai Értesítő 1. köt. 1890. jún. 15. 6.(6.) füz. 401. Gothard Jenőt megválasztották levelező tagnak a III. osztályba 31 szavazattal és 7 ellenszavazattal. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhetedik akadémiai ülés. Hetedik összes ülés 1890. június 23-án. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. júl. 15. 7. füz. p. 470. Felolvastatik Gothard Jenő köszönőlevele, akadémiai taggá választásakor. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhetedik akadémiai ülés. Hetedik összes ülés 1890. június 23-án. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. júl. 15. 7. füz. pp. 471-472. Országos csillagda fölépítése és modern berendezése ügyében alakult bizottságról. Az egyetemi csillagda a régi helyén visszaállíttassék. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkettedik Akadémiai ülés. Nyolczadik összes ülés. 1890. október hó 27-én. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. nov. 15. 11. füz. p. 665. III. osztály inditványa a dán akadémiához, a Hell-Sajnovics expeditióra vonatkozó iratokról. [SRG.]

Tagajánlások 1890-ben. Gothard Jenő csillagászt levelező tagúl ajánlja Báró Podmaniczky Géza. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. melléklet p. 36. [SRG.]

Az égboltozatnak új térképét akarják készíteni az amerikaiak. = Földrajzi Közlemények 18. 1890. 6. füz. p. 306. Miss Bruce 50 000 dollárt adományozott egy 24 hüvelykes fotórefraktor céljára, amellyel az ég új fotografikus térképét készítenék +90 és -30 fok deklináció között. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1889-ik évben. = Földtani Közlemények 20. 1890. ápr. 4. füz. p. 131. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1890-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 20. 1890. aug-okt. 8-10. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A huszadik század kezdetéről. = Fővárosi Lapok 27. 1890. jan. 23. 22. sz. pp. 154-156 [ZSE.]

BÁRTFAY József: A hullócsillagok. = Fővárosi Lapok 27. 1890. aug. 11. 220. sz. pp. 1621-1622. [ZSE.]

PLATZ Bonifác: Természettudományi problémák. = Katholikus Szemle 4. 1890. 1. sz. pp. 40-59. A II. "A világ eredése" című fejezet (pp. 51-59) a Laplace-féle elméletről szól. [ZSE.]

PROHÁSZKA Ottokár: Hogyan lett a világ? = Katholikus Szemle 4. 1890. 1. sz. pp. 115-131. Válasz Nendtvich Károly: Hogyan lett a világ? - Budapesti Szemle 59. (3.folyam) 1889. 53. sz. pp. 321-349 - cikkére. [ZSE.]

A napfogyatkozás. = Kőszeg és Vidéke 10. 1890. jún. 22. 25. sz. p. 3. [SRG.]

A honfoglalás ideje. = Magyar Ifjuság 8. 1890. nov. 30. 50. sz. p. 750. "Lakits Ferencz dr. professzor a "Természettudományi Közlöny" e havi füzetében igen nevezetes dolgozatot tesz közzé. Csillagászati számítások segítségével meghatározta a magyarok honfoglalásának idejét, vagyis az esztendőt, mikor eleink bejöttek. [...] Történetíróink a honfoglalás esztendejét nem tudják, de abban körülbelül mindnyájan megegyeznek, hogy a magyarok bejövetele évének meghatározása attól függ, melyik évre tesszük azt a bolgár hadjáratot, mely a magyarok bejöttét megelőzte. Ezt a bolgár háborút a 893-, 894-, 895- és 896-ik évre is teszik, tehát a honfoglalás 894 és 898 között történhetett. De miként lehessen pontosan megtudni a bolgár háború évét? [...]
Lakits dr. elfoglaltsága miatt csak most végezhette be e munkát, a mely nem csekély. Kiszámította a 887-től 896-ig terjedő tiz évre az összes lehetséges napfogyatkozásokat, Konstantinápoly déllője alatt, konstantinápolyi idő szerint. Huszonegy napfogyatkozást kontatált s ezek között kereste azt mely déli tizenkét órakor érte el teljességét. Az eredmény az, hogy a tiz év alatt ilyen napfogyatkozás 891 augusztus 8-án volt, mikor is a naptányér kilencz tizedrésze homályosodott el éppen déltájban. E fogyatkozás központi és gyűrűs volt. A többi napfogyatkozás Bizáncra nézve csak részleges volt, vagy egyáltalán nem is látszott. Ez adatok tehát azt bizonyítják, hogy a bolgárháború 891-ben volt, tehát a honfoglalás csak ez után történhetett. ..." [HAI.]

Milyennek látszik földünk a csillagokról? = Magyar Ifjuság 9. 1890. dec. 21. 1. sz. pp. 12-13. "...Az életnek lefolyását mi ily változtatott körülmények között meg nem határozhatjuk, s e téren szabad csapongást engedhetünk a képzeletnek. Hanem felvethetjük a kérdést másként is, tehetjük vizsgálódásuk tárgyává azt is, milyennek látná földünket a holdról vagy Venusról egy oly földi lény, kinek szervezete a mienkkel megegyezik. És erre nézve már adhatunk valamivel határozottabb feleletet is, habár nem mindenben határozottat. Mindenesetre legszebb tüneménynek látszik a föld a holdlakóknak. Ezek számára épen akkor ragyog a legteljesebb fényben (akkor van "földtölte"), mikor különben legsötétebb az éjszaka, ellenben fénye akkor fogy el (akkor van földfogyta), mikor a nap épen delel. Naplemente után minden este szürkület nélkül állana ott be a teljes sötétség, ha az ég homályát a föld nem enyhítené. De csak a hold egyik felén.
Tudvalevő, hogy a hold folyton csak egyik oldalát fordítja felénk, a másik oldalát mi sohasem láthatjuk, s így arról az oldalról a földet sem láthatni soha. Vannak vidékek, melyeknek lakói épen fejek fölött látják ezt az égi testet négyszer akkorának mint minőnek mi a holdat; vannak ismét más vidékek, melyekről folyton a láthatár szélén egy magasságban látható. [...] Földünket azonban más égitestekről is láthatni, nemcsak a holdról, így p. o. Merkúrról is sokkal nagyobb testnek tűnik az jel, mint a minőnek mi a Merkúrt látjuk. [...] A Vénus lakói körülbelül akkora csillagnak láthatják földünket, mint amekkorának mi a Vénust, a másként úgynevezett hajnali csillagot. Tehát körülbelül annyit is tudhatnak rólunk mint mi ő róluk, tudhatják, hogy nekünk is vannak tengereink és szárazföldeink, hegyeink és völgyeink, s hogy az életnek ép oly alkalmas talajjal szolgálhat a föld, mint az ő hazájuk. [...]
Körülbelül hasonló helyzetben lehetnek velünk szemben a Marslakók is. Ezek ugyan kisebbnek, különösen pedig sötétebbnek láthatják földünket a Venus-belieknél, amennyiben rájuk nézve a világítás sokkal kevésbbé előnyös, de még mindig tudhatnak viszonyainkról annyit, amennyit mi az övéikről. Fényes fehérlő csillagnak tetszhetik föl a Marsról a föld, melyhez hasonló fényű nincs az égboltozatukon, s mely nagyítón tekintve koronggá szélesedik ki, a tenger és szárazföld tisztán határolt körvonalaival. Hanem ha tovább menve, csak a naprendszer legközelebbi csillagáig megyünk, itt megszűnik a mi földünk fontossága egészen. A Jupitert, mikor legközelebb van hozzánk, még mindig 82 millió mértföld választja el tőlünk, s mindig kevéssel a nap feljövése előtt, vagy kevéssel annak lemente után látható a horizonton. ..." [HAI.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Apró pénzre váltott theologia. = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 1. füz. pp. 3-21. "A csillagászat a tudományok közt első helyen áll, utána jönnek a Physikának némely részei, milyenek a mechanikus hőtan és a fénytan." [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Uranie. Camille Flammarion. Paris. C. Marpon et E. Flammarion 1889. n. 8-r. 288. l. = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 1. füz. pp. 63-66. "Ötödik dogma: azon lelkek jutnak tökéletesebb életre, melyek a csillagászat múzsájának vezetése alatt anynyira emelkedtek, hogy fölismerték halhatatlanságukat és bepillantást nyertek a mindenségek örök életébe. ...Igy lett a csillagászatból "egyedül üdvözitő vallás." A csillagászat a "jövő vallása" mondja maga Flammarion." Könyvismertetés. Irodalom és müvészet. [SRG.]

[Dr. St. F.]: Sancti Thomae Aquinatis Doctoris Angelici Opera Omnia iussu impensaque Leonis XIII. P. M. edita. A. Tomus Tertius, Commentaria in libros Aristotelis de Coelo et Mundo, de generatione et corruptione, et Meteorologicorum, ad codices manuscriptos exacta, cura et studio Fratrum Ordinis Praedicatorum, Romae. Ex typographia polyglotta S. C. De Propaganda Fide. 1886. Nagyrét. XL. s 455 l. továbbá CXLVIII. l. Appendix. B. Tomus Quartus. Pars Prima Summae Theologicae a quaestione I. ad quaestionem XLIX. ad codices manuscriptos Vaticanos exacta, cum Commentariis Thomae de Vio Caietani ordinis Praedicatorum S. R. E. Cardinalis. Cura et Studio Fratrum eiusdem Ordinis, Romae. Ex typographia Polyglotta S. C. De Propaganda Fide. 1888. Nagyrét. XVI. s 509. l. = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 1. füz. pp. 71-75. Irodalom és müvészet. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Apró pénzre váltott theologia. = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 2. füz. pp. 81-96. "A csillagos égben a szemlélés közvetlenségével megragadjuk a végtelen valót, az Istent; nem az okoskodás, de a látás erőszakolja ránk a határtalan lény ismeretét, mert ime e mindenségnek fölfelé nincs betetőzésük, lefelé nincs fenekük? mi van tehát fölöttük s mi van alattuk? mi van jobbra tőlük? mi van balra tőlünk?..." [SRG.]

[Dr. St. F.]: S. Thomae Aquinatis Doctoris Angelici Opera Omnia jussu impensisque Leonis XIII. P. M. edita Tomus III. et IV. Ex Typographia Polyglotta S. C. De Prop. Fide. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 2. füz. pp. 143-151. "A mi tüzetesen a csillagászatot illeti, a jelen Kommentárból vett idézetekkel figyelmeztetik a kiadók az olvasót;..." Irodalom és müvészet. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. [1.] = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 3. füz. pp. 171-193. 1. Cosmologikus érvek. "A kozmologikus érv elénkbe tárja az egész világot összességében s minden egyes részében: a naprendszerekben épp ugy mint az egyedi alakokban:..." [SRG.]

Dr. St. F.: S. Thomae Aquinatis Doctoris Angelici Opera Omnia jussu impensisque Leonis XIII. P. M. edita Tomus IV. Ex Typographia Polyglotta S. C. De Prop. Fide. = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 3. füz. pp. 227-233. Irodalom és müvészet. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 5. füz. pp. 332-359. 2. Cosmologikus érv. "A kozmologikus érv ezen alakja a természetet, összetevői különbözőségének szempontjából veszi vizsgálat alá." [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 6. füz. pp. 426-452. Kant ellenvetései a fölhozott kozmologikus érvek ellen. A világ végessége térben és időben. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 7. füz. pp. 503-524. A Pantheismus állásfoglalása a kozmologikus érvekkel szemben. 3. Teleologikus érvek. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 8. füz. pp. 581-594. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 9. füz. pp. 663-693. "Tyndall, a hires vándor-buvár és tanár szintén tagadja a czélszerüségnek fölismerhetését."[SRG.]

KUTHY József: A csillagok világából. = Nemzet 9. Reggeli kiadás. 1890. jan. 12. 2648. (11). sz. p. [5.] Melléklet a "Nemzet" 2648. (11.) január 12. számához: [...] "Az 1543. évben Lengyelországban egy erejében elgyengült aggastyán feküdt halálos ágyán. Szemeinek megtört sugára égi ihlettséggel esett egy könyvre, az ő könyvére, mely a nyomdából épp most került haza, s melyet a haldokló remegő kézzel szorongatott. Az agg férfiú: Kopernik Miklós, catholicus pap, - a könyv : az ő életmunkásságának, több, mint 30 évi fáradozásának gyümölcse. De revolutionibus corporum coelestium. Az égi testek mozgásáról. Csak egy könyv, ... és mégis mily kiszámithatlan következmények tolultak nyomába! Hadüzenet volt ez a könyv száz és száz tudós tekintélyével támogatott ezredéves tanok ellen; letaszította ez a kis darab könyv az egész földtekét ama piedestálról, melyre azt az emberek tudatlansága emelte s hosszú századokon át fentartotta.
- Igen, Kopernik Miklós volt az első csillagász, ki nem csupán jobb sejtelemtől vezéreltetve, hanem kellő tudományos készlettel ellátva, mennyiségtani határozottsággal ki merte mondani, hogy nem az ember a teremtés remeke, nem a föld a világ közepe, hanem a mi bolygórendszerünknek középpontja a nap, s a planéták - ezek között a föld is - az ő hatalmas ereje által hozzáfűzve körülötte végzik keringésüket. ..." [HAI.]

b.: A csillagászat történelmi jellemvonásai, megvilágítva a csillagászat elveinek és az egyetemes mívelődés tényezőinek fejlődésével. Irta J. C. Houzeau. Fordította Czógler Alajos. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. = Nemzeti Nőnevelés 11. 1890. ápr. 4. füz. pp. 214-215. Könyvismertetés. [SRG.]

b. g.: Az időjárás. Több idevágó munka nyomán összeállította Heller Ágost. Üstökösök és meteorok. Több idevágó munka nyomán összeállította Dr. Darvai Móricz. = Nemzeti Nőnevelés 11. 1890. ápr. 4. füz. pp. 215-216. A két kötet ismertetése. [SRG.]

BINDER Laura: Csillagászati földrajz a leányiskolákban. = Nemzeti Nőnevelés 11. 1890. szept. 7. füz. pp. 344-349. "És azon tárgyak közt, a melyeknek czélja fogékonynyá tenni az ifjú lelket az örök szép, s a fenséges iránt: minden esetre méltó helyet foglal el a felsőbb leányiskolában is a csillagászati földrajz." [SRG.]

KOCH Ferencz: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1889-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 15. 1890. 12. köt. 2. füz. pp. 193-194. [HAI.]

Hahóty Sándor: Természettan és csillagászati földrajz. Harmadik kiadás. Budapest, 1890. = Néptanitók Lapja 23. 1890. máj. 28. 43. sz. p. 338. A tankönyv megjelenését és használatát általánosan engedélyezik a felsőbb leányiskolák számára. [SRG.]

A hethlehemi csillag. Különfélék. = Rozsnyói Hiradó 13. 1890. jan. 19. 3. sz. p. 3. "Egy dilettáns csillagász írja a következőket: Ha a csillagászok számításai nem csalnak, ez év folyamán igen érdekes tüneményt észlelhetünk az égen. Ez a Cassiopeia csillagkép egy sajátságos változásban áll. E szép csillagkép tudvalevőleg 50 (Heis szerint 121) igen kis csillagból és öt harmadrangú csillagból áll, melyek egy fénylő, kissé ferde latin W betűt képeznek. Ez öt állócsillaghoz 1890. év folyamán egy hatodik társul, mely a keresztény időszámítás óta most hetedszer jelennék meg. E hatodik csillag története igen érdekes. 1572. nov. 11-én Tycho de Brahe híres csillagász a Cassiopeia csillagképben egy rendkívül nagy uj csillagot fedezett fel. [...]
Különben e csillagot már 1264-ben észrevették, úgyszintén 945-ben I. Nagy Ottó német császár idejében. E csillagról azt hiszik, hogy azonos a 3 napkeleti bölcs csillagával, az u. n. betlehemi csillaggal. A csillag körülbelül minden 315-ik évben jelenik meg. [...] Dr. Palisa bécsi ismert csillagász ezekre nézve megjegyzi, hogy nincsen bebizonyítva az, mintha a Ticho-féle és a 945-iki csillag ugyanazonos volna. Lehetséges, hogy a csillag ez idén feltűnik, de ezt bizonyossággal állítani nem lehet. Palisának arról nincs tudomása, hogy léteznék csillag, mely oly hosszú időköz után s bizonyos szabályszerűséggel tűnnek fel; van azonban meglehetős sok csillag, melyek szabályos - bár nem oly nagy - időközben jelennek meg." [HAI.]

ÁDÁM Gerzson: Debreceni Kalendárium az 1630. évről. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 24. 1890. 3. füz. pp. 235-237. Címe" Uy és O Kalendarium, Christus Urunk születése után 1630. Esztendőre, rend szerint a napoknak számlalasaval és egyéb választasokrol. Ehinger Illyes által irattatott. Debreczenben, Nyomtatta Rheda Peter." Tartalma: korszámítás, jegyek "magyarazattya", ünnepek, névnapok felsorolása nap és holdjárások megjelölésével, bányákról, utonállókról, Magyarország sorsáról, egészségügyi kérdésekről. Magyarország krónikája zárja a kalendáriumot. Szupernova: "Uy csillag lattatek" 1572. szept. 25-én. p. 237. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (5.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jan. 245. füz. p. 51. Sz. S. a csillagászati rovatról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (6.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jan. 245. füz. pp. 51-52. Liebermann Kálmán az első "A csillagos ég" rovatról. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jan. 245. füz. pp. 53-54. 1890. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  VERESS Endre: A morkolábról. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. febr. 246. füz. p. 106. Levélszekrény. Tudósítások. (3.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (5.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. febr. 246. füz. p. 108. Konkoly Miklós könyvajánlásai. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (6.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. febr. 246. füz. p. 108. Kövesligethy Radó az ég mappája. A solaris nap és a csillagnap hosszának különbségéről. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. febr. 246. füz. pp. 109-110. 1890. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (25.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. p. 162. A. A kérdése "A csillagos ég" rovatról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (27.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. p. 163. XY a Föld tengelykörüli forgásáról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (5.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. pp. 163-164. Kövesligethy Radó a csillagrendszer szerkezetéről. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (25.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. p. 164. Kövesligethy Radó a "A csillagos ég" rovatról. A csillagos ég mappája. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (27.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. p. 165. K I a Föld forgási sebességéről. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. pp. 165-166. 1890. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  A M. Tud. Akadémia III. osztályának márczius 17-iki ülésén. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. ápr. 248. füz. p. 213. Konkoly Miklós előterjesztette Jupiter megfigyeléseit 1885-1888 között. Üstökös megfigyelését 1888-ban. 1887. ápr. 30-i nagy napfolt megfigyelést. [SRG.]

  RÓNA Zsigmond: Holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. ápr. 248. füz. p. 219. Budapesten 1890. márc. 7-én. Levélszekrény. Tudósítások. (11. ) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. ápr. 248. füz. pp. 221-222. 1890. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Melléknapok. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. p. 273. Rimaszombat 1800. Böjt elő hava 27. [1800. febr. 27-én.]; Böjt más hava 1. [1800. márc. 1-én.] Régi magyar megfigyelések. 221. Eredeti közlés: M. Kurir 1800. p. 827. [Közli]: Radnóti Dezső. [SRG.]

Északi fény. NagyVáradról írják. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. p. 273. Sarki fény 1806. nov. 3-5-én. Régi magyar megfigyelések. 225. Eredeti közlés: Hazai Tudósítások 1806. p. 339. [Közli]: Radnóti Dezső. [SRG.]

FÉNYES Dezső: Tűzgolyó Aradon. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. pp. 275-276. 1890. ápr. 20. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

ALEXY György: Tűzgolyó Zalathán. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. p. 276. 1890. ápr. 20. Levélszekrény. Tudósítások. (14.) [SRG.]

FARNOS Dezső: Napudvar és melléknapok. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. p. 276. 1890. ápr. 12-én 8 órakor. Levélszekrény. Tudósítások. (15.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. pp. 277-278. 1890. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  RÁTH Arnold: Újabb nézetek a Nap fizikai alkatáról. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jún. 250. füz. pp. 282-300. [SRG.]

  KROPF Lajos: Egy magyarországi geometria a XVI. században. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jún. 250. füz. pp. 316-318. Pühler Kristóf geometriájáról. Apró közlemények. [SRG.]

A Magyar Tud. Akadémia május 6-iki ülése... = Természettudományi Közlöny 22. 1890. 250. füz. p. 322. Az Akadémia III. osztályára Gothard Jenő levelező tagot külső tagnak választották. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (48.) = Természettudományi Közlöny 1890. jún. 250. füz. p. 328. P. Gy. Széthulló tűzgolyó, 1890. jan. 17-én Keszthelyen. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jún. 250. füz. pp. 333-334. 1890. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Meteorhullás 1705. máj. 13-ikán. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. júl. 251. füz. p. 383. Tűzgömb a kamocsai kuruc táborban 1705. máj. 12/13-án. Régi magyar megfigyelések. 229. Eredeti közlés: Thaly K. Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczy-korban. Századok 1881. p. 130. [Közli]: Jankó János. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. júl. 251. füz. pp. 389-390. 1890. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  RÁTH Arnold: A légkör optikai tüneményei. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. pp. 409-417. Az égbolt színe.; A szivárvány.; A Hold és a Nap kis udvarai.; A Hold és a Nap nagy udvarai és a melléknapok. [SRG.]

  Cs. L. [CSOPEY László]: A Nap sugárzó ereje. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. pp. 432-433. Apró közlemények. [SRG.]

Cs. L. [CSOPEY László]: Van-e a Napban oxigén? = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. pp. 433-434. Apró közlemények. [SRG.]

Két nap. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 437. Régi magyar megfigyelések. 230. Eredeti közlés: Heltai Gáspár: Magyar krónikája. p. 151. Légköroptikai jelenség. [Közli]: Sámuel A. [SRG.]

  Napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 438. Napfogyatkozás 1484, Szent György havában [1484. ápr.]. Régi magyar megfigyelések. 233. Eredeti közlés: Heltai Gáspár: Magyar krónikája. p. 499. [Közli]: Sámuel A. [SRG.]

Üstökös. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 438. Üstökös 1556-ban. Tűzgömb 1557-ben. "Egy nagy sárkány láttaték az egen." Üstökös 1558 nyarán. Régi magyar megfigyelések. 241. Eredeti közlés: Székely István: Magyar krónikája. p. 65. [Közli]: Sámuel A. [SRG.]

Meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 438. Meteorhullás látványa Keresztesen 1558. Pinkesd havában [1558. máj. 19-én]. Régi magyar megfigyelések. 242. Eredeti közlés: Székely István: Magyar krónikája. p. 66. [Közli]: Sámuel A. [SRG.]

Tüzes tünemény. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 439. Tűzgömb Bánátban 1818. okt. 31-én. Régi magyar megfigyelések. 246. Eredeti közlés: Hazai ’s Külf. Tudósítások 1818. 50. sz. p. 394. [Közli]: Sz. G. [Szikla G.]. [SRG.]

  SZÉKELYHIDY Viktor: Érdekes természeti tünemény. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 440. Csőszteleken (Torontál megye) 1890. jún. 30. hajnalban szivárvány. Levélszekrény Tudósítások. (22.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. pp. 445-446. 1890. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A kritikus napok. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. pp. 463-473. [SRG.]

 A csillagok színe. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. p. 489. Apró közlemények. [SRG.]

A természettudományi szakosztályban a következő előadások és értekezése voltak. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. pp. 492-493. Gotthárd(!) Jenő "A heliochromiáról", Lakits Ferenc néhány középkori napfogyatkozásról értekezett. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

 SIKLÓDY Imre: Fénytünemény Borszéken. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. p. 497. Légköroptikai tünemény viharban, fehér felhő 1890. aug. 25. Levélszekrény. Tudósítások. (27.) [SRG.]

BÓBITA Endre: Augusztus havi meteorhullás Kismartonban. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. pp. 497-498. Meteormegfigyelések és tűzgömbök 1890 augusztusában. Levélszekrény. Tudósítások. (29.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. pp. 501-502. 1890. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  POLIVKA János: Holdszivárvány Szvidniken (Sáros vármegye) 1890. szept. 27-én. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. okt. 254. füz. p. 554. Levélszekrény. Tudósítások. (32.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. okt. 254. füz. pp. 557-558. 1890. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A magyarok honfoglalásának ideje és a csillagászat. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. nov. 255. füz. pp. 561-571. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. nov. 255. füz. pp. 613-614. 1890. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  HELLER Ágost: Schenzl Guido (1823-1890). = Természettudományi Közlöny 22. 1890. dec. 256. füz. pp. 633-634. [SRG.]

  LENGYEL István: 1889-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. dec. 256. füz. p. 636., 641., 643., 645. De lu Rue Warren (1815. jan. 18. - 1889. ápr. 19.); Mitchell, Miss Maria (1818. aug. 1. - 1889. jún. 28.); Perry, Stephen Joseph (1833. aug. 26. - 1899. dec. 22.), Respighi, Lorenzo (1824 - 1889. dec. 10.); Tempel, Ernst Wilhelm Leberecht (1821. dec. 4. - 1889. márc. 16.). [SRG.]

Társulati ügyek. Szakülés 1890. nov. 19-ikén. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. dec. 256. füz. p. 647. Kövesligethy Radó: "Új szempontok a fizikai asztronomiában" című előadás. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (48.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. dec. 256. füz. p. 649. Meteor Keszthelyen. (p. 328.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. dec. 256. füz. pp. 653-654. 1890. dec. 15. - 1891. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A szinkép-elemzésről. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. okt. 4.(12.) pótfüz. pp. 145-163. Csillagászati vonatkozások: pp. 160-163. [ZSE.]

  ANTOLIK Károly: Fizikai kisérletek. (Befejezés.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. okt. 4.(12.) pótfüz. pp. 164-180. Hold és napgyűrűket utánzó készülék: pp. 167-168. [SRG.]

-o-: Tudományos szédelgések. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. ápr. 27. 17. sz. p. 267., 270. d’Angos lovag, Hell Miksa és Jeauraut vélt vagy valós csillagászati csalásairól. "...Messier, levelet kapott d’Angos-tól, melyben ez tudtára adja, hogy az ápril 11-ki éjjelen egy kis üstököst fedezett fel fark nélkül. [Messier nevének egyik legkorábbi említése: A szövegben kétszervan Messier neve az 1784 áprilisi-májusi állítólagos üstökössel kapcsolatban.]...A tudományos szédelgés hires esete a Páter Hell expedicziója is Norvégiába, a Venus átvonulása megfigyelésére 1769-ben. ...Mintegy 60 év múlva ezután föltalálták Bécsben Hell eredeti följegyzéseit s ekkor napfényre kerültek azok az eltérések, melyek Hell eredeti és közrebocsátott megfigyelései közt forogtak fenn. ...Jeauraut ebben az esetben a Jupiterről adott megfigyeléseket,..." [HAI.]

A fotografiáról. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. ápr. 27. 17. sz. pp. 277-278. "A mind jobban terjedő fotografálásról tart most előadásokat mutatványok kíséretében Gotthard Jenő a természettudományi társulatban. Gotthard, kinek fivérével együtt szép csillagvizsgálója van berendezve, Herényben, az, égi testek fényképezésével is a legjobb sikerrel foglalkozik mar évek óla. Négy előadásban ismerteti a fotografálást, s az első előadást, nagy közönség előtt, e hó 22-ikén tartotta." Az előadás vázlata. [SRG.]

Az akadémia nagyhete. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. máj. 11. 19. sz. pp. 307-308. Többek között 31-7 arányban levelező taggá választották Gotthard(!) Jenőt. És 21-3 arányban külső taggá Anwers(! Auwers) Arthur berlini csillagászt. [SRG.]

A földgömb súlya. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. jun. 15. 24. sz. p. 392. "Nem egyszer mérték már meg a földgömböt a nehézség törvényére támaszkodva s a különböző mérések eredményei feltűnően közelednek egymáshoz,... A legújabb földmérést a potsdami astrophysikai observatoriumban tették meg dr. Wilsing felügyelete alatt..." [HAI.]

A Természettudományi Társulat... = Vasárnapi Ujság 37. 1890. okt. 26. 43. sz. p. 703. "...Gotthárd(! Gothard Jenő) "Fotografozás" czimü müvét novemberben küldik szét az 1500 megrendelőnek." [SRG.]

Gothard Jenő fotográfiái. = Vasmegyei Lapok 24. 1890. máj. 18. p. 1. A Kárpát Egylet kiállításáról. [SRG.]

A csillagászok és a napfogyatkozás. = Vasmegyei Lapok 24. 1890. jún. 22. p. 3. [SRG.]

Gothard Jenő Vas megyei csillagász, fizikus a magyar tudományos akadémia levelező tagja. = Vasvármegye 25. 1890. máj. 18. pp. 1-2. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A természetes szinek fotografálása. = Vasvármegye 2. 1890. máj. 25. Pünkösdi mell. p. 6. [SRG.]

          1891.

BALÓ József - MIKLÓS Gergely: Csillagászati és fizikai földrajz, kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. A művelt közönség számára és iskolai segédkönyvül. Százegy a szöveg közé nyomott rajzzal és négy táblával. Budapest, 1891. Franklin-társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 240 p., 1 t. Csillagászat: pp. 1-121. Egy kihajtható táblán csillagtérkép: Az éggömb éjszaki fele. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: Spektrálfotografiai tanulmányok. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 31 p. /Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. 2. sz./ Székfoglalóul felolvastatott 1891. ápr. 20-án. [SZF.]

HELLER Ágost: A physika története a XIX. században. Két kötetben. 1. köt. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1891. Franklin-társulat könyvsajtója. 574 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 45./ A 2. kötete 1902-ben jelent meg. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Emlékirat egy állami csillagvizsgáló intézet felállítása ügyében. A kormányhoz benyujtja a m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésének közp. választmánya. Budapest, 1891. 8 p. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCI-re [1891-re]. Budapest, 1891. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 200 p. Csillagászat: 3-67. p., A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 111.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 191. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Petzval Ottó emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjairól. 6. köt. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 1-8. [SRG.]

KONKOLY T. Miklós: Oppolzer Tivadar külső tag emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjairól. 6. köt. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 111-125. Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1887. okt. 31-dikén tartott ülésén. Benyújtatott 1890. febr. 11-én. [SRG.]

SCHÄCHTER Miksa - SCHLAUCH Lőrincz: Nagyválasztmányi ülés okiratai. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülése nagyválasztmányának 1890. aug. 19-én tartott jegyzőkönyve. In: A Magyar Orvosok és Természetvizságlók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társukat Könyvnyomdája. pp. 28-29. Gothard Jenő és Lakits Ferenc választmányi tagok. [SRG.]

VIDOVICH Bonaventura - TÓTH Mihály: Jegyzőkönyv, felvétetett Nagyváradon a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXV. Vándorgyülése 1890. évi augusztus hó 19-én tartott természettudományi szaküléséről. Természettudományi szakcsoport jegyzőkönyvei. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társukat Könyvnyomdája. pp. 50-51. "Elnök felhívja der Gotthard(!) Jenő akad. Levelező tagot, a "Heliochromiáról" czimű értekezés megtartására."; "Elnök felhívja dr. Lakits Ferencz szakosztályi tagot "Néhány középkori napfogyatkozás összefüggésben a milleniummal" czimű értekezésének megtartására." Előadásában indítványt terjesztett elő a gellérthegyi csillagda visszaállítására. Ehhez Dr. Szabó József pártolólag szólt hozzá. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A heliochromia. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társukat Könyvnyomdája. pp. 517-523. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Néhány középkori napfogyatkozás összefüggésben a millennium idejével. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társukat Könyvnyomdája. pp. 523-538. [SRG.]

ANATOLIK Károly: A nap csodáiról. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társukat Könyvnyomdája. pp. 593-604. A tudományos estélyeken tartott előadások. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A szférák harmóniája. In: A mi vármegyénk. Szerk.: Huszár Pál, Kovács S. János. Kiad. a budapesti Vasmegyei Kör. Szombathely, 1891. Bertalanffy József könyvnyomdája. pp. 106-108. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkilenczedik akadémiai ülés. Tizedik összes ülés 1890. deczember 15-én. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. jan. 15. 1.(13.) füz. p. 60. Kérdés a zerusmeridián és egységes időszámítás megállapítása kérdésében. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. Első összes ülés 1891. január 26-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. márc. 15. 3.(15.) füz. p. 179. Hell expedíciójára vonatkozó iratokat a dán akadémia összegyűjti és át is küldi a magyar akadémiának. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyve. Kilenczedik akadémiai ülés. Második összes ülés 1891. febuár 23-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. márc. 15. 3.(15.) füz. p. 187. A III. osztály kéri, hogy a dán akadémiának újabb levelet küldjenek a Hell expedíció ügyében. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Kilenczedik Akadémiai ülés. II. összes ülés 1891. február 23-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. márc. 15. 3. füz. p. 187. Országos csillagvizsgáló felállításáról. [SRG.]

Jegyzőkönyvi mellékletek. Válasz a "zérus-meridián és egységes időszámítás" tárgyában a M. Tud Akadémiához intézett kérdésekre. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. márc. 15. 3.(15.) füz. pp. 188-190. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium az Akadémiától véleményt kért a kezdő meridián és a zónaidő ügyében. Konkoly Miklós elnökletével egy bizottság alakult (Kondor Gusztáv, Fröhlich Izidor, Heller Ágost tagokból). A Greenwich délkörét zérus meridiánként már általánosan elfogadták. A 24 földi időzóna kialakítása elvileg célszerűnek látszik a bizottság szerint is. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1891. márczius 31-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. ápr. 15. 4.(16.) füz. pp. 198-199. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Károly tiszteleti-, Gothard Jenő levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhetedik akadémiai ülés. A III. osztály negyedik ülése 1891. április 20-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. máj. 15. 5.(17.) füz. p. 294. Gothard Jenő székfoglaló értekezése "Spectrálfotografiai tanulmányok." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkettedik akadémiai ülés. Ötödik összes ülés 1891. május 23-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. jún. 15. 6.(18.) füz. p. 360. Konkoly Miklós beválasztása a Mathematikai és Természettudományi Bizottságba. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkettedik Akadémiai ülés. Ötödik összes ülés. 1891. május 25-én. = Akadémiai Értesítő 2. köt. 1891. jun. 15. 6.(18.) füz. p. 369. Grünwald Béla főtitkár bejelenti, hogy dán királyi akadémia átadja Hell expedíciójának iratait. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkettedik Akadémiai ülés. Ötödik összes ülés. 1891. május 25-én. = Akadémiai Értesítő 2. köt. 1891. jul. 15. 7.(19.) füz. p. 370. Konkoly Miklóst beválasztását a III. osztály Mathematikai és Természettudományi Bizottságába, helybenhagyták. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik Akadémiai ülés. Hatodik összes ülés. 1891. június 22-én. = Akadémiai Értesítő 2. köt. 1891. jul. 15. 7.(19.) füz. p. 445. "A vall. és közokt. miniszter úr értesíti az Akadémiát, hogy a franczia köztársaság a párisi középidőt állapította meg törvényes időül egész Francziaország és Algir számára." [SRG.]

Spectrál-photographiai tanulmányok. (Kivonat. Gothard Jenő l. tag április 20-án tartott székfoglalójából.) = Akadémiai Értesítő 2. 1891. aug. 15. 8.(20.) füz. pp. 465-466. [SRG.]

A M. T. Akadémia jegyzőkönyvei. Jegyzőkönyvi mellékletek. 1. Jelentés a dán kir. akadémiától küldött okiratokról. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. szept. 15. 9.(21.) füz. pp. 568-570. Hell és Sajnovics vardői útjával kapcsolatos, Dániában őrzött iratok másolatai. 15 darab dán hivatalos okmány és levél tartalmának rövid ismertetése Hellék expedíciójához kapcsolódva. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhetedik Akadémiai ülés. Hetedik összeülés. 1891. október 5-én. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. nov. 11. füz. p. 682. A vallás és közokt. min. júl. 4-én kelt levele a felállítandó csillagvizsgáló toronyban kiküldött bizottságba 1-2 tagot jelöljön a III. osztály. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik Akadémiai ülés. Nyolczadik összesülés. 1891. október 26-án. III. osztály jelenti. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. nov. 11. füz. p. 688. A kiküldött bizottságba Kruspér István és Szily Kálmán tagokat ajánlják. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1891. november 16-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. dec. 15. 12.(24.) füz. p. 730. Fényi Gyula részéről "A Haynald-observatoriumon 1887-ben tett protuberancia-észlelések általános eredményei." A dolgozatot Heller Ágost ismertette. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhetedik akadémiai ülés. Tizedik összes ülés 1891. deczember 7-én. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. dec. 15. 12.(24.) füz. p. 733. Az egységes polgári idő behozataláról. [SRG.]

Flammarion jóslatáról. = Budapesti Hirlap 11. 1891. okt. 17. 285. sz. p. 3. [SRG.]

Flammarion jóslata. = Budapesti Hirlap 11. 1891. okt. 22. 290. sz. p. 3. Hahn nevű meteorológus Flammarionnak tulajdonítja egy új jégkorszak eljöttét. Flammarion a cikk kiegészítésében cáfolja ezt. [SRG.]

FÉNYI Gyula: Merkur bolygónak tengelye körüli forgásáról. = Budapesti Szemle 5. 1891. 1. sz. pp. 123-143. [ZSE.]

GOTHARD Jenő: A photographia gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Budapest, 1890. = Budapesti Szemle 67. 1891. 3. köt. pp. 313-318. Könyvismertetés. [SRG.]

V. E.: Az éjszaksarki fény feltűnése és terjedési köre. = Földrajzi Közlemények 19. 1891. 3. füz. pp. 135-136. H. Fritz katalógusa és statisztikája. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Új nézetek a Föld belsejéről. = Földrajzi Közlemények 19. 1891. 5. füz. pp. 346-355. A belső földmag viselkedése a gázállapotnak felel meg! [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1890-iki évben. = Földtani Közlemények 21. 1891. jan-márc. 1-3. füz. p. 66. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1891-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 21. 1891. okt-nov. 10-11. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

SZÉKELY Károly: Időszámításunk és a zónaidő. = Katholikus Szemle 5. 1891. 5. sz. pp. 682-711. [ZSE.]

Hány csillag van az égen? Egyveleg. = Magyar Ifjuság 9. 1891. jan. 11. 4. sz. p. 63. "A toulousei csillagvizsgálótoronyban Baillaud lefényképezte a Lant csillagzat ködfoltját (kilencz óráig tartott az expozíczió) s azt tapasztalta, hogy a 9 centiméter széles, 12 centiméter magas üveglapon (mely az ég 3 négyszögfokának felel meg) szabad szemmel 4800 csillag látható. Föltéve, hogy a csillagok az égen egyforma arányban vannak elszórva, úgy a mennybolt két félgömbjén összesen hatvannégy millió csillag volna." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

VARGHA Lajos: Egy kis kalendárium. = Magyar Ifjuság 9. 1891. márc. 8. 12. sz. pp. 179-184. A "Magyar Ifjúság" pályázatán dicsérettel kitüntetett munka. "...- Nézd csak, kérlek és adj nekem felvilágosítást, hogy miként értsem ezt. Az van itt írva, e lapban, hogy szt. Pétervárott október hó 24-én nemzeti ünnepély lesz. Ma november 3-ik napja van, tehát szerintem nem lesz, hanem volt! - Neked tökéletesen igazad volna, öcsém, ha a földön, vagy legalább is Európában egyféle naptár szerint számítanák az éveket. De ez nem így van, mert pl. az oroszok, - reméllem azt csak tudod, hogy Sz.-Pétervár Oroszországban van? - Az volna szép, ha még azt sem tudnám - No tehát az oroszok az úgynevezett óhitü naptár szerint számítják az éveket; e naptár egyes napjai pedig a jelen század végéig 12 nappal hátrább vannak mint a mi általunk használt naptáré. - Miért van ez így? ..." Naptártörténet és naptárkészítés párbeszédes formában. [HAI.]

A méter jubileuma. = Magyar Ifjuság 9. 1891. márc. 22. 14. sz. pp. 218-220. "Nevezetes évfordulót ül e hónapban a tudományos világ. Ezelőtt száz évvel, 1791 márczius 2-án hozták ajánlóba a franczia nemzetgyűlésen a métert, mint egy új hosszmérték alapegységét. [...] Tudományos szempontból, miként ezt másként várni nem is lehetett, csak olyan alapegység kínálkozott, amelynek nagysága a természetben bármikor fellelhető, tehát változatlansága is magának a természetnek jelenségeivel ellenőrizhető. [...] Gabriel Mouton (1618-1694) az ő Observations diametrorum Solis et Lunae apparentium czímű, 1670-ben Lyon-ban kiadott művében hosszegységül egy délkör-foknak egy percznyi részét ajánlotta; ezt az egységet a tizedes rendszer szerint akarta beosztani.
Három évvel később Huygens az ő hires Horologium oscillatoriumában a másodpercz inga hosszának egy harmadrészét, a pes horarius-t (időláb) ajánlotta. Midőn ezek az ajánlatok tétettek, általánosan el volt fogadva, hogy a Föld tiszta gömb alakú és hogy a másodpercz-inga hossza a Föld minden egyes pontján egyenlő. Azonban a Horologium oscillatorium megjelenésével egyidejűleg a franczia Richer azt a nevezetes megfigyelést tette, hogy a másodpercz-inga hossza a geográfiai szélességet változik, ami mindjárt magát Huygenst arra késztette, hogy a nehézségi erőnek a Föld különböző pontjain való változására, amelytől a másodpercz inga hossza függ, és a Föld alakjára vonatkozó vizsgálatokat indítson. ..." [HAI.]

A csillagos ég fényképe. Egyveleg. = Magyar Ifjuság, 9. 1891. ápr. 12. 17. sz. p. 270. "Márczius 31-én ült össze Párisban az a rég előkészített csillagászati kongresszus, mely feladatává tűzte a csillagos ég pontos térképének megkészítését a fényképezés segítségével. A kongresszuson állapítják meg azokat a zónákat, melyeket az egyes csillagvizsgáló intézetek feldolgoznak. Körülbelül húszezer clichét fognak előállítani, amelyekből szerkesztik össze aztán a kívánt térképet, mely a csillagos ég állását mutatja a tizenkilenczedik század végétől. Nem kevesebb, mint negyvenmillió csillag felvételéről s helyének pontos kitüntetéséről van szó. A kongresszusra következő csillagvizsgáló intézetek küldenek képviselőket: Helsingfors, Potsdam, Oxford, Greenwich, Paris, Bordeaux, Toulouse, Casania, Algeria, San-Fernando, Tacubaya, Rio-Janeiro, Chili, Sidney, la Plata, a Jóremény-fok, Melbourne és a Vatikán. Ez utóbbi helyen XIII. Leo pápa nemrég rendezte be a csillagvizsgálóintézetet." [HAI.]

A párisi csillagvizsgáló intézet új messzelátója. Egyveleg. = Magyar Ifjuság 9. 1891. márc. 26. 19. sz. p. 302. "Nemrég ült együtt Párisban az a csillagvizsgáló kongresszus, mely a csillagos ég fényképészeti térképének készítésével foglalkozik. Ez alkalomból mutatta be Maurice Loewy, a párisi Observatoire aligazgatója az általa föltalált uj messzelátót, mely a modern gépészetnek valódi csudája. A csillagos ég szemlélésében eddig nem ismert biztosságot s tisztaságot, lehet elérni e messzelátóval. A napokban próbát tettek már vele s a holdra irányozva, tisztán megkülönböztették annak hegyeit, a hegyek krátereit. A messzelátó kimutatta továbbá, hogy a holdnak nincs szürkülete s hogy az éj s a nappal átmenet nélkül váltja fel rajta egymást. A gépet lehet fényképezésre is használni. És bár az egész gépezet tizenkétezer kilogrammot nyom, egy gyermeki kéz könnyen mozgathatja. A messzelátó négyszázezer frankba került." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A hold és a csillagok hője. Egyveleg. = Magyar Ifjuság 9. 1891. máj. 24. 23. sz. p. 366. "Boys C. V. angol fizikus ezen már nagyon gyakran szellőztetett tárgyról érdekes értekezést irt s a "Central-Zeitung für Optik und Mechanik" után adjuk abból a következő adatokat. Mint tudjuk, igen csekély hőmennyiség mérésére, amilyenek hozzánk a holdból vagy a csillagokból jutnak, vagy hőoszlopokat vagy az igen érzékeny bolométereket használják. Ez utóbbit e czélra készítve radiomikrometernek is hívják. Ezzel a készülékkel tettek méréseket 1888. szeptember és deczember hónapjaiban, 1890. áprilisban. A mérések eredményei közül megemlítjük, hogy a hold sötét része semmi nyomát sem mutatta a hőnek, míg ellenben a világos része tűeltéréseket mutatott, amelyek a fényhatárok környékén sokkal kisebbek voltak. Érdekes eredményre jutott Boys holdtöltekor tett kísérlete alkalmával.
A hold sugarait tiszta üvegen bocsátotta keresztül s csak azután eresztette a mérőkészülékre; azután az üveget eltávolította, úgy, hogy a sugarak közvetlenül estek a készülékre. A kitéréseket mindkét esetben görbe vonal által ábrázolta, amelyek feltűnően szimmetrikusak voltak, lassankint emelkedtek s a legmagasabb fokot érték el a teljes holdkorona közepének megfelelőleg s aztán ismét csökkentek. Feltűnő épen az, hogy a holdkorong mindkét fele egyenlő kitéréseket mutat, tehát egyenlő hőmennyiséget sugárzik ki, daczára annak, hogy az egyik oldal már 7-14 nap óta volt megvilágítva a naptól. Mutatják továbbá ezen görbe vonalak, hogy az üvegen átment hő az elnyelt hőmennyiségnek 25%-a. Ami a csillagok hőjét illeti, a tett észleletekből az tűnt ki, hogy a hőhatás rendkívül csekély, úgy hogy ezen rendkívül érzékeny készülékkel semmit sem lehetett kimutatni. Különben megemlíthetjük még, hogy a radiomikrométert még érzékenyebbé akarják tenni s úgy folytatják e méréseket." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A hold és a csillagok hője. Egyveleg. = Magyar Ifjuság 9. 1891. jún. 28. 26 sz. p. 413-414. A Magyar Ifjuság 1891. máj. 24-i 23. számában megjelent hír újraközlése. [HAI.]

Hulló csillagok. Irta Urania. = Magyar Ifjuság 9. 1891. aug. 16. 35. sz. pp. 554-556. "...Futó csillag bármely derült éjen átlag 5-6 észlelhető óránként, [...] Különösen két időszak nevezetes, mint amelyekben e testecskék felette nagy számban esvén alá, nagyszerű látványt nyújtanak; ezek az augusztus 10-edike és a november 14-edike körüli éjek. Az első időpont körül beálló csillaghullást nevezi a nép hagyományszerűleg "szent Lőrincz esőjének", mivel e vértanú ünnepe is aug. 10-ére esik, az ő égi könyeinek képzeli azokat. A hulló csillagok mibenléte és megjelenési körülményei felől néhány évtized óta bírunk csak biztos tudomással, s ez Schiaparelli-nek, a milánói csillagda tudós igazgatójának érdeme, ki szigorú számítás alapján adta érdekes és könnyen felfogható magyarázatát. Az ő bizonyítása szerint a futó csillagok szülői a csodás üstökösök, melyek, köztudomás szerint, nagy kerülék alakban keringenek a nap körül. ..." [HAI.]

A persák időszámítása. Egyveleg. = Magyar Ifjuság 9. 1891. szept. 13. 39. sz. pp. 623-624. "A persák, mint egyáltalában a keleti népek, holdévek szerint számítanak, ezért az ő évök a napévvel szemben 11 nappal, 21 órával és 5 másodperczczel rövidebb. A persáknak 29 és 30 napos hónapjuk van, mi által az évi eltérés helyre van hozva. A holdhónapok szerint való számításból tehát látható, hogy egy persa holdhónap, például a böjt hónap, egyszer a nyár közepére és aztán, 18-19 évvel később, a tél közepére esik. Azon nehézségen, hogy minden uj hónapot egy teljes nappal és az uj évet uj holddal kezdjék, az által segítenek, hogy a naptárhónapok 29 vagy 30 napnyi különbséget, a hold tényleges forgásával szemben, egyes hónapoknak időről-időre való betoldása által igyekeznek kiegyenlíteni. ..." [HAI.]

MAJDIK A. Gusztáv: A csillagisme történetéből. = Magyar Ifjuság 9. 1891. nov. 1. 46. sz. pp. 731-733. "Csillagismének nevezzük a csillagok rendszeréről, mozgásuk törvényéről és fizikai tulajdonságaikról szóló tant. A csillagisme története a legrégibb korból veszi eredetét. Dél-Ázsia és Egyiptom derült ege alatt találkozunk az első csillagászokkal s látjuk őket, amint a legnagyobb kitartással tanulmányozzák s megfigyelik az időszámítás legszembeötlőbb adatait, a csillagok mozgását, le- és feltűnéseit, továbbá a holdfény változásait s végre a nap és holdfogyatkozásokat. ..." [HAI.]

MAJDIK A. Gusztáv: A csillagisme történetéből. (Vége.) = Magyar Ifjuság 9. 1891. nov. 8. 47. sz. pp. 748-750. "Frascator Jerom (Turrius) volt az, első a ki az ekliptika ferdeségét kimutatta. Ámde a bolygók rendszerének vizsgálódásainál nem volt szerencsés; mindössze is csak a ptolemaei rendszer rossz voltát ismerte fel. Most jön Kopernikus Miklós, (szül. 1472.) ki majdnem negyedszázadon át búvárkodott azon, hogy a természetnek megfelelő, egyszerűbb rendszert alkosson. Mindenek előtt a legmegfoghatatlanabbat veté el, az egész mindenség 24 óra alatti megfordulását a föld körül, azon állítással, hogy a föld maga körül forog, s a nap az a középpont, mely körül többféle bolygók, tehát közöttük a föld is, forog, mintegy excentrikai közökben. ..." [HAI.]

LAKITS Ferenc: A hulló csillagok. = Magyar Salon 14. 1891. pp. 439-444. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Az idő teljessége." Új-szövetségi kortörténeti adatok. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 1. füz. pp. 3-19. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Az idő teljessége." Új-szövetségi kortörténeti adatok. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 2. füz. pp. 89-104. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Az idő teljessége." Új-szövetségi kortörténeti adatok. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 3. füz. pp. 161-193. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Az idő teljessége." Új-szövetségi kortörténeti adatok. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 4. füz. pp. 241-268. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Az idő teljessége." Új-szövetségi kortörténeti adatok. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 5. füz. pp. 321-345. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 6. füz. pp. 418-435. [SRG.]

A Győr-egyházmegyei papság irodalmi működése. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 6. füz. p. 461. Juranits György peresznyei plébános. 1778 - 1852. jún. 8. "Kitünő és nagy hirben álló mathematikus volt,..." [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 7. füz. pp. 491-514. [SRG.]

Julius hónapja gyászszal kezdődött a magyar egyház számára. A hó 4-ik napján Dr. Haynald Lajos bibornok, ...csendesen elhunyt. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 7. füz. pp. 552-553. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 8. füz. pp. 573-595. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 9. füz. pp. 655-672. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Vége.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 10. füz. pp. 734-748. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Spectralfotográfiai tanulmányok. [Kivonat.] = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 9. 1891. 7. sz. p. 186. [SRG.]

KOCH Ferencz: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1890-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 16. 1891. 13. köt. 3. füz. p. 297. [HAI.]

LAKITS Ferenc: A Millenium kérdéséhez. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 25. 1891. 8. füz. pp. 677-679. Napfogyatkozás 891. aug. 8-án. pp. 677-678. [SRG.]

  CS. L. [CSOPEY László]: A Merkur keringése és alkotása. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. pp. 25-29. [SRG.]

  Kozmikus por. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. pp. 40-41. Nordenskjöld nézete. [SRG.]

  Új csillag. Szathmár 9-dikbenn. (János hava). = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. p. 45. Üstökös 1785. Pünköst hava 8 [1785. máj. 8-tól]. 5-6 napon keresztül látszott. Régi magyar megfigyelések. 254. Eredeti közlés: M. Hírmondó 1785. p. 322. Közli: Radnóti Dezső. [SRG.]

Debretzen 7-dikbenn. (János hava). = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. p. 45. Üstököst láttam 1785. Pünköst hava 8 [1785. máj. 8-án] éjjel 11 órakor. Régi magyar megfigyelések. 255. Eredeti közlés: M. Hírmondó 1785. p. 388. Közli: Radnóti Dezső. [SRG.]

  Társulati ügyek. Szakülés 1890. deczember 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. p. 46. Herman Ottó előadása Hell Miksa norvégiai útjáról. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. pp. 52-54. 1891. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A csillagászat külföldön és hazánkban. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. febr. 258. füz. pp. 70-75. [SRG.]

  Társulati ügyek. Választmányi ülés 1891 januárius 14-ikén. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. febr. 258. füz. p. 90. Népszerű természettudományi előadások. Gothard Jenő 4 előadást tartott a fotográfia fejlődéséről. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (16.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. febr. 258. füz. p. 107. CS. Ö. Kérdése valamely test árnyékának hosszáról. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. febr. 258. füz. pp. 109-110. 1891. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  HELLER Ágost: Egységes idő. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. márc. 259. füz. pp. 139-143. A zérus meridiánról és a világidőről. [SRG.]

  Különös telek. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. márc. 259. füz. p. 155. Sarki fény 1591 decemberében. Régi magyar megfigyelések. 269. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő p. 266. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (34.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. márc. 259. füz. p. 162. K. I. kérdése a szivárványról. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (16.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. márc. 259. füz. pp. 163-164. Az árnyék és az árnyékvető test egyenlő nagysága. Lakits Ferenc válasza az árnyék hosszáról. A folyóirat 107. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. márc. 259. füz. pp. 165-166. 1891. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Szakülés 1891. márczius 18-ikán. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. ápr. 260. füz. p. 212. Kövesligethy Radó "Az ég fotografiai abroszá"-ról tart előadást. A kiadvány elkészítését 1887. évi párizsi ülésén határozta el az Internationale Astrophotographique. A munkában Konkoly Miklós is résztvett. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. ápr. 260. füz. pp. 221-222. 1891. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  WEINEK László: Egyidejű sarkmagassági mérések az egész Földön. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. pp. 261-263. [SRG.]

A Magy Tud. Akadémia természettudományi osztályának 1891. április 20-ikán tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. p. 265. Gothard Jenő "Spektral-fotografiai tanulmányok" címen székfoglaló előadást tartott. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Hell Miksa Nézőtoronyra való héjazatja s kitüntetése. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. p. 267. [SRG.]

  VÁRADI Antal: Meteor Kabán. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. p. 274. Tűzgömb 1891. ápr. 6-án. Levélszekrény. Tudósítások. (18.) [SRG.]

DEÁK Adolf: Meteor Diószegh tájékán. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. p. 274. Tűzgömb 1891. ápr. 2-án. Levélszekrény. Tudósítások. (19.) [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. pp. 277-278. 1891. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  CS. L. [CSOPEY László]: A Vénus bolygó keringéséről. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jún. 262. füz. pp. 320-321. [SRG.]

Az Erdélyi Múzeumegylet Orvos-természettudományi szakosztályának f. évi április 24-ikén tartott szakülésén. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jún. 262. füz. p. 321. Abt Antal: "A moraviczai magnetit és az aczél mágneses viselkedésének összehasonlítása." Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jún. 262. füz. pp. 333-334. 1891. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  PERÉNYI Vilmos: Földünk kedvező helyzete a naprendszerben. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. júl. 263. füz. pp. 358-363. [SRG.]

  CS. L. [CSOPEY László]: Éjjeli világító felhők. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. júl. 263. füz. pp. 374-375. Apró közlemények. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A H. W. Vogel-féle erythrosin-ezüstfürdő össszetétele... = Természettudományi Közlöny 23. 1891. júl. 263. füz. p. 389. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Savas szulfitlúg. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. júl. 263. füz. p. 389. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. júl. 263. füz. pp. 389-390. 1891. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KONDOR Gusztáv: A csillagászat újabb segédeszközei. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. aug. 264. füz. pp. 425-430. [SRG.]

  WEINEK László: Holdrianás és Holdkráter fölfedezése a prágai csillagtornyon. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. aug. 264. füz. pp. 434-436. Apró közlemények. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. aug. 264. füz. pp. 445-446. 1891. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A Hold mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. pp. 469-474. [SRG.]

  Z. K.: Gyűrűalakú meteorvas. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. p. 488. "...van a washingtoni nemzeti múzeum meteorit gyűjteményében. Eredetileg a Sancta Catarina hegységben találták; sokáig Tychowban (Arizona) kovácsüllőül szolgált. Súlya 620 kgr..." [HAI.]

  BÓBITA Endre: Augusztusi csillaghullás. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. p. 497. 1891. júl. 28.-aug. 11 között Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Levélszekrény. Tudósítások. (32.) [SRG.]

GLÜCK I.: Augusztus 14-ikén este... = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. p. 497. Tűzgömb 1891. aug. 14-én. Levélszekrény. Tudósítások. (34.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (82.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. p. 498. H. K. kérdése a Holdról. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. pp. 501-502. 1891. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Flammarion jóslatáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. pp. 546-547. Hann bécsi meteorológus nézete az új jégkorszakról. [SRG.]

  Holdszivárványok. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. pp. 550-551. Losontzon 1809. szept. 15-én, okt. 10-én Erdélyben Károly Fehérváron. Régi magyar megfigyelések. 290. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő p. 276. Közli: Lengyel Bálint. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

 Levélszekrény. Kérdések. (90.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. pp. 553-554. Kiss László a Hold mozgásáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (91.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. p. 554. Cs. J. a Hold mozgásáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (93.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. p. 554. Jelent-e meg a kettőscsillagokról német nyelvű könyv? [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (94.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. p. 554. Secchi munkájában a csillagok mozgásáról. [SRG.]

LAKITS [Ferenc]: A Hold mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. pp. 556-557. Levélszekrény. Feleletek. (90-91.) A folyóirat 553-554. oldalain feltett kérdésre válasz. [SRG.]

 [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. pp. 557-558. 1891. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Tüzes golyóbisok. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. pp. 604-605. Tűzgömb megfigyelések 1824. aug. 11-én Szatmárról, Marczaliból, Ibronyból, Egerből, Kolozsvárról. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok: 1824. Második Félesztendő pp. 218-219.; Összeütköző meteorok 1820 tavaszán Komáromban, Sóskuton. Eredeti közlés: Hazai ’s külföldi tudósítások 1820. Első Félesztendő p. 258., 339.; Nappali tűzgömb 1833. nov. 20-án Pozsonyban. Eredeti közlés: Hazai ’s külföldi tudósítások 1833. Második Félesztendő pp. 345-346. Régi magyar megfigyelések. 293. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

Északi fény. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. pp. 605-606. 1716-tól észlelték a sarki fényt. Eredeti közlés: Természeti Tudomány a köznépnek. Fábián József. Veszprém 1803. p. 156.; Sarki fény 1780. (Katalin napján. Szt. András havában [1780. nov. 25-én]) Kassán, Nagybányán. Eredeti közlés: Magyar Hírmondó 1781. pp. 21-22.; 1780-ban Bécsben, Pozsonyban, Sopronban. Eredeti közlés: Magyar Hírmondó 1781. pp. 175-176.; "Mindenfelől sokat írnak most ama tsudálatos és mind eddig megmagyarázatlan tüneményről, az éjszaki fényről... " 1831. jan. 7-én és az utáni napokban Pest-Budán. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő p. 63., Második félesztendő pp. 206-207. Régi magyar megfigyelések. 294. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  FLAMMARION Kamill: Flammarion nyilatkozata. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. p. 611. Cáfolja Hann nyilatkozatát. (pp. 546-547.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (93.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. p. 612. DR. K. R. [Kövesligethy Radó] német nyelvű könyvajánlata. [SRG.]

DR. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagok mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. p. 612. Levélszekrény. Feleletek. (94.) [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. pp. 613-614. 1891. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LENGYEL István: 1890-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. pp. 629., 632., 636. Adolph, Carl (1838. ápr. 8. - 1890. jan. 3.); Fearnley, Carl Fredrik (1818. dec. 19. - 1890. aug. 23.); Montigny,Charles Maria Valentin (1819. jan. 8. - 1890. márc. 16.), Peters, Christian Heinrich Friedrich (1813. szept. 19. - 1890. júl. 19.); Schenzl Guido (1823. szept. 28. - 1890. nov. 23.). [SRG.]

A Magy. Tud. Akadémia természettudományi osztályának november 16-ikán tartott ülésén. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. p. 641. Heller Ágoston bemutatta Fényi Gyula Nap protuberancia-észlelések 1887-ben című munkáját. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Szakülés 1891 november 18-ikán. Dr. Kövesligethy Radó "A három test problemája" címen tartott előadást. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. p. 643. Társulati ügyek. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: A Hold pályájáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. p. 651. Levélszekrény. Feleletek. (82.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (93.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. p. 652. Lakits Ferenc: Német nyelvű csillagászati művek ajánlása. Művek a kettőscsillagokról. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: A csillagok mozgásáról. A csillagok szemközti mozgásának megítélése. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. p. 652. Levélszekrény. Feleletek. (94.) [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. pp. 653-654. 1891. dec. 15. - 1892. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  HERMAN Ottó: Hell Miksáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. ápr. 2.(14.) pótfüz. pp. 51-64., 1 t. Előadta a szerző a Természettudományi Társulat szakülésén 1890. dec. 17-ikén. Herman Ottó a Vardőn tett 1888-as látogatásáról ír. Hell Miksa, lapp ruhás képének Hell Sándor keszihóczi földbirtokosnál való előkerülését ismerteti. [KSZ.]

  SZTERÉNYI Hugó: A meteoritek gáz tartalma. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. ápr. 2.(14.) pótfüz. pp. 87-90. [SRG.]

  Cs. L.: A földrajzi szélesség és hosszúság változandósága. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 4.(16.) pótfüz. pp. 185-188. Természettudományi mozgalmak. [HAI.]

EMICH Gusztáv: Két magyar krónika. = Történelmi Tár 1891. 1. füz. p. 61-74. 1530-ban nagy üstökös Kisasszony havában. 1532-ben két üstökös az égen. p. 68.; 1550. Három nap az égen. 1556 és 1559-ben üstökös volt látható. p. 69.; 1572-ben új csillag az égen. 1577 nov. nagy üstökös. p. 70.; 1582. ápr. üstökös. Új kalendárium. p. 71. [SRG.]

HERMAN Ottó: Hell Miksáról. Levél Nagy Miklós barátomhoz, mint a "Vasárnapi Ujság" szerkesztőjéhez. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jan. 4. 1. sz. p. 7. "Nekem nagyon zokon esett az, hogy a "Vasárnapi Újság"-nak múlt évi, gondolom 17-dik számában egy czikk jelent meg, mely "tudományos szédelgésekről" szólva, Hell Miksát, a múlt század magyar csillagvizsgálóját a legnagyobb határozottsággal s "mint általánosan ismeretes" jelzővel a tudományos szédelgők sorába igtatta, még pedig oly alapon, a mely már ezelőtt ötvenöt évvel nemcsak hogy meg volt czáfolva, hanem az eredmény, melyet Littrow Hell naplójából akkor kivont, a tudományban el is fogadtatott." [HAI.]

Egyveleg. A holdat tojásdad alakúnak mondja egy amerikai csillagász,... = Vasárnapi Ujság 38. 1891. ápr. 12. 15. sz. p. 240. "...s kimutatja, hogy földünk felé annak keskenyebb része esik. A tojásdad alak a föld vonzóerejének s a hold tömege súlya centripetális erejének tulajdonítandó." Rövid hír. [HAI.]

A távolság csodái. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. ápr. 12. 15. sz. p. 243. "Az állandó csillagok távolságát illetőleg, Gill tanár, a délafrikai Kap csillagvizsgálótorony igazgatója, a következő érdekes adatokat sorolja fel. Egyetlen egy állandó csillag sincsen földünkhöz közelebb, mint 4000 milliárd mérföldnyire,..." Rövid cikk. [HAI.]

HERMAN Ottóné: Hell Miksa (1720-1792). = Vasárnapi Ujság 38. 1891. máj. 10. 19. sz. pp. 297-298. Hell lapp ruhás képe - W. Pohl 1771-ben készült rézmetszete - a cikk illusztrációjaként először itt jelent meg a hazai sajtóban. [HAD.]

D. L.: A világ vége. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. máj. 17. 20. sz. p. 324. "Bizonyosan nem tudjuk, hogy a nap, mely bennünket melegít, vajjon nem fog-e egyszerre kihűlni, a midőn aztán reánk nézve értékét teljesen elvesztené. Nem lehetséges-e, hogy valamely állandó sűrű felhő-réteg a föld és nap közé fúródva, ez utóbbinak sugarait felfogja?" [HAI.]

A tud. akadémia május 25-ikén kettős ülést tartott... = Vasárnapi Ujság 38. 1891. máj. 31. 22. sz. p. 358. "A többi előterjesztésekből még megemlítjük, hogy a dán kir. akadémia megküldte a Hell Miksa régi magyar csillagász expedicziójára vonatkozó iratok másolatát." [HAI.]

Az ég csodái. A kisebb planéták. Wilfried de Fonvielle után. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jun. 28. 26. sz. p. 422. "Azok száma, melyeket már ismerünk, folytonosan növekedik s mig eleinte évenként legfeljebb 10-15 új planétára akadtunk, az újdonságok száma most ugyanennyi idő alatt a háromszázat is meghaladja." [HAI.]

Haynald Lajos. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jul 22. 28. sz. pp. 449-451. Nekrológ. "Székhelyén [Kalocsán] nagy költséggel csillagvizsgáló intézetet és földdelejességi obszervatóriumot,... alapított,..." [HAI.]

Az ég csodái. A bolygó csillagok. Wilfried de Fonvielle után. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jul 22. 28. sz. p. 454. A francia szerző a meteorokról értekezik, különösen az augusztus elejei és a november közepi meteorrajokról. "Ha a bolygó csillag meteor alakjában a végtelen láthatáron feltűnik, a víz szine fölé eldobott kavicsok szökéséhez hasonló roppant ugrásokkal, egetverő recsegéssel eltűnik. ... 1868-ban azt tervezte, hogy a Leonida meteorrajt léghajóról figyeli meg. Én arról értesítettem a nagyhírű tudóst, hogy a nevezetes esemény kedvéért ismét léghajóra fogok ülni. Le Verrier, kinek gyenge testalkata ilyesmit ki nem birt volna, nagy örömmel fogadta ajánlatomat és a megfigyelésre nézve különös utasításokkal látott el. ...csak huszonnégy órával utóbb kelhettem útra,... Egyébiránt a megfigyelést a sötét és sűrű felhők lehetetlenné tették, úgy, hogy aránylag Európában mégis én láttam legtöbbet." [HAI.]

Az időjárás rendellenességei. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jul. 19. 29. sz. p. 472. "Míg a csillagászok ezen változást a nap foltjainak vagy a holdon mutatkozó különös alakeltéréseknek tulajdonítják, addig geologikus megfigyelések szerint mindez a föld gyomrában készülő nagyszerű vulkanikus kitörések előjele lenne." [HAI.]

A nap meteorológiája. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jul. 26. 30. sz. pp. 483-484. "1826-ban egy jelentéktelen németországi város Schwable nevű polgármestere, mint afféle műkedvelő csillagász, sokat foglalkozott a napfoltok jellegével,... Schwable találmányát még a negyvenes évek végén nevetséges elmefuttatásnak tartották, mig jelenleg a tizenegy éves turnust senki többé kétségbe nem vonja." [HAI.]

Az ég csodái. A Mars. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. aug. 16. 33. sz. p. 538. "A Marsról eddigelé bizonyossággal csak annyit tudunk, hogy légkörében nagy mennyiségű vízgőz fordul elő,... Valószínűtlen azonban az az állítás, mely szerint a Marson tömör tömegeket és tengerpartokat lehetne észrevenni. ...Francziaország tudósai 1890-ig még mindig nem fogadták el a Mars hegyeire és tengerpartjaira vonatkozó téves állításokat." Wilfried de Fonvielle után. [HAI.]

Az ég csodái. A csillagok. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. aug. 23. 34. sz. pp. 555-556. "Elhatároztatott, hogy a tizenötödik osztályba tartozó csillagokról fényképezett térképet készítenek. Ezen csillagok száma húsz millióra rug. A fényképészeti munka tiz esztendeig tart, és a föld tizennyolcz elsőrangú megfigyelő állomásán fog elkészülni." [HAI.]

Az ég csodái. Fényképek a napról. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. szept. 27. 39. sz. pp. 631-632. "Lepin leginkább az égi testek fényképezésével foglalkozik, és e téren oly nagyszerű felfedezéseket tett, melyek a csillagászat tudományában egy új korszak beálltát jelezik." [HAI.]

Az ég csodái. A nap hatalma. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. 41. sz. p. 666. "A nap hatalma oly nagy, hogy bátran elmondhatjuk, hogy annak rabjai vagyunk, és bármit tegyünk is, születésünktől kezdve halálunk órájáig azok is fogunk maradni." [HAI.]

Dr.: Az ég csodái. Jupiter. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. okt. 25. 43. sz. p. 703. "...a napon kívül a legnagyobb változás Jupiteren észlelhető, melynek fénye egészen más szint mutat, mint ezelőtt még csak három évvel is. A legelső erre vonatkozó tudományos sürgönyt Philips tanár küldte Londonba és Parisba,..." [HAI.]

Dr.: Az ég csodái. A hold tájképei. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. dec. 13. 50. sz. p. 826. "...A Henry testvérek, a párisi obszervatórium fényképészei, a legerősebb csillagvizsgáló látcső végére egy rendkívüli érzékeny lemezt illesztettek, melynek segítségével a cső elé került égi testek pillanatnyi képét megkapták. Az ily módon nyert és utóbb nagyobbított képek a hold belsejében mutatkozó hegylánczok és kiégett tűzhányó-hegyek öbleit mutatják,..." [HAI.]

GOTHARD Jenő: Az amatőr fotográfus. = Vasvármegye 3. 1891. dec. 23. Karácsonyi mell., p. 2. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Az amateur fotografus. = Vasvármegye 3. 1891. dec. 25. Karácsonyi mell. p. 2. [SRG.]

          1892.

FÉNYI Gyula: A kalocsai Haynald-observatoriumon észlelt protuberancziák 1887-ben. Közli Fényi Gyula Jézus Társasági tag. 4 litogrammal és 4 fénynyomatú táblával. Kalocsa, 1892. Nyomatott Werner Ferencz. Pfeifer bizománya Budapesten. 78 p. /Haynald-observatorium közleményei./ Számos szövegközi rajzzal, részletes leírás, rengeteg táblázattal, adattal. Egyfajta díszkiadványnak látszik, elegáns kötés, aranyozott lapélek. A könyv a felsoroltakon kívül tartalmazza a Haynald-obszervatórium képét a címoldal mellett, s az alábbi témaköröket:
A műszerek leírása. A sugártörés javítása, 1887 nyarán a nap atmoszférájában észlelt említésre méltó tünemények. A május 22-én észlelt kitörés. A július 29-én észlelt magas protuberancia. Az 1887 július 1-én észlelt itörés. Az aug. 19-én észlelt spektroszkópban láthatatlan protuberancia. Általános eredmények. Az 1887-ben észlelt fémes erupciók jegyzéke. A színkép nagy eltolásainak jegyzéke 1887. A színkép kis eltolásainak jegyzéke 1887. A jelek magyarázata. Az észlelt protuberanciák táblázatai. Jegyzetek. Összegek, közepek és maximumok minden napra, 1887. (Naptárban). [HOR.]

GOTHARD Jenő: Meteorológiai megfigyelések a herényi observatoriumon 1890-ben. Kiad. Gothard Jenő. Budapest, 1892. Heisler ny. 9 p. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCII-re [1892-re]. Budapest, 1892. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 216 p. Csillagászat: 3-71., A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 113.; A tagok munkálatai. pp. 132-136.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 204. [SRG.]

THALY Kálmán: A székesi gróf Bercsényi család 1470-1835. Eredeti kézirati kútfőkből. Harmadik kötet 1703-1716. Budapest, 1892. Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága. pp. 281-282. "... Bercsényi hajlott egy kissé a fatalizmusra s a babonás hiedelmek felé, mint kortársai általában ... foglalkozott chemiával, mágiával, astrologiával, s nagy távcsöveivel maga is fél éjtszakákon át el-elnézegette a csillagok járását. ...
Támadt vala a háború elején Pozsony vármegyében egy jámbor "csillagnéző" fanaticus magyar: Koncz Márton uram, ki jóslatokat mondott a népnek és katonaságnak, "a sasfészeknek elhányattatásáról", Rákóczi diadalmairól. ... Koncz uram nemcsak a csillagokat és azoknak jeleit vizsgálgatta éjtszak: hanem Heister táborait is, álruhákban, mint vakmerő és igen ügyes kém. ... Bercsényi gyakran emlékezik ez idő tájt írt leveleiben a sajátságos emberről, s megemlíti jövendöléseit, amelyekben hitt is, nem is, sokat tréfálkozik fölöttük, - de azért Márton javaslatait nem ritkán követi... A nagy-szombati harca után pedig egy másik tábori prófétája is támadott Bercsényinek: a csillagjósló tallósi molnár, a bibliás Benedek személyében. Ez azonban nem vitte akkora hírre és tekintélyre mint nyavalyás Koncz Márton..." [SRG.]

GOTHARD Jenő: A spektrálfotográfia alkalmazása a csillagászatban. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 279-285. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

HELLER Ágost: Költői elemek fizikai világnézetünkben. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 313-330. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az égi testek spektroszkópi megfigyelés-módja. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 453-465. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hőelmélet, spektrálanalizis és az astronomia. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 480-487. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A csillagászat a történetirásban. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 488-498. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

RÁTH Arnold: A Nap energiájának megmaradásáról. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 606-622. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

WEINEK László: Nagyított rajzok holdfotografiákról. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 735-746., 1. t. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati naptár 1892-re. In: Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCII-re [1892-re]. Budapest, 1892. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. pp. 3-71. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

HELLER Ágost: Dr. Schenzl Guidó emlékezete. 1823-1890. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. jan. 15. 1. füz. pp. 1-10. Nekrológ. Előadta az 1891. dec. 7-i összes ülésen. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III. osztály első ülése 1892. január 28-án. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. febr. 15. 2.(26.) füz. p. 100. Konkoly Miklós bemutatja "Egy új módszer a földrajzi hossz-különbségek meghatározására.; A napfoltok gyakoriságáról" című dolgozatait. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1892. márczius 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. márc. 15. 3.(27.) füz. pp. 115-116. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Károly tiszteleti-, Gothard Jenő levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik akadémiai ülés. A III. osztály hatodik ülése 1892. június 20-án. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. aug. 15. 8.(32.) füz. p. 490. Konkoly Miklós bemutatja a "Nova Aurigae és Swift’s üstökös spektrumának megfigyelése" című dolgozatát. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A m. kir. központi meteorológiai intézet földrajzi hossza. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. okt. 15. 10. füz. p. 601. Kivonat a jan. 17-én tartott értekezéséből. A budapesti Meteorológiai Intézet 22 első és 33,05 másodpercnyire esik Berlintől kelet felé. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III. osztály hete ülése 1892. október 17-én. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. nov. 15. 11.(35.) füz. p. 680. Gothard Jenő bemutatja a "Nova Aurigae spectruma" című dolgozatát. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkettedik Akadémiai ülés. Kilenczedik összesülés. 1892. október 31. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. nov. 11. füz. p. 682. Galilei emlékünnepség. A paduai egyetem meghívása. A páduai egyetem meghívja az akadémiát a Galilei ünnepségekre. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1892. november 14-én. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. dec. 15. 12.(36.) füz. p. 727. Gothard Jenő bemutatja a "Nova Aurigae spectruma összehasonlítva néhány bolygószerű köd spectrumával II. közlemény" című dolgozatát. [SRG.]

Jön az üstökös! Mindenféle. = Ellenzék 13. 1892. jún. 30. 146. sz. p. 3. "Julius első napján a Winecke-féle üstökös olyan közel jön a földhöz, hogy szabad szemmel is látható lesz. A földhöz legközelebb július 9-én lesz; a földtől való távolsága ekkor 18 és fél millió kilométer. Július 1-től július 15-ig igen érdekes égi jelenségnek lesznek tehát tanúi az emberek és megindulnak majd a jóslások a világ végéről, isten büntetéséről, háborúról és egyéb csodálatos dolgokról!" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

VERESS Endre: A párizsi óriás földgömb. = Erdélyi Muzeum (Kolozsvár) 10. 1892. 6. sz. pp. 373-374. [IBQ.]

FLAMMARION, Camille: Csillagbeli emberek. Irta: Flamarion Kamill. Tárcza. = Felvidéki Közlöny 14. 1892. jun. 4. 42. sz. pp. 1-3. "A minden este fejünk fölött tündöklő Vénus, az esthajnali csillag forgásának idejét illető legújabb kutatások, a másik szomszédunkra: Marsra vonatkozó váratlan fölfedezések, a nemsokára bekövetkező közelsége alkalmából történő előkészületek, a színképbontás és az ég fényképének révén elért vívmányok, mind ama legnagyobb kérdés felé irányozzák a csillagvizsgálók, bölcselkedők, természetbúvárok és költők figyelmét, melyet a mindenség látványa ád az ember elé. Mi van e távol téreken? Van-e elég okunk hinni, hogy a többi világokon is élnek teremtett állatok s ha az élet csakugyan úgy nyilatkozik az égi földeken, mint a miénken, valjon hasonlatos-e az idevalóhoz. Szóval: laknak-e a csillagokon emberek és olyanok, mint mi vagyunk? ..." [HAI.]

KONKOLY THEGE Miklós: A földrajzi hosszúságkülönbségek meghatározási módszerei és a Magyarországon végzett meghatározások. = Földrajzi Közlemények 20. 1892. 3. füz. pp. 129-142. Saját telefon-mérései is. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1891-iki évben. = Földtani Közlemények 22. 1892. jan-febr. 1-2. füz. p. 38. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

LOCZKA József: Weinschenk E. A magurai (Árvamegye) meteorvaskő néhány alkatrésze. (Ann. Des k. k. Naturhist. Hofnus. Wien 1889. IV. No. 2. p. 93.) = Földtani Közlemények 22. 1892. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 95-97. Irodalom. [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1892-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 22. 1892. júl-aug. 7-8. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

SIMON Gábor: Nap és föld (Tárca a zónaidőről). = Fővárosi Lapok 29. 1892. jan. 1. 1. sz. pp. 2-3. [ZSE.]

BOZÓKY Endre: Egy pillantás a naprendszer távol jövőjébe. = Fővárosi Lapok 29. 1892. aug. 2. 213. sz. pp. 1571-1573. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A Nap lángjai. = Fővárosi Lapok 29. 1892. szept. 10. 250. sz. pp. 1849-1851. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A mozgó, élő Ég. = Fővárosi Lapok 29. 1892. nov. 23. 324. sz. pp. 2419-2421. Ford. Feleki József. [ZSE.]

DARVAI Móric: Az Andromedidák (A ma várható meteorhullás). = Fővárosi Lapok 29. 1892. nov. 27. 328. sz. pp. 2451-2452. [ZSE.]

ZOLNAI Gyula: Göncöl-szekér. = Magyar Nyelvőr 21. 1892. jún. 15. 6. füz. p. 276. [SRG.]

SZŐLLŐSY Károly: Pécs egyházmegyei papság irodalmi működése. = Magyar Sion Uj sorozat Hatodik évi folyam 1892. 8. füz. pp. 619-630. Molnár József született Dejtáron, 1825. márc. 14-én, gimnáziumi tanár, majd bükkösdi plébános. Értekezést írt a Julius és Gergely-féle időszámításról, a pécsi gimnáziumi értesítő 1859-es évfolyamában. p. 625. [SRG.]

A jezsuitákról. = Magyar Sion Uj sorozat Hatodik évi folyam 1892. 8. füz. pp. 638-640. A jezsuiták képzésének szerves része a csillagászati tanulmányok, bemutatások elvégzése. Vegyes közlemények. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az emberiség hagyományai a világ teremtéséről. = Magyar Sion Ujsorozat Hatodik évi folyam 1892. 10. füz. pp. 763-776. Berosus chaldeai cosmogoniája, egyiptomi cosmogóniája és Mózes cosmogoniájának összehasonlítása. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az emberiség hagyományai a világ teremtéséről. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Hatodik évi folyam 1892. 10. füz. pp. 853-866. A hinduk-, chinaiak- és görögök cosmogoniája, az északi vagy Skandináv népek: a germánok cosmogóniája. [SRG.]

A Math. és Phys. Társulat alakulása. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 1-2. füz. p. 112. Gothard Jenő, Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó alapító tagok.; A folyóirat a Mathematikai és Physikai Társulat lapja. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, évente 8 alkalommal jelent meg. Egy évfolyamon belül folyamatos oldalszámozása volt. Az 1919. évre és az 1920. évre a folyóirat nem jelent meg. 1921-ben folytatódott, az 1918. év után következő kötetszámot folytatva. 1943-ban jelent meg utoljára. [SRG.]

SCHMIDT A. [Ágoston]: Az inga alkalmazása a Föld alakjának meghatározására. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 3. füz. pp. 144-148. E. D. Preston cikkének kivonata, amely az American Journal of Science XLI. (1891. évf.) köt. 445-460 oldalán olvasható. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

A Mathematikai és Physikai Társulat tagjai. Gothard Jenő, Kövesligethy Radó. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 3. füz. pp. 183-184. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A sarkmagasság változásairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 4. füz. pp. 214-215. [KSZ.]

LOCKYER, Norman I.: Sir George Biddel Airy K. C. B. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. pp. 306-308. Nekrológ Airy nyugalmazott királyi csillagász 1892. jan. 7-iki elhunytára. [KSZ.]

HELLER Ágost: Untersuchungen und mathematische Demonstrationen über zwei neue Wissenszweige, die Mechanik und die Fallgesetze betreffend. Galileo Galilei. Aus dem italienischen uebers. und herausgegeben von arthur v. Oettingen Leipzig, 1890. 142 p. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 7-8. füz. pp. 453-454. Könyvismertetés. [SRG.]

HELLER Ágost: Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels oder Versuch von der Verfassung und dem mechanischen Ursprunge des ganzen Weltgebäudes nach den Newton’schen Grundsätzen abgehandelt. Immanuel Kant. Herausg. von Ebert, Leipzig 1890. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 7-8. füz. pp. 454-455. Könyvismertetés csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok gyakoriasságáról. 1885 január 1-től 1891 deczember 31-ig. (Az ó-gyallai megfigyelésekből.) = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 10. 1892. 4. sz. pp. 68-70., 2 melléklet. [KSZ.]

  KEMÉNY Lajos, ifj.: Hornus Cometa. = Magyar Könyvszemle 1. 1892-1893. p. 380. "Fest Jánosnál Kassán 1618-ban egy "Hornus Cometa" czímü könyv került ki a sajtó alól, melynek ma csupán egyetlen példánya ismeretes Lőcse város levéltárából." Vegyes közlemények. A Magyar Könyvszemle új folyammal folytatódott és itt újra kezdte évfolyam-számozását. [SRG.]

Új üstökösök. Különfélék. = Rozsnyói Hiradó 15. 1892. márcz. 27. 13. sz. p. 3. Az égen két üstökös csillag jelent meg mostanában. Az egyik igen fényes, szabad szemmel is látható égitest, mely márczius 26-dikán jut a nap közelébe. A másik sokkal haloványabb s éjféltájban mutatkozik, mint régi ismerőse a csillagászoknak, míg a fényes csillag most először kápráztatja az emberek szemét. A gyönge üstökös nem más, mint a hat évenkint visszatérő Wineche-féle üstökös, amelyet 1858-ban fedeztek föl.
A Haynald-féle kalocsai obszervatóriumból is azt jelentik, hogy Swift amerikai csillagász Rochesterben márczius 6-án a szaggittárius csillagzatában új üstököst [C/1892 E1 (Swift)] fedezett fel, mely már szabad szemmel is látható volt. Nálunk ugyan déli állása miatt egyelőre még nem észlelhető, de mivel gyors futással az éjszaki félgömbre siet, már április elején reggel 2 óra után délkeleten az apuarius [! Aquarius, Vízöntő] csillagzatában felkereshetjük. Április 2-án rectasoinsiója [! rektaszcenzió] 20° 48 p. [20 h 48 p.], deklinációja - 7° 22 p. [- 7° 22'] lesz. Minthogy mozgása északkelet felé tart, állása mindig kedvezőbbé válik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Az egységes időszámítás érdekében,... = Sárospataki Lapok 11. 1892. aug. 15. 33. sz. c. 729. "... folyó évi julius 13-iki kelettel, 1847 eln. szám alatt rendeletet küldött a vallás- és közokt. miniszter a püspöki, tanfelügyelői stb. hivatalokhoz, a melyben tekintettel a vasútaknál, távirdáknál, postáknál október 1-től életbeléptetett újabb időszámításra s a vasúti és polgári időszámítás közt levő különbségtől származható hátrányokra s visszásságokra elrendelte, hogy folyó év augusztus hó 1-től fogva a hivatalos órák meghatározása a közép-európai időszámítás szerint történjék." [SRG.]

A nap nagyságának és távolságának újabb meghatározása. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 16. 1892. 2. füz. p. 63. "A Venusnak elvonulása a Nap előtt az 1874-1882-ki megfigyelések alapján csak most termi csillagászati eredményét. Auvers számításait csak imént tette közzé. Ezekből megtudjuk, hogy a Nap parallatisa,(! sic) v. i az a szög, mely alatt Földünk átmérője a Napról tekintve látszanék = 8,888".
E számítás igen egyez Newcomb vashingtoni tanár számításaival, úgy hogy végeredménykép mondhatjuk, hogy az átmérő nagysága, mely alatt a Nap koronája közepes távolságban nekünk látszik 31’ 59,26", így tehát valódi távolsága 19,963.000 földrajzi mértföld. E közepes távolságban a Földnek látszólagos átmérője 17’ 76", e szerint a Nap átmérője 108-szor múlja felül a Föld átmérőjét, v. i. 185640 földrajzi mértföldnyi, következve a Nap felülete 11664-szer nagyobb a Föld felületénél és e tömeg 1260000-szer nagyobb a Föld térfogatánál." [Megjegyzendő, hogy a cikkben említett 17’ 76" adat, helyesen: 17,76". A 8,888" adat a Nap parallaxisa, vagyis az a szög, mely alatt Földünk félátmérője a Napról tekintve látszanék.] [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap távolsága a Földtől. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. pp. 38-39. Az Auwers tanár vezette munkacsoport számítása szerint 148.138.000 km. Apró közlemények. [KSZ.]

B. E. [BÓBITA Endre]: A naprendszer térbeli mozgása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 42. Naturw. Woch. 1891. 41. sz. alapján. Apró közlemények. [KSZ.]

Szivárvány télen. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 48. Pesten 1825. dec. 10-én. Régi magyar megfigyelések. 301. Eredeti közlés: Hazai ’s külföldi Tudósítások 1827. Első Félesztendő p. 28. Közli: Lengyel Bálint. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

  Meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 48. Körös városában 1560 Pünkösd havában [1560. máj.].; 1560-dik esztendőben ... nyárban ... Miskolcz városa körűl a zápor esőben felhőkbül öt darab kövek hullottak le, mellyek olly nagyságúak voltak, mint az embernek feje, ezek pedig vasszínűek és büdös kénköves szagúak voltak; ezeknek egyike a Diósgyőri várban tartatott emlékezeteknek okáért, négye pedig Balassa Zsigmond úr által Ferdinánd királynak által küldetett Bécsben. Régi magyar megfigyelések. 304. Eredeti közlés: Balla Gergely: Nagykőrösi krónika. Kiadta Szabó K. és Szilágyi S. Kecskeméten, 1856. Közli: M. D. S. [Mágocsy-Dietz Sándor]. [KSZ.]

  N. SZEKÉR József: Meteor Gyomán. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 53. 1891. dec. 22-én este "egy meglehetős nagyságú" meteor. "A tünemény után a földön hallható sajátszerű, jéghez hasonló recsegést vagy jobban mondva repedést hallottunk." Levélszekrény. Tudósítások. 2. [KSZ.]

BÓBITA E[ndre]: Holdudvar. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 53. Kismarton 1891. okt. 14-én. Levélszekrény. Tudósítások. (3.) Légköroptikai jelenség. [SRG.]

RÉVÉSZ S.: Zsebóra mint kompasz. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 53. Levélszekrény. Tudósítások. (4.) [SRG.]

  THAN Károly: Visszapillantás a multakra. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. febr. 270. füz. pp. 78-90. A Természettudományi Társulat története, Konkoly Miklós, Gothard Jenő, Kövesligethy Radó. p. 82. [SRG.]

  CSOPEY László: Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. febr. 270. füz. pp. 90-96. A kötetben Abt Antal, Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Lakits Ferenc, Ráth Arnold, Weinek László csillagászati tanulmányai is megjelentek. [SRG.]

  Örökös naptár. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. márc. 271. füz. p. 151. [SRG.]

  B. E. [BÓBITA Endre]: Napfoltok és protuberanciák megfigyelése 1891 első felében. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. ápr. 272. füz. p. 206. Apró közlemények. [SRG.]

CS. L. [CSOPEY László]: A mérés és mérlegelés. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. ápr. 272. füz. pp. 208-209. William Harkness előadása alapján. Apró közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (27.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. ápr. 272. füz. p. 222. A. P. kérdése a szabad szemmel látható üstökösökről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (28.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. ápr. 272. füz. p. 222. A. P. kérdése hazánk csillagvizsgálóinak felszereltségéről. [SRG.]

  STAUBER József: A heti nap meghatározása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. máj. 273. füz. pp. 260-263. Apró közlemények. [SRG.]

  TÖRÖK Péter: Az új örökös naptár. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. máj. 273. füz. p. 274. Levélszekrény. Tudósítások. (12.) [SRG.]

  BÓBITA Endre: A Hold és a csillagok sugárzó melege. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. pp. 321-322. Apró közlemények. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A ködfoltok, a fényesebb csillagok és a Tejút közti kapcsolat. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 322. Apró közlemények. [SRG.]

  Társulati ügyek. Választmányi ülés 1892. május 18-ikán. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 326. Gothard Jenő az asztronómia haladásáról több előadást fog tartani. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (42.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 331. N. J. kérdése a spektroszkópokról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (43.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 331. N. J. kérdése a fény rezgésének megállapításáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (44.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 331. N. J. kérdése a heliométerről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (45.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 331. N. J. várható-e Pesten csillagvizsgáló létesítése. [SRG.]

  SZTÁRAY Vilmos: Luna mendax. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. júl. 275. füz. pp. 373-375. A Hold alakjáról fogyáskor és növekedéskor. Apró közlemények. [SRG.]

A Magy Tud. Akadémia III. osztályának jún. 20-ikán tartott üléséről. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. júl. 275. füz. p. 380. Konkoly Miklós bejelentette a Swift üstökös megfigyelését 1892-ben.; Nova színképi megfigyelését 1892-ben. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  A villám hatása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. júl. 275. füz. pp. 381-382. 1820. Szent Iván hava 12-én [1820. jún. 12-én] a Gellérthegyi Tsillagvisgálóba belecsapott a villám, megrongálta az épületet. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  KOHÁNYI Gyula: Új állócsillag. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 276. füz. pp. 428-431. Apró közlemények. [SRG.]

BÓBITA Endre: Az időszakos üstökösökről. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 276. füz. pp. 431-434. Apró közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (42.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 276. füz. pp. 443-444. Kövesligethy Radó és Heller Richárd válasza a spektroszkópokról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (43.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 276. füz. p. 444. Kövesligethy Radó szerint a spektroszkópos mérés után könnyű kiszámítani a rezgésszámot. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (44.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 276. füz. pp. 444-445. Kövesligethy Radó a Gellérthegyi Csillagvizsgáló heliométerét használta az 1882. máj. 16-i és 1890. jún. 16-17-i részleges napfogyatkozások megfigyelésére. [SRG.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A Hold melegének változása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. szept. 277. füz. pp. 487-488. Apró közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (45.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. szept. 277. füz. p. 501. L. I. [Lengyel I.] kifejti, hogy mozgalom indult csillagvizsgáló felállítására. [SRG.]

  A Jupiter ötödik holdjának fölfedezése. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. nov. 279. füz. pp. 604-605. 1892 augusztusában fedezte fel Barnard tanár. A Nature 1892. szept. 22-iki számában megjelent W. F. Denning cikk alapján. Apró közlemények. [KSZ.]

A magy. tud. Akadémia III. osztályának f. évi okt. 17-i ülésén. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. nov. 279. füz. p. 606. Konkoly T. Miklós Gothard Jenőnek az Auriga-csillagzatban feltűnt új csillagon végzett spektrál-megfigyeléseit ismertette. Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

  LENGYEL István: 1891-ben elhunyt természettudósok nekrológjai. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. dec. 280. füz. pp. 640-649. Brünnow Ernst német csillagász (1821. nov. 18. - 1891. aug. 20.); Császár Károly matematika és fizika tanár (1842 - 1891. ápr. 30.); Haynald Lajos bíboros érsek (1816. okt. 3 - 1891. júl. 4.); Lutter Nándor tanár (1820. szept. 3. - 1891. dec. 30.); Petzval József (1807. jan. 6. - 1891. szept. 17.); Schönfeld Eduard német csillagász (1828. dec. 22. - 1891. máj. 1.). [KSZ.]

  KÖVESLIGETHY Radó: Uj szempontok a fizikai asztronómiában. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. febr. 1.(17.) pótfüz. pp. 15-28. A Természettudományi Társulat 1890. évi november 19-iki szakülésén tartott előadása. [ZSE.]

  WEINEK László: Új holdkráter. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. ápr. 2.(18.) pótfüz. pp. 93-94. Holdészlelése. 1890. ápr. 1-én látta meg az "x" krátert és 1891. okt. 14-én újra meglátta. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

  SZTERÉNYI Hugó: Gyémánt a meteorvasban. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 4.(20.) pótfüz. pp. 174-175. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Az ég csodái: A tej-út. = Vasárnapi Ujság 39. 1892. jan. 10. 2. sz. p. 30. [HAI.*]

KOHÁNYI Gyula: Egy ismeretlen intézet. = Vasárnapi Ujság 39. 1892. febr. 28. 9. sz. pp. 151-153. "Ezen intézet az, melyre jelen czikkünknek czíme czéloz: a meteorológiai magyar kir. központi intézet, melynek vezetőjévé Schenzl után hű munkatársa, a szerencsétlen véget ért Gruber Lajos egyetemi tanár lett. - A meteorológia szülő-anyját, a csillagászatot hazánkban a kalocsai Haynald-obszervatorium mellett sok ideig egyedül az ó-gyallai csillagvizsgáló képviselte, melynek tulajdonosát, Konkoly-Thege Miklós drt, két évi interregnum után, az ismeretlen intézet, élére nevezte ki a múlt évi szeptember elsején ő felsége s egyutal az intézet ideiglenes vezetőjének, Kurlander Ignácz observatornak, az aligazgatói czímet adományozta. ...Konkoly Miklós most azon dolgozik, hogy az ó-gyallai napfoltmegfigyelések s a budapesti földmágnességi adatok között az összefüggést megállapítsa. Konkoly Miklós nemrég megújította régebbi ajánlatát, melylyel csillagvizsgálóját a nemzet rendelkezésére bocsátotta..." Több hazai csillagvizsgáló intézet épületének képével. [HAI.]

K.: Napfoltok. = Vasárnapi Ujság 39. 1892. ápr. 17. 16. sz. pp. 278-279. "...hiszünk a messzelátóknak s szemeinknek s legtöbbször az így nyert rajzzal is megelégedhetünk, kivált ha olyan szépen sikerültek, mint Konkoly Miklósnak a mellékelt képen bemutatott rajzai. ...A mai megállapodások szerint (mivel teljesen eldöntve nincs) azt mondhatjuk, hogy a folt a Nap felületén úszó felhőréteg. ... így pl. a múlt hó közepén egy óriás napfolt tűnt föl, mely szabad szemmel is látható volt s ugyancsak azon időben Magyarország több helyén (Budapest, Jászberény), valamint Polában éjszaki fényt észleltek." [HAI.]

E. U.: Uj elmélet a földről. = Vasárnapi Ujság 39. 1892. jun. 26. 26. sz. pp. 453-454. "Delanney franczia tudós egy épen olyan meglepő, mint rendkívül érdekkeltő tanulmányt tett közzé a minapában a "Revue Maritime et Colo-riale" czimü folyóiratban. Hosszas vizsgálódásai és megfigyelései alapján ugyanis azt állítja, hogy a földet épen olyan külső gyűrűk övezik, mint a Saturnust hogy e gyűrűk okoznák a viharokat és általában a légköri zavarokat..." [HAI.]

          1893.

CHERNEL István: Utazás Norvégia végvidékére. Budapest, 1893. A szerző kiadása. 449 p. Csillagászat: p. 316. A vardői látogatása kapcsán röviden megemlékezik Hell és Sajnovics norvégiai expedíciójáról. [HAD.]

  GOTHARD Jenő: Nova Aurigae spektruma összehasonlítva nehány bolygószerü köd spektrumával. Budapest, 1893. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 15. köt. 2. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1892. okt. 17-én Konkoly Miklós és 1892. nov. 14-én Gothard Jenő. [KSZ.]

HERMAN Ottó: Az északi madárhegyek tájáról. Budapest, 1893. K. M. Természettudományi Társulat. 572 p. /Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat. 50./ Benne: pp. 295-310. Hellre, Sajnovicsra és a vardői expedícióra vonatkozó részletekkel.; pp. 311-321. Vardő felé.; pp. 481-550. Páter Hell és társának nyomai.; Függelék. Hell és Sajnovics magyar csillagvizsgálókról, ebben: pp. 488-510. Hell Miksa és vállalkozása.; pp. 511-515. Sajnovics János.; pp. 516-550. Sajnovics János levelei. (Az eredeti latin nyelvű leveleket magyarra fordítva közli.) [HAD.]

JÁSZ Géza: A fejlődés törvényei különös tekintettel a társadalmi gazdasági életre. Budapest, 1893. Athenaeum társulat bizománya. 328 p. Csillagászathoz köthető fejezetek: A nehézségi erő (gravitatio) (pp. 15-24.); A bolygóvilág fejlődése. Naprendszerünk. Annak keletkezéséről fejlődéséről és végéről szóló elméletek (pp. 34-36.); Naprendszerűnk keletkezésének levezetése a hőfejlődés elméletéből (pp. 37-46.); Naprendszerűnk jelenlegi állapota (pp. 46-53.); Naprendszerűnk feloszlása (pp. 53-56.); Földünk. A föld képződése. (pp. 56-62.). [HAI.]

KÁLMÁNY Lajos: A csillagok a nyelvhagyományainkban. Néprajzi tanulmány. Szeged, 1893. Nyomtatott Bába Sándor Könyvsajtóján. 26 p. Felolvastatott a Dugonics-Társaság 1893. évi január hó 8-án tartott ülésében. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCIII-re [1893-ra]. Budapest, 1893. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 227 p. Csillagászat: pp. 3-72. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár 1893-ra. Bevezetés. Ünnepszámítás 1893-ra. Időszámítás 1893-ra. Csillagászati évszakok. Nap-és Hold-fogyatkozások. Az égi testek átvonulása a kelet-nyugot vonalon. Óraszögek a kelet-nyugot vonalban. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben).
A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1893-ban. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 112.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 213. [KSZ.]

STEINER Simon: Népszerű csillagászati értekezések. Budapest, 1893. Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), Neumann nyomda. 209+[1] p. [TZS.]

ZELLIGER Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyház-megyei papság irodalmi munkássága. Bio- és bibliographiai gyűjtemény. Nagyszombat, 1893. Érseki Lyc. Ny. 580 p. A szerző bevezetése Nagyszombatban kelt 1893 máj. 1-én. Benne csillagászat: pp. 164-166. Dr. Haynald Lajos. Életrajza, műveinek és cikkeinek jegyzéke.; p. 455. Dr. Sajnovics János. Rövid életrajz és főbb művei.;
p. 520. Taucher Ferencz. "Született Kolozsvárott. Elvégezvén Pécsett a szónoklati osztályt, 1754-ben Trencsénben a Jézus társaságába lépett. Elvégezvén tanulmányait társa lett a nagyszombati csillagda igazgatójának, azután theológiát tanított a nagyszombati egyetemen. A rend eltöröltetvén Weisz Ferencz híres csillagász utódja lett, majd lelkiigazgató az egyetemes papnevelőintézetben, már mint Esztergom főegyházmegye papja. Azután Budán magán életet élt, mígnem pécsi kanonokká neveztetett. Mint ilyen elhalálozott. Csillagvizsgálódásait a bécsi lapokban közölte, mi által nagy szolgálatot tett a tudomány- s irodalomnak."; pp. 543-544. Dr. Weiss Ferencz. Életrajza, csillagászati tevékenysége és műveinek jegyzéke. [KSZ.]

"A Pallas nagy lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája." ezzel az összefoglaló címmel jelent meg Budapesten 1893-tól 1900-ig 18 kötetben a lexikon. A kötetszámozások, a kiadási évszámok és az oldalszámok: 1. köt., 1893. 812 p.; 2. köt., 1893. 837 p.; 3. köt., 1893. 845 p.; 4. köt., 1893. 884 p.; 5. köt., 1893. 860 p.; 6. köt., 1894. 803 p.; 7. köt., 1894. 965 p.; 8. köt., 1894. 819 p.; 9. köt., 1895. 1027 p.; 10. köt., 1895. 965 p.; 11. köt., 1895. 823 p.; 12. köt., 1896. 1047 p.; 13. köt., 1896. 1065 p.; 14. köt., 1897. 1116 p.; 15. köt., 1897. 980 p.; 16. köt., 1897. 1242 p. Az első 16 kötet összesen 15090 oldal. A kézirat lezárása után és a kiadás alatt, valamint utána is folyt az adatgyűjtés és a szócikkek írása. Utólag még két pótkötetet adtak ki: 17. köt. (1. pótkötet) A - J.; 1900. 821 p. 18. köt. (2. pótkötet) K - Z., 1900. 840 p. Mindez összesen: 16751 oldal. Mindegyik kötet oldalai önállóan sorszámozottak.
Az 1880-as évektől szedték össze a humán- és reál-tudományok szakemberei az akkori tudáshalmazt. Cédulákra kiírták, lektorokkal felülvizsgáltatták, ábécé-rendbe tették, nyomdászokkal kiszedették, majd 1893-tól kezdve kinyomtatták. Egyének is megvásárolhatták, de az ország sok könyvtára is beszerezte. A terjedelmes anyagot a számítástechnika megjelenésével és kifejlődésével az elsők között digitalizálták. Akkor még szkennelés és szövegfelismerő program sem volt. Ezért 1997 után számítógéphez ültettek gépírókat, kezükbe adtak egy-egy kötetet és begépeltették velük a szövegállományt egy szövegszerkesztő fájlba. Ez az anyag került ki a világhálóra és vált később bárki számára könnyen elérhetővé. Ma is itt láthatók fájlokban: http://mek.oszk.hu/00000/00060/doc/ A leírást végzők nem voltak ennyire sok tudomány szakemberei és munkájukat nem nézte át más. Ha ők néha hibákat vétettek az így került az internetre.
A szócikkek főszavainál a csillagászok neveit is elírhatták, vagy a különleges csillagászati szakszavakat kisebb betűhibával írták le (például bécsi helyett bácsi, meteorraj helyett meteorrajz, üstökös helyett üstörös, kometen helyet komenten, periodikus helyett peridodikus, oktáns helyett oktánc, Tycho Brahe helyett Richo Brahe, Segner János helyett Senger János, lappok helyett lapok, Mars helyett Mas, Plössl helyett Pössl, csillagvizsgáló helyett csillaggállló, speculae helyett specmae, Tauri helyett Turi, stb.). A könyvben (például a csillagok jelölésénél) a görög betűket helyesen görög betűkkel nyomtatták. A gépírók ezek helyett valami más, általában egy hasonló latin kisbetűt írtak. A szócikkek főszövegét szöveghűen igyekeztek leírni ugyan, de nem írták le az eredetiben meglévő apró betűs bibliográfiákat, forrásokat, felhasznált irodalmat, amelyek további kutatást tehetnének lehetővé.
A terjedelmesebb csillagászati szócikkeknél a szerző nevét kinyomtatták, de ezeket a gépírók nem írták oda sehol, így például Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkoly Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Lakits Ferenc, nevei eddig csakis a nyomtatott kötetekben rejtőzködnek. Nem írták oda a köteten belüli oldalszámot sem. Az internetes felhasználónak ez nem zavaró, hiszen a szócikkek betűrendben sorakoznak, meg a szövegállományban amúgy is keresni lehet, valamint a fájl is kapott egy folyamatos oldalszámot 1-től 28143-ig.
2017-től Sragner Márta a Pallast feldolgozta a Csimabi céljaira. Az eredeti, nyomtatásban megjelent köteteket nézte végig és írta le. Megkereste benne a csillagászati cikkeket, szám szerint 1010 ilyent talált is. Sok gyönyörű csillagászati szócikk volt benne, sok nagyrészt ismeretlen csillagász életrajza került a lexikonba, magas színvonalúan és bő terjedelemben megírva. Megkereste és odaírta az eredeti oldalszámot. Szögletes zárójelbe tette az internetes változaton belüli sorszámot. Minden kétséges szónál, furcsán leírt csillagászati kifejezésnél összevetette a nyomtatott és a legépelt anyagot. Kijavította a hibákat, helyesbítette a görög betűket és az elgépelt évszámokat, pótolta a szerzők nevét. Így a Pallas csillagászati cikkeinél a Csimabi adatai az eredeti kötetekhez közelítő pontosságúak. [KSZ.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 24-25. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Aberráció, csillagászati (lat.), az álló csillagoknak a földmozgás miatt létrejövő látszólagos helyváltozása. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 24-25. [55-56.] [SRG.]

Abingdon (ejtsd: ebbingd’n, lat. Abindonia). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 27. [61.] Város az angolországi Berk grófságban, Oxfordtól 5 km-re, az Ock és Thames torkolatánál. Az angolszászok Cloveshoo-nak nevezték, a VIII. században Mercia Offa nevű királynak volt itt palotája. A XII. században alapított apátságból (neve is innen) csak jelentéktelen romok maradtak meg. Közelében Summingwell falu templomtornyán Bacon Roger csillagászati megfigyeléseket tett. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Adams (ejtsd: eddemsz) John Cough csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 82. [pp. 171-172.] Született Laneastben Launceston mellett Cornwallisban 1819. jún. 5. - megh. 1892. jan. 20. Előbb mezőgazdászattal foglalkozott, aztán Cambridgeban tanult, majd 1858-ban a cambridgei egyetemen a csillagászat tanárává lett. Az Uranus bolygó mozgásában észlelt rendellenességekből már Leverrier előtt kiszámította egy addig ismeretlen új bolygó pályáját és tömegét, mely bolygó felfedezése után a Neptun nevet kapta. [SRG.]

Schr. [SCHREINER Mór]: Adar, a héberek tizenkettedik hónapja, ha a hónapokat a márciusi holdujságtól számítjuk. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 84. [175.] A szó tulajdonképen annyit jelent: fény, pompa, s a tavaszi növényzetről, a virágok pompájáról nevezték így a tavaszi hónapot. Adar séni-nak vagy ve-adarnak nevezik a tizenharmadik hónapot, amelyet a zsidó időszámítás szerint minden 19 évben hétszer kell közbetoldani a nap- és holdév közötti különbözet kiegyenlítésére. Az Adar név megfelel az asszír-babiloniai Addarunak. A hó tizenharmadik napján van az Eszter bőjtje, 14-én pedig a purim ünnepe. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Aepinus Ferenc Ulrik Tivadar. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 116. [245.] Előbb a csillagászat tanára Berlinben, később a fizika tanára Pétervárott, szül. Rostockban 1724. dec. 13. - megh. 1802. aug. 10. (ó-stílű naptár). Művei nagyobbrészt matematikával és csillagászattal foglalkoznak. A család neve eredetileg Hoeck vagy Huch volt, egyik elődje egy teológus, azt a kor szokása szerint görögösítette. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Afélium (naptávolság), a bolygók és üstökösök ellipszises pályájának naptávoli pontja. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 122. [259.] Ez az ellipszisnek a Napot magában foglaló gyújtóponttól elfordított csúcsa és ellentétese a perihelnek (napközeli pont); mindkét pont együttes neve apszis, összekötő egyenesük, az ellipszis nagy tengelye, az apszisvonal. Az afélium és perihélium különbsége, mely csak az üstökös-pályáknál szokott tetemes lenni, annál nagyobb, mennél nagyobb a pálya excentricitása. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Airy György Biddel, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 215-216. [451.] Astronomer Royal, azaz a greenwichi csillagvizsgáló intézet igazgatója, szül. Alnwick helységben Northumberlandban 1801. júl. 27. - megh. 1892. jan. 2. Mielőtt 1836-ben Pond után Greenwichbe hívták, a cambridgei egyetemen a fizika- és matematika tanára volt (Plumian Professor). [SRG.]

HÉJAS. [HÉJAS Endre]: Akadémia (gör. akademeia, lat. academia). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 229., 231. [477-478.] A tudományok vagy művészetek, vagy ezek egyes ágainak művelésére hivatott intézet. Legelőször Platon iskoláját nevezték akadémiának és pedig Akademos kertjéről, mely Athén északi részén feküdt. Itt szokta Platon előadásait tartani. A párisi Institut de France, a tudományos világban igen nagy tekintélynek örvend. Nagy eredményeket ért el az első osztály a nemzeti irodalom konszolidálása által, a második osztály a régészet és a keleti nyelvek s a harmadik a matematikai földrajz és a csillagászat - különösen a fokmérés - terén. [SRG.]

Sz. K. [SZILY Kálmán]: Akadémia (Magyar Tudományos). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 233., 237. [482-488.] Bizonyos folyó munkák és teendők: gyűjtések, nyomozások, könyvkiadások állandó bizottságokra vannak bízva. Ilyenek: a nyelvtudományi, irodalomtörténeti, történelmi, archeológiai, természettudományi stb. bizottságok. Az Akadémia nagyobb sorozatú kiadásai leginkább e bizottságok munkásságának köszönhetők. Az Akadémia sorozatos kiadásai a következők: Almanach (1848-ig Névkönyv cím alatt), polgári és csillagászati naptárral, az Akadémiai tagok és irodalmi munkálataik elsorolásával. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Alapcsillagok (fundamentális csillagok). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 276. [563.] Azok a rendesen fényesebb csillagok, melyek helyzete rektaszcenzió és deklináció szerint és saját mozgásra különösen pontosan ismeretes. Ezek segítségével határozzák meg a többi állócsillag rektaszcenzióját, mely közvetlenül nem volna megfigyelhető, miután a tavaszi napéjegyenlőségi pont az égen kitüntetve nincs. [SRG.]

Albattani latinosan Albategnius, teljes nevén: Mohammed ibn Dsabir ibn Sinân Abu Abdallah al Battani. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 303. [608.] A leghíresebb arab csillagász, szül. Battan mezopotámiai városban 850-ben - megh. 929-ben Bagdadból Rakkaba induló utazásán. Albattani a nappálya excentricitását pontosabban határozta meg, mint az előtte élők, az apogéum eltolódását fedezte fel és a bolygókra vonatkozó észlelései nyomán új csillagászati táblákat állított össze, melyek sokkal pontosabbak voltak, mint a görögöktől használt észlelési adatok. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Albédo (lat. annyi mint fehérség). Valamely testtől visszavert fénymennyiségnek viszonya a ráeső fényhez. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 303. [609.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Albert Ferenc (montedegoi) csillagász, bölcsészettudor. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 307. [615.] Szül. Klagenfurtban 1811. jan. 1. - megh. Egerben 1883. aug. 9-én. Apja katonatiszt volt, mint toborzó parancsnok Egerbe ment, fiát is magával vitte. Tittel Pál, az egri csillagtorony igazgatója a fiú képességét észrevevén, buzdította és taníttatta. Midőn Tittel a budai gellérthegyi obszervatórium igazgatójává lett, magával vitte, hol 1825-től mint díjas gyakornok szolgált. Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után az obszervatóriumot mint helyettes, majd mint segédcsillagász gondozta; 1841-ben az egyetemen a csillagászat és geodézia rendkívüli tanára lett. Budavár ostroma alatt 1849-ben, midőn a várból az obszervatóriumot összelőtték, Albert az eszközöket élet-veszély között, amennyire lehetséges volt, biztos helyre szállíttatta. [SRG.]

Albiruni (teljes neve: El-Usztâd Abul Reihân Mohammed Ben Ahmed Zein ed-Din el-Biruni), arab csillagász, Avicenna kortársa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 312. [625.] A gaznevidek udvarában élt és 1039 körül halt meg. Sok időt töltött Indiában, hol a szanszkrit nyelvet elsajátította és az indiai filozófiával foglalkozott. Írt az indiai helyértékű számokról és sok geográfiai helymeghatározást tett. Legfontosabb műve a "Canon al Masudi seu Tractatus geografico-astronomicus", azaz szultán Masud számára szerkesztett csillagászati, geográfiai és históriai nagy munkája, melyből Abul-Feda is merített. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Aldebaran, alfa Tauri. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 323. [646.] Elsőrangú csillag a bika csillagkép jobb szemében, mely vöröses sárga fényével a környező szórványos Hiadok csoportjában könnyen megismerhető. Ezen a csillagon, az Arkturuson és a Szíriuson fedezte fel Halley az állócsillagok sajátos mozgását. Lásd: Állócsillagok. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Alexandriai iskola. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 342. [681.] E névvel jelölik azokat a tudományos irányokat, melyeknek megindítói művelői és terjesztői Alexandriában éltek s a Ptolemaeusok bőkezűsége által oly helyzetbe jutottak, hogy irodalmi és tudományos munkásságuk kevés megszakítással mintegy 800 évig tartott (Kr. e. 300-500 Kr. u.). Itt fejlesztette Eratosthenes a csillagászati földrajzot, Hipparchos az észlelő csillagászatot, itt gyűltek össze azok az asztronómiai észlelések, melyek a spekuláció helyébe léptek. [SRG.]

TH. Gy [THEISZ Gyula]: X. Alfonz (spanyol, olaszul: Alfonso, lat. Alphonsus, férfinév) el Sabio, a bölcs (vagy "a csillagász"). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 349-350. [695.] Kasztilia és Leon királya, III. Szent Ferdinand fia, szül. 1226. - megh. Szevillában 1284. ápr. 4. s uralkodott 1252-82. Szövetkezve a keresztény fejedelmekkel, győzedelmes hadjáratokat indított a mórok ellen. Elfoglalta Jeres, Medina Sidonia, San Lucar és Cadix városokat, valamint Algarvia egy részét.
Ő csatolta Murciát Kasztiliához. Papi befolyás következtében a megoszlott Németország királyává választották 1257-ben, de személyesen nem jelent meg ott. Mivel nagy adókkal terhelte a népet, elégedetlenség támadt országában. A kasztiliai nemzeti irodalom megteremtője. Megíratta Spanyolország történetét, lefordíttatta az ó-testamentumot s számos más csillagászati, matematikai és bölcsészeti munkát is fordíttatott. 40 ezer aranyat fordított a ptolemaeusi csillagászati táblák javítására (1252), melyeket nevéről Alfonz-féle tábláknak is neveznek (lásd ott). [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Alfonz-féle táblák (Tabulae Alphonsiae), csillagászati táblák, melyeket X. Alfonz költségén Izsák Aben Szaid rabbi más csillagászok társaságában dolgozott ki. Nyomtatásban jelentek meg első ízben 1483-ban Velencében (később 1493, 1521, 1545). Lásd: Alfonz X. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 351. [697.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Alfraganus, arab csillagász, teljes neve: Mohammed ben Katir al Fergani. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A-Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 352. [699.] Szül. Fergana városban, Sogdianában és élt a IX. század elején. Valószínűleg részt vett az Al Mamum kalifa alatt végzett fokmérésben. Bevezetést írt a csillagászatba, amely a XV. század óta többször megjelent latin nyelven. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Algol, béta Persei. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 360. [713.] Változócsillag a Perseus csillagkép Meduzafej nevű részében. Nagyobbára 2-od rendű, azután 2 nap 20 óra 48 perc 58 mpercnyi perióduson belül 4 óráig fogy, 18 percig legkisebb fényű (4-edrendű) és 4 órán át növekszik. Újabb megfigyelések szerint e periódus tartama nem teljesen állandó. A potsdami csillagvizsgálón megejtett spektrumfotografiai felvételekből, meg a többi változó csillaghoz képest tiszta fehér fényéből biztossággal következtethetni, hogy a fényváltozás oka a csillagot megkerülő, sötét kisérőnek részleges fedésére vezethető vissza. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Alkyone éta Tauri. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 383. [758.] A Plejádok csillagcsoportjának legfényesebb csillaga, melynek közelében fekszik. Mädler híres kutatásai szerint az egész csillagrendszerünk mozgási középpontja, úgy hogy e csillag némi joggal centrális napnak is nevezhető. A mi napunk keringési ideje a középpont körül körülbelül 22,5 millió év, távolsága a Nap földtávolságának 36,25 milliószorosa. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Állatöv (zódiakus), az ekliptika (nappálya) mentén s annak mindkét oldalán fekvő, összesen 18 fok szélességű öv, melyben mozognak a Nap, a Hold és a nagyobb bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 436. [848.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Állatövi fény (zódiakális fény), halvány fehérszínű kúpalaku fénytünemény, mely napnyugta után a nyugati, napkelte előtt a keleti égen megfigyelhető, amelynek tengelye közel az ekliptikába esik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 436-437. [848-849.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Állócsillagok (stellae fixae). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 451-454., 2 színes tábla. [875-881.] A bolygókkal szemben amaz égi testek, melyek viszonyos helyzetüket változatlanul megtartják, vagy helyesebben, melyek sajátos mozgása oly csekély, hogy érzékeny megfigyelési módszerek nélkül csak évszázadok multán vehetők észre. [SRG.]

H. Á [HELLER Ágoston]: Almageszt (Almadsiszti). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 464. [899.] A Ptolemaios-féle híres görög csillagászati műnek az arab fordításban elferdített címe, mely eredetiben a következőkép hangzik: azaz "magna constructio astronomiae" vagy "a csillagászat nagy egybefoglalása". Ezt az egész középkoron végig a csillagászat számára alapul szolgáló művet a csillagászat lelkes tisztelője Al-Mamum bagdadi kalifa Honeinben Izsák orvosával és ennek fiával Izsák ben Honein-nal arab nyelvre fordíttatta. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Almanach (az arab al-manjah annyi mint mérték, idő szóból), úgy keleten, mint nyugaton a középkor vége óta csillagászati efemeridákat vagy kalendáriomszerű táblákat jelentett, többnyire asztrológiai s hasonló más megjegyzésekkel. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 465-466. [901-902.] Szülőföldje kétségtelenül Asszíria és az eredetileg csak az ég állását és az évszakok folyásának változását előtüntető összehasonlító két táblázatot később kaldéai asztrológusok bővítették asztrológiai magyarázatokkal, a bekövetkezendő országos csapásokkal és politikai eseményekkel. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Altazimut. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 503. [969-970.] Angolországból átszármazott neve annak a műszernek, melylyel a csillagok magassága és azimutja együttesen határozható meg. Mivel az együttes meghatározásra előbb legalább is két műszer kellett mint magassági kör, meridiánkör, teodolit, azimutális kör, azért Reichenbach szerint az univerzál-műszer nevét is viseli. Lényegileg távcsőből áll, mely vízszintes tengely körül a magasságok irányában és függélyes tengely körül az azimutok irányában (a horizonban) forgatható, míg a két forgatás nagysága a két tengelyre merőlegesen alkalmazott finom osztású körön, a magassági és azimutális körön leolvasható. Az Altazimut részletes leírását, valamint képét lásd: Csillagászati műszerek alatt, s az ugyanily című képmellékleten. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Amici Giovanni Battista, olasz csillagász és optikus, szül. Modenában 1784. márc. 25-én - megh. Firenzében, 1863. április 10-én. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 559. [1073.] Előbb a matematika tanára volt szülővárosában, később a csillagászati obszervatórium igazgatójául és a csillagászat tanárául Firenzébe hívták. Készített igen jó tükörteleszkópokat, mikroszkópokat, polárizáció készülékeket stb. Ügyes észlelő volt, a kettős csillagokról, a Jupiter-holdakról, a Napról valóban jeles észleléseket tett. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Analogizmus (gör.), következtetés analogiából, vagy bizonyítás analogia (hasonlóság) alapján. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 587. [1129.] A földön, mely a Nap körül keringő, tengelyforgással, légkörrel változó időszakokkal stb. bíró bolygó, van szerves élet; a Mars csillagon, amely az említett pontokban megegyezik a földdel, ugyancsak lesz szerves élet. Tehát mert a Mars sok pontban megegyezik a földdel, abból analógia szerint azt következtetjük, hogy a szerves élet tekintetében is megegyezik vele. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Anaxagoras. Klazomené-ben, Kis-Ázsiában Kr. e. 500 táján előkelő szülőktől született. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 595-596. [1145-1146.] A tudományt megszeretvén, odahagyta hazáját, s 20 vagy 25 éves korában elment Athénbe, ahol Periklés barátságába fogadta. Kőtömegekből, melyek a forgás alatt a földtől elváltak s az éterbe kerültek s ott izzó állapotba jutottak, lettek a csillagok. A hold a naptól kapja világosságát; körülbelül akkora, mint a Peloponnezus s lakói is vannak; a nap sokkal nagyobb s ő adja a többi csillagoknak is világosságuk legnagyobb részét. Csodákat, mint az egoszpotamosi nagy meteorkő esését, természetes módon magyarázta. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Anaximandros: Milétoszban született a 42. olimpias 2. évében (Kr. e. 611), 65 évet élt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 596. [1146-1147.] Mint Thalés, kinek barátja s tanítványa volt, asztronómiával foglalkozott. A Földet gömbnek gondolta, mely a világegyetem középpontját képezi. A Hold a Naptól kapja világát. A Nap akkora mint a Föld, s igen tiszta tűzből áll. Állítólag a napórát ő találta föl, vagy ismertette Görögországban, készített égi gömböt és más asztronómiai szerszámokat. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Anaximenés, Milétoszban született, valószínűleg Kr. e. 550 s 500 között élt s Anaximandros tanítványa volt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 596. [1147.] Csillagászati nézetei haladást mutatnak. A bolygókat megkülönbözteti az állócsillagoktól. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Andromeda. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A-Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 617. [1184.] Csillagkép az északi félgömbön Perseus, Kepheus és Kassiopeia csillagzatok közelében, három másodrendű, lapos ívben álló csillaggal. Heis szerint 80 szabad szemmel látható csillaggal bír. [SRG.]

P. L. - M. L. [PALÓCZI Lipót - MANGOLD Lajos]: Angol irodalom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 647. [1235.] A természettudományok rég időtől fogva az angoloknak egyik legnagyobb szeretettel s tehetséggel művelt irodalmi mezejét képezték. A nagy Newton Izsák (megh. 1727), az első természettudós a szó modern értelmében, ki korszakot alkotó működésével egész új irányba terelte a fizikai tudományt és aki a csillagászat terén is a leghatalmasabb úttörők egyike volt. A csak legjelesebb angol újabb természettudósok fölemlítése lapokat venne itt igénybe s ezért az illetők külön életrajzi cikkeire kell utalnunk. De nem mellőzhetők még itt sem: a világhírű Sir Herschel (1792-1871), e német eredetű óriási csillagászati tekintély, Somerville Mária (megh. 1872), a fáradhatatlan tudós nő, kinek legnagyobb érdeme a csillagászati ismeretek népszerűsítése hazájában. [SRG.]

Angström András Jónás, svéd fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 665. [1263.] Szül. Lödgöben (a Medelpad kerületben) 1814. aug. 13. - megh. Upsalában 1874. jún. 21-én. 1839-ben a fizikából habilitálta magát Upsalában, 1843-ban csillagászati obszervátor lett, 1858-ban a fizika tanárává nevezték ki. [SRG.]

G-A [GOPCSA László]: Anii, Mechitár, örmény történetiró a XIII. században. Elveszett művei közül említik Örményország, Georgia és Persia ókorára vonatkozó történeti művét s egy csillagászati könyvnek persából örményre való fordítását. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 670. [1272.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Anomália (lat.) annyi mint rendellenesség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 683. [1299.] A csillagászatban az Anomália valamely bolygó vagy üstökös szögtávolsága a perihéliumtól, s mint ilyen alkalmas adat az égi test helyének meghatározására az ellipszisben vagy parabolában. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Anomáliás hónap, a holdnak a perigeumon való két egymásután való átmenete közt levő időtartam, mely 27 napra, 13 órára, 18 percre és 33 másodpercre terjed. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 683. [1299.] [SRG.]

Antaresz alfa Scorpii. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 692. [1318.] Elsőrendű vörös fényű csillag a skorpió csillagzatban, mely nevét (Mars ellenére) a Mars bolygóéra emlékeztető fényétől nyerte. Szép példánya a III. a. típusú állócsillagoknak, melyeknek spektrumát feltűnő vastag abszorpciós sávolyok jellemzik. [SRG.]

Antarktikus (gör.), csillagászati műszó, mely a medve csillaggal ellentétes égtájt, tehát a déli sarkvidéket jelenti. Lásd még: Arktikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A-Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 692. [1318.] [SRG.]

Antichton (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 697. [1329.] A Pythagoreusok kozmikus rendszerében világtest, amely még a Föld pályáján belül, ennek átellenében állva, a központi tűz körül forog. Antichtonok annyi mint Antipodok. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Apex (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 748. [1427.] Az asztronómiában Schiaparelli óta az ég ama pontjai, melyek felé a Föld pillanatnyilag mozog, tehát a momentán földsebesség célpontja az égen. Köralakú pályában az Apex a Naptól szigorúan, a tényleges pályában legalább közel 90 foknyira fekszik nyugatra, úgy hogy valamely hely számára reggeli 6 órakor delel, esti 6 órakor pedig a meridián legalsóbb pontját foglalja el. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Apianus Petrus (eredetileg Bienewitz, vagy Bennewitz), híres német csillagász és geográfus, szül. Leissnigben, Szászországban 1495. - megh. Ingolstadtban 1552. ápr. 21-én, mint a matematika tanára. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 751. [1431.] Legnevezetesebb műve a "Cosmographicus liber" (Landishut. 1524), melyben azt ajánlja, hogy a geográfiai hosszúságok a holdnak az állócsillagoktól való távolsága segítségével határoztassanak meg. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Apogéum (gör., annyi mint földtávolság). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 753. [1437.] A Hold-pályának az a pontja, mely a Földtől legtávolabb esik; a szemközt fekvő pont a perigéum (földközel) s mindkettő a pálya-ellipszis nagy tengelyének végpontjai. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Apró bolygók (asteroidok, planetoidok). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 774-775. [1479-1480.] Azok a kicsiny égi testek, melyek a Marson kívül, de a Jupiteren belül a Nap körül keringenek. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Apszisok (gör.), az ellipszises bolygó és üstököspályák két legszélső pontja, a perihélium és afélium együttes neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 777. [1484.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Arab csillagászat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 786. [1500-1501.] Valamennyi matematikai tudomány közt legjobban a csillagászatot művelték az arabok. Ebben a tudományban is a görögök nyomain haladtak, főleg Ptolemaios ismert könyvéből indulva ki, melyet a görög megisztos (legnagyobb) szó után "Almageszt"-nek neveztek el és mely csakugyan az utóbbi néven lett később általánosan ismertté Ptolemaiostól az arabok a csillagok és csillagzatok görög elnevezéseit is átvették, azonban sok előttük érthetetlen mitológiai nevet arabbal cseréltek fel, s innen van a sok arab név a ma használt csillagnevek közt. [SRG.]

GOLDZIHER. [GOLDZIHER Ignác]: Arab irodalom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 795. [1514-1515.] Hogy mily magas fokon állott náluk a csillagászat, és hogy e téren mennyit köszönhet nekik Európa, azt a tőlük átvett sok csillagászati műszóból is következtethetjük. E téren is a görögök eredményeihez füződtek tanulmányaik; vezérük e téren Ptolemaios, kinek munkáját ők Almagést-nek nevezik. A csillagászat művelése az Arab irodalomban 772-ben kezdődik, midőn Manszúr kalifa Ibráhim, al-Fazari-val számításokon alapuló csillagászati táblákat készíttetett, melyeket Má’mun kalifa (813-833.) pontosabbakkal helyettesíttetett. E korszak leghíresebb csillagásza Alfergáni (Alfraganus, megh. 830 körül), ki Ptolemaios munkájából használható kivonatot készített (latinul Golius Amsterd. 1669), utána Abu Ma’sar (Albumasar, megh. 885.)
és Al Batani (Albategnius, megh. 929) hagytak nyomot a csillagászat történetében, melyben nevezetes felfedezések örökítik neveiket. E tanulmányokat lényegesen előmozdították azon csillagászati intézetek, melyek a IX. századtól kezdve Damaszkusban, Bagdádban és Kairóban virágoztak. Ibn Júnusz (megh. 1009.), Hákim fatimida kalifa csillagásza Kairóban az általa szerkesztett Hákim-féle táblákban (franciául Caussintól, Páris 1804) oly számításokat eszközölt, melyeket Európában csak századokkal később alkalmaztak. Az arab csillagászok megfigyeléseivel lépést tartanak az általuk felfedezett csillagászati eszközök, melyek még mai napig is láthatók európai gyűjteményekben. Ez eszközökről a XIII. században Abul Haszan Ali külön munkát írt, melyet Sédillot francia nyelvre fordított (2 köt. Páris 1834-35.).
A csillagászattal kapcsolatban felemlíthetők az arab tudósok nagy eredményei az optika terén: itt Ibn al Heitham (megh. 1038.), kinek optikáját 1882-ben Baarmann arabúl és latinúl kiadta, a legnagyobb tekintélyük. Európában még a XVI. században is az arabok optikai munkáit használták (Alhazenus Arabs, Bázel 1572). Amint a vegytan mellett az alkémia virágzott, ugy a tudományos csillagászatot az asztrologia kíséri, mellyel legkomolyabb tudósaik is foglalkoztak. Al-Kinditől kit, mint filozófust említettünk és ki az asztronómiában is előkelő helyet foglal el, egy asztrológiai értekezést Loth Ottó ismertetett [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Arago Domonkos Ferenc János, francia fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1. [1536-1537.] Szül. Estagel-ben Perpignan mellett 1786. febr. 26. - megh. Párisban 1853. okt. 2. [SRG.]

Aranyszám (numerus aureus). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 40. [1605.] A kronológiában az évnek helyét mutatja a holdkörben. Minthogy a holdkör 19 napévre terjed és Dionysius Exiguus e ciklus kezdetét a Kr. előtt első évre tette, azért az Aranyszámot úgy találjuk meg, hogy az évszámot 1-el nagyobbítjuk és 19-el elosztjuk, a maradék adja az Aranyszámot. Valaha oly fontosnak vélték, hogy a kalendáriomokba aranybetűkkel írták be, mitől nevét is kapta. [SRG.]

KÖVESLIGETHY [Radó] - KÜRSCHÁK [József]: Árapály (tengerjárás, aestus maris, ném. Gezeiten, franc. marées, ang. tides). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 42-44. [1609-1613.] A tenger vízének periódikus emelkedése (áradat vagy dagály) és sülyedése (apály), melyet a Hold és Nap vonzásának befolyása okoz. [SRG.]

Arequipa (ejtsd: arekipa). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 80. [1689.] Arequipa Perunak második legfontosabb városa, püspöki székhely. E város mellett építették 1892-ben Fond Boyden milliomos költségén a legmagasabb csillagászati tornyot 2457 m. magasságban a tenger színe fölött. Arequipát 1538-ban Pizarro alapította. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Argelander Frigyes Vilmos Ágost, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 84. [1697-1698.] Szül. Memelben 1799. márc. 22. - megh. Bonnban 1875. febr. 17. A königsbergi egyetemen tanult, hol Bessel őt a csillagászatra lelkesítette. 1832-ben Helsingforstba költözködött, hol új csillagászati intézet volt épülőfélben. 1837-ben Bonnban az új obszervatórium építését vezette. [SRG.]

Argumentum (lat.), ok, erősség, bizonyíték, de okadatolás is. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 93. [1715-1716.] A csillagászatban rendesen ív, melytől valamely más (többnyire periódusos) mennyiség függ. Így például valamely bolygó szélességi argumentuma a bolygó helye és pályájának felszálló csomója között fekvő ív, mert ettől függ a szélessége. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Aristarchos görög csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 99-100. [1728.] Szamoszból, Kr. e. 270 körül élt. A Napot a világegyetem középpontjába helyező, vagyis heliocentrikus világrendszernek képviselője az ó-korban. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Aristotelés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 106. [1734., 1739.] A meteorológia négy könyve szintén nem felel meg elnevezésének, amennyiben csak kisebb részében tartalmazza a meteorológiai jelenségek tárgyalását, hanem főleg csillagászati, geológiai és kémiai kérdésekkel foglalkozik. A meteorológia feladatául az égi testekkel határos tünemények fejtegetését jelöli ki, ezek pedig a következők: A Tejút, az üstökösök, a tüzes meteorok és a hullócsillagok, továbbá ide tartozik a szelek, a földrengés, villámcsapások, zivatarok stb. okainak kutatása. A tengerről és sótartalmáról van azután szó, továbbá a szelekről és beosztásukról, az égi háborúról a forgó szelekről s a légköri fénytüneményekről. [SRG.]

Aristyllos, görög csillagász Szamoszból. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 111. [1746.] Kr. e. 300 körül élt. Ő az első csillagász, kiről tudjuk, hogy (Timocharis-szal) az álló csillagok helyeit meghatározta. "Az álló csillagokról" írt műve, melyet Ptolemaios bolygó elméletének megalapítására használt, elveszett, úgyszintén Aratos "Phainomena és Prognostika" művéről írt kommentára is. Még egy más Aristyllos nevű csillagászt is említenek kinek azonban csak a nevét ismerjük. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Arktikus (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 123. [1767.] Eredeti jelentősége szerint mindaz, ami a medve csillagképhez (arktos) közel áll, tehát az északi pólus környezetébe esik. Ellentéte az antarktikus, mi analóg módon a déli sarkra vonatkozik. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Arkturusz medveőrző, alfa Bootes. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 123. [1767-1768.] Elsőrendű csillag a Bootes csillagzatban, sárga fénye és Napunkhoz hasonló spektruma által tűnik ki. Évi parallaxisa 0’.34, azaz 607,000-szer nagyobb távolságban van tőlünk, mint a Nap. A régiek szerint a hajósokra vészt hozó csillag (sidus horridum), a görög mitológia szerint az attikai Ikarios vagy más monda nyomán Arkas félisten. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Armilláris szféra (lat. s gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 133. [1788.] Gyűrűs gömb, elavult csillagászati műszer, az éggömb fontosabb köreit ábrázoló gyűrűkből összetett gömb, mely az égi glóbusszal lényegileg azonos. A régiek a csillagok hosszúságának és szélességének, későbben az óra szögnek és deklinációnak meghatározására alkalmazták. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Arrebol: a braziliai parton 1856-ban körülbelül 26 fok déli szélesség alatt megfigyelt természeti tüneménynek a neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 164. [1841.] Naplemente után, mikor a sötétség már annyira haladt, hogy a harmadrendű csillagok láthatókká lesznek, nagyon tiszta légkör mellett a napfény ismét feltűnik, az egész nyugati égbolt vakító fényt áraszt, a szivárvány összes színeinek sugarai ömlenek elő mindenünnen, folytonosan változva, bárhová fordul a szem. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Arrest Henrik Lajos d’, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 164-165. [1842.] Szül. Berlinben 1822. aug. 13. - megh. Kopenhágában 1875. jún. 13. 1845-ben a berlini obszervatórium segéde, 1848-ban a lipcsei obszervatorium észlelője, 1852-ben ugyanott a csillagászat rendkívüli tanára, 1857-ben mint rendes egyetemi tanár ment Kopenhágába, hol vezetése alatt 1860-61-ben új csillagvizsgáló intézet épült. [SRG.]

VK. [VERÉDY Károly]: Artes liberales (lat.), szabad művészetek, szabad férfiúhoz való tudományok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 178. [1867.] Amelyek különösen a középkorban a monostori iskolák köteles tantárgyai voltak, grammatika (lat. ny.), dialektika (gondolkodástan), retorika (szónoklattan), aritmetika (számtan), geométria (mértan), muzsika (zene) és asztronómia (csillagászattan). A három első trivium, az utóbbi négy tantárgy együtt quadrivium nevet viselte. [SRG.]

Ascendens (lat.), fölemelkedő, signa ascendentia, az állatkör felemelkedő jegyei. Ascensio, a csillagászatban egyenes emelkedés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 211. [1928.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Ascensio Recta (lat., egyenes emelkedés). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 211. [1929.] Rendesen rektaszcenzió rövidítésben használatos, az a szög, melyet valamely csillagon áthaladó deklináció (óra-) kör a tavaszi napéjegyenponton átmenő deklinációskörrel képez. Mértéke az equátor azon íve, mely a tavaszi equinokcium és a csillag óraköre között fekszik, s melyet kelet felé, azaz a látszólagos napi mozgás iránya ellen 360 fokig vagy szokottabb 24 óráig számítanak. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Astrolabium (gör.), elavult csillagászati műszer, melyet Hipparchos használt először a csillagok hosszúságának és szélességének meghatározására. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 238. [1984. ] [SRG.]

Astrolatria lásd: Csillagimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 238. [1984.] [SRG.]

Astrum (lat.), csillag, csillagzat. Sic itur ad astra, így jutni a csillagokhoz, azaz dicsőségre s hírnévre. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 238. [1984.] [SRG.]

Aszteroidok lásd: Apró bolygók In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale-Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 255. [2018.] [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Asztrálfény. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 258. [2022.] Az a bizonyos halvány ezüstszínű alap, melyen a tejútban, s az égnek csillagdús vidékén a fényesebb csillagok láthatók. Ezen fény habár sokkal gyengébben is, de rendkívül tiszta éjjeleken az egész égboltozaton elterjed, s igen apró, szabadszemmel láthatatlan csillagok fényének összegezésétől származik, melyek az egész égboltozatot kitöltik. [SRG.]

Asztrális (gör.), annyi mint csillagokra vonatkozó. Asztrális erő a csillagokból kiinduló s a világmindenséget átható erő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 258. [2022.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Asztrodeiktikon (gör. csillagmutató) vagy asztrognosztikon. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 259. [2023.] Weigel által a XVII. században feltalált készülék valamely égi glóbuson ábrázolt csillag könnyű feltalálására. Ha a helyesen beállított glóbus valamely csillagját pálcikával rögzítjük, akkor egy vagy több vonalzó a csillagnak az égen elfoglalt helyére mutat. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Asztrofizika (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 259. [2024.] Ezen új ága a tudománynak az égi testek fizikai alkotását tanítja, s tárgyalja az égi testek felületét, burkolatát, halmazállapotát s hőmérsékletét stb. [SRG.]

GOTTHARD. (!) [GOTHARD Jenő]: Asztrofotográfia, a fotografiának csillagászati célokra való felhasználása. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 259-260. [2024-2025.] Az első csillagászati képet Daguerre 1840-ben a Holdról készítette. 1843-ban Fizeau és Foucault a Napot, 1851-ben Barkovsky Königsbergben a napfogyatkozást, Whipple Cambridgeben 1850-ben alfa Lyrae és alfa Geminorum csillagokat fotografálta. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Asztrofotométer. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 260. [2025-2026.] A megfigyelő csillagászatban háromféle fotométer van használatban, melyekkel számokban kifejezett adatokat lehet nyerni a csillagok fényéről, úgymint: Zöllner polarizáló Asztrofotométerje, Pickering meridiánfotométerje és Iritchardék fotométerje. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Asztrofotométria (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2026-2027.] A csillagok fényének meghatározása, melynek elméleti alapelveit legelőször is Lambert fejtette ki Photometria című munkájában, azonban a fénymérés gyakorlati kivitele a legutóbbi időkig legyőzhetetlen akadályokba ütközött. [SRG.]

Asztrognosztikon (gör.) lásd: Asztrodeiktikon. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2027.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Asztrognózia (gör. csillagismerés). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2027.] A csillagászat legrégibb fázisa és nem más, mint a szabad szemmel látható csillagok és csillagképek leírása, kölcsönös helyzetük és neveik ismerete. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Asztrograf (gör. csillagíró). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2027.] Steinheil által Münchenben feltalált készülék, a berlini akadémiai csillagmappák mértékében vett kb. 100 négyszög foknyi kiterjedésű csillag-abroszok gyors és gépies ábrázolására. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Asztrográfia (gör. csillagleírás). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2027.] A csillagos ég leírása csillagjainak eloszlása, kölcsönös helyzete, észrevehető külsőségei, színe s hasonló sajátságai szerint. [SRG.]

Asztrolatria (gör.), csillagimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2027.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Asztrologia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 261-262. [2028.] Kezdetben a görögöknél és rómaiaknál még az asztronómiával, csillagászattal egy értelmű, de később és manapság a bolygóelméletekkel öszefűzött azon tudományos tévedésnek neve, mely az égitestek és első sorban a bolygók állásából és járásából a jövőt, főleg az egyes emberek sorsát akarta megállapítani. Legelső nyomaira az egyiptomiaknál akadunk, kik már korán hozták orvosi ismereteikkel kapcsolatba, az emberi testet az állatkör tíz-tíz fokának megfelelően 36 részre osztva. [SRG.]

Asztromantia (gör.) annyi mint csillagjóslás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 262. [2029.] [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Béla]: Asztrometeorologia, névvel ama tudományt illetik, mely az égi testek (a Napot kivéve igen problematikus) befolyását vizsgálja Földünk időjárási viszonyaira. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 262. [2029.] [SRG.]

Asztronomia lásd: Csillagászat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 262. [2029.] [SRG.]

Asztroszkópia (gör.), a csillagvizsgálás, csillagjóslás tudománya. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale-Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 262. [2030.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY [Radó]: Atair (vagy Altair, alfa Aquilae), elsőrendű fehérfényű csillag a Sas-ban. Optikai kettős csillag jellemző l. a. tipuszi(!) spektrummal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 264. [2032.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Átvonulás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 314. [2123-2124.] Az asztronómiában két alsó bolygó, a Merkur és Vénus elhaladása a napkorong előtt. Ha a két bolygó valamelyike alsó együttállásában a Nappal egyszersmind közel esik pályájának csomópontjához, akkor Nap, bolygó és Föld közel ugyanazon egyenesben áll úgy, hogy a Földről nézve a bolygó a Nap fényes korongjára vetítve, mint fekete körlap mutatkozik. [SRG.]

Aurora australis (lat.) annyi mint déli fény; Aurora borealis, északi fény, Aurora parheli, melléknap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 346. [2187.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Auwers Arthur, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 361. [2215.] Szül. Göttingában 1838. szept. 12., előbb a königsbergi, később a góthai csillagászati intézetben észlelt. 1866-ban mint az akadémia tagját, akadémiai csillagásznak hívták Berlinbe, hol 1878 óta az akadémia fizika-matematikai osztályának állandó titkára. Munkálatai az észlelő és számító csillagászat minden részére kiterjednek: 1857 William Herschel ködfolt észleléseinek feldolgozását befejezte, Königsbergben a Besseltől megkezdett stellarcsillagászati vizsgálatokat folytatta.
Az 1750-től 1762-ig terjedő greenwichi állócsillag-észleléseket újonnan feldolgozta, melyek segítségével Bessel a Fundamenta astronomiae című munkáját összeállíthatta, azonkívül kettős csillagok pályáját számította, nevezetesen a Sírius és Prokyon állócsillagok pályáját és parallaxisát határozta meg. A jelen században előfordult két Vénus-átvonulás észlelésére rendelt expedíciókban mindkét ízben részt vett, sőt ő volt megbízva mindkét esetben a német tudományos expedíció vezetésével. 1874-ben Luxorban, 1882-ben Punta Arenasben észlelte a ritka égi tüneményt. Ő volt egyszersmind a németországi Vénus-expedíciókat rendező bizottság elnöke. Kiváló részt vett a potsdami asztrofizikai intézet felállításában. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Averroës, Abul Valid Muhammed lbn Achmed Ibn Muhammed Ibn Rosd. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 368-370. [2231.] Aristotelés híres kommentátora s a legnevezetesebb arab filozófus szül. Cordovában 1126-ban, ahol családja régóta előkelő helyet foglalt el a bíróságban. Averroës mint mohammedán tudós s mint Aristotelés magyarázója egyaránt kiváló. Korának egész tudásával rendelkezett. Fontos orvosi és csillagászati műveket írt, de legkiválóbbak Aristoteléshez írt kommentárjai s ide vágó értekezései. Aristotelésnek majdnem minden művét magyarázta, némelyiket többször. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Azimut (arab, tetőponti szög), azon szög, melyet valamely (csillagon vagy földi objektumon áthaladó) magassági kör képez a meridiánnal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 386. [2266.] [SRG.]

KAT. [KATONA Lajos]: Bábabukra: a szivárványnak a palócoknál dívó neve. Lásd: Tájszótár. Lásd: Szivárvány. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 405-406. [2299-2300.] [SRG.]

H. H. [HENSCH Árpád]: Bailly János Sylvain, francia államférfi és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale-Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 465. [2407.] Szül. Párisban 1736. szept. 15-én - megh. 1793. okt. 12. Munkái közül nevezetesek azok, melyek a Jupiter holdjairól szólnak. A rémuralom vezérei lenyakaztatták. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bailly-féle csepp (black drop schwarzer Tropfen), a Vénus és Merkurnak a Nap korongja előtt való átvonulásakor észlelhető (és a belső érintés pillanatának pontos meghatározását nagyban megnehezítő) jelenség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 465. [2407.] [SRG.]

Baily Francis (ejtsd: bély) angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 465. [2408.] Szül. Newburyben 1774. ápr. 28., megh Londonban, mint a Royal Astronomical Society elnöke, 1844. aug. 30. Eredetileg kereskedő volt s csak később adta magát a csillagászatra. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bakulométria (lat., gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 507. [2480-2481.] Távolságoknak és magasságoknak tisztán pálcák segítségével való mérése, pontosabb szögmérő eszközök teljes kizárásával. E metódus nyilván nem ad nagy pontosságot, de mert gyorsan célhoz vezet, előzetes tájékozásra elég jól használható, különösen oly tárgyak (p. tornyok, fák, stb.) magasság-meghatározására, melyeknek lábához férhet a megfigyelő.
Ha szemünket a lemérendő tárgy lábától ismert távolságra lehetőleg közel a földhöz illesztjük és a tárggyal lehetőleg párhuzamos pálcát a szem és a tárgy látóvonalában betűzetünk úgy, hogy a pálca és a lemérendő tárgy csúcsa egymást fedje, akkor a tárgy és pálca, valamint ezeknek a szemtől való távolsága két hasonló háromszöget képez, melyben a tárgy magassága úgy áll a pálcához, mint amannak távolsága a szemtől a pálca távolságához. Régente, szögmérő műszerek hiányában, az asztronómiában is csupán bakulometriás módszerekkel mértek. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Balajthy Máté, plébános és cimzetes kanonok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 509. [2485.] Született Jász-Apáthiban 1732., halálának éve bizonytalan. Papi pályára lépett, Bécsben Helltől csillagászatot tanult; 1761-ben Egerben mint a matematika tanára működött s egyszersmind a csillagvizsgáló igazgatója volt, később kun-szentmiklósi plébános és cimzetes kanonok. [SRG.]

M. L. [MANGOLD Lajos]: Barnard Frigyes Ágost: amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 664. [2770.] Szül. 1809. Massachusetts-ben, az alabamai egyetemen a vegytan és csillagászat tanára, ki 1892. szept. 10. a Lick-csillagdán a Jupiternek 5-ik holdját felfedezte. [SRG.]

Cs -Y [CSIKY Lajos]: Barrow Izsák angol matematikus és teológus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 679. [2799-2800.] Szül. 1630. - megh. 1677. Tanult aztán Essex-ben, majd Cambridgeben, hol 1648-ban baccalaureatus artium, majd 1652-ben magister artium címet nyert. Látván, hogy egy jó teológusnak értenie kell a kronológiához, a kronológia ismerete pedig az asztronómia, emez pedig a matematika tudását feltételezi, ez utóbbi tudomány tanulmányozására adta magát s abban kiváló sikert is ért el. [SRG.]

S. J. [SIMONYI Jenő]: Barrow Sir János, báró, földrajzi író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 679. [2800.] Szül. Dragleybeckben Angliában 1764-ben, megh. Londonban, 1848-ban. 1786-91-ig a csillagászat tanára volt a greenwichi akadémián. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Baszkara Akaria (a tudós Baszkara), hindu csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 719. [2874.] A Kr. u. XII. században élt. Főműve a Sziddhantaciromani (a rendszer koronája) című nevezetes tanköltemény, mely négy részre oszlik. A második-harmadik rész csillagászati tartalmú. [SRG.]

Batthyáneum. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 735. [2904.] A gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök által 1781-ben Gyulafehérváron alapított gazdag könyvtár, régiségtár és ásvány-gyűjtemény, mely 1785-ig, amíg II. József a trinitárius rendet fel nem oszlatta, a trinitárius templomban és kolostorban volt elhelyezve. Jelenleg a könyvtár, a régi épület első és második emeletén van, a II. József rendeletére épült csillagvizsgáló pedig a legfelső emeleten. [SRG.]

MARCZALI. [MARCZALI Henrik]: Batthyány Ignác gróf, erdélyi püspök. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 737. [2907.] Kitűnő egyháztörténész, született Németujváron 1741. jan. 30. - megh. 1798. nov. 17. Kolozsvárott. Működésének legméltóbb emléke a gyulafehérvári könyvtár (lásd: Batthyáneum). Ugyanott csillagászati tornyot is alapított és szerelt fel gazdagon, melyet első csillagásza Mártonfi Antal a következő című munkában ír le: "Initia astronomica speculae Batthianae Albensis in Transsylvania" (Altae Carolinae). [SRG.]

Beirut, tengerparti város Szíriában. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 827. [3071.] Ázsiai török vilajet fővárosa, 4-5 km. hosszú, a Libanontól kinyúló földnyelven, (1889). Különböző iskolákkal és egy csillagvizsgálóval rendelkezik. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 835-837. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bellatrix (lat. harcosnő, gamma Orionis): másodrendű csillag az Orion Ny-i vállán. Különösen azért nevezetes, mert azon fölötte ritka csillagokhoz tartozik, melyeknek spektruma tökéletesen folytonos. Lásd: Állócsillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 48. [3165.] [SRG.]

Benzenberg János Frigyes, német fizikus, meteorologus és publicista. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 111. [3279-3280.] Született Schöllerben, 1777. máj. 5. - megh. Bilkben, Düsseldorf mellett 1846. jún. 8. Marburgban a teológiát, később Göttingában a matematikát tanulmányozta. Innen egy hamburgi nevelőintézetbe ment és 1802-ben az ottani Michaelis-tornyon, hogy a föld tengelye körüli forgását bebizonyítsa, eső ólomgolyókkal észleléseket tett, melyeket később egy szénbányában ismételt. 1805-ben a düsseldorfi líceumon a fizika és matematika tanára és ezután a bajorországi katasztermérések vezetője lett. 1815 óta Bilkben élt, hol 1844-ben egy "Charlottenruhe" nevezetű csillagvizsgálót építtetett, melyet meglehetős fenntartási összeggel együtt Düsseldorf városának hagyományozott. [SRG.]

K. Á. [KISS Áron]: Berecz Ede, a budapesti áll. felsőbb leányisk. tanára. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 128-129. [3310.] Szül. Boldogon, Pest vármegyében, 1839. júl. 19. Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön és Pesten a piaristáknál végezte. 1862-ben Kolozsvárt tanítói oklevelet nyert s mint elemi iskolai tanító ugyanott két évig működött. 1868. Haynald a kalocsai székesegyház karnagyává nevezte ki. 1879-ben a budapesti felsőbb leányiskola rendes tanára lett, hol az ének- és zeneelméletet, vegytant és csillagászati földrajzot tanítja. [SRG.]

Bereniké (annyi mint győzelemhozó). Több egyiptomi királyné neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 136. [3323.] Magos leánya, Demetrios menyasszonya, annak meggyilkolása után III. Ptolemaios Eurgetéshez ment nőül. Ennek fia IV. Ptolemaios kegyencének Sosibiosnak felbujtogatására meggyilkolták. Szép hajáról az északi égen egy csillagzatot neveztek el lásd: Bereniké fürtjei. [SRG.]

Bereniké fürtjei (Coma Berenices). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 136. [3323.] III. Ptolemaios Euergetés egyiptomi király nejének hajfürtjeiről elnevezett csillagkép az északi égen, az oroszlán farkának közelében, 170 fok - 203 fok rektaszcenzió és 14 fok - 32 fok északi deklináció között. Negyedrendű csillagoknál kisebb, 70 szabad szemmel látható csillagból áll Konón csillagász adta e nevet, mely már-már feledésbe ment és Tycho Brahe elevenítette fel. [SRG.]

Bernoulli (ejtsd: bernulyi) János, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 169. [3383.] Bernoulli Dániel öccsének fia, szül. Baselben 1744. nov. 4. - megh. Berlinben 1807. júl. 13., mint az akadémia matematikai osztályának igazgatója. [SRG.]

G-R, [GOLDZIHER Ignác]: Bérúni, Abú Raihán Muhammed b. Ahmed, nagyhírű keleti csillagász, matematikus, történetíró és bölcsész. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 184. [3410.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Bessel Frigyes Vilmos, az újabb kor legnagyobb német csillagásza. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 195. [3430.] Szül. Mindenben 1784. júl. 22. - megh. Brémában 1846 márc. 14. Kereskedői pályára lépett, itt minden szabad idejét a matematika és csillagászat tanulmányozására fordította, 4 évig észlelt Schröter magán obszervatóriumán Lilienthalban, 1810-ben Königsbergába hívatván megalapította az ottani csillagvizsgálót, melyet 1819-ben legnagyobb tökéletességű Reichenbach-féle műszerekkel láttak el.
E műszerekkel, melyek közül különösen a heliometer nemsokára világhírű lett, oly kitűnő észleleteket tett, hogy azokat máig sem múlták felül és általában a csillagászati észlelésnek új utakat nyitott. Emellett Bessel a csillagászat matematikai elméleteiben is jártas és egész új rendszernek felállítója volt. Sem a jelen, sem a múlt idő csillagászai közt egy sem volt oly éles észlelő és egyszersmind teoretikus mint Bessel. Utolsó és legfontosabb munkáihoz tartozik egy 1844. megjelent értekezés, mely bizonyos állócsillagok saját mozgásuk változékonyságát vizsgálja. [SRG.]

Bianchini Ferenc, olasz csillagász és régész. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 254. [3533.] Szül. Veronában 1662. dec. 13. - megh. Rómában 1729. máj. 2. Különösen a Vénus rotációjának megfigyeléséről ismeretes. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Biela Vilmos báró, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 273. [3569.] Született Rosslauban, Stolpe mellett 1782. márc. 19. - megh. Velencében 1856. febr. 18. Három üstököst fedezett fel: 1823. dec. 30.; 1926. febr. 27.; 1831. jan 14. [SRG.]

KISS dr. [KISS János]: Bierbauer Lipót, pap és tanár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 275. [3574.] Szül. Kőszegen Vas vármegyében 1841. nov. 9. 1857. szept. 8-án lépett a rendbe s Pannonhalmán teológiai tanulmányát végezvén, 1864. nov. 19. fölszenteltetett. Egyik műve: Csillagászat toldalékul a Fizika elemeihez (Győr, 1884). [SRG.]

N. G. [NAGY Géza]: Bika. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 287. [3595.] Az állatöv második, 30 fok - 60 fok hosszúságban fekvő jegye, azután 2. az állatövnek 46 fok - 47 fok rektaszcenzió és 0 fok -28,5 fok északi deklináció között elterülő csillagképe Heis szerint 188 szabad szemmel látható csillaggal, melyek között különösen Aldebaran elsőrangú vöröses csillag emelendő ki. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Binet (ejtsd: biné) János Fülöp Mária, francia matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 297. [3616-3617.] Szül. Rennes-ben 1786. febr. 2. - megh. Párisban 1856. máj. 12. 1823 óta a Collége de France-on csillagászati előadásokat tartott. [SRG.]

BARTONIEK. [BARTONIEK Géza]: Binokuláris távcső, két egymással összekötött távcső, melyen egyidejűleg mindkét szemmel lehet a tárgyakat szemlélni. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 298. [3618.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Biot János fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 300. [3623-3624.] Szül. Párisban 1774. ápr. 21 - megh. u. o. 1862. febr. 3. Az egyiptomiak, indusok és khinaiak csillagászatával is foglalkozott és írt. [SRG.]

BARTONIEK. [BARTONIEK Géza]: Bishop-féle gyűrű. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 323. [3668.] Az éj sajátszerű színeződése, melyet Bishop 1883 szeptemberében (Honolulu) tapasztalt. Ez abban állott, hogy a Nap körül elmosódott szélű vörösbarna gyűrű látszott, ámbár a levegő egészen tiszta s az éj felhőtelen volt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Bode János Elert, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 394-395. [3802-3803.] Szül. Hamburgban 1747. jan. 19. - megh. Berlinben 1826. nov. 23. A berlini tudományos akadémia csillagásza, 1786-ban pedig ugyanott a csillagvizsgáló igazgatója lett. Említendő a Représentation des astres című műve is, mely munka 34 lapon a Berlin látóhatára fölött szabad szemmel észrevehető és a fontosabb teleszkópikus csillagokat mind tartalmazza. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Bogdanovich Dániel Imre, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 411. [3836.] Szül. Verőcén 1762-ben - megh. Budán 1802. jan. 31. A budai csillagvizsgálón első segéd volt. Tanulmányait a budai egyetemen végezte, azután a nagyváradi akadémián a matematika rendkívüli tanára lett. A csillagászat tanulmányozására Bécsbe ment, majd 1796-ban a budai obszervatóriumban segéd lett. [SRG.]

Bohnenberger, János Gottlieb Frigyes, német matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 420. [3852-3853.] Szül. Simmotzheimben, 1765. jún. 5. - megh. Tübingában 1831. ápr. 19. Tanulmányait Stuttgartban és Tübingában végezte. 1789-ben lelkészhelyettes lett, de, hogy a csillagászati tanulmányokhoz való hajlamát kielégítse, 1793-ban Gothába, onnan pedig Göttingába ment. 1796-ban a tübingai csillagvizsgálón alkalmazták. Itt 1798-ben a matematika és csillagászat rendkívüli és 1803-tól rendes egyetemi tanára lett. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 465-470. [3932-3939.], 2 színes tábla. A görög planetez körülbolyongó szóból; lat. stellae errantes, bolyócsillagok, azon égi testek, melyek csaknem ugyanazon a Nap középpontján átmenő síkban, közel köralakú ellipszisekben, ugyanazon irányban a Nap körül keringenek. Magukban véve ugyan sötétek s fényüket csupán a Naptól kölcsönzik, de azért a szabad szemmel látható bolygók fényessége mégiscsak a legnagyobb állócsillagok fényével vetekedik. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bolygó-táblák (Tabulae planetarum), a bolygók pontos helyzetének könnyebb és gyorsabb kiszámítására szerkesztett segédtáblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 470-471. [3939-3940] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bond György Fülöp, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 487. [3969.] Bond Vilmos Cranch fia és 1859 óta a cambridgei csillagvizsgáló igazgatója, szül. 1825. máj. 20. - megh. 1865. febr. 17. Atyjával együtt megírta Saturnus monográfiáját, közölt értekezést a Donati-féle üstökösről és pontos megfigyeléseket az Orion ködfoltról. Az elsők sorában áll, kik a kettős csillagok fotografálásában sikert arattak. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bond, Vilmos Cranch, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 487. [3969.] Szül. Portlandban Maine államban 1789. szept. 9. - megh. 1859. jan. 29. Órásmesterséget tanult, azután Dorchesterben, az Egyesült Államokban az elsők között rendezte be magáncsillagvizsgálóját. [SRG.]

Bonn (a rómaiak Bonna vagy Castra Bonnensiá-ja), külön járást alkotó város Köln poroszországi kerületben, a Rajna balpartján, szép és kedves vidéken, (1890). Profán épületei közt kiválók: a csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 494. [3981.] [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Bonnet Péter Osszián, francia matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 495. [3984.] Szül. 1819. - megh. 1892. jún. 29. 1862 óta a párisi tudományos akadémiának tagja volt. Dolgozatai az algebrára, az elméleti mekánikára, a matematikai fizikára, a csillagászatra, vonatkoznak s többnyire a Journal de mathématiquesben jelentek meg. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bootes (Arktophylax, medveőrző). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 499. [3993.] Az északi félgömbnek 16 fok 53 fok északi deklináció és 202 fok -183 fok rektaszcenzió között fekvő csillagképe Heis szerint szabad szemmel látható 140 csillaggal, főcsillagja a sárga fényű Arkturusz, mely felett négy harmadrendű csillag ferde négyszöget képez. Hyginus szerint Bootes helyesebben Philomélos, Iasión és Déméter fia feltalálta az ekét miért őt anyja ekével és ökörfogataival együtt Bootes (ökörhajtó) néven a csillagok közé helyezte. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston: Borda János Károly, francia matematikus és tengerész. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 508. [4007-4008.] Szül. Daxban, Landes kerületben 1733. máj. 4. - megh. 1799. febr. 20. Ő találta fel a csillagászati szögmérőt a délvonal meghatározására (Méchain és Delambrevel) és a neve után elnevezett reflexió- és repetició-körökrt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Borelli János Alfonz, olasz matematikus és orvos. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 512. [4016.] Szül. Castelnuovoban, Nápolyban 1608. jan. 28. - megh. Rómában 1679. dec. 31. Tudományos működése nagyon sokoldalú volt. Foglalkozott boncolástannal és élettannal, matematikával, csillagászattal és fizikával. Jupiter holdjairól szóló művében, bár határozatlanul, kimondja azon nézetét, hogy az égi testek egymást vonzzák. Azonkívül ő készitett első ízben héliosztátot. [SRG.]

Borsippa, asszir. Barsib vagy Barsip, város Babiloniában, Hillahtól D. felé 12 km-nyire, jelenleg Birs-Nimrud név alatt ismert rom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 541. [4069.] A talmudisták ezt tartották a bábeli nyelvzavar helyének. A név etimológiája még eddig homályban maradt. Barsib helyett a régebbi írásokban Badsib is fordul elő, ami a régi asszírban "Második Bábel"-t jelentett. Borsippa helyi istene Nebo volt. Mint Plinius mondja, a tudománynak helye volt és benne sok ékirást találtak az Achaimendik korából. A borsippai tudósok leginkább csillagászattal foglalkoztak. [SRG.]

TH-Gy. [THEISZ Gyula]: Bossi Bertalan, olasz utazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 554. [4095.] Született Porto-Maurizioban 1812-ben, Uruguayban olasz konzul volt. Sokat utazott Brazília belsejében, Araukániában és a Tűzföldön és Dél-Amerika eme vidékeit ásványtani tekintetben átkutatta. A csillagászatban is kitűnt a napfoltokra vonatkozó vizsgálataival. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Boulliau, (ejtsd: bullyó, latinizálva Bullialdus) Izmael, francia matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 588. [4153.] Szül. Loudun-ben (Picardie) 1605. szept. 28. - megh. Párisban 1694. nov. 25. mint a szt.-victori kolostor apátja. A Coppernicus-féle világrendszer egyik hathatós védője volt. Számos csillagászati és matematikai értekezést írt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Bouvard (ejtsd: buvár) Elek, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 598. [4171.] Szül. Haut-Faucigny-ben (Chamouny mellett) 1767. jún. 27. - megh. Párisban 1843. jún. 7. A párisi Observatoire csillagásza és a francia akadémia tagja volt. Több üstököst fedezett fel. Az 1821-ben közzétett Uránus-táblák számításakor belátta, hogy az Uranus bolygó valószínűleg egy pályáján túl fekvő világtérben keringő égitest befolyása alatt áll. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Bradley Jakab, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 640. [4249.] Szül. Shirebornban (Gloucester) 1792-ben - megh. Chalfordban 1762. júl. 13. Oxfordban teológiát tanult és 1719-ben Wanstead-be ment mint diakónus. A csillagászat iránt való hajlama arra bírta, hogy hivataláról lemondjon és a tudománynak szentelje tevékenységét. 1721-ben Oxfordban a csillagászat tanárává lett; Halley halála után 1742-ben mint "astronomer royal" a greenwichi csillagászati obszervatórium igazgatója lett. 1727-ben a fény aberrációját (lásd ott) fedezte fel, azonkívül a föld tengelyének nutációját vizsgálta meg, és az 1737-iki üstökösre vonatkozó igen becses észleléseket tett. [SRG.]

Bréguet Ábrahám Lajos, francia technikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 674. [4311.] Szül. Neuschatelben 1747. - megh. Párisban 1823. Párisban mennyiségtant tanult, később mekánikus műhelyt is állított, melyből igen tökéletes csillagászati és fizikai műszerek, így kronométerórák, fémhőmérők stb. kerültek ki. [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Béla]: Breithaupt János Kristóf, szül. Darmstadtban 1736. - megh. Kasselban 1800-ban. Mint mekánikus számos fizikai és csillagászati műszert, nevezetesen egy fali quadránsot és távolságmérőt szerkesztett. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 675. [4313.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Brorsen Tivadar, dán csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 721. [4405.] Szül. Norburgban Alsen szigeten, 1819. jún. 29. Senftenberg ugyanilyen nevű csillagvizsgálójának obszervátora. Öt üstököst fedezett fel: 1846. febr. 26., 1846. ápr. 30., 1847. júl. 20., 1851. aug. 1. és 1851. okt. 22. Egy üstökös, mely ellipszisben mozog, nevét is viseli, keringési ideje 535 év. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Brudzevszky (de Brudzevo) Albert, lengyel csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [4424.] Szül. 1445. - megh. 1497. A krakói egyetemen tanította a matematikát, hol Coppernicus is tanítványai közé tartozott. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bruhns Károly Keresztély, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 733. [4428.] Szül. Plönben (Holsteinban) 1830. nov. 22. - megh. Lipcsében 1881. jún. 25. Gyakorlati mekanikára adva magát, 1851. Berlinbe került, hol Enckével érintkezve, már előbb nagy kedvvel elsajátított matematikai és csillagászati ismeretei révén 1852-ben a csillagda segédjévé lett.
E mellett látogatta az egyetemet, 1859-ben már habilitáltatta magát mint magántanár, és 1860-ban meghívták Lipcsébe mint az asztronómia tanárát és a felépítendő csillagvizsgáló igazgatóját. 6 üstökös felfedezésén és zónamegfigyelésén kívül számos pályameghatározás neki köszönhető. Írt ezenkívül fontos értekezést a csillagászati sugártörésről. Az Astronomische Gesellschaft alapításában neki is része van és tisztikarában is szerepelt és az 1874-ki Vénusátvonulás komissziója szűkebb bizottságának tagja volt. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bruna Xavér Ferenc, a filozófia és teológia doktora, jezsuita, a budai csillagvizsgáló segéde, majd a felső matematika tanára a pesti egyetemen. Szül. Zágrábban 1745. szept. 14. - megh. Pesten 1817. nov. 30. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 734. [4429.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bruns Ernő Henrik, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 738. [4438.] Szül. Berlinben 1848. szept. 4-én. hol alsóbb és 1866-71. között felsőbb matematikai, asztronómiai és fizikai tanulmányait végezte. 1872-73-ban a pulkowai csillagvizsgálón mint számoló volt alkalmazva, 1873-1876-ig a dorpáti csillagvizsgáló obszervátora és az ottani egyetem magántanára volt, 1876-ban a matematika rendkívüli tanára lett Berlinben, majd 1882-ben a lipcsei egyetemen a csillagászat rendes tanára és az obszervatórium igazgatója lett. [SRG.]

Brünnow Ferenc Frigyes Ernő, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 746. [4451.] Szül. Berlinben 1821. nov. 18. - megh. 1891. aug. 20. Szülővárosában végezte Encke alatt tanulmányait, mire az ottani obszervatórium segéde, majd a bilki (Düsseldorf melletti) csillagvizsgáló igazgatója lett. 1854-ben a michigani egyetemen az asztronómia tanárává és az ann-arbori obszervatórium igazgatójává nevezték ki. Hamilton halálával pedig 1866-ban az asztronómia tanára lett Dublinban, írhoni királyi csillagász címmel. [SRG.]

N. L. [NÉGYESSY László]: Buczy Emil, író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 760. [4479-4480.] Szül. Kolozsvárt 1782. máj. 16. - megh. ugyanott 1839. okt. 28-án. Kassán bölcsészetet, 1811-től két évig Kolozsváron törvényt hallgatott, ekkor a kegyes tanítórendbe lépett és Korányi vezetése alatt a görög nyelvet és irodalmat tanulta. Pár évig tanárkodott, majd Bécsbe teológiára ment és világi pap lett. Visszatérte után Szebenben tanított retorikát 1816-ig, működését azzal téve emlékezetessé, hogy már 1813-ban esztétikai leckéket is tartott. 1821-től a gyulafehérvári papnevelőintézet erkölcstanára volt, s miután 1833-ban ismét Bécsbe ment a csillagászatba való bővebb kiképzése végett, a gyulafehérvári csillagásztorony őre, s végül kanonok lett. Az akadémia 1832-ben levelező tagjává választotta. [SRG.]

N. L. [NÉGYESSY László]: Budai Ferenc, református lelkész. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 763. [4484]. Budai Ézsaiás testvérbátyja, szül. Peéren Közép-Szolnok vármegyében 1760. nov. 8. - megh. mint szováti lelkész 1802. okt. 28. Nagy olvasottságú tudós volt, foglalkozva főként a csillagászattal, természettannal, politikával, hazai törvényekkel, a régebbi és újabb bölcsészettel, de legfőképp a hazai történelemmel s ennek összes kútfőivel. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Burckhardt János, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 832. [4601.] Szül. Lipcsében 1773. ápr. 30. - megh. Párisban 1825. jún. 22. Zach vezetése alatt Gothában csillagásszá képezvén ki magát, ajánlatok folytán 1797-ben Lalandehoz került, hol eleinte üstököspályákat számított, majd az école militaire csillagvizsgálóján munkálkodott; innen a bureau des longitudes segédcsillagászává nevezték ki. Lalande halála után ő lett 1807-ben a hadi iskolai csillagvizsgáló igazgatója. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Bureau (franc., ejtsd: büró) des longitudes. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 833-834. [4605.] A francia nemzeti konvent 1795. jún. 24-én kelt törvényével szervezte a Bureaut, alája rendelvén a párisi nemzeti csillagvizsgálót, a volt katonai iskolát s az összes a nemzet tulajdonában levő csillagászati műszereket.
A Bureau állapította meg a meglevő és felállítandó obszervatóriumok számát, szerkesztette a több évvel előbb kinyomandó Conaissance des temps-ot, tökéletesítette a csillagászati és meteorológiai táblákat, egyik tagja pedig évenkint csillagászati kurzust tartott. Tagjai voltak: 2 matematikus, 4 csillagász, 2 tengerész, 1 geográfus és egy mekanikus igazgatása alatt 4 adjunktus észlelt és számolt. 1854-ben Le Verriernek kineveztetésével a párisi csillagvizsgálót a Bureau-től függetlenítették, úgy hogy ez csak a Connaissance des temps és az Annuaire du Bureau kiadására szorítkozott. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 843-845. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

Burnham Sherburne Wesley, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 13. [4642.] Szül. Thetfordban 1840. A csillagászatban autodidakta. Egy primitiv szerszámmal két év alatt több mint ezer új kettős csillagot fedezett fel. Jelenleg Kaliforniában a Lik-csillagvizsgáló intézet felügyelője. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Bürgi Jost (Burgi, Byrgi, lat. Justus Byrgius), éggömbök és csillagászati műszerek készítője. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 64-65. [4735.] Szül. Liechtensteigben St. Gallen kantonban, 1552. febr. 28. - megh. Casselben 1632. jan. 31-én. Életének legnagyobb részét Casselben és Prágában töltötte mint IV. Vilmos hesseni tartománygróf udvari órása, illetőleg mint császári kamarai órás. 1622-ben visszatért Casselbe s ott töltötte élte alkonyát. Különös hírnévre tett szert egy éggömbje, melynek ezüstlapjára ábrázolta saját megfigyelései alapján a csillagok helyét.
Keppler szerint ő választotta el először a tizedes törteket az egészektől egy fél zárójellel. Nevezetesek továbbá 1820-ban megjelent, de régebben készített progresszió-táblái melyek egy számtani haladványt s hozzá egy mértani haladványt tartalmazván, a logaritmustáblák előfutárjai. [SRG.]

S. J. [SIMONYI Jenő]: Caboto, Sebestyén. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 78. [4759.] Szül. Velencében 1473. - megh. Londonban 1557. Caboto, János híres hajós fia és második utazásán kísérője volt. Csak újabban derült ki hogy Caboto korának egyik legjelesebb kozmográfusa és hajósa volt. [SRG.]

Cagnoli András, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 90. [4783.] Szül. Zante szigetén 1745. szept. 29. - megh. Veronában 1816. aug. 6. Kezdetben a diplomáciai pályán haladt, azután Veronában saját csillagvizsgálójában, majd a milanói csillagvizsgálóban működött. [SRG.]

Calendarium (lat.) annyi mint adósságok lajstroma, melyet egy arra külön rendelt szolga vezetett. Lásd: Kalendáriom és Naptár. - Calendarium Gregorianum, lásd: Gergely-féle naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 99. [4803.] [SRG.]

S. J. [SIMONYI Jenő]: Cameron (ejtsd: kamrn) Verney Lovett, angol Afrika-utazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 112. [4832.] Szül. Radipoleban Angliában 1844. Őt jelölték ki 1872. a Livingstone-Eastcoast-expedíció vezetőjének, amelyet Livingstone támogatására küldtek ki. Híres utazásának érdemét fokozza az a körülmény, hogy számos csillagászati helymeghatározást végezett és 4000 pontnak a magasságát mérte meg. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Capella (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 136. [4881.] Annyi mint kecske vagy Aurigae, az Auriga csillagképnek elsőrendű, sárgás főcsillagja, melynek fizikai alkotása valamennyi között leginkább megközelíti Napunkét. A mitológia szerint Amaltheia kecskéje, mely a gyermek Zeust táplálta és melynek bőre utóbb Zeusnak a titánok elleni harcában pajzsul szolgált. [SRG.]

H. L. [HEGEDÜS Lóránt]: Carli (ejtsd: kárli) János Rinaldo gróf, másként Carli-Rubbi J. R. gróf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 155. [4921-4922.] Szül. Capo d’Istrián 1720. ápr. 11. - megh. Milanóban 1795. febr. 22. Ifjú korában mértant és a holt nyelveket tanulta előszeretettel. Irodalmi vitatkozásaival híressé tette magát, úgyhogy 1741-ben a velencei szenátus a csillagászat és a tengerészeti tudomány tanárává nevezte ki. Azonban 1749. visszavonult e tanszéktől, hogy nagy birtokát igazgathassa. De csak rövid időre. Nemsokára a milánói kereskedelmi és államtudományi kollégiumnak, valamint a főiskolaszéknek elnökévé lőn. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Carlini Ferenc, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 155. [4923.] Szül. Milanóban 1783. jan. 8. - megh. Croddoban 1862. aug. 29., mint a milanói csillagvizsgáló igazgatója s a lombardiai tudományos intézet elnöke. 1803 óta élete végéig az Effemeridi di Milano c. csillagászati évkönyv számításait végezte, azután különösen a Nap- és Holdtáblázatok tökéletesítésén fáradozott. [SRG.]

Carrington (ejtsd: kerringtn) Rikárd Christopher, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 173-174. [4959.] Szül. Chelseaben 1826. máj. 16. - megh. 1875. dec. Teológiai tanulmányait Challis tanácsára Cambridgeben a csillagászatéval váltotta fel, mire Durhamban Chevalliernek három éven át asszistense volt. 1852-ben magánobszervatóriumot épített Redhillben, melyben különösen a napfokokat és a sarkkörüli csillagokat észlelte kitartó szorgalommal. [SRG.]

KÖVESLIGETY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cassini János Domokos, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 185. [4983.] Szül. Nizza mellett Perinaldóban 1625. jún. 8. - megh. 1712. szept. 14. Legfontosabb érdemei a Jupiter tengelyforgásának s lapultságának megállapítása, négy Saturnushold s az állatövi fény felfedezése. Rendkívül tevékeny észlelő és író volt, kit a francia kormány 1669-ban a párisi csillagvizsgáló igazgatójául meghítt. A cayenni expedíció létesülése 1672-ben mely a Mars parallaxisának meghatározását tűzte ki feladatául, Cassini műve volt. [SRG.]

KÖVESLIGETY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cassini Jakab, csillagász és fizikus, az előbbi fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 185. [4983.] Szül. Párisban 1677. febr. 18. - megh. Clermont mellett 1756. ápr. 16. Már 17 éves korában a francia tudományos akadémia tagja volt, s későbben Newtonnal, Halleyval, Flamsteaddel s többekkel személyes érintkezésbe lépett. Atyja halála után a párisi csillagvizsgáló igazgatója lett. Főbb munkája az atyja által kezdett fokmérés folytatása, melyen kívül elektromossággal, a barométerrel, gyújtótükrök tökéletesítésével is foglalkozott. A Föld alakjáról és az asztronómia elemeiről is írt. [SRG.]

KÖVESLIGETY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cassini Cézár Ferenc, Cassini de Thury, az előbbinek fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 185. [4983.] Szül. Párisban 1714. jún. 17. - ugyanott meghalt 1784. szept. 4. A párisi obszervatórium igazgatóságában atyját követte. Legfőbb munkái Franciaország trigonometriai felmérése, melyet csak fia végzett be. [SRG.]

KÖVESLIGETY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cassini János Domokos gróf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 185. [4983.] Az előbbi fia s atyja követője a párisi csillagvizsgálón, szül. Párisban 1748. jún. 30. - megh. Thury-sous-Clermont-ban 1845. okt. 18. Fő érdeme a francia nagy térkép befejezése, különben Méchain s Légendre-ral 1787. London s Páris asztronómiai-trigonometriai összekapcsolásán is dolgozott. [SRG.]

KÖVESLIGETY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cassini Sándor Henrik Gábor, vicomte de Cassini, az előbbi fia, ki eleinte asztronómiával, azután jogtudománnyal és növénytannal is foglalkozott. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 185. [4983.] [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Cassini-féle görbe (cassinoid), a Cassini Domokosról elnevezett negyedrendű síkgörbe. Cassini azt hitte, hogy a bolygók pályái is íly alakkal bírnak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 185-186. [4984-4985.] [SRG.]

KOPP. [KOPP Lajos]: Cauchy (ejtsd: kosi) Ágost Lajos, francia matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 202. [5018.] Szül. Párisban 1789. aug. 21. - megh. Párisban 1857. máj. 23. Már 16 éves korában feltűnt egy nehéz matematikai probléma megoldása által és 1815-ben Mémoire sur la théorie des ondes című munkája alapján az Institut tagja lett. Később az école polytechnique tanára lett, a júliusi forradalom idején Prágába vándorolt ki, ahol mint a bordeauxi herceg nevelője élt. 1848-ban a párisi egyetemen a mennyiségtan tanára lett, de 1852-ben ismét le kellett mondania, mert III. Napoleontól a hűségi esküt megtagadta. Cauchy a felsőbb algebrát, a számelméletet, a differenciálszámítást, matematikát, csillagászatot és fizikát egyaránt sikerrel mívelte és valamennyit új tételekkel gazdagította. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Celsius András, svéd csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 228-229. [5070.] Celsius Olof természettudósnak, az upsalai akadémia megalapítójának unokaöcscse, szül. Upsalában 1701. nov. 27. - megh. ugyanott 1744. ápr. 25. 1730-ban az upsalai egyetemen tanár lett, 1732-ben pedig nagy útra indult, melyben Németország, Olaszország s Franciaország leghíresebb csillagvizsgáló intézeteit meglátogatta és különösen sokáig maradt Párisban ahol az ottani csillagászokkal a Föld alakjának, meghatározása céljából összeköttetésbe lépett.
1736-ban a francia kormány őt és Maupertuist bízta meg a Tornea és Pello falu közti délkör megmérésével. Miután ezen megbízást teljesítette, Upsalában egy csillag-tornyot állított föl és ezen észlelt amíg 1740-ben a kormány a gazdagon fölszerelt obszervatóriumot építette. Celsius foglalkozott a fényerősség mérésével, az északi fénnyel, a Jupiter-holdak elméletével és a római láb nagyságának meghatározásával. Sokat fáradozott a Gergely-féle naptár behozatalának érdekében és az elsők közé tartozott, kiknek az északi svéd partok lassu, de folytonos sülyedése feltűnt. [SRG.]

Celsius Magnus Nicolai, svéd csillagász és természetbuvár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 229. [5070.] Szül. Helsingland Alfta-Socken nevű helységében 1621. jan. 16. - megh. Upsalában 1679. máj. 5. Upsalában a mennyiségtan és csillagászat tanára volt és a helsingi runák felfedezése által lett nevezetessé. [SRG.]

Censorinus, a Kr. u. való III. század első évtizedeiben élt római grammatikus, kitől reánk egy Cerelliusnak, pártfogójának ajánlott De die natali (A születésnapról) című töredékes munkája jutott, melyben telve grammatikai tudákossággal a csillagoknak az emberek születésére való befolyásáról és az időbeosztásról beszél. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 234. [5081.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Centrális nap, legtágabb értelemben azon (valószínűleg csak képzelt) pont, mely körül egész csillagrendszerünk kering. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 236. [5085.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cepheus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 241. [5096.] Csillagkép 300 fok - 20 fok rektaszcenzió és 52 fok - 85 fok deklináció között, melyet a pólus alatt három Kassiopeia felé kis görbültségű ívet képző harmadrendű csillag jellemez. Argelander szerint 89 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Chacornac (ejtsd: sakornak) János, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [5137.] Szül. Lyonban 1823. jún. 21. - megh. ugyanott 1873. szept. 6. Eleinte a marseillei, majd Leverrier alatt a párisi csillagvizsgálón észlelt. Nyolc apró bolygót fedezett fel s 1860-ban megfigyelte a teljes napfogyatkozást Spanyolországban. Főműve: Atlas écliptique, Páris 1854-63, 36 térkép, mely a bolygópályák övében fekvő csillagokat ábrázolja s a kis bolygók keresésénél és megfigyelésénéI ma is nélkülözhetetlen segédeszköz. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Challis Jakab, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 263. [5143.] Szül. Bram-treeben Essexben 1803. dec. 12. - megh. 1882. dec. 3-án. Tanulmányait Cambridgeben végezte, 1826. ugyanott a Trinity College fellow-ja, majd 9 évvel később az asztronómiai és kísérleti fizika tanára, s a csillagvizsgáló igazgatója lett. [SRG.]

Chappe d’Auteroche János, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 275. [5167.] Szül. Mauriacban 1722. márc. 2. - megh. San Lucarban 1769. aug. 1. Mint az akadémia tagját megbízták 1761-ben, hogy Tobolszkban figyelje meg a Venusnak a Nap előtt való elvonulását. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Christie Vilmos Henrik Malony, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 339. [5295.] Szül. Woolwichban 1845. okt. 1. 1864 óta a cambridgei Trinity Collegen végezte tanulmányait, hol később fellow, 1868-től baccalaureus, 1871-ben pedig magiszter lett. Miután 1870-től kezdve a greenwichi csillagászati obszervatóriumon asszisztens volt, 1881-ben annak igazgatója és királyi angol csillagász lett. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Ciklus (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 368. [5439.] A kronológiában az éveknek bizonyos sora, száma, melynek eltöltével ugyanazon időviszonyok, tünemények vagy jelenségek ugyanazon sorrendben ismétlődnek. Két vagy több Ciklus együtt alkotja az úgynevezett periódust. A három legfontosabb Ciklus, melyekre az okmányokban gyakran hivatkoznak és melyek időszámításunkba máig átmentek: a napkör, a holdkör és az indikció Ciklusa. A napkör (ciklus solaris vagy concurrentium), máskép a vasárnapi betű Ciklusa 28 évből álló Ciklus, melynek lefolyta után a hét napjai ismét a hónapna ugyanazon napjaira esnek. [SRG.]

Cirkummeridián magasság. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 399. [5497.] Oly csillagmagasság, melyet a meridiánhoz közel figyelünk meg. Ilyen magasság-megfigyelésekből könnyen számítható ki az illető hely földrajzi szélessége. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cirkumpoláris csillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 399. [5497.] Oly állócsillagok, melyek állandóan az észlelő horizontja felett maradnak. Valamely helyre oly csillagok lesznek cirkumpolárisak, melyeknél sarktávola kisebb az illető hely sarkmagasságánál. [SRG.]

Clairaut (ejtsd: kleró) Elek Kolozs, hírneves francia matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 410. [5521.] Szül. Párisban 1713. - megh. 1765. Résztvett a lapplandi fokmérésben, foglalkozott a Föld alakjának meghatározásával, visszavezette a Hold elméletét a három test problémájára és kiszámította a Halley-féle üstökös visszatérését 1759. ápr. 17-ére. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Clark Alvan, nagyméretű csillagászati távcsövek híres szerkesztője s készítője. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 416. [5533.] Szül. Ashfieldben, Massachusettsben 1804. márc. 8. - megh. 1887. aug. 19. Eleinte rajzoló s arcképfestő volt, de csakhamar távcsövek készítésével kezdett foglalkozni. Miután egy 11 cm. nyílású távcsővel a 8 Sextantis kettős csillagot fedezte fel, nagyobb távcsövek készítéséhez is látott, s egy 47 cm. nyílású távcsővel, melyet a Missziszippi csillagda számára készített, s amely azután Chicagóba került, felfedezte 1861. jan. 31-én a Sírius állócsillag kísérőjét, melynek létezését és pályaelemeit a Sírius szabálytalan önmozgásából már Bessel következtette s Peters számította.
Két fia segítségével, kik közül Alvan az optikai, John a mekanikai munkálatokat vezette, Clark addig nem ismert nagyságú távcsövek készítéséhez látott. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Coimbra (a rómaiaknál Conimbria), az ugyaníly nevű kerület fővárosa Beira portugál tartományban, a Mondego jobb partján emelkedő dombon. Az egyetemnek megvan minden fakultása, van gazdag könyvtára, többféle laboratóriuma, múzeuma, csillagvizsgálója. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.p. 453. [5609.] [SRG.]

Computus (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 483. [5672.] Általában azon számítások összesége, melyekkel valamely időpont határoztatik meg, különös (kronológiai) értelemben azok a különböző szabályok, ciklusos számítások, melyekkel a Hold járására alapított egyházi évet a polgári napi évvel szokás összhangzásba hozni, tehát a különböző Hold- és Nap-körök, az aranyszám, a vasárnapi betű stb. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Connaissance (francia, ejtsd: konnészánsz), ismeret, ismeretség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 495. [5699.] Connaissance des temps, a jelenleg a Bureau des longitudes (lásd ott) kiadásában megjelenő csillagászati évkönyv, melyet először az 1679-es évre ugyanily címen Picard adott ki 1678-ban és melyet a Bureau des longitudes által 1869-ben történt átvételig szakadatlan sorban Lefébure, Lientaud, Godin, Maraldi, Lalande, Jeanrat és Mechain szerkesztettek és adtak ki. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Coppernicus Miklós, híres csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 513-514. [5737.] Szül. 1473. febr. 19. - megh. Frauenburgban 1543. máj. 7-24. között. Thornban kezdett tanulni, később Krakóba ment az egyetemre, ahol orvosi pályára készült és az orvostudori oklevelet meg is szerezte. Emellett foglalkozott még humanisztikai tanulmányokkal és filozófiával, ezenkívül még a matematika iránt is nagy érdeklődéssel viseltetett. 1495 körül elhagyta Krakót és miután rövid ideig Thornban maradt, Bécsbe, azután Olaszországba ment, hol éppen akkor a tudományok és művészetek újjászületésök korát élték. Bolognában tartózkodott hosszabb ideig, ahol Novara Domokos Mária híres csillagász tanította, kinek észlelései körül segédkezett is. 1497. márc. 9-én alkalma volt megfigyelni az Aldebaran elfödését a Hold által. [SRG.]

Coppernicusi világrendszer. Lásd: Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 514. [5737.] [SRG.]

-ZIK [BRÓZIK Károly]: Cork (ejtsd: kork), grófság Munster ír tartományban, az Atlanti-óceán partján, amely itt számos öblöt alkot. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 521. [5753.] Írország azon városa, melynek Dublin után a legtöbb iskolája és jótékony intézete van, a legkiválóbbak: a Queen’s college, a Cork Institution csillagvizsgálóval, múzeummal és műgyűjteménnyel. [SRG.]

TH. GY. [THEISZ Gyula]: Coronelli Márk Vince, olasz történet- és földrajz-iró. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 527. [5767-5768.] Született Velencében 1650-ben - megh. ugyanott 1718-ban. Papi pályára lépett és 52 éves korában a minoriták generálisa lett; ekkor XIV. Lajos udvarába hívta a tudós főpapot, kit nagy ég- és földgömbök készítésével bízott meg, melyeket jelenleg Párisban a nemzeti könyvtárban őriznek. [SRG.]

Cosmas Indicopleustes, alexandriai kereskedő a VI. században. Miután Etiópiát, Arábiát és Indiát beutazta, Egyiptomba visszatérve, remete életet élt és utazási élményeit, földrajzi és csillagászati nézeteivel együtt leírta következő műveiben: Keresztény helyrajz, vagy világtan, továbbá csillagászati táblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 537. [5787.] [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Cotes Roger, angol matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 542. [5796.] Szül. Burbachban 1682. - megh. Cambridgeben mint a csillagászat tanára 1716. jún. 5. Életében csak két értekezése jelent meg, de több becses kéziratot hagyott hátra. [SRG.]

K. Á. [KISS Áron]: Csányi Dániel, tudós matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 610. [5931.] Szül. Nagybányán 1820. jan. 20. - megh. Debrecenben 1867. jan. 20. Debreceni főiskolán tanult, a jogot pedig Kassán végezte, innen aztán a bécsi politechnikumba ment, hol különösen a vízépítést tanulta. Klapka meghívására a komáromi védművek munkálatainak a vezetését vette át. 1850 végén a debreceni főiskola fizikai tanszékére hívták meg. 1851. dec. 19-én a szabadságharcban való részvételért 12 évi fogságra ítélték. Csaknem 6 évig volt fogva, míg 1857-ben kiszabadult. 1861-ben képviselő volt az országgyűlésen s a feloszlatás után újra elfoglalta a debreceni kollégiumban a számára újonnan állított felsőbb mértani s csillagászati tanszéket. A M. Tud. Akadémia 1863. jan. 13-án levelező tagjául választotta. [SRG.]

Császár Károly tanár, szül. Pesten 1842. jan. 20. - megh. Budapesten 1891. ápr. 30. Munkái főkép a természettan, csillagászat s a mennyiségtan körébe tartoznak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 627. [5958.] [SRG.]

Csillag, világító égi test: lásd: Állócsillagok, Bolygók és Üstökösök. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 715. [6114.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagászat (Astronomia), az égi testekről, különösen azok látszó és valódi mozgásairól, fizikai és kémiai alkotásáról szóló tan. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 716-720. [6115-6122.] Ha tisztán a mozgási jelenségekre vagyunk tekintettel, akkor a csillagászat a legrégibb fizikai tudomány, melynek kezdetben valószínűleg az alkalmas időbeosztás volt a feladata. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagászati évkönyvek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 720. [6122.] A Napnak, Holdnak, bolygóknak bizonyos év egyes napjaira előre kiszámított helyeit, azok konstellációit és annak az évnek egyéb égi tüneményeit tartalmazó könyvek. Az első Csillagászati évkönyvet Peurbach adta ki 1450-61-ig (l. Almanach), melyeknél azonban sokkal pontosabbak voltak a Regiomontanuséi 1475-1506. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagászati hely. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 720. [6122.] Az égi testeknek egy bizonyos időben észlelt helye, kifejezve valamely koordináta-rendszerre vonatkozólag; leginkább az equatoriális rendszerben rektaszcencióval (alfa)és deklinációval (delta), ritkábban az ekliptikára [hosszuság (lambda) és szélesség (béta)] vagy a horizontra (magasság m és azimut a) vonatkozólag. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagászati jegyek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 720-721. [6122-6123.] Az égi testek, konstellációk s egyéb csillagászati dolgok jelölésére szolgálnak és mint ilyenek a kalendáriomokba is átmentek. Legközönségesebbek a naprendszer tagjainak jegyei, melyek a kalendáriomokban a hét napjainak megjelölésére is szolgálnak. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 721-725. [6123-6130.], 4 tábla. Minden olyan műszer, mely csillagászati megfigyelésekre és mérésekre alkalmas, csillagászati műszer. A Csillagászati műszereknél kivétel nélkül megkívántatik, hogy teljesen szilárdul legyenek felállítva, nehogy a padló, vagy az épület rezgését s helyzetének változását megérezzék. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Csillagászati óra. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [6130.] Lehet kétféle minőségű, tudniillik vagy ingaóra vagy pedig kronométer. Utóbbi elnevezés tulajdonkép minden órára illik, mert az a görög cronosz idő, és metron mérő szóból van összetéve, de azért a kronométer elnevezés alatt csakis egy bizonyos szabad lengési szerkezetű hordható órát értünk, mely mint tengerészeti kronométer vagy zsebóra alakú kronométer ismeretes. A csillagászati órák a lehető legpontosabban s legfinomabban vannak készítve, s ingájuk úgy van szerkesztve, hogy rá sem a hőmérsékletváltozásnak, sem a barométer ingadozásának ne legyen befolyása. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagászati táblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [6130-6131.] Általános számbeli adatok rendszeres összeállítása, melyeknek célja a rájuk alapított csillagászati számítások tetemes könnyítése. Különösen a Nap, a Hold s a bolygók pontos mozgásának megállapítása csak rendkívül bonyolódott formulák alapján történhetik, melyeket minden adott esetben, vagy mint az ephemerida gyűjteményekben, napról-napra kiszámítani fölötte fáradságos volna. [SRG.]

Csillagda, lásd: Csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [6131.] [SRG.]

Csillag-drift (ang. star-drift). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [6131.] Proctor elnevezése szerint az a jelenség, hogy egyes egymástól messze elszórtan álló csillagoknak és csillagcsoportoknak közös, de közvetlen környezetüktől eltérő saját mozgásuk van. Igy a nagy göncöl 7 főcsillaga közül 5-nek van közös mozgása, a bika csillagzatában is több csillag, körülbelül 10 másodpercnyire halad kelet felé, stb. Hogy vajjon az ily csillagok fizikailag is összetartoznak-e, ma még el nem dönthető. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagfedés (occultatio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 725-726. [6132.] Az a tünemény, mikor valamely csillagot vagy égi testet egy másik, a Földhöz közelebb eső, az észlelő előtt részben vagy egészben elfed. A Csillagfedés bekövetkezhetik a Napra, a bolygókra és csillagokra vonatkozólag a Hold által, de lehet az is, hogy valamely bolygó egy másikat vagy valamely csillagot föd el, lehet továbbá, hogy a két belső bolygó (Venus és Merkur) a Napot fedik el (természetesen elenyésző csekély részben), végül ily általánosságban ide tartoznak még azok az esetek, mikor valamely bolygó a saját holdjait fedi el, p. a Jupiter. [SRG.]

Csillagfényképészet, lásd: Asztrofotográfia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 726. [6132.] [SRG.]

Csillagfutás, lásd: Csillaghullás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 726. [6132.] [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Csillaghalmaz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 726-727. [6133-6134.] Ha szép tiszta estén szabadszemmel elkezdjük az égboltozatot vizsgálni, azonnal találunk több fényes, jobban mondva világító foltot, mely az állócsillagok és bolygók képétől teljesen eltér. Ezen világító foltokat átalában ködfoltoknak (l. o.) (Nebelflecke) nevezik. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillaghullás (hulló csillagok). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 727-728. [6134-6136.] Az égen hirtelenül felvillanó fénypontok, melyek rövid idő alatt többnyire látszólag egyenes pályán mozognak s nem ritkán utóvilágító csóvát hagynak maguk mögött. [SRG.]

Csillagidő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 728. [6437.] Így nevezik a Földnek saját tengelye körüli mozgása által mért időt. Ezen mozgás abban nyilvánul, hogy az égi testek látszólag a Föld forgásával ellentett irányban mozognak. [SRG.]

KATONA. [KATONA Lajos]: Csillagimádás (Astrolatria, Saboeismus). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 728-729. [6137-6138.] Tágabb értelmében az összes égi testeknek felsőbb lényekül, vagy ilyek lakóhelyeiül, vagy legalább akaratuk és végzéseik tolmácsaiul hívése és a hit alapján vallásos tisztelete. A Csillagimádás tehát az animizmusnak (l. o.) az égi testekre irányuló oldala s másfelől az ősember kezdetleges kozmogóniai elméletével függ szorosan egybe. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagingás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 729-730. [6138-6139.] Részben a meteorológiai optikába, részben az érzéki csalódások keretébe tartozó jelenség, mely abból áll, hogy a csillag helyéből kiemelkedik, oldalt kitér s azután régi helyére visszaesik. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagkatalógus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 730. [6139-6140.] Az állócsillagok egy bizonyos időre (epokára) vonatkozó helyeinek rendszeres jegyzéke. Az ujabb Csillagkatalógus ennélfogva a csillagok neve vagy egyéb jelzése alatt adja rektaszcenziójukat és deklinációjukat, valamint ezen adatok évenkinti változását a precesszió miatt; rendesen a csillag nagyságrendje is ki van tüntetve. Az első 1080 csillagot tartalmazó jegyzéket Hipparchos állította össze, mint mondják azon szándékkal, hogy későbbi nemzedékek az állócsillagoknak saját, a precessziótól különböző mozgását tanulmányozhassák. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagképek, a csillagoknak az a csoportosítása, melyet a könnyebb áttekintés végett már régtől fogvást használtak az emberek, az egyes csoportokat legnagyobbrészt még ma is használt nevekkel látva el. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 730. [6140.] [SRG.]

Csillagnap, lásd: Nap- és Csillagidő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [6141.] [SRG.]

Csillagok belépése, lásd: Belépés és Csillagfedés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [6141.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagok fölkelése. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [6141-6142.] A csillagok felkelnek, mikor az észlelő látóhatárának keleti részén feltünnek. A fölkelés valódi és látszólagos, a valódi felkelés pillanata az a pillanat, melyben az illető csillag vagy égi test középpontja a valódi látóhatárba ér, a látszólagos felkelés akkor áll be, mikor az égi test tényleg láthatóvá lesz, mi a sugártörés folytán mindig a valódi felkelésnél valamivel korábban esik meg. [SRG.]

Csillagok kilépése lásd: Belépés és Csillagfedés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [6142.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagok lenyugta. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [6142.] A csillagok lenyugosznak, mikor az észlelő látóhatárnak nyugati részén eltünnek. A lenyugvás valódi és látszólagos; amannál az égi test középpontja a valódi látóhatárba ér, a látszólagos lenyugvás a valódinál későbben áll be, mert a sugártörés folytán még akkor is látjuk a csillagokat, mikor azok már mintegy 35 ívpercnyire vannak a látóhatár alatt. Lásd: Csillagok fölkelése. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagszámlálás (star gauges, Sternaichungen). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 732-733. [6144.] A csillagszaporaság becslése az ég különböző helyein. Addig, míg az állócsillagok távolságáról s kölcsönös elhelyezkedéséről közelebbet nem tudunk, fénymérésekkel együtt az egyetlen mód, mely a csillagrendszerünk alakjára s kiterjedésére enged némileg következtetést vonnunk. E módszert Herschel Vilmos kezdeményezte, midőn fényteljes 18 hüvely nyílású és 160-szoros nagyítású távcsövével annak negyed fok átmérőjü látmezejét betöltő álló csillagokat megszámlálni iparkodott. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagtávolság. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 733. [6145.] A naptól való távolsága azon csillagnak, melynek évi parallaxisa (lásd ott) 1’’ volna. Ez 206264,8 Nap-földtávolsággal vagy kerek számban 30 2/3 billió kilométer vagy 3,239 fényévvel (3 év 87 nap) egyenlő. Alfa Centauri parallaxisa p. 0’.75 s ennélfogva ez tőlünk 1 1/3 Csillagtávolságra fekszik, vagy a fény közel 4 1/3 évig van úton, míg e csillagtól hozzánk leér. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagtérkép. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 733. [6145.] A legrégibb C. J. Bayer augsburgi jogtudós Uranometria nova-ja (1603), mely különösen a fényesebb csillagok észszerű jelölési módja által vált nevezetessé. [SRG.]

Csillagtípusok, lásd: Állócsillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 733. [6145.] [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Csillagvizsgáló (Observatorium). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 733-734. [6145-6146.] A régiek csillagvizsgáló intézeteiket magas tornyokon helyezték el, s onnan maradt a csillagász-torony elnevezés, melyet több író ma is szívesen használ, noha a kérdéses intézet, melyről szó van, minden inkább, mint éppen torony. Későbben belátták a gyakorlati csillagászattal foglalkozó tudósok, hogy a magas tornyoknak nemcsak hogy semmi céljuk sincsen, de a pontos megfigyelésre nézve káros hatással vannak, mert lehetetlen azok tetején a műszereket kellő szilárd talapzatra fektetni, úgy hogy az épület rezgését át ne vegyék, s azonkívül a nap sugározása is elváltoztatja a nap folyamában a torony alakját, s ezzel a műszerfelállítása is megváltozik. [SRG.]

Csillagzat (constellatio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.p. 734. [6146.] Névvel régebben két égi testnek, leginkább a Nap és Holdnak, vagy a Napnak és egyik bolygójának egymáshoz viszonyított helyzetét jelölték meg, ugyanazon értelemben használták tehát, mint az aspektusokat; újabban gyakoribb a csillagkép (l. o.) értelemben való használat. [SRG.]

Csomó vagy csombók (ném. Knöpfe, Knoten, ol. piedi di pollo, bottoni, ang. knots) az asztronomiában, a bolygópálya és ekliptika (földpálya) metszési pontja. Azon pont, melyben a szélesség déli féltekéjétől jövet az ekliptikát találja, a felszálló Csomó, a tőle 180 fokra fekvő metszési pont a leszálló Csomó nevét viseli. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 759. [6193.] [SRG.]

SZÉKELY dr. [SZÉKELY Ferenc]: Cusa (másként Cues, latinosan Cusanus) Miklós, bíboros. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 817. [6305.] A XV. sz. egyik híres tudósa és egyházi férfia, szül. Cuesben (Cusa) Trier mellett 1401-ben - megh. 1464. aug. 11. Családi neve Khrypffs (Krebs) volt. Az emberi tudománynak csaknem minden ágában kitűnt; a keleti nyelvekben, jogtudományban, bölcseletben, teológiában, fizikában, mennyiségtanban, csillagászatban nagybecsű műveket írt. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Custos Messium elavult, ma már nem használatos csillagkép elnevezés a Perseus és a Pólus között, melyet ma a Camelopardalushoz szokás csatolni. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 819. [6309.] [SRG.]

Czógler Alajos, tanár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 836. [6343-6344.] Szül. Mohácson Baranya-megyében 1853. dec. 23-án. Tanulmányait a pécsi és budai főreáliskolában, a József műegyetemen és a középiskolai tanárképző intézetben végezte. 1874-től a szegedi, 1891-től a budapesti VI. ker. államifőreáliskolában működik. Czógler a természettudományi irodalom tevékeny munkása. Számos tudományos, ismeretterjesztő és tanügyi értekezése jelent meg bel- és külföldi szakfolyóiratokban. Önálló művei: A fizika története életrajzokban Budapest, 1882. 2 kötet. K. m. Természettud. Társ. könyvkiadó vállalata. A csillagászat történelmi jellemvonása, Houzeau után franciából, Budapest. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 882-884. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

Darwin György Howard. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 53. [6513-6514.] Szül. Doconban 1845. Cambridgeben kitűnt a matematikában tanúsított nagy tehetségével; később Londonban jogot tanult, 1873-ban azonban ismét visszatért Cambridgebe. 1877. óta a fizikális asztronómia terén nagy tevékenységet fejt ki. 1882-ben segítségére volt Thomson Vilmosnak, Thomson and Tait’s natural philosophy című műve kiadásánál. 1883-ban a cambridgei egyetem a csillagászat és kísérleti természettan tanárának hívta meg. Számos cikket írt a Nature című folyóiratba és az utóbbi időben nagyon sokat foglalkozott azoknak a periódusoknak kiszámításával és megállapításával, amelyek a tengeri áradásoknál, főkép az Indiai-óceánban, észlelhetők. [SRG.]

K. Á. [KISS Áron]: Dati Károly Róbert, olasz tudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 56. [6519.] Szül. Firenzében 1619. okt. 2. - megh. u. o. 1675. jún. 11. Fiatal korában mint Galilei tanítványa, mértannal, fizikával és csillagászattal foglalkozott. Hírét, mely oly nagy volt, hogy Krisztina svéd királynő magához Rómába, XIV. Lajos pedig Párisba hívta - a toscanai nyelvjárásban tett buvárlatai s görög művészek életiratai alapították meg. 1640-től fogva tagja volt a Cruscanak s 1647-től Firenzében a görög s latin nyelv tanszékét is ő töltötte be. A Crusca szótárának harmadik kiadásán Marchese Capponi s Franc. Redi társaságában ő is szorgalmasan dolgozott. [SRG.]

S-CH. [SCHAMBACH Gyula]: December. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 99. [6595.] (A lat. decemből), a rómaiaknál Julius Caesar előtt az év 10-ik hónapja (mert az évet márciussal kezdették), innen a neve is; jelenleg az év 12-ik, utolsó hónapja. Kezdetben 29 napos volt, Julius Caesar óta 31 napos. A rómaiaknál a December Saturnusnak volt szentelve; 17-én voltak a szaturnáliák. Nagy Károly a Decembert elnevezte szenthónapnak, majd a nagykarácsony hónapja lett és maradt is a December mellett általános elnevezése. December 21-22-én van a téli solistitium, melytől a tél kezdetét csillagászatilag számítják; ekkor a Nap a bak jegyébe lép. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Deklinatorium (földmágnességi). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 124. [6648.] Az a földmágnességi eszköz, melynek segítségével a földmágnességi meridián eltérését a csillagászati meridiántól meghatározzák. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Deklinograf (csillagászati célra). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 124-125. [6648-6650.] Lényegében nem egyéb, mint egy szálas mikrométer, amely azonfelül egy oly készülékkel van ellátva, melynek segítségével a szál állását egy papírszalagra feljegyezhetjük. A műszer célja az, hogy egy vele kapcsolatban álló kronográf segítségével egyidejűleg mindkét összrendezőben (Rectascensio és Declinatio) a csillagok helyzetét, ha nem is a képzelhető legnagyobb pontossággal, de sok esetben kielégítően regisztrálhatjuk, még pedig igen sokkal rövidebb idő alatt, mint az bármily más módszer szerint keresztülvihető volna. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Dél azon pillanat, melyben a Nap vagy bármely más égitest középpontja a horizon felett való legnagyobb magasságát eléri. A Napra, mint polgári teendőink időszabályozójára való tekintettel, valódi és középdélről beszélünk. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 126. [6651-6652] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Delambre (ejtsd: dölambr) János Baptiste József, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 129. [6657.] Szül. Amiensben 1749. szept. 19. - megh. Párisban 1822. aug. 19. Eleinte a történelmet, majd az irodalmat, végül pedig a matematikát és fizikát tanulmányozta és kivált a csillagászatot kedvelte meg. A Jupiternek, Uránusnak, Saturnusnak, Napnak és a Jupiter-satellitáknak tábláit adta ki. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: De la Rue Waren, angol természettudós, a Royal Astronomical Society alelnöke. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 131. [6661.] Szül. Guernsey-n 1815. jan. 18. - megh. 1889. ápr. 19. Canonburyban (London) kis csillagdát rendezett be magának és itt kettős csillagokat észlelt. 1857-ben Cranfordban (Middleset) egy csillagdát épített és itt azon nagy eredmények által, melyeket a fényképészetnek csillagászati jelenségekre alkalmazása útján elért, nagy hírnevet szerzett. [SRG.]

Delauny (ejtsd: dölóni), olasz tábornok és miniszterelnök (1849), szül. 1786. - megh. 1850. febr. 21. Később nagy viszálkodás keletkezett Delauny és Leverrier között a párisi csillagdai megfigyelések miatt, minek vége az lett, hogy Delauny 1870-ben Leverrier helyébe a csillagda igazgatójává neveztetett ki. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 132. [6662-6663.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Delelés (kulmináció). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 137. [6671.] Az asztronómiában valamely csillag átmenete a délkörön. A Nap delelése e szerint a (valódi) délre esik. Felső és alsó delelést szokás megkülönböztetni; az első az északi féltekén a meridiánnak a pólustól délre, utóbbi északra fekvő felében történik olymódon, hogy a felső Delelés minden csillagnál, az alsó ellenben csupán a sarkkörüli csillagoknál észlelhető a horizon felett. [SRG.]

Délifény lásd: Sarkifény. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 144. [6684.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Déli kereszt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 145. [6686.] Hipparch idejében még "a centaur lábai" nevét viselő kis terjedelmű csillagzata között a tejút legszűkebb részén fekszik. Négy fényes, a kereszt végeit jelölő csillagból áll. Vespucci harmadik útja alkalmával megemlékezik róla (1501), Corsali 1517-ben már csodakeresztnek nevezi. [SRG.]

Déli korona, Royer Ágost által 1679-ben először említett kis csillagkép a déli féltekén a nyilas közvetlen déli szomszédságában, mely egynehány, szabad szemmel még épen látható csillagból áll. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 145. [6686.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Déli pont a négy világtájat kijelölő pont egyike, a délkörnek és horizonnak a déli pólushoz közelebb eső metszési pontja. Ennek magassági körében vagyis a délkörben állanak delelésük alkalmával az égi testek, és ez képezi a csillagászati azimutolvasás kiindulási pontját. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 145. [6687.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Delisle (ejtsd: dölil) József Miklós, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 146. [6688-6689.] Szül. Párisban 1688. ápr. 4. - megh. ugyanott 1768. szept. 11. A College de France-ban tanár volt és mint ilyennek Lalande és Messier voltak a tanítványai. 1725-ben Oroszországba ment és a pétervári tudományos akadémiánál csillagászati iskolát szervezett, melyből több neves orosz csillagász került ki. 1740-ben a Merkurnak a nap előtti átvonulását észlelte. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Délkör (meridian), a csillagászatban azon legnagyobb kör, mely az égi pólusokon és a megfigyelési hely tetőpontján (zenithjén) áthalad. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 149-150, [6694.] [SRG.]

Délkörcső annyi mint meridiáncső. Lásd: Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 150. [6694.] [SRG.]

Délkörmérés lásd: Fokmérés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 150. [6694.] [SRG.]

-DI. [CSAPODI István]: Déllő delelő, délkör (meridionális), olyan kör, mely a gömb sarkain halad át és az egyenlítőt merőlegesen szeli. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 151. [6696.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Délvonal azon egyenes, melyben a délkör a horizontot metszi. Két végpontja a dél és észak pontokat jelöli ki, és a mennyiben kis téreken belül a föld görbültsége észrevehetetlen, a földi délköröknek is csekély részéül tekinthető. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 160-161. [6715.] [SRG.]

Deneb (alfa Cygni), a hattyu csillagzatnak főcsillagja, mely a Wega fényének mintegy harmadával bír. Szine fehér, spektruma a Vogel-féle I. a. typushoz tartozik és hozzánk másodpercenkint Kb. 64 kilométernyi sebességgel közeledik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 192. [6767.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Differenciális megfigyelés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 307. [6988.] Különösen az asztronómiában kis bolygó, üstökösök helymeghatározásában vagy csillaghalmazok s hasonló objektumok kimérésében sűrűn használt megfigyelési módszer, mely abban áll, hogy nagy és magában véve pontos helymeghatározásra nem alkalmas távcsövet mikrométerrel kötvén össze, a meghatározandó objektumot, helyzetét illetőleg, egy közelében álló csillaghoz viszonyítjuk (relatív helymeghatározás). Az abszolut helymeghatározás a meridiánkörrel történik, de ezen műszerrel való bánás egyes megfigyelések kedveért egyrészt nagyon fáradságos s a legtöbb esetben, ha ugyanis igen fénytelen objektumokról van szó, nem is lehetséges.
Ezért meghatározzuk hatalmas távcső és mikrométer segélyével a kérdéses égitest rectascensió- és deklinációkülönbségét egy a csillagkatalógusokban előforduló és meridiánkörrel már előzőleg meghatározott csillaghoz képest, amiből könnyen érthetőleg az új objektum helyzete is kiszámítható. Ebből érthető, hogy Diffferenciális megfigyelésre a csillagászati fotográfia, a spektrumanalízisben a Fraunhofer-féle vonalok kimérése, valamint a fizika némely észlelete is ad alkalmat. [SRG.]

Digresszió (lat.), az asztronomiában az a szög, melyet a zenittől északra delelő álló csillagoknál a csillag magassági köre és a délkör bezárnak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 310. [6995.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Dipleidoszkop (gör.) annyi mint kettősképlátó csillagászati amateur-műszer az idő meghatározására, melyet Dent londoni órás 1844. talált fel. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 349. [7066.] Lényegében három planparallel üveglapból áll, mely egyenszárú prizmát alkot oly módon, hogy az egyik hajlásszöglet 90 foku, a többi kettő következéskép egyenként 45 foku legyen. Ha a derékszöggel átellenes oldal síkja a meridiánban és egyszersmind valamely (kisebb) távcső optikai tengelyében áll, akkor minden a meridiánon kívül álló tárgy, különösen tehát a Nap vagy fényesebb csillag, két képet szolgáltat, míg a meridiánban a két kép összeesik.
Valamely égi test delelése előtt és után tehát kettős képet ad, míg a delelés pillanata a két kép összeesése által van jellemezve. A műszer, mely tulajdonképen a meridiánban álló távcső pontosan a meridiánt ábrázoló fonalrendszerét helyettesíti, csak korlátoltabb pontossággal bír, és ennélfogva csillagvizsgálókon korántsem helyettesíthetné a passage-műszert vagy éppenséggel a meridiánkört. [SRG.]

Dodoens (ejtsd: dódunsz, latinosítva: Dodonaeus) Rembert, németalföldi botanikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 7174. Szül. Mechelnben 1517. jún. 29. - megh. Lejdában 1585. aug. 10. Már fiatal korában nagy buzgalommal tanulmányozta a növényeket, aztán több német, francia és olasz egyetemen orvostudományt tanult és csillagászattani, földrajzi, de főkép növénytani tanulmányokkal is foglalkozott. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Dollond János, angol optikus, az akromatikus távcső feltalálója, született Spitafieldsben, London egyik városrészében, 1706. júl. 10. - megh. Londonban 1761. nov. 30. 1752-ig selyemszövő volt, de a mellett matematikával, optikával és asztronomiával foglalkozott. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 422. [7211-7212.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Dominis Márk Antal, olasz fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 435. [7235-7236.] Szül. Arbeban, Dalmáciában 1556. - megh. Rómában 1624. Nevezetes optikai művet írt, melyet halála után barátja, Bartolus adott ki. E munkában végül a Nap- és Holdudvar, a melléknapok és hasonló tünemények magyarázatát adja. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Donati Giambattista, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 443. [7250-7251.] Szül. Pisában 1826. dec. 16. - megh. 1873. szept. 30. Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, de később Firenzében folytatta, ahol Amici, az ottani csillagvizsgáló igazgatója, a tehetséges fiatal embert a csillagászatnak nyerte meg. Már 1852-ben asszisztens lett a firenzei csillagvizsgáló toronyban és itt legtöbb idejét üstökösök felkeresésére szentelte és nem is eredmény nélkül, mert 1855-ben a II. sz. üstököst fedezte fel, 1857. a VI. és végre 1858. az V., mely az 1811-ben felfedezett után a XIX. sz. legfényesebb üstököseinek volt egyike, és amelyet róla Donáti-féle üstökösnek neveznek.
1864-ben a csillagvizsgáló igazgatója lett és a Firenze mellett levő Arcetri dombon egy új csillagvizsgálót rendezett be oly tökéletesen, hogy még ma is a legszebb és legcélszerűbb csillagászati intézetek közé tartozik. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Doppler Keresztély, német matematikus és fizikus. szül. Salzburgban 1803. nov. 30. - megh. Velencében 1854. márc. 17. Főképen fizikával és csillagászattal foglalkozott. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 452. [7268-7269.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Dörfel György Sámuel, német természettudós, szül. Plauenben 1643. okt. 11. - megh. Weidaban 1688. aug. 6. Legfőbb munkájában kimutatja, hogy ezen üstökös pályája parabola, melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 482. [7327.] [SRG.]

F. S. [FARKAS József]: Dragoni Gáspár, ev. lelkész és teologiai tanár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 495. [7349.] A XVI. sz. utóbbi felében és a XVII. sz. első tizedében. soproniak megválasztották magyar és horvát ajkú ev. lelkésznek; innen 1582 tavaszán, minthogy az új (Gergely-féle) naptár ellen prédikált és izgatott, távoznia kellett, sőt talán éppen e miatt Kesző várában fogságot is szenvedett. Valószínűleg mint rohonci lelkész halt meg 1612 körül. [SRG.]

Draper (ejtsd: drép’r), Henrik, amerikai természettudós, a fiziologus fia, szül. Virginiában 1837. márc. 7. - megh. 1882. nov. 20. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 506. [7369.] 1858-ban megkezdte egy asztronómiai fényképek számára szánt ezüstözött üveg-teleszkóp szerkesztését, melyet szerencsésen be is végzett. Az általa készített teleszkópot, mivel átmérője 40 cm. volt, egy ideig Észak-Amerika legnagyobb teleszkópjának tartották. Ezen teleszkóp segítségével a Holdnak eddig legnagyobb fényképeit készítette (1,30 m. átmérőjűek voltak fényképei). [SRG.]

P-A. [POSTA Béla]: Druidák (Druidae, Drysidae), igy nevezték a régi gallusoknál az uralkodó osztályok egyikét, mely osztály tagjai mindannak letéteményesei voltak, ami egy nemzet szellemi életéhez tartozik. Ők voltak a papok, tanítók, orvosok, sőt birák és a törvények szellemi előkészítői is. Az ujoncok tanulták a hit és erkölcsre vonatkozó dolgokat, ezenkivül a számtant, csillagászatot, a természet ellesett titkait. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 532-533. [7414-7415.] [SRG.]

Dubhe (arab, alfa Ursae majoris), a nagy göncöl szekerének legfelsőbb, másodrendü csillaga. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 550. [7451.] [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Efemeridák (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 697. [7727.] Eredetileg történeti napló, melyben napi események foglaltatnak időrendben; majd újságok, időszaki lapok, de különösen csillagászati évkönyvek (l. o.) megjelölésére használt szó; ilyen értelemben lépett az almanach (l. o.) név helyébe. Szokás még a Nap, Hold, bolygók és üstökösök Efemeridáiról beszélni, értvén rajtok ezen helyüket gyorsan változtató égi testek helyeinek, illetve azok koordinátáinak (l. o.) napról-napra vagy 5-10 napra való összeállítását, amint azokat a csillagászati évkönyvek és időszaki lapok közlik. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Ég, éggömb, ama látszó, már a régiek képzeletében is megvolt gömbfelület, melynek középpontjában a megfigyelő magát képzeli, s melynek belső oldalán megpillantja a csillagokat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 699-702. [7732-7736.] [SRG.]

Égalja, tág értelemben az égboltozat alsó része, szorosabb értelemben az a vonal, hol a föld és az égboltozat érintkezni látszanak, tehát amelyen ha egy csillag átlép, többé nem látjuk: lenyugszik (nap). Lásd: Horizon. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 703. [7737.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Égbolt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 703-704. [7739.] Közvetlen érzéki benyomásaink szerint lelapult félgömbhéj, mely a látás határa mentén a földön nyugszik. Az elméleti okoskodások által nem befolyásolt természet embere ugyanis az égboltban nem tökéletes félgömböt lát, hanem nyomott boltozatot, melynek zenit pontja tetemesen közelebb áll az észlelőhöz, mint a horizont vonala. [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Béla]: Égbolt kék szine. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 704. [7739.] Tiszta időben az ég többé-kevésbbé intenzív kék színben látszik. Az a kérdés, hogy az ég kék színe mitől származik, még teljesen tisztázva nincsen. Legvalószínűbb Clausius magyarázata, ki a Newton-féle színes gyűrűk elméletét ezen tüneményre is kiterjeszti. [SRG.]

Éggömb, 1. a gömbalakúnak látszó égboltozat (lásd: ég), 2. égteke, vagyis az égboltozatot ábrázoló gömb. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 719. [7768.] [SRG.]

ÁLD. [ÁLDÁSSY Antal]: Égi testek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [7778.] A heraldikában a következő Égi testek fordulnak elő: a Nap, kerek, korong alakjában ábrázoltatik, előlről tekintett emberi ábrázattal, rajta körös-körül tizenhat sugár, felváltva egyenes és hullámos. Színe arany. Ha az arc hiányzik, akkor neve ki nem képzett (ungebildet), ha a jobboldali felső sarokban áll, akkor felkelő napnak nevezik, ha a bal felső sarokban, akkor lenyugvónak, ha pedig középen áll, akkor déli napnak (Mittagssonne) nevezik. A hold, ezüst sarló alakjában ábrázolják, jobbra vagy balra fordulva, fekvő (szarvaival felfelé) vagy döntött (szarvaival lefelé) helyzetben. Belső felén gyakran egy profilban nézett emberi ábrázat aranyban. Csillagok, 5-8 hegyes, többnyire facettált sugarakkal. Az üstökös csillagnál a farknak más árnyalata van. [SRG.]

Égkörök, az éggömbön s a glóbuson a helymeghatározásra szolgáló körök rendszere. Lásd: Ég és glóbusok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [7778.] [SRG.]

Égsark az a két pont, mely az égboltozat látszólagos forgásában nem vesz részt. Az ezeket összekötő egyenes az égtengely. Lásd: Ég és Éggömb. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [7788.] [SRG.]

Ég szine lásd Égbolt kék szine. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [7788.] [SRG.]

Égtájak (világtájak), a főirányok egy elfoglalt álláspontból a látóhatár felé s az utóbbinak ezen irányokra vonatkozott felosztása. Főtájul négyet vesznek föl, miáltal a látóhatár körnegyedekre oszlik. Ezek éjszak, dél, kelet, nyugat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [7788.] [SRG.]

Égteke az égboltozatot s a rajta levő csillagokat ábrázoló gömb. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [7788.] [SRG.]

Égtengely vagy világtengely. Lásd: Ég. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [7788.] [SRG.]

N. L. [NÉGYESSY László]: Egyedúti Gergely, XVI. sz.-beli naptárkészítő, a nagyszombati érseki udvar gondviselője. Három Kalendárium-áról van tudomásunk, melyek az 1571., 1572 és 1593. évre szóltak, "Cureloniai Szaniszlo Jacobeius mester" krakkói csillagász után fordította, s az első Bécsben jelent meg. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 733. [7792.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Egyenlítő vagy équator azon legnagyobb égi kör, mely a világtengelyre merőlegesen áll. Mivel 24 óra csillagidő alatt egész hosszával fordul a Föld körül, rendesen 360 fok helyett 24 órába szokás osztani. Az osztás kiindulási pontja a tavaszpont, iránya a napi mozgás irányával ellentétes. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 741. [7806.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Egyenlítői magasság vagy équatormagasság, az egyenlítőnek emelkedése a horizont déli része fölé. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 741. [7807.] [SRG.]

M. L. [MANGOLD Lajos]: Eiffel (ejtsd: effel), Sándor Gusztáv, francia mérnök. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 801-802. [7908.] Szül. Dijon-ban, 1835. dec. 15. Tanulmányait 1852-55-ig az École-centrale des arts et manufactures-ban végezte és azután mint vasúti mérnök különösen hidak tervezésével foglalkozott. 1865-ben Levallois-Perret-ben (Páris közelében) nagy gépgyárat alapított, mely ismeretessé tette nevét. 1890-ben részvénytársulatnak adta el a virágzó gyártelepet, mely azt "Compagnie des établissement Eiffel, société anonyme" cég alatt tovább viszi. 1878-ban a párisi világkiállítás számára megalkotta Páris városnak pavillonját; továbbá a nizzai csillagászati toronynak 100 000 kgr. súlyú, egy személy által könnyen forgatható kupoláját. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Éj, a Napnak a látóhatár alatt való tartózkodásának időköze. Tartama a hely geográfiai szélességétől és a Nap deklinációjától, azaz az évszakoktól függ. Az equator alatt az Éj folyton 12 óráig tart, az equatoron kívül az ekliptika ferdesége miatt különböző hosszú lehet s évenkint csak kétszer (márc. 21. és szept. 23.) az éjnapegyenlőségek alkalmával van egyenlő hosszúsága a nappal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 807. [7920.] [SRG.]

Éjegyenlőség lásd: Equinokcium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 807. [7920.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Éjfél, azon pillanat, melyben a Nap a látóhatár alatt legmélyebb állását foglalja el, vagy a Nap alsó delelésének időpontja. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 808. [7920.] [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Béla]: Éjféli Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 7921. [SRG.]

Éjjeli ív valamely csillagon áthaladó parallelkör (l. éggömb) horizont alatti íve. Ennek hossza és vele együtt az égi test láthatatlanságának tartama - a Nap esetében ez az éj - egyrészt a csillag deklinációjától, másrészt a hely geografiai szélességétől függ. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p.808. [7922.] Magasabb földrajzi szélességek alatt, tudni illik a sarkok körül, beáll az az eset, hogy a Nap hosszabb ideig időzik a szemhatár fölött, sőt hogy még legmélyebb állásában éjfélkor is látható, ezért, a tünemény tartama a földrajzi szélességgel változik, magán a sarkon a tavaszi és őszi éjnapegyenlőség között, egész félesztendeig tart, a sarktól az egyenlítő felé haladva folyton csökken és a sarkköröknél megszünnék, ha a légköri sugártörés nem volna. [SRG.]

F-Y. [FERENCZY Béla]: Éjjeli messzelátó vagy távcső, kis kettős távcső nagy látókörrel és éles lencsékkel, hasonló a szinházi látcsövekhez, melyet a tengerészek különösen éjnek idején a látóhatár megfigyelésére használnak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 812. [7927.] [SRG.]

Éjnapegyenlőség lásd: Equinokcium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 813. [7929.] [SRG.]

Eklipszisz (gör., lat. defectus), annyi mint az eltünés, a hiány, csillagászattanban, lásd: Ekliptika. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 823. [7946.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Ekliptika (Nappálya, Földpálya, mivel ezen sikban történnek a Nap- és Holdfogyatkozások, a régieknél ferde kör elnevezése alatt is fordul elő, mivel az équatorral szögletet képez), azon legnagyobb kör, melyben a Nap látszó évi mozgását végzi a Föld körül, vagy a koppernikusi felfogás szerint azon pályasik, melyben a Föld kering a Nap körül. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 823-824. [7946-7947.] [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 859-861. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1893. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. jan. 15. 1.(37.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós tiszteleti-, Gothard Jenő levelező tag. [SRG.]

Nova Auriga spectruma. (Kivonat Gothard Jenő lev. tag október 17. és november 14-én beterjesztett dolgozatából.) = Akadémiai Értesítő 4. 1893. jan. 15. 1.(37.) füz. p. 29. [SRG.]

Harmadik Akadémiai ülés. A III. osztály első ülése. 1893. január 16-án. = Akadémiai Értesítő 4. köt. 1893. márcz. 15. 3.(39.) füz. p. 162. Az elnök kijelenti, hogy Konkolyi Thege Miklós "Megfigyelések az ógyallai csillagdán" című értekezésének ismertetése közbejött akadályok miatt a következő ülésre maradt. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1893. február 13-án. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. márc. 15. 3.(39.) füz. p. 166. Konkoly Miklós bemutatja "Megfigyelések az ógyallai csillagdán" című értekezését. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizedik akadémiai ülés. Második összes ülés 1893. február 27-én. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. ápr. 15. 4.(40.) füz. p. 244. A páduai egyetem köszönete a Galilei ünnepségért. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenkettődik akadémiai ülés. A III. osztály harmadik ülése 1893. márczius 13-án. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. ápr. 15. 4.(40.) füz. p. 245. Gothard Jenő "A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajza" című értekezéséről. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenegyedik akadémiai ülés. A negyedik összes ülés 1893. márczius 27-én. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. ápr. 15. 4.(40.) füz. p. 247. Az olasz közoktatási minisztérium megküldi Galilei munkáinak nemzeti kiadásából a harmadik kötetet. [SRG.]

A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajzai. (Kivonat Gothard Jenő lev. tag márczius 13-án tett előterjesztéséből.) = Akadémiai Értesítő 4. 1893. szept. 15. 9.(45.) füz. p. 518. [SRG.]

Kálmány Lajos: A csillagok nyelvhagyományainkban. Szeged, 1893. = Ethnographia 4. 1893. ápr-jún. 4-6. füz. p. 145. Könyvismertetés. [SRG.]

Csillagvizsgáló torony a Mont Blancon. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 1. füz. p. 147. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld alakjáról. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 2. füz. p. 201-206. A földalak-kérdés története és a gravitációs szintfelületek. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A spontán talajmozgások egy lehetséges okáról. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 3. füz. pp. 317-314. Az Eötvös-mérleg rendellenes elmozdulásai talán a Napra vezethetők vissza. [IBQ.]

A Jupiter ötödik holdja. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 3. füz. p. 375. [IBQ.]

JANKÓ János: Balbi Adorján egyetemes földrajza a művelt közönség számára. Teljesen átdolgozta és teljesen kibővítette Dr. Czirbusz Géza, kegyesrendi főgymnáziumi tanár. Nagybecskerek 189? = Földrajzi Közlemények 21. 1893. okt. 5. füz. pp. 229-232. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

GÁSPÁR Ferenc: Korea az "Elzárt ország". (Felolvastatott az 1893. ápr. 27-iki űlésen.) = Földrajzi Közlemények 21. 1893. nov. 6. füz. pp. 252-282. Iránytű, naptár használata, időszámításuk. p. 274. [SRG.]

JANKÓ János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Néprajzi tanulmány. Budapest, 1893. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 8-9-10. füz. p. 294. Babonák. Népies kozmogónia. Világkép és égbolt-ismeret.) pp. 231-239. a 8, 9. 10. füzetekben folytatásokban közölve, de külön saját oldalszámozással. [IBQ.]

A Magyar Földrajzi Társaság tisztikarának és tagjainak névjegyzéke. 1893. év elején. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. p. 17. A folyóiratba bekötve. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó rendes tagok. [SRG.]

  ZIMÁNYI Károly: Doss Bruno: A meteoritek hullásakor gyakran észrevehető hangtünemények. = Földtani Közlöny 23. 1893. jan.-márc. 1-3. füz. pp. 20-21. "Mintegy harmadfél évvel ezelőtt Misshof (Kurland, Oroszország) mellett egy teljesen ép és sértetlen kérgű meteorkő hullott. Doss Bruno e meteorit részletes petrographiai leirása mellett egyszersmind a legújabb physikai kísérletek és vizsgálatok eredményeinek felhasználásával az esést kísérő hangtüneményeket az eddigiektől eltérő módon magyarázza. A tárgy általános érdekénél fogva e rövid ismertetésben csupán a hangtüneményekre kivánok bővebben kiterjeszkedni. A meteorkő, a mely jelenleg a rigai term. vizsg. társulatnak gyűjteményében van, 1890 április 10-én d. u. 4 órakor esett 3 1/2 kilométernyi távolságban Misshoftól; pályájának iránya DK-ÉNy volt..." [HAI.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1892-ik évben. Vidéki rendes tagok. = Földtani Közlemények 23. 1893. jan-márc. 1-3. füz. p. 56. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1893-ra. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 23. 1893. nov-dec. 11-12. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

B. L.: A licki teleszkóp. = Fővárosi Lapok 30. 1893. júl. 20. 198. sz. pp. 1596-1597. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Az éj. = Fővárosi Lapok 30. 1893. szept. 24. 264. sz. pp. 2163-2164. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Kedves holdunk. = Fővárosi Lapok 30. 1893. okt. 18. 288. sz. pp. 2360-2362. [ZSE.]

FELEKI János: Az éjféli Nap. = Fővárosi Lapok 30. 1893. nov. 5. 306. sz. pp. 2521-2522. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A lakott világok többsége. = Fővárosi Lapok 30. 1893. dec. 3. 334. sz. pp. 2761-2762. Ford. Feleki József. [ZSE.]

F. J.: Napoleon-csillagzat. = Fővárosi Lapok 30. 1893. dec. 17. 348. sz. p. 2885. Flammarion nyomán. A szerző feltehetően Feleki József. [ZSE.]

Hell Miksa levelei. I-III. = Irodalomtörténeti Közlemények 3. 1893. 4. füz. pp. 212-224. Adattár. Hell levelei Pray Györgyhöz és Weiss Xavér Ferenchez. Clairaut és de Luynes levelei. [HAD.]

Hell Miksa levelei. IV-VI. = Irodalomtörténeti Közlemények 3. 1893. 5. füz. pp. 337-341. Adattár. Hell levelei Pray Györgyhöz és Weiss Xavér Ferenchez. Clairaut és de Luynes levelei. [HAD.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: A nap protuberanciái. Észlelte és közli Fényi Gyula J. t. (Haynald obszervatorium közleményei. 6. füz. 1892.) Budapest, 1892. Bizományban Pfeifernél. = Magyar Sion Uj sorozat Hetedik évi folyam 1893. 4. füz. pp. 312-315. Könyvismertetés. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Megállának a nap és a hold" Józsue csodája hittudományi és csillagászati szempontból. A székesfehérvári egyházmegyei hatóság jóváhagyásával nyilvánosságra bocsátja Dr. Hufnagl János. Nagyszombat. (Winter Zs.) 1893. 8-r. 34 lap. = Magyar Sion Uj sorozat Hetedik évi folyam 1893. 7. füz. pp. 547-548. "...Azután csillagászati szempontból vizsgálja a dolgot, s azt a véleményt állitja fel, hogy nem szükség az egész csillagrendszerre kiterjeszteni ez eset alkalmából a keringési törvény megszünését, erre elég, ugymond, a föld saját tengelye körül való forgásának felfüggesztése. A melléknapról, napfogyatkozásról koczkáztatott véleményeket, szintugy a képletes magyarázatot, helyesen elveti." Könyvismertetés. [SRG.]

FARKAS Gyula: Galileiről s a páduai Galilei-ünneplésről. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 2. füz. pp. 65-77. A Mathematikai és Physikai Társulatban 1893. jan. 19-i előadásán elhangzott előadás. [SRG.]

FARKAS Gyula: A virtuális sebességek elve Galileinél. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 2. füz. pp. 78-95. [SRG.]

HELLER Ágost: Galilei Galileo műveinek új "nemzeti" kiadása. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 2. füz. pp. 96-102. Itáliában. [KSZ.]

CZÓGLER Lajos: Galileo dialogusa. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 2. füz. pp. 103-107. Galilei Dialogo című kötetének ismertetése. [KSZ.]

Társulatunk Galilei-ülése. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. p. 107. 1893. jan. 19-én. [KSZ.]

A Mathematikai és Physikai Társulat első rendes közgyűlése. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 4. füz. p. 208., 219. Gothard csillagászati fotóit vetítették, előterjesztése. [SRG.]

KUNC Adolf - MÓDLY Krizsó - GOTHARD Jenő - EDELMANN Sebő: Határozat a Mathematikai és Physikai Társulat harmadik közgyűlése tárgyában. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 4. füz. p. [241.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A vertikális légáramlásokról. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 8. füz. pp. 398-408. Előadások. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A Nova Aurigae spektruma, összehasonlitva néhány bolygószerű köd spektrumával. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 11. 1893. 2. sz. pp. 100-102. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Jelentés az Ó-Gyallai Csillagdán 1892-ben történt megfigyelésekről. = Mathematikai és Természettudományi értesítő 11. 1893. 5. sz. pp. 208-213. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajzai. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 11. 1893. 6-7. sz. p. 321. [SRG.]

JANKÓ János: Finn és magyar csillagnevek. = Nyelvtudományi Közlemények 23. 1893. márc. 1. füz. pp. 224-226. I. rész: Finn népi csillag nevek, magyar fordításuk és azonosításuk A. Petrelius finn néprajzkutató alapján.; II. rész:Kálmány Lajos népi csillagnév jegyzékének azonosítása. [IBQ.]

KOCH Ferencz: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1892-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 18. 1893. 15. köt. 3. füz. p. 269. [HAI.]

Újabb megfigyelések bolygóinkon. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 17. 1893. 1. füz. pp. 27-28. "A legérdekesebb planéták ránk nézve - bizonyára a Venus és a Mars, mert földünk képmásait látjuk bennök. Venusról azt állítja Trouvelot 20 évi megfigyelései alapján, hogy roppant hegycsúcsai a sűrű légkörön felül emelkednek. Ezek okozzák a Venus szarvának csorbáit. Érdekes, hogy a fényváltozás hamarább áll be a bolygó keleti részében, mint azt a számítások meghatározzák. Forgási idejét Trouvelot 24 órára teszi. Mars-ot Flamrnarion figyeli meg nagy buzgalommal. Legfontosabb észrevételei közül az, hogy az Adhemar-féle elmélet a Mars-bolygóra nézve teljesen tarthatatlan. [...]
Jupiter-t Barnard tette tanulmányának tárgyává és 12 évi észlelés után constatálta, hogy a bolygón látható sávok izzó állapotra vallanak. [...] Barnard felfödözte Jupiter ötödik holdját, mely alig fénylő, és 17 óra 36 percz alatt kerüli meg bolygóját. - A kis bolygók fölfedezésére dr. Wolf Heidelbergben photographáló lemezeket használ, melyek segítségével igen sok gyöngefényű csillag között 2 bolygócskát sikerült fölfedeznie. A fény-lemezek alkalmazása óta annyira szaporodnak a fölfedezések, hogy az egy évben felfödözött bolygócskát kénytelenek a), b), c) betűkkel jelölni. - Eddig 452 bolygót sikerült fölfedezni." [HAI.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. jan. 281. füz. pp. 53-55. 1893. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. A rovatot újra indítja Kövesligethy. A bolygók helyzete, égi jelenségek, Algol minimumai. [KSZ.]

  LENGYEL Béla: Titkári jelentés. Társulati ügyek. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. febr. 282. füz. p. 93. Gothard Jenő előadást tartott az időmérésről. Közgyülés 1893. jan. 18-ikán. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. febr. 282. füz. pp. 109-110. 1893. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. márc. 283. füz. pp. 164-166. 1893. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. Elindítja a fényesebb mirák maximum-előrejelzését. Márc. 15-31-ig az R Gem, az S CMi, az S Vir, az U Cet, az R CVn, az S Cas, az R Aql.; Ápr. 1-15-ig az R Cet, az R Cyg, a T Ari, a W Hya, az R Ari, az R CMi, az R Cam, az S Cet, az R Psc, az R Tri napját és fényességét jelzi. [KSZ.]

FARKAS Gyula: A Galilei-ünnep Páduában. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. pp. 196-201. Kivonat a Math. és Phys. Társulat ülésén 1893. januárius 19-ikén tartott előadásából. Az 1892. decemberi emlékünnepen részt vett Lánczy Gyula a budapesti és Farkas Gyula a kolozsvári tudományegyetemről. [KSZ.]

  A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának f. évi februárius 13-ikán tartott ülésén. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 204. Konkoly Miklós az ó-gyallai csillagvizsgáló múlt évi megfigyeléseit ismertette. 1. A napfoltok megfigyelése.; 2. A csillaghullások megfigyelése.; 3. A nagy refraktorral a Nova Aurigae, Swift, és Holm üstököse, a béta Lyrae, gamma Cassiopeiae és béta Orionis spektruma került megfigyelés alá.; 4. Az ó-gyallai csillagvizsgáló meteorológiai műszereiről. [Holm üstököse helyesen a Holmes-üstökös, melyet 1892. nov. 6-án fedezett fel az angol Edwin Holmes.] Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

Az MTA természettudományi osztályának 1893. március 13-ikén tartott ülésén. A Nagy Orion-köd. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 205. Gothard Jenő fotóbemutatójáról. Gothard Jenő értekezett a Nagy Orion-ködről, bemutatva herényi csillagvizsgálójában felvett fényképeit. Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

A mathematikai és physikai társulatnak f. év januárius 19-i ülésén. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 208. Farkas Gyula tartott előadást Galileiről és a páduai Galilei-ünnepről. Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

A mathematikai és fizikai társulatnak f. é. ... A márczius 16-ikán tartott ülésen Kövesligethy Radó a vertikális légáramlásokról tartott előadást. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. pp. 208-209. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

 Természettudományi estély 1893. januárius 27-ikén és februárius 1-én. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 212. Gothard Jenő "Az idő méréséről" tartott két előadást. A napórákról is beszélt. Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

  HEGEDÜS Dénes: Égi tünemény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 218. Tűzgolyó Nagy-Kőrösön 1892. dec. 11-én. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (25.) = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 220. R. Gy. kérdése a Neptunus és a Nap távolságáról. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. pp. 221-222. 1893. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  Harkányi Béla vetítése. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. máj. 285. füz. p. 266. A mathematikai és fizikai társulat 1893. ápr. 4-i közgyűlésén a tudományegyetem minerológiai intézetben Harkányi Béla vetítésekben bemutatta Gothard Jenő és Konkoly Miklós csillagászati képeit. Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. máj. 285. füz. pp. 277-278. 1893. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  Levélszekrény. Kérdések. (49.) = Természettudományi Közlöny 25. 1893. jún. 286. füz. p. 330. K. M. kérdése a Sarkcsillag és a pólus eltéréséről. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. jún. 286. füz. pp. 333-334. 1893. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. júl. 287. füz. pp. 389-390. 1893. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  BÓBITA Endre: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. pp. 412-424. Trombolt Sophus előadása. Prometheus 1893. 170-172. sz. [KSZ.]

  RUZITSKA B.: A gyémánt mesterséges előállításáról. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. pp. 424-426. Meteorokban is megtalálható a gyémánt. [SRG.]

R. Zs. [RÓNA Zsigmond]: Obszervatórium a Montblanc tetején. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. p. 429. Janssen asztrofizikus kezdeményezése. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. pp. 445-446. 1893. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  Napóra. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. p. 492. A seregélyesi Devetseri István, a református iskola igazgatója, kőre metszett napóráinak leírása. Egyet az alcsúti kastélyba, kettőt Pestre adott. Régi magyar megfigyelések. 330. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1824. Első félesztendő pp. 172-173. Közli: Lengyel Bálint. [KSZ.]

Északi fény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. p. 492. A sarki fényt 1831. jan. 7-én este látták Pestről és Liptó vármegyéből. 12-én megint mutatkozott egy gyengébb éjszaki fény Csák-Liptóváron. Régi magyar megfigyelések. 331. Eredeti közlés: Orvosi Tár 1831. 1. köt. pp. 94-95. Közli Lengyel Bálint. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. pp. 501-502. 1893. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  BÓBITA Endre: Augusztusi csillaghullás. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. okt. 290. füz. pp. 550-551. Megfigyelés 1893. júl. 25-28. és aug. 8-13-án Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. okt. 290. füz. pp. 557-558. 1893. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. nov. 291. füz. pp. 613-614. 1893. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1892-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. dec. 292. füz. pp. 631-633. Adams, John Cough (1819. jún. 5. - 1892. jan. 21.); Airy, Sir George Bidde (1801. júl. 27. - 1892. jan. 2.); Bonnet Péter D. (1819. - 1892. jún. 29.); Brünnow, Ernst (1821. nov. 18. - 1892. aug. 20.). [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (25.) = Természettudományi Közlöny 25. 1893. dec. 292. füz. p. 647. K. R. [Kövesligethy Radó] a Föld és a bolygók kiszámításának technikájáról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (49.) = Természettudományi Közlöny 25. 1893. dec. 292. füz. pp. 648-649. K. I. [Kurländer Ignác] válasza a Sarkcsillag helyzetéről. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. dec. 292. füz. pp. 653-654. 1893. dec. 15. - 1894. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

FERENCZI Zoltán: Cserei Mihály följegyzései. - Első közlemény. - = Történelmi Tár 1893. 1. füz. pp. 146-160. Pécs völgyében tüzes oszlopok, két nagy üstököscsillag 10 nap és éjjel látszott. Sarki fény? 1692. febr. 10-én.; p. 155. [SRG.]

FERENCZI Zoltán: Cserei Mihály följegyzései. - Második befejező közlemény. - = Történelmi Tár 1893. 2. füz. pp. 232-249. Meteorzápor és tűzgömbök 1698. nov. 9-én. p. 249. Háromszéken, Csíkban. A környéken kénkövek "morsalékjai" látszottak. [SRG.]

Egy csillagász emléke. = Vasárnapi Ujság 40. 1893. jan. 1. 1. sz. p. 8. "A német kormány Frauenburgban, a híres csillagász, Kopernikus szülő helyén, csillagvizsgáló intézetet állíttat." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A legnagyobb meteorkő,... = Vasárnapi Ujság 40. 1893. febr. 5. 6. sz. p. 92. "melyet eddig észleltek, nemrég esett be a Kaspi-tengerbe, Apseron félsziget mellett. Ez a szikla alakú kő jelenleg 4 méternyire emelkedik ki a tengerből, holott a tenger vize itt 9 méter mély s igen valószínű, hogy az aerolith esés közben részben a földbe fúródott." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 12-iki ülése... = Vasárnapi Ujság 40. 1893. febr. 19. 8. sz. p. 132. "Konkoly Miklós az ó-gyallai csillagvizsgálón tett múlt évi megfigyeléseiről adott számot." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia márcz. 13-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 40. 1893. márc. 19. 12. sz. p. 197. "Gotthardt Jenő l. tag "Nagy Orion-köd" legtökéletesebb rajzait mutatta be..." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Az éjszaki madárhegyek tájáról. Hermán Ottó új könyve. 1. = Vasárnapi Ujság 40. 1893. jun. 4. 23. sz. pp. 390-391. "Ide vonzotta szive először is Hermant. 1888. év derekán járta meg a madárhegyek tájékát, elhajókázva a dán terület legészakibb csúcsától, Frederikshaventől, a norvég tengerpart mentén, be a sarkkörbe egészen Vardőig, Hell Miksa és Sajnovics János egykori megfigyelő állomásáig... "Az éjféli nap" czimű fejezetből néhány részlet..." [HAI.]

Mars csatornái. = Vasárnapi Ujság 40. 1893. jun. 25. 26. sz. p. 436. "Dr. Tooska újabb elmélete szerint a Mars bolygón levő csatornák a bolygónak saját holdjaival való összeütközéséből származnak. Egyik holdja, a Phoebus, jelenleg már csak 1350 km. távolságban van a Marstól s folyvást közeledik, úgy hogy valószínűleg már pár évtized múlva újabb összeütközés lesz közöttük, mely a Mars felületét jelentékenyen megváltoztatja." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Új tanárok a budapesti egyetemen. = Vasárnapi Ujság 40. 1893. jul. 16. 29. sz. p. 497. "A budapesti tudomány egyetem tanácsa legutóbbi ülésén... Elhatározta továbbá, hogy dr. Kövesligethy Radó magántanárnak nyilv. rendkívüli tanári czimmel való kitüntetése iránt előterjesztést tesz a közoktatásügyi miniszterhez." Ez az Egyház és iskola című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A csillagvizsgáló a Montblanc-hegyen... = Vasárnapi Ujság 40. 1893. nov. 19. 47. sz. p. 792. "most már teljen felépült s valószínűleg még a jelen őszön megkezdik benne a tudományos észleleteket. Az építést Janssen tudós vezette s méltán büszke lehet a szép eredményre." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A tejútban... = Vasárnapi Ujság 40. 1893. nov. 26. 48. sz. p. 808. "...levő tömérdek csillagból a csillagászok a legújabb időkig mintegy 20 milliót számláltak meg, s most a hires Lick-féle távcső segítségével már többet számláltak össze 200 milliónál." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Csillagászati olvasmányok. = Vasárnapi Ujság 40. 1893. nov. 26. 48. sz. p. 814. "Flammarion Camille összes műveiből fordította Feleki József foktői ref. lelkész. Kiadta az Athenaeum-társulat. A természettudomány, kivált pedig a csillagászat ismeretének terjesztése körül szerzett nevet Flammarion, s műveit gyorsan lefordítják idegen nyelvekre, mert a népen, poétikuson iró szerzőben, kit még fiatal korában választott tagjául az Academie Francaise, a; közönség tudóst lát, és szívesen hagyja lekötni figyelmét az élénk fantázia által, melyben jóval több a csapongó képzelet, mint a pozitív tudás.
De eleget mond mindig a felhőn túli más világokból, hogy fogalmat alkothassanak magoknak a csillagokról, a bolygókról, az égről mindazok, kik nem csillagászati pontosságot, hanem átalános ismereteket és tájékozást kivannak. Feleki jókora gyűjteményt állított össze a szépen beszélő Flammarion műveiből, köztük hangulatos rajzokat az éjről, az estről, a csillagos égről, a napról, a holdról, a hulló csillagokról. Kellő tájékozást nyújtanak azok a czikkei, melyek a csillagászat történetét adják elő Kopernikustól korunkig. A kötetben több illusztráczió is van. Ára 3 frt, diszkötésben 4 frt." Ez az Irodalom és művészet című rovatban lévő könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

          1894.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Második kiadás. Budapest, 1894. Az író sajátja, Fritz Nyomda. 68 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Csillagászati olvasmányok Flammarion összes műveiből. Ford.: Feleki József. Budapest, 1894. Athenaeum r. társulat kiadása és könyvnyomdája. 463 p. Az 1894-es évszámmal megjelent könyvről már az előző év nov. 26-án hírt adtak. [TZS.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 2. kiad. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 3. kiad. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

GÁRDONYI Géza: Öröknaptár, magában foglalja a Krisztus születésétől a 3301. évig terjedő időt. Csinálta Gárdonyi Géza. Magyar Nyomda. Budapest, 1894. Utolsó oldalán: Egész életre való naptár. Ezen czím alatt e naptárnak vörössel is nyomott ívei egy lapra nyomtatva is megjelentek. Ily alakban, mint 1893-1951-ig használható falinaptár úgy irodákban, mint kaszinókban, előszobákban, várótermekben, iskolákban és mindenütt, a hova egy hasznos faldísz való, felfüggeszthető. [KSZ.*]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCIV-re [1894-re]. Budapest, 1894. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 228 p. Csillagászat: pp. 3-75., A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 117.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 215. [SRG.]

SZAMOTA István: A schlägli magyar szójegyzék a XV. század első negyedéből. Az eredeti kéziratból közzétette, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Szamota István. Budapest, 1894. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. 111 p., 8 t. Szamota István előszava 1893. nov. 8-án kelt Budapesten. A latin-magyar szójegyzéket Felső-Ausztriában, Schlägl falu premontrei rendházának könyvtárában találták 1890-ben. Szamota István 1893 nyarán vizsgálta meg a nyelvemléket. A kódex 14 lapján 2271 latin szó sorakozik, a szavak többsége fölé odaírták az annak megfelelő magyar szót. 2140 magyar szavával a legterjedelmesebb szójegyzékünk. A szójegyzék 1400 és 1410 közötti, valószínűleg 1405 körül készülhetett. Benne: A körülöttünk és fölöttünk lévő világgal kapcsolatos szavak. Az égitestekkel kapcsolatos szavak. A csillagot jelentő régi magyar szót tartalmazó szavak. Az égtájakat jelölő szavak. Az időméréssel kapcsolatos szavak. A napszakokkal kapcsolatos szavak.
Csillagászati vonatkozású magyar szavak (nagyrészt: pp.12-15.): bica, búza few, bwlen, chet hal, cos, del, dizo hal, eb, eg, est hug, estwel, ew, ezek zel, farcas, fel hod, feld, fenes hug, fenesseg, fias tik, hadi vth, hal, hate, haynal, heth, heya, ho, hod zeges, hold, hollo, holual, holvalbani világ, hug, hugbaneze, iazol, ikeres germek, istek, istekes, kaza hug, kechke, kigo, lanth, lo, magas men, magas, medue, men, meney, nap haza, nap kelth, nap nugath, nap, nyal, orozlan, pohar, rak, sarcan, telyes hod, tizes eg, verefen, vilag, vilagy, vizi kigo, vyhod, zeker hug, zeker vezetw, zem fen, ziz. [KSZ.]

WONASZEK A. Antal: A világegyetem mechanikája a tudomány mai álláspontjából. A Kis-Kartali Observatórium kiadványa. Aszód, 1894. Nyomatott a magy. kir. orsz. javitó-intézet gyorssajtóján. 15 p. [TZS.]

LAKITS Ferencz: A szerves élet lehetősége a földön kívül. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1894. július 2-6-g Pécsett tartott XXVII. Vándorgyülésnek történeti vázlata és munkálatai. A Központi Választmány megbizásából szerkesztették: Lakits Ferencz, Prochnov József. Budapest, 1894. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 329-339. Előadásában Lakits bemutatja Gothard dolgozatát és ködfényképeit. Tudományos estélyeken tartott felolvasások. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati naptár 1894-re. In: Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCIV-re [1894-re]. Budapest, 1894. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. pp. 3-75. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

Eleváció (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 31. [8057.] Azon szöglet, melyet valamely egyenes (p. egy csillaghoz vont látósugár, vagy valamely tengely) a horizonttal képez, tehát annyi, mint a csillagászati értelemben vett magasság. Így a sarkelevació a sarkmagasság vagy geographiai szélesség és hasonlóképen. Ha nem csillagászatilag pontos mérésről van szó, az Elevációt rendesen a klinométer segítségével határozzák meg. [SRG.]

Elfedés lásd: Csillagfedés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [8062.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Elhajlás (declinatio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 37. [8068.] Valamely égi testnek távolsága az equatortól, melyet a csillagon és a világtengelyen átmenő legnagyobb körnek az equator és a csillag között fekvő ívével mérünk (lásd: Ég). Megállapítására alkalmazzuk a meridiánkört, melylyel az égitesteknek delelési magasságát figyeljük. [SRG.]

Elhajlós tű (deklinatió tű),ó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 37. [8068.] Súlypontjában megerősített, függélyes tengelye körül szabadon mozgó mágnestű, mely a deklinácó nagyságát - a csillagászati és mágnességi déllő által bezárt szöget - megadja. lásd Elhajlás. [SRG.]

CSEMEZ. [CSEMEZ József]: Elongáció (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 63. [8120.] Annyi mint kilengés, az inga lengésében az az ív, melyet a lengő pont nyugalmi helyzetétől a legnagyobb kitérés helyéig leír. A rezgő mozgás esetében, midőn valamely pont a nyugalmi állástól ellenkező irányban ide-oda mozog, elongáció a bizonyos pillanatban a nyugalmi helyzettől elért távolságot jelenti. Ez esetben a legnagyobb távolságot amplitúdónak nevezik. A csillagászatban Elongációval jelölik azon szöget, melyet a Földtől a Naphoz és valamely bolygóhoz vont egyenes vonalak alkotnak. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Előrefutó és hátrafutó (direkt és retrograd) mozgásúnak mondunk egy bolygót vagy üstököst, ha az állatöv jegyeinek irányában, illetőleg azokkal ellentételesen halad; ha tehát növekedő idővel nő, illetőleg fogy az égi test hosszúsága. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 75. [8141.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Emerszió (lat.), a csillagászatban annyi mint kilépés, az az időpillanat, melyben egy a Hold vagy valamely bolygó által elfödött égitest ismét láthatóvá válik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 121. [8223.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Encke János Ferenc, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 151. [8278-8279.] Szül. Hamburgban 1791. szept. 23. - megh. Spandauban 1865. aug. 26. 1816-ban a Gotha melletti csillagvizsgáló intézetben segéd, 1817-től önállóan vezette a csillagvizsgálót. 1820-ban az aligazgatója, 1822-ben igazgatója lett. 1835-ben meghatározta egy 1680-iki üstökös pályáját. Két értekezésben feldolgozta az 1761-iki és 1769-iki Venusátvonuláson tett észleléseket. Továbbá meghatározta a Pons által 1819. nov. 26-án felfedezett, de később Enckéről elnevezett bolygó pályáját. [SRG.]

SZABÓ.: Éos (lat. Aurora). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 194-195. [8361.] A hajnalpír istennője, Hyperion titán és Theia leánya, Hélios és Seléné nővére, Astraiostól szülte Argestés, Zephyros, Boreás és Notos szeleket, Heósphorost, a hajnalcsillagot s általában a fénylő csillagzatokat. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Epiciklus (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 213. [8392 Annyi mint mellékkör; a ptolemaiosi asztronómiában használatos kifejezés azon pálya jellemzésére, melyet körben egyenletesen mozgó bolygó leír, ha körének középpontja a Föld körül leírt nagyobb körben egyenletesen halad.] [SRG.]

Equatorealis, a rendes használatban levő csillagászati távcső neve; tulajdonképpen oly műszer, mely valamely adott óraszögű és deklinációjú csillag beállítására és megfigyelésére szolgál. lásd: Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 264. [8477.] [SRG.]

Equinokciális (lat. aequinoctialis) annyi mint napéjegyenlőség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 264. [8478.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Equinokcium (lat. equinoctium, éjnapegyenlőség, napéjegyenlőség, éjegyenlőség), azon pillanat, melyben a Nap középpontja a Föld körül való évi látszó mozgásában az aequatorba jut. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 264-265. [8478-8479.] [SRG.]

Equuleus vagy Eculeus (lat.), egy csillagcsoport neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 265. [8480.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Eratosthenés görög tudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 268-269. [8486-8487.] Egláos fia, szül. Kirénében, Afrikában. Kr. e. 275-ben megvakulván, önként éhenhalt Kr. e. 194-ben. Eleinte Alexandriában Lysaniastól és Kallimachostól tanult, onnan Athénbe utazott, hol a kioszi Aristón vezetése alatt végezte tanulmányait; végre III. Ptolemaios Euergetés udvarához hívta és 236.-tól fogva az alexandriai könyvtár őre volt. Igen különféle tudományokkal foglalkozott és nem volt olyan tudomány, amelyben jártas nem volt volna; azonban kedvenc tudományai a fizika, a csillagászat és a földrajz voltak. [SRG.]

G-A. [GOPCSA László]: Ercingani János, örmény egyházatya és iró. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 272-273. [8493.] Szül. Erzingában, Felső-Arménia egyik városában 1271 körül - megh. 1326-ban. Tanulmányait a Szepuh-zárdában végezte. Azonkívül, hogy latinból örményre fordította Aquinói sz. Tamásnak könyvét a szentségekről, görögből pedig áttette örményre Traciai Dénesnek örmény nyelvtanát. Ercingani, Vachtang georgiai király felszólítására 1284-ben az égi testek rendszerét tárgyazó csillagászati munkát is írt. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Eridanus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 348-349. [8625.] Kr. e. a III. században Aratustól már említett nagy csillagkép, mely az Orion lábánál kezdődik és közel a déli pólus felé húzódik, hol is Achernar nevű elsőrangú csillagban végződik. A mi szélességeink alatt e kiterjedt csillagzatnak mintegy 150 csillagját észlelhetni szabad szemmel. Ezenkívül számos kettős csillaggal és egy bolygóalakú ködfolttal ékeskedik. [SRG.]

MARCZALI és N. G. [MARCZALI Henrik - NAGY Géza]: Esterházy Károly gróf, egri püspök, egyike a magyar kat. egyház vezéralakjainak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 459. [8818.] Szül. 1725. máj. 4. - megh. 1799. márc. 14. Esterházy Ferenc gr. kir. tárnokmester fia. Tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta és Rómában fejezte be. Visszatérve egyideig családja ősi birtokán, Pápán lelkészkedett, de már 1752-ben esztergomi kanonok lett, később pedig helytartótanácsos a katarói vál. püspök. Mária Terézia, ki felismerte értékét, 1759-ben váci, később pedig egri püspökké nevezte ki. Vácott ő kezdte meg a bazilika építését, melyet aztán Migazzi fejezett be.
Egerben a liceumra Hell Miksa tervei szerint csillagászati obszervatóriumot épített és ezt angol készítményű eszközökkel gazdagon felszerelte. Sokat áldozott a pápai s az egri egyház művészi kiállítására, kifestésére. Megyéjében a maga költségén több mint negyven templomot emelt. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Esthajnalcsillag (alkonycsillag, hajnalcsillag, a régieknél Hesperos, vagy Phósphoros és Lucifer), a Vénus bolygó mellékneve, ha vagy a Nappal való felső együttállás után annak keleti, bal oldalán mint alkonycsillag, vagy a nappal való alsó együttállás után annak nyugoti, jobb oldalán mint hajnalcsillag tündöklik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 462. [8823-8824.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Észak, azon világtáj, melynek irányában a mi vidékünkön látható égi pólus esik, s mely a nálunk le nem nyugvó csillagok tartományát képezi. Latin septemtrio elnevezését a göncöl szekerének köszöni, melynek hét csillagja a régieknél a hét cséplő ökör (septem triones) nevét viselte. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 466. [8831.] [SRG.]

Északi csillag lásd: Sarkcsillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 489. [8862.] [SRG.]

Északi fény lásd: Sarki fény. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 489. [8863.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Északi korona (corona borealis). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 489-490. [8863.] Már Aratos által a Kr. e. III. században említett csillagkép a Hercules és Bootes csillagképek között, mely nevének elég jól megfelelve, fölül nyitott csillagkoszorút képez. [SRG.]

Északi pont a délkör és a horizont azon metszési pontja, mely a nálunk látható égi pólus oldalán fekszik. Ez a négy világtáj egyike, melyet az elhajlás kellő tekintetbevételével a mágnestű segítségével is ki lehet jelölni. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 490. [8865.] [SRG.]

CZ. [CZÓGLER Alajos]: Éter. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 520-521. [8914.] Azonban a tüneményeknek számos kölcsönös vonatkozása, különösen az optikai és elektromos kölcsönös vonatkozások alapján feltehető, hogy minden jelenségnek ugyanaz a szubsztrátuma van, mint a fényjelenségeknek, vagyis hogy az azelőtt különösen felvett fényéter azonos azon Éterrel, mely a többi jelenség magyarázatára felvétetik, különösen pedig azon Éterrel, mely bizonyos csillagászati jelenségek magyarázatára már régebben felvétetett, a mikor is némely üstökös mozgásának pontos kiszámítása egy a világegyetemet betöltő igen csekély sűrűségű, de azért mégis ellenálló közeg lételére utalt. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Etna (Mongibello). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 527. [8927.] Európa legmagasabb (3369 m.) tűzhányó hegye, Szicília szigetén Catania tartományban a tenger mellett. A Piano del Lagon (3000 m.) fennsíkon, amelyen a 320 méter átmérőjű főkráter, a Casa Inglese és a csillagászati kis obszervatórium is áll, a kúp a mostaninál 5-600 m.-rel volt magasabb. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Eudoxos (knidosi), görög csillagász és matematikus, kit Cicero a csillagászok fejedelmének nevez. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 539-540. [8949-8950.] Szül. Knidosban Kisázsiában, Kr. e. az V. sz. vége felé. Életéről csak kevés és bizonytalan adatunk van. Hazája egyik törvénykönyvének szerkesztője, nemcsak filozófus, csillagász és geometria volt, hanem orvos is. Eudoxos-nak sikerült egy, habár nem helyes, de legalább olyan világnézetet felállítani, a melynek az ó-korban egyedül volt kilátása elismerésre, ez a homocentrikus szférák elmélete. SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Euler János, Euler Leonhard német matematikus és fizikus fia, Szül. 1734. - megh. Sz.-Pétervárott 1800. szept. 18., szintén jeles matematikus; csillagászati műveket írt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 545. [8960.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Év (esztendő). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 568-570. [9000-9003.] Bizonyos egységül felvett időkőz, leginkább az az idő, melyre a Földnek szükséges van, hogy az ekliptikát (lásd ott) befussa és mely alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek. Van csillagászati és polgári év, az az illető időköznek valóságos (a másodpercekig terjedő) tartama; emez az alapul felvett csillagászati évben foglalt egész napok száma. a) A tropikus év b) A sziderikus vagy csillag-év c) Az anomális év. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Evekció (lat.), a holdmozgás második nagy egyenlőtlensége, melynek oka a Hold pályájának excentricitása és ennek folytán a Napnak a Holdra gyakorolt vonzásának változása. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 572. [9009.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Évszakok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 577-578. [9019.] A tropikus évnek részei, melyekre ezt a Napnak az év folyamán elfoglalt különböző helyzete szerint felosztjuk. Minthogy pedig az ekliptikának az egyenlítőhöz való hajlása folytán - melytől pedig a Napnak helyzete függ - az ekliptika egy évben kétszer metszi az egyenlítőt és kétszer távolodik el, attól legmesszebbre, egyszer észak-, egyszer délfelé, azért az évnek négy ily része, Évszaka van, még pedig tavasz, nyár, ősz és tél. [SRG.]

Fabricius Dávid, friz teológus és asztronómus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 635. [9129.] Szül. Esensben (Ostfriesland) 1564. - megh. Ostelben 1617. máj. 7. 1584-től resterhaavei, 1603-tól osteeli pap lett, hol egy paraszt azért, mert azt a szószékből lopással vádolta, megölte. Meteorológiai és asztronómiai megfigyelései a maga idejében jók voltak s azokat Kepler is figyelembe vette. Fabricius a cethal csillagképében egy változó és az Ophiuchus csillagzatában egy új csillagot fedezett fel. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Fabricius János, friz asztronómus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 635. [9130.] Fabricius Dávid fia, szül. Resterbaareban 1587. jan. 8. - megh. valószínűleg 1615-ben. Híressé vált a napfoltok felfedezése által (1610. dec.). [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Niklós]: Falb Rudolf, német természettudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 669-670. [9192-9193.] Szül. Oddachban (Stíriában) 1838. ápr. 13. Tanulmányainak befejezése után a piarista rendbe lépett be s 1870-ben Bécsben lett tanár. A szerzetes rendből azonban kilépett s mint világi pap élt Bécsben s Oppolzer Tivadar csillagász házában lakván, csillagászattal kezdett foglalkozni s a "Sirius" nevű népszerű havi folyóiratot alapította s azt mintaszerűen szerkesztette. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Fali quadrans (fali kör, cercle mural, quadrans Tychonicus). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 674. [9201.] A régibb csillagászat első pontos, ma már idejét múlta műszere, melyet először Tycho de Brahe alkalmazott Hween szigetén épült uranienbergi csillagvizsgálóján. Egy gyönyörű példánya az egri csillagvizsgálón is látható. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Fázis (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 742. [9327.] Általában jelenti valamely tünemény külömböző stádiumát. - Fázis a csillagászatban a hold és bolygók fényváltoztatása, amint azt a Nap, Föld és Hold vagy bolygó kölcsönös állása maga után vonja. Aszerint amint mi a Földön a Hold- vagy bolygóknak a Nap felé fordított, tehát megvilágított és így fénylő oldalát egészen v. csak részben vagy épen nem látjuk, a Holdat, illetve bolygókat is nagy korong vagy sarló alakjában, vagy épen nem látjuk. [SRG.]

Fedés lásd: Csillagfedés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 752. [9347.] [SRG.]

Fehér fénybenyomást gyakorol minden test, mely a Nap fényét lehetőleg változatlanul veri vissza, vagy minden szilárd izzótest, melynek hőmérséklete egy bizonyos határt (kb. 1170 fok C) elért. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 763. [9364.] Mivel a Fehér fény benyomását keltő fényforrások fényelemzése azt mutatja, hogy ezek fénye a szivárványszínek minden képzelhető árnyalatát szembeötlőbb fényerőkülönbség nélkül tartalmazza, a Fehér fénynek mint kevert fénynek értelmezése éppen nem könnyű és nem is lehet egységes. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 801-803. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

G. I. [GULYÁS István]: Feleki József, ref. lelkész, szépirodalmi író és műfordító. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 19. [9459.] Szül. Debrecenben 1847. júl. 6. Feleki Miklós színész fia. Középiskoláit Pesten, Pápán és Nagy-Kőrösön, teológiai tanulmányait pedig Pesten 1871-ben végezte, s pesti káplán lett. Majd tanári pályára szándékozván lépni, a lipcsei egyetemen egy évig filozófiai tárgyakat hallgatott. De midőn 1874-ben foktői ev. ref. lelkésszé választották, a tanári pályáról lemondott, s azóta mint lelkész működik. Irodalmi munkásságát már 17 éves korában elkezdette s kisebb önálló cikkei majd minden szépirodalmi és napilapban jelentek meg egész pappá választásáig. Ettől kezdve leginkább társadalmi és csillagászati tanulmányokkal foglalkozik s Legouvé Ernő és Flammarion munkáit fordítja, de van több drámafordítása is. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Félgömb (hemisphaera). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 24-25. [9469.] Minden gömb valamely nagyobb kör által való metszése folytán két egyenlő félgömbre oszlik; az asztronómiában különösen azon Félgömböket szokták megkülönböztetni, melyeket az equator, a horizont és a meridián legnagyobb köre szel ki. [SRG.]

Felkelés csillagászati értelemben, lásd: Csillagok felkelése. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 32. [9484.] [SRG.]

Felső bolygók lásd: Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 44. [9509.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Fényi Gyula, áldozópap és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 91. [9588.] Szül. Sopronban 1845. jan. 9. felsőbb tanulmányait Pozsonyban, az innsbrucki egyetemen és részben Belgiumban végezvén, jelenleg a kalocsai Haynald-obszervatorium vezetője, ahol különösen a Nap felületének tanulmányozásával foglalkozik. [SRG.]

Feretrius (lat.), Jupiter mellékneve; honnan származott e név, nem tudni, de leginkább a fero igéből származtatják, lásd: Feretrum. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 123. [9644.] [SRG.]

Ferguson (ejtsd: förgessz’n), Jakab, angol csillagász és mechanikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 126. [9650.] Szül. Keithban (Bauff skót grófságban) 1710. - megh. Edinburgban 1776. nov. 16. Ifjukorában juhpásztor volt; 1743-ban Londonba került, a hol kiadta csillagászattani tábláit és felolvasásokat tartott a természettudományokról. [SRG.]

KATONA [KATONA Lajos]: Fiastyuk csirkéstyuk, csibéstyuk. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 172. [9730.] A Bika csillagkép nyakán (24 fok é. sz. declin. és 54 fok rectasc.) lévő sűrű csillagcsoport, melyben hét, illetőleg csak hat, szabad szemmel is látható csillagot lehet megkülönböztetni. De Páriz-Pápainál megleljük a Hetevény nevet is, mely a német Siebengestirnre emlékeztet. [SRG.]

SIM. [SIMONYI Zsigmond]: Finn mitológia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 215-217. [9808-9810. Ámbár a finnek már a XIII. sz. óta keresztények, népdalaikban és meséikben máiglan számos nyoma maradt régibb vallásuknak, s ennek alakjai sokszor épp oly érdekesek és költőiek, mint a görög Olimpus istenei. A Nap (Päivä), Hold (Kuu), Csillag (Tähti), Göncöl csillagzat (Otava) szintén külön istenségek.
Päivä olyan viszonyban áll Väinämöinenhez, mint Helios Phoebushoz. A Nap, Hold és Csillag egykor megkérték a Suometar (az észteknél Salme) nevű bájos szüzet; a Napot és Holdat elutasítja s a szép Csillaghoz megy nőül. (Ezt a regét olvassuk az észt hőskölteménynek, a Kalevi-poegnak is 1. énekében. Vesd össze Vikár Béla fordítását a Budenz-Albumban. A szűz alkalmasint a hajnal, s a csillag a hajnalcsillag, vagy pedig a szűz az északi fény s a csillag a sarkcsillag.) [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Fizika görög szó, annyi mint természet szótól leszármaztatott elnevezése a természetiekről való tudománynak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 258-262. [9880-9886.] Minthogy azonban jelenleg a természeti dolgokkal foglalkozó, vagyis a természettudomány számos szakra oszlik, most csak azt az ágát nevezik Fizikának vagy természettannak, mely az élettelen természetben előforduló tünemények lefolyásával és kapcsolatával foglalkozik. Ide tartozik a föld-F. és ennek kiváló része a meteorologia, továbbá a fizikai csillagászat vagy égi mekanika, végre az asztro-fizika. A földfizika (lásd még Földrajz) a Föld hőviszonyai által különösen a felszínén létesített jelenségekkel foglalkozik, továbbá kutatja az elektromos és földmágnesi viszonyokat.
Az égi mekanika az égi testeknek az általános vonzási törvényből következő mozgási viszonyait; az asztrofizika az égi testek fizikai természetét teleszkóp és spektroszkóp segítségével kutatja. A csillagászok közül említendő: Aristarchos (szül. Kr. e. 270 körül), ki a Föld kettős mozgását tanította és a Hold és Nap távolságát is kiszámította, Eratosthenes, ki az első fokmérést eszközölte, Hipparchos és Ptolemaios, ki a geocentrikus világrendszert tudományos alapra helyezte. Az utóbbi Kr. u. 120 körül volt az első, ki a fénytörés törvényét kutatta. E célból a belső és tört sugár irányára nézve táblázatot készített, mindamellett nem sikerült neki a valóságos törési törvény felfedezése. Az ókori tudománynak leglelkesebb pártolója volt Al Mamun kalifa, kinek uralkodása alatt, Kr. u. 827., a tadmori síkon egy két foknyi délkörívet mértek; később a Sindjár pusztában egy foknyi hosszú ívet méretett. A természettudományok között az arabok a csillagászatot becsülték legtöbbre.
Al Mamun kalifa maga tett csillagászati megfigyeléseket és az ekliptika ferdeségét meghatározta. Leghíresebb csillagászok voltak Alfergani, Albattani és Ibn Junis, aki Hakem, egyiptomi fejedelem megbízásából csillagászati táblákat készített. A XIII. században Persiában Nasin-Eddin, Euklides fordítója érdemel említést, később élt Ulugh-Beg, a hírhedt Tamerlan unokája, ki szintén csillagászati táblákat számított. Az arab tudósok Ptolemaios tanainak hű követői voltak és főmunkáját Tabrir al magesti (vagy röviden "Almagest") név alatt arab nyelvre fordították. Későbbi korból különösen említendő három csillagász: Georg von Purbach (megh. 1461.), tanítványa Regiomontanus (Johann Müller, megh. 1476.) és Coppernicus mestere, Domenica Maria Novara, bolognai tanár (megh. 1504.); továbbá a tudós bíbornok Nicolaus Cusanus (megh. 1464.), és a XV. sz. legnevezetesebb fizikusa a híres festőművész Leonardo Da Vinci.
A legfontosabb és korszakot alkotó tudományos felfedezés a dinamika alapvetése Galileo Galilei (1564-1642) által, ki a sz. elején a szabad esés és az ingamozgás törvényeit felfedezte. Miután a hollandi Jansen már 1590 körül a nagyítót feltalálta, következett 1609 körül a teleszkóp feltalálása, melyet Németalföldön többek és ezektől függetlenül Galilei is feltalált. Keppler 1611-ben megjelent dioptrikájában a csillagászati teleszkóp berendezését írja le. Kirchhoff Über das Sonnenspectrum und die Spectren chemischer Elemente (1861) c. hires értekezésében kimutatta, hogy az ismeretes Fraunhofer-féle vonalak helyzetéből a Nap külső borítójában levő anyagok minőségére következtetni lehet. Ezen vizsgálati módot a többi égi testekre is alkalmazták, miáltal a csillagászatnak egy terjedelmes ága fejlődött ki, az asztrofizika. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Flammarion Kamill, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 266-267. [9895.] Szül. Montigny-le Roiban 1842. febr. 25. Eleinte (1858-ig) teológiát tanult Langresban és Párisban, később azonban az asztronómiára adta magát és a párisi obszervatóriumon dolgozott, majd a "Bureau de longitudes"-nél. 1865-ben a "Cosmos", majd a "Siecle" szerkesztőségébe lépett mint munkatárs és szélesebb körben ismertté vált csillagászati cikkei és előadásai révén. 1868-ban többször felszállt léghajón tudományos célból; mint a havrei tengerészeti kiállítás tudományos osztályának elnöke sokat tett, hogy csillagászati tanulmányok iránt minél szélesebb körben érdeklődjenek. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Flamsteed (ejtsd: flemsztid) János, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 267. [9895.] Szül. Derbyben 1646. aug. 19. - megh. 1719. dec. 31. A greenwichi kir. csillagvizsgáló megalapítója s ennek első csillagásza (astronomer royal). Különböző napfogyatkozások és üstökösök megfigyelésével hírnévre tévén szert, elhagyja apja kedvéért választott papi pályáját és 1670-től fogva Cambrdige-ben folytatja tanulmányait. 1675-ben figyelmezteti II. Károly királyt újabb és pontosabb csillagászati megfigyelések szükségességére, különösen a tengeren való hosszúságmeghatározás szempontjából, mely figyelmeztetés a greenwichi obszervatórium keletkezését vonta mag után.
Ott eleinte elég durva sextánsokon, később saját készítésű távcsővel ellátott faliquadránsokon figyelt s korát nézve fölötte pontos megfigyelései az első modern csillagjegyzék s csillagtérkép alapját teszik. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Foerster Vilmos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 289-290. [9942.] Szül. Grünbergben, Sziléziában 1832. dec. 16. 1850-ben Berlinben matematikát és csillagászatot kezdett tanulni, 1852-ben Bonnba ment és Argelander (lásd ott) mellett kizárólag az asztronómiának szentelte magát. 1863-tól a visszavonult Encke helyett a berlini csillagvizsgáló ideiglenes igazgatója lett majd 1865-ben véglegesítették. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Fogyatkozások (eclipses, defectus Solis, Lunae, siderum). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 325-326. [10002-10003.] Valamely égi testnek részletes vagy teljes eltűnése, mialatt még a látóhatár felett van, azon momentánokból, hogy az illető égi test és a Föld közé egy harmadik égi test jut azokkal egy vonalba. Holdfogyatkozás, Napfogyatkozás és csillagfedés. [SRG.]

Fokbeosztás, szögek mérésére szolgáló csillagászati, fizikai s egyéb eszközökön egy fokokra s azoknak bizonyos hányadrészeire beosztott kör. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 330. [10009.] [SRG.]

CHOLNOKY. [CHOLNOKY Jenő]: Fokmérés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 332-334. [10012-10014.] A csillagászati részt, mely általában a két felvett pont földrajzi hosszaságának és szélességének meghatározására vezetődik vissza, elég pontosan tudjuk végezni, de az ívhossz megmérése igen nehéz dolog, rendkívül sok hiba halmozódhatik föl. Az iv fekhetik egy meridianban, amikor a két végpont szélességkülönbségét kell ismerni. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Forduló pont. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 363. [10070.] A bolygók mozgásában ama pillanat, melyben a bolygó előrefutó mozgását hátrafutóval (vagy megfordítva) váltja fel; e pillanatban az égi test helyzetét nem változtatja az állócsillagokhoz képest, s ezért ez állapotot stacionálásnak, megállapodásnak is szokás nevezni. Oka a jelenségnek általában az, hogy a bolygók mozgását nem e mozgások középpontjából, a Napból, hanem a szintén a Nap körül keringő Földről észleljük. [SRG.]

SZÁDECZKY. [SZÁDECZKY Lajos]: Forgách Imre (II.), aranysarkantyús vitéz, Trencsén vármegye főispánja, Zsigmond király kincstárnoka. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 367-368. [10077.] Zólyomi Kata legkisebbik fia, Simon, Ferenc és Pál testvére, szül. 1539. vagy 1540. - megh. 1599-ben. Országra szóló szerepet nem játszott, de hazája és nemzete iránt való kötelességét híven teljesítette. Külföldön, mint protestáns, valószínűleg német egyetemeken végezte tanulmányait, ott ismerkedett meg Heraclides Jakab görög kalandorral s közbenjárt bátyjainál, hogy ezt a moldovai vajdaságra segítsék. 1560-ban ő is báróságot kapott testvéreivel együtt. A protestáns vallást követte és gyermekeit is abban neveltette. Mint ilyen 1573-ban a Gergely-féle naptár befogadása ellen agitált. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Fotográfia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 409-412. [10154-10156.] [SRG.]

Fotometeorok (gör.), a légkör fénytüneményei. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 412. [10156.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Foucault (ejtsd: fukó) János Bernát Léon, francia fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 415. [10160.] Szül. Párisban 1819. szept. 18. - megh. 1868. febr. 13. Eredetileg orvosi pályára készült. Nagy feltűnést keltett a Foucault-féle ingakísérlet (lásd ott), mely által a Föld forgását kézzel fogható módon bizonyította be. Foucault a csillagászati eszközök tökéletesbítésével is foglalkozott. [SRG.]

TANGL. [TANGL Károly]: Foucault-féle ingakísérlet. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 416. [10162.] Egy szilárd pont körül forogható inga tehetetlenségénél fogva lengési síkjának irányát a térben változatlanul megtartja. Ilyen inga lengési síkja tehát a föld forgásában nem vesz részt, ami oly módon fog a földdel együtt forgó észlelőnek jelentkezni, hogy az inga lengési síkja a föld forgásával ellenkező irányban elforog, tehát az észlelő felé lengő inga lengési síkja balra fog forogni. Ha az inga a sarkon van felállítva, akkor a lengési sík forgásának sebessége éppen akkora, mint a föld forgásának szögsebessége; tehát 24 óra alatt egyszer teljesen körülforog. [SRG.]

SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Föld (lásd a mellékelt térképet), a Naprendszer belülről számított harmadik bolygója. Világszomszédai a Vénus és Mars, melyeket Merkurral és különösen az aszteroidokkal nagyságban messze felülmúl, míg a külső bolygóknak tetemesen mögötte marad. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 435-442. [10195-10207.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Földgömb. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 451-453. [10222-10224.] Földünknek lehető hű mása mindazon körrendszerek előtüntetésével, melyek a pontos irányítást és helymeghatározást lehetővé teszik. Felülete tehát a szárazföldeken és tengereken kívül tartalmazza az equatort, az ezekkel párhuzamos - rendesen 10 foknyi közökben elálló parallellköröket s ezekre merőlegesen az ugyancsak 10 foknyi közökben egymásra következő délköröket. [SRG.]

CHOLNOKY. [CHOLNOKY Jenő]: Földi refrakció. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 455-456. [10230.] A fénysugárnak a különböző sűrűségű levegő-rétegeken való áthaladása közben szenvedett elgörbülése akkor, ha a világító pont maga is a légkörben van, ellentétben a csillagászati refrakcióval, mikor a világító pont a légkörön kívül fekszik. A Földi refrakció előre való meghatározása nagyon bizonytalan dolog, amennyiben az a légkör állapotától, tehát hőmérsékletétől, a légnyomástól, a szél irányától és erősségétől stb. nagyon függ. Baeyer tapasztalatai szerint az évszakok, de a Nap szakaszai szerint is változik, még pedig este és reggel sokkal nagyobb, mint délben. A Földi refrakció folytán mi a tárgyakat valamivel magasabban látjuk, mint a valóságban vannak. Magasságmérésnél a refrakció értékét is számításba kell vennünk. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESKIGETHY Radó]: Földmágnesség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 460-464. [10237-10243.] A szabadon felfüggesztett mágnestűt irányító erő. Hogy a tű közelítőleg észak felé mutat, azt már Guiot de Provins 1190 körül szerzett költeménye köztudomású dolog gyanánt említi, bár még későbben is az erő székhelyét az ég északi részében, különösen a nagy medve csillagzatában keresték. [SRG.]

Földrajz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 467-473. [10248-10256.] Az a tudomány, amely önállóan vizsgálja a földet. Kutatja kivált a föld fölszínét, még pedig anyagára nézve (föld, víz, levegő, szerves lények), alakjára és azon tényezőkre nézve, amelyek belülről vagy kívülről rája hatva, alakját megváltoztatják. A csillagászati Földrajz tárgya tehát a világtájak szerinti tájékozódás, a föld forgása és keringése, a hold mozgása és a velük kapcsolatos földi jelenségek, meg az időszámítás. [SRG.]

Förster Vilmos, neves csillagász, lásd: Foerster. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 487. [10281.] [SRG.]

H. Á [HELLER Ágoston]: Fraunhofer József, német fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 604. [10466.] Szül. Straubingban 1787. márc. 6. - megh. Münchenben 1826. jún. 7. Fontos csillagászati mérőeszközt szerkesztett, melyet heliométernek nevezett. Ez a készülék az égitestek átmérőjének pontos mérését engedi, azáltal, hogy egy teleszkóp tárgy lencséje két egymáshoz mikrometrikusan eltolható félből áll, melyek által előállított két optikai képet egymással érintkezésbe hozni s ezáltal a képek átmérőjét pontosan meghatározni lehet. [SRG.]

H. Á [HELLER Ágoston]: Fresnel (ejtsd: frenel) János Ágost, francia fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 616. [10490-10491.] Szül. Broglieban Bernay mellett Normandiában 1788. máj. 10., meghalt Ville d’Avrayban Páris mellett 1827. júl. 14-én. Fresnel első tudományos munkája 1814-ből való és az állócsillagok évenkénti aberrációjáról szóló magyarázat javításával foglalkozik. [SRG.]

Frigyes (II.), dán király, III. Keresztély és lauenburgi Dorottya fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 631. [10518.] Szül. 1534. - megh. 1588-ban. 25 éves korában követte atyját a dán trónon, de előbb engedményeket kellett tennie a nemességnek. Mindenekelőtt lealázta a ditmarsokat, azután 1561-ben megkoronáztatta magát és egyúttal kitért protestáns hitre. Aztán szerencsés háborút folytatott Svédország ellen. 1564-ben öccsének, János hercegnek tetemes birtokokat adományozott Slezvig-Holsteinban, ki azután külön családi ágat is alapított; kárpótlásul Frigyes János nagybátyjának birtokait örökölte. 1570-ben pedig Oldenburg-ra nyert örökösödési igényt. Alatta épültek a kronenborgi és frederiksborgi várak. Pártolta a csillagászatot és Tycho de Brahe is kegyeltjei sorába tartozott. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Fuchs Albert, természettudományi író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 675. [10591.] Szül. Lőcsén 1808. ápr. 8-án. A tanári pályára szánván magát, előbb Pozsonyban teológiát végzett, majd Bécsben csillagászatot és Göttingában mennyiségtant hallgatott. 1837-ben az eperjesi, 1846-ban pedig a pozsonyi líceumban a matematika és fizika tanára lett. 1876-ban nyugalomba lépett. [SRG.]

Futócsillagok lásd: Csillaghullás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 695. [10631.] [SRG.]

Galaxiasz (gör.), a tejut. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 775. [10774.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Galilei Galileo, olasz természettudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 785-787. [10790-10793.] Szül. Pisában 1564. febr. 8. - megh. Arcelri mellett, Toscanában 1642. jan. 8. Kutatásaiban nagy hasznára volt a Lippershey János által feltalált teleszkóp, melyet ő a puszta leírás után megszerkesztett. Ennek segítségével észlelte, hogy a holdat magas hegyek födik, a Plejádokban és az Orionban számos csillagot vett észre, később pedig felfedezte a Jupiter négy holdját. [SRG.]

Galilei-féle távcső lásd: Távcső. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 787. [10793.] [SRG.]

Galle János Gottfried, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 789-790. [10798.] Szül. Pabsthausban, Vittenberga mellett 1812. jún. 9-én. Tanult 1830-1833-ig Berlinben matematikát és természettudományt, majd 1835-ben Encke alatt a berlini csillagda obszervátora és 1851-ben a boroszlói csillagda igazgatója s az asztronómia egyetemi tanára lett. Három üstököst fedezett fel és 1846. szept. 23. megtalálta a Leverrier által elméleti úton felfedezett Neptunust. Számos üstökös és kis bolygó megfigyelését, valamint a Neptunus helymeghatározását, hullócsillag- s meteorológiai kutatásokat is köszönhet neki a tudománya. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Gambey Henrik Prudence, francia mekánikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 811. [10836.] Szül. Troyesban (Aube) 1787. okt. 8. - megh. Párisban 1847. jan. 28. Eleinte a compiegnei és châlonsi mű- és ipariskolában tanított, azután Párisban telepedett le. Leginkább csillagászati mérőeszközeiről volt híres, úgymint az óriási 2 méter átmérőjű fali köreiről, milyenek pl. a párisi, marseillesi, brüsszeli, rio de janeirói stb. csillagdákon levők; nagy passage-csöveket is épített, minők a párisi, a straszburgi, marseillesi, rio de janeiroi, toulousei stb. csillagvizsgálókon láthatók. Híres volt tükrös szextánsairól és teodolitjairól is, melyeket még ma is nagy becsben tartanak, különösen a szextánsokat csekély excentricitásuk miatt. 1837-ben a tud. akadémia tagja lett. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gauss Károly Frigyes, német matematikus, fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 847-848. [10908-10909.] Szül. Braunschweigban 1777. ápr. 30. - megh. Göttingában 1855. febr. 23. Európai hírnevét a következő eseménynek köszöni: 1801. jan. 1-én Piazzi, olasz csillagász egy nyolcadnagyságú csillagot fedezett fel Palermoban, melyet nemsokára mint bolygót ismertek föl. Miután azonban Piazzi ezen bolygót csak 40 napig figyelhette meg, mielőtt az az esti szürkületbe ért, nem volt elég adata arra, hogy kiszámítván a bolygó pályáját, azt később ismét föltalálhassa.
Gauss bámulatos tehetségének azonban sikerült módszereket találni, melyek segítségével a bolygó pályáját kiszámíthatta. Hogy eredményei helyesek voltak, az kitűnt abból, hogy nemsokára több csillagász ismét megtalálta ezen számítások alapján a Piazzitól fölfedezett bolygót. [SRG.]

Gellért (Szent), eredetileg György. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 886-887. [10976-10977.] Valószínűleg lombard származású (állítólag a Sagredo-) családból, 977-982 közt született. Aszkéta-életet élt, egyúttal azonban a tudományokkal meg a csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. [SRG.]

TH-V. [THIRRING Gusztáv]: Gellérthegy (németül Blocksberg). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 887. [10978.] Budapesten a Duna jobb partján emelkedő 224 m. magas hegy, mely bizarr dolomitszikláival, szép ligeteivel, a főváros panorámájának festői hátterét képezi. Mai nevét Szt. Gellért püspökről kapta, kit 1046-ban állítólag innen taszítottak le pogány magyarok a Dunába. Azóta folyton mai nevét viseli s tetején egész a török korig egy kis kápolna állott Szt. Gellért emlékére. Midőn az egyetemet Nagy-Szombatból ismét visszahelyezték Budára, az egyetemmel kapcsolatos csillagvizsgáló intézet számára a Gellérthegyet szemelték ki, de csak 1813-ban József nádor közbenjárására kezdtek a kéttornyú csillagvizsgáló építéséhez, mely 1815. okt. 15-én avattatott fel s mely mai pénz szerint 84 000 frtba került.
A csillagvizsgáló intézet egész 1849-ig folytatta tudományos kutatásait s európai hírre tett szert gazdag felszerelésével. 1849. máj. 4-én azonban a magyar hadak ágyúkkal foglalták el a Gellérthegyet s megkezdték a vár lövetését, honnan záporként hullott viszonzásul a bomba a csillagvizsgáló épületeire, melyekből Montedegói Albert F. segédcsillagász már előbb lehordatta a becsesebb műszereket a Rudas-fürdőbe. A szabadságharc leverése után az osztrák kormány erődöt (az úgynevezett citadellát) emelt a Gellérthegyen, a csillagvizsgáló felállítását benne azonban többé nem engedte meg s a felszerelések azóta az egyetemen vannak elhelyezve. [SRG.]

Gemini, lásd: Ikrek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 889. [10982.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Geminos valószínűleg rodusi születésü csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 889. [10982.] Ki Kr. e. 70 körül élt Rómában és A csillagászat elemei című könyvet írta, mely görög és latin nyelven Petavius Uranologion-jában (Páris 1630.) és a Halma-féle Ptolemaios kiadásban (ugyanott 1819.) jelent meg. Geminos már azon valószínűségről szól, hogy az álló csillagok tőlünk különböző távolságban állanak. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Geocentrikus: (gör.) a Föld középpontjára vonatkozó, különösen pedig mint csillagászati műszó, a Föld középpontjából látott (helyzet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 906. [11013-11014.] Azon égi testek (a bolygók, az üstökösök, a Nap és különösen a Hold), melyeknek a Földtől való távolsága bolygónk méreteihez képest nem tekinthető végtelen nagynak, melyek tehát mérhető parallaxissal bírnak, a Földön elfoglalt álláspontunk szerint az égbolt más-más helyén látszanak. [SRG.]

Geocentrikus világnézet lásd: Geocentrikus és Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 906. [11014.] [SRG.]

Geociklikus (gör.), a Földnek a Nap körüli mozgására vonatkozó elemek; távolság, szögletesség; geciklikon, az ezen mozgást feltüntető gépezet. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 906. [11014.] [SRG.]

CHOLNOKY. [CHOLNOY Jenő]: Geodézia (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 906-907. [11015-11016.] Az a tudomány, mely a föld fizikai felülete egyes részei alakjának és méreteinek, vagy az egész föld matematikai felületének meghatározásával foglalkozik. A felső Geodézia tárgyát képezik: az elsőrendű háromszögelés (bázisméréssel); az elsőrendű szintezés (precízió nivellálás); a csillagászati helymeghatározás és a gravitációmérések. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Geofizika (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 908. [11018.] A legszorosabb értelemben véve, a földrajznak exakt, fizikai és matematikai vizsgálódási módszerekkel tárgyalható része. Ily felfogásban elnevezésünk nem teljesen azonos a fizikai földrajz fogalmával, mely inkább a Föld felületének természetrajzi leírását szolgáltatja és Wundt V. szerint is a Geofizika az általánosabb terjedelmű asztrofizikának kiművelésre legalkalmasabb része. Mint önálló tudományágról, mely azonban részleteiben sok helyütt kész szabatos eredmények helyett most is csak a továbbfejlesztésre vonatkozólag útmutatásokat tüntet fel, a Geofizikáról csak a legújabb időben szólhatunk, noha őskezdetei bátran és joggal Hippokratesig és Herodotig vezethetők vissza.
Beosztásában a földdel mint világtesttel foglalkozik, de a leíró csillagászatra szükségképen csak annyire támaszkodik, amennyire ezt bolygónk ismertetése kívánatossá teszi. Midőn vele individuálisan foglalkozik, kutatja alakját és ezen alakkal szerves kapcsolatban levő felületi erőnyilvánulásait. Midőn alakját geometriailag kíméri, a gömbi csillagászatba nyúlik át és midőn ez alakot pontosabban határozza meg, a potenciál elméletet hívja segítségül. A tömegvonzás kapcsán azután eljut a Földnek térbeli mozgásához és azon fontosabb perturbációkhoz is, melyek a Föld belsejének, tömeg- és hőeloszlásnak kutatása, ennek kapcsán vulkánosság és földrengés képezik továbbá fejezetét. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gergely-féle naptár a XIII. Gergely pápától 1582. a katolikus világban behozott és lassanként a görögkeleti felekezet kivételével a többi keresztény felekezetektől is elfogadott naptár, mely a juliáni naptár szabálya szerint beiktatott szökőnaptöbbletet kiiktatta, azáltal a naptárt rendezte és a jövőre nézve is arról gondoskodott, hogy a juliáni naptár szerinti tulságos szökőnap-beiktatás nem ismétlődjék. Lásd: Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 937. [11063.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gerstner Ferenc József, német mérnök. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 956. [11097.] Szül. Komotauban (Csehorsz.) 1756. febr. 23. - megh. Mladiegovban 1832. jún. 25. 1784-ben a prágai csillagászati intézeten segéd-, 1789-ban pedig a prágai egyetemen a felsőbb matematika rendes tanára lett, de ezen állásáról 1823-án lemondott. E mellett tanulmányi főigazgató volt, a prágai politechnikumon a mekánika és hidraulika tanára és Csehország vizépítkezési igazgatója. A kir. cseh tud. akad. tagja. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 963-965. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gill Dávid, ang. csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 21. [11148.] Szül. Aberdeenben (Skócia) 1843. jún 12. Eleinte gyakorlatilag foglalkozott csillagászattannal; 1868-ban atyja házában állított magának csillagvizsgálót; 1872-ben Lindsey lord megbízásából Dun-Echtben, Aberdeen mellett csillagvizsgálót állított fel, melynek igazgatója lett. Ez állásában vezetett 1874-ben egy Mauritiusba menő expedíciót, hogy heliométerrel eszközölt mérések segélyével a nap parallaxisait határozza meg. 1876-ban Ascension szigetre szervezett expedíciót, hogy a heliométerrel tett megfigyelések segítségével a Mars parallaxisait határozza meg. 1879-ben a Jóreménység-fokon lévő csillagvizsgáló intézet igazgatójává nevezték ki. [SRG.]

S. J. [SIMONYI Jenő]: Glaser Eduard, osztrák utazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 49. [11199-11200.] Szül. Deutsch-Rustban (Csehország) 1855. márc. 15. Tanulmányai végeztével 1878-ban a bécsi csillagászati intézetnél kapott alkalmazást s ez alatt a keleti akadémián a keleti nyelveket tanulta. Suhagban (Felső-Egyiptom) 1882. május havában egy teljes napfogyatkozást figyelt meg. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Gnomon (gör.), annyi mint mutató. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 70-71. [11242.] A legrégibb csillagászati műszer és tulajdonképen csak egy, vízszintes síkon függélyesen felállított hegyes végű bot, melynek árnyékával úgy a déllőt állapították meg, valamint az árnyék hosszaságából a Nap magasságát, a solstitiumokat és az ekliptika ferdeségét határozták meg. Állítólag a khínainak már Yao császár idejében (Kr. e. XXIII. sz.) ismerték a Gnomont; a khaldeusok Kr. e. 850. a görögök Kr. e. 585-ben használták. Az árnyék végének elmosódottsága folytán a Gnomon végére gombot, vagy korongot tettek, de csak újabb időből származik az a formája, hogy a végén kis nyílást csináltak és ennek képét sötét helyen fogták fel. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Gothard Jenő (herényi) csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 128. [11353.] Szül. Herényben (Vas vm.) 1857. máj. 31. 1881-ben a külföldi utazásain és Ó-Gyallán szerzett tapasztalatai alapján Herényben csillagászati obszervatóriumot épített s azóta a csillagok, főleg az üstökösök spektroszkópiai vizsgálataival s tudományos fotográfiával foglalkozik. Fotográfiai úton egy 14. nagyságú csillagot fedezett fel a Lyra ködgyűrűjében, neki sikerült először a hulló csillagokat uszályukkal együtt fotografálni. Royal Astronomical Society-nek 1883 óta, a magy. tud. akadémiának 1890-től levelező tagja. [SRG.]

Gothard Sándor, mezőgazdasági szakíró. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 128. [11353.] Az előbbinek öccse, szül. Herényben 1859. febr. 6. nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal. Jupiter és Marsról írt megfigyeléseit magyar nyelven a magy. tud. akadémia, angol nyelven pedig a Royal Astronomical Society adta ki, mely utóbb őt ezért tagjává választotta. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Gould (ejtsd: gúld), Benjamin Apthorp, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 135. [11365.] Szül. Bostonban 1824. szept. 27. 1844 óta Gauss tanítványa, azután Schumacher és Petersen assziszetnse. Hazájába visszatérve, az Egyesült-Államok partfelmérésénél talált alkalmazást, majd 1856-ban átvette a Dudley csillagda igazgatóságát Albanyban, és 1870-ben az argentíniai új cordovai obszervatórium vezetését, honnan 1885-ben visszatért az Egyesült-Államokba. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Göncöl-szekere két csillagkép az északi féltekén, a nagy Göncöl (Ursa major) 120-207 fok rektaszcenzió és 37-72 fok deklináció közt. Heis szerint 227 még szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül a 7 legszembetűnőbb képezi magát a Göncöl-szekerét; 6 másodrendű és 1 harmadrendű áll együtt olyformán, hogy 4 csillag a szekér testét, 3 pedig a rúdját képezi. A rúd utolsó csillagja Benetnas, a középső a Mizar, mely tőle 11 3/4’-nyire távol levő Alkorral kettős csillagot alkot, a rúd kocsifelüli csillaga Alioth, a legutolsó csillag a Dubhe. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 150. [11394.] [SRG.]

KATONA [KATONA Lajos]: Göncölt a magyar alföldön, tüzetesebben Szeged környékén és a Temesközben Döncöl-, Döncör- és Döncőnek is ejtik. A Nagy- és Kis-Göncöl megkülönböztetés mellett ritkábban ugyan, de előfordul a magyarországi és törökországi Göncölt is, amelyek közül amaz az Ursa major, emez az Ursa minor. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 150. [11394.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Graham György, angol mekanikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 243. [11545.] Szül. Horsgillsben (Cumberland) 1675. - megh. Londonban 1751. nov. 20. Graham órás és mekanikus volt és később az órások céhének Master of the Court-ja Londonban. A híres Tompion órásnál tanult, ki az első zsebórát készítette a Hooke-féle rugóval. Tompion Graham-t egészen magához vette és fiaként tartotta. Graham igen ügyesen készített különösen mérőeszközöket, és ezekkel kiválóan a greenwichi csillagdát látta el. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gravesande (tulajdonképen Storm van s’G.) Vilmos Jakab, németalföldi filozófus és matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 262. [11584.] Szül. Herzogenbuschban 1688. szept. 27. - megh. Lejdában 1742. febr. 28. Lejdában a csillagászat és matematika tanára lett, 1734-től kezdve pedig még a filozófia tanítását is ő végezte az ottani egyetemen. [SRG.]

TANGL. [TANGL Harald]: Gravitáció. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 262-263. [11585-11586.] Az égi testek is vonzó erőket gyakorolnak egymásra; tényleg a bolygórendszerünk mozgását ez észlelésekkel teljesen megegyezőleg írhatjuk le azon törvénnyel, hogy azok egymásra a távolság négyzetével fordítva arányos vonzó erőt gyakorolnak. Amennyiben pedig a nap tömege mellett az egyes bolygók tömege igen kicsiny, a bolygóknak egymásra gyakorolt vonzó erejét első közelítésben elhanyagolhatjuk s a bolygók mozgását amaz egyetlen kijelentéssel írhatjuk le, hogy a nap reájuk a távolság négyzetével fordítva arányos vonzó erőt gyakorol; eme kijelentés a Kepler három tapasztalati törvényével teljesen azonos, tehát ez észleléssel teljesen megegyező eredményre vezet. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Greenwich (ejtsd: grinics). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 269. [11599.] Város Kent angol grófságban, London mellett, amellyel egybe van építve, 5 km.-nyire a London-bridgetől, a Themse jobb partján, több vasúti vonal mellett. Greenwich ismeretes főképen 1676-ban alapított csillagvizsgálójáról (The Royal Observatory), amelynél Flamsteed, Halley, Bradley stb. híres csillagászok működtek, amely kitűnően van fölszerelve, s az admiralitás felügyelete alatt áll; kitűnő kiadványa: a Nautical Almanac és egyéb csillagászati jelentések. Kupolájában megy át a fő délkör, illetőleg a földrajzi hosszúságot azon ponttól számítják, ahol az obszervatórium delet mutató messzelátója áll. [SRG.]

M. S. [MIKA Sándor]: Gregoras Nikeforosz, bizanci történetró. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 271. [11601.] Szül. Herakleiában, Pontuszban 1295. - megh. 1360-ban. 1322 óta Andronikus császár udvarában élt, különböző diplomáciai szolgálatot teljesített s később kronológiát és csillagászatot tanított. A Palamas által keltett mozgalomban, mint a palamiták ellensége vett részt s Kallistos patriárka eretnek tantételei miatt kolostorba záratta. [SRG.]

Grubb Howard, sir, angol mekanikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 307. [11671.] Szül. Dublinben 1844-ben. Atyjának, Grubb Tamásnak mekanikai műhelye volt, amelybe a dublini Trinity College-ben végzett tanulmányai után Grubb is belépett. Az ő közreműködése mellett aztán az üzlet nagyon fellendült. Apjával együtt készítette a melbournei csillagvizsgáló tükör-távcsövét; legnevezetesebb műve a bécsi csillagvizsgáló számára készített 27 hüvelyknyi refraktora volt. Azonkívül számos kisebb efféle készülék került ki műhelyéből. 1887-ben lovaggá emelték. [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Zsigmond]: Gruber Lajos, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 308. [11673.] Szül. Pécsett 1851. máj. 12. - megh. Budapesten 1888. nov. 15. A gimnáziumot Nagyváradon és Budán végezte, 1870-ben került a bécsi egyetemre, hol mennyiségtant és csillagászatot hallgatott. 1875-ben a magyar közoktatási minisztérium ösztöndíjjal Lipcsébe küldte, hol Bruhns alatt folytatta csillagászati tanulmányait. Innen mint obszervátor került a hamburgi tengerészeti csillagdához. [SRG.]

Gruithuisen (ejtsd: hrájthájzen) Paulai Ferenc, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 309. [11675.] Szül. a lech-menti Haltenberg kastélyban 1774. márc. 19. - megh. Münchenben 1852. jún. 21. Eleinte mint tábori sebész szolgált az osztrák hadseregben, azután 1801 óta Landshuton bölcsészetet és orvostant hallgatott, 1818-ban a fizika tanára lett Hofwylben, majd a természettan tanára Münchenben és 1826-ban ugyanott az asztronómia tanára. Holdmegfigyelései, melyek állítólag a holdlakók biztos nyomaira vezettek, óriási feltűnést keltettek. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Gylden (ejtsd: jül-) Hugó János Ágost, svéd csillagász, szül. Helsingforsban 1841. máj. 29., működött a pulkowai csillagdán, honnan 1871-ben mint a stockholmi csillagvizsgáló igazgatója távozott. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 370. [11794.] [SRG.]

FIAL. [FIALOWSKi Lajos]: Haberle Károly Konstantin Keresztély, német meteorológus, mineralógus és hazánkra nézve botanikus, szül. Erfurtban 1764. febr. 11. - megh. Pesten 1832. júl. 1., 1813-ban Pesten mint magántudós telepedett le. Télen Pasquichnál csillagászatot hallgatott, a nyarat pedig jobbadán Podmanczkynél Aszódon töltötte. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 485. [12001-12002.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Háborgatások (perturbatio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 486-487. [12004-12005.] Ha a Nap körül egyetlenegy bolygó keringene, akkor erre nézve a Kepler-féle törvények szigoruan állanának. A többi bolygó a tömegvonzás általánossága és kölcsönössége folytán az egyszerű mozgásoktól eltéréseket hoz létre, melyeket - anélkül, hogy e névvel valamelyes szabályellenességet akarnánk jellemezni - Háborgatásoknak nevezünk. [SRG.]

KAT. [KATONA Lajos]: Hadak utja. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 493. [12015.] Lugossynak Ipolynál (Magyar Myth. 581.) feljegyzett adata szerint a székelyeknél a Tejút csillagképnek egy Csaba-mondához fűződő neve. A monda szerint a Hadak útja úgy keletkezett az égen, hogy a Csaba hunn népéből származott székelyek idegen szomszédaiktól irtó háborúval megtámadtatván, az égből segítségükre kelő őseiket, az elköltözött hunn vitézek lelkeit látták leszállni s mellettük hadakozni. Ez égi szellemek segédcsapatainak lópatkói hagyták a mennybolton azt a halvány fénysávot, amelyet különben a legtöbb néphez hasonlóan a magyar is Tejút-nak nevez legáltalánosabban. [SRG.]

Hajnal, a nap keltének körülbelüli ideje, továbbá az ekkor a keleti égen lejátszódó események öszege, melyek általában véve az alkonyatkor (lásd ott) ismétlődve s összefoglalva a szürkület elméletében tárgyalandók, lásd: Szürkület. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 529. [12090.] [SRG.]

Hajnalcsillag lásd: Esthajnalcsillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 530. [12091.] [SRG.]

F-Y [FERENCZY Béla]: Hajózástan (ném. Nautik; ol. nautica; ang. navigation). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 555. [12135-12136.] Azon tudomány, mely a hajónak a tengereken való pontos meghatározását tanítja. A Hajózástan két részre oszlik, a földi vagy geográfiai és az asztronómiai vagy csillagászati Hajózástanra. Az asztronómiai Hajózástan az égboltozaton látható égi testeknek ismeretét foglalja magába, melyeknek megfigyelése alapján határoztatik meg a hajó helye, az egyes műszereknek hibái, az áramlatoknak elterelő minősége.
A számítások a gömbháromszögtannak alaptételei szerint történnek, következtetésekkel az asztronómia tanaira. Eszközei: a kronométer, tükörműszerek és a tetőpontszögi iránytű, melyekhez mint segédeszközt a logaritmus, trigonometriai és asztronómiai jellegű nautikai táblázatok is számítandók. Mindkét Hajózástannak főfeladatát azon pont szélességének és hosszúságának meghatározása képezi, amelyen a hajó a megfigyelések pillanatában áll. [SRG.]

Hajszálkereszt (bány.), a mérnöki és csillagászati műszerek messzelátójában egymást merőlegesen keresztező pókszálak, vagy újabban üvegre vésett vonalak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 556. [12137.] [SRG.]

Hall Asaph, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 589. [12195.] Szül. Goshenben (Connecticutban) 1829. okt. 15-én. Ács volt, de 1853-ban matematikát kezdett tanulni, aztán a new-yorki Michigan-egyetemre kerülve, a csillagászatra adta magát s öt éven át a Harvard College csillagvizsgálójában tanuló, majd asszisztens volt. 1862-ben a washingtoni tengerészeti csillagvizsgáló segédjévé, 1863-ban a s.-navyi egyetem matematika tanárává és a tengerészeti csillagvizsgáló asztronómusává nevezték ki. Ő fedezte fel a Mars két holdját 1877-ben. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Halley (ejtsd: helle) Edmund, angol matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 596. [12207.] Szül. Haggerstonban (London mellett) 1656. okt. 29. - megh. 1742. jan. 14. Húsz éves korában kormánya költségére Szt. Ilonára utazik, hol a déli ég csillagjait figyeli. Ez utazás eredménye a Catalogus stellarum australium (London 1679.), mely Halleyt a Royal Society tagjává tette. 1713-ban a Royal Society titkára s 1720-ban Hamsteed halála után a greenwichi csillagvizsgáló royal astronomer-je lett. A Napnak Vénus-átvonulási megfigyeléseken alapuló, ma is használatos parallaxis-meghatározási módszerét ő találta fel egy 1677-ben Szt. Ilona szigetén megfigyelt Merkur-átvonulás alkalmával. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Halley-féle periodus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 596. [12207.] 1. Halley-féle első mágneses térkép isogonáiból szerzője azon excentrikus elméletet olvasta ki, hogy a Föld belsejében szabadon forgó magnak a kéreghez való különböző állása okozza a mágneses variációkat. Steinhäuser fizikus szerint ez alapon a mágneses elemek teljes periódusa 440 év, mely számot a Halley nevével szokás illetni. 2. A Halley-féle üstökös keringési ideje, mely a legújabb számítások szerint 76 év 135 napot tesz ki. Az üstökös periódusát Halley az 1682-iki és 1607-iki Kepler által megfigyelt üstökösök pályaelemeinek azonosságából következtette s ez alapon az üstökös megjelenését már az 1531., 1456., sőt még korábbi évek följegyzéseiből kimutathatta, úgy hogy nem habozott következő visszatérését 1758-ra megjövendölni, mi fényesen be is ütött. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hamilton Vilmos Rowan, angol matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 616. [12246.] Szül. Dublinban 1805. - megh. 1865. szept. 2. A dunsinki obszervatóriumon, a dublini egyetemen a csillagászat tanára és Írország Royal Astronomer-ja volt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hansen Péter András, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 662. [12325-12326.] Szül. Tondernben (Slezvig hercegségben) 1795. dec. 8. - megh. 1874. márc. 28. 1821-től kezdve Schumacher segéde volt Altonában, 1825-ben pedig a Gotha melletti Seeberg csillagvizsgáló intézetének lett igazgatója. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hansteen Krisztofer, norvég csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 663. [12327.] Szül. Kristianiában 1784. szept. 20. - megh. Kopenhágában 1873-ban. Jogi, később pedig matematikai tanulmányokat végzett. Tanító volt Frederiksborgban, később a kristianiai egyetemen tanár lett. Ezenkívül a tüzér-és mérnökiskolán is tartott felolvasásokat. Hansteen vezetése alatt épült a kristianiai csillagvizsgáló, melynek később igazgatója volt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Harding Károly Lajos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 679. [12357.] Szül. Lauenburgban 1765. szept. 29. - megh. Göttingában 1834. aug. 31. Előbb teológiai tanulmányokat végzett. Mint házi tanító a csillagászatban tanúsított tevékenységéről nevezetes Schröterhez jutott Lilienthalba. Ezután a csillagászati tanulmányokra fordította figyelmét és 1800-1805-ig mint inspektor működött Schröter csillagászati obszervatóriumán. [SRG.]

FRANCISCY.: Három király. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 702. [12399.] E néven tisztelik a keresztény egyházak azokat a férfiakat, kik Máté 2. 1-12. szerint egy csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók újszülött királyának hódolatukat bemutassák. Először Jeruzsálemben tudakozódtak utána, ahonnét Heródes király Bethlehembe utasította őket. Itt meglelvén a gyermeket, aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki. Neveiket az evangéliom nem jegyezte fel, azt sem, hogy hányan voltak, és honnét jöttek. Általános szóval mágusoknak nevezi őket, ami oly tudósokat jelent, kik különösen a természet titkainak kutatásával és csillagászattal foglalkoztak.
Régi hagyomány szerint hárman voltak, s Beda (Venerabilis) VIII. sz.-beli író neveiket is említi: Gáspár, Melchior, Balthasar. A szír forrásokban az egyik közülök Gudophorhemnek neveztetik, s ezt a nevet azonosítják Goudophares-sel, a pártusok hatalmas királyával, akit a Legenda szerint Szt. Tamás apostol keresztelt volna meg. A tartományra nézve, ahonnan jöttek, nem egyeznek meg a tudósok. Általában az Eufrat közelébe eső tájakat, Arábiát, Persiát, gondolják. Emléköket jan. 6. ünnepli az egyház. Lásd: Epifánia és Vízkereszt. [SRG.]

Három király csillaga, e néven ismeretes az a csillag, mely Máté 2. 2-9, elbeszélése szerint, a napkeleti bölcseket (mágusokat) Bethlehembe vezérelte. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 702. [12399.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Háromszög (asztron.) In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 708. [12408.] 1. északi (Triangulum boreale), már Aratos és Eudoxus által említett csillagzat, 1 ó. 10 p. - 2. ó. 30 p. rektaszcenzió és 25 fok - 38 fok északi deklináció között, melyet különösen egy harmadrendű s két negyedrendű csillag képez. Szicília szigetét jelképezi. - 2. Déli Háromszög (Triangulum australe). Bayer János által 1603-ban behozott csillagkép 15 ó. - 17 ó. rektaszcenzió és 57 fok - 70 fok déli deklináció között, melyet egy 2-3-adrendű s két 4-edrendű csillag alkot. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Három test problémája három anyagi, egymást a Newton-féle törvény értelmében kölcsönösen vonzó pontból álló mekanikai rendszer (a Nap és két bolygó tömegközéppontja) szabatos mozgási viszonyainak kutatása. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 710. [12411.] [SRG.]

Hattyu (lat. cygnus), csillagkép az északi égbolton, a tejútban, 237 fok s 329 fok ascensio recta, 29 fok 6’ s 59 fok 19’ északi elhajlás közt, mely állítólag 197 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 755. [12496.] [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 817-819. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1894. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 5. 1894. jan. 15. 1.(49.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós tiszteleti-, Gothard Jenő levelező tag. [SRG.]

NÉMETHY Géza: Szövegkritikai adalékok Firmicus Maternus astrológiájához. = Akadémiai Értesítő 5. 1894. dec. 15. 12. füz. pp. 706-712. Kivonat az 1894. nov. 5-én tartott akadémiai székfoglalójából. Julius Firmicus Maternus szicíliai származású matematikus és asztrológus az ókorban élt, a 300-as évek elején. A 337 és 354 közötti időszakban kézikönyvet írt a csillagjóslásról Matheseos libri VIII. cím alatt. A cikk a mű keletkezését, a fennmaradt példányok sorsát és későbbi kiadásait elemzi - az ókori csillagászati ismeretekhez kapcsolódva. [KSZ.]

Csillagvizsgáló a Jungfrau csúcsán. = Földrajzi Közlemények 22. 1894. 5. füz. p. 333. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1893-ik évben. Vidéki rendes tagok. = Földtani Közlemények 24. 1894. jan-márc. 1-3. füz. p. 58. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1894-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 24. 1894. nov-dec. 11-12. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: A Föld első napjai. 1. rész. = Fővárosi Lapok 31. 1894. máj. 9. 128. sz. pp. 1105-1106. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A Föld első napjai. 2. rész. = Fővárosi Lapok 31. 1894. máj. 10. 129. sz. pp. 1114-1115. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A Föld első napjai. 3. rész. = Fővárosi Lapok 31. 1894. máj. 11. 130. sz. p. 1121. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A Föld első napjai. 4. rész. = Fővárosi Lapok 31. 1894. máj. 12. 131. sz. pp. 1128-1129. Ford. Feleki József. [ZSE.]

Csillagászati adalékok. = Fővárosi Lapok 31. 1894. máj. 27. 145. sz. pp. 1255-1256. Ford. F. J. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Newton elődei (Plutarch és Dante pokla). = Fővárosi Lapok 31. 1894. jún. 24. 173. sz. pp. 1495-1496. [ZSE.]

F. J.: Hulló csillagok. = Fővárosi Lapok 31. 1894. júl. 29. 208. sz. pp. 1551-1552. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A Nap és lángjai. = Fővárosi Lapok 31. 1894. aug. 4. 214. sz. pp. 1834-1835. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Léghajózási emlékek. = Fővárosi Lapok 31. 1894. okt. 7. 277. sz. pp. 2384-2385. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Hogyan mérték meg a Földet. = Fővárosi Lapok 31. 1894. nov. 11. 312. sz. pp. 2689-2690. [ZSE.]

F. J.: A kínaiak csillagászatáról. = Fővárosi Lapok 31. 1894. nov. 18. 319. sz. p. 2750. [ZSE.]

KOZICS László: A naptestről. Ujabb megfigyelések nyomán. = Katholikus Szemle 8. 1894. 5. sz. pp. 713-741. [ZSE.]

Mikor a Flammarion "Urániá"-ját, magyarra leforditva, terjesztgették. = Magyar Sion Uj sorozat VIII. évi folyam (Kezdettől XXXII. évi folyam.) 1894. 5. füz. pp. 397-398. "...egy recensensünk megmutatta t. publikumnak, hogy micsoda tendencziák lappanganak abban. Most megest egy új műve van az ügyesen iró, de az igazi nagy tudósok előtt tekintély nélkül szükölködő Flammarionnak, melynek czime: "A világ vége". Nosza hamar ennek is akadt forditója; pedig senki ne higgye, hogy ebben a könyvben igazi tudomány van letéve, dehogy!" Vegyes közlemények. [SRG.]

A Wembley-torony Londonban. = Magyar Sion Uj sorozat VIII. évi folyam (Kezdettől XXXII. évi folyam.) 1894. 8. füz. p. 636. "A torony tetején obszervatórium...talál majd helyet." Vegyes közlemények. [SRG.]

Változások a holdon. = Magyar Szemle 6. 1894. júl. 8. 27. sz. első belső borító. "Legujabban, ez évi május 12-én, a Cassini-holdtájon fedeztek föl érdekes dolgokat." Vegyesek. [SRG.]

A Mars bolygó ez év októberében csak 64 millió kilométernyire lesz a földtől. = Magyar Szemle 6. 1894. aug. 19. 33. sz. első belső borító. Vegyesek. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Ostwald’s Klassiker der exacten Wissenschaften. = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. 2. füz. pp. 72-76. Könyvismertetések. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Az észak-amerikai obszervatóriumokról. = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. 3. füz. pp. 139-148. Előadások. 1893 nyarán meglátogatta a washingtoni U. S. Naval Observatory-t, a washingtoni jezsuiták kis csillagvizsgálóját, Washintonban Langley magánobszervatóriumát, a californiai hegyekben fekvő Lick-Observatóriumot, és Bostonban a Harvard egyetem csillagvizsgálóját. Előadatott a Mathematikai és Physikai Társulat 1894. febr. 1-i rendes ülésén. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fogyatkozások graphikus meghatározása. (Első közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. 4. füz. pp. 149-155. Holdfogyatkozások. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fogyatkozások graphikus meghatározása. (Második és befejező közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. 5. füz. pp. 215-223. Napfogyatkozások. [ZSE.]

  SEMSEY Emil: Szivárvány novemberben. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jan. 293. füz. p. 49. Ponoron 1893. nov. 18-án kettős szivárvány. Levélszekrény. Tudósítások. (5.) [SRG.]

KRAUSZ Arthur: Holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jan. 293. füz. pp. 49-50. Visegrádon 1893. nov. 20-án. Levélszekrény. Tudósítások. (6.) [SRG.]

SZÖLGYÉMY Antal: [Szivárvány.] = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jan. 293. füz. p. 50. Esztergomban 1893. dec. 22-én. Levélszekrény. Tudósítások. (8.) [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jan. 293. füz. pp. 51-54. 1894. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LENGYEL Béla: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. febr. 294. füz. p. 90. Gothard Jenő az időmérésről értekezett. Közgyülés 1894. jan. 17-ikén. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. febr. 294. füz. pp. 108-110. 1894. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 26. 1894. márc. 295. füz. p. 160. V. J. kérdése a Sarkcsillag deleléséről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (26.) = Természettudományi Közlöny 26. 1894. márc. 295. füz. p. 162. O. B. 1893. dec. 28-án este Temesvárnál három pirosas felvillanást látott az égen. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. márc. 295. füz. pp. 163-166. 1894. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KOSSUTH Lajos: A csillagok színváltozásáról. - Levél Mednyánszky Sándorhoz. - = Természettudományi Közlöny 26. 1894. ápr. 296. füz. pp. 174-179. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (10.) = Természettudományi Közlöny 26. 1894. ápr. 296. füz. pp. 236-237. K. R. [Kövesligethy Radó] válasza a Sarkcsillag deleléséről. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. ápr. 296. füz. p. 238. 1894. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. máj. 297. füz. p. 294. 1894. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jún. 298. füz. p. 350. 1894. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  L. V. [LEICHTER V.]: A Hold levegőhiánya. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. júl. 299. füz. pp. 391-392. Sir Robert Bale nézete. Apró közlemények. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. júl. 299. füz. p. 398. 1894. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (63.) = Természettudományi Közlöny 26. 1894. aug. 300. füz. pp. 440-441. U. I. kérdése, van-e a Holdnak hatása az időjárásra? [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (63.) = Természettudományi Közlöny 26. 1894. aug. 300. füz. pp. 442. H. Á. [Heller Ágost] válasza, nincs a Holdnak hatása az időjárásra. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. aug. 300. füz. p. 446. 1894. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  A magyar orvosok és természetvizsgálók huszonhetedik vándorgyülésüket f. évi julius 2-6-ik napjain tartották. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. szept. 301. füz. pp. 486-491. Lakits Ferenc beszámolt a központi választmány üléséről. p. 487.; Előadást tartott a tudományos estélyen "A szerves élet lehetőségéről a Földön kívül" címmel. p. 490. Gotthárd(!) Jenő szívességéből a herényi csillagvizsgálóban készült képeket vetítette. p. 490. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. szept. 301. füz. p. 502. 1894. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BÓBITA Endre: A gömbvillámokról. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. okt. 302. füz. pp. 527-534. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. okt. 302. füz. p. 558. 1894. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BÓBITA Endre: Augusztusi csillaghullás. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. nov. 303. füz. pp. 604-605. Kassán, perseida meteorraj 1894. aug. 6-9-én. Tűzgömb 1894. aug. 6-án. Levélszekrény. Tudósítások. (22). [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. nov. 303. füz. p. 614. 1894. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1893-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. dec. 304. füz. p. 639., 641. Czógler Alajos (1853. dec. 23. - 1893. nov. 2.); Steinheil Adolf (1892. nov. 4. 62 évesen.); Wolf Rudolf (1816? - 1893. dec. 6.). [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Esetleg tűzgolyó volt Temesváron. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. dec. 304. füz. p. 651. Levélszekrény. Feleletek. (26.) p. 162. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. dec. 304. füz. p. 654. 1894. dec. 15. - 1895. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KOHÁNYI Gyula: A geográfiái szélesség változandósága. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jun. - aug. 3-4. (29-30.) pótfüz. pp. 127-133. "...Sok csillagászati és geodéziai munkánál számításba kell vennünk e szélesség-változásokat. Szükséges tehát, hogy e változásokat úgy határozzuk meg, hogy az egész Földre érvényes szélesség-változási táblákat állíthassunk össze.
Ehhez nagy kiterjedésű csillagászati közreműködés szükséges. Legalább három oly állomást kell a Földön választani, melyek hosszkülönbsége körülbelül 120 fok és szélességre nézve egy fél ívperczig (kb. 1000 m.) ugyanazon parallelkörön feküsznek. Ez állomásokon folytatólagos szélesség-megfigyeléseket kell végezni ugyanazon csillagok segélyével. [...] Midőn e közleményt a magyar olvasó közönségnek bemutatjuk, felhívjuk a Magyarországon működő csillagászati obszervatoriumokat, hogy - esetleg a katonai földrajzi intézetekkel vállvetve - kíséreljék meg hazánkban is megállapítani e változásokat, hogy legyen csillagászati tevékenység, melyben hazánk is részt vesz, hogy osztozhassék az eredmény dicsőségében!" [HAI.]

WONASZEK A. Antal: Napfogyatkozások a jupiteren. Kis-Kartal, 1894. febr. 17. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. febr. 25. 8. sz. p. 126. "Csillagászok előtt gyakorisága miatt nem rendkívüli, de minden esetre igen érdekes jelenség egy napfogyatkozás a Jupiter bolygón... Ilyen tünemény folyt le február 16-17-ike közötti derült éjjelen, s bár a mi Holdunk erős fénye sokat elvett a jelenség teljességéből, mégis eléggé tiszta vázlatokat készíthettünk róla. Az említett napon lefolyt tünemény különben kiválik a hasonló esetek közül, a mennyiben egymás után két Napfogyatkozás történt a Jupiteren, vagyis két Holdja vonult el egymás után a korongja előtt, még pedig a hozzá legközelebb valók.
A báró Podmaniczky Géza kis-kartali observatoriumának 7"-os refractorával 200 szoros nagyítás mellett igen tisztán volt megfigyelhető a tünemény... A mellékelt A. ábra a Jupiter I-ső holdját mutatja, a mint a bolygó korongján mint árnyék lép be az egyik sávoly fölött; a B. ábrán a tünemény későbbi folyamában látható, mikor már a korong túlsó széléhez ér s kilépni készül. Igen szembetűnő még a sávoly előnyomulása is a Jupiter tengely forgása folytán. [HAI.]

A Világ vége. Flammarion új könyvéből. 1. közlemény. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. ápr. 22. 16. sz. pp. 263-265. "A csillagászat kitűnő franczia népszerűsítőjének, Flammarionnak "Fin du monde" czímű nagy figyelmet keltett könyve közelebb a franczia kiadással egyenlő magyar kiadásban is meg fog jelenni. ...A könyv, mely nemcsak mint a tudományos alapon nyugvó képzelet egyik ragyogó munkája, hanem mint ismeretterjesztő, hasznos mű is kiváló becsű, a XXV. századból ragad ki egy képzeletbeli nagy égi eseményt.
Egy óriási üstökös közeledik a Föld felé... a megfigyelések az egész világ figyelmét az üstökösre irányozzák, s alkalmat adnak Flammarionnak is, hogy az üstökösök mivoltát beható, de igen érdekes módon tárgyalja. E fejezet a szép könyvnek úgyszólván legtanulságosabb része. Itt közöljük..." Képek Flammarion "A világ vége" czímű új művének az üstökösökről szóló fejezetéből. A Lausanneban Chéseaux által 1744-ben lerajzolt üstökös. Az 1861. évi üstökös feje. Az 1811. évi üstökös. (p. 266.) [HAI.]

A Világ vége. Flammarion új könyvéből. 2. közlemény. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. máj. 6. 18. sz. pp. 297-299. "Flammarion könyvének második része a jövő korszakainak, 10 millió évre terjedő fejlődésnek és a beálló hanyatlásnak van szánva... A viz csakugyan megcsappan a légkörben s beszívódik a Földbe, a minek a földgömb kihűlése és évezredek folytán örökös fagy lesz a következménye. Érdekes, hogy Flammarion is ugyanazon végét jósolja a világnak, a mit a mi Madáchunk, sőt mintha Ádám és Eva gondolatát is egyenesen tőle vette volna át..." [HAI.]

A legnagyobb csillagvizsgáló-intézet... = Vasárnapi Ujság 41. 1894. máj. 6. 18. sz. p. 299. "eddig a Lick-féle volt Kaliforniában. Most a chicagói egyetem építtet még nagyobbat, de nem a városban, melynek zaja kárára volna, hanem Wisconsin államban a Geneva tó mellett. Az intézet főteleskopja lencséjének átmérője 40 hüvelyk lesz, 4 hüvelykkel nagyobb, mint a Lick-féle." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Gül.: Csillagos éjszakán. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. jun. 24. 25. sz. p. 410. "Csillagászati" vers. [HAI.]

A tejút fényképe. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. jul. 15. 28. sz. p. 464. "...melyet Barnard csillagász készített, igen érdekes ujdonságokat mutat. Láthatjuk belőle, hogy a tejút épen nem egyenlően húzódik végig az égboltozaton. Felhő alakja némely helyen aránylag nagy csillagokból áll, más helyen csillogó homokszemcsékből. Ezt a különbséget nemcsak a távolságkülönbsége okozza, mert Barnard megjegyzi, hogy némely helyeken tényleg kis csillagok fordulnak elő. Mindenütt vannak továbbá a csillagokon kivül óriási mennyiségű ködök, valószínűleg uj világrendszernek képződésére való anyagok, melyekben csaknem rendszeresen találhatók világosabb csillagok, mintegy keletkező napok. így Barnard műve a Kunz (! Kant) - Laplace elméletnek bizonyítéka is." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

TÓTH Mike S. J.: A kalocsai observatorium. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. jul. 29. 30. sz. pp. 497-499. "A kalocsai főgymnázium és nevelőintézet csillagászati observatoriummal is bir, mely létét, fölszerelését és egész megállapítását a fenkölt szellemű boldogult Haynald Lajos bíboros érseknek köszöni..." Az observatorium helyiségei. Főbb eszközök. Munkálatok. [HAI.]

WONASZEK A. Antal: A Nap. Kis-kartali observatorium, 1894. jul. 22. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. aug. 5. 31. sz. pp. 511-512. Napmegfigyelés 1889. szept. 6. - 1894. jún. 24. között. [SRG.]

Mi történik tőlünk 58 millió kilométernyire ? = Vasárnapi Ujság 41. 1894. aug. 19. 33. sz. pp. 549-550. "A csillagászokat ismét a Mars bolygó foglalkoztatja, melynek éghajlata olyan, mint földünké, s melyről vitatják is, hogy élőlények lakják. Már 1879-ben Schiaparelli milanói tanár a Mars területén párhuzamos, rendszeres vonalakat fedezett föl. Fiammarion a Marsról, mint emberlakta bolygóról beszél, s fölmerült a terv, hogy nagy tüzjelekkel érintkezzünk a Marssal, bizonyosan viszonozni fogják, ha csakugyan emberek élnek ott, és szintén feltalálták a messzelátót. És íme július 28-án Javelle nizzai csillagász észrevette, hogy a Mars felületén óriási terület lángokban áll.
Közölte észleteit a kiéli központi observatoriummal, a mely Kruegert bízta meg azzal, hogy Javalle fölfedezését tanulmányozza. Dr. Krueger megerősítette kartársának az állítását és a világ összes csillagvizsgálóit telegrammok útján értesítette a fölfedezésről. Azóta a lángokban álló terület egyre nagyobbodik és a csudálkozó csillagászok hiába akarják megtudni ennek az óriás, titokzatos fényességnek a valódi okát. Valami roppant vulkán-kitörés, óriási erdőégés, vagy talán a földi emberek számára adott jel? Nemrégen egy gazdag hölgy igen tekintélyes összeget hagyományozott a párisi tudományos akadémiának. Ezt a hagyományt az a merész és zseniális csillagász fogja megkapni, a ki a Mars-lakókat érintkezésbe hozza majd velünk." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A papir használatára... = Vasárnapi Ujság 41. 1894. szept. 9. 36. sz. p. 592. "...érdekes adat, hogy a londoni greenwichi híres csillagvizsgáló intézet nagy kupoláját most sűrített papírral fedik be. A kupola súlya, a nagy érczalap daczára, csak 400 mázsa." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

WONASZEK A. Antal: A Mars. Kis-kartali observatorium, 1894. okt. 1. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. nov. 11. 45. sz. pp. 749-750. "A Mars bolygónak jelenlegi kedvező oppozitiója ismét nagy mértékben felkeltette a csillagászok érdeklődését. Felszíni és fizikai tulajdonságait illetőleg fokozott buzgalommal végzik a megfigyeléseket, mióta Schiaparelli felfedezései által oly csodálatos formatiókról értesült a világ. Az 1879-80 és 1881-82-iki oppozitiók alkalmával a milanói observatoriumon megfigyelt kettős csatorna-rendszer a csillagászok körében általános figyelmet keltett s kezdetben kevés hitelre talált. Az újabbi vizsgálódások azonban igazolni látszanak Schiaparelli felfedezéseit... A Mars felületén újabban egy másik különös jelenséget is észleltek,... A Mars korongjának a szélén ugyanis, a megvilágítás határvonalán egy fényes kidudorodást vettek észre, mely a sötét háttérben mint elkülönített pontocska mutatkozott s rövid idő núlva ismét eltűnt..." [HAI.]

VAJDA János: A nyári éjjel. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. dec. 23. 51. sz. p. 858. "Csillagászati" vers. [HAI.]

          1895.

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCV-re [1895-re]. Budapest, 1895. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 260 p. Csillagászat: pp. 3-77. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár 1895-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1895-re. Időszámítás 1895-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Időmeghatározás a Nap felekező magasságaiból. A dél javítási táblázatja. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben).
A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1895-ben. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 118.; A tagok munkálatai. pp. 161-163.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 244. [KSZ.]

  WONASZEK A. Antal: A kis-kartali csillagda tevékenysége 1893. októberétől 1895. októberéig. Budapest, 1895. Kis-Kartali Observatorium kiadványa, Franklin-Társulat nyomdája. 94 p., 8 t. A Nap. Bolygók megfigyelése [Jupiter, Mars, Szaturnusz]. - A hold. - Üstökösök [Denning-üstökös, Encke-üstökös, Swift-üstökös]. Hullócsillagok. Álló csillagok [143 csillag színének becslése]. [KSZ.]

WONASZEK A. Antal: Az utolsó 15 év az üstökösök történetéből (1880-1895). Szélsebességmérések Kis-Kartalon, 1894. junius havában. A Kis-Kartali Observatorium kiadványa. Aszód, 1895. Nyomatott a magy. kir. orsz. javitó-intézet gyorssajtóján. 25 p. [TZS.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Heis Eduárd, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 12. [12633.] Szül. Kölnben 1806. febr. 18. - megh. Münsterben 1877. jún. 3. 1827-ben gimnáziumi tanár szülővárosában, 1837-ben Aachenben, honnan 1852-ben a münsteri akadémiára ment mint a matematika és a csillagászat tanára. Előbb a változó csillagokkal foglalkozott, később pedig különösen a hulló csillagok észlelésével. Az epszilon Auriga változó csillagot ő fedezte fel. [SRG.]

Helikus (gör.), a Naphoz tartozó; Helikus kelés (ortus heliacus), lásd: Csillagok fölkelése. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 21. [12650.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Heliocentrikus (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 21. [12650-12651.] A Nap középpontjára vonatkozó, a Nap középpontjából látott. Ptolemaios felfogása az égi testek látszó mozgását fekteti alapul világnézetében, ezt azért geocentrikusnak fogjuk nevezni, míg Coppernicus az észlelő álláspontját a Nap középpontjába fektetve, a bolygók és üstökösök valódi Heliocentrikus mozgását figyeli. A pályameghatározás szempontjából a csillagász tehát minduntalan kénytelen a föld felületén megejtett megfigyeléseit úgy átszámítani, mintha a Nap középpontjából észlelte volna és ezért szólunk Heliocentrikus hosszúságról, szélességről s hasonlókról. Lásd még: Geocentrikus. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Heliográf vagy Heliofotográf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 22. [12651-12652.] Oly csillagászati műszer, mellyel a nap képe fényképekkel megrögzíthető. Az ilyen Heliográf szerkezete kétféle, tudniillik vagy direkt napképet rögzítjük meg vele az objektív gyújtópontjában (amidőn egy kis képet kapunk s azt később a laboratóriumban meg kell nagyítni), vagy pedig az objektívvel készült sugárkúp mögé egy nagyító szerkezetet iktatunk be, mely az érzékeny lemezre a nap képét nagy méretekben állítja elő. [SRG.]

Heliolatria annyi mint napimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 22. [12652.] [SRG.]

Heliométer lásd: Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 22. [12652.] [SRG.]

KONKOLY Miklós: Helioszkóp (gör.) annyi mint napszemlélő, az a csillagászati műszer, melynek segítségével a nap felületét észlelhetjük, anélkül, hogy a szemet a nap fénye sértené. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 23. [12653-12654.] [SRG.]

CSEMEZ. [CSEMEZ József]: Heliosztát (gör.) annyi mint napállító, oly eszköz, melynek segélyével a napsugarakat állandóan egy irányba lehet terelni. Optikai kísérleteknél tudniillik igen gyakran van szükség napsugarakra, melyeket besötétített szobában tükrökre, lencsékre s ezekből kombinált eszközökre kell bocsátani. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 23. [12654.] [SRG.]

CHOLNOKY. [CHOLNOKY Jenő]: Heliotróp (gör.) annyi mint napfordító. Nagyobb távolságokra való irányzásoknál, mint p. elsőrendű háromszögeléseknél nem használhatnak a beirányozandó pont megjelölésére zászlókat, rudakat, sőt még állványokat sem. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 23. [12655.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hell Miksa (némelyek szerint Höll), csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 24-25. [12657.] Szül. Selmecen 1720. máj. 15. - megh. Bécsben 1792. ápr. 14. 1738-ban a jezsuita rendbe lépett; tanulmányait Bécsben fejezte be az egyetem bölcsészeti fakultásán, melyen különösen matematikával és csillagászattal foglalkozott. Később Franz, jezsuita rendbeli csillagász segéde lőn a bécsi csillagtornyon. Midőn a bécsi egyetemen csillagtornyot újonnan felállították, 1755-ben Hell ez intézet igazgatója és egyszersmind a mekanika tanára lett az egyetemen. Midőn 1768-ban a jövő esztendőre várható Venus-átvonulásra készültek, VII. Keresztély dán király Hellt, mint korának leghírnevesebb csillagászát felszólította, hogy Norvégia északi részében észlelné meg a ritka tüneményt. [SRG.]

Helmert Frigyes Róbert, német geodéta. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 30. [12668.] Szül. Freibergben (Szászország) 1843. júl. 31. A drezdai politechnikumban végezte tanulmányait, aztán fokmérési asszistens és 1869-70-ben a hamburgi csillagvizsgálóban obszervátor volt. [SRG.]

Helsingfors (Helsinki), Finnországnak és Ny-land finn tartománynak fővárosa, a főkormányzónak, a császári szenátusnak, a finn országgyűlésnek és a többi legfőbb hatóságoknak székhelye. Legjelentékenyebb épületei: csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 32-33. [12673.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Helyi idő (röviden helyi középidő helyett). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 41-42. [12688.] A közép Napnak a megfigyelési hely meridiánjától számított óraszöge. A gyakorlatban legegyszerűbben megállapítjuk a Nap középpontjának megmért magasságából, vagy lehető kevés számítással a Napnak délelőtt és délután elért egyenlő, de különben tetszőleges magasságok megfigyelt időpillanatát, melyhez az efemeridákban található időegyenlítést adva, megkapjuk a közép dél pillanatát, tehát egyszersmind a megfigyelésre használt óra hibáját. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Helymeghatározás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 42. [12689-12690.] Csillagászati értelemben valamely égi testnek vagy földfelületi pontnak az ég vagy Föld felületén képzelt koordinátarendszerhez viszonyított fekvésének megállapítása. Az égitestek Helymeghatározásában szereplő koordinátarendszer az equatoros, s a helyzet rektaszcenzió és deklináció által teljesen adott. Mivel előbbi nem egyéb, mint a csillag delelésének csillagideje, nyilvánvaló, hogy a rektaszcenzió ismeretes, ha az égi testnek meridiánátmenetét csillagászati időt mutató órán figyeljük. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hencke Károly Lajos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 49. [12705.] Szül. Driesenben 1793. ápr. 8. - megh. Marienwerderben 1866. szept. 21. Szülővárosában postatiszt volt, később Friedebergben postamester, nyugdíjba lépése után pedig tanácsnok Driesenben. 1845-ben és 1847-ben az Astraea és Hebe nevű apró bolygókat fedezte föl és a berlini akadémiai csillagtérkép egyik övét készítette. [SRG.]

TH. GY. [THEISZ Gyula]: Henrik a Tengerész, portugál herceg (Dom Enrique el Navegador), I. János király legifjabbik fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 78. [12750-12751.] Szül. Oportóban 1394. márc. 4., meghalt Sagresben 1460. nov. 13. Miután 1415-ben Ceuta bevételénél kitűnt, a Krisztus-rend nagymesterévé tették s ezóta minden idejét és eszét a tengerészetnek, fölfedező utazásoknak és ezek révén a keresztény hit terjesztésének szentelte. A Vincent fokán fekvő Sagresben alapos mennyiségtani, csillagászati és földrajzi tanulmányokat tett és az ottani (legelső) tengerészeti iskolában kiváló tengerészeket képeztetett, kiket az eddigieknél jobb készülékekkel ellátva, évről-évre kiküldte Afrika nyugati partvidékeinek kikutatására. [SRG.]

Henry Pál, szül. Nancyban 1848. aug. 18. és Henry Prosper, szül. ugyanott 1849. dec. 10., francia csillagász testvérpár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 80. [12754.] Chacornac halála után a párisi csillagvizsgáló őket bízta meg amannak csillagászati térképei elkészítésével. Az ég fényképezése módját sokban tökéletesítették és az állócsillagos ég fotográfiai felvételének kivihetősége is nagyot haladt az ő munkájuk révén. Csillagászati térképeik készítésénél számos kis bolygót és üstököst fedeztek fel. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Hercules csillagzat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 97. [12785.] 15 ó. 30 p. - 18 ó. 48 p. rektaszcenzó és 4 fok - 50 fok északi deklináció között, 151 szabad szemmel látható csillaggal; 1 közülök másod-, 10 harmadrendű. [SRG.]

TH-V. [THIRRING Gusztáv]: Herény-Senyefa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 103. [12796.] Kisközség Vas vármegye szombathelyi járásában, 592 magyar lakossal postahivatallal és postatakarékpénztárral. Herényen Gothard Jenő és Sándor földbirtokos testvérek kitűnő csillagászati és természettani obszervatóriumot állítottak fel saját költségükön. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Herschel Frigyes Vilmos, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 128. [12840-12841.] Szül. Hannoverában 1738. nov. 15. - megh. sloughi birtokán 1822. aug. 25. Atyja, a hannoverai gárda oboistája, neki s kilenc testvérének csak igen közepes neveltetést adhatott, mindamellett a csillagászat iránti érdeklődést ő keltette fel benne. 1766-ban egy kis 2 láb gyújtópont távolságú tükörtávcsőre tett szert, melynek segítségével asztronómiai megfigyelésekbe kezdett. Miután 1774-ben az első tükörtávcső elkészítése sikerült, gyakorlati csillagász lett. Az Uranus felfedezése 1781. márc. 13-án nevét egycsapásra ismertté tette. 40 lábas óriástávcsövét két évi munka után 1787-ben állított fel. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Herschel János Frigyes Vilmos, sir, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 128-129. [12841-12842.] Herschel Vilmos fia és egyetlen gyermeke, szül. Sloughban 1792. márc. 7. - megh. Londonban 1871. máj. 11. 17 éves korában a cambridgei St. John-Collegebe lépett, 1813-ban már a Royal Society tagja lett és első tisztán matematikai munkáját közölte. Londoni rövid jogászi tevékenység után teljesen fizikai és asztronómiai kutatásokra adta magát. Első megfigyelésének eredménye 11 kettőscsillag. Fotometriai és más csillagászati kutatásokkal is foglalkozott. Fiai közül a második Sándor és a harmadik, János, szintén csillagászok. [SRG.]

Heszperosz lásd: Esthajnalcsillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 146. [12871.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Hevelius János (családi nevén Höwelcke), német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 157-158. [12894.] Szül. Danzigban 1611. jan. 28. - megh. ugyanott 1687. jan. 28., gazdag danzigi serfőző fia. Eleinte atyja üzletével foglalkozott, majd 1639-tól teljesen a csillagászatnak szentelte magát. Gazdagon felszerelt csillagvizsgálója 1679-ben elégett, mindazonáltan 3 évvel később már új obszervatóriumában dolgozott. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Hiádok (Hyades). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 170. [12917.] Szórványos, de minden valószínűség szerint fizikai kapcsolatban levő csillagcsoport a bika csillagzatában, mely mintegy 21 csillagból áll és szabad szemmel is könnyen látható. [SRG.]

Hidra - vizikígyó; a csillagászatban, 8 ó. 10 p - 14 ó. 40 p. rektaszcenzió és 10 fok északi - 38 fok déli deklinációig hosszan elnyúló keskeny csillagzat 90, szabad szemmel látható csillaggal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 170. [12936.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Hind (ejtsd: hájnd) János Russel, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 218. [13008.] Szül. Nottinghamban 1823. máj. 12. 1840-ben a greenwichi csillagdába lépett, négy évvel később a Regent’s parki csillagda obszervátora lett. Tíz apró bolygót, számos változó csillagot és több üstököst fedezett fel, és az ekliptikai övnek kitűnő térképeit készítette. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hipparchos (gör.) görög csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 230. [13032-13033.] Nikaiában, Bitiniában, vagy Roduson született és körülbelül Kr. e. 160-125-ben élt. Hipparchos a szigorúan induktív csillagászat megalapítója. A bolygók pályáit excentrikus köröknek tartotta és a nappálya középpontját a radiusnak 1/24 részével az ikrek csillagképe felé helyezte. Hasonló módon állapította meg a Hold pályáját is. Hipparchos különben a geocentrikus világrendszer híve volt és a Földet a világ nyugvó középpontjának tekintette. [SRG.]

B. M. [BALLA Mihály]: Hoitsy Pál, publicista, csillagászati író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 289. [13146.] Országgyűlési képviselő, szül. Vatyán, Pest vármegye, 1850. dec. 31. Iskoláit Nagy-Kőrösön, Budapesten, Szarvason végezte Budapestre jött az egyetemre, hol a bölcsészeti tanfolyamot befejezvén, letette a tudori szigorlatokat és tanári vizsgát, asszisztense lett Jedlik Ányos dr.-nak. 1873-ban a mérnökkari ezredbe lépett s hadnagy lett. 1874-ben Berlinben hallgatta a csillagászati tanfolyamot s másfél évig dolgozott az ottani csillagvizsgálóban. Majd a polai csillagvizsgálónál nyert alkalmazást. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Hold (Luna, Selene, lásd a mellékelt képet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 292-296. [13152-13157.] A Földhöz legközelebb eső égi test, mely a Föld körül 385.080 km.-nyi közepes távolságban 27 nap 7 ó. 43 p. 11,5 mp. alatt kering és a Földdel együtt a Nap körül jár. A Hold mozgása különösen a Nap s a többi bolygó vonzása miatt nem követi a Kepler-féle törvények által előírt tiszta elliptikus mozgást, hanem ettől tetemesen eltér. [SRG.]

Holdegyenlítés, évi, lásd: Holdegyenlőtlenségek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 297. [13158.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Holdegyenlőtlenségek (inaequalitates motus Lunae). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 297. [13158-13159.] Mindazon eltérések gyűjtőneve, melyeket különösen a Nap és a bolygók vonzása, valamint a Földnek a gömbalaktól való különbözősége a Holdnak a Föld körül való tiszta Kepler-féle elliptikus mozgásában létesít. A feltűnőbb Holdegyenlőtlenséget már a régi csillagászok megfigyelései fedezték fel, az apróbbakat Laplacetól fogva az elmélet derítette ki. Lásd: Holdtáblák. [SRG.]

Holden Edvard Singleton, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 297-298. [13159-13160.] Szül. St. Louisben (Misszuri) 1846. nov. 15. Washingtonban matematikát és csillagászattant tanult, 1866-ban a westpointi katonai akadémiába lépett be mint hadapród, 1871-ben tüzérhadnagy lett, 1872-ben a mérnöki karba osztották be s egyúttal a katonai akadémia tanára volt. 1873-ban kilépett a hadseregből, a tengerészetnél a matematika tanára lett s mint ilyent a washingtoni tengerészeti csillagvizsgálóhoz osztották be. 1881-ben Madisonban a csillagászat tanára és a Washburn-csillagvizsgáló igazgatója, 1886-ban pedig a Mount-Hamiltonon levő Lick-csillagvizsgáló igazgatója lett. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Holdfogyatkozás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 298. [13160-13161.] Ha Hold az oppozícióban vagyis holdtöltekor egyúttal elég közel van a Földnek pályasíkjához, tehát árnyékkúpjához is, Holdfogyatkozás áll be, még pedig teljes vagy részletes, aszerint, amint az árnyék az egész Holdat vagy annak csak egy részét födi el. Hogy nem mindig holdtöltekor van egyúttal Holdfogyatkozás is, annak oka az, hogy a Holdfogyatkozás pályájának síkja nem esik össze az ekliptikával. [SRG.]

Holdkora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 299. [13162.] Az újhold óta lefolyt napok száma, eggyel kezdve az újhold utáni napon, míg régebben magánál az újhold napjánál kezdték a számolást. A Holdkorával sokféle szertartás függött össze, különösen a zsidóknál és a régi keresztényeknél. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Holdtáblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 299. [13163.] [SRG.]

Holdtölte l. Hold. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 299. [13163.] Az összes holdegyenlőtlenségek és ezekkel a Hold pontos helyének kiszámítását könnyítő számtáblázatok. Az elsőt szerkesztette a Newton-féle elmélet alapján Gregory (meghalt 1675.), majd Halley és különösen Euler (Theoria motus Lunae, Petrop. 1753.), melyek azonban még tökéletlenek voltak. Mayer Tóbiás Tabulae motuum Soliis et Lunae (későbbi kiadás London 1770) az első hasznavehető, 1 ívpercnyi pontosságot adó Holdtölte. (Újabb kiadását Lalande és Hell Miksa is rendezte.) [SRG.]

Hollandiai távcső lásd: Távcső. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 306. [13174.] [SRG.]

Z-R. [ZELLIGER Vilmos]: Hollósy Jusztián, bencés apát. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 307. [13177-13178.] Szül. Nagyszombatban 1819. dec. 26. Középiskolái végeztével, 1835. szept. 16-án a bencések közé lépett. A teológiát Pannonhalmán hallgatta. Pappá szentelték 1843. okt. 8-án. Ez időtől kezdve 1866-ig tanár volt Győrött, Sopronban és Pannonhalmán. 1863. jún. 13-án akadémiai levelező tag lett. 1866-69-án szubprior és titkár, 1873-74-ben esztergomi gimnáziumi igazgató. 1874-ben dömölki (Kiscell) apát. Művei, melyek leginkább a csillagászatra vonatkoznak s melyek neki e téren tekintélyt biztosítottak, a következők: Népszerű csillagászat (Pest 1864.), A távcsők történelmének vázlata (1864-1865.), A naprendszer égi testeinek legősibb fejlődéséről (1874.). [SRG.]

F-Y és H-N. [FERENCZY Béla - HERRMANN Antal]: Homokóra. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 329-330. [13220.] Az időmérés legrégibb eszköze, mely állítólag a régi khínaiaknál is ismeretes volt. A Homokóra két, lehetőleg egyforma nagyságú, kúpalakú edényből áll, melyeknek lyukas csúcsai egymáshoz vannak illesztve. A felső edényt bizonyos mennyiségű homokkal töltik meg, mely aztán bizonyos idő alatt a nyíláson át az alsó edénybe folyik; ha a felső edény megürült, a Homokórát megfordítják, hogy ismét a homokkal telt edény áll felül. A Homokórát még a XVII. sz.-ban Rivaltus csillagászati megfigyeléseknél használta; jelenleg csak imitt-amott falusi templomokban találhatni Homokórát, melyet régente a szószékre állítottak fel, hogy a pap meghatározhassa prédikációjának időtartamát. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Hónap vagy hó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 333. [13229.] A Holdnak a Föld körüli keringésének ideje. Mivel a Hold keringésének látszólagos tartama a kiindulási pont szerint külömböző lehet, többféle Hónapot különböztetünk meg: sziderikus, tropikus vagy periodikus, szinodikus, drakonikus vagy sárkány és anomalisztikus. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Horizon (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 364-365. [13284-13285.] A megfigyelési helyen átmenő vízszintes, az égig folytatva gondolt sík, mely tehát libellával vagy függő ónnal bármikor könnyen kijelölhető. A Horizon az eget két féltekére metszi; a felső állandóan látható, az alsó állandóan láthatatlan és ezért a Horizon a kelő és nyugvó csillagok geometriai helyének is volna mondható. Egyszerű mekánikai előállíthatóságánál fogva alapsíkul szolgál a csillagok meghatározásánál mindíg ott, hol e meghatározás megfigyelések által történik; a teodolitban a vízszintes kör, a szextáns és pontos csillagászati műszerek (meridiánkör) esetében valamely folyadék szabad felszíne képviseli a Horizont.
Ha a Föld középpontján át párhuzamos síkot fektetünk, a megfigyelő szemén áthaladó, úgynevezett látszó Horizonthoz, a valódi Horizontot nyerjük, melyre a csillagász tulajdonképen összes megfigyeléseit átszámítja. A kettő közötti különbség annál inkább feltűnő, minél közelebb áll hozzánk valamely égi test. Igy a Hold esetében a látszó és valódi Horizonra vonatkoztatott hely 1 foknyi különbséget mutat; a bolygóknál és Napnál e különbség csak néhány másodpercet tesz ki, az álló csillagoknál teljességgel elenyésző. E különbség, mely gömbalakú Föld esetén csak a csillagok magasságában észlelhető, nem pedig azimutjában is, az égi test parallaxisa s nyilván azon szög, mely alatt az illető égi testről a Földnek a megfigyelési helyhez húzott sugara látszik.
E parallaxis tehát legnagyobb a csillag kelte vagy nyugta alkalmával és null, ha az égi test a megfigyelő zenitjébe jut. A Horizon, mely az égen legnagyobb kört metsz ki (az ég mérhetetlen messzesége miatt a való és látszó Horizon közötti különbség 0), mint minden kör, ugyancsak 360 fokra van osztva; e kör mentén olvassuk a délponttól kiindulólag nyugaton, északon, keleten át az azimutot. [SRG.]

Horner János Gáspár, svájci matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 367-368. [13290.] Szül. Zürichben 1774. márc. 12. - megh. ugyanott 1834. nov. 3. Papi pályára készült, de később Göttingában csillagászati tanulmányokat folytatott. Orosz szolgálatba lépvén, három évig egy földkörüli utazásban vett részt és utána még két évig gyűjteményeinek rendezésével volt elfoglalva Szt. Pétervárott, ahonnan 1809-ben magas kitüntetésekkel tért vissza szülővárosába. [SRG.]

Horolog (lat. horologium). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 369-370. [13294.] Az órákat mutató minden készülék, tehát óra; innen horológiográfia az órák - kiválóan vízi, homoki és napórák - készítésének és elhelyezésének ismerete. [SRG.]

N. L. [NÉGYESY László]: Horváth Ádám (pálóci), költő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 378-379. [13310-13312.] Szül. Kömlődön (Komárom vm.) 1760. máj. 11. - megh. Nagybajomban (Somogy vármegye) 1819. jan. 28. Atyja, György, ref. lelkész, birtokos ember volt, ki néhány teológiai munkát írt. Ezenkívül sok mindenféle tárgyról írt: mennyiségtani, csillagászati, jogi, filozófiai, történelmi, nyelvészeti, vallásügyi dolgozatokat is adott ki, s kéziratban is egész sereg munkát hagyott. [SRG.]

Hosszúság valamely vonal hossza, nagysága. A csillagászatban valamely csillag Hosszúsága alatt ekliptikának azon ívét értik, mely a tavaszpont (lásd Ég) és a csillag szélességi köre között van. Lásd még Helymeghatározás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 406. [13356.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Houzeau (ejtsd: uzó) János Károly (de Le Haye), francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 411. [13367.] Szül. Monsban 1820. okt. 7. - megh. 1888. júl. 12. Eleinte a mérnöki pályára lépett, de e pályát már nagyon korán elhagyta. 1846-ban a brüsszeli csillagvizsgáló asszisztense lett. Már 1842-ben a hullócsillagokról írt munkájával a brüsszeli akadémiánál díjat nyert. A brüsszeli egyetemen tanár volt. 1882-ben Texasban a Vénus-átvonulást figyelte meg. [SRG.]

Howardit, oly meteorit, melynek elegyrésze augit, bronzit, anortit és ólom, igen laza alapanyagban. Ilyen az 1803-ban Bajorországban St. Nikolausban (Altötting mellett) esett meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 413. [13370.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Huggins (ejtsd: Högginsz) Vilmos, angol asztrofizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 444. [13428.] Szül. Londonban 1824. febr. 7. Korán kizárólag a természettudományok műveléséhez látott, és 1855-ben Upper Tulse-Hillen magáncsillagdát épített, melyen különösen az égi testek spektrumait vizsgálja megfigyeléseiben részt vevő feleségével együtt. A ködfoltok gázállapotának felismerését, sok állócsillag, üstökös és bolygó spektrumának tanulmányozását, néhány állócsillagnak a látás irányában való sebesség ismeretét és az állócsillagok némelyikének a Földre sugárzott melegének mérését neki köszönjük. Különösen fontosak és maradandó értékűek az állócsillagok spektrumának általa felvett fényképei. [SRG.]

Hugy, csillagászati szempontból, elavult magyar szó, kódexeinkben annyi mint csillag; a kaszás csillagzatot kaszahugynak hítták. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 449. [13435.] [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Hulagu a persiai mongol dinasztia alapítója, Dsingiz khán unokája Tului nevű fiától. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 456. [13448.] Uralkodott 1258-65. Bagdadot, a khalifatus székhelyét 1258-ban elfoglalta. Iszonyú kegyetlenséggel a lakosság nagy részét a khalifa és fiával együtt leölette. A persa történetírók állítása szerint több ember veszett volna akkor el nyolcszázezernél. Iránt meghódítva az azerbaidsáni Maragha egy Tebriz közelében fekvő városban székel. Utolsó éveiben a tudományt és művészetet pártolta. Naszir ud-Din az ő udvaránál írta híres csillagászati művét. [SRG.]

Hullócsillag lásd: Csillaghullás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 460. [13457.] [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Hyginus Gajus Julius, római grammatikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 523. [13569.] Aki Hispániában született és mint Augustus császárnak szabadon bocsátott rabszolgája megbízást kapott, hogy a maga idején híres palatini könyvtárára felügyeljen. Neve alatt két munka maradt reánk, egy Fabulae című (277 mese és adomaszerű elbeszélés, mely számos elveszett tragédiának meséjét őrizte meg), kiadta Schmidt (Jena 1872.), és egy Astronomica című (4 könyv csillagászati és mennyiségtani tartalommal), kiad. Bunte (Lipcse 1875.). [SRG.]

G. R. [GOLDZIHER Ignác]: Ibn Tofail Abú Bekr Mohammed, arab filozófus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 531. [13589.] A XII. sz. elején Guadixban, Granada tartományában született. Az almohádák (lásd ott) udvarán Averroesszel (lásd ott) együtt élt; megh. Marokkóban 1185-ben. Csillagászati művei a Ptolemaios rendszerének előbbrevitelét jelzik. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Ideler Keresztély Lajos, német csillagász és kronológus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 545. [13614-13615.] Szül. Gross-Bresenben, Perleberg mellett 1766. szept. 21. - megh. Berlinben 1846. aug. 10. 1794-ben a naptárakat számító csillagász lett Poroszországban, 1810-től a királyi naptárbizottság tagja volt. 1816-22-ig Frigyes Vilmos és Frigyes Károly nagyhercegek mellett nevelő volt. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Időegyenlet vagy időegyenlítés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 548. [13622.] A valódi és a közép napi idő közt különbség az Időegyenlet. Rendesen középidőben fejezik ki olyformán, hogy az Időegyenletet a valódi időhöz algebrailag hozzá kell adnunk (azaz hozzáadni, ha pozitív, levonni, ha negatív az Időegyenlet.), hogy a középidőt kapjuk. Négyszer évenként az Időegyenlet. = 0, azaz a valódi napi idő és a közép napi idő összeesnek (a Nap valóságos delelésekor éppen közép-dél is van), még pedig ápr. 15., jún. 14., aug. 31. és dec. 24. [SRG.]

Időkülönbség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 552. [13629.] Két hely órájának állása közti különbség az Időkülönbség. Valamely helyre nézve 12 óra van, mikor a Nap azon a helyen delel; ugyanazon a déllőn fekvő, vagyis egyenlő földrajzi hosszúságú helyeknek az idejök ennélfogva ugyanaz. Mivel a Föld nyugatról keletre forog tengelye körül és pedig 24 óra alatt, a Nap egy óra lefolyása után oly helyek déllőjébe jut, melyek az előbbiektől 15 foknyira vannak nyugatra; ez utóbbi déllőn fekvő helyeknek órái tehát az előbbeniekéi mögött 1 órával hátrább állanak, ennélfogva I.-ök 1 óra. [SRG.]

Időmeghatározás azon csillagászati művelet, mellyel levezetjük az állócsillagok (vagy a Nap) állásából a megfigyelés pillanatában a helyi csillag (napi) időt. Lásd: Helyi idő, Helymeghatározás, Időmérés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 552. [13629.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Időmérés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 552-553. [13629-13630.] Bármely tünemény szabályos ismétlődése alkalmas az idő mérésére. Már régótától fogva főleg a csillagos ég látszólagos mozgása, a Napnak, a Holdnak járása voltak azok a jelenségek, melyeket az Időmérésre felhasználtak. [SRG.]

Immersio (lat.) annyi mint bemártás, valamibe való bemerítés. A csillagászatban annyi mint belépés. Immersió-lencse, lásd: Lencsék. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 595. [13717.] [SRG.]

TH. GY. [THEUSZ Gyula]: Inghirami (ejtsd: ingirámi) János, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 640. [13808-13809.[ Régi toscanai patricius-család Volterrából, melynek következő tagjai volt. Szül. Volterrában 1779. ápr. 16. - megh. Firenzében 1851. aug. 15. Firenzében a csillagászat tanára és a Jimenes jezsuita által alapított csillagvizsgáló intézet igazgatója volt. Része volt a berlini Csillagászati atlasz szerkesztésében is. [SRG.]

Insurrectio (lat.) annyi mint lázadás, felkelés. Insurgens annyi mint lázadó, felkelő. Csillagászati értelemben lásd: Csillagok felkelése. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 652. [13835-13836.] [SRG.]

F-Y. [FERENCZY Béla]: Iránytű tájoló, delejtű, mágnestű (olaszul compasso, bussola), függélyes, finom csapon szabadon lengő megmágnesezett acél tű, mely mindig a mágneses déllő irányába helyezkedik. Mindig zárt, üveggel lefedett, rendesen kerek dobozban van, hogy a levegő mozgása ne háborgassa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 681-682. [13895.] [SRG.]

RADÓ V. [RADÓ Vilmos]: Iskola (schola). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 711-712. [13951.] Oly intézet, mely az ifjúság tömeges kiképzésére van rendelve. Noha Magyarország önálló Iskolarendszert nem fejlesztett, de azért a nyugati nemzetektől átvett Iskolákat saját nemzete egyéniségéhez tudta idomítani és alkalmazni. Legrégibb iskoláink, amelyek az egész Árpád-korszakban virágzottak, az úgynevezett fárai Iskolák voltak (lásd: Fára). A zárdai, káptalani és székesegyházi Iskolák a mai középiskolák feladatát teljesítették.
Tantárgyaik az úgynevezett hét szépművészet (septem artes liberales), amelyek két tanfolyamra voltak osztva, az elsőnek a neve volt trivium, a másodiké quadrivium. Amaz állott: 1. a latin nyelvből (ide értve a latin prozódiát, a vallástant, az egyházi énekeket stb.); 2. az ékesszólástanból (rhetorica) és 3. a gondolkodástanból (dialectica). A quadriviumhoz tartoztak: 1. a számtan (arithmetica); 2. a zene (musica); 3. a mértan (geometria) és 4. a csillagászat (astronómia). [SRG.]

TH-V. [THIRRING Gusztáv]: Jakab botja. 2. Az Orion (kaszás) csillagkép övében álló három fényes csillag. 3. Szögmérő eszkötóz, amely egymásra merőlegesen álló két pácából áll. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 807. [14125.] [SRG.]

K. Á. [KISS Áron]: Jausz György, pedagógus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 871-872. [14241.] Szül. Járeken (Bács) 1842. jún. 15. - megh. Sopronban 1888. febr. 5. A tanítóképzőt 1861-ben Lövőn végezte be. Azután egy évre Münsterbergbe ment, hogy az ottani királyi szemináriumot látogathassa. Visszatérte után Lövőn a képzőben s a reáliskolában vállalt tanári hivatalt s itt tanított 1875-ig. Ez évben Sopron városa meghívására az ottani felsőbb leányiskola igazgatását vette át. Az iskola 1881-ben állami lett s Jausz is az állam szolgálatába lépett s mint ilyen működött haláláig. Az általa készített taneszközök közül említendők: Csillagászati fali térképe (Bécs, Hölzel). [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Jordan Mária Ennemond Kamill, francia matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 960. [14406.] Szül. Lyonban 1838. jan. 5. Tanulmányait az École polytechnique és École des minesben végezte. Eleinte a mérnöki pályán működött s csak később lépett a tanári pályára. Egy ideig az École polytechnique-en examinator volt s azután ugyanott az analízis tanára lett. Egyszersmind a College de France-on elméleti csillagászatot is adott elő. 1881 óta a párisi tudományos akadémia tagja. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Jupiter. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1001-1003. [14482-14484.] A bolygórendszer 6-ik és leghatalmasabb tagja, melynek tömege az összes többi bolygó tömegét összevéve is jóval felülmúlja. Nyugodt, sárgás fényén, mely az összes állócsillagok és Vénus kivételével, a bolygók fényét is háttérbe szorítja, könnyen felismerhető. [SRG.]

Jupiterholdak lásd: Jupiter. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1003. [14484.] [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1025-1027. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Káldy Ádám. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 39. [14603.] Szül. Kéthelyen (Vas) 1765. - megh. Hautzenthalban (Alsó-Ausztria) 1825. júl. 23. Lenkában Vas vármegyében az augusztinusok rendjébe lépett és később Bécsbe, ugyene szerzet klastromába ment. Midőn II. József ezt a szerzetet megszüntette, Káldy világi pappá lett és Weikersdorfban Bécs mellett káplán volt, később plébános Gross-Wetzdorfban és utóljára Hautzenthalban. Néhány csillagászati-kozmogóniai értekezést írt. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Karlstad, Wermland-län fővárosa, püspöki székhely a Vener-tó É-i partján a Klar-elf deltájától alkotott Tingvalla nevű szigeten, 1892-ben 8870 lakossal, mekanikai műhellyel, dohány- és gyufagyártással, fa- és vaskereskedéssel; csillagvizsgálóval, természetrajzi múzeummal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 171. [14852.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kassiopeia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 241-242. [14966-14967.] A görög monda szerint Andromeda (lásd ott) anyja. Így neveznek továbbá egy csillagzatot az északi égen Perseus, Andromeda, a hattyú és Cepheus között, 350 fok - 41 fok rektaszcenzió és 46 fok 68 fok deklinációban. Öt főcsillaga, 3 másod- és 2 harmadrendű, elég szabályos W betűt képeznek. A tejútban áll összesen 68 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. 1572. nov. 7-én fedezett fel Lindauer fényes csillagot a Kassiopeiában melyet nov. 11-én Tycho is észrevett s melyet rendesen utóbbi nevéről neveznek.
Fényben a Síriussal vetekedett, sőt néhány nap múlva nappal szabad szemmel is meg volt figyelhető. Decembertől fogva megfogyott és 1574 márciusában a szabad szem számára teljesen eltűnt. Színe eleinte tiszta fehér, majd sárga és 1573 tavasza óta vörös volt. A Kassiopeiát már Eudoxus és Aratusz említik. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kastor (alfa Geminorum). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 243. [14970.] Másodrendű csillag az ikrek csillagképében. 7,4" távolságban 3-adrendű kísérővel bír, mely Doberek számításai szerint 1001 év alatt tesz egy keringést. Az ég egyik legszebb kettős csillaga, mely ilyenül könnyen nappal is látható. Parallaxisa 0" 20, azaz a fény tőle csak 16 év múlva ér a Földre. [SRG.]

Kaszahugy, vagy kaszás, az Orion csillagzat magyar neve (nyelvemlékeinkben van egy hugy szó is, mely csillagot jelent.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 244. [14792.] [SRG.]

Kaszáscsillag, lásd: Orion. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 247. [14976.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Keletváltozás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 335. [15140-15141.] A Föld ugyanazon délkörén fekvő helyeknek egyforma idejük van, egyszerre van valamennyiben dél, éjfél stb., a más-más délkörön fekvő helyek ideje, órája is más és más, és pedig minden 1 foka 4 perc időkülönbség (lásd ott) esik; 180 fokra tehát éppen 12 óra és így ott már a nap és kelet is különbözik, sőt az újév éjjelén még az évszám is. Ha ugyanis valamely év január 1. reggel 6-kor kiindulva valahonnan kelet felé megyünk, oly helyekre jövünk, melyeken már előbbre van az idő, nyugat felé pedig olyanokra, melyeken még nincs annyi idő; ha tehát éppen 180 fokra megyünk kiinduló pontunktól, nyugat felé dec. 31. esti 6 órát, kelet felé jan. 1. esti 6 órát kellene számolnunk, vagyis ugyanazon helyen éppen 1 napi különbségre akadunk.
Épp azért - mivel az időszámítás Európából indult ki és az a kérdés, mily kelet felel meg az illető 180 fokra eső délkörnek, tudományos alapon el nem dönthető. A hajósok a Greenwichtől 180 fokra eső délkör átmeneténél változtatják dátumukat olyformán, hogy aki keletről nyugatnak hajózik, ezen a délkörön való átmenetnél egy napot kihagy (április 2-áról p. április 4-ére tér át), aki pedig nyugatról keletnek megyen, azt a napot kétszeresen számítja. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Keppler János, híres német fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 394-395. [15249-15250.] Szül. Magstattban, Weil der Stadt mellett (Württemberg), 1571. dec. 27. - megh. Regensburgban 1630. nov. 15. 1577-ben kezdett iskolába járni, előbb Ellmendingenben, később Leonbergben. Már ekkor kitűnt észbeli tehetsége, amiért is a papi pályára szánták. Így jutott az adelburgi, majd maulbronni kolostori iskolába. 1689-ban pedig Tübingában, az egyetemen filozófiát kezdett tanulni. Itt Mästlintől tanult matematikát és asztronómiát is, ki tanítványával megbarátkozott és barátságos indulatát iránta, mindig megtartotta. 3 éven át Keppler teológiát tanult, mely idő alatt Coppernicus világrendszerét a tanulói "disputatiók"-ban erősen védelmezte a Ptolemaiosé ellenében.
Miután az egyetemet 4 éven át látogatta, mint a matematika és erkölcstan tanára a grazi gimnáziumra hívatott. Ezen időben lépett II. Ferdinánd a német császári trónra és 1589-ben a protestánsok ellen rendeletet bocsátott ki, melynek folytán Keppler Magyarországba volt kénytelen menekülni, ahonnan azonban már 1600-ban visszahívták. De még ugyanezen évben felszólították, hogy vagy térjen a katolikus hitre, vagy vándoroljon ki. Keppler az utóbit választotta és Tycho Brahe meghívását követve, mint annak segéde Prágába utazott, de már 1601-ben Tycho Brahe elhunyta után, II. Rudolf császár udvari csillagásza és császári matematikus lett. A császár a nagy tudóst asztrológiai jóslásokra is használta. 1611-ben Keppler, ki az ígért fizetést soha sem kapta meg, vagyonilag teljesen tönkrement, feleségét és 3 gyermekét elvesztette és - Rudolf császár trónjáról letétetvén - állásáról is megfosztatott. Erre kénytelen volt a linzi gimnáziumban tanári állást fogadni el, hol 12 évet töltött.
Eközben Mátyás császártól visszanyerte régi állását - bár fizetését soha nem kapta - és azt III. Ferdinánd alatt is megtartotta. Ezen és a következő években vallási vitákba keveredett, minek következtében hazájának zelotikus papjai a hitközösségből exkommunikálták. Magini halála után a bolognai egyetemre hívták, mely meghívást azonban nem fogadta el. Nemsokára édesanyját egy boszorkánypörből mentette ki, melybe az furcsaságainál, hevességénél fogva keveredett. 1625-ben Linzben is kitört a protestáns-üldözés, kitört a parasztlázadás és a várost hosszas ostrom után elfoglalták. Mindennek folytán Keppler a következő esztendőben Linzet véglegesen elhagyta és lakhelyét Nürnbergbe tette át. 1628-30-ban családjával együtt Saganban tartózkodott, hol Wallenstein szolgálatában állott. 1630-ban Regensburgba utazott, hogy fizetését sürgesse, de itt (alkalmasint tifuszban) meghalt.
Irodalmi és tudományos működését Keppler a Prodromus dissertationum cosmographicarum continens mysterium cosmographicum (Tübinga 1596.) c. munkájával kezdte meg, melyben a bolygók egymástól való távolságának okát kísérli meg kifejteni, és melyben Coppernicus világrendszerét védi. Művét a kor jelesebb szaktudósainak, Mästlinnek, Tycho Brahenak stb. küldte el, egyébiránt is műve igen hamar terjedt, úgy hogy 25 év múlva újból kiadták. Ezután Keppler a mágnestű elhajlásával, a fény természetével és a látószerv szerkezetével foglalkozott. Ez utóbbi vizsgálatai nyomán írta művét: Ad Vitellionem paralipomena etc. (Frankfurt 1604.), mely által az egész optikát reformálta. Midőn Claramontius, egy olasz író, a már akkor halott Tyco Brahet Antitychojában megtámadta, a nagy csillagászt, ki iránt nagy kegyelettel viseltetett, Keppler Tychonis Brahei Dani Hyperaspistes adversus Scipionis Claramontii caeseunatis Itali doctoris et equitis Anti-Tychonem, in aciem productus a J. Keplero c. művében védelmébe fogta.
Azon időben, midőn Rudolf császár szolgálatában állott és a horoszkóppal is foglalkozott, amelynek igazságában ő is hitt, néhány asztrológiai munkája is jelent meg: Prágai tartózkodása alatt azonban főfeladata az úgynevezett Rudolf-féle csillagászati táblák szerkesztése volt, mi azon időben a bolygók pályáinak kiszámítása miatt nem kis nehézségekkel járt. E táblák szerkesztését már Tycho halála előtt kezdette meg. E munkálat bizonyos optikai ismereteket is igényelt. Ennélfogva Keppler mindenekelőtt ezen igényeknek akart eleget tenni. Optikai vizsgálatainak alapján írta Nova Astronomia seu physica coelestis tradita commentariis de motibus stellae Martis (Heidelberga 1609.) c. művét, mely legnagyobb munkájának tekintendő, mert benne foglaltatik a bolygók mozgásának 2 első törvénye. 1607-ben jelent meg a később Halley-félének nevezett üstökös, melyről német nyelven írt.
Igen behatóan írt az 1618-ban látott üstökösről. Az 1613-iki országgyűlésre a császár Kepplerrel Regensburgba utazott, hogy ott a lutheránusokkal a Gergely-féle naptárt fogadtassa el, mely terve azonban nem sikerült. Ekkor írta Keppler kronológiai műveit: 1627-re végre a csillagászati táblák is elkészültek. Itt említjük Keppler azon művét, melyet fia, Lajos, adott ki: Somnium sive opus posth. de astronomia lunari (Frankfurt és Sagan 1634.). Keppler összes műveit Frisch Keresztély, stuttgarti tanár, adta ki 8 kötetben Frankfurtban 1858-71 között. [SRG.]

Keppler-féle problema, megadja a Keppler-féle törvények segítségével valamely bolygónak vagy periodikus üstökösnek elliptikus pályájában elfoglalt helyzetét. Lásd: Anomalia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 395. [14250.] [SRG.]

Keppler-féle távcső, lásd Távcső. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 395. [14251.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Keppler-féle törvények. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 395-396. [15251.] A bolygóknak a Nap körül való mozgását leíró empirikus szabályok, melyeket Keppler Tycho de Brahenak Mars-megfigyeléseiből vezetett le s csodálatos indukcióval a többi bolygóra is kiterjesztett. Az első törvény: Minden bolygó pályája oly ellipszis, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. Ez megdöntötte a régieknek még Coppernicus által is elfogadott véleményét a bolygóknak egyenletes körmozgásáról. A másodikat sok, tisztán empirikus kísérletből vezette le Keppler; szerinte: Minden bolygó radius vectora (Nap középpontjától a bolygó középpontjához húzott egyenes) egyenlő időkben egyenlő területeket súrol.
E törvény értelmében tehát a bolygó sebessége nagy a perihéliumban, kicsiny az aféliumban. Sok évvel később és számos sikertelen kísérlet által sem ingatva meg hitében, hogy a bolygók naptávolságai és keringései között egyszerű törvényesség létezik, találta Keppler harmadik törvényét is, mely szerint: a bolygók keringési ideinek négyzetei úgy aránylanak, mint a Naptól való középtávolságaik harmadik hatványai. [SRG.]

Kéri Ferenc, jezsuita. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 445. [15341.] Szül. Szabolcs vármegyében 1702. - megh. 1768-ban Nagyszombatban. Belépvén a Jézus-társaságba és felszenteltetvén, a bölcselet és teológia tanára volt Nagyszombatban, később Bécsben. Innen visszatérve, a nagyszombati kollégium igazgatója volt haláláig. Szabad idejét csillagászati tanulmányokkal foglalta el és e tekintetben valóságos tekintélyre tett szert. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Keringés (revolutió). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 445. [15341-15342.] Valamely égi testnek egy más, középpontinak nevezett égi test körül zárt pályában való mozgása. Keringés tehát a Holdnak egy teljes körfutása a Föld körül, vagy a bolygóknak és a periódikus üstökösöknek egy teljes mozgási periódusa a Nap körül, vagy valamely kettős csillagnak mozgása egy középponti állócsillag körül. A Keringés sziderikus, ha a mozgást az álló csillagokra vonatkoztatjuk, azaz, ha a keringő test (a szintén mozgó) középponti test körül 360 fokot ír le; anomalisztikus, ha a mozgást az apsisvonalhoz, perihéliumhoz vagy aféliumhoz viszonyítjuk; drakonitikus, a Föld Keringése esetében tropikus, ha a mozgást a pálya és az elliptika metszési pontjától számítjuk;
szinodikus, ha a Keringést a középponti testen kívül még egy másik, ugyancsak mozgással bíró testhez hasonlítjuk. Mivel e vonatkozási pontok az állócsillagok között maguk is lassú mozgással bírnak, világos, hogy ez utóbb említett Keringések a sziderikustól különbözőek leendenek. A Keringési idő a teljes Keringés periódusa. Ennek tartama a középponti testtől való távolsággal az égi testek esetében a Keppler-féle harmadik törvény által adott. Néha helytelenül a Keringést a forgással is szokás összetéveszteni. [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Kern János Henrik Gáspár, hollandi orientalista. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 449. [15348-15349.] Szül. Jáva szigetén 1833. ápr. 16. Hét éves korában Hollandiába jöve, Zutphen, Utrecht és Lejdában tanult. 1855-1857 között Webert hallgatta Berlinben. 1858-1862-ig gimnáziumi tanár volt Maestrichtben. 1862-ben Angliába ment, hol a Brihat Szanhita, egy szanszkrit csillagászati műnek kiadását készítette elő. 1863-ban a benareszi kollégium tanára lett Indiában, hol két évet töltött. Angolra fordította az általa kiadott ind csillagászattan munkát: Varaha Mihira, Brihat Sanhita. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kettős csillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 476. [15400-15401.] Konvencionális megegyezés szerint azok a csillagpárok, melyeknek látszó szövtávolsága 30"-nál kisebb. Már a szabad szem is vesz észre egyes nagyon közel egymáshoz álló csillagokat; ilyen zéta Ursae maioris és Alcor, vagy a Hyadokban nyugatra Aldebarantól delta 1 és delta 2 Tauri, vagy az alfa 1 és alfa 2 Capricorni. Igen kitűnő szem még az epszilon és 5 Lyrae-t is kettős csillagá bontja fel. Nagyobb távcsövekben e Kettős csillagok száma igen rohamosan nő és gyakran megesik, hogy valamely szabad szemmel is kettősnek ismert csillag egyes összetevője erős nagyítás mellett ismét kettősnek mutatkozik.
Herschel Wiliam 1779 óta foglalkozott először behatóan a Kettős csillagokkal és feltűnő nagy számuk már azon hitet keltette benne, hogy nem véletlenül közel ugyanazon látásvonalában levő, de tényleg messze egymás mögött úgynevezett optikai, hanem valóságban egymás mellett álló csillagpárokkal, fizikai Kettős csillagokkal van dolga, amit különben bizonyítás nélkül már előbb Michell J. és Mayer Chr. is gondolt. Herschelnek 20 év múlva ismételt mérései e nézet helyességét bizonyították, amennyiben igen sok Kettős csillag időközben úgy kölcsönös távolságát, mint fekvését változtatta, amiből következik, hogy a két csillag egy közös rendszert képez, melynek minden tagja a rendszer tömeg-középpontja körül kering. A valószínűségi számítások ugyanazon eredményhez vezetnek. Herschel idejéig mintegy 80 Kettős csillag volt ismeretes.
Herschel maga 800-at fedezett fel, és Struwe W., Herschel John, Mädler, Dawes, Dembowsky, Schiaparelli stb. felfedezései folytán ma körülbelül 11,000 kettős csillagot ismerünk. [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Khaldea vagy Khil’at. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 489-492. [15427-15430.] A Kr. e. IX. sz.-ig Babilonia, a bibliában Sineár és Bábel, ókori ország, földrajzilag azonos a Tigris és Eufrát folyók árterével, tehát körülbelül megfelel a mai Irák Arabinak. Sajátságos helyzeténél fogva természetes határai nem is igen voltak, hanem inkább mesterségesek; első sorban északon a Tigristől az Eufrátig vonuló úgynevezett méd fal (Szemiramisz fala), mely a szomszéd népek berohanásai ellen készült. Babilonban a királyi palotától északra a folyó túlsó partján a világhírű torony (lásd: Bábel tornya) 192 m. magas, félig templom, félig csillagvizsgáló, melynek hét emelete a szivárvány hét színére volt festve.
Feltűnő azonban a fentebb elsorolt istenalakok mellett a csillagimádás (imádják a 7 bolygót), mellyel egyazon tövön fejlődik a csillagászat is (Bál temploma egyúttal obszervatorium). Egy teljesen zárt papi kaszt. a khaldeusok (kaszdim) osztálya a csillagzatok megfigyeléséből határozza meg az emberek sorsát, a csillagokból jövendöl egyénnek és országnak egyaránt. Csillagászati ismereteik meglepők. Ismerték a délvonalat, a nap állásának és az időnek óra szerint való meghatározását. A holdra vonatkozólag tudták, hogy 233 holdjújság körülbelül megegyezik 12 napévvel, amint hogy azt is tudták, hogy a holdnak átlagos egynapi mozgása 13 fok 10’ 35", ami modern táblázatainkkal másodpercekre is megegyezik. Hasonlókép ismerték a földnek hozzávetőleges kerületét, habár a földet belül üresnek és féltojásalakúnak képzelték. Sargon sémi nyelvre fordíttatja a régi vallásos énekeket és csillagászati táblázatokat, de már a Kassziak dinasztiája Babilont teszi központtá [SRG.]

Khald periodus újabban Halley-féle periodusnak nevezik (lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 492. [15431.] [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Khina (Sina). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 498-503. [15443-15450.] Az ország lakói a maguk országát leginkább Csung-kuo (a közép országa) vagy virágos nyelven Csung-kua (a közép virága) stb. névvel illetik; régebben pedig Tienh-szia (az ég alatt) volt a neve. Újabban a nyugati népekkel való érintkezés hatása abban is nyilvánul, hogy iskolákat állítottak fel néhány kikötővárosban, amelyekben az európai nyelveket és irodalmat tanítják. Ezen iskolák közül a legkiválóbb a tung-ven-kuen császári iskola Pekingben; ebben európaiak tanítják az angol, francia, német és orosz nyelvet, továbbá a matematikát, csillagászatot, meteorológiát, kémiát, természetrajzot, fiziológiát, anatómiát és az európai népek irodalmát. [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Khinai nyelv és irodalom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 513-516. [15466-15469.] Khinának első, rendszeresnek mondható történelmét, mintegy száz évvel időszámításunk előtt, Vu-ti császár parancsára Szema-Csian írta 294 könyvben. A szerző régi följegyzések és évkönyvekből nagy szorgalommal szedte össze adatait. Majd kétezer ötszáz év eseményeit írja le Kr. e. 122-ik évig menő munkájában. Az óriási anyaghalmazt öt részre osztotta: 1. A császárok életrajza és a fontosabb események rövid, vázlatszerű felsorolása. 2. Az adományozások és előléptetések kronológikus feljegyzése. 3. A vallási szertartások, zene, törvények, időmeghatározások, csillagászat. [SRG.]

BODOLA Lajos: Kiegyenlítő számítás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 526-527. [15491.] Amidőn az asztronómiának, a geodéziának, vagy a természettudományok valamelyikének gyakorlatában, lelépve a számítások teréről, hozzáfogunk közvetlen mérésekkel és megfigyelésekkel amaz adatoknak meghatározásához (hosszúságok, szögek, súlyok, idő stb.), amelyekre tudományos feladataink megoldásánál szükségünk van, a matematika logikai következtetése helyét a mérés vagy megfigyelés fizikai folyamata foglalja el, amely számos, soha teljesen meg nem figyelhető körülmények hatása következtében sohasem, vagy szinte csak kivételesen vezet a valósággal megegyező eredményre. [SRG.]

Kigyótartó (Ophiuchus), már Eudoxus és Aratus által említett, 241 fok - 269 fok rektaszcenzió és 18 fok északi, 31 fok déli deklináció között fekvő csillagkép, melyet közepén a kígyó csillagzata szel át. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 533. [15505.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Kircher Atanáz, német tudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 570. [15579.] Szül. Fulda mellett Gejsában 1601. máj. 2. - megh. 1680. okt. 30. 1618-ban a jezsuiták rendjébe lépett. A würzburgi egyetemen a matematika, filozófia, a héber és a szír nyelvek tanára volt. 1635-ben a harmincéves háború zavarai előtt Avignonba vonult. A pápa Rómába hívta, hol a Collegio romanóban matematikát és héber nyelvet tanított. Kircher Rómát töbé el nem hagyta, s később ott hivatalos foglalkozás nélkül élt. Kircher polihisztor volt, ki filozófiáról, matematikáról, fizikáról, csillagászatról vagy természetrajzi dolgokról épp oly szakismerettel írt, mint a hieroglifekről és archeológiai tárgyakról. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kismedve (Ursa minor). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 599. [15628-15629.] Már Thales által említett csillagzat az északi sark tőszomszédságában. 28, szabad szemmel látható csillaggal, melyek közül 7 feltűnőbb, közöttük két másodrendű és egy harmadrendű csillag, teljes, de fordított mása a nagymedvének. Utolsó farkcsillaga, alfa ursae minoris másodrendű, és jelenleg csak 1 fok 15’-cel áll el az égi pólustól, úgy hogy minden csillagászati mérésnél e kiváltságos helyzete folytán főszerepet játszik. 18’’ távolságban kilencrendű kísérővel bír; távolságát sikerült megállapítani: a fénysugára 47 évig van úton, míg tőle hozzánk ér, és tömege a Napénak mintegy 2/5-ét teszi.
Lassú napi mozgása folytán Mädler és mások könnyű szerrel nappal is figyelhették e különben igen jó távcsövet követelő kettőscsillagot. A mitológia szerint a Kismedve Arkas, Kallisto fia és arkádiai Lykaon unokája, kit Jupiter medve képében az égre tett. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Klein Ármin József, német csillagász és meteorológus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 624. [15679.] Szül. Kölnben 1842. szept. 11. Kezdetben könyvkereskedéssel foglalkozott, de később matematikát és csillagászatot tanult. Kölnben egy magán obszervatóriumot alapított, melyen főképen a Holdat figyelte meg. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Kmeth Dániel, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 644. [15720.] Szül. Breznóbányán 1783. jan. 15. - megh. Kassán 1825. jún. 20. Trencsénben a kegyesrendiek szerzetébe lépett és Korponán, később pedig Kőszegen tanított. Azután Pasquich segédje volt a budai gellérthegyi csillagvizsgálóban. Midőn a gellérthegyi obszervatórium első évkönyvét 1821-ban kiadta és ezen művét főnöke, Pasquich kedvezőtlenül bírálta meg, Kmeth külön röpiratban élesen válaszolt. Állása a csillagvizsgáló intézetben tarthatatlanná vált, 1823-ban Kassára helyezték át. Pasquichnak az 1821-iki üstökösről az akkor keletkezett Astronomische Nachrichten című folyóiratban megjelent értekezését koholt észlelésekből szerkesztettnek nyilvánította.
Először egy az Astronomische Nachrichten szerkesztőjéhez címzett levélben emelte ezt a vádat s midőn az visszautasította, a Pesten megjelenő Tudományos Gyűjteményben és a genovai Corresspondence astronomique-ben tette közzé. Kmeth azonban ezen támadással rosszul járt, minthogy az akkor élő csillagászok Pasquich védelmére keltek: Gauss, Olbers, Bessel és Encke az Astronomische Nachrichten VI. kötetében, Ehrenrettung Pasquich’s cím alatt Kmeth-et rágalmazónak és tudatlannak bélyegezték. Ezután a kassai akadémián a tiszta és alkalmazott mennyiségtan tanára, vallástan tanító és exhortator volt. [SRG.]

PAST. [PASTEINER Gyula]: Kolorimeter (gör.-lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 689. [15805-15806.] Annyi mint színmérő; az égi testek vagy bizonyos ipari fontossággal bíró oldatok színének számbeli meghatározására szolgáló műszer. Amaz kiegészítője a Zöllner-féle asztrofotométernek (lásd ott és Fotométer) és lényegesen két nikolprizma között álló, tengelyére merőlegesen csiszolt quarclemezből áll. A készülékkel eddig leginkább az ó-gyallai csillagvizsgálón történtek megfigyelések. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Kondor Gusztáv, csillagász és matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 729. [15876.] Szül. Szántován (Bács-Bodrog) 1825. aug. 7. Gimnáziumi és líceumi tanulmányait bevégezvén, az 1846. és 1847-es években az apatini kincstári építészeti hivatalnál mint mérnök-gyakornok működött. Aztán a pesti magyar királyi tudomány-egyetemre jött, de tanulmányait a szabadságharc szakította félbe, melyben mint honvéd árkász-főhadnagy vett részt. A szabadságharc után folytatta tanulmányait s 1850-ben mérnöki oklevelet nyert.
Petzwal Ottó előadásai az egyetemen annyira megkedveltették vele a matematikát, hogy 1850-52-ben a pesti, 1852-54-ben a bécsi egyetemen mint egyetemi csillagászati ösztöndíjas a matematikából, természettudományokból és asztronómiából magát tovább kiképezte. 1861-ben a m. tud. akadémia levelező tagjának választotta meg. Ugyanazon év óta az egyetemi csillagászati obszervatóriumban annak végleges beszüntetéséig a déli idő meghatározását eszközölte és a déljelzést ellenőrizte. Mint csillagász 1863-91 között a m. tud. akadémia almanachjának naptárát szerkesztette. Mint akadémikus Herschel Jánosról s két jelesünkről: Nagy Károlyról és Petzwal Ottóról tartott meleghangú emlékbeszédeket. [SRG.]

Konfiguráció (lat.) annyi mint alakzat; a csillagászatban, lásd Aszpektál. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 730. [15879.] [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Zsigmond]: Konkoly-Thege Miklós, csillagász, orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 738. [15893-15894.] Szül. Budapesten 1842-ben, ahol középiskolai tanulmányait végezte és az egyetemen a mennyiségtan-természettudományi tárgyakat hallgatta. Hajlamai a természettudományok iránt vonzották és őket követve, 1860-ban elment Berlinbe, hol Rose, Encke, Magnus és Dove tanárok előadásaira járt. Promoveálása (1862.) után letette még a hajóskapitányi és hajógépészeti vizsgát 1864-ben; épített magának egy jachtot, mely később egy töröknek a birtokába került. Tudományos működésének súlypontja az asztrofizika terére esik és itt kiváló gyakorlati érzékének és ügyességének a műszerek szerkesztésében nagy hasznát vette.
Hogy a spektrálanalízist az égi testekre alkalmazza, az arra indította Konkolyit, hogy ó-gyallai parkjában csillagvizsgálót állított 1871-ben (képét lásd a Csillagászati műszerek mellékletén), melyet nagy anyagi áldozattal és még nagyobb buzgósággal a kellő műszerekkel szerelt fel. A létező magáncsillagvizsgálók közül a legtökéletesebben felszereltek egyike; csupán az égi testek spektrumának a vizsgálatára körülbelül 25 drb különböző spektroszkóp és spektrográf található benne. Az üstökösök spektrum-megfigyelései számát tekintve, Konkolyi a külföldi megfigyelőket is túlszárnyalta. A hulló csillagok spektrumát is észlelte és említésre méltók rendszeresen végzett hullócsillag- és napfoltészlelései is. Számos műszert szerkesztett, így egyebek között egy spektrálkolorimétert, több csillagspektroszkópot, egy spektrográfot. Azonkívül a fotográfia terén is érdemes munkásságot fejtett ki. A magyar tudományos akadémiának 1875-ben levelező, 1884-ben tiszteleti tagja lett.
Tevékeny részt vett számos bel- és külföldi tudományos társulat működésében, amilyenek a Természettudományi Társulat (melynek alapító és választmányi tagja), az Astronomische Gesellschaft, a Royal Astronomical Society, a Societa dei spettroscopisti italiana, az Association scientifique de France, a Photographische Gesellschaft in Wien stb. Irodalmi működése igen gazdag. Számos kisebb érekezésen kívül, melyek jobbára a magyar tudományos akadémia kiadásában, továbbá a Royal Society London, az Astronomische Nachrichten, Centralzeitung für Optik und Mechanik, Instrumentenkunde, Syrius és a Természettudományi Közlönyben jelentek meg, írt még nagyobb önálló műveket. A hazai csillagászat terén kifejtett tevékenysége elismerésre talált, midőn a III. osztályú vaskoronarend lovagja lett, azonkívül bírja a pro litteris et artibus nagy aranyérmét, a Mária Terézia aranyérmét, a Voigtländer-féle érmet s egyéb kiállítási aranyérmet és díszokmányt.
1891. szept. 2-án az országos meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatójává neveztetett ki és e minőségben különösen az által szerzett érdemeket, hogy az intézetet szűk köréből kiemelte és személyzeti viszonyainak rendezése által megvetette az alapot a további fejlődésre. Az időprognózis távirati terjesztése az egész országban ő alatta valósult meg, továbbá kezdeményezte a szinoptikus térképek kiadását és az ó-gyallai obszervatóriumot sok regisztráló műszer felállítása által központi obszervatórium rangjára emelte. Az intézet újjá szervezését olyképen hajtotta végre, hogy működési ágak szerint külön osztályokat létesített. Konkolyi az ezredéves kiállítás VI. csoportjának az elnöke és közreműködik e Lexikon csillagászati részének megírásában. [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Konon - Szamoszi Konon, Kr. e. 230 körül élt, jó barátja volt a híres Archimedesnek s maga is sokat foglalkozott csillagászati megfigyelésekkel és mennyiségtani problemákkal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 740. [15893-15898.] [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Koordináták (új-lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 759-761. [15893-15933.] Valamely pontnak koordinátáin az illető pont helyzetét jellemző számokat értjük. Ilyenek p. a földrajzban a Föld felszínén levő valamely pontnak (városnak, hegycsúcsnak) geográfiai hosszúsága és szélessége, az asztronómiában egy csillagnak magassága és azimutja vagy bármely más két csillagászati koordinátája (lásd Ég). [SRG.]

Kopernikus, lásd: Coppernicus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 765. [15943.] [SRG.]

Koppernikus, lásd: Coppernicus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 773. [15957.] [SRG.]

Korvina. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. VI-VII., IX-X., [16042., 16044., 16048.] A legelső könyv, mely tudomásunk szerint Mátyás király könyvtára számára íratott: Antonius Constantius olasz költő latin verses munkája 1464-ből, melyről előbb szóltunk; 1465-ben készült a bécsi udvari könyvtár 977. sz. Chrysostomus Korvin-kódexe; 1465 táján Janus Pannonius Martio Galeottit, ki ekkor már Mátyás környezetében volt, egy Olaszországból kelt levelében szemrehányással illeti azért, hogy meg nem elégedve az általa ekkorig Budára küldött könyvekkel, ismét újakat kér tőle s éles szavakban fakad ki azon szenvedély ellen, mely a könyveknek túlhajtott gyűjtésében nyilatkozik; 1467-ben írta Firenzében Petrus Cenninius a múzeumi Curtius-kódexet, mely Mátyásnak kedvelt olvasmánya volt; ez évben ajánlotta Mátyás királynak Joannes Regiomontanus Ephemerides Budenses c. csillagászati munkáját;
ez évben készült a nemzeti múzeum Georgius Trapesuntius és a bécsi udvari könyvtár Ptolomaei Magnae compositiones című Korvin-kódex, mely egyike a Vitéz János által ez évben alapított pozsonyi egyetem Ilkus Márton által készített horoszkópját tünteti fel a csillagoknak a megnyitás napján való állásáról és magyarázatáról. 1469-benMátyás király cseh királylyá történt megkoronáztatása s az ország birtokbavétele alkalmából készült azon égi teke, melyet a Korvina előcsarnokában két márvány angyal tartott, s mely az égboltozat csillagainak akkor járását mutatta. 1480-ban Mátyás király Tollhopf János lipcsei egyetemi tanárt hívta meg udvari asztrológusának s egyúttal felhívta az egyetemi tanácsot, hogy nevezett tanárnak távollétében is pontosan küldje meg fizetését. Peuerbach György, Joannes Regiomontanus, Ilkus Márton és Antonio Torquato után ez az ötödik asztrológus, kivel Mátyás ez időben összeköttetésben állt.
Az új asztrológus a Korvinát a Stellarium c. csillagászati munkával gyarapította, melyet Mátyás királynak ajánlott, érdekes csillagászati illusztrációkkal látott el s melyben a számításokat a budai meridian szerint eszközölte. A munka kiadatlan s a wolfenbütteli hercegi könyvtár egyik dísze. Ez évben adta ki Antonio Torquato ferrarai csillagász 1470. évi latin Prognosticonját olasz nyelven, melyet szintén Mátyás királynak ajánlott, az anconai Gratiosus Benincasa pedig szintén ez évben ajánlotta Mátyásnak Mappae Maritimae calamo exaratae coloribus distinctae c. tengerészeti térképgyüjteményét. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kospont (aries-pont). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 820. [16081.] Az ekliptika és equator azon metszési pontja, melyben a Nap tavasz kezdetén áll. Ezen pont képezi a rektaszcenziók és hosszúságok olvasásának kezdőpontját. Különben a Kospont azonos az equinokcium-pontok egyikével, lásd: Equinokcium. [SRG.]

K. Á. [KISS Áron]: Kovács János, pedagógus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 843-844. [16119-16120.] Szül. Mező-Bándon (Maros-Torda) 1856. Tanult Maros-Vásárhelyt, Nagy-Enyeden, a bécsi politechnikumon, a kolozsvári egyetemen, ugyanott 1880-ban képesítő vizsgálatot tett. 1881-ben kinevezték a budai polgári iskolai tanárképző tanárává. 1883-ban doktori vizsgálatot tett a fizika-kémia és felsőbb mennyiségtanból. 1889 óta a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlöny szerkesztője. 1894 óta az Orsz. Közokt. Tanács tagja. Munkái: Az elektrolytok polarisatiója (doktori értekezés); tankönyvek; Kémia I. és II. rész, Fizika, Rövid fizika, Bevezetés a kémiába. A csillagászati földrajz elemei. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Ködfoltok (lásd: a mellékelt képet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 863-865., 1 tábla. [16154-16156.] Csupán messzelátóval észlelhető érdekes égi objektumok, melyek valószínűleg csekély sűrüségű gázból állnak. Tulajdonképeni lényegökről vajmi keveset tudunk s őket alakuló világrendszereknek képzeljük. Létezésökről csak a messzelátó föltalálása óta van tudomásunk - a nagy Andromeda-ködöt Simon Marius 1612-ben s az Orion-ködöt Cysatus 1619-ben fedezte fel, - rendszeres ismereteink azonban csak Herschel működésétől számíthatók. Herschel John F. W. sir, General Catalogue-ja 1864-ben az összes addig ismert ködöket (5079-et) sorolja fel. Azóta a csillagászati műszerek tökéletesítése s a spektrálanalízis fotográfia alkalmazása nagyban elősegítette ismereteink bővítését. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Kövesligethy Radó, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 953. [16307.] Szül. Veronában 1862. szept. 1. Gyermekkorát Bajorországban töltötte, gimnáziumi tanulmányait 1873-81-ig Pozsonyban végezte. A bécsi egyetemen 1884-ben nyerte el a doktori fokozatot s már 1883-ban az ó-gyallai csillagda obszervátora volt. 1887-ben a meteorológiai intézetben, 1888-ban az egyetem fizikai intézetében tanársegéd, 1890-ben egyetemi magántanár, 1893-ban pedig rendkívüli tanár s 1894-ben még a földrajzi szeminárium vezető és a tanárképző intézet rendes tanára lett. 1883-ban az Astronomische Gesellshaft, 1888-ban a term.-tudom. társulat, majd a földrajzi társaság és a matematikai fizikai társulat tagja lett.
1895-ben a m. tudom. akadémia lev. tagjává választotta. Számos, az ó-gyallai obszervatórium évkönyveiben, a m. tud. akad. Értekezéseiben, a term.-tud. társ. Közlönyében, a Földrajzi Közleményekben, Mat.-fizikai Lapokban, Astronomische Nachrichten, az angol Royal Society Monthly Notices-ében és egyéb külföldi lapokban megjelent csillagászati és asztrofizikai tárgyú dolgozatain kívül Grundzüge einer theoretischen Spektralanalyse (Halle a. S. 1890.) címen nagyobb könyvet is írt, melyben különösen az asztrofizikának exakt matematikai alapra való fektetését célozza. E lexikon csillagászati részét írja. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 963-965. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

Közép napi idő, lásd: Időmérés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 5. [16329.] [SRG.]

Krakó (Krakau, Kraków, Cracovia), város és vár Galiciában, Lengyelország egykori fővárosa és királyainak temetkező helye, püspöki székhely, a Visztula balpartján. A Visztula és Rudava összefolyásánál tágas síkságon épült város számos tornyával és magas kastélyával igen szép látványt nyújt. A tudományos és kulturális intézmények közül a kiválóbbak: a régi Jagello-egyetem, amelynek alapját 1364 máj. 12-én Nagy Kázmér vetette meg s amely a XV. sz.-ban a csillagászati és humanisztikus tudományok különös ápolása folytán fölvirágzott és európai hírnévre tett szert és egy évben 8000 hallgatója volt; későbben azonban aláhanyatlott, mígnem 1817-ben újra szervezték; 1870 óta a tanítás nyelve a lengyel.
Az egyetemhez tartozik az egyetemi épületben elhelyezett gyűjteményeken kívül egy csillagvizsgáló, botanikus kert, természetrajzi és egyéb gyűjtemények. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 31-32. [16376-16377.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Árpád]: Kreil Károly, osztrák meteorológus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 44-45. [16400-16401.] Szül. Bairisch-Riedben (Felső-Ausztria) 1798. nov. 4. - megh. Bécsben 1862. dec. 21. Tanulmányait Bécsben végezte, hol jogot, matematikát és csillagászatot tanult. 1827-től a bécsi csillagdán asszisztens, 1831-től pedig a milanói obszervatórium növendéke lett. 1838-ban a prágai csillagvizsgáló intézetben segéd, 1845-ben pedig annak igazgatója, végre 1851-ben a bécsi meteorológiai és földmágnességi központi intézet igazgatója lett. Kreil számos mágnességi és földrajzi helymeghatározást végzett. Ezenkívül több önjelző meteorológiai műszert szerkesztett. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Kremsmünster. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 46. [16403-16404.] Község Steyr felső-ausztriai kerületi kapitányságban a Krems és vasút mellett, gazdag bence-apátsággal. Ez apátságot 777. II. Tasszilo bajor herceg alapította és Nagy Károly látta el gazdag adományokkal. Van benne főgimnázium, internátus, szép könyvtár (70 000 kötet, 1700 kézirat, 840 inkunábulum), egy 8 emeletes jól berendezett csillagvizsgáló. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Krisztiánia (lásd a mellékelt tervrajzot). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 62., 1 tábla. [16433-16434.] Norvégia fővárosa, a 129 m. magas Eke-hegy lábánál, vasútnál, festői szép fekvéssel. A kultúrális intézmények: az 1813-ban megnyitott egyetem öt fakultással, nagy könyvtárral, csillagvizsgálóval, meteorológiai intézettel, fizikai szertárral és laboratóriummal, zoológiai múzeummal, botanikus kerttel, etnográfiai és gazdag régiségtárral; benne a tanítás ingyenes. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kronodeik (gör. annyi mint időmutató). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 74-75. [16461.] Ifj. Chandlertől szerkesztett csillagászati műszer, mely a korrespondeáló napmagasságok elvén alapuló időmeghatározás kényelmes eszközlésére szolgál. Hengeralakú fémtokban szabadon felfüggesztett, tárgylencséjével lefelé irányított távcső foglaltatik, mely (a mikroszkóp szerkezetéhez hasonlóan) egy változtatható hajlású síktükörre néz. A síktükör előtt a fémtok réssel bír, melyen a Nap vagy valamely csillag fénye reá eshetik. Ha most a fémtokot, alapját vízszintezvén, egynéhány órával dél előtt (vagy csillag esetében ennek delelése előtt) a Nap (vagy csillag) felé irányítjuk, s sugarait a tükörrel a távcsőbe vetítjük, észlelhetjük a látmezőben kifeszített fonalkereszten az átmenet idejét.
Ha délután, a műszer újabb vízszintezése és forgatása által válozatlan tükörhajlás mellett újból észleljük a Nap képnek összeesését a fonalkereszttel s feljegyezzük az időt (ez annyi órával történik a delelés után, mint amennyi idővel az első megfigyelés történt a delelés előtt), úgy a két időadat számtani közepe (csekély javítást nem számítva) a valódi dél (vagy csillag esetében a csillag valódi delelésének) pillanata, miből az időegyenlítés segítségével tüstént adódik a helyes középidő és ennélfogva az óra állása. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Kronográf (chronograph). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 75. [16461-16462.] Oly műszer, amellyel az időt valamire feljegyezzük. A Kronográf csillagászati eszköz, mely az időt átviszi térmértékre, s főleg két tipusban található a csillagvizsgálókón. [SRG.]

Kronologia, lásd: Időszámítás és Időszak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 75. [16462.] [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Kronoszkóp (csillagászati), olyan óra, melyen a másodpercmutatót adott pillanatban meg lehet állítani s újra megindítani. Ezen órákat hibásan kronográfoknak is nevezik a tudatlanabb órások. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 76. [16463.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Krueger Adalbert, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 78. [16469.] Szül. Marienburgban (Poroszország) 1832. Kezdetben obszervátor volt Bonnban, később a helsingforsi csillagvizsgáló intézet igazgatója, 1875 óta pedig a gothai és később a kieli obszervatórium igazgatója. Krueger a Jupiter tömegét a Themis által okozott zavargások alapján határozta meg. Peters halála óta ő adja ki az Astronomische Nachrichten c. folyóiratot. Vezeti a csillagászati telegrafikus nemzetközi központi állomást. Ezenkívül több észlelést és számítást közölt az Astronomische Nachrichten-ben (XXXVI. köt. 1853 óta) és a Berliner astronomisches Jahrbuch-ban. [SRG.]

Z-R. [ZELLIGER Vilmos]: Kuncz Adolf, a magyar premontrei kanonok-rend feje, csorna-premontrei prelátus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 103. [16518-16519.] Szül. Sálon (Vas) 1841. dec. 18. Középiskoláit Keszthelyen és Szombathelyen végezte. A rendbe 1857. szept. 19-én lépett. Pappá szentelték 1864. szept. 22-én. Rövid ideig tanár volt Keszthelyen, azután Szombathelyen, ugyanitt 1873-74. tanévtől igazgató. 1878-ben a Ferenc József-rend lovagjává nevezték ki. 1884-ben Szombathely képviselőjévé választották meg. 1884. júl. 14-én a csorna-premontrei rend prelátusa lett.
Ekkor letette mandátumát és főgondját a rend gazdasági újjászületésére fordította. A keszthelyi algimnáziumot főgimnáziummá fejlesztette, Szombathelyen 300 000 frtnyi költséggel új főgimnáziumot és rendházat építtetett. 1893. márc. 13-án a premontreiek főhelynöke. Számos cikket és értekezést írt különféle lapokba és értesítőkbe (Légkörünk s a vele összekötött tünemények, Szombathelyi értesítő 1871); A világegyetem, a naprendszer és a föld keletkezése (ugyanott 1875.) stb. Önálló műve, melyet a magyar orvosok és természettudósok 1880-ban Szombathelyen tartott nagygyűlésének megbízása folytán írt: Szombathely monográfiája (1880-94). [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Lacaille (ejtsd: -kájj) Miklós Lajos, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 157. [16628.] Szül. Rumignyben 1713. márc. 15. - megh. 1762. márc. 21. Eleinte teológiával foglalkozott, de Cassini és Maraldi befolyása folytán csillagászatra adta magát. Előbb a francia fokmérés szolgálatában állt, majd 1739-ben a College Mazarinben a matematika tanára, 1741-ben az akadémia tagja lett. Az akadémia megbízásából 1751-54 között a Jóreménység-fokán tartózkodott, hol fokmérést végzett s különösen számos déli csillagot figyelt. Jegyzéke, Coelum australe stelliferum (Páris 1763 és London 1847), közel 10 000 csillag helyzetét adja. Visszatérte után a College Mazarin kis obszervatóriumában szorgalmasan folytatja számításait, észleleteit és irodalmi működését és Lalande ítélete szerint tudományos túlmegerőltetése is okozta halálát. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Lakits Ferenc, csillagász és író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 200. [16705.] Szül. Pécsett 1859. febr. 19. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Budapesten, az egyetemieket Budapesten végezte. 1880-ban tanári vizsgálata letétele után állami ösztöndíjjal Göttingában, Berlinben és Bonnban töltött két évet csillagászati tanulmányokkal, melyeket 1882-86 között a kir. József-műegyetemen mint a geodézia asszisztense értékesített. Ugyanez idő alatt az ágostai hitv. evangelikus budapesti főgimnáziumon mint helyettes tanár is működött. 1885. dec. végén az akkor életbe léptetett m. kir. postatakarékpénztárhoz számvizsgálóvá, majd számtanácsossá neveztetett ki.
1890-ben a Magyar orvosok és természetvizsgálók nagyváradi vándorgyülésén egy Néhány középkori napfogyatkozás összefüggésben a milleniummal c., egyszersmind állami csillagda felállítását indítványozó előadása kapcsán e vándorgyűlések egyik központi titkárává választatott meg s ezóta úgy ezek előkészítésében, mint munkálataik szerkesztésében tevékenyen részt vett. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Lalande (ejtsd: laland) József Jérôme Lefrançais de, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 208. [16720.] Szül. Bourg-en-Bresse-ben 1732. júl. 11. - megh. 1807. ápr. 4. Első nevelését egy jezsuita iskolában nyerte, azután Párisba ment jogot tanulni, de ezenkívül De l’Isle és Lemonnier mellett szorgalmasan csillagászattal is foglalkozott. Utóbbi ajánlatára 1751-ben az akadémia csillagászati megfigyelések céljából Berlinbe küldte, hol Eulerrel, Maupertuis-vel s másokkal ismerkedett meg. Visszatérte után egy évig Bourgban ügyvédeskedett, de azután Párisba menve, teljesen a csillagászatnak szentelte magát. 1753-ban az akadémia tagjává választják, 1761-től a Collége de Franceban tanár, később az École militaire csillagvizsgálójának igazgatója lesz.
Lalande rendkívül szorgalmas megfigyelő és fölötte termékeny csillagászati író. Ő kezdte először nagy méretekben a zónamegfigyeléseket és óriási, 47 000-nél többet tartalmazó csillagjegyzékét: Histoire céleste française a British Association rendeletére Baily adta ki (London 1847.). Végrendeletében akadémiai évi díjat tűzött ki a legjobb asztronómiai értekezés vagy a legfontosabb csillagászati megfigyelésre. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Lambert János Henrik, német bölcsészeti és matematikai író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 214. [16730.] Szül. Mühlhausenban 1728. aug. 26. - megh. Berlinben 1777. szept. 25. Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát; 1765-ben mint a tud. akadémia tagja Berlinben telepedett le, hol Nagy Frigyes többszörösen kitüntette. Lambert éleselméjű fizikus és matematikus és eszmedús filozófus, és irodalmilag fölötte termékeny. Csillagászati érdemei különösen a fotometriai elmélet megalapítása, az üstököspályák tanulmányozása és kozmológiai, Kantéval sok tekintetben rokon nézetei terjesztése. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Laplace Péter Simon, marquis de, francia matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 251. [16804-16805.] Szül. Beaumont en Augeban 1749. márc. 28-án, meghalt Párisban 1827. márc. 5. Már fiatal korában kitűnő tehetségeket árult el, minden tudományban jártas volt, de különösen a matematika felé vonzódott. 1766-69 között a Lagrange által alapított torinói Memoire-okban közzétett értekezései alapján szülővárosában a katonai iskolán a matematika tanára, majd Párisban a tüzérségi tanfolyam examinatora lett. 1773-ban az akadémia tagjává választották.
A francia forradalom első idejében Lagrange-zsal együtt a commission des poids et mésures tagja és az Ecole normale tanára volt; a konzulátus alatt 1799-ben belügyminiszter, azután a tanács tagja és kancellárja lett; 1803-ban tisztán tudományos tevékenységéhez tért vissza. Napoleon gróffá, XVIII. Lajos pairré és marquis-vá nevezte ki s alig volt kitüntetés, melyben Laplace nem részesült volna. Műveinek teljes kiadását csakhamar halála után közköltségen indították meg. Newton halála óta az asztronómia legkiválóbb szelleme és legtermékenyebb írója volt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Lardner Dénes, angol fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 256. [16814.] Szül. Dublinban 1793. ápr. 3. - megh. Nápolyban 1859. ápr. 29. Kezdetben a Trinity College-en Dublinben tanított, később 1828-ban a London Universityn a fizika és csillagászat tanárává nevezték ki. Ezen állását azonban 1840-ben Heawide kapitány feleségének megszöktetéséből támadt pöre miatt el kellett hagynia. Ezután előadásokat tartott az Egyesült-Államok különböző városaiban, sőt még Cuba szigetén is. 1845-ben visszatért Európába, hol Párisban, később pedig Londonban mint író élt. A Royal Society tagja volt. Ezenkívül írt még számos fizika- és csillagászatra vonatkozó munkát. [SRG.]

KATONA. [KATONA Lajos]: László szekere. Szent László szekere (?); Lugossy magyar csillagjegyzékében egy csillagkép (alighanem a Göncöl szekere, lásd ott) magyar népies neve, melyhez Ipolyi (Magyar myth. 274.) Lisznyai egy palóc regéjét is idézi, de már maga is kétségét fejezi ki e rege népies eredetét illetőleg. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 272. [16845.] [SRG.]

Látás vonala (radius visionis). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 275-276. [16850-16851.] Az asztronómiában azon irány, melyben valamely égitestet, különösen ennek középpontját látjuk. Az elnevezés polgárjogot nyert, mióta a spektroszkóp segítségével képesek vagyunk az álló csillagoknak saját mozgását a Látás vonalában megállapítani. Valamint ugyanis a felénk közeledő mozdony sípjának hangja látszólagosan magasabbá, a tőlünk távolódóé pedig mélyebbé válik (lásd: Doppler K.), úgy valamely felénk közeledő csillag fénye is spektrumának ibolya, tőlünk távozóban levőnek fénye spektrumának vörös vége felé tolódik, mi a spektrumokban soha nem hiányzó Fraunhofer-féle vonalak eltolódásában mérhető. Ismerve a fényterjedési sebességet, a spektrumvonal hullámhosszaságát és eltolódását, megállapítható a közeledés vagy távolodás sebessége. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Laugier (ejtsd: lozsié) Pál Ágost Ernő, francia csillagász, szül. 1812. dec. 22. - megh. 1872. ápr. 5. Az üstökösök felfedezésével, napfoltok megfigyelésével, csillagkatalógusok összeállításával, mágnességi és műszertani tanulmányaival tűnt ki. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 292. [16881.] [SRG.]

C-A.: Laurianu Trebonius Ágoston, oláh történetíró. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 295. [16887-16888.] Szül. Erdélyben 1810. - megh. 1881. Iskoláit Nagy-Szebenben kezdte meg, ahol mindjárt elsajátította a klasszikus és a modern (olasz, spanyol, francia és angol) nyelveket. 1830-1835 között Kolozsvárt végezte bölcsészeti tanulmányait, majd Bécsbe ment, hol mennyiségtani, fizikai és csillagászati tudományokat hallgatott, nem hanyagolván el ezek mellett a filozófiai, nyelvészeti és politikai tudományokat sem. [SRG.]

Lebegő kő annyi mint meteorkő vagy általában meteorit (lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 318. [16930.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Leghosszabb nap az év azon napja, melyen a Napnak legnagyobb északi, illetve déli deklinációja van, mindkét mérsékelt égöv helyeire nézve tehát a zenithez legközelebbi pontokon tetőzik. Ez az északi féltekén a Nap legnagyobb északi deklinációjánál, jun. 21. áll be, mikor is erre a déli féltekén a legrövidebb nap következik, mert ott akkor a Nap a zenittől legtávolabbra tetőzik. Fordítva van a dolog dec. 21., mikor a déli féltekén van a L. (a Napnak legnagyobb déli deklinációja van) és erre jő az északi mérsékelt övben a legrövidebb nappal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 341. [16974.] [SRG.]

EDELMANN. [EDELMANN Sebő]: Légkör (atmosphaera). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 343. [16978-16979.] Az a levegő-réteg, mely földünket burkolja s részt vesz ennek tengely körüli és Nap körüli mozgásában. A Napnak és más égi testnek is van Légköre, de ez más összetételű mint a Földé. A Földet körülövező légtengert éppen úgy mint a Föld felületén levő bármely testet a Föld vonzása köti le.
E vonzás küzd meg a levegő terjedékenységével (lásd: Aeromechanika) s mivel e vonzás a Föld középpontjától való távolság négyzetével fogy, egy bizonyos magasságban már nem képes egyensúlyt tartani a terjedékenységgel; itt van a légtenger határa. E vonzás következménye a levegő súlya és az a nyomás, amelyet valamely légréteg az alatta levő rétegre s az egész légtenger a Föld felületére s az itt levő testekre gyakorol. E nyomás mértéke az a nyomás, melyet a levegő egy cm2-re kifejt s amely nyomást kilogrammban kifejezve légnyomásnak nevezzük. (Lásd: Aeromechanika.) [SRG.]

TANGL. [TANGL Károly]: Légköri fénytünemények. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 344-345. [16980-16981.] Ama fénytünemények, melyek földünk légkörének a benne tovább terjedő fényre való hatásából származnak. A legfontosabb Légköri fénytünemények a következők: Asztronomiai refrakció. A légkör sűrűsége felfelé csökken, a csillagokból jövő fénysugár tehát a légkörön áthaladva folyton kisebb sűrűségű rétegből nagyobb sűrűségűbe jut, minek következtében folytonos törést szenved. Ezért a fénysugár a légkörben nem egyenes, hanem görbe vonal, mely konkav oldalát a föld felé fordítja.
Az észlelő azonban a csillagot a fénysugár utolsó darabjának érintője irányában, tehát magasabban látja, mint a csillag tényleg van, amint az az 1. ábrában egyszerűen látható. Pontos csillagászati megfigyeléseknél eme körülmény tekintetbe veendő. Minél alacsonyabban áll a csillag, annál nagyobb a refrakció; ha a zenitben van, akkor zérus. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Lemström Károly Szelim, finn fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 389. [17058.] Szül. Helsingforsban 1838-ban, amelynek egyetemén jelenleg tanár; különösen az északi fény kutatása és mesterséges előállítása által vált híressé. 1882-ben sikerült az északi Finnország két 800 és 110 m. magas hegyén mesterséges északi fényt előállítani. E hegyek kiterjedt és sűrű villámhárító rendszerrel láttattak el, mely a földtől elszigetelve a hegy lábán lévő nedves réteggel állott vezető kapcsolatban. A rudak csúcsain az északi fényhez hasonló fényjelenség mutatkozott, melynek spektruma is megegyezett az északi fény spektrumával, sőt az egyik hegycsúcson 120 m. északfénysugár volt észlelhető. [SRG.]

Leo a Nagy (440-461), származását s születése helyét homály födi. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 424. [17115.] Szül. a IV. sz. vége féle - megh. 461. 418. Zozimus pápa a pelagianusok elleni ügyben Afrikába küldte. Az egyház ügyeire nagy befolyást nyert szt. Coelestin és III. Sixtus pápák alatt. Ez utóbbi halála után 440-ben az egész kereszténység Leót óhajtá a pápai székre emeltetni. Itáliában szerencsésen küzdött a manicheusok és pelagianusok, Spanyolországban a priscillianusok ellen. Hilarius arlesi érsek 444-ben tartományi zsinatot tartott, melyben Chelidonius püspököt némely vétségek miatt hivatalától megfosztotta; Chelidonius ügyét a pápához fölebbezvén,
Leo Rómában zsinatot tartott, mely Chelidoniust ártatlannak ismerte el s méltóságába visszahelyezve, az önkényről vádolt Hilariust pedig úgy büntette, hogy a metropolitai jogokat az arlesi egyházról a veienneire ruházta át. 452-ben megvédte Rómát s Olaszországot Attila, 455-ben pedig Genserich ellenében. 455-ben ő állapította meg a húsvéti időt, mely ünnep a csillagászati számítástól függvén, nem tartatott mindenütt ugyanazon napon. Nagy szt. Gergely mellett őt tekintik a ker. ókor legnagyobb pápájának. XIV. Benedek az egyház doktorai közé iktatta. [SRG.]

É. L. és H. Á. [ÉBER László - HELLER Ágosotn]: Leonardo da Vinci (ejtsd: -vincsi) vagy Lionardo, olasz festő, építész, szobrász, költő, zenész, mérnök, gépész, fizikus, matematikus: az újabb idők legnagyobb, legegyetemesebb szellemeinek egyike. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 428-430. [17122-17124.] Szül. Vinckastélyban Empoli közelében, firenzei területen levő falucskában, 1452. - megh. Cloux-kastélyban, Amboise mellett (Franciaország) 1519. máj. 2. Nevezetesek csillagászati nézetei is, melyek szerint a Hold épp oly égi test, mint a Föld; fénye a Földtől visszasugárzott napfény; a Föld nem középpontja a világegyetemnek stb. A levegőt ruganyos testnek mondja, mely részekből áll és súlyos. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Leonidák és Perseidák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 431-432. [17126.] Ama periódikus hullócsillagrajok elnevezése, melyek évről-évre nov. 12-én, illetve aug. 10-ike körül tűnnek fel és melyek közül az elsők az Oroszlán (Leo) csillagja felől, az utóbbiak a Perseusból látszanak kiindulni. A Leonidák az 1866. I. Tempel-féle, a Perseidák az 1862. III. üstökösével megegyező pályában haladnak, illetve ezen üstökösökkel hozhatók összefüggésbe. A Leonidák periódusa 33-34 év és így kiváló fényes megjelenés - milyen az 1833., 1866. és 1867-iki is volt - 1899-re várható. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Leverrier (ejtsd: löverjé) Urbán János József, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 480. [17220-17221.] Szül. St. Löban 1811. márc. 11. - megh. Párisban 1877. szept. 23. A caeni politechnikumon, majd 1829-től a College Louis le Grand-on Párisban, végül a párisi műegyetemen tanult. Miután két évig a dohányjövedéknél mérnök volt, a College Stanislas-on tanárrá lőn; 1846-ban a Faculté des sciences-on az ég mekanikájának tanszékére nevezték ki. Első tudományos kutatásai a kémia körébe tartoztak, de már nemsokára Arago ösztönzésére a számoló csillagászattal kezdett foglalkozni és az 1845-iki Merkur-átvonulást, a Faye-féle üstökös pályáját számította, majd az Uranus mozgását kezdte tanulmányozni, mely vizsgálatai már 1846-ban arra az eredményre vezették,
hogy az Uranusnak mozgásában feltűnő rendellenességeket egy az Uranuson túl levő bolygó okozza; ennek a bolygónak nagyságát, pályaelemeit és ezek alapján az égen való helyét is kiszámította, minek alapján aztán Galle Berlinben a jelzett helyhez igen közel meg is találta ezen új bolygót (melyet kezdetben Leverriernek is, később aztán Neptunnak (lásd ott) neveztek. Leverrier már 1846-ban a párisi akadémia, 1849-ben a törvényhozó testületnek tagja, mint szülőhelye kerületének - La Manche départementnak - választott képviselője; 1852-ben szenátor és 1854-ben Arago halála után a párisi csillagvizsgáló igazgatója. Nagy becsvágya, heves természete meglehetősen elszigetelték; a csillagvizsgáló vezetése ellen is megokolt panaszok támadtak, melyek folytán annyira elragadtatta magát, hogy 1870-ben a csillavizsgáló igazgatásától elmozdították, de Delaunay halála után 1873-ban visszahelyezték. Számos munkája, az elméleti és számító csillagászatban elsőrendű helyet biztosít neki. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Lévy Móric, francia matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 482. [17226.] Szül. Rappoltsweilerben (Elzász) 1838. febr. 28. Elvégezvén a párisi École polytechnique-ot, 1858-ban magánmérnökké lett, 1874-ben Bertrand asszistense a Collége de France-on. 1875-ben az Ecole centrale tanára és 1885-ben a Colége de France-on Serret utódja az analitikai és égi mekanika tanszékén. 1883 óta a párisi tudományos akadémia tagja. Számos matematikai dolgozatai a differenciál-egyenletek elméletére, a geometriára, a mekanika legkülönbözőbb részeire és a hőtanra vonatkoznak. Mint mérnök alkalmazott mekanikával foglalkozott. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Lexell András János, finn matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 485. [17231.] Szül. Abóban 1740. - megh. Szt. Pétervárt 1784. A róla elnevezett 1770. II. üstökös tette nevét ismertebbé; az üstököst ugyan Messier fedezte fel, de Lexel számította ki pályáját és ismerte fel periodikusságát, valamint a pályájának Jupiter által történt megváltoztatását. 5 1/2 évi keringési ideje volt az üstökösnek, de azért 1776-ban nem tért vissza, mert ismét a Jupiter rendszerén ment keresztül és pályája ismét egészen mássá lőn; maga az üstökös azonban a Jupiter holdjait nem zavarta. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Libráció (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 494-495. [17250-17251.] A Holdkorong látszó középpontjába eső felületi pont ingaszerü lengése a keringési és tengelyforgási idő egyenlősége, a Holdpálya alakja és fekvése miatt. Ha a Hold körben mozogna a Föld körül egyenletes sebességgel, pályája az ekliptikával esnék össze és Equatora e pályában feküdnék, akkor a keringés és tengelyforgás teljesen egyenlő tartama miatt a Holdkorong látszó középpontja mindig ugyanazon felületi ponttal esnék össze, és a Holdnak mindkét pólusát mindig egyszerre láthatnók. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Lick Jakab, a Mount-Hamiltonon Kaliforniában levő csillagvizsgálónak alapítója. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 499. [17261.] Szül. Fredericksburgban (Pennsylvania) 1796. - megh. 1876. okt. 1. Asztalos mesterséget tanult és később zongora- és orgonagyáros volt Dél-Amerikában. 1846-ban Kaliforniában telepedett le, földet vásárolt és malomüzletet folytatott. Már 1875. 700 000 dollárt adott oly csillagvizsgáló felállítására, melyben a készíthető legnagyobb messzelátó legyen. Halála után ez alá a refraktor alá temettette magát. Egyéb 3 millió dollárra rugó vagyonát is közcélokra hagyta. [SRG.]

Lindenau Bernát Ágost, szász államférfiú és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 531. [17322.] Szül. Pohlhofban 1779. jún. 11. - megh. Altenburgban 1854. máj. 12. Lipcsében jogot tanult, aztán az altenburgi Kammerkollegiumba lépett s nemsokára Zach báró munkatársa lett a gothai csillagvizsgálóban, melynek 1804-ben ideiglenes igazgatója is volt, míg végre 1808-ban állandóan véglegesítették. 1814-ben Párisba ment, mint a weimari nagyherceg főhadsegéde. 1817-ben kamarai alelnök, 1820-ban miniszter és titkos tanácsos lett Szász-Gotha-Altenburgban. Az utolsó nagyherceg halála után 1825-ben egyedül igazgatta a hercegséget, s aztán 1826-ban szász királyi szolgálatba lépett át, hol 1830-ban kabinetminiszter, a következő évben miniszterelnök és belügyminiszter lett.
Főérdemei, hogy a városok közigazgatását szabadelvű, független alapokra fektette, s hogy megalapította a földjáradék-bankot. 1834-ig volt belügyminiszter, 1843-ban pedig, miután sokáig hasztalan küzdött a konzervativ nemesség ellen, végleg visszavonult a politikától. Élete utolsó éveiben rendezte nagybecsű műkincs-gyűjteményét, melyet könyvtárával együtt az országra hagyott. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Líra már Eudoxus és Aratos által említett csillagkép 270-290 fok rektaszcenzió és 26-46 fok É-i deklináció között. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 562. [17378.] Főcsillagja Wega, az É-i ég legtündöklőbb állócsillagja; mellette kissé K-re epszilon Lyrae negyedrendű csillag áll, mely már gyenge operaüvegben is kettős, erősebb nagyítású távcsőben négyes csillagnak mutatkozik. DK-re áll Vegától béta és gamma; az első, Vegához közelebb álló csillag feltűnő spektruma és fényváltozása által vált híressé. A kettő között áll a gyönyörű gyűrűs Lyra-köd, melynek közepén Gothard Jenő fotográfiai úton szemmel nem látható csillagocskát fedezett fel. A Líra 50 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz, s a mitológia szerint Orpheus lantjának szimbóluma. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Littrow József János, osztrák csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 583. [17414-17415.] Szül. Bischofteinitzban (Csehország) 1781. márc. 13. - megh. Bécsben 1840. nov. 30. Prágában jogot és teológiát végzett és 1803-tól fogva Renard gróf nevelőjeként, annak sziléziai birtokán matematikát és asztronómiát tanult. 1807-ben Krakóban a matematika, 1810-ben a kazáni egyetemen az asztronómia tanára; mint ilyen berendezte itt a csillagvizsgálót. 1816-ban Budára jött Pasquich (lásd ott) mellé mint társ (socius) a gellérthegyi csillagvizsgálóhoz, végre 1819-ben a bécsi egyetemen a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló igazgatója.
A csillagvizsgáló újra szervezéseért, kiváló irodalmi s tanári működéseért 1836-ban osztrák nemességet kapott. Elméleti és szakmunkálatain kívül, melyek alapján többi közt Plössl a dialitikus messzelátókat készítette, Littrow főkép az asztronómia népszerűsítésével szerzett nagy érdemeket. Népszerű előadásait a Wiener zeitschrift für Kunst u. Litteratur című folyóiratban közölte. Littrownak a budai csillagvizsgálón töltött idejéről, valamint nem egészen korrekt viselkedéséről Pasquichnak Kmeth általi megtámadásában lásd bővebben Heller Ágost, A gellérthegyi csillagásztorony (Természettudományi Közlöny, X. kötet, 107-109. füzet, 1878). [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Littrow Károly Lajos, az előbbinek fia és utóda. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 583. [17415.] Szül. Kazánban 1811. júl. 18. - megh. Velencében 1877. nov. 16. Atyja oldalán kezdettől fogva csillagászattal foglalkozva, már 1831-ben mellette asszisztens, majd annak halála után 1842-től a bécsi csillagvizsgálónak igazgatója, miután már 1835-ben kiadta Hell’s Reise nach Wardöe und seine Beobachtungen des Venus-Durchganges im Jahre 1769. 1847. Struve V.-sal együtt az orosz és osztrák fokmérés csatlakozásának megítélésére küldötték ki, 1848-tól fogva mint a bécsi akadémia tagja, annak emlékirataiban közölt több értekezést, így különösen 1841-ben Beiträge zur nautischen Astronomie címen könnyű módszert közölt a tengeren való helymeghatározásra, melyet Faye H. Franciaországban is bevezetett.
1862 óta élénken részt vett a közép-európai fokmérés munkálataiban, Weiszszel együtt pedig a bécsi csillagvizsgáló meteorológiai észleleteit dolgozta fel. A bécsi csillagvizsgáló Annaleseiben, melyek vezetése alatt nagyjelentőségűekké váltak, kiadta Piazzi összes észleleteit, valamint az Argelander-Öltzen-féle csillagjegyzéket. Többször és mindig bővítve rendezte sajtó alá atyjának népszerű csillagászatát, a Wunder des Himmels-t, utoljára a 6-ik kiadást 1877-ben. Az ő igazgatása alatt épült fel a bécsi remek új csillagvizsgáló. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Lockyer (ejtsd: lokkier) József Norman, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 609. [17461-16462.] Szül. Rughyban 1836. máj. 17. Angliában és a kontinensen tanult és 1857-ben a hadügyminisztériumban alkalmaztatott. Grey buzdítására 1665-ben kiadta az Army-Regulations. 1870-ben a Royal Commission on scientific instruction and the advancement of science titkára, 1871-ben Assistant commissioner-je és a cambridgei egyetem Rede lecturer-je lett. Lockyer főleg az égi testek fizikai alkatára vonatkozó ismereteink tekintetében fáradozott sokat és eredményesen. 1862-ben a szárazföldnek és víznek a Marson való eloszlásáról értekezett, azóta pedig főleg spektroszkópikus vizsgálatokkal és a Nap tanulmányozásával foglalkozik.
1866-ban ismertette módszerét, mellyel az addig csak napfogyatkozásokkor észlelhető protuberanciákat, bármikor lehet megfigyelni, és azután is - részben Franklanddal együtt - számos fizikai és asztrofizikai dolgozatot közölt. 1870-ben a Szicíliába küldött angol csillagászati expediciónak volt vezetője, 1882-ben pedig Egyiptomban észlelte a teljes napfogyatkozást. A kémiai elemekről való ama nézete, hogy azok összetett testek, feltűnést okozott, de elfogadásra nem talált [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Loewy Móric, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 611. [17468.] Szül. Bazinban (Pozsony) 1833. ápr. 15. Tanulmányait Bécsben Littrow vezetése alatt kezdte, majd Párisban folytatta. 1864-ben a párisi obszervatórium, 1872-ben a Bureau des longitudes tagja és 1878-ban a párisi csillagvizsgáló aligazgatója lett. Bolygó és üstökös pályák számításában tűnt ki, - ő volt az elsők közül, kik az 1858-iki Donati-féle üstökösnek pályáját határozták meg - a refrakcióról érdekes tanulmányokat írt, s általa megállapított telegrafikus módszer szerint határozták meg Bécs, Berlin, Marseille és Algernek Párissal való hosszkülönbségét. Tágabb körökben is ismeretessé vált kényelmes équatorial condé nevét viseli távcsöve szerkesztése által. Ezek egyik igen szép példánya a bécsi egyetemi csillagvizsgáló intézetben működik. [SRG.]

Lohrmann Vilmos Gotthelf, német csillagász és szelenográf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 619. [17482-17483.] Szül. Drezdában 1796. jan. 31.- megh. 1840. febr. 20. 1815-ben a szász országos felmérésnél alkalmazták. 1823-ban ugyanott felügyelővé, 1827-ben a drezdai matematikai szalon főfelügyelőjévé lett és a következő évben az akkoriban alapított technikai intézetnek (a későbbi műegyetemnek), majd 1840-ben a kameralis felmérésnek igazgatójává. Lohrmann már korábban kezdett csillagászattal foglalkozni, 1822-től fogva Enckével (lásd ott) megbeszélt terv szerint a Hold felületét rendszeresen észlelte és ezen sorozatot 1836-ban befejezte. De ezen nagyszabású megfigyelések csak egy részét közölte Lohrmann Topographie der sichtbaren Mondoberfläche címen (Lipcse 1824.).
Az egész munkát, mely a legjobb Holdtérképek közé tartozik, csak 1871-ben adta ki Schmidt J. F., az athéni csillagvizsgáló akkori igazgatója. Kiadta azonban Lohrmann a Hold átnézetes térképét: Karte des Mondes. Mittlere Libration (Lipcse 1839.) és írt egy Das Planetensystem der Sonne (Drezda 1822., 3 térképpel) című munkát. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Longomontanus (valódi neve Severin Keresztély), dán csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 646. [17531.] Tycho Brahe tanítványa, szül. Longbergben Lemvig mellett 1564. okt. 4. - megh. Kopenhágában 1647. okt. 8. 1589-1600 között Tycho legbizalmasabb segédje volt, azután rektor lett Viborgban (Jütland), végre pedig a matematika tanára a kopenhágai egyetemen. Egy nevezetes csillagászattani munkát írt Astronomia danica (Amsterdam 1622.) címen [SRG.]

Loomis (ejtsd: lúmisz) Illés, amerikai matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 652. [17540-17541.] Szül. Tolland countyban (Connecticut) 1811. aug. 7. - megh. 1889. aug. 15. New-Havenben tanult, 1836-ig ott tudor, majd 1837-től a természeti tudományok tanára Ohióban a Western Reserve Collegeon, 1844-től a new-yorki egyetemen, végre 1860-tól a Yale-College-on New-Havenben tanár. 1845-49-ig telegráfikus úton New-York és más városok hosszasági különbségeit, valamint az elektromos áram sebességét határozta meg, majd pedig meteorológiával foglalkozva a viharokról, a tornádokról, az északi fény időszakosságáról, a barometrikus maximumok- és minimumokról és a csapadékokról értekezett. [SRG.]

M. [MÁRKI Sándor]: Lugossy József, nyelvész, archeologus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 717. [17663-17664.] Szül. Avas-Újvároson (Szatmár) 1812. dec. 3. - megh. Debrecenben 1884. márc. 7. Debrecenben a főbb germán s román nyelveken kívül héberül, arabul, persául, sőt - Kőrösy Csoma Sándor támogatásával - tibeti nyelven is megtanult. Ő írta, de nem adta ki magyar nyelven az első arab grammatikát 1840-41-ben. Midőn már nevet szerzett az ősmagyarok csillagászati ismereteiről írt munkájával s egyéb dolgozataival, Németországba utazott. 1841-ben szatmári pap, majd máramarosszigeti s 1845-66 között debreceni kollégiumi tanár volt. Az akadémia már 1841. szept. 3-án levelező tagjául választotta. Gyönyörű könyvtárt szerzett, sok unikummal. Igen sok archeológiai, nyelvészeti és bibliográfiai értekezése jelent meg. Befejezetlenül maradt főműve, a Magyar csillagászat. [SRG.]

Luna (lat.) annyi mint hold (lásd ott); lunaris, a holdra vonatkozó. Luna a mitológiában a holdistennő, kit részint magában, részint a napistennel együtt tiszteltek. Lásd: Selene. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 724. [16678.] [SRG.]

Lunarium (a lat. luna-tól), a hold mozgását szemléltető természettani készülék. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [16678.] [SRG.]

Lunatio (új-lat.), a hold fázisainak összessége, valamint az az idő, melyben a fázisok lefolynak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [16678.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mädler János Henrik, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 784. [17793-17794.] Szül. Berlinben 1794. máj. 29. - megh. Hannoverában 1874. márc. 14. 1824-ben magánórákat adott asztronómiából és matematikából Beer Vilmos bankárnak, ki azután kis csillagvizsgálót épített, melyen ketten 1830 óta szorgalmasan észleltek. Különösen pontos holdmegfigyeléseiknek eredménye a nagy Mappa selenographica (Berlin 1834.) és az azt kísérő szöveg: Der Mond nach seinen kosmischen und individuellen Verhältnissen (ugyanott 1837.) tette Mädler nevét ismertté; 1836-ban az egyetemi csillagvizsgáló asszisztense lett, 1840-ben meghívást kapott Dorpatba mint professzor és a csillagvizsgáló intézet igazgatója.
Itt sztelláris asztronómiával, különösen pedig a kettős csillagok kimérésével foglalkozott. Szembaja folytán, mely a további megfigyeléseket megszakította, és irodalmi működés utáni vágya miatt állásáról 1865-ben lemondott, mire egymás után Wiesbadenben, Bonnban és Hannoverában élt. Legfontosabb tevékenysége a berlini tartózkodására eső tanulmányai a bolygók s különösen a Hold topográfiájára vonatkozólag, továbbá számításai a Bradley-féle csillagokat (Dorpater Beob., XIV. köt. 1856) és a kettős csillagok pályáit illetőleg. Mint népszerű író oly névre tett szert, mint előtte senki. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Magasság (altitudo). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 795. [17815.] A háromszögnél, gúlánál és kúpnál a csúcstól az alapra bocsátott merőleges; egyenközénynél, trapéznál, hasábnál és hengernél az alapnak távolsága az átellenben fekvő oldaltól, illetőleg laptól. Valamely csillagnak vagy általában az éggömb valamely pontjának Magassága (elevatio) az illető ponttól a horizonig vont függőleges körív. Az ég sarkának Magassága megegyezik az észlelő helyének földrajzi szélességével és sarkmagasságnak neveztetik. A csillagok Magasságának megnevezésére szolgál a teodolit, a meridiánkör, vagy a sextáns és közvetve a megfigyelési hely geográfiai szélességének és helyi idejének ismeretéhez vezet (lásd: Ég). [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Magassági kör máskép vertikális kör. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 795-796. [17816.] A csillagászatban minden a zeniten és nadiron átmenő és így legnagyobb kör, mely a horizontra merőleges (lásd: Ég). Magassági kör még minden olyan műszer is, mellyel az égi testeknek a horizont feletti magasságát ívmértékben mérjük. Ezeknél függélyes és forogható tengely végére kezdetben vízszintes tengely van ugyancsak forgathatón megerősítve, ennek egyik végén a beosztott kör, másik végén pedig a távcső van; a körön levő osztás segélyével az a szög, mellyel a távcsövet a vízszintes irányból el kell mozdítani, hogy az az illető égi testre legyen irányozva, leolvasható.
Tulajdonképen tehát a teodolit, altazimut (lásd ott) univerzális mind, egyúttal Magassági kör is; csak ilyenek újabban már nem is készülnek. A meridiánban a csillagok magasságát a meridiánkörrel szokás mérni (lásd: Csillagászati műszerek). [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mágneses meridián a földmágneses erő irányán átfektetett függélyes sík neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 804. [17833.] Továbbá ezen síknak a földfelülettel vagy valamely vízszintessel való metszője. Kijelölésére szolgál a szabadon, vertikális tengely körül forogható mágnestű, melynek mágneses tengelye egyensúly esetében mindig a Mágneses meridiánban áll be. Mivel a mágneses tengely nem esik össze szükségképen a mágnestű geometriai tengelyével, a Mágneses meridián meghatározására a tűt meg kell fordítani, úgy hogy előbbi alsó lapja a második egyensúlyi helyzetben felül legyen. Ekkor a két fekvés geometriai tengelyeinek közepes iránya pontosan a Mágneses meridián helyzete.
Ennek a csillagászati meridiánnal képezett szöge a mágneses deklináció vagy elhajlás. A mágneses mappákban a Mágneses meridián az egyensúlyi vonalakra minden pontban merőleges görbékkel (a mágneses egyensúlyi vonalak derékszögü trajektoriáival) nyer kifejezést. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 821-823. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1895. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 6. 1895. jan. 15. 1.(61.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós tiszteleti-, Gothard Jenő levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1895. február 18-án. = Akadémiai Értesítő 6. 1895. márc. 15. 3.(63.) füz. p. 189. Kövesligethy Radó "A földfelület morphometriájának egy új módszeréről." Előterjeszti Fröhlich Izidor. [SRG.]

SZILY Kálmán: Jelentés az akadémiai választásokról. = Akadémiai Értesítő 6. 1895. máj. 15. 35.(65.) füz. p. 303. Kövesligethy Radó a III. osztály (Mathemathikai és természettudományi) levelező tagjává választották. [SRG.]

Nagypénteken. = Felvidéki Közlöny 20. 1895. ápr. 11. 22. sz. p. 3. "vagyis holnap, úgy csillagászati szempontból is ritka tüneményt szolgált az 1895-ik év. E napon ugyanis a nap körül keringő bolygók, azt az állást fogják elfoglalni, amelyben Krisztus Urunk keresztre feszítésének napján voltak. 33 év alatt ez évben ismétlődik másodszor ez az eset. Holnap reggel 4 óra és 30 perczkor a hold keresztezni fogja a Szűz pályáját és egy óra hosszat el fogja fedni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

HAJNÓCZY R. József: A lőcsei kalendárium. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 1. füz. pp. 21-24. [IBQ.]

A Föld mágneses sarkpontjairól. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 3. füz. pp. 76-77. Weyer gömbfüggvény-sorfejtése. [IBQ.]

A sarkfény nagysága. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 5. füz. p. 192. [IBQ.]

Tagsági dijukat lefizették 1895-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 25. 1895. szept-okt. 9-10. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

BÖCKH Hugó: Kövesligethy Radó: A spontán talajmozgások egy lehetséges okáról. Földrajzi Közlemények 1893. XXI. k. = Földtani Közlemények 25. 1895. nov-dec. 11-12. füz. pp. 359-360. Ismertetések. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium alapítása. = Katholikus Szemle 9. 1895. 2. sz. pp. 268-285. [ZSE.]

A Mathematikai és Physikai Társulat pénztárába a tagok részéről történt befizetések. 1893. január 1-től április 30-ig. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. 2. füz. pp. 95-96. 1894. okt 8-án kelt levelükben kérik, hogy a társulat 1895 évi közgyűlését tartsák Szombathelyen. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az ephemerisek számításáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. 3. füz. pp. 134-144. Előadások. Általánosságban, és példaként az Encke-üstökös pályaelemeiből történő égi útjának grafikus meghatározása. Előadatott az 1895. febr. 17-i rendes ülésen. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Bolygórendszerünk határairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. 5. füz. pp. 235-240. Vegyesek. [KSZ.]

FUCHS Károly: Adalék a Mars felületének elméletéhez. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. 6-7. füz. pp. 283-287. [KSZ.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. jan. 305. füz. pp. 43-45. 1895. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  HELLER Richárd: Világóra. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. febr. 306. füz. pp. 82-83. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. febr. 306. füz. pp. 84-85. 1895. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. márc. 307. füz. pp. 154-155. 1895. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (34.) = Természettudományi Közlöny 27. 1895. márc. 307. füz. p. 164. D. I. kérdése a Földön kívüli életről. [SRG.]

  A Föld alakjáról és mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. ápr. 308. füz. pp. 189-199. Haid M. beszéde alapján közli: Csemez József. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. ápr. 308. füz. pp. 212-213. 1895. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A szerves élet lehetősége a Naprendszeren belül. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. ápr. 308. füz. p. 222. Levélszekrény. Feleletek. (34.) [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. máj. 309. füz. pp. 268-269. 1895. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. jún. 310. füz. pp. 322-323. 1895. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (68.) = Természettudományi Közlöny 27. 1895. jún. 310. füz. p. 331. W. V. [Wartha Vince] német csillagászati folyóiratokat ajánl. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A szerves élet lehetősége a Naprendszeren belül. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. jún. 310. füz. p. 332. Levélszekrény. Feleletek. (34.) A Természettudományi Közlöny 1895. áprilisi füzetében a 222. oldalon lehozott felelet újaközlése. [HAI.]

Levélszekrény. Feleletek. (68.) = Természettudományi Közlöny 27. 1895. jún. 310. füz. p. 334. SZ. F. a csillagászati folyóiratokról. [SRG.]

  Bolygó tűz. Rév-Komáromban. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. júl. 311. füz. pp. 379-380. Tűzgömb 1833. júl. 3-án. Régi magyar megfigyelések. 344. Eredeti közlés: Hazai ’s külföldi Tudósítások 1833. Második félesztendő p. 58. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. júl. 311. füz. pp. 382-383. 1895. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Gothard Jenő ködfelvételéről nyilatkozik H. Vogel. [SRG.]

  TÓTH Károly: Napudvar. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. júl. 311. füz. p. 387. Szekszárd 1894. máj. 4-én. Levélszekrény. Tudósítások. (19.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (76.) = Természettudományi Közlöny 27. 1895. júl. 311. füz. p. 387. F. A. csillagászati könyvajánlatot kér. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (76.) = Természettudományi Közlöny 27. 1895. júl. 311. füz. p. 389. W. V. [Wartha Vince] egy német nyelvű csillagászati könyvet ajánl. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. aug. 312. füz. pp. 442-443. 1895. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. szept. 313. füz. pp. 494-495. 1895. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. okt. 314. füz. pp. 550-551. 1895. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  L. F. [LAKITS Ferenc]: A Mars felszinéről. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. nov. 315. füz. pp. 594-595. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. nov. 315. füz. pp. 596-597. 1895. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1894-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. dec. 316. füz. p. 634. Peters, C. F. W. (1844?-1894. dec. 2.); Schwarz Ludwig (1822(?)-1894. okt.). [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. dec. 316. füz. pp. 640-641. 1895. dec. 15. - 1896. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az üstökösök fényessége. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. máj. 2. pótfüz. pp. 60-66. [SRG.]

L. [LAKITS Ferenc]: A kaliforniai Lick-Observatorium műszerei. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. dec. 4.(35.) pótfüz. p. 192. Crosley Edward 3 láb átmérőjű reflektorát a Mount-Hamiltonon lévő csillagvizsgálónak ajándékozta. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

A kis-kartali csillagda. = Vasárnapi Ujság 42. 1895. febr. 10. 6. sz. p. 86. "...magán-csillagdák emelkedtek az újabb évek alatt. ...E nagylelkű magánosok első úttörője Konkoly Miklós volt, ki ó-gyallai parkjában állított és szerelt fel egy, a kor igényeinek megfelelő, observatóriumot. Őt követték a Gotthard testvérek Herényben. Legújabban báró Podmaniczky Géza szerelt fel egy hasonló intézetet Kis-Kartalon, hol nemcsak ő maga, de neje, szül. Degenfeld grófnő is személyesen foglalkoznak az észlelésekkel. ...A kis-kartali csillagda e napokban adott ki egy kis füzetet ("Az utolsó 15 év az üstökösök történetéből. Szélsebességmérések Kis-Kartalon"), melyben beszámol nemcsak működésének egy részéről, hanem bemutatja (Wonaszek A. Antal observator tollából) azokat a nevezetesebb eseményeket is, melyek a csillagászokat a legközelebbi években az üstökösökre vonatkozólag foglalkoztatták. Az érdekes füzetből bemutatunk egy részt, mely az 1880-iki nagy déli üstökösre vonatkozik..." [SRG.]

WONASZEK A. Antal: Napfoltok. = Vasárnapi Ujság 42. 1895. máj. 19. 20. sz. pp. 324-325. "A Nap felszínének vizsgálata, mely jelenleg a kis-kartali observatorium működésének programmpontja, mindig újabb meg újabb érdekfeszítő és sajátságos dolgot tüntet fel. Folyó évi április 23-án a Nap korongjának éjszak-keleti (NE) quadransában egy eléggé nagy kiterjedésű s változatos foltcsoport jelent meg, mely alakjával és színezeti különféleségével igen érdekes látvány volt..." [HAI.]

SZÁNTHAI István: Flammarion Camillenál. = Vasárnapi Ujság 42. 1895. jun. 23. 25. sz. pp. 401-402. Párizsban a Cassini utca 16. számú házban "A napokban meglátogattam Flammarion Camille urat, a hírneves csillagászt, kinek irodalmi és tudományos működését oly nagy érdeklődéssel kiséri az egész művelt világ, s kinek főbb művei közül "Népszerű csillagászattana", "Urániá"-ja, s legújabban a "A világ vége" magyar nyelven is megjelentek s nagy olvasó közönségre találtak. ...Bemutattam magam, s előadtam, hogy óhajtanám arczképét a "Vasárnapi ujság" részére lerajzolni, miután Magyarországon nagyon érdeklődnek személye iránt, fölkértem, hogy rajzom alá szíveskedjék nevét sajátkezűleg aláírni." Az arckép az aláírással meg is jelent a cikk egyik illusztrációjaként. [HAI.]

A világtérbeli távolságok. = Vasárnapi Ujság 42. 1895. aug. 18. 33. sz. p. 542. "...egy amerikai tudós, Ball Róbert, azt ajánlja egy csillagászati folyóiratban közzétett czikké-ben, hogy a csillagoknak a földtől való távolsága megmérésére, illetőleg a roppant távolságok szemléltetésére legczélszerűbb lenne azt az időt venni mértékűl, a mennyi egy táviratnak a csillagokba való eljuttatására kellene. ...A hold oly közel van hozzánk, hogy oda egy másodpercz alatt elérne a villám-folyam; de már a napba csak 8 egész percz alatt jutna el; ...Centaurus csillagkép Alphájába... teljes négy esztendeig kellene futnia..." [HAI.]

          1896.

BÓBITA Endre - GEREVICH Emil: Természettan kapcsolatban a csillagászati földrajz s a cosmographia elemeivel felsőbb leányiskolák és tanítónőképezdék számára. Budapest, Lauffer Vilmos kiadása. [KSZ.*]

Czegei Vass György és Vass László naplói 1659-1739. Közli Nagy Gyula. Budapest, 1896. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala. p. 13. /Magyar Történelmi Évkönyvek és Naplók. A XVI-XVIII. századból. Harmadik kötet./ /Magyar Történelmi Emlékek. Második Osztály Írók. Harminczötödik kötet./ "(Decembris) kezdett láttatni az égen dél felé egy igen nagy üstökös csillag, melynek az csillaga nem igen nagynak láttatott, melynek nagyságára hasonlóra régi öreg emberek is nem igen emlékeztek." Encke féle üstökös. [SRG.]

  FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatórium. Alapítása, leírása, tevékenysége. Budapest, 1896. Athenaeum. 106 p. Különlenyomat a "Katholikus Szemlé"-ből, az 1895. II. füzet, p. 268. eredetiből [TZS.]

FLAMMARION, Camille: Urania. Ford.: Zempléni P. Gyula. Budapest, 1896. Minta-Antiquarium és Könyvkereskedés, Markovits és Garai Könyvnyomdájából. 181 p. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: A sarkmagasság-változások meghatározása és elméleti magyarázata. Doktori értekezés. Budapest, 1896. Franklin Társulat nyomdája. 94 p. 2. t. [SZF.]

Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. [11. köt.] Budapest, [1896.] Országos Monografiai Társaság. X., 600 p. /Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monografiája./ Konkoly-Thege Miklós (1-23. kötet) a sorozat állandó munkatársa volt. Konkolyról olvashatunk még: p. 93., 111., 266., 288., 558., 569. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Perturbatiók többtagú bolygórendszerben. Budapest, 1896. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 323-366. Klny. a Mathematikai és Természettudományi Értesítő 14. 1896. 5. füzetéből. (A M. T. Akadémia III. osztályának 1896. október 19.-én tartott üléséből.) [SRG.]

  KURLÄNDER Ignácz: Földmágnességi mérések a magyar korona országaiban 1892-1894. években. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából végezte Kurländer Ignácz a Meteor. és Földmágnességi M. Kir. Központi Intézet aligazgatója. A M. Tud. Akadémia segitkezésével kiadta a Kir. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1896. Franklin-Társulat nyomdája. 68 p., 3 t. [HAI.]

A M. kir Országos Meteorológiai Intézet pavillonjának magyarázattal ellátott catalogusa - Catalogue spécial autorisé de l’exposition de L’Institut Royal Méteorologique in Hongrie. Szerk.: Konkoly Miklós - Róna Zsigmond - ifj. Tolnay Lajos. Budapest, 1896. 80 p. Az Ezredéves Kiállítás meteorológiai és csillagászati tárgyainak leíró katalógusa. 9 ábrával. Magyar nyelven: pp. 3-44. Francia nyelven: pp. 45-80. [IBQ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCVI-ra [1896-ra]. Budapest, 1896. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 222 p. Csillagászat: pp. 3-74. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár 1896-ra. Bevezetés. Ünnepszámítás 1896-ra. Időszámítás 1896-ra. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Fél-Napívek Magyarország egyes részei számára. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása.
A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1896-ban. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. 113., Kövesligethy Radó. p. 115.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. p. 132.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Kövesligethy Radó. 211., Gothard Jenő. p. 213. [KSZ.]

  Az Ó-gyallai Astrophysikai és Meteorológiai Observatóriumon végzett megfigyelések. 1894 és 1895. évi észlelések. Héjas Endre I. asszisztens, Dr. Steiner Lajos II. assz., Farkas Ede II. assz., Marczell György II. assz. közreműködésével kiadja dr. Konkoly Thege Miklós, miniszteri tanácsos, országos képviselő, a M. T. Akadémia tiszteleti tagja. Budapest, [1896.] Heisler J. nyomása. 79 p. XVII. és XVIII. kötet, az új sorozat I. kötete. A kötet tartalma: A napfelület leírása, napfolt-pozíciók 1894, 1895. Hullócsillag-mérések, 1894, 1895. Az 1894 II. üstökös pozíciói. A cím németül is. Bilingvis szöveg (magyar és német). A német címben Konkoly így írja a nevét: Dr. Nicolaus THEGE edler von KONKOLY. [IBQ.]

POLIKEIT Károly: Astronomia. Az égitestek mozgásának és physikai tulajdonságainak ismertetése. Pozsony - Budapest, 1896. Stampfel Károly kiadó, Eder István könyvnyomdája. 144 p., 1 t. /Egyetemes ismeretek tára. 1./ Egy kihajtható mellékleten: Az éjszaki félgömb csillagabrosza. [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A M. Kir. Observatoriumok Ógyallán. In: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. [11. köt.] Budapest, [1896.] Országos Monografiai Társaság. pp. 18-39. /Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monografiája./ [SRG.]

ALAPI Gyula: Irodalom, tudomány, művészet. Konkoly-Thege Miklós. In: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. [11. köt.] Budapest, [1896.] Országos Monografiai Társaság. pp. 332-333., 337. /Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monografiája./ [SRG.]

Konkoly Thege Miklós [arcképe]. In: A magyar országgyűlési képviselők arczkép-albuma. Eperjes, 1896. Fénynyomatokban készíti és kiadja Divald Károly fia műintézete Eperjesen. p. 91. [HAI.]

SZINNYEI József, id.: Hell Miksa. In: Szinnyei József, id.: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Budapest, 1896. Hornyánszky. cc. 659-664. [HAD.]

THIRRING. [THIRRING Gusztáv]: Magyar László (ötömösi), hírneves afrikai utazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 2-3. [17862-17864.] Szül. Szabadkán (mások szerint Szombathelyen) 1817 és 1820 közt, megh. Dél-Afrika nyugati partján, Benguelától délre eső Ponto do Cujo községben 1864. nov. 9-én. Utazásainak tudományos eredményét régebben többre becsülték, mint a mai szigorú bírálat mellett. Magyar Lászlónak földrajzi felvételei s csillagászati helymeghatározásai, a kellő tudományos készültség híján, ki nem elégítők, ezért térképei is csak tájékozásul szolgálhatnak, részleteikben meg nem felelők. [SRG.]

Mahamahopádhája Mahesacsandra Njájaratna, ind szanszkrit tudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 198. [18152.] Szül. Narit (Bengalia) nevű helyiségben 1836. febr. 22. Eleinte Csuramani híres pandittól tanult, később Kalkutta és Benáreszben, az indek szent városában fejezte be a hindu bölcsészetet és csillagászatot is magukban foglaló tanulmányait. 1864-ben Cowell angol szanszkritista ajánlatára segédtanári állást nyert a kalkuttai szanszkrit-egyetemnél. Jelenleg ennek a szanszkrit-kollégiumnak vagy egyetemnek az igazgatója. Akadémiánk 1889-ben választotta kültagjává. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Maraldi Jakab Fülöp, olasz származású csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 297. [18346.] Szül. Perinaldóban (Nizza mellett) 1665. aug. 21. - megh. Párisban 1729. dec. 1. Az öregebbik Cassininak unokaöccse volt, aki őt 1687-ben Párisba hívta. Az ő fölfedezése, hogy a fénysugarak vékony, sötét testek szélein elhajlást szenvednek. Maraldi részt vett az 1700-18-ig tartó francia fokmérésben és számos csillagászati művet írt. A barometrikus magasságmérés számára képletet állított fel, mely azonban nem helyes. Unokaöccse, Maraldi János Domonkos, szintén csillagász volt; nemkülönben még két más tagja a Maraldi-családnak. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Március (lat. martius, bőjtmás hava). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 308. [18366-18367.] Az évben Julius Caesar óta a harmadik, a régi római évben az első hónap, mely Marsnak volt szentelve, mitől nevét is kapta; mindig 31 napos volt. Márciusban van a tavasz kezdete, mikor is a Nap a kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavasz napéjegyenlőség is (20-22. közt). A hőmérséklet átlagos változása, azaz a havi közepes hőmérséklettől hosszú időn át észlelt eltérések átlaga Közép-Európában körülbelül 1,8 fok, tehát kisebb mint februárban, de nagyobb mint áprilisban; maga a középhőmérséklet Budapesten 4,8 fok. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mars (lásd a mellékelt színes képet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 363-365., 1 színes tábla. [18468-18470.] A bolygórendszernek kifelé számított negyedik, a Földet közvetlenül követő bolygója. Történelmileg is nevezetes bolygó, mivel Kepler e bolygón fedezte fel első törvényét. Merkur után a legkisebb bolygó 6770 km-nyi equatorátmérővel és mintegy megfigyelések által ki sem mutatható lapultsággal. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Maryland (ejtsd: marilend). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 383-384. [18504-18505.] Egykoron néger köztársaság Guineában, jelenleg Liberia alkotó része. A Pennsylvania és Maryland közt fölmerült határvillongásoknak a 2 angol csillagász által (1765-68) az úgynevezett Mason and Dixon’s Line megállapítása vetett véget. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Maskelyne Nevil, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 385. [18509.] Szül. Londonban 1732. okt. 5. - megh. Greenwichben 1811. febr. 9. Miután előbb teológiát, később csillagászatot tanult, 1761-ben Szt. Helena szigetén a Venus átvonulást figyelte meg, 1763-ban Barbadoson Harrison óráját vizsgálta meg, 1765-ben pedig a greenwichi csillagászati obszervatórium igazgatója és Anglia királyi csillagásza lett. 1774-ben Maskelyne a skóciai Shehallien hegyén a függő ón kitérése alapján a Föld középső sűrűségét határozta meg és azt 4,71-nyinak találta, mely szám azonban a többi mérés eredményeihez képest igen kicsiny. [SRG.]

RADOS Ignác: Matematika. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 399. [18537-18538.] A görög szóból származó elnevezés, mely tantárgyakat jelent. Az alkalmazott Matematikához számítható a valószínűségszámolás is és tágabb értelemben a fizika és csillagászat ama fejezetei, melyekben a tárgyalás módszere geometriai és anilitikai. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Mathieu (ejtsd: matjő) Kolozs Lajos, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 401. [18542.] Szül. Máconban 1783. nov. 25. - megh. Párisban 1875. márc. 6., hol atyja asztalos volt. 1803-ban a párisi műegyetemre ment, 1806-ban pedig, midőn barátja Arago a meridián hosszának megmérésére Spanyolországba utazott, ennek helyére került a csillagvizsgálóhoz. Több akadémiai díjat nyert és 1817-ben az akadémia tagjává választotta. A Bureau des longitudes felállítása után ott is működött, végre a politechnikumon az analízis és mechanika tanárává lőn; 1835-40-ig szülővárosát képviselte és 1848-ban az alkotmányozó gyűlés tagja volt. [SRG.]

Mátra szerelme népies csillagnév. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 407. [18551.] [SRG.]

KATONA. [KATONA Lajos]: Mátyás kürtje és Mátyás szeme. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 416. [18568.] Lugossynak Ipolyinál idézett igen bő magyar népies csillagjegyzéke csak az utóbbit ismeri, de nem jelöli meg, melyik csillagot hívja népünk e néven. A Mátyás kürtje csillagnév pedig csak Ipolyi (Magyar mythologia p. 274) egy győri fuvarosra való hivatkozással említett adata, amely még megerősítésre szorul. Állítólag "egy hármas csillagból képzett", de közelebbről meg nem jelölt csillagképet nevezett így az idézett forrás. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Mayer Lambert Ferenc, csillagász, premontrei szerzetes. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 427. [18589.] Szül. Csehországban Teplben 1795. szept. 26-án, s miután hosszabb ideig hazánkban működött, megh. ugyancsak Csehországban Krukanitzban 1865. aug. 7. Filozófiai tanulmányainak befejezte után a premontrei rendbe lépett. 1817. október 19-én letette a rendi fogadalmat és 1819. aug. 15-én felszenteltetett. Minthogy a matematikai tanulmányokkal szeretetettel és sikerrel foglalkozott, apátja által Prágába küldetett, hogy ott a csillagvizsgáló intézet igazgatójának, Dávid Mártonnak, ki szintén a rend tagja volt, munkálatainál segédkezzék. Két év múlva elhagyta Prágát s a bécsi csillagvizsgáló intézetbe ment, hol újabb két év múlva 1828-ban adjunktussá lett s egyszersmind a gyakorlati csillagászat tanára volt.
1835-ben a budai csillagvizsgáló intézet igazgatójává neveztetett ki s egyúttal a pesti egyetemen a csillagászatot tanította. 1849-ben kénytelen volt menekülni s egy ideig rendjénél tartózkodott. Mire újra visszatérhetett, intézete többé nem létezett. 1851-ben a József-ipariskola ideiglenes igazgatójává lett, 1853-ban a pesti egyetem bölcsészetdoktori címmel tüntette ki, s 1857-ben az ipariskola műegyetemmé fejlesztetvén, Mayer lett annak igazgatója. 1861-ben negyven évi szolgálat után nyugalomba vonult, 1862 tavaszán Teplbe a rendházba költözött. Életének utolsó két évét mint a rend krukanitzi uradalmának jószágigazgatója töltötte. Tudományos érdemeiért a Ferenc József-rendjelet kapta. [SRG.]

B-C [BOJNICIC Iván]: Mazuranic (ejtsd: Mazsuranics) Iván, horvát költő és államférfiú. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 433. [18600.] Szül. Noviban, a horvát tengermelléken 1814. aug. 11. - megh. Zágrábban 1890. aug. 4. Gimnáziumi tanulmányait Fiuméban, a filozófiát pedig Szombathelyen végezte, hol magyarul megtanult. Erre még Zágrábban a jogot végezte és 1840-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1841-48 között Károlyvárosban mint ügyvéd működött. 1848-ban horvát országgyűlési képviselő lett, 1850-ben pedig főállamügyész. 1860-ban a király horvát kancellárnak nevezte ki, az maradt 1866-ig, mire egy időre a nyilvános szolgálattól visszahúzódott. De már 1873-ban Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánjává nevezték ki s ez maradt 1880-ig. Élete utolsó éveiben visszavonultan élt és csillagászattal foglalkozott. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Méchain (ejtsd: mésen) Péter Ferenc András, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 435. [18605.] Szül. Laonban 1744. aug. 16. - megh. Castellan de la Planában 1804. szept. 20. 1772-ben Lalande ajánlása folytán Versaillesban csillagász lett a tengerészeti térképtárban. Később, 1782-ben a tudományos akadémia tagjai közé választották, majd pedig a Bureau des Longitudes-on csillagászi állást kapott; a párisi csillagvizsgáló intézetben ugyanez állást töltötte be. Méchain részt vett a nagy francia fokmérésben, mely a métermérték megállapítása céljából történt. A párisi délkör mérésére kiküldött bizottságnak egyik vezetője volt. Tizenegy új üstököst fedezett fel, azonkívül számos csillagászati észlelést és számítást vitt véghez [SRG.]

Mellékbolygók lásd: Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 490. [18714.] [SRG.]

Mellékholdak lásd: Udvarok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 18716. [SRG.]

Melléknapok lásd: Udvarok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 490. [18717.] [SRG.]

KOPP.: Menelaos alexandriai matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 506. [18748.] Kinek életéről csak annyit tudunk, hogy Kr. u. 98-ban Rómában csillagászati észleleteket végzett. Írt 6 könyvet a körhúrokról, mely mű azonban nem maradt reánk és 3 könyvet a szferikáról, mely fordításban van meg és melyben a mostani gömbháromszögtan alapelvei foglaltatnak. - Menelaos tétele, az a tétel, melynél fogva, hogyha egy háromszög oldalait (illetőleg meghosszabbításait) egy egyenes átmetszi, a keletkezett 6 oldalszelet között 3-3 nem szomszédosnak egymással való szorzata egyenlő egymással. [SRG.]

Meridián, lásd: Délkör. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 535. [18804.] [SRG.]

Meridiáncső, lásd: Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 535. [18804.] [SRG.]

Meridies (lat.) annyi mint dél. Meridionális annyi mint déli, a délkörre vonatkozó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 535. [18804.] [SRG.]

KÖV. KÖVESLIGETHY Radó]: Merkur. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 536. [18807-18808.] A Naphoz legközelebb álló bolygó és egyszersmind a 8 nagy bolygó legkisebbike. Pályája valamennyi bolygóé közül a legnagyobb excentrumosságot mutat. A Naphoz való nagy közelsége miatt ritkán látható a Nap előtt vagy után másfél órán túl. Magasabb szélességekben pedig a parallelkörök oly ferde szöget képeznek a horizonttal, hogy a Merkur majd mindig a szürkület páráiban elvész. Távcsővel figyelve, a Merkur a Hold módjára fázisokat mutat. Fotometrikus magaviselete a többi bolygóétól teljesen eltérően a Holdéhoz hasonlít, amiből következtetni lehet, hogy felülete is a Holdéhoz hasonló, tetemes egyenlőtlenségekkel bíró, de érezhető légkörrel szűkölködő.
Tengelyforgási ideje keringésével azonos, tehát 88 napos. Valószínű, hogy a Merkur forgástengelye nagyon közel merőlegesen áll pályasíkjára, bizonyos mindenesetre, hogy az equator és a pályasík képezte szög kisebb mint 23 fok vagy 27 fok, hogy tehát az évszakok váltakozása sokkal enyhébb, mint a Földön vagy a Marson. Lásd még: Átvonulás. [SRG.]

Mérleg (Libra), az állatöv hetedik csillagképe. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 539. [18814.] Az ekliptika 180°-210° hosszúsági közét foglalja el, melynek kezdőpontja az aries- kezdőpontjával szemben az őszi nap-éj egyenlőség pontját jelöli. A Mérleg jelének kezdetén áll a Nap ősz beálltakor, míg a precesszió miatt előrenyomult csillagképet okt. 28-nov. 21. között méri át. Két ÉK-DNy-i irányban elhelyezett másodrendű (az É-i és D-i Kiffából), s 26 apróbb, szabad szemmel látható csillagból áll. [SRG.]

Meteor (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 565. [18868.] Annyi mint égi vagy légi tünemény; tágabb értelemben mind az a tünemény, melyeknek eredete a légkörben végbemenő változásokban rejlik; ilyenek: felhők (lásd ott), csapadék (lásd ott), légköri fénytünemények (lásd ott) stb.; szorosabb értelemben Meteorok a hulló csillagok, s általában mind az a szilárd anyag, mi a magasból (a földön kívülről) földünkre hull, lásd: Csillaghullás, Meteorit és Meteorológia. [SRG.]

SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 565-567. [18868-18871.] A világűrből földünkre került ásványtömeg. Tudományos szabatossággal az olyan ásványtömeg, amelynek esését a földre direkte észlelték és amelynek esésével járó jelenségek, nemkülönben anyagának minősége kizárja ama feltevést, mintha a földről valamely erő kapta volna fel azt. Meteornak vesszük ama ásványi tömegeket is, melyeknek esését a földre direkte nem észlelték ugyan, de mindennemű tulajdonságuk arra mutat, hogy azok eredetileg nem lehettek a föld kérgének anyagai. Egyéb neveik aërolit (légbeli kő), siderolit (égbeli kő), uranolit (égbeli kő), meteorolit, bätiliák. Magyarul lebegő kőnek is nevezik, aminthogy a Meteorit szó is a meteoros görög szóból ered, ami annyi mint lebegő.
Eredete, mint az a fenti meghatározásból eléggé kiviláglik, kozmikus. Azon Meteoritek, melyeknek többnyire csak darabjai kerülnek hozzánk, alighanem legtöbbször csak töredékei magának a meteortömegnek, melynek legnagyobb része, úgy látszik, a légkörből megint kilép, pályáját folytatja és csak azon részeket hagyja hátra, melyeknek planetáris sebessége megszűnt. A Meteorit keletkezését akként magyarázzák, hogy a meteortömegből izzó részecskék válnak le, melyek a légkör magas tájaiban mindaddig lebegnek, míg a légáram azokat szét nem hordja. Jó részük a leszakadt részeknek el is ég és ez a magyarázata ama füst képződésének, melyet a meteorok útjokban maguk mögött hagynak. A fényt mindannyiszor borzasztó, néha rövid időközökben ismétlődő durranás követi, mely mérföldekre is elhallatszik és ég- vagy ágyúdörgésre emlékeztet.
A durranások, a dörgések keletkezésének okát régebben a meteor tömegének szétrobbanásával magyarázták. Sokkal valószínűbb azonban az a magyarázat, amely szerint a meteor hullása közben a hosszú, keskeny levegőoszlop igen nagy gyorsasággal melegszik föl és tágul ki, a Meteorit-tömeg mögött szerfölött ritkított, majdnem légüres tér támad, amelybe a környező levegő minden oldalról oly hevesen csap be, hogy mindannyiszor a tér nagyságához mért durranás a következmény. A dörgés intenzitására a meteor útjának bármelyik helyén különféle tényezők vannak hatással. [SRG.]

Meteorkő lásd: Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 567. [18871.] [SRG.]

Meteorolit annyi mint meteorit (lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 568. [18871.] [SRG.]

Meteoroszkóp műszer a hulló csillagok megfigyelésére, mellyel a hullócsillag megjelenési és eltűnési pontjának sarkmagasságát és azimutját határozzák meg. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 570. [18875.] [SRG.]

Meteorpor lásd: Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 570. [18875.] [SRG.]

Meteorvas lásd: Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 570. [18875.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Meton athéni csillagász, ki Kr. e. 433 körül a róla nevezett ciklust állapította meg. Ebben 125 teljes (30 napos) és 110 nem teljes (29 napos) hónap van, mi másrészt még tizenkét 12 hónapos közönséges és hét 13 hónapos szökőévvel egyenlő; miből a szinodikus hónap tartama eléggé jól 29 532, az év azonban 365 263 naposnak következik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 573. [18882.] [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Meudon (ejtsd: mödon), község Seine-et-Oise francia départementban, 3 km.-nyire Sevrestől, a Szajna balpartján emelkedő dombos vidéken, vasút mellett, pléhedénygyártással, csillagvizsgálóval és földdelejességi intézettel; nagy katonai léghajóállomással. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 578. [18892.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY]: Meyer Vilmos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 586. [18906-18907.] Szül. Braunschweigban 1853. febr. 15. A kezdetben választott könyvkereskedői pályát elhagyva, több egyetemet látogatott s 1876-ban már Zürichben docens, 1877-ben a genfi csillagdán obszervátor volt. 1888-ban Berlinben a népszerű természettudományokat terjesztő Urania társaság igazgatója lett s e minőségben kitűnő sikerrel működik s szerkeszti a társaság Himmel und Erde című folyóiratát. Számos, már előbbi években is írt népszerű csillagászati műve nálunk is kedves olvasmány. [SRG.]

PETZ.: Midgard (ó-skand. midghardh, ó-felném. mittilgart, angolszász middangeard, annyi mint a középső - azaz a világ közepén levő - lakás), a germán mitológiában az emberektől lakott föld neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 630. [18984.] A Voluspo c. eddai dal szerint a földkorongot Borr (lásd ott) fiai Odion, Vili és Vé, emelték ki a tengerből, midőn a nap, a hold és a csillagok még szabály nélkül bolyongtak az égen. Az istenek ekkor megszabták a csillagzatoknak útjokat, a nap rásütött a hullámokból kiemelkedett Midgardra s most kizöldelt rajta a fű. Később az ázok közül Odin, Hönir és Loki Midgardra jönnek és itt életre ébresztik Askot (lásd ott) és Emblát. Midgardot körülfogja a Midgard-kigyó (más néven Jormungandr), Loki (lásd ott) szülöttje; valószínűleg a földet körül övező víztömegek jelképezése. [SRG.]

TANGL. [TANGL Károly]: Mikrometer (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 655-656. [19030-19031.] Igen kicsiny hosszak mérésére szolgáló eszköz. Ide számítandók ama berendezések is, melyeknek célja finom mérő eszközök egyes részeit igen keveset mozgatni s eme elmozdulást megmérni. Csillagászati s egyéb távcsöveken alkalmazzák az úgynevezett okulár- vagy fonal-Mikrometert. A távcső okulárjában kifeszített egy vagy több pókháló vagy finom platina vonal vagy üvegre karcolt párhuzamos vonások. A fonalak az objektív szolgáltatta képpel egy síkban vannak, úgy hogy a vizsgálandó tárgy képével együtt láthatók a látómezőben. A fonalak Mikrometer-csavar segítségével eltolhatók, az eltolás nagysága a Mikrometer-csavaron leolvasható. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mira (vagy omikron Ceti). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 688. [19104.] Nevezetes változó csillag, melyet Fabricius Dávid 1596-ban fedezett fel, melynek változékonyságát azonban csak 1639-ben ismerték meg. Periódusa kissé változó, átlag azonban 331 napra és 8 órára tehető s ez idő alatt 10-ed rendről legjobb esetben 1 6 rendű csillag fényéig emelkedik. Maximumfénye nagyon változékony, amennyiben némelykor csak 2-od, 3-ad, sőt éppen csak 4-ed rendet éri el. Nevezetes még, hogy a szabad szem számára (azaz 6-od rendtől fogva) 40 napig tart fényének növekedése, ellenben 66 napig fogyása. A többi 225 nap alatt Mira csak teleszkópikus csillag. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mire vagy meridiánjel. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 692. [19110.] A csillagászati műszereken, különösen meridiánkörön átmenő délkörben a műszertől távolabbra, lehetőleg változatlanul felállított beállítási jel. Ha a Mire-t csillagászatilag helyesen felállított meridiánkör fonalkeresztjével összeejtjük, akkor természetes, hogy, ennek változatlanságát feltételezve, bármikor képesek leszünk a meridiánkört helyesen a meridián síkjába illeszteni. E célból a Mire éjjeli megfigyeléseknél megvilágítható. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Montblanc (ejtsd: monblan). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 771. [19266.] Európa legmagasabb hegytömege és csúcsa, 4810 m., Haute-Savoie francia département és Torino olasz tartomány határán. Magvát protogin alkotja, amelyet gnájsz és csillámpala foly körül. A fő tömeg az Avre és Dora Baltea közt mint glecser takarta sziklafal húzódik el; meredekebb lejtője DK-en van. Nemrég Janssen párisi csillagász terve szerint obszervatóriumot építették a Montblancon. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Montigni (ejtsd: montinyi) Károly Mária Valentin, francia fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 782. [19289.] Szül. Namurban 1819. jan. 8. - megh. Schaerbeekben (Brüsszel mell.) 1890. márc. 16. 1841-ben Namurban az Atheneumon a fizika és mekanika tanárává lőn; 1856-ban hasonló minőségben Antwerpenbe ment, 1868-82 között pedig Brüsszelben volt. 1867-ben a belga tudományos akadémia választotta tagjává, 1879-ben pedig a brüsszeli csillagvizsgáló levelező tagjává lett. Montigni a bányalég sebességének meghatározására szerkesztett készüléket, valamint elektromos meteorográfot, de legismertebbé scintillométerének feltalálása által lett és a csillagok ezzel való észlelései által, melyeket 1865-1886 között végezett. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Montucla (ejtsd: montükla) János István, francia matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 787. [19298.] Szül. Lyonban 1725. szept. 5. - megh. Versaillesben 1799. dec. 18. Miután Turgot-t mint királyi csillagász egy utazásán Cayennebe kísérte, 1766-92 között a királyi épületek főfelügyelője lett Párisban. [SRG.]

KOPP.: Möbius Ágost Ferdinánd, német matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 831. [19384.] Szül. Schulpfortában 1790. november 17. - megh. Lipcsében 1868. szept. 26. Möbius főleg a geometria és mekanika terén szerzett érdemeket. Der barycentrische Calcul c. műve (1827) egészen új szempontokat vezetett be a geometriába. Ő adta az első impulzust a trimetrikus koordináták használatára, ő vezette be a kettős viszony fogalmát és ő fejtette ki a geometriai rokonságoknak Euler által megemlített elméletét. Összegyűjtött műveit Baltzer adta ki négy kötetben (1885-87). [SRG.]

Muneddsim (arab) annyi mint csillagász. Muneddsim basi, a mohammedán udvaroknál alkalmazott asztrológus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 840. [19407.] [SRG.]

Müller János, matematikus és csillagász, lásd Regiomontanus. In: A Pallas Nagy Lexikona 1893-1896. XII. kötet. Magyar-Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 879. [19481.] [SRG.]

KÖV. KÖVESLIGETHY Radó]: Nadir. In: A Pallas Nagy Lexikona 1893-1896. XII. kötet. Magyar-Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 903. [19481.] Arab annyi mint talp-, vagy lábpont; a függélyesnek metszőpontja az égbolttal. Kijelölésére szolgál a függő ón, vagy szabatosabban valamely folyadék (rendesen kéneső) nyugodt felszíne által előállított horizon. A Nadir tehát a horizonnak láthatatlan pólusa. Lásd Ég. [SRG.]

T. L. [TÓTH Lőrincz]: Nagy Károly, csillagász, matematikai s politikai író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 917-918. [19555-19557.] Szül. Rév-Komáromban 1797. dec. 6. - megh. Párisban 1868. márc. 2. Korán szenvedéllyel fogott a matezis s természettudományok tanulásához; atyja 1819-ben Bécsbe küldötte, hogy ott magát kedvelt szakában bővebben kiképezze. Két éven keresztül Littrow oldala mellett dolgozott mint segéd a bécsi obszervatóriumban. Ez időben jutott összeköttetésbe a magyar udvari kancelláriánál alkalmazott Klauzál Imrével s ennek közvetítésére a gazdag, fiatal Károlyi Lajos gróffal, ki mindkettőt magánszolgálatába szerződtette, Klauzált jószágigazgatójává, Nagy Károlyt pedig előbb pénztárnokává s könyvtárnokává, majd pénzügyi tanácsosává nevezvén ki.
Bécsben megismerkedett Kaunitz herceg miniszterrel is, kinek szintén gazdasági tanácsosa s midőn ez Bécset elhagyni kényszerült s Párisba tette lakását, ugyanennek zárgondnoka lett. Ez alkalomból Párisban többször megfordulván, ott megismerkedett Aragóval is, kivel azontúl folytonos összeköttetésben maradt. Eközben arra határozta magát, hogy elmegy Amerikába s odamenet, felkereste Babbage Károly (lásd ott) matematikust, kinek Logarithmusi tábláit 1834-ben Londonban a magyar tud. akadémia költségén, magyar előszóval s bevezetéssel kinyomtatta. Azután kiment Amerikába Lafitte francia államférfinak Jackson András elnökhöz szóló ajánló levelével, ki őt annyira megkedvelte, hogy valamennyi É.-amerikai állam főnökéhez ajánlással látta el s későbben barátai közé számította. Ily kedvező körülmények közt beutazta az É.-amerikai szövetség valamennyi államát, nagy mérvben bővítette ismereteit,
magasabb vonalra emelte világnézeteit, s különös figyelemmel tanulmányozta a tanrendszert, a nevelő-intézeteket s a nemzetgazdaságot. Visszatérve, s hivatalos állását ismét elfoglalva, Bécsben tartotta lakását s egész buzgalommal feküdt a matematikai irodalomnak, melyben úttörő volt, s ennek jutalmául 1832. márc. 9-én a magyar tud. akadémia levelező, 1836. szept. 10-én pedig ugyanannak rendes tagjává lett. Munkássága sorába tartozik az Első magyar földteke s égi teke elkészíttetése s kiadása. E tekék főleg Jüttner ezredes két lábnyi tekéje szerint s ennek közbenjárása mellett szerkesztettek; a rajzolást Lukács tüzér felügyelete alatt Kirilovics végezte. A tekékhez mellékletül készült 1840-ben Az égi és földtekének használata, melyet Vállas Antal akadémiai rendes tag írt meg. Egy teke kiállítása 25 frtba s az egész vállalat 10 000 frtnál többe került; a költséget Batthyány Kázmér gróf viselte,
s minden hazai intézet s nagyobb, úgymint. felsőbb és középiskola s egy sereg tudós, író s tekintélyes hazafi kapott egy-egy példányt ajándékba. Feltűnő, hogy a tekén "Magyarország" neve elő nem fordul. Végre 1837-43 között ő szerkesztette a magyar tud. akadémia Almanachjában az asztronómiai naplót s kalendáriumot. 1839-ben igen nevezetes cikket adott az Athenaeumba A magyarországi mértékek c. alatt, melyben már akkor sürgeti a méterrendszer behozatalát. Midőn Batthyány Kázmér gróf az 1845-ben alapított magyar védegylet elnökévé választatott s lakását Pestre tette át, Nagy Károly is elhagyta Bécset, s a fehérvármegyei Bicskén, Batthyány Kázmér gr. egyik uradalmában lakott, hol a gróf uradalmai rendezésével s az örökváltsági üggyel foglalkozott, s egy kies fekvésű dombon egy a tudomány magaslatán álló csillagászati obszervatóriumot akart építeni és felszerelni.
Szándéka volt ugyanott egy szemináriumot alapítani, melyben fiatal matematikusok, csillagászok s természettudósok képeztessenek, s e célra Batthyány Kázmér gróf százezer forintos alapítványt ajánlott felé ő maga sajátjából ennél többet költött egy kisebb toronyra s épületekre és műszerekre, ki is küldött már egy fiatal mérnököt Altonába, hogy magát ott kiképezze; de közbe jött az 1848-iki válság ideje, mely Batthyány gróf javainak elkobzására s Nagy Károlynak is elfogatására s bicskei lakából, melyre nagy nemzeti lobogót tűzött fel, az új épületbe szállítására vettetett. Onnét nemsokára kiszabadult ugyan, de megundorodván az itthon bekövetkezett állapotoktól, végképen elhagyta a letiprott Magyarországot, felajánlotta a hatalomnak obszervatóriuma 12 holdas telkét, szép kis kastélyát, obszervatóriumát, műszereit, könyvtárát oly feltétellel, hogy Batthyány Kázmér gróf zár alá vett tömegéből fizessék ki jogos követeléseit s eresszék külföldre.
Az ajánlat elfogadtatott s a becses gyűjtemények a pesti egyetem, budai műegyetem, magyar tud. akadémia, erdélyi múzeum, s kisebb részben még néhány hazai iskola közt lett felosztva; a telek, kert s kastély pedig eladatott idegeneknek. Nagy Károly ekkor Párisba ment s szülőföldjét többé nem látta. 1862-ben írta meg Cometologiáját (az üstökös csillagok tanát) s ugyanekkor beküldte a m. tud. akadémiának Le Soleil c. nagy munkája kivonatát, hogy e munkájának, melyet magyar nyelven kiadni képes nem volt, tőle származását bármikor bizonyítani lehessen. E munkájában, melyet más tudományos társaságoknak is megküldött, Coppernicus naprendszerét s Keppler törvényeit megtámadja. A Soleil 1866-ban Lipcsében német nyelven is megjelent Die Sonne und die Astronomie címen több mint 60 nyomtatott íven.
Nemsokára ezután Párisban elhalt; alig egy pár ember kísérte örök nyugalma helyére és sírhelye, Páris ostroma alkalmával a temető elpusztulván, nyomtalanul eltűnt. Az akadémiában 1876. dec. 18-án Kondor Gusztáv tartott felette emlékbeszédet. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Nagyítás csillagászati távcsöveknél a fegyverzett és szabad szemmel észlelt látószög viszonya. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 961. [19624.] Lényegesen függ a tárgy- és szemlencse gyújtópont-távolságától és e kettő hányadosával vehető egyenlőnek. A hasznavehető Nagyításnaknak mindazonáltal határt szab egyrészt a levegő tisztátalansága és nyugtalansága s főleg a távcső nem teljes akromaziája és az objektív szélén észlelhető diffrakció. Ha az objektív lencse átmérőjét centiméterekben fejezzük ki, akkor a 25-szörös átmérővel egyenlő Nagyítás szabja meg a gyakorlati határ. Kettős csillagoknál a 40-szeres átmérőig is mehetünk még. De ezen határokon túl a kép nagyobb méreteit már teljesen ellensúlyozza annak elmosódott volta. [SRG.]

Nagymedve (Ursa major) lásd Göncöl-szekere. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 965. [19630.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Nap (Sol, lásd a mellékelt képet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 975-980., 2 tábla. [19654-19659.] A bolygórendszerünknek úgy nagyságra, mint tömegre nézve uralkodó középponti teste s egyszersmind azon álló csillag, mely a bolygók világát fénnyel és meleggel látja el. A földpálya közepes sugara, az úgynevezett naptávolság vagy földtávolság, a csillagászatnak egyik legfontosabb adata, mert úgy a bolygó- mint a csillagrendrendszerben minden távolságmérés hosszegységét képezi.
Mivel Kepler harmadik törvénye szerint két bolygó közepes naptávolságainak harmadik hatványai úgy aránylanak, mint e bolygók keringési idejének négyzetei, utóbbiak pedig tisztán időmérésből lehetőleg pontosan meghatározhatók, világos, hogy minden bolygó naptávolsága a Föld-Nap távolságának egységeiben kifejezhető, ha években kifejezett keringési idejét ismerjük. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Nap (lat. dies), az égbolt egyszerű látszólagos körülforgásának vagy a Napnak a Föld körüli egyszeri látszólagos forgásának tartama, helyesebben tehát a Föld tengelye körüli forgásának tartama, viszonyítva azt vagy az állócsillagok rendszerére vagy a Napra magára; amaz a csillagnap, ez a napi nap. A csillagnap hossza eddigi ismereteink szerint és visszamenve a legrégibb erre vonatkozó észleletekre, állandónak mondható. A csillagnapot a tavasznapéjegyenpontnak felső tetőzésével kezdjük meg és 24 csillagórára, ezeket 60 percre, ezeket ismét 60 másodpercre osztjuk. A csillagnapban vagy részeiben kifejezett adatok az úgynevezett csillagidő.
Minthogy a fentiek szerint a legegyenletesebb és legállandóbb mozgás a Föld tengelye körüli forgása, időmértékül a csillagidőt kellene használnunk és a csillagászatban fontos szerepet játszik is, mégis az emberek a Nap általános és feltétlen befolyása alatt természetszerűleg a Napnak láthatósága szerint mérték a napot és nem a csillagidő, hanem a napidő (lásd ott) szerint számítottak. Napnak vagy nappalnak közönségesen azt az időt nevezve, melyet a Nap a látóhatár felett tölt, szemben az éjjel vagy éjjellel. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 980-981. [19659-19661.] [SRG.]

Napciklus lásd Napkör. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 981. [19661.] [SRG.]

Napéjegyenlőség lásd Equinokcium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 981. [19662.] [SRG.]

Napfáklyák lásd Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 981. [19662.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Napfogyatkozás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 981-982. [19662-12664.] Ha a Hold konjunkcióban, vagyis újholdkor eléggé közel van a földpálya síkjához, a Föld bizonyos pontjaira nézve részben vagy egészben elfödi a Napot és ezt a tüneményt Napfogyatkozásnak nevezzük. Ennél tehát nem fogy el a Nap fénye, mint a Holdé holdfogyatkozáskor (lásd ott), hanem a Hold a Nap és a Föld között állván, tényleg elfödi az előbbit; ebből következik az a különbség is a holdfogyatkozás és Napfogyatkozás közt, hogy az előbbit mindazokon a helyeken láthatni, melyekre nézve a Hold a látóhatár felett van és emellett mindezeken a helyeken ugyanabban az időben és egyforma nagyságban látszik, a Napfogyatkozás ellenben a különböző helyeken - melyek tudniillik a Hold árnyékútjába esnek - különböző időben és nagyságban mutatkozik. [SRG.]

Napfoltok lásd Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 982. [19664.] [SRG.]

Napfordító lásd Heliotrop. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 982. [19664.] [SRG.]

Napfordulat lásd Ekliptika, Föld és Napimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 982. [19664.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Napidő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 983-984. [19665-19666.] A Föld tengelye körüli forgásának tartama a Napra viszonyítva, illetve a Napnak látszólagos mozgása által adott idő, szemben a csillagidővel (lásd ott), melynél a Föld tengelye körüli forgását az álló csillagok rendszerére vonatkoztatjuk. A Napidő egysége a valódi napi nap, mely a Napnak két egymásra következő delelése közt lefolyt idő; ennek valamivel hosszabbnak kell lennie, mint a csillagnapnak, mivel a Nap az álló csillagok közt az év folyamán látszólag Ny-ról K-nek halad és így ha bizonyos napon a Nap valamely álló csillaggal egyidejűleg delel, másnap, mikor az álló csillag újra delel, már valamivel K-re fog állani a déllőtől és így csak későbben delelni. Azonkívül a valódi napi nap egyenlőtlen is, minthogy a Napnak látszólagos mozgása nem egyenletes (lásd Nap),
ennélfogva a valódi Napidőt melyet a Napnak parallelkörében való haladásával mérünk, a közéletben nem használhatjuk. Valódi dél lesz, mikor a Nap a déllőn megy át, 1 óra, ha a Nap 15 foknyira áll Ny-on, 2 óra, ha 30 fokra stb., de ezen órák is különböző hosszuságúak. Ezeket mutatják a napórák, de megfelelő mekanikai órákat szerkeszteni nem lehet. A csillagidőnek pedig kezdete az év folyamán a teljes napi napnak minden szakára esik, tehát éjjelre is, ezért szintén nem felel meg a polgári élet szükségleteinek, miért is közép napidőt, röviden középidőt vezettek be, mely egy az év alatt az ekliptikát egyenletesen befutó feltételezett Napnak delelésén és mozgásán alapul. A Napnak ugyanis látszólagos pályájának teljes befutására - tavasznapéjegyenponttól kiindulva ahhoz vissza - 366 2422 csillagnapra (tropikus év hossza; l. Év) van szüksége; ennyi idő alatt a fentebb említett naponkinti visszamaradás miatt a Nap eggyel kevesebbszer delel, mint valamely álló csillag;
a 366 2422 csillagnapot ennélfogva 365 2422 egyenlő részre osztjuk s feltesszük, hogy egy képzelt Nap, a közép Nap, ezen idő alatt egészen egyenletesen mozog az ekliptikán, és egyenletes mozgással futja be ugyanazt az utat, melyet a valódi Nap különböző gyorsasággal végez. Ezen közép Nap két egymásra következő delelése közt tehát mindig ugyanaz az idő: a közép nap folyik le, ezt 24 egyenlő órára 60 perccel, minden percre ismét 60 másodpercet számítva, osztjuk fel. Minthogy 365 2422 közép nap = 366 2422 csillagnap, azért 1 közép nap = 1 nap 3 perc 56,55 másodperc csillagidőben kifejezve, és viszont 1 csillagnap = 23 óra 56 perc 4,09 másodperc középidő. A valódi és a közép N. 4-szer évenkint, t. i. ápr. 15., jún. 14., aug. 31. összeesnek, közben egyik a másikat megelőzi vagy mögötte marad; ezt a mindenkori különbséget adja az időegyenlet (lásd ott).
A valódi és közép Napidő egymásközti különbsége okozza azt is, hogy a Napnak kelte és nyugta - amint az a naptárakban ki van tüntetve - nincsenek egyformán távol déli 12 órától, hanem a kelet és nyugvás ideinek közepe közel a valódi dél. Egészen közepén a kelésnek és nyugvásnak azonban így sem lesz a Nap delelése, mert közben még az ekliptikában is tova megy a Nap (lásd még Időmérés). [SRG.]

Napier, János, másként: Neper, angol matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 984. [19667-19668.] Szül. Merchistonban, Edinburgh mellett, 1550. - megh. ősi birtokán 1617. április 3-án. Merchistoni Archibald skót báró fia. Saint-Andrewsben tanult s miután Európa egy részét beutazta, teljes életét a mennyiségtannak és a csillagászatnak szentelte. [SRG.]

KAT. [KATONA Lajos]: Napimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 985. [19668-19669.] A Napnak, mint a földlakókra nézve legnevezetesb égitestnek, minden földi élet forrásának tisztelése az égitestek kultuszának (az úgynevezett Csillagimádásnak, lásd ott) körében ősidők óta a legkiválóbb helyet foglalja el. A primitiv népek Napimádása, illetőleg a Napon általuk is könnyen észlelhető jelenségek főbbjeihez fűződő magatartása leginkább csak a napfogyatkozások alkalmával jelentkezik felötlőbben. Ezeket a földkerekség legtöbb népének őshite az illető égitest válságos állapotának tekinti, amelyet a Nap ellen törő képzelt lények (többnyire szörnyeteg alakú állatok, sárkányok, óriási madarak stb.) okoznak akként, hogy a Napot felfalják, egy időre elrejtik, vagy legalább megcsonkítják.
Ehhez a hithez alkalmazkodik az ily népek napfogyatkozáskor tanúsított magaviselete, melynek majdnem általános vonása az, hogy a Napot fenyegető és megtámadó ellenséges lényt nagy lármával és zörejjel igyekszenek elriasztani s a felfalt égitest kiszabadítására kényszeríteni. Már valamivel magasabb műveltségű fokon keletkeznek azok a nap-mítoszok és a Napimádás ama nyilvánulásai, amelyek a Nap évköri mozgására vonatkoznak s amelyeknek sorában a legkiválóbbak a téli és nyári napfordulat, valamint utóbb az őszi és tavaszi napéjegyenlőség ünnepei. Lassankint fejlődő csillagászati ismeretek e N.-t egyes népeknél (p. az egyiptomiaknál és a délamerikai aztékeknél) minden kultusz középpontjává is emelhetik, de más, kevésbbé koncentrált vallásrendszerek keretében is mind több helyet és kiválóbb fontosságot juttatnak neki azon arányban, amint a Napnak a földi életre kiható nagy fontosságáról és látszólagos mozgásának szabályszerűségéről való tájékozottság emelkedik.
Ily fokon már a földi tűzforrásoknak a Napimádástól különben függetlenül is fejlődhetett tisztelete is többékevésbbé szoros kapcsolatba kerül a világosság és hő legnevezetesebb forrásának tiszteletével (l. Tűzimádás). A világosság és sötétség szüntelen meg-megújuló harcának a Napimádásnak középpontjában álló mítikus ábrázolatai és kultusszal járó feltüntetése mellett kiváló helye van még e körben egy másik dualizmusnak is, amelyben a Nap és Hold kölcsönös viszonya szolgál a hozzá fűződő hitregék alapjául. Ezekben az illető népek nyelvének grammatikai nemet ismerő természetéhez képest és ahhoz mérten, hogy milyen neműek e nyelvekben a Napot és Holdat jelentő szavak, alakulnak a megfelelő mitoszok. Érdekes jelenség, hogy ezen hitregék fonalán néha (p. a primitiv fokon álló japáni ainóknál) olyanokra is akadunk, amelyek a Nap és Hold nemi természetét illetőleg egy ideig uralkodó felfogás megváltozását tanúsítják, ami nevezetes művelődéstörténelmi fordulatok egyik tanújele.
Az is kiváló figyelmet érdemlő tünet az ide tartozók sorában, hogy nyelvi rokonság kötelékéhez tartozó népeknél (pl. az indogermánság körében is) némelyek hím-, mások még nőneműnek képzelik (és nevezik is ehhez képest) a Napot, illetőleg a Holdat, amelyen rendesen ellenkező nemű, mint a Nap. A Nap és Hold egymáshoz való viszonyát a legtöbb reá vonatkozó mitosz házastársinak vallja, de a két házasfél nem él jó egyetértésben egymással, azért kerülik egymást szüntelen az égen. E hitregék némelyike a csillagokat a nap és hold gyermekeinek tekinti. A magyar néphit keretében élő Napimádási jelenségek között talán a legáltalánosabb elterjedésű az, hogy a Nappal szemben nem jó a szemetet kiszórni, amely hiedelem más hasonlókkal egyetemben akár őseredeti, akár a köröttünk lakó népektől átvett Napimádási momentumnak tekinthető ugyan, de olyan messzemenő következtetésekre, aminőkre Ipolyit (Magy. myth. 256. s köv.) a nála felsorolt néhány adat csábítja, semmikép sem jogosít fel. [SRG.]

Napisten Helios. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 986. [19669.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Napi uralkodó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 986. [19670.] Már Dio Cassiusnál a Kr. u. III. sz.-ban akadunk a hét napjainak magyarázatára a 7 régi nagy bolygó uralkodása alapján (betudva természetesen a Napot és Holdat). E szabály szerint, melyet még az egyiptomiaknak tulajdonítanak, mindegyik napnak az az uralkodója, amely bolygó a nap első órájára esik,
kezdve mint legszélsőbbnél a Saturnusnál, melynek a szombat első óráját rendeljük alá (dies Saturnii) és a Jupiter, Mars, Nap, Venus, Merkur és Hold sorrendjében a 2-ik órát a Jupiternek, a 3-ikat a Marsnak s így tovább osztjuk be, a 8, 15 és 22-iket ismét a Saturnusnak, akkor a vasárnap 1 órájára a Nap esik (d. Solis, Sonntag), a hétfőére a Hold (d. Lunae, Mon[d]tag), a keddére a Mars (d. Martis, Mardi), a szerdáéra Merkur (d. Mercurii, Mercredi), a csütörtökére Jupiter (d. Jovis, Jeudi), a péntekére a Venus (d. Veneris, Vendredi). [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Napkör (cyclus solaris vagy concurrentium). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 986. [19670.G 28 évből álló időköz, melynek lefolyta után a hét napjai ismét a hónak ugyanazon napjaira esnek; minthogy a Napkör lefolytával a vasárnapi betűk ismét ugyanazon sorrendben ismétlődnek, azért a vasárnapi betű ciklusának is nevezik. Ha a 9-cel nagyobbított évszámot 28-cal elosztjuk, a maradék mutatja, hányadik az illető év a Napkörében. A kalendáriomokban rendesen ezt a számot nevezik Napkörnek. Lásd még Ciklus, Naptár. [SRG.]

Napközel annyi mint perihelium, lásd Afelium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 986. [19671.] [SRG.]

Napmérő annyi mint heliometer. Lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 987. [19672.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Napóra (gnomon). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 997-998. [19688-19689.] Minden készülék, mely a világtengellyel párhuzamosan elállított pálca árnyékának helyzetéből a valódi napidőt szolgáltatja. A legegyszerűbb Napóra az equinokciális óra, melynél az árnyékot felfogó számlap síkja az equatorral párhuzamos, a pálca tehát egyszersmind merőleges a számlapra. Mivel a Nap is egy nap lefolyása alatt közel párhuzamosan mozog az equatorral, világos, hogy az árnyék óránkint 15 fokot tesz meg, mivel ugyanis a napi mozgás 15 foka egy óra időköznek felel meg. Előállításánál úgy járunk el, hogy a számlapon a pálca körül kört írunk le, melyet 24 egyenlő részre, órára osztunk.
Ha a pálcát a világtengellyel párhuzamosan állítjuk, azaz észak felé irányítjuk s a felállítási hely geográfiai szélességével egyenlő szöglettel hajlítjuk a horizonthoz, a számlapot továbbá addig forgatjuk, míg a déli 12 órának megfelelő árnyékvonal a meridián északi részébe esik, akkor a Napóra fel van állítva. Megjegyzendő, hogy nyáron ez óra felső, télen alsó lapja szerepel. A horizontális óránál a számlap vízszintesen fekszik s a déli árnyékvonal ugyancsak a meridián észak felé eső részébe helyezendő. Az egyes óráknak megfelelő árnyékvonalak szögletei a meridiánnal most azonban már nem arányosak az idővel, hanem lényegesen a hely geográfiai szélességétől függnek. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Nappali ív vagy napi ív. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 998. [19689.] A parallelkörnek horizont feletti része (lásd Ég). Ha ezt, 24 órát számítva 360 fokra, időben fejezzük ki, megkapjuk valamely csillag láthatóságának tartalmát. Minél inkább délre haladunk, annál inkább rövidül a Nappali ív, az equator alatt pedig minden égitest Nappali íve a félkörrel egyenlő. Ha égitestül magát a Napot választjuk, akkor a Nappali ív megszabja a nappal hosszát, mely egy és ugyanazon helyen csupán a Nap deklinációjától, tehát az évszakoktól függ. [SRG.]

Nappálya lásd Ekliptika. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 998. [19690.] [SRG.]

Napparallaxis lásd Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 998. [19690.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Naprendszer helyesebben bolygórendszer, a Nap körül keringő égitestek összessége. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 999. [19691.] A mi Naprendszerünk, melynek egyik tagja Földünk is, eddigi ismereteink szerint áll: a Napból, 8 nagyobb, 383 újabb felfedezések által folytonosan szaporodó apró bolygóból, 21 holdból és ismeretlen számú, de legalább is 35 állandóan visszatérő üstökösből, valamint számos, szintén periodikusan fellépő hulló csillagrajból. Tagjainak száma nem szükségképen állandó, mert parabolikus pályában a Naprendszer felé közeledő, tehát csak látogató szerepét játszó üstököst valamely nagyobb bolygó vonzása állandóan leköthet (lásd Bolygók).
Bármily álló csillag szerepelhet Naprendszer középpontjául; ily álló csillagok pl. a kettős és többszörös csillagok, továbbá mindazon, többnyire fényváltozó csillagok, melyek sötét kísérővel bírnak, mint pl. Algol s hasonlók. [SRG.]

Napsugárzás Insolatio. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 999. [19691.] [SRG.]

Napszemlélő Helioszkóp. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 999. [19691.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Naptáblák a Nap pontos helymeghatározására szolgáló számadatok rendszeres összeállítása, mely a különben bonyolódott és fárasztó számításokat lehető minimumra szorítja. Lásd Csillagászati táblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 999. [19692.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Naptár kalendárium (lat. calendae, lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 999-1004. [19692-19700.] Az év napjainak hónapok és hetek szerinti sorozata, illetve ezeknek jegyzéke, melyben azonkívül a megfelelő ünnep- és névnapok, a holdváltozások, a Hold járása, az évszakok kezdete, a fogyatkozások és esetleg más égi tüneménynek és - a különben értéktelen - időjárás foglalvák. Naptár néven jelöljük még az egyes népeknél általában dívott év- és időszámítást (lásd ott) is, melynek alapja mindenütt az időnek a nap és éjen kívüli beosztásának szüksége volt.
Ez a szükség már nagyon régi időben hozta létre a hónapot (lásd ott), 29 vagy 30 napos, és az évet (lásd ott) 354 vagy 365 napos hosszabb időközt; amazt a Hold fényváltozásai alapján, ezt a Nappal egyidejűleg kelő vagy nyugvó csillagok visszatérésével határozhatták meg és tényleg már a legrégibb korban. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Naptári jegyek, az égi testek és más csillagászati tárgyak és fogalmak jelölésére szolgáló képek és jegyek, melyek a naptárakba is átmentek (lásd Állatöv és Csillagászati jegyek). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Naptátos, lásd Napimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Naptávolság, lásd Afélium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Naptérítől, lásd Ekliptika és Föld. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Naptűzmérő annyi mint aktinometer (lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Napudvar lásd Udvar. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Nap úrfi, lásd Napimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1045-1047. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

Németalföldi nyelv és irodalom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 20. [19814.] Legfényesebb eredményt a matematikai és természettudományok terén mutathat fel. Huygens, Keresztély egyképen nagy volt mint matematikus, csillagász és fizikus, Mercator Gerhard a nevéről hívott térkép-projekciót találta ki; Jansen (1590 táján) a teleszkópot stb. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Neptunus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 123-124. [19978-19979.] Bolygórendszerünknek eddig ismert legkülső tagja. Míg az úgynevezett régi bolygók már az ókorban is ismeretesek voltak, addig a Neptunus lételét az Uranusra gyakorolt hatásaiból következtették, s ugyanezekből számították ki helyét az égen, hol tényleg megtaláltatott. Bouvard 1821-ben Jupiternek, Saturnusnak és Uranusnak javított pályáit számította és azon meglepő eredményre jutott, hogy míg a Jupiter és Saturnus szigorúan követi a Newton-féle tömegvonzási törvényt, addig Uranus számára nem található pálya, mely e bolygó újabb és Herschel előtti megfigyeléseivel összehangzásba volna hozható. Uranust ugyanis már Flamsteed észlelte volt 1690-ben, épp úgy más csillagászok is, a nélkül, hogy bolygótermészetét felismerték volna.
Bouvard egyszerűen elvetvén a régi megfigyeléseket, csak az újabbakból határozta meg tehát Uranus pályáját. De 1830-ban e pálya ezen bolygó mozgásában már 20 ívmásodpercnyi, 1844-ben már 2 percnyi hibát hagyott, amely bár szabad szemmel észre sem vehető, csillagászfogalom szerint megengedhetetlen nagy. Ez anomáliák magyarázatát Bessel már 1823-ban sejtette. 1838-ban Flemming nevű tanítványát megbízta azon számításokkal, melyek keresztülvitele Neptunus felfedezésére vezetett volna, de Flemming kora halála megszakította a munkát. Szerencsésebb volt két más csillagász, Leverrier és Adams. Az elsőt 1845-ben mint teljesen ismeretlen fiatal embert Arago buzdította a terjedelmes és rendkívül fárasztó számítások keresztülvitelére. Csakhamar meggyőződött arról, hogy Uranus mozgásának szabálytalanságai kizárólag csak egy Uranus pályáján kívül fekvő, még ismeretlen bolygó vonzásának tulajdoníthatók és 1846 nyarán már elkészült az új bolygó pályaelemeinek számításával,
melyek alapján az új bolygó helye az égen ki volt jelölhető. 1845. szept. 23-án vette Galle, a berlini csillagvizsgáló obszervátora Leverrier levelét, melyben kéri, hogy a berlini akadémiai csillagtérképek segítségével kutassa fel az ég kijelölt helyét és ugyanez este találta Galle, alig egy foknyi távolságban az elméletileg kiszámított helyzettől egy nyolcadrendű csillagocska képében az új bolygót, Neptunust. Adams már 1845. októberében készült el vizsgálódásaival és Challis a következő év aug. 4-én és 12-én csakugyan figyelte a bolygót, a nélkül, hogy bolygótermészetét felismerte volna. Így esett el Adams Leverriervel szemben a felfedezés dicsőségétől. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Newcastle upon Tyne (ejtsd: nyúkasszl öppn tájn). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 149. [20032-20033.] Northumberland angol grófság fővárosa, püspöki székhely és forgalom szempontjából az egyesült királyság 5-ik kereskedelmi kikötője a Tyne balpartján. Vasutak mellett kulturális intézetekben is gazdag, a jelentékenyebbek: csillagvizsgáló, botanikus kert stb. [SRG.]

Newcomb (ejtsd: nyúkom) Simon, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 150. [20032-20033.] Szül. Wallaceban 1835. márc. 12. Korán az Egyesült-Államokba került s 1857-ben a cambridgei Nautical Almanac munkatársa, 1861-ben pedig a matematika tanára a tengerészetnél, ugyanekkor a tengerészeti csillagvizsgálóban is dolgozott. 1877-ben az American Ephemeris and Nautical Almanac Office főnöke lett, 1884-ben pedig egyúttal a matematika és asztronómia tanára Baltimore-ban. Legfontosabbak azok az elméletei, melyeket a Hold s a nagyobb bolygók mozgásairól kidolgozott. Ezeket részint a Smithsonian Institution, részint az American Ephemeris tette közzé. Nagyra becsülik népszerű modorban írt csillagászatát is. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Newton Izsák, angol fizikus és matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 153-154. [20039-20040.] Szül. Woolsthorpeban (a Lincholnshireben fekvő Colsterworthban) 1643. jan. 5. - megh. Londonban 1727. márc. 31. Gyenge testalakatú gyermek volt; 12 éves koráig nagyanyja nevelte, amidőn Granthamba küldték, hogy az ottani iskolát látogassa. Eleinte nem szívesen tanult, később azonban az osztályában a legelső volt. 1660-ban a cambridgei egyetemre lépett, hol kiváló kedvvel tanulmányozta Descartes, Keppler és Wallis munkáit. 1666-ban a Cambridgeben dühöngő pestis miatt kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait. Az egyetemen Barrow dr.-ral szoros barátságot kötött és miután Barrow 1669-ben lemondott tanári székéről, helyébe Newton lett a cambridgei egyetemen a matematika tanára.
Ez időben már számos fölfedezése volt ismeretes. 1672-ben a Royal Society tagjává választotta. Newton törvénye szerint a Nap és az égi testek vonzó ereje a távolság négyzetével fordított arányban működik. Törvénye természetesen a fizikai csillagászatot is új alapokra fektette és az egész kozmológiai világnézetre vonatkozólag döntő lett. A gravitációra vonatkozó vizsgálódásainál a Hold és Föld egymásközti viszonyából indult ki. E viszony vizsgálása vezette arra a feltevésre, hogy ugyanaz az erő, mely a Holdat Földünk felé vonzza, ugyanaz szerepel az egész világrendszerben, tehát ugyanazon erő kényszeríti a követ, hogy a földre essék, stb. E feltevések igazságáról számítás útján akart meggyőződni; mivel azonban a Föld átmérőjének pontos száma nem állott rendelkezésére, számítása helyes nem lehetett és ennélfogva feltevését egyenlőre ejtette; csak amikor pontos adatokat kapott a Föld átmérőjére vonatkozólag, győződhetett meg elmélete helyes voltáról. [SRG.]

SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Nikolvas. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 181. [20091.] Mindama ötvözete a vasnak nikollal (rendesen kobalttal együtt), mely meteoritekben előfordul. A leggyakoribb elegyrésze a meteoriteknek és tömegre nézve a meteorit minden egyéb elegyrészét felülmúlja. A meteorvasaknak egyedüli anyaga, mely néhol (Ranchito) 50,000 kg. súlyú tuskókban is található. Háromféle Nikolvas van: a kamazit, a taenit és a plessit. Lásd Meteorit. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: November (a latin novem annyi mint kilenctől, mert a régi római naptárban a kilencedik hónap volt, magyarul Szt. András hava). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 20192. Jelenleg az év 11-ik hónapja 30 nappal. A Nap a nyilas jegyébe lép. A hőmérséklet átlagos változása, azaz a havi közepes hőmérséklettől való, hosszú időn át észlelt eltérések középértéke nagyobb mint októberben, de kisebb, mint decemberben, Közép-Európában körülbelül 1,9. Budapesten a Novembernek átlagos havi hőmérséklete 4,0 C. [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Nundinae (a lat. novem dies annyi mint kilenc nap). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 265. [20252.] A római naptárban a 9-ik napnak neve, vagyis a hétnek határnapja, amennyiben két-két Nundinae közé hét munkanap esett. A régi 10 hónapos és 304 napos római esztendőben tehát 38 Nundinae volt és ugyanannyi hét. A 12 hónapos esztendőben aztán annyira megszaporították a Nundinaekat, hogy éppenséggel megfeleltek a mai heteknek. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Nutatio (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 266. [20255.] A Föld tengelyének Bradley által felfedezett ingadozása, hasonlóképen, mint a precesszió is, a külső testeknek a Föld equatori dudorodására gyakorolt vonzásának és a Föld tengelyforgásának folyománya. Mivel az ekliptika és az equator nem esik össze egymással, sőt a Hold is az ekliptikán kívül mozog, a Nap egy év, a Hold egy hó lefolyása alatt mindig más-más helyzetet foglal el e dudorodással szemben; így pl. a Nap tavasz és ősz kezdetén e dudorodás síkjában áll, míg nyár és tél kezdetén tőle legtávolabb fekszik, illetve É- és D-felé.
Így tehát a precesszió kifejezésébe periodikusan változó mennyiségek keverednek, melyek legtekintélyesebbike onnan jő, hogy a holdpálya csomóinak gyors mozgása miatt e pályasík hajlása az equator felé 18,7 év lefolyása alatt ingadozik. Mind e periódikus egyenlőtlenségek a precesszió értékében összefoglalva a Nutatio nevét viselik. Fő faktor a létrejöttében a Hold, melynek hatása közelsége folytán éppen úgy mint a tengerjárási tüneményekben nagyobb, mint a Napé. Itt is nem a vonzás abszolút nagysága dönt, hanem pusztán annak a Föld innenső s túlsó felére vett különbsége. lásd Mozgás. [SRG.]

Nyrén Magnus, svéd csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 270. [20263.] Szül. Vermland tartományban 1837. febr. 21. Carlstadban, majd Upsalában tanult és 1868-ban számfölötti csillagásznak ment Pulkovába, hol 1871-ben segéd, 1890-ben pedig aligazgató lett. Főleg az álló csillagok tanulmányozásával foglalkozik és számos fontos csillagászati arányszámot újra meghatározott; megfigyeléseivel ő bizonyította be azt is, hogy a föld egyes pontjainak sarki magassága nem állandó. Művei nagy részét a petersburgi akadémia adta ki. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Nyár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 277. [20275-20276.] A tavasz és ősz közé eső évszak, csillagászatilag a leghosszabb naptól a rákövetkező napéjegyenlőségig terjedő idő. Ez az É-i félgömbön a nyári napfordulattól (jún. 21-22.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 21-23.), vagyis addig tart, míg a Nap a ráktérítőtől, legnagyobb É-i deklinációjából az egyenlítőhöz jut. A D-i féltekén ellenben a mi telünknek megfelelően a nyár a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.) tart, vagyis mialatt a Nap legnagyobb D-i deklinációjából, a baktérítőtől az egyenlítőig halad. Mivel a mi tavaszunk és nyarunk folyamán a Föld pályájának a Naptól távolabb eső részén, tehát a Keppler második törvénye szerint lassabban halad, a mi nyarunk valamivel hosszabb, mint a D-i félgömb nyara;
hogy azonban mégis melegebb, mint a tél, annak oka első sorban, hogy a Nap magasabban áll, sugarai is sokkal nagyobb szög alatt esnek a Földre, és hogy tovább marad a látóhatár felett. Ezek a körülmények a távolságbeli különbséget jóval ellensúlyozzák; ez csak akkor érvényesül, ha a két félgömb nyarát hasonlítjuk össze. A D-i félgömb nyara intenzívebb és a különbség a napsütött és az árnyékos helyek közt sokkal érezhetőbb. Meteorológiai tekintetben a nyarat az É-i féltekén jún. 1-től szept. 1-ig, a délin dec. 1-től márc. 1-ig számítjuk. A legnagyobb hőség rendesen a leghosszabb nap (a Nap megfelelő legmagasabb állása) után körülbelül egy hóra áll be, amikor tudniillik a fokozatos felmelegítés a kisugárzás okozta lehűlést már túlhaladja, ezért nálunk július vége és általában július, a D-i félgömbön január a legmelegebb. Lásd Évszakok. [SRG.]

SIM. [SIMONYI Zsigmond]: Nyelvtudomány (máskép nyelvészet, lingvisztika). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 289-291. [20298-20299.] Mint rendszeres tudomány egyike a legfiatalabbaknak és csak a XIX. sz. gyermeke. Ily módon már a talaj elő volt készítve és csak alkalom kellett hozzá, hogy valamely született magyar alapos készültséggel dolgozza fel. Ez be is következett akkor, midőn Sajnovics János jezsuita mint csillagász bejárta a lappok földét és a lapp nyelv tulajdonságait megfigyelvén, kiadta nagyjelentőségű művét: Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (Kopenhága 1770.). [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Nyilas (Sagittarius). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 296. [20309.] Az állatöv 9-ik csillagképe 263-306 fok rektaszcenzió és 14-37 fok déli deklináció között a tejút keleti szélén, szemben a skorpióval. 73 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek között egy másod- és hat harmadrendű van. Már Eudoxus és Aratus említik és valószínűleg Aziron kentaurus jelképe. Egyszersmind állatövi jegy is, mely azonban a precesszió miatt most már a skorpió csillagképbe esik. [SRG.]

Observatio, (lat.) annyi mint szemmeltartás, megfigyelés. - Observatorium, lásd Csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 327. [20370.] [SRG.]

H. [HEIL Fausztin]: Ó-időszámítás vagy ó-stil, lásd Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 348. [20416.] [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Oktáns (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 358. [20436.] Egy kör nyolcad része. Téroktánsoknak azt a nyolc térrészt nevezzük, melyekre három egymásra merőleges sík az egész teret felosztja. Gömboktánsoknak a gömbnek azt a nyolc részét nevezzük, melyekre az a középpontján keresztül egymásra merőlegesen fektetett három sík által felosztatik. Továbbá Oktánsoknak egy csillagászati műszert is neveznek, mely egy beosztott nyolcadkörből áll, különben pedig egészen hasonló szerkezetű mint a sextáns. [SRG.]

Olasz irodalom. A legrégibb olasz nyelvű prózai munka a Composizione del mondo (a világ teremtése), csillagászati mű, melyet Ristoro d’Arezzo írt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 371. [20459.] [SRG.]

Olbers Henrik Vilmos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 405. [20515.] Szül. Arbergenben (Bréma) 1758. okt. 11. - megh. Brémában 1840. márc. 2. Göttingában készült az orvosi pályára és mint orvos telepedett le Brémában. Kiterjedt praxisa mellett már korán kezdett asztronómiával foglalkozni és lassanként ez lett fő foglalatosságává. Már 1787-ben az 1789-ben várható üstökösre vonatkozólag közölt hosszabb cikket, melyet mind több és több csillagászati cikk követett, míg 1797ben megjelent alapvető értekezése: Über die leichteste und bequemste Methode, die Bahn eines Kometen zu berechnen (Weimar, kiadta Zach báró), melynek módszerét az üstököspályák számításánál ma is követjük.
1802. jan. 1-én a Piazzi által történt felfedezés óta többé nem látott Cerest találta meg, ugyanazon év márc. 28-án a Pallast, 1807. márc. 29-én a Vestát, 1815. márc. 6-án a később nevéről nevezett periodikus üstököst fedezte fel. [SRG.]

SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Olivin (ásv.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 415. [20535-20536.] Magnézium és vasszilikát izomorf keveréke, némelyikben van egy kevés titánsav, mangánoxidul, nikol, fluor. A közönséges Olivin lényeges elegyrésze számos eruptív kőzetnek, nevezetesen bazaltnak, melafirnak, peridotitnak, de a legtöbb meteorkőnek is lényeges elegyrésze; a leggyakoribb ásványa a meteoriteknek a vason kívül. [SRG.]

SZ. G. [SZILÁGYI Géza: Olmütz (Alamóc, Olomouc). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 416-417. [20538.] Az ugyaníly nevű kerületi kapitányságnak és érsekségnek székhelye, Morvaország második legnagyobb városa a Morva jobb partján, a Feistritz torkolatával szemben, több vasúti vonal mellett. Az 1886-ig erős vár körfalait lerombolták és helyükön sétahelyek keletkeztek; sétahelyei közül legszebb a Stadtpark. Jelentékenyebb épületei: a gót székesegyház, amelyet III. Vencel, aki benne van eltemetve, a XIV. sz.-ban épített. A Szt.-Móric-templom nagy és szép orgonával, a Szt.-Mihály-templom 3 kupolával, a városháza Pohl Antaltól 1422-ben készített érdekes csillagászati órával. [SRG.]

Ó-naptár lásd Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 436. [20574.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Oppolzer Tivadar lovag, német csillagász, a híres patológus fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 451-452. [20607-20608.] Szül. Prágában 1841. okt. 26. - megh. Bécsben 1886. dec. 26. Atyja kívánságára az orvosi tudományokat tanulta, de e mellett az exakt tudományok iránt való hajlama s határozott tehetsége folytán matematikával s asztronómiával is foglalkozott. 1864-ben elnyerte az orvos-doktori oklevelet s azután anyjának segítségével magánobszervatóriumot alapíthatott, mire egészen e tudománynak szentelte életét. 1866-ban a bécsi egyetemen az asztronómia magántanára, 1870-ben rendkívüli, 1875-ben rendes tanára lett. Első dolgozatai megfigyeléseken kívül a bolygók s üstökösök pálya-meghatározásaira vonatkoztak.
Egyik dolgozata kr. e. 1208-tól kr. u. 2163-ig az összes, számra nézve 800O nap- és 5200 holdfogyatkozást tartalmazza a legnagyobb és legterjedelmesebb számolási munkák egyike, melyet ember valaha végezett. Nélkülözhetetlen segédkönyve úgy a csillagásznak, mint különösen a történetírónak. [SRG.]

Opponál, (lat.) annyi mint ellentmond; oppozíció, lásd Ellentét; a csillagászatban lásd Aszpekták. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 452. [20608.] [SRG.]

Optikai meteorok annyi mint légköri fénytünemények (lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 452. [20609] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Óra (lat. hora). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 454. [20613.] A napnak, mint időtartamnak 24-es része, 60 percre, ezek mindegyike ismét 60 másodpercre oszlik. A szerint, amint a napot a valódi napi idő, a csillagidő vagy a középidő szerint mérjük, az óra is különböző hosszúságú. A közönséges életben a középnapot és így középórát is használjuk, melyet óráink is mutatnak. Régente a nap óráinak számításait különböző időpontban kezdték (lásd Naptár), jelenleg a kelet némely részét kivévén, a civilizált világban általában éjfélkor kezdik a nap órát számolni, de csak 12-ig mennek, amikor újra 1-nél kezdik, úgy hogy a nap két 12 órás időközből - délelőtt és délután - áll.
A csillagászatban az órát déltől és 24-ig számítják. Az óra és részeinek jelölésére a latin elnevezések kezdőbetűit: h, m, s (hora, minutum, secundum) vagy a magyar kezdőbetűket ó, p, mp használjuk. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Óra. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 454-458., 1., 4. tábla. [20613-20619.] Az óra célja, hogy vele két időköz között lefolyt időt megmérjünk. Már a legrégibb időkben gondoltak ki ilyen műszereket, amilyenek a homok- vagy viziórák, nemkülönben a napórák is, amelyek a legkülönbözőbb alakokban tűnnek fel, éppúgy, mint a kerekes órák. Az órával első sorban a nap hosszát mérjük, a csillagászati óra "óramutatója" egy nap alatt egyszer fordul körül 0-0 óráig. A csillagász azonkívül óráját nem mint egyszerű időmutató táblát tekinti, hanem mint a legfinomabb szögmérő műszert, miután az égboltozat maga sem egyéb mint a legfinomabb óratábla s arról a műórával s egy alkalmas csillagászati műszerrel (passage-csővel) a szögeket lemérve, megkapja az asztronómus műórájának állását. [SRG.]

Órakör (circulus horarius). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 459. [20619.] Minden legnagyobb, a világtengelyen és valamely égi testen átfektetett kör, tehát egyszersmind deklinációkör (lásd Éggömb). Az összes Órakörök között van egy, mely a megfigyelési hely zenitjén halad át, s ez az illető hely meridiánjának nevét viseli. Mivel a napi forgás következtében minden csillag Óraköre a megfigyelési hely meridiánjával az idővel arányosan növő szöget alkot (az óraszöget), e kör fekvése az idő mértékéül szolgálhat; innen elnevezése is. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Óraszög (angulus horarius), valamely égi testen átmenő deklinációkör távolsága a megfigyelési hely meridiánjától. Mivel az egyenletesen forgó éggömbön e távolság az idővel arányosan változik, az Óraszög közvetlenül az idő mértékéül szolgálhat, innen neve is. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 462. [20625.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Orion. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 480. [20662.] Az egész égboltozat legékesebb csillagképlete és fényes csillagjainak nagy száma miatt téli éjjeleink kiváló dísze. 4 ó. 36 p. és 6 ó. 20 p. rektaszcenzió s 15 fok északi és 10 fok déli deklináció között fekszik s mintegy 100, szabad szemmel látható csillaggal bír, melyek között 2 első-, 4 másod- és 4 harmadrendű csillag foglaltatik. Az előbbiek a vörös fénye által kitűnő alfa Orionis vagy Betelgeuze és a vakítóan fehér Rigel vagy béta Orionis. A kettő között egyenes vonalban három másodrendű csillag fekszik, az Orion öve vagy Jakab botja (a magyar nép inkább szt. Péter pálcájának nevezi). Ezek alatt fekszik a szabad szemmel is látható óriási szabálytalan Orionköd, mely tátongó oroszlánszájhoz hasonlít, melynek nyílásában a híres csillagtrapéz fekszik.
Rigel, Sirius, Procyon, Pollux, Capella és Aldebaran elsőrendű csillagok egy hosszúra nyúlt hatszöget alkotnak, mely az ég legszebb tájéka. Határain belül fekszik még egy első-, 8 másod- s több mint 12 harmadrendű csillag. Orion a magyar nép felfogása szerint a kaszás, ki mögött az ebédjét vivő, Sánta Kata ballag; ezt a csillagzatot már Job, Homer és Hesiodos is említik: a görög mítosz szerint a vakmerő krétai vadász, Diana és Latona kisérője. [SRG.]

Orionköd lásd Orion. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 480. [20662.] [SRG.]

SZABÓ E. [SZABÓ Endre]: Orosz nyelv és irodalom Iásd Az orosz nyelv. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 503. [20695., 20704.] A szanszkritból eredő szláv nyelvek közt a lengyel mellett legjobban ki van művelve az orosz nyelv. Szóbősége bármely európai nyelvhez hasonlítva aránytalanul nagy és különösen heroikus színezetével tűnik ki testvérei között. Ábécéjét különféle módosítással a görög és római írásból vette, kipótolva sajátos hangok jelzésére való jelekkel és betűkkel. A csillagászattal főképen az 1834-ben Pulkovában alapított csillagászati intézet foglalkozik, amely Struve igazgató vezetése alatt világhírre vergődött. [SRG.]

CH. [CHOLNOKY Jenő]: Országmérés. A csillagászati helymeghatározások egyes pontoknak helyét adják meg s ezek a pontok teszik az egész felvétel alapját. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 548. [20776.] [SRG.]

Ortografikus vetület. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 556. [20791.] Valamely tárgynak, pl. a Földnek azon leképezése, mely előáll, ha a végtelen távolságban levő szemből egymás között párhuzamosan (innen a parallel vetület elnevezése is) haladó látósugarakat egy ezekre merőleges vetítési síkkal metszük. A térképvetítésben ritkán alkalmazzák; a Föld esetében csak akkor, ha fel akarjuk tüntetni ennek nagy távolságból nézett képét. A Hold, a Nap s a bolygók felületét azonban rendesen Ortografikus vetületben adjuk, mert az íly módon létrejövő térkép tényleg megfelel a távcsőben látott képnek. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Oszkuláló elemek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 577-578. [20834.] A bolygó Nap körüli legáltalánosabb mozgását egy adott pillanatban teljesen leíró elliptikus pálya elemei. Valamely bolygó tisztán a Nap vonzása s kezdeti sebessége folytán szigorúan a Kepler-féle törvényeknek alávetett mozgást végez. A többi bolygó jelenléte miatt a fekvése és méretei szerint állandó ellipszis háborgatásokat szenved, de a mozgás most is még hat, az elliptikus pályaelemektől persze különböző elem által jellemezhető. Bármely legyen azonban e mozgás, minden adott pillanatban szerkeszthető egy Kepler-féle ellipszis, mely a bolygó pillanatnyi mozgását nagyság és irány szerint teljesen kifejezi.
Ez ellipszis hat eleme az Oszkuláló elemek nevét viseli. A következő pillanatban természetesen a bolygó tényleges mozgása az Oszkuláló elemek által előírt elliptikus mozgástól már eltér. Fontos analitikai segédeszközök a háborgások gyors, számbeli értékeinek megállapításában. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Ősz, a nyár és tél közti évszak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 686. [21035.] Csillagászatilag az ősz az É-i féltekén akkor kezdődik, mikor a Nap látszólagos évi útjában az egyenlítőhöz ér és az alá halad É. felől D-nek és tart addig, míg a Nap legdélibb helyzetét az egyenlítő alatt el nem éri, vagyis az őszi napéjegyenlőségtől (szept. 22-23.) a téli napfordulatig (dec. 21-22.). A D-i féltekén éppen fordítva akkor kezdődik az ősz, mikor a Nap az egyenlítőhöz érve, D-től É-nak halad és tart addig, míg a Nap legészakibb helyzetét el nem éri, vagyis márc. 20-21-től jún. 21-ig, ameddig tudniillik nálunk a tavasz (lásd ott) tart.
Az egynapi különbség onnan van, hogy a Föld tudvalevőleg pályájában nem egyenletes sebességgel halad. Meteorológiai tekintetben az É-i féltekén a szept.-nov. hónapokat szoktuk őszi hónapoknak mondani; az időjárás ekkor eleinte állandó és derült, majd változó és nedves, a levegő mindinkább lehűl, úgy hogy az ősz vége felé már fagy és hó is lép fel, bár az utolsó még nem áll meg. Ily értelemben azonban csak a mérsékelt öveknek van őszük, a forró égövben a nyárra közvetlenül jő a tél és mint a hidegégövben a hosszúra nyúló telet a rövid nyár, úgy váltja fel átmenet nélkül ismét a telet a nyár. Lásd Évszakok. [SRG.]

Öv. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 693. [21048.] Csillagászatilag az egyes éghajlatok elnevezése, melyek az egyenlítőtől észak vagy dél felé bizonyos szélességen az egész földgömbön egyformán terjednek: forró földöv az egyenlítőtől a két térítőig, mérsékelt öv a térítőkről a sarkkörökig és hideg öv a sarkköröktől a két sarkpontig. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Palisa János, osztrák csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 734. [21129.] Szül. Troppauban 1848. dec. 6. Bécsben tanult és az ottani csillagvizsgáló adjunktusa, 1872-ben a polainak igazgatója. Itt fedezte fel első kis bolygóját és ettől fogva egyike volt a legkitartóbb és legszerencsésebb fölfedezőknek e téren. Polában 27, majd egészségi okokból a bécsi csillagvizsgálóhoz visszatérvén, 1892-ig - mikor főkép a fotográfiai eljárás életbelépte folytán abbahagyta - itt még 55 kis bolygót, összesen tehát 82-őt fedezett föl; e mellett természetes, hogy többet újra megtalált. Palisa 1883-ban a teljes napfogyatkozás észlelésére a Csendes-óceánra küldött expedicióban részt vett. [SRG.]

Palitzsch János György, csillagászati ismereteiről híres német földmíves, szül. 1723-ban Prohlisban Drezda mellett, megh. ugyanott 1788-ban. Ő látta először 1758-ben a Halley-féle üstököst. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 735. [21130.] [SRG.]

Pallas apró bolygó, melyet 1802. márc. 28-án Olbers fedezett fel Brémában. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 737. [21134.] [SRG.]

SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Pallas-vas. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 738. [21136.] Az a meteorit, melyet Pallas Péter berlini természettudós 1749-ben talált Szibériában, Krasznojarszk (Medvedeva) vidékén. A feltaláló tiszteletére nevezték Pallas vasnak, máskép pallaszitnak, mely név egyúttal csoportját jelöli mindazon meteoriteknek, melyek szerkezetre és összetételre nézve megegyeznek az eredeti Pallas vassal. A Pallas vas keresztül van kasulva kisebb-nagyobb üregekkel, vagyis az egész tökéletesen szivacsos; az üregeket olivinkristályok töltik ki. Ezen a meteoriten végzett tanulmánya alapján mondotta ki Chladni 1794-ben a meteoritek égi eredését (lásd Meteoritek). [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Pálya. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 753. [21164.] A bolygók pályái a többi bolygó jelenléte miatt fellépő háborgásoktól eltekintve, a Kepler-féle törvények szerint a köralakhoz nagyon közel álló ellipszisek. Az üstökös pályái legtöbb esetben parabolával, egyes tűzgömbökéi hiperbolával, a Jupiter holdakéi körrel azonosíthatók s a kettős csillagokéi szintén ellipszisek. Lásd még Mozgás. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Pályaszámítás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 754. [21166-21167.] Ama számolási eljárások összessége, melyek segítségével valamely bolygó, üstökös, hullócsillag vagy kettős csillag helyzetmeghatározásaiból annak pályaelemeit vezethetjük le. Ha az égi test tömegét figyelembe vesszük, melyet más úton kell meghatározni, de melyet a Napé mellett majdnem mindig el is hanyagolhatunk, a mozgás teljes ismeretére 6 elem szükséges, s természetes, hogy a teljes megoldás ugyanannyi megfigyelési adatot kíván. A csillagász csak helyzetet tud pontosan megfigyelni, azaz a bolygó rektaszcenzióját és deklinációját meghatározott pillanatban és ezért 3 teljes megfigyelés szükséges s általában véve elegendő is a Pályaszámítás eszközlésére.
A nehézség csak abban áll, hogy az észlelt adatok egyetlen távolságát sem, hanem csak irányokat tartalmaznak, s hogy a meghatározandó ellipszis nagy tengelye, melytől utolsó elemzésben minden távolsági adat függ, kettős alakban fordul elő: egyszer mint tényleges vonalas távolság, másrészt a Kepler-féle harmadik törvény értelmében mint a bolygó közepes napi mozgása. Mivel a bolygó keringése a Nap körül periodikus jelenség, ez utóbbi adat trigonometriai függvények argumentumában fordul elő, s ezért a megoldandó feladat transcendens, tehát csak próbálgatások által megközelíthető. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Parallaxis (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 801-802. [21259-21260.] Az a szög, melyet két (1. ábra) az A és B pontból S ponthoz húzott egyenes egymással bezár, vagy az a szög, mely alatt az S pontból az AB távolság látszik. Ez a mindennapos, és különösen közeli tárgyaknál már akkor is felötlő jelenség, ha ezeket felváltva bal és jobb szemmel figyeljük, a Hold s a Földet megközelítő bolygók esetében ismétlődik: a látszó égboltozat más-más helyén látjuk, azaz az álló csillagok között más helyzetet foglalnak el a szerint, amint a Föld felületének más-más pontjából észleljük.
Ennek folytán az álló csillagok és a Nap elfödését a Hold által (napfogyatkozás), a Merkur és Venus átvonulását különböző pontokon álló megfigyelők különböző időkben s különböző módon látják. Az évi Parallaxis a Copernikus ideje óta fáradhatatlanul keresett legegyenesebb bizonyítéka a Földnek a Nap körül való keringésének, tehát a Copernicus-féle világrendszer helyességének. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Pasquich János, kat. pap, matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 840. [21339-21340.] Szül. Bécsben 1753. (1759.) - megh. ugyanott 1829. dec. 15. Tanulmányait végezvén, 1786-ban természettani segéd és felügyelő lett a budapesti csillagvizsgáló intézetnél, 1789-ben a mennyiségtan rendes tanára lett a pesti egyetemen, 1797-ben pedig saját kérelmére elbocsátották ezen állásából. Ezután Bécsben élt néhány évig. Folytonos betegeskedése folytán azonban, minthogy budapesti orvosaiba legtöbb bizalmat helyezett, ismét visszatért Pestre.
Minthogy barátai tartóztatták és ő is szeretett volna körükben maradni, elhatározta, hogy állandóan itt marad. E célból állásért folyamodott a budai csillagvizsgáló intézetnél, mit 1803-ban meg is nyert. A csillagvizsgáló épület felállítására legalkalmasabb helyül a Szt.-Gellérthegyet jelölte ki. Itt épült saját és Reichenbach tervei szerint a budai csillagvizsgáló, melyet 1815. okt. 15-én ünnepélyesen megnyitottak. Ezután P. az intézet igazgatója volt 1824-ig, midőn visszavonult és Bécsben élt haláláig. [SRG.]

Passage-cső lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 841. [21341.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Páter Pál, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 21364. [SRG.]

Páva a déli félteke egyik csillagképe az Oktans, Paradicsommadár, Déli háromszög, Oltár, Csillagászati messzelátó és Indiánus közt, kilenc a 3. és 6. nagyság közt levő csillagból áll. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 852. [21394.] Szül. Menyhártfalván 1656. - megh. Danzigban 1724. dec. 7. Miután vallása miatt száműzték Magyarországból, a wolfenbütteli herceg könyvtárnoka, később pedig a thorni, majd danzigi gimnáziumban a mennyiségtan tanára volt. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Peking (Pe-king). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 894-895. [21449-21450.] A khinai birodalom fővárosa az Északi szélesség 39 fok 36’, a Keleti hosszúság 116 fok 28’ alatt, a nagy É.-khinai alföldön, 150 km.-nyire a tengertől, Pe-csi-li tartomány Sun-tien nevű kerületében, a Pei-ho mellett. Az éghajlat egészen kontinentális. A tatár város kiválóbb épületei: csillagvizsgáló a XIII. és XVII. sz.-ból való bronzeszközökkel. [SRG.]

Penumbra (lat.), a napfoltok sötét magvát környező valamivel világosabb udvar vagy félárnyék, lásd Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 912. [21487.] [SRG.]

Per aspera ad astra (lat.) annyi mint göröngyös úton a csillagokig, jelentése az, hogy minden emelkedés küzdelemmel jár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 924. [21510.] [SRG.]

Perihelium lásd Afélium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 938. [21537.] [SRG.]

Periodus (gör.), a keringés ideje és általában valamely ismétlődő időtartam a csillagászatban. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 940. [21541.] [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Pernambuco Cidade do Recife. Rio de Janeiro után Brazilia legnagyobb városa, Pernambuco államnak és püspökségnek székhelye az Atlanti-oceán partján, vasút mellett, Bairro Recife a forgalom középpontja; itt van a vámház, a csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 944-945. [21551.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Perry István József, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 951. [21562.] Szül. Londonban 1833. aug. 26. - megh. 1889. dec. 27. Papi pályára készült és 1853-ban Rómában a jezsuita-rendbe lépett. Tanulmányai befejeztével a stonyhursti jezsuita kollégiumon a matematika tanárává s a csillagvizsgáló igazgatójává lett. Fő figyelmét a Nap spektroszkópikus vizsgálatára fordította, az eredményeket évről-évre közölte. 1868., 1869., és 1871-ben Franciaország keleti és nyugati részén, valamint Belgiumban földmágnesességi méréseket végzett.
Az 1870. dec. 22-iki teljes napfogyatkozást Cadixban észlelte, az 1874-iki Venus-átvonulás megfigyelésére a Kerguelen-szigetekre küldött angol expedíciót vezette, az 1882-iki átvonulást pedig Madagaszkárban észlelte. Az 1886. aug. 29-iki teljes napfogyatkozás megfigyelésére Carrinconba, az 1887. aug. 19-ikire pedig Oroszországba ment, végre az 1889. dec. 22-iki teljes napfogyatkozás észlelésére angol expedíciót vezetett a Salut-szigetekre és ez útjában Demerara partján meghalt. [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Persa nyelv és irodalom. A persa vagy helyesebben új-persa nyelv az iráni nyelvcsaládhoz tartozik. Legrégibb alakja az ó-persa, mely az akhemenida királyok ékirataiban maradt fenn számunkra. Abú Man-szúr Umarah, a jeles csillagász, a vallásos irány művelője. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 952-953. [21564., 21566.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Perseus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 956. [21571.] Fővonulatában a pólus felé homorú ívet képező, 10,28 perc s 40,32 perc rektaszcenzió, 30 fok és 57 fok Északi deklináció között fekvő csillagkép a tejút közepén, mely mintegy 130, szabad szemmel látható csillagból áll. Ezek legnagyobbika másodrendű, legnevezetesebbike pedig a Medusa fejét ábrázolandó béta Persei vagy Algol (lásd ott), fényváltozása miatt. Gamma Persei és delta Cassiopiae között szabad szemmel látható apró csillagos felhőcske, mely a távcsőben pompás gyémántfényü csillagocskákból összetett két csillaghalmazra bomlik. [SRG.]

Z.-R [ZELLIGER Vilmos]: Péter abanói (Pietro d’Abano), orvos, bölcsész és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 994. [21636.] Szül. Abanóban (Padova mellett) 1250-ben - megh. fogságban 1316-ban. Tanult Konstantinápolyban. Tanár volt a padovai egyetemen, ahol Averrhoëshez és a neoplatonikusokhoz való csatlakozása miatt az egyházzal ellentétbe jövén, az inquizició elé állíttatott, de pörének befejezése előtt elhunyt. [SRG.]

Peters Keresztély Henrik Frigyes, schleswigi származású csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 997. [21641.] Szül. Koldenbüttelben 1813. szept. 19. - megh. Clintonban 1890. júl. 19. Berlinben s Göttingában elvégzett tanulmányai után Sartorius von Walterhausen alatt 1838-43- ig az Etna trigonometriai felvételét eszközlé, mire az olasz trigonometriai osztály igazgatójává neveztetett ki. 1848-ban politikai okokból elbocsáttatott, de az országban maradt s később őrnagyi rangban vett részt az akkori harcokban. Palermo bevétele után Franciaországba, majd Konstantinápolyba menekült.
1854-ben Észak-Amerikába megy és 1858-ban a clintoni csillagvizsgáló igazgatója lett. Tág körben is ismeretes 48 apró bolygó felfedezése által (1861-89), különösen fontosak pedig jeles csillagtérképei, melyek e felfedezéssel szoros kapcsolatban állanak. 1874-en Peters vezette a Venus-átvonulásra küldött amerikai expedíciót Új-Zélandba. [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Phosphoros vagy Heosphoros (gör. annyi mint fényhordó). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1041. [21721.] Az ókori mitoszban Venus csillagának, mint hajnali csillagnak megszemélyesítése. Mint esti csillagnak neve Hesperos, Vesper, Vesperugo, Noctifes, Nocturnus. Astraiosnak (mások szerint Kephalosnak) és Eosnak fia; atyja Keyxnek, Diadalionnak és a Hesperidáknak. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Piazzi (ejtsd: -cci) József, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1046. [21733.] Szül. Ponteban (Veltlin) 1746. júl. 16. - megh. Nápolyban 1826. júl. 22. A papi pályára lépett, de már 1781-ben az asztronómia s felsőbb matematika tanára Palermóban, utóbb az úgynevezett alapított csillagvizsgáló igazgatója 1817-ig. Ez évben Piazzi Szicília mindkét csillagvizsgáló intézetének főigazgatója lett s Nápolyba költözött. Igen szorgalmas s szerencsés megfigyelő, felfedezője az első Ceres nevet nyert apró bolygónak. Legfontosabb csillagászati műve több mint 7500 álló csillag helyzetét tartalmazó katalógusa, mely pontosság dolgában eléggé megközelíti a híres Bradley-féle katalógust. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Pictet, (ejtsd: pikté) Márk Ágost, svájci fizikus, csillagász és meteorológus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1049. [21741.] Szül. Genfben 1752. júl. 23. - megh. ugyanott 1825. ápr. 19. A híres Saussure tanítványa és tudományos utazásain kísérője volt. 1786-ban szülővárosában tanár lett, később pedig az ottani akadémia elnöke. Miután Genfet Franciaországhoz csatolták, 1803-ban a Tribunat tagja és titkára és 1807-ben a közoktatás 15 felügyelőinek egyike lett. Pictet még a párisi reformált konzisztóriumnak, a genfi Soc. de physique et d’hist. nat.-nak (melynek alapítói közé tartozott) s a Royal Society-nak tagja és a genfi csillagászati obszervatóriumnak igazgatója is volt.
1796-ban fivérével és Maurice-szal együtt a Bibliotheque britannique c. folyóiratot alapította melynek célja volt, hogy az Angliában tett fölfedezéseket és az ott megjelent műveket elterjessze és melynek címe 1816-tól fogva Bibliotheque universelle volt. Pictet számos fizikai, csillagászati és meteorológiai művet írt. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1063-1065. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

KŐNIG Gyula: Egy lap a természettudományok kezdeteiről. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 142-186. A Természettudományi Társulatban 1879-ben tartott fölolvasásának változatlan lenyomata. A csillagászat történetéről is. [KSZ.]

Ő.: A tömegvonzásról. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 187-193. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Egy üstökös története. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 194-215. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A szinképelemzésről. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat. Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 216-231. [ZSE.]

Z. A.: Egy lap földünk életéből. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 334-346. A Naprendszer kialakulása. Az elemek keletkezése. A Föld megszilárdulása. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1896. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 7. 1896. jan. 15. 1.(73.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonharmadik Akadémiai ülés. Hetedik összes ülés. 1896. október 5. = Akadémiai Értesítő 7. köt. 1896. okt. 15. 10.(82.) füz. p. 555. Konkoly Miklós alapította ógyallai csillagda jubileumi ünnepségén Lengyel Géza képviselte az Akadémiát. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése 1896. október 19-én. = Akadémiai Értesítő 7. 1896. nov. 15. 11.(83.) füz. p. 615. Kövesligethy Radó dolgozata "Perturbatiók többtagú bolygórendszerben. [SRG.]

HERRMANN Emil: Uj eljárás a meridián meghatározására a nap megfigyelése útján. = Bányászati és Kohászai Lapok 29. 1896. nov. 1. 21. sz. pp. 373-376. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Egy állócsillag életrajza. = Debreczen 28. 1896. dec. 24. 302. sz. melléklete pp. 1-2. A Debreczen lap számára írta a télen látható csillagokról, csillagképekről. [SRG.]

Új csillagda Skótországban. = Földrajzi Közlemények 24. 1896. 3. füz. p. 160. Az edinburghi Blackford-dombon. [IBQ.]

BARTEK Lajos: Földünk mint a természetnek aljazata. = Földrajzi Közlemények 24. 1896. 4. füz. pp. 204-213. Az élet csillagászati lehetőségei. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1895-ik évben. = Földtani Közlemények 26. 1896. jan-ápr. 1-4. füz. p. 66. Gothard Jenő. [SRG.]

Magyarországra vonatkozó újabb irodalom. = Földtani Közlemények 26. 1896. nov-dec. 11-12. füz. p. 351. Kövesligethy Radó két írása. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: Legujabb megfigyelések a Marson. = Fővárosi Lapok 33. 1896. jan. 1. 1. sz. p. 9. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Utazás a végtelenségben. = Fővárosi Lapok 33. 1896. febr. 7. 37. sz. pp. 1-2. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A többi világok lakói. = Fővárosi Lapok 33. 1896. ápr. 16. 105. sz. pp. 1-3. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Juliusi éjfél. = Fővárosi Lapok 33. 1896. júl. 22. 200. sz. pp. 1-3. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Ősélet a végtelenben. - Nők és férfiak a bolygókon -. = Fővárosi Lapok 33. 1896. júl. 26. 204. sz. pp. 14-16. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A karácsonyi csillag. = Fővárosi Lapok 33. 1896. dec. 31. 361. sz. pp. 1-3. Ford. Feleki József. [ZSE.]

KOZICS László: A napfoltokról. = Katholikus Szemle 10. 1896. 4. sz. pp. 549-563. [ZSE.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Astronomische Nachrichten. 1896. Nr. 3355. = Magyar Sion Uj sorozat X. évi folyam (Kezdettől XXXIV. évi folyam.) 1896. 12. füz. pp. 938-940. "P. Fényi, kalocsai jezsuita s az ottani csillagvizsgálónak igazgatója, kezd a külföld előtt is föltünni. ...Nagy meglepetésemre láttam, hogy a szociál-demokrácziának elsőrendü, tudományos folyóirata tüzetesen ismerteti P. Fényi egyre teljesebb s összefoglalóbb theoriáját a napról. ...A szocziálista lap elismeréséhez fűzzük a mi gratulácziónkat." [SRG.]

Mennyire közelithetjük meg a csillagokat? = Magyar Szemle 8. 1896. febr. 2. 5. sz. első belső borító. "Bamard tanár, a hires asztronómus, a Jupiter ötödik holdjának fölfedezője, fölvetette a franczia csillagászati társulatban azt a kérdést, hogy mennyire tökéletesithetjük illetve nagyithatjuk még teleszkópjainkat, a mi egyértelmü azzal a kérdéssel, hogy mennyire közelithetjük meg - már t. i. szemmel - a csillagokat?" Vegyesek. [SRG.]

A madridi meteor. = Magyar Szemle 8. 1896. márcz. 1. 9. sz. első belső borító. "Februárius 10-dikén, a legszebb derült időben, olyan erejü kékes fény keletkezett az égen, mely még a napot is elhomályositotta és megkápráztatta az utczán járó-kelőket. Másfél perczczel rá hatalmas durranás hallatszott,..." Meteordarabok is hullottak Madridon kívül, Valencia, Logronno, Toledo, Burgos és más városokban is. Vegyesek. [SRG.]

Időszaki üstökös. = Magyar Szemle 8. 1896. jún. 28. 26. sz. első belső borító. "Az 1889-ben Brooks által fölfedezett üstökösnek, mely leginkább azért érdekes, mert az asztronómus szemei előtt több üstökösre bomlott szét, hét évenkint befejeződő elliptikus pályája van." Vegyesek. [SRG.]

A Sziriusz kisérője. = Magyar Szemle 8. 1896. szept. 6. 36. sz. első belső borító. "Az a ragyogó fényes álló-csillag, mely a hosszu téli estéken délről kel föl, a Sziriusz, egyike a legérdekesebbeknek az egész égboltozaton. Közelében egy rendkivül halvány fényü másik csillag foglal helyet az ürben, melynek létezését Bessel asztronómus megállapitotta, mielőtt azt emberi szem egyáltalán látta volna." Vegyesek. [SRG.]

Báró Harkányi Béla. A sarkmagasság-változások meghatározása és elméleti magyarázata. Doctori értekezés. Budapest, 1896. 96 lap, 2 tábla. = Mathematikai és Physikai Lapok 5. 1896. 3. füz. pp. 142-145. Könyvismertetés. A megjelent mű előszavának közlése. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A nátrium és káliumgőz fluorescenciája és ennek jelentősége az astrophysikára nézve. = Mathematikai és Physikai Lapok 5. 1896. 4. füz. pp. 190-191. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Perturbatiók többtagú bolygórendszerben. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 14. 1896. 5. sz. pp. 323-366. (Az M. T. Akadémia III. osztályának 1895. okt. 19.-én tartott üléséből.) [ZSE.]

BOURNÁZ János: Természettan kapcsolatban a csillagászati földrajz s a cosmographia elemeivel felsőbb leányiskolák és tanítónőképezdék számára. Írták Bóbita Endre és dr. Gerevich Emil. Budapest, 1896. Lauffer Vilmos kiadása. = Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 30. 1896. pp. 684-687. Könyvismertetés. [KSZ.]

HOFFMANN Ottó: A Mars bolygó. = Pesti Hirlap 18. 1896. márc. 2. 61. sz. p. 4. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A november végi csillaghullás. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 18. 1896. nov. 24. 324.(6442.) sz. pp. 1-3. Az 1896. nov. 27-iki meteorhullásról. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Költői képek a csillagászatban. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 18. 1896. dec. 6. 336.(6454.) sz. pp. 4-6. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A betlehemi csillag. = Pesti Hirlap 18. 1896. dec. 25. 355.(6473.) sz. p. 39. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A téli hideg a Montblanc csúcsán. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 317. füz. p. 37. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. jan. 317. füz. pp. 40-42. 1896. jan. 15. - jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 318. füz. pp. 84-85. 1896. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Időjelzés Khinában. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. márc. 319. füz. pp. 142-146. Közli: Fluck Jolán. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. márc. 319. füz. pp. 152-153. 1896. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  PÉTERFI Márton: Szokatlan látványnak voltak tanui Déva város lakói... = Természettudományi Közlöny 28. 1896. márc. 319. füz. p. 162. Tűzgömb 1896. márc. 4-én. Levélszekrény. Tudósítások. (6.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr. 320. füz. pp. 212-213. 1896. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BENCSIK János: Meteor N.-Bányán. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr. 320. füz. p. 217. Tűzgömb 1896. márc. 21/22-én. Levélszekrény. Tudósítások (8). [SRG.]

BUDA Ádám: Szép égi tünemény. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr. 320. füz. pp. 218-219. Tűzgömb 1896. márc. 4-én este Rea községben a Sebes folyónál. Ágyúdörgéshez hasonló hang kísérte. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A "kritikus" napok. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. máj. 321. füz. pp. 254-257. Falb nézetéről és a kritikus napokról. [SRG.]

  A Mont-Blanc csúcsi obszervatórium. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. máj. 321. füz. pp. 257-260. J. Jansen útjáról. Közli Fluck Jolán. [SRG.]

  B. E. [BÓBITA Endre]: A ködfoltok távolsága. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. máj. 321. füz. pp. 264-265. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. máj. 321. füz. pp. 266-267. 1896. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. jún. 322. füz. pp. 346-347. 1896. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. júl. 323. füz. pp. 388-389. 1896. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Lakits korabeli napfogyatkozás alapján számította ki a honfoglalás időpontját. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. aug. 324. füz. pp. 444-445. 1896. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. szept. 325. füz. pp. 502-503. 1896. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  TOMPA Artur: Esti szivárvány. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. szept. 325. füz. pp. 506-507. Kr.-Horváthon (Szilágy m.) 1896. aug. 21-én. Levélszekrény. Tudósítások. (25.) [SRG.]

  B. E. [BÓBITA Endre]: Az állatövi fény. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. okt. 326. füz. p. 549. Marschand 1892 óta figyeli ezt a fényjelenséget. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. okt. 326. füz. pp. 550-552. 1896. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  A japáni órák. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. nov. 327. füz. pp. 589-592. Ford.: Fluck Jolán a Scientific America 1896. febr. számából. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. nov. 327. füz. pp. 598-599. 1896. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BENCSIK János: Fényes hullócsillag. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. nov. 327. füz. p. 605. Tűzgömb 1896. okt. 11-12-én Nagy-Bányán. Levélszekrény. Tudósítások. (30.) [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1895-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. dec. 328. füz. p. 635., 641. Brorsen Th. (1819? - 1895.); Tietjen Friderich (1824? - 1895. jún. 22.). [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. dec. 328. füz. pp. 642-643. 1896. dec. 15. - 1897. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

HEGYFOKY Kabos: Az alpesi fényről. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 1.(36.) pótfüz. pp. 28-30. Amsler teóriájáról. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A kis bolygók eloszlása és tömege. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 1.(36.) pótfüz. pp. 33-35. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A földtengely mozgásai. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 1.(36.) pótfüz. pp. 35-36. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A Nap spektrumának láthatatlan részei. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 1.(36.) pótfüz. p. 41. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A Vénus tengelykörüli forgása. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 1.(36.) pótfüz. pp. 41-42. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Újabb fölfedezések a Mars felszínén. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. pp. 129-130. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A legmélyebbre fúrt lyuk és a Föld kérgének melege. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. p. 130. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

B. E. [BÓBITA Endre]: A bolygók mágnessége. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. p. 131. E. Leyst kísérleteiről. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: Hullócsillag fotografiája. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. pp. 139-140. Butler CP egy hullócsillag pályáját fotografálta le 1895. nov. 23-án. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

F. L.(!) [LAKITS Ferenc]: A Swift-féle üstökösről. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. p. 140. 1895. aug. 23-án fedezték fel. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Az állatövi fény. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. pp. 142-143. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: Nappali hullócsillag. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. p. 143. 1895. nov. 13-án 5 órakor. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

HERMAN Ottó: Bugaci forgácsok, kutyafuttában szedve. Adalék a bugaci pásztorok szókincséhez. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. jan. 5. 1. sz. p. 10. "Csillagászat. Az éjfélt bizonyos csillagoknak a zenitben való állása szerint határozzák meg ilyenek sorrendben: Püspökpálcza vagy pásztorbot, Fiastyúk, Kaszás csillag (Orion), Sánta Kata, alkalmasint Venus. A pontos meghatározást dr. Kövesligethy és dr. Lakits urak vállalták el." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

HERMAN Ottó: Bugaci forgácsok, kutyafuttában szedve. (Folytatás.) Adalék a szókincshez és a tárgyi részhez. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. jan. 12. 2. sz. p. 26. "A "Sántakata" csillagra nézve különböznek a nézetek. Némely csikós "esti csillagnak" mondja, mely egyes pontokon, mint Venus, "vadlegéltető" név alatt is szerepel. Baksay Sándor - a "Vasárnapi Ujság" szerkesztőségéhez jan. 2-án küldött levelében - "Sántakata" alatt a Syriust érti, a népies legenda szerint, "a ki a kaszás után viszi az ebédet", - más helyeken "a vizet"; így adja a "Magyar Nyelv Szótára" is.
De ha a Kaszáscsillag az Orion csillagképe, akkor annak "kaszás" része csak az egy sorban álló és haladó zéta, epszilon, delta csillag lehet, s ha a Sántakata e kaszás sor után halad az ebéddel, akkor ez csak a béta csillag - Riegel - lehetne. A Syrius más-más csillagképnek az alkotó része. Annyi áll, hogy nekem a Sántakatát sokszorosan - a "delelési" tekintetében - negatíve mondották be." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia jan. 20-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. jan. 26. 4. sz. p. 60. "...Konkoly Miklós bemutatta Kurländer Ignácznak, a meteorológiai és földmágnességi m. kir. központi intézet aligazgatójának a "Földmágnességi mérések a magyar korona országaiban" czimű munkáját, melyhez a megfigyeléseket a közoktatásügyi minisztérium költségein végezte." Ez a Közintézetek és egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A naptávolt... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. febr. 9. 6. sz. p. 88. "még Le Verrier számította ki 148 és egy fél millió kilométernyire. Most újabban Newcomb újabb híres csillagász tökéletesebb műszerekkel kerek számban 150 millió kilométerben állapította meg, mely 23.511-szer oly nagy távolság, mint a föld fél átmérője." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Egy meteor pusztítása. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. febr. 16. 7. sz. pp. 109-110. "Ritka természeti tünemény okozott sok kárt és nagy rémületet Madridban e hó 10-ikén délelőtt. A város fölött egy nagy meteor robbant szét hatalmas dördüléssel. A légrázkódás kéményeket, falakat döntött le, bezúzta az ablakokat. A veszedelmet az idézte elő, hogy a mély rázkódásra mindenki fölindulást képzelt, rémülten rohant ki az épületekből, s e közben sok szerencsétlenség történt. Egy dohánygyár lépcsője a nagy tolongásban leszakadt, sokan megsebesültek, egy pedig meghalt. Az iskolákban is számos baleset történt a menekülés alatt. A meteor több darabja hullt be a városba. A tüneményt Toledoban, Quadalajá-ban, Walladolidban és Saragossában is látták." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A khinaiak új éve,... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. mác. 8. 10. sz. p. 151. "mely most kezdődött, szökő év. Náluk minden harmadik év szökő év, de ilyenkor nem egy nappal, hanem egy hónappal hosszabb az esztendő. Jelenleg is kétszer lesz májusuk." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

KRÜZSELYI Erzsike: Az a csillag. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. ápr. 26. 17. sz. p. 259. "Csillagászati" vers. [HAI.]

Az aug. 9-iki teljes napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. aug. 30. 35. sz. p. 585. "Az aug. 9-iki teljes napfogyatkozást Európa legéjszakibb részein lehetett látni, és több tudományos expediczió hajózott fel, de általában eredménytelenül, mert az idő teljesen borult volt. Az oroszok azonban a Japán melletti Sachalin szigeten szerencsések voltak. A sachalini Crillon fokról keltezett távirat jelenti, hogy a megfigyelés elég jól sikerült. Az ég borús volt ugyan, az expedicziónak mégis sikerült azonban a koronáról két rendbeli fényképfelvételt csinálni. Megállapították ezenkívül a delej tűnek eltéréseit. A napfogyatkozás megfigyelésére Éjszak-Finnországba küldött expediczió is Torneaból azt a távirati jelentést küldte, hogy igen szép időben, három különféle készülékkel jól sikerült tiz felvételt csináltak a koronáról. A megfigyelés Isában, a svéd-orosz határon történt." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Egy elveszett csillagot... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. szept. 20. 38. sz. p. 632. "fedezett fel újból egy amerikai csillagász a Lowall(!) csillagvizsgáló intézetben Arizonában. A csillagot, mint a Sirius párját, 34 évvel ez előtt látták legelőször, de azóta nem, valószínűleg a szomszéd csillagok(!) nagyobb fénye rejtette el." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A hires csillagásznő, = Vasárnapi Ujság 43. 1896. okt. 11. 41. sz. p. 684. "Vilampe Dorothea, ki Kaliforniában született s Parisban tanult, most az angol kormány megbízásából Norvégiában járt a napfogyatkozás megfigyelése végett kiküldött tudományos expediczióval. E nő már előbb az üstökösökről írt műveiért a párisi csillagvizsgáló intézettől 5000 frank jutalmat nyert." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A világ nagysága. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. okt. 18. 42. sz. pp. 698-699. "Egészen pontosan meg tudjuk mondani ma már a föld és a nap nagyságát. A föld 2 1/2 milliárd köbmérföld tartalmú, a nap pedig l l/3 milliószorta nagyobb. Sőt azt is tudjuk, hogy a nap tömege 560-szor oly nagy, mint az összes bolygóké és holdaké együtt véve... Mindez azonban alig adhat képzetet arról, hogy milyen nagy lehet a világegyetem... Ha a földnek ugyanazon pontján például ápril és október elsején eszközöljük a csillagmérést: az alaptávolság a föld forgása következtében már 40 millió mérföldnyi lesz s igy a nézési szögekből, bármily parányiak is azok, kiszámíthatunk némi távolságot, azaz megállapíthatjuk az álló csillag parallaxisát (látszólagos helyzeti különbségének a szögét).
Ily módon kiszámították, hogy a hozzánk legközelebb levő Centaurus csillag 226,000-szer távolabb van a földtől, mint a nap, azaz körülbelül 5 billió mérföld távolságra, s igy arról a csillagról a nap már csak 11-12-ed rendű csillagnak látszik... Az idők folyama alatt tehát a csillagvilág képének nagyon meg kell változnia annyival inkább, mert maga a nap is forog, még pedig a Hercules csillag felé, és számítások szerint 182 millió év alatt teszi meg körútját a maga napja körűl... De nagyon valószínű az is, hogy nem ez a másodrendű nap (a mi napunk napja) a világegyetemnek a közepe, hanem még annak magának is van más napja... A másodrangú középponti napnak, mely körűl ezek a naprendszerek mozognak, a melyek számát Herschel 20 millióra teszi, még abban az esetben is, ha az egyes naprendszerek nem volnának nagyobbak a miénknél, legalább 15 milliárdszor akkorának kell lennie, mint a mi napunk..." [HAI.]

WONASZEK A. Antal: A Saturnus bolygó. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. okt. 25. 43. sz. pp. 718-719. "...Lussinpiccolóban f. évi július vége felé tett látogatásom alkalmával Brenner L. igazgatóval egyetemben parallel megfigyeléseket végeztem a Saturnus bolygó fölszínének vizsgálatánál... Lussinpiccolóból fokozott kíváncsisággal siettem Kis-Kartalra azon czélból, hogy a csillagvizsgáló 7 hüvelykes refraktorával tanulmányozzam a Saturnus fölszínét, keressem foltjait. S a megfigyelés nagy meglepetésemre itt is sikerűlt... Legérdekesebbek az aug. 13-iki és 14-iki megfigyeléseim, melyeket a mellékelt rajzokban is bemutatok..." [HAI.]

A magyar tud. akadémia okt. 19-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. okt. 25. 43. sz. p. 725. "A második előadást Kövesligethy Radó tartotta: "Perturbációk több tagú bolygórendszerben" czim alatt. Szerző a rendkívül bonyolódott háborgási számításokat áttekinthetőkké tevő uj módszert vezet le." Ez a Közintézetek és egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Tűzijáték az égboltozaton. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. nov. 8. 45. sz. p. 751. "November hó első felében csaknem állandóan föltűnik az égboltozaton a híres "csillaghullás", melyről régen tudjuk, hogy a tünemény főkép apró bolygóknak és meteorköveknek a föld pályája közelébe jutása által ered... Különben minden tűzcsillag és meteor az égboltozatnak abból a részéből jött, a hol az oroszlán csillagkép van, a miért is leonidáknak (oroszláni eredetűeknek) nevezték el ez apró csillagokat... Az utóbbi két nagy csillaghullást már gondosabban megfigyelték és különösen Schiaparelli csillagász nagy számításokat tett az észleletek alapján. Kimutatta többek között, hogy ez a nagy csoport csillag állandóan a nap körül kereng az 1866-ki üstökös irányában, s hogy kerengő útját 33 1/4 év alatt teszi meg... A ki azonban teheti, november 12-14-én éjjel figyelje meg a nagyszerű tüneményt, különösen három év múlva, mikor majd szemkápráztató pompában fog megjelenni. [HAI.]

A sötét éjszaka... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. dec. 6. 49. sz. p. 819. "...leghosszabb ideig nem a sarkvidéken van, mint első pillanatra gondolnánk, ellenkezőleg itt van az év legnagyobb részében nappali világosság, mivel a napfény az éjszaki és déli sarkon egyaránt 180 napra és 11 órára terjed, 94 napon és 16 órán át van félhomály s csak 84 napon és 3 órán keresztül van teljes sötétség, bár ezt is enyhíti a sarkfény. A leghosszabb ideig tart a sötétség az egyenlítő vidékén, tudniillik 146 napon és 14 órán át. A nappali világosság is 182 napra és 15 órára terjed, a félhomály csak 36 napra és 1 órára. Az egyenlítő vidékén tehát 1499 órával tovább tart a sötétség, mint a sarkvidéken, s ez a szám az évnek egy hatodát teszi." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid cikk teljes szövege. [HAI.]

Csillagászati jubileum. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. dec. 6. 49. sz. p. 819. A Neptunusz felfedezéséről. "...1846 szept. 23-án érkezett a berlini csillagvizsgáló intézethez az a hir, hogy a párisi csillagvizsgáló intézet igazgatója Leverrier, ki már régen foglalkozott az Uranus bolygó keringésének megmagyarázásával, rendkívül éles eszű számítások alapján kisütötte, hogy az Uranus pályájának zavarait egy eddig még ismeretlen hetedik bolygó okozza, melynek helyét és nagyságát is kiszámította. Leverrier elméletét azért közölte a berliniekkel, mivel ezeknek volt akkor a legjobb csillagászati térképük s így legbiztosabban kutathattak az új bolygó után. Csodálatos módon még a tudósítás megérkezése napján épen a Leverrier által kijelölt helyen megtalálta dr. Gallé a keresett bolygót. 7-8-ad nagyságú, eddig fel nem jegyzett csillag volt..." [HAI.]

Archenhold látócsöve. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. dec. 27. 52. sz. pp. 876-877. "...Németországban a legnagyobb csillagászati látócső eddig a strassburgi egyetemen volt, melynek leneséje 48,5 cm. átmérővel bír, holott p. o. a bécsi átmérője 68,5, a pulkovaié (Szent-Pétervár) 76, a Lick-féle csillagdáé (Amerikában) pedig 91,5 centiméter. Most a németek Archenhold számításai és tervei alapján egy akkora látócsövet terveztek, melynek üveglencséje 110 centiméter átmérővel birjon. Ez azonban eddig csak terv maradt. Egyelőre csak 70 cm. átmérőjű lencsét készítettek, s ezzel alkották meg a látócsövet, mely legközelebb a treptovi parkban volt látható a berlini iparkiállítás alkalmából... Mi magyarok, fájdalom, nagyon is távol vagyunk attól, hogy versenyre kelhetnénk a többi nemzetekkel műszereinknek jósága tekintetében. Nálunk egyáltalában nincs állami csillagvizsgáló intézet, a mely megérdemelje ezt a nevet." [HAI.]

          1897.

EMŐDI (EKKERT) Antal: Természettan és csillagászati földrajz felsőbb és polgári leányiskolák IV. osztálya számára valamint magánhasználatra. Százhetvenöt rajzzal. 2. jav. kiad. Budapest, 1897. Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 182 p. Az előszó kelt 1896 július hóban. Csillagászat: pp. 130-179. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Ujabb csillagászati olvasmányok. 70 olvasmány-, 52 szövegképpel és a szerző előszavával. Ford.: Feleki József. Budapest, 1897. Athenaeum r. társulat kiadása és könyvnyomdája. 457 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 4. kiad. Budapest, 1897. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. Aranyozott zöld borítóban, bőrkötésben. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 5. kiad. Budapest, 1897. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

KANDRA Kabos: Magyar mythológia. Eger, 1897. Kiadja Pásztor Bertalan, Nyomatott az Egri Nyomda részvénytársaságnál, Beznák Gyula könyvkereskedő bizománya. 532 p. A kiadó Pásztor Bertalan előszava Egerben kelt 1897. febr. 13-án. A szerző előszava Egerben kelt 1897. máj. 1-én. A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Az ősmagyar csillagos ég (pp. 375-399.) [Az ősmagyar csillagos ég és Lugossy (pp. 375-377.).; A csillagos ég a népek életében (pp. 378-381.).; A nekünk atyafi-népek csillagismerete (pp. 381-384.).; A magyar csillagos ég faji jellege (pp. 384-387.).; Ősvallási nyomok (pp. 387-397.).; Történelmi emlékek (p. 397.).; A magyar keresztény ég (pp. 398-399.).]; Valamint a Fügelékben található "Ősvallási nyomok a népéletben" című fejezet egyik alfejezete: A Nap és a Hold babonáiban (pp. 454-460.). [HAI.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCVII-re [1897-re]. Budapest, 1897. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 247 p. Csillagászat: pp. 3-72. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár 1897-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1897-re. Időszámítás 1897-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása.
A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1897-ben. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő, Kövesligethy Radó. pp. 112-113.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. p. 130.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Kövesligethy Radó. p. 236., Gothard Jenő. p. 238. [KSZ.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Pingré (ejtsd: pengré) Guy Sándor, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 4. [21775-21776.] Szül. Párisban 1711. szept. 4. - megh. 1796. máj. 1. Pappá és 1735-ben Senlisben a teológia tanárává lett, de tanszéket a jansenisták vitatkozásaiban való részvétel miatt ott kellett hagynia. 1745-ben a roueni akadémia csillagászává lett. 1751-ben rendje Párisba hívta vissza, hogy a St.-Genevieve apátságban csillagvizsgálót rendezzen be; itt 40 évig működött. 1754-57-ig État du ciel címen az első hajósnaptárt szerkesztette, azután főkép üstökösök észlelésével és számításával foglalkozott; a L’art de vérifier les dates új kiadása számára 2000 évre a nap- és holdfogyatkozásokat számította; mint a tengerészet geográfusa több utazásban vett részt. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Pislogás (scintillatio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 22. [21814.] Az a tünemény, mely a csillagok látszólagos rezgésében, rögtönös fény és színváltozásában mutatkozik, és melynek okát régebben - különösen Arago - interferencia-jelenségekben keresték, mások meg csak levegőnk rétegeinek különböző állapotában találják, mint azt újabban főleg Respighi és Exner fejtették ki. Az utóbbi felfogás alapján terresztrikus Pislogásról is beszélhetünk, mely az izzó testek határvonalainak hullámszerű ingadozásaiban, távoli tárgyak szélein fellépő hasonló tüneményekben nyilvánul. A különösen tiszta hideg éjeken a csillagokon észrevehető Pislogást még a levegő magasabb rétegeiben levő jégtűcskék hatásából is iparkodtak megmagyarázni, az ezeken áthatoló fénysugárnak ugyanis rögtönös irány- és színváltozást kell szenvednie. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Plana Giovanni Antonio Amadeo báró, olasz csillagász és matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 33. [21839.] A híres Lagrange matematikus unokaöccse, szül. Voghesában 1781. nov. 8. - megh. Torinóban 1864. jan. 20. Hosszú időn át az asztronómia tanára s a csillagvizsgáló intézet igazgatója volt és legnevezettesebb műve; Théorie du mouvement de la Luna (Torino 1832, 3 köt.). [SRG.]

Planéta lásd Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21840.] [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Planétakerekek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21840.] E néven olyan kerékrendszert neveznek, ahol egy nagyobb keréken két vagy több kerék a nagygyal vele forog, mintha annak tengelye a nap s a kis kerék a planéta lenne. Ez a kerékrendszer a csillagászati távcsövek óragépénél fontos szerepet játszik, mert e Planétakerekekkel igen kényelmesen s ha jól vannak készítve, holt mozgás nélkül lehet a távcsőnek az óragéptől független s határtalan idejű mozgást adni. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Planetarium (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21840.] Tanítási célra használt gép, melynek középpontján pl. napot ábrázoló üveggömbben lámpa ég s a központból különböző hosszúságú drótok nyúlnak ki, melyek végeiken az illető planétát ábrázolják. A drótok hosszúsága a planéták naptól való távolságával arányban van. A planétákat tartó belső végeik azonban egy olyforma kerékszerkezettel vannak összefüggésben, hogy ha pl. egy forgattyút hajtunk, mely a műszer állványából nyúlik ki, a planéták a nap körül forognak, még pedig oly sebességgel, amint azok egymáshoz viszonyítva az égen forognak. A tökéletesebb Planetáriumokat, melyek azonban elég költségesek, óragép hajtja, s ama bolygók, melyeknek holdjaik vannak, nem dróton, de csövön állanak, s szintén végezik a napi forgást, sőt holdjaikat külön kerékszerkezet hajtja. [SRG.]

Planetoidok lásd Apró bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21840.] [SRG.]

Planiglobium (új-lat.), a Föld és ég félgömbjének síklapra való ábrázolása. A legszokásosabb Planiglobiumok sztereografikus, globuláris, ortografikus és Lambert-féle azimutális területtartó vetület szerint készülnek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21840.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Planiszférium (gör.-lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21841.] Az egész gömb leképezése vagy ábrázolása sík lapon. Rendesen azonban az éggömb sztereografikus sarkvetületét értjük Planiszfériumon; ha ezt a pólus körül forgatható korong alakjában rajzoljuk és valamely hely geográfiai szélességének megfelelőleg rá e hely horizontját ábrázoló kivágást fektetünk, akkor e Planiszférium az égi testek keltének, lenyugvásának s láthatóságának közelítő lemérésére szolgálhat. Íly alakban elterjedt és kedvelt kis készülék, mely kissé tökéletesebb alakban egészen a XVII. sz.-ig számos csillagászati feladat grafikai megoldására, sőt alkalmas mutató hozzácsatolása által nap- és csillagmagasságok mérésére is használtatott (astrolabium planisphaerium). [SRG.]

Plateau József Antal, belga fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 37. [21846.] Szül. Brüsszelben 1801. okt. 14. - megh. Gentben 1883. szept. 15. Tanulmányait Lüttichben végezte. 1835-ben a fizika és csillagászat tanára lett a genti egyetemen. Számos fizikai, különösen optikai és a kapillaritásra vonatkozó értekezést írt. Ő találta föl az anortoszkópot. Tőle származnak a nehézségi hatás alól felszabadult - azaz folyadékban úszó - szabad folyadéktömegen tett úgynevezett Plateau-féle kísérletek, midőn többek közt a centrifugál erő hatásának kitett olajcsöppet gyűrűvé változtatta át. Erre vonatkozó számos kísérlete le van írva. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Plato (Platon). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 39., 41., [21850-21851., 21853-21854.] A görög filozófiának Aristoteles mellett legnagyobb alakja, kinek gondolatai immár kétezerháromszáz év óta élnek, mérhetetlen hatással voltak a nyugati műveltség fejlődésére és művészi formájuknál fogva is a mai napig megőrizték ifjúságukat és az erejüknek nagy részét. Szül. Athénben vagy Eginában Kr. e. 427. - megh. Kr. e. 347. Igy a világ az ész műve s mint ilyen mindenképen célszerű; a cél magyarázza a világot, az ok csak a cél létesítésének föltételeit adják; a teleológiai magyarázat tehát fölötte áll az okságinak.
Maga a világ gömb, melynek közepén nyugszik a föld, mely maga is gömb; míg a csillagok szferákban, vagy gyűrűkben illesztve ezek forgása folytán forognak; ha mind a csillagok eredeti helyzetükbe visszatérnek, vége a nagy világévnek, mely tízezer évig tart. A csillagok egyes, boldog lények, a látható istenségek. A kosmos, a világegyetem a legtökéletesebb alkotott való, az egy Isten, mely mindent magába foglal, a láthatatlannak legfelsőbb mása. [SRG.]

Pléiades lásd Plejádok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 44. [21860.] [SRG.]

Pléias vagyis hét csillag néven nevezték Alexandriában a Kr. e. III. sz.-ban élt következő tragikai költőket: a kalkiszi Lykophront, az etoliai Alexandert, a tarzusi Dionysiadest, a bizonci Homerust, a szirakuzai Sosiphanest, az alexandria-troaszi Sositheust, a korcirai Philiscust. Lásd még Plejádok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 44. [21860.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Plejádok (gör.), hét szabad szemmel látható csillagból alkotott sűrű csoport a Bika csillagzat Ny-i részben. Plejádok a mitológiában, lásd Fiastyúk. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 44. [21861.] [SRG.]

Plenilunium (lat.) annyi mint holdtölte. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 45. [21862.] [SRG.]

Plön (Plune, Plone). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 49. [21873.] Az ugyaníly nevű járás székhelye Schleswig porosz kerületben a Kis- és Nagy-Plöni tó között, vasút mellett, az itt született Bruhns csillagász emlékével. Plönt mint nyaralóhelyet is sokan fölkeresik. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Plössl Simon, bécsi optikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 49-50. [21873.] Szül. Bécsben 1794. szept. 19., megh. ugyanott 1868. jan. 29. Asztalos fia volt és esztergályos mesterséget tanult, 1812-ben pedig Voigtländer optikai műhelyébe lépett. 1823-ban önálló műhelyt alapított, hol igen pontos optikai műszereket készített, mi által neve csakhamar ismertté vált. Ő készítette először a Littrow által feltalált dialitikus távcsöveket, melyek azonban nem váltak be. Nevezetesek még Plössl aplanatikus lupéi, messzelátói, de kivált mikroszkópjai. [SRG.]

Pluvius (lat., annyi mint esőt adó) Jupiter latin mellékneve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 51. [21877.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Pogson Normann Róbert, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 62. [21900.] Szül. Nottinghamban 1829. márc. 23-án. Hindnek volt asszisztense Londonban, 1851-ben az oxfordi Radcliffe-obszervatóriumra jött, 1858-ban Hartwell-House obszervatóriumnak Buckinghamban, 1861 óta a madraszi csillagvizsgálónak igazgatója. Több kis bolygót fedezett fel, változó csillagokat észlelt és az 1872. I. üstököst találta meg, mely Klinkerfues szerint az 1872. novemberi hullócsillaggal áll összefüggésben és a Biela-féle üstökös maradványa lenne. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágorton]: Poisson (ejtsd; poaszon) Simon Dénes, francia matematikus és fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 64. [21905.] Szül. Pithiviersben 1781. jún. 21. - megh. Párisban 1840. ápr. 25. Kiváló érdeklődéssel viseltetett a csillagászat problémái iránt. Sokat foglalkozott a csillag-nap változatlanságával, a Hold librációjával, de főkép a Holdnak a Föld körüli mozgását tanulmányozta. Volt tanárának, Lagrangenak vizsgálódását is nagy érdeklődéssel kísérte, és nem egyben tovább fejlesztette. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Pola (Pulj). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 69. [21914-21915.] Az ugyaníly nevű isztriai kerületi kapitányság székhelye és 1850 óta az osztrák és magyar monárkia fő hadi kikötője Isztria D-i végének közelében, terjedelmes és biztos öböl belső végében, a csillagvizsgáló a Monte-Zarón. [SRG.]

Poláris fény, lásd Sarki fény. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 70. [21916.] [SRG.]

M. L. [MANGOLD Lajos]: Polikeit Károly, matematikus és fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 80. [21936.] Szül. Pozsonyban 1849. márc. 29. A gimnáziumot szülővárosában, egyetemi tanulmányait pedig Bécsben végezte, ahol a mennyiségtan, természettan és az ábrázoló mértanból tanárrá képesítették. 1872-82-ig a pozsonyi városi reáliskolánál működött, 1882 óta pedig pozsonyi gimnáziumi tanár. 1896. szept. óta ugyanott igazgató. Munkái egyike: Csillaghalmazok és ködök lefotografálása. Konkollyal közreműködve csillagászati észleléseket végzett. Újabban egy népszerű célnak szolgáló Csillagászatot adott ki (Pozsony 1896.). [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágorton]: Posidonius görög tudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 159-160. [22088.] Szül. Apameiában (Szíria) Kr. e. 135 körül, megh. Rómában 151. Közönségesen rodusinak nevezik, mert sokáig Rodus szigetén élt. Strabónak az az állítása is, mely szerint a dagály jelensége a Nap és Hold állásától függ, tulajdonképen Posidoniustól származik. Meteorológiával is foglalkozott. Műveit, melyek földrajzra, csillagászatra, matematikára és filozófiára vonatkoznak, 1810-ben Bake J. adta ki Lejdában. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Positio (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 160. [22088-22089.] Positio-szög, az a szög, melyet valamely irány (pl. egy kettős csillag összekötő vonala) egy adott ponton (az előbbi példában a főcsillagon) átmenő deklinációkörrel bezár. Rendesen északról keleten, délen, nyugaton át, csillagászati távcsőben tehát alulról jobb felé 0 foktól 360 fokig olvassuk. Leginkább kettős csillagok kimérésében, fogyatkozások és holdfödések jellemzésében s általánosan mikrometrikus megfigyelésekben alkalmazzák, s egy távolsági adattal együtt két pontnak relatív helyzetét teljesen megszabja. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Precesszió (lat. praecessio) annyi mint előnyomulás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 209-210. [22209-22210.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Primum mobile (lat.) annyi mint az első mozgó, illetőleg mozgató. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 224. [22240.] A régiek és különösen Eudoxus felfogása szerint az a legszélső kristályszféra, melyhez az álló csillagok vannak rögzítve, amely 24 óra csillagidő alatt egyszer fordul meg tengelye körül. Innen a régibb csillagászati munkákban tempus primi mobilis annyi mint csillagidő. A napi mozgáson kívül hosszabb periódusú mozgással bíró bolygók, a Nap és a Hold ugyancsak kristályszférákhoz voltak erősítve. A Primum mobile kristályszférája költői kifejezése azon ténynek, hogy az álló csillagok mozgásuk közben viszonylagos helyzetüket nem változtatva úgy fordulnak látszólag a Föld körül, mint rideg rendszer. [SRG.]

Prizmakör lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 228. [22240.] [SRG.]

Proctor Rikárd, angol csillagász és író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 232. [22258.] Szül. Chelseában 1834. márc. - megh. New-Yorkban 1888. szept. 11. A londoni King’s College-ben tanult, aztán Cambridgeben tovább képezte magát s 1866-ban a londoni Royal astronomical society tagja lett s ennek Monthly Notices című folyóiratában számos monográfiája jelent meg a Mars fölszínéről és forgási tartamáról, a Saturnusról és rendszeréről, a Venus átvonulásairól stb. 1872-ben az említett társulat titkára lett. Legnevezetesebb munkája magyarul is megjelent: Más világok, mint a mienk, ford. Császár K., átvizsgálta Szily K. (Budapest 1875.). Irt még egy kézi könyvet a whist-játékról is (1885.). [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Procyon. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 232. [22259.] A csillagászatban (a kutyacsillag [Sirius] előtt haladó) Canis minoris neve, mivel a Sírius előtt kel fel. Sajátos mozgásának szabálytalanságaiból Bessel már 1844-ben hasonlóan, mint Sírius esetében, láthatatlan kísérőjére vont következtetést. Struwe és Suwers számításai szerint e sötét kísérő 0,698 ívmásodpercnyi közepes távolságban áll a fő csillagtól s körüle 39,972 év alatt végez egy teljes keringést. Míg a Sírius hasonlóképen megjósolt kísérőjét ezóta felfedezték, addig Procyon látásunk számára még mindig nem számít kettős csillagnak. [SRG.]

A. B és H. Á. [ALEXANDER Bernát - HELLER Ágoston]: Proklos athéni filozófus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 237. [22268-22269.] Szül. Bizáncban Kr. u. 411. - megh. 485. ápr. 17. Mellékneve Diadochos (az utód) mert mesterét Sirianust követte a bölcsészet tanításában. Ő vállalkozott rá, hogy a görög filozófiai hagyományokat rendszerbe hozza s formailag tökéletesnek látszó rendszert alkotott; de rajongó lelke, mely iskolájának minden babonáját is hűségesen befogadta, oly távol állt az igazi tudományos szellemtől, hogy nem alap nélkül a görög filozófia skolasztikusának nevezték.
Euklides első könyvéhez magyarázatot írt. Azonkívül két könyve van, egy a mozgásról, egy másik a gömbről, azonban előbbit Aristoteles, utóbbit pedig Geminos műveiből vette. Épp így Csillagászati pozícióinak tartalma Ptolemaios műveiből való. Műveit először 1534-ben adták ki Baselben, mint Platon műveinek függelékét. [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Prometheus (gör., az előrelátó). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 238-239. [22272.] Az ókori hitregében a titánok egyike, Japetos és Klymene fia; Atlasnak, Menoitiosnak és Epimetheusnak testvére. Hesiodos és Aischylos alapján Prometheus mindenképen mint az emberek gondviselője jelenik meg, szemben az istenekkel, kivált pedig Zeusszel. Hesiodos szerint a titánoknak legyőzetése után Zeus az olimpusi istenek nevében alkudozott a halandókkal az áldozatokra nézve, melyek az égieknek ezután az emberektől kijárnak. Prometheus tanítja meg az embereket építkezésre, csillagászatra, írásra és számolásra, jóslásra és orvosi tudományokra. [SRG.]

Protuberanciák (lat.), a Nap felületén különösen hidrogén és fémek izzó gázaiból álló kitörések, melyek majd a korongon gyökerező lángokhoz, majd felette lebegő felhőkhöz hasonlítanak. Lásd Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 255. [22305.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Ptolemaios Klaudios, kiváló ókor csillagász, matematikus és geografus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 269-270. [22335.] Valószínűleg a Felső-Egyiptomban fekvő Ptolemais Hermeiu nevű városban született. Ez azonban nem bizonyos, születésének ideje sem határozható meg, csak azt tudjuk, hogy évszámításunk második századában élt (140 körül). Életéről bizonyosat alig tudunk, számos megfigyeléseit Alexandriában a Serapeionban végezte. Három nagy munkája maradt ránk, melyek közül az első a földrajz, a második a csillagászat, a harmadik pedig az optika terén alapvető. Fő munkája azonban a csillagászat terére vonatkozó úgynevezett Almageszt (lásd ott). Rendszere természetesen geocentrikus, a Föld áll a világ középpontjában és körülötte mozog az úgynevezett 7 planéta. A nehézséget, mely Ptolemaios előtt állott, a planéták mozgásában előforduló egyenlőtlenségek megfejtése tette.
Ptolemaios belátta, hogy a planéták mozgásában előforduló egyenlőtlenségek megmagyarázására a Hipparchos-féle excentrikus körök teóriája nem elegendő. Ezért új hipotézist állított föl, melynek előkészítője a pergai Apollonios volt. Három fő munkáján kívül még a következő címűeket tulajdonítják neki: A csillagok felkelés és lenyugvása és az időjárásról, Napórákról. [SRG.]

Pulkova Szt.-Pétervártól délre 17 km. távolságra levő magaslat a Carszkoje-Szelo felé vezető úton, melyen áll a szentpétervári vagy Pulkovo-i csillagvizsgáló intézet. Hivatalos neve Nikolaj-féle főcsillagvizsgáló. Építette Brüllow építész 1833-1839.; igazgató 1890 óta Bredihin F. A. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 275-276. [22349.] [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Pytheas massziliai (az ókori Marseille) tudós, Aristoteles kortársa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 301-302. [22402.] Merész hajós és tapasztalt utazó. Egész nyugati és északi Európának partvidékét körülhajózta, Gadestől egészen Thuleig és tapasztalatait több munkában értékesítette. Tudósításai, melyek meglepő adatokat tartalmaztak és erősen át meg át voltak szőve hihetetlen, sőt mesés elemekkel, részben nagy népszerűségnek örvendettek, részben pedig már az ókorban erős ellenmondást provokáltak.
Tény az, hogy például a csillagászati földrajz alapvető kérdéseivel sokat foglalkozott és e téren Hipparchos előfutójának tekinthető. Figyelemre méltó művei továbbá a világtengely fekvésének pontos meghatározása és a napmagasság megmérése, valamint a föld alakjának meghatározása is, ami összeköttetésben azzal, hogy a föld kerületét hozzávetőlegesen meghatározta, előkelő helyet biztosít Pytheasnak az asztrofizikai tudományok művelőinek sorában. [SRG.]

Quadrans (lat.). A csillagászatban és hajózásban, lásd Fali quadrans és Iránytű. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 304. [22406.] [SRG.]

Quadratura a csillagászatban, lásd Negyed. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 304. [22407.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Quetelet (ejtsd: ketlé) Lambert Adolf Jakab, belga matematikus, csillagász és fizikus, egyike a leghíresebb statisztikusoknak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 316. [22433.] Szül. Gentben 1796. febr. 22. - megh. Brüsszelben 1874. febr. 17. Tanulmányait Gentben elvégezvén, az ottani College royalon 1814-ben a matematika tanára lett. Már 1891-ben elhagyta szülővárosát és Brüsszelbe ment, ahol az Athenaeumban szintén matematikát adott elő. Brüsszelben az ő vezetése alatt építették a csillagvizsgáló intézetet, melynek 1828-ban igazgatója lett.
1836-ban a katonai iskolán elfoglalta a matematika és a csillagászat tanszékét, 1834-től pedig a tudományos akadémia állandó titkára volt. 1841-ben a statisztika körül szerzett érdemei elismeréséül a Belgium statisztikai központi bizottság az igazgatóságát is rája bízták. Quetelet tudományos működése nagyon sokoldalú. Sokat foglalkozott matematikával és csillagászattal is. [SRG.]

Radiáns lásd Csillaghullás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 340. [22480.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Rák (Cancer). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 370. [22537.] A csillagászatban az állatöv negyedik jegye, mely jelenleg az equinokciumok hátrálása miatt az Ikrek csillagképébe esik. Benne éri el a Nap legnagyobb magasságát az equator felett, mire némi megállapodás után ismét délnek fordul. Ezért a Rák középpontján átmenő parallelt a nyári szoliticium vagy nyári napforduló (térítő, trópus) körének szokás nevezni. A Rák egyszersmind 7h 30m és 9h 20m rektaszcenzió és 7 fok és 34 fok északi deklináció között fekvő csillagkép, mintegy 46 szabad szemmel látható csillaggal, melyek azonban 4-edrendnél nem fényesebbek.
A két feltűnőbb észak-déli irányban elhelyezett csillag (a két Kis Szamár) között áll a Praesepe, a jászol, szabad szemmel is látható csillaghalmaz. A Rák egy hármas csillaga, zéta Cancri, mozgási viszonyai folytán vált nevezetessé. [SRG.]

Refractio (lat.), annyi mint fénytörés (lásd ott). - Refractor, lásd Csillagászati műszerek és Távcső. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 444. [22671.] [SRG.]

Refraktor lásd Csillagászati műszerek és Távcső. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 444. [22671.] [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Reggio nell’ Emilia (ejtsd: redso-), (Regium Forum Lepidi, Regia), az ugyaníly nevű olasz tartomány fővárosa és püspöki székhely a Crostolo folyócska, Tassone csatorna és vasút mellett. Reggiobanban született Ariosto, Secchi csillagász és Spallanzani természettudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 449. [22681.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Regiomontanus (tulajdonképpen Müller) János, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 450. [22683-22684.] Szül. Königsbergben (Würzburg mellett) 1436. - megh. Rómában 1475. vagy 1476. Már 12 éves korában a lipcsei főiskolára ment, később az egyetemet elhagyta és Bécsbe ment, hol Purbach tanítványa és segéde lett. Purbach is vele állandó barátságot kötött; a két tudós ezentúl együtt végezte megfigyeléseit. A pápai követtől Bécsbe küldött Bessarion kardinális felszólítására Purbach Rómába ment, hogy az Almagesztnek egy a kardinálisnak birtokában levő kézirata alapján fordítást készítsen. Ezúttal Regiomontanust kérte, hogy kísérje Rómába, mit ő meg is tett. Purbach Rómában meghalván, Regiomontanus fejezte be a Ptolemaios-féle Almageszt fordítását.
1468-ban visszatért Bécsbe, hol meghalt barátja helyét töltötte be. Mátyás király Magyarországba hívta, hogy a konstantinápoly elfoglalásánál zsákmányolt görög kéziratokat rendezze; Regiomontanus a meghívást el is fogadta, de nem sokáig maradt Magyarországban, az újra kitörő háború miatt elment Nürnbergbe. Itt egy gazdag polgár, Bernhard Walter annyira érdeklődött munkái iránt, hogy azokat saját költségét kinyomatta. 1474-ben IV. Sixtus pápa Rómába hívta, hogy a naptárreformhoz szükséges előmunkálatokban részt vegyen. Regiomontanus azonban itt hirtelen meghalt. A csillagászat és a matematika sokat köszön neki. A csillagászat terén fő érdeme, hogy az égboltozat látszólagos mozgását az időmérésre használta. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Repsold János György, német mekanikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 491-492. [22780.] Szül. Wremenben (Hannover) 1770. szept. 19. - megh. 1830. jan. 14. Kuxhavenben dolgozott, később Hamburg város tüzoltófelügyelője lett. Mint ilyen csillagászati műszereket készített, melyeket eredetiségük mellett nagy pontosság és finom kivitel jellemzett. Saját maga részére készített meridiánkörét 1818-ban a göttingai csillagvizsgáló vette meg. Besselnek ingakészüléket, Schumachernek bázismérő készüléket készített.
A Gauss által adott alapon Baeyer terve után az első heliotropot csinálta meg. Az elsők közt volt, ki a körmikrométernek mai alakját adták meg, szóval a precízió-mekanikának e század elején majd minden ágában úttörő gyanánt szerepelt. - Fiai: György (szül. Hamburgban 1804. - megh. ugyanott 1887.) és Adolf (szül. Hamburgban 1806. - megh. ugyanott 1871.) üzletét folytatták és az ifjabb egyúttal atyjának hivatalbeli utóda is volt. Jelenleg a rendkívülien kifejlesztett és nagyobbított műhelyet Adolf fiai: János Adolf (szül. 1838.) és Oszkár Fülöp (szül. 1842.) vezetik öregatyjuk nevéhez méltóan. [SRG.]

Republikánus naptár, a francia konvent által 1793. okt. 6-án életbe léptetett naptár, mely Napoleonnak 1805. szept. 2-iki rendeletével szűnt meg. Lásd Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 492. [22781.] [SRG.]

Revolutio (lat.), a csillagászatban, lásd Keringés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 527. [22848.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Rhäticus György Joakim, matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 549. [22888.] Szül. Feldkirchben 1514. febr. 15. - megh. Kassán 1576. dec. 4. Tulajdonképeni neve Georg Joachim von Lauchen, de ő a kor szokásához képest latinosan Rhäticusnak nevezte magát, mivel szülőföldje a régi Rhaetia volt. Zürichben mennyiségtani tanulmányokat végzett és 1537-ben Vittenbergában a matematika tanára lett, miután két évet (1539-41) Frauenburgban töltött Coppernicusnál, ismét visszatért Vittenbergába, honnan azonban előbb Nürnbergbe, majd pedig Lipcsébe ment az egyetemre.
Később Lengyelországban, ezután pedig Magyarországon tartózkodott. A tudomány terén jelentősége főkép a Coppernicus-féle világnézet terjesztésében áll. A Coppernicus-féle világnézet terjesztése céljából adta ki 1540-ben a Narratio prima de libris revolutionum Copernici c. munkáját. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Rheita Schyrlaeus Mária de, kapucinus szerzetes, fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 550. [22891.] Eredeti neve Schyrl volt, de ezt latinizált alakban használta. Született Csehországban, 1597-ben - megh. Ravennában 1660-ban. Nevét Rheit csehországi kolostortól vette. Coppernicus ellenében új világrendszert állított fel, melyet Oculus Enoch et Eliae, sive radius sidereomysticus (Antwerpen 1645.) c. művében leír. E műben írja le Rheita az ő találmányát, a terresztrikus teleszkópot négy lencsével, és használja először az objektív és okulár kifejezést a teleszkóp tárgy és szemlencséjének megjelölésére. [SRG.]

Rigel csillag, lásd Orion. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 572. [22933.] [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Rigvéda (szánszkrit) annyi mint a dalok tudománya, az ó-ind irodalom legrégibb s legfontosabb műve. Még hozzávetőleg is bajos korát meghatározni, némelyek csillagászati okokból Kr. e. 4000-2400 időbe teszik a legrégibb Rigvéda-himnuszok keletkezését, mások Kr. e. 1500-1000-ből keltezik a Rigvéda-verseket. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 573. [22936.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Rochon (ejtsd: -són) Alexis Marie, de, apát, francia fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 609. [23005.] Szül. Brestben 1741. febr. 21. - megh. Párisban 1817. ápr. 5. A bécsi tengerészeti obszervatórium igazgatója volt. Igen nagy érdemei vannak az optikai eszközök javítása körül. A Rochon-féle mikrométer az egytengelyű kristályok kettős törését használja fel. [SRG.]

B. F. [BOKOR József]: Roller Mátyás, pedagógus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 625. [23036.] Szül. Üröm községben (Pest) 1840. szept. 13. Tanult Vácot és Budán. 1857-ben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett és mint tanító Budaörsön 6 évig működött. Majd a kir. József-műegyetemen a gépészmérnöki kurzust végezte és 1868-70-ben ugyanott tanársegéd volt és ez idő alatt letette a főreáliskolai tanképesítő vizsgálatot. 1870-ben tanárnak választották a pesti polgári fiúiskolához, egyúttal megbízták ezen új iskola igazgatásával.
Tanársegédi ideje alatt csillagászattal is foglalkozott. Egyik idevágó értekezését az akadémiában olvasták fel, megjelent az Astronomische Nachrichten című szaklapban. 1873-ban Schenzl Guido meteorológiai intézeti igazgatóval az ÉNy-i felföldet utazta be a föld delejes viszonyainak felvétele végett. Írt több iskolakönyvet (1 fizikát, 3 könyvvitelt, 1 mértant). 1891 óta az Eötvös-alap pénztárosa s tagja a fővárosi bizottságnak. E lexikonba a mértékekről szóló cikkeket ő írja. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Rosa Pál, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 681. [23126.] Szül. Castellanában 1825. - megh. Rómában 1874. Papi pályára készült és mint jezsuita Secchi (lásd ott) mellé került, kinél főkép a napfoltok észlelésével foglalkozott és több értekezésében azt a kérdést fejtegette, vajjon a Nap átmérője nem változik-e a foltok periódusának megfelelően. Utolsó erre vonatkozó munkájában 1874-ben azt iparkodik bizonyítani, hogy amikor a foltok és protuberanciák száma kisebb, az észleletek a Nap átmérőjét nagyobbnak adják, mi ellen Auwers foglalt állást. [SRG.]

Rosse (ejtsd: rosz) Vilmos Parsons, earl, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 690. [23143.] Szül. Parsonstownban (Írország) 1800. jún. 18. - megh. Monkstownban 1867. nov. 1. Dublinban s Oxfordban tanult, 1821-1834 között. Lord Oxmantown nevén parlamenti tag, atyja halála után earl, representative peer és a felsőház tagja. 1849-ben a londoni Royal Society elnöke lett. A Parsonstown melleti Birr Castle-ban csillagvizsgálót alapított, melyet óriási saját készítésű tükörtávcsövei tettek világhírűvé. - Fia Lőrinc Parsons, a mostani Earl of Rosse, szül. 1840. nov. 17., atyja szellemében működik tovább. Rosse különösen a ködfoltok tanulmányozása, fia a Hold hősugárzásának megmérésével tűnt ki. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Rostock város Mecklenburg-Schwerin nagyhercegségben, a Warnow öbölszerű torkolatánál. A kikötő, amelybe tengeri hajók is bejuthatnak, élénk kereskedés színhelye. A Miklós-templom gót faragott oltárral, a Mária-templom csillagászati órával. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 694. [23151.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Römer Olaf vagy Ole, dán csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 727-728. [23214.] Szül. Aarhusan 1644. szept. 25. - megh. 1710. szept. 19. Picard tanítványa és barátja, 1671-81 között Párisban a dauphin tanítója és az akadémia tagja, majd Kopenhágában a matematika tanára, hol a Longomontanus által alapított csillagvizsgáló hírnevét gyarapítja. Egyszersmind a város s az állam tevékeny szolgálatában állott, polgármester s államtanácsos is volt. Felfedezte 1676-ban a Jupiter-holdak fogyatkozásaiból a fényterjedési sebességet. Feltalálta a meridiánkört s egy fogyatkozások megfigyelésére szánt mikrométert. Értékes meridiánmegfigyelései 1728-ban a csillagvizsgáló leégése alkalmával majdnem teljesen elvesztek. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Rudolf-féle táblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 740. [23236.] A Nap-rendszer egyedeiről szerkesztett csillagászati táblák, melyeket Tycho de Brahe észleletei alapján II. Rudolf császár támogatásával Keppler számított és melyek először 1627-ben Ulmban jelentek meg és az 1551-ben Reinhold Erasmustól kiadott Pruteni-táblák helyére léptek. Lásd Keppler. [SRG.]

Sagittarius csillag, lásd Nyilas. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 778. [23315.] [SRG.]

H. Á. és SIM. [HELLER Ágoston - SIMONYI Zsigmond]: Sajnovics Nepomuk János, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 796-797. [23353-23354.] Szül. Tordason (Fejér) 1733. máj. 12. - megh. Budán 1785. márc. 1. A jezsuiták szerzetébe lépett; bölcsészeti és teológiai doktori fokozatot ért el. A budai csillagvizsgáló intézet segéde volt. A következő, a csillagászat terére vonatkozó munkája említést érdemel: Idea astronomiae honoribus regiae universitatis Budensis dicata (Buda 1778). Hell Miksát követte, midőn ez a dán király meghívására 1769-ban Wardöhusba indult a Venus-átvonulás megfigyelésére. Útközben már sokat beszélgettek a magyar, finn és lapp nyelv rokonságáról, és Sajnovics a Wardöhus-vidéki lappok nyelvét tanulva csakugyan sok egyezést talált.
Mindjárt meg is írta s 1770-ben kiadta híres munkáját: Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (ezalatt csak hajdani azonosságot vagyis az eredet azonosságát értette). Ez volt az első tüzetes munka a magyar-ugor nyelvrokonságról (lásd a Nyelvrokonság cikket), s arról is nevezetes, hogy ebben közölte először a Halotti Beszéd teljes szövegét, melyet rendtársa Faludi Ferenc közölt vele. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Santiago, az ugyaníly nevű tartomány és Chile köztársaság fővárosa, érseki székhely, 110 km.-nyire Valparaisótól, 535 m.-nyi magas fensíkon, a Mapocho bal partján, csillagvizsgálóval, rendelkezik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 866. [23489.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sárkány (Draco). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 882. [23523.] Csillagkép az északi pólus közelében, 9h 20m és 20h 40m rektaszcenzió és 66 fok és 85 fok északi deklináció között, mintegy 130 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek legnagyobbika másodrendű. Lásd Precesszió. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Sárkányfej és sárkányfark. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 882. [23525.] A holdpálya két csomópontja, tudniillik az a két pont, melyben Hold pályája az ekliptikát metszi; még pedig sárkányfej a felszálló csomó, melyben tudniillik a Hold az ekliptika fölé jő, sárkányfark pedig a leszálló csomó, melyben a Hold az ekliptika alá kerül. A csomópontok ezen elnevezése igen régi és sok asztrológiai vonatkozásuk volt. [SRG.]

Sárkányhónap, az az idő, mely alatt a Hold pályájában valamelyik csomópontjából kiindulva ugyanahhoz vissza is tér. A Sárkányhónap hossza 27 nap 5 óra 5 perc és 39 másodperc. Lásd Hold. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 883. [23525.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sarkcsillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 884. [23527.] Általában véve gyűjtő neve mindazon csillagoknak, melyek az ég pólusaihoz igen közel állanak. Az északi Sarkcsillag alatt különösen az alfa Ursae minorist, a Kismedve legfényesebb másodrendű csillagját, a déli Sarkcsillag alatt a hatodrendű béta Octantist szokás érteni. Amaz jelenleg (1897 elején) 1 fok 15’, emez 44’-cel áll el a pólustól. A Sarkcsillag különösen a geográfiai szélesség, a meridián és a csillagászati műszerek felállítási hibáinak meghatározására fontos. A precesszió miatt 26,000 év lefolyása alatt mindazon csillagok válnak Sarkcsillagokká, melyek egy az ekliptika pólusa körül 23 1/2 foknyi sugárral leírt kör kerületén feküsznek.
Jelenleg az északi Sarkcsillag még mindig közeledik a pólushoz, legközelebb áll majd hozzá 2100-ban. Azután a Cepheus, majd a Hattyú legészakibb csillagjai kerülnek sorra és vagy 12,000 év múlva Vega (alfa Lyrae), az ég egyik legfényesebb csillagja lesz Sarkcsillagunk. Azután következik a Hercules egynéhány csillagja, a Sárkányfark és a 26,000 éves turnus vége felé ismét a Kismedve. [SRG.]

Sarkfény lásd Sarki fény. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 884. [23528.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sarki éj, sarkvidéki éj. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 884. [23528.] Az az idő, mely alatt a Nap a sarkkörön belül állandóan a horizont alatt marad. Míg ez a sarkkörön épen 24 óráig, addig a pólusban félévig tart, tehát annál hosszabb, minél közelebb fekszik valamely hely a sarkhoz. A hosszú Sarki éjt enyhíti a tetemes sugártörés, mely alkonyatszerű derengést hoz létre, és a sarki fény. A sarki nap hasonlóképen azon idő, mely alatt a sarkkörön belül a Nap állandóan a horizont felett tartózkodik. [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Zsigmond]: Sarki fény vagy északi fény (aurora borealis). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 884-885., 2 színes tábla. [23528-23529.] Napnyugta után fényjelenség a levegőben a szemhatár északi részén. Igen sok és különböző alakban jelenik meg, de túlnyomóan fényes ív alakjában, melynek legmagasabb és egyszersmind középső része közel fekszik a mágneses déllőhöz. Néha az ív számos fénysugárból áll, melyeknek alsó széle élesen kiválik az ég sötét színéből, míg felső szélük elmosódott.
Máskor több fénylő ív jobbról-balról emelkedik a magasba és közös pontban, a Sarki fény koronájában - egyesülni látszik. Nem ritkán színes szalagként tűnik fel, melyet szél látszik lobogtatni, mert a szalag egyes részein hullámos felvillanások láthatók, melyeknek színpompája a Geissler-féle csövekre emlékeztet. De van oly Sarki fény is, melynek határozott körvonalai nincsenek és mely csak élesen megfesti az égbolt egy részét. [SRG.]

Sarki lapultság lásd Föld. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 885. [23530.] [SRG.]

Sarki napóra lásd Napóra. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 885. [23530.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sarkkör (circulus polaris). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 885. [23530.] Az éggömbön két párhuzamos kör, mely az északi és déli pólustól az ekliptika ferdeségével, vagy az equatortól 66 2/3 fokkal áll el. A megfelelő 66 2/3 fok déli és északi szélességgel bíró parallelkör a Földön szintén a Sarkkör nevét viseli. Amaz a déli vagy antarktikus, emez az északi vagy arktikus sarkövet zárja be, s jellemzőjük, hogy bennök a nappal vagy az éjjel 24 órán túl tart. A déli Sarkkörön dec. 21., az északin jún. 21. nem áldozik le a Nap. A sugártörés azonban tetemesen megnyújtja a Nap láthatóságát e Sarkkörön belül. [SRG.]

Sarktávolság, valamely égi test szögtávolsága a (északi) pólustól, azaz deklinációjának 90 fokra való kiegészítője. Lásd Ég és Gömb. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 887. [23532.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Sas az északi ég egyik csillagképe. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 904. [23564.] Mely rektaszcenzióban 281-305 fok és északi szélességben 3-8 fok közt terül el és az Antinous (ki a sason ül), Delfin, Róka és Sobieski paizsával határos. Legfényesebb csillagja az Atair, első rendű, e felett harmadrendű, alatta negyedrendű csillag van, e három csillag egyenes vonalban fekszik, különben összesen 23 még szabad szemmel látható csillag van a Sasban. [SRG.]

Satelles, satellita (lat.) annyi mint mellékbolygó. Lásd Bolygó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 909. [23573.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Saturnus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 911. [23577-23578.] Bolygórendszerünknek kifelé számított hatodik és Jupiter után leghatalmasabb tagja, melyet gyűrűrendszere és nyolc holdja a Nap családjának legérdekesebb testévé avat (lásd Bolygók). [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Savary Félix, francia csillagász és geodéta. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 915. [23586.] Szül. Párisban 1797. okt. 4. - megh. Estagelben 1841. júl. 15. A műegyetemen tanár volt Párisban és csillagász az obszervatóriumon. Ő volt az első, ki a kettős csillagok pályáját számította a Newton-féle nehézségi törvény feltevése alapján. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Schiaparelli (ejtsd: szki-) János Virginio, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 939. [23632.] Szül. Saviglianóban (Piemont) 1835. márc. 4. Matematikai és csillagászati tanulmányait Torinóban és Pulkovában végezte és 1859-ben a milanói csillagvizsgáló második csillagásza, majd 1862-ben igazgatója lett. 1861-ben felfedezte a Hesperia kis bolygót, tulajdonképeni hírnevét azonban azon fontos összefüggés kiderítésének köszöni, mely a hullócsillagok és üstökösök között fennáll. Az erre vonatkozó tanulmányok Secchihez intézett leveleiben, külön pedig Note e riflessioni intorno alla teoria delle stelle cadenti (Firenze 1867.) című könyvben jelentek meg.
Gyönyörűek históriai tanulmányai is, különösen pedig a Mars topográfiájának megállapítására eszközölt megfigyelései. Ő tőle ered a Mars térképein divatos nomenklatura, ő fedezte fel a Mars szárazföldeit átszelő csatornákat és azon fölötte fontos tényt, hogy a Merkur 88 nap, a Vénus 225 nap alatt, mindkét bolygó tehát keringési idejével egyenlő idő alatt forog egyszer tengelye körül, úgy hogy mindkét bolygó a Nap felé mindig ugyanazon oldalát fordítja. 1889 óta szenátor. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Schmidt János Frigyes Gyula, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 962-963. [23673-23674.] Szül. Eutinben 1825. - megh. Athénben 1884-ben. Eleinte Bilkben Benzerberg mellett működött, majd 1846-ban Bonnba került, hol egyebek között a berlini akadémia csillagtérképek felvételében működött közre. 1853-ban az unkrechtebergi csillagda, 1858-ban az athéni csillagvizsgáló igazgatója lett. Fáradhatatlan és rendkívül sokoldalú megfigyelő volt, észleletei az asztronómia minden terére, különösen a változó csillagokra vonatkoznak. Igen nagy sikerrel foglalkozott Görögország vulkánikus jelenségeivel is. Leghíresebb munkája, melynek élete javát szentelte, a porosz kormány által kiadott nagy holdtérképe. [SRG.]

LAKITS. [LAKIS Ferenc]: Schönfeld Eduárd, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona 1893-1896. XIV. kötet. Pillera-Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 977. [23699-23700.] Szül. Hildburghausenban 1828. dec. 22. - megh. 1891. máj. 1-én. Iskoláit Marburgban és Bonnban végezte. 1859-ben a mannheimi csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki, ott a változó csillagokról és ködfoltokról már Bonnban kezdett tanulmányokat folytatta. 1863-ban élénk részt vett az Astronomische Gesellschaft megalapításában, melynek vezetésében is mint az elnökség tagja, továbbá mint a Vierteljahresschrift kiadója haláláig működött.
1875-ben Argelander halála után a bonni csillagvizsgálón ennek utódjává lőn és mint ilyen a csak az északi félgömbre szorítkozó átvizsgálást a déli félgömbnek nálunk is látható csillagjaira terjesztette ki és ezt a rengeteg munkát, 133,659 csillag helyzetének meghatározását 363,932 egyes észlelet alapján egymaga végezte. E nagy munkán kívül főkép a változó csillagokkal foglalkozott, melyekről már előbb két katalógust adott, valamint az általa észlelt ködfoltokról is számos értekezése az Astronomische Nachrichten és a Vierteljahresschriftben jelentek meg. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Schröter János Hieronismus, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 982. [23710.] Szül. Erfurtban 1745. aug. 30. - megh. Lilienthalban (Bréma) 1816. aug. 29. Göttingában jogot végzett, de a mellett Kästnernél matematikát és főkép asztronómiát tanult. 1778-ban a hannoveri kormány szolgálatába lépett és később Lilienthalban jogügyi tanácsossá és kerületi főnökké lett. Itt magáncsillagvizsgálót épített és főkép a nagy bolygók és a Hold felületeit észlelte és sokban hozzájárult azok pontosabb fizikai ismereteihez. A Marsról való észleleteit van de Sande Bakhuyzen adta ki 1882-ben. Csillagvizsgálóján volt többi közt rövid ideig Bessel is alkalmazva. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Schulhof Lipót, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 986. [23716.] Szül. Baján 1847-ben Bécsben és Párisban végezte tanulmányait, azután egy ideig Bécsben volt a csillagvizsgálón. 1877-ben óta a párisi csillagvizsgáló segédje. Majdnem kizárólag üstökösek és bolygók pályaszámításával foglalkozik, melyek eredményeit a különböző asztronómiai folyóiratokban és akadémiai kiadványokban, így az 1870-iki IV. és 1871-iki II. üstökösökét a magyar tud. akadémia értekezéseiben közölte. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Schumacher Henrik Keresztély, dán csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 989. [23722.] Szül. a holsteini Bramstedtben 1780. szept. 3. - megh. 1850. dec. 28. Kezdetben jogot, majd matematikát és csillagászatot tanult Kopenhágában és Gaussnál Göttingában. 1810-ben az asztronómia rendkívüli tanárává lett Kopenhágában, 1813-ban a mannheimi csillagvizsgáló igazgatója, majd 1815-ben a csillagászat rendes tanára Kopenhágában, de leginkább a dán királytól részére Altonában (Hamburg mellett) épített csillagvizsgálóban tartózkodott. Legnagyobb érdeme az Astronomische Nachrichten alapítása (Altona 1822-50.), halála után Petersen A. C., aztán Peters C. A. F., majd az Astronomische Gesellschaft égisze alatt Krüger [megh. 1896.] adták ki. Korának majd minden csillagászával levelezett, így Gausszal, Bessellel és a magyar születésű Zach báróval. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Schwabe Sámuel Henrik, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 995. [23732.] Szül. Dessauban 1789. okt. 25. - megh. 1875. ápr. 11- én. 1809-11 között Berlinben tanult, azután átvette nagyatyja gyógyszertárát, míg 1830-tól egészen csillagászati észleleteinek élt. 1826 óta észlelte rendszeresen a napfoltokat és 1843-ban felismerte azok körülbelül 10 évre rugó periódusát. 1827-ben felismerte a Saturnus gyűrűjének excentricitását, valamint azt a körülményt is, hogy a gyűrű nem párhuzamos a bolygó egyenlítőjéhez. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Secchi (ejtsd: szekki) Angelo, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1022-1023. [23787.] Szül. a lombard Reggióban 1818. jún. 29. - megh. Rómában 1878. febr. 26-án. 15 éves korában a jezsuita-rendbe lépett, s miután noviciatusát a Collegio Romanában töltötte, tanári minőségben Lorettóban működött. Felszentelése után Rómában élt, de 1848-ban a forradalom által elűzve az Egyesült Államokba menekült, hol a georgetowni kollégiumban mint tanár rövid ideig menedéket talált. 1849-ben De Vico halála után a Collegio Romano csillagvizsgálójának igazgatójává lett és e minőségében haláláig a csillagászat minden terén, a meteorológiában és a Föld fizikájában ernyedetlen munkásságot fejtett ki.
Legismertebbek az álló csillagokra vonatkozó spektrális megfigyelései és a Nap fizikáját kutató észlelései. Ha genialitását valamivel több kritika kísérte volna, bizonyára ő lett volna korunk legnagyobb asztrofizikusa. Gondos csillagászati bolygó-, ködfolt- s különösen kettős csillagmegfigyeléseit a Memorie dell’ Osservatorio del Collegio Romano közlik. [SRG.]

H. Á [HELLER Ágoston]: Segner János András, fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1029. [23802.] Szül. Pozsonyban 1704. okt. 9. - megh. Halléban 1777. okt. 5-én. 1730-ig Jenában tartózkodott, hol az orvosi fakultást végezte, ezután Pozsonyban praktizált, majd Debrecenbe ment és mint kerületi orvos élt. Később a jénai egyetemen magán, később rendes tanár lett, 1753-tól kezdve a göttingai egyetemen adott elő fizikát és matematikát; később a hallei egyetemre ment. 1755-ben nemességet nyert és titkos tanácsossá nevezték ki. Munkássága főkép a mekanika terére esik, tőle való azon fontos mekanikai tétel, hogy minden bármily alakú testnek három egymást merőlegesen metsző szabad tengelye van, melyek számára a centrifugális erő hatása megsemmisül. Segner számos matematikai, fizikai és csillagászati értekezést írt, sőt orvosi munkáknak is szerzője. [SRG.]

Selenographia, (gör.-lat.) annyi mint holdleírás, a hold fizikai tulajdonságainak leírása, lásd Hold. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 23817. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Septemtrio vagy septentrio (lat.), a göncölszekér hét csillaga és innen átvíve az a világtáj, melyben ez a csillagzat áll, tudniillik észak; néha az éjfél is. Septemtrio továbbá az északi szél neve is. Lásd Boreás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1058. [23860.] [SRG.]

F-S. [FARKAS József]: Servet Mihály (anyja után Reves, atyja születési helye Villanueva után Villanovanus nevet is használta), spanyol orvos és a szentháromság tagadásáról híres hittudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1069-1070. [23884-23885.] Szül. Tudelában (Navarra vidékén) 1511., megégettetett Genfben 1553. okt. 27. 1532 után Franciaországba tért vissza, hol leginkább Párisban (itt találkozott először Kálvinnal) és Lyonban tartózkodott, hol csillagászattal, matezissel és az orvosi tudománnyal foglalkozott és Ptolemaios-a kiadásával mint geográfus, a vérkeringésről felállított új tételével pedig mint orvos és fiziológus széles körben ismertté tette nevét. [SRG.]

Sextans, lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1076. [23898.] [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1114-1116. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sirius vagy kutyacsillag, a nagy kutya csillagképének fő csillaga. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 11. [23992.] Az ég legragyogóbb álló csillaga, mely több mint négyszer fényesebb, mint az átlagos elsőrendű csillagok. Színe tiszta kékesfehér és a Vogel-féle I. a) csillagtípus kitűnő képviselője. A gyakran hallott leírás, mely szerint Sirius még az ókorban is vörös lett volna, valószínűleg csak félreértésen alapul. A Sirius kettőscsillag; kísérőjét elméleti úton találta Bessel azon időszakosan visszatérő anomáliákból, melyeket sajátos mozgása tüntet fel. Auwers számította pontosan pályáját, melynek lefutására 49,4 év szükségeltetik. 1862-ben megtalálta Clark tényleg a 8-9-ed rendű kísérőt, melynek fénye több mint 5000-szer gyengébb a Siriusénál.
Az egyiptomiak szorgalmasan észlelték a heliakus keltét, mely az egyiptomi év tartamánál fogva (pontosan 365 napnyinak vették fel) 1460 év múlva a naptár ugyanazon napjára esett. E periódust a Sirius egyiptomi sopt és vagy soth neve után a Sothis periódusnak nevezték. A Sirius fontos szerepet játszott a Nílus áradásának előre jóslásában s a kutyanapok is tőle vették nevüket. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Skorpió (lat.), az állatövi jegyek közül a 8-ik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 32. [24033.] Délibb csillagjai, a Skorpió farka, ennélfogva Közép-Európában már nem láthatók. Heiss szerint a nálunk látható részben 41 szabad szemmel is észrevehető csillag van, köztük az Antares (Marséhoz hasonló vörös színezése miatt így nevezve) elsőrendű. A görög mitológia szerint Skorpió azért került a csillagok közé, mert Gea parancsára Oriont (lásd ott) szúrásával megölte. [SRG.]

Slough (ejtsd: szlau), város Buckingham angol grófságban, a Temze bal partján, vasút mellett. Itt született Herschel csillagász és itt van az ő egykori csillagvizsgálója. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 40. [24049.] [SRG.]

Smithsonian institution (ejtsd: szmithszonjen insztitjúsön). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 45. [24059.] Egy washingtoni tudományos intézet címe, melyet egy angol, Smithson Jakab, sir Hugh Smithson northumberlandi herceg természetes fia alapított (1787-ben a Royal Society tagja, meghalt Genovában 1829. jún. 27.), aki unokaöccse Hungerford Henrik Jakab utódok nélküli elhalálozása esetére, amely 1835-ben be is következett, 120,000 font sterling vagyonát ilyen intézet létesítése céljából az amerikai Egyesült-Államoknak hagyományozta.
Egy ideig kamatoztatták az összeget úgy, hogy az intézet, melyet az északamerikai államok elnöke és kormánya igazgat, tulajdonképen csak 1846. aug. 10-én nyílt meg. Az alapító intenciója értelmében az intézet egyrészt kutatásokat segít elő, másrészt a tudomány különböző szakmáiban az általános tudást terjeszteni iparkodik. A kutatások leginkább az etnológiára, csillagászatra és földmágnességre vonatkoznak. [SRG.]

Smyth Henrik Vilmos, angol hidrográfus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 46. [24061.] Szül. Westminsterben 1788. - megh. St. John Lodgeban (Aylesbury mellett) 1865-ben Már 1805-ben az angol tengerészetbe lépett, a francia háború után egy évtizeden át a Közép-tengert mérte, aztán bedfordi csillagvizsgálóján dolgozott. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Smyth Piazzi Károly, angol csillagász, az előbbinek fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 46-47. [24061.] Szül. Nápolyban 1819-ben. 1835-ben az edinburgi csillagvizsgálón Maclear alatt asszisztenssé, majd ennek eltávozta után 1845-ben skót királyi csillagász és edinburgi egyetemi tanár lett. 1888-ban nyugalomba vonult. 1856-ban a Pic of Teneriffán 2700 és 3260 m. magasságban észlelt, főkép a csillagok fényességére és színeire is nagy figyelmet fordítva. A nagy piramist magasabb inspiráció folytán épült műnek tartotta, melyben a világegyetem méretei, napjaink fizikai felfedezései stb. mintegy letéteményben vannak; az e tárgyban 1864 óta kiadott művei közül legjobb áttekintést ad. Smythtől ered különben az ékfotométer első eszméje is. [SRG.]

Sniadecki (ejtsd: sznyadecki) Jan, lengyel matematikus és asztronomus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 47. [24063.] Szül. Zninben (Posen) 1756. aug. 29. - megh. Jaszunyban 1830. Krakóban matematikát és fizikát tanult s 1778-81 között külföldön (Kästner, Laplace mellett) képezte magát tovább. Aztán a matematika tanára lett Krakóban (1803-ig), majd Vilnában, 1815-ben megvált a professzorságtól és élénk részt vett a litván provinciák összes oktatásügyének reformjában. Asztronómiai és matematikai értekezéseken kívül szerzette a következő műveket: Szferikus trigonometria (1807.) és egy matematikai földrajz (Varsó 1804. 3. kiad. 1818.). Rektori beszédei, életiratai, pl. Coppernicusé (több nyelvre lefordítva), végre irodalmi levelei szigorú puristának és minden romantika határozott ellenségének mutatják. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Sobieski paizsa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 51. [24070.] 274-282 fok rektaszcenzió és 5-15 fok déli deklináció közt a tejútban elterülő csillagzat, melyet Hevelius, Sobieski János lengyel király tiszteletére nevezett el. 11 szabad szemmel is látható, de csak negyed rendű és ennél kisebb csillagja és 1681-ben Kirchtől felfedezett csillaghalmaza van. [SRG.]

Sol mint égitest lásd: Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 61. [24090.] [SRG.]

Solaris(lat.) annyi mint a Napra vonatkozó. - Solaris gép, napgép (lásd ott). Solaris kémia, a Nap kémiai alkatrészeinek vizsgálata spektrálanalaízis segítségével. Solaris nap annyi mint napi nap. Lásd Nap (dies). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 61. [24090.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Somerville Mary, angol fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 70. [24109.] Szül. Jedburgban (Roxburgshire) 1780. dec. 26. - megh. Nápolyban 1872. nov. 29. Fairfax viceadmirális leánya volt. Nevelését Edinburg közelében nyerte, Greig Sámuel kapitányhoz ment férjhez, ki őt az exakt tudományokban oktatta. Neve már 1811-ben ismertté kezdett válni. 1826-ban a napfény mágnesező erejéről írt munkáját adta ki. Tekintélye annyira nőtt, hogy 1835-ben a királyi tudományos társaság tagjává nevezték ki. Második férje Somerville Vilmos orvos volt. 1838-ban Olaszországban telepedett le, hol haláláig maradt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Sosigenes, alexandriai bölcsész és csillagász, élt Kr. e. az I. sz.-ban 50 körül. Julius Caesar Rómába hívta. Floriusszal együtt megalapította az úgynevezett juliáni naptárt, amelyet XIII. Gergely pápa koráig használtak. Sosigenes tudniillik az évet 365 napra és hat órára határozta meg és minden negyedik évet szökőévvé tette. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 99. [24162.] [SRG.]

Sothis-periodus, a Sirius heliakus felkelésével összefüggő és az egyiptomi évnek a Nap járásával való egyeztetésére szolgáló időszak (lásd ott.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 101. [24165.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrálanalízis (gör.-lat., lásd a mellékelt színes képet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 149-151. [24249-24253.] Annyi mint színképelemzés; valamely fényforrás kilövelt fényének elemeire való bontása, hogy abból anyagának egyrészt kémiai összetétele, másrészt fizikai állapota meghatározható legyen. A Nap és az álló csillagok spektrumai mind abszorpciós spektrumok, melyek a szivárvány fényes hátterén számtalan fekete vonalat tüntetnek fel. E vonalak helyzete épp úgy enged az ott izzó anyagokra következtetni, mintha emisszióspektrummal volna dolgunk, azaz mintha a fellépő vonalak fényesek volnának.
Sőt tovább is mehetünk, az abszorpcióspektrum puszta léte már a fizikai állapotra is enged következtetést vonnunk: a Nap és az álló csillagok e szerint magas hőmérsékletű szilárd, folyós vagy nagy nyomású gázból álló magvak, melyeket alacsonyabb hőmérsékletű gázréteg - a Nap esetében krómószferának nevezzük - borít. E rétegben vannak - mintegy feloldva - mindazon anyagok, melyek spektrálvonalai az illető égitest spektrumában észlelhetők. Úgy a Nap, mint az álló csillagok és többi égi test spektrumainak tanulmányozásából mint legfontosabb tétel az következik, hogy az egész világegyetem ugyanazon anyagokból van felépítve, melyeket a Földön is ismerünk úgy, hogy az erők egysége mellett a Spektrálanalízis az anyag egységét is bizonyította. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrálfotográfia (gör.-lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 151. [24253.] A földi vagy égi fényforrások spektrumainak fotográfiai úton való rögzítése. Mivel a szem a behatásokat aránylag igen rövid idő alatt fogja fel, azért a finom spektrálvonalak helymeghatározása a levegő folytonos nyugtalansága mellett igen kényes feladat. Ezzel szemben a fotográfiai lemez csak hosszabb idő alatt ható benyomásokból összegezi képét, miért is a levegő forrongása miatt ide-oda táncoló spektrumvonal közepes, valódi helyzetét adja. Csak ez úton vált lehetségessé az égi testeknek a látás vonalába eső mozgását a Fraunhofer-féle vonalak csekély eltolódásaiból pontosan meghatározni, mi már eddig is számos, távcsővel nem észlelhető kettős csillag felfedezésére vezetett. Lásd Spektrográf. [SRG.]

Spektrálkészülék, optikus műszerek a különböző fényforrások színképének előállítására és megfigyelésére, tehát különösen a spektroszkóp és spektrométer, a spektrofotométer és a spektrográf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 151. [24253.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrálszínek vagy monokromatikus, egyszerű vagy homogén színek, ama fénynemek, melyek fényszórás vagy fénytörés által tovább fel nem bonthatók. Lásd Spektrálanalízis és Színek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 151. [24254.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrofotométer (spektrálfotométer), a spektrum egyes részeinek fényintenzitását mérő eszköz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 151-152. [24254-24255.] Mint a fotométereknél, általában a mérés elve vagy abban áll, hogy az adott spektrum részenkint egyenlővé tétetik egy összehasonlításul szolgáló fényforrás spektrumának megfelelő részeivel, vagy abban, hogy ismeretes törvény szerint gyengítjük az adott spektrális részt, mig szemünk számára éppen eltünni készül. Kövesligethy az ógyallai csillagvizsgálón fotometriai célokra először a Pritchard által felhasznált neutrális üveg-éket alkalmazta tetszés szerinti spektroszkóppal kapcsolatban Spektrofotométerül.
Az üveg-ék eltolódása által megállapítjuk ama ékvastagságot, mely mellett a spektrum illető színes mezejének fénybenyomása éppen eltűnik. Ily módon számos álló csillag és bolygó spektrumának intenzitását meglepő pontossággal határozhatta meg. Ugyancsak az extinkció elvén alapuló, nagyon fényteljes és a legkisebb csillagokra is alkalmazható Spektrofotométert szerkesztett Kövesligethy a kiskartali csillagvizsgáló számára. ez közönséges spektroszkóp, melynek prizmája izlandi pátból készült s ennélfogva kettős törése alapján két egymásra merőlegesen polározott spektrumot ad. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrográf, oly készülék, melynek segítségével valamely fényforrás spektruma fotografálható. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 152. [24255.] Lényegileg tehát minden spektroszkóp vagy spektrométer, melynek okuláréját alkalmasan berendezett fotogárfiai kamara helyettesíti. A fotográfiai kamara annyiból bír különös berendezéssel, hogy a távcső által vetített színes kép egyes alkotó részei nem ugyanazon gyújtópontban egyesülnek, mivel a lencsék gyújtótávolságai a színtől is függenek.
Részint földi elemek spektrumainak tanulmányozására szolgálnak, túlnyomóan azonban az asztronomiában szerepelnek, hol alkalmazásuk már eddig is rendkívül termékeny volt. A Fraunhofer-féle vonalak eltolódásának megmérése és ezek alapján az álló csillagoknak mozgása a látás vonalában csak ez úton mérhető biztossággal. Ez eredmények egyebek között számos olyan kettős csillag felfedezésére vezettek, melyeknek kísérőjéről a távcső mit sem tud. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrométer, oly készülék, melynek segítségével valamely prizmán át tört vagy rács által elhajlított homogén fénysugár eltérítése mérhető. Ezen szempontból a Spektrométer és goniométer azonosnak tekinthető. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 152-153. [24255-24256.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektroszkóp. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 153-155. [24256-24258.] Valamely anyag által ki- vagy átbocsátott fény szétbontására szolgáló készülék. Ha ez a fényben szereplő színek pontos lemérésére is berendezett, spektrométer a neve. Csillagászati megfigyeléseknél természetesen a Spektroszkóp állványa helyett oly foglalatot alkalmazunk, melynek segítségével a készülék egyenesen a távcsőre, annak okulárlencséje helyébe illeszthető.
Ha a rést a nagy lencse gyújtósíkjába állítjuk, akkor ezen keletkezik a Nap vagy más égi test képe és a rés az égi test különböző pontjaira irányítható. A Nap, a protuberanciák s hasonló fényteljes objektumok megfigyelésére természetesen nagyszórású Spektroszkópot alkalmazunk, míg a ködfoltok, az állócsillagok vagy a bolygók fényelemzésére a rendelkezésre álló fény gyengesége miatt csak kevés prizmát tartalmazó Spektroszkópot használhatni. [SRG.]

Spica (lat.) a. m. füzér vagy kalász. Spica csillag, lásd Szűz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 158. [24266.] [SRG.]

Spörer Gusztáv Frigyes Vilmos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 169. [24287-24288.] Szül. Berlinben 1822. okt. 23. - megh. 1895. júl. 7. Eleinte tanár volt az anklami gimnáziumban, 1875 óta a potsdami asztrofizikai obszervatórium csillagásza volt. 34 éven át megszakítás nélkül a napfoltok megfigyelésével foglalkozott s észleléseit a potsdami obszervatórium közleményei őrzik. [SRG.]

Stabili Francesco (Ascoli, Cecco d’), az asztronomia tanára Bolognában. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 174. [24298.] Szül. Ascoliban 1257. - máglyán halt meg 1327. szept. 16. Az inquiziciótól eretnekséggel vádoltatván, 1324. dec. 16-án megfosztották hivatalától, mire Firenzébe ment s itt Károly calabriai herceg szolgálatába lépett. Itt is üldözte az inquizició, elitélték. Asztrológiai munkákon kívül L’Acerba címmel egy didaktikai költeményt is írt (Brixen 1472, Velence 1476 és többször), melyben Dante heves ellenségének mutatja magát. [SRG.]

Stativum (új-lat.), geodéziai és csillagászati műszerek állványa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 191. [24334.] [SRG.]

Stator, Jupiter mellékneve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 191. [24334.] [SRG.]

Steinheil Károly Ágost, német természettudós és technikus. In: A Pallas Nagy Lexikona 1893-1896. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 202. [24355.] Szül. Rappoltsweilerben (Elzász) 1801. okt. 12. - megh. Münchenben 1870. szept. 12. 1821-ben Erlangenben jogot, azután Göttingában és Königsbergben csillagászatot tanult és 1825-ben atyjának perlachsecki birtokára vonult vissza, hol a tudományoknak élt 1832-ig, midőn a müncheni egyetemre hivták meg a fizika és matematika tanárának. 1846-ban a nápolyi kormány mérték- és súlyrendszerének javításához hívta meg. 1849-ben az osztrák kereskedelemügyi minisztérium telegráf-osztályának főnökévé lett és az összes osztrák tartományok számára egy csaknem tökéletes telegráfrendszert készített. 1851-ben Svájc számára rendezett be telegráfrendszert.
1852-ben visszatért Münchenbe, hol a kereskedelemügyi minisztériumban miniszteri tanácsos és az állami fizikai-matematikai gyűjtemény őre lett. 1854-ben Münchenben egy optikai-csillagászati intézetet alapított, mely kitűnő műszereket készített. [SRG.]

Stellaris (lat., a stella annyi mint csillag szótól) annyi mint csillagra vonatkozó. Stellaris asztronómia, a csillagászatnak az az ága, mely különösen az állócsillagokkal foglalkozik. Stellaris fotográfia, az állócsillagok fotográfiai fölvétele. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 204. [24359.] [SRG.]

Stenzel Alfréd, német tengerészeti író. Szül. Boroszlóban 1832. dec. 24. Tengerész volt, aztán matematikát és csillagászatot tanult. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 205. [24362.] [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Strassburg (a középkorban Strataburgum), Elzász-Lotaringiának és Alsó-Elzász kerületnek fővárosa. A legkiválóbb épülete a münster. Amelynek déli kereszthajója keleti oldalán áll az érdekes csillagászati óra, amely már a XI. sz. közepén készült és 1839-42-ben megújíttatott. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 234-235. [24419.] [SRG.]

Struve Frigyes György Vilmos, orosz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 245. [24441.] Szül. Altonában 1793. ápr. 15. - megh. Szt.-Péterváron 1864. nov. 23. Egyetemi tanulmányait, melyek során előbb nyelvészettel, azután csillagászattal foglalkozott, a dorpati egyetemen végezte 1808-11. között. 1813-ban már az ottani csillagvizsgáló obszervátora, 1817-ben igazgatója, 1839-ben pedig a javarészt tervei és intézkedései szerint felállított és épített Nikolai-főcsillagvizsgáló igazgatója a Szt.-Pétervár melletti Pulkován. Struve a kettős csillagok rendszeres vizsgálatának megteremtője. Érdemeit az orosz cár a nemesség adományozásával is kitüntette, miután már előbb valóságos államtanácsosnak nevezte ki. Halála előtt két évvel, 1862-ben a csillagvizsgáló igzgatását fiának adta át. [SRG.]

Struve Ottó Vilmos, orosz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 245. [24442.] Struve Frigyes György Vilmos fia, szül. Dorpatban 1819. máj. 7. 1837-ben atyja mellett segéddé lett, majd azt hasonló minőségben Pulkovára követte. Ott később második csillagász, 1847-62 között az orosz vezérkar csillagászati tanácsadója és a geodetikai munkálatok vezetője volt, majd a csillagvizsgáló aligazgatójává, végül 1862-ben igazgatójává lett. Struve atyja nyomdokaiban vezette a pulkovai csillagvizsgálót, mely alatta a stelláris asztronómiának Greenwich mellett alapvető intézetévé fejlődött. 1869-1871 között az északi félgömb csillagai közt 500 új kettős csillagot fedezett fel, üstökösöket és ködöket észlelt. Naprendszerünkön belül a Saturnusszal és Neptunnal foglalkozván, az utóbbinak tömegét határozta meg, egy Uranus-holdat fedezett fel stb. Az 1851-iki napfogyatkozás alkalmából pedig bebizonyította, hogy a protuberanciák a Nap testéhez tartoznak.
A pulkovai csillagvizsgáló 25 éves tevékenységéről 1865-ben számolt be, alatta volt 1889-ben a csillagvizsgáló 50 éves jubileuma, melyet az Astronomische Gesellschaft, melynek Struve sokáig volt elnöke és mely 1887. febr. 20-án 50 éves működését is megünnepelte. Ezután nemsokára nyugalomba vonult és Karlsruhéban telepedett le. Fiai közül Armin (szül. Pukován 1854.) a königsbergi, Lajos (szül. u. o. 1858.) a dorpati egyetem tanárai, illetőleg az ottani csillagvizsgálók igazgatói. [SRG.]

GH. [GHYCZY Miklós]: Szálkereszt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 380. [24701.] Két egymásra merőleges vagy több, részben egymással párhuzamos, részben egymásra merőleges, geodéziai vagy asztronómiai, vagy egyáltalában mérésre szolgáló távcsövek vagy mikroszkópok szemcsövében egy fémgyűrű párkányára, az úgynevezett diafragmára kifeszített igen finom (pók petéiről vagy selyemgubóról lefejtett vagy érc-) szálak, melyek a fennebb említett műszerek használatánál a szemcsőnek a tárgylencse csövében való tologatása útján az objektív által előidézett reális kép síkjába állítandók be (különben parallaxis áll elő). E szálakat irányszálaknak mondjuk.
Mindegyik szál, kapcsolatban a távcső objektívjének optikai középpontjával, egy iránysíkot állapít meg oly módon, hogy egy bizonyos pontra irányzásnak csak egy bizonyos távcsőállás felel meg. Valamely ilyen iránysíkról akkor mondjuk, hogy egy pontra irányzott, ha a távcsőbe nézve a megfelelő irányszál és a pont képe födik egymást. Újabban planparallel üveglemezre karcolt igen finom vonalakkal is pótolják az irányszálakat. Ez állandóbb, de hibája, hogy az üveglemez hőmérsékváltozásoknál homályos lesz. [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Szánszkrit nyelv és irodalom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 410-412. [24767-24758.] A szánszkrit vagy helyesebben ó-ind a legrégibb árja nyelvek egyike s legközelebbi rokona az iráni nyelvcsaládnak, mely a többi testvérnyelvnél később vált el a közös törzstől. Legrégibb emlékei az ind irodalomnak a védák. Történelmi feljegyzések hiányában nem lehet biztosan megállapítani a védák keletkezésének idejét, európai kutatók közül többen Kr. e. 1500-1000 évekbe teszik a véda-kort. Újabban Tilak ind tudós és Jacobi német szánszkritista a védaszövegben talált csillagászati adatok alapján sokkal nagyobb régiséget tulajdonítanak az indek szent himnuszainak. [SRG.]

Százéves naptár lásd Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 470. [24864.] [SRG.]

Szélesség valamely sávnak szélessége, hosszúságára merőleges kiterjedése. A csillagászatban valamely csillag Szélessége alatt az illető csillagon keresztül az ekliptikára merőlegesen húzott legnagyobb körnek (Szélességi kör) a csillag és az ekliptika közé eső ívét értjük. Lásd Helymeghatározás és Ég. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 536. [24972-24973.] [SRG.]

Szent-Pétervár kormányzóság európai Oroszország ÉNy-i részében, Viborg, Olonec, Novgorod, Pszkov, Livonia, Esztonia és a Finn-öböl közt. Ez iskolák közül a kiválóbbak: az 1816-ban alapított császári egyetem történelem-filológiai, fiziko-matematikai, jogi és keleti fakultással, könyvtárral, botanikuskerttel, csillagászati és meteorológiai intézettel, laboratóriumokkal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 601-602. [25093., 25095.] [SRG.]

Szicigiák (gör.), a csillagászatban a Nap és Hold együttállása és szembenállása az állatkörben. Lásd még Aszpekták. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 668. [25210.] [SRG.]

Sziderikus (a lat. sidera szótól) annyi mint csillagokra vonatkozó. Sziderikus keringés, az az idő, mely alatt valamely bolygó ugyanazon állócsillaghoz visszatér, tehát valóságos 360 fok körül való keringési ideje. Sziderikus év, lásd Év. Sziderikus hónap, lásd Hónap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 674. [25219.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sziderosztat (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 674. [25220.] Tükörkészülék, melyet alkalmasan berendezett óramű úgy hajt, hogy valamely csillagnak vagy a Napnak sugarai mindig ugyanazon irányban veressenek vissza. Ily műszer felhasználása mellett természetesen álló távcsövön is észlelhetünk. Különösen a franciák kedvelik fotográfiai és asztrofizikai megfigyelések közben. [SRG.]

H. [HEIL Fausztin]: Szinódikus hónap, lásd Hónap; szinódikus keringésidő, lásd Keringés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 729. [25319.] [SRG.]

Szinszórás (dispersio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 729-731. [25320-25321.] A fehér fénynek törés útján spektrumba való széthúzása (színszóródás). Egy és ugyanazon anyagra nézve ugyanis a törésmutató, azaz a fénysugár beesési és törési szögletének sinusa között fennálló viszony nem állandó, hanem lényegesen a színtől, azaz a sugár hullámhosszúságától függ. Ha tehát valamely törőközegre általában véve párhuzamos fehér fény esik, akkor a megtört fénynyaláb nem párhuzamos, hanem színes sugaraira bontott széttartó sugárkéve leend. E vonalak tehát hézagok, hiányzó fénysugarak a Nap fényében; valóban azok, mert helyzetük a spektrumban mindig ugyanaz, bármilyen legyen a prizma anyaga. Legtöbbje különben más álló csillagok spektrumát is jellemzi. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Szökő év, szökő nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 808. [25465.] Mivel sem a Földnek a Nap körül való útja, sem a Holdnak a Föld körüli keringése nem fejezhető ki egész napokban, vagyis a Föld tengely körüli forgásának idejében, azért sem a nap-év, sem a hold-év nem áll egész számú napokból. Ha tehát bármely egész napokból álló évet választunk is időszámításunk alapjául, szükséges azt időről-időre a föld mozgásával (vagy a Nap és Hold járásával) összeegyeztetni, mi az által történik, hogy bizonyos számú évek lefolyása után egy nappal hosszabb évet sorozunk be; ilyen évet Szökő évnek nevezünk, azt a napot pedig, mellyel ezen évben több van mint más évben, szökő napnak. Jelenleg használatos évünkben - bizonyos kivétellel - minden 4-ik év Szökő év és akkor febr. 25-ike a szökő nap. Lásd Év és Naptár. [SRG.]

Szökő nap lásd Szökő év. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 809. [25465.] [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Szürkület. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 868-869. [25575.] Az a még vagy már derengő világosság, melyet Nap nyugta után vagy Nap kelte előtt bizonyos ideig észlelhetünk és mely hajnalban (reggeli Szürkület) a folyton nagyobbodó világosságnak enged, este pedig (esti Szürkület) a lassan fokozódó sötétségbe megy át. A Szürkület oka a Nap sugarainak a légkörben való törése és visszaverődése és azért tartama a Napnak helyzetétől és az illető földi helytől függ, lefolyása azonban első sorban a levegő állapota: hőfoka, nedvessége, tisztasága, mozgékonysága stb. szerint módosul. Tiszta estén a Nap lenyugvása után a keleti égen a Föld szürkés árnyéka jelenik meg ívalakúlag határolt térben, melyet Mairan ellen-Szürkületnek nevezett, és melyet az ég határos részeitől rendesen fehéres sávoly választ el.
Amint a Nap tovább megy a látóhatár alá, a Föld árnyéka mindinkább emelkedik és amint a Nap körülbelül 61 fokra szállt le, eléri a zenitet; ekkor a fényesebb csillagok már látszanak és nagyjában gyertya nélkül már olvasni, dolgozni stb. nem lehet. Ezt a polgári Szürkület végének szokás mondani. Közben az esti pirosság mindinkább az ég nyugati oldalán tömörül és fölötte ívszerűen határolt, fehér tér támad, az esti fény. A pirosság mindinkább fogy, a sötétség növekszik, végre a pirosság is eltűnik a látóhatár alá, a sötétség teljessé lesz és a legkisebb csillagok is láthatókká válnak: a csillagászati Szürkületnek is vége van. Ez nagyjában háromszorosa a polgárinak és addig tart, míg a Nap 16-18 foknyira nem jut a látóhatár alá. A Szürkület tartama attól függvén, mikor éri el a Nap a Szürkületi kört, természetes, hogy különböző; annál tovább fog tartani, minél ferdébben metszi a Nap a látóhatárt. Az egyenlítő alatt ennélfogva általában rövidebb a Szürkület s a sarkok felé nő. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Szűz az állatkör hatodik jegye. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 870. [25577.] Mint csillagkép 173 fok és 225 fok rektaszcenzió közé és a déli szélesség 19 foktól az északi szélesség 141 fokig terjed, Heiss szerint 181 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül egy első rendű (a Spica), több harmadrendű és ezek közül a legészakibb a Vindemiatrix. Ez idő szerint a Szűz csillagzatban van, közel a szomszédos Oroszlánhoz, az őszi nap-éjegyenpont. A görög mitológia szerint a Szűz majd Dike, Zeus leánya, majd Emeter vagy Ceres. [SRG.]

Tacchini (ejtsd: takkini) Péter, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 880. [25601.] Szül. Modenában 1838. márc. 21-én. 1859-ben az ottani csillagvizsgálóintézetnek igazgatója lett. 1863 óta Palermóban a Nap megfigyelésével foglalkozott. Jelenleg a római Collegio Romano igazgatója. Secchivel 1871-ben az olasz spektroszkóp-társaságot alapította, melynek kiadványaiban tette közzé vizsgálódásainak eredményét. 1874-ben Indiában figyelte meg a Venus átvonulását. [SRG.]

Tájékozás első sorban a világtájak (égtájak) megkeresése, tágabb értelemben eligazodás valamely dologban. Éggömbre vonatkozólag ennek helyzetét meghatározni az égtájakkal szemben. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 886. [25614. [SRG.]

T. L. [TÓTH Lőrinc]: Taubner Károly, ág. hitv. tanár, filozófiai és matematikai író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 966. [25772.] Szül. Veleghen (Fejér) 1809. okt. 15., halálozási helye és ideje bizonytalan. Középiskolai, bölcsészeti s hittani tanulmányait Sopronban végezte, hol az evang. főiskolában fennálló magyar társaság titkára s úrfiak oktatója volt. A lelkészi vizsgálat letétele után 1834-ig a Dunaszkin és Nikolits óhitű családoknál Pesten s Temesváron nevelősködött. 1837-ig Berlinben hallgatta a bölcsészeti, nyelvészeti, természettani, felsőbb mértani s csillagászati tudományokat s a letett vizsgálatok után elnyerte a bölcsészet és szépművészetek doktorságát s tagja lett a nyelvészeti szemináriumnak. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Tavasz, a tél és nyár közti évszak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 970. [25780.] Csillagászatilag akkor kezdődik az északi féltekén, mikor a Nap középpontja látszólagos évi útjában úgy ér az egyenlítőbe, hogy a fölé halad dél felől északnak és tart addig, míg a Nap legnagyobb északi szélességét el nem érte, vagyis a Tavasz tart a Tavaszi napéjegyenlőségtől (márc. 20-21.) a nyári napfordulatig (jún. 21.). A déli féltekén éppen fordítva akkor kezdődik Tavasz, mikor a Nap középpontja az egyenlítőbe érve, északról délnek halad és tart, míg a Nap legdélibb helyzetét el nem éri, azaz szept. 22-23-tól dec. 21-22-ig, tehát mikor nálunk ősz (lásd ott) van. Az egy-két napi különbség oka, hogy a Föld pályájában nem egyenletes sebességgel halad, különben is periodikusan változó a különbség.
Meteorológiailag az északi félgömbön márc., ápr., máj. hónapokat számítjuk a Tavaszi hónapokul; az időjárás nagyon változó (áprilisi idő), nedves; majd (főleg később nappal) már meleg, de éjjel még hűvös úgy, hogy (összevetve a légnyomás eloszlásával) még máj.-ban is fellépnek éjjeli fagyok (lásd szentek). Ily értelemben azonban csak a mérsékelt öveknek van Tavaszuk, a forró égövben a télre - esős időszakra - közvetlenül jő a nyár, míg a hideg égövben a hosszú telet is átmenet nélkül váltja fel a rövid nyár. Lásd Évszakok. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 978-980. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Tejút (Galaxia, Isten-, Jézus-, Jakab-, Hadak-útja). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 13. [25818.] Az égnek az a fehéres sávolya, mely számtalan csillagból, csillaghalmazból, kisebb-nagyobb ködfoltból állva és közel egy legnagyobb kör mentén haladva, az ekliptikát az Ikreknél metszi s a Perseus, Kassiopeia, Hattyú, Sas, Sobieski Paizsa, Déli Korona, Centaur, Argo-hajó, Nagy Kutya és Egyszarvú csillagzatokon megy keresztül. A Hattyúnál ketté válik és a második ág az Ophinchuson, Skorpión át megy a Centaur felé. A Nagy Kutyánál is ketté válik a Tejút, az egyik ág az Orion, a másik inkább a Kis Kutya felé halad, végül a déli féltekén a Centaur és a Déli Kereszt közt a Farkasig megyen egy nyúlvány.
Erős messzelátókban a Tejút sok helyen egymástól elkülöníthető, egyes csillagokra bontható, de nem egy helyen még leghatalmasabb távcsöveink sem oldhatják egészen fel. A Tejúttól mindkét irányban legmesszebbre legkevesebb csillagot találunk, az égnek ezt a két helyét (a Berenice Hajában és a Szobrász Műtermében) a Tejút pólusainak nevezzük. Tejút a mitológiában, lásd Hadak útja. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Tél. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 15. [25822.] Az ősz s tavasz közé eső évszak, csillagászatilag a legrövidebb naptól az arra következő napéjegyenlőségig terjedő idő. Tehát az északi féltekén a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.), vagyis addig tart, míg a Nap középpontja a baktérítőtől, legnagyobb déli deklinációjából egy egyenlítőig jut. A déli féltekén ellenkezőleg, a mi nyarunknak (lásd ott) megfelelően a tél a nyári napfordulattól (jún. 21.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 22-23.) tart, vagyis míg a Nap a ráktérítőről, legnagyobb északi deklinációjából az egyenlítőig halad. Az északi félteke tele ennélfogva egy-két nappal rövidebb, min
t a délié, minek oka az, hogy a Föld a mi őszünk és telünk alatt pályájának a Naphoz közelebb eső részét futja be, tehát Kepler második törvénye szerint gyorsabban halad, mint tavasszal és nyáron. Meteorológiai tekintetben a dec-febr. hónapokat számítjuk az északi, június-augusztus hónapokat a déli félgömbön téli hónapoknak. A legnagyobb hideg azonban nem a Nap legmélyebb állásakor, a legrövidebb napon, hanem körülbelül egy hónap mulva áll be. Nálunk január a leghidegebb hónap és gyakori a fekete karácsony, minek oka az, hogy a Föld hősugárzása folytán való kihűlés és a napsugarak által való felmelegítés közt csak lassankint áll be az egyensúly. Lásd Évszakok. [SRG.]

GHYCZY M. [GHYCZY Miklós]: Teleméter, diasztiméter (gör. annyi mint távmérő). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 51-52. [25879.] Oly műszer, melynek segélyével valamely pontnak (P) a távmérő álláspontjától (M) való távolságát közvetett, a közvetlen mérsnél ugyan többnyire kevésbbé pontosabb, de gyorsabb és kényelmesebb módon határozhatjuk meg. A Teleméterek működéséről legegyszerűbben úgy alkothatunk fogalmat, ha elképzelünk egy hosszúkás, többnyire derékszögű vagy egyenszárú, egy szóval meghatározott alakú háromszöget (l. az ábrákat), melyeknek PM magassága a meghatározandó távolság. A legrégibb ismeretes T. Peuerbach György csillagász (1423-61) geometriai quadratuma, mely egy két öl oldalhosszúságu négyzet és egy függő segélyével határozta meg a távolsággal változó (úgynevezett parallaktikus) szöget. [SRG.]

CSEMEZ. [CSEMEZ József]: Teleszkóp (gör. annyi mint messzelátó, távcső). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 54-56. [25884-25886.] Olyan optikai készülék, mellyel távoli tárgyakat nagyobb látószög alatt láthatni, mint szabad szemmel s ezért mintegy közelítve látszanak. A Teleszkóp általában vagy lencsés vagy tükrös. A lencsés Teleszkópokhoz tartoznak: a Keppler-féle vagy asztronómiai, a földi és a Galilei- vagy hollandi Teleszkóp. A Keppler-féle két gyűjtőlencséből áll. A lencsés Teleszkópok hibáitól mentek a tükrös Teleszkópok, amelyek előbb tényleg sokkal nagyobb tért foglaltak, mint most. [SRG.]

Tellurium (a lat. tellur annyi mint föld szótól), fizikai-csillagászati készülék, amely az évszakok váltakozását, a nap hosszának változását, valamint a nap- és holdfogyatkozások bekövetkezését a földnek a nap körül való évi pályafutása alkalmával, szemlélhetővé teszi. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 62. [25898.] [SRG.]

F. Y. [FERENCZY Béla]: Tengerészet (Marine). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 80-82. [25934.] Egyetemes elnevezése mindazon intézmények és berendezéseknek, melyeket a tengerparti állam a tengeri kereskedelem üzeme és annak megvédhetése céljából létesített. Ebből kifolyólag kereskedelmi és hadi Tengerészetet különböztetnek meg. Rangban következnek: a tüzérségi tiszt a tüzérségi kiképzés és gyakorlatok vezetésére, alája rendelt altiszt a tüzérmester az összes tüzérségi anyagszerek és lőszerraktárak kezelésére; a navigáció- vagy hajózást vezető tiszt, kire a hajónak hajózási tekintetben való biztos vezetése, valamint a csillagászati megfigyelések eszközlése háramlik, közege a kormánymester. [SRG.]

Teodolit (gör.). Az asztronómiában és geodéziában gyakran előforduló feladat: térbeli ferde fekvésű szögek vízszintes projekciójának, valamint függőleges szögeknek mérése. Erre szolgáló műszer a Teodolit. Lásd Csillagászati műszerek és Fototeodolit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 97. [25967.] [SRG.]

Teorétikus csillagászat annyi mint elméleti csillagászat, lásd Csillagászat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 97. [25969.] [SRG.]

NAGY László: Terepfelvétel. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 103. [25982.] Az az eljárás, mely szerint a föld felületét (a terepet) valamely célra, vízszintes és függőleges kiterjedésében, pontos műszerek segélyével, ebben kiképzett egyének felmérik s a cél szerint kisebbített alakban ábrázolva felveszik (lásd Felvétel). Az osztrák-magyar monárkiában ez idő szerint a hadi térképek előállítása céljából eszközölt katonai Terepfelvétel, a művelés alatt álló területek megadóztatása céljából véghezvitt Terepfelvételtől (a telekméréstől) különválva vitetik végbe.
A katonai Terepfelvétel lényege röviden az, hogy a monárkia egész területén egymástól nagy távolságban s nagyobb emelkedéseken levő pontok csillagászati háromszögelés (távmérés) által egymáshoz való helyzetükben nagy pontossággal meghatároztatnak, távolságaik kisebbített mértékben rajzpapirosra átvitetnek és ezen pontokra - az úgynevezett háromszögelési pontokra - alapítva, a terepet részleteiben pontos műszerek segélyével felmérik s a megállapított térképjelzésekkel rajzban feltüntetik. [SRG.]

Térítő vagy naptérítő, lásd Ekliptika és Föld. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 106. [25988.] [SRG.]

GY. A. [GYÖRGY Aladár]: Térkép. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 106-107. [25989.] A mult század többi magyar Térkép-rajzolói közül Eder Ferenc, Hell Miksa érdemelnek külön felemlítést. A magyar közélet fellendülésével egyidejűleg kezdődött meg a Térkép-írás virágzása is. Lipszky János huszárkapitány 1806-ban József nádor pártfogásával külön felmérte és elkészítette hazánk Térképét és Görög Demeter (1802-11) 60 lapon kiadta az első magyar atlaszt, melynek készítésében főkép debreceni tanulók vettek részt, kikhez tartozott Karacs Ferenc is, kinek 1803-ban kiadott Térképén már mintegy 8000 név van. Az első magyar földgömböt Nagy Károly csillagász 1840-ban készítette az iskolák számára. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Theon Alexandriából, régi görög matematikus, a Hypatia atyja, ki valószinűleg a Kr. u. IV. sz. második felében élt. 365-ban egy napfogyatkozást figyelt meg és írt le, Ptolemaios Almagesztjét kommentálta és Euklides műveit adta ki. Theon műveit Halma adta ki (2 köt., Páris 1821-23). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 146. [26072.] [SRG.]

Tisserand (ejtsd: tiszran) Ferenc Félix, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 203. [26182.] Szül. Nuitsben (Côte-d’Or) 1845. jan. 13. - megh. Párisban 1896. okt. 20. A dijoni líceumot látogatta s 1863-tól fogva az École normale supérieure-ön matematikát és fizikát tanult. 1866-ban a párisi csillagvizsgálón adjunktusi állást nyert, 1873-ban a toulousi csillagvizsgáló igazgatója s az itteni fakultás tanára, 1878-ban a tudományos akadémia tagja s a mekanika professzora a Sorbonne-on, 1892. pedig a párisi obszervatórium direktora lett. Mouchez halála után ennek utóda lett a direktorságban a párisi csillagvizsgálón. Munkái elméleti természetűek s az égi mekanika különböző ágaira vonatkoznak, amelyeknek ő egyik legnevesebb képviselője.
Munkái többnyire az intézet annaleseiben és mémoire-jai közt jelennek meg. Ezenkívül az égi mekanika nagyon becses tankönyvét írta meg: Traité de mécanique céleste (Páris 1889, 1891 és 1894). [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Torricelli (ejtsd: -cselli) Evangelista, olasz fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 282. [26323.] Szül. Piancaldoliban 1608. okt. 15-én - megh. Firenzében 1647. okt. 25-én. Galilei tanítványai közül a legnagyobb. Első oktatását anyai nagybátyjától, Don Jacopo kamalduli szerzetestől nyerte. 1628-ban Rómába ment, hol Galilei jó barátjának, Castellinek vezetése alatt tanult; a nagy tudományú Castelli 1641-ben Galileinek segédül ajánlotta. Majd Galileinek nemsokára bekövetkezett halála után a toscanai nagyherceg, a meghalt mester összes hivatalait és méltóságait Torricellire ruházta és őt mint matematikust és filozófust Firenzében tartotta.
Torricelli legnagyobb felfedezése kétségtelenül a nevéről elnevezett kísérlet (lásd Aeromechanika) feltalálása, mellyel a légsúlymérő (lásd ott) felfedezése a legszorosabb összefüggésben van. Torricelli optikával is foglalkozott. E téren kivált a mikroszkópok és teleszkópok javítása az érdeme; távcsővei, főkép Németországban, nagyon keresettek voltak. A legnagyobb távcső, melyet készített, Firenzében a fizikai múzeumban van. [SRG.]

Tubus (lat.) annyi mint cső, különösen a távcső, lásd Teleszkóp. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 411. [26566.] [SRG.]

Tükör-hatod annyi mint szextáns, lásd Csillagászati műszerek és As. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 448. [26635.] [SRG.]

Tükör-szextáns lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 448. [26635.] [SRG.]

Tükrös kör vagy prizmakör, lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 449. [26635.] [SRG.]

Tükrös messzelátó (reflektor), lásd Csillagászati műszerek és Teleszkóp. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 449. [26635.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Tycho Brahe, dán csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 466-467. [26670-26671.] Szül. Knudstrupban (Helsingborg mellett) 1546. dec. 14., régi svéd családból, megh. Prágában 1601. okt. 24. Nagybátyja még gyermekkorában adoptálta. Kezdetben jogot tanult, 1559-ben Kopenhágában, később pedig Lipcsében. Jogi tanulmányaiban szorgalmas volt ugyan, de e mellett mindig nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal. 1565-ben meghalt nagybátyja és Tycho egy évet hazájában töltött, honnét ismét Németországba utazott. Itt Vittenbergában tartózkodott, míg ott a pestis ki nem ütött. Ekkor Rostockba ment, hol Levin Battus bevezette őt az alkémiába. Ugyanitt történt, hogy párbajban orrát elvesztette. 1567 körül egy utazást tett, melyen Baselben megismerkedett Ramus Péterrel,
az Aristoteles-féle filozófia híres ellenségével. Augsburgban pedig Hainzel testvéreknél, kik csillagászattal foglalkoztak, egy nagy quadranst állított fel és ezzel tett megfigyeléseket. 1571-ben anyja kívánságára visszatért hazájába, hol nagybátyja Steen Bille, ki maga is foglalkozott csillagászattal, egy régi kolostorban számára obszervatóriumot rendezett be. Itt figyelte meg az 1572-iki új csillagot, mely a Cassiopeiában jelent meg. Az erről írott jelentés tette Tycho nevét a tudós világban ismertté. Ezen időben házasodott, elvett egy szegény származású leányt, miért családjával összeütközésbe jutott. Csak II. Frigyes kívánatára adott elő csillagászatot a kopenhágai egyetemen. Azonban nem soká maradt ezen állásában, hanem már 1575-ben ismét utazásra indult. Casselben megnézte IV. Vilmos hesseni fejdelem csillagászati obszervatóriumát, innét Franciaországon át Svájca, Velencébe, Augsburgba, végre Regensburgba utazott.
Midőn visszatért hazájába, a dán király mindent megtett, hogy a tudós hazájában maradjon. Neki adományozta Hven szigetet minden jövedelmével és számára ott csillagvizsgáló és kémiai intézetet alapított. Ez volt az Uranienborg, melyben Tycho 1580-ben kezdte meg munkásságát. Csakhamar számos tanítvány vette körül, kik közül különösen kiváló Christian Severin (Longomontanus). Miután Tycho itt 17 évig működött, 1588-ban meghalt II. Frigyes és az új király kevésbé érdeklődött a csillagászat iránt. A birtokot ugyan el nem vehette Tychotól, hanem más jövedelmeit folyton csökkentette, úgy hogy nemcsak az Uranienborg ment tönkre, hanem még családját sem tudta eltartani. Így tehát II. Rudolf császárhoz fordult, ki őt még Regensburgból ismerte s ki 3000 arany forint évi fizetéssel császári csillagászává nevezte ki. Előbb azonban két évet töltött barátjánál Ranzau grófnál Wandsbeckben (Hamburg mellett). Csak miután Ranzau gróf meghalt, foglalta el új állását.
Először Benatek császári kastélyában élt, később pedig Prágába költözött, hol nagyobbszerű obszervatóriumot rendezett be. 1601. febr. 1-én kezdette meg itt munkásságát, de nemsokára meghalt. Sírja a prágai Thein-templomban van. Műszerei gyorsan tönkre mentek, iratait pedig Keppler használta, ki Prágában Tycho segédje volt; ezután sok viszontagság után Kopenhágába kerültek. Tycho mint igen kiváló észlelő igen sok javítást tett a csillagászati műszereken, valamint a megfigyelés módszereit is sokban javította. Ő ad először pontos módszert valamely hely földrajzi szélességének meghatározására, a sarkcsillag legmagasabb és legalacsonyabb állásának megmérése által. Ő fedezte fel a Hold mozgásának azon egyenetlenségét, melyet variációnak nevezünk. Tycho nagy tiszteletben tartotta ugyan Coppernicust, de az ő rendszerét mégsem fogadta el, hanem magának egész külön világrendszert alkotott.
Szerinte a Föld a világ központja, haladó mozgást ugyan nem végez, hanem minden nap saját tengelye körül egyszer megfordul. Ugyanezen tengely és a Föld középpontja körül forog egy hónap alatt a Hold és 13,4 hónap alatt a Nap. A Nap körül keringenek a többi bolygók, melyek közül akkor ötöt ismertek. Az álló csillagok szerinte egy gömbfelületen vannak, mely egy a nappályára merőleges tengely körül 25,000 év alatt nyugatról keletre megfordul. Ezen világrendszert De mundi aetherei recentioribus phaenomenis c. munkájában tárgyalja. [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Zsigmond]: Udvar (Nap- és Hold-Udvar). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 476. [26690.] A Nap és a Hold körül néha látható fényes vagy színes kör. Voltaképen csak a kisebb köröket illetik e névvel, a nagyobbakat gyűrűknek mondják. Az Udvarok fényelhajlási jelenségek, melyek akkor keletkeznek, midőn a fénysugarak a ködhólyagocskák közötti réseken átmennek. A fényforrást szürkés-kék kör veszi körül, mely belül világos fehér színbe megy át, kívülről pedig sárga, vörös, majd más színü körök következnek. Az ily többszínű teljesen kifejlett Udvar azonban a ritkaságok közé tartozik. A színes körök átmérőiből elméletileg a ködhólyagocskák méreteire lehet következtetni. Az Udvarok a Hold körül gyakoriabbak, a Nap körül amannak fényerőssége miatt nehezebben vehetők észre. A gyűrük (Hold- és Nap-gyűrűk) 22 fok és 46 foknyi sugárral bíró világos fehér körök. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Új-Guinea, földünk legnagyobb szigete Ausztráliától É-ra az egyenlítő és a D. sz. 11 fok, továbbá a K. h. 130 és 161 fok között, illetőleg a Nagy-Oceán, Arafura- és Korall-tenger közt. Az Új-Guineai társaság megbízásából Schrader csillagász és Hollrung botanikus 1886-87 között az Auguszta-császárné folyó mentén tettek kutatásokat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 492-494. [26720-26721.] [SRG.]

N. G. [NAGY Géza]: Ural-altáji népek (turáni népek). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 521-522. [26775-26776.] Azt a nagy népcsaládot alkotják, mely a legősibb időktől fogva a Nansan, Thian-san, Altai s Urál hegységek közt elterülő belső- s középázsiai pusztaságon, északon az Amur, Lena, Angara, Jeniszei, Ob, Irtis és Tobol forrásvidékéig, dél felé a Hoang-hóig, Balkas- és Aral-tóig meg a Kaspi-tengerig tanyázott. Megértjük, hogyan történhetett az, hogy egy turáni néptől, a szumértól származik a földkerekség legrégibb kulturája, melynek alapítása az írás feltalálásával együtt a szumérok csillagászati megfigyelései alapján a Kr. e. 6000-ik évig vezethető vissza. Olyan időszak volt tehát ez, midőn az Ural-altáji népek őshazájában a természeti viszonyok még kedvező befolyást gyakoroltak az emberi fejlődésre. [SRG.]

Urania, a muzsák (lásd ott) egyike, a csillagászat nemtője, akit úgy ábrázolnak, hogy egyik kezében földtekét tart, a másik kezében pedig egy pálcikát, melylyel amarra mutat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 523. [26779.] [SRG.]

Uranográfia (gör.) annyi mint az ég leírása. Több régi csillagtérkép-gyűjtemény neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 523. [26779.] [SRG.]

Uranolit (gör.) annyi mint meteorkő, lásd Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 523. [26780.] [SRG.]

Uranometria (gör. annyi mint a csillagos ég kimérése), szűkebb értelemben pontos helymeghatározásokon és fényméréseken alapuló csillagatlasz. A legfontosabbak az Argelander-féle Uranometria nova (Berlin 1843.) és a Gould-féle Uranometria Argentina (1877.). Amaz az északi, emez a déli félteke számára. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 523. [26780.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Uranus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 523-524. [26780-26780.] A Naptól kifelé számítva a nyolcadik bolygó, ha az aszteroidákat egy bolygónak számítjuk. Herschel fedezte fel 1871. márc. 13-án és eleinte üstökösnek tartotta. A pályaszámítás azonban csakhamar kimutatta az új égi test bolygó voltát s azon sajátságos körülményt, hogy Flamsteed már 1690-ben ötször, Lemonnier pedig 1768-ban és 1769-ben nyolcszor figyelte meg. Mindkét csillagász Uranust egyszerűen álló csillagnak nézte. Mivel szabad szemmel még látható, tulajdonképen elég csodálatos, hogy már régebben nem ismerték. A régi megfigyelések segítségével állapíthatták meg pontosan pályája elemeit (lásd Bolygók).
A Herschel adta Georgium Sidus nevet (György angol király tiszteletére) Bode csakhamar Uranuséval cserélte fel. Elég tetemes tömege folytán már több üstököst hódított meg naprendszerünk számára és kimutatható, hogy Kr. u. 126-ban a novemberi leonida hulló csillagrajt is ezen bolygó kényszerítette jelenlegi pályájába. [SRG.]

Ursa major és minor, lásd Göncöl szekere és Kismedve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 530. [26797.] [SRG.]

Üstököskereső, lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 557. [26852.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Üstökösök (kométák, a latinoknál stellae crinitae). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 557-558., 2 tábla. [26852-26855.] Azok a határozatlan alakú, ködszerű burkolatban megjelenő égi testek, melyeket a szabad szemmel látható esetben rendszerint még csóva is kísér. Feltűnő alakjuk, semmi időszakosságot nem mutató rögtönös megjelenésük az emberek figyelmét ősidőktől fogva lekötötték, de azért természetüket csak némileg is helyesen nagy későn ismerték fel. Bár úgy látszik, hogy a khaldeusok égi testeknek tartották őket, a khinaiak pedig jóval időszámításunk előtt már feljegyezték a megjelent Üstökösöket, mégis egészen be a XVI. sz.-ba nyúlt Aristoteles téves állítása, hogy az Üstökösök a Föld gőzköréből valók, mely állítás ellen Seneca véleménye, hogy az Üstökösöknek is megvan a helyök a többi égi testek közt, egymagában és hatás nélkül marad. VHogy nehezen ment az Üstökösök helyes megismerése, azt külső és különös alakjuknál fogva nehezen megmagyarázható mozgásuk is okozta és ezért a szabad szemmel látható Üstökösök aránylag ritka volta mellett a legfurább következtetésekre adtak okot; leginkább háború, dögvész, elemi csapások és egyéb baj előhirdetőjének tekintették. Csak az 1472-iki üstököst észlelte először egészen a tudomány akkori állásának megfelelőleg Regiomontanus és 1619-ben mondta ki Tycho, hogy az Üstökösök a Holdnál messzebb vannak, és hogy görbe pályán mozognak. [SRG.]

Vadászkutyák (Canes venatici), az északi félgömbnek 182 fok-210 fok rektaszcenzió és 29 fok-54 fok deklináció közt fekvő csillagképe, mely 23 a harmadik és hatodik nagyság közt levő csillagból áll Bootes (lásd ott) szomszédságában, ki mint medveőrző vezeti a két kutyát (Asterion és Chara) nyakláncaiknál fogva. Messier 1773. igen szép spirális ködöt fedezett fel benne. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 576. [26888.] [SRG.]

KOPP. [KOPP Lajos]: Vállas Antal, matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 606. [26951-26952.] Szül. Pesten 1809. máj. 18. - megh. New-Orleansban 1869. júl. 20-án. 1824. a piarista szerzetbe lépett és már 17 éves korában Sátoralja-Újhelyen tanárkodott. Még mielőtt a szerzetesi fogadalmat letette volna, 1827-ben kilépett és tanulmányait Kassán és Pesten folytatta, ahol Kazinczy a szépirodalomra ösztönözte, de ő a matematikát választotta. Nevezetesebb művei: A napórakészítésről (1833.), Egyetemes számtudomány (1838.), Az égi és földtekék használata (1840.). [SRG.]

G. V. [GAÁR Vilmos]: Vallásalap. Az egyetem legnagyobb alapítványa a Jézus-társaság társháza volt, 268,614 frt alapítványi tőkével, háromemeletes házzal, könyvtárral, könyvnyomdával, templommal, csillagász-toronnyal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 606-607. [26952.] [SRG.]

Változó csillagok lásd Álló csillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 624. [26983.] [SRG.]

E. I. A. [EDVI ILLÉS Aladár]: Vas (ferrum, Fe). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 672. [27072.] Mint termés elem, mint ásvány van földi és égi eredésű, az utóbbinak meteorvas a neve (lásd Meteorit). A földön talált legtöbb termésvastömegek a meteorvas tulajdonságait mutatják és így azokat égi eredésűeknek kell tekintenünk. De van egészen határozottan földi eredésű is, úgy hogy földi vasról is szólhatunk. A diskói leletnek - a diskó-vasnak - Nordenskiöld a felfedezője 1870-ben A vas, amint ezt mesterségesen készítetten és meteorvason is észlelték, szabályos rendszerben kristályosodik, észleltet oktaédert; jól hasad a hexaéder lapok irányában. [SRG.]

Velence (Venezia), olasz tartomány Udine, Treviso, Padova, Rovigo és az Adriai-tenger közt. Tudományos és közművelődési intézetei közül a kiválóbbak: a hajós-, és ipariskola csillagvizsgálóval. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 752-753. [27209-27210.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Vénus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 771. [27242-27243.] A Naptól kifelé számított 2-ik bolygó, mely körülbelül a Mercur és a Föld közepes távolságában kering, oly pályában, mely az összes bolygóké között legközelebb áll a körhöz. A Földdel majdnem teljesen egyenlő méretekkel bír, de tömege a Földének csak 81%-át teszi. Sűrűsége a Föld 0,95-e. A Nap és Hold mellett az égbolt legfényesebb csillagja, mely némelykor észrevehető árnyékot is okoz, a reá eső napfénynek 62%-át veri vissza. A Naptól mindkét oldalra mintegy 45 fokig távolodhatik; ha keletre áll tőle az esti égen mint alkonycsillag ragyog, ha nyugati oldalán áll, hajnalcsillag. Legnagyobb fényessége mellett nehézség nélkül nappal is látható.
A régiek Hesperusnak és Phosphorusnak nevezték, s nem lehetetlen, hogy eleinte két különböző csillagnak tartották, a szerint, amint a Napot követte vagy megelőzte. Távcsőben a Vénus a Holdnak hasonló frázisokat mutat, melyeket először Galilei vett észre. Egyszersmind különböző távolsága szerint látszó nagysága is tetemesen változó. [SRG.]

Vénus-átvonulás lásd Átvonulás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 771. [27243.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Vetület (projectio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 827. [27347-27348.] Szűkebb értelemben a föld- vagy éggömbnek síkon való ábrázolása. A Vetületek tana beéri teljesen a gömb felületén képzelt meridiánok és parallelák, tehát az úgynevezett fokhálózat leképezésének szabályaival, mert a kész hálózatba a rendesen szabálytalan felületi alakzatok körvonalainak berajzolása már nehézséget nem okoz. A föld- és csillagtérképek legszokásosabb Vetületei a következők: Perspektivikus sík-Vetületek: a sztereografikus (szögtartó), a gnomonos vagy centrális és az ortográfiai vagy parallel Vetületek. Az első rendesen planiglobiumok, a második újabb tengeri térképek és hulló csillagok berajzolására szánt csillagtérképek, a harmadik a hold képének szerkesztésére használatos. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Világ. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 848-849. [27393-27394.] Csillagászati szempontból az ég csillagainak összessége, ide számítva természetesen Földünket és bolygórendszerünket is. Ez értelemben univerzumnak is szokott neveztetni. A fizika tanai szerint a Világ számára három nevezetes törvény áll: anyaga és energiája (összes mozgási és helyzeti erélye) állandó s entropiája maximum felé törekszik. Ez utóbbi tétel azt mondja, hogy a Világ összes látható tömegmozgásai azon törekvéssel bírnak, hogy láthatatlan hőmozgásokká változzanak át. E szerint a Világ végállapota elérkezett, ha hőmérsékleti különbségei teljesen megszüntek. Lásd még Természet. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Világéter. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 849. [27394.] Ama hipotétikus anyag, mellyel a világűrt kitöltöttnek gondoljuk, hogy benne a fény terjedését, esetleg más távolhatásokat is magyarázhassunk. A legcsudálatosabb tulajdonságokkal vagyunk kénytelenek felruházni a Világétert úgy, hogy valóban csak feltételezett anyag szerepét játssza. Fel kell tennünk róla, hogy súlya mérhetetlen, tehát megfosztjuk az anyag legelső tulajdonságától. A fény polarizációja azt kívánja, hogy úgy viselkedjék mint szilárd test. Az aberráció követeli, hogy az űrben szilárdan álljon, míg a Föld s a bolygók mintegy üres sziták módjára rajta planetarikus sebességekkel áthaladnak. Minden testen áthatol és a legsebesebben mozgó testeknek sem áll ellent útjában, mint ezt a bolygók s még inkább a sokkal finomabb eloszlású üstökösök mozgásai mutatják.
Encke a nevéről nevezett üstökös mozgásában felfedezhetni vélte ugyan a Világéter-ellentállást, de számításai nem bizonyítanak. A Maxwell-féle felfogásban a Világéter továbbítja egyszersmind az elektromos és mágneses állapotot, s fény és elektromosság tényleg ez alapon kísérletileg is kimutatható szoros rokonságba jutnak. A Világéter feltételezése végre a tömegvonzást is engedi megmagyarázni mekanikai alapon. Szóval, a modern természettudomány, nem ugyan empirikus részeiben, hanem ha vissza akar nyúlni a jelenségek magyarázataira, a Világéter hipotézise nélkül ez idő szerint nem lehet el. Ha némi, bár minimális ellenállást mégis nyújt, akkor a bolygórendszer végállapota azáltal van adva, hogy az összes bolygók mindinkább szűkülő elliptikus csigavonalakban a Napra esnek. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Világglóbus, éggömb, a csillagos égnek gömbön való előtüntetése, mindazokkal a körrendszerekkel, melyek a tájékoztatást és helymeghatározást közvetítik. Berendezése teljesen olyan, mint a földgömbé (lásd ott), csakhogy a föld felülete helyett a csillagok a csillagzatok vannak reárajzolva. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 850. [27395.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Világrendszer. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 853. [27402.] Az égi testek összessége kölcsönös vonatkozásuk és elrendezésük szempontjából. Ha tisztán a Napot környező bolygókat vesszük tekintetbe, a szűkebb értelemben vett Világrendszerre vagy bolygórendszerre gondolunk. Ilyen a Ptolemaios-, Coppernicus-féle rendszer. Ha ellenben legtágabb értelmében fogjuk fel, akkor az egész látható mindenség elrendezésének törvényszerűségét értjük alatta, melyhez bolygórendszerünk mint parányi tag is tartozik. Az álló csillagok fényének, saját mozgásainak, számának és térbeli eloszlásának statisztikájából következtethetjük, hogy Világrendszerünk vagy csillagrendszerünk a bolygórendszerhez hasonlóan lapos korong, melynek szélét a tejút jelzi.
Napunk a rendszernek körülbelül középpontját foglalja el, de nem áll a tejút síkjában, hanem ebből némileg kiemelkedik. Innen van, hogy a tejút nem legnagyobb kör alakjában húzódik végig az égen. Terjedelmét nem ismerjük, csak sejthetjük, hogy a fény évezredekig van úton, míg a tejút széléről hozzánk leér. Vastagsági mérete tetemesen kisebb. A csillaghalmazok minden valószínűség szerint csillagrendszerünkön kívül fekvő újabb csillagrendszerek. A Világrendszer ezen általános fogalmazása és megszerkesztése már Lambertnél és Kantnál fordul elő, mégis Herschel Vilmos tett legtöbbet teljesebb kiépítésére. Lásd bolygók. [SRG.]

TH. GY. [THEISZ Gyula]: Vilmos (IV.), hessen-casseli tartománygróf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 868. [27429.] Nagylelkű Fülöp fia, szül. 1532. jún. 14. - megh. 1592. aug. 25. Szeretettel foglalkozott matematikai és csillagászati tanulmányokkal s 1561-ben Cassel egyik kapuja fölé csillagvizsgáló tornyot is építtetett. Az uralkodást 1567-ben vette át s a casseli ág megalapítója lőn. Csillagászati észleléseinek egy részét Snell V. adta ki Coeli et siderum observationes Hassiae J. P. Wilhelmi cím alatt (Lejda 1618.). A többit kéziratban őrzik a casseli könyvtárban. [SRG.]

Vizszintes az oly egyenes vagy sík fekvése, mely párhuzamos a nyugvó viz szinével. - V. iv, l. Ív. - Vizszintes kör (azimutális kör), lásd Csillagászati műszerek. - Vizszintes napóra, lásd Napóra. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 922. [27543.] [SRG.]

Vogel Eduárd, német Afrika-utazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 929. [27557.] Szül. Crefeldben 1829. márc. 7-én. Lipcsében és Berlinben 1847 óta természettudományokat és különösen csillagászatot tanult. 1851-ben Londonban a Bishop-féle csillagvizsgáló intézetben asszisztens lett. 1853-ban az angol kormány Petermann javaslatára megbízta egy expedíció vezetésével Közép-Afrikába. 1853. jún. indult útra Bornuba s Murzukon át 1854. jan. 13-án Kukába érkezett. 1856. jan. 1-én Kukát elhagyta, hogy keletre, a nílusi tartományok felé hatoljon, útját délre a Csad-tó körül vette s Marába érkezett, azonban 1856. februárjában Vadai szultánjának parancsára megöletett. A sorsa felől éveken át tartó bizonytalanság számos expedíciót hívott életre. Nachtigal kapott róla először hírt 1873-ban Vogel nővére, Polko Eliz tette közzé. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Vogel Hermann Károly, német asztrofizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 930. [27558.] Szül. Lipcsében 1842. ápr. 3. Tanult Drezdában és Lipcsében s 1865-ben szülővárosának csillagvizsgálóján nyert alkalmazást, hol később obszervátorrá is lett. 1870-ben Bülow bárónak a Kiel melletti bothkampi magán csillagvizsgálójára ment, hol kiváló asztrofizikai megfigyeléseit és munkálatait iniciálta, miknek alapján 1874-ben az építendő potsdami asztrofizikai obszervatóriumhoz első obszervátornak és vezetőnek hívták meg, 1882-ben pedig ez intézet igazgatójává nevezték ki. Vogel a modern asztrofizikának mindenesetre egyik legnagyobb mestere, ki tudományának minden ágában kitűnő munkásságot tanúsított.
Felemlítjük a nagy bolygók spektrumainak megfigyelését és meghatározását, az álló csillagok spektrumainak a Secchi (lásd ott) kezdeményezte alapon való szigorúbb megállapítását és osztályozását; az álló csillagoknak a látóirányban eső mozgása tanulmányozását, mely alapon elsőnek fedezte fel a Sírius saját mozgását; a Nap forgása idejének meghatározását és mozgásának tanulmányozását, az ég fotográfiai mappájának megalkotásában való részvételét; az Algol sötét kísérőjének spektroszkópikus úton való felfedezését stb. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Vogel Hermann Vilmos, német kémikus és fotografus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 930. [27558.] Szül. Dobrilugkban (Poroszország) 1834. Részt vett az 1868, 1870 és 1875-iki napfogyatkozások észlelésére kiküldött expedíciókban. [SRG.]

Vonzás azon kölcsönös hatás, melyet az anyagi testek s annak részei egymásra gyakorolnak. E hatásnak tulajdonítjuk a testek esését a Föld középpontja felé, a Hold esését a Föld felé, a bolygókét a nap felé, Lásd Gravitáció. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 944. [27588.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Vulkán. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 964. [27627.] Állítólagos bolygó, mely a Merkur pályáján belül kering a Nap körül s melynek feltételezését a Merkur egyik mozgási eltérése tenné szükségessé. Hatásai alapján megkísérelték ugyan pályameghatározását, de sem az 1878., sem az 1883-iki teljes napfogyatkozás alkalmával eszközölt kutatások felfedezéséhez nem vezettek. Ma már senki sem bízik létezésében. [SRG.]

M. L. [MANGOLD Lajos]: Wallenstein (másként Waldstein) Albrecht Vencel Özséb, friendlandi herceg, császári generalisszimus a 30 éves háború korában. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 981-983. [27660-27663.] Szül. Hermancicban (Csehország) 1583. szept. 14. (a Gergely-féle naptár szerint 24.), megöletett Egerben (Csehország) 1634. febr. 25. A régi cseh nemes származású Wallenstein-család ősi vára Turnau mellett emelkedett s e várról vette nevét a család is. Szülei, Wallenstein Vilmos és Smiricky Margit fiúkat a protestáns vallásban nevelték, azok korai halála után pedig egyik nagybátyja, Slavata Albrecht a 14 éves ifjút a jezsuiták konviktusába vitte Olmützbe, ahol katolikus hitre tért.
Később az altdorfi egyetemet látogatta s Vergundus Péter matematikus és csillagász kíséretében beutazta Németalföldet, Angliát, Francia- és Olaszországot és miután Bolognában és Padovában csillagászati tanulmányokat folytatott, hazatért. Nemsokára elment katonának és Rudolf császár zászlaja alatt nehány hadjáratban részt vett. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Weinek László, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1006. [27708.] Szül. Budán 1848. febr. 13. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. A bécsi egyetemen matematikát, fizikát és asztronómiát tanult, ugyanott 1870-ben tanári vizsgát és doktorátust is tett, aztán állami ösztöndíjjal Németországba ment, hol Berlinben és Lipcsében csillagászati tanulmányokat folytatott. 1872-73-ban a szász fokmérés részére földrajzi hosszúságok és szélességek meghatározásával foglalkozott. 1873 őszén pedig a következő évi Venus-átvonulás észlelése végett Schwerinben berendezett csillagászat-fotográfiai kísérleti állomás vezetésével bízták meg. 1874 elején Strassburgban a heliométer-vizsgálatokon vett részt és júliusban, mint a német Venus-expedició tagja és helyettes vezetője, Kerguelen szigetére (az Indiai-oceán déli részére) ment,
hol dec. 9-én az átvonulást teljesen észlelhette. Visszatérte után 1875-ben a lipcsei csillagvizsgáló első obszervátora lett, mint ilyen, főkép a német Venus-expedició állomásain (Kerguelen, Taifu, Auckland és Iszpahan) kapott fotográfiák feldolgozásával foglalkozott. 1882-ben a lipcsei csillagvizsgálótól megvált és magán-obszevatóriumokon dolgozott, míg 1883. okt. 1-én a prágai cseh egyetemre a csillagászat tanárává és a csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki. Itt különös módon - fotográfiai felvételek nagyítása és a közvetetlen észleléssel való egyesítése által - nyert páratlan holdrajzai által tűnt fel. A Lick-obszervatórium és a párisi csillagvizsgáló által átengedett kiváló fokális felvételek alapján, Weinek ez idő szerint egy nagy holdatlaszt ad ki. Értekezései az asztronómiai szakfolyóiratokban és az illető csillagvizsgálók kiadmányaiban jelentek meg. [SRG.]

Whitney Vilmos Dwight, amerikai szánszkrit nyelvész. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1036. [27764.] Szül. Northamptonban 1827. febr. 9. - megh. 1894. jún. 7. Eleinte a Yale-collegeben, aztán 1850-1853 között a tübingai és berlini egyetemeken tanult Boppot, Webert és Lepsiust hallgatva. 1854-ben a Yale-collegeben a szánszkrit nyelv tanára lett. Három ágában az ind tudománynak szerzett magának érdemeket, a véda-kutatásban, az ind csillagászat és a nyelvtanban. Ő volt Amerika legnagyobb nyelvtudósa. [SRG.]

Widmanstätten-féle alakok l. Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1039. [27771.] [SRG.]

Wren (ejtsd: renn) Christopher, sir, angol építész és fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1079-1080. [27848.] Szül. East-Knoyleban (Wiltshire) 1632. okt. 20. - megh. Londonban 1723. febr. 25. Tanulmányait korán bevégezte és már 1657-ben a londoni Gresham-College-on a csillagászati tanszéket foglalta el. 1660-ban az oxfordi egyetemre hívták meg, hol matematikát adott elő. Azonban Wren működésének súlypontja az építészet terére esik. Építészeti nagyságát London és számos más nagy angol város nyilvános épületeinek egész sora hirdeti, ezek között a cambridgei Trinity-College, a londoni vámház, a greenwichi csillagvizsgáló.
Wren a Royal Society alapítói közé tartozott és később is nagy befolyást gyakorolt a társulat tagjainak működési irányára. 1680-ban a Royal Society elnöke lett. Életének utolsó éveit hamptoncourti birtokára visszahúzódva töltötte, tetemét legnagyobb alkotásában, a Szt.-Pál-templomban temették el. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Zach Ferenc Xavér báró, asztronomus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1099. [27890.] Szül. Pozsonyban 1754. jún. 4. - megh. Párisban 1832. szept. 2. Ifjú korában az osztrák hadseregben szolgált és Liesganig parancsnoksága alatt fölmérési munkálatokat végzett. Később Londonban néhány évig Brühl grófnál mint házi tanító működött, majd pedig Ernő szász-gothai nagyherceg szolgálata lépett, ki őt idővel az ezredesi rangig léptette elő. Midőn a nagyherceg a Gotha melletti Seebergen csillagászati obszervatóriumát felállította,
Zach lett annak igazgatója és e hivatalt 1789-től 1806-ig viselte. Később a gothai hercegnőt francia- és olaszországi utazásain kísérte, melynek alkalmával 1800-13-ig Marseille közelében csillagászati megfigyeléseket végzett. 1815-ben Genovába utazott, hol néhány esztendőt töltött és egy obszervatóriumot alapított, végre pedig 1827-ben Párisba költözködött át. A m. tud. akadémia 1832. nov. 10. választotta tagjává. 1790-ben a Mars oppozícióját, 1802-ben és 1805-ben pedig a Merkur átvonulását a Napon figyelte meg. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Zónaidő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1171. [28024-28025.] Már régen szükségét érezték egy az egész föld kerekségére érvényes időszámításnak, szemben a helyről-helyre változó helyi idővel. 1883. okt. a nemzetközi geodetikai kongresszus Rómában kimondta, hogy úgy bizonyos tudományos célokra, mint a világforgalomra nézve is egységes időszámítást kellene elfogadni és bevezetni. 1884 okt. aztán 25 állam diplomáciai és tudományos képviselőiből álló konferencia ült össze Washingtonban, mely megállapodott abban, hogy az egységes (világ-) idő kiindulási déllője a greenwichi, a nap a középnap legyen és ez éjféltől éjfélig terjedőleg 0 órától 24 óráig számíttassék. De még a konferencia összeülése előtt az északamerikai vasúttársaságok öt időövben (zónában) állapodtak meg,
olyformán, hogy az egyes zónákon belül az azok közepén keresztül déllő ideje legyen érvényes, ezeket a déllőket pedig úgy választották meg, hogy a Greenwichtől 60, 75, 90, 105 és 120 foknyira legyenek nyugatra, tehát idejük a greenwichi időhöz képest 4, 5, 6, 7 és 8 órával késsenek, egymás közt ennélfogva minden zóna ideje 1-1 órával különbözzék a szomszédostól. Mivel Európában is az Oppoltzer ajánlotta greenwichi egységes idő bevezetése leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött, Schramm az amerikai zónarendszert ajánlotta, szintén Greenwichből, mint első meridiánból kiindulólag. Az első zóna e terv szerint Greenwichtől keletre és nyugatra 7 fok 30’-ig terjedjen, ideje a greenwichi volna, a második 7 fok 30’-től 22 fok 30’ keletre Greenwichtől terjedjen, idejét a Greenwichtől keletre 15 fok alatt haladó déllő adná, mely tehát éppen 1 órával járna a greenwichi idő előtt stb. Az első öv ideje a nyugateurópai, a másodiké a középeurópai,
a harmadiké a keleteurópai idő stb. mindegyik Zónaideje a szomszédostól épp 1-1 órával térne el. Az 1890 júliusában tartott vasút-igazgatói tanácskozmány az európai vasutak legnagyobb részére elfogadta a Zónaidőt és azóta életbe is léptette. Nálunk Baross Gábor rendeletével 1890. okt. 1-én nemcsak a vasutakon, hanem a közéletben is életbe lépett a Zónaidő még pedig a középeurópai, melyből csak az ország legkeletibb részei esnek ki, de egyöntetűség végett szintén bevonattak. A középeurópai Zónaidő hazánkban legközelebb áll a fiumei időhöz, Budapesten 16 percet késik a helyi időhöz képest. Vesd össze Heller Ágost, Egységes idő (Természettudományi Közlöny XXIII. évf. 1890.). [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Zöllner János Károly Frigyes, német csillagász és fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1177-1178. [28039.] Szül. Berlinben 1834. nov. 8-án, megh. Lipcsében 1882. ápr. 25. Tanulmányait Berlinben és Baselban végezte, azután pedig e városokban, később Schönweideben mint magánzó élt. 1862-ben Lipcsébe költözött át és 1865-ben az ottani egyetemen habilitáltatta magát, hol 1866-ban a fizikai asztronómia rendkívüli, 1872-ben pedig rendes tanárává nevezték ki. Zöllner a csillagfotometriát nevezetes munkálatokkal, nevezetesen az asztrofotometer felfedezése által gazdagította. Sokat foglalkozott a horizontális ingával, továbbá a színképelemzéssel is és ő szerkesztett először egy eszközt, melynek segítségével a napprotuberanciákat bármikor észlelni lehet. Foglalkozott végül a spritizmussal és hipnózissal is. [SRG.]

K. N. [KLUG Nándor]: Zsidó irodalom (héber irodalom). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1200., 1202., 1204., 1207-1208. [28080., 28083-28084., 28087., 28091., 28093.] Dunás ben-Támim (Abuzánál), Izraéli tanítványa, orvostani, csillagászati és matematikai dolgozatokon kívül héber grammatikát írt és magyarázatot írt Niszim ben-Jákob, szintén kairuáni iskolafő, kinek a talmudhoz kulcsot köszönünk. E éren kiválik öt Izsák nevű férfiú: Izsák ben-Bárukh Albalia Granadában (megh. 1094.), a szevillai király udvari csillagásza és birodalmának főrabbija. Portugáliában: a matematikus és csillagász Ábrahám Zacuto, a Juchászin c. becse krónika szerzője. Olaszországban már 930. működik Sabbatai Donnolo, aki mint orvos, botanikus és csillagász egyaránt kivált és kommentárt írt a Szefer Jecirához. Az amsterdami műveltség elhatott Angliába is.
A londoni község rendesen az amsterdami tudósok közül választott rabbit. Az ilyen volt (1701 óta) Neto Dávid (1654-1728), ki széleskörű műveltséggel bírt és mint orvos és szónok is kivált. A Matte Dan című vallásbölcsészeti (héber) munkát, mely a karaitákkal szemben a hagyomány ősrégi voltát vitatja; e mű utolsó, csillagászati fejezetében Kopernikus s Descartes elméleteit igyekszik cáfolni. A történetírás terén új tevékenységet indított meg Gaus David (megh. 1613. Prágában), aki Tycho de Brahéval és Keplerrel személyes érintkezésben állt, több matematikai és csillagászati munkát (Nechmád ve-náim) irt héber nyelven, valamint zsidó- és világtörténetet tartalmazó krónikát (Vemákh Dávid). [SRG.]

KN. [KOHN Sámuel]: Zsidók, a Mózes tanát (lásd Zsidóság) követők összessége. Eredeti nevük izraeliták (lásd ott), a görögöknél s a Vulgatában héberek (lásd ott). Toledóban több mint 12 000 zsidó lakott, kiket VII. Alfonz (1166-1214) műveltségük miatt kedvelt. X. Alfonz (1254-84) udvari orvosa zsidó volt, úgy szintén a híres alfonzói csillagászati táblázatok szerzője. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1211., 1215. [28098., 28103.] [SRG.]

Zsigárdy Gyula, politikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1223. [28117-28118.] Szül. Pozsonyban 1850. szept. 29. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Nagyszombatban és Esztergomban, a jogiakat Pozsonyban és Budapesten végezte, mely utóbbi helyen ügyvédi diplomát is szerzett. Azután nagyobb európai körúton a jogi viszonyokat tanulmányozta, majd ügyvédkedett és Pozsony vármegye bizottsági életében játszott jelentékeny szerepet. 1896-ban a galántai választókerület adott neki képviselői mandátumot és ezen minőségében tagja lett az igazságügyi bizottságnak. Irodalmilag is működött kisebb cikkelyekkel és egy Kis világok, nagy világok c. nagyobb csillagászati munkával. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1240-1242. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1897. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 8. 1897. jan. 15. 1.(85.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

MAHLER Ede: A régi egyiptomiak évformái és nagy periodikus időrendszerei. = Akadémiai Értesítő 8. 1897. szept. 15. 9.(93.) füz. pp. 477-493. Előterjesztette 1897. márczius 22-én. Az év a régi egyiptomiaknál.; Az egyiptomiak nagy periodikus időrendszerei. [SRG.]

FLAMMARION, Kamill: Uj nézetek a Vénusz-bolygóról. = Budapesti Hirlap 17. 1897. okt. 5. 277. sz. p. 1. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1896-ik évben. = Földtani Közlemények 27. 1897. jan-ápr. 1-4. füz. p. 90. Gothard Jenő. [SRG.]

PETHŐ Gyula: Neumayr műve a Föld történetéről. (Második, átdolgozott kiadása Uhlig Viktor-tól.) = Földtani Közlemények 27. 1897. aug-okt. 8-10. füz. pp. 326-340. Könyvismertetés. Csillagászati rész: pp. 329-331. [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1897-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 27. 1897. nov-dec. 11-12. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: Laknak-e a Marson. = Fővárosi Lapok 34. 1897. jan. 28. 28. sz. pp. 1-2. [ZSE.]

p. i.: Csillagászat az operaházban. = Fővárosi Lapok 34. 1897. már. 9. 68. sz. pp. 6-7. Gróf Csáky Albinné csillagászati színháza. [ZSE.]

HOFFMANN Ottó: Vannak-e Mercurlakók? = Fővárosi Lapok 34. 1897. már. 23. 137. sz. melléklet, pp. 2-3. [ZSE.]

HOFFMANN Ottó: A nap fogyatkozásai. = Fővárosi Lapok 34. 1897. jún. 2. 145. sz. pp. 1-2. [ZSE.]

HOFFMANN Ottó: A végvidék világai. = Fővárosi Lapok 34. 1897. jún. 20. 1. sz. p. 7. Uranus és Neptunus. [ZSE.]

A természet csodái. = Fővárosi Lapok 34. 1897. dec. 23. 73. sz. pp. 5-6. [ZSE.]

KISS Béla: Tudvalevő dolog, hogy a viharokat azok a depressziók okozzák, amelyek a levegőben keletkeznek. = Az Időjárás 1. 1897. máj. 2. füz. p. 61. Kérdések 1. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Felelt az 1. számú kérdésre. = Az Időjárás 1. 1897. máj. 2. füz. pp. 62-63. A Nap és a Hold hatása légköri jelenségekre. [SRG.]

BENCSIK J[ános].: Nagy-Bánya máj. 28. = Az Időjárás 1. 1897. jún. 3. füz. p. 92. 1897. máj. 28-án meteorok sokasága volt látható, soknak csóvája is volt. [SRG.]

Igen szép természeti tüneménynek voltunk tanui máj. 28-án. = Az Időjárás 1. 1897. jún. 3. füz. p. 94. Kérdések 8. sz. [SRG.]

RAUM Oszkár: Egy új múzeumról. = Az Időjárás 1. 1897. júl. 4. füz. pp. 103-104. A Konkoly-alapítású csillagászati és meteorológiai múzeum. [IBQ.]

Felelet a 8. sz. kérdésre. = Az Időjárás 1. 1897. júl. 4. füz. p. 128. Napgyűrű, naphalo látványa. [SRG.]

BENCSIK János: Hol késik a magyar csillagászat? = Az Időjárás 1. 1897. aug. 5. füz. pp. 133-135. [IBQ.]

M. Z.: Az Aetna-obszervatórium. = Az Időjárás 1. 1897. aug. 5. füz. pp. 144-145. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Válasz a "Hol késik a magyar csillagászat?" czímű cikkre. = Az Időjárás 1. 1897. szept. 6. füz. pp. 181-184. [SRG.]

POPPER: Kérdések. 17. sz. = Az Időjárás 1. 1897. szept. 6. füz. p. 211. A Merkur és a Jupiter 1897. júl 26-án, A Merkur és a Vénusz júl. 30-án befolyásolhatták-e napfoltok és napfáklyák keletkezését, és az időjárást? [SRG.]

HARASZTHY Vilmos: Felelet a 17. sz. kérdésre. = Az Időjárás 1. 1897. nov. 8. füz. pp. 255-256. A bolygók a napfoltok keletkezését nem befolyásolják. A napfoltok viszont némileg hatással vannak az időjárásra. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló és meteorológiai központi obszervatórium fejlődése 1871-től mostanáig. 1. = Az Időjárás 1. 1897. dec. 9. füz. pp. 257-278. Ez a rész a csillagvizsgálót mutatja be. [IBQ.]

KOZICS László: Hullócsillagok, tűzgolyók és mennykövek. = Katholikus Szemle 11. 1897. 5. sz. pp. 847-873. [ZSE.]

SZIJÁRTÓ Miklós: Fizika a kozmográfia elemeivel polgári fiu-iskolák és tanítóképzők számára: írták Bóbita Endre és dr. Gerevich Emil. Budapest, 1896. Lauffer Vilmos kiadása. Ára 1 frt 40 kr.; Természettan kapcsolatban a csillagászati földrajz s a kozmografia elemeivel felsőbb leányiskolák és tanitóképzők számára: írták Bóbita Endre és dr. Gerevich Emil. Budapest, 1896. Lauffer Vilmos kiadása. Ára 1 frt 40 kr. = Magyar Pedagógia 6. A Magyar Paedagógiai Társaság havi Folyóirata. 1897. okt. 10. sz. pp. 507-513. Könyvismertetés és bírálat. "...E két munkában tévesen felfogott jelenségek, rosszul értelmezett physikai fogalmak, felületesen magyarázott physikai törvények oly sűrűn fordulnak elő, hogy még a sikerült előadási módszert sem hozhatom fel ebben az esetben e művek értékének az emelésére, mert attól lehet tartani, hogy a szerzők által használt jó módszer mellett a növendékek csak ugyan el fogják sajátítani e müveknek a tartalmát.
E két műre valóban csak annyit mondhatok: jól irt, rossz physika." A Válasz és viszonválasz a Bóbita-Gerevich-féle physikai tankönyvek ügyében (pp. 640-645.) című írások nem tartalmaznak közvetlenül csillagászatra vonatkozó részeket. [HAI.]

ANHÄUPEL György: Petri Card. Pázmány aeppi Strigoniensis et primatis regni Hungariae Tractatus in libr. Aristotelis De Coelo, De Generatione et Corruptione atque in libr. Meteorum, quos e codice propria auctoris manu scripto recensuit Stephanus Bognár, Eccl. M. Varad. l. rit. canonicus etc. ... Budapestini, 1897. = Magyar Sion Uj sorozat XI. évi folyam (Kezdettől XXXV. évi folyam.) 1897. 9. füz. pp. 780-783. "Pázmány bölcseleti műveinek fáradhatatlan kiadója sokoldalu, terhes elfoglaltsága mellett is elég rövid idő alatt rendezte sajtó alá e vaskos, 552 oldalra terjedő kötetet.
Aristoteles három könyvéhez füzött terjedelmes kommentárokat foglal magában ez a kötet, melyekben a nagy magyar biboros kifejti mindazt, amit kora asztrológiájának, fizikájának, vegytanának segitségével az égboltozat mivoltáról, a csillagokról, az elemekről, a vegyületekről, a testeken végbemenő változások mibenlétéről, a testek növekedéséről, az égi tüneményekről, a villámról, a mennydörgésről, a szivárványról stb. bölcseletileg megállapított." Irodalom és művészet. [SRG.]

Jelek a Mars bolygón. = Magyar Szemle 9. 1897. jan. 24. 4. sz. hátsó belső borító. "Sir Francis Galton, a hirneves angol csillagász, ...a "Fortnighhtly Reviewben" is czikkezik és ebben különösen azokról a jelekről beszél, melyeket a földi csillagászok ez idő szerint a Mars bolygón észlelnek." Vegyesek. [SRG.]

A hold és a csillagok világitása. = Magyar Szemle 9. 1897. febr. 28. 9. sz. hátsó belső borító. "Abney kapitány fényképészeti uton kiszámitotta, hogy hány gyertyafénynek felel meg a holdnak és a csillagoknak a fénye." Vegyesek. [SRG.]

I-ső Napoleon babonái. = Magyar Szemle 9. 1897. júl. 18. 29. sz. első belső borító. Napoleon csillagokkal kapcsolatos babonái. Vegyesek. [SRG.]

Hosszu életü csillagászok. = Magyar Szemle 9. 1897. júl. 18. 29. sz. hátsó belső borító. Fontenell több mint száz éves, Herschell Karolina 99, Cassini 97, Sabine Edward 94, de Mairan 93, Sommerville Mary 92, Sharpe és Santini 91 évesek lettek. Vegyesek. [SRG.]

A legközelebbi napfogyatkozás,... = Magyar Szemle 9. 1897. dec. 26. 52. sz. első belső borító. "mely tudvalevőleg januárius 22-én lesz, nálunk csak mint részleges napfogyatkozás lesz észlelhető." Vegyesek. [SRG.]

A csillagok mozgása. = Magyar Szemle 9. 1897. dec. 26. 52. sz. első belső borító. "Newcomb csillagász megvizsgálta az önálló csillagmozgás okát ..." Vegyesek. [SRG.]

Egy meteor szinképe. = Magyar Szemle 9. 1897. dec. 26. 52. sz. hátsó belső borító. "Az arequipai csillagdában, Peruban, ez év junius havában sikerült az első meteor szinképét fölvenni." Vegyesek. [SRG.]

GAUSS Károly Frigyes: A földi magneses erő intenzitása abszolut egységekben. = Mathematikai és Physikai Lapok 6. 1897. 8. füz. pp. 379-431. Fordította: Tangl Károly. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Mars. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. jan. 14. 14.(6492.) sz. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A divinatio a tudományban. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. febr. 9. 40.(6518.) sz. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A berlini Urania, tudományos szinház. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. febr. 18. 49.(6527.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Tudományos szinház. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. febr. 27. 58.(6536.) sz. pp. 1-3. A budapesti polyklinika megbízására a berlini Urania "Kirándulás a Holdba.", "Harc az északi pólusért", "Gotthard-tunnel" előadásait tanulmányozta. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld védőpajzsa. = Pesti Hirlap 19. 1897. ápr. 16. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Periodus hajsza. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. jún. 6. 156.(6634.) sz. p. 34. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A tengerjárás. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. jún. 25. 174.(6652.) sz. pp. 2-4. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A jászol. = Pesti Hirlap 19. 1897. dec. 25. 356.(6734.) sz. mell. pp. 46-47. [SRG.]

  A Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának 1896 október 17-ikén tartott ülésen. Kövesligethy Radó levelező tag "Perturbácziók többtagú bolygórendszerben" címen értekezik. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jan. 329. füz. p. 43. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jan. 329. füz. pp. 44-45. 1897. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (11.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jan. 329. füz. p. 52. N. J. mi a különbség a refraktor és a földi távcső között. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (12.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jan. 329. füz. p. 52. N. J. a csillagok rektaszczenziójáról és deklinációjáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (13.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jan. 329. füz. p. 52. N. J. mire használják a csillagászok a thallium-prizmákat. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 330. füz. pp. 61-66. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 330. füz. pp. 76-78. 1897. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BALASSA Gyula: Szivárvány télen. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 330. füz. p. 97. Mezőhegyesen 1897. jan. 17. Levélszekrény. Tudósítások. (4.) Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (11.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 330. füz. p. 100. A csillagászati és a földi távcső, a refraktor és reflektor. L. F [Lakits Ferenc] és P. R. [Páter B.] válasza. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (12.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 330. füz. pp. 100-101. L. F. [Lakits Ferenc] a rektaszcenzió és deklináció kiszámítása. Az álló csillag rectascensiójának és declinatiójának kiszámítására szolgáló képletek. [SRG.]

  CSEMEZ József: A méterrendszer általános alkalmazása és az első délkör. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. márc. 331. füz. pp. 138-139. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Harmadfél ezer év előtti holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. márc. 331. füz. pp. 139-140. Kr. e. 646. febr. 17. Mahler szerint. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. márc. 331. füz. pp. 146-148. 1897. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  >K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. ápr. 332. füz. pp. 204-206. 1897. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. máj. 333. füz. pp. 258-260. 1897. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  SMITH, Williams Henry: Természettudományi állapotok századunk elején. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jún. 334. füz. pp. 289-310. Csillagászat: pp. 291-296. Ford.: Salgó Ernő. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jún. 334. füz. pp. 314-315. 1897. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (69.). = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jún. 334. füz. p. 321. K. S kérdése a "Május hó 28-ikán délelőtt mintegy 9 órától délután 1 óráig Marczali-n, Somogy-vármegyében a Nap körül élesen kivehető, szivárványszíneket játszó, intenzív fényű, egész szabályos köralakú gyűrű"-ről. [HAI.]

  SZEKERES Kálmán: Miért kék az ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. júl. 335. füz. p. 370. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. júl. 335. füz. pp. 376-378. 1897. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. aug. 336. füz. pp. 430-432. 1897. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Égpiroslás a mult században. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. szept. 337. füz. pp. 485-486. 1783 nyarán júniustól augusztus közepéig az izlandi vulkán kitörése miatt. Régi magyar megfigyelések. 393. Eredeti közlés: "A Tsillagos égnek természeti előadása s megesmertetése." Varga Márton Nagy-Várad, 1809. p. 193.; M. Hirmondó 1783. pp. 421., 432., 450., 453., 470-472., 488., 502., 525., 599. L. B. [Lengyel Bálint] kiegészítésével. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. szept. 337. füz. pp. 488-489. 1897. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KLEIN J. Hermann: Korunk nagy messzelátói. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. pp. 508-524. Ford.: Csemez József. [SRG.]

  CS. J. [CSEMEZ József]: Változások a Hold felszínén. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. pp. 537-538. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az egész spektrum egyidejű fotografiája. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. pp. 538-539. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. pp. 542-544. 1897. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (103.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. p. 546. Nagy Géza kérdése. 1897. jún. 17-én nagy zivatar volt és két villámlás alatt tűzgolyó látszott. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (103.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. pp. 548-549. Róna Zsigmond szerint a jelenség gömbvillám volt. [SRG.]

  WONASZEK A. Antal: A Saturnus. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 339. füz. pp. 553-569. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 339. füz. pp. 596-598. 1897. nov. 15.-dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BODROSSY Lajos: Meteor Budapesten. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 339. füz. p. 601. 1897. okt. 17-én. Levélszekrény. Tudósítások. (28.) [SRG.]

SCHAFARZIK Ferenc: Fényes meteor. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 339. füz. p. 601. Budapesten 1897. okt. 17-én. Levélszekrény. Tudósítások. (29.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (13.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 339. füz. p. 602. Lakits Ferenc válasza a thallium lencsék használatáról (p. 52.) [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1896-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. dec. 340. füz. pp. 631-633., 635. Gyldén, Hugo (1841? - 1896. nov. 10.); Krüger, Adalbert (1832. dec. 3. - 1896. ápr. 22.); Möller, Axel (1830. - 1896. okt. 25.); Seidel, Ludwig (1821. okt. 24. - 1896. jan. 16.). [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. dec. 340. füz. pp. 640-641. 1897. dec. 15. - 1898. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (69.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. dec. 340. füz. p. 644. "A szivárványszínű gyűrűk, melyet a Napot körülvették, a fénysugarak elhajlásából keletkeznek, midőn parányi ködhólyagocskák között elhaladnak. A jelenséget napudvarnak hijják (holdudvar). [...] Ettől lényegesen különbözik a nagyobb átmérőjű (22°-46°) napgyűrű (holdgyűrű), mely fénytörés és visszaverődés következménye, midőn a fénysugarak jégkristályokból álló felhőkön haladnak át. Á jelenség közvetlenül nincs kapcsolatban az akkori alacsony barométer-állással (május 28 ikán 745 és 750 mm. között),..." R. Zs. [RÓNA Zsigmond] válasza K. S. kérdésére. [HAI.]

LAKITS Ferenc: A Nap zérus-meridiánja és valódi forgásideje. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 1.(40.) pótfüz. pp. 43-44. [SRG.]

HANN: A levegő árapálya. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. máj. 2.(41) pótfüz. pp. 60-84. Fordította: Lakits Ferenc. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Ujabb elmélet a Napról. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. máj. 2.(41.) pótfüz. pp. 91-93. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Ceres, Pallas és Vesta átmérője. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. aug. 3-4.(42-43.) pótfüz. pp. 176-177. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

CS. J. [CSEMEZ József]: Meteorológiai észlelések teljes napfogyatkozás alkalmával. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 5.(44.) pótfüz. pp. 236-237. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WONASZEK A. Antal: Egy égitest romjai. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. jan. 24. 4. sz. p. 59. "A vas és kőtörmelékeket, melyek a végtelenből szállanak felénk, a levegő idejekorán feltartóztatja utjokban, lassítja sebes röpülésüket. ...A tudós elemeire bontja ezen szilánkokat, keresi, milyen lehetett ama világ, mely nem volt a mienk ?!..." [HAI.]

A nap forrósága. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. febr. 7. 6. sz. p. 88. "...a moszkvai csillagvizsgáló intézet igazgatója, Cévaszki tanár, figyelemre méltó kísérleteket tett,... némi tájékoztatást nyújtanak a nap hőmérsékletének nagyságáról. ...egy hatalmas gyűjtőlencsét készített, melynek átmérője egy méter s gyúpont távolsága is ugyanannyi. Ennek a tükörnek segítségével a napsugarakat igen kis pontban egyesítette s itt óriási forróságot idézett elő, melynek nagyságát legalább 3500 foknyira becsüli..." [HAI.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kirándulás a Holdra. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. márc. 14. 11. sz. pp. 163-166. "...a berlini Uránia társaság ...a tudományt a szó teljes értelmében a színpadra is vitte s így mindenki számára hozzáférhetővé tette. ...Az egyik, még pedig legelső darabot, a "Kirándulást a Holdra" cziműt a budapesti általános polyklinikai egyesület kórháza javára adták elő nálunk, a magyar kir. operaházban folyó hó 8-án díszes közönség előtt. ...A "Kirándulás a Holdra" az 1887 augusztus 19-iki napfogyatkozást írja le s ennek kapcsán általában a Nap- és Holdfogyatkozások létrejöttét ecseteli..." [ZSE.]

A nap kerengő mozgása. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. jul. 11. 28. sz. pp. 455-456. "Delauney franczia csillagász... számításaival meg birta állapítani, hogy a nap és bolygórendszere az egyetemes vonzási törvények szerint kerengő mozgást végez a Sirius, a "Nagy Kutya" csillagzat e szép és roppant nagy vörös (!) csillaga körül..." [HAI.]

Hires csillagászok életéből. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. jul. 25. 30. sz. pp. 484-485. Bruhnsról, Hansenről, Herschel Vilmosról, Hallről tudhatjuk meg hogy mi volt az eredeti foglalkozásuk mielőtt csillagászok lettek. "A legcsodálatosabb életpályája azonban minden ily önerején tanúit csillagász között az amerikai Swifnek volt, ki most egyre-másra fedezi fel az új bolygókat s ez által már világhírű lett..." [HAI.]

          1898.

BALÓ József - MIKLÓS Gergely: A csillagászati és fizikai földrajz elemei. A polgári fiuiskolák IV. osztálya az elemi tanitóképzők I. és II. osztályai számára. Hetvenhat a szöveg közé nyomott rajzzal és egy táblával. 2. jav. kiad. Budapest, 1898. Franklin-társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 154 p. Csillagászat: pp. 5-80. A könyv 1. kiadása "Csillagászati és fizikai földrajz, kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. A művelt közönség számára és iskolai segédkönyvül." címmel 1891-ben jelent meg. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. A két kötet egybekötve. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 2. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Bordó alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 3. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. A két kötet egybekötve. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 4. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Kék alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 5. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Vörös alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Csillagos esték. Ford.: Tóth Béla. Budapest, 1898. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. udvari könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 76 p. /Magyar könyvtár./ [VLP.]

FREYCINET, Ch. L. De: A természettudományi megismerés alapjai. Analízis. - Mechanika. Ford.: Salgó Ernő. Budapest, 1898. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 212 p. /Természettudományi könyvkiadó vállalat. 61./ Csillagászat: pp. 5-28., 156-207. [KSZ.]

HERMAN Ottó: Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. Az 1896-iki évi országos ezredéves kiállítás alkalmából írta Herman Ottó. Budapest, 1898. Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság. Különlenyomat Matlekovits: "Az ezredéves kiállítás eredménye" czímű kiállítási főjelentés V. kötetéből. 120 p. + VIII t. A szerző előszava Budapesten kelt 1897 decemberében. Csillagászat: p. 34. Csillagok: Köröszti csillag = Hattyú, Gönczölszekér = Ursa Maior, Fúrócsillag = Polaris, Kaszás csillag = Orion, Sántakata = Sirius; Pásztorismeret. Csillagászat: Körösztcsillag, Göncölszekér, Fúró csillag, Fényes csillag (Capella), Kilencz csillag (Mérleg), Fiastyúk, Kaszáscsillag (Orion zéta, epszilon, delta), Ételhordó Sánta-Kata (Sirius), Püspökpálcza = Pásztorbot vagy Inzsellér pózna, Vadlegeltető (Venus). [KSZ.]

HOFFMANN Otto: Séták a világűrben. Budapest, 1898. Légrády Testvérek Budapesten. 131 p. Ismeretterjesztő könyvecske, kiemelten foglalkozik más bolygók életformáival - meglehetősen modern gondolkodásban. [TZS.]

KONKOLY THEGE Miklós: Körültekintés néhány nyugateurópai obszervatóriumban. Budapest, 1898. Heisler J. Kő- és könyvnyomdája. 75 p. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: A m. kir. Meteorológiai és Földmágnességi Orsz. Int. Budapesten, és a m. kir. Meteorológiai és Fizikai Központi Obszervatórium Ógyallán. Budapest, 1898. 51 p. /A Kir. Magy. Meteor. és Földmágn. Orsz. Int. hivatalos kiadványai. 1. köt./ 22 illusztráció és 4 műnyomó tábla. [IBQ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCVIII-ra [1898-ra]. Budapest, 1898. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 231 p. Csillagászat: pp. 3-72. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár 1898-ra. Bevezetés. Ünnepszámítás 1898-ra. Időszámítás 1898-ra. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása.
A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1898-ban. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. 110., Kövesligethy Radó. p. 112.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. Gothard Jenő. p. 128., Kövesligethy Radó. p. 129.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Gothard Jenő., 220., Kövesligethy Radó. 222. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Egyiptologiai tanulmányok a chronologia köréből. Budapest, 1898. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 12 p. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 17. köt. 1. sz./ I. rész. Olvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1898. január 24-én tartott ülésén. Régi egyiptomi írásjegyeket elemez, amelyek csillagászati vonatkozásúak, de amelyeket egyes külföldi forrásokban tévesen értelmeztek. A nap és az éjszaka kezdete. A Sirius heliakus kelése, mint az újév kezdete. Az ötödik szökőnap, mint a újév napját megelőző nap. A Nílus áradása ezzel egybeesett. A holdhónapok és napjaik. Újhold, holdtölte. A Nap évi pályája az égen. Mindezek kronológiai fogalmak hieroglifai jelei és jelentései. [REZ.]

A föld helyzete a naprendszerben. (Physiographikus Geológia.) A föld a világűrben. - A föld physikai minősége. In: Földtan, különös tekintettel Magyarország bányászati viszonyaira. Összeáll.: Litschauer Lajos kir. főmérnök, a selmeczbányai m. kir. bányaiskola ügyvezető tanára. Selmeczbánya, 1898. Joerges Ágost özv. és fia kiadása. pp. 7-14. /A magyar bányász-felőr kézi könyvtára. 3./ A csillagos ég. Álló csillagok. A bolygórendszer. A nap. A csillagok. A hold. A föld múltja és jövője. A Meteoritok és összetételük.; A föld alakja és nagysága. A föld hőmérséklete. A földkéreg vastagsága. [HAI.]

HICKMANN, Anton Leo: A Nap és Bolygórendszer. In: Hickmann A. L. földrajzi és statisztikai egyetemes zsebatlasza. Magyar szöveggel ellátta és a magyar viszonyokhoz alkalmazva átdolgozta Péter János. Pozsony - Budapest, [1898.] Stampfel Károly kiadása, Eder István könyvnyomdája Pozsonyban. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár 1./ p. 5. "A Bolygórendszer a Nap körül külömböző távolságra eső sötét égi testekből áll, melyek tengelyük körül forognak, fényüket Napjuktól kapják, és e körül majdnem köralakú pályájukon keringve mozognak. A bolygók vagy planéták közül Merkur áll legközelebb a Naphoz, azután növekvő távolságban Vénusz, a Föld és Marsz következnek; ezekből áll a belső bolygók gyűrűje. A második csoportba az Aszteroidák vagy Planetoidák tartoznak; ezeknek eddig ismert száma 280. A harmadik csoportba a külső bolygókat: Jupitert, Szaturnuszt, Uranuszt és Neptunuszt sorozzuk. ..." [HAI.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Légy (musca), a csillagászatban Hevelius által 1690-ben bevezetett csillagkép a déli égen. A kereszt csillagkép közvetlen déli szomszédságában fekszik és mintegy 75 csillagból áll, melyek közül csak 4 szabad szemmel is látható. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1898. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 356. [16998.] [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1898. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 9. 1898. jan. 15. 1.(97.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Ötödik Akadémiai ülés. Első összes ülés 1898. január 31-én. = Akadémiai Értesítő 9. 1898. febr. 15. 2. füz. p. 103. A Nemzetközi Csillagászati Egyesület XVII-ik közgyűlését 1898. szept. hónapban Budapesten tartja. Konkoly kéri, hogy az akadémia termeit engedjék át. Az elnök pártolta a kérést és ez után az engedély készséggel megadatik. [SRG.]

Egyiptologiai tanulmányok a chronologia köréből. (Kivonat Mahler Ede január 24-kén tartott előadásából.) = Akadémiai Értesítő 9. 1898. márc. 15. 3.(99.) füz. pp. 128-130. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkettedik Akadémiai ülés. A III. osztálynyolczadik ülése. 1898. november 14-én. = Akadémiai Értesítő 9. köt. 1898. decz. 15. 12.(108.) füz. p. 619. Kövesligethy Radó "A spectrum-analysis két parameteres egyenlete" című értekezését olvasta fel. [SRG.]

HORVÁTH József: A felsőbb analysis alapelveinek kritikai története Kepplertől Langrange-ig. 1. = Athenaeum 7. 1898. 1. sz. pp. 31-51. "...Galilei, a dynamikával együtt a modern természetphilosophia megalapítója: szorosan philosophiai, így különösen logikai és ismerettani kérdésekben is figyelemreméltó nézeteknek ad kifejezést. Bacon, az újkori philosophia egyik alapítója, a természetismeret főmódszerének philosophiai elvvé emelése által szerez magának halhatatlan érdemet; míg Kepplert, a ki a bolygók mozgásának törvényeihez szigorú inductio útján jut el, e vizsgálataiban a világ-harmoniának metaphysikai eszméje vezeti. Ugyancsak Keppler Cavalierivel együtt az első felfedezője az infinitesimalis számításnak és pedig a határozott integrálok tanának, melyet a forgási testek köbtartalmának kiszámítására, azonkívül az égitestek mozgását okozó erőnek (melyet ő sarkias természetűnek tételez fel, a delejes vonzás- és taszításhoz hasonlóan) meghatározására alkalmaz. ..." [HAI.]

HORVÁTH József: A felsőbb analysis alapelveinek kritikai története Kepplertől Langrange-ig. 2. Kepler és Cavalieri. = Athenaeum 7. 1898. 2. sz. pp. 196-218. "...A bolygók mozgásának törvényeit a nagynevű astronomus Kepler (Joannes, 1571-1630) hosszas megfigyelések és ezek alapján végzett bonyodalmas számítások segélyével fedezi fel, a melyek többszörösen utalták, vagy legalább is adtak alkalmat arra, hogy a felsőbb analysis körébe vágó kérdésekkel foglalkozzék. [...] A bolygók mozgásának első elméletét a Fabriciushoz 1602 őszén írt levélben találjuk. Itt a bolygó rendszer középpontjából, a napból, a fényhez hasonlóan kiáramló erőt veszi fel Kepler a mozgás okául. Ez az erő, ép úgy mint a fény erőssége, a távolság négyzetével megfordítva arányos, vagyis 4 akkora egyszeres, mint kétszeres távolságban.
Megjegyzendő azonban, hogy itt nem a közönséges értelemben vett vonzó erőt kell értenünk, mert Keplernek ez időbeli nézete szerint az égi testek a nap irányában semmiféle hatásnak nincsenek alávetve: globi coelestes versus Solem gravi non sunt. - A napból kiáramló erő a bolygókat nem az erő középpont felé, hanem a körül forgatja s e forgató erő fogy a naptól való távolság növekedésének négyzete szerint. ..." [HAI.]

HORVÁTH József: A felsőbb analysis alapelveinek kritikai története Kepplertől Langrange-ig. 3. = Athenaeum 7. 1898. 3. sz. pp. 351-364. [HAI.]

HORVÁTH József: A felsőbb analysis alapelveinek kritikai története Kepplertől Langrange-ig. 4. Descartes és Fermat. A mértani analysis és differentialis számítás felfedezése és első alkalmazásai. = Athenaeum 7. 1898. 4. sz. pp. 508-531. "Kepler és Cavalieri munkái minden fogyatkozásuk és logikai botlásaik mellett is kétségtelen bizonyságát adták annak, hogy a vonalaknak, lapoknak, testeknek elemi részekre bontása mily hatalmas eszköz tulajdonságaik felismerésére s ezek alapján a mértan nehezebb problémáinak megoldására. ..." [HAI.]

MAHLER Ede: A régi népek naptárairól. = Budapesti Szemle 94. köt. 1898. máj. 257. sz. pp. 287-303. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: Világok és parányok. = Felvidéki Közlöny 23. 1898. ápr. 21. 16. sz. pp. 1-2. "Múlt éjszaka az éjfél nyugodt csöndjében, míg a természet mély álmát aludta, teleszkópommal egy kis állócsillagot néztem. Ezt az égi fények sokasága közé vesző, hetedrangu, halavány csillagocskát szinte megmérhetetlen távolság választja el tőlünk. Szabad szemmel nem látható. [...] E kis hetedrangu csillag, ez a parányi ragyogó pont az éjféli ég feketeségében, roppant nap, sokkal nagyobb, mint a mienk. Már napunk háromszázhuszonnégyezerszer nehezebb és egymillió kétszáznyolczvanezerszer nagyobb a földnél, föltéve, hogy az a kis csillag egymilliószor többet nyom földünknél, néhány millió földgolyót kellene összetenni, hogy tömege kikerüljön.
És ez az óriási nap mozog. Mert a napok nem állanak, mint az a mérhetetlen távolságuk miatt a szemnek látszik. Elképzelhetetlen sebességgel rohannak az űrben. Ez a csillag (neve nincs; Groombridge 1830. szám alatt van beírva a katalógusokba) ez a csillag napi harminczmillió kilométer gyorsasággal száguld a végtelenségben! ..." [HAI.]

Égi tünemény. = Felvidéki Közlöny 23. 1898. máj. 26. 21. sz. p. 4. "Vasárnap este 8 és 9 óra között rendkívüli érdekes és fenséges tünemény játszódott le az égboltozaton. Ugyanis esthajnal csillagunkat a Vénuszt - mely ez időben a hold sarlójától balra csillogott - annak meg nem világított hamuszürke fele érintette és nehány pillanat alatt teljesen elfödte úgy, hogy láthatatlanná vált. A hold és Vénusz kerületei egymást, a budapesti idő szerint 8 óra 12 perczkor érintették, 8 óra 40 perczkor ismét felcsillant a Vénusz a hold déli oldalán, úgy hogy e pillanatban a hold egy kinövésének látszott, 8 óra 50 perczkor a Vénusz a hold jobb oldalán látszott; mindkét csillag az esti pir bíborában nagyon fenséges látványt nyújtott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A csillagok járása. = Felvidéki Közlöny 23. 1898 jun. 23. 25. sz. p. 4. "A hosszú téli esték tündöklő csillaga a Szirusz már régen nem látható; most a Lant csillagképben lévő Véga a legfényesebb csillag az égen, mely csaknem közvetetlenül a fejünk fölött ragyog. A bolygóvilágok között pedig a Vénusz a legszebb, a legfeltűnőbb. Június 29-től kezdve két est csillagunk lesz. A Merkúr társul szegődik a Vénuszhoz és kevéssel naplenyugta után lesz látható. A Mars most meglehetősen távol van még a földtől, mint vöröses fényű csillagot lehet látni a Kos meg a Bika csillagzatai között. A Jupiter most már korán nyugszik, a Szaturnusz ellenben egész éjelen át megfigyelhető. A Mérleg meg a Skorpió csillagzatai között található meg az Uránusz bolygó. Halvány, kékes színű korongját könnyen meg lehet ismerni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

FLAMMARION, Camille: Csillagbeli emberek. = Felvidéki Közlöny 23. 1898. jul. 14. 28. sz. pp. 1-3. "Van-e elég okunk hinni, hogy a többi világokon is élnek teremtett állatok s ha az élet csakugyan úgy nyilatkozik az égi földeken, mint a miénken, valjon hasonlatos-e az idevalóhoz. Szóval laknak-e a csillagokon emberek és olyanok, mint mi vagyunk? Ez a kérdés sokkal komolyabb, sokkal nagyobb és tartalmasabb, semmint némely tudományos elmék gondolnák. Könnyű nem törődni vele mert semmi gyakorlati haszna sincsen s a mai nemzedékek abban a hitben növekedtek föl, hogy az értelem legfőbb megnyilatkozása a pénzszerzés s az emberek sokasága ellehet a nélkül, hogy a teremtés csodáival foglalkozzék. [...] A földön lévő dolgok közvetlen megfigyelése arra a gondolatra, visz bennünket, hogy az élethez a csillagokon is éppen olyan levegőég szükséges, mint a mienk; hogy a hőmérséklet nem lehet se nagyon meleg, se nagyon hideg, a testek nem lehetnek se nagyon sürüek, se nagyon ritkák,
az évszakok se igen rövidek, se szertelenül hosszúk; szóval ugyanazon vagy legalább hasonló állapotokra van szükség, mint itt a földön. Mi például az olyan világot, melyen nincs oxigénium teljesen lakhatatlannak ítéljük, mert ha az oxigénium eltűnnék a föld levegőjéből, az egész emberiség rögtön kihalna. Sőt a mi tudósaink lakhatatlannak mondják az olyan világot is, ahol nincs víz; értem a mi vizünket, mely két térfogat hidrogéniumból és egy térfogat oxigéniumból áll. Fogalmaink szerint nem lehet élet olyan csillagon sem, ahol nincs karbónium stb. [...] Mi a földi élet föltételeit és határait tanulmányozván, nem egykönnyen bírjuk elképzelni, hogy az élet más föltételek mellett is lehetséges. Ha azonban figyelmünket a földi élet összeségére fordítjuk, az a gondolat támad bennünk, hogy horizonunkat nem szabad nagyon szűk körbe szorítani. Már a viz és levegő élete között levő roppant különbség is eszünkbe juttatja, hogy a természetnek mily végtelen erői vannak. ..." [HAI.]

Bogota földrajzi szélessége. = Földrajzi Közlemények 26. 1898. 5. füz. p. 381. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1897-ik évben. = Földtani Közlemények 28. 1898. jan-ápr. 1-4. füz. p. 79. Gothard Jenő. [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1898-ra. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 28. 1898. jan-ápr. 1-4. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

A csillagvizsgálók Budapesten. Szeptember 24-27. = Fővárosi Lapok 35. 1898. okt. 16. 65. sz. p. 10. Az Astronomische Gesellschaft 17. éves ülése Budapesten. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló és meteorológiai központi obszervatórium fejlődése 1871-től mostanáig. 2. = Az Időjárás 2. 1898. jan. 1. füz. pp. 3-20. Ez a rész a meteorológiai obszervatóriumot mutatja be. [IBQ.]

MRVA Ede: A felsővidéki tót nép időjóslása. Tót időjósok, krónikák után. [1.] = Az Időjárás 2. 1898. febr. 2. füz. pp. 46-47. [SRG.]

DARKÓ Lajos: Naplójegyzetei Mező-Pagocsáról. = Az Időjárás 2. 1898. febr. 2. füz. pp. 59-60. Csillagászat: Üstökös 1853. aug. 16. - szept. 1.; Szabadszemes napészlelés 1853. okt. végén. p. 60. [SRG.]

MRVA Ede: "Mohn klasszikus művében azt mondja, hogy az északi fény a földmágnességgel áll összefüggésben". = Az Időjárás 2. 1898. febr. 2. füz. p. 62. Sarki fény 1897. dec. 29-én. Kérdések. 5. sz. [SRG.]

KARVÁZY Zsigmond: Melléknapok észlelése Ó-Gyallán 1898. évi márczius 12-én. = Az Időjárás 2. 1898. ápr. 4. füz. pp. 112-114. [SRG.]

BENCSIK J[ános].: Nagybánya ápr. 5. = Az Időjárás 2. 1898. ápr. 4. füz. pp. 125-126. Sarkifény 1898. márc. 15-én. [SRG.]

dr. s. l. [STEINER Lajos]: Felelet az 5. számú kérdésre. = Az Időjárás 2. 1898. ápr. 4. füz. p. 127. Sarki fény 1897. dec. 29-én. [SRG.]

VEVERÁN L.: Erdőtelek, május hó 26. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 220. Kérdések 10. sz. Hold körül szivárványszínű udvarról. [SRG.]

NÉMETH R.: Ligetfalu, június 27. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 220. Este 7.30-kor 20 percen át nagy szivárvány volt, az egész ég zöld színű volt. Kérdések 11. sz. [SRG.]

Felelet a 10. sz. kérdésre. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 222. Kérdések 10. sz. Holdudvar. [SRG.]

Felelet a 11. sz. kérdésre. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 222. Kérdések 10. sz. Erős szivárvány. [SRG.]

MRVA Ede: A felsővidéki tót nép időjóslása. Tót időjósok, krónikák után. Befejező közlemény. = Az Időjárás 2. 1898. aug. 8. füz. pp. 243-246. [SRG.]

Holdgyűrű mellékholdakkal Ó-Gyallán 1898. augusztus 29-én. = Az Időjárás 2. 1898. szept. 9. füz. p. 284. [IBQ.]

MARCZELL György: Északi fényt észleltünk f. é. szept. 9-én este Ó-Gyallán. = Az Időjárás 2. 1898. szept. 9. füz. pp. 284-285. [IBQ.]

A csillagász-kongresszusból. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. pp. 313-314. Az Astronomische Gesellschaft XVII. Kongresszusa Budapesten 1898. szept. 23-28. [IBQ.]

BENCSIK János: Nagybányán szept. hó 9-én, esti 10-11 óra közt meglepő szép északifényt észleltünk. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. p. 315. [IBQ.]

MRVA Ede: Csodálatos természeti tüneményről értesített a napokban Gaál Simon nagyrippényi tanító. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. p. 316. 1898. szept. 9-én, valószínűleg sarki fényt észlelt. 13. sz. kérdés. [IBQ.]

Felelet a 13. sz. kérdésre. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. p. 319. Sarki fény észlelés 1898. szept. 9-ént. [IBQ.]

VINCZE Mihály: Északi fény. = Az Időjárás 2. 1898. nov. 11. füz. p. 348. Fokszabadi (Veszprém megye), 1898. szept. 9. [IBQ.]

BENCSIK János: Északi fény Nagybányán Decz. 3-án. = Az Időjárás 2. 1898. dec. 12. füz. p. 376. Sarki fény 1898. dec. 3. [SRG.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium berendezése. 1. = Katholikus Szemle 12. 1898. 1. sz. pp. 62-88. [ZSE.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium berendezése. 2. = Katholikus Szemle 12. 1898. 2. sz. pp. 263-296. [ZSE.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium működése. = Katholikus Szemle 12. 1898. 5. sz. pp. 814-832. [ZSE.]

Egy tudós jezsuita, Braun Károly. = Magyar Sion 12.(36.) 1898. márc. 3. füz. pp. 237-240. "...azon nehéz feladat megoldását vállalta magára, hogy a földgömb súlyát meghatározza. A rég jónevü fizikus és asztronomus 10 évi munkájának eredményét egy kis műben közzétette." 1897-ben megjelent értekezésének ismertetése. Irodalom és művészet. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Grundriss einer exakten Schöpfungsgeschichte. Von Hermann Habenicht. Mit 6 Karten-Beilagen und 2 Text-Illustrationen. Hartleben. 1898. VIII. 135. = Magyar Sion 12.(36.) 1898. ápr. 4. füz. pp. 293-294. "...A szerző az üres, irodalmi divattal szemben azt gondolta: hagyjuk az örökös, filozofáló s lehetőségekkel dolgozó teremtés-történetet s csináljunk olyat, mely exakt tapasztalatokon nyugszik; e czélból összegyüjtötte a bevágó adatokat az astro- és geologiából és kisérleti physikából s törekedett azokat egységes egészbe önteni." Irodalom és művészet. [SRG.]

Y.: Naptáregyesités. Tanulmány arról, hogyan lehetne a görög szert. kath. használta időszámitási rendszert helyesbiteni. Irta Melles Emil bodrogközi esperes, kis-dobrai lelkész. Ungvár (Jäger), 1898. 37 l. = Magyar Sion 12.(36.) 1898. jún. 6. füz. pp. 469-472. "Melles gk. pap, és pedig nagy készültséggel. Világos, hogy nem a martirologium berendezését érti, távol van tőle arra gondolni, hogy a ménea vagy triód szerkezetét bontsa meg, vagy megbontani segitsen - ellenkezőleg, épp az a czélja, hogy a görög kath. papság bebizonyitva lássa, miszerint az uj időszámitást elfogadhatják, keresztül vihetik anélkül, hogy ritualis intézményeikben csak egy jottát is változtatniok kellene. És igy csakis az a czélja, hogy egy időszámitásuk, egy naptáruk legyen a latinokkal." Irodalom és művészet. [SRG.]

Más világok lakói. = Magyar Szemle 10. 1898. okt. 2. 40. sz. hátsó belső borító. "A tudományos világban régóta vitatják már azt a kérdést, hogy vannak-e élő lények más égitesteken is? A holdról azt hiszik, hogy teljesen lakatlan, de nem igy áll a dolog a hozzánk legközelebb eső planétákkal."Vegyesek. [SRG.]

Kondor Gusztáv. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 1-2. Nekrológ. Elhunyt 1897. szept. 16-án. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A gravitáczió okáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 51-52. W. Wellmann cikke alapján közreadott írás, az Astronomische Nachrichten 3440. számából. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A földkéreg deformatiója a Hold befolyása alatt. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. 5. füz. pp. 254-259. [KSZ.]

1898 évre. Tagdíjat fizettek. Gothard Jenő. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. 5. füz. p. 268. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Törvényszerűségek a spektrálvonalak elrendezésében. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. 7. füz. pp. 351-361. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az "Astronomische Gesellschaft" Budapesten tartott XVII. rendes közgyűlése. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. 7. füz. pp. 362-370. 1898. szept. 24-28-ig. Vegyesek. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A Föld közepes sűrűsége. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. 8. füz. pp. 410-413. 5,52725 a legutolsó érték. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A spektrumanalysis két paraméteregyenlete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 16. 1898. 5. sz. pp. 467-488. Az M. T. Akadémia III. osztályának 1898. nov. 14-én tartott üléséből. [ZSE.]

(A csillagok járása.) = Pécsi Figyelő 26. 1898. jún. 14. 133. sz. p. 6. "A hosszú téli esték tündöklő csillaga, a Sziriusz már régen nem látható; most a Lant csillagképben levő Vega a legfényesebb csillag az égen, mely csaknem közvetetlenül a fejünk fölött ragyog. A bolygóvilágok között most a Vénusz a legszebb, a legfeltűnőbb. A csillagászok nem mulasztják el az alkalmat és számosan közülök ennek a sajátságos világnak a tanulmányozásával töltik estéiket. Most ismét egész sorát tették a legérdekesebb fölfedezéseknek ezen a világon, amiknek magyarázatát eddig nem lehetett megadni. Így Drew Amerikában és Antoniadi Franciaországban, egymástól függetlenül fényes, gyűrűalakú képződéseket láttak az esti csillag felületén, amely fölfedezésről a tudós világban még sokat fognak vitatkozni. Június 29-től kezdve két esti csillagunk lesz. A Merkur társul szegődik a Vénuszhoz és kevéssel naplenyugta után lesz látható. ..." [HAI.]

KÖVESLIGETHY Radó: Bolygórendszerünk képmása. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 20. 1898. febr. 17. 48.(6787.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A napkorong legrégibb ábrázolása. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. pp. 35-38. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. pp. 44-45. 1898. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (1.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. p. 52. P. M. számára ismeretlen csillag iránt érdeklődik. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (6.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. p. 52. A Közlöny csillagmappájának használatáról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (1.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. p. 53. Kövesligethy Radó ismertette az El Giedé alfa Capricorni-it. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (6.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. p. 54. K. R. [Kövesligethy Radó] a csillagmappáról. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. febr. 342. füz. pp. 82-84. 1898. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. febr. 342. füz. p. 110. B. B. kérdése a Hold pályájáról. [SRG.]

Dr. L. F. [LAKITS Ferenc]: A Hold pályájának alakja. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. febr. 342. füz. p. 110. Levélszekrény. Feleletek. (10.) [SRG.]

  Levegői tüzek Magyar országban. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. márc. 343. füz. p. 157. Tűzgömb és meteorzápor 1832. nov. 13/14-én Zemplén és Békés megyében és Budán. Régi magyar megfigyelések. 396. Eredeti közlés: Honművész, A’ Regélő folyóiratnak társa 1833. pp. 41-42. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. márc. 343. füz. pp. 158-159. 1898. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. ápr. 344. füz. pp. 214-215. 1898. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (34.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. ápr. 344. füz. p. 220. SZ. S. csillagászati elnevezésekről érdeklődik. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. máj. 345. füz. pp. 272-273. 1898. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (38.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. máj. 345. füz. p. 277. Sz. I. csillagászati kifejezések magyarázatát kéri. [SRG.]

  L. [LAKITS Ferenc]: A szivárványról. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jún. 346. füz. pp. 319-320. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jún. 346. füz. pp. 324-325. 1898. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  DIENES Pál: Tűzgolyó. Debreczenben... = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jún. 346. füz. pp. 328. Fényes meteor 1898. ápr. 22-én. Levélszekrény. Tudósítások. (8.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (34.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jún. 346. füz. pp. 333. V. A. [Wonaszek A. Antal] és CS. L. [CSOPEY László] csillagászati kifejezéseket ismertet. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. júl. 347. füz. pp. 382-383. 1898. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (68.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. júl. 347. füz. p. 387. -Y.- kérdése, milyenek a Zeiss-féle relief távcsövek? [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (38.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. júl. 347. füz. pp. 387-388. L. F. [Lakits Ferenc] és K. R. [Kövesligethy Radó] válasza csillagászati kifejezésekről. Az "uralkodó bolygó"-ról. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Dio Cassius..., azt állítja, hogy a nap minden egyes órájának más és más az uralkodó bolygója... = Természettudományi Közlöny 30. 1898. júl. 347. füz. p. 388. Levélszekrény. Feleletek. (38.1.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagnevek. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. júl. 347. füz. p. 388. Levélszekrény. Feleletek. (38.2-4.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. aug. 348. füz. pp. 434-435. 1898. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  ANDAHÁZY Szilárd: Zivatar és fényes égi-jelenség Besztercebányán. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. aug. 348. füz. p. 437. Sarki fény? 1898. jún. 27-én vagy a zivatar utóhatása vagy színpompás naplemente. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

  NEWCOMB, Simon: A csillagászat feladatairól. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. pp. 473-481. Közli: Csopey László. [SRG.]

  Az állati fény okairól. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. pp. 487-489. Az állatövi fény. Wellmann cikke után Csopey László. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A khínai naptár. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. pp. 489-491. D’ Enjoy Pál francia utazó cikke alapján írt közlemény. [SRG.]

  Uj csillagok. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. p. 493. Üstökös 1769-ben.; Erdélyben Üstökös 1781. Szent András hava [1781. nov.] közepén.; Üstökös 1784-ben (Szent-Pál nap előtti héten) Szatmárról.; Uránusz megfigyelése 1782-ben Budán és Nagy-Szombatbann. Eredeti közlés: Magyar Hirmondó 1781. pp. 754-55.; 1782. p. 93.; 1784. p. 112. Régi magyar megfigyelések. 411. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. pp. 494-495. 1898. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (110.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. p. 499. D. B. kérdése, hogy augusztus elején hol lesz látható a Ceres, a Pallas, a Juno és a Vesta kisbolygók. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (110.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. p. 502. K. R. [Kövesligethy Radó] válasza a kisbolygók láthatóságáról. [SRG.]

  SZ. L. [CSOPEY László]: Ritka elemek a meteoritekben. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. okt. 350. füz. p. 546. [SRG.]

  Égi jelenségek. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. okt. 350. füz. p. 551. Czegei Wass György naplójából Szamosfalva, Bonchida környékéről napudvar 1704. ápr. 25-én.; 1704. máj. 10-én és 14-én szivárvány, máj. 17-én naposzlop, sarki fény? jún. 17., 24., aug. 1.; Cserei György feljegyzéséből tűzgolyó 1756. aug. 13-án. Régi magyar megfigyelések. 416. Eredeti közlés: "Idősb Czegei Wass György naplója 1. jan. 1704-31. okt. 1705." Közölve Tört.-i Lapok 1874. pp. 147., 162-163., 178-179., 242.; Diarium vitae Aerumnosae Georgii Cserei Senioris de Nagy-Ajta 1756 consignari ceptum. Történeti Lapok 1874. p. 404. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. okt. 350. füz. pp. 552-553. 1898. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Péter: Északi fény a Szepességen. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. okt. 350. füz. p. 554. 1898. szept. 9-én. Levélszekrény. Tudósítások. (18.) [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Külföldi csillagászok Budapesten. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. nov. 351. füz. pp. 596-603. Az Astronomische Gesellschaft XVII. közgyűlése Budapesten 1898. szept. 24-én. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. nov. 351. füz. pp. 610-612. 1898. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1897-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. dec. 352. füz. pp. 646-647., 650-652., 655-657. Clark, Alvan G. (1832? - 1897. jún. 9.); Doellen, Wilhelm von (1820. ápr. 13. - 1897. febr.); Elger, Gwyn (1837? - 1897. jan. 9.); Kondor Gusztáv (1825. máj. 5. - 1897.); Schering, Erns (1833. júl. 13. - 1897. nov. 2.); Stone, Edward James (1831 - 1897. máj. 9.); Winnecke, Friedrich August (1835. febr. 5. - 1897. dec. 3.). [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. dec. 352. füz. pp. 666-667. 1898. dec. 15. - 1899. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (68.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. dec. 352. füz. p. 674. Schuller Alajos válasza a Zeiss-féle távcsövekről. [SRG.]

WONASZEK A. Antal: Rendkívüli árnyékjelenség a Saturnus gyűrűrendszerben. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. máj. 2.(46.) pótfüz. pp. 95-96. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A kis bolygók tömege. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. aug. 3.(47.) pótfüz. pp. 142-143. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Más világok mint a mienk. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. aug. 14. 33. sz. pp. 562-564. "...a Merkúr meg a Vénus, mint a legújabb kutatások mutatták, nem alkalmasak élet befogadására. Ellenben a Mars-ra vonatkozólag czáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy ezen a másvilágon élő lények, növények, talán állatok s mindenesetre értelmes lények laknak..." A Marsról és a Jupiterről. [SRG.]

[HOFFMANN Ottó]: Van-e a holdon élet? = Vasárnapi Ujság 45. 1898. aug. 21. 34. sz. pp. 582-583. "Egyébiránt hogy mikép áll ez időszerin a hold lakhatóságának kérdése, arra nézve sok érdekes dolgot mond el Hoffmann Ottó, közelebb megjelent "Séták a világűrben" czímű könyvében, melyből bemutatjuk a következő részletet:..."[SRG.]

ERDŐDY Lajos: Égi tünemény 1718-ban. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. szept. 11. 37. sz. p. 633. Tűzgömb 1718. júl. 6-án. [SRG.]

Nemzetközi csillagászati kongresszus Budapesten. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. okt. 2. 40. sz. pp. 698-699. "A csillagvizsgálók nemzetközi egyesülete az idén Budapesten tartotta közgyűlését szeptember 24-27-ik napjain. ...Összesen 54 tag jelent meg, köztük 18 hölgy. A tagok közül 41 külföldi volt. ...Uj tagokul magyar részről fölvették Harkányi Béla bárót, Wonaszek Antal tanárt, Hoffmann Ottót, Lipthay Béla bárót, Krennedits Ödönt Majláth József grófot, zágoni Bodola Lajos tanárt, Paul Ferenczet, Kövesligethy Radó műegyetemi tanárt. Ezután kezdődtek a tudományos előadások..." [SRG.]

A csillagvizsgálók nemzetközi egyesületének aldunai kirándulása. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. okt. 9. 41. sz. p. 714. "A komoly munka után, melyet csak rövid időre szakított meg a Konkoly Thege Miklós ajándékozása folytán már nem sokára az állam birtokába átmenő ó-gyallai csillagvizsgálóhoz tett kirándulás, a közgyűlés tagjainak nagyobb része szeptember 28-án Orsovára indult. Bejárták a Kazán-szorost, a tulajdonképeni Vaskaput, majd meglátogatták Ada-Kaleh szigetét. [...] Az üléseken számos tudományos előadást tartottak. Leginkább lebilincselte a hallgatók figyelmét Brendel, a ki Gauss műveinek kiadásáról s a nagy mathematikusnak egyik eddig nem ismert csillagászati fölfedezéséről szólt; Porro, a ki Branchininek a XVII. századból való rajzait fedezte föl, a melyek elvesztet Argelander és Schiaperelli mélyen fájlalta; Wolf, a ki a hires jenai üvegből csiszolt távcsőlencsék jelességeiről értekezett;
Marcuse, a ki a fotográfiai módszereket a földrajzi helymeghatározás czéljaira akarja fölhasználni; Franz, a ki a Hold szabatos alakját magyarázta; Kövesligethy, a ki az elméleti astrophysika terén tett kutatásairól számol be; Fényi, a ki latin nyelven a Nap protuberautiáiról szólt; Hartwig, a ki két nevezetes fényváltoztató csillagról értekezett-Förster, a ki a Gergely-féle naptár alapjául szolgáló számadatokat vizsgálta és különösen báró Eötvös Loránd, a ki a gravitatio és földmágnesség terén tett sok évi kutatásait és vizsgálati módszereit mutatta be. Végül még megemlítjük, hogy Wolf, a ki fotográfiai úton már több apró bolygót fedezett föl, Wlassics miniszter reggelijén egyik legutóbb fölfedezett bolygócskáját hazánk tiszteletére Hungariá-nak nevezte el." [HAI.]

HOFFMANN Ottó: Az égből hulló kövek. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. nov. 27. 48. sz. p. 835. "Részemről azt tartom, hogy a hullócsillagok meg a bolidok egyszerűen az üstökösök szétbomlásából keletkeznek." [SRG.]

Az óriási távcső Párisban. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. dec. 4. 49. sz. p. 851. A párisi világkiállításra 1,25 méternyi átmérőjű, a csillagok fényképezésére szolgáló távcsövet készítenek. [SRG.]

          1899.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Negyedik változatlan kiadás. Budapest, 1899. Az író sajátja, Fritz Nyomda. 68 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Csillagos esték. Ford.: Tóth Béla. Budapest, 1899. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 68 p. /Magyar könyvtár ifjusági sorozat./ Az 1898-as könyv újabb kiadása. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 6. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 7. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 8. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 9. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

KÖVESLIGETHY Radó: Az állócsillagok tengelyforgásáról. Budapest, 1899. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 573-588. Klny. a Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. 5. füzetéből. (A M. T. Akadémia III. osztályának 1899. október 23.-án tartott üléséből.) [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égi testek spektruma. Budapest, 1899. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 112-156. Klny. a Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. 1. füzetéből. (A M. T. Akadémia III. osztályának 1898. deczember 12.-én tartott üléséből.) [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A föld alakjának és nagyságának egy helyből eszközölt holdmegfigyelések alapján való meghatározása. Budapest, 1899. Franklin Ny. pp. 255-267. Klny. a Mathematikai és Physikai Lapok VIII. évfolyamából. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A hold hegyeinek kisérleti utánzása. Budapest, 1899. 20 p. Klny a Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. 3. és 4. füz. [KSZ.]

    KÖVESLIGETHY Radó: A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve. 320 szövegközi rajzzal. Budapest, 1899. Kogutowitz és Társa Magyar Földrajzi Intézete, Hornyánszky Viktor cs. és kir. könyvnyomdája. 911 p. /A tudományos földrajz kézikönyve. 1./ A szerkesztő (Lóczy Lajos) előszava kelt 1899. febr. 15-én. A szerző előszava kelt 1899. januárius hóban. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A földrengésről. Budapest, 1899. Franklin-Társulat Könyvnyomdája 10 p. Különlenyomat. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCIX-re [1899-re]. Budapest, 1899. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 245 p. Csillagászat: pp. 3-71. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. (pp. 3-9). Ünnepszámítás 1899-re. (p. 10.). Időszámítás 1899-re. (pp. 11-12). Csillagászati évszakok. (p. 13.). Nap- és Holdfogyatkozások. (pp. 13-15). Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). (pp. 16-39.) A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. (pp. 40-51). A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. (pp. 52-57). Égi tünemények 1900-ban. (pp. 58-71).
A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, bölcs, tudor, az orsz. központi meteorologiai és földdelejességi intézet igazgatója, ez. miniszt. tanácsos, a londoni Astronomical Society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, ? ?. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. Lev. taggá vál. 1876. jún. 8., tiszteletivé 1884. jún. 5. L. Budapesten, a meteorológiai intézetben. (p. 104.). Levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Vál. 1878. jún. 14. L. Párisban. (p. 109.).
Gothard Jenő. (Herényi), a k. m. természettudományi, földtani társulat, m. mérnök- és épitész-egylet, m. orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmányának, a Royal Astronomical Society, Astronomische Gesellschaft, a bécsi és berlini Electrotechnischer Verein, a bécsi Photographische Gesellschaft és Amateur-Club tagja, a herényi astrophysikai intézet tulajdonosa. Vál. 1890. máj. 8. Lakik Herényen, Szombathely mellett. (p. 111.).
Kövesligethy Radó, bölcsészetdoctor, a budapesti m. k. tudományegyetemen a kosmographia és geophysika ny. rk. tanára, tanárképző intézeti tanár, a földrajzi seminárium vezető tanára, a budapesti orsz. tanárvizsgáló bizottság, az Astronomische Gesellschaft, Természettudományi Társulat, Mathematikai és physikai Társulat és Földrajzi Társaság tagja. Vál. 1895. május 10. Lakik VII. Csömöri-út 76. szám.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. 1842. jan. 20. Konkoly T. Miklós, tt., Ó-Gyalla, (Komárom). (p.130.).; 1857. máj. 31. Gothard Jenő, lt., Herény, (Vas) (p. 133.).; 1862 szept. 1. Kövesligethy Radó, lt., Verona, ( Olaszország) (p. 134.).; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Budapest. Konkoly T. Miklós. (p. 230.)., Kövesligethy Radó. (p. 232.).; Gothard Jenő lt. Herényben. (p. 234.).; Kövesligethy szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul. [HAI.]

  Az Ó-Gyallai Astrophysikai és Meteorológiai Observatóriumon végzett megfigyelések. 1896. 1897. és 1898. évi észlelések. Héjas Endre adjunktus, Dr. Steiner Lajos I. Asszisztens, Farkas Ede I. assz., Marczell György I. assz., ifj. Tolnay Lajos II. assz. közreműködésesével kiadja Dr. Konkoly Thege Miklós, miniszteri tanácsos, országos képviselő, a M. T. Akadémia tiszteletbeli tagja. Budapest, 1899. Nyomatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 40 p., 3 képtábla. XIX. XX. és XXI. kötet, az új sorozat II. kötete. A kötet tartalma: A napfelület leírása és napfolt-pozíciók, hullócsillag észlelések 1896-1898. Szórványos észlelések: Swift üstökös, Jupiter megfigyelések és rajzok. A cím németül is. Konkoly Thege Miklós obszervatóriumának utolsó kiadványa, amelyet magánobszervatóriumként adott ki.
Az 1899. évben már állami csillagvizsgálóvá vált, és hivatalos kiadványként publikált az obszervatórium. [IBQ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1899. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 10. 1899. jan. 15. 1.(109.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhatodik akadémiai ülés. A III. osztály kilenczedik ülése 1898. deczember 12-én. = Akadémiai Értesítő 10. 1899. jan. 15. 1.(109.) füz. p. 43. Kövesligethy Radó az égi testek spektrumáról értekezik. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hatodik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1899. február 13-án. = Akadémiai Értesítő 10. 1899. márc. 15. 3.(111.) füz. p. 146. Kövesligethy Radó A csillagászat és mathematikai földrajz kézikönyve című könyvét mutatja be. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonnyolczadik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése 1899. október 23-án. = Akadémiai Értesítő 10. 1899. nov. 15. 11.(119.) füz. p. 589. Kövesligethy Radó "Az állócsillagok tengelyforgásá"-ról értekezik. [SRG.]

II. Ramses az exodus fáraója. (Kivonat Mahler Ede október 16-án előterjesztett értekezéséből.) = Akadémiai Értesítő 10. 1899. de. 15. 12.(120.) füz. pp. 625-637. [SRG.]

HORVÁTH József: A felsőbb analysis alapelveinek kritikai története Kepplertől Langrange-ig. 5. = Athenaeum 8. 1899. 1. sz. pp. 30-50. [HAI.]

MAHLER Ede: Nagy képes világtörténet. = Budapesti Szemle 98. köt. 1899. 269. sz. pp. 289-310. A Kelet ókori népeinek története. Maspero Gaston műve alapján átdolgozta Fogarassy Albert, átnézte Goldziher Ignácz. Kiadják: A Franklin Társulat és Révai testvérek. Buda-Pesten. Könyvismertetés. A kötetben egyes eseményeket nagyobb nap- vagy holdfogyatkozáshoz esetleg más szabad szemmel látható csillagászati jelenséghez kapcsolnak. A Nílus, a Tigris és Eufrátesz völgyének őslakói igen nagy figyelmet fordítottak a csillagászati jelenségek iránt. Abban az időben az időt az egyes csillagcsoportok heliákus kelése vagy nyugvása határozta meg. [KSZ.]

A Föld legközelebbi szomszédja. = Földrajzi Közlemények 27. 1899. 1. füz. p. 30. Az Eros földközelítő kisbolygó felfedezése. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1898-ik évben. = Földtani Közlemények 29. 1899. jan-ápr. 1-4. füz. p. 83. Gothard Jenő. [SRG.]

Tagsági díjukat lefizették 1899-re. = Földtani Közlemények 29. 1899. aug-okt. 8-10. füz. hátsó belső borító. Gothard Jenő. Nyilvános nyugtató. [SRG.]

(W. S.): Az ó-gyalai obszervatorium. = Fővárosi Lapok 36. 1899. már. 5. 10. sz. p. 7. [ZSE.]

VONDRASEK J. József: A komáromi "Megváltó"-hoz czímzett Gyógyszertár. Érdekes magyar gyógyszertárak (sorozat). = Gyógyszerészeti Hetilap 38. 1899. 51. sz. pp. 858-866. A természettudós, utazó, publicista, csillagász Nagy Károlyról is. Ebben az írásban az áll,, hogy apja Nagy Mihály gyógyszerész, aki 1786-ban alapította a "Nap"-hoz elnevezett gyógyszertárát, anyja M. Molnár Erzsébet volt. Egy testvére (öccse) 1847-ben váratlanul meghalt. Apja halála után, anyja eladta a gyógyszertárat. Azt, hogy jólmenő patika lehetett, mutatja, hogy 20 000 akkori forintért tudta eladni, ebből az összegből tanulhatott a fiatal Nagy Károly tovább a bécsi Műegyetemen, kémiát. (Nem a Tudományegyetemen!) Előzőleg gyógyszerész gyakornok is volt Komáromban, segédgyógyszerész Pesten és Kolozsvárt.
Nagy Károllyal kapcsolatban a régebbi életrajzokban elterjedt alapos tévedés, hogy nemesi családból származva "Szopori" előneve volt. (Valójában ilyen nevű nemesi család nem is létezett, csak Szotyori van.) Ez azonban tévedés, Nagy Károly jó körülmények közt élő polgári család gyermeke. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Néhány külföldi meteorológiai obszervatóriumról különös tekintettel az Ó-Gyallán épülendő m. kir. meteorológiai központi obszervatóriumra. = Az Időjárás 3. 1899. márc. 3. füz. pp. 69-96. [IBQ.]

SZÁNTÓ István H.: A nap- és holdfogyatkozások s az időjárás. = Az Időjárás 3. 1899. márc. 3. füz. pp. 103-104. [IBQ.]

HANUSZ István: A Hold és a Nap az időjóslásban. = Az Időjárás 3. 1899. ápr. 4. füz. pp. 125-135. [IBQ.]

MILHOFFER Sándor: A hazánkban előfordult nevezetesebb időjárási rendellenességek. = Az Időjárás 3. 1899. jún. 6. füz. pp. 209-211. Sarki fényt észleltek 1591 decemberében. p. 209. [SRG.]

KÁTAY NEMTSOK István: Kérdések. "Augusztus hó 5-én este 8 óra 9 perczkor Ény-on 23 perczig tartó ezüstszínű, később smaragzöldre változó erős fénysugarat észleltem." = Az Időjárás 3. 1899. aug. 8. füz. p. 270. Zivatar visszfénye 1899. aug. 5-én. [SRG.]

Felelet. = Az Időjárás 3. 1899. okt. 10. füz. p. 348. Zivatar visszfénye 1899. aug. 5-én. Felelet Kátay Nemtsok István kérdésére. [SRG.]

[HÉJAS Endre:] A magyar Uránia. = Az Időjárás 3. 1899. nov. 11. füz. pp. 379-381. Az 1899. nov. 3-án megnyitott Uránia Színház (alapítók között: Kövesligethy Radó) - és az Uránia Egyesület. 33 szakosztályban 800 taggal. A geodézia és meteorológia szakosztály elnöke: Konkoly Thege Miklós. Csillagászati Szakosztályról: p. 380. [IBQ.]

[HÉJAS Endre:] A várvavárt november 13-iki csillaghullás... = Az Időjárás 3. 1899. nov. 11. füz. p. 381. "A Leonidák nem érkeztek meg." [IBQ.]

SZALAY László: Az őslégkör és a föld elektromosságáról. = Az Időjárás 3. 1899. dec. 12. füz. pp. 391-401. [IBQ.]

SZABÓ Gyula: Nov. hó 24-én d. u. 10 óra 30 perckor az északi szemhatáron gyönyörű égi tüneménynek voltunk tanui. = Az Időjárás 3. 1899. dec. 12. füz. p. 415. Kérdések 12. sz. [SRG.]

Felelet a 12. sz. kérdésre. = Az Időjárás 3. 1899. dec. 12. füz. p. 415. A leírás után ítélve nem valószínű, hogy az észlelt jelenség északi fény lett volna. Tűzgömb vagy nagyobb meteor direkt vagy reflexfényét láthatták 1899. nov. 24-én. [SRG.]

Az Orion-köd fényképezése. = Magyar Fényképészek Lapja 3. 1899. dec. 20. 12. sz. p. 279. Keeler kísérletei a Lick-obszervatóriumban. Egyről-másról. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve. Irta: Kövesligethy Radó. Budapest. 1899. 911 p. = Magyar Kritika 2. 1899. máj. 15. 16. sz. pp. 239-240. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA György: Fábchich József élete és munkái. = Magyar Sion 13.(37.) 1899. júl. 7. füz. pp. 513-550. Fábchich csillagász és tankönyviró. "Egyéb dolgai mellett csillagászati kisérletezésekkel töltötte idejét. Egy nagy papiros táblán számtalan köröket keritett, minden nevezetesebb csillagnak kiszabta helyét és spanyolviaszszal megsapkázott gombostükkel a csillagoknak változó helyeiket naponként kijelölte. Hell Maximiliánt, a hires csillagászt, ki egyébként nyelvészeti dolgozataival is elismerést aratott, ifjuságától vonzzódván hozzá, majdnem imádta". pp. 542-550. [SRG.]

KUTTII Ferencz Rezső: Newton nehézkedési elméletének megingatása. = Magyar Szemle 11. 1899. jan. 22. 4. sz. első belső borító. "S ha fel is tesszük, hogy előbb-utóbb bebizonyul Newton elméletének tarthatatlansága: lángeszét el nem vitatja senki, dicsősége megmarad,..." Vegyesek. [SRG.]

A Mathematikai és Physikai Társulat tagjai. Gothard Jenő. = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. 1. füz. p. 60. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Hold hegyeinek kisérleti utánzása. (Első közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. 3. füz. pp. 147-158. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Hold hegyeinek kisérleti utánzása. (Második és befejező közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. 4. füz. pp. 206-213. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld alakjának és nagyságának egy helyből eszközölt holdmegfigyelések alapján való meghatározása. = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. 5. füz. pp. 255-267. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égi testek spektruma. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. 1. sz. pp. 112-156. A M. T. Akadémia III. osztályának 1898. deczember 12.-én tartott üléséből. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az állócsillagok tengelyforgásáról. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. 5. sz. pp. 573-588. ˙(Az M. T. Akadémia III. osztályának 1899. október 23.-án tartott üléséből.) [ZSE.]

Meteorhullás. = Mosonvármegye 1. 1899. nov. 12. 2. sz. p. 5. Leonida meteorraj. [SRG.]

A Mars bolygó kettős csatornái. = Pesti Napló 50. 1899. jan. 12. 12. sz. p. 1. [SRG.]

A világ vége. = Rozsnyói Hiradó 22. 1899. nov. 12. 46. sz. p. 3. "A világ végétől való félelmet - mely ősidőktől fogva helyet talált hiszékeny lelkekben - újra felköltötte a Valparaiso amerikai város felett feltűnni látott üstökös, mely állítólag holnap (f. hó 13-án) ütközik össze földünkkel. A tudós csillagászok szerint azonban nem kell félni az utolsó ítélettől, mert ha a föld találkoznék is valami borzas üstökössel, elbánik azzal - mint már sok mással - anélkül, hogy legkissebb bajunk lenne miatta. Miután azonban f. hó 13-án éjfél utánra nagy csillaghullást jeleznek a csillagászok, ennek a szép égi tüneménynek megtekintésére többen készülnek városunkban." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BERECZ Ede: A temesvár-gyárvárosi meteorologiai állomás regisztráló műszerei. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 23. 1899. 4. füz. pp. 144-152. "... Dr. Konkoly Thege Miklós úr, az országos meteorologiai és földmágnességi m. kir. intézet nagyérdemű igazgatója, az ősz elején négy ily regisztráló műszerrel látta el a temesvár-gyárvárosi meteorologiai megfigyelő állomást, melyek szerkezetének, működésének és kezelésének főbb vonásait, a következőkbe foglalom. A Ricliard-féle barografot, mely a légnyomás regisztráló (önjelző) műszere, az 1-ső ábra mutatja. [...] A Richard-féle thermografnak rajzát, mely a léghőmérséklet regisztráló műszere, a 2-ik ábra mutatja.[...] A 3-ik rajz egészen új találmányú és igen elmés szerkezetű műszert, az eső, illetve a csapadék önjelző műszerét, a Hellmann Fuess-féle ombrografot mutatja.[...]
A 4-ik ábra a Campbell-Stokes-féle napsütés autografot mutatja, mely Berlin mellett Steglitzben, a világhírű R. Fuess műhelyében készült. Ez áll egy üveggolyóból, mely gyűjtőlencse gyanánt működik. A golyó mögött van egy félköralakú állvány, melybe csatornák vannak vésve, a papírszalagok felvételére, és mely csavar segélyével, a felállítási hely földrajzi szélességének megfelelőleg úgy állítható, hogy annak síkja, a világegyenlítő síkjával párhuzamos legyen. A műszert tökéletesen vízszintes alapra úgy kell felállítani, hogy annak hossztengelye a helyi délkörrel egybe essék. Működése abból áll, hogy ha a nap süt, az üveggolyó a ráeső sugarakat az ellenkező oldalon egy csomóba, az u. n. gyújtópontba gyűjti, mely a félköralaku állvány csatornájába helyezett papírszalagra esik és azt keresztülégeti. ..." [HAI.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bolygó a Mars és a Föld között. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. p. 37. Baade és Witt bolygómegfigyelései 1880 körül. Apró közlemények. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: A legnagyobb messzelátók. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. p. 37. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Jupiter vörös foltjának mozgása. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. pp. 37-38. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Pontos óra kompenzáczió nélkül. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. p. 38. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának 1898. deczember 12-iki ülésen. Dr. Kövesligethy Radó levelező tag "Az égi testek spektrumáról" szóló dolgozatában... = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. pp. 40-41. Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. pp. 44-45. 1899. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. febr. 354. füz. pp. 80-81. 1899. febr. 15.-márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  CSOPEY László: A mult évi északi fényről. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. febr. 354. füz. pp. 108-109. Szabó Péter beszámolójának (Levélszekrény. Tudósítások. (18.) 1898. p. 554.) kiegészítése. Levélszekrény. Tudósítások. (3.) [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: Matemathikai és Physikai Társulat. Az 1899. februárius 9-iki ülésen Kövesligethy Radó "A gázállományú világtestek fizikájáról" szólva, ... = Természettudományi Közlöny 31. 1899. márc. 355. füz. p. 153. Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. márc. 355. füz. pp. 154-155. 1899. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A földrengésről. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. 356. füz. pp. 193-201. Gerland, G cikke alapján közölt írás. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. ápr. 356. füz. pp. 212-213. 1899. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Kövesligethy "A csillagászati és mathematikai földrajz kézikönyve". Könyvismertetés. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 303. A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának 1899. februárius 13-i ülésén. Kövesligethy Radó bemutatta "A csillagászati és mathematikai földrajz" című művét. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. pp. 308-309. 1899. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (40.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 316. E. kérdése, mikor volt utoljára szabadszemmel látható üstökös? [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (41.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 316. S. a Jupiterről kérdez. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (42.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 316. P. E. jelentése szerint 1899. jan. 14-én délelőtt, Győrött egy csillag volt látható. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (43.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 316. V. L. a bolygók megfigyelésére alkalmas objektívekről kérdez. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (40.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 318. K. R. [Kövesligethy Radó] válasza a szabadszemes üstökösökről. 1882. szept., 1894. ápr. 1. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (41.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 318. K. R. [Kövesligethy Radó] ismerteti a Jupitert. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (42.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 318. K. R. [Kövesligethy Radó] válasza, a Vénusz volt látható Győrben nappal. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (43.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 318. K. R. [Kövesligethy Radó] válasza a bolygófigyelésre alkalmas okulárokról. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jún. 358. füz. pp. 366-367. 1899. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  MELCZER Gusztáv: Újfajta meteorit. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. júl. 359. füz. p. 415. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. júl. 359. füz. pp. 418-419. 1899. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (70.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. júl. 359. füz. p. 426. B. I. kérdése az 1898. dec. 27-i holdfogyatkozásról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (70.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. júl. 359. füz. p. 429. K. R. [Kövesligethy Radó] ismerteti az 1898. dec. 27-i holdfogyatkozás menetét. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. aug. 360. füz. pp. 480-481. 1899. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. szept. 361. füz. pp. 532-533. 1899. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (101.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. szept. 361. füz. p. 539. Sz. Gy. kérdése a Hold vonzóerejéről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (102.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. szept. 361. füz. p. 539. G. Zs. kérdése a Holdról. [SRG.]

  A m. orvosok és természetvizsgálók XXX. vándorgyülésöket f. évi augusztus 27-ikétől 31-ikéig Szabadkán tartották. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. okt. 362. füz. pp. 589. Lakits Ferenc előadást tartott "A kalendáriom reformja"-ról és annak csillagászati vonatkozásairól. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. okt. 362. füz. pp. 592-593. 1899. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A tengerjárás jelensége folyománya ugyan a Nap és Hold vonzásának,... = Természettudományi Közlöny 31. 1899. okt. 362. füz. p. 598. Levélszekrény. Feleletek. (101.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Levélszekrény. Feleletek. (102.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. okt. 362. füz. p. 598. A Holdról. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának. Az 1899. október 23-iki ülésen Kövesligethy Radó "Az állócsillagok tengelyforgásáról" tartott előadást. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. nov. 363. füz. p. 637. Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. nov. 363. füz. pp. 638-639. 1899. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (128.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. nov. 363. füz. p. 647. S. P. Falb jóslatának valószínűségéről kérdez. Falb 1899. nov. 4., 9., 13-ikára jósolja a világvégét., mert egy üstökös nekiütközik a Földnek. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (128.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. nov. 363. füz. p. 654. DR. L. F. [Lakits Ferenc] véleménye Falb nézetéről. [SRG.]

  Új Üstökös Tsillag. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. dec. 364. füz. p. 719. Üstökös 1808. szept. 16-án. Eredeti közlés: Hazai’ s Külföldi Tudositások. 1808. Második Félesztendő pp. 39-40. Régi magyar megfigyelések. 442. [SRG.]

Az 1821-iki üstökös csillag látása Budán. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. dec. 364. füz. p. 719. Üstökös 1821. febr. 18-tól. Eredeti Közlés: H. M. [Hasznos Mulatságok] 1821. Első Félesztendő pp. 126-127. Régi magyar megfigyelések. 443. [SRG.]

Új Üstökös 1824-ben. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. dec. 364. füz. pp. 719-720. Üstökös 1824. jan. 5-25 között, észlelték Pesten, Aradon és Egerben. Eredeti közlés: H. M. [Hasznos Mulatságok] 1824. Első Félesztendő pp. 16., 39-40., 65-66. Régi magyar megfigyelések. 444. [SRG.]

Természeti tünemény Budán. = Természettudományi Közlöny 1899. dec. p. 720. Üstökös 1825. szept. 18-án éjjel, Albert Ferenc távcsöves észlelés közben látta meg. Régi magyar megfigyelések. 445. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. dec. 364. füz. pp. 722-723. 1899. dec. 15. - 1900. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Újabb vizsgálatok a földmágnességről. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 2.(50.) pótfüz. pp. 85-94. Közli: Csopey László A. W. Rücher előadásának szövegét. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

  SZILY Kálmán, ifj.: A világegyetem energia-készlete. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. nov. 4.(52.) pótfüz. pp. 165-173. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Az "Uránia" Magy. Tudományos Szinház létesítéséhez részvények jegyzésével hozzájárultak. = Urania MagyarTudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 8. Kövesligethy Radó. [SRG.]

Uránia Magyar Tudományos Szinház-Egylet R.-T. alapítói. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 11. Az igazgatóság egyik tagja Kövesligethy Radó. [SRG.]

Uránia Magyar Tudományos Szinház-Egylet R.-T. A Szinház tisztikara. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 12. [SRG.]

A tervbe vett előadások sorozata. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 13. Kövesligethy Radó előadásainak felsorolása. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Mire tanithat a zsebóra. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 17. [SRG.]

Az Uránia Tudományos Egyesület tisztikara. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. pp. 43-44. Alelnök Konkoly Thege Miklós, felügyelő bizottsági tagok: Konkoly Thege Miklós és Kövesligethy Radó. Pénztárnok: Kövesligethy Radó. [SRG.]

Uránia Tudományos Egyesület. Csillagászati Szakosztály. Megalakult 1899. május 18. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 45. Elnök: Konkoly Thege Miklós. Előadó: Kövesligethy Radó. Tagjai: Darvai Móricz, Fényi Gyula, Gothard Jenő, Harkányi Béla, Wonaszek Antal. Az ujság egyik szerkesztője volt. [SRG.]

KRONICH Lénárd: A földrengésről. = Vasárnapi Ujság 46. 1899. jul. 9. 28. sz. pp. 467-468. "Falbban a következő kérdést keltette föl: vajjon a véletlennek, vagy valamely még ismeretlen természeti törvénynek kell-e tulajdonítani a Napnak és Holdnak a Földhöz való közelgése idején beállott földrengéseket?" [HAI.]

KRONICH Lénárd: A földrengésről. (Vége.). = Vasárnapi Ujság 46. 1899. jul. 16. 29. sz. pp. 482-483. "...Hogy a Hold vonzása képes volna mindenkor földrengést előidézni, azt Falb nem állítja, csupán akkor, a midőn a lávatömeg a földalatti törmelékbe jut s ott a magasba nyomatik..." [HAI.]

H. P. [HOITSY Pál]: A novemberi csillaghullás. = Vasárnapi Ujság 46. 1899. nov. 19. 47. sz. pp. 786-787. "...Nem teljesedett pedig be a Falb jóslata különféle okokból. Először azért, mert a Biela-féle üstökös (felfedezője, Biela osztrák műszaki százados után nevezve így), melynek el kellett volna a Földet pusztítani: egyszerűen nem létezik. Ő maga pusztult el. Egy ideig minden hat és fél évben visszakerült, de azután ketté vált, utóbb pedig végleg elveszett. ...Különös, hogy majdnem ugyanabban a pályában, melyben a Leonidák raja,- egy üstökös is mozog. (De nem a Biela-féle.) Ez 33 és egy ötöd év alatt futja meg a pályáját." [HAI.]

          1900.

FÉNYI Gyula: A napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. Írta Fényi Gyula S. J. Budapest, 1900. Szent-István-Társulat Tud. és Irod. Osztálya. 24 p. /A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléséből. 36./ Felolvastatott a tudományos és irodalmi osztály 1900. február 20-dikán tartott ülésében. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászat. Az égbolt egyetemes leirása. Harmadik átjavitott, a legujabb eredeti után átdolgozott és kibövitett kiadás 344 ábrával, 4 szinnyomattal és 4 csillagászati térképpel. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1900. Pallas nyomda. 1. köt. 336 p.; 2. köt. 372 p. Zöld alapszínű, aranyozott díszkötés, a két kötet külön. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászat. Az égbolt egyetemes leírása. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1900. Pallas. 100 p. Egy kötet, piros színváltozatú kereskedelmi mutatványszám. A könyvben összeollózott fejezetek találhatók a teljes műből, a díszes gerinc a hátlapra került. [TZS.]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. Budapest, [1900.] Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 2. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. Márványerezetű borítójú sötétkék kötésben. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 3. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 4. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 5. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Írta Flammarion Kamill. Fordította Feleki József a foktői ev. ref. egyház lelkésze. Budapest, 1900. Kostyál Jenő könyvkereskedése. 253 p. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MDCCCC-ra [1900-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1900. Franklin-Társulat nyomdája. 264 p. Csillagászat: pp. 3-72. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Ünnepszámítás 1900-ra. Időszámítás 1900-ra. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása.
A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1900-ban. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 114., Kövesligethy Radó.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. Gothard Jenő., Kövesligethy Radó. p. 136.; Beltagok életkor szerint. Gothard Jenő. p. 136., Kövesligethy Radó. p. 147.; Az akadémia tagjainak munkálatai. pp. 182-192.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. 254. [KSZ.]

  MAHLER Ede: II. Ramses, az exodus fáraója. Budapest, 1900. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 26 p. Különlenyomat az Értekezések a történeti tudományok köréből. 18. köt. 9. számából. Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1899. okt. 16-án tartott ülésén. Az Exodus és az akkor uralkodó II. Ramses korának meghatározása a kronológia módszertanával. Egy egyiptomi emlékfelirat említi egy bizonyos Sirius heliákus kelést amelyet a csillagászati számítás Kr. e. 1335-re tesz, kiváló egyezéssel a Bibliában szereplő egyiptomi sötétség, mint napfogyatkozás Kr. e. 1335-ös idejével. II. Ramses Kr. e. 1347-ben kezdte uralkodását, amelyet szintén egy Sothiskorszak alapján állapított meg a kronológia. Mindezt még számos (Siriussal, újholddal, holdtöltével kapcsolatos) csillagászati jelenség feljegyzése bizonyítja. [REZ.]

MAKAY István: Fizika és fizikai földrajz. A gymnasimok III. osztálya számára. 2. jav. kiad. Budapest, 1900. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 94 p. Csillagászat: Az első rész nyolcadik fejezetének utolsó része: Északi fény (p. 60.). Valamint a teljes második rész: 9. fejezet. A föld alakja (pp. 61-63.), Tájékozás a föld felszinén (pp. 63-64.), Földirati mértékek (p. 64.), Földgömb (pp. 64-67.).; 10. fejezet. Alapfogalmak. Tájékozás a föld felületén (pp. 67-68.), Az égboltozat látszólagos mozgása (pp. 68-72.), A Nap látszólagos mozgása (pp. 72-73.), A föld mozgásai (pp. 73-78.), Földövek, évszakok (pp. 78-80), A naptár (p. 80.).; 11. fejezet. A Hold (pp. 80-86.), A Nap és a bolygók. (pp. 86-90.), Üstökösök. Hullócsillagok (pp. 90-92.). [HAI.]

Mikor végződik a XIX. Század? Írta: Galilei. Eger, 1900. Szolcsányi Gyula bizománya. Nyomatott az Egri Nyomda-részvénytársaságnál. 10 p. "Azon kérdésre nézve, hogy mikor, mely évvel végződik a XIX. Század? - kétféle nézettel találkozunk: némelyek az 1899. évet, mások az 1900-ikat tartják ezen század utolsó évének. Én részemről az előbbi nézetet tartom számtanilag helyesnek, s ennek igazolására írom ez igénytelen sorokat, ajánlván ezeket az érdeklődő t. olvasók szíves figyelmébe." - vezeti be 8 oldalas (pp. 3-10.) tanulmányát az álnéven publikáló szerző. [KSZ.]

RÁTH Arnold: A mathematikai és physikai földrajz elemei a gymnasiumok III. osztálya számára. A szövegbe nyomott 101 ábrával és egy színes térképpel. Budapest, 1900. Franklin-Társulat. 123 p. A tankönyv engedélyezési száma: 3413/1900. [KSZ.]

Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. Károlyi György kő- és könyvnyomdája (Budapest). 199 p. A kötet előszavának keltezése: Budapest - Ó-Gyalla, 1900. szeptember 30-án. A könyvben 25 különböző tanulmány sorakozik, különböző szerzőtől. A tanulmányok nagyrészt tisztán meteorológiai jellegűek, némelyikben van csak kisebb-nagyobb csillagászati vonatkozás. A teljes áttekintés érdekében valamennyi tanulmány bibliográfiai leírását közöljük alább. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kalendáriom-reform. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1899. augusztus 27-31-ig Szabadkán tartott XXX. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai . Szerk.: Prochnov József, Nuricsán József. Budapest, 1900. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 616-622. [SRG.]

Abbe Cleveland, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 2. Szül. New-Yorkban 1838. dec. 3. Csillagászati tanulmányait 1859-60-ban Brunnow alatt végezte Michiganben. Azután 1864-ig Gould mellett Cambridgeban, s 1966-ig Struve mellett Pulkován volt. 1868-1974 között igazgatója volt Cincinattiban a csillagvizsgálónak. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Abbe Ernő, német fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 23. Szül. Eirsenachban 1840. jan. 23-án. 1857 óta Jenában és Göttingában tanult, az utóbbi helyen a csillagvizsgáló intézetben mint segéd működött. 1878-ban Jenában a csillagvizsgáló igazgatója lett. A Zeiss-féle optikai műhely vezetését Zeiss Károly halála után átvette. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Albedo. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 27. A bolygók Albedójára vagy fényvisszaverő képességeire vonatkozólag Müller tanár a potsdami csillagvizsgáló intézetben újabb méréseket végzett. Müller és Zöllner-féle értékek összehasonlítása, táblázatban. [SRG.]

Alhibád (arab). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 32. Szögmérő eszközökön (pl. csillagászati műszereken) a forgó részre erősített, azzal együtt mozgó kar vagy mutató. Végén egyszerű jel (index) vagy nonius van, melynek állását a nyugvó szögbeosztáson leolvassuk. Néha e mutatót a szögbeosztás körével koncentrikus korong (alhidádkör) pótolja. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Álló csillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 38-39. A fotográfiának a csillagos égre való alkalmazása tette, hogy úgy az ismeretes változó csillagok száma folytonosan növekszik, mint távolságaiknak ismerete is gyarapszik.Most már több mint 80 álló csillag parallaxisa van megmérve. Az eddigi eredmények táblázatos összeállítása a 39. oldalon olvasható. A táblázat szerint a legközelebbi csillagok: az alfa Centauri 4 fényévre, a Sirius, az éta Herculis, és a 61 Cygni 8 fényévre, a Struve 2398 9 fényévre van. [SRG.]

Antinóos (Antinóus). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 64. Csillagkép a Sastól (melyen Antinóos ül) délre. Nevét Hadrián kedvencéről kapta. Rendesen a Sashoz számítják. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Apró bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 74. Felkeresésére ma már általánosan a fotográfiát alkalmazzák. Mag ugyanis az álló csillagok az óramű által hajtott távcsőre alkalmazott fotográfiai lemezen pontalakú nyomot hagynak, az apró bolygók saját mozgásuk folytán vonalat húznak, amelyről könnyen felismerhetők. Jelenleg mintegy 440 ismeretes. Wolf egyik újólag Heidelbergában felfedezett apró bolygót az Astronomische Gesellschaftnak 1898. szept. végén Budapesten tartott nagy gyűlése emlékére Hungariának keresztelte. [SRG.]

Arctophylax, lásd Bootes. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 81. [SRG.]

Arcturus, lásd Arkturusz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 81. [SRG.]

Areográfia, a Mars (Ares) bolygó leírása. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 82. [SRG.]

G. J. [GOTHARD Jenő]: Asztrofotográfia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 95. Az utolsó évtizedben a csillagászati megfigyeléseknél megbecsülhetetlen segédeszközzé fejlődött ki. [SRG.]

Auriga, csillagkép, lásd Szekeres. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bakhuyzen, van de Sande, Hendricus Gerardus, németalföldi csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 119. Szül Hágában 1838. ápr. 2-án. 1872 óta a lejdai egyetem tanára és az ottani csillagvizsgáló igazgatója. [SRG.]

Boves Icarii, a Göncöl-szekere hét főcsillaga. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 226. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Börgen Károly Miklós Jensen, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 228. Szül. Schleswigben 1843. okt. 1. 1869-70 között mint csillagász és fizikus két német északsarki utazásban vett részt. és 1874 óta a wilhelmshaveni tengeri obszervatórium igazgatója.Csillagászati és földmágneses munkálatain kívül különösen a tengerjárás elméletével foglalkozó dolgozatai fontosak. [SRG.]

O. J. [OTTÓ József]: Branting Károly Hjalmar, svéd szociálista vezér. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 231. Szül. Stockholmban 1860. nov. 23. Ifjú korában csillagászattal foglalkozott, s 1882-ben a stockholmi csillagvizsgálónál segéd lett, azonban 1883-ban búcsút vett ettől a pályától. [SRG.]

Bredichin Fedor Alexandrovics, orosz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 234. Szül. Nikolajevben 1831. dec. 8. Moszkvában és külföldön tanult, hosszú éveken át igazgatója volt a moszkvai csillagvizsgáló intézetnek s egyszersmind tanár az ottani egyetemen. 1890 óta tagja a pétervári tudományos akadémiának s 1895-ig igazgatója a pulkovai Nikolai-főcsillagvizsgálónak. Vizsgálatai főleg az üstököscsóvák alakjának elméletére terjeszkednek ki s javarészükben a moszkvai csillagvizsgáló évkönyveiben láttak napvilágot. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Carl Fülöp Ferenc Henrik, német fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 274. Szül. Neustadt a. d. Aischban 1837. jún. 19. - megh. Münchenben 1891. jan. 24. 1858-65 között Lamont mellett észlelt a müncheni csillagászati intézetben. [SRG.]

Chondrit, lásd Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 292. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Copeland (ejtsd: koplend) Ralph, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 305. Szül. Woodplumptonban (Lancashire) 1837. szept. 3. Tanult Göttingában, 1867-69 között segéd volt az ottani csillagvizsgálón. 1870-ben Lord Rosse csillagászati intézetében Pearsonstownban (Írország) segéd. 1874-ben aszszisztens az oxfordi Trinity College csillagvizsgálón, 1876 óta csillagász a Lord Lindsay-féle dun-echti (skótországi) csillagvizsgáló intézetben. 1874-ben Mauritiuson, 1882-ben pedig Jamaikában észlelte a Venus-átvonulást. [SRG.]

Copernicus Miklós, lásd Coppernicus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 305. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagászati évkönyvek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 329. Az a körülmény, hogy a Nap parallaxisa, a precesszió, továbbá aberráció és nutáció újabb kutatások alapján módosított értékei eltérnek a különböző Csillagészati évkönyvekben használt különféle régibb s elavult értékektől, már régebben megérlelte azt az elhatározást, az évkönyvek adatai átszámítassanak. [SRG.]

Csillagászati földrajz, lásd Földrajz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 329. [SRG.]

Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 329. Sextans.Újabban Fleuriais szerkesztett egy giroszkóp kollimátornak elnevezett kis készüléket, mely a sextansra alkalmazva úgy a természetes, mint az eddig használt mesterséges horizontot nélkülözhetővé teszik. [SRG.]

Döllen János, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 386. Szül. Mitauban 1820. ápr. 25. - megh. Dorpatban 1897. febr. 16. Dorpatban végezte tanulmányait, és ott volt a csillagvizsgálóban tanársegéd 1839-ben. 1844-től a pulkovai fő csillagvizsgáló intézetnek csillagásza. 1890-ben Dorpatba vonult vissza. [SRG.]

Dumbell nebula, az a szép spirális köd, melyet Messier 1773. a Vadászkutyák csillagképben felfedezett. Tulajdonképeni alakját csak Gothard fotográfiái után ismerjük. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 396. [Az itt említett spirális köd a Vadászkutyákban, valójában az M51 néven ismert.] [SRG.]

Edinburgh, Skócia fővárosa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 404. Újabb épülete a Blackford Hillen épült csillagvizsgáló (Royal Observatory) kitűnő szakkönyvtárral. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Ellery Róbert Lajos János, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 426. Szül Cranleighban, Surreyben 1827. júl 14. Orvostudományt tanult, de csillagászattal és meteorológiával is foglalkozott. 1851-ben felhagyott az orvosi gyakorlattal és Ausztráliába ment, hol 1853-ban megvetette a Williamstownban a későbbi melbourni csillagvizsgáló alapját. Ennek kezdet óta igazgatója 1896-ban bekövetkezett haláláig. Főként a holddal foglalkozott és kitűnő hold-fotográfiákat készített. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Encke-féle üstökös. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 435. Backlund csillagász számításai, miként már jóval előbb Oppolzeréi is határozottan kimutatják, hogy az égi test mozgása az ellenálló medium, Encke-féle hipotézisével nem egyeztethető össze. [SRG.]

Endiométer (gör.), a délkör meghatározására szolgáló eszköz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 435. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Engelmann Rudolf, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 437. Szül. Lipcsében 1841. jún. 1. - megh. 1888. márc. 28. 1863-74 között a lipcsei csillagvizsgáló obszervátora, 1868-ban a teljes napfogyatkozás észlelésére szervezett német expedícióval Elő-Indiába ment. 1882-ben magáncsillagvizsgálót épített, melyen főleg a kettős csillagok észlelésével foglalkozott. [SRG.]

Faye ˙(ejtsd: fé) Hervé Ágoston István Albans, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 485. Szül. Saint-Benoit-du-Saultban 1814. okt. 1. 1873 óta az École polytechnique-en a csillagászat tanára s 1876 óta a Bureau des longitudies elnöke. 1843. nov. 22-én felfedezte a róla elnevezett üstököst. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Fixlmillner Placidus, osztrák csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 517. Szül. Achleitenben (Stíria) 1721. máj. 28. - megh. Kremsmünsterben 1791. aug. 27. Atyja a kremsmünsteri apát, ezért tanulmányait a kolostori iskolában kezdte. 1737-ben belépett a bencés rendbe, 1745-ben pappá szentelték Salzburgban. 1748-ban Kremsmünsterben csillagászati obszervatórium építésébe kezdtek, amely 1758-ban készült el. 1762-től a csillagtorony felügyelője volt és a Mercur bolygót észlelte szorgalmasan. Ő volt az első, aki az újonnan felfedezett Uranus bolygó pályáját kiszámította. Az 1761-es és 1769-iki Venus-átvonulás adataiból számította a Nap parallaxisát és a napfoltok mozgásából határozta meg a Nap forgásidejét. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gillis Jakab, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 592. Szül. Georgetownban (Columbiában) 1811. szept. 6. - megh. Washingtonban 1865. febr. 9.Ő eszközölte ki a Naval Observatory felállítását Washingtonban. Chilében Gerling módszere szerint a Nap-parallaxist észlelte. Neki köszönhető még a s.-jagói csillagászati obszervatórium megalapítása. [SRG.]

Goldschmidt Hermann, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 599. Szül. majnai Frankfurtban 1802. jún. 17. - megh. Fontainebleauban 1866. szept. 10. 1847-től csillagászattal foglalkozott. Különösen a Mars és Jupiter közötti apró bolygókkal, melyek közül rövid idő alatt 14 újat fedezett fel. Azonkívül változó csillagokat, 1858-ban a nagy Donati-féle üstököst észlelte és 1860. júl. 10-én a teljes napfogyatkozást figyelte meg Wittoriában. [SRG.]

Gould Benjamin Apthorp, amerikai csillagász. Megh. New Yorkban 1896. nov. 27. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 605. [SRG.]

Görz-féle távcső, lásd Teleszkóp. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 608. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hadley János, angol mekanikus, a londoni akadémia tagja és később elnöke. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 654. Szül. ismeretlen, megh. valószínűleg Londonban 1744. febr. 15. Életéről vajmi keveset tudunk, csak annyit, hogy Halley híres csillagásszal sokat érintkezett. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Haerdtl Ede báró, osztrák csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 655. Szül. Penzingben (Bécs mellett) 1861. jún. 10. - megh. Bécsben 1897. márc. 20-án. 1892 óta a csillagászat magántanára az innsbrucki egyetemen. Egyik dolgozatában a Jupiter bolygó tömege számára az eddigelé legpontosabb értéket számította ki. [SRG.]

Harzer Pál Hermann, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 688. Szül. Grossenhainban (Szászország) 1857. aug. 1. Csillagászati tanulmányait a lipcsii, berlini és római egyetemeken végezte. 1880-ban a lipcsi csillagvizsgáló intézet tanársegéde lett. 1882-ben magántanár és obszervátor ugyanott. 1885-ben a pulkovai csillagvizsgáló segédcsillagásza, 1887-ben a gothai, 1897-ben a kieli csillagvizsgáló igazgatója. [SRG.]

Holden Edvard Singleton 1898-ban megvált Mont Hamilton csillagvizsgáló igazgatói állásától. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 737. [SRG.]

Hungaria-bolygó, lásd Apró bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 757. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Ikrek (Gemini). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 764. Az állatöv 3-ik jegye. 54 szabad szemmel látható csillag. Két első (másodrendű) főcsillaga a Castor és Pollux. Az előbbi az ég egyik legszebb, jó távcsővel nappal is szétválasztható kettőscsillaga.R-Geminorum hetedrendű változó csillaga az Ikreknek, ugyanazon spektrummal bír, mint az új csillagok. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Jupiter legbelső holdjának a Lick-obszervatóriumon tett megfigyelések szerint világos equatori sávolya és sötét piros poláris foltjai vannak, amelyekből következtetni lehet, hogy forgási tengelyének csekély hajlása van pályasíkjához képest. A többi három, fényesebb hold egyöntetűen fényes köralakú korong. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 815. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 819-821. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kentauros (Centaurus). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 35. Csillagkép a déli égen. Közvetlen szomszédságában a híres déli keresztnek. Fő csillagja a Kentauri, az ég legfényesebb csillagja s egyszersmind napunk legközelebbi szomszédja a világűrben. A Kentauri 6-7. rendig 389 csillagot tartalmaz. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kettős csillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 44. Az égen való eloszlásuk nagyjában a csillagok eloszlásával magával tart lépést: legnagyobb számban vannak a tejút közelében, leggyérebben ennek pólusai körül. [SRG.]

Khina. Van négy meteorológiai állomás, két csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 47. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Koniglobium (Astroscopium). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 84. Üres, egyenlő oldalú kúp, melynek belső felülete a csillagos ég perspektivikus képe. Az ég pólusa a kúp csúcsába, az equator a kúp alapvonalába esik. Az egész ég ábrázolására természetesen alapjával összeillő kettős kúpot alkalmaznak melynek tengelye a világ tengelyének képe. Feltalálójuk Schickard Vilmos (1592-1635), utána különösen Zimmerman 1692-ben Hamburgban és Funk 1770-ben Lipcsében készítettek nevezetesebb Koniglobiumokat. Jelenleg teljesen használaton kívül vannak. [SRG.]

Konkoly-Thege Miklós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 85. 1896-ban megkapta a miniszteri tanácsosi címet és még ugyanabban az évben országgyűlési képviselőnek választották a tatai kerületben. Magáncsillagvizsgálóját ajándékképpen felajánlotta az államnak, amely 1898-ban összes műszereivel a közoktatási minisztérium által átvétetvén, állami tulajdonba ment át és 1899-ben mint Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium az állami tudományos intézetek sorában foglal helyet és abban a minőségben külön kinevezett személyzettel megkezdte működését. Ugyancsak utólag csillagászati könyv- és képtárát is átengedte ajándékképpen a nevezett intézetnek. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Korrekció (lat). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 93. Javítás a csillagászatban oly rendesen igen kicsiny - mennyiség, melyet az észlelés vagy mérés eredményeihez hozzá kell vennünk, hogy így számításba vegyük a műszerek tökéletlen voltát, az égi testeknek az észlelés idejében történő helyváltozását. Ugyancsak korrekciónak nevezzük azon mennyiségeket is, melyekkel az égi testek pályáinak elemeit, az ezen elemek alapján számított helyeket kell módosítani, hogy azok pontosabb és fontosabb észleletekkel vagy más időközben felmerülő tüneményekkel összhangzásba jöjjenek. [SRG.]

G. J. [GOTHARD Jenő]: Ködfoltok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 99. Eloszlása az égen nem egyenletes. Leginkább a tejúttól távol eső részen fordulnak elő, mind ritkábbak a tejút körül. Ellenkezőleg a csillagcsoportok majdnem mind a tejútban s annak környékén találhatók s minél sűrűbb a tejút, annál több csillagcsoportot észlelhetünk benne. [SRG.]

Kövesligethy Radót 1897. máj. 18-án kinevezték a budapesti tud.-egyetemen a kozmográfia nyilvános rendkívüli tanárává. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 106. [SRG.]

Kutyacsillag, lásd Sirius. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 125. [SRG.]

Küstner Frigyes, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 127. Szül. Görlitzben 1856. aug. 22. 1879-ben a berlini csillagvizsgáló asszisztense, 1883-ban a hamburgi, 1884-ben a berlini csillagvizsgáló obszervátora. 1891-ben a brünni csillagvizsgáló igazgatója és tanára lett. 1888-ban saját megfigyelései alapján fölfedezte a sarkmagasság változékonyságát. [SRG.]

Libra (csillagkép), lásd Mérleg. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 155. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Luther Róbert Károly Tivadar, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 174. Szül. Schweidnitzban 1822. ápr. 16. Boroszlóban és Berlinben tanult filozófiát, matematikát és aszronómiát. Kezdetben a berlini csillagvizsgálón volt alkalmazva, 1851-ben a düsseldorfi (bilki) obszervatórium igazgatója lett. Számos kis bolygót fedezett fel, melyeknek pályáit és efemeridáit is kiszámította. Fia Vilmos (szül 1860.) szintén csillagász, kezdetben volt a csillagvizsgálón, jelenleg atyja mellett adjunktus, atyjához hasonlóan leginkább a kis bolygókkal foglalkozik. [SRG.]

Maasym, ötödrangú álló csillag, a Herkules lambda-val jegyzett csillaga. Herschel szerint naprendszerünknek e csillag felé irányított mozgása van, mely másodpercenkint mintegy 50 km-nyi sebességgel történik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 176. [SRG.]

RADOS Ignác: Matematika. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 230., 232-233. Claudius Ptolemaios az ó-kor legnagyobb csillagásza művében (lásd Almageszt) csillagászati használatra megteremti a trigonometriát. Isidorus sevillai püspöknek Origines c. művével, mely az aritmetikát, zenét, geometriát és csillagászatot (tehát a quadruviumot) magában foglalja. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Meteorpor. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 253. A Föld atmoszférájában elégett meteorok és hullócsillagoknak a Föld felszínére lehulló hamu- vagy törmelékrészei, továbbá - inkább kozmikus por néven - a bolygórendszer tereit újabb feltevések értelmében kitöltő végtelenül finoman elosztott törmelékanyag. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Mouchez (ejtsd musé) Ernő Amédée Barthélemy francia tengerész, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 291-292. Szül. Madridban 1824-ben 1878-tól Leverrier halála után a párisi obszervatórium igazgatója lőn. francia szülőktől, megh. Párisban 1892-ben.A bresti tengerészeti sikolában tanult és 1840-45 között a földkörüli utazásban mint csillagász vett részt. Az 1874-iki Vénus-átvonulás megfigyelésére St. Paulban kiküldött francia expedíció tagja volt. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 321. Újabban mindinkább előtérbe lép a keresztény Naptár egyesítésének, esetleg javításának kérdése. [SRG.]

Naptérítő (napforduló, solstitium). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 321. Az ekliptika azon két, egymástól 180 fokra fekvő pontja, mely legtávolabb áll az equátortól. A Napforduló ideje jún. 21. és szept. 22-re [sic!] esik. Lásd még Ekliptika és Föld. [SRG.]

Oudemans (ejtsd: audemansz) János Ábrahám Keresztély, asztronómus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 398. Oudemans Corneille Antal János Ábrahám öccse, szül. Amsterdamban 1827. dec. 16. Lejdában tanult. 1875-ben az utrechti egyetemen az asztronómia tanára és a csillagvizsgáló igazgatója lett. [SRG.]

Peary (ejtsd: píri) Róbert, amerikai tengerésztiszt és sarkutazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 422. 1896-ban a Hope gőzhajóval Grönlandba ment főképen a végett, hogy elszállítsa a York-foki Meteor-szigeten levő nagy meteort, melyről Ross János már 1818-ban hírt adott és melyet Peary 1894-ben is fölfedezett. A meteort elszállítani nem tudta mert az emelőgépei eltörtek. 1897 nyarán Peary újra Grönlandba ment és a 70.000 kg-nyi meteor elszállítása sikerült. [SRG.]

Pickering Eduárd Károly, amerikai asztrofizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 442. Szül Bostonban 1846. júl. 16. 1876-ban kinevezték a Harvard College csillagvizsgáló intézetének igazgatójává Cambridgeben. Első munkálatai az égi testek fotometriájára vonatkoztak. Több mint 25.000 állócsillagnak határozta meg a fényességét s ezenkívül a Jupiter, Mars, Neptun és Uranus kísérőit is fotometrikus méréseknek vetette alá. 1882-ben az asztrofotográfiával foglalkozott s az égi testek helyeit s több mint 10.000 csillag színképét határozta meg. [SRG.]

Respighi (ejtsd: reszpigi) Lőrinc, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 502. Szül. Cortemaggioreben (Piacenza tartomány) 1824. - megh. 1889. dec. 10. Tanulmányait Parmában és Bolognában végezte. Bolognában 1851-ben az optika és csillagászat tanára, 1855-ben a csillagvizsgáló intézet igazgatója. 1865-ben római egyetemi tanár, 1866-ban a kapitóliumi csillagvizsgáló intézet igazgatója. Munkái jórészt csillagászatra, a csillagok és a korona színképeire vonatkoznak. 1875-81 között tett megfigyelések alapján az északi félgömbön látható 2534 csillag katalógusát állította össze. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Santini Giovanni, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 538. Szül. a Borgo di San Sepolcro melletti Capdeseben (Toscana) 1786. jan. 30. - megh. 1877. jún. 26. Pappá lett, de 1813-tól 1853-ig a padovai csillagvizsgáló igazgatója és az ottani egyetem tanára volt. Csillagpozíciókat, bolygó- és üstökös észleleteket közölt, valamint pályaszámításokat. A trigonometria kifejlődéséhez több egyszerűsítéssel járult, valamint többféle javítást eszközölt a csillagászati műszereken. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sarkmagasság. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 540-541. A világsark látszólagos magassága a megfigyelési hely horizontja felett és azonos a hely geográfiai szélességével, melynek meghatározására szolgál. [SRG.]

Schur Vilmos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 555-556. Szül. Altonában 1848. ápr. 15. Kielben és Göttingban asztronómiát tanult. 1873-tól obszervátor a strassburgi csillagvizsgálón, 1886-tól igazgató s a csillagászat professzora Göttingában. 1874-ben a Vénusz-átvonulás megfigyelésére az Auckland-szigetekre ment. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sextans (lat., annyi mint körhatod). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 566-567. Általában véve a kör hatodrésze, vagy 60 fokos sector. Szorosabban (tükör-Sextans) csillagászati műszert értünk alatta, mely két pont szögtávolságának lemérésére szolgál. [SRG.]

Spica, a Szűz csillagképének legfényesebb csillagja. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 590. Mivel az ekliptikában aránylag közel áll az őszi equinokciumhoz és a Nap mellett is figyelhető, a csillagok rektaszcenziójának abszolút meghatározásában fontos szerepet játszik. [SRG.]

Star (ang.) annyi mint csillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 592. [SRG.]

Stella (lat.) annyi mint csillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 598. [SRG.]

Szekeres (auriga gör. heniochos). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 627-628. Csillagkép a tejútban, K-re a Pegazustól, É-ra a bika és az ikrek között. Némelyek szerint e csillagkép az athéni Erichtonioszt jelenti, aki először fogott be lovakat, mások szerint Myrtiloszt, Önomaosz kocsisát. A Szekeres Heis szerint 144, szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. [SRG.]

GHYCZY M. [GHYCZY Miklós]: Teodolit (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 692. Az asztronómiában és geodéziában gyakran előforduló feladat: térbeli ferdefekvésű szögek vízszintes projekciójának, valamint függőleges szögeknek mérése. [SRG.]

Tükör-kör. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 740. A szextánshoz hasonló szögmérő műszer s attól csak abban különbözik, hogy körszektor helyett teljes körrel van felszerelve, mely elrendezés mellett az alhidade külpontosságából származó hiba kiküszöbölhető. Így teljes kör alkalmazását szextans helyett Mayer Tóbiás már 1754-ben ajánlja az angol admiralitásnak. Ugyanekkor Bird angol optikus el is készít egyet, melyet Bradley híres angol csillagász vizsgált felül. [SRG.]

Tündérfő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 740. Népies csillagnév, amely mellett Lugossy csillagnév-gyűjteményében (Vesd össze: Ipolyi: Magy. Myth. 582.) még a következő tündéri vonatkozású nevek fordulnak elő: Tündérasszony palotája, Tündérek fordulója, Tündérek tánca, Tündérek járása, Tündérek útja. Ide iktatható még a Göncöl szekerének csallóközi Tündérkirályné szekere neve is. [SRG.]

Uránia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 750. Magyar tudományos szinház Budapesten. Első rangú s ennélfogva a társadalmi körök legmesszebb menő támogatására méltán igényt tartó kulturális intézmény, melyet 100,000 korona részvénytőkével Molnár Viktor, Várady Gábor, Kövesligethy Radó dr. és Somogyi Nándor alapítottak 1899-ben a tudományok népszerűsítésének céljaira. [SRG.]

KAT. [KATONA Lajos]: Üstökös csillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 754. Egyéb rendkívüli égi tünemények (minők az északi fény, napudvar, kettős nap stb.) mellett az úgynevezett portentumok, vagyis nagy csapásokat jósló csodajelek egyike, amelyről főkép azt tartja a legtöbb nép hite, hogy háborút, vagy egyéb csapás jelent. Ily értelemben való említése kivált régi történetíróknál s honi és külföldi krónikásoknál gyakori. A háborúval kapcsolatba egyebek közt leginkább kardhoz hasonló alakja miatt juthatott. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 838-840. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

SZINNYEI József: Kövesligethy Radó. In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. kötet. Kőberich-Loysch. Budapest, 1900. Hornyánszky Viktor Könyvkiadóhivatala. cc. 164-166. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ó-gyallai meteorológiai obszervatórium fejlődésének rövid vázlata. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 3-7. [KSZ.]

FRAUNHOFFER Lajos: Az első magyar meteorológiai obszervatórium rövid története. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 8-11. A budai csillagásztornyokban végzett meteorológiai észleléseiről. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: A felhőfotografálásról. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 12-21. [KSZ.]

SZALAY László: A lecsapó és a területi villámokról. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 22-37. [KSZ.]

NEUBAUER Aladár: A meteorológia és a magyar közönség. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 38-39. [KSZ.]

FARKAS Ede: Az ó-gyallai meteorológiai megfigyelések s az új obszervatórium rövid története. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 40-44. Az ógyallai csillagvizsgálóban korábban végzett meteorológiai tevékenységről. [KSZ.]

SZÁNTÓ Ignácz: Néhány megjegyzés a víz szerepéről. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 45- 47. [KSZ.]

RÉTHLY Antal: A mi nincs Ó-Gyallán! In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 48-56. Egy meteorográf, azaz univerzális műszer, egy szeizmográf, egy léghajó. [KSZ.]

MARKOVITS István: Az ó-gyallai meteorológiai és földmágnességi obszervatórium elektromos berendezései. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 57-61. [KSZ.]

KOVÁTS Károly: A meteorológiai intézet könyvtárának fejlődése 1870-től napjainkig. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 62-70. 1900-ban a könyvtárban 4587 kötet és 2183 füzet van. A könyvtár 3 tágas termet foglal el. A könyvtárba járó időszaki kiadványok felsorolása címek és országok szerint. Sok csillagászati folyóirat is. Az intézet dolgozóinak irodalmi munkásságai. [KSZ.]

RAUM Oszkár: Vázlatok egy múzeum történetéből. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 71-75. "1896. évi deczember havában vetetett meg, midőn dr. Konkoly Thege Miklós min. tanácsos, kir. igazgató három nyelven szerkesztett felhívást intézett a világ nevezetesebb állami és magán csillagdáihoz, meteorológiai intézeteihez, valamint a kontinensünkön lévő kiválóbb optikusokhoz és műszerészekhez, felkérve azokat, hogy ha bármily régi vagy új műszer, könyv, fotográfia, tellurium, óra avagy napóra birtokában volnának - hacsak őket azokhoz valami kegyeletes családi emlék nem köti - szíveskedjenek azt a m. kir. orsz. meteorológiai intézet kebelében szervezendő múzeum részére beküldeni."
Az optikai, csillagászati és meteorológiai küldeményeket az ógyallai intézet múzeumában helyezték el. [KSZ.]

RZIHA Károly: A szél. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 76-88. [KSZ.]

TOLNAY Lajos, ifj.: Az amerikai sárkánykísérletek. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 89-93. [KSZ.]

HUSZTHI RISKÓ Béla: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet prognózis osztályának napi teendői. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 94-96. [KSZ.]

ANDERKÓ Aurél: A természettudományok alapelvéről. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 97-104. [KSZ.]

HÉJAS Endre: Körültekintés az ó-gyallai meteorológiai obszervatóriumban. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 105-132. p. 112.: A lépcsőház első fordulójának falára helyezett emléktábla szövege:
I. FERENCZ JÓZSEF MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYÁNAK DICSŐSÉGES URALKODÁSA ALATT, DUKA ÉS SZENTGYÖRGYVÖLGYI SZÉLL KÁLMÁN MINISZTERELNÖKSÉGE, PUSZTASZENTGYÖRGYI ÉS TETÉTLENI DARÁNYI IGNÁCZ FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTERSÉGE IDEJÉBEN, AMIDŐN A M. KIR. ORSZ. METEOROLÓGIAI ÉS FÖLDMÁGNESSÉGI INTÉZETNEK IGAZGATÓJA DR. KONKOLY THEGE MIKLÓS MINISZTERI TANÁCSOS VOLT, Dr. Konkoly Thege Miklós és Marczell György INTÉZETI I-ső ASSZISZTENS TERVEI SZERINT ÉPÍTETTE POLLÁK IGNÁCZ RÉVKOMÁROMI ÉPÍTÉSZ. 1899 - 1900. [KSZ.]

KRONICH Lénárd: A végtelen kicsiny földrengésekről. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 133-136. [KSZ.]

CSERNI Géza: A hőmérséklet szélső értékeinek eloszlása a föld felületén. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 137-139 [KSZ.]

RAUM Oszkár: Viharágyuk a mezőgazdaság szolgálatában. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 140-144. [KSZ.]

KELLER Károly: A prognózis-szolgálatról. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 145-152. [KSZ.]

SZTANKOVITS Ödön: Az obszervatórium torony-helyiségeinek felszerelése. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 153-154. [KSZ.]

KARVÁRY Zsigmond: A zivatarmegfigyelésről. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 155-167. [KSZ.]

MARCZELL György: Földmágnességi obszervatóriumok. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 168-176. [KSZ.]

STEINER Lajos: Az ó-gyallai földmágnességi obszervatórium műszerei. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 177-188. [KSZ.]

RÓNA Zsigmond: Körültekintés a meteorológiában. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 189-199. [KSZ.]

VENDE Aladár: Vasvármegye községei. In: Vasvármegye. [22. köt.] Budapest, 1898. Országos Monografiai Társaság. pp. 42-43., 348., 460-462., 543. /Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monografiája./ [SRG.]

REISZIG Ede: Ifj.: Vasvármegye nemes családai. Gothard család. In: Vasvármegye. [22. köt.] Budapest, 1898. Országos Monografiai Társaság. p. 565. /Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monografiája./ [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1900. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 11. 1900. jan. 15. 1.(121.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1900. február 19-én. = Akadémiai Értesítő 11. 1900. márc. 15. 3.(123.) füz. p. 157. Kövesligethy Radó bemutatja "A csillagrend physikai értelmezése" című értekezését. [SRG.]

Szt. László és Imre királyok végnapjai és II. Endre életévei, fogsága és temetése. (Kivonat Mátyás Flórián június 11-én tartott felolvasásából.) = Akadémiai Értesítő 11. 1900. okt. 15. 10.(130.) füz. pp. 495-504. Kronológiai vonatkozásokkal. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése 1900. október 22-én. = Akadémiai Értesítő 11. 1900. nov. 15. 11.(131.) füz. p. 581. Kövesligethy Radó bemutatja "Az égi testek fejlődése és a föld kora" című értekezését. [SRG.]

Karácsony csillaga. Midenféle. Kolozsvár, deczember 21. = Ellenzék 21. 1900. dec. 21. 290. sz. p. 2. "...Kepler, aki ma több mint 200 éve szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel, azt mondja, hogy a 6-ik évben Kr. e. Jupiter és Szaturnusz oly közel állottak egymáshoz az égen, hogy primitív korszaknak egyszerű lakói könnyen nézhették a két bolygót egy rendkívül fényes csillagnak. Ebben az esetben időszámításunk 6 évvel késik. Lehet végre az is, hogy a rokonszenves fényű karácsonyi csillag egyike volt azoknak a csillagoknak, amelyek néha-néha hirtelen kigyúlnak az égboltnak egy pontján, ahol azelőtt semmit sem láttak. A csillagvizsgálók azt mondják, hogy egy ilyen uj csillag nagy égést jelent a világűrben, mely két égitest összeütközése által származik s melynek óriás lángjai picziny, de fényes pontot képeznek itt a mi liliputi világunk egén. ..." [HAI.]

TÓTH Ernő: I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója az 1632-1694. évekről. (Első közlemény.) = Erdélyi Múzeum 17. 1900. 2. sz. pp. 82-93. 1662. jan. 22. "Ugyanazon éjjel volt csuda az égen a hold mellett." p. 85.; 1664. dec. 14. "Láttatott üstökös-csillag, mely sokáig is tartott." p. 89.; 1665. jan. 9. üstököst látott. pp. 89-90.; 1665. ápr. 9-én "Ismét új üstökös-csillag láttatott az égen és rettenetes nagy csuda, hogy öt holnapok alatt három látszott már." p. 90. [SRG.]

TÓTH Ernő: I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója az 1632-1694. évekről. (Második közlemény.) = Erdélyi Múzeum 17. 1900. 3. sz. pp. 143-155. 1668. márc. 9-10-11-én. "Látszott az égen napnyugot felé üstökös-forma csillag." p. 145. [SRG.]

TÓTH Ernő: I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója az 1632-1694. évekről. (Harmadik közlemény.) = Erdélyi Múzeum 17. 1900. 4. sz. pp. 213-221. "1677. Április. 27. Indultam Fogarasból ebédre Szombatfalvára, estvére Kerczre. Látszott az nap reggel üstökös-csillag." p. 215. [SRG.]

H. I. [HANUSZ István]: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1899-ben Szabadkán tartott XXX. Vándorgyűlése. = Földrajzi Közlemények 28. 1900. 5. füz. pp. 336-337. Benne: Lakits Ferenc: A kalendárium-reformról tartott előadásáról. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1899. évben. = Földtani Közlemények 30. 1900. jan-ápr. 1-4. füz. p. 74., 76. Kövesligethy Radó budapesti rendes tag, Gothard Jenő vidéki rendes tag. [SRG.]

FÉNYI Gyula: Az 1899. évi időjelzések sikeréről. = Az Időjárás 4. 1900. febr. 2. füz. pp. 42-46. [SRG.]

MURÁNYI [MRVA] Ede: A kalendárium történetéből. (Német krónikák után.) [1.] = Az Időjárás 4. 1900. febr. 2. füz. pp. 47-51. [IBQ.]

BENCSIK János: Különös meteor tünt föl Alsó-Beregszón. = Az Időjárás 4. 1900. febr. 2. füz. p. 59. Tűzgömb fénye és nyoma 1899. dec. 25-én. [SRG.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Az optikai üveggyártásról. = Az Időjárás 4. 1900. márc. 3. füz. pp. 87-90. Konkoly-Thege Miklós 1900. márc. 5-i előadásának rövid kivonata. [IBQ.]

MAYER Károly: Márczius 12-én d. u. 3 óra 45 perczkor... = Az Időjárás 4. 1900. márc. 3. füz. p. 93. 1900. márc. 12-iki nappali tűzgömb hatásai. [SRG.]

SZALAY László: Különös szép meteor-hullásnak voltunk tanúi Budapesten. = Az Időjárás 4. 1900. ápr. 4. füz. p. 126. 1900. ápr. 16-án délután 6 óra 27 perckor. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Meteorológiai emlékek. = Az Időjárás 4. 1900. júl. 7. füz. pp. 211-217. G. Hellmann cikke alapján. Asztrológiai adatokkal. [IBQ.]

MURÁNYI [MRVA] Ede: A kalendárium történetéből. (Német krónikák után.) [2.] = Az Időjárás 4. 1900. szept. 9. füz. pp. 390-392. [IBQ.]

Az ó-gyallai m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi obszervatórium felavató ünnepsége. = Az Időjárás 4. 1900. okt. 10. füz. pp. 401-406. [IBQ.]

MURÁNYI [MRVA] Ede: A kalendárium történetéből. (Német krónikák után.) [3.] = Az Időjárás 4. 1900. dec. 12. füz. 481-484. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A légkör magassága. = Az Időjárás 4. 1900. dec. 12. füz. p. 490. Meteor magasságok. [IBQ.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 1. füz. pp. 41-60. "A hold már meghalt; a föld vén korát éli; a nagy bolygók élete még csak bölcsőben ring." [SRG.]

Szökőév-e az 1900-as esztendő. = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 1. füz. pp. 77-78. "Nem szökő-év. Egyike a legnagyobb időszámitási kivételeknek. Mert hisz szabály szerint minden negyedik évben a február hónapnak 29 napja van s az az év szökőév; miután az 1896-os esztendő szökőév volt, az 1900-asnak is annak kellene lennie." Vegyes közlemények. [SRG.]

Az arany bulla keletkezéséről és első soráról... = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 1. füz. pp. 78-80. "...nagyérdekü czikket közölt tudós barátunk Karácsonyi János dr. akadémikus és biharpüspöki plébános a "Tiszántúl" karácsonyi mellékletében." Vegyes közlemények. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 2. füz. pp. 112-134. "Leibnitz a földet valamikor tüzes, ragyogó napnak tartotta, mely idővel kihült. Mikor Tycho Brahe 1572. nov. 11. a Cassiopeja csillagképben uj ragyogó csillagot látott, kifutott laboratoriumából, a szabad ég alatt közvetlenül nézni a csodát; a csoda valóság volt s 1574-ig csökkenő fénynyel izzott, míg végre elaludt. Leibnitz ennek nyomán arra a gondolatra jutott, hogy a föld is hajdan izzó, tüzes csillag volt." pp. 127-128. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 3. füz. pp. 204-223. "Az astrophysika tehát az égen a fejlődő csillagokban földünknek ezen régi izzási stádiumára akar ismerni." [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 4. füz. pp. 260-297. [SRG.]

ZUBRICZKY Aladár: Májusi Mária-kultusz. = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 5. füz. pp. 361-372. Örömmel olvassuk a hires Nansenak remek leirását a sarkvidéki éjszakáról. "A sarkvidéki éjjelnél csodálatosabb szépség nincs. Valóságos álomország, mely a gondolható legfinomabb szinekből van összenőve... Most kiterjeszti az égboltra a sarkfény a maga ezüstfátyolát, mely egyszerre sárgává, majd zöld, majd ismét vörös szinüvé lesz,..." pp. 363-364. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 5. füz. pp. 372-386. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 6. füz. pp. 441-461. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 7. füz. pp. 503-523. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 8. füz. pp. 576-592. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 9. füz. pp. 681-700. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 10. füz. pp. 766-784. "Különösen három asztronomiai törvénynyel hozzák összeköttetésbe a jégkorszakoknak állitólagos periodus-szerüségét; az első az éj-napegyen előnyomulása, a másik az ekliptika elhajlási szögének ingadozása, a harmadik a földpályának excentricitása." [SRG.]

A napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. Irta Fényi Gyula S. J. Budapest, 1900. 8-rét, 24 lap. = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 12. füz. pp. 943-944. Irodalom és művészet. [SRG.]

A déli delej-sarkot megtalálták. = Magyar Szemle 12. 1900. ápr. 15. 15. sz. első belső borító. "Ezzel a névvel azt a pontot jelölik, a mely felé a delejtü déli sarka mutat." Vegyesek. [SRG.]

A világ legnagyobb távcsöve a párisi világkiállitáson látható. = Magyar Szemle 12. 1900. máj. 20. 20. sz. első belső borító. "Az uj, szenzációs látcső méretei: Lencseátmérő 1.25 méter, Gyútávol 60.00 méter. Hatvan méter hosszu távcsőnek központi tengelyen való fölszerelése, - a mint az a csillagdáknál divik, - 64 méter ámérőjü kupolát igényelt volna, a mely óránkinti 16 méter sebességgel forgott volna." Vegyesek. [SRG.]

VÁLYI Gyula: A századok elnevezésének kérdéséhez. = Mathematikai és Physikai Lapok 9. 1900. p. 24. Szerző szerint: mathematikailag nem okolható meg az a felfogás, a melyik szerint az 1900-dik év a XX. század kezdő éve volna. [KSZ.]

FINÁNCZY Ernő: A budai kir. egyetem fizikai múzeuma 1777-ben. = Mathematikai és Physikai Lapok 9. 1900. pp. 326-334. A nagyszombati egyetem Budára költözésekor az egyetem fizikai és mechanikai gyűjteményének értékesebb részét is átszállították. Az országos levéltár megőrizte e tárgyak 1777-ben felvett jegyzékét. Latin nyelven és magyar fordításban. Sok fizikai és csekély számú csillagászati eszközzel. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A csillagrend physikai értelmezése. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 18. 1900. 2. sz. pp. 113-120. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égi testek fejlődése és a föld kora. (I. közlemény.) = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 18. 1900. 5. sz. pp. 361-370. (Az M. T. Akadémia III. osztályának 1900. okt. 22.-én tartott üléséből.) [SRG.]

LUCZ Ignácz: Kr. sz. u. Tárca. = Szatmármegyei Közlöny 26. 1900. dec. 30. 53. sz. pp. 1-2. "Előttünk az uj év, előttünk az uj század. [...] Bizonyosnak csak annyi látszik, hogy az új év, az új század kezdete határkő kíván lenni az idők végtelen mezején, felállítva az ember által, de csak is az ember számára, mert kívüle azt senki és semmi a nagy természetben nem ismeri. És bizonyos e csak ez is? Bizonyos, hogy a határkő a kellő helyen áll? Annyira egy másik valódi vagy képzelt határidőtől, amennyire azt közönségesen hisszük és mondjuk. Olvasóink még élénken emlékezhetnek, hogy ezelőtt egy évvel mennyit emlegették az uj századot, mennyit vitatkoztak úgy a lapok mint az egyesek arról, hogy az voltaképen mikor is kezdődik. 1900. január 1-vel, vagy 1901. január 1-vel. A türelmetlenek minden áron 1900-al akarták kezdeni, minden áron be akartak lépni az uj századba. [...]
Eddigelé ugyanis a keleti keresztények a nyugatiaktól tizenkét nappal voltak elmaradva, de az 1900-ik év leteltével már tizenhárom nappal lesznek, mert nekik az 1900-ik év, 366 napos szökőév, igen míg nekünk nyugatiaknak meg rendes 365 napos esztendő. [...] A mi időszámításunk megalapítója Dionysius Exiguus volt a hatodik században, de számításait pontosaknak soha sem tartották. Az általános nézet az volt, hogy Krisztusnak legalább két évvel előbb kellett születnie, mint ahogy ő kiszámította, s a mint ma írjuk. 1603-ban egy addig nem észlelt új csillag jelent meg, s Kepler honnét honnét nem, arra a meggyőződésre jutott, hogy az ugyanaz az evangéliumban is említett nevezetes csillaggal, a mi a mágusokat, a kik szinte asztrologok voltak Bethlehembe vezette; sőt több, hogy az a többi csillagokkal ugyanazon konjunktúrában áll, a miben Krisztus születésekor is állott. Erre támaszkodva aztán nagy gonddal és nagy tudással számította ki ama fontos időpontot is.
Ezen számítások szerint azonban Krisztus a mi időszámításunk kezdeténél négy évvel előbb született. Érdekes, hogy még újabban is Kepler megbízhatatlan feltevését használják némelyek Krisztus születése idejének kiszámítására, habár nem jutnak is vele ugyanazon eredményre, így Ideler a kitűnő csillagász, világhírű időszámító, s a berlini akadémia tagja, 1836-ban megjelent nagy művében, egyebek között Kepler adatát is fölhasználva, Krisztus születésének idejét, időszámításunk kezdeténél hat évvel előbbre teszi. Íme ilyen a megbízhatósága a mi időszámításunknak, az uj év az uj század kezdetének. ..." [HAI.]

M. kir. meteorologiai és csillagászati múzeum. Kisebb közlemények. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 24. 1900. 4. füz. p. 195. "Dr. Konkoly-Thege Miklós, a m. kir. országos meteor. intézet igazgatója a vezetése alatt álló intézetnél egy meteor. és csillagászati muzeum létesítését tervezi, még pedig lehetőleg közadakozásból, úgy hogy a muzeum létrehozatalával intézetének budgetjét meg ne terhelje. Fáradozását már eddig is fényes siker koronázta, a mennyiben a muzeum a 400 leltári számot máris meghaladja és a 40000 korona értéket megközelíti. ..." [HAI.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jan. 365. füz. pp. 40-41. 1900. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (13.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jan. 365. füz. p. 50. T. S. kérdése, 1900. évvel végződik-e a 19. század és kezdődik a 20. század? [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (14.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jan. 365. füz. p. 50. N. G. kérdése, milyen távolságra kell menni, hogy a Föld egész perifériája látható legyen? [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (13.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jan. 365. füz. p. 54. Kövesligethy Radó válasza 1901-ben kezdődik a 20. század. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (14.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jan. 365. füz. p. 54. Kövesligethy Radó válasza a távolságról. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. febr. 366. füz. pp. 114-115. 1900. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. márc. 367. füz. pp. 194-195. 1900. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának 1899. februárius 19-iki ülésen. Kövesligethy Radó "A csillagrend fizikai értelmezéséről" értekezett. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. ápr. 368. füz. p. 246. Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának 1899. februárius 15-iki ülésen. Kövesligethy Radó "A látás az ó-korban" czímmel előadta... = Természettudományi Közlöny 32. 1900. ápr. 368. füz. p. 247. Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. ápr. 368. füz. pp. 248-249. 1900. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (35.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. ápr. 368. füz. p. 258. P. K. kérdése a húsvét első napjairól 1891-től 1900-ig. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (35.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. ápr. 368. füz. p. 260. Lakits Ferenc sorolja fel a húsvét napjait. A húsvét első napja a XX. században. [SRG.]

  L. F. [LAKITS Ferenc]: Az 1900. év periodikus üstökösei. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. máj. 369. füz. pp. 301-302. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. máj. 369. füz. pp. 304-306. 1900. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  S. F. [SAJÓHELYI F.]: A gömbvillámok. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jún. 370. füz. pp. 357-358. Apró közlemények. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

S. F. [SAJÓHELYI F.]: Sötét villám. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jún. 370. füz. p. 358. Apró közlemények. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jún. 370. füz. pp. 360-361. 1900. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. júl. 371. füz. pp. 420-421. 1900. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. aug. 372. füz. pp. 480-481. 1900. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A zsebóra mint planetárium. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. szept. 373. füz. pp. 499-505. "Az egész csillagos ég olyan, mint valami óriási óra; sőt megfordítva is merném mondani, hogy minden óra lényegében nem más, mint a csillagos ég alatt elforduló Földnek kisebbített mechanikai mása." [ZSE.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. szept. 373. füz. pp. 534-535. 1900. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  L. [LAKITS Ferenc]: A Földre hulló meteorok száma. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. okt. 374. füz. p. 587. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. okt. 374. füz. pp. 588-589. 1900. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  CS. L. [CSOPEY László]: Fényes meteor. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. okt. 374. füz. p. 592. Tűzgömb 1900. szept. 26-án Somogy-Csurgón, Mezőhegyesen, Budapesten, Szegeden. Levélszekrény. Tudósítások. (46.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. nov. 375. füz. pp. 644-646. 1900. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  WONASZEK Antal: Az égbolt fotografálása. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. nov. 375. füz. pp. 650-651. Levélszekrény. Tudósítások. (49.) [SRG.]

  LENGYEL István: Az 1899-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. dec. 376. füz. p. 691., 697. Carpenter, James (1839. - 1899.); Zenker, Wilhelm (1829. máj. 2. - 1899. okt. 21.). [SRG.]

  Sz. [CSOPEY László]: Szén a Napban. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. dec. 376. füz. p. 698. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. dec. 376. füz. pp. 700-701. 1900. dec. 15. - 1901. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

S. F. [SAJÓHEGYI F.]: Az ég és a tenger kék színe. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. febr. 1.(53). pótfüz. pp. 37-41. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KARVÁZY Zsigmond: A felhők. = Uránia 1. 1900. máj. 1. 1. sz. pp. 4-10. Légköroptikai jelenségek. Melléknap, mellékhold, napudvar, holdudvar, Nap- és Hold-gyűrű. p. 5., 9.; Uránia. Népszerű tudományos folyóirat. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület közlönye. Indult 1900 májusában, abban az évben 6 szám jelent meg. 1901-től havonta, minden hó elsején megjelent (július és augusztus kivételével) azaz évente 10 alkalommal. Budapesten adta ki Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari könyvnyomdája. [SRG.]

PEKÁR Dezső: A láthatatlan sugarakról. = Uránia 1. 1900. máj. 1. 1. sz. pp. 11-13. A Nap színképéről is. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességről. = Uránia 1. 1900. máj. 1. 1. sz. pp. 13-18. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: A májusi napfogyatkozás. = Uránia 1. 1900. máj. 1. 1. sz. pp. 21-22. Az 1900. máj. 28-iki részleges napfogyatkozásról előzetesen. Említik az 1999 évi teljes napfogyatkozást is. [SRG.]

A csillagos ég. = Uránia 1. 1900. máj. 1. 1. sz. p. 24. 1900. máj. 15. este 9 órai déli és északi égbolt képe. [SRG.]

ENTZ Géza: Kosmologiai távlat. - Egy és más a Föld történetéből. - = Uránia 1. 1900. jún. 1. 2. sz. pp. 3-4. Részlet Haeckel, E. "A világ rejtélyek" című kötetéből. [SRG.]

A május 28-iki napfogyatkozás megfigyelőinek ez idén kedvezett a szerencse. = Uránia 1. 1900. jún. 1. 2. sz. p. 22. [SRG.]

A csillagos ég. = Uránia 1. 1900. jún. 1. 2. sz. p. 23. 1900. jún. 15. este 9 órai déli és északi égbolt képe. [SRG.]

A csillagos ég. = Uránia 1. 1900. szept. 1. 3. sz. p. 30. 1900. szept. 15. este 9 órai déli és északi égbolt képe. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika november hóra. = Uránia 1. 1900. nov. 1. 5. sz. p. 21. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A csillagászat fejlődése a XIX. században. = Uránia 1. 1900. dec. 1. 6. sz. pp. 10-16. [ZSE.]

Napfogyatkozás és légköri világosság... = Uránia 1. 1900. dec. 1. 6. sz. p. 21. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika deczember hóra. = Uránia 1. 1900. dec. 1. 6. sz. pp. 21-22. S. L. [Steiner Lajos] kiegészítésével. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Más világok mint a miénk. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 2. 1900. jan-febr. 1. sz. pp. 66-67. Csillagászati előadás. [SRG.]

H. P. [HOITSY Pál]: A természettudomány száz évvel ezelőtt. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. jan. 7. 1. sz. pp. 3-4. Csillagászati vonatkozásokkal. [HAI.]

H. P. [HOITSY Pál]: Csillagászat az utolsó század alatt. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. jan. 21. 3. sz. pp. 35-33. A Napra, a naprendszerre és a csillagokra vonatkozó ismeretek bővüléséről spektrál-analyzis alkalmazásának következtében. "...Maga a mi Napunk is mozog. ...egy olyan pályán, melynek csak irányát ismerjük körülbelől, de középpontja és tartama ismeretlen szemeink előtt." [HAI.]

H. P. [HOITSY Pál]: A fizika az utolsó század alatt. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. febr. 4. 7. sz. pp. 71-72. "...Frauenhoffer vizsgálgatván a Nap színképét, észrevette, hogy abban fekete vonalak fordúlnak elő,... Bunsen és Kirchhoff ennek alapján megszerkesztették a spektroskópot, s megalkották a spektrál-analyzist. Kimutatták, hogy e fekete vonalak a Napban izzó különböző anyagoktól származnak,... Másrészt pedig megtudhattuk azt is, hogy a távoli égitestek anyaga miből áll, mik azok az az anyagok, melyek izzó állapotban vannak az álló csillagokon, s azoknak anyagát képezik." [HAI.]

HOITSY Pál: Pillantások a természettudomány jövőjébe. 1. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. febr. 4. 10. sz. pp. 150-151. "A csillagászat jövője legnagyobb mértékben attól függ: mennyire bírjuk tökéletesíteni az optikai műszereket. ...Meg fogják látni a Mars városait, falvait, az ottani eszes lényeknek keze művét, valamikor talán ezeket a lényeket is. ...Észlelni fogják a többi naprendszerek bolygóit is, melyeknek nincs sajátos fényök és a melyek ma a mi számunkra láthatatlanok, de a melyekről tudjuk, hogy kell létezniök. ...De sohase fognak odáig jutni késő unokáink, hogy élve akár csak a legközelebbi bolygó felületére is eljuthassanak. A mechanika talán tehet akkora haladást, hogy egy nagyobb löveget elröppentsen innen akár a Mars felületéig,..." [HAI.]

HOFFMANN Ottó: A vulkánok világa. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. máj. 20. 20. sz. pp. 322-323. Barnard, Flammarion, és Green nézetei a Jupiter világáról. "Laplace és mások világképződési elméletei szerint ugyan a Jupiter előbb vált ki a naptömegből, előbb született, mint a Föld, de mivel sokszorosan nagyobb, még nem hűlt ki eléggé." [HAI.]

HÉJAS Endre: Az országos meteorológiai és földmágnességi intézet Ó-Gyallán. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. okt. 7. 40. sz. pp. 658-660. "Szép ünnepély színhelye volt a közel múlt napokban Ó-Gyalla, a kies komárommegyei község. Szeptember 30-án avatta fel itt dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a magyar kir. országos meteorológiai és földmágnességi intézet díszes obszervatóriumát meghívott előkelő közönség s az intézet tisztikara jelenlétében. ...A Konkoly-alapítványú s ma már állami csillagvizsgálón kivül a meteorológiai intézetnek külön csillagvizsgálója van, a mely első sorban tanulmányozási czélokra szolgál.
Van e kis csillagvizsgálóban egy négy hüvelykes távcső, egy napfotografáló távcső, még néhány műszer. ...A meteorológiai intézet igazgatósága a felavatási ünnep alkalmából képekkel illusztrált Ünnepi Emlékkönyvet adott ki, a melynek közleményeit kivétel nélkül az intézet tisztviselői irták s a mely jelen vázlat megírásánál is forrásúl szolgált." A cikkben részletes leírást találhatunk az intézet épületeiről és műszerparkjáról. [HAI.]

Régibb "Utazások a Holdban". = Vasárnapi Ujság 47. 1900. okt. 7. 40. sz. pp. 661-662. Keplert Lucianus regénye ihlette: "Állítólag ebből nyerte az ösztönt a híres csillagász, Kepler János is, hogy olyan utazást írjon le, a melyet a holdba tettek. Természetes, hogy ő már tudományos alapon tervezte ezt a munkát... Kepler műve "Álom vagyis a hold astronomiája" czím alatt 1634-ben a szerző halála után négy évvel jelent meg..." [HAI.]

Az ó-gyallai obszervatórium fölavatása. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. okt. 7. 40. sz. p. 665. A "Közintézetek és Egyletek" című rovatban az ünnepségen menetéről, a résztvevő személyekről és az ott átadott kitüntetésekről és kinevezésekről olvashatunk. [HAI.]

Hold-szivárvány. = Vasvármegye 33. 1900. dec. 9. 98. sz. p. 6. 1900. dec. 6-án este 8 és fél 9 között. [SRG.]

          1901.

  BOZÓKY Endre: Kis physikai földrajz. Pozsony - Budapest, 1901. Stampfel Károly kiadása, Eder István könyvnyomdája. 60 p. 18 ábra. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 92./ Csillagászat: A Föld mozgásai (pp. 3-4.).; A Föld mozgásainak egyenetlenségei (p. 4.).; A naprendszer keletkezése (pp. 4-5.).; A Föld alakja (p. 5.).; A Föld méretei (pp. 5-6.).; A Föld sűrűsége és tömege (p. 6.).; A Föld belsejének melege. (p. 7.).; A geothermikus fokozat (pp. 7-8.).; Mit következtetünk ebből Földünk belső szerkezetére nézve? (p. 8.).; Csillagászati ellenvetések (pp. 8-9.).; Milyen halmazállapotuak az anyagok Földünk középpontja körül? (p, 9.).; Földük belsejének szerkezete (pp. 9-10.).; A mágneses tünemények fajai (p. 22.).; A földmágnesség elemei (pp. 22-23.).; Az elemek időleges változásai (pp. 23-24.).; Az elemek lokális változásai (p. 24).;
A földmágnesség elmélete.; A Föld elektromos állapota (p. 25.).; A sarki fény (pp. 25-26.).; Ár-apály (pp. 38-40.). [HAI.]

  BOZÓKY Endre: Kosmográfia. (A világegyetem rövid leirása.) Pozsony - Budapest, 1901. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), Eder István könyvnyomdája. 69 p., 31 ábra. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 86./ [KSZ.]

LÉVAY Ede: Összetett mozgások. In: Physikai repetitorium. I. Mechanika. 45 ábrával. Pozsony - Budapest, 1901. Stampfel Károly kiadása, Eder István könyvnyomdája Pozsonyban. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár 78./ pp. 38-46. Fejezetcímek: Az elhajított testek mozgása (pp. 38-40.).; Középponti mozgás (pp. 40-42.).; A szabad tengely (pp. 42-43.).; A nehézségi gyorsulás változásai (p. 43.).; Keppler törvényei. (pp. 43-44.).; Általános tömegvonzás (pp. 44-45.).; A Kant-Laplace-féle hypothesis. (pp. 45-46.). [HAI.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCCI-re [1901-re]. Budapest, 1901. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 242 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár 1901-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1901-re. Időszámítás 1901-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1901-ben. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.;
A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Kövesligethy Radó. p. 115., 126.; Gothard Jenő. p. 117., 126.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. pp. 141-142., Az Akadémia tagjai földirati rendben. Kövesligethy Radó. p. 230., Gothard Jenő. p. 232.; Kövesligethy. p. 142. math termtud. lev. tagja. p. 117., 126.; MTA tagjai földirati rendben. p. 230., Gothard Jenő. p. 232. [KSZ.]

DEÉSY Károly: Fizikai-földrajzi tanulmányok. 1. Apály és dagály. 2. A bolygókat a napfény forgatja. 3. A Nagyév. 4. A Bolygók forgási idejének képlete és kiszámítása. Deésy Károly főreáliskolai tanártól. Lőcse, 1901. Nyomtatott Reiss Józs. T. könyvnyomdájában. 33 p. + 1 harmonikaszerűen kihajtható tábla 8 ábrával. A szerző előszava 1901. okt. 27-én kelt Lőcsén. Fejezetcímek: 1. Apály és dagály. pp. 5-14. Ennek végén (pp. 10-11.) Fröhlich Izidor és Kövesligethy Radó rövid elutasító vélemény, majd a szerző terjedelmesebb viszontválasza (pp. 11-14. ).; 2. A bolygókat a napfény forgatja. pp. 14-19.; 3. A Nagyév. pp. 19-25.; 4. A Bolygók forgási idejének képlete és kiszámítása. pp. 25-33. [HOR.]

HANKÓ Vilmos: Régi magyar tudósok, tudós eszközök és találmányok. Budapest, 1901. 44 p. /Iparosok olvasótára. VII. évf. 4. sz. Szerk. Mártonfy Márton./ pp. 3-15.: 1. Régi magyar tudósok és tudós-eszközök.; pp. 16-44. 2. Régi magyar tudósok és találmányok. A szerző - Hankó Vilmos (1854-1923) vegyész, reálgimnáziumi igazgató, tudománytörténet kutató által többször megírt áttekintése a magyarországi tudomány múltjáról, benne főleg Hell Miksáról és az egri csillagásztoronyról. [IBQ.]

  HARKÁNYI Béla: A Nova (3. 1901) Persei photometriai megfigyelései az ó-gyallai observatoriumon. Budapest, 1901. Franklin-Társulat nyomdája. 24 p. /A M. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 1./ A Nova Persei fényét 1901. febr. 28. és ápr. 29. között 27 estén 166 alkalommal észlelték a 16 cm-es refraktorra szerelt Toepfer-féle ékfotométerrel. [A kézirat benyújtása után még 5 estén 5 észlelés készült máj. 2-10-ig.] A nóva fényessége 1,85 és 6,18 magnitúdó között halványult. Az észlelők: Harkányi Béla, Tasch Antal, Terkán Lajos. "E munka először a M. T. Akadémia kiadásában a Mathem. és Természettudományi Értesítő XIX. kötetének 3. füzetében jelent meg." [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Tanulmányok a triesti meteorológiai, csillagászati és szeizmológiai obszervatóriumban. (Úti jelentés 1900. december. 2-8.) Írta: Dr. Konkoly Thege Miklós miniszteri tanácsos, a m. k. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, a M. T. Akadémia tiszteleti tagja stb. Budapest, 1901. Nyomatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 38 p. Konkoly-Thege Ellátogatott Triestbe és Mazelle F. ottani igazgatónak előzékenysége által megnézte az obszervatóriumi műszereket. Főként a meteorológiaiakat és a földrengésjelzőket, de a csillagászatiak is szeme elé kerültek.;
p. 12.: "Térjünk át most a főtárgyunkra, hiszen a triesti utam czélja nem az volt, hogy ott csillagdát lássak, azt közelebb is lehet látni, tökéletesebbet is, készet is, nem akartam úgy elmenni mellette, hogy a Lajtán túli kultusz is tesz valamit a csillagászatért. Fő czélja ezen kis kirándulásnak a földrengésmérők, illetve önjelzők tanulmányozása volt. Ma napság annyi szeiszmométerrel és szeiszmográffal találkozunk, ahány tudós csak foglalkozik a szeiszmologiával. Szerencse, hogy Gothard Jenő és Konkoly Miklós nem foglalkozott ideáig a földrengések tanulmányozásával, mert egypár ilyen vad mechanikus már azokat legalább egy fél tucattal szaporította volna."; p. 22.: Egy földrengésjelző műszerrel kapcsolatban: Dr. Kövesligethy Radó Florenzben látott egy ilyen gépet, amely naponta a harangozást s mennydörgést s ki tudná mi mindent feljegyez. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Adalékok az egyiptomi nyelvhez. Budapest, 1901. Magyar Tudományos Akadémia. 12 p. Különlenyomat az Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 17. köt. 9. számából. Olvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1901. febr. 4-iki ülésén. A kronológus és csillagászattörténész naptári kifejezések magyarázatával is szolgál. Hieroglifák jelei és jelentései a nappal és éjszaka ellentétpárral kapcsolatban. Újjászületés, lenyugvás. Munka, tanulás, ébrenlét. Lefekvés, alvás, pihenés. [REZ.]

  TERKÁN Lajos: A refractio és az extinció elmélete. Budapest, 1901. Heisler nyomda. 28 p. /A M. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 2./ [KSZ.]

   TODD, David P.: Népszerű csillagászat. Ford.: Darvai Móricz. Budapest, 1901. K. M. Természettudományi Társulat, Hornyánszky nyomdája. 550 p., 323 rajzzal, 6 táblával. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 68./ /A X. (1899-1901. évi) cziklus hatodik kötete/ Az eredetivel összehasonlította Kövesligethy Radó. [KSZ.]

WONASZEK A. Antal: A Kis-Kartali Csillagvizsgáló-Intézet tevékenysége. I. A Jupiter felületi képződményeinek periodicitása. II. A Saturnus gyűrűrendszerén mutatkozó concav árnyék periodicitása. Budapest, 1901. Buschmann F. könyvnyomdája. 106 p., 12 t. /A Kis-Kartali Csillagvizsgáló-Intézet kiadványa./ A 12 táblán 24 ábra, melyből 18 Jupiter-rajz [1891. szept. 14. és 1900. jún. 24. közöttiek] és 6 Szaturnusz-rajz [1896. szept. 1. és 1898. aug. 23. közöttiek]. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1901-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1901-dik közönséges naptári évre. Első évfolyam [Debrecen, 1900.] Nyomatja és kiadja: Debreczen Szabad Királyi Város Könyvnyomdája. címlap belső oldalán [2 oldal] "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Szaturnusz bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos [Szombatnapon; purimnapon; a húsvéti ünnepek 1., 2., 7. és 8. napján; pünkösdünnepen; templompusztítás napján; újév 1-ső és 2-ik napján; engesztelés napján; sátoros ünnepen; gyülekezés és törvényöröm napján]."[SRG.]

K. A. [KOMLÓSSY Arthur]: Adatok a debreczeni naptárirodalom történetéhez. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1901-dik közönséges naptári évre. Első évfolyam [Debrecen, 1900.] Nyomatja és kiadja: Debreczen Szabad Királyi Város Könyvnyomdája. pp. 20-23. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Műszótár. In: Todd, David P.: Népszerű csillagászat. Ford.: Darvai Móricz. Budapest, 1901. K. M. Természettudományi Társulat, Hornyánszky nyomdája. pp. 519-536. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 68./ [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1901. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 12. 1901. jan. 15. 1.(133.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III. osztály első ülése 1901. január 21-én. = Akadémiai Értesítő 12. 1901. febr. 15. 2.(134.) füz. p. 77. Kövesligethy Radó bemutatja "Az égi testek fejlődése és a föld kora" (2. közlemény.) című értekezését. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszadik Akadémiai ülés. A III. osztály ötödik ülése. 1901. május 20-án. = Akadémiai Értesítő 12. köt. 1901. jún. 15. 6.(138.) füz. p. 349. Kövesligethy Radó előterjeszti B. Harkányi Béla dolgozatát "Nova Persei photometriai megfigyelései" címmel. [SRG.]

MAHLER Ede: Egyiptomi emlékek a Magyar Nemzeti Múzeumban. = Archeologiai Értesítő Új folyam 21. 1901. febr. 15. 1. sz. pp. 1-16. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A Föld kora. = Földtani Közlöny 31. 1901. jan.-ápr. 1-4. füz. pp. 1-21 "A spektrálanalizis kétséget nem hagyó módon mutatja, hogy a saját fénynyel biró égi testek, az állócsillagok - közöttük természetesen a Nap is - izzó gáz burokkal körülvett tömegek, a melyeknek anyaga szilárd, vagy folyós, vagy nagy nyomás alatt álló gáz lehet, s a melynek hőmérséklete a burkolaténál tetemesen magasabb. Egyszersmind bizonyítja, hogy az égi testek anyaga ugyanazon elemekből áll, a melyeket a Földön is ismerünk s hogy a hőmérséklet kisebbedése mellett ugyancsak a Földön is ismert vegyületek keletkeznek. [...] A KIRCHHOFF-féle törvény az emisszió és abszorpczió egyenértékűségéről módot nyújt az állócsillagok felületi hőmérsékletének becslésére. [...]
Korábbi, Ó-Gyallán végzett és a levegő elnyelő befolyásától mentesített megfigyeléseim szerint a fehér, sárga és vörös csillagok intenzitásmaximuma illetve 0,45, 0,53 és 0,60 ezredmilliméter hullámhosszaságra esik. [...] a nevezett állócsillagokon azon felszíni réteg, a mely a kisugárzott fény és hő javarészét szolgáltatja, illetve 6100°, 5200° és 4500° C-nál magasabb hőmérsékletű. Napunk a fejlődési sorozat második fokán áll, sárga csillag, és felszíni hőmérséklete a Földre sugárzott hőből számítva tényleg 5500° C-nak adódik. [...] Ha ugyanis a Nap a KANT-LAPLACE-féle elmélet értelmében valamikor a Neptun pályáján túl terjedt, és e kezdetállapottól fogva sűrűsödött, a miközben közel geometriai haladvány szerint fogyó távolságokban bolygókat választott le testéről, akkor a Föld kora az által van megadva, hogy bolygónk keletkezése idejében a Nap egészen a mai földpályáig ért, azaz sugara a mai értékének 215-szöröse volt. [...]
A kontrakcziónak 16)-ban adott értékével [...] nyerünk a Föld kora számára 16.220,000 [tizenhatmillió-kétszázhúszezer] évet. A Nap korát azon kontrakczió határozza meg, melyet a Nap szenvedett, mióta a tér hőmérsékletéről mai hőfokára melegedett. E kor 37.500,000 [harminchétmillió-ötszázezer] év, de megjegyzendő, hogy ezen számadat az üres tér hőmérsékletének nem pontos ismerete miatt nem tarthat igényt nagy pontosságra. ..." Előadta a M. Földtani Társulat 1900. április 4-én tartott szakülésen. [HAI.]

KLEIN, Hermann J.: A meteorológia haladása az utolsó évtizedben. 1. Éghajlat ingadozása. = Az Időjárás 5. 1901. febr. 2. füz. pp. 46-56. Éghajlatingadozások és napfoltok. pp. 55-56. Ford. és kieg.: Kohányi Gyula. [IBQ.]

Melléklet. = Az Időjárás 5. 1901. márc. 3. füz. pp. 104-105. Konkoly Thege Miklós: Tanulmányok a triesti meteorológiai, csillagászati és szeizmológiai obszervatóriumban. Úti jelentés, 1900. decz. 2-8. Budapest, 1901. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A napfoltok és a földmágnesség. = Az Időjárás 5. 1901. szept. 9. füz. p. 298. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Egy 100 éves naptárról. = Az Időjárás 5. 1901. okt. 10. füz. pp. 328-332. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: A Semmering-vidékre tervezett asztrofizikai és meteorológiai obszervatórium kérdéséhez. = Az Időjárás 5. 1901. dec. 12. füz. pp. 390-396. K. Kostersitz cikke alapján. [IBQ.]

SZÉKELY Károly: A csillagászat köréből. = Katholikus Szemle 15. 1901. 1. sz. pp. 41-51. [ZSE.]

MELLES Emil: A naptárkérdés a XIX. Században. = Katholikus Szemle 15. 1901. 9. sz. pp. 784-793. [ZSE.]

Minő csillagneveket emleget a nép? = Magyar Nyelvőr 30. 1901. febr. 15. 2. füz. p. 98. [SRG.]

Válaszok a szerkesztőség kérdéseire. = Magyar Nyelvőr 30. 1901. ápr. 15. 4. füz. pp. 198-200. Válasz a Magyar Nyelvőr 1901. febr. 15. 2. füz. 98 oldalán feltett szerkesztőségi kérdésre "Minő csillagneveket emleget a nép?" [SRG.]

VIKÁR Béla: A szentiváni ének. II. = Magyar Nyelvőr 30. 1901. szept. 15. 9. füz. pp. 401-414. [SRG.]

VIKÁR Béla: A szentiváni ének. III. = Magyar Nyelvőr 30. 1901. okt. 15. 10. füz. pp. 449-459. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Égi világok. = Magyar Sion 15.(39.) 1901. 2. füz. pp. 116-139. "...Az alapos fejtegetés czéljából ismertetnem kell elöljáróban a csillag-világok megteremtőinek érveit. ..." [SRG.]

FROSS Károly: A refractióról. = Mathematikai és Physikai Lapok 10. 1901. pp. 37-42. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égi testek fejlődése és a föld kora. (II. befejező közlemény.) = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 19. 1901. 2. sz. pp. 178-195. (Az M. T. Akadémia III. osztályának 1901. jan. 21.-én tartott üléséből.) [SRG.]

HARKÁNYI Béla: A Nova (3. 1901.) Persei photometriai megfigyelése az O-gyallai observatoriumon. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 19. 1901. 3. sz. p. 374-393. Gothard Jenő nóva megfigyeléseiről. p. 377. [SRG.]

CSEMEZ József: Népszerű csillagászat. Irta David P. Todd. Fordította dr. Darvai Móricz. Az eredetivel összehasonlította dr. Kövesligethy Radó. Budapest, 1901. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. = Nemzeti Nőnevelés 23. 1902. febr.-márc. 2-3. füz. pp. 107-110. A mű népszerű s alig tételez föl több mennyiségtani előismeretet, mint a mennyit polgári vagy felsőbb leányiskoláink nyújtanak; mindamellett teljesen komoly irányú, nem könnyed olvasmánynak való. Irányát legjobban jellemzi, a mit maga a szerző mond előszavában. "A csillagászat első sorban megfigyeléseken alapuló tudomány és nincs ok arra, hogy tanulmányozása ne történjék ugyanilyen módon. Ez az eljárás bizonyos szellemi éberséget is fejleszt, mely nem engedi, hogy bármi elkerülje figyelmet..." Könyvismertetés. [SRG.]

KISS Pál János: A betlehemi csillag. (Karácsonyi gondolatok.) = Néptanitók Lapja 34. 1901. dec. 26. 34. sz. pp. 11-13. Mutatvány a szerző Szelid és vadvirágok a tanügy mezejéről című könyvéből. [SRG.]

WERTNER Mór: A ratibori krónika magyar vonatkozású adatai. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 35. 1901. 9. füz. pp. 840-844. Üstökös 1472 januárjában. p. 842. [SRG.]

Az első magyar meteorologiai Observatorium rövid története. Kisebb közlemények. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 25. 1901. 1. füz. pp. 53-54. "Mult évi szeptember hó 30-án volt az ó-gyallai m. kir. országos meteorologiai és földmágnességi Observatorium ünnepélyes felavatása, melynek alkalmából a m. kir. orsz. meteor, és földmágnességi intézet egy gyönyörű ünnepi emlékkönyvet adott ki. Ebben az érdekes könyvben Fraunhoffer Lajos az első magyar meteor. Observatorium rövid történetét ismerteti. Szerinte az Observatorium egy külföldi hasonló czélokat szolgáló intézetnek és társaságnak köszöni létrejöttét. Ugyanis a múlt század vége felé 1778-ban Mannheirnban, a badeni herczeg elnöklete alatt tudós társaság alakult (societas meteorologia palantina), a mely feladatul tűzte ki magának, hogy Európa fővárosaiban meteor, állomásokat állíttat fel; [...]
E felszólításra a megfigyelések végzésére a csillagászat akkori rendes tanára, Weiss Ferencz vállalkozott. 1781. november 1-én indultak meg a rendes észlelések, [...] Az első észlelő 1785-ben bekövetkezett haláláig végezte a megfigyeléseket; utána Bruna Ferencz, a csillagdának akkori vezetője folytatta azokat. Hogy meddig, azt nem lehet pontosan meghatározni. 1792-ig az észlelési adatok teljesen meg vannak, de a megfigyelések valószínűleg tovább folytak. 1810-től kezdve 1823-ig ismét hiánytalanul vannak meg az adatok. Ez időben az észlelők Grebe r adjunktus és Kmeth segéd voltak. Közben Pasquich, a pesti egyetem tanára a helytartótanácshoz folyamodott, hogy a budai egyetemi csillagdát szereljék fel modern műszerekkel és építsenek egy külön épületet számára a Gellérthegyen.
A helytartótanács elfogadta a tervet és 1815-ben már kész is volt az uj csillagda. A meteor, műszerek azonban csak 1818-ban kerültek fel a várból a Gellérthegyre, a hol azután mindvégig megmaradtak. 1824-ben uj észlelési sorozat kezdődött, mely a légnyomásra, hőmérsékletre, felhőzetre, szélerőre és szélirányra kiterjedt. Ezen észlelési sorozat adatai, az első két évéi kivételével, hiány nélkül megmaradtak 1849-ig. A megfigyelők ez időben voltak: 1831-ig Tittel, 1835-ig Montedego Albert és azontúl dr. Mayer Lambert. 1849-ben a budai vár ostroma alatt összelövöldözték a csillagdát, a vár bevétele után pedig kifosztották azt. Ez alkalommal az ott levő műszerek és az eredeti megfigyelések egy része is elveszett." [HAI.]

SZIGETI Henrik: A substantia törvényéről. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 25. 1901. 3. füz. pp. 105-122. Csillagászti vonatkozásokkal: "... Az ember kutató elméje azonban nem érte be csak avval, hogy az anyag állandósága törvényének csak e sártekén szerezzen érvényt, a melyen mi élünk és a mely csak porszem a nagy világegyetemben, hanem a spectralanalysis segélyével átkutatta, a mennyire csak physikai eszközeink és anyagi szemünk megengedték, a világegyetemet is és ime Bunsen-nak s Kirchhoff-nak és tanítványaiknak a spectralanalysis segélyével sikerült kimutatniok, hogy a nap és a többi égi testek ugyanazon elemekből vannak megalkotva, melyekből a föld. A földre hullott meteor vasáról már régen tudták a tudósok, hogy semmiben sem különbözik a föld gyomrában található termés vastól.
Szóval minden kétséget kizárólag be lett bizonyítva, hogy a világegyetem anyaga egységes és hogy az az anyag megmaradásának törvénye az egész világegyetemre érvényes. [...] A világegyetemet alkotó egységes anyag két részből áll. Az egyik a világűrt kitöltő imponderabilis része t. i. világaether, és a másik az ebből megsűrűsödés által képződött mérhető (ponderabilis) alkatrésze, a tömeg, melyet szemeinkkel látunk és kezünkkel megfoghatunk. Mig a ponderabilis materia sajátságainak kutatása főleg a chemia feladata, addig a világűrt kitöltő imponderabilis anyag a világaether megismerése első sorban a physika tárgya. [...] A lángeszű Newton 1687-ben megjelent "Philosophae naturalis principia mathematica" czímű művében konstatálta, hogy az egész világegyetemet egy és ugyanazon vonzási törvény, a nehézkedés (gravitatio) törvénye uralja.
Ez okozza a földre eső tárgyak sebesedő mozgását, ez eredményezi a dagályt és apályt és ez szabályozza az égitestek forgását és pályafutását stb. Newton elmélete szerint ez az őserő a világ- egyetemet alkotó atomoknak állandó rezgése az üres térben. Ez a régebbi u. u. kinetikai vagy rezgési erő elmélet. [...] A substantia törvényének szükségszerű és logikus folyománya a monismus. Haeckel monismusa a legtisztultabb monotheismus, mert pantheismus. A monistikus világfelfogás abban áll, hogy minden a mi a világegyetemben történik, kezdve a legegyszerűbb erőnyilvánulásoktól egészen fel a legmagasabb emberi szellemi műveletekig egy és ugyanazon törvény szerint természetes okokból történik és hogy ezen jelenségek végokának magyarázata magában a világegyetemben keresendő és ez a substantia törvénye.
A monistikus világfelfogás szerint a világegyetem, melyet az anyag és annak elválaszthatlan attribútuma, az erő alkot, végtelen kiterjedésű időben, térben és mennyiségben, végtelen idők óta áll fenn és örök időkig fog megmaradni, tehát nincs kezdete és soha sem lesz vége, szóval nem lett megteremtve és nem pusztul el soha. Ezért foglalható össze a monismus ezen egy mondatba: Egy az Isten a világegyetemmel." [HAI.]

LAKITS Ferenc: A Nap parallaxisa és az Eros kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. jan. 377. füz. pp. 44-45. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. jan. 377. füz. pp. 46-47. 1901. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. febr. 378. füz. pp. 112-113. 1901. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (12.) = Természettudományi Közlöny 33. 1901. febr. 378. füz. p. 146. U. J. a Közlöny csillagászati táblázatának megértéséről. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A "Csillagos ég" rovata - magyarázata. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. febr. 378. füz. p. 150. Levélszekrény. Feleletek. (12.) Válasza a Közlöny csillagászati táblázatának megértéséhez. Levélszekrény. Feleletek. (12.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. márc. 379. füz. pp. 196-197. 1901. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. ápr. 380. füz. pp. 250-251. 1901. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

WONASZEK A. Antal: Holdunk fotografiai fölvétele. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. máj. 381. füz. pp. 301-303. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. máj. 381. füz. pp. 308-309. 1901. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

MAHLER Ede: Az ókori nap- és holdfogyatkozásokról. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. jún. 382. füz. pp. 371-383. A fogyatkozások váratlan látványának hatása az ókori népekre. Sok fogyatkozásról maradtak feljegyzések, melyeknek időpontját ma meghatározhatjuk. Erre vonatkozóan Oppolzer tanítványa F. K. Ginzel végzett nagy munkát: azonosítva a történeti források fogyatkozásait. 1899-es művében részletesen elemzi az Almagestben lévő 19 holdfogyatkozást, amelyet Ptolemaiosz gyűjtött össze és ismertetett. Közülük az első Kr. e. 721. márc. 19-i és az utolsó Kr. u. 136. dec. 6-i. A babilóniai és asszír fogyatkozások elemzése a leginkább fontos, az ottani kronológiához. A babilóniai csillagászok a 19 éves Saros-periódus felismerése után a napfogyatkozások 44 %-át, a holdfogyatkozások több mint 80 %-át képesek voltak előre jelezni. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. jún. 382. füz. pp. 414-415. 1901. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

SZALAY László: Az égi háború és a villám. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. júl. 383. füz. pp. 423-442. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. júl. 383. füz. pp. 464-465. 1901. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

DEMETER István: Meteor Hódmezővásárhelyen. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. júl. 383. füz. p. 474. Fényes meteor 1901. jún. 18-án. Levélszekrény. Tudósítások. (32.) [SRG.]

SZALAY László: Az égi háború és a villám. (Vége.) = Természettudományi Közlöny 33. 1901. aug. 384. füz. pp. 486-493. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

CS. [CSOPEY László]: A kis bolygókról. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. aug. 384. füz. p. 523. A kis bolygók száma a múlt év végén 463 volt. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. aug. 384. füz. pp. 524-525. 1901. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. szept. 385. füz. pp. 580-581. 1901. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

CS. [CSOPEY László]: A gömbvillámok és a nitrogénnek a légkörben való égése. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. okt. 386. füz. pp. 624-627. Légköroptikai jelenség. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. okt. 386. füz. pp. 630-632. 1901. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

A fizikus legfőbb czélja. - Henry A. Rowland elnöki megnyitó beszéde New Yorkban a "Physical Society of America" ülésén. - = Természettudományi Közlöny 33. 1901. nov. 387. füz. pp. 667-675. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. nov. 387. füz. pp. 686-687. 1901. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (85.) = Természettudományi Közlöny 33. 1901. nov. 387. füz. p. 700. U. i. mi a Nagy Göncöl kettőscsillaga kisebb csillagának neve? [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Nagy Gönczöl rúdjának középső csillaga mellett álló apró csillag neve "Alkor" ... = Természettudományi Közlöny 33. 1901. nov. 387. füz. p. 702. Levélszekrény. Feleletek. (85.) [SRG.]

A Nap. Mutatvány a Könyvkiadó Vállalat legújabb kötetéből: Todd "Népszerű csillagászatá"-ból. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. dec. 388. füz. pp. 746-758. [SRG.]

LENGYEL István: Az 1900-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. dec. 388. füz. p. 762. Liais Emanuel (1824? - 1900. márc. 5.). [SRG.]

SZ. K. [SZILY Kálmán]: Teljes napfogyatkozás mesterséges utánzása. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. dec. 388. füz. p. 769. A Wood-féle eljárás. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. dec. 388. füz. pp. 772-773. 1901. dec. 15. - 1902. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

A Hold és a Nap látszólagos nagyságáról. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. febr. 1.(59.) pótfüz. pp. 44-46. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A fizikai elméletek köréből. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. ápr. 2.(60.) pótfüz. pp. 68-77. [SRG.]

SZILI Aurél: A "csillagingás" tüneményének optikai magyarázata. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. ápr. 2.(60.) pótfüz. pp. 77-81. [SRG.]

Cs. L. [CSOPEY László]: A Nap koszorúja (Corona). = Természettudományi Közlöny 33. 1901. ápr. 2.(60.) pótfüz. pp. 91-93. Az 1893. ápr. 16-iki teljes napfogyatkozáskor Deslandres lefényképezte a Coronát. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Napunk hőmérséklete. = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. pp. 6-7. Felszíni hőmérséklete az eddigi két legjobb meghatározás értelmében 5100 és 5900 fok C között fekszik. E sorok írója ma egészen más, a sugárzás mérésétől független úton 5200 fok C-t nyert. [KSZ.]

Mit tudunk ma a bolygókról? = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. pp. 18-19. William H. Pickering nyomán. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika január hóra. = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. p. 24. "A novemberi és a deczemberi hullócsillagokat Ó-Gyallán a tartós borulás folytán nem észlelhették." [KSZ.]

Az állandó naptár. = Uránia 2. 1901. febr. 1. 2. sz. p. 46. Grossclaude L. genfi tanár naptárreformja. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika február hóra. = Uránia 2. 1901. febr. 1. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

A csillagos ég. = Uránia 2. 1901. márc. 1. 3. sz. pp. 65-67. A Nature 1901. 63. alapján, Norman Lockyr nyomán. Fordította Hoffmann Ottó. [KSZ.]

S. L. [STEINER Lajos]: A sarkmagasság-változás,... = Uránia 2. 1901. márc. 1. 3. sz. p. 73. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika márczius hóra. = Uránia 2. 1901. márc. 1. 3. sz. pp. 73-74. "Uranus az Ophiochus és Skorpius csillagképek határán tartózkodik a Scorpii 1-rendű csillagtól néhány foknyira keletre. A Neptun a Taurus csillagkép északkeleti részén éta Geminitől nyugatra és zéta Tauritól keletre áll s e helyzetéből alig mozdul el." [KSZ.]

SZEKERES Kálmán: Egy nagy bujdosó. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 86-90. A Jupiter. Négy bolygórajzzal, melyet készített: Browning; hazánkfia Konkolynak fölvételei 1887. május 20. és 22-én; Pritchett 1877-iki fölvétele a déli féltekén levő nagy vörös folttal. [KSZ.]

MIKOLA Sándor: Időszámításunk különös esetei. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 98-100. Helyi idő, zónaidő, dátumváltás. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika április hóra. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 103-104. Nova Persei. "Február hó végén az a hír járta be a napilapok útján a világot, hogy az angolok a Perseus csillagképben új csillagot fedeztek fel. A felfedezés nem kizárólag az angol csillagászok érdeme, mert a Novát egymástól függetlenül több helyen vették észre. . . . annyira megnőtt a fénye, hogy elsőrendű csillagnál fényesebb volt. . . . Ó-gyallán a Novát feltűnése óta minden tiszta estén észlelték." [KSZ.]

KLUPATHY Jenő - MATLEKOVICS Sándor - MORLIN Emil - GYÖRGY Aladár: Jegyzőkönyv az "Uránia Magyar Tudományos Egyesület" 1901. márczius hó 26-án ... tartott közgyűléséről. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 104-106. Jelen volt Kövesligethy Radó. Az alelnökök egyike Konkoly Thege Miklós. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Új csillagok. = Uránia 2. 1901. máj. 1. 5. sz. pp. 109-111. Az egyik új csillagot 1885 augusztusában az Androméda-ködben Báró Podmaniczky Gézáné fedezte fel. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika május hóra. = Uránia 2. 1901. máj. 1. 5. sz. p. 129. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika június-július-augusztus hónapokra. = Uránia 2. 1901. jún-júl-aug. 6. sz. pp. 176-177. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. Ujdonságok. = Uránia 2. 1901. 8. sz. p. 228. [SRG.]

A föld mágnességnek napfogyatkozás alkalmával tanusított magaviseletére... = Uránia 2. 1901. szept. 1. 7. sz. p. 198. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika szeptember hóra. = Uránia 2. 1901. szept. 1. 7. sz. p. 199. [SRG.]

Az Uránia-Egylet tagjainak s az Uránia folyóirat előfizetőinek névsora. Rendes tagok. Kövesligethy Radó. = Uránia 2. 1901. szept. 1. 7. sz. p. 201. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika október hóra. = Uránia 2. 1901. okt. 1. 8. sz. pp. 227-228. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Az 1901. I. üstökös. = Uránia 2. 1901. nov. 1. 9. sz. pp. 248-249. Hills Arthur fedezte fel 1901. április 24-én Queenstownban. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika november hóra. = Uránia 2. 1901. nov. 1. 9. sz. p. 251. [SRG.]

A jégkorszak csillagászati magyarázata. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. pp. 271-272. V. L. Charlier nyomán az Umschau 1901. okt. 15-i számából. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika deczember hóra. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. p. 281. [KSZ.]

A Neptunon túl lévő bolygó. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. pp. 281-282. Forbes ismertette feltételezését a Neptunon túli bolygó létezéséről. [KSZ.]

Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület tagja az 1901. év végén. Rendes tag: Kövesligethy Radó. = Uránia 2. 1901. melléklete. p. [3.] [SRG.]

Lakott világok. = Vasárnapi Ujság 48. 1901. jan. 6. 1. sz. pp. 6-7. "A merre szemünket vetjük, a világegyetem telve van égitestekkel, melyek ugyanazokból az anyagokból vannak alkotva, mint a mi földünk. Ezt teljes biztossággal bizonyítja a spektroszkóp. Az élet, mely ezeket az anyagokat fölhasználja a maga czéljaira, okvetetlenül ugyanazt az utat tette meg mindenütt, a hol az anyagi föltételek hasonlók voltak..." [HAI.]

Közlekedés a Mars lakóival. = Vasárnapi Ujság 48. 1901. ápr. 14. 15. sz. p. 242. "Nem állítható tehát, hogy a Marson vannak, vagy nincsenek értelmes lények, hanem csak annyi, hogy erről ma még határozottan nem szólhatunk." [HAI.]

Nagy számok. = Vasárnapi Ujság 48. 1901. máj. 5. 18. sz. pp. 291-292. "Tudvalevő dolog, hogy a csillagászok, kiknek igen gyakran van dolguk a nagy számokkal, más mértékegységet használnak s ez az egység a napsugár gyorsasága,..." [HAI.]

Éjjeli fénytűnemény. = Vasárnapi Ujság 48. 1901. jun. 16. 24. sz. pp. 387-388. "Régóta észrevették már, hogy az égboltozat magasabb régióiból, avagy a felhőkből néha megmagyarázhatatlan módon gyönge fény sugárzik ki..." [HAI.]

V.: Tycho Brahe. (Halála 300-ados évfordulója alkalmából.) = Vasárnapi Ujság 48. 1901. dec. 29. 52. sz. p. 847. [HAI.]

          1902.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Ötödik kiadás. Budapest, 1902. Az író sajátja. 68 p. [TZS.]

HELLER Ágost: A physika története a XIX. században. Két kötetben. 2. köt. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1902. Franklin-társulat könyvsajtója. 488 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 46./ Heller Ágost eredeti terve volt a fizika történetét 1890-ig megírni, hogy azt az 1890-1892-es előfizetőinek adhassa a kiadó. Az 1860-ig tartó időszakkal elkészült. 1891-ben a könyv 1. kötetete megjelent. A 2. kötet kiadása közben, 1902. szept. 4-én elhunyt a szerző, így az 1860-1890-es időszaknak csak vázlata maradt. [KSZ.]

KEMÉNY Xavér Ferenc: A mathematikai és physikai földrajz elemei. A reáliskolák IV. osztálya számára. 90 ábrával. Budapest, 1902. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedés kiadása, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 133 p. Csillagászat: pp. 1-46. [KSZ.]

LÓSKAY Miklós: A Nap helyzete az égen, az év minden órájára, a Föld bármely pontján. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet R. t. Budapest, 1902. 1 p. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Rajzolta: Kogutowicz Manó. A kiadványt a Magyar Földrajzi Intézet és a Calderoni tanszerkereskedés árusította.
Egy lapos nyomtatvány, 45,5 x 45,5 cm mérettel. Közepén 29,5 cm átmérőjű, zöld alapnyomású korong, fekete osztással és fokhálózattal. A lap peremén magyarázó szöveggel és példával. A Nap és a csillagok félnapi ívének meghatározására és szemléltetésére szolgáló számolóábra, Budapest földrajzi szélességére (47,5 fok) számítva. A közepén húzott vízszintes vonal Budapest horizontját, az ehhez hajló két szaggatott vonal Magyarország déli és északi határának láthatárát jelzi. A kör belső peremének beosztása az égitestek magasságát, a külső a földrajzi szélességeket jelzi. A Nap napi ívét, óra és félóra helyzetjelzéssel a vastag vonalak mutatják, amelyek közt fokhálózat is van. Az ábra segítségével meghatározható a Nap, vagy egy ismert deklinációjú csillag mindenkori látóhatár feletti magassága. Például napóra számoláshoz is használható. [IBQ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MCMII-ra [1902-re]. Budapest, 1902. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 242 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár 1902-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1902-re. Időszámítás 1902-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága.
Égi tünemények 1902-ben. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok. Kövesligethy Radó. p. 116., Gothard Jenő. p. 118.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. pp. 142-143.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Kövesligethy Radó. p. 230., Gothard Jenő. p. 232. [KSZ.]

MUNKÁCSI Bernát: Regék és énekek a világ teremtéséről. Vogul szövegek és fordításaik tárgyi és nyelvi magyarázatokkal. Bevezetésül a vogulok népköltése s ősi hitvilága. Saját gyűjtése s Reguly Antal hagyatéka alapján közzéteszi Munkácsi Bernát a M. T. Akadémia l. tagja. Budapest, 1892-1902. Magyar Tudományos Akadémia. 291 p. /Vogul népköltési gyűjtemény. I. köt./ Csillagászat: A vogul hitrege főbb alakjai. Az Égatya. Az Égatya működik az ég és az időjárás jelenségeiben. Az Égatya öregsége. Lakóhelye a "hetedik" ég. A világosság és az égi testek teremtése. A göncölszekér vagy "jávorcsillagzat" eredete (pp. CCLXXXI-CCCLXXXVII = pp. 282-387.). [KSZ.]

   WONASZEK A. Antal: Astronomia. Pozsony - Budapest, 1902. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), Eder István könyvnyomdája. 76 p. /Stampfel-féle tudományos zseb-könyvtár. 101./ [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1902-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1902-dik közönséges naptári évre. Második évfolyam [Debrecen, 1901.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Szaturnusz bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

BALKÁNYI Kálmán: Fazekas Mihály és kalendárioma. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1902-dik közönséges naptári évre. Második évfolyam [Debrecen, 1901.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. pp. 55-57. "Fazekas Debreczeni Kalendárioma irodalmunknak tisztes, érdemes tagja. 1819-ben indítja meg a Ludas Matyi szerzője, attól kezdve élte fogytáig szerkeszti a kalendáriomot, "a magyar haza hasznára"."[SRG.]

JANKÓ János: Nyolczadik fejezet. Babonák. In: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. A nagyméltóságú magyar királyi Földmívelésügyi és a Vallás- és Közoktatásügyi Ministerium támogatásával kiadja a M. Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága. III. köt. A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. II. rész. A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. Kilián Frigyes m. k. egyetemi könyvárús bizománya. pp. 404-409. Csillagászat: A föld alakja. Az ég. A nap. Nappal és éjjel. Napfoltok. A hold foltjai. Napfogyatkozás. A holdujulás (ujhold). Szivárvány. Az ismert csillagok: Csibéstik (Fiastyuk), Kaszás, Halászcsillag, Vadlegelőcsillag, Legelőcsillag, Zsidócsillag, Tejút, Takarodóút, Szómaút (Szalmaút), Göncölszekér, A-csillag, Sánta-Kata, Esthajnalcsillag, Furócsillag, Keresztcsillag. A csillaghullás. A mennykő. pp. 406-407. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1902. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 13. 1902. jan. 15. 1.(145.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

MAHLER Ede: Nestanuter koporsója a nemzeti múzeumban. = Archeologiai Értesítő Új folyam 22. 1902. ápr. 15. 2. sz. pp. 144-160. Csillagászati vonatkozások. [SRG.]

MAHLER Ede: Tanulmányok a vallástörténet és chronologia köréből. = Ethnographia 13. 1902. jún. 6. sz. pp. 241-253. Az ókori (egyiptomi, zsidó, görög-római) naptárak elemzése. A téli napforduló ókori időpontja és ennek története. Jézus születésének ideje (Krisztus a város [Róma] 747. évének december 25-én született és hogy ilyképen időszámításunk hét évvel kevesebbet számlál). A húsvét idejének zsidó és keresztény meghatározása. [KSZ.]

MAHLER Ede: Az időbeosztás történeti fejlődése. = Ethnographia 13. 1902. nov. 9. sz. pp. 385-392. Az ókorban (Babilóniában) kialakult idő- és körbeosztás története. Az év körét 12 részre (hónapra) osztotta a holdfázisok ismétlődése, nagyjából 30 naposra. Ezért a kört 360 részre (fokra) osztották. A fok további 60-ad részekre (percekre) osztásának magyarázata. [KSZ.]

Egy magyar tudós ünneplése. = Az Időjárás 6. 1902. jan. 1. füz. pp. 1-27. Konkoly Thege, és a 60. születésnapjára küldött dísztáviratok. A cikk szerzője nincs feltüntetve. A lábjegyzetben az áll, hogy "szerk." A szerkesztők Héjas Endre és Raum Oszkár voltak. A más helyen említett Zách Alfréd nem lehetett a cikk szerzője, mert ő 1910-ben született. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A napsugárzás energiájának fenntartása. = Az Időjárás 6. 1902. ápr. 4. füz. pp. 149-150. [IBQ.]

S. L. [STEINER Lajos]: Farkas Ede emlékezete. (1844-1902.) = Az Időjárás 6. 1902. máj. 5. füz. pp. 153-154. Farkas Ede ógyallai meteorészlelő, napészlelő. 1844 - Ógyalla, 1902. ápr. 24. [IBQ.]

A légkör magassága. = Az Időjárás 6. 1902. máj. 5. füz. pp. 177-178. Világító felhők, északi fény, hullócsillagok, holdfogyatkozás - Hann: Lehrbuch der Meteorologie című műve alapján. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Szivárvány-megfigyelések. = Az Időjárás 6. 1902. máj. 5. füz. pp. 181-183. [SRG.]

WINCZE Mihály: A zsebóra mint iránytű. = Az Időjárás 6. 1902. jún. 6. füz. p. 219. [IBQ.]

NEDELKOVITCH M[ilán].: A belgrádi központi obszervatórium. = Az Időjárás 6. 1902. nov. 11. füz. pp. 380-382. Levél Konkolyhoz a belgrádi meteorológiai obszervatóriumról. [IBQ.]

SZÉKELY Károly: Csillagászati ujdonságok. = Katholikus Szemle 16. 1902. 4. sz. pp. 337-351. [ZSE.]

NOVÁK Ferenc: A keresztény időszámítás. 1-2. fejezet. = Magyar Sion 16.(40.) 1902. jan. 1. füz. pp. 8-41. "A keresztény időszámitás maga par excellence keresztény intézmény. Ez a minden korokra kiható megváltás nagy tényének örök hirdetője s egyuttal a kereszténység örök fönmaradásának állandó tanuja." [SRG.]

NOVÁK Ferenc: A keresztény időszámítás. 3-4. fejezet. = Magyar Sion 16.(40.) 1902. febr. 2. füz. pp. 110-129. [SRG.]

NOVÁK Ferenc: A keresztény időszámítás. 5. fejezet. Az arany viszony és a naptár. = Magyar Sion 16.(40.) 1902. márc. 3. füz. pp. 208-221. [SRG.]

Ismeretlen égitestek. = Magyar Szemle 14. 1902. nov. 9. 45. sz. hátsó belső borító. "Forbes tanár bizonyos csillagászati észleletekből azt következteti, hogy a Neptunon tul még két bolygó kering a naptól, ezek egyike százszor olyan távolságban van a naptól, mint a föld." Vegyesek. [SRG.]

A nap hőfoka. = Magyar Szemle 14. 1902. dec. 21. 51. sz. első belső borító. "Wilson angol csillagász, ki a napról sok fontos tudomyányos munkát írt, a minap egészen uj alapokon fejtegette a londoni Royal Societyben, hogyan kell a nap hőfokát meghatározni." Vegyesek. [SRG.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 79-85. A reformátusok sárospataki híres kollégiuma fizikai múzeumának leltára. Vezetését megkezdte 1774-ben s a következő években folytatta Szilágyi Márton, a bölcselet és mathesis nyilvános tanára. 1791-től folytatta s gyarapította Barczafalvi Szabó Dávid a mathesis és a fizika nyilvános, rendes tanára. Latin nyelven és magyar fordításban. Sok fizikai és néhány csillagászati eszközzel. [KSZ.]

MENTOVICH Ferencz: Látogatás Gaussnál. Naplótöredék. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 90-96. Mentovich Ferenc (1819-1879) 1843. szept. 1-én látogatta meg Göttingenben Gausst. Csillagászati vonatkozásokkal. Eredeti közlés: Nemzeti Társalkodó 1844. aug. 30-i száma Naplótöredékek. IV. címmel. [KSZ.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 141-144. [KSZ.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 3. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 189-196. A csillagászati és földrajzi eszközök listája itt. pp. 193-194. [KSZ.]

ADY Endre: A holdfogyatkozás. = Nagyváradi Napló 1902. ápr. 23. Ady Endre írja:
"Nem hisszük, hogy nagyon sokan tartották számon a tegnapi holdfogyatkozást. Egy kicsit bajos is volt, mert mire a hold nekünk feltűnt, már ha megtörve nem is, de meg volt fogyva. Egyebekben pedig csúnya szeles, hideg idő volt, amely nem kedvezett az égboltozati látnivalónak. A holdfogyatkozás különben sem a népszerűbb égi panorámák közül való. Legfőbbképpen azért talán, mert nézéséhez nem kell kormozott vagy másképpen preparált üveg. Már pedig az nem is látnivaló, amihez könnyű szerrel hozzájut az ember. Észre tetszett talán ebből venni, hogy egy kicsit szimbolistáskodunk. A divatos esztétikai tévelyedés ellen beszélünk. Mi nekünk tetszik mindent preparált üvegen nézni. Persze ilyenformán sohse látunk tisztán. Ha aztán valaminek a helyessége, igazsága szinte szemünk előtt fekszik, nem nézzük meg, mert nincs hozzá kormozott üvegünk... Nem áruljuk el, hogy minek az ötletéből mondtuk el ezt a kis holdfogyatkozásos filozófiát. Gondoljanak minél több esetre..."
A holdfogyatkozás említését egy valóban megtörtént jelenség ihlette. Espenak szerint 1902. ápr. 22-én 18:49 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Ady Endre az esti jelenségről írt cikkét már a másnap megjelenő lap közölte. [Kaposvári Zoltán 2011-es számítása szerint a holdfogyatkozás kontaktusai: U1: 17:00 UT, U2: 18:10 UT, Maximum: 18:53 UT, U3: 19:35 UT, U4: 20:45 UT. A totalitás hossza 84 perc. Ezen az estén Nagyváradról nézve a napnyugta 17:29 UT-kor, a holdkelte 17:21 UT-kor, azaz elméletileg csaknem egyszerre történt. A fogyatkozás kezdetekor a Hold még a látóhatár alatt volt. Már félig elfogyott Hold kelt fel. A teljesség 6,5 fok magasan állt be. A fogyatkozás közepén 12,4 fokkal, a teljesség végén 17,8 fokkal, U4-kor 24.8 fokkal volt a horizont felett a Hold. Greenwich-hez képest Nagyvárad ekkor 1 időzónával volt keletebbre, így Közép-európai időben 1 órával többet mutattak az órák.
Érdekesség, hogy ez a fogyatkozás hasonlított az 2011. június 15-i holdfogyatkozáshoz: holdkeltekor hasonló nagyságban volt fogyott a Hold. Ez is centrális volt, noha éppen csak, mert az északi perem éppen érintette az árnyék közepét - éppen ezért hosszú fogyatkozás volt.] [KSZ.]

KOHÁNYI Gyula: Konkoly-Thege Miklós és intézetei. = Néptanitók Lapja 35. 1902. febr. 13. 7. sz. pp. 10-12. [SRG.]

A Foucault-féle ingakisérlet Szombathelyen. = Szombathelyi Friss Ujság 2. 1902. júl. 13. 194. sz. p. 5. Az 1880. aug. 25-i kísérletről. [SRG.]

A társulat uj tiszteletbeli tagjai. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 26. 1902. 1. füz. pp. 32-33. "... Dr. Konkoly-Thege Miklós, csillagász, született 1842-ben Budapesten. Tudományos működésének súlypontja az astrophysikára esik. 1871-ben ógyallai parkjában csillagvizsgálót állított, melyet nagy anyagi áldozattal és még nagyobb buzgósággal a kellő műszerekkel szerelt fel. Számos műszert szerkesztett, igy egyebek között egy spectral-calorimetert, több csillagspectroscopot, egy spectrographot. 1891 óta az országos meteorologiai és földmágnességi intézetnek igazgatója, mely minőségben megvalósitotta az időprognosis távirati terjesztését az egész országban és kezdeményezte a synoptikus térképek kiadását. Társulatunkat a temesvári állandó meteorologiai Observatorium létesitésére irányuló törekvésében nagy anyagi és erkölcsi támogatásában részesíti.
60 éves születése napján ógyallai egész birtokát a nemzetnek adományozta, minekutána már jóval előbb a csillagvizsgálót az államnak odaajándékozta. ..." [HAI.]

A társulat tagjai az 1902. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 26. 1902. 1. füz. p. 34. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, orsz. képviselő, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

STEINER Simon: A holdról. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 26. 1902. 3. füz. pp. 81-108. "... Ha valaki a Holdat soha sem vizsgálta közelebbről, nem is sejti, mily bonyodalmas a pályája, mily sokféle változatot mutat az, ha csak néhány hónapon keresztül figyelünk reá; a ki pedig tud vagy hall e bonyodalmakról, nem is sejti, mily egyszerű eszközökkel lehet azokon úrrá lenni. Feladatommá tettem, hogy ép azokat az eszközöket mutassam meg, mikkel nagyobb szakképzettség és nagyobb mennyiségtani ismeret nélkül hozzáférhetünk e bájos égitest természetéhez. Kövessük azt az útat, melyet az emberiségnek követnie kellett, mikor a Holdnak jobban és jobban hozzáférközött, míg meghódította; csakhogy évszázadok vizsgálását néhány perez alatt teljesítjük. [...] Hiányos volna a Holdra vonatkozó ismeretünk, ha csak mozgási állapotát és méreteit ismernők.
Ha teljesen úrrá akarunk rajta lenni, el kell mennünk tájékaira, meg kell vizsgálnunk hegyeit, síkságait, általában mindazt, mi felületét borítja; meg kell néznünk róla az eget, melyen földünk mint remek csillag látszik; meg kell vizsgálnunk van-e rajta élet? ..." [HAI.]

Cz. G. [CZIRBUSZ Géza]: A világító felhőkről vagy éjféli hajnalról az Alföldön. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 26. 1902. 4. füz. p. 166. "Évekkel ezelőtt egy értekezést tettem közzé a Természettud. Füzetek XIII. évfolyamában, melyben forró nyári éjjelek azon sajátos tüneményéről mondtam el véleményemet, hogy a nap nyugta után jó sokáig fénylik az ég alja és teteje, mikor már hire-hamva sincsen a nap visszaverődött fényének. Ezt az én megfigyelésemet illetve magyarázatomat egy tankönyviró felhasználta s Varga Ottó a földrajzról irt pamfletjében olcsó szellemeskedést eresztett meg erről, azt állítván, hogy a nap nyugvó helyén piros marad az ég, mi persze igy eltorzítva és kiszakítottan csakugyan komikus nagyképűsködés egy kézikönyvben. Efféle az, mint az ismert "Non est Deus", ha kihagyom belőle a biblia utómondatát: dixit insipiens. No hát nem is nagy sapientia, kiszakított csonka mondások felett élczelődni.
A dolog lényege az, hogy nagy meleg után igen nagy magasba ragadják a feláramló légáramlatok a levegő porát, mivel az Alföld nyáron ugyancsak meg van telítve. De magasba ragadtatnak a felhevült teknő felett a vizpárák is, s én azt állítottam, hogy azt az éjféli hajnalpirt azok a magasban lebegő por- és vizpára-részecskék okozzák, melyek még beleérnek a lenyugvó Nap visszaverődött sugarainak fénykörébe. így magyarázták az égboltozatnak a Krakatoa vulkán kitörése után sokáig fenmaradó piroslását is. Most újabban a berlini s washingtoni csillagászok foglalkoznak e themával s magyarázatuk lényegileg egyezik az én felfogásommal. Mégsem oly komikus tehát az ég piroslása illetve tejfehér tündöklése augusztusi és júliusi éjszakákon, miként Varga úr véli." [HAI.]

Különös jelenések az 1766-iki tellyes Napfogyatkozáskor. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. jan. 389. füz. p. 81. Napfogyatkozás 1766. máj. 12-én. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő p. 142. Régi magyar megfigyelések. 458. Közli: L. B. [Lengyel Bálint]. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. jan. 389. füz. pp. 82-83. 1902. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Vénus bolygó legnagyobb fényében. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. febr. 390. füz. pp. 152-155. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A Nap működéséről. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. febr. 390. füz. pp. 169-170. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. febr. 390. füz. pp. 172-173. 1902. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Péter: A Merkur bolygó megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. febr. 390. füz. p. 196. 1902. jan. 27-én Budán. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

L. I. [LENGYEL István]: Természettudományi szavaink a nyelvújítás korából. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. márc. 391. füz. pp. 227-239. Csillagászati kifejezések is. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. márc. 391. füz. pp. 242-243. 1902. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

MIKOLA Sándor: Az északi fény és a czirrus-felhők. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. pp. 291-293. Birkeland kísérletéről. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. pp. 296-297. 1902. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (29.) = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. p. 306. H. Gy. a nappalok hosszáról. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A nappalok hosszának váltakozása ... = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. pp. 309-310. Levélszekrény. Feleletek. (29.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mind a víznek, mind a levegőnek létezése a Földön ... = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. p. 310. Levélszekrény. Feleletek. (30.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A fény gyógyító erejéről. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. p. 310. Levélszekrény. Feleletek. (32.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. máj. 393. füz. pp. 356-357. 1902. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

G. F. [GABNAY F.]: A Föld kihülése. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. jún. 394. füz. p. 411. Apró közlemények. [SRG.]

Különös óra. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. jún. 394. füz. p. 415. Eredeti közlés: T. Gyűjt. 1818. IX. k. p. 112. Régi magyar megfigyelések. 467. Közli: Bóbita Endre. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. jún. 394. füz. pp. 416-417. 1902. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. júl. 395. füz. pp. 468-469. 1902. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

SZIKORA Béla: Fényes meteor Devecserben. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. júl. 395. füz. p. 474. Kettéváló tűzgömb 1902. jún. 7-én. Levélszekrény. Tudósítások. (26.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. aug. 396. füz. pp. 526-527. 1902. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

G. F. [GABNAY F.]: A bolygók és a Nap hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. szept. 397. füz. pp. 581. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. szept. 397. füz. pp. 582-583. 1902. szept. 15. - 1902. okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. okt. 398. füz. pp. 636-638. 1902. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

[CSOPEY László]: A Siriusról. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. nov. 399. füz. pp. 684-686. Gaea 1902. szám cikke alapján. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. nov. 399. füz. pp. 690-691. 1902. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

LENGYEL István: Az 1901-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. dec. 400. füz. p. 753. Hirsch Adolf (1830 - 1901. ápr. 16.). [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. dec. 400. füz. pp. 766-767. 1902. dec. 15. - 1903. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Népszerű csillagászat, írta David P. Todd, fordította dr Darvai Móricz, az eredetivel összehasonlitotta dr Kövesligethy Radó. 322 rajzzal, 6 táblával. Budapest, 1901. = Turisták Lapja 14. 1902. jan-febr. 1-2. sz. p. 24. [SRG.]

Egy régi híres probléma. = Uránia 3. 1902. jan. 1. 1. sz. pp. 4-9. Mi okozza a Napnak és a Holdnak a Föld közelében észlelhető megnagyobbodását. A Gaea cikke alapján fordította Z. B. [SRG.]

A napfogyatkozás befolyása időjárásunkra. = Uránia 3. 1902. jan. 1. 1. sz. pp. 25-26. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika január hóra. = Uránia 3. 1902. jan. 1. 1. sz. p. 26. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika február hóra. = Uránia 3. 1902. febr. 1. 2. sz. p. 59. [SRG.]

Az északi fény magasságának a meghatározása. = Uránia 3. 1902. márc. 1. 3. sz. p. 92. W. Schaper megfigyelése 1898. szept. 9-én Észak-Németországban. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika márczius hóra. = Uránia 3. 1902. márc. 1. 3. sz. pp. 93-94. [SRG.]

A Hold. = Uránia 3. 1902. ápr. 1. 4. sz. pp. 97-111. "David P. Todd: Népszerű csillagászat" munkájából mutatvány. Fordította: Darvai Móricz. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika április hóra. = Uránia 3. 1902. ápr. 1. 4. sz. pp. 130-132. [SRG.]

Népszerű csillagászat. Írta David P. Todd. Fordította Darvai Móricz, az eredetivel összehasonlította dr. Kövesligethy Radó. 1901. = Uránia 3. 1902. ápr. 1. 4. sz. p. 136. Könyvszemle. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A bolygómozgás magyarázata. = Uránia 3. 1902. jún-aug. 6-8. sz. pp. 203-206. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. Optikai köd a nova Persei körül. = Uránia 3. 1902. jún-aug. 6-8. sz. pp. 227-228. Gothard Jenő megfigyelései a Nova Perseiről. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika június, július, augusztus hónapokra. = Uránia 3. 1902. jún-aug. 6-8. sz. pp. 234-235. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: A mit az esthajnalcsillagról tudunk. = Uránia 3. 1902. szept. 1. 9. sz. pp. 247-250. A Venusról. [SRG.]

A bolygók és holdak átmérőit. E. Barnard éveken át... = Uránia 3. 1902. szept. 1. 9. sz. p. 273. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika szeptember hóra. = Uránia 3. 1902. szept. 9. sz. p. 274. [SRG.]

PALLAGI Gyula: A fejlődése világnézet. 1. = Uránia 3. 1902. okt. 1. 10. sz. pp. 281-298. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

MAKAY István: A Föld alakja. - Első közlemény. - = Uránia 3. 1902. okt. 1. 10. sz. pp. 306-308. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Az állócsillagok távolsága. = Uránia 3. 1902. okt. 1. 10. sz. p. 309. Krónika. [SRG.]

Csillagászati krónika október hóra. = Uránia 3. 1902. okt. 1. 10. sz. pp. 310-311. [SRG.]

MAKAY István: A Föld alakja. - Befejező közlemény. - = Uránia 3. 1902. nov. 1. 11. sz. pp. 337-341. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Csillagászati krónika november hóra. = Uránia 3. 1902. nov. 1. 11. sz. p. 346. [SRG.]

SERÉNYI Gusztáv: A Leonidák. = Uránia 3. 1902. dec. 1. 12. sz. pp. 369-371. Krónika. [SRG.]

Van-e növényzet a Holdban? = Uránia 3. 1902. dec. 1. 12. sz. p. 375. Pickering megfigyeléseiről. Krónika. [SRG.]

Csillagászati krónika deczember hóra. = Uránia 3. 1902. dec. 1. 12. sz. p. 375. [SRG.]

Egyesület tagjai. Rendes tagok. Kövesligethy Radó. = Uránia 3. 1902. dec. 1. 12. sz. p. 382. [SRG.]

Szerkesztői üzenetek. Brassó, B. A. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. jan. 5. 1. sz. p. 14. "Természetesen, az év kezdete nem minden népnél esik ugyanarra az időre. Nem tekintve az ó-hitüeket, a kik tudvalevőleg a Gergely-féle naptárral szemben mindig 13 nappal hátrább vannak, - a nem keresztény népek nagyon különböző napokon kezdik az új-évet..." [HAI.]

Az éjszaki fény megfigyelése. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. jan. 12. 2. sz. p. 30. "A tavaszszal a norvég kormány költségén egy norvég tudományos expediczió St.-Maten szigetére költözik. A tudós küldöttség az egész nyáron át az éjszaki fényt tanulmányozza." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Konkoly Thege Miklós. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. jan. 26. 4. sz. p. 51. "Konkoly Thege Miklós neve, mint kiváló tudósé, rég ismeretes már országszerte s különösen az ó-gyallai csillagvizsgáló-intézet felállítása és berendezése körűi szerzett nagy érdemeket. Ezen, a tudomány követelményeihez képest fölszerelt intézetet néhány évvel ezelőtt az államnak ajándékozta, hogy a tudományos kutatások és megfigyelések czéljaira szolgáljon. Most ismét gyarapította hazafiúi érdemeit, midőn 1560 kataszteri holdas ősi birtokát a nemzetnek ajándékozta,..." Életrajz. [HAI.]

4270 méter magasságba... = Vasárnapi Ujság 49. 1902. jan. 26. 4. sz. p. 55. "...bocsátottak fel egy amerikai csillagvizsgálóból egy sárkányt. Az óriási magasságban -26° C. hideg volt, 40 kilométer gyorsasággal fúvott a szél s a felhők daczára teljesen száraz volt minden. Leszálláskor a sárkány 2400 méter hosszúságban jött át felhő rétegeken, bár a csillagvizsgálóból ezeknek nyoma sem látszott." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Halálozások. Wonaszek A. Antal... = Vasárnapi Ujság 49. 1902. febr. 2. 5. sz. p. 77. "...a budapesti VI. kerületi állami főgimnázium munkás és kiváló képzettségű tanára 32 éves korában meghalt, Wonaszek nemcsak mint tanár, hanem mint kiváló szaktudós is ismeretes volt a tudományos körökben. Behatóan foglalkozott a filozófiával, őre volt a kartali csillagvizsgálónak, s ugy a hazai, mint a külföldi szakfolyóiratokban buzgóan dolgozott. Lapunkba is több csillagászati czikket irt." Ez a nekrológ teljes szövege. [HAI.]

Az április 22-iki holdfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. ápr. 27. 17. sz. p. 277. "Budapesten alig lehetett látni valamit április 22-ikén a holdfogyatkozásból, mert az ég felhős volt. A hold este hat óra 17 perczkor ért a föld árnyékába és 10 óra 2 perczkor jutott ki onnan. A teljes holdfogyatkozás 7 óra 27 percztől 8 óra 52 perczig tartott. Budapesten azonban a keleti eget felhők takarták s mikor este tizedfél órakor a hold kibontakozott, csak egy kis hiányossága látszott a felső részén." A cikkben szereplő időadatok budapesti helyi időben értendők és nyilván előre kiszámított adatokat közöltek. Ezért a holdfogyatkozás főbb kontaktusai (U1, U2, U3, U4) itt rendre 17 perccel későbbi időértékekkel jelzettek, mint a ma kiszámított (például Espenak) időpontok. [KSZ.]

HOITSY Pál: Esthajnalaink s a Pelée vulkán. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. jul. 6. 27. sz. pp. 437-438. "A Pelée vulkán hatása érezhető és észrevehető immár a budapesti égbolt esti pirkadásában. ...A tudósok előre várták, hogy így fog történni a dolog. Erre utaltak a tizenkilencz esztendő előtti megfigyelések. 1883 augusztus 26-ikán történt, hogy Krakatoa szigetén, szemben Jáva szigetével borzalmas erővel tört ki egy vulkán,... Rövid idő múlva gyönyörű fénytünemény volt látható az égboltozaton. ...S alig hogy a Pelée kitörésének híre megérkezett, a tudósok egy része számított reá, hogy ez alkalommal csakugyan ismétlődni fog a dolog. S íme, a számítás beteljesedett. Én már napok óta észlelem a tüneményt.
S szinte csodálatos, hogy mások még nem vették észre, vagy legalább nem irtak róla. ...De vajjon a tűzhányó által magasba dobott hamu okozza-e igazán, vagy pedig valami más, ma még nem is sejtett módon gyakorolnak a vulkánok hatást a levegőre ? ...Az üstökösöknél tapasztalhatunk egy csodálatos fényhatást, melyet megmagyarázni eddig nem sikerült. Ez pedig az üstökösök farka. ...Vannak üstökösök, melyeknek farka oly sebességgel mozog, hogy szinte elképzelni is bajos, miszerint ily sebesség az anyag természetével össze egyeztethető. ...Az üstökösök farka t. i. teljesen átlátszó, daczára nagy fényességének. A legkisebb csillagok is meglátszanak rajta keresztül, és - a mi fontos, - a legkisebb fénytörésnek még nyomát sem lehet rajtuk felfedezni. ...Lehet, hogy hasonnemű a két tünemény. Lehet, hogy nem hasonnemü..." [HAI.]

Ritka átlátszó levegője... = Vasárnapi Ujság 49. 1902. aug. 10. 32. sz. p. 516. "...van a Peruban Areguipa mellett felállított csillagvizsgáló-toronynak, mely 2590 méter magasban fekszik. Egy 330 milliméternyi lencsével biró távcsövön a 17 1/3 kilométer távolságban levő Mount Charchamon már világosan meg lehetett látni egy fehér korongon levő 25 milliméter átmérőjű fekete pontot. E kitűnő légkörű csillagvizsgáló állomáson készülnek most a legpontosabb csillagászati felvételek." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Földünk keletkezésének kora. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. aug. 17. 33. sz. pp. 533-534. "...A legújabb vizsgálódók egyike Wellish angol tudós, ki az ismert Kant-Laplace-féle elméletre támaszkodva, arra az eredményre jut, hogy az a korszak, midőn a föld kérge már annyira kihűlt, hogy az első réteges leülepedések keletkezhettek, 3,4-szer hosszabb időbe telt, mint az azóta napjainkig eltelt idő. Minden geológiai korszaknak, azaz minden réteg lerakodási idejéül azt az időszakot veszi, mely alatt az egyenlítő és a föld pályájának átlagpontjai egyszer megkerülik az egész égboltozatot s ez az úgynevezett platói, vagyis nagy év. Ily módon számítva, a föld már kerek számban kilencz millió éve, hogy megalakult, mint külön világtest. ...
Még érdekesebb Thomson Vilmos híres angol természetbúvárnak a nap korának megállapítására vonatkozó számítása. Thomson abból indul ki, hogy a nap a meleg kisugárzása következtében lassanként folyvást hűl. Mivel a nap melegének fokát megközelítőleg képesek vagyunk megállapítani s azt is tudjuk, hogy eredeti melege, midőn ködanyaga megsűrűsödött, legalább tiz milliószor nagyobb kisugárzást fejtett ki, a számításra már van némi alapunk, de ezenfelül még a kihűlés idejét is meg lehet állapítani. Mindezt tekintetbe véve, Thomson számítások és okoskodások eredményeként azt állítja, hogy a nap legalább 100 millió év óta sugároz ki világosságot és meleget,... a két jégkorszak a föld történetében bizonyos periodikus körjelenség, mely valószínűleg összeköttetésben áll a már említett plátói nagy évvel, azaz körülbelől 26,000 év alatt ismétlődik..." [HAI.]

Foucault ingája. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. okt. 26. 43. sz. p. 708. "Parisban október 22-ikén nagy ünnepélylyel ismételték meg Foucault ismert ingakisérletét, a melylyel ötven esztendővel ezelőtt bebizonyította, hogy a föld forog. A kísérlet, a melyet a Pantheonban Trouillot miniszter és számos előkelőség előtt végeztek, ezúttal is kitűnően sikerűlt. Manapság már minden diák tudja, hogy mi az a Foucault-féle kísérlet, de ötven esztendővel ezelőtt óriás feltűnést keltett. A kísérlet Parisban harmincznyolcz óráig tartott.
Egészen úgy hajtották végre, mint ötven évvel ezelőtt. A Pantheon kupolájának csúcsára egy hatvanhét méter hosszú, vékony vasdrótot erősítettek, a mely a finom homokréteggel behintett padlóig ér s végén huszonnyolcz kilós súlyt hord. Az inga tudvalevőleg mindig ugyanabban a síkban mozog s ez a sík nem változik akkor sem, ha a pont forog is, a melyre föl van függesztve. Foucault ingája körűlbelől harmincznyolcz óra alatt 360 foknyi forgást tesz, vagyis visszatér eredeti helyzetébe. Más szóval, ezalatt a harmincznyolcz óra alatt a templom s vele együtt a föld is megfordul az inga síkja körül. Foucault ingakisérletét 1852 óta a kölni és a speyeri dómban is megcsinálták." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Napfogyatkozás. = Vasvármegye 35. 1902. okt. 29. 181. sz. p. 4. Részleges napfogyatkozás 1902. okt. 31-én reggel 7.29-től 8.54-ig. [SRG.]

          1903.

DEÉSY Károly: Fizikai-földrajzi tanulmányok. 5. A Földsarki vonzás többlete. 6. Esés (Gravitatio). 7. A Nutatio oka. 8. Az esés (gravitatio) oka. Képzelet vagy valóság? Közli és véleményt kér Deésy Károly föreáliskolai tanár. Kassa, 1903. Nyomatott Vitéz A. könyv-, kő- és műnyomdájában. 36 p. A szerző előszava 1903. máj. 9-én kelt Lőcsén. Fejezetcímek: Pár szó. pp. 3-4.; Az I. II. III. és IV. tételre vonatkozó sajtóhibák kijavítás. p. 5.; Az I. II. III. és IV. tételt illető megjegyzéseim. pp. 5-8.; 5. A Földsarki vonzás többletének a tudományban megállapított okai nem oly bizonyosak, mint ahogy tartják. pp. 8-15.; 6. Esés (Gravitatio). pp. 16-27.; 7. A Nutatio oka. pp. 28-30.; 8. Az esés (gravitatio) oka. Képzelet vagy valóság? pp. 31-35.; Kérelem. p. 36. [TZS.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz. Tanitó- és tanitónőképzők számára. Budapest, 1903. Franklin-Társulat kiadó és nyomda. 192 p. A szerzők előszava 1903. augusztus hóban kelt. [KSZ.*]

  FEHÉR Ipoly: Emlékbeszéd Hollósy Jusztinián lev. tag felett. Fehér Ipoly tiszt. tagtól. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1903. Magyar Tudományos Akadémia. 19 p. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 11. köt. 7. sz./ "Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1902. nov. 24-én tartolt összes ülésén." [HAI.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Endrei Zalán. Budapest, 1903. Vass József Könyvkiadóhivatala, Beer E. és Társa ezelőtt "Kosmos" nyomda. 1. köt. 142 p.; 2. köt. 143 p. A két kötet egybekötve. Az 1. kötet alcíme: A huszonötödik században. A 2. kötet alcíme: Tíz millió év múlva. [KSZ.]

HOITSY Pál: A csillagok világából. Budapest, [1903.] Lampel Róbert (Wodanier F. és Fiai). Cs. és Kir. udvari könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 62 p. /Magyar könyvtár. 321./ [KSF.]

KÖVESLIGETHY Radó: Használati utasítás Lóskay Miklósnak a Nap és a Csillagok járását a Föld tetszőleges helyén feltüntető forgatható nap-ív-korongjához. Kiadja a Magyar Földrajzi Intézet R.-Társ. Budapest, 1903. A Stephaneum nyomása. 15 p. Útmutató füzet a kiadott forgó csillagtérképhez. Belső fejezetcímek és táblázatok: A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges helyein (Forgatható nap-ív-korong).; Nap-tábla.; Az időegyenlítés táblája.; A két félgömb első-és másodrendű csillagainak jegyzéke [76 csillag jele, neve, fényessége, koordinátái].; Néhány főbb város földrajzi szélessége. [IBQ.]

LÉDERER Ábrahám: Iskolai kirándulás a csillagos égbe. (négy kis térképpel). Különlenyomat az "Izr. Tanügyi Értesítő"-ből. Budapesten, 1903. Lampel R. (Wodianer F. és Fia) könyvkiadó czég bizománya. 23 p. [TZS.]

MAHLER Ede: Babilon és a Biblia. Budapest, 1903. "Uránia" Magyar Tudományos Egyesület, Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája. 55 p. /Népszerű tudományos felolvasások. 5./ Történelmi, régészeti, művelődéstörténeti ismertetés. Csillagászat: pp. 48-51. Babilon a csillagászat tudományának hazája, ékírásos táblák csillagászati feljegyzései, csillagászat a vallás szolgálatában, a Saros-periódus felismerése, a lunisoláris éven alapuló naptáruk, a zsidó naptár a babiloniaiak leghűbb mása. A nap 24 részre osztása, a hétszámlálás, a szombat szent volta mind Babilon eredetű és innen eredt a Biblia könyveibe. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MCMIII-ra [1903-ra]. Budapest, 1903. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 273 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár 1903-ra. Bevezetés. Ünnepszámítás 1903-ra. Időszámítás 1903-ra. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága.
Égi tünemények 1903-ban. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. pp. 144-145. MTA tagjainak munkálatai. Kövesligethy Radó. pp. 168-169.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 260. Kövesligethy Radó., Gothard Jenő. p. 263. [KSZ.]

VÁNCZA Mihály: Körútazás a világűrben. Regény. Budapest, 1903. Fritz Ármin [nyomda]. 168 p. Először megjelent a "Magyar Szalon" czímű folyóiratban. Olvasmányosan, csillagászati ismeretterjesztésként mutatja be a világegyetem égitesteit és jelenségeit. A szerző: ifj. Váncza Mihály (1859-1918). [KSZ.]

WALTERSHAUSEN, W. Sartorius v.: Gauss emlékezete. Életrajzi vázlat. Ford.: Göldner Nándor. Breznóbánya, 1903. Nyomtatott Kreisler József könyvnyomdájában. 119 p. 1 t. Sajtó alá rendezte: Kintses József. Csillagászat: pp. 21-34., pp. 41-55., pp. 65-66., pp. 74-75., pp. 94-95. és elvétve másutt is. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1903-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1903-dik közönséges naptári évre. Harmadik évfolyam [Debrecen, 1902.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; A Jupiter.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

Sz. S.: A csillagászat nagy uttörői. In: A magyarországi kegyes tanitórend tatai algimnáziumának értesítője. Az 1902-1903. tanévről. Tata, 1903. Engländer és Társa. pp. 3-27. [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1903. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 14. 1903. jan. 15. 1.(157.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

MAHLER Ede: A husvétról. = Ethnographia 14. 1903. 8. sz. pp. 365-382. A húsvét számításának története a zsidóknál, az ókori keresztényeknél, és a középkorban. A zsidó és a keresztény húsvét azonos napon ünneplésének esetenkénti előfordulásáról. Törekvés ilyen egybeesések kiküszöbölésére. [KSZ.]

RAUM Oszkár: A m. kir. orsz. meteorológiai intézet meteorológiai és csillagászati múzeumáról. = Az Időjárás 7. 1903. febr. 2. füz. pp. 63-65. Több mint 400 tárgy 40.000 korona értékben. [IBQ.]

H. E. [HÉJAS Endre]: A lemenő nap zöld sugara. = Az Időjárás 7. 1903. márc. 3. füz. p. 109. "Erről a csak újabb időben figyelemre méltatott tüneményről Exner F. tanár következő megfigyelését olvassuk a "Meteor. Zeitschrift" f. évi januári füzetében. "Közelebb kitűnő alkalmam volt e szép tüneményt megfigyelnem. Az elmúlt év november 1-én a lemenő napot Triestben a S.-Carlo mólóról figyelhettem meg. Egész napon át felhőtlen ég mellett gyenge bóra uralkodott s csak naplemente idején képződött a zenitben vékony és magas felhőréteg, mely hamarosan ismét eltűnt s a szemhatárt egészen szabadon hagyta. A lemenő nap a normális lapultságon kívül semmi deformácziót nem mutatott s pereme is egész az eltűnésig élesen határolt maradt.
Mig a naptányér a szokásos sötétvörös szint mutatta, annak utolsó s még határozottan felismerhető része majdnem fehérnek látszott, hogy egy pompás smaragd színű sugár felvillanásával ez is eltűnjék. A mennyiben a naplementét, tekintettel erre az esetleg fellépő tüneményre, vártam, a tünemény tartamát is - úgy hiszem - eléggé meg tudom becsülni. A fehér szin tartamát körülbelül 1 mp.-re s a zöld sugár tartamát mintegy 0,3-0,5 másodperczre becsülöm. Az utóbbinak színe határozottan kékeszöld volt, a tiszta kékből mit sem tudtam észrevenni." Ez a cikk teljes szövege." ["Az Időjárás' című folyóirat 1903 márciusától 1904 decemberéig "Atmosphaera" címmel jelent meg a korábbi évfolyamszámozás, füzetszámozás és oldalszámozás megtartásával. "Az Időjárás' volt ezen időszak előtt és "Az Időjárás' volt ezen időszak után. Adatbázisunkban ezért folyamatosan "Az Időjárás' cím alatt hozzuk az időszakosan "Atmosphaera" cikkeket.] [HAI.]

Aacheni halo-megfigyelések. = Az Időjárás 7. 1903. ápr. 4. füz. pp. 118-125. "A legszebb és legérdekesebb meteorológiai megfigyelések kétségkívül az optikaiak. Ezek újabban már több helyen feldolgozás alá kerülnek; hogy mást ne említsünk, itt van Leyst nagyobb munkája. A meteorológiai optika terén napjainkban különösen dr. J. M. Pernter, a bécsi meteorológiai intézet igazgatója fáradozik; munkája, mely az optikai meteorológiát tárgyalja, (s melynek első részét már ismertettük), most van sajtó alatt. Addig is, mig e hézagot pótló munkáról bővebben beszámolhatnánk, engedtessék meg, hogy az alábbiakban Sieberg A. aacheni obszervátor értekezése nyomán egy kis rövid ismertetést írjunk.
A nap- és holdudvarokat, nap- és holdgyürűkert, melléknapokat s egyéb idetartozó optikai jelenségeket már Aristoteles foglalta a közös halo [...] elnevezés alá. Rendszerint színes gyűrűk ezek, melyek középpontjában a nap, a hold vagy nagyritkán valamelyik fényesebb bolygónk van. Az udvar és a gyűrű azonban keletkezésére nézve egymástól lényegesen különböző jelenség, sőt már formailag is határozottan megkülönböztethető. Az udvarok átmérője változó és mindig kicsiny, sokkalta kisebb a gyűrűkénél, mely utóbbiaknak félátmérője (22°, 45° és 90°) mindig meghatározott. ..." [HAI.]

Legfelsőbb kitüntetés. = Az Időjárás 7. 1903. ápr. 4. füz. p. 138. Konkolyt, a király a Szent István rend kiskeresztjével tüntette ki a közügyek érdekében végzett fáradozásáért. [IBQ.]

RAUM Oszkár: Az északi fény spektrumának zöld vonala. = Az Időjárás 7. 1903. ápr. 4. füz. p. 142. A kriptonnal azonosítja. [IBQ.]

Királyi kitüntetés. = Az Időjárás 7. 1903. máj. 5. füz. p. 172. Konkoly kitüntetése Sándor szerb királytól a szerb meteorológiai fejlesztésért: II. osztályú Takova rendet kapta. [IBQ.]

GULYÁS József: Szép meteor. = Az Időjárás 7. 1903. máj. 5. füz. p. 172. Debrecenben 1903. márc. 29-én és ápr. 4/5-én. [SRG.]

Csillaghullás. = Az Időjárás 7. 1903. júl. 7. füz. p. 237. Lajosmizsén, Abaujváron és Diós-Jenőn, 1903. júl. 24/25-én. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: Az üstökösök. = Az Időjárás 7. 1903. aug. 8. füz. pp. 257-260. Általános leírás az üstökösökről. A Borelli üstökös 1903. júl. 29-i ógyallai észlelése, a szerző rajzával. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az 1903. I. (Borelli-) üstökös. = Az Időjárás 7. 1903. szept. 9. füz. pp. 277-282. Megfigyelése 1903. júl. 29. és aug. 10. között. [IBQ.]

CHOLNOKY Jenő: Optikai tünemények a levegőben. = Az Időjárás 7. 1903. szept. 9. füz. pp. 297-300. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A pontos idő számításáról és meghatározásáról. = Az Időjárás 7. 1903. okt. 10. füz. pp. 326-331. [IBQ.]

BÜKY Aurél - MARCZELL György: A mult (október) hóban Ó-Gyallán észlelt mágneses rendellenességekről. = Az Időjárás 7. 1903. nov. 11. füz. pp. 346-349. Az 1903. okt. 30-i mágneses háborgás és az okt. 31. esti sarki fény. [IBQ.]

MASSÁNY Ernő: Csillaghullás. = Az Időjárás 7. 1903. nov. 11. füz. pp. 349-353. Az 1903. aug. 17-i tűzgömbbel kapcsolatos leírás. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A Monte-Rosa obszervatóriuma. = Az Időjárás 7. 1903. nov. 11. füz. pp. 369-370. [IBQ.]

RAUM Oszkár: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet múzeumáról. = Az Időjárás 7. 1903. dec. 12. füz. pp. 384-388. A múzeum ismertetése, tárgyai. [IBQ.]

Csillagászati közlemények. = Az Időjárás 7. 1903. dec. 12. füz. p. 400. Az Időjárás kiadásához a VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) engedélyével az ógyallai csillagvizsgáló költségvetése is hozzá járul. [IBQ.]

SZÉKELY Károly: Ujdonságok a csillagászat köréből. = Katholikus Szemle 17. 1903. 3. sz. pp. 244-257. [ZSE.]

A déli fény. = Magyar Szemle 15. 1903. aug. 30. 35. sz. hátsó belső borító. "Épugy, mint az éjszaki sark világában, ugy a déli sark körül is látható a tündéries fény, a melynek származását a tudósok ezideig nem tudták kellően megmagyarázni." [SRG.]

Meteor-gyüjtemények. = Magyar Szemle 15. 1903. szept. 20. 38. sz. hátsó belső borító. "Charkowban nemrég eladták a hires Siemasko-féle meteorit-gyüjteményt,..." A new-yorki Ward-Cronley-féle gyűjteményhez csatolták. [SRG.]

TASS Antal: A Zöllner-féle photometer. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 188-197. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Régi templomok beirányítása. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. 5. füz. pp. 220-227. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A colorimeter elmélete. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 228-237. A Zöllner-féle fotométernél a coloriméter teszi a mesterséges csillag fényét a természetessel egyenlő színűvé. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Az égi testek hőmérsékletének meghatározásáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. 6. füz. pp. 256-274. Vogel 1880-ban végzett mérései alapján számítja néhány csillag (Nap, Szíriusz, Vega, Arcturus, Aldebaran, Betelgeuse, Capella) hőmérsékletét: 2450 és 6400 C fok közötti értékeket nyerve. [KSZ.]

Meteorológiai és csillagászati muzeum. = Szombathelyi Ujság 1903. márc. 8. p. 10. Konkoly-Thege Miklós felhívása a nagyközönséghez egy - a vezetése alatt álló m. kir. országos meteorológiai intézetben létesítendő - Meteorológiai és Csillagászati Muzeum érdekében. Kéri, hogy akinek "bármily régi vagy új műszer, eszköz, modell, régi könyv, arczkép, fotografia, tellurium, óra, napóra vagy bármilyen meteorológiai, csillagászati vagy mechanikai szakmába vágó tárgy birtokában volna" - szíveskedjék azt a múzeumnak ajándékozni. Az első felhívásra már 400 tárgy érkezett. [KSZ.]

A társulat tagjai az 1903. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 27. 1903. 1. füz. p. 60. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, orsz. képviselő, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

PRIVOSZKY Alajos: A gravitáczió és a hajítás a Bolyai-féle térben. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 27. 1903. 3. füz. pp. 161-167. "...Ha az elevenerőt kinetikai (mozgási) energiának, a negativ előjellel vett potenciált pedig potenciális (helyzeti) energiának, a kettő összegét teljes energiának nevezzük, akkor az utóbbi tétel az energia megmaradásának tételéhez vezet, melyszerint: a kinetikai és potenciális energia összege, vagyis a teljes energia állandó. A legfontosabb kérdések egyike, mely most felmerül az, vajjon megmaradnak-e ily körülmények között a bolygók mozgására vonatkozó Keppler-féle törvények az ismert alakban vagy sem?
E kérdéssel Killing 1885-ben foglalkozott. Minthogy az eredmények melyekhez jutott előttem ismeretlenek, azért e tárgyra vonatkozólag csak saját vizsgálataimra támaszkodom. Ezek szerint a Keppler-féle törvények a Bolyai- féle térben a következők: 1. A bolygók pályái ellipszisek, melyek egyik gyújtópontjában van a Nap. 2. A kétszeres vezető sugártól leirt területek arányosak avval az idővel, mely alatt leirattak. 3. A keringési idők négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint ama körök területei és kerületeinek szorzatai, melyeknek küllője a pályák nagytengelyeivel egyenlők. Eredeti alakjában tehát csak az első törvény marad meg, a másik kettő módosul. ..." [HAI.]

STEINER Simon: A holdfogyatkozás előre jelzése. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 27. 1903. 4. füz. pp. 193-206. "...Mielőtt tulajdonképi tárgyamra: a holdfogyatkozás előre jelzésének a művelt laikus által is megérthető módszerére rátérnék, szükségesnek vélem a fogyatkozások általános jellegét megvilágítani. [...] Ezek után a holdfogyatkozás előrejelzésének oly módszerét akarom előadni, mely bár nem alapszik a magasabb analytika bonyodalmas képletein, azonban pontosság, praecisitas tekintetében majdnem oly fokon áll, mint az analytikára szigorúan támaszkodók. E módszert Lalande alapította meg, megmutatván, mikép lehet mindkét rendbeli fogyatkozást graphikus módon lehető pontossággal, a phazisok szigorú megjelölésével előre jelezni. ..." [HAI.]

CS. J. [CSEMEZ József]: A Mars rejtvényéről. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. jan. 401. füz. pp. 77-78. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. jan. 401. füz. pp. 80-81. 1903. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. A csillagászat kormeghatározó alkalmazása épületek segítségével. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (3.) = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 401. füz. p. 90. D. A. egy Zeiss-távcső törött okulár kihuzatáról. [SRG.]

CZEGEI WASS György: Téli szivárványok. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 402. füz. p. 169. 1683. jan. 9-én. Régi magyar megfigyelések. 481. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

CZEGEI WASS György: Csodálatos égi jelek. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 402. füz. p. 169. Tűzgolyó 1718. márc. 31-én és 1724-ben Szebenben. Régi magyar megfigyelések. 482. [SRG.]

CZEGEI WASS György: Északi fény. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 402. füz. p. 169. 1730. febr. 14-én vagy 15-én Szentmargiton. Régi magyar megfigyelések. 483. [SRG.]

CZEGEI WASS György: Üstökös csillag. = Természettudományi Közlöny 1903. febr. p. 169. Üstökösök 1680. dec. 22-től. Régi magyar megfigyelések. 484. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 402. füz. pp. 170-171. 1903. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. A mult év végén fölfedezett üstökös és a folyó évben várható üstökösök. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. márc. 403. füz. pp. 240-241. 1903. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. Nálunk is látható részleges holdfogyatkozás., A Lyra csillagképből kisugárzó hullócsillagok. [SRG.]

CS. L. [CSOPEY László]: A húsvét számítása a Gergely-féle naptár szerint. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. márc. 403. füz. p. 250. Levélszekrény. Tudósítások. (5.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. ápr. 404. füz. pp. 298-299. 1903. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. Az egyenlítőtől északra fekvő álló csillagok parallaxisa, A Tercidina asteroida alakja. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. máj. 405. füz. pp. 352-353. 1903. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. Az apró bolygók száma 1902. év végén 353., Potsdamban fölfedezett új változó csillag., A Napnak a Földre sugárzott hője. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: A Centaurus csillaghalmaz. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. jún. 406. füz. pp. 405-406. Apró közlemények. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: A Merkuron innen és a Neptunon túl levő bolygóról. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. jún. 406. füz. p. 406. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. jún. 406. füz. pp. 408-409. 1903. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. Új üstökös az Eridanus csillagképben., Az 1902. év üstökösei. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. júl. 407. füz. pp. 470-471. 1903. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Augusztusi hullócsillagok., A Lyra gyűrűsköd ködében levő csillag parallaxisa., A Perrine-féle üstökös fotografiája. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. aug. 408. füz. pp. 524-525. 1903. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. "Az Uranus és a Neptunus tengelyforgásáról." [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. szept. 409. füz. pp. 586-587. 1903. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

L. [CSOPEY László]: A napsugárzás gyengülése. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. p. 629. Dufour vélekedése. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. pp. 630-631. 1903. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

NURICSÁN József: A magyar orvosok és természetvizsgálók XXII. vándorgyülésöket 1903. szeptember 6-ikától 10-ikéig Kolozsvárt tartották. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. p. 638. Lakits Ferenc: "Változó csillagok és a fotografia" című előadásáról. Levélszekrény. Tudósítások. (28.) [SRG.]

Levélszekrény. Tudósítások. (30.) = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. pp. 643-644. Lovassy Ferencné: Meteor 1903. aug. 17-én Új-Bátorfán (Bihar megyében).; Vadas József kiegészítése. Botpaládról (Szatmár megye).; Des Combes Henrik Debreczenben látta. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (94.) = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. p. 644. L. L. kérdése a középeurópai zónaidőről Budapesten. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (94.) = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. p. 645. Kövesligethy Radó a zónaidőről. Pontos időadat szerzése Budapesten. [SRG.]

Cs. [CSOPEY László]: A holdnegyedek és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. nov. 411. füz. pp. 682-683. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. nov. 411. füz. pp. 686-687. 1903. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. Hullócsillagok., A Jupitertől eltakart csillag. [SRG.]

LUKÁCSI György: Az ég különös pirossága. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. nov. 411. füz. pp. 694-695. 1903. okt. 7-8. A Mont-Pelée kitörésével nincs kapcsolatban? [SRG.]

CSOPEY László: Az 1902-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. dec. 412. füz. pp. 761-762. Wild, Heinrich von (1833. dec. 17. - 1902. szept. 5.). [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. dec. 412. füz. pp. 768-769. 1903. dec. 15. - 1904. jan. 15. közötti jelenségek. A rádium a csillagászatban. [SRG.]

Cs. [CSOPEY László]: A "zöld" sugárról. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 1.(69.) pótfüz. pp. 43-44. A Nap keltekor és nyugtakor megfigyelhető jelenség. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Cs. [CSOPEY László]: A fémeken, fán, stb. áthatoló sugarak előfordulása a Nap sugaraiban. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. nov. 4.(72.) pótfüz. p. 192. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TASS Antal: Napunk életéről. = Uránia 4. 1903. jan. 1. 1. sz. pp. 10-16. [SRG.]

KISS Ottó: Az óra története. = Uránia 4. 1903. jan. 1. 1. sz. pp. 22-34. Óratörténet, a napórákról is. pp. 22-26., 30. [SRG.]

A Hold és a csillagok hősugárzása. = Uránia 4. 1903. jan. 1. 1. sz. pp. 50-56. Krónika. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Új csillagok. = Uránia 4. 1903. márc. 3. sz. pp. 106-107. Nova Persei 1901-ben. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 4. 1903. márc. 3. sz. p. 142. Wolf Miksa felvételt készített a Occho nevű kis bolygóról. Müller és Kempf egy 7.5 rendű csillagot találtak 1899-ben, amely később fényváltozást mutatott. [SRG.]

MAHLER Ede: Az állatöv eredete. = Uránia 4. 1903. ápr. 4. sz. pp. 154-160. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 4. 1903. ápr. 4. sz. p. 183. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Az 1902. évi nagy üstökös csillag. = Uránia 4. 1903. máj. 5. sz. pp. 218-220. Perrine-Borelly üstökös. [SRG.]

Az állócsillagok hőmérsékletének meghatározása. = Uránia 4. 1903. máj. 5. sz. pp. 229-231. Harkányi Béla Astronomische Nachrichten 1901. dec. 11-i számában közölt cikkének fordítása. Fordította: Tass Antal. [SRG.]

MAHLER Ede: A babiloni ásatások. = Uránia 4. 1903. jún-aug. 6-7-8. sz. pp. 243-255. Csillagászati vonatkozások. pp. 253-255. [SRG.]

SZABÓ László: A Mars csatornái. = Uránia 4. 1903. jún-aug. 6-7-8. sz. pp. 255-258. [SRG.]

A Sirius. = Uránia 4. 1903. jún-aug. 6-7-8. sz. pp. 289-290. [SRG.]

GÖNCZI Ferenc: Az égitestek a népek hiedelmében. = Uránia 4. 1903. okt. 1. 10. sz. pp. 369-381. [SRG.]

A Föld jövője. = Uránia 4. 1903.okt. 1. 10. sz. pp. 396-402. Közli: E. Gy. [SRG.]

Csillagászati újdonságok. = Uránia 4. 1903. okt. 1. 10. sz. p. 414. A kettőscsillagokról. [SRG.]

TASS Antal: A kettős csillagokról. = Uránia 5.(!) 1903. nov. 1. 11. sz. pp. 450-453. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: A Neptun-on túl levő bolygó létezéséről. = Uránia 5.(!) 1903. nov. 1. 11. sz. p. 462. [SRG.]

STEINER Lajos: Északi fény és mágnesi zivatar (1903. október 31-én.). = Uránia 4. 1903. dec. 1. 12. sz. pp. 476-478. [SRG.]

Mágnesi zivatar és a napfoltok. = Uránia 4. 1903. dec. 1. 12. sz. pp. 507-508. Az 1903. okt. 31-i megfigyelésről. [SRG.]

Bolygók fölfedezése. = Vasárnapi Ujság 50. 1903. jun. 21. 25. sz. pp. 407-408. "...1891 őszéig nem kevesebb, mint 322 kis bolygót sikerűit fölfedezni,... A mondott évben Wolf német tanár a bolygók kutatásának új módszerét kezdte alkalmazni az által, hogy segítségül vette a fényképezést. ...A bolygók kutatása terén a legújabb haladás az, hogy olyan optikai készüléket szerkésztettek, melynek segítségével a fényképezőlemezek fáradságos és időrabló végig vizsgálását meg lehet takarítani. Ezt a készüléket egy Pulfrich nevű jénai csillagász szerkesztette, neve stereo-comparator..." [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Az új üstökösről. = Vasárnapi Ujság 50. 1903. aug. 9. 32. sz. p. 527. "A most látható üstököst Borelli pillantotta meg először Marseilleben a június 21-éről 22-ikére virradó éjjel. ...Tömege oly laza, hogy - miként az Ó-Gyallán julius 28-án este 11 órakor készített s mellékelt rajzomon látható - még egy negyed-, ötödrendű csillag is áttetszik rajta." [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Az éjszaki fényről. = Vasárnapi Ujság 50. 1903. nov. 22. 47. sz. p. 779. "...Ilyen távoli tűzfényhez volt hasonló az is, melyet Ó-Gyallán múlt hó 31-én este 7 óra 54 perczkor Marczell és Büky assistensek pillantották meg s mely 8 óráig tartott. ...Az obszervatórium mágneses műszerei már egész nap nagy nyugtalanságot tanúsítottak s még két-három nap múlva is észlelhetők voltak e zavarok. A mágneses zavargások nagyságát összefüggésbe hozzák a Nap felületén eszlelhető foltok számával, tehát azt is feltételezik, hogy az aurora borealis erőssége s gyakorisága a Nap kitöréseivel áll okozati összefüggésben. ...november 2-án már egy igen hatalmas foltot észleltem, olyat, a milyenhez foghatót, mióta e nemű megfigyeléseimet végzem, még nem volt alkalmam láthatni." [HAI.]

          1904.

A csillagos ég Közép-Európa számára. Szerk.: Kövesligethy Radó. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet r. t. Budapest, [1904.] Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Préselt karton, felragasztott csillagtérképpel, hátlapján használati utasítással. Átmérője: 25 cm. Fekete alapon arany vagy fehér színű felirattal és szecessziós díszítéssel. Forgatható csillagtérkép a 48 fok földrajzi szélességre szerkesztve. A csillagokat körülbelül 4 magnitúdóig tünteti fel, a -40 fok deklinációig terjedően. A fényesebb csillagok nevének feltüntetésével, illetve görög kisbetűs jelzésével, a névírás magyar. A keresett napjelzés és órajelzés beállításával a fedőlap ovális (14 cm-es legnagyobb átmérőjű) ablakában látható az égbolt helyzete az adott időpontban. Forgalmazta a Magyar Földrajzi Intézet, a Calderoni tanszerkereskedés és lerakatai.
A szemléltető eszközhöz egy nyomtatott feliratos boríték tartozik a következő feliratokkal: Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges pontján. Forgatható csillagászati készülék, A Csillagos ég Közép-Európa számára. Forgatható csillagászati készülék. Az 1920-as években még árusították. A forgatható csillagtérképből a magyar feliratú példányokon kívül német és horvát nyelvű nyomatok is készültek. [IBQ.]

DARWIN, G[eorge] H[oward]: A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Ötvenkét rajzzal. Ford.: Kövesligethy Radó. Budapest, 1904. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 308 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 73. köt./ /A XI. (1902-1904. évi) cziklus negyedik kötete./ A szerző beköszöntője 1898 augusztus havában kelt Cambridge-ben. A fordító előszava. pp. VII-VIII. A fordító Kövesligethy Radó előszava szerint a szerző a magyar kiadás teljesebbé tétele érdekében újabb adatokat és vizsgálatokat volt szíves szolgáltatni. Az eredetivel összevetette: Eötvös Loránd. [KSZ.]

  FRÖHLICH Izidor: Heller Ágost emlékezete. Fröhlich Izidor r. tagtól. Budapest, 1904. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r.-társulat könyvnyomdája. 35 p., 1 t. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 12. köt. 2. sz./ "Arczképpel. Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1903. deczember 21-én tartott összes ülésén." [HAI.]

HANUSZ István: Égen és Földön. Budapest, 1904. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása és könyvnyomdája. 299 p. Csillagászat: pp. 1-78. [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az ég fényének polárossága. Budapest, [1904.] Pesti könyvnyomda részvény-társaság. 40 p. Különnyomat az Atmosphaera 1904. évi 1-4. füzetéből. [SZF.]

  KÖVESLIGETHY Radó: Kondor Gusztáv lev. tag. emlékezete. Kövesligethy Radó l. tagtól. Budapest, 1904. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum ?.-társulat könyvnyomdája. 23 p., 1 t. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 12. köt. 6. sz./ "Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1904. május 30-án tartott összes ülésén." Függelék: (pp. 21-23.) Kondor Gusztáv irodalmi munkássága. I. Csillagászat. II. Mathematika. III. Emlékbeszédek. IV. Reáliskolai tankönyvek. V. Vegyesek. [HAI.]

LÓSKAY Miklós: A Nap járása a bolygók egén. Kiadja a "A Nap járásá"-hoz a Magyar Földrajzi Intézet R. t. Budapest, 1904. 1 p. Rajzolta: Kogutowicz Manó. Függelék a forgatható napív-koronghoz. Egylapos nyomtatvány, két színnel nyomva. A lapon magyarázó szöveg. A belső oldalon 6 darab 75 mm átmérőjű korong ábrázolja I. a Föld, II. a Mars, III. a Jupiter, IV. a Szaturnusz, V. az Uránusz, VI. a Neptunusz forgási egyenlítőjének hajlását a pályasíkjukhoz, az északi rész zöld, a déli szürke nyomással. Feltünteti a tengely és a bolygó-egyenlítő hajlását, és a "térítő körök" helyzetét. Az egylapos ábrát a Magyar Földrajzi Intézet mellékletként adta. [IBQ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMIV-re [1904-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1904. Franklin-Társulat nyomdája. 259 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár 1904-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1904-re. Időszámítás 1904-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1904-re. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága.
Égi tünemények 1904-ben. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Kövesligethy Radó. p. 118., Gothard Jenő. p. 120.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. Gothard Jenő. p. 145., Kövesligethy Radó. p. 146.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Kövesligethy Radó., p. 257., Gothard Jenő. p. 259. [KSZ.]

  MASSÁNY Ernő: Adalékok Jupiter megfigyelésének történetéhez. Budapest, 1904. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 43 p., 6 t. / A Magyar Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 5./ Vegyesen magyar és német nyelvű szöveg. 1902. szept. 4. és szept. 27. között 16 estén észlelte a Jupitert Ógyallán egy 4,5 hüvelykes refraktorral. Részletes leírást készített, ezeket közli. Rajzokat is készített, ezeket a tanulmányához csatolt külön képtáblákban közli. Legvégén csatol egy kétoldalnyi terjedelmű Mercator féle vetületet, amelyet észleléseiből készített a Jupiter alakzatairól. [KSZ.]

A Nap és a csillagok járása a Föld tetszőleges helyén. Szerk.: Lóskay Miklós. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. Budapest, [1904.] 2 p. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Az 1902. évi Lóskay-féle számolóábra (A Nap helyzete az égen, az év minden órájára, a Föld bármely pontján) tovább fejlesztett változata. Átmérője 33 cm. Két préselt karton lemez közt forgatható koordináta hálózat. Fekete alapon ezüstszínű nyomással. A Nap és a csillagok félnapi ívét szemléltető és kiszámító számoló korong. A fedőlap külső peremén a földrajzi szélességek skálája, amelyhez a belső forgó lemez beállítható. A fedőlap ablakának vízszintes peremén az azimut beosztás, ennek segítségével a Nap és az ismert deklinációjú csillagok mindenkori azimutja is megállapítható.
A szemléltető eszközhöz egy nyomtatott feliratos boríték tartozik a következő feliratokkal: "Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges pontján. Forgatható csillagászati készülék, A Csillagos ég Közép-Európa számára. Forgatható csillagászati készülék." Az 1920-as évek Calderoni-árjegyzékben még ajánlják. A Calderoni-katalógus szerint német- és horvát-feliratú változatok is készültek. [IBQ.]

  Az Ó-Gyallai Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatóriumon végzett megfigyelések. Dr. Terkán Lajos I-ső adjunktus. Massány Ernő calculátor. 1899., 1900., 1901., 1902. és 1903. évi észlelések. XXII., XXIII, XXIV, XXV. és XXVI. Kötet. Az új sorozat III. kötete. Budapest, 1904. Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság. 30 p. "A jelen kötet a napfoltok és hullócsillagok észleléseit tartalmazza 1899-től 1903-ig. A napfoltok helyzetének meghatározása a már ismertetett elvek szerint történt. 1899 második felében, 1900-ban, 1903 második felében és a közbeeső időközben részben munkaerő hiánya, részben a régi heliograph átalakítása miatt csupán relativ szám megállapítására szorítkoztunk. [...]
Az észlelésekben részt vettek: dr. Konkoly Thege Miklós, dr. Kövesligethy Radó, dr. Harkányi Béla br., dr. Steiner Lajos, Marczell György, Tass Antal, Farkas Ede +, dr. Terkán Lajos, ifj. Konkoly Thege Miklós, Réthly Antal, Markovics István, Sztankovics Ödön, Csányi András, Pick Jenő, Galambos Kálmán, dr. Fejér Lipót, Lissák Jenő, Pécsi Albert, Lukács N., Dienes P., Sebeszta Ottó, Kiss Sándor, Fejes Zsigmond, Mende Jenő, Massány Ernő, Luchhaub Gyula, Franck János, Jánosy Imre, Kerezsy György, Büky Aurél, Wolkenberg Iluska és Szabó Bálint. A hullóészlelések reductióját Tass Antal, dr. Terkán Lajos, Galambos Kálmán, Pick Jenő, Fejes Zsigmond és Jánosy Imre végezték. E munkát Massány Ernő közreműködésével dr. Terkán Lajos rendezte sajtó alá. A következőkben táblázatos áttekintést nyújtunk az észlelésekről." (pp. 4-6.).; Közelítő napfolthelyzetek (pp. 7-10.). Hullócsillag-észlelések (pp. 11-30.). A cím németül is. Bilingvis szöveg (magyar és német). [HAI.]

SAJÓHELYI Frigyes: Egy kis kozmográfia. In: Geologia. 2. A föld története. Sztratigrafia és palaeontológia. Pozsony - Budapest, [1904.] Stampfel Károly kiadása, Eder István könyvnyomdája Pozsonyban. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár 154-155./ pp. 3-11. "...A föld keletkezése. I. Kant "az ég általános természetrajza és elmélete" című művében, már a XVIII. század közepe táján azon nézetének adott kifejezést, hogy az egész tejút-rendszer azonos eredetű s valamikor véghetetlen kiterjedésű ködfoltot alkotott, melyből az egyes, eredetileg szintén ködfoltszerű csillagok, megoszlás utján jöttek létre. 40 évvel később - 1796 - Laplace fejtette ki, csekély eltéréssel ugyanezt az elméletet, csakhogy sokkal alaposabban, részletesebben és szigorúan tudományos alapot adva az egésznek. ..." [HAI.]

  TASS Antal: S Sagittae és T Vulpeculae photometriai észlelései. Budapest, 1904. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 40 p. / A Magyar Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 3./ Oldalanként két nyelven a szöveg: a bal hasábon magyarul, a jobb hasábon németül. Az S Sge és V Vul rövid periódusú változócsillagokat 1902. máj. 31-től 1903. nov. 7-ig észlelte Tass Antal és Terkán Lajos egy Zöllner fotóméterrel. A kiadvány közli az összes elvégzett észlelés adatait. [KSZ.]

  TERKÁN Lajos: Az állócsillagok hőmérsékletének meghatározása a Zöllner-féle kolorimeterrel. Budapest, 1904. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 13 p. /A Magyar Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 6./ Vegyesen magyar és német szöveggel. Ógyallán 20 fényes csillag hőmérsékletét mérték. A mért hőmérsékletek 2600 és 8150 fok közöttiek. [KSZ.]

  TERKÁN Lajos: Egy helyen végzett hullóészlelések. 251 radiáns levezetése Ó-Gyallán észlelt 1641 hullócsillagból. Budapest, 1904. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 41 p. / A Magyar Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 4./ Közli a 251 radiáns adatait, amelyek az 1899-1903-ban végzett meteorészlelések alapján adódtak. A több éven át végzett megfigyelések nagyrészt a júl. 25-29. és az aug. 10-13. időszakra esnek, egy esetben 1903. nov. 14-én észleltek. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó]: Függelék. In: Darwin, G. H.: A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Ötvenkét rajzzal. Ford.: Kövesligethy Radó. Budapest, 1904. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. pp. 273-291. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 73. köt./ A kötet hazai adatokkal való kiegészítése. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Műszótár. In: Darwin, G. H.: A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Ötvenkét rajzzal. Ford.: Kövesligethy Radó. Budapest, 1904. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. pp. 292-300. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 73. köt./ [SRG.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1904-ik szökő évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1904-dik szökő esztendőre. Negyedik évfolyam [Debrecen, 1903.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Mars bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

A hold kelte és nyugta 1904. évben. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1904-dik szökő esztendőre. Negyedik évfolyam [Debrecen, 1903.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. p. 16. [SRG.]

FEHÉR Ipoly: Emlékbeszéd Hollósy Jusztinián lev. tag felett. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 11. köt. Budapest, 1904. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 261-279. [SRG.]

B. H.: A Napról és erejének kihasználásáról. In: Universum. Találmányok, felfedezések, utazások, vadászkalandok, természetcsodák, hasznos tudnivalók, mulattató és tanulságos kisérletek. Évkönyv a család és ifjúság számára. 1. Szerk.: Hankó Vilmos. Budapest, [1904]. Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata, Franklin-Társulat nyomdája pp. 94-96. "...A nap sugarainak kibocsátásával szakadatlanul rendkívül sokat veszt energiájából, a melynek egy részét Kelvin lord elmélete szerint azáltal nyeri vissza, hogy a naptest lassankint összehúzódik és ezáltal fokozott hőséget fejleszt. [...] A nap energiájának kiszámítása ama naphőség összegének megmérésétől függ, a melyet a földfelületnek egy egysége bizonyos idő alatt befogad. [...] George Darwin, a nagy Charles Darwinnak fia, a matematikai fizika tanára a cambridgei egyetemen, vizsgálat tárgyává tette a Kelvin által megállapított értékeket és arra az eredményre jutott, hogy Kelvin rendszere alapján a nap kora legfölebb tizenkét millió esztendőre tehető.
Hogyha elfogadjuk azt az elméletet, hogy a nap energiája testének összehúzódása által fokozódik és hogy ily módon pótolja az elveszett erőt, úgy azt kell következtetnünk, hogy a nap kora hatvan millió esztendőt tesz. Azonban Darwin fölhoz még egy új momentumot is. Azt a kérdést veti ugyanis föl, vájjon a napgömb kisugárzása nem megy-e végbe ugyanolyan módon, mint a rádiumé. Ebben az esetben a nap kora legalább négyszáznyolcvan millió esztendő volna..." [HAI.]

HOFMANN Ottó: A földön túl. In: Universum. Találmányok, felfedezések, utazások, vadászkalandok, természetcsodák, hasznos tudnivalók, mulattató és tanulságos kisérletek. Évkönyv a család és ifjúság számára. 1. Szerk.: Hankó Vilmos. Budapest, [1904]. Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata, Franklin-Társulat nyomdája pp. 295-301. "...Vajjon szükséges-e föltételeznünk, hogy a földön uralkodó élet típusa más világok életének is? A mint Európának, Ázsiának, vagy Ausztráliának megvannak a maguk sajátos népfajai, állat- és növényalakjai, azonképpen más világoknak, például a Vénusznak vagy a Marsznak szintén sajátos életalakjaik lehetnek, a mik bizonyára jobban különböznek a mi formáinktól, mint az ausztráliai állatvilág az európaitól vagy az őslény az embertől. [...]
A teramói csillagvizsgáló tudós igazgatója, Vincenzo Cerulli szives volt nekem a minap Marszról szóló legújabb művét megküldeni, melyben bővebben fejti ki optikai teóriáját, mely a közelmúltban a tudományos világban oly sok port vert föl. Szerinte a Marszot még a legerősebb messzelátóval sem lehet jobban látni, mint a holdat egy jó gukkerrel s így a tengereknek és szárazföldeknek tartott foltok és a csatornáknak tartott sötét vonalak pusztán optikai képződmények, a miknek semmi közük a bolygó természetéhez..." [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1904. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 15. 1904. jan. 15. 1.(169.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

MAHLER Ede: Babylonia és Assyria. Második és utolsó közlemény. = Budapesti Szemle 117. 1904. 326. sz. pp. 227-257. Csillagászati vonatkozások. pp. 255-257. [SRG.]

LUKÁCS Károly: A sarki hósüvegek változása a Marson és a Földön. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 2. füz. pp. 41-72. [IBQ.]

CHOLNOKY Jenő: A pekingi obszervatórium eszközei Potsdamban. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 3. füz. p. 135-138. A XVII. sz-i műemlék csillagvizsgáló műszereit a németek elhurcolták. [IBQ.]

LÓSKAY Miklós: A Nap járása a bolygók egén. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 7. füz. pp. 311-313. + 1 színes képtábla. [IBQ.]

Egyetemeink földrajzi tárgyú előadásai. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 7. füz. pp. 322-323. Benne a szférikus csillagászat. [IBQ.]

LÓSKAY Miklós: A Cheops-gúla csillagászati vonatkozásai. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 8. füz. pp. 347-349. A hibás források alapján téves adatok. [IBQ.]

Helymeghatározás a tengeren. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 9. füz. p. 422. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A csillagászat. = Az Időjárás 8. 1904. jan. 1. füz. pp. 1-15. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 1. A polárosság általában. = Az Időjárás 8. 1904. jan. 1. füz. pp. 15-26. [SRG.]

Csillagászati közlemények. = Az Időjárás 8. 1904. jan. 1. füz. p. 35. A továbbiakban Kövesligethy Radó szerkeszti a folyóirat csillagászati rovatát. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Logikai módszerek az asztronómiában és az asztrofizikában. = Az Időjárás 8. 1904. febr. 2. füz. pp. 49-58. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 2. Az atmoszféra polárossága. = Az Időjárás 8. 1904. febr. 2. füz. pp. 58-67. [SRG.]

TASS Antal: A kettős csillagokról. = Az Időjárás 8. 1904. márc. 3. füz. pp. 93-101. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 3. közlemény. = Az Időjárás 8. 1904. márc. 3. füz. pp. 101-108. [SRG.]

Dr. Kövesligethy Radó... = Az Időjárás 8. 1904. márc. 3. füz. p. 128. A Csillagászati rovat vezetője. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 4. közlemény. = Az Időjárás 8. 1904. ápr. 4. füz. pp. 133-145. [SRG.]

TASS Antal: Műszer nélkül végezhető földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározás módjai. = Az Időjárás 8. 1904. ápr. 4. füz. pp. 145-157. [IBQ.]

LAKITS Ferencz: Nap- és holdfogyatkozások, ugyis mint idő-határozók. = Az Időjárás 8. 1904. máj. 5. füz. pp. 177-183. Itt a cikk azt írja, hogy ugyanez megjelent a "Magyar Órások Szaklapja. II. évf. 1. sz." -ban is, de abban nem található. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Egy új csillagda. = Az Időjárás 8. 1904. máj. 5. füz. pp. 201-202. A kaliforniai Lick csillagvizsgáló új obszervatóriuma Chilében. [IBQ.]

HORVÁTH Antal: Rendkívüli meteor. = Az Időjárás 8. 1904. jún. 6. füz. pp. 241-242. Tűzgömb. Pécs, 1904. jún. 13. Hangjelenség követte 4 perccel később. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A hőmérséklet meghatározásának fontossága az állócsillagoknál. = Az Időjárás 8. 1904. júl. 7. füz. pp. 245-251. Harkányi Béla és Terkán Lajos módszere. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Az Ebro-obszervatórium. = Az Időjárás 8. 1904. júl. 7. füz. p. 280., 282. [IBQ.]

LAKITS Ferencz: Változó csillagok és a fotográfia. = Az Időjárás 8. 1904. nov. 11. füz. pp. 393-397. [SRG.]

Fényes meteor. = Az Időjárás 8. 1904. nov. 11. füz. p. 422. 1904. nov. 10-i tűzgömb. Észlelést küldtek: Bodófalva (Krassó-Szörény megye), Charlottenburg (Temes megye), Felsőlövő (Vas megye), Billéd (Torontál megye), Fibis (Temes megye), Zsombolya (Torontál megye) helyekről. [IBQ.]

MAHLER Ede: Az egyiptomiak mathematikai és astronomiai ismeretei. (Első közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. 1. füz. pp. 30-53. [KSZ.]

MAHLER Ede: Az egyiptomiak mathematikai és astronomiai ismeretei. (Második és befejező közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. 2-3. füz. pp. 128-142. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Az anomal dispersio szerepe az astrophysikában. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. 2-3. füz. pp. 143-155. Előadatott az 1904. febr. 18-án tartott rendes ülésen. [KSZ.]

A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Írta G. H. Darwin, fordította Dr. Kövesligethy Radó, az eredetivel összehasonlította Dr. b. Eötvös Loránd, kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest 1904. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. 4-5. füz. pp. 246-250. Könyvismertetés. [KSZ.]

SEBESTYÉN Károly: Szegedi napsugaras házvégek. = Néprajzi Értesítő 5. 1904. 8-9. sz. pp. 268-276., 11 ábra. [SRG.]

A társulat tagjai az 1904. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 28. 1904. 1. füz. p. 43. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, orsz. képviselő, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

LAKITS Ferenc: Az 1903. október 31-iki mágneses zivatar. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. jan. 413. füz. pp. 41-45. 1903. okt. 31-től északi fény, napfoltok okozta mágneses jelenségek. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A tengerjárás és rokontünemények. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. jan. 413. füz. pp. 45-62. Részlet G. H. Darwin A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben című kötetéből. Fordította: Kövesligethy Radó. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. jan. 413. füz. pp. 82-83. 1904. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. A Vénus tengelyforgása., A Borelly-féle üstökös fotografiája. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Választmányi ülés 1903. évi deczember 16-ikán. Kurzus-előadás. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. jan. 413. füz. p. 85. Dr. Kövesligethy Radó nov. 14-től dec. 19-ikéig előadásokat tartott "A csillagászat köréből." Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. febr. 414. füz. pp. 162-163. 1904. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. Kísérletek a Mars csatornáinak magyarázatára., Kiterjedt ködfoltok előfordulása az égen. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. márc. 415. füz. pp. 242-243. 1904. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. A Nap fényereje. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A napfoltok gyakorisága 1903-ban. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. ápr. 416. füz. pp. 291-292. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. ápr. 416. füz. pp. 294-295. 1904. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. A földrengés és a Föld sarkpontjának elmozdulása. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. máj. 417. füz. pp. 344-345. 1904. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. jún. 418. füz. pp. 400-401. 1904. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. A nagy távcsövek hatásának fokozása., A Vénus bolygó keringésideje. [SRG.]

CS. [CSOPEY László]: Világító éjjeli felhők. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. júl. 419. füz. pp. 447-448. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. júl. 419. füz. pp. 452-453. 1904. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Csillagrajzás juliusban és augusztusban., Álló csillag fényét elnyelő üstökös., Azon dátum megállapítása, melyen a Nap és a Hold a Biblia szerint megállott. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. aug. 420. füz. pp. 504-505. 1904. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. Az északi fény eredete. [SRG.]

CS. [CSOPEY László]: A naprendszer mozgása a világtérben. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. szept. 421. füz. p. 544. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. szept. 421. füz. pp. 548-549. 1904. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. A hullócsillagok felvillanásának magassága. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. okt. 422. füz. pp. 600-601. 1904. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. A Nap sugárzás és az északi mérsékelt öv hőmérséklete. [SRG.]

Cs. J. [CSEMEZ József]: A Tejút a legújabb vizsgálatok szerint. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. nov. 423. füz. pp. 648-651. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. nov. 423. füz. pp. 652-653. 1904. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. Csillaghullás., Az Encke-féle üstökös megjelenése. [SRG.]

CSOPEY László: Az 1903-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. dec. 424. füz. pp. 709-711. Falb Rudolf (1838. ápr. 13. - 1903. szept. 29.), Harkness, William (1837. dec. 17. - 1903. febr. 28.). [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. dec. 424. füz. pp. 722-723. 1904. dec. 15. - 1905. jan. 15. közötti jelenségek. A Vénus tengelyforgása., Csillaghullás. [SRG.]

Magyar földrajzi és csillagászati segédeszközök. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. dec. 424. füz. pp. 728-729. Levélszekrény. Tudósítások. (24.) [SRG.]

SZÉKELY Károly: A bolygóközi tér és a naprendszer tagjainak légköre. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. máj-aug. 2-3.(74-75.) pótfüz. pp. 88-98. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

[CSOPEY László]: A Föld mágnesi pólusának vándorlása. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. máj-aug. 2-3.(74-75.) pótfüz. pp. 143-144. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

FRÖHLICH Izidor: Heller Ágost emlékezete. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. nov. 4.(76.) pótfüz. pp. 145-162. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Napnak egy szinben való fotografiája. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. nov. 4.(76.) pótfüz. pp. 189-190. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Vannak-e a csillagoknak lakói? = Tolnai Világ-Lap 5. 1904. 44. sz. pp. 1490-1491. [SRG.]

y.: A napfoltok és a légköri lecsapódások. = Uránia 5. 1904. jan. 1. 1. sz. pp. 25-27. [SRG.]

A tengerjárásról. Történeti visszapillantás. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. pp. 55-59. Mutatvány G. H. Darwin Tengerjárás című könyvéből. Fordította: Kövesligethy Radó. [SRG.]

Saturnus gyűrűi. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. pp. 86-92. Mutatvány G. H. Darwin Tengerjárás című könyvéből. Fordította: Kövesligethy Radó. [SRG.]

A Föld fénye a Holdon. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. p. 93. Krónika. [SRG.]

A csillagok sebessége. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. pp. 93-94. Krónika. [SRG.]

A Brooks-üstökös. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. p. 94. Krónika. [SRG.]

A csillagok fényének százados változása. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. p. 94. Krónika. [SRG.]

A holdpházisok befolyása az esőzésre. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. p. 94. Krónika. [SRG.]

Dr. Positivus: Tengerjárás. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. pp. 94-95. Könyvismertetés. [SRG.]

Az ég kék színe. = Uránia 5. 1904. ápr. 1. 4. sz. pp. 185-186. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

A napfény világossága sok tényezőtől függ. = Uránia 5. 1904. ápr. 1. 4. sz. p. 192. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása. [1.] = Uránia 5. 1904. máj. 1. 5. sz. pp. 216-222. [SRG.]

Miért kék az ég? A Dastre. = Uránia 5. 1904. jún-aug. 6-8. sz. pp. 275-279. Fordította: Z. Gy. [Zemplén Győző]. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása (második közlemény). = Uránia 5. 1904. jún-aug. 6-8. sz. pp. 289-297. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Élet a Holdban. = Uránia 5. 1904. okt. 10. sz. pp. 418-419. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: A csillagászati társulat 20-ik congressusa. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 454. 1904. szept. 6-án Lund városában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. pp. 465-466. Változó csillagok.; Nagy bolygók Saturnus.; Kis bolygók.; Üstökösök Tempel-üstökös.; Kettős csillagok.; Naptevékenység. [SRG.]

A napfoltok intensiv száma. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 467. Krónika. [SRG.]

Helium a világűrben. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 468. [SRG.]

Phoebe. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 469. Krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása. (Harmadik és befejező közlemény.) = Uránia 5. 1904. dec. 12. sz. pp. 478-484. [SRG.]

-a. A.-: A zöld sugár. = Uránia 5. 1904. dec. 12. sz. pp. 511-512. [SRG.]

Barang: Az éjszaki sarkon. = Vasárnapi Ujság 51. 1904. jan. 31. 5. sz. pp. 68-70. A cikk témája a Nap kelte, járása és nyugvása, az időmeghatározás nehézségei, és az északai égbolt látványa a sarkon. [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Sirius. = Vasárnapi Ujság 51. 1904. febr. 14. 7. sz. pp. 105-106. "...Állítólag az egyiptomiak régente vörösesnek látták, ez a nézet azonban valószínűleg csak az e korból reánk maradt leírások téves értelmezéséből keletkezhetett. ...a Sirius 13.8-szer nagyobb Napunknál,... Sirius önálló nap, melyet kísérője, bolygója, mint kettős csillagot tűntet fel. E kisérő létezését már Bessel (1844) kimutatta, midőn a Sirius saját mozgásában időszakonként rendellenességeket észlelt, azonban e nyolcz kilenczedrendű s a Siriusnál 5000-szer gyöngébb fényű kísérőt csak Clark volt képes 1862-ben először megtalálni..." [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Melléknapok. = Vasárnapi Ujság 51. 1904. aug. 7. 32. sz. p. 547. "Aristoteles után "halo" jelenségeknek nevezik azon gyönyörű meteorológiai tüneményeket, melyeket holdudvar, holdgyűrű, napudvar, napgyűrű és melléknapok néven ismerünk. ...A nap gyűrűk röviddel délelőtt s különösen tavaszutókor a leggyakoriabbak, holott a holdgyűrűk leginkább a téli időszakban lépnek fel. ...Ilyen melléknapokat tüntet fel mellékelt rajzunk, mely egy Ó-Gyallán f. é. április hó 16-án d. u. 4 órakor látható volt haló jelenséget ábrázol..." [HAI.]

          1905.

"Aristarchos" Csaszny V.-féle Tellurium-Lunarium szemléltető készülék. Budapest, 1905. Calderoni és társa. 15 p. [TZS.]

BODOLA Lajos, Zágoni: A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere. 1. Füz. Elmélet. Budapest, 1905. [SZF.]

  BÜKY Aurél: A földmágnességi megfigyelések és azok kivitelének ismertetése. 42 ábrával. Budapest, 1905. Nyomatott Heisler J. Kő- és Könyvnyomdájában. 93 p. /M. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet kisebb kiadványai 3./ A Bevezetőt [p. 1.] Kövesligethy Radó írta. [HAI.]

A csillagászattan alapelvei. Stadler István nyomán összeállították Kermenszky György és Jurassek Elemér. Budapest, 1903. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Révai Testvérek. 114 p. [IBQ.]

FIALOWSKY Lajos - KOGUTOWICZ Károly: A világóra. Szerzette Fialowsky Lajos. Szerkesztette Kogutowicz Károly. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. Budapest, [1905.] Szemléltető eszköz és ekvatoriális napóra. A napórai helyi- és a középidő, a különböző földrajzi hosszúságú helyek időkülönbségei és a napóra működésének szemléltetésére. 6 színnyomású. Négy lapos (két óra-skála, két térkép). A két darab 26 cm átmérőjű sarki vetületű térképkör a Föld északi-és déli féltekéjét ábrázolja. A két 26 cm átmérőjű óra-skála a napóra nyári és téli beosztása, 10 perces felosztással, 2 x 12 órásan. A 45 x 30 cm-es alaplapra felhelyezve, a térkép-lapokat forgó korongra ragasztva lemérhetők az egyes helyek időkülönbségei.
Az alaplapot ferdén alátámasztva, oly módon, hogy az adott hely égi egyenlítőjének síkjába álljon, a közepén egy polosz-árnyékvetőt átszúrva egyenlítői napórának használható, amelyen leolvasható, hogy hol, mikor delel a Nap, és más helyen ekkor mennyi az idő. Az egyes alkatrészek kivághatók, házilag összeállíthatók, illetve összeállítva is árusították. Forgalmazta a Magyar Földrajzi Intézet R. t., és a Calderoni tanszerárusító cég. Az 1920-as években a Calderoni árjegyzékekben még szerepel. Német és horvát feliratú változatban is készült. [IBQ.]

HANKÓ Vilmos: Régi magyar tudósok és feltalálók. Budapest, 1905. Lampel Róbert Könyvkereskedése. 64 p. /Magyar Könyvtár. 439./ Több helyen (pp. 22-23, 48-50.) említ csillagászokat, elsősorban Hellt. [ZSE.]

  HAECKEL Ernő [HAECKEL, Ernst]: Világproblémák. Népszerű tanulmányok a monisztikus filozófiáról. Ford.: Iván Imre, Szabó Sándor. Budapest, 1905. Vass József Könyvkiadóhivatala, "Globus" műintézet és kiadóvállalat részv.-társaság. 414 p. Csillagászat: Kozmológiai rész. A világ. (pp. 217-316.). A világ fejlődéstörténete. (pp. 239-260.). Benne a "Monisztikus kozmogenia. A világ kezdete és vége. A mindenség végtelensége és örökkétartóssága. Tér és idő. Universum perpetuum mobile. A mindenség entrópiája." című fejezetek kapcsolhatók szorosabban a csillagászathoz. [HAI.]

KOGUTOWICZ Károly: A Dr. Fialowsky Lajos főgymn. tanár által szerzett Világ-óra használásának módja. Budapest, 1905. A Magyar Földrajzi Intézet Részvény-Társaság kiadása. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 14 p. + 1 reklám. Az előszó 1904 decemberi keltezésű. Az előszót Fialowsky Lajos írta, a teljes ismertető Kogutowicz Károly munkája. A földrajzi-csillagászati szemléltető eszköz használati utasítása. Az ekvatoriális napóraként is összeállítható szemléltető eszköz alkalmas a helyi idő, napórai idő, a Nap mindenkori látszó helyzetének, a Föld bármely pontjára érvényes időnek meghatározására és magyarázatára. [IBQ.]

  KONKOLY THEGE Miklós: Adalékok a 252 m/m refractor, egy theodolit és egy chronograph átépítéséhez. Budapest, 1905. Heisler J. kő- és könyvnyomdája. 32 p. + 38 p., 8 t. /A M. Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 7./ Magyar nyelven: Az ó-gyallai Konkoly-alapítványú astrophysicai 252 mm-es refractorának átalakítása (pp. 3-21.), Egy régebbi theodolit átépítése (pp. 22-28.), A háromemeltyűs chronograph átépítése (pp. 29-32.). A további részek német nyelven. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Használati utasítás Lóskay Miklósnak a Nap és a Csillagok járását a Föld tetszőleges helyén feltüntető forgatható Nap-ív-korongjához. 2. kiad. Budapest, 1905. A Magyar Földrajzi Intézet Részv. Társ. kiadása. 15 p. Útmutató füzet az 1904-ben kiadott forgó csillagtérképhez. [TZS.]

LÉVAY Ede: Csillagászati és fizikai földrajz. Tanító- és tanítónőképző-intézetek számára írta Lévay Ede dr. 65 fametszettel. Budapest, 1905. A Szent-István-Társulat kiadása. Athenaeum Nyomda R. T. 123 p. Csillagászat: pp. 3-37. Bevezetés. A csillagászati és fizikai földrajz tárgya. Első rész. A csillagászati földrajz alapismeretei (pp. 3-9.). Az ég napi tüneményei (pp. 9-18.). A Nap égi útja az égen (pp. 19-27.). A Naprendszerről (pp. 27-37.). Második rész: A fizikai földrajz alapismeretei. Ebben is van némi csillagászat: Az árapály (pp. 50-51.). Az északi fény (p. 105.). Fényjelenségek a légkörben (pp. 105-109.). [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMV-re [1905-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1905. Franklin-Társulat nyomdája. 294 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár 1905-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1905-re. Időszámítás 1905-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága.
Égi tünemények 1905-ben. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1905-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok. Kövesligethy Radó. p. 119., Gothard Jenő. p. 121.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. Kövesligethy Radó. p. 142., Gothard Jenő. p. 143.; A Tagok munkálatai. pp. 142-143.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 281., 283. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1905-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1905-ik közönséges esztendőre. Ötödik évfolyam [Debrecen, 1904.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; A Nap.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

A hold kelte és nyugta 1905. évben. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1905-ik közönséges esztendőre. Ötödik évfolyam [Debrecen, 1904.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. p. 16. [SRG.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. In: Jókai Mór: Délvirágok. Budapest, 1905. Révai testvérek kiadása, Franklin-Társulat, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 167-198. /Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás. 20./ A kisregény Hindusztán hegyei között játszódik, a XIX. század közepén, az angolok és az afgánok harcai idején. Egyik este a csillagos eget mutatják egymásnak, konkrétan az Andromeda csillagkép szabadszemes csillagait, benne az Andromeda köd "kisded ködfoltját" is. A köd közepén egyesek nem látnak csillagot, mások látnak "egy harmadrendű csillagot, könnyen kivehetően, éppen a ködfolt közepében". Előbbiek elesnek a harcban, utóbbiak nem.
A kitalált történet megírása után jóval, 1885-ben tűnt fel az Andromeda köd (csaknem szabadszemes) szupernóvája, így a későbbi kiadásokhoz Jókai Mór a következő utószót írta: "Ezt a novellát én 1850-ben írtam. A kiket a mese kútforrásaiul megemlítek, az angol nagykereskedő, mr. Drayson, és az angol hadászati folyóirat csupán képzeletem alakjai, a kiket soha nem láttam. Ez nemcsak költői szabadalom, sőt kötelesség ilyenféle bevezetést adni egy mesének, hogy az olvasó által azt könnyebben bevehetővé tegyük. Negyven év után a csillagászok felfedezték az Andromeda ködfoltjában rejlő új csillagot. Egy külföldi observatorium igazgatója, a ki angol fordításban olvasta ezt a novellámat, kérdést intézett hozzám, hogy hol vettem a tudomást erről az eddigelé észre nem vett csillagról azelőtt 40 esztendővel? Nem tudtam rá választ adni." [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Változócsillagok és a fotográfia. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1903. szeptember 6-9-ig Kolozsvárott tartott XXXI. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Prochnov József, Nuricsán József. Budapest, 1905. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 210-213. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1905. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 16. 1905. jan. 15. 1.(181.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A hét napjainak magyar nevei. (Kivonat Melich János lt. nov. 21-iki előadásából.) = Akadémiai Értesítő 16. 1905. jan. 15. 1.(181.) füz. pp. 17-25. [SRG.]

Naptáradatok művelődéstörténeti jelentősége. (Kivonat Mahler Ede február 6-iki előadásából.) = Akadémiai Értesítő 16. 1905. ápr. 15. 4.(184.) füz. pp. 165-184. [SRG.]

MAHLER Ede: Jelentés a Baselben tartott II. nemzetközi vallástörténeti kongresszusról. = Ethnographia 16.(1.) 1905. 3. sz. pp. 129-143. Mahler Ede a Magyar Nemzeti Múzeumot képviselte Bázelben 1905. aug. 29. és szept. 2. között. Ismerteti a kongresszuson elhangzott főbb előadások tartalmát. Külön részletezi (pp. 136-143.) saját előadását, amelyet "Naptári adatok vallástörténeti jelentősége" címmel tartott. Ebben ismertette a babilóniai, az egyiptomi, a zsidó csillagászati ismereteket a holdfázisokról, különös tekintettel a holdtölte időpontjának és a holdhónap időtartamának meghatározására. Szólt a Sziriusz évről és az 1460 éves Szothisz-korszakról. [KSZ.]

LÓSKAY Miklós: Az éjféli Nap beálltának ideje különféle földrajzi szélességek alatt. = Földrajzi Közlemények 33. 1905. jan. 1. füz. pp. 12-15. [SRG.]

PÉCSI Albert: A földrajzi hosszúság meghatározásának új módja. = Földrajzi Közlemények 33. 1905. febr. 2. füz. pp. 58-65. [SRG.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVII. században. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. pp. 30-31. [SRG.]

TASS Antal: "S.-Sagittae és a T.-Vulpeculae fotometriai észlelése." Budapest, 1904. A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium kisebb kiadványai. 3. sz. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. pp. 33-34. Könyvismertetés. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Egy helyen végzett hullóészlelések 251 radiáns levezetése Ógyallán észlelt 1641 hullócsillagból. Budapest, 1904. A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium kisebb kiadványai. 4. sz. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. pp. 34-36. Könyvismertetés. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: Adalékok a Jupiter megfigyelésének történetéhez. Számos eredeti Jupiter rajzzal. Budapest, 1904. A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium kisebb kiadványai. 5. sz. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. p. 36. Könyvismertetés. [SRG.]

Prof. dr. Ernst Abbe. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. füz. p. 37. Nekrológ. [IBQ.]

L. [MASSÁNY Ernő]: Adatok a Jupiter megfigyelésének történetéhez. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. pp. 59-62. Képtáblákkal. Vita Wonaszek értekezésével. [IBQ.]

MASSÁNY Ernő: A csillagos ég. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. pp. 62-64. A forgó csillagtérkép leírása. [IBQ.]

BENCSIK János: Régi megfigyelések. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. pp. 67-68. Meteor jelenségek a XVIII. században. Az 1719., 1724., 1735., 1736., 1737., 1742. években. Forrás: Br. Apor Péter Verses műveiből 1676-1752. I. köt. Bp. 1903. Akad. kiadv. [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVI. században. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. p. 69. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Nagy napfolt. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. pp. 78-80. 1905. jan. 27.-febr. 3. között, febr. 10-én újabb napfolt jelent meg. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Magyar csillagászok a XV. században. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. pp. 88-89. [IBQ.]

MASSÁNY Ernő: A nap és a csillagok járása. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. pp. 89-95. Szemléltető és számoló eszközök ismertetése. [IBQ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] Prof. ing. Pietro Tacchini. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. p. 105. 1905. márc. 24-én hunyt el, Konkoly barátja volt. [IBQ.]

[MASSÁNY Ernő]: A világóra. = Az Időjárás 9. 1905. ápr. 4. füz. pp. 128-130. Szemléltető eszköz leírása. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A zivatarok összefüggése a holdfázisokkal. = Az Időjárás 9. 1905. máj. 5. füz. p. 176. Arrhenius, Ekholm, Pickering és Bienco megfigyelései alapján. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A folyó év június 11-iki tűzgolyó. = Az Időjárás 9. 1905. jún. 6. füz. pp. 184-194. Magyarország 22 helyéről érkeztek beszámolók. A jelenség magasságára Fejes Zsigmond 95-110 km-t, Massány Ernő 110-120 km-t, Fényi Gyula 70-73 km-t számított. [IBQ.]

KLEIN Adolf: Égi tünemény. = Az Időjárás 9. 1905. jún. 6. füz. p. 212. Tűzgömb nyoma 1905. jún. 11-én Görbő-Pinczehelyen. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése. = Az Időjárás 9. 1905. júl. 7. füz. pp. 234-236. A csillagvizsgáló 1904. máj. 1. és dec. 31. közötti működése. [IBQ.]

RUZSINSZKY József: Fényes napgyűrű. = Az Időjárás 9. 1905. júl. 7. füz. p. 251. Bakócán (Baranya megye) 1905. jún. 17-én. [IBQ.]

SZALACSY Farkasné: Rendkívül szép napgyűrű. = Az Időjárás 9. 1905. júl. 7. füz. p. 252. Vente pusztán (Zala megye) 1905. jún. 17-én. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás és a meteorológia. = Az Időjárás 9. 1905. aug. 8. füz. pp. 266-272. Előrejelzés. [IBQ.]

[RÉTHLY Antal:] Helyreigazítás. = Az Időjárás 9. 1905. szept. 9. füz. p. 312. Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás és a meteorológia című cikkhez. A napfogyatkozás előrejelzett időit helyi zónaidőben adták neg. Az óráink viszont néhány év óta nem középidőben, hanem az egységes vasúti időben járnak. Budapesten például a zónaidő korrekció +16,3 perc. [KSZ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A folyó évi aug. 30.-i napfogyatkozás alkalmával végzett megfigyelésekről. = Az Időjárás 9. 1905. nov. 11. füz. pp. 347-364. A hazai észlelések részletesen is. [IBQ.]

Északi fény. = Az Időjárás 9. 1905. dec. 12. füz. pp. 386-388. 1905. nov. 15-én országszerte megfigyelték. Az észlelőhelyek: Bodófalva (Krassó-Szörény megye), Csökmő (Bihar megye), Élesd (Bihar megye), Igló (Szepes megye), Kolozsvár, Micske (Bihar megye), Nyírvaja (Szabolcs megye), Pohorella-vasgyár (Gömör megye), Szelistye (Torda-Aranyos megye), Bátyok (Abaúj megye), Szentandrás, Podhragy (Nyitra-Novák mellett), Léva, Franzfeld (Torontál megye). [IBQ.]

SZKLÁCS Gyula: Meteor. = Az Időjárás 9. 1905. dec. 12. füz. p. 388. Igló, 1905. nov. 17. Kettészakadt és hangjelenség kísérte. [IBQ.]

A Mathematikai és Physikai Társulat tagjai. Gothard Jenő. = Mathematikai és Physikai Lapok 14. 1905. 1. füz. p. 3. [SRG.]

Vénusz és Jupiter. = Szamos 37. 1905. már. 9. 20. sz. pp. 3-4. "Már egy idő óta szembeötlik mindenkinek, aki az égboltozatra az esthomály beálltával feltekint, a csillagmiliárdok között a két legfényesebb csillag: a Vénus és Jupiter bolygók. Alul jobbra áll a fényesebb Vénus s tőle balra és feljébb áll a haloványabb Jupiter. - Még a hivatásos csillagásznak is feltünhetett, hogy a két csillag közti távolság napról napra kisebbedett s mindjobban közeledtek egymáshoz, (Milyen hatalmas théma a romantikus dalköltőnek a fényes hölgy, a szerelem istennője felé vonzódó hatalmas, de mégis halványabb isten királynak a kalandos kirándulása.) De ez csak látszólagos pályájuk. - Mert nem egymáshoz közelednek, hanem egyik a másik előtt fog elvonulni. Március 4-én oly közel voltak egymáshoz, hogy a távolság a két csillag között 4 és fél foknyi volt. Elérve ezt a távolságot egymástól ismét távolodnak és a gyorsabb pályafutása Vénus kerül balra és feljebb.
Márczius havában tehát Jupiter és Vénus kölcsönösen változtatják helyzetüket és aki nem figyeli még most őket gyakrabban, vagy aki nem tud arról a helycseréről, azt a benyomást nyeri, mintha a két csillag a fényét cserélte volna el, minthogy balra áll majd a fényesebb és jobbra a halványabb." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

STEINER Simon: A távoli világok. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 1. füz. pp. 54-68. "... Hátha még a csillagokra gondolunk, melyek végtelen távol vannak tőlünk: mennyivel inkább bántó a tudat, hogy azokra sohasem jutunk el, azokat sohasem tapodhatjuk. De épp e fájó érzésnek van biztos írja. Igaz, hogy a csillagokat, e távoli világokat nem fogja emberi láb sohasem tapodni; igaz, hogy égi testvéreinkkel nem közlekedhetünk soha, de azért mégis eljuthatunk hozzájuk a szellem szárnyain. A tudomány teremti meg a szárnyakat, melyek elröpítenek a távoli világokba és fellebbentik előttünk az ég mechanismusát. Rugói pedig e szárnyaknak a távcső és a szinbontó üveghasáb. [...] A régiek szerint Saturnus ege zárta be a bolygók egeit, mely után már csak az álló csillagok ege, a Mozdító ég és az Istenség lakása következett.
Saturnus képezte voltaképen a világ határát; s bár a Saturnus bejárta térben egy 200 millió mérföldnyi sugarú körben rengeteg világ fér el, mégis világterjedelemnek nagyon kicsi. A távcső azonban felnyitotta az ég kapúját. A fény, mi onnan kiömlött, új alakot adott a világnak. Először csak a naprendszert tágította. [...] Mikor az első csillag távolát sikerült kiszámítani, akkor látták csak, mily elenyésző pont a Nap a mindenségben. [...] Van Nap, mely gyönyörű fehér fényt áraszt, akár Napunk; ilyen a Syrius. Van, mely aranysárga fényű, mint a Déli Korona. Akad zöld, rubint, zafír, skarlát színű Nap. Vájjon honnan e különböző fény? Onnan, hogy mindenütt más égési folyamat van jelen; más a kihűlés foka, más anyag ég ott, amint azt a spektralanalysis igazolja. [...] Mert hogy a fénylő csillagok, mint Napok, szintén bírnak bolygórendszerrel, az nemcsak amaz analógiából következik, melyet Napunknál látunk, hanem ama fejlődési processusból, miken a világok átmentek.
Igenis, mindegyike e világoknak van saját birodalma, vannak bolygói, azok holdjaival, vannak üstökösei. Csakhogy azokat még a távcső sem mutatja, nemcsak azért, mert sötétek, hanem azért, mert aránylag kicsik. [...] De ha kérdjük: ismerjük-e hát teljesen a világ szerkezetét? nemmel kell felelnünk. A megmért végtelen távolok csak kicsi részét teszik a határtalan űrnek; mi csak néhány kerekét látjuk a világ gépezetének. Véges eszünk, gyarló eszközeink nem elégségesek az egész gépezet megértésére. [...] az összes idevágó tények és elmélet parancsolják értelmünknek, hogy a távoli világokon is életet, szerves életet feltételezzünk. ..." [HAI.]

M. J. [MAYER János]: Hulló csillag csekély magasságban. Kisebb közlemények. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 1. füz. p. 94. "...Azon magasság, melyben a hulló csillagok atmoszféránkban megjelennek és azt keresztezik, rendesen elég nagy. A heidelbergi csillagvizsgálón Götz astronomus e tekintetben nagyon ritka jelenséget figyelt meg. Ő fényképészetileg figyelt meg egy hulló csillagot, mely nagyon közel ment át a nap mellett. ..." [SRG.]

A társulat tagjai az 1905. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 1. füz. p. 116. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, orsz. képviselő, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

GERŐ Vilmos: Milyen elemekből áll a nap? = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 3-4. füz. pp. 295-296. [SRG.]

MAYER János: Az idei 1905. aug. 30-iki napfogyatkozás. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 3-4. füz. pp. 299-300. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. jan. 425. füz. pp. 78-79. 1905. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. A Saturnus 9-ik holdjáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (1.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. jan. 425. füz. p. 87. M. L. kéri, hogy a Csillagos ég rovatban a csillagnevek magyar nyelven szerepeljenek. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (1.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. jan. 425. füz. p. 88. A szerkesztők gondolkodnak rajta, hogy a Csillagos ég rovatban a csillagnevek magyar nyelven szerepeljenek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. febr. 426. füz. pp. 164-165. 1905. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. Budapesten látható holdfogyatkozás., Gyűrűs napfogyatkozás., Az Encke-féle üstökösről. [SRG.]

[CSOPEY László]: A Saturnus holdjairól. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. márc. 427. füz. pp. 234-236. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. márc. 427. füz. pp. 240-241. 1905. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. A tavasz kezdete., Új változó csillag a Cassiopeiában., Az alfa Centauri két összetevőjének sebességében mutatkozó különbség., Leszakadt csóvafoszlány a Borelli-féle üstökösön. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. ápr. 428. füz. pp. 296-297. 1905. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. A Jupiter hetedik holdjáról., Napfoltok magyarázata a bolygók dagályhatásából. [SRG.]

K. LEHOTZKY Gyula: Ujabb vizsgálatok a Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. máj. 429. füz. pp. 323-336. Prometheus 1903. 34. és 1904. 26. számú cikkei alapján. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A csillagképek és magyar nevök. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. máj. 429. füz. pp. 337-340. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. máj. 429. füz. pp. 352-353. 1905. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. A Nap koszorújának fotografozása fogyatkozáson kívül., A Nap solaris állandója., Az 1905. márczius 26-ikán fölfedezett új üstökös. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Tycho Brahe műszerei és művei. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. máj. 429. füz. pp. 361-362. A nemzetközi csillagászati társulat 1904. évi közgyűlésének résztvevői kirándultak Hven szigetére, ahol megnézték Tycho Brahe múzeumát. Levélszekrény. Tudósítások. (15.) [SRG.]

CS. J. [CSEMEZ József]: Nyugvó pontok a mindenségben. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. jún. 430. füz. pp. 403-405. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. jún. 430. füz. pp. 410-411. 1905. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. A Saturnus 10-ik holdjának keringésideje. A Castor csillagképnek egyes csillagjai is kettős csillagok. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. júl. 431. füz. pp. 466-467. 1905. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Szent Lőrincz raja., A Mars bolygón levő csatornák fotografozása., Két új ködfolt., Új spectroszkopi ikercsillagok. [SRG.]

SCHAFARZIK Ferenc: Napgyűrű megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. júl. 431. füz. pp. 472-473. 1905. jún. 17-én Baranyában Új-Dombóvárt és Szent-Lőrinczen valamint Szlavoniában - Noskovcén és Szlatinán. Légköroptikai jelenség. Levélszekrény. Tudósítások. (24.) [SRG.]

SZABÓ Péter: Tűzgolyó megfigyelése Budapesten. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. júl. 431. füz. p. 473. Tűzgolyó 1905. jún. 11-én. Még megfigyelték: Durugy Ferenc - Szászsebesen, Baranyai Gyula - Szegeden, Nemessányi Sándor - N.-Zomboron és Lukácsi György - Budapesten. Levélszekrény. Tudósítások. (25.) [SRG.]

HANG Dániel: Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. aug. 432. füz. pp. 517-519. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. aug. 432. füz. pp. 526-527. 1905. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. Budapesten látható részleges holdfogyatkozás., Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. szept. 433. füz. pp. 580-581. 1905. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (89.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. szept. 433. füz. p. 585. Z. B. 1904. aug. 17-én a Holdat kettőzve látta Lieblingen (Temes megye). Légköroptikai jelenség. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. okt. 434. füz. pp. 638-639. 1905. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. 1905. októberi hullócsillagok., 1905. novemberi hullócsillagok. [SRG.]

Levélszekrény. Tudósítások. (38.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. okt. 434. füz. p. 642. L. [Csopey László] a Kimura-féle tüneményről. [SRG.]

VADNAI Károly: Tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. okt. 434. füz. p. 642. 1905. szept. 10-én Budakeszin. Levélszekrény. Tudósítások. (40.) [SRG.]

BALKÁNYI Kálmán: Fazekas Mihály mint természetvizsgáló. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. nov. 435. füz. pp. 649-658. Csillagászat: p. 655. A Fazekas Mihály által szerkesztett Debreczeni Kalendárium 1826-1827. évi számában közölt két dolgozata "Esmerkedés a Tsillagos Éggel" és a "Tsillagóra" című munkája. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. nov. 435. füz. pp. 694-695. 1905. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. A Biela-féle üstökös maradványai. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (104.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. nov. 435. füz. p. 701. A. J. kérdése a délkör irányának meghatározása és ennek eszköze. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (104.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. nov. 435. füz. p. 702. Kövesligethy Radó a délkör irányának meghatározásáról és a napórák szerkesztéséről. [SRG.]

CSOPEY László: Az 1904-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. dec. 436. füz. pp. 762-763., 767-768. Bredichin, Fedor Alekszandrovics (1831. dec. 8. - 1904. máj. 14.), Callandreau, Pierre Jean (1852. szept. 18. - 1904. febr. 13.), Perrotin, Joseph Athanase (1845. dec. 19. - 1904. febr. 29.), Roberts, Isaac (1829. - 1904. júl. 17.). [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. dec. 436. füz. pp. 776-777. 1905. dec. 15. - 1906. jan. 15. közötti jelenségek. A Herkulesből kisugárzó hullócsillagok. [SRG.]

-y. [CSOPEY László]: A Vénus keringésidejéről. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. febr. 1.(77.) pótfüz. pp. 45-46. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENCSIK Ferdinánd: Schlözer Ágoston Lajos levelei Hell Miksához, 1772. febr. 29. = Történelmi Tár 6. 1905. pp. 143-147. [HAD.]

RÉTHLY Antal: A napfogyatkozás megfigyelése a Dobogókőn. (1 térképpel, 1 térrajzzal és 2 képpel.) = Turisták Lapja 17. 1905. szept-dec. 9-12. sz. pp. 155-161. 1905. aug. 30-án. [SRG.]

-a. A.-: A Plato krater topographiája. = Uránia 6. 1905. jan. 1. sz. pp. 22-25. [SRG.]

Az égi testek lakhatósága. = Uránia 6. 1905. márc. 3. sz. pp. 115-118. H. I. Klein cikke a Sirius-ból. Fordította: Tass Antal. [SRG.]

Óriási napfolt. = Uránia 6. 1905. márc. 3. sz. pp. 138-139. 1905 februárban. [SRG.]

TASS Antal: Az 1904-ben felfedezett kis bolygók. = Uránia 6. 1905. ápr. 4. sz. pp. 182-183. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 6. 1905. jún-júl-aug. 6-8. sz. pp. 310-312. [SRG.]

Napok nagysága. = Uránia 6. 1905. szept. 9. sz. p. 363. Krónika. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás. = Uránia 6. 1905. szept. 9. sz. pp. 364-365. 1905. aug. 30-án. [SRG.]

Óriási meteorit. = Uránia 6. 1905. dec. 12. sz. p. 415. Krónika. [SRG.]

RAPAICS Raymund: A Föld sorsa. = Uránia 6. 1905. nov. 11. sz. pp. 429-434. A Földről és a Holdról. [SRG.]

A Nap múltja és jövője. = Uránia 6. 1905. nov. 11. sz. pp. 462-463. Lord Kelvin nézete a Napról. [SRG.]

-o-: Az ezévi napfogyatkozás. = Uránia 6. 1905. dec. 12. sz. pp. 492-496. 1905. aug. 30-án. [SRG.]

Uj változó csillag. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. jan. 15. 3. sz. p. 44. "Ó-Gyallán a magyar királyi asztrofizikai observatoriumban Tass Antal observátor az év első napjaiban az Androméda-csillagképben igen érdekes változó-csillagot fedezett fel, a mely a nagyon rövid periódusú Algol-tipushoz tartozik. Fényének változása oly gyorsan történik, hogy egy óra húsz percz alatt egy egész és hat tized fénynagyság különbséget mutat. Bővebb vizsgálatok még hiányoznak." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A Magyar Tud. Akadémia február 7-iki ülését. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. febr. 12. 7. sz. p. 107. "báró Forster Gyula elnöklete alatt tartotta, melyen Mahler Ede bemutatta: "Naptár-adatok művelődéstörténeti jelentősége" czimű értekezését, s a zsidó szombat, "sabbat" ünnepének történetét adta elő. Eredetileg ez a holdtölte napja volt. De később a babilóniaiak a holdkörnek minden fázisát megünnepelték: még később ennek a pontos megtartásától is eltértek s a körülbelül pontosan megfelelő hetedik napot állandó ünnepnappá tették. Így a babilóniaiaknál fejlődött ki a rendes szombatnap ünnepe. A bibliai ünnepnapokról szóló fejtegetését azzal fejezte be a szerző, hogy azok túlnyomó részben a hold változásainak megfigyeléséből származnak. Végül a csillagászat egyiptomi művelődéstörténeti fontosságát és adatait mutatta be." Ez a Közintézetek és egyletek című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A Jupiter hatodik és hetedik holdja. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. márc. 5. 10. sz. p. 157. "Január elején az a hir jött Amerikából, hogy a Lick-féle csillagvizsgálóban fölfedezték a Jupiter hatodik holdját. A Lick-féle csillagvizsgáló 1300 méter magas hegyen van s a vizsgálódás olyan távcsővel történik, a mely nagyságra nézve a második a világon van ott azonkívül egy nagyszerű tükör-teleszkop is. Az új hold fénye olyan, mint egy tizennegyedrangú csillagé. A tükör-teleszkópon azóta nagy buzgalommal vizsgálták az új holdat s fényképeket készítettek róla. Most ismét az a hir érkezik Amerikából, hogy a Lick-féle obszervatóriumban fölfedezték a Jupiter hetedik holdját is, a melynek nagysága tizenhatodrangú s így a legkisebb égitestek közé kell számítani." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A greenwichi csillagvizsgáló-torony... = Vasárnapi Ujság 52. 1905. márc. 26. 13. sz. p. 200. "kupolájának nagyobb része papirosból készült, súlya pedig 40 ezer kilogramm." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. 1894-ben ugyan ebben a rovatban "A papir használatára..." cimmel már közöltek egy hasonló tartalmú hírt. [HAI.]

Egy új csillagcsoport. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. jul. 9. 28. sz. p. 453. "A kaliforniai Mount-Wilson hegyre épített csillagdának érdekes eredménye van, a mennyiben Barnard tanár a kitűnő Bruce-távcső segélyével egy eddig ismeretlen csillagcsoportot födözött föl, a nyilas csillagképe közelében. A távcsőben az új csillagköd úgy jelenik meg, mint valami légy két szárnya. Mindenesetre megfoghatlan nagyságú tömeget alkothat és naprendszerünktől óriási távolságra fekszik. Ez a csillagcsoport az égbolt azon oldalán fut, hol a nyilas csillagképe van, s azokhoz a többi hatalmas csillagcsoportozatokhoz hasonlít, melyeket Barnard tanár már előbb az egyszarvú és a kígyóvivó (Iphinchus) csillagképében, a Plejadoktól éjszakra, és az Orion óriásai területén belül, égi fotografálás által észlelt.
A Mount-Wilson hegyen lévő csillagda, hol ez az észlelet történt, a tenger szine fölött 1800 méterre fekszik, s fiókállomása a nagy Chicagói csillagvizsgáló-intézetnek. A hegyen soha sincs köd, az ég tiszta, mig a mellette fekvő sikság sokszor poros. Éjjelenként gyönyörű kilátás nyilik róla a villanynyal világított Pasadena és Los Angelos városokra." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Az augusztusi hullócsillagok. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. aug. 20. 34. sz. pp. 542-543. "...Chladni vizsgálódásai után jutottak arra a gondolatra, hogy a nép által helyesen "mennykövek "-nek nevezett meteorok kozmikus eredetűek s nem mint eddig hitték, heves vulkánikus kitörések maradványai... Vannak azonban az évnek olyan szakai, melyekben a hullócsillagok sokkal nagyobb számban és sűrűbben fordulnak elő, mint egyébkor. E törvényszerűséget először Schiaparelli sejtette meg s meg is állapította, hogy e gyakrabbi előfordulásuk periodikus. Szerinte ugyanis a meteorok szétfoszlott üstökösök maradványai s mint ilyenek megtartják az üstökös elébbi pályáját s ezen a pályán nagy rajokban keringve, egyes szabályos időközökben ismételve találkoznunk kell velük... a rajok egyedei az ég egy bizonyos pontjából indulnak ki, melyet kisugárzási pontnak, radians-nak neveznek. E radians rendesen összeesik valamely csillagképpel, melyből a különböző rajok nevének eredete származik.
A nevezetesebbek a következők: Január 2-3-ikán a Quadrantidák, április 19-30-ikán a Liridák, május 2-ikán az Éta Aquaridák, július 28-ikán a Delta Aquaridák, augusztus 9-11-ikén a Perseidák, október 18-20-ikán az Orionidák, november 13-15-én a Leonidák, 23-27-ikén az Andromedában a Bielidák s végül deczember 9-12-ike között a Geminidák. ...Mint a mellékelt felvételen látható, az észlelők az égbolt különböző tájai felé fordulva, várakozástelten nézik az eget... [p. 540. "A műszer mellett dr. Konkoly-Thege Miklós igazgató áll, tőle jobbra Massány Ernő, balra ifj. Konkoly-Thege Miklós és Büky Aurél asszisztensek ülnek."] Ilyen egybevágó észlelések voltak a Delta Aquaridák rajának megjelenése, alkalmával, múlt hó 26-ától 30-ikáig, midőn Ó-Gyallán és Nagytagyoson az astrophysikai és meteorológiai observatoriumok tisztviselőkara két csoportban végezte feladatát..." [HAI.]

Teljes napfogyatkozás. Augusztus hó 30 ikán. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. aug. 27. 35. sz. pp. 555-558. "...A mostani napfogyatkozás Amerikában fogja kezdetét venni. A Hold árnyéka ott fogja először elsötétíteni a vidéket a Winipeg tájékán, még pedig déli 12 óra 57 perczkor. Innen az árnyék áthalad az Atlanti-óczeánon mint valami villámgyors vihar, s 1 óra 8 perczkor már Spanyolországban van Burgos városának tájékán, 1 óra 52 perczkor átszáguldott már az afrikai partokra, s Filippvillénél okoz éjszakai sötétséget. Az árnyék körének sugara ez alkalommal szokatlanul nagy, úgy, hogy a fogyatkozás oly hosszas csikot képező térségen lesz látható, melynek szélessége is jelentékeny, a mellett pedig egy-egy helyen az elsötétedés néhány perczig is eltart. Daczára annak a roppant sebességnek, melylyel az árnyék halad. így Spanyolországban tartama 3 percz és 48 másodperczet fog kitenni, Tuniszban pedig 3 percz és 26 másodperczet." [HAI.]

A bolygók helyzete szeptember 1-én. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. szept. 3. 36. sz. p. 582. "Vénus az ikrek csillagképében van nem messze Castor és Polluxtól; reggel két óra tájban kel. Mars a scorpióban van, közel annak legfényesebb csillagához, az Antareshez; este 9 1/2 óra tájban nyugszik. Jupiter a bikában van a fiastyuk alatt; este 10 óra tájban kel és a reggeli szürkületig jól látható. Saturnus a vízöntő csillagképében van ; egész éjjel jól látható. Érdemes a megemlítésre, hogy szeptember elején Saturnus és a Nap, - Mars és a Jupiter, - továbbá Uranus és a Neptunus majdnem szemközt állnak az égen, a mint a vázlat is mutatja." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Fényképfelvételek az augusztus 30-iki napfogyatkozásról. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. szept. 10. 37. sz. p. 598. A két fotó képaláírása: "A részben elfödött napkorong (a hogy Magyarországon látható volt).; A teljesen elfödött napkorong." [HAI.]

Kuncz Adolf csornai prépost. 1841-1905. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. szept. 17. 38. sz. p. 612. "Sokan ismerték és tisztelték, és pedig nemcsak a római katholikus hivek közül dr. Kunz Adolf csornai premontrei prépostot, a kinek közelebb bekövetkezett váratlan halála általános részvétet keltett, különösen a Dunántúl, működése színhelyén. Hatvannégy évet élt s 1884, tehát több mint 20 év óta volt a csornai premontreiek prelátusa. Mint szombathelyi ember, szülőföldjén kezdte papi s tanári működését, a hol oly népszerűségre tett szert, hogy megválasztották képviselőnek. Mandátumát préposttá való kinevezésekor tette le.
Irt több egyházi művet s egy nagyobb munkában feldolgozta Szombathely város monográfiáját. Jó pap volt s jó ember, a kinek nevét sokan emlegetik hálával. A halál hirtelen érte a zalamegyei Türjén, a hol látogatóban volt." Ez a rövid nekrológ nem tesz említést csillagászati megfigyeléseiről, a Gothard-testvérekhez fűződő tanári majd később munkatársi kapcsolatáról vagy pl.: a szombathelyi székesegyházban elvégzett Foucault-féle igakísérletéről sem. [HAI.]

Gotthard Jenő fényképfelvételei a napfogyatkozásról. = Vasvármegye 38. 1905. aug. 26. 194. sz. p. 2. Napfogyatkozás 1905. aug. 30-án fél kettő és 4 óra között teljes napfogyatkozás lesz. Gothard Jenő Ó-Gyallán fog képeket készíteni. [SRG.]

Napfogyatkozás. = Vasvármegye 38. 1905. aug. 31. 201. sz. p. 3. Napfogyatkozás volt 1905. aug. 30-án. [SRG.]

BUZNA Viktor: Hulló csillagok. = Zászlónk 1905. okt. 15. pp. 35-39., 5 t. Négy metszettel és egy ábrával. [VEJ.]

Hány csillagot látunk? = Zászlónk 1905. okt. 15. p. 46. [VEJ.]

BUZNA Viktor: Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás. = Zászlónk 1905. nov. 15. pp. 66-68. Három fotó. Egy kolostor belső udvara, benne: Mier y Teran, Angehrn Tivadar, Fényi Gyula és több távcső.; Egy "Aequatoriale" parallaktikus távcső négy kamerával.; Angehrn felvétele a koronáról 1905. aug. 30-án. [VEJ.]

          1906.

  CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel és egy forgatható csillagtérképpel. Budapest, 1906. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. 644 p. /A műveltség könyvtára./ Egy kötetben. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-631. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. 1-2. köt. Budapest, [1906.] Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. /A műveltség könyvtára./ Két kötetben. 1. köt. 1-304 p., 2. köt. 305-640 p. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-631. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

ERMÉNYI Lajos: Petzvál József élete és érdemei. Budapest, 1906. Mathematikai és Physikai Társulat. 72 p., 13 kép, 3 rajz. [SRG.]

FENYVES Ferenc: A sarki fény különös tekintettel a hazai viszonyokra. Budapest, 1906. Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) részvénytársaság kiadása, Ofenbeck és Balázsy könyvnyomdája Nagykanizsán. 80 p. Táblázat a Magyarországon észlelt északi fényekről: 40 jelenség. pp. 12-15. [KSZ.]

[Forgatható csillagtérkép. Szerk.: Kövesligethy Radó.] Budapest, 1906. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. t. Címfelirat nélküli. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. 17 x 17 cm-es préselt karton lemezek, az alap- és fedőlap közt kerek elforgatható lappal, amelyek 10 cm (legnagyobb) átmérőjű ovális ablakában láthatók a látóhatár felett levő fényesebb csillagok. Fekete alapon, aranyszínű, ill. sárga nyomással. A fedőlemez 5 napos beosztású naptárskálájához a forgó lapon levő, félórás beosztású időpont skálája forgatható. A csillagokat körülbelül 3, néhol 3,5 magnitúdóig tünteti fel, a fényesebb csillagok neve kiírva.
A kiadvány melléklete volt a "Műveltség könyvtára" sorozat Cholnoky Jenő - Kövesligethy Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése című 1906-os könyvnek. Volt, hogy a könyvvel együtt adták el. Voltak kötetek, amelyeknél a könyv belső kötéstáblájába illesztették (ilyeneknél a felirat: "A csillagos ég Budapest szélességére számított horizonnal. Kövesligethy Radó egyet. tanár számítása alapján. Melléklet a Műveltség könyvtára A világegyetem kötetéhez"). Néhol teljesen önállóan is árusították a forgatható csillagtérképet. [IBQ.]

  KONKOLY-THEGE Miklós: Az újabban beszerzett műszerek ismertetése. Budapest, 1906. Nyom. Heisler J. könyvnyomdájában. 103 p. /A M. Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 9./ Tass Antal előszava 1906. május hóban kelt Ó-Gyallán.; I. rész. Tass Antal: A fotografiai-fotometria főbb módszerei és újabb eszközei. (pp. 1-43.); II. rész. Egyéb műszerek. Steiner Lajos: A König-féle spektralfotométer. (pp. 45-47.); Konkoly-Thege Miklós: Töpfer-féle Protuberancia Spektroszkop. (pp. 48-51.); Terkán Lajos: Vizuális fotometria Toepfer Ottó potsdami műhelyében készült Zöllner-fée nagy fotométer és alkalmazása (pp. 51-86.); Terkán Lajos: A Darmerféle tükörkvadráns. (pp. 87-94.); Terkán Lajos: A Toepfer-féle heliosztát. (pp. 94-97.); Czuczy Emil: A Breithaupt-féle univerzale. (pp. 97-103.) [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kondor Gusztáv l. t. emlékezete. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1904. május 30-án tartott összes ülésén.) Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. 23 p., 1 t. Klny. az Emlékbeszédek az M. Tud. Akadémia tagjai felett. 12. köt. 6. számából. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 12. köt. 6. sz. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMVI-ra [1906-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1906. Franklin-Társulat nyomdája. 280 p. Csillagászat: pp. 3-76. Polgári és csillagászati Naptár 1906-ra. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1906-ra. Időszámítás 1906-ra.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1906-ra. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1906-ban. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

MAHLER Ede: Babilon és a Biblia. Budapest, 1906. Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája. 28 p. /"Uránia" Magyar Tudományos Egyesület. Népszerű tudományos felolvasások. 5./ Csillagászat: pp. 23-25. Babilon a csillagászat tudományának hazája, ékírásos táblák csillagászati feljegyzései, csillagászat a vallás szolgálatában, a Saros-periódus felismerése, a lunisoláris éven alapuló naptáruk, a zsidó naptár a babiloniaiak leghűbb mása. A nap 24 részre osztása, a hétszámlálás, a szombat szent volta mind Babilon eredetű és innen eredt a Biblia könyveibe. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Babylonia és Assyria. Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. 370 p. /A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. 55./ Csillagászat: pp. 242-258., 317-320. [REZ.]

  TASS Antal: 1899-1905. években Ó-Gyallán és 1905. évben Nagy-Tagyoson végzett Hullócsillagmegfigyelések. Az igazgatóság megbizásából sajtó alá rendezte Tass Antal, obszervator. Budapest, 1906. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 59 p. /A Magyar Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 8./ A cím és a szöveg németül is. 52 észlelési alkalommal 2626 hullócsillagot figyeltek meg. Valamennyi meteor észlelt adata (sorszám, időpont, a feltűnés és eltűnés ekvatoriális koordinátái, fényessége, megjegyzés) táblázatban közölve. 1903. júl. 29/30-án éjjel látták a legtöbb meteort: 181-et. [KSZ.]

  TERKÁN Lajos: Béta Lyrae pályaelemeinek kiszámítása spektroskopiai és photometriai adatokból. Budapest, 1906. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 31 p. /A m. kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 10./ 1905. júl. 14-től nov. 26-ig észlelték a béta Lyr fényváltozásait Ógyallán egy Zöllner fotométerrel. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1906-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1906-ik közönséges esztendőre. Hatodik évfolyam [Debrecen, 1905.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Vénus bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

A hold kelte és nyugta 1906. évben. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1906-ik közönséges esztendőre. Hatodik évfolyam [Debrecen, 1905.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 16. [SRG.]

FRÖHLICH Izidor: Heller Ágost emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 12. köt. Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 87-121., 1 t. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kondor Gusztáv l. t. emlékezete. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1904. május 30-án tartott összes ülésén.) In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 201-223., 1 t. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 12. köt. 6. sz./ Ebben (pp. 221-223): Kondor Gusztáv irodalmi munkássága. I. Csillagászat. II. Mathematika. III. Emlékbeszédek. IV. Reáliskolai tankönyvek. V. Vegyesek. [KSZ.]

Hell Miksa. In: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, [1906.] Országos Monografia Társaság, Wodanier F. és Fiai könyvnyomdája. p. 245. /Magyarország vármegyéi és városai./ [KSZ.]

MAHLER Ede: Az ókor keleti népeinek művészete. In: Sebestyén Gyula - Mahler Ede - Láng Nándor - Zsámboki Gyula - Kuzsinszky Bálint: A művészetek története. A legrégibb időktől a XIX. század végéig. I. kötet. Ó-kor. Szerk.: Beöthy Zsolt. Budapest, 1906. Lampel R. Könyvkereskedése, (Wodianer F. és fiai) Részvénytársaság. pp. 25-118. Beöthy Zsolt előszava 1905. nov. 1-én kelt Budapesten. Az említett fejezetet a neves kronológus és csillagászattörténész, Mahler Ede jegyezte. Az általa írt rész fejezetcímei: I. Egyiptom. Építészet. Szobrászat. Festészet és relieffaragás. II. Babilónia és Asszíria. Bevezetés. Építészet. Szobrászat. III. Perzsia. Építészet. Szobrászat. Iparművészet. IV. Szíria és Kis-Ázsia. [REZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1906. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 17. 1906. jan. 15. 1.(193.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenkettedik akadémiai ülés. A III. osztály harmadik ülése 1906. április 2-án. = Akadémiai Értesítő 17. 1906. máj. 15. 5.(197.) füz. p. 330. Terkán Lajos részéről "Béta Lyrae pályaelemeinek kiszámítása spectroskopiai és photometriai adatokból" előterjeszti Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik akadémiai ülés. A III. osztály negyedik ülése 1906. május 14-én. = Akadémiai Értesítő 17. 1906. jún. 15. 6-7.(198-199.) füz. p. 411. Kövesligethy Radó bemutatja "Seismikus hullámfelületek és a seismikus távolhatás törvénye"; "Seismikus hosszkülönbség meghatározása" című értekezéseit. [SRG.]

VISZOTA Gyula: Tagajánlások az Akadémiában. (A megalakulástól 1847-ig.) = Akadémiai Értesítő 17. 1906. okt. 15. 10.(202.) füz. pp. 508-527. Herschelt(!) Izsákot ajánlja 1834-ben Pap Gábor. p. 508.; Nagy Károlyt rendes és vidéki levelező tagnak ajánlják 1836-ban. pp. 518-519.; Vállas Antalt rendes tagnak ajánlja Győry Sándor és Szemere Pál 1837-ben. pp. 521-522.; Littrow János Jakabot külföldi levelező tagnak ajánlják 1838-ban. p. 527. [SRG.]

VISZOTA Gyula: Tagajánlások az Akadémiában. (A megalakulástól 1847-ig.) Vége. = Akadémiai Értesítő 17. 1906. nov. 15. 11.(203.) füz. pp. 611-636. Tarczy Lajost rendes tagnak ajánlja Schedel Ferenc 1839-ben. p. 611.; Nagy Károly rendes tagot, tiszteleti tagnak ajánlják 1845-ben Győry Sándor és Vállas Antal. pp. 635-636. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonnyolczadik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése 1906. november 19-én. = Akadémiai Értesítő 17. 1906. dec. 15. 12.(204.) füz. p. 701. Kövesligethy Radó bemutatja Terkán Lajos "Naprendszerünk mozgásának iránya" című értekezését. [SRG.]

STEINER Lajos: Zivatarok gyakorisága és a Hold fényváltozása. = Földrajzi Közlemények 34. 1906. jan. 1. füz. pp. 13-22., 1 mell. [IBQ.]

CHOLNOKY [Jenő]: Csaszny Valér: "Tellurium-Lunarium" szemléltető készülék a csillagászati földrajz tanításához. Calderoni és Tsa. Budapest. = Földrajzi Közlemények 34. 1906. febr. 2. füz. p. 67. Ismertető. [SRG.]

STEINER Lajos: Báró Harkányi Béla "Hullámos vízfelületek tükrözési jelenségei". = Földrajzi Közlemények 34. 1906. 4. füz. pp. 141-142. Cikk-ismertetés és kiegészítés a Nap és Hold okozta "aranyhíd"-ról. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal.]: Braun Károly dr. S. J. = Földrajzi Közlemények 34. 1906. 10. füz. p. 458. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora 1904. év végén. = Földtani Közlemények 36. 1906. jan-márc. 1-3. füz. p. 84., 86. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Gothard Jenő. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Napunk tengelyforgási idejének meghatározása. = Az Időjárás 10. 1906. jan. 1. füz. pp. 1-17. A módszerek és az ógyallai mérések. [IBQ.]

HASENAUER Andor: Érdekes körülmények közt látott meteor. = Az Időjárás 10. 1906. jan. 1. sz. p. 29. Giacobini üstökös megfigyelése közben a teleszkópban észleltek meteort 1905. dec. 19-én Kiskartalon. [SRG.]

LÓSKAY Miklós: A Cheops-gúla földrajzi és egyéb vonatkozásai. = Az Időjárás 10. 1906. febr. 2. füz. pp. 48-49. Smith és Taylor fantasztikus adatai. [IBQ.]

KIRÁLY Sándor: Szép meteor. = Az Időjárás 10. 1906. febr. 2. füz. p. 55. Hidvég (Háromszék megye), 1906. jan. 29. [IBQ.]

[KONKOLY-THEGE Miklós]: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium 252 mm-es refraktorának átalakítása. = Az Időjárás 10. 1906. márc. 3. füz. pp. 57-70. [IBQ.]

A napfoltok összefüggése a meteorológiai jelenségekkel. = Az Időjárás 10. 1906. márc. 3. füz. p. 91. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Kiváló szép napfoltok. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. pp. 104-110. Nagytagyosi észlelések. [IBQ.]

CSERPES Gyula: Fényes meteor. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. pp. 125-126. Barcs (Somogy megye), 1906. márc. 4-én reggel 2 óra 35 perckor. "Nagyon vakító fényességgel jött. Oly nagy világosságot árasztott, hogy a Dráva folyót, amely 200-250 méter széles, egész szélességében megvilágította." [IBQ.]

KELEMEN József: [Fényes meteor]. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. p. 126. Óbecse (Bács megye), 1906. márc. 4-én hajnali 3-kor. "A szemlélők állítása folytán oly erős, izzó fehér fényű volt, akár csak a Nap. Nappali világosság volt". [IBQ.]

SCHALL Gyula: Fényes meteor. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. p. 126. Bégaszentgyörgy (Torontál megye), 1906. márc. 4-én reggeli 2 óra 33 perckor. Tűzgömb, "mely intenzív fehér színével egy pillanatra napvilágot terjesztve piros világossággal szétpattant." [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVIII. században. = Az Időjárás 10. 1906. máj. 5. füz. pp. 148-149. [GAI.]

MARCZELL György: Megjegyzések a napsütéstartammérők felállításához. [1.] = Az Időjárás 10. 1906. jún. 6. füz. pp. 171-179. A mérőkre a napóra képletek érvényesek. [IBQ.]

BERECZ Endre: Temesvár időjárása az 1905. évben. = Az Időjárás 10. 1906. jún. 6. füz. pp. 189-191. Napfogyatkozás 1905. aug. 30-án. p. 191. [IBQ.]

ELEKES István: Kiváló szép napfoltok. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. pp. 203-207. 1906. júl. 3-4-5-én. [IBQ.]

MARCZELL György: Megjegyzések a napsütéstartammérők felállításához. (2. közlemény.) = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. pp. 207-216. A mérőkre a napóra képletek érvényesek. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Földrajzi hosszkülönbség-meghatározás. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. p. 223. Ógyalla - Nagytagyos passage-prizmával. [IBQ.]

BENCSIK János: Szivárványmegfigyelések. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. p. 225. Nagybányán 1902-1904 között. [IBQ.]

K. M. [KONKOLY Miklós]: Hulló csillagok. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. p. 225. Az 1906. júliusi korrespondeáló észlelések Ógyallán, Tagyoson és Csopakon. [IBQ.]

TERKÁN Lajos - MARCZELL György: A nagytagyosi csillagvizsgáló és a meteorológiai obszervatórium. = Az Időjárás 10. 1906. aug. 8. füz. pp. 227-247. Terkán Lajos: Csillagvizsgáló. pp. 227-242. [GAI.]

K. M. [KONKOLY Miklós]: Hullócsillag-megfigyelések. = Az Időjárás 10. 1906. aug. 8. füz. p. 263-264. 1906. júl. 28. és aug. 13. között 940 hullócsillagot jegyeztek fel Ógyallán és Nagytagyoson. [IBQ.]

LAKITS Ferenc: Az óra járása és állása. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. pp. 384-388. [IBQ.]

TASS Antal: A m. kir. Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 8. sz. Az 1899-1905. években Ógyallán és az 1905. évben Nagytagyoson végzett hullócsillag-megfigyelések. A kiadvány előszava. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. pp. 395-396. [IBQ.]

TASS Antal: A m. kir. Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 9. sz. Az újabban beszerzett műszerek ismertetése. Budapest, 1906. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. pp. 396-397. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Egy múzeumi tárgyról. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. p. 399. A meteorológiai múzeumban: Kisfaludy Sándor napórája, amelyet József nádortól kapott, olvasó üveg mely Petőfi Sándoré volt. [IBQ.]

Lf. [LAKITS Ferenc]: Új csillagvizsgáló New-Yorkban. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. p. 400. [SRG.]

SZÉKELY Károly: Csillagászati ujdonságok. = Katholikus Szemle 20. 1906. 1. sz. pp. 54-75. [ZSE.]

A Mathematikai és Physikai Társulat tagjai. Gothard Jenő. = Mathematikai és Physikai Lapok 15. 1906. 1. füz. p. 3. [SRG.]

FEJÉR Lipót: Stabilitási és labilitási vizsgálatok a tömegpontrendszer mechanikájában. = Mathematikai és Physikai Lapok 15. 1906. pp. 152-172. Égimechanikai tanulmány. Az előadást 1905. jún. 23-án tartotta a kolozsvári Ferencz-József tudományegyetem mathematikai és természettudományi kara előtt. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A hullócsillagok radiacziós pontjainak kiszámítása. = Mathematikai és Physikai Lapok 15. 1906. 5. füz. pp. 227-235. Az elméleti számítás bemutatása után az 1903. júl. 28-án Ógyallán észlelt 59 hullócsillag adatát közli. Két radiánspont mutatható ki. Az egyik, 30 meteorból a Perseidák látszó radiánsa. A másik, 29 meteorból egy Zezioli által észlelt és Schiaparelli által számított (alfa 315,0 delta 87,0; júl. 14 és aug. 11 között aktív) rajt ad [a koordináta az Ursae Minorisra mutat]. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Béta Lyrae pályaelemeinek kiszámítása spektroskopiai és photometriai adatokból. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 24. 1906. 3. sz. pp. 391-417. "A. M. T. Akadémia III. osztályának 1906 április 2.-án tartott üléséből." [HAI.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. ápr. 21. 49. sz. p. 6. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. (Folytatás.) = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. ápr. 24. 50. sz. p. 5. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. (Folytatás.) = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. ápr. 26. 51. sz. pp. 3-4. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. (Folytatás.) = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. ápr. 30. 53. sz. pp. 3-4. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. (Folytatás.) = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. máj. 3. 54. sz. p. 5. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. (Folytatás.) = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. máj 8. 56. sz. pp. 6-7. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

A társulat tagjai az 1906. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 31. 1906. 1. füz. p. 69. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

A temesvári meteorologiai és seismologiai Observatorium, Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 30. 1906. 3-4. füz. p. 250. "...mely társulatunkkal contactusban van, a lefolyt évben is végezte nemes hivatását. Konkoly-Thege Miklós, országos igazgató, kinek jóakarata az intézet minden szervén mutatkozik, a lefolyt évben is tanúsította gondozása jelét. Az általa szerkesztett seismografon nevezetes átalakítást tétetett, miáltal annak érzékenysége tetemesen fokoztatott.
Az observatoriumot egy egy fél-másodperces csillagászati órával szerelte fel és a pontos idő beszerezhetése végett a temesvári Observatorium és a budapesti központi meteorológiai intézet prognózis osztálya közt interurban telefonösszeköttetést létesítetett; kilátásba helyezte, hogy az observatoriumot egy, az idő meghatározására szolgáló Konkoly rendszerű passage prismával és még f. évi nov. elején egy positiv hulló csillag megfigyelésekre szolgáló csillagászati távcsővel fogja felszerelni. ..." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. jan. 437. füz. pp. 80-81. 1906. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. Budapesten részben látható holdfogyatkozás. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (9.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. jan. 437. füz. p. 91. ifj. F. F. kérdése a holdfogyatkozásról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. jan. 437. füz. p. 91. K. J. kérdése a Nap állásáról márc. 21-én, jún. 22-én, szept. 23-án és dec. 22-én. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (10.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. jan. 437. füz. p. 94. Kövesligethy Radó a Nap állásáról márc. 21-én, jún. 22-én, szept. 23-án és dec. 22-én. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. febr. 438. füz. pp. 158-159. 1906. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. Budapesten nem látható részleges napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. márc. 439. füz. pp. 236-237. 1906. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. ápr. 440. füz. pp. 298-299. 1906. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei az 1906. év első negyedében. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. ápr. 440. füz. p. 307. Csillagászok: Langley, Samuel Pierpont. Levélszekrény. Tudósítások. (10.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. pp. 356-357. 1906. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. p. 362. Csillagászok: Karlinski, Franz M. Levélszekrény. Tudósítások. (12.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (46.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. p. 363. SZ. J. kérdése a zónaidőről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (55.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. p. 363. Mészöly Győző az 1780. máj. 19-i világvégéről olvasott. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A zónaidőről. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. pp. 363-364. Levélszekrény. Feleletek. (46.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Az 1780. május 19-iki "sötét nap". = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. p. 366. Levélszekrény. Feleletek. (55.) Talán a Vezuv kitörése okozhatta. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. jún. 442. füz. pp. 414-415. 1906. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. júl. 443. füz. pp. 470-471. 1906. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Részleges napfogyatkozás., Teljes holdfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. júl. 443. füz. p. 474. Csillagászok: Lindhagen, Daniel Georg.; Rayet, A. Levélszekrény. Tudósítások. (16.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. aug. 444. füz. pp. 520-521. 1906. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (74.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. aug. 444. füz. p. 529. E. J. kérdése a holdudvarról, amit 1905. febr. 9-én látott. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Holdat kisérő gyűrűk magyarázata. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. aug. 444. füz. p. 531. Levélszekrény. Feleletek. (74.) [SRG.]

TOBORFFY Zoltán: A földi és a kozmikus eredetű vas közti különbségről. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. szept. 445. füz. p. 581. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. szept. 445. füz. pp. 582-583. 1906. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (88.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. szept. 445. füz. p. 587. G. E. a Medárdról. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Bízhatunk-e a Medárd-napra vonatkozó közmondásban? = Természettudományi Közlöny 38. 1906. szept. 445. füz. p. 590. A szerkesztő kiegészítésével a naptárról. Levélszekrény. Feleletek. (88.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. okt. 446. füz. pp. 638-639. 1906. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. okt. 446. füz. p. 644. Csillagászok: Bossert, Jos. Francois. Levélszekrény. Tudósítások. (22.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. nov. 447. füz. pp. 692-693. 1906. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. dec. 448. füz. pp. 776-777. 1906. dec. 15. - 1907. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

CSOPEY László: Az 1905-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. dec. 448. füz. pp. 762., 765., 771-772. Abbe, Karl Erns (1840. jan. 23. - 1905. jan. 23.), Copeland Ralph (1837. szept. 3. - 1905. okt. 27.), Struve, Otto Wilhelm (1819. máj. 7. - 1905. ápr. 15.), Tacchini Pietro (1838. márc. 21. - 1905. márc. 24.), Wislicenus, Walter (1859. nov. 5. - 1905. okt. 13.). [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós ifj.: A felhőkről. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. 1.(81.) pótfüz. pp. 1-18. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A geofizika jelenlegi problémái. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. 1.(81.) pótfüz. pp. 25-33. Becker, George F. beszéde alapján írott cikk. [KSZ.]

BLOCH Henrik: Kepler János. = Az Ujság 4. 1906. máj. 29. 146. sz. pp. 1-3. "...Noha Kepler János békés természetű volt és semmiféle hajlama nem volt a harczra, mégis egész életén át fegyvert kellett fognia, mert semmi áron sem hallgatta volna el alapos búvárkodásainak és mély tanulmányainak eredményét. És mivel ez kortársainak nézeteivel ellenkezett, szaktársai megtámadták és üldözték és még sokkal elkeseredettebben küzdöttek ellene korának papjai és teológusai halhatatlan fölfedezései miatt. Kepler János 1571. deczember 27-én Weil városában született. [...] Kepler "Világépület titkai" czimű munkájában (1596) matematikai bizonyítékokkal juttatta érvényre a kopernikusi világrendszert. Magasztos fölfedezéseit magasabb kinyilatkoztatásoknak tartotta. [...] De Kepler nem talált kiadót. [...] A nagy nehézségek mellett is, melyeket a tübingai szenátus a munka kiadása elé gördített, a herczeg parancsára mégis megjelent. (Tübinga 1596.)
A kopernikusi világnézet barátai diadalmaskodtak, a teológusok azonban dühöngtek Kepler könyve miatt, mert Keplernek az az állítása, hogy a föld mozgása a biblia tekintélyének megkárosulása nélkül is fennállhat, az összes hitvallások teológusainak szemében kárhoztatandó eretnekségnek látszott. Kepler ezekre az ellenvetésekre és támadásokra az "Astronomia nova" czimű munkájának bevezetésében felelt. (1609.) Bátran állította: "Föltevések csak képzelődések, én csak azt tartom igaznak, a mi fizikailag igaz. Ez az eljárás alkotja örömömet és dicsőségemet". ..." [HAI.]

-gy.-: A napfoltok. = Uránia 7. 1906. jún-aug. 6-8. sz. pp. 305-308. [SRG.]

"A világegyetem", a czíme a "Műveltség Könyvtára" harmadik kötetének. = Uránia 7. 1906. jún-aug. 6-8. sz. p. 321. Kövesligethy Radó és Cholnoky Jenő kötetének ismertetése. [SRG.]

Az astrophysika. = Uránia 7. 1906. szept. 9. sz. pp. 337-345. W. W. Campbell előadása. Fordította: Tass Antal. [SRG.]

M. S. [MIKOLA Sándor]: Lowell újabb észlelései a Mars bolygó felületéről. = Uránia 7. 1906. nov. 11. sz. pp. 455-457. [SRG.]

HASENAUER Andor: Az 1905. évi Giacobini üstökös. = Vasárnapi Ujság 53. 1906. febr. 18. 7. sz. p. 144. "A múlt év végén gyors egymásutánban több üstököst fedeztek fel... A negyediket deczember 6-án reggel Nizzában Giacobini fedezte fel. Giacobini már szép számmal fedezett fel üstökösöket és e téren elért sikerei elismeréséül csak nemrég részesült a párisi akadémia jutalmában. A Giacobini-üstökös eleinte gyenge, kerek ködfoltnak látszott, még deczember 20-21-én is ilyen volt s megfigyelését a közeli hold zavarta. De ezután csakhamar magra, majd csóvára tett szert s mikor a közbejött rósz idők után figyelhettem, már szép jelenségként mutatkozott. Ekkor (január 4.) készült a csillagda hét hüvelykes refractorán a mellékelt rajz... Az üstökös pályáját mutatja nagyjában a mellékelt rajz..." [HAI.]

KISTELKI Ede: Hold. = Vasárnapi Ujság 53. 1906. aug. 19. 33. sz. p. 530. "Csillagászati vers" [HAI.]

A sarki fény. = Vasárnapi Ujság 53. 1906. szept. 2. 35. sz. p. 572. "...fontos természettudományi kérdéséről adott ki egy füzetet Fenyves Ferencz. Kezdi a sarki fény ismeretének és tudományos vizsgálatának rövid történetén, folytatja leírásán s úgy fog bele a nevezetes jelenség magyarázatába. Szól általánosságban a sarki fényről, aztán periódusairól, a sarki fény, a napfoltok és a földmágnesség periódusainak azonosságáról, a sarki fény fizikai tulajdonságairól, mesterséges sarki fényekről, a sarki fény magyarázatára felállított elméletekről. A füzet az anyag gondos tanulmányozásának eredménye s természettudományi dolgokkal foglalkozók sok érdekeset találhatnak benne." Ez az Irodalom és művészet című rovatban lévő könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

          1907.

DEÉSY Károly: A Naprendszer. Ahogy képzelni és bizonyítani tudom. A magyar tanügyi Kormány figyelmébe ajánlja: a szerző Deésy Károly tanár. Pozsony, 1907. Wigand F. K. könyvnyomdája. 64 p. + 1 kihajtható melléklet. A szerző előszava 1907-ben kelt Pozsonyban. Fejezetcímek: A naprendszer esése a Herkules csillagzat felé. A Napgörbe. Kép a Naprendszerről. Forgástengelyek égi karcolata. A pályasíkokhoz ferde forgások és keringések rendszeressége. A Föld és Hold tömegaránya az illető forgási és keringési erők és a billenési szögekből. Az 1/290 Napkimozdulási látszat. A Hold billegése. A Hold alakja. A Nap fénye, melege. A Napfoltok. Sarkfény. Futócsillagok. üstökösök. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMVII-re [1907-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1907. Franklin-Társulat nyomdája. 285 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár 1907-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1907-re. Időszámítás 1907-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások, Merkur-átvonulás. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1907-ben.
Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1907-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; M. Tud. Akadémiai névkönyv. III. A mathematikai és természettudományok osztálya. pp. 110-126. Konkoly T. Miklós, Báró Podmaniczky Géza. p. 110.; Schulhof Lipót. p. 115.; Gothard Jenő. p. 117.; Kövesligethy Radó. p. 118.; Az Akadémia belső tagjai. Tiszteleti tagok. III. osztály. p. 128. Konkoly T. Miklós, Br. Podmaniczky Géza.; Az Akadémia belső tagjai. III. Mathematikai és természettudományi osztály. pp. 131-132. Schulhof Lipót, Gothard Jenő, Kövesligethy Radó. p. 131.; Állandó bizottságok. Mathematikai és természettudományi bizottság. (Felállíttatott 1860-ban.) pp. 133-139. Konkoly T. Miklós. p. 137.;
A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. pp. 141-147. B. Podmaniczky Géza, Konkoly T. Miklós. p. 142.; Schulhof Lipót. p. 144.; Gothard Jenő. p. 145.; Kövesligethy Radó. p. 146.; Az akadémia tagjai földirati rendben. pp. 270-276. Konkoly T. Miklós Budapest. Tiszteleti tag. p. 270.; Kövesligethy Radó. Budapest. Levelező tag. p. 272.; Br. Podmaniczky Géza. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye. Tiszteleti tag. p. 273.; Gothard Jenő. Vas megye. Levelező tag. p. 274.; Francziaország. Páris. Levelező tag. Schulhof Lipót. p. 274. [KSZ.]

  TERKÁN Lajos: Az 1905. C üstökös pályája. Számították dr. Terkán Lajos és Czuczy Emil. Ógyalla, 1907. Nyomatott Heisler J. Budapest, II., Várkert-rakpart. 1. /Magyar Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 12./ 26 p. Fele részbe német nyelvű fordításban. [REZ.]

  TERKÁN Lajos: A kis bolygók saecularis háborgása. Budapest, 1907. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 22 p. /A Magy. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 13./ [KSZ.]

  TERKÁN Lajos: Korrespondeáló Hullócsillagészlelések Nagytagyosan és Ógyallán. Budapest, 1907. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 22 p. /A Magy. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 11./ 1905. júl. 26. és 1906. aug. 13. között végzett észlelésekból 69 szimultán (azonosnak tekinthető, mindkét helyről megfigyelt) meteor. Az adatokból számítható 31 feltűnési, 17 eltűnési magasság: átlagosan 91 km és 57 km. A kiszámított 9 radiánspont a júliusi és augusztusi rajok ismeretes koordinátáit adta. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1907-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1907-ik közönséges esztendőre. Hetedik évfolyam [Debrecen, 1906.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Merkur bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1907. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 18. 1907. jan. 15. 1.(205.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A Magyar Tudományos Akadémiai Könyvkiadóhivatalában még kapható akadémiai kiadványok jegyzéke. Mathematikai és természeti tudományok. = Akadémiai Értesítő 18. 1907. febr. 15. 2.(206.) füz. pp. 178-187. Gothard Jenő kötetei. p. 178.; Konkoly-Thege Miklós kapható könyvei. pp. 180-181.; Kövesligethy Radó, Kruspér István, Lakits Ferenc könyvei. p. 182.; Szabó József kötetei. p. 187. [SRG.]

Az Akadémia fogytán levő kiadványaiból. Természettudomány. Mathematika és rokon tudományok. = Akadémiai Értesítő 18. 1907. febr. 15. 2.(206.) füz. pp. 211-220. Gothard Jenő kötetei. p. 211.; Konkoly-Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kruspér István kötetei. pp.214-215.; Nagy Károly könyvei. p. 217.; Vállas Antal kötetei. p. 220. [SRG.]

Jelentés a M. tud. Akadémia munkásságáról 1906-ban. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 18. 1907. máj. 15. 5.(209.) füz. pp. 339-340. Terkán Lajos "Béta Lyrae pályaelemeinek kiszámítása spectroskopiai és photometriai adatokkal" című értekezése. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik akadémiai ülés. Negyedik összes ülés 1907. április 29-én. = Akadémiai Értesítő 18. 1907. máj. 15. 5.(209.) füz. p. 371. Kövesligethy Radó javasolja, hogy az Akadémia lépjen be az International Union for Cooperation in Solar Research tagjai sorába. A bizottságba delegálja Konkoly Thege Miklós és Gothard Jenő csillagászokat. A javaslatot elfogadták. [SRG.]

Sajnovics János. = Budapesti Hírlap 27. 1907. jan. 15. 13. sz. A különféle c. rovatban. [HAD.]

A Mars csatornái. = Budapesti Hirlap. 27. 1907. okt. 13. 243. sz. p. 41. [SRG.]

MAHLER Ede: Naptári és vallástörténeti tanulmányok. = Ethnographia 18.(3.) 1907. 3. füz. pp. 129-144. A régi egyiptomi mozgó év, sziriuszév, nagy Szothisz-korszak. A babilóniai tiszta holdév, luniszoláris év. Nabonassar naptárreformja Kr. e. 747-ben. A babilóniai naptárt ajánlotta a görögöknek Meton Kr. e. 432-ben. A zsidók ősi történetében és vallási könyveiben jelentkező gyakori számok (3, 4, 12, 40, 120, 480) kronológiai és csillagászati magyarázata. Asztrális hatások a római korra és a Római Birodalom népeinek gondolkodására. A Pannóniában (Csákberény - Fejér megye, Puszta-Somodor - Komárom megye) talált domborműves római síremlékeken lévő asztrális (Nap, holdsarló, csillag) ábrázolások. [KSZ.]

Társulati ügyek. = Földtani Közlemények 37. 1907. jan-márc. 1-3. füz. p. 54. Kövesligethy Radó választmányi taggá választásának eredménye. [SRG.]

Tagok 1906. év végén. = Földtani Közlemények 37. 1907. jan-márc. 1-3. füz. p. 60., 63. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Gothard Jenő. [SRG.]

FÉNYI Gyula: Egy magyar óra járásáról. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 7-10. Hoser V. ingaórájának pontossága. [SRG.]

ENDREY E[lemér].: Magyar csillagászok a középkorban. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. pp. 12-13. [GAI.]

H. [HÉJAS Endre]: Dr. Konkoly-Thege Miklós. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 20. Konkoly-Thege Miklós előadása. [IBQ.]

Dr. Kövesligethy Radó... = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 20. Elfoglaltságai miatt nem vállalja tovább a folyóirat csillagászati rovatának szerkesztését, amelyet Terkán Lajos vesz át. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: A 10 éves meteorológiai és csillagászati múzeumról. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 22. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Gyilkos meteorhullások. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 22. [IBQ.]

FRIESENHOF [Gergely]: Zivatarok és a napfoltok. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. pp. 22-23. A saját statisztikája alapján. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Az égitestek mozgásának gyorsasága. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 23. [IBQ.]

FRIESENHOF [Gergely]: Halo-jelenség? = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 89. Nap- és Hold-halo 1907. márc. 31-én. [SRG.]

HORVÁTH Miklós: Napgyűrű, melléknapokkal. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. Zsombolyán 1907. márc. 31-én. [SRG.]

RÁCZ Béla: Melléknap. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. 1907. febr. 10. Szerep (Bihar megye). [SRG.]

A csillagos ég lefényképezve. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. [IBQ.]

A nap sebessége. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: A Föld árnyéka. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. A légkörre vetett földárnyék. [IBQ.]

A Mars csatornái. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 91. Optikai csalódás Cerulli szerint. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Óriási kiterjedésű napfoltok. = Az Időjárás 11. 1907. máj. 5. füz. pp. 125-130. Nagytagyosi észlelések. [IBQ.]

Egyetemi magántanári próbaelőadások. = Az Időjárás 11. 1907. máj. 5. füz. p. 158. Anderkó Aurél meteorológiai, Harkányi Béla csillagászati, Steiner Lajos geofizikai témái. [IBQ.]

ANGEHRN Tivadar: Az 1905. augusztus 30-i napfogyatkozás megfigyelése Carrión de los Condes-ban. = Az Időjárás 11. 1907. jún. 6. füz. pp. 161-180. [IBQ.]

-y: Dr. Braun Károly S. J. + = Az Időjárás 11. 1907. jún. 6. füz. p. 191. Nekrológ. [IBQ.]

BASCH Jenő: Intenzív holdudvar. = Az Időjárás 11. 1907. jún. 6. füz. p. 191. 1907. máj. 24-én. [SRG.]

FÉNYI Gy[ula].: A hőmérsékleti inverziók meteorológiai és csillagászati jelentőségéről. = Az Időjárás 11. 1907. júl. 7. füz. pp. 193-197. A sztratoszféra hőmérséklet emelkedésének egyik okozója a Nap UV sugárzása és az ózon elnyelése lehet. [IBQ.]

KAZAY Endre: A középnapi idő csillagászati meghatározásának egyszerű módja az Eble-féle quadránssal. = Az Időjárás 11. 1907. júl. 7. füz. pp. 204-207. Egyszerű időmérő eszköz. [IBQ.]

-y: Halálozások. = Az Időjárás 11. 1907. júl. 7. füz. pp. 217-218. Ernst Kaiser danzigi, Henrik Kreutz kieli, Egon Oppolzer insbrucki, Siegfried Czapski jénai csillagászok. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Vogel Hermann Károly. = Az Időjárás 11. 1907. aug. 8. füz. pp. 221-224. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú csillagvizsgáló működése az 1906. évben. = Az Időjárás 11. 1907. aug. 8. füz. pp. 240-243. [IBQ.]

CZUCZY [Emil]: Uj üstökös, 1907 d. = Az Időjárás 11. 1907. aug. 8. füz. p. 251. 1907. jún. 9. felfedező Daniel nevű csillagász. [IBQ.]

KLEIN, H. [Hermann]: Az égi testek lakhatósága. = Az Időjárás 11. 1907. szept. 9. füz. pp. 261-263. Ford.: Himler Mátyás. [IBQ.]

Csillagászati, meteorológiai, földmágnességi és geofizikai előadások. = Az Időjárás 11. 1907. szept. 9. füz. p. 278. Harkányi Béla, Homoródi Anderkó Aurél, Kövesligethy Radó és Steiner Lajos előadásai a tudományegyetemen. [IBQ.]

FRIESENHOF Gergely: Csapadék, napfoltok, és holddeklináció. = Az Időjárás 11. 1907. okt. 10. füz. pp. 281-289. [IBQ.]

SZAKÁLL Zsigmond: A messzelátó feltalálásának története. = Az Időjárás 11. 1907. okt. 10. füz. pp. 289-294. [IBQ.]

ELEKES István: Néhány októberi nagy napfolt - Halm elmélete. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 319-322. Kiskartali megfigyelések. [IBQ.]

ELEKES István: A Merkur-átvonulás megfigyelése a kiskartali csillagvizsgálón. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 324-325. Az 1907. november 14-i átvonulást észlelte: Endrey Elemér, Jánosi Imre, Kelemen Ignácz, jelen volt Podmaniczky Geizáné. [IBQ.]

Az 1907. nov. 14. Mercur-átvonulás megfigyelése. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 336-337. 2 illusztrációval. Csilling Dezső a budapesti m. k. mechánikai szakiskolai tanár észlelését tanártársa Lakits Ferenc tette közzé. [IBQ.]

S. L. [STEINER Lajos]: Loewy Móricz. + = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. p. 336. Nekrológ. [IBQ.]

VÁRADI Antal: A Mercur, mint uralkodó Planéta. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 337-338. A 7 éves periódus és a százesztendős kalendárium cáfolata. [IBQ.]

BENCSIK János: Az időjárás kis szótára. = Az Időjárás 11. 1907. dec. 12. füz. pp. 362-366. Meteorológiai és részben csillagászati fogalmak magyar kifejezései. [IBQ.]

JÁNOSI Imre: A csillagos ég jelenségei 1907 őszén. (1907. X. 1. - XII. 31.) = A Kor 1907. pp. 39-40. [KSZ.]

JÁNOSI Imre: Az 1907 e-jelzésű üstökös. = A Kor 1907. p. 122. [KSZ.]

N. J.: Az ókori népek csillagászata. = A Kor 1907. pp. 150-152. [KSZ.]

HALÁSZ Gyula: Cholnoky Jenő dr. és Kövesligethy Radó dr.: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. A műveltség könyvtára címen 1905-ben megindított enciklopédia 3. kötete. Budapest, Athenaeum. = A Kor. 1907. p. 197. Könyvismertetés. [KSZ.]

MIKOLA Sándor: Csillagászati számítások. = Középiskolai Mathematikai Lapok 14. 1907. jan. 6. sz. pp. 122-127. A Középiskolai Mathematikai Lapok folyóiratot Arany Dániel alapította 1893-ban. Az első csillagászati cikket Mikola Sándor írta bele 1907-ben. Mindkét világháború után megszakadt, majd pár év múlva újraindult, új évfolyamszámozással. 1925-től Középiskolai Mathematikai és Fizikai Lapok, 1946-tól Középiskolai Matematikai Lapok, 1992-től újra Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok a címe. Az első sorozatokban az évfolyamok számozását szeptemberben kezdték, így egy naptári évben két évfolyamszámozás is volt. [PIR.]

KONKOLY THEGE Miklós: Egy uj passage prisma. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. 2. füz. pp. 87-95. A pontos idő meghatározására, mely Ógyalla és Nagytagyos közti szimultán meteormegfigyelésekhez szükségesek. Előadta a Mathematikai és Physikai Társulat 1906. dec. 6-án tartott rendes ülésén. [KSZ.]

P. ANGEHRN Tivadar S. J.: Az 1905 augusztus 30.-i napfogyatkozás megfigyelése Carrión de los Condes-ban. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. 2. füz. pp. 96-116. Előadatott a Mathematikai és Physikai Társulat 1907. febr. 7-én tartott rendes ülésén. A Jézus-társaság - csak Spanyolországban - 14 különböző helyről figyelte a teljes napfogyatkozást. A Granadai csillagdából Mier Y Terán igazgató vezetésével is kitelepültek a totalitás helyére, ide meghívta Fényi Gyulát segédjéül, aki asszisztensül Angehrn Tivadart választotta. A helyszín (Carrión de los Condes: 42 fok 19’ 41", Greenwichtől nyugatra 0 h 18 m 30,5 s, 901 m magasban) és a műszerek ismertetése. Felállításuk jó három hetet vett igénybe. A fogyatkozás négy kontaktus idejét mérték, a fátyolfelhős ég ellenére. A totalitás Fényi mérése szerint 3 perc 37 másodpercig tartott.
"Az igazgató jelére teljes csönd lett az udvaron; ki-ki végezte teendőit. Mást nem lehetett hallani, mint az elektromos csengettyűt, mely a másodperczeket ütötte és az egyik rendtársam hangját, ki azzal volt megbízva, hogy a másodperceket hangosan számolja, úgy hogy mindenki minden perczben tudhatta a totalitásnak hányadik perczében vagyunk már".
A totalitás alatt készített napkorona és protuberancia felvételeket ismerteti és közli a cikk (ezek a teljes napfogyatkozáskor magyarok által készített első fényképfelvételek!). [Kaposvári Zoltán mai számításai szerint Fényiék a totalitás középvonalától kissé délre észleltek, a fogyatkozás maximumának pontjától 25 km-re délnyugatra. A kontaktusadatok: P1: 11.44.48,4 UT, 56 fok magasan a Nap; U1: 13.05.10 UT, 55,3 fok magasan a Nap; Umax: 13.06.59,1 UT, 55,2 fok magasan a Nap, fogyatkozás magnitúdója 1,017; U4: 13.08.48 UT, 55,1 fok magasan a Nap; P4: 14.25.47,6 UT, 46,7 fok magasan a Nap. Ezen adatokból a teljes fogyatkozás hossza 3 perc 38 másodperc, jó egyezést adva Fényi mérésével.] [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Adalék az égi testek kör-pályaszámításához. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. 3-4. füz. pp. 207-210. [KSZ.]

JÁNOSI Imre: Időmeghatározás fonalháromszöggel. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. 5. füz. pp. 236-244. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Naprendszerünk mozgásának iránya. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 25. 1907. 1. sz. pp. 53-68. "A M. T. Akad. III. osztályának 1906 november 19.-én tartott üléséből." [HAI.]

M. G. [MIKLÓS Gergely]: Két új magyar tanítási eszköz a csillagászattani földrajz tanításához. (Csaszny Valér "Aristarchos" és "Tellurium-lunarium"). = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 1. évf. 1907. 3. sz. pp. 114-121. Két készülék a Föld forgásának és keringésének, valamint a Hold mozgásának és a fogyatkozok jelenségeinek szemléltetésére. A VKM megbízásából bírálta Cholnoky Jenő és Bozóky Endre. "A földgömbök kivételével teljesen magyar gyártmány. A külföldi gyártmányokat messze felülmúlja". A VKM 1301/1905. sz. rendeletével beszerzésre javasolja.; "Az országos paedagogiai könyvtár és tanszermúzeum hivatalos értesítője" Kiadta: a m. kir. Vallási és Közoktatási Minisztérium. Megjelent: 1907-1916 közt, eleinte havonta, 1914-től kéthatvonta. [IBQ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Bírálat Vozáry Pál főmérnök "Naprendszeréről". = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 1. évf. 1907. 4. sz. p. 50. Egy lapos fali tabló. A bolygók helyzete a Nap körül, és láthatóságuk az égen 1923-ig bár mely időpontra meghatározható. Bíráló a befogadását tanszerként ajánlja. Bartha Lajos 2013-as megjegyzése: "Magát a Vozáry-féle tablót egyetlen gyűjteményben sem találtam, csak a bírálat ismert". [IBQ.]

A Mars bolygó rejtélye. = Pesti Hirlap 29. 1907. júl. 25. 176. sz. p. 20. [SRG.]

ANGEHRN Tivadar: Egy teljes napfogyatkozásról. 1. = Religio 66. 1907. febr. 24. 8. sz. pp. 121-123. "...Érthető tehát az az általános érdeklődés, melylyel a csillagászok az egész világon az 1905. augusztus 30-ai teljes napfogyatkozást kísérték. Ez a napfogyatkozás minden tekintetben rendkívül kedvező körülmények közt folyt le. Először aránylag hosszú tartamú volt; másodszor a főárnyék útjának nagy része szárazföldön haladt át és pedig könnyen hozzáférhető vidékeken s olyanokon, melyek különösen szép időt ígértek. Végre ennél a napfogyatkozásnál a hold közel volt a földhöz s így a főárnyék vonalán a hold elfödte az elnyelő réteget és a chromosphérát a Nap körül, miért is hosszabb ideig észlelhető maradt a korona. A napfogyatkozás a napkeltével kezdődött Labradorban (Amerika) s a totalitás (főárnyék) útja onnét áthaladt az Atlanti óceánon, Spanyolországon, a Baleári szigeteken, Algérián, Tuniszon, Tripoliszon és Egiptomon keresztül egészen Arábiáig, hol napnyugtakor végződött. ..." [HAI.]

ANGEHRN Tivadar: Egy teljes napfogyatkozásról. 2. = Religio 66. 1907. márc. 3. 9. sz. pp. 138-140. "Említettem, hogy a Nap koronáját csakis a teljes napfogyatkozás alkalmával lehet látni, miért is a korona mivoltáról nem igen sokat tudunk eddig. Pedig a korona természetének ismerete igen fontos, mert ebből a Napról való ismereteinkre nézve fölvilágosítást, erősítést vagy cáfolatot nyerhetünk. A teljes napfogyatkozás tehát az egyedüli alkalom a Nap-korona megvizsgálására, mind alakját, mind színképi viselkedését tekintve. A korona alakja gyorsan változik. Ez a változás, mint az eddig történt megfigyelésekből kitetszik, szoros összefüggésben áll a napfoltok számával. Ha t. i. a napfoltok száma kicsiny, vagy mint a tudósok mondják, ha a napfoltok száma minimumában van, akkor a korona is a legtökéletlenebb ; ha pedig a foltok száma maximumát éri el, akkor a korona is legjobban van kifejlődve.
Ebből világos, hogy hosszú megfigyelések sorából esetleg rájöhetnénk emez összefüggés okára. Nyerhetnénk valahára a napfoltokról oly elméletet, mely teljes összhangzásban áll a fizika törvényeivel, a minő eddig nincs még. Vagy viszont meríthetnénk belőle oly fizikai következtetéseket is, a minőkre az eddigi tapasztalatainkon alapuló ismereteink még nem jogosítanak fel. [HAI.]

ANGEHRN Tivadar: Egy teljes napfogyatkozásról. 3. = Religio 66. 1907. márc. 10. 10. sz. pp. 157-159. "Minden csillagászati megfigyelésnél nagyjelentőségű a pontos idő és az észlelési hely geográfiai coordinátáinak ismerete. Ezeknek a meghatározása tehát az előkészülésben nagy szerepet játszik. Ugyanis ámbár a négy kontaktus idejét már előre kiszámították, mégis érdekes volt megfigyelni, vájjon csakugyan összevág-e a számítás a megfigyeléssel? Mert ha a kettő egymástól elütő eredményt mutat és ha az egyszerre több helyen történik, továbbá ha a különbözet körülbelül egyforma nagy, akkor ebből esetleg valami javítást lehetne levezetni a Hold járására nézve. Ebből, mondom, látható, hogy az észlelésnél mily fontos a jól ismert idő. Ezért is az erre szolgáló műszert az universalét vagyis a theodolitot - expeditiónk leggyakoroltabb tagjára, P. Fényire, a kalocsai Haynald-observatórium igazgatójára, bíztuk. ..." [HAI.]

A világegyetem. = Religio 66. 1907. márc. 24. 12. sz. pp. 200-201. "A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. Írták : Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó egyetemi tanárok. (A műveltség könyvtárának III. kötete.) Kiadja az Athenaeum, 1906. 644. lap. II. A nagy kötetnek másik, kisebbik felét (490 - 634. 1.) Kövesligethy Radó dr. "Csillagászata" foglalja el. Hasonlóképen népszerűsítése az égitestek tudományának, ami már természeténél fogva is nehezebb a Föld fizikai jelenségeinek magyarázatánál s népszerűsítésénél. Ebben utánozhatatlan mester a francia Flammarion, az le tudja kötni a magyarra is fordított műveiben a laikus olvasót, ha túlságosan nem engedne fantáziájának és ha spiritiszta nem volna. Kövesligethynek, úgy látom, nem adatott meg a népszerűsítés, a könnyed elbeszélés tehetsége. Igazi tudós, aki tárgyának él, abban mélyen otthonos, saját kutatásainak eredményeiről is be tud számolni, ami sokat mondó dolog nálunk.
Szinte érezni, mily könnyen mozog az égi szférákon, mennyire tudja mindazt, amit ott tudni lehet. De egyet nem érez, egyet észre nem vesz, azt, hogy nem kollegáival beszél, hanem a laikus közönségnek kellene felfoghatókká tenni az ég csodáit. Rövid, száraz, adatokat halmozó, de elbeszélni nem tud. Nagy későn, midőn végre az üstökösökre kerül a sor, kezd lendületesebb, hogy úgy mondjam, epikusabb lenni. (562. 1.) ..." [HAI.]

STEINER Simon: A Nap fizikája. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 31. 1907. 1. füz. pp. 1-25. "... Azt tudták, hogy a Nap fénye és heve a földi élet feltétele, de hogy miből ered e fény és hő, hogy mi alkotja bolygó rendszerünk központját és kormányzóját, arról az embereknek a spektralanalizis felfedezése előtt halvány sejtelmük sem volt. A távcső felfedezése nagy lépés volt ugyan a Nap fizikájának megismerése felé, de a tulajdonképeni megismerés a spektralanalizissel s a vele karöltve járó fotografálással kezdődik. [...] A Nap hevének exact meghatározása is csak a legújabb évek kutatásai, a fekete test hősugárzására vonatkozó elméletileg megállapított és kísérletek által kellőképen igazolt törvények által sikerült; nem zárkózhatunk el a remény elől, hogy a Nap hevének forrását is felszínre hozza az eddig is csodás eredménnyel elért tudományos kutatás." [SRG.]

A társulat tagjai az 1907. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 31. 1907. 1. füz. p. 98. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. jan. 449. füz. pp. 64-65. 1907. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. jan. 449. füz. p. 72. Csillagászok: Quedemans, J. A. Levélszekrény. Tudósítások. (3.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. febr. 450. füz. pp. 138-139. 1907. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (12.) = Természettudományi Közlöny 39. 1907. febr. 450. füz. pp. 173-174. Haraszti Gyuláné a naprendszerről kérdez. [SRG.]

J. I. [JÁNOSY Imre]: A naprendszer mozgása és a Föld tengelyének helyzete. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. febr. 450. füz. p. 174. Levélszekrény. Feleletek. (12.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. márc. 451. füz. pp. 216-217. 1907. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Mágneses zivatarok. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. ápr. 452. füz. pp. 266-267. Északi fény is okozhatja. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. ápr. 452. füz. pp. 270-271. 1907. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. ápr. 452. füz. p. 282. Csillagászok: Laussedat, Colonel.; Russel, H. C. Levélszekrény. Tudósítások. (15.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. máj. 453. füz. pp. 332-333. 1907. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Péter: Merkur megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. máj. 453. füz. p. 338. 1907. márc. 5-6. Levélszekrény. Tudósítások. (18.) [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. máj. 453. füz. p. 339. Csillagászok: Rees, John Krom. Levélszekrény. Tudósítások. (19.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. jún. 454. füz. pp. 388-389. 1907. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. Gyűrűs napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. júl. 455. füz. pp. 448-449. 1907. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. júl. 455. füz. p. 451. Csillagászok: Bauer Károly.; Herschel, Alex.; v. Oppolzer, Egon. Levélszekrény. Tudósítások. (23.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (38.) = Természettudományi Közlöny 39. 1907. júl. 455. füz. p. 452. Komjáthy Jenőné a Tejútról kérdez. [SRG.]

J. I. [JÁNOSY Imre]: A Tejútról. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. júl. 455. füz. p. 452. Levélszekrény. Feleletek. (38.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. aug. 456. füz. pp. 494-495. 1907. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. aug. 456. füz. p. 499. Csillagászok: Kayser, Ernst.; Kreutz, Heinrich.; Trépied, Charles. Levélszekrény. Tudósítások. (26.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (45.) = Természettudományi Közlöny 39. 1907. aug. 456. füz. p. 500. T. E. a Hold hatásáról fákra kérdez. [SRG.]

R. A. [ANGYAL D.]: A Hold hatása a fákra. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. aug. 456. füz. p. 501. Levélszekrény. Feleletek. (45.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. szept. 457. füz. pp. 548-549. 1907. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

BÓBITA Endre: Augusztus havi meteorhullás Kassán. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. szept. 457. füz. pp. 554-555. Levélszekrény. Tudósítások. (28.) [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. szept. 457. füz. p. 555. Csillagászok: Vogel, Hermann Carl. Levélszekrény. Tudósítások. (29.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (55.) = Természettudományi Közlöny 39. 1907. szept. 457. füz. p. 556. K. M. kérdése a lencsék nagyságáról. [SRG.]

ZEMPLÉN Győző: Nagy átmérőjű lencsék készítése. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. szept. 457. füz. p. 558. Levélszekrény. Feleletek. (55.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. okt. 458. füz. pp. 598-599. 1907. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (58.) = Természettudományi Közlöny 39. 1907. okt. 458. füz. p. 605. U. E. kérdése az év legmelegebb napjáról. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Az év legmelegebb napjai. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. okt. 458. füz. pp. 605-606. Levélszekrény. Feleletek. (58.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A csillagok száma. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. nov. 459. füz. pp. 609-616. [SRG.]

TOBORFFY Zoltán: A Föld belsejéről. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. nov. 459. füz. pp. 629-635. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. nov. 459. füz. pp. 644-645. 1907. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. nov. 459. füz. p. 656. Csillagászok: Loewy, Maurice. Levélszekrény. Tudósítások. (35.) [SRG.]

ARRHENIUS, Svante: Földünk és az égitestek mint az élő lények lakóhelyei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. dec. 460. füz. pp. 665-679. Fordította: Gorka Sándor. [SRG.]

CSOPEY László: Az 1906-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. dec. 460. füz. pp. 694-695., 697. Karlinski, Franz (1830. okt. 4. - 1906. márc. 21.), Langley, Samuel Pierpont (1834. aug. 22. - 1906. febr. 27.), Lindhagen, Daniel Georg (1819. júl. 27. - 1906. máj. 5.), Matthiessen, Heinrich Fr. Ludwig (1830. szept. 29. - 1906. nov.), Russel, Israel (1852. dec. 10. - 1906. máj. 1.). [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. dec. 460. füz. pp. 712-713. 1907. dec. 15. - 1908. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. dec. 460. füz. p. 717. Csillagászok: Sidler, Georg. Levélszekrény. Tudósítások. (37.) [SRG.]

FEKETE Jenő: A Nap hőmérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. febr-máj. 1-2.(85-86.) pótfüz. pp. 73-74. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: Az új üstökös. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. aug. 3.(87.) pótfüz. pp. 118-119. 1907. jún. 13-án fedezte fel Pickering az új üstököst. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

(fj.): Milyen lesz a tél? (Beszélgetés egy meteorológussal.) - Saját tudósitónktól. - = Az Ujság 5. 1907. dec. 6. 289. sz. p. 11. Felkerestem ma délelőtt a meteorológiai intézetben Konkoly-Thege Miklós adjunktusát, Anderko Aurél dr.-t, az időjós osztály vezetőjét, hogy megkérdezzem tőle, milyen lesz a tél? A jeles meteorológus mosolyogva mondta: Ha én azt tudnám! A meteorológia időjósló része tudományos szempontból még embrióban van. Előre megjósolni egy egész télre az időt a mai tudomány állása mellett komolyan nem lehet. Eszközeinkkel, tudományos megfigyeléseinkkel egyik napról a másikra, huszonnégy, legfeljebb negyvennyolc órára tudunk prognózist mondani. De többre nem. Aki ma csak egy hétre akar előre jósolni, azt nem lehet komolyan verni. Az csak találgat.
Éppen ugy mint Falbot sem vette senki komolyan. Falb a hold változásainak fázisaiból jósolgatott. Jóslata beválhatott többször is a föld bizonyos területén, de ez mégis csak találgatás volt. Olyan találgatás, amelyet bárki csinálhat ugyanannyi eredménynyel, mint Falb. … Egész sereg magán időjóst ismerek, akik a tulságig viszik a csillagokból vett jóslásaikat. Van köztük olyan, aki például a legkomolyabban megindokolta a csillagok akkori állásából Sándor szerb király és neje meggyilkolását. Azt mondta, hogy ennek a csillagok állása miatt meg kellett történnie. … Azon a nyáron, amikor Budapesten a Duna-ünnepélyt rendezték, nagy szárazság volt. Akkor egy ilyen időjós eljött hozzám és ezt mondta: - Megállapitottam, hogy a nagy szárazság oka az, hogy a Duna-ünnepélynél rengeteg rakétát bocsátottak a levegőbe! Az illető különben diplomás ember, csillagászathoz is ért! Mindezekből pedig - ismétlem - láthatja, hogy lehetetlen komolyan megmondani, hogy milyen lesz a tél! [SRG.]

JÁNOSY Imre: A fénysugarak nyomásának befolyása az égi testek mozgatására. = Uránia 8. 1907. jan. 1. sz. pp. 25-28. [SRG.]

Ifj. Cs. L. [CSOPEY László]: A Mars vizéről. = Uránia 8. 1907. jan. 1. sz. p. 44. Krónika. [SRG.]

Dr. T. L.: Naprendszerünk mozgásának iránya. = Uránia 8. 1907. febr. 2. sz. pp. 75-78. [SRG.]

-as-: A légkör befolyása a csillagászati észlelésekre. = Uránia 8. 1907. febr. 2. sz. pp. 78-79. [SRG.]

J. I. [JÁNOSY Imre]: Moreux Mars-észlelései az 1905-iki oppositio alkalmával. = Uránia 8. 1907. márc. 3. sz. pp. 110-114. [SRG.]

JÁNOSY Imre: A Saturnus-gyűrű változásai 1907 és 1908-ban. = Uránia 8. 1907. ápr. 4. sz. pp. 176-178. [SRG.]

-a. A.-: A greenwichi csillagvizsgáló kihelyezése. = Uránia 8. 1907. ápr. 4. sz. p. 183. Krónika. [SRG.]

Dr. J. I. [JÁNOSY Imre]: Csillagászati ellentmondások. = Uránia 8. 1907. szept. 9. sz. pp. 374-375. [SRG.]

JÁNOSY Imre: A Daniel-féle üstökösről. = Uránia 8. 1907. okt. 10. sz. pp. 417-419. [SRG.]

-i-e.: Venus- és Merkur-átvonulások. = Uránia 8. 1907. nov. 11. sz. pp. 455-457. [SRG.]

A Mars bolygó legújabb térképe. = Vasárnapi Ujság 54. 1907. ápr. 7. 14. sz. pp. 274-275. "...Az amerikai tudósok között is kitűnt Lowell csillagász, a ki Flagstaff-ban Arizona államban külön csillagvizsgáló intézetet állított fel egyenesen azzal a czélzattal, hogy a Mars bolygót minél behatóbban vizsgálhassa. Az ő fáradhatatlan munkájának köszönhetjük a Mars legújabb térképét, a mely igen sokban eltér az eddig ismert térképektől s a melyet rajzban is bemutatunk az olvasónak.
Lowell kutatásai mindenek fölött tisztába hozták a Mars felületén levő sötét foltoknak a kérdését. Ezeket eddig tengereknek tartották. Azonban kitűnt, hogy színük az időszakok szerint változik. ..Nagyon valószínű tehát, hogy e helyeken növényzet fedi a talajt és hogy e foltok nem tengerek, hanem ép ellenkezőleg kontinensek. ...Legérdekesebb tüneményt, képeznek azonban a Mars felületén bizonyos egyenes vonalak, melyeket általában csatornáknak szokás tartani. ...Hogy csatornák-e ezek, azt természetesen bajos lenne megmondani. De alig lehet feltételezni, hogy ily rendszeres vonalakat más mint értelmes lény hozott volna létre s nehezen hihető, hogy maga a természet alkotta volna azokat..." [HAI.]

BODOR Aladár: Hullócsillag. = Vasárnapi Ujság 54. 1907. dec. 1. 48. sz. p. 958. "Csillagászati vers" [HAI.]

          1908.

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. Írták Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó egyetemi tanárok. 79 szövegképpel, 74 műmelléklettel. Budapest, 1908. Kiadja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása. 640 p. /A műveltség könyvtára./ Egy kötetben. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-631. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. 1-2. köt. Budapest, 1908. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. /A műveltség könyvtára./ Két kötetben. 1. köt. 1-304 p., 2. köt. 305-640 p. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-631. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz. Tanitó- és tanitónőképzők számára. 2. kiad. Budapest, 1908. Franklin-Társulat kiadó és nyomda. 168 p. A tankönyv engedélyszáma: 6/1903. Csillagászat: pp. 1-83. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ég fotografálása. Budapest, 1908. 23 p. [SRG.]

  KONKOLY THEGE Miklós: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. 231 p. 8 t. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ "Többek közreműködésével irta Dr Konkoly-Thege Miklós miniszteri tanácsos, a m. tud. Akadémia tiszteleti tagja, a m. kir. orsz. meteorologiai és földmágnességi intézet igazgatója, az ógyallai astrophysikai obszervatorium alapitója, a Szent István-rend kiskeresztese, a III. oszt. vaskoronarend lovagja, a Württembergi korona-rend commandeurje, a Szerb Takova-rend commandeurje a nagy tiszti csillaggal, Ő felsége jubiláns érmének tulajdonosa, Ő felsége pro Litteris et Artibus nagy arany érmének tulajdonosa, az Astronomische Gesellschaft r. tagja,
a magyar földrajzi, a Meteorologische Gesellschaft, a Pozsonyi orvos természetvizsgáló társulat, a Délmagyarországi természettudományi társulat, a Komáromi K. und K. Militär Wissenschaftlicher-Verein, a m. kir. tud. egyetemi természetrajzi szövetség és a Pozsonyi Toldi-kör tiszteleti tagja, a kir. m. természettudományi társulat alapitó tagja, a magyarhoni földtani társulat rendes tagja, az Erzsébet népakadémia pártoló tagja, okleveles hajóskapitány és hajógépész, a Magyar Szent korona alá tartozó mozdonyvezetők szövetkezetének tiszteleti tagja, a Mária Terézia főhercegnő fényképészeti aranyérmének, a Photographische Gesellschaft Daguerre aranyérmének, a Photographische Gesellschaft Voightländer ezüst érmének tulajdonosa." A csillgászathoz kapcsolható fejezetekben "köreműködött": Terkán Lajos, Büky Aurél. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

KNELLER Károly Alajos S. J. [KNELLER, Karl Alois]: A kereszténység és a modern természettudomány úttörői. Adatok a XIX. század művelődéstörténetéhez. Írta Kneller Károly Alajos S. J. a német eredetinek második javított és bővítettt kiadása után fordította és kiadta a Pesti Papnövendékek Magyar Egyházirodalmi Iskolája. Budapest, 1908. Stephaneum Nyomda R. T., XXXII + 528 p. Ajánlás: "Nagyméltóságú és Főtisztelendő kőrösszegi és adorjáni gróf Csáky Károly Emmánuel Úrnak váci megyés püspöknek ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosának nemes Szepes vármegye örökös főispánjának stb., stb., a tudomány és irodalom nagylelkű pártfogójának legmélyebb hódolattal ajánlják a budapesti növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának ez évi tagjai." A szerző előszava 1904. aug. 13-án kelt Luxemburgban.
Csillagászok életrajza, és hosszabb-rövidebb említése: Mennyiségtan. pp. 58-69. Leonard Euler, Karl Friedrich Gauss, Bolyai Farkas.; pp. 90-97. Pierre Simon Laplace.; Csillagászat: pp. 98-143. Piazzi, Bradley, Wilhelm Olbers, Friedrich Wilhelm Bessel, Barnabas Orianni, Giovanni Inghirami, Allessandro Serpieri, Francesca Denza, Francesco de Vico, E. Dumouchel, P. Rosa, B. Sestini, Joseph Perry, Marian Koller, Augustin Reslhuber, Sigmund Fellöcker, A. Stark, Franz Paula v. Triesnecker, Pacidus (Joseph) Heinrich, Halma, Bossat, Angelo Secchi, William Herschel, John Friedrick William Herschel, Quetelet, Urbian Jean Joseph Leverrier, Hyppolyte Faye, Giovanni Sante Gasparo Santini, Lorenzo Respighi, Jonannes von Lamont, Karl Kreil, Heis Eduard, J. Hagen S. J., Joh. Franz Encke, E. L. A. v. Rebeur-Paschwitz, Rudolf Wolf, Alfred Gautier, Hoh. Henr. Mädler.; Fizika. Fénytan. pp. 191-205. Joseph Fraunhofer, Armand Hippolyte Louis Fizeau, Léon Foucault. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMVIII-ra [1908-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1908. Franklin-Társulat nyomdája. 247 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Napfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

SZEKERES Kálmán: A bolygók. Budapest, 1908. Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. Könyvnyomdája. 24 p., 69 kép. /"Uránia" Magyar Tudományos Egyesület. Népszerű tudományos felolvasások. 58./ [TZS.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1908-ik szökő évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1908-ik szökő esztendőre. Nyolczadik évfolyam [Debrecen, 1907.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; A Hold.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

MAHLER Ede: A Biblia és a Talmud a tudomány szolgálatában. In: Évkönyv 1908. Kiad.: Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat. Szerk.: Bánóczi József. Budapest, 1908. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 86-111. /Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. 25./ Felolvasásra került a "Magyar Zsidó Ifjak" egyesületében 1907. febr. 2-án. Csillagászat: pp. 95., 106-109. A természeti jelenségek és égitestek létesülése. A csillagászat kezdetei, naptárak, csillagképek, csillagzatok, a Hold pályája, holdnaptár. [KSZ.]

KLEIN Mór: Részlet Gabiról "Király-koronájá"-ból. In: Évkönyv 1908. Kiad.: Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat. Szerk.: Bánóczi József. Budapest, 1908. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 166-175. /Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. 25./ Csillagászattal kapcsolatos versek. Címeik: A Nap. Merkur. Venus. A napfény. Holdtölte és fogyta. Mars. Jupiter. Szaturnus. A tizenkét csillagkép. A kilenczedik szféra. Csillagképek.; Gabirol (teljes nevén: Salamon ben Jehuda ibn Gabirol) 1020 táján Malagában született és 1069-ben vagy 1070-ben halt meg Valenciában. Latinos neve: Avicebron. A zsidó író, költő, filozófus arab nyelven írt, de műveit hamar latinra fordították. Nagy hatással volt már korára is, de a későbbi századok filozófusaira és még Giordano Bruno-ra is. Világi költészet is jelentős: Kiss Arnold a zsidó Arany Jánosnak mondja, míg Juda Halévit a zsidó Petőfinek.;
Gabirol legkiválóbb, hatalmas természetbölcseleti és teozófiai költeménye, a "Királyi korona" (Keter Malchut), mely egész filozófiai rendszert tár elénk. Arisztotelész tanítási rendszerét követi, egyes kifejezéseket is átvesz belőle. Kápráztató leírását adja a szférák működésének, az ég belsejének.; Az eredeti versgyűjteményből Klein Mór több (főleg csillagászati) verset választott ki és fordított le. Klein Mór 1842-ben született Miskolcon és prágai bölcsészeti tanulmányai után Miskolcon tanítói, majd hitszónoki állást kapott. Ungvár, majd Pápa főrabbija. 1880-tól Nagybecskerek főrabbijaként működött, még ezen versek 1907-es fordítása és 1908-as publikálása idején is. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Előszó. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 3-4. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./
"...A meteorológiai megfigyeléseken kívül ezen füzetben még fel van véve a korrespondeáló hullócsillagok megfigyelései, a földrajzi hossz- és szélesség, valamint a földmágnességi eleinek meghatározásai a tengerszínfeletti magasság megállapításának ismertetése és az időközönként eszközölt napfolt-megfigyelések. A megfigyelésekben és ezen füzet összeállításánál részt vettek: felsőbüki Büky Aurél, ifj. Konkoly Thege Miklós, Marczell György, dr. Massány Ernő, Réthly Antal, dr. Terkán Lajos, nemkülönben a M. kir. Orsz. Meterológiai intézet klimatológiai, regisztráló és ombrométriai osztálya s végre Nóga Mihály, a nagytagyosi megfigyelő, aki tulajdonképen a meteorologiai részhez az anyagot szolgáltatta. ..." [HAI.]

KONKOLY THEGE Miklós: Bevezetés. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 5-11. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ "...A nagytagyosi meteorológiai állomás később megbővült egy kis csillagászati obszervatóriummal. Míg azonban a meteorológiai felszerelés a m. kir. országos meteorológiai intézet tulajdonát képezi, addig a csillagda és műszerei mind az én magántulajdonom. ..." [HAI.]

KONKOLY THEGE Miklós: A műszerek ismertetése. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 13-107. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ Meteorológiai rész (pp. 13-69.).; Csillagászati rész (pp. 69-107.). "Már igen régen tapasztaltam azt, hogy Tagyoson mily kitűnő levegő van csillagászati megfigyelésekre, mert még boldogult szülőim életében egy 3 hüvelykes elég jó Bardou-féle távcsövem volt ott, s gyakran amidőn látogatóban voltam szüleimnél, szép estéken mutogattam a 3 hüvelykesen édes apámnak néhány ködfoltot és kettős csillagot stb., mindig bámulatra ragadott a rendkivül átlátszó légkör, amit Tagyoson tapasztaltam. ..." [HAI.]

TERKÁN Lajos: A földrajzi hosszkülönbség meghatározása. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 108-118. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ [HAI.]

TERKÁN Lajos: A földrajzi szélesség meghatározása. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 119-129. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ [HAI.]

TERKÁN Lajos: A hullócsillagok megfigyelése. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 132-164. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ [HAI.]

TERKÁN Lajos: A korrespondeáló hullócsillag-megfigyelések eredménye. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 165-181. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ [HAI.]

BÜKY Aurél: A mágneses észlelések eredményei. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 182-194. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ [HAI.]

KONKOLY THEGE Miklós: A napfoltok-megfigyelése. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 220-229. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ "A napfoltok megfigyelése csak igen szórványosan történt, miután nem tartózkodom állandóan Nagytagyoson. De ha megfigyeléseket eszközlök is, azt csakis az esetben szoktam tenni, hogyha valami kiválóan szép foltok mutatkoznak a Napon. Az első megfigyelés 1906. április 6.-án történt, amidőn négy óriási napfolt volt látható a Nap korongján, mint azt az I. tábla első ábrája mutatja. ..." [HAI.]

[KONKOLY THEGE Miklós]: Mars. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 229-230. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ "...1907. évi augusztus hó 8.-án egy rendkívül tiszta, csendes estén kisérletet tettem a Mars rajzolásával, s valóban magam is elcsudálkoztam a felett, hogy a 186 méter tengerszinfeletti magasban, ami végre nem is magasság még, mily szép Mars-képet lehet kapni egy jó 4-hüvelykes refraktor segítségével. Mars 9 h 40 m k. e. i-ben közel állott a meridiánhoz, (pedig elég alacsonyan) s a VIII. tábla mutatja annak képét. ..." [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1908. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 19. 1908. jan. 15. 1.(217.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik akadémiai ülés. A III. osztály hatodik ülése 1908 junius 15-én. = Akadémiai Értesítő 19. 1908. aug-szept. 8-9.(224-225.) füz. p. 472. Kövesligethy Radó jelentése a nemzetközi sarkibizottság 1908-iki üléséről. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik akadémiai ülés. Hetedik összes ülés 1908 június 15-én. = Akadémiai Értesítő 19. 1908. aug-szept. 8-9.(224-225.) füz. p. 473. Kövesligethy Radót megbízzák, hogy Bruxellesben vegyen részt a nemzetközi sarkvidéki értekezleten. [SRG.]

Jelentés a Nemzetközi Sark-Bizottság 1908-iki bruxellesi üléséről. (Előadta Kövesligethy Radó lt. 1908 junius 15.) = Akadémiai Értesítő 19. 1908. okt. 15. 10.(226.) füz. pp. 487-496. [SRG.]

MAHLER Ede: A halhatatlanságban való hit az ókori keleti népeknél. = Ethnographia 19. (4.) 1908. 1. füz. pp. 1-12. A régi népek vallásos felfogásának asztrális alapjai. A Napban, a Holdban, a csillagokban isteni lények megtestesítését vélték látni. Főként a Nap napi és évi, valamint a Hold napi és havi megjelenései (újjászületései), látványai, változásai hatottak a földi élet gyakorlatára és hiedelmeire. Babilont ismerhetjük el a csillagászat hazájául. Innen eredt más kultúrák (például Egyiptom) csillagászati ismeretanyaga. [KSZ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1907. év végén. = Földtani Közlemények 38. 1908. jan-febr. 1-2. füz. p. 84., 86. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Gothard Jenő. [SRG.]

Tagsági díjat 1908-ra fizettek. = Földtani Közlemények 38. 1908. júl-okt. 7-10. füz. hátsó külső borító. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Gothard Jenő. Nyilvános nyugtató. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ég fotografálása. 1. = Az Időjárás 12. 1908. jan. 1. füz. pp. 1-25. [SRG.]

ELEKES István: A Szaturnuszgyűrűk alakja. = Az Időjárás 12. 1908. jan. 1. füz. pp. 6-11. A gyűrűk látszó változásai és a kiskartali észlelések. 1 képtábla (2 képpel). [IBQ.]

Tudományos előadások. = Az Időjárás 12. 1908. febr. 2. füz. p. 55. Konkoly az új heidelbergi obszervatórium fényképeiről. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: Kozmikus befolyások légkörünkre. = Az Időjárás 12. 1908. ápr. 4. füz. pp. 92-95. [IBQ.]

VAJNÓCZKY Ferenc: A hullócsillagok. = Az Időjárás 12. 1908. máj. 5. füz. pp. 133-136. [IBQ.]

HALÁSZ Rezső: Milyen az összefüggés a napfoltok és a mágneses variáció között. = Az Időjárás 12. 1908. jún. 6. füz. pp. 150-162. [IBQ.]

CZUCZY Emil: Napfoltok május második felében. = Az Időjárás 12. 1908. jún. 6. füz. pp. 162-164. Ógyallai heliográf megfigyelések. [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XIX. század első felében. = Az Időjárás 12. 1908. jún. 6. füz. pp. 167-168. [GAI.]

ELEKES István: Optikai tünemény az égen. = Az Időjárás 12. 1908. júl. 7. füz. p. 205. 1908. júl. 9-én melléknapok Gyöngyöshalászon. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ég fotografálása. 2. = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. pp. 209-233. [SRG.]

Cruls, L. + = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. p. 245. A rio de janeirói obszervatórium igazgatójának halála. [IBQ.]

SZABÓ Gyula: Tudósítások. = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. p. 246. Bátyok (Abaúj-Torna megye), 1908. "Június hó 30-án este 9 és 12 óra között remek szép északi fénynek voltunk szemtanúi. A levegő ez alkalommal annyira lehült, hogy reggel erős dér volt. Az északi fénynek terjedelme: északnyugat és északkelet között vakító fénnyel". [Stegena Lajos utólagos véleménye szerint nem sarki fény, hanem a Tunguz jelenség hatása volt.] [IBQ.]

Az országos művészeti és tudományos fényképkiállításon. = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. p. 246. Konkoly aranyplakettet kapott. [IBQ.]

ELEKES István: Jupiter-megfigyelések a kiskartali csillagvizsgálón. = Az Időjárás 12. 1908. szept. 9. füz. pp. 249-253., 3 t. mell. 3 tábla ,18 képpel. [IBQ.]

M. E. [MASSÁNY Ernő]: Az 1908 c üstökös. = Az Időjárás 12. 1908. szept. 9. füz. pp. 258-261. Tass Antal, Terkán Lajos, Massány Ernő észlelte 1908. szept. 18-22-ig. Két illusztráció: a szerző üstökös rajza és ógyallai fényképe. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A hegyi obszervatóriumok. = Az Időjárás 12. 1908. okt. 10. füz. p. 299. Nemzetközi csillagász kongresszus Bécsben 1908-ban. [SRG.]

HANUSZ István: Kecskemét pontos földrajzi koordinátái. = Az Időjárás 12. 1908. dec. 12. füz. p. 366. 19 fok 41’ 54,6" E. Greenwich, 46 fok 54’ 39,8" N. [IBQ.]

J. I. [JÁNOSI Imre]: A csillagos ég jelenségei. (1908. jan. 1.-től április 1-ig) = A Kor 1908. p. 259. [KSZ.]

KOVÁCS János: A Föld megmérése. = Néptanitók Lapja Tudományos ismeretek 41. 1908. ápr. 16. 16. sz. pp. 20-22. [SRG.] KOVÁCS János: A Föld megmérése. (Második közlemény.) = Néptanitók Lapja Tudományos ismeretek 41. 1908. jún. 18. 25. sz. pp. 20-22. [SRG.]

SZÉKELY Károly: Csillagászati szemle. = Katholikus Szemle 22. 1908. 3. sz. pp. 274-294. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Fechner-féle psychophysikai törvény a seismologiában. = A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei 1908. 28. füz. 3. sz. pp. 118-133. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

A társulat tagjai az 1908. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 32. 1908. 1. füz. p. 77. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. jan. 461. füz. pp. 54-55. 1908. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. jan. 461. füz. pp. 63-64. Csillagászok: Hall, Asaph.; Janssen, Pierre Jules César.; Lévy, Albert. Levélszekrény. Tudósítások. (2.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. febr. 462. füz. pp. 132-133. 1908. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. febr. 462. füz. pp. 168-169. Csillagászok: Ellery, R. L. J.; Young, Charles Augustus.; Zenger, V. K. B. Levélszekrény. Tudósítások. (5.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. márc. 463. füz. pp. 222-223. 1908. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (19.) = Természettudományi Közlöny 40. 1908. márc. 463. füz. p. 229. H. L. kérdése a földmágnességről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (20.) = Természettudományi Közlöny 40. 1908. márc. 463. füz. p. 229. K. J. a sarkifényről. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi elemek változásának oka. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. márc. 463. füz. p. 230. Levélszekrény. Feleletek. (19.) [SRG.]

Dr. Rf. L. [RHORER László]: A sarkifény magyarázata. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. márc. 463. füz. p. 230. Levélszekrény. Feleletek (20.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. ápr. 464. füz. pp. 276-277. 1908. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Csillaghalmazok és ködfoltok. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. máj. 465. füz. pp. 317-320. Gothard Jenő fotója a Líra gyűrűsköd központi csillagáról, amelyet 1886. szept. 1-én készített. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. máj. 465. füz. pp. 326-327. 1908. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. jún. 466. füz. pp. 380-381. 1908. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. Budapesten nem látható gyűrűs napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. júl. 467. füz. pp. 430-431. 1908. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

JÁNOSI(!) Imre: Az időmeghatározás egyszerű módja. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. aug. 468. füz. pp. 466-475. Észlelés fonálháromszöggel. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. aug. 468. füz. pp. 480-481. 1908. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. aug. 468. füz. p. 484. Csillagászok: Cruls, Luiz. Levélszekrény. Tudósítások. (21.) [SRG.]

TAFNER Vidor: Az üveglencsék csiszolása. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. szept. 469. füz. pp. 507-523. [SRG.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a 16. és a 17. században. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. szept. pp. 532-534. Honterus János, Volffard István, Egyeduty Gergely, Pribicer Jacobus, Dudith András, Heltai Gáspár, Misocacus Wilhelm, Pühler Kristóf, Johannes Kepler, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Cseri János, Szalánczi István, Kisztei Péter, Tasi Gáspár, Hübner Izrael, Hutter György, Herman Dávid, Horki, Páter Pál, Csányi János, Neubarth Kristóf, Neubarth János, Fröhlich Dávid, Debreczeni S. Gáspár, Mazsar Kristóf, ifj. Bucholz György, Pázmány Péter magyarországi munkásságának rövid említése. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. szept. 469. füz. pp. 536-537. 1908. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

PINTÉR Jenő: A legrégibb magyar naptár. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. pp. 579-581. 1571-re teszi az első naptár megjelenését. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. pp. 584-585. 1908. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. p. 588. Csillagászok: Hanskij, A. Levélszekrény. Tudósítások. (25.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (65.) = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. p. 588. T. J. a hajósok tájékozódásáról kérdez. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (68.) = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. p. 588. P. J. 1907. aug. 10-én holdszivárványt látott. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A hajósok tájékozódása a tengeren az iránytű feltalálása előtt. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. p. 589. Levélszekrény. Feleletek. (65.) [SRG.]

Dr. R. Zs. [RÓNA Zsigmond]: A holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. p. 590. Levélszekrény. Feleletek. (68.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. nov. 471. füz. pp. 636-637. 1908. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. Új üstökös. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. dec. 472. füz. pp. 690-691. 1908. dec. 15. - 1909. jan. 15. közötti jelenségek. Budapesten nem látható gyűrűs napfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. dec. 472. füz. p. 706. Csillagászok: Thome, John M. Levélszekrény. Tudósítások. (29.) [SRG.]

JÁMBOR József: A világ keletkezése. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. febr-máj. 1-2.(89-90.) pótfüz. pp. 63-67. Arrhenius Svante: "Études sur la conductibilité des electrolytes" című könyvének ismertetése. [SRG.]

Mit tudunk Földünk belsejéről? Wiechert E. előadása. = Uránia 9. 1908. jan. 1. sz. pp. 6-14. Csillagászati vonatkozással. Fordította: Fodor Henrik. [SRG.]

J. I. [JÁNOSY Imre]: A bolygók járása 1908-ban. = Uránia 9. 1908. jan. 1. sz. pp. 27-30. [SRG.]

J. -i. [JÁNOSY Imre]: A csillagászat néhány újabb eredményéről és napi feladatairól. = Uránia 9. 1908. jan. 1. sz. pp. 37-40. David Gill megnyitó beszéde a British Association for the Advancement of Science 1907. aug. 16-iki vándorgyűlésén. [SRG.]

JÁNOSY Imre: Melyik csillag körül kering Napunk? = Uránia 9. 1908. jún-aug. 6-8. sz. pp. 301-302. "Nem találtunk tehát olyan állócsillagot, amely elég hatalmas volna arra, hogy Napunk körülötti keringő bolygó legyen, nagyon valószínű, hogy egyenlő rangú a többi állócsillaggal, melyekkel együtt a kölcsönös vonzások hatása alatt mozog ma még ismeretlen pályán." [SRG.]

Dr. J. I. [JÁNOSY Imre]: A világegyetem szerkezetére vonatkozó legújabb vizsgálatok. (J. C. Kapteyn felolvasása a Royal Institution 1908 május 22-iki ülésén.) = Uránia 9. 1908. szept. 9. sz. pp. 358-365. [SRG.]

-iné.: Az 1908. január 3-iki teljes napfogyatkozás. = Uránia 9. 1908. nov. 11. sz. pp. 484-485. [SRG.]

S. P. [SELÉNYI Pál]: A Nap mágneses tereiről. = Uránia 9. 1908. dec. 12. sz. pp. 538-539. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A Jupiter. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. márc. 22. 12. sz. pp. 232-233. "...Földünkénél eme körülbelül 1300-szor nagyobb térfogatú bolygó szélei annyira homályosak, hogy fotografálásuk lehetetlen s csak igen elmosódott fényfoltot eredményeznek. Épen ezért felületi képződményei csakis rajzokkal örökíthetők meg. Ha már most különböző - akár rövid időközökben készült - rajzokat összehasonlítunk, úgy arra a meglepő eredményre jutunk, hogy a bolygó felülete rendkívül nagy változásoknak van alávetve, mint azt a mellékelt, O-Gyallán, az ottani csillagdán ez évi január hó négy egymásutáni napjának estéjén készült rajzok is mutatják. ...
Ez említett ovális alakú u. n. "Vörös folt" óriási arányairól különben némi fogalmat nyújthatunk, ha megemlítjük, hogy hoszsza 41,000 km., és szélessége 14,000 km., mig Földünk egész átmérője csak 12,755 km. Felületi képződményeinek folytonos változásai miatt a Jupiter forgásideje még pontosan nem volt megállapítható. Körülbelül 9 óra 55 percz 40 másodpercz alatt fordul meg egyszer saját tengelye körül. - Mily pompásak lehetnek ott az éjjelek, mikor hét holdja - melyek közül kettőt csak legújabban fedeztek fel gyors egymásutánban fut át az égbolton s gyakran egy időben 3-4 hold is hinti szét ezüstös, halvány fényét! Ez égi testnek gyorsan tűnő nappalai és éjjelei azonban egyforma hosszúak, mert hiányzanak évszakai, a mennyiben forgástengelye három fok híjján majdnem merőleges a Nap körüli pályájára..." [HAI.]

KOSZTOLÁNYI Dezső: Holdsugár-szonáta. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. jun. 7. 23. sz. p. 455. "Csillagászati" vers. [HAI.]

MASSÁNY Ernő: A Saturnus gyűrűi. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. jun. 28. 26. sz. pp. 532-533. "...Az övei rendkívül vékonyak, alig 100 kilométernyi vastagságúak s így nem is lehet csodálkozni, ha az akkori primitív csillagászati eszközökkel nem tudták őket felismerni. Eleinte nem is vették észre, hogy egy egész gyűrűrendszerről van szó.
Bell angol műkedvelő csillagász vette először észre, 1665-ben a gyűrű egyik sötét választó vonalát, s az így felfedezett belső övet Cassini-ről, ki behatóan megfigyelte, Cassini-féle gyűrűnek nevezték el... Az elmúlt évben is kitűnő alkalom kínálkozott a gyűrűk eltűnésének megfigyelésére. Bernard ezt ki is használta s az északamerikai Yerkes csillagda, hatalmas 40 hüvelykes távcsövének segélyével az itt közölt képeket készítette. ...övek az apró testecskék mérhetetlen halmazából állanak s hogy a gyűrűk nem minden részükben homogének, hanem vannak lazább és tömörebb helyeik is, mint azt a szinte [! szintén] Bernard által szerkesztett rajz felülnézetben ábrázolja... " [HAI.]

BODOR Aladár: Meteor a Földön. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. jul. 12. 28. sz. p. 562. "Csillagászati" vers. [HAI.]

A prágai csillagda. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. aug. 30. 35. sz. p. 704. "A prágai csillagvizsgáló-intézet egyike a legrégiebbeknek egész Európában. Már 1578-ban kezdték építeni. ...múzeuma is a legérdekesebb csillagászati eszközöket foglalja magában. ...Látva p. o. Tychonak kezdetleges sextánsait, csak annál nagyobb lesz tiszteletünk e tudós iránt, a ki ily kezdetleges eszközökkel oly pontos észleléseket tudott végezni, hogy azok még a mi napjaink kutatásaihoz is felhasználhatók... Azonban újabb időben ismét nagy szerepe jutott a prágai csillagdának annak folytán hogy a középeurópai vasúti időt prágai közép időben számítják... Ez a csillagda, minket magyarokat közelről érdekel annyiban is, mert igazgatója: Weinek László magyar származású, s itt született a fővárosban." Szalatnay Benő fölvételei a csillagda múzeumáról, a déljel adásáról valamint Weinek tanár két Hold fölvétele (p. 705.); Szalatnay Benő fölvételei: Az obszervatórium, Az asztronómiai múzeum (p. 706.). [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Új üstökös. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. okt. 4. 40. sz. p. 811. "Folyó évi szeptember hó 1-én este nyolcz óra negyven perczkor a Jerkes obszervatóriumon Amerikában új üstököst fedeztek fel, melyet, miután ez évben ez már a harmadik, az internaczionális szokásnak megfelelően az a, b, c, ... betűi sorrendjének megfelelően 1908 c üstökösnek neveztek el... Alakja, mint a mellékelt s szeptember 22-én este 11 órakor az ó-gyallai tízhüvelykes távcsövön készített rajzból látható, rendkívül elmosódott körvonalú... Úgy látszik az 1908 c üstökös nem egyéb, mint apró szilárd vagy folyékony testecskék felhőhöz hasonló halmaza. E feltevést támogatja a szinte 22-én este végzett spektroszkópiai vizsgálat, mely a szén-hidrogén három elég jól megfigyelhető vonalát mutatta... A csóva ez idő szerint fecskefark alakú, csakhogy az egyik (a felső) szára valamivel hosszabb és fényesebb." [HAI.]

          1909.

ANGEHRN Tivadar: A soláris konstans megállapitása a kalocsai sugárzásmérésekből. Budapest, 1909. Franklin. 51 p. [TZS.]

BERGET, Alfonz [Alphonse]: A földgömb és a légkör fizikája. A párizsi Académie des Sciences Binoux-díjával kitüntetett munka. Ford.: Bogdánfy Ödön. Budapest, 1909. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Pátria nyomda. XVII, 310 p., 14 térk. A XIII-dik (1908-1910. évi) cziklus harmadik kötete. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 81./ A külső tábla évszáma: 1910.; Ilosvay Lajos előszava Budapesten kelt 1909 november havában.; A szerző előszava a magyar kiadáshoz Párizsban kelt 1909. aug. 1-én.; Az eredetivel összehasonlította: Kövesligethy Radó. Csillagászat: pp. 1-115.; Kövesligethyre hivatkozás: p. 78., 140.; Eötvös munkásságára és ingájára való szövegek: pp. 75-79. A könyv ajánlása: "Báró Eötvös Lóránd úrnak, a budapesti tudományegyetem tanárának kiváló tisztelete jeléül Berget Alfonz.". [SRG.]

  DALMADY Zoltán: Mendemondák a természettudomány köréből a művelt közönség és a nép körében elterjedt természet- és orvostudományi tévhitek, előítéletek, hamis nézetek magyarázatára és helyreigazítására. Budapest, 1909. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai részv.-t. kiadása, Athenaeum részv.-társ nyomdája. 391 p. Lenhossék Mihály elöljáró beszéde 1908. nov. 10-én kelt Budapesten. Csillagászat: pp. 327-328. (Meteorológia: A Hold és az időjárás.); pp. 370-374. (Természettan: Delejtű északnak mutat. Mágneses sarok. Sarkcsillag. Földsarkok lapultsága. Sarkifény. Szabadesés.); pp. 379-383. (Csillagászat: Állócsillag. Üstökös. A Hold.) [KSZ.]

[FÜLÖP Zsigmond:] A Föld története. Írta Dr. F. ZS. Budapest, 1909. Európa, irodalmi és könyvnyomdai részvénytársaság. 30 p. /Ébresztő népszerű tudományos füzetek. 5./ Csillagászati részekkel. [KSZ.]

HADZSEGA Bazil: Természetbölcselet és világnézet. Írta: Dr. Hadzsega Bazil, budapesti tudományegyetemi bekebelezett hittudor, ungvári gör. kath. főesperes-lelkész. Ungvár, 1909. Nyomtatott az "Unio könyvnyomda részvénytársaság" könyvnyomdájában. 305 p. A szerző előszava Ungváron kelt 1909. jún. 7-én. A kötetben több csillagászati rész is van, főleg két fejezet: A világrend (Cosmogonia, Astronomia és Kosmologia). pp. 139-162.; A világrend fönnállása. pp. 203-219. [KSZ.]

HAJNÓCI R. József: Az első lőcsei kalendáriom az 1626-odik évre. Bevezetővel és megvilágosító jegyzetekkel. Lőcse, 1909. Közlő kiadása, Reiss József T. Könyvnyomó Intézet. X + 80 p. Csaknem betűhíven közli a kalendárium és prognosztikon teljes szövegét, valamint mai átiratát, azt bevezetővel és jegyzetekkel látja el. Az 1626-ra szóló kalendárium eredeti példányát 1884-ben, a kassai dóm újjáépítésekor, egy síremlékben találták meg. 1885-ben a kalendáriumot Kassa polgármestere Lőcse városnak ajándékozta. 70. oldalon írják [az 1572-es szupernóváról]: "1572. II. Rudolphus Magyar Kirallya koronaztatik 25. Sept: Vy czillag lattatik." [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A nagytagyosi Meteorologiai Obszervatorium évi jelentése. II. füzet. Budapest, 1909. Pesti könyvnyomda-részvénytársaság. /A M. Kir. Földmivelésügyi Ministerium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet kisebb kiadványai. 7./ 56 p., 2 t. Terkán Lajos "Az Ákváridák 1908-ban", Konkoly a "Jupiter megfigyelése" és "Nagytagyos 1908. évi meteorológiai megfigyelésének eredményei" című fejezetcímekkel. [REZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Úti jelentés. 1909. Budapest, 1909. Heisler nyomda. 42 p. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Ókori Egyiptom. Budapest, 1909. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky nyomda. 432 p. Csillagászat: pp. 250-274., 345-380. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMIX-re [1909-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1909. Franklin-Társulat nyomdája. 283 p. +160 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár 1909-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1909-re. Időszámítás 1909-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1909-ben. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1909-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

MÉSZÁROS Gyula: A csuvas ősvallás emlékei. Budapest, 1909. Kiad. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 471 p. /Csuvas népköltési gyűjtemény. 1./ A szerző 1906-iki év őszén indult másfél évig tartó Volga-vidéki utazására, hogy a magyar vonatkozásokkal bíró csuvas népet, nyelvet és régi pogány vallását kutassa. Könyvének előszava 1908. okt. 9-én kelt Budapesten.
Csillagászati vonatkozások: "Elemek, égitestek, természeti tünemények" című fejezetben. pp. 55-87. A föld. Földfeletti világ. A Holdnak és a hónapnak ugyanaz a neve. Hónapnevek. A levegő. A Nap. Napfogyatkozás. A napkeleti irány. Éjszaka. A Hold. Holdfogyatkozás. Szokások az újhold sarlójának feltűnésekor. A Holdban látszó fekete foltokról. A csillagokról. Csillaghullás jelensége. Egyes csillagképek és alakzatok ("hét csillag" vagy "merítőcsésze-csillag" = Göncöl szekér; "vízhordórúd-csillag = Orion; "szitacsillag" = Fiastyúk; "fényes csillag" = Északi csillag; "hajnalhasadás csillaga" = Esthajnalcsillag). A Tejút ("vadlúd útja"). Üstökös csillag ("farkas csillag"). Tűzgömb-jelenségek ("megnyílott az ég kapuja"). A szivárvány. Az északi fény. [KSZ.]

VÁGASSY Gyula: Az égitestek keletkezése. Eger. 1909. Nyomatott az Érseki Liceumi Nyomdában. 19 p. A szerző: tarnaszentmiklósi róm. kath. lelkész. [KSZ.]

WODETZKY József: A három test problémája és a zéta Cancri rendszere. Budapest, 1909. Franklin nyomda. 36 p. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1909-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1909-ik közönséges esztendőre. Kilenczedik évfolyam [Debrecen, 1908.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Szaturnusz bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

TORDAY Ányos: Irodalom, tudomány, művészet. In: Heves vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, [1909.] Országos Monografia Társaság, Légrády testvérek könyvnyomdája. /Magyarország vármegyéi és városai./ pp. 356-421. Az egri csillagásztoronyról (p. 356.). Albert Ferenc és Tittel Pál (p. 359.). Albert Ferenc élet és művei (p. 361.). Tittel Pál élete és művei (p. 405.). [KSZ.]

MASSÁNY Ernő: A Jupiter nyolczadik holdja. In: Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 45. köt. Szerk.: Hoitsy Pál. Budapest, 1909. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 507-508. "...sikerült Melotte-nak a greenwichi obszervatóriumon ez év január 27-én a Jupiter környékéről készült felvételén, egy tizenhatod rendű - tehát szabad szemmel soha meg nem pillantható - csillagnak megfelelő pontocskát találnia. [...] Márczius 3-án, 23-án és 24-én Wolf Heidelbergában, nemsokára ezután a Lick-obszervatoriumon pedig Pickering, végül márczius 27-én, 31-én és április 3-án majd 24-én Greenwichben a szóban forgó gyanús csillagot újból megtalálták. Az így összegyűjtött adathalmazból most már Crommelin számításai alapján teljes biztonsággal lehetett megállapítani, hogy a sejtés jogosult volt s tényleg Jupiternek egy új, - immár nyolczadik - holdjával van dolgunk. [...]
érthetetlen, miként maradhatott daczára a napjainkban dívó szorgos megfigyeléseknek mind ez ideig észrevétlen. [...] hogy ha a Jupiter, - melynek ott, az égnek ezen helyén százszor nagyobb vonzereje van, mint a Napnak - e nyolczadik holdját tényleg ilyen rablással szerezte, akkor eme új holdnak előbbi pályája csakis olyan lehetett, mint a Lexell-féle üstökösé volt. E feltevést valószínűvé teszi még e hold hátráló mozgása, ..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: A naprendszer eredete. In: Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 46. köt. Szerk.: Hoitsy Pál. Budapest, 1909. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 504-506. "A Laplace elmélet is elérte sorsát s a legutóbbi időkben - habár egyelőre még kevesen tudnak róla - végleg megdöntöttnek, helytelennek bizonyult s helyet adott egy újabbnak, a spirális-köd hipotézisének, [...] A Laplace-féle hipotézisnek most adta meg See I. I. a kegyelemdöfést az Astronomische Nachrichten legutóbbi számában, a hol beszámol röviden a csillagrendszerek keletkezésének kérdése körül végzett vizsgálatairól, melyek a Resecirches on the Stellar Evolution czímű nagy munkájának második kötetét fogják betölteni. [...]
Azt biztosan állíthatjuk, hogy ködből keletkezett, sőt csaknem megfigyelési tény is ez, mert hiszen millió ködfoltot látunk a csillagos égboltozaton, a melynek csillag, vagy legalább is sűrűsödés van a közepében s a melyek mindnyájan egy-egy példái a születő csillagrendszereknek. A ködfoltok legelterjedtebb alakja a spirális köd, a mely úgy keletkezik, hogy két áramlat találkozik s a találkozás után a fizika törvényeivel megmagyarázható hatások alatt forogni kezd. [...] Ha pedig egy idegen, mondjuk szilárd test kerül a ködbe, akkor a gravitáczió törvénye szerint ellipszis alakú pályában fog mozogni benne. [...] Abban nincsen semmi valószínűtlenség, hogy idegen, a kezdetbeli köd anyagához hozzá nem tartozó testek közbeléptét tételezzük fel, mert a világegyetemben mindenesetre sok kozmikus anyag vándorol idestova, [...]
ha egy test valamely ellentálló közegben a nehézkedési erő hatása alatt ellipszisben mozog, akkor a folytonos ellentállás következtében az ellipszis nagytengelye és excentrumossága folyton kisebbedik, azaz pályája mindinkább közeledik a köralak felé [...] a Neptunnál távolabb is kell lennie biztosan egy s valószínűbben két, sőt esetleg három ismeretlen bolygónak. [...] E bolygónak a Naptól való távolsága, a földpálya sugarát véve egységnek, 43 lenne (a Neptuné 30), a következő két ismeretlené pedig 56 és 72. ..." [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1909 január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. jan. 15. 1.(229.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Jelentés az akadémiai választásokról. A III. osztályba: Rendes tagnak az A/alosztályba. Kövesligethy Radó l. t. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. máj. 15. 5.(233.) füz. p. 281. Kövesligethy Radó l. tag rendes taggá lépett elő 1909. április 29-én. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Főtitkári jelentés. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. jún. 15. 6-7.(234-235.) füz. p. 306. Kövesligethy Radó l. tag rendes taggá lépett elő. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXIX Nagygyűlés. Első nap 1909. április 28-án. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. jún-júl. 6-7.(234-235.) füz. p. 395. Kövesligethy Radó akadémiai rendes taggá választását javasolják. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXIX Nagygyűlés. Második nap 1909. április 29-én. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. jún-júl. 6-7.(234-235.) füz. p. 396. Kövesligethy Radót akadémiai rendes taggá választották. [SRG.]

MAHLER Ede: Egyiptomi emlékek Magyarországon. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. szept. 15. 8-9.(236-237.) füz. pp. 469-470. Kivonat 1909. jún. 7-iki akadémiai székfoglaló beszédéből. A múzeumban található egyiptomi koporsó fő motívuma, az uraeus kígyókkal díszített szárnyas napkorong. Az egyiptomiak éppúgy, mint a kelet többi ókori népei, az emberi életet a csillagok járásának, különösen a nap és a hold mozgásának igyekeztek alárendelni. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik akadémiai ülés. Nyolczadik összes ülés 1909 junius 14-én. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. aug-szept. 8-9.(236-237.) füz. p. 513. A főtitkár bejelenti Gothard Jenő váratlan elhunytát. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik akadémiai ülés. Kilenczedik összes ülés 1909 október 4-én. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. nov. 15. 11.(239.) füz. p. 627. Gothard Sándor köszönetet mond Jenő öccse elhunytakor kifejezett részvétért. [SRG.]

Kepler. - Háromszázesztendős fordulójára. - Budapest, máj. 15. = Budapesti Hírlap 29. 1909. máj. 16. 115. sz. pp. 32-33. "A mostani esztendő érdekes évfordulókban igen gazdag. Elsőül Darvint említsük, a nagy tudós születésének százéves fordulóját, de ez utóbbi évek egyszersmind a világnézetek megváltozásának és átalakulásának évfordulói is. Ötven esztendeje, hogy Darwin örökbecsű munkája megjelent, az a mű, amelylyel a közelebbi napokban az egész világsajtó foglalkozott, és háromszáz éve lesz annak, hogy más téren bár, de épp oly korszakot alkotó és világrendet fölforgató elvet vallott: Kepler: Astronomia nova című munkája. Határköve az emberi tudásnak, épp úgy mint Darvin műve és megkezdi azt a sorozatot, amelyen haladva, Galilei, Newton, Lyell és Darvin tanításán keresztül a természettudományokban ott vagyunk, ahová ma eljutottunk. ..." [HAI.]

SZTRÓKAY Kálmán: A morehouse-üstökös. = Élet 1. 1909. 1. köt. febr. 28. 9. sz. pp. 285-286. Az 1908. szept. 1-én a yerkesi obszervatóriumban felfedezett üstökösről. [SRG.]

PRUDHOMME, Sully: A tejút. Vers. = Élet 1. 1909. 2. köt. szept. 12. 37. sz. p. 352. Ford.: Zoltán Vilmos. [SRG.]

VÁRNAI Sándor: Világhírű órák. = Élet 1. 1909. 2. köt. nov. 21. 47. sz. pp. 682-684. Több különleges óráról, többek között, Giacomo Dondi 1344-ben készített Páduában található órájáról, amely a Nap pályáját és a bolygók mozgását mutatja be. [SRG.]

FELLOW-COMMONER: Betlehem csillaga. (A Halley-féle üstökös.) = Élet 1. 1909. 2. köt. dec. 26. 52. sz. pp. 838-840. Ford.: Zoltán Vilmos. [SRG.]

Jön az üstökös. = Ellenzék 30. 1909. dec. 28. 293. sz. p. 2. "A Halley üstökös 1910. május 10-én jut a földközelbe. Ez alkalomból, mint hajdan is, mindenféle kombinációk terjednek el a nép körében arról, hogy minő katasztrófákkal és végpusztulással járhat a Halley üstökös közelsége. A kérdés tisztázására alkalmunk van két kiváló szakember véleményét bemutatni, akik megnyugtatják a kiváncsi, felizgatott közvéleményt, hogy nyugodtan békében élhetünk tovább. [...] Dr. Kövesligethy Radó egyetemi tanár, a kitűnő tudós így nyilatkozott, [...] Az a félelem, ami a laikus lelkeket a Halley-féle üstökös rohamos közeledésére eltölti, teljesen alaptalan. [...] Dr. Massány Ernő tanársegéd, a meteorológiai intézet első asszisztense, az ismert nevű szakember, a következő rendkívül érdekes cikkben mondja el véleményét a Halley-üstökösről: Naponként 1.500.000 mértföldnyi sebességgel, földünk átmérőjénél körülbelül másfélszer nagyobb égitest, közeledik felénk - a Halley-féle üstökös. ..." [HAI.]

MAHLER Ede: Naptártörténeti tanulmányok. 1. = Ethnographia 20. (5.) 1909. 4. füz. pp. 271-286. A babilóniai csillagászati ismeretek a naptárkészítéssel kapcsolatban. A holdév és a napév összehangolására tett kísérletek. Ismerték a tavaszpont elmozdulását, amelyet 72 év alatt 1 foknak mértek és így a 360 fokra vonatkozó precesszió időtartamát 25920 évnek vették. Babilóniai hatások a zsidó naptárra. A zsidóság a babilóniai fogság idején átvette az ottani hónap-elnevezéseket és bizonyos ciklusokat. [KSZ.]

MAHLER Ede: Jeremias, Alfred und Winckler, Hugo: Im Kampfe um den Alten Orient. Wehr- und Streitschriften herausgegeben von. 1. Die Panbabylonisten. Der Alte Orient und die ägyptische Religion. Von Alfred Jeremias. Mit 6 Abbildungen. Leipzig, J. C. Hinrich’sche Buchhandlung. 65 1., 8. = Ethnographia 20. (5.) 1909. 5. füz. pp. 309-311. Könyvismertetés. A német szerzők az ókori keleti és különösen az egyiptomi és a babyloniai vallással, mitológiával - eközben sok csillagászati vonatkozással - foglalkoznak. Néhány téma: az egyiptomi szövegek asztrális jellege; Felső- és Alsó-Egyiptom mint kozmosz; Nap, Hold és Vénusz mint triász; a Nap és Hold pályájának mythológiai motívumai; a templom mint mikrokozmos; naptári ünnepek; az évisten halála és feltámadása; Theben Osiris holdjellege.
Mahler Ede írja: "Különös érdeklődéssel olvastam a füzet azon részeit, a melyek a holddal mint a feltámadás csillagzatával foglalkoznak, mert nemcsak Keleten, hanem - mint másutt kimutattam (OLZ. 1907 Sp. 412 ff.) - Nyugoton is nagy elterjedésre talált e tan és a sírköveken is jutott kifejezésre. A Magy. Nemzeti Múzeum nyolcz ily sírkövet őriz, a melyek mind az egykori Pannónia földjén találtattak és a Kr. u. I. évszázadból valók. Ez igen szép bizonyítékul szolgál a keleti világfelfogás hatására a Nyugotra és az ókor későbbi népei vallásainak asztrális alapjaira nézve." [KSZ.]

MAHLER Ede: Naptártörténeti tanulmányok. 2. = Ethnographia 20. (5.) 1909. 6. füz. pp. 341-351. A zsidó történelmi emlékekben és az Ótestamentumban (Királyok könyve, Jeremiás, Ezekiel) található naptári utalások elemzése és magyarázata. [KSZ.]

LÁSZLÓI Antal: Természettudósok és a vallás. = Felsőmagyarország 25. 1909. ápr. 9. 83. sz. pp. 1-2. "...A természettudományok újjászületése a 16-dik századdal kezdődik. A csillagászat Kopernikus által száműzte a földet világközponti helyzetéből. [...] Kiemeljük itt, hogy a közvetlen látszottnak teljesen ellentmondó e nézet nem könnyen nyerte meg az emberiség tetszését, mivel tényleges bizonyítékokkal nem sikerült támogatni, sőt tudományos kételyekkel is találkozott. Valótlanság tehát az, mintha csakis a keresztyénség ellenezte volna az uj Kopernikus-féle tant; sőt inkább, az egész akkori világ azt tette s csak lassanként honosult meg az uj tan. [...] Bacon módszerét Galilei alkalmazta a gyakorlatban s ezáltal mindenekelőtt a fizikát reformálta, de mint csillagász is igen jelentékeny volt. Felfedezései megerősítették Kopernikus tanát; nem is vonakodott elfogani és védelmezni azt. Galilei jó katholikus és hivő keresztyén volt.
Kepler főérdeme, hogy megtalálta azon törvényeket, melyek szerint az égitestek mozognak. Vallási álláspontját állhatatosan elhallgatják az atheisták. Sőt a monisták szövetségének vezetője, Anold, materialistává merészkedik tenni, mily hihetetlen vakmerőséggel, kitűnik Kepler következő nyilatkozataiból: "Nekem a teremtésben mintegy kézzelfogható az Isten!" Főművét (A világok harmóniájáról) e szép szavakkal végzi: "Köszönöm neked, Teremtőm és Uram, hogy megajándékoztál engemet a te teremtésedben való ezen örömökkel, kezeid munkái fölötti gyönyörűséggel. Munkáid dicsőségét hirdettem az embereknek, amennyire az én véges szellemem a te véghetetlenségedet felfogni képes volt. Ha olyasmit mondtam, ami méltatlan Hozzád, vagy ha saját dicsőségemre törekedtem volna, bocsásd meg azt kegyelmesen nekem!" [...]
Áttekintve a természettudományok fejlődését a 15-17. században, úgy találjuk, hogy mindazon férfiak, kik a természettudományokat reformálták, hivő keresztyének voltak, s tudományukkal összeférhetőnek tartották a hitet. Az említett korszakból nyolcvannégy tudóst vizsgált meg Dennert. Ezek közül háromnak vallási álláspontját nem tudta kideríteni, a többi nyolcvanegy vallásos férfiú volt, sőt 25 közülök theologus volt. Figyelemreméltó még, hogy épen a legnagyobb tudósoknak szigorúan egyházi álláspontja volt, ezek: Kopernikus, Kepler, Galilei, Newton, Huyghens, Leibniz, Boyle, Ray, Schwammerdam. E tudósok különben, Kopernikus és Galilei kivételével, protestánsok voltak." [HAI.]

LÁSZLÓI Antal: Természettudósok és a vallás. (Folytatás.) = Felsőmagyarország 25. 1909. ápr. 11. 85. sz. pp. 1-3. Csillagászat: (p. 1.) "A 18-ik század. [...] A csillagászat terén Angolországban két pap volt az, kik a nagy mester, Newton nyomába léptek: Pound és Bradley. A csillagos ég vizsgálását elsősorban Halley kísérelte meg, ki vallásilag közönyös, illetve hitetlen volt. Ellenben e kor legnagyobb csillagásza, Herschel V.,az Uranus felfedezője, a bolygó világok és ködfoltok kutatója, vallásos férfiú volt. [...] A múlt század csillagászai között kimagaslik Laplace, aki ködtömegekből igyekezett megmagyarázni a világ előállását. Nem volt ugyan határozott vallási álláspontja, de mégis istenhivő volt és Haeckelnek Laplacera, mint a "nagy atheistára" való hivatkozása tájékozatlanságon alapul, mint Dennert kimutatta. Piazzi, a Ceres felfedezője, kath. szerzetes volt. E kor nagy német csillagászai, valamint fizikusai (Ampére, Gauss, Oersted, stb.) theisták voltak." [HAI.]

LÁSZLÓI Antal: Természettudósok és a vallás. (Folytatás.) = Felsőmagyarország 25. 1909. ápr. 14. 86. sz. pp. 1-2. Csillagászat: (p. 1.) "A 19. század második korszakára térünk, melyet a század közepétől kell számítanunk. A csillagászat nagy búvárai közül kiemelendők: Herschel J., a zseniális Leverrier, ki a Neptun létezését előre kiszámította, Mähler, Wolff, Gautier, Reis, Secchi; az utóbbi jezsuita, a többi is mind istenfélő férfiú. ..." [HAI.]

LÁSZLÓI Antal: Természettudósok és a vallás. (Folytatás és vége.) = Felsőmagyarország 25. 1909. ápr. 15. 87. sz. pp. 1-2. Csillagászat: (p. 1.) "...Térjünk vissza a kiindulási ponthoz! Ellentétben áll-e a tudás a hittel? Kopernicus, Kepler, Newton megdöntik a régi ptolemaeusi világrendszert, újat állítanak fel s amellett mégis hivő keresztyének maradnak; ma pedig azt állítják, hogy ők halálos döfést adtak a keresztyénségnek." [HAI.]

Gothard Jenő csillagász... = Fotografia 6. 1909. 6. sz. pp. 86-87. [SRG.]

DIVÉKY Adorján: Helyesen tanítják-e a Föld gömb-voltának bizonyítékait? = Földrajzi Közlemények 37. 1909. 3. füz. p. 117-119. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1908. év végén. = Földtani Közlemények 39. 1909. jan-febr. 1-2. füz. p. 76., 78. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Gothard Jenő. [SRG.]

HEGYFOKY Kabos: 14 állomás 50 éves esőmennyisége és a napfoltok. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. pp. 37-39. [IBQ.]

NAGY Béla: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Kraszna (Szilágy megye), 1908. dec. 27-én délután 5 óra 50 perckor. [IBQ.]

LUX Árpádné Pogány Ilona: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Bustyaháza (Máramaros megye) 1908. dec. 27-én este fél 6 órakor. [IBQ.]

VÖRÖS Sándor: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Szilágysomlyó, 1908. dec. 26-án (?) esti 5 óra 25 perckor. [IBQ.]

TIBOLD: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Feketeerdő (Bihar megye) 1908. dec. 27-én délután 5-6 óra tájban. [IBQ.]

VÖRÖS Sándor: A decz. 27-i meteor. = Az Időjárás 13. 1909. márc. 3. füz. pp. 96-97. [IBQ.]

A februárius 19-i meteor. = Az Időjárás 13. 1909. márc. 3. füz. pp. 97-99. Összefoglaló a tucatnyi helyről észlelt meteorról, mely fényes nappal, dél körül látszott. [IBQ.]

Szokatlan szivárvány. = Az Időjárás 13. 1909. ápr. 4. füz. p. 134. 1908. ápr. 9-én. [SRG.]

JANOVITS Lajos: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. ápr. 4. füz. p. 135. Vakító meteor 1909. febr. 19-én déli 12 órakor Budapesten. [IBQ.]

NOSZLOPY: Érdekes égi tünemény. = Az Időjárás 13. 1909. ápr. 4. füz. p. 135. Pontszerű tűzgömb 1909. ápr. 18-án Pásztón. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Herényi Gothard Jenő. = Az Időjárás 13. 1909. máj. 5. füz. pp. 137-140., 1 mell. Nekrológ. [GAI.]

Tűzgolyó. = Az Időjárás 13. 1909. máj. 5. füz. pp. 182-183. Szimultán tűzgömb 1909. máj. 14/15-én. Észlelések: Sikorszky Szilárd - Albertirsa.; R-m. [Raum Oszkár] - Budapest.; Horváth Miklós - Zsombolya.; Visnyovszkyné - Városhidvég. [SRG.]

RIEGL Sándor: A május 14.-én feltűnt tűzgolyóra. = Az Időjárás 13. 1909. jún. 6. füz. p. 214. Kiegészítés Kalocsáról. [IBQ.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Úti jelentés 1909. Írta: Konkoly Thege Miklós: Budapest 1909. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. pp. 252-255. Könyvismertetés. [SRG.]

NEMES Endre: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. aug. 8. füz. p. 282. Vajta (Fejér megye), 1909. júl. 23. [IBQ.]

BENCSIK János: Északifény a Tátrában. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. p. 282. 1909. júl. 28-án, az éjfél utáni órákban. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Ritka szép meteor. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. p. 283. Tűzgömb 1909. aug. 8-án Szerepen. [SRG.]

HUNGLER Mihály: Meteor. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. p. 283. Győr, 1909. aug. 8. [IBQ.]

HAGER Richárd: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. nov. 11. füz. p. 387. Botfalu (Brassó megye), 1909. nov. 13. [IBQ.]

ELEKES István: A Zeiss-gyár. = Az Időjárás 13. 1909. dec. 12. füz. pp. 405-412. [IBQ.]

HALÁSZ Rezső: A felületi változások közös okairól. = Az Időjárás 13. 1909. dec. 12. füz. pp. 413-415. A földrengések kozmikus okairól. [IBQ.]

WODETZKY József: A három test problémája és a zéta Cancri rendszere. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. pp. 51-84. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A kéttest problémája változó tömegek esetén. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. pp. 94-99. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A kéttest problémája változó tömegek esetén. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. pp. 177-182. [KSZ.]

NEWCOMB, G.: A Hold mozgásának elmélete, története és jelenlegi állapota. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. 7-8. füz. pp. 371-384. Fordította: Kelemen Ignácz. [KSZ.]

FARKAS Sándor: A földrajz fejlődésének vázlata s az iskolai földrajz. = Néptanitók Lapja Tudományos ismeretek 42. 1909. márc. 11. 10. sz. pp. 31-36. Csillagászat: p. 33., 35. [SRG.]

Gothard Jenő, H. = Szombathelyi Ujság 15. 1909. jún. 6. p. 3. [SRG.]

A társulat tagjai az 1909. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 33. 1909. 1. füz. p. 77. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

STEINER Simon: A sugárnyomásról általában és vele kapcsolatban az üstököscsóva képződéséről. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 33. 1909. 2. füz. pp. 85-96. "... Már 1618-ban a nagy Keppler tapasztalta, hogy az üstökös csóvája, mely a napközeiben leghatalmasabban kifejlődik, az üstökös mozgásával ellenkező irányban és a Naptól elfordítottan fejlődik; míg tehát az üstökös a Nap vonzása folytán feléje rohan, hogy aztán megkerülje, a csóva tőle elrohanva képződik. Itt tehát határozottan a Nap taszító erejével találkozunk. Azonkívül számos jelenség van, mit a gravitáció egymaga megfejteni nem képes, sőt ami úgy látszik, a gravitációnak ellene dolgozik.
Ez erő, mely úgyszólván ellensúlyozza a gravitációt, a sugárnyomás, melyet a következőkben kívánok megvilágítani. Euler 1746-ban ama sejtelmének adott kifejezést, hogy a fénysugarak azokra a felületekre, mikre esnek, nyomást gyakorolnak. Ez a tétele azonban az ellene felhozott kritikával nem tudott megküzdeni. 127 évvel rá, 1873-ban Maxwell, az elektricitásról irt híres munkájában bebizonyította, hogy a hősugarak - Bartoli szerint a többi sugarak is, nyomást gyakorolnak, mely nyomás akkora, mint a sugárzás alapján a térfogat-egységben nyert energiamennyiség. Minthogy e nyomást minimálisnak tűnt, megmérnie, tehát a tételt kísérletileg bebizonyítania nem sikerült. De sikerült ez végre, úgyszólván napjainkban (1900 és 1901-ben) kisérletezés után az orosz Lebedeffnek és az amerikai Nicholsnak és Hullnak. A kísérletek teljesen igazolták az elméletet. ..." [HAI.]

STEINER Simon: Az asztrológia. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 33. 1909. 3-4. füz. pp. 156-169. "... Egy tan, mely másfélezer évig fennáll, mely oly óriási fejlettségre tesz szert, lehet téves, de nem lehet észszerűtlen. Ma mosolyoghatunk az asztrológián, mert a Kopernikus rendszere megdöntötte annak alapját. De nincs jogunk lenézni azokat a korokat, a korok egyes kimagasló alakjait, azért, hogy a csillag jóslástant megteremtették és művelték, mert célom kimutatni, hogy az a mindenkori tudományosság alapjára támaszkodott. Az asztrológia alapja: hogy a csillagok a földi dologra befolyást gyakorolnak. De az elmélet nem légből kapott. ..." [HAI.]

BERECZ Ede: A Konkoly-féle passage-prisma és a pontos idő beszerzése a temesvári observatoriumon. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 33. 1909. 3-4. füz. pp. 182-190. "... De a pontos idő kérdése valóban akuttá csak a Vicentini-Konkoly-féle Seismograf felállításával, illetve az 1905. szeptember 8-i Calabriai földrengés alkalmával lett. Erről a földrengésről t. i. a temesvári műszer feltűnően szép, nagy és részletes seismogrammot adott, mely seismogramm a dr. Kövesligethy Radó m. k. egyetemi tanár vezetése alatt álló központi seismologiai observatoriumnak beküldetvén, Budapestről Rómába, az olasz központi meteorologiai és geo-dinamikai intézetbe került, ahol azt, G. B. Rizzó a messinai geodinamikai Observatorium vezetője és G. Agamennone a Róma melletti Rocca di Pápa geodinamikai Observatorium igazgatója tették tanulmányozás tárgyává.
Azonban az olasz tudósok a temesvári diagramm időjelein csakhamar fennakadtak, [...] Ilyenképen mind a fonálháromszög, mind a Chronodeyk eszméje elejtetvén, dr. Konkoly-Thege Miklós az orsz. m. k. Meteor. Int. igazgatója úgy intézkedett, hogy minden vasárnap az országos Meteorologiai Int. prognózis osztályától kapjak telefonon órajelzést. Ez a módszer, eltekintve a kapcsolásokkal járó apró kellemetlenségektől, igen jól bevált és közel két évig gyakorlatban maradt, de nagyon költségesnek bizonyult. Eközben dr. Konkoly-Thege Miklós kir. igazgató megkonstruálta az ő passage-prizmáját, melynek helye, kellő gonddal és körültekintéssel előkészíttetvén, a prizma 1908. augusztus 28-án Marczell György m. kir. Meteor. Int. adjunktus által felállíttatott és azonnal használatba is vétetett. ..." [HAI.]

G. V. [GERŐ Vilmos]: Protuberanciák. Apró cikkek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 33. 1909. 3-4. füz. pp. 204-205. "A nap ezen vulkánikus kitörései régóta ismeretesek már. Még néhány évtizeddel előtt is tudományos expedíciókat küldöttek ki a föld egyes helyeire, a napfogyatkozáskor leginkább látható protuberanciák megfigyelésére és fotografálására. Az első ily fontos megfigyelést 1868 ban eszközölték teljes napfogyatkozáskor; a nap korongján megjelenő vörös szinű gázkitörést kezdetben a holdon levő hegyeknek gondolták, később pontosan eldöntötték, hogy a nap erupciói s a spektrál-analizis útján bebizonyult, hogy e protuberanciák főleg hidrogénből állanak, bár más elemeket is tartalmaznak.
Ma már fényes nappal is megfigyelhetők e gázkitörések két kiváló asztrofizikus, Lockyer és Yanssen bámulatos érzékeny műszere segélyével. [...] e gázkitörések két csoportba tartoznak. Vannak olyanok, melyek sok fémgőzt tartalmaznak, rendkivül sebes mozgásúak s főleg a napfoltok környékén láthatók. Örömünkre szolgál, hogy épen egy magyar asztrológus [! asztronómus] ily irányú megfigyelései komoly feltűnést gyakoroltak a tudományos világban. Fényi 1895. julius 15 én egy ily protuberanciát figyelt meg, melynek másodpercenkénti sebessége 860 km.-t tett ki. E protuberancia magassága a jelzett időben 500.000 km. volt. Tehát kb. 38-szor nagyobb volt a föld átmérőjénél. A második csoportba tartozó protuberanciák nyugodtabban viselkednek, egy-egy helyen hosszabb ideig láthatók (50 napig is) és felhőszerűek. A spektroszkópiai vizsgálat megállapította róluk, hogy úgyszólván tisztán hidrogén-héliumgázokból állanak." [HAI.]

ZEMPLÉN Győző: A napfoltok mágneses teréről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jan. 1. 473. füz. pp. 43-44. Apró közlemények. [PIR.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jan. 1. 473. füz. p. 51. Csillagászok: Ciscato, Giuseppe. Levélszekrény. Tudósítások. (2.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jan. 15. 474. füz. pp. 91-93. 1909. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: A napórák multja. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr. 1. 475. füz. pp. 119-121. Apró közlemények. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr. 1. 475. füz. p. 131. Csillagászok: Hough, George. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

[GORKA Sándor]: Új bolygók. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr. 1. 475. füz. p. 133. Davidson C. felfedezéséről és Pickering Edward Charles számításairól. Levélszekrény. Tudósítások. (18.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr. 15. 476. füz. pp. 163-165. 1909. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (30.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 1. 477. füz. p. 232. K. P. kérdése a sarkcsillag helyéről. [SRG.]

Dr. J. I. [JÁNOSY Imre]: A sarkcsillag helye. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 1. 477. füz. p. 232. Levélszekrény. Feleletek. (30.) [SRG.]

PÉCSI Albert: A Föld felületének alakulásáról. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 15. 6. sz. 478. füz. pp. 243-250. [PIR.]

HEGYFOKY Kabos: A napfoltok és az eső. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 15. 478. füz. pp. 250-253. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 15. 478. füz. pp. 257-259. 1909. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Halley-féle üstökösről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. ápr. 1. 479. füz. pp. 265-272., 1 t. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. ápr. 15. 480. füz. pp. 328-331. 1909. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: Vízgőz a Mars bolygó légkörében. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. máj. 15. 482. füz. pp. 389-391. [PIR.]

Dr. J. I. [JÁNOSY Imre]: A Lant csillagkép gyűrűs ködének szerkezete. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. máj. 15. 482. füz. p. 392. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. máj. 15. 482. füz. pp. 394-396. 1909. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. Teljes, Budapesten részben látható holdfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jún. 1. 483. füz. p. 428. Csillagászok: Bishop, Sereno E. Levélszekrény. Tudósítások. (31.) [SRG.]

VÖRÖS Sándor: A szilágysomlyói meteor. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jún. 1. 483. füz. p. 430. Meteorhullás 1908. dec. 27-én. Említi az 1880. febr. 2-iki mócsi meteorhullást. Levélszekrény. Tudósítások. (32.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jún. 15. 484. füz. pp. 459-461. 1909. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. júl. 1. 485. füz. p. 495. Csillagászok: Gothard Jenő Herény, 1909. máj. 31. Levélszekrény. Tudósítások. (34.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. júl. 15. 486. füz. pp. 524-526. 1909. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. aug. 1. 487. füz. p. 557. Csillagászok: Newcomb, Simon. 1909. júl. 11. Levélszekrény. Tudósítások. (36.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. aug. 15. 488. füz. pp. 584-586. 1909. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. szept. 15. 490. füz. pp. 649-651. 1909. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

JÁNOSI(!) Imre: A Halley-féle üstökös megjelenése. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 1. 491. füz. pp. 683-684. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. pp. 711-713. 1909. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 714. Csillagászok: Cookson, Bryan. Levélszekrény. Tudósítások. (43.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (72.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 715. B. J. a Göncöl szekér csillagainak neve. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (73.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 715. A Merkurról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (74.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 715. Csillagászati könyvekről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (77.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 715. B. J a Föld mágneses sarkairól. [SRG.]

WODETZKY József: A Gönczölszekere csillagjainak (arab) elnevezése... = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 716. Levélszekrény. Feleletek. (72.) [SRG.]

WODETZKY József: A Merkur tengelykörüli forgása. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 716. Levélszekrény. Feleletek. (73.) [SRG.]

WODETZKY József: A csillagászat haladásáról tájékoztató művek. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 716. Levélszekrény. Feleletek. (74.) [SRG.]

Dr. Steiner [STEINER Lajos]: A Föld mágneses sarkairól. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. pp. 717-718. Levélszekrény. Feleletek. (77.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A hullócsillagok látszólagos pályája. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 1. 493. füz. pp. 749-751. Apró közlemények. [SRG.]

Társulati ügyek. Választmányi ülés 1909. október 20-ikán. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. 493. füz. p. 756. 1909. máj. 29-én meghalt Gothard Jenő. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 15. 494. füz. pp. 787-789. 1909. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (85.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 15. 494. füz. p. 790. Baksay Sándor kérdése a változó ünnepekről. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A változó ünnepek ideje 1911-1930 között. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 15. 494. füz. p. 790. Levélszekrény. Feleletek. (85.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (89.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 1. 495. füz. p. 822. H. Z. kérdése a földmágnességről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (90.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 1. 495. füz. p. 822. Dr. S. D. kérdése a távcsőlencsék nagyságáról. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnesség elemeinek változása és a változás oka. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 1. 495. füz. pp. 823-824. Levélszekrény. Feleletek. (89.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: 25- és 100-szoros nagyításu teleszkópok lencséiről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 1. 495. füz. p. 824. Levélszekrény. Feleletek. (90.) [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Megemlékezés Gothard Jenőről /1857-1909/. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 15. 24. sz. 496. füz. pp. 839-845. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Halley-üstökösről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 15. 496. füz. p. 847. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 15. 496. füz. pp. 848-850. 1909. dec. 15. - 1910. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

HAJTS Lajos: Ujabb haladás a sztereoszkopi mérés terén. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr-máj. 1-2.(93-94.) pótfüz. pp. 44-54., 6 rajz. [SRG.]

STEINER Szilárd: A sztereoszkópi készülékekről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 4.(96.) pótfüz. pp. 140-158., 15 kép. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: A Neptunon túl levő bolygóról. = Uránia 10. 1909. márc. 3. sz. pp. 140-140. Pickering és Forbes nézetei, számításai. [SRG.]

TASS Antal: Az üstökösök életéről. = Uránia 10. 1909. szept. 9. sz. pp. 359-365. [SRG.]

A Halley-üstökös előtünése. = Uránia 10. 1909. okt. 10. sz. p. 436. Wolf 1909. szept. 11-én vette észre königsstuhl-i obszervatóriumról. Krónika. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A Jupiter nyolczadik holdja. = Vasárnapi Ujság 56. 1909. jan. 3. 1. sz. p. 16. "...sikerült Melotte-nak a greenwichi obszervatóriumon ez év január 27-én a Jupiter környékéről készült felvételén, egy tizenhatod rendű - tehát szabad szemmel soha meg nem pillantható - csillagnak megfelelő pontocskát találnia. ... Márczius 3-án, 23-án és 24-én Wolf Heidelbergában, nemsokára ezután a Lick-obszervatoriumon pedig Pickering, végül márczius 27-én, 31-én és április 3-án majd 24-én Greenwichben a szóban forgó gyanús csillagot újból megtalálták. Az így összegyűjtött adathalmazból most már Crommelin számításai alapján teljes biztonsággal lehetett megállapítani, hogy a sejtés jogosult volt s tényleg Jupiternek egy új, - immár nyolczadik - holdjával van dolgunk. ...érthetetlen, miként maradhatott daczára a napjainkban dívó szorgos megfigyeléseknek mind ez ideig észrevétlen.
...hogy ha a Jupiter, - melynek ott, az égnek ezen helyén százszor nagyobb vonzereje van, mint a Napnak - e nyolczadik holdját tényleg ilyen rablással szerezte, akkor eme új holdnak előbbi pályája csakis olyan lehetett, mint a Lexell-féle üstökösé volt. E feltevést valószínűvé teszi még e hold hátráló mozgása,..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: A naprendszer eredete. = Vasárnapi Ujság 56. 1909. jul. 11. 28. sz. pp. 586-587. "A Laplaceelmélet is elérte sorsát s a legutóbbi időkben - habár egyelőre még kevesen tudnak róla - végleg megdöntöttnek, helytelennek bizonyult s helyet adott egy újabbnak, a spirális-köd hipotézisének,... A Laplace-féle hipotézisnek most adta meg See I. I. a kegyelemdöfést az Astronomische Nachrichten legutóbbi számában, a hol beszámol röviden a csillagrendszerek keletkezésének kérdése körül végzett vizsgálatairól, melyek a Resecirches on the Stellar Evolution czímű nagy munkájának második kötetét fogják betölteni. ...Azt biztosan állíthatjuk, hogy ködből keletkezett, sőt csaknem megfigyelési tény is ez, mert hiszen millió ködfoltot látunk a csillagos égboltozaton, a melynek csillag, vagy legalább is sűrűsödés van a közepében s a melyek mindnyájan egy-egy példái a születő csillagrendszereknek.
A ködfoltok legelterjedtebb alakja a spirális köd, a mely úgy keletkezik, hogy két áramlat találkozik s a találkozás után a fizika törvényeivel megmagyarázható hatások alatt forogni kezd. ...Ha pedig egy idegen, mondjuk szilárd test kerül a ködbe, akkor a gravitáczió törvénye szerint ellipszis alakú pályában fog mozogni benne... Abban nincsen semmi valószínűtlenség, hogy idegen, a kezdetbeli köd anyagához hozzá nem tartozó testek közbeléptét tételezzük fel, mert a világegyetemben mindenesetre sok kozmikus anyag vándorol idestova,... ha egy test valamely ellentálló közegben a nehézkedési erő hatása alatt ellipszisben mozog, akkor a folytonos ellentállás következtében az ellipszis nagytengelye és excentrumossága folyton kisebbedik, azaz pályája mindinkább közeledik a köralak felé...
a Neptunnál távolabb is kell lennie biztosan egy s valószínűbben két, sőt esetleg három ismeretlen bolygónak... E bolygónak a Naptól való távolsága, a földpálya sugarát véve egységnek, 43 lenne (a Neptuné 30), a következő két ismeretlené pedig 56 és 72..." [HAI.]

ENDRŐDI Béla: Holdfény. = Vasárnapi Ujság 56. 1909. okt. 24. 43. sz. p. 891. "Csillagászati" vers. [HAI.]

Gothard Jenő meghalt. = Vasmegyei Független Hirlap 4. 1909. máj. 30. pp. 1-2. [SRG.]

Gothard Jenő temetése. = Vasmegyei Független Hirlap 4. 1909. jún. 2. p. 1. [SRG.]

Gotthárd [! Gothard] Jenő meghalt. = Vasmegyei Napló 9. 1909. máj. 30. p. 2. [SRG.]

Gothard Jenő temetése. = Vasmegyei Napló 9. 1909. jún. 2. pp. 1-2. [SRG.]

Vasvármegye közgyülése. = Vasmegyei Napló 9. 1909. szept. 21. p. 2. Megemlékeztek Gothard Jenő haláláról. [SRG.]

Herényi Gothard Jenő meghalt. = Vasvármegye 42. 1909. máj. 30. p. 6. [SRG.]

Gothard Jenő temetése. = Vasvármegye 42. 1909. jún. 2. pp. 1-2. [SRG.]

Időszámítás néhány távolabbi népnél. = Világ-krónika 33. 1909. jan. 5. sz. pp. 38-39. [SRG.]

Laknak-e a Vénusz bolygón? = Világ-krónika 33. 1909. szept. 39. sz. p. 310. A nem szakember előtt mindenesetre a csillagászatnak az a legérdekesebb része, amely azzal foglalkozik, hogy más égitesteken felfedezze az ott élő értelmes lények nyomait, vagy legalább is az égitest fizikai vizsgálatából következtetést vonjon annak lakhatóságára. A csillagászat ugyan már régen nem foglalkozik az ilyen problémákkal, mivel tudja, hogy tudományos értelemben nem oldhatók meg, de a népszerű csillagászati munkák írói mindig nagy előszeretettel foglalkoznak velük, mivel tág teret engednek a képzelődésnek. [SRG.]

A Halley-üstökös közeledik hozzánk. = Zászlónk 1909. dec. 15. 4. sz. pp. 77-78. Két pálya-grafika és egy fantáziarajz egészíti ki az ismeretterjesztő írást. [VEJ.]

          1910.

ASZLÁNYI Dezső: Világszerelem. Természet-filozófia. Első kötet. Kosmogonia. Budapest, 1910. Jókai könyvnyomdai műintézet. 318 p. [KSZ.]

BÁRSONY János: A csillagászati földrajz elemei. Felsőbb leányiskolák IV. osztálya számára. Budapest, 1910. Singer és Wolfner. 63 p., 47 ábra. /Magyart a magyarnak./ A szerző a temesvári állami felsőbb leányiskola tanára. Előszava "Temesvárt, 1909. november hóban" keltezésű. Az előszóban írja: "A középfokú leányoktatás tantervének keretein belül a csillagászati földrajz alapvonalait óhajtom nyújtani e könyvecskében". A tankönyv alapos gömbi-csillagászati részeket is tartalmaz. Ugyanezen könyv 1911-es évszámmal is megjelent. [IBQ.]

CSIGÁS Mihály: Mi lesz a Nap kihűlése után? Nagyvárad, 1910. Láng József könyvnyomdája. "Kapható Nagyváradon a szerzőnél". 47 p. [KSZ.]

FÜLÖP Zsigmond: A Halley-üstökös. Budapest, 1910. Világosság könyvnyomda r.-t. 31 p. /Ébresztő népszerű tudományos füzetek. 8./ 1910. május 19-én reggel fél 3 órakor halad el az üstökös a Nap és a Föld között. Ekkor a földtől csak 29 millió kilométernyire lesz. A csóvája ekkor a föld felé irányul s ha a csóva hosszabb lesz 23 millió kilométernél, akkor mi keresztül megyünk rajta. [KSZ.]

FÜLÖP Zsigmond: Az üstökösök. Budapest, 1910. Világosság könyvnyomda r.-t. 31 p. /Ébresztő népszerű tudományos füzetek. 3./ A szerző "A Halley-üstökös" című kiadvánnyal azonos ennek a szövege. 1910. május 19-én reggel fél 3 órakor halad el az üstökös a Nap és a Föld között. Ekkor a földtől csak 29 millió kilométernyire lesz. A csóvája ekkor a föld felé irányul s ha a csóva hosszabb lesz 23 millió kilométernél, akkor mi keresztül megyünk rajta. [KSZ.]

HAJÓS [József] Szaniszló: A végtelen felé. A modern ember világnézete. Hajós Károly rajzaival. Budapest, 1910. A Karmeliták kiadása, Stephaneum Nyomda R. T. 364 p. "A természettudomány nem ellenkezik a hittel; az előbbi a természetes okokat kutatja, a hittudomány a végső okkal s a természetfölötti renddel foglalkozik, a két tudomány nem ütközhet össze egymással, míg saját pályáikról le nem térnek." Csillagászat: Csillagok között - Isten nyomában (pp. 9-40.).; Vissza a Földre! (pp. 41-56.) című fejezeteken kívül a mű más részeiben is találhatunk csillagászatilag értékelhető adatokat pl.: Galilei-eset (pp. 312-314.).
"Szerintük a jelenlegi naprendszerek oly ősködből alakultak ki, mely ősköd előzőleg már más naprendszerek anyaga volt, ez ismét más bolygórendszeré, visszamenőleg a végtelenbe. A jelenlegi csillagokból egykor köd lesz, belőlük új világok keletkeznek, kialakul majd rajtuk az élet, aztán évmilliók múlva kihalnak, jégbefagynak a csillagok, végre beleesnek a fő-napba, hol köddé bomlanak, onnét mint új égitestek anyaga szállnak a világűrbe. Így váltakozik majd e körforgás mindörökké a végtelenbe, így születnek s halnak meg Flammarion és Nägeli örök világai (p. 332.). ..." [HAI.]

  HARSÁNYI István: Kisztei Péter: Üstökös csillag. Kassa. 1683. Harsányi István: Kisztei Péter élete és munkái. Sárospatak, 1910. Református Főiskola, Dani és Fischer nyomda. 89 p. A könyv első része (pp. 1-67.) az 1683-as mű újraközlése, a második része (pp. 68-89.) Kisztei Péter életrajzát ismerteti.
Ez a mű ír (p. 23.) a híresebb üstökös csillagokról, melyek közül kettő változócsillag volt [az 1572-es szupernóváról:] "(6) Ennél is közelebb jövén a mi időnk felé, az 1572-dik esztendő-béli üstökös Csillag, melly 16 hólnapokig tartott, mint a külső Historicusok emlékezetben hagyták Istennek minémű rettenetes haragjának lőtt légyen mutató jelensége, csak hamar az után következett éhség, a pusztító döghalállal edgyütt nyilván bizonyittyák, a melly két ítélei Istennek többnyire mindenkor edgyütt járnak, s a vér-ontó hadakozásokat leg-gyakraban utól szokták követni, s néha pedig a népnek bűneiért mind az három edgyüvé-járul.; [az 1604-es szupernóváról:] (7) Csak a mi Seculumunkban lött példákat említek. Christus Urunk születése után 1604-ben támadott üstökös csillag vallyon micsoda következő szomorú állapatoknak volt mutatója?" [KSZ.]

HOFFMANN Ottó: Halley üstököse és földünk sorsa. Budapest, 1910. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása és nyomdája. 16 p. [KSZ.]

HOFFMANN Ottó: Halley üstököse és földünk sorsa. 2. kiad. Budapest, 1910. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása és nyomdája. 16 p. Ez évben még további két utánnyomása volt. [KSZ.]

  KONKOLY THEGE Miklós: Emlékbeszéd herényi Gothard Jenő lev. tag felett. Dr. Konkoly Thege Miklós t. tagtól. Budapest, 1910. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r.-társulat könyvnyomdája. 8 p., 1 t. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 15. köt. 3. sz./ "Arczképpel. Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1910. május 30-án tartott összes ülésen." [HAI.]

KOVÁCS János: Természettan csillagászati és fizikai földrajzzal. Polgári leányiskolák számára. Az 1907. évi tanterv szerint. Budapest, 1910. Franklin-társulat. 185 p. Csillagászat: pp. 135-182. [TZS.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A Halley-féle üstökös. Budapest, 1910. A Pesti Lloyd-társulat könyvsajtója. 21 p. Különlenyomat a "Természettudományi Közlöny" 504. füzetéből. [HAI.]

LUKCSICS József: A Galilei-kérdés. Budapest, 1910. Szent-István-Társulat kiadása, Stephaneaum Nyomda R. T. 103 p. A verzál oldalon: "Nihil obstat. Dr. Alfredus Zubriczky, censor. Nr. 3883. Imprimatur, Strigonii, die 28. Junii 1910. Ludovicus Rajner, Eppus, vicarius gen." A könyv Galilei életének és tudományos tevékenységének tényszerű ismertetése. Az egyházi döntéseknek és a tudós elítélésének bemutatása. A katolikus egyház szemszögét védve magyarázza Galilei viszontagságait. A védelmező álláspontja mellett elismer bizonyos eljárásjogilag elhibázott döntéseket. [KSZ.]

  >Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMX-re [1910-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1910. Franklin-Társulat nyomdája. 283 p. +162 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár 1910-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1910-re. Időszámítás 1910-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1910-ben. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1910-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; A Magyar Tud. Akadémia halottjai, Gothard Jenő. p. 250. [KSZ.]

MUNKÁCSI Bernát: Vogul népköltési gyűjtemény. II. köt. 1. rész. Istenek hősi énekei, regéi és idéző igéi. Budapest, 1910-1921. Magyar Tudományos Akadémia, Frnklin-Társulat nyomdája. 0756 p. A szerző előszava 1921. dec. 15-én kelt Budapesten. Csillagászati vonatkozások: pp. 0216-0246. A természeti jelenségek mythikai alakjai. Égatya. Földanya. Alvilág-fejedelme. Égen lakók. Napasszony és leánya, Holdöreg és leánya. A csillaglakó vadász és családja. A Reghajnal-anya. Az "Égen függő hét fiú". Az ég alját örző öreg. Levegőben lakók. A Szélistenke-öreg és a Szélfiú. A Vészes-Tűzasszony és a Tűzfejedelem. A "Fennjáró szárnyas Kalm". [KSZ.]

WODETZKY József: Kettős és többszörös csillagok. Budapest, 1910. Pesti Lloyd-Társulat Könyvsajtója. 10 p. Klny. a Természettudományi Közlöny 519. füzetéből. [KSZ.]

  WODETZKY József: Üstökösök. 72 rajzzal. Budapest, 1910. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Pátria nyomda. 192 p. /Népszerű természettudományi könyvtár. 1./ [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1910-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1910-ik közönséges esztendőre. Tizedik évfolyam [Debrecen, 1909.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Jupiter bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

Id. Komlóssy Arthur. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1910-ik közönséges esztendőre. Tizedik évfolyam. [Debreczen, 1909.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 27-29. Ő alapította a Debreczeni Képes Kalendáriom-ot 1900-ban és az első szerkesztője volt. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1910 január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. jan. 15. 1.(241.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hetedik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1910 február 14-én. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. márc. 15. 3.(243.) füz. p. 156. Kövesligethy Radó "A seismikus hysteresisről" című székfoglalója. [SRG.]

Jelentés a M. tud. Akadémia munkásságáról 1909-ben. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 21. 1910. máj. 15. 5.(245.) füz. p. 228. Felkérték Konkoly Thege Miklóst, hogy Gothard Jenőről tartson megemlékezést. [SRG.]

Az Akadémia halottjai 1909/1910-ben. Gothard Jenő. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. máj. 15. 5.(245.) füz. p. 259. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik akadémiai ülés. A III. osztály negyedik ülése 1909 április 18-án. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. máj. 15. 5.(245.) füz. p. 300. Komáromi Katz Endre "Bolygó topographiai tanulmányok" című értekezését előterjesztette Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonegyedik akadémiai ülés. Ötödik összes ülés 1910 május 30-án. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. jún-júl. 6-7.(246-247.) füz. p. 413. Konkoly Miklós felolvasta emlékbeszédét Gothard Jenő l. t. felett. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonharmadik akadémiai ülés. A III. osztály hatodik ülése 1910 junius 13-án. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. aug-szept. 8-9.(248-249.) füz. p. 494. Terkán Lajos "Béta Persei photographikus fényváltozása és a photographikus extinctió"című értekezését előadta Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkettedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1910 november 14-én. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. dec. 15. 12.(252.) füz. p. 650. Terkán Lajos "A spectrum atmosphaerai absorptiója"című értekezését előadta Konkoly Miklós. [SRG.]

Napihirek. = Budapesti Hirlap 30. 1910. ápr. 21. 94. sz. p. 8. (A Halley-üstökös.) Aradról jelentik. Az arad megyei Székudvar községben tegnap hajnalban félóra hosszáig látták a Halley-üstököst. Az üstökös a felhők közül is erősen átvilágitott, Londonból táviratozzák, hogy Fokvárosban, az ottani obszervatóriumban április 16-án lefotográfozták a Halley-féle üstököst. Sőt aznap reggel hat órakor ugyanott puszta szemmel is megfigyelték. Az üstökös magja körülbelül félhold alaku, farka legyezőformáju. Fénye körülbelül egy negyedrangu csillagnak felelt meg. A Halley-üstökös április 19-én vagy 20-án jutott a napközelbe.
Májusban jut legközelebb a földhöz, amikor elhalad a nap előtt. Májusban este lesz látható s valószinüleg juniusig puszta szemmel is igen jól fogjuk látni. Májusban az Orion könnyen felismerhető csillagképében fog megjelenni. Arra a kérdésre, hogy a Halley-féle üstökös milyen fényes lesz, előre nem lehet megfelelni, de valószínü, hogy farka ezuttal különösen hosszunak és fényesnek fog feltünni. [SRG.]

Megkerült az üstökös. = Délmagyarország 1. 1910. máj. 19. 1. sz. p. 19. Fejezetcímek: Az üstökös útja. "(Saját tudósítónktól.) Tegnap este eldőlt a nagy kérdés: csakugyan tul vagyunk az üstökös uszályán. A bécsi egyetemi obszervatórium sonnwendsteini állomásán ugyanis ma este rövid ideig látták az üstököst és pedig a nyugati égbolton, amiből az következik, hogy a Föld átment a csóváján. Budapesten és Ógyallán nem jártak eredménynyel a megfigyelések. Az üstökös néhány percig volt látható, ebben az időben azonban a nyugati szemhatár felhős volt..."; Áthaladt!; Érdeklődik a német császári család.; Mérges gázok.; Flammarion is figyel.; Csak a császári csillagdában. [HAI.]

Látták az üstököst. = Délmagyarország 1. 1910. máj. 24. 2. sz. p. 4. Fejezetcímek: Megkerült a Halley.; Milyen a Halley? "Egy ujságiró felkereste Szalay László dr adjunktust a budapesti meteorológiai intézetben. A kitűnő tudós ezeket a felvilágosításokat adta: Nyolc óra harminc perckor, néhány percnyi feszült keresés után, a nyugoti égbolton megpillantottuk a Halley-üstököst. A látóhatárhoz közel, vékony fátyolfelhők, úgynevezett cumulo-pallium-felhőktől fedve úszott a tünemény. Hosszúkás, elmosódott, vízszintesen fekvő fényfoltnak látszik az üstökös, [...] Ó-Gyallán hiába figyeltek a csillagászok, semmit sem láthattak a Halleyből, mert nekik a nyugoti égboltot sürü felhő borította..." [HAI.]

Guy.: Híresztelik főcsillagászok:... = Délmagyarország 1. 1910. máj. 24. 2. sz. p. 9. A Vidám krónika című rovatban lévő "csillagászati" vers. [HAI.]

A Halley, = Délmagyarország 1. 1910. máj. 25. 3. sz. p. 7. "...amely néhány napra egünk vendége, ma este Szegeden is könnyen és jól volt látható szabad szemmel. Hogy csak kevesen látják, annak oka az, hogy alig különbözik más csillagtól, mert csóvája nincs, vagy legalább nem látszik. A meteorológiai intézetben tegnap ismét figyelték az üstököst és Szalay László dr igy mondotta el a tegnapi tapasztalatokat: - A nyugati égbolton igen szépen, határozottan volt látható az üstökös, mint egy nagyobb, kissé hosszúkás, homályos csillag. Nyolc óra negyven perckor pillantottuk meg a Kiskutya csillagkép alfa minor [!] csillaga fölött, amelynek erős fényétől a homályosabb üstökös erősen elüt. Kilenc órakor a Halley felhő mögött eltűnt, néhány perc múlva azonban újra láthatóvá lett és láttuk kilenc óra negyven percig. Akkor a látóhatár felhői mögé került. Lenyugvási ideje tíz óra huszonegy perc volt.
- Érdekes, hogy az üstökösnek jóformán nincs csóvája. Csak a csillag mutat hosszúkás formát. Ógyallán tegnap látták először az átvonulás óta a Halleyt. Tisztán megfigyelhették a nyugati égbolton, de az üstökös kisebb, mint amilyennek várták. A csóvája meg van tépve, alig van belőle valami. Lehet, hogy még most nem látható és néhány nap múlva föltűnik a csóvája is, amikor majd a hold lenyugvása után teljes sötétben jön föl az üstökös, de lehet, hogy égen való vándorlásai között leszakadt a csóva és a Halley megtépázva, csóvátlanul folytatja útját a világűrben. Zayugrócon és Barcson tegnap este szintén hosszabb ideig látták az üstököst." Ez a Napi hirek című rovat rövid jelentésének teljes szövege. [HAI.]

A Halley. = Délmagyarország 1. 1910. máj. 26. 4. sz. p. 10. Jelentés Kölesdről, távirat Zsombolyáról. "...A kalocsai csillagdából nyert értesülések szerint ma és holnap látható a legjobban, később ugyan fényesebb, de kisebb lesz. Csóvája harminc foknyi, vagyis huszonöt millió kilométer." A Napi hirek című rovat rövid cikke. [HAI.]

A Halley-üstökös. = Délmagyarország 1. 1910. máj. 28. 5. sz. p. 7. Pénteken este fél tíz táján, a nyugoti égbolton gyönyörűen volt látható a Halley-üstökös. A csóvája olyan volt, mintha a fénylő csillagból mint csúcsból égy hatalmas és szabályosan szélesedő kup nőtt volna ki..." [HAI.]

Zsélyi ujabb sikere. = Délmagyarország 1. 1910. máj. 29. 6. sz. p. 9. "A magyar aviatikának megint jelentős sikere volt, Zsélyí Aladár megnyerte az ötezer koronás Károlyi-dijat. [...] A hivatalos repülés ma reggel fél hat órakor történt meg. Megjelentek a zsűri tagjai: ifj. Tolnay Lajos, Pivny Béla, főtitkár, Massány Ernő dr. csillagász, aki a magassági mérést eszközölte." [HAI.]

Elhunyt tudós. - A Mars-csatorna fölfedezője. = Délmagyarország 1. 1910. júl. 7. 39. sz. p. 7. "(Saját tudósítónktól.) Egy milanói távirat a tudományos világ nagy gyászát jelenti. Schiaparelli Giovanni haláláról szól a hir..." [HAI.]

A Mars csatornái. = Délmagyarország 1. 1910. aug. 31. 84. sz. p. 12. "Stockholmból jelentik, hogy Svante Arrhenius svéd tanár az ottani fizikai társaságban a Mars-csatornákra vonatkozólag fölállított uj elméletét ismertette. [...] Arrhenius ezután még annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Mars-csatornák szabályszerű alakja voltaképen nem egyéb, mint illúzió. Arrhenius kétségbe vonja, hogy a Marson élőlények, vagy épenséggel emberek laknának. Az ő számításai szerint a Marson az átlagos hőmérséklet olyan alacsony, hogy még növényi vegetációról is alig lehet szó." [HAI.]

Uj üstökös. = Délmagyarország 1. 1910. okt. 2. 111. sz. p. 10. "Az Arrest üstökös, amelyet még 1851-ben fedezett föl Arrest s amely hat-hét évi időközönkint tér vissza, ismét megjelent, de csak mint távcsővi csillag. A juvisi obszervatóriumban figyelték meg a napokban. Szabadszemmel egyáltalában nem látható, hetvenkétszeresen nagyitó távcsővel is csak mintegy négy percnyi átmérőjű ködfoltnak látszik, csóva és mag nélkül." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Marssal való közlekedés. = Délmagyarország 1. 1910. okt. 2. 111. sz. p. 12. "A francia tudományos akadémia mult évi pályatételei közt szerepel egy százezer frankos dij, amelyet az nyer meg, aki módot talál arra, hogy valamelyik bolygó képzeletbeli lakosaival érintkezésbe jussunk. A pályadíj özvegy Gusmann-né adománya, aki ezzel a különös pályatétellel fia emlékét akarta megörökíteni. Még különösebbé teszi a pályázat föltételeit, hogy az alapítója a Mars bolygót kizárta a föltételek közül. Az adományozó ugy intézkedett, hogy mig a problémát meg nem fejtik, vagyis, amig a dijat valaki meg nem nyeri, kamatait öt évenkint olyan tudósnak adják, aki a csillagászati tudományt jelentős lépéssel viszi előre..." Az Apróságok című rovat cikke. [HAI.]

Az októberi meteorhullás. = Délmagyarország 1. 1910. okt. 16. 123. sz. p. 12. "E hónap második felében alkalmasint nagy meteorhullás lesz, mely a Halley-üstökössel hozható kapcsolatba. Október tizennyolcadikán ugyanis a föld közelébe ér az üstökös pályájának, ahol az ez év március 13-15-ike között áthaladt. Természetes, hogy az a csalódás, amely bennünket a Halley-üstökös részéről ért, a meteorjai iránt is bizonyos bizalmatlanságban tart bennünket: nem hiszünk már a Halley-üstökösnek!..." Az Apróságok című rovat cikke. [HAI.]

A magyar értelmiség és a Halley üstökös. ("Érett" választók álláspontja.) = Ébredés 1. 1910. máj. 15. 14. sz. pp. 2-3. Politikai színezetű cikk. [SRG.]

A Halley-üstököst már nálunk is látták. = Ébredés 1. 1910. máj. 15. 14. sz. p. 3. 1910. május 13-14-re virradó éjszaka már észlelték. [SRG.]

Bujdosik a Halley üstökös? = Ébredés 1. 1910. máj. 22. 19. sz. p. 3. [SRG.]

GRÉSZ Leó: Képek a Halley-üstökösről. = Élet 2. 1910. 1. köt. febr. 20. 8. sz. pp. 238-241. Palitzsch János 1758. dec. 25-én észlelte, Messier csak egy hónappal később látta meg. Az üstökös részletes leírása, története. [SRG.]

HORVÁTH Ákos: A hét napról. = Élet 2. 1910. 1. köt. jún. 26. 26. sz. p. 846. [SRG.]

Homo: A pusztulás csillagzata. = Élet 2. 1910. 2. köt. aug. 28. 35. sz. pp. 277-278. A Halley-üstökös és katasztrófák. [SRG.]

GREGH, Fernand: Csillagzápor. Vers. = Élet 2. 1910. 2. köt. okt. 16. 42. sz. p. 484. Meteorhullásról. Ford.: Kosztolányi Dezső. [SRG.]

SZTROKAY Kálmán: A Mars. = Élet 2. 1910. 2. köt. dec. 18. 51. sz. pp. 770-772. [SRG.]

MARCELL Mihály: A Galilei-kérdés. Írta: Lukcsics József dr. Kiadja a Szent-István-Társulat. 1910. = Élet 2. 1910. 2. köt. dec. 25. 52. sz. p. 827. Könyvismertetés. [SRG.]

A világ vége. A Halley-üstökös és a föld. = Ellenzék 31. 1910. jan. 29. 23. sz. pp. 3-4. "Jobb félni, mint megijedni. Ez a közmondás különösen aktuális most, amikor alig egy két hónapválaszt el az égi Damoklesz-kardjának, a Halley üstökösnek megjelenésétől. [...] Az üstököstől való félelem az ókorból maradt ránk, amikor az asztronómiát az asztrológia helyettesítette, [...] Néhány nap óta most is látható a nyugati égen egy szép üstökös. Kolozsvár fölött is feltűnt már. [...] Körülbelül megállapítható, [...] hogy május 28-án éjszaka lesz legközelebb az üstökös magja a földhöz, mintegy huszonhárom millió kilométernyire. Ebből az következik, hogy ha az üstökösnek felénk irányuló csóvája legalább is huszonhárom millió kilométer, akkor belekerül a föld a csóva gáznemű anyagába s egy két óráig fog benne száguldani. Az esetleges veszedelem tehát arra redukálódik hogy az üstökös csóvájának gáznemű anyaga belejut a föld légkörébe és összekeveredik vele. ..." [HAI.]

Az üstökös. Mindenféle. = Ellenzék 31. 1910. jan. 29. 23. sz. p. 4. "A napi kérdések között mind nagyobb és nagyobb tért kezd elfoglalni az üstökös kérdése. A Halley-üstökös tudvalevőleg szédületes gyorsasággal közeledik a föld felé. Eddig csak a csillagászok beszéltek róla, de ma már mindenki tárgyalja és a fantázia az üstökös hatásáról rémes képeket szövöget. Az üstökös ma már az oka mindennek, még annak is, hogy Magyarországon új darabont-kormány dúlása következik be. Az üstökös okozta az abnormális téli időjárást, a földrengést és a párisi vízkatasztrófát.
Pedig még távol van, de azért előre veti rémes hatását. Az emberek esténként csoportokba verődve vizsgálják az eget. A képzelődés máris üstökösöket rajzol az égre és akkor is látják, ha nincs sehol. Különben a tudósok is megengedik azt, hogy a májusban megérkező üstökös esetleg okozhat abnormitásokat, de a világ végét mégse jósolják meg belőle. A nép azonban kezd megrémülni és félelmesen suttogják, hogy közeledik a világ vége." [HAI.]

Jön az üstökös. = Ellenzék 31. 1910. ápr. 14. 84. sz. p. 5. "Budapest, április 14. Bécsből jelentik, hogy a Halley-üstököst észrevették az egyetemi csillagvizsgáló messzelátóin, de pontos méréseket nem tudtak eszközölni, mert kelet felé, hol az üstökös megjelent, sürü köd terjengett." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MAHLER Ede: Tanulmányutam Egyiptomban. 1. = Ethnographia 21. 1910. 3. füz. pp. 138-154. Utazásának általános leírása és a meglátogatott helységek, múzeumok, ásatások ismertetése. Ebben a részben még nincs csillagászat. [KSZ.]

MAHLER Ede: Tanulmányutam Egyiptomban. 2. = Ethnographia 21. 1910. 4. füz. pp. 210-222. A medinet-habu-i templom külső, déli falának ünnepi kalendáriumát elemzi. Kitér az ókori egyiptomi naptárak fejlődésére: holdév, napév, Sothis- vagy Sirius-év, 354 napos, 360 napos, 365 napos, 365 és 1/4 napos évek, és ezek hieroglifai jeleire. Ezen templom falára van vésve: "Thot 1. napja, a Sothis-csillagzat megjelenésének napja". Vizsgálta a Dér-el Medine melletti Ramesseum mennyezetképének csillagászati ábrázolását is. Megtekintette I. Seti, IV. Ramses, VI. Ramses és IX. Ramses síremlékét és a falakon látható csillagászati ábrázolásokat. [KSZ.]

Az új üstökös. = Fejérmegyei Uj Lap 5. 1910. jan. 26. p. 2. 1910. jan. 24-én 5 és 6 óra között szabadszemmel látható volt a Halley-üstökös. [SRG.]

Előadás az üstökösről. = Fejérmegyei Uj Lap 5. 1910. febr. 20. 41. sz. p. 1. Terkán Lajos előadása a Katholikus Körben. [SRG.]

A világ vége. = Fejérmegyei Uj Lap 5. 1910. márc. 1. 48. sz. p. 1. A Halley-üstökösről. [SRG.]

Előadás az üstökösről. = Fejérmegyei Uj Lap 5. 1910. márc. 1. 48. sz. p. 1. Terkán Lajos előadásáról. [SRG.]

Zakariás János és Fáy Dávid délamerikai magyar jezsuita misszionáriusok levelei. Fordította: Sztankovics Ödön és Dézsy Lajos. 1-2. = Földrajzi Közlemények 38. 1910. 3. füz. pp. 115-128., 4. füz. pp. 215-236. + 1 képtábla. Benne csillagászati észlelések, adatok. [IBQ.]

PÉCSI Albert: Wodetzky József: Üstökösök. Budapest, 1910. 192 oldal. = Földrajzi Közlemények 38. 1910. júl-szept. 6-7. füz. p. 309. Könyvismertetés. [SRG.]

Gaál dr. [GAÁL István]: Csigas Mihály: Mi lesz a nap kihülése után? Nagyvárad, 1910. 47 oldal. = Földrajzi Közlemények 38. 1910. júl-szept. 6-7. füz. p. 456. Könyvismertetés. Tudománytalan képzelgésről. [SRG.]

Társulati ügyek. Tisztujító közgyülés. = Földtani Közlemények 340. 1910. jan-febr. 1-2. füz. p. 62. Gothard Jenő halálának bejelentése. [SRG.]

HALÁSZ Rezső: A föld és az üstökösök. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. pp. 10-13. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az 1910/a. üstökösről. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. p. 39. Megfigyelés Tagyosról. [IBQ.]

TERKÁN [Lajos]: Az 1910/a. üstökösről. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. p. 39. Ez még nem a várva várt Halley-üstökös volt, hanem azt pár hónappal megelőzve jelent meg váratlanul egy igen fényes üstökös. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az 1910/a új üstökös megfigyelése Ógyallán. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. pp. 39-42. Massány Ernő 3 rajzával. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Az új üstökös. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. p. 42. Megfigyelések puszta szemmel Szerepről. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A csillagászatnak és műszereinek vázlatos története. 1. közlemény. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. pp. 60-65. A cikknek több része nem jelent meg. [IBQ.]

LAMBOY Károly: Északi fény. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. p. 77. 1910. jan. 3-án, Korompa (Szepes megye). [IBQ.]

Az üstökösökről. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. pp. 78-79. Konkoly Thege Miklós 1910. febr. 8-i előadásáról. [SRG.]

Halley’ üstököscsillagáról. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. p. 79. A Hasznos Mulatságok 1834. évi 43. számából. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Halley üstököse a régi magyar irodalomban. = Az Időjárás 14. 1910. márc. 3. füz. pp. 105-106. [IBQ.]

BALLA Károly: Halley’ üstököséről. = Az Időjárás 14. 1910. márc. 3. füz. p. 106. A Hasznos Mulatságok 1835. évi 49. számából vett cikk. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Halley üstökösének fényessége, láthatósága és fontossága. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. pp. 119-121. Az üstökös előre számolt adatai. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Feltünő szép holdudvar. = Az Időjárás 14. 1910. 4. füz. p. 138. 1910. febr. 23-án Szerepen (Bihar megye). [SRG.]

SCHUCH Imre: Rendkivüli tünemény. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. p. 138. Melléknapok és napgyűrű 1910. márc. 10-én Szalónakhután (Vas megye). [SRG.]

TERKÁN Lajos: Halley üstököse szabad szemmel látható. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. p. 139. 1910. ápr. 24-én hajnalban látták először. [IBQ.]

JAKAB Árpád: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. p. 139. Csucsa, 1910. márc. 13. [IBQ.]

MANKOVICS K. [Károly]: A Halley-üstökös. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. pp. 169-170. Tapasztalatok az 1910. máj. 19-i földközelekor. [IBQ.]

RÁCZ Béla: A kritikus nap elmúlt. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. p. 170. Tapasztalatok a Halley-üstökös csóvájának 1910. máj. 19/20-i áthaladásakor. [IBQ.]

Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. p. 171. 1910. máj. 11-én. [SRG.]

Új földrengési obszervatórium szerveztetett Kalocsán. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. p. 171. A Haynald-obszervatóriumban 200 kg-os ingás szeizmográfot állítottak fel. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A Halley-üstökös kisugárzásának fényességváltozása. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. pp. 171-179. Ógyallai fénymérések és fényképek. [IBQ.]

RIEGL Sándor: Elektromos mérések a Halley-féle üstökös átvonulásakor (Május 19-én). = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. pp. 180-183. Kalocsai megfigyelések. [IBQ.]

Az elvonult Halley-üstökössel kapcsolatban számos jelentés érkezett. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. pp. 202-206. Megfigyelések országszerte: Pécs, Pozsony, Jutas, Budapest, Dános, Igló, Dunaharaszti, Székesfehérvár, Szeged, Raffna (Krassó-Szörény megye), Kurtyán (Krassó-Szörény megye). [IBQ.]

P. Franz Schwab. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 206. Nekrológ. [IBQ.]

KAPOCSY József: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 206. Fertőfehéregyháza, 1910. máj. 20. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 211. Debrecen, 1910. jún. 29. [IBQ.]

JEZSÓ M. [Mihály]: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 211. Csaszthó (Nyitra megye) 1910. jún. 29. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. júl. 7. füz. p. 241. Az 1910. jún. 29-én Kalocsán 9 óra 30 perc körül észleltük a meteort. [SRG.]

FRIESENHOF Gergely: A napfoltok rövidebb időszakai. = Az Időjárás 14. 1910. aug. 8. füz. pp. 252-257. [IBQ.]

FRIESENHOF Gergely: Az időjárási periódusok és azok okai. = Az Időjárás 14. 1910. szept. 9. füz. pp. 279-282. A holdhatás jelentkezése az időjárási ciklusokban. [IBQ.]

HALÁSZ Rezső: Keletkezés és elmúlás. = Az Időjárás 14. 1910. szept. 9. füz. pp. 282-285. Fejlődés a kozmoszban. [IBQ.]

BAMBACH Ferenc: Ritka szép szivárvány. = Az Időjárás 14. 1910. szept. 9. füz. pp. 298-299. 1910. szept. 6-án Döbörben (Vas megye). [SRG.]

HALÁSZ Rezső: Milyen messze vannak tőlünk az égitestek. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 314-316. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Ritka szépségű természeti tüneményben volt részünk. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 327-328. Sarki fény az Atlanti-óceánról. [IBQ.]

BENCSIK János: Galle János. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 328-329. Nekrológ. [IBQ.]

Gyönyörű meteort láttunk aug. 8-án este negyed 9 óra után. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. p. 329. Írják az "Angol kisasszonyok St. Maria intézetéből" Veszprémből. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. p. 330. Debrecen, 1910. szept. 29. [IBQ.]

TASS Antal: Új csillag. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 330. Nova Sagittarii. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az üstökösökről. 1. A Szénhydrogéngázokról (Cm Hn). = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. pp. 333-340. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: A spektrálanalízis (színképelemzés) felfedezése és kifejlődése. 1. = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. pp. 340-347. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: C. McLeod csillagászati és meteorológiai obszervatóriuma. = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. pp. 361-362. [IBQ.]

CABA S. János: Fényes melléknap. = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. p. 362. 1910. okt. 15-én Kurtyánban. [IBQ.]

GYŐRY Elemér: Igen szép meteort láttunk ... = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. p. 362. 1910. nov. 3. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az üstökösökről. 2. Az üstökös-spektrumokról. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. pp. 365-380. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: A spektrálanalízis (színképelemzés) felfedezése és kifejlődése. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. pp. 380-390. [IBQ.]

VÁRNA Viktor: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 402. Borgóprund (Beszterce-Naszód megye), 1910. nov. 17. Dörgéssel kísért tűzgömb. [Ugyanezt látta Milovnik János is Oláhszentgyörgyről (Beszterce-Naszód megye)]. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A november 16-17-i holdfogyatkozás. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 404. Ógyallai fénymérések a holdfogyatkozásról. [IBQ.]

LÉSZAY Katalin: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 404. 1910. nov. 17-én este 10 óra 18 perckor Nagy-Iklód fölött szép meteor futott le. [SRG.]

SZOMJAS Gusztáv: Novemberi szivárvány. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 404. Tokaj környékén 1910. nov. 16-án. [SRG.]

Ozirisz [PLATZ Bonifác]: Ókori Egyiptom. Irta: Mahler Ede. A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata. Budapest, 1909. = Katholikus Szemle 21. 1910. jan. 1. füz. pp. 121-125. Könyvismertetés. Elmarasztaló kritika Mahler Ede "Ókori Egyiptom" című 1909-es kötetéről. Tartalmát elégtelennek, stílusát pongyolának nevezve. [REZ.]

SZÉKELY Károly: Halley üstököse. = Katholikus Szemle 21. 1910. máj. 5. füz. pp. 490-497. [ZSE.]

  GULYÁS Pál: Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához. (Első közlemény, három hasonmással.) = Magyar Könyvszemle 18. 1910. júl-szept. 3. sz. pp. 242-262. [SRG.]

  GULYÁS Pál: Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához. (Befejező közlemény, egy szövegközti hasonmással.) = Magyar Könyvszemle 18. 1910. okt-dec. 4. sz. pp. 317-328. [SRG.]

GÁTI Béla: A drótnélküli telegraf alkalmazása a pontos idő jelzésére. = Mathematikai és Physikai Lapok 19. 1910. pp. 264-270. [KSZ.]

A Mathematikai és Physikai Társulat tizenhetedik rendes közgyűlése. = Mathematikai és Physikai Lapok 19. 1910. 7. füz. p. 373. Jelen vannak: Harkányi Béla, Kövesligethy Radó, Lakits Ferenc, Wodetzky József. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Titkári jelentés. = Mathematikai és Physikai Lapok 19. 1910. 7. füz. pp. 374-376. A Mathematikai és Physikai Társulat tizenhetedik rendes közgyűlésén 1910. máj. 4-én. 1909-ben mult 300 éve, hogy megjelent Kepler "Nova astronomia seu physica collestis tradita commentariis de motikus Stellae Martis" p. 374.; Gothard Jenő elhunytára emlékezik. p. 376. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Béta Persei photographikus fényváltozása és a levegő photographikus extinctiója. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 28. 1910. 5. sz. pp. 593-609. "A M. T. Akadémia III. osztályának 1910 június 13.-án tartott üléséből." [HAI.]

d. i.: Művészeti irodalom. Ókori Egyiptom. = Művészet. 9. 1910. 2 sz. pp. 92-93. Az ókortörténész, kronológus és csillagászattörténész, Mahler Ede Ókori Egyiptom (Budapest, 1909. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky nyomda. 432 p. Csillagászat: pp. 250-274., 345-380. ) című kötetéről szóló könyvismertetés. [REZ.]

BRESZTOVSZKY Ernő: Makrokozmosz en mikrokozmo. = Nyugat 3. 1910. 1. köt. 1-12. sz. pp. 60-69. Novella a Halley-üstökösről. [SRG.]

LÁD Károly - LITTKE Aurél: A "Lampel-féle" tellúrium bírálata. = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 4. évf. 1910. 4. sz. pp. 43-44. Két független bíráló véleménye: "A Felkl-félénél csak kivitele tökéletesebb, pontosabb, szolidabb". Néhány apró javítás után iskolai használatra ajánlott. A készítő válasza ugyanott (p. 44.): A kívánt módosításokat végrehajtja, kijavítja. A VKM használatát engedélyezi a 34.1498./1910. sz. rendelettel. Bartha Lajos 2013-as megjegyzése: a mechanikus planetárium a Föld forgását, keringését, a Hold mozgását és a fogyatkozásokat szemlélteti. Az eszköz néhány példánya még fellelhető. [IBQ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 1. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 32. sz. pp. 498-499. 13 hónapot javasol, egyenként 28 naposakat, ami 364 napot jelent. Az utolsó hónapot megtoldja egy nevezetlen fordulónappal. Szökőévben a februárhoz told egy nevezetlen szökőnapot. Minden év január elseje (és minden hónap első napja) vasárnapra esik és így a hónapok is egyformák, és minden év naptára azonos módon zajlik. [KSZ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 2. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 33. sz. pp. 516-517. A szökőszabályt megválozását javasolja: minden negyedik év legyen szökőév, de 128 évenként a szökőév mégis közönséges év legyen. [KSZ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 3. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 35. sz. pp. 547-548. A húsvét idejét 325-ben definiálta a niceai zsinat, vallási és történeti okból mozgó ünneppé tette. Javasolja annak állandó napra tételét. [KSZ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 4. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 36. sz. pp. 562-563. Javasolja a húsvét ünnepét a mai április 9-re, azaz a reformált naptárban április 15-re, vasárnapra rögzíteni. [KSZ.]

STEINER Simon: A Halley-üstökös. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 34. 1910. 1. füz. pp. 2-15. "Előadatott az 1910. évi február 24-iki választmányi ülésben. Alig van dolog, mely mostanában az embereknek képzeletére erősebben hatna, a köznapi gondok köréből erősebben kiragadná, mint az az üstökös, mely nemsokára megjelen az égen. Az érdeklődés hónapok óta tart már, mindinkább terjed intenzivitásban; mindinkább vet szélesebb és erősebb hullámokat. A hírlapok közölnek róla, nem mindig alapos híreket és cikkeket; a közönség foglalkozik vele, sőt a műveletlen elem is érdeklődik iránta; hogyne, mikor a világ végét jelenti a megjövetele. És ez tart hónapok óta és jár érthető izgalommal. Egyes képes, folyóiratok már rajzot is hoznak a bekövetkezendő szerfelett érdekes tüneményről, a tudományos folyóiratok pedig már előre jelzik égi útját. ..." [SRG.]

A társulat tagjai az 1910. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 34. 1910. 1. füz. p. 61. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

STEINER Simon: A bolygók lakhatósága. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 34. 1910. 3-4. füz. pp. 149-163. "Alig van kérdés, mely a művelt, a természettudományok iránt érdekkel viseltető emberekben inkább felkeltené a kíváncsisággal párosult fokozott érdeklődést, mint az, vajjon van-e élet a földön kívül is, vajjon a környező bolygókon és a messze tündöklő égi testeken szintén van-e virányzat, szintén van-e állati élet? Ha meggondoljuk, hogy a mindenség csodás mechanizmusában a föld csak elenyésző pont, olyan, mint a homokpuszta egy szemcséje; hogy ha akármily katasztrófa következtében a föld teljesen elpusztulna, a mindenség mint egész ezt meg sem érezné: akkor különösnek kellene azt a feltevést tartani, hogy az élet kizárólag ezen elenyésző ponton keletkezett, míg a világ miriad testei lakatlanok, sivárak, puszták.
Józan gondolkodásunk kényszerít tehát annak a feltevésére, hogy az élet a földön kívül is, más égi testeken is meg van. De ez nem jogosít egyúttal arra a feltevésre, hogy az élet ott szakasztott olyan, mint a földön; hogy például a Mars "csatornái" ott élő értelmes lényekre vallanak. ..." [SRG.]

WODETZKY József: A Neptunon túli bolygók. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 1. 497. füz. pp. 25-33. [TUV.]

RÉTHLY Antal: A villám színéről. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1.(47.) füz. pp. 46-48. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: A Nap-parallaxis legújabb értéke. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1.(47.) füz. pp. 50-52. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (4.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 1. 497. füz. p. 54. B. F. a dagály és az égitestek egymásrahatása. [SRG.]

PÉCSI Albert: A dagálysurlódás hatása az égitestek keringésére. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 1. 497. füz. pp. 55-56. Levélszekrény. Feleletek. (4.) [SRG.]

MASSÁNY Ernő: Újabb vizsgálatok a Napról. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. pp. 92-94. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. pp. 95-97. 1910. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (9.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. p. 100. R. M. a holdfény felhasználható-e gyógyításra. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. p. 100. Dr. Str. D. távcsövek leírásáról kér könyveket. [SRG.]

DALMADY Zoltán: A holdfény hatása. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. p. 101. Levélszekrény. Feleletek. (9.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A csillagászati messzelátók szerkezetét tárgyaló művek. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. p. 101. Levélszekrény. Feleletek. (10.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (20.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1. 499. füz. p. 150. D. Gy. az órák pontos időbeállításának módszeréről. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az idő meghatározásának egyszerű módja. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1. 499. füz. p. 151. Levélszekrény. Feleletek. (20.) [SRG.]

WODETZKY József: A Halley-üstökös a Föld közelében. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 500. füz. pp. 179-183. [TUV.]

WODETZKY József: Az állócsillagok hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 500. füz. p. 184. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 500. füz. pp. 188-190. 1910. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

ILOSVAY Lajos: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 500. füz. p. 199. Gothárd(!) Jenő haláláról, mint egyik legszorgalmasabb munkatárs elvesztéséről emlékezik meg. Közgyülés 1910. januárius 20-án. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 500. füz. p. 228. Csillagászati műszergyáros: Gautier, Paul. Levélszekrény. Tudósítások. (6.) [SRG.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A johannesburgi (1910a.) üstökös. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 1. 501. füz. pp. 257-262. [TUV.]

WODETZKY József: A Halley-üstökös útja a csillagok között. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 1. 501. füz. pp. 263-265. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 502. füz. pp. 297-299. 1910. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (36.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 502. füz. p. 300. Fr. Gy. a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről és esetleges csillagászati okáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (37.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 502. füz. p. 300. K. S. a Halley üstökösről kérdez. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének áthelyezése. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 502. füz. pp. 300-302. Levélszekrény. Feleletek. (36.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Halley-üstökös régebbi megjelenései és a betlehemi csillaggal való azonossága. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 502. füz. p. 302. Levélszekrény. Feleletek. (37.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (39.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 1. 503. füz. p. 335. L. B. napfoltok és az időjárás összefüggéséről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (40.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 1. 503. füz. p. 335. N. M. a Saturnus gyűrűjének eltűnéséről. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A napfoltok összefüggése a meteorológia jelenségei (11 évi periódus). = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 1. 503. füz. p. 335. Levélszekrény. Feleletek. (39.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Saturnus gyűrűjének eltünése. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 1. 503. füz. p. 335. Levélszekrény. Feleletek. (40.) [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Halley-féle üstökös. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 15. 504. füz. pp. 337-355. [TUV.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 15. 504. füz. pp. 362-364. 1910. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (48.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 15. 504. füz. p. 364. L. B. a napfoltok megjelenése és a napsugárzás erőssége. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A napfoltok hatása a napsugárzásra. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 15. 504. füz. p. 366. Levélszekrény. Feleletek. (48.) [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. máj. 1. 505. füz. pp. 403-404. Csillagászok: Charlois, Auguste; Pritchett, Carr Walter.; Todd, Sir Charles. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (51.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. máj. 1. 505. füz. p. 405. L. B. kérdése a Nap által kibocsátott hőmennyiségről. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A Nap kisugározta hő mennyisége és változásai. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. máj. 1. 505. füz. pp. 406-407. Levélszekrény. Feleletek. (51.) [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. máj. 15. 506. füz. pp. 436-438. 1910. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. Teljes holdfogyatkozás. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: Az állatövi fény színképe. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 507. füz. pp. 470-472. Apró közlemények. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (63.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 507. füz. p. 478. A. D. az üstökösök cziántartalmáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (64.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 507. füz. p. 478. J. Fr. A Halley-üstökös csóvájának elgörbüléséről. [SRG.]

WODETZKY József: Az üstökösök cziántartalma és kimutatásának megbízhatósága. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 507. füz. p. 480. Levélszekrény. Feleletek. (63.) [SRG.]

WODETZKY József: A Halley-féle üstökös csóvájának elgörbülése. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 507. füz. p. 480. Levélszekrény. Feleletek. (64.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 15. 508. füz. pp. 507-509. 1910. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A Mars állítólagos "csatornái". = Természettudományi Közlöny 42. 1910. júl. 1. 509. füz. pp. 526-534. [TUV.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. júl. 15. 510. füz. pp. 570-572. 1910. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (73.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. júl. 15. 510. füz. p. 573. L. B. kérdése a napsugárzás változásáról. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A napsugárzás változása és hatása Földünkre. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. júl. 15. 510. füz. p. 574. Levélszekrény. Feleletek. (73.) [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (74.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. aug. 1. 511. füz. p. 624. L. B. kérdése a bolygóegyüttállásokról. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A nagyobb bolygók együttállásának hatása a napfoltok időszakosságára. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. aug. 1. 511. füz. p. 624. Levélszekrény. Feleletek. (74.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. aug. 15. 512. füz. pp. 651-653. 1910. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Földmágnességi mérések a tengeren. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. szept. 15. 514. füz. pp. 712-713. A "Galilee" útjáról. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. szept. 15. 514. füz. pp. 715-717. 1910. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (81.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. szept. 15. 514. füz. pp. 717-718. K. V. kérdése Krisztus születésének időpontjáról időszámításunkban. [SRG.]

WODETZKY József: Krisztus születése utáni időszámításunk kezdőpontja. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. szept. 15. 514. füz. p. 718. Levélszekrény. Feleletek. (81.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. okt. 15. 516. füz. pp. 777-779. 1910. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. nov. 15. 518. füz. pp. 852-854. 1910. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. Teljes holdfogyatkozás. [SRG.]

WODETZKY József: Kettős és többszörös csillagok. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. dec. 1. 519. füz. pp. 857-875. [TUV.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. dec. 15. 520. füz. pp. 914-916. 1910. dec. 15. - 1911. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (105.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. dec. 15. 520. füz. p. 916. J. Fr. Csillagászati könyvek címeit kéri. [SRG.]

WODETZKY József: Ajánlható elméleti csillagászati művek. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. dec. 15. 520. füz. pp. 916-917. Levélszekrény. Feleletek. (105.) [SRG.]

RÉTHLY Antal: A villám színéről. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1.(97.) pótfüz. pp. 46-48. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: A Nap-parallaxis legújabb értéke. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1.(97.) pótfüz. pp. 50-52. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

HETÉNYI Imre: Mi lesz május tizenkilenczedikén? A Föld találkozása a Halley-üstökössel. = Tolnai Világlapja 10. 1910. máj. 8. 19. sz. p. 1051-1055. "Május tizenkilenczedikén délelőtt tíz órakor, a Föld pályájának arra a pontjára jut, amelyhez ugyanakkor igen közel lesz a Halley-üstökös. 1.540.170.000 ember sorsa felett abban az órában csak az isteni gondviselés őrködik. A Föld valamennyi lakója abban az órában kerül bele az üstökös csóvalégkörébe, ha, ami valószínű, az égi vándor csóvája ekkor hosszabb lenne 24 millió kilométernél. Ezt a vésztjóslóan hangzó kijelentést meg kell magyaráznunk. Minden emberi tudás és számítás szerint ez a találkozás, amely egyébként történelmi feljegyzések alapján a huszonhatodik, csak olyan simán folyik majd le, mint az előbbi valahány. ..." [HAI.]

A Mars bolygó rejtélye. = Tolnai Világlapja 10. 1910. aug. 28. 35. sz. pp. 2001-2003. "A Mars bolygónak a Földhöz való közelállása alkalmából sok szó esik erről a titokzatos csillagról. Legelsősorban ama kérdés vár eldöntésre, várjon azok a híressé vált csatornák, amelyeket Schiaparelli olasz csillagász harmincz évvel ezelőtt fedezett föl, csakugyan megvannak-e, azaz csakugyan csatornák-e és mi azok rendeltetése? E csatornák létezését sokáig kétségbe vonták a tudósok, míg végre Lowell és Pickering amerikai csillagászoknak sikerült azokat alaposan tanulmányozni és meghatározni. A legtöbb csillagász, akinek alkalma volt ezeket a csatornákat megfigyelni, még a saját szemének sem hitt és azokat egyszerűen képzelt vonalaknak, optikai csalódásnak vélelmezte. Csak négy évvel ezelőtt sikerült Lamprand csillagásznak a Mars felületéről fotográfiákat készíteni és ezek alapján a hipotézisnek szilárd alapot nyújtani.
A Mars-kutatók egyike, Kaempffert Valdemár, érdekes tanulmányt tesz közzé a legújabb megfigyelésekről, amelyeknek aktualitást kölcsönöz a fentebb érintett égi jelenség. ..." [HAI.]

SZTRÓKAI Kálmán: Az égi testek lakhatósága. = Új Idők 16. 1910. dec. 18. 51. sz. pp. 581-583. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: A háromszáz éves messzelátó. = Uránia 11. 1910. febr. 2. sz. pp. 65-69. [SRG.]

Sz. A.: A Halley-üstökös. = Uránia 11. 1910. febr. 2. sz. pp. 82-85. [SRG.]

TASS Antal: Az üstökösökről. = Uránia 11. 1910. febr. 2. sz. pp. 91-93. Csillagászati ujdonságok. [SRG.]

TASS Antal: A mit a Marsról tudunk. - 6 képpel. - = Uránia 11. 1910. márc. 3. sz. pp. 127-132. [SRG.]

TASS Antal: Az 1910. évi üstökösjárás. = Uránia 11. 1910. márc. 3. sz. pp. 141-142. [SRG.]

VISNYA Aladár: A Halley-üstökös anyagáról. = Uránia 11. 1910. ápr. 4. sz. pp. 159-161. [SRG.]

S. A.: A föld sarkainak mozgásáról. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 220-221. Krónika. [SRG.]

KOLACSKOVSZKY Lajos: A germánok csillag-cultusa. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 221-223. Krónika. [SRG.]

M: Az üstökösök történetéből és physikájából. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 223-231. Krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Halley üstököse földközelben. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 231-233. Krónika. [SRG.]

V. A. [VISNYA Aladár]: Uránia-Szinház. A Halley-üstökös. Három felvonásban, 166 színesen vetített képpel. Írta Dr. Massány Ernő. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. p. 234. Először adták 1910. ápr. 28-án. [SRG.]

TASS Antal: Halley-üstökös. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. p. 234. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Elveszett üstökösök. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 234-235. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb eredmények a napfoltspectrumról. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 235-236. Csillagászati krónika. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A tér és az idő végtelensége. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 247-251. [KSZ.]

PUISEUX, P.: Az 1909. évi csillagászati kutatások eredményeinek áttekintése. = Uránia 11. 1910. jún-aug. 6-8. sz. pp. 297-303. Fordította: Jánosi Imre. A Nap, a bolygók, az állócsillagok és ködfoltok vizsgálata. Csillagászati eszközök és módszerek. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A physikai problemák kialakulásának kezdete. = Uránia 11. 1910. szept. 9. sz. pp. 341-342. 3. A mythos és a csillagászat.; IV. A világrendszerek kialakulása a görögöknél. [SRG.]

A világrendszerek kialakulása a görögöknél. = Uránia 11. 1910. szept. 9. sz. pp. 342-344. [SRG.]

TASS Antal: A Brooks-féle üstökös. = Uránia 11. 1910. okt. 10. sz. p. 407. [SRG.]

A Shackleton-féle expeditio tudományos eredményei. = Uránia 11. 1910. nov. 11. sz. pp. 446-449. Csillagászati vonatkozások. pp. 448-449. A Revue Scientific cikke alapján összeállította: P. [SRG.]

PÉCSI Albert: A besançon-i nemzeti observatorium és a Franche-Comté óraipara. = Uránia 11. 1910. nov. 11. sz. pp. 454-457. Az obszervatórium csillagászati, meteorológiai és szeizmológiai osztályának munkájáról. [SRG.]

SZILÁDY Zoltán: Ki volt az első magyar physikus? = Uránia 11. 1910. dec. 12. sz. pp. 490-494. Simándi István 1709 - Sárospatak, Alstedius János - Gyulafehérvár, Hatvani István - Debrecen, Bisterfeld Henrik 1629, Apátzai Tseri János 1653 - Nagyenyed, Tőke István 1736 - Marosvásárhely. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati újdonságok. = Uránia 11. 1910. dec. 12. sz. p. 507. Új planetoid. Cerulli egy új kisbolygót fedezett fel. [SRG.]

G. L.: A sarkcsillag és a Nap hőmérséklete. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. jan. 23. 4. sz. p. 92. "A Nordmann-féle mérési módszerrel Hamy a többek között a sarkcsillagnak és a Napnak is meghatározta a hőmérsékletét, a mint ezt a Tudományos Akadémia egyik ülésén fel is olvasta. Adatai szerint a sarkcsillagnak hőmérséklete 8200 fok, Napunké pedig csak 5320 fok." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Üstökösök. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. febr. 6. 6. sz. pp. 117-118. "mig a Halleyféle üstökös előre jelzett érkezte sokakat nyugtalansággal tölt el, addig a január 17-én, ideiglenesen - a míg esetleg más régebbi üstökössel identifikálható lesz - 1910 A-nak nevezett s Johannisburgban felfedezett, derült estéink első óráiban nálunk is jól látható üstököst nemcsak kíváncsisággal, hanem érthető lelki gyönyörűségel szemlélik,... a Halley-féle,... Mostani megjelenésekor, ez évi április 20-ikán lesz napközeiben s mint a mellékelt ábrából látható, május második felében pedig földközelben. Április végén a kora hajnali órákban már szabad szemmel is láthatjuk, de sajnos csak rövid ideig, mert folyton közeledve Földünkhöz, a Nap elé kerül, tehát csak a nappali órákban fog a horizont felett tartózkodni. Júniusban azonban a Nap teljes megkerülése után az alkonyfényben újból feltűnik, azonban ismét csak rövid időre, - úgy mint az új 1901 A. üstökös...
A transzvaali 1910 A. üstökös pályaelemei ma még ismeretlenek... A mellékelt csillag-térkép szerint mostanában a Pegasus csillagképében tartózkodik... A csóva kivétel nélkül, - az üstökös-pálya bármely pontjában - a Naptól elfordult, ezért látjuk, mint a mellékelt vázlat mutatja az 1910 A. üstököst is magjával a már lenyugodott Nap felé hajolva, míg a csóva a zenit felé tart... A Jerkes obszervatórium mellékelt tizennégyszeres nagyítású négy felvétele szerint múlt évi szeptember második felében a Halley üstökös is még igen apró 15-16-od rangú, tehát szabad szemmel nem látható csillag...
Dr. Konkoly-Thege Miklós, az orsz. meteorológiai intézet neves igazgatója nagytagyosi birtokán levő csillagvizsgálóján az 1910 A. üstököst egy kis Zöllner-Vogel-féle spektroszkóppal megvizsgálta s a mag folytonos színképe mellett ott találta a szénhidrogén gázokat jellemző sárga, zöld és kék, az ibolya felé hajló vonalakat,... Az aggódó lelkek megnyugtatásara szolgáljon, hogy a cziángáznak, ennek a szabadon aligha előforduló müproduktumnak, legalább a rendelkezésére álló műszer nyomát sem mutatta..." [HAI.]

G. L.: Új bolygó. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. febr. 20. 8. sz. p. 162. "Az elmúlt évben az első bolygót az északamerikai Princeton csillagvizsgáló híres csillagásza, Daniel fedezte fel." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

JUHÁSZ Gyula: Annára gondolok. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. ápr. 3. 14. sz. p. 286. "Csillagászati" vers. [HAI.]

G. L.: Óriás meteorkövek. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. ápr. 3. 14. sz. p. 301. "New-Yorkban több tonna nagyságú meteorit látható, melyeket Peary utolsó sarkutazása alkalmával szállított titkon s nagy nehézséggel oda. Ezen értékes meteoritek a legnagyobb vasércz-meteoritek közé tartoznak." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Bizalom. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. ápr. 10. 15. sz. p. 320. "A Halley-üstökös minden nap közelebb jön hozzánk néhány ezer kilométerrel és vele közeledik a félelmetes dátum is, a mely, Isten ments, annyira emlékezetessé lehet, hogy - senki se marad, a ki emlékezhetnék rá, de azért íme csak a csillagászok izgatottak. Azok se úgy, hogy ki akarnának menekülni a világból Nem a lelkük izgatott, hanem az éberségük, a kíváncsiságuk és a tanulásvágyuk, a mely nem aggodalommal, hanem örömteli várakozással lesi és figyeli a fejleményeket...
Tréfát sokat gyártanak a Halley-üstökösről, de olyan óvatos és aggodalmaskodó ember még nem akadt, a ki az üstökösre való tekintettel megcsinálta volna a testamentumát... Ez a nagy nyugodtság érdekessé lesz, ha előveszszük régi korok krónikáit. ...A tömegek megmozdultak, a rend fölbomlott, különös próféták támadtak és a hatóságoknak ugyancsak volt dolguk... Azóta hát mégis csak haladtunk valamit a - Föld anyánkhoz való bizalomban. Az emberek megszokták, hogy ez a nagy golyóbis, ha sok más ilyen rohanó golyóbis között száguldozik is, tud vigyázni magára,..." A hétről. [HAI.]

NAGY Zoltán: Holdtölte. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. máj. 22. 21. sz. p. 442. "Csillagászati" vers. [HAI.]

NAGY Géza: A Halley-üstökös a magyar történelemben. [1.] = Vasárnapi Ujság 57. 1910. máj. 22. 21. sz. pp. 449-450. "Az üstökösök megjelenése minden időben mély benyomást gyakorolt az emberekre, a mi aztán nagyon sokszor félelembe, rettegésbe ment át. A közhiedelem mindenféle bajt és szerencsétlenséget jósolt belőlök; királyok halála, nagy háború, dögvész, elemi csapások előjelének tartották s ha forgatjuk a régi krónikákat, egy kis miszticzizmussal könnyen fölkelthetik bennünk azt a gondolatot, mintha volna valami alapja a közfelfogásnak, Íme! alig tűnt fel a Halley-üstökös, meghalt a földkerekség legnagyobb birodalmának uralkodója, VII. Edward angol király.
Minden nehézség nélkül összeköttetésbe hozhatta volna tehát a két dolgot egymással a középkori krónikairó. Csakhogy.. Az előző évtizedben is megvolt csaknem minden esztendőnek a maga halottja, a mint hogy megvolt a régebbi időkben is. ...A magyar krónikairók legelőbb csak 1382-ki megjelenése alkalmával említik a Halley-üstököst. Ebben az esztendőben halt meg negyven évi dicsőséges uralkodás után egyik legnagyobb királyunk, Nagy Lajos. ...Legnevezetesebb volt a Halley-üstökös 1456-iki megjelenése, a mikor általános rémületet keltett Európában. "[HAI.]

NAGY Géza: A Halley-üstökös a magyar történelemben. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 57. 1910. máj. 29. 22. sz. pp. 472-473. "...Feltűnő, hogy miként Kegyes Lajos franczia király és római császár életírója a Halley-üstökös 837-iki feltűnésekor, a törökök is 1456-ban két üstökösről beszélnek. Feltűnő azért, mert az idei télen is megelőzte a Halley-üstököst egy másik s még egy izben, az 1531-iki megjelenésnél is van adatunk, hogy ugyanazon esztendőben két üstökös volt látható. Úgy tudom, hogy a csillagászoknak eddig még nem tűnt fel ez a mindenesetre további vizsgálódásra alkalmat szolgáltató jelenség." [HAI.]

VIKÁR Béla: Napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. okt. 23. 46. sz. p. 882. "Csillagászati" vers. [HAI.]

A Halley üstökös Szombathelyen. Állitólag már látták is. = Vasvármegye, 43. 1910. ápr. 7. p. 3. A cikk közli Gothard Sándor véleményét: az észlelés tévedés, az üstökös még nem látható. [SRG.]

Flammarion - a Halley-üstökösről. = Zászlónk 1910. máj. 15. 9. sz. pp. 204-204. Ford.: Shvoy. Az ifjúsági folyóirat C. Flammariontól kölcsönvett írással ismerteti a közeledő üstököst, annak pályáját, történetét, és a Naprendszert. A cikket egy ábra és egy fotó egészíti ki. [VEJ.]

          1911.

BÁRSONY János: A csillagászati földrajz elemei. Felsőbb leányiskolák IV. osztálya számára. Budapest, 1911. Singer és Wolfner. 63 p., 47 ábra. /Magyart a magyarnak./ A szerző a temesvári állami felsőbb leányiskola tanára. Előszava "Temesvárt, 1909. november hóban" keltezésű. Az előszóban írja: "A középfokú leányoktatás tantervének keretein belül a csillagászati földrajz alapvonalait óhajtom nyújtani e könyvecskében". A tankönyv alapos gömbi-csillagászati részeket is tartalmaz. Ugyanezen könyv 1910-es évszámmal is megjelent. [KSF.]

GULYÁS Pál: Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához. Négy szövegképpel. Budapest, 1911. A szerző kiadása, Stephaneum nyomda. 36 p. /Könyvészeti tanulmányok. 1./ Az üstökösről szóló, 34 darab (Magyarországon őrzött) német nyelvű röpirat ismertetése. A gótbetűs röplapok szöveghű leírása. Négy korabeli metszet közlése. [KSZ.]

HOITSY Pál: A meteorologia új alapjai. Budapest, 1911. Franklin-Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 96 p. A Hold esetenkénti hatása az időjárásra. [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az asztrophysikai megfigyelések módja. Budapest, 1911. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 82 p. Különlenyomat Az Időjárás 15. 1911. márc-máj. füzetéből. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXI-re [1911-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1911. Franklin-Társulat nyomdája. 299 p. +164 p. Csillagászat: pp. 3-72. Polgári és csillagászati Naptár 1911-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1911-re. Időszámítás 1911-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1911-re. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1911-ben. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Az assuáni és elephantinei aramaeus papyrusokmányok történeti jelentősége. Budapest, 1911. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r.t. könyvnyomdája. 29 p. /Értekezések a történeti tudományok köréből. 23. köt. 2. sz./ Felolvasta az 1911. május 8-iki ülésen.; A kronológus és csillagászattörténész kronológiai számításaival az egyiptomi és a zsidó történelmet illetően. [REZ.]

MIKOLA Sándor: A physikai alapfogalmak kialakulása. Budapest, 1911. Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udv. Könyvnyomdája. 455 p. Csillagászat: A makrokosmos physikájának kialakulása (pp. 162-185.).; A newtoni physika alapfogalmai (pp. 214-248.).; A mindenség problemái (pp. 406-448.). [KSZ.]

PLATZ Bonifác: Tudományos kalandozások. Kiad.: Szent-István-Társulat. Budapest, 1911. Stephaneum Nyomda R.T. 195 p. Csillagászat: pp. 174-182. (Az üstökösök.) [KSZ.]

WALTHER, Johannes: A Föld és az élet története. Irta: Walther Johannes, a Hallei Egyetemen a geológia és paleontológia tanára. Fordította és újabb képekkel kiegészítette. Dr. Gorka Sándor, Tud.-Egyetemi adjunktus. Az eredetivel összehasonlította. Dr. Lőrenthey Imre, Tud.-Egyetemi tanár. 368 képpel. Budapest, 1911. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, "Pátria" irod. váll. és nyomdai r.-t. 671 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 83./ Csillagászat: Földünk helyzete a Naprendszerben (pp. 32-40.); A Hold és a meteorkövek fejlődése (pp. 40-50.) című 3. és 4. fejezeten kívül az 1. A Föld tulajdonságai (pp. 1-16.), a 2. A geológiai erők (pp. 16-31.), az 5. A földkéreg alakulása és változásai (pp. 50-61.), és a 8. A légkör és az éghajlat (pp. 85-99.) című fejezetekben is találhatunk csillagászatilag értékelhető gondolatokat. [HAI.]

Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1911-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1911-ik közönséges esztendőre. Tizenegyedik évfolyam [Debrecen, 1910.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Mars bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

Abano, Pietro d’ (Petrus de Padua-nak is nevezik) orvos, bölcsész és csillagász. Szül. Abanóban (Padova mellett) 1250-ben - megh. fogságban 1316-ban. Tanult Konstantinápolyban. Tanár volt a padovai egyetemen, ahol Averrhoeshez és a neoplatonikusokhoz való csatlakozása miatt az egyházzal ellentétbe jővén, az inquizició elé állították, de pörének befejezése előtt elhunyt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8.
[A "Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája" lexikont a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság adta ki Budapesten. A megjelenés 24 éven át tartott. 1911-ben jelent meg az I. kötet (A - Arany), a II. kötet (Arány - Beke), a III. kötet (Béke - Bruttó). 1912-ben a IV. kötet (Brutus - Csát), az V. kötet (Csata - Duc), a VI. kötet (Dúc - Etele), 1913-ban a VII. kötet (Etelka - Földöv), a VIII. kötet (Földpálya - Grec), a IX. kötet (Gréc - Herold), 1914-ben a X. kötet (Hérold - Jób), a XI. kötet (Jób - Kontúr), 1915-ben a XII. kötet (Kontúr - Lovas), a XIII. kötet (Lovas - Mons), 1916-ban a XIV. kötet (Mons - Ottó). Az 1914-1918-as világháború lassította és megakasztotta a kiadás folyamatát. Csak 1922-ben jelent meg a XV. kötet (Ottó - Racine), 1924-ben a XVI. kötet (Racine - Sodoma), 1925-ben a XVII. kötet (Sodoma - Tarján), és a XVIII. kötet (Tarján - Vár), 1926-ban a XIX. kötet (Vár - Zsüri).
Ezzel a lexikon A-tól Zs-ig teljessé vált volna, de az 1911-1926-ig tartó folyamat alatt további lényeges szócikkek váltak fontossá. Például a korábban élő tudósok időközben elhunytak. Így következtek a kiegészítések kötetei. Az 1926-os XIX. kötet végéhez első Kiegészítés (Aachen - Beöthy), majd 1927-ben a XX. kötetben a második Kiegészítés (Bér - Zsolt), legvégül 1935-ben a XXI. kötetben a harmadik Kiegészítés (A - Z) fejezte be a lexikont. A 21 kötetben 1700 csillagászati jellegű szócikket találtunk. Az ismertetések mellett sehol sem tüntették fel annak szerzőjét. Csak 1926-ban, a XIX. kötet végére nyomtatták oda Wodetzky József csillagász és fizikus, egyetemi tanár szócikkéhez ezt a fontos információt: "E lexikon, csillagászati részének írója."] [SRG.]

Abbe, Cleveland amerikai csillagász. Szül. New-Yorkban 1838. dec. 3-án. Csillagászati tanulmányait 1859-60-ban Brunnow alatt Michiganben, azután 1864-ig Gould mellett Cambridgeben s 1866-ig Struve mellett Pulkovában végezte. 1868.-ban Cincinnatiban a csillagvizsgáló állomás igazgatója lett, majd 1871-ben a meteorológia tanára Washingtonban. 1873-88. között Annual Summary and Review of progress in meteorology címen csillagászati folyóiratot szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 14. [SRG.]

Abbe, Ernst német fizikus. Szül. 1840. jan. 23-án Eisenachban - megh. 1905. jan. 14-én. Jenában egyetemi tanár volt, az optikai műszerek tökéletesítése az ő nevéhez fűződik. Átvette a jenai Karl Zeiss-féle optikai műhely vezetését s azt tudományos alapokra fektette, majd Schott O.-val együtt üvegtechnikai műhelyt alapított. A csillagász- és fényképész-lencsék szerkesztésének ő adott új irányokat s az ő módszere emelte azokat mai tökéletességükre. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 14. [SRG.]

Aberráció (lat.), annyi mint eltérés. Csillagászatban az a tünemény, melynél fogva az álló csillagokat nem látjuk pontosan azon a helyen, amelyet a valóságban elfoglalnak, hanem a Föld mozgásának irányában kissé eltolva. Az aberráció oka egyrészt a Föld haladási sebessége a Nap körül való útjában, kb. 29,6 km. mp-ként, másrészt a fény véges terjedés-sebessége kb. 300,000 km. mp-ként. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 23-24., 1 melléklet. [SRG.]

Abesszíniai naptár. Az év tizenkét 30 napos hónapból és öt (szökőévben hat) toldaléknapból áll. Újév napja, vagyis a Maszkaram hó elseje a júliusi év augusztus hónapjának 29-ére esik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 27-28. [SRG.]

Abingdon (ejtsd: ebbingd’n, latin: Abindonia), város az angolországi Berk grófságban, Oxfordtól 7 km.-re. Közelében Sunningwell falu templomtornyán Bacon Roger csillagászati megfigyeléseket tett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 29. [SRG.]

Acharnar, elsőrendű csillag az Eridanus csillagképben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 62. [SRG.]

Achondrit, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Adams, John Couch csillagász. Szül. Laneastben Launceston mellett Cornwallisban, 1819. jún. 5-én - megh. 1892. jan. 20. Előbb mezőgazdasággal foglalkozott, aztán Cambridgeban tanult. 1858-ban a cambridgei egyetemen a csillagászat tanára lett. Az Uranus bolygó mozgásában észlelt rendellenességekből már Leverrier előtt kiszámította egy addig ismeretlen új bolygó pályáját és tömegét, mely bolygó felfedezése után a Neptun nevet kapta. A londoni Royal-Society tagja és az Astronomical Society elnöke volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 81-82. [SRG.]

Adara, a Nagy kutya csillagkép egyik csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. [SRG.]

Aepinus, Franz Maria Ulrich Theodor fizikus. Szül. Rostockban 1724-ben - megh. 1802-ben Szent-Pétervárott. Az elektromosság terén néhány fontos megfigyelést tett. Művei nagyobbrészt matematikával és csillagászattal foglalkoznak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. [SRG.]

Aequatorealis, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. [SRG.]

Aerolit (gör.) annyi mint meteorkő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 120. [SRG.]

Afélium (gör. naptávolság), a bolygók és üstökösök ellipszises pályájának az a pontja, mely a Naptól a legtávolabb van. Ellentéte a perihélium, napközeli pont, mindkét pont együttes neve apszis, összekötő egyenesük, az ellipszis nagy tengelye, az apszisvonal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 126. [SRG.]

Airy (ejtsd: éri), George Biddell angol csillagász, Astronomer Royal, azaz a greenwichi csillagvizsgáló intézet igazgatója. Szül. 1801. júl. 27-én - megh. 1892. jan. 2. Mielőtt 1836-ban Greenwichbe hívták, a cambridgei egyetemen a fizika és matematika tanára volt. Mint Astronomer Royal az 1750 óta felhalmozódott észleléseket átdolgoztatta. A Harton-bányában tett ingamérések alapján a Föld közepes sűrűségét határozta meg. 1871-73 között a londoni Royal Society elnöke volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 213. [SRG.]

Akroniktikus görög névvel jelölték a régiek valamely állócsillagnak napnyugtakor bekövetkező keltét vagy nyugtát. Ennek a fontossága szembeötlik, ha meggondoljuk a régiek naptárának fogyatékos voltát, melynél ugyanaz a terminus nem ugyanegy évszakba esett. Így pl. bizonyos mezei munkák Egyiptomban Szirius vagy más fényes csillag akroniktikus keltéhez vagy nyugtához voltak kötve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 251. [SRG.]

Alamak, az Andromeda csillagalakzat 2. nagyságú gamma csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 272. [SRG.]

Alapcsillagok (fundamentális csillagok). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 275. Azok a rendesen fényesebb csillagok, melyek helyzete rektaszcenzió és deklináció szerint és saját mozgásuk különösen pontosan ismeretes. Ezek segítségével határozzák meg a többi állócsillag rektaszcenzióját, mely közvetlenül nem volna megfigyelhető. Eszerint bármily csillag rektaszcenziója adva lesz, ha valamely alapcsillaghoz viszonyított delelési időkülönbségéhez adjuk a megfelelő alapcsillag rektaszcenzióját. Bessel volt az első, ki a saját, valamint Bradley megfigyeléseiből vezette le nagyobb számú alapcsillagok lehetőleg pontos helyét. Rendkívüli fontosságuknál fogva az alapcsillagok rektaszcenzióit és deklinációit úgynevezett csillag-katalógusba foglalják össze. [SRG.]

Albany (ejtsd: aibéni). New-York amerikai állam és Albany county székhelye, vasutak és hajózható csatornák gócpontja, a Hudson jobb partján. A városnak van állami könyvtára és csillagvizsgálója (Dudley observatory). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 294. [SRG.]

Albattani (latinosan Albategnius), teljes nevén: Mohammed ibn Dzsabir ibn Sinán Abu Abdallah al Battani, a leghíresebb arab csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 295-296. Szül. Battan mezopotámiai városban 850-ben - megh. 929-ben. Észleleteit részben Antiochiában, részben Araktában végezte, miért Mohammedes Aractensis néven is előfordul. Albattani a nappálya excentricitását pontosabban határozta meg, mint az előtte élők. Az év hosszát pontosabban határozta meg s azt 365 nap, 5 óra, 46 perc és 24 másodperc hosszúnak találta. Legfontosabb érdeme azonban a matematika terén keresendő, ő volt ugyanis az első, ki a szög mérésére a körhúr helyett a felezett húrt vagy sinus-t használta. [SRG.]

Albedo (lat. annyi mint fehérség). Valamely testtől visszavert fénymennyiségnek viszonya a ráeső fénymennyiséghez. A bolygók albedójára vagy fényvisszaverő képességére vonatkozólag Müller a potsdami csillagvizsgáló intézetben újabb méréseket végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 296. [SRG.]

Albert Ferenc (montedegói) csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 300. Szül. Klagenfurtban 1811-ben - megh. Egerben 1883. aug. 9. Apja katonatiszt volt s mint toborzó parancsnok Egerbe kerülvén, itt fia az akkori csillagvizsgáló intézet igazgatója, Tittel Pál buzdítására a csillagászatra adta magát. Tittel magával vitte a budai gellérthegyi intézetbe is és halála után 1831-ben Albert Ferenc lett az obszervatórium vezetője. 1841-ben az egyetemen a csillagászat és geodézia tanára lett. Budavár ostromakor az obszervatóriumot összelőtték. Albert életveszély közt mentette meg az eszközöket. 1851-ben, miután a gellérthegyi csillagvizsgáló megszűnt, az egri érsek Albertet az egri csillagvizsgáló igazgatójává és líceumi tanárrá hívta meg. Számos kisebb értekezésen kívül több önálló művet is írt, ezenkívül több mint félszázadon át egész sor naptárt szerkesztett. [SRG.]

Albiruni (teljes neve: El-Usztad Abul Reihan Mohammed Ben Ahmed Zein ed-Din el-Biruni), arab csillagász. Avicenna kortársa. 1039 körül halt meg. Sok időt töltött Indiában, hol az indiai filozófiával foglalkozott. Írt az indiai helyértékű számokról és sok geográfiai helymeghatározást tett. Legfontosabb műve a Canon al Masudi seu Tractatus geografico-astronomicus, azaz szultán Masud számára szerkesztett geográfiai és csillagászati nagy munkája. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 304. [SRG.]

Alcor, csillag. Alkor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 314. [SRG.]

Aldebaran, alfa Tauri, elsőrangú csillag a bika csillagképben. Ezen a csillagon, az Arkturuson és a Sziriuson fedezte fel Halley az állócsillagok saját mozgását. Lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 316. [SRG.]

Alexandriai hétcsillagzat (Pleiades) alatt a későbbi görögök a köv. hét alexandriai (Kr. e. 284 táján szereplő) tragikust értették, chalkisi Lykophront, Alexandros Aitolost, tarsosi Dionysiadest, szirakuzai Sosiphanest, bizánci Homerost, tróas-alexandriai Sositheost és kerkyrai Philiskost. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 331. [SRG.]

Alexandriai időszámítás. A Julius-féléhez hasonló és a Kr. e. I. században keletkezett az alexandriai görögök között, tizenkét 30 napos hónapból és 5 (szökőévben 6) toldaléknapból áll. Uj év napja a Julius-féle év augusztus hónapjának 29-ike. Az egyiptomiak, arabok, a kopt és abesszíniai keresztények alkalmazták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 331. [SRG.]

Alexandriai iskola. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 331-332. E névvel jelölik azokat a tudományos irányokat, melyeknek megindítói, művelői és terjesztői Alexandriában éltek s a Ptolemaiosok bőkezűsége által oly helyzetbe jutottak, hogy irodalmi és tudományos munkásságuk kevés megszakítással mintegy 800 évig tartott. (Kr. e. 300-500 Kr. u.) Itt fejlesztette Eratosthenes a csillagászati földrajzot, Hipparchos az észlelő csillagászatot, itt gyűltek össze azok az asztronómiai észlelések, melyek a spekuláció helyébe léptek.
Az Alexandriában állami költségen élő tudósok az ismeretek minden ágát művelték, minden tudományágban az addig ismert anyagot átkutatták és rendezték. Tudományos munkásságuk inkább a meglevőnek tanítása volt, mint újabb igazságok felfedezése. Közös lakhelyük a múzeum volt, melyben tisztán a tudománynak élhettek. Folyvást gyarapodó alapítványok gondoskodtak függetlenségükről. [SRG.]

Alfarabi, Abu Nasr Mohammed ben Tarkhan Farab-ból arab filozófus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 337. Ki a IX. sz. vége felé született, s mint matematikus, de főleg mint Aristoteles magyarázója s peripatetikus filozófus nagy hírnévre tett szert. Bagdadba ment, ahol az Abbászidák korában a tudományok virágzottak, később Aleppóban élt s Damaszkuszban halt meg 960-ban. Csak kevés műve maradt fenn, részben héber fordításokban. Csillagászattal is foglalkozott. [SRG.]

X. Alfonz, el Sabio, a bölcs (vagy "a csillagász"), Kasztilia és León királya, III. Szent Ferdinánd fia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 339. Szül. 1221-ben - megh. Szevillában 1284. ápr. 4. s uralkodott 1252-82. Szövetkezve más keresztény fejedelmekkel, győzedelmes hadjáratokat indított a mórok ellen. Pápai befolyás következtében a megoszlott Németország királyává választotta 1257-ben, de személyesen nem jelent meg ott soha. 40 ezer aranyat fordított a ptolemaeusi csillagászati táblák javítására (1252), melyeket nevéről Alfonz-féle tábláknak is neveznek. [SRG.]

Alfonz-féle táblák (Tabulae Alphonsinae), csillagászati táblák, melyeket X. Alfonz költségén ötven arab, keresztény és zsidó csillagász dolgozott ki Izhák Ben Szaid vezetése alatt 1248-1252 között. Nyomtatásban első ízben 1483-ban Velencében jelentek meg. Lásd: X. Alfonz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 340. [SRG.]

Alfraganus, arab csillagász, teljes neve: Mohammed ben Katir al Fergani. Szül. Fergana városban, Sogdianában és élt a IX. sz. elején. Valószínűleg részt vett az Al Mamum kalifa alatt végzett fokmérésben. Bevezetést írt a csillagászatba, amely a XV. sz. óta többször megjelent latin nyelven. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 342. [SRG.]

Algenib. Lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 345. [SRG.]

Algol (béta Persei), változócsillag a Perseus csillagkép Meduzafej nevű részében. 59 és fél órán át 2-od rendű csillagnak látszik, azután 4 és fél óra alatt fénye 4-ed rendűre sülyed és ugyanannyi idő alatt ismét 2-od rendűre növekszik. Újabb meg figyelések szerint e periódus tartama nem teljesen állandó. A fényváltozás oka a csillagot megkerülő sötét kísérőnek részleges fedésére vezethető vissza. A fényváltozást Montanari már 1669-ben fedezte föl. Szabad szemmel is könnyen követhető. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Alhidád (arab), szögmérő eszközökön (pl. csillagászati műszereken) a forgó részre erősített, azzal együtt mozgó kar vagy mutató. Végén egyszerű jel (index) vagypedig nonius van, melynek állását a nyugvó szögbeosztáson leolvassuk. Néha e mutatót a szögbeosztás körével koncentrikus korong (Alhidád-kör) pótolja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 351. [SRG.]

Alignement (franc., ejtsd: álinyman). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 354. A csillagászatban Alignement alatt értjük valamely csillag helyének közvetett úton való meghatározását, miután előbb több alapcsillag helye már pontosan meg lett határozva. Maestlin négy ismert helyű csillagot választott, melyek akként vannak elhelyezve, hogy a keresett ötödik csillag ama két átló metszéspontjába essék, melyet a négy ismert csillag alkotta négyszög sarkaiból vonni lehet. Ez a körülményes módszer ma már nem használatos. Helyette Regiomontanus módszere szolgál, melynél két ismert csillag helyével hasonlítjuk össze a keresett harmadikét egyszerű mikrometrikus méréssel. [SRG.]

Aliot, a göncöl szekerének epszilon csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 355. [SRG.]

Alkonyat, vagy szürkület az az időtáj estefelé, mikor a lemenő nap már nyugvófélben van, s a már sötétedni kezdő légkört bizonyos derengő világossággal tölti el. Ez az alkonypír, mely úgy keletkezik, hogy a napsugarak csak a felső légrétegeket érik s egy részöket ezek megtörik és szétszórják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 369. [SRG.]

Alkonycsillag, lásd: Esthajnalcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 369. [SRG.]

Alkonyköd, lásd: Hemeraiopia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 369. [SRG.]

Alkor. A göncölszekér rúdjának középső csillaga mellett lévő apró csillag, mely az araboknál mint az éleslátás próbája szerepelt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 369. [SRG.]

Alkyone, éta Tauri, a Plejadok csillagcsoportjának legfényesebb csillaga. Mädler azt tartotta, hogy e csillag közelében fekszik az összes állócsillagok mozgás-középpontja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 372. [SRG.]

Állandóság, annak a tulajdonsága, ami kevésbé vagy éppen nem változik, míg tartósnak inkább azt mondjuk, ami a romlásnak ellenáll. Állandó a jellem, a csillagok járása, stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 400. [SRG.]

Állatöv (zodiakus). Az ekliptika (nappálya) mentén s annak mindkét oldalán fekvő, összesen 18° szélességű öv, melyben mozognak a Nap, a Hold és a nagyobb bolygók. Már ősrégi időben 12 jegyre osztották (minden jegy ennélfogva 30° kiterjedésű), melyek egymásutánja a tavaszi napéjegyenlőség pontjától kelet felé számítva, a következő: kos, bika, kettős, rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió, nyilas, bak, vízöntő és halak. Az első hat jegy, mely a hosszúság 0° és 180°-a között fekszik, északi, a többi hat déli jegy nevét viseli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 422., 1 melléklet. [SRG.]

Állatövi fény (zodiakális fény). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 422-423. Halvány fehérszínű kúpalakú fénytünemény, mely napnyugta után a nyugati, napkelte előtt a keleti égen megfigyelhető, amelynek tengelye közel az ekliptikába esik. Nálunk, közepes szélességben, hol a tünemény fényereje még a tejútét sem éri el. Az Állatövi fény legjobban figyelhető meg a napéjegyenlőségek körül, mivel az ekliptika akkor képezi a Nap kelte és nyugta alkalmával a legnagyobb szöget a horizonnal. De a gyakorlott észlelő (különösen az, kit a tüneményre már néhányszor figyelmessé tettünk) egész évben figyelheti. Újabban némelyek az Állatövi fényt a Földet a holdpályán belül környező ködgyűrűnek tartják. [SRG.]

Állatövi sugarak, Radiolaria. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 423. [SRG.]

Allegheny (ejtsd: alligeni) az ugyanily nevű county székhelye Pennsylvania észak-amerikai államban Pittsburggal szemben, virágzó iparral, csillagvizsgálóval és különféle jótékonysági intézetekkel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 431. [SRG.]

Állócsillagok (stellae fixae). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 437-442., 2 melléklet. A bolygókkal szemben amaz égi testek, melyeknek sajátos mozgása oly csekély, hogy érzékeny megfigyelési módszerek nélkül csak évszázadok multán vehetők észre. Ezek adják meg az égboltnak évezredeken át lényegileg megmaradó jellegét. Jellemző sajátságuk, hogy úgy a szabad szem számára, mint a legkitűnőbb távcsőben is pontalakúak, és hogy fényük a bolygóékkal ellentétben nyugtalan, csillogó (szcintilláció), és folytonos színváltozással járó kialvásban és újra éledésben látszik. Látszólagos fényességük (tehát nem valóságos nagyságuk) szerint a csillagászok az Állócsillagokat már a legrégibb időktől fogva nagyságrendekbe sorozzák;
az 1. rendű csillagok a legfényesebbek; az első öt nagyságrendbe tartozó csillagokat a közepes, a 6-7. rendű csillagokat csak igen éles szem látja; a 7.-nél alacsonyabb rendű csillagok csak távcsövön át figyelhetők, innen a teleszkópiumos csillagok gyűjtő nevével is illetik. A leggyöngébb csillagokat némely csillagász szerint a 14., mások szerint a 20. nagyságrenddel jelölik. A nagyság meghatározása leggyakrabban becslés szerint történik. Az Állócsillagok száma. Herschel a 40 lábas refraktorával magában a tejútban látható csillagok számát 18 millióra becsüli, Seeliger szerint 42 millió. Herschel becslése szerint vannak égi testek, melyek fénye csak évezredek multán éri földünket. Változó csillagok. Az Állócsillagok elég tetemes száma fényváltozásnak van alávetve, mellyel némely esetben még a szín változása is jár. A szabálytalanul változó csillagok osztályába sorozhatok az új csillagok is, melyek hirtelenül feltűnnek és rövid idő múlva többnyire elenyésznek.
Új csillagok. Mondják, hogy egy ily új csillagnak Kr. e. 134. a skorpió-csillagzatban észlelt megjelenése indította Hipparchust csillagjegyzékének összeállítására. Kettős csillagok. Szabad szemmel is könnyen meg lehet látni, hogy a Göncöl szekere rúdjának középső csillagához (Mizar) közel egy kisebb csillagocska áll (Alkor). Erős távcsőben azonban azt látjuk, hogy igen közel Mizarhoz még egy másik kísérő van. Csillaghalmazok és ködök. Egyszerű megtekintés is meggyőz arról, hogy az Állócsillagok az égen nincsenek egyenletesen eloszolva. Néhol számos Állócsillag képez egy csoportot, mint pl. a Plejádok és Hyádok, másutt meg gyöngén fénylő, ködszerű képleteket veszünk észre, melyek az ég sötét hátterétől jól megkülönböztethetők, mint pl. a Perseusban, Andromedában és az Orionban. Távcsővel vizsgálva az eget, igen számos ilyféle képletet találunk, mindenféle nagyságban és alakban. [SRG.]

Almageszt (Almadzsiszti), Ptolemaios (lásd ott) híres görög csillagászati művének az arab fordításban elferdített címe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 453. [SRG.]

Almanach (az arab al-manjah annyi mint mérték, idő szóból). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 454. Úgy keleten, mint nyugaton a középkor vége óta csillagászati efemeridákat vagy kalendáriomszerű táblákat jelentett, többnyire asztrológiai s hasonló más megjegyzésekkel. A legrégibb Almanachok bizonyára a 105-133-ig terjedő egyiptomi táblácskák a bolygók járásáról, ezeken kívül keleten is régi idők óta készítettek ily egyszerű csillagászati táblákat. A voltaképeni csillagászati évkönyvek (lásd ott) más és más elnevezést kaptak. Az Almanachok irodalma Németországban 1815-30-ig virágzott leginkább, aztán elterjedt Európa többi országaiba is. Nálunk legnevezetesebb Kisfaludy Károly 1822-ben megindított Aurorája (lásd ott), melyben a híres Aurora-kör tagjai közölték legjobb műveiket. [SRG.]

Almukantarat, az éggömb ama köreinek arab neve, melyek a horizonnal párhuzamosak. Minden csillagnak, mely ugyanabban az Almukantaratban áll, eszerint ugyanaz a magassága és zenittávolsága. Lásd: Égbolt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 460. [SRG.]

Alpetragius (Bitrogi), arab csillagász, a XII. sz.-ban élt Spanyolországban. A Ptolemaios-féle világrendszert az Eudoxos-féle szférák rendszerére emlékeztető szerkezettel akarta pótolni. Felfogása szerint az egyetlen intelligencia vagy erő az összes homocentrikus szférák K.-ről Ny.-ra történő mozgásainak okozója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 467. [SRG.]

Alphard, alfa Hydrae, másodrendű csillag a Hídra (vizikígyó) csillagképben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 467. [SRG.]

Alsó kulmináció, lásd: Cirkumpoláris csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 485. [SRG.]

Al Szufi, perzsa csillagász, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p.493. [SRG.]

Altair (csill.), lásd: Állócsillagok és Atair. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 494. [SRG.]

Altazimut. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 497. Angolországból átszármazott neve annak a műszernek, mellyel a csillagok magassága és azimutja együttesen határozható meg. Mivel az együttes meghatározásra előbb legalább is két műszer kellett, azért univerzál-műszernek is nevezik. Lényegileg távcsőből áll, mely vízszintes tengely körül a magasságok irányában és függélyes tengely körül az azimutok irányában (a horizonban) forgatható, a két forgatás nagysága a két tengelyre merőlegesen alkalmazott finom osztású körön leolvasható. Ha az azimutális (vízszintes) kör finomabban van beosztva, teodolitnak (lásd ott) nevezik. Lásd még: Asztronómiai műszerek. [SRG.]

Amalthea (Amaltheia), a 113. planetoid. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 520. [SRG.]

Amaltheia. A kecske, mely Zeust, midőn ezt anyja, atyja Kronos elől elrejtette, Kréta szigetén szoptatta s ezért a csillagok között kapott helyet. Más monda szerint nimfa, ki Zeust kecsketejen felnevelte. Jutalmul a táplálékot adó kecske egyik szarvát Zeus Amaltheiának adta, azzal a kijelentéssel, hogy mindig telve lesz azzal, amit a nimfa magának kívánni fog (Amaltheia szaruja vagy bőség szaruja, cornu copiae). Amaltheia, annyi mint a tápláló, felvirágoztató esőfelhő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 520. [SRG.]

Amerikai őskultúrák. Miként a mayanép a mexikóinak, a délamerikai csibcsa (chibcha) törzsek viszont a perui inkáknak voltak a művelődésben előmunkásaik. Bogotá fensíkjának egész területét lakták s különösen agyagedények művészi mintázásában vitték sokra. Tőlük vették az inkák bámulatos kalendárium beosztásukat, amely csillagászatilag pontosabb az európai, Gergely pápától származottnál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 542. [SRG.]

Amfora (gör.), az állatövben a Vízöntő jegyének és csillagképének neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 547. [SRG.]

Amfoterit, meteorit, melyben az olivin és a bronzit képezik a főelegyrészeket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 547. [SRG.]

Amici (ejtsd: amicsi), Giovanni Battista olasz csillagász és optikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 547. Szül. Modenában 1786. márc. 25-én - megh. Firenzében 1863. ápr. 10. Előbb a matematika tanára volt szülővárosában, később a csillagászati obszervatórium igazgatójául és a csillagászat tanárául Firenzébe hívták. Optikai műszerei által, melyeket nagy ügyességgel szerkesztett, hírnévre tett szert. Készített igen jó tükörteleszkópokat, mikroszkópokat, polarizáció készülékeket stb. Ügyes észlelő volt, a kettős csillagokra, a Jupiter-holdakra s a Napra vonatkozó észlelései bizonyítják ezt legjobban. Értekezései több olasz akadémia kiadványaiban jelentek meg. [SRG.]

Amici-prizma (egyeneslátású prizma). 3 esetleg 5, felváltva korona- és flintüveg-prizmának olyan kombinációja, amelynek színszórása van, ellenben a fényt irányából alig téríti el, mintegy ellentéte tehát az akromatikus prizmakombinációnak, amely eltéríti a fényt, de színeire fel nem bontja. Az Amici-prizma spektroszkópba (lásd ott) alkalmazása avval az előnnyel jár, hogy a spektroszkópot egyenesen a vizsgálandó fényforrásra irányíthatjuk (egyenes látású spektroszkóp). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 547-548., 1 melléklet. [SRG.]

Amra (Kus ejr Amra. Az É.-i arab sivatagban, Jeruzsálemtől négy napi járásra fekvő palota romja a Vádi al Butum völgyben. A palota a Kr. u. 5-7. sz.-ban épülhetett, több teremből, fürdőből és egyéb helyiségekből áll, melyek donga-, kereszt- és kupolaboltozattal vannak födve. Nyílt folyosó, udvar és kert veszi körül, az udvaron merítő-kút és víztartó maradványa. A belső falakat művészi festmények díszítik, melyek vadász- és fürdőjeleneteket, csillagos eget stb. ábrázolnak, kék, vörös és sárga színben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Amsterdam (Amstelodamum), Hollandia, illetve a Németalföldek fő (de nem szék-) városa. Többek között csillagászati órákat készítenek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Anahid (Anahita), női szellem a párszi mitológiában. A zend Ardviszura Anahita perzsa neve. Így hívják a perzsák a Venus csillagot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Anahita, a 270. planetoid neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Analogizmus (gör.), annyi mint hasonlóság, a viszonyok hasonlósága egymáshoz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 578. Következtetés analógiából, vagy bizonyítás analógia (hasonlóság) alapján, amidőn nem, mint a szillogizmusban, valamely általános tételből indulunk ki: pl. A földön, mely a nap körül keringő, tengelyforgással, légkörrel, változó időszakokkal stb. bíró bolygó, van szerves élet, a Mars csillagon, amely az említett pontokban megegyezik a földdel, ugyancsak lesz szerves élet. Tehát mert a Mars sok pontban megegyezik a földdel, ebből analógia szerint azt következtetjük, hogy a szerves élet tekintetében is megegyezik vele. [SRG.]

Anaxagoras, lásd: görög bölcselő, Klazomené-ben, Kis-Ázsiában Kr. e. 500 táján előkelő szülőktől született. A tudományt megszeretvén, odahagyta hazáját, s 20 vagy 25 éves korában elment Athénbe, ahol Perikles barátságába fogadta. Csodákat, mint az egospotamosi nagy meteorkő esését, természetes módon magyarázta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 584-585. [SRG.]

Anaximandros. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 585. Miletosban született a 42. olimpias 2. évében (Kr. e. 611), 65 évet élt. Mint Thales, kinek barátja s tanítványa volt, asztronómiával foglalkozott. Ő volt az első, ki a görögök közt filozófiai művet írt a természetről. Thales után, ki minden dolgot a vízből származtatott, más mivoltu alapelvet (arche) keresett. Szerinte a dolgok princípiuma a (mennyiségileg) végtelen, a (minőségileg) határozatlan, görögül az "apeiron", mely halhatatlan s mely saját mozgása által a dolgokat magából keletkezteti s magába elenyészteti. Ez apeironból származnak a benne levő ellentétek kiválása folytán az egyes határozott anyagok.
Először kiválik a hideg, meleg, tüzes köz veszi körül a levegőt s a földet, tűzből s levegőből alakulnak a csillagok, égi istenségek, melyeknek közepén nyugszik a föld mozdulatlanul, mert egyenlő távolságra van az égi gömb minden pontjától. [SRG.]

Anaximenes, görög bölcselő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 585. Miletosban született, valószínűleg Kr. e. 560 s 500 között élt s Anaximandros tanítványa volt. Ő is, mint Anaximandros, egy végtelen ősanyagból származtatja a világot, csakhogy ő nem határozatlannak gondolja az anyagot, hanem levegőnek. Ebből származnak sűrűsödés és ritkulás útján a tűz, a víz s a föld, melyekből azután a többi lesz. Nem változik az ősanyag, csak alakot vált. A föld lapos hasáb, melyet a levegő tart. Csillagászati nézetei haladást mutatnak. A bolygókat megkülönbözteti az állócsillagoktól. [SRG.]

Andromeda, Kepheus etiópiai királynak és Kassiopeiának leánya. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 609. Midőn anyja avval dicsekedett, hogy szebb mint Nereus bármelyik leánya, Poseidon büntetésül áradást és egy tengeri szörnyet küldött Kepheus országára. Mivel Ammon jóslata csak azon esetre ígért szabadulást, ha a szép Andromedát a szörnynek föláldozzák, a király leányát a parton sziklához láncoltatta, de akkor megjelent Perseus és a szörnyet megölvén, megszabadította Andromedat, kit atyja Perseusnak feleségül is adott. Előbbi jegyese, Phineus, harcra kelt Perseusszal, aki őt a gorgofővel kővé változtatta. Holta után Athene Andromedat csillagképnek az égre emelte. [SRG.]

Andromeda, csillagkép az északi félgömbön. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 609. Perseus, Kepheus és Kassiopeia csillagzatok közelében, három másodrendű, lapos ívben álló csillaggal, Heis szerint 80 szabad szemmel látható csillaggal bír. A középső fényes csillagtól É.-ra áll a híres, szabad szemmel is látható Andromeda-köd, melyet Simon Marius már 1612 végén fedezett föl. Miután az Andromeda-köd több mint 270 éven át változatlanul volt megfigyelhető, 1885. aug. 19-e körül közepe táján hirtelen 7-edrendű, vöröses sárga új csillag tűnt fel, mely hamar fogyott s néhány hónap múlva teljesen láthatatlanná lett. Úgy látszik, az angol Ward látta először e nevezetes csillagot, nálunk csak egy-két nappal későbben Wardtól függetlenül, Podmaniczky Gézáné fedezte föl, nagy távcsőben hármas csillagnak látszott, melyek közül az egyik vörös, a másik zöld, a harmadik kékszínű. [SRG.]

Andromedae páter (lat.) annyi mint Andromeda atyja, csillagkép, lásd: Kepheus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 609. [SRG.]

Andromeda-köd, lásd: Andromeda (csillagkép). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 609. [SRG.]

Angström, Anders Jonas svéd fizikus és csillagász. Szül. Lödgöben (a Medelpad kerületben) 1814. aug. 13-án - megh. Upsalában 1874. jún. 21. 1843-ban csillagászati obszervátor lett, 1858-ban a fizika tanárává nevezték ki az upsalai egyetemen. 1867-től haláláig az upsalai akadémia titkára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Angström, Knut Johan fizikus, az előbbinek fia, upsalai egyetemi tanár, szül. 1857-ben - megh. 1910. márc. 4-én Upsalában. Jelentős kutatásokat végzett a napsugárzásra és a napsugaraknak a légkörben való elnyelésére vonatkozólag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Anii Mechitár, örmény történetíró a XIII. században. Elveszett művei közül említik Örményország, Georgia és Perzsia ókorára vonatkozó történeti művét s egy csillagászati könyvnek perzsából örményre való fordítását. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 657. [SRG.]

Animizmus, a latin anima (lélek) szóból, primitív népeknek az a fölfogása, hogy minden, amit látnak, lélekkel bír; a primitív ember ezután ehhez a hitéhez szabja környezetével szemben tanúsított magatartását. Az ő szemében az állat, a fű, fa, kő, nap, hold és csillagok, légköri tünemények stb., használati vagy bármiféle tárgyak mind egyaránt emberileg érző lények, amelyek érzésére és akaratára ép úgy lehet hatni, mint az emberére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 658. [SRG.]

Annus (lat.) annyi mint év. Annus bissextilis, vagy intercalaris, szökő év. Annus civilis, jan. 1. kezdődő polgári év. Annus communis, a közönséges 365 napos év. Annus deservitus vagy gratiae, kegyelmi év. Annus ecelesiasticus, egyházi év. Annus incarnationis vagy circumcisionis, a keresztény időszámítás kezdete. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 670. [SRG.]

Anomália (lat.) annyi mint eltérés a szabályszerűtől. A csillagászatban az Anomália valamely bolygó vagy üstökös szögtávolsága a perihéliumtól, s mint ilyen alkalmas adat az égi test helyének meghatározására az ellipszisben vagy parabolában. Anomália a bolygónak szögtávola a perihéliumtól, ha a körön egyenletes sebességgel mozogna. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 670-671. [SRG.]

Anomáliás hónap vagy anomalisztikus hónap. Az az időtartam, amely eltelik, míg a Hold pályájának a Földhöz legközelebb eső pontjából, a perigeumból kiindulva ismét elérkezik a perigeumba. Minthogy a perigeum pontja nem állandó, hanem a pályában előre vándorol, azért az Anomáliás hónap hosszabb (27 nap, 13 óra, 18 perc, 37-44 másodperc) mint a Hold valóságos keringésideje (27 nap, 7 óra, 43 perc, 11.5 másodperc), mely alatt tudniillik pontosan 360°-ot tenne meg az égen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 671. [SRG.]

Anomális év, lásd: Év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 671. [SRG.]

Anortit, szilikát ásvány, még pedig három hajlású földpát (lásd ott). Színtelen, átlátszó-áttetsző, fehér, vöröses, üvegfényű. Szép kristályokban találni továbbá némely meteoritban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 673. [SRG.]

Antares, alfa Scorpii, elsőrendű vörös fényű csillag a skorpió csillagzatban, mely nevét (Ellen-Mars) a Mars bolygóéra emlékeztető vörös fényétől nyerte (lásd: Állócsillagok). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 678. [SRG.]

Antarktikus (gör.), csillagászati műszó, mely a medve csillaggal ellentétes égtájt, tehát a déli sarkvidéket jelenti. Lásd még: Arktikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 678. [SRG.]

Ante diem (lat.) annyi mint a nap előtt, a kitűzött idő előtt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Antiapex (csill.), lásd: Apex. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 687. [SRG.]

Antichton (gör.), a Pythagoreusok kozmikus rendszerében világtest, amely még a Föld pályáján belül, ennek átellenében állva, a központi tűz körül forog. Antichtonok annyi mint Antipodok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 687. [SRG.]

Antikronizmus (gör.), hiba az időszámításban, lásd: Anakronizmus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 691. [SRG.]

Antinoos. Bithyniának Claudiopolis városából származó, kiváló szépségéről híres ifjú, Hadrianus császár kedvence és állandó kísérője. Vagy szerencsétlen véletlen, vagy öngyilkosság következtében a Nilusban lelte halálát. Ott, a régi Besa helyén alapította a vigasztalhatatlan császár az emlékére Antinoupolis (lásd ott) városát, istenként tiszteltette és csillagzatot is nevezett el nevéről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 697. [SRG.]

Antinoos (Antinous), csillagkép a Sastól (melyen Antinoos ül) délre. Nevét Hadrián kedvencéről kapta. Rendesen a Sashoz számítják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 698. [SRG.]

Apex (lat.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 734. Az asztronómiában Schiaparelli óta az ég ama pontja, mely felé a Föld pillanatnyilag mozog, tehát a momentán földsebesség célpontja az égen. Ha arccal a Nap felé fordulunk, akkor az Apex mindig jobb kezünk irányába esik, tehát reggeli 6 órakor delel, esti 6 órakor pedig a meridián legalsóbb pontját foglalja el. Diametrikusan szemközt fekvő pontja az Anti-Apex nevet viseli. Mindkét pont a hullócsillagok elméletében bír fontossággal, amennyiben a tünemény szaporasága legnagyobb (kb. 36-szoros), ha az Apex éppen delel, míg a csillaghullás minimuma akkor van, ha az anti-Apex delel. Innen az előbbi pontot meteornapnak is szokás nevezni.
Ezzel megegyezik az a tapasztalat, hogy a csillaghullás az esti órákban gyérebb, a reggeli órákban ellenben a legsűrűbb. Hasonló értelemben szólunk a bolygórendszernek vagy a Napnak Apexéről is, amennyiben a Nap is bolygóival együtt haladó mozgással bír a többi állócsillagokhoz képest. E mozgás Apexee, azaz jelenlegi sebességének iránya a Hercules csillagkép felé irányul. A Nap e haladó mozgásának sebességét spektroszkópiai megfigyelésekből a Doppler-féle elv alapján először Kövesligethy határozta meg, ki ezt 63’8 km.-nyinek találta. [SRG.]

Apianus, Péter (eredetileg Bienewitz, vagy Bennewitz) híres német csillagász és geográfus. Szül. Leisnigben, Szászországban 1495-ben - megh. Ingolstadtban 1552. ápr. 21. Legnevezetesebb műve a Cosmographicus liber, melyben azt ajánlja, hogy a geográfiai hosszúságok a holdnak az állócsillagoktól való távolsága segítségével határoztassanak meg. Apianus számos matematikai eszközt talált fel és korának legjobb térképeit rajzolta, nemkülönben ő az első, aki használható üstökös megfigyeléseket tett közzé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 736-737. [SRG.]

Apogéum (gör., annyi mint "földtávolság"), a Holdpályának az a pontja, mely a Földtől legtávolabb esik, a perigeum (földközel) pedig az a pont, mely a Földhöz legközelebb van s mindkettő a pályaellipszis nagy tengelyének végpontjai. Analóg módon szólunk a bolygóknál aféliumról, perihéliumról (naptávol, napközel) a Jupiter holdjainál apojoviumról, perijoviumról, a kettős csillagoknál apasztronról, periasztronról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 740. [SRG.]

Aposaturnium (gör.), a Saturnusra és holdjaira nézve ugyanaz a távolsági viszony, mint a Földre és holdjára nézve (földtávolság). Lásd: Apogeum. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 746. [SRG.]

Apparició (lat.) annyi mint megjelenés, tünemény, csillagok feltűnése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 751. [SRG.]

Approximitás (lat.) annyi mint közelség. A csillagászatban két égitest pályájában az egymástól való legkisebb távolság. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 759. [SRG.]

Apró bolygók, lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 760. [SRG.]

Apszisok (gör.), az ellipszises bolygó és üstököspályák két legszélső pontja, a perihélium és afélium együttes neve. Összekötő egyenesük az apszisvonal, mely az ellipszis nagy tengelyével azonos. E vonal lassú forgásnak van alávetve, mely a többi bolygó vonzó hatásától ered. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 761. [SRG.]

Apus, annyi mint paradicsommadár, csillagkép, közel az ég D.-i sarkához. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 763. [SRG.]

Aquarius (lat.), csillagképlet, lásd: Vízöntő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 764. [SRG.]

Ara, egy csillagképnek a neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 769. [SRG.]

Arab csillagászat, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 770. [SRG.]

Arab irodalom. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 776. Hogy mily magas fokon állott náluk a csillagászat, és hogy e téren mennyit köszönhet nekik Európa, azt a tőlük átvett sok csillagászati műszóból is következtethetjük. A csillagászat művelése a 772-ben kezdődik, midőn Manszúr kalifa Ibrahim al-Fazari-val számításokon alapuló csillagászati táblákat készíttetett, melyeket Má’mun kalifa (813-833) pontosabbakkal helyettesíttetett. E korszak leghíresebb csillagásza Alfergáni (Alfraganus, megh. 830 körül), ki Ptolemaios munkájából használható kivonatot készített, utána Abu Ma’sar (Albuma’sar, megh. 885) és Al-Battani (Albategnius, megh. 929.) hagytak nyomot a csillagászat történetében, melyben nevezetes felfedezések örökítik neveiket.
E tanulmányokat lényegesen előmozdították azon csillagászati intézetek, melyek a IX. sz.-tól kezdve Damaszkusban, Bagdadban és Kairóban virágoztak. Ibn Júnusz (megh. 1009), Hákim fatimida kalifa csillagásza, Kairóban a tőle szerkesztett Hákim-féle táblákban oly számításokat állított fel, melyeket Európában csak századokkal később alkalmaztak. Az arab csillagászok megfigyeléseivel lépést tartanak a tőlük felfedezett csillagászati eszközök, melyek még mai napig is láthatók európai gyűjteményekben. [SRG.]

Arabok időszámítása az egyedüli, mely a tiszta holdéven alapszik. Az év 12 holdhónapból áll, a hónap (suhúr) 29 vagy 30 napból és a polgári nap az esteledéssel veszi kezdetét. A napnak órákra való beosztása kétféleképen történik: vannak olyan órák, amelyek úgy a nappali részt, mint az éjszakát 12-12 egyenlő részre osztják s így az évszakoknak megfelelően folytonos változtatásnak vannak alávetve, ezek az úgynevezett időórák. De vannak olyan órák is, amelyek úgy, mint a mieink, a polgári napnak 1/24-e ezek az egynemű órák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 781. [SRG.]

Arago, Dominique Francois francia fizikus és csillagász. Szül. Estagel-ben Perpignan mellett 1786. febr. 26-án - megh. Párisban 1853. okt. 2. Az École polytechnique tanítványa volt, 1805-ben a Bureau des longitudes titkárává lett. Biot-val és két spanyol tudóssal a Delambre- és Méchain-től Dunkerque és Barcelona között véghezvitt fokmérést a Formentera szigetig folytatta. Észleléseit Recueil d’observations géodesiques, astronomiques et physiques cím alatt adta ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 790. [SRG.]

Aranyszám (numerus aureus). A kronológiában az évnek helyét mutatja a holdkörben. Minthogy a holdkör 19 napévre terjed és Dionysius Exiguus e ciklus kezdetét a Kr. e. első évre tette, azért az Aranyszámot úgy találjuk meg, hogy az évszámot 1-el nagyobbítjuk és 19-el elosztjuk, a maradék adja az Aranyszámot. Az Aranyszámnak a juliáni naptárban a húsvéthatár meghatározásánál fontos szerepe van s azért a kalendáriumokban aranybetűkkel írták be, mitől nevét is kapta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Árapály (tengerjárás, lat. aestus maris, ném. Gezeiten, franc, marées, ang. tidos). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 19-20. A tenger vizének időszakosan ismétlődő emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály). Az Árapály tüneményét a Hold és a Nap idézik elő. Az Árapály legnagyobb részben a Holdnak köszöni létrejöttét. A Nap hatása gyöngébb, mert bár igen nagy a tömege, de sokkal távolabb van, mint a Hold. A Nap okozta árhullám alig fele annak, amelyet a Hold okoz. Az Árapállyal hozták kapcsolatba a Föld forgási sebességének csökkenését, vagyis a nap hosszának növekedését, mely újabb és régibb csillagászati megfigyelések egybevetésénél kitűnt. [SRG.]

Aratos, görög költő a kilikiai Soloi városból Kr. e. 315-240. Athénben nevelkedett, majd I. Antigonos Gonatas makedóniai király udvarához Pellába került. Megénekelte a királynak a keltákon aratott győzelmét s Eudoxos csillagászati munkája nyomán simán folyó hexameterekben megírta Phainomena c. költeményét, melyet Cicero fiatal korában latinra fordított. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 27. [SRG.]

Archeus (a görögben: archaios annyi mint uralkodó). Paracelsus szava, ki ezzel az éltető elvet jelzi, melytől az élők táplálkozása s fenntartása függ. Az Archeus nem szellem, hanem test, csakhogy asztráltest, azaz a csillagok állományának kisugárzása, mely bennünk lakik s minket ideig-óráig megvéd a test romboló hatásai ellen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 40. [SRG.]

Arcitenens (lat., tegzes). Apollón mellékneve. A rómaiaknál az állatövben a nyilasnak csillagképe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Arcturus, csillag, lásd: Arkturusz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 48. [SRG.]

Areográfia (gör.), a Mars (Ares) bolygó leírása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 53. [SRG.]

Argelander, Friedrich Wilhelm August német csillagász. Szül. Memelben 1799. márc. 22-én - megh. Bonnban 1875. febr. 17. A königsbergi egyetemen tanult, hol Bessel a csillagászatra lelkesítette. 1820-ban segédi állomást kapott Bessel mellett, 1823-ban Abo-ba hívták észlelőnek, 1832-ben Helsingforsban rendes tanár, 1837-ben Bonnba hívták az új csillagvizsgáló igazgatójának. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 57-58. [SRG.]

Argon (gör. annyi mint tétlen, hatástalan), a levegő egyik gázalakú elegyrésze, amelyet Lord Rayleigh és W. Ramsay fedezett föl a levegőben. Egyes ásványokban és meteoritban is kimutatták. Az In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 65. [SRG.]

Argó navis, lat. annyi mint az Argó nevű hajó, nagy csillagkép a tejútban. Rendesen három részre osztják: Carina (a hajó orra), Vela (a vitorla), Puppis (a hajó fara). Igen gazdag kettős és változó csillagokban és csillaghalmazokban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Argumentum (lat.), ok, erősség, bizonyíték, de okadatolás is. A csillagászatban rendesen ív, melytől valamely más (többnyire periódusos) mennyiség függ, így pl. valamely bolygó szélességi Argumentuma a bolygó helye és pályájának felszálló csomója között fekvő ív, mert ettől függ a szélessége. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 67. [SRG.]

Árgus (csill.), lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 67. [SRG.]

Aries. A csillagászatban: kos, az állatöv (lásd ott) első jele. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 70. [SRG.]

Aristarchos, csillagvizsgáló Szamosz szigetéről, Kr. e. 250 táján. Tudtunkkal első, ki azt tanította, hogy a föld saját tengelye és a nap körül forog, amiért Kleanthes istentelenséggel vádolta. Ránk maradt egy munkája: A Nap és a Hold nagyságáról és távolságáról (kiadták 1688-ban). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 72. [SRG.]

Aristoteles, a görög, valamint az egész filozófia történetének egyik legnagyobb alakja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 75-78. Az emberiség tanítója volt az ó- s középkorban s ma is tanulunk tőle. 17 éves korában Athénbe került. 20 éves kora után tanítványa lett Platónnak.
A világ mozgása csak folytonos, egyforma és változatlan lehet. Ilyen mozgás csak egy van, a körben való. Ezt észleljük az álló csillagégen. A kozmosz gömbalakú, az álló csillagég a legfelső szférája, melyet közvetetlenül Isten mozgat. Érinti a világot, de nem érintetik általa. Ez a legszélső szféra e tér vége, mely nem végtelen, csak határa a körülzártnak a körülzáró felé. Ami tehát nincsen körülzárva, az nincsen térben. Az álló csillagég mozgása átterjed a következő szférákra, melyek a bolygókat s a napot és a holdat hordják. Az egyes égi testek több szférában résztvesznek és ezek különböző mozgásaiból ered valódi mozgásuk. [SRG.]

Aristyllos, görög csillagász Szamoszból; Kr. e. 300 körül élt. Ő az első csillagász, kiről tudjuk, hogy (Timocharis-szal) az álló csillagok helyeit meghatározta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 79. [SRG.]

Arkas, az arkaszok mitikus őse, Zeus és Kallisto fia. Midőn egyszer tudta nélkül medvévé változtatott, anyját Zeus Lykaios temploma oltáráig hajszolta. Zeus mindakettőt a csillagok között helyezte el. Arkas ott a göncölszekerét követő Arktophylax vagy Arkturos. Lásd: Arkturusz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 83. [SRG.]

Arktikus (görög), eredeti jelentősége szerint mindaz, ami a medve csillagképhez (arktosz) közel áll, tehát az északi pólus környezetébe esik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 84. [SRG.]

Arktophylax (gör.) annyi mint Arkturusz (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 84. [SRG.]

Arktosz (gör. annyi mint medve), a Nagy-Medve (vagy Göncölszekere) és a Kis-Medve ókori neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 84. [SRG.]

Arkturusz (medveőrző, alfa Bootes) elsőrendű csillag a Bootes csillagzatban, sárga fénye és Napunkhoz hasonló spektruma által tűnik ki. Lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 84. [SRG.]

Armagh (ejtsd: armá), ugyanily nevű grófság fővárosa, a Callan folyó jobbpartján, kat. érsek székhelye. Van katolikus szemináriuma (Patrick iskolája), nagy könyvtára, csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 86. [SRG.]

Armilláris szféra (lat.-gör.), gyűrűs gömb, elavult csillagászati műszer, az éggömb fontosabb köreit ábrázoló gyűrűkből összetett gömb, mely az égi glóbusszal lényegileg azonos. (Lásd: Asztronómiai műszerek.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 91. [SRG.]

Arreból vagy arrebóes (portug.), a brazíliai parton körülbelül 26° déli szélesség alatt megfigyelt természeti tüneménynek a neve. Naplemente után, nagyon tiszta légkör mellett a napfény ismét feltűnik, az egész nyugati égbolt vakító fényt áraszt, a szivárvány összes színeinek sugarai ömlenek elő mindenünnen, folytonosan változva. Lassankint elmosódik e hirtelen fényváltozás, a nyugati ég bíborszínben ég, majd vörössé és sárgává lesz és ezután néhány perc múlva ismét éj lesz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 117-118. [SRG.]

Arrest, Heinrich Louis d’ német csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. Szül. Berlinben 1822. aug. 13-án - megh. Kopenhágában 1875. jún. 13. 1845-ben a berlini obszervatórium segéde, 1848-tól a lipcsei obszervatórium észlelője, 1852-től ugyanott a csillagászat rendkívüli tanára. 1857-ben mint rendes egyetemi tanár ment Kopenhágába, hol vezetése alatt 1860-61-ben az új csillagvizsgáló intézet épült. Különösen üstökösök, bolygók, csillaghalmazok és ködfoltok megfigyelésével foglalkozott. Közel 200 új csillaghalmazt fedezett fel. Az általa fölfedezett üstökösök között legfontosabb az 1851. jún. 27-én talált rövid keringésű üstökös, mely az ő nevét viseli. [SRG.]

Ascendens (lat.), fölemelkedő, signa ascendentia, az állatkör felemelkedő jegyei. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 158. [SRG.]

Ascensio recta (lat., egyenes emelkedés). Rendesen rektaszcenzió rövidítésben használatos, az a szög, melyet valamely csillagon áthaladó deklináció (óra-) kör a tavaszi napéjegyenponton átmenő deklinációskörrel képez. Mértéke az equátor azon íve, mely a tavaszi equinokcium és csillag óraköre között fekszik, s melyet kelet felé, azaz a látszólagos napi mozgás iránya ellen 360°-ig vagy szokottabban 24 óráig számítanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 158-159. [SRG.]

Asmanit, ásvány, a sziliciumdioxid (SiO2) egyik módosulata. Story-Maskelyne a breitenbachi (Csehország) meteoritban fedezte fel és ezen előfordulása miatt nevezte Asmanit-Sman (istennyila) indiai szó után. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 165. [SRG.]

Asref (vagy Esref), hajdan virágzó város Mazanderan perzsa tartományban, a Kaspi-tó partján. Abbasz sah egykoron kedvelt lakóhelye, aki itt tartotta fényes udvarát. A palotát óriási kiterjedésű, elvadult park veszi körül, amelynek egyik halmán áll a Szuffiavad, a csillagvizsgáló torony. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 171-172. [SRG.]

Asszíria, Babilóniától ÉNy.-ra, a Tigris balpartján elterülő ország. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 177-179. Az asszírok vallása asztrális vallás volt. Hitükben és istentiszteletökben a Hold, Nap és csillagok játszották a főszerepet. De a látható égitestek nem voltak az istenek maguk, hanem csak azok az ember előtt látható elemek, amelyekben a világosság istenei kinyilatkoztatják magukat. A legfőbb isten Asur volt, ő volt az asszírok nemzeti istene. De említendők még: Samas, a napisten, aki világosságot és igazságot nyújt. Szin, az asszírok holdistene.
Asszír irodalom, ide kell számítanunk a levélirodalmat is, mely azért is különös fontossággal bir reánk nézve, hogy megismerkedünk általa Asszíroknak különösen a Kr. e. VII. sz.-ban élt legkiválóbb főméltóságaival, tisztjeivel, tisztviselőivel, papjaival, csillagászaival és orvosaival. Ami végre az asszír időszámítást illeti, ez a legrégibb idő óta lunisolar éven alapult és a naptár tökéletesen egyenlő volt a babilóniaival. [SRG.]

Asszír művészet, a nagyszerű királyi paloták alkotásában látta fő célját és a templomok a palotáknak mintegy függelékei voltak. A palota területén emelkedett tehát a templom, vagy inkább babilóniai módra lépcsőzetesen épített tömör torony, mely egyúttal csillagvizsgáló céljára is szolgálhatott és melynek egyes emeletei, az egyes isteneknek szentelve, különböző színű égetett és mázas téglával voltak burkolva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 179-181. [SRG.]

Asten, Friedrich Emil von csillagász, szül. Kölnben 1842. jan. 26-án - megh. Szt.-Pétervárott 1878. aug. 15. 1871-ben a pulkovai csillagvizsgáló adjunktusa. Meghatározta az Uranus holdjainak pályáit és az Uranus tömegét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 183. [SRG.]

Asterion, a görög mithológiában többszörösen visszatérő férfi-név, melynek viselői részben Zeus Asteriosnak (a csillag képében tisztelt Zeusnak) hüposztázisai (emberesített személyesítői). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 184. [SRG.]

Asterope, a 233. planetoid neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 184. [SRG.]

Astraea, az 5. planetoid neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 185. [SRG.]

Astraia (lat. Astraea), Zeus és Themis, más mondai verzió szerint Astraios és Eos leánya, ki az arany-korban (lásd ott) élt Diké néven az emberek között, de a vaskorszak bekövetkeztével a földet otthagyta s a csillagok közé helyeztetett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 185-186. [SRG.]

Astraios, Krios és Eurybia fia, Eos (a hajnal) férje, a szelek (Argestes, Zephyros, Boreas és Notos) és a csillagok atyja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Astrolabium (gör.), elavult csillagászati műszer, melyet Hipparchos használt először a csillagok hosszúságának és szélességének meghatározására. Lényegileg megegyező az armilláris szférával. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Astrolatria, lásd: Csillagimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Astroni, kráter, lásd: Pozzuoli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Astrum (lat.), csillag, csillagzat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Asziderit, olyan meteorit (meteorkő), melyben vas nincs, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. [SRG.]

Aszpekták (Adspectus vagy configurationes planetarum). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. A bolygók, a Nap és Holdnak kölcsönös főállásai az állatövben. A főbbek a következők: az együttállás (conjunctio), midőn a két égi test hosszúsága egyenlő, a szembenállás (oppositio), midőn a hosszuságkülönbség 180°, harmadfény (trigonálállás) 120°, négy szögfény (quadratura) 90°, hatodfény (sextilis állás) 60° hosszúságkülönbséggel. Az asztronómiában általánosan csak az első kettő, de a Hold elméletével összefüggő jelenségeknél még a quadratura is fontos. A többi Aszpekták melyeknek számát a középkor még tetemesen fokozta, csak az asztrológiában szerepelnek. Innen van, hogy az Aszpekták még a naptárakban itt-ott szerepeltek. [SRG.]

Aszterikus ,(lat.), csillagszerű, csillaghoz hasonló, csillagtól eredő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 209. [SRG.]

Aszteroidok, annyi mint kis bolygók, lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 209. [SRG.]

Asztrálfény, az a halvány ezüstszínű fény, mely a tejútban látható. Ez a fény, habár sokkal gyengébben is, az egész égboltozaton elterjed, s számtalan apró csillag fényének összegezésétől származik. Az égboltozaton csak két hely van, ahol ez a fény nem mutatkozik, még pedig a déli sark közelében, a déli kereszt csillagkép közelében úgynevezett "szenes zsákok"-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 211. [SRG.]

Asztrális, (gör.) annyi mint a csillagokra vonatkozó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 211. [SRG.]

Asztrodeiktikon, (gör. "csillagmutató") vagy asztrognosztikon, Weigel által a XVII. sz.-ban feltalált készülék valamely égi glóbuson ábrázolt csillag könnyű feltalálására. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 211. [SRG.]

Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 211-213 A praktikus csillagászatnak az a része, amely az égitestek fényességét, hőmérsékletét, kémiáját és egyéb fizikai tulajdonságait vizsgálja. Megkülönböztetendő a tulajdonképeni asztronómiától, mely a Newton-féle törvény alapján az égitestek mozgását tanulmányozza. A két tudomány természetesen egy célt szolgál: a mindenség megismerését, de mindegyiknek megvannak a sajátos módszerei és megfigyelési eszközei. A magyar csillagászat szó a két tudományt egybe foglalja. Asztrofotográfia. A fotográfiát már feltalálója, Daguerre alkalmazta a Holdra (1840). A Nap első daguerrotipjét Foucault és Fizeau francia fizikusok készítették Párisban 1845-ben. Asztrofotometria. A csillagok fényének intenzitását, színüket, nagyságrendjüket és azok változásait tanulmányozza.
Elméleti alapjait már Lambert adta meg 1760-ban, de praktikus eredményeket csak a legutolsó évtizedek tudtak felmutatni. Herschel és Arago sikertelen kísérletei után Steinheil prizmafotométerje szolgáltatta az első megbízható méréseket. Asztrospektroszkópia. Magyarul csillag-színképelemzés, az Asztrofizika azon része, mely a csillagok színképéből (spektrum) azok kémiai alkatára, halmazállapotára és viszonylagos hőmérsékletűkre következtet. A színképelemzést Kirchhoff és Bunsen fedezték fel (1858). Minden fényforrás fényének minéműsége szoros összefüggésben áll a fényforrás kémiai tulajdonságaival, halmazállapotával és más fizikai tulajdonságaival. A céljait külön obszervatóriumok szolgálják, mint pl. Potsdam. Meudon, Heidelberg. Washington, Mount Wilson, Ógyalla stb. Hazánkban Gotthard J., br. Harkányi B., Konkoly-Thege M. és Kövesligethy R. szereztek érdemeket az Asztrospektroszkópia művelése körül. [SRG.]

Asztrofizikai műszerek, az égitestek fotografálására, fényerősségük mérésére és színképeik tanulmányozására szolgáló eszközök. Az égitestek és az ég egyes részeinek fotografálására ma külön e célra készült távcsövek szolgálnak, az úgynevezett fotográfiai ekvatoriálok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 213-215., 4 melléklet. [SRG.]

Asztrofotográfia (gör.) annyi mint csillagfényképezés. Lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 215. [SRG.]

Asztrofotométer, a csillagok fényerejének megmérésére szolgáló műszer. Lásd: Asztrofizika és Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 215. [SRG.]

Asztrofotometria (gör.) annyi mint a csillagok fényének mérése. Lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 215. [SRG.]

Asztrognosztikon (gör.), lásd: Asztrodeiktikon. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 215. [SRG.]

Asztrognózia (gör. "csillagismerés"), a csillagászat legrégibb fázisa és nem más, mint a szabad szemmel látható csillagok és csillagképek leírása és neveik ismerete. Elsajátítható jó csillagatlasznak vagy jó glóbusznak a segítségével. Asztrognosztus, ki a csillagokat és csillagzatokat ismeri. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrográf (gör. "csillagíró"), Steinheiltől feltalált készülék, csillagmappák gyors és gépies ábrázolására. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrográfia (gör. "csillagleírás"), a csillagos ég leírása, csillagjainak eloszlása, kölcsönös helyzete, észrevehető külsőségei, színe s hasonló sajátságai szerint. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrolatria (gör.), csillagimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrológia (gör.), csillagjóslás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. Régebben széles elterjedtségnek örvendett babona vagy balhit, mely a csillagok, bolygók és a Hold állásaiból konstellációiból egyes emberek vagy népek sorsát, jövőjét akarta megjósolni. Természetes, hogy az asztrológusok a nép hiszékenységét a maguk önző céljaira bőven kihasználták. A keresztény népeknél a XIV. és XV. sz.-ban örvendett nagy elterjedtségnek az Asztrológia. A bolognai és paduai egyetemeken tanszéke volt, fejedelmek pedig udvari asztrológusokat tartottak, kik némelykor nagy befolyást gyakoroltak a kormányzás ügyeire.
A XVI. sz. leghíresebb asztrológusa Nostradamus volt, kinek jóslásait a pápa 1781-ben indexre tette. Asztrológiával még a nagy Kepler is kénytelen volt foglalkozni, de mint keserű humorral megjegyzi: "mert a világ annyira bolond, hogy az öreg eszes mamát, az Asztronómiát, csak leányának, az Asztrológiának csalafintaságával lehet neki bebeszélni és belehazudni, s mert a matematikusok fizetése oly ritka s csekély, hogy az anya bizonyosan éhen halna, ha leánya nem keresne semmit." [SRG.]

Asztromantia (gör.) annyi mint csillagjóslás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrometeorológia névvel azt a tudományt illetik, mely az égitestek befolyását vizsgálja Földünk időjárási viszonyaira. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrometria, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztron, (gör.) annyi mint csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 216-220. A csillagászat tudományának az a része, amely az égitestek látszó és valóságos mozgásának törvényeit, nagyságukat, tömegüket és távolságukat vizsgálja. Megkülönböztetendő az asztrofizikától (lásd ott), amely az égitestek fényének, hőfokának, kémiai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozik. A két tudomány együttvéve alkotja azt, amit közönségesen csillagászat név alatt szokás összefoglalni. Lehet elméleti és praktikus. Az elméleti Asztronómia három fő része: szférikus és teoretikus Asztronómia és égi mechanika. Nagy segítségére van a megfigyelő Asztronómiának a fotográfia is. Számos üstökös, kisbolygó, köd stb. felfedezése a fotográfiának köszönhető. Segítségével fedezett fel hazánkfia, Gothard Jenő egy csillagot a Lyra gyűrűs ködében. [SRG.]

Asztronómiai műszerek, amelyek a csillagok helyének meghatározására, tehát a szorosan vett asztronómiai megfigyelések eszközlésére szolgálnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 220-226., 6 melléklet. A régebbi korban, mikor a távcső még nem volt ismeretes, az Asztronómiai műszerek mások voltak, mint jelenleg. A legrégibb műszer a gnomon, pontosan függőlegesen álló pálca vagy oszlop, mely árnyékát vízszintes síkra veti. Mikor árnyéka a legrövidebb, akkor van valódi dél. Az árnyék hosszúságából a Nap magasságát lehet kiszámítani. Ily gnomonnal Tsu-Kong kínai császár már 1100. Kr. e. határozta meg az ekliptika ferdeségét. Templomokban a gnomont a templom déli falán elhelyezett kis nyílás képezte. A nyílásnak a padlón keletkezett éles képe pontosabb mérést enged meg.
A triquetrum vagy parallaktikus vonalzó már Ptolemaios Almagesztjében van leírva. Copernicus még ilyennel végezte megfigyeléseit (lásd: Hasonló műszer a geometriai quadratum (négyzet)), mely az araboknál volt használatos. Peurbach is alkalmazta. A jákob-botja (lat. baculus astronomicus, franc. arbaléstrille, ang. cross-staff) különösen Regiomontanus által jött használatba. Az astrolabium planisphaerium sík körlap, mely a csillagok magasságának és az időnek meghatározására szolgált. A Regiomontanus szerkesztette torquetum a csillagok hosszúságának és szélességének megmérésére szolgált. A XVII. sz. elején, csakhamar feltalálása után, a távcső alkalmazást talált az asztronómiában. Mérésekre azáltal lett alkalmassá a távcső, hogy a belsejében fonálkeresztet helyeztek el, mely pontos beállítást tett lehetővé és mellé beosztott köröket alkalmaztak a lemért szögek leolvasására.
A passage-műszer hasonlít a meridián-körhöz, de hiányzanak a finoman beosztott körök és a mikroszkópok. Újabb módja a felállításnak az úgynevezett équatorial coudé (könyök-ekvatoriál), mely Loewy, a párisi obszervatórium nemrég elhunyt igazgatójának találmánya. Oly intézeteket, melyek az asztronómiai megfigyelések céljaira szolgáló műszerekkel vannak ellátva, csillagvizsgáló intézeteknek vagy jobban asztronómiai obszervatóriumoknak nevezik. [SRG.]

Asztrospektrográf, a csillagszínképek fotografálására szolgáló műszer. Lásd: Asztrofizika és Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 226. [SRG.]

Asztrospektroszkóp, a csillagszínképek vizsgálására szolgáló műszer. Lásd: Asztrofizika és Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 226. [SRG.]

Asztrospektroszkópia, a csillagok színképének vizsgálata. Lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 226. [SRG.]

Asztroszkópia (gör.), a csillagvizsgálás, csillagjóslás tudománya. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 227. [SRG.]

Aszvin (a lovasok), az indiai mithológia legrégibb, úgynevezett védai korában két együttesen fellépő istenségnek a neve, kik hasonlítanak sok vonásban a görög dioskurokhoz. Ők hozzák fel az égre a reggeli szürkületet, az első hajnalodást. Úgy látszik, hogy ők a reggeli és esteli hajnalcsillagok képei (Castor és Pollux). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 227. [SRG.]

Atair (vagy Altair, alfa Aquilae), elsőrendű csillag a Sas-ban. Optikai kettős csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 228. [SRG.]

Athén, kiválóbb épületei között van a csillagvizsgáló. A Szelek tornya, egy 8 m. átmérőjű épület, melynek 8 oldala a világtájak szerint van irányítva és az illető szél reliefképével díszítve, a tetőn levő mozgó triton botjával rámutatott az uralkodó szél képére, az épület külsején napóra, belsejében vízióra volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 237-241. [SRG.]

Átmenet a csillagászatban valamely égi test áthaladása a meridiánon, az első vertikálison vagy a megfigyelő távcső látmezején. Lásd: Átmeneti műszer és Átvonulás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 255. [SRG.]

Átmeneti műszer (passage-cső), oly távcső, mely a csillagoknak a meridiánon vagy az első vertikálison (kelet-nyugat vonalon) való átmenetének megfigyelésére szolgál. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 255. [SRG.]

Atmoszférikus vonalak, a Nap színképében azok a sötét vonalak, amelyek a Föld légkörének fényelnyeléséből származnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 256. [SRG.]

Atropos, a 273. planetoid neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 264. [SRG.]

Attikai naptár, lásd: Görög naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Átum. On-Heliopolisnak napistene és így a világosság istenének, Rá-nak a helyettese. Átum a váló, a lenyugvó nap, de egyúttal az őszi napéjegyenlőség napja is. Az ő jelképe egy királyi alak, kettős koronával a fején, az isteni hatalom kormánypálcájával baljában, jobbjában az élet jelképével. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 276. [SRG.]

Átvonulás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 279. Az asztronómiában a két alsó bolygó, a Merkúr és Venus elhaladása a napkorong előtt. Ha e két bolygó valamelyike éppen a Nap és a Föld közé kerül (mint pl. napfogyatkozáskor a Hold), akkor Nap, bolygó és Föld közel ugyanazon egyenesben áll, úgy hogy a Földről nézve a bolygó a Nap fényes korongján mint fekete körlap mutatkozik.
A távcső fölfedezése óta 1639. dec. 4-én történt az első Venus-Átvonulás, melyet csak Horrox és Crabtree észlelt Angolországban. A következő két átmenet 1761. jún. 9-én és 1769. jún. 2.-án volt és általános figyelmet keltett, mivel Halley kimutatta, hogy e tünemény megfigyelése módot nyújt a Nap parallaxisának, tehát a Napnak a Földtől való távolságának meghatározására. További Venus-Átvonulások voltak: 1874. dec. 9-én, 1882. dec. 6-án amelyek megfigyelésére nagy expedíciókat szerveztek. A nyert eredmények pontossága azonban nem felelt meg a várakozásnak. A legközelebbi Venus-Átvonulás 2004-ben lesz. A Merkur-Átvonulások a naptávolság levezetésére nem alkalmasak. [SRG.]

Auriga (lat., Szekeres), szép csillagkép az ég É.-i felén. Legfényesebb csillaga az Aurigae (Capella). 1892-ben egy új csillag tűnt fel benne (Nova-Aurigae), mely érdekes megfigyelésekre adott alkalmat. Lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 307. [SRG.]

Aurora australis (lat.) annyi mint Délifény (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 308. [SRG.]

Aurora borealis (lat.) annyi mint Északi fény (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 308. [SRG.]

Aurora parhelia (lat.) annyi mint melléknap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 308. [SRG.]

Autolykos, görög matematikus és csillagász Kr. e. 330 körül, a két fennmaradt legrégibb görög matematikai munka szerzője. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 324. [SRG.]

Auwers, Arthur német csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 330. Szül. Göttingenben 1838. szept. 12-én előbb a königsbergi, később a gótai csillagászati intézetben észlelt. 1866-ban mint az akadémia tagját, akadémiai csillagásznak hívták Berlinbe, hol 1878 óta az akadémia fizika matematikai osztályának állandó titkára. Egyik művében a Sirius és Prokyon láthatatlan kísérőinek pályáit számította. 1874-ben Luxorban, 1882-ben Punta Arenasban a Venus átvonulását figyelte meg és közzétette. 1889-ben Capetownban Gill D.-vel együtt kis bolygókat figyelt meg a Napparallaxis meghatározása céljából, melynek eredményeit is közzétette. Számos egyéb műve az állócsillagokra vonatkozik. [SRG.]

Avaszaxa (Afva-Saxa, Avaszara), 226 m. magas hegy Uleáborg orosz-finn kormányzóságban, a Tornea balpartján, Ofver-orneá svéd községgel szemben. Az év leghosszabb napján sokan keresik föl, mivel csúcsáról az éjféli nap jól látható. 1736-ban Maupertius és francia csillagásztársai, 1801-ben a svéd Swanberg és Öfverbom fokmérést végeztek rajta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 335. [SRG.]

Averroes, Abul Valid Muhammed Ibn Achmed Ibn Muhammed Ibn Rosd, Aristoteles híres kommentátora s a legnevezetesebb arab filozófus. Szül. Cordovában 1126-ban. Averroes mint mohammedán tudós s mint Aristoteles magyarázója egyaránt kiváló. Korának egész tudásával rendelkezett. Pontos orvosi és csillagászati műveket írt, de legkiválóbbak Aristoteleshez írt kommentárjai s ide vágó értekezései. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 337-338. [SRG.]

Azimut (arab, tetőponti szög), az a szög, melyet valamely (csillagon vagy földi objektumon áthaladó) magassági kör síkja bezár a meridiánnal. A csillagászok a délponttól kiindulva Ny.-on, É.-on, K.-en át 0 foktól 360 fokig számítják. Az Azimut mértéke a horizon azon íve, amely a csillag vertikális köre és a délkör között fekszik. Meghatározására szolgál az altazimut, a teodolit vagy egyszerűbb esetben a mágneses deklináció tekintetbevételével a mágnestű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Aztékok, Mexikó (Anahuac) indiánus őslakói voltak. A XIII. sz.-ban jöttek le északról Mexikó völgyeibe. Iskoláik voltak, ahol a papokat nevelték, a csillagok járására, az istenek tanára és históriára oktatván őket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 367-368. [SRG.]

Babilónia, Mezopotámia vagyis az Eufrátesz és Tigrisz folyamok vidékének D.-i része. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 379-380. Az elemi oktatásban, első sorban azonban művelték a mennyiségtant, mértant és csillagászatot. E tudományokban a Babilóniak csodálatos jártasságot értek el. Istentiszteletükben a hold, a nap és csillagok játszották a főszerepet.
A tudomány náluk már a fejlődés magas fokát érte el; főleg a mennyiségtan és csillagászat terén mutathattak föl korszakalkotó eredményeket. A csillagászat terén tanítói voltak a földkerekség valamennyi kultúrnépének. A legnagyobb pontossággal kiszámították a csillagok keltének és nyugtának idejét, a hold fázisait, a nap és a fontosabb csillagcsoportok kulminációját. Ismerték a nap- és holdfogyatkozások periodikus visszatértét, meg tudták határozni a bolygók és a legnagyobb csillagok heliakus keltének és nyugtának idejét, már korán ismerték a zodiakust s így a tropikus ég csillagképeit is. Naptáruk is már a legrégibb időben nagyon rendezett volt és a luniszoláris éven alapult. Az év 12 hónapból állott, amelyek fölváltva 29 és 30 naposak voltak, tehát összesen 354 nap. [SRG.]

Babszem Jankó vagy Borsszem Jankó Hüvelyk Matyi (Zala vármegyében Hököm illetve Hüőköm). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 387. Népmeséink egyik legkedveltebb alakja, mely az összehasonlító mithológia némely művelőjét arra a feltevésre indította, hogy kis mesehősünket egyfelől a göncölszekérről világszerte elterjedt s szintén feltűnő analógiákat mutató népies képzetek egyikével, a nevezett csillagkép hét fényes csillaga mellett látható gyenge fényű csillag (az Álkor, vagy Saidak) Hajcsár (nálunk Kisbéres, lásd ott) nevével hozza kapcsolatba. [SRG.]

Backlund, Johann Oskar csillagász, szül. 1846. ápr. 28-án Lenghemben (Svédország). 1895 óta Pulkovában az obszervatórium igazgatója. Egyéb tanulmányaiban főleg a kisbolygók, a Saturnus holdjai, a precesszió és nutáció elméletével foglalkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 396. [SRG.]

Baculus (lat.), bot, Baculus astronomicus, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 406. [SRG.]

Baeyer, Joseph Jakob német geodéta, porosz tábornok. Szül. Müggelsheimban 1794. nov.5-én - megh. 1885. szept. 11. 1813-ban a háború kitörésekor katonának állt. 1825-ben tanár a berlini katonai iskolán, ahol először matematikát tanított, azután pedig 1832-től a geodéziát, amelyet 25 évig, 1857-ig folytatott. A vezérkar parancsára Bessel csillagász vezetése alatt részt vett mint társ a munkában, amelynek eredményei a Gradmessung in Ostpreussen című, 1838-ban Berlinben megjelent klasszikus munkában tétettek közzé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 418. [SRG.]

Bailly, Jean Sylvain francia államférfi és csillagász. Szül. Parisban 1736. szept. 15-én - megh. 1793. nov. 12. A nagy forradalom kitörésekor igazgatója volt a királyi képtárnak; megelőzőleg pedig csillagászati munkáival tette nevét ismeretessé. Munkái közül különösen nevezetesek azok, melyek a Jupiter holdjairól szólnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 432-433. [SRG.]

Baily (ejtsd: béli), Francis angol csillagász, szül. Newburyben 1774. ápr. 28-án - megh. Londonban, mint a Royal Astronomical Society elnöke, 1844. aug. 30-án. Eredetileg kereskedő volt s csak később adta magát a csillagászatra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Baily-féle csepp (black drop, schwarzer Tropfen). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 433-434. A Venus és Merkúrnak a Nap korongja előtt való átvonulásakor észlelhető jelenség, mely a belső érintés pillanatának pontos meghatározását nagyban megnehezíti. Mikor a sötét bolygó-korong a fényes Nap-korong elé kerül, akkor a Napszél és bolygó között sötét, cseppalakra emlékeztető szalag képződik, mely rövid idő múlva eltűnik. De akkor a belső érintésnek már vége és a bolygó már jócskán távol áll a Nap szélétől. Ugyanazon jelenség ismétlődik a kilépésnél is. Az 1882-iki német Venus-expedíciók ezen jelenséget mesterséges modelleken tanulmányozták, melyeknél a belső érintkezés pillanata pontosan volt megállapítható. [SRG.]

Baitylos, így nevezték a szíriai görögök a fétisként tisztelt meteorköveket. A fogalom a nevével együtt keleti eredetű. A feniciaiak abaddir-nak nevezték. Később Baitylos volt a neve a Delfiben őrzött kőnek is, melyet a monda szerint a megtévesztett Kronos a Zeus-gyermek helyett elnyelt s azután kihányt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 435. [SRG.]

Bak (Capricornus), lásd: az állatöv tizedik 270°-300° hosszúságig terjedő jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 455. [SRG.]

Bak (Capricornus), a 300°-326° rektaszcenzió és 9-28° D.-i deklináció között elterülő csillagkép, mely mintegy 70 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 455. [SRG.]

Bakhuyzen van de Sande, Hendricus Gerardus németalföldi csillagász. Szül. Hágában 1838. ápr. 2.-án. 1872 óta a lejdeni egyetem tanára és az ottani csillagvizsgáló igazgatója. Több geodéziai munkálaton kívül különösen Marsról írott könyve és a lejdeni obszervatórium évkönyveinek kiadása által szerzett érdemeket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 459. [SRG.]

Bakulometria (lat., gör.), távolságoknak és magasságoknak pálcák segítségével való mérése szögmérő eszközök nélkül. Kényelmesebb a pálca és a tárgy árnyékának hosszát megmérni. Régente, szögmérő műszerek hiányában, az asztronómiában is csupán Bakulometriás módszerekkel mérték a szögeket trimetrummal vagy a Jakab-botjával. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Balajthy Máté, szül. Jászapátiban 1732-ben, halálának éve bizonytalan. Papi pályára lépett; Bécsben Helltől csillagászatot tanult. 1761-től Egerben mint a matematika tanára működött s egyszersmind a csillagvizsgáló igazgatója volt. Később kunszentmiklósi plébános és címzetes kanonok lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 473. [SRG.]

Bamberg, város a bajor felső frank kerületben, a Regnitz mindkét partján. Tudományos és jótékony intézetei számosak: nevezetessége a csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 526. [SRG.]

Bancroft, George északamerikai történetíró és diplomata. Szül. Worcesterben (Massachusettsben) 1800. okt. 3-án - megh. Washingtonban 1891. jan. 17. Amerikába és Cogswell társaságában Northamptomban saját tanintézetét, a Round Hill-főiskolát, nyitotta meg (1823). 1845-ben Polk elnök tengerészeti miniszterré nevezte ki, mely állásban a washingtoni csillagdát alapította. 1846-ban ősszel Polk rendkívüli követ minőségben Angliába küldte, hol 1849-ig tartózkodott. 1874 júliusában újra visszatért Washingtonba. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 534. [SRG.]

Barnard, Edward Emerson amerikai csillagász, szül. Nashvilleben 1857-ben, csillagász a Lick obszervatóriumon 1887-95 között, majd a csillagászat tanára a chicagói egyetemen és csillagász a Yerkes-obszervatóriumon. Ő fedezte fel 1892. szept. 10-én a Jupiter ötödik holdját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 626. [SRG.]

Barth, Heinrich újkori német utazó. Szül. Hamburgban 1821. febr. 6-án - megh. Berlinben 1865. nov. 25.1840-ben még mint berlini diák Olaszországban járt és elhatározta, hogy be fogja utazni az ókori műveltség egész színhelyét. Az európaiaktól még nem látott Gurmán, Libthakon és Dalián át 1853. szept. 7-én Timbuktuba jutott. Ott elkészítette a nyugati néger országok térképét és csillagászati megfigyeléseivel pontosan megállapította a városnak sokat vitatott földrajzi fekvését. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 654-655. [SRG.]

Baszkara Akaria (a tudós Baszkara) hindu csillagász, a Kr. u. XII. sz.-ban élt. Főműve a Sziddhantaciromani (a rendszer koronája) c. tanköltemény. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 683. [SRG.]

Battani, csillagász, lásd: Albattani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 696. [SRG.]

Batthyáneum, a gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök által 1781-ben Gyulafehérváron alapított gazdag könyvtár, régiségtár és ásvány-gyűjtemény, mely 1785-ig, amíg tudniillik II. József a trinitárius rendet fel nem oszlatta, a trinitárius templomban és kolostorban volt elhelyezve. Jelenleg a könyvtár a régi épület első és második emeletén van, a II. József rendeletére épült csillagvizsgáló pedig a legfelső emeleten. A Batthyáneum az erdélyi püspök felügyelete alatt áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 697. [SRG.]

Batthyány Ignác gróf, erdélyi püspök. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. Szül. 1741. jan. 30-ban Németújváron - megh. 1798. nov. 17. Kolozsvárott. A hittudományokat Nagyszombatban, Grácban és a római Collegio San Apollinare-ban végezte. Már mint nagyszombati papnövendék, tehát alig 19 éves korában, nyerte el a jáki javadalmas apátságot. 1767-ben egri kanonok, 1773-ban ugyanott nagyprépost lett. Erdélyi püspökké 1780-ban neveztetett ki. Rómában felhasználta az alkalmat, hogy a vatikáni levéltár és könyvtár gazdag anyagát magyar szempontból áttanulmányozza. Visszatérve egész lelkesedéssel látott hozzá a történelem tanulmányozásának és számos megjelent műve ma is elsőrangú forrásmunka jellegével bír. Legkiválóbb alkotása a róla elnevezett gyulafehérvári püspöki könyvtár és a csillagvizsgáló (lásd: Batthyáneum). [SRG.]

Bauschinger, Julius német csillagász. Szül. Fürthben 1860. jan. 28-án. Berlinben és Münchenben tanult, aztán asszisztens és obszervátor lett a müncheni csillagvizsgálóban. 1896-ban a csillagászat tanára, a csillagászati számító-intézet igazgatója Berlinben, 1909-től pedig egyetemi tanár Strassburgban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 719. [SRG.]

Bayer, Johann szül. Rainban Bajorországban 1572-ben - megh. mint ügyvéd Augsburgban 1625-ban. Legnevezetesebb munkája az Uranometria (Augsburg 1603) 51 lapból álló csillagabrosz, melyben az álló csillagok jelölésére először használja a ma is divó görög és latin betűket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 723. [SRG.]

Beaune (ejtsd: bón), Florimond de, matematikus, szül. Bloisban 1601-ben - megh. ugyanott 1652-ben. Kommentárt írt Descartes geometriájához, távcsöveket s egyéb csillagászati eszközöket szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 741. [SRG.]

Becker, Ernst német csillagász, szül. Emmerichben 1843. aug. 11-én. Berlinben tanult. 1883-ban a gothai csillagvizsgáló igazgatója, 1887-től a csillagászat tanára és obszervatórium-igazgató Strassburgban. 1874-ben részt vett azon expedícióban, mely Iszpahánból figyelte meg a Venus átvonulását. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 752. [SRG.]

Bécs (Wien, Vindobona, Vienne, Vienna) osztrák császári fő- és székváros, Alsó-Ausztria fővárosa római katolikus érsekség székhelye. A természetrajzi múzeum magában foglalja a petrográfiai, a geológiai és paleontológiái, a prehisztorikus, az etnográfiai, a zoológiai és botanikai gyűjteményeket. Ebben a múzeumban is sok magyarországi származású tárgy van, meteorkövek stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 760. [SRG.]

Beda Venerabilis (a tiszteletreméltó)szent, egyházatya. Szül. Monktonban 673 körül - megh. Jarrowban (Northumberland) 735. máj. 26-án. Hét éves korában a vormouthi Szt. Péter-iskolába került, innen pedig a jarrowi szentbenedekrendi zárdába ment mint szerzetes. Itt maradt élete fogytáig, ahol a tudomány minden ágának művelése mellett még tanítással is foglalkozott s híre az egész világon elterjedt. XIII. Leó 1899. nov. 13. a Doctor ecclesiae címmel tüntette ki és ünnepét (máj. 27.) az egész egyházra kiterjesztette. Több matematikai és csillagászati művet írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 771. [SRG.]

Beér, Wilhelm német bankár és csillagász, szül. Berlinben 1797. jan. 3-án - megh. ugyanott 1850. márc. 27. Saját költségén kis csillagvizsgáló tornyot építtetett, melyen Mädlerrel először a Mars bolygót figyelte meg. Fontosabb volt ugyancsak Mädlerrel megejtett holdfelvétele, mely a Hold első teljes és megbízható térképét szolgáltatta. Címe: Mappa selenographica totam Lunae haemisphaeram visibilem complectens (Berlin 1836). A francia Akadémia e művet a Lalande díjával tüntette ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Behaim, (Behomus) Martin, lat. Martinus de Boemia kozmográfus, szül. Nürnbergben 1459-ben - megh. Lissabonban 1506. 1477-ben a posztókereskodést tanulta Mechelnben, Flandriában. 1479-ben Anversbe s a következő évben Lissabonba ment, ahol Kolumbusszal ismerkedett meg, 1483-ban II. János király őt is kinevezte abba a bizottságba, amely egy asztrolábium készítésével volt megbízva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 786. [SRG.]

Belépés, (immersio), az az időpillanat, mikor valamely állócsillag a Hold vagy valamely bolygó korongja mögött eltűnik (csillagfedés), vagy midőn valamely hold a fő bolygó árnyékába lép (holdfogyatkozás, a Jupiter holdjainak fogyatkozásai). Merkúr és Venus-elvonulásoknál az a pillanat, mikor a bolygó korongja először látszik érinteni a Nap korongját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 29. [SRG.]

Bellatrix (lat., harcosnő, gamma Orionis), másodrendű csillag az Orion Ny.-i vállán. Azon ritka csillagokhoz tartozik, melyeknek spektrumában nincsenek abszorpciós vonalak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 55. [SRG.]

Benaresz, a hasonló nevű kerületnek fővárosa a Gangesz balpartján. Ősi idők óta szent városa a hinduknak, igen látogatott búcsújáró hely, beláthatatlan idők óta a bráhma-kultusz középpontja. Hatalmas épület az 1698-ban alapított csillagvizsgáló, óriási műszereivel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 87. [SRG.]

Bennewitz, csillagász, lásd: Apianus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 111. [SRG.]

Benzenberg, Johann Friedrich német fizikus, meteorológus és publicista. Szül. Schöllerben 1777. május 5-én - megh. 1846. jún. 8. Düsseldorf mellett, Bilkben, ahol 1844-ben egy Charlottenruhe nevezetű csillagvizsgálót építtetett, melyet meglehetős fenntartási összeggel együtt Düsseldorf városának hagyományozott. Benzenberg a csillagászat mellett államtudományokkal s kivált pénzügytannal is foglalkozott s több idevágó, valamint csillagászati s fizikai munkát s szakfolyóiratokba számos értekezést írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 119. [SRG.]

Berenike, Magos leánya, Kr. e. 250. összeesküdött anyja, Arsinoe uralma ellen, mert vőlegényét, Demetriost, Demetrios Poliorketes fiát, elcsábította. Ennek meggyilkoltatása után 246-ban III. Ptolemaios Euergeteshez ment nőül. 220-ban fiának, IV. Ptolemaios kegyencének, Sosibiosnak felbujtására meggyilkolták. Szép hajáról az északi égen egy csillagzatot neveztek el (lásd: Berenike fürtjei). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 144. [SRG.]

Berenike fürtjei (Coma Berenicis), Berenike III. Ptolemaios Euergetes egyiptomi király nejének hajfürtjeiről elnevezett csillagkép az északi égen, az oroszlán farkának közelében, 170°-203° rektaszcenzió és 14°-32° északi deklináció között 70, szabad szemmel látható csillagból áll. A csillagképnek, mely már Hipparchosnál előfordul, Konon görög csillagász adta e nevet, melyet Tycho de Brahe elevenített fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 144-145. [SRG.]

Berger, Johann Erich von német filozófus, szül. 1772. szept. 1-én Faaborgban Fünen szigetén - megh. 1833. febr. 22-én Kielben. Filozófiai és természettudományi tanulmányai után eleinte Holsteinban gazdálkodott, majd Kielben egyetemi tanára lett az asztronómiának, 1823-ban a filozófiának. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 152. [SRG.]

Berlin. A porosz királyság és a német birodalom fővárosa, a porosz király és német császárnak és a legfőbb német birodalmi hatóságok túlnyomó nagy részének székvárosa. Egyéb közművelődési intézetek: a királyi könyvtár, a bányászakadémia, a mezőgazdasági főiskola, a képzőművészeti főiskola, a királyi zeneakadémia, a keleti nyelvek akadémiája, a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 167. [SRG.]

Bernburg, azelőtt Anhalt-Bernburg hercegség fővárosa, ma kerületi székhely Anhalt hercegségben, a Saale mindkét partján, a XI. sz.-ból való (a XV-ikben újra épített) Mária- templommal, ósdi kastéllyal, városházzal, amelyben az utolsó Bernburgi hercegek képei és a híres csillagászati és földrajzi óra láthatók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 178. [SRG.]

Bernoulli (ejtsd: bernullyi), Johann csillagász, Bernoulli Dániel öccsének fia, szül. Baselben 1744. nov. 4-én - megh. Berlinben 1807. júl. 13. mint királyi csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 183. [SRG.]

Bérúni, Abú Raihán Muhammed b. Ahmed, arab csillagász, matematikus, történetíró és bölcsész, szül. Kharvizm külvárosában 973-ban. Midőn Mahmúd gaznavida fejedelem szüőlföldjét meghódította (1017), a hódító egyéb tudósokkal Bérúnit is magával vitte Gaznába. Itt kutatta India történetét, régiségeit, vallásait és szokásait. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 197. [SRG.]

Berwerth Frigyes Márton cs. és kir. múzeumi igazgató Bécsben, szül, Segesvárott 1850. nov. 16. 1869-1871-ig a bécsi egyetemen tanult, Grácban gyógyszerészi oklevelet kapott. 1872-ben Heidelbergben promoveálták. 1888 óta a petrográfia magán-, majd rendes tanára a bécsi egyetemen. Irodalmi működése az ásványtanra, főkép a meteoritekre szorítkozik és cikkei a tudományos folyóiratokban jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 197. [SRG.]

Bessel, Friedrich Wilhelm az újabb kor legnagyobb német csillagásza. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 208. Szül. Mindenben 1784. júl. 22-én - megh. Brémában 1846. márc. 17. Kereskedői pályára lépett, itt minden szabad idejét a matematika és csillagászat tanulmányozására fordította. 4 évig észlelt Schröter magán-obszervatóriumán Lilienthalban. 1810-ben Königsbergbe hívatván, megalapította az ottani csillagvizsgálót, melyet 1819-ben kitűnő Reichenbach-féle műszerekkel láttak el. E műszerekkel, különösen a Fraunhofer-féle héliometerrel oly kitűnő megfigyeléseket végzett, hogy a csillagászati észlelés művészete a tökéletességnek eddig nem is sejtett fokára emelkedett.
Bessel a csillagászat matematikai elméleteiben is ritka jártassággal bírt s e téren is alapvető fontosságú munkát végzett. Az 1824-től 1833 évig bevégezte a 75,011 csillagon tett megfigyeléseit. Bessel legfontosabb munkáihoz tartozik egy 1844-ben megjelent értekezés, mely a Sirius és Prokyon saját mozgásának változásait vizsgálja, amiből arra következtetett, hogy e csillagok körül sötét, láthatatlan kísérő kering. A későbbi kor hatalmas távcsöveivel sikerült a kísérőket tényleg meg is találni. [SRG.]

Beteigeuze (Betelgeuze, Betageuze, Batageuze, alfa Orionis), elsőrendű vörös csillag az Orion csillagképben. Gyönge és szabálytalan fényváltozással bír. Spektruma a III. a. típus kitűnő képviselője. Pontosan meghatározott helyzeténél fogva a Bessel- féle alapcsillagokhoz tartozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 235. [SRG.]

Betelgeuze, lásd: Beteigeuze. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 236. [SRG.]

Bháskara (acarja annyi mint tudós melléknévvel), indiai híres asztronómus. Szül. 1114. Kr. u. Ő rendszerezte a hinduk matematikai és csillagászati tudományát. Nagy munkája, a Siddhanta-siromani (annyi mint csillagászati fejdísz) első része (neve Láláváti) aritmetikát és geometriát foglal magában. A második rész (Vidzsa-ganita) algebrát, a harmadik és negyedik rész asztronómiát tartalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Bianchini (ejtsd - biantkni ; latinosan: Blanchinius), Francesco olasz csillagász és archeológus. Szül. Veronában 1662. dec. 13-án - megh. 1729. márc. 2. Titkára volt annak a bizottságnak, mely XI. Kelemen pápa megbízásából a naptárjavítást készítette el. Veronában szobrot emeltek neki. Életrajzát megírta Mazzaloni (Verona 1735). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 273. [SRG.]

Bicske, nagyközség Fejér vármegyében váli járásban. Fejlődő s élénk község. Csillagvizsgáló tornyát, melyet Nagy Károly matematikus rendezett be, 1849-ben elpusztították. Windischgrätz herceg itt táborozott, mielőtt seregével Budapestre bevonult. Ide érkezett 1849. jan. 3-án az országgyűlésnek békítés végett hozzáküldött deputációja, melynek tagjai voltak gr. Majláth Antal volt főkancellár, Lonovics érsek, Majláth György országbíró. Deák Ferenc és gr. Batthyány Lajos. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 287. [SRG.]

Biela, Wilhelm báró katonatiszt és csillagász. Szül. Rosslauban, Stolpe mellett, 1782. márc. 19-én - megh. Velencében 1856. febr. 18. Mint az osztrák hadsereg kapitánya végigküzdötte az 1805, 1809 és 1813-15-iki hadjáratokat.1832. Három üstököst fedezett fel. Legnevezetesebb az az üstökös, melyet 1826. febr. 27-én fedezett fel és amelyről kimutatta, hogy azonos az 1772-ben, 1779-ben és 1805-ben megjelenttel, ellipszises pályával bír. Ez az úgynevezett Biela-féle üstökös 1846-iki megjelenése alkalmával két részre szakadt és azóta nyoma veszett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 290. [SRG.]

Bika (Taurus), lásd: az állatöv (lásd ott) második jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 308. [SRG.]

Bika (Taurus), csillagkép az ég É.-i felén, melynek legfényesebb csillaga az Aldebaran (alfa Tauri). A Bika csillagképben van a Plejádok (Fiastyúk) és a Hyadok szép csillagcsoportja. Poniatovszki Bikája szintén csillagkép volt az Ophiuchus és az Aquila között, ma azonban az elnevezés már nem használatos. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 308. [SRG.]

Biot, Jean Baptiste francia fizikus. Szül. Parisban 1774. ápr. 21-én - megh. ugyanott. 1862. febr. 3. Látogatta a párisi Ecole politechnique-t. Egy ideig a tüzérségnél szolgált, azután a matematikát és a természettudományokat tanulmányozta. Mint a fizika tanára tanított Beauvaisban, 1800-ban a Collége de Francé tanára lett. 1804-től a párisi obszervatóriumon és 1806-tól a Bureau des longitudes-ön alkalmazták. Az egyiptomiak, indusok és kínaiak csillagászatával is foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 323. [SRG.]

Bisextilis (lat.) annyi mint szökőhónap vagy szökőév. Nevét a JuIius-féle római naptárból vette, mert a március kalendái előtti második hatodnapot (ante diem bis sextura) hívták így. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 348. [SRG.]

Bishop-féle gyűrű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 348. Az ég sajátszerű színeződése, melyet Bishop 1883 szeptemberében Honoluluban tapasztalt. A Nap körül elmosódott szélű vörösbarna gyűrű látszott, ámbár a levegő egészen tiszta s az ég felhőtelen volt. A gyűrű belső területe kékesfehér színt mutatott. A jelenség még 1886 júniusban is látszott. Egész bizonyosra vehető, hogy a Bishop-féle gyűrű a Krakatau vulkánnak (a Szunda szorosban) az 1883. aug. 26. és 27-én végbement nagy kitörése alkalmával a légkörbe szórt nagymennyiségű vulkánikus poron történő fénydiffrakcióból eredt s nem más, mint az akkor minálunk is jelentkezett rendkívüli szürkületi jelenségek egyik részlete. [SRG.]

Bitrogi, arab csillagász, lásd: Alpetragius. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 358. [SRG.]

Blanqui (ejtsd: blanki), Louis Auguste francia forradalmár, szül. 1805. febr. 7-én. Puget-Théniersben, megh. 1881. jan. 1. Felkeléseket szervezett, ezért 1839-ben halálraítélték, de 1844-ben kiszabadult. 1870 szept. 4. után örökös várfogságra ítélték s Clairvauxban zárták el. Midőn 1879. általános amnesztia folytán kiszabadult. Gazdasági és társadalmi írásokon kívül csillagászati és metafizikai dolgozatokat is írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 403. [SRG.]

Bode, Johann Elert német csillagász. Szül. Hamburgban 1747. jan. 19-én - megh. Berlinben 1826. nov. 23. 1772-ben Bode a berlini tudományos akadémia csillagásza, 1786-ban pedig ugyanott a csillagvizsgáló igazgatója lett. Ö szerkesztette az Astronomische Jahrbücher oder Ephemeriden című kiadványokat, melyeket később Berliner astronomisches Jahrbuch címen folytattak. Legfontosabb a csillagatlasza, az Uranographia sive astrorum descriptio, melyben 17,240 csillag van felsorolva. Több népszerű csillagászati munkája nagy elterjedtségnek örvendett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 432. [SRG.]

Bohnenberger, Johann Gottlieb Friedrich német matematikus és csillagász, szül. Simmotzheimben 1765. jún. 5-én - megh. Tübingenben 1831. ápr. 19. 1796-ban a tübingeni csillagvizsgálón alkalmazták. Itt 1798-ban a matematika és csillagászat rendkívüli és 1803-ban rendes egyetemi, tanára lett. Bohnenberger a reverziós inga feltalálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 454. [SRG.]

Bolygócsillagok, lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 496. [SRG.]

Bolygók (gör. annyi mint körülbolyongó, lat. planetae, stellae errantes, bolygó csillagok), azok az égitestek, amelyek közel köralakú pályában keringenek a Nap körül. A Bolygók magukban véve sötétek, nincs saját fényük, a világosságot a Naptól nyerik. Nevüket onnét kapták, mert a Földről szemlélve a kölcsönös helyzetüket alig változtató állócsillagok között aránylag gyors és komplikált mozgásokat látszanak végezni. Lásd: még Asztronómia és Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 497-501., 3 melléklet. [SRG.]

Bolygórendszer, lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 501. [SRG.]

Bolygó-táblák (Tabulae planetarum), a bolygók pontos helyzetének könnyebb és gyorsabb kiszámítására szerkesztett segédtáblák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 501. A régebbi Bolygó-táblák közül megemlítendők az Ibn Junis kb. 1000 évvel Kr. u. számította hakemiti táblák, Nasr Eddin al Thuzi XIII. sz.-beli táblái és X. Alfonz kasztiliai király rendeletére 1252-ben szerkesztett táblák, melyek mindannyian a ptolemaiosi elméletre támaszkodtak. Copernicus utáni időben nevezetesek Reinhold pruteni (porosz) táblái (1549).
Keplernek a Tycho Brahe észleletein alapuló rudolfi táblái. A XVIII. sz.-ban Cassini nevéhez is fűződnek Bolygó-táblák melyeket azonban Lindmannak Merkúr, Venus és Mars (1810-1813) és Bouvardnak Jupiter, Satumus és Uranus mozgásait előtüntető táblái kiszorítottak. A jelenleg használatos táblák közül legnevezetesebbek a Leverrier- és a Newcomb-Hill-féle Bolygó-táblák. A Hold mozgását a Hansen-féle táblák alapján számítják, melyeket nemsokára a most készülő sokkal tökéletesebb Brown-féle táblák fognak helyettesíteni. [SRG.]

Bolygó vadász. Zord vagy ("vad "vadász, "der wilde Jager", a germán mitológia kísérteties vadászatának vezére, fő alakja. A monda számos költői feldolgozása közül említendő Bürger Der wilde Jäger című balladája, melynek azonban csak az alapja közös a Bolygó-vadászról való mítoszi hagyománnyal. Hatása megérzik Kisfaludy Károly Karácsonyéj c. költeményén is. A zord vadászat mondájával némileg rokon magyar hagyomány a Csaba királyfi hadáról szóló s a Hadak Útjának csillagképéhez fűződő monda is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 502. [SRG.]

Bombay, a hasonlónevű presidency fővárosa. Indiának második nagyságú városa. DK.-i része a kereskedő és gyárváros csillagvizsgálóval és világítótoronnyal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 505. [SRG.]

Bond, George Philipps angol csillagász, Bond William Crauch fia és 1859 óta a cambridgei csillagvizsgáló igazgatója, szül. 1825 máj. 20-án - megh. 1865. febr. 17. Közölt megfigyeléseket a Donati-féle üstökösről és az Orion ködfoltról. Bond az elsők sorában áll, kik a kettős csillagok fotografálásában sikert arattak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 518. [SRG.]

Bond, William Cranch csillagász szül. Portlandban, Maine államban, 1789. szept. 9-én - megh. 1859. jan. 29. Órás mesterséget tanult Dorchesterben (U. S. A.) s ott rendezett be magánobszervatóriumot. 1838-ban a cambridgei (U. S. A.) csillagvizsgáló építését vezette. Mint ennek igazgatója felfedezte 1848. szept. 16-án Saturnus 7-ik holdját Hyperiont. Az elektromos kronográfnak ő a feltalálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 518. [SRG.]

Bonn (a rómaiak Castra Bonnensia-ja), önálló járást alkotó város Köln porosz kerületben, a Rajna balpartján. Az egyetemmel áll kapcsolatban a könyvtár, az éremgyűjtemény, a rajnai múzeum, hazai régiségek gyűjteménye, a fizikai, fiziológiai, patológiai, farmakológiai intézet, a kémiai laboratórium, a klinikák és egy csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 526. [SRG.]

Bonnet, Pierre Ossiaw francia matematikus, szül. 1819. - megh. 1892. jún. 22. Tanulmányait az École politechnique-on végezte, hol azután repetitor majd igazgató, végre a Sorbonne tanára lett. 1862 óta a párisi tudományos akadémiának tagja volt. Dolgozatai az algebrára, az elméleti mechanikára, a csillagászatra, de főleg a geometriára, mégpedig a felületek elméletére vonatkoznak s többnyire a Journal de mathématique-ben jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 527. [SRG.]

Bootes (Arktophylax, medveőrző), csillagkép az ég É.-i felén, mintegy 140 szabad szemmel látható csillaggal. Fő csillaga a vöröses fényű Arkturusz. Hyginus szerint Bootes, helyesebben Philomélos, lason és Demeter fia feltalálta az ekét, miért őt anyja ekével és ökörfogataival együtt Bootes (ökörhajtó) néven a csillagok közé helyezte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 532. [SRG.]

Borda, Jean Charles de francia matematikus és tengerész. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 543. Szül. Daxban, Landes kerületben 1733. máj. 4-én - megh. 1779. febr. 20. A tengerészeti pályára lépett és 1771-ben mint chef d’Escadre Verdun de la Crenne- és Pingrével Amerikába utazott, hogy a kronométereket megvizsgálja. Ugyanazon szándékkal utazott 1774-ben a zöldfoki szigetekhez és Afrika Ny.-i partjaihoz. Borda találta fel a csillagászati szögmérőt a délvonal meghatározására (Méchain és Delambreval) és a neve után elnevezett reflexió- és repetició-köröket. 1890-ben szülőhelyén emlékszobrot állítottak neki. [SRG.]

Borelli, Giovanni Alfonso olasz matematikus és orvos. Szül. Castelnuovoban, Nápolyban, 1608. jan. 28-án - megh. Rómában 1679. dec. 31. Miután tanulmányait elvégezte, 1649-ben Messinában a matematika és filozófia tanára lett, 1656-ban pedig a pisai egyetemre hívták meg. Tudományos működése nagyon sokoldalú volt. Foglalkozott boncolástannal és élettannal, matematikával, csillagászattal és fizikával, azonfelül hírneves orvos is volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 546. [SRG.]

Bougainville, Louis Antoine francia hajós. Szül. Párisban 1729-ben - megh. 1811. aug. 31. 1756-1759-ig Kanadában volt és részt vett a háborúban. 1763-ban hajójával a Falkland-szigeteknél járt, azután a kormány megbízásából két hajóval, természetbúvárok, csillagászok és rajzolók kíséretében körülhajózta a Földet. Az volt a Földnek első, francia emberektől megtett körülhajózása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 622-623. [SRG.]

Boussole (franc., ejtsd: busszól), lásd: Iránytű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 635. [SRG.]

Bouvard (ejtsd: bavár), Alexim francia csillagász. Szül. Haut-Faucigny-ben (Chamouny mellett) 1767. jún. 27-én - megh. Parisban 1843. jún. 7. Fiatal korában juhászbojtárkodott, de nagy szorgalma és kiváló tehetsége által a párisi Observatoire csillagászává s a francia akadémia tagjává küzdötte fel magát. Több üstököst fedezett fel. Bouvard számított Uranus-táblákat. 1834-ben ama nézetének adott kifejezést, hogy az Uranus eltérései a tőle számított tábláktól az Uranuson túl levő bolygóval magyarázhatók. Az észlelt eltérések vezettek a Neptunus felfedezéséhez 1846-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Boves Icarii (lat, Ikariusz ökrei), a Göncöl- szekere hét fő csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Bölcsek csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 653. Máté evangéliumának 2. fejezete szerint az a csillag, amely a három napkeleti bölcset Betlehembe, Krisztus bölcsőjéhez vezette. Hogy tényleg mily égi tünemény volt ez, arra nézve a vélemények nagyon szétágazók a tekintve időszámításunk kezdetének legalább 6 évnyi bizonytalanságát, ma már lehetetlen eldönteni a tünemény igazi mivoltát. Abarbanel spanyol rabbi 1463-ban arra gondolt, hogy Jupiter és Saturnus együttállása értendő a Bölcsek csillaga alatt, mely együttállás az említett évben ismétlődött.
Hasonló nézeten volt Kepler, ki szerint 748-ban Róma alapítása után Jupiter, Saturnus és Mars lettek volna együttállásban. Encke újabb pontosabb számításai azonban azt mutatták, hogy Mars akkor nem lehetett együttállásban a másik két említett bolygóval. Némelyek üstököst, mások a Siriust, ismét mások egy új csillagot (lásd: Állócsillagok) véltek a Bölcsek csillagában felismerni. [SRG.]

Börgen, Karl Nikolaus Jensen csillagász, szül. Schleswigben 1843. okt. 1-én - megh. 1909. jún. 7. Részt vett 1869-70-ben mint fizikus és csillagász, a második német északsarki utazásban, de 1874 óta a wilhelmshaveni tengeri obszervatórium igazgatója volt. Csillagászati és földmágneses munkálatain kívül különösen a tengerjárás elméletével foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 663. [SRG.]

Bradley (ejtsd: breddli) James angol csillagász, szül. Shirebornban (Gloucester) 1692-ben - megh. Chalfordban 1762. júl. 13. Kezdetben pap volt. 1721-ben Oxfordban a csillagászat tanárává lett, Halley halála után 1742-ben mint "astronomer royal" a greenwichi csillagászati obszervatórium igazgatója lett. 1727-ben a fény aberrációját fedezte fel, 1748-ban pedig a föld tengelyének nutációját. Bradley a modern exakt megfigyelés megalapítója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. [SRG.]

Bramstedt, község Schleswig-Holstein porosz kerület Segeberg járásban. Itt született Schumacher csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 683. [SRG.]

Brandes, Heinrich Wilhelm matematikus és fizikus. Szül. Grodenben, Ritzebüttel mellett, 1777. júl. 27-én - megh. Lipcsében 1834. máj. 17. Eleinte vízmű-építészettel foglalkozott, 1796-98 években Göttingenben matematikát és fizikát tanult, és Benzenberggel együtt hullócsillag-megfigyeléseket tett. 1811-ben Boroszlóba hítták tanárnak,1826-ban fizika-tanárnak Lipcsébe, hol mint az egyetem rektora halt meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 687. [SRG.]

Branting, Karl Hjalmar szül. 1860-ban - megh. 1911., svéd szocialista vezér. Ifjú korában csillagászattal foglalkozott, s 1882-ben a stockholmi csillagvizsgálónál asszisztens lett, azután kizárólag a szociáldemokrata eszméknek szentelte életét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 691. [SRG.]

Bredichin, Fedor Alexandrovics orosz csillagász, szül. Nikolajevben 1831. dec. 8-án - megh. 1904. máj. 14. Szt.-Pétervárott. Igazgatója volt a moszkvai csillagvizsgáló intézetnek s egyszersmind tanár az ottani egyetemen. 1890 óta tagja a pétervári tudományos akadémiának s 1895-ig igazgatója a pulkovai csillagvizsgálónak. Bredichin vizsgálatai főleg az üstököscsóvák alakjának elméletére terjeszkednek ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 717. [SRG.]

Bréguet, Abraham Louis francia technikus. Szül. Neuchátelben 1747-ben - megh. Párisban 1823-ban. Párisban mennyiségtant tanult, ugyanott később mechanikus műhelyt is állított, melyből igen tökéletes csillagászati és fizikai műszerek, így kronométerórák, fémhőmérők stb. kerültek ki. - Unokája, Louis Francois Clément, szül. 1808-ban - megh. Párisban 1883-ban. A műhelyt később is fenntartotta és benne csillagászati meg hajózási célokra szolgáló sok kitűnő műszert szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 718. [SRG.]

Breithaupt, Johann Christian mechanikus, alapítója a ma is fennálló kasseli cégnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 719-720. Szül. Darmstadtban 1736-ban - megh. Kasselban 1800. Számos fizikai és csillagászati műszert, nevezetesen egy fali quadránsot és távolságmérőt szerkesztett Legidősebb fia. Karl Wilhelm, szül. Kasselban 1775-ben - megh. 1856. Apja mellett segédkezett, később Büekeburgban lett tanár, hol meg is halt. Írt számos munkát az alkalmazott mennyiségtan és a technológia köréből. Ennek öccse, Friedrich Wilhelm, szül. Kasselban 1780-ban - megh. 1855.
Apja műhelyében dolgozott. Az általa szerkesztett műszerek mint bánya-iránytű, mérőasztal, lejtőmérő nagy elismerésre találtak. 1827-ben alapította a Magazin neuester mathem. Instrumente c. folyóiratot, melyet fia, Georg August, tovább kiadott, ki apjától a kasseli múzeum fizikai szertárának vezetését is átvette. [SRG.]

Bréma (Bremen), ugyanilyen nevű állam székhelye, a Német birodalom egyik legnagyobb kereskedelmi emporiuma a Weser mindkét partján. Emlékszobrok: Olbers csillagász szobra Steinhäusertől. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 721-722. [SRG.]

Brest, járási székhely és igen fontos hadi kikötő Finistére francia départementban, Brestnek van hajóiskolája,csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 727. [SRG.]

Brestel, Rudolf osztrák államférfiú. Szül. Bécsben 1816. május 16-án - megh. ugyanott 1881. márc. 4. Segéd volt a bécsi csillagvizsgáló intézetnél, később a fizika tanára Olmützben és 1844-ben a mennyiségtan tanára a bécsi egyetemen. 1849-ben állásától megfosztották és azóta tollával szerezte kenyerét. Mint teljesen szegényember halt meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 727-728. [SRG.]

Bristol (ejtsd: brisztl), Angolország egyik legjelentékenyebb kereskedő városa, önálló közigazgatási kerület az Avon mellett. Kultúrintézmények terén is gazdag, kiválóbbak: a természetrajzi múzeum, a városi közkönytár, az University College, Clifton College, az orvosi iskola, a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 745. [SRG.]

Bronzkor alatt azt az időszakot, helyesebben különböző vidékeken különböző időben elterjedt oly művelődési fokot értünk, amelyben a vasat még nem ismerték, vagy legalább földolgozásához még nem értettek. Ma már senki sem kétkedik abban, hogy a bronz-öntvény használata megelőzte a vasérc földolgozását, noha nem magyarázható meg, hogy mi volt ennek az oka, mert a vasat, főleg a meteorvasat, igen régen, Egyiptomban állítólag már a IV. dinasztia ideje óta ismerték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 766. [SRG.]

Bruhns, Karl Christian német csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 783. Szül. Plönben (Holsteinban) 1830. nov. 22-én - megh. Lipcsében 1881. jún. 25. 1852-ben a berlini csillagvizsgáló segédjévé lett. 1860-ban meghívták Lipcsébe mint az asztronómia tanárát és a csillagvizsgáló igazgatóját. 6 üstökös felfedezésén és zónamegfigyelésén kívül számos pályameghatározás köszönhető neki. Irt a csillagászati sugártörésről, Encke J. Ferencről életrajzot. Mint az európai fokmérés bizottsági tagja vezette Szászországban az asztronómiai-geodéziai munkálatokat és a porosz geodéziai intézet csillagászati osztályának főnöke olt. Az Astronomische Gesellschaft alapításában is közreműködött. [SRG.]

Bruns, Ernst Heinrich német csillagász, szül. Berlinben 1848. szept. 4-én. 1873-76-ig a dorpati csillagvizsgáló obszervátora és az ottani egyetem magántanára. 1876-ban a matematika rendkívüli tanára Berlinben, 1882-ban a lipcsei egyetemen a csillagászat rendes tanára és az obszervatórium igazgatója. Számos értekezést írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 789. [SRG.]

SZŰCS Ernő: Üstökösök. In: Universum. Találmányok, felfedezések, utazások, vadászkalandok, hasznos tudnivalók; a természettudományok, a földrajz és az egészségtan köréből való olvasmányok. Évkönyv a család és ifjúság számára. Szerk.: Hankó Vilmos. Budapest, 1911. Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata. pp. 149-170. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1911 január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. jan. 15. 1.(253.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhatodik akadémiai ülés. A III. osztály kilenczedik ülése 1910 december 12-én. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. jan. 15. 1.(253.) füz. p. 44. Konkoly Miklós "Üstökösök spectruma, különös tekintettel a Halley-üstökösre" című értekezése. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III. osztály első ülése 1911 január 16-án. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. febr. 15. 2.(254.) füz. p. 93. Fényi Gyula S. J. részéről "A légnyomás évi és napi menete Kalocsán" előterjeszti Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Ötödik akadémiai ülés. Első összes ülés 1911 január 30-án. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. febr. 15. 2.(254.) füz. p. 96. Az akadémia kiadásában megjelent Konkoly Thege Miklós: Emlékbeszéd Herényi Gothard Jenő l. t. felett. (Emlékbeszédek. XV. köt. 3. sz.) [SRG.]

Az Akadémia könyvkiadásában 1911. január havában megjelentek: Konkoly Thege Miklós: Emlékbeszéd Herényi Gothard Jenő l. t. felett. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. febr. 15. 2.(254.) füz. p. 96. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hetedik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1911 február 13-án. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. márc. 15. 3.(255.) füz. p. 124. Terkán Lajos "A hold fényessége az 1910. november 17-iki holdtöltekor és a teljes holdfogyatkozáskor" előterjeszti Kövesligethy Radó. [SRG.]

Jelentés a M. tud. Akadémia munkásságáról 1910-ben. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 22. 1911. máj. 15. 5.(257.) füz. pp. 195-196. Értekezések Terkán Lajos "A béta Persei photographikus fényváltozása és a photographikus extinctió", "A spectrum atmospherai absorptiója".; Konkoly-Thege Miklós "Üstökösök spectruma, különös tekintettel a Halley-üstökösre." [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia munkásságáról 1910-ben. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. máj. 15. 5.(257.) füz. p. 196., 202. Konkoly Thege Miklós felkérése Gothard Jenő emlékbeszédének megtartására. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Jelentés az akadémiai választásokról. A jelen nagygyülésen megválasztattak: A III. osztályba: Levelező tagnak az A) alosztályba: Báró Harkányi Béla. = Akadémiai Értesítő 22. köt. 1911. máj. 15. 5.(257.) füz. p. 265. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Főtitkári jelentés. = Akadémiai Értesítő 22. köt. 1911. (jún-júl.)jún. 15. 6-7.(258-259.) füz. p. 316. A III. osztály új tagja Harkányi Béla csillagász. [SRG.]

Az assuáni és elephantinei aramaeus papyrus-okmányok történeti jelentősége. (Kivonat Mahler Ede lt. 1911. május 8-án tartott előadásából.) = Akadémiai Értesítő 22. 1911. jún-júl. 6-7.(258-259.) füz. pp. 351-358. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXI. nagygyűlés. Első nap. 1911. április 26-án. = Akadémiai Értesítő 22. köt. 1911. (jún-júl.)jún. 15. 6-7.(258-259.) füz. p. 405. 37 szavazattal, 3 ellenszavazattal tagnak ajánlották Harkányi Bélát a III. osztályba. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXI. nagygyűlés. Második nap. 1911. április 27-én. = Akadémiai Értesítő 22. köt. 1911. (jún-júl.)jún. 15. 6-7.(258-259.) füz. p. 406. 37 szavazattal, 3 ellenszavazattal megválasztották tagnak Harkányi Bélát a III. osztály A alosztályába. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik Akadémiai ülés. Nyolczadik összes ülés. 1911. október 2-án. = Akadémiai Értesítő 22. köt. 1911. okt. 15. 10.(262.) füz. pp. 590-591. A földművelésügyi miniszter értesítette a főtitkárt, hogy Ő Felsége engedélyezte Konkolyi Thege Miklós a nyugállományba vonulását. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhetedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1911 november 13-án. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. dec. 15. 12.(264.) füz. p. 680. Konkoly-Thege Miklós "Az 1911-ben megjelent üstökösökről" értekezése. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó - EÖTVÖS Loránd: A II. osztály f. évi november 13-án tartott ülésének jegyzőkönyve. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. dec. 15. 12.(264.) füz. pp. 682-684. Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznyolczadik akadémiai ülés. Tizedik összes ülés 1911. nov. 27-én. Konkoly Thege Miklós saját kérésére nyugállományba vonul és lemond a Meteorologia és Földmágnességi Intézet igazgatásáról. [SRG.]

Az ujév dióhéjban. = Délmagyarország 2. 1911. jan. 3. 1. sz. p. 6. "A tudomány és a számítás már előre megjelöli az uj esztendő nevezetesebb naptári eseményeit. Lebbentsük föl ezt a függönyt egy kissé és nézegessük meg mit igér az uj naptár az uj esztendőről. Csillagászati naptár: Az úgynevezett uralkodó-bolygó ez évben a Mars. Holdfogyatkozás 1911-ben nem fordul elő, napfogyatkozás kettő lesz, de egyike sem látható a mi vidékeinken. Teljes napfogyatkozás lesz április 28-29-án és gyürü alakú napfogyatkozás október 22-ikén." A Napi hirek című rovat cikke. [HAI.]

Az uj üstökös már látható. = Délmagyarország 2. 1911. szept. 22. 217. sz. p. 5. "A Brooks-féle üstökös, amely november végén jut napközelségbe, már puszta szemmel is látható. Egész éjszaka megfigyelhető. Fénye, amely a harmadrangú csillag fényével egyenlő, zöldes szinü. Üstöke még nem látszik. Az üstökös jelenleg a sarkcsillag közelében található, a Sárkány-csillagkép zéta csillaga mellett. Könnyen ráakadhatunk a következő módon: a Kisgöncöl két hátulsó csillagát képzeletben összekötjük egy vonallal s e vonalat a két csillag távolságának háromszorosáig meghoszabbitjuk. Ezen a ponton van a Sárkány zétája, amelytől rézsútosan lefelé balra van az üstökös." Ez a Napi hirek című rovatban lévő cikk teljes szövege. [HAI.]

Az üstökös. = Délmagyarország 2. 1911. okt. 2. 244. sz. p. 7. "Pár nap óta hajnaltájban jól látható a bosszú csóváju Brooks-féle üstökös, amelyet Fényi páter a jezsuiták csillagvizsgálójából figyel meg. Fényi dr. szerint az üstökös most már reggel félőt óra táján az égbolt keleti részén látható, jóval halaványabban, mint eddig. Az üstökös hamarosan nap-közeibe jut, fénye erősödni fog és a hónap végéig látható marad." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A csillagos ég december havában. = Délmagyarország 2. 1911. dec. 1. 276. sz. p. 7. "A kalocsai Haynald-obszervatórium jelenti:..." [HAI.]

GRÉSZ Leó: A misztikus északi fény. = Élet Képes heti folyóirat 3. 1911. jan. 8. 2. sz. pp. 44-46. Strömer fotó és megfigyelései 1910-ben Bosekopban. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Galle, J. G. = Földrajzi Közlemények 39. 1911. 9-10. füz. p. 421. A földrajz halottai 1911-ben. [IBQ.]

P. PÉCHY József: Északifényszerű világítás. = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Sarki fény? 1911. jan. 7-én. Csökmőn. [SRG.]

WINDISCH Ferenc: Fényes meteor. = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Németújvár, 1910. nov. 24-én. [IBQ.]

VARGHA Antal: Különös meteor? = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Bátka, 1910. dec. 28-án egy "rángatozó" meteor. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Téli szivárvány. = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Szerep (Bihar megye) 1911. jan. 7-én. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 1. közlemény. Spektroszkópikus megfigyelések a laboratóriumban. = Az Időjárás 15. 1911. márc. 3. füz. pp. 49-71. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 2. közlemény. Spektroszkópikus megfigyelések a távcsövön. = Az Időjárás 15. 1911. ápr. 4. füz. pp. 85-122. [IBQ.]

SZÉLL Ferenc: Fényes meteor. = Az Időjárás 15. 1911. ápr. 4. füz. p. 126. Veszprém, 1911. jan. 24. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 3. közlemény. - A Nap megfigyelése. = Az Időjárás 15. 1911. máj. 5. füz. pp. 128-151. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 4. A vizuális fotometria. = Az Időjárás 15. 1911. jún. 6. füz. pp. 161-180. Fénybecslés és fénymérő műszerek. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 5. A fotografikus asztrofotometria. = Az Időjárás 15. 1911. júl. 7. füz. pp. 193-217. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: Az entrópia a világfolyamatban. = Az Időjárás 15. 1911. szept. 9. füz. pp. 257-267. [IBQ.]

SZALAI Sándor: Meteor. = Az Időjárás 15. 1911. szept. 9. füz. p. 291. Gindlicsalád (Tolna megye), 1911. júl. 28. [IBQ.]

Dr. Konkoly Thege Miklós. = Az Időjárás 15. 1911. szept. 9. füz. p. 293. Nyugalomba vonult a meteorológiai intézet igazgatásától. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 6. A nem saját fényű égitestek fotometriája. = Az Időjárás 15. 1911. okt. 10. füz. pp. 294-318. [IBQ.]

Új üstökös (Brookes). = Az Időjárás 15. 1911. okt. 10. füz. p. 326. Ez volt a 25-dik üstökös, amelyet Konkoly Thege Miklós spektroszkóppal megfigyelt. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 15. 1911. okt. 10. füz. p. 327. Debrecen, 1911. júl. 24. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése az 1910. évben. = Az Időjárás 15. 1911. nov. 11. füz. pp. 348-350. Az 1910 a üstökös és a Halley-üstökös 1910-es észleléséről is. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Fényes üstökösök az idei október hónapban. = Az Időjárás 15. 1911. dec. 12. füz. pp. 362-365. Ógyallai észlelések, és más észlelőhelyek (Szerep, Székelykocsárd, Selmecbánya, Kaba, Kotor, Lenti) jelentései. [IBQ.]

PLATZ Bonifác: Csillagászati ismereteink. [1.] = Katholikus Szemle 25. 1911. 9. sz. pp. 906-935. [ZSE.]

PLATZ Bonifác: Csillagászati ismereteink. [2.] = Katholikus Szemle 25. 1911. 10. sz. pp. 1032-1056. [ZSE.]

WODETZKY József: A Hold-mozgás variácziója. (Első közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. 1. füz. pp. 40-46. [KSZ.]

WODETZKY József: A Hold-mozgás variácziója. (Második és befejező közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. 2-3. füz. pp. 106-127. [KSZ.]

ZEMPLÉN Győző. A relativitás elvéről. = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. pp. 331-347. Előadta a Mathematikai és Physikai Társulat 1911. évi közgyűlésén. Einstein relativitás-elméletének ismertetése. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Az üstökösök pályája. (Adatok az üstökösök kozmogoniájához.) = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. 6-7-8. füz. pp. 348-356. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Titkári jelentés. = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. 6-7-8. füz. pp. 381-383. A Mathematikai és Physikai Társulat tizennyolczadik rendes közgyűlésén. Gothard Jenő haláláról. [SRG.]

KOVÁCS János: Jelentés a Farkas Sándor-féle Telluriumról. = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 5. évf. 1911. 10. sz. pp. 149-150. Forgó, és földrajzi szélességre állítható földgömb, egy Ekliptikát jelző kör-abronccsal körülvéve. A csillagászati-földrajz jelenségeit jól szemlélteti. Néhány kisebb javítás ajánlott. Farkas Sándor: Észrevétel. ugyanott (p. 150.): A javasolt javításokat végrehajtja. [IBQ.]

Mi van megírva a csillagokban? = Pesti Napló 62. 1911. jún. 15. 140. sz. p. 33. "(A csillagászat és a közönség. - A Marsbeli csatornák. - Flammarion az ógyallai csillagdáról. - Uj csillagvizsgáló. - Csillagászati és meteorológiai múzeum.) Budapest, június 14. [...] Nem vagyunk gazdag nemzet, mégis elmondhatjuk, hogy több mintaszerű csillagdánk van s köztük az egész kontinensen legnevezetesebb az ógyallai. Flammarion Kamill Párisban annak idején ki is emelte az utóbbit e sorok írója előtt. Méltó dolog tehát, ha itthon is tudomásul veszszük és magunknak újra fölfedezzük egyik-másik "elvont" tudományos intézetünket. A magunkét akkor szoktuk becsülni tulajdonképpen, ha már a külföld elismerte. Ez annál időszerűbbnek látszik most, mert hire járt, hogy idősb dr. Konkoly-Thege Miklós, a Magyar Csillagászati és Meteorológiai Intézet vezetője nyugalomba lép. A hir e formájában nem fedi a valóságot.
Az érdemes tudós csupán a Magyar Királyi Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatásától vonul vissza, amint ezt munkatársunk előtt kijelentette s csakis a csillagászatnak fog élni. Konkoly-Thege Miklóst a hivatalában kerestük fel. Habár jóval túl van a hatvanon, fiatalos tevékenysége a korát alaposan meghazudtolni látszik. A sajtó még alig vett tudomást róla, hogy Konkoly-Thege új obszervatóriumot építtetett Nagytagyoson, ötnegyed órányira Komáromtól, a Vértesek északi láncolata felé. ..." [HAI.]

LEFFLER Béla: Magyar vonatkozású német népénekek. 1566-1697. Első közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 45. 1911. jan. 15. 1. füz. pp. 31-48. Napfogyatkozás 1556. okt. 6-án. p. 31.; Szivárvány és két Nap az égen Kassán 1563-ban. p. 32.; Sarki fény (?), sötét sávok az égen egymásba fonódva, több néhol 3-4 Napot is láttak az égen 1575. szept. 28-án. pp. 33-34. [SRG.]

A társulat tagjai az 1911. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 35. 1911. 1. füz. p. 74. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

WODETZKY József: Az 1910. e. üstökös és Faye üstökösének azonossága. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 1. 521. füz. pp. 49-51. Apró közlemények. [SRG.]

KREYBIG Rezső: Prizmás kézi messzelátók. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 15. 522. füz. pp. 92-105. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 15. 522. füz. pp. 112-114. 1911. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (8.) = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 15. 522. füz. p. 115. K. J. az állatöv jegyeiről kérdez. [SRG.]

WODETZKY József: Az állatöv jegyei. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 15. 522. füz. p. 118. Levélszekrény. Feleletek. (8.) [SRG.]

SEIDL Sándor: Petzval József. Újabb adatok egy magyar tudós tudományos munkásságából. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. febr. 1. 3. sz. 523. füz. pp. 141-145. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. febr. 15. 524. füz. pp. 198-200. 1911. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

ILOSVAY Lajos: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. febr. 15. 524. füz. pp. 209-211. Wodetzky József: Az üstökösök című művének megjelenéséről és Kövesligethy Radó Halley-üstökösről tartott előadásáról. Közgyülés 1911. januárius 26-dikán, délután 5 órakor. [SRG.]

FABINYI Rudolf: A színképelemzés és alkalmazásai. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 1. 525. füz. pp. 241-255. Csillagászati vonatkozásai: pp. 251-255. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Asztrofizikai műszerek és kutatások. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 15. 526. füz. pp. 301-310. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 15. 526. füz. pp. 328-330. 1911. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A Hold felületének fotochemiai tanulmányozása. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. ápr. 15. 528. füz. p. 403. Apróbb közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. ápr. 15. 528. füz. pp. 403-405. 1911. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. Budapesten nem látható teljes napfogyatkozás. [SRG.]

Régi megfigyelések Brassóban. 6. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. máj. 1. 529. füz. pp. 437-439. Négy üstököst láttak 1529-ben.; 1549. jan. 14-én 6 Napot láttak az égen.; Meteorhullás 1558. júl. 26-án. Keresztesmezőn.; Üstökös 1577-ben.; Sarki fény 1592. dec. 29-én Veresmartonban és 1593. jan. 12-én.; Tűzgolyó nappal, erős hanggal 1603. márc. 25-én.; Három üstökös 1607 szept. - okt.; Sarki fény 1611. aug. 27-én és 1613. nov. 9-én és 1617. aug. 30-án.; 1618. szept. nagy üstökös.; Holdfogyatkozás 1628. jan. 20-án.; Üstökösök 1664 dec-től - 1665 ápr-ig.; Üstökös 1680-1681-ben.; Sarki fény 1730. febr. 15-én, 1737. dec. 6-án és 1765. nov. Közli: Moesz Gusztáv. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Neptunus fölfedezése. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. máj. 15. 530. füz. pp. 466-468. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. máj. 15. 530. füz. pp. 468-470. 1911. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jún. 15. 532. füz. pp. 539-541. 1911. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (39.) = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jún. 15. 532. füz. p. 542. Dr. D. J. a lenyugvó és a fölkelő Hold és Nap nagyságáról. [SRG.]

WODETZKY József: Miért látjuk a fölkelő és lenyugvó Napot nagyobbnak? = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jún. 15. 532. füz. p. 542. Levélszekrény. Feleletek. (39.) [SRG.]

BAUER, L. A.: Általános nézőpontok a földmágnességi vizsgálatokban. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. júl. 15. 14. sz. 534. füz. pp. 577-595. Bauer L. A.-nak az American Association for the Advancedement of Science alelnöke és a fizikaiszakosztály ülései vezetőjének, hivatalától való megválása alkalmával a minneapolisi gyűlésen mondott beszéde. Fordította Fröhlich Károly. Az eredetivel összehasonlította Zemplén Győző. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. júl. 15. 534. füz. pp. 620-622. 1911. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Időmérés és időjelzés. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 1. 535. füz. pp. 636-644. [SRG.]

WODETZKY József: Kicsiny tömeg mozgása a Nap körül a gravitáczió és a fény nyomásának együttes hatása alatt. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 1. 535. füz. p. 651. Apró közlemények. [PIR.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVIII. században. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 1. 535. füz. pp. 651-652. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 15. 536. füz. pp. 698-700. 1911. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. szept. 15. 538. füz. pp. 764-766. 1911. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. okt. 15. 540. füz. pp. 827-829. 1911. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. Budapesten nem látható a gyűrűs napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. nov. 15. 542. füz. pp. 892-894. 1911. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A Napról szóló ismereteink haladása. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. dec. 15. 544. füz. pp. 929-945. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. dec. 15. 544. füz. pp. 947-949. 1911. dec. 15. - 1912. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (77.) = Természettudományi Közlöny 43. 1911. dec. 15. 544. füz. p. 949. B. Á. Van-e a Holdnak hatása az emberre? [SRG.]

DALMADY Zoltán: A Hold hatása az emberre. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. dec. 15. 544. füz. p. 950. Levélszekrény. Feleletek. (77.) [SRG.]

WODETZKY József: A fény színszórása a világtérképhez. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 1.(101.) pótfüz. pp. 1-16. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A napfény tartama Budán és Pesten. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 1.(101.) pótfüz. pp. 32-44. [SRG.]

WODETZKY József: Jupiter nyolczadik holdjáról. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 1.(101.) pótfüz. pp. 61-63. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

B. A.: A Föld légkörének keresztmetszete. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 12-16. Északi fény, hullócsillagok, világító éjjeli felhőkről is. [SRG.]

J. I. [JÁNOSI Imre]: Tájékozódás a tengeren. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 28-34. A csillagok állása után való tájékozódásról is. A Revue générale des Sciences nyomán. [SRG.]

TASS Antal: Tájékoztató "a csillagos ég" czímű krónikához. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 36-37. Jelen számtól kezdve "Csillagos ég" rovat, csillagtérképpel jelenik meg. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911. január havában. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 44-46. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A makrokosmos physikájának kialakulása. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 53-59. Kopernikus rendszere. pp. 54-55.; Kepler felfogása a nehézségi erőről. P. 56.; Descartes örvényei. pp. 56-57. [SRG.]

TASS Antal: A bolygók és 1911. évi pályájuk általános jellemzése. = Uránia 12. 1911. febr. 2. sz. pp. 98-99. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 február havában. = Uránia 12. 1911. febr. 2. sz. pp. 99-100. [SRG.]

Új csillag. 1910. deczember 30-án. = Uránia 12. 1911. febr. 2. sz. p. 100. Espin Tow Lawban egy 8-ad rendű csillagot fedezett fel. Nova Lacertae. [SRG.]

JÁNOSI Imre: A földkéreg ár-apálya. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 106-110. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: A világűr közege. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 129-132. [SRG.]

B. A.: A legrégibb esőmérők. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 134-135. Régi coreai csillagászati observatorium (Kyong-ju) képe. [SRG.]

Az 1911-ben esedékes visszatérő üstökösök. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 145-146. Csillagászati krónika. Halley-, d’Arrest-, Faye- és a Brooks-üstökös. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. p. 146. Halley üstököse. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 márczius havában. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 146-148. [SRG.]

A pontos idő jelzése drótnélküli táviróval. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. pp. 184-185. A párizsi obszervatórium órájáról. [SRG.]

TASS Antal: Az új csillag. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. pp. 196-197. Wolf 1910. dec. 30-án a Gyík csillagképben fedezte fel. Nova Lacertae [Thomas H. E. C. Espin volt a Nova Lacertae 1910 felfedezője, a csillag későbbi neve: DI Lac]. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Üstökösök. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. pp. 197-198. Halley- és Wolf-féle üstökösök. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Változó csillagok. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. p. 198. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 április havában. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. pp. 198-200. [SRG.]

SELÉNYI Pál: A Nap elektromos és mágneses jelenségei. = Uránia 12. 1911. máj. 5. sz. pp. 211-216. [SRG.]

TASS Antal: A régi héberek csillagászata. = Uránia 12. 1911. máj. 5. sz. pp. 218-223. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 május havában. = Uránia 12. 1911. máj. 5. sz. pp. 248-250. [SRG.]

TASS Antal: A hullócsillagok. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 269-274. Meteorhullás július végén, augusztus második felében. [SRG.]

J. I. [JÁNOSI Imre]: Amerikai csillagászati obszervatóriumok. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 310-315. A Harward-egyetem-, a Lick-, a Yerkes-, a Lowell-, a Mont-Wilson-i obszervatóriumokról. [SRG.]

S. A.: A Föld légkörének keresztmetszete. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 319-321. Sarkifény, állatövifény. [SRG.]

B. A.: Az északi fény photographiái. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 322-323. [SRG.]

TASS Antal: Uj változócsillagok. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. p. 331. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uj planetoidák. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. p. 331. Johannesburgban 1911. ápr. 29-én fotográfiai úton két új kisbolygót fedeztek fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Üstökösök. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. p. 331. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 331-332. Csillagok átmérőjéről, bolygók nagyságáról. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 június havában. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 332-333. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 július havában. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 333-335. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 augusztus havában. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 335-337. [SRG.]

TASS Antal: Új változócsillagok. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. pp. 383-384. Táblázattal. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911a üstökös. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. p. 384. Wolf fedezte fel 1911. júl 7-én a Lick obszervatóriumban. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911b üstökös. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. p. 384. Kiess fedezte fel 1911. júl. 7-én a Lick obszervatóriumban. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911c üstökös. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. pp. 384-385. W. R. Brooks 1911. júl 20-án fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911d üstökös. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. pp. 385-386. Gonnessiat 1911. aug. 1-én fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. p. 386. Sarkmagasság-változás mérések. Hullócsillag megfigyelések. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 szeptember havában. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. p. 386. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. okt. 10. sz. pp. 430-433. Saturnus és gyűrűrendszere.; Ujdonságok.; A csillagos ég 1911. október havában.; Bolygók.; Tünemények.; Gyűrűs napfogyatkozás 1911. október 22.; Bolygók.; Gyűrűs napfogyatkozás 1911. okt. 22. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A mindenség problémái. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 456-462. 1. A naprendszer kialakulása., 2. A mindenség energiája., 3. A mindenség szerkezete. [SRG.]

Torzúlt napképek s az égitestek látszólagos megnagyobbodása a láthatár szélén. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 468-469. [SRG.]

TASS Antal: Az állócsillagok hőmérséklete. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 477-478. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új változócsillagok. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. p. 478. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911e üstökös. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 478-479. Knox Schaw 1911. szept. 20-án fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911f üstökös. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. p. 479. Quénisset 1911. szept. 23-án fedezte fel Juvisyben. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911g üstökös. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. p. 479. Beljowsky Pulkovóban 1911. szept. 29-én fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uj planetoidák. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. p. 479. Palisa Bécsben 1911. szept. 30-án és okt. 4-én 1-1 új bolygót fedezett fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Ujdonságok. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 479-480. Kettőscsillagokról, a Hold fényességéről, üstökösökről. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 november havában. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 480-481. [SRG.]

BIGOURDAN, G.: Kepler törvényeinek felfedése. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 493-497. Fordította: J. J.-né. [SRG.]

DOBÓ János: A mechanikai iránytű. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 500-502. [SRG.]

TASS Antal: Az állócsillagok távolsága. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 524-525. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Harmonikus távolságok a naprendszerben. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 525-526. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Borelly-üstökös helyzete deczemberben. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. p. 526. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uj planetoidák. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. p. 526. Palisa Bécsben 1911. okt. 19-én és okt. 22-én 4 új planetoidát fedezett fel [valószínűleg a (722) Frieda, (723) Hammonia, (724) Hapag, (725) Amanda kisbolygókat]. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 deczember havában. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 526-528. [SRG.]

d. f. [DÚS Ferenc]: Földünk kora. = Zászlónk 10.(5.) 1911-1912. ápr. 15. 8. sz. p. 248. [SRG.]

DUS Ferenc: Döntő percek a fény és árny égi harcában. = Zászlónk 10.(5.) 1911-1912. máj. 15. 9. sz. pp. 261-263. Április 17-én, a déli órákban a mi Napunkat csak olyan sarlóalaku égitestnek láttuk, mint amilyen a mindig körülöttünk keringő Hold szokott lenni. Tehát a nagy világürben szokatlan, nevezetes esemény játszódott le. A fény és árny rövid idő alatt égi tusát rendeztek a nagy kozmosz aetheri színpadán. Az érdekes tünemény egész Középeurópában észlelhető volt. Csillagászati műnyelven azt kell jelentenünk, hogy Földünk belekerült a Hold árnyékkúpjába. … De próbáljunk csak egy kis kirándulást tenni a legelső magyar csillagvizsgáló intézet titkos műhelyébe, ahol éjszakánként irdatlan nagy, ágyúkra emlékeztető távcsövekkel ostromolják az eget. Színhely tehát: az ógyallai asztrofizikai obszervatórium. Idő: az erősen várt napfogyatkozás előestéje. …
A tanácskozás eredménye, amely egyrészről a haditerv, másrészről pedig egyszersmind a csillagászati napiparancs jellegével is bírt, szólt vala pontokba szedve a következőképpen: 1. Konkoly dr. igazgató, Tass obszervátor és Terkán dr. külön-külön távcsőnél megállapítják a holdtányér belépésének és kilépésének pontos idejét. … 2. Konkoly dr. igazgató a napfogyatkozás alatt az említett munkán kívül még a levegő poláros állapotát is megfigyeli. … 3. Tass obszervátor és Bodócs II. adjunktus a jelenség idején a kis és nagy fotoheliográfon (távcsövek napfotográfiák, napfoltfelvételek céljaira berendezve) fényképfelvételeket készítenek. 4. Terkán dr. a nap fényváltozásait követi az általa e célra összeállított berendezéssel. … 5. Tass obszervátor a Venus bolygó és egynéhány fényesebb állócsillag fényváltozásait méri az intézet fotométerén. … De nézzük csak, hogy milyen eredménnyel végezték a tervezett többi megfigyelést.
Dr. Terkán adjunktus, a Zászlónk barátja, aki a nap fényváltozásait észlelte, azt írja, hogy az eredmény a felhőjárás miatt nem volt teljes, mert a legnagyobb elsötétedéskor idomtalan, lomhajárású felhők telepedtek meg a Nap előtt úgyannyira, hogy érdekes megfigyeléseit csak 15 perccel a legnagyobb elsötétedés után eszközölhette. Ekkor pedig azt észlelte, hogy a Nap fényessége két nagyságrenddel lett kisebb, mint rendesen. … Ilyesféle észleléseket a rossz időjárás dacára is tettek, de a legérdekesebb, tehát legkényesebb megfigyelésekből (Venus és néhány álló csillag fényváltozásai stb.) a felhők miatt nem lett semmi. … Konkoly-Thege Miklós úr a csillagvizsgáló igazgatója, aki a legnagyobb magyar távcső mellett (tárgylencséjének nyilása 254m/m, focustávolsága 4240m/m; Merz-Konkoly távcső) dolgozott, fantáziánkat erősen megragadó jelenséget észlelt. De beszéljenek erről helyettem saját szavai:
"A belépéskor igen érdekes tüneményt vettem észre a Hold szélén. Annak épen keleti szélén igen erős kidomborodás mutatkozott s 0h 46-kor attól dél felé egy kisebb. A Hold széle általában igen hullámos volt, amit semmi esetre sem lehetett a levegő nyugtalanságának tekinteni, mert a hullámosság nem változott, hanem állandó maradt. Amidőn a Nap ismét előbújt a felhők közül, újra megtekintettem a Hold hullámos szélét s a nagy kidudorodás akkor is épen úgy helyén volt, mint öt perccel előbb, de a kisebb, dél felé levő dudorból már kettő volt látható. (A mellékelt ábra ezt az érdekes jelenséget mutatja.) Amint a hold mindig jobban előnyomult a nap korongján a dudorodások gyengébbek lettek ugyan, de még tovább is lehetett őket látni. Alig lehet mást gondolni, mint hogy azok a kidudorodások magas hegyek lehettek, amelyek épen a Hold szélén emelkedtek ki kísérőnk felületéből s kedvező libráció folytán feltűnően láthatók voltak." [SRG.]

Muzsika a csillagászatban. = Zászlónk 10.(5.) 1911-1912. máj. 15. 9. sz. p. 268. A görög ember egész kulturális életét áthatotta a muzsika. Rajta nem csupán a mai értelemben vett muzsikát kell érteni. Kifejezője volt ez az egész hellén gondolkozásnak. A lelki élet harmóniája, az értelmi és művészi átélésnek ideális és kifejező rendszere volt az, amit ők a "musika" szóval kifejeztek. Mikor még a keleti népek tudományos feljegyzéseit nem ismerték a görögök, akkor a csillagászat fogalmai is tele vannak a szigorú matematikai alapot nélkülöző bűbájos miszticizmussal. Samosi Pythagoras és iskolája a nagy mindenséget úgy fogta fel, hogy a világtestek, a szférák, egy örök tűz körül (Zeus tűzhelye) pontosan kimért pályán mozognak. Közben csodálatos zenét hallatnak. Szférák harmóniájának nevezték ezeket a bűvös hangokat. Sajnálják, hogy mi ezt nem értékelhetjük, mert születésünk pillanatától fogva élünk e hangok harmóniájában.
Azt tartják, hogy Terpandros zenész héthúros lírája symboluma volna a hét nagy világtestből álló kozmosznak. A hanglétra hangjai közötti távolságok megfelelnének a szférák távolságainak az örök tűztől mérve. Címe a görög muzsika mint mindent, úgy a rejtelmesen keringő csillagok és bolygók tanát is áthajtó misztikus vonatkozásaival. Keressük most fel a 2200 évvel később élt nagy csillagászt, Kepplert. Különös isteni rendeletnek tekinti, hogy éppen akkor kerül Prágába, mikor a nagy Tycho de Brache a Mars bolygóval foglalkozik. Érzi, hogy ez a bolygó fogja előtte elárulni a világmindenség egyik nagy titkát. Az első két törvényt hamarosan megtalálja, de szükségét érzi a harmadiknak is, mely az első kettőt összefűzi. Lázasan kutat utána. Ír egy munkát "Harmonia mundi" címmel, melyben ragyogó képzeletével keresi a megoldást.
Megfordul agyában a Pythagoras-féle felfogás a kristályszféráról. Ő is hallani véli a szférák mozgását kisérő zenét. Gondolatban húrokat húz a naptól a bolygókig és számítgatja, hogy mi történnék akkor, ha egy gigászi kéz megpendítené őket. A "szférák harmóniájáét" írja meg, mely tele van kottával és muzsikával. Tíz évi munka és éhezés után fáradozásait siker koronázza. "Megtaláltam a szférák harmóniáját az égi testek mozgásában, csakhogy sokkal tökéletesebben, mint én azt gondoltam". S írja szerényen kiadott munkájában idők múlnak. Emberek változnak de a gondolatok úgy látszik örök életűek. Azok az eszmék, amelyek a felhőtlen görög ég fiát megihletik, a művelt újkor nagy csillagászát is nagy alkotásokra bírják. [SRG.]

DÚS Ferenc: Ellipszis-e a Föld pályája. = Zászlónk 10.(5.) 1911-1912. dec. 15. 4. sz. p. 111. [SRG.]

DIVÉKY Adorján: Lengyel vagy német volt-e Kopernikus? = Vasárnapi Ujság 58. 1911. febr. 5. 6. sz. p. 109. "...A Kopernikus-család Felső-Sziléziának tiszta lengyellakta vidékéről ered s a családban előforduló keresztnevek már a XIV-ik évszázadban tipikus lengyelek (pl. Szaniszló). A halhatatlan csillagász nagyanyja tősgyökeres lengyel családból származott, neve Modlibozanka Katalin volt. De maga a Kopernik név (ez az eredeti alakja) már kétségtelenné teszi a család lengyel eredetét..." [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Az országos. m. kir. meteorológiai és földmágnességi intézet új palotája. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. márc. 5. 10. sz. pp. 181-182. "Magyarországon hosszabb-rövidebb ideig már a XVII. században is végeztek meteorológiai megfigyeléseket. E téren különösen a budai, kolozsvári és egri csillagdák tűntek ki. Rendszeres észlelések azonban csak a múlt század elején kezdődnek, a mikor is például a Gellérthegyin csillagdán dr. Mayer Lambert vezetése alatt 1836-1848-ig naponként történtek feljegyzések. ...az akadémia megbízásából Hunfalvy János kidolgozta egy meteorológiai intézet tervezetét, a melyet azután az Akadémia, illetőleg báró Eötvös József akkori közoktatásügyi miniszter előterjesztésére 1870-ben Ő Felsége szentesített s egyúttal, ugyancsak az Akadémia ajánlatára, dr. Schenzl Guidót kinevezte annak igazgatójául. ...dr. Gruber Lajos kerül az intézet élére, de az immár igen szükségessé vált fejlesztés korai halálával megakadt.
Csak 1890-ben adatott meg erre az alkalom, a mikor Ő Felsége dr. Konkoly-Theqe Miklóst nevezte ki igazgatónak. Ekkor kezdődik az intézet felvirágzásának ideje. ...Az új palota hatalmas, kétemeletes modern épület. Bejáratát stilizált meteorológiai jelzések ékítik. Földszintjén balról van a nemsokára megnyíló csillagászati és meteorológiai múzeum, jobbról a könyvtárhelyiségek és a vendégszobák..." [HAI.]

G. L.: A Greenwichi kezdő-meridiánt, = Vasárnapi Ujság 58. 1911. máj. 7. 19. sz. p. 387. "...melyet már régóta internáczionális kezdő délkörnek ismerünk, most Francziaország is elfogadta, hol eddig a Parison áthaladó délkört használták kiindulási meridiánul." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A Magyar Tudományos Akadémia új tagjai. [Képsorozat]. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. máj. 14. 20. sz. p. 397. Báró Harkányi Béla fotója az alsó sor közepén. [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: A Föld alakja. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. jun. 4. 23. sz. p. 462., 464. "...Mint minden kezdődő tudományban, úgy a geológiában is egyre-másra van részünk meglepetésekben, mikor olyan eredményekre jutunk, a melyeknek még a lehetőségéről sem volt sejtelmünk azelőtt. A modern geológiának egy ilyen váratlan és épen ezért okvetlenül bizarrnak tetsző eredménye a föld alakjára vonatkozó tetraéder-elmélet. Az elméletet Lowthian Green angol geológus veti föl először,...
A föld belsejéről annyit mindenesetre bizonyosan tudunk, hogy izzó, folyós halmazállapotban van s a szilárd kéreg, a melyen élünk, vékony felszíni, megkeményedett héj alakjában úszik ezen a folyós magon. ...A belső mag lehűlése természetesen folyton tart s így az összehúzódott magot körülvevő kéreg ránczosodik. Green szerint a ránczosodás olyan, hogy a föld alakja a tetraéder alak felé közeledik. Ennek az állításnak kísérleti alapja van. Mint mindenki igazolhatja, ha egy kaucsuklabda belsejéből a levegő kiszívjuk a labda összeugrik s tetraéderhez hasonló alakot ölt, a milyen az 1. képen látható. Az alak természetesen nem geometriai pontosságú s csak annyiban nevezhető tetraédernek, a miért négy egyforma nagyságú oldala van..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán.: Az egységes idő. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. jun. 11. 24. sz. p. 484. "...a főváros elhatározta, hogy Budapest minden részére elosztva hatvannégy nyilvános órát állíttat fel s ezek az órák egy központból szabályozva mindig pontos időt fognak mutatni. A szabályozás és ellenőrzés munkáját a "Telefon Hirmondó" által felszerelt és vezetett központ vállalta magára, ...Első képünk mutatja az Egységes idő központját [p. 485.]. A jobbról álló ingaóra a normálóra, mely állandóan a lehető legpontosabb időt mutatja s a melyet az ó-gyallai csillagvizsgálóból a központi meteorológiai intézet közvetítésével kapott időjelekkel szabályoznak. Ez a normálóra semmilyen elektromos kapcsolatban nincs a többi órával, a feladata nem más, mint hogy lehetőleg egyenletesen járjon..." [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: A világegyetem szervezete. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. jun. 25. 26. sz. pp. 519-520. "A csillagos égről felvett fényképeket nézve az első pillanatra úgy tűnik fel, hogy a csillagok sokaságában semmiféle rend, semmiféle szabályosság nincs... A perspektíva hiánya miatt lehetetlen elképzelni, vagy csak sejteni is a világegyetem szerkezetét... Nézzük például a következő fényképet, a mely a Hattyú csillagképének egy vidékét mutatja. Nemde szó sem lehet a csillagok egyenletes eloszlásáról? ...A képen két nagy kiterjedésű ködfolt is van. Ezek a hosszas elnyúlt ködök mintha meg is magyaráznák valamennyire azt, hogy hogyan keletkezhetnek belőlük az összesűrűsödés folytán ezek a csillagsorok.
Még van valami érdekes, a mit a képen láthatunk s ez a fekete sávok, szakadékok létezése, a melyben nincsenek csillagok. ...Még jobban szembeötlenek az égi nirvánák a következő fényképen, mely a Fiastyúk környékéről való. ...Ezek a valóságos űrök, a melyekben semmi sincsen, ép olyan fontosak a világegyetem szervezetének vizsgálatában, mint a leirt csillag-sorozatok, csillagcsoportosulások s habár megérteni még nem tudjuk őket, valamit mégis következtethetünk belőlük. Valószínűnek kell tartanunk, hogy a világegyetem, melyet a csillagok, ködfoltok, a Tejút képviselnek számunkra, valamilyen egységes szervezetet alkot..." [HAI.]

G. L.: Három új bolygó. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. aug. 6. 32. sz. p. 649. "A johannesburgi csillagvizsgáló hires csillagászai három új bolygót fedeztek fel, melyek közül kettőt már el is kereszteltek. Az egyiknek Transvalia, a másiknak Johannesburgia nevet adtak." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

SZTROKAY Kálmán.: Új Csillagok. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. aug. 27. 35. sz. pp. 698-700. "...új állócsillag föltünése köti le mostanában az asztronómusok érdeklődését. ...A keletkezésük oka ismeretlen. ...A Nova Cygni és az 1901 februárjában megjelent Nova Persei spektroszkópiai megfigyelése annyi anyagot szolgáltatott, hogy ezek alapján annyira mégis eljutottunk, hogy most már tudunk elképzelni olyan folyamatot, a mely lehetséges magyarázatot szolgáltat az új csillagok keletkezésének elméletében. ...Zöllner-féle hipotézis... Egy közönséges csillag kihűlésének lefolyásában elérkezik addig az állapotig, a mikor az izzó égitestek felszínét egy már megszilárdulni kezdő réteg borítja. Az égitest ebben az állapotában láthatatlanná lesz, mivel az őt borító szilárd kéreg nem világít.
Megtörténhetik azonban, hogy valamilyen kémiai folyamat vagy esetleg egy véletlen külső erő behatása alatt ez a külső kéreg megtörik, a minek az lesz a következménye, hogy a belül nagy feszültségben levő izzó anyag a törésen keresztül a felszínre bugygyan s elönti a szilárd kérget. Az izzó anyag kiáradása a már láthatatlan vagy csak igen gyenge fényű csillagot ismét hirtelen ragyogóvá teszi, de természetesen csak rövid időre...
Ezt az új csillagot Mrs Fleming fedezte fel, illetve találta meg a régebben felvett fényképeken. Mrs Flemingnek régóta specziális foglalkozása az új csillagok keresése s az utolsó két évtized alatt csaknem minden uj novát ő talált meg, összesen már tizenötöt. Mivel az új csillagok csaknem kizárólag a Tejút közvetlen szomszédságában keletkeznek - ennek az okát még alig merjük sejteni, mivel maga a Tejút is többé-kevésbbé misztikus még előttünk - Fleming ezt a környezetet fotografálja szorgalmasan, hogy később a felvételeken megtalálhasson minden újabb változást. Az idén talált új csillag a Sagittarius csillagképben van s a neve Nova Sagittarii No 2. (A No 1-et ugyanabban a csillagzatban szintén Fleming fedezte fedezte fel 1898-ban.)..." [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: A világegyetem végtelensége. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. szept. 3. 36. sz. pp. 718-719. " ...A csillagászat tanúsága szerint a mi világegyetemünk a Tejúttal együtt egy elszigetelt rendszert képez, a mely kívülről nézve egy spirális ködfolt képében látszanék. Viszont több mint valószínű, hogy azok az apró spirális ködök, melyeket a távcsövön át alig láthatunk meg, nem mások, mint a mienkhez hasonló világegyetemek kívülről, többszörösen végtelen távolságból nézve. Megint számítsunk csak valószínű átlagokban s tegyük fel, hogy ezek az idegen csillagrendszerek is akkorák, mint a mienk s egymástól való távolságuk akkora, hogy 100 ilyen rendszert lehetne kettejük között elhelyezni. Ilyen feltételek mellett az egész világegyetem közepes sűrűsége - úgy számítva, mint az előbb - 10 quadrilliószorta kisebb a levegő sűrűségénél..." [HAI.]

G. L.: A hajnalpír lefotografozása. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. szept. 10. 37. sz. pp. 748-749. "...ez ideig nem sikerült. Újabban azonban a sarkfénykutatásairól hires Störmer Károly tanár e téren is fényes eredményt ért el. Fölvételeit érzékeny lemezeknek és lencséknek kombinácziójával készítette. Az expoziczió ideje a jelenség erőssége szerint 20-21 másodperczig tartott. E fölvételek alapján Störmer azon föltevéshez jutott, hogy a hajnalpír katódsugarakból származik, mely sugarak a Napból erednek. E sugarak a világűrben a föld mágneses sarkainál futnak össze s így hozzák létre a levegőben fluoreszkáló fényű hajnalpirt." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: Láthatatlan égitestek. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. szept. 17. 38. sz. pp. 763-764. "...A megfigyelési eszközök folytonos tökéletesedésének köszönhetjük azt, hogy tudomást szerezhetünk olyan égi testek létezéséről, amelyeket szemünkkel még a leghatalmasabb távcsővön át sem láthattunk volna meg soha. ...Pickering, ...hosszú időn át szorgalmasan fotografálta a Saturnust. ...1898 augusztus 16-án megtalálta a kilenczedik holdat, a Phoebét, amely tizenkét millió kilóméter távolságban kering 546 nap alatt. A további kutatások alatt még egy tizedik holdat is talált a fényképlemezeken, a melyet Themisnek neveztek el s amely a Titán és a Hyperion nevű holdak között foglal helyet. ...
Ez azonban nem volt az első eset, amikor a fényképező lemez láthatatlan égi testek létezését bizonyította be. A Fiastyúk ködére gondolunk,... A láthatatlan égi testek közé lehetett annak idején még más égi testeket is sorolni, a melyek azonban később már láthatókká lettek s így például a Sirius sötét kísérőjét is ismerték sokáig s kiszámították a pályáját, mielőtt meglátta volna Awan [! Alvan] Clark 1862-ben. ...Neptunnál még messzebbre keringő bolygók, csak sejtjük, hogy lehetnek s igyekszünk megállapítani, hogy merre kell keresnünk őket..." [HAI.]

G. L.: Jupiternek ismeretes vörös foltja, = Vasárnapi Ujság 58. 1911. okt. 29. 44. sz. p. 893. "...mely a múlt század nyolczvanas éveiben a megfigyelésnek oly kedves tárgya volt, s az utóbbi években csaknem teljesen eltűnt Archenlhold dr. és Stanley A. W. közlései szerint újabban ismét tisztábban látható." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: A Brooks-üstökös. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. nov. 12. 46. sz. p. 924. "Az idei esztendő második fele szokatlanul gazdag már eddig is üstökösekben. Június óta hetet fedeztek fel s ezek között két történeti nevezetességű van : a Brooks- és az Eucke-féle. [! Encke-féle] ...A Brooks-üstököst legelőször 1889-ben fedezték fel... 1889 július 20-án ugyanis átment a Jupiter harmadik és negyedik holdja között s ekkor olyan közel jutott ezekhez az égitestekhez, mint egy üstökös sem ezen az eseten kívül. ...szétvált a magja s mint a mellékelt képen látható, öt darabra szakadt, másrészt pedig gyökeresen megváltozott a napkörüli pályája is. ...
A szétvált darabok, melyek közül kettő külön csóvával ékeskedett, három pedig egyszerű ködfolt volt, ugyanazon a pályán haladtak s így azt remélték az asztronómusok, hogy a következő visszatérése alkalmával is több darabban jelenik meg az üstökös. Nem így történt. Mikor a második megjelenése alkalmával, 1895 június 20-án felfedezte Javelle, az üstökös maga pontosan az előre kiszámított helyen volt, de a kísérői eltüntek... Chandler, ...megközelítő számítások alapján megállapította, hogy 1921-ben a Brooks-üstökös ismét veszedelmes közelségbe fog jutni a Jupiter rendszeréhez..." [HAI.]

G. L.: Mily messze van már a Halley-üstökös? = Vasárnapi Ujság 58. 1911. dec. 3. 49. sz. p. 997. "A világrombolással fenyegető Halley-üstökös már régen megkegyelmezett forgó sártekénknek. 1910-nek májusában volt legközelebb hozzánk s azóta gyors futással, 200 kilométeres másodpercznyi sebességgel száguld tova a végtelen világűrben. Csaknem másfél esztendő múlott már el; eltűnt szemünk elől. Campbell, a kaliforniai Lyck-csillagvizsgáló híres csillagásza számításaival követte Halleyt s nemrégiben még fotográfiát is tudott készíteni róla. Jelenleg 9000 millió kilométernyire lehet földünktől." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

G. L.: Egy régi napóra. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. dec. 3. 49. sz. p. 997. "Egy régi napóra. Sudánban, Basa-templomban egy régi napórát talállak, mely márványlapba van vésve s az alexandriai múzeumban őrzött régi napórákhoz hasonló." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

KÁRPÁTI Aurél: Őszi csillagok alatt. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. dec. 24. 52. sz. p. 1047. "Csillagászati" vers. [HAI.]

          1912.

   BÖLSCHE, Wilhelm: A természettudomány fejlődésének története. I-II. köt. Ford.: Schöpflin Aladár. Budapest, 1912. Franklin-Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 143 p.+ 109 p. /Kultura és tudomány./ I. köt.: Teremtési mondák. Az ó-kor természetszemlélete. A kozmos-kép változása az arabok föllépésétől Colombus koráig. II. köt.: A modern világkép alapvetése Keplertől Newtonig. A világkép kitágulása a kozmos-kép fejlődéstörténetévé a tudományos geológia kezdetétől Darwinig. [KSZ.]

ELEKES István: Hullócsillagok magasságának kiszámítása két és három helyen végzett egyidejű megfigyelésekből. Budapest, 1912. 27 p. "Az 1907. év július és augusztus havában Kis-Kartalon, Ó-Gyallán és Nagy-Tagyoson előzetes megbeszélés alapján hullócsillag egyidejű megfigyelései eszközöltettek az ismeretes meteoroszkóp nevű műszerrel. A megfigyelések július 28., 29., augusztus 8., 9., 10., 11., 12. és 13. éjjelén történtek." Összesen 1298 meteort jegyeztek fel az észlelők (Czuczy Emil, Elekes István, Görög Zoltán, Konkoly Thege Miklós, Lomositz Sándor, Tass Antal, Terkán Lajos). Ismerteti a szimultán meteorozás történetét. Az észlelésekből Weiss módszerével végzett számításokat. 58 olyan meteort jegyeztek fel, amely egyszerre két helyről is látszott. Kiszámítja és közzéteszi ezen meteorok adatait. A felvillanások átlag 97,2 km, az eltűnések átlag 77,4 km magasan voltak. [KSZ.]

  KONKOLY-THEGE Miklós: Az 1908. év kezdetétől az 1911. év végéig az ó-gyallai m. kir. Konkoly-alapítványú astrophysikai observatoriumon az újonnan beszerzett és a házilag előállított műszerek ismertetése. Budapest, 1912. Franklin-Társulat nyomdája. 101 p. /A m. kir. Konkoly-alapítványú astrophysikai observatorium kisebb kiadványai. 14./ A kiadvány bevezetése kelt Ó-gyallán, 1912. január havában.
A következő műszerek története és részletes leírása, fényképekkel illusztrálva: A 200 mm-es Heyde-refraktor; A nagy, 135 mm-es fotoheliográf; A 130 m-es (most) Merz-Konkoly-refraktor; Duplex (Holdfotografáló) Refraktor; U. V. (ultraviolett) Spektrográf; Konkoly Kabinet-Spektrográf; Konkoly-asztrospektrográf; Browning-Töpfer Protuberanczia Spektroszkóp; Konkoly-protuberenczia-spektroszkop (első modell).; Konkoly-protuberenczia-spektroszkop (második modell).; Vogel-Konkoly üstökös-spektroszkop; további apróbb kiegészítő műszerek. [KSZ.]

LITTKE Aurél: Gyakorlatok a föld- és éggömbbel. Budapest, 1912. Magyar Földrajzi Intézet R. T. 29 p. / Földrajzi gyakorlatok. I. sorozat. Matematikai és csillagászati földrajzi, kartográfiai és kartometriai gyakorlatok. I. füzet./ Írta Littke Aurél Dr a budapesti Tudomány-Egyetem Földrajzi Intézetének első tanársegéde. A kiadvány előszavát Bátky Zsigmond, Kogutowicz Károly és Littke Aurél írta 1912. aug. 1-én Budapesten. "A budapesti tudomány-egyetemen a földrajzi gyakorlatoknak (beleérte a geofizikai és csillagászati gyakorlatokat is) heti 12 órát szentelnek." Fejezetcímek: Hely-, idő- és iránymeghatározás a glóbuszon. Az éggömb látszólagos napi mozgásának szemléltetése. A valódi mozgás szemléltetése. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXII-re [1912-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1912. Franklin-Társulat nyomdája. 286 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap- és holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

MIHALIK József: A Kassai Szent-Erzsébet-templom. Első rész. Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin Társulat Nyomdája. 112 p. Napóra van a templomon, 1477-ben készült a Szent János kápolna falán: p. 40. [SRG.]

Nagy tudósok. Összeáll.: Cholnoky Jenő. Budapest, 1912. Karriérek Kiadóhivatala, Budapesti Hírlap nyomdája. 233 p. /Karriérek./ Csillagászat: Cholnoky Jenő: Galilei. pp. 215-233. [KSZ.]

OLTAY Károly: Időmeghatározás a sarkcsillag (alfa Urs. min.) vertikális síkján való átmenetekből. Pozsony, 1912. Katholikus Irodalmi R. T. ny. 18 p. 3 ábrával és 2 részletes észlelési táblázattal. Előadási anyag lehetett. [IBQ.]

PINZGER Ferenc: Hell és Sajnovics vardői útja. Kalocsa, 1912. [2], 53, [2] p. Klny.: A Jézus-társasági Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője 1911-1912. [HAD.]

PROHÁSZKA Ottokár: Föld és ég. Kutatások a geologia és theologia érintkező pontja körül. 4. kiad. Esztergom, 1912. Buzárovits Gusztáv kiadása, Nyomatott Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. IX + 430 p. A csillagászathoz szorosabban kapcsolódó fejezetek: A föld mechanikája. "...A földnek kétféle mozgása van; az egyik a nap körül, ez másodperczenként 4 mértföld; a másik saját tengelye körül; az egyenlíti vidékeknél ez az utóbbi mozgási sebesség természetesen a legnagyobb..." (pp. 23-30.).; A Kant-Laplace-elmélet (pp. 31-51.).; A föld kezdetleges alakulása (pp. 52-63.).; A klímák. "...Különösen három asztronómiai törvénynyel hozzák összeköttetésbe a jégkorszakoknak állítólagos periódus-szerűségét; az első az éj-napegyen előnyomulása, a másik az ekliptika elhajlási szögének ingadozása, a harmadik a földpályának excentricitása..." (pp. 156-181.).;
Égi világok. "...Először is azt látjuk, hogy az élet nem oly pazarul van elhintve a mindenségben mint ahogy a Flammarioni képzelődés álmodná. [...] Valóban mily nagy, mily végtelen nagy a világ s mily kevés rajta az élet. Az élet bizonyára a lét telje és virága, de ebből a virágból túlságos sok úgy látszik nincs a világban. [...] A mi földi életünkhöz hasonló életnek föltételei kevés bolygón találhatók. Az első szerepet ezeknek megteremtésében a bolygónak tömege és súlya játsza..." (pp. 247-258.). [HAI.]

SZÁNTÓ László: A világ kezdete és vége. Budapest, 1912. Világosság Könyvnyomda RT. 29 p. /Ébresztő népszerű tudományos füzetek. 10./ [KSZ.]

  SZENTPÉTERY Imre: Oklevéltani naptár. Brinckmeier, Grotefend és Knauz művének felhasználásával. Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky Viktor. 135 p. [KSZ.]

WEISZ Mór: Winterberg Gyula udvari tanácsos a pesti Chevra Kadisa elnökének családfája 1450-tól kezdve, és őse Gans Dávid (1541-1613) történetíró és csillagász élete és művei. Írta Dr. Weisz Mór rabbi. Vácz, 1912. Nyomatott Kohn Mór könyvnyomdájában. 27 p. + 38 p. A kötet két részből áll, melyeknek önálló oldalszámozása van. Egyik: Winterberg Gyula udvari tanácsosnak, a pesti Chevra Kadisa elnökének családfája (A XV. század 2-ik felétől napjaikig). Összeállította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. Weisz Mór rabbi. pp. 1-27. A családfán feltűnik: Gans Dávid (Zemach Dávid) történetíró és csillagász (született 1541-ben Lippstadtban, meghalt 1613. aug. 22-én. Prágában). Leszármazottja az 1846. dec. 20-án született Winterberg Gyula.Másik: Gans Dávid élete 1541-1613 történeti és csillagászati művei s azoknak forrásai. pp. 1-38. Fejezetcímei: Bevezetés. Gans Dávid élete, jellemzése és viszonya Tycho de Brahehez és Kepler Jánoshoz. Gans Dávid mint történetíró.
A "Zemach Dávid" tartalma, forrásai és belső értéke. Gans Dávid geometriai, aritmetikai és csillagászati művei. A Nechmad felosztása, tartalma és forrásai. Gans Dávid a westfáliai Lippstadtban született, Krakkóban is tanult, az 1560-as években Prágában letelepedett sokoldalú német zsidó, csillagászati érdeklődéssel is. A II. Rudolf udvarában működő Tycho Brahe-vel és Keplerrel is együtt dolgozott. Gans hasznos tanácsokat kapott tőlük csillagászati tanulmányainak írásakor. Az Alfons-féle táblázatokat ő fordította le héberről németre, Tycho részére. Gans 1609-1613 között írt egy csillagászati munkát Nechmad Venáim címmel (mely csak 1743-ban jelent meg nyomtatásban héber és latin nyelven). A részletes csillagászati és csillagászati földrajzi műben a kopernikuszi mellett Tycho világképét is ismerteti. [KSZ.]

Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1912-ik szökő évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1912-ik szökő évre. Tizenkettedik évfolyam [Debrecen, 1911.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Kortani ismertető jellegek.; Változó ünnepek.; Rendelt böjtnapok.; Farsang tartama.; Török naptár.; Nap- és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk alatt.; Az állatkör (zodiakus) jegyei.; A és rendszerének csoportja.; A hold fényváltozásának jegyei.; Az ugynevezett uralkodó bolygó ez évben. Nap.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

ECSEDI István: A világ legrégibb és legnagyobb falinaptára. (A debreczeni kollégium mexikói régi metszetéről.) In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1912-ik szökő évre. Tizenkettedik évfolyam [Debrecen, 1911.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 132-135. "E tisztességes falinaptár 11 méter kerületü, 5.5 m2 területü számlappal rendelkezik, a sulya is tekintélyes nem kevesebb, mint 24.000 kgr. A faragvány e naptáron reliefszerüen van készitve s oly tökéletes, aminőt minden ős mexikói müemlékre jellemzőnek kell mondani." [SRG.]

MIKOLA Sándor: Kepler és anyjának boszorkánysági pere. In: Emlékkönyv Dr. Schuschny Henrik iskolaorvosi és egészségtantanári működésének huszonötödik évfordulója megünneplésére. Írták barátai, tisztelői. Budapest, 1912. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 158-170. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Herényi Gothard Jenő l. t. emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 15. köt. Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 39-46. [SRG.]

PINZGER Ferenc: Hell és Sajnovics vardői útja. In: A Jézus-társasági Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője 1911-1912. Kalocsa, 1912. pp. 3-53. [HAD.]

MATTYASÓVSZKY Kasszián: Dr. Hollósy Jusztinián Ernő. In: A pannonhalmi Sz. Benedek-rend esztergomi Főgimnáziumának értesítője az 1911-12. iskolai évről. Közzéteszi Dr Molnár Szulpicz igazgató. Esztergom, 1912. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában. pp. 30-59. "...Az akadémiának [...] Az 1861. évre kitűzött pályatételek a következők voltak: 1. Népszerű csillagászat. [...] az 1-re beérkezett négy pályamű közül azonban 2 megütötte a mértéket, de mégis jutalomra: "A csillagászati kérdemények egyszerűbb természetűek" jeligéjű volt érdemes, mert "jóválasztott tárgyak bősége és az előadási rendszer könnyű átnézete tekintetében versenytársát meghaladja, jóllehet mindkettő a helyesen megválasztott tárgyakról szakavatottsággal értekezik, azokat egyszersmind jó rendszerben, könnyen érthető s többnyire szabatos nyelven adja elő. A jeligés levelkét 1861. dec. 18-án bontották fel, s innen Hollósy neve tünt elő. [...]
A harmadik lapon van az igazi cím: Népszerű csillagászat. A művelt rendek szükségeihez alkalmazva. A magyar tudományos akadémia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott pályamű. [...] Tekintélye nagy lehetett Pannonhalmán, nemcsak azért mivel munkájával akadémiai jutalmat nyert, hanem mivel az akadémia nemsokára, pannonhalmi tartózkodásának mindjárt első évében 1863. január 13-án levelező tagjává választotta s ő még ez év októberében [1863. október 19-én] meg is tartotta székfoglaló értekezését a következő cimen: A távcsövek történelmének vázlata. [...]
Hogy tudományos dolgokkal folytonosan foglalkozott, bizonyítja az a kézirat, melyet kiegészítésül a "Népszerű Csillagászat"-hoz akart sajtó alá rendezni. Teljes címe: A csillagászat jelentékenyebb vívmányai az utolsó évtizedben. Pótfüzetül a Magyar Tudományos Akadémia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott népszerű csillagászathoz. Irta: Hollósy Jusztinián, szentbenedek-rendi áldozár, a sz. mm. és bölcselet tudora s a magyar tudományos akadémia levelező tagja. 1871. évben..." [HAI.]

Brünnow, Franz Friedrich Ernst német csillagász, szül. Berlinben 1821. nov. 18-án - megh. 1891. aug. 20. Encke alatt végezte tanulmányait, 1854-ben a michigani egyetemen az asztronómia tanára és az annarbori obszervatórium igazgatója. 1866-ban az asztronómia tanára Dublinban, Írországi kir. csillagász címmel. Munkái: az Astronomische Nachrichten XXII-XXX. köteteiben közzétett megfigyelések és apró bolygó- meg üstököspálya-meghatározások. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 5. [SRG.]

Brüsszel (franc. Bruxelles, flamandul Brussel), Belgium fő- és székvárosa, Brabant tartomány (lásd ott) fővárosa. Egyéb kulturális intézetei állatorvosi-, hadiiskola, a legkülönfélébb szakiskolák, közép- és népiskolák, színházak, városi múzeum, természetrajzi múzeum, csillagvizsgáló, királyi könyvtár műgyűjtemények. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 7. [SRG.]

Budai Ferenc ref. lelkész, Budai Ézsaiás testvérbátyja, szül. Peéren (Közép-Szolnok vm.) 1760. nov. 8-án - megh. mint szováti lelkész 1802. okt. 28. Nagy olvasottságú tudós volt, aki csillagászattal, természettannal, politikával, hazai törvényekkel, a régebbi és újabb bölcsészettel, de legfőkép a hazai történelemmel s ennek kútfőivel foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 23. [SRG.]

Budapest, a magyar birodalom fővárosa és a magyar király székvárosa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye székhelye, ma törvényhatósági joggal felruházott város, a Duna mindkét partján fekszik. Katonai épületek: A Gellérthegyi citadella a régi csillagvizsgáló helyén 1852-ben épült, bástyája Budapest és Dél felé, köröndje Kelet felé néz. A hadászati jelentőség nélküli citadella, erődjellege megszűnvén, 1895-ben a főváros tulajdonába ment át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 39. [SRG.]

Burckhardt, Johann Karl csillagász, szül. Lipcsében 1773. ápr. 30-án - megh. Párisban 1825. jún. 22. 1797-ben Párisba került. 1799-ben a Bureau des longitudes segédcsillagászává nevezték ki. 1807-ben a hadi-iskolai csillagvizsgáló igazgatója. 1812-ben kiadott holdtáblái a Hansen-féle táblák megjelenéséig a legjobbak voltak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 114. [SRG.]

Bureau des longitudes. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 115-116. A francia nemzeti konvent 1795. jún. 24-én kelt törvényével szervezte a Bureau des longitudest, alája rendelvén a párisi nemzeti csillagvizsgálót, a volt katonai iskolát s az összes a nemzet tulajdonában levő csillagászati műszereket.Tagjai voltak: 2 matematikus, 4 csillagász, 2 tengerész, 1 geográfus és egy mechanikus. 1874. márc. 15-iki törvénnyel újra szervezték az intézetet, feladatául tűzvén ki: 1. asztronómiai műszerek és észlelési módok javítását; 2. a fizikai asztronómia, árapály és földmágnesség tanulmányozása tekintetében való instrukciók kiadását; 3. a Föld alakja, fizikája vagy a csillagászat érdekében szükségesnek ítélt expedíciók kezdeményezését és előkészítését;
4. az égitestek mechanikájának haladását és a Nap, Hold és a bolygók tábláinak tökéletesbítését; 5. utazók, csillagászok, geográfusok és tengerészek által az intézettel közölt és tőle jóváhagyott fontos munkálatok közzétételét. A kormányzatnak véleményt mond a meglevő vagy új obszervatóriumok és tudományos expedíciók ügyében, iIyeneknek tanáccsal szolgál, műszereiket ott megvizsgálja. Kiadja a Connaissance des temps-ot és az Annuaire-t és Annaleseket. Van 14 rendes, 3 rendkívüli, 20 levelező tagja, 1 adjunktusa, 2 technikus szakértője, 10 kalkulátorja, s 1 könyvtárosa. [SRG.]

Burnham (ejtsd: börnem), Sherburne Wesley amerikai csillagász, szül. Thetfordban 1838. dec. 12. A csillagászatban autodidakta. Jelenleg a Lick-csillagvizsgálóintézet felügyelője. A kettős csillagok legalaposabb ismerője. Fő műve a nagyszabású General catalogue of double stars (Washington 1906, 2. köt.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 130. [SRG.]

Bürgi (Burgi, Byrgi, lat. Byrgius), Jost (Justus) éggömbök és csillagászati műszerek készítője, szül. Liechtensteigben St. Gallen kantonban 1552. febr. 28-án - megh. Casselben 1632. jan. 31. Előbb IV. Vilmos hesseni tartománygróf, majd Rudolf császár udvari órása. Kepler szerint Bürgi a tizedes törtek és a logaritmusok feltalálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 189. [SRG.]

Cadiz, Spanyolország ugyanily nevű tartományának székvárosa a Leon-sziget hosszú földnyelvének végében. Kitűnően berendezett csillagvizsgálóval rendelkezik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 204. [SRG.]

Cadran (franc, ejtsd : kadran), az óra mutató lapja, Cadran solitaire, napóra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Caelum (lat.), csillagkép az éggömb déli részén. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Caelus, a rómaiaknál az ég személyesítése, a görög Uranos mása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Cagnoli (ejtsd: kanyóli), Andrea csillagász, szül. Zante szigetén 1743-ban - megh. Veronában 1816-ban. A milanói csillagvizsgáló igazgatója volt, 1802-1807-ig a modenai hadiiskolában matematikát tanított. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 212. [SRG.]

Calendae (lat.), minden hónap első napja, melyet a rómaiak ünnepélyek közt ültek meg. A kalendákon visszafizették a kölcsönöket, azért Calendae tristesnek is nevezték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 224. [SRG.]

Calendarium (lat.), lásd: Kalendáriom és Naptár. - Calendarium Gregorianum, lásd: Gergely-féle naptár. - Calendarium sanctorum, lásd: Martyrologium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 224. [SRG.]

Callandreau (ejtsd: kalandró), Pierre Jean Octave csillagász, szül. Angoulémeben 1852. szept. 18-án - megh. Párisban 1904. febr. 13. 1874-ben aszszisztens, 1893-ban a párisi politechnikumon a csillagászat és geodézia tanára s az Institut tagja, 1884 óta a Bulletin astronomique társszerkesztője volt. Számos fontos dolgozatot írt különösen a bolygók alakjáról, a perturbáció-számításról és a meteorok radiánsairól. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 226. [SRG.]

Cambridge (ejtsd: kembridzs). Város Massachusetts északamerikai államban, a Charles-folyó mellett, tulajdonkép Boston külvárosa. A Harvard-University az államtól segélyt nem kap, ma külön város a városban, magában foglalván a nagy előadási termeket, többek között palotákat a tanárok és tanulók számára, botanikus és egyéb kerteket, parkokat, végül egy nagy könyvtárt. Csillagvizsgálója egyike az újvilág leggazdagabb és legjobban vezetett ilynemű intézeteinek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 235. [SRG.]

Camelopardalus (lat.), zsiráf, csillagkép, közel az ég északi sarkához. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 237. [SRG.]

Cameron, Verney Lovett angol Afrika-utazó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 238. Szül. Radipoleban, Angliában, 1844-ben - megh. Leighton- Buzzardban 1894. márc. 26. Őt jelölték ki 1872-ben a Livingstone-Eastcoast-expedíció vezetőjének, amelyet Livingstone támogatására küldtek ki. 1873 márciusában indult el Dillon és Murphy kíséretében Zanzibárból és aug. 4-én találkozott a nagy utazó szolgáival, akik annak holttetemét szállították vissza. A holttest szállításával Murphyt bízta meg, ő pedig egyedül haladt tovább. 1874 februárjában elérte Udzsidzsit, azután körülhajózta a Tanganyikát és pontosabb méréseket végzett rajta. Május 20-án elérte Nyangvét. Onnan D.-re fordult és októberben elérte Kilembát, Urua fővárosát. 1875. nov. 4-én érte el az Atlanti-óceán partját, ez idő alatt számos csillagászati helymeghatározást végezett és 4000 pontnak a magasságát mérte meg. [SRG.]

Campbell, William Wallace csillagász, szül. Hancockban (Ohio) 1862. ápr. 11. A matematika tanára volt a coloradói egyetemen, 1891-ben csillagász lett a Lick-obszervatóriumon, melynek 1900 óta igazgatója. 1897-ben az indiai, 1900-ban a georgiai expedíciót vezette a napfogyatkozás megfigyelése céljából. Több dolgozatot írt az üstökösökről, napfogyatkozásokról, új csillagokról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 243. [SRG.]

Cancer, Rák, csillagkép az éggömb É.-i felén, az állatöv negyedik jegye. A Cancer csillagképben van a szabad szemmel is jól kivehető Praesepe (Jászol) csillaghalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 251. [SRG.]

Canes venatici (lat.), Vadászkutyák, csillagkép az ég É.-i félgömbjén. Ebben van egy Messier-fölfedezte nevezetes spirális alakú köd. A mitológia szerint Bootes nyaklánccal összekötött kutyái, Asterion és Chara. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 252. [SRG.]

Canicula (lat.), kutya csillaga, annyi mint Sirius, a Nagy kutya csillagképének legragyogóbb csillaga (= alfa Canis maioris). Canicula rubra, vörös kutyának is nevezik. A régi görögök szerint az év legmelegebb napjai, a kánikula, akkor kezdődnek, mikor a Siriust először lehet látni hajnalban a Nap kelte előtt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 252. [SRG.]

Canis (lat.) annyi mint kutya, egyszersmind két csillagzat neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 253. [SRG.]

Canis maior (lat.), Nagy Kutya, csillagkép az ég déli földgömbjén; ebben van a Sirius, az ég legfényesebb csillaga. A Canis maiorban mintegy 70 csillag van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 253. [SRG.]

Canis minor (lat.). Kis Kutya, csillagkép az ég északi félgömbjén 37 csillaggal, köztük a Prokyon elsőrendű csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 253. [SRG.]

Canopus vagy alfa Argus, elsőrendű csillag az Argó csillagképben, az ég déli félgömbjén. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 256. [SRG.]

Capella (lat.) annyi mint kecske, vagy alfa Aurigae, az Auriga csillagképnek elsőrendű csillagja. A mitológia szerint Amaltheia kecskéje, mely a gyermek Zeust táplálta és melynek bőre utóbb Zeusnak pajzsul szolgált. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 264. [SRG.]

Capra (lat.) annyi mint kecske, lásd: Kecskék, mint csillag neve annyi mint Capella (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 268. [SRG.]

Carli, Giovanni Rinaldo gróf másként Carli Bubbi olasz tudós. Szül. Capo d’Istriában 1720. ápr. 11-én - megh. Milanóban 1795. febr. 22. 1741-ben Velencében a csillagászat és a tengerészeti tudomány tanára lett, 1749 óta birtokain gazdálkodott és régészeti, különösen érmészeti tanulmányokkal foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 284. [SRG.]

Carlini, Francesco csillagász. Szül. Milanóban 1783. jan. 8-án - megh. Croddoban 1862 aug. 29., mint a milanói csillagvizsgáló igazgatója. Az Effemeridi di Milano c. csillagászati évkönyv számításait végezte és a Nap- és Holdtáblázatok tökéletesítésén fáradozott. Planával együtt geodéziai méréseken vett részt, melyek a francia és olasz parallelkörmérések egyesítésére irányultak. Az Alpok déli lejtőjén észlelt erős helyi tömegvonzásokból a Föld sűrűségét határozta meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 284. [SRG.]

Carrington (ejtsd : kerringtn), Richard Christopher csillagász, szül. Chelseaben 1826. máj. 26-án - megh. 1875. nov. 27. 1852-ben magánobszervatóriumot épített Redhillben, melyben a napfoltokat és a sarkkörüli csillagokat észlelte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 300. [SRG.]

Cassini, Giovanni Domenico csillagász, szül. Perinaldóban 1625. jún. 8-án - megh. 1712. szept. 14. Legfontosabb érdemei a Jupiter tengelyforgásának s lapultságának megállapítása, négy Saturnushold s az állatövi fény felfedezése. Rendkívül tevékeny észlelő és író volt, kit a francia kormány 1669-ben a párisi csillagvizsgáló igazgatójául meghitt. A cayenni expedíció létesülése 1672-ben, mely a Mars parallaxisának meghatározását tűzte ki feladatául, Cassini műve volt. A nagy francia fokmérést 1700-ig egészen Roussillonig folytatta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 311. [SRG.]

Cassini, Jacques csillagász és fizikus, az előbbinek fia, szül. Párisban 1677. febr. 18-án - megh. Clermont mellett 1756. ápr. 16. Atyja halála után a párisi csillagvizsgáló igazgatója lett. Főbb munkája az atyja által kezdett fokmérés folytatása, ő foglalkozott először az állócsillagok úgynevezett saját mozgásával. A Föld alakjáról és az asztronómia elemeiről is írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 311. [SRG.]

Cassini, César Francois Cassini de Thury, az előbbinek fia, szül. Párisban 1714. jún. 17-én - megh. ugyanott 1784. szept. 4. A párisi obszervatórium igazgatóságában atyját követte. Legfőbb munkái Franciaország trigonometriai felmérése, melyet csak fia végzett be, s mely 182 lapon, Carte topographique de la France, Paris 1744-1793 címen jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 311. [SRG.]

Cassini, Jean Dominique gr. az előbbinek fia s követője a párisi csillagvizsgálón. Szül. Párisban 1748. jún. 30-án - megh. Thury-sous-Clermont-ban 1845. okt. 18. Főérdeme a francia nagy térkép befejezése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 311. [SRG.]

Cassini-féle görbe (cassinoid), a Cassini Domenico csillagászról elnevezett negyedrendű síkgörbe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 311-312. [SRG.]

Cassinoid, lásd: Cassini-féle görbe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 312. [SRG.]

Cassiope, lásd: Kassiopeia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 312. [SRG.]

Cassiopeia, csillagkép az ég É-i félgömbjén, öt fényesebb csillagja szabálytalan W alakját mutatja. 1572. nov. 11-én a Cassiopeiában Tycho Brahe új csillagot fedezett fel, melynek fénye csakhamar a Venus-ét is túlszárnyalta, de 17 hónap elmultával szabad szemmel többé nem volt látható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 312. [SRG.]

Castor vagy alfa Geminorum, másodrendű csillag az Ikrek csillagképében. Kettőscsillag, mely két harmadrendű csillagból áll. W. Herschel ezen tanulmányozta először a kettőscsillagok sajátságait. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 319. [SRG.]

Castor és Pollux, lásd: Dioskúrok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 319. [SRG.]

Cauchy (ejtsd: kosi), Augustin Louis francia matematikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 329. Szül. Párisban 1789. aug. 21. - megh. Párisban 1857. máj. 23. Már 16 éves korában feltűnt egy nehéz matematikai probléma megoldása által és 1815-ben Mémoire sur la théorie des ondes c. munkája alapján az Institut tagja lett. Cauchy a felsőbb algebrát, a számelméletet, a differenciálszámítást, geometriát, csillagászatot és fizikát egyaránt sikerrel mívelte és valamennyit új tételekkel gazdagította. Összes műveit 26 kötetben 1882 óta a párisi akadémia adja ki. [SRG.]

Cebáot (héb.) annyi mint seregek, kivált a csillagok, vagy angyalok mennybeli serege, tágabb értelemben (lásd: Móz. I. k. 2, 1) az égnek és földnek minden teremtése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 339. [SRG.]

Celsius, Anders svéd csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 352-353. Szül. Upsalában 1701. nov. 27-én - megh. ugyanott 1744. ápr. 25. 1730-ban az upsalai egyetemen tanár lett. A Föld alakjának meghatározása céljából összeköttetésbe lépett a párisi csillagászokkal s 1736-ban a francia kormány őt és Maupertuist bízta meg a Torneá és Pello falu közti délkör megmérésével. 1740-ben igazgatója lett az általa kezdeményezett, gazdagon felszerelt obszervatóriumnak Upsalában. Celsius foglalkozott a fényerősség mérésével, az északi fénnyel, a Jupiter-holdak elméletével sokat fáradozott a Gergely-féle naptár behozatalának érdekében és az elsők közé tartozott, kiknek az északi svéd partok lassú, de folytonos sülyedése feltűnt. Ő hozta javaslatba a róla elnevezett százas beosztású hőmérőt. [SRG.]

Censorinus, római grammatikus a Kr. u. III. sz. elején. De die natali (A születésnap) c. töredékes munkájában, melyet pártfogójának, Caerelliusnak ajánlott, tudálékosan tárgyalja a csillagoknak az emberek születésére való befolyását, az időfelosztás különböző módjait s érdekes történeti és kronológiai megjegyzéseket tesz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 358. [SRG.]

Centaurus, csillagkép az ég D.-i félgömbjén, két elsőrendű, két másodrendű és számos kisebb csillaggal. Legfényesebb csillaga, az alfa Centauri, az eddig ismertek között a legnagyobb parallaxissal bír, ami másszóval azt jelenti, hogy Naprendszerünkhöz ez az állócsillag van legközelebb eddigi ismereteink szerint. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 359. [SRG.]

Centiloquium (lat.), száz mondából, szentenciából álló gyűjtemény. A középkorban több ilyen gyűjtemény volt forgalomban, melyeket különböző, néha mesés szerzőknek tulajdonítottak. Ilyen volt a Ptolemaios-féle, vagy a Hermes Trismegistosnak tulajdonított asztrológiai mondások gyűjteménye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 359. [SRG.]

Central India Agency (ejtsd: szentrel - india - edzsenszl), benszülött fejedelmek államaiból alakított politikai "ügynökség" hivatalos neve, Brit-India ÉNy.-i részén, Bombay-tól BK.-re. Central India Agency az ó-indiai kultúra igazi hazája. Évszázadokkal később itt állította fel obszervatóriumát Dzsai-szing, a híres csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 360-361. [SRG.]

Centrális mozgás. Centrális mozgást végez valamely test (anyagi pont), ha rá centrális erő hat, azaz olyan erő, amely mindig egy bizonyos pont, a centrum, felé van irányítva s nagysága pedig csak a mozgópontnak e centrumtól való távolságától (a radius vector-tól) függ. Centrális mozgást végeznek tehát a bolygók a Nap körül (a centrális erő, a tömegvonzás a Napbolygó távolság négyzetével fordítva arányos). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 361. [SRG.]

Centrális nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 361. Azon csillag, mely körül - Mäedler szerint - egész csillagrendszerünk kering. A megfigyelés kétségtelenné tette, hogy az állócsillagok saját mozgásokkal bírnak. E megfigyelések kapcsán az a kérdés merült fel, vajjon a csillagok, mozgásukat illetőleg, egy összetartozó rendszert képeznek-e vagy sem? Az eddigi megfigyelések alapján az ég fényesebb csillagjai között egy sincs, mely a mozgási középpont nevére igényt tarthatna.
Mäedler volt az, aki az állócsillagok saját mozgásaiból a csillagrendszer tömeg- és mozgási középpontját akarta meghatározni s azon következtetéshez jut, hogy ez a Plejadokban, valószínűleg talán éppen az Alkyonében (éta Tauri) keresendő. Ezen csillag lenne Mäedler szerint a Centrális nap Maedler eszméje nagy népszerűségre tett szert. A. F. Peters azonban Mäedler hipotézisét teljesen megdöntötte, úgy hogy ma Centrális napról tudományosan már nem szólhatunk. [SRG.]

Cepheus, lásd: Kepheus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 368. [SRG.]

Cepheus vagy Andromedae Páter, csillagkép az ég északi félgömbjén a sark közelében, 89 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz; delta Cephei nevezetes változó csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 368. [SRG.]

Cetek, csillagkép, lásd: Cetus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 382. [SRG.]

Cetus (lat.), cethal, csillagkép az ég déli félgömbjén. Ebben a csillagképben van a nevezetes Mira Ceti vagy (Omikron) Ceti nevű változó fényű csillag. Ennek fényessége átlag 331.6 nap alatt a 2. és 10. nagyságrendű között szabályosan változik. Míg fényességének maximuma idején fényes csillag, addig minimumkor szabad szemmel nem látható. (Szabadszemmel még 6. rendű csillagok láthatók, 7. és magasabb rendek csak távcsövel.) Változóságát Fabricius Dávid fedezte fel 1596-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 384. [SRG.]

Chacornac (ejtsd: sakornak), Jean francia csillagász, szül. Lyonban 1823. jún. 21-én - megh. ugyanott. 1873. szept. 6. A marseillei, majd a párisi csillagvizsgálón észlelt. Nyolc apró bolygót fedezett fel. Főműve: Atlas écliptique (Paris 1854-63, 36 térkép), mely a kisbolygók keresésénél és megfigyelésénél ma is fontos segédeszköz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 389-390. [SRG.]

Challis, James angol csillagász, szül. Bramtreeben, Essexben 1803. dec. 12-én - megh. 1882. dec. 3-án. Cambridgeben tanár s a csillagvizsgáló igazgatója. Délkör-megfigyeléseit 12 kötetben tette közzé. Adams számításai értelmében az Uranuson túli bolygót (Neptunust) rendszeresen kereste, s 1846. augusztusban kétszer is megfigyelte, még mielőtt Gallé Berlinben megtalálta s felismerte volna. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 393. [SRG.]

Chamaeleon, csillagkép az ég déli félgömbjén. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 396. [SRG.]

Chappe d’Auteroche, Jean francia csillagász, szül. Mauriacban 1722. márc. 2-án - megh. San Lucarban 1769. aug. 1. A Vénusnak a Nap előtt való elvonulását figyelte meg Tobolszkban 1761-ben és Kaliforniában 1769-ben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 406. [SRG.]

Charlois (etjtsd: sarloá), Auguste Honoré Pierre francia csillagász, szül. La Cadierében (Bar) 1864. nov. 26-án - megh. 1910. márc. 26. Nizzában. 1897-ben aligazgató lett a nizzai csillagvizsgálóban. 101 új kis bolygót fedezett föl, legnagyobbrészt fényképészeti úton. Több üstököst is megfigyelt és elméleti kutatásokat is végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 411. [SRG.]

Charlottesville (ejtsd: sarlottszvill), Albemarle county fővárosa Virginia északamerikai államban, a Rivanna jobbpartja közelében. Közelében a Jefferson által 1822-ben alapított egyetem könyvtárral és csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 412. [SRG.]

Chassignit, a meteorkövek egy aprószemű, majdnem egyneműnek látszó változata, mely eddig csak Chassigny-ról ismeretes. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 418. [SRG.]

Chemnitz, Martin egyike a jelentékenyebb német lutheránus teológusoknak a XVI. sz. második felében. Szül. Treuenbrietzenbeu (Mittelmark) 1522. nov. 9-én - megh. 1586. ápr. 8. Braunschweigban. Szegénysége miatt félbehagyta matematikai és asztrológiai tanulmányait s Königsbergben 1549 óta teológiával foglalkozott. 1553-ban Wittenbergbe költözött, 1554-ben lelkész, 1567-ben pedig szuperintendens lett Braunschweigban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 429. [SRG.]

Chladni, Ernst Florens Friedrich német fizikus, szül. Wittenbergben 1756. nov. 30-án - megh. Boroszlóban 1827. ápr. 4. A meteorok és üstökösök természetének helyes felismerése is jórészt az nevéhez fűződik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 454-455. [SRG.]

Chladnit (ásv.), durvaszemű, legnagyobbrészt hófehér enstatitből álló meteorkő, amely Bishopville-ról (Dél-Karolina) ismeretes. Jelenti egyúttal ebben a meteoritban felfedezett fehér ensztatit ásványt is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 455. [SRG.]

Chondrit (ásv.), lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 464. [SRG.]

Christie, William Henry Malony angol csillagász, szül. Woolwichban 1845. okt. 1-én - 1870-től kezdve a greenwichi obszervatóriumion aszszisztens volt, 1881-ben annak igazgatója és királyi angol csillagász lett. Christie egy spektroszkópot, egy eszközt a csillagok színének és fényének meghatározására, továbbá egy polarizáló szemüveget napészlelések számára, végül egy regisztráló mikrométert talált fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Cianométer (gör. cyanos annyimint kék), eszköz a (felhőtlen) ég kék színe minőségének (mélységének) meghatározására. A meghatározás összehasonlítás útján történik olyan kék színsorozatokkal, amiket vagy különböző higítású festékekkel (Saussure) vagy több-kevesebb kék szektort tartalmazó színkoronggal (Parrot) vagy kettősen törő kristálylemezekkel és poláros fénnyel (kromatikus polározás, Arago) állítanak elő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 483. [SRG.]

Ciklus (cyclus, gör.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 498-499. A kronológiában az éveknek bizonyos sora, száma, melyek elteltével ugyanazon időviszonyok, tünemények vagy jelenségek ugyanazon sorrendben ismétlődnek. Két vagy több Ciklus együtt alkotja az úgynevezett periódust. A három legfontosabb Ciklus melyekre az okmányokban gyakran hivatkoznak és melyek időszámításunkba máig átmentek: a napkör, a holdkör és az indikció Ciklusa. A napkör (Ciklus solaris vagy concurrentium), máskép a vasárnapi betű Ciklusa 28 évből álló Ciklus melynek lefolyta után a hét napjai ismét a hónapnak ugyanazon napjaira esnek. Ha a 9-el nagyobbított évszámot 28-al elosztjuk, a maradék megmutatja, hányadik a kérdéses év a napkörben, ezt a számot nevezik rendesen napkörnek.
A holdkör (Ciklus lunaris, vagy decem novennalis) máskép a Meton-féle Ciklus vagy az aranyszám Ciklusa 19 évre terjed. Ha az 1-el nagyobbított évszámot 19-el elosztjuk, a maradék adja az illető év helyét a holdkörben, ezt a számot aranyszámnak (lásd ott) nevezik és valaha főleg a húsvét meghatározására szolgált. A nap- és holdkörnek a keresztény időszámításba való behozatalát Dionysius Exiguusnak tulajdonítják, ki egyúttal Krisztus születésének évét a holdkör első évére tette. Az indikció Ciklusa vagy a római adószám még a római császárok idejéből való és a keresztény kalendáriomba is átvett 15 éves ciklus. Egyéb Ciklusok a husvéti Ciklus. A holdkörrel kapcsolatos még az epakták Ciklusa is. [SRG.]

Circulus (lat.) annyimint kör, Circulus aequinoctialis, equátor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus (lat.) tropikus, térítő kör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus (lat.) parallelus, szélességi kör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus (lat.) horarius, órakör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus (lat.) meridionalis, délkör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus (lat.) lacteus (via lactea), a tejút (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus poláris, lásd: Sarkkör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circumpolaris (lat.) annyi mint a sarkok tájékán levő. Lásd: Cirkumpoláris csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Cirkummeridián magasság, oly csillagmagasság, melyet a meridiánhoz közel figyelünk meg. A Cirkummeridián magasságokból könnyen kiszámítható az illető hely földrajzi szélessége. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 529. [SRG.]

Cirkumpoláris csillagok. Oly állócsillagok, melyek közel fekszenek az ég valamelyik sarkához; tágabb értelemben oly csillagok, melyek állandóan az észlelő horizontja felett maradnak. Valamely helyre oly csillagok lesznek Cirkumpolarisak melyeknek sarktávola kisebb az illető hely sarkmagasságánál. A Cirkumpoláris csillagok kétszer mennek át a meridiánon, egyszer a pólus felett és 12 órával későbben a pólus alatt. Ezen két átmenetet felső, illetőleg alsó delelésnek (culminatio) nevezzük. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 529. [SRG.]

Cisio-Janus, lásd: Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 531. [SRG.]

Clairaut (ejtsd: kleró, vagy Clairault), Alexis Claude hírneves francia matematikus és csillagász, szül. Párisban 1713. máj. 7-én - megh. 1765. máj. 17. Részt vett a lapplandi fokmérésben, foglalkozott a Föld alakjának meghatározásával, visszavezette a Hold elméletét a három test problémájára és kiszámította a Halley-féle üstökös visszatérését 1759. ápr. 17-ére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 542. [SRG.]

Clark (ejtsd: klark), Alvan. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 547. Nagyméretű csillagászati távcsövek híres szerkesztője s készítője. Szül. Ashfieldben, Massachusettsben 1804. márc. 8-án - megh. 1887. aug. 19. Eleinte rajzoló s arcképfestő volt, de csakhamar távcsövek készítésével kezdett foglalkozni. Egy 47 cm nyílású távcsövei, melyet a Misszisszippi csillagda számára készített, fedezte fel 1861. jan. 31-én Sirius állócsillag kísérőjét. Két fia segítségével, kik közül Alvan Graham az optikai, John a mechanikai munkálatokat vezette, Clark addig nem ismert nagyságú távcsövek készítéséhez látott. Washington számára 1873-ban 66, újabban Pulkowa számára 76, és a kaliforniai Lick observatory számára 91 és fél cm-es távcsöveket készített. Alvan Graham Clark készítette a Chicago melletti Williamsbayben levő Yerkes-obszervatórium 102 cm. nyílású távcsövét, mely a legnagyobb a maga nemében. Alvan Graham Clark 1897. jún. 9-én halt meg New Yorkban. [SRG.]

Clermont (ejtsd : klermón), Ferrand (ejtsd: ferran) Puy-de-Dóme dép. fővárosa. Egyetemi város. Van természettudományi és irodalmi fakultása, tudományos és szépművészeti akadémiája, obszervatóriuma. A rómaiaknak virágzó városa volt (Augustonemetum). Ekkor épült a Puyde-Dóme-on Mercurius temploma, melynek maradványain jelenleg egy meteorológiai és csillagászati obszervatórium (1467 m.) emelkedik. Fogaskerek vasút visz fel oda. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 559. [SRG.]

Cliftonit (ásv.), meteorvasakban fordul el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 562. [SRG.]

Coast and Geodetic Survey (ang., ejtsd: koszt end dzseódetik szörvé), Washingtonban székelő tudományos intézet, melynek feladata az Egyesült-Államok egész területének asztronómiai és geodéziai mérések útján eszközölt megállapítása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 569. [SRG.]

Coast Ranges (ejtsd: kószt-rendzs-z, parti lánc), hegysor Észak-Amerikában, a Csendes-óceán partján. A Colorado alsó folyásától a Juan de Fuca útig tart, nevezetesebb tagjai: San Jacinto (3350 m.), ... Mount Hamilton (1356 m. csillagvizsgálóval). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 570. [SRG.]

Cohen, Emil német mineralógus és geológus, szül. Jütlandon, Aakjal városkában 1842. okt. 12-én - megh. 1905. ápr. 13. Greifswaldban. 1878-tól a strassburgi egyetemen a petrográfia, 1885 óta a greifswaldi egyetemen a mineralógia tanára volt. Különösen a kőzetek mikroszkópos szerkezetével és a meteoritokkal foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 582. [SRG.]

Colbert (ejtsd: kolber), Jean Baptiste francia államférfiú. Szül. Reimsben 1619. aug. 29-én - megh. Párisban 1683. szept. 6. Módosabb kereskedőnek volt a fia, Le Tellier miniszter szolgálatába szegődött. Mint a szépművészetek minisztere, a tudományok iránt is érdeklődött. Támogatott tudósokat s megalapította a párisi növénykertet és csillagvizsgáló intézetet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 586. [SRG.]

Connaissance (franc., ejtsd: konneszánsz) des temps, a jelenleg a Bureau des longitudes (lásd ott) kiadásában megjelent csillagászati évkönyv, melyet először az 1679-ik évre Picard adott ki 1678-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Constellatio (lat., ejtsd: konstelláció), a csillagok állása egymáshoz (lásd: Csillagzat). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 640. [SRG.]

Cook (ejtsd: kúk), James angol hajós és fölfedező. Szül. Martonban 1728-ban - megh. Havaiban 1779. febr. 14. Ifjú korában hét évig szenes hajón szolgált, azután nagyobb utazásokat tett és 1759-ben a hajóhadba vették föl. 1768-ban rábízták azon hajó vezetését, amelyet Tahiti szigetére küldtek ki, hogy ott a Vénus csillagnak a Nap előtti elvonulását figyeljék meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 649. [SRG.]

Copeland (ejtsd: koplend), Ralph angol csillagász, szül. Woodplumptonban (Lancashire) 1837. szept. 3-án - megh. Endinburghban(!) 1905. okt. 27. 1888 óta Skócia királyi csillagásza s az edinburghi obszervatórium igazgatója volt. Számos csillagászati értekezést írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Copernicus, lásd: Coppernicus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Coppernicus, Nicolaus híres csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 653-654. Szül. Thornban 1473. febr. 19-én - megh. Frauenburgban 1543. máj. 24. A krakói egyetemen teológiai és orvosi tanulmányai mellett matematikával és asztronómiával is foglalkozott. 1496-ban Bolognába ment jogot hallgatni, itt Novar Domenico csillagásznál asztronómiát is tanult. Időközben kinevezték Frauenburgba kanonoknak. 1500-ban Rómában nyilvános előadásokat tartott a matematikáról és asztronómiáról. 1503-ban Ferrarában a kánoni jog doktorává avatták. Hazájába 1505-ben tért vissza. Élete következő hat évét a Heilsberg nevű püspöki rezidenciában töltötte, hol alapvonalaiban kidolgozta élete fő művét, az új világrendszert, mely nevéhez fűződik és ezt halhatatlanná tette.
1517-21-ig Allensteinben a káptalani terjedelmes birtokokat igazgatta, 1522-29-ig mint a káptalan képviselője szerepelt a porosz diétán. Orvosi tudományát gyakorlatilag is érvényesítette. Főgondja szakadatlanul az ő világrendszerének kiépítése volt. De erre vonatkozó vizsgálatait élete utolsó éveiig sem tartotta befejezettnek, és ezért 1516-ban nem fogadta el a lateráni zsinat meghívását a naptárreform bizottságába. Csak tudós barátaival közölte új és merész tanát, amely szerint a Föld és a többi bolygók a Nap körül mint középponti test körül keringenek, holott az eddig szentesített aristotelesi tan szerint a Föld mozdulatlanul áll a világ középpontjában és a többi égitestek mind körülötte keringenek. Egy rövid, kéziratos ismertetés "Commentariolus" révén nagy híre terjedt a tudós frauenburgi kanonok művének. 1536-ban Schönberg kardinális a nagy mű leiratát kérte, 1539-ben pedig Rheticus Joachim wittenbergi matematikus Frauenburgba zarándokolt, hogy ott az új tanba beavattassék.
Végül barátai folytonos unszolására Coppernicus elhatározta művének kiadását, miután 36 éven át dolgozott rajta. A művet Nürnbergben Rheticus és Osiander felügyelete alatt nyomtatták. Osiander önhatalmúlag előszót csatolt a könyvhöz, amelyben teljes ellentétben Coppernicus határozott és minden kétséget kizáró kijelentéseivel az új heliocentrikus világnézletet puszta hipotézisnek minősíti, mivel félt Luthertől és Melanchthontól, kik a Föld mozgásának tanát visszautasították. Coppernicus már nem tudta felemelni tiltakozó szavát Osiander szószegő eljárása ellen. Műve első nyomtatott példányát már csak halálos ágyán láthatta. A könyv 1616-ban indexre került, amelyből csak 1757-ben törültetett. Az első kiadás 1543-ban Nürnbergben jelent meg. A Coppernicus-féle vagy héliocentrikus világnézlet alapgondolatát már a görögöknél, pl. számoszi Aristarchosnál és a pythagoreusoknál találjuk.
De Coppernicus kétségtelen érdeme, hogy amit a régiek csak sejtettek, azt tudományos igazság erejével állította az emberiség elé, mely két évezreden át ragaszkodott a geocentrikus világnézlethez. Természetes, hogy Coppernicus óta a tudomány sokat haladt, és így nézetei nem egyeznek teljesen mai ismereteinkkel. Coppernicus pl. még azt hitte, hogy a bolygók pályái a Nap körül excentrikus körök, ma tudjuk, hogy ellipszisek. Coppernicus tanában a lényeges haladás Ptolemaiosszal szemben az, hogy megmutatta, mennyivel egyszerűbekké válnak az égitestek látszólag bonyolult mozgásai, ha azokat nem a Földről, hanem a Nap középpontjából szemlélve gondoljuk. Ptolemaios csak a földi megfigyelőre van tekintettel és ennyiben helyesen írja le is az égitestek mozgásait. A modern asztronómia óriási haladását azonban csakis Coppernicusnak köszönjük. [SRG.]

Cork (ejtsd: kork), county fővárosa, Írország azon városa, melynek Dublin után a legtöbb iskolája és jótékony intézete van. A legkiválóbbak: a Queen’s College, a Cork Institution csillagvizsgálóval, múzeummal és műgyűjteménynyel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 663. [SRG.]

Corona (lat.) annyi mint koszorú, lásd még: Korona. A Nap Coronáját lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Corona australis(lat.), déli korona, csillagkép az ég déli félgömbjén, 29 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Corona borealis (lat.), északi korona, csillagkép az ég északi félgömbjén, 31 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Corvus (lat.), holló, csillagkép az ég déli félgömbjén, 26 szabad szemmel látható csillaggal, köztük három másodrendű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 678. [SRG.]

Cotes, Roger angol matematikus, szül. Burbachban 1682-ben - megh. Cambridgeben mint a csillagászat tanára 1716. jún. 5. Életében csak két értekezése jelent meg, de több becses kéziratot hagyott hátra, melyeket Smith Róbert nevű barátja adott ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 685. [SRG.]

Crater (lat.), serleg, csillagkép az ég déli félgömbjén, 35 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 708. [SRG.]

Crawford and Balcarres (ejtsd: kráförd end belkarsz), Alexander William Crawford Lindsay Crawford és Balcarres grófja, tudós és író. Szül. 1812. okt. 16-án Londonban - megh. 1880. dec. 13. Firenzében. Cambridgeben tanult, sokat utazott, foglalkozott asztronómiával. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 708. [SRG.]

Cromlech (kőkör, a kelta crom annyi mint kör és lech annyi mint kő összetételekből). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 721-722. A megalithikus emlékek egy faja, többé-kevésbbé szabályos, körben felállított hatalmas faragatlan kőszálakból úgynevezett menhírekből (lásd ott) áll. A fogalom kiterjesztésével némelykor négyszög alaprajzú kőkerítéseket is jelölnek ezzel a névvel. Némelyek politikai vagy vallásos gyülekezetek színhelyéül, mások fontos események emlékére emelt építményeknek tekintik ezeket, de sem építési sajátosságaik, sem a reájuk vonatkozó mondák és a velük kapcsolatos népszokások magyarázata nem nyújt elég alapot ennek eldöntésére.
Az az újabb asztronómiai megfigyelés, amely szerint egyik legnevezetesebb Cromlechnek a salisburyi Stone-hengenek főtengelye a nyári napfordulat hajnalán felkelő nap által vetett árnyék irányával esik össze, valószínűvé teszi, hogy oly kultuszhely volt, ahol a napisten tiszteletére gyűltek össze. A kisebb Cromlechnek átmérje 30-40 m., a legnagyobb az aveburyi Cromlech, amelynek 455 m. az átmérője, ez utóbbi 6 m. magas, 800-100 q. súlyú menhirekből áll. [SRG.]

Cross-staft (ang.) annyi mint Jákob-botja, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 725. [SRG.]

Crux (lat.) annyi mint kereszt (lásd ott). Crux a déli ég egyik legszebb csillagképe, 2 elsőrendű, 2 másodrendű és még 25 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 729. [SRG.]

Császár Károly tanár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. Szül. Pesten 1842. jan. 20-án - megh. Budapesten 1891. ápr. 30. Mint a kegyesrend tagja, tanár volt Temesváron, Nagybecskereken, Selmeczbányán, innen Budapestre tették át, hol 1869-ig működött. 1870-ben Kolozsvárott volt tanár, hol e tanév végével kilépett a kegyesrendből s áttért a református hitre. 1871-től a budapesti IV. ker. főreáliskolában volt a mennyiségtan tanára, azonkívül több nagy bank matematikai tanácsosa. Munkái főkép a természettan, csillagászat s a mennyiségtan körébe tartoznak. A legfontosabb A csillagos ég (1870) című műve. [SRG.]

Csészés kövek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 76. Erratikus tömbök, dolmenek és más megalitikus emlékek felületén gyakran fordulnak el 5-30 cm. átmérőjű, kivájt kerek mélyedések. A mélyedések rendszerint kisebb-nagyobb csoportokban helyezkednek el a kő felületén. Néha 70-80 mélyedés is van egy kövön. Elrendezésükben többnyire nincs látható rendszer, de némelykor kör alakban vannak csoportosítva és egyes mélyedéseket kereszt alakban, T alakban, vagy másként keskeny vályúk kötnek össze egymással.
Bár kétségtelen összefüggésben vannak a megalitikus emlékekkel, oly helyeken is fordulnak el, ahol egyéb megalitikus emlékeket nem észleltek. Egykori rendeltetésük még megfejtetlen, legvalószínűbb, hogy valamely vallásos cél szolgálatára készültek. Az áldozati állatok vérének felfogására, kisebb áldozatok elhelyezésére aligha, mert a megalitikus emlékek függőleges lapjain is előfordulnak. Az sem valószínű, hogy mint régebben vélték, csillagtérképek volnának. [SRG.]

Csikó, csillagkép az ég északi félgömbjén, 16 szabad szemmel látható csillaggal. Lat. Equuleus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 92. [SRG.]

Csillag, annyi mint égitest. A köznyelvben a Csillag alatt rendesen csak az álló Csillagokat és bolygókat szokás érteni, melyek a fölfegyverzetlen szem számára nem mutatnak korongalakot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 96. [SRG.]

Csillagáramlás (ang. star-drift). Némely álló csillagoknak egyirányú saját mozgása. Mivel a csillagok saját mozgására vonatkozó ismereteink még nagyon tökéletlenek, korai lenne e jelenségből az illető csillagcsoportok fizikai összefüggésére következtetnünk. Kapteyn legújabb vizsgálatai szerint az ég összes csillagai két határozottan különböző irányban látszanak áramlani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászat, lásd: Asztronómia és Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászati évkönyvek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. A Napnak, Holdnak, bolygóknak minden év egyes napjaira előre kiszámított helyeit, azok konstellációit és egyéb égi tüneményeket tartalmazó könyvek, különösen a csillagászok és hajósok használatára. Jelenleg 4 elsőrendű csillagászati évkönyv jelenik meg állandóan: legrégibb a Picardtól 1678-ban kezdeményezett Connaissance des temps, melyet 1795 óta a Bureau des longitudes ad ki Párisban. Azután az 1767 óta Londonban megjelenő Nautical Almanac and astronomical Ephemeris, a Bodétól 1776-ban alapított és jelenleg a berlini csillagvizsgáló Rechen-institut-jától kiadott Berliner Astronomisches Jahrbuch, végre a Washingtonban szerkesztett American Ephemeris and Nautical Almanac, melyet 1849 óta ad ki a Naval Observatory. [SRG.]

Csillagászati földrajz, lásd: Földrajz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászati hely. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. Az éggömbnek az a pontja, melyet valamely égitest bizonyos időben elfoglal. Ezt a helyet meghatározzák az égitest koordinátái, rendesen az ég egyenlítőjére vonatkoztatott rektaszcenzió és deklináció, vagy az ekliptikára (a Föld-pálya síkjára) vonatkoztatott hosszúság és szélesség.
A koordináta-rendszer kezdőpontját rendesen vagy a Napba képzeljük helyezve, s akkor heliocentrikusnak nevezzük, vagy a Föld középpontjába, amikor geocentrikus koordinátákról szólunk. A közvetlen megfigyelés szolgáltatta látszólagos Csillagászati hely a légkör sugártörése, a fény aberrációja s a parallaxis miatt bizonyos javításokra szorul, melyeknek gondos számításba vétele után kapjuk az égitest valóságos Csillagászati helyét. Mivel az alapul vett egyenlítői és ekliptikasík szintén változtatják helyzetüket, azt is meg kell mondanunk, hogy e síkok mely helyzetére vonatkozik a Csillagászati hely. Így a precesszió és nutáció következtében a csillagok valóságos helye folyton változik. Azért az állócsillagok helyét a precesszió és nutáció levonásával valamely határozott időpontra (epocha), pl. valamely év kezdetére nézve szokás megadni. Az így definiált helyet nevezik közép Csillagászati helynek, melynél számításba kell venni a saját mozgást is. [SRG.]

Csillagászati jegyek, az égitestek, konstellációk s egyéb csillagászati tünemények jelölésére szolgálnak. Legközönségesebbek a naprendszer tagjainak jegyei, melyek a naptárakban a hét napjainak jelölésére is szolgálnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászati műszerek, lásd: Asztronómiai műszerek és Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászati óra, lehet legpontosabban készített ingaóra, mely a csillagászati megfigyelések egyik legfőbb műszere. Az inga úgy van szerkesztve, hogy sem a hőmérsékletváltozásnak, sem a barométer ingadozásának ne legyen reá befolyása. A Csillagászati órák számtáblája eltér a közéletben használt órákétól, mert azokon a másodperc-, perc- és óraosztások el vannak egymástól különítve, az órák pedig folytatólagosan 1-től 24-ig vannak számozva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászati táblák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. Számbeli adatok rendszeres összeállítása, melyeknek célja megkönynyíteni különösen a Nap, a Hold és a bolygók helyeinek előre való kiszámítását. A legújabb és legpontosabb ilynemű táblák gyűjteménye az Astronomical paper of the American Ephemeris (Washington 1882-1905, 8 köt.), mely a Newcomb-féle Nap, Merkúr, Venus, Mars, Uranus és Neptun-táblákat, valamint a Hill-féle Jupiter és Saturnus-táblákat tartalmazza. A Hold helyeinek kiszámítására jelenleg még a Hansen-féle Hold-táblák szolgálnak Newcomb javításaival. Új és igen pontos Hold-táblákat most számít E. W. Brown. Fontosak a Leverrier-féle táblák is. A refrakció, aberráció, precesszió és nutáció számítására segédtáblák szolgálnak, melyek rendesen minden csillagászati évkönyvhöz szoktak csatolva lenni. [SRG.]

Csillag-boltozat, lásd: Boltozat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagda, helytelen képzésű szó, annyi mint csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillag-év, lásd: Év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagfedés (occultatio). Az a tünemény, mikor valamely égitest egy másik égitestet az észlelő előtt részben vagy egészben elfed. Így pl. napfogyatkozáskor a Hold a Napot takarja el részben vagy egészen. A ritkább tünemények közé tartozik, hogy egy bolygó eltakarjon egy másik bolygót vagy egy állócsillagot. A Csillagfedés a belépéssel (immersio) kezdődik és a kilépéssel (emersio) végződik. A be- és kilépés időpontja, tartama és helyzete függ az észlelő helyétől a Föld felszínén, sőt lehetséges, hogy a Föld egy helye számára két égitest elfedi egymást, más helyeken pedig ez a fedés nem jön létre. A Csillagfedések a földrajzi hosszúság megállapítására használhatók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 98. [SRG.]

Csillagfényképészet, lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 98. [SRG.]

Csillaghullás (hullócsillagok). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 98-99. Az égen hirtelenül felvillanó fénypontok, melyek rövid idő alatt többnyire látszólag egyenes pályán mozognak s nem ritkán világító csóvát hagynak maguk mögött. Hasonló, de nagyobb fényű s ezért gyakran nappal is látható jelenségek a tűzgömbök. A hullócsillagokat tavasszal és este legritkábban, ősszel s reggel felé legsűrűbben észlelhetik. A napi periodus oka Schiaparelli kimutatása szerint a Földnek Nap körüli forgásában keresendő, mert a Föld előrenyomuló oldalát éri a legtöbb Csillaghullás, más szóval, annál több a hullócsillag, minél magasabban áll valamely hely horizontja fölött azon pont, mely felé a Föld a Nap körüli útjában tart. A M. Tud. Akad. értekezései között számos közlemény szól hullócsillagokról Konkoly-tól, Gruber-tól s Kövesligethy-től. [SRG.]

Csillagidő. A tényleges tavaszpont óraszöge, más szóval az az idő, amely a momentán tavaszpontnak a meridián déli felén való (felső) átmenete óta eltelt. A tavaszpontnak két felső meridiánátmenete közti időtartamot csillagnapnak nevezzük. Csillagidő a gyakorlatban a tavaszpont helyett valamely egyenlítői csillagot szokás megfigyelni a Csillagidő pontos meghatározása céljából. Az állócsillagok saját mozgása folytán az így mért Csillagidő nagyon kevéssé, de mégis eltér a tavaszponttal mért időtől. A csillagnap hossza nem egészen állandó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 99. [SRG.]

Csillagimádás (Astrolatria, Sabaeismus). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 99-100. Tágabb értelmében az összes égitesteknek felsőbb lényekül, vagy ilyek lakóhelyeiül hivése és a hit alapján vallásos tisztelete. A Csillagimádás tehát az animizmus-nak (lásd ott) az égitestekre vonatkozó része, másfelől az ősember kezdetleges kozmogóniai elméleteivel függ szorosan egybe. Az idevágó ősképzetek közt feltűnő egyezés mutatkozik a földkerekség valamennyi népénél. Legjellemzőbbek a következik:
1. A Nap és Hold egymással ellenséges viszonyban állanak s míg a Nap üldözi, addig a Hold védi és oltalmazza a csillagokat. A nap- és holdfogyatkozások e két dulakodó égitestnek a viadalban szenvedett sebei. ... 3. A fogyatkozásokat valamely a Nappal és Holddal ellenséges égi szörnyeteg okozza, mely őket egy-egy időre felfalja, vagy legalább elfödi. Ugyanilyen egyezést tapasztalunk amaz általánosan elterjedt hiedelemre nézve, hogy az égitestek a Földről az égbe költözött lelkek lakóhelyei, vagy inkarnációi, amely tehát a Csillagimádást az ősök tisztelete (lásd ott és Holtak tisztelete) alapjára helyezi, viszont pedig számos átváltozási monda forrása és egyben kiinduló pontja némely megokoló (etiológiai) regének. A legtöbb primitív műveltségi fokon veszteglő nép nem is igen megy tovább a Csillagimádás ez alapfeltevéseinél.
Ezen általános megjegyzések után egy pillantást vetvén saját népünknek a csillagokra vonatkozó hagyományos vélekedéseire, köztük sajátlagosan jellemzőt egy érdekes körülményen kívül alig találunk, s ez az, hogy a csillagok népies nomenklatúrája nálunk feltűnően gazdag. Lugossy, aki e téren úttörő volt, 250-nél több népies magyar csillagnevet jegyzett fel, amelynek egy része természetesen szinonim, de még így is igen dús a jegyzék, ha pl. figyelembe vesszük, hogy a velünk rokon finneknél Krohn Károly csak 50 egynéhányat tudott feljegyezni. Azon kívül, amit Lugossy és nagyrészt az ő nyomán Ipolyi e téren egybegyűjtöttek, nevezetesebb gyarapodást csak Kálmány Lajos: A csillagok nyelvhagyományainkban c. dolgozata ad (Szeged 1893), amelyben számos jellemző csillagmonda is van. [SRG.]

Csillagingás. A csillagoknak vízszintes vagy függőleges irányban való látszólagos ide-oda lengése, mely jelenséget Humboldt Sándor vette észre először 1799-ben. A tünemény abban leli magyarázatát, hogy a szem nem képes kitűzött látóvonal nélkül hosszabb ideig ugyanazon irányt betartani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. [SRG.]

Csillagjóslás, lásd: Asztrológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. [SRG.]

Csillagkatalógus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. Az állócsillagok egy bizonyos időre (epokára) vonatkozó helyeinek rendszeres jegyzéke, mely azokat az adatokat tartalmazza, amelyek szükségesek, hogy a csillagok helyeit más időpontra is kiszámíthassuk. Az első, 1080 csillagot tartalmazó jegyzéket Hipparchos állította össze. Ezen Csillagkatalógus 1025 csillagját Ptolemaios átvette Almagesztjébe. Más Csillagkatalógus Ulugh Beigh tatár fejedelemé, ki 1019 csillag helyét határozta meg újból. A távcső behozatala előtti legpontosabb Csillagkatalógus Tycho Braheé, mely 777 helymeghatározást tartalmaz.
Flamsteed História coelestis Britannica London 1712-ből az első, mely távcsővel eszközölt méréseken alapszik. A modern Csillagkatalógusokat két osztályba sorozhatjuk, olyanokba, melyek a csillagok helyét minden lehető pontossággal adják, s olyanokba, melyek csak közelített helyeket tartalmaznak. A legelső pontos és modern igényeket kielégít Csillagkatalógus a Fundamenta astronomiae, melyet Bessel 1818-ban tett közzé s mely Bradleynek a XVIIl. sz. közepe táján a legnagyobb gonddal észlelt 3222 csillagát tartalmazza. [SRG.]

Csillagkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. A csillagoknak csoportosítása, melyet a könnyebb áttekintés végett már régtől fogvást használtak az emberek. A görögök állatokról, emberekről, mitológiai személyekről stb. nevezték el a Csillagképeket, melyeket a rómaiak változatlanul átvettek és ránk hagytak. A középkorban itt-ott megkísérlett új elnevezések hamar elvesztek. Ismertebbek az állatkör 12 Csillagképe: kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz, mérleg, bak, skorpió, nyilas, vízöntő és a halak, aztán az északi félgömbön a kis és a nagy medve (göncölszekér), Andromeda, hattyú, Hercules, lant, Bootes, szekeres, Perseus, Pegasus, kis kutya stb., a déli félgömbön a déli hal, a kígyótartó (Ophiuchus) és kígyó. Argó hajó, Centaurus, nagy kutya, Orion, cethal, déli kereszt stb. Ma összesen 88 csillagkép használatos. [SRG.]

Csillagnap, lásd: Napidő és Csillagidő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 101. [SRG.]

Csillagok felkelése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 101. A csillagok feltűnése az észlelő látóhatára felett. A felkelés valódi és látszólagos, a valódi felkelés akkor megy végbe, mikor a csillag vagy égitest középpontja a valódi látóhatárba ér, a látszólagos felkelés akkor áll be, mikor az égitest tényleg láthatóvá lesz, mi a sugártörés folytán mindig a valódi felkelésnél valamivel korábban történik. A Föld sarkain képzelt észlelő számára az összes látható csillagok állandóan a látóhatár fölött vannak, tehát sem nem kelnek, sem le nem nyugszanak. Az egyenlítőből látható összes csillagok felkelnek és lenyugszanak. A Földnek minden más, sark és egyenlítő közé eső helyére nézve vannak csillagok, melyek állandóan a látóhatár fölött maradnak, mások sohasem kerülnek a látóhatár fölé, egy részük pedig kel és nyugszik.
A régiek háromféle csillagfelkelést különböztettek meg, úgy mint 1. a héliakus csillagfelkelést (ortus heliacus), mikor a csillag pitymallatkor először újra láthatóvá lett. A régi egyiptomiaknál különösen a Siriusnak héliakus felkelése volt fontos, mivel ezzel kezdődtek a Nílus áradásai. 2. A kozmikus felkelés (o. cosmicus), mikor a csillag a Nappal együtt kel fel, kelte tehát nem látszik. Az ekliptikához közel álló csillagokra nézve 12-15 nappal előzi meg a héliakus felkelést. 3. Az akroniktikus felkelés (o. acronycticus), mikor a csillag a Nap nyugtakor kel fel, mi a kozmikus k.-től 6 hóval különbözik, amikor a felkelés éppen még esthajnalban látható. [SRG.]

Csillagok lenyugta, a csillagok letűnése az észlelő látóhatára alatt, lásd Csillagok felkelése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 101. [SRG.]

Csillagok mozgása, lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 101. [SRG.]

Csillagszámlálás (ang. star gauges, ném. Sternaichungen), a csillagszaporaság becslése az ég különböző helyein. A Csillagszámlálást Herschel William kezdeményezte, távcsövének 1/4° átmérőjű látómezejében látható álló csillagokat megszámlálta. Herschel ily módon azt találta, hogy a tejút közelében távcsövének látó mezejében átlag mintegy 56 csillag foglaltatik, mely szára a tejút sarkai felé folyton fogy, úgy hogy a tejút sarkai körül már csak 5-öt tett. A modern Csillagszámlálást fotográflemezeken eszközlik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

Csillagtávolság, a naptól való az a távolság, melynek 1" évi parallaxis felel meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

Csillagtérkép, az éggömb csillagainak ábrázolása sík lapon, rendesen stereografikus vagy centrális projekcióban. A régibb Csillagtérkép között legfontosabb J. Bayer Uranometria nova-ja (1603), mely különösen a fényesebb csillagok észszerű jelölési módja miatt vált nevezetessé. A szabad szemmel látható csillagok legjobb Csillagtérképei Argelander, Heis, Littrow, Dieu, Proctor térképei. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

Csillagvizsgáló, lásd: Asztrofizikai műszerek és Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

Csillagzat (constellatio) névvel régebben két égitestnek, leginkább a Nap és Holdnak, vagy a Napnak és egyik bolygójának egymáshoz viszonyított helyzetét jelölték meg, ugyanazon értelemben használták tehát, mint az aspektusokat. Újabban gyakoribb a csillagkép (lásd ott) értelemben való használat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

Csízió, lásd: a naptár régi magyar neve. Amely eredetét onnan vette, hogy amíg a mai naptár alakja nem jutott használatba, a legfontosabb napokat hónapok szerint latin versekbe szedték össze, melyeket a kezdő szavakról Cisio Janusnak neveztek. A cisio szó a Circumcisio Christit (új év) jelentette, a Janus pedig a januáriust. Lásd: Naptár. 2. Csíziónak hívták a magyar álmoskönyvet is. A régi naptárak álomjóslásokat is foglaltak magukban. Később önállóan adtak ki álmoskönyveket, amelyekben az álomfejtés mellett babonás számok, azaz szerencseszámok voltak jelölve. Amíg a kis lutrit Magyarországon el nem törülték, a Csízió babonás számaiért nagyon keresett ponyvairodalmi termék volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 120. [SRG.]

Csomó. Az asztronómiában valamely égitest pályájának metszéspontja egy adott síkkal különösen pedig valamely hold-, üstökös- vagy bolygópálya és az ekliptika (földpálya) metszési pontja. A Hold, Merkúr és Venus csomói azért nevezetesek, mert csak ezek közelében fordulhatnak el a hold- és napfogyatkozások, meg az alsó bolygók átvonulása a Napkorong előtt. Mind a Hold, mind a bolygók csomói a perturbációk folytán lassú változásoknak vannak alávetve. Kettős csillagoknál a Csomó alatt értjük a kísérő pályájának metszéspontjait az éggömböt érint síkkal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 129. [SRG.]

Culminatio (lat.), delelés. A csillagok átmenete a meridiánon, melyek ekkor érik el legnagyobb magasságukat (lat. culmen annyi mint tetőpont). Szigorúan ez csak az állócsillagokra nézve áll, mert a Nap, Hold és a bolygók deklinációja folyton változván, legnagyobb magasságukat kevéssel a meridiánátmenet előtt vagy után érik el, de azért Culminatio ezeknél is a meridiánátmenetet jelenti. A Föld tengelykörüli forgása miatt minden égitest kétszer megy át a meridiánon 24 óra alatt. Azért felső- és alsó-Culminatiot különböztetünk meg. Cirkumpoláris csillagoknál (lásd ott) mind a két Culminatio megfigyelhető: a felső-Culminatio a meridián D.-i oldalán, az alsó-Culminatio (mikor a csillag magassága a legkisebb) a meridián É.-i oldalán. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 195. [SRG.]

Cusa (másként Cues, latinosan Cusanus), Nikolaus bíboros, a XV. sz. egyik híres tudósa és egyházi férfia. Szül. Cuesben (Cusa) Trier mellett 1401-ben - megh. 1464. aug. 11. Családi neve Khrypffs (Krebs) volt. Előbb ügyvéd, 1430-ban pedig pap lett. Az emberi tudománynak csaknem minden ágában kitűnt, a keleti nyelvekben, jogtudományban, bölcseletben, teológiában, fizikában, mennyiségtanban, csillagászatban, nagybecsű műveket írt. Ő bizonyította be az ál-izidori pápai levelek s a Konstantin-féle adományozás hamisságát és kardoskodott a Julián-féle naptár javítása mellett. Érdekes, hogy Coppernicus és Galilei előtt már a föld mozgását vitatta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Custos messium, elavult, ma már nem használatos csillagkép a Perseus és az ég É-i sarka között. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 207. [SRG.]

Cygnus (lat.), hattyú, csillagkép az ég É.-i félgömbjén a tejút legfényesebb részében, 2 másodrendű, több érdekes kettős és változó csillaggal. A szabad szemmel látható csillagok összes száma 197. Két új csillag tűnt fel e csillagképben, az egyik 1600-ban, a másik 1876-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 214. [SRG.]

Czógler Alajos tanár, szül. Mohácson. Baranya vármegyében 1853. dec. 23-án - megh. 1893. nov. 22. Budapesten. Tanulmányait a József műegyetemen s a középiskolai tanárképző intézetben végezte. Számos tudományos, ismeretterjesztő s tanügyi értekezése jelent meg bel- és külföldi szakfolyóiratokban. Egyik önálló műve A csillagászat történelmi jellemvonása (Houzeau után, Budapest 1890.) címmel jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 229-230. [SRG.]

Dacia, Petrus de (tk. Duw) csillagász és bölcsész. A XIV. sz.-ban élt. Némelyek erdélyi, mások dán származásúnak tartják, mert Dánia középkori neve szintén Dacia volt. A prágai egyetem évk. 1381-ről Petrus de Dacia aliter dictus Duw szerepel. Vannak, akik vélik, hogy Dacia azonos azzal a domonkosrendi szenttel, akinek ünnepe jún. 22-én van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 234. [SRG.]

Dán nyelv és irodalom. A dán nyelv a svéd, norvég és izlandi nyelvekkel együtt a germán nyelvek (lásd ott) északi csoportjához tartozik. Világhírű azonban e korszaknak, többnyire latin nyelvű, tudományos irodalma, melynek egyik fő képviselője Tyge(!) Brahe, csillagász (megh. 1601-ben). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 290-291. [SRG.]

Danzig, (lengyelül: Gdansk, latinul: Gedanum, régi magyar okiratokban Danczka) Ny-Poroszország porosz tartomány és az ugyanily nevű kerület fővárosa, fontos kereskedelmi hely és erősség. A közművelődési intézetek és egyesületek közül a kiválóbbak: többek között a tartományi múzeum, a természettudományi társaság csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 297-298. [SRG.]

Daphnephoria (gör. annyi mint babérhordó ünnep), az ókori Thebaeben Apollon isten tiszteletére minden nyolcadik esztendőben rendezett ünnepi körmenet, melynek középpontjában egy babérágakkal és virágokkal körülfont olajfaágat vittek. Ez olajág csúcsán ércgolyó volt megerősítve, melyről apróbb golyók és szalagok csüggtek le. Egyes görög írók szerint a nagy golyó a Napot, a kisebbik a holdat s a csillagokat, a szalagok az év napjait jelképezték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 299. [SRG.]

D’Arrest, Heinrich Louis csillagász, lásd: Arrest. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 312. [SRG.]

Darvai Móric tanár és író, szül. 1849. dec. 14-én Aszódon. Tanulmányait Budapesten végezte, itt tett filozófiai doktorátust. 1872-ben főgimnáziumi, 1876-ben főreáliskolai tanár lett, 1895-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium középiskolai ügyosztályába hívták be. 1900-ban tankerületi főigazgatóvá nevezték ki, 1911-ben nyugdíjba ment. Számos tudományos művet fordított angolból, franciából és olaszból. Önállóan megjelent egyik műve: Üstökösök és meteorok (1889). Nagyobb fordítása, Todd, Népszerű csillagászata (1902). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 316. [SRG.]

Darwin, George Howard Darwin Charles fia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 318. Szül. Downban 1845-ben. Cambridgeben kitűnt a matematikában tanúsított nagy tehetségével, később Londonban jogot tanult, 1873-ben visszatért Cambridgebe. 1877 óta nagy tevékenységet fejt ki az égi mechanikában. 1883-ban a cambridgei egyetem a csillagászat tanárának hívta meg. Asztromechanikára vonatkozó számos és nagyfontosságú értekezései Scientiflc Papers by G. H. D. cím alatt összegyűjtve Cambridgeben jelentek meg (eddig 4 kötet). A tengerjárások, az egyensúlyalakok stabilitásának és a bolygók periodikus pályáinak matematikai elméletében eszközölt mélyenjáró kutatásokat ölelik fel e munkák. Kitűnő népszerű munkája a tengerjárásokról Kövesligethy fordításában magyarul is megjelent (Term. Tud. Társ.) Darwin 1908 óta a Magyar Tudományos Akadémia kültagja. [SRG.]

Dati, Carlo Roberto olasz tudós, szül. Firenzében 1619. okt. 2-án - megh. ugyanott 1676. jan. 11. Fiatal korában, mint Galilei tanítványa, mértannal, fizikával és csillagászattal foglalkozott. Hírét, mely oly nagy volt, hogy Krisztina svéd királynő magához Rómába, XIV. Lajos pedig Párisba hívta, "toscanai nyelvjárásban tett buvárlatai, s görög művészek életiratai alapították meg. 1640-től fogva Smarrito néven tagja volt az Accademia della Cruscanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 321. [SRG.]

Daubréelit (ásv.), egy ritka vas-króm-kén-vegyület, amely apró, merev, fémfényű pikkelyeket, szemcséket alkot. Színe, karca fekete. Eddig csak néhány meteorvasban (Mexikó, Ausztrália) ismeretes, amelyekben troilit kíséretében fordul el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 324. [SRG.]

Debreczeni református kollégium. Enyingi Török János keresztülvivén Debreczenben a hitújítást, 1552-ben megszűnt itt a római egyház s a Ferencrendü zárda-iskola is a város kezébe jutott s városi protestáns iskolává lett. Gazdag fölszerelésű természettani szertára van, amelyben a híres kabai meteorkövet (lásd ott) őrzik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 353-354. [SRG.]

December (a lat. decem-ből). A rómaiaknál Július Caesar előtt az év 10-ik hónapja (mert az évet márciussal kezdették), innen a neve is. Jelenleg az év 12-ik, utolsó hónapja. Kezdetben 29 napos volt, Július Caesar óta 31 napos. A rómaiaknál a December Saturnusnak volt szentelve, 17-én voltak a szaturnáliák. N. Károly a Decembert elnevezte szent-hónapnak, majd a nagykarácsony hónapja lett és maradt is a December mellett általános elnevezése. December 21-22. van a téli solistitium, melytől a tél kezdetét csillagászatilag számítják, ekkor a Nap a bak jegyébe lép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 358. [SRG.]

Dekád, tíz napos időköz, melyet első ízben a görögök használtak kalendáriumukban, aztán a francia köztársasági naptárba vették fel a hét helyett, miért is az utóbbi naptárt décadrier-nek is nevezték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 379. [SRG.]

Deklináció (lat. declinatio), az asztronómiában az égitestek helyének meghatározására szolgáló egyik adat, úgynevezett koordináta, mely megadja a csillag szögtávolságát az ég egyenlítőjétől. 0°-tól 90°-ig számítják az ekvátortól É-ra és D-re (hasonlóan a földrajzi szélességhez). Mérésére a meridiánkör szolgál (lásd: Asztronómiai műszerek). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 380. [SRG.]

Deklinációkör vagy órakör, az asztronómiában oly legnagyobb kör, mely átmegy az ég sarkain. Az a Deklinációkör, amely ezenkívül valamely hely zenitjén (tetőpontján) is átmegy, annak a helynek a meridiánja vagy délköre. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Deklinatorium, műszer, melynek segítségével a mágneses deklinációt lehet meghatározni. Lásd: Földmágnesség. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Deklinográf, deklinométer, Fuesztól (Berlin) készített eszköz csillagok deklináció-különbségének grafikus meghatározására. Két acéltű közül az egyik a mikrométer mozgatható fonalával, a másik a mozdulatlan okulárral van kapcsolatban. A megfigyelés pillanatában papírszalag nyomatik a tűkhöz. A papírba nyomott jelek távolsága adja a keresett deklináció-különbséget. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Dél. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. Az a pillanat, mikor a Nap középpontja átmegy a megfigyelési hely délkörén, amikor tehát a horizon felett való legnagyobb magasságát eléri. Két-két átmenete közti idő azonban nem egészen egyenlő az év minden szakában. A középdél oly képzelt Nap átmenetét adja, melynél az átmenetek folyvást egyenlő időközökben következnek be. A valódi és közép-dél különbsége az úgynevezett időegyenlítés, mely legfeljebb 16 percre rúg. A dél időpillanatának meghatározására szolgál az átmeneti műszer vagy passage-cső, mely a délkör síkjában felállítva, egyenesen szolgáltatja a Nap két szélének átmeneti idejéből a delet. Igen jó módszer a dél meghatározására a felelkező magasságok módszere.
Egyenlő időkkel a dél előtt és a dél után a Nap egyenlő magassággal bír ha tehát az időket feljegyezzük, melyekben a Nap a dél előtt és a dél után ugyanazon (különben nagyságára nézve közömbös) magasságot eléri, akkor igen csekély javításoktól eltekintve, a két idő közepese a valódi dél pillanata, mely az időegyenlítés hozzáadásával az óráinkkal közvetlenül összehasonlítható középidő szerint vett delet szolgáltatja. Az asztronómiai időszámításnál a dél képezi a nap kezdetét, innen kiindulólag 24-ig olvassuk az órákat, míg a polgári életben a napot éjfélkor kezdjük és kétszer 12 órát számítunk. A nap délutáni óráiban mindkét számítás megegyezik, míg valamely nap éjjeli 12-őn túl terjedő órája polgárilag véve már a következő napi kelet délelőtti órájához tartozik (március 6-ika 20 óra 50 perc: polgári számítás szerint március 7-ike délelőtti 8 óra 50 perc). Dél továbbá azon világtáj is, mely a dél pont szomszédságában fekszik. [SRG.]

Delambre (ejtsd: dölambr), Jean Baptiste Joseph francia csillagász, szül. Amiensban 1749. szept. 19-én - megh. Párisban 1822. aug. 19. 1795-ben a Bureau des Longitudes tagja, 1807-től a Collége de France-on az asztronómia tanára. Delambre legnevezetesebb műve az 1792-99-ig Rhodeztól Dünkirchenig végzett fokmérés. Delambre a Jupiternek, Uranusnak, Saturnusnak, Napnak és a Jupiter-holdaknak tábláit is kiadta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 384-385. [SRG.]

De la Rive (ejtsd: delariv), Auguste Arthur svájci fizikus, szül. Genfben 1801 okt. 9-én - megh. 1873. nov. 27. A genfi akadémián a fizika tanára volt. Különösen az elektromosságra és mágnességre vonatkozó kísérleteket végzett, de fontos kutatásokat tett a gázok hőtanának terén is. Megvizsgálta a földkéreg hőmérsékletét és érdekes megfigyeléseket tett az északi fényre nézve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 387. [SRG.]

De la Rue, Warren angol természettudós, szül. Gruensey-n 1815. jan. 18-án - megh. 1889. ápr. 19. Londonban. 1852-től kettőscsillag megfigyeléseket végzett Canonburyban (London), 1857-ben Cranfordban (Middlesex) csillagdát épített s a csillagászati fotografálás terén fényes eredményeket ért el (az 1860-iki teljes napfogyatkozás fotográfiái). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 387. [SRG.]

Delaunay (ejtsd: dölóné), Charles Eugéne francia matematikus és csillagász, szül. 1816. ápr. 9-én Lusignyben - 1872. aug. 5. Cherbourgnál csónakázás közben vízbe fúlt. 1841-48-ig a Sorbonne-on Biot-t helyettesítette a csillagászatból, ezután az Ecole Polytechnique-on a felsőbb mechanika tanára lett. 1862-ben a Bureau des longitudes tagja, 1872-ben a párisi obszervatórium igazgatója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 387-388. [SRG.]

Delelés, kulmináció. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 392-393 Az asztronómiában valamely csillag átmenete a délkörön. Felső és alsó Delelést szokás megkülönböztetni. Az első a meridiánnak a pólustól délre, utóbbi északra fekvő felében történik. A felső Delelés minden csillagnál, az alsó ellenben csupán a sarkkörüli csillagoknál észlelhető. A csillagok a felső Deleléskor érik el legnagyobb magasságukat, melyet déli magasságnak szokás nevezni. Megfigyelése kitűnő eszköz a megfigyelési hely geográfiai szélességének meghatározására, mert a csillag déli magassága (H) nem egyéb, mint az aequator magassága a horizon felett a csillag magassága az aequator felett, azaz a deklináció legpontosabb és legegyszerűbb ismeretéhez vezet.
Az égitestek Delelését a meridián-csővel vagy a passage-csővel szokás megfigyelni, részint az idő, részint a megfigyelési hely és az égitestek helyzetének pontos meghatározása céljából. Két csillag Delelési idejének különbsége egyszersmind a csillagok rektaszcenzió-különbsége. Egy és ugyanazon csillag két különböző megfigyelési helyén való Delelésének helyi időkülönbsége a két helynek időben kifejezett hosszkülönbsége. [SRG.]

Delfin, csillagkép az ég É.-i felén, a Sas és Pegasus között, 31 szabad szemmel látható csillaggal. A mítosz szerint az a Delfin, amely Ariont sértetlenül vitte a tengeren keresztül. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 395. [SRG.]

Déli hal, piscis austrinus, csillagkép az ég D.-i felén, 42 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 399. [SRG.]

Déli háromszög, Triangulum australe, csillagkép az ég D.-i felén, 25 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 399. [SRG.]

Déli kereszt, Crux, csillagkép a déli égen. 29 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül a 4 legfényesebb, a kereszt végeit jelöli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 399. [SRG.]

Déli korona, csillagkép, lásd: Corona australis. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 399. [SRG.]

Déli sarkcsillag, lásd: Sarkcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 400. [SRG.]

Delisle (ejtsd: dölil), Joseph Nicolas francia csillagász, szül. Párisban 1688. ápr. 4-én - megh. ugyanott 1768. szept. 11. A Collége de France-ban volt tanár. 1725-ben Oroszországba ment és a szentpétervári tudományos akadémiánál csillagászati iskolát szervezett, melyből több neves orosz csillagász került ki. 1740-ben a Merkúrnak a nap előtti átvonulását észlelte. Nagy része volt az orosz birodalom Kyrilov-féle atlaszának kiadásában. Főkép a fogyatkozásokat és az azokat kísérő tüneményeket észlelte, s ezekről terjedelmes jelentéseket tett közzé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 400. [SRG.]

Délkör, meridian. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 403. A csillagászatban azon legnagyobb kör, mely az égi pólusokon és a megfigyelési hely tetőpontján (zenithjén) áthalad. Mivel a Délkör a Föld valamely pontjával szilárdan függ össze, azért a Föld forgásában részt vesz, úgy, hogy a csillagok egy nap lefolyása alatt kétszer jutnak e fontos síkba. Egyszer, mikor a horizon felett elérik legnagyobb látható magasságukat (felső delelés) és másodszor 12 órával későbben, mikor legmélyebben állanak (alsó delelés). Ez utóbbi jelenség csak a sarkkörüli csillagoknál történik a horizon felett láthatóan. A Délkör a csillagászati koordinátarendszer egyik legfontosabb eleme, mert a csillagoknak hozzá viszonyított állása szolgáltatja az idő mértékét s mert aránylag igen könnyen kijelölhető.
A Délkör síkjának metszése a horizonnal adja a délvonalat. A Földön Délkör minden, a Föld forgási tengelyén átfektetett sík, mely a Föld felületén, ha azt gömbnek tekintjük, kört szel ki. Az equator és ennek párhuzamos körei együtt a Délkörökkel a geográfiai fokhálózatot szolgáltatják. De míg az equator igen alkalmas és a természettől magától kijelölt kezdetet nyújt a szélességi fokok olvasására, addig a Délkörök kiindulási pontja, az úgynevezett első vagy kezdet-Délkör teljesen önkényes. Ptolemaios a kanári szigeteken áthaladó Délkört tekintette elsőnek. A régibb geográfia Ferrót pártolta, újabban a térképezés, az összes hajózás, továbbá a világ- vagy zónaidő céljaira a greenvichi Délkört fogadták el általánosan kezdő meridiánnak. [SRG.]

Délkörcső annyi mint meridiáncső, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 403. [SRG.]

Délkörfotométer vagy meridiánfotométer, lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 403. [SRG.]

Délkörmérés, lásd: Fokmérés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 403. [SRG.]

Demokritos Abderából görög filozófus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 424. Szül. Abderában, némelyek szerint Kr. e. 460-ban mások szerint tíz, ismét mások szerint 34 évvel később. Igen magas kort ért, legalább 90 évet. Nagy tanulmányi utakat tett, Egyiptomot s a Keletet is felkereste. Platón sehol nem tesz említést róla. Ellenben Aristoteles, ki Demokritos természettudományi műveinek sokat köszön, többször említi és nagy tisztelettel szól róla. Demokritos korának egész tudását egyesíti magában. Nagyon sokat írt, s ezek címéből is kitetszik, hogy az egész akkori tudást földolgozta, természettudós, matematikus, csillagász, nyelvész és filozófus. [SRG.]

Deneb (alfa Cygni), a Hattyú csillagzatnak főcsillagja. Színe fehér, spektruma a Vogel-féle I. a. típushoz tartozik. Nagysága másodrendű. Denebbel Aszad vagy Denebola az Oroszlán csillagkép béta csillaga Deneb Kaitosz, másodrendű csillag a Cethal csillagképében. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 431. [SRG.]

Denning, William Frederick angol csillagász, szül. Braysdownban 1848. nov. 25-én. Érdekes hullócsillag-megfigyeléseket végzett, s két üstököst is fedezett föl. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 437. [SRG.]

Depresszió (lat.). A csillagászatban annyi mint negatív magasság, azaz horizon alatti magasság. Ha valamely csillag pl. 20 foknyira van a horizon alatt, akkor a Depressziója 20°. A horizon Depresszója (ném. Kimmtiefe) az a szög, melyet a szemtől a gömbalakú Földhöz vont érintő (tehát a fizikai horizonhoz menő látósugár) a szemen átmenő vízszintes síkkal alkot. Ez a Depresszió annál nagyobb minél magasabban vagyunk a Föld színe fölött és fontos a hajózásban, hol a földrajzi szélesség és az idő meghatározása céljából a szabad tenger nyújtotta fizikai horizon megfigyelése szükséges. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 445. [SRG.]

Detonáció, a meteorit esésével járó, nagyon messzire elhallatszó dörrenés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 482. [SRG.]

Differenciál-egyenlet az olyan egyenlet, amelyben egészen tetszőleges értékek, úgynevezett független változók, ismeretlen értékek, úgynevezett függő változók, amelyeket a független változók függvényei gyanánt tekintünk, és végül a függő változóknak a független változók szerint vett differenciál-hányadosai fordulnak elő. A geometria, mechanika, asztronómia és matematikai fizika feladatai nagyrészt Differenciál-egyenletre vezetnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 541. [SRG.]

Differenciális megfigyelés. Az asztronómiában kis bolygók, üstökösök helymeghatározásában vagy csillaghalmazok s hasonló objektumok kimérésében használt megfigyelési módszer, mely abban áll, hogy nagy távcsövet mikrométerrel kötvén össze, nem határozzuk meg közvetlenül a csillag helyét, hanem deklináció és rektaszcenzió-különbségét egy másik, már pontosan ismert helyzetű csillaghoz képest. Kettős csillagoknál különösen fontosak e mérések; ezeknél a szögtávolságot (disztancia) és a pozíció-szöget (a két csillagon átmenő legnagyobb kör és a deklináció-kör alkotta szög) szokás megadni, melyek segítségével a kettős csillagok viszonylagos pályái kiszámíthatók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 541. [SRG.]

Digresszió (lat.), az asztronómiában az a szög, melyet a zenittől északra delelő álló csillagoknál a csillag magassági köre és a délkör bezárnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 545. [SRG.]

Dioskurok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 590-591. Ősrégi időktől fogva tisztelt isteni testvérpár a görögök vallásában. A név jelentése Zeus fiai s másik nevük, Tindaridai (azaz Tindareosnak, vagyis a sujtó istennek fiai), nyilván ugyanezt jelenti s Tindareos nem más, mint a villámaival sújtó Zeus. Segítő hatalmukat a Dioskurok, különösen a tengeren a viharral küzdő hívőikre is kiterjesztették. Ez utóbbi minőségükben már a Kr. e. V. sz.-tól kezdve a legelső csillagokban, melyek a vihar sötétségéből barátságosan fölvillantak, a Dioskurokat látták a hajósok (a III. sz.-tól kezdve az Iker-csillagzatot nevezték Dioskuroknak).
A görög nép mondaalakító és az istenek között kapcsolatokat kereső képzelete a Dioskurokat már a VIII. sz.-ban Kr. e. két spártai istenséggel, Kastor és Polydeikesszel (a rómaiaknál az utóbbinak neve Pollux) azonosította s minthogy Tindareos istennév Spártán kívül nem volt Görögországban ismeretes. [SRG.]

Dipleidoszkop (gör.) annyi mint kettősképlátó, csillagászati amateur-műszer az idő meghatározására, melyet Dent londoni órás talált fel 1844-ben. Lényegében három planparallel üveglapból áll, mely egyenszárú prizmát alkot oly módon, hogy az egyik hajlásszöglet 90°-ú, a többi kettő egyenként 45°-ú legyen. Ha a derékszöggel átellenes oldal a meridiánban áll, akkor valamely égitest, delelés előtt és után kettős képet ad, míg a delelés pillanatában a két kép összeesik. Hasonló célú műszerek a kronodeik, valamint a Steinheil és Plössl-féle passage-prizma. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 593. [SRG.]

Dodoens (ejtsd: dódunsz, latinosítva Dodonaeus) Rembert németalföldi botanikus, szül. Mechelnben 1517. jún. 29-én - megh. Leidenben 1585. márc 10. Orvosi és csillagászattani, földrajzi, de főkép növénytani tanulmányokkal foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 642-643. [SRG.]

Dollond, John angol optikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 661-662. Az akromatikus távcső feltalálója, született Spitafieldsben, London egyik városrészében, 1706. jún. 10-én - megh. Londonban 1761. nov. 30. 1752-ig selyemszövő volt, de a mellett matematikával, optikával és asztronómiával foglalkozott. 1752-ben szövetkezett fiával Péterrel, ki optikai intézetet alapított. Javítást tett a távcső okulárokon a 1758-ban felfedezvén a különböző üvegfajták különböző színszórását, ennek alapján crown (korona) és flintüvegből megszerkesztette az akromatikus lencsét. Dollond Péter, az előbbinek fia, szül. 1730. febr. 24-én - megh. Kensingtonban 1820. júl. 2. Dollond George, az előbbinek unokaöccse, szül. 1774. jan. 25-én - megh. 1852. máj. 13., szintén kitűnő optikus és kronométerkészítő volt. [SRG.]

Donati, Giambattista olasz csillagász, szül. Pisában 1826. dec. 16-án - megh. 1873. szept. 20. Több üstököst fedezett fel, köztük a nagy 1858. Vl-ot is, mely Donati nevét viseli. 1864-ben igazgatója lett az arcetrii (Firenze mellett) obszervatóriumnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 681. [SRG.]

Doppler, Christian német matematikus és fizikus, szül. Salzburgban 1803. nov. 30-án - megh. Velencében 1853. márc. 17. 1829-ben a bécsi politechnikumon a matematika segédtanára, 1835-ben a prágai reáliskolán a matematika tanára, 1841-ben ugyanitt a technikai intézeten a matematika és a gyakorlati geometria tanára volt. 1850-ben Bécsbe ment, hol a műegyetemen a fizika tanára és 1861-ben a fizikai intézet igazgatója volt. Doppler főképen fizikával és csillagászattal foglalkozott, a Doppler-féle elv (lásd ott) néven ismeretes nevezetes szabályt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 692. [SRG.]

Doppler-féle elv (lásd: Doppler Christian). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 692. Azt mondja ki, hogy a hang magassága, ill. a fény színe megváltozik, ha a hang, ill. fényforrás és a megfigyelő nincsenek egymáshoz viszonyítva nyugalomban, hanem egymás felé közelednek vagy távolodnak. Miután az elmélet szerint a rezgésszámnak ill. hullámhossznak ez a megváltozása az eredetinek annyiad részét teszi ki, mint a hányad része a megfigyelő sebessége a hullámok terjedési sebességének, ennélfogva a fény kiterjedési sebessége 300 000 km. (mp) lévén, ez a színváltozás, ill. eltolódás csak igen nagy sebességeknél lesz észrevehető.
Tényleg a színképi vonalaknak ezt az eltolódását majdnem kizárólag az égitestek színképében lehet megfigyelni. Ilyen megfigyelésekből határoztak meg számos úgynevezett állócsillagnak közeledési, ill. távolodási sebességét, kettős csillagok forgási sebességét, a Nap-protuberanciák sebességét stb. [SRG.]

Dorado, kard hal, csillagkép a déli égen 22 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 693. [SRG.]

Dorpat (oroszul: derpt, 1893 óta Jurjev, észtül: Tartoma, járási székhely) Livonia orosz kormányzóságban, vas- és fahíddal áthidalt Embach partján. Az egykor komor és rút város most csinos külsejű, legcsinosabb része az Embach déli partján, a Doms-, illetleg Schlossberg körül van, itt van a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Draper (ejtsd: drép’r), Henry amerikai természettudós, szül. Virginiában 1837. márc. 7-én - megh. 1882. nov. 20. Orvostudományt tanult. 1861-ben New-Yorkban a fiziológia és az analitikai kémia tanára lett. 1858-ban egy csillagászati fotografálásra szánt tükörteleszkópot kezdett szerkeszteni, 40 cm. (annakidején legnagyobb) átmérőjű ezüstözött üvegtükörrel, evvel a Holdnak 1.30 m. átmérőjű fotográfiáit készítette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 740. [SRG.]

Druidák. Az ókori Britannia és Gallia kelta lakosságának papjai és jósai voltak, s mint a vallás és szellemi műveltség gondozóit a legnagyobb tisztelet környezte. A Druidák rendjébe felvetteket olykor 20 évi tanításban részesítették, melynek tárgyai a vallás, jog, orvoslás, matematika, asztronómia és természettudomány voltak. Időszámításuk nagyon fejlett volt, mert az égi testeket a hagyomány szerint nagyítóüvegen át (kristályból vagy üvegből metszett druidafőkön át) vizsgálgatták. Gyakran találnak úgynevezett dolmeneket (lásd ott), vagyis nagy táblaköveket, melyekben druida-oltárokat sejtenek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 770. [SRG.]

Dubhe (arab, alfa ursae majoris), másodrendű csillag a nagy göncölszekerében. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Dublin (ejtsd: döbblin), Írország fővárosa, az ír alkirálynak, egy katolikus és egy anglikán érseknek székhelye. Közművelődési intézetei közül első helyen állanak a Trinity-college és az 1880-ban alapított Royal-university, élén a provost áll, aki mindig anglikán Doctor theologiae ez az egyetem nagy könyvtárral, archeológiai, természetrajzi gyűjteménnyel, csillagvizsgálóval rendelkezik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 778. [SRG.]

Dumbbell-nebula, az a szép spirális köd, melyet Messier 1773-ban a Vadászkutyák csillagképében felfedezett. Tulajdonképeni alakját csak Gothard fotográfiái után ismerjük. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 21. [SRG.]

Dumfries (ejtsd: dömfrisz), az ugyanily nevű county fővárosa, a Nith balpartján, vasút mellett. Nevezetességei: Burns Róbert költőnek mauzóleuma a város egyik temetőjében, továbbá a városi múzeum és a csillagvizsgáló intézet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 22. [SRG.]

Dunér, Nils Christofer csillagász, szül. Billebergában 1839. máj. 21-én. 1888 óta az upsalai obszervatórium igazgatója és az asztronómia tanára az egyetemen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 46. [SRG.]

Dupuis (ejted: düpüi), Charles Francois francia tudós, szül. Trye-Chateauban (Oise) 1742. okt. 16-án - megh. Is-sur-Tilben, Dijon mellett, 1809. szept. 29. Előbb a lisieuxi kollégium, majd a Collége de Francé tanára volt. Főművében azt a tételt állítja fel, hogy a mítoszok és vallások csillagászati és fizikai allegóriák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 55. [SRG.]

Duran, Prófiát héber grammatikus és filozófus szül. a XIV. sz. második felében Kataloniában. 1391-ben kényszerből keresztény vallásra tért, de titokban zsidó maradt, majd elhatározta, hogy Palesztinába szökik, ahol szabadon élhet vallása szerint. Duran leghíresebb műve az Al tehi kaabotechai (Ne légy olyan, mint apáid voltak) című szatíra, de írt egyéb zsidó vitairatokat is, továbbá geográfiai és csillagászati művet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 56. [SRG.]

Dzsaipor (ang. Jaipur, Jyepoor vagy Jeypore), az ugyaníly nevű radzsput fejedelemség fővárosa, 250 km.-nyire Delhitől, az országot átszelő Radzsputana-Malva államvasút mellett, a Banasz egy kis mellékvízénél. A század elején került a fejedelemséggel együtt angol hűbéruralom alá. II. Dzsai építtette a csillagvizsgálóját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 82. [SRG.]

Edmonsonit (ásv.), a Cranbourne (Victoria) közelében hullott meteorvas Widmanstätten rajzaiban finom vonalakat alkotó nikkelvas ötvözet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 140. [SRG.]

Efemeridák (gör.), eredetileg napló, melyben napi események foglaltatnak időrendben; majd újságok, időszaki lapok, de különösen csillagászati évkönyvek (lásd ott) megjelölésére használt szó ilyen értelemben lépett az almanach (lásd ott) név helyébe. A Nap, Hold, bolygók és üstökösök efemeridái alatt értjük ezen égitestek helyeinek napról-napra vagy 5-10 napra való összeállítását, amint azokat a csillagászati évkönyvek és időszaki lapok közlik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 146. [SRG.]

Ég, éggömb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 149-151. Ama látszó gömbfelület, melynek belső oldalán úgy látjuk a csillagokat, mintha e gömb középpontjában lennénk. Ezért a csillagászatban végtelen nagyoknak vesszük fel az éggömb méreteit a Föld méreteihez képest, miáltal azt érjük el, hogy mindig az éggömb középpontjában maradunk, bármily helyet foglalunk is el a Földön. Egyes csillagok, különösen a Nap és a bolygók, nincsenek végtelen nagy távolságban az álláspont változtatásából ekkor keletkező irányeltolódásokat a parallaxis adja meg.
A csillagos ég megfigyelésénél csakhamar észrevesszük, hogy valamennyi csillag látszólag K.-ről Ny. felé halad, mivel a csillagok e közben kölcsönös helyzetüket nem változtatják, úgy látszik, mintha az ég mint egész mozogna egy tengely körül, mely a megfigyelő álláspontján halad át. A körülforgás pontosan járó középóra szerint 23 óra 56 perc 4 mperc, vagy csillagászati, úgynevezett csillagidő szerint járó órán mérve 24 óra. [SRG.]

Égbolt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 151-152. Közvetlen érzéki benyomásaink szerint lelapult, nyomott boltozat, melynek zenitpontja tetemesen közelebb áll az észlelőhöz, mint a horizon vonala. Az Égbolt pontosabb alakját először Smith Róbert adta meg. Ha ugyanis a horizon és zenit távolságának felező pontját szemmérték szerint az égen beállítjuk, ezt nem 45°, hanem csak 23°- nyi magasságban fogjuk találni. Ebből következik, hogy az Égbolt nem félgömbnek, hanem oly gömbsüvegnek tekinthető, melynek magassága a sugárnak kerekszámban 1/6-át teszi. Innen van azután, hogy hullócsillagoknak magassági becslései - még ha szakemberek eszközlik is - kivétel nélkül túlságos nagyok.
A csillagászatra nézve az égbolt és éggömb közötti különbség teljesen közömbös, mert a csillagok helyét kizárólag egy ideális gömbre vonatkoztatjuk, melynek középpontját a megfigyelő foglalja el. Az Égboltnak ez a látszólagos alakja kétségkívül a Földet körülvevő levegőréteggel áll összefüggésben. Arago fedezte föl 1809-ben, hogy az égbolttól visszavert fény polarizál. A polarizáció síkja a Napon, az észlelő szemén és az ég észlelt pontján megy át. A polarizáció az égnek nem minden pontján egyforma. Legerősebb a Naptól 90°-nyira eső vertikális körben, leggyengébb a Nappal szemközt levő tájon, az úgynevezett Arago-féle neutrális pontban. [SRG.]

Égbolt kék színe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 152. Hogy miért látszik az ég tiszta időben kéknek, annak magyarázatára az idők folyamán sokféle elmélet keletkezett. Ezek közül a Clausius-féle volt soká elterjedve, mely az ég kék színét a levegőben lebegő vízhólyagocskák okozta fénytalálkozási jelenségre vezette vissza. Újabban Rayleigh lord nézetét fogadták el, mely szerint a Napból kiinduló fénysugarak a levegőben foglalt legparányibb porszemecskéktől szétszóratnak (diffuzus fény), ami által maga az ég is világítóvá lesz. S mivel éppen a rövidhullámú sugarak (kék és ibolya) a szóródásnak leginkább vannak alávetve, maga az ég is ezen visszavert fény színében látszik.
Az ég kékségének vannak sokféle árnyalatai. A zenit körül intenzívebb, a horizon felé fehéres. Magas hegyeken sötétebb, ibolyába átmenő. Eső után a kékség tisztább, valószínűleg a durvább porszemek eltűnése következtében. Saussure az ég színének meghatározására színskálát használt Cianométer (lásd ott). [SRG.]

Eger, rendezett tanácsú város Heves vármegyében, annak székhelye, az Eger folyónak mindkét partján. A székesegyháztól É.-ra az érseki palota, K. felé a liceum díszes épülete áll, melyet 1765-85 között Esterházy Károly gróf püspök épített. Az épület közepét a Hell Miksa tervei szerint berendezett, 53 m. magas csillagvizsgáló (1786), többi részét az érseki jogliceum, tanítóképző, elemi iskola, a nagy könyvtár, s az intézet egyéb gyűjteményei foglalják el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 153. [SRG.]

Égi mechanika, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 172. [SRG.]

Égi testek. A csillagászatban a Nap, bolygók, állócsillagok stb. közös neve. Égi test minden tömeg, mely a világtérben előfordul, tekintet nélkül arra, hogy van-e saját fénye vagy nincs. Ily értelemben a Föld is égi test. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 173. [SRG.]

Égkörök, az éggömbön s a glóbuson a helymeghatározásra szolgáló körök rendszere. Lásd: Ég és Földgömb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 173. [SRG.]

Égsark az a két pont, mely az égboltozat látszólagos forgásában nem vesz részt. Az ezeket összekötő egyenes az égtengely. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Ég színe, lásd: Égbolt kék színe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Égtájak, vagy világtájak, lásd: Ég és Világtájak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Égteke, az égboltozatot s a rajta levő csillagokat ábrázoló gömb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Égtengely vagy világtengely, azaz egyenes, amely körül az ég egy csillagnap alatt K.-ről Ny. felé forogni látszik. Valóságban ez a Föld forgástengelye. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Egyedúti Gergely XVI. sz.-beli naptárkészítő, a nagyszombati érseki udvar gondviselője. Három Kalendárium-áról van tudomásunk, melyek az 1571., 1572. és 1593. évre szóltak. "Cureloniai Szaniszlo Jacobeius mester" krakói csillagász után fordította, s az első Bécsben jelent meg. Az egyes hónapokra szóló verseket Egyedúti gyönge distichonokba szedte s így egyszersmind a görög mérték egyik első művelője nálunk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 181. [SRG.]

Egyenlítés (aequatio), az asztronómiában minden javítás jellegű mennyiség, melynek tekintetbe vételével valamely közelítőleg helyes számértéket pontosabban határozhatunk meg. A leggyakrabban előforduló egyenlítések: az évi-, az idő-, a pálya-Egyenlítés. Az évi Egyenlítés a Hold mozgásában érezhető, oka az, hogy a Föld körüli útjában a Naphoz képest egy év lefolyása alatt különböző távolságokba kerül. Az idő-Egyenlítés a valódi és közép napidő különbsége. A pálya-Egyenlítés a bolygó elliptikus és körös pályahelyének különbsége. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Egyenlítő vagy equátor (aequator), azon legnagyobb égi kör, mely a világtengelyre merőlegesen áll. Mivel 24 óra csillagidő alatt egy teljes forgást végez a Föld körül 24 órára szokás osztani. Az osztás kiindulási pontja a tavaszpont, iránya a napi mozgás irányával ellentétes. Az equátorban álló csillagok és március 21-én és szeptember 22-én a Nap is, 12 óráig vannak a láthatár felett és ugyanily ideig a láthatár alatt. Az Egyenlítő helyét az égen kijelölni nem nehéz. A keleti és Ny.-i pontban emelkedik a láthatár fölé és a meridiánban eléri az Egyenlítői magasságot. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Egyenlítőalji tartomány, lásd: Equatória. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Egyenlítői magasság vagy equátormagasság, az egyenlítőnek emelkedése a horizon déli része fölé. Mivel a sarkmagasság a geográfiai szélességgel azonos és a világtengely az equátorra merőlegesen áll, ezért az egyenlítői magasság a geográfiai szélességnek 90°-ra való kiegészítője. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Egyiptom, (gör. Aigyptos, lat. Aegyptus, franc. Égypte, ang. Egypt, olasz. Egitto, ném. Aegypten, arab. Mazr, tör. Gipt). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 225. Török hűbérállam Afrika ÉK.-i részében. A Nílusnak periódikusan ismétlődő áradása volt az egyedüli természeti jelenség, amely a földet a termékenységre szükséges nedvességgel ellátta. A nílusi áradás idejét kellett tehát pontosan meghatározni.
Egyiptom felhőtlen, tiszta ege alatt azonban nem volt nehéz észrevenni, hogy egész történetük alatt a Nilus áradásának idejében a Sziriusz (= Szóthisz) csillagzatának heliakus kelte következett be, úgy, hogy a Szóthiszt a Nilus áradásának okozójául tekintették és mi sem természetesebb, mint hogy az év napjait innen kezdték számítani, így keletkezett a Szóthisz-év vagy Sziriusz-év, mely a Sziriusz egyik heliakus keltétől a másikig tartott. A Sziriusz-év közönségesen 365 nappal bírt, minden negyedik év 366 nappal bíró szökőév volt egy hatodik toldaléknappal. [SRG.]

Egységes idő, zónaidő, a Föld nagyobb területeire érvényes egyforma, közös idő. Egyenlő idő tulajdonképen a Föld ama helyein van egyszerre, amelyek ugyanazon meridián mentén fekszenek ezeken a helyeken a lokális idő ugyanaz, tehát egyszerre van dél, vagy éjfél stb. Két különböző meridiánon fekvő hely lokális ideje más és más. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 235-236. [SRG.]

Egyszarvú (Monoceros), csillagkép. 4 negyedrendű és 108 gyengébb, szabad szemmel látható csillagot tartalmaz, melyek között számos kettős csillag és több csillaghalmaz van. Az Egyszarvú Hevelius által 1690-ben került a csillagképek közé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 238. [SRG.]

Eiffel, Alexandre Gustave francia mérnök, szül. Dijonban, 1832. dec.15-én. Tanulmányait 1852-55-ig az Ecole centrale des arts et manufactures-ban végezte és azután mint vasúti mérnök különösen hidak tervezésével foglalkozott. 1865-ben Levallois-Perret-ben (Paris közelében) nagy gépgyárat alapított, mely ismeretessé tette nevét. 1878-ban a párisi világkiállítás számára megalkotta Páris városának pavillonját, továbbá a nizzai csillagászati toronynak 100,000 kgr. súlyú, egy személy által könnyen forgatható kupoláját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 255-256. [SRG.]

Éj. Az az időköz, midőn a Nap a látóhatár alatt tartózkodik. Tartama a hely geográfiai szélességétől és a Nap deklinációjától, azaz az évszakoktól függ. Az equátor alatt az éj folyton 12 óráig tart, az equátoron kívül az ekliptika ferdesége miatt különböző hosszú lehet s évenkint csak kétszer (márc. 21. és szept. 23.) az éjnapegyenlőségek alkalmával van egyenlő hosszúsága a nappal. A legrövidebb és leghosszabb éj a Napfordulatok (jún. 21. és dec. 21.) alkalmával áll be, mikor a Nap az equátortól lehetőleg messze áll észak-, illetőleg délfelé. Lásd: Éjjeli ív. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 256. [SRG.]

Éj egyenlőség, lásd: Equinokcium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 256. [SRG.]

Éjfél, az a pillanat, melyben a Nap a látóhatár alatt legmélyebb állását foglalja el, vagy a Nap alsó delelésének időpontja. Mivel a délkör a horizontra merőleges és valamennyi parallelkört felezi, azért az Éjfél a Nap nyugtának és keltének pillanatai között középhelyet foglal el. Ha a Nap tényleges megfigyeléséből, pl. este és a reákövetkező reggel észlelt ugyanazon magasságból vezetjük le az Éjfél pillanatát, a valódi Éjfélt nyerjük, míg a képzelt vagy közép Nap a közép Éjfélt szolgáltatja, mely egyszersmind polgári időszámításunkban a nap kezdete és dátumváltozás pillanata. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 256-257. [SRG.]

Éjféli Nap. Magasabb földrajzi szélességen a sarkok körül beáll az az eset, hogy a Nap hosszabb ideig időzik a szemhatár fölött, sőt hogy még legmélyebb állásában éjfélkor is látható, ezért Éjféli Nap. A tünemény tartama a földrajzi szélességgel változik, magán a sarkon, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között, egész félesztendeig tart, a sarktól az egyenlítő felé haladva folyton csökken és a sarkköröknél megszűnnék, ha a légköri sugártörés nem volna. Ennek következtében azonban még a mérsékelt öv legészakibb részein is látható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Éjjeli ív, valamely csillagon áthaladó parallelkörnek a horizont alatti íve. Ennek hossza és vele együtt az égi test láthatatlanságának tartama - a Nap esetében ez az éj - egyrészt a csillag deklinációjától, másrészt a hely geográfiai szélességétől függ. Az equátor alatt bármily csillagnak Éjjeli íve a nappalival egyenlő és valamely az equátorban álló csillagnak a Földön bárhol észlelt Éjjeli íve épúgy, mint a nappali, 12 órát tesz ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Eklipszisz (gör., lat. defectus), a csillagászattanban a Nap- és Holdfogyatkozások. Lásd: Fogyatkozás és Ekliptika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Ekliptika (Nappálya. Földpálya). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. Azon legnagyobb kör, melyben a Nap látszó évi mozgását végzi a Föld körül, vagy a kopernikusi felfogás szerint azon pályasík, melyben a Föld kering a Nap körül. Ennek már az őskorban történt meghatározása tekinthető az asztronómia első kezdetének. A régiek szorgalmasan ügyelték az állócsillagoknak láthatóságát Nap-kelte és nyugta alkalmával, úgy hogy könnyű szerrel meg tudták mondani, a Nap melyik csillagnál áll. Ha a Napnak egyes helyeit az égen gondolatban vonal segítségével összekötjük, nyerjük a Nap teljes útját, az Ekliptikát, mely az equátort két, egymástól 180°-nyira vagy egy félévnyire fekvő pontban metszi, az equinokciumokban s ezek között egy-egy negyedévnyire fekszik az Ekliptika legmagasabb és legalacsonyabb pontja, a ráktérítő vagy nyári és a baktérítő vagy téli fordulat, solistitium. [SRG.]

Ekphantos, syrakusai tudós Kr. e. 400 körül, az állócsillagok látszólagos mozgását már azzal magyarázta, hogy a Föld az ellenkező irányban forog. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Ekvatoriális, lásd: Asztronómai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 274. [SRG.]

Ekvatoriális nap, lásd: Equatoriális nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 274. [SRG.]

Ekvátormagasság, lásd: Egyenlítői magasság. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 274. [SRG.]

Elektra, a görög mitológiában több egymással eredetileg valószínűleg összefüggő nőalak neve. A legismertebbek: a 7 pleias-csillag egyike, ki Zeustól a trójai királyi ház törzsatyját, Dardanost szülte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 294. [SRG.]

Elektra, a (130) számú kisbolygónak és a Plejádok (b) negyedrendű csillagának neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 294. [SRG.]

Elemek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 359. Az asztronómiában azok az adatok, amelyeknek segítségével valamely égitest pályáját és helyzetét e pályában bármely időpontra nézve kiszámíthatjuk. Ezek az Elemek a következők: 1. az ellipszis félnagy tengelye, vagy parabolánál a paraméter; 2. a pálya hajlása az ekliptikához; 3. az excentricitás; 4. a fölszálló csomó hossza; 5. a perihélium hossza; 6. az epocha közepes hossza, (mely megadja, hogy az égitest adott időpontban milyen helyet foglalt el a pályában), vagy ehelyett a perihélium-átmenet ideje. Üstökösöknél és bolygóknál némelykor a közepes napi mozgást vagy a keringésidőt is szokás megadni, melyek Kepler harmadik törvénye alapján a fél nagy tengellyel függenek össze.
Kettős csillagoknál ez az összefüggés nem áll fenn, azért ezeknél az utóbbi két elem egyikét meg kell adni. Kettős csillagoknál ezenkívül a pálya hajlását nem az ekliptikához, hanem a főcsillaghoz vont látósugárra merőleges síkhoz képest kell megadni. A csomó hosszát a pályasík és az utóbb említett sík metszésvonalának pozíciószöge helyettesíti. [SRG.]

Élet. A primitív emberek mindent élőnek tartottak, ami mozgott, így élőnek tartották a meteorokat, a napot és holdat stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 365-367. [SRG.]

Eleváció, csillagászati értelemben az a szög, melyet valamely egyenes (pl. egy csillaghoz vont látósugár) a horizonnal képez, tehát annyi mint a csillagászati értelemben vett magasság. Így a sarkeleváció annyi mint sarkmagasság vagy geográfiai szélesség. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 378. [SRG.]

Elfedés, csillagfedés, occultatio, az a tünemény, midőn a Hold vagy valamely bolygó korongja egy állócsillag elé kerül és azt rövid időre elfedi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Elhajlás (deklináció), valamely égi testnek szögtávolsága az equátortól, melyet a csillagon és a világtengelyen átmenő legnagyobb körnek az equátor és a csillag között fekvő ívével mérünk (lásd: Ég). A földmágnesség tanában az Elhajlás a földmágneses erő vízszintes összetevőjének szöglete a csillagászati meridiánnal (lásd: Földmágnesség). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 385. [SRG.]

Elongáció (lat.). A csillagászatban Elongációval jelölik azon szöget, melyet a Földtől a Naphoz és valamely bolygóhoz vont egyenes vonalak alkotnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 413. [SRG.]

Encke, Johann Franz német csillagász, szül. Hamburgban 1791. szept. 23-án - megh. Spandauban 1865.aug. 26. 1811-től kezdve Göttingenben Gauss vezetése alatt dolgozott 1816-ban a Gotha melletti csillagvizsgáló intézetben segéd lett. 1817- től kezdve pedig a csillagvizsgálót önállóan vezette. 1825-ben Berlinbe hívták, az itt fölállítandó csillagvizsgáló igazgatójának. A Die Entfernung der Sonne (Gotha 1822-24, 2 kötet) című két értekezésében földolgozta az 1761-es és 1769-iki két Vénus-átvonuláson tett észleléseket. Encke határozta meg a Ponstól 1819. nov. 26-án fölfedezett, de később Encke-ről elnevezett üstökös pályáját (lásd: Üstökösök). 1844-ben a berlini egyetemen a csillagászat rendes tanára lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 487. [SRG.]

Engelmann, Rudolf német csillagász, szül. Lipcsében 1841. jún. 1-én - megh. 1888. márc. 28. A lipcsei csillagvizsgáló obszervátora s ugyanott egyetemi magántanár volt. 1882-ben magáncsillagvizsgálót épített, melyen főleg a kettős csillagok észlelésével foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 507. [SRG.]

Enif, epszilon Pegasi, másodrendű csillag a Pegasusban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

Enneadekaeterisz (gör.), tizenkilenc esztendőből álló ciklus, melynek megalapítója Görögországban az athéni Meton volt s mely ott Kr. e. 432. júniusban kezdődött. Az Enneadekaeterisz állott 235 hónapból, melyek közül 7 hónap szökőhónap s a 3., 5., 8., 11., 13., 16. és 19. évre esnek, a napok száma összesen 6940 volt, úgy, hogy egy szinodikus hónapra 29 nap, 12 ó., 45’47" esett és egy tropikus évre 365 5/19 nap, azaz 30’9" hosszabb egy napévnél. E ciklus, melyet későbben még mások javítottak, rendet hozott a zavaros athéni naptárba. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 512. [SRG.]

Ensisheim, város Felső-Elszász német birodalmi kerületben, az Ill és a Quatelbach-csatoma mellett. Környékén 1492-ben egy 55 kg. súlyú meteoritet találtak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 514. [SRG.]

Ensztatit (ásv.), a rombos piroxéneknek egyik végső tagja. Színtelen, szürkés, sárgás, zöldesbama, áttetsző, vagy csak élein átlátszó. A legtisztább Ensztatit némely meteoritban fordul el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 515. [SRG.]

Eos (lat. Aurora), az antik mitológiában a hajnalpír megszemélyesítője, Hyperion titán (annyi mint napisten) és Theia leánya, Helos (a Nap) és Selene (a Hold) nevére, ki Astraiostól a szeleket (Zephyros, Notos, Boreas, Argestes) és a csillagokat (elsősorban a hajnalcsillagot) szülte. Ragyogó bájú, rózsás ujjú, rózsakoszorúval díszes fiatal leánynak képzelték, ki a Napot megelőzve - az ősi felfogás szerint gyalog, majd utóbb szárnyasán, repülve, vagy lovagolva, illetőleg négyes fogaton ülve - halad az égi pályán. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 527. [SRG.]

Epagomenek (görög) annyi mint a hozzácsatoltak, az az öt nap, mely oly népek naptárában van a 360 naphoz toldva, melyek tizenkét 30 napos hónappal számítják az évet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 534. [SRG.]

Epakták (gör.), általában az a felesleg, melylyel valamely időköz egy másik, tőle különbözőt túlhalad, majdnem kizárólag azonban a nap és hold-év (lásd ott) összehasonlításánál használták és Epaktáknak azoknak a napoknak számát nevezték, melyek az ó-év utolsó újholdjától új-évig folytak le, melyek tehát a Hold korát újév napján mutatják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 535. [SRG.]

Epiciklus (gör.) annyi mint mellékkör, a Ptolemaios asztronómiájában oly kör, melynek középpontja egy másik körön, a deferensen halad tova, míg magán az Epicikluson egy bolygó mozog egyenletes sebességgel. Az Epiciklus célja volt a bolygók a Földről látott mozgásának magyarázatát adni, s e célnak annyiban felelt meg, amennyiben a bolygók előre- és hátrafutó mozgásának, hurokképzésének, továbbá megállapodásának első közelítésben leírását szolgáltatta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 543-544. [SRG.]

Epocha (gör, megállítás, megnyugvás), a kronológiában valamely nevezetes történeti eseménynek ideje, melytől új időszámítás vagy éra kezdődik. Az asztronómiában az Epocha azon időpont, melyben valamely égitest (bolygó, üstökös, mellékbolygó) pályájának bizonyos pontjában állott. Rendesen a perihelen való átmenet idejét választjuk Epocha-nak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 562. [SRG.]

Eppur si movee (olasz) annyi mint és mégis mozog, tudniillik a Föld. Ezek voltak álltólag Galileinak szavai, midőn 1633. jún. 22-én a római "Sta Maria sopra la Minerva" nevű templomban az inquizició ítéletének értelmében a Föld mozgásának tanáról eskűvel le kellett mondania. Ezen történeti adomának, mely első ízben a Dictionnaire historique-ben (Cala 1789) fordul el, nincsen történeti alapja. Az agg tudósnak lelki állapota az inquizicióper ideje alatt olyan volt, hogy ily ellenállásra egyáltalában képtelen volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 565. [SRG.]

Équatorial coudé, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 566. [SRG.]

Equatoriális, csillagászati távcső neve, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 566. [SRG.]

Equatoriális nap. Az az egység, mellyel valamely helynek földrajzi fekvésénél fogva kijutó napsugárzását kifejezzük. Ez pedig azon melegmennyiség, melyet az egyenlítő az év egy átlagos napján kap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Equátormagasság, lásd: Egyenlítői magasság. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Equinokciális (lat. aequinoctialis) annyi mint napéjegyenlőségi. Equinokciális kör, más elnevezése a (földi) equátornak, melynek tőszomszédságában az egész év tartama alatt nap és éj egyenlő hosszúságú. (Lásd: Egyenlítő.) - Equinokciális óra, lásd: Napóra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Equinokcium (lat. aequinoctium, éjnapegyenlőség, napéjegyenlőség, éjegyenlőség). Az a pillanat, melyben a Nap középpontja a Föld körül való évi látszó mozgásában az equátorba jut. Mivel a Nap mozgása aránylag csekély, feltehetjük némi közelítéssel, hogy a Nap ez időtájt nemcsak egy pillanatig, hanem egy teljes napig időzik az equátorban, de ekkor a nap és éj tartama egymással egyenlő, mivel a horizon, mint legnagyobb kör, az equátort felezi. Innen ez idpontnak úgy latin, mint magyar elnevezése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Equuleus vagy Csikó (lásd ott), csillagkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Eratosthenes kiváló görög polihisztor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 571. Szül. Kyrenében, Afrikában, Kr. e. 275-ben. Aggkorában megvakulván, önkéntes éhhalállal vetett véget életének 194-ben. Alexandriában, majd Athénben tanult. III. Ptolemaios Euergetes udvarához hívta és 236-tól az alexandriai könyvtár őre volt. A tudományokban bámulatos jártasságra tett szert, leginkább fizikával, csillagászattal és földrajzzal foglalkozott. Ő osztotta fel először 5 zónára a földet, melyet gömbölyűnek hirdetett s kiszámította a Föld kerületét. A tudományos kronológiát is ő alapította meg.
Nevezetesebbek csillagászati érdemei. Ide tartozik a Föld nagyságának meghatározása, vagyis az Alexandria és Syene közt levő íven tett fokmérése, a térítő körök egymástól való távolságának kiszámítása. Nevét viseli, de nem jogosan, a Catasterismi, 44 csillagkép felsorolása 475 csillaggal s a reájuk vonatkozó mítoszokkal (Berlin 1878). [SRG.]

Erdélyi püspökség és káptalan. Alapításának körülményei nincsenek felderítve, de valószínű, hogy Szt. István uralkodásának idejére vezethető vissza. Az Erdélyi püspökség második korszakának püspökei közül Batthyány Ignác gróf (1780-1798), a neves történetíró, a róla nevezett könyvtár és csillagvizsgáló alapítója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 607. [SRG.]

Eridanus, nagy csillagkép, mely az Orion lábánál kezdődik és közel a déli pólus felé húzódik, hol az Acharnar nevű elsőrangú csillagban végződik. A mi szélességeink alatt e kiterjedt csillagzatnak mintegy 150 csillagját észlelhetni szabad szemmel, ezenkívül számos kettős csillaggal és egy bolygóalakú ködfolttal ékeskedik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 639. [SRG.]

Ernő (ném. Ernst, ó-felnémet Ernust, harcos, küzdő), Lajos (vagy II. Ernő), Szász-Gotha-Altenburg hercege, III. Frigyes herceg második fia, szül. 1745. jan. 30-án - megh. 1804. ápr. 20. Az uralkodást 1772. vette át. Udvartartásának költségeit nagyon megszorította és nem nyugodott, míg az államháztartásban az egyensúlyt helyre nem állította. A Seebergen (Gotha mellett) épült csillagvizsgáló intézet fentartására 40 ezer tallért hagyományozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 661-662. [SRG.]

Estagel (ejtsd: esztazsel), város Pyrénées-Orientales francia départementban, az Agly partján festői vidéken. Arago Ferenc csillagásznak szülővárosa. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p.727. [SRG.]

Esterházy Károly gróf, egri püspök, egyike a magyar kat. egyház vezéralakjainak. Szül. 1725. máj. 4-én - megh. 1799. márc. 14. Esterházy Ferenc gróf kir. tárnokmester fia. Tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta és Rómában fejezte be. Visszatérve egy ideig családja ősi birtokán Pápán lelkészkedett, majd esztergomi kanonok lett, később pedig helytartótanácsos és cattarói vál. püspök. Mária Terézia, 1759-ben váczi, később pedig egri püspökké nevezte ki. Egerben a liceumra Hell Miksa tervei szerint csillagászati obszervatóriumot épített és ezt angol készítményű eszközökkel gazdagon felszerelte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 731. [SRG.]

Esthajnalcsillag, alkonycsillag, hajnalcsillag, (a régieknél Hesperos vagy Phosphoros és Lucifer), a Vénus bolygó mellékneve, ha a Nap nyugta után a nyugati égen mint alkonycsillag, vagy a Nap kelte előtt a keleti égen mint hajnalcsillag tündöklik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 734. [SRG.]

Esti pír. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 734-735. A szemhatár nyugati részén alkonyatkor gyakran mutatkozó piros fény, mely különösen akkor szép, ha nyugaton derült ég mellett néhány felhő lebeg. Színárnyalatai igen sokfélék s a felhők alakja, szerkezete, helye, valamint az ég színe szerint változnak. A légkörben előforduló parányi szilárd testecskék okozta fényszóródáson kívül még fényelhajlási jelenségek is működnek közre a létrejöttében, melyek a vízpárák sokféle lecsapódási termékeitől erednek. Innét van, hogy ezek az optikai jelenségek úgy fényesség, mint színpompa tekintetében erősbödnek, ha a felső légrétegekben sok az idegen testecske (vulkáni kitörések után), vagy ha nedvességtartalmuk növekedik. Napkelte előtt ugyanezen jelenség az égbolt keleti részén mint hajnali pír mutatkozik. [SRG.]

Északi csillag, lásd: Sarkcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 755. [SRG.]

Északi fény (aurora borealis). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 755-756., 1 melléklet. Napnyugta után fényjelenség a levegőben a szemhatár északi részén. Igen sok és különböző alakban jelenik meg, de túlnyomóan fényes ív alakjában, melynek legmagasabb és egyszersmind középső része közel fekszik a mágneses déllőhöz. Néha az ív számos fénysugárból áll, melyeknek alsó széle élesen kiválik az ég sötét színéből, míg felső széle elmosódott. Máskor több fénylő ív jobbról-balról emelkedik a magasba és közös pontban - az Északi fény koronájában - egyesülni látszik.
Nem ritkán színes szalagként tűnik fel, melyet szél látszik lobogtatni, mert a szalag egyes részein hullámos felvillanások láthatók, melyeknek színpompája a Geissler-féle csövekre emlékeztet. Emlékezetes az 1872. febr. 4-iki és 1882. okt. 2-iki észlelt Északi fény, mely Közép-Európában is látható volt. Argelander híres csillagász Finnországban az 1823-31. években 162 Északi fényt jegyzett fel. A Föld déli sarkának közelében hasonló jelenség észlelhető, a déli fény (aurora australis), úgy hogy az Északi fény elnevezés tulajdonképen mindkét jelenségre vonatkozik. [SRG.]

Északi korona (corona borealis), csillagkép a Hercules és Bootes csillagképek között. Egy másodrendű Gemma nevű és 25 negyed-hatodrendű csillagból áll, melyek között egynehány igen érdekes kettős csillag foglaltatik. A csillagkép különösen az 1866 májusában benne hirtelen feltűnt új csillag által vált nevezetessé. E csillag addig a 9-ed rendnél is halványabb volt, míg május 12-én másodrendű csillag fényében tündöklött; május 14-én már harmadrendű volt és május 18-án a szabad szemre nézve ismét eltűnt. Ezóta csekély változásokkal 9-ed rendű teleszkópos csillagocska. E jelenség szolgáltatta az első alkalmat, hogy a fellobbanó csillagok természetének kutatására a spektroszkópot vegyék segítségül. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 757. [SRG.]

Észlelet, észlelés, megfigyelés, a figyelemnek valamely tárgyra, személyre való irányzása, avégett, hogy minden sajátságát, mozzanatát megismerjük. Az észlelés eredménye Észlelet, mely főleg azokban a tudományokban fontos, melyek a kísérlet számára hozzáférhetetlenek, minő az asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 765. [SRG.]

Guliver álmai és a csillagászat beszélő számai. In: Zászlónk diáknaptára az 1912-13. iskolai évre. Budapest, [1912.] pp. 170-172. [KSZ.]

Elmúlt idők világa. Tudományos élet. A világegyetem. In: Zászlónk diáknaptára az 1912-13. iskolai évre. Budapest, [1912.] pp. 174-230. A középkori életet bemutató cikkben igen korai elfordulás van a nevezetes metszetnek [ahol a vándor a föld és az égbolt találkozásánál kidugja a fejét és kinéz az égi szférák közé... ]: Bepillantás a középkori világegyetembe alírással. p. 195. [KSZ.]

Égitestroncsok és a meteorológia. In: Zászlónk diáknaptára az 1912-13. iskolai évre. Budapest, [1912.] pp. 230-231. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1912 január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 23. 1912. jan. 15. 1.(265.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós és Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

Jelentés a M. tud. Akadémia munkásságáról 1911-ben. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 23. 1912. máj. 15. 5.(269.) füz. p. 236. Terkán Lajos "A hold fényessége az 1910. november 17-iki holdtöltekor" értekezése. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczegyedik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése 1912 október 21-én. = Akadémiai Értesítő 23. 1912. nov. 15. 11.(275.) füz. p. 593. Kövesligethy Radó "A föltevés nélküli seismologia két alapegyenlete" értekezése. [SRG.]

FRÖHLICH Izidor: Jelentés a londoni Royal Society alapításának 250-dik évfordulójáról. = Akadémiai Értesítő 23. 1912. dec. 15. 12.(276.) füz. pp. 597-622. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

VEKERDI Béla: Mit mesél a fénysugár? = "Darwin" 1. 1912. okt. 15. 2. sz. pp. 2-6. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: Hogy mérték föl a Földet?... = "Darwin" 1. 1912. dec. 1. 5. sz. pp. 65-66. [SRG.]

Szaturnusz bolygó földközelben. = "Darwin" 1. 1912. dec. 1. 5. sz. pp. 69-70. [SRG.]

VEKERDI Béla: Az égbolt meghódítása. (Egy műkedvelő csillagász naplójából.) = "Darwin" 1. 1912. dec. 15. 6. sz. pp. 83-86. [SRG.]

Levegő a holdon? = "Darwin" 1. 1912. dec. 15. 6. sz. p. 95. [SRG.]

A csillagos ég februárban. = Délmagyarország 3. 1912. febr. 23. 44. sz. p. 6. [HAI.]

Hir Camille Flammarionról. = Délmagyarország 3. 1912. márc. 3. 52. sz. p. 7. "...A kitűnő tudós és iró a minap töltötte be hetvenedik életévét és ebből az alkalomból a párisi városházán ünnepséget rendeztek a tiszteletére..." Rövid életrajza és a spiritizmussal kapcsolatos álláspontja. [HAI.]

  STEINER Lajos: A földmágnességi erős napi változásai. = Földrajzi Közlemények 40. 1912. 8. füz. pp. 194-213. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1912. évi február hónap 7. napján. = Földtani Közlemények 42. 1912. jún. 6. füz. p. 493. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 7. A nem saját fényű égitestek fotometriája. Az álló csillagok hőmérsékletének megállapítása fotometrikus úton. = Az Időjárás 16. 1912. jan-febr. 1-2. füz. pp. 1-15. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 8. A tudományos asztrofotometria alkalmazása. [1.] = Az Időjárás 16. 1912. márc. 3. füz. pp. 49-64. [IBQ.]

TÓTH Kálmán: Ritka természeti tünemény. = Az Időjárás 16. 1912. márc. 3. füz. p. 83. Szép szivárvány Verespatakon (Alsófehérmegye) 1912. jan. 25-én. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 8. A tudományos asztrofotometria alkalmazása. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 16. 1912. ápr. 4. füz. pp. 85-96. [IBQ.]

HÁTOSZ György: Melléknap. = Az Időjárás 16. 1912. ápr. 4. füz. p. 111. 1912. febr. 8-án Vásárosnaményben. [SRG.]

FRIESENHOF Gergely: Megfigyelések a f. évi április 17-i napfogyatkozás idején. = Az Időjárás 16. 1912. máj. 5. füz. p. 139. [IBQ.]

A folyó évi április hó 17-i napfogyatkozás megfigyelése. = Az Időjárás 16. 1912. jún. 6. füz. p. 159. Göbl merényi (Szepes megyei) plébános beszámolója szerint az egész község nézte kormos üvegen. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Melléknap. = Az Időjárás 16. 1912. jún. 6. füz. p. 159. 1910. ápr. 19-én Szerepen (Bihar megye). [SRG.]

(ss): Dr. Konkoly Thege Miklós: Az 1908. év kezdetétől az 1911. év végéig az ógyalllai m. kir. Konkoly-alapítványú astrophysikai observatóriumon az újonnan beszerzett és a házilag előállított műszerek ismertetése. 1. Csillagászati műszerek beszerzése. Bp. 1912. A m. kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai 4. = Az Időjárás 16. 1912. szept. 9. füz. pp. 230-232. [SRG.]

KONKOLY [THEGE Miklós]: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése az 1911. évben. = Az Időjárás 16. 1912. nov. 11. füz. pp. 263-264. Üstökös észlelések is. [IBQ.]

Kitüntetés. = Az Időjárás 16. 1912. nov. 11. füz. p. 266. II. Vilmos a porosz vörös sasrenddel tüntette ki Konkoly-Thege Miklóst. [IBQ.]

A napfolt-maximumok és minimumok évei a 19. században. = Az Időjárás 16. 1912. dec. 12. füz. p. 316. Zürichi táblázat, 1805-től. [IBQ.]

A Földlégkör keletkezésének történetéhez. = Az Időjárás 16. 1912. dec. 12. füz. pp. 316-317. [IBQ.]

PROHÁSZKA Ottokár: Uj kozmogónia. = Katholikus Szemle 26. 1912. 5. sz. pp. 485-502. A Hörbiger-féle elmélet lelkes ismertetése és elfogadása. [ZSE.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 1. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1912. dec. 4-5. sz. pp. 78-81. [PIR.]

LITTKE Aurél - PETZ Gedeon: Göncölszekér. = Magyar Nyelvőr 41. 1912. febr. 1. füz. pp. 87-93. [SRG.]

BEKE Ödön: Szófejtések. 1. Hetevény, hetes. = Magyar Nyelvőr 41. 1912. dec. 15. 10. füz. p. 441. A Fiastyúk nevének magyarázata. [SRG.]

WEISS Mór: Gans Dávid élete 1541-1613 történeti és csillagászati művei s azoknak forrásai. = Magyar Zsidó Szemle 29. 1912. pp. 171-208. A westfáliai Lippstadtban született, Krakkóban is tanult, az 1560-as években Prágában letelepedett sokoldalú német zsidó, csillagászati érdeklődéssel is. A II. Rudolf udvarában működő Tycho Brahe-vel és Keplerrel is együtt dolgozott. Gans hasznos tanácsokat kapott tőlük csillagászati tanulmányainak írásakor. Az Alfons-féle táblázatokat ő fordította le héberről németre, Tycho részére. Gans 1609-1613 között írt egy csillagászati munkát Nechmad Venáim címmel (mely csak 1743-ban jelent meg nyomtatásban héber és latin nyelven). A részletes csillagászati és csillagászati földrajzi műben a kopernikuszi mellett Tycho világképét is ismerteti. [KSZ.]

LITTKE Aurél - FARKAS Sándor: Tanszerengedélyezés és bírálat. Kun Kálmán "Nappal is ragyognak csillagok" nevű planetáriumáról. = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 6. évf. 1912. 11. sz. pp. 209-211. Egy gömbsüvegen a csillagos ég "homorú képét tünteti fel". Kívülről lehet betekinteni a földgömbbe, amely egy csonka gömbhéjra illeszthető, és az ég forgását, a cirkumpoláris csillagokat szemlélteti. A két bíráló egymástól független véleménye kedvező, kisebb javítások javasoltak, de jelen formájában is engedélyezhető. - VKM engedélyezése 1912. évi 152690. sz. rendelete. Bartha Lajos 2013-as megjegyzése: "Ezzel az eszközzel egyetlen gyűjteményben sem találkoztam, képét sem találtam." [IBQ.]

A társulat tagjai az 1912. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 36. 1912. 1. füz. p. 54. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

STEINER Simon: Az égi testek hőmérsékletének meghatározása. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 36. 1912. 3-4. füz. pp. 143-157. "Ennek a kérdésnek megoldása még ma is csak a kezdetlegesség stádiumában van. Eddig csupán a Napnak és néhány álló csillagnak hőmérséklete van közelítő pontossággal meghatározva. A felemelő érzés bizonyos foka keletkezik bennünk, ha meggondoljuk, hogy e kérdés körül a kezdeményezést éppen magyar ember, báró Harkányi Béla tette meg. [...] Azért első sorban a sugárzás főbb törvényeit kell megismernünk, csak azután térhetünk rá azoknak, az égi testek hőmérsékletének kiszámítására irányuló alkalmazására. [...] Az előadottak szerint két, teljesen különböző módszer áll rendelkezésünkre.
Az egyiket a Stephan-Boltzman-féle törvény segélyével kapjuk, a másodikat az eltolódási törvényből. [...] Báró Harkányi Béla kísérelte meg elsőnek, néhány álló csillagra nézve a lambda m-et meghatározni és ebből a hőmérsékletet kiszámítani. Azonban ő sem saját megfigyeléséből indul ki, hanem számításának alapjául veszi a Vogel által 1880-ban felállított mérési sorozatot, vonatkozva hat álló csillagra, a Napra, továbbá az elektromos ívfényre. ..." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jan. 15. 546. füz. pp. 123-125. 1912. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. febr. 15. 548. füz. pp. 198-200. 1912. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A Hold hatása az időjárásra. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 1. 549. füz. pp. 271-272. Apró közlemények. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (13.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 1. 549. füz. p. 279. K. J. az eddigi üstökösök pályaelemeinek leírásáról keres könyvet. [SRG.]

WODETZKY József: Az eddig ismert üstökösök pályaelemei. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 1. 549. füz. p. 280. Levélszekrény. Feleletek. (13.) [SRG.]

UJJ Gyula: Meteorológiai megfigyelések a Halley-üstökös átvonulása alkalmával. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 15. 550. füz. pp. 304-305. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 15. 550. füz. pp. 307-309. 1912. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

WODETZKY József: Az 1912. április 17-iki napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 551. füz. pp. 323-326. Apró közlemények. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (22.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 551. füz. p. 343. Dr. A. D kérdése az üstökösök nitrogéntartalmáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (23.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 551. füz. p. 343. F. J. a napóra szerkezetéről kérdez. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az üstökösök nitrogéntartalma. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 551. füz. p. 344. Levélszekrény. Feleletek. (22.) [SRG.]

WODETZKY József: Napóra felállítása. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 551. füz. p. 344. Levélszekrény. Feleletek. (23.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 15. 552. füz. pp. 372-374. 1912. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. Gyűrűs vagy teljes napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. máj. 15. 554. füz. pp. 435-437. 1912. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (31.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. máj. 15. 554. füz. p. 437. Sz. J. A Hold fényváltozatairól. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Hold fényváltozásainak cziklusa.; Meton-féle cziklus. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. máj. 15. 554. füz. p. 438. Levélszekrény. Feleletek. (31.) [SRG.]

KELEMEN Ignácz: A tejút. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jún. 1. 555. füz. pp. 456-462. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (37.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jún. 1. 555. füz. pp. 471. D. K. az északi mágneses sarkról? [SRG.]

STEINER Lajos: Az északi és déli mágneses sark helye. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jún. 1. 555. füz. pp. 472. Levélszekrény. Feleletek. (37.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jún. 15. 556. füz. pp. 498-500. 1912. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. júl. 15. 558. füz. pp. 564-566. 1912. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (42.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. júl. 15. 558. füz. p. 566. H. S. a csillagászat elemeiről szóló könyvet keres. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Ajánlható csillagászati művek. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. júl. 15. 558. füz. p. 566. Levélszekrény. Feleletek. (42.) [SRG.]

SHALER, Williams Henry: Mai csillagászati ismereteink kialakulása. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. aug. 15. 560. füz. pp. 601-618. Fordította: Kiss Viktor Manó. Revideálta: Kövesligethy Radó. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. aug. 15. 560. füz. pp. 632-634. 1912. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

FRÖHLICH Károly: A washingtoni Carnegie-Intézet. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. szept. 1. 561. füz. pp. 657-664. Csillagászati szakosztálya és intézete: pp. 660-663. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnesség oka. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. szept. 15. 18. sz. 562. füz. pp. 693-694. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. szept. 15. 562. füz. pp. 696-698. 1912. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az 1912. április 17-iki napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. okt. 1. 563. füz. pp. 720-724. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. okt. 15. 564. füz. pp. 760-762. 1912. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

ENTZ Géza: A magyar orvosok és természetvizsgálók 36. vándorgyűlésén Veszprémben tartott természettudományi előadások ismertetése. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. nov. 1. 565. füz. pp. 794-795. Lakits Ferenc: A napfogyatkozásokról, különösen az 1912. ápr. 17-iki gyűrűs napfogyatkozásról című előadása. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. nov. 15. 566. füz. pp. 824-826. 1912. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Az ég homályossága az 1912. év nyarán. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. dec. 1. 567. füz. pp. 842-845. [SRG.]

MENDE Jenő: Az északi fény oka. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. dec. 1. 567. füz. pp. 850-851. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. dec. 15. 568. füz. pp. 881-883. 1912. dec. 15. - 1913. jan. vége közötti jelenségek. [SRG.]

JÓNÁS Frigyes: Újabb vizsgálatok a sarki fény mivoltának felderítésére. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. pp. 33-35. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophotographia fejlődése az utolsó negyedszázad alatt. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. pp. 35-36. [SRG.]

TASS Antal: Az 1912. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. p. 46. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1912-ben visszatérő üstökösök. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. p. 46. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1911. évi k. üstökös. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. p. 46. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 január havában. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. pp. 46-48. [SRG.]

PAPP Dezső: A világegyetem problemájának megoldása Arrhenius szerint. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. pp. 87-88. [SRG.]

TASS Antal: Új periodikus üstökös. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. p. 94. 1911h üstökös. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A napfoltok összefüggése a bolygók helyzetével. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. p. 94. 1911h üstökös. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új változó csillagok. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. p. 94. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Ujdonság. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. p. 94. Brooks-féle üstökös fényességének változása. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 február havában. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. pp. 95-96. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. pp. 141-144. [SRG.]

TASS Antal: Részleges holdfogyatkozás. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. p. 141. 1912. ápr. 1-én. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A változó csillagok eloszlása periodustartam szerint. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. p. 141. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. pp. 141-142. A Mira Ceti parallaxisa, 1910 KD asteroida méretei, A Schaumasse-féle üstökös pályájának hasonlósága a Brosen-Deming-félével. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 március havában. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. pp. 142-144. [SRG.]

TASS Antal: Az 1917. áprilisi napfogyatkozás. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 162-165. [SRG.]

Saturnus gyűrűjének optikai feloldása. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 170-171. [SRG.]

S. J.: Újabb adatok a Mars bolygó felületének ismeretéhez. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. p. 175. Krónika. [SRG.]

TASS Antal: Gyűrűs napfogyatkozás ápr. 17-én. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 189-190. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 április havában. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 190-192. [SRG.]

Új csillag. = Uránia 13. 1912. máj. 5. sz. pp. 237-238. A Nova (18, 1912.) Geminorum Enebo márc. 13-án Dombaasban fedezett fel [Nova Geminorum No. 2. 1912. Későbbi neve: DN Gem]. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az április 17-iki napfogyatkozás. = Uránia 13. 1912. máj. 5. sz. p. 238. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 május havában. = Uránia 13. 1912. máj. 5. sz. pp. 238-240. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 június havában. = Uránia 13. 1912. júl-aug. 6-8. sz. pp. 322-324. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 július havában. = Uránia 13. 1912. júl-aug. 6-8. sz. pp. 324-326. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 augusztus havában. = Uránia 13. 1912. júl-aug. 6-8. sz. pp. 326-328. [SRG.]

MIKOLA Sándor: Henri Poincaré. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. pp. 357-359. [SRG.]

TASS Antal: A Nap alakja. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uranus bolygó rotatioja. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Palisa-féle planetoida pályája. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Halley üstökösét követő meteorraj. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Magellan-féle felhő változó csillagjai. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. pp. 374-375. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 szeptember havában. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. pp. 375-376. A szeptember 26-iki részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

TASS Antal: Az égi testek fényességmeghatározásának történeti fejlődése és physikai jelentősége. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. pp. 395-402. [SRG.]

TASS Antal: Teljes napfogyatkozás október 10-én. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. pp. 421-422. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Nova Lacertae parallaxisa. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. p. 422. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Mars bolygó lapultsága és tengelyének helyzete. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. pp. 422-423. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. pp. 423-424. Tuttle-féle üstökös, Eros planetoida. Nova Geminorumon előforduló radioaktív anyagról. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 október havában. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. p. 424. [SRG.]

TASS Antal: A Gale-féle (1912a) üstökös. = Uránia 13. 1912. nov. 11. sz. p. 469. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uj csillagvizsgálók. = Uránia 13. 1912. nov. 11. sz. pp. 469-470. Hamburg, Berlin, Ógyalla, Santiago, Bécs csillagvizsgálóiról. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Schaumasse-féle (1912b) üstökös. = Uránia 13. 1912. nov. 11. sz. p. 470. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 november havában. = Uránia 13. 1912. nov. 11. sz. pp. 470-472. [SRG.]

TASS Antal: A Borelly-féle (1912c) üstökös. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. p. 517. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Gale-féle üstökös pályája. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. pp. 517-518. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok az 1910a üstökösről. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. p. 518. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Meteorvas hullás. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. p. 518. 1904. ápr. 7-én Sasayama mellett levő Okano japán falu erdejében esett le. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Palisa-féle planetoida újabb pályaszámítása. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. p. 518. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. pp. 518-520. Jupiterről és az állócsillagokról. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 december havában. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. pp. 519-520. [SRG.]

Van-e élet a csillagokon? = Vasárnapi Könyv (ismeretterjesztő képes hetilap) 2. 1912. 4. füz. pp. 10-14. (58-62.) "Vannak-e a Földünkön kívül más égitesteken is élőlények, vagy alkalmasak-e a csillagvilágok arra, hogy ott élet lehessen? Ezek a kérdések évszázadok óta várnak az igaz válaszra. Eddig az egyszerű, kezdetleges eszközök nem engedték, sőt lehetetlenné tették a nagy titkok felfedezését, ma azonban a csillagászat tudományának olyan tökéletes messzelátó csövei vannak, amelyek a legszédületesebb távolságokat is áthidalják és az égitesteket az emberi szemhez egészen közel hozzák. Ezért a tudósok már megállapíthatják, melyik égitest lakható. [...]
A Marsz sokkal régebbi földtest, mint a mi Földünk és így fejlődésében már elérte azt a pontot, ahova mi csak évmilliók múlva fogunk eljutni. Ebből következtetik a csillagászok, hogy a Marsz lakói olyan művelődési fokra emelkedtek, hogy annak magasságát mi még csak nem is sejthetjük. [...] A bolygókról és az álló csillagokról, általában véve tehát: a csillagok világáról való ismereteinket még nagyon fogyatékosaknak kell tartanunk. Sok száz esztendőnek utódokról-utódokra szálló kutatása talán közelebb viszi az emberiséget a természet titkainak a föltárásához, a mindenség megközelítő megismeréséhez." [HAI.]

A Napfogyatkozás és a Holdfogyatkozás. = Vasárnapi Könyv 2. 1912. 15. füz. pp. 1-6. (225-230.) "A Föld a Holddal és a végtelen mindenség sok-sok ezernyi csillagával kering a Nap körül. Régen volt, mikor még azt hitték, hogy a Föld egy helyben áll és körülötte forog a Hold is, meg a Nap is. Ma már mindenki tudja, hogy a világ középpontja a Nap. Ez éltet mindent a melegével és ez a világ egyetlen összetartó ereje. [...] Ha valamely égitest a Napot és a Földet összekötő egyenes vonalba kerül, akkor az egyiknek az árnyéka a másikra vetődik. Ilyenkor fogyatkozás támad, ami azt jelenti, hogy valamelyik égitestnek egy része, vagy pedig egész felülete néhány percre eltűnik a szemünk elől.
Holdtölte idején a Föld jut a Nap és a Hold közé, tehát a Föld árnyéka a Holdat elfödi és Holdfogyatkozás támad. Újhold idején a Hold árnyéka a Földnek egyes részeitől elvonja a napfényt és Napfogyatkozás keletkezik. [...] Teljes Napfogyatkozáskor a Nap korongjának szélein vöröses színben lobogó napfáklyákat látni. A magasságuk szemmel láthatóan növekszik, az alakjuk igen változatos. A vörös naplángok a halovány sugarú fénykoszorúból emelkednek ki. Ezt a fényesen ragyogó gyűrűt széles fehér öv veszi körül. ..." [HAI.]

A Föld története. Hogyan születtek meg a csillagok? = Vasárnapi Könyv 2. 1912. 38. füz. pp. 1-5. (593-597.) "Ha tiszta éjszakában jó távcsővel az égboltozatot vizsgálgatjuk, felhőhöz hasonló tömegeket veszünk rajta észre. Összevissza kuszált ködpamatnak látszanak, mintha száz meg száz kicsiny csillag olvadna össze bennök. Izzó, tüzes gáztömegből állanak ezek a ködfoltok és ahányat látunk, annyiféle a formájuk. Egyik ritkásnak, a másik sűrűbb tömegűnek látszik. Vajjon miért húzódik össze egyik-másik, némelyik ködfoltnál pedig mi okozza a megsűrűsödést? [...]
Az égitestek keletkezésének nyomait is megtalálja a csillagos égen járatos, messzelátó távcsővel fölfegyverkezett csillagász. Látja, hogy vannak tömör és megállapodott alakú csillagok, mint a Föld, a Hold, a Nap és látja, hogy vannak ritkább anyagú, változó formájú égitestek is. A hatalmas, sűrűsödő ködfoltokból fejlődtek a hűlés közben megszilárdult kisebb égitestek. Hogy ez a megkeményedés miképpen történt, azt egy tudós igen érdekes kísérlettel mutatta be. ..." [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: A Saturnus gyűrűi. = Vasárnapi Ujság 59. 1912. jan. 28. 4. sz. p. 72. "Néhány nappal ezelőtt az egész napi sajtót befutotta az a szenzácziósnak látszó hír, hogy a Saturnus gyűrűi bomlani kezdenek s valószinüleg szét fognak esni. A hír alapja Toddnak, az amerikai Amberst-obszervatórium igazgatójának egy rövid távirata volt, a mely arról szólt, hogy Todd a Saturnus gyűrűk külső szélein szokatlan "csillogásokat" vett észre..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: Az április tizenhetediki napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 59. 1912. ápr. 14. 15. sz. p. 302. "A megfigyelésre nagyon kedvező lesz az alkalom, mert a Nap magasan fog állani, mivel a fogyatkozás déltájban folyik le... ...a fogyatkozás tehát épen hogy teljes lesz egyes helyeken, míg másutt csak gyűrűs és igy a megfigyelések különösen alkalmasak lesznek arra, hogy az előző számításokat kontrollálhassák velük... Minálunk Magyarországon a fogyatkozás csak részleges lesz,..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: A nap- és holdfogyatkozás legendái. = Vasárnapi Ujság 59. 1912. szept. 1. 35. sz. pp. 711-712. "A világtörténelemben számtalan említésre méltó esetről olvashatunk, melyekben a fogyatkozások döntő befolyással hatottak, néha kedvezően, de sokszor bizony szerencsétlenségeket okozva..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: Nemzetközi órajelzés. = Vasárnapi Ujság 59. 1912. dec. 29. 52. sz. p. 1052. "...már régóta foglalkoztatta az asztronómusokat az a gondolat, hogy az időjelzés terén valamilyen módon egy nemzetközi szervezetet létesítsenek s már egy évtized óta kísérleteznek is azon, hogy a dróttalan távírót használják fel erre a czélra. ...meg is alakult az idei nyáron a Commission Internationale de l’Heure, az időjelzés nemzetközi bizottsága,..." [HAI.]

          1913.

  BAUMGARTNER Alajos: A fizika története. Budapest, 1913. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), A Nyugat nyomdája (Révai és Salamon). 156 p., 36 ábra. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 226-227./ Az ókor és a középkor fizikai, csillagászati világképének rövid ismertetése után (pp. 4-22.), egy-egy fejezet foglalkozik Galilei (pp. 25-29.) és Kepler (pp. 29-33.) munkásságával. Huygens (pp. 58-62.) és Newton (pp. 63-68.) eredményein kívüli is találhatunk még elszórtan csillagászati szempontból értékelhető adatokat a kötetben: Brahe (p. 30.), Bruno (p. 36.), Coppernicus (p. 23.), Dollond (p. 80.), Foukault (p. 108.), Fraunhofer (p. 107.), Huggins (p. 126.), Janssen (p. 27.), Lippershey (p. 27.), Römer (p. 57.), Wollaston (p. 107.), stb. [HAI.]

BÖLSCHE, [Wilhelm]: Utazás a Hold körül. Ford.: Gáspár Lajos. Kiadja a Darwin Népszerű Természettudományi Folyóirat szerkesztősége. Budapest, 1913. Darwin, Kurcz-Fejér nyomda. 60 p. /"Darwin-könyvtár" 1./ Jó összegezése a korabeli ismereteknek, a könyv utolsó 20 oldala a Hold-geológia akkori állásának legjobb magyar összefoglalása. [IBQ.]

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. 2. kiad. Budapest, 1913. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. 640 p. /A műveltség könyvtára./ Egy kötetben. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-630. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXIII-ra [1913-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1913. Franklin-Társulat nyomdája. 275 p. Csillagászat: pp. 3-73. Bevezetés. Ünnepszámítás. Időszámítás. Nap- és holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1913-ik közönséges esztendőre. Tizenharmadik évfolyam [Debrecen, 1912.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; A hold fényváltozásának jegyei.; Az ugynevezett uralkodó bolygó ez évben: Vénusz.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. In: Jókai Mór: Délvirágok. Oceania. Budapest, 1913. Révai testvérek kiadása, pp. 167-198. /Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás. 20./ A kisregény Hindusztán hegyei között játszódik, a XIX. század közepén, az angolok és az afgánok harcai idején. Egyik este a csillagos eget mutatják egymásnak, konkrétan az Andromeda csillagkép szabadszemes csillagait, benne az Andromeda köd "kisded ködfoltját" is. A köd közepén egyesek nem látnak csillagot, mások látnak "egy harmadrendű csillagot, könnyen kivehetően, éppen a ködfolt közepében". Előbbiek elesnek a harcban, utóbbiak nem.
A kitalált történet megírása után jóval, 1885-ben tűnt fel az Andromeda köd (csaknem szabadszemes) szupernóvája, így a későbbi kiadásokhoz Jókai Mór a következő utószót írta: "Ezt a novellát én 1850-ben írtam. A kiket a mese kútforrásaiul megemlítek, az angol nagykereskedő, mr. Drayson, és az angol hadászati folyóirat csupán képzeletem alakjai, a kiket soha nem láttam. Ez nemcsak költői szabadalom, sőt kötelesség ilyenféle bevezetést adni egy mesének, hogy az olvasó által azt könnyebben bevehetővé tegyük. Negyven év után a csillagászok felfedezték az Andromeda ködfoltjában rejlő új csillagot. Egy külföldi observatorium igazgatója, a ki angol fordításban olvasta ezt a novellámat, kérdést intézett hozzám, hogy hol vettem a tudomást erről az eddigelé észre nem vett csillagról azelőtt 40 esztendővel? Nem tudtam rá választ adni." [KSZ.]

KECSKEMÉTI Ármin: Asztrológia a talmudban. In: Évkönyv 1913. Kiad.: Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat. Szerk.: Bánóczi József. Budapest, 1913. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 71-87. /Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. 36./ Az ókori mezopotámiai és egyiptomi hatások a zsidó asztrológiára. Kapcsolódások a csillagászat és a mitológia felé. A bolygók fényének, színének, mozgásának említése. Az állatövi csillagképek a hivatalos zsidó könyvekben és apokrifekben iratokban. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Napfogyatkozásokról, különösen az 1912 április 17-iki gyűrűs napfogyatkozásról. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1912. augusztus 25-29-ig Veszprémben tartott XXXVI. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Kerekes Pál, Csiki Ernő. Budapest, 1913. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 160-166. [SRG.]

Farsang tartama.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Égaljunk természeti évszakai.; A Nap és rendszerének csoportja.; A Hold fényváltozásának jegyei.; Csillagászati évszakok.; Nap és holdfogyatkozások.Az ugynevezett uralkodó bolygó ez évben a Vénusz. In: Népbarátja naptár 1913. [Budapest, 1912.] [pp. 1-2.] [SRG.]

Étetési rajzok alatt az ásványok felületén gyakran látható és mesterségesen is elidézhető rajzokat értjük. A legszebb példát a meteorvasak szolgáltatják, melyeken, csiszolás után salétromsav- és kevés kénsavval étetve, kitűnik, hogy az összetevő lemezkék az oktaéder lapjával párhuzamos elhelyezkedésűek (Widmannstätten-féle rajzok). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 2. [SRG.]

Etna (Aetna) vagy olaszosan Mongibello, Európa legmagasabb, 3279 m. magas vulkánja Szicília K.-i partján. Leginkább Catania felől közelítik meg, pihenőhely a 2942 m. magasan épült Casa Etnea vagy Inglese, amelyben csillagászati és meteorológiai obszervatórium van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 12. [SRG.]Etruria (Hetruria, Tuscia a görögöknél Tyrrhenia a közép- és újkorban Tuscania, Toscana), az etruszkok földje Közép-ltália ÉNy.-i részében. Etruria népe, az etruszkok Itália legrégibb korában nagyon fontos, mondhatni uralkodó szerepet vittek. Műveltségükben sok a keleti és görög vonás. Orvosaik nagy hírnek örvendettek, jártasak a természettudományban és a csillagászatban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Eudoxos (knidosi) görög csillagász és matematikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 25. Szül. Knidosban, Kr. e. 408-ban - megh. 355. 23 éves korában Athénbe ment, hol Platónt is hallgatta. Egyiptomban hosszabb időt töltött. Eudoxos kiválóan a geometria és csillagászat terén működött. Hogy az égi testek mozgását és a bolygók sokszorosan egymásba kuszált pályáit egyenletes körmozgásra vezethesse vissza, föltételezte, hogy az álló csillagok egy üres gömb belső felületére vannak erősítve, amely K.-ről Ny.-ra 24 óra alatt fordul a világtengely körül, hogy továbbá a Nap, Hold és minden bolygó egy-egy szféra egyenlítőjén van elhelyezve, amely saját tengelye körül egyformán forog, de ezen tengelyek pólusai ismét más forgó gömbökön fekszenek stb. [SRG.]

Eukleides (Euklides) görög matematikus, a Kr. e. III. sz. kezdetén. Életéről csak annyit tudunk bizonyosan, hogy I. Ptolemaios idejében Alexandriában tanított. Egyéb fontosabb műve: Phaenomena, a csillagok mozgásáról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 29. [SRG.]

Eukrít névvel G. Rose az anortit és augitszemek elegyéből álló meteoriteket és földi kőzeteket nevezte. Tulajdonképen anortit-tartalmú gabbrók, diabázok és meteoritek, amelyek olivint is tartalmaznak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 29-30. [SRG.]

Év (esztendő). Bizonyos egységül felvett időköz, leginkább az az idő, melyre a Földnek szüksége van, hogy az ekliptikát (lásd ott) befussa és mely alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek. Van csillagászati és polgári év, az az illető időköznek valóságos (a másodpercekig terjedő) tartama. Emez az alapul felvett csillagászati évben foglalt egész napok száma. A kiindulás pontja szerint, melytől kezdve és a meddig tudniillik az ekliptika befutásának idejét számítjuk, többféle csillagászati évet különböztetünk meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 53-55. [SRG.]

Évszakok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 64. A tavasz, nyár, ősz és tél, amely négy időszakasz a tropikus évnek részei, melyekre ezt a Napnak az év folyamán elfoglalt különböző helyzete szerint felosztjuk. A Nap egy évben kétszer megy át az egyenlítőn és kétszer távolodik el attól legmesszebbre, egyszer észak-, egyszer délfelé.
Az egyenlítőbe márc. 21. és szept. 22-én vagy 23-án jő a Nap, amaz a tavaszi, ez az őszi napéjegyenlőség (equinokcium), egyben a csillagászati tavasznak, illetve ősznek kezdete. Június 21. vagy 22-én hagyja el a Nap északfelé legjobban az egyenlítőt, elérve a ráktérítőhöz - ez a nyári napfordulat (solstitium aestivum), az északi féltekén a nyárnak kezdete. December 21. vagy 22-én pedig délfelé tér el leginkább egészen a baktérítőig, ez a téli napfordulat (solstitium brumale), az északi féltekén a tél kezdete. Az évszakok eme sorrendje a déli féltekén éppen fordított. Mikor nálunk tél van, ott nyár van s fordítva. [SRG.]

Évszámítás, lásd: Év és Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 64. [SRG.]

Excentrikus (lat.). Az asztronómia történetében az Excentrikus-kör a Hipparchos-féle világnézet szerint a Napnak a Föld körül való évi útja. Ha a Nap oly körben mozog, melynek középpontján kívül áll a Föld, akkor első közelítésben e mozgásból némileg magyarázható a Nap átmérőjének változása és az évszakok egyenlőtlen hosszúsága, mit a régi csillagászok a bolygómozgás első egyenlőtlenségének szoktak volt nevezni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 68. [SRG.]

Fabricius, David teológus és asztronómus. Szül. Esensben (Ostfriesland) 1564-ben - megh. Ostelben 1617. máj. 7. F. a cethal csillagképében egy változó és az Ophiuchus csillagzatában egy új csillagot fedezett fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 120. [SRG.]

Fabricius, Johann asztronómus, Fabricius David fia, szül. Resterhaaveban 1587. jan. 8-án - megh. valószínűleg 1615-ben. Híressé vált a napfoltok és a Nap tengely körüli forgásának felfedezése által (1610. dec.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 121. [SRG.]

Falb, Rudolf német természettudós. Szül. Obdachban (Stiria) 1838. ápr. 13-án - megh. 1903. szept. 29. Schönebergben (Berlin mellett). Eleinte papnak készült, de később a természettudományok művelésére tért át. 1868-ban a "Sirius" című népszerű csillagászati folyóiratot alapította, mely 1882 után H. J. Klein szerkesztésébe ment át. 1877-1880-ig Amerikában járt, ahol a Kordillerák vulkánjait tanulmányozta. Elméletét, mely szerint bizonyos napokon a Nap és a Hold hatása a föld belsejében levő folyékony izzó magra fokozódik, ami vulkáni kitörésekben, rengésekben nyilvánul, később kiterjesztette a légkörre és minden esztendőre előre megállapította a kritikus napokat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 156-157. [SRG.]

Fali kör, az első szilárd felállítású, teljesen beosztott körrel és távcsővel ellátott asztronómiai műszer. A kör pontosan a meridián síkjába és falhoz volt erősítve. Az első enemű műszert Troughton állította fel Greenwichben. Ma a Fali kört a meridiánkör helyettesíti. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 161. [SRG.]

Fali quadrans, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 161. [SRG.]

Farkas (lat. Lupus), csillagkép az ég déli felén, 75 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Fasti (lat.). Átvitt értelemben a naptár (kalendárium), mint a törvénynapok jegyzéke, melyben a törvénykezés napjait az F, a tiltott napokat az N kezdőbetű jelezte s amelyet a pontifexek szerkesztettek s irattárukban őriztek (a Regia nevű fórumi épületben). Benne az ünnepek, vásárok, játékok és égi jelenségek is rendesen jelezve voltak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. [SRG.]

Fasti (lat.). Ovidius elbeszélő tankölteménye a naptár ünnepeiről, ez ünnepek mitológiai eredetéről, az égi tüneményekről, stb. Csak az első hat hónap (jan.-jún.) készült el ugyanannyi könyvben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. [SRG.]

Faye (ejtsd: fé), Hervé Auguste csillagász, szül. Saint-Benoit-du-Saultban 1814. okt. 1-én - megh. Párisban 1902. júl. 4. 1873 óta az Ecole polytechnique-on a csillagászat tanára s 1876 óta a Bureau des longitudes elnöke. 1843. nov. 22-én felfedezte a róla nevezett üstököst. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 219. [SRG.]

Fearnley (ejtsd: fernli), Karl Friedrich norvég csillagász, szül. Frederikshaldban 1818. dec. 19-én - megh. Kristianiában 1890. aug. 22. 1857-ben a kristianiai egyetemen a csillagászat tanára, 1861-től a csillagvizsgáló igazgatója. 1860-ban Észak-Spanyolországban megfigyelte a júl. 18-iki teljes napfogyatkozást. Az európai fokmérés számára hét alapvonalat mért meg. Szerkesztett egy nagyobb csillagkatalógust és írt az északi fényről és a földi refrakcióról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 228. [SRG.]

Február (böjtelő-hava), a Julius-féle és Gergely-féle naptár második hónapja, 28 napja van, csak szökőévekben 29-napos. (Lásd: Év és Római naptár.) A hőmérséklet havi középértéke Budapesten - 0,2° C. F.-ban, a Nap a halak jegyébe lép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 228. [SRG.]

Fedés, lásd: Takarás és Csillagfedés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 238. [SRG.]

Fehér fénybenyomást gyakorol minden test, mely a Nap fényét lehetőleg változatlanul veri vissza, vagy minden szilárd izzótest, melynek hőmérséklete egy bizonyos határt (kb. 1170° C) elért. A legtisztább Fehér fényt mutatják azok az állócsillagok, melyek spektrumuk szerint a Vogel-féle 1. típushoz tartoznak, mint pl. a Syrius (alfa Canis maioris) vagy Wega (alfa Lyrae). Állócsillagok. Ezen csillagokhoz képest a Nap fénye sárgásnak tetszik. Lásd: Fehér és Fekete. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 251-252. [SRG.]

Feleki József ref. lelkész, szépirodalmi író és műfordító, szül. Debreczenben 1847. júl. 6-án - megh. Foktőn 1905. dec. 31. Feleki Miklós színész fia. 1874-ben fokti ev. ref. lelkésszé választották, s azóta haláláig mint lelkész működött. Leginkább társadalmi és csillagászati tanulmányokkal foglalkozott s Legouvé Ernő és Flammarion munkáit fordította. Ez utóbbi szerző munkáiból fordította a Csillagászati olvasmányokat és az Újabb csillagászati olvasmányokat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 300. [SRG.]

Felkelés, csillagászati értelemben, lásd: Csillagok felkelése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 316. [SRG.]

Fellner, Ferdinand osztrák építész, szül. Bécsben 1847. ápr. 19. Atyjától tanult, ki szintén építőmester volt. 1873 óta Helmer Árminnal együtt különösen színházak építésével foglalkozik, de ők építették a bécsi csillagvizsgálót is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 319. [SRG.]

Fenicia (lat. Phoenicia), az ó-kor nevezetes kereskedő s iparos országa a szír tengerpart keskeny szegélyén, a Libanon hegység aljában. Fenicianak nem volt nemzeti művészete, nem volt teremtő ereje sem a tudományban, sem az irodalomban. Ő tanította meg a görögöket a betűk használatára és egyéb gyakorlati (csillagászati, műipari, tengeri stb.) ismeretekre. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 375. [SRG.]

Fény. A külvilágban végbemenő változásokról túlnyomólag szemünk által nyerünk tudomást. A Fényt újabban az égitestek mozgásviszonyaira és főleg az üstökösök csóvaképződésének magyarázatára alkalmazzák. Lásd: Üstökösök. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Fényév, a csillagászatban használatos hosszegység az állócsillagok távolságainak kifejezésére. A Fényév az az út, amelyet a fény másodpercenként 300,000 km.-nyi sebességgel egy év alatt befut, azaz 9 billió 467 ezer millió km. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 389. [SRG.]

Fényi Gyula jezsuita páter és asztrofizikus, szül. Sopronban 1845. jan. 9-én. A kalocsai Haynald obszervatórium igazgatója. Különösen a Nap felületén végbemenő tünemények fizikájával foglalkozik, melyről számos értekezést írt, melyek nevét a tudományos világban ismertté és becsültté tették. Ezek az értekezések a Haynald obszervatórium közleményeiben, az Astronomische Nachrichtenben és a Memorie degli spettroscopisti Italianiban jelentek meg legfőképen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 391. [SRG.]

Fény terjedési sebessége. Régebben azt hitték, hogy a fény terjedésére idő nem szükséges. Az első, aki bebizonyította, hogy a fénynek, bár igen nagy, de véges sebessége van, Römer Olaf, dán csillagász volt, aki 1676-ban a Jupiter holdjainak elsötétedését használta fel e célra. Az egy másodpercre eső út kerek számban 300,000 km. Ugyanolyan eredményre jutott 50 évvel később Bradley is az állócsillagok fényének aberrációjából. A földi fényforrásoktól eredő fényre nézve Fizeau és Cornu, valamint Foucault végeztek igen elmés méréseket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 400. [SRG.]

Ferguson (ejtsd: förgössz’n), James csillagász és mechanikus, szül. Keithben (Banff skót grófságban) 1710. - megh. Edinburghban 1776. nov. 16. Ifjúkorában juhpásztor volt; 1743-ban Londonba került, ahol felolvasásokat tartott a természettudományokról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 428. [SRG.]

Festő (lat. Pictor), csillagkép az ég D.-i felén, 29 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 458. [SRG.]

Fiastyúk, csirkéstyúk, csibéstyúk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 477. A Bika csillagkép nyakán lévő sűrű csillagcsoport, melyben hét, illetőleg csak hat, szabad szemmel is látható csillagot lehet megkülönböztetni. Görög (és egyúttal csillagászati) nevük, Pleiades, amelyet a róluk szóló úgy magyaráz, hogy bennük Atlas és Pleione égbe emelt leányait látja, akik atyjuk halálán való bánatukban önként váltak meg az élettől. Magyar nevük több más nép felfogásával egyezőn Fiastyúk. De Páriz-Pápainál megleljük a Hetevény nevet is, mely a német Siebengestirnre emlékeztet. A lengyelek és oroszok vénasszonynak, a litvánok és finnek szitának, a spanyolok hét kecskének nézik.
A hinduk- és kínaiaknál hét hal, az amerikai indiánusoknál táncosok, Új-Dél-Walesben méhkaptár, másutt meg más a nevük. Saját népies hagyományaink szerint a Fiastyúkot Szt. Péter vitte fel az égre, hol csirkéket költött. Német monda szerint Krisztus tanítványaival egyszer egy szívtelen pékmestertől hiába kért kenyeret, míg a jószívű pékné és hat leánya titokban adtak neki, amiért jutalmul az égre helyezte kettőjüket, holott a péket elátkozván, kakukká változtatta. [SRG.]

Filozófia (gör.) annyi mint a bölcseség szeretete. Innen származik a magyar bölcsészet elnevezés is. A Filozófia tárgya kezdetben a világ tudományos, nem vélekedésen, kinyilatkoztatáson alapuló megismerése volt. A tudás bizonyos tárgyai lazább összefüggésben voltak a többiekkel s ezért könnyebben lehetett a többiektől elkülönítve vizsgálni. Így vált ki legelőször a Filozófiából a matematika, az asztronómia, nyelvtan stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 507. [SRG.]

Finn mitológia. Ámbár a finnek már a XIII. sz. óta keresztények, népköltésükben maiglan számos nyoma maradt régibb vallásuknak. A régi finnek s a velük rokon népek samanizmusban éltek, a természeti tárgyakban és erőkben isteneket vagy szellemeket véltek lakni. Az ég istenét Ukko-nak, azaz öregnek nevezték. A Nap, Hold, Csillag, Göncöl szintén külön istenségek. Épígy: a Nap leánya, Észak Szüze (a hajnal személyesítői). Koi, maga a hajnal, az észteknél. Koit és az ezek alapján keletkezett Holdleány, Csillagleány, Göncölleány stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 519. [SRG.]

Firmicus Maternus, Julius Sziciliából, Nagy Constantinus alatt helytartóskodott. Irt 336 táján egy Matheseos libri VIII. c. könyvet, mely az asztrológia teljes rendszere s a csillagzatoknak az ember sorsára való befolyásáról szól. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 540-541. [SRG.]

Fizika, a természettudományok azon ága, mely az élettelen természetben elforduló tünemények lefolyásával és kapcsolatával foglalkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 562-563. A csillagászat terén a látszatnak megfelelően a geocentrikus elméletet pártolták, ámbár egyesek már a heliocentrikus nézet felé hajlottak. A csillagászok közül említést érdemelnek Aristarchos, aki a Föld kettős mozgását tanította s a Hold és Nap távolságát kiszámította, továbbá Ptolemaios, aki a geocentrikus világrendszert tudományos alapra helyezte, a fénytörés törvényét is kutatta.
A tulajdonképeni modern Fizika megalapítója Galilei (1564-1642), aki a szabad esés és ingalengés törvényeit felfedezte. Miután a hollandi Jansen már 1590 körül feltalálta a nagyítót, következett 1609-ben a messzelátó fölfedezése. Ettől függetlenül Galilei is szerkesztett messzelátót és nagy sikerrel használta az égitestek megvizsgálására. [SRG.]

Fizikai asztronómia, lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 565. [SRG.]

Flamingó vagy daru (lat. Grus), csillagkép a D.-i égen, 52 szabad szemmel látható csillaggal, köztük 2 másodrendű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 574. [SRG.]

Flammarion, Camille csillagász, szül. Montigny-le-Roiban 1842. febr. 25-én. Eleinte teológiát tanult, később asztronómiával kezdett foglalkozni és a párisi obszervatóriumon, majd a Bureau de longitudes-nél dolgozott. Juvisy-i magánobszervatóriumán számos megfigyelést eszközölt, különösen a Marsról. Sok érdeme van a csillagászat népszerűsítése körül. Flammarion munkái közül több, magyar fordításban is megjelent. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Flamsteed (ejtsd: flemsztid), John csillagász. Szül. Derbyben 1646. aug. 19-án - megh. 1719. dec. 31. A greenwichi kir. csillagvizsgáló megalapítója s ennek első csillagásza (astronomer royal). 1675-ben figyelmezteti II. Károly királyt újabb és pontosabb csillagászati megfigyelések szükségességére, különösen a hajózás szempontjából, mely figyelmeztetés a greenwichi obszervatórium keletkezését vonta maga után. Ott saját készítésű távcsővel ellátott fali quadránsokon figyelt s pontos megfigyelései az első modern csillagjegyzék s csillagtérkép alapját teszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 575. [SRG.]

Foerster,Wilhelm csillagász, szül. 1832. dec. 16-án Grünbergben (Szilézia). 1865-1903. között a berlini csillagvizsgáló igazgatója. Igazgatója volt a németországi mértékhitelesítő bizottságnak, 1891 óta pedig elnöke a nemzetközi mérték és- súlybizottságnak. 1865-83. között adta ki a Berliner Astronomisches Jahrbuch-ot. Munkái részben itt, részben az Astronomische Nachrichtenben jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 603. [SRG.]

Fogyatkozás (eclipsis, defectus Solis, Lunae), az az égi jelenség, mikor valamely égi test egy másiknak fényét részben vagy egészben elvonja a földi szemlélő elől. Hold-Fogyatkozás akkor keletkezik, ha holdtöltekor a Föld a Nap és a Hold közé azokkal egy egyenesbe jut. Ha ellenben újholdkor a Hold jut a Nap és a Föld közé, nap-Fogyatkozás támad. Rendesen csak e két esetet szokás Fogyatkozásnak nevezni, míg a bolygóknak vagy a csillagoknak a Hold által való elfödését csillagfedés (lásd ott) névvel jelöljük. Amikor a Napnak részletes Fogyását a Merkúr vagy Vénus idézi elő, ezt Merkúr- vagy Vénus-átvonulásnak nevezzük, a bolygóknak ritkább egymásközti fedését szintén nem szoktuk Fogyás néven nevezni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Fokbeosztás, szögek mérésére szolgáló csillagászati, s egyéb eszközön a körnek beosztása 360 egyenlő részre, úgynevezett fokokra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 634. [SRG.]

Fokmérés. Hogyha meg akarjuk tudni, hogy a Földnek mekkora az átmérője, a következőképen járunk el. Felveszünk a Földön két távol fekvő pontot, pl. Parist és Budapestet. Megmérjük a két pont távolságát, vagyis azt az ívhosszat, ami a földgömb felületén köztük fekszik. Azután csillagászatilag meghatározzuk azt a középponti szöget, amely ennek az ívnek megfelel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 636-638. [SRG.]

Fokváros (Cape Town), a brit Fokgyarmat fővárosa Afrika D.-i végében, a széles Table-bay D.-i partján, A csillagvizsgáló, amelyet Herschel J. vizsgálódásai tettek híressé, a várostól mintegy 5 km.-nyire fekszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 639. [SRG.]

Fomalhaut vagy Fomahaud (arab), alfa Piscis Austrini, elsőrendű csillag a déli Hal csillagképben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 653. [SRG.]

Fonikus kerék, elektromotor, melyet La Cour talált fel 1875-ben. A Fonikus kereket fölhasználják csillagászati, ballisztikus, fizikai megfigyelések időjelzésére, forgó tengelyek forgási sebességének mérésére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 661. [SRG.]

Fornax, kályha vagy kemence, csillagkép az ég D.-i felén 59 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 692. [SRG.]

Fotográfia, általában mindazon eljárás, melynél a fény vegyi hatását használjuk fel arra, hogy vele automatikus úton képet készítsünk. A csillagászati alkalmazást lásd: Asztrofizika. A spektrál- és mikrofotográfiát szintén az illető szavak címe alatt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 722. [SRG.]

Fotográfiai equatoriálok, lásd: Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 722. [SRG.]

Fotoheliográf, lásd: Heliográf. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 725. [SRG.]

Fotometeorok (gör.), a légkör fénytüneményei. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 726. [SRG.]

Fotoszféra (gör.), a Nap látható, fénylő felületének neve, lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 728. [SRG.]

Foucault (ejtsd: fukó), Léon francia fizikus. Szül. Parisban 1819. szept. 18-án - megh. 1868. febr. 11. Eredetileg orvosi pályára készült. Nagy előszeretettel foglalkozott fizikával, kivált a fotografálás tökéletesbítésével és optikával. Nagy feltűnést keltett a Foucault-féle ingakísérlet (lásd ott), mely által a Föld forgását kézzelfogható módon bizonyította be. Csillagászati eszközök tökéletesbítésével is foglalkozott, Ő tudniillik tükör-teleszkópokat szerkesztett, melyeknek üvegtükre belül vékony, de igen fényerős ezüstlemezzel volt behúzva. Ezután egy 1,2 m. átmérőjű tükröt készített, de munkája időközben beállott halála miatt félbeszakadt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 729. [SRG.]

Foucault-féle ingakísérlet. Szilárd pont körül forogható inga tehetetlenségénél fogva lengési síkjának irányát a térben változatlanul megtartja. Ilyen inga lengési síkja tehát a föld forgásában nem vesz részt, ami oly módon fog a földdel együtt forgó észlelőnek jelentkezni, hogy az inga lengési síkja a föld forgásával ellenkező irányban elfordul. A kísérletet először Foucault (lásd ott) végezte 1850-ben. Kísérletét később a párisi Pantheonban 57 m. hosszú ingával ismételte. Ezen kísérlet annak idejében nagy feltűnést keltett. A Föld forgásának első direkt bizonyítása volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 729. [SRG.]

Föld. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 746-752., 2 térk. mell. Az az égitest, amelyen mi élünk, a Naprendszer belülről számított harmadik bolygója. Világszomszédai a Venus és Mars, melyeket nagyságban felülmúl. Két szempontból tárgyalhatjuk: vagy a bolygórendszer tagjának tekintjük és meghatározzuk a világűrben elfoglalt állását, a többi bolygókhoz való viszonyát, a Nap körüli mozgását, vagy pedig önálló világtestnek és ekkor megállapítják alakját, nagyságát, felületi pontjainak egymáshoz való helyzetét. E két szempontból való tárgyalás szolgáltatja anyagát a matematikai vagy asztronómiai földrajznak.
A Földnek a gömbtől való eltérését legelőször 1672-ben Richer csillagász cayennei útja alkalmával ismerte föl. Newton azonnal felismerte, hogy ezen jelenség a Föld tengelyforgásából keletkező centrifugális erő rovására írandó. A csillagos égnek a Föld körül való napi mozgását már Coppernicus a Földnek Ny.-ról K. felé történő tengelyforgására vezette vissza, melynek pontos tartama 23 óra 56 perc 4,09 másodpercet tesz. Ez az úgynevezett csillagnap, mely gondos vizsgálódások alapján majdnem teljesen állandónak tekinthető. [SRG.]

Földgömb (glóbus). A Földnek kicsinyített mása mindazon körrendszerek előtüntetésével, amelyek a pontos irányítást és helymeghatározást lehetővé teszik. Felülete tehát a szárazföldeken és tengereken kívül megérzékíti az equátort, a parallelköröket s a délköröket. Ezen délkörök közös metszéspontjain áthalad az equátorra merőleges földtengely, amelynek végei a glóbust körülfogó fokokra osztott rézgyűrűben nyugosznak. Ez a gyűrű képviseli a megfigyelő hely csillagászati meridiánját, a tengelyre egy 24 órára osztott számlap van forgathatóan erősítve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 763. [SRG.]

Földi ellipszoid az a felület, amely mint szabályos forgástest a Föld alakját legjobban megközelíti. A legtöbb számításban, amelyben a Föld görbületi viszonyait tekintetbe kell vennünk, elég, ha a Föld elméleti felszínét olyan ellipszoidnak tekintjük, amelyet egy ellipszis ír le, ha legkisebbik átmérője körül forog. Már Huyghens és Newton felismerték, hogy a Föld forgása következtében létrejött centrifugális erő miatt a Föld nem gömbalakú, mint azelőtt hitték, hanem a sarkain kissé lapult. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 765. [SRG.]

Földi refrakció a fénysugárnak a különböző sűrűségű levegő-rétegeken való áthaladása közben szenvedett elgörbülése akkor, ha a világító pont maga is a légkörben van, ellentétben a csillagászati refrakcióval, amikor a világító pont a légkörön kívül fekszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 766. [SRG.]

Földközelség (perigéum), a Hold vagy valamely más égitest pályájának az a pontja, amelyben az az égitest legközelebb van a Földhöz. Ellentéte az apogéum (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 767. [SRG.]

Földmágnesség. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 769-771. Vízszintes síkban forgatható mágnestű bárhol a Földön bizonyos határozott nyugalmi helyzetet foglal el oly módon, hogy egyik vége többé vagy kevésbbé pontosan É. felé, másik vége D. felé mutat. Az előbbit a mágnestű É.-i pólusának nevezzük, az utóbbit D.-i pólusnak (vagy sarknak). A Föld bármely helyén a Földmágnességet (épúgy, mint minden erőt), az irány és az intenzitás jellemzi. A vízszintesen forgó mágnestű nem mutat feltétlenül pontosan a csillagászati É.-i irányba, hanem ettől vagy K. vagy Ny. felé többé-kevésbbé eltér. Képzeljünk a mágnestű hossztengelyén keresztülmenő függőleges síkot és nevezzük azt mágneses meridiánnak, akkor azt a szöget, amelyet a mágneses meridián a csillagászati meridiánnal alkot, mágneses deklinációnak nevezzük. [SRG.]

Földmérés. A föld alakjának ismeretéhez szükséges méretek megállapítása (fokmérés, precízió nivellálás, csillagászati helymeghatározás, gravitációmérés stb. Erdmessung), amely a felső vagy tulajdonképeni geodézia tárgya. Lásd: Geodézia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 771. [SRG.]

Földrajz. A csillagászati Földrajz célja a Földet mint égitestet megismertetni, tehát helyzetét a világtérben, mozgásait, alakját, nagyságát, tömegét s az ebben végbemenő változásokat. A csillagászatot és a mennyiségtant nagyon becsülték. Ptolemaios művét "Almageszt" c. alatt már a IX. sz.-ban lefordították és a nyugati népekkel ellentétben nem kétkedtek azon, hogy a föld gömbalakú és hogy a míndenségben lebeg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 2-7. [SRG.]

Földrajzi hosszuság. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 7. Valamely helynek a kezdő-délkörtől (meridiánustól) való távolsága szögmértékben kifejezve. A Föld minden helyén keresztülmegy olyan kör, amely a két póluson fut át. Ezt nevezzük délkörnek. A délköröket a pólusoktól egyenlő távolságban metszi az egyenlítő. Az egyenlítőt 360°-ra osztjuk be, mint minden kört s a délköröket e szerint az osztás szerint számozzuk. Csak az a kérdés, hogy melyik délkört válasszuk kezdő, vagyis zérusodik számunak. Azelőtt kezdő-délkörnek, a Ferro-szigetén átmenő (vagy legalább azt hitték, átmegy rajta), ma azonban már majdnem az egész világon a greenwichi (Angolországban, London közelében) csillagvizsgáló intézeten átmenő délkört veszik kezdőnek. A franciák a párisi csillagvizsgáló intézeten, az oroszok a Szent-Péterváron, a kínaiak a Pekingen átmenő délkörtől számítanak. [SRG.]

Földrajzi intézet. A Kir. M. Tud. Egyetem Földrajzi Intézete. Hozzá kapcsolódik a Földrajzi Szeminárium (igazgatója Kövesligethy Radó egyet. tanár), melyet félévenkint körülbelül 50 hallgató látogat rendesen, ahol a hallgatókat bevezetik a földrajzi kutatás módszereibe és gyakorlati alkalmazásába. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 7-8. [SRG.]

Földrajzi intézet, a cs. és kir. közös hadsereg egyik, Bécsben székelő tudományos intézete, amelynek feladata, hogy a hadsereg számára szükséges térképeket és tereprajzokat készítse és folytonosan kiegészítse. Az intézet 5 csoportra oszlik, ezek: csillagászati, országfelmérési, terepfelmérési, topográfikus, műszaki és kezelőcsoport. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8. [SRG.]

Földrajzi szélesség, valamely helynek az egyenlítőtől való távolsága szögmértékben kifejezve. A Föld minden helyén keresztülmegy olyan kör, amely a két póluson fut át. Ezt nevezzük délkörnek. A délköröket a két pólustól egyenlő távolságban metszi az egyenlítő. Az egyenlő Földrajzi szélességű helyek összekötő vonala a szélességi kör, vagy párhuzamos kör, másként paralella. A térképeken rendesen ki vannak rajzolva a kerek számú szélességi körök s ezeknek segítségével rendesen könnyű a térképen az egyes helyek Földrajzi szélességét megállapítani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8. [SRG.]

Földrengés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 9-10., 4 t. mell. A földfelület megrázkódása, mely a gyenge rezgéstől a városokat elpusztító hatalmas lökésekig minden fokozatot fölvehet, partok mentén a tenger hirtelen apálya s szökőárszerű dagálya stb. kísérhetnek. Tekintettel kell lenni a pólusingadozások lehető befolyására is. Újabb asztronómiai mérések mutatják, hogy a Föld forgástengelye lassan megváltoztatja helyzetét a Föld belsejében. Kövesligethy szerint a nagy Földrengések a Föld belsejében tömegáttételeket idézhetnek fel, amelyek a sarkingadozás szabálytalanságainak válhatnak okává. Vannak, kik a napfoltok és a Földrengések között kerestek összefüggést. 1899-ben nemzetközi szeizmológiai társaság alakult. Magyarországon a társaság főtitkárja kezdettől fogva dr. Kövesligethy Radó budapesti egyetemi tanár. [SRG.]

Földtan, gör. geológia, a szó legszorosabb értelmében a Földről szóló tudomány, vagyis az a tudomány, mely a Föld keletkezését, anyagát, anyagának változását, fejlődését és történetét kutatja. A Földtannal legbensőbb kapcsolatban van többek között az asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 13. [SRG.]

Förster, Wilhelm német csillagász, lásd: Foerster, Wilhelm. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 28. [SRG.]

Fraikin, Charles Auguste belga szobrász, szül. Herenthalsban 1819. jún. 14-én - megh. 1893. nov. 22. A brüsszeli akadémián festészetet tanult, utóbb azonban orvosi pályára lépett és csak később szentelhette magát teljesen a szobrászatnak. Említendő műve többek között Quételet csillagász márványszobra Brüsszelben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 28. [SRG.]

F. R. A. S. Angliában a Fellow of the Royal Astronomical Society (azaz a Királyi Asztronómiai Társaság Tagja) rövidítése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 129. [SRG.]

Frauenburg, város Königsberg porosz kerületben. A püspöki székesegyházban van eltemetve az 1543-ban elhunyt Coppernicus csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 132. [SRG.]

Fraunhofer, Joseph von német fizikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 132-133. Szül. Straubingban 1787. márc. 6-án - megh. Münchenben 1826. jún. 7. Üveges fia volt. Mint üvegcsiszoló Reichenbach, Utzschneider és Liebherr matematika intézetébe jutott, később részese volt az optikai intézetnek, 1818-ban igazgatója lett ezen intézetnek, melyet 1823-ban Münchenbe tettek át. Önállóan fölfedezte azon sötét vonalakat, melyek a Nap spektrumában láthatók és melyeket már 1802-ben Wollaston is észrevett. Fraunhofer egy teodolit segítségével több mint 500 vonal fekvését határozta meg, amelyeket róla neveztek el. Pontos csillagászati mérőeszközt szerkesztett, melyet heliométernek nevezett. A bolygók és állócsillagok színképét is tanulmányozta és már némileg sejtette a színkép-vizsgálat nagy fontosságát. Szobra Münchenben áll. [SRG.]

Fraunhofer-féle vonalak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 143-144. Így nevezik azon sötét vonalakat, melyek a nap színképében észlelhetők. Az első, ki e sötét vonalakat észrevette, Wollaston volt (1802). Nagyobb számban észlelte azokat Fraunhofer (1814). A nap színképének rajzában, melyet készített, mintegy 350 ily sötét vonal van feltüntetve. A főbb vonalakat a latin ábécé nagy és kis betűivel jelölte meg. Ez a jelölés még ma is használatos. Fraunhofer a csillagok színképében is hasonló sötét vonalakat észlelt, ebből azt következtette, hogy eredetök a Napban s nem a Föld légkörében keresendő. Ezenkívül foglalkozott a kettős töréskor keletkező rendes és rendkívüli sugár különböző viselkedésének okával, az állócsillagok aberrációjával. [SRG.]

Frigyes dán király, III. Keresztély fia, szül. 1534. júl. 1-én - megh. 1588. ápr. 4. 1559-ben követte atyját a dán trónon. Pártolta a csillagászatot és Tycho de Brahe is kegyeltjei sorába tartozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 160. [SRG.]

Fuchs, Albert természettudományi író, szül. Lőcsén 1808. ápr. 8-án - megh. 1894-ben Pozsonyban. Előbb Pozsonyban teológiát végzett, majd Bécsben csillagászatot és Göttingenben mennyiségtant hallgatott. 1837-ben az eperjesi, 1846-ban pedig a pozsonyi líceumban a matematika és fizika tanára lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 190. [SRG.]

Fundamentális csillagok, lásd: Alapcsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. [SRG.]

Futócsillagok, lásd: Csillaghullás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 213. [SRG.]

Gád (héber), némely sémi népeknél a szerencse istene. Később a Jupiter csillaggal azonosították. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 288. [SRG.]

Galamb, csillagkép, lásd: Columba. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 299. [SRG.]

Galilei, Galileo olasz természettudós. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 314-315. Szül. Pisában 1564. febr. 15-én - megh. Arcetri mellett, Toscanában 1642. jan. 8. Atyja, Vincenzo, firenzei nemes volt, ki fiát kereskedői pályára szánta, de midőn annak nagy és sokoldalú tehetségét fölismerte, orvossá akarta kiképeztetni. Galilei 1581-ben került a párisi egyetemre, hogy az Aristoteles-féle filozófia mellett orvosi tanulmányokkal foglalkozzék. 1583-ban felismerte az inga lengéseinek egyenlőidejűségét, amire állítólag a pisai dóm egy lámpájának lengései tették figyelmessé.
Szerkesztett termoszkópot és termométert, a messzelátónak Hollandiában történt föltalálásáról értesülvén, maga is szerkesztett messzelátót, amelylyel aztán fontos észleléseket végzett. Fölismerte, hogy a hold felületét hegyek borítják. A Plejadokban és az Orionban számos csillagot vett észre. 1610-ben fölfedezte a Jupiter holdjait, ezt a Kopernikus-féle rendszer hatalmas bizonyítékának tartotta. [SRG.]

Galilei-féle lejtő. Galilei a szabad esés törvényeit a pisai toronyról leejtett tárgyak és a lejtőn történő esés segítségével bebizonyította. Erre a célra 12 rőf hosszú lécet egyik oldalán keskeny csatornával látott el és a lécet ferde helyzetben akként állította fel, hogy egyik vége egy rőffel magasabban állott, mint a másik vége. A csatornát pergamennel bélelte ki és sárgarézgolyót gurított a lejtőn. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 315. [SRG.]

Galilei-féle szám, az a szám, mely megadja a föld felületén szabadon eső testnek az első másodpercben megtett útját. Lásd: Esés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 315. [SRG.]

Galilei-féle távcső, lásd: Távcső. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 315. [SRG.]

Gallé, Johann Gottfried német csillagász, szül. Pabsthausban 1812. jún. 9-én - megh. Potsdamban 1910. júl. 10. 1851-97-ig a boroszlói csillagvizsgáló igazgatója s a csillagászat tanára az egyetemen. Obszervátor korában fedezte fel Berlinben 1846. szept. 23-án a Neptun bolygót, melyet Leverrier és Adams előbb elméleti úton kiszámítottak. A Nap-parallaxis meghatározására javaslatba hozta a kis bolygók megfigyelését. Számos megfigyelései és vizsgálatai az üstökösökre, meteorokra, bolygókra s a légkör fénytüneményeire vonatkoznak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 317-318. [SRG.]

Gambey, Henri Prudence műszerkészítő, szül. Troyesban 1787. okt. 8-án - megh. Párisban 1847. jan. 28. Csillagászati műszerek, különösen szextánsok, theodolitok és passage-csöveknek híres készítője. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 338. [SRG.]

Gassendi (ejtsd : gasszandi), Petrus (tkp. Pierre Gassend) francia fizikus és filozófus. Szül. Champtercierben (Chantersier), Digne mellett 1592. jan. 22-én - megh. Párisban 1655. okt. 24. Már 16 éves korában írta egyik művét, melyben Aristoteles rendszerével száll szembe. 1645-ben írta Institutio astronomica c. művét, melyet Richelieunek, Franciaország prímásának és lyoni érseknek, a híres miniszter és bíbornok testvérének ajánlott. Ezután Coppernicus és Tycho Brahe műveit adta ki és elkezdte filozófiai rendszerét kidolgozni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 368. [SRG.]

Gauss, Karl Friedrich német matematikus, fizikus és csillagász. Szül. Braunschweigban 1777. ápr. 30-án - megh. Göttingenben 1855. febr. 23. Midőn Piazzi, olasz csillagász egy új csillagot fedezett fel, Gaussnak sikerült módszereket találni, melyek segítségével a bolygó pályáját kiszámíthatta. Hogy eredményei helyesek voltak, kitűnt abból, hogy nemsokára több csillagász ismét megtalálta ezen számítások alapján a bolygót. 1807-ben Göttingenben az új csillagda igazgatója s a matematika tanára lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 380-381. [SRG.]

Gautier de Metz ófrancia költő, aki 1245-ben dolgozta át latin eredetiből Image du monde c. verses művét, mely a fizikát, földrajzot és csillagászatot népszerűsíti. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 382. [SRG.]

Geber, teljes nevén Abu Mohammed Dzsáber ibn Aflah, a XII. sz. elején élt Sevillában. De astronomia libri IX. c. művében (Nürnberg 1534) a Ptolemaios-féle elméletet szigorú vizsgálat tárgyává teszi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 416. [SRG.]

Gellért, lásd: Szent Gellért eredetileg György, valószínűleg lombard származású (állítólag a Sagredo-) családból, 977-982 közt született. Atyja, Gellért velencei patrícius volt és rokonságban állt a Centrano-családdal, melyből Péter (1026-31) doge lett. Öt évig tanult az Isola di San Giorgio maggiore benedekrendi kolostorában. Aszkéta módra élt, egyúttal a tudományokkal, különösen a csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 437-438. [SRG.]

Gellérthegy (németül Blocksberg). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 438. Budapesten a Duna jobbpartján emelkedő 224 m. magas hegy. Midőn az egyetemet Nagyszombatból visszahelyezték Budára, az egyetemmel kapcsolatos csillagvizsgáló intézet számára a Gellérthegyet szemelték ki, de csak 1813-ban József nádor közbenjárására kezdtek a gellérthegyi kéttornyú csillagvizsgáló építéséhez, mely 1815. okt. 15-én avattatott fel s mely mai pénz szerint 84,000 forintba került. A csillagvizsgáló intézet egész 1849-ig folytatta tudományos kutatásait s európai hírre tett szert gazdag felszerelésével.
1849. máj. 4-én azonban a magyar hadak ágyukkal foglalták el a Gellérthegyet s megkezdték a vár lövetését, honnan záporként hullott viszonzásul a bomba a csillagvizsgáló épületeire, melyekből Montedegói Albert Ferenc segédcsillagász már előbb lehordatta a becsesebb műszereket a Rudas-fürdőbe. A szabadságharc leverése után az osztrák kormány erődöt (az úgynevezett citadellát) emelt a Gellérthegyen, a csillagvizsgáló felállítását benne azonban többé nem engedte meg s a felszerelések az egyetemre kerültek. [SRG.]

Geminidák, meteorraj, mely december 1-10 között az Ikrek (Gemini) csillagképből sugárzik ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 440. [SRG.]

Geminos, görög mathematikus és csillagász, valószínűleg Rhodus-ban született, élt 70 körül Kr. e. Bevezetést írt Aratos költőnek egy tankönyvéhez, mely az akkori csillagászat alapelemeit tárgyalta (megjelent Petavius "Uranologion"-jában, Paris 1630 és Halma Ptolemaios kiadásában, ugyanott 1819). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 440. [SRG.]

Genf (franc. Genéve, ol. Ginevra), az ugyanily nevű kanton fővárosa, a Rhone két partján. A Promenade des Bastions-on van az egyetemi épület, a műkiállítások színhelye, a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 446. [SRG.]

Geocentrikus (gör.) annyi mint a Föld középpontjára vonatkozó. A csillagászatban használatos műszó, ahol különösen a Föld középpontjából látott helyzet jelölésére használatos, megkülönböztetésül a Föld felületére vagy valamely más pontra, pl. a Nap középpontjára vonatkoztatott (héliocentrikus) helyzettől. E helyzetkülönbségek pl. a Holdnál igen erősek, a bolygóknál is még számításba veendők, az állócsillagok legnagyobb részénél elenyészik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 458. [SRG.]

Geodézia (gör.), a Föld fizikai felületén egyes részek alakjának és méreteinek, vagy az egész Föld matematikai felületének meghatározásával foglalkozik. A felső geodézia tárgya többek között a csillagászati helymeghatározás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 458-459. [SRG.]

Geodéziai intézet. Az intézet épülete Berlin mellett, Potsdam közelében a Telegrafenbergen van, az asztrofizikai obszervatórium mellett, úgy hogy ezzel és a meteorológiai mágnességi intézettel valóságos tudományos telep. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 459. [SRG.]

Geometriai quadratum, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 463. [SRG.]

Gergely-féle naptár, a XIII. Gergely pápától 1582. bevezetett és azóta számos államtól elfogadott időszámítás. Lásd: Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 485. [SRG.]

Gersonides, R. Lévi ben Gerson (másképpen Maestro Leo de Bagnols vagy Magister Leo Hebraeus). Szül. 1288-ban - megh. 1344. Tudományos munkássága kiterjedt a matematika, asztronómia, metafizika, bibliamagyarázat és talmudra. Műszerét, mellyel a csillagos eget pontosabban lehetett megfigyelni, még Keppler is használta. Filozófiai művében az igazságot keresi függetlenül a vallási tanításoktól és gyakran síkra száll Aristoteles, Averroes és Majmuni ellen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 504. [SRG.]

Gill, David sir csillagász, szül. Aberdeenben 1843. jún. 12-én. Lord Lindsey megbízásából Dunechtben csillagvizsgálót rendezett be 1872-ben, megfigyelte a Vénusz-átvonulást Mauritiusban 1879-ben. 1879-1907-ig a Capetown-i obszervatórium igazgatója volt. Nagy tevékenységet fejtett ki a gyakorlati asztronómiában és a geodéziában. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 534. [SRG.]

Gillis, James csillagász, szül. Georgetownban (Columbia) 1811. szept. 6-án - megh. 1865. febr. 9. A Depot of Charts and Instruments igazgatója volt Washingtonban, 1861 óta a Naval Observatory szuperintendense. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 534. [SRG.]

Ginzel, Friedrich Karl csillagász, szül. Reichenbergben 1850. febr. 26-án. Számos szép elméleti kutatásai alapján Oppolzer kánonját, mely az összes nap- és holdfogyatkozásokat tartalmazza, a 900. Kr. e. - 600. Kr. u. időközre újra átszámította. Ez a nagy munka Spezieller Kanon der Sonnen- und Mondfinsternisse etc. cím alatt jelent meg Berlinben 1899-ben. Ginzel újabban egy nagy kronológián dolgozik, mely hivatva van Idelernek elavult művét pótolni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 538. [SRG.]

Glasgow (ejtsd: glaszgó), város Skócia D.-i részén, Lanark és Renfrew countykban, a Clyde mindkét partján. A tudományos intézetek között első helyen áll az 1450-ben alapított egyetem, a botanikuskert, többféle laboratórium és egy csillagvizsgáló intézet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 561. [SRG.]

Gnomon (gör.) annyi mint mutató, a legrégibb és legegyszerbb csillagászati eszköz, mely nem más, mint vízszintes síkon függélyesen felállított oszlop vagy bot. A vetett árnyék és a bot hosszából megállapíthatjuk pl. a Nap magasságát, a dél-észak vonal helyzetét. Gnomonika annyi mint a napórák készítésének tana. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 588. [SRG.]

Góbi vagy Kopi (mongol szó, kinai neve Sa-mo annyi mint homoktenger, vagy Han-hai annyi mint száraz tenger), a mongol puszták és Kelet-Turkesztán medencéje közt elterülő félsivatag. A Góbiról az első hireket Marco Polo után részletesebben, többek között Fuchs csillagász (1830-31.) hozta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 591. [SRG.]

Goldschmidt, Hermann német csillagász, szül. Majna melletti Frankfurtban 1802. jún. 17-ben - megh. Fontainebleauban 1866. szept. 10. Előbb kereskedő, utóbb festő volt Münchenben, 1847 óta Párisban kis bolygók keresését tűzte feladatául, melyek közül 14-et sikerült felfedeznie. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 607. [SRG.]

Gorgonocephalus arborescens, Astrophyton arborescens Ág. nevű Kígyókarú csillag régi, elavult neve, lásd: Kígyókarú csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 640. [SRG.]

Gothard Jenő (herényi) asztrofizikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 649. Szül. Herényben 1857. máj. 31-én - megh. ugyanott 1909. máj. 29. Herényben asztrofizikai obszervatóriumot rendezett be, melyen az üstökösök spektroszkópiájával és az égi fotográfiával foglalkozott legfőképen. Fotográfiai úton egy 14-ed rendű csillagot fedezett fel a Lyra gyűrűs ködében. 1890 óta a Magyar Tud. Akadémiának levelező, az angol Royal Astronomical Society tagja. Számos értekezései az akadémia mathematikai és természettudományi közleményeiben, a Természettudományi Közlönyben, az Astronomische Nachrichtenben, a Zeitschrift für Instrumentenkundeben stb. jelentek meg. Népszerű könyvei: Az újabb csillagászat módszerei ésmegfigyelésmódjai (1886), A photographia. [SRG.]

Gothard Sándor mezőgazdasági szakíró, az előbbinek öccse. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 649. Szül. Herényben 1859. febr. 6-án. Jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1882-ben bátyja, herényi csillagvizsgálójában nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal s Jupiter és Marsról írt megfigyeléseit a Magyar Tud. Akadémia, angol nyelven pedig a Royal Astronomical Society adta ki, mely utóbb őt ezért tagjává választotta. 1883-ban súlyos betegsége miatt kénytelen volt fizikai-asztronómiai tanulmányait abbahagyni, ezentúl a családi birtok kezelésével foglalkozott. [SRG.]

Gould, Benjámin Apthorp csillagász, szül. Bostonban 1824. szept. 27-én - megh. New-Yorkban 1896. nov. 27. Göttingenben Gauss tanítványa volt, 1850-ben alapította az Astronomical Journalt, 1856-58 között a Dudley-csillagda igazgatója volt Albanyban, 1870-től 1885-ig az argentiniai nemzeti obszervatórium igazgatója Cordobában, hol nagyjelentőségű megfigyeléseket eszközölt. Csillagkatalógusa 32,448 déli csillag pontos helyét tartalmazza. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 654. [SRG.]

Gömbi asztronómia, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 665. [SRG.]

Göncöl-szekere, a Nagy-medve csillagképe (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 670. A magyar alföldön Döncöl-, Döncör- és Döcőnek is hívják. Régibb nyelvemlékeink Göncölnek írják, mellyel Szarvas Gábor a német Konrád keresztnév Güntzel, Künzel kicsinyítő alakját veti össze, bár rávonatkozó mondáinknak nincs kapcsolata a nyugati népekéivel, hanem a hasonló török mondákkal rokonok. A Nagy- és Kis-Göncöl megkülönböztetés mellett, ritkábban ugyan, de előfordul a magyarországi és törökországi Göncöl is, amelyek közül amaz az Ursa major (Nagy Medve), emez az Ursa minor népies neve.
Szekérnek a népies felfogásban tulajdonképen rendesen csak a két csillagkép négy kerekét veszik, míg a hármat a szekér rúdjának, hol 3 ökörnek, hol meg rúdnak és ökörnek nézik. A középső Ökör-, vagyis az Alcor-(csillag fölötti, szabad szemmel alig kivehető kis csillag magyar népies nevei: Ostoros, Cigány gyerek, Kis béres vagy Hüvely pici. A Nagy Göncölt régebben László szekerének és Szent Péter szekerének is hívták, mint néhány csillageredet-mondánk mutatja. [SRG.]

Görög irodalom. Nagy Sándor halála után az irodalom feltételei a virágzásához nem voltak adottak. Ami jobb termék akad a tudós költők szerzeményei között (így a hét tragikus csillagzatról pleiasnak nevezett iskola művei). Végül az exakt tudományok is hírneves művelőkre találtak, ilyenek valának a csillagászatban Hipparchos. Többek között Aratosnak (270 körül) csillagászati műve (Painomena) és több tanítóköltemény. Klaudios Ptolemaios (Kr. u. 150. a róla nevezett csillagászati és földrajzi rendszer feltalálója) halhatatlan nevet vívtak ki maguknak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 684-685. [SRG.]

Görz-féle távcső, lásd: Teleszkóp. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 719. [SRG.]

Göttingen, város az ugyanily nevű járás székhelye Hildesheim porosz kerületben, fizikai és optikai eszközkészítéssel foglalkoznak. Az egyetemhez hozzá van kapcsolva egy csillagvizsgáló is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 721. [SRG.]

Gravesande (tkp. Storm van s’G.), Wilhelm Jakob németalföldi filozófus és matematikus, szül. Herzogenbuschban 1688. szept. 27-én - megh. Leydenben 1742. febr. 28. Eleinte jogot tanult, később matematikát és fizikát. 1717 óta a csillagászat és matematika tanára volt Leydenben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 778. [SRG.]

Greenwich (ejtsd: grinics), város Kent angol countyban, London mellett, amellyel egybe van építve, fő nevezetessége 1676-ban alapított s kitűnően felszerelt csillagvizsgálója (The Royal Observatory), amelynél Flamsteed, Halley, Bradley stb. híres csillagászok működtek. A csillagvizsgáló kupoláján megy át a fő délkör, illetőleg a földrajzi hosszúságot azon ponttól számítják, ahol az obszervatórium delet mutató messzelátója áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 4. [SRG.]

Greenwichi idő, lásd: Egységes idő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 4. [SRG.]

Gregoras, Nikeforosz bizánci történetíró, szül. a pontuszi Herakleiában 1295-ben - megh. 1360-ban. Andronikos császár udvarában diplomáciai szolgálatot teljesített, majd kronológiát és csillagászatot tanított. A Palamas által keltett mozgalomban mint a palamiták ellensége vett részt, ezért az 1351-iki zsinat elátkozta tanait s Kallistos patriarcha, kolostorba záratta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 5. [SRG.]

Grubb (ejtsd : gröbb), Howard sir mechanikus, szül. Dublinben 1844. júl. 28-án. Több nagy asztronómiai távcső híres készítője (Melbourne, Greenwich, Bécs). 1887-ben nemességet kapott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 40. [SRG.]

Gruber Lajos csillagász, szül. Pécsett 1851. máj. 12-én - megh. Budapesten 1888. nov. 15. Oppolzer vezetése alatt az osztrák fokmérő hivatalban működött 1876-ban Budapestre került a meteorológiai intézethez mint obszervátor. 1887-ben ez intézetnek igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 41. [SRG.]

Gruithuisen (ejtsd: hrajthajzn), Franz von Paula német csillagász, szül. 1774-ben - megh. Münchenben 1852-ben, hol 1826 óta a csillagászat tanára volt. Az az állítása, hogy megfigyelései a holdlakók létezésének kétségtelen bizonyítékait szolgáltatták, annak idején nagy feltűnést keltett. Több munkát írt a Holdról, az üstökösökről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 42. [SRG.]

Guericke, Ottó von német fizikus, szül. Magdeburgban 1602. nov. 20-án - megh. Hamburgban 1686. máj. 11. Tanult Lipcsében, Jenában. 1623-ban Leidenbe ment, hol matematikával és csillagászattal is foglalkozott és első volt, aki azt állította, hogy az üstökösök visszatérését ki lehet számítani. Föltétlen híve volt a Coppernicus-féle világnézetnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 64. [SRG.]

Gyldén (ejtsd: jildén), Johan August Hugo svéd csillagász, szül. Helsingforsban 1841. máj. 29-én - megh. Stockholmban 1896. nov. 9. 1871 óta a stockholmi obszervatórium igazgatója s az akadémia asztronómusa. Munkálataiban az elméleti asztronómiával, főleg a perturbációk problémájával foglalkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 104. [SRG.]

Gyémánt (lat. és gör.) adamas vagyis legyőzhetetlen, nagy- keménysége miatt. Sötét színű Gyémántot találtak sok meteorkő- és meteorvasban is. A Novo-Urei (1886. szept. 10., Oroszországban), Carcote (Atakama, Chile), Magura (Árva vm.), Canyon Diablo (Arizona), Cubella (Spanyolország)-meteorhullások mind tartalmaznak Gyémántot. A meteoritokban, található grafit gyakran a Gyémánt kristályalakját mutatja (úgynevezett Cliftonit, valószínű, hogy esés közben a Gyémánt a nagy felhevülés miatt graílttá alakult át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 137-138. [SRG.]

Gyík (lat. Lacerta), csillagkép az ég északi felén, az Andromeda és a Cygnus között, 48 szabad szemmel látható csillaggal, köztük egy ötszörös csillag s egy csillaghalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 166. [SRG.]

György hárfája. Hell Miksától III. György angol király tiszteletére bevezetett, ma már nem használatos csillagkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 224. [SRG.]

Gyulafehérvár (Karlsburg), rendezett tanácsú város szab. kir. város címmel és erősség Alsó-Fehér Vármegyében. A vár É.-i részében a hajdani trinitárius templom és kolostor épületében van elhelyezve a Batthyáneum (könyvtár, érem-, régiség- és ásványgyűjtemény) és az elhagyott csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 237. [SRG.]

Háborgatások vagy perturbációk, az asztronómiában a bolygók mozgásának apró eltérései a szigorúan elliptikus mozgástól. Ha egy középponti test körül csak egyetlen egy bolygó keringene, úgy ennek pályája a Newton-féle törvény alapján Kepler-féle ellipszis lenne. Ha azonban két vagy több bolygó kering egyszerre egy középponti test körül, akkor ugyancsak a Newton-féle törvényből következik, hogy e bolygók egymás mozgását kölcsönösen befolyásolják és így a tiszta elliptikus mozgás kisebb-nagyobb változásokat, úgynevezett Háborgatásokat vagy perturbációkat szenved. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 266-267. [SRG.]

Hadak útja, a Tejút székely neve, melyhez az a monda fűződik, hogy midőn a székelyeket irtó háborúval támadták meg szomszédaik, segítségükre mentek az égből őseik. Csaba hunn vitézei s lovaik patkóinak nyomából lett a máskép Tejút-nak nevezett halvány fénysáv. Egyéb magyar népies nevei e csillagképnek: Országút, Isten-, Jézus-, Szt. Mihály- vagy Tündérek útja (járása, fordulója). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 271-272. [SRG.]

Hajnal, a Nap kelte körüli idő s az égen akkor lejátszódó jelenségek, melyek alkonyatkor megfordított sorrendben ismétlődnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 330. [SRG.]

Hajnalcsillag, a Venus bolygó neve, mikor reggel a Napnál korábban kel fel. Lásd: Esthajnalcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 330. [SRG.]

Hajózási műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 364-365. Sík tengeren, ha partot nem látunk, a hajó helyzetét pontosan csak csillagászati megfigyelések segélyével lehet megállapítani, nevezetesen, ha a kronométer szerint megállapított greenwichi időpontokban a napnak vagy más csillagzatnak a tenger látóhatára (ném. Kimm) fölötti magassági szögét vagy a hold és valamely más csillag közti szögtávolságot megmérjük. Már a XIII. sz.-ban a hajókon is használatos volt az astrolabium, amelyet a látógyűrű, a quadráns és Jákob botja követett, utóbbit Benaim Márton ismertette meg a portugál tengerészekkel. A térképeken kívül a hajózási kézikönyvek az efemeridák, melyek a csillagászati hajózáshoz szükséges asztronómiai számadatokat tartalmazzák, szintén a Hajózási műszereket kiegészítő, sőt nélkülözhetetlen hajózási segédeszközökhöz tartoznak. [SRG.]

Hajózástan vagy nautica, az a tudomány, mely a hajónak a tengereken való vezetését, a hajó helyének minden időben való pontos meghatározását tanítja. Az asztronómiai Hajózástan az égboltozaton látható égitestek mozgásának ismeretét foglalja magában. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 366. [SRG.]

Halak (Pisces), lásd: az állatkör utolsó jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 379. [SRG.]

Halak (Pisces), Csillagkép az ekliptikán, 154 szabad szemmel látható csillaggal, amelyek közül a legfényesebbek is csak harmadrendűek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 379. [SRG.]

Halé (ejtsd: hél), George Ellery asztrofizikus, szül. Chicagóban1868. jún. 29. Ő alapította a chicagói Kenwood-Observatory-t. 1897 óta az asztrofizika tanára a chicagói egyetemen és a Yerkes-csillagda igazgatója. Fontos vizsgálatokat eszközölt a Nap színképéről, ő alkotta a spektrohéliográf nevű műszert, amelynek segítségével a Nap fáklyáit és protuberanciáit először sikerült lefényképeznie. 1895 óta az Astrophysical Journal kiadója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 397. [SRG.]

Hall, (ejtsd: haol) Asaph csillagász, szül. Goshenben (Connecticut) 1821. okt. 15-én - megh. Anna Arborban 1907. nov. 22. Ács volt s 1856 óta matematikával és asztronómiával kezdett foglalkozni. 1862-91-ig a washingtoni Naval Observatoryn volt csillagász. Fontos megfigyeléseket és vizsgálatokat eszközölt a Mars, Jupiter, Saturnus, Uranus és Neptunus tömegeiről, rotációjukról és holdjaikról. 1877. aug. 11. és 17-én fedezte fel a Mars két holdját Phobost és Deimost. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 405. [SRG.]

Halley (ejtsd:helle), Edmund angol matematikus és csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 413. Szül. Haggerstonban (London mellett) 1656. okt. 29-én - megh. 1742. jan. 14. Húsz éves korában kormánya költségén Szt. Ilonára utazott, hol a déli ég csillagait ügyelte. Ez utazás eredménye a Catalogus stellarum australium (London 1679), mely Halleyt a Royal Society tagjává tette. 1720-ban Hamsteed halála után a greenwichi csillagvizsgáló royal astronomer-je lett. Newton módszere alapján ő számította ki először több mint 20 üstökös pályáját, melyek közül az ő nevét viselő üstökös a legismertebb. A Napnak Vénus-átvonulási megfigyeléseken alapuló parallaxis-meghatározási módszerét ő találta fel az 1677-ben Szt. Ilona szigetén megfigyelt Merkúr-átvonulás alkalmával. 1718-ban fölfedezte az állócsillagok saját mozgását is. [SRG.]

Halley-féle periodus. A Halley-üstökös keringési ideje, mely Crommelin vagy Cowell számításai szerint 76 év 11 nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 413. [SRG.]

Hamál, alfa Arietis 2.2-rendű csillag a Kos csillagképben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Hamilton, (ejtsd: hemmilt’n) (Mount K), 1286 m. magas hegycsúcs, a kaliforniai parti hegyláncban. Lick, gazdag san-franciscoi polgár, 700,000 dollár költséggel csillagvizsgálót építtetett rajta, ezt 1887-ben nyitották meg, az intézet legnagyobb messzelátója 17’4 m. hosszú és lencséje 91 cm. átmérőjű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 438. [SRG.]

Hamilton, William Rowan angol matematikus, szül. Dublinben 1805. aug. 4-én - megh. Dunsinkben 1865. szept. 2. A dunsinki obszertatóriumon, a dublini egyetemen a csillagászat tanára és Írország Royal Astronomer-ja volt. Hamilton amaz általános kapcsolatokat, melyek a mechanikában elforduló mennyiségek között fennállnak, új analitikai formába öntötte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 440. [SRG.]

Hansen, Péter Andreas csillagász, szül. Tondernben 1795. dec. 8-án - megh. Gothában 1874. márc 28. Előbb órás volt, 1825 óta a gothai csillagvizsgáló igazgatója. A geodézia, az elméleti és gyakorlati csillagászat számos fontos munkát köszönhet neki, amelyek közül említendők Holdtáblái a legújabb időkig alapul szolgáltak a csillagászati efemeriszek számításainál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 493-494. [SRG.]

Hansteen, Christopher csillagász, szül. Krisztiániában 1784. szept. 26-án - megh. ugyanott 1873. ápr. 15. 1814 óta egyetemi tanár volt Krisztiániában, ahol 1849-ben csillagvizsgálót építtetett. 1837 óta Norvégia triangulációját vezette. Asztronómiai előadásokat tartott Krisztiániában 1835-ben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 495. [SRG.]

Harding, Karl Ludwig csillagász, szül. Lauenburgban 1765. szept. 29-én - megh. Göttingenben 1834. aug. 31. Schröter lilienthali magáncsillagdáján működött 1800-1805-ig mint obszervátor. Itt fedezte fel 1804-ben a Juno kisbolygót, sorrend szerint a harmadikat. 1805 óta a göttingeni egyetemen a csillagászat tanára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 514. [SRG.]

Harkányi (taktaharkányi) Béla báró csillagász, Harkányi Frigyes fia. Szül. Budapesten 1869. ápr. 11-én. Tanulmányait a budapesti, lipcsei és strassburgi egyetemeken végezte. 1896-ban bölcsészetdoktor, 1899-1902 között az ógyallai asztrofizikai obszervatórium obszervátora, 1907-től az asztronómia és asztrofizika tanára a budapesti egyetemen. 1911.-től a Magy. Tud. Akadémia levelező tagja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 521. [SRG.]

Harmadfény vagy trigonál állás, a csillagászatban használt kifejezés, mely a Nap és Hold 120°-nyi hosszúság-különbségét jelentette. Lásd: Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 523. [SRG.]

Három király. E néven tisztelik a keresztény egyházak azokat a férfiakat, kik Máté 2, 1-12. szerint egy csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók újszülött királyának hódolatukat bemutassák. Általános szóval mágusoknak nevezik őket, ami oly tudósokat jelent, kik különösen a természet titkainak kutatásával és csillagászattal foglalkoztak (ezért napkeleti bölcseknek is mondják őket). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 538. [SRG.]

Három király csillaga, e néven ismeretes az a csillag, mely Máté 2, 1-12. elbeszélése szerint a napkeleti bölcseket (mágusokat) Bethlehembe vezérelte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 538. [SRG.]

Háromszög, (csillagászat), északi (Triangulum boreale) csillagkép az ég északi felén, 37 szabad szemmel látható csillaggal. Déli Háromszög (Triangulum australe), Bayertől 1603-ban bevezetett csillagkép az ég déli felén, 31 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 543. [SRG.]

Hartwig, Ernst német csillagász, szül. Majna-Frankfurtban 1851. jan. 14-én. 1886 óta a bambergi csillagvizsgáló igazgatója. Különösen héliométerrel végzett megfigyeléseket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 558. [SRG.] <>Harzer, Paul Hermann német csillagász, szül. Grossenhainban 1857. aug. 1-én. 1887-ben a gothai, 1897-ben a kieli csillagvizsgáló igazgatója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 561. [SRG.]

Hattyú, csillagkép, lásd: Cygnus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 594. [SRG.]

Hatvanas beosztás vagy sexagesimális beosztás, beosztás 60 egyenlő részre, ilyen az óra beosztási 60 percre és a perc 60 másodpercre, a kör 360 fokának beosztása 60 ívpercre és ennek beosztása 60 ívmásodpercre. Egészen a középkor kezdetéig a csillagászok Ptolemäus eljárása szerint oly törteket használtak, melyeknek nevezője 60, 602 = 3600, 603 = 216,000, stb. volt, melyeket azután a tizedes törtek váltottak fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 595-596. [SRG.]

Hatvani István tudós, szül. Rimaszombatban 1718. nov. 21-én - megh. Debreczenben 1786. nov. 16. A debreczeni kollégiumnak volt 1741-45-ig tanítványa, a következő évben meg praecoptora. 1746-ban az egyház támogatásával a baseli egyetemre ment, ahol 1747-ben a teológia doktorává avatták és lelkésszé szentelték. Elfogulatlan és mégis vallásos, szorgalmas és sokoldalú tudós volt, aki 1757-ben csillagászati úton határozta meg Debreczen földrajzi helyzetét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 596. [SRG.]

Heis, Eduárd csillagász, szül. Kölnben 1806. febr. 18-án - megh. Münsterben 1877. jún. 30. 1852 óta a matematika és asztronómia tanára a münsteri akadémián. Változó csillagok, meteorok, napfoltok, a tejút, az állatövi fény megfigyelésével foglalkozott. Legfontosabb műve a szabad szemmel látható összes csillagokat tartalmazza. 1858-75-ig a Wochensohrift der Astronomie című folyóiratot adta ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 689. [SRG.]

Héliakus csillagfelkelés, lásd: Csillagok felkelése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 697. [SRG.]

Heliográf (gör.), lásd: a Nap lefényképezésére szolgáló műszer (fotoheliográf). Lényegében csillagászati távcső, amely fotográfkamrával van ellátva. A műszer vagy olyan szerkezet, mint az ekvatoriál (lásd: Asztrofizikai műszerek és Asztronómiai műszerek), úgy, hogy mindenkor a nap mozgását követheti, vagy pedig fix felállítású s a Nap sugarait heliosztát vetíti a távcsőbe. A Nap képe vagy a gyújtópontban elhelyezett fotográflemezre esik közvetlenül, vagy pedig alkalmas lencserendszer segítségével nagyítják előbb a Nap képét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Heliolatria (gör.) annyi mint napimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 701. [SRG.]

Heliométer, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 701. [SRG.]

Heliomikrométer, készülék, amelynek segítségével Nap-fényképekből heliografikus pozíciókat lehet meghatározni számítás nélkül. A G. E. Hale amerikai csillagász szerkesztette Heliomikrométer segítségével a Napfelület bármely pontjának helyét minden további számítás nélkül két egyszerű körleolvasással kapjuk, ha a Nap egyenlítőjének helyzetét számítással meghatároztuk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 701. [SRG.]

Helios (gör., annyi mint Nap, latinul Sol), a régi görög nép vallási képzeletében a Nap ragyogásának a megszemélyesítője, a Napisten, kinek képzete úgyszólván minden nép kezdetleges gondolkodásában megállapítható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 701-702. [SRG.]

Helioszkóp (gör.) annyi mint napszemlélő, csillagászati műszer, mely a Napnak távcsővel való megfigyeléseinél a fényerősség tompítására szolgál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 702. [SRG.]

Heliosztát (gör.) annyi mint napállító, oly eszköz, melynek segélyével a napsugarakat állandóan egy irányba lehet terelni. Optikai kísérleteknél tudniillik igen gyakran van szükség napsugarakra, melyeket besötétített szobában tükrökre, lencsékre s ezekből kombinált eszközökre kell bocsátani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 702. [SRG.]

Heliotróp (gör.) annyi mint napfordító. Nagyobb távolságokra való irányzásokhoz, mint pl. elsőrendű háromszögelésekhez nem használhatnak a beirányozandó pont megjelölésére zászlókat, rudakat, stb. még állványokat sem. Gauss találmánya volt a napsugarakat tükörrel vetíteni a beirányzott pontról az irányzóhoz. Sokféle rendszer szerint készülnek s az egyszerűbb szerkezetek kiszorították a Gauss-féle tükörkeresztes Heliotrópot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 702-703. [SRG.]

Hell Miksa (némelyek szerint Höll) csillagász, szül. Selmeczen 1720. máj. 16-án - megh. Bécsben 1792. ápr. 14. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 704. 1738-ba a jezsuita rendbe lépett. Midőn a bécsi egyetemen a csillagtornyot újonnan felállították, 1765-ben Hell ez intézet igazgatója és egyszersmind a mechanika tanára lett az egyetemen. Az 1769-iki Venus-átvonulása alkalmából VII. Keresztély dán király felszólította, hogy Norvégia É.-i részében észlelné meg a ritka tüneményt. Hell, Sajnovics János jezsuita társával Wardoehuusba utazott, hol 1769. jún. 3-án a Venus átvonulását észlelte. Ez alkalommal Sajnovics és Hell a lappok nyelvére és műveltségi állapotára nézve fontos adatokat gyűjtöttek.
Hell észlelései megbízhatóságát később Lalande és mások kétségbe vonták és őt azzal gyanúsították, mintha észlelésein később, a kedvezőbb eredmény elérhetése céljából, önkényszerűen változtatott volna. [SRG.]

Helsingfors (finnül: Helsinki), Finnországnak és Nyland finn tartománynak fővárosa, a főkormányzónak, a császári szenátusnak, a legfőbb hatóságoknak székhelye. A főváros legnagyobb büszkesége a Sándor egyetem (1640-ban Aboban alapították és 1827-ben helyezték át), csillagvizsgáló- és földmágnességi intézettel, könyvtárral és értékes gyűjteményekkel együtt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 713. [SRG.]

Helyi idő, valamely hely meridiánjára érvényes középidő. Egy középnap alatt értjük tudniillik azt az időközt, amely egy képzelt, az ég egyenlítőjén egyenletesen haladó Napnak két delelése vagy meridiánátmenete között eltelik. A Föld öszszes meridiánjain tehát fokozatosan, egymásután halad át a Nap. Innét van, hogy pl. dél egyszerre nem az egész földön van, hanem csak egyetlen délkör mentén, tudniillik azon a meridiánon, amely éppen a Napon átmegy. A csillagászok a pontos időt az állócsillagok megfigyelése segítségével határozzák meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 724. [SRG.]

Helymeghatározás, az az eljárás, amelynek segítségével a Föld felületén valamely helynek geográfiai szélességét és hosszúságát állapítjuk meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek IrodalmiIntézet Részvénytársaság. pp. 724-726. Szárazföldön valamely hely földrajzi szélességét vagy sarkmagasságát úgy nyerjük, hogy megmérjük pl. valamely állócsillag meridián-zenit távolságát, vagyis azt a szöget, amelyet a zenitvonal és a csillaghoz menő látósugár egymással bezárnak abban a pillanatban, mikor a csillag a meridiánon átmegy vagy delel. Ha ismerjük az illető csillag deklinációját, úgy a megfigyelési hely sarkmagasságát egyszerű összeadás vagy kivonás adja.
Szilárd felállítású obszervatóriumokban erre a célra a meridiánkör és a passage műszer, meg a zenitteleszkóp szolgálnak. Utóbbi két műszer erre a célra úgynevezett Horrebow-nívóval van ellátva (igen érzékeny vízszínmérő vagy libella) s igen nagy pontosságot enged meg. Egyébként univerzálműszerrel vagy theodolittal történik a sarkmagasság meghatározása. [SRG.]

Hemerologium (gör.) annyimint naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 732. [SRG.]

Hencke, Karl Ludwig csillagász, szül. Driesenben 1793. ápr. 8-án - megh. Marienwerderben 1866. szept. 21. Postatiszt és később városi tanácsos volt. 20 évi megfigyelés után 1845-ben és 1847-ben felfedezte az Astraea és Hebe nevű kis bolygókat. A berlini akadémiai csillagtérkép egy részét készítette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 738. [SRG.]

Henry, Paul csillagász, szül. Nancyban 1848. aug. 18-án - megh. 1905. Öcsével Prosperrel (szül. Nancyban 1849. dec. 10-án - megh. Pralognauban. Savoieban 1913. júl. 25.) együtt a párisi obszervatóriumon ekliptikális csillagtérképek előállításával foglalkozott. Erre a célra a fényképezést használták, maguk készítették a szükséges műszereket és lencséket és így lényeges befolyást gyakoroltak a csillagászati fényképezés fejlődésére. Több kis bolygót és üstököst is fedeztek fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 761. [SRG.]

Herkules, a csillagászatban csillagkép az ég É.-i felén, 291, szabad szemmel látható csillaggal, köztük több kettőscsillag és egy igen szép gömbalakú csillaghalmaz. Valószínű, hogy a Nap (és vele együtt az összes körülötte keringő bolygók) az égnek e tája felé mozog másodpercenkint mintegy 16 km. sebességgel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 789. [SRG.]

Hermes Trismegistos (a háromszor nagy Hermes) néven nevezték az egyiptomi görögök Egyiptom egyik istenségét, kinek nemzeti neve Tehuti vagy Thoth volt s kiben ők a maguk Hermesének több tulajdonságát feltalálni vélték. Thoth volt ugyanis az egyiptomiak vallásában az időszámítás, a mérés, az írás, a képzőművészet istene s az ő neve alatt, mint az kinyilatkoztatott tanítása, számos szent könyv forgott, misztikus orvosi, bölcseleti, csillagászati tartalommal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 798-799. [SRG.]

Cserkész napóra. In: Zászlónk diáknaptára az 1913-14. iskolai évre. Budapest, [1914.] pp. 137-141. A baszk nép által használt hordozható henger-napóra. [KSZ.]

Hogyan határozták meg az égitestek távolságát és nagyságát? In: Zászlónk diáknaptára az 1913-14. iskolai évre. Budapest, [1914.] pp. 217-224. [KSZ.]

  JÁNOSY Imre: Csillagászat. In: Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1914. évre. Szerk.: Kogutowicz Károly és Hermann Győző. Budapest, 1913. Magyar Földrajzi Intézet R.-T. pp. 4-23. Nap és hold (pp. 4-5.). Nap- és holdfogyatkozások 1914-ben (p. 6.). Merkúr-átvonulás. (p. 7.). Bolygók járása 1914-ben. Bolygók látszólagos útja az állócsillagok között. (p. 7.). Bolygók coordinátái (p. 8-9.). A bolygók láthatósági viszonyai az év folyamán. (pp. 10-11.). Együttállások (pp. 11-13.).
Csillagászati ujdonságok: A Nap forgásának sebessége; Radium a Nap légkörében; Mars lapultsága és tengelyének hajlása; Jupiter III. holdjának méretei; Uranus tengelyforgása; Új üstökösök; Hullócsillagok; Az állócsillagok hőmérséklete; Változó csillagok száma; Kettős csillagrendszerek tömege; Calcium ködök; Radium az állócsillagokon (pp. 13-15.). Bolygók holdjai (p. 16.). Naprendszer. A Nap és a bolygók. (p. 17.). Csillagászati térképek: Az északi égbolt csillagos ege; Csillagtérképek a bolygók látszólagos útjának berajzolására; Bolygók járása 1914-ben (p. 18-23.). [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1913 január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 24. 1913. jan. 15. 1.(277.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós és Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszadik akadémiai ülés. Ötödik összes ülés 1913 május 26-án. = Akadémiai Értesítő 24. 1913. jún-júl. 6-7.(282-283.) füz. p. 457. Az Akadémiák szövetségének f. év májusban Szentpétervárott tartott gyűlésén az akadémiát Kövesligethy Radó képviselte. Kövesligethy George Darwinról fog emlékbeszédet tartani. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó - ASBÓTH Oszkár: Jelentés az Akadémiák Nemzetközi Szövetségének 1913. május 11-étől 18-áig Szent-Pétervárott tartott ötödik közgyűléséről. (Felolvastatott 1913 junius 16-án.) = Akadémiai Értesítő 24. 1913. aug-szept. 8-9.(284-285.) füz. pp. 492-505. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonnegyedik akadémiai ülés. Hatodik összes ülés 1913 junius 16-án. = Akadémiai Értesítő 24. 1913. aug-szept. 8-9.(284-285.) füz. p. 523. Kövesligethy Radó felolvasta saját és Asbóth Oszkár jelentését az Akadémiák Szövetségének üléséről. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik akadémiai ülés. Hetedik összes ülés 1913 október 6-án. = Akadémiai Értesítő 24. 1913. nov. 8-9.(287.) füz. p. 682-683. Kövesligethy Radó jelentését az Akadémiák Szövetségének üléséről, amelyet a főtitkár mutatott be, elfogadták. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik akadémiai ülés. Hetedik összes ülés 1913 október 6-án. = Akadémiai Értesítő 24. 1913. nov. 8-9.(287.) füz. p. 683. Kövesligethy Radó képviselte az Akadémiát a Földrajzi Társaság 1913. szept. 20-22-én tartott Aradi Vándorgyűlésén. [SRG.]

Miért látunk csillagtalan éjjeleken. = "Darwin" 2. 1913. jan. 15. 2. sz. pp. 31-32. [SRG.]

VEKERDI Béla: A világ teremtéséről. (Kopernikus, Laplace, Darwin.) = "Darwin" 2. 1913. febr. 1. 3. sz. pp. 36-37. [SRG.]

Élet a Vénuszon. = "Darwin" 2. 1913. febr. 15. 3. sz. p. 55. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: A Vénusz bolygó. = "Darwin" 2. 1913. márc. 1. 5. sz. pp. 68-69. [SRG.]

Hogyan fogadták a meteorokat száz évvel ezelőtt? = "Darwin" 2. 1913. márc. 1. 5. sz. p. 79. [SRG.]

A Nap munkája. = "Darwin" 2. 1913. márc. 15. 6. sz. pp. 95-96. Idézet Marcuse könyvéből. [SRG.]

VEKERDI Béla: Utazás a naprendszer határáig. = "Darwin" 2. 1913. ápr. 1. 7. sz. pp. 100-101. [SRG.]

BOSS Benjámin: Az álló csillagok mozgása. = "Darwin" 2. 1913. jún. 1. 11. sz. pp. 161-163. [SRG.]

MENDE Jenő: Naprendszerünk kiterjedése. = "Darwin" 2. 1913. aug. 15. 16. sz. pp. 250-251. [SRG.]

H. V.: Egy kihalt égitestről. = "Darwin" 2. 1913. szept. 1. 17. sz. pp. 271. [SRG.]

VEKERDI Béla: Laknak-e a Marson? 1-2. = "Darwin" 2. 1913. okt. 1. 19. sz. pp. 292-295.; okt. 15. 20. sz. pp. 307-310. [SRG.]

WAGNER Gotthold: A Hold befolyása az időjárásra. = "Darwin" 2. 1913. nov. 1. 21. sz. pp. 321-322. [SRG.]

B. V.: A csillagászat gyermekkorából. = "Darwin" 2. 1913. dec. 15. 24. sz. pp. 379-381. [SRG.]

Csillagvizsgáló Nagyváradon. = Délmagyarország 2.[! 4.] 1913. máj. 28. 122. sz. p. 7. "Az 1913. év szeptemberében új, kultúra és tudomány szempontjából elég fontos intézményt fognak fölállítani Nagyváradon, mégpedig csillagvizsgáló és meteorológiai intézményt. [...] Nagyváradi ember kerül az új intézmény élére, Károly Irén dr." [HAI.]

Itt az üstökös! = Délmagyarország 4. 1913. szept. 5. 206. sz. p. 8. "No hála istennek hogy most már mindent megértünk. Megértjük, mért öldökölték egy esztendeig egymást az emberek lenn a Balkánon, mért van gazdasági, ipari válság, pénzügyi krizis, mért nyelte el a föld a pénzt, aranyat és papirt, mért éhezünk, mért megyünk tönkre. Babonás embereknek szól a magyarázat: a winchesteri csillagdában egy Metcalf nevü csillagász szeptember elsején a Hiúz csillagkép északi részében uj üstököst fedezett föl. Az üstökös csak tizedrangu, viszont csúnya dolog tőle, hogy utólag adja magyarázatát az esztendő borzalmainak. Vagy egy uj esztendőre jósol vért és háborút?" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BEGYÁTS László: Állócsillag. Vers. = Élet 5. 1913. 2. köt. nov. 16. 46. sz. p. 1465. [SRG.]

PÉCSI Albert: A dróttalan távíró szerepe a földrajzban. = Földrajzi Közlemények 41. 1913. 1. füz. pp. 31-32. A rádiókapcsolat jelentősége a földrajzi hosszúság meghatározásában. [IBQ.]

A Nap violántúli fényének meteorológiai jelentősége. = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. pp. 43-44. [IBQ.]

HEFTY Gyula Andor: Fényes meteor 1913. jan. 23-án. = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. p. 44-45. [SRG.]

JEZSO M[ihály].: Meteor. Jelentem, hogy januárius 23-án este... = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. p. 45. Meteor 1913. jan. 23-án. [SRG.]

MANKOVITS Kornél: Meteor. 1913. januárius hó 23-án 10 óra 30 perckor este... = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. p. 45. Meteor 1913. jan. 23-án és 25-én. [SRG.]

MAURER J.: A légköri zavarosság. = Az Időjárás 17. 1913. márc. 3. füz. p. 71. [SRG.]

HELLMANN, G.: A légkör 1912. nyarán észlelt rendkívüli zavarosságának oka. = Az Időjárás 17. 1913. ápr. 4. füz. pp. 73-76. [SRG.]

HAHN, J.: A sarkifény közelgő maximális periódusa. = Az Időjárás 17. 1913. jún. 6. füz. p. 147. Fordította: Héjas Endre. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium történetének rövid vázlata. = Az Időjárás 17. 1913. aug. 8. füz. pp. 173-179. Komárom, a Jókai Közmívelődési és Muzeumegyesület hivatalos értesítője 1. 1913. 1-2. számában megjelent cikkel azonos. [GAI.]

HÉJAS E[ndre]: Báró Friesenhof Gergely. = Az Időjárás 17. 1913. aug. 8. füz. p. 193. [IBQ.]

Dr. T. L. [TERKÁN Lajos]: A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium fejlődése az államosítás (1899) óta és az intézet új palotájának felavatása. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. pp. 197-216., 2 t. [GAI.]

Konkoly Thege Miklós dr. kitüntetése. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. p. 228. A Ferenc József-rend középkeresztjével tüntette ki az uralkodó. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. p. 229. Debrecen, 1913. júl. 23. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. p. 229. Debrecen, 1913. aug. 7. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 17. 1913. dec. 12. füz. p. 311. Csíkszentmihály, 1913. okt. 30. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium történetének vázlata. = Komárom 1. 1913. 1-2. sz. pp. 1-7. Az Időjárás 17. 1913. 8. füz. pp. 173-179. megjelent cikkel azonos. [SRG.]

HAJÓS József: Isten árnyéka és a napsugár (A Nap célszerűsége). [1.] = Katholikus Szemle 27. 1913. 8. sz. pp. 813-828. [ZSE.]

HAJÓS József: Isten árnyéka és a napsugár (A Nap célszerűsége). [2.] = Katholikus Szemle 27. 1913. 9. sz. pp. 945-966. [ZSE.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 2. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1913. jan. 6. sz. pp. 123-131. [PIR.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 3. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1913. márc. 8. sz. pp. 180-184. [PIR.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 4. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1913. jún. 10. sz. pp. 239-244. [PIR.]

MAHLER Ede: A hal-symbolum Egyiptomban. Történelmi adalékok a vallásbölcselethez. = A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei 1913. 45. füz. 1. sz. pp. 14-23. [SRG.]

MAHLER Ede: Vallástörténeti és vallásbölcseleti tanulmány az ókori egyiptomiakról. = A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei 1913. 47-48. füz. 3-4. sz. pp. 188-210. [SRG.]

SZÉKELY István: A szentírás és a természettudomány. = Magyar Kultúra 1. 1913. jan-jún. Első kötet pp. 427-429. "Ilyen régi kozmológiai fogalmak például a Bibliában: az égboltozat, az égfeletti vizek, a három (vagy hét) ég, melyek babiloni illetőleg görög kozmológiai eszmék, de bizonyos látszaton alapuló valósággal bírnak." Levélszekrény. (Kérdés és felelet.) [SRG.]

BERNHARD Zsigmond: A relativitás elvéről. = Magyar Kultúra 1. 1913. jan-jún. Első kötet pp. 427-429. "Egyszerű okoskodással be lehet látni, hogy másnak látja az óra állását a földdel együtt mozgó ember, mint pl. a napban levő (és a földön levő órákat látó) ember;..." Levélszekrény. (Tanárjelölt kérdése és felelet.) [SRG.]

MATTYASÓVSZKY Kasszián: Wilhelm Bölsche. A természettudomány fejlődésének története. Fordította Schöpflin Aladár. I. k. 143 l., II. k. 109 l. Budapest, (Franklin Társulat "Kultúra és tudomány" c. vállalatának harmadik könyve. = Magyar Kultúra 1. 1913. jan-jún. pp. 479-480. "A modern világkép alapvetéséről szól két részben: 1. Kopernikustól Keplerig és 2. Keplertől Newtonig. ...Természetesen nem maradhatott ki a könyvből mindaz a mese, amellyel az egyházon egyet-egyet üthetett: Nestorius (I. 96.), Giordano Bruno (I. 129.), Galilei (I. 139 s köv.) meséi." Szemlék és kritikák. [SRG.]

ANGEHRN Tivadar: A szolaris konstans megállapítása a kalocsai sugárzásmérésekből. = Mathematikai és Physikai Lapok 22. 1913. 6-7-8. füz. pp. 352-400. [KSZ.]

BRESZTOVSZKY Ernő: Marslakók. = Népszava 41. 1913. nov. 9. 263. sz. p. 2. [SRG.]

A kultuszminiszter Ógyallán. - Átvette az ógyallai csillagvizsgáló könyvtárát. = Néptanitók Lapja 46. 1913. júl. 3. 27. sz. pp. 7-8. Jankovich Béla miniszter látogatást tett Ógyallán, ahol átvette az állam részére átvette a könyvtárat. Fogadta Konkoly-Thege Miklós, átadta az új könytár kulcsát. A csillagvizsgálót Tass Antal mutatta be a miniszternek. A meteorológiai részleget ifj. Konkoly Thege Miklós mutatta be. Tuba János és Terkán Lajos a Konkoly-Thege Miklós adta ebéden üdvözölte a minisztert. [SRG.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe és jelentősége a csillagászatban. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 37. 1913. 1. füz. pp. 1-27. "...Ma a csillagászatban három főirányt különböztethetünk meg. Az astrometriát, mely megalapozza a csillagászat fundamentumát, s az égi testek helyzetének meghatározásán kívül még az égi testek távolságának és nagyságának a megállapításával is foglalkozik, az astromechanikát, mely kutatja az égi testek valódi mozgásának törvényeit és ezek okait s így a pályaszámítást is felöleli, végül az astrophysikát, mely az égi testek physikai és vegyi tulajdonságait, tehát az égi testek anyagának mibenlétét, fényük intensítását, a csillagfény változását, a fényváltozás törvényszerűségét vizsgálja és ennek okát kutatja s még sok oly problémát is ölel fel, mely részben az astrometria, részben az astromechanika körébe tartozik, úgyhogy ma a csillagászat egyes főirányai között éles határvonalat vonni nem lehet.
A csillagászat egyes disciplináinak ezen mindinkább szorosabbá és szövevényesebbé váló kapcsolatát főleg az astrophysika modern segédeszköze, a fényképezés létesítette s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a csillagászat fejlődése szempontjából a fényképezés feltalálása a távcsőével egyenlő jelentőségű. [...] A mondottak után önként következik, hogy egy égi felvétel részletekben gazdagabban és nagyobb hűséggel tünteti fel az égi objectumokat a visuális megfigyelések után készült rajzoknál, mint ezt 1-ső és 2-ik képünk mutatja. Mindkettő az Orion ködöt ábrázolja. Az 1-ső kép Bond rajza, a 2-dik kép Wolf heidelbergi csillagásznak eredeti felvétele után készült. ..." [HAI.]

Jegyzőkönyv a Délmagyarországi Természettudományi Társulatnak 1913. évi február 23-ikán a vármegyeház nagy termében tartott XXXIX. évi rendes közgyűléséről. = Természettudományi Füzetek 37. 1913. 1. füz. p. 48. Kövesligethy Radót a társulat tiszteleti taggá választotta. [SRG.]

Társulati ügyek. A közgyülés, febr. 23-án a társulat Kövesligethyt tiszteleti taggá választotta. = Természettudományi Füzetek 37. 1913. 1. füz. p. 57. [SRG.]

A társulat tagjai az 1913. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 37. 1913. 1. füz. p. 60. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

A Filléres Könyvtár eddig megjelent füzetei 24. Steiner Simon: A Nap fizikája. = Természettudományi Füzetek 37. 1913. 1. füz. hátsó külső borító. [SRG.]

A Filléres Könyvtár eddig megjelent füzetei 24. Steiner Simon: A Nap fizikája. = Természettudományi Füzetek 37. 1913. 2. füz. hátsó külső borító. [SRG.]

TASS Antal: Az égi testek fényessége meghatározásának physikai jelentősége. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 37. 1913. 3-4. füz. pp. 133-160. "...A legrégibb csillagcatalogus, a keresztény időszámítással egykorú Ptolemeus-féle Almagest a szabad szemmel látható mintegy 5500 csillagnak körülbelül ötödének vagyis pontosabban 1028 csillagnak adja fényességi fokát vagy Ptolemeus szavajárásával élve, nagyságát. Innen származik a még ma is közkeletű nagyságrend kifejezés, mely alatt nem physikai kiterjedést, hanem fényességi fokozatot értünk. De már maga Ptolemeus észrevette, hogy nem minden csillagnak a rendszámát lehet egész számmal kifejezni; bizonyítja ezt, hogy catalogusában 154 csillag fényességét az illető osztály átlagos fényességénél fényesebbnek illetve gyengébb fényűnek becsült, így már Ptolemeus idejében felismerték, hogy a csillagok fényességének egész rendszámokkal való megjelölése nem kielégítő [...]
A távcső felfedezése után a szabad szemmel nem látható, azaz a telescopikus csillagok fényességét a szabad szemmel látható csillagok fényességi scálájához kellett illeszteni. [...] Ezért abban állapodtak meg, hogy az új scála kiindulása legyen a régi scála szerint hatodrendűnek becsült csillagok fényessége. Ezen megállapodás folytán a photometriai vagyis új scálában az ötödrendű csillagok a szabad szemmel még látható vagyis hatodrendűnek becsült csillagoknál 2,5-szerte fényesebbek, a hetedrendűek fényessége pedig az alapul vett hatodrendűeknél 2,5-szerte gyengébbek. [...] A legkiválóbb modern, tehát physikai méréssel készült catalogusok a Pickering-féle, mely 4260 csillagnak, a Pritchard-féle, mely 2784 csillagnak és a Müller-Kempf-féle, mely 14199 csillagnak adja fényességét. Utóbbinak átlagos pontossága +/- 0,06 csillagrend. Ennek a catalogusnak folytatása az Ógyallán készülő, mely 2118 csillag fényességét fogja adni. ..." [HAI.]

STEINER Simon: Periódusok az időjárásban. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 37. 1913. 3-4. füz. pp. 161-175. "...Lamprecht elmélete az, hogy a megfigyelésekből periódusokat kell és lehet megállapítani, melyek alapján az időjárás előre való jelzése könnyűvé válik. Ő kétféle periódusokat talált: holdperiodusokat és a földgyűrű okozta periódusokat. Hogy ezeket megérthessük, kissé közelebbről kell megnéznünk a holdnak járását. Már abban is különbözik az ő theoriája a Bjerkensétől, hogy míg ez utóbbi, s vele a meteorológia mai mívelőinek úgyszólván egész csapata a holdnak semmiféle szerepet nem tulajdonít az időjárás változására, addig Lamprecht szerint úgyszólván az összes időjárási jelenségeket, eltekintve azoktól, miket a hely topographiai természete előidéz, a hold, illetőleg a földgyűrű okozza. ..." [HAI.]

MENDE Jenő: A Nap forgásának sebessége. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jan. 15. 570. füz. pp. 94-95. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jan. 15. 570. füz. pp. 103-105. 1913. febr. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A kezdő délkörök története. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. febr. 15. 572. füz. pp. 215-216. Levélszekrény. Feleletek. (14.) Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. febr. 15. 572. füz. pp. 219-221. 1913. márc. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (14.) = Természettudományi Közlöny 45. 1913. febr. 15. 572. füz. p. 221. Dr. M. K. mi a kezdő meridiánok története? [SRG.]

A kezdő délkörök története. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. febr. 15. 572. füz. p. 221. A cikket lásd a 219-221 oldalakon. Levélszekrény. Feleletek. (14.) [SRG.]

MENDE Jenő: Az ég borultsága a múlt év nyarán. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 1. 573. füz. pp. 253-254. Kozmikus eredetű? Apró közlemények. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A bolygók átmérői. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 1. 573. füz. pp. 255-256. Apró közlemények. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (17.) = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 1. 573. füz. p. 264. M. G. a hely- és időmeghatározásról. [SRG.]

PÉCSI Albert: Hely- és időmeghatározás a sarkvidéken. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 1. 573. füz. p. 264. Levélszekrény. Feleletek. (17.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 15. 574. füz. pp. 298-300. 1913. ápr. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. ápr. 15. 576. füz. pp. 367-369. 1913. máj. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A párisi nemzetközi értekezlet megállapodásai az egységes időjelzés érdekében. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. máj. 1. 577. füz. pp. 396-398. Apró közlemények. [SRG.]

Ellipszis alakú holdudvar. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. máj. 1. 577. füz. pp. 398-399. Légköroptikai jelenség. Apró közlemények. [PIR.]

A Pleádok ködfoltja. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. máj. 1. 577. füz. p. 399. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. máj. 15. 578. füz. pp. 447-449. 1913. jún. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Van-e rádium a Nap légkörében? = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jún. 15. 580. füz. p. 508. Apró közlemények. [SRG.]

[MENDE Jenő]: Az állócsillagok hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jún. 15. 580. füz. pp. 508-509. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jún. 15. 580. füz. pp. 510-512. 1913. júl. jelenségek. [SRG.]

M. [MENDE Jenő]: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. júl. 1. 581. füz. pp. 545-546. Schaumasse 1913. máj. 7-én fedezték fel. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az ideghártya pálczikáinak szerepe a csillagok látásánál. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. júl. 15. 582. füz. pp. 578-579. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. júl. 15. 582. füz. pp. 580-582. 1913. aug. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. aug. 15. 584. füz. pp. 652-654. 1913. szept. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. Teljes holdfogyatkozás. [SRG.]

G. S. [GORKA Sándor]: A levélzöld (chlorophyll) előfordulása bolygókon. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 1. 585. füz. p. 686. Apró közlemények. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (48.) = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 1. 585. füz. p. 688. B. G. kérdése az égi testekről mint energiaforrásról. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az energia szétszóródás. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 1. 585. füz. p. 688. Levélszekrény. Feleletek. (48.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az "Astronomische Gesellschaft" 50 éves jubileuma. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 15. 586. füz. pp. 713-715. A német csillagászati társulat 1913. aug. 6-9. között tartott hamburgi gyűléséről. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 15. 586. füz. pp. 718-720. 1913. okt. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A sarkifény kutatása. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. okt. 1. 587. füz. p. 752. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. okt. 15. 588. füz. pp. 784-786. 1913. nov. jelenségek. [SRG.]

A Föld méretei. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 1. 21. sz. 589. füz. p. 807. [PIR.]

[MENDE Jenő]: Időszakosan látszó csillagszínkép. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 15. 22. sz. 590. füz. p. 838. Belopolsky és Ludendorff megfigyelése, hogy a "12 Canis Venatici" színképében az egyes vonalak nem állandóak. Apró közlemények. [PIR.]

[MENDE Jenő]: A nehézségi erő elnyelése. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 15. 22. sz. 590. füz. p. 838. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 15. 590. füz. pp. 838-840. 1913. dec. jelenségek. [SRG.]

Dr. R. A. [RÉTHLY Antal]: A földmágnességi obszervatóriumok hálózata Földünkön. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. dec. 1. 23. sz. 591. füz. pp. 867-868. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. dec. 15. 592. füz. pp. 903-905. 1914. jan. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi háborgásokról. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. aug-nov. 3-4.(111-112.) pótfüz. pp. 201-208. Napfoltok és sarkifények szerepe a háborgásokban. [SRG.]

PARCSAMI Henrik: Az éjféli nap országa. = Turisták Lapja 25. 1913. jan. 1. sz. pp. 22-29. Norvég utazás. [SRG.]

THIRRING Gusztáv: Az Irottkő és a Kalaposkő. (5 képpel.) = Turisták Lapja 25. 1913. nov. 6. sz. pp. 256-258. Az irottkői napóra látszik a képen, és írnak is róla. 1913. júl. 6-án avatták fel a kilátót. [SRG.]

TASS Antal: Az 1913. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. p. 44. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1913-ban visszatérő üstökösök. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. pp. 44-45. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A planetoidák statisztikájához. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. p. 45. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Epszilon Aurigae fényváltozása. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. pp. 44-45. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Nap rotatiójáról. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. pp. 46-47. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 január havában. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. pp. 47-48. [SRG.]

TASS Antal: A nagy bolygók és holdjaik méretének újabb meghatározásáról. = Uránia 14. 1913. febr. 2. sz. p. 94. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A változó csillagok új katalógusa. = Uránia 14. 1913. febr. 2. sz. p. 94. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A napfelület működése 1911-ben. = Uránia 14. 1913. febr. 2. sz. p. 95. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 február havában. = Uránia 14. 1913. febr. 2. sz. pp. 95-96. [SRG.]

TASS Antal: Delta Cephei-typusú változók fényességváltozásának összefüggése a radialis sebességgel. = Uránia 14. 1913. márc. 3. sz. pp. 143-144. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1913. márczius 22-iki teljes holdfogyatkozás. = Uránia 14. 1913. márc. 3. sz. p. 144. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 márczius havában. = Uránia 14. 1913. márc. 3. sz. pp. 143-144. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a tejút physikájához. = Uránia 14. 1913. ápr. 4. sz. p. 189. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A fény absorbtiója a világűrben. = Uránia 14. 1913. ápr. 4. sz. p. 189. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 április havában. = Uránia 14. 1913. ápr. 4. sz. pp. 189-191. [SRG.]

BANAI TÓTH Pál: Egy régi természettudós. = Uránia 14. 1913. máj. 5. sz. pp. 226-227. Katona Miklós (1766-1822) bolygókról, üstökösökről, álló csillagokról is írt. [SRG.]

TASS Antal: Újabb eredmények spectroskopikus kettős csillagokról. = Uránia 14. 1913. máj. 5. sz. pp. 227-228. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új változó csillagok. = Uránia 14. 1913. máj. 5. sz. p. 228. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 május havában. = Uránia 14. 1913. máj. 5. sz. pp. 228-230. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös 1913/a (Schaumasse). = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. p. 321. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a csillagok effectiv hőmérsékletéhez. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. p. 321. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az üstököspályák apheliumpontjainak eloszlásáról. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. pp. 321-322. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új rövidperiodusú kettős-csillag. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. p. 322. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 június havában. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. pp. 322-325. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 július havában. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. pp. 325-326. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 augusztus havában. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. pp. 326-328. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a kettős csillagokról. = Uránia 14. 1913. szept. 9. sz. p. 373. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a fényváltozó csillagok physikájához. = Uránia 14. 1913. szept. 9. sz. pp. 373-374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a Nap physikájához. = Uránia 14. 1913. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 szeptember havában. = Uránia 14. 1913. szept. 9. sz. pp. 374-376. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökösök. = Uránia 14. 1913. okt. 10. sz. p. 421. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati társulat jubiláris nagygyűlése. = Uránia 14. 1913. okt. 10. sz. pp. 421-422. Hamburg 1912. aug. 24. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 október havában. = Uránia 14. 1913. okt. 10. sz. pp. 422-424. [SRG.]

TASS Antal: A Westphal-féle üstökös. = Uránia 14. 1913. nov. 11. sz. p. 470. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1913e üstökös. = Uránia 14. 1913. nov. 11. sz. p. 470. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a fényváltozó csillagok physikájához. = Uránia 14. 1913. nov. 11. sz. pp. 470-472. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 november havában. = Uránia 14. 1913. nov. 11. sz. pp. 470-472. [SRG.]

TASS Antal: A nemzetközi elméleti csillagászati intézet tervéről. = Uránia 14. 1913. dec. 12. sz. pp. 497-498. [SRG.]

A meteoroknak a légkörben való felmelegedését eddig a levegőhöz való surlódásukkal magyarázták. = Uránia 14. 1913. dec. 12. sz. p. 501. Krónika. [SRG.]

TASS Antal: A delta Cephei-typushoz tartozó fényváltozó csillagok térbeli eloszlása. = Uránia 14. 1913. dec. 12. sz. pp. 513-514. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Ujdonságok. = Uránia 14. 1913. dec. 12. sz. p. 514. Csillagparallaxisok meghatározása. Változó csillagok fényváltozásáról. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 deczember havában. = Uránia 14. 1913. dec. 12. sz. pp. 514-516. [SRG.]

Jankovich Béla közoktatási miniszter látogatása az Ógyallai Obszervatóriumban. = Vasárnapi Ujság 60. 1913. jul. 6. 27. sz. p. 531. Képek: A miniszter és Konkoly-Thege Miklós az intézet előtt.; A miniszter és az intézet tisztviselői a könyvtárteremben.; Nyolczhüvelykes új távcső.; Az intézet tizhüvelykes nagytávcsöve.; A napfotografáló.; Az újon épült kupola. [SRG.]

          1914.

  ARRHENIUS, Svante: A Világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időtől napjainkig. Ford.: Polgár Gyula. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. 236 p. /Kultúra és tudomány. 14./ [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. Írták Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó egyetemi tanárok. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. 1-2. köt. 2. kiad. Budapest, 1914. Kiadja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása. /Az ember és a természet./ Két kötetben. 1. köt. 1-304 p., 2. köt. 305-640 p. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-631. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

ERDŐS Lajos: Világok keletkezése. Budapest, 1914. Haladás Könyvkiadó Vállalat kiadása, Világosság könyvnyomda. 40 p. /Galilei füzetek. 15-16./ [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Tíz millió év múlva. Ford.: Endrei Zalán. Budapest, 1914. 237 p. [SZF.]

Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. [LX+] 267 p. /Filozófiai írók tára. 27./ [KSZ.]

GÖNCZI Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. Nyomatott Szabó Lipót Könyvnyomdájában. 689 p. Gönczi Ferenc előszava Kaposváron kelt 1914. márc. 1-én. Csillagászat: p. 181. (Teremtési hagyományok. A Föld és Ég. A Föld vagyis a Világ. A Világ vége. Égboltozat.); pp. 186-191. (Az égitestek. A Nap. A napfogyatkozás. Napkelte. Napnyugta. A Hold. "Újhold feljöttekor Göcsejben - 1848. előtt - szent énekek kíséretében megkerülték a templomot. Most pedig némelyek az uj Hold megláttakor kimennek a pitvarba vagy udvarra s letérdepelve imádkoznak."
A Hold fényváltozásai. Holdfogyatkozások. A Hold foltjaihoz fűződő hiedelmek. A csillagokra vonatkozó nagyobb hiedelmek. Esthajnali-csillag. A Sántakatacsillag. A Göncölszekér. A Fiastik. Egyéb csillagnevek. A Tejút. Üstökösök. Hullócsillagok vagyis lidérczek. A szivárvány.); pp. 611-612. (Időjóslások. A csillagok és a hold égi látványa és az időjárás. Az újhold látványa és a szél. csapadék. A Molnárszemű csillag látványa és a várható eső. A napnyugta előtti napnál látszó vaknapok, vagy a vörös napnyugta szeles időt jelez.) [KSZ.]

HERMAN Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Hornyánszky Viktor császári és királyi udv. Könyvnyomdája. 798 p. /Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat. 89./ A pásztor éles megfigyelő képessége, csillagászata. Szótárában a pásztorcsillagászatot is közli. Időmutató égitestekről. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXIV-re [1914-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1914. Franklin-Társulat nyomdája. 289 p. +168 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár 1914-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1914-re. Időszámítás 1914-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Merkurátvonulás 1914. november 7-én. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1914-re. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1914-ben. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

RHORER László: Physika. Egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Több száz ábrával. Budapest, 1914. Universitas Könyvkiadó Társaság, Légrády Testvérek nyomása. XV, 698 p. 4 t. Csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Praecessio és nutatio (p. 69.).; Általános tömegvonzás (pp. 76-59.).; A fény terjedéssebessége, Römer (pp. 362-365.).; Sextans (pp. 371-372.).; Heliostat (pp. 372-373.).; Gömbtükrök (pp. 373-379.).; A lencsék és leképezési hibáik (pp. 395-414, 424-426.), A spektroskop (pp. 417-419.).; A távcsövek (pp. 460-463.). A relativitás elve (pp. 648-650.). Egyetemi tankönyvben - magyarul - ebben a műben jelenik meg először a relativitáselmélet. [HAI.]

SZÁNTÓ Hugó: Ködfoltok szinképi vizsgálatának tanulságai az atomok szerkezetére nézve. In: Az anyag szerkezete. Budapest, 1914. Haladás Könyvkiadó Vállalat kiadása, Világosság könyvnyomda. /Galilei füzetek. 9-10./ pp. 30-32. "...Mármost Lockyer az égboltozat ködfoltjait színképelemzővel vizsgálván azt találta, hogy a legtöbbjük három csikot ad, amelyek hullámhossza sorban 500,43, 495,72 és 486,09 nm. Ezek közül 486,09 nm kétségtelenül hidrogéntől ered, mert gyakran kiséri a hidrogén egy másik csikja is. Azonban a földi hidrogén többi csíkja hiányzik, úgy hogy Lockyer szerint azt a benyomást nyerjük, mintha itt alakulóban levő, még nem kész hidrogénnel volna dolgunk. El is nevezte protohidrogénnek. A 495,72 nm hullámhosszúságú fénytől származó csik, amelynek az 500,43 nm-os csik állandó kiséröje, minden köd színképében megvan, de hiányzik minden kifejlett csillag szinképéből. E két csik egy, a földön ismeretlen anyagtól, az u. n. nebuléziumtól ered.
Némely köd színképében aztán ezek mellett megjelenik a hélium színképének néhány csikja is. Ám, miután néhány jellemző csikja hiányzik, azt kell hinnünk, hogy ez a hélium sem teljesen kifejlett hélium, hanem u. n. protohélium. A csillagászati kozmogenetika általában elfogadja, hogy az égbolton egyidejűleg található különböző alakulatok, a villogó, igen ritka kődtől, a már kihunyni kezdő vörös csillagig, egy fejlődési folyamat szakaszait tüntetik elő. Így nézve a dolgot, igen valószínű Morosoff ama feltevése (1910), hogy a protohidrogén, nebulézium és protohélium a földön és egyéb égitesteken található elemek ősi alkotórészei. ..." [A nyomtatás eredetijében kettős görög mü betűvel jelölték a hullámhosszakat. Számítástechnikai okból ezt átírtuk nm - nanométer - mértékegységre. A számértékek így is azonosak maradhattak.] [HAI.]

VELICS László: Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából. Harmadik záró füzet (1690-1773.) Budapest, 1914. A Szent-István-Társulat kiadása, Stephaneum Nyomda R. T. 132 p. Benne: pp. 14-18. P. Hell Miksa csillagász (1720-1792.). Részletesen szól Hell Miksa életrajzának csillagászati vonatkozásairól is (a p. 12. és 13. oldalak között külön lapon, egész oldalon Hell Miksa lapp ruhás képének, de abból csak az arcképét mutatva). Az emlékkőre, melyet barátja Penkler báró, Mária-Enzensdorfban emelt Hell Miksa sírja fölé, rendtársa P. Denis Mihály, a hírneves költő készítette a következő feliratot: "Hic situs est Maximilianus Hell, Hungarus, Schemnitzensis; Societatus Jesu, dum illa stetit, Sacerdos; Philosophiae Doctor Caes. et Academiae Vindabonensis XXXVII annis Astronomus. Europae notus ingenii artisque monumentis, notior Deo vitae sanctimonia. Evocatus ad laborum praemium aetatis anno LXXII. XVIII. Kal. Maji MDCCXCII. Quiescat in pace!" (p. 18.) Sajnovics Jánosról is (p. 18.). [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1914-ik közönséges esztendőre. Tizennegyedik évfolyam [Debrecen, 1913.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; A hold fényváltozásának jegyei.; Az ugynevezett uralkodó bolygó ez évben: Merkur.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

SZEMERE Samu: Bevezető tanulmány. Irodalom. Jegyzetek. In: Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. pp. [V-LX], 115-126., 262-267. /Filozófiai írók tára. 27./ Bruno életrajza, munkássága, tanulmányai, kihallgatása. [KSZ.]

Giordano Bruno a nolai Az okról, elvről és egyről. A nemes Mauvissiére úrnak ajánlva. Nyomtatták Veneziában Anno MDLXXXIIII. [1584.] In: Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 1-114. /Filozófiai írók tára. 27./ Eredetije "De la causa, principio e uno" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elitropio, Filoteo, Armesso, Dicsono Arelio, Teofilo, Gervasio, Poliinnio. A címlap szerint Velencében nyomtatták a könyvet, noha valójában Londonban látott napvilágot. [KSZ.]

Giordano Bruno a nolai A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. A nemes Mauvissiére úrnak ajánlva. Nyomtatták Veneziában Anno MDLXXXIIII. [1584.] In: Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 127-261. /Filozófiai írók tára. 27./ Eredetije "De l’infinito, universo e mondi" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elpino, Filotheo, Fracastorio, Burchio, Albertino. A címlap szerint Velencében nyomtatták a könyvet, noha valójában Londonban látott napvilágot. [KSZ.]

Herschel, Frederick William sir csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 7-8. Szül. Hannoverben 1738. nov. 15-én - megh. Sloughban Windsor mellett 1822. aug. 25-én. 1757-ben Londonba költözködött, Leedsben mint zenetanító, majd Halifaxban és Bathban mint orgonista működött. A zene matematikai elméletével való foglalkozást a matematikai tudományokra s így a csillagászatra is vezette, amely iránt való szeretetet atyja, ki katonazenész volt, oltotta belé már gyermekkorában. Miután 1774-ben sikerült elkészítenie első 5 lábas reflektorát, melynek tükrét ő maga csiszolta, hozzálátott csillagászati megfigyeléseihez, melyeket fényes siker koronázott. Herschel számos tükörteleszkópot készített, melyek az akkori idők leghatalmasabb műszerei voltak.
1781. márc.13-án felfedezte az Uranus bolygót. IlI. György király évjáradékot engedélyezett neki, ami lehetővé tette, hogy teljesen a csillagászatnak szentelje magát. 1782-ben és 1785-ben közölte a tőle felfedezett kettős csillagok első jegyzékét, 1786-ban a ködök katalógusát, 1787-ben felfedezte az Uranus két holdját, 1790-ben a Saturnus két új holdját, sorrendben a 6. és 7.-et, és megállapította e bolygó rotációjának idejét. Herschel mintegy 2500 ködfoltot és csillaghalmazt fedezett fel. A kettőscsillagok fizikai összetartozását ő vette észre, mikor többszörösen ismételt megfigyelésekből arról győződött meg, hogy ily csillagpárok közös súlypontjuk körül keringenek. A csillagok sűrűség-eloszlásáról folytatott tanulmányai a tejút alkatára és alakjára nézve szolgáltattak fontos adatokat. [SRG.]

Herschel, John Frederick William sir csillagász és fizikus, Herschel, Frederick William fia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8. Szül. Sloughban 1792. márc. 7-én - megh. Collingwoodban 1871. máj. 11. 1816-tól kezdve Southtal együtt főleg kettős csillagokat figyelt meg, melyeket 11 katalógusban tett közzé. A kettős csillagok pályameghatározását ő kezdte meg először. Az atyja fölfedezte ködfoltokat és csillaghalmazokat újból megfigyelte. 1864-ben tette közzé 5079 ily ködfoltot és csillaghalmazt tartalmazó nagy katalógusát. 1834-38-ig a Jóreménység fokán tartózkodott a déli ég tanulmányozása céljából. Ott számos új kettős csillagot és ködfoltot fedezett fel. [SRG.]

Herschel, Lucretia Caroline, Herschel, William Frederick húga, szül. Hannoverben 1750. márc. 1-án - megh. ugyanott 1848. jan. 9. Bátyjának hű segítőtársa volt csillagászati megfigyeléseiben. Saját megfigyeléseket és számításokat is végzett. 8 üstököst és számos ködfoltot fedezett fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8. [SRG.]

Hesperos (gör.) annyi mint este, a Venus mint esti csillag. Lásd: Esthajnalcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Heszperosz, lásd: Esthajnalcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 23. [SRG.]

Hét, törzsszám, mely már az egyiptomiak asztrológiájában nagy szerepet játszott. 7 bolygó uralkodott az égen, 7 nap képezett egy hetet, 7 év egy ciklust. A zsidóknál a szabbat-év 7 évből, az örömév 7X7 esztendőből állott, húsvét, sátoros ünnep és egyéb ünnepek 7 napig tartottak, a világ teremtése a nyugalom napjával együtt szintén 7 napig tartott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 23-24. [SRG.]

Hetevény, a Fiastyúk (lásd ott) csillagképnek a német Siebengestirnre emlékeztető neve, melyet már Dugonics említ. E névvel jól megegyezik az a mondai adatunk, hogy a Fiastyúk csillagképe csakugyan hét csillagból áll, melyek legfényesebbike a tyúkot, a többi hat pedig annak a csibéit képviseli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 30. [SRG.]

Hevelius (tulajdonképen Höwelcke), Johannes csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 38. Szül. Danzigban 1611. jan. 28-án - megh. ugyanott 1687. jan. 28. Jogi tanulmányokat folytatott Leidenben, majd átvette atyja sörfőzdéjét, egyidejűleg pedig csillagászattal kezdett foglalkozni. 1641-ben saját csillagvizsgálót rendezett be kitűnő quadránsokkal, amelyekre azonban nem távcsöveket (lásd: Asztronómiai műszerek), hanem csak dioptereket alkalmazott. Megfigyeléseinek pontossága azért mégis vetekedett a távcsövel történt megfigyelésekéivel. Voltak magakészítette távcsövei is, melyeket azonban csak a Nap és különösen a Hold topográfiájának tanulmányozására használt. Az üstökösöket is behatóan megfigyelte s azt találta, hogy ezek a Nap körül parabola-alakú pályában mozognak. Hogy a Nap e parabola gyujtópontjában van, az Hevelius tanítványának, Dörfelnek az eszméje. [SRG.]

Hiádok (Hyades), csillagcsoport a Bika csillagkép fején, mely mintegy 21 csillagból áll. Legfényesebb csillaga az elsőrendű Aldebaran vagy alfa Tauri. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 51. [SRG.]

Hidra, a csillagászatban hosszan elnyúló csillagkép, 257 szabad szemmel látható csillaggal, melyek közül legfényesebb a másodrendű Alphard, a Kígyó szíve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 60. [SRG.]

Hidrogén (hydrogenium). A napban és az álló csillagokban szabad Hidrogén nagy mennyiségben fordul el. A nap kromoszférája, a nap protuberanciái izzó Hidrogénből állanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Hind (ejtsd: hájnd), John Rassel csillagász, szül. Nottinghamban 1823. máj. 12-én - megh. Twickenhamben 1895. dec. 23. 1840 óta a greenwichi csillagvizsgálón asszisztens, 1853-92-ig a Nautical Almanac Office igazgatója Londonban. 10 kis bolygót, több üstököst és változó csillagot fedezett fel és igen jó csillagtérképeket szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Hipersztén (paulit, ásv.), a piroxén ásványcsalád rombos sorozatának egyik tagja. Elfordul a meteorkövekben is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 113-114. [SRG.]

Hipparchos görög csillagász, a tudományos csillagászat megalapítója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 119. 160-125 körül Kr. e. élt, legtöbbnyire hazájában Bithyniában. Számos asztronómiai művéből csak azt ismerjük, amit Ptolemaios az Almagesztben feljegyzett. Az ókornak ez a legzseniálisabb asztronómusa fáradhatatlan és kitűnő megfigyelő volt, a jelenségeket pedig szigorúan és hipotézisek nélkül igyekezett megmagyarázni, illetve leírni. Főérdeme az a csillagkatalógus, melyben 1080 állócsillagnak pontos helyét jegyzi fel, részben javított, részben tőle feltalált új műszerekkel végzett megfigyelések alapján. [SRG.]

Hippias, éliszi szofista Kr. e. 400 körül, Protagoras és Sokrates ifjabb kortársa, kinek széleskörű ismerete volt főleg a matematikában, asztronómiában és a zenében. Platón neki tulajdonítja azt a mondást, hogy a törvény az emberek zsarnoka, mert sok természetellenes dologra kényszeríti. Platón dialógusai közül kettő az ő nevét viseli, de egyikük, sőt talán mindkettő apokrif. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 119. [SRG.]

Hirsch, Adolf német csillagász, szül. Halberstadtban 1830. máj. 21-én - megh. Neuchatelben 1901. ápr. 15. Bécsben és Parisban működött, 1859 óta a neuchateli csillagvizsgáló igazgatója és a csillagászat tanára az ottani akadémián. Sokat fáradozott a kronometria tökéletesítésén és az elektromos mérőműszereknek a csillagászati megfigyelésekben való alkalmazásán. Nagy érdemei vannak a nemzetközi fokmérés és a mértékügyek intézményei körül, melyeknek titkára is volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 133. [SRG.]

Hiúz (Lynx), csillagkép az ég É.-i felén, 119 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 150. [SRG.]

Hoitsy Pál politikus, publicista és csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 187. Szül. Vatyán (Pest vm.) 1850. dec. 31. Bölcsészeti tanulmányait a pesti egyetemen, majd Berlinben végezte és egy ideig a polai csillagvizsgáló intézet tisztviselője is volt. 1873 után politikai cikkírással is foglalkozni kezdett. Politikai működése azonban nem vonta el a szorosabb értelemben való tudományos munkálkodástól. Csillagászati művei: Csillagészlelés az első negyedlőben (1877), A biztosság feltételei bolygók pályaelemeinek számításánál (1877), Ami az embert környékezi (1883), A nagy természet s a kicsiny ember (1883), Pillantások a természettudomány jövőjébe (1902), Az égi mozgások elméletének néhány fejezete (1907). [SRG.]

Hold (lat. Luna, gör. Szeléné), a Földhöz legközelebb levő égitest. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 191-196., 4 t. mell. [SRG.]

Holdak vagy mellékbolygók, szatelleszek. A naprendszer azon bolygói, amelyek a főbolygók körül keringenek. Földünknek egy ily holdja van, Marsznak 2, Jupiternek 8, Szaturnusznak 10, Uranusznak 4, Neptunnak 1, összesen tehát 26 holdat ismerünk eddig Naprendszerünkben. Merkurnak és Vénusznak holdjairól eddig nem tudunk. Lehetséges, hogy még több hold létezik, melyek azonban talán kicsinységüknél és fénygyöngeségeiknél fogva még a leghatalmasabb távcsövekkel sem észlelhetők. A mi Holdunk kivételével a többiek szabad szemmel nem láthatók. Észlelésükhez távcső kell. A Jupiter négy nagyobb holdja már kisebb távcsőben is látható. A Hold a főbolygójuk körül többnyire ugyanabban az irányban keringenek, mint az a Nap körül.
A Jupiter nyolcadik holdja, Szaturnusz kilencedik holdja (Phöbe), Uránusz 4 holdja és Neptun holdja azonban ellenkező irányban keringenek. Valószínű, hogy mindeme Holdnál a keringésidő ugyanaz, mint a tengely körüli forgás ideje, úgy, hogy mindig ugyanazon oldalukat fordítják a főbolygó felé. Lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 196. [SRG.]

Holdciklus, lásd: Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 196. [SRG.]

Holdegyenlet, az a javítás, amelyet a Julián naptár epaktáján (lásd ott) eszközölni kell, hogy a Gregorián naptár epaktáját kapjuk. E célból úgynevezett napegyenlőség okozta javítás is eszközlendő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 196. [SRG.]

Holdegyenlőtlenségek (inaequalitates motus Lunae), a Hold mozgásának eltérései a tiszta elliptikus mozgástól. Ezek az eltérések szükségszerűen következnek a Newton-féle törvényből, ha a Holdon és a Földön kívül más égitestek is léteznek. Ennélfogva a Nap és a bolygók és a Földnek a gömbtől való eltérése létesítenek ily egyenlőtlenségeket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 196-197. [SRG.]

Holdén, Edward Singleton amerikai csillagász, szül. St. Louisban (Missouri) 1846. nov. 5-én. 1873 óta a washingtoni naval observatory-n csillagász,1881 óta a madisoni, 1886-1898-ig a Lick-csillagvizsgáló igazgatója. Megalapítója az Astronomical Society of the Pacific-nak. Számos vizsgálatot közölt ködfoltokról és kitűnő fényképeket készített a Holdról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 197. [SRG.]

Holdév, lásd: Év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 197. [SRG.]

Holdfogyatkozás, a teliholdnak rövid ideig tartó részleges vagy teljes elsötétedése, mely alkalommal sötét korong látszik végigvonulni a Hold felületén K.-ről Ny. felé. Ez a sötét korong a Föld árnyéka, s a tünemény úgy keletkezik, hogy a Hold mozgása közben belép a Föld árnyékkúpjába. Nem minden holdtöltekor van Holdfogyatkozás. Ez azért van, mert a Hold pályasíkja és az ekliptika nem esnek együvé, hanem 5°-nyi szöget alkotnak s ezért a Holdfogyatkozás beállta a Hold szélességétől, jobban mondva a csomóvonaltól való távolságától függ. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 197-198. [SRG.]

Holdistennő, lásd: Selene (gör. Hold) és Luna (lat. Hold). Lásd még Holdtisztelet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. [SRG.]

Holdkirály. Nap- és Szélkirály mellett egyes regéink Holdkirályt is ismernek. E regék azt igazolják, hogy népies hagyományainkban elég gyakori a nap és holdnak király-alakban való személyesítése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. [SRG.]

Holdkör, lásd: Ciklus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. [SRG.]

Holdtáblák, számadatok táblázatos összeállítása, amelyekből a Hold járását az égen évekre előre pontosan ki lehet számítani. Ily táblákat régebben Halley, Euler, Mayer, Burg és Burckhardt szerkesztettek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. [SRG.]

Holdtisztelet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. Az égi testek közül a Nap mellett elsősorban a Hold volt ősidők óta különös figyelem tárgya. Titokzatos foltjai babonás tiszteletet keltettek, pontos változásai miatt naiv magyarázatok fűződtek hozzá. A hold-lakó emberről (furulyás, hárfás Dávid, gyermeket tartó nő stb.) minden nép tud mesét. A hold maga is mindenkor élőlénynek tekintetett s ma is annak nézik ily módon hivatásának tartják az éj megvilágításán kívül az időmérést (a naptár hetek szerint való beosztása még a hold-időszámítás maradványa). [SRG.]

Holdtölte vagy telihold, lásd: Hold. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 199. [SRG.]

Holdudvar, gyengén felhős, holdvilágos éjszakákon a Hold körül látszó fényes koszorú, mely a felhők cseppjein vagy jégtűin létrejövő fényelhajlási tünemény. A Hold kékes-fehér fénymezőben látszik, mely a szélén észrevehetően vöröses szín. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 199. [SRG.]

Holló, csillagkép, lásd: Corvus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 204. [SRG.]

Hollósy Jusztinián bencés apát, szül. Nagyszombatban 1819. dec. 26-án - megh. Esztergomban 1900. jan. 20. 1873-74-ig esztergomi gimnáziumi igazgató volt, 1874-ben dömölki (Kisczell) apát lett. A M. T. Akadémia 1863-ban levelező tagjává választotta. Művei közül említendők: Népszerű csillagászat (a M. T. Akadémia által koszorúzott pályamű, Pest 1864), A távcsők történelmének vázlata (székfoglaló értekezés, Magyar Akad. Ért. 1864-1865), A naprendszer égi testeinek legősiebb fejlődéséről (Uj Magyar Sión 1874). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Holosziderit (ásv.), azok a meteoritok, amelyek lényegileg csakis vasból állanak, vagyis meteorvasak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 208. [SRG.]

Homokóra vagy fövenyóra, az időmérés legrégibb eszköze, mely állítólag a régi kínaiaknál is ismeretes volt. A Homokóra két, lehetőleg egyforma nagyságú, kúpalakú edényből áll, melyeknek lyukas csúcsai egymáshoz vannak illesztve. A felső edényt bizonyos mennyiségű homokkal töltik meg, mely aztán bizonyos idő alatt a nyíláson át az alsó edénybe folyik. Ha a felső edény kiürült, a Homokórát megfordítják, hogy ismét a homokkal telt edény áll felül. A Homokórát még a XVII. sz.-ban Rivaltus csillagászati megfigyeléseknél használta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 233. [SRG.]

Hónap vagy hó, a Hold földkörüli keringésének ideje. Mivel a Hold keringésének látszólagos tartama a kiindulási pont szerint különböző lehet, többféle Hónapot különböztetünk meg. Sziderikus, tropikus vagy periodikus, szinodikus, drakonikus vagy sárkány, anomalisztikus Hónapokat. Lásd: Év, Kalendárium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 239. [SRG.]

Hónapok neve. A közönségesen használt hónapnevek római eredetek; pl. Martius, mely eleinte a hónapok elseje volt, Mars istentől, Januarius Janus istentől vette nevét, Junius vagy Junótól, vagy az első konzultól, Lucius Junius Brutustól, a Julius hó Julius Caesartól, a naptár reformálójától vette nevét, mert e hóban született, azelőtt Quintilis volt a neve, mert ez volt az ötödik hónap, mint Sextilis a hatodik (később Augustus), September a hetedik stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 240. [SRG.]

Horizontális óra, lásd: Napóra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Horizon (gör.), a megfigyelés helyén átmenő nivófelület érintő síkja, melynek helyzetét a függőón vagy a nívó (libella) határozzák meg. Az asztronómiában ezt a síkot látszó Horizonnak nevezik megkülönböztetésül a valódi vagy geocentrikus Horizontól, mely az előbbivel párhuzamos, de a Föld középpontján átmenő sík. A Horizontól különbözik a szemhatár vagy látáshatár vagy égalja, amelynek mentén az ég és Föld érintkezni látszanak, s mely nem egyéb, mint a megfigyelő szeméből a Föld gömbjéhez húzott érintő kúp érintési köre, mely annál mélyebben fekszik a Horizon alatt, minél nagyobb magasságot foglal el a szem. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Horologium (lat.), az órákat mutató minden készülék, tehát óra, innen horologiográfia az órák - kiválóan vízi, homoki és napórák - készítésének és elhelyezésének ismerete. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 276. [SRG.]

Horoszkóp (gör.) annyi mint óra-látó, a régi egyiptomiaknál azokat a papokat nevezték így, kiknek kötelességük volt a csillagok megfigyelése. Minden időben tudniok kellett ezek állását, a királynak ők jelezték a nap kezdetét és a tervbe vett munkák kivitelére legkedvezőbb órákat. Vallásos körmeneteknél ők mentek legelől, csillagászati műszereket hordozva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Horoszkóp (gör.) annyi mint óra-látó, az asztrológiában jelenti az ekliptika ama pontját, mely valamely esemény pillanatában éppen fölkelőben volt. Ha születésre vonatkozott, úgy nativitásnak nevezték. Az asztrológia szerint ebben a pontban tartózkodik a születés géniusza, melynek védelme alatt a született egyén áll. Az asztrológusok a Horoszkópból a született egyén jövőjét jósolták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 276-277. [SRG.]

Horoszkóp (gör.) annyi mint óra-látó. Eble M. csillagász, Horoszkópnak nevezett el egy kis hordozható műszert, melynek segítségével az időt mintegy félpercnyi pontossággal lehet meghatározni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 277. [SRG.]

Horváth Ádám (pálóczi) költő, szül. Kömlődön (Komárom vm.) 1760. máj. 11-én - megh. Nagybajomban 1820. jan. 28. Atyja, György, ref. lelkész, beteges fiát eleinte falusi iskolákban (Császár, Bicske, Kocs) taníttatta, majd 1773-ban a debreczeni kollégiumba adta, hol 1780-ig elvégezte a filozófiát, de már ez évben odahagyta Debreczent, Miskolczra ment törvénygyakorlatra. Tudományos dolgozatai, melyek között vannak filozófiai, vallásos, jogi, történelmi, földrajzi, nyelvészeti, mennyiségtani és csillagászati tárgyúak, nagyrészt kéziratban maradtak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 283. [SRG.]

Houzeau de Lehaye (ejtsd: uzó d’löé), Jean Charles csillagász, szül. Monsban 1820. okt. 7-én - megh. 1888. júl. 12. Eleinte mérnök volt, 1846 óta a brüsszeli csillagvizsgáló intézet asszisztense, 1876-1883-ig pedig igazgatója. Fő munkája a Lancaster-rel együtt szerkesztett Bibliographie générale de l’astronomie (Bruxelles 1881-87, 3 köt.). E nagy műnek bevezetése magyarul is megjelent Czógler A. fordításában: A csillagászat történeti jellemvonásai (Term. Tud. Társ., Budapest 1888). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 316. [SRG.]

Howardit (ásv.), hipotetikus vas-magnézium szilikát, amely némely meteoritban jelen volna. Mások Howarditnak nevezik az olyan meteorköveket, amelyek lényegében anortit, olivin- és bronzit elegyrészekből állanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 317. [SRG.]

Huggins (ejtsd: höginsz), William sir asztrofizikus, szül. Londonban 1824. febr. 7-én - megh. ugyanott 1910. máj. 12. 1862 óta a csillagok színképelemzésével foglalkozott. Előbb 26 kémiai elem színképét tanulmányozta és lerajzolta, azután Millerrel együtt 50-nél több csillagnak spektrumát, amelyeket a földi anyagok spektrumával összehasonlított. Megállapította számos ködfoltnak gáznemű halmazállapotát s különösen a hidrogénnek a jelenlétét. Az üstökösök és a protuberanciák spektrumát is tanulmányozta, ő fedezte fel azt, hogy a színkép vonalainak elmozdulásából a csillagoknak a látósugár irányába eső sebességére lehet következtetni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Húgy, annyi mint csillag, a kaszás csillagzatot kasza-Húgynak hitták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 354. [SRG.]

Hulagu, a perzsiai Ilchane mongol dinasztia alapítója, dzsingiz khán unokája Tului nevű fiától. Uralkodott 1258-65-ig Bagdadot, a khalifátus székhelyét 1258-ben elfoglalta. Utolsó éveiben a tudományt és művészetet pártolta. Naszir ed-Din az udvaránál írta híres csillagászati művét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 362. [SRG.]

Hullócsillag, lásd: Csillaghullás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 370. [SRG.]

Hüvelyk Matyi (dunántúl Hökköm Matyi), népmesei alak, azonos Babszem Jankóval (lásd ott). A kistermetű mesealakok típusához tartozik s az ógörög daktiloktól (annyi mint hüvelykujj) kezdve minden európai nép mesekincsében ismeretes. A meséből vitték át a Göncöl-szekere (lásd ott) csillagzat legkisebb csillagára, amely innen kapta nevét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 429. [SRG.]

Hven, Malmöhus svéd tartományhoz tartozó homokos kis sziget a Sundban, 8 km.-nyire Landskronától. Itt építtette az 1576-ban neki adott szigeten Tycho di Brahe az Uranienborg kastélyt és a csillagvizsgálót, amelyben 20 éven át végzett megfigyeléseket. A csillagvizsgáló maradványait 1716-ban az oroszok rombolták le. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 430. [SRG.]

Hyasok, Hiádok (a gör. esik igéből), a görög mitológiában az eső nimfái, Atlas és Aithra leányai, kik Dionysos dajkálásáért azt nyerték jutalmul, hogy égi jelként a csillagok közé jutottak. Más monda szerint büntetésképen változtak csillagokká, mert testvérük, Hyas halálakor túlságosan bőven hullatták eső-könyeiket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 431. [SRG.]

Hydrus, kis vízi kígyó, csillagkép az ég déli felén, 45 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 435. [SRG.]

Hyginus, Gaius Julius római grammatikus Hispániából, mint Augustus császár szabadon bocsátott rabszolgája a híres palatinusi könyvtár felügyelője lett. A legkülönbözőbb tárgyú irodalmi működést fejtette ki. Neve alatt két munka maradt reánk, egy Fabuláé c. (277 mese és elbeszélés, kiadta Schmidt, Jena 1872) és Astronomica c. (Eratosthenes nyomán írt) csillagászati és mennyiségtani tartalmú 4 könyv. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 435. [SRG.]

Hypatia, Theon matematikus leánya és tanítványa, szül. Kr. u. 355 körül, megh. 415-ben Alexandriában, az ellene felbőszült keresztény néptömeg meggyilkolta. Athénben filozófiát tanult, később pedig Alexandriában az új-platoni filozófiát és a matematikát tanította. Művei közül semmi sem maradt reánk. Suidas egy magyarázatot említ Diophantos müveihez, egyet pergai Apolloniosnak a kúpszeletekről szóló müvéhez és egy asztronómiai Kánont. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 438. [SRG.]

Ibn Ezra, igazi neve: Ábrahám ben Meir ibn Ezra, vagyis Ábrahám Meir fia, Ezra leszármazottja, zsidó bölcsész. Toledóban született 1119-ben s valószínűleg 1193-ban halt meg. Sokat utazott s mint bibliamagyarázó, nyelvtaníró, orvos, matematikus, csillagász és filozófus nagy tiszteletben állott kortársainál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 445. [SRG.]

Ibn Tofail, Abu Bekr Mohammed arab fiozófus, szül. a XII. sz. elején Guadixban, Granada tartományában, megh. Marokkóban 1185-ben. Munkáiban a peripatetikus filozófiát követi, csillagászati művei Ptolemaios rendszerének előbbrevitelét jelzik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 446. [SRG.]

Ideler, Christian Ludvig német csillagász és kronológus, szül. Gross-Bresenben 1766. szept. 21-én - megh. Berlinben 1846. aug. 10. 1810-től a királyi naptárbizottság tagja volt. 1821-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1839-ben a berlini akadémia tagjai közé választotta. Munkásságának főrésze a tudományos kronológia terére esik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 462. [SRG.]

Időegyenlet vagy időegyenlítés, a közép- és a valódi napidő között levő különbség, mely onnét keletkezik, hogy a Nap az égen nem egyenletesen mozog s így az egyes delelései között eltelő idő nem mindig egyforma hosszú, míg nekünk időmérésre egyenletes időközökre van szükségünk, amelyeket egy képzelt Nap szolgáltat, mely az ég egyenlítőjén egyenletesen mozog. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 466. [SRG.]

Időgolyó (ang. time-ball), 1-2 m. átmérőjű fonott gömb, melyet magas árbocon elhelyezve bizonyos pontos időben (rendesen a középdélben) onnan leejtenek, hogy így az órákat ellenőrizni lehessen. Először 1833-ban alkalmazták a greenwichi csillagvizsgálón és használata nemsokára aztán Anglia minden fontosabb kikötőjére kiterjedt, sőt más országokban is használják, így pl. Németországban Kuxhavenben és Swinemündében vannak ldőgolyók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 467. [SRG.]

Időjelzés, modern módszerei közül legrégibb a vezetékes telegrafikus úton való közzéadás, amely az egyes országokban leginkább el is terjedt. Hamburgban egyes előfizetők összeköttetésben vannak a hamburgi csillagvizsgáló intézettel, amelynek vezetékéből automatikusan haladnak ki a telefonjelek, úgy, hogy ennek segélyével az idő percnyi pontossággal megállapítható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 468-469. [SRG.]

Időkülönbség, a Föld két helyének helyi ideje közt levő különbség. 12 óra delet számítunk, mikor a Nap valamely hely meridiánjában van, azaz delel, ugyanakkor mindazon pontokon is dél van, melyek ugyanezen a meridiánon feküsznek. E szerint egyforma idejük van mindazon helyeknek, melyeknek geográfiai hosszúságuk ugyanaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Időmeghatározás, az a csillagászati művelet, mely a pontos idő ismeretére vezet. A vasutak, távíró, az óraipar és a hajózás céljaira bizonyos időjelek szolgálnak, melyeket valamely e célra külön berendezkedett csillagvizsgáló intézetből táviratilag továbbítanak. Az Időmeghatározás művelete abból áll, hogy alkalmas műszerrel (szextáns, theodolit, passage-műszer, meridiánkör) megfigyeljük a Napnak vagy valamely állócsillagnak magasságát vagy pedig meridián-átmenetét és ebből a megfigyelésből kiszámítjuk azt az időt, amelyet óránknak a megfigyelés pillanatában mutatnia kellett volna, ha jól járna. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 472. SRG.]

Időmérés. Bármely tünemény szabályos ismétlődése alkalmas az idő mérésére. Már régtől fogva főleg a csillagos ég látszólagos mozgása, a Napnak, a Holdnak járása voltak azok a jelenségek, melyeket az Időmérésre felhasználtak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 472-473. [SRG.]

Időszak (periódus), kronológiailag az évek, napok bizonyos száma, még pedig két vagy több ciklus összekapcsolása, illetve ugyanazon ciklus többszöröse. A khaldei Saros, az egyiptomi Sothis, Ápisz, Phőnix, Kallipos-féle Időszak, Hipparchos-féle és Julianus Időszak. Lásd még Ciklus és Év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 473. [SRG.]

Időszámítás (kronológia), az a tudomány, mely az időmérésnek egységeit egyenként és egymáshoz való viszonyaikban vizsgálja, valamint azt kutatja, hogy az elmúlt és él népek a különböző korokban milyen egységeket és miképpen használták fel az időszámításra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 474. [SRG.]

Ikarios attikai hérosz, Ikaria község mondai őse, ki szívesen fogadja házában Dionysos istent s ezért jutalmul szőllővesszőt nyer tőle. Erigone és Maira megdicsülésük jeléül Bootes, Szűz és Kutya néven a csillagképek közé jutnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 495. [SRG.]

Ikrek (Gemini), az állatöv 3-ik jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Ikrek (Gemini). Csillagkép északi deklináció között, 151 szabad szemmel látható csillag. Két első (másodrendű) főcsillaga a Castor és Pollux, előbbi az ég egyik legszebb, jó távcsővel nappal is szétválasztható kettőscsillaga. R-Geminorum hetedrendű érdekes változó csillag ugyanazon spektrummal bír, mint az új csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Ilekhan-féle táblák, bolygók számítására szolgáló csillagászati táblák, melyeket Nasir Eddin szerkesztett a Holagu Ilekhantól alapított (1250 körül) meraghai csillagvizsgálón. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 500. [SRG.]

Immersio (lat.). A csillagászatban annyi mint belépés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 523. [SRG.]

Inaequalitas (lat.). A csillagászatban az elliptikus mozgástól való eltérés, különösen a Holdnál. Lásd: Holdegyenlőtlenségek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 532. [SRG.]

Index (lat., többesben: indices). A csillagászatban a glóbusok óraközein alkalmazott mutató, továbbá a körosztással ellátott csillagászati műszereknél (szextáns, theodolit stb.) a távcsővel összekötött s azzal együtt mozgó rész, mely a leolvasandó fokok számát mutatja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 541. [SRG.]

Indus, csillagkép az ég D.-i felén, 49 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 565. [SRG.]

Inga, legegyszerűbb alakjában finom szálon függő kis súly, általánosabban valamely nehéz test (rendesen alul megterhelt rúd), mely vízszintes tengely körül szabadon lenghet. Igen fontos szerep jutott az Ingának a fizikában, geodéziában, asztronómiában. A nehézségi gyorsulásának változását, valamint a gyorsulás értékét az Inga lengéseiből lehet a legpontosabban meghatározni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 572. [SRG.]

Ingaóra (Horologium), csillagkép az ég déli felén, 45 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 573. [SRG.]

Ingenieulus annyi mint Herkules csillagkép (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Inghirami, régi toscanai patricius-család Volterrából, nevezetes tagjai Giovanni, csillagász, szül. Volterrában 1779. ápr. 16-án - megh. Firenzében 1851. aug. 15. Firenzében a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló intézet igazgatója volt. Része volt a berlini akadémiai csillagtérképek szerkesztésében is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 575. [SRG.]

Insolatio annyi mint napsugárzás, napsütés. Mértéke általánosságban azon hőegységek száma, melyeket a területegység az időegységben kap, ha a sugarak függlegesen ráesnek. Az Insolatio problémája a következőkből áll: Meghatározandó, mennyi melegmennyiség érkezik a légkör felső határához, mennyi marad ebből a légkörben és mennyi jut a Föld felszínéhez. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Interpolatio (lat.) annyi mint beszúrás, betoldás, beékelés, különösen a csillagászatban van fontos szerepe, mert ott gyakran valamely égitestnek bizonyos időközökben elfoglalt helyeiből egy közbeeső időben elfoglalt helyét kell kiszámítani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 596. [SRG.]

Irány (ném. Kurs vagy Kompasskurs), a tengerészetben a tájoló szerinti világirány, amelyben a hajó halad. Ha ez adatok meg nem bízhatók vagy ismeretlenek, akkor az eltérés asztronómiai vagy terresztrikus megfigyelések által, vagy pedig a deklinatorium nevű műszerrel határozható meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 627. [SRG.]

Iránytű vagy Pyxis, csillagkép az ég D.-i felén, 37 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 630. [SRG.]

Irradiáció (irradiatio) annyi mint szétsugárzás, optikai jelenség, csalódás, mely a pontatlan alkalmazkodás eredménye. Ha ugyanis valamely tárgy széléről jövő sugarak szórt köröket képeznek az ideghártyán, úgy az ember hajlamos az elmosódó határszegélyt a látótér azon részéhez számítani amelynek izgalma a legerősebb s így az annak megfelelő tárgyat nagyobbnak látjuk. Ezért tűnik fel nagyobbnak a fehér minta fekete alapon, mint az ugyanolyan fekete minta fehér alapon, ezért látjuk a csillagokat a valóságnál nagyobbaknak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 649-650. [SRG.]

Jákob botja. Lásd: Az Orion csillagkép, delta, epszilon, gamma nevű másodrendű csillagai, melyek egyenes vonalban állanak. Régebben szögmérésre használt műszer. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 750. [SRG.]

Janssen, Pierre Jules César francia asztrofizikus, szül. Párisban 1824. febr. 22-én - megh. Meudonban 1907. dec. 23. 1873 óta a párisi akadémia és a Bureau des longitudes tagja, a meudoni asztrofizikai obszervatórium igazgatója volt. Főkép színképelemzéssel foglalkozott. Az 1868-iki napfogyatkozás alkalmával felismerte, hogy a Nap protuberanciái izzó hidrogénből állanak, oly eljárást talált fel, melynek segítségével e protubeanciákat nemcsak napfogyatkozás alkalmával hanem máskor is meglehet figyelni. 1874-ben Japánban a Vénusz átvonulását ügyelte meg, amikor előszőr alkalmazta a fotohéliográfot. Kezdeményezésére 1892-ben obszervatórium létesült a Montblanc tetején, ahová, bár már béna volt, felvitette magát s fontos megfigyeléseket eszközölt a Nap színképének légköri eredet vonalaira vonatkozólag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 779. [SRG.]

Jégkorszak. Sokan vallják azt a nézetet, hogy az időszakos ingadozásokat a Föld hőmérsékleti viszonyaiban a Föld pályájának excentricitása a pályasík ferdeségével együtt okozta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 828-829. [SRG.]

Jégpor (kriokonit), a sarkvidéki jégen található szürkésfekete por, mely részben kozmikus eredetű (meteorpor), részben a parti kőzetektől származik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 830. [SRG.]

Jelentés. Természeti tüneményekből kiolvasott jelentések. Új csillag vagy üstökös föltűnése, jelek a napon, hold körül, az úgynevezett véres, pusztító viharok, sáskajárás stb. háborúkat, éhínséget, járványt jelentettek be. Egyes ember sorsát változtatónak tartották a csillaghullást, kakukszót, bagolyhuhogást, szú percegését. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 839. [SRG.]

Jordan (ejtsd: zsordán), Marie Ennemond Camille francia matematikus, szül. Lyonban 1838. jan. 5. Egyszersmind a Collége de France-on elméleti csillagászatot is adott elő. 1881 óta a párisi tudományos akadémia tagja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 36. [SRG.]

Jordan, Wilhelm német geodéta, szül. Ellwangenben 1842. márc. 1-én - megh. Hannoverben 1899. ápr. 17. 1873-74-ben mint geodéta és asztronómus a Rohlfs-expedícióban a líbiai pusztákon tanulmányúton volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 36. [SRG.]

Juliáni év, lásd: Év és Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 70. [SRG.]

Juliáni naptár, lásd: Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 70. [SRG.]

Jupiter, a bolygórendszer 6-ik és leghatalmasabb tagja, melynek tömege az összes többi bolygó tömegét összevéve is jóval felülmúlja. A Jupiterneknek nyolc holdja van, az első négy a legelső teleszkópikus felfedezések közé tartozik, amenynyiben Simon Marius 1609. dec., Galilei 1610. jan. látta őket. Az ötödiket felfedezte 1892. szept. 9. Barnard a Lick-csillagvizsgálón, a hatodikat és hetediket Perrine fedezte fel 1904-ben, ill. 1905-ben, a nyolcadikat pedig Melotte 1908-ban. A Jupiter felületének legérdekesebb jelenségei a sávolyok és a foltok, melyeket már aránylag kis távcsőben is lehet látni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 77. [SRG.]

Jupiter-holdak, lásd: Jupiter. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 77. [SRG.]

Kaba, nagyk. Hajdú vm. hajdúszoboszlói járásában, (1910) 6806 magyar lakossal, vasút, posta-, táviró- és telefonállomással. 1857-ben a község határában hullott le a kabai meteorkő (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 95. [SRG.]

Kabai meteorkő (Kabait), 1857 ápr. 15. este 10 órakor hullott le Kaba határában Debreczen közelében, másnap Szilágyi Gábor kabai lakos a földbe fúródva meg is találta. Súlya 27 kg. Egy része Londonban van a British Museumban, másik részét a debreczeni főiskola ásványgyűjteményében őrzik. Különös érdekessége, hogy szerves anyagokat is tartalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 96. [SRG.]

Kabait, lásd: Kabai meteorkő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 96. [SRG.]

Kalcium (calcium). A napban és más állócsillagokban a Kálcium jelenlétét bebizonyították. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 137. [SRG.]

Káldy Ádám csillagászati író, szül. Kéthelyen (Vas) 1765-ben - megh. Hautzenthalban (Alsó-Ausztria) 1825. júl. 23. Augusztinus-rendi barát, majd világi pap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 140. [SRG.]

Kalendárium (calendarium, a lat, calendae szóból, mely a hónap első napját jelenti), lásd: Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 142. [SRG.]

Kalippos, görög csillagász, Kr. e. 330 körül élt. Ő határozta meg pontosabban az esztendő hosszát és 76 éves ciklust vezetett be, mely egy nappal rövidebb a Meton-féle 19 éves ciklus négyszeresénél. Bővítette Eudoxos elméletét, mely szerint az égi testek mozgása 27, egymásba betokolt kristály-szféra mozgása következtében jönne létre, amennyiben ezt a rendszert még 7 új szférával gazdagította. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 147. [SRG.]

Kalkutta (Calcutta), 1911-ig a brit-indiai birodalomnak, jelenleg Bengália presidencynek fővárosa. Csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 157-158. [SRG.]

Kallisto (latinosan Callisto), a görög mitológiában Artemis istenasszony vadásztársnője, Zeus egyik kedvese és tőle Arkas anyja. Egyszer - a mondában zavarosan hagyományozott okból - medvévé változik s ekkor saját fia üldözbe veszi és megöli. Erre Zeus az anyát és fiát csillagképnek (Nagy- és Kismedve) az égboltra helyezi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 161. [SRG.]

Kalocsa, nagyk. a Dunától 5 km.-nyire, termékeny, de részben mocsaras lapályon. Az érseki palota, mely a XVIII. sz. közepéről való, mintegy 66,000 kötetnyi könyvtárt foglal magában, a főgimnáziumhoz tartozik a Haynald Lajos érsek által 1878-ban alapított csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 166. [SRG.]

Kamazit (ásv.), lásd: Meteorvas. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Kánikula (lat. dies caniculare), a nyár legforróbb része, kb. Magdolnától (júl. 22.) Bertalanig (aug. 24.) terjed. Eredetét az elnevezés a görögöktől vette, akik a nyár egy részét oporának nevezték és ezt a Sziriusznak heliakus felkelésével kezdték és a Plejádok heliakus felkeléséig számították. Később csak a Szíriusz korai kelésének idejére, mely éppen a legforróbb időszakot töltötte be, szorították és ezt a Nagykutya csillagzatról nevezték is el, ahonnan átszármazott tovább és így hozzánk is. Lásd: Hőség. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 199. [SRG.]

Kánon (gör.). Az asztronómiában a bolygók mozgását feltüntető táblák, az összes Nap- és Hold-fogyatkozások jegyzéke stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. [SRG.]

Kanopos (Kanobos), a görög mitosz szerint Menalaos kormányosa, aki Trójából hazamenet kígyómarás következtében halt meg a Nílus kanopusi torkolatánál levő szigeten s a csillagok közé került (lásd: Kanopus). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 204. [SRG.]

Kapteyn, Johannes Cornelis németalföldi csillagász. szül. Barneveldben 1851. jan. 19-én. 1878-ban a groningeni egyetemen a csillagászat tanára. Gillel együtt ő végezte a déli ég fotográfiai átvizsgálását. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 231. [SRG.]

Karaván, vagy törökösebben kerván, perzsa eredetű szó. A kerván jildizi vagyis Karaván-csillag a Venus csillag török elnevezése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 246. [SRG.]

Kardhal, csillagkép, lásd: Dorado. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 254. [SRG.]

Karlstad, Wermland svédországi Iän fővárosa, püspöki székhely, a Vener-tó É.-i partján csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 264. [SRG.]

Kassiopeia (Cassiope). Csillagkép az északi égen Perseus, Andromeda, a hattyú és Cepheus között, öt főcsillaga, 3 másodrendű és 2 harmadrendű, elég szabályos W betűt képeznek. A tejútban áll és összesen 241 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. A középső, 8 jelzésű csillag egyike azon keveseknek melyek spektrumában a hidrogénvonalak fényesek: gamma Cassiopeiae kettős csillag. 1572. nov. 7-én fedezett fel Lindauer fényes új csillagot a Kassiopeiában, melyet nov. 11-én Tycho is észrevett. Fényben a Siriussal vetekedett, de 1574 márciusában a szabad szem számára teljesen eltűnt. Már Eudoxus és Aratos is említik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 321. [SRG.]

Kastor és Pollux, lásd: Dioskurok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 323. [SRG.]

Kastor, csillag, lásd: Castor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 323. [SRG.]

Kaszahugy vagy kaszás, az Orion csillagzat magyar neve (nyelvemlékeinkben van egy hugy szó is, mely csillagot jelent). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 324. [SRG.]

Kaszáscsillag. lásd: Orion. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 325. [SRG.]

Kasztor és Pollux, lásd: Dioskurok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 328. [SRG.]

Kasztor, csillag, lásd: Castor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 328. [SRG.]

Kazán, az ugyanily nevű kormányzóságnak és járásnak fővárosa, érseki székhely, a Kazanka és vasút mellett. A kiválóbb épületek: többek között a kormányzói palota és az egyetem, melyet 1814-ban nyitottak meg, csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 379. [SRG.]

Keeler (ejtsd: kilr), James Edward csillagász, szül. La Salleban (Illinois) 1857. szept. 10-én - megh. San Franciscoban 1900. aug. 13. 1889 óta az alleghany-i, 1898 óta a Lick-obszervatórium igazgatója. Kiváló spektroszkópus volt. Számos csillagnak és ködfoltnak radiális sebességét határozta meg és spektroszkópikus úton kimutatta, hogy a Saturnus gyűrűi nem összefüggő egészet alkotnak, hanem számtalan apró testecskékből állanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 396. [SRG.]

Kelaino vagy Celeno, a Plejádok csillagképének egyik csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 408. [SRG.]

Kentauros, csillagkép, lásd: Centaurus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 469. [SRG.]

Kepheus (lat. Cepheus), a görög mondában Belos fia. Andromeda (lásd ott) atyja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 477. [SRG.]

Kepler, Johannes, német csillagász, a bolygók mozgástörvényeinek felfedezője. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 477-478. Szül. Weil der Stadtban 1571. dec. 27-én - megh. Regensburgban 1630. nov. 15. 1589-ben Tübingenben megismerkedett Mästlinnel, ki őt Kopernikus tanába bevezette.
Hire kerekedett mint elsőrendű asztrológusnak, mert beteljesedett néhány jóslata, amelyeket a tőle kiadott naptárakban az akkori idők szokása szerint közölt, de egyszersmind ekkor adta ki (1596) Prodromus dissertationum cosmographicarum, continens mysterium cosmographicum de admirabili proportione coelestium orbium etc. című művét, melyben először fejtette ki az egész életén át táplált kedvenc eszméjét a Naprendszerben uralkodó harmóniáról. E műve révén ismerkedett meg Tycho Braheval, kinek segédje lett Prágában 1601-ben. Tycho halála után még ugyanebben az évben II. Rudolf császár udvari csillagásza és matematikusa lett. [SRG.]

Kepler-féle probléma, Keplertől az ő "Astronomia nova"-jában felállított feladat, mely valamely bolygó helyének kiszámítását célozza tetszésszerinti időpontra, ha adva van a pálya és a perihéliumátmenet ideje. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 478. [SRG.]

Kepler-féle távcső, lásd: Távcső. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 478. [SRG.]

Kepler-féle törvények, a bolygóknak a Nap körül való mozgását leiró tapasztalati szabályok, melyeket Kepler Tycho Brahenak Mars-megfigyeléseiből vezetett le. Az első törvény: Minden bolygó pályája oly ellipszis, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. A második: Minden bolygó radius vectora (Nap középpontjától a bolygó középpontjához húzott egyenes) egyenlő időkben egyenlő területeket súrol. A harmadik törvény szerint: a bolygók keringési ideinek négyzetei úgy aránylanak, mint a Naptól való középtávolságaik harmadik hatványai. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 478. [SRG.]

Kereső, a csillagászatban kisebb méretű, nagy látómezővel bíró távcső, amelyet nagy refraktorokra szerelnek, hogy a keresett égitesteket könynyebben lehessen megtalálni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

Kereszt (lat. crux), lásd: Déli kereszt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 513. [SRG.]

Kéri Ferenc jezsuita, szül. Szabolcs vármegyében 1702-ben - megh. 1768-ban Nagyszombatban. A bölcselet és teológia tanára volt Nagyszombatban, később Bécsben. Azután a nagyszombati kollégium igazgatója volt haláláig. Szabad idejében csillagászati tanulmányokkal foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 528. [SRG.]

Keringés, (revolutio) valamely égi testnek egy más középpontinak nevezett égi test körül zárt pályában való mozgása. Keringés tehát a Holdnak körfutása a Föld körül vagy a bolygóknak és a periodikus üstökösöknek mozgása a Nap körül, vagy a kettős csillagnak mozgása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 529. [SRG.]

Kern Johan Hendrik Caspar hollandi orientalista, szül. 1833. ápr. 6. Purworedjoban (Jáva szigetén). 1865-tőI kezdve Leydenben a szanszkrit nyelv tanára. A buddhizmussal s a jávai nyelvvel is behatóan foglalkozott. Angolra fordított egy szanszkrit csillagászati munkát melyet eredetiben is kiadott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 531. [SRG.]

Kettős csillagok, lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 559. [SRG.]

Khvárizmi, Mohammed b. Músza al arab matematikus, a IX. sz. elején al Má’mun khalifa uralkodása alatt. Aldzsabr vagy Almukábala c. műve előszavából, mely kiegészítést jelent, keletkezett az algebra neve. Khvárizmi az asztronómia történetében a Ptolemaeus tábláinak kiigazításával foglal helyet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Kiegyenlitő számítás. Amidőn az asztronómiának, a geodéziának, vagy a természettudományok valamelyikének gyakorlatában az adatoknak meghatározására (hosszúságok, szögek, súlyok, idő stb.) a mérést vagy megfigyelést alkalmazzuk, amely számos, teljesen meg nem állapítható körülmény hatása következtében sohasem, vagy szinte csak kivételesen vezet a valósággal megegyező eredményre, akkor a legvalószínűbb értékek nyerésére a Kiegyenlitő számítás szolgál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 595. [SRG.]

Kígyó (Serpens), csillagkép az északi és a déli égen, 102 szabad szemmel látható csillaggal, több ködfolttal és csillaghalmazzal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 600. [SRG.]

Kígyótartó (Ophiuchus), nagy csillagkép az É.-i és D-i égen, a Herkules, Mérleg, Skorpió és Nyilas között, 189 szabadszemmel látható csillaggal, melyek között alfa (Ras Alhagua) másodrendű. Van benne több változó csillag és csillaghalmaz. A csillagkép állítólag Phorbast örökíti meg, ki megszabadította Rhodoszt a kígyóktól. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 603. [SRG.]

Kijev (Kio), az ugyanily nevű kormányzóságnak és járásnak, valamint ortodox érseknek székhelye. Kulturális intézményei közül első helyen áll az 1588-ban Vilnában alapított egyetem, amelyet 1833-ban hoztak át Kijevbe, csillagvizsgálóval, nagy könyv- és egyéb szertárakkal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 606. [SRG.]

Kina (Khina) kelet ázsiai köztársaság.Története a Kr. e. 4. évezredig megy vissza. A hagyomány szerint a hódítók nyugatról jöttek és leigázták a benszülötteket. Ugyancsak hagyomány fűzi az első királyok neveihez a földmívelés, tea- és selyemhernyótenyésztés, valamint a csillagászati időszámítás meghonosítását. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 624. [SRG.]

Kisbéres, némely magyar mesében a Hüvelyk Matyi (lásd ott) történettel összefüggő egyik legkisebb csillagképe a Göncöl-szekérnek (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 667. [SRG.]

Kiskartal, Verseghez tartozó puszta Pestmegye aszódi járásban, báró Podmaniczky Géza csillagvizsgáló intézetével. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 686. [SRG.]

Kis kutya, csillagkép, lásd: Canis minor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 690. [SRG.]

Kis medve (Ursa minor), már Thales által említett csillagzat az északi sark tőszomszédságában. 58 szabad szemmel látható csillaggal, melyek 7 feltűnőbb, teljes, de fordított mása a nagymedvének. Utolsó farkcsillaga, az alfa ursae minoris másodrendű. A mitológia szerint a Kis medve Arkas, Kallisto fia és árkádiai Lykaon unokája, kit Zeus medve képében az égre tett azért, mert medvévé átváltozott anyját, Kallistót, Zeus kedvesét üldözőbe vette és megölte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 694. [SRG.]

Kisugárzás. Hatása legnagyobb éjjel és főleg napfölkelte előtt, derült időben szakadatlanul végbemegy nappal is, csakhogy a napsütés hatása ekkor ellensúlyozza, sőt túlszárnyalja. A levegő hőmérséklete ennek megfelelően napfölkelte előtt a legalacsonyabb, míg kb. egy órával a nap delelése után a legmagasabb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 708. [SRG.]

Klein, Hermann Joseph német csillagász és meteorológus, szül. Kölnben 1844. szept. 16-án. Kezdetben könyvkereskedéssel foglalkozott, később matematikát és csillagászatot tanult. Kölnben magán obszervatóriumot alapított, melyen főképen a Holdat figyelte meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 733. [SRG.]

Kleomedes, görög csillagász, a Kr. u. 2. sz.-ban élt. Az égitestek körmozgásáról szóló művében a sztoikus filozófia világrendszerét tárgyalta, többnyire Posidonius szerint. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 737. [SRG.]

Klimakterikus idő (tempus climactericum), az asztrológiában minden vészthozó idő, azaz oly idő, melyen két bolygó konstellációja rosszat jelentett, pl. a Mars és Vénus divergenciája háborút és éhséget jelentett stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p.740. [SRG.]

Klinkerfues, Wilhelm német csillagász, szül. Hofgeismarban 1827. márc. 29-én - megh. Göttingenben 1884. jan. 28. A göttingeni obszervatórium igazgatója s az asztronómia rendkívüli tanára volt a göttingeni egyetemen. Hat üstököst fedezett fel. Az 1872. novemberi csillaghullás alkalmával Madraszba küldött sürgönyével Pogson üstökös felfedezését tette lehetővé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 743. [SRG.]

Kmeth Dániel csillagász, szül. Breznóbányán 1783. jan. 15-én - megh. Kassán 1825. jún. 20-án. Pasquich segédje volt a budai gellérthegyi csillagvizsgálóban, majd a mennyiségtan tanára a kassai akadémián. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 755. [SRG.]

Knyahina, község Ung vármegyében, most Csillagfalva (lásd ott). Itt hullott le 1866. jún. 9. az a több mint 300 kg. nehéz meteorkő, mely jelenleg a bécsi cs. és kir. udvari múzeum legnagyobb ilynemű példánya. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 763. [SRG.]

Kobalt (Cobaltum), fémes elem. Természetben különösen arzénnel és kénnel vegyülve fordul elő. Kevés fémes Kobaltot a meteorvasban is találtak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 765. [SRG.]

Koloriméter (gör.-lat.) annyi mint színmérő, az égi testek színének meghatározására szolgáló műszer. Kiegészítője a Zöllner-féle asztrofotométernek (lásd: Asztrofizika és Asztrofizikai műszerek) és lényegében két nikolprizma között álló, tengelyére merőlegesen csiszolt kvarclemezből áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 808. [SRG.]

Komáromi Csipkés György ref. lelkész, szül. Komáromban 1628-ban - megh. Debreczenben 1678. okt. 6. Tanult szülővárosában és Sárospatakon, honnan 1649-ben Kassára ment iskolaigazgatónak. Ez állását egy év múlva odahagyta s 1650 nyarán külföldre indult, hol az utrechti egyetemen teológiai doktori rangot szerzett. 1653 nyarán hazatérvén, a bibliai nyelvek s a bölcsészet tanára lett Debreczenben, mely 1666-ban lelkészül is választotta. Első latin értekezésein kívül nevezetesebb művei a Judiciaria astrologiáról és üstökösök csillagokról való judicium (1665). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 825. [SRG.]

Komáromi Kacz Imre festő, szül. 1880. jún. 9-én Komáromban. Budapesten a Mintarajziskolában és Münchenben Hollósynál tanult festeni, majd Hollandiában töltött hosszabb időt s hazatérve Benczúr mesteriskolájába került. A festészetnek több ágát műveli, emellett foglalkozik csillagászattal is s a bolygók felületéről felvett színes képeit 1910-ben elismeréssel fogadta a M. Tud. Akadémia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 826. [SRG.]

Kondor Gusztáv csillagász és matematikus, szül. Szántován 1825. aug. 7-én - megh. Budapesten 1897. szept. 16. 1871 óta az elemi mennyiségtan rendes, 1883 óta egyszersmind a csillagászat rendkívüli tanára a budapesti tud. egyetemen, 1863-1891-ig a M. Tud. Akadémia almanachjának naptárát szerkesztette, földmágnességi méréseket végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 844. [SRG.]

Kondrit, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 845. [SRG.]

Konfiguráció (lat. configuratio) annyi mint alak, alakzat, a csillagászatban lásd: Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 846. [SRG.]

Konjunkció (conjunctio, lat.), az asztronómiában, lásd: Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 854. [SRG.]

Konkoly-Thege Miklós, csillagász, szül. Budapesten 1842-ben. Tudományos működése az asztrofizika terére esik és itt gyakorlati érzékének és a műszerek szerkesztésében való ügyességének nagy hasznát vette. Konkoly ó-gyallai parkjában csillagvizsgálót állított 1871-ben, melyet 1899-ben az államnak adott át. Az üstökösök és a hulló csillagok spektrumát észlelte (1913 végéig összesen 29 üstökös spektrumán eszközölt méréseket s 10 üstökös spektrumát, azok fénygyengesége miatt, egyszerűen megfigyelte). Rendszeresen végzett hullócsillag- és napfoltészleléseket. Számos műszert szerkesztett és a fotográfia terén is érdemes munkásságot fejtett ki. A M. Tud. Akadémiának 1875 óta levelező, 1884-től tiszteleti tagja lett. Számos bel- és külföldi tudományos társulat tagja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 854. [SRG.]

Konon Szamoszi görög csillagász és matematikus, Kr. e. 230 körül élt, barátja volt Archimedesnek és sokat foglalkozott csillagászati megfigyelésekkel és mennyiségtani problémákkal. A spirálisnak állítólag ő a feltalálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 857. [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1914 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 25. 1914. jan. 15. 1.(289.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós és Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

Jelentés a M. tud. Akadémia munkásságáról 1913-ban. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 25. 1914. máj. 15. 5.(293.) füz. p. 277. Kövesligethy Radó képviselte az Akadémiát az Akadémiák Szövetségének szentpétervári ülésén és a Földrajzi Társaság aradi vándorgyűlésén. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik akadémiai ülés. A III. osztály negyedik ülése 1914 április 27-én. = Akadémiai Értesítő 25. 1914. máj. 15. 5.(293.) füz. p. 380. Terkán Lajos "Béta Lyrae éta Aquilae delta Cephei fényváltozása a különböző szinekben." Az értekezést előterjeszti Konkoly-Thege Miklós. [SRG.]

VIKÁR Béla: Ének a hét égi fényhez. Részlet Rusztaveli eposzából. A khartvel (georgiai) eredetiből. (Előadta Vikár Béla l. t. 1914. márczius 2.) = Akadémiai Értesítő 25. 1914. jún-júl. 6-7.(294-295.) füz. pp. 435-438. Fordította Vikár Béla. Ének a Naphoz, a Holdhoz, Saturnushoz, Jupiterhez, Marshoz, Venushoz és a Mercuriushoz. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmiczkettedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1914 november 16-án. = Akadémiai Értesítő 25. 1914. dec. 15. 12.(300.) füz. p. 700. Konkoly-Thege Miklós "Az 1913f. üstökös és az 1914. b. üstökös spektrumának vizsgálata" című értekezés. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmiczhatodik akadémiai ülés. A III. osztály kilenczedik ülése 1914 december 14-én. = Akadémiai Értesítő 25. 1914. dec. 15. 12.(300.) füz. p. 705. Konkoly-Thege Miklós és Terkán Lajos értekezése "Előmunkálat 27 holdrészlet és 30 kőzet Albédójának meghatározásához." I. rész. [SRG.]

MAHLER Ede: Adalék az egyiptomi ó-birodalom chronologiájához. = Archaeologiai Értesítő 34. 1914. ápr. 15. 2. füz. pp. 84-89. Egy szöveget elemez, amely I. Merenra király piramisában levő sírkamra falát díszítette. A hieroglifa által leírt égi jelenséget elemzi: egy bizonyos napon a keleti égen megjelent az Orionnal együtt a Sothis csillag (Sirius), a Horus (Mars) és a Hajnalcsillag (Vénusz). A Sirius heliákus kelését Kr. e. 2700-ra teszi, mely a király uralkodásának ideje. [KSZ.]

Újabb adatok a Neptun bolygó fölfedezésének történetéhez. = "Darwin" 3. 1914. jan. 1. 1. sz. p. 13. [SRG.]

FÜLÖP Zsigmond: Honnan erednek a napfoltok. = "Darwin" 3. 1914. febr. 15. 4. sz. pp. 50-53. [SRG.]

MENDE Jenő: Hogyan határozzák meg a pontos időt? = "Darwin" 3. 1914. márc. 1. 5. sz. pp. 73-74. [SRG.]

L. A.: Meteor-statisztika. = "Darwin" 3. 1914. ápr. 1. 7. sz. p. 112. Wülfing német tanár statisztikája szerint 1893-ig 536 helyen hullottak le meteoritok. [SRG.]

KVASZ György: A Nap energiája. = "Darwin" 3. 1914. ápr. 15. 8. sz. pp. 116-118. [SRG.]

DEL MARMOL: Vannak-e bolygók a Neptunuszon túl is? = "Darwin" 3. 1914. jún. 15. 12. sz. pp. 177-178. [SRG.]

Holdfogyatkozások a történelemben. = "Darwin" 3. 1914. júl. 1. 13. sz. p. 207. [SRG.]

GYŐRY Lajos: Strindberg és a természettudomány. = "Darwin" 3. 1914. szept. 1-15. 17-18. sz. pp. 260-263. [SRG.]

A Jupiter 9-ik holdja? = "Darwin" 3. 1914. nov. 1. 21. sz. p. 331. [SRG.]

A csillagos ég julius havában. = Délmagyarország 5. 1914. jul. 2. 155. sz. p. 8. "Kalocsáról jelenti a Haynald-obszervatórium:..." [HAI.]

BERZE NAGY János: Nap és tükör. = Ethnographia 25. 1914. 25.(10.) pp. 342-343. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Báró Friesenhof Gergely. + (1840-1913.) = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. pp. 25-30., 1 t. Ószéplaki meteorológiai obszervatóriumában napfolt megfigyeléseket végzett, megfigyelte az 1912. ápr. 17-i napfogyatkozást. Bibliográfiával. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: A csillagok hőmérséklete. = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. pp. 44-45. Rosenberg mérései. [IBQ.]

SCHERF Emil: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. p. 47. Budapest, 1913. dec. 2-án este 8 óra 07 perckor "a lánchídon Budára jövet fehér fényes csíkot húzó meteorhullást észleltem a Gellérthegyi citadella fölött." [IBQ.]

FERENCZFI János: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. p. 47. Sasvár (Nyitra megye) 1913. dec. 30. [IBQ.]

Dr. Konkoly Thege Miklós előadása. = Az Időjárás 18. 1914. márc. 3. füz. p. 72. A komáromi Jókai-Egyesületben 1914. febr. 15-én az optikai üvegekről. [IBQ.]

STEINER Lajos: A légkör sugárzása és a felső inverzió. = Az Időjárás 18. 1914. ápr. 4. füz. pp. 73-80. A sztratoszféra elmélete. [IBQ.]

MESTROVICH E[gon]: A földfény. = Az Időjárás 18. 1914. ápr. 4. füz. p. 95. A Hold hamuszürke fénye. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. máj. 5. füz. p. 118. Marosfő (Csík megye), 1914. ápr. 13. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Napgyűrű. = Az Időjárás 18. 1914. máj. 5. füz. p. 119. Hajnali napgyűrű észlelése a Bihar megyei Szerep községben. [SRG.]

HARKÓ Lajos: Érdekes fénytünemény észleltem. = Az Időjárás 18. 1914. máj. 5. füz. p. 119. Holdhaló Bácsoroson 1913. nov. 13-án. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A napfény tartama Dobogókőn 1912-ben. = Az Időjárás 18. 1914. jún. 6. füz. pp. 133-135. [SRG.]

ANGHERN Tivadar P.: Igen érdekes napgyűrűtüneményt észleltünk. = Az Időjárás 18. 1914. jún. 6. füz. p. 143. 1914. máj. 7-én a Naptól jobbra balra 180 fokra. [SRG.]

OBERMAYER, A.: Dr. Weinek László. + (1848-1913) = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. pp. 145-146., 1 t. Németből fordította: T. L. (Terkán Lajos.) [IBQ.]

RÁCZ Béla: Nappali meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 168. 1914. máj. 24-én du. 6.30 órakor "telehold nagyságú" meteor jelent meg, amelynek "Fél ölnyi farka volt" a Bihar megyei Szerep községben. [IBQ.]

SZOBI Endre: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 170. 1914. május 24-én már oszladozni kezdett a ködszerű csóva, mikor félelmetes dörgés hallatszott, a Szabolcs megyei Őr községben figyelték meg. [IBQ.]

VÁRADI Antal: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 170. Hajdú vármegyében 1914. máj. 24-én 6 óra 25-28 perckor egy emberfej nagyságú tűzgolyó indult el egy bárányfelhőből. 2 méternyi fehér csóvát húzva nem gyorsan haladva Kaba környékén homokdombos legelőn eshetett le. A jelenség 5-8 másodpercig tartott. [IBQ.]

LEKLY Lajos: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 170. 1914. május 24-én 6 óra tájban másfél méter hosszúságú vízcsepp alakú meteor haladt délnyugatról keleti irányba. Az égbolt szép tiszta, felhőtlen volt. A meteor megjelenés után 2-3 perccel ágyudörgéshez hasonló dörgés volt hallható. Tokaj-Bodrogkeresztúr. [IBQ.]

TASS Antal: A napfogyatkozásokról és az 1914. évi augusztus hó 21-én bekövetkező teljes napfogyatkozás lefolyásáról. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. pp. 173-183. [IBQ.]

SINGER Imre: Napfolt és klíma. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. pp. 183-184. Saját vizsgálatok. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Nappali meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 187. Püspökladány - Szerep (Bihar megye), 1914. júl. 17-én délután 7 óra 18 perckor. [IBQ.]

ENGELHARDT Gyula: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 190. Nemeskosut (Pozsony megye), 1914. júl. 17. [IBQ.]

ROSENBERGER Sándor: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 190. 1914. júl. 17-én 7 óra 30 perckor a Kolozs megyei Szászfenes községben megfigyelt meteor. [IBQ.]

NAGY Béla K.: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 190. 1914. júl. 17-én 7 óra 20 perckor É-Ny irányban függőlegesen több másodpercig látható meteor hullott le a Szilágy megyei Kraszna községben. [SRG.]

A Societas meterologica és annak működése. = Az Időjárás 18. 1914. szept. 9. füz. pp. 193-210. Fordította: Kazay Endre. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Éjjeli zivatar és holdszivárvány. = Az Időjárás 18. 1914. szept. 9. füz. p. 219. Éjfél után a déli oldalon a telihold világított, az északi oldalon lévő esőfelhőben olyan erős szivárvány képződött, amilyen nappal is ritkán látható. A Bihar megyei Szerep községben történt megfigyelés. [SRG.]

BODÓCS István: Népszerű csillagászati tévedések. 1. = Az Időjárás 18. 1914. okt. 10. füz. pp. 221-231. [IBQ.]

VISNYA Aladár: Fényképek az augusztus 21-i napfogyatkozásról. = Az Időjárás 18. 1914. okt. 10. füz. pp. 232-234. A fényképsorozatot Budapesten a saját, a Calderoni-cég által árusított teleobjektíves fényképezőgépével készítette. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Gruithuisen mint meteorológus. = Az Időjárás 18. 1914. okt. 10. füz. pp. 240-241. A német csillagász meteorológiai működése. [IBQ.]

SINGER Imre: Jégév és napfoltminimum. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. pp. 245-249. A jéghegyek gyakorisága és a naptevékenység. [IBQ.]

Meteorológiai megfigyelések az 1914. évi augusztus 21-i napfogyatkozás alkalmából. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. pp. 250-253. Budapesti és szerepi észlelések. [IBQ.]

Konkoly [KONKOLY THEGE Miklós]: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése az 1913. évben. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. pp. 253-256. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: A legrégibb budai meteorológiai megfigyelések /1780-1781/. = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. pp. 260-262. Az észleléseket a budai csillagvizsgálóból végezték 1780-1781-ben. [GAI.]

MESTROVICH Egon: Tábori csillagászat. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. p. 267. Csillagászati oktatás a katonai táborokban a sivatagban való eligazodáshoz. [SRG.]

MESTROVICH Egon: Meteorok. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. p. 267. Bereck (Háromszék) 1914. aug. 23-án este. [SRG.]

KRUMM Paula: Holdgyűrű. = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. p. 286. 1914. okt. 6-án 9 óra 55 perckor az "égboltozatnak majdnem a negyed részét elfoglalta." [SRG.]

RÁCZ Béla: A "Deleván"-féle üstökösről... = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. p. 288. Megfigyelése Szerep községből 1914. okt. 17. - nov. 23. között. 1914 V Delevan-üstökös. [SRG.]

Napsugárzásmérések a ballonban. = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. p. 287. Szolárkonstans a magaslégkörben. [IBQ.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 5. = Középiskolai Mathematikai Lapok 21. 1914. febr. 7. sz. pp. 156-165. [PIR.]

VELICS László S. J.: Braun Károly S. J. emlékezete. (Első közlemény.) = Magyar Kultúra Társadalmi és Tudományos Szemle 2. 1914. jan-jún. Első kötet pp. 340-347. "Midőn tehát e sorokban az 1907 június 2-án elhúnyt, felejthetetlen rendtársamnak, P. Braun Károlynak, a kalocsai csillagda szervező igazgatójának kötök emlékkoszorút, egyúttal azon kiváló férfiú jellemrajzát vetítem a művelt magyar közönség szemei elé, akinek vajmi szerencsésen sikerült a teológia és természettudás szükségszerű harmóniáit egy Istentől ihletett látnok határozottságával kimutatnia." [SRG.]

VELICS László S. J.: Braun Károly S. J. emlékezete. Második közlemény. = Magyar Kultúra Társadalmi és Tudományos Szemle 2. 1914. jan-jún. Első kötet pp. 541-548. [SRG.]

BODÓCS István: Téves nézetek a színképelemzés csillagászati jelentőségéről. = Magyar Kultúra Társadalmi és Tudományos Szemle 2. 1914. szept-dec. Második kötet pp. 190-202. A monista Schmidt Henrik fogalmazta meg, ..."A színképelemzés kimutatta, hogy a világür eddig átkutatott legtávolabb zugaiban sem található oly anyag, mely földünkön elő nem fordulna. Ezzel a természet kozmikus egysége bebizonyíttatott." [SRG.]

SZÉKELY László: Svante Arrhenius, a stockholmi fizikai és kémiai Nobel-intézet igazgatója: A világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időktől napjainkig. Fordította dr Polgár Gyula. Budapest, 1914. A Franklin-társulat kiadása. = Magyar Kultúra Társadalmi és Tudományos Szemle 2. 1914. szept-dec. Második kötet pp. 290-292. Szemlék és kritikák. Könyvismertetés. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: A fénysebesség változásának szerepe asztronomiai jelenségeknél. = Mathematikai és Physikai Lapok 23. 1914. 1. füz. pp. 33-38. [KSZ.]

TOROCZKÓI WIGAND (!) Ede: A magyar csillagos ég. = Néprajzi Értesítő 15. 1914. 3-4. füz. pp. 270-285. A szerző helyes neve: Toroczkai-Wigand Ede. [SRG.]

A Farkas-féle tellúrium. = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 8. évf. 1914. 4-5. sz. pp. 38-45. Egy földgömb a gyűrű alakú, földrajzi szélesség szerint dönthető ekliptikai sík közepén foglal helyet, és a csillagászati földrajz jelenségeit szemlélteti. A VKM 1911. 84031. sz. rendelete engedélyezi. Bartha Lajos 2013-as megjegyzése: ’Ezt a típust semmilyen gyűjteményben sem találtam." [IBQ.]

A társulat tagjai az 1914. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 38. 1914. 1. füz. p. 101. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

TASS Antal: A fogyatkozásokról és az 1914. évi augusztus 21-iki teljes napfogyatkozás lefolyásáról. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 38. 1914. 2. füz. pp. 1-26. "...A távcső felfedezése óta azonban tudjuk, hogy nemcsak a Hold mozgása idéz elő fogyatkozásokat, hanem más égi testeké is. Ezeknek ismertetésétől most eltekintünk, mert minket tekintettel az augusztus 21-én bekövetkező napfogyatkozásra, főleg egy napfogyatkozás lefolyása, érdekel közelebbről; s mivel Holdunk mozgása nemcsak a Nap, hanem saját fogyatkozásait is létesíti, e kétféle fogyatkozás körülményeivel óhajtunk a jelen alkalommal foglalkozni. ..." [SRG.]

KENESSEY Kálmán: A földrengéstan mai állása. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 38. 1914. 2. füz. pp. 27-67. "A földrengésekkel való tudományos foglalkozás akkor kezdődött, amikor a geofizikusok kezdettek vele foglalkozni. A geofizikusok figyelmét több csillagász és fizikus által észlelt mikroszeizmikus mozgás irányította a földrengésekre, de legkülönösebb az a véletlen, hogy Rebeur-Paschnitz E német csillagásznak a Holdnak a szilárd kéregre gyakorolt árapályát mérő horizontális ingái néhány igen távoli földrengést lejegyeztek. ..." A cikkben számos hivatkozás van Kövesligethy Radó ez irányú kutatásaira. [HAI.]

WODETZKY József: A naprendszerhez tartoznak-e az üstökösök? = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 1. 593. füz. pp. 33-34. Apró közlemények. [PIR.]

M. [MENDE Jenő]: Nemzetközi időjelző állomások. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 1. 593. füz. pp. 43-44. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A változó csillagok forgása. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. pp. 83-84. Apró közlemények. [SRG.]

MENDE Jenő: Az elmult év üstökösei. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. pp. 84-85. Apró közlemények. [SRG.]

STEINER Lajos: A Nap mágneses tere. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. p. 85. Apró közlemények. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A földrengések gyakorisága és a napfoltok száma. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. p. 86. Apró közlemények. [SRG.]

M. [MENDE Jenő]: Az állatköri öv szerkezete. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. p. 87. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. pp. 88-89. 1914. febr. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A Plejádok köde. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 1. 595. füz. pp. 126-127. Apró közlemények. [PIR.]

[GORKA Sándor]: Új csillagvizsgáló. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 1. 3. sz. 595. füz. p. 136. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A mult évi rendkívüli időjárásról. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 15. 596. füz. pp. 143-158. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

PÉCSI Albert: A Föld kora. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 15. 4. sz. 596. füz. pp. 165-167. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 15. 596. füz. p. 176. 1914. márc. jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

WODETZKY József: Újabb megfigyelések a Jupiter alkatáról. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 1. 597. füz. pp. 210-211. Apró közlemények. [SRG.]

Robbanó tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 1. 597. füz. p. 246. Levélszekrény. Tudósítások. (23) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (20.) = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 1. 597. füz. p. 247. H. G. kérdése, van-e a Holdnak hatása a fára? [SRG.]

ROTH Gyula: A Hold hatása a fára. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 1. 597. füz. p. 248. Levélszekrény. Feleletek. (20.) [SRG.]

WODETZKY József: A meteorrajok összefüggése a Halley-üstökössel. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 598. füz. pp. 281-282. [PIR.]

STEINER Lajos: A tavalyi és tavalyelőtti légköri optikai zavar. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 598. füz. pp. 282-283. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 598. füz. pp. 285-286. 1914. ápr. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (23.) = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 598. füz. p. 286. Dr. U. J. érdeklődik a Föld mágneses sarkairól. [SRG.]

STEINER Lajos: A Föld mágneses sarka. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 598. füz. p. 286. Levélszekrény. Feleletek. (23.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (26.) = Természettudományi Közlöny 46. 1914. ápr. 1. 599. füz. p. 327. Dr. U. J. a mágneses elhajlásról. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi erő eloszlása. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. ápr. 1. 599. füz. pp. 327-328. Levélszekrény. Feleletek. (26.) [SRG.]

WODETZKY József: A Tejút fekete foltjai. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. ápr. 15. 600. füz. pp. 357-358. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. ápr. 15. 600. füz. pp. 363-364. 1914. máj. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A napfény hatása a levegő elektromos viselkedésére. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. máj. 1. 601. füz. pp. 400-401. Apró közlemények. [SRG.]

SEELIGER, Hugo: A mai csillagászat problémái. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. máj. 15. 602. füz. pp. 409-424. Lovag Seeliger Hugó egyetemi tanárnak a müncheni csillagvizsgáló igazgatójának a német orvosok és természetvizsgálók bécsi vándorgyűlésén tartott beszéde. Fordította Wodetzky József. [PIR.]

M. [MENDE Jenő]: A napfogyatkozás és a drótnélküli telegráfia. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. máj. 15. 602. füz. pp. 434-435. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. máj. 15. 602. füz. pp. 436-437. 1914. jún. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A világ legnagyobb tükörteleszkópja. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 603. füz. pp. 464-465. A 2.54 méter átmérőjű teleszkóp a Mount Wilson-i obszervatóriumba kerül. Apró közlemények. [SRG.]

[MENDE Jenő]: Az idei első üstökös. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 603. füz. p. 467. Kitzinger felfedezte az 1914a jelű üstököst a bothkampi csillagvizsgálóban. Apró közlemények. [SRG.]

[MENDE Jenő]: Új csillagvizsgáló Uj-Zealandban. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 603. füz. p. 467. Apró közlemények. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (37.) = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 603. füz. p. 471. Dr. I. J. a hold helyzetéről kérdez. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Hold sarlójának helyzete. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 603. füz. p. 472. Levélszekrény. Feleletek. (37.) [SRG.]

FEKETE István: A helioczentrikus világfelfogás a régi görögöknél. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 15. 604. füz. pp. 496-497. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 15. 604. füz. pp. 501-502. 1914. júl.. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (40.) = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 15. 604. füz. p. 502. V. H. az északi fény hat-e a drótnélküli telegráfra. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az északi fény hatása a drótnélküli telegráfia hullámaira. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 15. 604. füz. p. 502. Levélszekrény. Feleletek. (40.) [SRG.]

WODETZKY József: A Vénus tengelyforgásáról. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 1. 605. füz. pp. 527-528. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Föld belsejének kutatása. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 15. 606. füz. pp. 537-544. [PIR.]

WODETZKY József: A Szaturnusz gyűrűi. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 15. 606. füz. pp. 554-557. Levélszekrény. Tudósítások. (34.) [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 15. 606. füz. pp. 564-565. 1914. aug. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

BÓBITA Endre: Nappal látható meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 15. 606. füz. p. 566. Kassán nappali tűzgömb 1914. máj. 24-én délután. Levélszekrény. Tudósítások. (34.) [SRG.]

WODETZKY József: Az égitestek alakja és belső szerkezete közötti összefüggés. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. 1. 607. füz. p. 593. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. 15. - szept. 1. 608-609. füz. pp. 628-629. 1914. szept. jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. szept. 15. - okt. 1. 610-611. füz. pp. 668-669. 1914. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. okt. 15. - nov. 1. 612-613. füz. pp. 714-715. 1914. nov. jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Péter: Részleges napfogyatkozás megfigyelése Budapesten. = Természettudományi Közlöny 1914. okt. 15. - nov. 1. 612-613. füz. p. 717. 1914. aug. 21-én. [SRG.]

STEINER Lajos: A napfoltok száma és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. nov. 15. - dec. 1. 614-615. füz. pp. 753-754. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. nov. 15. - dec. 1. 614-615. füz. pp. 755-756. 1914. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. dec. 15. 616. füz. p. 788. 1915. jan. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Megmagyarázhatatlan eltérések a Hold mozgásában. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. - máj. 1-2.(113-114.) pótfüz. pp. 88-90. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: Új anyagok a ködfoltokban. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr-máj. 1-2.(113-114.) pótfüz. pp. 93-94. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

SHALER, Williams Henry: A mai meteorológia megalapozása. 1. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. - nov. 3-4.(115-116.) pótfüz. pp. 97-112. Csillagászati vonatkozásokkal. Fordította: Kis Viktor Manó. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

GÁSPÁR Károly: A meteoritek. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. - nov. 3-4.(115-116.) pótfüz. pp. 165-169. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: Naprendszerünk ködfoltja. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. - nov. 3-4.(115-116.) pótfüz. pp. 175-176. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MEDVEY Lajos: Az ikervári villamosmű. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. pp. 6-17. Gothard Jenő. p. 10. [SRG.]

TASS Antal: Seeliger előadása a modern csillagászat problemáiról. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. pp. 33-36. [SRG.]

TASS Antal: Az 1914. évi nap- és holdfogyatkozás. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. p. 46. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1914-ben visszatérő üstökösök. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. p. 46. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Napfoltok és napsugárzás. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. pp. 46-47. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az üstökösök eloszlásából származó mozgás-anomáliák cosmogoniai jelentősége. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. p. 48. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. p. 48. Delavan dec. 17-én fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 január havában. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. pp. 46-48. [SRG.]

TASS Antal: Miért kék az ég? = Uránia 15. 1914. febr. 2. sz. pp. 93-94. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új kis bolygó. = Uránia 15. 1914. febr. 2. sz. p. 94. Lagrula Nizzában 1914. jan. 7-én fedezte fel [(775) Lumiére kisbolygó]. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 15. 1914. febr. 2. sz. p. 94. Ködfoltokról, napfoltokról, üstökösökről. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 február havában. = Uránia 15. 1914. febr. 2. sz. pp. 94-96. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. I-III. = Uránia 15. 1914. márc. 3. sz. pp. 121-126. [SRG.]

TASS Antal: Különös hullócsillagtünemény. = Uránia 15. 1914. márc. 3. sz. p. 139. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Delavan-féle (1913f) üstökösről. = Uránia 15. 1914. márc. 3. sz. p. 139. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 15. 1914. márc. 3. sz. p. 139. Kisbolygók, Halley-üstökös, Jupiter. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 március havában. = Uránia 15. 1914. márc. 3. sz. pp. 140-141. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. IV-Va. = Uránia 15. 1914. ápr. 4. sz. pp. 176-180. [SRG.]

TASS Antal: A keleti bölcsek csillagja. = Uránia 15. 1914. ápr. 4. sz. p. 189. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A napfoltok periodusának új magyarázata. = Uránia 15. 1914. ápr. 4. sz. pp. 189-190. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 15. 1914. ápr. 4. sz. p. 190. Androméda-köd fényeloszlása. Wolf két új kisbolygója. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 március havában. = Uránia 15. 1914. ápr. 4. sz. pp. 190-191. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. Vb. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. pp. 227-231. [SRG.]

TASS Antal: 1914a üstökös. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. p. 245. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Alfa Andromedae színképe ismeretlen eredetű vonalainak azonosítása. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. p. 245. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A tejút sötét foltjai. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. pp. 245-246. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Wolf-Rayet-csillagok színképe törvényszerűségének kifejezése. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. pp. 246-247. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 május havában. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. pp. 245-247. [SRG.]

TASS Antal: Az augusztus 21-iki teljes napfogyatkozás lefolyásáról. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. pp. 286-288. [SRG.]

TASS Antal: 1914b üstökös. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. p. 321. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Csillaghőmérséklet és a csillagátmérő közötti összefüggés. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. pp. 321-322. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A napintensitas változásának megállapítása bolygó-megfigyelésekből. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. p. 322. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagsebesség és a csillaghőmérséklet összefüggésének physikai jelentősége. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. pp. 322-323. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. p. 324. Csillagszínképek. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Teljes napfogyatkozás. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. p. 324. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 június havában. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. pp. 324-326. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 június havában. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. pp. 326-328. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 augusztus havában. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. p. 328. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. VI-VII. = Uránia 15. 1914. szept. 9. sz. pp. 346-348. [SRG.]

TASS Antal: 1914c (Nenjmin)-féle üstökös. = Uránia 15. 1914. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 15. 1914. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 szeptember havában. = Uránia 15. 1914. szept. 9. sz. pp. 374-376. [SRG.]

TASS Antal: Epszilon Aurigae rendszere. = Uránia 15. 1914. okt. 10. sz. p. 414. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A ködök rotatiojáról. = Uránia 15. 1914. okt. 10. sz. p. 414. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A gömbalakú csillaghalmazok csillagjainak eloszlásáról. = Uránia 15. 1914. okt. 10. sz. p. 414. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 október havában. = Uránia 15. 1914. okt. 10. sz. pp. 414-416. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. VIII. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. pp. 433-441. [SRG.]

TASS Antal: Az alsó bolygók átvonulásáról. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. pp. 443-446. [SRG.]

TASS Antal: Az 1914. november 7-iki mercurátvonulás. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. p. 454. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Nemzetközi munkafelosztás. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. p. 454. A német, angol, amerikai és francia csillagászok megállapodása a csillagászati évkönyvek szerkesztésében. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Delavan (1913f)-féle üstökös. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. pp. 454-456. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az Encke-féle üstökös. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. p. 456. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Spirálködök sebességéről. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. p. 456. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 november havában. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. pp. 454-456. [SRG.]

TASS Antal: 1914c (Campbell-féle) üstökös. = Uránia 15. 1914. dec. 12. sz. pp. 495-496. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uj Jupiter-hold. = Uránia 15. 1914. dec. 12. sz. p. 496. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 december havában. = Uránia 15. 1914. dec. 12. sz. pp. 494-496. [SRG.]

A világegyetem élete. = Vasárnapi Ujság 61. 1914. ápr. 19. 16. sz. p. 320. "...A Franklin-Társulat Kultúra és tudomány vállalatának legújabb kötete Svante Arrhenius, a világhírű svéd természettudós könyve a világegyetem életéről. Arrhenius, a stockholmi fizikai és kémiai Nobel-intézet igazgatója, maga is a természettudományi Nobel-díj egyik nyertese, a mai természettudományi kutatások egyik első vezéralakja. ...
Nagy tájékozottsággal fejtegeti a kozmogóniai eszmék fejlődését a kultúra keletkezésétől mostanig: a primitív népek mondáit a világ keletkezéséről, az ősi kultúrnépek teremtési mondáit, külön kiemeli a legszebb és legmélyebb teremtési mondákat, a régi filozófusok világmagyarázatait, az újkor kezdetének tanítását a lakott világok sokaságáról. Ezután az eszmék fejlődését adja Newtontól Laplaceig, a naprendszer mechanikáját és kozmogóniáját, az újabb csillagászati felfedezéseket s végül az energia és a végtelenség fogalmát fejti ki a kozmogóniában..." Az Irodalom és Művészet című rovatban lévő könyvismertetés. [HAI.]

A csillagok, = Vasárnapi Ujság 61. 1914. okt. 11. 41. sz. p. 782. "...a melyekről tudjuk, hogy változatlanul állnak az ég bizonyos pontján, még nagyobb sebességgel mozognak, mint a bolygók. Van olyan úgynevezett állócsillag, a mely másodperczenkint 500 kilométert halad, egy évben tehát 15 millió kilométert." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

          1915.

  MAHLER Ede: Ókori chronologiai kutatások. Budapest, 1915. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 95 p. /Értekezések a történeti tudományok köréből. 24. köt. 1. sz./ Felolvasta 1915. okt. 11-én.; Az emberiség a fejlődéstörténetének korai szakaszában felismerte a nap és az év változását, és felismerte a növények, állatok, természeti jelenségek ugyanilyen periódusú változásait. Az évkör és nap osztása analógiát mutat. Az évkör 360 részre osztása, az óra 60 részre osztása a babyloniaknál. A zsidók az órát 1080-ad részre osztották, ennek más, de szintén babyloni eredete van.
A Hold szinódikus hónapjának egy negyede adta a hét időtartamát, a hetes-periódust. A szombat (Sabattu) eredetileg a telihold napja volt, majd minden hetedik nap az lett, már Babylonban. A zsidók hétéves Smittah-peródusa és az ötvenedik Jobel-éve. A Bibliában szereplő uralkodók kronológiai meghatározása. Táblázat Júda és Izrael királyairól. Az évszámítások és világérák. A keresztény évszámítás (Az Úr megtestesülése ) a Kr. u. X. században vált általánossá. A zsidó világéra ("A Világ teremtése óta") csak a Kr. u. XI-XII. század fordulójától lett általánossá. [KSZ.]

A Magyar Kir. Háromszögelő Hivatal háromszögelési és csillagászati munkálatai. 1. köt. Csillagászati munkálatok. Budapest, 1915. Magyar Kir. Áll. Nyomda. 162 p. /Magyar Kir. Országos kataszteri felmérés./ [TZS.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXV-re [1915-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1915. Franklin-Társulat nyomdája. 299 p. +170 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár 1915-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1915-re. Időszámítás 1915-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1915-ben. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1915-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

TOROCZKAI-WIGAND Ede: Öreg csillagok. Budapest, 1915. Szerző kiadása. Nyomatott Hornyánszky Viktor könyvsajtóján. 36 p. A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya Értesítőjének különlenyomata. A régi magyar égismertető (szinte nem is ismert) első kiadása. [TZS.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1915-ik közönséges esztendőre. Tizenötödik évfolyam [Debrecen, 1914.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; A hold fényváltozásának jegyei.; Az uralkodó bolygó: Hold.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

FODOR Ferenc: A kosmos problémái. In: A karánsebesi Magyar Királyi Állami Főgymnázium VIII. évi Értesítője az 1914-15 iskolai évről. Közzéteszi Gajda Béla r. tanár, igazgató-helyettes. Karánsebes, 1915. Egyházmegyei Könyvnyomda. pp. 1-18. [ZSE.]

Koordináták (új-lat.). Valamely pont koordinátái a pont helyzetét jellemző számok. Ilyenek az asztronómiában a csillag magassága és azimutja vagy bármely más két csillagászati koordinátája (lásd: Ég). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 12. [SRG.]

Kopenhága (dán. Kjöbenhavn), Dánia székesfővárosa, tudományos intézetekben, társulatokban és egyesületekben igen gazdag. A kiválóbbak: a III. Keresztély által megnyitott egyetem, sebészeti akadémiával, csillagvizsgáló obszervatóriummal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 15. [SRG.]

Kopernikus, csillagász, lásd: Coppernikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 16. [SRG.]

Korona (lat.) corona, a csillagászatban, két csillagkép neve: Corona australis (déli Korona) és Corona borealis (északi Korona). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 49. [SRG.]

Korona (lat.) corona. Teljes napfogyatkozások alkalmával a Nap körül látható fénykoszorú, mely valószínűleg a Nap körül lebegő igen kicsiny részecskéktől származik. Lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 49. [SRG.]

Korrekció (correctio, lat.), annyi mint javítás, a csillagászatban oly - rendesen igen kicsiny - mennyiség, melyet az észlelés vagy mérés eredményeihez hozzá kell vennünk, hogy számításba vegyük a műszerek hibáit, az égi testeknek az észlelés idejében történő helyváltozását, stb. Lásd még Correctio. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 58. [SRG.]

Kos (Aries), az állatkör első jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Kos (Aries), csillagkép az ég É.-i felén, 86 szabad szemmel látható csillaggal, melyek közül Hamal (alfa) másodrendű, lambda pedig szép kettős csillag. A Kos csillagképét már Eudoxus és Aratus említik a Kr. e. IV. sz.-ban, s jelképe ama kosnak, mely az argonauták mítoszában szerepel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Kospont, tavaszpont vagy aries-pont, az égnek az a pontja, amelyben a Nap középpontját a tavaszi napéjegyenlőség pillanatában látjuk. Ez az ekliptika és az égi ekvátornak egyik metszéspontja, amelytől kezdve a hosszúságokat és rektaszcenziókat számítjuk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 69. [SRG.]

Kovachich (senkviczi) János (székelykeresztúri) pedagógus, szül. Mezőbándon (Maros-Torda vm.) 1856. dec. 10-én. 1881-ben kinevezték a budai polgári iskolai tanárképző tanárává. Csillagászati földrajzi tankönyveket írt polgári iskolák és tanítóképző-intézetek számára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 92. [SRG.]

Kozmikus (gör.), ami a világra (kozmosz) mint egészre vagy az égitestek összességére vonatkozik. Lásd: Kozmológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmikus felkelés, lásd: Csillagok felkelése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmikus fizika, lásd: Kozmológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmikus meteorológia az égitesteknek az időjárásra gyakorolt hatásával foglalkozik, nevezetesen a Napon végbemenő változásokat törekszik a Föld meteorológiai változásaival összefüggésbe hozni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmikus por a Föld légkörében elégett meteoroktól keletkezik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmikus testek vagy Platon-féle testek, az öt szabályos test. A dodekaéder a világegyetem foglalatja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmogónia (gör.), a világegyetem, különösen pedig a Naprendszer keletkezésének és fejlődésének tana. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmográfia, lásd Kozmológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmológia (gör.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 108-109. A világegyetem ismerete, összefoglalása mindannak, amit a világegyetemről érzékeink és értelmünk révén megismerhetünk. Kozmonómiának nevezzük, mikor főleg a világegyetemben érvényesülő törvényekkel foglalkozunk, míg a kozmográfia a közvetlenül észrevehető rész történetét és leírását adja. A kozmonómiának az a része, mely az égitestek mozgásának törvényeit vizsgálja, s melyet Laplace égi mechanikának nevezett, az asztronómiába tartozik. A kozmozófia misztikus úton, belső szemlélődéssel, túlvilági erők segélyével akar a világegyetem benső összefüggésének ismeretéhez jutni, vagy pedig a csillagok és a földi élet között keres kapcsolatokat. [SRG.]

Kozmonómia, lásd: Kozmológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 109. [SRG.]

Kozmosz (gör.), eredetileg díszt, rendet jelent ennek alapján a görög filozófiában a rendezett világot, a világirendet. (Lásd: Világ.) Humboldt Alexander e címet adta nagy munkájának, melyben a világról való természettudományi ismereteinket egységes képpé akarja összefoglalni. Ennek analógiájára az ember: kis világ, mikrokozmosz, s ezzel ellentétes a nagy világ, makrokozmosz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 109. [SRG.]

Kozmozófia, lásd: Kozmológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 109. [SRG.]

Ködfoltok, gyengefényű többnyire csak távcsővel látható, fénylő ködhöz hasonló égi objektumok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 112-113., 2 melléklet. Az ókorban Hipparchos három ködfoltot ismert, kettőt a Perseusban s az úgynevezett jászolt a Rákban. De ezek távcsővel nézve csillagok halmazának látszanak s így nem valódi Ködfoltok. Az Andromeda ködét már Galilei ismerte. Ellenben a spektroszkóp (lásd: Asztrofizika és Asztrofizikai műszerek) éles megkülönböztetést tesz lehetővé. Az Orion nagy ködét Cysatus említi 1619-ben.
Halley a D.-i égen több ködfoltot fedezett fel 1677-ben. Messier Katalógusa 103 ködfoltot sorol fel. Herschel W. 2303 ködfoltot és 197 csillaghalmazt fedezett fel az nagy tükörteleszkópjával. Dreyer új katalógusa (1890 és 1895) 9369 objektumot sorol fel. A legszebb spirális ködök egyike a Vadászkutyában levő. Gyűrűs Köd között legérdekesebb a Lantban lévő. 1888-ban Gothard Jenő a gyűrű közepében csillagot fedezett fel, de ez is csak gáz lehet, mert csupán kék és viola sugarakat bocsát ki. [SRG.]

Kőmeteorit, főleg szilikátokból vagy széntartalmú anyagokból álló meteorok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 132. [SRG.]

Königsberg, in Preussen (Krolewiec, Regiomontum), Poroszország második székes fővárosa. A kastélyon kívül a kiválóbb épületek: az egyetem, a városi múzeum, a Bessel által berendezett csillagvizsgáló. I. Albert porosz herceg által Collegium Albertinum néven alapított egyetem, hozzá tartozik 9 különféle szeminárium és csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 135. [SRG.]

Könyök-equatoriál, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 141. [SRG.]

Könyvmásolók. A könyvnyomtatás feltalálása előtt írott könyvek (lásd: Kézirat) közvetítették a tudományos ismereteket. Sokszorosításuk másolás útján történt. 1430-ban Péter nagyszebeni másoló özvegyét említik, tehát már világi ember volt. 1446-ban Nagyszombati Miklós krakkói egyetemi tanuló Kremonai Gellért csillagászati munkáját másolja, egy ugyanott egyetemi tanuló, Fehérvári Antal, 1459-ben fáradoz egy csillagászati mű másolatán. 1451-ben Iwanich Pál váradi kanonok Vitéz János leveleit másolja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 152. [SRG.]

Kövesligethy Radó csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. Szül. Veronában 1862. szept. 1-én. A bécsi egyetemen 1884-ben nyerte el a doktori fokozatot. 1883-ban az ógyallai csillagvizsgáló obszervátora volt. 1890-ben egyetemi magántanár, 1897-ben nyilvános rendkívüli tanár, 1904-ben a kozmográfia és geofizika nyilvános rendes tanára. 1895-ben a Magy. Tud. Akadémia levelező, 1909-ben rendes tagjává választotta. Az Adria-kutató bizottság ügyvezető elnöke. Egyideig az ógyallai asztrofizikai obszervatórium aligazgatója volt. 1906 óta az Association Internationale de Sismologie titkára. Ugyanebben az évben létesítette Budapesten a Magyar Földrengési Számoló Intézetet.
Számos csillagászati, asztrofizikai és szeizmológiai értekezései, az ógyallai obszervatórium évkönyvveiben, a Magy. Tudományos Akadémia Értekezéseiben, a Term.-Tud. Társ. Közlönyében, a Földrajzi Közleményekben, Mat.-fizikai Lapokban, Astronom. Nachrichten-ben, az angol Royal Society Monthly Notices-ében, a Beitrage zur Geophysik-ban és egyéb külföldi lapokban jelentek meg. [SRG.]

Középhely, az asztronómiában a csillagoknak deklinációja s rektaszcenziója, megszabadítva a precesszió-, nutáció-, aberráció- és saját mozgástól. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Középkori latin irodalom. A latin nyelv nem halt ki a római birodalom vesztével. Olasz- és Spanyolország jó ideig elmaradnak, de amaz a XI., ez a XII. sz.-tól kezdve kitűnik az arabok által közvetített görög orvostudomány, Spanyolország még a matematika, asztronómia és filozófia művelésével. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 219. [SRG.]

Közép-napidő vagy egyszerűen középidő az az idő, amely szerint a polgári életben igazodunk. A nap-nap tartama (a Nap két delelése között eltelt idő) nem állandó, hanem folyton változik. Ezért szükséges a közepes nap, mely a különböző tartamú valódi nap-napok számtani közepe s változatlan tartamú. A középidő és a valódi napidő (amilyent például a napórák mutatnak) közti különbséget időegyenletnek nevezzük. Csillagidőben kifejezve a középnap tartama 24 óra 3 perc 56.57 mperc. Lásd: Időmeghatározás és Időmérés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 220. [SRG.]

Középponti egyenlet (aequatio centri), az asztronómiában a bolygó valódi közép-anomáliája között levő különbség, amely onnét származik, hogy a bolygók nem köralakban, egyenletes sebességgel keringenek a Nap körül, hanem ellipszisben. Ezt az első úgynevezett egyenlőtlenséget Hipparchosz excentrikus körrel igyekezett megmagyarázni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 221-222. [SRG.]

Középponti erő az az erő, mely az úgynevezett centrális mozgást fenntartja. Így a Nap vonzása a bolygókat, a földé a holdat tartja meg pályájukon. Lásd: Centrális mozgás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 222. [SRG.]

Krako (Krakkó, Kraków, Krakau, Cracovia), város és vár Galíciában, Lengyelország egykori fővárosa és királyainak temetkező helye, a Visztula balpartján. Jelentékeny épületei, Szt. Anna-templom Copernicus síremlékével [!]. A tudományos és kulturális intézmények közül a kiválóbbak: a régi európai hírű Jagello-egyetem, amelynek alapját 1364. máj. 12-én Nagy Kázmér vetette meg, a XV. sz.-ban a csillagászati és humanisztikus tudományokat ápolta és évente 8000 hallgatója is volt. Az egyetemhez tartozik a csillagvizsgáló és a botanikus kert. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 260. [SRG.]

Kreil, Karl osztrák meteorológus és csillagász, szül. Bairisch-Riedben (Felső-Ausztria) 1798. nov. 4-én - megh. Bécsben 1862. doc. 21. 1845-ben a prágai csillagvizsgáló intézet, 1851-ben a bécsi meteorológiai és földmágnességi központi intézet igazgatója lett. Kreil számos mágnességi és földrajzi helymeghatározást végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 276. [SRG.]

Kremsmünster, község Steyr felsőausztriai kerületi kapitányságban, a Krems mellett, mellette egy halmon épült régi, gazdag bencés-apátsággal, melyet 777-ben II. Tasszilo bajor herceg alapított. Van benne főgimnázium, internátus, gazdag könyvtár, egy 1758-ben épült, 57 m. magas, jól berendezett csillagvizsgáló torony. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 278. [SRG.]

Kreutz, Heinrich német csillagász, szül. Siegenben 1854. szept. 28-én - megh. Kielben 1907. júl. 13. 1883-ban a kieli csillagvizsgáló obszervátora, 1896-ban az Astronomische Nachrichten kiadója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 284. [SRG.]

Kriz (Keris), a legtöbb maláj népnél használt, főleg Jáva szigetén készített, mintegy félméter hosszú, kétéltű kés, melynek markolatát és hüvelyét művésziesen díszítik. A penge barna, meteoritvas, finom damaszkszerű munka, mely vallásos szertartások közben készült. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 306. [SRG.]

Kronodeik (gör. annyi mint időmutató). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 317. Ifj. Chandlertől szerkesztett csillagászati műszer, mely a korrespondeáló magasságok elvén alapuló időmeghatározás eszközlésére szolgál. Hengeralakú fémtokban tárgylencséjével lefelé irányított távcső foglaltatik, mely változtatható hajlású síktükörre néz. A síktükör előtt a fémtok réssel bír, melyen a Nap vagy valamely csillag fénye reá eshetik. Ha a fémtokot, alapját vízszintezvén, egynéhány órával dél előtt (vagy csillag esetében ennek delelése előtt) a Nap (vagy csillag) felé irányítjuk, akkor a látmezőben kifeszített fonalkereszten az átmenet idejét észlelhetjük.
Ha délután, a műszer újabb vízszintezése és forgatása által változatlan tükörhajlás mellett újból észleljük a Nap képének összeesését a fonalkereszttel s feljegyezzük az időt, úgy a két időadat számtani közepe (csekély javítással) a valódi dél (vagy csillag esetében a csillag valódi delelésének) pillanata, amiből az időegyenlítés segítségével a helyes középidőt és az óra állását kapjuk. [SRG.]

Kronográf (gör. annyi mint idő-író), időpontok nagypontosságú feljegyzésére szolgáló műszer. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 317-318. Az első Kronográfot Bond és Walther szerkesztették 1848-ban. Csillagászati ingaóra (regisztráló óra) elektromos kontaktussal van ellátva, mely minden másodpercben zárja az áramot. A Kronográfok az asztronómiában főleg a csillagoknak a távcső fonalkeresztjén való átmenetének megfigyelésére szolgálnak. Nélküle az óra ketyegésére és a csillagra kell figyelni s azonkívül a másodperceket számolni, a csillag átmenetét tizedmásodpercekre becsülni.
Kronográf segítségével a csillagász egész figyelmét az átmenet megfigyelésére fordíthatja, melynek időpillanatát a szalagról századrészmásodpercnyi pontossággal lehet lemérni, a megfigyelést magát pedig az órától tetszőleges távolságban, sőt valamely másik obszervatóriumban lehet végezni, amint ez pl. a földrajzi hosszúságok meghatározásánál történik. [SRG.]

Kronológia (chronologia, gör.), lásd: Időszámítás. Lásd: Föld. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 318. [SRG.]

Kronométer (chronometer, gör. annyi mint időmérő). Igen pontosan járó billegős óra, mely a kompenzációs ingaóra után a legjobb időmérő. A Kronos a hajó egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen eszköze az idő- és helymeghatározásnál. Minden hajó rendesen három vagy négy, sőt több finom Kronométerrel van ellátva, melyeket csillagászati megfigyelések segítségével állandóan ellenőriznek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 318. [SRG.]

Krueger, Adalbert német csillagász, szül. Marienburgban (Poroszország) 1832. dec. 3-án - megh. Kielben 1896. ápr. 22. Előbb a helsingforsi, majd a gothai, végül 1880 óta a kieli csillagvizsgáló igazgatója volt. Tevékeny részt vett a Bonner Durchmusterung csillagkatalógushoz szükséges észlelésekben. A nemzetközi csillagászati központi távíróállomást vezette és kiadta az Astronomische Nachrichten c. folyóiratot 1881-1896 között. Két nagyobb csillagkatalógust is adott ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 321. [SRG.]

Krüger, Adalbert német csillagász, lásd: Krueger. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 324. [SRG.]

Kuhn, Franz (kuhnenfeldi) báró, cs. és kir. táborszernagy, szül. Prossnitzban (Morvaország) 1817. júl. 15-én - megh. Görzben 1896. máj. 25. Résztvett az 1848-49-iki olasz hadjáratban. Írt számos hadtörténeti és csillagászati értekezést is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 333. [SRG.]

Kulmináció vagy kulminálás (lat) annyi mint a legmagasabb pont (tetőpont) elérése. - Csillagászati értelemben lásd: Delelés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 341. [SRG.]

Kutyacsillag, annyi mint Sirius, elsőrendű csillag a Nagy Kutya (Canis maior) csillagképben. Az ég legfényesebb állócsillaga. Szabályosan változó saját mozgásából Bessel arra következtetett, hogy a Sirius kettőscsillag. A Sirius gyengefényű kísérőjét A. Clark fedezte fel 1862-ben midőn a chicagói obszervatórium részére készített refraktorát akarta kipróbálni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 371. [SRG.]

Küstner, Friedrich csillagász, szül. Görlitzben 1856. aug. 22-én. 1891 óta obszervatóriumi igazgató és a csillagászat tanára Bonnban. Ő fedezte fel 1885-ben a sarkingadozást. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 388. [SRG.]

Lacaille (ejtsd: lakájj), Nicolas Louis de francia csillagász, szül. Rumignyben 1713. máj. 15-én - megh. 1762. márc. 21. Előbb a francia fokmérés szolgálatában állt, majd 1739-ben a Collége Mazarinben a matematika tanára, 1741-ben az akadémia tagja lett. Az akadémia megbízásából 1751-54-ig a Jóreménység-fokán tartózkodott, hol fokmérést végzett és számos déli csillagot figyelt. Jegyzéke, Coelum australe stelliferum (Paris 1763), közel 10,000 csillag helyzetét adja. Visszatérte után a Collége Mazarin obszervatóriumában folytatta észleléseit és irodalmi működését. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 408. [SRG.]

Lakits Ferenc csillagász és író, szül. Pécsett 1859. febr. 19-én. 1882-86-ig a kir. József-műgyetemen a geodézia tanársegédje. 1885-ben az akkor életbe léptetett m. kir. postatakarékpénztárnál számvizsgáló, majd számtanácsos, utóbb államvasúti főellenőr. 1890-ben a Magyar Orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek egyik központi titkárává választották meg. Dolgozatai a Mathem. és Fizikai Lapokban, a Term. Tud. Közlönyben stb. jeIentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 445-446. [SRG.]

Lalande (ejtsd: laland), Joseph Jéróme Le Francais de francia csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 451-452. Szül. Bourg-en-Bresseben 1732. júl. 11-én - megh. Párisban 1807. ápr. 4. Jogot tanult és ezenkívül De l’Isle és Lemonnier mellett csillagászattal is foglalkozott. Utóbbi ajánlatára 1751-ben az akadémia csillagászati megfigyelések céljából Berlinbe küldte. Visszatérte után egy évig Bourgban ügyvédeskedett, de azután Párisba menvén, teljesen a csillagászatnak szentelte magát. 1753-ban az akadémia tagjává választották, 1761-ben a Collége de Franceban tanár, később az Ecolo militaire csillagvizsgálójának igazgatója lett. Lalande szorgalmas megfigyelő és termékeny csillagászati író. Ő kezdte először a zónamegfigyeléseket. óriási, 47,000-nél többet tartalmazó csillagjegyzékét Baily adta ki 1847-ben. [SRG.]

Lambert, Johann Heinrich német bölcsész és matematikus, született Mühlhausenban 1728. aug. 26-én - megh. Berlinben 1777. szept. 25. Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát, 1765-ben mint a tud. akadémia tagja Berlinben telepedett le. Éleselméjű fizikus és matematikus, eszmedús filozófus és irodalmilag fölötte termékeny. Csillagászati érdemei különösen a fotometriai elmélet megalapítása, az üstököspályák tanulmányozása és kozmológiai, Kantéval sok tekintetben rokon nézetek terjesztése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 457. [SRG.]

Lamont (ejtsd: lamon), Johann von fizikus és csillagász, szül. Braemarban (Skócia) 1805. dec. 13-án - megh. Münchenben 1879. aug. 6. 1828-ban a bogenhauseni obszervatórium segéde, 1835-től annak igazgatója, 1852-ben a müncheni egyetemen a csillagászat tanára lett. Eredményesen figyelt ködfoltokat és csillaghalmazokat, számos hely számára határozta meg a magnetikus állandókat, célszerű új magnetikai eszközöket szerkesztett. Említendő a tőle szerkesztett mágneses utazó-teodolit a delejes deklináció meghatározására. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 461-462. [SRG.]

Langley (ejtsd: lengli), Samuel Pierpont asztrofizikus, szül. Roxburyben (Massachusetts) 1834. aug. 22-én - megh. Aikenben 1906. febr. 27. Előbb építész volt. 1865-ben a Harvard college-i csillagvizsgálón segéd, 1867-ben a csillagászat tanára és az Allegheny (Pennsylvania) obszervatóriumnak igazgatója, 1887-ben a Smithsonian Institution igazgatója. Különösen a Nap fizikájának kutatása terén vannak nagy érdemei. Számos dolgozata a Harvard csillagvizsgáló évkönyveiben és a Smiths. Inst. kiadványaiban jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 486. [SRG.]

Laplace (ejtsd: laplász), Pierre Simon marquis de francia matematikus és csillagász, szül. Beaumont en Augeban 1749. márc. 28-án - megh. Parisban 1827. márc. 5. Szülővárosában a katonai iskolán a matematika tanára, majd Parisban a tüzérségi tanfolyam examinátora lett. 1773-ban az akadémia tagjává választották. 1803-ban tisztán tudományos tevékenységéhez tért vissza. Napóleon gróffá, XVIII. Lajos pairré és marquis-vá nevezte ki. Műveinek teljes kiadását halála után közköltségen indították meg. Laplace Newton halála óta az asztronómia legkiválóbb szelleme és legtermékenyebb írója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Laplace-féle elmélet, lásd: Kozmogónia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Lassell, William angol csillagász, szül. Boltonban (Lancashire) 1799. jún. 18-án - megh. Maidenheadben 1880. okt. 4. Sörgyáros volt, 1820 óta csillagászattal foglalkozott saját csillagvizsgálóján. 1844-ben maga épített egy 12-hüvelykes reflektort, mely alkalommal tükörcsiszoló gépet talált fel. Reflektorával fedezte fel 1847-ben a Neptun holdját, 1848-ban a nyolcadik Satumus-holdat és 1851-ben két Uranus-holdat. 600 új ködfoltot fedezett fel nagy 24 hüvelykes műszerével, melylyel Malta szigetén számos megfigyelést végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

László szekere, lásd: Szt. László szekere egy csillagkép (alighanem a Göncöl-szekere, lásd ott) magyar népies neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 518. [SRG.]

Látás (visus) a látószervnek az a képessége, amellyel az őt bizonyos feltételek mellett érő fénysugarakat észreveszi és az így keletkezett érzéseket a külvilággal viszonyban lévő képzetté alakítja át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 519-522. [SRG.]

Látás szöge (látószög), a megfigyelő szeméből valamely tárgy végpontjaihoz húzott irányoktól bezárt szög (lásd: Látás). A látás szögét az asztronomiában látszólagos nagyságnak is szokás nevezni. Ugyanazon tárgy Látás szöge annál kisebb, minél messzebbre van tőlünk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 522-523. [SRG.]

Látás vonala (radius visionis), az asztronomiában az az irány, melyben valamely égitestet, csillagot látunk. Az elnevezés azóta honosodott meg, mióta a spektroszkóp segítségével képesek vagyunk az álló csillagoknak saját mozgását a Látás vonalában megállapítani. Lásd: Állócsillagok, Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 523. [SRG.]

Laugier (ejtsd: lozsié), Paul Auguste Ernest francia csillagász, szül. 1812. dec. 22-én - megh. 1872. ápr. 5. Üstökösök felfedezésével, napfoltok megjelenésével, csillagkatalógusok összeállításával, mágnességi és műszertani tanulmányaival tűnt ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 538. [SRG.]

La Valetta, kikötőváros, Málta szigetének fővárosa és püspöki székhely. Van egyeteme, csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 545. [SRG.]

Leb, Lebkő annyi mint meteor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 562. [SRG.]

Lebegő kő annyi mint meteorit (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 563. [SRG.]

Lebvas, a meteorit rossz magyar neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 566. [SRG.]

Lecointe (ejtsd: lökoent), Georges belga csillagász és sarkutazó, szül. Anversben 1869. ápr. 29-én - 1897-ben Gerlache de Gomery (lásd ott) délsarki expedíciójában a Belgica parancsnoka volt. Visszatérve feldolgozta az út hidrográfiai és geofizikai megfigyeléseit. A belga állami csillagvizsgáló igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 569. [SRG.]

Léghajózás (aeronautika), alkalmas készülékekkel a levegőbe való emelkedésnek és abban bizonyos irányban való haladásnak mestersége. A bordáról egy lépcsőn, a két középballon között kijuthatunk a léghajó hátán lévő pallóra, ahonnan a hadi léghajókon az ellenséges légijáróművekre tüzelnek, békében ellenben esetleg csillagászati megfigyeléseket végeznek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 585. [SRG.]

Leghosszabb nap, az évnek az a napja, melyen a Nap legtovább marad a horizon felett. Ez az É.-i féltekén a Nap legnagyobb É.-i deklinációjánál, jún. 21-én áll be, ugyanakkor a D.-i féltekén a legrövidebb nap van. Dec. 21-én a D.-i féltekén van a Lásd: (a Napnak legnagyobb D.-i deklinációja van) és az É.-i féltekén a legrövidebb nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 588 [SRG.]

Légkör (atmosphaera), a Földet körülvevő légréteg, mely azt a Nap körüli útjában elkíséri és annak tengelye körüli forgásában is részt vesz. A Napnak és más égi testeknek is van Légköre, de ez más összetétel, mint a Földé. A Légkör vastagságát régen alkonyati jelenségekből (Alhazen arab tudós, később Kepler és mások) 60-80 km.-nek számították ki, hulló csillagok megfigyeléséből e határt jóval kitolták, kb. 200 km.-re. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 590. [SRG.]

Légköri fénytünemények, ama fénytünemények, melyek földünk légkörének a fényre való hatásából származnak. A legfontosabb Légköri fénytünemények a következők: Asztronómiai refrakció. A légkör sűrűsége felfelé csökken, a csillagokból jövő fénysugár tehát a légkörön áthaladva folyton kisebb sűrűségű rétegből nagyobb sűrűségbe jut, minek következtében folytonos törést szenved. Ezért a fénysugár görbe vonal, mely konkáv oldalát a föld felé fordítja. Szivárvány. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 591-592. [SRG.]

Légsurlódás. A levegőben gyorsan mozgó tárgyak, mint pl. lövedékek, meteorok, hullócsillagok stb. jelentékeny súrlódást szenvednek s e miatt fölmelegszenek. A fölmelegedés annál nagyobb mérvű, mennél sűrűbb a levegő és mennél gyorsabb a test mozgása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 596. [SRG.]

Légy (musca), a csillagászatban Hevelius által 1690-ben bevezetett csillagkép a déli égen, mintegy 4 csillagból áll, melyek közül csak 4 látható szabad szemmel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 599. [SRG.]

Lehmann-Filhés, Rudolf német csillagász, szül. Berlinben 1854. ápr. 12-én - megh. ugyanott 1914. jún. 4-én. 1883-tól magántanár. 1890-től a csillagászat rendes tanára Berlinben. Számos fontos munkát irt, különösen a meteorok pályáiról és a spektroszkópikus kettőscsillagoknak pályameghatározásáról a színképi megfigyelések alapján. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 605. [SRG.]

Lénártó, kisk. Sáros vm. szekcsi j.-ban, utolsó posta Lukó, utolsó település Bártfa. Határában 1814-ben egy állítólag 100 kg.-os meteorkő hullott le. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 633. [SRG.]

Leo (lat.), Oroszlán, az állatöv egyik csillagképe 156 szabad szemmel látható csillaggal, köztük az elsőrendű Regulus (a Leonis), melynek parallaxisa mintegy 0.093", úgy hogy tőlünk való távolsága 35’1 fényév. - Leo minor. Kis oroszlán, csillagkép az ég É.-i felén 49 nagyon kicsiny csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Leonardo da Vinci (vagy Lionardo da Vinci) olasz építész, szobrász és festő, író, természettudós. Nagyszámú kézirata maradt fönn, minthogy balkezes volt, jobbról balra, mintegy tükörképben írta s gazdagon illusztrálta azokat, tárgyuk művészeti, anatómiai, mechanikai, optikai, csillagászati stb. tanulmányozta a madarak repülését s ennek alapján repülőgépeket szerkesztett. Leonardó azonkívül foglalkozott az optikával és csillagászattal és sok helyes nézetet fejtett ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 656-657. [SRG.]

Leonidák és Perseidák, ama hullócsillagrajok elnevezése, melyek évről-évre nov. 12-én illetve aug. 10-e körül tűnnek fel és melyek közül az elsők az Oroszlán (Leo) X, csillagja felől, az utóbbiak a Perseusból látszanak kiindulni. A Leonidák az 1866. I. Tempel-féle, a Perseidák az 1862. III. üstökösével megegyező pályában haladnak. A Leonidák periódusa 33-34 év. Lásd: Csillaghullás és Üstökös. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 658. [SRG.]

Leverrier, (ejtsd: löverjé), Urbain Jean Joseph francia csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 707. Szül. St. Lóban 1811. márc. 11-én - megh. Párisban 1877. szept. 23. A párisi École polytechnique-on tanult. 1846-ban a Faculté des sciences-on az ég mechanikájának tanszékére nevezték ki. Arago ösztönzésére a csillagászattal kezdett foglalkozni és az 1845-iki Merkur-átvonulást, a Faye-féle üstökös pályáját számította, majd az Uranus mozgását kezdte tanulmányozni, mely vizsgálatai 1846-ban arra az eredményre vezették, hogy az Uranusnak mozgásában feltűnő rendellenességeket egy az Uranuson túl levő bolygó okozza. Leverrier számításai alapján Galle Berlinben meg is találta ezen új bolygót, melyet később Neptunnak (lásd ott) neveztek el.
Leverrier 1846-ban a párisi akadémia, és 1854-től a párisi csillagvizsgáló igazgatója lett. 1870-ben a csillagvizsgáló igazgatásától elmozdították, de Delaunay halála után 1873-ban visszahelyezték. Számos, a bolygók pályameghatározására és háborgatásaira vonatkozó kiváló munkája az Annales de l’Observatoire-ban jelentek meg. [SRG.]

Libella (lat.). Sokkal fontosabb szerepe van a Libella-nak a csillagászati, mérnöki és egyéb tudományos műszereken. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 717. [SRG.]

Libra (lat), csillagkép az Állatövben, lásd: Mérleg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 721. [SRG.]

Libráció (lat.), a Hold látszó ingaszerű lengése. A Hold nagyjából mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. Némi kis eltérések azonban mégis vannak, úgy, hogy egyszer a Ny.-i, máskor a K.-i vagy É.-i és D,-i részéből látszik valami, vagy eltűnik, ami ingaszerű mozgással megy végbe s ezt nevezzük Librációnak. Ha a Hold körben mozogna a Föld körül egyenletes sebességgel, pályája az ekliptikával esnék össze és equatora e pályában feküdnék és ha a keringés és tengelyforgás teljesen egyenlő lenne, akkor a Holdkorong látszó középpontja mindig ugyanazon felületi ponttal esnék össze. Végül pedig ismeretes, hogy a Hold nem gömb, hanem a Föld felé megnyúlt ellipszoid. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 721. [SRG.]

Lick, James a Mount-Hamiltonon, Kaliforniában levő csillagvizsgálónak alapítója, szül. Fredericksborgban (Pennsylvania) 1796-ban - megh. San Franciscóban 1876. okt. 1. Asztalosmesterséget tanult és később zongora- és orgonagyáros volt. Kaliforniában 1875-ben 700,000 dollárt adott az említett csillagvizsgáló felállítására. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 725. [SRG.]

Lindenau, Bernhard August von szász államférfiú és csillagász, szül. Altenburgban 1779. jún. 11-én - megh. ugyanott 1854. máj. 21. Jogot tanult s nemsokára Zach báró munkatársa lett a gothai csillagvizsgálóban, melynek 1804-ben igazgatója is lett. 1817-ben kamarai alelnök, 1820-tól miniszter és titkos tanácsos Szász-Gotha-Altenburgban. 1826-ban szász királyi szolgálatba lépett. 1843-ban végleg visszavonult a politikától. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 751-752. [SRG.]

Lindstedt, Anders svéd csillagász és matematikus, szül. Sundornban 1854. jún. 27-én 1874-ben a hamburgi csillagvizsgáló obszervátora, 1883-ban a dorpati egyetemen az alkalmazott matematika tanára, 1886-től pedig a stockholmi műgyetemen a matematika és mechanika tanára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 754. [SRG.]

Lipszky János térképész, szül. Szedlicsnán (Trencsén) 1766. ápr. 10-én - megh. ugyanott 1826. máj. 2. Katonai pályáján magyar lovaskapitány, később József nádor hadsegédje lett. 1798-ban Bogdanich csillagásszal együtt felmérte Magyarország határát s a belső terület egy részét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 771. [SRG.]

Líra (lyra), már Eudoxus és Aratos említette csillagkép az északi égen. Főcsillagja a Vega, az E.-i ég legtündöklőbb állócsillagja, mellette kissé K.-re epszilon Lyrae negyedrendű csillag áll, mely DK.-re áll Vegától béta és gamma, az első csillag feltűnő spektruma és fényváltozása miatt nevezetes. A kettő között áll a gyűrűs Lyra-köd, melynek közepén Gothard Jenő fotográfiai úton csillagocskát fedezett fel. A Lira 114 hetedrendűnél nagyobb csillagot tartalmaz, s a mitológia szerint Orpheus lantját örökíti meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 776-777. [SRG.]

Littrow, Joseph Johann von osztrák csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 795. Szül. Bischofteinitzban (Csehország) 1781. márc. 13-án - megh. Bécsben 1840. nov. 80. Prágában jogot és teológiát végzett, később matematikát és asztronómiát tanult. 1807-ben Krakóban a matematika, 1810-ben a kazáni egyetemen az asztronómia tanára, 1816-ban Budára jött Pasquich (lásd ott) mellé mint társ (socius) a gellérthegyi csillagvizsgálóhoz, 1819-től a bécsi egyetemen a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló igazgatója. A csillagvizsgáló újraszervezéséért, kiváló irodalmi s tanári működéséért 1836-ban osztrák nemességet kapott.
Elméleti és szakmunkálatain kívül, melyek alapján Plössl a dialitikus messzelátókat készítette, Littrow főkép az asztronómia népszerűsítésével szerzett nagy érdemeket. Litrownak budai csillagvizsgálón töltött idejéről lásd bővebben Heller Ágost, A gellérthegyi csillagásztorony (Természettodományi Közlöny, X. kötet 107-109. füzet, 1878). [SRG.]

Littrow, Karl Ludwig von, Littrow, Joseph Johann von fia és utóda. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 795. Szül. Kazánban 1811. júl. 18-én - megh. Velencében 1877. nov. 16. Atyja oldalán 1831-től asszisztens, majd annak halála után 1842-től a bécsi csillagvizsgálónak igazgatója volt. 1847-ben az orosz és osztrák fokmérés csatlakozásának megítélésére küldötték ki. 1848-tól fogva a bécsi akadémia emlékirataiban közölt több értekezést. A bécsi csillagvizsgáló Annaleseiben kiadta Piazzi összes észleleteit, valamint az Argelander-Öltzen-féle csillagjegyzéket. Az ő igazgatása alatt épült fel a bécsi új csillagvizsgáló. [SRG.]

Liverpool (ejtsd: livvörpúl), London után a brit szigetek legnagyobb és legélénkebb forgalmú városa, kat. és anglikán püspöki székhely. A legkiválóbb közművelődési intézetek közöttük csillagvizsgáló van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 798. [SRG.]

Lockyer (ejtsd: lokkier), Joseph Norman angol csillagász, szül. Rugbyban 1836. máj. 17.-én. 1870-ben a Royal Commission on scientitlc instruction and tho advancement of science titkára, 1871-től assistant comissioner-je és a cambridgei egyetemen lecturer lett. Főleg az asztrofizika fejlesztése körül szerzett nagy érdemeket. Főleg spektroszkópikus vizsgálatokkal és a Nap tanulmányozásával foglalkozik. 1866-ban ismertette módszerét mellyel az addig csak napfogyatkozásokkor észlelhető protuberanciákat bármikor meg lehet figyelni. 1870-ben a Sziciliába küldött angol csillagászati expedíciónak volt vezetője. 1882-ben pedig Egyiptomban észlelte a teljes napfogyatkozást. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 814-815. [SRG.]

Loewy, Maurice csillagász, szül. Bazinban (Pozsony vm.) 1833. ápr. 15-én - megh. Párisban 1907. okt. 15. 1864-ben a párisi obszervatórium, 1872-ben a Bureau des longitudes tagja, 1878-ban a párisi csillagvizsgáló aligazgatója, 1896-ban igazgatója lett. Bolygó- és üstököspályák számításában tűnt ki. A refrakcióval, az aberráció állandójának meghatározásával, a telegráfikus hosszkülönbségek megállapításával foglalkozott. Tőle származik a könyöktávcső (équatorial coudé). Ilyennel készítette Puiseux-vel együtt kitűnt holdfotográfiáit, melyeket az Atlas photographique de la Luneben tett közzé (1896 óta folytatólagosan). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 818. [SRG.]

Lohrmann, Wilheim Gotthelf német csillagász, szül. Drezdában 1796. jan. 31-én - megh. 1840. febr. 20. 1827-ben a drezdai matematikai szalon főfelügyelőjévé lett és a következő évben az akkoriban alapított technikai intézetnek (a későbbi műegyetemnek), majd 1840-ben a kamerális felmérésnek igazgatójává. 1822-1836-ig Enckével megbeszélt terv szerint a Hold felületét rendszeresen észlelte. De e nagyszabású megfigyeléseknek csak egy részét közölte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 824. [SRG.]

Lohse, Oswald csillagász, szül. Lipcsében 1845. febr. 13-án 1882-ben obszervátor a potsdami asztrofizikai obszervatóriumban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 824. [SRG.]

Longomontanus (valódi neve Severin Christian) dán csillagász, szül. Longbergben Lemvig mellett 1564. okt. 4-én - megh. Kopenhágában 1647. okt. 8. 1589-1600-ig Tycho legbizalmasabb segédje volt utóbb a matematika tanára a kopenhágai egyetemen. Nevezetes csillagászati munkát írt Astronomia danica (Amsterdam 1622) címen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 843. [SRG.]

Loomis (ejtsd: lúmisz), Elias amerikai matematikus és csillagász, szül. Wellingtonban (Connecticut) 1811. aug. 7-én - megh. 1889. aug. 16. New-Havenben. 1837-ben a természettudományok tanára Hudsonban. 1844-től a new yorky egyetemen, 1860-tól a Yale-College-on, Newenben és más városok hosszúsági különbségeit, valamint az elektromos áram sebességét határozta meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 847. [SRG.]

Löwy, Maurice csillagász, lásd: Loevy. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 23. [SRG.]

Lucifer. Lásd: továbbá neve az esthajnalcsillagnak (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 28. [SRG.]

Lugossy József nyelvész, archeológus, szül. Felsőbányán (Szatmár) 1812. dec. 3-án - megh. Debreczenben 1884. márc. 7. Nevet szerzett az ősmagyarok csillagászati ismereteiről írt munkájával s egyéb dolgozataival. 1841-ben szatmári pap, majd máramarosszigeti s 1845-46-tól debreczeni kollégiumi tanár volt. Az Akadémia 1841-ben levelező s utóbb rendes tagjául választotta. Gyönyörű könyvtárt szerzett, sok unikummal. Befejezetlenül maradt főműve, a Magyar csillagászat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 38-39. [SRG.]

Lupus (lat.) csillagkép, lásd: Farkas. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 51. [SRG.]

Maasym, a Herkules csillagképnek gammá-val jelzett ötödrendű csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 76. [SRG.]

Mädler, Johann Heinrich von német csillagász, szül. Berlinben 1794. máj. 29-én - megh. Hannoverben 1874. márc. 14. Beer Wilhelm bankár csillagvizsgálóján 1830 óta szorgalmasan észlelt Beerrel együtt. Pontos holdmegfigyeléseiknek eredménye a nagy Mappa selenographica (Berlin 1834). 1840-ben Dorpatban professzor és a csillagvizsgáló intézet igazgatója. Itt különösen kettős csillagok időmérésével foglalkozott. Állásáról 1865-ben lemondott. Populäre Astronomie (1. kiad. Berlin 1841, 7. kiad. Klinkerfuestől 1879) c. könyve hathatós terjesztője volt a csillagászati tudományoknak. Az ezekből vont, a csillagrendszer szerkezetét magyarázó következtetései a tudomány mai álláspontja szerint tarthatatlanok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 104. [SRG.]

Madrid, fővárosa Spanyolországnak és Madrid tartománynak. Többek között természettud. múzeuma és csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 106. [SRG.]

Magalhaes-felhők, vagy Kap-felhők, két felhőszerű alakzat a D.-i ég Dorado és Tucana nevű csillagképeiben, mely számos különálló csillagból, csillaghalmazból és ködfoltból áll. Nubecula maior és nubecula minor néven is ismeretesek. A nagyobbikat Abd er Rahman "fehér ökör" néven említi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 110. [SRG.]

Magasság jelenti a hajózásban s a csillagászatban a pólus horizonfeletti magasságát vagy a vele egyenlő földrajzi szélességet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 115. [SRG.]

Magassági kör, máskép vertikális kör, a csillagászatban minden a zeniten és nadiron átmenő és így legnagyobb kör, mely a horizonra merőleges. Lásd: Ég. Magassági kör még minden olyan műszer is, mellyel az égi testeknek a horizon feletti magasságát ívmértekben mérjük. Ilyenek pl. a teodolit, altazimut és az univerzális műszer. A meridiánban a csillagok magasságát a meridiánkörrel szokás mérni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 115. [SRG.]

Mágneses meridián irányán átfektetett függélyes sík neve, továbbá ezen síknak a földfelülettel való metszője. Kijelölésére szolgál a vertikális tengely körül forogható mágnestű, melynek mágneses tengelye egyensúly esetében mindig a Mágneses meridiánba áll be. Mivel a mágnesestengely nem esik össze szükségképen a mágnestű geometriai tengelyével, a Mágneses meridián meghatározására a tűt meg kell fordítani, úgy hogy előbbi alsó lapja a második egyensúlyi helyzetben felül legyen. Ekkor a két fekvés geometriai tengelyeinek közepes iránya pontosan a Mágneses meridián helyzete. Ennek a csillagászati meridiánnal bezárt szöge a mágneses deklináció vagy elhajlás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 125. [SRG.]

Magnézium (magnesium). A színképelemzés révén kimutatták a Napban és más állócsillagokban is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 129. [SRG.]

Magyarország. Hazánk területére esett eddigelé legnagyobb meteorkő (Knyahina [most Csillagfalva] 1866), súlya 332 kg. Világhírű a kabai (Bihar vm. 1857), melyben legelőször konstatáltak szerves vegyületet. A hrasinai (1757) meteorvason észlelték legelőször a Wildmanstätten-féle rajzokat, az árvai meteorvasban találtak legelőször grafitot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 195. [SRG.]

Mahámahopadjája Mahésacsandra Njájaratna ind szanszkrit tudós, szül. Naritban (Bengália) 1836. febr. 22-én. Kalkuttában és Benareszben tanult filozófiát és csillagászatot. Tanár volt a kalkuttai szanszkrit-egyetemen, melynek később igazgatója lett. A Magy. Tud. Akadémia 1889-ben kültagjává választotta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 284. [SRG.]

Makrokozmosz és mikrokozmosz (gör.) annyi mint a nagyvilág és a kisvilág. A XVI. sz.-ban uralkodott, különösen Paracelsustól kifejtett az a nézet, mely a nagyvilágot (makrokozmosz) mint emberi szervezetet és viszont az embert mint kisvilágot (mikrokozmosz) tekintette. Ezzel a felfogással azt a hitet kapcsolták össze, hogy a kisvilág életének mozgásai teljesen megfelelnek a nagyvilág mozgásainak, miből aztán kifejlődött az a balhit, hogy a csillagok mozgásai az egyes emberek sorsával összefüggnek. Lásd: Asztrológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 316. [SRG.]

Manilius, egy csillagászati tanköltemény (Astronomicon libri V) szerzője, Tiberius császárnak ajánlotta művét, mely ezen elvont tárgyat költői lendülettel dolgozta fel. A munka vége elveszett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 360. [SRG.]

Mannheim, az ugyanily nevű közigazgatási ker. fővárosa a Neckar és Rajna összefolyásánál. Említésreméltó épületek még a városháza, és az egykori csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 364. [SRG.]

Mantova, fővárosa tartománynak és az egykori Mantova hercegségnek, erős vár, püspöki székhely. Közintézményei közt kiválóbb a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 370. [SRG.]

Maraldi, Jacques Philippe olasz származású csillagász, szül. Perinaldóban 1665. aug. 21-én - megh. Párisban 1729. dec. 1. Az ő fölfedezése, hogy a fénysugarak vékony, sötét testek szélein elhajlást szenvednek. Maraldi résztvett az 1700-1718-ig tartó francia fokmérésben és számos csillagászati művet írt. A Maraldi családnak még három tagja szintén csillagász volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 376. [SRG.]

Maratás vagy etetés. Oldóanyagok behatására más anyagok felszínén mélyedések keletkeznek, mert az utóbbinak felszíne nem egynemű s épp ezért azt az oldóanyag többé-kevésbbé kimarja. A Widmanstätten- féle ábrák jellemzők a meteorvasra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Marcuse, Adolf német léghajózási szakíró, tanár, szül. Magdeburgban 1860. nov. 17-én. Főképpen a légijáróműre nézve oly fontos csillagászati helymeghatározásokkal foglalkozik s ő volt az első, aki használható módszert talált ki, miként kell fenn a levegőben egy légijárómű földrajzi helyét meghatározni. Ezóta a léghajózás sokkal biztosabb alapokon nyugszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 389. [SRG.]

Mars, a bolygórendszernek a Naptól számított negyedik, a Földet közvetlenül követő bolygója. Történelmileg is nevezetes, mivel Kepler e bolygón fedezte fel első törvényét. A Marsnak két holdja van, melyeket 1877. aug. 11-én és 17-én Hall A. fedezett fel a washingtoni nagy refraktor segélyével. A belső, Marshoz közelebb álló, Phobos a bolygórendszer legnehezebben látható objektuma. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 445-446. [SRG.]

Marseille (ejtsd: marszelly), Bouches-du-Rhone francia département fővárosa, Franciaország és a Földközi-tenger első, legjelentékenyebb kikötővárosa. Marseille kulturális intézményei között van a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 448. [SRG.]

Martit (ásv.), mágnesvaskőből keletkezett hematit, melyet régebben külön ásványfajként írtak le. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 458. [SRG.]

Maskelyne (ejtsd: meszkilájn), Nevil angol csillagász, szül. Londonban 1732. okt. 16-án - megh. Greenwichben 1811. febr. 9. 1765-ben a greenwichi obszervatórium igazgatója és Anglia királyi csillagásza lett. 1774-ben Maskelyne a skóciai Shehallien hegyén a függő ón kitérése alapján a Föld közepes sűrűségét meghatározta és azt 4’71-nyinak találta, ez a szám azonban a többi mérés eredményeihez képest igen kicsiny. A Nautical Almanac megalapítója, melyet 1767-1811-ig ő szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 469. [SRG.]

Maskelynit, a labradorit földpáttal összetételre nézve megegyező, de izotrop ásvány, amely egy indiai meteorkőnek elegyrésze. Talán nem egyéb, mint megolvadt földpát. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 469. [SRG.]

Massány Ernő (massányi) meteorológiai, aviatikai író, szül. Kispalugyán (Liptó vm.) 1878. nov. 26-án. Tanulmányai végeztével Ógyallán a csillagvizsgáló intézetben s a meteorológiai obszervatóriumban működött, majd a m. kir. országos meteorológiai intézet asszisztense lett. Nagy tevékenységet fejtett ki a magyar aviatika megteremtése körül. Egyik munkája Adalékok a Jupiter megfigyelésének történetéhez (Budapest 1904). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 475. [SRG.]

Matematika, a görög szó, mely tantárgyakat jelent. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 482-484. Mai jelentésében, mint egy pontosan körülírt tudományág Az alkalmazott Matematikához számítható a csillagászat ama fejezetei, melyekben a tárgyalás módszere geometriai és analitikai. A görögök közül megemlítjük még Hipparchos híres csillagászt, aki húrtáblákat számított ki, Claudius Ptolemaios az ókor legnagyobb csillagásza lásd, Almageszt, megteremti a trigonometriát csillagászati használatra, kiindul a húrnégyszögre vonatkozó s ma is róla elnevezett tételből, ő az első, aki Eukleides XI. axiómáját (lásd: Abszolút geometria és Euklides-féle geometria) nem ismerte el magától értetődőnek. A XV. sz. matematikusai közül megemlíthetők Johann vagy Gemunden és Georg vagy Peuerbach, kik a bécsi egyetemen a csillagászattal kapcsolatban a trigonometriát művelték. [SRG.]

Matematikai földrajz az általános földrajztudománynak az az ága, amelynek célja megállapítani a Föld nagyságát, alakját, valamely pont helyét a Földön mint geometriai felszínen, és végül a Föld helyét megállapítani a világűrben. tudományágként szerepelni. Vesd össze Kövesligethy, Matematika és csillagászati földrajz (Budapest, 1899). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 484. [SRG.]

Maurer, Julius svájci meteorológus, szül. Freiburgban (Baden) 1857. júl. 14-én. 1879-ben a zürichi csillagvizsgáló és 1881-ben a meteorológiai intézet asszisztense s utóbb igazgatója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 502. [SRG.]

Mayer, Johann Tobias német csillagász, szül. Marbachban (Württemberg) 1723. febr. 17-én - megh. 1762. febr. 20. Mint autodidakta kitűnő matematikussá képezte ki magát. 1751-ben a matematika tanára Göttingenben. Nagy érdemei vannak a térképek javítása, a holdtáblák, a földr. hosszúság meghatározása körül. Méréseken alapuló Hold-térképet szerkesztett s a refrakcióról s a fogyatkozások elméletéről is írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 512. [SRG.]

Méchain (ejtsd: mésen), Pierre Francois André francia csillagász, szül. Laonban 1744. aug. 16-án - megh. Castellan de la Planában 1801. szept. 20. 1772-ben csillagász a tengerészeti térképtárban Versaillesban, 1782-ben a tudományos akadémia tagja, a Bureau des Longitudes tagja, majd csillagász a párisi obszervatóriumon. Méchain résztvett a nagy francia fokmérésben, mely a métermérték megállapítása céljából történt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 518. [SRG.]

Medve, csillagképek, lásd: Göncöl-szekere, Kis medve, Nagy medve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 533. [SRG.]

Menelaos, alexandriai matematikus, életéről csak annyit tudunk, hogy Kr. u. 98-ban Rómában csillagászati észleleteket végzett. Irt 6 könyvet a körhúrokról. Ez a mű azonban nem maradt reánk. Irt még 3 könyvet a szferikáról, mely fordításban van meg. Ebben a mostani gömbháromszögtan alapelvei foglaltatnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 598. [SRG.]

Menhir, egyik faja a megalitikus emlékeknek. Kisebb-nagyobb, néha roppant méretű, durva, faragatlan sziklaszálak, melyek majd magánosan, majd sorokban, vagy közben obeliszkszerüen vannak a földbe állítva. Híresek a nyugat-franciaországi carnaci Menhirek, melyek száma 11 ezer s 11 sorban vannak fölállítva. Előfordulnak Észak- Afrikában, Palesztinában, Skandináviában. Eredetük a Kr. e. III. évezredbe tehető s a nyári napfordulatot jelölték velük. (Lásd: Stonehenge.) A név kelta eredetű (maen annyi mint kő, és hír annyi mint hosszú), csak az egyedül állókra vonatkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 603. [SRG.]

Meridián (meridiánus), lásd: Délkör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Meridiáncső, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Meridiánjel, lásd: Mire. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Meridiánkör, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Meridies (lat.) annyi mint dél. - Meridionális, annyi mint déli, a délkörre vonatkozó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Merkúr, a Naphoz legközelebb álló bolygó, a 8 nagy bolygó legkisebbike. A Naptól való középtávolsága 0,3871 Föld-Naptávolság, vagy 57,6 millió km., sziderikus keringési ideje 87 nap, 23 óra, 15 perc és 44 másodperc. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 633. [SRG.]

Mérleg (Libra), az állatöv hetedik csillagképe és egyszersmind az ekliptika 180°-210° hosszusági közét elfoglaló jele, melynek kezdőpontja az őszi nap-éjegyenlőség pontját jelöli. A Mérleg jelének kezdetén áll a Nap ősz beálltakor, míg a precesszió miatt előrenyomult csillagképet okt. 28 - nov. 21. között méri át. Két másodrendű (az É.-i és D-i Kiffa) s 26 apróbb, szabad szemmel látható csillagból áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 639. [SRG.]

Mértékrendszer a mértékegységekből a gyakorlatban kifejlődött, mindenféle mértékeknek egymással összefüggő rendszere. Hazánkban már az Árpád-házi királyok alatt történtek kisérletek a Mértékrendszer egységesítése érdekében. Mouton Gabriel lyoni csillagász a földi meridiánus egy ívmásodpercének hosszát ajánlotta már 1670-ban. Végre 1790-ben a francia nemzetgyűlés elfogadta a földi meridiánus negyedének 10 milliomod részét, lásd: Méter. Ma a hosszegység a fizikában a centiméter, időegység a csillagidő másodperce (a föld tengely körül való forgásának valódi időtartamát a csillagidő adja meg). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 646-647. [SRG.]

Merz, Georg német optikus, szül. 1793. jan. 26-án Bichl-ben (Bajorország), megh. 1867. jan. 12. Münchenben. Az Utzschneider-Fraunhofer-féle optikai műintézetnek előbb munkása, majd művezetője, igazgatója és végre tulajdonosa volt. Az intézetből a legnagyobb asztronómiai műszerek egész sorozata került ki. Merz fiai: Siegmund és Ludwig részt vettek apjuk munkájában. Az első fiú a mikroszkóp-objektívek javításával és a Fraunhofer-féle vonalak további szétbontásával foglalkozott. A második (szül. 1817-ben - megh. 1858. márc. 16.) 1842 óta a müncheni egyetemen tanított. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 649. [SRG.]

Mesarthim, az Aries (kos) csillagkép gamma jelzésű csillagjának neve. Mesarthim negyedrendű kettős csillag, melynek két összetevője 8 ívmásodpercnyi távolságban áll egymástól. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 650. [SRG.]

Metemptózis (gör.) annyi mint kihagyás, a Gergelyféle naptárban kihagyása a közbeiktatott szökőévi napnak minden oly százas évből, mely 400-zal nem osztható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 675. [SRG.]

Meteor (gör.) annyi mint égi vagy légi tünemény, tágabb értelemben mind az a tünemény, melyeknek eredete a légkörben végbemenő változásokban rejlik; ilyenek, légköri fénytünemények (lásd ott) stb. Szorosabb értelemben Meteorok a hulló csillagok, s általában mindaz a szilárd anyag, mi a magasból (a földön kívülről) földünkre hull, lásd: Csillaghullás, Meteorit és Meteorológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 675. [SRG.]

Meteorit vagy aerolit (légbeli kő), siderolit, uranolit (égbeli kő), meteorolit (lebegő kő), batiliák, a világűrből a földre hullott tömegek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 675-676. Anyaguk, amely mindenben egyezik a földön is található ásványos tömegekkel. A szénmeteoritek olyan meteorkövek, amelyek lazaföldes külsejűek és szén-, hidrogén- és oxigéntartalmú anyagokból állanak: ilyenek kis számmal vannak (Alais mellett Franciaországban 1806-ban hullott, Kapföld 1838).
Hazánk Meteor-kövei: Nagydivina (most Nagydivény, Trencsén vm.) 1837. júl. 24., Pusinsko Selo (Varasd vm.) 1842. ápr. 26., Mezőmadaras (Maros-Torda vm.) 1852 szept. 4., Borkút (most Tiszaborkút, Máramaros vm.) 1852. okt. 13., Kaba (Bihar vm.) 1857. ápr. 15., Veresegyháza (most Székásveresegyháza, Alsó-Fehér vm.) 1857. okt. 11., Temeskakova (Temes vm. 1858. máj. 19., Knyahina (most Csillagfalva, Ung vm.) 1866. jún. 9., Slavetic (Zágráb vm.) 1868. máj. 22., Temeszsadány (most Mezőzsadány, Temes vm.) 1875. márc. 31., Mócs (Kolozs vm.) 1882. febr. 3., Nagyborove (Liptó vm.) 1895. máj. 9. [SRG.]

Meteorkő, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. [SRG.]

Meteorolit annyi mint meteorit (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 677. [SRG.]

Meteorológia (gör., annyi mint időjárástan), az a tudomány, mely a légkör állapotával foglalkozik. Ebbe a hálózatba tartozott Buda is, hol a kir. csillagvizsgáló intézeten 1782-ben kezdődött a rendszeres észlelés a mannheimi társulat műszerein és annak utasításai szerint. Az ókorban az időjárásban is a csodás elem volt a túlnyomó és a természet bámulatos nyilvánulásait többé-kevésbbé felsőbb lényeknek tulajdonították. Később, a középkorban az asztrológia adott a Meteorológiának irányt és az égi testek hatása a Föld időjárására volt az uralkodó szempont. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 677-678. [SRG.]

Meteorológiai intézetnek van nagyobb szakkönyvtára, mechanikai műhelye és csillagászati-meteorológiai múzeuma. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Meteorológiai optika, a légkörben lejátszódó fénytani jelenségekre vonatkozó ismeretek öszszessége. Ide tartoznak: nap- és holdgyűrű és udvar, szivárvány, délibáb, hajnali pír, alkonyati fényjelenségek stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Meteoroszkóp, műszer a hullócsillagok megfigyelésére, mellyel a hullócsillag megjelenési és eltűnési pontjának sarkmagasságát és azimutját határozzák meg. Littrow szerkesztette először 1837-ben., Wurtzel 1894-ben regisztráló Meteoroszkópot készített. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Meteorpor, a Föld atmoszférájában elégett meteorok- és hullócsillagoknak a Föld felszínére lehulló hamu- vagy törmelékrészei, továbbá - inkább kozmikus por néven - a bolygórendszerben végtelenül finoman elosztott törmelékanyag. A Meteorpor növeli a Föld tömegét és Oppolzer csillagász számításai szerint az egész földfelületre egy évszázad alatt lehullt 2-8 mm. vastag Meteorpor-réteg elegendő arra, hogy a Holdnak eddig magyarázni nem sikerült évszázados gyorsulását indokolja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Meteorvas, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Meton, athéni csillagász, ki Kr. e. 433 körül a róla nevezett ciklust állapította meg. Meton szerint 235 szinodikus hónap 19 tropikus évvel egyenlő, ez a Meton-féle ciklus, mely a naptárszámításban szerepel. Lásd: Ciklus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 683. [SRG.]

Meudon (ejtsd: mödon), község Seine-et-Oise francia départementban, a Szajna balpartján, vasút mellett, csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 688. [SRG.]

Meyer, Wilhelm német csillagász, szül. Braunschweigban 1853. febr. 15-én - megh. Untermaisban Meran mellett 1910. dec. 17. 1876-ban Zürichben docens, 1877-ben a genfi csillagvizsgálón obszervátor volt. 1888-ban Berlinben a népszerű természettudományokat terjesztő Uránia-társaság igazgatója lett s szerkesztette a társaság Himmel und Erde című folyóiratát. Számos népszerű csillagászati műve tette ismertté nevét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 698. [SRG.]

Mezosziderit, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 706. [SRG.]

Michelson, Albert Abraham amerikai fizikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 727. Szül. 1852. dec. 19-én. Strelnoban (Posen). 1869-ben az északamerikai Egyesült-Államok haditengerészetébe lépett, majd tanár lett Észak-Amerika több városában. 1893 óta a chicagói egyetemen a fizika tanára. Leginkább az optika terén dolgozott, meghatározta a fény hullámhosszát, a törésmutatókat, fontos vizsgálatokat végzett a fény interferenciájáról, megszerkesztette az interferométert (lásd ott) és felhasználta a műszert pontos hosszmérésekre, színképelemzésre és csillagászati mérésekre. Módszert dolgozott ki a fénysebesség mérésére stb. [SRG.]

Midgard (ó-skand. midghardh, ó-felném. mittilgart, angolszász middangeard, annyi mint a középső - azaz a világ közepén lévő - lakás), a germán mitológiában az emberektől lakott föld neve. A Voluspo c. eddai dal szerint a földkorongot Borr fiai, Odin, Vili és Vé emelték ki a tengerből, midőn a nap, a hold és a csillagok még szabály nélkül bolyongtak az égen. Az istenek ekkor megszabták a csillagzatoknak útjokat, a nap rásütött a hullámokból kiemelkedett Midgardra s most kizöldelt rajta a fű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 730. [SRG.]

Miethe, Adolf német fizikus, szül. 1862. ápr. 25-én Potsdamban. Tanulmányait Berlinben és Göttingenben végezte. A berlini csillagvizsgálón, majd a potsdami asztrofizikai intézetben működött, ahol a csillagászati fotográfiát tanulmányozta. Behatóan foglalkozott optikai, főleg fotokémai vizsgálatokkal. Tudományos munkatársa volt a Voigtländer-féle optikai műintézetnek. 1889 óta a charlottenburgi műegyetemen a fotokémia és spektrálanalizis tanára. Azóta főleg a színes fotográfia kérdéseivel foglalkozott behatóan. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 733. [SRG.]

Mikrométer (gör.). Igen kicsiny hosszak mérésére szolgáló eszköz. Csillagászati s egyéb távcsöveken alkalmazzák az úgynevezett okulár- vagy fonal-Mikrométert: a távcső okulárjában kifeszített egy vagy több pókháló vagy finom platinafonal vagy üvegre karcolt párhuzamos vonások. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 752-753. [SRG.]

Mikron (gör.), fizikai és csillagászati méréseknél használatos hosszmérték, a milliméternek ezredrésze. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 753. [SRG.]

Mikroszkóp (Microscopium), Lacailletól bevezetett csillagkép a déli égen 37 apró csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 755. [SRG.]

Milano (ném. Mailand), fővárosa Milano olasz tartománynak és járásnak. Termékeny síkságon, a Martesana csatorna az Áddával és Póval, a majd 1773-ban állami csillagvizsgálója épült. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 762. [SRG.]

Mira (vagy omikron Ceti), nevezetes változócsillag a Cethal csillagképében, lásd: Cetus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 790. [SRG.]

Mirach, az Andromeda csillagkép béta jelzésű másodrendű csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 791. [SRG.]

Mire vagy meridiánjel, a csillagászati műszereken, különösen meridiánkörön átmenő délkörben a műszertől távolabbra, lehetőleg szilárdan elhelyezett beállítási jel. A Mire arra szolgál, hogy segítségével a műszert könnyen lehessen a meridián síkjába hozni. E célból a Mire éjjeli megfigyeléseknél megvilágítható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 793. [SRG.]

Mitra (lat. Mithras), az indus védákban a világosság istene, az Aditják (lásd ott) egyike, a nappali fény képviselője, viszont Varuna az éjjeli ég istene. Rendesen ifjúnak ábrázolták frigiai hegyes sapkában, egy földhöz szorított bikán térdelve, amint nyakába tőrt döf. A szobor alsó részében szimbolikus állatok (skorpió, kutya, oroszlán stb.) utalnak a Mithra-misztériumok-templomaira és barlangjaira (mühraeumok), melyekben a csillagoknak, a különböző zónáknak, az állatkörnek, a lélek vándorlásának jelvényei voltak ábrázolva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 809. [SRG.]

Mizar, a Göncöl szekere (Ursa maior) csillagképnek zéta jelzésű másodrendű csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 812. [SRG.]

Mohn, Henrik norvég meteorológus, szül. Bergenben 1835. május 15-én. 1861-ben a krisztiániai egyetemi csillagvizsgáló obszervátora, 1866-ban az újonnan alapított meteorológiai intézet igazgatója és egyben egyetemi tanár. 1913-ban nyugalomba vonult. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 833. [SRG.]

Moissanit (ásv.), természetes karborundum, hexagonális romboéderes kristályok, a gyémánt társaságában a Canon Diablo (Arizona) mellett hullott meteorvasban találták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 835. [SRG.]

Mongolország (Mongólia), a kinai birodalom egy része Mandzsúria, Dzsungária, Orosz-Szibíria és a tkp. kinai birodalom közt. Első tudományos kutatói francia jezsuita atyák, köztük páter Gerbillon 1688-98 közt 4 ízben utazott az országon keresztül, s mint a kinai császár udvari csillagvizsgálója, a császárt kirándulásaiban és útjain követte. A kinai birodalom nagy térképének elkészítésekor (1708-17) Mongolországot is fölmérték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 861. [SRG.]

A Magyar Tudományos Akadémia belső tagjai 1915 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 26. 1915. jan. 15. 1.(301.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós és Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

Jelentés az 1914. évi munkálatokról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 26. 1915. máj. 15. 5.(305.) füz. pp. 267-268. Értekezések: Terkán Lajos "Béta Lyrae éta Aquilae delta Cephei fényváltozása a különböző szinekben."; Konkoly-Thege Miklós "Az 1913f. üstökös és az 1914. b. üstökös spektrumának vizsgálata."; Konkoly-Thege Miklós és Terkán Lajos értekezése "Előmunkálat 27 holdrészlet és 30 kőzet Albédójának meghatározásához." I. rész. [SRG.]

A Mars tengelyforgásának tartama. = "Darwin" 4. 1915. márc. 1. 5. sz. p. 58. [SRG.]

FÜLÖP Zsigmond: A világtér üressége és végtelensége. (Új világkeletkezési elmélet.) = "Darwin" 4. 1915. márc. 15. 6. sz. pp. 66-67. [SRG.]

Egy spirális ködfolt forgásának megállapítása. = "Darwin" 4. 1915. márc. 15. 6. sz. pp. 71-72. [SRG.]

B. A.: Az időmérés története. = "Darwin" 4. 1915. jún. 1. 11. sz. pp. 130-131. [SRG.]

WEINSTEIN: Égi katasztrófák. = "Darwin" 4. 1915. jún. 15. 12. sz. pp. 133-134. [SRG.]

Az augusztusi csillaghullás. = "Darwin" 4. 1915. aug. 1. 15. sz. p. 178. [SRG.]

BÖLSCHE Vilmos: Eros és Achilles a csillagászatban. = "Darwin" 4. 1915. szept. 1. 17. sz. pp. 193-194. [SRG.]

DÉKÁNI Kálmán: Egy 1631-iki szebeni magyar kalendárium. = Erdélyi Múzeum 10.(32.) 1915. sztl. pp. 207-208. [SRG.]

PÉCSI Albert: Egyszerű irány-meghatározás. = Földrajzi Közlemények 43. 1915. 2. füz. pp. 65-70. A napórai idő felhasználása tájékozódásra, időegyenlet szerint előre számolt napóra-skálákkal. Csillagászati iránymeghatározás. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 39. Bereczk (Háromszék megye), 1914. dec. 11. [IBQ.]

VLADÁR Endre: Mi lesz a csillagokból kisugárzó energiával? = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 40. [IBQ.]

VLADÁR Endre: Az égboltozat éjjeli világítása. = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 40. A csillagok fénye, az állatövi- és az északi fény. [IBQ.]

SINGER Imre: Kiegészítés (a jégév és a napfoltminimum cikkhez). = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 40. [IBQ.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe a csillagászatban. 1. = Az Időjárás 19. 1915. ápr. 4. füz. pp. 61-68. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Új Jupiterhold. = Az Időjárás 19. 1915. ápr. 4. füz. p. 79. Nichelsen a Harvard egyetem csillagdájában felfedezte a Jupiter 9. holdját. [IBQ.]

VLADÁR Endre: A Neptunon túli bolygó. = Az Időjárás 19. 1915. ápr. 4. füz. p. 80. Pickering és Caillot számításai. [IBQ.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe a csillagászatban. - 2. közlemény. - = Az Időjárás 19. 1915. máj. 5. füz. pp. 81-87. [IBQ.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe a csillagászatban. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 19. 1915. jún. 6. füz. pp. 100-114. [IBQ.]

VLADÁR Endre: Új elmélet a csillagrendszerek keletkezéséről. = Az Időjárás 19. 1915. júl. 7. füz. pp. 126-132. Hörbiger jég-kozmológiájának bírálata. Hörbiger gépészmérnök és Fauth csillagász "Glazialkosmogonie" című kötetükben kifejtett elméletükről. [IBQ.]

HAJTS Lajos: Tűzgolyó. = Az Időjárás 19. 1915. aug. 8. füz. p. 160. Budapesten 1915. ápr. 26-án 9 órakor megjelent tűzgömbről, amely fényessége felülmúlta a Vénuszét. [IBQ.]

CHERNY, M. J. M.: Szokatlan jelenségek. = Az Időjárás 19. 1915. aug. 8. füz. p. 160. 1915. aug. 22-én 2 holdátmérőjű holdhalót, 28-án 3 holdátmérőjű szivárványos holdhalót figyeltek meg Veszprémben. [SRG.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 19. 1915. szept. 9. füz. p. 180. 1915. aug. 2-án este 7.50-kor kékesszínű meteor látszott 5-6 másodpercig, délkeleti irányba futott le. Magja szikrát szórt. Bereczk (Háromszék megye). [IBQ.]

JENSEN, Chr. - SIEVEKING, H.: Az ég fotometriája. = Az Időjárás 19. 1915. nov. 11. füz. pp. 201-212. Fordította: H. E. (Héjas Endre.) [SRG.]

WEGENER, Alfred: Újabb kutatások a meteorológia és geofizika terén. = Az Időjárás 19. 1915. dec. 12. füz. pp. 221-234. A légkör felső rétegei. pp. 228-300.; Sarkifény. pp. 230-232.; Kontinens eltolódás. Fordította: H. E. [Héjas Endre] [IBQ.]

Dr. A. A.: Az ég alkonyati színeiről. = Nemzeti Nőnevelés 36. 1915. máj. 5. füz. pp. 204-210. "Gondoljunk az alkonyati tüneményekre, amilyeneket szép estéken, különösen derült őszi időbn láthatunk, és emlékezzünk e színeződések általános jellegére." [SRG.]

A társulat tagjai az 1915. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 39. 1915. 1-4. füz. p. 114. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

WODETZKY József: Az éta Aquilae változó csillagról. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. jan. 1. - jan. 15. 617-618. füz. pp. 61-62. Apró közlemények. [PIR.]

M [MENDE Jenő]: Van-e a Neptunuson túl bolygó? = Természettudományi Közlöny 47. 1915. jan. 1. - jan. 15. 617-618. füz. p. 62. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. jan. 1 -jan. 15. 617-618. füz. p. 66. 1915. febr. jelenségek. Gyűrűs napfogyatkozás. febr. 14-én. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. febr. 1. - febr. 15. 619-620. füz. pp. 122-123. 1915. márc. jelenségek. [SRG.]

Választmányi ülés 1915. januárius 20-án. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. febr. 1. - febr. 15. 619-620. füz. p. 124. Lakits Ferenc lemond választmányi tagságáról, mert Grázba költözött, de az elnök javasolja, hogy vidéki választmányi tagnak jelöljék továbbra is. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. márc. 1. - márc. 15. 621-622. füz. pp. 178-179. 1915. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. ápr. 1. - ápr. 15. 623-624. füz. pp. 272-273. 1915. máj. jelenségek. [SRG.]

PÉCSI Albert: Egyszerű iránymeghatározás. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. máj. 1. - máj. 15. 625-626. füz. pp. 330-334. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. máj. 1. - máj. 15. 625-626. füz. p. 340. 1915. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. jún. 1. - jún. 15. 627-628. füz. p. 402. 1915. júl. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. júl. 1. - júl. 15. 629-630. füz. pp. 466-467. 1915. aug. jelenségek. [SRG.]

T. I. [TULOK István]: A Nap szerepe a szikratelegrafiában. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. aug. 1. - aug. 15. 631-632. füz. pp. 527-528. Apró közlemények. A szerző Tulok István még Pósfalvi Tulok István, vagy Pósfalvai Tulok István néven is publikált. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. aug. 1. - aug. 15. 631-632. füz. pp. 529-530. 1915. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. szept. 1. - szept. 15. 633-634. füz. p. 600. 1915. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. okt. 1. - okt. 15. 635-636. füz. pp. 675-676. 1915. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. nov. 1. - nov. 15. 637-638. füz. p. 745. 1915. dec. jelenségek. [SRG.]

T. J. [TULOK István]: A csillagok kisugárzásában rejlő energia. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. dec. 1. - dec. 15. 639-640. füz. p. 817. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. dec. 1. - dec. 15. 639-640. füz. pp. 820-821. 1916. jan. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Újabb megfigyelések a Mars légköréről. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. febr-máj. 1-2.(117-118.) pótfüz. pp. 73-75. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: A napfogyatkozás jelenségei. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. febr-máj. 1-2.(117-118.) pótfüz. pp. 75-79. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

M. [MENDE Jenő]: Újabb képződmények a Nap légkörében. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. febr-máj. 1-2.(117-118.) pótfüz. pp. 102-103. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TASS Antal: Az 1915-ben visszatérő üstökösök. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. p. 36. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Alakváltozások a Hold craterein. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. p. 36. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Föld-Holdrendszer eredetéről. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. pp. 36-37. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1915. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. p. 37. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. p. 37. Wolf nagy saját mozgással bíró csillagot fedezett fel. Hansen a holdmozgásra vonatkozó vizsgálatokat végzett. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Elesett csillagászok. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. p. 37. Liebmann Gyula, Massinger Ádám. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 január havában. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. pp. 37-40. Csillagászati krónika. [SRG.]

VLADÁR Endre: Új szerkezetű messzelátó. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 69-70. [SRG.]

TASS Antal: S. Arrhenius: A világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időtől napjainkig. Fordította dr. Polgár Gyula. Budapest 1914. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 76-77. Könyvszemle. [SRG.]

TASS Antal: Uranus rotatiojának tartama. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. p. 78. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Jupiter első holdjának elliptikus alakjáról. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 78-79. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabban felfedezett kis bolygók. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 79-80. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 február havában. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 78-80. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Neptunuson túli bolygókról. = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. pp. 116-117. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Bode-féle törvény cosmogonikus jelentősége. = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. pp. 116-117. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös (1915a). = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. p. 117. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A holdsugár meghatározása csillagfödésekből. = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. p. 117. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 március havában. = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. pp. 117-119. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. (IX. befejező közlemény.) = Uránia 16. 1915. ápr. 4. sz. pp. 138-143. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a napfoltok és protuberáncziák statisztikájából. = Uránia 16. 1915. ápr. 4. sz. p. 151. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Radiális mozgások a napfoltokban. = Uránia 16. 1915. ápr. 4. sz. pp. 151-152. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 április havában. = Uránia 16. 1915. ápr. 4. sz. pp. 152-154. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Lant gyűrűsködjének színképe. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. p. 203. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az új csillagokról. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. pp. 203-204. A T Coronae Borealis. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Föld albedója. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. p. 204. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Mellisch-féle üstökös. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. p. 204. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. p. 204. Evershed Nap színkép vizsgálata. A béta1 Lyrae radialis sebességéről, a Zlatinsky (1914b)-féle üstökösről. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 május havában. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. pp. 204-207. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Gyűrűs napfogyatkozás 1915. augusztus 10-11-én. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. p. 262. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb vizsgálatok az Orionködről. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. pp. 262-263. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Nagy saját mozgással bíró csillag. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. p. 263. Wolf felfedezése 1915 januárjában. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Különféle újdonságok. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. p. 264. A Nap rotatiojáról, az 1826III. jelzésű üstökösről, a Mellisch-féle üstökösről. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 június havában. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. pp. 264-267. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 július havában. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. pp. 266-269. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 augusztus havában. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. pp. 268-270. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A napspectrum ultraviolett szélének hatása különböző magasságokban. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. p. 307. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Winnecke-féle üstökös (1915b). = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. p. 307. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Tempel-féle üstökös (1915c). = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. p. 307. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Mars légköréről. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. p. 308. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újra felfedezett kis bolygók. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. p. 308. 900 kisbolygót tartanak számon 1915 első felében. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A hullócsillagok színéről. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. pp. 308-309. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 szeptember havában. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. pp. 308-310. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. okt. 10. sz. pp. 347-350. A Nap physikai vizsgálatainak néhány újabb eredményéről.; Új üstökös Mellisch-üstökös.; A csillagos ég 1915. október havában. [SRG.]

MENDE Jenő: A Nap melegének forrása. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. pp. 380-381. [SRG.]

TASS Antal: Az üstökösök eredetéről. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. pp. 387-388. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az alfa Andromedae színképének mangán vonalairól. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. p. 388. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Éta Carinae színképe. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. p. 388. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Jupiterholdak színe. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. p. 388. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 november havában. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. pp. 388-390. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Cosmikus fényabsorptió. = Uránia 16. 1915. dec. 12. sz. p. 428. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Napunk összehúzódásának tartama. = Uránia 16. 1915. dec. 12. sz. pp. 428-429. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 december havában. = Uránia 16. 1915. dec. 12. sz. pp. 428-430. Csillagászati krónika. [SRG.]

A csillagok vándorlása. = Vasárnapi Könyv 5. 1915. 1. félév. 6. füz. pp. pp. 1-4. (81-84.) "A földön, úgy mint a föld alatt és föld fölött minden változó és múlandó. Még a csillagok se, amelyeket egész életünkön át az égbolton ugyanazokon a helyeken és ugyanolyan alakokban látunk, még a csillagok se örökkévalók. [...] Bizonyos csillagok mozgási irányát és gyorsaságát a csillagászok pontosan ismerik és ennek alapján meg tudják állapítani, hogy valamely alakzatnak évezredekkel ezelőtt milyen volt az állása és hogy évezredek után milyen lesz. Annak a módját is kitalálták a csillagászok, hogy a Föld felé, vagy Földtől ellenkező irányban vándorló csillagok járását megállapítsák. [...] Ha a vonat felénk jön, a mozdony füttyét hangosabban kell hogy halljuk, mint amikor a vonat távolodik. Így van ez a fénynél is, amelynek különböző színei (vörös, narancssárga, sárga, zöld, kék, lila) aszerint változnak előttünk, amint azt közelről vagy távolról nézzük.
Valamely gyorsan felénk közeledő fény színe ugyan nem változik, hanem a fényben más eltolódások mutatkoznak. Valamint a napban, úgy a csillagokban is különböző anyagok izzanak, mint vas, nátrium, lítium, kalcium stb., melyek mindegyikének különböző fényük van. A csillagvizsgáló oly szerkezettel vizsgálja a csillagok fényét, amely a fényt vonalak alakjában széttagolja. A mutatkozó fényvonal változásaiból állapítják meg a fényt árasztó csillag mozgását, távolodását vagy közeledését és a vonalak eltérésének nagyságából a közeledés, vagy távolodás gyorsaságát is. [...] Már 1783-ban Herschel német csillagász megállapította, hogy a Nap abban az irányban halad, amelyben a Herkules csillagzat van. Ezt később más csillagászok is megerősítették. A mozgás gyorsaságát is kiszámították a csillagászok, másodpercenként 25 kilométerre teszik. [...] Számos csillag egy-egy csoportot alkotva, együtt vándorol, a Nap maga is néhány hozzánk közelebb eső fényes csillaggal együtt járja útját." [HAI.]

          1916.

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXVI-ra [1916-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1916. Franklin-Társulat nyomdája. 220 p. + 173 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár 1916-ra. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1916-ra. Időszámítás 1916-ra.
Csillagászati évszakok. Nap- és holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1916-ra. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1916-ban. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

  SCHEINER, J. [Julius]: Népszerű asztrofizika. Kétszáztíz képpel és tizenhat képmelléklettel. Ford.: Wodetzky József, Mende Jenő, Hoffmann Ernő. Budapest, 1916. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Pátria nyomda. 840 p., 16 t. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 90./ A XV. (1914-1916. évi) cziklus második kötete. Az eredetivel összehasonlította Kövesligethy Radó.; A szerző előszava Potsdamban kelt 1907. november havában. A szerző előszava a második kiadáshoz kelt Porsdamban 1911. november havában. [KSZ.]

  TASS Antal - TERKÁN Lajos: A déli csillagos ég photometriai megfigyelése. Első rész. A 0 foktól -10 fok declinatióig terjedő égőv photometriai megfigyelése a 7.5-edrendű csillagokig. Ógyalla, 1916. Stephaneum nyomda. 330 p. /A Konkoly-alapitvanyú Ógyallai Magy. Kir. Csillagvizsgáló-intézet nagyobb kiadványai. 1. sz. 1. köt./ Konkoly Thege Miklós 1916. januári előszavával.; 2122 állócsillag fényességét állapították meg az 1904. szept. 8. és 1913. dec. 8. közötti 380 tiszta éjjelen. [KSZ.]

TOROCZKAI-WIGAND Ede: Öreg csillagok. Budapest, 1916. Táltos, Világosság nyomda. 37 p. Hitregék csillagokról, régi magyar csillagnevek. [TZS.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1916-ik közönséges esztendőre. Tizenhatodik évfolyam [Debrecen, 1915.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; A hold fényváltozásának jegyei.; Az uralkodó bolygó: Szaturnusz.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

Montedegói Albert Ferenc csillagász, lásd: Albert. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8. [SRG.]

Montigny (ejtsd: montinyi), Charles Marin Valentin francia fizikus és csillagász, szül. Namurban 1819. jan. 8-én - megh. Schaerbeekben 1890. márc. 16. 1841-ben Namurban az Atheneumon a fizika és mechanika tanára, 1856-ban hasonló minőségben Antwerpenbe ment, 1868-82 között pedig Brüsszelben volt tanár. Montigny a legismertebbé scintillométerének feltalálása által lett, amellyel az állócsillagok úgynevezett pislogását figyelte 1865-1886 között. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Moszkva egykor Oroszországnak, jelenleg az ugyanily nevű kormányzóságnak székhelye, az orosz cárok koronázó városa. A kulturális intézmények közül az első helyet foglalja el az 1755-ben alapított egyetem 4 fakultással, nagy könyvtárral, csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 56. [SRG.]

Mouchez (ejtsd: musé), Erneste Amédée Barthélemy francia tengerész és csillagász, szül. Madridban 1821. aug. 24-én - megh. Párisban 1892. jún. 25. A bresti tengerészeti iskolában tanult és 1840-45 között egy földkörüli utazásban mint csillagász vett részt. Az 1874-iki Vénus-átvonulás megfigyelésére St.-Paulba kiküldött francia expedíció tagja volt. 1878-ben Leverrier halála után a párisi obszervatórium igazgatója lett. 1884-ben megalapította a Bulletin Astronomique-ot. 1887-ben az kezdeményezésére hívták össze Párisban az ég fotográfiai térképének nemzetközi gyűlését. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 67. [SRG.]

Mount Hamilton, kaliforniai hegy, amelyen Lick (lásd ott) csillagvizsgálót alapított, 1283 m. magas. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 68. [SRG.]

Möbius, August Ferdinand német matematikus és csillagász, szül. Schulpfortában 1790. november 17-én - megh. Lipcsében 1868. szept. 26-án. Az újabb geometria egyik megalapítója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 79. [SRG.]

Muneddzsim (arab) annyi mint csillagász. Muneddzsim basi, a mohammedán udvaroknál alkalmazott asztrológus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 90. [SRG.]

Múzsák, a régi görögök vallásában a költészet, zene és tánc ihlet szellemei. Uránia (Égi) csillagászati és ált. tanító költészet (glóbusz). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 133. [SRG.]

Müller, Johann matematikus és csillagász, lásd: Regiomontanus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 142. [SRG.]

Müller, Karl Hermann Gustav német csillagász, szül. Schweidnitzben 1851. máj. 7-én. 1888 óta a potsdami asztrofizikai obszervatóriumon főobszervátor. A spektroszkópiáról és fotometriáról számos munkát írt és sok megfigyelést közölt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 143. [SRG.]

München, Bajorország és Oberbayern közigazgatási kerület fővárosa az Isar mindkét partján. A Miksa Lajosról elnevezett egyetemet 1472-ben Gazdag Lajos bajor herceg Ingolstadtban alapította, 1826-ban Münchenbe tették át. 5 fakultásból áll. Hozzátartozik többféle szeminárium, gyűjtemény, intézet, klinika, csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 147-148. [SRG.]

Nadír (arab) annyimint talp- vagy lábpont. Ha a függ-ón irányát a fejünk felé meghosszabbítva gondoljuk, amig az égboltot metszi, úgy ez a metszéspont a zenit, ha pedig a lábunk alatt képzeljük meghosszabbítva, akkor az égboltnak és a függélyesnek ez a metszéspontja a Nadír. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 170. [SRG.]

Nagy Károly csillagász, matematikai és politikai író. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 181-182. Szül. Rév-Komáromban 1797. dec. 6-án - megh. Párisban 1868. márc. 2. 1819-ben Bécsbe ment matematikai és természettudományi tanulmányainak folytatása végett s itt az obszervatóriumban mint segéd működött. Később Károlyi Lajos gróf pénzügyi tanácsosa, majd Kaunitz herceg gazdasági tanácsosa lett. Közben több ízben megfordult Párisban s Londonban. 1834-ben Babbage Charles (lásd ott) logaritmus-tábláit. Később hosszabb időt töltött az Egyesült-Államokban, majd visszatért Bécsbe. 1832-ben a Magyar Tud. Akad. levelező, 1836. szept. 10-én rendes tagjává választotta.
Munkássága sorába tartozik az Első magyar földteke és égi teke elkészíttetése és kiadása (1840). A tekékhez mellékletül készült 1840-ben Az égi és földtekének használata, melyet Vállas Antal írt meg, a költséget Batthyány Kázmér gróf viselte s minden hazai felsőbb és középiskola s egy sereg tudós, író stb. kapott egy-egy példányt ajándékba. 1837-1843-ig szerkesztette a Magyar Tud. Akadémia Almanachjában az asztronómiai naptárt. 1839-ben az Athenaeumban A magyarországi mértékek cím alatt sürgeti a méterrendszer behozatalát. A politikai életben s irodalomban is élénk részt vett az 1830-48 közti években. 1845-ben elhagyta Bécset s a fejér vármegyei Bicskén, Batthyány Kázmér gróf egyik uradalmában lakott, ahol a gróf uradalmai rendezésével foglalkozott. Csillagászati obszervatóriumot is akart ott építeni.
De közbejött az 1848-iki válság ideje, mely Batthyány gróf javainak elkobzására s Nagy Károlynak elfogatására vezetett. Kiszabadulása után felajánlotta a hatalomnak obszervatóriuma 12 holdas telkét, kastélyát, obszervatóriumát, műszereit és könyvtárát oly feltétellel, hogy Batthyány Kázmér gróf zár alá vett tömegéből fizessék ki jogos követeléseit s eresszék külföldre. A becses gyűjteményeket a pesti egyetem, budai műegyetem, Magyar Tud. Akadémia, Erdélyi múzeum s néhány hazai iskola közt osztották szét. Nagy Károly ekkor Párisba ment s szülföldjét többé nem látta. [SRG.]

Nagyítás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 223. Csillagászati távcsöveknél a fegyverzett és szabad szemmel észlelt látószög viszonya. A Nagyítás függ a tárgy- és szemlencse gyújtópont-távolságától és e kettő hányadosával egyenlő. A hasznavehető Nagyításnak határt szab egyrészt a levegő tisztátalansága és nyugtalansága s főleg a távcső nem teljes akromaziája és az objektív szélén észlelhető diffrakció. Ha az objektív lencse átmérőjét centiméterekben fejezzük ki, akkor a 25-szörös átmérővel egyenlő Nagyítás szabja meg a gyakorlati határt, kettős csillagoknál a 40-szeres átmérőig is mehetünk még. De e határokon túl a kép nagyobb méreteit már teljesen ellensúlyozza annak elmosódott volta. - Lásd még Mikroszkóp. [SRG.]

Nagy kutya, csillagkép, lásd: Canis maior. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 228. [SRG.]

Nagymedve vagy Göncöl-szekere (ursa major). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 232. Csillagkép az ég északi felén 227 szabad szemmel látható csillaggal, melyek közül a 7 legszembetűnőbb képezi magát a Nagymedvét, 6 másodrendű és 1 harmadrendű áll együtt olyformán, hogy 4 csillag a szekér testét, 3 pedig a rúdját képezi. A rúd utolsó csillagja Benetnas, a középső a Mizar, mely az Alkorral kettős csillagot alkot, a rúd kocsifelüli csillaga Alioth, a legutolsó csillag a Dubhe. A görög mítosz szerint Hera Kallistót, mikor Zeustól megszülte Arkast, medvévé változtatta, ezt azután Zeus a csillagok közé helyezte el. Nevezték még Septentrionesnek is. Lásd még Göncöl-szekere és Kis medve. [SRG.]

Nap (lat. Sol), bolygórendszerünknek nagyságra és tömegre nézve uralkodó középponti teste, mely a bolygókat fénnyel és meleggel látja el. A csillagászatilag pontosan megfigyelhet aberráció - állandó egyenlő azzal a viszonnyal, melyben a Föld keringési sebessége a fény sebességéhez áll. Ha ez utóbbit kísérletileg lemérjük, akkor a Földnek sebességét s ebből magát a napparallaxist is számíthatjuk. A legmegbízhatóbb értéket az Eros kisbolygó megfigyelései adták. De az sem lehetetlen, hogy a korona igen apró meteorrészecskék raja, mely a Napot igen szűk pályában megkerüli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 254-256., 2 melléklet. [SRG.]

Nap (lat. dies), az égbolt egyszer látszólagos körülforgásának vagy a Föld tengelye körüli forgásának tartama, viszonyítva azt vagy az állócsillagok rendszerére, vagy a Napra magára amaz a csillagnap ez a nap-nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 256-257. [SRG.]

Napanya, lásd: Holdanya. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Napciklus, lásd: Ciklus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Napéjegyenlőség, lásd: Equinokcium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Nap-év, lásd: Év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Napfáklyák, lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Napfényautográf (ang. sunshine recorder), műszer, melyet Campbell és Stokes szerkesztett a napfény tartamának a meghatározására. Üveggömb mögött vájt állványba papírszalag helyezhető el. Ha a nap süt, akkor a gömbben összegyűjtött sugarak a papirt égetik, ha a napot felhők takarják, a papírszalag ép marad. A nap magassága azonban az évszakkal változik és ennek megfelelően van háromféle mélyedés a papír felvételére. A napfénytartam közvetetlenül az órabeosztással ellátott szalagról olvasható le. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Napfénytartammérő, lásd: Napfényautográf. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Napfogyatkozás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. Ha a Hold újholdkor eléggé közel van a földpálya síkjához, a Föld bizonyos pontjaira nézve részben vagy egészben elfödi a Napot és ezt a tüneményt Napfogyatkozásnak nevezzük. Ennél tehát nem fogy el a Nap fénye, mint a Holdé holdfogyatkozáskor (lásd ott), hanem a Hold a Nap és a Föld között állván, tényleg elfödi az előbbit, ebből következik az a különbség is a holdfogyatkozás és Napfogyatkozás közt, hogy az előbbit mindazokon a helyeken láthatni, melyekre nézve a Hold a látóhatár felett van és emellett mindezeken a helyeken ugyanabban az időben és egyforma nagyságban látszik, a Napfogyatkozás ellenben a különböző helyeken - melyek tudniillik a Hold árnyék útjába esnek - különböző időben és nagyságban mutatkozik.
A Napfogyatkozás csakis újholdkor állhat be és - tekintve, hogy a Hold és a Föld pályái egymással 5° 8’ 40"-nyi szöget zárnak be - ekkor is csak az esetben, ha a Hold eléggé közel esik csomópontjához (a két pálya metszési pontjához). [SRG.]

Napfoltok, lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Napfordító, lásd: heliotrop. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Napfordulat, lásd: Ekliptika, Föld és Napimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Napforduló ünnepek évenkint négy ízben szokásosak a legkülönbözőbb népeknél. Eredetük kétségtelenül összefügg a nap pályájának főfordulóival. A tavaszi és őszi napéjegyen ünnepei ritkábban, a téli és nyári napforduló azonban (jan. 24., jún. 21.) mindenütt ismert és kegyelettel megült, szertartásos népünnep. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 258-259. [SRG.]

Napidő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 259. A Napnak látszólagos mozgása által adott idő, szemben a csillagidővel (lásd ott). A Napidő egysége a valódi nap-nap, mely a Napnak két egymásra következő delelése közt lefolyt idő; ez valamivel hosszabb, mint a csillagnap. Lásd még Időmérés és Csillagidő. A valódi nap-nap egyenlőtlen, minthogy a Napnak látszólagos mozgása nem egyenletes (lásd: Nap), ennélfogva a valódi Napidőt a közéletben nem használhatjuk. Valódi dél akkor van, mikor a Nap a meridiánon megy át. A napórák valódi napidőt mutatnak. A csillagidő szintén nem felel meg a polgári élet szükségleteinek, miért is közép napidőt, röviden középidőt vezettek be, mely egy az év alatt az ekliptikát egyenletesen befutó feltételezett Napnak delelésén és mozgásán alapul. Lásd még Időmérés és Csillagidő. [SRG.]

Napimádás. A Napnak, mint a földlakókra nézve legnevezetesebb égitestnek, minden földi élet forrásának tisztelete ősidők óta a legkiválóbb helyet foglalja el. A primitív népek Napimádása leginkább csak a napfogyatkozások alkalmával jelentkezik felötlőbben. Ezeket a legtöbb nép őshite az illető égitest válságos állapotának tekinti, amelyeket a Nap ellen törő képzelt lények (sárkányok, óriási madarak stb.) okoznak s ezért a Napot fenyegető és megtámadó ellenséges lényt nagy lármával és zörejjel igyekszenek elriasztani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 260. [SRG.] Napisten, lásd: Helios. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 261. [SRG.]

Napi uralkodó. Már Dio Cassiusnál a Kr. u. III. sz.-ban akadunk a hét napjainak magyarázatára a 7 régi bolygó uralkodása alapján (betudva a Napot és Holdat). E szabály szerint mindegyik napnak az a bolygó az uralkodója, amely a nap eIső órájára esik, kezdve a Saturnusnál, melynek a szombat első óráját rendelték alá (dies Saturnii). A vasárnap 1. órájára a Nap esik (d. Solis, Sonntag), a hétfére a Hold (d. Lunae, Mon[d]tag), a keddére a Mars (d. Martis, Mardi), a szerdáéra Merkúr (d. Mercurii, Mercredi), a csütörtökére Jupiter (d. Jovis, Jeudi), a péntekére a Venus (d. Veneris, Vendredi). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 261. [SRG.]

Napkirály, lásd: Holdkirály és Napimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 261. [SRG.]

Napkör, lásd: Ciklus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 261. [SRG.]

Napközel annyi mint perihélium, lásd: Afélium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 261. [SRG.]

Nápoly (ol. Napoli, gör. Neapolis annyi mint újváros), az ugyanily nevű olasz tartománynak, hajdan a kettős szicíliai királyságnak fővárosa. Egyetemét 1224-ben II. Frigyes alapította, négy fakultása és csillagvizsgálója és obszervatóriuma van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 269. [SRG.]

Napóra (gnomon) minden készülék, mely a világtengellyel párhuzamosan felállított pálca árnyékának helyzetéből a valódi napidőt szolgáltatja. A legegyszerűbb Napóra az equinokciális óra, melynél az árnyékot felfogó számlap az equatorral párhuzamos, az árnyékot vető pálca tehát merőleges a számlapra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Nappal, lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Nappali ív vagy napi ív, a parallelkörnek horizon feletti része (lásd: Ég). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Nappálya. lásd: Ekliptika és Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Naprendszer, helyesebben bolygórendszer, a Nap körül kering égitestek összessége. A mi Naprendszerünk, melynek egyik tagja Földünk is, jelenlegi ismereteink szerint áll: a Napból, 8 nagyobb, 700 újabb felfedezések által folytonosan szaporodó apró bolygóból, 26 holdból és ismeretlen számú, de legalább is 35 állandóan visszatérő üstökösből, valamint számos, szintén periodikusan fellépő hulló csillagrajból (lásd: Bolygók). Bármily álló csillag szerepelhet Naprendszer középpontjául, ily álló csillagok pl. a kettős és többszörös csillagok, továbbá mindazon, többnyire fényváltozó csillagok, melyek sötét kísérővel bírnak, mint pl. Algol s hasonlók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Naptáblák, a Nap pontos helymeghatározására szolgáló számadatok rendszeres összeállítása. Lásd: Csillagászati táblák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Naptár, kalendárium (a lat. calendae-ből, lásd ott), az év napjainak hónapok és hetek szerinti jegyzéke, melyben azonkívül az ünnep- és névnapok, a holdváltozások, az évszakok kezdete, a fogyatkozások és esetleg más égi tünemények is foglaltatnak. Naptár néven jelöljük még az egyes népeknél általában dívott év- és időszámítást (lásd ott) is. Julián- és Gergely-féle (keresztény) naptár. A római Naptár idővel teljesen összezavarodott és Kr. e. 47. a mercedonius 23 napján túl még 67 napot tért el a tropikus évtől. Ekkor Július Caesar Sosigenes alexandriai csillagász és M. Flavius Scriba közreműködésével javította. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 271-273. [SRG.]

Naptári jegyek, az égi testek és más csillagászati tárgyak és fogalmak jelölésére szolgáló képek és jegyek, melyek a naptárakba is átmentek (lásd: Állatöv és Csillagászati jegyek). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 273. [SRG.]

Naptávolság, lásd: Afélium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 273. [SRG.]

Naptérítő (napforduló, solstitium), az ekliptika azon két, egymástól 180 fokra fekvő pontja, mely legtávolabb áll az equátortól. Napforduló ideje jún. 21. és dec. 22.-re esik. Lásd még Ekliptika és Föld. Naptisztelet, lásd Napimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 273-274. [SRG.]

Napudvar, lásd: Udvar. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 274. [SRG.]

Nautical Almanac, lásd: Csillagászati évkönyvek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 295. [SRG.]

Nékám Sándor, filozófiai és orvosdoktor, szül. 1827. febr. 28-én - megh. Budapesten 1885. aug. 26. Csillagásznak készült s a szabadságharcig a gellérthegyi egyetemi csillagvizsgáló asszisztense volt. A szabadságharcban részt vett, utána Münchenbe emigrált, s zeneleckékkel, képek festésével tengette életét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 314-315. [SRG.]

Nendtvich Károly (cserkúti) kémikus, szül. Pécsett 1811. dec. 31-én - megh. Budapesten 1892. júl. 5. 1836-ban Budapesten orvosdoktorrá avatták fel. Ezután az egyetemen a kémia és botanika tanársegéde lett, de főleg a kémiával foglalkozott. Ezenkívül számos dolgozatot tett közzé a hazai aszfaltok, mészkövek, kőszenek, meteorkövek és ásványvizek elemzéseiről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 406. [SRG.]

Neptunus, bolygórendszerünknek eddig ismert legkülső tagja. Míg az úgynevezett régi bolygók már az ókorban is ismeretesek voltak s Uranus felfedezése 1781-ben a véletlen műve volt, addig Neptunus lételét az Uranusra gyakorolt hatásaiból következtették, s ugyanezekből számították ki helyét az égen, hol tényleg megtalálták. 1846 szept. 23-án vette Gallé, a berlini csillagvizsgáló obszervátora Leverrier levelét, melyben kéri, hogy a berlini akadémiai csillagtérképek segítségével kutassa fel az ég kijelölt helyét és ugyanez este találta Gallé közel a kiszámított helyhez az új bolygót, Neptunust. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 422-423. [SRG.]

Neuchatel (ejtsd: nösatel, ném. Neuenburg), lásd: Svájc egyik kantonja az ugyanily nevű kanton és járás székhelye a Neuchátel-i tó partján. Nevezetesebb intézetei között van a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 431. [SRG.]

Newcomb (ejtsd: nyúköm), Simon asztronomus, szül. Wallaceben (Uj-Skócia) 1835. márc. 12-én - megh. Washingtonban 1909. júl. 11. 1857-ben a washingtoni Nautical Almanac Officeban számoló, 1861-ben a matematika tanára és asztronomus a tengerészeti csillagvizsgálón. 1877-97-ig az American Ephemeris and Nautical Almanac Office igazgatója, e mellett 1884-93-ig a baltimorei egyetemen a matematika és asztronómia tanára. Newcomb tevékenységének súlypontja az elméleti csillagászat terére esik és főleg a bolygók és a Holdmozgás elmélete körül szerzett nagy érdemeket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 449. [SRG.]

Newton, (ejtsd: nyútn) Isaac, az újabb matematikai fizika és fizikai asztronómia megalapítója, szül.Woolsthorpeban 1643. jan. 5-én - megh. Kensingtonban 1727. márc. 31. 1660-ban a cambridgei egyetemre lépett, hol kedvvel tanulmányozta Descartes, Kepler és Wallis munkáit. 1669-ben Barrow matematikai tanszékét foglalta el. 1672-ben a Royal Society tagjává választotta. Mivel a színtelenítést nem tartotta lehetségesnek (lásd: Akromatizmus), a lencsés távcsövek helyett a tükrös távcsövekre irányította figyelmét. Ilyen műszert maga is szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 452. [SRG.]

Nicea (Nicaea), jelentékeny ókori város Bitíniában, az Askania-tó K.-i partján. Antigonos alapította Kr. e. 316-ban és a maga nevéről nevezte el, később Lysimachos, neje tiszteletére nevezte el Nicea-nak. A bitíniai királyok második székvárosa volt, itt született Hipparchos csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 461. [SRG.]

Nikkel (nickel, nikol, ma már nem használt rossz magyar neve: álany). Szinállapotban a meteorkövekben (2-8%) található. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 473-474. [SRG.]

Nikkelötvények. A nikkel sok fémmel igen becses ötvényeket alkot. A meteorvas 4-20, leginkább 10% nikkeltartalmú ötvény. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 475. [SRG.]

Nikkelvas, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 475. [SRG.]

Nikolajev, Herzon orosz kormányzóság megerősített fővárosa és hadi kikötő az Ingul balpartján. Különböző nép- és középiskoláin kívül van csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 476. [SRG.]

Nizza (Nice), Alpes-Maritimes francia département fővárosa, püspöki székhely, a Földközi-tenger partján a Paillon torkolatánál. Kulturális intézetei között van csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 495. [SRG.]

Noether, Max német matematikus és csillagász, szül. Mannheimban 1844. szept. 24-én. Heidelbergben magántanár, majd 1874-ben rendkívüli tanár lett s mint ilyen Erlangenbe ment 1875-ben, ahol1888 óta rendes tanár. Munkássága az algebrai függvények és algebrai görbék elméletét öleli fel. A Magyar Tud. Akadémia 1903. kültagjává választotta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Nomográfia (gör.), Maurice d’Ocagne-tól eredő elnevezése annak az eljárásnak, mikor a változó mennyiségek törvényszerű összefüggését geometriailag ábrázoljuk. Ide tartoznak azok a módszerek, amelyeket az egy és több ismeretlenű algebrai és transcendens egyenletek grafikus megfejtésére kigondoltak. Az ilyen grafikus táblák a technikában és fizikában, továbbá a csillagászatban elterjedt használatnak örvendenek, mert a számtáblázatokkal szemben az az előnyük, hogy itt értékek közbeiktatása könnyen végezhető s egyidejűleg teljes áttekintést nyújtanak a függvény egész menetéről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 506. [SRG.]

Normális óra, a csillagvizsgáló intézetek főórája, nagyobb városokban a nyilvános helyeken felállított óra, melynek járását központi óra szabályozza. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p.514. [SRG.]

Notos, az esőt hozó déli szél görög neve. A görögök a Notost ép úgy, mint a Boreast és Zephyrost megszemélyesítették s mint ezeket, úgy Notost is Astraios (a csillagos ég) és Eos (a hajnal) fiának mondták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 528. [SRG.]

Nyrén, Magnus svéd csillagász, szül. Vermlandban 1837. febr. 21-én. 1868-ban a pulkovai csillagvizsgálóba került, hol 1892-ben aligazgató lett. Főleg az állócsillagok tanulmányozásával foglalkozik. Megfigyeléseivel bizonyította be, hogy a föld egyes pontjainak sarkmagassága nem állandó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 569. [SRG.]

Nyár, a tavasz és ősz közé eső évszak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 575. Csillagászatilag a leghosszabb naptól a rákövetkező napéjegyenlőségig terjedő idő. Ez az É.-i félgömbön a Ny.-i napfordulattól (jún. 21-22.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 21-23.) tart. A D.-i féltekén a mi telünknek megfelelően a Nyár a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.) tart. A mi nyarunk valamivel hosszabb, mint a D.-i félgömb nyara.
Meteorológiai tekintetben a nyarat az É.-i féltekén jún. 1-től szept. 1-ig, a délin dec. 1-től márc. 1-ig számítjuk. A legnagyobb hőség rendesen a leghosszabb nap (a Nap megfelelő legmagasabb állása) után körülbelül egy hónap múlva áll be, amikor tudniillik a fokozatos felmelegítés a kisugárzás okozta lehűlést már túlhaladja, ezért nálunk július vége és általában július, a D.-i félgömbön január a legmelegebb. Lásd: Évszakok. [SRG.]

Nyelvtudomány (máskép nyelvészet, lingvisztika). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 587-588. Mint rendszeres tudomány egyike a legfiatalabbaknak és csak a XIX. sz. alkotása. Sajnovics János jezsuita, mint csillagász bejárta a lappok földét és a lapp nyelv tulajdonságait megfigyelvén, kiadta nagyjelentőségű művét: Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (Kopenhága 1770). A magyar közönség roppant ellenszenvvel fogadta e művet. [SRG.]

Nyilas (lat. Sagittarius vagy Arcitenens Crotos). Lásd: Az állatöv kilencedik jegye a 240°-270°-ig terjed hosszuságfokokat jelzi az ekliptikán. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 595. [SRG.]

Nyilas (lat. Sagittarius vagy Arcitenens Crotos). Csillagkép a déli égen számos apró csillaggal. A név némelyek szerint Cheiron kentaurra vonatkozik, mások szerint Krótoszra, Pán és Ephémé fiára, az íj feltalálójára, ki a Helikonon él a múzsák társaságában. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 595. [SRG.]

Obeliszk (gör.), a geometriában bizonyos hasábszerű szögletes testnek a neve. Obeliszkek (lat. obelisci), négyoldalú, fölfelé keskenyedő és egy kis piramisban végződő emlékkőpillérek, melyek a Közép-Egyiptom és Núbia közt fekvő területen nagy számmal fordulnak el. A templomok és szent helyek közelében állottak, kétségkívül vallásos célokra szolgáltak, de egyúttal napórák mutatói is voltak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 627-628. [SRG.]

Objektiv lencse (tárgylencse), optikai eszközökön (mikroszkópon, távcsövön) a vizsgálandó tárgy felé és lencse vagy lencserendszer. Az eszköz másik végén van az okulár (szem) lencserendszer, melyen keresztül az eszközbe nézünk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Objektívmikrométer annyi mint heliométer. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Observatio (lat.) annyi mint szemmeltartás, megfigyelés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 634. [SRG.]

Observatorium annyi mint csillagvizsgáló, megfigyelő állomás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 634. [SRG.]

Octans (lat.), csillagkép a déli égen, mely az ég déli pólusa körül terül el. Hatodrendű szigma nevű csillaga a déli sarkcsillag, mely 45? ívpercnyire van a sarktól. - Lásd még Oktáns. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 640. [SRG.]

Odessza, járási székhely és kikötőváros Herzon orosz kormányzóságban. A kulturális intézetek és iskolák közül kiválóbbak: az úgynevezett új orosz egyetem, amelyet 1864-ben a Richelieu-liceumból alakítottak, nagy könyvtárral, csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 644. [SRG.]

Ógyalla. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 654. Csinos nagyk. Komárom vm. udvardi j.-ban. Itt van jelenleg hazánk legnagyobb s legjobban felszerelt, egyetlen állami csillagvizsgáló intézete, mely Konkoly-Thege Miklós adományából került (1898) az állam tulajdonába, továbbá a meteorológiai és földmágnességi orsz. intézet obszervatóriuma. Ógyalla már 1357-ben említtetik Gylla néven, a Konkoly-család 1697 óta szerepel mint birtokos. A közeli Konkoly-puszta állítólag Thege kumai vezér ősi birtoka volt, kitől a Konkoly-Thege család származik. [SRG.]

Okkultáció (occultatio, lat.) Csillagászati értelemben lásd: Csillagfedés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 29. [SRG.]

Oktáns (octans, lat.), egy kör nyolcadrésze. Három egymásra merőleges sík az egész teret nyolc téroktánsra osztja. Gömboktánsok a gömbnek ama részei (számszerint nyolc), melyekre azt a középpontján keresztül egymásra merőlegesen fektetett három sík felosztja. Oktánsnak egy csillagászati műszert is neveznek, mely egy beosztott nyolcadkörből áll, különben egészen hasonló szerkezet mint a sextáns. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Oktáns csillagkép, lásd: Octans. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Olbers, Wilhelm német csillagász, szül. Arbergenben 1758. okt. 11-én - megh. Brémában 1840. márc. 2. Mint orvos telepedett le Brémában. Kiterjedt praxisa mellett asztronómiával is foglalkozott. 1797-ben megjelent alapvető értekezése melynek módszerét az üstököspályák számításánál ma is követjük. 1802. jan. 1-én a Piazzi által történt felfedezése óta többé nem látott Cerest találta meg, ugyanazon év márc. 28. a Pallast, 1807. márc. 29-én a Vestát, 1815. márc. 6-án a később nevéről nevezett periodikus üstököst fedezte fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 706-707. [SRG.]

Oldhamit (ásv.), szabályosan kristályosodik; rendesen kis golyók alakjában fordul el, amelyek kalciumszulfátos mállási kéreggel vannak körülvéve. Gesztenyebarna, átlátszó. Kalciumszulfid: Meteoritokban találták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 712. [SRG.]

Oligosziderit, az olyan meteorit, illetőleg meteorkő, mely nagyobbrészt nikkelvasból és kevesebb kőnemű külsejű szilikát elegyrészből áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 715. [SRG.]

Olivin vagy peridot (ásv.), egy izomorf sorozatnak az elnevezése. Számos meteorkőnek a leglényegesebb elegyrésze, a Chassigny mellett hullott meteorkő teljesen Olivinből áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 719. [SRG.]

Olmütz (Alamóc, Olomouc) az ugyanily nevű morva kerületi kapitányságnak és érsekségnek székhelye, a Morva jobb partján. Jelentékenyebb épületei között van a városháza Pohl Antaltól 1422-ben készített érdekes csillagászati órával. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 720. [SRG.]

Oltár (lat. Ara), csillagkép a déli égen, néhány, szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 728. [SRG.]

Ophiuchus, csillagkép, lásd: Kigyótartó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 754. [SRG.]

Oppolzer, Theodor lovag osztrák csillagász, Oppolzer Johann fia, szül. Prágában 1841. okt. 26-án - megh. Bécsben 1886. dec.26. Orvosi tudományokat tanult, de e mellett matematikával s asztronómiával is foglalkozott. 1866-ban a bécsi egyetemen az asztronómia magántanára, 1875-ben rendes tanára lett. Legnagyobb munkája a Canon der Finsternisse (Wien 1887), mely a Kr. e. 1208-tól Kr. u. 2163-ig az összes, számra nézve 8000 nap és 5200 holdfogyatkozást tartalmazza. 1872-76-ig az európai fokmérés számára az Ausztriában szükséges csillagászati műveleteket vezette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 759. [SRG.]

Oppositio (lat.) annyi mint ellenállás, ellentét, a csillagászatban lásd: Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 759. [SRG.]

Óra (lat. hora), a napnak 24-ed része, 60 percre, ezek mindegyike ismét 60 másodpercre oszlik. A szerint, amint a napot a valódi napi idő, a csillagidő vagy a középidő szerint mérjük, az óra is különböző hosszúságú. A közönséges életben a középnapot és így középórát is használjuk, melyet óráink is mutatnak. Régente a nap óráinak számítását különböző időpontban kezdték, jelenleg általában éjfélkor kezdik a nap óráit számolni, de csak 12-ig mennek, amikor újra 1-nél kezdik, úgy hogy a nap két 12 órás időközből délelőtt és délután - áll. A csillagászatban az órát déltől és 24:-ig számítják. Az óra és részeinek jelölésére a latin elnevezések kezdőbetüit, h, m, s (hóra, minutum, secundum) vagy a magyar kezdőbetűket ó, p, mp használjuk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 762. [SRG.]

Óra, gép mely két időpillanat között lefolyt időtartam megmérésére szolgál. Már a legrégibb időkben gondoltak ki ilyen műszereket, amilyenek a homok- vagy viziórák, nemkülönben a napórák is, éppúgy mint a kerekes órák. Lásd még Idő, Időmérés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 762-764., 2 melléklet [SRG.]

Orion. A görög mitológiában szép, ifjú vadász, kit Eos (a hajnal) megszeret, de Artemis megbotránkozik azon, hogy egy égi lény halandó férfival viszonyt folytat s ezért nyilával leteríti Oriont, ki halála után csillagképpé változik. Ezért az Orion csillagzatot (lásd ott) vadász képével ábrázolták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 786. [SRG.]

Orion. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 786. Az égboltozat legékesebb csillagképe, mintegy 100, szabad szemmel látható csillaggal, melyek között 2 első-, 4 másod- és 4 harmadrendű csillag foglaltatik. Elsőrendűek a vörös fényű alfa Orionis vagy Betelgeuze és a fehér Rigel vagy béta Orionis. A kettő között egyenes vonalban három másodrendű csillag fekszik, az Orion öve vagy Jákob botja (a magyar nép Szt. Péter pálcájának nevezi). Ezek alatt fekszik a szabálytalan Orionköd. Orion a magyar nép felfogása szerint a Kaszás, ki mögött az ebédjét vivő Sánta Kata ballag. Ezt a csillagzatot már Job, Homeros és Hesiodos is említik, a görög mitosz szerint. [SRG.]

Oroszlán (lat. Leo) az állatöv ötödik jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 798. [SRG.]

Oroszlán (lat. Leo) - Csillagkép, lásd: Leo. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 798. [SRG.]

Országmérés célja az, hogy az országról hű és részletes térképeket nyerhessünk. A részletes térképek elállítására négy főművelet szükséges, csillagászati helymeghatározások, egyes pontok helyét adják meg s ezek teszik az egész felvétel alapját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 832. [SRG.]

Ortografikus vetület, valamely tárgynak, pl. a Földnek leképezése oly módon, hogy a végtelen távolságban levő szemből egymás közt párhuzamosan (innen a parallel vetület elnevezése is) haladó látósugarakat egy ezekre merőleges vetítő síkkal metszük. A Hold, a Nap s a bolygók felületét rendesen ortografikus vetületben adják meg, mert az ily módon létrejövő térkép tényleg megfelel a távcsőben látott képnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 841. [SRG.]

Ortus (lat.) annyi mint kezdet, eredet, származás csillagfelkelés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 843. [SRG.]

Az 1028-ik év. Csodás tünemények. In: Török történetírók. 3. kötet 1566-1659. Ford. és jegyzetekkel ellátta: Karácson Imre. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta: Szekfű Gyula. Budapest, 1916. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum nyomása. p. 373. /Török-magyarkori történelmi Emlékek V. Második Osztály: Írók./ Sábán hó közepén (1619. júl. közepe) Magyarország északi részén, a Morva vidéken délutáni imádság idején meteorhullás volt, dörrenéssel, füsttel kísérve. Karakas Mohammed pasa jelentés: "A felhőből azután kerek, fekete golyók hullottak, melyek másfél rőfnyire is beletemedkeztek a földbe. Beszélik, hogy kiásták és megmérték őket s három kartár súlyú is volt köztük." [SRG.]

JÁNOSI Imre: Csillagászat. In: Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1916. évre. Szerk.: Bátky Zsigmond. Budapest, [1915.] Magyar Földrajzi Intézet R.-T., Kertész József könyvnyomdája. pp. 6-8. Nap és Hold (a Nap kelte, delelése, nyugta ötnaponként és a Hold fázisai). Nap- és holdfogyatkozások. A szerkesztő előszava 1915. ősz utóján kelt Budapesten. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Oroszországi úti naplómból. In: Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1916. évre. Szerk.: Bátky Zsigmond. Budapest, [1915.] Magyar Földrajzi Intézet R.-T., Kertész József könyvnyomdája. pp. 66-78. A Földrengéskutató Nemzetközi Államszövetség kongresszusát és közgyűlését 1914. aug. 30-tól szept. 6-ig tervezte Szent-Péterváron tartani. Kövesligethy, mint a szövetség főtitkára már júl. 8-án a helyszínre utazott. Vele tartott felesége és fiú és leány gyermeke is. Herceg Borisz Boriszovics Galiczin vendégei voltak egy Szentpétervár közeli nyaralóhelyen.
A herceg ("egyetemi tanár, akadémikus, a pulkovói meteorológiai és az ugyanottani szeizmológiai obszervatóriumnak, továbbá a pétervári központi fizikai intézetnek igazgatója") tervezte, hogy a rendezvény előtt még megfigyelik az aug. 21-i teljes napfogyatkozást. Mindeközben tört ki az első világháború és így Kövesligethy egy ellenséges hatalom zavaros környezetébe került. A kongresszust elhalasztották, a napfogyatkozás megfigyelése is lekerült napirendről, különösen amikor az Osztrák-Magyar monarchia hadat üzent Oroszországnak. Kövesligethyék aug. 7-én, még el tudtak jutni vonattal Finnországba, onnan Svédországba, majd Berlinen keresztül hazatérhettek. [KSZ.]

A Magyar Tudományos Akadémia belső tagjai 1916 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 27. 1916. jan. 15. 1.(313.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós és Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Kilenczedik akadémiai ülés. Második összes ülés 1916 február 29-én. = Akadémiai Értesítő 27. 1916. márc. 15. 3.(315.) füz. p. 192. Konkoly Thege Miklós halálának bejelentése. [SRG.]

Lóczy Lajos r.t beszéde Konkoly Thege Miklós t. t. ravatalánál az Akadémia oszlopcsarnokában 1916 febr. 19. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. márcz. 15. 3.(315.) füz. pp. 194-196. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenegyedik Akadémiai ülés. A III. osztály harmadik ülése. 1916. márczius 13-án. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. ápr. 15. 4.(316.) füz. p. 293. Fröhlich Izidor osztálytitkár előterjeszti Konkoly beszámolóját: "Jelentés az ó-gyallai astrophysikai observatoriumon végzett astrophotometriai megfigyelésekről" címmel. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizennegyedik akadémiai ülés. Negyedik összes ülés 1916 márczius 27-én. = Akadémiai Értesítő 27. 1916. ápr. 15. 4.(316.) füz. p. 297. Konkoly Thege Miklósról emlékbeszédet mond Kövesligethy Radó. [SRG.]

Az Akadémia halotttjai 1915/1916-ban. = Akadémiai Értesítő 27. 1916. máj. 15. 4.(317.) füz. p. 354. Konkoly-Thege Miklós meghalt 1916. február 18-án. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Jelentés az akadémiai választásokról. A jelen nagygyülésen megválasztattak: A III. osztályba: Levelező tagnak az A) alosztályba: Fényi Gyula S. J. csillagász. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. máj. 7. 5.(317.) füz. p. 407. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXVI. nagygyűlés. Első nap. 1916. május 3-án. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. (jún-júl.)jún. 16. 6-7.(318-319.) füz. p. 510. Fényi Gyula tagajánláskor 34 szavazatot 4 ellenszavazatot kapott. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXVI. nagygyűlés. Második nap. 1916. május 4-én. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. (jún-júl.) jún. 15. 6-7.(318-319.) füz. p. 520. Fényi Gyula 31 szavazattal, 5 ellenszavazattal levelező tag lett a III. osztályban. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Főtitkári jelentés. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. (aug-okt.)szept. 15. 8-10.(318-319.) füz. p. 542 Konkoly Thege Miklós halálának bejelentése. [SRG.]

A M. T. Akadémia beltagjainak irodalmi munkássága 1916-ban. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. dec. 15. 12.(320-322.) füz. pp. 793-794. Fényi Gyula művei. [SRG.]

U. S.: Honnan ered a Nap melege? = "Darwin" 5. 1916. febr. 1. 3. sz. pp. 27-28. [SRG.]

FEHÉR Vilmos: Nappali meteorhullás. = "Darwin" 5. 1916. márc. 15. 6. sz. p. 71. Salgótarján, 1916. március 13. [SRG.]

CSERNY Dezső: A Vénusz bolygó földközelben. = "Darwin" 5. 1916. ápr. 15. 8. sz. p. 92. [SRG.]

BUJK Béla, ifj.: Az időjelzés és a pontos idő. = "Darwin" 5. 1916. ápr. 15. 8. sz. pp. 93-96. [SRG.]

VEKERDI Béla: Világok élete. = "Darwin" 5. 1916. máj. 1. 9. sz. pp. 98-100. [SRG.]

Nagy kitörések a Napon. = "Darwin" 5. 1916. máj. 15. 10. sz. p. 119. [SRG.]

GÁSPÁR Lajos: A Vénusz fizikája. = "Darwin" 5. 1916. jún. 1. 11. sz. p. 119. [SRG.]

HALTENBERGER Mihály: A nappalok és éjjelek, valamint a reggeli és esti szürkület idejének földrajzi szélességek szerinti különbözősége és okai. = "Darwin" 5. 1916. jun. 15. 12. sz. pp. 139-140. [SRG.]

Uj nagy ködfolt fölfedezése. = "Darwin" 5. 1916. jul. 1. 13. sz. p. 156. A Perseus csillagkép omikron csillaga mellett Barnard ködfoltot fedezett fel. [SRG.]

VEKERDI Béla: A Tejút. 1. = "Darwin" 5. 1916. jul. 15. 14. sz. pp. 159-161. [SRG.]

VEKERDI Béla: A Tejút. 2. = "Darwin" 5. 1916. aug. 1. 15. pp. 172-176. [SRG.]

Mi van a csillagok között. = "Darwin" 5. 1916. szept. 15. 18. sz. p. 216. [SRG.]

KERN Miklós: Mi közük van az állócsillagoknak egymáshoz? = "Darwin" 5. 1916. okt. 1. 19. sz. pp. 231-232. [SRG.]

Gázgyűrű a föld körül. = "Darwin" 5. 1916. nov. 1. 21. sz. pp. 251-252. [SRG.]

Lowell Percival. = "Darwin" 5. 1916. dec. 15. 24. sz. p. 287. Az 1855-ben született csillagász halálának híre. [SRG.]

Konkoly Thege Miklós. = Az Érdekes Ujság 4. 1916. márc. 5. 10. sz. p. 21. "...a nagyhírű magyar csillagász meghalt. Komárommegyei birtokán ő alapította az ógyallai obszervatóriumot. Mint csillagászati műszerek konstatálta európai nagy tekintélyt szerzett." Képaláírás. [HAI.]

A legnagyobb magyar csillagász. = Az Érdekes Ujság 4. 1916. márc. 19. 12. sz. pp. 25-26. "A legnagyobb magyar csillagászt, Konkoly Thege Miklóst eltemették, de az emléke megmarad nekünk s a magyar kultúrának sokáig, mindörökre. [...] Flamarion Camille, ha nevét mosolyogva is ejti ki francia tudós, a népszerűsége mégis az egész világé. A mi legnagyobb magyar csillagászunkkal Konkoly Thege Miklóssal azonban szinte megfordítva áll a dolog. Őt komolysága dacára s annak ellenére, hogy sohasem kereste a népszerűséget, mégis nagy becsüléssel övezte a magyar közönség. Élete az astrofizikai kutatásokkal telt el és apránként a külföld is érdeklődni kezdett munkássága iránt. Ógyallán Komárom megyei birtokán saját maga költségén állított fel obszervatóriumot, ahol főként az üstökösök, az álló csillagok és a napfoltok tanulmányozásával foglalkozott.
Munkássága közepette műszereinek tökéletesítésére is időt szentelt, s mert hiszen sehol sem lehet olyan fontos a tudományos műszerek tökélesedése, mint a csillagászatban régi műszerek átformálásával, új szerkezetek kombinálásával külföldön is híressé tette a nevét. Múltkori számunkban már bemutattuk az elhunyt tudós fényképét, itt azokat a felvételeket gyűjtöttük össze melyek ógyallai birtokán készültek a pihenés óráiban róla obszervatóriumáról, s a parkról, ahol nagyon szeretett sétálgatni. ..." Novák Ferenczné és Novák Ervin valamint Dr. Réthly Antal felvételeivel. [HAI.]

Kormányrendelet az uj időszámításról. = Félegyházi Közlöny 15. 1916. ápr. 23. 17. sz. p. 4. 1916 május elsejétől szeptember végéig alkalmazandó. [SRG.]

Legfelsőbb kitüntetés. = Az Időjárás 20. 1916. febr. 2. füz. pp. 32. Terkán Lajos a III. oszt. katonai érdemkereszt tulajdonosa. [IBQ.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Konkoly Thege Miklós dr. (1842-1916) = Az Időjárás 20. 1916. márc. 3. füz. pp. 33-37. Konkoly Thege Miklós 1916. febr. 17-én elhunyt. Róna Zsigmond és Tass Antal gyászbeszéde. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Dr. Konkoly Thege Miklós cikkei és dolgozatai, amelyek Az Időjárás-ban jelentek meg. = Az Időjárás 20. 1916. márc. 3. füz. pp. 51-52. [GAI.]

HÁTOSZ György: Különös szivárvány. = Az Időjárás 20. 1916. máj. 5. füz. p. 84. 1916. ápr. 20-án 2 órakor Vásárosnaményben. A színek északi fényre emlékeztettek. [SRG.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Halo-jelenség. = Az Időjárás 20. 1916. máj. 5. füz. p. 84. Naphalo 1916. jún. 1-én Rákosszentmihályon, 2 napgyűrű, 2 melléknappal. Intenzív színes ívdarabokkal, amelyek később halványultak. [SRG.]

VÁRNA Viktor: Ritka égitünemény. = Az Időjárás 20. 1916. júl. 7. füz. p. 116. Naphalo 1916. jún. 2-án. [SRG.]

SZALAY László: Naptár-reform. = Az Időjárás 20. 1916. okt. 10. füz. pp. 151-155. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Kurländer Ignácz. + = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. pp. 165-167. Nekrológ. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Kurländer Ignác irodalmi működése. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. pp. 167-168. [IBQ.]

A Nap tevékenység és a ciklonok. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. p. 179. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. p. 180. Bereck, 1916. júl. 30. [IBQ.]

Meteorok. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. p. 180. 1916. júl. 30-án este. [SRG.]

KÖPPEN, W[ladimir].: Kalendárium és meteorológia. = Az Időjárás 20. 1916. dec. 12. füz. pp. 182-188. [SRG.]

STEINER Alajos: Az északi fény és a földmágnességi háborgások. = Mathematikai és Physikai Lapok 25. 1916. jan. 1. füz. pp. 37-39. Physikai Szemle rovat. Kr. Birkeland: The Norvegian Aurora Polaris Expedition 1902-3. Vol. I. 1. (315 lap), 2. (801 lap). Christiania 1908. és 1913. Számos rajzzal és rajzmelléklettel könyvének ismertetése. [KSZ.]

SULEK József: A relativitás elméletének kérdéséhez. = Mathematikai és Physikai Lapok 25. 1916. jan. 1. füz. pp. 44-53. Physikai Szemle rovat. Könyvismertetés. I. Grdin 1914-ben megjelent értekezéséből. Csillagászati vonatkozásokkal. Einstein "feltétlen" relativitás elvének ismertetése. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: A. Einstein: Az általános relativitás elméletének alapvonalai. (Annalen der Physik. 49. kötet. 769-823 oldal, 1916. év.) = Mathematikai és Physikai Lapok 25. 1916. máj-okt. 5-6. füz. pp. 147-154. Physikai Szemle rovat. A dolgozat ismertetése. [SRG.]

Cs. J. [CSEMEZ József]: Dr. Schreiner J.: Népszerű asztrofizika. Fordította dr. Wodetzky József. Budapest, 1916. Kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. = Nemzeti Nőnevelés 37. 1916. nov-dec. 9-10. füz. pp. 441-442. "Az asztrofizika az elméleti és gyakorlati fizika és chemia alkalmazása az égitestekre. Feladata az égitestek fizikai tulajdonságait és chemiai felépítését kutatni." Könyvismertetés. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. jan. 1. - jan. 15. 641-642. füz. p. 55. 1916. febr. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. febr. 1. - febr. 15. 643-644. füz. pp. 131-132. 1916. márc. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. márc. 1. - márc. 15. 645-646. füz. p. 178. 1916. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. ápr. 1. - ápr. 15. 647-648. füz. p. 271. 1916. máj. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. máj. 1. - máj. 15. 649-650. füz. pp. 344-345. 1916. jún. jelenségek. [SRG.]

CSERNY Dezső: A Vénus láthatósága nappal. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. máj. 1. - máj. 15. 649-650. füz. p. 349. 1916. ápr. 24-én. Levélszekrény. Tudósítások. (6.) [SRG.]

PEKÁR Dezső: Az új és a régi időszámítás. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. jún. 1. - jún. 15. 651-652. füz. pp. 368-374. A nyári időszámításról. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. jún. 1. - jún. 15. 651-652. füz. p. 416. 1916. júl. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. júl. 1. - júl. 15. 653-654. füz. p. 477. 1916. aug. jelenségek. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: Új szerkezetű csillagtérkép. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. aug. 1. - aug. 15. 655-656. füz. p. 541. Barcus V. ernyőalakú csillagtérképe. Apró közlemények. [PIR.]

M [MENDE Jenő]: Földrajzi hosszúság közvetlen mérése fotografiai úton. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. aug. 1. - aug. 15. 655-656. füz. pp. 543-544. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. aug. 1. - aug. 15. 655-656. füz. pp. 544-545. 1916. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. szept. 1. - szept. 15. 657-658. füz. pp. 610-611. 1916. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. okt. 1. - okt. 15. 659-660. füz. p. 670. 1916. nov. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (41.) = Természettudományi Közlöny 48. 1916. okt. 1. - okt. 15. 659-660. füz. p. 673. Sch. L. a Föld forgástengelyéről. [SRG.]

WODETZKY József: Pont mozgása a Föld belsejében. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. okt. 1. - okt. 15. 659-660. füz. pp. 676-677. Levélszekrény. Feleletek. (41.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. nov. 1. - nov. 15. 661-662. füz. pp. 736-737. 1916. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. dec. 1. - dec. 15. 663-664. füz. pp. 819-820. 1917. jan. jelenségek. Teljes holdfogyatkozás. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

Ami nincs a csillagokban. A technika csudái. = Tolnai Világlapja 16. 1916. okt. 26. 43. sz. p. 13. "Teljesen tehetetlenül áll az emberiség ebben a borzalmas vérfürdőben, nem segíthet eddigi bajában, s megadással kell néznie, hogy miként gördülnek az események lavinái mindent elpusztító erővel az élete felé. ősi babona vesz erőt az embereken, a csillagokban remélnek, abban a rejtelmes végtelenségben, amelyet még ma is kutat az emberi elme, amely még ma is új meg új meglepetéssel szolgál a tudománynak. Mi van megírva a csillagokban? Mi sors vár ránk, a hazára, az emberiségre? Mikor lesz vége a háborúnak? A babona, a hit innen reméli a tudást, a tudomány azonban hitetlenül rázza a fejét. Ezekre a kérdésekre nincs felelet a csillagokban. [...] A sejtésekben és túlvilági erőkben élő lelkek az asztronómiai műszerekben is mágikus hatalmat képzelnek. Igaz, hogy egy ilyen ágyúszerű távcső hatalom a tudomány kezében, de sem ördöngösség, sem boszorkányság, de még titokzatosság sincs benne.
Minden egyszerű, a kétszerkettő tudományával bebizonyítható valóság az, amit a távcső mutat, csak a szem csodálkozhatik el a látnivalókon, mert ez a műszer az örökkön át rejtélyes világ egy kis darabját hozza a meglátás horizontjára. Ezt a műszert úgy hívják, hogy refraktor, vagyis olyan távcső, amelynek gyűjtő lencséje a színek megsemmisítése céljából kettős lencséből készül. Az egyik lencse a csekély törési képességű crown (kraun), a másik egy nagyobb törési képességű flint (ólom) üvegből van összetéve. A képen látható hatalmas távcső a világ legnagyobb távcsöve és Amerikában, Allegheny városban, az Egyesült Államok Pennsylvania államában, az Allegheny folyó partján Pittsburggal szemben levő obszervatóriumban van fölszerelve. Jegyezzük mindjárt ide, hogy a távcsövet a hírneves Repsold testvérek, német optikai tudósok készítették Hamburgban. ..." [HAI.]

DÉRY József: Konkoly-Thege Miklós. = Turisták Lapja 28. 1916. máj. 3-4. sz. pp. 54-56. [SRG.]

TASS Antal: Az 1916. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. p. 32. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1916-ban visszatérő üstökös. = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. pp. 32-33. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös (1915c). = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. p. 33. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Különféle újdonságok. = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. p. 33. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 január havában. = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. pp. 33-36. Az 1916. január 20-iki részleges holdfogyatkozás.Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1916 február 3-iki teljes napfogyatkozás. = Uránia 17. 1916. febr. 2. sz. p. 69. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A ködfoltok összetételéről. = Uránia 17. 1916. febr. 2. sz. pp. 69-70. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Taylor-féle üstökösről. = Uránia 17. 1916. febr. 2. sz. p. 70. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 február havában. = Uránia 17. 1916. febr. 2. sz. pp. 70-72. Csillagászati krónika. [SRG.]

MENDE Jenő: A szén olvadása és a Nap hőmérsékletének túlhaladása. = Uránia 17. 1916. márc. 3. sz. p. 103. [SRG.]

TASS Antal: Az új csillagok színképe. = Uránia 17. 1916. márc. 3. sz. pp. 105-106. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Mibe kerülnek a távcsövek. = Uránia 17. 1916. márc. 3. sz. p. 106. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 márczius havában. = Uránia 17. 1916. márc. 3. sz. pp. 106-108. Csillagászati krónika. [SRG.]

M. S. [MIKOLA Sándor]: Regény Tycho Brahe és Kepler életéről. = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. pp. 131-132. Tycho Brahes Weg zu Gott. Ein Roman von Max Brod. Leipzig, 1916.Könyvszemle. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös (1916a). = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. pp. 133-134. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Plejádok rendszeréről. = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. p. 134. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916. április havában. = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. p. 135. [SRG.]

TASS Antal: Csillagátmérőmeghatározás hőmérsékletből. = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. pp. 178-180. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 május havában. = Uránia 17. 1916. máj. 5. sz. pp. 178-180. Csillagászati krónika. [SRG.]

M. S. [MIKOLA Sándor]: A naptár általános megreformálásáról. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 210-211. Krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Wolf-Rayet-féle csillagok színképének szerkezetéről. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. p. 221. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 221-222. Wolf 1916 Z K-val jelölt objektumról [az 1916b üstökösről van szó, amelyet Wolf 1916. ápr. 3-án fedezett fel. de eleinte kisbolygóként 1916 ZK jelzéssel katalogizáltak], Perrine máj. 4-én fedezett fel egy határozatlan természetű objektumot. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 június havában. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 222-225. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 július havában. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 224-227. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 augusztus havában. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 226-228. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A poláris csillag rendszere. = Uránia 17. 1916. szept. 9. sz. pp. 263-264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Nap elektromos mezejének intenzitásáról. = Uránia 17. 1916. szept. 9. sz. p. 264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 szeptember havában. = Uránia 17. 1916. szept. 9. sz. pp. 262-264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A ködfoltok szerkezetéről. = Uránia 17. 1916. okt. 10. sz. pp. 298-300. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 október havában. = Uránia 17. 1916. okt. 10. sz. pp. 298-300. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az Encke-féle üstökös megfigyelése apheliumában. = Uránia 17. 1916. nov. 11. sz. p. 334. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 17. 1916. nov. 11. sz. p. 334. RR Lyrae, V. V. Orionis [VV Orionis] és a Neptun bolygó fényváltozása. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 november havában. = Uránia 17. 1916. nov. 11. sz. pp. 334-336. Csillagászati krónika. [SRG.]

HAUSER Ignác: Utazás a világűrben. = Uránia 17. 1916. dec. 12. sz. pp. 368-369. [SRG.]

TASS Antal: Archonium a csillagködökben. = Uránia 17. 1916. dec. 12. sz. pp. 369-370. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 december havában. = Uránia 17. 1916. dec. 12. sz. pp. 370-372. Csillagászati krónika. [SRG.]

Nappal látható csillagok. = Vasárnapi Ujság 63. 1916. okt. 15. 42. sz. p. 670. "Már Aristotelesnél is meg van írva s azóta évszázadokig tartotta magát az a hit, hogy mély kútból, bánya-aknából vagy magas kéményből nappal is látni a csillagokat. Hogy ez a hit monda, azt először Humboldt mutatta ki. Egy Ellison nevű angol csillagász most foglalkozik ezzel a kérdéssel s szintén megállapítja, hogy Humboldtnak van igaza. Ezúttal arról is értekezik, hogy messzelátóval hogyan látni a csillagokat nappal. Ez szerinte a csillagok színétől is függ. A vörös vagy sárga fényű csillagokat könnyebb nappal meglátni. A teleszkópnak nagyon pontosan beigazítottnak kell lenni. A Venus és Mars bolygók jobban figyelhetők meg napvilágnál, mint sötétben; - általában azonban az álló csillagok könnyebben megláthatok nappal, mint a bolygók." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

          1917.

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXVII-re [1917-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1917. Franklin-Társulat nyomdája. 224 p. + 174 p. Csillagászat: pp. 3-78. Polgári és csillagászati Naptár 1917-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1917-re. Időszámítás 1917-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1917-ben. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1917-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Naptárunk újjáalakítása és a husvétkérdés. Budapest, 1917. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 40 p. /Értekezések a történeti tudományok köréből. 24. köt. 7. sz./ Felolvasta 1916. dec. 4-én.; A naptárunk alapjait alkotó napév keretében az időnek 7-napos hétté való ősi beosztása. Mahler javasolt naptára: egy közönséges év álljon 52 hétből, egy szökőév 53 hétből, egy kettősenszökő év 54 hétből. Minden 7-tel osztható évszámú év szökőév, minden 28-al osztható kettősenszökő év. Kürschák József ötlete alapján kidolgoz egy másik naptárt: egy közönséges év 52, egy szökőév 53 hétből álljon. Minden 5-tel, de 40-nel nem osztható évszámú év szökőév és az minden 400-al osztható is. A kereszténység húsvétünnepének meghatározása. Mahler szerint Jézus halálának napja: Kr. u. 33. év április 3-ika pénteki napon volt. ( = 786. a. u. c.) [KSZ.]

SNYDER, [Carl]: A modern természettudomány. Ford.: Mikes Lajos. [Budapest,] 1917. Révai Kiadás. 304 p. /Világkönyvtár./ Csillagászat: Az amit nem érzékelhetünk (pp. 9-38.).; A mindenség végessége (pp. 39-66.).; Megjegyzés az ember helyzetéről a világmindenségben (pp. 67-68.). [HAI.]

  SZEMERE Samu: Giordano Bruno. Budapest, 1917. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája. VIII, 391 p. /A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam 1917-1919. cyclus. Az 1917-ik évi illetmény 2. kötete./ Giordano Bruno részletes életrajza. Nézeteit, hatását ismertető monográfia. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Ég és Föld. Budapest, 1917. Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. 54 p. Ugyanekkor három sorozatban jelent meg. Egyik "Aranykönyvek", másik "Benedek Elek kis könyvtára. 185.", harmadik "Olcsó ifjúsági könyvtár. 15.". Kis gyerekek nyelvén írt könyvecske a Föld alakjáról, mozgásáról és egészen röviden a Napról, Holdról, csillagászati jelenségekről. Még nincs benne nyoma a szerző későbbi olvasmányos, szellemes modorának. 10 képpel. A szerző neve helyesen: Sztrókay Kálmán. [IBQ.]

VARJU Mihály: Egyházi atyák és írók nézete a föld alakjáról a középkorban. Egy fejezet a geografia történetéből. Pozsony, 1917. "Pázmány" irod. és nyomda részvénytársaság. 78 p. + 4 p. (Név és tárgymutató, illetve tartalomjegyzék). [TZS.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1917-ik közönséges esztendőre. Tizenhetedik évfolyam [Debrecen, 1916.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Jupiter.; Farsang tartama.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; A hold fényváltozásának jegyei.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1917 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 28. 1917. jan-febr. 1-2.(325-326.) füz. pp. 4-5. Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla és Fényi Gyula levelező tag. [SRG.]

Naptárunk újjáalakítása és a husvétkérdés. (Kivonat Mahler Ede l. tagnak 1916 deczember 5-én tartott felolvasásából.) = Akadémiai Értesítő 28. 1917. jan-febr. 1-2.(325-326.) füz. pp. 18-34. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III. osztály első ülése 1917 január 22-én. = Akadémiai Értesítő 28. 1917. jan-febr. 1-2.(325-326.) füz. p. 76. Fényi Gyula székfoglalója "A Nap légkörének physikája", bemutatja Harkányi Béla. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A II. osztály jelenti... = Akadémiai Értesítő 28. 1917. jan-febr. 1-2.(325-326.) füz. p. 78. Mahler Ede kilépett az Archaeológiai Bizottságból. Az osztály a kilépést tudomásul vette. [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1916 évi munkásságáról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 28. 1917. máj. 15. 5.(329.) füz. p. 235. Konkoly-Thege Miklós "Jelentés az ógyallai astrophysikai observatoriumon végzett astrophometriai megfigyelésekről." [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1916 évi munkásságáról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 28. 1917. máj. 15. 5.(329.) füz. p. 252. Kövesligethy Radó emlékbeszéde Konkoly-Thege Miklós t. t. felett. [SRG.]

Újabb szövegjavítások Firmicus Maternus astrologiájához. (Kivonat Némethy Géza r. t. 1917. április 16-án tartott felolvasásából.) = Akadémiai Értesítő 28. 1917. jún-júl. 6-7.(330-331.) füz. pp. 345-359. Az ókori asztrológiáról. [SRG.]

A M. T. Akadémia beltagjainak irodalmi munkássága 1917-ben. Mahler Ede. = Akadémiai Értesítő 28. 1917. dec. 12.(336.) füz. pp. 635-636. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Konkoly Thege Miklós. = Földrajzi Közlemények 45. 1917. 6. füz. pp. 278-287. Nekrológ. [IBQ.]

WEISS, E.: Melléknapok. = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. p. 30. Brassó 1916. nov. 25-én. [SRG.]

HOSSZÚ Biri: "Meteor." = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. pp. 30-31. 1916. dec. 26-án virradóra. [SRG.]

RÁCZ Béla: Az 1916. jún. 23-iki részleges napfogyatkozás. = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. p. 32. Puszta szemmel, de igen alaposan észlelte, Szerepen Bihar megyében. [IBQ.]

SZILASI M. Imeritz: Holdudvar. = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. p. 32. 1917. jan. 6-án. [IBQ.]

Halojelenséget jegyzett fel folyó évi március 19-én. = Az Időjárás 21. 1917. márc-ápr. 3-4. füz. p. 62. Naphalot észleltek a temesvári obszervatóriumban. [SRG.]

ENDREY Elemér: Napgyűrű és melléknap 1916. június 1-én. = Az Időjárás 21. 1917. márc-ápr. 3-4. füz. p. 64. Naphalo Budapesten. [SRG.]

A. T.: A déli csillagos ég photometriai megfigyelése. Első rész. Tass Antal és Terkán Lajos. Ógyalla 1916. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. pp. 80-81. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Cleveland Abbe. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. p. 94. Washingtoni csillagász és meteorológus. Nekrológ. [IBQ.]

DIERA Ignác, id.: Meteor (?) 1917. jan. 13-án délután 5 órakor. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. p. 95. Felsőszernye (Trencsén megye). [SRG.]

Jókai egy optikai tüneményről. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. p. 96. 1917. jún. 20-án napudvar volt látható. Jókai "A kőszívű ember fiai" című regényében egy fejezetet írt Perihelia címen. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Dr. Konkoly Thege Miklós. = Az Időjárás 21. 1917. júl-aug. 7-8. füz. pp. 97-104. A Magyar Földrajzi Társaság előtt elhangzott emlék előadás. Egy képtáblán: Edvi Illés Ödön festménye Konkoly Thegéről. [IBQ.]

RADVÁNYI Béla: Napudvar. = Az Időjárás 21. 1917. júl-aug. 7-8. füz. p. 128. Zsámbokon 1917. júl 12-én. [SRG.]

RÁCZ Béla: A f. évi július 4.-i holdfogyatkozás. = Az Időjárás 21. 1917. szept. 9. füz. p. 152. Szerepi megfigyelés, puszta szemmel. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a Hold fényváltozásaival. = Az Időjárás 21. 1917. nov. 11. füz. pp. 183-188. A saját és más kutatók statisztikái. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Hőmérsékleti észlelések Magyarországon az 1858. március 15-iki napfogyatkozás alkalmával. = Az Időjárás 21. 1917. nov. 11. füz. p. 200. Binder Gy. Szászkézden és Hlavaczek A. Lőcsén végzett hőmérsékletmérései. [IBQ.]

HORVÁTH A. János: Meteor. = Az Időjárás 21. 1917. nov. 11. füz. p. 200. Igló, 1917. aug. 28. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a Hold fényváltozásaival. Folytatás. = Az Időjárás 21. 1917. dec. 12. füz. 205-209. A saját és más kutatók statisztikái. [IBQ.]

TASS Antal: Jelentés az ógyallai csillagda 1914-16. évi működéséről. = Az Időjárás 21. 1917. dec. 12. füz. pp. 209-215. [IBQ.]

KALMÁR Elek: Holdszivárvány. = Az Időjárás 21. 1917. dec. 12. füz. p. 224. Lőcsén és Eperjesen 1917. okt. 28-án. [SRG.]

SZARVAS Miklós: A föld forgásának bizonyítási módja az eső testek keleti kitérésből Newtontól kezdve napjainkig. = Katholikus Szemle 31. 1917. 4. sz. pp. 317-329. [ZSE.]

HARSÁNYI Lajos: A csillagász. = Magyar Kultúra V. évf. IX. köt. 1917. jan-jún. I-ső félév pp. 409-415. Elbeszélés. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: A betlehemi csillag és a természettudomány. = Magyar Kultúra V. évf. X. köt. 1917. júl-dec. II-ik félév pp. 1091-1093. "Kérdés. Krisztus születésének történetében említi az evangélium, hogy a napkeletei bölcseket egy csillag fénye vezette a betlehemi barlanghoz." A betlehemi csillag új csillag (nova) lehetett vagy ritkafényű üstökös, harmadik elmélet szerint a Szaturnusz és Jupiter együttállása. Levélszekrény. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. jan. 1. - jan. 15. 665-666. füz. pp. 71-72. 1917. febr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. febr. 1. - febr. 15. 667-668. füz. pp. 161-162. 1917. márc. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. márc. 1. - márc. 15. 669-670. füz. p. 239. 1917. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. ápr. 1. - ápr. 15. 671-672. füz. pp. 297-298. 1917. máj. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. máj. 1. máj. 15. 673-674. füz. pp. 390-391. 1917. jún. jelenségek. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. jún. 1. - jún. 15. 675-676. füz. p. 449. 1917. júl. jelenségek. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. júl. 1. - júl. 15. 677-678. füz. p. 519. 1917. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. aug. 1. - aug. 15. 679-680. füz. p. 584. 1917. szept. jelenségek. [SRG.]

UJJ Gyula: A legkisebbtől a legnagyobbig. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. szept. 1. - szept. 15. 681-682. füz. pp. 618-622. A világmindenségről. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A fotografia jelentősége a csillagászatban. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. szept. 1. - szept. 15. 681-682. füz. pp. 628-634. A világmindenségről. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. szept. 1. - szept. 15. 681-682. füz. pp. 650-651. 1917. okt. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Változó csillag változó színképpel. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. okt. 1. - okt. 15. 683-684. füz. pp. 706-707. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. okt. 1. - okt. 15. 683-684. füz. pp. 717-718. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. okt. 1. - okt. 15. 683-684. füz. pp. 718-719. 1917. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. nov. 1. - nov. 15. 685-686. füz. pp. 780-781. 1917. dec. jelenségek. Gyűrűs napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. dec. 1. - dec. 15. 687-688. füz. pp. 842-843. 1918. jan. jelenségek. [SRG.]

M. [MENDE Jenő]: Az északi fény oka. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. aug. 1-2.(125-126.) pótfüz. pp. 100-102. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: A Nap útja a világtérben. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. aug. 1-2.(125-126.) pótfüz. pp. 105-107. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: A legközelebbi állócsillag. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. dec. 3-4.(127-128.) pótfüz. p. 189. Az alfa (Proxima)Centauri. Innes javaslata alapján. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: Az égitestek belső hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. dec. 3-4.(127-128.) pótfüz. p. 190. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: Az Encke-üstökös visszatérése. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. dec. 3-4.(127-128.) pótfüz. p. 190. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TASS Antal: Az 1917. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 18. 1917. jan. 1. sz. p. 33. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1917-ben visszatérő üstökösök. = Uránia 18. 1917. jan. 1. sz. p. 34. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 18. 1917. jan. 1. sz. p. 34. A delta Cephei és a RR Lyrae megfigyelése. Az N. G. C. 2261 jelzésű köd kutatása [NGC 2261]. A Mercur megfigyelése 1915. szept. 21-én. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 január havában. = Uránia 18. 1917. jan. 1. sz. pp. 34-36. Az 1917. január 8-iki teljes holdfogyatkozás. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Földhöz igen közel jutott üstökös. = Uránia 18. 1917. febr. 2. sz. pp. 70-72. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 február havában. = Uránia 18. 1917. febr. 2. sz. pp. 70-72. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A ködök forgásáról. = Uránia 18. 1917. febr. 2. sz. p. 72. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Bismarck-csillagzat. = Uránia 18. 1917. febr. 2. sz. p. 72. Csillagászati krónika. [SRG.]

Holdkráter a Földön. = Uránia 18. 1917. márc. 3. sz. pp. 100. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

TASS Antal: Újabb Nap-vizsgálatokról. = Uránia 18. 1917. márc. 3. sz. p. 106. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 18. 1917. márc. 3. sz. p. 106. A Lowell-observatorium újabb kiadványa. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 március havában. = Uránia 18. 1917. márc. 3. sz. pp. 106-108. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A változó csillagok száma. = Uránia 18. 1917. ápr. 4. sz. pp. 143-144. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 április havában. = Uránia 18. 1917. ápr. 4. sz. pp. 142-144. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös (1917a). = Uránia 18. 1917. máj. 5. sz. p. 173. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Alak- és fényváltozó köd a déli Koronában. = Uránia 18. 1917. máj. 5. sz. p. 173. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A távcsövek teljesítőképességéről. = Uránia 18. 1917. máj. 5. sz. p. 173. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 május havában. = Uránia 18. 1917. máj. 5. sz. pp. 174-175. Csillagászati krónika. [SRG.]

HAUSER Ignác: A stereoscop a csillagászatban. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 206-207. Csillagászati krónika. [SRG.]

M. S. [MIKOLA Sándor]: Újabb módszer a Föld forgási sebességének meghatározására. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 211-213. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Saturnus gyűrűjének változó voltáról. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 220-221. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Nap tömegének csökkenéséről. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 220-221. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Mount-Wilson-hegyi Nap-observatoriumról. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. p. 220-221. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Részleges napfogyatkozás 1917. június 19-én. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. p. 221. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Teljes holdfogyatkozás 1917. július 4-5-én. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 221-222. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Részleges napfogyatkozás 1917. július 19-én. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 222-223. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1917b üstökös. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. p. 223. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 június havában. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 222-224. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 július havában. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 224-226. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 augusztus havában. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 226-228. Csillagászati krónika. [SRG.]

SELÉNYI Pál: Apró megfigyelések a déltiroli fronton. = Uránia 18. 1917. szept. 9. sz. pp. 261-262. A légkör optikai tüneményei. [SRG.]

TASS Antal: Az N. G. C. 4594. jelzésű spirálköd rotatiojáról. = Uránia 18. 1917. szept. 9. sz. pp. 262-263. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 szeptember havában. = Uránia 18. 1917. szept. 9. sz. pp. 262-264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a ködfoltok spectrálvizsgálatáról. = Uránia 18. 1917. okt. 10. sz. p. 298. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új csillag. = Uránia 18. 1917. okt. 10. sz. p. 298. N. G. C. 6946 jelzésű spirálködben Ritchey 1917. júl. 19-én új csillagot fedezett fel [NGC 6946 galaxisban az SN 1917A szupernóva]. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 október havában. = Uránia 18. 1917. okt. 10. sz. pp. 298-300. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 18. 1917. okt. 10. sz. pp. 299-300. A Nova Persei fényemelkedéséről. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Radialis sebesség és sajátmozgás közötti összefüggésről. = Uránia 18. 1917. nov. 11. sz. p. 334. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Wolf-féle objektum. = Uránia 18. 1917. nov. 11. sz. p. 334. Wolf-üstökös. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A fényesebb csillagok radialis sebessége és csillagrendje közötti összefüggésről. = Uránia 18. 1917. nov. 11. sz. p. 334. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 november havában. = Uránia 18. 1917. nov. 11. sz. pp. 334-336. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Jupiter 9. holdja felfedezésének körülményeiről. = Uránia 18. 1917. dec. 12. sz. p. 369. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Saturnus rendszeréről. = Uránia 18. 1917. dec. 12. sz. p. 369. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Lehullott meteor. = Uránia 18. 1917. dec. 12. sz. p. 369. 1914. október 13-án Lancashireben. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 december havában. = Uránia 18. 1917. dec. 12. sz. pp. 369-372. Csillagászati krónika. [SRG.]

A Nap és a Naprendszer. = Vasárnapi Könyv 7. 1917. 2. félév. 7. füz. pp. 1-8. (97-104.) "Sokan nem tudják azt, hogy a Nap miért süt nyáron oly melegen és télen oly kevéssé? A legtöbb ember a fűtött kályhára gondol, melynek közelében meleg van és minél távolabbra megyünk tőle, annál hűvösebb ; azt hiszi tehát, hogy télen valószínűleg távolabb vagyunk a Naptól, nyáron pedig közelebb. Ez azonban nem igaz. Ha igaz volna, akkor nyáron a Napot valamivel nagyobbnak kellene látni, mint télen. Épúgy, mint ahogy a közeli fákat, házakat is nagyobbaknak látjuk, mint a távoli fákat. A csillagászok pontos méréseikkel kimutatták, hogy - éppen ellenkezőleg - nyáron a Nap tányérja valamicskével kisebbnek látszik, mint télen.
Tehát amikor nálunk nyár van, valamivel távolabb vagyunk a Naptól, mint télen. A nyári melegség magyarázatát ezért egészen más dologban kell keresni. [...] A Nap nyáron magasabb, télen pedig rövidebb, alacsonyabb ívet ír le az égen. Télen a napsugarak ferdén érik a földet, nyáron pedig a magasan álló Nap sugarai merőlegesen sütnek a földre. Ez az oka annak, hogy nyáron a napsugarak melegebbek, mint télen. [...] A Nap nemcsak középpontja a Naprendszernek, de nagyság dolgában is messze felülmúlja a többieket. Térfogata körülbelül egymillióháromszázezerszer nagyobb a Föld térfogatánál és mintegy 560-szorta nagyobb, mint az összes bolygók együttvéve. ..." [HAI.]

A csillagos ég meglepő jelenségei. = Vasárnapi Könyv 7. 1917 2. félév. 25. füz. pp. 12-16. (396-400.) "Az ember az élet apró-cseprő változatosságai mellett annyira megszokja a csillagos ég egyformaságát, hogy annak szabályosan ismétlődő jelenségeit nem sok figyelemre méltatja. Nem foglalkozunk a Nap keltével és nyugtával, mert megszoktuk. Senkinek sem tűnik fel, hogy a nappalt az éjszaka váltja fel a maga csillagképeivel. Az egész csillagos ég hatalmas, pontos óraműhöz hasonlít, mely mindig egyformán működött, amióta ember él a Földön. Valóban, az égboltozat a mi legpontosabb óránk. Minden óraszerkezetet ehhez az órához igazítanak és a csillagászok dolga, hogy a Nap és a csillagok szabályos mozgásából a pontos időt megállapítsák.
A szabályos egyformaság mellett azonban előfordulnak az égen olyan jelenségek is, melyek a figyelmet magukra vonják és az embert gondolkodóba ejtik. Ilyen jelenségnek tekinthetők a hulló csillagok, melyek különösen derült augusztusi estéken futnak végig az égen. ..." [HAI.]

LENKEI Henrik: A messzelátó. = Vasárnapi Ujság 64. 1917. márc. 11. 10. sz. p. 155. "Csillagászati"vers. [HAI.]

          1918.

A csornai Premontrei Kanonokrend szombathelyi Főgimnáziumának 1917-[19]18. évi értesitője. Szerk.: Steiner Miklós. Szombathely, 1918. pp. 17-19. A Gothard alapitvány átadásáról, az átadott eszközök leirása. [SRG.]

GÁSPÁR Kornél: Rétegek és szférák. Mindenségünk matematikai és fizikai felépítése. Budapest, 1918. Pesti Könyvnyomda RT. 63 p. Metafizika inkább, mint csillagászat. [TZS.]

GÁSPÁR Kornél: Rétegek és szférák. Mindenségünk matematikai és fizikai felépítése. 2. kiad. Budapest, 1918. Pesti Könyvnyomda RT. 63 p. Metafizika inkább, mint csillagászat. [TZS.]

GÁSPÁR Kornél: Vonzás és taszítás a Világegyetemben. Nincs külön égi és külön földi mechanika. 17 ábrával. Sopron, 1918. Röttig-Romwalter nyomda r.t. kiadása. 130 p., 3 t. Kifogásai a newtoni mechanikán alapuló csillagászattal szemben. Saját elméletének kifejtése, amelyben nagy szerepet kapnak a körpályák és az égitestek közötti taszítás is. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXVIII-ra [1918-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1918. Franklin-Társulat nyomdája. 219 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár 1918-ra. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1918-ra. Időszámítás 1918-ra. Csillagászati évszakok.
Nap- és holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1918-ra. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1918-ban. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

MOLNÁR Szaniszló: "Leirókartonja". [Kézzel irt magyar nyelvű. Herény,] 1918. 25 lev. Gothard Jenő műszereinek leirása és bemutatása fényképekkel. [SRG.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1918-ik közönséges esztendőre. Tizennyolczadik évfolyam [Debrecen, 1917.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Mars.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

LUSTIG Géza: Giordano Bruno halálának jelentősége. In: Lustig Géza: Misztikusok, költők és gondolkodók. I. 1. Dante és Beatrice. 2. Giordano Bruno halálának jelentősége. Békéscsaba, 1918. Tevan-kiadás. pp. 85-174. /Tevan könyvtár. 169-174./ Bruno életrajza, és perének részletei. Hatása korára és utókorára. [KSZ.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1918 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 29. 1918. jan-febr. 1-2.(337-338.) füz. pp. 4-5. Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Második Akadémiai ülés. Második összes ülés. 1918. febr. 25-én. = Akadémiai Értesítő 29. köt. 1918. márcz-ápr. 3-4.(339-340.) füz. p. 127. A III. osztályülésén Kövesligethy Radó felhívta a figyelmet, hogy Hell Miksa születésének 200 évfordulója lesz 1920-ban. Az osztály felkérte, hogy valamelyik ülésen 1920-ban tartson ünnepi emlékbeszédet. [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1917 évi munkásságáról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 29. 1918. máj. 15. 5.(341.) füz. p. 178. Fényi Gyula "A Nap légkörének physikája." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkettedik akadémiai ülés. A III. osztály ötödik ülése 1918 október 21-én. = Akadémiai Értesítő 29. 1918. nov-dec. 11-12.(347-348.) füz. p. 459. Fényi Gyula "A protuberancia periodusa" értekezését előterjeszti Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. T. Akadémia beltagjainak irodalmi munkássága 1918-ban. = Akadémiai Értesítő 29. köt. 1918. nov-dec. 11-12.(347-348.) füz. p. 469. Fényi Gyula írásainak felsorolása. [SRG.]

A napsugarakról. = "Darwin" 7. 1918. szept. 1. 17. sz. p. 204. [SRG.]

KAHN Frigyes: A láthatatlan égitestek csillagászata. 1-2. = "Darwin" 7. 1918. szept. 15. 18. sz. pp. 207-208.; okt. 1. 19. sz. pp. 219-221. [SRG.]

LINKE Félix: Hogyan fedeztük fel az Erost. = "Darwin" 7. 1918. nov. 1. 21. sz. pp. 214-242. [SRG.]

MOLNÁR Jenő: A nap sugárzása. = "Darwin" 7. 1918. dec. 15. 24. sz. p. 283. [SRG.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A napfoltok és a zivatarok. = Az Időjárás 22. 1918. jan. 1. füz. pp. 6-10. Saját és külföldi adatfeldolgozás. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 1. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. pp. 21-25. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Északi fény Magyarországon, 1917. decemberében. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. p. 32. Alsótátrafüreden, Budapesten és Tátraszéplakon december 17-19-én észleltek sarki fény sorozatot. [IBQ.]

Sirius: A Neptun bolygó körülforgásának ideje. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. p. 32. [IBQ.]

Sz. I. [SZOLNOKI Imre]: Földrengés és napfoltmaximum. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. p. 32. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 2. = Az Időjárás 22. 1918. márc. 3. füz. pp. 33-39. [IBQ.]

UTHY Béla: Meteorhullás (Pohorella vasgyár). = Az Időjárás 22. 1918. ápr. 4. füz. pp. 48. Tűzgömb 1917. aug. 28-án. Többméternyi farka zöldes-lila, erős vörös fényben ragyogott több másodpercig. [SRG.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 3. = Az Időjárás 22. 1918. ápr. 4. füz. pp. 48-55. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 4. = Az Időjárás 22. 1918. jún. 6. füz. pp. 80-85. [IBQ.]

MARCZELL [György:] Nappali hullócsillag. = Az Időjárás 22. 1918. szept-okt. 9-10. füz. p. 159. Budapest, 1918. szept. 22. [IBQ.]

Levegőhőmérséklet, napfoltok és vulkánkitörés. = Az Időjárás 22. 1918. szept-okt. 9-10. füz. p. 160. W. Köppen tanulmányából. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: Snyder és a természettudomány. = Magyar Kultúra VI. évf. XI. köt. 1918. jan-jún. Első félév pp. 224-226. C. Snyder-Mikes Lajos: A modern természettudomány. A "Világ könyvtár" c. sorozatból. Bpest, 1917. Könyvismertetés csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

FÉNYI Gyula S. J.: Angelo Secchi. = Magyar Kultúra VI. évf. XI. köt. 1918. jan-jún. Első félév pp. 533-540. "Megérdemli ez a jeles férfiú, hogy a tudomány s a vallás az ő megdicsőítésében egymással versenyre keljenek; s hadd tanulja meg tőle az utókor, hogy mire képes az emberi lángelme a hit irányítása és vezérlete mellett." [SRG.]

CSEMEZ József: Ismereteim a légkör legmagasabb rétegeiről. = Nemzeti Nőnevelés 39. 1918. nov-dec. 9-10. füz. pp. 213-222. Szürkületi jelenségek, éjjel világító felhők, meteorok, tűzgolyók fényjelenségei, északi vagy sarki fény jelenségei. [SRG.]

B. [BOGDÁNFY Ödön]: A giroszkóp és alkalmazásai. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jan. 1. - jan. 15. 689-690. füz. pp. 33-39. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jan. 1. - jan. 15. 689-690. füz. pp. 70-71. 1918. febr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. febr. 1. - febr. 15. 691-692. füz. p. 139. 1918. márc. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. márc. 1. - márc. 15. 693-694. füz. p. 180. 1918. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. ápr. 1. - ápr. 15. 695-696. füz. pp. 256-257. 1918. máj. jelenségek. [SRG.]

G [GORKA Sándor]: A meteorvas használata az őskorban. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. máj. 1. - máj. 15. 697-698. füz. pp. 316-319. Apró közlemények. [PIR.]

OLASZ Péter S. J.: Az északi fény természete. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. máj. 1. - máj. 15. 697-698. füz. p. 320. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. máj. 1. - máj. 15. 697-698. füz. p. 321. 1918. jún. jelenségek. [SRG.]

TASS Antal: Az 1917. évi üstökösjelenségekről. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jún. 1. - jún. 15. 699-700. füz. pp. 374-375. Apró közlemények. [PIR.]

TASS Antal: A folyó évben visszatérő üstökösök. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jún. 1. - jún. 15. 699-700. füz. pp. 375-376. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jún. 1. - jún. 15. 699-700. füz. pp. 378-379. 1918. júl. jelenségek. [SRG.]

TASS Antal: Új csillag a Sasban. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. júl. 1. - júl. 15. 701-702. füz. pp. 426-428. Az új csillagot 1917. jún. 7-én vette észre először Komáromi Kacz Endre festőművész, amatőrcsillagász. Az adatokat elküldte Ógyallára, ahol csak 13-án észlelték. Lefeber Berlinben jún 8-án észlelte. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. júl. 1. - júl. 15. 701-702. füz. pp. 432-433. 1918. aug. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A Nova Aquilae 3-ról. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 1. - aug. 15. 703-704. füz. pp. 487-490. [PIR.]

TASS Antal: Új üstökösök. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 1. - aug. 15. 703-704. füz. p. 494. 1918a üstökös Reid jún. 12-én fedezte fel.; 1918b üstökös Barnard júl. 11-én.; 1918c üstökös Borelly aug. 7-én. Apró közlemények. [PIR.]

OLASZ Péter S. J.: Az Einstein-féle gravitácziós elmélet próbaköve. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 1. - aug. 15. 703-704. füz. pp. 494-495. Az 1919-es napfogyatkozás. Apró közlemények. [PIR.]

OLASZ Péter S. J.: Az északi fény sugarainak sebessége. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 1. - aug. 15. 703-704. füz. p. 495. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 1. - aug. 15. 703-704. füz. pp. 495-496. 1918. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. szept. 1. - szept. 15. 705-706. füz. p. 547. 1918. okt. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (40.) = Természettudományi Közlöny 50. 1918. szept. 1. - szept. 15. 705-706. füz. p. 551. D. T. kérdése a Föld forgásáról. [SRG.]

WODETZKY József: Perpetuum mobile a Naprendszerben. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. szept. 1. - szept. 15. 705-706. füz. p. 554. Levélszekrény. Feleletek. (40.) [SRG.]

TASS Antal: Új csillagvizsgálók. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. okt. 1. - okt. 15. 707-708. füz. pp. 604-605. Sierra Grande-i és Woronesch-i csillagvizsgálók létesítéséről. Apró közlemények. [PIR.]

TASS Antal: A Nova Aquilae fényváltozása. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. okt. 1. - okt. 15. 707-708. füz. p. 605. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. okt. 1. - okt. 15. 707-708. füz. pp. 607-608. 1918. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. nov. 1. - nov. 15. 709-710. füz. pp. 651-652. 1918. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. dec. 1. - dec. 15. 711-712. füz. pp. 712-713. 1919. jan. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Az állócsillagok rendszere és a kinetikai gázelmélet. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. febr. - okt. 1-2.(129-130.) pótfüz. pp. 99-100. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

GORKA Sándor: Az északi fény magassága. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. febr. okt. 1-2.(129-130.) pótfüz. p. 104. [SRG.]

TASS Antal: Az 1918. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. p. 31. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1918-ban esedékes üstökösök. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. pp. 31-32. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Venus rotatiójáról. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. p. 32. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az alfa Centauri melletti csillagról. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. p. 32. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az Encke-féle üstökös. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. p. 32. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 január havában. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. p. 32. Ettől a számtól kezdve nem mellékelnek égtérképet. Csillagászati krónika. [SRG.]

M. J [MENDE Jenő]: Az északi fény utánzása. = Uránia 19. 1918. febr. 2. sz. p. 58. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

Miért repülnek a rovarok a fény felé, és miért nem repülnek a Nap felé? = Uránia 19. 1918. febr. 2. sz. p. 60. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

TASS Antal: Nova Geminorum 2 spectrumának fényességváltozásai. = Uránia 19. 1918. febr. 2. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Brooks-féle periodikus üstökös. = Uránia 19. 1918. febr. 2. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 február havában. = Uránia 19. 1918. febr. 2. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Nagy, saját mozgással bíró csillag. = Uránia 19. 1918. márc. 3. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Napfelületmegfigyelés Ógyallán 1917-ben. = Uránia 19. 1918. márc. 3. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 március havában. = Uránia 19. 1918. márc. 3. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Wolf-féle objectum. = Uránia 19. 1918. márc. 3. sz. p. 94. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A kis bolygók számáról. = Uránia 19. 1918. ápr. 4. sz. p. 119. 1917. jún. 30-án a kisbolygók száma 876. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Nap napi forgásáról. = Uránia 19. 1918. ápr. 4. sz. pp. 119-120. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új algoltypusú változócsillag. = Uránia 19. 1918. ápr. 4. sz. p. 120. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 április havában. = Uránia 19. 1918. ápr. 4. sz. p. 120. Csillagászati krónika. [SRG.]

MENDE Jenő: Északi fény nappal és kisebb földrajzi szélesség alatt. = Uránia 19. 1918. máj. 5. sz. p. 159. Ilyen jelenséget figyeltek meg 1909. szept. 25-én, 1915. aug. 1-én New York államban és 1918. jan. 18-án Holsteinben. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

TASS Antal: A csillagok hősugárzásnak újabb mérési módjáról. = Uránia 19. 1918. máj. 5. sz. pp. 159-160. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Különfélék. = Uránia 19. 1918. máj. 5. sz. p. 160. A Faye-féle üstökös nem volt látható. Sarki fény 1918. márc. 8-án Potsdamban. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 május havában. = Uránia 19. 1918. máj. 5. sz. p. 160. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb ködvizsgálatokról. = Uránia 19. 1918. jún-aug. 6-8. sz. p. 199. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új csillagvizsgáló. = Uránia 19. 1918. jún-aug. 6-8. sz. p. 199. Argentínában a Sierra Grande 1200 m. magas csúcsán. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új csillag a Sasban. = Uránia 19. 1918. jún-aug. 6-8. sz. pp. 199-200. 1918. jún. 7-én Komáromi Katz Endre festőművész észlelte Budapesten. Ez a harmadik csillag a Sasban. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 június-július és augusztus havában. = Uránia 19. 1918. jún-aug. 6-8. sz. p. 200. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Visszatért periodikus üstökösök. = Uránia 19. 1918. szept. 9. sz. p. 231. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös (1918a). = Uránia 19. 1918. szept. 9. sz. p. 231. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Sas új csillagjáról. = Uránia 19. 1918. szept. 9. sz. pp. 231-232. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 szeptember havában. = Uránia 19. 1918. szept. 9. sz. pp. 233-234. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Változik-e a Nap sugárzása? = Uránia 19. 1918. okt. 10. sz. p. 264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 19. 1918. okt. 10. sz. p. 264. A tervezett Woronesch-i egyetemről és csillagvizsgálóról.; A Wolf-féle periodikus üstökösről.; Dorner adománya a helsingforsi zonának nevezett égi catalogus munkálatainak befejezésére. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 október havában. = Uránia 19. 1918. okt. 10. sz. p. 264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Bolygók fényingadozása. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 303. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Nagy saját mozgással bíró csillagok. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 303. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Gyűrűs napfogyatkozás 1918. deczember 3-án. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 304. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 304. Schorr a honburgi csillagvizsgálóban 1918. nov. 23-án fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 november havában. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 304. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 december havában. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 304. Csillagászati krónika. [SRG.]

Az időszámításról. 1. Az emberiség történetének felosztása. A naptár. = Vasárnapi Könyv 8. 1918. 1. félév. 18. füz. pp. 8-11. (280-283.) "...A legrégibb időben a csillagászat a mindennapi életben sokkal jelentősebb volt, mint ma. A mai népeknek már alig lehet fogalmuk arról, hogy azokban az időkben mennyire szükséges volt minduntalan az égitestek mozgásához folyamodni, amikor az idő felől tájékozódni akartak. Ma már annyira el vagyunk látva mindenféle órával, hogy az idő megállapítása semmiféle nehézséget nem okoz. A napok, hónapok, évek múlásáról kétségbevonhatatlan bizonyossággal tájékoztatnak a naptárak. A Hold változatait és a fogyatkozásokat is csaknem minden naptár közli már. ..." [HAI.]

Az időszámításról. 2. A keleti népek, görögök és rómaiak naptárai. = Vasárnapi Könyv 8. 1918. 1. félév. 19. füz. pp. 8-12. (296-300.) "Hogy az időszámítás mennyire eltérő volt az ókori népek mindegyikénél és hogy milyen bonyodalmas munkát adott a történettudománynak, hogy az események idejét a mai számítással fejezze ki, azt néhány példa eléggé igazolja. A babilóniaknál az egyes hónapok tartamát a Hold keringése szabta meg, de ők a nap járását is figyelembe vették. (Ezek a holdnap-évek, szemben a mi nap-éveinkkel, vagy a hold-évekkel.) A babilóniak a szökőéveket igen sajátságosan osztották be. 19 éves korszakaik voltak, amelyekben közönséges éveik 355 vagy 354, szökőéveik 384 napig tartottak. Ez a 354, illetve a 355 napig tartó közönséges év a holdévekből keletkezik. A hold-év váltakozva 29 és 30 napos hónapokból áll, így jön ki a 354 napos év. A 355 napos évet pedig úgy kapták, hogy a 19 éves korszak egyes éveiben hét 30 napos hónapot számítottak. ..." [HAI.]

Az időszámításról. 3. A naptárjavítás. Az ünnepek a naptárban. = Vasárnapi Könyv 8. 1918. 1. félév. 20. füz. pp. 7-10. (311-314.) "A 355 napból álló római holdév rövidebb volt a csillagászati évnél, amely kerek számban 365 napos. Ezen aztán a rómaiak úgy segítettek, hogy minden második évben 22 és minden negyedik évben 23 napból álló szökőhónapot szúrtak be az utolsó hónap, február 23-ika után. Ennek a hónapnak elteltével következett csak februárnak még hátralévő öt napja. Látnivaló, hogy ez igen bonyolult naptár volt. A zavarokon a nagy hadvezér és államférfi, Julius Caesar (így olvassák Juliusz Cézár) segített. A római naptárt így javította meg: A holdév helyébe behozta a 365 napos évet, amelyet egyiptomi tartózkodása alatt ismert meg. De mert a napév 365 napból és 6 órából áll, elrendelte a szökőéveket.
Vagyis három 365 napos év után a negyedik 366 napos lett. (Mert az évenként elhagyott 6 óra 4 év alatt = 24 óra, vagyis egy nap.) Ezt a napot mindenkor február 23-ika után szúrták be és szökőnapnak, a megtoldott évet pedig szökőévnek nevezték. [...] Hogy tehát a tavaszi napéjegyenlőség ismét március 21-én legyen, Gergely pápa elrendelte, hogy 1582-ben október 4-ike után október 15-ét írjanak. Egyúttal minden negyedik évben szökőnapot toldatott be. Igen, de így 400 év 146 ezer 100 nap lesz, holott a csillagászati 400 év csak 146 ezer 96 nap. Vagyis négyszáz évenként 3 nappal megint előtte járt volna a naptár a csillagászati számításnak. Ezért a pápa úgy intézkedett, hogy a százados évek közül (1600, 1700, 1800, 1900) csak azok legyenek szökőévek, amelyek nem néggyel, hanem négyszázzal oszthatók maradék nélkül. ..." [HAI.]

A Batthyányeumról. = Vasárnapi Ujság 65. 1918. ápr. 17. 14. sz. p. 213. "A gyulafehérvári vár északi részén magasan emelkedik ki a Batthyányeum ódon fala; [...] Itt nyer elhelyezést a híres könyvtár és a csillagda. Gróf Batthyány Ignácz püspök nevéhez fűződik a Batthyányeum megalapítása. [...] Batthyány a könyvtár és a felállítandó csillagda számára a trinitarius zárdát szemelte ki, a mely akkor a katonai kincstár tulajdonában volt 1792-ben Batthyánynak sikerült kieszközölni, hogy az egészet átadják neki; a zárdát papnöveldének, a templomot könyvtárnak és csillagdának alakíttatta át.
A templomot még a katonai kincstár két emeletre osztotta, egy nagyobbra és egy kisebbre. A felső és magasabb teremben nyert elhelyezést a könyvtár, az alsó részen a könyvtárnok és a csillagász kapott lakást. [...] A kétemeletes épület dél felé néző részén Batthyány egy harmadik emeletet építtetett, a mely azonban csak az épület fele részére terjedt ki, itt rendezte be a csillagdát. A csillagda egy nagy teremből, két kamrából és egy terraszból állott. A csodaszép faragott bútorok, régi csillagászati eszközök tanúságai az elmúlt idők nagy napjainak. Ma a csillagdában lévő műszerek már elavultak, pontos, tudományos megfigyelésre nem eléggé alkalmasak." Képek a gyulafehérvári Batthyányeumról, Kerny István felvételei: A Batthyányeum épülete. A csillagda nagyterme. Munkaasztal a csillagda nagytermében. A könyvtár. [HAI.]

Uj csillagok. = Vasárnapi Ujság 65. 1918. jul. 14. 28. sz. p. 421. "A berlini obszervatóriumban felfedeztek egy elsőrendű fényességű uj csillagot az Aquila csillag képben. ...Seeliger szerint az új-csillagok feltűnésekor az egyébként sötét égitest valamilyen hatalmas kiterjedésű por vagy gázalakú felhőbe jut s az ellen álló közegben való mozgása hevíti fel egyrészt őt magát, másrészt azt a közeget is, a melyben mozog. Az egész tünemény csaknem azonos azzal, mikor egy hulló csillagot látunk megjelenni és izzóvá válni a légkör rétegeiben..." [HAI.]

HARASZTHY Lajos: Holdas éji álom. = Vasárnapi Ujság 65. 1918. dec. 8. 49. sz. p. 675. "Csillagászati" vers. [HAI.]

A herényi obszervatórium áttelepítése Szombathelyre. = Vasvármegye 51. 1918. máj. 8. 104. sz. pp. 1-2. A herényi birtokot eladják, ezért a csillagvizsgáló a premontrei gimnáziumba kerül. [SRG.]

Köszönet a herényi obszervatórium adományozásáért. = Vasvármegye 51. 1918. szept. 27. pp. 2-3. A vallás- és közoktatási miniszter köszönete Gothard Sándornak, testvére hagyatékának átadásáért. [SRG.]

          1919.

Dr. Kövesligethy Radó egyetemi ny. r. tanár előadásai a mathematikai földrajzból. Jegyezte: Eördögh Gyula bölcsészettan hallg. Budapest, 1919. Műszaki könyvkiadó és sokszorosító intézet kiadása. 207 p. Kövesligethy 1899-ben megjelent kézikönyvének (A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve.) egyszerűsített változata, a matematikai elemek bevezetése és a földmágnesség ismertetése nélkül, csak végképleteket közöl. Igen jó bevezetés az asztrometriába. A szöveg írógéppel írt. A vonalas ábrák, a görög betűk és a bonyolultabb képletek kézírással írva. Kőnyomatos sokszorosítvány. Kb. 300 példányban jelenhetett meg. [IBQ.]

LAKITS Ferenc: A világegyetem fejlődése. Budapest, 1919. Pesti Lloyd Társulat Könyvsajtója. 7 p. [SRG.]

VERNE Gyula [VERNE, Jules]: Az arany meteor. Ford.: Sztrokay Kálmán. Budapest, 1919. Kultura Könyvkiadó és Nyomda R-T. kiadása. 170 p. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1919-ik közönséges esztendőre. Tizenkilenczedik évfolyam [Debrecen, 1918.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város és a Tiszántuli ref. egyházkerület könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Nap.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1919 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. jan-ápr. 1-4.(349-352.) füz. pp. 4-5. Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula és Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1918 évi munkásságáról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. p. 135. Kövesligethy Radó fölhívta az akadémia figyelmét, hogy Hell Miksa születésének 200 éves évfordulója közeleg. Szily Kálmán javaslatára a III. osztály megbízta Kövesligethy Radót, hogy emlékbeszédet tartson az évforduló alkalmából. [SRG.]

ILOSVAY Lajos - RYBÁR István - FRÖHLICH Izidor - SCHULLER Alajos - BUCHBÖCH Guszáv(!): Jelentés a pályázatok eldöntéséről. Jelentés a Nagyjutalomról és a Marczibányi-mellékjutalomról. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. p. 168. Kövesligethy Radó földrengéstani értekezése, Fényi Gyula napmegfigyelései figyelmet érdemlők. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXIX. nagygyűlést. Első nap. 1919 október 22-én. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. p. 277. Fényi Gyula "A protuberancia periodusa" értekezését előterjeszti Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hatodik összes ülés. 1919. november 24-én. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. p. 287. Az igazoló bizottság Kövesligethy Radó r. tag kizárását javasolja. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hatodik összes ülés folytatólagosan 1919. december 2-án. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. p. 289. Kövesligethy Radó r. tag esetében a bizottság a kizárást elveti, de rosszallásukat fejezik ki. [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1920 január hóban. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. pp. 313-314. Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula és Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

Lzr: Forradalom a természettudományban. Einstein berlini fizikus megdöntötte Newton tételeit. = Bécsi Magyar Ujság 1. 1919. nov. 23. 18. sz. p. 2. "...Einstein tana csak ez év őszéig volt elmélet, ma már igazság, mert természeti események igazolták az elméletet. Einstein elmélete alapján megjövendölte, hogy bizonyos asztronómiai események máskép fognak lejátszódni, mint ahogyan azt a régi asztrofizika törvényei alapján várni lehetett és megadta pontosan az elmélete által előírt eltérés számbeli nagyságát. Erre az angol tudományos akadémia különböző világrészekbe elküldött tudósokat, akik a kérdéses csillagászat eseményt (napfogyatkozást) a legjobb megfigyelő helyekről a legpontosabb műszerekkel tanulmányozták az eredmény az volt, hogy Einstein elmélete fényesen beigazolódott Newton pedig alul maradt. ..." [HAI.]

Egy amerikai csillagász rendkívüli eseményeket jövendöl decemberre. = Bécsi Magyar Ujság 1. 1919. dec. 4. 27. sz. p. 4. "A Korroespondenz Herzog jelenti Rotterdamból, Newyorki jelentések szerint. Porta Albert tanár, a michigani egyetem csillagvizsgáló intézetének tagja, nagy feltűnést keltő közleményt tett arról, hogy decemberben a Merkur, a Vénusz, a Mars, a Neptun, a Jupiter és a Szaturn planéták egymás között és a Földhöz olyan konstellációba kerülnek, amilyen évszázadok óta nem volt. Porta megjövendölte, hogy e hónap 17-én a Napon olyan nagyarányú sötét foltok lesznek észlelhetők, hogy szabad szemmel a Napba lehet majd nézni... A planéták rendkívüli konstellációja a földön viharokat, vulkanikus kitöréseket, rettenetes zivatarokat és esőzéseket, földrengést és egyéb elemi tüneményeket fog előidézni. Hetekbe tart majd, amig a föld ismét nyugalomhoz jut." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A csillagok hőmérséklete. = "Darwin" 8. 1919. febr. 1. 3. sz. p. 36. [SRG.]

Sötét foltok a Tejútban. = "Darwin" 8. 1919. márc. 15. 6. sz. p. 72. [SRG.]

A Nap és a csillagok ibolyántúli sugarai... = "Darwin" 8. 1919. jul. 1. 12. sz. p. 164. [SRG.]

TASS A[ntal].: Jelentés az ógyallai csillagvizsgáló 1917. évi működéséről. = Az Időjárás 23. 1919. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 45-47. [IBQ.]

HERMAN Ottó: Pásztor-csillagászat. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. pp. 113-119. A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. című művéből. pp. 624-631. [IBQ.]

Nemesszakácsi Lakits Ferenc dr. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. p. 128. 1919. jún. 24-én hunyt el Grácban [pontosabban: Pécsett]. [IBQ.]

ANTÓNYA Mihály: Meteor. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. p. 130. 1919. "Május 23.-án este 9 óra 15 p.-kor..." [SRG.]

MARCZELL György: Ritka szivárvány. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. p. 132. "1919. jún. 30-án este Solymáron." [SRG.]

LAKITS Ferenc: Kalendáriom-reform. = Mohácsi Hirlap 9. 1919. jan. 12. pp. 1-2.; jan. 19. pp. 1-2.; jan. 26. pp. 1-2.; febr. 2. pp. 1-2. [SRG.]

WODETZKY József: Mars-megfigyelések. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1. - jan. 15. 713-714. füz. pp. 51-52. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A Hold fotometriájáról. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1. - jan. 15. 713-714. füz. p. 52. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A Vénus tengelykörüli forgása. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1. - jan. 15. 713-714. füz. p. 52. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1. - jan. 15. 713-714. füz. p. 54. 1919. febr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. febr. 1. - febr. 15. 715-716. füz. p. 114. 1919. márc. jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A világegyetem fejlődése. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. márc. 1. - ápr. 20. 717-720. füz. pp. 181-187. [PIR.]

MÁDAY István: Javított nyári időszámítás. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. márc. 1. - ápr. 20. 717-720. füz. pp. 190-192. 1916-ban vezették be (ápr. 16. - szept. 16.). [SRG.]

MENDE Jenő: A fény meggörbülése a nehézségi erő hatására. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. márc. 1. - ápr. 20. 717-720. füz. p. 201. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. márc. 1. - ápr. 20. 717-720. füz. pp. 203-205. 1919. ápr. - máj. jelenségek. [SRG.]

PEKÁR Rezső: A Földön mozgó testek súlya. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. aug. 1. - szept. 15. 721-724. füz. pp. 236-239. A Természettudományi Közlöny 1919-ben megjelent évfolyamába beleszólt a történelem. A Tanácsköztársaság márc. 21. és aug. 1. közötti időszakában egy új szerkesztőség alatt a folyóiratnak 5 füzete megjelent (máj. 1. 721. füzettől júl. 1. 725. füzetig) folyamatos oldalszámozással a 209. oldaltól a 368. oldalig (ezekben csillagászati cikk nem volt). Augusztus elejét követően visszarendeződött minden, a régi szerkesztőség visszatért és úgy nyilatkozott, hogy az ápr. 1-től aug. 7-ig tartó időszakban nem volt köze a laphoz, csak "néma szemlélője volt az eseményeknek". Az ott történtekért nem vállalt felelősséget, az ott megjelenteket nem tartotta a lap részének. Így a lap folyamatos oldalszámozását a 209. oldaltól folytatták az aug. 1. - szept. 1. 721-724. füzet összevont számmal. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. aug. 1. - szept. 15. 721-724. füz. pp. 266-267. 1919. okt. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Új elmélet a Nap fizikai alkatáról. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. okt. 1. - dec. 15. 725-730. füz. pp. 321-322. [PIR.]

WODETZKY József: Új tapasztalati képlet a bolygók távolságára. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. okt. 1. - dec. 15. 725-730. füz. p. 337. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. okt. 1. - dec. 15. 725-730. füz. pp. 344-345. 1919. dec. - 1920. jan. jelenségek. [SRG.]

EINSTEIN, A[lbert]: A különös és általános relativitás tana. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. febr. - dec. 1-4.(133-136.) pótfüz. pp. 1-19. [SRG.]

WODETZKY József: A Hold fizikai librácziója. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. febr. - dec. 1-4.(133-136.) pótfüz. p. 68. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: Mágneses vihar. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. febr. - dec. 1-4.(133-136.) pótfüz. p. 68. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TASS Antal: Az 1919. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 20. 1919. jan. 1. sz. p. 15. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Treysa-féle meteoritról. = Uránia 20. 1919. jan. 1. sz. p. 15. 1916. ápr. 3-án hullott le a hesseni falu mellett, 1917 januárjában találták meg, 1.60 m. mélységben. 63 kg. volt. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1919 első negyedében. = Uránia 20. 1919. jan. 1. sz. pp. 15-16. Csillagászati krónika. [SRG.]

MOLNÁR J.: A tengeri fény. = Uránia 20. 1919. febr. 2. sz. p. 29. Légköroptikai jelenség. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

MOLNÁR J.: A naprendszer keletkezése. = Uránia 20. 1919. márc. 3. sz. pp. 42-43. Légköroptikai jelenség. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A mindenség szerkezetére vonatkozó új felfogás igazolásáról. = Uránia 20. 1919. pp. 76-78. Az 1919. május 29-i teljes napfogyatkozáskor igazolták Einstein elméletét. [KSZ.]

VARGHA Gyula: A csillagokhoz. = Vasárnapi Ujság 66. 1919. febr. 16. 7. sz. p. 75. "Csillagászati vers" [HAI.]

          1920.

BÖLSCHE, Wilhelm: A természettudomány fejlődésének története. 1-2. Ford.: Schöpflin Aladár. 2. kiad. Budapest, 1920. Franklin-Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1. köt. 143 p.; 2. köt. 109 p. /Kultura és tudomány./ [KSZ.]

CZUKOR Károly: A relativitás elve. Írta Czukor Károly v. műegyetemi tanársegéd. Budapest, 1920. Dick Manó kiadása. Korvin Testvérek könyvnyomdája. 112 p. A szerző előszava Budapesten kelt 1920. szeptember havában. Einstein általános relativitáselméletének ismertetése, csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

  PINZGER Ferenc: Hell Miksa emlékezete. Születésének kétszázadik évfordulójára különösen tekintettel vardői útjára. 1. rész. Hell élete és működése. Eredeti források után összeállította: P. Pinzger Ferencz S. J. főgimnasiumi tanár Pécsett. Budapest, 1920. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 145 p. A bevezetőt Pécsett, 1919. jan. 1-én írta a szerző: "A jelen munka megírására főleg két ok indított. Az egyik Kövesligethy Radó megtisztelő felszólítása volt, óhaját parancsnak vettük. Másodszor pedig a kegyelet érzete ösztönzött." "Kövesligethy Radó ugyanis már régebben északi útra kelve, személyesen járt Hell nyomai után. Az úton szerzett tapasztalatait és följegyzéseit nagy készséggel rendelkezésünkre bocsátotta, sőt a M. T. Akadémia kegyes volt e mű kiadását pártfogolni." pp. 5-6. [KSZ.]

LÓCZY Lajos: A nép műveltsége. In: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei czímű monográfia-gyűjtemény adatai alapján. Budapest, 1920. Hornyánszky Viktor m. kir. udvari könyvnyomdája. pp. 170-171. Csillagászat: A föld alakja. Napfoltok. A Hold foltjai. Napfogyatkozás. A holdujság (ujhold). Szivárvány. Az ismert csillagok: Csibéstík (Fiastyuk), Kaszás, Halászcsillag, Vadlegelő csillag, Tejút, Takarodóút, Szómaút (Szalmaút), Göncölszekér, sánta Kata csillag, esthajnalcsillag, furócsillag, keresztcsillag. A szerző a csillagászati vonatkozások előtt írja, hogy mindezeket Jankó János adatgyűjtéséből vette át (amelyet 1902-ben jelentetett meg: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei könyvben). [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1920-ik szökő esztendőre. Huszadik évfolyam [Debrecen, 1919.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. "Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhetedik akadémiai ülés. Tizedik összes ülés 1920 deczember 13-án. = Akadémiai Értesítő 31. 1920. jún-dec. 6-12.(366-372.) füz. p. 262. A főtitkár jelenti, Bruns Ernő lipcsei csillagász elhunyt 1919. szept. 23-án. [SRG.]

Einstein professzor angol aranyérme és német hallgatói. = Bécsi Magyar Ujság 2. 1920. febr. 22. 45. sz. p. 5. "Berlinből jelentik: A londoni Royal Society, az angol tudományos akadémia természettudományi osztálya decemberi ülésén Albert Einsteinnek, a relativitás-elmélet új megalapozása óta világhírű német fizikusnak ítélte az akadémia nagy aranyérmét. Ez az elhatározás óriási feltünést keltett, hiszen a Royal Society a háború kitörése után törölte tagjainak lajstromából a német tudósokat és most sem akarja felújítani az összeköttetést a német tudományos világgal. Einsteinnel, az Uj Newton"-nal azonban kivételt tettek az angol fizikusok és így Einstein áttörte a német tudomány blokádját. ..." [HAI.]

Háború a föld és a csillagok között. A messze vivő ágyu és a csillagászat. = Bécsi Magyar Ujság 2. 1920. ápr. 11. 86. sz. p. 5. "Delamare-Mare találmánya, a 240 kilométerre vivő ágyu, nagy szenzációt keltett a csillagászok körében. Ez a találmány egy csapásra kétszeresére fokozta az eddig ismert leghatalmasabb ágyuszörnyetegnek, a német Kövér Bertának vivő képességét és új perspektivákat nyitott meg a csillagászoknak, akik most már - hír szerint - komolyan remélik, hogy valamikor nemcsak a számok sokaságával, hanem az elvont számoknál kézzel foghatóbb eszközökkel is megközelíthetik az eddigi megközelíthetetlent, a Föld bolygótársait.
A Société Astronomique de France legutóbbi ülésein - mint a Petit Parisien közli - többször szóba került az ágyútechnikának ez a háború után is még egyre tartó fejlődése. - Élénk vitákat rendeztek arról, hogyan lehetne a földet körülvevő légkörön keresztül ágyugolyókat kiröpíteni a világűrbe. Valóságos háborut terveznek a Föld és a csillagok között. Bauma Pluvinel a csillagászati társaság tagja, felvetette azt az eszmét, hogy a meszehordó ágyuk lövedékeit lássák el oly szerkezettel, amely, visszaesvén a földre, megmutassa a világűr eddig ismeretlen részeinek légköri és egyéb sajátosságait. ..." [HAI.]

Egy világhírű csillagász jubileuma. = Bécsi Magyar Ujság 2. 1920. ápr. 29. 101. sz. p. 4. "A napokban üli meg dr. Palisa János bécsi kormánytanácsos, a világ leghiresebb csillagászainak egyike működésének ötvenéves jubileumát. Palisát 1870-ben nevezték ki a bécsi csillagvizsgáló intézet asszisztensévé és egy évre rá már megbízták a berni obszervatórium vezetésével, később a pólai katonai vizsgálóintézet igazgatójává nevezték ki. A kiváló tudós 117 kisbolygó csillagot fedezett föl. A párisi akadémia Palisát két izben tüntette ki jutalomdíjjal." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Nem lehet a Marshoz férkőzni. = Bécsi Magyar Ujság 2. 1920. máj. 5. 105. sz. p. 5. "Londonból jelentik: Milliner angol csillagásznak az a kísérlete, hogy Hertz-féle elektromos hullámok segítségével érintkezésbe lépjen a Mars bolygóval, sikertelen maradt. A készülék csak a Hertz-féle hullámok által okozott villámszerű kisüléseket jelezte." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Új bolygót fedeztek fel. = Bécsi Magyar Ujság 2. 1920. jún. 1. 127. sz. p. 4. "Madridból jelentik: Comassola barcelonai csillagász a madridi tudományos akadémiának jelentést tett egy általa felfedezett kisbolygóról, amelynek az Alphonsina nevet adta." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

AMÓNDÓ Péter: Einstein. = Bécsi Magyar Ujság 2. 1920. aug. 29. 204. sz. p. 1. "Nem lehet már kertelni és semmi ok sincs már a kertelésre, sőt le kell irni és jól meg kell érteni. Einsteint, a tudóst, aki a látható és mérhető világ tudományát forradalmasította, egy tudós-társaság hallgatásra akarja kényszeriteni. [...] Newtonban benne van Einstein. Newton, ha kétszáz évig él, megírja "a relativitás általános és különös elméletét", de Newton famulusa, ha háromszáz évig él, akkor sem írja meg.
Dr. Eddington, a csillagász, aki bebizonyitotta, hogy az Isten tudja és a Merkur követi Einstein elméletét - mert bebizonyitotta! - ugyanez a csillagász a Newton nagy munkájában, a "Philosophiae naturalis Principia mathematica" című ünnepélyes foliánsban felfedezett egy új csillagot. A csillag a szöveg alá mutat egy kis jegyzetre, amelyben Newton, mellesleg, anticipálja Einsteint; három latin mondatra, amelyek azt mutatják, hogy az angol egy éjszaka járt azon a ponton, ahonnan - az ő éles szemével - már látható Einstein gondolata. ..." [HAI.]

Egy hires osztrák csillagász éhhalála. = Bécsi Magyar Ujság 2. 1920. okt. 26. 253. sz. p. 4. "Egy Bécs melletti kis faluban, Perchtolsdorfban éhenhalt egy tudós, aki barátjaitól és tisztelőitől nem akart segítséget, élelmiszert elfogadni. Ez a különc, aki ily különös módon ment önként a halálba, dr. Margules Miksa a bécsi egyetem kitűnő magántanára és a bécsi csillagászati intézet hosszu éveiken át volt titkára. ..." [HAI.]

SZŐNYI O[ttó]: P. Pinzger Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete születésének kétszázadik évfordulójára, különös tekintettel vardői útjára. = Dunántúl (Pécs) 10. 1920. aug. 15. 160. sz. p. 3. Könyvismertetés. [HAD.]

Északi fény. = Az Időjárás 24. 1920. márc-ápr. 3-4. füz. p. 31. Nagykanizsán 1920. márc. 17-én, Pápán és Budapesten márc. 22-én észlelték. [IBQ.]

dr. R. A. [RÉTHLY Antal]: A klímaváltozások okai. = Az Időjárás 24. 1920. márc-ápr. 3-4. füz. p. 31. A 11 éves naptevékenységgel egybevágó klímaváltozások. [SRG.]

PRILESZKYNÉ SARLAY Irén: Napgyűrű. = Az Időjárás 24. 1920. júl-aug. 7-8. füz. p. 62. 1920. jún. 16-án délben Ajnácskőn (Gömör megye). [SRG.]

TERTSCH Károly: Gömbvillám. = Az Időjárás 24. 1920. júl-aug. 7-8. füz. pp. 62-63. 1920. június hó 22-én délután 14 órakor Visegrádnál, a Dunán képződött villámcsapásra következett egy gömbvillám. Az észlelést közlő Tertsch Károly: "amatőr csillagász, nagymarosi lakos". [IBQ.]

RÁCZ Béla: Északi fény. = Az Időjárás 24. 1920. júl-aug. 7-8. füz. pp. 63-64. Szerep (Bihar megye), 1920. márc. 22. este 19 és 21 óra között. [IBQ.]

SZOLNOKI Imre: A napfoltok relatívszáma Zürichben. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. 1919-ben és 1920-ban. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Napgyűrű. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. Szegeden 1920. aug. 24-én. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Napon történő változások hatása a Föld hőmérsékletére. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. [IBQ.]

Halo-jelenség. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. 1919. ápr. 14-én Temesváron. [SRG.]

SZILASSY Cäsar: QUOUSQUE. = Szeged 1. 1920. aug. 18. 3. sz. p. 3. A Hirek című rovatban lévő "csillagászati" vers. [HAI.]

Csillagvizsgáló Szegeden. = Szeged 1. 1920. szept. 1. 14. sz. p. 3. "Tass Antal, az ógyallai csillagvizsgáló-intézet aligazgatója bejelentette a polgármesternek, hogy a cseh megszállás alatt levő intézetüket Szegeden szeretnék ideiglenesen elhelyezni. A polgármester az aligazgatót több középület megtekintésére utasította, aki, tekintve, hogy mechanikai műhelyük is van, e célra a felsőipariskolát találták legalkalmasabbnak. Hamarosan megérhetjük tehát azt, hogy mi szegediek olvashatunk majd a csillagokból." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

OLASZ Péter S. J.: Az Einstein-féle gravitácziós elmélet csillagászati igazolása. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. 1. - febr. 15. 731-734. füz. p. 48. Apró közlemények. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Vulkáni kitörés okozta alkonypir-tünemények. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. 1. - febr. 15. 731-734. füz. pp. 48-49. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. 1. - febr. 15. 731-734. füz. pp. 53-56. 1920. febr. - márc. - ápr. jelenségek. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Mars földközelben. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. márc. 1. - ápr. 15. 735-738. füz. pp. 107-112. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. márc. 1. - ápr. 15. 735-738. füz. pp. 124-125. 1920 máj. - jún. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Feltünő változás a Hold Linné-kráterében. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. máj. 1. - jún. 15. 739-742. füz. p. 166. 1920. márc 29-én Miethe A. megfigyelése. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. máj. 1. - jún. 15. 739-742. füz. pp. 168-169. 1920. júl. - aug. - szept. jelenségek. [SRG.]

Északi fény Magyarországon. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. máj. 1. - jún. 15. 739-742. füz. pp. 198-199. Északi fény 1920. márc. 22-én Budán, Pápán, Nagykanizsán, Kalocsán, Szerepen. Utoljára Budapesten 1917. dec. 17-én láttak sarki fényt. Levélszekrény. Tudósítások. (10.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Napsugárzás és a sarki jégtakaró. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. júl. 1. - aug. 15. 743-746. füz. pp. 250-251. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. júl. 1. - aug. 31. 743-746. füz. pp. 259-260. 1920. okt. - nov. jelenségek. [SRG.]

KOMÁROMI KACZ Endre: Északi fény Komáromban. = Természettudományi Közlöny 1920. júl. 1. - aug. 31. 743-746. füz. pp. 262-263. Északi fény Komáromban.; Napfolt észlelés 1920. márc. 19-22. között.; Állatövi fény észlelés 1920. márc. 22-én. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: Adatok a meteorológiai műszerek feltalálásának történetéhez. = Természettudományi Közlöny 1920. júl. 1. - aug. 31. 743-746. füz. p. 263. [SRG.]

TASS Antal: A magyar csillagászat történeteiből. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. pp. 280-284. [GAI.]

WODETZKY József: Az 1919. május 29.-i napfogyatkozás és a relativitástan. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. pp. 304-306. [SRG.]

WODETZKY József: Új csillag a Hattyú csillagképben. Nova Cygni. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. p. 310. Nova észlelés 1920. aug. 23-án. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: Óriás- és törpe-csillagok fölismerése a színképből. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. pp. 310-311. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: Változó csillagok megfigyelése fotoelektromos úton. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. p. 311. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: Sugárzó nyomás a Nap környezetében. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. pp. 311-312. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. pp. 318-319. 1920. dec. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (24.) = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. p. 323. Dr. G. S. kérdése a napfoltok viszonylagos számáról a folyó évben. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A napfoltok viszonylagos száma. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. p. 328. Levélszekrény. Kérdések. (24.) [SRG.]

WODETZKY József: A csillagok belső szerkezete és a modern atómelmélet. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 751-754. füz. pp. 344-353. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: Einstein relativitástanának bírálata. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 751-754. füz. pp. 375-378. [SRG.]

B. [BOGDÁNFY Ödön]: A meteoritok szétrobbanása. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 751-754. füz. pp. 382-383. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A magyar csillagászat történetéhez. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 751-754. füz. p. 383. Apró közlemények. [GAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 751-754. füz. pp. 384-386. 1921. jan. - febr. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A színképvonalak eltolódása a nehézségi erő hatására. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. - dec. 1-4.(137-140.) pótfüz. pp. 66-67. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: Fotografikus csillag-parallaxisok. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. - dec. 1-4.(137-140.) pótfüz. p. 68. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: Árapálysúrlódás és a Hold évszázados gyorsulása. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. - dec. 1-4.(137-140.) pótfüz. p. 68. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Sz. K.: Uj kráter keletkezett a Holdon. = Új Idők 26. 1920. 14. sz. p. 285. [SRG.]

Újabb elmélet a Nap sugárzásának magyarázatára. = Uránia 21. 1920. ápr-aug. 4-8. sz. pp. 41-42. Légköroptikai jelenség. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

Marconi másvilági jelei. = Uránia 21. 1920. ápr-aug. 4-8. sz. p. 42. A szikratávírón észlelt jelekről 1920. jan. 27-én számolt be. Légköroptikai jelenség. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

SZTROKAY Kálmán: Szikratávíró a Marsban? = Vasárnapi Ujság 67. 1920. ápr. 11. 7. sz. pp. 80-81. "A Daily Mail tudósítása nyomán az egészvilág sajtóját bejárta az a fantasztikus hír, hogy a szikratávíró olyan titokzatos jeleket regisztrál, a miknek alig lehet más magyarázatát adni, mint hogy valamelyik szomszéd égitest akar ezen az úton összeköttetésbe jutni a Föld lakóival. [...] Marconi, a ki vezetője a legnagyobb amerikai dróttalan távirótársaságnak, a következő nyilatkozatot tette a Daily Mail számára erről a kérdésről: - Csakugyan gyakran veszünk észre határozott jeleket a szikratávíróban, a melyeknek eredete a földön kívül is lehet. Ezek a jelek egyszerre, egy időpontban jelentkeztek Amerikában és Angliában, a mi arra mutat, hogy olyan messziről kell jönniök, hogy a távolságuk mellett elenyészik a London Newyork közti távolság. [...] - Eddig nem tudunk semmi bizonyosat a jelek eredetéről.
Valószínű, hogy a forrásuk nagyon messze van, tehát például az is lehet, hogy a nap-protuberancziák által előidézett elektromos hullámok hozzák őket létre. Az sem lehetetlen, hogy valamelyik bolygóról jönnek a jelek, mert annak lakói ilyen módon igyekeznek összeköttetésbe lépni velünk, de még hosszas és alapos vizsgálat szükséges ahhoz, hogy ezt eldönthessük." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: Uj kozmológia. = Vasárnapi Ujság 67. 1920. jul. 11. 13. sz. p. 152. "Az asztrofizikának mindig megoldhatatlannak látszó problémája volt az, hogy honnét pótolja a Nap a kisugárzott hőenergiáját? [...] A Nap életkorául adódott 18 millió esztendő meglepően kevés, ha csak a geológiai korszakokkal mérjük is össze és ezért az asztrofizika belátta, hogy az összehúzódás teóriája nem elég a Nap hőenergiájának megmagyarázásához. Ezért mondta Newcomb: "A Nap semmi esetre sem sugározhat ki magából még hosszú ideig akkora hőt, a mekkorát mai mértékében kibocsát magából, ha csak valami "csoda" által meg nem szaporodik az energiakészlete. [...]
Ha csak a rádiumnak akarnók tulajdonítani a Nap hevét, akkor a Nap anyagának jó részben urániumból kellene hogy álljon, a mit viszont a színképelemzés egyáltalán nem tesz valószínűvé. [...] egészen bizonyos, hogy úgy a Nap, mint az állócsillagok belső hőjének eredetében és fennmaradásában nagy szerepet kell hogy játsszék az atómbomlás folyamata." [HAI.]

A Linné-kráter. = Vasárnapi Ujság 67. 1920. szept. 15. 17. sz. pp. 198-200. "A Hold felületét tulajdonképen csak azóta ismerjük megbízhatóan, a mióta a csillagászat a fényképezést is bevezette megfigyelő eszköznek. [...] A Hold északnyugati részén elterülő Maré Serenitatis területén Lohrmann 1823-ban egy meglehetősen mély krátert látott és rajzolt le, a melyet Linné-kráternek neveztek el s ezt a krátert később Madler is ugyanúgy rajzolta le ma is elismert pontosságú holdtérképében. 1866-ban Schmtdt viszont azt a feltűnést keltő megfigyelést tette, hogy a Linné-kráter helyén nincs semmi egyéb, mint egy kis fehéres folt, a mi egyáltalán nem hasonlít semmilyen kráter alakhoz. [...] Pár héttel ezelőtt azonban egészen váratlanul eldőlt a Linné-kráter kérdése és pedig úgy, hogy igazat kell adnunk a régi megfigyelőknek, mert a Linné-kráter újból előtűnt a fehér foltból.
A charlottenburgi obszervatórium megfigyelője S. Miethe vette észre véletlenül, hogy a Linné-kráter helyén határozott kráter-alakot lehet látni ismét, illetve hogy a fehér folt - a mely a valóságban gyönge mélyedés lehetett a Maré Serenitatis sima síkján - most határozottan köralaku, meredek falu mélyedéssé változott át, minden bizonyára úgy, hogy a belseje jelentékeny mértékben lesülyedt. [...] Azt kell tehát hinnünk, hogy a Holdban ma is működnek belső erők, a miknek ugyancsak hatalmas megnyilvánulásai a felszínén is látható nyomokat hagynak..." [HAI.]

Tér és idő. = Vasárnapi Ujság 67. 1920. okt. 24. 20. sz. pp. 236-237. "...Az Einstein-féle relativitás elmélete bizonyos pontig csakugyan szellemes matematikai játék s meglepő egyszerűsítések származnak belőle a mechanika képleteinek egynémelyikében. [...] A relativisták azonban nem elégszenek meg a játékkal, bizonyítani akarják elméletük abszolút igazságát és ezen a téren aztán egészen abszurd eredményeket érnek el. Az ő világukban a fény nem egyenes vonalban terjed, a világegyetem véges, a testek kénytelenek a mozgás irányában megrövidülni, hogy a formulákban ne legyen hiba, anyag tulajdon képen nincs is, mert a mit anyagnak nevezünk, az csak lyuk az éterben, abban az éterben, a mi a fizikusok számára csak kisegítő hipotézis, de a realitásáról semmit sem tudunk és nem is hiszünk benne. [...] Merkúr számára az említett kis hiba, melynek nagyságát ismerjük, a melyet a Merkúr pályaszámításában tekintetbe is veszünk, de nem tudunk neki fizikai értelmet tulajdonítani.
Bizonyára nincs is fizikai értelme, csak a számításban elkövetett megközelítések kiegyenlítődése. Einstein azonban levezetett egy formulát, a melyből pontosan adódik a Merkúr perihélium -mozgása s ebben a relativisták bizonyítékot látnak elméletük helyességére. A baj csak az, hogy ugyanazt a formulát már régen bevezették egy hibás feltevés alapján kiindulva - azt téve fel, hogy a gravitáczió terjedésének sebessége van, [...] A színképeltolódásban eddig semmi határozott adatot nem tudott a megfigyelés, mig a fénysugarak elgörbülését állítólag pontosan észlelték Crommelin és Eddington az 1919 május 29-iki napfogyatkozás alkalmával, [...] Az Einstein-féle elmélet is csak látszólag oldja meg a tér és idő filozófiai problémáját s önmagában hordja a saját maga czáfolatát is, mert végeredményben ad absurdum vezet.
Ha matematikailag fejlesztjük ki a relativitás elméletét, - a mint azt az angol matematikusok megtették - az derül ki belőle, hogy hiába véges az Einstei-féle világegyetem, önmagától adódik, hogy ezen a véges világegyetemen kivül kell lenni még több ilyen véges világnak - vagyis az igazi világegyetem mégis csak végtelen, a mint eddig tudtuk és a tér és idő fogalmát nem lehet erőszakosan egygyé kalapálni." [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: Az új csillagok rendszere. = Vasárnapi Ujság 67. 1920. dec. 5. 23. sz. pp. 269-271. "...érdekes és fontos eredményt mutatnak fel most C. Luplau Janssen és G. Haarth dán csillagászok, [...] Az elméleti kutatások szerint a Nóvák keletkezésének megmagyarázásában az a legvalószínűbb feltevés, hogy a világűrben bolygó kihűlt csillagok sűrűbb kozmikus ködbe érnek, a hol a növekvő súrlódás folytán megtüzesednek, felvillannak s mikor a sebességük lecsökken, akkor hűlni kezdenek s legjobb esetben mint halványan világító vörös csillagok láthatók hosszabb ideig is, de legtöbbször egészen elsötétednek. [...] Eddig csak egyetlen Nóvának sikerült meghatározni a parallaxisát, az 1901-ben megjelent Nova Persei-ét, a mit Bergotand 0.03 iv másodperczben állapított meg. Ez körülbelül 110 fényévnek felel meg, [...]
Abból a feltételből indultak ki, hogy a Nóvák abszolút fényessége egyformának tekinthető valamennyinél a fénymaximumuk idejében s egységül a Nova Perseit vették fel, melynek relatív fényessége két és félszer akkora volt, mint egy elsőrendű állócsillagé. A kozmikus ködben mozgó csillag fényessége természetesen függ a sebességétől is, a mit nem ismerünk, azonban a legújabb tapasztalatok szerint nagyobb tömegű csillagok kisebb sebességgel mozognak a világűrben, mint a kisebb tömegűek s így jogos megközelítésnek vehető fel, hogy végeredményben a fellobbanó új csillagok abszolút fényessége körülbelül egyforma, akármekkora is a nagyságuk és a sebességük. Ennek a feltételnek az alapján a fotometria törvényei szerint könnyen ki lehet számítani az egyes Nóvák tőlünk való távolságát.
A relatív fényesség, a mit mi megfigyelünk, fordított arányban áll a távolság négyzetével s ha a Nova Perseit egységnek veszszük fel, akkor mind a harminczhárom Nova távolságát kiszámíthatjuk s ha ez megvan, tiszta képet alkothatunk magunknak a Nóvák térbeli elhelyezkedéséről. [...] Az derül ki ugyanis meglepő nyilvánvalósággal, hogy a Nóvák erősen lapult, középen sűrűsödő csillaghalmazt alkotnak,..." [HAI.]

          1921.

CZUKOR Károly: A relativitás elve. Második bővített kiadás. Írta Czukor Károly v. műegyetemi tanársegéd. Budapest, 1921. Dick Manó kiadása. Korvin Testvérek műintézetének nyomása. 112 p. A szerző előszava az első kiadáshoz Budapesten kelt 1920. szeptember havában. A szerző előszava az második kiadáshoz Budapesten kelt 1921. február havában. Einstein általános relativitáselméletének ismertetése, csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: A különleges és az általános relativitás elmélete a nagyközönség számára. Ford.: Vámos Ferenc. Budapest, 1921. Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadása, Globus nyomda. 94 p. /A Pantheon ismerettára./ Einstein előszava 1916 decemberében kelt. A bővített tizenegyedik német kiadásból készült a magyar fordítás. A fordítást átnézte: Tangl Károly. A fordító továbbikülföldi irodalmat ajánl a pp. 93-94. helyen. [KSZ.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz tanitó- és tanitónőképzők számára írták Farkas Sándor és Dr. Kovács János. 3. kiad. Budapest, 1921. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és könyvnyomda kiadása. 168 p. A szerzők előszava Budapesten kelt 1903 augusztus hóban. A szerzők előszava a második kiadáshoz Budapesten kelt 1907 augusztus hóban. E könyv jelen 3-ik kiadásában a 140,660/1911. számú miniszteri rendelettel tanító- és tanítónőképző-intézetek számára tankönyvül engedélyeztetett. Csillagászat: pp. 1-80. [KSZ.]

KRÚDY Gyula: Krudy Eugén regényes története, avagy tizenötmilliós ajándék a magyar tudománynak. = Magyarország 28. 1921. dec. 8. 276. sz. p. 7. Bartha Lajos 2007-es megjegyzése: Kevéssé ismert, hogy egy másik nagyobb ajándékozás is történt, a külföldön meggazdagodott magyar orvos, Krúdy Jenő (eredetileg Ödön; 1860? - 1942) - a nagy író unokatestvére - részéről. Krúdy Jenő, illetve ahogyan külföldön ismerték Eugéne de Krudy, a hátsó-indiai holland hadsereg orvosa volt, majd Indiában telepedett le, és szemorvosként jelentős vagyont szerzett. Ekkor kezdett csillagászattal foglalkozni, sőt maga is csiszolt távcső-tükröket. A XX. sz. elején Svájcban telepedett le, ahol egy nyilvános bemutató csillagvizsgálót rendezett be. Elhatalmasodó szembetegsége miatt azonban már nem tudott maga észlelni, ezért eladásra kínálta csillagvizsgálóját.
Amikor azonban 1920-ban tudomást szerzett arról, hogy Magyarország elveszítette egyetlen állami obszervatóriumát, a luzerni csillagvizsgáló teljes felszerelését a magyar államnak ajándékozta. Krudy az ügyvédjén, Ernst Baumannon át műszereit 1920-ban előbb a kultuszminiszternek, majd magának Horthy Miklós kormányzónak ajánlotta fel. Ő maga a teljes eszköztár értékét 1922 őszén 80 millió Koronára becsülte. Az ajándékozásért cserébe a "tiszteletbeli igazgató" címet kérte. Alighanem ez az utóbbi kívánsága váltotta ki a szakcsillagászok ellenérzését - bár Krudy nem követelt "beleszólási jogot", csak a címre tartott igényt! - és a 85 tételből, valamint a könyvtárból álló ajándékot elutasították. Az ajándékozás azonban nagy visszhangot keltett, és a sajtó is bőven, bár nem egészen helytállóan tárgyalta. Az "Est" című lap 1921. okt. 8-i számában, például ilyen címen jelent meg cikk: "Ki lesz az igazgató? - A nagylelkű műkedvelő vagy a kiváló tudós?".
Tény, hogy a Krudy-ajándékból elsősorban az 50 cm átmérőjű, Calvert-Browning gyártmányú reflektor, egy 25 cm-es egyszerű szerelésű tükrös távcső és egy 6 hüvelyk (16 cm) nyílású Merz-féle lencsés műszer jelentett értéket; ezek mellett egy 25 és egy 26 cm átmérőjű tükör is volt az ajándékozott eszközök között. [Később az 50 cm-es távcső Debrecenbe, a 25 cm-es cső előbb Kolozsvárra, majd budapesti kiállítása után Bajára került.] Tass az egész gyűjteményt értéktelennek mondta, Terkán pedig csak az 50 cm-es távcsövet minősítette használhatónak. Végül is Krúdy Jenő 1922-ben az összes műszerét az államkincstárnak adományozta, ezért "M. kir. kormányfőtanácsosi" címet és évjáradékot kapott. A műszereket a svábhegyi csillagvizsgálóra bízták, azok szabad felhasználásának vagy tovább ajándékozásának jogával. Ekkor került a kalocsai Haynald-csillagvizsgáló birtokába egy jó minőségű 25 cm-es tükör.
Sajnos a ma már zömében muzeális értéknek nevezhető gyűjtemény nagy része kézen-közön elkallódott. Krúdy Jenő jó szándékát azonban elismeréssel kell megemlítenünk, annál is inkább, mivel - talán éppen személyes ellentétek miatt - a magyarországi történeti írások eddig teljesen mellőzték személyét. Krudy kidolgozta a homorú távcső-tükör csiszolás műkedvelők által is elvégezhető egyszerű módját, és erről több kiadást megért, német nyelvű munkát is írt. A nagy sikerű német mű alapján került, kisebb kiegészítésekkel a nálunk nagyon népszerű A távcső világába a tükörcsiszolás leírása. [IBQ.]

LÉVAY Ede: Matematikai és fizikai földrajz a gimnáziumok III. osztálya számára. Írta Lévay Ede dr. tankerületi kir. főigazgató a budapesti Bolyai Főreáliskola igazgatója. 55 fametszettel. 3. kiad. Budapest, 1921. A Szent-István-Társulat kiadása, Stephaneum nyomda r. t. 102 p. Az iskolák számára tankönyvül a nmélt. vallás- és közoktatásügyi miniszter által 66.526/1917. sz. alatt engedélyeztetett. Csillagászat: pp. 3-35., pp. 59-68., pp. 81-83. [KSZ.]

LÉVAY Ede: Fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel a kath. polgári leányiskolák számára a legújabb tanterveknek megfelelően. Írta Lévay Ede dr. 178 ábrával. 6. kiad. Budapest, 1921. A Szent-István-Társulat kiadása, Stephaneum nyomda r. t. 212 p. Csillagászat: pp. 82-83., pp. 99-101., pp. 135-179., pp. 190-191. [KSZ.]

MAHLER Ede: Keleti tanulmányok. 1. Mikor vonultak ki az izraeliták Egyiptomból? 2. A naptár az ókori kelet népeinél. Szerk.: Bánoczi József, Gábor Ignác. [Budapest, 1921 körül.] "Globus" Nyomdai Műintézet Rt. 52 p. /Népszerű Zsidó Könyvtár. 13./ A kronológus és csillagászattörténész kronológiai és naptártörténeti tanulmányai. [REZ.]

PÁSTHY Károly - SZARVASSY Margit: Természettan és csillagászati földrajz. A polgári leányiskolák IV. osztálya részére. Wettstein H. műve nyomán írta Pásthy Károly polgári leányisk. igazgató és Szarvassy Margit felsőbb leányisk. tanítónő. A legújabb (1908-iki) tantervnek megfelelő és teljesen átdolgozott harmadik kiadás. Budapest, 1921. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda kiadása, Franklin-Társulat nyomdája. 152 p. +1 színes t. E könyv jelen 3-ik kiadásában a 107,509/1909. sz. miniszteri rendelettel polgári leányiskolák számára tankönyvül engedélyeztetett. A szerzők előszava Kecskeméten kelt 1909. május hóban.
Csillagászat: Foucault-ingakísérlet (pp.14-15.), Keringő mozgás. Nehézkedés, gravitáció (pp. 18-19.), A messzelátó, teleszkóp (pp. 93-94.), Csillagászati földrajz (pp. 126-147.) A szemhatár. A Föld alakja. A Föld nagysága. Földrajzi szélesség és hosszúság. Az éggömb. Világtengely. Csillagképek. A Föld forgása és a forgás következményei. A Föld keringése a Nap körül és e keringés következményei. Csillagnap. Valódi nap. Középnap. Zónaidő. Az év és a naptár. Nap. Bolygók. Naprendszer. A Hold és fényváltozásai. Nap- és holdfogyatkozás. Állócsillagok. Tejút. Ködfoltok. [KSZ.]

POGÁNY Béla: A fény. Egy színes táblával és 289 ábrával. Budapest, 1921. Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadása, Globus nyomda. 366 p. /A Pantheon ismerettára./ [KSZ.]

SCHMIDT, Harry: A relativitás tanának világszemlélete. Einstein relativitás-elmélete. Ford. és előszóval ellátta Sztrokay Kálmán. [Budapest, 1921.] Révai-kiadás. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Nyomdája. 123 p. /Világkönyvtár./ Fejezetcímek: Előszó. A modern fizikai világszemlélet. Az általános mechanika alaptörvényei. A koordináta-rendszer. Az abszolút tér. A klasszikus mechanika relativitás-elve. Az éter. Michelson és Morley kísérlete és H. A. Lorentz magyarázata. Einstein speciális relativitás-elve. A négydimenziós világ. Einstein általános relativitás-elve. A relativitás-elmélet világszemlélete. [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1921-ik közönséges esztendőre. Huszonegyedik évfolyam [Debrecen, 1920.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Merkur.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1921 január hóban. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 32. 1921. jan-máj. 1-5.(373-377.) füz. p. 4. Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenkettedik akadémiai ülés. Harmadik összes ülés 1921 márczius 14-én. = Akadémiai Értesítő 32. 1921. jan-máj. 1-5.(373-377.) füz. p. 48. B. Podmaniczky Gézáné adománya az Akadémiának. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia részére beérkezett adományok. = Akadémiai Értesítő 32. 1921. jan-máj. 1-5.(373-377.) füz. p. 131. B. Podmaniczky Gézáné adománya az Akadémiának. [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1920 évi munkásságáról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 32. 1921. jún-aug. 6-8.(378-380.) füz. p. 187. Az osztály megjelentette P. Pinzger Ferenc "Hell Miksa emlékezete" című könyvét. [SRG.]

Alapítványok, jutalmak, bizottságok. Báró Podmaniczky Gézáné alapítványa. = Akadémiai Értesítő 32. 1921. szept-dec. 9-12.(381-384.) füz. p. 278. [SRG.]

BALÁZS Béla: Einstiein. = Bécsi Magyar Ujság 3. 1921. febr. 22. 44. sz. p. 3. "Elült kissé az Einstein-lárma. Most el lehet gondolkodni a dolgon: mit jelenthet számunkra egy új Kopernikus? Mit jelenthet "emberileg" számunkra, akik nem vagyunk fizikusok és astronómusok. [...] A tudomány történetének egyik legragyogóbb, legpathetikusabb erejű gesztusa - nem nevezhetem máskép - az a fölényes, nyugodt biztonság, mellyel Einstein ezt a számítást publikálta, mondván: a megfigyelők dolga, hogy ezt a tapasztalatban is kimutassák. "Üeber die spezielle und allgemeine relativitätstheorie" című népszerű könyvecskéjének második kiadásában ezt írja az 51. oldalon: "A nap közelében megjelenő állócsillagok, melyek csak teljes napfogyatkozás idején figyelhetők meg, 1,7 fokkal a naptól eltávolodva, kell hogy feltünjenek, viszonyitva más helyzetükhöz, mikor máshol áll a nap.
Hogy ez a következtetésem helytáll-e, vagy sem, annak megvizsgálása döntő fontosságu, mely vizsgálatot mihamarább elvárjuk a csillagászoktól" Ugyane könyvnek harmadik kiadásában ugyane helyen csillagos jegyzetet olvasunk: "Az időközben bekövetkezett teljes napfogyatkozás alkalmával történt megfigyelések és mérések teljesen igazolták számításaimat." Bizony csillagos jegyzet ez mindenképen! Ám a legizgatóbb Einstein relativitás elméletében az, hogy szerinte a világ nem végtelen. És itt ágaskodik csak fel igazán ami mai gondolkodásunk. Mert nem ugy van, hogy a végtelenséget nem tudjuk elképzelni, hanem forditva inkább: nem tudjuk elképzelni a véget. Mert képzeletünk rögtön átugrik minden határon és azt kérdi: mi van mögötte? Ha a világnak van vége, akkor mi van a világ mögött? ..." [HAI.]

Csillagászok kongresszusa. = Bécsi Magyar Ujság 3. 1921. aug. 25. 200. sz. p. 4. "Potsdamból jelentik: A potsdami városház nagytermében szerdán nyilott meg a nemzetközi csillagászkongresszus. Franciaország és Belgium kivételével minden európai állam képviseltette magát a kongresszuson. Az elnöki tisztet Stömgreen koppenhágai tanár tölti be. A kongresszuson megjelentek: Pater Hagen, a vatikáni csillagvizsgáló igazgatója, Eddington (Cambridge), Bolin (Stockholm), Zeipel (Upsala), Lous (Christiania), Einstein (Berlin), Wiecherzt (Göttingen), Schorr (Hanburg), Knopf (Jena), Oppenheim (Bécs), Scheller (Innsbruck)." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(be): A Mars-lakók filmen? = Bécsi Magyar Ujság 3. 1921. okt. 25. 242. sz. p. 5. "Nem vicc, nem fantazmagória, nem reklámtrükk: komoly terv. A mikrofotográfia a legparányibb szalagok és mikrobák életét mutatja már a lepedőn, a makrofotografálás talán lehetővé teszi, hogy 2 1/2 irdd és olvasd: harmadfél kilométerről nézhessük az életet a Marson, ha van. A Holdba utazás terve után a Marson levő élet olyan megfigyelésének a terve jön, amelyiknek sikere végre eldönti a kérdést: van-e a szomszéd planétán olyan élet, amely az emberi lény társas életének szemszögéből nézve kultúrélet. Két amerikai csillagásznak támadt, az az ötlete, hogy teleszkóp-csőnek épít át egy használaton kívül levő bányaaknát, amely nagy magasságban fekszik, felhőtlen hegyi levegőn torkol szabadba.
A chilei Chanaralban készül a sziklába vájt teleszkóp, amelynek 15 méter átmérőjű lesz a csöve és komplikált lencse-rendszerével lehetővé tesz csillagászati pillanatfelvételeket gyors egymásutánban, filmszerűen. Huszonötmilliószoros fényképnagyítással számolnak a tervező csillagászok, akik a Marsnak 1924-beli földközelgégét akarják kihasználni az első felvételekre. A teleszkóp és a fényképnagyítás kombinációja így 2 és fél kilométeres közelből mutatná meg a Mars felületét, mintha például a budapesti milleniumi rém-emlékmű angyalának a hátán lovagolva szabad szemmel nézné az ember az Andrássy út elején nyüzsgő korzózókat. - Még van három esztendőnk ahhoz, hogy fantáziáljunk arról, milyen rejtelmeket hoz majd a Mars-film. Akinek ideje és kedve van, törje a fejét rajtuk." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Uj bolygot fedeztek fel a Neptunus pályáján túl. = Bécsi Magyar Ujság 3. 1921. nov. 10. 269. sz. p. 4. "A müncheni Kosmos jelenti, hogy a Harvard-obszervatórium a Neptunus keringésében jelentős eltéréseket észlelt. A zavarokat valószínűen egy idegen és eddig ismeretlen égitest vonzása okozza. Az észleletek alapján a csillagvizsgálóban gondos számításokat végeztek és arra az eredményre jutottak, hogy az egyelőre még hipotetikus bolygó tömege akkora, mint a földünké, terjedelme azonban jóval nagyobb. A Neptunus pályáján kívül keringő bolygó mégegyszer olyan távol fekszik a Naptól, mint a Neptunus s minthogy a Neptunus a Naptól 4500 millió kilométerre van, az új égitest közel tízezer [! tízezer millió] kilométerre kering Naptól. A Nap sugarai, épen e nagy távolság miatt olyan gyengén világítják meg a bolygót, hogy optikai műszereinkkel alig lehet észrevenni. Ugyanilyen körülmények között fedezte fel Herschel 1781-ben a Neptunust [! az Uránuszt]." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Krudy-ajándék Magyarországnak. = Bécsi Magyar Ujság 3. 1921. dec. 10. 295. sz. p. 4. "Budapestről jelentik: Dr. Krudy Jenő, a magyar származásu kiváló csillagász, a Royali Society tagja, ki egész életét az indiai gyarmatokon töltötte; összes csillagászati felszereléseit a magyar államnak ajándékozta. A 15-20 millió koronát jelentő ajándékot különvonat hozta Svájcból Budapestre. A Magyarországról elszármazott tudós közeli rokona Krudy Gyulának." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: Láthatatlan bolygó a Neptunon túl. = Érdekes Újság 9. 1921. okt. 20. 41. sz. p. 13. [ZSE.]

SZTROKAY Kálmán: Tudományos csillagjóslás. = Érdekes Újság 9. 1921. dec. 15. 49. sz. p. 13. [ZSE.]

RÁCZ Béla: Meteorológiai följegyzések a 1921. április 8-i napfogyatkozás alkalmával. = Az Időjárás 25. 1921. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 30-31. Meteorológiai észlelések Szerepen (Bihar megyében). [IBQ.]

OLASZ Péter S. J.: Pinzger Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete. I. rész: Hell élete és működése. Budapest, 1920. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. 145 l. = Magyar Kultúra 8. 1921. nov. 7. sz. pp. 438-440. "A hatalmas, tízkupolásnak tervezett svábhegyi csillagvizsgáló, amelynek megvalósításán Tass Antal jeles csillagászunk máris biztató eredménnyel dolgozik, a kalocsai Haynald-Obszervatorium Fényi páter szellemében történő életrekeltése, a tudós bencésrend tulajdonába átment Gotthard Jenő-féle csillagászati intézet mind-mind arra engednek következtetni, hogy a csillagászat magyarországi fénykora rövidesen beköszönt." Könyvismertetés. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Mekkorák az égitestek? = Magyarság 2. 1921. ápr. 3. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Növényi élet a Marson és a Holdon. = Magyarság 2. 1921. jún. 26. p. 9. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: A jövő évi teljes napfogyatkozás. = Magyarság 2. 1921. dec. 25. p. 10. Espenak szerint 1922. szept. 21-én 04.38 UT-kor volt újhold, és a teljes napfogyatkozás közepe. [SRG.]

A kártékony északi fény. = Szeged 2. 1921. máj. 19. 113. sz. p. 3. "Washingtonból jelentik: Szombat éjjel egész Észak-Amerika táviróüzemeiben nagy károkat okozott az északi fény. Newyork egészen el volt vágva a külvilágtól. A washingtoni tengerészeti csillagvizsgáló az északi fényt valamely óriási napfoltra vezeti vissza." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

Megérkeztek a budapesti uj csillagvizsgáló műszerei. = Szeged 2. 1921. nov. 26. 273. sz. p. 3. "Budapestről jelentik: Tegnap este Budapestre érkeztek dr. Krúdy-nak, Luzern csillagvizsgálójának, műszerei. A műszerek értéke meghaladja a negyvenmillió koronát. A műszereket a Magyarországon élő dr. Baumann Ernő, luzerni csillagvizsgáló társalapítója Magyarországnak ajándékozta s ezzel lehetővé tette, hogy az épülő budapesti csillagvizsgáló a legnagyobb európai állomásokkal felvegye a versenyt." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

LASSOVSZKY Károly: A Saturnus-gyűrű eltünése. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 755-758. füz. pp. 15-18. [PIR.]

WODETZKY József: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 755-758. füz. p. 44. Skjellerup 1920. dec. 13. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: Érdekes új kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 755-758. füz. p. 44. Baude, W. 1920. okt. 31. [Az 1920 HZ (944) Hidalgo kisbolygóról írt, melyet 1920. okt. 31-én fedezett fel Bergedorfban Walter Baade.] Apró közlemények. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 755-758. füz. pp. 52-54. 1921. márc. - ápr. - máj. jelenségek. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Winnecke-üstökössel való összeütközés lehetősége. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. márc. 1. - ápr. 15. 759-762. füz. pp. 107-108. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: Az álló csillagok tömege és a Nap mozgásának czélpontja. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. márc. 1. - ápr. 15. 759-762. füz. p. 113. Apró közlemények. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A Saturnus új gyűrűje. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. márc. 1. - ápr. 15. 759-762. füz. p. 113. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. máj. 1. - jún. 15. 763-766. füz. pp. 170-172. 1921. jún. - júl. - aug. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. máj. 1. - jún. 15. 763-766. füz. p. 187. Reid 1921. márc. 13-án új üstököst fedezett fel, amely az 1921a jelzést kapta. Levélszekrény. Tudósítások. (21.) [SRG.]

WODETZKY József: El nem tolódó kalcziumvonal a csillagok szinképében. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. máj. 1. - jún. 15. 763-766. füz. pp. 188-189. Levélszekrény. Tudósítások. (23.) [SRG.]

WODETZKY József: A Pons-Winnecke-üstököst, melyről Közlönyünk mult számában volt szó, április 10.-én Barnardnak sikerült megtalálnia a Corona borealis csillagképben. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. máj. 1. - jún. 15. 763-766. füz. p. 189. Levélszekrény. Tudósítások. (24.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. júl. 1. - aug. 15. 767-770. füz. p. 246. 1921. szept. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A Merkur-perihélium mozgása és a relativitástan. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. szept. 1. - okt. 15. 771-774. füz. pp. 281-284. [PIR.]

WODETZKY József: A Jupiter kilenczedik holdja. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. szept. 1. - okt. 15. 771-774. füz. pp. 298-299. Nicholson S. B. 1914. júl. 21-én fedezte fel a Lick obszervatóriumból. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. szept. 1. - okt. 15. 771-774. füz. pp. 307-309. 1921. okt. - nov. - dec. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A relativitás-elmélet és a Fraunhofer-féle vonalak eltolódása. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. nov. 1. - dec. 15. 775-778. füz. p. 365. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: Az Andromeda-köd forgása. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. nov. 1. - dec. 15. 775-778. füz. pp. 365-366. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. nov. 1. - dec. 15. 775-778. füz. pp. 371-373. 1922. jan. - febr. - márc. jelenségek. [SRG.]

MAHLER Ede: Alfred Jeremias, Das Alte Testament im Lichte des Alten Orients. 3. (deutsche) völlig neubearbeitete Auflage. Leipzig, J. C. Hinrichs, 1916. XVI, 713 S. = Történeti Szemle 10. 1921. 1-4. füz. pp. 149-162. Könyvismertetés. A német szerző a könyvében Babilónia világképéből, csillagászati ismereteiből, naptáraiból vezet le számos, sőt csaknem minden az Ószövetségben található elemet. Mahler kritizálja ezt az egyoldalúságot, mivel Egyiptom is legalább olyan mértékben hatással volt. Elemzi a naptárak történeti fejlődését Babilóniában, Egyiptomban, az "izraelelőtti" Kánaánban. Rámutat a kötetben lévő csillagászati és kronológiai hibákra. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Uj világnézlet? = Uj idők 27. 1921. márc. 15. 6. sz. pp. 110-111. Einstein elméletéről, amely más alapokra helyezi a fizika világképét. Az elméletet elutasító cikk. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Veszedelmes üstökösök. = Uj idők 27. 1921. máj. 1. 9. sz. pp. 175-176. Félelmek üstökösöktől a régi korokban. "1921. június 26-án az eddigi számítások szerint a Föld össze fog ütközni a Winnecke-féle üstökössel". Az összeütközésnek természetesen nem lesznek ránk nézve komolyabb következményei, mert tudjuk az üstökösök nem szilárd testek, hanem apró meteorok laza csoportosulásai, s nekünk páratlanul szép sűrű csillaghullás látványában lesz részünk. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Az állócsillagok titkai. = Uj idők 27. 1921. nov. 15. 22. sz. pp. 438-439. Russel angol asztronómus kidolgozta a csillagok fejlődésének elméletét. [KSZ.]

MOESZ Gusztáv: Az állócsillagok nagyságának meghatározása. = Uránia 22. 1921. jan-ápr. 1-4. sz. pp. 10-12. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

MOLNÁR J.: A napsugárzás és az időjárás. = Uránia 22. 1921. jan-ápr. 1-4. sz. p. 20. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

M. J.: Az északi fény eredete. = Uránia 22. 1921. jan-ápr. 1-4. sz. p. 22. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

MOESZ Gusztáv: Brassó órái a XVI. században. = Uránia 22. 1921. nov-dec. 11-12. sz. pp. 71-73. Napórákról is. [SRG.]

HAUSER Ignácz: A sarkfény és a napfoltok összefüggése. = Uránia 22. 1921. nov-dec. 11-12. sz. p. 73. [SRG.]

Az ég vándorai, az üstökösök. = Vasárnapi Könyv 11. 1921. 1. félév 4. füz. pp. 1-4. (49-52.) "A napilapok csaknem egy esztendő óta foglalkoznak az üstökössel, amely - a tudósok megfigyelése szerint - ebben az évben június végén elvonult a Föld közelében, egy pillanatra megmutatta sápadt arcát a földön élő embereknek, azután eltűnt abban a hatalmas térségben, amelyet világegyetemnek nevezünk. A "közelség" csak csillagászati mértékkel mérve volt az, mert földi mérték szerint óriási távolságról van szó. [...] Winnecke-üstökösnek nevezik, mert egy Winnecke nevű tudós csillagász pillantotta meg először (1819-ben) az égen. Az üstökösök, ezek a különös égi testek, már a legrégibb idő óta foglalkoztatják az emberek képzeletét. Az égen való föltűnésükkel babonás félelmet keltettek. [...] A tudós vizsgálatok pedig már régen kiderítették, hogy ezek a különös alakú égitestek ártatlan vándorai a világegyetemnek, s nincsen semmiféle hatásuk a földi életre. ..." [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: Az asztrofizika új sikerei. = Vasárnapi Ujság 68. 1921. febr. 13. 3. sz. p. 32. "Körülbelül egy esztendeje annak, hogy a nagy Mount-Wilson-obszervatóriumon hozzákezdtek a modern csillagászat egyik legnehezebb problémájának megoldásához, az állócsillagok látszólag átmérőjének közvetlen megméréséhez. ...Michelson vállalkozott rá,... a mount-wilsoni harmadfélméteres tükör-teleszkóppal. Az elmélet szerint legnagyobbnak látszó Betelgeuzét választotta s mint most halljuk, meg is van az első eredmény..." [HAI.]

VARGHA Gyula: Rejtelmek. = Vasárnapi Ujság 68. 1921. aug. 7. 15. sz. p. 173. "Csillagászati versfüzér": Csillagos ég., Idő és tér., Az atóm., Végtelenség., Fénybogár., Szédülő ember., Diadalmas élet., Őrszem. [HAI.]

Csillagvizsgáló a Svábhegyen. = Vasárnapi Ujság 68. 1921. aug. 28. 16. sz. p. 188. "1918-ban a nagy összeomlás után végleg elveszett számunkra Ógyalla, azonban a magyar tudományos világ nem tudott belenyugodni a veszteségbe és azonnal mozgalom indult meg abban az irányban, hogy egy új csillagvizsgáló intézetet teremtsünk meg,... Tass Antal, az intézet aligazgatója, mindenekelőtt arra törekedett, hogy megfelelő helyet tudjon biztosítani az új obszervatórium számára. ...dr. Krúdy János [sic!] felajánlotta Baselben levő magán obszervatóriumának teljes felszerelését... A kiválasztott hely környékén két villát rekviráltak az obszervatórium számára s a kultuszminisztérium műszaki osztálya elkészítette a terveket egy meridiánkör és egy nagy refraktor kupolájának számára..." [HAI.]

A szombathelyi csillagvizsgáló. = Vasvármegye, 54. 1921. nov. 9. p. 1. Az iskolának adott csillagvizsgáló nem működik. [SRG.]

          1922.

ARRHENIUS, Swante: A világok keletkezése. Ford.: Mende Jenő. Budapest, [1922.] Dick Manó kiadása, Korvin Testvérek nyomda. 176 p. [KSZ.]

CSORBA György: A csillagok láthatósági adatairól és a földrajzi tájékozódásról. Miskolcz, 1922. Klein, Ludwig és Szelényi R.-T. könyvnyomdája. 16 p. Kelt Miskolcon 1922 május hóban. A szerző által kidolgozott Egyetemes Csillagászati Grafikon ismertetése. [KSZ.]

KOVÁCS-KARAP Ernő: Hármas könyv. I. A Nap gázköre. II. Naprendszerek alakulása, anyaga és működése. III. Hő, fény, szín, villamosság. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T., Révai Nyomda. 200 p. A szerző előszava 1922. dec. 3-án kelt. A Nap gázköre. pp. 7-52.; Naprendszerek alakulása, anyaga és működése. pp. 53-118.; Hő, fény, szín, villamosság. pp. 119-200.; A kötet sajátos csillagászatot mutat be, az örvényekkel és ütésekkel magyarázza a naprendszerbeli jelenségeket, viszont az égitestek közötti vonzóerőt nem fogadja el. [KSZ.]

RHORER László: Physika. Egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Második [átdolgozott] kiadás. Több száz ábrával. Budapest, 1922. Universitas Könyvkiadó Rt., Pesti Lloyd-társulat nyomdája. XVI, 547 p. 3 t. Csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Praecessio (p. 51.).; Általános tömegvonzás (pp. 56-59.).; A fény terjedéssebessége, Römer (pp. 250-251.).; Sextans (pp. 258-259.).; Gömbtükrök (pp. 259-264.).; A lencsék és leképezési hibáik (pp. 277-286, 286-290, 299-300.), A spektroskop (pp. 293-295.).; A távcsövek (pp. 329-332.). A relativitás elve /a relativitáselmélet és kísérleti igazolása/ (pp. 500-503.). A könyv első kiadása 1914-ben jelent meg. Ez az első magyar nyelvű felsőfokú tankönyv, amiben a relativitáselmélet szerepel. [HAI.]

SZÉKELY István: Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás. Budapest, 1922. Szent István Társulat, Stephaneum Nyomda R. T. 243 p. [REZ.]

TERLANDAY József: A mindenség problémája. Természetfilozófiai vázlat. Budapest, 1922. A szerző kiadása. Otthon-nyomda (Budapest). 208 p. A csillagászattal is foglalkozó egyéni világszemlélet. [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1922-ik közönséges esztendőre. Huszonkettedik évfolyam [Debrecen, 1921.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Hold.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

Ősz, a nyár és tél közti évszak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 63-64. Csillagászatilag az ősz az É.-i féltekén akkor kezdődik, mikor a Nap az egyenlítőhöz ér és az alá halad É. felől D.-nek és tart addig, míg a Nap legdélibb helyzetét az egyenlítő alatt el nem éri, vagyis az őszi napéjegyenlőségtől (szept. 22-23.) a téli napfordulatig (dec. 21-22.). A D.-i féltekén márc. 20-21-től jún. 21-ig tart az ősz. Meteorológiai tekintetben az É.-i féltekén a szept.-nov. hónapokat szoktuk őszi hónapoknak mondani. A forró égövben a nyárra közvetlenül jön a tél és mint a hideg égövben a hosszura nyúló telet a rövid nyár, úgy váltja fel átmenet nélkül ismét a telet a nyár. Lásd: Évszakok. [SRG.]

Öv, általában véve bármely tárgy, mely bizonyos szélességben egy másikat körülfog, csillagászatilag az egyes éghajlatok elnevezése, melyek az egyenlítőtől észak vagy dél felé bizonyos szélességen az egész földgömbön egyformán terjednek. Forró földöv az egyenlítőtől a két térítőig, mérsékelt öv a térítőktől a Sarkkörökig és hideg öv a sarkköröktől a két sarkpontig. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 69-70. [SRG.]

Palinurus, hajózástani műszer, mely a hajó valódi (földrajzi) útirányának meghatározására szolgál. A készülék lényege abban áll, hogy egy kardanikusan felfüggesztett dobozban vízszintes irányban forgatható és fokokra osztott körlapon a hajó hossztengelyének iránya, egy a körlap középpontjában megerősített tengely körül forgatható második körlapon pedig a napnak megfigyelése által a csillagászati délkör leolvasható. A két leolvasás különbsége adja a valódi útirányt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 111. [SRG.]

Palisa, Johann osztrák csillagász, szül. Troppauban 1848. dec. 6-án. Bécsben tanult és az ottani csillagvizsgálón 1870-ben asszisztens, 1871-től a genfi csillagvizsgáló adjunktusa, 1872-től a pólainak igazgatója, 1880-től adjunktus a bécsi csillagvizsgálón. Palisa távcső segítségével 83 kis bolygót fedezett fel 1874-92 között. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 111. [SRG.]

Palitzsch, Johann Georg csillagászati ismereteiről híres német földmíves, szül. Prohlisban, Drezda mellett, 1723-án - megh. ugyanott 1788. Ő látta először 1758-ben a Halley-féle üstököst. Életrajzát megírta Theile F. (Leipzig 1878). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 112. [SRG.]

Pallas-vas, az a meteorit, melyet Pallas Péter berlini természettudós 1749-ben talált Szibíriában, Krasznojarszk vidékén. Tiszteletére nevezték el Pallas-vasnak, máskép pallaszitnak, mely név egyúttal azon meteoritek csoportját jelöli, melyek szerkezetre és összetételre nézve az eredeti Pallas-vassal megegyeznek. A Pallas-vas tele van üregekkel, vagyis mintegy szivacsos, az üregeket olivinkristályok töltik ki. Ezen a meteoriten végzett tanulmánya alapján mondotta ki Chladni 1794-ben a meteoritek égi eredetét (lásd: Meteorit). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 114. [SRG.]

Pálya, valamely útvonal, különösen a vasúti test. A mozgástanban ama pontok összessége, melyet valamely mozgó pont befut. A bolygók pályái a köralakhoz nagyon közel álló ellipszisek: az üstökös pályái legtöbb esetben parabolával, egyes tűzgömbökéi hiperbolával, a Jupiter holdjaiéi körrel azonosíthatók s a kettős csillagokéi szintén ellipszisek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 127. [SRG.]

Pályaelemek, az asztronómiában, lásd: Elemek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 127. [SRG.]

Pályaszámítás, ama számolási eljárások, melyek segítségével valamely bolygó, üstökös, hullócsillag vagy kettős csillag helyzetmeghatározásaiból annak pályaelemeit vezethetjük le (lásd: Elemek). Ha az égitest tömegétől eltekintve, a mozgás teljes ismeretére 6 elem szükséges, a teljes megoldás ugyanannyi megfigyelési adatot kíván. A csillagász csak helyzetet tud pontosan megfigyelni, azaz a bolygó rektaszcenzióját és deklinációját meghatározott pillanatban és ezért 3 teljes megfigyelés szükséges s általában véve elegendő is a Pályaszámítás eszközlésére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 129. [SRG.]

Paracelsus, Philippus Aureolus P. Theophrastus Bombastus, az iatrokémiának legkiválóbb művelője, szül. Einsiedelnben (Svájc) 1493. dec. 17-én - megh. Salzburgban 1541. szept. 24. Tanulmányainak befejezése után beutazta csaknem egész Európát és mint nagyhírű csodaorvos tért vissza .1525-ben a baseli egyetemen a gyógyászat tanára lett. A legfőbb tudomány az orvostan, melynek három oszlopa van: filozófia, asztronómia, teológia s mint gyakorlati tudomány még egy negyedik tudományra támaszkodik, az alchemiára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 178. [SRG.]

Paradicsommadár, csillagkép, lásd: Apus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 180. [SRG.]

Parallaktikus (gör.) annyi mint parallaxisra vonatkozó. Parallaktikus felállítású távcső az, melynek egyik forgási tengelye, az óratengely, a világtengelylyel párhuzamosan halad, míg a másik, a deklinációtengely, az equator síkjában fekszik. Ily távcső hajtó áram segítségével az egyszer beállított csillagot a látómezőben megtartja. A legtöbb nagy távcső Parallaktikus felállítású. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 185. [SRG.]

Parallaktikus vonalzó vagy triquetrum, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 185. [SRG.]

Parallaxis (gör.), az a szög, melyet két A és B pontból S ponthoz húzott egyenes egymással bezár, vagy az a szög, mely alatt az S pontból az AB távolság látszik. E P. annál kisebb, minél távolabb az S pont. Az álló csillagok oly rendkívül nagy távolságban vannak, hogy napi Parallaxis megfigyelése teljesen lehetetlen, ezért álló csillagoknál a földpálya egyik átmérőjének két végpontjából, tehát fél évi időköz alatt, figyelünk. Az első évi Parallaxist Bessel határozta meg a 61 Cygni nevű csillagon 1837-1839-es években eszközölt héliométer-megfigyelésekből. A fáradságos héliométer-megfigyelést ma a fotografálás helyettesíti. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 185-186. [SRG.]

Parsons, William csillagász, lásd: Rosse. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 215. [SRG.]

Pasquich János kat. pap, matematikus és csillagász, szül. Bécsben 1753-ban (1759.), megh. ugyanott 1829. dec. 15. 1789-ben a mennyiségtan rendes tanára a pesti egyetemen, amely állásától 1797-ben saját akaratából megvált. Az ő és Reichenbach tervei szerint épült a Gellérthegyen a budai csillagvizsgáló, melyet 1815. okt. 15-én ünnepélyesen megnyitottak. Ezután Pasquich az intézet igazgatója volt 1824-ig. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 228. [SRG.]

Passage-műszer vagy passage-cső, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 229. [SRG.]

Páter Pál csillagász, szül. Menyhártfalván 1656-ban - megh. Danzigban 1724. dec. 7. Miután vallása miatt száműzték Magyarországból, a wolfenbütteli herceg könyvtárnoka, később a thorni, majd danzigi gimnáziumban a mennyiségtan tanára volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 243. [SRG.]

Páva (lat. Pavo), a déli ég egyik csillagképe, egy másodrendű és több apróbb csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Peary (ejtsd: píri), Robert, északsarki utazó, In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 267. Szül. Cressonban (Pennsylvania) 1856. máj. 9-én - megh. Washingtonban 1920. febr. 20. Mint mérnök a haditengerészet szolgálatába lépett. 1896-ban a Hope-gőzösön indul el a James Ross által 1818-ban felfedezett 70.000 kg. súlyú meteorvas hazaszállítására. Vállalkozása nem sikerült, azonban 1897-ben megfelelő emelőgépekkel felszerelve hazahozta. 1909. márc. 1. indul szánútjára és végül 37 nap után, jelentése szerint négy eszkimó és Henson néger kíséretében ápr. 6-án állítólag eléri az É.-i sarkot, ahol 30 órahosszat tartózkodva, tudományos megfigyeléseket végzett. A sark felfedezésének dicsőségeért megindult Cook-Peary harc (lásd: Cook 1.). Peary felfedezését, hiányos csillagászati bizonyítékai miatt, még halála után is többen kétségbe vonják. Lásd még Sarkvidéki utazók. [SRG.]

Pegasus, csillagkép az ég északi felén három másodrendű csillaggal. Ezek közül kettő, a Markab (alfa) és a Sheat (béta), valamint a harmadrendű Algenib (gamma) az Andromeda alfa (Sirrah) csillagával nagy, feltűnő négyszöget formál. A csillagképben számos kisebb csillag van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 281. [SRG.]

Peirce, Benjámin amerikai matematikus és csillagász, szül. Salemben (Massachusetts) 1809. ápr. 4-én - megh. Cambridgeben (Massachusetts). 1880. okt. 6. 1833-ban Cambridgeben a Harward-Collegenek előbb matematika-, majd asztronómia tanára volt. Tables of the moon c számításait 1853-ban tette közzé. 1867-ban az Egyesült-Államok partmérő hivatalának fővezetője lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 283. [SRG.]

Peking (Pe-king), Északi főváros, a kínai birodalom fővárosa, 36 m. tengerszint fölötti magasságban a Kínai-alföldön. A tatárváros nevezetesebb épületei: a szén- vagy messzelátó domb (csing-san vagy mei-san), a harang-torony, a csillagvizsgáló a XIII. és XVII. sz.-ból való bronzeszközökkel (ezek egy részét 1900-ban Németországba vitték). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 286-288. [SRG.]

Periastrum (gör.-lat.), kettőscsillagoknál a pályának az a pontja, amelyben a kísérő legközelebb van a főcsillaghoz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 334. [SRG.]

Periodus (gör.), a csillagászatban valamely égitest keringésideje és általában valamely szabályosan ismétlődő időtartam. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 337. [SRG.]

Perliczy János Dániel orvos és természettudós, szül. Késmárkon 1705-ben - megh. a nógrádmegyei Apátfalván 1778. Wittenbergben és Utrechtben tanult, azután városi orvos volt Késmárkon, majd Selmeczbányán, végül Nógrád vm. főorvosa. Egy hazai orvosi egyetem felállítása érdekében emlékiratot adott át Mária Terézia királynőnek, aki 1751-ben magyar nemességgel tüntette ki. Számos orvosi, fizikai, matematikai, csillagászati értekezést írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 340. [SRG.]

Penambuco (Fernambuco), (Cidade do Recife vagy Recife), Penambuco állam fővárosa, Rio de Janeiro után Brazilia legnagyobb városa, püspökség székhelye. A Bairro Recife a forgalom középpontja, itt van a vámház, a csillagvizsgáló, a tengerészeti arzenál hajósiskolával. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 343. [SRG.]

Perigeum, lásd: Apogeum és, Földközelség. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 335. [SRG.]

Perihélium, lásd: Afélium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 335. [SRG.]

Perijovium, lásd: Apogeum. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 335. [SRG.]

Periodus (gör.), a csillagászatban valamely égitest keringésideje és általában valamely szabályosan ismétlődő időtartam. Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 337. [SRG.]

Perrault (ejtsd: perró), Claude francia építész, Perrault, Charles testvérbátyja, szül. Párisban 1613-ban - megh. ugyanott 1688. okt. 9. Előbb orvos volt, de Vitruvius művét fordítva, kedvet kapott az építészeti pályára. 1667-72. között a párisi csillagvizsgálót építette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 348. [SRG.]

Perrine, Charles Dillon amerikai csillagász, szül. Steubenvilleben (Ohio) 1867. júl. 28-án. 1910 óta a cordobai (Argentína) obszervatórium igazgatója. Több üstökös felfedezője. Értekezései többnyire a Lick Observatory Bulletins-ben jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Perrotin (ejtso: perroten), Henri Joseph Anastase francia csillagász, szül. St. Loupban 1845. dec. 19-én - megh. Nizzában 1904. febr. 29. 1880-ban igazgató a nizzai csillagvizsgálóban, 1882-ben a rionegrói Vénusz-expedíció elnöke volt. Öt kisbolygót fedezett föl. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Perry, Stephen Joseph angol csillagász, szül. Londonban 1833. aug. 26-án - megh. 1889. dec. 27. A stonyhursti jezsuita kollégiumban a matematika tanára s a csillagvizsgáló igazgatója. Leginkább a Nap spektroszkopikus vizsgálatával foglalkozott. Számos expedícióban vett részt Vénusz-átvonulások és napfogyatkozások megfigyelése céljából. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Perseidák, meteorraj, melyhez tartozó hullócsillagok augusztus 10-13-ika közt láthatók. A név onnét származik, mert e hullócsillagok mind a Perseus csillagképből látszanak kisugározni. E meteorraj pályája azonos az 1862-iki III. üstökösével, amint azt Schiaparelli kimutatta. Lásd: Meteor és Üstökösök. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 350. [SRG.]

Perseus, északi csillagkép a tejút közepén, mely mintegy 130, szabad szemmel látható csillagból áll. Ezek legnagyobbika másodrendű, legnevezetesebbike pedig a Medusa fejét ábrázoló béta Persei vagy Algol (lásd ott), fényváltozása miatt, gamma Persei és delta Cassiopeae között szabad szemmel látható apró csillagos felhőcske, mely a távcsőben pompás fény csillagocskákból összetett két csillaghalmazra bomlik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 351. [SRG.]

Peters, Christian August Friedrich német csillagász, szül. Hamburgban 1806. szept. 7-én - megh. Kielben 1880. máj. 8. 1849-ben az asztronómia tanára Königsbergben, 1854-ben az altonai csillagvizsgáló igazgatója. Ezt a csillagvizsgálót 1872-ben Kielbe helyezték át. Foglalkozott a nutációval (Numerus constans nutationis, Petersburg 1842) és a Sirius saját mozgásával. 1854 óta az Astronomische Nachrichten szerkesztője volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 385. [SRG.]

Peters, Christian Heinrich Friedrich német csillagász, szül. Koldenbüttelben 1813. szept. 19-én - megh. Clintonban 1890. júl. 19. 1838-43-ig az Etna trigonometriai felvételét eszközölte, mire az olasz trigonometriai osztály igazgatójává nevezték ki. 1854-ben Észak-Amerikába ment és 1858-ban a clintoni csillagvizsgáló igazgatója lett. 48 apró bolygót fedezett fel (1861-89), fontosak jeles csillagtérképei. 1874-ben Peters vezette a Venus-átvonulásra küldött amerikai expedíciót Új-Zélandba. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 385-386. [SRG.]

Peters, Karl Friedrich Wilhelm német csillagász, Peters, Christian August Friedrich fia, szül. Pulkovában 1844. ápr. 16-án - megh. Königsbergben 1894. dec. 2. 1883-ban a kieli kronométer-obszervatórium és 1888-ban a königsbergi csillagvizsgáló igazgatója. Főleg üstökösöket figyelt meg, ingaméréseket és hosszúság meghatározásokat végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 386. [SRG.]

Peuerbach (Purbach, Peurbach), Georg von matematikus és csillagász, szül. Peurbachban (az Enns folyó mellett) 1423. máj. 30-án - megh. Bécsben 1461 ápr. 8. 1454-ben László magyar király csillagásza lett. Utóbb a bécsi egyetemen tanár. Sinus-táblákat számított, új bolygó-táblákat és állócsillag-katalógust készített. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 412. [SRG.]

Phillips, John angol geológus, szül. Mardenben (Wiltshire) 1800. dec. 25-én - megh. Oxfordban 1874. ápr. 24. A geológia tanára volt Londonban és Dublinban, majd 1856 óta Oxfordban. Szerkesztett egy maximáltermométert és asztrofizikai tanulmányokkal is foglalkozott, s részt vett a brit szigetek mágneses vizsgálatáról végzett munkálatokban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 428. [SRG.]

Phorbas, Lapithes fia, Augeias (lásd ott) atyja, tesszáliai hős, segítette Alektor éliszi királyt, Pelops ellen. Más monda szerint Rhodos szigetére vándorolt és megszabadította azt a kígyóktól, ezért a rhodosiaknál mint hérosz tiszteletben állott s mint Ophiuchos (kígyóhordó) a csillagok közé került. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Phosphoros vagy Heosphoros (gör. annyi mint fényhordó), Venus csillagának, mint hajnali csillagnak megszemélyesítése. Mint esti csillagnak neve Hesperos, Vesper, Vesperugo, Noctifer, Nocturnus. Astraiosnak (mások szerint Kephalosnak) és Eosnak fia; atyja Keyxnek, Daidalionnak és a Hesperidáknak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Piazzi (ejtsd: piacci), Giuseppe csillagász, szül. Ponteban (Veltlin) 1746. júl. 16-án - megh. Nápolyban 1826. júl. 22. 1781-ben az asztronómia s felsőbb matematika tanára Palermóban, utóbb az ugyanott alapított csillagvizsgáló igazgatója. Felfedezője az első, Ceres nevet nyert apró bolygónak. Becses, több mint 7500 álló csillag helyzetét tartalmazó katalógusaát 1792-1813 között állította össze (Palermo 1814). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 440. [SRG.]

Picard (ejtsd: pikár), Jean francia csillagász, szül. La Flécheben 1620. júl. 21-én - megh. Párisban 1682. júl. 12. Pap volt s később az asztronómia tanára a Collége de France-on mint Gassendi utódja. A francia akadémiának kezdettől fogva tagja, a ma is megszakítás nélkül megjelenő Connaissance des Temps megalapítója 1679-ben. Ő végezte az első bizalmat érdemlő fokmérést, amelynél először alkalmazta a távcsövet a szögmérésre. Nagy érdemei vannak a megfigyelő csillagászat körül. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 440. [SRG.]

Pickering, Edward Charles amerikai asztrofizikus, szül. Bostonban 1846. júl. 19-án - megh. 1919. febr. 1876-ban a Harvard College csillagvizsgáló intézetének igazgatója Cambridgeben. Több mint 25,000 állócsillagnak határozta meg a fényességét s ezenkívül a Jupiter, Mars, Neptun és Uranus kísérőit is fotometrikus méréseknek vetette alá. 1882-ben az asztrofotográfiával foglalkozott s több mint 10,000 csillag színképét határozta meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 443. [SRG.]

Pictet (ejtsd: pikté), Marcus Auguste svájci természettudós, szül. Genfben 1752. júl. 23-án - megh. ugyanott 1825. ápr. 19. 1786-ban szülővárosában tanár lett, később pedig az ottani akadémia elnöke. 1796-ban fivérével, Charles Pictet de Rochemont-nal és F. G. Maurice-szal együtt a Bibliothéque britannique c. folyóiratot alapította, melynek célja volt, hogy az Angliában tett fölfedezéseket és az ott megjelent műveket elterjeszsze. Pictet számos fizikai, csillagászati és meteorológiai művet írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 444. [SRG.]

Pingré (ejtsd: pengré), Alexandre Guy csillagász, szül. Párisban 1711. szept. 4-én - megh. 1796. máj. 1. 1745-ben a roueni akadémia csillagásza. 1751-ben rendje Párisba hívta vissza, hogy a St.-Geneviéve apátságban csillagvizsgálót rendezzen be, itt 40 évig működött. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 462. [SRG.]

Piroxén (ásv.), nagy és fontos ásványcsalád minden fajtájának közös tulajdonsága, hogy a prízmaszöge 87° körül van. Tiszta ensztatit fordul el a meteoritekben, mint úgynevezett chladnit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 480. [SRG.]

Piscis austrinus, csillagkép, lásd: Déli hal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 484. [SRG.]

Pislogás (scintillatio), a csillagok látszólagos rezgése, rögtönös fény- és színváltozása. Okát régebben interferencia-jelenségekben keresték, mások meg a levegő rétegeinek különböző állapotában találják, mint azt újabban főleg Respighi és Exner fejtették ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 484-485. [SRG.]

Pittsburgh (ejtsd: pitszbörg), város, Pennsylvania északamerikai állam Alleghany countyjának székhelye, legszebb épületei között a Western University of Pennsylvania egyetem, csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 492. [SRG.]

Plana, Giovanni Antonio Amudeo báró, olasz csillagász és matematikus, a híres Lagrange matematikus unokaöcscse, szül. Vogherában 1781. nov. 8-án - megh. Torinóban 1864. jan. 20. Hosszú időn át az asztronomia tanára s a csillagvizsgáló intézet igazgatója volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 498. [SRG.]

Planiszférium (gör.-lat.), az egész gömb leképezése vagy ábrázolása sík lapon. Rendesen az éggömb sztereografikus sarkvetületét értjük Planiszfériumon. A Planiszférium az égi testek keltének, lenyugvásának közelítő lemérésére szolgálhat. Tökéletesebb alakban a XVII. sz.-ig számos csillagászati feladat grafikai megoldására, alkalmas mutató hozzácsatolása által nap- és csillagmagasságok mérésére is használták (astrolabium planisphaerium). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Plateau (ejtsd: plató), Joseph belga fizikus, született Brüsszelben 1801. okt. 14-én - megh. Gentben 1883. szept. 15. A genti egyetemen a fizika és csillagászat tanára volt. Főleg optikai és kapillaritási kérdésekkel foglalkozott; föltalálta az anortoszkópot (lásd ott). Erre vonatkozó értekezései a brüsszeli akadémia mémoirejaiban jelentek meg (1843, 1849, 1856 és 1858). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 503. [SRG.]

Plateau-féle kísérletek, a nehézségi erő hatása alól felszabadított folyadéktömegek egyensúlyi felületeinek megvizsgálására szolgálnak. Kicsiben ez a bolygórendszer képe, csakhogy itt nem a gravitáció működik, hanem kapilláris erők. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 503-504. [SRG.]

Plato (Platon). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 506. A görög filozófiának Aristoteles mellett legnagyobb alakja, gondolatai immár kétezerháromszáz év óta élnek, mérhetetlen hatással voltak a nyugati műveltség fejlődésére és a mai napig megőrizték ifjúságukat és erejüket.
Született Athénben vagy Eginában Kr. e. 427-ben - megh. Kr. e. 347. A világ magyarázatában Platon elmélete sok mitikus részt foglal magába. Ehhez a lélekhez csatolta a világalkotó a világ testét, négy elembe foglalván az anyagot. Maga a világ gömb, melynek közepén nyugszik a föld, mely maga is gömb; míg a csillagok szférákba, vagy gyűrűkbe illesztve ezek forgása folytán forognak; ha a csillagok eredeti helyzetükbe mind visszatérnek, vége a nagy világévnek, mely tízezer évig tart. A kosmos, a világegyetem a legtökéletesebb alkotott való, az egy Istennek, mely mindent magába foglal, a láthatatlannak legfelsőbb mása. [SRG.]

Pléiade (franc., ejtsd: pléjád), a fiastyúk csillagkép elnevezése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

Pleias (Plejádok), lásd: Alexandriai hétcsillagzat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

Pleione, Okeanos és Tethys leánya, Atlas nauretániai király felesége. Volt tizenkét leánya és egy fia, Hyas. Hét leányából lett a Pleiasok csillagzata (a Fiastyúk), a többi gyermekéből a Hyasoknak nevezett esőcsillagzat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 512. [SRG.]

Plejádok (gör.), hét szabad szemmel látható csillagból álló sűrű csoport a Bika csillagképben. Plejádok a mitológiában, lásd: Fiastyúk. - Lásd még Pléiade. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 512. [SRG.]

Plessit (ásv.), a meteoritokban a kamacit-részletek közti teret tölti ki, a kamacitnál ellenállóbb, a tenit-nél kevésbbé ellenálló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 513. [SRG.]

Poisson (ejtsd: Poasszon), Siméon Denis francia matematikus és fizikus, szül. Pithiviersben 1781. jún 21-én - megh. Párisban 1840. ápr. 25. 1802-15-ig tanár és 1815-40-ig examinátor volt a párisi École polytechnique-on. Csillagászati problémákkal is foglalkozott. A fizika főleg mechanikai, hidrosztatikai és hőtani problémák megoldását köszöni neki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 537. [SRG.]

Pola (Pulj) az ugyanily nevű isztriai kerületi kapitányság székhelye és 1850 óta az osztrák és magyar monarchia fő hadikikötője volt Isztria D.-i részén. Épületei közül a kiválóbbak: a XV. sz.-beli dóm, egy három hajós bazilika antik oszlopokkal, a csillagvizsgáló a Monte-Zarón. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 542. [SRG.]

Poláris fény, lásd: Északi fény. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 543. [SRG.]

Polarissima (Stella Polarissima, a sarkhoz legközelebb álló csillag), kilencedrendű csillagocska, mely az ég északi sarkához a legközelebb áll, attól csak 6’-nyire van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 543. [SRG.]

Polgári idő, a mindennapi polgári életben használatos idő, ellentétben a csillagászati idővel. Régebben a valódi helyi napidő szolgált ilyenül, azaz a napórák mutatta idő. 1780 körül kezdték bevezetni a közepes helyi időt, először Genfben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 548. [SRG.]

Pollux, béta Greminorum, az Ikrek csillagképének béta csillaga, másodrendű, kettőscsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 562. [SRG.]

Pollux és Castor, lásd: Dioskurok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 562. [SRG.]

Poniatowski bikája, ma már nem használatos neve egy csillagképnek, lásd: Bika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 577. [SRG.]

Poreső, a levegőbe jutott porszemek és egyéb apró szilárd anyagok lecsapódása. Az eddig említett Poresők mind földi eredetűek, de vannak kozmikus eredetűek is, melyek a levegőben elégett hulló csillagoktól (meteorkövek) származnak. A sarkutazók (Nordenskjöld) a hó- és jégmezőkön vastartalmú kozmikus porréteget találtak. L. Porhullás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 592-593. [SRG.]

Portugália köztársaság a Pirenéi-félszigeten Spanyolország és az Atlanti-óceán között. Tudományos akadémiája, meteorológiai- és csillagászati obszervatóriuma van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 612-613. [SRG.]

Positio-szög az a szög, melyet valamely irány egy adott ponton átmenő deklinációkörrel bezár. Rendesen északról keleten, délen, nyugaton át 0°-tól 360°-ig olvassuk. Leginkább kettős csillagok kimérésében, fogyatkozások és holdfödések jellemzésében s általánosan mikrometrikus megfigyelésekben alkalmazzák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 625. [SRG.]

Praesepe (lat.), Jászol, csillaghalmaz a Cancer (Rák) csillagképében. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 670. [SRG.]

Precesszió (lat. praecessio) annyi mint előnyomulás, az álló csillagoknak Hipparchostól (lásd ott) felfedezett lassu, nyugatról kelet felé tartó mozgása, melynek értelmében évenként az ekliptikával párhuzamosan mintegy 50 ívmásodperccel haladnak előre. Ezen minden csillagnál közös mozgást úgy magyarázhatjuk, hogy az equator metszés-pontja az ekliptikával, a tavaszi napéjegyenlőség-pont, egyszersmind a hosszúságok olvasásának kezdőpontja, nyomul évente ugyanily ívvel keletről nyugat felé. Ez értelemben az álló csillagok Precessziója helyett az equinokciumok hátranyomulásáról szólhatunk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 680. [SRG.]

Primum mobile (lat.) annyi mint az első mozgó, illetőleg mozgató, a régiek és különösen Eudoxus felfogása szerint az a legszélső kristályszféra, melyhez az álló csillagok vannak rögzítve, amely 24 óra alatt egyszer fordul meg tengelye körül. A bolygók, a Nap és a Hold ugyancsak kristályszférákhoz voltak erősítve. A Primum mobile kristályszférája költői kifejezése azon ténynek, hogy az álló csillagok úgy fordulnak látszólag a Föld körül, mint valami merev rendszer. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 695. [SRG.]

Prizmakör, asztronómiai műszer, a szextáns tökéletesített alakja s mint ez, különösen a hajózásban használatos. Teljesen beosztott köre van, melyen a leolvasást két átellenes ponton lehet végezni, ami a szextáns legkellemetlenebb hibájának, az excentricitásnak kiküszöbölését teszi lehetővé. Tükör helyett prizma eszközli a reflexiót, innét a műszer neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Proctor, Richárd Anthony angol csillagász és író, szül. Chelseaben 1837. márc. 23-án - megh. New Yorkban 1888. szept. 12. A Monthly Notices- ben számos monográfiája jelent meg a Mars fölszínéről és forgási tartamáról, a Saturnusról, a Venus átvonulásairól stb. 1872-ben a Royal astronomical society titkára lett, 1878 óta a széles körökben ismert Knowledge folyóiratot szerkesztette. Számos népszerű, jól írt csillagászati könyvein kívül más témájút is írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 705. [SRG.]

Procyon, a csillagászatban (a Kutyacsillag [Sirius] előtt haladó) alfa Canis minoris neve, mivel a Sirius előtt kel fel. Saját mozgásának szabálytalanságaiból Bessel, hasonlóan mint a Sirius esetében, láthatatlan kísérőre vont következtetést, melyet 1896-ban Schaeberlének sikerült felfedeznie 13-ad rendű csillagocska képében. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 706. [SRG.]

Proklos, újplatonikus filozófus, szül. Bizáncban Kr. u. 411-ben - megh. 485. Mellékneve Diadochos (az utód), mert mesterét Sirianust követte a bölcsészet tanításában. A görög filozófia skolasztikusának nevezték. Ő adta meg az új-platonizmusnak végleges alakját. Euklides első könyvéhez magyarázatot írt. Azonkívül két könyve van, egy a mozgásról, egy másik a gömbről, azonban előbbit Aristoteles, utóbbit pedig Geminos műveiből vette. Épp így csillagászati pozícióinak tartalma Ptolemaios műveiből való. Műveit először 1534-ben adták ki Baselben, mint Platón műveinek függelékét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 711-712. [SRG.]

Ptolemaios, Klaudios kiváló ókori csillagász, matematikus és geográfus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 747. Valószínűleg a Felső-Egyiptomban fekvő Ptolemais Hermeiu nevű városban született, csak azt tudjuk, hogy évszámításunk második századában élt (140 körül). Megfigyeléseit Alexandriában a Serapeionban végezte. Három nagy munkája maradt ránk, melyek közül az első a földrajz, a második a csillagászat, a harmadik pedig az optika terén alapvető. Fő munkája azonban a csillagászat terére vonatkozó úgynevezett Almageszt (lásd ott). Ptolemaios nézete szerint a Föld áll a világ középpontjában és körülötte mozog az úgynevezett 7 planéta.
A planéták mozgásában előforduló egyenlőtlenségek megmagyarázására az epiciklusok elméletét állította fel (lásd: Epiciklus). A Ptolemaios-féle rendszer tarthatatlanságát Coppernicus bizonyította be és a geocentrikus rendszer helyébe a heliocentrikus rendszert tette. [SRG.]

Puiseux (ejtsd: püjzö), Victor Alexandre francia asztronómus és matematikus, szül. Argenteuilben 1820. ápr. 16-án - megh. Fontenayban (Jura) 1883. szept. 9. 1841-ben Rennesben, 1845-ben Besanconban a matematika tanára. 1852-ben Binet utóda a Collége de France-on, 1855-től a párisi obszervatóriumon adjunktus és 1857-ben a Sorbonne-on az asztronómia tanára. Számos kiváló és fontos matematikai és asztronómiai értekezést írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 754. [SRG.]

Puiseux (ejtsd: püjzö), Pierre Henri asztronómus, Puiseux, Victor Alexandre fia, szül. Párisban 1855. júl. 20-án. 1885-ben adjunktus a párisi Observatoire-on, 1897-ben az asztronómia tanára a Sorbonne-on. Számos észlelést végzett és több értékes csillagászati értekezést írt. Loewyvel együtt készítette a híres Atlas photographique de la Lune-t 1896 óta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 754. [SRG.]

Pulkova (Pulkovo), Szent-Pétervártól D.-re 17 km. távolságra levő magaslat, itt áll a szentpétervári vagy Pulkova-i csillagvizsgáló intézet. Hivatalos neve Nikolaj-féle főcsillagvizsgáló. Építette Brüllow építész 1833-39. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 756. [SRG.]

Purbach (Peurbach, Peuerbach), Georg von német matematikus és csillagász, szül. Peurbachban (Ausztria) 1423. máj. 30-án - megh. Bécsben 1461. ápr. 8. Tanulmányai végeztével a bécsi egyetem tanára lett. Megreformálta a trigonometriát, új sinustáblát készített, elkészítette a bolygók új tábláját s az álló csillagokról új jegyzéket állított össze. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 762. [SRG.]

Pytheas, görög hajós és csillagász Massiliából (a mai Marseille). Ő volt az első, ki Kr. e. 330 körül a nyugati és északi Európa partjait körülhajózta Gadesz-től Thuléig. Ő állapította meg legelőször, hogy milyennek mutatkozik a Nap látszó mozgása a sarkkörök közelében és felismerte, hogy a sarkmagasság és geográfiai szélesség egyenlő nagyok. Műveinek fenmaradt töredékeit Schmeckel adta ki 1848-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 778. [SRG.]

Pyxis, Iránytű, csillagkép a déli égen néhány szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 778. [SRG.]

Quadrans (lat.), egy egésznek negyedrésze. - A csillagászatban lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 780. [SRG.]

Quadratura, a csillagászatban két égitestről azt mondják, hogy Quadraturában vannak, ha rektaszcenzió- vagy hosszúságkülönbségük 90°. A Hold első és utolsó negyedben van Quadraturaban a Nappal. Lásd még Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 780. [SRG.]

Quételet (ejtsd: ketlé), Lambert Adolphe Jacques belga matematikus, csillagász és fizikus, híres statisztikus, szül. Gentben 1796. febr. 22-én - megh. Brüsszelben 1874. febr. 17. Gentben és Brüsszelben tanár, majd itt a vezetése alatt épült csillagvizsgáló intézet igazgatója volt. 1841-ben a belga központi statisztikai bizottságnak is igazgatója lett. Kültagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 791. [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1922 januárius 31-én. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 33. 1922. jan-ápr. 1-4.(385-388.) füz. pp. 4-5. Podmaniczky Géza tiszteleti tag, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tagok. [SRG.]

Herakleitos kosmologiája. Kivonat Förster Aurel l. tagnak f. évi márczius hó 27-én felolvasott székfoglaló értekezéséből. = Akadémiai Értesítő 33. 1922. szept-dec. 9-12.(393-396.) füz. pp. 217-218. [SRG.]

Adalékok a csillagok fejlődésének elméletéhez. (Kivonat br. Harkányi Béla l. t. 1922 évi május hó 29-én tartott székfoglalójából.) = Akadémiai Értesítő 33. 1922. szept-dec. 9-12.(393-396.) füz. pp. 221-224. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia ülései jegyzőkönyve. III. osztály ülései. Hatodik: 1922. május 29. = Akadémiai Értesítő 33. 1922. szept-dec. 9-12.(393-396.) füz. pp. 246-247. Harkányi Béla l. t. székfoglalója "Adalékok a csillagok fejlődésének elméletéhez." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia ülései jegyzőkönyve. Az Igazgató Tanács ülései. Harmadik: 1922. évi április 8. = Akadémiai Értesítő 33. 1922. szept-dec. 9-12.(393-396.) füz. p. 251. B. Podmaniczky Gézáné alapítványának kamatairól rendelkezés. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXXII. Nagygyűlés. Első nap. 1922. május 10. = Akadémiai Értesítő 33. 1922. szept-dec. 9-12.(393-396.) füz. p. 270. A főtitkár bemutatja Kövesligethy Radót és tagnak ajánlja a Mathematikai és Természettudományi Bizottságba. [SRG.]

Einstein elutazik a Karácsony-szigetekre. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. jan. 24. 20. sz. p. 4. "Megírtuk már, hogy angol expediciót küldenek a legközelebbi napfogyatkozás alkalmából az Indiai óceánon fekvő Karácsony-szigetekre, hogy ott közvetlen megfigyelésekkel ellenőrizzék Einstein megállapitásait. Mint Londonból jelentik, Einstein kijelentette, hogy maga is elutazik az expedicióval és részt vesz annak munkálatában." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(M): Einstein ünneplése Párisban. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. ápr. 2. 78. sz. p. 7. "Páris, április 1. Einstein tanár pénteken délután tartotta első előadását a College de France-ban. Már az előadás megkezdése előtt egy órával valósággal tódultak a hallgatók a bejáratokhoz. A hallgatóság túlnyomó részben tanárokból és diákokból áll. Sok hölgy is eljött az előadásra. Egészen eről Painlevé volt miniszterelnök, szomszédságában két tüzér tiszt ül. [...] Az Einsteinnel folytatott beszélgetés során a Matin tudósítója többek között azt a kérdést intézte Einsteinnez, hogy vajjon az őszi ausztráliai teljes napfogyatkozástól teoriájának megerősítését várja-e. Einstein azt feleli, hogy az ellenkezője meglepné őt. Annak a matematikusnak nyugodt biztonságával mondja ezeket a szavakat, aki bízik számításaiban. Einstein azon meggyőződését is kifejezésre juttatta, hogy sikerülni fog neki Painlevé francia fizikus ellenkező felfogását megerőtleníteni, mert csak kisebb félreértésekről van szó." [HAI.]

A nyolcvanéves Flammarion. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. jún. 16. 139. sz. p. 4. "Nyolcvan éves lett Camille Flammarion, a francia csillagász és okkultista, a messzi és közel titkos világok kutatója és álmodója. Az egész világon jól ismerik nevét és a magyar olvasó is bizonyára nem egy könyvére emlékszik. Huszonöt évvel ezelőtt a legnépszerűbb volt Magyarországon a "Légrády Testvérek" kiadásában megjelent Uránia. Ilyen sejtelmes címeket szeretett adni könyveinek ez a félig tudós, félig regényíró: Stella, Lumen, Az Ismeretlen (Inconnu). Magányos éjszakán, az Observatorium tornyában ül a teleskóp mögött és szemét a mérhető távolra függeszti, de lelke a mérhetőn túli dolgokon csüng. Rajongó fantáziája, néha a nagy Micheletre emlékeztető retorikai lendületek, megragadták egykori olvasóit.
Később elpártoltak tőle, mert Wells és társai reálisabb fantasztikumot kínáltak. De vissza fognak térni hozzá, mert ő, Flammarion, a legtöbb fantasztikus írónál különb abban, hogy amit képzel és képzeltet, azt hiszi is. Valamikor sok tudományos polémiája volt Flammarionnak és amennyiben az okkult jelenségek terén a természettudomány érvei bizonyítanak, alulmaradt. Aki elfogadja transzcedens kirándulását, az messze repülhet vele, annak mindegy, mit mond álmaihoz a tudomány. A mai kor hajlamos erre az intellektus-áldozatra. Alighanem Kepler is jobb barátságot tartott volna a rajongó franciával, mint korunk sok száraz csillagászainak egyikével, akiknek lelke logaritmustábla, és fotografáló masina között lebegve sohase szállt tán a világűrbe." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Expedició a relativitási elmélet megvizsgálására. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. jún. 11. 135. sz. p. 9. "Berlinből jelentik: Az Einstein féle relativitási elmélet gyakorlati megvizsgálására Németország Hollandiával együtt expediciót küld ki, melynek az a feladata, hogy a legközelebbi teljes napfogyatkozást figyelje. Ez az asztronómiai tünemény adja meg tudniillik a lehetőségét az elvont relativitási elmélet gyakorlati megerősítésének. A relativitási elmélet szerint a fényt úgy vonzza az anyag, mint az anyagot. Ebből az következik, hogy, ha valamely csillag sugarai egy nagyobb kozmikus tömeg mellett elhaladnak, a tömeg vonzása folytán útjukból eltéríttetnék, vagyis elhajlanak. Az elmélet szerint valamely csillag sugarait a Nap, ha közelében haladnak el, észrevehetőn magához hajlítja.
Ezt az elméleti következtetést a gyakorlatban bármikor lehetne ellenőrizni, ha a Nap fénye nem ragyogná túl a csillagokról érkező sugarakat. Csak teljes napfogyatkozáskor, amikor a Hold elfedi a Nap korongját, figyelhetők meg ezek a kozmikus jelenségek, s ilyenkor gondosan ki kell használni a napfogyatkozás teljességének rövid, néhány percét. A legközelebbi teljes napfogyatkozás ez év szeptemberében következik be, csak egy körülbelül 100 kilométer széles sáv pontjairól figyelhető meg, mely az afrikai Gardafuy-foktól az Indiai Óceánon át Ausztrália felé vonul. A német-hollandiai expedició a Jáva szigetétől délre fekvő Karácsony-szigetéről fogja megfigyelni napfogyatkozást; az ott készített fényképfelvételek alapján fogják majd az expedició visszatérte után azokat a pontos méréseket elvégezni, melyek Einstein állításának igazolására szükségesek. ..." [HAI.]

Expedíció a relativitás-elmélet gyakorlati bizonyítására. A Bécsi Magyar Ujság jelentése. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. júl. 21. 169. sz. p. 5. " Jelentettük, hogy a minap elindult egy vegyes, német-hollandi expedíció a Csendes Óceánban fekvő Karácsony-szigetre azzal a feladattal, hogy a szeptember 20.-i, onnan legjobban megfigyelhető napfogyatkozást felhasználja Einstein relativitási elméletének megvizsgálására. Az expedició tagjai dr. Freunüliech, a potsdami csillagvizsgálót megfigyelője, dr. Hopmann bonni csillagász és Kopff professzor Heidelbergből. Bataviában (Jáva sziget fővárosában) dr. Woute, az ottani csillagvizsgáló intézet tagja csatlakozik hozzájuk. Az expedició céljáról és felszereléséről dr. Kohlschütter, a potsdami asztrofizikai intézet tagja, a következőképen nyilatkozott: - Szeptember 20.-án lesz a napfogyatkozás. Az expedició tagjai azonban már június elején elutaztak és november végével térnek csak vissza.
Az expediciót a Nemzetközi Asztronómiai Társaság holland-német pénzből és holland-német erőkkel szervezte meg. - A holland-német expedición kívül angol, amerikai és ausztráliai expediciók is fogják figyelni a teljes napfogyatkozást a szigetről. Mindegyik expedició főképen az Einstein-elmélet megvizsgálására használja fel a napfogyatkozást. (A német tudósok ezenkívül még fényméréseket is szándékoznak végezni a csillagboltozat déli részén, mely kevésbé felderített, mint az északi.) - A szeptember 20.-i teljes napfogyatkozás idején a Nap a Szűz-csillagképben fog állani. A Nap közelében ekkor a béta Virginis csillag lesz a legfényesebb. A fényképező lemezre nyolcad-, sőt kilenced-rangú csillagok is rákerülnek. A nyolcad-, kilenced-rangú csillagok: szabadszemmel már nem, csak messzelátóval láthatók. A Nap teljes elsötétülése csak hat percig fog tartani. Minthogy a használandó Zeiss-teleszkópok közül a kisebbik 10-30 másodpercnyi, a nagyobbik pedig 1-1 1/2 percnyi exponálást kíván meg,
az expedició 8-10 felvételt készíthet a napfogyatkozás alatt az Einstein-elmélet bizonyítására. Ha a hat perc alatt borús lesz az ég az expedició célja meghiusul. A forró földövön azonban ebben az évszakban nem valószínű egy esőzés. - A vizsgálat módszere - az Einstein elmélet szempontjából - a következő: össze kell hasonlítania napfogyatkozás alatt a Szűz-csillagképről készített felvételeket azokkal a felvételekkel, melyeket a Nap nélkül készítettek előbb vagy később, erről a csillagképről. Ha az Einstein-elmélet igaz, úgy a csillagok látszólagos helye a fényképezőlemezen eltolódottnak fog mutatkozni a Nap közelsége folytán és pedig annál nagyobb mértékben, minél közelebb haladnak el sugaraik a Nap mellett, (amelynek tömege magához vonzza a fénysugarakat). - A potsdami asztrofizikai intézet szeptember 21.-én sifrírozott táviratot vár az expediciótól Bandungból (Jáva), mely a megfigyelések eredményét közli." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Einstein ezer szóban. Ma végezte napfogyatkozási megfigyeléseit a karácsonyi szigeteken az Einstein-expedíció. A Bécsi Magyar Ujság munkatársától. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. szept. 22. 214. sz. p. 6. "Hetek óta türelmetlenül várták szeptember 21.-ét azok a német, angol és holland csillagászokból egybeállított tudományos expediciók, amelyek a maláji szigettenger különböző pontjain fényképfelvételeket készültek csinálni arról a - teljes napfogyatkozásról, - amely ma Földünk déli féltekéjén volt észlelhető. E megfigyelések célja, amelyeket az egész művelt világ figyelme kisér, tudvalevően az Einstein-féle gravitációs elmélet kísérleti beigazolása, illetve az eddigi kísérletek ellenőrzése. ..." [HAI.]

Hióbhir az Einstein-expedícióról. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. szept. 26. 217. sz. p. 5. "A Karácsony szigetekről legutóbb érkezett jelentések szerint a hónapok óta várt napfogyatkozás néhány perc alatt - minden várakozás ellenére - felhők vonultak el az égbolt megfelelő része előtt, úgy, hogy a nap körüli csillagok felvétele nem sikerült. A lemezek nem mutattak csillagot. A greenwich-i csillagvizsgáló az angol expediciótól a következő lakonikus rövidségű sürgönyt kapta: A napfogyatkozás idején felhős volt az ég. A tudományos körök most attól félnek, hogy ez a nem várt zavaró körülmény esetleg veszélyeztette az óriási költséggel járó és nagy tudományos felkészültséggel elindult expedíciót." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Sikeres Einstein-expediciók. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. szept. 27. 218. sz. p. 5. "Berlinből jelentik. Ismeretes, hogy az Einstein-féle relativitás-elmélet gyakorlati érvényességének ellenőrzésére kiküldött expediciók közül a német-holland és az angol expediciók aligha értek el eredményt, mert a Karácsony Szigetek fölött, ahonnan a nevezett expediciók a napfogyatkozást megfigyelni és fényképezni akarták, a kritikus időpontban felhők takarták el a napot. Ezzel szemben angol jelentések most arról számolnak be, hogy az amerikai és az ausztráliai tudósoknak, akik Ausztrália nyugati partján kísérleteztek, már több szerencséjük volt. A megfigyelések és a fényképfelvételek a legkedvezőbb körülmények között történtek.
A nyugat ausztráliai, Walhallából érkezett távirat szerint ott a napfogyatkozás 12 óra három perckor kezdődött és egy félórai tartamáig egyre sötétedett, A thermométer esett. Három órakor, mikor beállt a teljes napfogyatkozás, egy pompás fénykorong keletkezett, amelynek messzenyúló kiágazásai voltak, köztük egy 2,500.000 mérföld magas, a nap középpontjától számítva. Az amerikai Sick-csillagvizsgáló jelenlévő megfigyelői nagy megelégedéssel nyilatkoztak az expedíció sikeréről. A fényképfelvételeket Broomeben, egy kis nyugatausztráliai parti erődben, hívják elő. Néhány hétig el fog tartani, amig az Einstein-elmélet eredményeit felülvizsgálják. Egy Brisbane-ból érkezett távirat eszerint az ott dolgozó expedició is ideális előfeltételek mellett, végezhette munkáját." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A budapesti csillagvizsgáló-intézet hírt kapott a napfogyatkozásról. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. szept. 29. 220. sz. p. 5. "Budapestről jelentik: A szeptember 24.-én lefolyt napfogyatkozásról, amelynek megfigyelésére, tudvalevően, tudományos expedició ment a Karácsony-szigetekre, a külföldi nagy csillagvizsgálók mellett hiradást kapott a budapesti (svábhegyi) állami csillagvizsgáló-intézet is. A Tass Antal igazgatóhoz érkezett távirati híradás megerősíti a napfogyatkozásról a greenwichi csillagvizsgáló utján nyilvánosságra hozott hírt, hogy az Einstein féle effektus megállapítására, a felhős, égboltozat miatt nem volt alkalom és a megfigyelő tudósoknak meg kellett elégedniök néhány napkorona-fényképfelvétellel." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Ha elszakadnánk a Naptól... = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. nov. 16. 261. sz. p. 4. "Charles Nordman, a híres francia csillagász írja a Matin hasábjain: "Most ősszel, hogy mindjobban elhajlik tőlünk a Nap útja az égboltozaton, illik megállni egy pillanatra és elszörnyedni a gondolaton, mi lenne, ha egyszer megszűnnék az a rettentő és jóságos erő (gravitáció), mely a Földet a Nappal - 150 millió kilométer távolságon át - összetartja s amely az élet egyetlen forrását, a Nap energiáját a Földre engedi jutni? A végső pusztulásnak ebben a percében a Föld körpályájának érintője irányában elindulna céltalan rohanással a végtelen űrbe s a végtelen sötétbe, ahol csak a csillagok világlanak. Néhány nap alatt megszünne minden növényi és állati élet, az ember talán még egy hónapon át őrizné az életet összegyüjtött élelmiszerrel s mesterséges meleggel. Egy hónap mulva mindennek vége volna...
A halál utján csak a Hold kisérné a Földet, az is sötéten, elvesztvén a napfényt, sőt, még azt a hideg visszfényét is, amit most a verőfényes Földtől nyer... E perc egyelőre még messzi van, semmi esetre sem következik be a lausannei konferencia előtt. - Az örök halál elől forditsuk figyelmünket az élet felé. - Minden energia, vizesés, a szelek, a növények és az állatok izomenergiája, az égő fa és szén melege is, végső fokon a Nap ránk sugárzott energiájának néha gyors, néha évezredes átalakulása, - azé a sugárzásé, mely minden évben a Föld minden négyzetcentiméternyi területére 300.000 kalóriányi meleget áraszt, oly, hőmennyiséget, mely negyven méter mélységű jégkérget, tudna leolvasztani a Föld egész felületéről... Ez az energia 265 milliárd lóerőnek felel meg, - kétszázhatvanöt milliárd, lóerőnek 150 millió kilométernyi távolságból!
Ha csak egy ezredrészét fel tudná használni az ember ennek az óriási energiának, meg lenne oldva minden szociális kérdés, - "a német reparáció kérdése is." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Az amerikaiak Einstein-expediciója. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. dec. 12. 283. sz. p. 5. "Newyorkból jelentik: Az az amerikai expedició, amely a szeptember 27.-i napfogyatkozás megfigyelésére Észak-Ausztráliába utazott, visszatért. Az expedició sokkal szerencsésebb volt a Karácsony-szigetekre kiküldött német expedíciónál, mert - tiszta "és felhőtlen időben - rengeteg" felvételt készíthetett. Négy fényképező gépet használt, 17 négyzethüvelyk nagyságú lemezekkel. Dr. Campbell csillagász, az expedíció vezetője, kijelentette, hogy a fényképek értékes anyagot szolgáltatnak az Einstein-elmélet felülvizsgálásához." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Bizhatunk-e a Napban? A Bécsi Magyar Ujság jelentése. = Bécsi Magyar Ujság 4. 1922. dec. 16. 287. sz. p. 5. "A Vega-nak, az északi félgömb legnagyobb csillagképének közelében, felfedeztek egy új csillagképet. A neve az lesz, hogy: Novae; Ha uj csillagot fedeznek fel a csillagászok, elméletileg mindig felmerül az a lehetőség is, hogy naprendszerünket katasztrófa érheti. Professor Eddington, az angol csillagászok között Einstein egyik legkorábbi és - legtekintélyesebb - híve, a nagy British Encyclopedia egyik legujabb kötetében (amelynek csillagászati cikkei tőle valók) a következő furcsa mondatot írta le: "Gondolkodóba lehet esni afölött a tény fölött, hogy sok csillag azok közül, amelyeket katasztrófa ért, fejlődésének pontosan ugyanabban a szakaszában volt, mint a mi Napunk." ..." Fejezetcímek: A világ végének elmélete.; A "Novae".; Óriáscsillagok és csillagtörpék. [HAI.]

KOCH Nándor: Közeledünk a Marshoz. = Budapesti Hírlap 42. 1922. jún. 4. 127. sz. p. 4. "Idestova ötven esztendeje, hogy a hírneves olasz csillagász, Schiaparelli a milánói obszervatórium kitűnő távcsövén át fölfedezte Földünk bolygó társán, a Marson, a titokzatos "csatornákat." Schiaparelli a Mars felületén egymást keresztező egyenes vonalakat látott, amelyeknek hálózata a bolygó két pólusa körül elterülő, vasszürke színű foltokat köt össze, a vonalhálózat közeit pedig sárgás-vörös színű területek töltik ki. Az olasz csillagász csatornáknak nevezte el az egymást keresztező egyenes vonalakat, tengereknek a sarkvidék szürke foltjait és szárazföldeknek a vöröses színezésű területeket. A milánói obszervatóriumban született felfedezés híre hamarosan bejárta a világ csillagvizsgálóit és impulzust adott a csillagászoknak arra, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak a Marsra, amelyen Schiaparelli észlelését megelőzően is több érdekes megfigyelést tettek. [...]
Felkerestük Tass Antalt, az állami Csillagvizsgáló intézet igazgatóját, hogy megtudjuk tőle, hogyan áll ma a tudományos Mars-kérdés és hogy milyen megállapításokat remélnek a csillagászok a Mars kedvező helyzetből való megfigyeléseiből. Tass igazgató úr a következőket volt szíves munkatársunkkal közölni: A Mars bolygó elnyúlt ellipszis alakú pályán 687 nap alatt kering a Nap körül, tehát két földi évnél 43 és fél nappal rövidebb idő alatt futja be a pályáját a Nap körül. Átlag minden 2 évet és 49 napot kitevő időközben a Mars "utoléri" keringésében a Földet és a két bolygó "találkozik", vagyis olyan helyzetbe kerül, hogy a Mars, a Föld és a Nap egy egyenes vonalba jut. Ezt az időpontot nevezik oppoziciónak. (Ilyen oppozició lesz június 18-án.) Oppoziciók alkalmával a Föld és a Mars közötti távolság átlagosan 78 millió kilométer.
A Föld és a Mars találkozása (oppoziciója) bekövetkezhet olyan időpontban is, amikor a Föld és a Mars közötti távolság a legkisebb és viszont a Nap és a Mars távolsága a legnagyobb. Ezt az időpontot perihéloppoziciónak nevezik. (A legközelebbi perihéloppozició 1924. augusztus 23-án következik be.) A perihéloppoziciók körülbelül 15 évenként következnek be s ilyenkor a Mars és a Föld egymástól való távolsága 55 millió kilométerre csökken. ..." [HAI.]

(Műkedvelő Csillagászok Társasága). = Budapesti Hírlap 42. 1922. jún. 22. 140. sz. p. 6. néven a minap egyesület alakult abból a célból, hogy a csillagászati tudományos eredményeket népszerűen ismertesse és hogy előkészítse az útját egy, a nagy közönség tudásvágyát szolgáló obszervatórium építésének. Az alakuló ülésen tiszteleti elnöknek választották Hoitsy Pál dr.-t, tiszteleti tagnak Krúdy Jenő dr.-t, aki egy értékes tükrös távcsövet ajándékozott a társaságnak, elnöknek Kövesligethy Radó dr. egyetemi tanárt, ügyvezető alelnöknek Szalay Károlyt. A társaság céljaira Hirmann Ferenc rézgyáros ötezer koronát ajánlott föl." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: A Hold kráterei. = Érdekes Újság 10. 1922. jún. 8. 22. sz. p. 14. [ZSE.]

SZTROKAY Kálmán: Lakható-e a Mars bolygó? = Érdekes Újság 10. 1922. okt. 12. 41. sz. p. 7. [ZSE.]

PÉCSI Albert: A Föld alakváltozásai. = Földrajzi Közlemények 50. 1922. 1-5. füz. pp. 100-106. [IBQ.]

KÉZ Andor: A tengerjárás közepes amplitúdójának térképe. = Földrajzi Közlemények 50. 1922. 1-5. füz. pp. 228-229. [IBQ.]

-y [RÉTHLY Antal]: A Bolyai-obszervatórium. = Földrajzi Közlemények 50. 1922. 1-5. füz. pp. 225-226. A prágai Magyar Hirlap felhívása a Gerlachfalvi-csúcson felépítendő csillagvizsgálóra. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Ávéd Jáko. + (1843-1922). = Az Időjárás 26. 1922. 5-6. füz. pp. 29-32. Meteorológiai észlelő. Meteorokat is figyelt Konkoly hálózatában. [IBQ.]

ZWICK Vilmos: Meteor. = Az Időjárás 26. 1922. 5-6. füz. p. 44. Nyíregyháza, 1922. jan. 3. [IBQ.]

Egy tudós jezsuita sikere. = Magyar Kultúra 9. 1922. jan. 1. sz. p. 64. P. Hagen vatikáni csillagász a potsdami csillagászati kongresszusról visszaérkezett Rómába. Katolikus krónika. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Csillagvizsgáló ősemberek. = Magyarság 3. 1922. máj. 7. p. 14. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Európa legmagasabb obszervatóriuma. = Magyarság 3. 1922. dec. 24. p. 22. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Az Eötvös-hatás alkalmazása mozgó naprendszerben. = Mathematikai és Physikai Lapok 29. 1922. 1. füz. pp. 77-80. [KSZ.]

(Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás.) Irodalom és művészet. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. jan. 5. 3. (156.) sz. p. 4. "Irta Székely István dr. egyet. ny. r. tanár, Budapest, 1922. A Szent-István-Társulat kiadása. Krisztus születésének éve nemcsak történelmi dátum, hanem a keresztény időszámításnak is kiinduló pontja és a megváltás kezdete, központja. A legtöbb ember, mikor azt mondja, hogy Krisztus után az 1922. évben élünk, természetesen azt véli, hogy Krisztus születése óta valóban pontosan 1922 év telt el.
A tudományos időszámítás azonban kimutatta, hogy időszámításunk nem felel meg pontosan a történelmi eseményeknek, melyről nevezik, s Krisztus születése óta nem 1922, hanem több, négy, öt, hat évvel több idő telt el. [...] Még egyéb bibliai adatok és a keresztény hagyomány figyelembevétele után Székely a következőképpen jelöli meg Jézus születésének évét: mi a magunk részéről a Róma alapítása utáni 749. azaz Krisztus előtti 5. év mellett foglalunk állást. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

Vasárnap délelőtti riport. Három óra egy meghalt festő képei között. A csillagos ég szerelmese. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. jan. 10. 6. (159.) sz. p. 5. "Mert Tichy Gyula nemcsak festőművész, de tudós is volt s a csillagos égnek szerelmese. Megleste minden titkát. Komáromi Katz Endréhez meleg barátság fűzte, bár művészetükben ellentétesek voltak; de amit elválasztott az ecset, összehozta az éjszaka csillagvilága: egy könyvet készültek együtt kiadni, meg van a beosztása, vázlatos terve, címe: "Gyakorlati útmutatás műkedvelő csillagászok részére". ..." [HAI.]

(Kopernikus négyszázötvenedik születésnapját ünneplik a poroszok.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. febr. 17. 38. (191.) sz. p. 5. "Berlinből jelentik: Február 19-én lesz négyszázötvenedik esztendeje, ahogy Kopernikus, az újabb asztronómia megalapítója Thornban megszületett. A művészeti és népnevelési miniszter elrendelte, hogy ezt a napot Poroszország valamennyi iskolája megünnepelje s Kopernikusról a tanítási órákon külön előadásban megemlékezzen. A nagy csillagászt csillagászikörökben is megünneplik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Hétfőn napfogyatkozás lesz.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. szept. 5. 201. (354.) sz. p. 6. "A szeptember 16-iki napfogyatkozás, amelyet Északamerika egész területéről lehet majd megfigyelni, rendkívül érdekes lesz. A nap, a föld, a hold és a Vénusz majdnem egy vonalba kerülnek, amit a csillagászok a jelen évszázadban még nem tapasztaltak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

"Kétségtelen, hogy élőlények vannak a Marson". Flanmarion Camille, a világhírű csillagász a Marson észlelt életről. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. dec. 19. 287. (440.) sz. p. 3. "Páris, december 18. Flammarion Camillet, a világhírű francia csillagászt meghívták a santiagói obszervatórium vezető állásába. A chileiek az obszervatóriumot, mely gigászi méreteivel a világ valamennyi obszervatóriuma között első helyen áll, kimondottan abból a célból építették, hogy megfigyeljék a Marsot, ezt a csodálatos bolygót. Mivel a chileiek a Mars-lakók megfigyelésére építették az obszervatóriumot, amelynek óriási teleszkópja, építési arányaival egyenesen fantasztikus, az obszervatórium vezetésével Flammariont akarták megbízni, ki a világ elismert legelső Mars-szakértője. Flammarion azonban nem vállalta a chileiek meghívását és elhatározásáról így nyilatkozott egy párisi újságírónak, aki nála érdeklődött.
A Mars bolygót hatvan éve tanulmányozom. A santiagói obszervatóriumban nem tanulnék semmi újat róla. [...] A Mars atmoszférikus viszonyairól meglehetős sokat tudunk. Föltétlenül bizonyos, hogy a Marson tengerek vannak, melyek azonban nem nagyon mélyek. Ahol pedig tenger van, ott élet is van, csak az a kérdés, hogy a fejlődés milyen stádiumában. A Marsnak meg van a négy évszaka, csakúgy, mint a földnek, a télre tavasz, a tavaszra nyár, a nyárra ősz, az őszre tél következik. A Mars időjárási aktivitása sokszor iszonyatos erejű. Hóviharok dühöngenek rajta és óriási esők. A Marsról alkotott tudásunknak fontos dátuma lesz a jövő esztendő. A Mars a jövő éven a Nap körüli elliptikus pályáján érezhetően közel fog jönni a földhöz. Erre a nevezetes pillanatra gondosan fel kell készülnünk s ki kell nyitnunk a szemünket. Remélem, hogy a jövő évben ilyenkor a Marsról megalkotott tudásunk egy fontos lépéssel jut előre." [HAI.]

(1925 januárjában nagy napfogyatkozás lesz.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. dec. 28. 293. (446.) sz. p. 4. "Londonból jelentik: Az angol csillagászok kiszámították, hogy 1925 januárban nagy napfogyatkozás lesz észlelhető. Angliában a nap átmérőjének négyötöde lesz elfödve. Európa valamennyi kulturállama hozzájárul a Niagara mellett fölállítandó vizsgálóintézet fölépítéséhez. Az angol csillagászok kutatása szerint ugyanis a Niagara fölött lesz a napfogyatkozás középpontja." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BOGDÁNFY Ödön: Van-e élet a Holdon? = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan. 1. - febr. 15. 779-782. füz. pp. 23-27. [SRG.]

JORDAN Károly: Naptárreform. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. márc. 1. - ápr. 15. 783-786. füz. pp. 110-111. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A ködfoltok távolsága. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. márc. 1. - ápr. 15. 783-786. füz. p. 113. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. márc. 1. - ápr. 15. 783-786. füz. pp. 120-122. 1922. ápr. - máj. - jún. jelenségek. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: A sötét kozmikus ködök jelentősége. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. máj. 1. - jún. 15. 787-790. füz. pp. 166-167. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. máj. 1. - jún. 15. 787-790. füz. p. 170. 1922. júl. jelenségek. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Nap sugárzásmérésének felhasználása az időjelzésben. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. júl. 1. - aug. 15. 791-794. füz. p. 241. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. júl. 1. - aug. 15. 791-794. füz. pp. 241-244. 1922. aug. - szept. - okt. - nov. jelenségek. [SRG.]

[WODETZKY József]: A Vénus légköre. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. júl. 1. - aug. 15. 791-794. füz. p. 250. Levélszekrény. Tudósítások. (24.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Napon történő változások hatása a föld hőmérsékletére. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. júl. 1. - aug. 15. 791-794. füz. p. 250. Levélszekrény. Tudósítások. (25.) [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: Véges-e térben a világegyetem? = Természettudományi Közlöny 54. 1922. szept. 1. - okt. 15. 795-798. füz. pp. 307-308. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. szept. 1. - okt. 15. 795-798. füz. p. 312. 1922. dec. jelenségek. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: A relativitás-elmélet váza és az Einstein-torony. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 799-802. füz. pp. 363-364. Apró közlemények. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: A Nap sugárzásának változása. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 799-802. füz. p. 370. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 799-802. füz. pp. 373-374. 1923. jan. - febr. jelenségek. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: Az Einstein-féle relativitás-elmélet csillagászati bizonyítékainak bírálata. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 799-802. füz. pp. 379-380. Levélszekrény. Tudósítások. (69.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Mikor lesz a legközelebbi napfoltminimum. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 799-802. füz. pp. 380-381. 1923-ra várható esetleg 1924-re. Levélszekrény. Tudósítások. (73.) [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: A Hörbiger-féle glacziálkozmogonia birálata. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan. - dec. 1-4.(145-148.) pótfüz. pp. 75-76. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

WODETZKY József: A Nap színképének a lambda 6500-tól a lambda 9000-ig terjedő része. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan. - dec. 1-4.(145-148.) pótfüz. pp. 76-77. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

STEINER Lajos: A napfogyatkozással kapcsolatos földmágnességi zavarok. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan. - dec. 1-4.(145-148.) pótfüz. pp. 77-78. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

RINGEISEN Aladár: Az Irottkő. = Turisták Lapja 34. 1922. szept-nov. 9-11. sz. pp. 102-104. Írott-kő. Szúr Lajos felvételén (p. 103.) látszik az irottkői napóra. [SRG.]

Egy magyar csillagász a XVIII. században. = Uj Nemzedék 4. 1922. márc. 5. 53. sz. p. 8. Hell Miksáról és a vardői expedícióról. [HAD.]

          1923.

BORKA Béla: Összeköttetésünk a Mars-csillaggal. [Budapest,] 1923. A szerző tulajdona. Légrády Testvérek nyomása (Budapest). 199 p. A szerző előszava "Dunajska-Streda Ceskoslov. Repulika" helyen kelt 1922-ben. A Naprendszert bemutató csillagászati ismeretterjesztő könyv. [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő: Az árapály. In: Általános földrajz. 1. köt. 1. rész: A levegő. 2. rész: Az óceán. 32 ábrával. Írta: Cholnoky Jenő Egyetemi Ny. R. tanár. Pécs - Budapest, 1923. Danubia Könyvkiadó, Dunántúl nyomda. /Tudományos gyűjtemény. 2./ pp. 131-139. [HAI.]

HOFFMANN Ernő: A csillagos ég. 33 képpel 3 képmelléklettel. Budapest, [1923.] Kultúra Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. 166 p. /A kultura iskolája./ [KSZ.]

LÉVAY Ede: Fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel a polgári leányiskolák számára a legújabb tanterveknek megfelelően írta Lévay Ede dr. 178 ábrával. 7. kiad. Budapest, 1923. Szent-István-Társulat kiadása. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 212 p. Csillagászat: pp. 135-179. A csillagászati és fizikai földraj elemei. [KSZ.]

OESTERREICH, T. K.: Korunk világképe. Ford.: Somogyi József, Juhász Andor. Budapest, 1923. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda kiadása és nyomdája. 175 p. /Ember és természet 2./. A fordítást átnézte: Nagy József. A szerző előszavát Tübingában írta 1919. decemberében. Csillagászat: pp. 7-46. Ezt Somogyi József fordította. [KSZ.]

PÉCSI Gusztáv: Einstein relativitási elméletének bírálata. Írta Pécsi Gusztáv. Budapest, 1923. Stephaneum Nyomda és könyvkiadó r. t. 76 p. A szerző tanulmánya "Nagyölved - Velke Ludince" helyen kelt, 1923. márc. 1-én. Pécsi Gusztáv részletesen elemzi a relativitáselméletet nagyban elősegítő Michelson - Morley-féle fénytani kísérletet. Megkísérli azt másként elemezni és így a Kopernikusz, Galilei, Kepler és Newton fizikai-csillagászati világrendszerét megmenteni. Több csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

STEINER Lajos: A Föld mágneses jelenségei. Budapest, 1923. Lantos r. t. Könyvesboltja kiadása, Hungaria könyvnyomda és kiadóintézet. 207 p. /Ethika-Könyvtár. 10./ A szerző előszava kelt: Budapest, 1923. február. [SZF.]

SZENTPÉTERY Imre: Chronologia. A közép- és újkori időszámítás vázlata. Budapest, 1923. Magyar Történelmi Társulat. 42 p. /A magyar történettudomány kézikönyve. 2. köt. 5./ [KSZ.]

VEKERDI Béla: Határproblémák a fizika és a filozófia köréből. Felolvasás a debreceni Népszerű Főiskolai Tanfolyam 1923-24. évi tavaszi ciklusán. Tartotta: Dr. Vekerdi Béla. Debrecen, 1924. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadóvállalat részv. társ. 32 p. I. rész: A magánvaló kérdése. (pp. 3-16.); II. rész: Tér és idő, és a relativitás-elmélet filozófiai vonatkozásai. (pp. 17-32.). Csak a második részben vannak csillagászattal kapcsolatos szövegek. [KSZ.]

WODETZKY József: A relativitástan csillagászati bizonyitékainak kritikája. Budapest, 1923. Szent István Akadémia, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 21 p. /A Szent István Akadémia mennyiségtan-, természettudományi osztályának felolvasásai. 1. köt. 8. sz./ Felolvasta 1922. dec. 15-én. Szerinte Newton fizikája alapján is magyarázhatóak a csillagászatilag mért eltérések. [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1923-ik közönséges esztendőre. Huszonharmadik évfolyam [Debrecen, 1922.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Szaturnusz.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

Fényi Gyula. In: Az Est Hármaskönyve 1923. Budapest, 1922. Est Lapkiadó Részvénytársaság Kiadása. Athenaeum R. T. Könyvnyomdája. c. 248. [SRG.]

Gravitáczió. In: Az Est Hármaskönyve 1923. Budapest, 1922. Est Lapkiadó Részvénytársaság Kiadása. Athenaeum R. T. Könyvnyomdája. cc. 287-291. [SRG.]

Kövesligethy Radó. In: Az Est Hármaskönyve 1923. Budapest, 1922. Est Lapkiadó Részvénytársaság Kiadása. Athenaeum R. T. Könyvnyomdája. c. 402. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Báró Eötvös Loránd. In: A gondolat úttörői. Első sorozat. Szerk.: Lambrecht Kálmán. [Budapest, 1923.] Dante Könyvkiadó, Wodianer Nyomda. pp. 113-135. /Műveltség./ A sablonostól eltérő életmű ismertetés, bele szőve saját munkássága is. [IBQ.]

Az Akadémia belső tagjai. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 34. 1923. szept-dec. 9-12.(405-408.) füz. p. 144. Podmaniczky Géza tiszteleti tag, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tagok. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia beltagjainak irodalmi munkássága (főleg 1922-23-ban). B. Harkányi Béla l. t. = Akadémiai Értesítő 34. 1923. szept-dec. 9-12.(405-408.) füz. p. 224. [SRG.]

A Perrine-féle üstökös megkerült. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. jan. 9. 6. sz. p. 5. "A világűr vándormadarai az üstökösök, gyakran okoznak gondot az asztronómusoknak. Mikor gonddal megállapítják a pályájukat, s kiszámítják, hogy hány év múlva az égnek melyik helyen kell újra megjelenniök, megteszik azt a tréfát, hogy sem ott, sem másnál nem jelentkeznek. Az ok nem abban áll, hogy a csillagászok hibát követtek el a számításban. Az csaknem sohasem fordul elő, mert kétféle módszer szerint is számítanak, s a kettő eredményeinek egyezniök kell. De sokszor előfordul az az eset, hogy valamely üstökös alig néhány napig látható s aztán eltünik a világűrben, nem észlelhető annyi ideig, hogy kellő adatok álljanak rendelkezésre a számitás alapjául.
Ha egy üstökös legalább két hétig észlelhető, s ezalatt az idő alatt háromszor sikerült pontosan megállapitani azokat a helyeket amelyeket az észlelés pillanataiban elfoglalt akkor már pontosan ki lehet számitani a pályáját, s azt is hogy akár ezer esztendő mulva az ég melyik helyén fog állani. Tehát azt is, hogy földünkről nézve mikor lesz látható. A Perrine-féle üstükösről (mely felfedezőjének nevét viseli) meg volt állapitva szintén, hogy mikor fogjuk látni megint, s mégis hiába keresték a tudósok. Most végre egy japán csillagász megtalálta. Persze eleinte nem tudta mert nem tudhatta, hogy az égitest, melyet látott, épp keresett üstökös. ..." [HAI.]

Mekkorák a csillagok? = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. jan. 31. 25. sz. p. 5. "Londonból jelentik: H. H. Turner tanár, az ifjúság előtt tartott népszerű előadássorozatának a befejezőjében azt mondotta, hogy a csillagászat legújabb haladása a csillagok nagyságának megmérésében áll. A csillagok sulyát már jóval előbb ismerték, ezt ugyanis aránylag egyszerűen ki lehet számítani. A csillagok sulya egyébként éppenséggel nem nagyon különböző: a kisebbek körülbelül a Nap sulyának az ötödét, a nagyobbak az ötszörösét érik el. A legnagyobb eltérés sem tesz ki tehát sokkal többet, mint 1 : 25-höz. De a csillagok nagyságát kiszámítani nem lehet, azt mérni kell. A távcső azonban csak egy fénypontot mutat a csillag helyén. Ezen a fényponton nincs mit mérnie. E fénypont fotografikus képe azonban erős nagyitás alatt világosabb és sötétebb gyürüket mutat fel, amelyeket az ugynevezett interferencia jelensége okoz.
Eddington, a híres csillagász, még azt hitte, hogy majdnem három méter átmérőjű tükörrel ellátott távcső kellene ahhoz, hogy megmérhessük e gyürük távolságát egymástól. A csillag, amelynek a nagyságát meg akarta volna állapítani, az Orion csillagkép vállán ragyogó vörös csillag volt. Michelson, akinek nevét az Einstein-féle elmélet közismertté tette, megoldotta a feladatot. Egy új készüléket talált fel, az "interferometer"-t, amellyel az interferencia-gyűrűk távolságát közönséges távcső segítségével is meg lehet állapítani. A felfedezés lényege abból áll, hogy két különböző helyről történnek a felvételek, ami mérhető szélességű interferencia sávokat ad a képen. Michelson így megállapithatta, hogy az Orion vörös csillagának átmérője négyszázszor akkora, mint a Napunké, ámbár a sulya alig nagyobb, mint a Napé. Ma már számos csillag nagyságát ismerjük." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Csillagászok sikere a színpadon. Népszerüsítő előadások drámai formában. A Bécsi Magyar Ujság jelentése. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. febr. 9. 33. sz. pp. 5-6. "London, február 6. Turner egyetemi tanár gyerekekből álló közönség előtt tartott csillagászati előadásai általános érdeklődést keltenek. A kiváló tudós ugyanis eredeti módon igyekszik az ifjuság előtt megvilágosítani az asztronómia nem egy elvont mását. Utolsó előadásáról, amelyben a csillagok súlyának a megmérését mutatta be, a Bécsi Magyar Ujság is beszámolt. "Különösen érdekes volt a föld forgásának a bebizonyítása az ismert Foucault-féle inga segítségével és a Neptun felfedezésének a szinpadi bemutatása a gyerekek résztvételével. Turner tanár a tudományos népszerűsítés valóságos mesterének bizonyult e produkciók folyamán. ..." [HAI.]

[BÜRGEL, Bruno Hans]: A csillagok vándorlása. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. febr. 16. 39. sz. p. 5. "Az alábbi cikket Bruno Bürgel, a kiváló német csillagász írta, aki egyszerű munkásból képezte ki magát ennek a rejtelmesen bonyolult tudománynak mesterévé. [...] Csakúgy, mint a tiszavirág a tölggyel szemben, áll az ember szemben a csillagokkal. Kicsinyke időmértéke csődöt mond az égi események szemléletekor, ahol a természet érverése évmilliók szerint igazodik. Körülbelül nyolcezer év óta írja az ember a csillagok történetét! Elenyésző idő ez a csillagvilágban történő fejlődéssel és vándorlással szemben. [...] Valóban, az a milliónyi nap, amelyeket esténként az égén ragyogni látunk, állandó vándorlásban van. Csak a rendkívüli távolság akadályozza meg, hogy ezt a mozgást észrevegyük. [...] Mindaz a milliónyi csillag, amelyet esténként az égen látunk, összességében egy zárt testet alkot, úgyszólván egy világtestekből álló felhőt, napok szigetét a világűrben. ..." [HAI.]

Copernikus. = Bécsi Magyar Újság 5. 1923. febr. 20. 42. sz. p. 5. "Lengyelország elfoglalta Thornt és ezért ma február 19.-én legelsősorban ők ünneplik Copernicus Miklós thorni kanonokot, aki négyszázötven évvel ezelőtt született és elsőnek bizonyította be, hogy a föld nem a világ középpontja. ..." [HAI.]

Megfejtették a napfoltok rejtélyét. T. J. J. See amerikai csillagász sikerei. A Bécsi Magyar Ujság munkatársától. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. márc. 1. 50. sz. p. 5. "A napfoltok rejtélye olyan régi, mint a csillagászat maga. Vagy talán annál is régibb. Mert még valamelyik éles szemü vadember is megpillanthatta a gyenge felhős fátyol mögött bujkáló Napba nézve e sajátságos fekete foltokat az égitest ragyogó felületen. Kivált amikor a Nap a láthatár közelében van, lehet olykor puszta szemmel is észlelni e sötétes, szabálytalan formájú foltokat. Tudományos vizsgálatukat Galilei kezdte meg, később lefotografálták őket és egész irodalom támadt körülöttük.
Hogy fény forrásának, a Napnak foltjai lehessenek, már önmagában véve is ellentmondásnak tetszett. De e foltok rejtélyes mozgásai még fokozták a művelt nagyközönség érdeklődését e sajátságos tünemény iránt. [...] A napfoltok átlag 11.2 évenkint fordulnak elő sürübben a Napon. A Jupiter és a Szaturnusz együttes napközesége szintén időszakos. Az egyik 9,93 a másik 11,86 évenként tér vissza. Vajjon ez a két időszak együttesen nem adja e ki a 11.2 éves napfoltidőszakot? ..." [HAI.]

(M): Einstein győzelme. Kanadai felvételek megerősítették az Einstein-féle elméletet! = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. ápr. 8. 82. sz p. 6. "Torontóból is jelentik, hogy a kanadai napfogyatkozási expediciónak múlt év december 21-én végzett megfigyelései igazolták az Einstein féle elméletet. Az expedició vezetőjének kijelentése szerint a megfigyelések bebizonyították, hogy a megfigyelt " csillagok " a napkorong közelében az Einsteintől kiszámított aránynak megfelelően hajlik el. [...] A fénysugár görbültségének kisérleti igazolására, amelyre különben mindjárt rátérünk, Einstein már 1914 augusztus havában, csillagászati expediciót szerelt volt fel. A világháború kitört, és 1919 május 29.-ére halasztódott el a próba. Ismeretes, hogy a braziliai Sobral-ban és a nyugatafrikai parton fekvő Principe-szigeteken történt felvételek révén Eddington, angol csillagász először igazolta be kisérletileg a fényelgörbülés jelenségét. ..." [HAI.]

Milyen nagyok a csillagok ? A Bécsi Magyar Ujság jelentése. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. ápr. 13. 86. sz. p. 5. "...Egy amerikai fizikus és csillagász Michelson akinek egy negyven évvel ezelőtt végzett kisérlete volt a legelső lökés az Einstein-féle speciális relativítás-elmélet felállítására, talált fel most egy módszert a csillagok látszólagos nagyságának, azaz annak megmérésére, amely alatt a csillagok nekünk mutatkoznak. [...] a csillagok látszólagos nagyságából és a csillagoknak a földtől való távolságából ugyanis ki lehet számítani a csillagok valóságos nagyságát s ezen az úton egészen meglepő eredményekre jutunk.
Igy azt találta Michelson, hogy az Orion-csillagképnek vörösen világító főcsillaga 0.047. másodperc nagyságú, azaz körülbelül akkora, mint amekkorának egy milliméter látszik öt kilométer messzeségből nézve. De a csillag valóságos átmérője - ebből kiszámítva - olyan irtózatosan nagy, hogy szinte el sem képzelhető: a csillag átmérője jelentékenyen nagyobb, mint földünknek a naptól való távolsága, ugy hogy földünk, egész pályájával együtt, amelyet a napkörül leir, beleférne az Orion-csillagképnek ebbe az egyetlen csillagába. ..." [HAI.]

Elfelejtett felfedezők. Többezer éves tudományos szenzációk. A Bécsi Magyar Ujság munkatársától. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. máj. 19. 116. sz p. 5. "...Már 1100 évvel a krisztusi időszámítás előtt foglalkozik egy tudományos berendezésű kínai agyvelő azzal a jelenséggel, hogy a föld forgási síkja rézsút áll a naphoz. Tsukingnak hívták ezt a csodálatos kinait. Ugyanezt a jelenséget figyeli még néhány száz évvel később, Krisztus előtt 560-ban, Görögországban egy Anaximander nevü hellén. Számításokat végez ezen az alapon, mert el akarta készíteni a föld térképét. A görög csillagászok közt van egy, kinek neve nem ment feledésbe; ez a miletoszi Thalesz.
Már Krisztus előtt 585. május 28.-án előre kiszámította a bekövetkezendő első napfogyatkozást. Minthogy azonban a térben szabadon lebegő síknak gondolta el a földet, előre felállított számítása nem vált be. 50 évvel később korrigálta Thalesz tévedését Pythagorasz, aki már gömbnek tételezte fel a földet, csakhogy azt hitte róla, hogy nem egyik bolygója, de központja egy csillagrendszernek. Ezt az elméletet kiépíti azután Arisztoteles, aki egy holdsötétedés alkalmával megállapítja a föld árnyékát a napon. Így aztán már egyengetve volt az ugyancsak görög Haraklit útja. Már másfélezer évvel Galilei előtt fölfedezte, hogy a föld nyugat-keleti irányban forog a nap körül. ..." [HAI.]

Világkatasztrófa. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. máj. 23. 118. sz. p. 4. "Mit jelent az, ha egy csillag, mely eddig fel se tűnt a csillagképeken, hirtelen fellobog, mint a Béta Ceti ez év februárjában. Camille Flammarión, a világhírű csillagász mondja el a Panorámá-ban, hogy ez a jelenség nem is egy, de több világ halálát is jelentheti." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Mi volt előbb: a csillag vagy a ködfolt? Egy amerikai csillagász szenzációs felfedezése. A Bécsi Magyar Ujság munkatársától. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. máj. 27. 122. sz. p. 7. "Amerikából nagy jelentőségű tudományos felfedezés hire érkezik. Mint az Einstein-féle elmélet esetében, ezuttal is egész, világképünket befolyásoló új tényekkel állunk szemben. Mig Albert Einstein relativitási elmélete a Newton-féle vonzási törvényeket gyökeresen módosítja és átértelmezi, addig E. P. Hubble kaliforniai csillagász most a Kant-Laplace-féle elméletet (a Naprendszer keletkezéséről) alapjában támadja meg. [...] Szenzációs eredményeit "A tejuti ködfoltok általános elmélete" című, a napokban megjelent iratában tette közzé. ..." Fejezetcímek: A világ keletkezése.; A ködfoltok rejtélye.; Hubble megfigyelései. [Hubble nevének és eredményeinek első említése a magyar nyelvű nyomtatott sajtóban!] [HAI.]

Csillagászat és nemzetköziség. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. júl. 4. 154. sz. p. 4. "A Német Csillagászati Társaság elnökségének egyik tagja, Kapteyn, a híres holland csillagász a mult évben meghalt. Helyére most az olasz csillagászok elnökét, Cerullit választották meg. Cerulli az entente-államok csillagászai által alapított Union Astronomique Internationale római gyülésén beszédet tartott, melyben a többi közt ezeket mondta: "Union létföltétele az univerzalitás. Elengedhetetlen cél, hogy az unió az összes kulturnépekre kiterjesztessék. El kell tüntetni a hozzája tartozó és nem tartozó, népek szerinti megkülönböztetést. Ne csak szemeinket emeljük a föld fölé, de szellemeinket is emeljük az emberi gyarlóságoknak föléje. Az emberi hibák és gyöngeségek szükségszerüen nemzeti versengéseket, gyülölségeket támasztanak. Mi csillagászok azonban velünk született nemzeti valónkon tul ápolunk egy nézetfölöttiséget, mely bennünket a testvériség kötelékeivel fűz együvé." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Rakéta a csillagokig. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. szept. 13. 214. sz. p. 4. "Az emberiség régi álma, a repülés lehetősége megvalósult. De az ember még messzebb álmodik. Felvágyódik a holdba és a planétákba, megismerni az ismeretlen világok titkait. A Verne-regények fantasztikus utazásai a tudomány mai fejlettsége mellett nem látszanak többé üres álmoknak. Hermann Oberth "Rakétával a csillagokig" címmel egy könyvet adott ki, amelyben matematikai és fizikai alapon kimutatja, hogy a mai technika segélyével kijuthatunk a föld vonzó köréből. A könyv gondolatmenete Goddard amerikai tanár számításaihoz kapcsolódik, aki rövid idővel ezelőtt azzal a tervével lepte meg a világot, hogy egy rakétát akar a holdba küldeni. A német tudósnak nem áll módjában olyan költséges kisérleteket folytatnia, mint az amerikainak, de a könyvében, melyről Wolf, a hires csillagász azt írta, hogy tudományos szempontból megtámadhatatlan, egész pontosan megírja a légi utazás elméleti feltételeit.
Négy pontot bizonyit Oberth ebben az irásában. 1. A tudomány mai állása mellett lehetséges olyan gépet szerkeszteni, amely el tudja hagyni a föld légkörét. 2. Oly gyorsasággal lehet elindítani a gépet, hogy a föld vonzóerejét leküzdve kijut annak hatásköre alól és a világűrben akadály nélkül megy tovább. 3. A gépeket be lehet rendezni úgy, hogy egy ember életének kockáztatása nélkül velük utazhat. 4. Bizonyos gazdasági feltételek mellett néhány évtizeden belül érdemes lesz ilyen gépeket késziteni. Oberth pontosan leírja, hogyan, és milyennek képzeli el az épitendő rakétát, amelyet az eddig használatos robbanó anyag helyett folyékony égő anyag táplálna. A rakéta felépítése számítása szerint 1 millió békemárkába kerül." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A napfoltok, a háborúk és a forradalmak. A Bécsi Magyar Ujság jelentése. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. okt. 26. 251. sz. p. 6. "Angol csillagászok jelentései szerint a legutóbbi időkben a nap felszínén különösen nagy foltokat lehet észlelni. Evvel kapcsolatban arra utalnak, hogy időszakonként megismétlődő jelenségekről van szó. A napfoltok minden tizenegyedik évben érik el a maximumot. Most a napfoltok növekedőben vannak és - mondják a szakértők - sajátszerű légköri jelenségekkel kell számolni. [...] Mégis akadnak ma is tudósok, akik azt vallják, hogy a napfoltok és a földi viszonyok között van valami összefüggés. Az bizonyos, hogy a napfoltok növekedése és fogyása párhuzamosan folyik a mágnestű nagyobb vagy kisebb ingadozásaival, ugyszinte a sarki fény növekedésével és csökkenésével. [...]
Vannak olyan tudósok is, akik azt hiszik, hogy a históriai események is összefüggésben vannak a napfoltok alakulásával. A napfoltok növekedése és fogyása átlag 11 esztendős időközökben történik. Gyakoriak azonban az eltérések. A napfoltoknak 1610-ben történt felfedezése óta lefolyt 27 napfolt periódus közül csak kilenc volt olyan, amelynek 11 év volt az időtartama. Kilenc rövidebb, kilenc pedig hosszabb volt. A legtöbb periódus csak egy évvel tért el az átlagtól, tehát 10 vagy 12 évig tartottak, egyes periódusoknak 13 és 14, másoknak 8 és 9 év volt az időtartama. A leghosszabb periódusok a következők voltak: 1619-34, 1666-79, 1698-1712, 1784-98, 1810-23, 1843-56; a legrövidebbek: 1610-19, 1689-98, 1766-75, 1775-84, 1834-43. Nagyon rövid periódusokra tehát rendszerint nagyon hosszú periódusok következnek. ..." [HAI.]

A csillagok védnökei. = Bécsi Magyar Ujság 5. 1923. nov. 7. 261. sz. p. 4. "Budapestről jelentik: A Tudományos Akadémián megalakították a magyar csillagászati egyesületet, a Stellát. Az egyesület védnökének Horthy Miklóst, díszelnökeinek Apponyit, Berzeviczyt zsidó és keresztény bankigazgatókat választották meg. Ellenben megfeledkeztek Kövesligethy Radóról, az európai hírű magyar csillagászról, akit tudvalevően a kurzus elcsapott az egyetemről. Mahler Ede egyetemi tanár meginterpellálta a vezetőséget, hogy miért maradt ki Kövesligethy Radó az elnöki tanácsból. Majd ha az egyesület alapszabályait jóváhagyták - volt a válasz - Kövesligethy Radót tiszteleti tagnak fogják megválasztani. Miért kell ehhez az alapszabályok jóváhagyását bevárni? Horthyországban a csillagok is politizálnak..." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Jegyzetek Einstein elméletéhez. 2. A rengeteg nagy s a rengeteg kicsi. = Diogenes 1. 1923. júl. 21. 3. sz. p. 18-21. "A Napok az a rengeteg nagy. A mi Napunk a legkisebbek közé tartozik és túl van élte delén. Csak egy kicsi, hajdan lecsöppent szilánkja a Föld, ez a sárgolyóbis, amely minket hordoz életünk hosszán. De a Nap egész rendszerével csak egy kicsi kis pontocska a tejút csillagrengetegében. Valamelyes fogalmunk lehet a rengeteg nagyról, ha meggondoljuk, hogy fotográfiát tudunk készíteni olyan világtestekről, amelyek oly távol vannak tőlünk, hogy sok száz esztendő kell, míg onnan ideér a fénysugár, amely az érzékeny lapon előhívja a csillag képét. De rengeteg nagy lámpásnak kell annak lenni, hogy hozzánkig elér a világa!
Pedig a fénysugár szapora legény, - 300.000 kilométert fordul egy perc hatvanad része alatt. ..." [A Diogenes Bécsben indult 1923-ban, amikor a legtöbb magyar emigráns újság és folyóirat a közöny és a támogatás hiánya miatt már megszűnt. Az első szám 1923. július 7-én jelent meg. Laptulajdonos szerkesztő s a legtöbb cikk írója maga Fényes Samu volt, ügyvéd, jogbölcselő, sikeres drámák szerzője és író egyszemélyben. [...] A Diogenes elsősorban nem irodalmi lap kívánt lenni. Közleményeinek alig a felét teszik ki az írói alkotások. Sokkal inkább a tudományok művelését és a politikai tájékoztatást tartotta feladatának. Erre utal a folyóirat alcíme is: "Irodalmi, művészeti, társadalmi, történelmi, természettudományos folyóirat." (Illés Ilona).] [HAI.]

Jegyzetek Einstein elméletéhez. 4. Az az ármányos koordináta rendszer. = Diogenes 1. 1923. aug. 4. 5. sz. p. 13-18. "...Azaz, hogy ezt se lehet egész határozottan mondani, hisz a fal bele van építve a földbe, ám tudjuk, hogy a Föld maga is mozog önmaga körül s a Nap körül. Maga a föld se alkalmas koordináta rendszer tehát, mert hisz ez is mozog a Nap körül. A Nap már alkalmasabb koordináta rendszer lenne, - bár ez sem tökéletes, mert hisz tudjuk, hogy ez is mozog egész bolygórajával a Herkules csillagkép alfája felé és alkalmasint óriási körforgást végez a Plejádok körül. Mi legyen hát az a pont, amelyhez viszonyítva pontosan meg lehet valamely más pont térbeli helyét jelölni s van-e egyáltalában ilyen pont?..." [HAI.]

Jegyzetek Einstein elméletéhez. [5.] A régiek relativitási elve. = Diogenes 1. 1923. aug. 11. 6. sz. p. 17-20. "...Ám ha meggondoljuk, hogy a Föld, melyen élünk, mely fundamentuma házainknak, a világűrben másodpercenként 30 kilométeres sebességgel mozog és kényszerűleg vele mozog minden, ami a hátán van, már nem oly világos az a dolog, hogy voltakép mit is jelent a nyugvás és mozgás. Mert hisz akárha oly mozdulatlanul állok is, mint a tornácom oszlopa, akkor is mozgok voltakép, mert együtt végzek a Földdel másodpercenként 30 kilométer utat és ha járok, az egész különbség voltakép csak az, hogy másodpercenként nem 30 hanem 30 és egy ötszázad kilométer sebességgel mozgok. Csak a Földhöz viszonyítva, vagyis ha a Földet merev, mozdulatlan valaminek nézem - tudományosan úgy kell ezt kifejezni: a Földre mint koordináta rendszerre vonatkozólag - mondhatom, hogy az álló ember nyugszik, a járó meg mozog.
Ha azonban úgy a járó, mint valaki, mind a kettőt mozogni látná. a mozgó embert valami más csillagról nézné Az ókorban - egész Kopernikusig - azt hitték, hogy a Föld mozdulatlan. Ezt a nézetüket meg is okolták az ókoriak: nem érezték a földmozgás sodrát, pördítő erejét. Megállhattak, hajlonghattak, a Föld, melyen állottak, szilárdan és mozdulatlanul marad a lábaik alatt. Nem volt semmi okuk feltételezni, hogy ez a szilárd fundamentum mozog a lábuk alatt. Hiszen tapasztalták azt is, hogy egy forgó nagy kereken, vagy a körhintán, vagy vágtató lovon, vagyis a mozgó tárgyakon, nem könnyű megállani, hajlongani, labdázni, - az embert a mozgás röpítő ereje minduntalan kilódítja az egyensúlyból. Mindezt azonban a földön nem érezték, nem volt hát okuk feltételezni hogy a Föld mozog. ..." [HAI.]

Jegyzetek Einstein elméletéhez. [6.] A különleges relativitási elv. = Diogenes 1. 1923. aug. 18. 7. sz. p. 11-14. "...Mondjuk, hogy a Föld egyenesen keleti irányban mozog a Nap körül. A lámpa, a fényforrás a Földdel együtt mozog természetesen. Ha a Föld nyugodnék, akkor a kelet felé menő sugár ép úgy mint a nyugat felé haladó - egy másodperc mulva 300.000 kilométerre érne el a Földtől. Minthogy azonban a Föld is együtt mozog vele és a Föld is ugyanazon az úton megtesz e másodperc alatt 30 kilométert, a sugárnak egy másodperc mulva csak 300.000 - 30, vagyis 299.970 kilométerre kellene lenni a Földtől. A nyugat felé haladó sugárnak ellenben, mely ha a Föld nyugodna, 300.000 kilométerre lenne, minthogy a Föld ellenkező irányba fut 30 kilométert, 300.000 meg 30, vagyis 300030 kilométerre kellene lenni a Földtől egy másodperc mulva. Ámde ugy Fizeau, aki mozgó folyadékon áthatoló fénnyel kísérletezett,
mint Michelson és Morley kétségtelenül megállapították, hogy erre is, arra is, minden képzelhető irányban a fény egyforma sebességgel halad és a fényforrás mozgása arra semmiféle befolyást nem gyakorol. [...] Vagy a régi mechanika minden okoskodása és megállapítása halomra dől és a relativitás elvét el kell dobni, vagy a fény terjedési sebességéről való törvényt el kell dobni. A kettő együtt látszólag meg nem állhat. Ámde a relativitás elvét és a régi mechanikát nem lehetett eldobni, mert annak az alkalmazásával számították ki a világtestek pályáját és e számítás hajszálig pontosan bevált. Viszont a fény terjedési sebességét annyi és olyan meggyőző kísérletek bizonyították, hogy azt se lehet mellőzni. [...] Itt jött Einstein. Vezérlő gondolata az volt, hogy a relativitás elvét úgy kell megformulázni, hogy a fény terjedési sebességének a törvénye ne álljon vele ellentétben. Ezt valósította meg végül művében, ez a részleges relativitás elmélete! ..." [HAI.]

Jegyzetek Einstein elméletéhez. [9.] A gravitáció. = Diogenes 1. 1923. 1923. szept. 8. 10. sz. p. 18-21. "...A gravitációnak a számbeli törvényeit Newton számította ki, de miként történik az, megmagyarázni nem próbálta. Az emberek a helyes számítást elfogadták és egyszerűen azt mondták: A Nap vonzza a Földet, a Föld vonzza a testeket. De megérteni nem lehetett, hogy mikép tudja a Nap néhány milliárd kilométerre (például a Neptunig) az űrön át ezt a vonzást éreztetni, - mi vezeti, közvetíti az üres téren ezt a vonzást?
A tudomány kénytelen volt e miatt és más kérdések miatt feltételezni, hogy a teljesen üres tér meg van tölte valami igen finom, sulytalan anyagfélével, amit éternek neveztek s amely a Nap vonzását közvetíti. Csakhogy egyrészt nem sikerült semmikép kimutatni az éternek a létezését, másrészt meg olyan sajátságokkal kellett volna bírni, mely elgondolhatatlanná tette (hullámzó, szilárd anyagnak kellett volna lenni, összenyomhatatlan és mégis ruganyos). Végre is javarészt szakított vele a tudomány. ..." [HAI.]

Jegyzetek Einstein elméletéhez. [10.] Az egyetemes relativitás elve. = Diogenes 1. 1923. 1923. szept. 15. ll. sz. p. 13-17. "...Két mozgó test viszonyát egymáshoz meg lehet állapítani, bármilyen mozgást végezzen is az egyik vagy a másik oly kép, hogy minden mozgó testet nyugovónak fogjuk fel, melyhez képest a másik egy gravitációs mező hatását mutatja, mert a tehetetlenség alaptörvényétől való eltérést csak a gravitációs mező okozza. Ha e meggondolásokat például a fény terjedési irányára alkalmazzuk, azt kell megállapítanunk: az egyenletes sebességgel mozgóra nézve a fény egyenes irányban halad.
De ha valaki például a ringlispilen körben száguld, vagy abban a fölfelé húzott gyorsuló ládában szemléli a csillagot egyre másutt látja, vagyis a sugárgörbe utat fut meg. A gravitációs mező hatása alatt tehát a fény nem egyenes, hanem görbe vonalban halad. A görbe vonal a folytonos irányváltozást jelenti, az irányváltozás azonban egyszersmind sebességváltozást is jelent, - vagyis a fénysebesség törvénye is változást szenved a gravitációs mezőben. Vagyis gravitációs mezőben fény nemcsak nem egyenes irányban hanem nem is állandóan 300 ezer kilométeres sebességgel halad. ..." [HAI.]

Jegyzetek Einstein elméletéhez. [11.] Következtetések és bizonyítékok. = Diogenes 1. 1923. 1923. szept. 22. 12. sz. pp. 19-23 "...Izzó atomok sugaraznak, vagyis az atom részecskéi rezgésbe jönnek és ez a rezgés hullámszerűen terjed tova. Természetes, hogy az izzó atomok a Napon is ép oly rezgést végeznek mint a Földön, csakhogy mivel a Nap gravitációs mezejének a hatékonysága egészen más mint a Földé, az Einstein számításai szerint a rezgés időtartama a Napon nagyobb mint a Földön, ennek pedig az kell, hogy a folyománya legyen, hogy a Napban izzó, atomok színképe, a Földön izzókéhoz képest valamicskével eltolódik. [...] A másik bizonyíték a Merkúr bolygó eddig érthetetlen mozgására vonatkozik. Tudjuk ugyanis, hogy a bolygók a Nap körül és annak a gravitációs mezeje folytán elipszis, hosszúkás kör alakjában mozognak. [...] A Kepler és Newton számításai szerint a kerengési idő leteltével a bolygó ugyanarra a pontra kerül vissza, ahonnan kiindult.
Az Einstein számításai szerint azonban a bolygó ideje leteltével nem pontosan ugyanarra a pontra kerül vissza, bár teljesen olyanforma pályát fut meg. [...] Ennek folytán a Merkurnak a hosszabb ellipszistengelye vagy 8500 év alatt egy foknyira, 100 év alatt 43 másodpercnyire hajlik el, ez már a mi műszereinkkel is kitapasztalható és megmérhető különbség. [...] De legfontosabb s legismertebb a következő bizonyítás: A gravitációs mezőben annak hatékonyságának különbségéhez képest minden mozgásnak meg kell változnia, tehát, minthogy például a Nap gravitációs mezeje különféle távolságokra különféle erejű, a fénysugár gravitációs mezőbe jutva, egyre változtatja sebességét és irányát, vagyis a fénysugár igazában görbe vonalban és nem egyenletes sebességgel halad gravitációs mezőben. (Csak a gravitációtól mentes űrben halad egyenesen és egyenletes sebességgel.)
Ez a görbülés oly csekély, hogy olyan kicsi erejű gravitációs mezőben, mint amilyen a Földé, nem észlelhető, de a Nap közvetlen közelében olyan erős a Nap gravitációs mezeje, hogy ez a görbülés már észlelhető, mert a Nap közelében elhaladó sugár elhajlása egy és háromnegyed ívmásodpercet tesz. Ezt az észleletet csak teljes napfogyatkozáskor lehet megtenni, mert csak akkor lehet észlelni oly csillagokat, melyek sugarai közel a Naphoz haladnak. 1919-ben egy angol expedíció elment Braziliába és Közép-Afrikába, (és 1923-ban a déli szigettengerre) és lefényképezték az elsötétült Nap körül a csillagos eget. Ugyanezt a részletét az égnek néhány hét múlva, mikor másutt állt a Nap, újra lefényképezték a csillagos és eme részletét. Oda a fénysugár a Nap közelében igazán elgörbít, úgy a csillagot a második felvételben másutt kell látni, mint az elsőben, mert az elsőnek a sugara a Naphoz közel ment és a gravitáció hatása alatt elhajlott, a második esetben pedig már más hatékonyságú mezőn ment át. ..." [HAI.]

Jegyzetek Einstein elméletéhez. [12.] Hatása a világszemléletre. = Diogenes 1. 1923. okt. 6. 14. sz. p. 3-7. "...Einstein szerint tehát a világ voltakép: világtestek és azok gravitációs mezőinek a komplexuma és a gravitációs mezőn túl semmi sincs, tehát téri-idő sincs, a semminek nincs tere és ideje, mert amit mi térnek nevezünk, az nem más, mint gravitációs mező és gravitációs mező mindig valamely világtestnek a része, szüleménye. Ebből az következik, hogy a világ nem lehet végtelen. Határa nincs, ha nem is végtelen. A gömbfelületnek sincs határa sehol, de azért nem végtelen. Ilyenfajta rengeteg nagy gömbben úszhatunk mi is a mi naprendszerünkkel, amelynek a határát ugyan nem látjuk sehol, de azért nem kell végtelennek lenni. Ott, ahol minden gravitációs mező megszűnik, vége van. ..." [HAI.]

Kopernikus. A mai csillagászat megalapítójának 450-ik születési évfordulója. = Érdekes Újság 11. 1923. feb. 22. 8. sz. p. 29. [ZSE.]

Kéz A. [KÉZ Andor]: A Napfoltok hatása a klíma változására. = Földrajzi Közlemények 51. 1923. 1-3. füz. pp. 27-30. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Schenzl Guidó emlékezete. = Földrajzi Közlemények 51. 1923. 4-7. füz. pp. 86-88. [IBQ.]

KARL János: Csillagos ég. Hoffmann Ernő. 167 l., 33 képpel. = Földrajzi Közlemények 51. 1923. 4-7. sz. p. 127. Irodalom. [SRG.]

TASS A.: Az ógyallai (most már budapesti) Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium előkészítő munkálatai. = Az Időjárás 27. 1923. jan. 1. füz. pp. 12-14. Tass Antal a Vierteljahrschrift der Ast. Gesselsch.-ban számolt be az 1918 és 1922 között történtekről. Ezt ismertetik itt magyar nyelven. [KSZ.]

RÉTHLY Antal: Kazay Endre. = Az Időjárás 27. 1923. 5. füz. pp. 75-76. Kazay amatőrcsillagász is volt. [IBQ.]

özv. CHERNELHÁZY CHERNEL Istvánné: Meteor. = Az Időjárás 27. 1923. 6. füz. p. 91. Chernelházai lakos. Kőszegről látta a meteort 1922. szept. 22-én este. [KSZ.]

A napfelület változásai és időjárás változás. = Az Időjárás 27. 1923. 7. füz. pp. 107-108. Forrás: Die Naturwissenschaften 1921. aug. [IBQ.]

TASS Antal: A budapesti (előbb ógyallai) Konkoly-alapítványú csillagda évi jelentése. (Rövid kivonat az eredetiből) = Az Időjárás 27. 1923. szept. 9. füz. pp. 137-138. Tass Antal a Vierteljahrschrift der Astronomischen Gesselschaft 1923. 2. füzetében számolt be az 1922-ben történtekről. Ezt ismertetik itt magyar nyelven. [KSZ.]

RÁCZ Béla: Erős fényű meteor. = Az Időjárás 27. 1923. 9. füz. p. 140. Szerep, 1923. aug. 22. [IBQ.]

A Kormányzó Úr Ő Főméltósága Tass Antal aligazgatót a Konkoly alapítványú csillagvizsgáló intézet igazgatójává ... kinevezni méltóztatott. = Az Időjárás 27. 1923. nov. 11. füz. p. 171. [KSZ.]

Dr. Schenzl Guidó emlékünnepe. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 173-174. Születésének 100. évfordulója alkalmából. [IBQ.]

RÓNA Zsigmond: A meteorológia fejlődés hazánkban Schenzl felléptéig. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 174-179. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Schenzl Guidó 1823-1923. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 179-189. Schenzl 1823-1890-ig élt, csillagászattal is foglalkozott. [IBQ.]

STEINER Lajos: Dr. Schenzl Guidó földmágnességi vizsgálatai. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 189-192. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: A.) Dr. Schenzl Guidó irodalmi működése.; B.) Dr. Schenzl Guidó elismerései, stb.; C.) Dr. Schenzl Guidó életrajzai és arcképei. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 193-196. [IBQ.]

JABLONKAY Gábor S. J.: A jezsuiták és a reális tudományok. Zelovich műegyetemi rektor igaztalan vádjai. = Magyar Kultúra 10. 1923. ápr. 4. sz. pp. 227-229. A m. kir. József-műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története című könyvének ismertetése. "Zelovich szerint a reális tudományok tanításának mostohább kezelése a jezsuita iskolák rovására írandó,... Hogy a fent idézett felfogás menynyire igazságtalan, már abból is sejthető, hogy épen a jezsuiták voltak azok, akik általában véve nemcsak nem hanyagolták el a reális tudományokat, hanem számos ponton egyenesen meg is előzték ezekben korukat, Clavius Kristóf (1555-1612) a római kollégiumban húsz éven át tanította a matematikát és csillagászatot,..." pp. 227-228. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: Einstein a Galilei-pörről s a hívő természettudósról. = Magyar Kultúra 10. 1923. aug. 8. sz. pp. 476-477. [SRG.]

A naptárjavítás. = Magyar Kultúra 10. 1923. nov. 11. sz. p. 704. "A népszövetség közlekedési tanácsadó és technikai bizottsága bevégezte munkálatait a Gergely-naptár javítása tárgyában." Katolikus krónika. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: A világ legnagyobb távcsövét... = Magyarság 4. 1923. febr. 4. p. 6. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Reklám az égbolton. = Magyarság 4. 1923. dec. 25. p. 11. [SRG.]

CSAPODY István: Petőfi szeme. = Napkelet 1. 1923. jún. 6. sz. pp. 527-532. Szeme megsérült az 1842. júl. 8-i teljes napfogyatkozáskor, későbbi verseinek részletei erre utalnak. [KSZ.]

ERNYEY József: P. Pinzger Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete. Születésének kétszázadik évfordulójára, különös tekintettel vardői útjára. I. r. Hell élete és működése. Budapest, 1920. Magyar Tudományos Akadémia. 145 l. 1 kép. = Századok. A Magyar Történeti Társulat Közlönye 57. 1923. 1-6. füz. pp. 175-179. Könyvismertetés. [HAD.]

Ötmillió koronát kapott a kalocsai csillagvizsgáló Amerikából. = Szeged 4. 1923. máj. 17. 110. sz. p. 5. "Az amerikai Egyesült Államok budapesti követségének közlése szerint a Washingoni Smithsonian Institucion a kalocsai csillagvizsgáló igazgatójának körülbelül ötmillió korona értékű segélyt juttatott a budapesti amerikai követ útján. A segélyt arra fordítják, hogy a kalocsai csillagvizsgáló által felvett igen érdekes megfigyeléseket kiadják." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

WODETZKY József: Mekkora a világ terjedelme? = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - febr. 799.(!)[803.] füz. pp. 56-57. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - febr. 799.(!)[803.] füz. p. 59. 1923. márc. jelenségek. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: Kopernikus Miklós születésének 450-ik évfordulóját februárius 19-én... = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - febr. 799.(!)[803.] füz. p. 64. Thornban ünneplik meg. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. márc. - ápr. 804. füz. pp. 124-125. 1923. ápr. - máj. - jún. jelenségek. [SRG.]

Szolnoki J. [SZOLNOKI Imre]: Megismétlődik-e az időjárás? = Természettudományi Közlöny 55. 1923. márc. - ápr. 804. füz. p. 126. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A napfoltok feltűnő eltérése. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. márc. - ápr. 804. füz. p. 126. Levélszekrény. Tudósítások. (14.) [SRG.]

WODETZKY József: Copernicus születésének négyszázötvenedik évfordulója. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj. - jún. 805. füz. pp. 147-148. Febr. 19-én. [PIR.]

OLASZ Péter S. J.: "Üstökösszerű ködök" és az új csillag meghatározása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj. - jún. 805. füz. p. 168. Apró közlemények. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: A napfoltok és a levegő hőmérsékletének 11 éves periódusa Európában. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj. - jún. 805. füz. pp. 168-169. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj. - jún. 805. füz. pp. 170-171. 1923. júl. - aug. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A napsugárzás változása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. júl. - aug. 806. füz. pp. 238-242. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. júl. - aug. 806. füz. pp. 246-247. 1923. szept. - okt. jelenségek. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Hoitsy-féle időjárási szabály. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. júl. - aug. 806. füz. pp. 252-253. Levélszekrény. Tudósítások. (32.) [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok színének meghatározása becsléssel. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept. - okt. 807. füz. pp. 296-302. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap hője. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept. - okt. 807. füz. p. 307. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept. - okt. 807. füz. pp. 314-315. 1923. nov. - dec. jelenségek. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: A kozmikus és földi energia források nagysága. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept. - okt. 807. füz. p. 319. Levélszekrény. Tudósítások. (47.) [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1924. év periodikus üstökösei. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov. - dec. 808. füz. pp. 362-363. Az Encke-, a Tempel-Tuttle-féle üstökösökről. Apró közlemények. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap sugárzása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov. - dec. 808. füz. p. 363. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov. - dec. 808. füz. pp. 371-372. 1924. jan. - febr. jelenségek. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A folyó év első üstökösének felfedezése. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov-dec. 808. füz. p. 379. Dubjago fedezte fel 1923. okt. 14-én. Levélszekrény. Tudósítások. (51.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Nap és a Hold hatása a földkéregre. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov. - dec. 808. füz. pp. 380-381. Levélszekrény. Tudósítások. (60.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A napfény távolhatása az emberi szervezetben. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - dec. 1-4.(149-152.) pótfüz. p. 65. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

BOGDÁNFY Ödön: A napfoltokról. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - dec. 1-4.(149-152.) pótfüz. pp. 78-79. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: Az éjjeli égbolt színképe. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - dec. 1-4.(149-152.) pótfüz. p. 79. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Hoitsy-szabály oceánografiai alkalmazása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - dec. 1-4.(149-152.) pótfüz. p. 80. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökösök. = Uránia 24-25. 1923-1924. p. 40. 1925a, 1925b,1925c, üstökösök. [SRG.]

TASS Antal: Az 1925-ben esedékes visszatérő üstökösök. = Uránia 24-25. 1923-1924. p. 40. [SRG.]

TASS Antal: Kis bolygók felfedezése 1923/24-ben. = Uránia 24-25. 1923-1924. pp. 40-41. [SRG.]

TASS Antal: Nagy sajátmozgással bíró A tipusú csillag. = Uránia 24-25. 1923-1924. p. 41. [SRG.]

          1924.

HOITSY Pál: Laknak-e a más világokon? Budapest, 1924. Légrády nyomda és könyvkiadó részvénytársaság kiadása. Légrády nyomda és könyvkiadó r.-t. nyomása. 63 p. Értelmes lények életlehetősége a Naprendszeren belül és kívül. [KSZ.]

HUMBOLDT, Alexander: Kosmos. W. Bölsche előszavával. Ford.: Fülöp Zsigmond. Budapest, [1924.] Athenaeum Irodalmi és Nyomdai r. t. 1. köt. 215 p.; 2. köt. 178 p. /Élet és tudomány. 6./ [KSZ.]

  LASSOVSZKY Károly: A Mars bolygó. 17 képpel. Pécs - Budapest, 1924. Danubia Könyvkiadó, Dunántúl nyomda. 80 p. /Tudományos gyűjtemény. 9./ [KSZ.]

MAGYAR László - KÉPESSY Imre: A kísérleti fizika valamint a fizikai és csillagászati földrajz alapelemei polgári leányiskolák számára. Írták Magyar László és Képessy Imre. Számos fametszettel. 5. kiad. Budapest, 1924. Kiadja Lampel R (Wodianer F. és Fiai) R. T. könyvkiadóvállalata. Franklin-Társulat nyomdája. 189 p. E könyv jelen 5-ik kiadásában a 157.969/1914. sz. miniszteri rendelettel polgári leányiskolák számára tankönyvül engedélyezett. Csillagászat: pp.139-189. (A csillagászati földrajz elemei) [KSZ.]

  OLASZ Péter: Világproblémák és a modern természettudomány. Budapest, 1924. A "Magyar Kultúra" kiadása, Pallas nyomda. 92 p. /Katolikus kultúrkönyvtár. 6./ Csillagászat: pp. 7-25., 34-43. [KSZ.]

ÖVEGES József: Időjóslás és időhatározás. 14 ábrával, számos táblázattal és egy csillagtérkép melléklettel. Tata, [1924.] Engländer Ferenc könyvnyomdája. 96 p., 1 térk. /A "Magyar Cserkész" könyvei. 59 - 61./ A könyv első része (Időjóslás címmel) meteorológiai témájú. A második része (Időhatározás címmel) az időmérésről és a napórák készítéséről szól. pp. 39-96. [KSZ.]

PÉCSI Gusztáv: A relativitás elméletének liquidálása. A napsebesség kiszámítása. Budapest, 1924. Kiadja a szerző. Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t.. 258 p. A szerzői előszó Nagyölved (Párkányi kerület) helyen kelt 1924. nov. 1-én.; Pécsi Gusztáv részletesen elemzi a relativitáselméletet nagyban elősegítő Michelson - Morley-féle fénytani kísérletet. Megkísérli azt másként elemezni és így a Kopernikusz, Galilei, Kepler és Newton fizikai-csillagászati világrendszerét megmenteni. Az 1923-as "Einstein relativitási elméletének bírálata" könyvének rövid szövegét nagyrészt megismétli és bővebben tárgyalja.
Úgy hiszi, hogy az általa kidolgozott "a Nap sebességének asztromechanikai úton való kiszámítása" a relativizmus cáfolásához vezet, ezért ezt itt igen nagy terjedelemben tárgyalja (pp.169-255.). Ebben a könyvében még több csillagászati vonatkozással szolgál. Einstein relativitáselméletének csillagászati bizonyítékait - élvezetes stílusban szórakozató módon - cáfolja Pécsi Gusztáv, más hatásokkal magyarázza. (pp. 126-131.). Megjósolja, hogy minél nagyobb méreteket vizsgálunk ott egyre nagyobb mozdulatlanságot tapasztalhatunk és a világegyetem egésze abszolút stabilnak fog bizonyulni (pp. 134-139.). [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1924-ik szökő esztendőre. Huszonnegyedik évfolyam [Debrecen, 1923.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Jupiter.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

BEKE Manó: Albert Einstein. In: A gondolat úttörői. Második sorozat. Szerk.: Lambrecht Kálmán. [Budapest, 1924.] Dante Könyvkiadó. pp. 47-69. /Műveltség./ [KSZ.]

Radau, Jean Charles Rodolphe francia csillagász és tudós publicista, szül. Angerburgban 1835. jan. 22-én - megh. Párisban 1911. dec. 21. Nagyszámú fontos értekezésében a tiszta matematikát, az asztronómiát, meteorológiát, fizikát, fotokémiát egyaránt gazdagította eredeti kutatásokkal. Különösen a Holdmozgás és a Föld alakjának elméletéről vannak szép munkái. Nagyszabású új holdtábláit Delaunay elmélete alapján számította. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 5. [SRG.]

Radiáns, lásd: Csillaghullás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 9. [SRG.]

Radioaktivitás. Becquerel eredeti meghatározása szerint: a Radioaktivitás egyes testek azon tulajdonsága, amely szerint azok, minden külső hatás nélkül, a Crookes-féle csövekben keletkező katód-, anód- és x-sugarakhoz hasonló, láthatatlan sugarakat lövelnek ki. Az izotóp elemek kémiailag egy elemként viselkedő csoportját Fajans az ikercsillagokról plejádoknak nevezte. A radioaktív elemeket tehát sikerült plejádonként a Mendelejeff-rendszerbe beosztani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 12. [SRG.]

Radius (lat.) astronomicus, lásd: Jákob botja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Rák (Cancer), a csillagászatban az állatöv negyedik jegye, mely jelenleg az equinokciumok hátrálása miatt az Ikrek csillagképébe esik. Benne éri el a Nap legnagyobb északi magasságát az equator felett, mire némi megállapodás után ismét délnek fordul. Ezért a Rák közepén átmenő parallelt a nyári szolsticium vagy nyári napforduló (térítő, trópus) körének szokás nevezni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Rák (Cancer), Csillagkép az északi égen, mintegy 46 szabad szemmel látható csillaggal, melyek azonban 4-edrendűnél nem fényesebbek. A két feltűnőbb északdél irányban elhelyezett csillag (a két Kis Szamár) között áll a Praesepe, a Jászol, szabad szemmel is látható csillaghalmaz. A Rák egy hármas csillaga, Cancri, mozgási viszonyai folytán vált nevezetessé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Ramesseum, II. Ramses egyiptomi királytól Ammon isten tiszteletére Téba város területén a Nilus balpartján alapított templom, mely romjaiban is rendkívül érdekes és tanulságos. A templom egyik keleti falán két domborművű ábrázolás látható. Nagyjelentőségű a Ramesseum pronaosának asztronómiai plafondképe is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 65. [SRG.]

Raum Oszkár klimatológus. Szül. Székesfehérvárott 1866. márc. 30-án. Műszaki vegyészi oklevelét 1889-ben Bécsben nyerte. 1892-ben a Meteorológiai Intézet szolgálatába lépett, ahol adjunktus lett. Az Időjárás folyóirat társszerkesztője és a Meteorológiai Csillagászati Múzeum egyik megszervezője volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 89. [SRG.]

Reflektor (lat.) vagy tükörteleszkóp, lásd: Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 114. [SRG.]

Refractio (lat.) annyimint fénytörés (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. [SRG.]

Refraktor, lásd: Asztronómiai műszerek, Asztrofizikai műszerek és Távcső. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. [SRG.]

Regensburg (Ratisbona, Reginum), Felső-Pfalz bajor kerület fővárosa és püspöki székhely a Duna jobb partján, élénk ipar és kereskedelem, nagy vasúti műhelye és csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 120. [SRG.]

Reggio nell’ Emilia (ejtsd: reddzso), fővárosa Reggio nell’ Emilia olasz tartománynak, püspöki székhely, síkságon, várfalak övezik, itt született Seechi csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 122. [SRG.]

Regiomontanus (tulajdonképen Müller) Johannes német csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 123. Szül.Unfindben, Königsberg mellett, 1436. jún. 6-án - megh. Rómában 1476. júl. 6. Bécsben Peurbach tanítványa és a mester halála után ennek utódja lett. Mátyás király Budára hívta, hogy a Konstantinápoly elfoglalásánál zsákmányolt görög kéziratokat rendezze. Regiomontanus a meghívást elfogadta és utóbb néhány évig az Academia Istropolitana nevű pozsonyi egyetemen is tanított, de nem sokáig maradt Magyarországban, az újra kitörő háború miatt elment Nürnbergbe. 1474-ben IV. Sixtus pápa Rómába hívta, hogy a naptárreformhoz szükséges előmunkálatokban részt vegyen, Regiomontanus azonban itt hirtelen meghalt. A csillagászat sokat köszön neki. A hajózásban bevezette a Jákob botját (lásd: Asztronómiai műszerek), ami a geográfiai felfedezéseket nagyban elősegítette. [SRG.]

Regulus (lat. annyi mint királyocska), lásd: elsőrendű csillag az Oroszlán csillagképében, = alfa Leonis. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 126. [SRG.]

Reichenbach, Karl báró német kémikus, szül. Stuttgartban 1788. febr. 12-én - megh. Lipcsében 1869. jan. 19. Előbb Stuttgartban, később Blanskóban több nagy gyárat alapított, végül Bécsben telepedett le. Ő fedezte fel a bükkfakátrányban a paraffint, naftalint, kreozotot (1830-32) stb., ezenkívül a meteoritok vizsgálatával is foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 129. [SRG.]

Relativitás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 142., 147. A bolygók a newtoni gravitációs elmélet szerint ellipszisben járnak a nap körül, az egyik gyújtópontban van a nap. De a valóságban az egész ellipszis az idők folyamán a nap körül, mint centrum körül elfordul, vagyis az ellipszispontjai, - tehát a naphoz legtávolabbi pont az úgynevezett perihelium, leginkább - elmozdulnak. Így pl. a Merkúr periheliuma, miként már Leverrier észlelte, az égitestek okozta zavar által meg nem magyarázhatóan egy évszázad alatt körülbelül 42 mp.-cel eltolódik. Az 1922. szept. 22-iki napfogyatkozásnál a nap körüli csillagokat lefényképezték, azok helyzetét összehasonlítják az ő helyzetükkel, midőn a nap az égboltozatnak más helyén van és az eltérésekből állapítják meg, hogy elgörbültek-e a fénysugarak vagy nem. [SRG.]

Rendszer (systema), részeknek egységes elv szerint egybekapcsolt egésze, olyanra is alkalmazzuk, melynek részeit nem mi kapcsoltuk öszsze egységgé, hanem maga a természet vagy az élet. Ily értelemben beszélünk csillagrendszerről, melynek részeit, az egyes csillagokat, egyetemes törvény kapcsolja egybe és tartja rendben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 163. [SRG.]

Rénszarvas (Rangifer), ma már nem használatos nevű kis csillagkép a sarkcsillag és a Cassiopeia között. Lemonnier vezette be a lapplandi fokmérés emlékére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 167. [SRG.]

Repeticiós kör, ismétlő kör, multiplikációs kör, geológiai szögmérő műszereken (teodolit,. univerzál-műszer) alkalmazott berendezés, mely a megmérendő szög többszörösének leolvasását teszi lehetővé. Célja a kör osztáshibáinak és a leolvasás bizonytalanságának lehető csökkentése. A módszer Mayer Johann Tobias (lásd ott) német asztronómustól ered. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 173. [SRG.]

Repsold, Johann Georg német mechanikus szül. Wremenben 1770. szept. 19-én - megh. 1830. jan. 14. Hamburg város tüzoltófelügyelője volt. Igen pontos csillagászati műszereket készített. Mechanikus műhelyét 1800-ban nyitotta meg. Meridiánkörét 1818-ban a göttingeni csillagvizsgáló vette meg. Besselnek ingakészüléket, Schumachernak bázismérő készüléket készített. A precizió-mechanikának majd minden ágában úttörő gyanánt szerepelt. - Fiai: Georg (szül. Hamburgban 1804-ben - megh. ugyanott 1887.) és Adolf (szül. Hamburgban 1806-ban - megh. ugyanott 1871.) üzletét folytatták és az ifjabb egyúttal atyjának hivatalbeli utóda is volt. Ezután a rendkívülien kifejlesztett és nagyobbított műhely vezetését Adolf fiai: Johann Adolf és Oskar Philipp vették át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 175. [SRG.]

Repülő hal (Piscis volans), kis csillagkép a déli égen, néhány apró csillagocskával, melyek közül a legfényesebb is alig negyedrendű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Retrográd (lat.), visszafelé menő, hátráló. - Retrográd mozgás a csillagászatban a bolygók látszólagos hátráló mozgása. Lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 207. [SRG.]

Revolució (revolutio, lat.), csillagászati értelemben annyi mint keringés, a bolygók keringő mozgása a Nap körül. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 221. [SRG.]

Rhaticus, Georg Joachi, matematikus és csillagász, szül. Feldkirchben 1514. febr. 16-án - megh. Kassán 1576. dec. 5. Tulajdonképeni neve Georg Joachim von Lauchen. Zürichben menynyiségtani tanulmányokat végzett és 1537-ben Wittenbergben a matematika tanára lett, miután két évet (1539-41) Frauenburgban töltött Coppernicusnál, ismét visszatért Wittenbergbe, honnan Nürnbergbe, majd Lipcsébe ment az egyetemre. Később Lengyelországban és Magyarországon tartózkodott. A Coppernicus-féle világnézet terjesztése céljából adta ki 1540-ben a Narratio prima de libris revolutionum Copernici c. munkáját, később adta ki az Ephemeris ex fundamentis Copernici c. művet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 243. [SRG.]

Rheita Schyrlaeus, Maria de kapucinus szerzetes, fizikus és csillagász. Eredeti neve Schyrl volt, de ezt latinos alakban használta. Szül. Csehországban 1597-ben - megh. Ravennában 1660-ban Coppernicus ellenében új világrendszert állított fel, melyet Oculus Enoch et Eliae, sive radius sidereomysticus (Antwerpen 1645) c. művében leír. E műben írja le Rheita az ő találmányát, a terresztrikus teleszkópot négy lencsével, és használja először az objektív és okulár kifejezést a teleszkóp tárgy- és szemlencséjének megjelölésére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 244. [SRG.]

Ricco (ejtsd: rikkó), Annibale olasz fizikus és geológus, szül. Modenában 1844. szept. 15-én - megh. Rómában 1919-ben. 1879-ben a technikai főiskolán Palermóban tanár, 1890-ban a cataniai asztrofizikai obszervatórium igazgatója lett, az ő érdeme az Etnai asztronómiai obszervatórium szervezése 1876-ben. Több száz értekezése a szakfolyóiratokban jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 256. [SRG.]

Richer (ejtsd: risé), Jean francia csillagász, szül. éve bizonytalan, megh. Párisban 1696-ban. A párisi Akadémia megbízásából a Nap parallaxisának meghatározására Cayennebe utazott, mely alkalommal először fedezte fel a nehézségi erő kisebbedését az equator felé. Cassini Dominiquekal Parisban eszközölt párhuzamos megfigyeléseiből a Nap parallaxisa ezúttal 9".5-nek adódott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Riefler, Siegmund német mérnök, szül. Maria-Bainban 1847. aug. 9-án - megh. Münchenben 1912. okt. 21. Münchenben gyárat alapított matematikai műszerek készítésére, mely világhírre tett szert. Különösen csillagászati órái kitűnőek, melyek a tőle feltalált gátszerkezettel és kompenzációval vannak ellátva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 265. [SRG.]

Rigel, elsőrendű csillag az Orionban - béta Orionis. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 269. [SRG.]

Roberts, Isaac, angol asztrofizikus, szül. Denbighshireben 1829-ben - megh. 1904. júl. 17. Crowboroughban, hol saját csillagvizsgálója volt. Különösen a csillagászati fotografálás körül szerzett kiváló érdemeket. Fotográfiái révén ő fedezte fel, hogy az Andromeda ködje óriási spirális köd. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 298. [SRG.]

Rochon (ejtsd: rosón), Alexis Marié de apát, francia fizikus és csillagász, szül. Brestben 1741. febr. 21-én - megh. Párisban 1817. ápr. 5. A bécsi tengerészeti obszervatórium igazgatója volt. Igen nagy érdemei vannak az optikai eszközök javítása körül. Különösen nevezetes e tekintetben Recueil de mémoires sur la mécanique et sur la physique c. műve (Brest 1783), melyben egy készüléket ír le Micrométre á double image címen, mely a teleszkópba mint mikrométer behelyezve, távolságmérésre használható, úgy hogy vele a tárgy ismeretes nagyságából annak távolságát vagy fordítva is mert távolságából nagyságát meg lehet határozni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 302-304. [SRG.]

Rosse (ejtsd: rossz), William Parsons earl of angol csillagász, szül. Parsonstownban (Írország) 1800. jún. 18-án - megh. ugyanott 1867. nov. 1. 1849-ben a londoni Royal Society elnöke. A Parsonstown melletti Birr Castle-ban csillagvizsgálót alapított, melyet óriási, saját készítésű tükörtávcsövei tettek ismeretessé. - Fia: Lawrence Parsons earl of’ Rosse szül. 1840. nov. 17-én - megh. 1908. aug. 29., különösen a Hold hősugárzásának tanulmányozásával foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 371. [SRG.]

Roybet (ejtsd: roabé), Ferdinánd francia festő, szül. Uzesben 1840. ápr. 20-án - megh. Párisban 1920. ápr. 13. Lyonban Vibertnek volt tanítványa, azután Párisban, majd 1871-ben Hollandiában tett utazása alkalmából a régi mestereket tanulmányozta. Főleg Frans Hals gyakorolt erős befolyást művészetének kifejlődésére. Jelesebb művei egyike, A csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 397-398. [SRG.]

Römer, Olaf vagy Ole, dán csillagász, szül. Aarhusban 1644. szept. 25-én - megh. 1710. szept. 19. 1671-81-ig Párisban a dauphin tanítója és az akadémia tagja, majd Kopenhágában a matematika tanára és a csillagvizsgáló igazgatója. Felfedezte 1676-ban a Jupiter-holdak fogyatkozásaiból a fényterjedés sebességét, feltalálta a passageműszert. Értékes megfigyelései 1728-ban a csillagvizsgáló égése alkalmával majdnem teljesen elvesztek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 411. [SRG.]

Rudolf magyar király, mint német-római császár II. Rudolf, II. Miksa fia, szül. 1552. júl. 18-án - megh. 1612. jan. 20. Ifjúságát II. Fülöp spanyol király udvarában töltötte. 1576. okt. 12-én kezdett uralkodni, de a kormányzattal nem igen törődött, hanem a prágai Hradsinban töltötte idejét, asztrológiai és alchimista buvárlatokba merülve. Udvarában Tycho de Brahe és Keppler híres asztronomusok is tartózkodtak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 426. [SRG.]

Rurki (Roorkee) város a brit-indiai egyesült tartományok szaharanpuri kerületében. Itt van a Thomson-kollegium mérnökök részére, egy protestáns misszionárius-iskola, jól felszerelt csillagvizsgáló, katonai állomás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 443. [SRG.]

Rutherfurd (ejtsd: rötherförd), Lewis Morris amerikai asztrofizikus, szül. Morrisaniában 1816. nov. 25-én - megh. New Yorkban 1892. máj. 30. Ügyvédi pályáját 1849-ben abbanhagyta és obszervatóriumot rendezett be magának New Yorkban. 1864-ben konstruálta az első távcsövet, melynek tárgylencséje a kémiailag hatékony sugarakra volt formálva, amellyel azután kitűnő fotográfiákat készített a Napról, Holdról, csillaghalmazokról, színképekről. 1890-ben összes műveit és fotográfiáit a new-yorki Columbia-egyetemnek ajándékozta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 449. [SRG.]

Rümker, Karl Ludwig Christian német csillagász, szül. Neubrandenburgban 1788. máj. 28-án - megh. Lisszabonban 1862. dec. 21. 1817-ben a hamburgi hajózási iskola, 1821-ben a paramattai (New South-Wales) obszervatórium igazgatója, 1829-ben a hamburgi obszervatóriumé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 457. [SRG.]

Rümker, Georg Friedrich Wilhelm német csillagász, Rümker, Karl Ludwig Christian fia, szül. Hamburgban 1832. dec. 31-én - megh. ugyanott 1900. márc. 3. 1867-ben a hamburgi obszervatórium igazgatója, 1876-tól a német tengerészet kronométervizsgáló intézetének elnöke. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 457. [SRG.]

Ryder, Karl dán tengerész és Grönland kutató, szül. Kopenhágában 1858. szept. 12-én. Az 1882-1883-iki dán godthaabi expedíció csillagásza volt, 1884-85-ben Grönland Ny.-i és 1891-92-ben annak K.-i partjait vizsgálta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 458. [SRG.]

Sagitta (lat.), Nyíl, kis csillagkép az ég északi felén, 18, szabadszemmel látható csillaggal, melyek mind negyedrendűnél kisebbek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Sagittarius (lat.), csillagkép, lásd: Nyilas. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Sajnovics János jezsuita szerzetes, egyetemi tanár, szül. Tordason (Fejér vm.) 1733. máj. 12-én - megh. Budán 1785. márc. 1. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után a bécsi csillagvizsgálóban működött Hell Miksa mellett (lásd ott), kivel VII. Keresztély dán király felszólítására 1769-ban Wardähuusba (Norvégia északi részén) utazott a Vénus átvonulásának megfigyelésére. Sajnovics ez útján lapp nyelvi tanulmányokat is végzett s kialakult benne az a nézet, hogy a magyar és a lapp nyelv a tökéletes azonosságig hasonlítanak egymáshoz. A jezsuita rend eltörlése után egyetemi tanár lett Budán s egyidejűleg a budai csillagvizsgáló intézetben is működött. Említést érdemel csillagászati munkája: Idea astronomiae honoribus regiae universitatis Budensis dicata (Buda 1778). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 484-485. [SRG.]

San Fernando, lásd: (azelőtt: San Carlos), város Cadiz spanyol tartományban, lak., fontos erődítményekkel; a közeli kis szigeteken vannak a La Carraca tengerészeti arzenálok és mellette egy jelentős csillagvizsgáló, melytől hosszú ideig a spanyol hajósok kiinduló délkörüket számították. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 536. [SRG.]

San José (ejtsd: szan hozé), város California északamerikai államban, közel a San-Francisco-öbölhöz. Itt van az University of the Pacific főiskola. Közelében a Mount Hamiltonon van a Lick csillagvizsgáló (lásd: Lick). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 538. [SRG.]

Sánta Kata, az Orion-csillagkép népies neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 546. [SRG.]

Santiago, (Santiago de Chile), fővárosa Chile köztársaságnak és Santiago tartománynak, érsekség székhelye. Egyetemét (1743) jezsuiták alapították, van nemzeti könyvtára, természetrajzi gyűjteménye, csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 548. [SRG.]

Santini, Giovanni olasz csillagász, szül. Capdeseben, Borgo di San Sepolcro mellett (Toscana), 1786. jan. 30-án - megh. Padovában 1877. jún. 26. A padovai csillagvizsgáló igazgatója és az ottani egyetem tanára volt. Csillagészleléseket és pályaszámításokat közölt, többféle javítást eszközölt a csillagászati műszereken. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 548. [SRG.]

Sárga, a spektrum középső, legnagyobb optikai intenzitással bíró színárnyalata és a színes látás elméletében a vörös és kék színnel együtt egyik alapszín. Az álló csillagok színskálájában a Sárga a második helyet, a közepes hőmérsékletnek megfelelőleg, foglalja el, Napunk Sárga álló csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 560. [SRG.]

Sárkány, (Draco), csillagkép az északi pólus közelében. Mintegy 130 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek legnagyobbika másodrendű. A béta és dzéta Draconis nevű csillagok között áll, körülbelül középütt, az ekliptika pólusa, mely körül a föld tengelyének végpontja 26,000 év lefolyása alatt 231° gömbi sugarú kört ír le. Lásd: Precesszió. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 566. [SRG.]

Sárkányfej és sárkányfark, a holdpálya két csomópontja, tudniillik az a két pont, melyben a Holdsárkányfej a felszálló csomó, melyben tudniillik a Hold az ekliptika fölé jő, sárkányfark pedig a leszálló csomó, melyben a Hold az ekliptika alá kerül. A csomópontok ezen elnevezése igen régi és sok asztrológiai vonatkozásuk volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 566-567. [SRG.]

Sarkcsillag, (Polaris), elnevezése azon csillagoknak, melyek az ég pólusaihoz igen közel állanak. Az északi Sarkcsillag alatt különösen az alfa Ursae minorist, a Kismedve legfényesebb, másodrendű csillagját, a déli Sarkcsillag alatt a hatodrendű szigma Octantist szokás érteni. A Sarkcsillag különösen a geográfiai szélesség, a meridián és a csillagászati műszerek felállítási hibáinak meghatározására fontos. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Sarki éj, sarkvidéki éj, a sarkkörtől a pólus felé eső vidékeken az az idő, mely alatt a Nap állandóan a horizon alatt marad. Ez a sarkkörön épen 24 óráig, a pólusban félévig tart, tehát annál hosszabb, minél közelebb fekszik valamely hely a sarkhoz. A hosszú Sarki éjt enyhíti a hosszú szürkület és a sarki fény. A sarki nap hasonlóképen az az idő, mely alatt a sarkkörön belül a Nap állandóan a horizon felett tartózkodik. Lásd még Sarkkör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Sarki fény (poláris fény), lásd: Északi fény. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Sarki lapultság, lásd: Föld. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Sarki nap, lásd: Sarki éj. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Sarkkör (circulus poláris), az éggömbön két párhuzamos kör, mely az északi és déli pólustól az ekliptika ferdeségével, 23?°-kal vagy az equatortól 66?°-kal áll el. A megfelelő 66%° déli és északi szélességű parallelkör a Földön szintén a Sarkkör nevét viseli. Amaz a déli vagy antarktikus, emez az északi vagy arktikus sarkövet zárja be, s jellemzőjük, hogy bennök a nappal vagy az éjjel 24 órán túl tart. A déli Sarkkörön dec. 21., az északin jun. 21. nem áldozik le a Nap. A sugártörés azonban tetemesen megnyújtja a Nap láthatóságát e Sarkkörön belül. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Sarkmagasság, a sarkok helye a Földön. Ez nem teljesen állandó, mint régebben gondolták. A teljesen szilárdnak gondolt Föld sarkmagasságának ingadozása 305 napos periódust mutatna (Euler-féle periódus), valóban azonban évi és 14 hónapos (felfedezőjéről Chandler-periódusnak nevezett) ingadozások összetételét mutatja. Newcomb szerint a Föld rugalmassága, ami ki van mutatva, az Euler-féle periódust meghosszabbítja, míg az évi ingadozást szerinte valószínűleg meteorológiai körülmények idézik elő. A pólusingadozások szabályszerűleg folynak le, amint azt az 1890 óta tartó pontos megfigyelések kiderítették. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Sarkvidéki kutatás a sarkok vidékein azok földrajzi, geofizikai, földtani és természeti viszonyainak megismerése végett rendszeresen és tervszerűen végzett vizsgálatok és megfigyelések. 1882. augusztus 1-től 1883. szeptember 1-éig a létesített sarki állomásokon meteorológiai, földmágnességi, sarkifény megfigyeléseket és csillagászati helymeghatározásokat és észleléseket végeztek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 572. [SRG.]

Sarkvidéki nap, lásd: Sarki éj. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 572. [SRG.]

Sas (Aquila), az északi ég egyik csillagképe, mintegy 100 szabadszemmel látható csillaggal. Legfényesebb az Atair (alfa Aquilae), elsőrendű, mely erős távcsőben kettős csillagnak mutatkozik. 1899-ben új, hetedrendű csillag tűnt fel benne, mely egy év alatt tizonkettedrendűre csökkent és most kis ködfoltnak látszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Satelles (lat., annyi mint testőr), a csillagászatban a bolygók kísérői, a holdak vagy mellékbolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 593. [SRG.]

Saturnus, bolygórendszerünknek kifelé számított hatodik és Jupiter után leghatalmasabb tagja, melyet gyűrűrendszere és tíz holdja a Nap családjának legérdekesebb testévé avat (lásd: Bolygók). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 595-596. [SRG.]

Savary (ejtsd: szavari), Félix francia csillagász és geodéta, szül. Párisban 1797. okt. 5-én - megh. Estagelben 1841. júl. 15. Párisban tanár volt az École Polytechnique-on és csillagász az obszervatóriumon. Ő volt az első, ki a kettős csillagok pályáját számította a Newton-féle nehézségi törvény feltevése alapján. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 601. [SRG.]

Schaeberle, John Martin csillagász, szül. Öschelbronnban (Württemberg) 1853. jan. 10. 1888-ban a Lick-obszervatórium csillagásza lett, 1898. Ann Arborban magáncsillagvizsgálót épített. 1897-ben felfedezte a Prokyon-csillag kísérőjét, melynek létezését már régebben sejtették. Több üstököst is fedezett fel. Értekezései többnyire a Lick-obszervatórium évkönyveiben jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 612. [SRG.]

Scheiner, Christoph német csillagász, szül. Waldában (Mindelheim mellett) 1573-ban - megh. 1650. jún. 18. Mint jezsuita tanár Freiburgban, Ingolstadtban, majd Rómában működött, utóbb a neissei jezsuita kollégium rektora lett. 1603-ban feltalálta a pantográfot (gólyacsőr) s 1611-ben felfedezte csakhamar Fabricius és Galilei után a napfoltokat, miáltal az utóbbival heves prioritási vitába is keveredett. Kepler mellett optikai, különösen fiziológiai- optikai téren tevékeny. Éveken át szorgalmasan folytatott megfigyeléseit nagy munkában, a Rosa ursina, sive Sol (Bracciano 1630) stb. tette közzé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 621-622. [SRG.]

Scheiner, Julius német asztrofizikus, szül. Kölnben 1858. nov. 25-én - megh. Potsdamban 1913. dec. 20. 1894 óta obszervátor a potsdami asztrofizikai obszervatóriumon, 1895-ben az asztrofizika tanára a berlini egyetemen. A Term. Tud. Társulat magyar átdolgozásban adta ki: Népszerű asztrofizika (Budapest 1916). című művét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 622. [SRG.]

Schiaparelli (ejtsd: szkiaparelli), Giovanni Virginio olasz csillagász, szül. Saviglianóban 1835. márc. 14-én - megh. Milanóban 1910. júl. 4. 1859-ben a milanói csillagvizsgáló második csillagásza, majd 1862-ben igazgatója lett. 1861-ben felfedezte a Hesperia kis bolygót. Hírnevét azonban azon fontos összefüggés kiderítésének köszöni, mely a hullócsillagok és üstökösök között fennáll, különösen pedig a Mars topográfiájának megállapítására eszközölt megfigyeléseinek. Ő tőle ered a Mars térképein divatos nomenklatúra. A közepes méretű távcsőben a Marson látható vonalszerű alakzatokat ő nevezte el csatornáknak, a mi számos félreértésre szolgáltatott okot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 627. [SRG.]

Schmidt, Johann Friedrich Julius német csillagász, szül. Eutinben 1825. okt. 26-án - megh. Athénben 1884. febr. 7. 1846-ban Bonnba került, hol a berlini akadémiai csillagtérképek felvételében működött közre. 1853-ban az olmützi, 1858-ban az athéni csillagvizsgáló igazgatója lett. Fáradhatatlan és rendkívül sokoldalú megfigyelő volt, észleletei az asztronómia minden terére, különösen a változó csillagokra és a Holdra vonatkoznak. Leghíresebb munkája, melynek élete javát szentelte, nagy holdtérképe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 648. [SRG.]

Schönfeld, Eduard német csillagász, szül. Hildburghausenban 1828. dec. 22-én - megh. Bonnban 1891. máj. 1-én. 1859-ben a mannheimi csillagvizsgáló igazgatója. 1863-ban élénk részt vett az Astronomische Gesellschaft megalapításában. 1875-ben a bonni csillagvizsgálón Argelander utódja és mint ilyen 133,659 csillag helyzetének meghatározását 363,932 egyes észlelet alapján egymaga végezte. E nagy munkán kívül főkép a változó csillagokkal foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 663. [SRG.]

Schreibersit (ásv.), a foszfor-, nikkel- és vasnak változó összetételű vegyülete, tetragonális acélszürke kristályok, lemezek, szemek és tűk alakjában számos meteoritban megtalálták. A mágnes vonzza. Vele azonos a rabdit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 666. [SRG.]

Schröter, Johann Hieronymus német csillagász, szül. Erfurtban 1745. aug. 30-án - megh. Lilienthalban (Bréma) 1816. aug. 29. 1778-ban a hannoveri kormány szolgálatába lépett és később Lilienthal kerületi főnöke lett. Itt magáncsillagvizsgálót épített és főkép a nagy bolygók és a Hold felületeit észlelte és sokban hozzájárult azok pontosabb fizikai ismeretéhez. Csillagvizsgálóján rövid ideig Bessel is alkalmazva volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Schulhof Lipót csillagász, szül. Baján 1847. márc. 12-én - megh. Párisban 1921. október havában. Bécsben és Párisban végezte tanulmányait, azután egy ideig Bécsben volt a csillagvizsgálón. 1877 óta a párisi csillagvizsgáló segédje, illetve a Bureau des Longitudes főkalkulátora. A Magy. Tud. Akad. 1878-ben levelező tagjává választotta. Majdnem kizárólag üstökösök és bolygók pályaszámításával foglalkozott, melyek eredményeit a különböző asztronómiai folyóiratokban és akadémiai kiadványokban, és a Magyar Tud. Akadémia értekezéseiben közölte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 672. [SRG.]

Schumacher, Heinrich Christian német csillagász, szül. Bramstedtben 1780. szept. 3-án - megh. Altonában 1850. dec. 28. 1813-ban a mannheimi csillagvizsgáló igazgatója, 1815-től a csillagászat rendes tanára Kopenhágában, de leginkább a dán királytól részére Altonában (Hamburg mellett) épített csillagvizsgálóban tartózkodott. Legnagyobb érdeme az Astronomische Nachrichten alapítása (1822). Korának majd minden csillagászával levelezett, így Gausszal, Bessellel és a magyar születésű Zach báróval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 675-676. [SRG.]

Schur, Wilhelm német csillagász, szül. Altonában 1846. ápr. 15-én - megh. Göttingenben 1901. júl. 1. 1886-ban igazgató s a csillagászat professzora Göttingenben. 1874-ben a Vénusz-átvonulás megfigyelésére az Auckland-szigetekre ment. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 677. [SRG.]

Schwabe, Sámuel Heinrich német csillagász, szül. Dessauban 1789. okt. 25-én - megh. 1875. ápr. 11. 1826 óta észlelte rendszeresen a napfoltokat és 1843-ban felismerte azok körülbelül 11 évre rúgó periódusát. 1827-ben felismerte a Satumus gyűrűjének excentricitását, valamint azt a körülményt is, hogy a gyűrű nem párhuzamos a bolygó egyenlítőjéhez. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 680. [SRG.]

Schwarzschild, Karl német csillagász, szül. Majna-Frankfurtban 1873. okt. 9-én - megh. Potsdamban 1916. máj. 11. a harctéren szerzett betegsége következtében. 1901-ben tanár lett a göttingeni egyetemen és az ottani csillagvizsgáló igazgatója, 1909 óta a potsdami asztrofizikai obszervatórium igazgatója volt. Számos munkája az elméleti, gyakorlati csillagászattal foglalkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 685. [SRG.]

Scintillatio, lásd: Pislogás és Szcintilláció. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 691. [SRG.]

Scintillometer (lat.-gör.), Aragótól feltalált távcső az állócsillagok pislogásának, scintillatiojának megvizsgálására. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 691. [SRG.]

Sculptor (lat.), csillagkép az ég déli félgömbjén negyedrendűnél kisebb csillagokkal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Scutum Sobiesii (lat.) annyi mint Sobieski pajzsa, kis csillagkép az ég északi félgömbjén, teljesen a tejútban fekszik. Számos csillaghalmaz van benne. A szabad szemmel látható csillagok száma Heis szerint 11. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Secchi (ejtsd: szekki), Angelo olasz csillagász, szül. Eeggióban 1818. jún. 18-án - megh. Rómában 1878. febr. 26-án. 15 éves korában a jezsuitarendbe lépett. 1849-ben a Collegio Romano csillagvizsgálójának igazgatója lett és e minőségében haláláig a csillagászat minden terén, a meteorológiában és a Föld fizikájában ernyedetlen munkásságot fejtett ki. Legismertebbek az álló csillagokra vonatkozó spektrális megfigyelései és a Nap fizikáját kutató észlelései. Gondos csillagászati bolygó-, ködfolt- s különösen kettős csillagmegfigyeléseit a Memorie dell’Osservatorio del Collegio Romano közlik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 711. [SRG.]

Sédillot (ejtsd: szedijó), Louis Amélie, francia orientalista, matematikus és csillagász, szül. Párisban 1808. jún. 23-án - megh. 1875. dec. 2.1832-ben a Collége de Francé titkára s az élő keleti nyelvek tanára lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 714. [SRG.]

Sedir, a Cassiopeia csillagkép legfényesebb csillaga (alfa Cassiopeiae). Változó fényességű csillag, melynek nagyságrendje 2.2 és 2.8 között változik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 714. [SRG.]

See (ejtsd: szí), Jefferson Jackson amerikai csillagász, szül. Montgomery-ben (Missouri) 1866. febr. 19-án. 1899-ben tanár az United States Navy-n, 1903 óta Marc Islandban (Kalifornia) a Naval Observatory-n. Számos dolgozata az Astronomische Nachrichtenben és más folyóiratokban jelent meg. Különösen stelláris asztronómiával és kozmogoniával foglalkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 714. [SRG.]

Seeliger, Hugó német csillagász, szül. Bialában (Osztrák-Szilézia) 1849. szept. 23-án. 1888 óta a müncheni egyetemen a csillagászat tanára, a csillagvizsgáló igazgatója és az ottani tud. akadémia tagja. 1899-ben a M. Tud. Akadémia külső tagjává választotta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 715. [SRG.]

Seidel, Ludwig Philipp von német csillagász és matematikus, szül. Zweibrückenben 1821. okt. 24-én - megh. Münchenben 1896. aug. 13. 1854 óta a matematika tanára volt a müncheni egyetemen és műegyetemen s az állami matem.-fizikai gyűjtemény őre. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 720. [SRG.] Seléné (Méné is), a görög mitológiában a Hold istenasszonya (a rómaiaknál Lima), Hesiodos szerint Hyperion titán és Theia leánya, Helios és Eos testvére. Mint Phoibos testvére, Phoibe nevet is visel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 728. [SRG.]

Sellő, Lugossy csillag-névjegyzékében egy kis és nagy Sellő nevű csillag is fordul elő, de nem tudjuk, hogy melyik csillagra vonatkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 730. [SRG.]

Semper, Gottfried német építész, szül. Hamburgban 1803. nov. 29-én - megh. Rómában 1879. máj. 15. Építészeti tanulmányait Münchenben, Regensburgban és Párisban végezte, beutazta Olaszországot, Szicíliát és Görögországot. Zürichben a műegyetemet és csillagvizsgálót építette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 746. [SRG.]

Semsey Andor, nagybirtokos, főrendiházi tag, született Kassán 1833. dec. 22-én megh. Budapesten 1923. aug. 14. A magyaróvári és hohenheimi főiskolákon gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Nagyterjedelmű birtokait 1866. bérbeadván, minden idejét a tudományoknak és pedig főkép a természettudományoknak, elsősorban az ásványtannak és földtannak szentelte. Egyik szaktudományi munkája A Magyar Nemzeti Múzeum meteoritgyüjteménye (Budapest 1886, németül is megjelent). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 748. [SRG.]

Seni, Giovanni Baptista olasz asztrológus, szül. Padovában 1600-ban - megh. Genovában 1656. Wallenstein 1629-ben magához hivatta, hogy vele horoszkópot készíttessen. Minthogy Senit röviddel Wallenstein meggyilkoltatása előtt ennek szobájában látták, 1634-ben ő is gyanúba keveredett, de bűnrészességét nem lehetett megállapítani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 750. [SRG.]

Serleg, csillagkép, lásd: Crater. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 761. [SRG.]

Serpens (lat), csillagkép, lásd: Kígyó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 761. [SRG.]

Serpentarius (lat.) annyi mint kígyótartó, csillagkép, lásd: Kígyótartó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 762. [SRG.]

Sextans (lat. annyi mint hatodrész), rendesen (tükör-Sextans) csillagászati műszert értünk alatta, mely két pont szögtávolságának lemérésére szolgál. A Sextans szilárdfelállítás nélkül kézben is tartható. Ezen előnye folytán különösen a hajózásban fontos a geográfiai helymeghatározás szempontjából van zsebben hordható Sextans is. Lásd még Csillagászati műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Sextidi, a francia forradalmi naptárban a dekád hatodik napja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Sextilis állás vagy hatodfény, lásd: Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Sextilis az ó-római kalendáriumban augusztus hónap neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Sic itur ad astra (lat.) annyi mint így jutni a csillagokig, az égig. Lelkesítő biztatás. Idézet Vergilius Aeneiséből (9,641). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 789. [SRG.]

Sideralis (lat.) annyi mint a csillagokra vonatkozó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 790. [SRG.]

Siderolit, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 790. [SRG.]

Sirius (vagy Canicula, Sothis, Kutyacsillag), a Nagy Kutya csillagképének fő csillaga. Lásd: Canis maioris. Az ég legragyogóbb álló csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 833. [SRG.]

Sirrah, a legfényesebb csillag (alfa) az Andromeda (lásd ott) csillagképben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 834. [SRG.]

Skandináv mitológia, egyrészt a skandináv félsziget és Izland germán lakói mítoszainak öszszessége, másrészt az ezekkel foglalkozó tudomány. Az istenek megteremtik az első emberpárt is, ez Ask és Embla. Az egyes eddai dalok a világot óriási fa: az Yggdrasell kőrisfa képében rajzolják. Ez az egész világ azonban nem örök: mikor az erkölcsi állapot sülyedőben van, a nap elsötétül, a csillagok lehullnak az égről, a föld a Tengerbe sülyed. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 844-845. [SRG.]

Skorpió (lat., Scorpius), az állatövi jegyek közül a 8-ik. Délibb csillagjai, a Skorpió farka, Közép-Európában már nem láthatók. Heiss szerint a nálunk látható részben 41 szabad szemmel észrevehető csillag van, köztük az Antares (Marséhoz hasonló vörös színezése miatt így nevezve) elsőrendű. A görög mitológia szerint a Skorpió azért került a csillagok közé, mert Gea parancsára Oriont (lásd ott) szúrásával megölte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 852. [SRG.]

Slough (ejtsd: szlau), város Buckinghamshire angol countyban, a Temze mellett. Itt született Herschel csillagász és egykori csillagvizsgálója is itt van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 859. [SRG.]

Smyth, Charles Piazzi angol csillagász, Smyth, William Henry fia, szül. Nápolyban 1819. jan. 3-án - megh. Edinburgban 1900. febr. 21. 1845-ben skót királyi csillagász és edinburgi egyetemi tanár lett. 1856-ban a Pic of Teneriffán 2700 és 3260 m. magasságban észlelt, főkép a csillagok fényességét és színeit, észleleteinek eredményét Teneriffa, an astronomer’s experiment (London 1858) címen közölte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 865. [SRG.]

Smyth, William Henry, angol hidrográfus és csillagász, szül. Westminsterben 1788. jan. 21-én - megh. St. John Lodgeban (Aylesbury mellett) 1865. szept. 9. 1805-ben az angol tengerészetbe lépett, a francia háború után egy évtizeden át a Földközi-tengert mérte, aztán bedfordi csillagvizsgálóján dolgozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 865. [SRG.]

Snellius (Snell), Willebrord van Roijen németalföldi matematikus, szül. Leidenben 1591-ben - megh. ugyanott 1626. okt. 30. Atyja is jeles matematikus volt. Az ifjabb S. Keppler és Tycho de Brahe tanítványa volt, s később a leideni egyetemen a matematika tanára lett. 24 éves korában nevezetes fokmérést végzett Bergen op Zoom és Alkmaar között, amelynél új módszert alkalmazott a triangulatio (háromszögelés) segítségével és így sokkal pontosabb eredményt ért el, mint elődei. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 866. [SRG.]

Sniadecki (ejtsd: sznyadecki), Jan lengyel matematikus és asztronómus, szül. Zninben (Posen) 1756. aug. 29-én - megh. Jaszunyban 1830. A matematika tanára Krakóban 1803-ig, majd Vilnában. Asztronómiai és matematikai értekezéseken kívül más műveket is írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 866. [SRG.]

Sobieski pajzsa, csillagkép, lásd: Scutum Sobiesii. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 868. [SRG.]

WODETZKY József: Naptár az 1924. szökő évre. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. p. 5. A szerkesztők előszava 1923. nov. végén kelt Budapesten. [KSZ.]

WODETZKY József: Nap és Hold. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. pp. 6-7. A Nap kelte, delelése, nyugta ötnaponként és a Hold fázisai. [KSZ.]

WODETZKY József: Fontosabb országok normálideje. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. pp. 8-9. Az időzónák jegyzéke. [KSZ.]

WODETZKY József: Nap- és Holdfogyatkozások. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. p. 9. [KSZ.]

WODETZKY József: A földszféroid méretei. A Bessel-féle földszféroid részeinek területe négyzetkilométerekben. A parallelfokok hossza méterekben. A meridiánfokok hossza méterekben. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. pp. 10-17. [KSZ.]

A magyar egyetemeken hirdetett földrajzi előadások az 1923-24. isk. évben. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. p. 169. A budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudomány Egyetemen: Csillagászati földrajz. Heti 2 óra (Cholnoky Jenő).; Bevezetés a gömbi asztronómiába. Heti 2 óra (Harkányi Béla).; A relativitástan csillagászati vonatkozásai. Heti 2 óra (Wodetzky József).; Praecesszio. Heti 1 óra (Terkán Lajos).; Népszerű csillagászat. Heti 1 óra (Terkán Lajos).; Gyakorlatok a svábhegyi csillagvizsgálón. Heti 2 óra (Terkán Lajos). [KSZ.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Math. és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 35. 1924. jan-jún. 1-6.(409-414.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia tagjainak irodalmi munkássága (főleg 1923-24 ből). = Akadémiai Értesítő 35. köt. 1924. júl-dec. 7-12.(415-420.) füz. p. VIII. Harkányi Béla írásainak felsorolása. [SRG.]

(Véga.): Titkok a Marson. Van-e élet a rejtelmes bíborcsillagon? - Legendák a Marslakó "Numikró!". = Aradi Közlöny 39. 1924. szept. 2. 187. sz. p. 2. "...Kepler örök dicsőségű nagy felfedezését pedig Tycho de Brahe bőséges megfigyelési anyagának felhasználásával a Mars bolygón állapította meg s ez szolgált alapul az ismeretes Kepler-féle hármas törvénynek a bolygó csillagok mozgásáról. Kepler óta a mai napig számos csillagász foglalkozik a Mars rejtelmes bolygóval, de a laikus közönséget is ingerli annak a kérdésnek tárgyalása, hogy közelebbi szomszédunkon laknak-e élőlények vagy, sem? [...] a Mars 2 évi 48 napi és 23 órai, u. n. synodalis keringésével. Mint ismeretes, augusztus 23-ikán a században lehetséges 55 millió kilométeres legközelebbi helyzetbe került a Mars a Földdel. Nálunk mostanában 8 óra tájban kel föl, s a nyugaton tündöklő Jupiterrel egész éjjel látható mint szép, vörös csillag. [...]
Schiaparelli szabályos vonalakat fedezett fel 1877-ben, a Marson s azóta állandó vizsgálat tárgya, az a föltevés, hogy e vonalak értelmes lények által készített csatornák volnának. Számos térképe van már e csatorna rendszernek, de igen sokan optikai csalódásnak tartják ez ábrákat. [...] A Marsbeli fantasztikus élet leírása, a regények közé tartozik, ahová mi nem óhajtunk elkalandozni. Aki azonban eziránt is érdeklődik, olvassa el Kurd Lassiwhitz két kötetes regényét s ott bámulatos technikai tudással megalapozott idillieket talál a poétikusan bájos Marslakó "Numék"-ról." [HAI.]

Van-e, nincs-e éter? = Diogenes 2. 1924. márc. 15. 11. sz. p. 19-21. "A relativitási elv elfogadása tehát a nyugvó éter lehetőségének a megtagadását zárja magába. De azért Einstein az éter fogalmát magát nem veti el egészen, csak lényegesen más értelmet tulajdonít neki. Az éter nála voltakép csak azt jelzi, amit előbb s más mint Einstein nyelvén ma is térnek nevezünk. Einstein felfogása szerint ugyanis a tömegek s így a világtestek is a gravitációt nem távolhatás, nem is az éter közvetítésével gyakorolják, hanem ugy, hogy minden tömeg kiáraszt magából egy gravitációs mezőt, mely mező a tömeggel együtt egységes kapcsolatot képez.
Ebben a gravitációs mezőben lehet sok villamdelejes mező is, - de egyéb voltakép nem lehet. Ahol hát a gravitációs mező véget ér, ott nincs semmi, - helyesebben ott a semmi van, - ott vége a világnak, ott az sincs, tér sincs. A gravitációs mezőn belül azonban, ahol tömegek nincsenek, ott az éter van, amelynek azonban nincsenek mechanikai sajátságai (nem testi valami) , csak metrikai sajátságai, aminek körülbelül az az értelme, hogy kerete lehet megmérhető dolgoknak, más szóval teljesen azonos avval a fogalommal, amit Einstein előtt térnek nevezett mindenki,s amit a laikus ma is térnek nevez. E szerint tehát ez az éter nem hullámzik s így a fénytüneményeknél hiján van minden szerepnek. ..." [HAI.]

A Mars bolygó. Van-e élet rajta. = Diogenes 2. 1924. aug. 30. 34-35. sz. p. 20-24. "Sokat beszélnek mostanság a Marsról, mert csak mintegy másfél évtizedenként egyszer szokott olyan közel lenni a Földhöz, mint amennyire most van. Ilyenkor tehát a legalkalmasabb a vizsgálatra, mert az elérhető legapróbb részletekig hatolhat a kutatás. [...] Schiaparellin és Flammarionon kivül akadtak más tudósok is, akik azt állították, hogy a Marson értelmes lények élnek, (így például Lowell) - bár nem több valószinüséggel. De a nagyközönség nem igen törődött az ellenbizonyitékokkal, hanem szinte áhitattal fogadta azt az állítást, hogy a Marson is élnek emberek. [...] Ennek a nyomán természetesen igen népszerü lett az emberek szemében a Mars, az egész látóhatár legnépszerűbb vándora.
Ezért is van most akkora készülődés világszerte, hogy legnagyobb földközelségében újra vizsgálják, kutassák, bár tudományosan megállapított ténynek lehet tekinteni már ma is, hogy az a sávhálózat nem emberi mű, mert a Marson vagy egyáltalán nincs élet, vagy csak nagyon alsórendű. Ezt a következő tapasztalatok bizonyítják, amelyeket a tudomány részére Svante Arrhenius öntött egységes gondolatmenetbe. [...] Meg kell hát állapítani, hogy a Mars nem lehet élőlényeknek alkalmas lakóhely. Mert lehetséges, hogy a hőmérséklet napközben valamennyivel a fagyponton felül emelkedik, de a rettenetes fagyos éjtszaka minden életet megölne." [HAI.]

A Mars bolygó. Van-e élet rajta. 2. = Diogenes 2. 1924. szept. 6. 36. sz. 18-20. "Campbell reájött arra is, hogy Slipher téves észleletének mi az oka. Slipher a holdfelvételeket vagy négy órával később eszközölte, mint a Mars-felvételeket. Emlékszünk rá, hogy a Mars atmoszférájának a vízgőz tartalmát úgy állapítják meg, hogy megnézik, mennyivel több vizgőzt mutat a Mars szinképe, mint a Holdé. Minthogy az kétségtelen, hogy a Holdon nincs vizgőz, a Hold szinképében mutatkozó vizgőz mind a földi vizgőz nyoma. Ha a Mars szinképe több vizgőzt mutat, mint a Holdé, ez a többlet csak a Mars saját vizgőzének az eredménye lehet. Természetes, hogy ennek bizonyitó ereje csak akkor van, ha a Hold szinképét ugyanakkor veszik föl, mint a Marsét. Különben az egész számítás alaptalan. [...] Pedig bizonyos, hogy magasabbrendü élőlények a Marson nincsenek és egészen bizonyos, hogy az állitólag emberkéz csinálta rengeteg csatornák nem emberi müvek." [HAI.]

Van-e lakható világtest naprendszerünkben? = Diogenes 2. 1924. szept. 13. 37. sz. 15-17. "Ez a kérdés évszázadok óta foglalkoztatja az embereket. A gondolatot voltakép a renaissance kora vetette a világba, azért kellett Giordano Brunónak máglyán égni, mert azt hirdette, hogy más csillagokon is lehet élet, akár a Földön. [...] De érdekli ez a kérdés a modern embert is, amit az mutat, hogy a Flammarion nézete, hogy a Marsnak emberlakói vannak, valósággal megigézte a világot. A Mars meséjét alaptalannak nyilvánítja ugyan a tudományos kutatás, de ez még nem jelenti, hogy más bolygón vagy holdon ne legyen élet és emberi világ. [...] Mindenekelőtt tehát szénre és szénvegyületekre van szükség, azután vízre, végre oxigénre és nitrogénra, mert ennek a keveréke adja a levegőt. Az életet úgy is lehet meghatározni, hogy az egy oxidálási, vagyis oxigénnal való vegyülési folyamat, nitrogénre pedig azért van szükség, mert az élő anyag, a fehérje egyik nélkülözhetetlen eleme. ..." [HAI.]

Az élet feltételei más bolygókon. 3. = Diogenes 2. 1924. szept. 20. 38. sz. p. 18-20. "A bolygó testének kiszakadása idejében visz magával szabad oxigént, mert a sok ezer fokú hőben oxigénvegyület nem létesülhet. De mihelyt a kiszakadt bolygó felülete eléggé lehűlt, a szabad oxigén a széngázzal vegyült és szénsav lett belőle, ugy hogy idővel a szabad oxigén eltünt. De a Nap energiája ép ugy, mint a növényi sejtekben, csak lassabb folyamatban - mint azt Berthelot kisérlete bizonyitja - felbontotta a szénsavat széngázra és oxigénre. Mig az atmoszférában mérges ciángázok és szabad hidrogén volt, ezek elvegyültek a szabad oxigénnel és lekötötték annak jó nagy részét, amennyit le bírtak kötni, a többi részét a bolygó bensejében levő gázok kötötték volna le teljesen, ha a bolygónak ki nem alakul külső, szilárd kérge. [...]
A levegőben levő eme szabad szénsavnak fontos szerepe van. Ez úgy hat, mintha a bolygó felülete valami melegtartó takaróval volna fedve. [...] Minthogy a természeti törvények egyformán játszódnak le mindenütt a világűrben, azt amit a Föld felszínén tapasztaltunk, lehet alkalmazni a többi bolygókra is, mert élet ott se lehet oly feltételek között, melyek itt lehetetlenné teszik. Az a kérdés már most, hogy van-e más bolygóknak vize, szabad oxigénje, szénsava s nincsenek oly sajátságai, melyekkel lehetetlenné teszik az életet. [...] a Jupiter bolygó holdjainak lehet annyi melegük, hogy élet legyen rajtuk, de a fény tekintetében nagyon soványan vannak ellátva, mintegy 150-ed része a Földi fénynek." [HAI.]

Az élet feltételei más bolygókon. (Vége.) = Diogenes 2. 1924. szept. 27. 39. sz. p. 18-20. "A Földön kívül, a Naptól távolabb eső bolygókon mint láttuk, nem lehet élet, a Marson csak egész alacsonyrendű egysejtűek élhetnek, de lehet például valamelyes fejlettebb élet a Jupiter holdjain. Egészen más viszonyok vannak a Földön belül eső bolygókon, a Vénuson és a Merkúron. A mi Holdunkon nem lehet élet. A Holdnak ha van is légköre, oly ritka, hogy képtelen a fénysugarat megtörni bármi csekélységre is. [...] A Merkur bolygóra ugyanaz áll, mint a Holdra. A Merkuron a hőfok nagyobb, a Naptól besugarazott részén legalább 400 fok, ott tehát a gázmolekulák rohanása nagyobb ugyancsak vagy negyedrésznyivel, mint a Holdon, holott a gravitációs ereje sokkal nagyobb, de azért nem képes gázt visszatartani, mert kétségtelenül meg van állapítva, hogy a Merkurnak ép úgy, mint a Holdnak, nincs rotációja,
vagyis tengelye körül csak annyi idő alatt fordul meg, mint a Nap körül, ami azt jelenti, hogy mindig csak ugyanazt az egy oldalát fordítja a Nap felé. [...] Más a helyzet a Vénuson, mely sokkal több sugarat kap a Naptól, mint a Föld, (közelebb esik hozzá). A Vénust tehát rengeteg felhőburok környékezi, úgy hogy felszínét magát még sohasem láttuk. [...] Itt lehet élet, sőt igen gazdag vegetációnak kell lenni. De minthogy egyformák a létfeltételek, nincs sarkantyúja az alkalmazkodásnak és igy magasabbrendű növényzet sem igen van, - állati élet is van bizonyára, de az sem lehet magasabb fejlettségű fokon, mint a Földön volt a kőszénkorszakban, - gerinces állatok nem igen vannak, a vízi állatok uralkodnak. [...] De más naprendszerekben bizonyára sok bolygó van, melyen élet van és magasabb fejlettségü mint a Földön, ahol már nem ismerik sem a háborut, sem fősarkantyuit, a kizsákmányolást, a nemzeti sovinizmust és a felekezeti gyülöletet." [HAI.]

Oberth mérnök rakétája, mellyel körutazást tervez a világűrben. = Erdélyi Hirlap, 8. 1924. ápr. 25. 1793. sz. pp. 2-3. "Kepler, Verne, Wels és Jókai fantasztikus terve a megvalósulás utján. - A csillagok titkának birodalmában. - Hogyan lehet örök tavasz a földön? (Berlin, április 24.) Amióta Kepler Álom a holdban cimü művében a holdon képzelte el magát s amióta Jules Verne Utazás a holdba című művében a holdat egy óriási ágyú kilőtt golyójában akarta elérni, amely vállalkozást csak egy az utat keresztező meteor akadályozta meg, ez a gondolat mindig újabb és újabb fantasztikus feldolgozásra talált. A legtöbb szerző ugyan nem vett magának fáradságot arra, hogy meg is magyarázza, mikép történjék az utazás, [...]
Az irodalommal ellentétben matematikai képletekkel felszerelve, a logika biztos törvényeivel támogatva jelent meg most Oldenbourg kiadásában Münchenben egy szenzációs brosúra, amelynek szerzője, Oberth Hermann mérnök, azzal a problémával foglalkozik, hogy hogyan lehet a földről a világűrbe kerülni. A röpirat rendkívül feltűnést keltett mindenfelé, szakkörök behatóan tanulmányozták a grandiózus tervet s megállapitották, hogy technikai tekintetben nincsen benne semmi kivetni való. Oberth mérnök azóta nagyszabású propagandát folytat s legutóbb is a Bécsben tartott előadást óriási közönség előtt és egy újságírónak kijelentette, hogy már a gyakorlati kivitel megvalósításához is hozzálátott.
Oberth mérnök alapgondolata egy olyan repülőgép konstruálása, amely az úgynevezett "Rückstoss-princip"-en épül fel, vagyis mint egy rakéta emelkedik fel és mozog, amennyiben megfelelő nyomás alatt gázokat bocsát ki. Oberth kettős rakétát tervez, mindkettőben folyékony okszigén lesz éghető folyadékkal, a felsőben folyékony hidrogénnel, az alsóban az alkoholnak és a viznek egy keverékével. Ha most már az utazás alatt az égő anyagok kimerülnek, vagy a hozzááramlás megszüntetésével az ösztönző erő megszűnik, a rakéta szabad repüléssel tovább száll. ..." [HAI.]

Borzalmas jóslat a Marssal kapcsolatban. (A földi élet végzete.) = Erdélyi Hirlap, 1924. szept. 18. 1904. sz. p. 2. "(Arad, szeptember 17.) Külső bolygó szomszédunk már sok százezer kilométerrel jutott túl a találkahelyen s a csillagászok érdeklődése csappanóban van. Az oly nagy érdeklődéssel várt találka nem sok felvilágosítást nyújtott. Egyes amerikai állomások útján felfogott marsbeli rádiójelek a fantazmák világába tartozik. A komoly csillagászok mindezt előre tudták. De tudtak mást is, amiről mégis hallgattak, pedig épp most kínálkozott volna az alkalom, hogy beszéljenek róla. A Mars ugyanis a földi élet végzete. [...] a bolygók a Newton-Kepler-Einstein törvények szellemében keringenek a Nap körül. De van a világűrben egy ritka anyag, amely, ha még oly, csekély mértékben is, ellentállást fejt ki és a bolygók centrifugális erejét csökkenti.
A központtól futó erő csökkenésének arányában a központi Nap centripetális ereje túlsúlyra jut és a bolygót közelebb ragadja magához, ezzel egyidejűleg gyorsabb keringésre is kényszeríti. A bolygók pályája tehát se nem kör, se nem elipsis, hanem csigavonal, amelynek kiindulási pontja a Nap középpontjában van. [...] Végeredményében tehát a mostanihoz hasonló minden jövendő konjiunkció alkalmával a Mars közelebb jut a Földhöz, mint volt az előző konjunkcióban. [...] De évmilliók során végre mégis olyan közelségbe jut a Mars, hogy a Föld vonzó ereje a külső konjunkció pillanatában túlsúlyra jut a Nap fölött és a Marsot magához ragadja bolygóul. Ez a bolygó kezdetben nagy távolságban és lapos elipsisben kering a Föld körül, de újabb évszázezredek tüntén mind közelebb és közelebb jut. Végül is lehull a Földre, ha ugyan előbb a Föld bele nem zuhan a Napba. A Mars Földre zuhanása azután olyan katasztrófát támaszt, amely minden szerves életet megsemmisít. ..." [HAI.]

VEKERDI Béla: Laknak-e a Marson? = Az Erő 8. 1924. dec. 4 sz. pp. 77-78. [TZS.]

RÓNA Zsigmond: A földforgás okozta eltérítő erő. = Földrajzi Közlemények 52. 1924. 4-6. füz. pp. 42-56. [IBQ.]

Társasági ügyek. = Földrajzi Közlemények 52. 1924. 4-6. füz. p. 95. Az MFT Választmánya dr. Havass Rezső ajánlására az először kiadott Lóczy Lajos-emlékérem magyar jutalmazottjaként Kövesligethy Radót tünteti ki. A külföldi jutalmazott Sir Stein Aurél Belső-Ázsia kutató. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Hankó Vilmos. = Az Időjárás 28. 1924. 1-2. füz. p. 18. Tudomány-és csillagászattörténettel is foglalkozott. [IBQ.]

STEINER Lajos: A levegő hőmérséklete és a napfoltok. = Az Időjárás 28. 1924. máj-jún. 5-6. füz. pp. 37-39. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Öveges József: Időjóslás és időhatározás. (A Magyar Cserkész Könyvei 59-61. számok. Alapára 1 kor. 1 f. 96 old. Tata 1924). = Az Időjárás 28. 1924. júl-aug. 7-8. füz. pp. 61-62. Könyvismertetés. [KSZ.]

A Merkúr elsuhant a Nap előtt. = Képes Krónika 6. 1924. máj. 25. 21. sz. p. 472. "Kevesen tudják s azok is inkább talán csak az újságokból, hogy a Merkur bolygó május 7-ikén reggel áthaladt a Nap korongja előtt és ez az útja 5 óra 22 perctől 6 óra 36 percig tartott. A földkerekség két milliárd főnyi lakossága közül alig néhány száz figyelte meg ezt az érdekes eseményt és ezek is tudós csillagászok voltak. [...] A csillagászok nagy apparátussal készülődtek erre az eseményre és izgalommal lesték a légsúlymérőt, hogy szép idő lesz-e?... Mert nagyon fontos dolog megállapítására készültek. Azt akarták ugyanis megtudni, hogy van-e levegője a Merkúrnak? Mert hogy ha van, akkor fényes gyűrű fogja övezni a bolygó sötét korongját, amint ez áthalad a Nap ragyogó korongja előtt; ezt a fényes gyűrűt ugyanis a napsugarak fénytörése vonná a Merkur köré, ha a bolygónak valóban van levegőöve, amely épp úgy körülveszi, mint Földünket a légkör.
Vannak tudósok, akik azt állítják, hogy megfigyelték a légkörgyűrűt a Merkúron is, de a legtöbb csillagász vitatja ezt, sőt egyenesen azt mondja, hogy a Merkúr is épp olyan halott égitest, mint a Hold, ..." Képaláírás: A Merkur-bolygó felszíne, ahogy a legújabb csillagászati megfigyelések nyomán Lowell professzor megrajzolta. Eszerint a Merkur bolygó is épp oly kiégett égitest, mint a Hold, de ráadásul széles és mély sziklarepedések hasogatják keresztül-kasul a felületét. [HAI.]

(f): Vajjon vannak-e a Marson mérnökök? = Képes Krónika 6. 1924. szept. 7. 36. sz. pp. 843-844. "A Mars bolygó nagyszerű rózsaszínű korongja ezekben a napokban a legfényesebben ragyogott az éjszakai égboltozaton és augusztus22-én volt legközelebb a Földhöz. Bár ez a "közelség" is mintegy 55 millió kilométer, óriási és megdöbbentő, ha elgondoljuk, hogy a gyorsvonatnak másfél kilométeres percenkénti gyorsaság mellett megállás nélkül 658 évig kellene odáig mennie. Ám azért mégis a Mars esik hozzánk legközelebb a sok millió világtest közül, amely körülvesz bennünket. Igazolja még azt a nagyérdeklődést, mely iránta megnyilvánul, az a körülmény is, hogy a bolygó immár 120 esztendeje nem volt ilyen közel hozzánk (habár 1845-ben megközelítette a mai közelségét) és a mai generáció életében már nem is fog ennyire közelünkbe jönni. [...]
Mit tudunk mi tulajdonképpen erről a szomszédunkról, mely felé már az ókor kultúrnépeinél fokozódottan irányult a tudósok figyelme és amely a csillagászat történetében annál fontosabb, mert Keppler főképpen a Mars megfigyeléséből vonta le 1609-ben a planéták mozgásának törvényeit? [...] a Marsban a Föld miniatűr kiadását láthatjuk fizikai értelemben. Amivel kapcsolatban önkénytelenül fölmerül a kérdés: lehet-e a Marson hozzánk hasonló vagy éppen magasabb intelligenciájú értelmes lényeket találni, akik többek között a mérnöki tudományt magas fokra felvirágoztatták, mint azt a Marson állítólag észlelhető csatornahálózat bizonyítja? [...]
Ezt a mindenesetre tetszetős feltevést azonban az újabb kutatások majdnem teljesen megdöntötték, mert a tökéletesebb optikai eszközök és az érzékenyebb lemezekkel történt fotográfiai felvételek azt mutatták, hogy a legtöbb csatornánál tulajdonképpen optikai csalódásról van szó, amennyiben szemünk nagyon hajlandó a végtelen távolságban foltokat egyenes vonalba összefoglalni. ..." [HAI.]

Dr. Kövesligethy Radó egyetemi tanár előadása a Marsról. Az oktatás. Szemináriumok, előadások, beszámolók. = Magánalkalmazott 23. 1924. dec. 12. sz. p. [4.] "Most, augusztusban volt a Mars földközelben és ez alkalommal a Mars a kulturemberiség érdeklődésének központjában állt. Erről az aktuális kérdésről tartott Kövesligethy tanár úr november 11-én előadást Szövetségünkben. Az előadás iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a, "keresztény" kurzus keresztényi szeretete által meghagyott helyiségünk már jóval az előadások megkezdése előtt szűknek bizonyult a hallgatóság befogadására. Az előadás rövid kivonatát az alábbiakban adjuk. A hold mellett a Mars a legnépszerűbb bolygó. Már 1601-ben Tycho de Brahe foglalkozott pályájának kiszámításával és az ő megállapításai segítségével építette föl Keppler bolygórendszerét és állapította meg azt, hogy a bolygók elipszis alakú pályán mozognak.
A Mars révén mérték le a Napnak a Földtől való távolságát is. 1610 körül Galilei és Kepler szinte egyszerre fedezték föl a távcsövet, ami nagyban elősegítette a csillagászat fejlődését. Bár az első távcsövek igen tökéletlenek voltak, Huyghens már 1659-ben olyan térképet készített a Marsról, hogy az még ma is megfelel. Ma Amerikában olyan távcsövek vannak, amelyek mintegy 12.000 km közelre hozzák a Marsot, mikor oppozícióban. Földközelben van. A színképelemzés segítségével megállapították, hogy a Marson legföljebb negyedannyi levegő lehet, mint a földön, az évszakok épp úgy változnak, mint nálunk, de a nap 37 órából és az év 687 napból áll. A Marson a szárazföld és a víz aránya sokkal kedvezőbb, mint a földön.
A távcsövön látható sárga foltok valószínű sivatagok képei. 1877-ben Schiaparelli olasz csillagász fölfedezte az úgynevezett Mars-csatornákat és ettől fogva az érdeklődés még jobban fokozódott a Mars iránt. Csatornák kétségtelenül vannak a Marson, de nem olyan sok és nem mesterséges, mint eleinte hitték. A Marssal való érintkezés sokat foglalkoztatta a tudományos köröket, sokféle terv merült föl, de eddig, persze, minden eredmény nélkül. Arról, hogy vajjon élnek-e a Marson hozzánk hasonló emberek, bizonyosat ma sem tudunk és azt hiszem, hogy igen sokáig nem is fog erre világosság derülni, ha mindjárt éppen a csillagászat is az a tudomány, amelyben a váratlan meglepetések napirenden vannak - fejezte be értékes előadását a professzor úr." Ez az előadás rövid kivonatának teljes szövege. [HAI.]

A jezsuita kozmológusok világkongresszusa Rómában. = Magyar Kultúra 11. 1924. nov. 11. sz. pp. 638-639. Katolikus krónika. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Csütörtökön este teljes holdfogyatkozás lesz. = Magyarság 5. 1924. aug. 13. Espenak szerint 1924. aug 14-én 20.18 UT-kor volt telihold, és a teljes holdfogyatkozás közepe. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Szombaton földközelbe jut a Mars bolygó. = Magyarság 5. 1924. aug. 23. [SRG.]

Két jubileum. = Magyar Kultúra 11. 1924. okt. 10. sz. p. 583. "Ritka két jubileumot ült szeptemberben a kalocsai jézustársasági rendházban két szerzetes:..." Fényi Gyula S. J. kalocsai csillagász szerzetbelépésének hatvanadik évfordulójának megünnepléséről. Katolikus krónika. [SRG.]

(A csillagászok nagy időjárási zavarokat jósolnak.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. jan. 15. 12. (460.) sz. p. 5. "Londonból jelentik: Az amerikai csillagászok a nap keleti részén óriási napfoltot fedeztek fel, mely körülbelül háromszor nagyobb föld nagyságánál. A csillagászok óriási magnetikus viharokat és nagy időjárási zavarokat jósolnak a közeli napokra." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Merkúr.: A népszövetség naptárreformja. A pápai asztronómus véleménye - Ötvenhárom hétből álló esztendők. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. febr. 1. 27. (475.) sz. p. 5. "Genf, január 31. A népszövetség még a múlt év folyamán fölhívást intézett a katolikus, görög és anglikán egyházakhoz, hogy képviselőiket küldjék el Genfbe. A meghívó kifejezetten hangoztatta, hogy a népszövetség még semmiféle kötelező javaslatot nem tesz a naptár reformjára nézve. A meghívásnak valamennyi meghívott eleget tett. Rómából Gianfranceschi jezsuita atya, a Gergely-egyetemen a fizika és asztronómia tanára jelent meg. A pravoszláv egyházakat Eginius egyetemi tanár, athéni csillagász, az anglikán egyházat pedig Philips, a királyi csillagászati társaság titkára képviselte. [...] Ezért arról beszélnek, hogy az úgynevezett üres napokat a szökőévekben helyeznék el. Erre nézve a legrészletesebb indítványt Searle György dolgozta ki.
Ez a tudós csillagász megállapította, hogy 400 gregorián esztendő pontosan 20.871 hétből áll, amelyekből 329 ötvenkét és 71 ötvenhárom hétből álló esztendő telik ki. A szökőévekre nézve egyszerű szabályt állít föl: minden esztendő, mely osztható öttel, de ötvennel nem osztható, szökőév lenne. Második szabálya pedig úgy hangzik, hogy minden négyszáz esztendőből kitelnék egy szökőév. ..." [HAI.]

(Fölfedeztek egy uj üstököst.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. ápr. 12. 84. (532.) sz. p. 6. "Londonból jelentik, hogy a Royal Astronomical Society Koppenhágából azt a hirt kapta, hogy Reid a jóreménységfoki observatórium csillagásza március 30.-án egy uj üstököst fedezett föl." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Három üstökös látogatja meg földünket.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. jún. 4. 125. (573.) sz. p. 5. "A világűr három titokzatos vándora, három üstökös fogja az idén annyira megközelíteni a földet, hogy láthatók és megfigyelhetők lesznek. A csillagászok máris készülnek fogadásukra világszerte. November elején az Encke és Tempel üstökös, decemberben pedig a Tuttle látogat el hozzánk. A jövő esztendőre újabb hat üstökös fogja földünket megközelíteni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Az idők változnak.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. jún. 22. 139. (587.) sz. p. 6. "Néhai Konkoly-Thege Miklós, az európai hirü tudós csillagász Ógyallán nagyszerű csillagvizsgálót létesített. Fejedelmi bőkezűséggel látta el ezt a csillagvizsgálót, kastélyát az évszázados parkkal és kétezer hold birtokát a magyar államra hagyta, hogy az gondozza belőle a magyar tudományosságnak ezen nevezetes intézetét. Konkoly meghalt, asztrofizikai obszervatóriumát lefoglalta az uj állam és odaküldte képviselőjét. A Konkoly-kastélyból most mozit csináltak és ott a legszebb detektivtörténetekben gyönyörködhetik az ógyallai intelligencia." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kísérletek a Marssal való érintkezésre. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. júl. 2. 147. (595.) sz. p. 4. "Marconi is részt vesz a kísérletekben - Fény telefon és rádiótávirat útján küldenek jeleket a Marsra - Augusztus 22-én kezdődnek a kísérletek. Pár héttel ezelőtt a Prágai Magyar Hírlap hírt adott arról, hogy az amerikai Egyesült Államokban egy tudományos társaság újra foglalkozik a Mars-probléma megoldásával s a Marsnak az idei földközelségét felhasználja arra, hogy a technika legújabb eszközével a fényrádióval küldjön jelzéseket a Marsra. A Marsnak a földtől való távolsága 75 és 375 millió kilométer közt változik. Az idén, mint minden ötven évben, körülbelül hetvenöt millió kilométer földközelségbe kerül a Mars augusztus 22-én.
Ezt az nemcsak az amerikaiak, hanem az időpontot európai csillagászok is fel akarják használni, mert újabban egyik-másik rádióállomás eddig még megfejthetetlen és ismeretlen eredetű jelzéseket fog fel, amelyeket többen a Mars bolygó híradásának állítanak. ..." [HAI.]

(A föld sohasem létesíthet összeköttetést a Marssal) = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. júl. 20. 163. (611.) sz. p. 6. "Úgy a tudományos körök, mind a laikusok újabban megint sokat foglalkoznak a Mars-bolygóval. Izgatja őket a probléma, mi érthető, mert ez a legnagyobb kérdés: van-e élet a földön kívül, milyenek lehetnek a Mars-lakók? A tudósok megegyeznek abban, hogy a Marson a szerves élet feltételei nincsenek meg, következésképpen ott emberek nem élhetnek. Charles Nordmann francia asztronómus most a legelőkelőbb tudományos folyóiratban szakszerűen foglalkozik a Mars-problémával. Szerinte teljesen ki van zárva, hogy a Föld a Marssal összeköttetést tudjon teremteni. A csillagászok, általában sokat várnak augusztus 23-ától. E napon kerül a Mars a Földhöz legközelebb. Az utolsó száz év alatt még e napon sem tudtak a Marssal kapcsolatban valamit felfedezni a tudósok, úgy hogy az ez irányú várakozások hiú ábrándok maradtak.
Ha sikerülne is fényjeleket vagy rádiójeleket adni a Marsra, nincsen ott senki, aki a jeleket felfogná és viszonozná, mert a sokat emlegetett Mars-lakók és Mars-csatornák kérdése mese. A modern csillagászati eszközök erről már meggyőzték a tudósokat. Ha ezekkel vizsgáljuk a Marst, akkor ott nyomát sem lelni a csatornáknak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Mars-megfigyelések egy új svájci obszervatóriumban.) = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. júl. 26. 168. (616.) sz. p. 5. "A Mars a hónap hátralevő idején és augusztusban olyan közel jut a Földhöz, amire csak minden száz esztendőben kerül sor. A legnagyobb közelség s a tudós csillagászokra nézve legfontosabb nap augusztus 23.-a lesz. A svájci Természetvizsgáló Társaság különösen kivette a részét ennek az alkalomnak a kihasználásában. Már az 1894-ben megépített híres Jungfrau-vasut alkalmával elhatározták, hogy a csillagászati megfigyelésekre különösen alkalmas Jungfrau-nyergen állandó obszervatóriumot fognak építeni, azonban nagy technikai és pénzbeli akadályok miatt a terv a kivitele elmaradt. Most azonban elkészült az obszervatórium 3450 méter magasságban és július 15.-én már meg is érkezett két igen nagy átmérőjű teleszkóp és így a megfigyelések idejében elkezdődhetnek.
Ebben a nagy magasságban és a berni Alpok sajátságos fekvése miatt a légköri viszonyok különösen alkalmasaik csillagászati megfigyelésekre és tudóskörökben remélik, hogy ezzel az alkalommal tovább juthat a tudomány a jól ismert Marscsatornák kérdésének felderítésében és esetleg eldőlhet a hosszú idő óta húzódó vita, hogy vannak-e Mars-lakók? Amerikai lapok hosszú ideig szenzációként tárgyalták, hogy az új svájci obszervatóriumból Marconi személyes vezetésével rádiójeleket fognak a Marsba küldeni. Az amerikai szenzációnak azonban nem sok köze van sem a tudományhoz, sem a valósághoz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hogyan fogunk érintkezni Marssal? = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. aug. 9. 180. (628.) sz. p. 4. "Prága, augusztus. 8. Ebben a hónapban a Mars bolygó tudvalévően közel jut a földhöz. Mindössze csekélyke 55 millió kilométer lesz a távolság, csak százötvenszer akkora, mint a hold távolsága. Ilyen rendkívül alkalmakkor mindig felmerülnek olyan fantasztikus tervek, hogy a Marssal szellemileg érintkezni lehetne, évekkel ezelőtt arra gondoltak, hogy Amerika valamelyik nagy sik területén igen erős megvilágításiban egy geometriai ábrát állítsanak elő. Azt az ábrát, amelyet minden iskolásgyerek ismer, amely a Pythagoras tételét mutatja. Egy óriási derékszögű háromszög, a befogóin és az átfogóján egy-egy négyzettel. Abból indultak ki az amerikaiak, hogyha van a Marson emberhez hasonló lény, akkor van geometriai tudásuk, és ha tudnak geometriát, okvetlenül ismerniük kell a derékszögű háromszögre vonatkozó tételt.
Annál inkább feltehető volt ez, mert hiszen a csillagászok akkoriban - és részben még ma is - azt hiszik, hogy a Marson tervszerűen kiépített csatornák vonulnak, tehát a Marslakóknak nagy technikai tudásuk lehet. Az amerikai terv csak terv maradt. Most azonban még komolyabb tervvel foglalkoznak a tudósok. Egy filadelfiai híradás szerint ugyanis e hónapban a Jungfrau tetejéről elektromos hullámokat küldenek a Marsra. A hullámok 15.000 méteresek lesznek, óriási erősségűek, úgy, hogy ha a Marslakók ismerik a Hertz-féle hullámokat, akkor a Jungfrau hullámait észre kell venniök. Állítólag Marconi is ott lesz a helyszínen.
Végrehajtják-e ezt a fantasztikus tervet, nem tudhatjuk. Még kevésbé tudhatjuk, hogy észrevennék-e a hullámokat a Marson, még akkor is, ha a marsi rádiófőbérlők ilyen távoli behatásoktól eleve nem óvták volna meg a készülékeiket. Mindez még rejtély, aminthogy kérdés, hogy a marsi csatornák egyáltalában csatornák-e és hogy a marsi lények, - ha vannak - emberek-e?" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ERDÉLYI Árpád: Prága és a Mars. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. aug. 17. 186. (634.) sz. p. 6. "Prágában a csillagokat nyáron nem vizsgálják - Cseh-Szlovákia nagy obszervatóriumai vasmentes helyeken épültek - Fogyatékos riport a holdfogyatkozásról Prága, augusztus 16. Augusztus tizennegyedikének estéjére teljes holdfogyatkozást ígértek be a komoly csillagászok. Mint öreg, tapasztalt csillagász (különösen a színpad, mozi és tánccsillagok egén tettem számos megfigyelést), elmentem a prágai Klementinum csillagvizsgálójába, a Karlova ulice 1. szám alá. ..." [HAI.]

Titokzatos jeleket ad a Mars? = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. aug. 24. 192. (640.) sz. p. 1. "London, augusztus 23. Angliában nagy előkészületeket tettek, hogy az éjszaka a Mars esetleges közléseire föl legyenek készülve. Két óriási rádió felvevőállomást létesítettek. Wancovre, augusztus 23. (Angol Kolumbia.) Két rádióoperatőr, akik egymástól függetlenül dolgoznak, az elmúlt éjszaka felvevő állomásukon titokzatos jeleket észleltek. A Dominion-obszervatórium csillagászai azt vélik, hogy esetleg a Mars jeleiről van szó." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

G-n.: Szemtől-szembe a Marssal. A P. M. H. munkatársának riportja a tellnitzi csillagvizsgálóból. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. aug. 24. 192. (640.) sz. pp. 3-4. "...Belenéztem --- és a következőket láttam: A Mars olyan volt, mint egy közepesfajta gummilabda, közepén sötétesszürkés foltokkal. Néhány világosabb, sárgás folt is kivehető volt - ezek az állítólagos kontinensek, némely csillagász szerint a növényi vegetáció. A pólusokon eléggé élesen volt látható a fehér hó, illetőleg jégsapka, amely a Mars-tél vagy Mars-nyár szerint növekedik és fogy. A sokat hangoztatott csatornának semmi nyoma! A bolygó képe különben is csak egy-egy pillanatra villant fel élesebb körvonalakban; a légkör páratartalma elmosodottá tette az egyes foltokat. A szabad szemmel látható vörös szín is atmoszférikus körülményekre vezethető vissza; távcsövön át nézve a Mars sárgásszürke. ..." [HAI.]

Camille Flammarion és a Mars. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. szep. 5. 202. (650.) sz. p. 2. "Prága, szeptember 4. Egy berlini újság munkatársa augusztus vége felé, tehát a Mars-közelség klasszikus korában beszélgetést folytatott Flammarionnal annak párisi villájában a Marsról. Az örökké agilis, patriarkakorú csillagász úgy beszélt az égitestről, mint mi messzebb fekvő városokról szoktunk. Egész határozottan állította, hogy a Marson emberek laknak, mégpedig sokkal intelligensebbek, mint a földön. Őket is érdekelte a Föld pár ezer év előtt s valószínű, hogy már akkor próbálkoztak összeköttetésbe kerülni velünk, de miután csomó kísérletük nem sikerült, abbahagyták az erőlködéseket. Arra az álláspontra kellett ugyanis helyezkedniük, hogy a Földön csupa idióta lakik, akik képtelenek megérteni a közeledési kísérleteket s így fölösleges minden erőfeszítés. Flammarion szerint tehát csak a földi embereknek kell az érintkezés fölnyitására törekedniük.
Mars-lakóknak ez valóságos gyerekjáték s a ha látják bennünk a jószándékot, készségesen szóba állnak velünk. Az öreg álmodozó tűzbe jött, amint kedvenc Mars-lakóiról beszélt s a csekély 56 millió kilométernyi távolság nem tűnt előtte többnek, mint előttünk a szomszéd faluig vezető néhány kilométer." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Egy uj üstökös.) = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. szep. 25. 218. (666.) sz. p. 5. "A heidelbergi csillagvizsgáló jelenti: Szeptember 15-én Finster [! Finsler] bonni csillagász egy uj üstököst fedezett föl, mely a hetes nagysági osztályba tartozik. Az üstökös a Verenike-csoport [? Coma Berenices, Bereniké Haja] 42-ik csillaga közelében áll, a nyugati égboltozaton s 1 [egész] 1/4 fok oppozíciós, másfél fok deklinációs sebességgel délkeleti irányban a Mérleg-csoport felé tart." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hulló csillagok. = Szabad Egyetem 1. 1924. dec. 1. 2. sz. pp. 1-3. [SRG.]

Megalakult a Stella. = Szeged 5. 1924. máj. 22. 117. sz. p. 5. "A svábhegyi csillagvizsgáló intézet fenntartására létesült "Stella" csillagászati egyesület szerdán tartotta alakuló gyűlését, amelyet Tóth Lajos államtitkár nyitott meg. A szervező bizottság beterjesztett jelentése szerint az egyesületnek már 870 tagja van, köztük 145 vidéki. Az egyesület elnökévé Klebelsberg Kunó gróf minisztert választották meg." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

A Jupiter bolygónak 15 holdja van. = Szeged 5. 1924. szept. 18. 213. sz. p. 6. "Párisból jelentik: Robertson amerikai csillagász, mint Newyorkból jelentik, hét évig tartó kutatások után megállapította, hogy a Jupiternek 15 holdja van, amelyeket már sikerült pontosan lefényképeznie." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

K. P.: Az Örökös tavasz problémája. - Utazás a holdba. - Séta a világűrben. - A csillagok birodalmában. = Temesvári Hirlap 22. 1924. máj. 8. 102. sz. p. 4. "(Saját tudósítónktól.) Amióta Kepler Álom a holdban cimü művében a holdon képzelte el magát s amióta Jules Verne Utazás a holdba című művében a holdat egy óriási ágyú kilőtt golyójában akarta elérni, amely vállalkozást csak egy az utat keresztező meteor akadályozta meg, ez a gondolat mindig újabb és újabb fantasztikus feldolgozásra talált. A legtöbb szerző ugyan merni vett magának fáradságot arra, hogy meg is magyarázza, mikép történjék az utazás, [...] Az irodalommal ellentétben matematikai képletekkel felszerelve, a logika biztos törvényeivel támogatva jelent meg most Oldenbourg kiadásában Münchenben egy szenzációs brosúra, amelynek szerzője, Oberth Hermann mérnök, azzal a problémával foglalkozik, hogy hogyan lehet a földről a világűrbe kerülni.
A röpirat rendkívül feltűnést keltett mindenfelé, szakkörök behatóan tanulmányozták a grandiózus tervet s megállapitották, hogy technikai tekintetben nincsen benne semmi kivetni való. Oberth mérnök azóta nagyszabású propagandát folytat s legutóbb is a Bécsben tartott előadást óriási közönség előtt és egy újságírónak kijelentette, hogy már a gyakorlati kivitel megvalósításához is hozzálátott. Oberth mérnök alapgondolata egy olyan repülőgép konstruálása, amely az úgynevezett "Rückstoss-princip"-en épül fel, vagyis mint egy rakéta emelkedik fel és mozog, amennyiben megfelelő nyomás alatt gázokat bocsát ki. Oberth kettős rakétát tervez, mindkettőben folyékony okszigén lesz éghető folyadékkal, a felsőben folyékony hidrogénnel, az alsóban az alkoholnak és a viznek egy keverékével. Ha most már az utazás alatt az égő anyagok kimerülnek, vagy a hozzááramlás megszüntetésével az ösztönző erő megszűnik, a rakéta szabad repüléssel tovább száll. ..." [HAI.]

MARUSÁK Dezső: Világóra. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - febr. 809. füz. p. 60. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - febr. 809. füz. p. 61. 1924. márc. jelenségek. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A napfolttevékenység 1923-ban. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - febr. 809. füz. p. 63. Levélszekrény. Tudósítások. (5.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (2.) = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - febr. 809. füz. p. 63. V. D. kérdése: A Nap delelési időpontja Budapesten? [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A valódi napi idő és helyi középidő. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan-febr. 809. füz. pp. 63-64. Levélszekrény. Feleletek. (2.) [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap hője. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc. - ápr. 810. füz. pp. 108-109. Apró közlemények. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap melegével hajtott motor. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc. - ápr. 810. füz. p. 109. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc. - ápr. 810. füz. pp. 112-113. 1924. ápr. - máj. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY Jenő: Új üstökös, 1924a (Reid). = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc. - ápr. 810. füz. pp. 124. 1924. márc. Levélszekrény. Tudósítások. (8.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (5.) = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc. - ápr. 810. füz. p. 128. Dr. V. F. kérdése a húsvét idejéről? [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A húsvéti holdtölte. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc-ápr. 810. füz. p. 128. Levélszekrény. Feleletek. (5.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. máj. - jún. 811. füz. pp. 168-170. 1924. jún. - júl. - aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. júl. - aug. 812. füz. pp. 242-244. 1924 szept. - okt. - nov. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Színes felhők. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. júl. - aug. 812. füz. p. 253. Levélszekrény. Tudósítások. (33.) [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Milyen meleg van a napon? = Természettudományi Közlöny 56. 1924. szept. - okt. 813. füz. pp. 303-305. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. szept. - okt. 813. füz. pp. 310-311. 1924. dec. jelenségek. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A légnyomás és a napsugárzás. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. szept. - okt. 813. füz. p. 315. Levélszekrény. Tudósítások. (46.) [SRG.]

B. [BOGDÁNFY Ödön]: A légköri elektromos hullámok. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. nov. - dec. 814. füz. pp. 368-369. [SRG.]

MENDE Jenő: A levegő felső rétegeinek összetétele. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. nov. - dec. 814. füz. pp. 369-370. Vegard az északi sarkfény megfigyeléseinek eredményeiből kiindulva kívánja vizsgálni a felső légkört. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. nov. - dec. 814. füz. pp. 374-376. 1925. jan. - febr. jelenségek. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Napfolt-minimum. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. nov. - dec. 814. füz. p. 381. Levélszekrény. Tudósítások. (63.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Napfolttevékenység és a levegő elektromos vezetőképessége. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. nov. - dec. 814. füz. p. 381. Levélszekrény. Tudósítások. (64.) [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok színindexe. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - dec. 1-4.(153-156.) pótfüz. pp. 45-49. [PIR.]

MENDE Jenő: Az északi fény eredete. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - dec. 1-4.(153-156.) pótfüz. pp. 82-84. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

gy.e.: Rádióüzenet a Marsba. = Az Ujság 22. 1924. aug. 10. 164. sz. p. 7. [SRG.]

TARJÁN Ferenc: Sikerülhet-e rádióüzenetünk a Marsba? = Az Ujság 22. 1924. aug. 17. 168. sz. p. 18. [SRG.]

MÓRA Ferenc: Nádihegedű. Tervek a Mars bolygóval. = Világ 15. 1924. júl. 9. 136. sz. p. 7. [SRG.]

          1925.

KOVÁCS-KARAP Ernő: Új könyv. Tartalma: az örvényelmélet. Alapgondolata: a természetben nincs vonzás, nincs éther, csak őserő által hajtott anyag. Írta: Dr. Kovács-Karap Ernő. Budapest, 1925. Hellas Irodalmi és nyomdai részvénytársaság. 204 p. A különös könyv "megcáfolja" a fizika és a csillagászat főbb megállapításait és sajátságosan magyarázza meg az ég jelenségeit, Érdekesebb fejezetcímek: "Két erő hatása nem eredményezhet kör vagy kerülék pályát.", "A Nap nem erőforrás.", "A bolygók naptávolságának oka a fajsúlykülönbség.", "Csak a nagytengely irányában mozgó égitest eshetik egyenesen a Napba.", "Az anyagsűrűsödés és gömbképződés oka nem lehet a vonzás.", "A világegyetem örvényeinek belső mozgása ütések alakjában terjed el.", "A bolygó hatása holdjaira az ütésektől függ." [KSZ.]

MAHLER Ede: Keleti tanulmányok. Mikor vonultak ki az izraeliták Egyiptomból? A naptár az ókori kelet népeinél. [Budapest, 1925.] A Népszerű zsidó könyvtár kiadása. "Globus" Nyomdai Műintézet R.-t. 52 p. /Népszerű zsidó könyvtár. 13./ A kötet Mahler Ede két tanulmányát közli: 1. Mikor vonultak ki az izraeliták Egyiptomból? (pp. 3-26.) ["Az exodus II. Ramses uralkodása idején ment végbe, még pedig az 1335-dik év március havának 27-ik napján Kr. e." - ezt egy Kr. e. 1335. márc. 13-i napfogyatkozás alapján állapította meg.] és 2. A naptár az ókori kelet népeinél. (pp. 27-52.) A kronológus és csillagászattörténész kronológiai és naptártörténeti tanulmányai. [KSZ.]

NEWCOMB: Népszerű csillagászat. Az angol eredetit átdolg.: Fülöp Zsigmond. Budapest, [1925.] Natura Könyvkiadó Vállalat, Fejér és Glatter könyvnyomdája. 312 p. [KSZ.]

RÓHEIM Géza: Magyar néphit és népszokások. Budapest, [1925.] Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása, az Atheaeum r. t. könyvnyomdája. 342 p. A szerző előszava 1925 őszén kelt, de a könyv kiadásának évszáma nincs feltüntetve. Csillagászat: pp. 126-154. (Nap és Hold. A Nap. Az égitestek fogyatkozása (A fogyatkozást okozó lények néphitünkben: Szegeden, Szőregen: Markaláb. Szurdokpüspök: Morkoláb. Máramarosi magyarok: Virkolák. Kassa: Virkolács.). A Hold hatása a földi jelenségekre (a holdsarló "csorgóra" állása, a Hold udvara, a Hold fázisaval kapcsolatos hiedelmek). Holdlakóink (a Holdon látszó foltokhoz kapcsolódó népi elnevezések). Jegyzetek.) [KSZ.]

  "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. [15+] 267 p. Klebelsberg Kuno 1924. dec. 1-én kelt elnöki előszavával.; A szerkesztők 1924 november hó végén kelt előszavával. [SRG.]

  TASS Antal: Változó csillagok photometrikus megfigyelései. Ógyalla, 1918. - Budapest, 1925. Budapest, 1925. Stephaneum nyomda és könyvkiadó. 327 p. /A Konkoly-alapitványú budapesti magy. kir. Csillagvizsgáló-intézet nagyobb kiadványai. 2. köt./ A kötet az 1900. szept. 19. és 1913. dec. 7. közötti változócsillag megfigyeléseket ismerteti. A mért adatsorok részletes közlése. Az 1918 év elején kész anyag nyomtatását Ógyallán kezdték. Az 1918 végén megszakadt munkát 1925 márciusában fejezhették be Budapesten. [KSZ.]

HERRMANN Antal: A Balatonmellék néprajza. In: Balatoni kalauz. Szerk.: Wlassics Tibor. Budapest, 1925. Balatoni Társaság Kiadása, Hornyánszky Viktor R.-T. pp. 269-330. Csillagászati hiedelmek. pp. 307-308. [SRG.]

"Az uralkodó bolygó: Hold.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1925-ik közönséges esztendőre. Huszonötödik évfolyam [Debrecen, 1924.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. [SRG.]

Calamus dr.: Magyar Kalendáriom. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1925-ik közönséges esztendőre. Huszonötödik évfolyam [Debrecen, 1924.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. pp. 56-62. "Amióta az ember az időt megméri, azóta van kalendáriom. Az egyiptomi mágusok papirus tábláitól fogva a mai falinaptárig számtalan változatban található, amely mind az egymás után végtelenül következő esztendőket, hónapokat, napokat jelöli meg." [SRG.]

ZOLTAI Lajos: A Debreceni Képes Kalendáriom mit közölt 24 év alatt? Betüsoros név- és tartalom jegyzék. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1925-ik közönséges esztendőre. Huszonötödik évfolyam. [Debreczen, 1924.] "MÉLIUSZ" Könyvkereskedés, könyvkiadóhivatal, zenemű-, papír-, és irószerkersekedés Debreczen. pp. 89-98. [SRG.]

A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok: Fényi Gyula. In: Magyar Tud. Akadémiai almanach MCMXXV-re. [Budapest], 1925. Magyar Tud. Akadémia. p. 54. [SRG.]

Matematikai és természettudományi osztály. Matematikai és fizikai alosztály. Rendes tagok: Kövesligethy Radó. In: Magyar Tud. Akadémiai almanach MCMXXV-re. [Budapest], 1925. Magyar Tud. Akadémia. p. 66. [SRG.]

Matematikai és természettudományi osztály. Matematikai és fizikai alosztály. Levelező tagok: Harkányi Béla, Fényi Gyula. In: Magyar Tud. Akadémiai almanach MCMXXV-re. [Budapest], 1925. Magyar Tud. Akadémia. p. 67. [SRG.]

Matematikai és természettudományi bizottság. (Felállíttatott 1860-ban.) Tagjai: Kövesligethy Radó. In: Magyar Tud. Akadémiai almanach MCMXXV-re. [Budapest], 1925. Magyar Tud. Akadémia. p. 72. [SRG.]

Solaris (lat.) annyi mint a Napra vonatkozó. Solaris nap annyi mint napi nap. Lásd: Nap (dies). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 9. [SRG.]

Solarium (lat.), napóra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 9. [SRG.]

Sosigenes, alexandriai filozófus és csillagász, élt Kr. e. az I. sz.-ban. Július Caesar Rómába hívta, hol Floriusszal együtt megalapította az úgynevezett juliáni naptárt. Sosigenes az évet 365 napra és hat órára határozta meg és minden negyedik évet szökőévvé tett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Sosiphanes, lásd: Alexandriai hétcsillagzat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Sositheos, lásd: Alexandriai hétcsillagzat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Spanyol irodalom őstermékei latin nyelven vannak írva. Már a Kr. u. I-VII. sz.-ban számos latin nyelvű író, költő, krónikás és tudós nevével találkozunk. A XV. sz.-ban a nyelv, - a forma is tökéletesedik, a lovagirodalom is lendületet vesz. Ennek az újjáébredésnek egyik legkiválóbb alakja Villena marquis (1384-1434), aki polihisztorsága és asztrológiával való foglalkozása miatt ördöngös hírében állott s akinek épp e miatt költői műveit, Vergilius-, Lucanus-, Dante fordításait egy autodafén el is égették. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 61. [SRG.]

Spektralanalizis (gör. lat.,) annyi mint színképelemzés. Valamely fényforrás kilövelt fényének elemeire való bontása, hogy abból anyagának kémiai összetétele és fizikai állapota meghatározható legyen. A Fraunhofer és Kirchhoff óta a napnak és az álló csillagoknak abszorpciós spektrumait sok kutató vizsgálta behatóan s megállapították, hogy ez égitestek magas hőmérsékletű, folyékony vagy nagynyomású gázból álló magvak, melyeket alacsonyabb hőmérsékletű gázréteg borít s melyek ugyanazon anyagokból állanak, amelyeket a földön is ismerünk. A bolygók a visszavert napfény spektrumát adják azon módosításokkal, melyeket a bolygók légkörének abszorpciója okoz. Ezekből tudjuk pl. hogy a Marson vízgőz létezik s hogy a szélső nagy bolygók légburkolatai jelentékeny fényelnyelést eszközölnek.
A nap spektrumában is vannak olyan abszorpciós vonalak, melyeket a légkörünkben levő vízgőz és széndioxid okoz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 82-83., 1 melléklet. [SRG.]

Spektrofotográfia (gör. lat.), a földi vagy égi fényforrások szinképének fotográfiai úton való rögzítése. Ez úton vált lehetségessé az égi testeknek a látás vonalába eső mozgását a Fraunhofer-féle vonalak csekély eltolódásaiból pontosan meghatározni, mi már eddig is számos, távcsővel nem észlelhető kettős csillag felfedezésére vezetett. Lásd: Spektrográf. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 83. [SRG.]

Spektrofotométer, a spektrum egyes részeinek fényintenzitását mérő eszköz. Kövesligethy az ógyallai csillagvizsgálón fotometriai célokra először a Pritchard által felhasznált neutrális üveg-éket alkalmazta tetszés szerinti spektroszkóppal kapcsolatban Spektrofotométerül. Műszerével számos álló csillag és bolygó spektrumának intenzitását meglepő pontossággal határozhatta meg. Lásd még Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 83. [SRG.]

Spektrográf, oly készülék, melynek segítségével valamely fényforrás spektruma fotografálható. Lényegileg tehát minden spektroszkóp vagy spektrométer, melynek okuláréját alkalmasan berendezett fotográfiai kamara helyettesíti. Részint földi elemek spektrumainak tanulmányozására szolgál, túlnyomóan azonban az asztronómiában szerepel. Lásd: Spektrofotográfia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 83. [SRG.]

Spektrohéliográf (gör.), Halé amerikai asztrofizikustól szerkesztett műszer, melynek segítségével a Napot egyetlen Fraunhofer-féle vonal fényével lehet lefényképezni. A Spektrohéliográf csak keveset különbözik a spektrográftól. Távcső gyújtósíkjába előállítjuk a Nap képét, amelyből szűk spektroszkóp-réssel egy részt felfogunk. Ennek színképe nem lesz egységes, mert a Nap különféle pontjaiból származó színképek Fraunhofer-féle vonalai viszonylagos fényerejük szerint különbözni fognak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 83. [SRG.]

Spektroszkóp, valamely fényforrás által ki- vagy átbocsátott fény szétbontására szolgáló készülék. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 84-85. [SRG.]

Spektroszkópia, a spektroszkóppal való kutatás; spektrálanalizis helyett is használt kifejezés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 85. [SRG.]

Spektroszkópikus kettős csillagok, lásd: Álló csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 85. [SRG.]

Spektrum vagy színkép, az a színes sáv, mely felfogó ernyőn keletkezik, ha a Naptól vagy más erős fényforrástól eredő keskeny fénynyaláb útjába üvegből, vagy más átlátszó töröközegből való prizmát helyeznek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 85. [SRG.]

Sphaera armillaris, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 90. [SRG.]

Spica, alfa Virginiis, a Szűz csillagképének legfényesebb csillagja. Mivel az ekliptikában aránylag közel áll az őszi equinokciumhoz és a Nap mellett is figyelhető, a csillagok rektaszcenziójának abszolut meghatározásában fontos szerepet játszik. Vogel spektrográiiai felvételei szerint a Spica kettős csillag, mely keringését 4 nap 18 perc alatt végzi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 92. [SRG.]

Sporadosziderit, csak egyes vasszemeket tartalmazó meteorkő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 105. [SRG.]

Stabili, Francesco (Cecco d’Ascoli), az asztronómia tanára Bolognában, szül. Ascoliban 1257-ben, máglyán halt meg 1324. szept. 16. Az inkvizíciótól eretnekséggel vádoltatván, 1327. dec. 16. megfosztották hivatalától, mire Firenzébe ment s Károly calabriai herceg szolgálatába lépett. Itt is üldözte az inkvizíció és elítélték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 112. [SRG.]

Stacionárius (lat.) annyi mint megállapodott. A csillagászatban a bolygókról mondjuk, mikor a direkt mozgásból a retrográdba mennek át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 113. [SRG.]

Stativum (új-lat.), geodéziai, csillagászati és fotográfiai műszerek állványa. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 127. [SRG.]

Steinen, Karl von den német etnográfus és utazó, szül. Mühlheim a/d. Ruhrban 1855. márc. 7. Orvosi tanulmányokat végzett. 1879-1881-be földkörüli utat tett, 1882. részt vett a német sarkvidéki expedíciónak Dél-Georgiában tett útján. 1883-84-ig unokabátyjával, S. Wilhelm festővel és Claus csillagásszal a brazíliai Xingu folyam vidékét kutatta át. 1889-ben Berlinben az egyetem tanára, 1904-ben a Museum f. Völkerkunde igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 139. [SRG.]

Steiner Lajos geofizikus, szül. Váczon 1871. jún. 15-én. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és egy évet a göttingeni és berlini egyetemen töltött. 1893 óta a meteorológiai intézet tisztviselője, 1907 óta a földmágnesség magántanára a budapesti egyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia 1917-ben levelező tagjául választotta. A fizika, csillagászat, meteorológia és földmágnesség köréből számos értekezést írt, melyek hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 139-140. [SRG.]

Stella (lat.) annyi mint csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 143. [SRG.]

Stelláé errantes (lat.) annyi mint bolygók (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 143. [SRG.]

Stelláé fixae (lat.) annyi mint álló csillagok (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 143. [SRG.]

Stellaris (lat., a stella annyi mint csillag szótól) annyi mint csillagra vonatkozó. Stellaris asztronómia, az álló csillagok asztronómiája. A precíziós csillagászatnak az a része, mely az állócsillagok rektaszcenziójának és deklinációjának pontos meghatározásával foglalkozik. Stellaris fotográfia, az állócsillagok fotográfiai fölvétele. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 143. [SRG.]

Stephan, Jean Marié Edouard francia csillagász, szül. Ste-Pezenneben 1831. aug. 31-én. 1873-ban a marseillei csillagvizsgáló igazgatója. Számos ködfoltot fedezett fel, azonkívül a Júlia kis bolygót és az 1867 I. üstököst. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 145. [SRG.]

Stockholm, Svédország székes fővárosa, teljesen újraépítettek. Tudományos intézetek közül említendő, az 1739-ben alapított tudományos akadémia csillagvizsgáló intézettel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 159. [SRG.]

Stonehenge (ang., ejtsd: sztónhendzs), annyi mint függő kő. Délnyugati Angliában, a salisburyi síkon levő megalitikus emlék (más néven Avesburyi druidaszentély) neve, amely emlék egyes nagy kövekből (menhir, lásd ott) áll, ezeket körben állítottak fel s így négy koncentrikus kört nyertek, amelynek középpontján nagyobb hosszú kőtábla fekszik, ezt Nilson oltárkőnek véli. A Stonehenge felállításának korát az 1901-es évben e célra kiküldött csillagászati bizottság a Kr. e. 1680-as évre tette. E megállapításnak megfelelnek a Stonehenge övezetében kikerült régészeti leletek is. Nilson, Montelius, s az ő nyomukon a régészek nagyrésze naptemplomnak tartja az emléket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 163. [SRG.]

Strassburg (a középkorban Strataburgum), 1918-ig Elszász-Lotharingia, azóta a francia Bas-Rhin département fővárosa. Legkiválóbb épülete a münster, amelyen a középkori építőművészet minden fázisa a korai román stílustól kezdve a késő gót ízlésig felismerhető. A déli kereszthajó keleti oldalán áll az érdekes csillagászati óra, amely már a XI. sz. közepén készült. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 170. [SRG.]

Struve, Friedrich Georg Wilhelm von csillagász, szül. Altonában 1793. ápr. 15-én - megh. Szent-Pétervárott 1864. nov. 23. 1813-ban a dorpati csillagvizsgáló obszervátora, 1817-ben igazgatója, 1839-ben az ő tervei szerint épített csillagvizsgáló igazgatója a Szent-Pétervár melletti Pulkován. Struve a kettős csillagok rendszeres vizsgálatának megteremtője. A tejút szerkezetére vonatkozó vizsgálatait Études d’astronomie stellaire (u. o. 1847) cimen tette közzé, meghatározta alfa Lyrae parallaxisát. Struve Oroszország összes csillagvizsgálóit szervezte és az orosz fok- és földméréseket vezette. Életrajzát fia, Struve, Ottó irta meg (Karlsruhe 1895). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Struve, Hermann csillagász, Struve, Otto Wilhelm von fia, szül. Pulkovában 1854. okt. 3-án - megh. Herrenalbban 1920. aug. 1895-ben a königsbergi csillagvizsgáló igazgatója és az asztronómia tanára lett az ottani egyetemen. 1904 óta a berlini csillagvizsgáló igazgatója. 1874-ben észlelte a Vénusz átvonulását Kelet-Szibiriában. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 29. [SRG.]

Struve, Otto Wilhelm von csillagász, Struve, Friedrich Georg Wilhelm von fia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 187. Szül. Dorpatban 1819. máj. 7-én - megh. Karlsruhe-ban 1905. ápr. 14. 1847-62-ben az orosz vezérkar csillagászati tanácsadója és a geodetikai munkálatok vezetője. 1862-ben a pulkovai csillagvizsgáló igazgatója. Struve atyja nyomdokaiban vezette a pulkovai csillagvizsgálót, mely alatta a stelláris asztronómiának Greenwich mellett alapvető intézetévé fejlődött s mint ilyen 1881-ben az akkor legnagyobb (30"-es) refraktorral szereltetett fel. Struve maga 1841-ben a precesszió állandóját határozta meg újra. 500 új kettős csillagot fedezett fel, üstökösöket és ködöket észlelt. Az 1851-iki napfogyatkozás alkalmából bebizonyította, hogy a protuberanciák a Nap testéhez tartoznak. [SRG.]

Sugárnyomás, a fénysugarak gyakorolta nyomás. A Sugárnyomással magyarázzák az üstököscsóvák keletkezését. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 203-204. [SRG.]

Sugártörés, a fénysugár irányeltérése, midőn valamely közegből egy másikba hatol. Ha ez sűrűbb, mint az első, akkor a sugár a beesési merőlegeshez közeledik, a törési szög kisebb, mint a beesési. Ez az eset áll elő, midőn valamely égitestből érkező fény légkörünkbe jut. E miatt az égitestet a valóságnál magasabban látjuk a horizon fölött. Ez a jelenség az úgynevezett asztronómiai Sugártörés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 204. [SRG.]

Sumner-féle módszer a tengeren való helymeghatározásra. Sumner amerikai hajóskapitány eszméje. A Föld felületén kör mentén helyezkednek el azok a pontok, melyek valamely időpillanatban bizonyos csillagot ugyanabban a magasságban látják. Egy másik csillag számára szintén ilyen kört nyerünk. A hajó a két kör egyik metszéspontjában kell hogy legyen. A gyakorlatban a köröket egyenes vonalakkal helyettesítik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 212. [SRG.]

Syracuse (ejtsd: szirrakjusz), város New York északamerikai államban, az Onondaga-tó D.-i végében. Szép városháza, székesegyháza, egyeteme, csillagvizsgálója és könyvtára van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 254. [SRG.]

Szabeizmus, lásd: Csillagimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 284. [SRG.]

Szadalmelek vagy alfa Aquarii, a Vízöntő csillagképének legfényesebb csillaga, mely harmadrendű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 296. [SRG.]

Szaigon, Kokinkina hátsóindiai francia gyarmatnak fővárosa, továbbá francia Indo-Kina főkormányzójának székhelye, európaiakra nézve egészségtelen vidéken, akik az európaiakon kívül annamiak, kínaiak és malájok. Kiváló épületei: a nagy parkban fekvő kormányzói palota, a székesegyház, csillagvizsgáló. Szaigon 1862 óta francia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 301. [SRG.]

Szám. A számlálás és mérés eredményei a számok. Már a legrégibb idő óta bűvös erőt tulajdonít a népek hite bizonyos számoknak s Pythagoras, aki a néphitnek tudományos színezetet adott, csak mestereinek, a khald és egyiptomi csillagjósoknak és mindenféle varázslattal is foglalkozó természetvizsgálóknak felfogásához csatlakozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 332-333. [SRG.]

Szanszkrit nyelv és irodalom. A szanszkrit (szamskrita, annyi mint összetett, ékes), vagy helyesebben ó-indus, a legrégibb árjanyelvek egyike, legközelebbi rokona az iráni nyelvcsaládnak. Ma általában holt nyelvnek mondható, mint a latin, csak a tudósok élnek vele Kelet-Indiában. Az asztronómiát már a véda-korban művelték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 354-355. [SRG.]

Szász-Gotha (Sachsen-Gotha), előbb Szász-Koburg-Gotha, volt német hercegség. Gothában csillagvizsgáló van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 392. [SRG.]

Szekeres, csillagkép, lásd: Auriga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 457. [SRG.]

Szélesség, az általános földrajzban valamely hely távolsága az egyenlítőtől fokokban kifejezve s az illető hely délkörén mérve. Az egyenlítőtől É.-ra és D.-re megkülönböztetünk Északi és Déli szélességeket. A csillagászati földrajzban valamely csillag Szélessége, az illető csillagon keresztül az ekliptikára merőlegesen húzott legnagyobb körnek (szélességi kör) a csillag és az ekliptika közé eső íve. Lásd még Helymeghatározás és Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Személyes egyenlet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 485. Az a sajátosság, mely mutatkozik, ha a megfigyelőnek két jelenség egyidejűségét kell megállapítani, pl. csillagvizsgálatok alkalmával, hogy a megfigyelendő csillag mely pillanatban halad át egy fonalkereszt középpontján. A pillanatokat a megfigyelő az óra ketyegését számolva állapítja meg. Tehát két érzékszerv adatait kell kombinálnia, a szem- és a fülét, hogy megmondhassa, mikor történt az áthaladás. Fölfedezték, hogy e tekintetben a megfigyelők eltérő eredményekhez jutnak. 1796-ban történt, hogy Maskelyne, a greenwichi csillagvizsgáló igazgatója elbocsátotta asszisztensét, Kinnebrookot, mert ennek megfigyelései nagyon eltértek az övéitől. De ez a jelenség figyelmessé tette az embereket az eltérések és kitünt, hogy mindenkinél akadnak ilyenek. [SRG.]

Szférikus asztronómia vagy gömbi csillagászat, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 579. [SRG.]

Sziderikus (a lat. sidera szótól) annyi mint csillagokra vonatkozó. Sziderikus keringés az az idő, mely alatt valamely bolygó ugyanazon állócsillaghoz visszatér, tehát valóságos 360° körül való keringési ideje. Sziderikus év, lásd: Év. Sziderikus hónap, lásd: Hónap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Sziderizmus (gör.), az a befolyás, melyet a vas, továbbá más fémek, valamint a víz és egyáltalában a szervetlen termeszét gyakorol az emberre. A XVI. és XVII. sz.-ban Sziderizmus alatt értették a bolygók és csillagzatok (sidera) befolyását az emberi testre. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Sziderolit, olyan meteorkő, amely részben már vasból is áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 588. [SRG.]

Sziderosztát, a héliosztáthoz hasonló műszer, mely valamely csillagról jövő fényt állandóan ugyanabban az irányban ver vissza, úgy hogy a megfigyelő-távcső változatlan helyzetben maradhat. Asztrofizikai megfigyeléseknél és az égitestek fényképezésénél használják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 588. [SRG.]

Szizigiák (gör.), a metrikában annyi mint dipodiák (lásd ott), a csillagászatban a Nap és Hold együttállása és szembenállása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 666. [SRG.]

Szkiosztát (gör.), hordozható napóra, melyet a földrajzi szélesség szerint be lehet állítani. A valódi dél idejének meghatározására szolgál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 668. [SRG.]

Szobieszki pajzsa, csillagkép, lásd: Scutum Sobiesii. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 678. [SRG.]

Szóthisz, az ókori egyiptomiak "Szopol-t" nevű csillagzata, Írisz istennő megtestesülése, ő tulajdonképen a Sziriusz (alfa canis majoris), amelynek heliakus felkelése az egész ókorban a Nílus áradásának idejében következett be, úgy hogy a Szóthiszt a Nílus áradásának okozójául tekintették és az általa személyesített Írisz istennőt a legnagyobb tiszteletben részesítették. Az évet is a Szóthisz csillag heliakus keltétől kezdték számítani. Így keletkezett a Szóthisz-év, amelyet Sziriusz-évnek is neveztek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 712. [SRG.]

Sztereoautográf vagy autosztereográf (gör.), E. Oreltől szerkesztett készülék, mely a Zeiss-féle sztereokomparátorral (lásd ott) kapcsolatban a sztereoszkópi térbeli kép pontjainak rögzítésére szolgál. Vele egyenlő magasságú pontokat tetszőleges számban lehet fölkeresni. Kartográfiai munkálatokhoz is alkalmas. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 748. [SRG.]

Sztereokomparátor (lat.-gör.), Pulfrichtól föltalált, a jenai Zeiss-gyártól készített műszer, melynek segítségével két sztereoszkópikus fényképet pontosan ki lehet mérni s így a lefényképezett táj térképét elkészíteni. A csillagászatban is kitűnő szolgálatokat tesz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 749. [SRG.]

Sztrokay Kálmán író és hírlapíró, szül. Budapesten 1886-ban. Egyetemi tanulmányait (matematika-fizika-csillagászat) ugyanott végezte. Asszisztense volt egy évig az egyetemi földrengési számoló intézetnek, majd egy évet a kiskartali csillagvizsgálón töltött. Számtalan népszerű tudományos cikket írt a napi és hetilapokba, újságírói működést fejtett ki több napilapnál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 757. [SRG.]

Szürkület, az a még, vagy már derengő világosság, amelyet Nap nyugta után vagy Nap kelte előtt bizonyos ideig észlelhetünk és mely hajnalban (reggeli Szürkület) a folyton nagyobbodó világosságnak enged, este pedig (esti Szürkület) a lassan fokozódó sötétségbe megy át. A Szürkület oka a Nap sugarainak a légkörben való törése és visszaverődése, és azért tartama a Napnak helyzetétől és az illető földi helytől függ, lefolyása azonban első sorban a levegő állapota: hőfoka, nedvessége, tisztasága, mozgékonysága stb. szerint módosul. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 782. [SRG.]

Szűz (lat. Virgo), csillagkép az ekliptika mentén, az állatkör hatodik jegye. A Szűz csillagképe Heiss szerint 181 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül egy elsőrendű (a Spica), több harmadrendű és ezek közül a legészakibb a Vindemiatrix. Ez idő szerint a Szűz csillagzatban van az őszi napéjegyenpont. A görög mitológia szerint a Szűz majd Dike, Zeus leánya, majd Demeter vagy Ceres. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 783. [SRG.]

Tacchini (ejtsd: tákkini), Pietro olasz csillagász, szül. Modenában 1838. márc. 21-én - megh. Spilambertóban 1905. márc. 24. 1863-ban asztronómus a palermói csillagdán, hol főleg a Nap megfigyelésével foglalkozott. 1879 óta a római Collegio Romano és a meteorológiai központi intézet igazgatója. 1871-ben Secchivel megalapította az olasz spektroszkópusok társaságát, melynek folyóiratát ő adta ki. 1874-ben Indiában megfigyelte a Vénusz átvonulását s több expediciót vezetett teljes napfogyatkozások megfigyelésére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 795. [SRG.]

Tacubaya, város Mexico közelében, Mexico állami csillagászati intézetével. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 797. [SRG.]

Tájoló vagy kompasz, vagy busszola, az a fontos hajózási műszer, amely arra képesíti a hajóst, hogy a hajónak a csillagászati délkörhöz vagyis az észak-déli vonalhoz viszonyított irányát: a hajóirányt pontosan betartsa és hogy égitestek, valamint földi tárgyak irányát a hajótól (az úgynevezett tetőpontszöget) - főleg a Tájolóra alkalmazott arányozó segélyével - meghatározza. Lásd: Hajózási műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 806. [SRG.]

Takarás, a csillagászatban lásd: Csillagfedés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 809. [SRG.]

Tanit, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 841. [SRG.]

Taskend (Taskund), Turkesztán önálló oroszázsiai tanácsköztársaság fővárosa. Régi városrészében csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 16. [SRG.]

Tass Antal csillagász, szül. Temesrékáson 1876. ápr. 14-én. Tanulmányait a budapesti egyetemen és műegyetemen végezte és tanári oklevelet szerzett a mennyiségtan-fizikai szakból. 1899-ben mint asszisztens belépett a m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatóriumba, 1904-ben lett obszervator, 1913-ban címzetes aligazgató, 1919-ben valóságos aligazgató, majd 1923-ban igazgató. Konkoly-Thege Miklós, az intézet alapítójának és első igazgatójának 1916-ban bekövetkezett halála után ő vezette az intézetet és az összeomlás után, midőn Ógyallát a cseh megszállás fenyegette, az intézet műszereinek nagy részét Budapestre mentette. Fáradozásainak sikerült az irányadó köröket rábírni, hogy az egyetlen magyar állami csillagvizsgáló intézet Budapesten új életre keltessék és abból kifolyólag az intézet a Svábhegyen kapott hajlékot, ahol egyes megfigyelő pavillonokban a megfigyelések már meg is indultak.
Számos szakértekezése jelent meg a bel- és külföldi szaklapokban, továbbá az intézet hivatalos kiadványaiban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Taurus (lat.), csillagkép, lásd: Bika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 27. [SRG.]

Tautochron jelenségek, a csillagászatban olyan tünemények, melyek valamennyi földi észlelő számára ugyanabban az abszolút időpillanatban mennek végbe. Ilyenek pl. a holdfogyatkozások és a Jupiter-holdak fogyatkozásai. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 28. [SRG.]

Tavasz, a tél és nyár közti évszak. Csillagászatilag akkor kezdődik az északi féltekén, mikor a Nap középpontja látszólagos évi útjában dél felől az egyenlítőbe ér és tart addig, míg a Nap legnagyobb északi deklinációját el nem érte, vagyis Tavaszi napéjegyenlőségtől (márc. 20-21.) a nyári napfordulatig (jún. 21.). A déli féltekén fordítva akkor kezdődik a Tavasz, mikor a Nap középpontja észak felől ér az egyenlítőbe és tart, míg a Nap legdélibb helyzetét el nem éri, azaz szept. 22-23-tól dec. 21-22-ig, tehát mikor nálunk ősz van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 28-29. [SRG.]

Távcső vagy messzelátó, optikai készülék, mellyel távoli tárgyakat nagyobb látószög alatt láthatni, mint szabad szemmel s így mintegy közelítve látszanak. Megkülönböztetnek dioptrikus (lencsés) Távcsöveket vagy refraktorokat, melyek működése a fénynek üveglencsékben való törésén alapszik és katoptrikus (tükrös) Távcsöveket vagy reflektorokat, melyeknek szerkesztése a fénynek homorú tükrökön való visszaverődésén alapszik. Lásd: Asztronómiai ill. - Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 29-31. [SRG.]

Távolság két pont között az azokat összekapcsoló egyenes hosszúsága, mely egyszersmind a legrövidebb út a két pont között. - Látszólagos Távolság a csillagászatban két csillagon átmenő legnagyobb kör íve, vagy pedig a szemtől a két csillaghoz képzelt látósugarak bezárta szög. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 34. [SRG.]

Tejút (Galaxia, Isten-, Jézus-, Jakab-, Hadak-útja), az égnek az a fehéres sávolya, amely számtalan csillagból, csillaghalmazból, kisebb-nagyobb ködfoltból állva és közel egy legnagyobb kör mentén haladva, az ekliptikát az Ikreknél metszi s a Perseus, Kassiopeia, Hattyú, Sas, Szobieszki Pajzsa, Déli Korona, Centaurus, Argo-hajó, Nagy Kutya és Egyszarvú csillagzatokon megy keresztül. A Hattyúnál ketté válik és a második ág az Ophiuchuson, Skorpión át megy a Centaurus felé. A Nagy Kutyánál is ketté válik a Tejút, az egyik ág az Orion, a másik inkább a Kis Kutya felé halad és végül a déli féltekén a Centaur és a Déli Kereszt közt a Farkasig megy egy nyúlvány. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 54., 2 képmelléklet. [SRG.]

Tél, az ősz és tavasz közé eső évszak, csillagászatilag a legrövidebb naptól az arra követ. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 57-58. [SRG.]

Telespektroszkóp (gör.), a távcsőre alkalmazható csillagspektroszkóp. Lásd: Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. [SRG.]

Teleszkóp, lásd: Távcső, Asztronómiai műszerek, Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. [SRG.]

Tellurium (a lat. tellur annyi mint föld szótól), fizikai-csillagászati készülék, amely az évszakok váltakozását, a nap hosszának változását, valamint a nap- és holdfogyatkozások bekövetkezését a Földnek a Nap körül való évi pályafutása alatt szomlélhetővé teszi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 107. [SRG.]

Tengerhajózástan az a tudomány, amelynek célja a tengeri utakat tevő hajó helyének meghatározása. A csillagászati hajózástanban a hajó helyének meghatározása egy rendkívül finom műszer, az úgynevezett sextans segélyével történik. E készülékkel valamely égi testnek (nap, hold vagy csillag) a látóhatár feletti magasságát vagyis azt a szöget mérjük meg, amelyet egyfelől az égi testről és másfelől a látóhatárról szemünkhöz vont sugarak egymással alkotnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 139. [SRG.]

Tengeri tudományos expedíciók, mindama vállalkozások, amelyeknek célja a tengerek ortográfiai, fizikai és biológiai viszonyainak megismerése. A Magyar Adria Egyesület a haditengerészet Najade hajóján 1913. okt. 10-31-ig és 1914-ben az Adrián Fiuméból kiindulva két kutató utat tett. Különösen figyelemreméltók biológiai és hidrográfiai eredményei. Az expedíció szervezője Gonda Béla (lásd ott), vezetői Kövesligethy (lásd ott) és Leidenfrost (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 154-155. [SRG.]

Tenit vagy tänít, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 163. [SRG.]

Teodolit (theodolit, gör.). Az asztronómiában és geodéziában vízszintes és függőleges szögek mérésére szolgáló műszer. Egy szög a térben 3 pont által van megadva, tudniillik csúcspontja és két szárának irányában eső pontjai által. A Teodolit következőleg válik alkalmatossá egy ily szög vízszintes projekciójának mérésére: In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 166-167. [SRG.]

Teoretikus csillagászat annyi mint elméleti csillagászat. Lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 167. [SRG.]

Teramo, székhelye Teramo tartománynak és püspökségnek. Műszaki iskolája, múzeuma, liceuma, csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 170. [SRG.]

Terepfelvétel, az az eljárás, mely szerint a föld felületét pontos műszerek segélyével ebben kiképzett egyének felmérik s a cél szerint kisebbített alakban ábrázolva felveszik. A katonai Terepfelvétel lényege röviden az, hogy az ország egész területén egymástól nagy távolságban s nagyobb emelkedéseken levő pontok csillagászati háromszögelés (távmérés) által egymáshoz való helyzetükben nagy pontossággal meghatároztatnak, távolságaik kisebbített mértékben rajzpapirosra átvitetnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 174. [SRG.]

Térkép (földabrosz), a földfelületről, vagy annak egy részéről sík lapon előállított lehetőleg hű kép. Ératoszthenesz, amikor Felső- Egyiptomban végzett földmérésének eredményei szerint a mért délkört fődélkörnek véve, a Térképére még több délkört és párhuzamos kört is rajzolt föl, de egymástól egyenlőtlen távolságokban. Hipparchosz a távolságokat egyenlőknek hirdette, ő vette át a földképekre az addig csak csillagászati Térképeken használt hosszúságokat és szélességeket s ugyancsak ő szerkesztette az első sztereografikus vetületet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 179-180. [SRG.]

Természettudomány, az a tudomány, amely a természet összes tárgyait és jelenségeit minden irányban, teljesen és tökéletesen iparkodik megismerni. Bizonyos természeti tárgyakon fölismerhető törvényszerűségek kutatására szorítkozik (asztronómia, geológia, biológia). De ez egyes ágak kutatása is már olyan terjedelmet öltött, hogy lehetetlen valakinek csak egynekis teljes ismeretén uralkodnia, miért is újabb specializálódás szüksége következett be, így az asztronómia voltaképen a fizika önállóvá lett ága. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 188-189. [SRG.]

Területmérő (planiméter), sik lapokon fekvő idomok területének megmérésére szolgáló műszer. A műszer egy vagy két keréken gördül, a kerekeken oly számláló készülék van, amely a kerék gördülésével megtett utat méri. A műszernek fémkarja van, a karon tű, amellyel az idomot körüljárjuk. A kar vertikális tengely körül elfordulhat és elfordulásának nagysága szerint a kerekek számláló készülékének arányossága változik meg. A Területmérő elméletét részletesen vesd össze Kövesligethy Radó: Mathematikai és csillagászati földrajz (Budapest 1902). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 201. [SRG.]

Tetőpont, egy görbe vonalnak vagy felületnek (ama pont környezetéhez képest) legmagasabb vagy legmélyebb pontja. Valamely égi test látszólagos pályájának Tetőpontjai a délkörben vannak. Az égi testnek egy Tetőponton való átmenetelét tetőzésnek vagy delelésnek (lásd ott) mondjuk. Az éggömb legmagasabb pontját Tetőpontnak, zenitnek nevezzük, legmélyebb pontját nadirnak, az előbbi függőlegesen fejünk fölött van, az utóbbi függőlegesen lábunk alatt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 212-213. [SRG.]Tetőpontszög (Azitmuth, csillag- és hajózástan), az a szög, amelyet a délkör valamely csillag vagy földi tárgyon át gondolt tetőponti körrel képez. Kiszámítható vagy megfelelő készülékkel megmérhető. A nap vagy más csillag Tetőpontszögéből az iránytű eltérését, két vagy több földi tárgy Tetőpontszögéből a hajó helyét a térképen hátrametszés által meg lehet határozni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 213. [SRG.]

Thuban, a Sárkány-csillagkép alfa csillaga vagy alfa Draconis, 2? nagyságrendű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 252. [SRG.]

Tietjen, Friedrich német csillagász, szül. Garnkoltban 1832. okt. 15-én - megh. Berlinben 1895. jún. 21. 1874-ben az Astronomisches Recheninstitut igazgatója s tanár a berlini egyetemen. A "Berliner Astronomisches Jahrbuch" 1877-1897. és a "Nautisches Jahrbuch" 1880-97, évfolyamait ő adta ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 267. [SRG.]

Tisserand (ejtsd: tiszran), Francois Félix francia csillagász, szül. Nuits-St.-Georges-ban (Cöte-d’Or) 1845. jan. 13-án - megh. Párisban 1896. okt. 20. 1873-ban a toulousi csillagvizsgáló igazgatója,1892-ben a párisi obszervatórium direktora lett. Munkái elméleti természetűek s az égi mechanika különböző ágaira vonatkoznak. 1899-ben szülővárosában emléket emeltek neki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 289. [SRG.]

Torony, hasáb-kúp vagy hengeres építmény, amely magassági méretés jelentősség tekintetében a környezetből erősen kiemelkedik. Az újabb időkben többnyire technikai vonatkozású Tornyokat építenek. Ilyenek a tengerparti világító Tornyok, a Marconi-állomások, csillagvizsgáló Tornyok stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 368. [SRG.]

Torquetum, Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 374. [SRG.]

Toscanelli dal Pozzo, Paolo orvos, csillagász és geográfus, szül. Firenzében 1397-ben, megh. ugyanott 1482. máj. 15. Marco Polo és több más utazó megfigyelései alapján arra következtetett, hogy India nyugat felé hajózva is elérhető és így a föld gömb voltának hirdetője volt. Erről 1474-ben Kolumbusnak is említést tett, akit ezen közlés terveiben bizonnyal megerősített. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 379. [SRG.]

Többszörös csillagok, lásd: Álló csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 395. [SRG.]

Tőke István (marosvásárhelyi), 1725-től 1768-ig a nagyenyedi Bethlen-kollégium nagyhírű fizika-tanára. Külföldi tanulmányai folyamán Descartes iskolájához csatlakozik és számos fizikai műszerrel tér vissza, hogy kísérleti előadásokat kezdhessen. Consideratio magnitudinis mundi... 1766 c. csillagászati műve mellett ő írta legrégibb fizika-tankönyvünket: Institutiones Philosophiae Naturalis... Cibini 1876. Műszereit föltüntető hat rézmetszésű tábláját tanítványai készítették. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 396. [SRG.]

Tramontana (olasz) annyi mint északi szél, északsarki csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 452. [SRG.]

Transit (angol) annyi mint meridiánkor. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 453. [SRG.]

Triangulum (lat.), Háromszög, csillagkép az ég északi félgömbjén (azért Triangulum boreale-nak is nevezik). Szabad szemmel 30 gyengefényű csillag látható benne. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Triangulum australe, csillagkép, Lásd: Déli Háromszög. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 472. [SRG.]

Tridimit (tridymit, ásv.), sziliciumdioxid, vegyi összetétele a kvarcéval azonos, tehát dimorf-vegyület. Az egyszerű kristályok hatszöge táblák. Némely porfiritban, a bazaltba beolvasztott homokkőzárványokban és néhány meteoritban (Rittersgrün), végül néha az opálokban is előfordul. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 478. [SRG.]

Triquetrum, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 489. [SRG.]

Trivandram (Tirnvanautapuram), Travankor előindiai állam fővárosa, a maharadzsa székhelye, régi vára és szép hindu temploma van, katolikus püspöki székhely, csillagvizsgálója is van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 491. [SRG.]

Troilit (ásv.), vas-monoszulflid, csakis meteoritokban észlelték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 494. [SRG.]

Tromholt, Sophus, északifény-kutató, szül. Husumban (Schleswig) 1851. jún. 2-án - megh. Blankenhainban (Thüringen) 1896. ápr. 17. Bergenben 1876-ban magántanár lett. 1882-ben Koutokeine lapp faluban északifény-kutatások céljaira obszervatóriumot létesített. 1883-84-ben a sarkkör mentén ismételten utakat tett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 496. [SRG.]

Tucana, Amerikai Liba, csillagkép az ég D.-i félgömbjén, 22 szabad szemmel látható csillaggal. A dzéta Tucanae egyike a legnagyobb és legfeltűnőbb csillaghalmazoknak. Közelében az úgynevezett Nubecula minor vagy kisebb Capfelhő (Magellanféle felhő) nevű ködfolt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

Tűzgömb, lásd: Csillaghullás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Tycho Brahe, dán csillagász, szül. Knudstrupban (Helsingborg mellett) 1546. dec. 14-én régi svéd családból, megh. Prágában 1601. okt. 24. Kezdetben jogot tanult, de mindig nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal. 1567 körül Baselban megismerkedett Ramus Péterrel, az Aristoteles-féle filozófia híres ellenségével. Augsburgban pedig Hainzel testvéreknél, kik csillagászattal foglalkoztak, egy nagy quadranst állított fel és ezzel tett megfigyeléseket. 1571-ben visszatért hazájába hol nagybátyja, Steen Bille, egy régi kolostorban obszervatóriumot rendezett be számára. Itt figyelte meg az 1572-iki új csillagot, mely a Cassiopeiában jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 572-573. [SRG.]

Tycho-féle csillag, a Tycho Brahétól 1572-ben a Cassiopeiában felfedezett új csillag, Nova Cassiopeiae vagy Tychonis. Jelenleg B Cassiopeiae jelzéssel szerepel a csillagtérképeken. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 573. [SRG.]

Udvar, (Nap- és Hold-Uudvar), a Nap és a Hold körül néha látható fényes vagy színes kör. Csak a kisebb köröket illetik e névvel, a nagyobbakat gyűrűknek mondják. Az Udvarok fényhajlási jelenségek, akkor keletkeznek, amikor a fénysugarak a ködhólyagocskák közötti réseken áthaladnak. A fényforrást szürkés-kék kör veszi körül, mely belül világos fehér szinbe megy át, kívülről pedig sárga és vörös szinü körök következnek. A többszínű teljesen kifejlett Udvar ritkán fordul elő. A színes körök átmérőiből a ködhólyagocskák méreteire lehet következtetni. Az Udvarok a Hold körül gyakoriabbak, a Nap körül ennek fényerőssége miatt nehezebben vehetők észre.
A gyűrűk (Hold- és Napgyűrűk) 22° és 46°-nyi sugarú világos fehér körök. Elvétve színesek és nagy ritkán más fénytani jelenségekkel kapcsolatban lépnek fel. így néha világos ív megy át rajta s ahol a gyűrűt éri, ott keletkezik a melléknap (illetőleg mellékhold). Függőleges irányban, a gyűrű legmagasabb és legalacsonyabb pontjában is láttak melléknapot. A gyűrűk azáltal keletkeznek, hogy a fénysugarak a levegőben foglalt finom cirruszfelhők jégkristályain át törést szenvednek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 586. [SRG.]

Udzsain (Oojyne, Ujjain, Uddzsajani), város Gvalior britindiai hübérállamban a Szipra (a Csambal mellékvize) mellett az Adzsmir-Bombay vasút mentén. Több fejedelmi palotája, mecsetje van, hindu templomai közül nevezetes a Mahadevának szentelt, amelyben Szindhia mahadzsi feleségének gyönyörű mauzóleuma van. Híres csillagvizsgálója van, ahonnan a hindu geográfusok a kezdő délkört számítják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 589. [SRG.]

Új csillagok, lásd: Álló csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 598. [SRG.]

Ulugbegh Mirza Mohammed arab csillagász, szül. Szultániehben 1394-ben - megh. 1449. Timur világhódító mongol fejedelem unokája és Sah Rok fia, kinek halála után Szamarkand fejedelme lett. Legidősebb fia trónjától megfosztotta és meggyilkoltatta. Ulugbegh sokat tett a csillagászat fejlesztésére. Szamarkandban csillagvizsgálót építtetett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 621. [SRG.]

Umbilicus (lat.) jelenti a kézirattekercset tartó pálcika gombjait; ezért az Umbilicusig jutni annyi mint valamit végig olvasni, elvégezni. A napóra mutatóját is jelenti. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 622. [SRG.]

Upsala, az ugyanily nevű län fővárosa Stockholm közelében, a Svédország történetében oly sokszor szereplő gyönyörű Fyrisvallban. Legkiválóbb épülete az 1289-1453. épített gót stílusú templom. Van csillagvizsgálója is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 633. [SRG.]

Uránia, (gör. annyi mint égi), a múzsák (lásd ott) egyike, a csillagászat múzsája, a képzőművészet úgy ábrázolta, hogy egyik, kezében földtekét tart, a másik kezében a földtekére mutató pálcikát. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 636. [SRG.]

Uranográfia (gör.) annyi mint az ég leírása. Több régi csillagtérkép-gyűjtemény neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Uranolit (gör.) annyi mint meteorkő, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Uranometria (gör. annyi mint a csillagos ég kimérése), szűkebb értelemben pontos helymeghatározásokon alapuló csillagatlasz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Uranoszkóp (gör.), csillagászati műszer, amely a csillagoknak az égen való megkeresésére szolgál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Uranus, a Naptól kifelé számítva a nyolcadik nagy bolygó. Herschel fedezte fel 1781. márc. 13-én és eleinte üstökösnek tartotta. A pályaszámítás azonban csakhamar kimutatta az új égi test bolygó voltát s azt a sajátságos körülményt, hogy Flamsteed már 1690-ben ötször, Lemonnier pedig 1768-ban és 1769-ben nyolcszor figyelte meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 637-638. [SRG.]

Ursa maior (lat.), a Göncöl-szekere, vagy Nagy Medve csillagkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 644. [SRG.]

Ursa minor (lat.) a Kis Göncöl-szekere, vagy Kis Medve csillagkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 644. [SRG.]

Üstökös, lásd: Üstökösök. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. [SRG.]

Üstökös csillag. Az úgynevezett portentumok, vagyis nagy csapásokat jósló csodajelek egyike, amelyről főkép azt tartja a legtöbb nép hite, hogy háborút, vagy egyéb csapást jelent. A háborúval kapcsolatba egyebek közt leginkább kardhoz hasonló alakja miatt juthatott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. [SRG.]

Üstököskereső, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. [SRG.]

Üstökösök (kométák, a latinoknál stellae crinitae), azok a határozatlan alakú, ködszerű égi testek, melyeket rendszerint még csóva is kísér. Feltűnő alakjuk, semmi időszakosságot nem mutató rögtönös megjelenésük az emberek figyelmét ősidőktől fogva lekötötték, de azért természetüket csak későn ismerték fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 676-678., 1 képmelléklet. [SRG.]

Vadászkutyák, csillagkép, lásd: Canes Venatici. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Vállas Antal matematikus, szül. Pesten 1809. máj. 18-án - megh. New-Orleansban 1869. júl. 20. 1824-ben a piarista szerzetbe lépett. Mielőtt a szerzetesi fogadalmat letette volna, 1827-ben kilépett. Kazinczy a szépirodalomra ösztönözte, de ő a matematikát választotta. 1833-36-ig Eötvös Ignác bárónál volt nevelő. 1836-tól kizárólag az irodalomnak élt és egynéhány versen kívül Felsőbb fokú egyenletek egy ismeretlennel c. művét írta, melyért 1837-ben az Akadémia tagjául választotta. 1838-ban a rohonczi gazdasági akadémia tanára volt. Nevezetesebb művet írt a napórakészítésről (1833), és az égi és földtekék használatáról (1840). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 742. [SRG.]

Valódi idő, valódi napidő, a napórák mutatta idő. Lásd: Időmérés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 747. [SRG.]

Változó csillagok, lásd: Álló csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 756. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1925-re. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-54. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 55-79. Helymeghatározás a földfelületen.; A különböző időkről.; A csillagászati táblák. [SRG.]

KLEBELSBERG Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1923 november 3-án a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsága közgyűléséhez intézett szózata. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 83-90. [SRG.]

RADOS Gusztáv műegyetemi tanárnak a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsági közgyűlésén tartott felolvasása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 90-92. [SRG.]

ULLMANN Adolf főrendiházi tagnak, a Magyar Általános Hitelbank alelnökének felszólalása a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsága közgyűlésén. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. p. 93. [SRG.]

FLEISSIG Sándornak a budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnökének felszólalása a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsági közgyűlésén. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 94-96. [SRG.]

KRITZINGER, H. H.: A csillagkedvelő és a csillagászat. In: nachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 96-100. Fordította: Hille Aurél. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égitestek távolságának meghatározása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-123. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia művelése az ókori babilóniaiaknál. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 124-138. A babilóniaiaknál a Kr. e. III. évezredben magas fokot értek el a tudományok és benne az asztronómia. Kb. Kr. e. 2900-ből van feljegyzés, hogy mikor volt a Sirius heliákus kelése. A Kr. e. III. évezred közepén ismerték az ekliptika útját, megfigyelték a Hold és a bolygók helyzetét, ábrázolásaik voltak a csillagos égről, feljegyzéseik voltak a nap- és holdfogyatkozásokról.
Később, a Kr. e. VI. századból származó számos ékírásos tábla jegyzett fel csillagászati jelenségeket, melyekből a bolygók szinódikus keringési idejüket számíthatták, a Nap és a Hold maximális és minimális égi sebességét is megállapítottak. Felismerték az évszakok különböző tartamát. Az évnek 12 hónapra, a nappalnak és éjjelnek 12-12 órára osztása tőlük származik. Polgári naptáruk egy 19 éves ciklusban ismétlődött. A Sirius heliákus kelésén alapuló csillagászati naptáruk is volt és talán innen került át Egyiptomba. A babilóniai csillagászat közvetlen megelőzője és lépcsője volt Hipparchosnak és Ptolemaiosnak. [KSZ.]

OLTAY Károly: A gravitációs hálózatok jelentősége a felsőrendű magasságmérések (szintezések) szempontjából. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 138-155. [SRG.]

WODETZKY József: Relatívitás-elmélet és csillagászat. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 155-169. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Újabb nézetek a csillagok fejlődéséről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 169-177. [SRG.]

HAJTS Lajos: Az órák mikénti számozása a huszonnégyórás órákon. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 177-179. [SRG.]

STEINER Lajos: A csillagok pillogása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 180-186. [SRG.]

PEKÁR Dezső: Gravitációs kutatások Eötvös torziós ingájával. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 186-210. [SRG.]

OLTAY Károly: A nemzetközi felsőgeodéziai mérések állása hazánkban. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 210-214. [SRG.]

TASS Antal: Csillagképek, csillagrendek, csillagszám. A csillagok jelölési módja. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 214-223. [SRG.]

TASS Antal: Könyvszemle. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 223-226. [SRG.]

TASS Antal: A Nemzetközi Csillagászati Társulat 1924. évi kongresszusa. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 227-233. [SRG.]

Egyesületi ügyek. A "Stella" Csillagászati Egyesület alakulása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 237-248. Előkészítő-bizottsági közgyűlés, 1923. november 27.; Alakuló közgyűlés, 1924. május 21.; Végrehajtó-bizottsági ülés, 1924. szeptember 4. [SRG.]

A "Stella" Csillagászati Egyesület alapítványi tagjai. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 249-252. [SRG.]

"Stella" Csillagászati Egyesület alapszabályai. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 253-262. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Math. és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 36. 1925. jan-máj. 1-5.(421-425.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A világ képe. Az évezredek legendái. = Diogenes 3. 1925. szept. 19. 22-23. sz. p. 29-31. "...A babyloniak különben később a saját tanulmányaik alapján sok csillagászati ismeretekre tettek szert, ugy hogy az ókorban e téren legelői voltak, de egészen bizonyos, hogy csillagászati ismereteik java részét egy régibb, általuk meghódított néptől, a szumirektől szerezték. A babyloni birodalom megalapítása Hamu-Rábi alatt a Kr. e. 22-ik évszázadra esik. Egész bizonyos, hogy a szumirek a csillagászatot legalább kétezer évvel ezelőtt, tehát az ötödik évezredben Kr. e. már gyakorolták. A babyloniak ugyanis már tudták azt, hogy a Föld göncöle nem arra a pontra kerül vissza, ahol egy év előtt volt, elhajlást mutat és csak hosszabb idő után kerül vissza ugyanama helyzetbe s e közben a Föld göncöle egy kört fut be. ..." [HAI.]

A világ képe. A legenda eloszlott, új legenda. = Diogenes 3. 1925. okt. 10. 24. sz. 13-16. "Kopernikus, Keppler, Galilei megállapították, hogy a Föld nem a világ közepe, hanem csak egy szerény bolygó, mely a Nap körül kereng sokadmagával. De ez a Nap sem a világ közepe, csak egy a végtelen sok közül, egy kisebbecske, vénülő félben levő. Tudományos műszereinkkel meg tudjuk nemcsak a térfogatát, a tömegét, a súlyát mérni, hanem azt is megmondhatjuk, hogy milyen anyagokból áll. ..." [HAI.]

KÓCSY Jenő: Megdőlt a fizika, amit tanultunk. Egy magyar mérnök szenzációs tanulmánya. - Helytelen a gravitációs elmélet. - "A Nap nem tűzgolyó." = Erdélyi Hirlap 9. 1925. okt. 6. 2205. sz. p. 2. "(Arad, október 3.) Azt tanultuk az iskolában, hogy a Nap egy izzó lávatömeg, amelynek melege átsugárzik hozzánk, a Földre és ahogy a Nap fokozatosan kihűl, úgy lesz egyre hidegebb itt a Földön. Azt tanultuk, hogy minden anyagnak van bizonyos sajátsága, egy erő, amely a molekulákat összetartja, ez a kohézió és a Föld központi vonzereje miatt minden a Föld középpontja felé vonzódik, oly erővel, mint azt a tér sajátsága megengedi - ez a gravitáció - amit Newton és Kepler alakítottak fizikai törvénnyé. Ezeket és még egy egész tömeg más közismert Fizikai törvényt és feltevést dönt meg egy Romániában élő magyar mérnök. Néhány nappal ezelőtt hagyta el a sajtót. "A Nap nem tűzgolyó" című asztrofizikai tanulmány.
A könyv szerzője Révész Arthur, boksánbányai villamos művek igazgatója, az aránylag kis terjedelmű tanulmányában - mindössze száz oldal - alapos felforgatást rendez az elfogadott fizikai tételekben. Mint előszavában is írja, húsz esztendeig tartó szorgos megfigyeléseinek és számításainak alapja az új fizikai rendszer, amit felállított. A légköri elektromosságot akarta gyakorlatilag felhasználni és vizsgálatai során jutott annak biztos és kimutatható megállapítására, hogy a Nap nem hihetetlen forróságú és az egész naprendszert melegítő lávaszerű tűzgolyó, hanem épp oly közönséges égitest, mint a mi Földünk, föld felülettel és légkörrel és a Földéhez hasonló hőmérséklettel. Ez a megállapítása az általa felállított új asztrofizikai rendszer alapján történt. Ha az eddigi tudományos megállapításokat elfogadjuk a Nap 15 évig sem melegíthetné a Földet. ..." [HAI.]

KÓCSY Jenő: Erdélyi magyar mérnök világhódító uj tantétele. Aki megdöntötte a mai fizika alapjait - Beszélgetés Révész Arthur elektromérnökkel. = Erdélyi Hirlap 9. 1925. okt. 25. 2222. sz. p. 4. "(Arad, okt 24.) "A Nap nem tűzgolyó" címen nemrégiben szenzációs könyv hagyta el a sajtót. A könyv népszerű ismertetését már megkezdtem az Erdélyi Hírlap hasábjain és a folytatásait csak ritkább időközökben kívánom megírni, mert a kis könyv tömören oly mennyiségben ontja magából a köztudatban eddig elismert fizikai törvényeket megdöntő fejtegetéseket és az uj tantételeket, hogy ezt a hatalmas anyagkomplexumot csak fokozatosan lehet közkinccsé tenni. [...] Most Budapesten voltam és hosszasabban beszélgettem tanulmányomról dr. Ribar és dr. Dengi egyetemi tanárokkal, a Tudományos Akadémia tagjaival. Mindketten érdeklődéssel kisérték fejtegetéseimet és megígérték, hogy adataimat utánaszámolják. [...]
A Napból nem hőhullámok jönnek hozzánk és az égitestekre, hanem fényhullámok. Ezek elektromos eredetűek. A mozgó elektromosság mágneses erőkörfolyamatot létesít. A Napból a Földre áramlik a mágneserővonal, természetesen az ellenkező pólusokra és ez a kétsarki mágnesesség okozza a Föld saját tengelye és a Nap körül való forgását. Túltelítés folytán a Földről visszaáramlik a Napba az elektromosság és ez idézi elő az északsarki fényt. A Napból beáramló elektromosság útját az állatöv fény néven ismert tünemény mutatja. A ki- és beáramló elektromosság ugyanis a föld légkörében akadályra talál és fényjelenséget idéz elő. A Föld légrétege lencsét alkot a Nap fénysugarai előtt és a léglencsén áthaladó és az egyenlőn összpontosuló sugarak okozzák a Föld melegét." [HAI.]

OKOLICSÉNYINÉ HARMOS Eleonóra: Ég- és földgömb 1700-ból. = Földrajzi Közlemények 53. 1925. 1-3. füz. pp. 61-62. Az Egyetemi Könyvtár Coronelli-glóbuszairól. [IBQ.]

MARCZELL György: A paläoklimatológia legújabb eredményei. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 45-47. A Magyar Meteorológiai Társaság 1925. jan. 25-én megalakult. Ezért 1925-től kezdve a már 29. évfolyamában járó "Az Időjárás" folyóirat egy új évfolyamszámozást kezdett el (1. évf.), de egyúttal a régi (29. évf.) számozást is feltüntette. [IBQ.]

SZOLNOKI Imre: Hatással vannak-e a napfoltok a hőmérsékleti eltérésekre. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 55-56. [IBQ.]

H. A.: Gömbvillám. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. p. 65. 1924. szept. 1. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Bozóky Endre. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. p. 67. [IBQ.]

Mahler Ede egyetemi tanár. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. máj-jún. 5-6. füz. p. 88. A Naptárjavításról tartott előadást 1925. máj. 3-án a Stella Csillagászati Egyesületben. [SRG.]

Sz. I. [SZOLNOKI Imre]: Napfolttevékenység előrejelzéséről. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. máj-jún. 5-6. füz. p. 99. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Napsütési megfigyelések Kalocsán 1898-1913. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. júl-aug. 7-8. füz. pp. 105-109. [SRG.]

VONDRA Antal: Flammarion Camille 1842-1925. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. júl-aug. 7-8. füz. p. 115-118. [IBQ.]

FEYSZ A. Hugolin: Teljes napfogyatkozás Északamerikában. = Katholikus Szemle 39, 1925. 7. sz. pp. 420-428. [ZSE.]

Érdekes képek a hétről. = Képes Krónika 7. 1925. jún. 21. 25. sz. "1. Flammarion Camille, a világhírű csillagász, 83 éves korában meghalt. Igazi apostola volt ennek a legszebb tudománynak; számos könyve magyarul is megjelent." Ez a képaláírás teljes szövege. [HAI.]

Uj találmányok és kutatások. Haldokló üstökösök. = Képes Krónika 7. 1925. aug. 2. 31. sz. p. 1001. "Már néhány évvel ezelőtt figyelmeztetett arra Berberich, hogy a kis keringési idővel bíró üstökösöknek, amelyek tehát aránylag csak szűk pályát futnak be a Nap körül, a fényessége minden visszatéréskor feltűnően csökken és a csóvaképződés is mindig gyengébb. Szerinte ennek az az oka, hogy az üstökösök veszítenek az anyagukból. Holetschek legújabb alapos vizsgálatai megerősítették ezt a feltevést. Ő 22 üstököst vizsgált 3,3 és 76 év közötti keringési idővel (Encke és Halley.) Megállapította, hogy vannak állandó fényű és csökkenő fényű üstökösök. A régebben ismert üstökösök tartósabbaknak látszanak, míg az újonnan felfedezettek gyengébbek.
Berberich úgy gondolta, hogy a csóva fejlesztéséhez az üstökös anyaga elhasználódik és ha az üstökös már messzi távozott a Naptól, csak akkor szűnik meg a csóvafejlesztés, sőt ilyenkor új anyagokat is vesz fel azokból a törmelékekből, melyekkel útjában találkozik. Rövid keringési időnél azonban a bevétel nem fedezi a kiadást, úgy, hogy az üstökös lassan kint lesoványodik. Az üstökösök gyakran feltűnő anyagveszteségéhez Holetschek szerint hozzájárul a nagy bolygók vonzó ereje is, mely a laza tömegű üstökös-fejet szét is szórhatja. A veszteségi lisztára egyelőre három üstökös kerül: a Biela-üstökös, mely a csillagászok szeme láttára oszlott ketté, 1852-ben még egyszer megjelent, de aztán csak mint meteorraj került elő. 1879-ben utoljára jelentek meg a Brorsen-féle és a Tempel 1. sz. üstökösök. Ezeknek a legszorgosabb kereséssel sem találták többé nyomát. Mind a három üstökösnek rövid keringési ideje volt és pedig 6.6 év, 5.5 év és 6 év." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

UJJ Gyula: Más világok mint a mienk. Pillantás a végtelenbe. = Képes Krónika 7. 1925. júl. 19. 29. sz. 899-902. "...Befejezésül próbáljunk meg egy kissé számolni. Földünk átmérője 12,735 km. Tömege 6000 trillió tonna (a trillió 18 zeróval íródik.) A Nap átmérője 1.400,000 km, távolsága 150.000,000 km. = 8 fényperc. A Naprendszer átmérője 9 milliárd km. = 8 fényóra. A legközelebbi nap (Centaurusz alfája) 4 fényesztendő = 40 billió km. A Tejút korongjának átmérője 30-40,000 fényesztendő lehet, a vastagsága egy milliárd naprendszer. Teleszkópjaink mintegy 10-12 millió fényesztendő (100-120 trillió km.) átmérőjű gömb belsejéből hoznak hírt. Ebben van körülbelül egy millió csillagrendszer, átlag legalább egy milliárd csillaggal. Ez egy billió naprendszer.
Valószínűleg mindegyikben vannak vagy lesznek olyan bolygók, amelyiken szerves élet is van. Mennyi élőlény ez! Mennyi szép és rút, mennyi bűn és erény, mennyi öröm és bánat abban a végtelen mindenségben, amelynek csak parányi porszeme a mi Földünk!?... " [HAI.]

BANDAT Horst: Van-e élet a holdban? = Képes Krónika 7. 1925. szept. 6. 36. sz. pp. 1176-1178. "...A tudomány nem mindig azt koszorúzza meg, aki szívós kitartással igyekszik föltárni a természet titkait; sokszor a véletlen is fontos sőt döntő szerepet játszhatok a sikerben. Ez történt W. H. Pickering hírneves csillagásszal is, aki különben a Hold kiváló ismerője. Pickering 1924 ősze óta sorozatos fényképfelvételeket készített a Holdról. Célja főképp az volt, hogy megállapíthassa azokat a változásokat, amelyek a kráterek oldalainak bedűlése folytán előállottak. Jó távcsövekkel 20 méteres nívókülönbségek is láthatók rajta és a kihalt égitest felületén végbemenő változások, ha nagyobb méretűek, fényképek összehasonlításából megállapíthatók.
A felvétel javában folyt, amikor a tanár asszisztense figyelmeztette mesterét, hogy a hatalmas Kopernikus krátertől északnyugatra (a Holdon az égtájak a távcsőnek megfelelően fordítottak) fekvő Eratosthenes, gyűrűs hegység fenekén gyakran változó foltok láthatók. A tanár maga is meggyőződött arról, hogy a nevezett kráter fenekén halvány fantasztikus alakú foltok vannak. A legkülönösebb azonban az volt, hogy a foltok állandóan változtatták mind a helyüket mind az alakjukat. Mozgásuk - mert csak erről lehet beszélni - napfölkelte után folyton fokozódott, legerősebben változott a direkt napsugárzás alatt. A mozgás sebességét is sikerült megállapítani 3,7 láb (1 méternél valamivel több) volt percenként. Az aránylag lassan mozgó tömeg - mászó rovar sebessége - állandóan változtatja alakját és színét. [...]
Pickering tanár felfogása szerint az Eratosthenes kráter mélyében még van levegő. "A kráterek fenekén talán még megmaradt a levegőnek és vízgőznek némi nyoma" állapítja meg a híres csillagász."A mozgó foltok hatalmas rovarhadak lennének, amelyek a védő gázréteg alatt tiszavirágszerű életet élnek. A felkelő nap sugarai alatt megszülető lények a nap eltűnésével elpusztulnak. Fantasztikus alakúak lehetnek... Roppant tömegük, akár a sáskahad, vándorol a mély kráter fenekén!..." Bár Pickering tanár neve jóhangzású, a fenti magyarázatot azért mégsem lehet simán elfogadni. Tavaly ugyanis két angol csillagász az egyik kráter fenekén ködszerű képződményeket látott. Felvételek is készültek róla. A ködszerű képződményeket igen helyesen a vulkáni tevékenység legutolsó nyilvánulásainak tartják. ..." [HAI.]

Csillagjárások és élet sorsok. = Képes Krónika 7. 1925. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1804-1806. "A XVI. század utolsó negyedében Tycho Brahe - "az égforgás-tudók fejedelme" - lázas lelkesedéssel dolgozott abban a pompás obszervatóriumban, melyet II. Frigyes dán király építtetett neki, hogy minden gondtól mentesen, teljes földi kényelemben vizsgálhassa a csillagok járását és megjósolhassa belőlük a dinasztia ivadékainak jövendőjét. János hercegnek, a dán király harmadik fiának sorsát kutatta a nagy tudós és fölállította a horoszkópot - vagyis a csillagzatok állását a herceg születésének pillanatában - hogy az égi jelek titkos értelmét megfejtve, megjósolhassa a bíboros csecsemő életefolyását. Különös gonddal dolgozta ki ezt a horoszkópot - németre is lefordította a szülők kívánságára - és lehetőleg kíméletesen igyekezett tudatni velük, hogy milyen szomorú sors várakozik gyermekükre. [...] - Tizennyolcadik évében hány veszedelmek fenyegetik az újszülöttet...
Nem mondja nyíltan, hogy "halál", bár határozottan céloz reá, amikor bejelenti, hogy egyszerre három irányból is fenyeget a szerencsétlenség. [...] A tengeren se történt semmi baj, bár szörnyű viharok hányták-vezették és szórták szét a flottát. Mars és Vénusz tehát megkegyelmezett a hercegnek, de hátra volt még Saturnus, a nyavalyáival ... És ez nem is maradt el. János herceg már az ünnepélyes fogadtatás napján megbetegedett, ágynak esett és föl se kelt többé. - 1602 okt. 28-ikán kilehelte lelkét, még mielőtt 18-ik évét betöltötte volna. Ez a jóslás hihetetlen mértékben megnövelte Tycho Brahének már egyébként is óriási tekintélyét. [...] Pedig ekkor már Kopernikusz másfél század óta fölfedezte és megállapította a naprendszer mozgásának igazi törvényeit és Regiomontanus csillagvizsgálója már a XV. század vége óta kizárólagosan pozitív, tudományos alapon dolgozott.
Lehet, hogy ezek a komoly tudósok már nem hittek a csillagjóslás babonájában, de kénytelenek voltak úszni az árral, mert csak úgy élhettek a tiszta tudománynak, hogy ennek költségeit hazug horoszkópok készítésével szerezték meg. Híres asztrológus volt Kepler János is, II. Rudolf osztrák császár udvari csillagásza Prágában, akinek írásaiból itt-ott, mintha kiütköznék az a fölfogás, hogy az egész asztrológia csak hazug, megbízhatatlan fattyúhajtása a tiszta tudománynak. [...] Mert Kepler hitt az asztrológiában - hiszen az ő korában vakon hitt benne mindenki és őt is ebben a hitben nevelték! - csak a horoszkópok fölállításával járó nagyképű hókuszpókuszokat vetette meg. Ezért reformálni igyekezett, új alapokra akarta fektetni az asztrológiát, megtisztítván az "égforgás tudományát" minden salaktól, hogy a "planéták járásából" matematikai pontossággal lehessen - nem megállapítani, hanem - kiszámítani az emberek sorsát és jövendőjét.
Mert - nem ismervén azt a világerőt, melynek törvényein (a nehézkedést) Newton fedezte föl - csak azt az "égi erőt" látta, mely az egész Naprendszert együtt tartja, - és hitt abban, hogy ennek az égi erőnek döntő hatalma van az embernek sorsára is. ..." [HAI.]

PÉCSI Gusztáv: Légi utazás a Naprendszerben. = Komáromi Lapok 45. 1925. máj. 16. 59. sz. pp. 2-4. "A relativitás elméletének likvidációjáról és a Napsebességről írt könyvemben a kozmikus légkörről írt fejezetében megkockáztatott jegyzet: "A Holdra vagy a Marsra utazni szándékozóknak nem kell levegőt magukkal vinniük!" alapján több oldalról meginterpelláltak a fenti címben foglalt problémáról, minthogy az utóbbi időben amerikai újságok közleményei alapján az egész világsajtót bejárják a fantasztikusnál fantasztikusabb cikkek e tárgyról. Sajnálom, hogy bosszúságomban mindjárt eldobtam e közleményeket s igy nem méltathatom tüzetesebben. [...]
A német aerotechnika nagy sikere után az ember azt hinné, hogy a kozmikus utazás mesgyéje is körülbelül adva volna. De nem! Az amerikai fantaszták visszatérnek Jules Verne ötletéhez. "Ágyúból kilőtt löveg", "rakétaszerű lövedék" stb. formájában oldható meg szerintük a kérdés. "A probléma megoldása tisztán technikai kérdés, mégpedig a pyrotechnika kérdése elsősorban. Megoldása legközelebb várható stb." Cikkemnek a szokásos nagyhangú cím helyett "Utazás a csillagvilágban" a szerényebb "Utazás a Naprendszerben" címet adtam s a végén jól járunk, ha eredményképp a "Föld rendszerünkben való utazás lehetőségére bukkanunk, mely persze magában foglalja a Holdat is." ..." [HAI.]

OLASZ Péter S. J.: A népszerűsített természettudomány ujdonságai. = Magyar Kultúra 12. 1925. jan. 1. sz. pp. 41-42. Könyvismertetések. [SRG.]

Az oláh naptáregyesítés nem sikerült. = Magyar Kultúra 12. 1925. jan. 1. sz. p. 55. Katolikus krónika. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: Pécsi Gusztáv: A relativitás elméletének liquidálása. A Napsebesség kiszámítása. Budapest, 1924. = Magyar Kultúra 12. 1925. ápr. 4. sz. pp. 217-218. Könyvismertetések. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Meghalt a legnépszerűbb csillagász. Flammarion emlékezete. = Magyarság 6. 1925. jún. 6. p. 5. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Magyar csillagászok másfélszáz változó csillag fényingadozásait figyelték meg. = Magyarság 6. 1925. jún. 28. p. 23. Tass Antal (Változó csillagok photometrikus megfigyelései.) című könyvének ismertetése. [SRG.]

KUDAR János: Az Einstein-féle színképeltolódás és a kvantumelmélet. = Mathematikai és Physikai Lapok 32. 1925. jan-máj. füz. pp. 80-91. Az Einstein-féle gravitációelmélet a Nap spektrumának a földi fényforrások spektrumához képesti eltolódását jelzi a nagyobb hullámhosszak felé. [SRG.]

KOSZTOLÁNYI Dezső: Párbeszédek. Kövesligethy Radó. = Pesti Hirlap 47. 1925. máj. 24. 116.(15.698.) sz. p. 5. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Camille Flammarion. = Pesti Napló 1925. jún. 6. p. 1. Nekrológ. A francia tudománynépszerűsítő méltatása, de kritikája is. [IBQ.]

(cs): A januári napfogyatkozás. = Szabad Egyetem 2. 1925. jan. 1. 1. sz. pp. 11-12. 1925. január 24., július 20-21. [SRG.]

Léghajóról is megfigyelik Amerikában a napfogyatkozást. = Szeged 6. 1925. jan. 24. 19. sz. p. 6. "Newyorkból jelentik: A tudományos intézetek a legmesszebbmenő előkészületeket tették a január 24-i napfogyatkozás megfigyelésére. A Los Angeles nevű léghajó pénteken este 24 órai útra indul Nantucket felé. A léghajó fedélzetén a washingtoni tengeri csillagvizsgáló csillagászai vannak, akik szükség esetén a felhők fölé emelkedve, veszik vizsgálat alá a napkorongot, amelyről fényképfelvételeket készitenek." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A holdtalan éjszaka világossága. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jan. 815. füz. p. 38. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jan. 815. füz. p. 39. 1925. márc. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: Mágneses megfigyelések a déli mágneses pólus közelében. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jan. 815. füz. p. 45. Levélszekrény. Tudósítások. (5.) [SRG.]

MENDE Jenő: A tehetetlenség és gravitáció felfedezői. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. pp. 79-80. Apró közlemények. [PIR.]

BRENNDÖRFER János: Versenyfutás a Nappal. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. pp. 84-85. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. p. 86. Cs. L.: A Jupiter fényességéről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (11.) = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. p. 86. Kl. G.: Naprendszerünkön kívül van-e még "Központi naprendszer?" [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (12.) = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. p. 86. DM.: A Sarkcsillag és a Göncöl távolságáról. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Jupiter mult évi szokatlan fényessége. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. p. 87. Levélszekrény. Feleletek. (10.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Nap-rendszer mozgása. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. pp. 87-88. Levélszekrény. Feleletek. (11.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Göncöl-szekér két hátsó csillagának távolsága a Sarkcsillagtól. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. p. 88. Levélszekrény. Feleletek. (12.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. márc. 817. füz. pp. 130-131. 1925. ápr. - máj. jelenségek. [SRG.]

PUTNOKY László: Vegyi elemeink előfordulása Földünkön kívül. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. ápr. 818. füz. pp. 150-160. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. ápr. 818. füz. pp. 172-173. 1925. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. máj. 819. füz. pp. 206-208. 1925. júl. - aug. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. máj. 819. füz. p. 212. Levélszekrény. Tudósítások. (27.) [PIR.]

MENDE Jenő: A napsugárzás változása. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. máj. 819. füz. p. 212. Levélszekrény. Tudósítások. (28.) [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jún. - júl. 820-821. füz. pp. 278-279. 1925. szept. jelenségek. [SRG.]

BOLEMAN Géza: A napképekről. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. aug. - szept. 8-9. sz. pp. 304-306. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. aug. - szept. 822-823. füz. p. 317. 1925. okt. jelenségek. [SRG.]

BOGDÁNFY Ödön: A zöld sugár. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. okt. 824. füz. pp. 342-344. Verne Gyula hívta fel rá a figyelmet. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. okt. 824. füz. pp. 362-363. 1925. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. nov. 825. füz. p. 399. 1925. dec. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (59.) = Természettudományi Közlöny 57. 1925. nov. 825. füz. p. 405. L. B. kérdése a Nap tevékenységéről. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A naptevékenység változása. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. nov. 825. füz. p. 408. Levélszekrény. Feleletek. (59.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. dec. 826. füz. pp. 448-449. 1926. jan. jelenségek. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: A Mars újabb rejtélyei. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jan. - dec. 1-4.(157-160.) pótfüz. p. 79. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

BARCZA Imre: Nagycenk - Irottkő - Léka. (1 képpel.) = Turisták Lapja 37. 1925. 1-3. sz. p. 26. Thirring Gusztáv felvétele az irottkői kilátóról, amelyen látszik a napóra. [SRG.]

POLLÁK Antal: A perpetuum mobile és a világ vége. = Uj idők 31. 1925. febr. 8. 6. sz. pp. 134-136. Csillagászati vonatkozásokkal is. A gravitációról. A Merkúr pályamozgásának rendellenességeiről, amelyre Einstein talált egy új elméletet, amely az eltéréseket megmagyarázza. A világegyetem entrópiájáról. [KSZ.]

Fénykép a nagyvilágból. Az amerikai Yale-Egyetem különleges készülékei, amelyekkel a minapi napfogyatkozás alkalmával az Einstein-féle relativitás-elméletet kívánták megfigyelésekkel ellenőrizni. = Uj idők 31. 1925. febr. 22. 8. sz. p. 183. A képen hosszú fókuszú távcsövek láthatóak a terepen elhelyezve. [KSZ.]

A modern csillagászat. = Uj idők 31. 1925. ápr. 19. 16. sz. p. 386. Newcomb Simonnak, a nagy amerikai csillagásznak "Népszerű csillagászat" című munkája hamarosan megjelenik magyar nyelven. [KSZ.]

Népszerű csillagászat. = Uj idők 31. 1925. máj. 3. 18. sz. p. 441. Newcomb "Népszerű csillagászat" című műve 320 oldal terjedelemben, Fülöp Zsigmond feldolgozásában megjelenik. Az Uj Idők előfizetői öt havi részletfizetéssel szerezhetik meg. [KSZ.]

Sztr. K. [SZTROKAY Kálmán]: A tudomány jegyében. = Uj idők 31. 1925. jún. 28. 26. sz. p. 637. Az 1925. jan. 24-i teljes napfogyatkozás megfigyelése külföldön sok helyen sikeres volt. Általánosan a teljes napfogyatkozások megfigyelésének különlegességeiről. [KSZ.]

          1926.

HARKÁNYI Béla: Az új csillagokról. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 277-285. Klny. a "Stella" Csillagászati Egyesület 1926. évi Almanachjából. [KSZ.]

KARL János - VARGHA György: A világrészek földrajza (Afrika, Amerika, Ausztrália és a Sarkvidékek) és csillagászati földrajz a középiskolák III. osztálya számára. III. kötet. Az új tanterv szerint átdolgozott kiadás. Budapest, 1926. Franklin-társulat. 102 p. + 1 p. (Tartalomjegyzék). Csillagászat: pp. 84-102. [TZS.]

KEDVES Miklós: Magyar - Képessy kísérleti fizika a fizikai és csillagászati földrajz alapelemeivel a 40.483/1908. sz. VKM. rendelettel kiadott tanterv alapján polgári leányiskolák számára. Átdolgozta Kedves Miklós. 6. kiadás. Budapest, [1926.] Lampel R. (Wodianer F. és fiai R. T. Könyvkiadóvállalata, Franklin-Társulat nyomdája. 206 p. A VKM. e könyvet jelen 6-ik kiadásában 36.836/1926.III. a. sz. rendeletével, polgári leányiskolák számára tankönyvül engedélyezte. A szerzők eredetileg: Magyar László és Képessy Imre. Csillagászat: pp. 170-206. A csillagászati földrajz elemei. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hogyan készül egy bolygó ephemerise? Budapest, 1926. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-115. Német nyelvű kivonat: Wie kommt eine Planetenephemeride zustande? p. 254. Klny. a "Stella" Csillagászati Egyesület 1927. évi Almanachjából. [SRG.]

  "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. [12+] 368 p. Klebelsberg Kuno elnöki előszava.; A szerkesztők előszava. [SRG.]

SZMODICS Hildegard: A napóra szerkesztéséről. Budapest, 1926. 12 p. Különlenyomat: A Budapesti IV. ker. Községi Eötvös József Reáliskola 1925/26. évi Értesítőjéből. A napóra alaptípusainak geometriai szerkesztése. 4 ábrával. [MRG.]

TIX Miklós: Fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel a polgári leányiskolák IV. osztálya számára. Írta: Tix Miklós polgári iskolai tanár. Az ábrákat rajzolta: Schaffer Ferenc, Darabos István és Horváth Jenő. Budapest. [1926.] Kiadja a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 157 p. Csillagászat: pp. 133-148. A csillagászat elemei. [KSZ.]

"Az uralkodó bolygó: Nap.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Farsang tartama.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1926-ik közönséges esztendőre. Huszonhatodik évfolyam [Debrecen, 1925.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. [SRG.]

SŐREGI János: Pásztorok, csillagok... - Elbeszélés. - In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1926-ik közönséges esztendőre. Huszonhatodik évfolyam [Debrecen, 1925.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. pp. 44-47. [SRG.]

MOCSÁRY Béla id.: Egy érdekes számítás. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1926-ik közönséges esztendőre. Huszonhatodik évfolyam [Debrecen, 1925.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. pp. 114-116. "Julius Caesar, mint pontifex maximus, a még ma is "Julián naptár" néven használatban levő időszámítást Sofogenes és M. Flavius tudósokkal kr. e. 46-ik évben rendeztette." [SRG.]

Amundsen Nap iránytűje. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. p. 9. Égtáj és földrajzi hosszúság meghatározás új műszere. Külföldi cikk.; "Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása" című könyvet Salusinszky Imre szerkesztette, Kemény Simon és Szabó László voltak a szerkesztőbizottság tagjai. Az ismeretterjesztő cikkeket az akkori legjelesebb tudományos és technikai szakemberek írták: Bartucz Lajos antropológus, Beke Manó matematikus, Kövesligethy Radó csillagász, Réthly Antal meteorológus, Steiner Lajos geofizikus, Toborffy Zoltán mérnök-geológus, és mások, valamint külföldi szaklapokból átültetett írások kerültek bele.
A cikkek súlypontja a csillagászat, orvostudomány és repülés-technika területén van. Mintaszerű ismeretterjesztő mű a legszélesebb nagyközönség számára. A 303 oldalas kötetet sok fekete-fehér kép és 10 műnyomatú képtábla illusztrálta. Az Est - Pesti Napló - Magyarország előfizetőinek ingyen juttatta a kiadó kb. 50 ezer példányban. [IBQ.]

Az utolsó két év felfedezései és találmányai. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 33-41. Őstörténet, Csillagászat (11 rövid hír, például: a Greenwichi Obszervatórium költözése, a 2000-ik kisbolygó felfedezése, a Hold új hőmérséklet mérése, stb.), Biológia, Orvostudomány, Kémia, Fizika, Technika. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A vörös szén. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. p. 42. Az Il Messengero cikke alapján a Föld termikus energiájáról és hőmérsékletéről. [IBQ.]

B. M. [Beke Manó]: Einstein elméletének bizonyítékai. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 100-103. Az általános relativitás elméletének három csillagászati bizonyítéka. [IBQ.]

PROHÁSZKA Ferenc: Az utolsó tíz év nevezetesebb földrajzi felfedezései. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 131-139. Expedíciók és kutatások. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hogyan tágítja csillagrendszerünk határait a tudomány. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 173-175. Az extragalaxisok távolság mérésének új eredménye - E. P. Hubble - a cepheidák és nóvák segítségével. A Scientific American 1925. márc. száma alapján. A Scientific American cikk a szerző az 1885, évi S Andromedae szupernóva magyar felfedezését is leírja. [IBQ.]

[BEKE Manó]: A legújabb kozmogónia. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 177-178. A legújabb kozmogónia összefoglalása. A Nobel-díjas H. W. Nernst termodinamikai modellje a kozmosz és az égitestek hőegyensúlyáról. [IBQ.]

BALLÓ Rudolf: Nap-motorok. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 200-201. A napenergia hasznosítása. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kísérleti csillagászattan. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 211-213. A Zeiss-féle optikai planetárium története, ismertetése, működése. Az első magyarországi planetárium, 1904-ben! Az óramutató mint planetárium. A Scientific American 1925. márc. száma alapján. [IBQ.]

STEINER Lajos: Földmágnességi kutatások. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 219-221. A földmágnesség változásai és eredete. [IBQ.]

Variatio (lat.), lásd: annyi mint változtatás, változat az asztronómiában a Hold mozgásának egyik egyenlőtlensége, amelyet Tycho Brahe fedezett fel 1590 körül. Az egyenlőtlenség az oktánsokban éri el legnagyobb értékét, 39’-et, syzygiákban és quadratúrákban eltűnik. Mechanikai helyes magyarázatát Newton adta először az ő törvénye alapján. Állandók Variatio-ja a perturbációk számításának egyik módszere, melynél a bolygópálya elemeit nem tekintjük állandóknak, hanem változóknak. Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 16. [SRG.]

Vas (ferrum). A Vas igen fontos fém, mint ásvány, egyrészt mint égi eredetű meteorvas (lásd: Meteorit), másrészt mint földi eredetű termésvas fordul elő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 34. [SRG.]

Vasmeteorit (ásv.), helyesebben meteorvas, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Vega, alfa Lyrae, a Lant-csillagzat legfényesebb, elsőrendű csillagja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 112. [SRG.]

Velence (Venezia), Velence tartomány fővárosa, kereskedelmi és hadi kikötő, fekvése, története és műemlékei Európa egyik legérdekesebb városává tették. Legkiválóbb intézetei között hajós- és ipariskola csillagvizsgálóval is van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 132. [SRG.]

Vénus, a Naptól kifelé számított 2-ik bolygó, a Mercur és a Föld között kering, oly pályában, amely az összes bolygóké között legközelebb áll a körhöz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 146-147. [SRG.]

Vertikális kör vagy magassági kör a csillagászatban oly legnagyobb kör az éggömbön, amely átmegy a zeniten és nadiron, amely tehát merőleges a horizonra. A Vertikális kör és a meridián közti szög az azimut. A Vertikális körnek a horizontól a csillagig terjedő íve a csillag magassága. A keleti és nyugati ponton átmenő Vertikális kör az úgynevezett első Vertikális kör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Vesper, Vesperugo (lat.) annyi mint est, estve és az esthajnali csillag (Venus) megszemélyesítése. Lásd: Phosphoros. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 194. [SRG.]

Világ, csillagászati szempontból az ég csillagainak összessége, ide számítva természetesen Földünket és bolygórendszerünket is. Ez értelemben univerzumnak is szokták nevezni. Lásd még Világkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 233. [SRG.]

Világglóbus, éggömb, a csillagos égnek gömbönvaló előtüntetése, mindazokkal a körrendszerekkel, melyek a tájékoztatást és helymeghatározást közvetítik. Berendezése olyan, mint a földgömbé (lásd ott) csakhogy a föld felülete helyett a csillagok vannak reárajzolva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 234 [SRG.]

Vilmos IV., [Hessen-Kassei.] a Bölcs, hessenkasseli tartománygróf (1567-92). Nagylelkű Fülöp tartománygróf legidősebb fia, szül. 1532. jún. 14-én - megh. 1592. aug. 25. Atyjától Kasselt örökölte s ő lett megalapítója a hessen-kasseli fejedelmi ágnak. Jeles csillagász és matematikus volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 354. [SRG.]

Vindemiatrix vagy béta Virginis, harmadrendű csillag neve a Szűz csillagképében. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 361. [SRG.]

Virgo (lat.), Szűz, lásd: csillagkép az ekliptika mentén 181 szabad szemmel látható csillaggal, köztük egy elsőrendű, az alfa Virginis vagy Spica. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 377. [SRG.]

Virgo (lat.), Szűz, az állatöv hatodik jegye (tip) 120°-150°-ig In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 377. [SRG.]

Vitruvius Pollio, római műépítő és mérnök. Kr. e. 25-23 közt De architectura címen egy tíz könyvre terjedő munkát írt, amit Augustusnak ajánlott. Az első hét könyv a tulajdonképeni építészetről szól, a 9. az időmérésről (napórák szerkesztése). Előadása nehézkes, adatai nem föltétlenül hitelesek, tudása fogyatékos, de mint a maga nemében egyetlen könyv, a szakemberre nézve igen fontos. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 401. [SRG.]

Vízöntő (kanna, Aquarius vagy Amphora), az állatöv 11-ik jegy. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 422. [SRG.]

Vízöntő (kanna, Aquarius vagy Amphora), csillagkép az ekliptika mentén, mely Heiss szerint 146 szabadszemmel látható csillagból áll, köztük egy sem fényesebb harmadrendűnél. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 422. [SRG.]

Vizszinmérleg, lásd: Libella. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 426. [SRG.]

Vízszintes az oly egyenes vagy sík fekvése, mely párhuzamos a nyugvó víz színével. - Ív vagy vízszintes kör (azimutális kör) lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 426. [SRG.]

Vízszintes napóra, lásd: Napóra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 426. [SRG.]

Vogel, Eduárd német Afrika-utazó, szül. Crefeldben 1829. márc. 7-én - megh. Vadaiban 1856. febr. Lipcsében és Berlinben természettudományokat és csillagászatot tanult. 1851. Londonban a Bishop-féle csillagda asszisztense lett, 1853-ban az angol kormány Petermann javaslatára megbízta egy középafrikai expedíció vezetésével. Marában 1856 februárjában Vadai szultánjának parancsára megölték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Vogel, Hermann Karl német asztrofizikus, szül. Lipcsében 1841. ápr. 3-án - megh. Potsdamban 1907. aug. 13. 1835-ben szülővárosának csillagvizsgálóján nyert alkalmazást, 1870-ben Bülow bárónak a Kiel melletti bothkampi csillagvizsgálójára ment, 1874-től a potsdami asztrofizikai obszervatóriumon obszervátor. 1882-től pedig ez intézet igazgatója. Vogel a modern asztrofizikának kiváló mestere. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Vopell, Kaspar kölni térképész, élt 1511-1561 között, rajzolt több földtérképet, astrolabiumot, megjelent három térképe: Világtérkép (1545), Európa térképe (1566) és a Rhein térképe (1558). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 451. [SRG.]

Vulpecula cum ansere (lat.), Róka a libával, kis csillagkép az ég É.-i felén, 62 szabad szemmel látható csillaggal, melyek mind negyedrendűnél kisebbek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 479. [SRG.]

Wegener, Alfréd geofizikus, szül. Berlinben 1880. jan. 11-án. Ugyanott 1905-ben a csillagászatból doktorrá avatták. 1905-ben a lindenbergi aeronautikai obszervatórium asszisztense, 1906-08 között és 1912-1913-ig a Grönlandba küldött expedíciókban vett részt. 1919-24-ig a hamburgi Seewarte osztályfőnöke és egyúttal az ottani egyetemnek rendkívüli tanára, 1924-ben a gráci egyetemen a meteorológia és geofizika rendes tanszékét foglalta el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 516. [SRG.]

Weinek László csillagász, szül. Budán 1848. febr. 13-án - megh. Prágában 1913. nov. A bécsi egyetemen, Berlinben és Lipcsében csillagászati tanulmányokat folytatott. 1872-73-ban a szász fokmérésben vett részt. 1873-ban a Venus-átvonulás észlelésére Schwerinben berendezett csillagászati állomás vezetésével bízták meg. 1874-ben mint a német Venus-expedició helyettes vezetője Kerguelen szigetére ment. 1875-ben a lipcsei csillagvizsgáló első obszervátora, 1883-ban a prágai német egyetemen a csillagászat tanára, a csillagvizsgáló igazgatója. Itt készítette fotográfiai felvételek nagyítása és közvetetlen észlelés egyesítése által nyert szép holdrajzait. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 519-520. [SRG.]

Weiss, Edmund osztrák csillagász, szül. Freiwaldauban 1837. aug. 26-án - megh. Währingben 191.7 jún. 21. 1869-ben a csillagászat tanára a bécsi egyetemen, 1875-1908-ig a bécsi csillagda igazgatója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 523. [SRG.]

Weyprecht, Karl északsarki utazó, született Michelstadtban (Hessen) 1838-ban - megh. ugyanott 1881. márc. 21. Darmstadtban az ipariskolát elvégezve, 1856-ban mint tengerész-hadapród az osztrák haditengerészet szolgálatába állott és 1868-ban sorhajóhadnaggyá neveztetett ki. Mint kiküldött, közreműködött az 1870-ben Tuniszban látható napfogyatkozás megfigyelésénél. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 545. [SRG.]

Widmanstätten-féle idomok, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 551. [SRG.]

Wild, Heinrich svájci fizikus és meteorológus, szül. Usterben, Zürich kantonban 1833. dec. 17-én - megh. Zürichben 1902. szept. 5. Zürichben, majd Bernben működött mint tanár. Bernben a csillagvizsgáló igazgatója is volt. A nagy svájci meteorológiai hálózat alapját ő vetette meg. 1868-ban Pétervárra hívták, hol a fizikai központi obszervatórium igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 558. [SRG.]

Wilsing, Johannes német asztrofizikus, szül. Berlinben 1856. szept. 8-án. 1881-ben a potsdami obszervatóriumon nyert alkalmazást. Számos értekezése az Astronomiscbe Nachrichtenben, a potsdami obszervatórium kiadványaiban és más folyóiratokban jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 564. [SRG.]

Winnecke, Friedrich August Theodor német csillagász, szül. Grossheerében 1835. febr. 5-én - megh. Bonnban 1897. dec. 2. 1872-ben a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló igazgatója Strassburgban. Kettőscsillagok pályameghatározásával, a Nap parallaxisával és üstökösökkel foglalkozott főleg. Tizenöt üstököst fedezett fel, köztük egyet, mely Winnecke nevét viseli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 571. [SRG.]

Wislicenus, Walter Friedrich német csillagász, szül. Halberstadtban 1859. nov. 5-én - megh. Strassburgban 1905. okt. 3-án, mint a csillagászat tanára az ottani egyetemen. Ő alapította az Astronomische Gesellschaft támogatásával az Astronomischer Jahresbericht című bibliográfiát, mely 1900 óta évenkint jelenik meg, 1910 óta a berlini királyi Astronomisches Recheninstitut szerkesztésében vesz részt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Wodetzky József csillagász és fizikus, egyetemi tanár, szül. Verseczen 1872. márc. 15. Főiskolai tanulmányait Budapesten és Párisban végezte. Az elméleti asztronómia magántanára a budapesti egyetemen. 1923-ban kinevezték a fizika, nyilvános rendes tanárává a debreczeni egyetemre. Az Astronomischer Jahresbericht magyarországi munkatársa. Tagja a Szent István Akadémiának. Az 1925-ben megindult Stella csillagászati almanach egyik szerkesztője. E lexikon, csillagászati részének írója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 581. [SRG.]

Wolf, Max német asztrofizikus, szül. Heidelbergben 1863 jún. 21-én. 1885-ben saját költségén csillagvizsgálót építtetett szülővárosában, amelyen csillagászati fényképezéssel foglalkozott. 1891 óta fényképezés segítségével több mint 200 kis bolygót fedezett fel. 1893 óta egyetemi tanár és a Heidelberg melletti Königsstuhlon levő asztrofizikai obszervatórium igazgatója. A Magyar Tud. Akadémia 1908-ban külső tagjává választotta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 584. [SRG.]

Wolf, Rudolf svájci csillagász, szül. a Zürich melletti Fällandenben 1816. júl. 7-én - megh. Zürichben 1893 dec. 6. 1847-ben a berni, 1850-ben a zürichi csillagvizsgáló igazgatója és a csillagászat tanára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 584. [SRG.]

Wolf-Rayet-féle csillagok azok, melyeknek színképében különösen a hidrogén-, hélium- és magnézium vonalak mutatkoznak erősen. Wolf és Rayet francia csillagászok ismerték fel először 1867-ben a Hattyú csillagképében. Azóta külön színképosztályba sorozták a Wolf-Rayet-féle csillagokat. Számuk eddig 55. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 586. [SRG.]

Wren (ejtsd: renn), Christopher sir angol építész és fizikus, szül. East-Knoyleban (Wiltshire) 1632. okt. 20-án - megh. Hampton Courtban 1723. febr. 25. Már 1657-ben a londoni Gresham-College-on a csillagászati tanszéket foglalta el, 1660-ban az oxfordi egyetemre hívták meg, hol matematikát adott elő. Működésének súlypontja az építészet terére esik. Ő építette a greenwichi csillagvizsgálót. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 594. [SRG.]

Würzburg, a bajorországi Unterfranken kerületnek és az egykori Würzburg püspökségnek székhelye. Az egyetemi templom a nagyszerű toronnyal rendelkezik, amelyet most csillagvizsgálóul használnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 599. [SRG.]

Yildum, a Kis Göncölszekere delta csillaga, delta Ursae minoris. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 611. [SRG.]

Zách Ferenc Xavér báró asztronómus, szül. Pozsonyban 1754. jún. 4-én - megh. Párisban 1832. szept. 2. Ifjú korában az osztrák hadseregben szolgált, hol terepfölmérési munkálatokat végzett. Később Ernő szász-gothai herceg szolgálatába lépett, ki őt ezredessé léptette elő. 1787-ben a herceg a Gotha melletti Seebergen obszervatóriumot építtetett, melynek Zách volt igazgatója 1806-ig. 1815-től Genovában töltött néhány esztendőt és egy obszervatóriumot alapított, 1827-ben Párisba költözködött át. A M. Tud. Akadémia 1832-ben választotta tagjává. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 619. [SRG.]

Zeiss, Karl német mechanikus, szül. Weimarban 1816. szept. 11-én - megh. Jenában 1888. dec. 3. Ugyanott 1846-ban optikai műhelyt alapított s különösen mikroszkópjai lettek híresek. Később Abbet, majd idősb fiát, Roderichot is üzlettársává vévén, vállalatát a tudományos eszközök elsőrendű gyárává fejlesztette. Halála után fia kilépvén a vállalatból, Abbé a Zeiss-alapitvány birtokába adta át a vállalatot, amely nagy hírre tett szert kitűnő csillagászati műszereivel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Zenit (arab) annyi mint tetőpont, a felfelé meghoszszabbított függélyesnek metszőpontja az égbolttal. Függő ónnal vagy valamely folyadék (rendesen kéneső) nyugodt felszínével jelöljük ki. A Zenit a horizonnak látható pólusa, ellentétben a nadirral (lásd ott), mely a horizon láthatatlan pólusa. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 666. [SRG.]

Zenit-szektor, régebben használatban volt asztronómiai műszer, mely kis zenit-disztanciák mérésére szolgált. Hasonló az univerzális műszerhez, csupán a magassági kör helyett nagysugarú körszektor volt alkalmazva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 666. [SRG.]

Zenit-teleszkóp, kis zenit-disztanciák mérésére szolgáló asztronómiai műszer. Hasonló az univerzális műszerhez; magassági köre nagysugarú és a fokbeosztás rendkívül gondos és finom és azonkívül Horrebow-niveauval van felszerelve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 666. [SRG.]

Zónaidő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. Már régen szükségét érezték az egész föld kerekségére érvényes időszámításnak, szemben a helyről-helyre változó helyi idővel. 1883 októberében a nemzetközi geodetikai kongresszus Rómában kimondta, hogy tudományos célokra és a világforgalomra nézve egységes időszámítást kellene elfogadni. 1884 októberében aztán 25 állam diplomáciai és tudományos képviselőiből álló konferencia ült össze Washingtonban, mely megállapodott abban, hogy az egységes (világ-) idő kiindulási déllője a greenwichi, a nap a középnap legyen és ez éjféltől éjfélig terjedőleg 0 órától 24 óráig számíttassék. De még a konferencia összeülése előtt az északamerikai vasúttársaságok öt időövben (zónában) állapodtak meg, olyformán, hogy az egyes zónákon belül az azok közepén keresztül déllő ideje legyen érvényes.
Ezeket a déllőket úgy választották meg, hogv Greenwichtől 60, 75, 90,105 és 120°-nyira legyenek Ny.-ra, tehát idejök a greenwichi időhöz képest 4, 5, 6, 7 és 8 órával késsenek, egymás közt ennélfogva minden zóna ideje 1-1 órával különbözzék a szomszédostól. Mivel Európában is az Oppoltzer ajánlotta greenwichi egységes idő bevezetése leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött, Schramm az amerikai zónarendszert ajánlotta, szintén Greenwichből, mint első meridiánból kiindulólag. Az első zóna e terv szerint Greenwichtől K.-re és Ny.-ra 7° 30’-ig-terjedjen, ideje a greenwichi volna, a második 7° 30’-től 22° 30’ K.-re Greenwichtől terjedjen, idejét a Greenwichtől K.-re 15° alatt haladó déllő adná, mely tehát éppen 1 órával járna a greenwichi idő előtt stb. Az első öv ideje a nyugateurópai, a másodiké a középeurópai, a harmadiké a keleteurópai idő stb., mindegyik Zóna ideje a szomszédostól épp 1-1 órával térne el.
Az 1890 júliusában tartott vasút-igazgatói tanácskozmány az európai vasutak legnagyobb részére elfogadta a Zónaidőt és azóta életbe is léptette. Nálunk Baross Gábor rendeletével 1890. okt. 1-én nemcsak a vasutakon, hanem a közéletben is életbe lépett a Zónaidő, még pedig a középeurópai, melyből csak az ország legkeletibb részei esnek ki, de egyöntetűség végett szintén bevonattak. A középeurópai Z. hazánkban legközelebb áll a fiumei időhöz, Budapesten 16 percet késik a helyi időhöz képest. [SRG.]

Zsidó irodalom (héber irodalom). Izsák ben-Bárukh Albalia Granadában (megh. 1094.), a szevillai királyi udvari csillagásza és birodalmának főrabbija volt. Portugáliában: a matematikus és csillagász Ábrahám Zacuto, a Juchászin c. becses krónika szerzője. Olaszországban már 930-ban működik Sabbatai Donnolo, aki mint orvos, botanikus és csillagász egyaránt kivált és kommentárt írt a Szefer Jecirához. Gans Dávid (megh. 1613.) Prágában, aki Tycho de Brahéval és Keplerrel személyes érintkezésben állt, több matematikai és csillagászati munkát írt héber nyelven. Lévi ben Gersóm (Rálbág, megh. 1340 után) Milkhámot Adonáj (Az úr harcai) című művében a tudomány védelmére kel, írt még terjedelmes kommentárt is a szentíráshoz, valamint értekezletet az asztronómiáról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 735-738. [SRG.]

Abbot, Charles Greely asztrofizikus, szül. Wiltonban, Boston mellett 1872. máj. 31-én. A washingtoni obszervatórium igazgatója, főképen napsugárzási és színképelemzési tanulmányokat írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 772. [SRG.]

Albrecht, Karl Theodor csillagász, szül. Drezdában 1843. aug. 30-án - megh. Potsdamban 1915. aug. 31. A potsdami Geodätische Institutionban működött. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 787. [SRG.]

Archenhold, Friedrich csillagász, szül. Lichtenauban (Vesztfália) 1861. okt. 2-án. A berlin-treptowi csillagvizsgáló igazgatója. 1900 óta szerkeszti a Das Weltall c. népszerű csillagászati folyóiratot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 818. [SRG.]

Auwers, Arthur német csillagász, megh. Berlinben 1915. jan. 24. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 825. [SRG.]

Backlund, Johann Oskar svéd csillagász, megh. Pulkovában 1916. aug. 30. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 827. [SRG.]

Barnard, Edward Emerson amerikai csillagász, megh. Williams-Bayben 1923. febr. 6. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 844. [SRG.]

Bauschinger, Julius német csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 850. [SRG.]

Becker, Ernst német csillagász, megh. Freiburgban 1911. aug. 6. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 852. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1926-ra. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-71. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach táblázataihoz. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-87. Alapfogalmak.; A csillagászati táblák. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A föld belsejének tömegeloszlása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 91-101. [SRG.]

KÜRSCHÁK József: Megemlékezés Bolyai Jánosról új világa megteremtésének századik évfordulója alkalmából. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-115. Fölolvasta 1923. nov. 8-án a Br. Eötvös Loránd Mathematikai és Physikai Társulatban. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia művelése az ókori egyiptomiaknál. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 115-132. Az égen mindennap látható jelenségek és a földi élet folyamatának összehasonlítása. Egyiptom földjének termékenysége, az évenként visszatérő áradásoktól függött, amely éppen a Sirius (Szothisz) csillag napkelte előtti megjelenésekor következett be. Ez a heliákus kelés napja az új év kezdete lett. Naptáruk is a Sirius figyelésén alapult és három 365 napos évüket egy negyedik 366 év követte. Az állatövi csillagképeknek is ők adtak nevet a Kr. e. III. évezred első felében. Egyszerű műszerek is előkerültek ásatásokból, melyekkel az északi irányt és a délkört tűzhették ki a Kr. e. VI. században. Csillagok delelését felsoroló óratáblák. A dékáncsillagok jegyzéke. Az öt szabad szemes bolygó és a Hold részletes figyelése. [KSZ.]

OLTAY Károly: A drótnélküli telegrafálás jelentősége időmegállapítások (óraösszehasonlítások) szempontjából. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 132-153. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Törvényszerűségek az elemek spektrumaiban. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 153-200. [SRG.]

WODETZKY József: Csillagrendszerek. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 200-217. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Az időprognózisról. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 217-229. [SRG.]

GRÓH Gyula: Az anyag belső szerkezete. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 229-276. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Az új csillagokról. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 277-285. [SRG.]

STEINER Lajos: A Nap mágnessége. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 286-295. [SRG.]

TASS Antal: A csillagtávolság-meghatározások modern módszereiről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 296-317. [SRG.]

RÉDEY István: A légi fotogrammetriáról. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 318-332. [SRG.]

WODETZKY József: Hugo von Seeliger. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 335-337. [SRG.]

TASS Antal: Camille Flammarion. (1842-1925.) In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 338-341. [SRG.]

Tass Antal: 1926-ban esedékes visszatérő üstökösök. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 341-343. [SRG.]

TASS Antal: Az 1925. évi üstökösjárás. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 343-345. [SRG.]

TASS Antal: A potsdami csillagvizsgáló 50 éves fennállásához. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 345-347. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 347-348. Az abszolut legfényesebb csillag (S Doradus).; Nova Pictoris 1925. [SRG.]

Jelentés a Stella 1925. évi tevékenységéről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 351-353. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászat multja, jelene és jövője hazánkban. In: A Természet-, Orvos-, Műszaki- és Mezőgazdaságtudományi Országos Kongresszus munkálatai Budapest 1926. évi januárius 3-8. Szerk.: Gorka Sándor. Budapest, 1926. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 67-75. Harkányi Béla, Zichy Ernő József, Tangl Károly, Csengeri Haczky Egon hozzászólásával. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 37. 1926. jan-ápr. 1-4.(433.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A belső tagok munkálatai (Főleg 1925-1926-ban.) Mahler Ede. = Akadémiai Értesítő 37. 1926. okt-dec. 10-12.(435.) füz. pp. XXIX-XXX. [SRG.]

PÁSZTOR Miklós: A Napon végbemenő jelenségek. = Botond. Szépirodalmi és tudományos folyóirat 2. (14.). 1926. jan.-febr. 1-2. sz. pp. 20-22. Fejezetcímek: A Nap szemcsézettsége.; A napfoltok.; A fényesség csökkenése a napkorong közepétől a széle felé.; A napfáklyák. [HAI.]

Millikan professzor sugarai. = Diogenes 4. 1926. jan. 16. 2. sz. p. 15-16. "...Millikan professzor észlelt olyan sugarakat, melyeknek a hullámhossza sok ezerszer még a gammasugarakénál is kisebb és így rengetegül nagyobb az áthatoló képességük. E sugarak a világűrből kerülnek a Föld körébe. E sugarak még másfél méter vastag fémtömbön is keresztülhatolnak. E sugarak az ibolya fénysugárnak a hullámhosszánál több milliószor kisebbek.
Millikan véleménye szerint e sugarak idegen világtesteken valamely elem atombomlásának az eredményei, oly atombomlás lehet ez, mely talán a Földön is történik, (vagy a Napban) de oly, hosszú, életű elemeké, hogy ezek atombomlásait eddig nem voltunk képesek észlelni, csak a Millikan-féle sugarak létezéséből lehet következtetni. Állandó, végleg megkötött, változhatatlan, befejezett nincs, atom sincs örökkétartó és bizonyára nemcsak a radioaktiv elemek atomja bomlik, hanem a többi is. Ami eddig csak filozófiai elmélkedés volt, az a Millikan fölfedezése alapján tudományos következtetés." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. 1. = Diogenes 4. 1926. ápr. 24. 9. sz. p. 19-21. "Derült időben, napszállat után lassanként felragyog a csillagos ég. Lassanként, mintha valami vezérlámpagyújtó egymás után közeledne hozzájuk a csóvájával. Legelőször látjuk a Holdat, olyankor, ha esthajnalkor már a látóhatárunkon áll, mert a legközelebb van hozzánk. A Hold a Föld darabontja, külön kisérője a Földnek, e körül forog nagyon kevéssé lapított körpályán és csak a Földdel együtt járja útját a Nap körül. Ezért látjuk az összes csillagok között a Holdat a legnagyobbnak, tányérnagyságúnak, mert a legközelebb van, de a fény, amit ránk szór, nem az övé, hanem a Nap visszavert fénye, - akár mintha ezüsttükörrel vezetnők vissza a ráeső lámpafényt. Aztán feltűnik a Vénus, - mikor esthajnalcsillag - ragyogó kékesfehér színben. ..." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. 2. = Diogenes 4. 1926. máj. 8. 10. sz. p. 15-19. "...A mi saját csillagunknak, a Napnak kiszámíthatjuk a távolságát és a nagyságát. Minthogy a Föld, melyen mi élünk körülkerengi a Napot, de nem szabályos, hanem kissé benyomott körben - elipszisben - a Nap voltakép az év egyetlen napján sincs tőlünk egyenlő távolságra. De e távolságokat napról-napra megállapíthatjuk. Ha a legnagyobb és legkisebb távolságot összeadjuk és az így kapott számnak a felét vesszük, kapjuk a Nap középtávolságát, ami körülbelül 149 és fél millió kilométer. [...]
Az ujabkori észleletek azt bizonyítják, hogy mégis tudtuk észlelni az állócsillagok mozgását. E mozgást úgy kell érteni, hogy a Nap egész bolygórajával tehát velünk együtt mozog egyirányban, mely mozgás közben a mi helyzetünk a Nappal szemben nem változik. [...] Kapteyn csillagász megállapította, hogy két nagy csillagraj van, melyek mozgása meg van állapítva, az egyik az Orion csillagkép felé, a másik az ellenkező irányba mozog. [...] A műszerek finomultával egyre több állócsillag távolságát sikerült megállapítani. A Naphoz legközelebb álló csillag a Centaur csillagcsoport Alfája, ..." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. 3. = Diogenes 4. 1926. jún. 5. 12. sz. p. 14-17. "...De a valószinüségszámítás szerint, a mi Napunkra nézve egy legalább vele egyenlő tömegű nappal való összeütközés valószinüsége csak akkora, hogy vagy százezerbillió évnyi vándorlás múlva történhetnek meg. De e számításnál csak a látható csillagokat vettük mérlegre. Minthogy azonban biznyosra vehetjük, hogy a világűrben sokkal több sötét, tehát láthatatlan csillag kereng, mint látható, az összeütközés valószínűsége sokkal nagyobb, de így is vagy ezerbillió év kell hozzá. Szóval emiatt még egyelőre nyugodtan alhatunk. Ez a szám persze csak hozzávetőleges, de ennyire mindenesetre taksálhatjuk egy naprendszer életét. ..." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. 4. = Diogenes 4. 1926. jún. 19. 13. sz. p. 9-11. "A kettős csillagok majdnem egyforma tömegüek és elipszis alakú pályán forognak, de nem úgy ahogy a bolygók, vagyis hogy az ikercsillagok egyike a gócponton és a másik akörül forog, hanem úgy, hogy mind a kettő a közös súlypontjukat kerengi körül a bolygókénál sokkal elnyújtottabb elipszisben. A legtöbbnek sikerült a körforgása időtartamát meghatározni és pályájuk vonalát is megállapítani. Ebből sok ikercsillagnak a tömegét is ki lehetett számítani. Ilyen kettőscsillag a fehér fényben izzó Sirius, amelynek egyik csillaga kétszer és egy ötödször nagyobb a mi Napunk tömegénél, míg a másik csak akkora, mint a Nap. ..." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. 5. = Diogenes 4. 1926. jún. 26. 14. sz. p. 8-11. "...Nap sugárkévése tehát nyomást fejt ki azokra a tárgyakra, amelyeket a sugár elér. E nyomás nagysága természetesen nagyobb távolságra a Naptól egyre kisebbedik (mégpedig úgy, hogy kétszer, háromszor stb. akkora távolságra a nyomás négyszer, kilencszer stb. kisebb.) Ezt Maxwel kiszámította, de a kiszámított sugárnyomás oly picike volt, hogy észlelni, a legfinomabb műszerrel sem volt képes kimutatni. De alig egy negyedszázaddal későbben sikerült légüres térben észlelni és megmérni a sugárnyomást és megállapítani, hogy épen annyi, mint amennyiben Maxwell kiszámította. De a csillagászatban ennek a törvénynek csak Svante Arrhenius juttatott vagy 26 évvel ezelőtt jelentőséget. Arrhenius kiszámitotta, hogy a Napfelületen akkora lehet a sugárnyomás - fekete testre - hogy egy köbcentiméternyi területen 2 és háromnegyed milligrammot tesz. ..." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. 6. = Diogenes 4. 1926. júl. 17. 15. sz. p. 13-16. "Láttuk, hogy a csillagok nagy sugárzása nyomást gyakorol igen kis testekre, pici porszemekre. Ez a nyomás akkora erejű lehet, hogy bizonyos portömegeket kiszorít egy naprendszer köréből és átszorítja egy más naprendszer vonzó körébe. Minthogy pedig minden csillag így tesz, minden nap kinyom egy porkészletet a maga hatásköréből, de más csillag viszont belenyom a maga készletéből, úgy hogy a naprendszerek így állandóan és örökösen kicserélik magukat. [...] Azt is láttuk, hogy a sugárnyomás által kiszorított portömegek vagy összecsomósodnak és lesznek belőle a meteorkövek, vagy kozmikus por alakjában lebegnek az űrben. A (kisebb) meteoritok és a (nagyobb) meteorok keletkezését, összecsomósodását, mint azt kísérletek is mutatták, a villamosság hozza létre. ..." A ködfolt tehát ép úgy elveszíti legforróbb molekuláit, mint a Napok és így a peremén egyre lehül. Vagyis ennek is növekszik az entrópiája, ..." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. 7. = Diogenes 4. 1926. aug. 7. 16-17. sz. p. 28-30. "A ködfoltok a csomója a csillagvilág romantikájának. Clausius szerint a világnak valamikor ki kell hülni, mikor egymás után valamennyi naprendszer kialszik és akkor beáll a világegyetem örökkétartó nyugodalma, a világhalál, nem azért, mintha egy leheletnyi energiakészlet megsemmisült volna, hanem mert az egyetemes kiegyenülés létrejött s többé munkát, világváltozást végezni képtelen. Ez a magyarázat oly világosnak látszott, hogy a tudomány nem tudott érvet felhozni ellene, hiszen a napoknak igazán ki kell hülniök valamikor, mert minden izzó test, ha új meleget nem kap, kihül. De ha egymás után minden naprendszer kihül, a világnak is egészen ki kell hülnie, mert nincs honnan kapnivaló meleg. ..." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. 8. = Diogenes 4. 1926. aug. 28. 18. sz. 14-16. "Gyakran észleljük az égen uj csillagok hirtelen fellobbanását, melyeknek a fénye azután ép oly gyorsan elhaloványodik s végül egészen láthatatlanokká lesznek. A legérdekesebbet ezek között a tudomány 1901-ben észlelte, mikor a Perseus csillagképben hirtelen egy elsőrangú fényű csillag jelent meg február 22-én. [...] Ez a változó csillag minden jelenségével két csillag összeütközésének a hírét közölte velünk. A két összeütköző csillag mindenike sötét volt az összeütközés előtt, azért nem lehetett egyiket sem megelőzőleg a fényképfelvételen látni. Ez az összeütközés tőlünk legalább 120 fényévnyire történt. Legnagyobb fénye tehát több ezerszer nagyobb lehetett. Sugárnyomása tehát rengetegül nagyobb lehetett, mint a mi Napunkénál. a Napé és a sugárnyomás által kiszorított portömegek mozgása is sokkal sebesebb, mint azoké, melyeket a Nap elszorít magától. ..." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. 9. = Diogenes 4. 1926. szept. 25. 20. sz. p. 13-15. "A Diogenes előző cikksorozatának rövid összefoglalása ez: A csillagok (Napok) egyre árasztják ki a világűrbe a melegüket és bár kapnak és fejlesztenek önmagukból is meleget, de azért végelemzésben valamikor a csillagnak is ki kell hülnie és ki is hűl, mert biztos tudomásunk van teljesen kihült és kialvadóban levő világtestekről. De így idővel, ha minden csillag kihült, ki kellene hülnie az egész világegyetemnek.
Világfagy, mikor az energiafeszültségek közt minden különbözet megszünvén, teljes kiegyenülés létesül. Ámde a világ mégse hült ki, tehát kell lenni valahol valami gyüjtő telepének a Napok által kisugarazott melegnek, ahol ismét tüzet gyújthat. A kisugarazott melegnek eme gyüjtőhelyei a ködfoltok. Ezek úgy keletkeznek, hogy két világtest összeütközik, világos és sötét Napok, vagy csak sötétek, az összeütközésben mind a kettő porrá zúzódik és a melegétől tömegüknek nagy része gázzá válik. Rengeteg gáz és portömegek eme csillagösszeütközések eredménye. ..." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. 10. = Diogenes 4. 1926. okt. 9. 21. sz. p. 15-17. "A csillagok, már t. i. a fényekkel ragyogók - gázból állanak, tehát rájuk is alkalmazandó a gáz törvénye. Egy csillag rengeteg gázgömb lévén, mint láttuk, a felszínén a leghidegebb, a közepén a legforróbb, ami érthető, mert a felületen levő molekuláknak van terpeszkedési helyük, szétillannak, egy részük, még pedig a legmelegebbek, végleg elszöknek a Nap testéből és igy ennek a felületen le kell hülni, mert ép a legmelegebbek hagyják el, másrészt azok is, amelyek nem tudnak többé vonzóköréből menekülni, szétlazulnak, az űrben van helyük és így kevesebbszer ütközhetnek egymásba, kevesebb meleget kalapálnak ki egymásból, amellett még egyre messzebb jutván, hidegebb helyekre jutnak, ahol lehülnek. [...]
Ezért van az, hogy a csillagok nem lehetnek se igen óriási tömegűek, mert ekkor a külső rétegek úgy összenyomnák a belsőket, hogy azok heve oly óriásivá nőne, hogy felrobbantaná a csillagot, - se kicsinyek, mert akkor igen rövid idő alatt kihülnének. Bizonyos, állandó egyensúlynak kell lenni a külső és belső nyomásnak, hogy a csillag hosszú életű legyen. A csillagok tömege tehát bizonyos, nem nagyon tág határok közt mozoghat. ..." [HAI.]

A csillagvilág romantikája. [11.] A tejút. = Diogenes 4. 1926. okt. 23. 22. sz. p. 15-17. "Látta már mindenki, girbe-gurba folyó módjára tekeregni az égboltozaton, egyhelyütt mintha szigetet akarna képezni, két ágra szakadva, mint Csallóköznél a Duna. Ez az a nagy ködfolt, mely befogta és ki nem ereszti tán többé magából a mi Napunkat egész bolygórajostul, vele minket is evvel a földgolyóbissal. Valamikor két nagy csillag összeütközéséből keletkezett, ez a szigetkaroló két ága, nem más mint a motólakarok, melyekké akkor szakad a ködfolt, mikor a két egymásnak rohanó nap nem teletalálatban éri és zúzza szét egymást. [...] A tejút mindenesetre egy úgynevezett centrifugális ködfolt, vagyis olyan, melynek egyes részei a központi nap vonzóköréből kiszabadulva kerengenek, ami természetesen nem zárja ki, hogy egy része centripetális legyen, vagyis egy központi nap rendszere legyen.
De az újabb kutatások megdöntik azt a véleményt, hogy a Tejút közelében sok a csillag, mert igazában azt kell mondanunk, hogy mindama csillagrendszerek, melyeket az égen észlelünk, beletartoznak a Tejútba, vagyis nemcsak a mi Naprendszerünk, hanem az összes látható csillagok is benne vannak a Tejútban. Még a tőlünk rengeteg távoleső gömb alakú csillagcsomók is, melyek csillagpornak látszanak, de amelyek a valóságban óriási, a mi Napunknál nagyobb napokból álló csillagokból állanak, hozzátartoznak a Tejúthoz, bár annak csak a szélét peremezik, mint előretolt bástyák. Újabb időben sikerült ezek tőlünk való távolságát megállapítani. Ezekben vannak ugyanis változó fényű csillagok, vagyis olyanok, melyek periodikus fénygyöngülésen s fényerősödésen mennek át. Azt is megállapították, hogy e változási periódusok tartalmából meg lehet állapítani annak a csillagnak abszolut fényerősségét. ..." [HAI.]

HILLE Alfréd: Hevenessy(!) Gábor meteorológiája. Meteora Rationibus et experientiis physicis illustrata authore R. P. Gabriele Hevenesy e Societate Jesu. Tirnaviae, Anno MDCCXXVIII. [1.] = Az Időjárás 30.(2.) 1926. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 37-39. A XVII. század jezsuita fizikusának csillagászati-meteorológiai műve. Légköroptikai jelenségekről Hevenesy Gábor 1728-ban kiadott könyvében. [IBQ.]

Steiner [STEINER Lajos ]: Változó csillagok photometrikus megfigyelései. Összeállította és magyarázó szöveggel ellátta: Tass Antal igazgató. (A Konkoly-alapítványú budapesti m. kir. csillagvizsgáló intézet nagyobb kiadványai. 2. köt.) Ógyalla, 1918. - Budapest, 1925. = Az Időjárás 30.(2.) 1926. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 47-48. Könyvismertetés. [SRG.]

HILLE Alfréd: Hevenesy Gábor meteorológiája. Meteora Rationibus et experientiis physicis illustrata authore R. P. Gabriele Hevenesy e Societate Jesu. Tirnaviae, Anno MDCCXXVIII. [2.] = Az Időjárás 30.(2.) 1926. máj-jún. 5-6. füz. pp. 75-77. A XVII. század jezsuita fizikusának csillagászati-meteorológiai műve.Légköroptikai jelenségekről Hevenesy Gábor 1728-ban kiadott könyvében. [IBQ.]

St. L. [STEINER Lajos]: "Stella csillagászati egyesület Almanachja 1926-ra." = Az Időjárás 30.(2.) 1926. máj-jún. 5-6. füz. p. 83. Könyvismertetés. [SRG.]

Dr. H. A. [HILLE Alfréd]: Napgyűrű megfigyelése. = Az Időjárás 30.(2.) 1926. szept-okt. 9-10. füz. p. 155. 1926. jún. 18. Csávoly, júl. 24. Mátyásföld. [SRG.]

ZBOROVSZKY Ferenc: Modern kozmogóniai elméletek. [1.] = Katholikus Szemle 40. 1926. 7. sz. pp. 403-414. [ZSE.]

ZBOROVSZKY Ferenc: Modern kozmogóniai elméletek. [2.] = Katholikus Szemle 40. 1926. 8. sz. pp. 478-484. [ZSE.]

Szeretném Tudni... Mi történnék, ha üstökösbe ütköznék a Föld? = Képes Krónika 8. 1926. ápr. 18. 16. sz. p. 8. "A tudósok véleménye szerint nagyon valószínűtlen az ilyen összeütközés. - "Teljes meggyőződéssé érleli ezt az állítást, - mondja Arago - ha a Földnek és az üstökösnek csekélytérfogatát összehasonlítjuk a végtelen világűrrel, melyben ezek a bolygók mozognak. A valószínűségi számításmódját adja, hogy megállapíthassuk az ilyen összeütközések lehetőségét; eszerint: 281 millió áll az egyhez, hogy a szemhatáron feltűnő üstökös nem találkozik a Földdel". Ha azonban mégis megtörténnék ez a találkozás, előre nem is látható világfölfordulás lehetne az eredménye. De itt is két föltevésre nyílik lehetőség, - aszerint, hogy szilárd-e az üstökös magja, vagy pedig lángnemű az egész égitest. ..." [HAI.]

Szeretném Tudni... Mióta osztják fel "hetekre" az időt? = Képes Krónika 8. 1926. ápr. 18. 16. sz. p. 8. "Dio Cassius, római történetíró feljegyzi, hogy az egyiptomiak voltak az elsők, akik hetekre osztották az időt. Ezt az ötletet az adta nekik, hogy hét planétát (bolygót) ismertek és ezekről nevezték el a hétnek hét napját. Így lett: hétfő a Holdnak, kedd a Marsnak, szerda a Mercuriusnak, csütörtök a Jupiternek, péntek a Venusnak, szombat a Saturnusnak és vasárnap a Napnak szentelt nap. (Ezek a nevek részben ma is megvannak a latinból származott olasz és francia nyelvben.)
Az asszírok és a keleti népek majdnem mind, szintén hétnapból álló hetek szerint számították az időt; a görögök ellenben dekádok (azaz: tíz napok), a rómaiak pedig novénák (azaz: kilenc napok) szerint számítottak. Nyugaton a kereszténység hozta be és tette általánossá a hetek szerint való számítást, amit az Egyház a zsidóktól vett át, az Ó-Testamentumnak megfelelően, mivel az Isten azt parancsolta, hogy hat napig dolgozzék, a hetediken pedig pihenjen az ember. Annak emlékére, hogy Isten is hat nap alatt teremtette a világot s aztán megpihent." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

UJJ Gyula: Föld Tengelyének Ingása. = Képes Krónika 8. 1926. jún. 6. 23. sz. p. 11. "Mióta a Föld mozgásáról helyes fogalmaink vannak, általános volt a meggyőződés, hogy a Föld tengelye a világűrnek mindig ugyanarra a pontjára mutat. Amint azonban a csillagászati műszerek tökéletesedtek, kiderült, hogy ez a tétel is csak megközelítőleg áll. A valóságban ugyanis a Föld tengelye óriási kúpfelületet ír le, amelyen 26.000 év alatt fut körül. A mai sarkcsillag nem marad mindig az. 12.000 év múlva a most fejünk fölött ragyogó Véga lesz a sarkcsillag és csak 26.000 év múlva térünk ismét vissza a mai sarkcsillaghoz, amely azonban akkorra már szintén továbbmegy az égbolton. Később az is kiderült, hogy Földünk tengelye más mozgást is végez. Végpontja 12-14 hónap alatt, meglehetősen szabálytalan csigavonal alakú pályán megkerüli az igazi sarkpontot. Ez az ingás nem nagy, mindössze 20 métert tesz, ami a Föld 13.000.000 méter átmérőjéhez képest elenyészik. ..." [HAI.]

UJJ Gyula: A Világ Legnagyobb Messzelátója. = Képes Krónika 8. 1926. júl. 4. 27. sz. pp. 14-16. "Nem emberpusztító lövedékeket hajigál békés városokra ez a hatalmas ágyú. Nem a föld, hanem az ég megostromlására épült, - még pedig a szó nemes értelmében, mert a világmindenség titkait kutatja az emberi ész számára. Nem messze Berlintől, erdővel koszorúzott dombon őrködik a legnagyobb német csillagvizsgáló intézet. Most üli 30 éves jubileumát. 1896-ban alapította Archenhold professzor, az akkor virágkorát élő Vilmos császár segítségével. A császárt azóta messze sodorta a világtörténelem; Archenholdnak ellenben megadta a sors, hogy ősz fejjel jubilálhassa 30 éves igazgatói működését a fiatal korában alapított intézetben. [...]
A nagy teleszkóp fő alkotórésze és büszkesége minden csillagvizsgálónak. E körül csoportosul tulajdonképpen minden. A németek igyekeztek ebben is a legjobbat alkotni. Övék a leghosszabb messzelátó a föld kerekségén. Ez a 21 m. hosszú, másfél méter átmérőjű csőóriás messzire befúrja kutató szemét a végtelenbe. A távcső nem tükrös, mint az ilyen nagy műszerek többnyire, hanem lencsés. Ekkora lencsék üveganyagának hibátlan öntése és gömbfelületekké csiszolása hihetetlen nehézségekkel jár. A jénai Zeiss-művek ezt a lehetetlennek látszó feladatot is megoldották és Archenholdnak sikerült felállítani intézetében a világ legnagyobb refraktorát. ..." A jelenleg is működő treptowi távcső 68 cm átmérőjű lencsével rendelkezik! [HAI.]

BEKE Manó: Platótól Kopernikusig. = Komáromi Lapok 47. 1926. febr. 4. 15. sz. pp. 2-3. "453 évvel ezelőtt született Kopernikus, az új csillagászat megteremtője. Még ma is kétes, hogy lengyel volt-e vagy német. A tudományra ez a kérdés csak másodrendű fontosságú. Fontos az, hogy több ezredéves téves hitet szüntetett meg és hogy világfelfogásunk képét átalakította. Thornban született a régi naptár szerint 1473 februárius 19-én. ..." [HAI.]

TÓTH Mike S. J.: Mit tettek a jezsuiták a csillagászatban? = Magyar Kultúra 13. 1926. júl-aug. 7-8. sz. pp. 354-364. "Csupán a csillagászat főbb ágainak történetébe pillantunk be a jezsuiták működése szempontjából." A Nap, Hold., bolygók, állócsillagok, üstökösök, zodiakálfény, geodézia. [SRG.]

SZIKLAI Aladár: A világegyetem szerkezete. Írta: Wodetzky József dr. Szent István könyvek. 50. szám. = Magyar Művelődés 5. 1926. 5. sz. pp. 140-142. "Az égboltozat jelenségei már a legrégibb időkben élénken foglalkoztatták az emberek fantáziáját. Az ókorban főleg a spekuláló hajlamú görögök igyekeztek a világegyetem titkaiba, behatolni. Megfigyelő eszközök híján persze nem tudták a valóságot a látszattól megkülönböztetni, a távolságok megítéléséről nem lehetett helyes fogalmuk, s azt is, amit a látszat alapján megállapítottak, mitikus elemekkel keverték. A ptolemaioszi geocentrikus rendszer - Arisztotelész tekintélyére támaszkodva - közel másfélezer éven át megingathatatlannak látszott, míg csak Coppernicus - igazi lángészre valló nagyszerű gondolattal, évtizedes, de még mindig messzelátó nélkül végzett megfigyelései és számításai alapján - meg nem döntötte ezt az elméletet, megalapítva a héliocentrikus rendszert.
Ám e rendszer még fél századnál tovább hiába várt elismerésre és csak akkor vált általánossá, midőn Galilei feltalálta a távcsövet, Kepler megállapította híres törvényeit, majd Newton, minden időknek egyik legnagyobb gondolkodója, általánosította a nehézkedés törvényét. A távcső feltalálásával azután a csillagos égre vonatkozó ismereteink egyre szaporodtak. [...] Mint már előbb is említettük, a szerző mindenütt a tudományos kutatás legmodernebb segédeszközeivel elért, legutolsó felfogást vagy felfogásokat közli az olvasóval.
A Zemann-effektus, a Wien-, Planck-, stb.-féle hősugárzás a törvények, a Ritter- Lane-féle törvény a gázalakú tömeg energia-kisugárzására és a térfogatcsökkenéssel beálló hőmérsékletemelkedésre vonatkozólag, az atombomlás jelenségei, a gravitáció és a fényelnyelés kérdése a nagy mindenségben, a relativitás tana és a Riemannféle tér, stb. mind olyan dolgok, amelyeknek fontos szerepük van az égitestek problémáival kapcsolatban, s amelyeket elmond a tudós szerző is híven, de - a mű céljának megfelelően - lehetőleg népszerű alakban. A kitűzött célt minden tekintetben eléri e mű, mert a világegyetem szerkezetéről világos nyelven megírt, összefoglaló, egységes és könnyen áttekinthető képet nyújt az olvasónak. ..." [HAI.]

WEISZ Mór: Gans Dávidnak - a zsidó történetírónak és csillagásznak - viszonya Tycho de Brahehez és Kepler Jánoshoz. = Magyar Zsidó Szemle 43. Jubileumi emlékkönyv. 1926. pp. 343-348. "...Prágának tudományos fellendülése II. Rudolfnak (1576-1608), kora legműveltebb uralkodójának az érdeme, aki nagy kedvtelést lelt a történelemben, matematikában, természettudományokban és aki asztronómiáért, valamint azok elfajulásáért, alchymiáért és asztrológiáért rajongott. Kiváló tudósokat gyűjtött maga köré udvarában és ezek között voltak a világhírű csillagászok: Tycho de Brahe és Kepler János. Az asztronómia e két korifeusával és a köréjük messze vidékekről sereglő tanítványaikkal: a dán Eriksennel, Tengnagellel, aki Tycho de Brahe veje volt, a Wittenbergből származó Jessenius orvostanárral, Marius Simonnal - Frigyes brandenburgi őrgróf udvari csillagászával és a többiekkel barátságos személyes érintkezésben és szoros tudományos viszonyban állott Gans. ..." [HAI.]

LAMBRECHT Kálmán: A legujabb világhóbort. Hörbiger mester világjégelmélete. = Magyarság 7. 1926. márc. 25. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Hány éves a Tejut. = Magyarság 7. 1926. dec. 12. p. 23. [SRG.]

CSORBA György: Új módszer az óraszög meghatározására. = Mathematikai és Physikai Lapok 33. 1926. pp. 16-26. [KSZ.]

POGÁNY Béla: A relativitáselmélet kísérleti alapjairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 33. 1926. pp. 88-113. Csillagászati megfigyelések alapján. [KSZ.]

Szabadlíceumi előadás a csillagok világáról. = Pécsi Napló 36. 1926. dec. 7. p. 5. Zborovszky Ferenc pius tanár előadása. [SRG.]

A csillagvilág csodái. = Pécsi Napló 1926. dec. 8. p. 3. [SRG.]

Jóslás a természettudományban. A természettudományos jóslás csak következtetés - Mikor lesz a világ vége? - Van-e a varázsvesszőnek hatalma? = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. jan. 29. 23. (1061.) sz. p. 4. "Első pillanatra szinte paradoxnak tűnik föl annak még a gondolata is, hogy a jóslás és a természettudomány egymással szoros kapcsolatba hozható. A természettudományos jóslás azonban egyáltalán nem "jövendőmondás". Alapjában véve nem is egyéb, mint egyszerű következtetés. ..." [HAI.]

Milyen alakú a föld? A tudomány uj kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 1. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 25. 166. (1204.) sz. p. 4. "...Egy fél évszázad óta azután a tudomány a föld felületének görbületeit megismerve, rájött arra, hogy a föld alakja eltér a feltételezett szferoid szabályos formáitól. Azóta a tudomány meghatározása szerint a föld alakja geoid, amivel azt akarja a tudománymondani, hogy semmiféle szabályos geometriai testtel nem egyezik meg. Kövesligethy Radó dr. professzor szellemes mondása szerint a föld egyszerűen földalaku. ..." [HAI.]

A föld felmérése. A tudomány új kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 2. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 27. 167. (1205.) sz. p. 4. "...Az első racionális földmérés kísérlete Erotosthenes (278-195) nevéhez fűződik. Nagyon zseiális módszert választott. Úgytudta, hogy a Nílus mellett fekvő Alexandria és Sziéne (most Assuán) városok egy és ugyanazon délkörön feküsznek. Szienéről pedig tudta, hogy a nyári napfordulás idején Sziene fölött a nap éppen a tetőpontban, azenitben áll. Ugyanebben az időpontban Alexandriában a nap vezette árnyék a függőleges irányával 7.2 foknyi szöget zárt be.
Ezzel azután a probléma asztronómiai részét mármeg is oldotta, most már a terresztrális, földi mérésekre volt szükség. A két város közti távolságot 5000 stadionnak vette fel. Miután asztronómiai megfigyelés szerint Sziene és Alexandria közötti ív 7.2 fok, vagyis a kör ötvened része, a teljes kör nagyságát úgy kapjuk meg, ha 5000 stadiont ötvenezer veszünk. Így jutott Eratostheres arra az eredményre, hogy a föld egy délköre 250.000 stadion. ..." [HAI.]

A föld mozgásai. A tudomány új kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 3. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 28. 168. (1206.) sz. p. 4. "Ma már, mikor gyermekeink az iskolában mindennap azt hallják, hogy a föld tengelye körül naponkint egyszer megfordul és hogy egy esztendő alatt megkerüli a napot, ez annyira természetesnek látszik, hogy pillanatig nem gondolkozunk a dolgon. Nem is tudjuk tehát elképzelni, hogy az emberiség szellemi világában milyen nagy forradalmat jelentett, amikor 400 esztendővel ezelőtt Kopernikus frauenburgi kanonok felállította híres tanítását, amellyel a földet kiragadta a naprendszer központjából, megdöntötte Ptolemeus évezredes geocentrikus rendszerét és bevezette a heliocentrikus rendszert. Annak a gondolatnak megszokása, hogy a föld tengelye körül forog, rendkívül nehezen ment, mert hiszen ellentmond a mindennapi tapasztalatnak. ..." [HAI.]

A Michaesson-féle fényinga. A tudomány új kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 4. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 29. 169. (1207.) sz. p. 4. "...A legtöbb tudományos kísérlet könnyen érthető és könnyen meg is magyarázható. Így vagyunk a Michelson-féle fényingával is, amelyről azt mondottuk, hogy jelentősége abban áll, hogy harmadik kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a föld tengelykörüli forgása mellett. ..." [HAI.]

A föld körül keringi a napot. A tudomány új kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 5. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 30. 170. (1208.) sz. p. 4. "...A középkor és az ókor a napnak a földtől való távolságát alaposan lebecsülte, úgy gondolták, hogy a nap csak 1200 földsugárnyi távolságban van tőlünk. Hosszú időnek kellett elkövetkeznie, amíg felismerték a Vénusznak a naptányér előtti elvonulásából folyó következményeket. Érdekes, hogy ez a jelenség két teljesen különböző tartamú periódusban ismétlődik. Van egy nyolc éves és van egy száz éves periódus. Például 1761-ben vonult el a Vénusz a naptányér előtt, azután 1769-ben, most száz éves szünet következett és akkor 1874-ben, majd 1882-ben ismétlődött meg ez a jelenség, amikor is számtalan csillagászati megfigyelés történt. Csak a mi utánunk következő harmadik generációnak lesz újra módjában a Vénusz átvonulását megfigyelni, mert az legközelebb 2004-ben és 2012-ben ismétlődik meg.
Az 1882 december 6-án történt Vénusz-átvonulás alkalmával könnyen elvégezték a csillagászati méréseket s az 1896. évi asztronómiai kongresszus megállapította, hogy a nap távolsága a földtől 23,439 földsugár, vagyis 149,481,000 kilométer. A nap közepes távolságát tehát 150 millió kilométernek vehetjük. ..." [HAI.]

A zónaidőszámitás. A tudomány új kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 6. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 31. 171. (1209.) sz. p. 4. "...Ferro szigete, Páris, Berlin és a London melletti Greenwich versengtek azon, melyik legyen a 0-val jelzett, kezdő délkör. A versenyből a greenwichi délkör került ki győztesen. Amikor a greenwichi délkört elfogadták kezdő délkörnek, lehetővé vált az úgynevezett zónaidő bevezetése. Miután - amint említettük - 15 földrajzi fok távolság éppen egy óra különbséget jelent, mindazok a helyek, amelyek Greenwichtől a keleti hosszúság 15. fokáig feküsznek, Greenwich szerint számítják az időt. Ez a nyugateurópai idő. A 15. és 30. délkör között van a középeurópai öv. Itt egy órával hamarabb van dél, mint a greenwichi övben. A 30. és 45. keleti hosszúsági körök között van a keleteurópai időöv, itt egy órával korábban van dél, mint minálunk. ..." [HAI.]

Előszó. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 3. A "Stella" lap alcíme: Negyedévenként megjelenő folyóirat csillagászati ismeretek terjesztésére. Kiadja a Stella Csillagászati Egyesület mint a Svábhegyi Csillagvizsgálóintézet barátainak társulata. Szerkesztik: Tass Antal csillagvizsgálóintézeti igazgató és Wodetzky József egyetemi nyilvános rendes tanár, egyesületi titkárok. [PRP.]

KÖZGYŰLÉS. 1926. évi április hó 27-én a Magyar Tudományos Akadémia I. emeleti üléstermében. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 5-14. [PRP.]

WODETZKY József: Csillagáramlások. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 15-21. [PRP.]

HARKÁNYI Béla: A napfoltok mágneses polaritásának törvényeiről. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 21-25. [PRP.]

KOMÁROMI-KACZ Endre: Kisebb távcsövekkel megfigyelhető égitestek. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 25-29. [PRP.]

TASS Antal: Csillagrendszerünk szerkezetének kialakulása csillagfényesség megfigyelésekből. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 29-42. [PRP.]

POSZTOCZKY Károly: Az erdőtagyosi csillagda. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 42-47. Magáncsillagvizsgáló Komárom vármegyében, Környe község mellett, Erdőtagyos pusztán. Legnagyobb műszere egy 5 hüvelykes lencséjű refraktor. [PRP.]

WODETZKY József: Spirális ködfoltok távolságára és mozgására vonatkozó újabb mérések. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 47-49. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Rendkívüli nagytömegű csillag. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 49. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Egy nagy refraktorlencse története. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 49-50. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Dayton C. Miller kitüntetése. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 50. Apróbb közlemények. [PRP.]

WODETZKY József: A Danile- (1907 IV) üstökös színképéről. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 50-51. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Hétszeres csillagrendszer. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 51-52. Apróbb közlemények. A Castor rendszerét alkotó 7 csillagról. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Uj obszervatórium Texasban. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 52. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: 1926 január 14-iki teljes napfogyatkozás. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 52-53. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett kisbolygók. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 53. Apróbb közlemények. A végleges sorszámmal ellátott kisbolygók száma 1046. [PRP.]

HARKÁNYI Béla: Külföldi folyóirat véleménye a STELLA-Almanachról. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 53. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: A Tuttle-féle periódikus üstökös visszatérte. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 53. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Az év első új üstököse: 1926 b (Blathway). = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 54. Apróbb közlemények. [PRP.]

STEINER Lajos: Az Időjárás a STELLA-Almanachról. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 54. Apróbb közlemények. [PRP.]

M. Gy.: A Földrajzi Közlemények a STELLA-Almanachról. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 55. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 55-62. [PRP.]

Kivonat a STELLA CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET alapszabályaiból. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 63. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1925-re. 1. Tartalom. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 64. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1926-re. 2. Tartalom. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 64. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STEINER Lajos: A Nap melegsugárzása. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 65-74. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Harvard-obszervatórium. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 74-79. E cikk írója egy évig tartózkodott Amerika legnagyobb csillagvizsgáló-intézeteiben. [KSZ.]

TASS Antal: A Nemzetközi Csillagászati Társulat 1926. évi kongresszusa. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 79-81. A 27. kongresszust Koppenhágában tartották 1926. aug. 16-20-ig. [KSZ.]

TASS Antal: A Tejút kora. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 81-83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Kopff-féle periódikus üstökös (1926 c) visszatérése. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Finlay periódikus üstökös (1926 d). = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az idei Mars-oppozició. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 83-84. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1926 január 14-iki teljes napfogyatkozás. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 84-86. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Courvoisier vizsgálatai a Föld abszolút mozgásának kimutatására. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 86-87. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Földünk és a bolygók fényessége különböző távolakból. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 87-89. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: A Nap hidrogénörvényeinek mibenléte. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 89. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: A napsugárzás ingadozása. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 89-90. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: A szeptemberhavi napfoltcsoport. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 90-91. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Dr. Wodetzky József: A világegyetem szerkezete. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 92. Könyvszemle. [KSZ.]

WODETZKY József: A Hörbiger-féle ú. n. glaciális kozmogóniáról. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 93-94. Könyvszemle. Német szerzők könyve, melyben Hörbiger kozmikus jégelméletét cáfolják. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagászati távcsövek nagyítása. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 94-96. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Vannak-e az állócsillagoknak bolygóik és megfigyelhetők-e ezek? = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 96-97. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Komolyabb amatőrcélokra alkalmas távcsövek. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 97. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 97-102. [KSZ.]

Egyesületi ügyek. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 102. [KSZ.]

Kivonat a Stella Csillagászati Egyesület alapszabályaiból. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 103. [KSZ.]

STELLA-Almanach 1925-re 1. Tartalom. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 104. Egyesületi ügyek. [KSZ.]

STELLA-Almanach 1925-re 2. Tartalom. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 104. Egyesületi ügyek. [KSZ.]

TASS Antal: A Zeiss-planetárium. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 105-120. [KSZ.]

KOMÁROMI KACZ Endre: Kisebb távcsövekkel megfigyelhető égitestek. 2. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 120-124. [KSZ.]

WODETZKY József: A Sirius kísérője és a relativitás hipotézise. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 124-126. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Ujabb napkoronavizsgálatok. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 126-127. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap apexének újabb meghatározása hélium-csillagok. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 127-128. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Kis ködfoltok a Coma Berenicesben és a Virgoban. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 128. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A szinképi parallaxismeghatározási módszerek pontosságáról. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 128-129. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: N. G. C. 6822: csillagrendszer 700.000 fényév távolságban. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 129-131. Apróbb közlemények. A galaxis távolságát Hubble határozta meg delta Cephei változócsillagok fényességei alapján. [KSZ.]

TASS Antal: A galaktikus rendszerhez nem tartozó ködök eloszlásáról és számáról. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 131-132. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ritchey kísérletei minden eddigit felülmuló óriás reflektor-tükör előállítására. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 132-133. Apróbb közlemények. Akkor a világ legnagyobb távcsőtükre, a 258 cm-es, a Mount Wilson-obszervatóriumbeli. Előkészületek történtek egy jóval nagyobb, 4-5 m-es átmérőjű tükör előállítására. [KSZ.]

TASS Antal: Németország új tengerentúli csillagvizsgálója. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 133-134. Apróbb közlemények. Bolíviában, 3700 m magasban. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett üstökösök. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 134-135. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Tass Antal a bölcsészettudományok díszdoktora. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 135. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Kiváló matematikusok és fizikusok. Összeállította Nagy József. 254 lap. Budapest, 1927. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 135. Könyvszemle. Archimedes, Galilei, Kepler, Cauchy, Bolyai János, Newton, Faraday, Gauss, Eötvös Loránd, Coppernicus, Laplace életrajzai. A szerzők: Nagy József, Holenda Barnabás, Sárközy Pál, Csada Imre, Dávid Lajos, Renner János, Wodetzky József. [KSZ.]

WODETZKY József: Van-e oly üstökös (vagy meteorraj), melynél a pálya nagytengelye nem a Nap ekvátorának síkjába esik, hanem a Nap forgástengelyének irányát közelíti meg? = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 136-137. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Az állócsillagok és bolygók közti különbség. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 137. Levélszekrény. [KSZ.]

A csillagos ég. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 137-141. [KSZ.]

Egyesületi ügyek. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 141. Ismertetése: A Stella-Almanach 1927-re. [KSZ.]

Kivonat a Stella Csillagászati Egyesület alapszabályaiból. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 142. [KSZ.]

TÓTH Tihamér: Utazás a világűrben. = Szülők Lapja 4. 1926. dec. 2. sz. pp. 32-43. Ismeretek az ifjúságnak a csillagos égről és a kozmosz felépítéséről. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jan. 827. füz. pp. 35-36. 1926. febr. jelenségek. [SRG.]

PUTNOKY László: A háború előtti angol természettudományi oktatás. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. febr. 828. füz. pp. 61-68. Csillagászati oktatás említése. p. 67. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. febr. 828. füz. pp. 87-88. 1926. márc. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A kozmikus sugárzás. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. márc. 829. füz. pp. 119-121. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. márc. 829. füz. p. 139. 1926. ápr. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A januárius 26-i északi fény. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. ápr. 830. füz. pp. 175-177. Sarki fények 1926. jan. 26-án. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. ápr. 830. füz. pp. 184-185. 1926. máj. jelenségek. [SRG.]

K. S. [KOCH Sándor]: Alsó-Ausztria első meteoritja. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. ápr. 830. füz. p. 208. Meteorhullás 1925. aug. 28-án Lanzenkirchenben. A lehullott meteorit súlya 5060 gram. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. máj. 831. füz. pp. 258-260. 1926. jún. jelenségek. Ennél a számnál jelenik meg először a csillagtérkép. [SRG.]

MORAVETZ Károly: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jún. 832. füz. pp. 303-306. 1926. júl. jelenségek. A tartalomjegyzékben Kövesligethy Radó szerepel összeállítóként. Moravetz név egyáltalán nincs a tartalomjegyzékben. [SRG.]

MORAVETZ Károly: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. júl. 833. füz. pp. 347-349. 1926. aug. jelenségek. A tartalomjegyzékben Kövesligethy Radó szerepel összeállítóként. Moravetz név egyáltalán nincs a tartalomjegyzékben. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. aug. 834. füz. pp. 399-401. 1926. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. szept. 835. füz. pp. 448-450. 1926. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. okt. 836. füz. pp. 497-499. 1926. nov. jelenségek. [SRG.]

[BOGDÁNFY Ödön]: Az álló csillagokról. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. okt. 836. füz. pp. 500-501. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. nov. 837. füz. pp. 544-546. 1926. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. dec. 838. füz. pp. 595-597. 1927. jan. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (72.) = Természettudományi Közlöny 58. 1926. dec. 838. füz. p. 602. V. K. fényesebb égitestek megfigyelésre szolgáló távcsövekről. [SRG.]

TASS Antal: Fényesebb égitestek megfigyelésre alkalmas távcsövek. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. dec. 838. füz. p. 603. Levélszekrény. Feleletek. (72.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A sötét kozmikus ködfelhők. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jan-jún. 1-2.(161-162.) sz. pótfüz. pp. 63-64. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: A légnyomási minimumok vándorlási sebessége. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jan. - jún. 1-2.(161-162.) pótfüz. p. 64. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A napfolttevékenység 1925-ben. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jan. - jún. 1-2.(161-162.) pótfüz. p. 64. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: 1926-ban visszatérő üstökösök. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. júl. - dec. 3-4.(163-164.) pótfüz. p. 125. Kopff, Finlay, De Vico Swift, Holmes, Giacobini, Tuttle-üstökösök. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A spirális ködök távolsága. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. júl. - dec. 3-4.(163-164.) pótfüz. pp. 125-126. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A Mars bolygó hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. júl. - dec. 3-4.(163-164.) pótfüz. p. 126. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Ágyúlövedékkel a holdba! = Tolnai Világlapja 28. 1926. 39. sz. p. 20. [SRG.]

BALÁNYI György: Dr. Székely István: Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás. Budapest, 1922. N. 8. 243 l. Szent-István-Társulat kiadása. = Történeti Szemle 12. 1926. 1-4. füz. pp. 197-199. Könyvismertetés. A könyv első és nagyobbik fele Krisztus születési évének meghatározásával foglalkozik. Történészként Krisztus születési évét a város alapításától számított 749-ik, vagyis Kr. e. 5-ik évvel azonosítja. A második része pedig az időszámítás elemeit és a keresztény naptár alapfogalmait (nap, holdhónap, napév, holdév, lunisoláris év, 19 éves ciklus, a hét, Julián- és Gergely-naptár, középkori időszámítás elemei) ismerteti. [KSZ.]

MAHLER Ede: Eduard Meyer: Die ältere Chronologie Babyloniens, Assyriens und Ägyptens. Nachtrag zum ersten Bande der Geschichte des Altertums. I. G. Cotta’sche Buchhandlung Nachfolger, Stuttgart u. Berlin, 1925. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye. 1926. évf. [1. sz.] Könyv- és tartalomismertetés az ókori keleti népek kronológiáját bemutató német nyelvű műről. [KSZ.]

          1927.

KALMÁR László: Az állócsillagok nagysága. (Doktori értekezés.) Budapest, 1927. Egyetemi nyomda. 22 p., 3 ábra. Kalmár László (Kövesligethy és Terkán tanítványa) a csillagok színképtípusának, látszó átmérőjének alapján végzett számításai a hőmérsékletre és tényleges átmérőre vonatkozóan. Több eredményét a külföldi kézikönyvek átvették. [IBQ.]

KALMÁR Gusztáv - VARGA Sebestyén: Földrajz a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola III. osztálya számára. - Az új középiskolai tanterv alapján. Budapest, 1927. 94 p. Benne: pp. 78-91. Csillagászati földrajz: A Föld mint égitest, nagysága, ábrázolása - térkép -, mozgásai, időszámítás, a Hold, a Naprendszer. 8 ábra. [IBQ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1927-re. Budapest, [1926.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 160 p. A sorozat első tagja. [KSZ.]

Kiváló matematikusok és fizikusok. Szerk.: Nagy József. Budapest, 1927. Faragó Andor és Nagy József kiadása. 254 p. /A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok Könyvtára. 1-2./11 ábra. Benne csillagászat: pp. 27-38.: Wodetzky József: Coppernicus.; pp. 39-62.: Hollenda Barnabás: Kepler.; pp. 63-86.: Nagy József: Galilei.; pp. 87-108.: [id.] Csada Imre: Newton.; pp. 109-130.: Wodetzky József: Laplace.; pp. 131-148.: Dávid Lajos: Gauss. [IBQ.]

OLTAY Károly: Az Eötvös-ingával végzett függővonal-deviáció-meghatározások pontosságának vizsgálata geodéziai és asztronómiai mérésekkel. Budapest, 1927. Kiadja a Országos Magyar Természettudományi Alap, "Élet" Irodalmi és Nyomda Rt. 78 p. /Báró Eötvös Loránd geofizikai kutatásainak felső geodéziai munkálatai. 2/ A szerző előszava 1926 októberben kelt. [SZF.]

PINZGER Ferenc: Hell Miksa emlékezete. Születésének kétszázadik évfordulójára különösen tekintettel vardői útjára. 2. rész. Hell levelezése három függelékkel. Összeállította: Pinzger Ferencz S. J. gimnáziumi tanár Pécsett. Budapest, 1927. Magyar Tudományos Akadémia, Dunántúl Egyetemi Nyomdája Pécsett. 235 p. Az első kötet 1920-ban jelent meg. Tervezte, hogy egy harmadik kötetben kiadja a latin nyelvű vardői naplót is, Sajnovics tollából. A M. Tud. Akadémia pénzügyi helyzete nem tette lehetővé annak teljes kiadását, így Pinzger a második kötethez csatolta függelékként a napló részleteit. pp. 209-235. [KSZ.]

  "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. [8+] 260 p. A szerkesztők előszavával, mely 1927 január havában kelt. [SRG.]

TAKÁTS Sándor: Adalékok a Newton-i gravitációhoz - s a szilárd testek geometriai három-méretének a helyes pszichológiai magyarázata. Debrecen, 1927. Hegedüs Sándor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Könyvnyomdája. 36 p. [SRG.]

TAKÁTS Sándor: Newton, Einstein vagy Én? (Az általános gravitáció, különös tekintettel a nehézségre s a Föld tengelyforgásának a jellegére.) Debrecen, 1927. Hegedüs és Sándor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság könyvnyomdája. 55 p. A szerző előszava "Az igazság nevében és hazafias üdvözlettel" Nyírbátorban kelt 1927. ápr. 23-án. A szerző utószava Nyírbátorban kelt 1927. aug. 10-én. A szerző pótutószava Debrecenben kelt 1927. szept. 20-án.; A különös "csillagászati" könyv sok sajátságos megállapítása közül egy. "Ellenben meg lehet kockáztatni azt az érdekes föltevést, hogy: lényegében a Nap is bolygó. Mert, ha a Nap csupán a tengelye körül forogna, akkor - és amennyiben newtoni erők nincsenek - a centrifugális erők föltétlenül szétröpítenék. Lehetséges, hogy a Nap a többi bolygópályákhoz és saját tömegéhez viszonyítva oly kis pályán s oly gyorsan kering, hogy nekünk, földi észlelőknek ez a nagy távolság miatt föl sem tűnhetik." [KSZ.]

VEKERDI Béla: A mathematikai földrajz elemei. Debrecen-Budapest, 1927. Csáthy Ferenc egyetemi könyvkereskedés és irodalmi vállalat r.-t., Attila-nyomda rt. 154 p. /Gaea. A Föld, az élet és a tudomány könyvei. 2./ [KSZ.]

WODETZKY József: A világegyetem szerkezete. Budapest, 1927. Szent István-Társulat kiadása, Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. 146 p. /Szent István könyvek. 50./ A galaxisok különlegességéről: "A legfeltűnőbb sajátsága a spirális ködöknek rendkívül nagy radiális sebességük, mely átlag a csillagok radiális sebességének harmincszorosa. ... A legtöbb köd távolodik tőlünk, közeledő ködök csak kivételesen találkoznak. Ez a nagy sebesség a spirális ködöket élesen különválasztja az ég minden egyéb objektumától. Fizikai jelentőségét még nem tudjuk bizonyossággal." (p. 125.) [KSZ.]

"Az uralkodó bolygó: Vénusz.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Farsang tartama.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Tudnivalók az ünnepekről.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1927-ik közönséges esztendőre. Huszonhetedik évfolyam [Debrecen, 1926.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1927-re. Budapest, [1926.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: ;A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1927-re. Budapest, [1926.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 117 p. "Általánosan érthető, népszerű modorban tájékoztat elsősorban a régebbi idők homályos sejtelmeiről, melyekből fokozatosan, hosszú évszázadokon át fejlődtek ki mai ismereteink. Leírja az eddig ismert nevezetesebb üstökösöket, sok szép üstökösrajz és fotográfiával segítve elő a képzeletet. Ezután ama fizikai és chemiai módszereket tárgyalja, amelyekkel az üstökösök anyagáról szerezhetünk tudomást és megmagyarázhatjuk a tüneményes csóvaképződést. Végül az üstökösök és meteorrajok közti kapcsolatot fejtegeti. A 12 ívre terjedő, 72 képpel díszített és ízléses angolvászonba kötött könyv ára 4 pengő. - 2,50 pengő. (30000 K)." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

MARCZELL György: Nap- és holdfogyatkozások, Merkur-átvonulás. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1927. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1927. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 19-21. [SRG.]

MARCZELL György: A Nap rektaszcenziója (AR) és deklinációja (D) greenwichi középdélben. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1927. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1927. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 21-23. [SRG.]

TASS Antal: A M. Kir. Csillagvizsgáló Intézet. I. A magyar csillagvizsgálók multja. II. A svábhegyi csillagvizsgáló intézet. In: A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk.: Magyary Zoltán. Kiadja a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos szövetsége. Budapest, 1927. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 370-377., 1 t. (XXX.) Benne: Gothard Jenő. pp. 371-372., Kövesligethy Radó. pp. 372-373. [SRG.]

RÁKOSI Jenő: Kalendáriom és naptár. In: A Pesti Hirlap Nagy Naptára az 1928. szökőévre. Budapest, [1927.] Légrády Testvérek, Légrády nyomda és könyvkiadó r.-t. Budapest. pp. 31-32. [SRG.]

Bergedorf, Hamburg területéhez tartozó város. Itt van a Gojenberge dombon 1911 óta Hamburg csillagászati intézete. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 4. [SRG.]

Bohlin, Karl Petrus Theodor svéd csillagász. szül. Stockholmban 1860. okt. 30. A stockholmi csillagvizsgáló igazgatója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 28. Új szócikk. [SRG.]

Boss, Lewis amerikai csillagász, szül. Providenceban (Rhode Island) 1846. okt. 26-án - megh. Albanyban 1912. okt. 5. Kiadója volt 1909-től az Astronomical Journalnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 39. Új szócikk. [SRG.]

Börgen, Karl Nikolaus Jensen német csillagász, szül. Schleswigben 1843. okt. 1-én - megh. Wilhelmshavenben 1909. jún. 7. A tengerészeti obszervatórium igazgatója volt. Részt vett az első német északsarki expedícióban. Csillagászati értekezéseket írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 44. Új szócikk. [SRG.]

Braun Károly jezsuita, a kalocsai csillagvizsgáló kiérd. igazgatója, szül. Neustadtban, (Hessen) 1831. ápr. 27-én - megh. Radegundban 1907. júl. 3. A kalocsai csillagvizsgáló intézet észleleteit Münsterben német nyelven adta ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 47. Új szócikk. [SRG.]

Brendel, Martin csillagász, szül. Niederschönhausenban (Berlin mellett), 1862. aug. 12-én. Előbb Göttingenben volt tanár, 1907-ben a frankfurti csillagvizsgáló intézet igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 50. [SRG.]

Brezina, Aristides osztrák mineralógus, szül. Bécsben 1848. máj. 4-én - megh. ugyanott 1909. máj. 26. A bécsi természetrajzi múzeum igazgatója volt. Írt kristallográfiai munkákat, valamint értekezéseket a meteoritekről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 52. Új szócikk. [SRG.]

Brown (ejtsd: braun), Ernest William angol csillagász, szül. Hullban 1866. nov. 29-én. Pennsylvaniában a Havesford College tanára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 55. [SRG.]

Bruns, Ernst Heinrich német csillagász, megh. Lipcsében 1919. szept. 23. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 56. [SRG.]

Burnham, Sherburne Wesley amerikai csillagász, megh. Chicagóban 1921. márc. 11. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 65. [SRG.]

Celoria (ejtsd: cseloria), Giovanni olasz csillagász, szül. Casale Monferratóban 1842. jan. 29-én - megh. Milanóban 1920. aug. 17. Igazgatója volt a Milano melletti Brera csillagvizsgálónak. Kiadott 1901-ben egy csillagkatalógust és kiszámította számos üstökös és kettős csillag pályáját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 77. Új szócikk. [SRG.]

Charlier, Karl Ludwig Wilhelm svéd csillagász, szül. Östersundban 1862. ápr. 1-én. A lundi csillagvizsgáló intézetnek igazgatója. Több csillagászati munkát írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 80. Új szócikk. [SRG.]

Christie, William Henry Malony angol csillagász, megh. Greenwichben 1922. jan. 22. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 84. [SRG.]

Cohn, Fritz német csillagász, szül. Königsbergben 1866. máj. 12-én - megh. Berlinben 1921. dec. 14. Előbb a königsbergi csillagvizsgálóintézetben működött, 1909-ben igazgatója lett Berlinben az asztronómiai számolóintézetnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 89. Új szócikk. [SRG.]

Courvoisier (ejtsd: kurvoázié), Leo csillagász, szül. Riehenben (Svájc) 1873. jan. 24. A berlini csillagvizsgálón működik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. Új szócikk. [SRG.]

Csehszlovák Köztársaság (Csehszlovákia. Ceskoslovenská Republika), alkotmányos köztársaság. Nevezetesebb tudományos intézetek között van a prágai és ógyallai (Konkoly-Thege alapítványa) csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 106. [SRG.]

Darwin, George Howard angol asztronómus, megh. Cambridgeben 1912. dec. 7. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 130. [SRG.]

Dunér, Nils Christofer svéd csillagász, megh. Stockholmban 1914. nov. 10. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 167. [SRG.]

Dyson (ejtsd: dájzn), Frank Watson angol csillagász, szül. Ashbyben (Leicestershire) 1868. jan. 8. Az edinburgi csillagászati intézet igazgatója volt, 1910-ben Greenwichbe ment át. Tanulmányai főképen az állócsillagokra vonatkoznak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 169. Új szócikk. [SRG.]

Eberhard, Gustav német csillagász, szül. Gothában 1867. aug. 10. A potsdami asztrofizikai intézetnek 1916-ban főobszervátora lett. Szakfolyóiratokban sok megfigyelése és értekezése jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 171. Új szócikk. [SRG.]

Emden, Róbert német fizikus és asztrofizikus, szül. St. Gallenban 1862. márc. 4. A müncheni műegyetemen magántanár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 191. Új szócikk. [SRG.]

Fényi Gyula asztrofizikus, 1916-ban a Magyar Tud. Akadémia levelező tagja lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 235. [SRG.]

Flammarion, Camille francia csillagász, megh. Juvisyben, Páris mellett 1925. jún. 4. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 250. [SRG.]

Flotow, Albrecht von német csillagász, szül. Görlitzben 1873. szept. 25-én. A potsdami földtani intézetben 1922-ben osztályfőnök lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 252. Új szócikk. [SRG.]

Freundlich, Erwin német csillagász, szül. Biebrichben 1885. máj. 29. A potsdami csillagászati intézetnek 1922-ben főobszervátora lett. 1914-ben, 1922-ben és 1926-ban expedíciókat vezetett a napfogyatkozás megfigyelésére, különösen a relativitási elmélet megvizsgálása végett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 273-274. [SRG.]

Galle, Andreas, G. Johann Gottfried csillagász (lásd: VIII. köt.) fia, szül. Boroszlóban 1858. jún. 22. A potsdami földtani intézetben 1911-23. osztályfőnök volt, egyszersmind magántanár a berlin-charlottenburgi műegyetemen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 283. Új szócikk. [SRG.]

Gill, Dávid angol csillagász, megh. Londonban 1914. jan. 24. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 300. [SRG.]

Ginzel, Friedrich Karl német csillagász, megh. Berlinben 1926. jún. 29. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 301. [SRG.]

Graff, Kasimir Romouald német csillagász, szül. Puchnowoban (Posen) 1878. febr. 7. A hamburgi csillagászati intézet obszervátora lett 1902-ben, különösen kitűnik az asztrofotometria terén. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 315-316. Új szócikk. [SRG.]

Grossmann, Ernst német csillagász, szül. Rotenburgban (Hannover) 1863. febr. 16-án. A müncheni csillagvizsgáló főobszervátora. Egyetemi tanár lett 1919-ben. Több önálló csillagászati munkát írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 320. Új szócikk. [SRG.]

Guthnick, Paul német csillagász, szül. Hitdorfban 1879. jan. 12. A berlin-babelsbergi egyetemi csillagvizsgáló igazgatója lett 1921-ben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 325. Új szócikk. [SRG.]

Hagen, Johann Georg német csillagász, szül. Bregenzben 1847. márc. 6. A vatikáni csillagvizsgáló intézetnek 1906-ban igazgatója lett. Kiadta az Atlas stellarum variabilium művet (1899-1908). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 343. [SRG.]

Halé (ejtsd: hél), George Ellery amerikai csillagász, 1904-ben a washingtoni Carnegie-intézet Mount Wilson Solar Observatoryjának (Kalifornia) igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 347. [SRG.]

Harkányi (taktaharkányi) Béla báró csillagász, báró Harkányi Károly (1831-1901) nagybirtokos és főrendiházi tag fia, újabb műve: Adalékok a csillagok fejlődésének elméletéhez (székf. ért., 1922.), szakértekezések magyar és német szakfolyóiratokban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 353. [SRG.]

Hartmann, Johannes német csillagász, szül. Erfurtban 1865. jan. 11. Előbb a göttingeni csillagvizsgáló igazgatója volt, 1921-ben a la platai intézet vezetését vette át. Feltalált egy mikrofotometert, spektrokomparátort. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 355. [SRG.]

Hartwig, Ernst német csillagász, megh. Bambergben 1923. máj. 3. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 356. Új szócikk. [SRG.]

Hayn, Friedrich német csillagász, szül. Auerbachban 1863. máj. 14. A lipcsei csillagászati intézeten 1891-ben obszervátor, 1920-ban egyetemi tanár lett. A csillagászaton kívül a gyorsírás terén is érdemes munkásságot fejtett ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 359. Új szócikk. [SRG.]

Hertzsprung, Ejnar dán csillagász, szül. Frederiksbergben 1873. okt. 8. Göttingenben 1909-ben egyetemi tanár lett, majd obszervátor a potsdami csillagászati intézetben, 1919-ben Leidenbe ment a csillagászati intézetbe, ugyanott 1920-ban egyetemi tanár lett. Számos értekezést írt a nagy és a kettős csillagokról stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 374. Új szócikk. [SRG.]

Holden, Edward Singleton amerikai csillagász, megh. New Yorkban 1914. márc. 16. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 386. [SRG.]

Huggins (ejtsd: höginsz), Margaret Lindsay lady angol csillagász, Huggins, William felesége, szül. Dublinben 1848. aug. 14-én - megh. Londonban 1915. márc. 24. Tevékeny részt vett férje munkáiban és több tudományos dolgozaton kívül megírta G. P. Maggini és Agnes és Ellen Clerke életét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 400. Új szócikk. [SRG.]

Kapteyn, Jacobus Cornelius németalföldi csillagász, megh. Amsterdamban 1922. jún. 18. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 447. [SRG.]

Klein, Hermann Josef német csillagász, megh. Köln-Lindenthalban 1914. júl. 1. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 494. [SRG.]

Kövesligethy Radó (lásd: XII. köt.), csillagász, egyetemi tanár, az Association International de Sismologie főtitkára volt annak feloszlásáig 1916-ig és ő képviselte a társulatot, valamint a hazai tudományt Szent-Péterváron, az 1914-ben tartott kongresszuson. A messzinai földrengés után külön munkában foglalkozott ama előfeltételekkel, melyek a földrengésektől való óvakodást lehetővé teszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 516. [SRG.]

Lakits Ferenc csillagász, megh. 1920. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 534. [SRG.]

Lockyer, Joseph Normann angol csillagász, megh. Salcombe Regisben 1920. aug. 16. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 573. [SRG.]

Lohse, Oswald német csillagász, megh. Potsdamban 1915. máj. 14. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Lowell (ejtsd: lóell), Percival Lowell, Abbot Lawrence testvére, amerikai asztronómus és utazó, szül. Bostonban 1855. márc. 13-án - megh. Arizonában 1916. nov. 12. Tíz évig Japánban működött, majd 1894-ben Flagstaffban (Arizona) 2210 m. magasságban obszervatóriumot létesített. Különösen Mars-kutatásai tették híressé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 577-578. Új címszó. [SRG.]

Ludendorff, Hans német csillagász, Ludendorff, Erich tábornok öccse, szül. Thunowban 1873. máj. 26. Előbb a hamburgi csillagászati intézetben működött, 1921-ben a potsdami csillagvizsgáló igazgatója lett. Átdolgozta Newcomb-Engelmann népszerű csillagászattanát. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 579. Új címszó. [SRG.]

Maffi, Pietro bíbornok, szül. Corteolonában 1858. okt. 15. Pisai érsek és kiváló csillagász. 1907 óta bíbornok, 1914-ben és 1922-ben pápajelölt volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 586. Új szócikk. [SRG.]

Palisa, Johann osztrák csillagász, megh. Bécsben, 1925. máj. 2. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 740. [SRG.]

Repülőgép irányítása. A levegőben való helyváltoztatás szinte tetszőleges, nincsenek akadályai, de nincsenek kijelölt útjai sem. A Nap után való tájékozódás csak felhőtlen égen vagy felhők felett lehetséges. A Nap az általános irányt mindig biztosan megadja, de mert részletes tájékozódásra helymegállapításra nem alkalmas, csak a nagy tájékozódásnak segédeszköze gyanánt tekintendő. Repülés alatt előnyös a Nap állásának és a repülési iránynak szögét állandóan szem előtt tartani. Éjjel a tájékozódás a terep vagy az égbolt szerint történhetik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 783-784. [SRG.]

Rutherford-Bohr-féle atommodell. Alapjait Lenard és Rutherford kísérleti vizsgálatai rakták le. Az elektronok a mag által reájuk gyakorolt Coulomb-féle vonzóerő hatására a magba hullanának, ha nem keringenének a mag körül, mint a Naprendszer bolygói a Nap körül, amikor is a centrifugális erő a vonzóerővel egyensúlyt tart. A Naprendszer és az atom között az a különbség van, hogy a bolygók Newton törvénye szerint vonzzák egymást, míg az elektronok negatív töltéseik miatt egymást taszítják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 792. [SRG.]

Seeliger, Hugó német csillagász, megh. Münchenben 1924. dec. 2. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 803. [SRG.]

Süss Nándor mechanikus, a magyar precíziós mechanika megalapítója és tanítómestere, szül. Marburgban 1848. szept. 25-én - megh. Budapesten 1921. ápr. 1. Egy évet nagybátyjának, ifj. Schubarth Theodor, genti egyetemi mechanikusnak műhelyében töltött, majd 20 éves korában nagyanyja műhelyének vezetője s a marburgi egyetem mechanikusa lett. 1876-ban a kolozsvári egyetemen szervezett mechanikai állásra hívták meg, 1884. pedig a budapesti mechanikai tanműhely felállításával bízták meg. Főként geodéziai, erdészeti, bányászati, tengerészeti, csillagászati és más fajta pontos tudományos műszereket gyártott. Eötvös Lóránd világhírű gravitációs műszereit is ő készítette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 812. Új szócikk. [SRG.]

Tass Antal csillagász, a Stella csillagászati almanach társszerkesztője. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 823. [SRG.]

Terkán Lajos, csillagász, szül. Székesfehérvárott 1877. ápr. 26-án. Az egyetemet Budapesten végezte. 1912-ben magántanári képesítést nyert. Az állami csillagvizsgálónál mint adjunktus, majd mint obszervátor működött. Főbb művei: A tudományos asztrofotometria és jelentősége (1912), A déli csillagos ég photometriai megfigyelése. I. rész (1916); Változó csillagok photometrikus megfigyelései (1918.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 825. Új szócikk. [SRG.]

Wonascek, A. Antal asztronómus, szül. Liblinben (Csehország) 1871-ben - megh. 1902. Eperjesen végezte középiskoláit, majd a budapesti egyetemen tanult. Bölcsész-doktor és gimnáziumi tanár lett. Tanári állása mellett a kiskartali Podmaniczky-féle csillagvizsgáló állomás obszervátora volt. Több értékes szakmunkát hagyott hátra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 845. Új szócikk. [SRG.]

Zeiss-planetárium, optikai planetárium. Egy kb. 25 m. átmérőjű, félgömbalakú vetítő ernyő középpontjában van elhelyezve a vetítőkészülék, mely a csillagos eget e vetítőernyő kupolájára vetíti. A súlyzóalakú készülék két gömbje az álló csillagok vetítésére szolgál, a két gömböt összekötő hengeralakú részben vannak a Nap, a Hold és a bolygók vetítésére szolgáló készülékek. Az egyes égi testek mozgásának létesítése úgy történik, hogy megfelelően változtatják e vetítőkészülékek optikai tengelyeinek irányítását. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 846. Új szócikk. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1927-re. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-79. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. ="Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 80-89. [SRG.]

WODETZKY József: Laplace. Halálának századik évfordulójára. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 93-108. Az írás megjelent a Nagy József összeállította "Kiváló matematikusok és fizikusok" (Budapest, 1927.) című könyvben is. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hogyan készül egy bolygó epheremise? In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-115. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: A Mars légköréről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 115-120. [SRG.]

STEINER Lajos: A felsőbb légrétegek meteorológiai viszonyairól. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 120-137. [SRG.]

DÁVID Lajos: Valóság és geometria. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 138-156. [SRG.]

NEUBAUER Constantin: A drótnélküli telegrafálás és telefonálás. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 157-203. [SRG.]

WODETZKY József: Ismeretlen eredetű vonalak az égitestek színképében. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 204-210. [SRG.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló történetéhez. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 210-235. [SRG.]

Jelentés a Stella-Csillagászati Egyesület 1926. évi működéséről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 239- 243. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 38. 1927. jan-ápr. 1-4.(436.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A belső tagok munkálatai (főleg 1927-ben.) Harkányi Béla. = Akadémiai Értesítő 38. 1927. nov-dec. 11-12.(438.) füz. pp. XXV. [SRG.]

VERESS Ákos: Newton Isak. 1727-1927. = Aranyosvidék 37. 1927. márc. 26. 13. sz. p. 2. "Vasárnap, március 20-án volt 200 éve annak, hogy a 85 esztendős Newton Kensingtonban (Angliában) meghalt. Ott most kegyeletteljes emlékünnepélyt ülnek - mi, helyszűke miatt, meg kell elégedjünk azzal, hogy nehány apróságot feljegyzünk e kiváló férfiúról, ki egész életét a tudománynak szentelte s azt annyival gazdagította, amennyivel egy oly kiváló lángész, mint ő, csak gazdagítani tudta. [...] Érdekes jelleméről és tudományos működéséről köteteket lehetne írni ... Fejezzük be sorainkat a "Természettudományi Közlöny 1873, p. 420" szavaival, mely talán Newtonra nézve kissé igen hízelgő is: "...kúpszeletek nélkül nem lett volna Kepler, Kepler nélkül nem lett volna Newton és Newton nélkül nem lett volna modern tudomány!" [HAI.]

A Zeiss planetárium. = Diogenes 5. 1927. márc. 27. 6. sz. p. 15-19. "Bécsbe hozták a Zeiss jénai cég planetáriumát, hogy a rendezés alatt levő, májusban megnyitandó kiállításnak legérdekesebb látványossága legyen. Mi az a planetárium és mely célnak szolgál? Mindennap a szemünk előtt van az égboltozat miriád csillagjával és bár azon egyetlenegy világtömeg - e világtömegek közt a mi egész naprendszerünk csak törpe és a Föld csak porszemnyi - egy pillanatig nem marad helyén, s mozdatlanul, mégis nagyjából változatlannak látjuk egész életünk hosszán. [...] A planetárium arra való, hogy kicsiben, de hüségesen mutassa az égboltozatot, az azon való tájékozódásunkat elősegítse és megtanítson az érdekes folyamatokra, hogy megértesse azt, amit talán már sokszor láttunk, de amit soha nem értettünk. ..." [HAI.]

A naprendszer számokban. = Diogenes 5. 1927. júl. 30. 15-16. sz. p. 7-11. "A mi naprendszerünk középpontja a Nap. Minden csillag egy egy nap, van olyan, amelyik csak messziről látszik egynek, jó látócső mutatja, hogy akár egész csomó lehet. Csillag az állócsillagot jelenti, pedig ez sem áll, csakhogy a többiekkel szemben való helyzetének a megváltozását nem igen vesszük észre. A nap egy óriási izzó gáztömeg, de nem bizonyos, hogy a belseje is csak gáz, mert ott olyan óriási nyomás van, hogy a gázmolekulák annyira, össze vannak nyomva, hogy nagyobb a sűrűségük, mint a szilárd testeké, mint például az ólomé. Minthogy mi nem tudunk ilyen óriási nyomást létesíteni, még soha ilyen vagy megközelítőleg ennyire összenyomott sűrü gázt nem láttunk, el se tudjuk hát gondolni, hogy hogy fest az acélsűrüségű gáz. De mi nemcsak a Nap bensejét nem látjuk, de igazában a felszínét sem, amit mi látunk belőle, az a fotoszféra, amolyan izzó gőzrétegféle körülte. Ennek a szférának a fényét látjuk. ..." [HAI.]

A naprendszer számokban. - Vége -. = Diogenes 5. 1927. aug. 20. 17. sz. p. 5-10. "A Mars pályáján túl nagy hézag következik, mely mintha két külön régióra osztaná a bolygók világát. Ezért a Merkurt, Vénust, Földet, Marsot benső bolygóknak, a nagy hézagon túl következőket, külső bolygóknak nevezzük. Mint multkori cikkünkben láttuk, a Merkur kerekszám 58 mill. km, a Vénus 108, a Föld 150, a Mars 228 millió km. távol van a Naptól, ellenben a rákövetkező nagy bolygó a Jupiter 778 millió km-re van, vagyis több mint háromakkorára mint a Mars. A Mars és a Jupiter közé tehát kétszer kényelmesen el lehetne a négy első bolygó pályáját helyezni. [...] A négy benső bolygó után nagy űr következik. Ezt nem igen lehetett megmagyarázni.
Sok számitási eredmény arra látszott mutatni, hogy a Mars és Jupiter között kell még egy bolygónak lenni, ugy hogy 1800-ban egy 24 tagu nemzetközi csillagvizsgáló bizottságot küldtek ki ennek a kinyomozására. Gauss kiszámította, hogy egy Piazzi által 1801-ben észrevett csillag ennek a keresett bolygónak felel meg, a Mars és Jupiter közt kering. Ellenben még ugyanaz évben találtak még ötöt, ugyancsak a Mars és Jupiter közt keringőt, valamennyi apró bolygó. ..." [HAI.]

NAGY József: A modern világfelfogás néhány vonása. = Debreceni Szemle 1. 1927. jan. 1. sz. pp. 5-15. "Kopernikus csak éppen annyit tett, hogy a Földet besorozta a Nap körül keringő bolygók közé, de maga is hitte, hogy az állócsillagok szférájával lezárul a világ." pp. 7-8. [SRG.]

B. [BERÉNYI Dénes]: Kozmikus hatások Középeurópa légnyomás alakulásában. = Debreceni Szemle 1. 1927. jan. 1. sz. p. 139. A napsugárzás és a légnyomás alakulása közötti összefüggésről. [SRG.]

B. [BERÉNYI Dénes]: Telő holddal derült időjárás? = Debreceni Szemle 1. 1927. jan. 1. sz. p. 139. [SRG.]

B. [BERÉNYI Dénes]: Világító felhőket. = Debreceni Szemle 1. 1927. febr. 2. sz. p. 140. "1885-ben észleltek először." Vegyesek. [SRG.]

SZILÁDY Z[oltán]: Kiváló mathematikusok és fizikusok. = Debreceni Szemle 1. 1927. febr. 2. sz. pp. 142-143. "Archimedesről, Galileiről a könyv szerkesztője, Nagy József kegyesrendi tanár, - Coppernicusról és Laplaceról Wodetzky József debreceni egyetemi tanár, jeles csillagászunk, - ... ad meghatározó jellemzést." Könyvismertetés. [SRG.]

BERÉNYI Dénes: Százéves kalendárium. - Az időjósok és a fogyatékos emlékezőtehetség. = Debreceni Szemle 1. 1927. ápr. 4. sz. pp. 259-260. "A "százéves kalendárium", amit mindenki ismer, 1701-ből kelt, akkor adta ki Hellvig Kristóf orvos egy XVI. századból való asztrologus, Knauer Márton összeállított szabályai szerint." Vegyesek. [SRG.]

Idegen égitestek lakóiról. = Debreceni Szemle 1. 1927. jún. 6. sz. pp. 368-369. "Lebilincselő cikkben rombolja szét Otto Knopf professzor a "Deutsche Revue" egyik számában azokat az álmokat és elképzeléseket, amelyeknek nem egyszer még képzett emberek is engedik magukat, mikor azzal a kérdéssel foglalkoznak: vannak-e idegen égitesteknek is lakói s lehet-e velük kapcsolatot találni." Vegyesek. [SRG.]

Különös meteorok. = Debreceni Szemle 1. 1927. okt. 8. sz. pp. 489-490. Már egy babiloniai táblán, a Biblia Josué könyvében olvashatunk meteorhullásokról. A mekkai Kába-kő szintén meteorit. "Említett meteorhullások: 616-ban, 823-ban, 1492. nov. 7. Ensisheim (Elzász), 1511. szept. 4. Crema, 1660. Milánó, Hrasina (Zágráb mellett) 1751-ben, 1794. jún. 16. Siena, 1803. ápr. 26. Aigle (Franciaország), 1896. febr. 10. Madrid, 1899. márc. 12. Borgo (Finnország). " Vegyesek. [SRG.]

A szibériai meteorhullás. = Debreceni Szemle 1. 1927. okt. 8. sz. pp. 490-491. Az első sikertelen expedíciót 1921-ben indították. 1927-es sikeres expedíció megállapította, hogy Podkamennaja Tunguzka folyó területére esett le a meteor 1908. jún. 30-án. Vegyesek. [SRG.]

Rakétával a Holdba. = Debreceni Szemle 1. 1927. okt. 8. sz. p. 491. "Ausztriában egy Oberth nevű fizikus már régóta foglalkozik a holdbarepülés problémájával és az ő kezdeményezésére megalakult Bécsben a "Gesellschaft für Raumforschung". Célja ennek az egyesületnek az, hogy a világegyetemet kikutassák utazásaik révén." Vegyesek. [SRG.]

BENDEFY László: Newton, Isaac. = Dunántúli Tanítók Lapja 1927. 14-15. sz. pp. 25-26. [KSZ.]

INDIG Ottó: Megemlékezés Szathmáry Ákos kollégiumi professzorról. = Hajdúföld 1927. aug. 19. p. 4. Visszaemlékezés elhunyta és kolozsvári temetése alkalmából Szathmáry Ákosra a kolozsvári református gimnázium fizika tanárára, aki csillagászattal is foglalkozott. A házsongárdi temetőbe kísérték tanártársai, diákjai és barátai. [KSZ.]

RÁCZ Béla: Megfigyelések a folyó évi június hó 29-iki napfogyatkozás idején a szerepi meteorológiai állomáson. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. júl-aug. 7-8. füz. p. 121. Hőmérséklet és szélmérések. [IBQ.]

KLAR Rezső: Hulló meteor robbanása. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. júl-aug. 7-8. füz. p. 121. Piliscsaba, 1927. júl. 13. A tűzgömbnek rakétaszerű fénycsóvája volt, 23.16 perckor robbanás zaja hallatszott, majd fényes darabokra hullott. [IBQ.]

SZÉKÁNY Béla: A napfogyatkozás és rádió. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. júl-aug. 7-8. füz. p. 121. 1927. jún. 29-i napfogyatkozáskor végzett vételi észlelések. Kristályos készülékével a Rózsadombról a csepeli rádióadót figyelte, mintegy 10 km-ről. Az adó Massány Ernő csillagászati előadását közvetítette élőben és Liszt II. Rapszódiáját grafonola [gramofon] felvételről. [IBQ.]

P. Fényi Gyula. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. nov-dec. 11-12. füz. p. 164. Elhunyt 1927. dec. 21-én. [SRG.]

Dr. Hoitsy Pál. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. nov-dec. 11-12. füz. p. 164. Elhunyt 1927. dec. 23-án. [SRG.]

BAUR Ferenc: A légköri cirkuláció több évi ritmikus ingadozásai mint Naptól kiváltott lengések. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. nov-dec. 11-12. füz. pp. 169-170. A napfáklya-szám hatása a nyomásközpontok áthelyeződésére. [IBQ.]

BANDAT Horst: Asztrológia - a Nagy humbug. = Képes Krónika 9. 1927. máj. 15. 20. sz. pp. 6-7. "A "modern" asztrológia megint megmozdult. Odaát, Amerikában ismét kísérlet történik arra, hogy az alaposan megtépázott "tudományt" rehabilitálják és létjogosultságát bebizonyítsák. A megvásárolható sajtóban hasábos cikkek jelennek meg és el akarják hitetni a közönséggel, hogy a jövő megjósolására kizárólag az asztrológus hivatott. Ügyes közlemények, állítólag megtörtént frappáns eseteket tálalnak fel. A cél átlátszó. Az üzleti alapra fektetett ál-tudomány áldozatokat keres és megfelelő reklámmal tért és üzletfeleket akar hódítani. [...]
Csak az újabb kor exakt tudománya száműzte az obszervatóriumokból az asztrológiát, épúgy, mint a kémiai laboratóriumokban ma sem foglalkoznak már a bölcsek köve és a nagy elixir kotyvasztásával. Az asztrológia a testvér-áltudományával az alchemiával együtt - már elvonult a babona sötétségébe. Ma már csak hiszékeny emberek, az okkult tudákosság misztikumát kereső lelkek és kiváncsi félműveltek keresik fel a "tudományos" asztrológust és kérnek tőle horoszkópot. [...] - De hát mi is tulajdonképen az a horoszkóp? ..." [HAI.]

A Föld testvére. = Kis Ujság 40. 1927. nov. 13. 258. sz. p. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Az időmérés egyszerű elve és végrehajtása 1. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 4. 1927. nov. 3. sz. pp. 65-71. [PIR.]

TERKÁN Lajos: Az időmérés egyszerű elve és végrehajtása 2. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 4. 1927. dec. 4. sz. pp. 101-105. [PIR.]

GILLIS G. James: H. G. Wells. = Magyar Kultúra 14. 1927. I. kötet febr. 20. 4. sz. pp. 202-208. "Wells ötletei négydimenziójúak, képzelete nem ismer határt. Ő a "nagy térben", a csillagok között van otthon. Ha mások, a legnagyobbak, világrészekben gondolkoznak, Wells világürökben és naprendszerekben gondolkozik és beszél. Ha más nemzetközi, ő interplanetáris és interszoláris." Angolból átdolgozta Trugly Margit. [SRG.]

RIEGL Sándor S. J.: Egy katolikus csillagász ünneplése. (Hagen G. János S. J., 1847-1927.) = Magyar Kultúra 14. 1927. I. kötet ápr. 5. 7. sz. pp. 297-300. "A vatikáni csillagvizsgáló vezetője, Hagen G. János S. J., e hetekben ülte meg 80-ik születésnapját. ...Hagen szívós kitartással törekedett célja felé; munkájában, az Atlas stellárium variabilium-ban, melyen 20 évig dolgozott, sikerült a fennálló hiányokat megszüntetnie és a csillagászoknak megbecsülhetetlen segédeszközt nyujtania. Ez az Atlasz tartalmazza a változó csillagok helyi adatait, az összehasonlító csillagok relativ helyeit, a felkeresésre szolgáló térképeket és az ismert változókra nézve az összehasonlító csillagok fényskáláját." [SRG.]

BANGHA Béla S. J.: A mózesi teremtéstörténet "hat napja". = Magyar Kultúra 14. 1927. I. kötet máj. 20. 10. sz. pp. 459-462. "... a mózesi teremtéstörténet első napján szerepel a "világosság", de csak a negyedik napon teremti meg Isten a "napot, holdat és a csillagokat";..." [SRG.]

HUSZTI József: Janus Pannonius asztrologiai álláspontja. = Minerva 6. 1927. pp. 43-58. [SRG.]

Dr. Wodetzky József: A világegyetem szerkezete. Szent István Könyvek 50. szám. Ara 3.50 pengő. Könyvtár. = Nemzetnevelés 9. 1927. márc. 1. 5. sz. pp. 81-82. "Ókori népeknél a leghatalmasabb tudományok egyike volt a csillagászat tana. Nemcsak azért, mert a világegyetem titokzatossága mindig vonzotta a kedélyeket, hanem, mert azt hitték, hogy az emberi élet sorsa is a csillagokban van megírva. A csillagászati élet nálunk is néhány év óta erősen fejlődik. Nagy volt az ára: a trianoni békével elveszett az ógyallai csillagvizsgáló-intézet. A magyar élniakarás azonban nem nyugodott bele. Teremtett helyette nagyobbat, modernebbet Pesten a Széchenyi-hegyen. Wodetzky professzor könyve egy újabb állomása ennek a magasra lendülő csillagászati életnek. Kevés könyve van a magyar tudománynak, amelyikben a szerző aránylag kis helyt (146 lapon) oly sokat tudna mondani, anélkül, hogy tömörsége fárasztó volna. ..." [HAI.]

KISS Ferenc: A Hold fogja elpusztítani a Földet! = Pesti Napló 78. 1927. márc. 27. 70. sz. p. 15. [SRG.]

WODETZKY József: Newton. Halálának kétszázadik évfordulójára. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 1-11. [KSZ.]

STEINER Lajos: Hullócsillagmegfigyelések és a felsőbb légrétegek hőmérséklete. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 11-14. [KSZ.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló készülő nagy reflektora. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 14-15. Apróbb közlemények. Főtükrének szabad átmérője 60 cm, fókusztávola 360 cm; a vezető refraktor lencséjének szabad átmérője 30 cm, fókusztávola 450 cm lesz. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Fényességmeghatározások Jupiter holdjain a napsugárzás mérésére. = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 16. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Messier 33 spirális ködfolt. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 16-19. Apróbb közlemények. Tejútrendszerünkön kívüli objektum, mert a távolsága Hubble mérési szerint 850.000 fényév. [KSZ.]

MASSÁNYI Ernő: Pontos idő jelzése rádió útján. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 19-20. Apróbb közlemények. Külföldön van, hazánkban nincs ilyen szolgáltatás. Javasolja bevezetését a nagyközönség érdekében. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett kisbolygók. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 20-21. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Feltünő fényes tűzgolyót észlelt Hlavács Gyula nyug. kúriai bíró neje 1927 márczius 9-én. = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 21. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 21-22. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: A mellékbolygók (holdak) kritikus távolságáról. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 23-24. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Neptunus forgásideje. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 24-25. Levélszekrény. [KSZ.]

WODETZKY József: A Hold 20" évszázadonkénti eltérésének magyarázata. = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 25. Levélszekrény. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: A Merkuron belüli és a Neptunon túli bolygókról. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 25-26. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A legujabb Mars-kutatások eredményeiről. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 26-27. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Lehet-e a Holdig jutni? = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 27. Levélszekrény. A kérdés tisztán technikai és nem csillagászati. ... Így egyelőre [személyszállításra alkalmas űrhajókkal] a Holdnak elérése, még mindig az ábrándok világába tartozik és még nagyon soká fog ebbe tartozni. ... Mindezekhez a kísérletekhez fantasztikus összegek kellenek, melyeknek előteremtése is csak az ábrándok világában lehetséges. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 27-33. [KSZ.]

Egyesületi ügyek. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 33-34. A Stella-Almanach első három kötetének tartalmi ismertetése. [KSZ.]

WODETZKY József: Kozmogóniai elméletek. 1. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 35-42. [PRP.]

TASS Antal: Az extragalaktikus ködfoltok távolsága és mérete. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 42-47. Hubble alakjuk szerint osztályozta a galaxisokat. 400 galaxison vizsgálta meg a látszó fényesség és a látszó átmérő közötti statisztikus összefüggést. 78 millió fényévre lévő extragalaktikus ködfoltokat is fényképezni tudott. [PRP.]

KOMÁROMI KACZ Endre: Kisebb távcsövekkel megfigyelhető égitestek. 3. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 47-53. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagászat tanítása a középiskolában. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 53-60. [PRP.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló készülő nagy reflektora és épülő új kupolája. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 60-62. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Hőmérsékletmeghatározások a Mars bolygón. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 60-63. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Az utolsó félszázad napfolt-tevékenysége. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 63-64. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Ionizált vanadium a Napban. = Stella II. 1927. 2. sz. p. 64. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1927 június 29-i teljes napfogyatkozás. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 64-65. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Újabb színképi parallaxisok. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 65-66. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: A kis Magellan-felhő fényessége. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 66. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 67-69. Apróbb közlemények. 1927 c periódikus üstökös (Pons-Winnecke).; 1927 d új üstökös (Stearns).; 1927 e periódikus üstökös (Grigg-Scjellerup).; 1927 f új üstökös (Gale). [PRP.]

HARKÁNYI Béla: Könyvszemle. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 70-71. P. ten Bruggencate: Sternhaufen, ihr Bau, ihre Stellung zum Sternsystem und ihre Bedeutung für die Kosmogonie. Berlin, J. Springer 1927. [PRP.]P.]

LASSOVSZKY Károly: A Merkur-bolygón uralkodó viszonyok és a Merkur tengelyforgása. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 72-73. Levélszekrény. [PRP.]

TASS Antal: Tükörezüstözés. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 73-74. Levélszekrény. [PRP.]

TASS Antal: A Doppler-Fizeau-féle elv. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 75. Levélszekrény. [PRP.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 75-81. [PRP.]

STELLA-Almanach 1925-re. 1. Tartalom. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 81-82. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1926-ra. 2. Tartalom. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 82. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1927-re. 3. Tartalom. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 82. Egyesületi ügyek. [PRP.]

WODETZKY József: Kozmogóniai elméletek. 2. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 83-89. [KSZ.]

TASS Antal: Az órák járásának vizsgálata. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 89-96. A magyar rádió stúdiója már hónapok óta megkezdte és azóta napról-napra szolgáltatja a pontos időjelzést. A rádió a pontos időt a svábhegyi csillagvizsgáló intézettől kapja telefonon. Az intézet ellenőrzi is a rádiós időközvetítés pontosságát és annak hibáját 0,7 másodpercnél mindig kisebbnek találta. [KSZ.]

GÁTI Béla: Elektromos távolbalátás. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 96-99. [KSZ.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló készülő nagy reflektora és épülő új kupolája. = Stella 2. 1927. 3. sz. p. 99. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap távolsága a galaktikai rendszer síkjától. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 99-100. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Nap mozgása. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 100-101. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly. Hőmérsékletváltozás a Holdon holdfogyatkozás alatt. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 101-102. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Merkurátvonulás 1927-ben. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 102-103. Apróbb közlemények. 1927. nov. 10-én reggel lesz, csak a kilépés látható nálunk. Felsorolja a 20. század 12 átvonulását. [KSZ.]

TASS Antal: Rendkívül kistömegű csillag. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 103-104. Apróbb közlemények. A Krüger 60 kettőscsillag halványabb komponense. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Új csillag az Aquila csillagképben. = Stella 2. 1927. 3. sz. p. 104. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Újabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 104-105. Apróbb közlemények. 1927 c periódikus üstökös (Pons-Winnecke).; 1927 f új üstökös (Gale).; 1927 g periódikus üstökös (Schaumasse). [KSZ.]

TASS Antal: Küstner Frigyes. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 105-106. A bonni csillagvizsgáló igazgatójának tevékenységét ismerteti, nyugdíjba vonulása alkalmából. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Könyvszemle. Russel, Dugan and Stewart: Astronomy. 2 kötet, 932 old. Ginn & Co. Boston. 1926, 1927. = Stella 2. 1927. 3. sz. p. 107. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Venus tengelyforgása. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 108-109. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Szorul-e korrekcióra Newton törvénye? = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 109-110. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 110-114. [KSZ.]

Fényi Gyula, a Stella Csillagászati Egyesület díszelnöke 1927. deczember hó 21-én elhunyt. Hoitsy Pál a Stella Csillagászati Egyesület Elnöki Tanácsának tagja 1927. deczember 23-án elhunyt. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 115. [KSZ.]

WODETZKY József: Kozmogóniai elméletek. 3. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 116-122. [KSZ.]

STEINER Lajos: A felsőbb levegőrétegek kutatása. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 122-124. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: Az amatőr csillagász műszerei. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 125-140. [KSZ.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló reflektora és kupolája. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 140-141, 143. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Holdunk hőmérséklete. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 140-142. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: N. G. C. 6822 ködfolt radiális sebessége. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 142. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Hullócsillageső Oroszországban. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 142-143. Apróbb közlemények. 1927. jún. 27-én, Taskentből végzett megfigyelések szerint: óránként 500-at is meghaladta a hullócsillagok száma, melyek 90 %-a ötödrendűnél kisebb fényű volt. Radiánspont: zéta Ursae Maioris. [A kitörést a később Júniusi Bootidáknak nevezett meteorraj okozta.] [KSZ.]

TASS Antal: Hosszkülönbségmeghatározás rádiójelekkel. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 143-144. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Nova Aquilae 3. 1918. ködjéről. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 144-145. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A sarkcsillag jelenlegi ismereteik szerint négy csillagból álló csillagrendszer. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 145. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Újabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 145-146. Apróbb közlemények. Encke-féle visszatérő üstökös; 1927 i új üstökös (Schwassmann-Wachmann).; 1927 k üstökös (Skjellerup-Maristany). [KSZ.]

TASS Antal: A főbolygók holdjainak tengelyforgása. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 147-150. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Csillagrendszerünk forgásának hipotetikus centrumáról. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 150. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 150-156. [KSZ.]

Megingott e az Einstein-féle relativitási elmélet? = Temesvári Hirlap 25. 1927. jún. 1. 121. sz. p. 10. "Az Einstein-féle általános relativitási elmélet egyik legérdekesebb vívmányának tekintették, hogy a Mercur periheliumának elmozdulását meg tudta magyarázni, amire a Newton-féle gravitációs elmélet nem volt képes. [...] Ugyanis Newcomb amerikai csillagász 60 évvel Leverrier után, 1905-ben újra átszámította a Newton elmélete szerinti Mercur pályáját és azt találta, hogy a számítottól a valóságos pálya eltér, mert a perihélium 41,25-42,95 ívmásodpercnyire elmozdul 100 év alatt.
Újabban azonban megint átszámították Newcomb számításait és Girossimiaim 1921-ben azt találta, hogy a perihélium elmozdulása nem annyi, mint ahogy Leverrier és Newcomb szerint hitték, hanem az egyik módszerrel meghatározott elmozdulás 28 ívmásodperc, egy másik módszerrel meghatározott elmozdulás pedig 38 másodperc; tehát 43 másodperctől mindenesetre különböző, sőt legújabban egy másik csillagász 14-23 másodpercnyi eltérést talált, ami Einsteini 43 másodpercétől lényegesen különbözik. Ha a perihéliumra vonatkozó újabb számítások helytállók, akkor Einstein elméletének egyik eddigi támasztéka megdőlt. ..." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. jan. 839. füz. pp. 54-56. 1927. febr. jelenségek. [SRG.]

POGÁNY Béla: A Zeiss-planetárium. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. febr. 840. füz. pp. 80-92. Ismertetve a Magyar Mérnökegyesület Közlönyében. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. febr. 840. füz. pp. 103-105. 1927. márc. jelenségek. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Lick-csillagvizsgáló intézet. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. márc. 841. füz. pp. 130-135., címlap. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. márc. 841. füz. pp. 163-164. 1927. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. ápr. 842. füz. pp. 222-224. 1927. máj. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. máj. 843. füz. pp. 289-291. 1927. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. jún. 844. füz. pp. 349-350. 1927. júl. jelenségek. [SRG.]

GÁTI Béla: A zöld sugárról. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. jún. 844. füz. p. 356. Levélszekrény. Tudósítások. Napfelkeltekor és napnyugtakor előforduló jelenségről. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. júl. 845. füz. pp. 419-420. 1927. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. aug. 846. füz. pp. 471-473. 1927. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. szept. 847. füz. pp. 521-523. 1927. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. okt. 848. füz. pp. 582-584. 1927. nov. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (65.) = Természettudományi Közlöny 59. 1927. okt. 848. füz. p. 588. P. H. I.: Miért kék az ég? [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: Az ég kék színe. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. okt. 848. füz. p. 590. Levélszekrény. Feleletek. (65.) [SRG.]

WODETZKY József: A csillagok hőmérsékletének mérése. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. nov. 849. füz. pp. 627-631. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. nov. 849. füz. pp. 644-646. 1927. dec. jelenségek. [SRG.]

KONEK Frigyes: Svante Arrhenius emlékének. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. dec. 850. füz. pp. 657-660. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. dec. 850. füz. pp. 701-702. 1928. jan. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Napsugárzást megfigyelő obszervatóriumok. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. jan. - márc. 1.(165.) pótfüz. pp. 60-63. [PIR.]

STEINER Lajos: A napsugárzás és a földi meteorológiai jelenségek. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. ápr. - szept. 2-3.(166-167.) pótfüz. pp. 126-127. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Újabb megfigyelések a Föld mozgására nézve. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. ápr. - szept. 2-3.(166-167.) pótfüz. pp. 127-128. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap koronájának alakja és eredete. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. okt. - dec. 4.(168.) pótfüz. pp. 191-192. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

TÓTH László: Garampi bécsi nuncius jelentése a Gergely-féle naptárreform végrehajtásáról a birodalomban. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye. 1927. 1. sz. Az 1582-es Gergely-naptár bevezetése Magyarországon (1588-ben), Erdélyben (1590-ben) és más európai országokban. A bevezetést a nyugati és északi protestáns államok halogatták. Így tettek a német birodalom protestáns rendjei is. Végül 1776. jan. 29-én a rendek birodalmi határozatot hoztak a Gergely-naptár szerinti húsvétszámításról. II. József (osztrák trónörökös és német római császár) ezt a határozatot 1776. jún. 7-én erősítette meg. Az éppen Bécsbe érkező Garampi pápai követ erről 1776. júl. 7-én küldött jelentést a pápai államtitkárhoz. (a szöveget közli a cikk, eredetije: Vatikáni levéltár, Nunziatura di Germania, 423. kötet, 51r-52v. ll.). [KSZ.]

A meteorkövek. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 1. félév. 1. füz. pp. 9-12. "Hullócsillagok. - A meteorkövek alkatrészei. Más világok közénk, eső darabkái-e a meteorok? A meteor görög szó, légi tüneményt jelent. Meteorkövek vagy meteoritok alatt pedig azokat az ásványtömböket értjük, amelyek a világűrből hullanak Földünkre légköri fénytünemény kíséretében. Nem csillagok ezek, de amikor különböző színű fénygolyót alkotva vagy hosszú, fényes csóvájukkal átszelik a magas levegőréteget, úgy tűnnek föl, mintha tündöklő csillagok szakadtak volna le az ég mennyezetéről. Sárga, smaragdzöld, tűzpiros színekben ragyogva szelik át a magas léget s ez a fénytünemény gyakran még nappal is látható. Valószínű, hogy legtöbbször átrohannak Földünk légkörén és onnan megint kilépve folytatják útjukat a világűrben. Néha azonban mennydörgéshez vagy puskaropogáshoz hasonló robajjal csapódnak a földre kisebb-nagyobb darabokra szakadva. ..." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 1. félév. 4. füz. pp. 16. (64.) "Barnard tanár már 1884-ben felfedezett egy gyöngén pislogó csillagocskát az égen. Később, a csillagászati látcsövek tökéletesedésével kiderült, hogy ez egy csillagköd. Legújabban az amerikai Mount Wilson csillagvizsgáló nagyszerű eszközeivel vizsgálják s 50 fényképfelvételt készítettek róla. Norris Roussel [! Henry Norris Russell] csillagász a vizsgálatok eredményeit abban foglalta össze, hogy ez a szabálytalan ködfolt egy hatalmas csillagraj, amely 750 különböző nagyságú csillagból áll. Nagyobb teret töltenek be a világűrben, mint az összes csillagok, amelyek szabad szemmel láthatók az égen. A legnagyobb csillag fényereje 30 ezerszer nagyobb, mint a mi Napunké, az összes csillagoké pedig 20 milliószor. A csillagraj távolság tőlünk körülbelül 700 ezer fényév. Egy fényév pedig kilenc és fél billió kilométert jelent." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A mindenség sugárzóereje. Új elmélet a naprendszerek korának meghatározására. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 1. félév. 12. füz. pp. 4-7. (180-183.) "A nagy mindenséget betöltő éterben a napfény látható sugarán kívül a láthatatlan sugárzások számos fajtájáról adnak számot az emberi szemnél érzékenyebb műszerek. Éternek nevezik a tudósok a mindenségnek a levegőnél is finomabb légnemű anyagát, amit például a Nap fénye úgy hoz rezgésbe, mint a vízbe dobott kő a tó felszínét. Ahogy a tó felszíne gyűrűzik, úgy vet láthatatlan hullámokat az éter és ezeket a rezgő hullámokat fogja fel szemünk napfény alakjában. De a Nap fehér fényén kívül más sugár is van, ami mind az éter hullámzása, csupán abban különböznek egymástól, hogy az éterben más-másfajta rezgést idéznek elő és közöttük vannak olyanok, amelyeknek hullámrezgéseit szemünk nem tudja észlelni. [...]
Röviddel ezelőtt vezettek ezek a vizsgálatok eredményre, amelyekkel a mindenség sugárzóerejű anyagainak jelenlétét igyekeztek kimutatni. A felfedezés dicsősége Millikan tanárt illeti, aki Amerika földjén észlelte először a mindenség legtitokzatosabb jelenségét. Kísérleteit a Mount Whitney csúcsán, az Egyesült Államok legnagyobb hegyén végezte, ahol lehetőleg megvédhette új szerkezetű villamos-delejes felfogókészülékét a földi környezet behatásától. Millikan tanár műszereivel itt olyan sugárzást észlelt, aminek ereje felülmúlt minden eddig tapasztaltat. Míg a közönséges fény útját a lámpa elé tett fekete papiroslappal megállíthatjuk, a rádium sugara áthatol egy centiméter vastag ólompáncélon. Az a mindenségbeli sugárzás azonban, amit Millikan tanár észlelt, egy méter vastag ólomtömbön is áthatol. ..." [HAI.]

Az állatövi fény. A forróövi éjszakák állandó dísze. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 1. félév. 12. füz. pp. 7-10. (183-186.) "Körülbelül 250 évvel ezelőtt figyelte meg Childrey (olvasd Csejldri) angol orvos, hogy a forró égövi éjszakák amúgy is varázslatos pompáját különös fényjelenség teszi még csodálatosabbá. Naplemente után nemcsak a csillagok szikráznak föl az éj sötét kárpitján oly ragyogó fénnyel, amely szinte elbűvöli az északvidéki embert, hanem naplemente után alig egy órával nagy, halvány fénycsóva húzódik föl az égboltozatra, amely halvány csillogása mellett is meglehetősen erős fényhatást kelt az ég sötét, csillagos kárpitján.
A hatalmas kiterjedésű fénycsóva alapja ugyanott van, ahol a Nap lement, lekerekített, kúpos vége pedig csaknem eléri az égbolt legmagasabb pontját. [...] A kutató tudósok közül a legtöbben mégis úgy vélik, hogy ez az érdekes fényjelenség abból a poranyagból támad, amely finoman eloszolva lebeg a világűrben és visszaveri a napsugarak fényét. Nagyon megoszlók azonban a vélemények arra nézve, hogy az a nagymennyiségű por, amely ezen felfogás szerint korong alakjában veszi körül a földgömböt, honnan került a világűrbe. ..." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 1. félév. 13. füz. p. 16. (208.) "Az Amerikai Egyesült Államok több csillagvizsgálójában igyekeztek meghatározni a hozzánk legközelebb eső bolygónak, a Marsnak hőmérsékletét, amelyikről sokan azt állítják, hogy Földünkhöz hasonlóan lakható. Új sugárzásmérő-készülékkel végezték a pontos megfigyeléseket. Az észlelések során arra az eredményre jutottak, hogy a bolygó keleti felén, ahol a Nap felkel, nagyobb a hideg, mint nyugati oldalán, ahol a Nap leszáll. Június végén a bolygó látható részén a középhőmérséklet átlag harminc fok volt a fagypont alatt, míg az éjszakai hőmérséklet a becslés szerint a fagypont alá száll hetven fokkal. Ezek az adatok semmiképen sem támogatják azt a feltevést, hogy a Mars-bolygón élőlények élhetnek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A naptárjavítás. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 1. félév. 15. füz. pp. 6-8. (230-232.) "Népszövetség naptárbizottságot küldött ki, amely behatóan foglalkozik azzal, hogy kiküszöbölje mindazokat a komolyabb természetű szabálytalanságokat és jelentéktelenebb szépséghibákat, amelyek mai naptárszámításunkban vannak. A ma használatban lévő naptár legfőbb tökéletlensége az, hogy a hónapok nem egyenlő hosszúak, a hetek és hónapok között nincs semmi szabályosság, a hetek nem zárulnak le a hónapokkal, hanem a hónap utolsó hete átnyúlik a következő hónapba. Az utolsó hónap utolsó hete pedig átnyúlhat a következő évbe, így minden egyes hónap a hét más napjával kezdődhetik és különböző napokon kezdődhetnek az egyes évek is. Elég nagy szépséghiba az is, hogy a február két-három nappal rövidebb a többi hónapoknál és hogy a húsvét időpontja folyton változik, amivel együtt változnak a húsvéttól függő többi ünnepek is. ..." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 1. félév. 16. füz. p. 16. (256.) "A fényképezőgépek adtak számot a mennybolt ködfoltjairól az utolsó néhány évtizedben és a ködfoltok száma a tudós Curtis nézete szerint több százezerre rúg. Sok kísérletet végeztek arra nézve, hogy vajjon milyen távolságban lehetnek tőlünk ezek a ködfoltok.
Hubble csillagász hosszú ideig tartó fáradozással megbízható módon határozta meg három ködfolt távolságát. Két ködfoltról [Androméda-galaxis (M31) és a Triangulum-galaxis (M33)] úgy találta, hogy kilencszázharminc [! kilencszázharmincezer] fényévnyi távolságban van, azaz olyan messze, amekkora távolságot a másodpercenként háromszáz [! háromszázezer] kilométeres gyorsasággal futó fény kilencszázharminc [! kilencszázharmincezer] év alatt tesz meg. A harmadik ködfolt [NGC 6822] távolságát hétszázezer fényévre becsülte, ami jóval kisebb az előbbinél, de mégis elképzelhetetlenül nagy a mi földi méretekhez szokott szemünknek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 1. félév. 20. füz. p. 16. (320.) "A régiek még azt hitték, hogy az állócsillagok az ég boltozatára erősített fénypontok. Ma már tudjuk, a Nap és vele együtt a körülötte keringő bolygórendszer a világűrben előrehalad. Ennek az előrehaladásnak sebességét másodpercenként húsz kilométerre becsülik. Ez a mozgás egyenesnek látszik a mi szemünkben, olyan nagy az a kör, amit a Nap befut. Herschel, a tizennyolcadik század nagy csillagásza a Herkules nevű csillagképet jelölte meg a haladás irányának. A tudós Mädler szerint a Nap a Fiastyúk legnagyobb csillaga, az Alcyone az, amelyik körül a Nap keringés ezt a nagy kört több mint huszonkét millió év alatt teszi meg, miközben csaknem háromszázhuszonhárom milliószor fordul meg saját tengelye körül." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Teljes napfogyatkozás június 29-én. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 1. félév. 25. füz. pp. 11-13. (395-697.) "- Nálunk részleges napfogyatkozás alakjában látható. - Anglia s Norvégia egyes vidékein lesz teljes. - A világ minden részéből tudományos expedíciók indulnak Norvégiába. - ...gyűrűs napfogyatkozás már volt ebben az esztendőben, január 3-án, de nálunk nem volt látható. Hasonlóképen nem lesz látható nálunk a december 24-i részleges napfogyatkozás sem, míg a június 29-i teljes napfogyatkozást - bár csak részleges napfogyatkozás alakjában - mi is látni fogjuk. Részleges napfogyatkozás alakjában azért, mert a Hold sötét árnyékkúpja nem fölöttünk, hanem tőlünk északra, Anglián és Norvégián fog átvonulni s mi csak a félárnyékba kerülünk.
A napfogyatkozás reggel 5 óra tájban, Budapesten 5 óra 14 perckor kezdődik, s legnagyobb mértékét 6 óra 11 perckor éri el és 7 óra 12 perckor végződik. A legnagyobb elsötétülés idején a Nap korongjának csak körülbelül negyedrésze fog látszani. [...] A csillagászok megfigyelései ilyen alkalmakkor leginkább az úgynevezett "napkorona" vizsgálatára irányulnak, amely egyébként a legszebb természeti tünemények egyike. A szurokfekete korongnak látszó Hold szélein a Napból előtörő vérvörös lángnyelvek (a protuberanciák) lobognak és az egészet ezüstös csillogásé sugárkorona övezi körül, amelynek fénye lassan elenyészik az ég fakultnak látszó kékjében. ..." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 1. félév. 26. füz. p. 12. (412.) "A görögök nagy költője, Homérosz, hőskölteményt írt arról a háborúról, amit a görögök viseltek a trójaiak ellen Kis-Ázsiában. A költeménynek történelmi alapja volt, amit Schliemann német régész igazolt, amikor Trója város romjait kiásatta. Most Schoch csillagász Heidelbergben pontosan meghatározta azt az időt, amikor a trójai háború lefolyt, mégpedig a költeményben, jelzett napfogyatkozás alapon. Így döntötte el Schoch, hogy Trója ostroma 1177-ben kezdődött Krisztus születése előtt, tíz évi ostrom után 1167-ben foglalták el a görögök. A tudós Schoch mindezt a számítást azért tudta elvégezni, mert a költeményben említett napfogyatkozásnak az ideje pontosan kiszámítható volt, aminthogy a csillagászok minden ilyen tüneményt a múltra és jövőre nézve pontosan ki tudnak számítani." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 2. félév. 5. füz. p. 16. (80.) "Swann, az amerikai Yale-egyetem tanára vizsgálat alá vette azt a kérdést, hogy a Jupiter bolygó miért látszik olyan erősfényűnek, mikor pedig ennek a csillagnak nincs saját fénye, hanem csak a Nap sugarait veri vissza. Véleménye szerint a Jupiter is, mint minden gyorsan mozgó golyó, mágneses teret létesít maga körül. Az így támadt mágneses tér több napsugarat ragad magához, s ha ritkult gáz is veszi körül az ilyen gyorsan forgó golyót, ebben fényjelenségeket hoz létre.
Swann szerint így támad a tengelye körül gyorsan forgó Földünk magasabb és ritka légrétegeiben az északi fény jelensége. A Jupiter pedig sokkal gyorsabban kering, mint Földünk, 24 óra helyett 10 óra alatt fordul meg egyszer tengelye körül. A gyors forgással a Jupiter nagy mágneses teret létesít maga körül, sok napsugarat ragad magához. Az északi fény jelenségei a Jupiteren igen erősek s az egész bolygót fénylő burok veszi körül s ez okozza élénk ragyogását." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A napórától a kronométerig. = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 2. félév. 6. füz. pp. 10-14. (90-94.) " - Az égitestek mozgása és az időmérés. - A napóra. - A vízóra. - Ktesibios ütőórája. - A "bölcseség mérlege". - Harun al Rasid kalifa órája. A Nap, a Hold és a csillagok járása már a történelemelőtti korban felkeltötte az ősember figyelmét az égi jelenségek iránt. Ezért a csillagászati tudomány volt az első, amely a legtöbb népnél már a történelmi idők hajnalán tudós művelőkre talált. A kínaiak és hinduk 2-3000 esztendővel Krisztus előtt foglalkoztak csillagászati megfigyelésekkel, sőt már a bekövetkező napfogyatkozások idejét is előre ki tudták számítani. Egy ilyen hibásan kiszámított napfogyatkozás miatt - régi kínai följegyzések szerint - a Krisztus előtti XXII. században két kínai csillagász halálbüntetést is szenvedett. [...]
A napóra feltalálását és a nappal időtartamának 12 órára való beosztását a tudomány a khaldeusoknak tulajdonítja. A keleti műveltség terjedésével jutott el Görögországba, innen Rómába, majd Európa nyugati országaiba. A hagyomány szerint Görögországban Anaximenes, a híres görög bölcselő honosította meg (550 körül Krisztus előtt), amely hamarosan általános használatnak örvendett s a régi görög városok utcáin számos nyilvános napórát állítottak fel. ..." [HAI.]

A napórától a kronométerig. (2.) = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 2. félév. 7. füz. pp. 2-5., címlap. (97-101.) "Az ingaóra. - Szaladin szultán 5000 aranyat érő órája. - A "nürnbergi tojások". - A csillagászati óra és a kronométer. - ...A vízóra egyik módosulatának tekinthető a homokóra; benne a vizet nagyszemű homok helyettesíti, amely a csúcsánál egybeforrasztott két kúp alakú üvegedény egyikéből a másikába lassan átfolyik s átfolyása után egyszerűen meg kell fordítani, hogy az óra tovább "járjon". [...] Hasonló alakúak voltak az olaj- és higanyórák is, amelyekben homok helyett olaj vagy higany futott át az egyik üvegedényből a másikba. Tycho de Brache, a nagyhírű dán csillagász maga készített magának egy nagyon pontos higanyórát s csillagászati megfigyeléseknél kizárólag csak ezt használta. [...] Az első órák billegője vízszintes síkban mozgó fémrúd volt, amelynek nyúlványa billegés közben egy fogaskerék fogaiba akadozott s annak tovább mozdulását időnkint megakasztotta.
Galilei, a híres csillagász és az ingalengés törvényeinek megállapítója volt az első, aki erre a célra a kerekes óráknál az ingát alkalmazta (1636-ban), míg a zsebórák újabb szerkezetű s vékony ingaóra (hajszálrúgó) járó billegőjét Turet nevű párizsi órás találta fel 1674-ben. Az inga lengési ideje az ingalengés törvényei szerint az inga hosszúságától függ, hasonlóképen a hajszálrúgó hosszúságától függ a zsebóra billegőjének lengési ideje is. Ámde a hőmérséklet változásával az inga és a hajszálrúgó hosszúsága is megváltozik, ami az óra járását egyenetlenné teszi: [...] A bajon az úgynevezett kiegyenlítő (kompenzációs) ingával és billegővel lehet segíteni. A pontos járást kívánó órákon, például a csillagászati órákon és kronométereken ilyen kiegyenlítő ingát és billegőt alkalmaznak, egyúttal gátlószerkezetük súrlódását is lehetőségig csökkenteni igyekeznek, ..." A címlap képaláírása: "Henlein Péternek, a zsebóra feltalálójának szobra Nürnbergben. [HAI.]

A mágnesség. (2.) = Vasárnapi Könyv 17. 1927. 2. félév. 24. füz. pp. 11-14. (379-382.) " - Az elektron és a mágnesség. - A földmágnesség. [...] A Föld mágneses viselkedésének lassú, de folytonos változása tehát a napfoltokkal áll szoros összefüggésben. A Föld mágneses viselkedését figyelő állomásokon ugyanis megállapították, hogy a földmágnesség változásai minden 11. évben lépnek föl erősebben. A csillagászok pedig úgy találták, hogy a napfoltok feltűnő megjelenése minden 11. évben következik be. ..." [HAI.]

          1928.

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula S. J. 1845 - 1927. Írta P. Angehrn Tivadar S. J. Budapest, 1928. Kiadja a Stella Csillagászati Egyesület. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 10 p. [KSZ.]

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula S. J. 1845 - 1927. Írta: P. Angehrn Tivadar S. J. Budapest, 1928. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 7 p. Ezt az emlékbeszédet a szerző a Magyar Meteorológiai Társaság 1928. április 24-én tartott közgyűlésén olvasta fel. Különlenyomat az "Időjárás" 1928. évi március - áprilisi füzetéből. Az első belső borítón Fényi Gyuláról készült fényképpel. [KSZ.]

BÁRÁNY Ferenc: Az ég titkai. Budapest, 1928. Szabad Szó, Általános ny. 64 p. [TZS.]

GAIL, Otto Willi: Utazás a holdrakétán. Ford.: Juhász Andor. Budapest, 1928. Révai kiadó. 207 p., 8 fekete-fehér műmelléklet. A képeket v. Grüneberg, rajzolta. A borítót, és a kötést Abonyi Zoltán tervezte. Az első német kiadás Hans Hards Mondfahrt címen 1928-ban jelent meg, a magyar kiadás még ugyan abban az évben. Otto Willi Gail (1896-1956) német elektromérnök, számos népszerűsítő cikket közölt a német magazinokban. 1925-29 közt négy könyve jelent meg az űrrakétákról. Ebben a regényes formában írt könyvében a rakétatechnika számos problémáját helyesen tárgyalja, megálmodja az űrsikló eszméjét is, de csillagászati felfogása, például a Hold jégkérgéről, tévesek. A rakéta-technikáról szakkönyvet is írt.
Figyelemre méltó a szerző előszava a magyar fordításhoz: "Bizton hiszem, hogy az ’Utazás a holdrakétán’ magyar kiadása számos új barátot fog szerezni a rakéta utazás nagy problémájának. Annyival is inkább, mert a bevezetésben említett Oberth Herrmann tanár, aki a rakétaproblémának kétségtelen úttörője, erdélyi származású magyar ember. Ő volt az első, aki először merészelte az utazás gondolatát komoly tudományos könyvben a világ elé tárni". [IBQ.]

A Haynald Obszervatórium. A csillagda 50 éves jubileuma alkalmából. Összeáll.: Angehrn Tivadar. Kalocsa, 1928. Árpád Részvénytársaság. 30 p., 1. t., 5 mell. /Árpád könyvek. 23./ [TZS.]

HERING János: Forog-e a Föld vagy nem? Írta: Hering János a Királyi Magyar Természettudományi Társaság rendes tagja. Tiszaigar, 1928. Révai Irodalmi Intézet nyomdája (Budapest). 24 p. A különös könyvben a szerző - igen olvasmányos és mulatságos stílusban - huszonnyolc pontban "bizonyítja be", hogy a Föld nem forog. A kötetet ezzel zárja: "Hogy forogna a Föld, erre nézve egy porszemnyi támpontot sem találtam. Ez aztán annyira megrögzött gondolataimban, ezen általam összeállított tételek valódi igazsága, hogy arra határoztam el magam, leteszek 1000 Pengőt a karcagi közjegyző kezéhez azon célból, hogy aki a Föld nem-forgásáról összeírt adataimat - bárki legyen is a földkerekségén - megdönti, az ellenkezőjét kézzelfogható bizonyítékokkal tudja igazolni magyar nyelven megírva, azé lesz a tiszteletdíjul az 1000 Pengő." [KSZ.]

KARL János - PROCHASKA Ferenc: Földrajz polgári fiúiskolák számára. III. köt. A külső világrészek földrajza és csillagászati földrajz. A polgári fiúiskolák III. osztálya számára. Budapest, 1928. Franklin Társulat 171 p. A VKM által "jelen kiadásában engedélyezett" tankönyv. Benne: pp. 150-167. Csillagászati földrajz. (A Föld alakja, nagysága, forgása, keringése, földrajzi koordináták. A Nap, a Hold, időszámítás. Csillagképek, a cirkumpoláris konstellációk térképe.) Jól szemlélteti, hogy a XX. sz. első harmadában milyen csillagászati alapfogalmakat tartottak szükségesnek egy átlagos képzettségű ember számára. [IBQ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 128 p. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: Az amatőr csillagász műszerei. Budapest, 1928. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 18 p. Klny.: Stella 2. évf. 4. számából. [SRG.]

  Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. [8]+280 p. A szerkesztők előszavával. [SRG.]

TASS Antal: A magyar csillagászat története. Budapest, 1928. Stella Csillagászati Egyesület, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R.T. 55 p. Különlenyomat a Stella 3. 3-4. számából. [SRG.]

"Az uralkodó bolygó: Vénusz.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Farsang tartama.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1928-ik szökő esztendőre. Huszonnyolcadik évfolyam [Debrecen, 1927.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 2. [SRG.]

HORVÁTH Elemér: Déljelzés és időmérés. In: A Budapesti II. kerületi M. Kir. Állami Toldy Ferenc Reáliskola értesítője az 1927/1928. iskolai évről. Közzétette: Marczinkó Ferenc. Budapest, 1928. pp. 1-17. [SRG.]

MOLNÁR Sz. [Szaniszló]: Emlékezés a Gothard alapitványról. In: A csornai Premontrei Kanonokrend szombathelyi Gimnáziumának 1927-[19]28. évi értesitője. Szerk.: Steiner Miklós. Szombathely, 1928. Bertalanffy ny. pp. 3-12. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Centenáriumok 1927-ben. Newton. (1642-1727.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 68-71. [KSZ.]

Centenáriumok 1927-ben. Laplace (1749-1827.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-76. [KSZ.]

Az 1927-ben elhunyt természettudósok nekrológja. P. Fényi Gyula S. J. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 78. "A kalocsai Haynald-obszervatórium ny. igazgatója, december 21-én hunyt el életének 82. évében. Különösen a Nap felületén végbemenő tünemények fizikájával foglalkozott. Számos értekezése jelent meg a Haynald-obszervatórium közleményeiben, az Astronomische Nachrichten-ben és a Memorie degli spettroscopisti italiani-ban. Tagja volt a M. Tud. Akadémiának és a Szent István Akadémiának. Valaha a Közlönynek is munkatársa volt." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

A K. M. Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1927-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-102. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Thököly út 62 (p. 100.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, Svábhegy (p. 101.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllői-út 121. (p. 102.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 118. "Általánosan érthető, népszerű modorban tájékoztat elsősorban a régebbi idők homályos sejtelmeiről, melyekből fokozatosan, hosszú évszázadokon át fejlődtek ki mai ismereteink. Leírja az eddig ismert nevezetesebb üstökösöket, sok szép üstökösrajz és fotográfiával segítve elő a képzeletet. Ezután ama fizikai és chemiai módszereket tárgyalja, amelyekkel az üstökösök anyagáról szerezhetünk tudomást és megmagyarázhatjuk a tüneményes csóvaképződést. Végül az üstökösök és meteorrajok közti kapcsolatot fejtegeti. A 12 ívre terjedő, 72 képpel díszített és ízléses angolvászonba kötött könyv ára 4 pengő. - 2,50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

MARCZELL György: Nap- és holdfogyatkozások. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1928. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1928. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 19-21. [SRG.]

MARCZELL György: A földrajzi szélességek és a délvonalak meghatározása a sarkcsillag magasságából. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1928. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1928. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 21-22. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Hogyan készíthetünk napórát. In: Mindent tudok. Az Újság könyve. Szerk.: Pünkösti Andor. Hetedik könyv. Budapest, 1928. Az Újság Részvénytársaság kiadása, Hungaria Hirlapnyomda R.-T. pp. 279-281. Időegyenlet. Hogyan szerkesszünk helyes napórát? A vízszintes és függőleges napórák. A cikket 2 rajz és 2 táblázat kíséri. [KSZ.]

Csillagászati táblázatok 1928-ra. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 1-75. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 76-82. [SRG.]

MAHLER Ede: Adalék a naptárkérdéshez. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 85-98. Az időszámítás kezdeti története. A nap, az év, a hét időciklusának észrevétele és alkalmazása. A napok hetesperiódusának kialakítása. Sok mostani naptárreform tervezete figyelmen kívül hagyja ezt. Vallási okokból nem lehet eltekinteni attól, hogy egy naptár megtartsa a napok folyamatos hetenkénti periódusát.
A szerző 1917-ben megjelent "Naptárunk újjáalakítása és a husvétkérdés" című tanulmányában adott megoldásokat erre. A húsvétkérdés megoldása, annak egy napra rögzítése is fontos lenne. A múlt évben a népszövetséghez érkezett javaslat (mindig az április hónapba eső második szombatot követő vasárnap) helyett azt támogatja, hogy megállapítandó Jézus halálának időpontja (szerinte a 33. év április 3-a) és egy adott évben amelyik hétre esik ezen nap: az legyen a nagyhét. [KSZ.]

ORTVAY Rudolf: Az interplanetáris közlekedés problémájáról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 98-107. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: A Sirius színéről az ókorban. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 107-113. [SRG.]

WODETZKY József: Az éterről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 113-133. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Nagyméretű kicserélődésű áramlatok szerepe a Föld hőmérsékletének eloszlásában. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 133-143. [SRG.]

TASS Antal: A csillagfényesség-mérések pontosságának fejlődése. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 143-164. [SRG.]

STEINER Lajos: A periodogrammról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 164-176. [SRG.]

PINZGER Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 176-200. [SRG.]

DÁVID Lajos: A határértékről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 200-220. [SRG.]

A Stella vezetőségének és tagjainak névsora. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 223-255. 25 díszelnök, 115 elnöki tanácsi tag, 101 örökítő tag, 87 pártoló tag, 932 rendes tag neve, települése, belépési évszáma. [SRG.]

A Stella-Egyesület hirdetései. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 276-280. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 39. 1928. jan-máj. 1-5.(439.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia halottjai 1927-ben. = Akadémiai Értesítő 39. 1928. jan-máj. 1-5.(439.) füz. p. 27. Fényi Gyula meghalt 1927. dec. 21-én. [SRG.]

BALOGH Jenő: Akadémiánk történetéhez. = Akadémiai Értesítő 39. 1928. jún-júl. 1-5.(440.) füz. p. 132. A M. Tud. Akadémia LXXXVIII. ünnepélyes közülése. Utolsó nagygyűlésünk óta elhunytak még következő tagtársaink: Fényi Gyula.Fényi Gyula halálának bejelentése. [SRG.]

-l. -r.: Hogyan határozható meg az egyes évszakokban az idő szerint. = Debreceni Szemle 2. 1928. febr. 2. sz. p. 125. "Ha a csillagok láthatók, minden bonyolult táblázat nélkül könnyűszerrel meghatározhatjuk az időt." Vegyesek. [SRG.]

-i.: A mathematikai földrajz elemei. Dr Vekerdi Béla könyve. Gaea. A föld, az élet és a tudomány könyve. = Debreceni Szemle 2. 1928. febr. 2. sz. pp. 129-130. "A "Gaea" sorozat második száma Vekerdi Béla "A mathematika földrajz elemei" c. könyve. A mathematikai földrajz legfontosabb problémája tulajdonképpen a Föld felszínén való pontos tájékozódás. E tájékozódás azonban az égboltozat objektumai (Nap, Hold, csillagok) segítségével történik s ennélfogva a math. földrajz lényeges és alapvető részét képezi az égbolton való eligazodás, a csillagászati helymeghatározó rendszerek ismertetése." Könyvismertetés. [SRG.]

-l. -r.: A világ legnagyobb és legrégibb órája. = Debreceni Szemle 2. 1928. ápr. 4. sz. pp. 245-246. Ősi maya napóra romváros Copantól keletre. Vegyesek. [SRG.]

Dr. B. D.: A napfoltok hatása a nyár és tél hőmérsékletére. = Debreceni Szemle 2. 1928. ápr. 4. sz. pp. 248-249. "A nap jelenségei közül az összehasonlításra a legalkalmasabbnak a napfoltok mutatkoznak." Vegyesek. [SRG.]

VERZÁR Frigyes: Debrecen természettudományi multja. A Magyar Egyetemi és Főiskolai tanárok II. Baráti Összejövetelén 1928 június hó 2-án a Kollégium dísztermében elmondott rektori megnyitó. = Debreceni Szemle 2. 1928. jún. 6. sz. pp. 324-331. "Hatvani István 1718-ban Rimaszombaton született. ...1757-ben csillagászati számítással meghatározza Debrecen földrajzi fekvését, kiszámítja az 1769 augusztusi üstökös pályáját, tanulmányozza az 1776 január 18-iki északi fényt." pp. 327-328. [SRG.]

HOFFER András: A kabai meteorit története. = Debreceni Szemle 2. 1928. jún. 6. sz. pp. 332-346. "Ez a meteorkő 1857 április 15-én hullott le Kaba mellet, Bihar megyében." [SRG.]

RÉTHLY Antal: A napfoltok Wolf-féle relatív számai. = Debreceni Szemle 2. 1928. okt. 8. sz. pp. 449-454. [SRG.]

b. [BERÉNYI Dénes]: Hány Planetoidát ismerünk eddig. = Debreceni Szemle 2. 1928. dec. 10. sz. p. 627. "Planetoidának nevezzük tudvalevőleg azon kis bolygókat, amelyek a naprendszerben az egyes bolygók pályáik között végzik mozgásukat." Az első kisbolygót, a Cerest 1800. január elején fedezte fel Palermóban Piazzi olasz csillagász. A Berlin-Dahlem Astronomische Rechen-Institut munkatársai 1927. jún. 30-án 1072 planetoidát listáztak. A kisbolygók felét a heidelbergi obszervatóriumban fedezték fel. Vegyesek. [SRG.]

BARTA László: Meteoritok kora és heliumtartalma. = Debreceni Szemle 2. 1928. dec. 10. sz. p. 630. Vegyesek. [SRG.]

B. D.: A napfoltok hatása az emberiség történelmére. = Debreceni Szemle 2. 1928. jún. 6. sz. p. 308. [SRG.]

B.: Milyen a Mars klímája? = Debreceni Szemle 2. 1928. jún. 6. sz. pp. 309-310. [SRG.]

BARTA László: Meteoritok kora és héliumtartalma. = Debreceni Szemle 2. 1928. dec. 10. sz. p. 630. A hélium mennyisége egyenes arányban van a meteorit korával. [SRG.]

MADARASSY János: A hortobágyi pásztor és a természetvizsgáló. = Ethnographia 39. 1928. pp. 40-43. Jeney György: Természet könyve. A’ hortobágyi pásztor és a’ természetvizsgáló. Pest. 1791. csillagászattal is foglalkozó könyvének néprajzi ismertetése. A Balmazújvároson született Jeney György, szalontaí tanító, majd szatmári városi tanácsos, főjegyző, főbíró, Szatmár és több megyék táblabírája stb., az élő természet és a világegyetem helyes szemléletére és emelkedettebb erkölcsi felfogásra óhajtotta rávezetni elmaradt kortársait, amikor ,"a’ nemtudósok kedvekért" megírta és Pesten "Pátzkó Ferentznek Betűivel" 1791ben kiadta a "Természet*Könyve", vagy amint az alcím mondja ,"A’ hortobágyi pásztor és a’ természetvizsgáló" c. művét. ... Hogy könyve világosabb legyen, a. tudnivalókat "Két költött személyeknek beszélgetésekben" adja elő.
Az egyik költött személy a "Természet Vizsgáló", a másik a "Pásztor", de, mint az olvasás során megtudjuk, a beszélgetésekbe beleszólnak olykor a bojtárok is. ... Egyik délben kérdi a t. vizsgáló: "honnan tudod, hogy dél vagyon?" - Felel a pásztor: "az árnyékom egyenesen arra mutat, amerre a mult estve mutattad a Kisgöncöl-szekere rúdjának a végső csillagát". [KSZ.]

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula S. J. = Az Időjárás 32. 1928.(4.) márc-ápr. 3-4. füz. pp. 33-39. [GAI.]

R. ZS.: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. = Az Időjárás 32. 1928.(4.) márc-ápr. 3-4. füz. p. 51. [SRG.]

OBITZ Gyula: Gömbvillám? "Egy különös hullócsillaghoz hasonló, de ettől sok tekintetben eltérő jelenségről számolok be." = Az Időjárás 32.(4.) 1928. júl-aug. 7-8. sz. p. 124. Tűzgömb Kecskeméten 1928. aug. 5-én. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A Haynald-obszervatórium félszázados jubileuma. = Az Időjárás 32.(4.) 1928. nov-dec. 11-12. füz. pp. 200-201. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az időmérés egyszerű elve és végrehajtása. 3. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 4. 1928. jan. 5. sz. pp. 133-139. [PIR.]

TERKÁN Lajos: P. Fényi Gyula S. J. = Magyar Kultúra 15. 1928. 2. sz. pp. 49-53. [GAI.]

MÁLNÁSI Ödön: A szoboszlai juhászat. = Néprajzi Értesítő 20. 1928. 2. füz. pp. 57-78., 15 ábra. A régi magyar népi csillagászati ismeretekről is. [KSZ.]

LUYTEN, W. J.: Uj csillagok és a világegyetem megujulása. = Pesti Hirlap Vasárnapja 50. 1928. okt. 28. 44. sz. pp. 10-11. [ZSE.]

B. L.: Lehetséges-e a Marson élet? = Pesti Napló 79. 1928. szept. 25. 215. sz. p. 45. [SRG.]

Hogyan keletkezett a naprendszer? Emile Belot francia csillagász új kozmogóniája - A nap 350 millió évvel ezelőtt összeütközött egy ködfolttal. = Reggeli Hirlap 37. 1928. jan. 25. 20. sz. p. 4. "Prága, január 24. Amióta csak megismertük a föld, a nap és az egész naprendszer helyét a világegyetemben, a csillagászok és a filozófusok nagy igyekezettel próbáltak feleletet találni arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan keletkezett a bolygóknak ez a rendszere? A híres Laplace-Kant kozmogóniai elmélet volt az első, amely fizikai alapon adott egy megoldást, de ennek egyetlen kísérleti alapja volt a híres olajcsepp-kísérlet. A forgó olajcseppből valóban leválnak a gyűrűk s a gyűrűk szétesnek cseppekké, vagyis "bolygókká", de ez az analógia tulajdonképen egyáltalán nem alkalmazható a naprendszerre s így nincs is bizonyító ereje.
A tudomány haladásával folyton újabb és újabb kozmogóniák is keletkeznek, hogy az új fizikai törvényeket ezen a ponton is alkalmazzák és megpróbálják kiirtani a régi teóriák hiányait és ellentmondásait. A naprendszer keletkezésének problémájában is így merült fel a legújabb elmélet, amelyet Emile Belot francia csillagász dolgozott ki. Vezető gondolata, hogy a naprendszer vagy általában a hozzá hasonló csillagrendszerek égitestek összeütközéséből keletkeztek. Kétféle égitest van a mindenségben: csillag és ködfolt, tehát háromféle összeütközés lehetséges: köd és köd, csillag és köd, csillag és csillag között. ..." [HAI.]

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula S. J. 1845-1927. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 1-8. Nekrológ. [KSZ.]

SCHLESINGER, Frank: A csillagászati preciziós fotográfia néhány irányáról. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 8-26. Ford.: Wodetzky József. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Újabb Mars-kutatások. 1. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 26-34. [KSZ.]

STEINER Lajos: Napfénytartalommérés a svábhegyi csillagvizsgálón. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 34-42. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: A napfoltok megfigyelése. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 43-46. [KSZ.]

WODETZKY József: A fénysebesség újabb kísérleti megállapítása. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 47-48. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Nagytömegű csillag. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 48-49. Apróbb közlemények. A Boss 46 csillag. [KSZ.]

TASS Antal: Egy különös csillaghalmaz. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 49-50. Apróbb közlemények. Az NGC 5053 gömhalmaz. [KSZ.]

WODETZKY József: Érdekes spektroszkópiai kettős csillag. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 50. Apróbb közlemények. A 27 Canis Maioris. [KSZ.]

TASS Antal: Új magáncsillagvizsgáló Németországban. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 50-51. Apróbb közlemények. A München melletti Herrsching közelében Dr. Strebel létesítette. Főműszerei: egy 19 cm-es lencsés és egy 34 cm-es tükrös távcső. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Új üstökösök. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 51. Apróbb közlemények. 1928 a új üstökös (Reinmuth).; 1928 b új üstökös (Jacobini). [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Újabb adatok a mult évben felfedezett üstökösökről. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 51-53. Apróbb közlemények. 1927 c periódikus üstökös (Pons-Winnecke).; 1927 d új üstökös (Stearns).; 1927 e periódikus üstökös (Grigg-Skjellerup).; 1927 f új üstökös (Gale).; 1927 g periódikus üstökös (Schaumasse).; 1927 h periódikus üstökös (Encke).; 1927 i új üstökös (Schwassmann-Wachmann).; 1927 k új üstökös (Skjellerup-Maristany). [KSZ.]

Csillagász kongresszusok. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 53-55. Apróbb közlemények. Az 1863-ban alakult Astronomische Gesellschaft, és az 1919-ben alapított International Astronomical Union közötti eddigi viszony. Az 1928-as kongresszusok időpontjait egyeztették és kölcsönösen küldenek képviselőket a másik rendezvényére. W. de Sitter és Strömgen levelei. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 55-57. H. Boegehold: Geometrische Optik. 1927.; F. R. Moulton: Einführung in die Himmelsmechanik. 1927.; A. Kopff: Physik des Kosmos. 1928. [KSZ.]

TASS Antal: Naprendszerünk holdjainak eredete. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 57-60. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A Venus atmoszférájának összetételéről. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 60-61. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Az ívmásodperc érzékítése. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 61. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Venus bolygó árnyékban lévő felének villogása. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 61. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 62-72. [KSZ.]

TASS Antal: A magyar csillagászat története. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 73-127. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: Csillagvizsgálás-kézi látcsővel. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 128-130. [KSZ.]

TASS Antal: Az 1928. évi csillagászkongresszusok. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 130-136. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: A hullócsillagok megfigyelése. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 136-140. [KSZ.]

TASS Antal: Ködhalmazok a Nagy Medvében. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 140-141. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Nova Pictoris körüli gázburokról. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. p. 141. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Pusztító meteorhullás. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 141-143. Apróbb közlemények. Az 1908. jún. 30-i szibériai Köves-Tunguszka folyó mentén látott meteorjelenségről. Kulik 1921-es és 1927-es expedíciója a katasztrófa központjába. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég új fotográfiai átkutatása. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. p. 143. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Aluminiumoxid a Mira Cetiben. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. p. 144. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Az osztrák csillagászat veszteségei. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 144-145. Apróbb közlemények. Oppenheim Sámuel. Hepperger József. [KSZ.]

TASS Antal: A bécsi csillagvizsgáló új igazgatója. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 145-146. Apróbb közlemények. K. Graff hamburgi csillagász az új igazgató. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 146-148. H. I. Gramatzki: Leitfaden der astronomischen Beobachtung. Berlin u. Bonn 1928.; K. Graff: Grundriss der Astrophysik, 1928.; O. Thomas: Himmel und Welt. München 1928. [KSZ.]

TASS Antal: A Mira-változók. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 149-152. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 152-163. [KSZ.]

Címképünk: A Jupiter bolygó képe 1927. szept. 29-én. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. címlap. [SRG.]

KONEK Frigyes: Atómrendszerek és bolygórendszerek. Svante Arrhenius szellemében. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. pp. 2-5. Svante Arrhenius előadásának kivonata. [PIR.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A Jupiter bolygó. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. pp. 36-37., címlap. Apró közlemények. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A rádióvétel és a Nap tevékenysége. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. p. 38. Apró közlemények. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A legutóbbi napfogyatkozás megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. p. 42. 1927. jún. 29-én. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (3.) = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. p. 45. N. L.: Csillagképről szóló méréseket keres. [SRG.]

SOLYMOSSY Sándor: A csillagképekhez fűződő mondák irodalma. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. p. 46. Levélszekrény. Feleletek. (3.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 15. 852. füz. pp. 74-76. 1928. febr. jelenségek. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A Föld forgásidejének változása. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. febr. 1. 853. füz. pp. 112-114. Apró közlemények. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A napfoltok és a levegő ózontartalma. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. febr. 1. 853. füz. p. 115. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. febr. 15. 854. füz. pp. 156-158. 1928. márc. jelenségek. [SRG.]

CSÁSZÁR Elemér: Új sugarak a világűrben. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. márc. 1. 855. füz. pp. 165-170. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Hold hatása a rádióvételre. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. márc. 15. 856. füz. p. 224. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. márc. 15. 856. füz. pp. 225-227. 1928. ápr. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: 700.000 fényévnyire levő csillagrendszer. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. ápr. 15. 858. füz. p. 299. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. ápr. 15. 858. füz. pp. 302-304. 1928. máj. jelenségek. [SRG.]

HOLENDA Barnabás: Tér és idő a modern fizikában. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. máj. 15. 860. füz. pp. 354-360. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. máj. 15. 860. füz. pp. 383-385. 1928. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jún. 15. 862. füz. pp. 452-454. 1928. júl. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (78.) = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jún. 15. 862. füz. p. 455. H. E.: Hogyan keletkezik a gömbvillám? [SRG.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A gömbvillámok keletkezési módja. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jún. 15. 862. füz. p. 456. Levélszekrény. Feleletek. (78.) [SRG.]

Címképünk: Moreux térképe a Marsról 1924-ből. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. júl. 1-15. 863-864. füz. címlap. [SRG.]

SCHRODT István: Lehetséges-e a Marson élet? = Természettudományi Közlöny 60. 1928. júl. 1-15. 863-864. füz. pp. 467-476., címlap. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. júl. 1-15. 863-864. füz. pp. 497-499. 1928. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. aug. 1-15. 865-866. füz. pp. 544-546. 1928. szept. jelenségek. [SRG.]

DALMADY Zoltán: A laikus közönség feladatai a természettudományi kutatásban. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. szept. 1. 867. füz. pp. 553-561. Csillagászati vonatkozásokkal. pp. 553-554., 558-559. [SRG.]

ZELOVICH Kornél: A napsugarak energiája. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. szept. 15. 868. füz. pp. 585-595. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. szept. 15. 868. füz. pp. 611-613. 1928. okt. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A Compton-hatás. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. 1. 869. füz. pp. 626-633. [PIR.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A napfoltok és az 1928. évi nyári szárazság. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. 1. 869. füz. pp. 637-638. Apró közlemények. [PIR.]

B. E. [BÁBONYI E.]: A Merkur hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. 15. 870. füz. p. 674. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. 15. 870. füz. pp. 675-677. 1928. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. nov. 15. 872. füz. pp. 737-739. 1928. dec. jelenségek. [SRG.]

Címképünk: A föld körül keringő képzeletbeli óriáskerék. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 15. 874. füz. címlap. [SRG.]

CSÁSZÁR Elemér: A világjáró rakéta. [1.] = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 1. 873. füz. pp. 745-752. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: A világjáró rakéta. (Befejező közlemény.) = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 15. 874. füz. pp. 777-785., címlap. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok eloszlása és száma. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 15. 874. füz. pp. 789-791. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 15. 874. füz. pp. 800-802. 1929. jan. jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Gábor: Az állatövi fény keletkezésének új magyarázata. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. - márc. 1.(169.) pótfüz. pp. 62-63. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: Mikes kozmográfiai feljegyzései. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. - márc. 1.(169.) pótfüz. pp. 63-64. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A napfoltok szakaszossága. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. ápr. - szept. 2-3.(170-171.) pótfüz. p. 128. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: A kozmikus sugárzásra vonatkozó újabb vizsgálatok. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. - dec. 4.(172.) pótfüz. pp. 187-188. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap koronája és a napfoltok. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. - dec. 4.(172.) pótfüz. p. 190. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap koronájának fotografálása napfogyatkozáson kívül. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. - dec. 4.(172.) pótfüz. pp. 190-191. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

BERÉNY Imre: Hadak útja. = Tolnai Világlapja 30. 1928. febr. 8. 6. sz. pp. 15-17 [SRG.]

MAHLER Ede: A kronológiai kutatás tudományos módszereiről. = Történeti Szemle 13. 1928. 1-4. füz. pp. 1-17. Az ókori Kelet népeire vonatkozó néhány kronológiai probléma elemzése. Egy asszír feljegyzésben említett napfogyatkozásnak Kr. e. 763. jún. 15-re tételével az asszír történelem időrendiségét alapozták meg. Későbbi görög példák: a Kr. e. 585. máj. 28-i teljes napfogyatkozás, a Kr. e. 431. aug. 3-i napfogyatkozás, a Kr. e. 424. márc. 21-i napfogyatkozás. Az ókori Egyiptomban a Szíriusz heliákus kelésén alapuló Szíriusz évkezdet és a polgári újév ritka egybeesésének időpontja, melyek idején nagy ünnepségeket tartottak és az ilyen eseményeket feljegyzésre érdemesnek tartották. Ezek az évek (Kr. e. 4236, 2776, 1318, Kr. u. 139.) az egyiptomi kronológiát alapozták meg. [KSZ.]

Napfoltok és időjárás. = Vasárnapi Könyv 18. 1928. 2. félév. 1. sz. pp. 2-5., címlap. "- A csillagászat tudománya a legnehezebb kérdések megoldásával birkózik. - A Nap testén kisebb-nagyobb foltok figyelhetők meg. - A napfoltok a napegyenlítőhöz közel állandóan mozognak keletről-nyugatra, élettartamuk, gyorsaságuk különböző. - A napfoltos és napfoltokban szegény időszakok szabályos váltakozása. - A napfoltok összefüggése a széláramlatok hevességével. - A napfoltok és a katasztrofális viharok. - ..." A címlap képaláírása: "Szabad szemmel is látható volt 1883 október 14-én ez a napfolt, amelynek átmérője nyolcszorosa volt Földünk átmérőjének. A kép sarkában az összes hasonlítás kedvéért a Föld arányos rajza." [HAI.]

Van-e súlyuk az elektromágneses hullámoknak? = Vasárnapi Könyv 18. 1928. 2. félév. 10. sz. pp. 2-4. (146-148.) "- Az elektromágneses és fénysugarak csak hullámhosszúságban különböznek egymástól. - A sugárnyomás. - A Nap minden huszonnégy órában 160.000 kilogramm súlyú fénysugarat küld a Földre. [...] A Napból szerteáradó fénysugarak nyomása is nagy messzeségbe sodorja azokat a parányi anyagrészeket, amelyek ragyogását napfogyatkozáskor a napkoronának nevezett gyönyörű tünemény alakjában észlelhetjük. Arrhenius svéd természetbúvár ezen az alapon azt sem tartja lehetetlennek, hogy ilyen parányi életcsírák a sugárnyomás útján egyik égitestről a másikra eljuthassanak. [...] A fénysugarak anyagi természetének legmeggyőzőbb bizonyítéka tehát az volna, ha sikerülne ki mutatnunk, hogy a tömegvonzás törvényei a fénysugarakra is érvényesek.
Ezt a követelményt annak idején már Newton is fölállította, mivel azonban a fénysugarak anyagi tömege és vele vonzása is végtelenül csekély, a bizonyítás csak legújabban sikerült. A bizonyítékot a csillagászati tudomány szolgáltatta, amennyiben az 1922. évi napfogyatkozás megfigyelésére Ausztráliába küldött amerikai tudományos expedíció megállapította, hogy a Nap hatalmas tömege a távolabbi állócsillagok mellette elhaladó fénysugarait irányukból kitéríti, minélfogva ilyenkor (napközelben) ezek a csillagok az égnek más pontján látszanak, mint mikor a Naptól távolabb állnak (naptávolban). A fénysugaraknak tömegvonzás okozta elhajlása végtelenül csekély: csupán 1,72 ívmásodperc és csak napfogyatkozás alkalmával figyelhető meg, mikor a Nap közelében lévő állócsillagok is láthatók az égen. A kérdést azonban ez a csekély irányváltozás is eldöntötte: bebizonyosodott, hogy a fénysugaraknak, tehát az elektromágneses hullámoknak is vonzó tömegük és súlyuk van." [HAI.]

Kutatás leesett hulló csillagok után. = Vasárnapi Könyv 18. 1928. 2. félév. 16. sz. pp. 12-15. (252-255.) "- Hulló csillagok és üstökösök. - A szibériai csillaghullás 1908. évi június 30-án. - Tudományos expedíció kutatta föl a csillaghullás helyét. - Meteor-tölcsér Ősei szigetén. - A hulló csillagok a mai tudományos felfogás szerint nagyobb égitestek, valószínűleg üstökösök roncsai, amelyek az év bizonyos napjain (pl. augusztus 10- 12. és november 10-12. között) különösen nagy számmal villannak föl az éjszaka sötétjében. [...]
Nem régen az amerikai Arizóna államban sikerült az egyik kutatóexpedíciónak az ott lehullott hatalmas meteort feltalálnia, újabban pedig a Közép-Szibériában 1908. évi június 30-án észlelt meteorhullás helyét állapította meg az az orosz tudományos expedíció, amelyet Kulik egyetemi tanár vezetett. [...] A végzett csillagászati számításokból az is megállapítható volt, hogy a meteor valószínűleg a Pons-Winecke-féle üstökös roncsaiból való lehetett. ..." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 18. 1928. 2. félév. 18. sz. p. 16. (288.) "Naprendszerünk ez idő szerint legkülsőbb bolygóját előzetes csillagászati számok alapján 1845 szept. 23-án fedezték föl a szomszédos Uranus-bolygó mozgásának rendellenességeiből. Az érdekes csillagászati esemény a jelenkorban - úgy látszik - meg fog ismétlődni, amennyiben Pickering, a nagyhírű amerikai csillagász most a Neptunus mozgásának rendellenességeiből arra következtet, hogy a naprendszernek az eddig ismert bolygókon kívül még egy, idáig ismeretlen bolygója van. Az egyelőre "O"-val jelölt bolygó pályáját is kiszámította s arra az eredményre jutott, hogy a naprendszernek ez az ismeretlen tagja csak feleakkora, mint a Föld; hosszan elnyúló pályája pedig keresztezi a Neptunus pályáját s így napkörüli útján időnként a Neptunus-nál is közelebb kerül a Naphoz. Az új bolygót a csillagászok eddig a legszorgosabb kutatás ellenére sem találták meg az égbolton, ami leginkább kicsiny méreteinek tulajdonítható."
"A Merkur-bolygó hőmérsékletét az amerikai Mount Wilson csillagvizsgálóban legutóbb végzett mérések alapján 350° Celsiusnak találták s így a Merkur felületén a könnyen olvadó ólom csak folyékony állapotban maradhatna meg. A bolygó magas hőmérsékletének két oka van: egyrészt valamenyi bolygó közül legközelebb jár a Naphoz, másrészt állandóan ugyanazt az oldalát fordítja a Nap felé, mint ahogy a Holdnak is mindig ugyanaz az oldala van a Föld felé fordulva." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A rakéta-űrhajó. = Vasárnapi Könyv melléklete. 18. 1928. 2. félév. 21. sz. pp. 1-2. "- Válasz Simán Károly szerelő kérdésére. - Kérdésére, hogy megvalósítható-e a gyakorlatban a rakétaűrhajó és van-e arra lehetőség, hogy már a közeljövőben meglátogathassuk pl. Mars-beli szomszédainkat, röviden így felelhetnénk: belátható időn belül nem valószínű. Más kérdés azonban, hogy mik volnának az emberi munka igájába fogott legújabb hajtóerő, a rakétamotor gyakorlati alkalmazásának lehetőségei? Hogy erre a kérdésre megfelelhessünk, ismernünk kell a rakéta szerkezetét és működésének alapelveit. [...] A szakértők azt is kiszámították, hogy a durranógáz, tehát az eddig ismert legnagyobb hatásfokú tüzelőanyag hajtóerejénél legalább kétszerte nagyobb hajtóerejű tüzelőanyagot kellene föltalálnunk, hogy vele a rakéta-űrhajó a Föld nehézségi erejét legyőzhesse; mivel pedig erre semmiféle kilátásunk nincsen, Mars-beli szomszédaink meglátogatásáról hosszú időre le kell mondanunk." [HAI.]

          1929.

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Luigi Ferdinando Marsigli di Bologna gróf tábornok XVII. századvégi magyarországi csillagászati megfigyelései. Az egri Egyetem XVIII. századi Obszervatóriumának olasz és jezsuita csillagászattörténeti vonatkozásai. Budapest, 1929. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 22 p. Különlenyomat a Stella 1929. 2. számából. [SRG.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Luigi Ferdinando Marsigli di Bologna gróf tábornok XVII. századvégi magyarországi csillagászati megfigyelései. Az egri Egyetem XVIII. századi Obszervatóriumának olasz és jezsuita csillagászattörténeti vonatkozásai. Budapest, 1929. Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. 22 p. /A Magyar Királyi Hadtörténeti Múzeum kiadványai. 10./ [KSZ.]

BOHARCSIK Pál: A kozmogónia problémája és a ión természetfilozófia. Debrecen, 1929. Studium Könyvkiadó R.-T. (Budapest), Dunántúl Egyetemi Nyomdája (Pécs). 22 p. /A debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai. IV. köt. 5. sz./ [KSZ.]

CZIKE Gábor N.: A XVII. század művelődéstörténete (Barok). Budapest, 1929. Szegedi M. Kir. Áll. Faipari Szakiskola. 62 p. /Művelődéstörténelmi sorozat a szakiskolák és főgimnáziumok számára. 20./ Csillagászati fejezet: pp. 14-19. [SRG.]

DUNST László: A csillagok térbeli eloszlása. Budapest, 1929. Stephaneum ny. 37 p. /A Konkoly-Alapítványú Budapest-Svábhegyi M. Kir. Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati értekezései. 1. köt. 1. füz./ [TZS.]

FASCHING Antal: A Föld matematikai alakjának szabatos és egyszerű új meghatározási módja. Budapest, 1929. Kiadó: Dr. Fasching Antal, Ábrahám és Sugár (Budapest). Kiadó: Saturnus, II. Széna-tér 1. 19 p. A szerző neve a címlapon: Prof. Dr. Ing A. Fasching cons. minist. en r. A szerző előszava 1928. dec. 1-én kelt Budapesten. [KSZ.]

FRANCÉ, Raoul H.: Az ember és a mindenség. Ford.: Lambrecht Kálmán. Budapest, [1929.] Dante Könyvkiadó, Fővárosi Nyomda RT. 240 p. + 12 t. /Műveltség./ Csillagászat főleg: pp. 13-50. [KSZ.]

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. 2. kiad. Budapest, 1929. Zajti Ferencz kiadása, Budapesti Hirlap nyomda. 1. köt. 335 p.; 2. köt. 368 p. Ipolyi előszava 1853 februárban kelt. Csillagászat: II. kötet. pp. 3-80. IX. Égi testek, természeti tünemények.; IX. Világ. [KSZ.]

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. 3. kiad. Budapest, 1929. Zajti Ferencz kiadása, Budapesti Hirlap nyomda. 1. köt. 335 p.; 2. köt. 368 p. Ipolyi előszava 1853 februárban kelt. Csillagászat: II. kötet. pp. 3-80. IX. Égi testek, természeti tünemények.; IX. Világ. [KSZ.]

KAHLE Frigyes: A Földnek mint égitestnek kialakulása és a nemesfémipar szempontjából fontosabb ásványok bányászata, kohászata. Budapest, 1929. Merkantil-Nyomda (Havas Ödön). 42 p. /A Nemesfémipari Közlöny könyvtára. 2./ [KSZ.]

  KELÉNYI B. Ottó: A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló intézetei. Budapest, 1929. 47 p. /A história könyvtára. 3./ [GAI.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 112 p. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A naptárreform. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-128. Német nyelvű kivonat: Über Kalenderreform. p. 313. Klny. a "Stella" Csillagászati Egyesület 1929. évi Almanachjából. [SRG.]

  LASSOVSZKY Károly: Világrendszerek. Budapest, 1929. Magyar Szemle Társaság kiadása, Fővárosi Nyomda Részvénytársaság. 80 p. /A Magyar Szemle kincsestára. 84./ [KSZ.]

MAGYARY-KOSSA Gyula: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. I., II., III., IV. köt. Budapest, 1929., 1929., 1931., 1940. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Eggenberger-féle könyvkereskedés (Rényi Károly), Pallas Rt. nyomdája. 368 p., 337 p., 522 p., 254 p. /Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. 121., 122., 128., 168./ Csillagászat: I. köt. pp. 348-351. (az érvágások és az astrologia medica, azaz a csillagjóslás szerint ajánlott érvágási napok, a csillagászatnak és az asztrológiának összefüggése műtétek idejére, vállalkozások kezdésére, Mátyás király udvari csillagászai és orvosai, Nádasdy Tamás, Bercsényi Miklós, Jókai Mór viszonya az asztrológiai jóslatokhoz);
III. köt. pp. 106-109. (Astrologia medica. 1489-ben Marsilio Ficino - Marsilius Ficinus - csillagászati jóslata jó egészséget és hosszú életet jósol Mátyás királynak - aki a következő évben meghal, további csillagászati-csillagjóslási adalékok az orvostudománnyal összefüggésben, egyéb források az orvosi csillagászat kérdéséhez). [KSZ.]

MORAVETZ Károly. Csillagászati műszótár. Astronomisches Wörterbuch. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 275-306. Különlenyomat a "Stella" Csillagászati Egyesület 1929. évi Almanachjából. "Ezen műszótár törzse, melyet dr. Kövesligethy Radó állított össze, Dávid P. Todd: "A New Astronomy" című művének magyar fordításából csaknem változatlanul vétetett át." (p. 306.) [KSZ.]

  Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. [8]+320 p. A szerkesztők előszavával. [SRG.]

"Az uralkodó bolygó: Hold.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Farsang tartama.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1929-ik közönséges esztendőre. Huszonkilencedik évfolyam [Debrecen, 1928.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 2. [SRG.]

CHOLNOKY Jenő: A világegyetem nagyszerűsége. In: Iparostanonciskolai olvasókönyv a III. osztály számára. Szerk.: Gulyás István. Budapest, [1929.] pp. 60-63. 23 olvasmány. Igen érdekes példája, hogy az 1920-as évektől milyen olvasmányokat vetek fel a tanonc-képzésbe. Az olvasókönyv IX. fejezete például a 178-161. oldalakon szép fizika - kémia - technológiai alapismereteket tartalmaz. [IBQ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

A nemzetközi csillagászati szövetség III. ülése Leydenben. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 42-43. 1928. júl. 5-13-ig, melyen 28 állam képviselői vettek részt. [KSZ.]

Az 1928-ban elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 53-58. Abetti, A., csillagász, az olasz asztronómusok nesztora, február 20-án, 82 éves korában. 1874-ben részt vett Indiában a Vénus átvonulásához kiküldött expedicióban. Több értekezést írt a kisebb bolygókról (p. 53.).; [...] Maunder, E. W., csillagász, a greenwichi obszervatórium tudósa, március 21-én, 76 éves korában. Megalapítója volt az angol asztronómiai társaságnak (p. 55.).; [...]
Oppenheim, S., csillagász, a bécsi egyetem tanára, augusztus 15;én, 71 éves korában. Elméleti vizsgálatai a három test problémájával, a Newton féle nehézkedési törvénnyel, az állócsillagok saját mozgásával foglalkoztak. Legújabb kutatásai a napfoltok időszakosságát 11 1/2 és 450 esztendőre vezeti vissza, amivel tisztázta a földmágnességi szakaszokkal való összefüggésüket is (p. 56.).; [...] Plummer, W. E., csillagász, a liverpooli obszervatórium igazgatója, május 22-én, 79 éves korában (p. 56.).; [...] Puiseux, P. H., csillagász, a Sorbonne tiszteletbeli tanára, szeptember 28-án, 73 éves korában. A hold vizsgálatával foglalkozott; nevezetes műve a Loewy-vel együtt kiadott hold-atlasza (p. 56.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

Nevezetesebb természettudományi események naptára. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 59-74. Havi lebontásban közölt adatok számos csillagászati esemény említésével pl.: "1801. Január 1. - Piazzi Giuseppe Palermóban elsőnek észleli a kis bolygók elsejét, a Cerest. 1845-ben még további négy kis bolygót fedeztek fel, azóta pedig több százat. [...] 1610. Január 5. - Galilei éjjel egy órakor először figyeli meg a Jupiter három holdját. [...] 1834. Január 16. - Herschel John megérkezik Fokvárosba, hol négy éven keresztül figyelte meg a déli félgömb égitesteit..." Stb. [HAI.]

A K. M. Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1928-ban. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 76-80. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Thököly út 62 (p. 78.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, Svábhegy (p. 79.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllői-út 121. (p. 79.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 108. "Általánosan érthető, népszerű modorban tájékoztat elsősorban a régebbi idők homályos sejtelmeiről, melyekből fokozatosan, hosszú évszázadokon át fejlődtek ki mai ismereteink. Leírja az eddig ismert nevezetesebb üstökösöket, sok szép üstökösrajz és fotográfiával segítve elő a képzeletet. Ezután ama fizikai és chemiai módszereket tárgyalja, amelyekkel az üstökösök anyagáról szerezhetünk tudomást és megmagyarázhatjuk a tüneményes csóvaképződést. Végül az üstökösök és meteorrajok közti kapcsolatot fejtegeti. A 12 ívre terjedő, 72 képpel díszített és ízléses angolvászonba kötött könyv ára 4 pengő. - 2,50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Pillantás a végtelenbe. In: A műveltség útja. I. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 55-71. Eredetileg Németországban jelent meg az a könyvsorozat, amelyet Magyarországon "A műveltség útja" címmel adtak ki tizenöt egyforma kinézetű könyvben. A 317-319 oldalas kötetekben 10-20 oldal terjedelmű cikkek voltak - az 1920-as évek ismereteinek megfelelően - a tudomány és a kultúra érdekességeiről. Ezek között sok csillagászati írás is akadt. A német kiadást nem pusztán magyarra fordították, hanem részben átdolgozták és kiegészítették hazai ismeretekkel és fényképekkel. A magyar fordítást és átdolgozást végzők nevét cikkekként általában nem tüntették fel, csak a könyvsorozat szerkesztőbizottságának névsorát: Harsányi Zsolt, Hegedűs Lóránt, Kézdi-Kovács László, Lambrecht Kálmán, Rapaics Rajmund, Süle Antal és a főszerkesztő Tolnai Sándor nevét.
Közülük Lambrecht Kálmán lehetett, akinek a csillagászati cikkeket köszönhetjük, mert ő önállóan is írt ekkoriban természettudományos és csillagászati cikkeket. Bartha Lajos szerint valószínűleg lefordította Bruno Hans Bürgel "Aus fernen Welten - Eine volkstümliche Himmelskunde" című könyvét és ennek egyes fejezeteit beillesztette a könyvsorozat cikkei közé, mivel a csillagászati cikkeknél (és csakis azoknál) van nyomtatva az "Aus fernen Welten" kitétel. A könyveken a kiadás évszámát nem tüntették fel. Az Országos Széchényi Könyvtár egységesen az 1929. évet adja meg, így mi is 1929-re tettük a köteteket. A tényleges megjelenés azonban évekig elhúzódott: valóban 1929-ben kezdődött, évente négy kötet kiadásával. 1929-ben az 1., 2., 3., 4. kötetet, 1930-ban az 5., 6., 7., 8. kötetet, 1931-ben a 9., 10., 11., 12. kötetet, 1932-ben a 13., 14. kötetet és 1933-ban a 15. kötetet leltározták be a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárába (az Országos Széchényi Könyvtár elődjébe). [KSZ.]

Hány éves a fa, a föld, a mammut. In: A műveltség útja. I. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 72-87. Az időmérés a Nap járásából, a csillagos ég állásából, a napórák alapján. A napszakokat mutató virágóra. A fák évgyűrűi az éveket mutatják. Az eltelt időt a geológiai jelenségek is mutatják. Időmérés az uránium és a rádium bomlása alapján. Feltehetően Rapaics Rajmund összeállítása. [NRO.]

Látogatás a csillagvizsgálóban. In: A műveltség útja. II. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 35-60. A Konkoly-alapítványú Budapesti M. kir. Csillagvizsgáló Intézet ismertetése a csillagászati távcső fejlődésének történetébe ágyazva. Az illusztrációk között két fénykép, amelyek a budapesti csillagvizsgálóban készültek. [IBQ.]

Pusztító és teremtő vulkanikus erők. In: A műveltség útja. II. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 61-79. Vulkáni jelenségek, a Föld belső hője, besugárzás. [IBQ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Csillagászatról és csillagászokról. In: A műveltség útja. III. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 72-93. Az illusztrációk között három fénykép, amelyek Konkoly-alapítványú Budapesti M. kir. Csillagvizsgáló Intézetben készültek. [IBQ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] A fényképezés, mint a csillagászat segítőtársa. In: A műveltség útja. IV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 26-39. [IBQ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Mi hasznunk van a csillagászatból? In: A műveltség útja. V. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 32-49. [IBQ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Nők mint csillagászok. In: A műveltség útja. VI. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 51-59. Híresebb csillagász nők, Hypatiától a Harvard Obszervatórium "számoló csillagász asszonyai"-ig. [IBQ.]

A teremtési mondák fejlődése. In: A műveltség útja. VI. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 130-148. Kozmológiai és kozmogóniai mondák az ókorban, és a természeti népeknél. Valószínűleg Rapaics Raymund írása. [IBQ.]

A jelen és a jövő energiaforrásai. In: A műveltség útja. VII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 113-138. A földi energiahordozók mellett a napenergia hasznosítását is szemlélteti. [IBQ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Otthonunk a világűrben. In: A műveltség útja. VIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 16-32. A Naprendszer, a Ptolemaioszi és a Kopernikánus modell, a bolygók keringési törvényei. [IBQ.]

A Végtelenség óriásai és törpéi - számokban. In: A műveltség útja. VIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 150-152. A legnagyobb és legkisebb akkor ismert méretek összehasonlítása. [IBQ.]

ERNYEI Frigyes: Vándorúton a Nap körül. In: A műveltség útja. IX. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 137-169. [KSZ.]

ERNYEI Frigyes: A rakétaautótól az űrhajóig. In: A műveltség útja. X. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 25-36. Részletesen ír bolygókról, csillagokról, űrutazásról. Az ember vágyakozása és erőfeszítései a csodálatos csillagvilág elérésére. Csillagászati és technikai ismeretek a századelőn. Az űrhajózás első áldozata címmel egy 1930-ban történt rakétabaleset leírása: "1930 tavaszán, az új gázrakétás automobillal való egyik próbaútja előtt az egyik gáztartály felrobbant és a robbanás megölte a szerencsétlen feltalálót. Ő tehát az űrhajózás első áldozata, aki meghalt, mielőtt a rakétahajó elhagyhatta volna a Földet." [VEJ.]

Égből hulló kövek. In: A műveltség útja. XI. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 84-107. A meteoritekről, meteorokról. [KSZ.]

Naptárreform. In: A műveltség útja. XI. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 201-211. A naptár története. A Népszövetség munkabizottságának tervezete egy új naptár megszerkesztésére. A terv szerint az év 13 hónapból állna. Minden hónap egyformán 28 napos lenne. A hónapok vasárnappal kezdődnének. Mindehhez 1 (szökőévben 2) külön nap adódna, amely nem számítana bele a hét napjainak sorába. Ezen kívül írnak az 1929 szeptemberében a Szovjetunióban bevezetett naptárreformról. Ott 5 napos hetek vannak, 5 munkanap és 1 pihenőnap ismétlődésével. [KSZ.]

Az időszámítás furcsaságai. In: A műveltség útja. XI. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 291-293. A zónaidők és a dátumválasztó vonal okozta furcsaságok gyors közlekedési eszközök esetén. [KSZ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Az áldástosztó Nap birodalmában. In: A műveltség útja. XII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 67-94. [KSZ.]

Ritka égi tünemény. In: A műveltség útja. XII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 214-219. Állatövi fény, állatövi ellenfény, világító éjjeli felhők. [KSZ.]

Rakéta. In: A műveltség útja. XIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 46-50. A világűrben való rakétaközlekedésről is ír. "Elméletileg bátran állíthatjuk, a rakétaközlekedés is, a belőle sarjadzó világűrközlekedés is meg van oldva." ... "A közeljövő legizgalmasabb emberi teljesítménye kétségkívül az lesz, amikor Goddard vagy Oberth elindítja esztendők óta ígért holdrakétáját". [KSZ.]

A Föld hű társa. In: A műveltség útja. XIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 105-118. A Hold ismertetése. Tíz kitűnő holdfelvétellel illusztrálva. [KSZ.]

Fogyatkozások és holdváltozások. In: A műveltség útja. XIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 119-131. [KSZ.]

Az időszámítás furcsaságai. In: A műveltség útja. XIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 291-293. A zónaidők és a dátumválasztó vonal okozta furcsaságok gyors közlekedési eszközök esetén. Azonos a XI. kötetben megjelent cikkel. [KSZ.]

Kopernikustól Einsteinig. In: A műveltség útja. XIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 317-318. "Most van négyszáz esztendeje, hogy Kopernikus kidolgozta és befejezte nagy művét"- Amint a későbbi szövegből kiderül, az 1530-as évről van szó. [KSZ.]

NAGY Sándor: Hogyan lehet egy öröknaptárt fejben tartani? In: A műveltség útja. XIV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 45-50. [KSZ.]

Hogyan tájékozódunk a csillagos égen? In: A műveltség útja. XIV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 85-104. [KSZ.]

Állócsillagok. In: A műveltség útja. XIV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 274-307. [KSZ.]

Az ég titokzatos vándorai. In: A műveltség útja. XV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 142-159.. Az üstökösök. [KSZ.]

A kozmikus köd és a világok keletkezése. In: A műveltség útja. XV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 220-230. Az éjszakai égen látható ködfoltokról. [KSZ.]

Csillagászati táblázatok 1929-re. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-76. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 77-79. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia a történettudomány szolgálatában. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 83-98. A történettudománynak nyújtható csillagászati segítség. A hold- és napfogyatkozásokról szóló ókori tudósítások időpontjának pontos meghatározása.
Egy csaknem teljes napfogyatkozás Ninivében Kr. e. 763. jún. 15-én. A Kr. e. 664. febr. 17-i és a Kr. e. 663. aug. 3-i holdfogyatkozások, valamint egy Kr. e. 661. jún. 27-i napfogyatkozás a bablioni-asszír korból. A médek és a lidiaiak Halys-folyónál vívott csatájukkor bekövetkezett napfogyatkozás Kr. e. 585. máj. 28-án volt. Tukydides két napfogyatkozást említ, ezek Kr. e. 431. aug. 3-án és Kr. e. 424. márc. 21-én történtek. Josephus említi, hogy Herodes utolsó betegsége idején holdfogyatkozást láttak, ez Kr. e. 4. márc. 13-án volt. A Szóthisz, azaz Szíriusz csillag heliákus felkeléseinek feljegyzése alapján a csillagász segíti az egyiptomi kronológiai pontosítását. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A naptárreform. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-128. A Magyar Cobden-Szövetségben 1928. nov. 20-án tartott előadása. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Korpuszkulák és hullámok. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 128-144. [SRG.]

WODETZKY József: A kozmikus perihélium-mozgásról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 145-153. [SRG.]

STEINER Lajos: A korreláció-számításról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 153-180. [SRG.]

TASS Antal: A Thomas-féle dimenziós-táblázat. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 180-189., 1 t. [SRG.]

NEUBAUER Constantin: A nagy áthatolóképességű sugárzás. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 189-255. [SRG.]

DÁVID Lajos: A függvényről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 256-274. [SRG.]

[MORAVETZ Károly - KÖVESLIGETHY Radó:] Csillagászati műszótár. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 274-306. Csillagászati fogalmak szótára és magyarázatuk. Az elején ez áll: Összeállította: Moravetz Károly. A végén ez olvasható: "Ezen műszótár törzse, melyet dr. Kövesligethy Radó állított össze, Dávid P. Todd: "A New Astronomy" című művének magyar fordításából csaknem változatlanul vétettek át." [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 40. 1929. jan-márc. 1-3.(442.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

Az Akadémia tagjainak irodalmi munkássága. Mahler Ede. = Akadémiai Értesítő 40. 1929. okt. - 1930. márc. (445.) füz. pp. XXIII. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Rettenetes események előhirnöke, amely bömbölve, vonítva robbant le a földre és eltünt. = Budapesti Hirlap 49. 1929. febr. 10. p. 7. Az 1908-as tunguz-jelenségről. [SRG.]

TONELLI Sándor: Johannes Kepler. = A Budapesti Hirlap Vasárnapja 2. 1929. szept. 1. 33. sz. pp. 3-4. "Valahányszor Grácban járok, lerovom a kegyelet adóját Johannes Kepler emlékének. Végigmegyek a szűk Stempfergassén és megállók a három boltíves ház előtt, amelyen emléktábla hirdeti, hogy ott tartotta esküvőjét és ott élt Stájerországból való kiüldözéséig Johannes Kepler, a mindenség kutatója és a grázi alapítványi iskolán, a matematika tudományának oktatója. [...] Ha ez a kis megemlékezés életrajznak készült volna, akkor Kepler további életéről el kellene mondani még, hogy a császár halála után minő körülmények között hagyta el Prágát, hátralékos járandóságainak visszahagyásával, hogyan került a linzi iskolához tanárnak, hogyan kellett megvédelmezni édesanyját a lipcsei egyetem tudós doktorai előtt a boszorkányság vádja ellen és sorra el kellene mondani egy tragikus tudós életnek külső körülményeit és sorozatos megpróbáltatásait.
De legkirívóbb a megpróbáltatások sorozatában talán az, hogy a stuttgarti evangélikus konzisztórium eretneknek nyilvánította és a lutheránus egyházból kizárta és ugyanakkor protestáns volta miatt menekülnie kellett Felső-Ausztriából, ahol az ellenreformáció szintén megkezdődött. ..." [HAI.]

b. [BERÉNYI Dénes]: Milyen a Mars klímája. = Debreceni Szemle 3. 1929. jún. 6. sz. pp. 309-310. [SRG.]

B. D. [BERÉNYI Dénes]: A napfoltok hatása az emberiség történelmére. = Debreceni Szemle 3. 1929. jún. 6. sz. p. 380. [SRG.]

SOLYMOSSY Sándor: Magyar ősvallási elemek népmeséinkben. = Ethnographia - Népélet 40. 1929. 3-4. sz. pp. 133-152. Bemutatásra került a Magy. Tudom. Akadémia február 3-i ülésén. A kacsalábon forgó várkastély. A láncon függő várkastély. Az ősi világkép csillagászati tapasztalásokon alapul: a felettünk sátorként kifeszített égbolttal, a csillagos éggel kapcsolatos. Az égnek látható forgása és így tartórúdja, forgó tengelye van. [KSZ.]

Rakétákkal fogják a legmagasabb légrétegeket kikutatni. = A Földgömb 1. 1929. 1. füz. p. 38. Robert Goddard rakétakísérletei. Apró közlemények.; "A Földgömb" címmel 1929-ban indított folyóiratot a Magyar Földrajzi Társaság. Belső oldalon 1. évfolyam 1930. felirat található. Ekkor 15 évfolyamot ért meg és utolsó, 1944. szeptemberi 9. számát, Budapest bombázásakor kapták kézbe az előfizetők. [SRG.]

LUBOVSZKY I.: Töredékek Kolumbusz naplójából. = A Földgömb 1. 1929. 2. füz. pp. 66-67. "Szept. 13-án volt először észlelhető az iránytű kilengése. "Az éjszaka kezdetekor mozdult meg először az iránytű északnyugati irányban, sőt másnap is ebben az irányban mozgott." Negyvennyolc órával később az égen látható lett "egy csodálatos égő ág."..." [SRG.]

K. I.: Látogatás Herényben. Gothard István dr. alkotásai között. = Hír 15. 1929. szept. 29. p. 2. [SRG.]

AUJESZKY László: Van-e összefüggés az influenzajárványok kitörése és a napfoltok között? = Az Időjárás 33.(5.) 1929. jan-febr. 1-2. füz. p. 30. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Zürichi 1928. évi napfoltstatisztika. = Az Időjárás 33.(5.) 1929. márc-ápr. 3-4. füz. p. 72. [IBQ.]

STEINER Lajos: Prof Rudolf Mayer: Die Haloerscheinungen. = Az Időjárás 33.(5.) 1929. nov-dec. 11-12. füz. p. 220. A halo-jelenségről írt könyv ismertetése. [SRG.]

BANDAT Horst: Egyenletesen Forog-e a Föld? = Képes Krónika 11. 1929. jan. 6. 1. sz. pp. 13-14. "Az emberi időszámítás alapja már ősidők óta a Nap. A felkelő és lenyugvó világító égitest látszólagos egyenletes mozgása volt az első időmérték. A modern időszámítás alapja még mindig a "nap", melyet 24 órára, ezeket egyenként 60 "percre" és ezeket újból 60 "másodpercre" osztjuk. Értjük alatta azt az "időt", mely alatt a Föld egyszer megfordul tengelye körül. A forgó Föld egy végtelenül pontosan járó óriási órához hasonlít, amikor napról-napra tengelykörüli forgását elvégzi. A csillagászati műszerek finomodásával, mégpedig egy évszázaddal ezelőtt, különös jelenséget tapasztaltak. Halley, a híres angol csillagász, aki korához mérten a legpontosabb műszerekkel rendelkezett, egy ízben meglepetten tapasztalta, hogy számításai valahogyan nem válnak be.
Egyszer előbb következett be egy csillagászati jelenség, másszor később, mint a számítások szerint kellett volna. [...] Mi okozza a látszólagosan olyan egyenletes körforgás rendellenességeit? Erre a kérdésre sir George Darwin, a híres Darwin fia adott első ízben feleletet. Szerinte az árapály hulláma fékező hatást gyakorol a Földre és azt végeredményben megállásra fogja bírni. [...] A két tényező: az árapály fékező hatása és az ezzel ellenkező hatást gyakorló átmérőcsökkenés okozza a Föld tengelyforgásának egyenetlenségét. Az idő alapja, a 24 órás nap, tehát éppen olyan ideális egység, mint a méter. ..." [HAI.]

Küld-e a Mars Fényjeleket a Földre. = Képes Krónika 11. 1929. febr. 10. 6. sz. p. 9. "Az emberi képzelet ősidők óta szárnyal a csillagok felé. Van-e élet a csodálatos bolygókon, élnek-e ott emberek? Virág, fa, levegő olyan-e ott is, mint minálunk? Tökéletesebbek-e a teremtmények, vagy alsóbbrendű lények népesítik a csillagok titokzatos világát? Ki tud erre felelni biztosan? Az emberi fantázia földhöz kötött. Minden elképzelése abból táplálkozik, ami a mienk. A szépség emberi formáját vallja az igazinak, a rútság motívumait ősállatok torz csontvázából rakja össze. Ha valaki elképzeli, hogy odaát mi van, népmesék és a legmodernebb találmányok káoszából próbál egy szerinte csodálatos világot megalkotni. [...]
A Mars légköri viszonyai is hasonlítanak a mienkhez. Köd és felhő képződményeket figyeltek meg, melyek időnként elhomályosítanak egyes részleteket. A legsajátságosabbak azonban a figyelő szemnek azok a csillagképben vonuló rajzok, melyeknek szimetrikus vonalai különböző ábrákat adnak és amelyek időnként változnak. Ezeket a geometrikus képeket Hellas és Elysium néven ismerik a csillagászok és ezeknek a csillagképeknek a változásait a legkülönféleképpen magyarázzák. ..." [HAI.]

BOHÁRCSIK Pál: A Föld gömbalakjának és valódi mozgásának felfedezése. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 5. 1929. máj-jún. 9-10. sz. pp. 253-257. [PIR.]

MÓRA Ferenc: Fölkarolom Kopernikuszt. = Magyar Hirlap 39. 1929. márc. 3. 52. sz. pp. 3-4. Elmélkedés Karl Neupert Harc a kopernikuszi világkép ellen című könyv kapcsán. [SRG.]

Asztrológia. = Nyírvidék 50. 1929. dec. 25. 295. sz. p. 13. "A csillagokban való hit az a hit, hogy a csillagok állása mértékadó befolyással van a népek és az egyének sorsára, hogy a csillagok állásából ezt a sorsot pláne meg is lehet jósolni, évezredeken keresztül gyakorolt hatalmas befolyást, úgyhogy nem fogtak semmiféle fontos állami akcióba és a magánéletben sem tettek fontosabb lépést, mielőtt meg nem kérdezték az asztrológusokat, többnyire papokat, mint akik leginkább foglalkoztak csillagászattal, hogy vajjon kedvezőek-e a kilátások. Ezen a hiten még a kereszténység sem tudott sokat változtatni, amely hosszú és elkeseredett harcot vivott, de hiába a csillagokban való hit ellen, mely alkalmas volt rá, hogy az ember levegye a cselekedeteiért való felelősség terhét. [...] Az asztrológia csak akkor szenvedte az első súlyos csapást, amikor megszűnt az a feltevés, hogy a föld a világűr központja és oda került a nap körül forgó bolygók közé.
Egyben az ember is elveszítette azt a helyzetét, amelynél fogva eladdig a teremtés koronájának, annak a központnak tartották, mely körül minden történés folyik. Ez az új szemléleti mód azonban csak nagyon nehezen tört utat magának és folyton támadási célpontja volt a maradiaknak. Azok a férfiak is, akik leginkább elősegítették a Kopernikus tanának a terjedését, Keplerrel és Galileivel az élükön teljességgel hívei voltak az asztrológiának. Igaz, hogy Kepler az asztrológiát néha az asztronómia hóbortos lányának nevezte, amely nyilatkozatot gyakran annak bizonyságaként hozzák fel, hogy Kepler csak pénzszerzés okából, jobb meggyőződése ellenére foglalkozott asztrológiai horoszkópok állításával. Ez a vélekedés azonban nem adja vissza híven Kepler tulajdonképeni lényét. A legnagyobb és legfölényesebb szellem is korának szülöttje és nem tud kora előítéletein felülemelkedni. ..." [HAI.]

Utazás a világűrbe 1656-ban. = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. már. 17. 11. sz. p. 20. Athanasius Kircher Itinerarium Exstaticum c. könyvéről. [ZSE.]

Milyen idő van a - Marson? = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. máj. 19. 20. sz. p. 8. [ZSE.]

Ha majd más planétákra repülünk. = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. jún. 29. 26. sz. p. 28. [ZSE.]

Üres-e a világegyetem? = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. júl. 14. 28. sz. p. 2. [ZSE.]

Mi minden esik az égből? = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. aug. 11. 32. sz. p. 29. [ZSE.]

Utazás a Nap központja felé. = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. nov. 3. 44. sz. p. 6. [ZSE.]

ERNYEI Frigyes: A világűr mélységeiből. = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. Karácsonyi Album p. 58. [ZSE.]

NEUBAUER Frigyes: Uránia. A régiek csillagjóslása és a modern tudomány. = Prágai Magyar Hirlap 8. 1929. máj. 12. 108. (2033.) sz. p. 10. "...Ma, amikor tudjuk, hogy az állócsillagok mindegyike egy-egy hatalmas nap, sok milliószerte nagyobb földünknél és melyek csak a mesebeli távolság miatt válnak pislogó fénypontokká, - lehetetlen elhinni, hogy az egész, óriási világegyetemnek ne legyen egyéb dolga, mint az egyes emberparányok sorsát intézni, - De a világháború - meg társadalmi és gazdasági összeomlás sújtotta korunkban a gyötrődő ember nem találja meg az élet értelmét e földön és újra a miszticizmusban keres menedéket. ..." [HAI.]

NEUBAUER Constantin: Az északi fény szinképének zöld vonaláról. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 1-15. [KSZ.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Adalékok a gellérthegyi "csillagásztorony" történetéhez. Budavár 1849. május 4-21-i ostroma és a "Csillagásztorony" pusztulása. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 15-25. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly. Újabb Mars-kutatások. 2. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 26-35. [KSZ.]

WODETZKY József: A debreceni egyetemen csillagvizsgáló épül. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 36. Apróbb közlemények. A debreceni Tisza István-egyetem fizikai intézetének juttattak már egy 18 cm-es Merz-optikájú refraktort és egy 50 cm-es tükörteleszkópot. Egy megfelelő kupola és passage-ház építése van tervbe véve. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Uj csillagvizsgáló Svédországban. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 36. Apróbb közlemények. Saltsjöbadenben, Stockholm közelében. Legnagyobb távcsöve 100 cm-es átmérőjű tükörrel lesz felszerelve. [KSZ.]

TASS Antal: Földünk kora. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 36-38. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Uj érdekes kettőscsillag az Andromedában. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 38. Apróbb közlemények. A delta Andromedae. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Lick-csillagvizsgálóban végzett radiális sebességmeghatározások. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 38-39. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Uj csillag az M33 jelzésű spirálködben. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 39. Apróbb közlemények. 1928. okt. 15-én fényképeztek le egy 16 magnitúdós új csillagot. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1929 május 9-i teljes napfogyatkozás. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 39. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Uj üstökös. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 39-40. Apróbb közlemények. 1929 a (Schwassmann-Wachmann) új üstökös. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A világ tervbevett legnagyobb távcsöve. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 40-41. Apróbb közlemények. A csillagvizsgáló a kaliforniai Pasadena város műegyeteméhez fog tartozni. Főműszere a tervek szerint egy 200 hüvelyes, vagyis kereken 5 méter átmérőjű tükörtávcső lesz. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 41-42. B. Russel: Das Abc der Relativtheorie. Németre fordította K. Grelling. München 1928.; J. Plassmann: der Sternenhimmel, Leipzig 1928.; W. Bloch: Unser Planetensystem.; B. Borhardt: Der Mond.; Simon Newcomb’s Astronomie für jedermann, Jena 1929. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Sirius rendszere. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 43. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A Tejút centruma. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 43-44. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 44-48. [KSZ.]

KELÉNYI B. Ottó: A gellérthegyi csillagvizsgáló Tittel Pál és Mayer Lambert Ferenc idejében. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 49-56. [KSZ.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Luigi Ferdinando Marsigli di Bologna gróf tábornok XVII. századvégi magyarországi csillagászati megfigyelései. Az egri Egyetem XVIII. századi Obszervatóriumának olasz és jezsuita csillagászattörténeti vonatkozásai. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 56-76. Mérte az ország több helyén az állócsillagok meridiánmagasságait s ezekből megállapított sarkmagasságokat, így földrajzi szélességeket. A Jupiter holdjainak helyzetét rajzolta távcsőben. A Holdról részletrajzokat készített 16 különböző fázisakor. Az 1697. november 3-án látható Merkúr-átvonulást Bécsből észlelte. [KSZ.]

MORAVETZ Károly: A primitiv népek 13 hónapos éve. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 77-80. [KSZ.]

TASS Antal: Az Astronomische Gesellschaft új csillagkatalógusa. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 81-83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Rendkívül nagytömegű csillag. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 83. Apróbb közlemények. A 27 Canis Maioris. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1929 május 9-iki teljes napfogyatkozásról. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 83-84. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A magaghai csillagvizsgáló. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 84. Apróbb közlemények. Az 1260-as években, a tatár fejedelem megbízásából létesített csillagvizsgáló. [KSZ.]

KRBEK Ferenc: Purkinje tüneménye és a Fechner-törvény korlátolt érvényessége. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 84-85. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1929 a (Schwassmann-Wachmann) üstökös. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 85. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: 1929 b. üstökös. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 85-86. Apróbb közlemények. Neujmin fedezte fel. [KSZ.]

TASS Antal: A STELLA idei közgyűlése. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 86. Apróbb közlemények. 1929. április 26-án volt a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle . = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 86-89. Handbuch der Astrophysik. Berlin.; P. V. Neugebauer: Astronomische Chronologie, Berlin und Leipzig, 1929.; H. Noordung: Das Problem der Befahrung des Weltenraums, der Raketen-Motor. Berlin, 1929. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az állatövi fény. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 89. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A bolygók légköréről. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 89-90. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 90-97. [KSZ.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: A Galánthai gróf Eszterházy Károly egri püspök által alapított egri egyetem csillagvizsgálójának története. 1762-1883. (Adalékok a 18-19. század magyar műveltségtörténetéhez.) = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 101-143. [KSZ.]

TASS Antal: Az ógyallai obszervatóriumok. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 144-146. Az új csehszlovák állam 1919. március 14-től átvette az ógyallai csillagvizsgáló, valamint a meteorológiai és földmágnességi intézet épületeit. Az átvételt követő első évtized története. Személyi állomány, felszerelések, tevékenység. A legnagyobb kupolába egy 60 cm-es Zeiss-reflektor került 1928 közepén. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Hírek üstökösökről. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 146-147. Apróbb közlemények. 1927 d üstökös (Stearns).; 1929 a (Schwassmann-Wachmann) üstökös; 1929 b (Neujmin) üstökös; 1929 c (Forbes) üstökös; 1929 d (Wilk) üstökös. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A svábhegyi csillagvizsgáló passage-műszerének tengelyhajlásváltozása 1927-1929. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 147-150. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Nagy sajátmozgású s feltűnő radiális sebességű kettőscsillag. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. p. 150. Apróbb közlemények. Az M15 közelében. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ködfolthalmaz ötvenmillió fényév távolságban. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 150-151. Apróbb közlemények. A Coma Berenicesben 800 ködfolt van egy 2 fok átmérőjű körben. Hubble szerint átlagos látszó fényességük: 15,8 nagyságrendű. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Tejútrendszer forgása. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. p. 151. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Cepheid-változók kooperatív megfigyelése. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 151-152. Apróbb közlemények. Amatőr észlelők bevonása változócsillagok figyelésébe. [KSZ.]

FISCHER, W. J.: Felhívás a Leonidák és más meteorok históriai kutatására. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 152-153. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Tejút Szeneszsákjának a távolsága. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 153-154. Apróbb közlemények. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Könyvszemle. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 154-155. Lassovszky Károly: Világrendszerek. A Magyar Szemle Kincsestára. 84. sz. Budapest, 1929. [KSZ.]

MORAVETZ Károly: A tengerfenék hőmérséklete. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 155-156. Levélszekrény. [KSZ.]

KUTASSY Endre: A jégkorszakok keletkezésének okairól. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 156-158. Levélszekrény. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. jan. 15. 876. füz. pp. 57-59. 1929. febr. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: Az éjjeli égbolt fényéről. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. febr. 15. 878. füz. pp. 120-121. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. febr. 15. 878. füz. pp. 122-123. 1929. márc. jelenségek. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: Változások a Holdon. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 1. 879. füz. pp. 153-154. Apró közlemények. [SRG.]

Címképünk: A svábhegyi csillagvizsgáló három kupolája. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 15. 880. füz. címlap. [PIR.]

TASS Antal: A svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 15. 880. füz. pp. 161-171., címlap. [PIR.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A világ legnagyobb teleszkópja. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 15. 880. füz. p. 188. 200 hüvelyk átmérőjű távcső készül a kaliforniai Mount Wilson csillagvizsgáló részére. Az 5 méteres távcső terve. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 15. 880. füz. pp. 188-190. 1929. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. ápr. 15. 882. füz. pp. 269-271. 1929. máj. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. máj. 15. 884. füz. pp. 330-332. 1929. jún. jelenségek. [SRG.]

THIERING Oszkár: A természettudományok és a műszaki tudományok kölcsönhatása. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. jún. 1. 885. füz. pp. 337-343. Csillagászati vonatkozás. p. 341. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. jún. 15. 886. füz. pp. 398-399. 1929. júl. jelenségek. [SRG.]

HOFFMANN Ernő: A Hold látszólagos nagyságáról. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. júl. 15. 887-888. füz. pp. 429-432. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. júl. 15. 887-888. füz. pp. 442-444. 1929. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. aug. 15. 889-890. füz. pp. 491-492. 1929. szept. jelenségek. [SRG.]

AUJESZKY László: A holdtölték pompája és a légkör állapota. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. szept. 1. 891. füz. pp. 519-521. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. szept. 15. 892. füz. pp. 557-559. 1929. okt. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Halójelenség hazánkban. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. 1. 893. füz. pp. 581-583. 1929. febr. 3-án az ország több részén halojelenség. Apró közlemények. Légköroptikai jelenségek. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. 15. 894. füz. pp. 619-621. 1929. nov. jelenségek. [SRG.]

Sz. I. [SZOLNOKI Imre]: Napfolttevékenység 1929-ben. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. 15. 894. füz. p. 622. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. nov. 15. 896. füz. pp. 683-685. 1929. dec. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A meteoritek kora és eredete. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. dec. 1. 897. füz. pp. 712-713. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. dec. 15. 898. füz. pp. 747-749. 1930. jan. jelenségek. [SRG.]

KALMÁR László: Az Andromeda-ködre vonatkozó újabb megfigyelések eredményei. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. pp. 97-106. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A tunguzok földjén lehullott óriási meteorról. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. pp. 148-149. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A kozmikus sugárzás és a radióaktív anyagok bomlása. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. p. 152. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Napsugárzással keltett radióaktivitás. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. p. 152. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A csillagok pislogásáról. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. p. 154. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]MENDE Jenő: A földmágnesség és a napfoltok. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. pp. 154-156. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KALMÁR László: A béta Serpentis, mint négyescsillag. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. p. 156. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Amit mindenkinek tudnia kell. Hány csillag ragyog az égen, milyen messze van a tejút, milyen nyomást gyakorol a napfény a földre és a csillagászat más problémáiról. Az Uj Idők számára elmondta Kövesligethy Radó. = Uj Idők 35. 1929. 2. félév szept. 22. 39. sz. p. 366. [SRG.]

Ősrégi indián csillagvizsgáló. = Vasárnapi Könyv 19. 1929. 2. félév 2. sz. pp. 2-4., címlap. (17-20.) "- Chichen-Itza, a maya-birodalom romvárosa. - A romváros egyik toronyalakú építményében történelemelőtti csillagvizsgálóra ismertek. - A Carnegie intézet tudósai megállapították, hogy mi módon végezték az itzák csillagászati megfigyeléseiket. - A keleti népek meglehetősen járatosak voltak a csillagászati tudományban, az amerikai Chichen - Itza (olvasd: csicsenica) romvárosban az utóbbi évek során kiásott és spanyol nyelven "Caracol"-nak (magyarul csiga) nevezett építmény közelebbi vizsgálata azonban azt bizonyítja, hogy Amerika indián őslakossága is értett a csillagászathoz. ..." A címlap képaláírása: "A maya-csillagvizsgáló - a Caracol - romjának keresztmetszete." [HAI.]

Csillagjóslás. = Vasárnapi Könyv 19. 1929. 2. félév 3. sz. pp. 10-14. (42-46.) "- A legősibb tudomány a csillagjóslás volt s az égbolt megfigyelésével akart megmagyarázni mindent a földön. - A kaldeusok csillagjóslása. - A csillagjóslás fejlődése az egyiptomiaknál, az araboknál. - A csillagjóslás virágkora a középkorban. - A csillagjóslás áltudománya kimúlóban van. - Az emberi szellem természete olyan, hogy az előtte titokzatos jelenségek gyors és teljes megvilágítására vágyik. Az emberi agyvelő lényegében irtózik a nehéz, nagy szellemi erőfeszítést kívánó részletvizsgálódásoktól. Tudni akar mindent, de rögtön és nagyobb nehézségek nélkül. Ezért aztán az emberi tudás története nem a tapasztalat körébe eső jelenségek éles megfigyelésével kezdődött, hanem olyan elméletek felállításával, amelyek mindent megmagyaráznak. [...]
A XVI. században Nostradamusz Mihály, X. Károly svéd király későbbi orvosa volt a leghíresebb csillagjós, Tycho de Brahe dán csillagász is, akinek pedig halhatatlan tudományos érdemei vannak, kénytelen csillagjóslással foglalkozni, sőt tökéletesítette a horoszkópokat, mert kiadta a bolygók napról-napra való állásának pontos jegyzékét, míg elődei meglehetősen könnyedén vették feladatukat. Még Kepler is, a középkornak ez a nagy tudósa kénytelen a maga jobb meggyőződése ellenére horoszkópokat készíteni, mert a bölcs anya, a csillagászat tudománya, még nem tud megélni hóbortos lánya, az asztrológia segítsége nélkül. [...] Az ősi áltudomány igazi papjai már régen meghaltak, ma ezek helyét szélhámosok töltik be. Az évezredes múltú téves tudománynak volt azonban nagy haszna is. Azzal, hogy megfigyelte az égitestek mozgását, megvetette alapját a természettudománynak egyik szép ágának, a komoly csillagászatnak, az asztronómiának." [HAI.]

Földünk hűséges égi kísérője. = Vasárnapi Könyv 19. 1929. 2. félév 4. sz. pp. 2-6., címlap. (49-54.) "- A Hold fényváltozatai. - A Hold képe a csillagászati látcsőben. - Hold- és napfogyatkozások. - A Hold születése és halála. - Van-e élet a Holdon? - Földünk hűséges égi kísérője, a Hold, majd keskeny, ezüstös csillámú sarló alakjában tündöklik az alkonyi égen és lassanként fénylő koronggá dagadva világítja be a földi éjszakák sötétségét, majd ismét sarlóvá keskenyedik és néhány napra teljesen eltűnik a szemünk elől. Szabályos időközökben visszatérő és mégis titokzatosnak látszó alakváltozása korán fölgyújtotta az ember érdeklődését és képzelőtehetségét.
Sokan arról is álmodoznak, hogy a technika tökéletesedésével talán hamarosan elérkezik az az idő, amikor tőlünk a csak mintegy 60 repülőnapnyi távolságban lebegő csillagszomszédunkra olyanféle társas kirándulásokat tehetünk, aminőket mostanában a németek óriásléghajója, a Graf Zeppelin végez. Alig hihető, hogy az álmodozók reményeit az utóbbi időben sokat emlegetett rakéta-űrhajó is valóra válthatná. Földi ember lába aligha fogja taposni a Hold sivár kőpusztaságait, amelyeket ott a helyszínen sem igen ismerhetnénk meg jobban, mint az újkori hatalmas csillagászati távcsöveken át, amelyekben a Hold felszínén minden 250-300 méter átmérőjű tárgy elég jól megfigyelhető. ..." A címlap képaláírása: "Részlet a Hold északi részéről, utolsó negyedkor. Ezt a fényképet az északamerikai Wilson csillagászati intézet készítette 2 1/2 méteres teleszkópjával." [HAI.]

          1930.

  Báró Eötvös Loránd Emlékkönyv. Szerk.: Fröhlich Izidor. Budapest, 1930. Magyar Tudományos Akadémia. 319 p. [SZF.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: A galánthai gróf Eszterházy Károly egri püspök által alapitott egri egyetem csillagvizsgálójának története 1762-1883. Adalékok a 18-19. század magyar műveltségtörténetéhez. Budapest, 1930. Stephaneum nyomda r. t. 48 p. [KSZ.]

KELÉNYI B. Ottó: Az Egri Érseki Liceum Csillagvizsgálójának története. Budapest, [1930.] Stephaneum Nyomda R.T. 26 p., 6 t. [SRG.]

KELÉNYI B. Ottó: A magyar csillagászat története. Budapest, 1930. Stephaneum nyomda r. t. 106 p., 12 t. /A Konkoly-alapitványú Budapest-Svábhegyi m. kir. Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati értekezései. 1. köt. 2. füz./ Magyar nyelven: pp. 1-50., német nyelven: pp. 51-106.; Tass Antal előszavával. pp. 3-4. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 128 p. [SRG.]

KOVÁCS István: A gravitációs törvények reviziója. Mi a súly? Írta Kovács István ny. telekkönyvvezető. Ára nincs. Minden jog fenntartva. Szeged, [1930.] Hírlapkiadó és Nyomdavállalat R.-T. 31 p. A szerző előszava 1930. jún. 7-én kelt Szegeden. A különös könyv többek között: "Megállapítja, hogy az égitesteket pályájukon nem a központi tömegek vonzása, hanem a saját tömegük vonzásának visszaható ereje tartja fenn és ebből következőleg az esésüket lejtős esésnek kell tekinteni. A testek súlya tehát a vonzó tömegek nagyságától független." [KSZ.]

SAILE, Olaf: Kepler. Regény. Budapest, [1930?] Stadium Sajtóvállalat Részvénytársaság kiadása. 271 p. Regény Kepler életéről. [KSZ.]

  Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. [9]+336 p. A szerkesztők előszavával, mely Budapest-Svábhegyen kelt, 1930. újév napján. [SRG.]

TASS Antal: A babelsbergi csillagvizsgáló intézet. Budapest, 1930. Stephaneum Nyomda R. T. 22 p. Különlenyomat a Stella V. évfolyamának 1-2. számából. [KSZ.]

Természettudományi ismeretek. 1. köt. [H. n.] [1930.] Kiadja Békés Vármegye közönsége. 239 p. Csillagászat: pp. 30-81. (írta: Tass Antal) [TZS.]

"Az uralkodó bolygó: Saturnus.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1930-ik közönséges esztendőre. Harmincadik évfolyam [Debrecen, 1929.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 3. [SRG.]

Utmutató a csillagos égen. In: Az Est Hármaskönyve. 1930. I. A férfi könyve. Szerk.: Mikes Lajos. [Budapest, 1930.] Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 30-34. [SRG.]

Holdrakéta. In: Az Est Hármaskönyve. 1930. III. A gyermekek könyve. Szerk.: Mikes Lajos. [Budapest, 1930.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 188-189. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. [SRG.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1929-ben. Huygens (1629-1695). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 60-61. [SRG.]

Az 1929-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 70-80. "Andoyer, H., csillagász, a párizsi Sorbonne tanára, 1929 június 12-én, 66 éves korában. Kézikönyvein (Cours d’astronomie, Cours de mécanique céleste) kívül nevezetesek a Hold mozgására, vonatkozó vizsgálatai (p. 70.).; [...] Easton, C., csillagász, 1929 június 3-án, Hágában, 64 éves korában. A tejút, a tejút közelében lévő csillagok és Európa meteorológiai viszonyai voltak tanulmányainak tárgyai. Bár nem volt hivatásos tudós, 1921 óta a németalföldi Meteorológiai és Csillagászati Társaság elnöke volt (p. 73.).; [...] Hepperger, J., csillagász, a bécsi egyetem ny. tanára és a bécsi obszervatórium igazgatója, 1928 szeptember 13-án, 73 éves korában (p. 73.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

A K. M. Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1929-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 82-86. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Thököly-út 62. (p. 78.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, Svábhegy (p. 85.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllői-út 121. (p. 85.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. p. 127. "4 pengő. - 2.50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

Csillagászati táblázatok 1930-ra. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-92. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 93-138. Alapfogalmak a csillagászat elemeiből.; A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz magyarázat. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia a történettudomány szolgálatában. 2. rész. Adalék a babilóniaiak, görögök és zsidók kronológiájához. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 141-163. Ókori hold- és napfogyatkozások említése Claudius Ptolemaeus Almagest című művében. 10 holdfogyatkozás Kr. e. 721. márc. 19. és Kr. e. 382. dec. 12. között. Ékírásos táblákra feljegyzett hold- és napfogyatkozások azonosítása. A népek és korok naptáraira, azok időszámításának kezdetére vonatkozóan is segít a csillagászat a történettudománynak. A szökőévek sora a Meton-féle 19 éves ciklusban. A zsidók szökőciklusa (a fogságban, a Kr. e. 587-es évtől kezdve átvették a babiloniai évszámítást, szökőszámítást, a hónapok neveit). [KSZ.]

ORTVAY Rudolf: Megjegyzések a hullámmechanikához. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 163-181. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Újabb kutatások a Venus fizikai alkotásáról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 181-187. [SRG.]

STEINER Lajos: A Carnegie Institution földmágnességi mérései az oceánokon. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 188-203. [SRG.]

WODETZKY József: Az évszakok tartama és az időegyenlet. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 204-213. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok színképtípusai. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 213-244. [SRG.]

KELÉNYI B. Ottó: A gellérthegyi egyetemi csillagvizsgáló könyvtára. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 245-262. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 262-292. [SRG.]

Jelentés a Stella Csillagászati Egyesület 1929. évi közgyűléséről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 295-310. 1929. ápr. 26-án. [SRG.]

A Stella-Egyesület új tagjai 1928 január 1-től 1929 dec. 31-ig. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 311-314. 15 pártoló és 75 rendes tag adatai. [SRG.]

PÉCH Aladár: Vallás és természettudomány. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdában. pp. 1-29. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdájában. pp. 30-65., 2 csillagtérk. [KSZ.]

TASS Antal: A napról. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdában. pp. 66-81. [KSZ.]

HOFFMANN Ernő: A táj színeiről. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdában. pp. 123-138. A légköri fénytan tárgyköre.; A szivárvány.; A holdudvar és holdjelenségek.; A sarki fény.; A légköri sugártörés.; Délibáb.; Az égboltozat kék színe.; Levegőtávlat.; Alkony, hajnal, esti szürkület.; A táj uralkodó színe.; A táj erős napsütésben.; A napsugarak egyenesvonalú terjedése. [KSZ.]

A névtelen bolygó. = Budapesti Hírlap 50. 1930. ápr. 27. 95. sz. p. 8. "15 év előtt megállapította Lowell csillagász a most felfedezett bolygó helyét. A Budapesti Hírlap jelentette..., hogy az arizoniai Flagstaffban álló Lowell-obszervatórium csillagászai a Neptunuson túl keringő eddig ismeretlen főbolygót fedeztek fel. ... Egyes újabb megfigyelések szerint tömege nem lényegesen nagyobb a Földnél, de ennél sokkal ritkább. ..." [későbbi neve: Plútó, Pluto] [SRG.]

b. gy.: A csillagos égbolt költészete. Csütörtökön kezdődik a budapesti csillagászkongresszus. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 6. 177. sz. p. 5. "Az augusztus 8-án kezdődő és 13-ig tartó nemzetközi csillagászati kongresszus erősen az aktualitás előterébe állítja nemzeti kultúránk büszkeségét, a svábhegyi csillagvizsgálót. Felkerestük tehát Tass Antalt, a csillagvizsgáló igazgatóját és megkértük, hogy tájékoztasson bennünket a kongresszus céljáról. [...] Száztíz tag jelentette be érkezését, akik közül a svéd származású, jelenleg azonban dán illetőségű Steamgren az elnök, aki már Budapesten tartózkodik és szorgalmasan részt vesz az előkészítés óriási munkájában. A kongresszuson a következő nemzetek vesznek részt kiküldötteikkel: angolok, hollandusok, dánok, svédek, norvégek, finnek, lengyelek, cseh szlovákok, németek, osztrákok, olaszok, oroszok, jugoszlávok. A csillagászok nagyjai közül bizonyosan itt lesznek Max Wolff, Eddington, Jackson, Lundhal, Luthnik, Ludendorff. ..."
Fejezetcímek: A csillagászok antant uniója.; A kongresszus programmja.; A gyakorlati és az elméleti csillagász.; A csillagászat legújabb problémája. [HAI.]

A csillagos ég tudósai Budapesten. Klebelsberg Kunó gróf beszéde a nemzetközi csillagászkongresszus megnyitó ülésén. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 3. "...A Nemzetközi Csillagászati Kongresszus délelőtti és délutáni szakülésein letárgyalták a Csillagászati Társaság belső ügyeit és új tagokat választottak, akik közül megemlítendők Dunst László, a svábhegyi csillagvizsgáló asszisztense, Komáromi-Katz Endre festőművész, Posztoczky Károly földbirtokos s a most Lipcsében élő magyar Winter Aurél dr. matematikus. A szombat délelőtt 10 órakor a Műegyetemen tartandó folytatólagos szakülésen sorra kerül Kövesligethy Radó előadása is; a professzor a Föld belsejének tömegeloszlásáról tart előadást." Fejezetcímek: A külföldi csillagászok a svábhegyi csillagvizsgálóban.; A mai tudományos előadások. [HAI.]

(-tur.): Komáromi Katz Endre - csillagász. A Hold szerelmese, a festő-asztronómus az ég titkairól - Beszélgetés komáromi Katz Endrével. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 10. 181. sz. p. 7. "...Később Flammarion könyveit olvastam szeretettel és mikor nővérem Ógyallára került, alkalmam volt betekinteni az obszervatórium munkájába és Konkoly-Thege Gyula [sic ! Miklós] útmutatása után szakkönyveket kezdtem tanulmányozni. E könyvek lapozgatása közben, támadt az a gondolatom, hogy én, a festő a gyönyörű égi csodákat talán jobban le tudnám rajzolni, mint a csillagászok. A bolygókat ugyanis roppant nehéz fotografálni az atmoszférikus eltérés miatt és a csillagászati könyvekben rendszerint rossz felvételeket találtam. A feladat ugyan - bár a téma költői - nem sok művészetet kíván, sőt ezt néha kizárja. Csak az a fölénye van meg a festőnek, hogy szeme és keze könnyebben és jobban oldja meg a feladatot. Heyde optikai gyárából egy 122 mm-es refraktort hozattam.
Mivel a műszert nem tudtam céljaimnak felhasználni, magam szereltem át. Bizony, ez nehéz mesterség volt, - teszi hozzá mosolyogva - különösen egy olyan laikus számára, mint én voltam. [...] Hatalmas albumot vesz elő az antik fiókosszekrényből. Bolygórajzait tartalmazza a vaskos kötet, amelynek címlapján a következő felírás van aranyos betűkkel: "Urania birodalmában töltött éjszakák emlékei". Csodálatosan finom rajzok kerülnek elő az albumból. Gondos és hajszálpontos ábrák: bolygókról, ködfoltokról, napfoltokról. - Büszke vagyok ezekre, - mondja -, de azért ne higgye, hogy egyedüli piktor vagyok, aki a csillagászattal foglalkozik. Bornemissza Gábor, Tichy Kálmán és Rakosányi Kálmán szintén lelkes amatőr asztronómusok. ..." [HAI.]

(A csillagászkongresszus ülései és kirándulásai.). = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 10. 181. sz. p. 14. "Immár Budapesten vannak hiánytalanul a nemzetközi csillagászkongresszus összes külföldi vendégei. A kongresszus szombaton délelőtt kezdette meg Eliz Strömgren elnöklésével második ülését. Jelentést tettek az üstökösökről és a változó csillagokról, ezután pedig A. Kahrstedt tartotta meg előadását a déli égbolton lévő csillagok sajátmozgásának rendszerbeli hibáiról. A nagy figyelemmel hallgatott előadás után Kövesligethy Radó következett, aki a föld belsejének tömegeloszlásáról tartott tudományos előadást. Kövesligethy ezzel az előadásával nagy tudományos sikert aratott. A harmadik előadó H. Kierste volt, aki az astrofizika hőmérsékleti problémáiról értekezett. Az ülést délután folytatták.
A kongresszus résztvevőinek egy része egyébként vasárnap délelőtt Egerbe utazik, ahol Tass Antal dr. vezetésével megtekintik az egri líceumban 1776-ban felállított és most restaurált obszervatóriumot, a város történelmi és művészeti nevezetességeit, a várat, majd a versenyuszodában az úszóversenyt, amelyen Bárány István dr. is indul. Eger város, Heves vármegye és az egri érsekség, továbbá az egri főkáptalan látják vendégül a város új Korona-szállójában. ..." [HAI.]

A csillagászkongresszus tagjai Egerben. Eger, aug. 11. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 12. 182. sz. p. 10. "Vasárnap délelőtt külön vonattal érkezett Egerbe a budapesti csillagászati világkongresszus százharminc tagja. Eger városa a csillagászok tiszteletére fellobogózta a házakat és ünnepies fogadtatásban részesítette a pályaudvaron a vendégeket. A pályaudvaron a város közönsége nevében Franck Tivadar dr. helyettes polgármester köszöntötte a tudósokat. A magyar beszédet Báránt István dr. német, francia és angol nyelven tolmácsolta. A csillagászok nevében Wolff, a heidelbergi csillagda igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia kültagja köszönte meg a szeretetteljes fogadtatást, [...] A hétfői előadások. A csillagászkongresszus hétfői napirendjén Eundmarck tanár előadása szerepelt a ködfoltok távolságáról, utána a göttingai Hoekmann tanár értekezett a csillaghalmazok dinamikájáról, majd Ohlsson a praktikus asztronómia kérdéseiről beszélt.
A délutáni üléssel kapcsolatosan a világhírű angol csillagász, Sir Eddington tartott előadást, az elméleti fizika legfontosabb problémáiról. Az új tisztikar. Majd megválasztották az új elnökséget és tisztikart, amely a nemzetközi csillagászati társaság ügyeit az 1932-ben Göttingában tartandó kongresszusig intézi. Nagy kitüntetés érte hazánkat és csillagászati törekvéseinket. Tass Antal dr.-nak a svábhegyi asztrofizikai Obszervatórium igazgatójának az elnökségbe való választásával. ..." [HAI.]

Csillagászok sétahajózása a Dunán. A Külügyi Társaság vendégül látta a csillagász kongresszus tagjait a Deák Ferenc gőzösön. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 13. 183. sz. p. 6. "...A csillagászkongresszus záróülése ma délelőtt volt a Műegyetemen. A záróülésen először az összes elfogadott javaslatokat határozatra emelték, azután az a bizottság tette meg jelentését, amely a nap megfigyelésének folytatásával volt megbízva és egyben megállapították, hogy további napvizsgálatokban mely csillagdák és milyen mértékben vesznek részt. Ezután Strömgreen kopenhágai egyetemi tanár bezárta a kongresszust. [...] Wolff (Heidelberg) meleg szavakkal emlékezett meg Magyarország nagy tudósairól köztük Eötvös Lóránt báróról és hosszan méltatta Konkoly-Thege Miklós érdemeit, akihez őt meleg barátság szálai fűzték. Több epizódot elevenített fel a nagy magyar csillagász életéből.
Megemlékezett a harminckét évvel ezelőtt Budapesten tartott csillagászati kongresszusról s bejelentette, hogy amint akkor elhatározták, hogy a legközelebb felfedezendő bolygót Hungária névre keresztelik - ami azóta meg is történt, - s most megállapodnak abban, hogy a legközelebb felfedezendő bolygót Budapest után Buda névre keresztelik. Meleg köszönetet mondott a kongresszus tagjai nevében azért a fogadtatásért, amelyben Magyarországon részesültek. Végül Neiland (Hollandia) Tass Antal dr. igazgatót köszöntötte fel." [HAI.]

A csillagászok a Balatonon. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 19. 187. sz. p. 6. " A csillagászati kongresszus tagjai Tass Antal igazgató vezetésével augusztus 13-án, a kongresszus utolsó napján, Balaton körüli utat tettek. Hogy a magyar tenger szépségét teljességében láthassák, Fonyódon szálltak hajóra s onnan mentek Badacsonyba. ..." [HAI.]

A háromszázéves Kepler. = Erdélyi Hirlap 14. 1930. okt. 1. 3671. sz. p. 7. "Mi úgyszólván csak Az Ember Tragédiájából ismerjük alakját. Madách benne a saját életét, a felesége által megcsalt elkeseredett és kétségbeesett zseninek az életét ábrázolja. Ilyen volt-e valójában Kepler, mint amilyennek Az Ember Tragédiája feltünteti? Brehm azt írja róla, hogy a legharmonikusabb életű és a legboldogabb ember volt, mert nem engedte lelkére hatni a földi világ szomorúságait, sem a szegénységet, sem a betegséget, sem a családi bajokat, minderre vigasztalást talált a csillagok világában. Ki keresi azonban, hogy Madách ábrázolta-e Keplert a valósághoz híven, vagy hogy a tudomány kutatásai közelítik-e meg a valóságot? A világ csillagászai azok, akik a távol csillagok útját mérik és figyelik, ezekben a napokban Regensburg felé tekintenek, ahol most tartják meg a Kepler emlékünnepségeket. Háromszáz év előtt halt meg Regensburgban Kepler Johannes. ..." [HAI.]

Kepler János, a csillagok barátja. Halálának 300-ik fordulójára. = Erdélyi Hirlap 1930. nov. 15. 3709. sz. pp. 2-3. "Háromszáz évvel ezelőtt, 1630 november 15-én, hunyta, le szemeit Kepler János és felrepült az örökkévalóság csillagos birodalmába, amelynek titkait egy életen át fürkészte és feltárta az emberiség előtt, örökéletű törvényeivel a leghatalmasabb emlékkönyvbe, az égboltozatra írta fel a nevét, minden eljövendő embernemzedék számára. A tudományok terén olyan hely illeti meg, mint Leonardo da Vincit a művészetekben. Optikai, csillagászati és matematikai főművein kívül foglalkozott teológiával, bölcsészeti és, naptári kérdésekkel, gyakorlati fizikai és mechanikai problémákkal, hitvitákban vett részt, sőt fiatalabb korában fordított görögből latinra és latinból németre. ..." [HAI.]

-i.: A világűr sötét felhői. = Debreceni Szemle 4. 1930. jún. 6. sz. p. 331. "A fényerősség látszólagos és abszolút nagysága és a csillag távolsága között fennálló matematikai összefüggés azonban teljesen veszendőbe megy akkor, ha az égitestről jövő fénysugár a világűr felhőin hatol keresztül." [SRG.]

-i.: A naprendszer kilencedik bolygója. = Debreceni Szemle 4. 1930. jún. 6. sz. p. 333. Már kutatta Todd 1877-től, 1909-ben Pickering végzett pályaszámításokat, a legmegbízhatóbb Lowell 1915-ben megjelent munkája. "A Washington D. C. hivatalos adatai szerint a felfedezés 1929. jan. 21-én történt az Ikrek delta csillagzata közelében. Ezt igazolták a jan. 23-án és 29-én készült felvételek is." [SRG.]

-b.: Kepler János. (Háromszázéves halála alkalmából.) = Debreceni Szemle 4. 1930. dec. 10. sz. pp. 547-548. [SRG.]

LAURENTZY Vilmos: Apácai Csere János Calendarium Perpetuuma. = Debreceni Szemle 7. 1933. jún. 6.(68.) sz. pp. 257-266. "Nem lepheti meg tehát a modern kutatót, ha vissza tudja vetíteni gondolkozását az illető korba, az a körülmény, hogy Apácai Csere János is, tudományos hitvallásában, legfőbb filozófiai és pedagógiai munkájában, az Encyclopaediában, szintén teljes Calendarium perpetuumot ad, sőt azt Jövendölésekkel is megtoldja." [SRG.]

TONELLI Sándor: Kepler. = Délmagyarország 6. 1930. nov. 16. 259. sz. pp. 7-8. "Valahányszor Grácban járok, lerovom a kegyelet adóját Johannes Kepler emlékének. Végigmegyek a szűk Stempfergassén és megállok a három boltíves ház előtt, melyen emléktábla hirdeti, hogy ott tartotta esküvőjét és ott élt Stájerországból való kiűzéséig Johannes Kepler, a mindenség kutatója és a gráci alapítványi iskolán a matematika tudományának oktatója. ..." [HAI.]

Ujabb adatok a napfoltok és a klima közötti összefüggésről. = A Földgömb 1. 1930. 3. füz. pp. 117-118. "A mérsékelt égövi klima változásának okát, különösen az utóbbi években, szokásos a napsugárzás erősségének változásaira s a napfoltok gyakoriságára visszavezetni." Apró közlemények. [SRG.]

Mi van a csillagok között? = A Földgömb 1. 1930. 4. füz. p. 150. "Eddington kísérletei valószinüvé teszik, hogy a csillagok közötti tér nem teljesen "üres", miként ezt még néhány év előtt hittük." Apró közlemények. [SRG.]

A delejtű iránya 1930-ban. = A Földgömb 1. 1930. 4. füz. pp. 150-151. "Baschin professor írja a "Kosmos"-ban: A delejtü Németországban nem mutat pontosan északra, hanem a földrajzi északiránytól kissé nyugatra tér ki." Apró közlemények. [SRG.]

A legnagyobb kozmikus sebességet,... = A Földgömb 1. 1930. 5. füz. p. 192. "...amellyel égitestek a térben mozognak, most állapította meg az amerikai..." Milton Humason, a Vízöntő és Halak csillagképek határán lévő spirális ködfoltról. Apró közlemények. [SRG.]

PÓSA JENŐNÉ ORMOS Jerne: Beltavak árapály jelenségei. = Földrajzi Közlemények 58. 1930. 9-10. füz. pp. 159-161. [IBQ.]

Dr. Tass Antal. = Az Időjárás 34 (6.). 1930. júl-aug. 7-8. füz. p. 122. Az Astronomische Gesellschaft 1930. augusztus havában Budapesten tartotta 29-ik nemzetközi gyűlését. Először fordult elő, hogy magyar embert, Tass Antalt a vezetőség tagjává választották. [KSZ.]

RÉTHLY Antal - CHOLNOKY Jenő: Róna Zsigmond 70 éves. = Az Időjárás 34. 1930. 11-12. füz. p. 177. Üdvözlő levél. [IBQ.]

Személyi hírek. Tudománypolitika. = Az Időjárás 34 (6.). 1930. nov-dec. 11-12. füz. p. 203. Gróf Klebersberg Kunó szorgalmazta (az 1930. évi VI. t.-c elfogadtatásával) az Országos Természettudományi Tanács megalakítását. A tanácsnak 12 kinevezett és 68 meghívott tagja van. A tanácsba meghívást nyert Kövesligethy Radó is. [KSZ.]

SZÁSZ Ferenc: Kepler. = Keleti Ujság 13. 1930. nov. 24. 262. sz. p. 17. "Regensburg városa november 25-én nevezetes ünnepet ül. Akkor múlt 300 esztendeje annak, hogy Kepler János csillagász meghalt Regensburgban. A nagy tudós halálának emlékét méltó fénnyel ülték meg Németországban, Ausztriában és az egész művelt világon. Kepler János a csillagászat tudományának legkimagaslóbb, egyben azonban legszánandóbb bajnoka volt. Nagy felfedezéseivel, tudományos sikereivel arányosan nőttek testi és lelki szenvedései. [...] Az Einstein-féle relativitási elmélet hívei újabban tépászgatják Kepler érdemeit - de kevés sikerrel. A számítások és meggondolások a relativitási elmélet híveinek kétségtelenül igazat adnak. Azonban a relativitás elmélet hívei is azt mondják, hogy elvileg nincs ugyan igaza Keplernek, de a klasszikus égi mechanika segítségével is képesek vagyunk a bolygók helyzetét pontosan megjósolni. [...] Einsteinnak nincs szüksége arra, hogy Kepler hibáin nőjjön még nagyobbra. ..." [HAI.]

A budapesti Nemzetközi Csillagászati Kongresszus elnöksége. = Képes Krónika. 1930. aug. 17. 33. sz. p. 2. "Strömgen elnök (dán) megnyitja a kongresszust, mellette Wolf, Ludendorff és Guthnick német csillagászok ülnek. Balra fent: A csillagászati kongresszus közönsége." Képaláírások. [HAI.]

M. V.: Aki megfejtette a bolygók titkát. = Képes Krónika 12. 1930. nov. 16. 46. sz. pp. 35-36. "November 15-én lesz háromszáz éve, hogy Kepler János, minden idők egyik legjelesebb csillagásza és matematikusa, a bolygók mozgási törvényének felfedezője, örökre lehunyta szemét. Munkássága halhatatlan értékekkel ajándékozta meg az emberiséget, de neki magának a megpróbáltatások sorozata volt a földi élet. Talán nincs is korának tudósa, aki annyi keserűségen ment volna keresztül, mint Kepler, akinek bizony gyakran kellett megtagadnia önmagát, hogy áltudományos csillagjóslásokkal szerezze meg övéi részére a betevő falatot. ..." [HAI.]

POLONYI György: Kis portrék a nagy csillagászokról. Beszélgetés Ludendorff tábornok öccsével, a potsdami csillagvizsgáló intézet igazgatójával, aki szintén Budapesten tartózkodik. = Magyar Hirlap 40. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 2. "...Budapest már régóta nem látott ilyen érdekes társaságot, pedig jórészük az európai országokból került ki. Úgy látszik, a csillagászok megőrizték a régi, tudós karikatúrák rekvizitumait, hosszú szakálluk van és majdnem mind öreg. Ahogy átlapozzuk a megjelentek névsorát, sok ismeretlen név közül az egyik nagyon ismerősen cseng. H. Ludendorff u. Frau - ez áll a névsorban. Megszólítjuk az egyik, nagyszakállú urat és megkérdezzük, nem ismeri-e Ludendorff urat. Hogyne, hogynem siet az udvarias felelettel és a következő pillanatban már be is mutat egy hatalmas, piros-pozsgás, joviális urat, Ludendorff professzort, a híres német tábornok öccsét, a potsdami csillagvizsgáló intézet igazgatóját.
- Hát bizony nagyon nehéz dolog a közönségnek ilyen elvont tudományos kérdésről nyilatkozni. Mi Potsdamban inkább csak elméleti kérdésekkel foglalkozunk, spektrálanalízissel, a nap alkatrészeinek vizsgálatával. Nagyon örülök, hogy megint Budapestre jöhettem, már negyedszer vagyok itt; először 1899-ben az akkori csillagászati kongreszszuson jártam az önök fővárosában és a háború alatt is kétszer voltam itt, a konstantinápolyi csillagdába utazóban. [...] Most arról érdeklődünk, ami a mai embert a csillagászati problémákkal kapcsolatban a legjobban izgatja. Van-e, lehetséges e élet a többi bolygókon? - Nem, nem, erre nem felelek, ebben a kérdésben a legkiválóbb szaktekintély, Undmark barátom, a lundi csillagvizsgáló intézet igazgatója. [...] Ennyi előzmény után szánja rá magát nagynehezen Lundmark professzor, hogy pár szót eláruljon a csillagászat titkaiból. Még így is minden szava csupa feltevés, semmit sem állít pozitíven.
- Azt hangsúlyoznom kell - mondja - hogy az asztronómia csak annak lehetőségével foglalkozik, hogy a csillagokban a földi élethez hasonló élet van-e. Mi csak azt tudjuk megmondani, hogy megvannak-e a földi élet lehetőségének fizikai és kémiai előfeltételei. [...] Brunner professzor, a zürichi csillagvizsgáló Trockij-külsejű, szúrósszemű, hegyes szakállú igazgatója nagyon kurtán válaszol, mikor az új bolygóról érdeklődünk. - Igen, tényleg felfedezték - mondja -, ez most már egészen biztos. Ilyesmivel azonban nem érünk rá rendszeresen foglalkozni, ezt csak úgy véletlenül fedezzük föl. Sokkal fontosabb kérdések foglalkoztatnak, mint például a csillagok külső és belső anyagának megismerése, a felületi és a nyomásviszonyok. Ez, kérem, sokkal fontosabb. * Elbúcsúzunk hát a professzortól és egy kis ferdeszemű, japán fiatalemberhez fordulunk, aki, mint a kijotói egyetem tanára, a kongresszus egzotikus vendége. [...]
Sok a nő itt a kongresszuson, professzorok feleségei többnyire, de a legérdekesebb köztük bizonyára Güssow kisasszony, a női csillagász. Neki természetesen nincs szakálla és egészen fiatal. Éppen a kabátját veszi fel, mikor megszólítjuk és megkérdezzük tőle, hogyan jutott eszébe, hogy nő létére csillagásznak menjen. - Az apámnak volt egy távcsöve, mert az apám szenvedélyesen szerette nézni a csillagokat. Ezt a szenvedélyt örököltem én is és már kicsi koromban is sokat kukucskáltam fel az égre. Most a neubabelsbergi csillagdában én figyelem a változó csillagokat. ..." [HAI.]

A nemzetközi csillagászkongresszus megnyitó-ülése. = Magyar Hirlap 40. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 2. "Pénteken délelőtt féltizenegy órakor tartotta a nemzetközi csillagász kongresszusa Műegyetem aulájában megnyitó ülését. A megnyitás ünnepélyes keretek között zajlott le, a műegyetemi aulát a kongresszuson résztvevő nemzetek zászlói, nemzetiszínű és fővárosi drapériák, örökzöld növények díszítették. Az előkelőségeknek a terembe való bevonulása után Strömgren elnök megnyitottnak nyilvánította a XXIX. nemzetközi csillagászkongresszust, majd gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a kormány, nevében üdvözölte a kongresszust és hálás köszönetét fejezte ki az elnökségnek azért, hogy ez a tudományos téren oly előkelő társaság Budapesten tartja kongresszusát. Sok sikert kíván a kongresszus résztvevőinek és munkájukra Isten áldását kérte. A miniszter üdvözlő beszédét a kongresszusi tagok felállással, percekig tartó tapssal és éljenzéssel köszönték meg.
Ezután Berczell Jenő alpolgármester a székesfőváros nevében beszélt. Hangsúlyozta, hogy a főváros szeretettel várta a kongresszus résztvevőit, annál inkább, mert a magyar fővárosban a csillagászat terén másfélszázados hagyományok élnek. Berczell után Herczeg Ferenc emelkedett szólásra, aki a Magyar Tudományos Akadémia nevében köszöntötte a kongresszust. A nemzetközi csillagászati kongresszus délelőtti és délutáni szakülésein egyébként letárgyalták a csillagászati társaság belső ügyeit és új tagokat választottak, akik közül megemlítendők Dunst László, a svábhegyi csillagvizsgáló intézet asszisztense, Komáromi-Katz Endre festőművész, Posztoczky Károly földbirtokos és a most Lipcsében élő magyar dr Winter Aurél matematikus. Ezután következtek az egyes előadások. Délután öt órakor a kongresszus száznegyven résztvevője a svábhegyi obszervatórium megtekintésére indult, majd a Jánoshegyen vacsoráztak.
A szombat délelőtt 10 órakor a Műegyetemen tartandó folytatólagos szakülésen sorrakerül Kövesligethy Radó előadása is, a professzor A föld belsejének tömegeloszlásáról tart előadást." Ez a hir teljes szövege. [HAI.]

FÜLÖP Zsigmond: Kepler halálának 300-ik évfordulójára. 1630 november 15. Ifjuság. = Magyar Hirlap 40. 1930. nov. 16. 261. sz. pp. 25-26. "Aki csak a munkásságát ismeri ennek a nagyszerű elmének s nem az életrajzát is, annak azt kell hinnie, hogy csakis egy csendes, békés és tudós szemlélődésben eltöltött élet termelhette ki és érlelhette meg azokat a korszakalkotó megismeréseket, melyek megörökítették a nevét. Pedig nem így volt. ..." [HAI.]

I. I.: Új naptárreform? = Magyar Kultúra 17.(35.) 1930. II. félév aug. 15. 15-16. sz. pp. 158-159. "Évek óta kísért, főleg amerikai és német lapokban az új naptárreform gondolata, amelynek lényeges alkatrésze az volna, hogy az évet 13 egyenlő 28 napos hónapra akarná beosztani, úgy hogy a hónap napjai mindig ugyanazon hetinapra esnének. ...A naptárreform elvben nem tartozik a lehetetlenségek közé, azonban a helyzetet ismerve, a mélyebb megfontolás igazolja Plasmann és mások nézetét, akik az eddigi amerikai és német naptártervezeteket "elsőrendű esztelenségeknek" nevezik." [SRG.]

MORAWETZ Károly: R Scuti fényváltozása (1795-1927). = MTA Matematikai és Természettudományi Értesítője 47. 1930. pp. 403-429. [SRG.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: P. Hell Miksa magyar jezsuita csillagász, a forgókupolák tökéletesítője. = Nemzeti Ujság 12. 1930. jan. 26. 21. sz. p. 15. [HAD.]

Megkezdődött a Nemzetközi Csillagászkongresszus. A kultuszminiszter nyitotta meg az első ülést a Műegyetem aulájában. = Nemzeti Ujság 12. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 8. "(A Nemzeti Újság tudósítójától.) Pénteken délelőtt fél 11 órakor tartotta a nemzetközi Csillagászkongresszus a Műegyetem aulájában megnyitó ülését. A megnyitó ünnepélyes keretek között zajlott le, a műegyetemi aulát a kongresszuson résztvevő nemzetek zászlói, nemzeti színű és fővárosi drapériák, örökzöld növények díszítették. Eliz Strömgren, a kongresszus elnöke Tass Antallal, a budapesti csillagvizsgáló intézet igazgatójával a Műegyetem bejáratánál fogadta az ülésre érkező Klebelsberg Kuno dr. gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert, a főváros képviseletében érkező Berczell Jenő alpolgármestert, a Tudományos Akadémia képviselőjét, Herczeg Ferencet és Liber Endre székesfővárosi tanácsnokot.
Az előkelőségeknek a terembe való bevonulása után Strömgren elnök megnyitottnak nyilvánította a XXIX. Nemzetközi Csillagászkongresszust, majd Klebelsberg Kunó grófot kérte szólásra. ..." Fejezetcímek: A kultuszminiszter beszéde.; A kongresszus tagjai a svábhegyi obszervatóriumban.; A szakülés után látogatás a Svábhegyen. [HAI.]

A nemzetközi csillagászkongresszus megnyitóülése. = Népszava 58. 1930. aug. 9. 180. sz. 9. p. 7. "Péntekem délelőtt 1/2 11 órakor tartotta a nemzetközi csillagászkongresszus a Műegyetem aulájában megnyitóülését. Strömgren elnök megnyitottnak nyilvánította a XXIX. nemzetközi csillagászkongresszust, majd gróf Klebelsberg Kunót, kérte szólásra. A miniszter a kormány nevében üdvözölte a kongresszust és köszönetét fejezte ki az elnökségnek azért, hogy ez a tudományos társaság Budapesten tartja kongresszusát. Ezután Berczell Jenő alpolgármester a főváros nevében beszélt. Hangsúlyozta, hogy a főváros szeretettel várta a kongresszus résztvevőit, annálinkább, mert a magyar fővárosban a csillagászat terén másfélszázados hagyományok élnek. Herczeg Ferenc a Tudományos Akadémia nevében köszöntötte a kongresszust. Ezután a kongresszus megkezdte a munkáját, több előadást tartottak. Délután a kongresszus résztvevői megtekintették a svábhegyi obszervatóriumot.
A szombat délelőtt 10 órakor a Műegyetemen tartandó folytatólagos szakülésen sorra kerül Kövesligethy Radó előadása is; a professzor a Föld belsejének tömegeloszlásáról tart előadást." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A budapesti nemzetközi csillagászkongresszus ünnepélyes megnyitása. = Pesti Hírlap 52. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 8. "Pénteken délelőtt féltizenegy órakor tartotta megnyitó ülését a Nemzetközi Csillagászkongresszus a Műegyetem aulájában. A megnyitó ünnepélyes keretek között zajlott le. A műegyetemi aulát a kongresszuson résztvevő nemzetek zászlói, nemzeti színű és fővárosi drapériák, örökzöld növények díszítették. Eliz Strömgren, a kongresszus elnöke, dr. Tass Antallal, a budapesti Csillagvizsgáló Intézet igazgatójával a Műegyetem bejáratánál fogadta az ülésre érkező gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert, a főváros képviseletében érkező Berczell Jenő alpolgármestert, a Tudományos Akadémia képviselőjét, Herczeg Ferencet és Liber Endre székesfővárosi tanácsnokot. Az előkelőségeknek a terembe való bevonulása után Strömgren elnök megnyitottnak nyilvánította a XXIX. Nemzetközi Csillagászkongresszust, majd gróf Klebelsberg Kunót kérte szólásra. ..." [HAI.]

A bicskei Batthyányi kastély a régi magyar csillagászatról és építőművészetről beszél. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. ápr. 6. 14. sz. pp. 29-30. [ZSE.]

A végtelenség számokban. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. ápr. 27. 17. sz. p. 42. [ZSE.]

ERNYEI Frigyes: Ha a Holdrakéta célhoz ér ... = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. máj. 4. 18. sz. pp. 49-50. [ZSE.]

A csillag-ágyú. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. jún. 29. p. 24. [ZSE.]

BALLA Ignác: Az óriási színjáték. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. aug. 3. 31. sz. pp. 22-23. "A "Planetárium" csodái a világmindenséget közelebb hozzák az emberhez." [ZSE.]

ERNYEI Frigyes: A világűr menetrendje. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. szep. 14. 27. sz. pp. 41-42. [ZSE.]

Kepler János, a csillagok barátja. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. nov. 9 . 45. sz. pp. 3-5. "Háromszáz évvel ezelőtt, 1630 november 15-én, hunyta, le szemeit Kepler János és felrepült az örökkévalóság csillagos birodalmába, amelynek titkait egy életen át fürkészte és feltárta az emberiség előtt, örökéletű törvényeivel a leghatalmasabb emlékkönyvbe, az égboltozatra írta fel a nevét, minden eljövendő embernemzedék számára. Törékeny testében hatalmas lélek lakott, amely szembeszállt a földön az előítéletekkel és elfogultsággal, az égen pedig a nagy titkokkal, amelyek addig ismeretlenek voltak. Sokoldalúsága szinte példa nélkül áll. A tudományok terén olyan hely illeti meg, mint Leonardo da Vincit a művészetekben. Optikai, csillagászati és matematikai főművein kívül foglalkozott teológiával, bölcsészeti és, naptári kérdésekkel, gyakorlati fizikai és mechanikai problémákkal, hitvitákban vett részt, sőt fiatalabb korában fordított görögből latinra és latinból németre.
Minden írása élvezetes, hasonlatokban, képekben gazdag, sőt humoros. A legkitűnőbb stiliszta, akinek előadása sohasem válik szárazzá, a legtisztább tudományos fejtegetéseknél sem. Nemi kímélte a legnagyobb, évekig tartó fáradtságot, hogy valamelyik nézetének helytelenségéről meggyőződjék. A legkisebb, gyakorlatilag számba sem vehető hibánál revízió alá vette verejtékezve felépített egész elméletét és nem választotta azt a kényelmesebbik utat, hogy az apró eltéréseket a megfigyelés hibáinak, tulajdonítsa, bár abban az időben a műszerek még elég pontatlanul funkcionáltak. Nem véletlen, hogy Madách az emberiség vezetőszellemei között őt szerepelteti az újkor reprezentánsaként. ..." [HAI.]

SZATMÁRI Mór: Híres magyar utazók. = A Pesti Hírlap Vasárnapja 52. 1930. nov. 23. 47. sz. pp. 36-37. Röviden ír Hell és Sajnovics vardői útjáról is. [HAD.]

BEKE Manó: 300 éves a misztikus csillagász, Kepler János. = Pesti Napló 81. 1930. nov. 9. 255. sz. p. 36. Fejezetcímek: Kepler munkája.; A számok misztikusa.; Találkozás Tycho de Braheval.; Új utak a matematikában. "...És az a tudós, aki a mai asztronómia alapjait rakta, egyben természettudomány és a matematika tág mezein is új utakat tört. Megalkotja az optikát, kikutatva a fény visszaverődésének, törésének, erősségének a törvényszerűségeit és egyben megalkotta a csillagászati célokra a Galileinél alkalmasabb távcsövet. Nem volt előtte idegen a gravitáció gondolata sem, hiszen a hold vonzásának tulajdonítja a dagályt és az apályt, sőt azt is mondta, hogy ez a vonzás, épúgy, mint a fény erőssége, a távolság négyzetével fordított arányban változik. Csak nem ment el a newtoni végső állomásig, mert az ő miszticizmusra hajló szelleme az égitesteknek is lelket tulajdonított. Lelket, amely a bolygókat mozgásukban tartja.
Sokat foglalkozott az üstökösökkel, amelyek csóváját - háromszáz évvel megelőzve korát - a fény nyomásának tulajdonítja. [...] És ez az ember, a korának egyik legkimagaslóbb alakja, minden idők egyik legnagyobb lángelméje, mártíréletet élt. Egész életét anyagi gondok között töltötte, gyermekeit korán elvesztette, felesége lelke elborult, luteránus hite miatt vallási üldözésnek volt kitéve, egyik helyről a másikra kellett menekülnie, sőt ezt a mélységes, igazi vallásos lelkű tudóst saját egyházközsége is eltiltotta az úrvacsorától. Anyját a máglyahaláltól kellett megmentenie, és midőn jogos követeléseinek behajtására a regensburgi országgyűlés elé akart menni, útközben halálosan megbetegedett, és az idegenben, elhagyottan elpusztult és még nyugvóhelyét is szétdúlták a háború viharai. Mekkora őserő lakozott e gyenge szervezetben, hogy a sors ennyi csapása közben is mindig kisarjadt benne az alkotóerő, az szinte felfoghatatlan!" [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Kepler. = Prágai Magyar Hirlap 9. 1930. nov. 16. 262. (2483.) sz. p. 6. "Háromszáz évvel ezelőtt, 1630 november 15.-én, Regensburgban, ahol a római szentbirodalom nagyjai birodalmi gyűlést tartottak, egy elnyűtt, megviselt, az élettől elfáradt ötvenkilenc éves ember lefordult a lováról, úgy kellett őt becipelni a Kék Holló ivójába, ahol azután örök álomra hunyta le a szemét. Ebben a szemben ragyogó világosság aludt ki, világosság, amely már három évszázadon árasztja áldásos fényét és amely az emberi szellemek, tudásának soha ki nem alvó forrása marad időtlen időkig. ..." [HAI.]

S. SZABÓ József: Kepler halálának évfordulójára. = Református Figyelő 3. 1930. nov. 15. 46. sz. pp. 552-553. "Háromszáz esztendővel ezelőtt, 1630. november 15-én halt meg Kepler János Regensburgban. Neve az astronomiában a korszakalkotó tudósoké közt ragyog. Kosmografiai, optikai és chronológiai műveivel is hírt és dicsőséget szerzett magának. De minket nem ezek késztetnek, hogy e lapon megemlékezzünk róla halálának 300 éves fordulóján, hanem az ő erős hite és protestáns vallásához való rendíthetetlen ragaszkodása. ..." [HAI.]

TASS Antal: A babelsbergi csillagvizsgáló intézet. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 1-22. Berlin és Potsdam között: Neubabelsberg mellett épült fel 1911-től kezdve. Legnagyobb műszerei: 65 cm-es refraktor és 125 cm-es reflektor. [KSZ.]

  KELÉNYI B. Ottó: Eszterházy Károly gróf egri püspök csillagvizsgálójának könyvtára és az egri asztronómusok működése. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 22-38. [KSZ.]

TASS Antal: Megtörtént-e a kilencedik nagy bolygó felfedezése? = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 38-44. Az arizonai Lowell-obszervatóriumban 1930. jan. 21-én a delta Geminorum mellett egy 15-ödrendű objektumot talált C. W. Tombaugh, az obszervatórium asszisztense. A transneptuni objektumot Plutónak nevezték el. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Csillagászat Dél-Afrikában. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. p. 45. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A jugoszláv csillagászat. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 46-47. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Napfogyatkozás 1930-ban. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 47-48. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az arizóniai meteorkráter. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 48-50. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KRBEK Ferenc: A Föld abszolut mozgása. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 50-52. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: NGC. 7619 ködfolt radiális sebessége. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. p. 52. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KRBEK Ferenc: Megjegyzés a kéttestproblémához. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. p. 52. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Hírek üstökösökről. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 53-55. Apróbb közlemények. 1927 i (Schwassmann-Wachmann).; 1929 d (Wilk).; 1930 a (Peltier-Schwassmann-Wachmann).; 1930 b (Beyer).; 1930 c (Wilk). [KSZ.]

KRBEK Ferenc: Könyvszemle. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 55-56. H. J. Gramatzki: Hilfsbuch der astronomischen Photographie, Berlin et Bonn. 1930.; Hopmann J., Die experimentelle Prüfung der allgemeinen Relativitätstheorie. [KSZ.]

TASS Antal: A szabadszemmel látható üstökösök. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 56-58. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A meteorok és az üstökösök rokonsága. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 58-60. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Kepler. (1571-1630.) = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 65-73. [KSZ.]

DUNST László: A csillagok mozgása. 1. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 73-84. [KSZ.]

TASS Antal: Az Astronomische Gesellschaft 29. kongresszusa. Budapest, 1930 augusztus 8-13. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 84-93. [KSZ.]

K. POZSONYI Erzsébet: A potsdami csillagvizsgáló 1929. évi takengoni napfogyatkozás-expedíciója. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 93-104. Észak-Szumatrán az 1929. május 19-iki teljes napfogyatkozás észlelése. [KSZ.]

TASS Antal: A kilencedik nagy bolygó. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 104-107. Régebbi (1919., 1921., 1927. évekbeli) fotográfiai lemezeken is megtalálták a Plútót, így annak pályaelemeit pontosan kiszámíthatták és Neptunuszon túli voltát igazolhatták. [KSZ.]

TASS Antal: A Buda-aszteroid. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 107-108. Apróbb közlemények. A budapesti nemzetközi csillagászkongresszuson, a rendezvény emlékére a 918 (1919 FR) kisbolygót Buda névre kereszteltek. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Tejútrendszer szerkezete és forgása. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 108-110. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Az Eros-oppozíció. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 110-111. Apróbb közlemények. 1931. január 30-án lesz. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A nyilthalmazok távolsága, dimenziója és eloszlása. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 111-112. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Összefüggés a Mira-típusú változók periódusa és fényessége között. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 112-114. Apróbb közlemények. [KSZ.]

SZILVAY Géza: Új óriástükör, új csillagvizsgálók. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 114-115. Apróbb közlemények. [KSZ.]

GELLÉRI Emil: Gyengül-e a fény a világűrben? = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 115-117. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az extragalaktikai ködfoltok nagy radiális sebessége. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 117-118. Apróbb közlemények. A Wilson-hegyi csillagvizsgálóban arra a meglepő felfedezésre jutva, hogy a tőlünk igen távoli extragalaktikai ködfoltok mind nagyon nagy radiális sebességet mutatnak, ez objektumok radiális sebességének rendszeres vizsgálatához láttak. A nyert sugármenti sebességeknek nagy értékük mellett különös sajátságuk, hogy mind pozitívek, vagyis mind tőlünk távolodó tendenciát mutatnak. Még pedig, miként Hubble megállapította, minél távolabb van tőlünk valamely ködfolt, annál nagyobb sebességgel látszik tőlünk távolodni. [KSZ.]

DUNST László: A szeléncellát újra alkalmazzák az asztrofotometriában. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 118. Apróbb közlemények. [KSZ.]

SZILVAY Géza: A meteoritek életkoráról. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 118-120. Apróbb közlemények. [KSZ.]

GELLÉRI Emil: Ujabb kutatások a sarkcsillagról. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 121. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap infravörös spektruma. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 121-122. Apróbb közlemények. [KSZ.]

GELLÉRI Emil: Newton könyvtára előkerült. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 122. Apróbb közlemények. Oxfordhire község egyik házában megtalálták Newton 858 régi könyvét, ezek között 83 kötetben Newton kezétől származó bejegyzések is voltak. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Hírek üstökösökről. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 122-123. Apróbb közlemények. 1927 d (Stearn) üstökös; 1930 c (Wilk) üstökös; 1930 d (Schwassmann-Wachmann) üstökös; 1930 e (Forbes) üstökös; 1930 f periódikus üstökös (Tempel II.). [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 124-126. A Hay, Die Photographie in Wissenschaft und Praxis, Leipzig und Wien, 1929.; H. Lundegard, Die quantitaive Spektralanalyse der Elemente. Jena 1929.; P. Schrott, Praktische Optik, Wien 1930.; K. Lundmark, Das Leben auf anderer Sternen, Leipzig 1930.; R. Henseling, Der neuentdeckte Himmel. Berlin.; R. Henseling, Astronomie für Alle. Stuttgart. [KSZ.]

DUNST László: Az állócsillagok tengelyforgása. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 126-129. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: Az állócsillagok átmérői. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 129-130. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: A Pluto és a bolygómozgások problémái. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 130. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: A fény abszorpciója a világtérben. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 130-132. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: A hozzánk legközelebb levő állócsillagok. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 132. Levélszekrény. [KSZ.]

Húsvéti táblázat. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 133-134. Szerkesztői üzenetek. A húsvét vasárnapját mutató táblázat 1582-1999-ig. [KSZ.]

A háromszázéves Kepler. = Szamos 62. 1930. okt. 3. 225. sz. p. 2. "...A világ csillagászai azok, akik a távol csillagok útját mérik és figyelik, ezekben a napokban Regensburg felé tekintenek, ahol most tartják meg a Kepler emlékünnepségeket. Háromszáz év előtt halt meg Regensburgban Kepler Johannes. ..." [HAI.]

Kepler János, a legnagyobb csillagász halálának háromszázak évfordulója. = Temesvári Hirlap 28. 1930. nov. 20. 264. sz. p. 6. "Az égre emelt fejjel, egyik kezében körzőt, másikban a bolygók pályafutását ábrázoló rajzot tartva örökíti meg Kepler Jánost, a modern csillagászat atyját, az a szobor, amelyet a hálás utókor szülővároskában, Weilben állított föl. Kepler e kis württembergi helységben látta meg a napvilágot 1571 december 27-én és éppen 300 évvel ezelőtt. 1636 november 15-án halt meg Regensburgban családjától távol, teljesen elhagyottan. Amilyen szomorú volt a halála, ugyanolyan volt az élete is ennek a férfinek, aki az emberiség legragyogóbb elméi közé tartozik. ..." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. jan. 15. 900. füz. pp. 59-61. 1930. febr. jelenségek. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A Hold és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 902. füz. pp. 115-118. Apró közlemények. Levélszekrény. Feleletek. (9.) [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A rádióvisszhang. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 902. füz. pp. 120-121. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 902. füz. pp. 123-125. 1930. márc. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (9.) = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 902. füz. p. 127. Dr. H. J. kérdése a holdtöltéről. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (9.) = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 902. füz. p. 127. Olvassa el a Hold és az időjárás című cikket. [SRG.]

HOLENDA Barnabás: A csillagok belső szerkezete. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. márc. 1. 903. füz. pp. 136-141. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. 1. 905. füz. pp. 220-222. 1930. ápr. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (19.) = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. 1. 905. füz. p. 223. V. I. ködön keresztül napfoltot észlelt 1929. nov. 27-én. [SRG.]

TASS Antal: A napfoltok megfigyelése szabadszemmel. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. 1. 905. füz. p. 224. Levélszekrény. Feleletek. (19.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. 15. 906. füz. pp. 247-249. 1930. máj. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. máj. 15. 908. füz. pp. 329-331. 1930. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. jún. 1-15. 909-910. füz. pp. 381-383. 1930. júl. jelenségek. [SRG.]

DALMADY Zoltán: "A nyári időszámítás" egészségtani és fürdőtani jelentősége. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. júl. 1-15. 911-912. füz. pp. 404-410. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. júl. 1-15. 911-912. füz. pp. 427-429. 1930. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. aug. 1-15. 913-914. füz. pp. 473-475. 1930. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. szept. 1-15. 915-916. füz. pp. 520-522. 1930. okt. jelenségek. [SRG.]

MÁDAY István: Tavaszi, nyári és őszi időszámítás. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. szept. 1-15. 915-916. füz. p. 524. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

MENDE Jenő: Kepler (1571-1630). = Természettudományi Közlöny 62. 1930. okt. 1. 917. füz. pp. 546-548. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. okt. 15. 918. füz. pp. 585-587. 1930. nov. jelenségek. [SRG.]

GAÁL István: Marsigli kutatásai hazánkban. Gróf Marsigli Alajos halálának kétszázados évfordulója alkalmából. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 1. 919. füz. pp. 593-603. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Újabb elmélet a Tejútrendszer szerkezetéről. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 1. 919. füz. pp. 604-608. [PIR.]

K. J. [KESZI J.]: Kepler-csillagvizsgáló Tübingenben. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 1. 919. füz. p. 622. [SRG.]

TASS Antal: A kilencedik nagy bolygó felfedezése. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 15. 920. füz. pp. 625-630. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 15. 920. füz. pp. 650-652. 1930. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. dec. 15. 922. füz. pp. 715-717. 1931. jan. jelenségek. [SRG.]

CSÁSZÁR Elemér: A kvantumelmélet. [1.] = Természettudományi Közlöny 62. 1930. jan. - márc. 1.(177.) pótfüz. pp. 1-15. [PIR.]

KALMÁR László: A kisbolygók színképe. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. jan. - márc. 1.(177.) pótfüz. pp. 46-48. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: A kvantumelmélet. (Befejező közlemény.) = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. - szept. 2-3.(178-179.) pótfüz. pp. 49-62. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Másodlagos kozmikus sugárzás. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. - szept. 2-3.(178-179.) pótfüz. p. 92. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

STEINER Lajos: A tervezett "poláris év". = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. - szept. 2-3.(178-179.) pótfüz. pp. 93-94. Természettudományi mozgalmak. A második poláris évet 1932-33-ra tervezik. [SRG.]

MENDE Jenő: A kozmikus sugárzás természetéről. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. okt. - dec. 4.(180.) pótfüz. pp. 139-141. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Sandronicus: A csillagok szerelmese. (Johannes Kepler, a nagy csillagász halálának 300 éves évfordulójára: 1630 nov. 15 - 1930 nov. 15.). = Tolnai Világlapja 32. 1930. nov. 12. 46. sz. p. 18. "...Kereskedők keresték fel Keplert, hogy egy-egy nagyobb vállalkozás előtt "a csillagok tanácsát" kikérjék, lovagok, udvaroncok érdeklődtek vállalkozásuk kedvező égi konjunktúrája iránt. Kepler pénzért mindenkinek rendelkezésére állott. Közönséges kuruzslás ez, de az élet követelő. Amellett Kepler maga tudja, hogy ámitás, amit csinál, be is vallja: "Az én asztrológiai tudományomban annyira nincsen semmi bizonyosság, hogy egyetlen dolgot sem tudok előre megmondani". ..." [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Az Androméda ködfolt csodás világa. = Tolnai Világlapja 30. 1930. dec. 10. 50. sz. pp. 13-14. "...Ilyen, szabad szemmel is látható ködfolt az Androméda csillagképben van, amelyet már a régi asszír, egyiptomi és arab csillagászok is ismertek. A távcső feltalálása után nagyítóval felfegyverzett szemmel először vizsgálgatva ezt a ködfoltot, rögtön feltűnt ennek orsóalakja. Amikor azután le is fényképezték, észrevették, hogy ez az orsóalakúnak látszó égitest a maga egészében nem egyforma fényességű, hanem tulajdonképpen olyan, mint aminő egy kissé oldalról tekintett, némileg összenyomott órarugó és hogy sok tekintetben hasonlít a gyűrűkkel övezett Saturnus csillaghoz.
Az Androméda ködfoltja azonban igazán akkor vonta magára a csillagászok komoly érdeklődését, amikor közepén 1885-ben egy új csillagot láttak fellángolni. Akkor azt hitték, hogy ebben a ködfoltban két nagy csillag összeütközött s az ekkora súrlódás folytán támadt nagy hőség következtében a két csillag lángra gyúlt. Ettől a pillanattól kezdve ez az érdekes és csodálatos ködfolt újabb és újabb meglepetésekkel szolgált. Az új csillagról kiderült, hogy annak valami világkatasztrófához semmi köze sem volt, hanem nem egyéb, mint egy olyan hatalmas fényes Nap, amelyet egy körülötte keringő másik, de a sötét Nap számunkra időnként láthatatlanná tesz, azaz eltakar. ..." [HAI.]

MASSÁNYI Ernő: Van-e élet a Földön kívül? = Tolnai Világlapja 30. 1930. dec. 17. 51. sz. pp. 10-12. "...A mi elképzelésünk s földi tapasztalataink szerint szerves élet csak ott lehetséges, ahol víz és levegő van s ahol 60-70 foknál nem magasabb, vagy nem alacsonyabb a hőmérséklet. Ha a mi Holdunkat vizsgálgatjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy annak nincsen levegője. [...] Immár csak egy bolygó marad még hátra, a Mars, ez a vöröses fényben tündöklő csillag, amelyről a középkorban azt tartották, hogy a háborúknak és az azokkal járó veszedelmeknek, csapásoknak az okozója. A levegő jelenlétét a Marson felismerhetjük. [...] Belátható időn belül nincs is kilátásunk, hogy a más égitesteken esetleg élőlényekről valami biztosat tudjunk s így a földi ember a nagy Mindenség egyedüli lakójának képzelheti magát, bár a természet törvényei ennek a feltevésnek ellent mondanak.
Az egész világegyetem egy ugyanabból az anyagból áll, egy ugyanannak a törvénynek hódol, tehát kell, hogy azonos feltételek mellett, azonos formák alakuljanak ki. Lehet, hogy éppen ezeknek a formáknak még nem mindenikét ismerjük s ezért hibásak következtetéseink is s ezért engedhetjük szabad szárnyra képzelő erőnket, amelynek révén azután a világegyetem csillagait olyan lényekkel népesíthetjük be, aminővel éppen akarjuk. ..." [HAI.]

ANKNER Béla: Kirándulás a kőszegi hegyekbe. = Turisták Lapja 42. 1930. júl. 7. sz. pp. 245-251. Antók Károly rajza az Irottkőről, a kilátón lévő napórával. p. 249. [SRG.]

BEKE Manó: Kepler János. = Új Idők 36. 1930. okt. 12. 42. szám pp. 474-476. [HAI.]

P. D.: Mi a lényege az új Einstein elméletnek. Az új elmélet áthidalja a fizikai világ kirívó ellentéteit. = Új Kelet 13. 1930. jún. 15. 130. sz. p. 7. "Berlin, június 14. Közölte az Új Kelet, hogy Albert Einstein Nottinghamban egyetemi tanárok és hallgatók előtt előadást tartott legújabb elméletéről. Ez az elmélet a szakértők szerint sokkal terjedelmesebb lesz a relativitás teóriájánál és bizonyára erősen befolyásolni fogja a modern gondolkodást. [...] Ennek a világképnek ugyanis két főalkotó elemét ismerjük. Az egyik a vonzóerő, a gravitáció, amelynek a világegyetem minden tömege alá van vetve. A gravitáció törvényeit a fizikusok kikutatták, de belső okát, hogy a testek miért vonzzák egymást, mindezideig nem tudták megtalálni. E mindent uraló hatalom mellett az univerzum egy másik, nem kevésbé hatalmas erőt ismer: az elektromos mágnességet, amelynek a világűrben való kihatásait épúgy látjuk kicsiny földünkön, mint a nagy világegyetemben mindenütt.
Ugyanaz az erő, amely éjszakainkat nappallá világítja, amely munkagépeink kerekeit hajtja, élő és ható erő az egész világegyetemben. Elektromagnetikus jelenségek a nap izzó gömbjén azok a roppant változások is, amelyeknek nyomait mi napfoltokként ismerjük. A napfoltok gyors sokasodása során az elektromagnetikus erőhullámokat megérezzük itt, a földön is a sürgöny és telefonhálózat zavarain. Az üstökösök farka mindig a nappal szemben áll és ez a fizika felismerése szerint félremagyarázhatatlan határozottsággal igazolja a napból kiinduló hullámok lökőerejét. Ilyen elektromos hálózat láthatatlanul, de átfogón vonul végig más világító égitesteken a világegyetem számtalan állócsillagán. A világegyetemet, amely azelőtt csak mint nehézkedési síkok tömege jelentkezett tudatunkban, most már mint hatalmas elektromos síkot ismerjük fel. [...] Legújabb formulája hatalmas ívben köti össze a világjelenségeket és kimutatja, hogy a világ egységét voltaképen a tér alkotja. ..." [HAI.]

Előadások a nemzetközi csillagászati kongresszuson. A külföldi vendégek a svábhegyi csillagvizsgálóban. = Ujság 6. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 4. "Pénteken délelőtt féltizenegy órakor tartotta a Nemzetközi Csillagászkongresszus a műegyetem aulájában megnyitó ülését. [...] Előadásokat tartottak: Bernheimer (Bécs) új szelén fotometriai vizsgálatokról, amelyek a bécsi csillagda 40 cm-es reflektorával az év tavaszán minden várakozást felülmúltak, s amelyek révén bebizonyították, hogy az eddigi fotocelláknál sokkal hatásosabbak. [...] Hoffmeister csillagdavezető rámutatott arra, hogy milyen nagy fontosságú a Tejut egyes részeinek fényességmeghatározása, különösen pedig a Tejutnak a déli földgömbön látható részéről, amelyekről még kevés megfigyelési anyag áll rendelkezésre. [...]
Hopmann, a berni csillagda igazgatója egy új fotométert mutatott be. Struve (Neubabelsberg) a most oppozícióba kerülő Eros megfigyelésénél követendő új mikrometrikus módszert javasolt, Holur (Svédország) csillagkatalógusának csillagfényesség adatait hasonlította össze és Schembor a szürkületnek fotometriai megfigyelései révén szerzett eredményeiről adott számot. A szombat délelőtt 10 órakor a Műegyetemen tartandó folytatólagos szakülésen sorrakerül Kövesligethy Radó előadása is, a professzor a Föld belsejének tömegeloszlásáról tart előadást. A nemzetközi csillagászati kongresszus résztvevői megtekintették a svábhegyi csillagvizsgáló intézetet. ..." [HAI.]

BAKONYI Miksa: Kepler halálának 300-ik évfordulója. = Ujság 6. 1930. nov. 15. 260. sz. p. 5. "Sirját, ahová, két nappal halála után, november 17-én, eltemették, a Regensburg körüli harcok feldúlták. Ami anyag volt belőle, nyomtalanul elporladt, de a szellem, mely a szó szoros értelmében egy egész világot sugárzott be, örökké élni fog. A legragyogóbb elmék egyike, a legkeservesebb sors üldözöttje volt. Mintha a végzet, születésétől kezdve haláláig, csupa szenvedésre kárhoztatta volna. Szegény protestáns szülők gyermeke, hetedhónapos születésű volt, s egész gyermekkorán át a legválságosabb betegségekkel küzdött gyenge fizikuma. Himlőhelyes arca csak fokozta külsejének szánalmas jellegét. S ez a gyenge, szinte roskatag és éppen nem kellemes benyomása ifjú, már húszéves korában magiszter lett. Eleinte teológusnak készült, de csakhamar a matematika és csillagászat kötötte le figyelmét s egész életét ezeknek a tudományoknak szentelte. ..." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 1. félév. 3. sz. p. 16. (48.) "A Mount Wilson csillagászai kiszámították, hogy a Sziriusz egyik bolygójának sűrűsége 36 ezerszer nagyobb, mint földünké, 50 ezerszer nagyobb, mint a vízé és 2 ezerszer nagyobb, mint a platináé. De vannak még sokkal sűrűbb anyagú csillagok is. Egy belga [! sic] csillagász, Van Maanen legutóbb fölfedezett olyan csillagot, amely 400 ezerszer sűrűbb anyagú a víznél, ami azt jelenti, hogy ilyen anyagból egyetlen köbcentiméter földünkön pontosan ezer kilogrammot nyomna." Ez a hír teljes szövege. [Adriaan van Maanen holland nemzetiségű volt.] [HAI.]

A mozi ősei. = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 1. félév. 5. sz. pp. 9-12. (73-76.) Csillagászat: "...Az első lépés a fejlődés útján csak az 1874. esztendőben történt meg, s ez is egészen más úton járt. Jannsen nevű francia csillagász jutott arra a gondolatra, hogy bizonyos égi jelenségekről sorozatos fényképfelvételeket készítsen. Ennek az esztendőnek december 9. napjára esett a Venus-bolygónak a Nap előtt való elvonulása s Jannsen ezt akarta sorozatos fényképfelvételekben megörökíteni. Különleges fényképezőkészüléket szerkesztett erre a célra, s készüléke kicsiny ágyúhoz hasonlított. Az ágyú csövét a csillagászati messzelátó képviselte, amelynek hátsó vége a fényképező kamarába nyúlt bele.
A kamarában volt a kerek fotográfiai lemez, amelyet óramű hozott forgásba és forgás közben 48 helyzetben néhány másodpercre megrögzített. Ugyanekkor mindig megnyílt a messzelátó nyílását elzáró fémkorong, hogy a napkorongról és az előtte elvonuló Venus-bolygóról érkező fénysugarak a fotográfiai lemezt elérhessék. Ily módon sikerült Jannsennek a Venus-átvonulásról az első sorozatos fényképfelvételt elkészítenie, amely a nagyfontosságú csillagászati esemény minden jelenetét hűen megörökítette. A felvételek a Stampfer-Plateau-féle bűvös kerékben is jól megfigyelhetők voltak, anélkül azonban, hogy a mozgókép további fejlődésére a legcsekélyebb befolyással lettek volna. ..." (pp. 9-10.) Ez a csillagászathoz köthető rész teljes szövege. [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 1. félév. 22. sz. p. 16. (352.) "A naprendszernek eddig 8 bolygója volt ismeretes. A 8.-at, a Neptunust, csak 1846-ban fedezte fel Galle, a berlini csillagvizsgáló megfigyelője, miután Leverrier és Adams csillagászok a szomszédos Uranus bolygó mozgásának rendellenességeiből helyét előre kiszámították. A Neptunus mozgásában azóta hasonló rendellenességeket állapítottak meg, amelyekből már régóta sejtették, hogy naprendszerünknek a Neptunuson kívül még egy 9. bolygója is van. Ezt a 9. bolygót végre az arizonai (Egyesült Államok) Lowell-csillagvizsgáló megfigyelői egy 15-rendű csillag alakjában meg is találták. Az Atlasnak nevezett új bolygó 43-szorta nagyobb távolságban kering a Nap körül, mint Földünk s körútját mintegy 290 földi év alatt teszi meg." Ez a hír teljes szövege. [Az új bolygó később a Pluto nevet kapta.] [HAI.]

Földünk alakja. = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 2. félév. 1. sz. pp. 4-7. "- Népies elképzelések Földünk alakjáról. - A Földgömb alakjáról már a görög tudósok meg voltak győződve. - A földgömb sarki lapultsága. - A földgömbalak változásai a Hold vonzóereje és egyéb természeti erők következtében. - [...] A Hold vonzó ereje azonban nemcsak a tengerek vizére terjed ki, hanem Földünk egész tömegére, tehát szilárd kérgére és izzó belsejére is. A Földnek a Hold felé mutató domborulata a Hold vonzása következtében kissé kipúposodik. Ez a kipúposodás mintegy 10 métert tesz ki, ami azt jelenti, hogy a Hold irányában a földátmérő mindenkor 10 méterrel megnövekszik s a kipúposodás a Föld tengelyforgása miatt éppen úgy végighullámzik a Föld szilárd felszínén, mint az árapály hulláma a tengerek felszínén. ..." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 2. félév. 1. sz. p. 16. "Az apró bolygók a Mars- és a Jupiter-bolygó között futják be napkörüli pályájukat. Az elsőt Piazzi olasz csillagász fedezte föl 1801-ben s azóta számuk rohamosan emelkedik. Egyedül 1928. évi július 1-től 1929. évi június 30-ig terjedő egy esztendő alatt 168 újabb kisbolygót fedeztek fel s ezzel számuk 1116-ra emelkedett." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 2. félév. 3. sz. p. 16. (48.) "A hullócsillagok vagy meteoritek eredetéről két felfogás áll szemben egymással. Az egyik szerint a magasban felvillanó meteoritek Naprendszerünk egyik széjjelrobbant bolygójának darabjai, a másik felfogás szerint pedig távoli naprendszereknek a Föld közelébe tévedt vándorai. A vitát újabban a földre hullott meteoritek életkorának megállapításával döntötték el s úgy találták, hogy a megvizsgált meteoritek egyike sem idősebb Naprendszerünknél, tehát nem más naprendszerből kerültek át a mienkbe. Életkoruk meghatározása rádium- és héliumtartalmuk alapján történt, mert rádiumtartalmuk a rádium állandó bomlása folytán az eltelt idővel arányosan megfogyatkozik, héliumtartalmuk viszont megnövekszik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Világegyetemünk titkai. = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 2. félév. 9. sz. pp. 2-5., címlap. (129-133.) "- A látható csillagok mind egy csillagrajhoz, a Tejút-csillagrendszerhez tartoznak. - A szédítő távolságban lebegő ködcsillagok is csillagszigetek, tejutak. - A Tejút-csillagrendszereket talán még magasabb egység foglalja egybe. - [...] A legközelebbi ködcsillagnak, az Andromedának tőlünk való távolsága 275 ezer parsec, körülbelül 900 ezer fényév. A legtávolabbiak, amelyek mai távcsöveinkkel még fölfedezhetők, körülbelül 40 millió parsec távolságban vannak, ami 130 millió fényévnek felelne meg. ..." A címlap képaláírása: "Az Andromeda s csillagköd egy része a világ legnagyobb tükrös távcsövén fölvéve. Ezen a fölvételen látszottak legelőször a csillagköd különálló csillagai." [HAI.]

Felfedezők és feltalálók sorsa. = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 2. félév. 20. sz. pp. 5-9. (309-313.) Csillagászat: - Az emberiség legnagyobb jótevőinek küzdelme. - Harc a kortársak maradiságával. - [...] A Föld forgását Pithagoras, a görögök legnagyobb tudósa már Kr. e. hat évszázaddal tanította, de Plató (Kr. e. 427) és Arisztoteles (Kr. e. 384) kétségbe vonta tanítását, pedig mindkettő nagy tudományú bölcsész volt. Ptolomeusz, a világ első földrajztudósa, még tovább ment és Kr. u. 140-ben azt egyenesen nevetségesnek mondta. Az olasz Galileit, a pisai egyetem híres tanárát 1633-ban csaknem máglyára küldték, mert azt merte hirdetni, hogy a Föld nemcsak a Nap körül, de saját tengelye körül is forog. Elfogták és ünnepélyes esküvel kellett megtagadnia mindazt, amit erről a kérdésről írt. Az akkor már törődött, 70 éves ember megvakult, de még így is tovább dolgozott s halála előtt egy évvel gondolta ki az ingának az órával való összekapcsolását, az inga-órát.
Jutalma az volt, hogy nem engedték meg abba a templomba való eltemettetését, ahol pihenni kívánt. Még 1806-ban is akadt tudós: Mercier, a francia akadémia tagja, aki vitatta a Föld forgását és erről írt könyvében nevetségessé akarta tenni a tételt, amikor azt mondta, hogy lehetetlen a Földnek úgy forognia a tengelye körül, mint a kappannak a nyárson. Coppernicus csillagász (1473-1543) 36 éven át dolgozott világrendszerének kiépítésén és csak bizalmas barátaival merte közölni annak alapvonalait. Még akkor is merészség volt azt hirdetni, hogy a Föld és a többi bolygók a Nap körül, mint középponti test körül, forognak. Rendszerét olyan nagy csillagász sem akarta elfogadni, mint Tycho Brahe dán tudós, akinek legerősebb érve az volt, hogy a Föld, mint a világ központja, haladó mozgást nem végez, hanem minden nap fordul egyet saját tengelye körül. ..." (pp. 5-6.) Ez a csillagászathoz köthető rész teljes szövege. [HAI.]

Csillagok találkozása. = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 2. félév. 23. sz. pp. 8-11. (360-363.) "- A Nap legközelebbi csillagszomszédja másodpercenként 32 kilométeres sebességgel rohan felénk. - Találkozásuk mégsem valószínű, mert a Nap másirányban rohan előre a világűrben. - Jeans angol csillagász egy ilyen találkozásnak tulajdonítja bolygórendszerünk keletkezését. - [...]
James Jeans (ejtsd: Dszemsz Dzsinsz) angol csillagász elmélete szerint ugyanis Földünk és vele együtt a Nap egész bolygós rendszere egy ilyen évmilliók előtt végbement csillagtalálkozásnak köszönheti létét. James Jeans föltevése szerint az idegen Nap meglehetősen megközelítette bolygórendszerünk központját, távolságuk alig haladta meg a Neptun-távolság néhányszorosát. A Nap felszínéről feltornyosult és a vendégnap távolodásakor orsó alakúvá vált árhullám végül elvált a Nap testétől. Mivel pedig sebessége nem minden részén volt egyenletes, darabokra szakadozott s gömbbé formálódott darabjaiból alakultak a Naprendszer bolygói. Ez az elmélet ellentétben áll a Kant-Laplace-féle elmélettel, de mind a kettő egyformán lehetséges módja a bolygórendszerek keletkezésének. ..." [HAI.]

Milyen napon születtem? = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 2. félév. 25-26. sz. pp. 10-12. (394-396.) "- Egyszerű mód annak kiszámítására, hogy valamely dátum a hét melyik napjára esett. - A Juliáni és Gergely déli naptár időkülönbsége. - A "vasárnapi" és "pénteki" gyermek a babonában. - [...] A számítás egyébként Hartmann János göttingai csillagásztól ered s leginkább az teszi végtelenül könnyűvé, hogy az esztendőnek hét napból álló egységekre való beosztását az európai népek már a Krisztus előtti időkben átvették a keleti népektől s azt mind a mai napig megtartották. A hét napjainak sorrendjét XIII. Gergely pápa naptárreformja sem változtatta meg, bár ez a naptárkiigazítás 1582-ben 10 napot törölt a kalendáriumból.
1582. évi október hó 4-e után, amely csütörtökre esett, a rákövetkező pénteki napon október 5-e helyett 15-ét írtak. Ezt a 10 napos időkülönbséget, amely azóta 13 napra szaporodott, mégis figyelembe kell venni a számításnál, hacsak nem a Gergelyféle naptárjavítás előtt használatban volt Juliáni-naptár (Julius Caesar után, aki azt Kr. e. 46-ban Sosigenes alexandriai csillagász javaslatára használatba vétette) szerint kívánjuk a hétnek azt a napját megállapítani, amelyre valakinek a születése esett. Erre is szükség lehet, mert a görögkeleti vallású népek egy része mai napig sem fogadta el a Gergely-féle naptárjavítást s időszámításában a Juliáni-naptár szerint igazodik. A számítás menete a következő: ..." [HAI.]

Égitestek hőmérsékletének mérése. = Vasárnapi Könyv 20. 1930. 2. félév. 25-26. sz. pp. 22-26. (406-410.) "- A hőelektromos elem csodája. - A szabad szemmel láthatatlan, 13-adrendű csillagok hősugárzását is megérzi. - A csodálatos műszer sok új ismerettel gazdagította a csillagászati tudományt. - [...] a kékes fényű csillagok hőmérséklete a legnagyobb, így az Orion-csillagkép zétával (a görög ábécé z betűje) jelölt csillagának hőmérsékletét 23.000 foknyinak találták, a Nap hőmérsékletét csak 6000 foknyinak.
A vörösfényű csillagok hőmérséklete még ennél is jóval kisebb, így a Cet-csillagkép omikronnal (a görög ábécé o betűje) jelölt csillagának hőmérséklete csupán 1800 fok. Természetesen számításba kell venni azt is, hogy bizonyos körülmények között a nagyobb hőmérsékletű csillag kevesebb meleget áraszthat a Földre, mint alacsonyabb hőmérsékletű csillagtársa. Ez különösen a csillag nagyságától függ s a nagyobb csillag még alacsonyabb hőmérsékleten is több meleget sugározhat ki magából, mint egy másik, amely jóval melegebb ugyan, de egyben jóval kisebb amannál. ..." [HAI.]

Kepler János. = A Zene 12. 1930. dec. 1. 5. sz. pp. 78-79. "...Fanatikus munkakedvvel, törhetetlen akaraterővel dolgozott élete főművén, bolygórendszerünk titkának megfejtésén; a híres három kepleri törvény, mely a bolygók pályáját, keringési idejüket és a Naphoz való viszonyukat állapította meg, nemcsak azért volt úttörő, mert Copernicus fanatizmussal üldözött rendszerét igazolva előkészítette Newton gravitációs elméletének kiépítését, hanem azért is, mert a csillagászatot a naptárkészítések és babonás csillagjóslások ingatag mellékösvényéről a természettudomány szilárdan megalapozott útjára terelte. Sokoldalúsága csodálatraméltó. Korszakalkotó asztronómiai felfedezésein kívül a fény visszaverődésének, sebességének és törésének törvényszerűségét is megállapította, azonkívül hosszas kísérletezéssel sikerült egy korához képest tökéletes csillagászati távcsövet szerkesztenie.
A matézisen kívül zenével is tüzetesen foglalkozott és ez adta meg az impulzust ahhoz, hogy e tricentennárium alkalmával róla e lap hasábjain megemlékezzünk. Harmonices mundi libri V. című 1619-ben megjelent művének harmadik és ötödik könyvében részletesen tárgyalja a zenéről vallott nézeteit. ..." [HAI.]

          1931.

DEÁK Ferenc: Astronomia pentru clasa VII. a scoalelor secundare cu limba de predare maghiará. de prof. Deák Francisc. Csillagászattan liceumok VII. oszt. számára. Írta Deák Ferenc tanár. Kiad. Minerva Irodalmi Nyomdai Műintézet R. T. Cluj-Kolozsvár, 1931. 174 p., 1 térk. Kétnyelvű címlap, de a könyv teljesen magyar nyelvű. [KSZ.]

DUNST László: A csillagok mozgása. Budapest, [1931.] Stella Csillagászati Egyesület, Stephaneum nyomda r. t 58 p. Különlenyomat a Stella V. évfolyamának 3-4 és VI. évfolyamának 1-4. számából. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. 127 p. [KSZ.]

LANGER Sándor - LOSCHDORFER János: Gyakorlati fizika csillagászattan és fizikai földrajzi olvasmányok a polgári leányiskolák számára. Írták Langer Sándor polgári iskolai igazgató és Loschdorfer János polgári iskolai igazgató. Budapest, 1931. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása. 144 p. A vallás- és közokt. minisztérium 884-05/43-1931/52. sz. ü. engedélyezte. Csillagászat: pp. 66-85., pp. 120-142. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Változócsillagok. Budapest, 1931. Kiadja a Stella Csillagászati Egyesület. Stephaneum nyomda R. T. 28 p. Különlenyomat a Stella VI. évfolyamának 1-4. számából. [KSZ.]

  MONSBERGER R. Ulrik: A hazai német naptárirodalom története 1821-ig. Budapest, 1931. Pfeifer Ferdinánd (Zeidler testérek) Nemzeti Könyvkereskedése, Kapisztrán-nyomda (Vác). 75 p. /Német philologiai dolgozatok. 46./ Függelékben: A hazai német kalendáriumi irodalom kronológiai jegyzéke 1821-ig. pp. 64-68. [KSZ.]

  Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. [9]+ 424 p. A szerkesztők előszava kelt Budapest-Svábhegyen, 1931. Vízkereszt napján. [SRG.]

WAGNER Richárd: Gyakorlatok a csillagászati földrajzhoz. Szeged, 1931. 56 p. [TZS.]

"Az uralkodó bolygó: Jupiter.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1931-ik közönséges esztendőre. Harmincegyedik évfolyam [Debrecen, 1930.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 6. [SRG.]

BECZKÓ József: Van-e élet levegő nélkül - lehet-e élet a Holdon? In: Az Est Hármaskönyve. 1931. Korunk kérdez - az év válaszol. Szerk.: Mikes Lajos, Mihályfi Ernő. [Budapest, 1931.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. p. 42. [SRG.]

BÁLINT György: Kik a Marsban a teremtés koronái? In: Az Est Hármaskönyve. 1931. Korunk kérdez - az év válaszol. Szerk.: Mikes Lajos, Mihályfi Ernő. [Budapest, 1931.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. p. 43. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

TASS Antal: Nemzetközi csillagászati kongresszus Budapesten. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. pp. 29-34. 1930. aug. 8-13-ig zajlott le, az Astronomische Gesellschsft 110 résztvevőjével. A kongresszus emlékére Buda névre kereszteltek egy nemrég azonosított kisbolygót. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1930-ban. Messier Charles. (1730-1827) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. p. 72. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1930-ban. Bruhns Karl Christian. (1830-1881.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. p. 73. "...1830. november 22-én született Plönben, hol egyideig atyja mesterségét a lakatosságot folytatta. Mint ügyes mechanikus került egy berlini műhelybe. Az altonai Peterson ajánlólevelével került ENCKE-hez a berlini csillagda igazgatójához, ki csakhamar felismerte az ifjú bámulatos mathematikai képességeit. Nappal az esztergapadnál dolgozott, éjjel nehéz számításokat végzett. Tehetsége azonban már egy év múlva a második, két év múlva az első assistensi álláshoz juttatta, 1860-ban pedig a lipcsei egyetemre hívták meg a csillagászati tanári székbe, hol új modern obszervatóriumot rendezett be..." [HAI.]

Az 1930-ban elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. pp. 83-97. "Hagen, J. G., csillagász, a vatikáni csillagvizsgáló intézet igazgatója, szeptember 5-én 83 éves korában. Égfotográfiai működésén kívül kiadta az "Atlas stellarum variabilium" c. munkát a változó csillagokról (p. 89.).; [...] Knobel, E. B., csillagász, július 25-én 89 éves korában. Mint gyáros, csak időtöltésből foglalkozott a csillagászattal, de olyan eredménnyel, hogy az oxfordi egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. Kritikailag feldolgozta a régi csillagkatalógusokat, Aboul Hasszánétól kezdve, melyek közül a legnagyobbak voltak Ptolemaeus és Ulugh Bey kiadott jegyzékei. Az angol királyi csillagászati társulatnak két izben is elnöke volt (p. 91.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

A K. M. Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1930-ban. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. pp. 99-103. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Thököly-út 62. (p. 101.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, Svábhegy (p. 102.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllöi-út 121. (p. 103.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. p. 126. "4 pengő. - 2.50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

A tudomány csodái. Eppur si muove... In: A Pesti Hirlap nagy naptára az 1931. közönséges évre. Budapest, [1930.] Kiadók: Légrády testvérek, Légrády testvárek nyomdai műintézete. /A Pesti Hirlap könyvtára. 7./ pp. 323-326. Vélekedések és elméletek a Föld alakjáról és helyzetéről az ókorban és középkorban. [NRO.]

Csillagászati táblázatok 1931-re. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 1-92. Alapfogalmak a csillagászat elemeiből.; A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz magyarázat. [SRG.]

Függelék. A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 93-137. Alapfogalmak a csillagászat elemeiből.; A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz magyarázat. [SRG.]

MAHLER Ede: Adalék a kelet ókori népeinek asztronómiájához. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 141-164. Egyiptomi templomokon és síremlékeken képírással, valamint Mezopotámia földjén napfényre került táblák ékírással leírt egyes csillagászati jelenségek (napfogyatkozások, holdfogyatkozások, csillagfedések) segítettek a történettudománynak a jelenség időpontját meghatározni. A jelenségek időpontja segíti a csillagászatot a holdmozgás több évszázados számításának pontosításában. Egy Jeruzsálemben délben látott napfogyatkozás, mely Kr. e. 763. jún. 15-én történt.
Az izraelitáknak Egyiptomból való kimenetelével kapcsolatban említett sötétség valószínűleg napfogyatkozás volt és Kr. e. 1335. márc. 13-ikén történt. Kr. e. 1335. márc. 13. és Kr. u. 1239. jún. 3. közötti 12 napfogyatkozás említése, amelyek időpontja a holdelméletet pontosította. Az ókorban egyes népek a holdhónap kezdetét jelentő újholdat: a Hold sarlójának legelső, tényleges megpillantását értették. Az ókori egyiptomiak (amelyek igen korán a napévet használták, de azért a Hold futását is figyelték) azonban a valódi újhold, azaz a valódi konjukció időpontját vették a holdhónap kezdetének, melyet úgy kaptak, hogy a telihold időpontját pontosan megfigyelték, és ebből az újhold idejét számíthatták. Az újholdsarlónak a napját ezen holdhónap 2. napjának nevezték. [KSZ.]

TASS Antal: Naptárunk kialakulása és reformkérdése. 1. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 164-202. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi helyi zavarokról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 202-225. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Bevezetés a kvantummechanikába. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 225-291. Előadás a középiskolai tanárok továbbképző-tanfolyamán 1930. év nyarán. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Egy Graff-féle ékfotométer vizsgálata. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 291-308. Az RW Cas cepheidát 1929. júl. 20. és 1930. nov. 17. között 69 éjjelen összesen 312-szer észlelte a 8 hühelykes refraktorral. [SRG.]

DUNST László: Az Eros kisbolygó oppozíciója 1931-ben. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 309-314. Detre László cikke. [SRG.]

TASS Antal: A Plutó nagybolygó felfedezéséről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 314-318. [SRG.]

KRBEK Ferenc: A fekete sugárzás. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 319-336. [SRG.]

TASS Antal: Az "Astronomische Gesellschaft" 29. kongresszusa. Budapest 1930 augusztus 8-13. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 336-359. [SRG.]

DUNST László: A Tejútrendszer szerkezete. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 359-387. Detre László cikke. [SRG.]

A csillagos ég. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 387-395. [SRG.]

Jelentés a Stella 1929-1930. évi működéséről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 399-403. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 41. 1931. jan-ápr. (446.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

Nemcsak a vasútnál, mindenütt életbeléptetik május tizenötödikén a közép-európai időszámítás. = Brassói Lapok 37. 1931. máj. 13. 107. sz. p. 2. "Kolozsvár május 11. A kolozsvári tartományi igazgatósághoz kormányrendelet érkezett, amely szerint május 15-ével a közhivataloknál is életbe kell léptetni a középeurópai időszámítást. Amint ismeretes, a középeurópai időszámításnak Romániában való bevezetése körüli viták voltak és már arról volt szó, hogy Romániában csak a vasútnál fogják bevezetni." [SRG.]

BERÉNYI Dénes: Debrecen napsütése. = Debreceni Szemle 5. 1931. 2. sz. pp. 53-62. [SRG.]

A nappal hossza különböző szélességek alatt. = A Földgömb 2. 1931. 3. sz. pp. 116-117. "A nappal hossza az év minden napjára egyszerű trigonometriai képlet alapján kiszámítható." Apró közlemények. [SRG.]

VARGA Lajos: A lappok földjének csodái. = A Földgömb 2. 1931. 9. sz. pp. 336-341. Az éjféli nap, aurora borealis "Az északi égboltozaton a csillagok között, mint valami rejtelmes tüzes szivárvány csillog, mintha titokzatos égi hatalmak többszörösen meghajló selyemkendőket libegtetnének.". pp. 338-339. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A Nap és az időjárás. = Az Időjárás 35.(7.) 1931. jan-febr. 1-2. füz. pp. 19-23. Népszerű előadás. [IBQ.]

R. Zs. [RÓNA Zsigmond]: A második poláris év (1932-1933). = Az Időjárás 35.(7.) 1931. szept-okt. 9-10. füz. pp. 150-154. A második nemzetközi meteorológiai és geofizikai együttműködés programja. [IBQ.]

Ma éjszaka életbelépett az egész ország területén a középeurópai időszámítás. Éjfél utáni 1 órakor az összes órákat egy órával visszaigazították. = Keleti Ujság 14. 1931. máj. 16. 109. sz. p. 5. (Kolozsvár, május 14.) Hosszas vajúdás, egymásnak ellentmondó hivatalos jelentések ellenére is május 14-ről május 15-re virradó éjjel 1 órakor Romániában is életbelépett a közép-európai időszámítás. Az utolsó pillanatig senki sem tudott bizonyosat mondani, hogy az uj időszámítást bevezetik-e, vagy nem." [SRG.]

GÖBL László: Napszentület. = Nyelvtudományi Közlemények 48. 1931-1934. p. 87. A Nap lenyugvása. [SRG.]

A távcső jövője és lehetőségei. = Pesti Hirlap Vasárnapja 53. 1931. már. 15. 11. sz. pp. 34-35. [ZSE.]

Hogyan készíthetünk napórát? = Pesti Hirlap Vasárnapja 53. 1931. már. 22. 12. sz. pp. 33-34 [ZSE.]

TASS Antal: Mit lát a csillagász az égitesteken? = Pesti Hirlap Vasárnapja 53. 1931. máj. 3. 18. sz. pp. 9-10. [ZSE.]

Csillagok őrzői. = Pesti Hirlap Vasárnapja 53. 1931. máj. 10. 19. sz. pp. 20-22. [ZSE.]

TASS Antal: A naptárreform újabb fejleményeiről magyar vonatkozásban. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 1-7. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Változócsillagok. 1. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 7-21. A változócsillag definiciója. Történeti áttekintés. A változócsillagok jelölése. A fényváltozás elemei. A változócsillagok osztályozása. Födési változócsillagok. A delta Cephei-csillagok. [KSZ.]

DUNST László: A csillagok mozgása. 2. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 22-37. [KSZ.]

TASS Antal: A belgrádi csillagvizsgáló. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 38-39. Apróbb közlemények. Új obszervatórium épült 1929-től a 253 m magas Laudanov Sanac csúcsán. A legnagyobb távcső egy 65 cm nyílású Zeiss-refraktor. [KSZ.]

MORAWETZ Károly: Petzval József és a Petzval-objektív. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 39-41. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Ujabb kutatások a fény intersztelláris abszorpciójáról. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 41-43. Apróbb közlemények. [KSZ.]

Külföldi tudósok a svábhegyi csillagvizsgálóról. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 43-44. Apróbb közlemények. C. Hoffmeister a sonnebergi csillagvizsgáló vezetője a Die Sterne, és O. Heckmann göttingai egyetemi magántanár a Himmelswelt folyóiratban írt cikkeiről. [KSZ.]

TASS Antal: Sirius vörös színéről. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 44-45. Apróbb közlemények. Az ókorban vörösnek említik a csillagot. Graff színbecslései, színmérései szerint amíg a Sirius 7 foknál magasabbra nem emelkedik, színe vörösnek tűnik. [KSZ.]

TASS Antal: Foszfor a csillagok légkörében. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. p. 45. Apróbb közlemények. [KSZ.]

HORVÁTH Antal: A Nap ultraviolett-sugárzása. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 45-46. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Hírek üstökösökről. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 46-47. Apróbb közlemények. 1925 II (Schwassmann-Wachmann) üstökös.; 1927 IV (Stearns) üstökös.; 1930 b = 1930 IV (Beyer) üstökös.; 1930 d = 1930 VI (Schwassmann-Wachmann) üstökös.; 1930 g (Nakamura) üstökös. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 47-49. Fr. Nölke, Der Entwicklungsgang unseres Planetensystems, Berlin-Bonn, 1930.; Barlow’s Tables of squares, cubes etc. London, 1930.; Sir J. Jeans, The Universe Around Us, Cambridge 1930.; [KSZ.]

DUNST László: Könyvszemle. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 49-51. H. Shapley: Star Clusters, Newyork 1930. [KSZ.]

TASS Antal: Plutó tömege. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. p. 51. Levélszekrény. Az új bolygó tömege nagyobb fél és kisebb másfél földtömegnél. Egy 1914. jan. 23-i felvételen is megtalálták utólag a Plútó nyomát. [KSZ.]

TASS Antal: Ujabb kis bolygók. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. p. 52. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagok forgása. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 52-53. Levélszekrény. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Az 1931. szeptember 26-iki teljes holdfogyatkozás. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 53-54. Levélszekrény. [KSZ.]

Nap-és holdfogyatkozások a jelen században. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 54-56. Levélszekrény. A fogyatkozások táblázata 1901-1933-ig. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Változócsillagok. 2. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 57-68. A Mira-csillagok. Szabálytalan változócsillagok. RV Tauri-csillagok. R Coronae-csillagok. U Geminorum-csillagok. Nóvaszerű változók. Mü Cephei-csillagok. [KSZ.]

DUNSTLászló: A csillagok mozgása. 3. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 68-95. [KSZ.]

POZSONYI Erzsébet: Mi célja lehet a sztratoszféra-repülésnek? = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 96-98. Dr. Kühl W. cikke nyomán. [KSZ.]

TASS Antal: A román csillagászat. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 98-99. Apróbb közlemények. Rövid ismertetése Románia négy helyén (Bukarest, Jassy, Kolozsvár, Starya Doubossary) működő csillagvizsgálóknak. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A korona megfigyelése napfogyatkozáson kívül. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 99. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Százra emelkedett már az újcsillagok száma a nagy Androméda-ködben. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 99-100. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Szupergalaktika 42 millió fényév távolságban. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 100. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Az energia elosztódása a napfoltok spektrumában. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 100-101. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Megfigyelőállomások a meteorok megfigyelésére. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 101-102. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A nagybolygók összetétele. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 102-103. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Egy csodacsillag. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 103-104. Apróbb közlemények. Különös színképi változásokat mutató csillag. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Egy nagy sajátmozgású távoli csillagpár. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 104. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Újabb adatok a kisbolygókról. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 104-106. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Könyvszemle. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 107-111. Gerold von Gleich: Einsteins Relativitätstheorien und physikalishe Wirklichkeit. Leipzig. 1930. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A meteorok száma. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 112. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok összfényessége. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 112. Levélszekrény. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 112. "A súlyos gazdasági viszonyok miatt a Stellát két kettősszámmal kellett ez évben megjelentetnünk. Csak ezzel a redukcióval volt lehetséges a folyóiratot egyáltalán megjelentetni" írják az utolsó oldalon. Ezt követően a Stella folyóiratnak további számai már nem jelentek meg! [KSZ.]

FASCHING Antal: Az "Astronomische Gesellschaft" budapesti, nemzetközi jellegű 29. nagygyűlése. = Térképészeti Közlöny 1. 1931. aug. 3. füz. pp. 210-211. [SRG.]

KALMÁR László: A Hold felszínének hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 1. 923. füz. pp. 1-8. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Napból kiinduló anyagi sugárzásról. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 1. 923. füz. pp. 22-24. Apró közlemények. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az északi fény kutatásának eddigi eredményei. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 15. 924. füz. pp. 57-58. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 15. 924. füz. pp. 59-61. 1931. febr. jelenségek. [SRG.]

K. J. [KESZI J]: Kalciumfelhők a világűrben. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. febr. 1. 925. füz. p. 88. Apró közlemények. [PIR.]

K. J. [KESZI J]: Összefüggés a napfoltok és a földrengések gyakorisága között. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. febr. 1. 925. füz. p. 94. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. febr. 15. 926. füz. pp. 123-124. 1931. márc. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. márc. 15. 928. füz. pp. 185-187. 1931. ápr. jelenségek. [SRG.]

TANGL Károly: A fizikai világkép kialakulása. [1.] = Természettudományi Közlöny 63. 1931. ápr. 15. 930. füz. pp. 241-251. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. ápr. 15. 930. füz. pp. 267-269. 1931. máj. jelenségek. [SRG.]

Címképünk: Képek az 1931. április 2-i teljes holdfogyatkozásról. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 931. füz. címlap. [SRG.]

TANGL Károly: A fizikai világkép kialakulása. (Befejező közlemény.) = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 931. füz. pp. 273-283. [SRG.]

TASS Antal: A nap- és holdfogyatkozásokról. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 931. füz. pp. 283-289., címlap. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (28.) = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 931. füz. p. 303. Cz. Gy. Hogyan keletkezik a Hold udvara? [SRG.]

STEINER Lajos: A holdudvar. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 931. füz. p. 304. Levélszekrény. Feleletek. (28.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 15. 932. füz. pp. 331-333. 1931. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jún. 15. 934. füz. pp. 395-397. 1931. júl. jelenségek. [SRG.]

LEVIUS Ernő: Visszhang a világűrben. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. júl. 1-15. 935-936. füz. p. 438. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. júl. 1-15. 935-936. füz. pp. 443-444. 1931. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. aug. 1-15. 937-938. füz. pp. 488-490. 1931. szept. jelenségek. [SRG.]

BAYER István: A lenyugvó Nap képe. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. szept. 1-15. 939-940. füz. pp. 525-527. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. szept. 1-15. 939-940. füz. pp. 534-535. 1931. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. okt. 1-15. 941-942. füz. pp. 586-588. 1931. nov. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Hallható alacsony északi fény. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. nov. 1-15. 943-944. füz. pp. 623-624. Apró közlemények. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A potsdami intézet a kozmikus sugárzás vizsgálatára. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. nov. 1-15. 943-944. füz. p. 627. Apró közlemények. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Ismeretlen hangjelenségek. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. nov. 1-15. 943-944. füz. pp. 627-628. Összefüggése a Nap tevékenységével. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. nov. 1-15. 943-944. füz. pp. 630-632. 1931. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. dec. 1-15. 945-946. füz. pp. 680-682. 1932. jan. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A kozmikus sugárzás eredetéről. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan-márc. 1.(181.) pótfüz. pp. 47-48. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Zivatarok és a kozmikus sugárzás. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. - márc. 1.(181.) pótfüz. p. 48. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KALMÁR László: Az Uranus bolygó tengelyforgása. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. okt. - dec. 4.(184.) pótfüz. pp. 105-110. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A kozmikus sugárzás megfigyelése az Antarktiszon. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. okt. - dec. 4.(184.) pótfüz. pp. 142-143. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

Van-e élet a Földön kívül? = Vasárnapi Könyv 21. 1931. 1. félév. 3. sz. pp. 11-14. (43-46.) "- A csillagvilág lakói az írók képzeletében és a tudomány megvilágításában. - A Naprendszer legtöbb bolygóján olyanok a természeti viszonyok, hogy rajtuk a földiek közül legföljebb csak az alsóbbrendű szervezetek élhetnének meg. - [...] Ezek az emberhez hasonló értelmes lények azonban csak az írók merész képzeletében élnek. A csillagászati tudomány, amely a maga pontos műszereivel ma már nemcsak az égitestek távolságát és nagyságát, hanem a rajtuk uralkodó életviszonyokat is meg tudja állapítani, semit sem tud róluk. Ebben a kérdésben talán Svante Arrhenius, a nemrégen elhalt híres svéd tudós a legilletékesebb. Az ő elmélete szerint ugyanis a legalsóbbrendű élő szervezetek a fénysugarak nyomása útján is eljuthatnak egyik égitestről a másikra s ha ott kedvező életviszonyokat találnak, folytathatják életüket s fejlődésüket. ..." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 21. 1931. 1. félév. 7. sz. p. 16. (112.) "A Szíriusz, az égbolt egyik legfényesebb állócsillaga, a kettős csillagok közé tartozik. A csillagászok a Szíriusz körüli pályájából és fényerősségéből kiszámították csillagtársának nagyságát és tömegét. A számítás rendkívüli meglepetést okozott a csillagászati tudományban, mert a számítások szerint a Szíriusz kísérőjének anyaga mintegy 55 ezerszerte nagyobb fajsúlyú, mint a víz s egy tenyérre való belőle Földünkön 30 métermázsa súlyú lenne." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Krisztus születésének és halálának éve. = Vasárnapi Könyv 21. 1931. 1. félév 21. sz. pp. 8-10. (328-330.) "- Az időszámítás kezdőpontja a különböző népeknél. - A keresztény időszámításban az éveket Krisztus születésétől számítjuk. - Kepler csillagászati kutatásai szerint Krisztus 6 évvel korábban született, mint ahogy a közfelfogás tartja. - Krisztus keresztrefeszítése pénteki napon történt, a 30 ik évben, április 7-én. - A Megváltó 35 évet és 3 hónapot élt. - [...] Kepler János kutatásaiból tudjuk (De Jesu Christi salvatoris nostri vero anno natalico 1606. Megváltónknak, Jézus Krisztusnak igazi születési évéről), hogy Krisztus tulajdonképen nem a római időszámítás 753-ik évében született, hanem 6 évvel korábban.
Kepler a csillagász pontos módszereivel megállapította, hogy a Krisztus születésekor feltűnő csillag, amely a napkeleti bölcseket vezette, arra a csillagászati eseményre vonatkozik, amidőn a Jupiter és Szaturnusz bolygók konjunkcióban voltak, vagyis a Földről nézve egy vonalba estek a Nappal. Ez pedig nem 753, hanem 747 decemberében volt, vagyis 6 évvel korábban. Kepler számításai alapján az egyházi írók is elfogadták, hogy Krisztus 6 évvel korábban született, mint ahogy azt a közfelfogás tartja (Krüger: Az egyháztörténelem kézikönyve, 1912). Természetesen ez nem volt hatással a keresztény időszámítás általánosan elfogadott módjára. Legföljebb annyit lehetne megtenni a szabatosság kedvéért, hogy a Krisztus születése utáni évek helyett, amint láttuk, ez már magában véve sem helyes, azt mondanánk: a keresztény időszámítás ennyi és ennyiedik évében. ..." [HAI.]

A földi élet ura, a Nap. = Vasárnapi Könyv 21. 1931. 2. félév. 3. sz. pp. 2-5. (34-37.) "- A Földön működő természeti erők javarészének a Nap a közös forrása. - Nélkülök a Földön az élet is megszűnnék. - A világtér távoli csillagaiból érkező titokzatos sugárzások. - [...] A csillagászok pontos műszereikkel megmérték a Nap felszínéről szétáradó energia mennyiségét. Számításaik alapján tudjuk, hogy a hatalmas égitest minden levélbélyegnyi nagyságú darabkája állandóan mintegy 40 lóerővel fölérő energiamennyiséget sugároz ki a világtérbe. A tudomány ma sem tudja, hogy a világtérben ily módon szétszóródó mérhetelen energiamennyiség mire használódik föl. De nem tudja kielégítő magyarázatát adni annak sem, hogy a Nap energiakészlete az évmilliók óta tartó energiakisugárzás ellenére is miért nem csappant meg észrevehető módon s miért nem gyengült a Nap hevének ereje. ..." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 21. 1931. 2. félév. 11. sz. p. 16. (176.) "A Mars- és a Jupiter-bolygó pályája között keringő apró bolygókat a Berlin-Dahlemben működő csillagászati intézet tartja számon. Állandóan szaporodó számuk jelenleg 1152. Az 1929. évi július 1-től 1930. évi június 30-ig terjedő egy év alatt 194 újabb apró bolygót fedeztek föl, közülök 109-et a heidelbergi csillagvizsgálóban." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Tycho Brahe. = Vasárnapi Könyv 21. 1931. 2. félév. 14. sz. pp. 2-4., címlap. (209-212.) "- Halálának 300. évfordulója alkalmából, 1901-ben megkezdték csillagvizsgálója romjainak kiásását. - Az ásatások során több csillagászati műszerét is megtalálták. - Földi maradványait újból a prágai Thein-templom helyreállított sírboltjában helyezték el. - [...] Tycho Brahe tudományos munkássága ugyan nem jelentett forradalmi átalakulást a csillagászati tudományban, de az addigiaknál tökéletesebb műszerek megszerkesztésével és a velük végzett pontosabb megfigyelésekkel módot adott tanítványának, Keplernek a bolygómozgás törvényeinek fölfedezésére. ..." A címlap képaláírása: "Tycho Brahe síremléke a kiváló csillagász domborművű alakjával a prágai Thein-templomban." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 21. 1931. 2. félév. 15. sz. p. 16. (240.) "A csillagok dr. Pozdena német csillagász szerint - átlagosan véve - olyan ritkán vannak a világűrben, mintha az egy milligramm nagyságú gombostűfejek 100 kilométer távolságban lennének egymástól. A csillagok nyugodtan rohanhatnak pályájukon. A hozzávetőleges számítások szerint 1880 trillió év alatt egyszer történhetne meg, hogy két csillag összeütközzék." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Az üstökösök a nép képzeletében. = Vasárnapi Könyv 21. 1931. 2. félév. 20. sz. pp. 12-15. (316-319.) "- A legújabb időkig az emberiséget fenyegető csapások előhírnökének tartották az üstökösöket. - Ugyanezt tartották az északi fényről is. - A babonás félelem viaskodó hadseregekkel, félelmes szellemalakokkal és mesebeli szörnyetegekkel ábrázolta a ritka égi tüneményeket. - ..." [HAI.]

          1932.

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 128 p. [KSZ.]

MAGDICS Gáspár: A kozmológiai istenérvhez. [Budapest,] 1932. [Élet Nyomda.] 75 p. Különlenyomat a Katolikus Nevelés 1932 évi 2., 3. és 4. számaiból. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

  Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 170 p. "Az évek óta fokozódó gazdasági krízist a Stella is megérezte. Megcsappant tagdíjbevételei már évek óta nem fedezik a tagilletményként járó almanach önköltségét s egyéb segélyforrásai is fokozatosan kiapadtak. Önként felvetődött tehát a kérdés, vajjon célkitűzéseinek meg tud-e továbbra is felelni a Stella? Erre a kérdésre az illuziómentes válasz csak nemleges lehet, mert ez kis vagyonkájának teljes felőrlésével járna." ... " Legjobb megoldásnak az a terv látszott, hogy a Természettudományi Társulathoz keressünk csatlakozást és hogy ennek csillagászati szakosztályaként mentsük át a Stellát, mielőtt teljesen összeroppanna. " - írják a szerkesztők az utolsó almanach előszavában. [SRG.]

TIBOR Mátyás: A napsebesség meghatározása gyenge fényességű csillagok páros csoportosítása alapján. Szeged, 1932. Prometheus nyomda Szeged. 72+2 p. [SRG.]

"A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1932-ik szökő esztendőre. Harminckettedik évfolyam [Debrecen, 1931.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 6. [SRG.]

MORAVETZ Károly: Csillagászati adatok. In: Kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. Budapest, 1932. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 1-16. Öröknaptár. Zóna- vagy normálidő. Dátumválasztó vonal. A leghosszabb és legrövidebb nappal. A polgári szürkület tartama. Időmérés napórával. A szélességi kör hossza és néhány szélességgel változó mennyiség. Naprendszerünk. Csillagászati távolságok. [KSZ.]

SZÁSZ Ferenc: Csillagszigetek a Világegyetemben. In: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Nagyenyeden 1931. augusztus 28-30. napjain tartott tizedik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk.: György Lajos. Cluj-Kolozsvár, 1932. Erdély Múzeum-Egyesület. pp. 105-113. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1931-ben. Maxwell Clerk James. (1831-1879.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 53-55. Csillagászat.: "...Miután a cambridgei egyetemen megszerezte tanári oklevelét, az aberdeeni Marischal Collégén lett a fizika professzora. Bár már itt foglalkozik geometriai fénytannal, a tudományos világ figyelmét a Saturnus gyűrűjéről írott értekezésével vonta magára, mellyel az Adams-díjra pályázott. Ebben kimutatja, hogy a gyűrűk nem összefüggő részecskékből állanak és felállítja azt az elméletet, mellyel egyedül lehet megmagyarázni a gyűrűk állandóságát." [HAI.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1931-ben. Pons Jean Louis. (1761-1831.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 63. "...Messier is és Pons is az üstökösök tanulmányozásának szentelte java munkásságát. Pons Franciaországnak Hautes Alpes tartományában, Des Peyresben született 1761 december 24-én, 1789-től kezdve a marseillei obszervatóriumban működött, 1819-ben pedig a Lucca melletti Marliaban alapított új csillagvizsgáló intézet igazgatója lett és életét, mint a flórenci csillagda vezetője fejezte be 1831 október 14-én. 1801 és 1827 között 37 üstököst fedezett fel és vizsgált meg..." [HAI.]

A Merkur és a Vénusz elvonulása a Nap előtt 1631-ben. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 67-68. Gassendi 1631. nov. 7-én megfigyelte a Merkúrt a Nap korongján, de a dec. 6-iki Vénusz-átvonulás megfigyelése sikertelen volt. [KSZ.]

Az 1931-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-87. "Gautier, R., fizikus és asztronómus, a genfi egyetem tanára, április 19-én, 76 éves korában. Csillagászati tanulmányain kívül meteorológiával is foglalkozott és résztvett a jungfraujochi meteorológiai állomás felállításában. Tagja volt a nemzetközi geodetikai szövetségnek (p. 78.).; [...] Goldstein, E., fizikus, a potsdami csillagvizsgáló-intézet asztrofizikai osztályának vezetője, 1930 december 28-án, 80 éves korában. Ismeretesek a ritkított gázokon áthaladó elektromosság tüneményeire vonatkozó vizsgálatai, ő volt az ú. n. csősugaraknak a felfedezője, melyeket majdnem ugyanabban az időben ismert fel, mint Röntgen a róla elnevezett sugarakat. A csősugarak vezettek az elemek izotopiájának a felismerésére is (pp. 78-79.).; [...]
Hörbiger, H., kozmografus, a Bécs melletti Mauerben, 71 éves korában. Megalapítója volt a sokat emlegetett és támadott, kalandos világjég-elméletnek, mely szerint például a Holdat vastag jégtakaró borítja, a külső bolygók egészen jégből vannak, a Naprendszer úgy keletkezett, hogy egy óriás-nap belehullott egyik jégből álló kísérőjébe stb. Elméletét a komoly tudomány nem fogadta el (p. 79.).; [...] Michelson, A. A., fizikus, a csikágói egyetem tanára, május 9-én, 78 éves korában. Strelnóban, Lengyelországban született 1852-ben, de már kétéves korában kikerült szüleivel az Egyesült Államokba. Európai tanulmányai után clevelandi, majd csikágói egyetemi tanár lett. Élete végét Pasadenaban töltötte és Mount Wilson-Obszervatóriumban dolgozott. 1907-ben a fizikai Nobel-díjat nyerte el. A fizika számos területén alkotott maradandót, de leginkább optikai vizsgálataival tette nevét világszerte ismertté.
Vizsgálatainak középpontjában a fény sebessége állott, melynek mérésével már 1878-ban kezdett foglalkozni. Eredeti készüléke, mellyel a fény sebességét mérte, sok változáson ment át; legutóbb vákuumban reflektáltatta a fényt ide-oda, mérföldnyi távolságban. Legnagyobb találmányának interferométerét tartotta, mellyel a fényhullámhosszak távolságát tudta mérni. Meglepő eredmény volt, hogy ezzel a készülékkel állócsillagok átmérőjét meg tudta mérni melyek a legerősebb távcsövekben is csak mint fénypontok jelentkeztek. Leghíresebb kísérlete volt az, amelyet MORLEYvel együtt végzett, és amely a föld mozgásának és a fény terjedési sebessége közötti összefüggést akarta felderíteni. A Michelson-Morleys-féle kísérlet vezetett a relatívitási elmélet felállítására is (pp. 81-82)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

Nevezetesebb természeti események és jelenségek naptára. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 88-113. Havi lebontásban közölt adatok számos csillagászati esemény említésével pl.: "1831. Januárius 7. - Északi fény Pest-Budán, "mely az eget észak felé olly gyönyörű láng-, s azután fejér fényes színre festette, mint a nagy égés szokta" [...] 1926. Januárius 26. - Északi fény Észak- és Közép-Európában, melyet Nyugat-Magyarországon (Vitnyéd, Döbrököz) is észleltek. Egyidejűleg erős mágneses háborgások voltak. [...] 1868. Januárius 30. - Pultusk (Lengyelország) mellett nagy meteorithullás. A leesett meteoritek számát 100000 darabra becsülték. [...] 1882. Februarius 3. - Meteorithullás Mócs és környékén. A lehullott meteoritok számát 2-3000-re becsülték. [...]
1872. Februárius 4. - Kassán, Rozsnyón, Nemespodhrágyon északi fényt észleltek. Ugyanakkor egész Európában is látták. A távirdavezetékeken súlyos zavarokat okozott; Bordeauxból lehetetlen volt Párizsba sürgönyözni. [...] 1892. Februárius 12. - Hatalmas mágneses zivatar, melyet Rómában, az Egyesült Államokban, a 36. szélességi fokig látható északi fény kísért. A távirók üzeme órákra szünetelni volt kénytelen. A zivatar összefüggésben volt egy hatalmas napfolttal, mely a Nap látható részének 1/400-ad részét borította. [...] 1661. Februárias 20. - Híres haló-jelenség Danzigban, mely délelőtt 10h 30-tól 11h 51-ig tartott. Hét, részben fehér, részben színes melléknap volt látható..." Stb. [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1931-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 116-120. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Damjanichs-utca 42. (p. 117.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest. Svábhegy. (p. 119.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllöi-út 121. (p. 119.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 128. "4 pengő. - 2.50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

ERNYEI Frigyes: A világűr veszedelmei és csodái. In: A Pesti Hirlap Nagy Naptára az 1932. szökő évre. 42. évf. pp. 257-266. /A Pesti Hirlap könyvtára. 8. sz./ A szerző valószínűleg Robert H. Goddard nyomán - akinek arcképét is közli - sok szempontból helytállóan ír az űrhajózásról és a kozmikus környezetünkről. Fantáziarajzokkal illusztrálva. [IBQ.]

Csillagászati táblázatok 1932-re In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-71. [SRG.]

Magyarázat a csillagászat táblázatokhoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-75. [SRG.]

STEINER Lajos: A "haló"-jelenségekről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 79-94. [SRG.]

FORRÓ Magdolna: Kozmikus sugárzás. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 95-106. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagsugárzás bolometriai mérése. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 106-126. [SRG.]

DUNST László: Csillaghalmazok. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 126-142. Detre László cikke. [SRG.]

TASS Antal: A csillagvizsgálók eloszlása. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 142-162. Európa 162, Ázsia 25, Afrika 7, Amerika 68, Ausztrália és a szigetek 8 csillagvizsgálójának felsorolása. [SRG.]

Jelentés a Stella 1931. évi működéséről és helyzetéről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 165-170. Az almanach önállóan többé nem jelent meg. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 42. 1932. jan-ápr. (449.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kövesligethy Radó r. tag beszéde báró Harkányi Béla l. tag ravatalánál 1932 január 25-én. = Akadémiai Értesítő 42. 1932. jan-ápr. (449.) füz. pp. 79-81. [SRG.]

K.: A Hold hatása az órák járására. = Debreceni Szemle 6. 1932. aug. 8.(58.) sz. p. 314. [SRG.]

A hőmérséklet napi járása a sarki éjszaka idején. = A Földgömb 3. 1932. ápr. 4. sz. p. 190. "A Föld többi területein tudvalevően a nap járása okozza a hőmérséklet napi periódusát, de hát honnan lenne a sarkokon ilyen időszakosság amikor a Nap itt egy félévig nem süt." Apró közlemények. [SRG.]

KÉZ Andor: Wegener Alfréd grönlandi útjai. = A Földgömb 3. 1932. dec. 10. sz. pp. 321-328. "Wegener emlékirataiban megjegyzi:... Azután a tél nehezebbik része következett, aránylag kevés, de annál mélyebben szántó emlékeivel, amelyek közé én az északi fényt és hóviharokat számítanám,..." [SRG.]

A Nemzetközi Poláris-Év. = A Földgömb 3. 1932. dec. 10. sz. pp. 351-352. "Pontosan ötven évvel ezelőtt - 1882 augusztusától 1883 augusztusáig - nemzetközi poláris évet rendezett az akkori tudományos világ az az idő szerint még jórész ismeretlen sarkvidékek kikutatására. ...1932 augusztus 1-én ujból nemzetközi poláris év kezdődött: immár a második." Apró közlemények. [SRG.]

PÉCSI Albert: Kövesligethy Radó 70. éves. = Földrajzi Közlemények 60. 1932. 9-10. füz. p. 159. [IBQ.]

A Magyar Földrajzi Társaság hírei. - Szakülés 1932. nov. 10. = Földrajzi Közlemények 60. 1932. 9-10. füz. p. 182. Dr. Kövesligethy Radó tudományos működése. Pécsi Albert előadása. [IBQ.]

Báró Harkányi Béla. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. jan-febr. 1-2. füz. pp. 34-35. Nekrológ. [IBQ.]

RÉTHLY [Antal]: Az egri csillagda meteorológiai megfigyelései. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. júl-aug. 7-8. füz. pp. 143-144. A svábhegyi csillagda őrzi Albert Ferenc méréseit. [IBQ.]

RÉTHLY A[ntal].: P. Riegl Sándor. S. J. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. júl-aug. 7-8. füz. p. 145. Nekrológ. [IBQ.]

RÉTHLY A[ntal].: A madárvonulás és holdfény. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. júl-aug. 7-8. füz. p. 146. Joseph Norbert Dörr nézete alapján. [SRG.]

"Meteorit-gyanús jelenség. 1932. szeptember 11-én." = Az Időjárás 36.(8.) 1932. szept-okt. 9-10. füz. pp. 191-192. Szimultán tűzgömb 1932. szept. 11-én. Észlelők: Kisgyőr - Sarkadi Nagy Lajos, Kis Károly. Egy meteor felgyújtotta Bihari Károly kisgyőri gazda háztetejét. Maga a meteorit nem került elő.; Alsóhencse - Gőzsy Tibor.; Balatongyörök - Nógrády László. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Tolnay Lajos (1873-1932). = Az Időjárás 36.(8.) 1932. szept-okt. 11-12. füz. pp. 201-204. Nekrológ. Bibliográfiával. [IBQ.]

MICHELITS Vid: Hogyan vettek el tíz napot 1582 októberéből? = Képes Krónika 14. 1932. okt. 30. 44. sz. p. 21. "Háromszázötven évvel ezelőtt, 1582 október 5-én hajtották végre az egyházi államban azt a különös rendeletet, amelyet a korszak pápája, XIII. Gergely adott ki. Különös rendeletnek mondottuk, mert mását nem találjuk a világtörténetben, legalább is kétezer évre visszamenően nem.
A pápai rendelet tíz napot törölt abban az esztendőben október hónapjából és pedig azokat a napokat, amelyek ötödikétől tizennegyedikéig bezáróan tartottak volna. Az intézkedés célja az volt, hogy a tavaszi napéjegyenlőség visszakerüljön a régi időpontra, március 21-ikére. [...] Miért éppen október havát ítélték csonkításra? Mert ebben a hónapban fordul elő a legkevesebb egyházi ünnepnap. A pápa eredeti terve az volt, hogy a hónap első tíz napját törli, ám rendeletében mégis a kevésbbé ésszerűnek látszó megoldást választotta. Szent Ferenc rendje ugyanis így érvelt: Méltóztassál tíz napot elhagyni október hónapjából, esedezünk azonban, ne nyúlj a hónap negyedikéhez, mert ez a nap a mi szent Ferencünknek szenteltetett"..." [HAI.]

SZÉKELY László: A föld pályája. [Vers.] = Magyar Kultúra 19.(38.) 1932. I. félév márc. 5. 5. sz. p. 216. [SRG.]

SZÉKELY László: Csillagról nézve. [Vers.] = Magyar Kultúra 19.(38.) 1932. I. félév jún. 20. 12. sz. p. 555. [SRG.]

BANGHA Béla S. J. - MASSÁNY Ernő: Lakhatók-e a csillagok? = Magyar Kultúra 20.(41.) 1932. II. félév jún. 13-14. sz. pp. 10-18. Mikrofon előtt elhangzott párbeszéd közlése. [SRG.]

TIBOR Mátyás: A napsebesség meghatározása gyenge fényességű csillagok páros csoportosítása alapján. = Matematikai és Természettudományi Értesítő. A M. Tud. Akadémia III. Osztályának Folyóirata. 49. 1932. pp. 593-602. A M. T. Akadémia III. osztályának 1932. máj. 23-án tartott üléséből. [KSZ.]

PELL Mária: A washingtoni természeti csillagvizsgáló intézet. = A Tenger, 22. 1932. 1-2. sz. pp. 18-22. [SRG.]

FASCHING Antal: A geodézia történelmi fejlődése. 2. A. Időszak (1743-1820). = Térképészeti Közlöny 1. 1932. febr. 4. füz. pp. 236-244. [SRG.]

FALLER Jenő: Adatok Mikoviny Sámuel udvari-kamarai mérnök és építész életéhez. = Térképészeti Közlöny 1. 1932. febr. 4. füz. pp. 255-265. [SRG.]

FASCHING Antal: A legnagyobb magyar csillagász emléke. (Páter Hell Miksa 1720-1793). = Térképészeti Közlöny 1. 1932. febr. 4. füz. p. 279. [SRG.]

EDDINGTON, A. S.: A világ vége. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. 1-15. 947-948. füz. pp. 1-10. Az angol Matematikai Társaságban tartott előadás. Fordította Mende Jenő. Részlet a kötetből. [PIR.]

KOCH Sándor: Meteoritek. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. 1-15. 947-948. füz. pp. 10-19. [PIR.]

A Mars bolygó új térképe. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. 1-15. 947-948. füz. p. 36. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. 1-15. 947-948. füz. pp. 39-41. 1932. febr. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Naptárkészítőink figyelmébe. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. febr. 1-15. 949-950. füz. p. 78. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Pluto pályája és tömege. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. febr. 1-15. 949-950. füz. p. 81. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. febr. 1-15. 949-950. füz. pp. 84-86. 1932. márc. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Heaviside-réteg magassága. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. márc. 1-15. 951-952. füz. pp. 132-133. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. márc. 1-15. 951-952. füz. pp. 135-137. 1932. ápr. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (14.) = Természettudományi Közlöny 64. 1932. márc. 1-15. 951-952. füz. p. 143. R. T. a szökőnapról, febr. 24. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A szökőnapra azért van szükségünk ... = Természettudományi Közlöny 64. 1932. márc. 1-15. 951-952. füz. pp. 143-144. Levélszekrény. Feleletek. (14.) [SRG.]

VERMES Miklós: A Becquerel- és Herschel-effektus fényképezés. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. ápr. 1-15. 953-954. füz. pp. 177-178. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. ápr. 1-15. 953-954. füz. pp. 181-183. 1932. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. ápr. 1-15. 953-954. füz. p. 186. A Népszerű Természettudományi Estélyen máj. 15-én előadást tartott Oberth Herman: "A rakétatechnika multja és jövője" címmel. [SRG.]

KALMÁR László: Szférák zenéje a modern csillagászatban. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. máj. 1-15. 955-956. füz. pp. 222-229. Apró közlemények. [PIR.]

GÁLOS Rezső: Kéri Ferenc páter távcsövei. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. máj. 1-15. 955-956. füz. pp. 242-243. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. máj. 1-15. 955-956. füz. pp. 247-249. 1932. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jún. 1-15. 957-958. füz. pp. 295-296. 1932. júl. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. júl. 1-15. 959-960. füz. pp. 347-349. 1932. aug. jelenségek. [SRG.]

RAPAICS Raymund: Kéry Ferenc távcsövei. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. aug. 1-15. 961-962. füz. pp. 385-386. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. aug. 1-15. 961-962. füz. pp. 392-394. 1932. szept. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: "Gyöngyházfelhő megfigyelések." = Természettudományi Közlöny 64. 1932. szept. 1-15. 963-964. füz. pp. 437-438. Légköroptikai jelenségek. Apró közlemények. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: Az 1908. évi szibériai meteorit. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. szept. 1-15. 963-964. füz. p. 438. Az 1908. jún. 30-i meteorit nagyságát Kulik 130 tonnára becsülte. Apró közlemények. [SRG.]

A mágneses jelenségek felfedezése. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. szept. 1-15. 963-964. füz. p. 439. Kr. e. kb. 600-ban Thessaliában lakott egy magnet nevű görög törzs, amelyik felfedezte a mágnest. Peter Peregrinus 1269-ben közölte kísérleteinek eredményeit. Megállapította, hogy a mágnesnek két pólusa van. Gilbert 1600-ban megjelent könyvében leírja, hogy a Föld maga is egy mágnes. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. szept. 1-15. 963-964. füz. pp. 443-444. 1932. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. okt. 1-15. 965-966. füz. pp. 489-491. 1932. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. nov. 1-15. 967-968. füz. pp. 539-541. 1932. dec. jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Gábor: A Nap sugárzó energiájának forrása. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. dec. 1-15. 969-970. füz. pp. 545-554. Apró közlemények. [PIR.]

BOGDÁNFY Ödön: A Venus-bolygó fényessége. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. dec. 1-15. 969-970. pp. 571-572. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: A Smithsonian Institution napsugárzási obszervatóriuma. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. dec. 1-15. 969-970. füz. p. 577. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. dec. 1-15. 969-970. füz. pp. 579-580. 1933. jan. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A kozmikus sugárzás megfigyelése Hafelekaron, Innsbruck mellett. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. - márc. 1.(185-186.) pótfüz. p. 43. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi erőnek csillagnaphoz kötött időszakossága. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. - márc. 1.(185-186.) pótfüz. p. 48. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: A holdvilág és a madárvonulás. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. ápr. - szept. 2-3.(187-188.) pótfüz. p. 75. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

ZSIVNY Viktor: Egy délnyugatafrikai meteorvasról. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. ápr. - szept. 2-3.(187-188.) pótfüz. pp. 84-87. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

A naptár. = Vasárnapi Könyv 22. 1932. 1. félév. 11. sz. pp. 2-4., címlap. (161-164.) "- A nap, a hét, a hónap és az év. - A tropikus és a polgári év közötti különbség. - Ez a különbség sok zavart okozott és okoz. - A húsvét a naptár tengelye. - Különféle naptárak és egy új naptárterve. - ..." A címlap képaláírása: "XIII. Gergely pápa, akinek az uralkodása alatt - 350 évvel ezelőtt - készült a 'Gergely féle naptár". (Egykorú rézmetszet után.)" [HAI.]

Van-e élet a csillagokon? = Vasárnapi Könyv 22. 1932. 1. félév. 11. sz. pp. 7-10. (167-170.) "- A tudomány eldöntetlen kérdései. - A Mars bolygó csatornái. - Feltevések minden bizonyosság nélkül. - Mindenkit érdekel és mindenki szívesen beszél arról, lehet-e élet a csillagokban? - de erre a kérdésre határozott igennel vagy nemmel felelni lehetetlen. A tudomány ugyanis határozottan csak azt állíthatja, amiről meggyőződött. Kézzelfogható bizonyítékai nincsenek, mert sem olyan távcsövek nem állnak rendelkezésünkre, amelyekkel akár csak a legközelebbi égitesten is - a tőlünk 380 ezer kilométerre levő Holdon - élőlényt vagy hasonló nagyságú tárgyat észre lehetne venni, sem a világjáró rakétahajót nem találták fel, amellyel más égitest közelébe férkőzhetnénk. Nincs is egyelőre remény, hogy a belátható jövőben ilyen eszközök birtokába jussunk. ..." [HAI.]

A Föld és az emberiség sorsa. = Vasárnapi Könyv 22. 1932. 1. félév. 14. sz. pp. 2-5., címlap. (209-213.) " - Földünk alkotása és mozgása. - A Föld mozgásai nélkül élet nem volna lehetséges a földön. - A légkör hatása a földi életre. - A földkéreg mozgásai. Földünk a Nappal és a Nap körül keringő 8 bolygótársával együtt a Naprendszert alkotja. A tudomány tanítása szerint évmilliók előtt szakadt ki az izzó Nap testéből s maga is izzó tűzgolyó alakjában kezdte meg napkörüli útját. [...] A földgolyó roppant sebességgel száguld előre a világűrben. Nemcsak napkörüli útját végzi, hanem az egész Naprendszerrel együtt másodpercenként mintegy 22-23 kilométeres sebességgel rohan tova végtelenbe vesző útján. Napkörüli mozgásának sebessége még ennél is nagyobb: 30 km minden másodpercben s mindezeken kívül naponként egyszer saját tengelye körül is megfordul. [...]
A Föld tengelykörüli forgása nem teljesen egyenletes, sőt idők folyamán jelentékeny mértékben meg is változott. A számítások szerint kezdetben a tengelyforgás ideje nem lehetett több 5 óránál, ami annyit jelent, hogy ebben az időben a tengelyforgás sebessége közel ötszörte nagyobb volt a mainál. A tengelyforgás sebességének csökkenését a szakemberek leginkább annak tulajdonítják, hogy a forgással ellenkező irányban haladó árhullám (az ár-apály jelenségét okozó víztömeg mozgása) valósággal fék módjára működik. ..." A címlap képaláírása: "A Hold útja a Föld körül. A Hold vonzásától föltornyosított árhullám a Holdat követve körülmegy a Földön és az ár-apály jelenségét okozza." [HAI.]

Földünk és a szomszédos világok. = Vasárnapi Könyv 22. 1932. 1. félév 26. sz. pp. 2-5., címlap. (401-405.) "- A bolygók a Nap gyermekei. - Körülötte keringenek, de különböző távolságban és különböző sebességgel. - Földünk egyike a kilenc bolygónak. - A szabad szemmel látható bolygók csillagoknak látszanak, pedig csak a Naptól kapják fényüket. - Földi méretekhez szokott agyunknak nem könnyű feladat elképzelni a világegyetem mindennél óriásibb bámulatos épületét. Maga a szerkezete elég egyszerű ugyan, de a méretek szédítők benne. A csillagászok pompás távcsöveik, a tükrös csillagászati messzelátók segítségével megállapították, hogy a csillagok, amelyeket mi esténkint az égen felragyogni látunk, mind fényes, hatalmas tömegű égitestek és csak a nagy távolság miatt látjuk parányi, fénylő pontoknak. [...] Copernicus már meg is állapítja a bolygók sorrendjét. A Naptól való távolságuk szerint így következnek: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz.
Később, 1609-ben Kepler, felhasználva Tycho de Brahe pontos megfigyeléseit a Mars pályájáról, megállapította, hogy a bolygók ellipszis alakban keringenek, amelynek egyik gyújtópontjában áll a Nap. Idővel még három, szabad szemmel nem látható bolygót fedeztek föl: az Uránuszt, a Neptunt és a Plútót. [...] Két évvel ezelőtt, 1930-ban fedezték föl egy amerikai csillagvizsgálóban, az arizonai Flagstaf-ban a kilencedik bolygót s Pluto nevet adtak neki. Valószínűleg nagyobb, mint a Föld, de kisebb, mint a Neptun. Olyan messze van, hogy a Nap fénye 6 óra alatt jut el hozzá. Több mint 6 milliárd kilométerre. Kevés napfényt kap, azért nevezték el az alvilág istenéről. A Napot 250 földi év alatt kerüli meg." A címlap képaláírása: "A naprendszer bolygóinak nagysága a Naphoz viszonyítva. (A napkorong egy darabját a kép világos része ábrázolja.)" [HAI.]

          1933.

GIBSON, Ch. R.: A tudomány hősei. Ford.: Halász Gyula. [Budapest, 1933.] Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. 204 p. /Ismeretterjesztő könyvtár./ Angolból fordította és a két Bolyai életrajzával megtoldotta Halász Gyula. Csillagászat: pp. 36-39. (Copernicus), pp. 40-46. (Johann Kepler), pp. 47-69. (Galileo Galilei), pp. 70-85. (Isaac Newton), p. 123. (William Herschel és a huga). [KSZ.]

HANKÓ Márton: Asztrometeorológia és asztroszeizmológia. Pécs, 1933. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T. 104 p. [SRG.]

HANKÓ Márton: Évekreszóló időjárás-megjövendölés problémája megoldva és az asztrológia válsága. Pécs, 1933. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. 105 p. Földrengések, vulkánkitörése oka és megjövendölése. [SRG.]

JEANS, James H.: A Világegyetem. 25 táblával és 24 szövegrajzzal. Ford.: Perczel György. Budapest, 1933. Kiad. a Kir. Magy. Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. [15]+ 374 p. /Természettudományi könyvkiadóvállalat. 102./ A XX. (1931-1933. évi) ciklus negyesik kötete. A szerző előszava Dorkingban kelt 1929. máj. 1-én. A szerző előszava a második kiadáshoz kelt Dorkingban 1930. aug. 2-án. Tass Antal előszava kelt Budapest-Svábhegyen 1933 július havában. Átnézte és az eredetivel összehasonlította: Tass Antal, aki ötoldalas előszavában Terkán Lajos, Dunst László és Posonyi Erzsébet segítségét is megköszöni. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 148 p. A Stella Csillagászati Egyesület almanachja erre az évre már nem jelent meg, ezért közölnek itt bővebb csillagászati naptárt. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Tejúttól a Világegyetemig. Budapest, 1933. A szerző kiadása. Athenaeum nyomda. 7 p. Különlenyomat a Magyar Szemle XVII. kötetéből. [TZS.]

LÓSY-SCHMIDT Ede: A hold fényének, mint természetes fényforrásnak, távírásra való felhasználása, Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1598-ban. A heliotrop legelső ötlete a XVI. század végéről. Budapest, 1933. 22 p. Különlenyomat a Geodéziai Közlöny 1933. 1-3. számából. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A fizika gondolatvilága. Budapest, 1933. A szerző kiadása, Sylvester Irodalmi és Nyomdai R. T. 412 p. Csillagászat: Időszámítás és időmérés (pp. 44-53.).; A látás eszközei (pp. 53-63.).; Kozmikus sugár (p. 124.).; A makrokozmosz fizikája (pp. 126-252.).; A mai kozmológiák (pp. 314-335.). [HAI.]

TOLMÁR Gyula: A Budapesti Tudományegyetemi Csillagda földrajzi hosszúságának meghatározása dróttalan távírón közölt időjelek segítségével. Doktori értekezés. Budapest, 1933. Wodianer F. és fiai. 15 p. [TZS.]

"Uralkodó bolygó: a Nap.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1933-ik közönséges esztendőre. Harmincharmadik évfolyam [Debrecen, 1932.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 30-42. Bolygók. Táblázat a csillagidőnek középidőre való átszámításához. Táblázat a középidőnek csillagidőre való átszámításához. A fényesebb fundamentális csillagok középhelyei 1933.0-ra. A legfényesebb csillagok. A legközelebbi csillagok. Fényesebb vizuális kettős csillagok. [KSZ.]

DUNST László: Magyarázat a csillagászati táblázatokhoz. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 43-46. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1932-ben. Lalande Jérome. (1732-1807.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 71-72. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1932-ben. Zach Ferenc. (1754-1832.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 75-76. [KSZ.]

Az 1932-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 93-109. "...Bigourdan, G., asztronómus, a párizsi Académie des Sciences elnöke 1914-ben, a Bureau International de l’Heure volt igazgatója, február 28-án, 80 éves korában. Pontos megfigyeléseket végzett a nebulák és csillaghalmazok helyzetére nézve; vizsgálataiért, melyek három óriási kötetben jelentek meg, a Royal Astronomical Society aranyérmét nyerte el. Résztvett 1882-ben a Vénusz átvonulásának a megfigyelésében Martinique szigetén, és több napfogyatkozást tanulmányozó expedícióban. Nagyon sok értekezése jelent meg a naptárszámítás, a meteorológia, a földrengéstan köréből az Annuaire du Bureau des Longitudes köteteiben (p.94.).; [...]
Harkányi Béla, asztronómus, a budapesti egyetem magántanára, január 23-án, 63 éves korában. Beható vizsgálatokat végzett az asztrofizika körében; nevezetesebb dolgozata: A sarkmagasságváltozások meghatározásai és elméleti magyarázata (1896); Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei; Adalékok a csillagok fejlődésének elméletéhez (1922). Számos cikket írt az Astronomische Nachrichten-be. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának (p. 99.). Hastings, C. S., fizikus, a Yale-egyetem kiérdemesült tanára, az Északamerikai Egyesült Államok akadémiájának tagja, 83 éves korában. Csillagászati teleszkópobjektívek körül végzett vizsgálatai nevezetesek (p. 99.).; [...] King, E. S., asztronómus, a Harvard College Observatory igazgatója, 1931 szeptember 10-én. Csillagászati működése főleg a fotómetria és a csillagfotografálás terén mozgott (p. 101.).; [...]
Merfield, C. J., asztronómus a sydney- obszervatóriumban, január 23-án. Vizsgálatai üstökösökre (1897 I., 1901 I., Halley) és az Eros, Ceres, Iris bolygók százados perturbációira vonatkoztak (p. 103.).; [...]
Wolf, M., asztronómus, a heidelbergi egyetem tanára, a königsstuhli asztrofizikai obszervatórium igazgatója, a M. T. Akadémia külső tagja, október hó 3-án, 70 éves korában. Egyike volt korunk legnevesebb és legismertebb csillagászainak, kinek a badeni, königstuhli kiváló obszervatórium megalapítása is köszönhető. Addig nem is sejtett magaslatra emelte a csillagászati fényképezést; a kis bolygók számát ezrekkel szaporította, a tejút, az Orion, a pleiádok környékén számos ködfoltot fedezett fel, különösen a 100 millió fényévnyi távolságra levő extragalaktikus rendszerek felfedezéséivel a világmindenség kiterjedéséről alkotott fogalmainkat módosította. Nevezetesebb művei: Die Aussen-Nebel der Pleiaden 1900, Die Photographie des Sternhimmels 1904, Stereoskopbilder vom Sternenhimmel 1916." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1932-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 135-139. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Damjanichs-utca 42. (p. 137.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest. Svábhegy. (p. 139.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllői-út 121. (p. 139.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 148. "4 pengő. - 2.50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

SELMECZY Gyula: P. Riegl Sándor S. J. In: A Pécsi Pius Alapítványi Jézus-Társasági Kat. Gimnázium értesítője az 1932/1933. iskolai évről. Pécs, 1933. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT. pp. 3-6. Felső-Ausztriában, Kremsben született 1863. nov. 10-én. A gimnáziumot Kalocsán fejezte be. 1896-tól Kalocsán tanár, 1910-től a kalocsai gimnázium igazgatója. 1917-ben Pécsre helyezik át.
"A tudományok egyik legrégebbikét, a csillagok ismeretét különösen meg tudta kedveltetni tanítványaival. Az iskolán kívül is, csillagászati esték keretében, csoportokba osztva a nyolcadik osztályosokat, magyarázgatta növendékeinek, szinte egyenként mindegyiknek, hogyan igazodhatnak el és hogyan olvashatnak a teremtő Istenről a csillagos égen. A bolygók változatos világa, a kettős csillagok, a változócsillagok és a csillagködök titokzatosan sziporkázó, végtelenbe vesző mezőségei képezték a feledhetetlen esték vizsgálatainak tárgyát. Máskor a Napra irányította a távcsövet, majd ismét a Hold, hűséges szomszédunk nyújtott bőséges és tanulságos anyagot a megfigyelésekre. A Páter ez utóbbin térkép nélkül is eligazodott a tengerek, hegyek és kráterek útvesztői között; és előadásait az elnevezések körül fölmerült történelmi viták ismertetésével élénkítette." 1932. júl. 15-én kísérték utolsó útjára. [KSZ.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 43. 1933. jan-máj. (453.) füz. p. 3. Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

Az 1932-ben tartott ülések. III. osztály. = Akadémiai Értesítő 43. 1933. jan-máj. (453.) füz. p. 50. Tibor Mátyás S. J. A nap mozgásának egy újabb meghatározása című dolgozatát előterjeszti Kövesligethy Radó r. tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia halottjai 1932-ben. = Akadémiai Értesítő 43. 1933. jan-máj. (453.) füz. p. 52. Harkányi Béla meghalt 1932. jan. 23. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Viharok a Napban és a Földön. = Budapesti Hirlap Vasárnapja 1933. dec. 3. p. 10. [SRG.]

Y. Z.: Lósy-Schmidt Ede: A heliotrop legelső ötlete a XVI. század végéről. = Debreceni Szemle 7. 1933. dec. 12.(74.) sz. p. 476. "A hold fényének, mint természetes fényforrásnak, távírásra való felhasználása, Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1598-ban. Budapest, 1933." [SRG.]

Bolyongás a világűrben. = Délibáb 6. 1933. jan. 21. 4. sz. p. 55. "Massány Ernő dr., a neves meteorológus január 22-én olvas fel a rádióban a csillagokról, bolygókról, a világűr titokzatos csodáiról. - Ami különben ma már nem is csoda, - mondja Massány dr. - hiszen a csillagászat, a közel négyszáz éves Kepler-elmélet óta óriási arányokban fejlődött, tökéletesedett. A csoda inkább az, hogy a széles néprétegek többé-kevésbé még ma is a középkori babonák alapján állanak a csillagászattal szemben. Miért van ez? Ha egy üstökös megjelenik az égen, még az intelligens ember is hatása alá kerül annak a szuggeszciónak, melyet a babona honosított meg, hogy háború lesz vagy más szörnyű csapás fenyegeti az emberiséget. [...] Felolvasásom: bolyongás a világűrben s aki velem akar jönni és velem akar lenni a titkok megfejtésénél, minden fáradság és minden költség nélkül megteheti. Tegye fülére a két kis rádióhallgatót, a kagylót, vagy nyissa ki a hangszórót s egy órára elvezetem a világűrbe. ..." [HAI.]

Egy pécsi tanár. = Dunántúl 1933. dec. 5. p. 1. Hankó Márton. [SRG.]

BERECZ Sándor: A tudós német azt is kiszámította, hogy nem 1933, hanem 1940. évben vagyunk Krisztus születése óta. Mai időszámításunkat megelőző hetedik évben született Krisztus. = Ellenzék 54. 1933. febr. 17. 39. sz. p. 2. "Berlin, február. Időszámításunk tudvalévően Krisztus születési évétől kezdődik és így Krisztus születése óta állítólag 1932 év telt el, tehát az 1933. évben vagyunk. Eddig tudományos alapon senki sem vonta kétségbe, hogy időszámításunk helyes. Most azonban Oswald Gerhardt német tanár egy kétkötetes nagy munkában szigorúan tudományos alapon bebizonyította, hogy Krisztus időszámításunk előtt hét esztendővel született, úgy hogy január elsején nem az 1933. év, hanem tulajdonképen 1940 kezdődött. ..." Fejezetcímek: Milyen alapon számítottunk eddig ?; Gerhardt tanár bizonyítékai.; Izrael csillaga.; Decemberre esik - Vízkereszt. [HAI.]

MAKSAY Albert: Mikor született Jézus? Kolozsvári teológiai tanár hozzászólása a német tudós felfedezéséhez. = Ellenzék 54. 1933. febr. 21. 42. sz. p. 2. "...Jézus nem született a római időszámítás szerinti 754-ik esztendőben, hanem pár évvel előbb, mert Nagy Heródes, az edomita származású zsidó király, Jézus születésekor még életben volt, már pedig Heródes halálának éve a Róma alapítása utáni 749-sk vagy 750-ik esztendő volt. Azt azonban, hogy mennyivel korábban született Jézus, pontosan kiszámítani senkinek sem sikerült. E tekintetben Gerhardt professzor csillagászati számításai éppen olyan tapogatózások csupán, mint az Arthur Stenzel vagy a Fotheringham által feldolgozott asztronómiai adatokból folyó hypothézisek. Fotheringham a Mars földközelségi dátumából következtetve azt állítja, hogy Jézus születési éve a mi időszámításunk előtti 4-ik esztendőre tehető.
Gerhardt professzor 1922-ben megjelent könyve "A Messiás Csillaga", Kepler spekulációiból kiindulva arra a Saturnus és a Jupiter úgynevezett "konjunkció"-ba (csillagközelbe) kerültek egymással s ez a feltűnő égi fényjelenség lett volna a bethlehemi csillag. Arthur Stenzel 1913-ban megjelent munkájában (Jézus Krisztus csillag), annak a nézetének ad kifejezést, hogy a betlehemi csillag a Halley üstökös volt, mely 76 és háromnegyed évenként ér földközelbe s Kr. e. 12-ben körülbelül 2 hónapig volt látható az égen. Világos ezekből az adatokból, hogy Jézus valódi születési dátumának felkutatása olyan tudományos probléma, mely még nem nyert teljes és kielégítő megoldást.
Erdélyben az ismert nevű báró Bedeus Gusztáv foglalkozott behatóan Jézus életének dátumaival, többek közt születési évének kérdésével. "Die Chronologie des Lebens Jesu" című, 1928- ban megjelent könyve számos érdekes és figyelemreméltó adatot tartalmaz. Ha valaki kíváncsi a részletekre, báró Bedeus könyvéből sokat tanulhat." [HAI.]

Nem 1933, hanem 1940. évben vagyunk. Mai időszámításunkat a megelőző hetedik évben született Krisztus. - Egy német tudós érdekes megállapításai. = Erdélyi Hirlap 17. 1933. jan. 24. 4635. sz. p. 2. "Arad, január 23. Időszámításunk tudvalévően Krisztus születési évétől kezdődik és így Krisztus születése óta állítólag 1932 év telt el, tehát az 1933. évben vagyunk. Eddig tudományos alapon senki sem vonta kétségbe, hogy időszámításunk helyes. Most azonban Oswald Gerhardt német tanár egy kétkötetes nagy munkában szigorúan tudományos alapon bebizonyította, hogy Krisztus időszámításunk előtt hét esztendővel született, úgyhogy január elsején nem az 1933. év, hanem tulajdonképpen 1940. kezdődött. [...]
Mielőtt Gerhardt érdekes részleteire térnénk át, szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy mai időszámításunkat nem az 1. évben, hanem majdnem hatodfélszáz évvel később, 525 és 530 között alapították. Dionysius Exiguus tudós szerzetes, mai időszámításunk szerzője, olyan tényből indult ki, amit az akkori idők csaknem valamennyi teológusa elfogadott. A szerzetes Mária szeplőtlen fogantatásának napja, március 25-ike alapján kezdte számításait. [...] A VI. század tudós szerzetesének tévedéseit Gerhardt tanár munkájában sorra megcáfolta. Hivatkozik Keplerre, aki már a maga korában megállapította, hogy Herodes a keresztény időszámítás előtt a 4. évben halt meg és eszerint Krisztus már legalább a keresztény időszámítás kezdetét megelőző 5. évben született, mert tudvalévően Krisztus már Heródes idejében élt. ..." [HAI.]

T. L.: Jeans James: A világegyetem. Fordította Perczel György. Átnézte és az eredetivel összehasonlította Tass Antal. Budapest, 1933. XVI., 375 l. 25 t. = Földrajzi Közlemények 63. 1935. 1-3. sz. pp. 32-33. Irodalom. [SRG.]

LÓSY-SCHMIDT Ede: A hold fényének, mint természetes fényforrásnak, távírásra való felhasználása, Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1598-ban. A heliotrop legelső ötlete a XVI. század végéről. = Geodéziai Közlöny 9. 1933. 1-3. sz. pp. 10-37. [SRG.]

B. N. [BACSÓ Nándor]: Rácz Béla 70 éves. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. jan-febr. 1-2. füz. p. 21. [IBQ.]

RÓNA Zsigmond: A poláris év jelentőségéről. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 32-36. [IBQ.]

Holdszivárvány. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. máj-jún. 5-6. füz. pp. 119. 1933. jún. 26-án. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Éjjeli világító felhők észlelése. = Az Időjárás 37. 1933.(9.) júl-aug. 7-8. füz. pp. 134-135. [IBQ.]

T. G. [TÓTH Géza]: Új obszervatórium az északi fény tanulmányozására. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. júl-aug. 7-8. füz. pp. 135-136. A norvégiai Tromső új állomása. [IBQ.]

TÓTH Géza: Magyarország részvétele a második nemzetközi kutató év (poláris év) munkálatairól. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. szept-okt. 9-10. füz. pp. 150-155. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Összefüggés a napfoltok gyakorisága és a rádióvétel erőssége között. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. szept-okt. 9-10. füz. pp. 177-178. [IBQ.]

BANGHA Béla SJ - MASSÁNY Ernő: Lakhatók-e a csillagok? = Magyar Kultúra 20. 1933. 13-14. sz. pp. 10-19. Megj.: a tartalomjegyzékben a cím: Láthatók-e... -ként szerepel. [SRG.]

PAIS Dezső: Hetevény. = Magyar Nyelv 29. 1933. jan-febr. 1-2.(281-282.) sz. pp. 37-42., 128. A Fiastyúk népies elnevezése. [SRG.]

SETÄLÄ Emil: A Sampo rejtvénye. (Előadás a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1930. január 28-án tartott közgyűlésén.) = Magyar Nyelv 29. 1933. szept-okt. 7-8.(287-288.). sz. pp. 193-206., pp. 296-7. A sarkcsillag elnevezéséről. [SRG.]

SETÄLÄ Emil: A Sampo rejtvénye. = Magyar Nyelv 29. 1933. nov-dec. 9-10.(289-290.) sz. pp. 296-297. A sarkcsillag elnevezéséről. [SRG.]

VIKÁR Béla: A szampó rejtélye. = Magyar Nyelvőr 62. 1933. jan-febr. 1-2. füz. pp. 3-11. [SRG.]A sarkcsillagról. [SRG.]

B. Ö. [BEKE Ödön]: Hetevény. = Magyar Nyelvőr 62. 1933. szept-dec. 7-10. füz. p. 130b. [SRG.]

FORRÓ Magdolna: A kozmikus sugárzás természete. = Mathematikai és Physikai Lapok 40. 1933. pp. 73-90. [KSZ.]

SÁRKÖZY Pál: Nagyszombati régi matematikusok. = Pannonhalmi Szemle 8. 1933. 3. sz., pp. 235-250. A 245-246. oldalakon Hell Miksa matematikai munkásságáról. [HAD.]

A "Planéta" folyóirat. = Planéta 1933-1934 ? Ponori Thewrewk Aurél 1921-ben született Budapesten. Itt járt elemi iskolába. Már kisdiák korában is nagyon érdekelte a technika, a természettudományok, ezek közül elsősorban a fizika és a csillagászat. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban kezdte meg. Középiskolás kora első éveiben már csillagász akart lenni. Egy osztálytársa Biczó Tamás szintúgy. Együtt szerkesztettek egy kézírásos csillagászati folyóiratot. Ez 1933-ban (vagy 1934-ben?) történt. Talán 3-4 száma jelent meg a lapnak. Biczó Tamás balkezes volt, de a jobbal is gyönyörűen és gyorsan, nyomtatott betűkkel tudott írni. Ő aztán építészmérnök lett, Paloznakra is tervezett egy nyaralót, amely fel is épült. Ő talán 2000-ben halt meg, Paloznakon van eltemetve.
A lapból nem maradt példánya Ponori Thewrewk Aurélnak, aki még ennyit fűz 2011 decemberében írt visszaemlékezéséhez: "Biczó Tamás özvegyével is minden nyáron sokat voltam együtt feleségemmel, az ő halála (2007) után is. Említettem neki a Planétát, hogy ismeri-e. Emlékezett rá, ezért megkértem, hogy bemutatásra hozza el Paloznakra a példányokat. Meg is ígérte. 2011 nyarán, amikor leutaztam, megdöbbenve láttam sírját a férje mellett. Gyermekei nem voltak, rokonait nem ismertem. Ki tudja, megvan-e még valahol a Planéta valamelyik száma? Úgy gondolom, hogy már csak gyerekkori emlékeimben létezik. Bizony nagy kár. De most már Ti is tudtok egykori létezéséről, ha elenyészik is az emlékezetem." [PTA.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jan. 1-15. 971-972. füz. pp. 40-42. 1933. febr. jelenségek. [SRG.]

ORBÁN György: A csillagok fizikai állapota. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. febr. 1-15. 973-974. füz. pp. 57-66. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. febr. 1-15. 973-974. füz. pp. 87-88. 1933. márc. jelenségek. [SRG.]

Társulati ügyek. Választmányi ülés 1932. dec. 21-én. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. febr. 1-15. 973-974. füz. p. 89. A Stella Csillagászati Egyesület beolvad a Természettudományi Társulatba. Meglévő vagyonát a Társulat Csillagászati Szakosztálya kapja meg. [SRG.]

Meghívó a Királyi magyar Természettudományi Társulat Stella Csillagászati Szakosztálya... 1933. évi március hó 8-án... tartandó ülésére. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. febr. 1-15. 973-974. füz. hátsó külső borító. [SRG.]

KERTÉSZ Ferenc: A nyári időszámítás és a zónaidőrendszer. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. márc. 1-15. 975-976. füz. pp. 110-115. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. márc. 1-15. 975-976. füz. pp. 138-139. 1933. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. 1-15. 977-978. füz. pp. 184-185. 1933. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. 1-15. 977-978. füz. pp. 191-192. Elhangzott a 1933. márc. 22-i közgyűlésen. A Stella Csillagászati Egyesület beolvadásáról a Társulat Csillagászati Szakosztályába. Az almanach még nem jelent meg. [SRG.]

Dr. R. A. [RÉTHLY Antal]: Meteor. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. 1-15. 977-978. füz. pp. 203-204. Meteor 1933. jan. 17-én. Mándok - Kollár Pál.; Máriapócs - Mátray Mihály.; Pócspetri - Gyulai János beszámolója. [SRG.]

Címképünk: Spirális köd a Vadászkutya csillagképben. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 1-15. 979-980. füz. címlap. [SRG.]

JEANS, James Sir: A Mindenség kezdete. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 1-15. 979-980. füz. pp. 209-214., címlap. Mutatvány Sir James Jeans: A világegyetem című, sajtó alatt lévő munkájából. Fordította: Perczel György. Az eredetivel összehasonlította: Tass Antal. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A rádió légköri zavarainak szakaszossága. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 1-15. 979-980. füz. pp. 241-242. Apró közlemények. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Újabb módszerek az északi fény megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 1-15. 979-980. füz. p. 242. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 1-15. 979-980. füz. pp. 245-246. 1933. jún. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A Nap keltének és nyugtának időpontja. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jún. 1-15. 981-982. füz. pp. 270-275. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jún. 1-15. 981-982. füz. pp. 297-298. 1933. júl. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Alacsony északi fény. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jún. 1-15. 981-982. füz. p. 301. Tromső 1932. márc. 8. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. júl. 1-15. 983-984. füz. pp. 345-347. 1933. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. aug. 1-15. 985-986. füz. pp. 394-395. 1933. szept. jelenségek. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: Bishop-gyűrű Ausztráliában. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. aug. 1-15. 985-986. füz. pp. 397-398. Napkoszorú, haló 1932. júl. 23-án. Bishop Sereno észlelte először 1883-ban. Levélszekrény. Tudósítások. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (41.) = Természettudományi Közlöny 65. 1933. aug. 1-15. 985-986. füz. p. 399. G. S kérdése, milyen mélységig hatol a napfény a tengerbe. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

SOÓS Lajos: A nap fehér fényét alkotó sugarak a tengerbe... = Természettudományi Közlöny 65. 1933. aug. 1-15. 985-986. füz. pp. 399-400. Levélszekrény. Feleletek. (41.) Légköroptikai jelenség. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. szept. 1-15. 987-988. füz. pp. 440-442. 1933. okt. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (49.) = Természettudományi Közlöny 65. 1933. szept. 1-15. 987-988. füz. p. 445. K. D. jún. 5-én a Hold körül gyűrűt látott. [SRG.]

BACSÓ Nándor: Hold-haló tünemény. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. szept. 1-15. 987-988. füz. pp. 446-447. Levélszekrény. Feleletek. (49.) Légköroptikai jelenség. [SRG.]

MENDE Jenő: A kozmikus sugárzás a sztratoszférában. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. okt. 1-15. 989-990. füz. pp. 481-482. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. okt. 1-15. 989-990. füz. pp. 490-491. 1933. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. nov. 1-15. 991-992. füz. pp. 538-539. 1933. dec. jelenségek. [SRG.]

Társulati ügyek. Választmányi ülés 1933. okt. 18-án. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. nov. 1-15. 991-992. füz. p. 540. Az első titkár bejelenti, hogy megjelent Jeans a világegyetem című könyve, amelyet a tagok illetményként megkapnak. [SRG.]

MENDE Jenő: A rádió a stratoszféra kutatásában. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. dec. 1-15. 993-994. füz. p. 581. Összefüggés a Nap tevékenysége és az északi fény között. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. dec. 1-15. 993-994. füz. pp. 588-590. 1934. jan. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A jégkorszak csillagászati magyarázata. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jan. - márc. 1.(189.) pótfüz. pp. 7-19. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Eros bolygó 1930-31-i oppozíciója. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jan. - márc. 1.(189.) pótfüz. p. 48. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Északi fény és mágneses háborgások. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. - szept. 2-3.(190-191.) pótfüz. pp. 91-92. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: A napfoltok és a földmágnességi háborgások. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. - szept. 2-3.(190-191.) pótfüz. pp. 92-94. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Harvard-csillagda lemezgyüjteménye. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. - szept. 2-3.(190-191.) pótfüz. pp. 95-96. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

ZSIVNY Viktor: A henbury-i meteorkráterek és meteorvasak. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. okt. - dec. 4.(192.) pótfüz. pp. 114-121. [PIR.]

Szomszédaink a világűrben. = Tolnai Világlapja 35. 1933. 10. pp. 8-10. [SRG.]

Üstökösök, meteorok, meteoritek. = Vasárnapi Könyv 23. 1933. 2. félév. 2. sz. pp. 8-12. (24-28.) "- Az üstökösök sokáig rejtelmes égitestek voltak. - A meteorok kisebb égitestek, amelyek Földünk légkörében a súrlódás következtében izzókká válnak és elenyésznek. - A meteoritek nagyobb tömegűek, áttüzesedve ugyan, de elérik a földet. - [...] A három nem mindennapi égi tüneményt: az üstökösöket, a hulló csillagokat s az égi köveket a legújabb időkig még a tudósok is egymástól teljesen különböző jelenségnek tartották. Tekintélyes csillagászok azonban a régóta gyűjtögetett tapasztalatok alapján ma már azon a véleményen vannak, hogy ez a három égi jelenség szoros kapcsolatban áll egymással. Általában úgy vélik, hogy az üstökösök testének leglényegesebb része, a magva, meteoritok tömegéből áll. A meteor és a meteorit között pedig nincs lényeges különbség s mind a kettő az üstökösökből hullik le a földre. Csak méretekben van különbség köztük. ..." [HAI.]

Rendkívül nagy és rendkívül kicsiny számok. = Vasárnapi Könyv 23. 1933. 2. félév. 8. sz. pp. 13-15. (125-127.) "- A rendkívül nagy és rendkívül kicsiny számokról és méretekről csak közvetett úton tudunk fogalmat alkotni. - Számítás 1000-ig és 1 millióig. - Távolságok a csillagvilágban. - [...] A következő lépésnél az 1000 X 1000 = 1,000.000 kilométeres mértékegység már jóval túllépi a földi távolságok határait. Hiszen a földgolyó kerülete kerek számban csak 40.000 kilométer, s a Holdnak a Földtől való közepes távolsága sem több 385.000 kilométernél, tehát alig valamivel nagyobb az 1,000.000 kilométer harmadrészénél. A Nap 149 millió kilométernyi távolságával már messze túlesik ezen a határon, s átmérője is nagyobb 1,000.000 kilométernél (1,400.000 kilométer). Az 1,000.000 kilométer ezerszeresével, az 1 milliárd kilométerrel a Naprendszer méreteit mérhetjük föl, bár a szélső bolygóknak a Naptól való távolsága némileg még ezt a mértékegységet is túlhaladja.
Mértékegységünk további ezerszeres megnagyításával, az 1 billió kilométerrel azonban már túljutunk a Naprendszer határain. De még nem érünk el az állócsillagokig. Hogy ezt megtehessük, az utóbbi mértékegységnek még ezerszeresét kell venni, ami ezerbillió kilométert jelent. Itt találjuk Naprendszerünk legközelebbi állócsillag-szomszédait, míg a távolabbi csillaghalmazok és örvénylő csillagködökhöz mértékegységünk további ezerszeres megnagyításával juthatunk el. (1000 x 1000 billió = 1 trillió km.) így az Andromeda csillagköd távolságát a csillagászok 5 trillió kilométerre becsülik. Ennél sokkal nagyobb távolságba a legtökéletesebb szerkezetű csillagászati messzelátóval sem tudunk már ellátni, s így mértékegységünk további megnövelése - bár elméletileg a végtelenségig is lehetséges lenne - semmiféle gyakorlati eredménnyel nem járna számunkra. ..." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 23. 1933. 2. félév. 12. sz. p. 16. (192.) "A Venus-bolygó légköre az újabb vizsgálatok szerint túlnyomóan szénsavból áll. Sem oxigén, sem vízpára nincsen benne s így megdőlt az a régebbi föltevés, hogy felszínén a földi élethez hasonló élet lehetséges lenne." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Saturnus. = Vasárnapi Könyv 23. 1933. 2. félév. 24. sz. pp. 2-4., címlap. (369-372.) "- A naprendszer bolygói közül nagyságban csak a Jupiter múlja fölül. - A Saturnus "gyűrűi". - Időnként felhőszerű fehér folt tűnik fel a bolygónak egyébként egyhangú felszínén. - Legutóbbi feltűnését műkedvelő csillagászok látták meg először. - [...] Gyűrűrendszerétől eltekintve, a Saturnus korongja elég egyhangú képet mutat a csillagászati távcsőben. Weber berlini mérnök és egyben műkedvelő csillagász tehát nagy csodálkozással látta, mikor tükrös teleszkópját ez évi augusztus 3-án a bolygó felé irányította, hogy annak egyenlítője tájékán felhőhöz hasonló, fehér folt terjeng és hamarosan a bolygó korongjának mintegy negyedrészét elfoglalja. ..." A címlap képaláírása: "A Saturnuson észlelt gázfelhő kiterjedése. Az alsó képen, amely egy órával utóbb készült, a gázfelhő teljesen körülfogta az egyenlítőt." [HAI.]

Hasznos tudnivalók. = Vasárnapi Könyv 23. 1933. 2. félév. 24. sz. p. 16. (384.) "A hullócsillag-rajok mindenkor az évnek meghatározott napján jelentkeznek s az eddig ismert 6 hullócsillag-rajhoz f. évi október 9-én egy hetedik csatlakozott. Egyetlen estén mintegy 14 ezer hullócsillag felvillanó fényét látták a káprázatos szépségű égi tűzijáték megfigyelői. A potsdami csillagvizsgáló csillagászai megállapították, hogy az október 9-i hullócsillagraj a régóta ismeretes Giacobini-Zinner-féle üstökös pályáján halad és így ennek az üstökösnek a szétszóródott roncsaiból alakult." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

          1934.

KALMÁR György: A kelet ókori népeinek világéráiról. Adalék az ókori zsidók kronológiájához. Budapest, 1934. Kiadó: Kalmár Gy., Gewürcz F. könyvnyomda. 33 p. Kronológiai kérdéseket tárgyalj történészi és vallási szempontból. Azt a jelentős ellentmondást elemzi, amely egyrészt a keresztény kronográfusok (akik 5560 és 5250 közé teszik a világ teremtését Jézus születése előtt), másrészt a zsidó kronográfusok (aki i. e. 3750-re teszik a világ teremtését) között van. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 144 p. [KSZ.]

LAMBRECHT Kálmán: Herman Ottó élete. Budapest, [1934.] Magyar Könyvbarátok, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 144-146. /Könyvbarátok kis könyve./ Csillagászat: pp. 183-187. Herman Ottó 1888. évi norvégiai útjának Hellre és Sajnovics Jánosra vonatkozó eredményeiről. [REZ.]

  Természettudományi lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományos fogalmainak magyarázata 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 795 p. A csillagászati szócikkeket írták: Detre László, Lassovszky Károly, Móra Károly, Tass Antal, Terkán Lajos. [KSZ.]

"A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1934-ik közönséges esztendőre. Harmincnegyedik évfolyam [Debrecen, 1933.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 30-38. Bolygók. Jupiter holdjainak állása 1934-ben. Jupiter holdjainak fogyatkozása 1934-ben. A fényesebb fundamentális csillagok középhelyei 1934.0-ra. [KSZ.]

DETRE László: Az 1932/33. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 39-44. [KSZ.]

STEINER Lajos: A rádióvisszhangok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 45-51. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1933-ban. Borda J. Ch. (1733-1799.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 79-80. "Az a mérték- és súlyrendszer, melyet ma úgyszólván az egész világ elfogadott, amely a francia forradalom rettenetességei között született meg, jórészt Borda Jean Charles francia matematikust vallja apjának. [...] Ő találta föl a csillagászati szögmérőt, a délvonal meghatározására és a neve után elnevezett reflexió- és repetícióközöket [! ismétlőkör]. 1779 február 20-án halt meg. Szülővárosa, Dax, 1890-ben emlékére szobrot állított." [HAI.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1933-ban. Legendre A. M. (1752-1833.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 85-86. "Egyike volt annak a három matematikusnak, akik Párizst több mint két nemzedéken keresztül a matematika központjává avatták. Legendre, Lagrange és Laplace egykorú működése a francia tudományosság történetének legszebb lapjait tölti be. Adrien Marie Legendre 1752 szeptember 18-án született Toulouseban.
A College Mazarimban elvégezve tanulmányait, huszonötéves korában a párizsi katonai iskola tanára lett. Első jelentős értekezését a vonzásról 1783-ban adta közre, amely megszerezte neki az akadémiai tagságot. Négy évvel később Cassini és Mechain társaságában azokat a geodetikai munkákat vezette, amelyek a párizsi és a greenwichi csillagvizsgálók együttműködését voltak hivatva szolgálni; ebből az alkalomból Londonban is megfordult és kültagja lett a Royal Society-nek..." [HAI.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1933-ban. 1633. június 22. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 90-91. "Az az eskü, amely ezen a napon, háromszáz esztendővel ezelőtt Galileo Galilei ajkairól a római Minerva-kolostorban elhangzott, adott arra a mondásra alkalmat, mely még évszázadok múlva is kedvenc tárgya volt írónak, festőnek. Az agg Galilei az eskü elmondása után lábával dobbantva, halkan mondotta volna: Eppur si muove, és mégis mozog a Föld. Kétségtelen, hogy mese az egész, de jellemző a későbbi korok felfogására, a tudományos kutatás szabadságával szemben gyakorolt kényszerrel kapcsolatban..." [HAI.]

Az 1933-ban elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-108. "...Elkin, W. L., asztronómus, a Yale-egyetem kiérdemesült tanára, május 29-én, 78 éves korában. 1896-1910 között a Yale-obszervatórium igazgatója volt (p. 101.).; [...] Porter, J. G., asztronómus, a cincinatti-i egyetem tanára és az obszervatórium igazgatója, április 15-én, 81 éves korában. Behatóbban tanulmányozta a csillagok saját mozgását és az üstökösök pályáját (pp. 105-106.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

Neves természettudósok születési és halálozási napja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-133. Havi lebontásban közölt lista számos a csillagászathoz kapcsolható személy adataival pl.: "1643. Január 5. - * Newton I., minden idők egyik legnagyobb fizikusa, a gravitáció törvényének felfedezője, a differenciálszámítás megalapítója, a tükrös teleszkóp szerkesztője; + 1727 március 31. (p. 109.).; [...] 1845. Január 9. - * P. Fényi Gyula S. J., csillagász, a Nap felületén végbemenő tünemények fizikájának kutatója; + 1927 december 21. (p. 109.).; [...] 1592. Január 22. - *
Gassendi P., francia természettudós, csillagász, a Merkúr Nap előtti átvonulásának (1631 november 7) első megfigyelője; + 1655 október 14. (p. 100.).; [...] 1840. Január 23. - * Abbe K. E., fizikus, asztronómus, a Zeiss- féle optikai művek vezetője; 1905 január 14. (p. 110.).; [...] 1564. Február 15. - * Galilei Galileo, olasz csillagász, a modern fizika megalapítója, a Föld mozgásának tanítója; + 1642 január 8. (p. 111.).; [...] 1473. Február 19. - * Kopernikus M., német származású lengyel csillagász, rendszere a modern asztronómia alapköve; + 1543 május 24. (p. 112.).; [...] 1859. Február 19. - * Arrhenius S., svéd fizikus és kémikus, a fizikai kémia egyik úttörője; nevezetes kozmogóniai elmélete is; + 1927 október 2. (p. 112.)..." Stb. [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1933-ban. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 135-139. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Damjanichs-utca 42. (p. 137.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest. Svábhegy. (p. 139.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllöi-út 121. (p. 139.)." [HAI.]

Szakosztályok. g) "Stella" csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 144. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap első szerdáján. Dr. Tass Antal, ügyvezető alelnök, l. Választmány. Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium asszisztense. Budapest, 1, Svábhegy. Intézőbizottsági tagok: P. Angehrn Tivadar, a kalocsai csillagvizsgáló intézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Bay Zoltán, egyetemi ny. rk. tanár. Szeged. Hajts Lajos, ny. tábornok. Budapest, X, Halom utca 22. Oltay Károly, műegyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1, Horthy Miklós-út 63.
Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1, Pasaréti-út 51. Dr. Pékár Dezső, l. Választmány. Dr. Rhorer László, l. Választmány. Szilágyi Béla, pénzügyminiszteri miniszteri tanácsos. Budapest. Dr. Terkán Lajos, az Asztrofizikai Obszervatórium obszervátora, egyetemi m. tanár. Budapest, Sváb hegy." [HAI.]

UJJ Gyula: Élet más világokon. Ujj Gyula tanár, gépészmérnök: (Budapest) előadása. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1933. junius 4-10-ig Budapesten tartott XLI. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Az állandó központi választmány megbízásából szerkesztette dr. Gorka Sándor, egyetemi ny. r. tanár, a központi választmány titkára. Budapest, 1934. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda r.-t. Pécsett. pp. 324-325. "...Minden Nap körül van egy zóna, amelynek hőmérséklete az életre kedvező. Minden bolygó szintén átmegy ezen a hőmérsékleten. A többi életfeltételek is a legtöbb esetben teljesülnek. Naprendszerünkben jelenleg a Vénusz van abban az állapotban, hogy életet hordhat. A nagy bolygók valószínűleg még hosszú idő multán lesznek életre alkalmasak. Az élet kifejlődése a legkevésbbé megoldott probléma eddig. [...] élő csirák az egyik égitestről eljuthatnak a másikra s így benépesülhet minden, arra alkalmassá vált bolygó..." [HAI.]

M. J. [MENDE Jenő]: Albedo. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 21. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Albedo, csillagászati. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 21. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Asztrofizika. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Asztrometria. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

S. B. [SIMON Béla]: Asztroszeizmológia. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillaghalmazok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 98. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok fejlődése. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 98-99. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok helymeghatározása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-100. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok mozgásának meghatározása a színképből. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 100-101. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagok összsugárzásának mérése. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-102. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok sajátmozgása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 102. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok szerkezete. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 102-103. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagok színe. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 103-104. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagok színképtípusai. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 104-105., 2 tábla. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok színképtípusainak összefüggése a csillagok fizikai tulajdonságaival. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 105-106. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok távolsága és színképe közötti összefüggés. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 106. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok távolságmeghatározása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 106-107. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagrend. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 107-108. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagsugárzás. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 108-109. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagsugárzásmérés a színkép korlátolt szakaszában (csillagászati fotometria). In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-110. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagsugárzás tényezői. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 110-111. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Albedo. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 21. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Albedo, csillagászati. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 21. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Asztrometria. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Asztrofizika. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

S. B. [SIMON Béla]: Asztroszeizmológia. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillaghalmazok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 98. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok fejlődése. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 98-99. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok helymeghatározása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-100. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok mozgásának meghatározása a színképből. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 100-101 [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagok összsugárzásának mérése. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-102. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok sajátmozgása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 102. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok szerkezete. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 102-103. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagok színe. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 103-104. Benne: Színindex. p. 694. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok színképtípusai. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 104-105., 1 t. Benne: Asztrospektroszkópia. p. 47., Csillagosztályok. p. 107. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok távolságmeghatározása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 106-107. Benne: Csillagtávolság. p. 111. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagrend. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 107-108. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagsugárzás. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 108-109. Benne: Napállandó. p. 532., Spektrálfotometria, Spektrálkolorimetria. p. 668. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagsugárzásmérés a színkép korlátolt szakaszában (csillagászati fotometria). In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-110. Benne: Asztrofotometria. p. 47. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagsugárzás tényezői. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 110-111. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Égbolt fényessége. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 136. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Égimechanika. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 136-142. Benne: Efemeris és efemeris számítás., Háromtest problémája. p. 317., Kéttest problémája. p. 401., Precesszió. p. 605. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Egyenlítői koordináták. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 143-144. Benne: Égi koordináták. p. 136. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Északi fény. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 204. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Évszak. Csillagászati. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 206-207. Benne: Égi koordináták. p. 136. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Extragalaktikák, a Tejút-rendszeren kívül fekvő csillagrendszerek. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 209-211. Benne: Spirális köd. p. 672., Világegyetem expanziója. p. 774. [SRG.]

N. K. [NOVOBÁTZKY Károly]: Fénygörbülés. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 236. [SRG.]

F. M. [FORRÓ Magda]: Fénysebesség. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 238. [SRG.]

Sch. R. [SCHMID Rezső]: Flash-spetrum a Nap kromoszférájában. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 241. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Földmágneses pólusok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 264. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Gömbhalmazok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 303-304. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Hold. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 340-341. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Hold hatása az időjárásra. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 341. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Hulló csillagok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 348. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Intezitáselosztáseloszlásmérés a csillagok színképében (csillagászati spektrálbolometria és spektrálfotometria). In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 359-361. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Intersztelláris tömegek. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 361-364. [SRG.]

SZ. M. [SZECSŐDY Miklós]: Invariábilis inga. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 364. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Jupiter. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 382-383. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Kettős csillagok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 401-404. [SRG.]

A. T.: Kisbolygók. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 410. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Kozmikus elnyelés. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 429. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Kozmikus por. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 429. [SRG.]

F. M. [FORRÓ Magda]: Kozmikus sugárzás. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 430. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Ködfoltok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 431-433. Benne: Csillagködök. p. 98. [SRG.]

N. T - G. P. [NEUGEBAUER Tibor - GOMBÁS Pál: Kvantumelmélet. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 451-459. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Magellán-felhők. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 493. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Mágneses teodolit. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 494-495. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Mars. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 501-502. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Merkur. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 512. [SRG.]

N. K. [NOVOBÁTZKY Károly]: Merkur periheliummozgása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 513. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Nap. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 531-533. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Nap elektromos sugárzása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 533. Benne: Napfelület. p. 538. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Napfelület jelenségei. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 533-535. Benne: Kromoszféra. p. 441. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Nap fizikája. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával.