A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája - Online

A csillagászat
magyar nyelvű bibliográfiája


azaz
a szakcsillagászat, az amatőrcsillagászat, a csillagászattörténet, a csillagászat oktatása,
a csillagászati ismeretterjesztés és az űrkutatás – űrhajózás csillagászati kapcsolatú,
magyar nyelven nyomtatott irodalma a kezdetektől napjainkig

vagyis

könyvek, évkönyvek, könyvrészletek, folyóiratok, tanulmányok, közlemények,
cikkek, nagyobb híradások könyvészeti adatai és lelőhelyei.




Főszerkesztő:

Sragner Márta szakbibliográfus, könyvtáros
Csorba Győző Megyei Könyvtár — Pécs
()


Főszerkesztő-helyettes, technikai szerkesztő:
Keszthelyi Sándor amatőrcsillagász — Bucsu
()


Munkatársak:

Dr. Almár Iván Budapest — ALM.
 Sopron — AAJ.
ifj. Bartha Lajos Budapest — IBQ.
Blumberger Zoltán Szécsény — BRZ.
Farkas Gábor Farkas Budapest — FGF.
+ Fleck Alajos Pécs — FLA.
Fődi Andrásné Nagyszénás — FAN.
Fődi Attila Székesfehérvár — FŐA.
dr. Gazda István Budapest — GAI.
Gulyás Erzsébet Jászberény — GER.
Gyarmathy István Debrecen — GYI.
Hadobás Sándor Rudabánya — HAD.
Halmai István Martfű — HAI.
Hevesi Zoltán Kaposvár — HEV.
Horányi Gábor Budapest — HOR.
Dr. Illés Erzsébet Budapest — IER.
Illés Tibor Szeged — ITI.
Jandó Attila Egervár — ATA.
Keszthelyi Sándor Bucsu — KSZ.
+ Kiss Gyula Sopron — KGY.
Kiss Szabolcs Tápiószecső — KIS.
Kocsis Antal Királyszentistván — KOC.
Kovács Gergő Báránd — GKG.
Kovács Sándor Ferenc Pilisvörösvár — KSF.
Kunos László Székesfehérvár — KUN.
Maróti Tamás Budapest — MAT.
Marton Géza Budapest — MRG.
Mojdisz István Békéscsaba — MOJ.
Mucsi Dezső Szentendre — MUD.
Nagy Róbert Gödöllő — NRO.
Osvald László Litér — OSI.
Perkó Zsolt Nagykanizsa — PZS.
Piriti János Nagykanizsa — PIR.
+ Ponori Thewrewk Aurél Budapest — PTA.
Presits Péter Budapest — PRP.
Rezsabek Nándor Budapest — REZ.
Ronecz Tamás Sajószentpéter — RON.
Sragner Márta Bucsu — SRG.
Dr. Szabados László Budapest — SOL.
Szauer Ágoston Szombathely — SZU.
Dr. Szenkovits Ferenc Kolozsvár — SZF.
Takács Zsolt Budapest — TZS.
Dr. Tóth Imre Budapest — TIM.
Tuboly Vince Hegyhátsál — TUV.
Válas Péter Budapest — VLP.
Vaskúti György Vaskút — VSK.
Veres József Etyek — VEJ.
Vigh Lajos Paks — VGH.
Dr. Zsoldos Endre Budapest — ZSE.



A személyesen kézbevett, áttanulmányozott és leírt tétel végén a leírást végző munkatárs nevének rövidítése látható zárójelben.
A * csillaggal is megjelölt tételt az illető még nem látta, csak más forrás említette.

Az anyaggyűjtés kezdete: 2003. április 5.

Az adatgyűjtést szervezetten végezzük, az állandóan bővülő szerkesztett
adatbázist az Interneten folyamatosan láthatóvá tesszük.

Az adatbázis minél teljesebbé tételéhez szívesen várjuk a javaslatokat,
kiegészítéseket, javításokat a főszerkesztő címére. A munkába bekapcsolódni
kívánó munkatársak ugyanitt jelentkezhetnek.

A szerzőknek, a kiadóknak, a terjesztőknek vállaljuk kiadványuk (könyvük, folyóiratuk, cikkük) szakszerű bibliográfiai leírását, az adatbázisba tételét és internetes megjelentetését, ha elküldik anyaguk egy példányát erre a postacímre: Sragner Márta 9792. Bucsu Rohonci utca 22.

Az adatbázis tételeit más helyen közzétevők: szíveskedjenek feltüntetni, hogy segítségükre volt „A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája” és nevezzék meg a felhasznált tételeket gyűjtő munkatársainkat.

A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája (Csimabi) tételei alapján (szerző, cím, folyóirat adatai, stb.) a könyvtárakban megkereshetők a tanulmányok. A bibliográfiában közölt írások közül sok elérhető az interneten is, a keresőprogramok segítségével. Webcím (URL) megadását nem tartjuk helyesnek, mert ezek csak bizonyos ideig létezhetnek. Ez alól a következő kivételeket tesszük: 1./ MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár), amelynek az OSZK (Országos Széchényi Könyvtár) ad otthont, nagyrészt könyveknek. 2./ EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis), melyet az OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztálya tart fenn és időszaki kiadványokat (nagyrészt folyóiratokat) mutat meg. Az EPA által archivált anyagokat a Csimabi megmutatja, a „távoli hozzáférésűeket” nem, mert utóbbiakat a szerkesztőségek kezelik. 3./ MTAK (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ) Repozitóriuma, a REAL (REpository of the Academy's Library) által közzétett hazai szakcikkek, könyvek, folyóiratok csillagászati anyagait is megmutatjuk, amennyiben a tétel már szabadon hozzáférhető. Mindhárom adatbázis ilyen módon elérhető anyagára a tétel elején (és balra) elhelyezett papírlap kis ikonja figyelmeztet, amelyre kattintva megnyílik a teljes dokumentum.


Csimabi

Utolsó frissítés:   

Webprogramozás:
PTE Egyetemi Könyvtár

.:. Bibliography of Astronomy in Hungarian Language .:.
Az oldal 800x600-ra és M$ roller 4-re optimalizált,

A bibliográfia jelenleg
82.813
tételt tartalmaz!

Az oldalon való kereséshez
nyomd meg a Ctrl+f billentyűkombinációt
!


Bármely évszámra kattintva az abban az évben megjelent kiadványokat érheted el!


[1538]   [1558]   [1561]   [1562]   [1569]   [1571]   [1572]   [1573]   [1575]   [1576]   [1578]   [1579]   [1580]   [1581]   [1582]   [1583]   [1584]   [1585]   [1586]   [1587]   [1588]   [1589]   [1590]   [1591]   [1592]   [1593]   [1594]   [1595]   [1596]   [1597]   [1598]   [1599]   [1611]   [1621]   [1624]   [1626]   [1629]   [1631]   [1641]   [1642]   [1643]   [1644]   [1645]   [1646]   [1649]   [1650]   [1651]   [1655]   [1660]   [1662]   [1664]   [1665]   [1668]   [1669]   [1675]   [1677]   [1678]   [1679]   [1681]   [1682]   [1683]   [1684]   [1685]   [1711]   [1734]   [1753]   [1757]   [1772]   [1774]   [1775]   [1777]   [1780]   [1781]   [1782]   [1784]   [1785]   [1789]   [1790]   [1791]   [1792]   [1794]   [1795]   [1796]   [1797]   [1798]   [1801]   [1802]   [1803]   [1806]   [1808]   [1809]   [1814]   [1815]   [1816]   [1817]   [1818]   [1819]   [1820]   [1821]   [1822]   [1823]   [1824]   [1825]   [1826]   [1827]   [1828]   [1829]   [1830]   [1831]   [1832]   [1833]   [1834]   [1835]   [1836]   [1837]   [1838]   [1839]   [1840]   [1841]   [1842]   [1843]   [1844]   [1845]   [1846]   [1847]   [1848]   [1849]   [1850]   [1851]   [1852]   [1853]   [1854]   [1855]   [1856]   [1857]   [1858]   [1859]   [1860]   [1861]   [1862]   [1863]   [1864]   [1865]   [1866]   [1867]   [1868]   [1869]   [1870]   [1871]   [1872]   [1873]   [1874]   [1875]   [1876]   [1877]   [1878]   [1879]   [1880]   [1881]   [1882]   [1883]   [1884]   [1885]   [1886]   [1887]   [1888]   [1889]   [1890]   [1891]   [1892]   [1893]   [1894]   [1895]   [1896]   [1897]   [1898]   [1899]   [1900]   [1901]   [1902]   [1903]   [1904]   [1905]   [1906]   [1907]   [1908]   [1909]   [1910]   [1911]   [1912]   [1913]   [1914]   [1915]   [1916]   [1917]   [1918]   [1919]   [1920]   [1921]   [1922]   [1923]   [1924]   [1925]   [1926]   [1927]   [1928]   [1929]   [1930]   [1931]   [1932]   [1933]   [1934]   [1935]   [1936]   [1937]   [1938]   [1939]   [1940]   [1941]   [1942]   [1943]   [1944]   [1945]   [1946]   [1947]   [1948]   [1949]   [1950]   [1951]   [1952]   [1953]   [1954]   [1955]   [1956]   [1957]   [1958]   [1959]   [1960]   [1961]   [1962]   [1963]   [1964]   [1965]   [1966]   [1967]   [1968]   [1969]   [1970]   [1971]   [1972]   [1973]   [1974]   [1975]   [1976]   [1977]   [1978]   [1979]   [1980]   [1981]   [1982]   [1983]   [1984]   [1985]   [1986]   [1987]   [1988]   [1989]   [1990]   [1991]   [1992]   [1993]   [1994]   [1995]   [1996]   [1997]   [1998]   [1999]   [2000]   [2001]   [2002]   [2003]   [2004]   [2005]   [2006]   [2007]   [2008]   [2009]   [2010]   [2011]   [2012]   [2013]   [2014]   [2015]   [2016]   [2017]   [2018]   [2019]   [2020]   [2021]   [2022]   [2023]  



          1538.

SZÉKELY István: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n [Krakkó, valószínűleg: 1538. Hieronymus Vietor.] [30] p. Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere látható. A címlevél után előszó olvasható. A tizenkét hónap szerinti öröknaptárt a Cisiojanos, majd hét rövid fejezet követi: A vasárnapok betűiről, Officia mensium, Sol in signis Zodiaci, Az aranyos számról, A húshagyatról, A húshagyatról való tábla, Az újholdnak megleléséről. A művet A kottáról címmel a magyar számnevek zárják. A hónapokra szóló rigmusok incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava hév pecsenyével. Kanyaró Ferenc az egyes naptári hónapok végén olvasható rigmusokat disztichonoknak, "klasszikus ízű" magyar hexametereknek gondolta, amelyek megelőzték Sylvester János híres klasszikus mértékű magyar verseit. Horváth János ezzel szemben megállapította, hogy e sorok ritmikusak ugyan, de nem minősíthetők klasszikus verseknek.
A Cisiojanos szövege pedig prózának látszik, amely helyenként egyezik a középkori nyelvemlékekben (Peer-kódex, Thuróczy kódex) található csíziókkal és az 1590-i kolozsvári Cisio módosításával került át a későbbi magyar naptárakba. A legrégibb nyomtatott magyar nyelvű naptárunk kiadási évének tekintetében bizonytalanság van. Évszám nincs feltüntetve a köteten. Az évszám hiánya indokoltnak tűnhet, mivel öröknaptár és nem egy adott évre szóló kalendárium. Már Szabó Károly megállapította a betűtípusok alapján, hogy e mű Hieronymus Vietor krakkói nyomdájában készült, és úgy vélte, hogy az 1538-nál később nem jelenhetett meg. Az előszó szavait - kit jó néven ha veendenek, többre és nagyobbra ennek utána igyekezünk - ugyanis Székely Istvánnak két 1538-ban megjelent jelentősebb munkájára (Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság; Istenes Énekek) vonatkoztatta.
Így - Szabó Károly szerint - e naptárának ezelőtt kellett volna megjelennie: "teljességgel nem kételkedhetünk a felől, hogy ezen kis kalendáriom nyomtatási idejét 1538 előttre, vagy legalább is 1538 elejére kell helyeznünk" - írja 1876-ban. Székely István 1538-ban került Szikszóra iskolamesternek, ahol több tankönyvet írt. Itt születik a Szikszai oskolabeli gyerekeknek, és az öröknaptár előszavában is "vélém, hogy valamit használnék az magyarul olvasó gyermekeknek" ajánlással nekik szánja a könyvet. A könyvészeti kutatás inkább az 1538-as kiadást valószínűsítette, más évszámokra tett utalások nem meggyőzőek. A címlapon látható fametszetes címer, amely a harmincas évek krakkói nyomtatványaiban még ép, e kiadványon már sérült - a keret jobb felső sarka és a kettőskereszt középső szárának jobb oldala ki van törve - mint ahogy az Székely 1548-ban megjelent Zsoltár könyvén is látható.
Varjas Béla megállapította, hogy a nyomtatvány már a Vietor-műhelynek a magyar helyesíráshoz kiegészített betűkészletével, tehát az 1540-es években készülhetett (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 63.).; Krakkóban, Hieronymus Vietor könyvnyomdász adta ki, a Szikszón, Olaszliszkán és Göncön működő Benczédi Székely István protestáns (a krakkói egyetemre 1529-ben még obszerváns ferences rendi barátként, azaz katolikusként érkezik. Krakkóból már lutheránus lelkészként jön haza. A protestáns vallás hazai két nagy ága közül az 1540-es évek végén a kálvinizmust választja) iskolamester és prédikátor: magyar nyelvű öröknaptárát.
Ez a legelső nyomtatott magyar nyelvű naptárunk. Közli az év 12 hónapjának magyar neveit, a hó napjainak számát, majd hetenként és naponként a nevezetesebb névünnepeket. Jelzi az évszakok kezdetét, azt hogy a Nap melyik csillagképben jár, mikor kel és nyugszik. Az aranyos szám és a vasárnapi betűk külön táblázatokban közlése biztosította, hogy a naptárt bármelyik évben használhatták. Ezzel számították ki a mozgó ünnepeket és az újhold feltűnésének idejét is. A könyv végén megtaláljuk magyarul a számjegyek sorát: egytől húszezerig. [KSZ.]


          1558.

[1] KALENDÁRIUM az 1558. esztendőre. Red. Paul Fabricius. - [2] Prognosztikon. Bécs, 1557. [Raphael Hoffhalter?] Naptár és prognosztikon. Paul Fabricius udvari matematikus és csillagász a XVI. század második felében a bécsi egyetem tanára volt. Számos naptárt szerkesztett, amelyek nemcsak latinul és németül jelentek meg Bécsben, hanem Prágában csehül is kiadták. Fabricius 1558. január 1-én Nádasdy Tamás nádorhoz írt levelében arról panaszkodott, hogy egy bizonyos nyomdász Fabricius naptárát (ephemerides) egy idegen prognosztikonjával és nem az övével adta ki magyarul (meam Ephemeridem et alienum prognosticum expressit Hungarice, ... prognosticon meum Hungaricum non prodierit). Fabricius magyar naptárából és az ismeretlen idegen magyar nyelvű prognosztikonjából, amely nyilván 1558-ra szólt és Bécsben készült, nem maradt fenn példány.
Lehetséges, hogy az ismeretlen nyomdász Raphael Hoffhalter volt, akinél ez időben a nyomdászatot Huszár Gál tanulta, és akinek a műhelyében ezekben az években magyar nyelvű nyomtatványok, közöttük naptárak is készültek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 137.) [KSZ.*]


          1561.

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1561. esztendőre.] [Bécs, 1560. Raphael Hoffhalter.] [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. E nyomtatványból csak a naptárnak maradt fenn hét levélnyi töredéke. A januári hónapversnek az incipitmutatóra utaló és kikövetkeztethető kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Fazakas József és Sajó Géza megállapították, hogy a naptárt az 1561. évre szerkesztették és Bécsben, valószínűleg Raphael Hoffhalter műhelyében nyomtatták. Itt ugyanis a következő évben hasonló kalendárium készült. Ez utóbbit Bornemisza Péter fordította Tomasz Piotrkowczyk latin nyelvű munkájából, és lehetséges, hogy már ez az 1561-es kalendárium is így készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 159.) [KSZ.*]

          1562.

[1] KALENDARIOM es az aegh forgasabol valo igaz itiletek, Ky az Craccai Piotrcoui Thamas szerzese szerind forditatek magiarra, Pesti Bornemissa Peter Deak altal. Az edes iduözitö vrunk Iesus Christus születesenek M.D.LXII Eztendeiere. Az hodnak fogiatkozasa lezen szent Iacab hauanak 15 napjan [A címlapon fametszet: a Hold.] Az felseges Roa’y Chazarnak engedelmöböl Bechbe niomtata Raphael Hofhalter. - [2] (Igaz iöuendö itiletek Christvs vrunk születese vtan valo M.D.LXII eztendönek szolgaltatasara. Az Craccai Piotrcoui Thamas iudicioma szerint, szerzetek pesti Bornemissa Peter deak altal. Venus chyllag ez eztendönek igazgatoia Iupiter penig segitö tarsa. Bechbe niomtata Raphael Hofhalter.) Bécs, [1561.] Raphael Hofhalter. [48 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen, végén hiányos példány ma nem található, és csak Hodinka Antal, valamint Dézsi Lajos leírása alapján ismert.
Eszerint a naptár címlapját Magyarország fametszetű címere díszítette, amely a prognosztikon címlapján megismétlődött. Ez utóbbi hátán állt Bornemisza Péter ajánlása Bécs 1561. szeptember 30-i kelettel Zríni Miklós úrnak ... őfelsége hű tanácsának, fő tárnokmesterének és Baranya vármegye ispánjának. A naptárhoz szükséges számításokat Tomasz Piotrkowczyk krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. Nevét Kovács Imre egy korábbi sajtóhiba miatt "Tiotrcovi"-nak írta. Schulek Tibor, aki az unikumot már a két világháború között hiába kereste a Batthyányak körmendi gyűjteményében, Bornemisza Péter közreműködését a magyar naptárak kiadásában tanára, Paul Fabricius hatására vezette vissza. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 165.) [Espenak szerint 1562. július 16-án 03.29 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]


          1569.

[1] JUDICIVM magyar nyelven, mind a béczi, mind a crackai judiciumokból egybe gyüjtöttet és megtolmáczoltattot Christus születése vtan 1569. esztendöre. - [2] Practica ez esztendöre 1569. Az crackai és beczi practikábol egybegyüjtöttet. Kolozsvár, 1568. Heltai. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány a legrégibb Magyarországon nyomtatott naptár. Töredékét, amely ma nem található, Kanyaró Ferenc áztatta ki Heltai Gáspár műhelyében készült kötésből. A táblában javítgatásokkal és törlésekkel teli kézirat-töredéket is talált, amely arról tanúskodott, hogy a naptárt krakkói és bécsi minták nyomán maga Heltai állíthatta össze. A nyomtatvány eredetileg két külön címlappal ellátott részből, a tulajdonképpeni naptárból és jövendöléseket tartalmazó prognosztikonból állott. Formátumát Kanyaró tizenhatod rétben határozta meg. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 257.) [KSZ.*]

          1571.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: KALENDARIVM az egnek forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe es mastani Vrunk Iesus születetesse vtan MDLXXI esztendöre curelouiai Szanizlo Iacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudicioma szerent E. G. altal magiarra fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, az felseges Rom. Chászar kegielmes engedelmeböl. Bécs, [1570.] Stainhoffer. [50 levél]. Naptár és prognosztikon. A ma már csak a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött múlt századi kéziratos kivonat alapján ismert nyomtatvány címlapján Magyarország címere volt látható. A prognosztikon külön címlapja azonos volt az első címlappal, csak a fordító E(gyedúti) G(ergely) nevére történő utalás maradt el. A prognosztikon elején N. Mikaczius három verse állt: (1) Ad ... Nicolaum Telegdinum lectorem et canonicum - (2) Ad authorem - (3) Ad lectorem.
Ezt követte a fordító ajánlása: Az én tisztelendő és bizodalmas uramnak és patronusomnak, Thelegdi Miklósnak, a nemes esztergomi káptalannak lektorának Egieduthi Gergely. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A Telegdinek szóló ajánlás szövegét kiadta Stettner György. A kalendáriumot Stettner (Zádor) György még az eredeti nyomtatvány alapján írta le Toldy Ferenc és Szabó Károly már csak az említett kéziratos másolatot ismerte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 273.) [KSZ.*]

Kalendárium 1571-re. Debrecen, 1570. Komlós András. XVI. századi adat alapján feltételezhető. Naptár. Gulyás Pál figyelt fel arra, hogy Komlós András debreceni nyomdász egyik 1570-ben megjelent kiadványának címlapján díszítésként naptárjegyeket alkalmazott. Ebből Gulyás arra következtetett, hogy Komlós berendezkedett naptárak nyomtatására, de ezekből nem maradt fenn egyetlen egy sem. A naptárjegyek ilyen másodlagos felhasználása igen szokatlan. Lehetséges, hogy talán éppen azért került erre sor, mert eredeti rendeltetésüknek megfelelően, naptárban ezekben az években nem használták Debrecenben. Ennek ellenére feltételezhető, hogy már Komlós is nyomtatott naptárakat, de példány nem maradt belőlük. A naptárak, mint elavuló használati nyomtatványok, különösen ki voltak téve a pusztulás veszélyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 276A.) [KSZ.*]

          1572.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: (KALENDARIVM, az egnek forgasabul megh smert es el rendelt praktikaiual eggietembe, az mastani urunk Iesus szöletese után M.D.LXXII. esztendure curelouiai Sztanizlo Iacobeius mester, Crakkai Academianak Astrologiai iudicioma szerin E. G. altal magiarra mastan fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtattott, az fölseges Romai Chászar kegielmes engödelmeböl.) Bécs, [1571.] Stainhofer. [48 levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen példány címlevele és utolsó levele hiányzik. Feltehető, hogy a címlapon itt is a magyar címer állt, akárcsak az előző évi kiadásban, a cím pedig megegyezett a prognosztikon külön címlapján olvasható címmel.
A naptárrész után áll a prognosztikonra is vonatkozó belső címlap, amelyet a fordító Gregorius Egieduthinus ajánlása követ Antonio Verantio archiepiscopo ecclesiae metropolitanae Strigoniensis ... patrono, ami után a prognosztikon szövege következik. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Stanistaw Jakobeius z Kurzelowa krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. Az egyes hónapokra jellemző rigmusok forrásait Szilády Áron abban a De proprietatibus duodecim mensium című költeményben találta meg, amely a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben keletkezett munkájára vezethető vissza. A fordítás és az átdolgozás feltehetően Egyedúti Gergely munkája. Kovács Imre a változatos és gazdag prognosztikon tartalmát ismertette. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 294.) [KSZ.*]


          1573.

[1] [KALENDARIUM az 1573. esztendőre Jacobeus Sztaniszlótól.] - [2] (Practic, az az: az egeknec forgassábol, és Czillagoknac iarasabol szözettet iöuendülés, Christus Wrunknac születésénec vtánna valo esztendöre. 1573. Az Iacobeus Sztaniszlo Mestertöl. Crackoban. A Mars Planeta Wra ez esztendönec. Ivpiter és Venus tarsai.) [Kolozsvár, 1572. Heltai Gáspár.] [58] p. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány egyetlen ma ismert példányának címlapja hiányzik. (1) Az égbeli tizenkét iegyek [Kos, Oroszlan, Lövő, Bika, Szüz, Back, Kettőssec, Mértéc, Vízöntő, Rác, Scorpio, Halac] után következik a naptár, amelynek végén vásárjegyzék A sokadalmok címmel.
Az első részt a holdfogyatkozásról szóló híradás zárja [Ez estendoben, M.D.LXXIII. Leszen egy tellyes Ecclipsis: Az az, A Hóld besötütetic, á bokor Czillagnac, á Sárkánnac, feiénel: 19. wyiára, és Sciopulusra 30. Mint eszt meg láttyuc á Karáczon Hauánac tellyes voltában, Annac az Hólnapnac 8. napián. Leszen pedig felic szinte 10. orakort éyel. Minut. 31. Tudnia ilic á 8. napnac köuetkezö éyen. - Mikoron á Hóldnac nagy fogyatkozássa leszen. Mert az Ecclip. á kezdeti leszen 8. orak estue. A közepi leszen 10. orak. Az vége leszen 12. orakort. Az ö tellyes hoszsza leszé 3. oraig, m. 42. Es á hold ieszen fekete mayd egy egész oraig, minde viiágoság nelkül.]. A prognosztikon önálló címlappal kezdődik. A naptárról elsőnek Waltherr László adott hírt, akinek közlését mások is átvették.
Toldy Ferenc a mű szerzőjének "Szaniszló Jakab mestert" tartotta, és megjegyezte, hogy Jankovich Miklós látta ugyan, de címlapja nem lévén a kiadás helyét nem tudta meghatározni, a könyvdíszek alapján mégis Heltai Gáspár nyomtatványának tulajdonította. Szabó Károly átvette Toldy adatát és ezt az 1573-i lappangó naptárt a szerző, Stanislaw Jakobeius z Kurzelowa alapján a bécsi sorozat folytatásának gondolta. Szinnyei József Szabó tévedését folytatva a két előző naptáréhoz hasonlóan ennek fordítóját is Egyedúti Gergelyben jelölte meg. Közlésében ráadásul még sajtóhiba is csúszott (1573 helyett 1593 áll), amit később mások is átvettek.
Tolnai Gábor részletesen leírta az ismét előkerült példányt, és a betűtípusok valamint a nyomdadíszek alapján megállapította, hogy Kolozsvárott 1572-ben Heltai Gáspár műhelyében készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 315.) [Espenak szerint 1573. december 8-án 19.14 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.]


          1575.

HELTAI Gáspár: Chronica az magyaroknac dolgairol: mint iöttec ki a nagy Scythiaból Pánnoniában, És mint foglaltác magoknac az országot: És mint birtác aszt Hertzegről Hertzegre, Es Királyról Királyra, nagy sok tusakodássockal és szantalan soc viadallyockal, Mellyet Heltai Gaspar meg irta Magyar nyelven. Es ez rendre hoszta, Az Bonfinius Antalnac nagy könyvéből és egyeb Historias könyvekből, nem kiczin munkával. Colosvárott 1575, Heltai G. A kinyitott könyvben a lapok bal oldala számozatlan, csak a lapok jobb oldalán van oldalszámozás. Az utolsó számozott oldal: 208 p. Csillagászat: p. 32. jobbra: [Szent István királyról] "Az ö halálának utána nagy tsudák és veszedelmek lönek. Mert sok városok és faluk meg-égének, föld-indúlások-is lönek. Két napot-is látának az égbe.";
p. 67. jobbra: "Azonközbe egy Cometa, auagy üsteges czillag támada az egen. Es ne soc nap mulva meg hala az iámbor Lajos király, kit meg siratá mind az egész ország. ... Lőn Lajos királynac halálla mikoron irnanac Christus-Wrunknac halála vtán mindőn iránac, 1382."; p. 109. balra: [Hunyadi Jánosról] "Az ő halálát sok jelek mutatták-meg annak előtte. Mert az elött egy üstökös tsillag támada az égbe, és marada vagy harmintz napig ’s a t. E’ lön a’ vége az jámbor vitéz Hunyadi Jánosnak, Magyar Országnak Gubernátorának.";
p. 143. jobbra: Esztergomi János érsek nagy palotát épített. "Azon palotában az eggyik hoszszú falon renddel szépen mind meg-íratta vala szép és drága festékekkel mind a Magyaroknak Öseket, a’ Scithiai Hertzegeket, annak-utána a’ Királyokat. Nem íratta vala pedig a’ Királyoknak képeit tsak Mátyás Királyig, mikoron ö élt, hanem Mátyás Király uánn-is egynehány ablakot íratott-meg; mellyet valami Prognosztikumból, avagy a’ tsillagoknak járásából vett jövendö-mondásból, és úgy akarta az ö utána valóknak azok a’ képek által jelenteni, mi vólna jövendő ez országban."; p. 164. jobbra: [Hunyadi Mátyás királyról] Napfogyatkozás Bécs megszállása évében Klaustronamburg. "És a’ kastély, melly a’ híd’ végén vala, a’ föld felé, a’ sok nyomorgatás utánn meg-adá magát Szent-György havába [1484. ápr.], melly napon olly setét Ecclipsis jön, hogy nappal sok helyen látszanának a’ tsillagok az egeken.";
p. 164. jobbra: "Mikoron pedig Mátyás Király az esztendönek a’ kezdetiben, mikoron írnának Krisztus Urunk születésének utánna 1485 meg-akarná szállani Bétset, elöször meg-láttatá a’ tsillagoknak forgását, és azoknak forgása szerént úgy kezde Bétsnek vítatásához."; p. 168. balra: "És e’képpen akara Mátyás Király Magyar Országból Olasz országot tsinálni, és mindenütt kerestete tudós népeket, kik az égi forgáshoz, és a’ tsillagoknak járásához tudnak vala..."; p. 171. jobbra: Harcok előtt a csillagnézők véleményét is kikérte. "Annak-utána Mátyás király megkérdvén a’ tsillag nézőket...";
p. 172. jobbra: [Német Újhely ostroma.] "Harmad napra annak-utána (mert az egeknek szerentsés forgását várta vala-meg) ő maga-is Mátyás Király be-méne Újhelybe."; p. 178. balra: A budai palotában a piac körül "egy-egy faragott oszlopot akara állatni, és az oszlopnak az oldalában akarta az Lektornak székit helyheztetni, holott a’ Doktorokat el-akarta rendelni mind végig, minden oszlop mellett a’ letzkéknek ólvasására, ... az hetedik mellett az hetedik Lektor az Astronomiát." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 360.) [KSZ.]


          1576.

[1] IVDICIVM magyar nyeluen: az 1.5.7.6. Esztendöre, mellyic 13. hónac fénye és Bissextilis leszen. Ez Esztendönec Vra leszen Saturnus, társa Mercurius, tanátsadóia Mars. Ez Esztendöben az Hold fenye el vesz Oktobernec 8. napian 2 orakór 24. gradicz az [Kos ábrázolás] [A címlap jobb oldalán egy alulról nagyrészt elfogyott Hold rajza], Szebenbe. Heusler Marton Altal. - [2] PRACTICA AZ 1. 5. 7. 6. Esztendőre Christus vrunknac és üdvezitőnknec születése vtán, melly 13, hólnapi és Bissextilis leszen. Szebembe, [1575.] Heusler Márton. [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A kalendárium "B" ívének több példányát Hellebrant Árpád kötéstáblából áztatta ki, a megjelenés helyét azonban sem ő, sem Dézsi Lajos nem tudta megállapítani. A betűtípusok, a naptárjelek és a papír vízjele alapján Borsa Gedeon szebeni nyomtatványnak határozta meg.
Megállapítását utóbb igazolta a címlappal együtt előkerült "A-D" ív, amelyet Jakó Zsigmond ismertetett. A kalendárium egyidejű latin kiadása is megjelent. Ez feltünteti a naptár kiszámítójának és a prognosztikon írójának, Stanislaus Jacobeius Cureloviensisnek nevét is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 364.) [Espenak szerint 1576. október 7-én 22.26 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]


          1578.

  MISOCACUS, Wilhelm: Prognosticon. Prognosticon az wy Cometa felöl valo Iöuendülés, mely ez el múlt 1.5.77. Esztendöben Sz. András hauában tetzet meg Iöuendöltetöt Dantzkába az Vilhelmus misocakus Mester által, És dedicáltatot az Felséges és hatalmas Istuán Királynac, Lengyel ország Királlyánac. Nyomtattot Magyar nyeluen Colosuarat Heltaj Gaspárne Mühellyebe. 1.5.78. Esztendöben [A címlapon metszet a táj feletti üstökösről: csóvája balra húzódik, a látóhatárral párhuzamosan] [16 levél]. 31 p. Értekezés az üstökösökről. A címlevél hátán a mű tartalmi beosztása olvasható. A következő levélen a szerző ajánlása Báthori István lengyel királynak: A felséges és hatalmas fejedelemnek István királynak ... Vilhelmus Misocakus dantzkai astrologus hívséges és alázatos szolgálatját ajánlja mint kegyelmes fejedelmének. A mű hat fejezetből áll.
Ebből az első beleolvad az ajánlásba, az utolsó külön címet is visel: Ez mostani 1577. esztendei cometanac allapattyáról és ielensegéröl, ki Sz. András hauánac 12. napyán tetzöt fel. Toldy Ferenc e művet a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának, a végén csonka példánya alapján ismertette Szabó Károly is csak ezt a példányt látta. Leírása kiegészíthető a Fraknói Vilmos által könyvtáblából kiáztatott töredék alapján, amely ma az Országos Széchényi Könyvtárban található. Az ismeretlen szerző Wilhelm Misocacus álnévvel Observationes astronomicae pertinentes ad novam cometam qui visus est jam anno 1577 címmel Gdanskban 1578-ban adta ki művét.
A könyv a számozatlan 16-17. oldalán írja [az 1572-es szupernóváról]: "1572. Esztendőben Sigmond Lengyel Király halála vtán wy Czillag tetzéc meg nagy, Sz. András hauában, üsteke nem vala, sok fele szinbe változot, mert sárga szint, néha feyért, néha vereset mutatot, Az eghen kedig mely Czillagot Casseopeyánac ueueznec annac szekibe lőn maradása, ki az töb Czillagoknac iarasa szerént el nem nyugot, henem azon helybe látzot meg mind addig a míg el veszet vgy mint hat holnapig: Efféle Cometát az Astrologusoc Rosanac hiyác mert keréc formáya, üsteke nelkül vagyon, Mellyből Királyoknac, nagy Wraknac halalat és nagy változassokat iöuendülnec, miuel hogy kedig az Eghbeli iegynec kit Bikánac neueznec, 10 gradusa alat fenlic vala ez a Rosa czillag, mely iegy alat Russia és Polonia vagyon kegyetlen dulassokat és rablassokat ielent vala." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1600., 414.) [KSZ.]

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1578. esztendöre, Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1577. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A bártfai tanács 1579 elején kelt felterjesztésében felsorolta a helyi nyomdász, David Gutgesell addig készült termékeit. Ezek között szerepel: calendaria. Ez az adat elsősorban az 1579-re szóló magyar nyelvű kalendáriumra vonatkozik, de mivel az említett szöveg kifejezetten több naptárról szól, már korábban megjelent kiadványra is lehet gondolni. Megerősíti ezt a feltevést a bártfai nyomdász 1578. szeptember 12-én a kassai tanácshoz intézett levele, amelyben arról írt, hogy működését naptárak nyomtatásával kezdte.
Ezek feltehetően magyar nyelvűek voltak, mivel a XVI. századból Bártfáról csak ilyen kalendáriumok ismeretesek. Gutgesell műhelye 1577-ben kezdett dolgozni, és bizonyosra vehető, hogy már ennek az esztendőnek végén kinyomtatta ezt az 1578-ra szóló naptárat. Bibliográfiai adataira (szerző, cím, terjedelem stb.) a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 372.) [KSZ.*]


          1579.

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1579. esztendöre Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1578. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványból ma példány nem ismeretes, de megjelenését több korabeli forrás is bizonyítja. Az egyik a bártfai tanács felterjesztése II. Rudolf 1579. február 8-i rendeletére, amelyben sommásan felsorolták David Gutgesell sajtójának addigi termékeit. Ezek között szerepeltek már naptárak: Calendaria. Kassa város levéltárában is maradtak fenn erre a naptárra vonatkozó adatok. Gutgesell 1578. szeptember 12-én kelt levelében arról írt a kassai tanácsnak, hogy mellékelve ajándékként megküldi az 1579-re szóló kalendáriumát. Ennek számításait Kassa város földrajzi helyét véve alapul egy krakkói tudós végezte.
A tanács 1578. szeptember 15-i ülésén a naptárt bemutatták, a fenti levelet felolvasták és október 29-én a naptárakért tíz rénes forintot fizettek ki jutalomként Gutgesellnek. A levél teljes szövegét Kemény Lajos közölte. A fennmaradt 1581-i és 1583-i bártfai kalendáriumok címlapjuk szerint valóban a kassai "meridiánt" vették alapul. A bibliográfiai adatokra (szerző, cím, terjedelem stb.) is e későbbi kiadásból lehet következtetni. A hallei Egyetemi Könyvár egyik kötetének táblájából előkerült egy bártfai kalendárium prognosztikonjának néhány levélnyi töredéke. Ennek csillagászati adatai kétségtelenül hibásak, mégis ehhez az évhez állnak legközelebb. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 401.) [KSZ.*]

  [1-2] PÉCSI Lukács: KALENDARIVM. Es ez mostani M.D.LXXIX. Esztendöben törtenendö neminemü dolgokrul: Annac fölötte, az idönec naponkent köuetkezendö allapattyarul, iratot Itelet. Irta Slovacivs Peter Craccai Astrologus. Magyarra fordetotta Peechi Lukach. Ez esztendöben, ide mi felénc, á Napba és á holdba, semmi fogyatkozas nem leszen. Nyomtatattot nagy Szombatba. 1579. [Telegdi nyomda.] [44 levél]. Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptár. Az ezt követő, önálló címlap nélküli prognosztikon Pécsi Lukács verses ajánlásával kezdődik: Matthaeo Poklostoi, praeposito Sagiensi. Ez után olvasható A keresztyén olvasónak című előszó. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Esztendőknek, minden időknek kezdetét áldjad. Pécsi Lukács, a nyomdatulajdonos Telegdi Miklós munkatársa, a nagyszombati nyomda vezetője volt.
Ezzel a naptárával indította meg a nagyszombati kalendáriumsorozatot, amely 1579-től valószínűleg minden évben megjelent. A sorozat minden ismert tagja azonos nyelvű, formátumú; szerepel rajtuk Pécsi Lukács neve, aki a XVII. század elejéig folyamatosan Nagyszombatban működött. A kalendáriumok szerkezete, könyvdíszeik is megegyeznek, és az újabban előkerült töredékek mind szervesen kapcsolódnak a sorozat korábban ismert tagjaihoz. A XVI. század utolsó 23 évére kiadott naptársorozat kilenc példányból, kettő korábbi leírásokból ismert, míg tizenkettő feltételezhető. A szakirodalom általában elfogadja, hogy a naptár minden évre megjelent. A kalendáriumokat mind Pécsi Lukács fordította, szerkesztette 1579-től 1588-ig Piotr Slovacki (Slovacius), 1589-től Valentinus Fontanus, 1599-től Bernhard Kracker krakkói csillagászok eredetijébol.
Az 1594-1598 közötti naptárak szerzősége bizonytalan. Pécsi látta el azokat is ajánlással és rigmusokkal. Ennek az 1579-re szóló kalendáriumnak az impresszumában kivételesen ugyanaz az évszám szerepel, amelyre a naptár szól. Ennek oka talán a nyomda működésének kezdetén előfordult késés, amiért a kalendárium csak a tárgyév elejére készülhetett el. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 441.) [KSZ.]


          1580.

Judicium magyar nyelven az 1580. esztendöre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1579. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. David Gutgesell bártfai nyomdász a korabeli adatok szerint biztosan készített naptárt az 1578, 1579. és az 1581. évekre. Ezek alapján joggal feltételezhető, hogy a kalendárium erre a közbeeső, 1580. esztendőre is megjelent. A nyomtatvány bibliográfiai adataira a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 425.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIUM mind az praktikaiaval egietembe ez ielen 1580. esztendöre az Craccay astrologus, Slouatius Peter mester itileti szerint iratatoth, mastan pedig Gradnay Thamas forditasabul magiarul niomtattatot. Az fölseges romai chaszarnak kögielmes engedelmebeöl Bechben Apffel Mihali niomtatta. [2] (Kalendarivmnak utolso resze, ki praktikanak mondatik, meliben ennechani orszagoknak tertinendeo dolgai es essety minden napi ideonec forgasiual vannak meg irva ez mastani 1580. esztendoere az craccai astrologus Slouacius Peter mester itelete szerint, mastan a Gradnay Tamas forditassabul magiarul nyomtattatot.) Bechben, [1579.] Appfel. [44 levél]. Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes. A címlapon Magyarország fametszetes címere állt.
A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után ajánlás következett: Stephano Radetio, episcopo Agriensi ... moecenati suo. Ennek aláírója a fordító, Thomas Gradnay de Jazka. E nyomtatvány egyetlen, ma lappangó példányát Hodinka Antal ismertette, nagyobb könyvészeti pontossággal pedig Dézsi Lajos írta le. A naptárhoz szükséges számításokat Piotr Slowacki krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 427.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és itéletek az ég forgása szerint 1580. esztendöre.] [Detrekő, 1579.] [Manczkouit] [Bornemisza]. [40 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Csak az "E" ív első négy levelének kiáztatott alsó harmada maradt meg. Az első levél töredékén olvasható: "magyarra fordittatott. Ivpiter mellett Satvrnus fogja fökeppen birni ez Esztendöt, Venvs kedig mind kettönec szolgal". Ilyen beosztású a prognosztikon címlapja Mantskovit Bálint 1582. évre kiadott naptárában is, amely ugyancsak az "E" ív első lapján kezdődik. A töredékes címlevél hátán az előszó vége olvasható könyvnyomtató Manczkouit Bálint aláírással. A további három levél töredéke a prognosztikon eleje. A bolygók állása megfelel az 1580. esztendőnek: a Bécsben 1580. évre nyomtatott naptár prognosztikonján is ez áll: Jupiter Saturnusszal ennek az esztendőnek fő uralkodó csillagai, Venus pediglen a megmaradt holdfogyatkozásnak okaiért mind kettőnek szolgálattal leszen.
E töredékben is van célzás holdfogyatkozásra. Hogy Mantskovit Bálint mint Bornemisza Péter nyomdásza naptárt készített 1580-ra, az Bornemisza 1580. február 18-án Detrekőből Máriássy Pálhoz írt leveléből is következtethető: Im küldtem mégis négy kötött kalendáriumot (kihúzott olvashatatlan rész), ossza ki barátainak. Kapi Ferenc uramnak is két könyvet, a negyedik és ötödik részt és két kalendáriumot. Ennek alapján már Schulek Tibor, Fitz József és Koltay-Kastner Jenő következtettek arra, hogy Bornemisza vagy nyomdásza Mantskovit 1580-ra naptárt nyomtatott. Az 1582. esztendei kalendáriumának nyomtatásáról maga Mantskovit megjegyezte: kire is az bécsi könyvárusok immár egy néhány esztendőtől fogva kértek. Bornemisza nyomdája, amelyben Mantskovit dolgozott, 1579-től 1584-ig Detrekő várában működött. Mantskovit neve itt fordul elő legelőször. Származása, korábbi működése és az időpont, amikor Bornemisza szolgálatába lépett, ismeretlen.
Az Evangéliumok és epistolák kiadás és a betűtípusok azonossága ugyanis kétségtelenül bizonyítják, hogy Bornemisza nyomdásza volt. Ura halála után egy ideig még Detrekőn nyomtatott, de már 1585-ben Galgócon a ferencesek egykori kolostorában, majd 1588 és 1589 fordulóján, Vizsolyban rendezte be műhelyét és úgy látszik Vizsolyban is halt meg 1596-ban. Fametszetei ezután részben Jakob Klöss bártfai nyomdájába kerültek, bár a vizsolyi műhely még néhány évig, 1599-ig működött. Mantskovit tevékenységével részletesen Gulyás Pál foglalkozott. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 434.) [Espenak szerint 1580. január 31-én 21.34 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1580. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1579. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Zelliger Alajos tévesen említett példányt az Országos Széchényi Könyvtárból. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 442.) [KSZ.*]

[Öröknaptár iskoláskönyvben.] [Nagyszombat, 1580 körül. Telegdi nyomda.] [24 + ? levél]. Öröknaptár és latin-magyar szójegyzék. A műnek csak töredéke maradt fenn. amely a Cisioianus második felét (június hónaptól), valamint fogalmi csoportonként rendezett latin-magyar szójegyzék egy részét tartalmazza. A csízióban minden egyes hónapról hatsoros magyar verset közöl, amely más XVI. századi kalendáriumban nem található. Az első megmaradt rigmus július hónapra szól, és az incipitmutatóra utaló kezdősora: Asszonyunk Mária azonban erede. A nyomtatvány feltehetően egy iskoláskönyv típusának emlékét őrizte meg. A nyilvánvalóan hibás nyomatban téves a lapok sorrendje. A betűtípusok tanúsága szerint a töredék a nagyszombati nyomda készletének 1583-ban történt átöntése előtt (1578 és 1583 között) készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 471A.) [KSZ.*]

          1581.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven az eghi Czillagoknak forgásokról, és idöknek szám-tartássokról, ez 1581. Eztendöre, mely Embolismalisnak mondatik, 13. vy Hóldual: Petrvs Slovacivs M. által irattatot és számláltatot fél horára, és az Cassai Meridianussara. Ez Eztendöben két Hold töltén lészen Ecclypsis, de az Cassai Horizont fölöt eggik tetzik czak meg, vgy mint, Bodog Asszony hauanak 19. napián 10 ho: m: 14. enel, az Sarkany czillagnak farka mellett, az Orozlány iegynek 9. grad: m: 33. Az masik Ecclypsis Nap nyugat felé tetzik meg. Bartfan, Dauid Guttgesel. [A címlapon metszet: az Oroszlán ábrája, rajta egy fekete Hold rajza] - [2] (Prognostikon, az az: az egnek forgasabol valo itélet ez 1581. embolismalis eztendöre ... az krackai Slovacius Péter mester irásából magyarrá fordeitatott.) Bartfan, [1580.] Guttgesel. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványnak csak az első két íve maradt fenn. A prognosztikon rész önálló címlappal kezdődik.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - az azonos kivitelű és beosztású 1583-i kiadás alapján - négy íven 32 levél volt. Ennek első felét Fraknói Vilmos áztatta ki könyvtáblákból A hónapok rigmusait König György ismertette. Végső forrásukat Szilády Áron a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben írt versében látta. Különböző közvetítéssel e rigmusok számos más régi magyar naptárba is bekerültek. Kovács Imre úgy találta, hogy a bártfai kalendáriumok versei az 1571-1572-i bécsi naptárakból megrövidítve vannak átvéve. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 449.) [Espenak szerint 1581. január 19-én 21.23 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Ez megerősíti, hogy az irodalomban közölt címlapképek 1561-nek is olvasható évszáma helyesen: 1581.] [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1581. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1580. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 450.) [KSZ.*]

Kalendárium és itélet az 1581. esztendőre. Detrekő, 1580. Mantskovit, Bornemisza nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt töredékek tanúsága szerint Mantskovit Bálint 1580-ra és 1582-re kalendáriumot nyomtatott Detrekőn. Feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű naptárt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 455A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1581. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1580. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 472.) [KSZ.*]

          1582.

Judicium magyar nyelven az 1582. esztendőre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1581. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt példányok tanúsága szerint David Gutgesell bártfai nyomdász 1581-re és 1583-ra magyar naptárt adott ki. Miután ezeknek alakja, terjedelme és szerzője ugyanaz, joggal feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló tartalmú és kivitelű kalendáriumot. Valószínűleg erről a nyomtatványról emlékezett meg Cornides Dániel katalógusában: "Calendarium Julianum anni 1582. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 478.) [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1582. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1581. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbenső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 480.) [KSZ.*]

[1] [KALENDÁRIUM az 1582. esztendőre.] - [2] (Iteletec, Az eg forgasa szerint: ez MDLXXXII Esztendöre. Az Krakai Fö Academianak Astrologusa Slovacivs Peternec Irasabol: Magyarra forditatott, Nihol Sliuonius Mathe irasabol meg elegyitetet.) [Detrekő,] [1581. Mantskovit,] [Bornemisza nyomda.] [52 levél]. Naptár és prognosztikon. Csak egyetlen, csonka példány és néhány töredék maradt meg. A csonka példányból hiányzik a naptár címlapja, ajánlása és január első fele. A prognosztikonból feltehetően csak az utolsó levél hiányzik. A napok számoszlopa mellett üres hely van bejegyzések számára. A naptár végén: A hold és nap fényinek elveszéséről. A prognosztikon önálló címlevele után Mantskovit Bálint könyvnyomtató ajánlása Czobor Pál és ... Czobor Márton uraimnak, Sasinban lakozóknak 1581. szeptember 21-i kelettel. Minden hónap fametszetes hónapábrázolással kezdődik. Ezeknek antik hagyományokra visszanyúló eredetét Borzsák István mutatta ki.
Bornemisza Péter nyomdája 1579-1584-ig Detrekő várában működött, s minthogy Mantskovit az ő szolgálatában állt, ezt a naptárt ott adhatta ki. Szabó Károly és nyomában Kovács Imre tehát tévesen tartották Galgócot illetve Semptét a nyomtatás helyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 487.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1582. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1581. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 495.) [KSZ.*]

          1583.

[1] IVDICIVM Magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben; Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendőre: Slovacivs Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Esztendöben az Cassai Horizontban. Bartfan, David Gutgesel. - [2] (Prognosticon az eghi czilagokbol Christus Wrunk születése vtán 1583. eztendöre Slovacivs Peter, az krackai hires neues academiának fö astrologusának irásábol magyarra fordeitatot.) Bartfan, [1582.] Dauid Gutgesel. [32 levél].
Naptár és prognosztikon. A naptár után álló prognosztikonnak külön címlapja van. A hónap-versnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. Az egyes hónapokra szóló kis verseket König György részben e kiadás felhasználásával közölte és ismertette. Ezt a kalendáriumot Szebenben újra kiadták. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 500.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIVM es ez ielen valo 1583. esztendey practika mynd az egh forgasaban, ideonek valtozasaban es orszagokban valo teortenetekkel eggietemben, melliet az Slouatius Peter Mester Craccai Astrologus iteleti szerent, mastan Pal Sebestyen magyarul fordeitotta. Az feolseges Romai Czyaszarnak kegyelmes engedelmeböl. Beczben Apffel Mihali niomtatta. - [2] (Az kalendariomnak vtolso resze, mely practikanak neueztetik, es egynehany orszagoknak teortenendeo dolgait es esetit az minden napi ideoiarasokkal egietembenn magaban foglalia ez ielen valo 1583. esztendeore, melliet Slouatius Peter mester itileti szerent mostan Pal Sebestien magiar nielure fordetot.) Beczben, [1582.] Apfell. [43 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes, a címlapról azonban fénykép maradt fenn. Ezen Magyarország fametszetes címere áll. A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után verses ajánlás következett: Carmen dedicatorium ad ... Joannem Izdenczi, in praesidio Jaurinense ... capitaneum et liberorum ... Francisci Jakusith tutorem, amelynek aláírója a fordító, Sebastianus Pal, theol. stud. E nyomtatványt Hodinka Antal ismertette (a Batthyányiak könyvtárában található példány alapján), majd nagyobb könyvészeti pontossággal Dézsi Lajos írta le. A sokáig elveszettnek hitt kalendárium egy árverésen bukkant fel. 2007-ben Perger Péter írta le az újonnan előbukkent, majd ismét magántuladonba került unikumot. Farkas Gábor Farkas 2012-ben adott elemzést a Győri Tibor tulajdonában lévő könyvritkaságról. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 503.) [KSZ.]

Kalendárium és prognosztikon az 1583. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1582. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 515.) [KSZ.*]

[1] IVDICIVM magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben, Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendöre: Slouacius Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Eztendöben az Cassai Horizontban. Czebembe, George Greus. - [2] (Prognosticon, az eghi chilagokból ...) Czebembe [1582.] Greus. [40 ? levél]. Naptár és prognosztikon. - A nyomtatvány tartalma és beosztása megegyezik a Bártfán megjelent kiadással. A kalendárium végéről - az említett bártfai kiadás szövegét véve alapul - valószínűleg nyolc levél hiányzik. A megtalált első két ív ismertetése során felmerült az a feltevés, hogy azt nem az erdélyi Nagyszebenben, hanem a Sáros megyei Kisszebenben nyomtatták.
A szöveg ugyanis egyezik az azonos évre szóló bártfai kalendáriummal, a cassai délre van számítva és a nyomdász, George Greus Nagyszebenben ismeretlen. Sennowitz Adolf Kisszebent, mint nyomdahelyet meggyőzően cáfolta. Valójában a Kassára kiszámított bártfai naptárt Nagyszebenben egyszerűen újra kinyomtatták. A nyomdász, Georg Greus az 1581-1582 években, valamint 1584-ben Nagyszebenben dolgozott. E naptár töredéke is az ő egyik, bár Brassóban készített munkájának kötéstáblájából került elő. Az 1882-ben rendezett budapesti könyvkiállítás nyomtatott katalógusa említett egy 1589-re szóló szebeni magyar naptárt. A közlést átvette Havass Rezső.
Más forrásban azonban ez a kiadás nem szerepel, és példány sem ismeretes belőle. Az idézett leírás megegyezik ezzel az 1583-ra szóló kalendáriummal, amelynek ismertetésére éppen néhány évvel a könyvkiállítás előtt került sor, amikor Szabó Károly a Nemzeti Múzeum Könyvtárának megküldte a Kolozsvárott kiáztatott két csonka példány egyikét. Bizonyos tehát, hogy a kiállításon az 1583-ra szóló naptár szerepelt, és csak a katalógusban nyomták az évszámot tévesen 1589-nek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 520.) [KSZ.*]


          1584.

  [1] KALENDARIOM, es az Egeknec s Chilagoknac forgasabol, az Idönec naponkent valo allapatyarul, es egyeb dolgokrul valo itelet M.D.LXXXIIII [1584] esztendöre, Mely Bissextilis es Embolismalis. Magyarra fordettatot Slovacivs Peter mesternec Krakcai Astrologusnac irasabol. Nyomtatta Nagy Szombatba, Otmar Balint. - [2] (Az egeknec es chillagoknac forgasabol valo itilet MDLXXXIIII esztendöre.) Nagy Szombatba, [1583.] Otmar, [Telegdi nyomda.] [38 levél].
Új-naptár és prognosztikon. A címlapon Magyarország címere látható. A naptár beosztása és tartalma megegyezik az 1589-ben megjelent kiadással. A prognosztikon a naptár után külön címlappal következik. A fordítást - akárcsak a többi XVI. századi nagyszombati naptárnál - Pécsi Lukács végezhette. A naptár már az új időszámítás szerint készült. Ez a kalendárium a XVI. század egyetlen olyan nagyszombati nyomdaterméke, amelyen nyomdász neve (Otmar Bálint) szerepel. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 531.) [HAI.]

[1] [KALENDARIUM az 1584. esztendőre.] - [2] Egh jarasi jeuendo mondás az Vr Christus 1584. eztendeyere. Austriaij Stadius Gergy mestörteul zöröztetöt. Vij varat, Nyomtatta Manlius Janos. [1583.] [40 + ? levél] Németújváron kiadott ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Egyetlen, címlevél nélküli és végén is csonka példánya ma már nem található. A prognosztikon önálló címlevele után Joannes Manlius ajánlása következett Francisco de Nadasd, perpetuo comitatus terrae Fogaras et Castriferrei Németújvár október 12-i kelettel. Hodinka Antal szerint az ajánlás Nádasdy Tamásnak szólt. A címleírás Dézsi Lajos nyomán történt. Georg Stadius a grazi Stiftschule matematikus-csillagásza az évenkénti naptárt hivatalból szerkesztette. Manliusnak ugyanekkor kiadott német naptárából arra lehet következtetni, hogy e magyar naptár is az ó- és új-naptárt egyaránt magába foglalta. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 535.) [KSZ.*]

          1585.

Kalendárium és prognosztikon az 1585. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1584. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 550.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1585. esztendőre.] [Németújvár, 1584. Manlius.] [24 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak a csonka "C" ív maradt fenn, amelyben augusztus hónap csonkán, szeptember, október és november egészben megtalálható. A Régi kalendárium és az Új kalendárium párhuzamosan fut. A korábbi irodalom 1591. évi naptárnak tartotta, Fazakas József azonban megállapította a vasárnapok számozásából, hogy csak 1585-re szóló naptár lehet. Ugyanakkor a betűtípusokból és cifrákból igazolta, hogy Joannes Manlius műhelyében nyomtatták, amely ekkor Németújvárott működött. Valószínű, hogy az akkori szokás szerint a naptárt prognosztikon is követte. Bizonyos, hogy Manlius ezen kívül 1584-re és 1593-ra is nyomtatott magyar nyelvű kalendáriumot, ezért feltételezhető, hogy más évekre is készített naptárt, amelyeknek azonban semmilyen emléke sem maradt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 557.) [KSZ.*]

          1586.

[1-2] IVDICIVM magyar nyelven, Az mij Wrunk Christusnak születése vtán 1586. Eztendöre, mely ez Világ teremtésétöl fogua az 5548. Eztendö. Slovacivs Peter d. az Krackai Academianak fö Astrologusa altal irattatott es szamlaltatot fel horara. Ez Eztendöben sem az Napban, sem az Holdban Eclypsis nem leszen minalunk. Krackoban, Petricouius Andras által. [1585.] Petricouius. [8 + ?] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványból csak a naptárrész eleje maradt fenn, de az is hiányosan. A márciusi hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Kertek bányásznak, szölők metszésnek örülnek. A kalendáriumot részletesen ismertette Boris Bálent. Ez a ma ismert utolsó magyar nyelvű kiadvány, amely a XVI. században Krakkóban készült. Nyomdásza Andrzej Piotrkowczyk. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 568A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1586. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1585. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 570.) [KSZ.*]

          1587.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1587. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1586. Telegdi nyomda.] [40 ? levél] Új-naptár és prognosztikon. Csupán egy hibás lenyomat két levélnyi töredéke ismeretes e nyomtatványból. Ebben a lapok szövege nem megfelelő sorrendben követi egymást. A szövegből megállapítható, hogy a naptár 1587-re készült. Jellegzetes kurzív betűtípusa alapján a nagyszombati naptársorozatnak tagja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 589.) [KSZ.*]

          1588.

Judicium magyar nyelven az 1588. esztendőre. Bártfa, 1587. Gutgesell. Korabeli adat alapján feltételezhető. Ó-naptár és prognosztikon. Rudolf király 1588. augusztus 28-án kelt leirata felrótta Bártfa városának, hogy az ott működő nyomda naptárai a régi időszámítást követik. Ebből feltételezhető, hogy David Gutgesell 1588-ra, sőt talán az 1584-1587. években is készített kalendáriumot a régi időszámítás szerint, bár ez más adattal nem bizonyítható. Nem vonatkozhat a királyi parancs az ismert 1583-ra nyomtatott naptárára, mert az új időszámítást 1583. október 1-től vezették be. Rudolf levele nem maradt hatás nélkül: az 1588 végén nyomtatott és 1589-re szóló bártfai kalendárium már párhuzamosan mindkét naptárt közölte. A nyomtatvány adatai a korábbi bártfai naptárak analógiájára támaszkodnak. Feltehetően erre a naptárra vonatkozik Cornides Dániel katalógusában: "Ultimi anni Calendarium Julianum. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 592.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1588. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1587. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 600.) [KSZ.*]

          1589.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven, Christus Wrunknak születese vtán 1589. Eztendöre. Fontanvs Balint M., az Krakai fö Oskolában rendeltetet Astrologus által irattatot es számláltatot Fél Horára es az Cassai délre. Az Hóldnak maid harmad része meg homalyosodik, az Halak iegye álat, Kis Aszszony hauanak [25.] napian, es estue ... horakor m: ... kezdetik el, es tart ... horaig ... minut: Sarga es zöld szábaso színü leszen. [A címlapon metszet: két hal ábrázolásán elhelyezkedő, felső harmadában sötét telihold] - [2] [Prognostikon.] [Bártfa, 1588. Gutgesell.] [32 levél] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a naptárhoz tartozó első két íve maradt fenn, de a második csonka. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A naptárhoz szükséges számításokat Valentinus Fontanus krakkói csillagász végezte el. Ő írta a prognosztikont is. A címlap nem tünteti fel a nyomtatás helyét, de a korábbi bártfai kalendáriumokkal történt összevetés alapján bizonyos, hogy ez is David Gutgesell műhelyében készült. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - a fenti azonos tartalmú és beosztású kiadások alapján - négy íven 32 levél lehetett. A naptár az új időszámítás szerint készült, de azzal párhuzamosan közli a régit is (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 604.). [A címlapon említett Kisasszony (augusztus) havi holdfogyatkozás napja, kezdetének és végének időadata más - olvashatatlanul halvány - színnel nyomtatott. Espenak szerint 1589. augusztus 25-én 18.46 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1589. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1588. Káptalani nyomda.] [40?] Új-naptár és prognosztikon. A csonka naptárrész után magyar nyelvű ajánlás következik Stephano Feierküi episcopo Nittriensi Nagyszombat 1588. november 1-i kelettel. A levél csonkasága miatt hiányzik az aláírás, de az ajánlás szövegéből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Pécsi Lukácsé. Ez után következik az ugyancsak csonka prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 619.) [KSZ.*]

          1590.

Kalendárium és prognosztikon az 1590. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1589. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 631.) [KSZ.*]

CISIO magyar nyelven. Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda. Öröknaptár. E műnek, amely a Kolozsvárott 1592-ben megjelent magyar Cisio első kiadása volt, egyetlen példánya sem ismert. Szabó Károly az 1592-i kiadás ajánlásának 1590. május 27-i dátuma alapján föltételezte, hogy a Cisio már ebben az évben is megjelent, de azt bibliográfiájában ennél az évnél nem vette fel. A korábbi kiadás létezését az ajánlás idézett dátuma mellett az 1592-i kiadás címlapján olvasható újólag kiadatott megjegyzés is bizonyítja. Jankovich Miklós említette a kolozsvári Cisiónak egy állítólagos 1580-i kiadását. Adatát Szabó Károly kétkedéssel ugyan, de átvette. Jankovich idézett dolgozatában azonban tévesen áll az 1590-i első kiadás évszáma helyett 1580. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 643.) [KSZ.*]

          1591.

[1-2] [KALENDÁRIUM és practica az 1591. esztendőre.] [Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda.] [48 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. E nyomtatvány "C" ívének több töredékes példánya ugyanazon könyvtáblából került elő. A betűtípusok és a papír vízjegyének tanúsága szerint a kolozsvári Heltai-műhelyből származik. A naptárhoz csatlakozó Practica című részben utolsó helyen 1590-ben történt események olvashatók. A töredékeket először Toldy Ferenc ismertette 1853-ban, és az Akadémia könyvtárának ajándékozta. A január 9-re előrejelzett holdfogyatkozás az új naptár szerint számolt 1591. esztendőben valóban megtörtént (Ponori Thewrewk Aurél szóbeli közlése). (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 646.) [Espenak szerint 1591. január 9-én 18.08 UT-kor telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] CALENDARIUM es az Mostani M.D.LXXXXI esztendőben történendő neminemü dolgokrul, Annac fölötte az idönek naponkent köuetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Fontanus Balint irasabul Magyarra fordetotta Peechi Lvkach. Nyomtatatot nagy Szombatba Anno M. D. LXXXXI. [A címlap fametszetén: a Hold.] - [2] [Prognosztikon.] [Nagy Szombatba, MDLXXXI [helyesen: 1590.] Káptalani nyomda.] [34 levél]. Új-naptár és prognosztikon. A naptárból ma már csak a prognosztikon négy levele maradt fenn. Ennek élén Pécsi Lukács előszava A nemes, nevezetes és bőséges Magyarországnak végházaiban helyeztetett vigyázó hadnagyoknak és minden rendbeli, vitézlő, erős férfiaknak Nagyszombat 1590. október 6-i kelettel. Ebben a török elleni harcokról is írt, s megbecsülést kívánt azoknak a vitézeknek, akik az özvegyekért, árvákért és hazánkért éltüket kiadják.
Az egyetlen teljes példányt, amelyet a Batthyány-család körmendi könyvtára őrzött, Dézsi Lajos írta le pontosabban. Ez a példány ma már nem található, csak egy pannonhalmi töredék, amely a "D" ív négy levelét tartalmazza. A címlapon található 1591-es évszám helyett nyilván 1590 a nyomtatás éve, amit a prognosztikon keltezése és a naptárak előállításának gyakorlata megerősít. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 649.) [KSZ.*]


          1592.

Kalendárium és prognosztikon az 1592. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1591. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 669.) [KSZ.*]

CISIO Magyar nyeluen rend szerint napoknak meg szamlalasarol igazan rendeltettet. Adattatot ez melle ez vilag teremtesetöl foguan valo röuid Chronica. Debrecenben, 1592. [Csáktornyai] [20 levél] Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere. Ennek hátán kezdődik az öröknaptár, amellyel párhuzamosan halad a csízió-rigmus. Ezt követi a "Tábla, amely megmutatja azt, az új kalendárium az óval mikor egyez, és mikor különöz töle a húsvét ünnepének dolgából, szolgál pedig 1592. esztendötöl fogva 1640. esztendeig". E táblákat A keresztyén olvasóknak kezdetű használati utasítás vezeti be. Ezután történelmi időrendi táblázat olvasható: Némely meglett dolgoknak rövideden való kijegyzése.
A nyomtatvány végén a vásárok jegyzéke: Sokadalmak, akik Magyarországban és Erdélyben lesznek, feljegyzése. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Csűrös Ferenc tévesen 1593-i nyomtatványként említette. Terjedelme Szabó Károly leírásától eltér. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 678.) [KSZ.*]

CISIO Magyar nyeluen, és az égh iarasánac és czillagoknac külömb külömb természetinec follyasából valo Practica. Melyböl gyermekeknec születéseknec természetec, és az Napoknac miuólta meg ismertetnec. Az az: Magyar Planetás Könyw. Colosvarat Az Könywnyomtato által Magyarrá forditatot, és vyiolan ki adatot. Anno Chisti 1592. Esztendöben. Kolozsvár, 1592. [Heltai nyomda.] [60 számozatlan levél] Öröknaptár. A címlevél hátán tartalommutató: Ezek vannak a könyvben. Ezt követi az előszó: A keresztyén olvasónak kíván a kolozsvári könyvnyomtató Gáspár az Istentől minden testi és lelki jókat Kolozsvár 1590. május 21-i kelettel. A mű részei a tartalommutató számozása szerint a következők: (1) A magyar cisio: az év tizenkét hónapjára szóló naptár, amely Kolozsvárra kiszámítva a nappalok-éjszakák hosszát is megadja és minden hónap végén két kétsoros rigmust tartalmaz.
A párhuzamosan futó kétféle hónapvers incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével és Érvágás, vígasság, legyenek szép lakodalmak - (2) Nyolc esztendőre való értelem az arany számról: a változó ünnepek ideje 1592 és 1600 között. A végén vers: Sequuntur officia XII. mensium - (3) Időjárási prognózis: Miképpen a karácsony napjából az egész esztendőnek mivoltát megismerhetjük - (4) Prognózis az év tizenkét hónapjáról és néhány jelesebb napjáról, mellyekből megismerték a régiek a következendő időnek mivoltát - (5) A négy complexiónak tulajdonságai: szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus jellem-típusról - (6) A Holdról való prognosticon versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Ha tudni akarsz hasznos tudományt - (7) Prognostica tempestatum, azaz paraszt embereknek regulái az idő változásáról - (8) A villámlásról, üstökösről, szivárványról és napfogyatkozásról - (9) Az érvágásról. -
(10) Egészségügyi életszabályok a születési horoszkóp szerint az év hónapjaira: Regimen minden hónapra. Minden hónap elején rigmusok, amelyek közül az elsőnek incipitmutatóra utaló kezdősora: Jó bor, borsos étek légyen e hónapban ebéded - (11) Tábla, amely megmutatja, hogy a napnak melyik órájában milyen csillagkép az uralkodó - (12) A bolygók szerint beosztott Practica, amelynek segítségével a horoszkóp elkészíthető - (13) A négy évszak ábrázolása és annak magyarázata - (14) A négy alapelem (tűz, ég, víz, föld) természetéről és a hold változásairól - (15) A földművelésről szóló tanácsok versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Vess búzát Egedii, árpát zabot Benedicti - (16) Hogyan mondható meg a pontos idő a kéz és a nap állása segítségével: Kézi kompastom és árnyékóra - (17) Physiognomia: az emberek természetének felismeréséről - (18) De chyromantia: a tenyér vonalainak jelentése - (19) A lovaknak betegségekről való orvosság -
(20) A sokadalmaknak rendtartási Erdélyben és némely helyütt Magyarországban címmel vásárjegyzék. - Az utolsó levélen a kiadó rövid ajánlása: Conclusio. E csízió forrása a XV. század híres német csillagászának, a Mátyás király udvarában és a pozsonyi egyetemen is működött Johann Müllernek (Regiomontanus) számtalan kiadást megért német csíziója. A fordító-könyvnyomtató a Conclusióban erről írja: Én ezt a könyvecskét a német írásból szóról-szóra magyar nyelvre fordítottam, és abból a régi atyáink tartások szerint kiadtam. Fordítójának Szabó Károly az irodalomtörténeti hagyományok alapján ifjabb Heltai Gáspárt, a kolozsvári nyomda tulajdonosát tartotta. A könyvnyomtató azonban, aki a címlap szerint e művet magyarra fordította, és aki magát az ajánlás végén kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak írta alá, aligha volt az ifjabb Heltai Gáspár. Ez utóbbi neve anyja halála után ugyanis a kolozsvári nyomtatványokon csak 1584 és 1586 között olvasható, és 1586-ban tanulónak írta magát.
Egyébként az idősebb Heltai Gáspár özvegyének halála, 1582 után a kolozsvári nyomtatványokon a Heltai Gáspár műhelyében, In officina Heltana és 1590-tol Heltai Gáspár házánál az óvárban, In veteri arce in aedibus Casparis Helti vagy a Typis Heltanis kifejezések olvashatók. Feltehető tehát, hogy ifjabb Heltai Gáspár, aki a kolozsvári nyomdának 1583-tól volt tulajdonosa, az első évek kísérleteitől eltekintve faktorokkal dolgoztatott. Nem lehetetlen az sem, hogy a mű elején magát kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak nevező nyomdász azonos az 1583-ban Heltainé halálát követően felbukkanó Caspar Schespurgensisszel. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 684.) [KSZ.*]


          1593.

  [1] IVDICIVM Magyar Nyeluen, az O és Vy Kalendarium szerint Christus Vrunk születese vtan M.D.XCIII. Eztendőre: Tenativs Ianos M., Az Krakai fö Oskolaban rendeltetet Astrologusnak irasabol Magyarra forditatot. Pünkösd haua. 20 nap az Napnak hatod resze meg homalyosodik az Kettös ieginek 8 grad. 3 mi: az Sarkan feie mellett, 2 hor delvtan. Többet olvas ez Kalend. vegeben Debrecenben [A címlapon fametszet, mely a Napot ábrázolja]. - [2] (Az [eghi csil]lag[oknak for]gasabol v[alo iöuendölesek követ]köznek [az idöre valo szamtartasual egyetemben] Tena[tius Ianos m.] az krakai [fö oskolaban rendelte]tet astr[ologusnak irasabol forditatot] es sz[...].) Debrecenben [1592. Csáktornyai]. [34 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A nyomtatvány címlapját és terjedelmét Széll Farkas írta le saját példányáról. A töredék azonban, amely az "A", "C" és "E" íveket tartalmazta, ma nem található. Ráth György ugyancsak saját gyűjteményéből említette egy "1593 körüli" debreceni naptár csonka "B" ívét. Erről az Országos Széchényi Könyvtárba került töredékről Fazakas József megállapította, hogy ugyanennek a kalendáriumnak része. A naptárhoz szükséges számításokat Joannes Tenatius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. A prognosztikon címét az 1594-i debreceni naptárból lehet kiegészíteni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 680.) [Espenak szerint 1593. május 30-án 13.04 UT-kor volt újhold és a teljes napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 20-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik - teljes vagy legalább a teljes címlapot tartalmazó - példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1593. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1592. Káptalani nyomda. XVI. századi adat és a naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. A nagyszombati kalendáriumot Joannes Manlius a Siczen 1593-ra nyomtatott naptára előszavában így említette: Jóllehet a Krakkai kalendáriumot magyarul Nagyszombatban immár kinyomtatták, de miért hogy ide alá úgy mint Dunán innét való Magyarországra nem írhat abban mindennek ... Szavaiból azonban nem tűnik ki kétségtelenül, hogy 1593-ra nyomtatott naptárról szól-e. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 697.) [KSZ.*]

[1-2] KALENDÁRIOM M.D.XCIII eztendöre valo calendariom es az idönek napoket valo allapattyarol, s egyeb törtenheto dolgokrol valo itélet. Crakai Fontanvs Balint irasabol Magyara forditatot. Siczben nyomtatta Manlius János [1592.]. [33 + ? levél] Naptár és prognosztikon. Egyetlen csonka példányát egykor a Batthyány-család körmendi könyvtára őrizte. A címlapot Magyarország címere díszítette. A prognosztikon önálló címlappal volt ellátva. Ennek hátán előszó állt: A könyvnyomtató az olvasónak Istentől minden jót kíván. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Az új esztendő kezdessék tőled, Úristen. A leírás Dézsi Lajos nyomán történt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 701.) [KSZ.*]

          1594.

[1] [JUDICIUM magyar] nyelven [... 1594. eszendőre.] - [2] [Prognosztikon.] [Bártfa, 1593. Gutgesell.] [32 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a fele, a sérült "A" és a "C" jelű füzete maradt fenn, amely a naptár és a prognosztikon néhány részét tartalmazza. Az "A" íven a szöveg - a címlappal együtt - csaknem olvashatatlan, mert azt a festékezés kipróbálására egy 1591 után Olomoucban készült egyleveles csehnyelvű plakátújság szöveges lapjára nyomtatták. Üres hátlapján a "C" ív nyomdai korrektúrája látható. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A kalendáriumot Csapodi Csaba ismertette.
A bártfai naptárak hosszú sorából az 1589-i után csak a fenti levonatok ismertek. A következő évekből is csak az 1597-i és az 1601-i kalendáriumról maradtak fenn adatok. Feltehető, de nem bizonyítható, hogy a bártfai naptár a közbeeső évekre is megjelent. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 712.) [KSZ.*]

IVDICIUM magyar nyelven Christus Vrunk születese vtan 1594 Eztendőre, Melyben Embolismus vagyon, azaz tizen harom holnap. Magyarra Fordytatot az M. Ioannicivs Gabrielnek, az Krakai fő Oskolaba rendeltetet Astrologusnak irasabol. Az nap meg homaliosodik Pinkest hauanak, 10 napian, vegezödik napkeletkor Az Hold Penig homaliosodik meg 19 napian MintSz. hauanak napkelet elöt reggel Debrecenben. [A címlapon fametszet, mely égi jegyeket ábrázol.] - [2] (Az eghi czilagoknak forgasabol valo iöuendölesek követköznek az Idöre valo szamtartasual egyetemben. Ioannicius Gabor M., az Krakai Akademianak fő Astronomusa irasaból forditatot. Venus ez Eztendönek Vra, Merovrivs penig es Ivpiter közösse.) Debrecenben, [1593. Csáktornyai] [34 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendárium egyetlen, végén hiányos példányát Széll Farkas saját könyvtárából ismertette, ma azonban már nem található. A prognosztikon önálló címlappal kezdődött. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Gabriel Joannicius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 717.) [Espenak szerint 1594. május 20-án 03.28 UT-kor volt újhold és a gyűrűs-teljes napfogyatkozás közepe. Ugyancsak Espenak szerint 1594. október 29-én 06.15 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 10-i és 19-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1594. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1593. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 725.) [KSZ.*]

[CISIO magyar nyelven.] [Debrecen, 1594 körül. Csáktornyai.] [16 + ? levél] Öröknaptár. A nyomtatványból csupán két töredék ismert, amely ugyanannak a félívnek négy-négy levelét tartalmazza. A csonka leveleken levő szövegek, amelyek egymást részben fedik, részben kiegészítik, a magyar- és világkrónika, valamint az érvágásra vonatkozó tanácsok részleteit tartalmazzák. Az áztatásból előkerült töredéket Csillag István és Jellinek Harry ismertette. Úgy találták, hogy a krónikában az utolsó évszám 1573 és a betűtípus a debreceni Hoffhalter-nyomdáé. Ezek alapján a nyomtatás idejét 1574 és 1580 közé helyezték. A töredékben található kronológiai táblázat azonban nem követi szorosan az időrendet, és 1581-i esemény is található benne.
Ezért Csillag későbbi ismertetésében a nyomtatás valószínű időpontját 1582-ben jelölte meg. A csízióban levő betűtípusokat valóban használta a Hoffhalter-műhely, de azokkal később is nyomtattak Debrecenben. Az "u" és "v" hangok következetlen jelölése azt mutatja, hogy a csízió még 1596 előtt hagyta el a sajtót. Az 1592-i debreceni csízióban ugyanez a krónika található, de abban nincs érvágási utasítás, ami viszont fellelhető az ugyancsak 1592-ben, de Kolozsvárott készült csízióban. Valószínű, hogy az élénk kiadói tevékenységet folytató Csáktornyai János vette át az érvágásról szóló részt, s kibővítette vele az 1592-ben még enélkül megjelent csízióját. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 741.) [KSZ.*]


          1595.

Kalendárium és praktika az 1595. esztendőre. Debrecen, 1594. Csáktornyai. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Csáktornyai János debreceni nyomdász 1593-ra és 1594-re magyar naptárt adott ki. Miután ezek nyelvben, alakban és terjedelemben megegyeznek, feltehető, hogy hasonló szerkezetű és kivitelű kalendárium a következő esztendőre is megjelent. Csáktornyai János 1595. november 25-én halt meg, utolsó nyomtatványa 1594-ből ismeretes, így ez évben 1595-re még készíthetett kalendáriumot. Az 1596-i és 1597-i debreceni naptár feltételezésére azonban nincs elegendő alap.
Csáktornyai debreceni műhelyét 1596-ban Rheda Pál vette át, de első ismert kalendáriuma csak 1598-ra szól. Ezt Újfalvi Imre szerkesztette, aki ugyan Rhedával egy időben, 1596-ban került Debrecenbe, azonban a nyomdászváltozás miatt a kalendáriumok sorában törés állhatott be. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 744.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1595. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1594. Káptalani nyomda.] [32 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. A naptárból csak a "D" ív maradt meg. Beosztása megegyezik a sorozat korábbi tagjainak szerkezetével. A prognosztikon töredékes ajánlásának keltezése: Nagyszombat 1594. október 4. Aláírás: Peechi Lukács. Ez után látható Magyarország fametszetű címere. E kalendárium töredékét Kovács István írta le. Szerinte az ajánlás Kutasi János győri püspöknek szól, azonban a töredék filmjéről ez már nem olvasható le. A cikkben közölt fényképmásolat tévedésből nem az 1595-re, hanem az 1584-re szóló nagyszombati kalendárium egy lapját ábrázolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 749.) [KSZ.*]

          1596.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1596. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1595. Káptalani nyomda.] [38 levél] Új-naptár és prognosztikon. A csak hiányosan fennmaradt kiadványban a prognosztikon ajánlása 1595. október 3-án Nagyszombatban kelt, és azt Pécsi Lukács az esztergomi egyházmegye vezetőihez intézte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 764.) [KSZ.*]

          1597.

Calendarium Gregorianum pro anno 1597 per Petrum Slovacium. Bartphae, 1596. XIX. századi adat alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Samuel Bredetzky a bártfai nyomtatványok felsorolásában írta: "Calendarium Gregorianum 1597. per Petr. Slovacium" . A protestánsok, így az evangélikus Bártfa város is, ellenezték a XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreformot. Rudolf király 1588-i parancsára azonban David Gutgesell bártfai nyomdász az 1589-i naptárt már az új időszámítás szerint jelentette meg, de mellette megtartotta a régi naptárt is. Az 1594-i kalendáriumában pedig megfordította a sorrendet: a régi időszámítás áll a főhelyen, és az új csak kiegészíti azt. Bredetzky közlése viszont azt mutatja, hogy ez a kalendárium az új Gergely-naptár szerint készült.
Piotr Slowacki naptárainak és prognosztikonjainak magyar nyelvű fordítása csak az 1580-1586 évekből ismert, német nyelvű kalendáriumai pedig Boroszlóban 1573 és 1588 között jelentek meg. Az e kalendáriumot kiadó hazai és külföldi nyomdák 1589-tol Valentinus Fontanus naptáraira tértek át. Ez a körülmény csökkenti ugyan Bredetzky adatának hitelét, de nem cáfolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 769.) [KSZ.*]

[1] PÉCSI Lukács: CALENDARIOM és ez mostani MDXCVII esztendőben történendő néminemü dolgokrol. Az Craccai Bernard Doctor irásából Magyarra fordéta Peechi Lvkach. Nyomt. Nagy-Szombatba. - [2] (Prognosztikon). Nagyszombat, [1596. typ. capituli]. Új-naptár és prognosztikon. Szabó Károly híradása szerint e naptár egy példánya, benne Thurzó György nádor latin és magyar nyelven írt naplójegyzeteivel, Farkas Lajos könyvtárából a Nemzeti Múzeumba került. Ez azonban ma az Országos Széchényi Könyvtárban nem található. Szabó Károly a Pesti Hírnök 1865. évi 29. számában írt cikkre is hivatkozott, ott azonban nem lehet ilyen írást találni. A naptár létét mégis megerősíti, hogy Thurzó bejegyzéseinek másolata a fenti könyvtárban megvan. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 782.) [KSZ.*]

          1598.

[1] UJFALVI IMRE: O és Uy Kalendarivm, Christus Urunk születese utan 1598. Esztendöre. UIFALUI IMRE, Debreceni Schola Mester altal irattatot, es azon délre szamlaltatot Debrecenben. - [2] (Judicium, Az az itélet Az Eghnek es Csillagoknak forgasabol az 1598. estendönek allapattya felöl ugyan azon author altal irattatot. Jupiter ez Eztendönek Ura, Saturnus es Mars közösi.) [Debrecen, 1597. Rheda.] [12 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Az egyetlen, töredékesen fennmaradt példány ma nem található. A naptár után következő prognosztikon önálló címlappal kezdődött, hátán E(mericus) U(jvali) Bizonyos fundamentomból irattatott jövendölés című verse állott. Ennek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Ezer hatszáz ötvenhétben.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. Széll Farkas még csak Bartha Boldizsárra hivatkozva közölte, hogy Újfalvi Imre nemcsak 1599-re, hanem már 1598-ra is adott ki kalendáriumot. A nyomtatványnak 12 levélnyi töredékét kötéstáblából Harsányi István áztatta ki Sárospatakon. Később pontosan leírta, és Újfalvi jövendölő versének, továbbá a hónapokat jellemző rigmusoknak szövegét is közölte. A jövendölő vers 1657-re szól. Kiss Sándor ennek bővebb változatát Szalárdi János XVII. századi kéziratos munkájában találta meg. - A hiányzó címlap szövegére az 1599-i naptárból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 800.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1598. esztendőre. Írta a Krakkói Bernard doktor, fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1597. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Havass Rezső említette e naptár állítólagos töredékét Knauz Nándor gyűjteményéből, amely azonban talán az 1600-ra szóló kalendáriummal lehetett azonos. Az évszám téves közlése talán arra vezethető vissza, hogy a töredék egy 1598-ban készült nagyszombati könyv kötéséből került elő. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 809.) [KSZ.*]

          1599.

[1] CALENDARIOM, Es Ez Mostani M.D.XCIX. Esztendöben törtenendö dolgokrul. Anac fölötte az idönek naponkent kouetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Bernard Doctor irasabul Magyarra fordeta Peechi Lvkach. Az holdban fogyatkozas leszen, az oroszlany ielben Böjt elö honac 10. napian 3 or: reggel, midön eppen meg tellyessedic, eleit lathatyuc, közepit es ueget nem, az nap föl kelesért nekünk nem artalmas, hanem az nap nyugaton lakozoknac: tart az egesz fogyatkozas, es meg teres 3 or. 38 minut. Nyomtattatot Nagy Szombatba. [A címlapon metszet: a teljesen elfeketedett Hold az Oroszlán ábrája előtt] - [2] [Prognosztikon.] Nagy Szombatba, [1598. typ. capituli] [32 + ? levél]
Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptárrész. Ezt ajánlás követi a nemes és koronázó helynek ... Pozsonyi vármegyének ... ispánnak, szolga bíráknak, esküdteknek, nemes és nemtelen lakozóknak, Nagyszombat 1598. október 17-i kelettel, Peechi Lukács aláírásával, és utána Magyarország fametszetű címerével. Ezután áll a címlap nélküli prognosztikon. A naptárhoz szükséges számításokat Bernhard Kracker, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. A nyomtatvány csonka példányát Fraknói Vilmos könyvtáblából áztatta ki és ismertette. Újra és pontosabban Dézsi Lajos írta le. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 837.) [Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] UJFALVI Imre: O es Uy kalendarivm Christus Urunk születese utan 1599 esztendöre Uyfalui Imre, Debreceni Shcola Mester altal irattatot, es azon delre szamlaltatot. Az Hold tellyessegel meg homalyosodik [Bodogasz. ?] havanak utolso napian, 8 orakor del elöt. Az Napnak tizenkettödik resze husz minuta heian meghomalyosodik Sz. Jakab havanak tizenkettödik napian ... orakor. Ezekröl többet olvashatz ide aláb. [A címlap metszete: balra egy teljesen elfogyott Hold, jobbra egy felül negyedrészt elfogyott Nap] - [2] [Judicium az 1599. esztendőre.] Debrecenben, [1598. Rheda] [8 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak az első ív maradt fenn. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. A magyar országgyűlés 1599. évi 45. törvénycikke súlyos pénzbírság terhe alatt megtiltotta a régi naptár használatát.
Debrecen mint református város pedig bizonyára vonakodott az újat elfogadni, és így lehetséges, hogy ott 1599-től több éven át nem nyomtattak naptárt. Talán ezzel magyarázható, hogy ez után az 1599-re szóló naptár után a sorozat következő ismert tagja csak az 1605-re kiadott kalendárium. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 831.) [Espenak szerint 1599. július 22-én 04.30 UT-kor volt újhold és a részleges napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 12-diki dátum nyomdahiba lehet. Ugyancsak Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Hazánkból ez évben csak ez a holdfogyatkozás látszhatott, így a kalendárium által jelzett dátum hibás. A nagyszombati kalendárium helyesen írta ugyanezt a holdfogyatkozást, amint az előző tételnél látható is.] [KSZ.*]


          1611.

  [1] CALENDARIVM Az az: AZ EZER HATSZAZ TIZENEGIEDIK [1611.] EZTENDÖ NAPIANAK SZAMLAlasa az közenseges Practikaual, es Aspectusokkal, Planetaknak foliasiual, es az eghi ielekben valo belepesekkel egyetemben, mely harmadik bissextilis vtan. AZ KRAKAI BERNARD Doctor Academianak fö Astrologusanak irasabol Magyarra fordittatot. NIOMTATTATOT KErezturat [Sopronkeresztúr] Farkas Imre altal. [1610]. [2] PROGNOSTICON AZ EGI CZILLAGOKNAK FORGASABOL NEMINEMÜ TERTENENDÖ DOLgokrol, es bizonyos üdöknek allapatiarol. SZEREZTETET ES HIVSEges szormalgatossagal irattatot az Crakai Academiaban tanito Bernard Philosophus es orvos Doctor altal, Iupiter ez esztendőnek Vra és Saturnus segitoii auagy közösi.
Ez ezer hatzaz tizenegiedik eztendöben két Ecclipsis leszen az napban egyket sem fogiuk latni. Anno ChrIstI VerI DeI & hoMInIs. 99 + 25 számozatlan, összesen 76 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1611. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A jelek és rövidítések magyarázata (pp. [2-3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-99.]). Minden hónap négy lapot foglal el. A verzó lapokon a hónapot ábrázoló fametszet alatt a naptártáblák következnek. A rektó lapokon csupán a napok sorszámai és alul a hónapvers láthatók, egyébként pedig üresek maradtak a bejegyzések számára. [2] A prognosztikon címlapja a "C"-ív utolsó levelének hátlapjára került.
Az ajánlást Farkas Imre könyvnyomtató Keresztúr 1610 október 18-i kelettel Nadasdi Tamás uramnak, Petenied örökös ispánjának, Kabold várának szabad urának etc., a második Mathias Magyarország királyának tanácsának címezte (pp. [2-8.]). Fejezetei a következők: Az esztendőnek eleiröl (p. [9.]). Ez esztendőnek Vrarol (p. [9.]). Az esztendőnek allapattiarol (pp. [9-11.]). Az Napnak és Holdnak fogyatkozasirol (pp. [11-13.]). AZ Nemes MagyarOrszagrol (pp. [13-14.]). Az betegsegrol es döghalalrol (pp. [14-16.]). A Bekesegrol es Hadakrol (pp. [16-17.]). Az Földi termesekröl (pp. [17-18.]). Az üdönek valtozasarol (pp. [18-25.]). [HAI.]


          1621.

  [1] Kalendarium CHRISTUS URUNK születese utan. 1621. Esztendöre. Irattatot: HACKEN BALINT D. altal. DEBRECZENBEN. [2] Prognosticon Astrologicum. az az: Az Eghi fö csillagoknak forgásabol valo jövendöles ez mostani 1621. esztendöre, neminemü törtenendö dolgokrul es az üdöknek valtozasirol, &c. Nemetböl Magyar nyelvre fordittatot. DEBRECZENBEN [1620] Nyomatta Rheda Peter. 80 + 32 ? számozatlan, összesen 32 + 32 ? nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] Címlapját Magyarország koronás, oroszlános címere díszíti. Az Planetaknak es jegyeknek magyarázattya (p. [7.]). Hónaplapok. (pp. [8-75.]). SOKADALMOK (pp. 76-79.]). Az egessegnek meg tartasarol valo Regulak. (p. [80.]). [2] A prognosztikont önálló címlapjának hátán a nyomdász consuli, senatuique inclytae reipublicae Debrecinensis ajánlja. I. RESZE. AZ ESZTENDÖNEK NEGY RESZEIRÖL. I. AZ TELRÖL (pp. [3-4.]).
AZ TAVASZROL (pp. [4-5.]). AZ NYARROL. (pp. 5-6.]). AZ ÖSZRÖL (p. [7.]). II. RESZE. Az Eklipsisekről "Ez 1621. Esztendöben negy Eklipsis leszen, melyeknek kettei a Napban , a másik kettei a Holdban lesznek, a mellyeknek mi csak ketteit fogjuk meg latni, az elsöt tudni illik mely leszen az napban, es az utolsot mely leszen a Holdban. Az elsö a melyet mi fogunk latni a napban, leszen 21. napjan Pünköst havanak, [...] Negyedik Eclipsis leszen a Holdban 29. Novembris reggel 4 oranak elötte fel oraval,..." (pp. [8-12.]). III. RESZE. Hadakrol és szerencsetlensegekröl. (pp. [12-17.]). IV. RESZE. Betegsegekröl (pp. [17-19.]). V. RESZE. Az földi gyümölcsekröl (pp. [19-22.]).
VI. RESZE. Banyaknak hasznairól (pp. [22-23.]). VII. RESZE. Egynehany orszagokról es tartomanyokrol. Magyar Orszagrol (pp. [24-27.]). Lengyel Orszagrol (pp. [27-29.]). Cseh Országról. (pp. [30-31.]). Austriarol (pp. [32-?.]). Az utolsó ívet a Világ teremtésétől fogván való rövid chronika tölti ki, de utolsó levele nem maradt meg, és így nem lehet megállapítani, hogy melyik évvel zárult. Valentin Hanke 1603 és 1629 között Boroszlóban adott ki naptárakat. - Rheda Péter e naptár nyomtatásával egy időben vette át apai örökségként a debreceni nyomdát, amit aztán 1629-ig vezetett. [HAI.]


          1624.

  [1] Kalendarium CHRISTUS URUNK születese utan az M DC XXIIII [1624] Esztendöre. Irattatot Helvigius Marton altal. Debreczenben Nyomtatta Rheda Peter. [2] Iudicium Astrologicum, Az az: Practica, ITILET AZ 1624 ESZtendöbeli Revolutiora Christus Urunk születese utan, mely Nap-szökö Esztendönek neveztetik. AZ BRASZLAI HELVICIUS MARTONNAK rövideden, de szorgalmatossan irattatot Iudiciumjabol Magyar nyelvre fordittatot. [Debrecen, 1623.] 46 + 31 számozatlan, összesen 63 nyomtatott oldal. [1] Az Éghbeli tizenket Jeleknek, es az Kalendariumban levö Ieleknek magyarazatta. (p. [3.]). Hónaplapok. (pp. [4-41.]). SOKADALMOK (pp. [42-46.]). Vetesröl es Palantalasrol (p. [46.]).
[2] A prognosztikon önálló címlapjának hátán a nyomdász latin nyelvű ajánlását Georgio Rakotzi de Felső-Vadasz, Comiti in Borsod, &c. Haereditario Domino de Makovicza, Sáros-Vár, Sáros-Patak, Lednicze, Szerencs, Onod &c.[...], S. Rom. Imp. & Transylvaniae Principis &c. intimo Consiliario... címezte (p. [48.]). AZ ESZTENDŐNEK KEZDETIŐL (pp. [49-50.]). Az Esztendőnek Uraról (p. [50.]) Az időknek valtozasiról az Esztendőnek negy resze szerint (pp. [50-52.]). Az földi gyümölcsökről (pp. [52-54.]). Bekesegről es Hadakról (pp. [54-55.]). Betegsegekről (pp. [55-56.]). Gyuladasokrol (pp. [56-57.]).
Követsegekről es Utijárásokról (p. [57.]). Egy-nehany Orszagokrol es Tartomanyokrol. Magyar Orszagrol (pp. [57-58.]). Kis Lengyel Orszagrol (pp. [58-59.]). Nagy Lengyel Orszagrol (p. [59.]). Cseh Orszagrol (p. [60.]). Ausztriaról (pp. [60-61.]). Silesiarol (pp. [61-62.]). Prussiaról (pp. [62]). NEMELY ORSZAGOKnak es fő fő varosoknak, mellyik mely egbeli jegy alat fekügyék, röviden valo meg jegyzése. (pp. [63-66.]). Rövid Chronica. NEMINEMŰ TŐRTENT dolgokrol Christus Urunk Szűletese utan. (pp. [67-77.]). [HAI.]


          1626.

[1.] Kalendarivm az Christvs Wrvnk Születése után, 1626. Nagy szorgalmatosagal öszve irattatot, Az Herlicii David D. Stargart Varosia Pomerani Orszag Asztronomus es Medicus által. Lőczen, [1625.] Brewer Lőrincz által. Szamlaltatik ez Esztendöben. Az Iegyeknek Magyarazattya. Az Eghbeli tizenkét Ielek. A naptár. Sokadalmak. [2.] Prognosticon Astrologicvm. Az az: Az eghi Fő Czillagoknak forgásabol valo jövendöles, ez mostani 1625. Esztendöre, neminemü törtenendö dolgokrol, es az üdöknek valtozasirol. Nagy szorgalmatosagal meg elsöben irattatott: az D. Herlicivs David altal, Nemetböl pedig Magyar nyelvre megh forditatot. Löczön, [1625.] Nyomtatta Brewer Lorincz altal. 79 p. A prognosticont 1625-ben nyomtatták az 1626. évre, amint az I. rész: Ez Ielen valo 1626. Esztendönek Vralkodo Planetarol alcímből kiderül. Az Telröl. A Tavaszrol. Az Nyarról. Az Oeszröl.
Az Ecclypsisekröl, avagy az Napban és az Holdban valo Fogyatkozasokrol. Ez 1626. Esztendöben következendö Ecclypsiseket az mit illeti, tehat ket kivalykeppen valo fogyatkozasok lésznek az Napban, az mellyeket mi it Europiaban lakozok nem lattyuk, az Holdban penig egy, az-is czak vegkon és kiczin lészen. Az első Napban valo Ecclypsis lész 26. Februar 7. grad in Pisesbus, Dél előt fél orakor 10 mely mi tölünk nem latatik, propter magnam Lunx in astrum parallaxin. Azoktul penig kik az Szent Lörintz avagy Magdascar Szigetben laknak igen rettenetes nagynak lenni megh latatik. Masodik Napi Ecclypsis 21 August in 23 grad. az Oroszlanak: Estve avagy eielkor lész, mikor az Nap s’ mint az Hold mi tülünk nem lattatik. Kik penig az Nap nyugati Tenger mellett az nagy hires Cicuit Mexicana nevö Szigetben laknak azoknak nyilvanképpen meg ielentetik.
Az harmadik Holdban valo törtenendö Ecclypsis, igen kiczin és vekon, lész az víz öntönek 14 gradusban. 7. August. estve 1. fertal 8 ora utan, annak elkezdese és vige tart egy oraig 8. minut.; Hadakröl és egyeb következendö veszedelmekröl. Az Betekségekröl és egyeb Nyavalyakröl. Az Földi Gyümölczekröl. Az Teli és Nayri veteményekröl. Rövid Chronica Christvs Wrunk Születese után. A krónikában 1572-nél írja [az 1572-es szupernóváról]: "II. Rudolphus Magyar Kirallya koronaztatik 25. Sept: Vy czillag lattatik." [KSZ.*]


          1629.

  [1] KAL[END]ARIVM CRIST[US] URVNK születése után 1629. esztendöre. Nagy Szorgalmatossággal irattatot D. HERLICIVS DAVID által. LÖCSEN, Brewer Lörincz által. [2] Kis Practica, az az: A Csillagok forgásának jedzésiböl némely kiváltképpen valo dolgokra nézö rövid iövendölés ez ielen esztendöre, mely Christus Vrvnk születése után 1629. Figyelmetessen irattatot, és Silesia mellett lévö szomszéd Országokra és Tartománnyokra alkolmaztatot D. HERLICIVS DAVID és HANCKEN BALINT által. LÖCSEN, [1628.] Nyomtattatot Brewer LÖrincz által. 32 + 62 ? számozatlan, összesen 94 ? nyomtatott oldal. [1] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - A címlapon Magyarország címere látható. A bevezető részek és a naptártáblák beosztása megegyezik az 1626. esztendőre készült lőcsei kalendáriuméval: Az Charakterek magyarázattya. Az éghbéli tizenkét jelek. (p. [3.]).
Hónaplapok. (pp. [4-27.]). SOKADALMOK (pp. [28-32.]). [2] A prognosztikonnak önálló címlapja van. Hátlapján Az Innepeknek egymás után valo feljegyzése (p. [2.]). Ez 1629. Esztendönek négy Részeinek vagy Quartalinak ideirÖl. I. A Télröl (p. [3.]). II. Az Kikeletröl (p. [4.]). III. Az Nyárról (pp. [4-5.]). IV. Az Öszröl (p. [5.]). V. Az Ecclipsisekröl. "Ez ielen esztendöben három Ecclipsis lészen, de nem itt az mi Országinkban, hanem másokban, és továb meszsze valókban..." (pp. [5-7.]). VI. Háborúságokról és hadakról (pp. [7-11.]). VII. Betegségekröl (pp. [12-13.]). VIII. Földi és Fái Gyümölcsökröl (pp. [13-14.]). IX. A bányáki dólgokról (pp. [14-16.]). Némely Országokról és Tartományokról - X. Felsö Magyar Országról és Morváról (pp. [16-19.]). XI. Alsó Magyar és Bécs Országról (pp. [19-21.]). XII. Cseh Országról (pp. [21-22.]).
XIII. Kis Lengyel Országról és Felsö Silesiárol (pp. [23-24.]). XIV. Alsó Silesiáról (pp. [24-25.]). Ez földi Conjunktiók és Oppositók felöl való itílet (pp. [25-32.]). Az Embereknek a 7. Qualitas szerint való állapattyukról. (pp. [32-39.]). E két utolsó fejezet asztrológiai fejtegetéseket tartalmaz. A könyv utolsó része RÖVID CHRONICA CHRISTVS URUNK születése után (pp. [40-62.?]). Amely az 1627. év közben megszakad, mivel a naptár egyetlen ismert példányából az utolsó levél hiányzik. A krónikában 1572-nél írja [az 1572-es szupernóváról]: "II. Rudolphus Magyar Kirallyá koronazta. 25. Sept. vy csillag támad." [HAI.]

  [1] Vrunk Christvs születése után. Az M.DC.XXIX. [1629.] esztendöre valo CALENDARIVM (Az Magyar és Deák Cisioval eggyüt), Melly Az Crackai Académiaban tanéto M. Alexander Mileus Rokitnen. Philosophus’ és Mathematicus’ D. irasabul magyarra fordéttatván. PAPAN, Nyomtattatot Szepes Varallyai Bernhard Máthé által. [2] PRAXIS ASTROLOGIKA. Az Az EZ M DC XXIX. ESZTENDO Négy Részeinec tulaydonságiról, és ez mi Felegünc allat lévö Nemelly Országoknac követközendö allapattyáról az Eghi aspectusokbol valo arányozás. 89 számozatlan, összesen 54 nyomtatott oldal. Az következendő Jeleknec magyarazattya. Az Tizenkét Jeleknec nevek. (p. [3.]). Hónaplapok. (pp. [4-65.]). Ajánlás: "...Zychi Pál úrnac [...] Irtam PAPAN Szent Mihaly Archangyal napján. 1628. (Pápa, 1628. szeptember. 29.) Szepes-Várállyai Bernhard Máthé Könyvnyomtató." (pp. [66-69.]).
[2] AZ TELROL (pp. [70-71.]). AZ TAVASZROL (pp. [71-72.]). AZ NYARROL (p. [72.]). AZ EOSZREOL (p. [73.]). Az Napnac és Holdnac fogyatkozásirol "Ez esztendöben három fogyatkozás leszen eggyik az Holdban, kettö az Napban de ezek közül mi eg’et sem lát’uc meg..." (pp. [73-74.]). AZ BEKESSEGREOL ES HADAKROL (pp. [74-76.]). Az embereknec és egyéb állatoknac megdöglött egéről (pp. [76-77.]). A földi és kertbeli Termésekről (pp. [77-79.]). NEMELLY ORSZAGOKNAC Következö Allapattyárol és szerenczéjéről. Mind az Két LengyelOrszágról (pp. [79-80.]). AZ NEMES MAGYARORSZAGROL (pp. [80-81.]). CSEHORSZAGROL (pp. [81-82.]). AVSTRIAROL (p. [82.]). SOKADALMOK (pp. [83-89.]). [HAI.]


          1631.

[1] Kalendarium, CHRISTUS URUNK születése után való 1631. Esztendöre. Irattatott D. DAVID HERLICIVS által. COLOSVARAT. [2] PROGNOSTICON ASTROLOGICUM. Az az Practica ez eszTENDÖRE, MELY SZAMláltatik Christus Vunk Születése után 1631. MELYET SZORGALMATOson irt az Pomeriai Stargard Városanak Fö Astrologusa Doktor David Herlicius. COLOSVAREAN, Nyomtattatot Németből Magyarra. 60 + 45 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - [1] Ez Esztendő Szamlátatik..., Némely jegyek magyarázattya. Az Égbéli tizentét jelek. Hónaplapok. Abrugi György könyvnyomtató ajánlása a "COLOSVARI TANACS-nak mint Patronusinak". SOKADALMOK. [2] Az 1631. EZTENDÖnek négy részeiröl. AZ TELRÖL (pp. [2-6.]). II. AZ TAVASZROL (pp. [6-8.]). III. AZ NYARROL (pp. [9-11.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [11-14.]).
V. AZ SÖTETSEGEKröl. EBben az 1631. Esztendöben lésznek 4. Sötétségek, kettö az Napban, mellyek közzül csakeggyiket sem láthattyuk mi meg. de az Holdban lévő két sötétségeket, megláthattyuk, [...] Az elsö Hold fogyatkozás lészen die 15. Maij az uy szerent. az oo szerent die 5. [...] Az Másik Holdbéli sötétseg láttatik 8. Novemb. uy szerent, az vagy 29 Oktob. oo szerent,..." (pp. [15-18.]). VI. AZ HADAKROL, TAmadásokrol, és Tumultusokrol (pp. [18-21.]). VII. AZ BETEGSEgekröl (pp. [21-23.]). VIII. AZ FÖLDEKNEK gyümölcseiröl (pp. [23-27.]). CHRISTUS URUNK Születése után valo rövid CHRONICA "1618. Egy üstkös Csillag láttatik Dec." (pp. [28-43.]).; Az Nap 140nivel nagyobb az Föld kerekségnél [Ábra az állatövvel rajta a Nap és a Hold valamint a bolygók jeleivel.] (p. [44.]).; Ér vágásrol valo Figura. (p. [45.]). [HAI.]


          1641.

  [1] FRÖLICH DAVIDNAK Kesmárki Astronomusnak CALENDARIOMA, Christus Urunk születése után 1641 esztendöre, mely elsö esztendö a Bissextilis után, Szereztetet és Magyar s Erdély Országra figyelmetessen alkolmaztatot. Bartfan. Nyomtattatot Klösz Jakab által. [2] Prognosticum Astrologicum avagy Az Egnek forgásábol és aláható cselekedéséböl az Planétáknak és Csillagoknak erejekböl vétetet, és ez föld kerekségére néző Jövendölés, Christus Urunk Születése után 1641 esztendöre, Kivált-képpen-való figyelmetességgel Magyar és Erdély Országra alkolmaztatot FROELICH DAVID Késmárki Astronomus által.[Bártfa, 1640.]. 70 + 34 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás.; Az Betűk és Jegyek magyarázattya. Az Egbéli tizenkét Jelek(p. [3.]).; Hónaplapok. (pp. [4-51.]).; Rövid Chronica. Mely esztendönként szokott az Kalendariom végében helyeztetni: most meg jobbitatot. "...1618 Ferdinand II. választatik Magyar Királlyá.öszszel egy igen nagy üstökös csillag látczik..." (pp. [53-70.]). [2] I. Az Teelrül (pp. [2-3.]).; II. Az Kikeletröl (pp. [3-4.]).; III. A’ Nyárrol. (p. [4.]).; IV. Az Eöszröl (pp. [5-6.]).; V. Eclipsisekröl "Noha ez 1641. esztendöben az Eghi két nagy Világoságokban négy fogyatkozás avagy setétedés lészen, kettö az Holdban, kettö az Napban: de mi-nálunk és Morvában, Silesiában, Bécs, Erdély és Cseh országban, és egyéb szomszéd tartományokban csak az utólsót, ugy-mint a’ Hóldban, Oktobernek 18.nap [...] fogjuk láthatni. Ennek pedig kezdeti lészen a’ meg-nevezet napon estennen edgy fertályval eléb 7. oránál, [...] és így felinél többire az ő kereksége el-setétedik. Innét továb ottan viszont killyeb mendegelvén a’ Földnek árnyékából, tíz után fél órában, 5 minután éri végit, és így szinte 3. óráig és 19 minutig tart..." (pp. [6-8.]).; VI. Hadakról és Háboruságokról (pp. [9-10.]).; VII. Némely Országoknak és Tartományoknak állapattyáról: Először Felső Magyar, és Felső Erdély Orszáról, Morváról és Misniáról (pp. [11-13.]).; VIII. Alsó Magyar és alsó Erdély országról, és Bécs országról (pp. [13-14.]).; IX. Silesiáról és Kis Lengyel-Oerszágról (pp. [15-16.]).; Házi, mezei és kerti Regulák, egész esztendö által a’ tizenkét hólnapoknak rendi szerent (pp. [16-24.]).; SOKADALMOK Felső és Alsó Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [25-34.]). [HAI.]

          1642.

[1] KALENDARIOM Az M.DC.XXXXII. [1642] Esztendöre. M. TONSKI JANOS, Filosof: Doktor, és Krakai Akadémiay Mathematicus, &c. irásából Magyarúl szereztetett. Mely második a’ Bisextilis esztendö után, Az Austriai és Magyar országhi Hórizonra igazítatot. Nyomtatta Bechben. GELBHAAR GERGELY. [2] PROGNOSTICON vagy Iudicium, AZ CHRISTVS URUNK SZÜLETESE útán következó 1642. esztendöre. 84 számozatlan, összesen 64 nyomtatott oldal. [1] A’ Jelek Jegyzése. A’ tizenkét Égbéli Jelek. (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-47.]).; Latin nyelvű ajánlás Losy Imre esztergomi érseknek (pp. [48-50.]).; [2] Az 7. Planétak Jegyei (p. [51.]).; Ez sztendei Eclipsisról, avagy a Napban s’ Hódban levó setetsegról. "EZ esztendóben negy seteség lészen kettö az napban, kettö az hódban. Az napban való setetségek lésznek czyakaz Antipódeseknel. [...] az Hódban való setétseg lészen. 14 Apr. az uij Calendar: szerént, mely. 4. óráigh fogh tartani. A kezdeti lészen 1. orakor eyfél elöt, [...]
Az második Hódban való setétseg lészen 7. Október. az uy Calend. szerént éfél után 2. orakor. 50 m. á közepi lészen 4. or 41. min. A’ vége pedig 6. órakor 37 min." (pp. [51-52.]).; Ez esztendöfolyásáról (pp. [53-54.]).; Ez esztendó uralkodásáról (pp. [54-56.]).; Ez esztendönek törtenetiról s’ allapattyáról. (pp. [57-59.]).; Az két settetségek Effektusáról és szerzéséról (pp. [59-60.]).; Az Betegségekról (pp. [61-63.]).; Az hadakozásról (pp. [63-65.]).; Ez esztendö terméséról (pp. [65-66.]).; Mémet országnak és hozza tartozó incorporalt Provinciaknak s’ tartómányoknak [...] allapattyarol ’s elómeneteléról (pp. [66-71.]).; MAGYAR ORSZAGI és Erdélyi Sokadalmok. (pp. [72-84.]). [HAI.]


          1643.

  [1] Uy és O KALENDAROIM Christus Urunk születése után, 1643. esztendöre. Felsö Magyar Országnak és rész-szerint Erdélynek-is Eghihez figyelmetesen alkolmaztatott FRÖLICH DAVID, Késmarki Astronom: által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] Az PLANETAKnak és Caillagoknak tekinteléséből vétetett jövendölés ez 1643. esztendöre. Mellyben ezen esztendönek alapattya, idöknek külömb-külömb változási, Eclipsisek, és az égnek forgásibol ez Földre következö alapatok az Természetnek visgálásából elő kerestetnek s meg-magyaráztatnak. Es kiváltképpen Magyar és Erdély Országnak, Szepessegnek Eghihez figyelmetesen alkolmaztatnak FRÖLICH DAVID, Késmarki Astronomus által. 52+51 számozatlan, összesen 78 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. -
[1] A címlevél hátán a szerző In Honorem [...] Adami Karoli, Liberi Baronis ac Haereditarii Domini Arcis ejusdem Karoli ajánlja művét. Az év jellemző adatai után: Az Betük és Jegyek magyarázattya (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-51.]). [2] Az teelröl és annak állapattyáról (pp. [2-3.]).; Az Kikeletröl és annak állapattyáról (pp. [3-4.]).; Az Nyárról és annak állapattyáról (pp. [4-5.]).; Az Öszröl és annak állapattyáról (p. [5.]).; Eclipsisekröl és azokból következendö Betegségekröl és egyéb veszélyekröl "NOha ez 1643. esztendöben négy Eclipsisek történnek: Napban az kettö, az Hólban-is annyi: de mi ez mi Országainkban mind azok közzül eggyet, és azt-is az utólsot, á Holdban lejendöt fogjuk látni, az melly esik Septembernek 27. napjára, és itt Szepes táján kezdete estennen 7. orakor 6. min. foglátszani.
Az setetülesnek nagyobbsága lészen 8. orakor 21 min: midön az Hóld kerekségének fele az ö világosságát el veszti, mivel ez setétség többig nem terjed; végezete pedig 9. ora után fél Orában és 5. minutan ismerszik meg" (pp. [6-7.]).; Az két fö Planétáknak, Saturnusnak és Jupiternek nagy és igen ritkán szokot conjunktiójáról avagy egybejövéséröl, és arrá következendő világi nagy változásokról "EZ jelenvaló 1643. esztendöben Februáriusnak 26. napján öt orakor reggel... " (pp. [8-15.]).; Az Szölök terméseröl. (pp. [15-16.]).; SOKADALMAK, Felsö és also Magyar Országban és egész Erdélyben-is (pp. [17-28.]).; MAGYAR KRONIKA az Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól "...1572 II. Rudolphus Magyari Királya koronáztat Uy csillag támad 25 Septembris. [...] 1618. Ferdinand II. választatik Magyar királlya. öszel edgy igen nagy üstökös Csillág látszik..." (pp. [29-51.]). [HAI.]


          1644.

  [1] FROELICH DAVID Magyar Országi Astronomus KALENDARIOMA, Christus Urunk születése után 1644 esztendöre, Melly Bissextilis, az az olly esztendö, melly minden negyedik esztendö után a Mátyás ugrását, avagy tóldalék napot elö-hozza és áll 366 napokból. Magyar országra és Erdélyre szorgalmatossan alkalmaztatott. VARADON, SZENCI KERTESZ ABRAHAM. [2] PROGNOSIS ASTROLOGICA. avagy A’ tsillagoknak hathatoságából, edgyben folyásából, és tsellekedö erejéből való jövendölés; Az 1644 Esztendönek (melly Bissextilis) minémüségéröl, az Eclipsisekről, Hadakrol, Betegségekröl, Föld és Hegyek terméséről, az Eértz nemeknek reménségéröl, &c. Iratott FROELICH DAVID Magyar Országi Astronomus által. [Várad, 1643]. 53+51 számozatlan, összesen 78 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - [1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás (p. [2.]).;
Az év jellemző adatai után következik A’ Planeták és Jegyek magyarázattya. (p. [5.]).; Hónaplapok (pp. [6-53.]).; - [2] Az Esztendönek négy részeiröl, és elsöben a’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]).; A’ TAVASZRÓL (pp. [3-4.]).; A’ NYÁRRÓL (pp. [4-5.]).; AZ ÖSZRÖL (pp. [5-6.]).; AZ EKLIPSZISEKRÖL "Ez 1644 esztendöben tsak két Eclipsisek lésznek az Napban : mellynek edgyiket-is mi nem láthattyuk..." (pp. [6-7.]).; A’ HADAKRÓL (pp. [7-8.]).; A’ betegségekröl (pp. [9-10.]).; A’ Földi veteményekröl (pp. [10-11.]).; A’ Bornak terméséröl (pp. [11-12.]).; Az Értz nemeknek avagy Metallumoknak reménségéröl (pp. [12-13.]).; A’ Holdnak különbözö járásából függö házi, mezei és kerti Regulák. (pp. [14-16.]).;
SOKADALMAK, Felsö és also MagyarOrszágban, és egész Erdélyben-is (pp. [17-31.]).; MAGYAR CHRONICA."...1572 II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonba 25 Sept : Uj tsillag támad. [...] 1618. II. Ferdinándus. Magyar királlyá választatik. Eöszel nagy üstökös tsillag láttatik..." (pp. [32-50.]).; A’ BISSEXTILIS Esztendörül (pp. [50-51.]). [HAI.]


          1645.

  [1] Uy és O KALENDAROIM Christus Urunk születése után, 1645. Esztendöre való, Magyar Országra, Szepességre és rész szerint Erdély Országra-is nagy figyelmetességgel alkolmaztatott FRÖLICH DAVID, Immar 22. Esztendei Practicus Astronomus által. Löcsen, Brever Lörincz által. [2] Természet szerint való vélekedés Ez M. DC. XLV. Esztendönek, Nagy részeinek allapattyáról Napban és Holdban való Eclipsisekröl, Hadakozásokról, Betegségekről, Földi termésekröl, és egyéb törtenétekröl. Mely Az Égi Csillagoknak és Planétáknak forgásából, Magyar és Erdély Országra figyelmetesen alkolmaztatott FRÖLICH DAVID, Késmarki Astronom. által. 52+52 számozatlan, összesen 80 nyomtatott oldal. [1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás: STEPHAN THÖKÖLI, juniori, Liberi Baronis in Keismark, Schewnik, &c.;
Az év jellemző adatai után következik Az betűk és Jegyek magyarázattya (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-51.]).; Az Tizenkét JELEK, és Aspektusok magyarázattya. (p. [52.]). [2] Az ELSŐ RESZE. Ez 1645. Esztendönek TEELRÖL, és annak minemüségéröl (pp. [2-4.]); Az Második Része, Az Tavaszról vagy Kikeletröl és annak álapattyáról (pp. [5-9.]).; Az Harmadik Része, Az Nyárról és annak tulaydonságáról (pp. [9-11.]).; Az Negyedik Része, Az öszröl és annak álapattyáról (pp. [11-12.]).; Az Napban és Holdban leendö fogytkozásokrol, és osztán azokbol következendö hadakrol, betegsegekröl, és egyéb veszélyekröl "...Négy afféle fogyatkozások és meg-setétedösek történnek pedig ez Esztendöben kettö a’ Napban, és a Hóldban is kettö, mellyek közzül mi itt Magyár és Erdélyi Országban csak kettöt láthatunk meg, [...] A’ mi pedig az setetülest a’ Holdban lejendöt illeti, anak kezdeti lészen, Böyt-elö Havának 10. napján, illyenképpen.
Estve a’ meg-nevezett Napnak 7. fel ora után, [...] igen lassán besötétedik, és annyira be-sötétedik, hogy 8. ora után edgy fertály mulva a’ Holdnak nagyobb részét el-foglallya.[...] mig 10 ora után edgy negyed fertály múlva a’ végét el-éri, [...] Az második setétülés, a’ mellyet mi fogjuk látni, az Napban történik, Augusztusnsk 21. n. kinek kezdeti lészen Dél-fele; 1 fertály hian 12. ora elöt. az leg-nagyobb Settétülés [...] szintén 1. ora elött edgy fértály hián esik; az idö pedig, midön a’ Nap az setétülésböl fog tetszeni, lészen 2. ora után edgy fértály mulva, és gy mindenestöl el-tart 2. oraig..." (pp. [12-18.]).;
Az Hatodik Része, Az Földi termésekröl, és kiváltképpen az Mezei, Kerti és Szölöbéli termésnek reménysegeröl (pp. [18-20.]).; Magyar KRONIKA, Az Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairol "1572 II. Rudolphus Magyari Királya koronázt: Uy Csillag támad 25 Septembris. [...] 1618. Ferdinand II. választatik Magyar királlya, öszel edgy igen nagy üstökös Csillag látszik..." (pp. [21-39.]).; SOKADALMAK, Felsö és also Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [40-52.]). [HAI.]


          1646.

  [1] FRÖLICH DAVID Magyar-Országi Astronomus KIS KALENDARIOMA Idvözitönk születése után MDCXXXXVI [1646] esztendöre. Mely második a bissextilis után. Magyar-Országra, Szepességre és Erdélyre nagy figyelmetességgel alkalmaztatott. BARTFAN, Nyomtattatot Klösz Jakab által. [2] Prognosticon Astrologicum avagy Természet szerént való JÖVENDÖLES az 1646 ESZTENDÖRE. Melyben az Esztendönek négy Részei az üdönek forgása, az Eclipsisek Hadakozások, Betegségek, és Gyümölcseknek termési bövsségesen meg irattattak, és az Erdélyi s- Magyar-Országi Meridianumra nagy szorgalmatossággal alkalmaztattak. DAVID FRÖLICHIUS Késmárki Mathematicus által. [Bártfa, 1645.] 64+30 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. -
[1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás (p. [2.]).; A’ Betük és Jegyek magyarázattya. Az Égbéli tizenkét Jelek.(p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-43.]).;Rövid Cronica "...1618 Ferdinandus II választatik Magyar Kir: öszszel egy igen nagy üstökös cillag látczik...".(pp. [45-64.]). - [2] Az 1646 Esztendönek négy Részéröl: I. A’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]).; II. A’ TAVASZRÓL (pp. [3-4.]).; [III.] A’ NYÁRRÓL (pp. [4-5.]).; [IV.] AZ EÖSZRÖL (pp. [5-6.]).; [V.] AZ ECLIPSISEKRÖL. "LEsznek ez 1646 Esztendöben négy Eclipsisek;
Kettö a’ Napban és kettö a’ Holdban: de mi ezekben a tartományokban tsak a’ Holdban lejendö Eclypsist láthattyuk meg. [...] utolso napján Januáriusnak reggel 5 órakor, a’ mikor a’ Hold magát a földnek árnyékában kezdi rejteni. A’ legnagyobb homályossága, terjed az egész Holdra 17 punktumokig tudni illik, és 15 min. [...] Annak sötétülése kezdetik 7 órakor, és 8 óra tájban a’ Hold le-menvén, mind végig az Ecclipsis mi tölünk nem láttathatik..." (pp. [6-10.]).; IV. [!] A’ HADAKOZAZROL (pp. [10-12.]).; VII. A’ BETEGSÉGEKRÖL (pp. [13-15.]).; VIII. A’ FÖLDI GYÜMÖLTSÖKRÖL. (pp. [15-19.]).; SOKADALMOK Felsö és Alsó Magyarországban, és egész Erdélyben is (pp. [20-30.]). [HAI.]


          1649.

FRÖLICH Dávid: [1] Uy és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után 1649. Esztendöre. Felső MagjarOrszágra, Szepességre és rész-szerint Erdély Országra-is alkalmaztatott Frőlich David, Késmarki Astronómus által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] PROGNOSTICON ASTROLOGIKUM Christus Urunk születése utan. M. DC. XLIX. Melyben ez Esztendőnek állapattyáról, Napban és Hóldban valo Ecclipsisekről és egyébb történetekről természrt szerint meg-visgáltatik. Szépességre és rész szerint Erdély Országra-is alkalmaztatott Frőlich David, Késmarki Astronómus által. Lőcse. 58 + 54 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. [1] A címlap hátoldalán ajánlás.; Betűk és jelek magyarázattya. (p. [5.]); Hónaplapok. (pp. [6-55.]); Az tizenkét JELEK és’ Aspectusok magyarázattya. (p. [56.]); [2] Az Télről (p. [2.]); Az Tavaszról avagy kikeletről (p. [5.]); Az Nyárról (p. [6.]); Az Őszről (pp. [6-9.]);
Az Napban és Hóldban leendő fogyatkozásokról. "...Az első Ecclipsis az Holdban történik Majusnak 26. nap, esik, [...] Annak kezdeti lészen éyel 3 orak. az derekassabb setötülése 4. orakor reggel esik, holot az Holdnak semmi világossága nem fog tetszeni, vége pedig 6. orakor lészen, melyet mi nem fogunk látni. [...] Az második Holdban leendő Ecclipsis történik Novem: 10. nap reggel, [...] 6. orak. 8. ora tayban pedig nagyob részét el-foglallya, és így mindenestől el-tart 1. fertállyal 10 oraig délelőt. [...] Az harmadik Ecclipsis történik az Napban, Nov: 4. nap. [...] kezdetit estve-felé 3. orakor, közepét pedig 4. ora tayban láthatyuk mi meg: végét pediglen alig láthatyuk mimeg, mivel hogy akkor á Nap á nagy hegyek miat reytekben marad..." (pp. [9-12.]);
Az fő Aspectusokról és osztan azokból következendő Polgári veszélyekről (pp. [12-16.]); Az Testi Betegségekről (pp. [16-17.]); Az földi termésekről (pp. [18-19.]); Magyar KRONIKA, Az Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól (pp. [21-40.]); SOKADALMAK, felső és alsó Magyar Országban, egész Erdélyben-is (pp. [41-53.]); Butsu vétele az Autornak. (p. [54.]). [HAI.]


          1650.

  FRÖLICH Dávid: [1] Uy és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után 1650. Esztendöre. Felső MagjarOrszágra, Szepességre és rész szerint Erdély Országra-is alkalmaztatott Frölich David, Késmarki Astronómus által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] PROGNOSTIKON astrologicum az az Plánétáknak, és az nevezetes Tsillagoknak forgásiból való jövendölés, Christus Urunk születése után 1650. esztendőre Mellyben Az esztendőnek részeiben esendő néminemű tsudákrol, avagy, az Ecclipsisekről, Betegségekről,&c. való dolgok jegyeztettek meg-meg, Froelich David, Késmárki Astronomus és Practicus által. [Lőcse.] 51 + 53 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] A Planetáknak és Jegyeknek magyarázattya (p. [3.]). Hónaplapok (pp. [4-51.]). [2] A’ TELRÖL (pp. [2-3.]). A TAVASZROL (pp. [3-4.]). A NYARROL (pp. [4-5.]). AZ EÖSZRÖL (pp. [5-6.]).
Az Napban és Hóldban lejendő fogyatkozásokrol "Ez 1650. esztend: az égnek tündöklökét lámpásiban négy fogyatkozások lesznek kettő a’ Napban, mellyek ez Országba nem láthatók, és kettő a’ Hóldba kik minálúk láthatók. A’ Hóldban lévő első sötétség, ki nálunk látható, Pünkösd hónak 15. napj: estve, kezdeti lészen 7.or: 10. minut: de minek előtte a’ Hóld fel-kelénd minálunk, majdan derekassan már 9 or: felénél töb setét lészen, és 26 minut: 10. ora után viszont meg-tér a’ világja, tellyességgel 3 oráig tart a’ setétség, [...] A’ második fogyatkozás, azis meg-látható, esik Sz. Andr. hov. 7. Anak kezdeti lészen regg: 6. or: 27. min: közepi, s a legnagyobb sötétsége, ki a’ Hóldnak többet felénél el-fog, 8. or: dél előtt, [...] vége szakad 9. or: 28 min..." (pp. [6-10.]).
A’ Betegségekről (pp. [10-13.]). A’ Fő Aspektusokrol, és azoknak következendö esetekröl. (pp. [13-15.]). A’ Földi termésekröl (pp. [16-17.]). Magyar KRONIKA, A’ Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól (pp. [18-41.]). SOKADALMAK, Felső és alsó Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [42-53.]). [HAI.]


          1651.

[1] Uj és O kalendariom Christus Urunk születése után 1651. Mellybe a’ havak, hetek és Innepek, Plánéták járási, Aspectusok és idöknek folyási, napnak és éjnek hoszsza, Nap fel-támadása és le-nyugovása meg-találhato, etc. Silesiára és Magyar országra alkalmaz: Nevbarth Christoph, Silesiai Boleszlausz által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] ASTROLOGIAI Tartosságos vélekedés, Christus Urunknak idvesseges emberré léte és születése után való 1651 esztendőre. Melyben az időknek, békeség és hadak dolgainak, betegségeknek, földi gyünölcsöknek és egyébb természet szerint való eseteknek, tsillagok influetiáiból lejendő alkalmatosságit Nagy figyelmetes szorgalmatossággal szerzette és meg-irta BOLESZLAVIAI NEVBARTH CHRISTOPH. Lőcse. 49 + 52 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] E’ jelenvaló esztendő számláltatik (p. [2.]).;
A’ Planeták és Jegyek Magyarázattya. Az Egbéli tizenkét Jelek (p. [3.]).; Hónaplapok. (pp. [4-49.]); [2.] ELSŐ RESZE. Ez eztendőnek külömböztető negy részeiről, és azoknak közönséges ideiről. I. A’ TELRŐL (p. [2.]); II. A TAVASZROL (pp. [3-5.]); III. A’ NYARROL (pp. [5-7.]); IV. AZ EÖSZRŐL (pp. [7-9.]); MÁSODIK RESZE. A’ Napnak két Sötétségéről, mellek ez földön ebben az az esztendőben meg-láttzanak. "...Minálumk az Nap első sötétsége láthatatlan, történik 19. Április éjel 11 orakor, [...] Második Nap-béli sötétség-is láthatatlan, esik 14. October. 3. orakor dél után,..." (pp. [9-11.]).; HARMADIK RESZE. Hadrol es Bekeségről es egyeb világi dolgokrol (pp. [11-12.]).; NEGYEDIK RESZE. Ez esztendőbeli egésségekről és betegségekről (pp. [12-15.]).; EÖTÖDIK és utolsó RESZE. Ez Esztendőbeli termesről és ismet terméketlenségéről (pp. [15-17.]).;
SOKADALMAK, Felső és alsó Magyar Országban, egész Erdélyben-is (pp. [18-29.]).; MAGYAR CRONICA. A’ Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól (pp. [30-52.]). [HAI.]


          1655.

[1] NEUBART CHRISTOPH, Theolog. és Astronomus KALENDARIOMA. Mellyet irt Christus Urunk szüeletése után 1655 Esztendöre. Es Magyar-Országra, Erdélyre, s’ azoknak szomszédos tartományaira nagy szorgalmatossággal alkalmaztatott. VARADON, Nyomtattatott SZENCI ABRAHAM által. [2] PROGNOSTIKON, az az: A’ csillagok forgásábol és munkálkodásibol vött. JÖVENDÖLES 1655 ESZTENDÖRE, Mellyben Az esztendönek négy részei, az Eclipsisek, és egyéb történendő dolgok magyaráztatnak-meg. Es Mag’ar Országra s’ Erdélyre alkalmaztatot. NEOBART CHRISTOPH Altal. [1654.] 51+50 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. [1] Ez Esztendö számláltatik.; A’ Charakterek jegyzése (p. [2.]).; A’ Planeták és Jegyek Magyarázattya. (p. [3.]).; Hónaplapok. (pp. [4-51.]).; [2.] ELSÖ RESZ. Az eztendönek négy Czikkelyiröl. I. A’ TELRÖL (pp. [2-3.]).; II. A’ TAVASZROL (pp. [3-4.]).; III. A’ NYARROL (pp. [4-5.]).; IV. AZ EÖSZRŐL (pp. [5-7.]).;
MASODIK RESZ. Az Eclipsisekröl "Az 1655 esztendöben két eclipsis lészen a’ Napban, de mi ez országunkban csak az eggyiket fogjuk meg-látni. [...] Az elsö annakokáért lészen februáriusnak 6 napján..." (pp. [7-9.]).; HARMADIK RESZ. A’ Nevezetesebb Aspektusokrol (pp. [9-14.]).; NEGYEDIK RESZ. A’ Betegségekröl (pp. [14-15.]).; EÖTÖDIK RESZ. A’ Földi Gyümölcsökröl (pp. [15-17.]).; SOKADALMAK (pp. [18-27.]).; MAGYAR KRONICA. "...1572 II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonyban 25 Sept. Uj tsillag támad. [...] 1618. II. Ferdinánd Magyar királlyá választatik. Eöszszel nagy üstökös tsillag láttatik." (pp. [28-50.]). [HAI.]

APÁCZAI CSERE János: Az Eghi dolgokrol. In: Magyar Encyclopaedia. Az az, minden igaz es hasznos Böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása. Apatzai Tsere Janos által. Ultrajecti, Ex officina Joannis a Waesberge. MDCLIII. [1655.] 487 p. A címlapon feltüntetett 1653-as évszám: a kiadás sajtó alá készítésének és a nyomdai munkálatok megkezdésének éve. A könyv valójában 1655-re készült el teljesen, így még Apáczai 1653-1655-ös gyulafehérvári beszédeit is a kötet végére csatolhatták mellékletül, 1655-ös évszámmal. Előszava latin nyelvű. Csillagászat: pp. 87-115. "Hatodik resz. Az Eghi dolgokrol." Ez az akkori csillagászat teljes ismertetését adja rövid mondatokban. Világának közepén már a Nap áll. Már ismerteti a távcsövet: "a nemrégen talált nézőeveg"-et.
A Jupiter, ki a Naptól rendszerént negyedik bujdosó csillag, az ő négy társaival a Napot 12 esztendőben kerüli meg, őtöt peng az őkörülötte valók közül a legmesszebbre való 16 nap, a harmadik 7 nap, a második 85 óráig, a legközelbső penig 42 óráig. A Saturnus ötödik és a naptól legmesszebb való bujdosó csillag, ki az ő két szolgáival (melyek őtöt avagy igen későre, avagy sohasem kerülik meg) a Napot 30 esztendeig kerüli meg.
Változócsillagok: p. 99. [a P Cyg-ről] A hattyu (Cygnus). Ennek begyiben 1600 esztendőben, egy új, harmadik rend fényességű és nagyságú tsillag tetszett fel mely mind e mai napig tündöklik.; p. 99. [az 1572-es szupernóváról] A széken ülő (Cassiopea) melynek mellyebéli edirnek neveztetik. Ennek a székiben 1572. esztendőben egy iszonyatos nagy tsillag tetszet volt fel, mely 1574. ben ismét el tűnt.; p. 99. [az 1604-es szupernóváról] A kegyo tarto (Serpentarius), kinek lábában 1604. ben egy uj tsillag tetszet volt fel, de 1606 ismét eltűnt.; p. 100. [az omikron Cet-ről] A Cethal (Cetus). Ebben 1638. ben ősszel hirtelenséggel, egy tsudálkozásra melto tsillag tetszet fel, es a mindjart következő tavaszon eltűnt, mely attól fogva mind eddig ugy történik. [KSZ.]


          1660.

   [1] Uy és ó Kalendariom Kristus Urunk születése után M.DC.LX. [1660.] Esztendőre valo: melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendő, 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal a Bechi Meridianomra rendeltetven. Kürner Lipold, AA.LL. & Philos. Baccal. által. és Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjara. A Magyar Historia, és sokadalmakkal eggyüt. Nyomtatta ki Bechben Kürner Jakab János also Austria könyw-nyomtatoja. [2] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből-való ielensége avagy Nagy Praktika, Kristus Urunk születése után valo M. DC. LX. esztendőre. Melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendőnek mondatik, 366. napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak iarasok szerent, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrol: és onnét észben vett szélvészekről.
Az Austriay Herczeségnek, és több szomszédságában levő Országoknak meridianumra szérént eszveszedegetett. Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Kürner Lipold, és Mate által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 54 + 34 számozatlan oldal. [1] Hónaplapok. Rövid tanuság az érvágásban valo rend tartásrul (pp. [52-54.]). [2] Előljáro Beszéd Avagy Bemenetel. Az 1660. Esztendőnek Tulaidonságairol Rendeléséről és Annak kiváltképpen valo négy részeiről (pp. [2-3.]). Első Rész. Az Télről (pp. [4-6.]). Második Része. A, kíkeletnek tulaidonságiról, és az ő rendelosiről...(pp. [7-8.]). Harmadik Része. A Nyárnak tulaidonságirul és annak rendelőirul...(pp. [9-10.]). Negyedik Része. Az Oeszrűl és annak igazgatoirol, Iupiterrűl tudniillik és Marsrúl (pp. [10-12.]).
Oetedik Része. A Napban és Hóldban-valo fogyatkozásokrul (pp. [12-14.]). "Első fogyatkozás, mely az Holdban, Nap és Hold közbevetése miat leszen, történik Sz. Georgy havának 24. napián reggel 8 óra taiban 15. min. Tartani fog 3. óráig, 55 min 4 sec. ... Második fogyatkozás mely á Nappan leszen történik Mind Sz. havanak 8 napian estue 10. ora taiban 24 min. ..." Hatodik Része. A földnek gyümölczérűl (pp. [14-16.]). Hetedik része. Az hadakrúl és betegségekrűl (pp. [16-17.]). Chronologia (pp. [18-27.]). Magyar Orszagy és Erdély Sokadalmak (pp. 28-34.). [HAI.]


          1662.

  [LIPPAY János]: CALENDARIUM OECONOMICUM PERPETUUM, az az ESZTERGAMI ÉRSEK URUNK Ö NAGYSAGA Posoni Gondviselöjének Majorságrúl irt Laistroma, minden Esztendöre, kibül minden Major Gazda hórúl hóra egész esztendö által mit munkálottasson az Majorság körül, meg tudhattya. Most újjonnan Magyár nyelven ki bocsáttatott. Nyomtattatott Nagy-Szombatba az Akademiai bötükkel Schneckenhaus Menyhárt Venceszló által. 1662. [10]+72+[8] p., 1 t. Mezőgazdasági kalendárium. - A címlapon Lippay György esztergomi érsek babérkoszorúval és virágokkal övezett címere látható.
A címlap hátán a szerző ajánlással fordul bátyjához, "...GEORGIO LIPPAY DE ZOMBOR, ARCHIEPISCOPO STRIGONIENSI LOCIQ(UE) EJUSDEM COMITI PERPETUO, PRIMATI HUNGARIAE [...] &c. [...] PATRONO ..."; AJANLÓ LEVÉL (pp. [3-7.]).; A KEGYES OLVASÓHOZ (pp. [7-10.]).; A főrész hónapokra osztva 278 számozott mezőgazdasági tanácsot tartalmaz. Legnagyobb részük a januártól decemberig elvégzendő mezőgazdasági munkálatokat kívánja segíteni, az utolsó húsz azonban időponthoz nem köthető útmutatásokat foglal magába (pp. 1-72.).; INDEX, Az az Mutató Lajstroma ezen Calendáriumba lévö dolgoknak... (pp. [73-80.]).
A kötetben látható két szövegközti illusztráció közül az egyik az éjjeli holdfény hosszát: "Az hóldnak nevelkedéset vagy fogytát ez következendö táblábul meg ismerhetni." (p. 68.).; A másik a kézi kompasztom - egyfajta kéznapóra és iránytű - használatát mutatja: "Figura kiben az ember az újjan meg-láthattya á nappal veröfénynél, hány az óra mind dél elött, s-mind dél után." (p. 69.).; A kiadványhoz kihajtható, haránt alakú táblázat is járul: "Mutató táblája annak, mely időben az egész esztendőnek minden napján keljen fel és haladjon el a nap..." [Ez utóbbi a MEK-ben elérhető példányból hiányzik]. [HAI.]


          1664.

[ 1 ] Uj éz O Kalendariom Kristus Urunk. Születése után való M. DC. LXIV esztendőre Mely Bissextilis (az az közbetetett avagy ugro) esztendő, kinek hossza 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatosságal á Bechi Meridianomra rendeltetett Kürner Leopold és Mate, AA LL. & Philos. Emerit. által. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjára. A Magyar Historia, és sokadalmakkal együt. Nyomtatta-ki Béchben Kürner Jakab János, also Austriának könyw-nyomtatoja. [ 2 ] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből való gyanakodas Kristus Urunk születése után valo M. DC. LXIV. Esztendőre Mely Bissextilis avagy ugro Esztendő, 366. napu. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak járások szerint, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrul: és onnét észben vett szélvészekrül.
Az Austriay Herczegségnek, Magyar, és ezek szomszédságában levő Országoknak meridianumia szerént egybeszedegetett. Kürner Lipold, és Mate, AA. LL. & Philos: Emerit; által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 34 + 40 számozatlan oldal. Hónaplapok. Az érvágás rendjéről. Patika. Az esztendőn uralkodó plánétárol. Fogyatkozások (Az első fogyatkozás az holdban, törtenik böjt-elő-havanak 11. napian dél után 3. orakor, a-masodik a-napban lészen Szent Jakáb havának 7. napjan délkor 11. óra tájban, melik mint-hogy nálunk lahatalanok lésznek, azért masokra bizzuk azzokát). Hadakról. Chronologia. Sokadalmak. [KSZ.]

          1665.

KOMÁROMI CSIPKÉS György: Az Iudiciara Astrologiarol és Üstökös Csillagokrol valo Ivdicivm. Mellyet Eggy meltoságos Zászlos Urnak kivánságára, a kedvejért, levél formaban, elsőben déak nyelven irt, és az utan, némelly becsületes Halgatoi kivánságára, Nemzete javára, Magyarrá tett, bővített, és illyen rendben, formában, az Isten dicsősségére ki-eresztett Comaromi C. György. MDCLXV. [1665.] Debrecen. Karanci György nyomda. 12 r. 101 p. 1664-ben és 1665-ban is üstökösök látszottak az égen, Debrecenből is. A szatmári várkapitány (Hiebner vándor asztrológust már nem találva) Dobozi István debreceni főbírát kérte: adjon szakvéleményt a debreceni kollégium tudósai közül valaki a jelenségekről. Így egyik professzor: Komáromi Csipkés György írta meg a felvilágosító művet. Az ő latin nyelvű levelét, azután magyarul nyomtatta ki. Vitairat a csillagjóslás és az üstökösökhöz fűződő babonák ellen. [KSZ.*]

          1668.

[1] Uj és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után valo 1668. BISEXTILIS ESZTENDÖRE. Mely 366 napokbol áll, Erdélyre és rész szerint Magyar-országra alkalmaztatott ROHDIUS GYÖRGY Erdélyi Astronomus által. Cum Gratia et Priv. Celsiss. Princ. Transylv. SZEBENBEN, UDVARHELYI MIHALY által. [1667. ] [2] PROGNOSTICUM ASTROLOGICUM. avagy A’ Planeták és Csillagok egymásra nézésekbül való Jövendölés CHRISTUS Urunk születése után M.DC.LXVIII. Bissextilis Esztendöre. Melyben ez Esztendönek Négy részeiröl, és az Ecclipsisekröl, Földi böség avagy fogyatkozásrol, békeség, egésség és egyéb történendö dolgokrol visgáltatik és alkalmaztatik Erdély és Magyar-országra ROHDIUS GYÖRGY, Mathem. és Medicus által. [Szeben, 1667.] 28 + 46 számozatlan, összesen 74 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - [1] A címlap hátán latin nyelvű ajánlás "D. MICHAELI TELEKI De Szék. "-nek "MICHAEL UDVARHELYI typogr."-tól. Az év jellemző adatai (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-27.]).; A’ Pláneták és Jegyek magyarázattya. A’ 12 Égbéli jegyek. (p. [28.]). [2] Ez Esztendönek 4 Részeiröl. I. A’ TÉLRÖL (p. [2.]).; II. A’ TAVASZRÓL (p. [3.]).; III. A’ NYÁRRÓL (pp. [3-4.]) - IV. Az EÖSZRŐL (pp. [4-5]).; II. RESZ. A’ Nap és Holdbéli Ecclipsisekröl "EBben az 1668 Esztendöben 4 Ecclipsisek lésznek az egész világon; kettö a’ Napban, kettö az Holdban-is: De mi a’ mi Országunkban hármát láthattyuk-meg tiszta idöben; [...] Az elsö láthato Ecclipsis esik az Holdban 26 Maji, kezdeti lésten reggel egy fertály orával 3 ora elött, sötétülésének nagyobb volta lészen másfél fertállyal 5 ora elött, és végzödik 6 ora Táján reggel [...] csak a’ negyed része marad fejiren. [...] A’ Második láthato Ecclipsis lészen a Napban 4 Novembris, kezdetik 3 orakor dél után és tart 5 oráig, [...] a’ Nap nak csak harmad része setétül meg. [...] Az harmadik Ecclipsis lészen ismét az Holdban 18 Novembis: kezdetik a’ mi Országunkban estve, mindgyárt 4 ora után, és tart majd hetedfél oráig; [...] a’ Holdnak csak fele setétül-meg. (pp. [5-8.]).; III. RESZ. A’ Békesség és Háboruságról (pp. [8-9.]).; IV. RESZ. A’ Betegségekröl (pp. [9-10.]).; V. RÉSZ. A’ Földi termésekröl (pp. [10-12.]).; SOKADALMAK (pp. [13-24.]).; MAGYAR KRONIKA "...1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonyban 25 Sept. Uj csillag támad. [...] 1618. II. Ferdinánd Magyar királlyá választatik. Öszszel nagy üstökös csillag láttatik..." (pp. [25-46.]). [HAI.]

          1669.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Trilinguis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum, & in vitá actionum, Pictura & Nomenclatura. Latina, Germanica & Hungarica. Cum titulorum juxtá atq; vocabulorum indice. Die Sichtbare Welt in dreyen Sprachen. Das ist: Aller vornehmsten Welt-Dinge, und Lebens-Verrichtungen Vorbildung, und Lateinische, Deutsche, und Ungarische Benamung. Samt einen Titel- und Wörter-Register.
A’ Láthato Világ háromféle nyelven, az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való tselekedeteknek le ábrázolása és Deák, Német, és Magyar megnevezése. A’ fellyül való irásoknak és szóknak laystromával. Cum Gratia & Privil. Sac. Caes. Majestatis, & Sereniss. Electoris Saxonici. Noribergae, Sumtibus Michaelis & Joannis Friderici Endteri, Anno Salutis MDCLXIX. [1669.] [6] 315 p. [84] Comenius a mű kéziratát és képeinek tervezetét sárospataki tartózkodása idején (1650-1654) elkészítette, sőt 1653-ban egyes részeit nyomtatni is kezdte. Az első teljes kiadás 1658-ban jelent meg Nürnbergben két nyelven, latinul és magyarul. [KSZ.]

          1675.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus bilingvis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum & in vitá actionum, pictura et nomenclatura. Latino & Hungarica. A’ Látható Világ, két-féle nyelven. az az: Minden derekassabb ez világon lévő dolgoknak és ez életben-való cselekedeteknek le-ábrázolása, és Deák s’ Magyar meg-nevezése. Coronae, Typis & Sumptibus Petri Pfannenschmiedii, impresit Nicolaus Molitor, Anno 1675. 327 p. Ez az első hazai Orbic Pictus-kiadás.
Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.; pp. 162-163. Ora-mutatók, (óra-mivek). "A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-Istápnak (vasnak) árnyékával, mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson." A mellékelt metszeten egy fali napóra és egy összecsukható-kinyitható zsebnapóra látható.; pp. 166-167. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 216-219. Az égi-golyóbis.; pp. 220-221. A bújdosó csillagoknak helyheztetések (egy-másra-való nézések).; pp. 222-223. A holdnak jelenési (tünési).; pp. 224-225. A Napban és Holdban-való fogyatkozások. [KSZ.]


          1677.

Uj és O KALENDARIOM Christus Urunk szuletése után valo 1677 Esztendöre. Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra és egyéb szomszéd Országokra alkalmaztatott NEUBART CHRISTOPH. Theologus és Astrologus által. Cum gratia & Privileg. Celsiss Princip. Ez nyomtatás a’ Löcsei és Cassai nyomtatásoknál hellyesb és sokkal bövebb, olvasd-meg s’ ugy talalod KOLOSVARATT, Veres-egyházi Szentyel Mihály által. 103 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1677. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az Planéták és jegyek magyarázattya (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]). Az Országok és némely fö Városok ki melyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. Az Országoknak czimerei, kikről szól az mostani Prognosticum (p. [52.]). Az Esztendönek meg-külömböztetö négy Részeinek, Astronomiai meg-Vizsgálása, I. AZ TÉLRÖL (pp. [53-54.]).
II. A’ TAVASZROL (pp. [54-56.]). AZ NYÁRROL (pp. [56-58.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [58-60.]). Második Része. A’ FOGYATKOZÁSOKROL "Ez 1677. Esztendöben 4. fogyatkozások lésznek, kettö a Napban, és kettö az Hóldban, [...] Harmadik fogyatkozás lészen az Hóldban 17. Máji, kezdeti lészen 3. óraror, vége 6 orakor, tart 2 oráig, 36. minutáig. Kezdetitül fogva csak félig láthattyuk-meg..." (pp. [60-61.]). Hármadik Része. AZ HADAKROL. (pp. [61-63.]). IV: A’ BETEGSEGEKRÖL (pp. [63-64.]). Ötödik Resze. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL (pp. [64-65.]). Prognostica perpetua (pp. [66-68.]). SOKADALMOK (pp. [69-80.]). MAGYAR CRONIKA "...1572. II: Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonyban, 15. Sept. Uj Csillag Támad. [...] 1618. II: Ferdinand Magyar Kirallyá valasztatik, öszel nagy üstökös csillag lattatik..." (pp. [81-103.]). [HAI.]


          1678.

[1] Uj és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után valo 1678 Esztendöre. Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra és egyéb szomszéd Országokra alkalmaztatott NEUBART CHRISTOPH. Theologus és Astrologus által. Cum gratia & Privileg. Celsiss Princip. KOLOSVARATT, Veres-egyházi Szentyel Mihály által. [2] Rövid Astrologiai VIZSGALAS; Christus Urunk születése születése után valo 1678 Esztendöre. A’ Tsillagoknak természetszerint valo forgásiból eső jelenések, ez alsó Világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubárth Christoph által. 52 + 50 számozatlan, összesen 78 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1678. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az Planéták és jegyek magyarázattya (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]). Az Országok és némely fö Városok ki melyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. Az Országoknak czimerei, kikről szól az mostani Prognosticum (p. [52.]).
[2] Elsö Része. Az Esztendö 4 Kántorinak Astronomiai meg vizsgálása, I. A’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]). II. A’ TAVASZROL (pp. [3-5.]). A’ NYÁRROL (pp. [5-6.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [6-7.]). Második Része. A’ FOGYATKOZÁSOKROL "EZ 1678. esztendöben öt. fogyatkozások történnek a’ két Égi Világokban, 3. kicsiny a’ Napban, mellyek mi tölünk nem láthatók, és 2. nagy az Holdban, és mi csak az utolsot láthattyuk meg. [...] Az második mi tölünk meg-látható nagy Hold-béli fogyatkozás, lészen 19 Oktobris éjel, 6 gr. és 40 min. az Bika. Kezdeti estve 7. órakor lészen, közepi 9. órakor, vége pedig 11. órakor, tart 4. egész óráig,..." (pp. [7-11.]).
Harmadik Része. AZ HADAKROL. (pp. [11-14.]). Negyedik Része. A’ BETEGSEGEKRÖL (pp. [14-15.]). Ötödik Resze. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL és terméketlenségröl (pp. [16-18.]). Prognostica perpetua (pp. [19-21.]). Rövid tanitás az Gazdaságnak elő-vitelében. (pp. [22-26.]). SOKADALMOK (pp. [27-38.]). MAGYAR CRONIKA"...1572. II: Rudólphus Magyar Királlyá koronáztatik, új csillagy támad. 25. Septemberben [...] 1618. II: Ferdinand választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös csillag láttatik..." (pp. [39-50.]). [HAI.]


          1679.

[1] Uj és Ov KALENDARIOM Christus Urunk születése után valo 1679 Esztendöre. Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra és egyéb szomszéd Országokra alkalmaztatott NAUBART CHRISTOPH. Theologus és Astrologus által. Cum gratia & Privilegio. Celsissimi Principis Transylv. KOLOSVARATT, Veres-edgyházi Szentyel Mihály által. [2] Rövid Astrologia VIZSGALAS; Christus Urunk születése születése után valo 1679 Esztendöre, A’ Csillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések, ez alsó Világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubarth Christof által. 53 + 48 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1679. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az Planéták és jegyek magyarázattya (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]). Az Országok és némel fö Városok ki melyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [52.]). Az Prognosticonban való Czimereknek magyarázattya (p. [53.]). [2] ELSÖ RESZE. Az Esztendö 4 Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, I. A’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]). II. A’ TAVASZROL (pp. [3-4.]). III.A’ NYARROL (pp. [4-5.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [6-7.]). MASODIK RESzE. A’ FOGYATKOZÁSOKROL "NEdy fogyatkozások lésznek ezen 1679. esztendöben az Egi Fáklyákban, kettö a’ Napban kettö az Holdban-is, [...] Az elsö Holdbéli fogyatkozás esik 25. Április..." (pp. [7-9.]). HARMADIK RESZE. AZ HADAKOZASROL. ES BEKESSEGRÖL (pp. [9-11.]). NEGYEDIK RESZE. A’ BETEGSEGEKRÖL (pp. [11-12.]). ÖTÖDIK RESZE. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL ES TERMÉKETLENSEGRÖL (pp. [13-14.]). Prognostica perpetua (pp. [14-17.]). Rövid tanitás a’ Gazdaságnak elő-vitelében. (pp. [17-29.]). SOKADALMOK (pp. [20-31.]). MAGYAR CRONIKA "...1572. II: Rudólphus Magyar Királlyá koronáztatik, új csillag támad. 25. Septemberben [...] 1618. II: Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös csillag láttatik..." (pp. [32-48.]). [HAI.]

          1681.

[1] Uj és O KALENDARIUM, Mellyet Christus születése után való 1681. irt, NEUBARTH CHRISTOPH. Es most-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkolmaztatott. LÖTSEN, BREWER SAMUEL által. [2] Rövid Astrologia VIZSGALAS; Christus Urunk születése után valo 1681. Esztendöre, A’ Tsillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések, ez also világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubarth Christoph által. 45+50 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] A címlevél hátán az 1681. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A Planéták és jegyek magyarázattya. Az 12. Égbéli Jegyek. (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-43.]). Az Országok és némelly fö Várasoknak, hogy ki mellyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [44.]). Az Prognosticonban való Czimereknek magyarázattya (p. [45.]).
[2] Elsö Resze. Az Esztendö 4. Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, I. A’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]). II. A’ TAVASZRUL (pp. [4-6.]). III. A’ NYARROL (pp. [6-7.]). IV. AZ ÖSZRÜL (pp. [7-8.]). Masodik Resze. A’ FOGYATKOZÁSOKROL. " EZ 1681. esztendöben négy fogyatkozások lésznek az két nagy Világi Fáklyán, kettö a’ Napban, és annyi az Holdban, kiben 3. minékünk lathatatlanak lésznek. [...] Az negyedik minékünk láthato Holdbéli fogyatkozás lészen 39.[!29.] Augusti Sz. János fővitelének napjában [...] Kezdedik éjtszaka jo regge 1. orakor és 40 min. az közepi és legnagyobb sötétsége leszen reggel 3. órakor és 22. min. Az kimenetele 5. órakor..." (pp. [9-11.]). Hármadik Része. AZ HADAKROL ÉS BÉkességröl (pp. [11-14.]). Negyedik Része. AZ BETEGSÉGEK ES Halál felöl (pp. [15-17.]).
Ötödik Része. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL ES terméketlenségrül (pp. [17-20.]). Egynehány hasznos Hazy mesterségek (pp. [21-25.]). SOKADALMAK, Felső és also Magyar Országban, és egész Erdélyben is (pp. [26-35.]). MAGYAR CRONICA "...1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik, Új tsillag támad. 25 Septemberben. [...] 1582 Az új kalendáriom támada, de derekasban 1600-ban vövék-bé. [...] 1618. II: Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös tsillag láttatik..." (pp. [36-50.]). [HAI.]


          1682.

[1] Uj és O KALENDARIUM, Mellyet Christus születése után való 1682. irt, NEUBARTH CHRISTOPH. Es most-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkolmaztatott. LÖTSEN, BREWER SAMUEL által. [2] Rövid Astrologia VIZSGALAS; Christus Urunk születése után valo 1682. Esztendöre, A’ Tsillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések, ez also világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubarth Christoph által. 52+50 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] A címlevél hátán az 1682. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A Planéták és Jegyek magyarázattya . Az 12. Égbéli Jegyek. (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-50.]). Az Országok és némelly fö Várasoknak, hogy ki mellyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [51.]). Az Prognosticumban való Czimereknek magyarázattya (p. [52.]).
[2] Elsö Resze. Az Esztendö 4. Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, I. A’ TELRÖL (pp. [2-4.]). II. A’ TAVASZRUL (pp. [4-7.]). III. A’ NYARROL (pp. [7-9.]). IV. AZ ÖSZRÜL (pp. [9-12.]). Masodik Resze. A’ FOGYATKOZÁSOKROL. " Ebben 1682. Esztendöben két Hold fogyatkozásnál töb nem leszen, mikor a’ Holdnak tölte vilagossagarol megfosztatik, es meg-setétedig. Az Elsö Hold-béli Fogyatkozas 21. Febr. éjfélkor 12 or. 27. min. [...]és az egész vilagossagatul meg-fosztatik. Ennek kezdeti 10. orakor 33. min. lészen, [...] Vége lészen, mikor a’ Hold az eö töltét el ér, 2 or. és 23. min. éjfél utan: 3. or és 49. min. tart eleitöl fogvast, vegig majd 4. or. Masodik Hóld fogyatkozas 18. Auguszti esik 6. or. 55. min. dél elött, avagy reggel 7 or. [...] De a Nap felkelte miat mitölönk nem igen láthato lészen... " (pp. [12-15.]). Hármadik Része. AZ HADAKROL ÉS MÁS Világi Futamodásokrol (pp. [16-19.]). Negyedik Része. AZ BETEGSÉGEKRÖL (pp. [19-23.]).
Ötödik Része. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL ES terméketlenségrül (pp. [24-25.]). SOKADALMAK, Felső és also Magyar Országban, és egész Erdélyben is (pp. [26-35.]). MAGYAR CRONICA "...1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik, Új tsillag támad. 25 Septemberben. [...] 1582 Az új kalendáriom támada, de derekasban 1600-ban vövék-bé. [...] 1618. II: Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös tsillag láttatik. [...] 1680 [...] Decemberben, Nagy és példa nélkol való Östökös csillag az égen költ fel, az mely maga fényes sugárjéval majd 60. gradust el-foglalta, és következendö esztendönek Februariusig nagy almélkodással láttatot. 1681. Az 18. Januarij, Dél tajban az Nap mellett két égi jegy, és több-is vólt." (pp. [36-50.]). [HAI.]


          1683.

KISZTEI Péter: Üstökös Csillag, Avagy: Olly edgyügyü rövid Elmélkedés, mellyben meg-mutogatódik, mind a’ Sz. Irási Tudomány szerint, s’ mind a’ külső Historiákbol, és a’ minden időbeli Experientiábol, micsoda itéletben kellyen lenni kinek kinek az üstökös Csillagok felöl. Mellyet az 1680-dik Esztendőbe Karácson Havának 22-dik napján támadott, és azután 1681-dik Esztendőben-is, az Első Hónak, avagy Boldog Aszszony Havának 26-dik napjáig láttattatott, csudálatos nagyságu üstökös Csillagnak alkalmatosságával irt, és a’ Göntzi Gyülekezetben el praedicállott, Kisztei Péter, Christus Urunk Születésének 1682-dik Esztendejében Böjt más Havának 2-dik, és 16-dik napján. Cassan, Nyomtattatott Bosytz Istvan által. 1683. eszten. 117 p. Írtam Göntzön, 1682-ben, Novemb. 28. napján. Ajánló levél a méltóságos és fényes késmárki Thökölyi Imrének; Isten kegyelméből Magyar Ország edgyik Részének fejedelmének, és Urának. [Voltaképpen erkölcsi intelem az üstökös ürügyén.]
Változócsillagok említése [az 1572-es szupernóváról:] "(6) Ennél is közelebb jövén a mi időnk felé, az 1572-dik esztendő-béli üstökös Csillag, melly 16 hólnapokig tartott, mint a külső Historicusok emlékezetben hagyták Istennek minémű rettenetes haragjának lőtt légyen mutató jelensége, csak hamar az után következett éhség, a pusztító döghalállal edgyütt nyilván bizonyittyák, a melly két ítélei Istennek többnyire mindenkor edgyütt járnak, s a vér-ontó hadakozásokat leg-gyakraban utól szokták követni, s néha pedig a népnek bűneiért mind az három edgyüvé-járul.; [az 1604-es szupernóváról:] (7) Csak a mi Seculumunkban lött példákat említek. Christus Urunk születése után 1604-ben támadott üstökös csillag vallyon micsoda következő szomorú állapatoknak volt mutatója?" [KSZ.]


          1684.

[1] Uj és O KALENDARIUM, Mellyet Christus születése után való 1684: Bissextilis Esztend. Melly mostan-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb szomszéd Tartományokra alkolmaztatott, NEUBARTH JÁNOS Theol. és Astr. által. Es az eddig ki hagyattatott, nevezetes viselt dolgok, a’ Crónikában bé tétettének. Cum gratia et Privilegio Celsissimi Principis Transylv. Nyomtattatott Colosvaratt [2] Rövid Astrologiai VIZSGALAS; Christus Urunk születése után valo 1684. Bissext. Esztendöre. A’ Csillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések ez also világon, Illendö szorgalmatossággal öszve szereztettenek, és le irattatnak NEUBARTH JANOS által. 53+61 számozatlan, összesen 90 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] A címlevél hátán az 1684. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A Planéták és Jegyek magyarázattya . Az hét Planéták. Az Égbéli 12. Jegyek. (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]).
Az Országoknak és némelly fö Várasoknak hogy ki mellyik Égi Jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [52.]). Az Prognosticonban való Czimereknek magyarázattya (p. [53.]). [2] ELSÖ RESZE. Az Esztendö 4. Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, A’ TELRÖL (pp. [2-3.]). II. A’ TAVASZROL (pp. [4-5.]). III. A’ NYARROL (pp. [5-7.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [7-9.]). MASODIK RESZE. A’ FOGYATKOZASOKROL. "Ebben az 1684-dik Esztendöben négy fogyatkozások lésznek, kettö az Napban, kettő az Hóldban-is. Ezek közül mi csak az elsö Nap-béli fogyatkozást, nem láthatjuk-meg; de a’ többi mind látható lészen. [...] A’ Második Nap-béli fogyatkozás esik 12. Julii, délután 3.órakor és 25, minutakor, [...] ez fogyatkozásnak a’ mint remélem, hogy ha az ég tiszta lészen,igen nagy apparentiája, jelensége lészen. Argoli Calculatioja szerént két óráig tartó leszsz, [...] KÖVETKEZNEK az HOLDBELI fogyatkozások.
AZ elsö Hóldbeli fogyatkozás esik 27. junii, regel 3. órakor,egy fertállyal a’ négyre a’ kezdeti 2. fertállyal lészen a’ 3-romra, a’ vége 4. órakor, egészszen más-fél óráig tart. [...] A’ második fogyatkozás a Hóldban lészen, 21. Decembr. sz. Tamás napján, 12. órakor éjfélkor, annak kezdeti lesz 2. fértállyal a’ 10-re. Közepi, 10. órára, vége pedig 1. órakor lészen, ez fogyatkozás egészszen, tart negyed fél óráig, és felénél többire homályosodik-meg az Hóld...".(pp. [7-13.]). HÁRMADIK RESZE. A’ NYARROLROL és MAS VILÁGI Dolgokról (pp. [13-15.]). NEGYEDIK RESZE. A’ BETEGSÉGEKRÖL (pp. [15-18.]). ÖTÖDIK RESZE. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL és TERméketlenségröl (pp. [18-20.]). PROGNOSTICA Perpetua (pp. [21-23.]). SOKADALMAK. , Felső és Alsó Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [24-36.]). MAGYAR CRONIKA "1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik, új csillag támad. 25 Sept. [...] 1582 Az új Kalendáriom támada, de derekasban 1600-ban vévék-be. [...]
1618. II. Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös csillag láttatik. [...] 1680. Decemberben nagy és példa-nélkül való üstökös csillag támadott az égen, a’ mely önnön maga fényes sugárjával majd 60. gradusig nyújtózott, és a’ következendö Esztendöben-is Februariusig nagy álmélkodással láttatott, mely majd 8. egész hetet foglal bé. 1681. Az 18-dik Januarii, Dél tájban a’ Nap mellett két Égi Jegy és több-is láttatott." (pp. [36-61.]). [HAI.]


          1685.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Quadrilinguis. Hoc est Omnium fundamentalium, in mundo rerum, et in vitá actionum, Pictura et Nomenclatura Latina, Germanica, Hungarica, et Bohemica. Cum Titulorum juxtá atque Vocabulorum indice. - Die sichtbare Welt in vier Sprachen - A’ Láthato Világ négyféle nyelven. az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való cselekedeteknek le-ábrázolása és Deák, Német, Magyar és Tót, meg-nevezése, a’ fellyülvaló irásoknak és szóknak laystromával. - Swet Wyditedlny. - Leutschoviae, Typis Samuelis Brewer. Anno 1685. [27] 313 [32] p. Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.;
pp. 156-157. Ora-Mutatók, (Óra-Mivek). A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-istápnak (vasnak), mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson.; pp. 160-161. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 208-211. Az Égi Golyóbis.; pp. 212-213. A Bújdosó Csillagoknak Helyheztetések (Egymásra való Nézések).; pp. 214-215. Az Hóldnak Jelenési (Tünési).; pp. 216-217. A Napban és Hóldban-való Fogyatkozások. [KSZ.]


          1711.

[ 1 ] Ujj Kalendariom, Mellyet Christus Urunk születése után való 1711. Esztendőre irt Neubart Janos. És Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. Komáromban, Töltesi Istvan által. [ 2 ] Rövid astrologiai visgalas Christus Urunk születése utá valo 1711. Esztendőre, Az Csillagoknak Természetszerént való forgásokbol és jelenésekből. Komárom. 56 + 104 számozatlan oldal. Hónaplapok. Évszakokról. Fogyatkozásokról. (ebben az 1711. Esztendőben, mindenestül öt számlaltatik; ugy mint: három a’ Napban; kettő az Holdban: A’ Napbéli fogyatkozások, igen kicsinyek; de az holdbélinek mind az kétszer az föld árnyékának közepette a’ temerdek fekéteségen kölletik által menni. Ezek közül keveset fogunk látni, hanem csak az útolsó Napbéli fogyatkozásnak kezdetét és az útolsó hóldbélinek-is az végét.) Hadakozásokról. Sokadalmak. Magyar Chronika. [KSZ.]

          1734.

PETTHÖ Gergely: A’ Magyar Kronikának a’ mellyet Elsőben meg-irt, s’ ki bocsátott nemzetes Petthö Gergely 373. esztendötül fogva 1626. esztendeig. Nyomtattatott Bécsben 1660. esztendöben. Az után penig. Azon Historiát continuálván újonnan ki nyomtattatta, és szüntelen történt dolgokkal szaporitatta Groff. Kalnoki Samuel, Felséges Cszásár, s’ Koronás Királynak Erdély Udvari Cancellariussa Tanátsa, és Nemes három Székely Székeknek Sepsinek, Kézdinek, és Orbainak Fö Király Birája. A’ Magyar Nemzetnek tanuságára. Nyomtattatott Bécsbe Sirchovics Arvainál 1702. esztendöbe. Tovább való Terjeztése avagy Negyedik, ötödik, és Hatodik resze Foglalván magában száz és hat esztendöt 1627. esztendötül fogva 1732. esztendeig. Iratott, és szép Toldalékokkal szaporittatott Spangar Andras jesuvita űltal. Nyomtattatott Cassan az Academiai betökkel. P. Jesuitáknál. 1734. Hatodik Része.
Foglalmagában Huszonynyólcz esztendőt, mellyekben a Felséges Austriai Házbol szármozandó Ertz-Herczegek I. Josef, és III. Karol egy másnak mint Magyar Országnak Örökös Királyi succedálván azt birták, miket cselekedtek, mint folytatták az Ország Állopottyát. Továbba feltétetik sok fö személyeknek elömenetele, és más mind Magyar, mind más Országoknak és tartományoknak emlékezetre méltó dolgai. p. 98.: "Anno 1719 Karácson havának huszon harmadik napján éjeli rémitö égi jel veres tüz formában éjszak felöl Erdélyen által Magyar és Lengyel Ország felé megyen." A sarki fény jelenség 1719. Dec. 23-án volt.; p. 100.: "Anno 1724 Kis Aszszony havának 23dik napján reggeli 7. és 8. Órakor Erdélyben széllel, és a’ Partiumban egy idöben sok Egi tüzes Meteorum (Draco volans, röpülö sárkány) mint egy röpülve Napkelet felé hol hoszszabban két ölnyire, hol rövidebben szivárvány szinekkel, és szikrázásal láttatnak." A meteor és tűzgömb jelenség 1724. aug. 23-án volt. [SRG.]

          1753.

PETTHÖ Gergely: Rövid Magyar Kronika sok rend-béli fö Historias Könyvekböl nagy szorgalmatossággal: egybe szedettetett és irattatott Petthö Gergelytül. E Magyar Krónikának, Második része. Melly magában foglallya a’ külömb külömb féle idegen Nemzetböl való Magyar Országi Királyokat, mind az Ausztriai avagy Bécs Országi Herczegekből lett Királyokig. Es Azoknak idejekben történt emlekezetre méltó dólgokat. Kassán, 1753. Eszttend. Nyomtattatott az Akademiai betükkel. pp. 48-101.: "Anno 1342 XXVII Lajos, a’ Károl Királynak jó fia, következek, és Coronáztaték az apja halála után Magyar Országi királlyá Székes-Fejér-Várban."
ebben: p. 51.: "Ez fölötte igen jámbor, Isten félö, fő hadakozó, igen bölcs, és tudós Fejedelem vót. Az Egi csillagoknak forgásit, és járásit igen tudta, és azért minden hadakozásit, a’ csillagok forgásinak itéletiböl indétotta..."; p. 128.: "Anno 1583 Gergelly, ezen néven tizen-harmadik Papa, ez idöben reformálá a’ Kalendáriomot, kit Uj Kalendáriomnak hinak, kivel mostan élünk." [SRG.]


          1757.

BERTALANFFI Pál: Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. Előszer A’ mint az Istentől teremtetett. Másodszor A’ mint az Istennek, és a’ természetnek Vezérléséből az emberektől külömbb-külömbb-féle részekre, Országokra, Tartományokra, és kösségekre osztatott. Minden-féle Írókból ki-szedé, és Prédikátori hivatallyának pihenő órái alatt illendő renddel öszve irá azt Bertalanffi Pál, a’ Jesus Társaságából-való Pap: Most pedig Isten jó voltából, ’s-az Elöl-Járóinak kegyes engedelméből Magyar Nemzetének egy mulatságos, és tudós olvasására nyomtatásban ki-adá. Nagy-Szombatban, Az Academiai betökkel, 1757. Esztendőben. 1028 p. Csillagászat: pp. 4-72. Az égnek teremtéséről, Formájáról, és voltáról. Mit vélnek a tudósok az égnek voltáról? A tsillagoknak nagyságáról, és magasságáról? A tsillagoknak külömbbségéről és világosságáról. A tsillagoknak nevéről és számáról.
A világnak a Mathematicusoktól leábrázoltatott golyóbisáról. A tsillagoknak forgásáról. A tsillagok forgásának és a világ minden egyéb dolgai egyenlő, és állhatatos folyamattyának okáról, vagy az Aetherről. A napnak, és más Planétáknak fogyatkozásáról. A tsillagoknak a földiekbe való influxusáról, vagy szivárkodásáról. A földnek teremtéséről, és formájáról. A földnek helyéről. Miből teremté Isten az eget, s-földet? A levegő égről.; Kihajtható mellékletek: p. 7.: Világrendszerek. Holdunk változásai. p. 24.: Világ Golyóbisának Máthézisbéli Ábrázolása.; A könyv első része a továbbiakban általános természetföldrajzi, a második rész leíró gazdaságföldrajzi.
A változócsillagokról: pp. 15-16. "Az ideig-való tsillagok megint három félék, úgy-mint először azok, mellyek a fixa tsillagok között támodván, és bizonyos ideig fel-tetszvén, ismét el-tűnnek; de bizonyos időben megint fel-tetszenek; illyenféle tsillagot emlét Keplerus, melly 1601. eszt. a hatyu mellyen fel-tetszvén, s egész 26 esztendeig világolván, az-után eltűnt; de 1657. eszt. ismét láttatott [a P Cyg].; Másodszor azok, mellyek a fixák között, vagy alatt egyszer fel-tetszvén, s el-tűnvén; azután soha többé meg nem jelennek: Verdries Menyhardnak itéletéből, illyen féle tsillag vólt az, amely a három Aegyptusi királyokat a Született Kristusnak imádására el-vezérli vala.; Harmadszor azok, mellyek ... hol üstökkel, hol szakállal, hol farkkal láttatván, ismét elenyésznek." [KSZ.]


          1772.

SARTORI Bernát: Magyar nyelven filosofia. Az az: a’ böltseség’ szeretésének tudománnyából némelly jelesebb kérdések. Mellyeket sok hiteles böltseség’ szeretése’ tudományát tanitóknak irásiból, ’s könyveibol, egybe szedegetett, és tanított: mostanába pedig a’ magyar nemzetnek kedvéert az elö-jarók’ engedelméből nyomtatásban ki-botsátott. P. Sartori Bernárd. Serafikus Szent Ferentz’ szerzetén lévő Magyar Országi T. T. P. P. Minoritak’ provintziájabol böltseség’ szeretése tudománnyanak tanitója. Egerben. Nyomtattatott a’ Püspöki Oskola’ Betűiv. 1772. Esz. 276 p. A kedvesen kegyes Olvasóhoz intézett előszavát írta: "mind-Szent-havában 1770-dik esztendőben".; Eszterházy Károly egri püspök 1772. jan. 16-án kelt engedélyével.
Csillagászat: pp. 174-233.: A’ Világról, ha egygy-é, Lelkes-é, ’s minémű tökélletessége, eredete, és vége légyen?; A’ Világnak golyóbissáról a’ mint a’ Mathematikusoktól bizonyos líneákkal le-ábrázoltatott, a’ Tsillagok forgásának, és más dolgoknak könnyebb isméretére.; Ha a’ Nap, Hold, vagy pedig a’ Föld mozdúlyon-é?; A’ Napnak mozdúlásáról?; A’ Tsillagoknak Forgásairól?; A Tsillagoknak forgásairól, ’s e’ világi dolgok’ álhatatos folyamattyának okáról, melly az ether?; Mitsoda vélekedések légyen a’ Túdósoknak az Egeknek vóltáról, a’ Tsillagoknak magosságairól, és nagyságairól?; A’ Tsillagoknak külömbségeiről, és Világosságairól, úgy az Hóldnak, és a’ Napnak.; A Tsillagoknak neveiről, és számairól.; A’ Holdban, és egyébb Plánétákban vagynak-é Tengerek, szigetek, ’s laknak é Emberek?; A’ Napnak, Hóldnak, és a’ Tsillagoknak a’ földiekbe-való influxussairól, az az, szívárkodásairól.; A’ Napnak, és mas Plánétáknak bizonyos üdőben történhető fogyatkozásairól.
A könyvben 4 kihajtható melléklet van, mind csillagászati: A./ Világ Golyóbisának Mathésisbéli Ábrázolása (p. 177.).; B./ Az Ég ’s Föld állapotyának Ptolemaustól adatott ábrázolása (p. 184.).; [ismét] B./ Kopernikusnak ábrázolása. Tikhónak külömbező ábrázolása (p. 186.).; C./ D./ Holdnak változási. A’ Napnak fogyatkozása (p. 233.).; Batta István 1918-ban adta közre, hogy Sartori munkája kétharmad része Bertalanffi Pál 1757-ben kiadott a "Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete" munkájából vett kivonat, egyharmad része pedig fordítás. [KSZ.]


          1774.

SZŐNYI Benjámin: Gyermekek’ Fisikája, avagy olly szép és hasznos tudomány’ ’sengéje, Mellyben Kevés példák által meg-mutattatik, mint kellessék szoktatni a’ gyermekeket, és együgyü embereket, az Istennek sok féle Teremtéseiről való kegyes és kedves elmélkedésekre, és az, azokban nyilván való Isteni böltsességet, hatalmat, jóságot, ’s a’ t. vélek esmértetni és tsudáltatni. Frantziai nyelven irta Rollin Károly, nem régi Tudós Professor, a’ Parisi Királyi Akadémiában, Magyar nyelvre fordította, És azon nemü vagy matériájú maga egynéhány kegyes elmélkedéseivel megszaporitotta. Szönyi Bénjamin, Hóld-Mezö Vásárhelyi Reformata Ekklésiának Predikátora. Posonyban, 1774. Landerer Mihály’ költségével. [XVI.] 191 p. Csillagászat: pp. 87-164. Ezen részeket kifejezetten a fordító Szőnyi Benjámin írta és csatolta (A’ Gyermekek’ Fisikájához adatott ’s azon Nemü egynéhány elmélkedései a’ Forditónak). Nyolcsoros versszakokba szedve adja elő a tudnivalókat. Az Égről. A Kerek Földről. A négy Éltető Állatokról (földről, levegő-égről, vízről, világosságról). [KSZ.]

          1775.

HORVÁTH György: Természetnek és Kegyelemnek Oskolája, Az az: Ollyan hasznos Könyvetske, a’ melly az Isteni Tökélletességeknek, a’ látható, és láthatatlan Teremtéseknek visgálásából, s’ meg-gondolásából, a’ Keresztyén embert az Istennek ditséretire serkenti. A’ melly Hét Részekben, hetven Szakaszotskákban, e’ kisded kézben hordozható formában, az együgyü, de idvességre igyekező, és az Istent ditsöíteni kivánó Keresztyének számára ki-adatott, A’ Kristus Jésusnak egy leg-kisebb, a’ Helv. Conf. követő szolgája H. GY. Ts. P. [Horváth György Tsászári Prédikátor] által. Az Elöl-járóknak engedelméből. Nyomtattatott Győrbe, Strebig Gergely János privil. Könyv-nyomtató által M.DCC.LXXV.dik [1775.] Esztend. 330 p. Elöl-járó beszéd: Készítettem én-is Isten’ segedelme által e Könyvetskét még MDCCLXXII [1772.] Esztendőben, mellyet bizonyos akadályok miatt mind eddig kezedbe nem adhattam. (p. 5.)
Csillagászat: pp. 119-125. (A’ Földnek természetéről, formájáról.); pp. 199-254. (A’ világosító állatokról. A’ világosító állatokról közönségesen. A’ világosító állatoknak természetekről. A’ Ptolomaeus Systemájáról. A’ Kopernikus’ Systémájáról ["Ezen Systemát Karthésius a’ józan okossággal igen meg-egyezőnek állítja lenni"]. Tikhó Systemájáról. A’ Napról. A’ Hóldról. A’ Nap és Hóldbéli Fogyatkozásokról. Az Öt Plánétákról. A’ Természeti Tsillagokról. Az Üstökös-tsillagokról.); Két kihajtható illusztrációval: p. 211. (Ptólémaeus Systémája.), p. 216. (Tycho Systémája.) [KSZ.]


          1777.

MOLNÁR (Keresztelő) János: A’ Fisikának eleji. A’ természetiekröl Nevvton tanitványainak nyomdoka szerént hat könyv. Irá Molnár János. Posonyban, és Kassán, Landerer Mihály’ betüivel. 1777. I. szakasz [20 +] 223 p., 5 t.; II. szakasz 172 p., 2 t. Az I. kötet (szakasz) elején 20 számozatlan oldal [címoldalak 1-4.; ajánlás és bevezető 5-16.; "Az egész munkának tekintete" 17-20.], majd folyamatosan számozva az 1., 2., 3. könyv szövege. Végén I-V. számú táblán 1-38. kép. A II. kötet (szakasz) újra induló oldalszámozással a 4., 5., 6. könyvet tartalmazza. Ennek végén I-II. számú táblán 1-21. kép. A könyvbe kötött, kihajtható lapokon együtt a kiadvány összes ábrája, vonalas rajzokkal. A szerző, aki "Apostoli Felséges Fejedelmünk kegyelmével, Budán, a Tudományok újjúlásakor, a fő, és kissebb Iskoláknak helybéli igazgatójává tétetvén" munkáját
"T. N. N. Farádi Vörös Antal urhoz, az Országos Hely-Tartó Fejedelemnek Királyi Személy viselőjéhez, és a’ Budai nagy megyében, a’ fő és alatson Iskolák’ Királyi fő vezéréhez" ajánlja. "Irám Budán Mártz. 5. Napján 1777." Első könyv: A’ Mozdulókról, ’s Mozditókról. pp. 1-44. (Nem csillagászati. A fizika általánosan. A testekről közönségesen. Az erőkről. Newton vélekedése az erőkről. Mágneses erők. Rugóerők.) Második könyv: A’ Földi Mozdúlásokról. pp. 44-126. (Nem csillagászati. Ütközések. Egyszerű fizikai mozgások. Csigák. Fogaskerekek.) Harmadik könyv: Az égi mozdúlásokról. pp. 126-223. (Csillagászati. Az ég látszó elfordulása. Az égi karikákról. Az álló Tsillagokról. A Napról. A Nap Makuláiról. A Bújdosó Tsillagokól [Kopernikusz és Newton nyomán írja le a Naprendszert]. A bújdosók inasai [a Szaturnusznak öt inasa, a Jupiternek négy inasa van]. Az üstökös Tsillagokról. A közép-ponti erőkről. A járó Tsillagok [bolygók és üstökösök] forgásainak okáról.
A Holdról, s mind ennek, mind a Napnak fogytáról. A Húsvéti Holdról. A Tengernek Áradásáról [árapály].) Negyedik könyv: A’ Testnek közönségesebb egyéb Tulajdoniról, ’s minemüségeiröl. pp. 1-51. (Nem csillagászati. Folyadékok. Víz. Tűz. Meleg. Hideg. Jég.) Ötödik könyv: A’ Földi négy Eredetnek ketteiröl, tudniillik: A’ Vízröl, és Tüzröl. pp. 51-114. (Csillagászat: pp. 73-114. Optika, fénytan. A világosságról. A világossság változásai: hajlás, refrakció, visszaugrás, visszaverődés, válás, diffrakció. A napfény színekre bontása. A színekről. A Látásról. Lencsék. Telescopia ["a’ meszsze-nézető üvegek vagy üveg-tsivék"]. Galilei távcsöve. Newton távcsöve. Tubus Gregorianus vagy Gergely távcsöve.) Hatodik könyv: A’ Földi Eredetnek egyéb ketteiröl, tudniillik: A’ Levegöhöz és a’ Földhöz Tartozandokról. pp. 114-172. (Nem csillagászati. Levegő. Légkör. Hangtan. Mennykő. Villám. Csapadékok. A Földről. Csillagászat: pp. 147-148. Az éjtszaki hajnal [északi fény].)
Az egész könyvben minden témát három ütemben tárgyal meg: ismertetés, kérdések, feleletek. Változócsillagokról: p. 144. "Valának némelly álló’ Tsillagok, mellyek már nem láttatnak. 1572-dikben November elején szemléltetett a Kaszsziopéa nevü Tsillagzatban egy olly Tsillag, melly nagyságával, ’s világa élességével fellyül-halladá a Sziriust, Caniculát, avagy az eb-tsillagot, mellynél az állók közt nem látunk fényesebbet. Azon Tsillag 1574-ben, Dectzember elején kissebbülni kezdett, ’s azon esztendönek Mártziusában a szem elöl el-tünt. [az 1572-es szupernóva volt ez.]"; p. 145. "Maszszahala, Hali, és Albumazár Szeretsen Tsillag-nézök látták a’ Skorpióban olly Tsillagot, mellynek a fénye a Hold negyed részének fényével egyezett. Most annak sem hire, sem hamva. [itt az 1006-os szupernóvára utal?]" [KSZ.]


          1780.

Az idörül valo tanuságok a magyar és vidék tartományok nemzeti iskoláinak számára, és hasznára. Budán, 1780. (MDCCLXXX). Nyomtatott a Kir. Universitas betüivel, 20 p. A címlapon latin felirat: Cum speciali Provol. Sac. Coef. Reg. Apost. Majest., alatta: A’ kötetlennek az árra 2. Krajtzár.; A naptári nap (polgári nap) kapcsán beszél a Nap mozgásáról, majd a hónap kapcsán a Hold mozgásáról, a különböző népek időszámításáról, a napok nevének eredetéről, a Hold fázisairól, a Nap és a Hold járás szerint számított esztendőről, a naptári rendszerekről, az újévről a különböző kultúrákban, a szökőévről, a csillagképekről, a csillagjegyekről, s a bolygókról. Kifejezetten az időmérésre fókuszál, tehát igazából az égitestek fizikai jegyeit nem részletezi, csak a mozgási periódusait, illetve a bolygókat csak említi, jeleiket bemutatja. A kötet szerzőjéről információ nem került elő. [HOR.]

          1781.

Tudománybéli dolgok. = A Magyar Hirmondó 1781. Boldog Asszony havának 6dik napjánn 3dik levél [jan. 6. 3. sz.] pp. 21-22. 1780. dec. 6-án és 25-én Nagy-Bányán és Kassán északi fény volt látható. [SRG.]

Elegyes hazánkbéli. = A Magyar Hirmondó 1781. Kis-Asszony havának 8dik napján 61dik levél [aug. 8. 61. sz.] pp. 483-484. Kishont vármegyében a Göncöl szekere táján sebes villámlás, dörgés volt Szent-Jakab havának 24-dik napján [1781. júl. 24.] éjfélkor. A tűzgolyót Kassán is észlelték ugyanezen a napon. [SRG.]

Elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Kis-Asszony havának 22dik napján 65dik levél [aug. 22. 65. sz.] pp. 517-518. Rendkívüli égi pirosság látszódott Felső Magyarországon. [SRG.]

Hazánk felöl szólló elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Mind-Szent havának 6dik napjánn 77dik levél [okt. 6. 77. sz.] p. 612. "Egerbenn a Néző-torony egészen el-készült." [SRG.]

Elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Karátson havának 8dik napjánn 95dik levél [dec. 8. 95. sz.] pp. 754-755. 1781. nov. közepe táján Erdélyben üstököst láttak, szabadszemmel. [SRG.]

          1782.

Magyar Hazabéli túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1782. Böjt-elő havának 8dik napjánn 12. levél [febr. 9. 12. sz.] pp. 93-94. "Budánn és Nagy-Szombatbann is észre vették immár azon tsillagot, mellyről a múlt esztendőbéli levelekbenn néhányszor emlékezet tétetett vala. Még nem lehet bizonyosan meg-határozni, hogy üstökös-é avagy Kerengő tsillag." A 6 rendű tsillag feltehetően nem üstökös. [Az Uránusz első hazai megfigyelései.] [SRG.]

          1784.

Egyéb elegyes hírek. = A Magyar Hirmondó 1784. Böjt-elő havának 18dik napjánn 14dik levél [febr. 18. 14. sz.] p. 112. Szatmáron Szent Pál nap előtti héten (január második hetében) üstökös volt látható az égen. Kisebb mint az 1769 évi. [SRG.]

A’ Hóld és Nap fogyatkozása a’ mint a’ köz nép hiszi. Azutánn a’ mint vagyon valójábann is. = A Magyar Hirmondó 1784. Böjt más havának 10dik napjánn 20dik levél [márc. 10. 20. sz.] pp. 161-169. Nagyon részletes cikk, sok szemléltető rajzzal. [SRG.]

          1785.

Hazánkbéli Történetek. = A Magyar Hirmondó 1785. Pünköst-hava 28dik napjánn 41dik levél [máj. 28. 41. sz.] pp. 324-325. Szathmár [Pünköst-hava] 9-dikbenn, Pünköst-hava 7-8dikán üstökös tsillagot láttak [máj. 7-8-án]. [SRG.]

Hazánkbéli Túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1785. János hava 25dik napjánn 49dik levél [jún. 25. 49. sz.] pp. 388-389. Pünkösd-havának 8-dik napján éjjel 11 órakor üstököst láttak Debreczenbenn [máj. 8-án]. [SRG.]

          1789.

HELTAI Gáspár: Magyar krónika. Irta Heltai Gáspár. Nyomtattatott Kolosváratt M. D. LXXIV. [1574.] Most pedig újonnan Nagy-Győrben M. DCC.LXXXIX. [1789.] Első darab. Streibig Jó’sef betűivel. 472 p. "Ezt a’ Krónikát Heltai Gáspár a’ Bonfinius Antalnak Deák nyelven irtt historiás könyvéből Magyarra fordítván nem kevés munkájával írta-meg." p. 135. [Szent István királyról] "Az ö halálának utána nagy tsudák és veszedelmek lönek. Mert sok városok és faluk meg-égének, föld-indúlások-is lönek. Két napot-is látának az égbe.";
p. 281: "Azonközbe egy Cometa, avagy üsteges czillag támada az égen. És nem sok nap múlva meg hala az jámbor Lajos király, kit meg siratá mind az egész ország. ... Lőn Lajos királynak halálla mikoron irnának Christus-Wrunknac halála után mindőn irának, 1382."; p. 452. [Hunyadi Jánosról] "Az ő halálát sok jelek mutatták-meg annak előtte. Mert az elött egy üstökös tsillag támada az égbe, és marada vagy harmintz napig ’s a t. E’ lön a’ vége az jámbor vitéz Hunyadi Jánosnak, Magyar Országnak Gubernátorának." [SRG.]

HELTAI Gáspár: Magyar krónika. Irta Heltai Gáspár. Nyomtattatott Kolosváratt M. D. LXXIV. [1574.] Most pedig újonnan Nagy-Győrben M. DCC. LXXXIX. [1789.] Második darab. Streibig Jó’sef betűivel. 386 p. p. 121. Esztergomi János érsek nagy palotát épített. "Azon palotában az eggyik hoszszú falon renddel szépen mind meg-íratta vala szép és drága festékekkel mind a Magyaroknak Öseket, a’ Scithiai Hertzegeket, annak-utána a’ Királyokat. Nem íratta vala pedig a’ Királyoknak képeit tsak Mátyás Királyig, mikoron ö élt, hanem Mátyás Király uánn-is egynehány ablakot íratott-meg; mellyet valami Prognosztikumból, avagy a’ tsillagoknak járásából vett jövendö-mondásból, és úgy akarta az ö utána valóknak azok a’ képek által jelenteni, mi vólna jövendő ez országban.";
pp. 205-206. [Hunyadi Mátyás királyról] Napfogyatkozás Bécs megszállása évében Klaustronamburg. "És a’ kastély, melly a’ híd’ végén vala, a’ föld felé, a’ sok nyomorgatás utánn meg-adá magát Szent-György havába [1484. ápr.], melly napon olly setét Ecclipsis jön, hogy nappal sok helyen látszanának a’ tsillagok az egeken."; p. 206. "Mikoron pedig Mátyás Király az esztendönek a’ kezdetiben, mikoron írnának Krisztus Urunk születésének utánna 1485 meg-akarná szállani Bétset, elöször meg-láttatá a’ tsillagoknak forgását, és azoknak forgása szerént úgy kezde Bétsnek vítatásához."; pp. 221-224. "És e’képpen akara Mátyás Király Magyar Országból Olasz országot tsinálni, és mindenütt kerestete tudós népeket, kik az égi forgáshoz, és a’ tsillagoknak járásához tudnak vala..."; p. 233. Harcok előtt a csillagnézők véleményét is kikérte. "Annak-utána Mátyás király megkérdvén a’ tsillag nézőket...";
p. 237. [Német Újhely ostroma.] "Harmad napra annak-utána (mert az egeknek szerentsés forgását várta vala-meg) ő maga-is Mátyás Király be-méne Újhelybe."; p. 260. A budai palotában a piac körül "egy-egy faragott oszlopot akara állatni, és az oszlopnak az oldalában akarta az Lektornak székit helyheztetni, holott a’ Doktorokat el-akarta rendelni mind végig, minden oszlop mellett a’ letzkéknek ólvasására, ... az hetedik mellett az hetedik Lektor az Astronomiát." [SRG.]

Újj Esztendői Ajándék a’ Böltseknek. [Vers.] = A’ Mindenes Gyűjtemény’ Első szakaszsza 1789. Bóldog-Aszszony Havának Első Napján [jan. 1.] pp. 1-18. "Az uj esztendő kapcsán a bölcsekhez szól, akik a természetet és a társadalmat vizsgálják, buzditásul a nagy elődökre hivatkozva /Boyle, Neuton, Adisson, Bonnét, Biton/. A lábjegyzetben - jegyzésekben - ismerteti a felsorolt személyek életrajzi adatait, és mivel hivatkozás történik a csillagokra is, leírja a Nap körül keringő bolygók tulajdonságait." 1772-ig 60 üstököst számláltak.; A folyóirat: A’ Fels. Ts. és k. kegyelmes engedelem mellett Irattatott ’s Nyomattatott Rév-Komáromban. Wéber Simon Péter betűjivel." 1789-1792-ben. [SRG.]

A’ Tanúló Emberekhez. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának Első Napján [júl. 1.] Első levele pp. 11-15. A "Tanuló (tanult) Emberekről", életkorukról, a rövid életkor cáfolata Feijóó nevezetű Tudós Szerzetes vizsgálata kapcsán, hivatkozással az ókori filozófusokra, a közelmultból Neuton és Leibnitz munkásságára. Az olvasás szükségessége. - "A tanulás, mikor nem felettébb való, és megegyez az embernek izlésével, inkább gyönyörködtetésére, mint sem fárasztására van néki; és igy az életet nem röviditi."; A folyóirat nem a helyes "A Mindenes Gyűjtemény", hanem ténylegesen "A’ Mindenes Gyűlytemény’" írásmóddal írta címét, sőt a cikkek szövegében is így szerepelt a lap neve. [SRG.]

Mennyi emberek élhetnek most a’ földnek szinén? = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának 8-dik Napján [júl. 8.] 3. Levele pp. 33-35. "Eszmefuttatás az isteni gondviselés bölcsességéről, amely vigyáz a világnak igazgatására és az emberi nemzetségnek fenntartására. - A Föld népének meghatározása Halley - a Londoni Tudós Társaság tagjának - " hiteles Táblái" alapján - a Föld lakosainak száma 720 millió ember." [SRG.]

Confiderations sur les Annees Climateriques. A’ Klimaterikus, vagy Hetenként változó Esztendőkről tett Jegyzések. 1757. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának 22-dik Napján [júl. 22.] 7. Levele pp. 108-110. Könyvismertetés. "Ezen munkátskának Irója, éppen nem olly értelemben veszi a’ Klimaterikus esztendőket, mint az Ásztrológusok, vagy Tsillagokból jövendölők... hanem érti ezen az emberi életnek erőtlenedését, a’ melly világos tapasztalásokon alapul. Az Iró követi a’ Braszlói tabellákat, mellyekben a’ születetteknek ’s hóltaknak neveik szorgalmatosan fel-jegyeztettek." [SRG.]

[FÖLDI János]: Találós mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Kis-Aszszony-Hav. 12. Napján [aug. 12.] 13. Levele pp. 206-207. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Nap. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Kis-Aszszony-Havának 15. Napj. [aug. 15.] 14. Levél p. 222. [SRG.]

Találós mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 2. Napján [szept. 2.] 19. Levél p. 304. [SRG.]

A’ Tsizmadíjákról vagy Vargákról. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 5. Napján [szept. 5.] 20. Levél pp. 312-319. "Winkelmann emlékezik egy Dreszdai fóldozó Vargáról, kinek életét Professzor Bernoulli Nouvelles Literaries nevű munkájában le-irta, hogy ennek egykor kedve ereszkedett az Asztronomiához, vagy Ég-vizsgálás’ Tudományának tanúlásához". Ez a varga elutazott Párizsba, hogy de la Hire-t megismerhesse, mivel olvasta Tables Astronomiques című munkáját német nyelven. Senki nem ismerte a csillagászt, mivel már 1718-ban meghalt. "Mi lehet annak az oka, hogy olly sokan talákoznak a’ Vargák között, kik magokat a’ tudományra adják, ’s abban gyakran sokra is mennek?" pp. 312-313.; Franekerben lakott Ejse Ejsinga nevű "gyapjúfűsülő", aki készített egy "makhinát" egy "Systema Planétárum"-ot, "melly a’ plánétáknak ’s tsillagoknak útjokat mutatja," p. 315. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Szivárvány. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 5. Napján [szept. 5.] 20. Levél p. 319. [SRG.]

A’ Tudomány’ haszna. Kolumbus Kristóf. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1 Negyed Sz. Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél pp. [337-338.] 345-346. Anekdota. "Kolumbust Jamaika szigetén a bennszülöttek élelem nélkül hagyták. Hogy segitsen magán, a holdfogyatkozást használta fel a primitiv népek megfélemlitésére, akik az istencsapástól való félelmükben mindent odaadtak a spanyoloknak."
Az elbeszélés szerint, Kolumbusz Kristóf Jamaica szigetén vesztegelve (és élelmiszereket nélkülözve) jelezte előre a teljes holdfogyatkozást a bennszülötteknek. A jelenség az 1504. febr. 29-ről márc. 1-re virradó éjjelen volt. [Fred Espenak adatainak felhasználásával Kaposvári Zoltán számításai: U1 még 4 fokkal a horizont alatt volt, azaz a teljes holdfogyatkozás holdkelte előtt kezdődött. 23.11-kor a fogyó telihold kelt fel Jamaicán, ami a helyieknek már eleve félelmetes látványt jelentett. 00.16-ra a Hold teljesen elfogyott, miközben 15 fok magasra emelkedett U2-ig. A totalitás 48 percen át tartott. U3 01.04-kor 25 fok magasan volt, a Hold kezdte visszanyerni fényét. 02.23-ra a fogyatkozás teljes fázisa véget ért (U4-re 45 fok magasan állt a Hold), az újra fényesen ragyogó telihold 05.33-kor delelt. Az időpontok UT-ben.] [KSZ.]

Plutárkus: Historie de Saint Dominque. A’ Tudomány’ haszna. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1 Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél pp. [338-339.] 346-347. Anekdota. "a nap-fogyatkozást Pericles a révésznek megmagyarázva, eltakarta a szemét egy köpönyeggel, ezzel jelképezve a Nap elé kerülő Holdat." [SRG.]

Geographia Praktica et Astronomica ad Geográphiam et Nauticam applicata. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél. pp. [346-348.] 354-356. Kautsch’ Ignátz könyvének ismertetése. "a geografia eredete, helységek földrajzi fekvése, csillagvizsgáló tornyok, a napfogyatkozások előrejelzése 1880-ig,..." [SRG.]

F. G.: Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél. p. [350.] 358. "Érzéketlen állat, még-is forog, jár, ’s kél. Esméri Napkelet, Napnyugot, Észak ’s Dél, A’ mit mástól költsön fel-vett, osztogatja, A’ magáét másnak soha nem adhatja. A’ mit két hét alatt gyűjtöt, el fetsérli, Változó, ’s minden nap’ helyét fel-tseréli. E’ mesének az lesz’ meg-fejtő mestere, A’ ki tudja, mi a’ Törökök Czímere." [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Hóld. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 16. Napján [szept. 16.] 23. Levél p. [367.] 375. [SRG.]

Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Mind Sz. Havának 21. Napján [okt. 21.] 6. Levél p. 89. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Saturnus Planéta. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Mind Szent Havának 24. Napján [okt. 24.] 7. Levél p. 105. [SRG.]

Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Sz. András Havának 7. Napján [nov. 7.] 11. Levél p. 169. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Üstökös tsillag. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Sz. András Havának 11. Napján [nov. 11.] 12. Levél p. 186. [SRG.]

FÖLDI János: [Levele a hónapok neveiről.] = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Karátson Havának 23. Napján [dec. 23.] 24. Levél pp. 369-372. "Az esztendő Hónapjainak Deák nevezeteik a’ mi Nyelvünkben igen alkalmatlanok, a régi magyar nevek - pl. Boldog Asszony Hava, stb. - hosszuak, ezért javaslata az, hogy ... jobb volna a’ tizenkét Hónapokat a’ tizenkét Égi-jegyekről nevezni." pp. 371-372. [SRG.]

          1790.

BARÓTI SZABÓ Dávid: A Hóldhoz. [Vers] = Magyar Museum II-dik Kötet 1790-1792. II-dik Negyed pp. 141-143. [SRG.]

Telescopiumok, meszsze-látó üveg-tsők. = A Mindenes Gyűjtemény III. Negyed 1790. Bóldog Aszszony Havának 20. Napján [jan. 20.] VI. Levél pp. 95-96. "1789-ben, a francia Abbás Rochon által készitett messze-látóról; az angol Herschel 40 lábnyi készülékéről, amelylyel egy ember is tud bánni. Herschel 20 lábnyi messzelátójával 2300 csillagot fedezett már fel." [SRG.]

FÁBCHICH J’ósef Kőszegi: T. Földi János Urnak az hónapok nevezeteikről tett Jegyzéseihez való Tóldalék. = A Mindenes Gyűjtemény III. Negyed 1790. Bóldog Aszszony Havának 27. Napján [jan. 27.] VIII. Levél pp. 117-119. "... meg-előzött minden Nemzeteket T. Rajnis Úr Magyar Virgiliusában az hónapok nevezetiben" Fábrich helyesli az égi jegyekről történő hónap-elnevezést, de javasolja a "Hava" szó hozzátételét. [SRG.]

A’ nappalnak kezdésének ’s számlálásának sok féle módjai. = Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 244-245. Időszámítás a különféle népeknél. A nap 24 órája. [SRG.]

A’ Hetekről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél p. 245. "Már a’ régi Égyiptombélieknél szokásban vólt, a’ Hetet hét napokból számlálni. Hihető alkalmatosságot adott erre a’ hóldnak változása, melly minden hét napban elő-kerül." [SRG.]

A’ Hónapokról, ’s Esztendőkről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 245-248. Története, kialakulása. [SRG.]

A’ ’Sidók’ Esztendejekről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 249-250. "A’ ’Sidó esztendő magánossan vétettetvén a’ Hóldhoz szabattatott esztendő, és áll tizen két Hónapokból, mellyek tesznek 354. napokat: de még is a’ magok számlálásokat a’ naphoz szabattatott esztendőhöz intézik." [SRG.]

A’ Törökök’ Esztendejek. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 250-251. "A’ Török-esztendő is a’ Hóldnak járása szerént, áll 354. napokból, ugy mindazonáltal, hogy ők az óráknak ’s minutumoknak kipótolásokról nem gondolkoznak." [SRG.]

          1791.

JENEY György: Természet-könyve. A’ hortobágyi pásztor, és a’ természet-visgálo. A’ Nem-tudósok Kedvekért irta Jeney György. Pesthenn, Pátzko Ferencznek Betűivel. Pest, 1791. 224 p. Egy természetvizsgáló (maga az író) és egy pásztor találkozik a Hortobágyon, és együtt nézik a körülöttük látható természetet, mint egy nagy nyitott könyvet. Hat napon át beszélgetnek, ezért párbeszédes formában tárják az olvasó elé a természettudomány egészét. Témájuk nagyrészt a korabeli csillagászat és a fizika világképe: középen a Nap, azután a bolygók, köztük a Föld és a Hold, azután a külső bolygók és azok holdjai. Tovább a nagyon távoli állócsillagok, a néha feltűnő és visszatérő üstökösök, az északi fény.
Megbeszélik a Nap égen látszó mozgását évszakonként és a hazánkból látható csillagképeket. A szerző a természetvizsgáló bőrébe bújt, és sok téves hiedelmet, babonát cáfolt meg értelmes példáival, a tudományos alapismeretek közérthető magyar nyelvű közlésével. A német forrásokból fordított, vagy német minta alapján írt könyv a magyar viszonyokhoz igazodik. A Szatmárnémetiben élő szerző iskolásoknak, és az érdeklődő egyszerű embereknek szánta munkáját. A szerző forrása jóval korábbi lehetett, mivel a legutóbbi üstökösnek az 1769-est említi. Csak hat bolygóról szól, és nem említi a hetediket: a már 1781-ben felfedezett Uránuszt. A Szaturnusznak csak 5 holdját említi, pedig 1789-ben ismert holdjainak száma 7-re bővült. [KSZ.]

[PÁLÓCZI] HORVÁTH Ádám: Leg-rövidebb nyári éjtszaka, mellyben le-íratik egy ollyan tsillag-vizsgálónak beszélgetése; a’ ki a’ múlt 1787dik Esztendőben nyár-kezdetkor, az égi testeket tsudálkozva nézegeti, azoknak forgásaikat le-írja, és az isméretesebb Tsillagzatok’ Neveit a’ régi Pogányok Költeményjeiből, a’ nagyjából magyarrázza. Írta és most közre bocsátja Horváth Ádám. Pozsonyban, Wéber Simon Péter betűivel. 1791. [XVI +] 92 p. Az irodalmi körökben is jól ismert Pálóczi Horváth Ádámnak (1760-1820) ez a munkája feldolgozza korának csillagászati ismereteit. Egy júniusi éjszaka alatt ismerteti a lemenő Napot, a kelő Holdat, a bolygókat, az üstökösöket és az állócsillagokat.
Ahogy fordul az égbolt, úgy veszi sorra a Magyarországról látható csillagképeket estétől hajnalig. A görög és római mitológián alapuló elnevezéseket és mondákat kiegészíti a magyar nép csillag- és csillagkép-neveivel. A 92 oldalas magyar nyelvű csillagászati tanulmány érdekessége, hogy nem prózában, hanem egyik antik verslábban, trocheusban írta a szerző. Emiatt, nehezen értelmezhető a mai olvasónak. Versbe szedi nemcsak Kopernikusz világképét, és Newton égimechanikáját, hanem az új csillagokat, azaz a szupernóvákat, sőt az 1781-ben felfedezett Uránuszt is. A könyv nagyrészt 1787 júniusában elkészült, de csak 1790-ben fejezte be. Az előszó dátuma: 1790. november 12. Pálóczi Horváth Ádám életében mindvégig: Horváth Ádámnak írta nevét. [KSZ.]

Chronológia, vagy Idő-mérték. = A Mindenes Gyűjtemény V. Negyed 1791. pp. 71-73. "A’ Históriának két Vezérjei közzül eggyik a’ Chronológia, vagy Idő-mérték, mellyek tőle el-válhatatlanok. A’ Római Chronológiában való külömbözés p. o. onnan származik, hogy Róma’ fundaltatásának esztendejét nem tudják a’ Böltsek meg-határozni." [SRG.]

          1792.

Bétsben a’ hoszszas kedvetlen napok után Okt. 13-dikára... = A’ Bétsi Magyar Kurirnak Hatodik Esztendeje 1792. Oktoberben 19. (84.) p. 1313. "...dél tájban az idő fel-tisztulván, estvére kelve a’ leg-szebb Északi-világossággal (Aurora Borealissal) tündököltenek az egek felettünk." [SRG.]

Hell síremléke. = Magyar Kurir 7. 1792. p. 793. [HAD.]

Az Égről és Tsillagokról. = A Mindenes Gyűjtemény VI. Darab 1792. pp. 3-17. "A’ Tsillagok három részekre osztatnak; úgymint, egy helyben állókra, bujdosókra, ’s Üstökös tsillagokra." Egy hivatkozásban a cikket Péczeli Józsefnek tulajdonítják, a folyóiratban szerző nem szerepel, a tartalomjegyzékben sem. [SRG.]

T. Dénis Úr, a’ Királyi Könyv-tár’ Örzője, e’ Versekkel tisztelte-meg halála után Hell Maximiliánt. [Vers.]. = A Mindenes Gyűjtemény VI. Darab 1792. p. 329. Latin nyelven és "Magyarúl. A sár-házt le-vető Hell hogy meg-könnyűle, ’s Mennybe a’ sok ezer tsillag köztt repűle, Elég soká néztem, mond: fel-felé rátok; Már futástok’ lábam alatt folytassátok." [SRG.]

          1794.

A’ Természeti Tudományban gyönyörködöknek kedvekért. = Magyar Kurir Első Fertály Esztendő 1794. Januariusnak 3-dik napján Nro. 1. pp. 3-6. A Napról. A Földről. Tycho Brahe és Copernicus világnézetéről. "Két eggymással ellenkező értelemben vagynak az emberek e’ világnak alkotmánya felöl. Az éggyügyübbek még most is Tycho Braheval tartanak, ’s azt állattyák, hogy a’ nap forog a’ planéták, ’s következésképen, a’ mi földünk körül is. Az értelmesebbek ellenkezőképen gondolkoznak, ’s azt mondják Copernicus Miklós után, hogy sokkal könnyebb a’ földnek, melly 1217420, az az, egy millió két száz tizenhét ezer négy száz husszor kisebb a’ napnál, a’ nap körül forogni, mint ennek a’ föld körül. Ebből a Copernicusnak értelméből lehet az esztendőnek forgását és meg újjúlását is meg magyarázni." Gergely pápa kalendáriumáról. A többi "planétáról" és az 1781. márc. 13-én Hirsch (!) által felfedezett planétáról. [A planéta, az Uránusz. A Hirsch név Herschelt jelenti.] [SRG.]

          1795.

SCHULTZ Kristián: A’ Természetröl valo beszélgetések. A’ gyermekek számára, az ö értelmek’ világosittására, szivek nemesittésére. Német nyelven irta Schultz Kristián, a’ köz Haszonra Magyarra fordittatott. N. Szebenben. Nyomtattatott Hochmeister Márton, Ts. K. priv. Dicaft. Könyv-Nyomtó. 1795. 123 p. A könyv a magyar fordító kétoldalas bevezetőjével kezdődik. A fordító neve nincs feltüntetve. A kötet 14 képzelt beszélgetést ír le, amelyek koruk világnézeti és természettudományos ismereteit vázolják. A párbeszédeket kis gyermekek és felnőttek (szülők, tanítók, papok) folytatják. Három beszélgetés szól csillagászati ismeretekről. 1./ Második beszélgetés: A’ nagy világnak meg-visgálásáról a halhatlanság némely érzéseiröl; az üstökös tsillagokról is valami. (pp. 9-17. Az égbolt látványa, az égitestek látszó mozgása. A Holdon lévő tájak. Az üstökösök látványa, téves hiedelmek róluk és valódi természetük.)
2./ Negyedik beszélgetés: A’ bodorgo Tüzekröl, s’ azokból származo Babonaságrol; a’ Levegöbe esö tüzes Jelenségek természetéröl-is valami. (pp. 27-34. Szent Elmo tüze. Csillaghullások, tűzgömbök és más légköri jelenségek természetes magyarázata.) 3./ Tizenharmadik beszélgetés: A’ Föld Szinének tulajdonságairól, a’ mennyibe az egy Golyobis, és az ezzel egybe köttetett Hasznokról. (pp. 106-114. A földfelszín golyóbis voltáról, a Föld gömbalakjának bizonyítékairól. A többi égitest is hasonló alakú és természetű. A Föld mozgásai. A földi vonzóerő és az égitestek között lévő vonzóerők.) [KSZ.]

[MINDSZENTI Sámuel:] Hell. In: Ladvocat apátúrnak ... historiai dictionariuma, melly-ben ... mindenféle tudományben, mesterségben, állapotban híres embereknek életek, írásaik, munkájuk le-írattatnak. Fordította, magyar vonatkozású adatokkal kiegészítette Mindszenti Sámuel. 3. köt. E-G. Komárom, 1795. p. 73. Hell Miksa. [HAD.]

          1796.

GÖBÖL Gáspár: Újj vélekedés az ó és ujj testámentomi prófétáknál gyakran előforduló Nap, Hold, és Tsillagok meg-setétedésekről, a’ Napnak Gibeonban, a’ Holdnak az Ajjalon völgyében Josue szavára lett meg-állásokról való toldalékkal, mellyeket a tudósoknak itélet-tételek alá-botsát Göböl Gáspár kecskeméti prédikátor és esperest. Pest, 1796. Nyomt. Trattner Mátyás betűivel 112 old. A munka meglehetős alapossággal tekinti át a Biblia csillagászati vonatkozású utalásait, ugyanakkor szemben például Bertalanffi Pállal (Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. 1757.) a csillagászati jelenségeket, így pl. a Nap megállítását nem tekinti valóságos fizikai eseményeknek, hanem rendre szimbolikus jelentést tulajdonít nekik. Ezeket a szimbolikus, s a csillagászattól távol álló, elsősorban az isteni/prófétai üzenetet kifejező értelmezéseket boncolgatja művében a szerző, a tudomány és vallás megközelítéseit ilyen módon szerencsésen elválasztva egymástól. [HOR.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1796. febr. 19. 15. sz. pp. 234-235. Szatthmár Vármegyében 1796. jan. 28-dikán "Tegnap előtt déli 11 óra tájban egy nagy vékony zsák forma fényesség le esvén Gétzben, egy sáros vízbe, sokféle beszédre adott alkalmatosságot az embereknek." [SRG.]

          1797.

Lipsiai Professor Rüdiger Úr, ... = Magyar Kurir Harmadik Fertály Esztendő 1797. Septembernek 5-dik napján Nro. 19. p. 301. "...August. 15 és 16 ka között való éjtszaka egy újj tsillágot talált-fel, melly is, a’ nagy medvétől fogva, a’ ketskéig egyenesen húzott lineában lenni láttatott, mellyet August. 16-ka estvéjén újjolag visgálván, üstökös tsillagnak lenni találtatott." Traller és Fischer is látta 16-án és 17-én. Elegyes Tudósittások. [SRG.]

"Erdélyből N. Szebenből irjak, hogy a’ közelebb múlt hónap 20-kán, eggy Trapold nevezetü Szász falúban le-találván esni, a’ menkő, abból ollyan nagy tüz támadott, hogy az által az egész szep nagy helység, hammúvá tétettetett." = Magyar Kurir 3. Fertály Esztendő 1797. September 26-dik napján Nro. 29. p. 400. [SRG.]

          1798.

COMENIUS, Johannes Amos: Ioann. Amos Comenii Orbis Pictus, in hungaricum et germanicum translatus, et hic ibive emendatus. A’ Világ Le-festve. Magyarra fordíttatott, és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott Sz. J. által S. patakon 1796-dik eszt. Die Welt in Bildern. In die Ungarische und Deutsche Sprache übersetzt und hin und wieder verbessett. Nyomtattatott Pozsonban, Wéber Simon Péter költségével és betüivel. 1798. 167 p. Csillagászat: pp. 6-7. A Világ.; pp. 8-9. Az Ég. [KSZ.]

          1801.

PÁNTZÉL Pál: A’ mathematica geographianak vagy is a’ mérés’ tudományja szerént a föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak rövid summája. Kérdések és feleletekben iratott a’ gyengébb ifiak’ számokra Pántzél Pál K. Lonai ref. pap által. Kolo’sváratt. 1801. Nyomt. a’ Réf. Kol. Bet. 55 p. Az Elöl-járó beszéd kelt: Kendi Lónán 1781. Esztend. Májusnak 26-dik napján. [KSZ.]

          1802.

Gothából Jan. 14-ikén. = Magyar Kurir 1802. febr. Nro. 10. p. 156. "A’ Seebergi Herczegi Obsevatoriumnak Direct. Baró Zach, a’ múlt Dec. 8-ikát követett éjjel fel találta azt az új plánétát, a’ mellyet a’ Palermói Kir. Observatoriumnak igazgatója Piazzi Úr Jan. 1-fő napján 1801-ik esztendőben látott vala. Azon időtől fogva minden Európai égvisgaló Tudósók leselkedtek utána, de minden iparkodasok haszontalan vólt, mivel ez az új plánéta, a melly a’ Mars és Jupiter planéták közt való utón megyen keresztül, igen kitsin, és a’ leg jobb telescopiumon is nehéz fel találni. - Jan. 11 ik napján, a’ midőn leg utólszer látta volna azt B. Zach, már 8 grádust hagyott az égen maga után, még is a szűz jegyben állott." [FGF.]

Hamburgból Jan. 20 ikán. = Magyar Kurir 1802. febr. Nro. 11. p. 163. "A’ mi leg hiresebb Német Országi égvisgáló Tudósaink mindnyájan meg eggyeznek már abban, hogy a’ mostanában fel talált új planétának a’ Mars és Jupiter planéták közt van az útja, a’ hol még ekkoráig üres hely vólt, Közönségessen azt lehet mondani, hogy az Uranuson túl, a’ melly minden plánéták közt leg távolabb van a’ naptól, sok olly planéták lehetnék még a’ mellyeknek látásokra vagy soha sem, vagy pedig tsak azután leszen szerentsénk, minekutánna a’ telescopiumok nagyobb tökélletességre vitetödnek. Mi voltunk azok a’ szerentsés teremtések, a’ ik 30 esztendök el forgása alatt a’ tsillagos égnek esméretében igen sokra mentünk." [FGF.]

          1803.

  FÁBIÁN József: Természeti tudomány a’ köznépnek. A’ Babonaságnak orvoslására és a’ Köznép közzül való kiirtására irta és kiadta Fábián Jo’sef a Veres-Berényi Helv. Confessiót tartó eklesiának l. tanitója. Egy Réztábla Rajzolattal. Weszprémben, 1803. Nyomtattatott Számmer Mihály’ Betüivel. 269 p., 1 t. Csillagászat: pp. 118-157. Tizenkettődik rész. A’ Levegői Látszatokról (hajnali és alkonyi fénytünemények, szivárvány, Nap és a Hold udvarai, vaknapok, vakholdak, csillag-szaladások, tüzes golyóbisok, északi hajnal).; pp. 158-192. Tizenharmadik rész. Az Égitestekről (állócsillagok, csillagképek, Nap, Hold, bolygók, fogyatkozások, az égitestek mozgása, üstökösök. Említi a Ceres kisbolygót).; A kihajtható mellékleten együtt a könyv 8 ábrája. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Csillagászat: Hatodik rész. Az Égi dolgokról. In: Magyar Encyclopaedia. Az az: Tudománytárkönyv. Avagy Minden igaz, és hasznos Böltseségnek szép rendbe foglalása. Szerzette Apátzai Tsere János. Nyomtattatott hajdan Ultrajektomban 1653 esztendőben Waesberge János’ bötűivel. Most pedig Az az: 1803 esztendőben újonnan ki adatott. Nyomtattatott Győrben Streibig József’ bötűivel. pp. 109-149. E kiadás gondozója és az (eredeti latin) előszó magyar fordítója valószínűleg Kőszegi Rájnis József volt. "Ezt az előbeszédet a Szerző Deákul írta, a Kiadó pedig, a Deák Prefátiót illetlennek tartván illy tiszta Magyar könyvhez, magyarra fordította." [KSZ.]

          1806.

SZ. K. [SZILY Kálmán]: Éjszaki fény. Nagyvárad. = Hazai Tudósítások 1806 1. félesztendő p. 339. Sarki fény 1806. nov. 3-5-én. [SRG.]

RADNÓTI Dezső: Északi fény. Nagyváradról írják: = Hazai Tudósítások 1806 1. félesztendő p. 339. Sarki fény 1806. nov. 3-5-én. [SRG.]

Nagy Várad. = Hazai Tudósítások 1806. Első félesztendő Szent András hava 19. [nov. 19.] 41. sz. p. 339. Sarki fény 1806. nov. 3-4-5-én. [SRG.]

          1808.

VARGA Márton: A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya magyarázta a’ Tüneményekből, és az új feltalálásokból Nemzete’, ’s az Ifjúság’ javára Varga Márton. Ugyan ennek a Tudománynak, a Természet Historiájának, és a’ Mezei Gazdaságnak Királyi rendes Tanítója. 1. Kötet. Nagy Váradon, 1808. Tichy János betűivel. 563 p. Csillagászati vonatkozások: pp. 1-89. [SRG.]

VARGA Márton: A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya magyarázta a’ Tüneményekből, és az új feltalálásokból Nemzete’, ’s az Ifjúság’ javára Varga Márton. Ugyan ennek a Tudománynak, a Természet Historiájának, és a’ Mezei Gazdaságnak Királyi rendes Tanítója. 2. Kötet. Nagy Váradon, 1808. Tichy János betűivel. 239 p., 5 melléklet. Csillagászati vonatkozások: pp. I-XII., 1-117. [SRG.]

Tudománybéli dolgok. = Hazai és külföldi Tudósítások 1808. Második félesztendő Sz-Jakab hava 16. [júl. 16.] 5. sz. p. 39-40. Az új üstökös szept. 19-én volt vagy lesz legközelebb a Naphoz. [SRG.]

Északi fény. Nagyváradról írják. = Hazai s külföldi Tudósítások 1808 2. félesztendő p. 39-40. [SRG.]

          1809.

VARGA Márton: A’ tsillagos égnek és a’ Föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása, ’s megesmertetése. Kiadta Varga Márton a’ természet’ tudománnyának, historiájának, és a’ mezei gazdaságnak királyi rendes tanítója. Nagy-Váradon, 1809. Tichy János Ferentz’ betűivel. 272 p., 1 t. A könyvet legalább kétféle kezdőoldallal nyomtatták. Az egyik kezdete: "A’ mesterséges szavaknak deák magyarázattya, és azon előadott dolgoknak mutató táblája, mellyek az ég’, és föld’ természeti leírásában előfordulnak." A szójegyzék első tétele ez: Adriai tenger. A másik kezdete: "A’ természet Tudományának II. Kötettyében előfordúló magyar mesterséges szavak deákul előadva." A szójegyzék első tétele ez: Állandó szín (Color permanens). A második változat kezdő sora értelmezhető úgy, hogy Varga Márton 1808-ben kiadott A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya két kötetének folytatása ez a könyv.; A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 25 ábrája.;
Változócsillagok: [az omikron Cet-ről] p. 68. "Vannak továbbá ollyan álló tsillagok is, mellyek változnak, s a mellyek nem régen kezdettek az égen szembetűnni, s azért újaknak neveztetnek. Amazok hol világítnak, hol meg eltűnnek, illyen p. o. az, melly a Tzetnek a nyakában láttatik. Ez mintegy 11. holnap múlva kerületét megteszi, 8. holnapig jobbára nem ragyog, háromig pedig szépen fénylik, de változó nagysággal. Ezekről némellyek azt állíttyák, hogy sok makuláik vannak, mellyek a napét is felül múllyák: ezeket tehát felénk fordítván, sokáig nem láthattyuk őket."; Négy kisbolygót ("kisded bujdosót") említ, még a Vestát is: "Taval (1807) megint maga Olber Úr újjat talált fel, melyyet Vestának neveztek el." [1807. március 29-én Olbers fedezte fel a (4) Vesta kisbolygót.] p. 85. Az 1807-es évet tavalynak említő szerző eszerint 1808-ban írta könyvét. [KSZ.]


          1814.

  KATONA Mihály: A’ Föld’ mathematica leírása a’ Világ’ alkotmányával együtt. Készítette a’ felsőbb oskolákbeli tanulók’ ’s alsóbb oskolákbeli tanítók’ és az e’ félékben gyönyörködök’ számára Katona Mihály, a bútsi helv. confes. valló gyülekezet prédikátora, és a’ komáromi t. egyházi vidék’ esperestje. Négy réztábla rajzolattal. Rév-Komáromban, Özvegy Weinmüllerné’ betüivel. 1814. XXXVI + 436 p., 4. t. Az elöljáró beszéd 1814. márc. 28-án kelt. Ismerteti előre a planéták járását az 1814., 1815., 1816., 1817-dik esztendőkben.
A Vénusz Nap előtti átvonulását említi, Lalande számítása szerint (a’ De la Lande’ Calculusa szerént): 1996. jún. 10-re [tévesen] és 2004. jún. 8-ra [helyesen]. p. 215.; Joseph Jérome Le Francais de Lalande (1732-1807) kétszáz évvel korábban kiszámított és 1996-ra jelzett jelensége nem is nagy tévedés. Akkor a Vénusz alsó együttállásban volt a Nappal, de nem átvonulás történt, hanem a Vénusz a napkorongtól délre haladt el. [Szöllősi Attila számítása szerint 1996. jún. 10-én 15.11 UT-kor volt a két égitest egymáshoz a legközelebb. Geocentrikusan a napkorong közepe a vénuszkorong közepétől 30’ 04"-re volt, mikor is a Nap látszó átmérője: 31’ 30" a Vénusz átmérője: 58". Így a legkisebb megközelítéskor a napkorong peremétől a vénuszkorong pereme 16’ 14"-re volt, PA = 168 irányban geocentrikusan. Miután a Földtől 0,2891 csillagászati egységre lévő Vénusz horizontális parallaxisa 30" körüli volt ekkor, a Föld egyetlen helyéről sem látszhatott Vénusz-átvonulás.]
Változócsillagokról: p. 369.: "A Hattyú orrán lévőnek Albireo a neve, a melytől nem messze van egy kis Tsillag, a mely változattja nagyságát, és Mira a neve." [a khí Cyg mira]; pp. 400-401.: "Némelly álló Tsillagok, a mellyek Tsudálatos vagy változó Tsillagoknak neveztetnek, bizonyos idő szakaszokban, bizonyos változást szenvednek az ő fényekben, úgy, hogy most kisebb, majd nagyobb fénnyel tündökölnek, néha egy ideig egészen eltűnnek. Illyen Algol a Medusa fejében: a mellynek fényében 69 órák alatt, különös változás esik: 62 óráig ugyan-is ez, második Nagyságú Tsillag; 3 1/2 óráig pedig negyedik nagyságúvá válik, és ugyan annyi idő alatt elébbeni nagyságát ismét vissza-veszi. Ilyen van három a Hattyúban; egy a Tzethal nyakán, amely 11 hónapok alatt, harmadik nagyságú Tsillagból egészen elenyészik egy ideig." [utóbbi az omikron Cet.] [KSZ.]


          1815.

NAGY Leopold: A levegőnek rövid ismértetése. Vátzott, 1815. Nyomt. Máramarosi Gotlib Antalnál. 119 p. A’ tizeneg’gyedik Tünemény a’ Szivárvány. pp. 94-97.; A’ tizenkettödik Tünemény a’ Holdnak, és Napnak Udvara. p. 97.; A’ tizenharmadik Tünemény az Éjtzaki Hajnal (Aurora borealis). pp. 97-99.; A’ tizenegyedik Tünemény a’ Villámlás (Fulgur). pp. 99-100.; A’ tizenötödik a’ Villám, vagy Mennykő. pp. 100-107.; A’ tizenhetedik Tünemény a’ hulló Tsillag. p. 111.; A’ tizenkilentzedik Tünemény a’ tüzes golyóbis (Bolis). pp. 113-119. "Nagy Leopold Kegyes Oskolabéli Szerzetes Pap, a Józan Tudományok’, a Böltselkedés’ Oktatója, a’ Vátzi Püspöki Lyceumban a’ Természet Tudományának, és Mezei Gazdaságnak tanitója." [SRG.]

DÖBRENTEI Gábor: Gróf Batthyáni Ignátz. = Erdélyi Muzéum Második Füzet 1815. pp. 1-9. "Mindenek felett, Gróf Batthyáni Ignátznak fő érdemét azon Intézete teszi, mellyet Károly-Fehérváratt felállitott. ...Mártonfi Antalt küldötte-fel a’ Püspök Bécsbe, ott a’ csillagvizsgálás tudományára négy esztendeig a’ maga költségén tanítatta, ’s akkor annak elintézése szerint állította-fel a’ csillagvizsgáló tornyot." [SRG.]

SZABÓ András: Philosophiára vezető értekezések. Első folytatás. = Erdélyi Muzéum Második Füzet 1815. pp. 53-93. "A’ tökélletességröl. ...És ha szabad a’ természetet vizsgáló tudósoknak tapasztalásaikon és tapasztalásaikból vett ’s formált vélekedéseiken valamit épiteni, nem tsak a’ földön találtató minden teremtményeket, hanem magát az egész természetnek országát és a’ tsillagos égnek roppant alkotmányát is egy illyen számtalan egymástól külömböző égi testekből, - holdakból, planetákból, és napokból, - álló tökélletes egységnek lehet nézni." pp. 81-83. [SRG.]

          1816.

BODE, Johann Elert: A’ Világ alkotmánnyának öszveséges vi’sgálása. Szerzette Bóde E. János németül, magyar nyelven ki-adta Papp Jó’sef. Pozsony, 1816. Wéber Simon Péter és fiának betűivel. 136 p., 1 t. A kihajtható melléklet a Naprendszer bolygóinak (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Ceres, Pallas, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz) és az 1769-diki üstököscsillagnak a pályáját ábrázolja. [KSZ.]

KÖLESY Vincze Károly - MELZER Jakab: Hell. In: Nemzeti Plutarkus vagy a Magyarország s vele egyesült tartományok nevezetes férfiak életleírásaik. 3. köt. Pest, 1816. pp. 124-132. Hell Miksa életrajza. [HAD.]

          1817.

CANNABICH, Johann Günther Friedrich: Közönséges vagy Universalis Geógráphia. a’ Bécsi Kongreszszusban történt változások szerént írta Cannabich I. G. F. Prof. fordította Czövek István. Pesten, 1817. Trattner János Tamás betüivel és költségével. 1-2. köt. 1. köt. 411 [1] p.; 2. köt. 458, [10] p. Csillagászat az 1. kötetben (pp. 4-19.): A földgolyóbisa gömbölyű. Hanem a föld nem tökélletes gömbölyű. A földkerekségnek kerülete 5400 mérföld. A mi földünk golyóbisának két forgása van. Ezt a kajács útat vagy Ekliptikát... A nap egy esztendőben mind által futja ezen égijegyeket. A mi földünk golyóbisa planéta. A főplanéták: Merkúrius, Vénus, Föld, Márs, Veszta, Júnó, Céres, Pallás, Jupiter, Szaturnus, Uranus. Nem minden főpalétának vannak holdjai vagy darabantjai, hanem csak az Uranusnak van 6, Szaturnusnak van 7, Jupiternek 4, és a mi földünknek egy.
A csillagászati földrajz alapvető fogalmait ismerteti: földrajzi hosszúság, szélesség, a föld tengelye, sarkai, egyenlítő, meridián, pólusmagasság, naptérítők, horizontkör, égtájak, zenit, nadír, klímaövek, egyes légköri tünemények (tüzi jelenések vagy meteórák, szivárvány, napmássa vagy fattyúnap, holdmássa vagy fattyúhold, szürkület, hajnalhasadás, esthajnal, bolygó tűz vagy lidércz, tüzes levegőgolóbisok, csillagtisztúlás, Északi és Déli fény. [KSZ.]

DÖBRENTEI Gábor: Hell Maximilián’ élete. = Erdélyi Muzéum Nyolczadik Füzet 1817. pp. 88-95. [SRG.]

Bolyongó világosság. = Hasznos Mulatságok 1817. Második Félesztendő (6.) pp. 45-48. Zellerfelden a Harc hegységben, 1783. szept. 4-én Trebna 9 órától éjfélig éjszaki fényt látott. pp. 46-48. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1817. Második Félesztendő (43.) p. 344. 1817. nov. 1-én 7 óra 14 perckor "Olberts Bremában egy üstökös tsillagot födözött fel a’ kígyó vivőnek nyúgoti vállán." [SRG.]

Y.: Találmányok. = Tudományos Gyűjtemény 1817. I. kötet p. 163. "Thomas, Kovács mesterember, Newport városában (Monmouth shirében) Angliában, olly falórát készített, melly 384 napok által egyszer húzattatik fel." [A Tudományos Gyűjtemény 1817 elején indult. A’ Cs. Kir. Felség’ kegyes Engedelmével. Pesten Trattner Tamás János betűivel, és költségével. Évente 12 kötet jelent meg, Pesten.] [SRG.]

Y: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1817. III. kötet pp. 156-157. "E’ folyó eszt. Jan. 29-dikén meghalt Bécsben T. Triesznecker Ferenc, a’ Bécsi Csillagvizsgáló-toronynak gondviselője, az Astronomiának rendszerént való Professora. ... a nagy érdemű Hell Astronomus’ segédje volt 1780. 1793. eszt.ig az Astronomiában, és Alsó Austria felméretésében, halhatatlan nevet szerzett magának." 1745. ápr. 2-án született. "A’ Mathesist Hazánkban Nagy-Szombatban tanúlta." [KSZ.]

KAZINCZI Ferenc: Kazinczynak Erdélyi Levelei közzűl. Károly Fejérvár. Aug. 19 ikén. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 33-35. [Gyulafehérváron] "A’ Bibliothéca és a’ Csillagnéző eggy épűletet tesznek az Erőség’ est-éjszaki szögletében...- Gróf Batthyáni Ignátz Püspök a’ szép Intézetet a’ Hazának ajándékozá..." [SRG.]

T.: Horehoviczai Dudics András’ élete. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 36-57. "Ez időben (1577) midőn ő Páskovia magányjaiban élne kedves ővéivel jelent meg az égen egy üstökös Csillag;" A jelenségről és annak hatásairól írott könyve 1579-ben jelent meg Krakkóban. p. 51. [SRG.]

B. V. L.: Idő Próféta, vagy Időváltozás Jövendölő Pókok. A’ Quatremer-Disjonval’ értelmei szerént unalmas várakozás közben írta, tulajdon költségén kiadta, Magyar Gazda sorsosinak készen ajánlja K. Sz. Pethe Ferentz, Pesten, 1816. - Trattner János Tamás’ Nyomtató szerivel. 24. rétben 60. old. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 104-107. "Béfejezésül egy Toldalék a’ Levegő ég, Nap, Hold, változásaiból ’s a’ Természet három országaiból kitanúlható, természettel következhető idő változásoknak Paraszt Kalendáriomok." [SRG.]

M. J.: Kihalt Tudósok és Irók. E’ folyó April’ 12-dik napján meghalálozott az Egri Feő Káptalan egyik nevezetes, és nagy tudományú tagja, Feő Tisztelendő Madarassy János Úr. = Tudományos Gyűjtemény 1817. V. kötet pp. 150-152. "Született 1741. Kis Aszszony hava 29-dik napján. ... Az Egri Csillag néző Tornyot ő intézte el," A csillagvizsgálóba műszereket szerzett be Angliából. Hell tanítványa volt, és Hell Ephemerisseibe közölte Madarassy "Astronomiai Észrevételeit." [KSZ.]

KMETH Daniel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeménye Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. VI. kötet pp. 139-152. Budán, a Vár palotájának tornyában helyezték el a csillagvizsgálót 1780-ban. "A’ Tsillagvisgálat’ Szerzeménye Budán 1780-ban kezdett virágzani. Tudniillik: a’ Tudományok egyeteme Nagy-Szombatból 1777-ben Budára általhozatván, e’ Hazánk anyavárosában állitattandó Tsillagvisgáló házrúl-is kezdettek gondolkozni... Fel épültt tehát nagy munkával, és költséggel a’ Duna Egyenje (libella) fölött mintegy 46 Párisi öl magasságra emelkedő négy szegletű torony erős oldalakon ugyan, de valamennyire ingadozó talajjal (pavimentum),... Elég legyen tehát azoknak tsak neveiket megösmértetni, a’ kik e’ renddel következnek: Weiss, Taucher, Pasquich Tsillagvisgálók, Bogdanich, Huliman, Gröber, Kmeth Segédek."
A mérő eszközök: 1. A’; Délárnyékló (Gnomon); 2. A’ Negyedlő, Falnegyedlő (Quadrans muralis); 3. A’ Szelő (Sector) vagy Tetőponti (Zenithalis); 3. [!] Négy órák; 4. Leveg-mérő (Barometrum); 5. A’ Mágnestő; 6. A’ Vas rúd; 7. A’ széllógó a’ szélvirággal; 8. A’ homály Kamara (Camera obscura). Tudománybeli Jelentések. [KSZ.]

NÉMETH János: Az első Könyvnyomtató-Műhelyről Magyar Országban a’ Mohátsi-Veszedelem után. = Tudományos Gyűjtemény 1817. VIII. kötet pp. 53-73. "Niomtattatot Sarvarat, az Author költsegeuel. Manlius Janos altal, Anno M.D.CII. [1602.] Ezek vagynak az első levélnek első lapján; a’ második levélnek első lapján következik az Epistola Dedicatoria magyarul 8. levélen: ...végre igy fejezi bé ajánló levelét: ... Költ Saruarat karatson hauanac kilentzedik napian, mely nap az holdban nag’ fogyakozas lön, kinec ereiet az Vr Isten rolunc forditsa az poganokra, es az velec egy igat vonokra,..." pp. 60-61. [SRG.]

KMETH Dániel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeményének (Lásd Tud. Gyűjt. VI. Köt. 139. lapján) folytatása Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IX. kötet pp. 114-130. Budán új helyen, a Sz. Gellért-hegy tetején épült fel 1813-tól az új csillagvizsgáló, melybe új műszerek kerültek. 1815. okt. 15-én avatták fel. Budán új helyen, "a’ Sz. Gellért hegyen építtessen, a’ melly is 1813. és 1814. folytán épittetett, és 1815-ben October 15-én Ő Tsászári ’s Királyi Fő-Hertzegsége’ Jósef Nádor-Ispányunk’ jelenlétében, annak szenteltetvén, most már használtatik." Az épületek ismertetése.
Az új eszközök: 1. A’ Déli-tső (tubus meridianus) vagy is Tetőző (Culminatorium); 2. A’ nagy Tetőkör (Circulus verticalis maior); 3. A’ kis Tetőkör (Circulus verticalis minor); 4. Az Egyenlítő-eszköz (Aquatoriale); 5. A’; Déli-kör (Circulus Meridianus); 6. A’; Tet’-Alyponti-Kör (Circulus azimuthalis); 7. A’ Napmérő (Heliometrum); 8. A’ Rézsítő (Refractor); 9. A’; Fal-Negyedlő (Quadrans muralis); 10. Különbféle órák. Az észleletek 1816. eszt. Martius holnapjától kezdődtek. Tudománybeli Jelentések. [KSZ.]

L.: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1817. XII. kötet pp. 134-135. "Nagy veszteség érte a’ Magyar Királyi Universitást midőn e’ folyó Esztendei Novemb. 30-dik Napján, egy igen érdemes Tagjától a’ halál által megfosztattatott. ... Tisztelendő Tudós Bruna Xaver Ferentz Urat, ... 73. Esztendős korában a’ gutaütés az élők közzül kiragadta." Előbb csillagda segéd, majd a mathézis professora az egyetemen, ahol oktatta a csillagászatot is. [KSZ.]

          1818.

BONNETT Károly: A’ Természet’ Vizsgálása. Írta Bonnet Károly, a’ Rom. Tsász. Természetvizsgálók’ Társaságának, és a’ Londoni, Parisi, Petersburgi, Göttingai, Lyoni, Montpellieri, Stocholmi, Koppenhágai, Bolognei, Harlemi, Müncheni, Siennei, Casseli Királlyi Academiáknak, ’s Tudós Társaságoknak Tagja. Frantzia Nyelvből Magyar Nyelvre fordította, ’s némely Hozzáadásokkal megbővítve kiadta Tóth Pál Verőtzei Ref. Pred. Első darab. Pesten, Trattner János Tamás betűivel ’s Költségeivel. 1818. 390 p. A szerző műve francia nyelven először 1764-ben, majd 1779-ben jelent meg. Ismét kiadták 1781-ben, és ez volt a magyar fordítás alapja. A fordító az eredeti munka lábjegyzeteit bővítette, ide szúrta be az 1781-1817 között történt természettudományos felfedezéseket. A fordító ajánlása kelt: Verőtzén, Decemb. 20 napján 1817 esztendőben.
Csillagászat: pp. 28-73. "A’ Világ az ő nagy Részeiben gondoltatván. A’ Világok’ sokasága. A’ Valóknak fő elosztása. A’ Világ Alkotmányában való közönséges öszvekötés vagy Megeggyezés." Változócsilagokról: a fordító Tóth Pál által írt lábjegyzet: p. 43. "Különös az az Állótsillagokban, hogy közüllök némellyek néha egésszen eltűnnek, egy darab idő múlva pedig véletlen ismét előjönnek. Kétség kívül talán ezek is Bújdosónapok mellyek a’ mi Napunkhoz hol közelebb, hol messzebb forognak." A könyv ismerteti az Uránuszt és már négy kisbolygóról tud. Üstökösből az 1811-est említi ("A’ mely pedig most legközelebb 1811-ben látszott"). A második darab [kötet] (1818-ban 495 p.) és a harmadik [kötet] darab (1819-ben 401 p.) az állatok és növények világát tárgyalja. [KSZ.]

Az Órás Mesterség - történeti. = Hasznos Mulatságok 1818. Első Félesztendő (4.) pp. 28-30. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1818. Első Félesztendő (4.) pp. 30-31. Üstökös 1811-ben Flauguergues 510 évre teszi futását (281, 791, 1301 után 1811-ben tért vissza). [SRG.]

Y: A’ Magyar Útazók. = Tudományos Gyűjtemény 1818. I. kötet pp. 114-115. "Nem különben Astronomiai esméretinek bövítése, ’s tökélletesítése végett N. T. Tudós Tittel Pál... az Egri Csillag-vigyázat’ Igazgatója, és Astronomusa meglátogatta Német Birodalomban, Franczia és Angol Országban a’ legnevezetesebb Csillag-Vigyázatokat... Több mint két esztendei külföldön mulatása közben az egy Greenwichi Csillag-vigyázatot kivévén sehol a’ Budainál külömbet nem talált. Jeles könyv gyüjteménnyel rakodva, múlt December 23-kán érkezett Budára." Volt Bécsben, Münchenben, Gothában, Göttingában, Manheimban, Parisban, Londonban, Oksfordban, Greenwichben. [KSZ.]

Y.: Ontologiai Tudományok’ Encyklopaediája. = Tudományos Gyűjtemény 1818. II. kötet pp. 3-48. III. "Az Astronomia: vagy az égi testeket, és ezek’ részeit kiterjedtségökre nézve veszi számba és mérték alá; ’s ez közönséges Astronomia;..." pp. 11-13., 15-18. Értekezések. [SRG.]

Mathematikai Kérdés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. III. kötet pp. 74-77. "Az öszvefoglalt mozdúlás’ Törvényeinek valósága mellett, valamelly közép ponti erők által nógattatott mozdúlóban a’ vezeték fentő rajzol e le az idővel tökélletesen egyarányosságú udvarokat. A’ Newton Systemájának ezen nevezetes talpkövét illy okoskodással szokás megerősíteni:..." [SRG.]

Y.: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1818. V. kötet pp. 126-127. "Legközelebb múlt Aprilis 5-kén kimúlt T. T. Varga Márton, Philosophiának Doktora, a’; T. T. Zirczi Apátúrság’ gazdaságának Direktora Nagy Venyingen, Székes Fejérvármegyében, életének 52-dik esztendejében. Született Káliban Szala Vármegyében,... Physikai Astronomiának hazai nyelven kiadásával halhatatlan emlékezetet szerzett magának." [KSZ.]

R. B. - - y.: Nagyság-tudományos Felelet e’ Mathematikai kérdésre. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VI. kötet pp. 120-122., 1 t. mell. "Az öszvefoglalt mozdúlás’ Törvényeinek valósága mellett, valamelly közép ponti erők által nógattatott mozdúlóban a’ vezeték fentő rajzol e le az idővel tökélletesen egyarányosságú udvarokat (Lásd Tudom. Gyűjt. 1818. 3. köt. 3. Czik. 74. lap.)." [KSZ.]

NYÍRY [István]: A’ felolvadt Jeges tenger tűneményeiről Ég, Föld ’s Természet’ visgálati Értekezések; - egyszers’-mind ezeknél fogva, a’ múlt és következendő időváltozásokra való Kinézés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VII. kötet pp. 37-63. "Az a’ történet, melly a’ mi Földünk innenső felének sarka körül esett a’ Jegestenger nagy részének felolvasztása figyelemre vonhat bennünket!" Ennek okát vizsgálja csillagászati szempontok alapján. A Napon látható tünemények hatása. A Hold árapály-hatása. A többi bolygó nem okozhatta. Üstökös-csillagok sem. A meteorológiai okok valószínűbbek. Grönlandi és Labradori időváltozások 1790-1801 között. [KSZ.]

FEJÉR György: Értekezések. A’ Magyar Királyi, Pesti Universitás’ Literaturai érdemei. = Tudományos Gyűjtemény 1818. X. kötet pp. 3-38. X. T.T. Pásqwich János Csillag-vigyázó Intézet Praefectusának munkáji. pp. 28-29. [SRG.]

V.: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1818. X. kötet pp. 122-123. Zeune’ Földgolyóbisa. [SRG.]

          1819.

Alphonsus (X.) [X. Alfonz]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 74-75. "Astronomus, vagy philosophus nevezettel, Leonnak és Castiliának Királlya, [...] Néki köszönheti Europa az ő neve alatt esméretes, igen jól kidolgozott astronomiai tábblát..." [HAI.]

Anaxagoras [Anaxagorász]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 82-84. "Nagy hírű Joinai philosophus; született Clazonében 500 eszt. a’ Chr. előtt. [...] A’ nap és hóldbeli fogyatkozásoknak, földindulásnak és más efféle phaenomenumoknak megmagyarázások által, azon gyanúságba esett, hogy semmi Istent sem hinne, mellyre nézve az Athénebéliektől halálra itéltetett..." [HAI.]

Aristarchus [Arisztarkhosz]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével.102-103. "...Ezenkívül vólt még a’ többek között, egy ilyen nevű görög philosophus is. [...] Ő vólt az első a’ mennyire tudhatujk, a’ ki azt állította, hogy a’ föld maga Centruma körül forog, és esztendőnként a’ nap körül línea karikában vagy Circulus formában egyet fordúl..." [HAI.]

Berenice. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. p. 193. "...Ptolemaeus Evergetes’ Aegyiptomi Királynak feleségét a’ ki férje eránt rendkívűl való esdeklő szerelemmel viseltetvén, a’ midőn annak háborúba kellene menni, fogadást tett, hogy szép haját elvágná és Vénusnak szentelné, ha a’ férje épségben és győzelemmel térne vissza.
[...] szép haját levágá, és azt a’ Venus Zephyritis Isten asszony templomában felfüggeszté. A’ következett első éjjel az isteneknek szenteltetett haj a’ templomból elvitetvén, Samosbeli Astronomus Conon, a’ szép Berenicének megnyuktatására azt a’ hírt terjesztette el, hogy az istenek vitték el, és mint csillag-képet, (Sternbild) az égre helyeztették, a’ holot az tsillagokból álló három szöget (triangulumot) formál. Ezért neveztetnek már az Oroszlány farkához közel lévő hét tsillagok még mind e’ mái napig is Berenice hajának (Comae Berenices)." [HAI.]

Cassini. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 359-360. "Ez a’ név a’ tudós Világban több nagy tálentomú emberek által lett nevezetessé, a’ kik magoknak leginkább astronómiai, physikai és geométriai tudománnyaik által szerzettek halhatatlan elékezetet.
A’ legidősebb közzűlök: Cassini (Giovanni Domenico) híres Astronomus volt: született Perinaldoban 1625. [...] Némely Planétáknak Mársnak, Jupiternek és Trabantjaiknak a’ magok tengejek körűl való egyet fordúlásoknak idejét meghatározta és megjobbította. [...] Saturnusnak Trabantjai közzül négyet felfedezett, [...] Cassini (Jacab) az előtt valónak fija; született Párisban 1677-ben. Sok más munkáin kívűl főképpen a’ föld formáját tárgyazó foglalatossági által tettemagát nevezetessé [...] Cassini de Thury (Cesar, Ferencz) a’ feljebb valónak fija; született 1714..." [HAI.]

Chladni (E. F. Fridrik). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 386-388. Született Wittenbergben 1756. A’ Nagy-attyának az attya Chladenius Márton (szül. 1669 + 1725.) Magyar Országon Körmötz-Bányai Luteránus Pap vólt, de vallása miatt hazáját elhagyni kénytelenítetvén (1688) Wittenbergbe ment; [...]
legnevezetesebb az Akustikája (kijött Lipsiában 1802 4. képekkel) [...] Még más physikai visgálódásai által is nevezetesen a’ Bolidesek (tüzes golyóbis forma levegői tünemények) és azoknak nagy ágyú forma pukkanással való elpattanások után lehullani szokott kövek’ (meteorolithek’) természetének kitapogatások által nem kissebb érdemeket szerzett magának. Megmutatta hogy ezek nem költemények; hanem valóságos phaenomenumok, és hogy a’ athmosphaeránkon kívül lévő helyekről jöjjenek mi hozzánk,..." [HAI.]

Copernicus (Miklos). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 409-410. "Ez a’ róla elnevezett Világ systemának kigondolása által magának halhatatlan emlékezetet szerzett Tudós; született Prussus vagy Burkus Országban Thornban 1473. Eleinte philosophiát és Orvosi tudományt tanult, azután pedig Mathezisre és Astronomiára adta magát,..." [HAI.]

Dollond (János). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. p. 54. "Híres Ánglus Optikus, a’ ki a messzelátó-tsőnek megjobbítások által tette magát nevezetessé. Az 1756 hárma objectivüvegből készűlt messzelátó tsőt talált fel; a’ melly két nemű, úgymint Flint- és Kron- üvegből van összetéve, a’ mellre néki a’ híres Eulernek felvetése szolgáltatott alkalmatosságot..." [HAI.]

Flamsted (János). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 167-138. "Híres Ánglus Astronomus született Darbyban Derbyshireben 1644..." [HAI.]

Galilei (Galileo). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 203-233. "Teste állására nézve kitsíny vólt, tömött és egészséges testű; ábrásatjára, valamint társalkodására nézve vidám kellemetes és magát kedveltető. A’ poésist, festés-mesterségét és a muzsikát is szerette. Kevés könyve vólt. Legjobb könyvnek a’ természetet tartotta." [HAI.]

Herschel (Wilhelm). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. 320-323. "Ez az Astronomiára nézve magának halhatatlan érdemeket szerzett túdós született Hannoveriában 1738-ban Novembernek 15-ik napján. [...]
13-ik Mártziusnak éltzakáján 1781-ben egy a’ mi Systemánkhoz tartozó planétát talált fel; a’ mellyet akkor Ángliának mostani Királlyáról Georgikum Sidusnak nevezett, most pedig már Uranus nevet visel. [...] Az 1783-ban a’ hóldban egy Vulkánt (tűzokádó hegyet) talált fel; 1787-pedig ismét kettőt; az Uranust szorosabb visgálás alá vévén körülötte hat Drabantokat (Trabanten) fedezett fel és úgy tapasztalta, hogy valamelly gyűrű forma világossággal vólna körülvéve..." [HAI.]

A’ Napórát Holdvilágnál használni. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (5.) pp. 34-35. [SRG.]

Szerfelett nagy Hold-tányér. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (5.) pp. 37-38. Hullban Yorkshirei grófságban, 1801 Szent Iván havának 20-dikára virradó éjszakáján (12 és 1 óra között), a nagy holdtányérból mintha két Hold lett volna, majd tűzgolyóbisokká váltak és eltűntek. [1801. jún. 19/20-án.] [SRG.]

Idő-Jövendölés. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (6.) pp. 44-46. Augusztusban két farkatlan üstökös jelenik meg, amelyek semmi befolyással nem lesznek az időjárásra. p. 45. [SRG.]

Nevezetes Földi-lövés. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (12.) pp. 95-96. 1806. máj. 3-án délután 1 órakor erős sugással esett le valami, ami a fákat roncsolta és egy ölnyi mély, két ölnyi széles kráter maradt utána. [SRG.]

A’ Mennykő. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (1.) pp. 1-5. Chladni, Biott, Laplace, Vauquelin véleménye a meteoritekről. Chladni 1794-ben kimondta, hogy ezek a testek a Világnak más részéből érkező "Productum"-ok. Említett hullások - Zágráb 1751., Miskolc 1759., Siena és Benaris 1794., Levis 1803. [SRG.]

Mennykőből kard. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (2.) p. 13. Barrow hajóskapitány a Jóreménység fokától hozott 10 font Mennykőből [meteoritból] kardot készíttetett. [SRG.]

A’ mostani Üstökös Tsillagnak útja. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (9.) pp. 65-67. "A Periheliumon által megy Augustus 2-ik napján 12 órakor éjjel." [SRG.]

Természeti tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (15.) p. 126. Nürnbergben 1819. aug. 4-én "estve 11 órakor igen szép Szivárvány látszott. Ezt a’ Hold világ okozta." Légköroptikai jelenség. [SRG.]

A’ naptányérnak szörnyű nagysága. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (18.) pp. 140-141. 1706. máj. 12. Chandler megfigyelése a Gibraltár melletti szorosból. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Különös jelenések a’ tellyes Napfogyatkozáskor. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (18.) pp. 141-143. 1706. máj. 12-dikén történt teljes napfogyatkozáskor látszott a Merkúr, a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és más "Planéták". Az 1793-as napfogyatkozásról Rudolphie. [SRG.]

A’ Hold világ öregbíti a’ víz párádzását. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (21.) pp. 167-168. Holdvilágnál a víz jobban párolog. [SRG.]

Új találmányok. "Lerebours Párisi Optikus Ujj Nézőtsöt talált fel." = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (29.) pp. 252-253. "Már három esztendő óta élnek ezen Nézőtsővel a’ Párisi Tsillagvisgaló toronyban, kiváltképpen nagy hasznát vették nem rég a’ Jupiternek és Saturnusnak helyes észrevételekor. Négyszázszor nagyobbnak mutatja a’ Tsillagot, mint szabad szemmel látszhatnék, és mégis igen tisztán tünteti a szembe." [SRG.]

A’ régi Baleári Napóra. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (34.) p. 271. Nem igazi napóra, hanem olyan "ami az órákat a Nap forgása szerént veri." [SRG.]

Apróságok. "Egykor épen némely foltokat találtak fel a’ Napban..." = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (36.) p. 287. [SRG.]

Tsillagokból való jövendölés. (Astrologia.) = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (40.) pp. 315-320. [SRG.]

Az Üstökös Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (42.) pp. 321-322(!)[329-331.] Lytrow előadásának első része. [SRG.]

Üstökös Tsillagok. (Folytatása Lytrow előadásának.) = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (43.) pp. 329-331. [SRG.]

A’ Hold és az időjárás. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (48.) pp. 371-372. [SRG.]

Tudományok és Szép Mesterségek Chinában. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (49.) pp. 375-379. "Tsillag-visgállás". p. 378. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Travels from Vienna through Lower Hungary with some remarks ont he state of Vienna during the congress int he year 1814. by Richard Bright M. D. (Utazások Bétsből alsó Magyar Országon keresztül, Bétsnek a’ Congressus alkalmatosságával való állapotját illető némelly Jegyzetekkel 1814-be Bright Richard Dr. által) Edinburg 1818. - XVIII. és 642. l. ezen kívül a’ toldalék CII. l. nagy negyed rétben, több metszésekkel és föld abroszokkal. = Tudományos Gyűjtemény 1819. III. kötet 93-107. "Az égvisgáló ujj torony leirását pedig (279.) így fejezi be:... Budáról nemsokára a’ legnevezetesebb égvisgálói felfedezések’ közlését veendjük." p. 105. [SRG.]

Elfelejthetetlen emlékezetű Egri Püspök Galanthai Gróf Eszterházy Károlynak jeles Élete, közhasznú épitési, és különössen az általa szerzett, utána pedig nevekedett, megyebéli Könyv- Gyűjteménynek leírássa. = Tudományos Gyűjtemény 1819. V. kötet pp. kötet 3-32. II. Szakasz. Az Egri Tudományok’ Háza, vagy is Litzeum. "II. Josef Tsászár 1784 esztendőben Mind szent hava’ 18-án Egren keresztül utazván, azt reggeli 9 órától fogva egész 11-ig bámulva nézéltte,... és tetszését főképen a könyvház, ’s a’ tsillag néző torony iránt kinyilatkoztatni méltóztatott." pp. 10-13.; III. Szakasz, Az Egri Megyebeli Könyv-Háznak gyérebb, jelesbb, és nevezetesebb nyomatékai, és Kézíratjai. Magyar Kéz-íratok. pp. 31-32. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1819. V. kötet pp. 113-114. "A’ Tudományok Akadémiája Turinba az 1759-diki üstökös tsillag’ viszsza jövetele’ idejenek, és azon változásoknak, melyeket ezen tsillagzatnak forgásában a’ Jupiter, Sáturnus és Uranus eggyesült ráhatásai által szenvednie kell, meghatározását vetvén fel 1812-be jutalom kérdésül,..." Megjelenése 1835 okt. 16-ra várható. [SRG.]

NAGY Imre: Az Idő’ Változásiról. V. A’ Nap’, Hold’, és Tsillagok képe. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 38-41. [SRG.]

Rang Ferd. Orv. Dr. [RANG Ferdinand]: A’ Meteor kövekről. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 66-70. "Már a’ Régiek feljegyzettek eseteket, melyekben az Égből le hulló kövek az emberiséget meg rémitették, ezeket ők Baetyliáknak nevezték,..." [SRG.]

Quaipelaquis: Az ifjú Szószóllók gyűlése a’ nyelvek ügyében Moháts mezején. Egy (?) dramatizált (??) beszélgetés szabad jambusokban, felváltva 24 lantos (???) ódával. Az 1814-ik zavaros időkhöz alkalmaztatva. Irta Czinke Ferentz (????), jádzotta (?????) az Akademiai Ifjúság Pesten, Aug. 8. 1819. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 108-110. "Két futó Nagy Tsillag,..."; A kérdőjeleket valóban így nyomtatták a címbe! [SRG.]

Nyiry [NYIRY István]: Az Időszámlálásnak az Ember’ teremtésétől fogva való Öszveszedése. - Egy, a’ folyó 1819-dik esztendőre nézve igen nevezetes Chronologiai Értekezés. = Tudományos Gyűjtemény 1819. XI kötet. pp. 27-35. "Az a’ Világ’ kezdetétől fogva való Időszámlálás,... Úgy, hogy? A’ mi jelenvaló 1819-diki Esztendőnk, az Ember Teremtetésétől, a’ TEREMTŐ Nagy Szombatjától fogva épen a’ Hatezredik esztendő!" [SRG.]

          1820.

PÁNTZÉL Pál: Mathematica geographia, vagy-is a’ mérés’ tudományja szerént a’ föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak summája. Kérdések és feleletekben íratott a’ gyengébb ifiak számokra Pántzél Pál K. Lónai réf. pap által. Kolo’sváratt. Nyomtat. a’ Réf. Koll. betűivel, 1820-ban. 56 p. "Előljáró beszédet írtam Kendi Lónán 1781. Eszt. Májusnak 27-dik napján." Az 1801-es könyv újabb kiadása. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Márs Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1820dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. A’ Kalendáriumi rendes matériákonn kívül, más szükséges és hasznosann gyönyörködtető dolgokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. Második folytatás. [1819.] pp. [37-38.] A Mars ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Lalande (Jó’sef Jeromos, Ferenc de). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 74-77. "Híres Franczia Ástronómus és Mathematikus, a’ Becsület légiónak, és minden tudós Akadémiáknak Tagjok; született Bourgen Bresseben tisztességes szüléktől 1732-ben Júliusnak 11-ik napján..." [HAI.]

La-Place vagy Laplace [Pierre Simon, marquis de Laplace]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 79-80. "A’ most élő leghíresebb mathematikusok és Astronómusok közzül való, született Auge (Algia) kis tartománynak Beaumont nevű városában 1749-ben;..." [HAI.]

Scaliger (Jó’sef Just.). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. NEGYEDIK KÖTET R.-V. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 84-86. "A’ legnevezetsebb Philológusok és Chronologusok közzűl való, Julius Caesar Scaligernek hasonlóképen híres tudósnak fija; [...] Számos munkái közül legfontosabbnak tartatik: De emendatione temporum, szólló munkája, (Parisban 1583 in folio) a’ mellynél a’ Genevai ki adás (1609) sokkal jobb.
A’ Chronologiának tökélletes és meghatározott principiumok szerint való Systemáját ezen felette tudós munkájában ő dolgozta ki legelőször, a’ mellynél fogva, valamint a’ Júliana Periodúsnak feltalálása által valójában megérdemli hogy ezen tudómány Szerzőjének neveztessen. Petautól vagy Petaviustól és másoktól felfedezett hibáit e’ következendő munkájában jobbitotta meg: Thesaurus temporum Complectens Eusebii Pamphili chronicon, Cum isagogicis chronologiae canonibus Amst. 1658. 2. vol. fol. ..." [HAI.]

Newton (I’saak). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 224-227. "Minden e’ világon élt ’s élő, legéleseb bé-látású Mathematikusok és Physikusok közzűl való; született Walstropeban a’ Linkolni Grófságban 1642-ben Decembernek 25-ik napján..." [HAI.]

Olbers (Wilhelm). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. p. 248. "Nagy hírű Orvos Doctor; született Arbergenben, a’ Bremai Hertzegségben 1758-ban. [...] Üstökös csillagoknak Viszgálásokra fordította figyelmetességét.
A’ tulajdon visgálódásból valamelly üstökös csillag útjának felvetésére szolgálló, újj és alkalmatos methodusa, [...] Pallás és Vesta Planétáknak általa fogva pedig még sokkal nagyobb ditsösségre tett szert. Ezen kívül sok apró-munkátskákat is irtt; úgy mint: a’ Paralaxisoknak felvetésekről; a’ Levegőből húllott kövekről. ’s a’ t." [HAI.]

Ptolemaeus (Claudius). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 368-369. "Híres égvisgáló, geographus, és mathematikus; született Aegyptomnak Pelusium nevű városában; a keresztény idő számlálásnak 70-ik esztendeje táján,..." [HAI.]

Rittenhouse (Dávin) [! David]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. NEGYEDIK KÖTET R.-V. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 34-37. "Híres égvisgáló, (Astronomus), és a’ hasznos tudományok előmenetelén munkálkodó Észak Amerikai Társaságnak Előlülője. [...]
Született Pensilvánia Tartományának Germantown nevű kisded városában, Philadelphiától északra tízenhárom mérföldnyire 1732-ben Aprilisnek 8-ik napján. [...] Planetáriumot készített, [...] 1769-ben a’ Montgomery Grófságba Norritonba küldetett, hogy ott Venusnak a’ nap tányéra előtt való nevezetes által menetelét figyelemmel tartsa..." [HAI.]

Zach (Ferentz báró). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. NEGYEDIK KÖTET R.-V. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 234-236. "Az időnkbeli legnevezetesebb Mathematikusok és Astronomusok közöl való; született Posonyban 1754-ben Juniusnak 4-ik napján..." [HAI.]

Az Üstökös Tsillagok, és a’ földnek legnevezetesebb időszakaszszai. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (1.) pp. 5-7. [SRG.]

Históriai Jelességek. (Folytatása Februáriusnak.) = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (13.) p. 99. "19-ben 1543-ban halt meg Kopernikus Miklós..." [SRG.]

Cisio. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (18.) pp. 156-157. Weleslavinus kalendáriumáról. [SRG.]

Az órák feltalálásának ideje. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (46.) pp. 363-366. [SRG.]

Alkotó részei néhány Mennyköveknek. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (48.) pp. 379-382. Bigot de Morose az 1810. nov. 23-án Charsonvillehez közel hullott meteort vizsgálta. [SRG.]

Paraszt törvények az Időjárásról. = Hasznos Mulatságok 1820. Második Félesztendő (10.) pp. 73-74. A Hold és az időjárás. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1820. Második Félesztendő (39.) pp. 311-312. Bode berlini csillagász "Kötelessége minden földi Lakosnak, a’ maga Planétája nagyságát, és minemüségét helyessen ismérni" című kötetének ismertetése. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1820. I. kötet pp. 132-133. "Báró Zack Úr, égvisgáló Levelezésének hetedik füzetjében azt álitja, hogy a’ muszka Birodalom kiterjedése hihetőleg nagyobb a’ hold egész száraz részénél, feltévén, hogy ezen égitestben mint a’ mi földünken, a’ tenger az egész terület két harmad részét foglalja el." [SRG.]

V. J.: A’ Föld’ minéműségéről, és ehez alkalmaztatott Geographiai Mappák készittésérűl. = Tudományos Gyűjtemény 1820. II. kötet pp. 3-22. "1-ör Hogy a’ Föld gömbölyü (spheroidalis Figurae) a’ tengelye körül a’ világ’ üregében forog. 2-or A’ Föld nehezérűl, (gravitas); Forgásárúl;... 3-or Hasznai az előbbenieknek; készületek; és röviden elő adott módok, miképpen a’ Föld’ részeinek természeti nagyságát az Ég’ hajlatjaihoz alkalmaztatva meg mérni, és errűl Geographiai-mappát készítteni lehessen." Mathematikai Értekezések. [SRG.]

Th [THAISZ András]: Kihalt Tudósok és Írók. = Tudományos Gyűjtemény 1820. II. kötet pp. 123-124. "TT. Palóczi Horváth Ádámnak haláláról is a’ Hazai ’s Külföldi Tudósitásoknak 14-ik Számokban e’ következendők jelentetnek:... Nagy tekintetet érdemel a’ Legrövidebb Nyári Éjszakája is, mellyben ezen Tudós Mathematicus (mert Földmérőnek mondani őtet, a’ ki a’ Mathesisnek minden ágait igazán tudta, megalatsonyíttás volna) az Astronomiai isméreteket kellemetessen előadta." [SRG.]

Újj Találmányok. = Tudományos Gyűjtemény 1820. III. kötet pp. 103-104. Eusebiusnak az idő számlálásról írt megbetsülhetetlen munkája tsak némelly, több Görög és Latány iróknál találtató töredékekben szállott reánk." Eusebii Pamphili Chronicorum Canonum... című művének Mediolan 1818 és Velentze 1819-es kiadása kapcsán. [SRG.]

Jobbitások. = Tudományos Gyűjtemény 1820. III. kötet p. 127. E’ folyó 1820-dik Esztendeji Tudományos Gyűjtemény 2-dik Köttetében levő Mathematikai Értekezéseknél történtt nyomtatásbéli hibák helyre hozása." [SRG.]

VIZER István: Folytatása a’ Mathematikai Értekezéseknek. = Tudományos Gyűjtemény 1820. IV. kötet pp. 56-75. "III-or Hasznai az elöbbenyieknek; készületek, és röviden elő adott módok, miképpen a’ Föld részeinek természeti nagyságát megmérni, ’s a’ Föld közeinek az Éghajlatjaihoz alkalmaztatva, Geographiai-Mappát készitteni lehessen?" Az 1820. 2. kötetében a 3-22. oldalon található cikk folytatása. [SRG.]

KAJDATSI KAJDACSY Therésia: A’ Meteor Kövekről. (Legelső Értekezés, mellyet egy Hazája bóldogságát szerető Magyar Szép a’ Tud. Gyüjt. számára beküldött). = Tudományos Gyűjtemény 1820. V. kötet pp. 33-40. A Tudományos Gyűjtemény 1819. 8. kötetében található cikkre reagál. [SRG.]

T. P. [TITTEL Pál]: Astronomiai értekezés az 1820-dik esztendőbeli nevezetes nap-fogyatkozás alkalmatosságával. Költ az Egri Tsillag néző toronyban T. P. által. = Tudományos Gyűjtemény 1820. IX. kötet pp. 32-40. [SRG.]

Bitnicz S.-P.: Az Égiháborukról. = Tudományos Gyűjtemény 1820. XII. kötet pp. 3-31. [SRG.]

          1821.

FUNKE, Carl Philipp: A’ leg-szükségessebb Tudományoknak Veleje, a’ szép Tudományokat Kedvellőknek számokra. Funke Német Originálissából magyarosíttatott, és némely Tzikkelyeiben meg-bővittetett ’s magyaráztatott Bachich Jó’sef által. Három Réz-táblákkal. Po’sonyban, Wéber Simon Péter és Fijának betűivel. 1821. 331 p., 3 t. Elöljáró-Beszéd szerint: "Irám Sopronban Szent György Havának 13-kán 1821-dik Esztendőben." A könyv nagyobb része Funke könyvéből való, amely az 1807-dik esztendőben német nyelven közvilágosságra jövén. 1807 és 1821 között a tudományok szaporulatát és a megváltozását a fordító kipótolni igyekezett Neumann, Fábri, s mások legújabb munkáiból.
Csillagászat: pp. 3-8. [a Földnek, mint égitestnek a leírása, alakja, mérete, mozgása, körei, övei]; pp. 80-81. [légköri tünemények: hullócsillagok, tűzgömbök, északi fény, szivárvány, Nap és Hold gyűrűi, udvarai]; pp. 163-178. ["Az Astronomia, vagy a’ Tsillagos-Ég’ esmerete". A Nap, a Vándor-Tsillagok (Planeták), az Üstökös Tsillagok (Cometák), Álló-Tsillagok. Fogyatkozások. Csillagképek. Égi körök. Távcsövek. Időszámlálás, naptár.];
p. 170.: "Mind ezen tizenegy Planeták, és 18 Hóldak egy Rend-szerhez (Systhemához) tartozandók, mellyeknek közepette a nap az egyetlen egy álló Tsillag, mintegy közös gyökér-pont helyheztetve vagyon, és e körül a többiek mind forgolódnak. Ezen Rendszer Kopernikus Miklós Úr Burkus Országi Frauenburgi Kanonok által 1543dik Esztendőbe dolgoztatott ki, és hozatott rendbe, melly mostan is valónak lenni el esmértetik, és Kopernikus Rend-szerének vagy Systhemájának neveztetik. Vannak még ezen kívül kétféle Rend szerek, úgymint Ptolomeus, és Ticho Rend-szereik, de ezek a mostani időben minden Tsillag-vizsgálók által roszszaknak, és hibásoknak állítatván, félre vetettek." [KSZ.]

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Miskólczon, Nyomtatódott N. Szigethy Mihály’ Betüivel. 1821-dik Esztendőben. 22 p. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

Ö. B.: Mathematikai felfödözések. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (1.) pp. 7-8. Carezzini Theodór geocentrikus és heliocentrikus táblái, amelynek segítségével a csillagok és más égi objektumok mozgását számolja ki. [SRG.]

Apróságok. "Valamelly Mezővárosban a’ Polgárok a’ Piarczra szép Napórát készítettek." = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (7.) p. 56. Hogy az aranyozott számok ne sérüljenek, tetőt ácsoltak fölé. [SRG.]

Újj Üstökös Tsillag felfödözése. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (14.) pp. 105-106. Pons 1821. jan. 21-én felfedezett egy üstököst. Jan. 22 én is látta. Stark kanonok febr. 2-án észlelte a Pegazusban. [SRG.]

Az új Üstökös Tsillaglátása Budán. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (16.) pp. 126-127. "Tisztelendő Kmeth úr, a Kegyes Oskolák papja és a Tsillagvizsgálónak segédje Budán, Tsillag Vadászó Tsőnek segedelmével" látta az üstököst 1821. febr. 18-án és utána. [SRG.]

Bihars. Egyptomi Sultán, a’ Győzedelmek attya (Aboul Fout Occh.) = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (20.) pp. 155-156. 1277. jún. 30-a előtt történt holdfogyatkozáskor az asztrológusok megjövendölték Bihars bekövetkezett halálát [Espenak szerint 1277. máj. 18-án volt teljes holdfogyatkozás]. [SRG.]

Új Találmányok. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (46.) p. 358. Touboulic "olly eszközt készített, melly által éjszakán mind a’ hajónak forgatását, mind a’ tsillagoknak észrevételét igen meghatározottan ellehet intézni. Ezt ő Változás Compasznak nevezi." [SRG.]

Kasztor és Pollux. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (49.) pp. 377-378. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1821. Második Félesztendő (19.) pp. 149-150. 1821. aug. 17-én a Nap nem ragyogott, olyan volt mint a Hold és szabadszemmel bele lehetett nézni. [SRG.]

Természeti új Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1821. Második Félesztendő (35.) pp. 271-272. Jupiter, Szaturnusz együttállás 1821. dec. elején. [SRG.]

HORVÁT István: Az Év régi Kezdetéről Magyar Országban. = Tudományos Gyűjtemény 1821. I. kötet pp. 68-78. [SRG.]

(B. P.): Intézetek. = Tudományos Gyűjtemény 1821. I. kötet pp. 112-113. "Azon sok és nagy jótétemények közzé,... tartozik különössen ama híres Reichenbach, ... mechanico-astronomica műhelyének, a’ Bécsi Cs. K. Polytechnicum Institutumba való által plántálása. ...A’ legnevezetesebb az ezen műhelyben már tökélletességre ment Instrumentek közzül, egy Astronomiai sokasító kör (Multiplications-kreis) ... Esmeretes dolog, hogy a’ Budai Csillag-vizsgáló toronyban is ezen hires művész készítette a’ legnagyobb instrumenteket, ..." [SRG.]

Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1821. V. kötet pp. 114-115. "Pons Marsiliai hires Csillagvizsgaló, ki 16. Esztendők lefolyta alatt 22. Üstökös-Csillagot fedezett fel, ez Esztendőben újra nevelte ebéli érdemeit. Azon üstökös Csillag, melyre legközelébb figyelmetesekké tette a’ Csillagvisgálókat, Hazánkban is szemléltetett Febr. 18. estve 6 fél Orakor T. Kmeth Daniel ... által,..." [SRG.]

NAGY Leopold: Institutiones Physicae, quas compendio dedit Adamus Tomtsányi in Regia Scientiarum Vniuersitate Pesthiensi Physicae, et Mechanicae Professor publ. ord. Pestini. Typis, et Sumptibus N. Joannis Thomae Trattner, 1820. A Természet Tudományának Ismértetése, Tomtsányi Ádám által. = Tudományos Gyűjtemény 1821. VI. kötet pp. 73-100. "A’ harmadik Rész két Szakaszokból áll: az első Szakasz hét Tzikkelyeket foglal magában. Az első Tzikkelyben az égi testek elrendeltetését, vagy is a’ tsillag-visgálás tudományát, Astronomiát ismérteti meg vélünk." pp. 96-97. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmértetés. [SRG.]

Thaisz [THAISZ András]: Observationes Astronomicae Distantiarum a Vertice, et Adscensionum rectarum Stellarum quarumdam inerrantium (,) Solis item, et Planetarum, quas in Specula Budensi Montis Blocksberg et instituit, et in calculum revocavit Daniel Kmeth e S. P. AA. LL. et Philosophiae Doctor, Instituti Astronomici Adjunctus, et Commembrum Facultatis Philosophicae Regiae (Hungaricae) Scientiarum Universitatis Pesthiensis. Budae Typis Regiae Universitatis Hungaricae 1821. Lap 81. 4-drét. = Tudományos Gyűjtemény 1821. IX. kötet pp. 88-90. [SRG.]

          1822.

KARAP Péter: A’ Régi és Újabb Kalendáriumokról, a’ Nap forgása, és Hóld járása szerént való esztendőkről, a’ húsvét és egyéb innepeknek, és a’ Hóld változásai idejének is, időről időre, a’ 4100-dik esztendőig való kicalculálása, vagy megtudása módjáról készült rövid jegyzések. Írta Karap Péter, a’ Nemes Hajdú Kerületnek Tábla-Bírája. Debreczenbenn nyomtattatott Tóth Ferencz által 1822. 100 p., 10 t. A könyvet 1816-ban írta és ezért az 1816-dik esztendő mindenütt úgy hozódik elő, mint éppen folyó esztendő. Az elöljáró beszédet: "Írtam Hajdú Böszörménybenn, Szent Jakab Havának 24-dik napánn az 1821-dik Esztendőbenn."
A könyv végéhez csatolva 10 kihajtható táblázat: 1., 2.: Ekklésiai, vagy ezutánn való időkre nézve, perpetuum, vagy örökös Kalendárium, 1582-dik Esztendőtől fogva.; 3., 4., 5., 6.: Nap Cyclusai Táblája.; 7., 8.: Aranyszámok, melyek a Vasárnapot jegyző betűk segítségével a Húsvét idejét a 4100-dik Esztendőig megmutatják. 9.: Minden lehető Epactáknak Mutató Táblája. 10.: Arany Számok. Húsvéti Hóld tölte ideje. A napok Betűi a perpetum Kalendárium szerént. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Vénus Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1822dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1821.] p. [18.] A Vénusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Kildin Szigetén a’ Nap. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (3.) pp. 22-23. Az északi szélesség 69-dik fokán lévő szigeten két hónapig nem megy le a Nap. Ilyenkor éjszaka szabadszemmel lehet nézni a Napot. [SRG.]

Nevezetes Idő-tűnemények. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (4.) p. 28. 1821. dec. 28-án este 6 óra után Augsburgban, az 1811. évi üstökös farkához hasonló tűzgömb volt látható 2 és fél percig. [SRG.]

Az égi testeknek világossága. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (5.) p. 38. A csillagok fénye 1000 esztendő múlva látható a Földön. [SRG.]

Meteorológiai Jegyzetek. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (9.) pp. 65-66. A "Levegőégi kövekről." [SRG.]

Hol üt ki a’ tudatlanság. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (16.) p. 127. Adoma a Tejútról. [SRG.]

Természeti ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (26.) p. 206. Cadix városában 1822. febr. közepe táján déltájban a Napot igen különös fényességű csillag követte. [Nappali Vénusz észlelés.] [SRG.]

Időjárás Jegyzéke. (Folytatás). = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (28.) pp. 217-220. Északi fény 1591 decemberében. p. 219. [SRG.]

Újj Tsillagvisgáló Tornyok. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (33.) p. 264. 1821-ben csillagvizsgálók épültek Nikolajevben, a "Jó reménység fokán" és "újj Déll Wallisban." [SRG.]

V. I. MONORI L.: A’ Nap tavasszal. [Vers] = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (38.) p. 299. [SRG.]

Tsillagzatbeli nevezetesség. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (45.) pp. 358-359. A Mars-fedés 1822. okt. 19-én. [SRG.]

Az Időjárásunk Jegyzéke. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (50.) pp. 397-398. 1773. dec. 21-én szivárvány látszott. 1774-ben Hell Miksa a bécsi Tsillagvisgálló Toronyban -18-19 C fok hideget mért. [SRG.]

Benaresz vagy Bhanaresz. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (10.) pp. 78-80. "Benaresz fő helye az Indus böltsességnek is, hol a Bramák a’ Szankszrit nyelvben, Tsillag-visgálásban (melly végett Tsillag-vi’sgáló Torony is vagyon) ’s más tudományokban rendesen oktattak." p. 79. [SRG.]

Visgálódások. Az Ég kékségének, és a Tenger színének okairól. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (13.) pp. 97-100. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (14.) p. 111. 1822. júl. 13-án Marliában Pons új üstököst fedezett fel a Cassiopeia csillagképben. [SRG.]

A’ Rakéták felemelkedéséről, és azoknak levegő égi pályájáról. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (19.) pp. 148-149. F. W. v. Mauvillon, Militärische Blätter-ben közölt cikkének kivonata. [SRG.]

Rendkívül való Levegő égi kő. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (26.) pp. 103-104. A Revue Encyclopedique 1820. okt. kötetében írnak az 1686. jan. 3-án lehullott meteorról, amely a Grotthuss Múzeumban található. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (32.) pp. 253-254. Carlstadban 1822. szept. 10-én éjjel fél 12-kor meteorhullás volt. Sok helyen találtak köveket. [SRG.]

Török babonás szokás Holdfogytakor. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (32.) pp. 254-255. 1822. Kis Asszony Hava (aug.) 2-án Szmirnában holdfogyatkozás volt. Puskákkal, ágyúval lőttek, hogy a "sárkányt" elüldözzék. (Spectateur Oriental, Szmirnából aug. 16-án 1822.) [Espenak szerint 1822. aug. 2-ről 3-ra virradó éjjel volt a csaknem teljes holdfogyatkozás.] [SRG.]

A’ szerentsés’ vagy szerentsétlen Napok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (34.) pp. 265-268. [SRG.]

A’ szerentsés’ vagy szerentsétlen Napok. (Berekesztés). = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (35.) pp. 273-275. [SRG.]

J. H. G.: Horváth Ádám’ Élete. = Tudományos Gyűjtemény 1822. II. köt. pp. 68-73. Földmérőként is végzett. Legrövidebb Nyári Éjtszaka 1791., Astronomia Physica... nincs kinyomtatva. [SRG.]

PERETSENYI NAGY László: Lutza Kalendárioma, az 1822-dikre. = Tudományos Gyűjtemény 1822. II. köt. pp. 116-117. [SRG.]

Külföldi Literatura. Werner Ferentz Úr’ Der Comet in seiner Natur- und Welt Historischen Bedeutung nevű Értekezésének rövidre vont foglalatja némelly észrevételekkel. Irta Horváth Ádám: halála után közre bocsátja barátja Cseresnyés Sándor. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IV. köt. pp. 81-119. Észre-vételek. Horváth Ádámtól. pp. 89-119. [SRG.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Mezzofante. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 118-119. A cikk Mezzofontane abbéról ("tudós Professora a’ Görög és napkeleti nyelveknek a’ Bolognai Universitásban ’s egyszersmind Könyvtárőrzője az Universitásnak") egy bámulatos emlékezőtehetségű és 32 nyelven beszélő tudósról szól Zách Úr ("érdemes hazánkfia, most Genuában lakó híres Csillagvizsgáló") francia nyelven írt értekezése (Correspondance Astronomique) alapján. Zách a szept. 7-i gyűrűs napfogyatkozás megfigyelésére ment Bolognába és az ottani csillagvizsgáló tornyában az angol Smith hajóskapitány, az orosz Wolkonski herceg és Mezzofante társaságában tartózkodott.
[Kaposvári Zoltán számítása szerint 1820. szept. 7-én a napfogyatkozás Genovában csak részleges volt, 91,5 %-os maximális fázisú kifli maradt a Napból 14:15:44 UT-kor. Bolognában sem volt teljes, a maximális fázis 94,1 %-os volt, de ott 3 perc 50 másodpercen át gyűrű alakú napkorong látszott. A napfogyatkozás 12:49:59-kor kezdődött 46 fok magasan. A gyűrűs fogyatkozás 14:15:52 és 14:19:42 között állt be 34 fok magasan. A jelenség 15:37:25-kor ért véget 21 fokos horizont feletti magasságban.] Zách János Ferenc 1816-1827-ig élt Genovában és ez alatt csak ezért az egy jelenségért hagyta ott rövid időre a várost és utazott a gyűrűsség tengelyére. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Henry Andrews. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 119-120. 6 éves kora óta érdekelte a csillagászat, 10 éves korától már teleszkóppal vizsgálta a csillagokat. 23 éves korában telepedett le Roystonban, ahol iskolamester volt és kis könyvesboltot tartott fenn. 40 évig számította a Nautical Ephemeris csillagászati táblázatait. Neves csillagászokkal levelezett. Andrews a múlt esztendőben jan. 26-án halt meg 76 éves korában. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Settele. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 121-123. "Ezen tudós, a’ ki közönséges tanítója az Astronomiának Romában, az Academia della Sapienziánál, Praelectióinak kéziratját (Elementi di Astronomia) a’ tisztviselői szék elibe tette a’ múlt esztendőben nyomtatás szabadságának engedése végett. Ezt azomban a’ mint az újságlevelekből is tudva van nem csak hogy meg nem nyerte, hanem a’ Padre Maestro del Sacro Palazzo, egyenesen meg tiltotta a ’ munka ki adását, azon szempontból, mivel abban, és pedig nem hypothetice, hanem positive, a’ föld mozgása, és a’ Nap mozdúlhatatlansága tanittatik". Prof. Settele úr azonban fellebbezett a Sz. Inquisitió Congregatiójához, akik azt az ítéletet hozták, hogy a kézirat kinyomtatható és így Kopernikusz rendszere közönségesen is tanítható. "A’ mult Novemberi tudósítások szerént, Settele munkája már sajtó alatt vólt" [KSZ.]

(B. P.): Tudományos Egyvelegek. (Bérekesztése.) = Tudományos Gyűjtemény 1822. VII. köt. p. 124. Különös eset az utóbbi Napfogyatkozáskor. Cole János vak Essexben, visszanyerte látását. [SRG.]

Jerémiás Sámuel: A’ Filozófiai Cosmogóniák és Geogoniák’ Vi’sgálása. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VIII. köt. pp. 3-46. Csillagászat: (pp. 3-29.). "Régi, és a’ minden időbeli Tudósok’ figyelmöket gyakorlott kérdés ez: Hol vette magát e’ Világ, vagy az egész testi természetben lévő élő és élet nélkül való dolgok’ Mindensége ? - Maga a’ Világnak görög nevezete [Kósmos], melly a’ latin Mundus-sal megegyez, tulajdonképen rendet, ékességet, tisztát, csinost jelent; melly megfogás kétségkívül vette eredetét azon külömbkülömbféleségböl, rendből és szépségből, melly a’ dolgok’ mindenségének figyelmetes vizsgálóját, mintegy akaratja ellen is, csudálkozásra ’s bámulásra ragadja természettel. [...] Szóljunk pedig I-ször és bővebben a’ Világ’ ’s föld’ eredetéről, melly tulajdonképen Cosmogóniának és Geogóniának neveztetik. Azután II-szor rövidebben a’ mi földünk’ mostani formájának eredetéről, mellyet Archaeologiának szoktak nevezni a’ Természet-vizsgálók. ..." [HAI.]

Th [THAISZ András]: Előlépések és Megtiszteltetések. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VIII. köt. pp. 123-124. Delambre. m. k. a francia Királyi Akadémia titoknoka 1821. okt. 8-án kelt levele Kmeth Dánielhez: "Uram! az Akademia a’ legnagyobb részvétellel fogadta azon munkát, mellyel az Úr neki kedveskede, ’s mellynek tzimje: Observationes Astronomicae distantiarum vertice ’s a’ t. Reám bizá hogy nevében köszönném meg ezen betses ajándékot," Dr. Bayer József német tudós a következőket írta: "Ha megengedtetik, hogy az Astronomiai munkákat bírálhassam, kéntelen vagyok nyilván megvallani, hogy kétségeskedem, ha vallyon a’ vizsgáló és számító szorgalmát tsudáljam e’ ezen munkában, vagy a’ vizsgálat pontosságát, vagy azon eszközöket mellyeknek illyen resultátumi lehettek,..." [SRG.]

SZENT GYÖRGYI Gellért: Thales Életének rövid Leírása. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IX. köt. pp. 89-97. "Ő az, a’ ki a’ Nap és Hold fogyatkozásit legelső mondá meg előre, ’s észrevételeket tett e’ két csillagzatnak külömböző mozdúlásiról. ... Ő ismértette meg s’ kis Medve csillagzatot,..." pp. 94-95. [SRG.]

SEBESTYÉN Gábor: Literatura. Hazai Literatura. Könyv-visgálat. Praecipuum atque fundamentalem in Neutoniana motuum Planetariorum theoria errorem pluribus demonstrat argumentis Georgius Juranits. Pesthini. Typis Joannis Thomae Trattner. 1818. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IX. köt. pp. 97-114. [SRG.]

KOVÁCS Sámuel: Az Isten’ Mindenhatóságának szembe tűnő nyomai a’ Természetben. = Tudományos Gyűjtemény 1822. X. köt. pp. 56-72. "Nem lehet az Égi Testek’ nagyságát és számát szorosan meghatározni, kivált azokét, a’ mellyek tőlünk iszonyú meszszeségre vagynak;... A’ mi Napunk, a’ 11 Planéták, a’ földnek 1, Jupiternek 4, Saturnusunk 7, Uranusnak 8, Holdjaival; és több üstökös Csillagok, mellyeknek számok még nincs meghatározva." [SRG.]

Jelességek. Jó emlékezetünket méltán meg-érdemlő Scytha, és Magyar régi-Tndósok(!). = Tudományos Gyűjtemény 1822. XII. köt. pp. 121-122. Frölich Dávid Magyar Mathematicus. "Pannonia Chronologiáját is el-készitette,..." [SRG.]

          1823.

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1823. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. [KSZ.*]

[FAZEKAS Mihály:] Merkúrius Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1823dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1822.] p. [54.] A Merkúr ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Vizsgálódások a Napfényéről, és melegéről. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (17.) pp. 133-136. [SRG.]

Galilei. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (20.) pp. 155-156. Galilei elfogadta Kopernikus állítását, hogy a Nap áll. A Szentszék 1633-ban ezt a nézetét visszavonatta, pedig a Szent Irásban Josue így szóll: "Nap állj meg, s’ ne ereszkedj le Jozsafát völgye felé." [SRG.]

Az egyiptomi Pyramisok czéljáról. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (21.) pp. 162-164. Csillagászati vonatkozások. p. 164. [SRG.]

Természeti tűnemény. Egy érdemes Hazánkfia ezt beszélli: = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (31.) pp. 247-248. Miglécz 1809. jan. 1-én tűzgömb. Egy házat felgyújtott. [SRG.]

A Bétsi órák. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (45.) pp. 359-360. Lytrov azt javasolta, hogy az igazi délben "a’tsillag-visgáló Toronyban teendő jeladásra határoztassék meg, annyival is inkább, mivel meg a’ függő órák is az igazi időtől el térnek." A jeladás márc. 1-én kezdődött és a puskapor lángjával jelet adott a budai csillagvizsgáló toronynak. [SRG.]

A’ Prágai mennykő tsapások. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (9.) pp. 67-68. 1823. júl. 14-én a csillagász toronyba belecsapott a villám. Csak a villámhárítónak köszönhető, hogy nem gyulladt ki, mondta Watzel Antal a csillagvizsgáló munkatársa. [SRG.]

A’ tizenkét Égi-jegyekről. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (28.) pp. 220-222. [SRG.]

A’ Szent Elmus tüzéről. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (31.) pp. 246-248. Csillagászati vonatkozások. p. 247. [SRG.]

A’ bujdosó Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (35.) pp. 276-279. A bolygókról, amelyeknek nincs önálló fényük, "következésképpen nem a’ magok, hanem a Naptól költsönzött világossággal fénylenek." [SRG.]

Newton. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (39.) p. 312. Adoma Newtonról és a kutyájáról. [SRG.]

Newton gazdagsága és Koporsó-írása. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (40.) p. 320. Pope Sándor Koporsó felirata: Isaacus Newtonus. Qvem immortalem Testatur tempus, natura, coelum: Mortalem Hoc marmor fatetur. [Alexander Pope költő ezen sorainak Csaba György Gábor szerinti fordítása: "Akinek halhatatlanságát az idő, a természet, az égbolt bizonyítja: (azt) e márvány halandónak vallja."] [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (41.) pp. 327-328. Tangermündében okt. 22-én reggel 5 és negyed hat között a Hold körül 14 világító karikát láttak, amely a szivárvány színeiben pompázott. Okt. 23-án újra látták, csak sokkal gyengébben. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Az Órák feltalálásáról. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 20-31. "A’ nap’ feljötte és lemenetele voltak a’ nappalok első természeti határai." [SRG.]

[KMETH Dániel]: Az Üstökös-tsillagok’visgálatjának új módjáról. Kmeth Dániel a’ Budai Királyi Tsillag-visgálónak Segédje Budán Szent Iván Hava 13-dik napján 1823. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 98-111. [SRG.]

Thaisz [THAISZ András]: Astronomia Popularis in eorum usum, qui sine graviore Calculo hac scientia delectantur secundum probatissimos Auctores in modum historiae adornata per Danielem Kmeth c. S. P. AA. LL. et philosophae Doctorem, Instituti Astronomici Budensis Adjunctum, et Facultatis philosophicae Regiae Scientiarium Universitatis Hungaricae Commembrum. Cum Tabula Figurarum Budae Typis Regiae Universitatis Hungaricae 1823. (XIV. és 383 lap. nagy 8-rétben.) = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 111-117. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmertetés. [SRG.]

Különös Ragaszték a’ Tudományos Gyüjteményhez. Schönfeld Muzeuma. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. p. [133.] A Múzeumban található "Tycho Brahénak mathematika szerszámai ’s egyéb ’e féle tartozik, ...Még az ámbár idősebb Regiomontanus János gyújtó tűkre is érdemel említést." [SRG.]

          1824.

KATONA Mihály: Közönséges természeti földleírás. Pest, 1824. Petrózai Trattner János Tamás betűivel s költségével. X + 519 p. Az alapvetően természetföldrajzi munka a sarki fénnyel és az időjárás csillagászati vonatkozásaival is foglalkozik. pp. 350-355., 371-406. [HOR.]

[FAZEKAS Mihály:] A’ Hóldról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1824dik szökő esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1823.] p. [30.] A Hold ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (2.) p. 16. Theisz és társai üstököst észleltek Pesten, 1824. jan. 5-én hajnali negyed hatkor. [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (4.) pp. 31-32. A Biela által Prágában felfedezett üstököst, amit Pesten már 5-én észleltek, 1824. jan. 6-án megpróbálják megfigyelni Bécsben. [SRG.]

A’ mostani Üstökös-Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (5.) pp. 39-40. Üstökös látszott 1823. dec. végétől 1824. jan. 25-ig. Boros-Jenőn Nagy László már 1823. dec. végén látta, Egerben Tittel Pál 1824. jan. 7-én észlelte. [SRG.]

Az Üstökös Tsillagoknak tulajdonságai. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (7.) pp. 49-51. [SRG.]

Az Újesztendő tájban feltűnt Üstökös-tsillagnak további menetele. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (9.) pp. 65-66. Üstökös 1823. dec. vége - 1824. jan. 25-ig. Balthazár János Pesten jan. 4-én vette észre. [SRG.]

Newton Emlék alkotmánnyának felírása. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (12.) pp. 91-92. [109-110.] [SRG.]

A’ mostani Üstökös-Tsillag’ különösségei. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (15.) pp. 118-119. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (21.) pp. 163-164. Bioschi a nápolyi csillagvizsgálóban napfoltokat észlelt. p. 163.; 1824. febr. 6 előtt néhány nappal Arezzonál meteorhullás volt. [SRG.]

Mellyik a’ jó Óra. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (30.) pp. 233-236. [SRG.]

A’ Hold-lakosiról. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (7.) pp. 49-51. Gruithuisen és Schröter szerint a Holdon emberek, állatok és növények élnek. [SRG.]

Természeti ritkaság. (Nap oszlopa). = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (14.) pp. 111-112. Naposzlop 1824. jún. 8-án. Dávid és Bittner megfigyelése a prágai csillagvizsgálóból. [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (24.) pp. 190-191. A toscanai hercegség Pietro in Bagno település környékén földrengés előtt augusztusban, a Nap bágyadt fényű volt és éjjel tűzgolyót észleltek. [SRG.]

Természeti Tünemény. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (28.) pp. 218-222. Az 1824. aug. 11-iki tűzgömbről. Egri, ibrányi, szatmári, marcali és kolozsvári beszámolók. [SRG.]

Bolis, vagyis a’ futó Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (32.) pp. 249-251. Tomtsányi Ádám Physicájában ír a meteorokról.; A Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendejében két különböző 32-es szám van ugyanazzal az oldalszámmal. [SRG.]

Futó Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (38.) pp. 297-301. Johann Elert Bode, német csillagász könyvéből a meteorokról. [SRG.]

A’ Holdról újabb észrevételek. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (48.) pp. 378-380. Gruithuisen a Holdról. [SRG.]

A’ Szobában mesterséges éjszaki fényt tsinálni (Aurora borealis). = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (49.) pp. 389-390. Meteorok hullása 1799. nov. 11-én. Némelyek csóvát is húztak. [SRG.]

Tüzes Golyóbis. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (49.) pp. 391-392. 1799. nov. 11-én folyamatos meteorhullás volt éjjel 1 és 5 óra között Kumanában (Dél-Amerika). Humboldt és Bonpland megfigyelése. 1766-ban földrengés előtt láttak utoljára ilyet a környéken élő idős emberek. [SRG.]

A’ Böltsek. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (50.) pp. 395-398. Görögország Böltsei egykor egybegyűltek, hogy megállapítsák mit tekintenek a "Világ legnagyobb tsudájának." p. 395. [SRG.]

Peterka [PETERKA József Sebestyén]: A’ Kertészkedésről való Elmefuttatás, tudniillik: hogy a’ Veteményezésbe, a’ plántátskáknak által ültetésébe, legfőképen pedig a’ Virágokra nézve mire kelletik vígyázni. = Tudományos Gyűjtemény 1824. III. köt. pp. 30-40. "Már a’ régibb megőszült időkben, sokat tartottak a’ Planétáknak befolyásáról mind a’ szántás vetés, mind pedig a’ veteményezés ’ s más egyéb alkalmatosságával elé fordúlt munkákban;..." [SRG.]

PETERKA József Sebestyén: A’ közönséges Levegőről (Athmosphaera), annak mivoltáról, tulajdonságáról, külömbféle levegő fajták’ kavarékjáról, az első állatokba való befolyásáról, hasznáról, vagy káráról. [1.] = Tudományos Gyűjtemény 1824. X. köt. pp. 3-28. Értekezések. [SRG.]

OBERNYIK László: Az el múlt 1822-dik meleg Télről, és forró Nyárról. = Tudományos Gyűjtemény 1824. X. köt. pp. 84-98. "Az ember a’ bujdosó Csillagok járásait, a’ Holdnak megtelését, el fogyását, a’ Napnak útját, és innen az esztendő négy szakasszainak folyvást való elkövetkezését eszébe veheti, kitanúlhatja, ’s meghatározhatja ugyan; de hogy valamelly esztendőnek négy szakasszai szárazok lesznek e vagy nedvesek, hidegek-e vagy melegek? és a’ levegő-égből mitsoda változások érdekeljék földünket? azt az idők változásait hatalmasan igazgató Isten tőlünk böltsen eltitkolta." [SRG.]

PETERKA József Sebestyén: A’ Levegőről. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 1824. XI. köt. pp. 3-23. Értekezések. [SRG.]

Peterka Jósef [PETERKA József Sebestyén]: A’ Levegőről. (Bérekesztés.) A’ Barometrumról. = Tudományos Gyűjtemény 1824. XII. köt. pp. 3-19. Értekezések. [SRG.]

Cseremiszky: Előlépések, és Megtiszteltetések. = Tudományos Gyűjtemény 1824. XII. köt. p. 112. "Ő Császári Királyi Felsége... - a’ Magyar Királyi Universitásnál Tsillag-vizsgálás Tanítójának, és a’ Budai Tsillagvizsgáló Torony Praefectusának és Astronomusnak pedig Nagy Tiszteletű és Tudós Tittel Pál Urat, ... méltóztatott kinevezni." [SRG.]

          1825.

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1825. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Saturnusról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1825dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1824.] p. [30.] A Szaturnusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

DÓHOVITS Basilius: A’ világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Eredeti Gondolat.) = Felső Magyar Országi Minerva 1825. 4dik Negyed November Tizeneggyedik Kötet pp. 451-460. "Egy 24 óra alatt megfordúl körültünk a’ nap, hóld, és az egész csillagos Ég. Hogy ez a’ körűl-fordulás csak tünemény, ’s oly szem-játék, mint mikor a’ hajóban evedző vándornak nem az ő hajója, hanem a’ parton lévő fák futni látszanak, és hogy inkább a’ mi főldünk jár több bujdosó csillagokkal eggyütt a’ nap körűl: azt tartotta még a’ Keresztény világ előtt 430 évvel élt Philolaus Pythagoricus nevű tudós, valamint Aristarchus és Nicetas - híres régi Philosophusok." "Először a’ forgás’ és kerengés dolgát fejtem; azután egész világ’ systemáját írom-le; végtére, az ég’, föld’ tüneményeit (az emlitett magyarázandókat) adom elő." [SRG.]

16,000 font nehézségű Levegőégi vas darab. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (3.) pp. 21-23. Spix és Martius bajor utazó tudósok nyilatkozata a brazíliai meteorról. [SRG.]

Newton. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (6.) p. 48. Adoma. [SRG.]

Tudományos ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (10.) pp. 77-78. Új tudósítások a Holdról. Gruithuisen óriási várforma épületen kívül, "Fraunhoferi nagyító tsöveken valóságos rendes útszákat, mesterséges sánczokat, és árkokat lát". [SRG.]

Finom Drót. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (14.) p. 107. A távcsövek szálkeresztjéről. [SRG.]

A’ Straszburgi Fő Templom’ hires órája. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (15.) pp. 119-120. A csillagászati óraszerkezet hét égitestet (Apollo, Luna, Mars, Merkurius, Jupiter, Venus és Saturnus) jelenít meg. [SRG.]

Epigramák. A’ Hold. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (33) p. 257. Adoma. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (11.) p. 88. 1764. márc. 5-én Lissabonban szörnyű éjszaki fény látszott. Az emberek a templomba vonultak. [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (25.) pp. 193-194. Az üstököst 1825. szept. 18-án Albert Ferenc távcsöves észlelés közben látta meg Budán, 19-én Sántha Ferenc Félegyházán. [SRG.]

Meteorológiai Jegyzések. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (28.) pp. 222-224. Összefüggés a "Planéták állása" és a "Barometrum" mély, közép vagy magas állása között. [SRG.]

Különös Éjszaki fény. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (41.) pp. 327-328. Scoresby a Jeges tengeren utazva éjszaki fényt észlelt. [SRG.]

Észrevételek az idei Üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (46.) p. 364. 1825. júl. 19-én Budán. [SRG.]

Újabb Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (47.) pp. 374-375. 1824. nov. 7-én Pons az Eridanus csillagzatban új üstököst fedezett fel. Stark Augsburgban nov. 29-én észlelte. Ez volt 1825-ben az ötödik üstökös. [SRG.]

SÁRVÁRY Pál: A’ Leeső Csillagformákról. = Tudományos Gyűjtemény 1825. II. köt. pp. 24-28. Meteorjelenségekről. Értekezések. [SRG.]

RAISZ Károly: A’ Hold nem gömbölyű. = Tudományos Gyűjtemény 1825. IV. köt. pp. 84-85. [SRG.]

B. F.: Külföldi Literatura. Tudományos Egyvelegek. A’ meteór kövekről új felfedezés. = Tudományos Gyűjtemény 1825. XI. köt. pp. 111-112. "Az égből esett köveknek analysise sok ideig foglalatoskodtatta a’ tudósokat, ’s úgy találtatott, hogy az aerolitheknek állató részeik kevés külömbséggel minden tartományokban ugyan azok. ..." [SRG.]

          1826.

FAZEKAS Mihály: Tsillag óra, melyből, a’ ki a jelesebb álló tsillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelénn, és annak minden részeibenn, megtudhatja, hány óra és fertály légyen. Debreczenbenn. Nyomtatta Tóth Ferentz. 1826. [16] p. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] A’ Debreceni Kalendáriom Tiszteltt Kedvellőjihez. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. 54-55. A kalendárium 1819-es indulásakor az uralkodó planéta a Jupiter volt és azt akkor ismertették, amint hét éven keresztül minden év bolygóját, de nem mint uralkodót, hanem mint égitestet. Most ismét a Jupiter következne, ám ezt a szokást elhagyják.; Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

F. M. [FAZEKAS Mihály]: Esmerkedés a’ Tsillagos Éggel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. [55-60.] A csillagos ég ismertetése általánosan. A Sarkcsillagtól a Kis Göncölön és a nagy Göncölön kezdve. Majd a Kos, a Bika, az Orion, a Sirius, a Procyon, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, az Arcturus, a Szűz csillagok és csillagképek részletesebb ismertetése. [KSZ.]

DÓHOVITS Basilius: A’ Világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva 1826. 1ső Negyed Februáriusz Második Kötet pp. 577-582. "A’ csillagok’ forgásáról ’s kerengéséről, magában." [SRG.]

K. P.: Egy futó tekintet a’ Tudományok’ állapotjára. = Felső Magyar Országi Minerva 1826. 2dik Negyed Aprilisz Negyedik Kötet pp. 649-651. "Kérdezd-meg, a’ leghíresebb Astronomusokat hogy azon sok millió csillagokról, a’ mellyekkel a’ felettünk lévő kék ég boltozatja, mintegy behintve látszik, mit tudnak? mondják-meg, hogy számszerint hányan vagynak azok? mitsoda távolságra esnek mi hozzánk? ’s miből áll az ő azokról való tudományok’ sommája?..." [SRG.]

DÓHOVITS [Basilius]: A’ Világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva 1826. 2dik Negyed Aprilisz Negyedik Kötet pp. 667-676. "A’ csillagok’ forgásáról ’s kerengéséről egymáshoz-képpest." [SRG.]

Gruithuisennek a’ Holdról, és annak állatairól való véleményei. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (3.) p. 19. "A’ Holdnak lakosai eszes állatok és Troglodyták, melyek az emberi nemhez tartoznak." [SRG.]

Természet históriai ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (19.) p. 152. "Angliában újonnan figyelmessé lettek, a’ Magnesnek az Időmérőkre (Choronometer: az az Astronomiai észrevételekre szolgáló órák) valo béfolyása eránt." [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (25.) p. 200. Biela 1826. febr. 27-én Josephstadtban felfedezett egy üstököst a Kos csillagképben. [SRG.]

A Hóldnak befolyása az állatokra, és növényekre. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (28.) pp. 222-223. Biela 1826. febr. 27-én Josephstadtban felfedezett egy üstököst a Kos csillagképben. [SRG.]

Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (39.) pp. 314-315. 1825. júliusától október közepéig Európából észlelt üstökös újra visszatért. Csak távcsővel látható, 1826. máj. 2-től. [SRG.]

Jegyzések az új Üstökös Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (43.) pp. 342-343. W. Olbers és Schumacher megfigyelései az 1826. febr. 27-én felfedezett Biela üstökösről. [SRG.]

1825-dik Esztendei Üstökös Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (11.) pp. 84-85. Seneca ezt írja: "kell egy Napnak jönni, mellyben az emberek az Üstökös Tsillagok természetét, és nagyságát, valamint pályájoknak körét, nagyságát, ’s a Planétáktól való különbözését kitanúlhatják." A cikkben említett üstökösök: 1825. máj. 19-én, júl 13-án., aug. 9-én, szeptember 19-én, nov. 7-én jelentek meg. A hatodik üstökös a Föld déli részén látszott 1682 és 1759 után tért vissza. [SRG.]

A’ Hold súgárainak melegsége. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (15.) p. 119. Howard marylandi egyetemi professzor (horpadt tükörrel történő) kísérletéről, amit Prevost megismételt és megállapította, hogy a Hold fényét összegyűjtve nincs meleg hatása. [SRG.]

Jegyzések az üstökös Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (22.) p. 176. 1826. aug. 7-én Pons üstököst fedezett fel az "Eridanus 11. tsillagának szomszédságában." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (28.) p. 222. "Augustus 14-dikén estve, Rigában igen ritka tűnemény: tudniillik Hold-szivárvány látszatott." Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Astronomiai felszámlálás. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (30.) pp. 234-235. Olbers üstökös-elméletéről. Megállapította, hogy az 1786, 1795, 1801, 1805, 1818, 1825-ben megjelent üstökös ugyanaz volt. [SRG.]

Astronomiai jelességek. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (41.) pp. 324-325. Holdfogyatkozás 1826. nov. 14-én délután 4 óra 34 perckor. Részleges napfogyatkozás nov. 29-én 12 óra 34 perckor. Pons üstököst fedezett fel 1826. okt. 12-én(!), ezt okt. 23-án a "Kegyes Oskolabeli Tsillag-vi’sgálók észlelték is." [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (41.) p. 326. P. csillagász és inasa üstökös észlelési kísérlete. Adoma. [SRG.]

Tsillag-vizsgálói Jelességek. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (49.) pp. 384-386. Az 1826. okt. 22-én felfedezett Pons üstökösről, Gambart, Olbers és Schumacher csillagászok. [SRG.]

A’ Nap-foltok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (50.) pp. 393-395. Gruithuisen müncheni csillagász a napfoltokról. [SRG.]

Bode Berlini híres’ tsillag-vizsgáló. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (50.) pp. 396-398. Bode (1747. jan. 19. - 1826. nov. 24.) nekrológja. [SRG.]

Tudománybeli Jelentések. Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1826. III. köt. pp. 124-125. "A’ Kassai Királyi Akademia Junius’ 20-dikán érzékeny kárt vallott, midőn Nagy Tiszteletű Tudós Kmeth Dániel,... forró nyavalyájában meghalt munkás életének, ’s a’ köz jóra törekedő buzgó igyekezetének 42-dik esztendejében. ..." Brezno Bányán született 1783. jan. 15-én, meghalt Kassán 1825. jún. 20. [SRG.]

PODHRADCZKY Jó’sef: A’ Budai Palotáról. = Tudományos Gyűjtemény 1826. XII. köt. pp. 74-87. "1777. a’ Magyar Mindenség Nagy-Szombatból ebbe a’ Palotába helyheztődött, ’s ekkor a’ tsillag-visgáló Torony épűlt,... Egyébaránt ebben a’ két emeletű és kilentzven négy ölnyi hoszú Palotában vannak; földszínt 66. első emeletében 47. a’ másodikban 78. tsillag-visgáló Toronyban 12. öszvesen 203. szobák." p. 85. [SRG.]

          1827.

FORSTNER, Alexander: Vizsgálódások a’ Világ’ alkotmánya felett. Báró Forstner Sándor után kiadta Lánghy István. Pesten, 1827. Petrózai Trattner Mátyásnál. 80 p., 1 t. Forstner előszavával, melyet Berlinben 1825-ik Esztendő Tavaszán írt. A magyar kötetet "Nemes, Nemzetes, és Vitézlő Hertelendy Dávid Úrnak, nem külömben Hitestársának, született N. Lánghy Czeczilia Aszszonyságnak, Nevök halhatatlanítására szenteli a Kiadó." [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Folytatása a’ tsillagos Éggel való esmerkedésnek. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1827dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1826.] pp. [54-65.] Az égtájak meghatározása, főként a Déllő (meridianus) ismerése. Ez után a fényesebb csillagok és nevezetesebb csillagképek ismertetése havonként januártól decemberig, azaz újra az egész égboltot leírja. Még egy Tsillag-Óra is készült, amely nagyobb terjedelmű, de ugyanott vásárolható, ahol a kalendárium. [KSZ.]

DÓHOVICS [Basilius]: Az egész látható Világ’ Rende tudományosan elő-adva, a’ legujjabb Felfogások szerént. (Tiszta eredeti Munka.) = Felső Magyar-Országi Minerva Harmadik Esztendei Folyamat 1827. 2-ik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1185-1207. "Most leakarom írni a’ Világ’ systemáját - az e’ látható roppant nagy Mindenség’ alkotmányát - azt, mellynek Isten tudná, hány ezredik parányi részetskéje (de tán egy szem-pora sem) ez a’ mi Földünk: mellyet mi mégis, minthogy kimondhatatlan kicsinyek vagyunk, hozzánk képpest nagyításból Világnak szoktunk nevezni -...A’ Világ, külső formája szerént." [SRG.]

1826-dikban felfödözött negyedik üstökös-csillag. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (7.) pp. 51-52. A Pons által 1826. dec. 27-én felfedezett üstököst, Gambert is 27-én látta meg. Ez volt 1826-ban a negyedik üstökös. [SRG.]

Herschel. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (11.) pp. 84-86. Herschel önmagáról. [SRG.]

1826-ikban meghalt jeles Személyek. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (11.) p. 87. Nov. 24-én halt meg Bode. [SRG.]

Nevezetes Férjfiak halála. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (25.) pp. 193-194. "Parisban elfolyó esztendőnek Böjt más hava [március] 5-dikén ama híres Mathematikus, és Csillag-vizsgáló Laplace Ur életének 78-dik esztendejében tudománya tárgyának teremtőjéhez, és igazgatójához költözött. Ezen halhatatlan emlékezetű férjfiú több örökségig becsülendő munkáin kívül készített egy munkát illy czím alatt: "Mécanique céleste", mellyben Keplertől, és Newtontól felfedezött világ rendszerének törvényeit legnagyobb tökélletességig kidolgozta. Az Örökkévalóságba által költözött tudós született 1749- ikben Normandiában szegény szülőktől. 1796-ikban jelent meg a’ világ rendszerének előadásáról készült első munkája, melly által, ha nem elsővé lenni, legalább az akkori híres Mathematikusok sorába beiktattatni érdemlett. ..." [HAI.]

S. Cs. S-R.: Hajdan, és Ma. Az égi tizenkét Jegyek’ során. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (39.) pp. 305-307. [SRG.]

Tudomány, és Mesterségbeli Jelentés. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (43.) pp. 341-342. Jeszner József bécsi órás által készített óra pontosságát a bécsi csillagvizsgálóban vizsgálják. [SRG.]

Természeti, és Mathematikai új felfödözés. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (1.) pp. 7-8. Gruithuisen felfedezése a mozgásban lévő testekről. [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (4.) p. 28. Gambart Marzellyben 1827. jún. 21-én, Nicolet Párizsban üstököst fedezett fel. [SRG.]

Új Tsillag-vizsgáló torony. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (2.) pp. 15-16. Pitrat csillagvizsgálója Lyonban. 1830-ra készül el. [SRG.]

Kettős Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (39.) pp. 307-308. William Herschel fiának 1827. okt. 15-i előadásáról. [SRG.]

A’ Hold. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (50.) pp. 398-399. Gruithuisen, Schwab, Frauenhofer, Runowsky felfedezései a Holdról. [SRG.]

Astronomiai Óra. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (50.) pp. 399-400. Lepardos órája. [SRG.]

"Pesten az essős..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [22.] 1827. Első Félesztendő Boldog Asszony-Hava’ 13-dik napján [jan. 13.] (4.) p. 26. Folyó hónap 11-én déltájban a Duna felett szivárvány látszott, "’s ugyan ez időben a’ Budai várban havas esső esett." [SRG.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 41. 1827. márc. 16. 22. sz. Laplace, az a’ nagy hírű nevű Tsillagvisgáló Franczia. Mártz. 5-dikén Párisban életének 78-dik esztendejében ki múlt a’ világból. Az ő munkáji soha meg nem halnak. Legnagyobb nevet szerzett magának illy czímű munkája által: Mechanique Céleste, melyben a’Világ’ Systemájáról Kepler és Neuton által felfedeztetett törvényeket utólszor kidolgozta. a’ boldogult Tudós 1749 ben született szegény szülőktől, Normandiában. Ezen munkája: a’ Világ’ Systemájának Magyarázatja, 1796-ban jött világ’ elejibe, melly őtet a’ legnagyobb Mathematikusok’ sorába helyheztette az azon időben éltek között. Ő a’ Consulok’ ideje alatt Belső Ministerséget, a’ Császársági időben Vice-Előlülőséget, ’s továbbá Cancellariusságot viselt a’ Szenátusban, ’s Márquiságra emeltetett. Ugyan ő 1805-ben arról tartott igen nevezetes beszédet a’ Szenátusban, hogy a’ Respublikai Kalendáriumot el kell törleni és a’ régit kell ismét viszsza hozni.
Ugyan ő 1814-ben arra voksolt a’ Szenátusban, hogy le kell Bonapartét a’ thronusról szállítani, és XVIII-dik Lajos Királytól még azon esztendőben Frantzia Pairi méltóságra emeltetett. Mennyire illesse ezen nagy Tudósnak halála a’ világi legnagyobb Tudósokat, nem szükség hogy mi emlegessük. Nevezetes megjegyzés, hogy a’ nagy Neuton éppen ez előtt 100 esztendővel, úgymint 1727-ben halt meg." [HAI.]

lassú [LASSÚ István]: Külföldi Literatura. Kotzebue Móritz, Orosz Császári Kapitány, a’ Wladimir és Persiai Nap és Oroszlány Rendek’ Vitézze’ Persiai útazásának kivonata. = Tudományos Gyűjtemény 1827. V. köt. pp. 102-120. "Astronomiai esmereteik a’ Persáknak: Kotzebue e’ tárgyat következendő módon adja elő: a’ Követ engemet Astronomusnak (csillag-vi’sgáló) adván ki a’ Minister a’ ki maga is gyönyörködött ezen tudományban, meghívott magához, ... A’ Persák sokat tartanak a’ csillag-magyarázatokra,... " pp. 116-120. [SRG.]

Barátságos Tudósitások külföldről. Prága Május 30-dikán 1825. = Tudományos Gyűjtemény 1827. VII. köt. pp. 68-87. "A’ Physikum Múzeum, az egykori Jé’suiták’, most Seminárium’ roppant nagyságú, és kiterjedésű épületében van,... A’ magas csillagvis’gálótorony is, mellyet még a’ Jé’suiták emeltek, ’s mellyet Prof Dávid, ... szivességgel megmutogatott." p. 82. [SRG.]

          1828.

ESCHENBURG, Joachim: Encyclopaedia vagy is a’ tudományok’ esmeretére tanító könyv. Talprajzolat a’ tudományok öszves előterjesztésére. Eschenburg Joachim János udvari tanátsos, kanonok, és braunsvajgi tanító úr által német nyelven készíttetett harmadik kiadás szerént magyarúl közli Lánghy István. Pesten, Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál [nyomtatva]. 1828. XXII, 516 p. Az 1792-dik évi első, a második és az 1808-dik évi harmadik német kiadás előszavaival. Az 1808-as munka alapján készült a magyar fordítás: "A mi a Fordítást illeti, az tsupán tsak az eredeti szerént adódik-elő, s azért ahoz igen kevés, vagy semmisem járult."
Lánghy István írja: "Adná a magyarok Istene, hogy olly hasznos következéseket szülne Nemzetünkben is, a minőt tett és szült a Tudós Német Nemzetben." És még: "A Magyarok Istene lelkesítse nemzetünket mindenkor Hazafiúi egyetértéssel, a Nemzeti tsinosodás és Tudományosság terjesztése eránt való buzgósággal, s a mi igen jó és legkegyelmesebb fejedelmünk eránt való tántoríthatatlan hűséggel, s élessze mindenkor azon tűzzel, mellyel a fejedelemért, hazáért, és Nemzetért élni halni mindenkor kész volt." - írja a fordító. Csillagászat: pp. 221-231. (csillagvizsgálás, időmérés, naptár, földleírás, napóratudomány, csillagászati optika, égleírás, gömbi csillagászat, világrendszerek, csillagászattörténet, a Föld formája és nagysága, helymeghatározás); pp. 299-302. (fizikai csillagászat, égitestek mozgásai, geofizika, légköri fénytünemények) Rövid leírásokkal és bőséges (külföldi) ajánlott irodalommal. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Esmerkedés az Égi testekkel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1828dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1827.] pp. [56-61.] Különféle régi vélekedések a Föld helyzetéről és a körülötte látszó világ mozgásairól. A tudomány ismerete szerinti földalak, a Föld forgása, a Föld keringése a Nap körüli. A Hold, a Nap valódi mérete. A bolygók távolsága. A méretviszonyok szemléltetése. [KSZ.]

DÓHOVICS Basil[ius]: Az egész látható Világ’ Rende. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1681-1694. "A’ Világ belső-képpen." [SRG.]

ÚJFALVY Sámuel: Siciliai Levelek, Döbrentei Gáborhoz. = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1699-1717. Palermo, Május’ 12-dikén 1825. "A’ Csillag-vizsgáló toronyban hires csillag néző műszer van nappal és éjjel használható, ’s a’ halhatatlan Herscheltől." p. 1701.; Gearra, Május’ 25-kén. "Soha nem láttam olly’ tisztán és világosan az Ég-boltozatját mint ezen az éjjel az Aetnán." p. 1712. [SRG.]

DÓHOVICS Bas[ilius]: Az egész látható Világ’ Rende. (Folytatás.) III. Resultatumok. = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIIdik Negyed Augusztusz Nyolczadik Kötet pp. 1812-1824. [SRG.]

DÓHOVICS Bas[ilius]: Az egész látható Világ’ Rendje. (Bérekesztés.) = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IVdik Negyed Október Tizedik Kötet pp. 1897-1907. "És ezzel én is véget vetek a’ Systemátizálásnak. Ki-merítettem, a’ mi a’ theoriához tartozandó volt. A’ természet’ nagy fogású tüneménykedésének vi’sgálásában Isten nélkűl indúltam ugyan-ki, de reá jutottam a’ resultátumokban; és ezt, mint principiumot felvévén, megfuttattam a’ gondolkodás’ rendjét viszsza-felé applicatura gyanánt, próbára, hogy mint esik-ki hát ezzel a’ theoria? Nékem úgy tetszik, hogy jól. - E’ lenne tehát s’ világ’ Systemája az én gondolkozásom szerént,..." [SRG.]

Levegői tünemények. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (17.) pp. 131-133. Prágai Tsillagvisgálóban 1828. febr. 11-én naposzlopot észleltek. Már láttak 1824. jún. 8-án is. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (28.) p. 224. A katona, a csillagász és a meteorhullás. Adoma. [SRG.]

Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (29.) p. 231. Böjt elő hava [márc.] 20-ától Rocaasban éjszaki fény látszott, minden nap 24-éig. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (32.) p. 256. Kínában Kuet-Schen tartományban 1827. augusztusában meteor hullott le. 10 napig égett és kénszagot árasztott. A tudós Mandarinok a Merkur salakjának tartották. [SRG.]

Jeles természeti tünemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (36.) pp. 286-287. 1828. Szent György hava [ápr.] 3-án naphaló és álnapok látszottak. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

SZEKRÉNYESY András: A’ lenyugvó Naphoz. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (8.) p. 57. [SRG.]

Levegői Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (16.) p. 125. 1828. júl. 30-án Bajorországban tűzgolyót láttak délután 4 órakor. [SRG.]

Kopernik hires Tsillag visgálónak újonnan felfedezett kéziratja. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (18.) pp. 141-142. Stockholmban egy fűszerboltosnál találták meg Kepler üstökösök hatásáról írt kéziratát. Néhány évvel ezelőtt egy szabónál a Magna Charta kéziratát találták meg. [SRG.]

Jeles égi tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (21.) p. 163. Szibériában Kiachtában 1828. jan. 23.-án melléknapot és naphalót láttak. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (28.) pp. 220-221. Éjszaki fény 1828. szept. 9-én Chelmsfordban (Essex grófság). Említi az 1827. szept. 25-i északi fényt, amely Borehamból látszott. Szept. 10-én meteorhullás volt. [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (29.) pp. 230-231. Encke-üstököst 1828. szept. 4-én észlelték Glasgowban. [SRG.]

Encke’ Üstökös Tsillaga. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (42.) p. 309. 1828. nov. 5-én látta az üstököst a bécsi csillagvizsgálóból Mayer adjunktus. Marseillesben 1818. nov. 26-án fedezte fel Pons. Hetedszer jelent meg az üstökös. [SRG.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Buda, Sz. Gellért Dec. 2. 1828. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (45.) pp. 327-328. Üstökösről. [SRG.]

[GOROVÉ László]: Eger Várossa történeteinek 5-dik folytatása. = Tudományos Gyűjtemény 12. 1828. VII. köt. pp. 3-24. Eszterházy Károlyról "... megörökösödött az ő neve, a’ Lyceumnak felállítása által,... napkeletre hajló részét a’ Csillag visgáló Torony, a’ nem kémellett költséggel, a’ külföldről megszerzett nagy néző csővekkel diszesiti,... A’ Déliléniát vagy meridiánust a’ hires Csillag visgáló Hell magyar hazánk fia nagy pontossággal húzta a’ Toronynak egyik szakaszában; tsak azt lehet sajnállani, hogy nintsen mindenkor a’ toronynak Csillag vizsgálója, vagy observatora,..." p. 14. Értekezések. [SRG.]

          1829.

Áhítatosság’ óráji, a’ valódi kereszténységnek és a’ házi isteni tiszteletnek előmozdítására. Ötödik rész: Az Isten a természetben. Budán, 1829. A Magyar Királyi Univers. Betűivel. 1-640 + III p. Heinrich Zschokke (1771-1848) hitbuzgalmi munkája alapján, de névtelenül, nyolc kötetben 1828-tól 1830-ig Budán megjelent kiadvány V. kötete. Ez számos csillagászati vonatkozást tartalmaz. Míg az írás alapvetően Isten dicsőségét hirdeti, számos, a kor tudásának megfelelő csillagászati ismeretet is tartalmaz. A IV. és az V. kötetet fordítását Lassú István (1797-1852) készítette. A csillagászati vonatkozású részek: II. A’ tsillagos Ég. pp. 15-25.; VII. A’ Hóld. pp. 77-89.; VIII. Az üstökös Tsillag. pp. 90-99.; XL- XLIII. A’ tsillagos égre való fel tekintés (négy részben). pp. 481-533. [HOR.]

A’ hóldban lévő hegyek. = Hasznos Mulatságok 1829. Első Félesztendő (7.) pp. 50-51. Schrötter a Clavius és Tycho kráterekről. [SRG.]

Jelek, mellyekről az időjárását előre meg lehet esmérni. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (7.) pp. 53-55. Szivárványról. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Doktor Nantini észrevételei a’ holdról. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (12.) pp. 93-94. A Menton-i csillagvizsgáló vezetője 1829. máj. 18-án éjjel 27 angol lábnyi távcsövén keresztül hegyeket, városokat, folyókat látott. [SRG.]

Uj találmány. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (18.) p. 140. Egy csillagász Providence városában, 7 angol lábnyi távcsövén keresztül a Napot sötét kamrába (Camera Obscura) vetítette, és napfoltokat észlelt. Ugyanezzel a távcsővel a Holdat is vizsgálta és azt állítja "ezen égitest örökös hóval, és jégdarabokkal van fedve." [SRG.]

Hóldfény’ szivárványa. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (25.) p. 199. 1829. aug. 16-án Börnike és Staffelde településeken. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (35.) p. 276. Holdszivárvány Erdélyben 1829. aug. 16-án. Okt. 10-én Károlyfehérváron és Kolozsváran láttak holdszivárványt. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (42.) p. 366. 1829. okt. 23-án Krakkóban délután 4 óra tájban tűzgolyót látott, "melynek farka füstölt." A golyóbis szétpattanása után tompa mennydörgés hallatszott. [SRG.]

Magyar és Erdély Ország. Egerből, Jul. 4. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [24.] 1829. Második Félesztendő Sz. Jakab Hava’ 8-dik napján [júl. 8.] Nro. 3. p. 17. 1829. júl. 1-én "városunkban ... földindúlás tapasztaltatott,... a’ Tsillag-Visgáló Toronyban a’ másod perczenetre járó óra,... megállott,..." [SRG.]

HORVÁT Endre: Kőszögi Fabrich József. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. I. köt. pp. 54-68. "Tudományos foglalatosságinak három főága volt: A’ csillagvizsgálás;... Hell Maximiliánt (ő Miksának nevezte,) a’ Magyar hazafiat, hires csillagvizsgálót majdnem imádta. A’ második Nemeai dalt néki ajánlotta illy czimmel: Istenben boldogult Hell Miksának, Bécsi Csillagvártásnak. Pindar. 92. l. Mellyképét, Lappóniai öltözetben, megszerezte, és iró asztala előtt függesztette föl, hogy szemei mindenkor rajta mulathassanak." p. 61. [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Egyházi kalendáriombeli kérdés. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. I. köt. pp. 123-124. [124-125.] [SRG.]

EDVI Illés Pál: Kalendáriom’ magyarázatja, és még valami a’ honni Kalendáriumokról 1824. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. V. köt. pp. 63-96. [SRG.]

EDVI Illés Pál: A’ Hétközi Napoknak elnevezéséről. Toldalékul a’ folyó évi Tud. Gyüjt. V. Köt. 75-dik lapjához. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. VIII. köt. pp. 123-124. [SRG.]

E. J. P. [EDVI Illés Pál]: Felelet. Az Egyházi kalendariombeli kérdésre, melly a’ f. e. Tudományos Gyüjtemény I-ső Kötetének 123-dik és 124-dik lapján foglaltatik, ezen szavakkal: = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. IX. köt. p. 111. [SRG.]

W. L.: Felelet. Az Egyházi kalendariombeli kérdésre, melly a’ f. e. Tudományos Gyüjtemény I-ső Kötetének 123-dik és 124-dik lapján foglaltatik, ... = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. IX. köt. pp. 112-124. [SRG.]

Dóhovits B.: Az 1832 évi üstökös csillagról. Az "Extra-Beilage zur allg. Handl. Zeit v. u. f. Ungarn" nevezetű német Folyó-irás’ tóldalékjában, "Der Spiegel"-ben, 1828-diki Augustus’ 23-dikára, 8. szám alatt akadtam egy szomorú prognosticonra, mellyet Dieznam Úr hirdet az 1832-dik évben megjelenendő (??) Üstökösröl. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. X. köt. pp. 96-101. Külföldi Literatura. [SRG.]

J.: Kalendariomok ujjabb készitését ’s használását Europának virágzó Nemzetei a’ Magyaroktól költsönözvén, ennek tudatlanságával Schwartner Királyi Professortól Hazafiaink ok nélkül vádoltattak. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. XII. köt. pp. 72-97. [SRG.]

-r-y.: Kihalt Tudósok, és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. XII. köt. p. 111. 1829. "November’ 15d. Bécsben, Pasquich János,. ... nagy nevű Astronomus,... 76d. évében." elhunyt. [SRG.]

          1830.

T. P. [TITTEL Pál]: Rövid tudósítás a’ Buda-Pesti torony órák regulázása végett adandó jelek idejéről ’s módjáról, négy közhasznú tábla toldalékkal. Irta a’ Magyar Királyi Universitáshoz tartozó Szent Gellért hegyi tsillag őr torony’ előljárója. Ugyan azon k. fő oskola’ fél százados innepe’ alkalmával. Budán, 1830. A’ Magyar Kir. Egyetem betűivel. 35 p. "Írtam 10dik Juniusban 1830. a’ szent Gellért hegyén" írja a szerző. A könyvecske 40 oldalas (a 35-dik oldalig számozott), melyből 15 oldal az időméréssel kapcsolatos szöveg. A további 25 oldalon táblázatok vannak, amelyek 1830-1899-ig minden év minden napjára közli az időegyenlet illetve a dél időpontját óra, perc és egy tized másodperc pontossággal "a’ sz. Gellért hegyi torony déli körére" kiszámítva.
"A toronyórák egységes idejének érdekében: 1830. jún. 27-től kezdve, minden délben a Gellért-hegyi csillagvizsgálónál elhelyezett harang egy hangos ütéssel jelzi a közép delet. Erre fél perccel korábban, szapora harangütésekkel hívják fel a figyelmet." A tanulmány ismerteti a "valóságos dél" és a "közép dél" fogalmát és azt, hogy a mechanikus órák miért az utóbbi szerint járnak, melyek igazításához ad segítséget a budai időjelzés. [KSZ.]

DÓHOVICS B[asilius]: Lidércz, sárkány, tüzes-golyóbis, lámpás, ugró kecske - az égen: Meteorok’, futó- ’s szakállas csillagok’ tünetjei új magyarázat szerént. = Felső Magyar-Országi Minerva Hatodik évi Folyamat 1830. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 81-101. "Az én felosztásom szerént e’ képen három félék a’ csillagok:
1-ször: Ollyanok mellyek körűl mások járnak, és ezek székes rangúaknak (sydera centralia); a’ más körűljárók pedig bújdosó, vagy bolygó csillagoknak (planétáknak) neveztetnek. Igy a főld a’ hóldhoz képest székes rangú, mert maga körűl járatja a’ holdat; de a’ naphoz képest bolygó csillag, mert maga is jár a’ nap körűl, mint a’ hold ő körűlötte. - 2-szor: Ollyanok, mellyek más csillag körűl járnak ugyan, de más körűlettek semmi sem jár, és ezeket Holdaknak, vagy Drabantoknak (satellites v. lunae) nevezük. - 3-szor: Ollyanok, mellyek sem magok más körűl, se körűlettek más nem jár, hanem minden szövetség nélkül szabadon járnak a’ világ’ térségeiben. Ezek hát neutrálisták." [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (1.) p. 5. 1829. nov. 5-én naphaló Baskisetben. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (1.) p. 8. Berlinben, 1829. dec. 23-án 3 naposzlopot láttak 7.45-től 9 óráig. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Venus Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (5.) pp. 39-40. Legnagyobb keleti eltérése 1829. dec. 24-én volt 7 óra 12 perckor volt, legfényesebb 1830. jan. 13-án. A Földhöz legközelebb márc. 7-én lesz, a legtávolabb dec. 21-én. [SRG.]

Új üstököstsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (40.) pp. 313-314. Gambart 1829. ápr. 21-én üstököst fedezett fel Marseillesben. [SRG.]

Chronoglobion. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (44.) pp. 347-349. Ziebermayr Mátyás bécsi műszerész találmánya. [SRG.]

Az 1832dik esztendőben megjelenő üstökös-tsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (18.) pp. 142-143. Gruthuisen az üstökösökről. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (27.) pp. 215-216. "Egy hold-fogyatkozásból már fel tudják vetni, ’s megmutatni, hogy mostani időszámlálásunk hibás, és 3 esztendővel rövidebb, mint kellene." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (27.) p. 216. "Az első holdfogyatkozás, mellyet az írások emlékezetül fenntartottak, tapasztaltatott Chinában 2169 esztendővel a’ mi idővetésünk előtt." Hi és Ho csillagászok életébe került, hogy a kalendáriumokban nem jelezték a holdfogyatkozást és a népet előre nem készítették fel az eseményre. [SRG.]

Ég-vizsgálás. = Hasznos Mulatságok, a’ Hazai ’s Külföldi Tudósitásokhoz Toldalékúl 1830. Második Félesztendőre Nro. 45. pp. 354-357. A Müncheni Ujság nov. 15-i számában a csillagok közötti levegőről az "aether-"ről, az atmoszféráról, az Encke-üstökösről, oscillációról és más égi eseményekről ír. "Tsak 1811-ben találkozott illyen, midőn Gruithuisen ezen állitást tette fel: az üstökös-tsillagok farka ugy áll a’ nap’ atmosphaerájában, mint nálunk a gyertya lángja, és amannak meggörbülése nyilván az aether ellentállásától vagyon; s ezen utolsó környülállás Brandesnek az illyen tsillagok’ üstökeiröl tett vizsgálódásai által megvalósodott..." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (50.) p. 400. 1830. nov. 30-án a londoni királyi tudományos akadémia "Előlülőjének választása" zajlott. Az egyik jelölt Dr. Herschel volt, de a címet nem ő kapta meg. [SRG.]

A. B. P.: Tudósítások a’ Külföldről. (Folytatás.) Berlin Augusztus 29ikén 1825. = Tudományos Gyűjtemény 14. 1830. VI. köt. pp. 50-67. "Professor Mitscherlích-el egy házban lakik a’ hires Astronóm Bode. ... ’s 78 esztendők terhe alatt meggörbült komoly ember. ... A’ csillagnéző torony, melly egy régi épület, az Universzitás háta megett van, ’s 84 lábnyi magas." p. 66. [SRG.]

          1831.

ZÁDOR Elek: Mathematikai geographia. In: Geographiai kézikönyv vagy a’ világ mathematikai, physikai, kiváltképen pedig politikai leirása, a’ legújabb határozások szerint. Felsőbb oskolai intézetek pallérozott olvasók számára Stein, Volger és Cannabich után készítette Zádor Elek. Első szakasz: Európa. Pesten, 1831. Wigand Ottónál. pp. 1-13. "A’ föld bújdosó csillag, melly maga körül ’s egyszer ’smind a’ nap körül is mozog. A’ földön kivül még 10 bújdosó csillag vagyon, mellyek közül négynek még apró mellyek planétáji (holdjai, hajduji; nevezetesen Uránusnak 8, Szaturnusnak 7, Jupiternek 4, a’ földnek 1 ) is vagynak, mellyek valamint a’ fő bújdosó csillagok , a naptól veszik világosságokat. Ezek azon távolság szerint , mellyben a nap körül mozognak , így következnek egymás után : Merkúrius , Vénus , Föld , Mars , Veszta , Juno , Czéres , Pallas , Jupiter , Szaturnus és Uránus. ..."
Kulcsszavak: esztendő részei, éghajat, ekliptika, csillagtudományi (astronómiai) naphónap, tavaszi jegyek, nyári jegyek, őszi jegyek, téli jegyek, éjnapegyenlőség, bak vagy a rák jegy, leghosszabb nap, legrövidebb nap, naptértte, térítő kör, a’ föld’ formája , ellenlábasok, antipódák, földtengely, földátmérő, északi földsark, déli földsark, éjnapegyenlítő, déllinea, meridiánus, délkör, geographiai szélesség, szélesség éjszaki vagy déli, földsarki magasság, keleti és nyugoti hosszaság, tavaszi pont, tavaszi éjnapegyenlőség, paralélla körök, térítő körök, rák’ térítő, nyári térítő, bak’ térítő, téli térítő, sarkkör, éjnapegyenlőség csonka köre, Zenith, agypont, Nadir, lábpont, láthatár, látás-kör, valódi láthatár, világtájékok, szelek, szélrózsa, szélmutató, kompasz, a’ föld’ éjnapegyenlítőjének kerülete, a’ föld’ átmérőjének nagysága, geográphiai mértföld, négyszegű mértföld, koczka mértföld. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva A kiadvány a német Brockhaus-cég Conversations Lexikon (teljes címe: Conversations-Lexicon oder kurzgefasstes Handwörterbuch für die in der gesellschaftlichen Unterhaltung aus den Wissenschaften und Künsten vorkommenden Gegenstände mit beständiger Rücksicht auf die Ereignisse der älteren und neueren Zeit, magyarul Társalgási Lexikon avagy rövidre fogott kézikönyv a társasági beszélgetések során felbukkanó, a tudományokban és a művészetekben előforduló tárgyakról, és amely állandón figyelemmel kíséri a régi és új idők eseményeit.) 1814-1819-ben megjelent 3. kiadásán alapult. Annak cikkeit németből magyarra fordították, és ezeket gyakran kibővítették a hazai vonatkozású adatokkal. Sok önálló magyar címszót is beépítettek.
A fordítások és a címszavak készítésére számos szakember vállalkozott. Munkájukat Döbrentei Gábor a lexikon szerkesztője szervezte. A hatalmas munkát először 1831-től 1834-ig jelentette meg egyhasábos formában Wigand Ottó "könyváros". (Ezt a Csimabi az alábbiakban részletezve bemutatja.) Másodszor Heckenast Gusztáv adta ki 12 kötetben, egységesen 1839-es évszámmal, kéthasábos formában, habár ennek előszavát is Wigand Ottó írta. Harmadszor 1844-ben Heckenast ugyancsak 12 kötetben, de olcsó kiadásban (gyengébb minőségű papíron) megjelentette, egyhasábosan.
Az I. kötet elején vannak a lexikonba "dolgozók nevei betűrend szerént": Angyalffy András, Angyalffy Mátyás, Aszalay Jósef, Ballai Valér, Balogh Pál, Balogh Sámuel, Bitnicz Lajos, Csató Pál, Cserneczky Jósef, Desewffy Jósef gróf, Döbrentei Gábor. Fábri Pál, Ferenczi István, Guzmics Izidor, Győry Sándor, Jakab István, Kis János, Kiss Károly, Lassú István, Majláth János gróf, Mednyánszky Alajos báró, Mispál Gergely, Nyíri István, Pólya Jósef, Sárkány Miklós, Schedius Lajos, Szalay Imre, Teleki Jósef gróf, Thaisz András, Thewrewk Jósef, Tittel Pál, Vásárhelyi Pál, Wesselényi Miklós báró, Zsivora György. A 34 név között Tittel Pál neve csillagászatilag ismerős. A matematikai, csillagászati, fizikai, geodéziai tételeknél valóban soknál van ott Tittel névaláírása, legalábbis eleinte, a II. kötetig. Azonban Tittel 1831. aug. 26-án koletajárvány következtében meghalt, a lexikon munkálatai és kiadása közben. Ezután mások szerepelnek csillagászati szerzőként, főleg Albert Ferenc. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet. A - Baco. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. XX + 518 + [18] p. Csillagászat: 43 szócikk, amelynek többségét (34 tétel) Tittel Pál a Budai Csillagvizsgáló igazgatója, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, a Magyar Tudós Társaság (mai nevén Magyar Tudományos Akadémia) rendes tagja írt. További 2 szócikk Almási Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjától származik. Egy pedig Nyiri István vagy más írásmóddal Nyíry vagy Nyiry Istnán természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság levelező tagjától származik. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között egy esetben megjelenő -v-i rövidítést nem sikerült feloldani. 5 esetben a szerzőség nem volt feltüntetve a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aberratio lucis (sugártévesztés), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 9. "...egy nevezetes tünemény az égvizsgálásban, melly szerént a’ csillagokat áltáljában más irányba helyeztetjük, sem mint azon sugáréba, mellyen azoknak képei szemeinkhez jutnak. Ezen tünemény elmulhatatlanul következik a’ világosság terjedése huzomosságából és a’ látás természetéből: először is, valamennyi csillagokra nézve azért, mert lakhelyünk, a’ föld, olly sebességgel forog, hogy ez a’ sebesség a’ világosságéval eszközeink által megmérhető szerben áll: másodszor pedig a’ planétákra és cometákra való nézve azon felül különösen ezeknek tulajdon mozgása miatt is, t. i. azon közben, hogy valamelly sugár tőlük szemeinkig ér. BRADLEY (l. e.) találta fel ’s magyarázta meg legelőször (Philosoph. Transact. 1728. Dec. Nro. 406.) ezen tüneményt, melly által a’ föld mozgása kiváltképen bebizonyosodott.
De legvilágosabb értelemben lehet annak okát ’s módját olvasni Gaussnál. Theor. mot. corpor. coelesl. Hamburgi 1809. pag. 68. és a’ veszteg álló csillagokra nézve Besselnél, Tabulae Regiomontanae. Regiamonti 1830. pag. XVII." [HAI.]

Abulfeda (tulajdonképen Ismael), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 19. " Hamah fejedelme volt Syriában. Melléknevei: győzedelmes király ’s a’ vallás oszlopa voltának. Ezen mint históricus és geographus nevezetes’Arab, a’ Saladinról és vitézi tetteiről hiressé lett Ajubiták nemzetségének maradéka, szül. Damascusban a’ hegira 672 e. (1273 a’ kereszt, szám. sz.) [...] A’ kormány bajainak közepette is buzgón foglalatoskodék a’ tudományokkal, mindenkor valának tudósok körüle, ’s hatalmát és gazdagságát a’ tudományok elősegítésének szentelé. Ő maga alapos történeti, törvénytudományi, orvosi, botanicai, mathematicai és astronomiai esmeretekkel birt, ’s hosszú vizsgálódásainak gyümölcsei több becses munkájában fenmaradtak, mellyek legnevezetesebbike: "Az emberi nem története" ’s ezen czimü geographia: "Az országok valódi fekvése." ..." [HAI.]

Acromatucus, szintelen. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 30. "A’fejérnek látszó fénysugár (világsugár) több szines, különbféle törődékenységü fénysugarukból áll. Ha egy illy sugár a’ közönséges messzelátó cső üvegét éri, szélei megszinesednek, DOLLOND (1. e.) olly messzelátókat talált fél, mellyek ezen hibának alája vetve nincsenek, ’s ezen okból achromaticus, színtelen messzelátóknak neveztetnek. Ő ’s fija, továbbá Ramsdein, Pyesinch és Reichenbach Münchenben, mint efféle instrumentumok készitőji legnevezetebbek voltának. A’ Reichenbachéi felülmúlják még az Angolokéit is. (L. REICHENBACH.)" [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aequatio (egyenlet), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 70. "...a’ mathesisben két különbféle formájú, de egyértékü mennyiségnek = jel által való öszvekapcsolása. [...] Aequatio az astronomiában más értelemben is vétetik: t. i. két közel egyértékű mennyiségek különbsége helyett, nem fog ártani ezt magyarul valamennyire megkülönböztetve egyenlítésnek, p. o. aequatio temparis helyett IDŐEGYENLÍTÉST (l. e.) irni ’s mondani. ..." HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aequator (egyenlítő). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 70. "Ezt a’ nevet viseli: 1) az ég golyóbisán azon egyenlő közű kerekek között, mellyekben az ég színén valamennyi pontok a’ világ tengelye és sarkai körül szünet nélkül forogni látszanak, a’ legnagyobb. Az aequator tehát a’ világ tengelyével ennek középpontjában egyenes szegletet formál, avagy mind-a’ két sarkától 90° távolságban van. Esztendei útjában a’ nap kétszer találkozik az aequatorban, t. i. tavasz és ősz elején, a’ mikor a z a l a t t , miglen az ég egyet látszik fordulni, a’ földön minden pont épen addig mulat világosságban, mint setétségben, avagy, mint közönségesen, de egyszersmind hibásan mondatni szokott, az egész földön egyenlő a’ nap az éjjel; ez okból az aequator éjnapegyenlítő kereknek is (cyirculus aequinoctialis) neveztetik (L. AEQUINOCTIUM). ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aequatoriale, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 70-71. "...egy astronomiai főeszköz (minden nemzet nyelvénfordítás nélkül megtartott) deák neve. Különben machina parallatica vagy aequatoreanak is mondatik. Zách vélekedése szerént 1730 elébb nem volt volna esmeretes, holott Horrebow (Opp. vol. 111. p. 39.) világosan mondja, hogy Roemer tornyában illyen eszköz 1690 tájban (certe non serius, ugy mond), már fel vala állítva. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aera (évrend), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 71-72. "...bizonyos rend és mód, melly szerént valamelly nemzet, vagy történetíró az esztendőket számlálja. ..." [HAI.]

Aërolithus-ok (görögül, levegői kövek) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 72. "levegőből leesett kövek vagy massák. (L. Meteorkövek.)" [HAI.]

Alexandriai oskola. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Eső kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 144-145. "Elhervadván a’ görög versköltésnek ama’ gyönyörű virága, mellyet a’ kellemetes éghajlat hozott léteire, mesterséggel igyekeztek azt helyre pótolni, mit a’ természet többé önkényt nem szolgáltatott. A’ természeti versköltésnek helyét a’ mesterséges versi költés foglalta el. A’ szép mivészségeket kedvelő Ptolemaeusok Alexandriát Egyiptomban tették a’ tudományok lakhelyévé, mi a’ mivészségek ’s tudományok ezen időszakának az alexandriai nevet szerzett; Ptoleimaeus Philadelphus nem csak ama’ hires könyvtárát állította fel, melly a’ legnagyobb’s legdrágább volt a’ hajdankorban, (l. ALEXANDRIA) ’S melly minden tartományokból számtalan sok tudósokat vont oda; hanem a’ museumot is fundálta, mellyet igazán ugy tekinthetni, minta’ tudományok ’s mivészségek academiáját. [...]
De hires mathematicusok, mint Euclides, a’tudományos geometriának atyja, Pergai Apollonius, kitől egy munka a’ kúpszeletekről, Nicomachus, az első tudományos arithmeticus; astronomusok, kik az egyiptomi hieroglyphicát használák az éjszaki éggolyóbis megjelelésére, ’s a’ veszteglő csillagok csoportjainak még most is szokásban lévő elnevezéseit meghatározták, astronoiai írásokat hagytak, mint Eratosthenes "Catasterismus"-ait, Aratus "Phaenomenon"-jait (didact. költ.), Menelaus "Sphaericá"-ját’s a’földiró PTOLEMAEUS (l. e.) "Magna syhtaxisát", ’s a’ kalendáriom theoriáját megjobbították, melly a’ Jul. kalendáriomba ment által;..." [HAI.]

-v-i.: Alfonz X., In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 149. "Leo és Castilia királya, astronomus és philosuphus melléknevekkel, atyjának Szent Ferdinándnak halála után 1252 jutott a’ tronusra. Szeretete a’ tudományokhoz és igazhoz ’s mellékneve Sabio (bölcs) boldog uralkodás reményét gerjesztették fel alattvalójiban , de be nem teljesült a’ várakozás. [...] Neki köszöni Európa az A. neve alatt esmeretes astronomi tabellákat. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Alidada, (iránymutató). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 149. "A’ szegletek mérésére készült astron. és geometr. eszközökön a’csövek-feltalálása előtt alidadák szolgáltak ezek helyett. Réz lineák voltak két felálló végszárnyakkal, dioptrákkal (l. DIOPTRAE) és egy grádicsmutatóval, az említett eszközök középpontjához’ úgy illesitve, hogy e’ körül foroghattak." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Almukantharat, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 176. "...neve minden a’ valóságos horizonnal egyenlőközü kereknek az égi golyóbison. Valamennyi ugyan azon egy almukantharatban fekvő csillagoknak egyenlő magasságok van: a’ honnan a’deákokkal magasságkörnek lehetne mondani. Huttan almakartan, mások almikantaratnak olvassák, az itt fel vett olvasás legközönségesebb az astronomusok írásiban." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Amphiscii (kétárnyéknak), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 212. "...egy azon nevezetek közül, mellyek által a’ föld lakosi a’ mathematica geographiában délkori ön (vagy akármi talpon álló homályos tárgyak) árnyékokra való nézve egymástól megkülönböztetnek. Nem fog ártani ezen különbségek valamennyi nemeit ez ige alatt csomóban és természetes rendben előadni. Heteroscii (egyárnyékuak), a’ föld azon része lakosi, a’ hol a’ délkori árnyék örökké vagy dél vagy éjszak felé nyúlik, azaz , mind a’ két naptéritő és a’ szomszéd sarkkerekek köze lakosi.
Periscii (kerengő árnyéknak), kikazon részein laknak a’ földnek, a’ hol minden test árnyéka szüntelen e’ körül forog, t. i. a’ két sarkkerekektől fogva a’ szomszéd sarkakig. Amphiscii (kétárnyékuak), kik a’ földnek azon részét lakják, hol a’ délkori árnyék egyik részében az esztendőnek az éjszaki sark irányába esik, a’ másikban pedig a’ déliébe; avagy a’ két naptéritő köze lakóji. Mivel pedig esztendőnként mindenik naptéritő lakosi egyszer, mind a’ kettő köze lakosi pedig kétszer ascii, azaz, árnyéktalanok, némelly geographusok áltáljában valamennyi lakosit a’ föld forró övének igy nevezik, mindazonáltal különbségnek okáért a’ határbelieknek (a’naptéritők lakosinak) a sciiheteroscii, a’ közbelieknek a sciiamphiscii kettős nevet adván." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Amplitúdó (tágasság). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 213. "...Az astronomiában igy neveztetik a’ valóságos keleti vagy nyugoti pont és valamelly épen felkelő vagy lenyugvó csillag köze (amplitudo ortiva, occidua). Mind a’ kettő különösen vagy éjszaki vagy déli nevet visel, valamint a’csillag keltekor vagy nyugtakor a’ láthatár éjszaki vagy déli sarkához esik közelebb. Szinte amplitúdónak neveztetik a’ Ballisticában (l. e.) bizonyos egyenes linea és a’görbe lineákról ’s a’ mágnestűről szóló tudományban egy szeglet." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Analemma, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 221. "...görög neve bizonyos kerek képnek, mellyen a’ világ golyóbisa különbféle kerekei ugy vannak lerajzolva, a’ mint azokat a’ szem bizonyos helyeztetésből látja. Kiváltképen az árnyékórák készítésében éltek vele a’ régiek. Ptolemaeus egy könyvet irt "Analemma"- czim alatt, mellyet az időtől szenvedett csorbák kifoltozgatásival (Commandin Fridr. által) Manutius Pál Romában kiadott 1562. Auaiemiiía némelly iróknál annyit is tesz, mint ASTROLABIUM (l. e.) vagy PLANISPAHERIUM (l. e.); mások mind a’ három igét egy értelemben veszik." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Anaxagoras, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 225-226. "...egy a’ legjelesb ioniai philosophusok közül, szül. Clazomenében Ioniában, a’ 70 olympiásnak első évében (500 Kr. e.), gazdag és előkelő szüléktől ; a’ philosophiára adta magát Anaximenes alatt, mások szerént a’ maga földije Hermotimus alatt, 20 eszt. korában utazásra ment, megjárta Egyiptomot és minden tartományokat, a’ hol a’ tudományok virágzottak, ’s azután megtelepedék Athénében. Itten szoros egybeköttetésbe lépett Periclessel, ’s csak hamar az előkelő polgárokat, úgymint Archelaust (Perdiccas macedóniai király természeti fiját, a’ ki maga is 9 évig uralkodott) és Euripidest tanítványi közé számlálá.
A’ természeti tudományok mély stúdiuma olly karba tévé őt, hogy a’ napnak ’s holdnak fogyatkozásit, földrengést és egyéb jeleneteket kimagyarázná; de ellenséginek fondorlati által istenkáromlás gyanújába esvén és bevádoltatván, kénytelen vala Athénét elhagyni. Elméne tehát Lampsarnsba, hol 3 észt. múlva megholt 72 észt. korában. Okfője ez vala: "Semmiből semmi sem lesz." Azért is chaost és minden testek alapos alkotó része gyanánt bizonyos nemű atomokat vett fel, mellyek az áltatok képzendő testekkel egyenlő természetűek valának. [...] Azonban ő a’ csillagzatokat is földi természetiteknek tartá, ’s többek közt a’ napot egy izzó kőmassának, nagyobbnak a’ Peloponnesusnál. A’ tejutról azt hitte, hogy az a’ napnak ragyogványa, valamint a’ szivárvány. A’ földet laposnak, a’ holdat egy homályos, lakható testnek monda, melly a’ maga világát a’ naptól veszi; az üstökös csillagokat pedig vándorló csillagoknak. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Anaximander, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 226. "...Praxiades fija, Thales tanítványa és földije. Szül. 610 (Kr. e.) Miletnsban. A’ szerént, a’ mit Diogenes Laertius, Eudemus és Plutarchus felőle irnak , megkülönböztetett érdemű astronomus és geographus volt. T. i. ő volt volna mindenek előtt a z , a’ ki az ecliptica hajlását GNOMON által (l. e.) meghatározta; a’ hold fényét a’napétól kölcsönöztetni tanította; a’ föld gömbölyű formáját megesmérte, a’ földgolyóbist és mappákat feltalálta ’sat. Azonban Delambre a’ régi astrpnomiáról irt históriájában a’ fen emlitett tanuságokat rostára vetvén, A. érdemeit tetemesen lealacsonyítja. (Histoire de l’ astronomie ancienne Vol. 1. pag. 15.)." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Anaximenes, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 226. "...Miletusból, virágzott az 56 olympias körül (556 Kr. e.), Auaximander tanítványa volt, kinek tanításaitól mindazáltal elhajlott. Az ő véleménye szerént a’ levegő (...) vala minden dolgoknak ősi eleme, mellynek véghetetlen, isteni és szüntelen mozgó erőt tulajdonított; az emberi lelket is nem egyébnek hitte élő és érző levegőnél. Azt állitá, hogy az égnek külső kerülete földből van; a’ csillagok földtestek, körülömölve tüzmateriával; a’ nap , mellynek futása határozza meg egyedül az évszakait, lapos mint egy tányér, valamint a’ levegőben függő föld is. Apollóniai Diogenes szélesebben kifejté az ő tudományát." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Anich Péter, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 314. "...paraszt legényből vált cosmographus és geographus. Szül. Oberprofessben Inspruck mellett 1723, mh. Sept. 1. 1706. Még 28 esztendős korában, mint az apja, ekét forgatott, vagy mások szerént juhokat legeltetett. Különös elméjére és a’ tudományok iránt kisdedkorától olta vonszó hajlandóságára figyelmetesekké tétetvén az insprucki Jesuiták, leczkét adtak neki a’ mathesisből , nevezetesen a’ mechanicából. Nem sokára A. égi ’s földi golyóbist ’s egyéb mathesishez tartozó eszközöket készitett, melly ügyessége miatt tanítója altat M. Theresiának ajánltatván, a’ császárné Tirolis éjszaki része felmérését bizta reá. Ezen foglalatosság közben babonás földijeitől sokat szenvedett, egykor élete is veszedelemben forgott, mindazáltal a’ reá bizott mérést végre hajtotta, abroszát is elkészítette.
Terhesebb parancsolat volt reá nézve az, hogy a’ már kész abroszt, melly Bécsben igen nagynak találtatott, 9 levelre szorítaná öszve. Hozzá fogott ugyan a’ munkához, de minekelőtte azt elvégezhette volna, meghalálozott. Ezután 8 esztendő múlva kijött az említett abrosz, ezen czim alatt: Tyrolia geographiae delineata a Petro Anich et Blasio Huever curante Ign. Weinhart." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Antipodes (lábbal ellenbenlakók), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 329. "...a’ mathematica geographiában két olly helyeztetésü lakosok, kiket a’ föld valamelly áltmérője választ el egymástól. Ezekre nézve a’ nap és esztendő részei ugyan azon időben ellenkező módon történnek; p. o. éjfél van egyiknél, mikor a’ másiknál dél; őszt ért egyik, mikor a’ másik tavaszt. Egyiknek zenithje, nádirja a’ másiknak, ’s viszont ’sat. Sz. Ágoston (De civitate Dei XVI. 9), Lactantius (Institut. divinarum III. 24.) ’s utánok számtalan theologusok nem csak tagadták az antiposok létét, hanem némellyek közülök mint lélekvesztő eretnekséget kárhoztatták, ’s a’ hol lehetett, megakadályoztatták ezen geographiai czikkely hirdetését. [...] Antipodes és antichtones egyértelmű igék a’ geographiában." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Antoeci (általellenbenlakók). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 330-331. "...A’ mathmat. geographiában két olly helyeztetésü emberek neve, kik a’ földi aequatortól, innen ’s tul (általellenben) egyenlő távolságra, de egyszersmind ugyan azon fél déli kerek alatt laknak. Az általellenbenlakóknak egyetemben van delek és éjfelek, következésképen az órák számlálásában tökéletesen megegyeznek egymás közt; hanem ellenkező időkben érnek tavaszt, őszt, telet és nyarat; azaz , egyiknél tél van, midőn a’ másiknál nyár ’sat." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Apollonius Pergaeus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 349-350. "...ritka érdemű ’s tekintetű geometra. Származott Panipbilia Perga városából. Virágzott Ptoleniaeus Evergetes alatt Kr. e. 240 tájban, Euclides után valami 60, Archimedes utái 30 esztendővel. Alexandriában Euclides tanítványi alatt járt oskolába. Egyéb számos, a’ főbb rangú geometriát tárgyazó munkáji közül, mellyeket Pappus bizonysága szerént irt, egy sem jutott eredeti tökéletességben hozzánk. Mindazáltal szerencsére legkevesebb csonkítást szenvedett legfőbb munkája a’ kúpszeletekről , mellynél jobbat e’ tárgyról sem a’ régi, sem az uj idők nem mutathatnak elő. [...] Ptolemaeus tanúsága szerént A. az astronomiában is egy nehéz kérdést fejtett meg, a’ planéták vesztegléséről és hátrálásáról." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Apsiss (emelet), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 358-359. "...gyakor keletű ige az astrnnomiában. Valamennyi elsőrangú planéták és valamennyi eddig esmeretes cometák a’ nap körül, szintannyi ellipsisekben forognak, mellyeknek egyik tüzelője egyetlen egy pontba, t. i. a’ nap közepébe, esik. Minden illyen ellipsisben azon két pont, mellyeknek egyike legközelebb, másika legmesszebb áll a’ nap által elfoglalt tüzelőtől, görögül egy szóval a psisoknak neveztetik; különösen pedig az első perihelium (nap közelének), az utolsó aphelium (nap távolának) mondatik. Az apsisokat öszveragasztó linea, melly az ellipsis nagy tengelyétől semmiben sem különbözik, linea apsidum (emeletek lineájának) hivatik.
Az apsisokról megvan mutatva, hogy azok nem hevernek, hanem a’ planéták irányában szüntelen mozognak; hogy tehát valameliy planéta ugyan azon emeletbe, mellyből imént kilépett, ismét vissza térjen, nem elég, hogy a’napot egészen megkerülje, hanem még valamivel (a’ mennyivel az emelet előre nyomult) tovább kell haladnia. Azon időszakasz, mellyben a’ mi planétánk, a’ föld, ugyan azon egy emeletébe egymás után kétszer jut , annus anomalitticus (rendhiju esztendő) név alatt esmeretes, és természete szerént hoszabb mind a’ csillagesztendőnél, mind a’ téritő esztendőnél. (L. ESZTENDŐ.) Valamint az elsőrangú planéták és cometák a’ nap körül, ugy a’ holdak is tulajdon planetájik körül ellipsisekben forganak. Ezeknek is vannak tehát emeletei, a psides, ’s ezeknek lineáji; csak hogy itt perigaeum (földközele) vagy perijovium (Jupiter közele)’sat. az, a’mi oda fen perihelium; ’s hasonlóképen apogaeum (föld távola) vagy apojoviúm (Jupiter távola)’sat. itt az, a’mi oda fen aphelium volt.
Az Arabok azon égi pontot, mellyben a’napot, holdat és a’ nálok akkor esmeretes öt planétát legnagyobb távolságra gondolták a’ földtől, aux-nak nevezték, innen támadt a’ latán astronomusoknál az oppositum augis név, melly alatt a’ legkisebb távolság pontját értették: linea augium nálok azt a’ lineát jelentette, melly a’ föld közepén keresztül megy és az épen említett pontokon végződik." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arago (Dominique Francois), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 367-368. "...párisi, még életben lévő astronomus a’ királyi csillagőr palotában. Szül. Febr. 28. 1786 Perpignan mellett Estagelben. Már 1804 a’ polytechnica oskolában tanított, és 1805 a’ Bureux des longitudes nevű tudós egyetem segédtagja lett. Biot és két spanyol biztos (Chaix és Kodrigues) társaságában Barcelonától fogva Forinentera szigetig folytatván azon déli linea mérését, niellyet Delambre és Méchain Dünkirchen és Barcelona között elébb elvégzettek volt, a’Napóleon seregei ellen feltámadt Spanyolok által elfogatott és Rosasban több hónapokig mint fogoly ült. [...] A. az öreg Lalande Geronie helyett 1817 a’ nemzeti tudományos intézet tagjává választatott; X. Károly alatt a’ becsület rendje keresztjével tiszteltetett meg. Mostanában leginkább a’ physicával foglalatoskodik, ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arctikus (gönczöli). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 387. "A’ görög astronomusok mind a’ két gönczöl szekerét az égen arktos-nak, azaz, medvének hitták: innen a’ világ sarkainak egyikét, melly a’ kis gönczöl szekere szomszédságába esik, polusarcticus-nak nevezték az astronomusok, a’ másikát pedig, mint ezzel általellenben valót, antarcticus-nak. Ugyan ezen nevet viseli két kerek mind az égi, mind a’ földi golyóbison, mellyek a’ sarkak körül annyi grádics távolságra vannak, a’ mennyit tesz az ecliptica hajlása (eclipticaé obliquitas); mindenik a’ szomszéd sark nevét." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arcus apparitionis, - fulsionis, - visionis (hajnaliv), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 387-388. "...az astronomiában azt a’ mélységet jelenti, mellyet a’ napnak reggeli ’s estveli hajnalkor el kell érni, hogy valamelly szabad szemmel látható csillag, a’ melly addig világított, eltűnjék, a’ melly ellenben addig láthatatlan volt, fényleni kezdjen. Az astronomusok ezen iv mekkorasága után tudják megjövendölni, mikoron fog bizonyos helyen valamelly csillag legelőször vagy látszhatóvá lenni, a’ nap sugáriból kihatván vagy eltűnni, a’ nap fényébe merülvén. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arcus diurnus, - nocturnus (nappali -, éjjeli iv). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 388. "Az astronomiában az aequatornak és minden ezzel egyközü kereknek azon része, melly a’ láthatáron felül esik, nappali ivnek, a’ másik éjjelinek neveztetik. Ezt veszi számba az astronomus, midőn a’ nap vagy akármelly csillag kelete, nyugta, láthatósága és láthatatlansága idejét akarja valahol meghatározni." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Argomentum (táblakulcs), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 395-396. "...az astronomiai könyvekben áltáljában, de leginkább táblákban igen gyakran előfordul ezen ige. Jelent egy- vagy kétnemű számrendet, melly a’ táblanemü számok kikeresésére szolgál. P. o. a’ nap tábláji közt találkozik egy, melly az időegyenlítés (1. e.) végett készült. Ennek feltalálására akármikor elegendő tudni az akkori nap hosszát, a’ nap hossza tehát argumentuma (kulcsa) az IDŐEGYENLITÉS táblájának." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aristarchus Samius, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 401-402. "Samos szigetéből származott astronomus. Élt Kr. e. 262 eszt. tájban. Egy munkája jutott hozzánk, melly görögül ’s deákul (De distantiis et magnitudinibus solis et lunae) Wallis munkáji 3-ik darabjában jött ki Oxfordban (1699, fol.). A. tanítása szerént a’ nap csak 18-20-szor volna messzebb a’ földtől, mint a’ hold, és a’ hold áltmérője valami 2 22/43 - 3 3/19-szer kisebb a’ földénél.
Mennyivel hibásabbak ezen állitások, annyival elmésebbek ’s együgyübbek azon módok, mellyeken azokhoz jutott, ’s ez lehet egyik oka, hogy Archimedes (Arenarius nevü munkájában) és Plutarchus (De palacitis phil. II. 24.) mint jeles astrononiusról emlékeznek felőle; a’ másik pedig az, hogy a’ föld forgását mind a’ nap, mind tulajdon tengelye körül tudta volna, sőt tanitványival is közlötte, ugy hogy Cleanthestől mint istentelen ember, a’ ki Vesta oltárát rengetni merte, törvénybe is idéztetett legyen. Vitruvius valami napóra nemét is tulajdonítja Aristarchusnak." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Ascensio (emelkedés), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 429. "...az astrononiusuk nyelvén minden aequatori pont ascensio-ja valamennyi csillagoknak vagy akarminemü pontoknak, mellyekkel az a’ közönséges mozgás által bizonyos helynek láthatára keleti felébe egyszerre jut. Ugyan ezen nevet viseli az említett aequatori pont és a’ tavaszi pont között fekvő iv is , ettől amaddig a’ 12 égi jegyek sora irányában számolván a’ grádicsokat. [...] A’ német astronomusok ascensio récta helyett rövidségnek okáért gyakran rectascensio szóval élnek." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aspectus (szegfény), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 437-438. "...az astrologiában bizonyos helyeztetése a’ napnak, holdnak és planétáknak egymáshoz képest; melly helyeztetésben az emlitett égi testeknek kiváltképen nagy vagy csekély befolyás tulajdoníttatott az idő járásába, az orvoslásba, egy szóval az embernek mindennemű ügyébe, sorsába. Jelei ’s deák nevei rövid magyarázatjokkal egyetemben im következnek: ..." [HAI.]

T. [TITTEL Pál]: Asteroides (csillagfajta). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 448. "...Ezen görög nevezetet kívánta Herschel Ceresnek és Pallasnak adatni, nem akarván ezen két apró égi testeknek planetarangjokat megesmérni, vagy is inkább az Uranus feltalálása által szerzett dicsőségében Piazzival és Olberssel megosztozni. Herschel szava, melly különben az égbeli dolgokban nagyhangú, itt gyengének találtatott ’s elmellőztetett. Lásd Berliner Jahrb. 1805. S. 213 u. S. 233." [HAI.]

Astraea vagy Dyce In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Eső kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 448. "...(a’ Romaiaknál Justitia) Zevs [! Zeus] és Themis leánya, az igazság istenneje. A’ világ arany korában a’ jámbor emberek között lakék, az elfajulni kezdődő ezüst korban ritkán jőve le a’ hegyekről, ’s midőn bekövetkezék a’ vas kor, és az emberek fegyvereket készítettek és a’ szántó marhát levágtak, az égbe repüle ’s mint csillagszüz ragyog az állatok körében. Mert későbben szárnyakat nyere. (Vö. HORÁK.) Egy más mythus szerént a’ szűz csillagzatja Erigonét jeleli, a’ ki atyja Icarus halálán kétségbe esve, magát felakasztá ’s Jupitertől, hogy megjutalmazza gyermeki szeretetét, a’ csillagok sorába emelteték." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Astrognosia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 450. "...az astronomiának legegyügyübb szakasza, mellynek tárgya az álló csillagoknak mind hely-, mind névszerénti leirása és az ég színén felkeresése módja; egy szóval a’ csillagzatok esmerete, a’ mint a’ szónak görög értelme is világosan mutatja. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Astrolabium, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 450. "...a’ régi csillagvizsgálók írásiban gyakor emlékezetű neve különbféle szegletmérő eszközöknek. Jelentett 1) egy hat pereczből öszveszerkeztetett machinát, mellyel Hipparchns és Ptolemaeus éltek a’ csillagok helyeztetése meghatározásában, a’ mint: olvashatni mind magánál Ptolemaeusnál, mind Copernicnsnál (Revolutionum libro II. Cap. XII.); 2) egy magányos pereczet a’ nap magassága mérésére alkalmaztatva; 3) leggyakrabban pedig annyit tett , mint ANALEMMA (l. e.) vagy PLANISPAHERIUM (l. e.); érczre metszett lapos kép formában’ az égi golyóbis helyett sokféle astronomiai czélokra használtatott, főképen ut közben, holott golyóbist czipelni alkalmatlan volt. Clavius egy nagy könyvet irt ez értetemben az astrolabiumról, ..." [HAI.]

[TITTEL Pál]: Astrologia és Astronomia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 451. "Régenten ugyan azon egy értelemben vett görög igék, t.i. betű szerént való magyarázatokhoz képest, [...] áltáljában a’ csillagokat illető tudományokat jelentették; mellyek két főszakaszra osztatván, az első szakasznak neve volt astrologia vagy astronomia mathematica, a’ másodiké astrologia vagy astronomia judiciaria (máskép divinatrix vagy mantica) ; későbben (lásd Vitruv. 1. 1. Rode német fordit.) az első szakasznak egyedül astronoinia, a’ második szak. pedig szinte egyedül astrologia nevezet jutott. Mind a’ két igéről ime sorban különös czikkelyekben lesz szó." [HAI.]

[TITTEL Pál]: Astrologia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 451-455. "...a’ régi astrologiának és astronomiának második szakasza, melly a’ csillagokból a’ földre ’s minden ehhez tartozandókra való nézve jövendőt mondani tanitott. Csábitó és veszedelmes tudomány vagy inkább mesterség , melly a’ csillagos eget ugy adja elő, mint egy nagy könyvet, mellybe a’ teremtő, ön- véghetetlen hatalma, bölcsesége ’s egyéb számtalan erkölcse jelein felül, nem csak az egész föld természeti históriáját, hanem különös nemzetek, sőt egyes emberek történeteitis elejétől fogva végig, változhatatlan renddel ’s az astrologusok által olvasható betűkkel beírta. [...] Ha a’ hely szűk volta engedné, sok mulatságos példák által meg lehetne mutatni ezen tudománynak hiúságát; [...]
Ez a’ mesterség most a’ tudós világban méltán meg van vetve, sőt (a’ mi talán inkább restségből, semmint megvetésből történt) el is van felejtve: méltó mindazonáltal, mivel az emberi elme egy igen nevezetes botlását érdekli, annak eredete módjáról néhány szóval értekezni. Közönségesen ugy vélekednek a’ mostani tudósok, mintha az astrologia a’ ravaszsággal páros ostobaság leánya és az astronomiának anyja volna. Ezen czikkely szerzőjének ellenben ugy tetszik, hogy a’ dolog részszerént ártatlanul, részszerént visszájáról megfordítva kezdődött. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Astronomia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 455-456. "...a’ természeti tudományoknak azon osztálya, melly a’ csillagok helyes vizsgálására, ez utón a’ világ alkotmánya józan esmeretére és ezen esmeret haszonvételére tanit bennünket. Ezen tudománynak fő ’s legtökéletesebben kimivelt része, melly a’ csillagok mozgásáról szól, többnyire három különös szakaszban ugyan annyi különös nevezet alatt adatik elő. Az első, astronomia sphaerica, a’ látszatós vagy színlett mozgásokról, a’ második, astronomia theoretica (régenten theorica), a’ valóságos mozgásokról; a’ harmadik, astrologia physica, a’ valóságos mozgások okairól, azaz, a’ mozgató erőkről értekezik. Magyarul az elsőt színlett vagy tündér, a’ másodikat eszméletes, az utolsót erényes csillagtudománynak lehetne keresztelni. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Atlas, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 469. "...az astronomiában ég-, a’ geographiában pedig föld-, és vizszinti abroszok (mappák) gyűjteménye, ezen értelemben Mercator Gellért (l. e.) élt legelőször az Atlas névvel, melly azelőtt majd egy afrikai hegyet, majd pedig egy mesés személyt jelentett." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Attractio, vonszódás, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 480. "...egy, az egész világi testek között kölcsönösen uralkodó erő, meliy által azok egymáshoz húzódnak. Közönségesen elesmert erő ez, minden tapasztalások után is. Az az erő, mellyel a’ nap a’ mi földünket és minden planetájit maga körül tartja, csak az az erő , a’ mellyel ezek a’ könyvek, asztal ’sat. körülem a’ földön nyugszanak. Az égi és földi vonszódás mind ugyan azon attractio munkalatja. E’ szerént e’ földön minden testek a’ főid középpontjára vonatvá, a’ föld (vízszint menő) felületére függőleg esnek , ’s csak az igen nagy hegyek szomszédságában (húzatván ezen hegyektől is félre) hajlanak el igen keveset ettől az iránytól. A’ tenger vize húzódik a’ holdtól ’s innen van fel-feltolódása, a’ tengerjáték. Az égen a’ legkisebb mozgás változásait az attractio törvényeiből pontosan ki lehet előre számlálni.
Már a’ görög természettudósok említették az attractiót. Copernicus és Tycho felvevék azt. De Kepler széles és mély elméje bátorkodott legelőször állítani, hogy ez az erő minden testekben közönségesen megvan. Cartesius minden titkos erőket megvetvén, ezt is igyekezett a’ természeti tudományból kiküszöbölni. De Newton vissza tette ezt az ő örökös jusaiba ’s törvényeit meghatározta: Philos. naturális principia mathematica. Nem különben gothai astronomus, major Zách (hazánkfija), a’ függő ónnak a’ hegyek miatt való eltéréséről: "L’attraction des montagnes sur le fils a plomb, Avignon 1814. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Azimuth, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 516. "...arab eredetű szó az astronoiniában, jelenti 1) azon függő kerek (cirkulus venticalis) negyedjét, melly valamelly csillagon keresztül gondoltatik; ez értelemben vétetett az Araboknál; 2) azon domború szeglet, meliyet az elébb emlitett kereknegyed a’ helybeli déli körrel formál, avagy, a’ mi egyre üt ki, a’ helybeli látkörnek azon darabja, melly ugyan azon kereknegyed és a’ déli linea között fekszik; ez értelemben vétetik most áltáljában az astronomusok által, és leginkább a’ déli sarkponttól fogva a’ nyugoti tájon keresztül 360 grádicsig számoltatik egy húzómban, holott némellyek csak 90 grádicsig viszik a’ számolást, majd a’ déli majd az éjszaki pontnál kezdvén azt.
Legegyügyübb eszköz az alanti csillagok azimuthjai mérésére a’THEODOLIT (l.e.); áltáljában pedig egy merő tengely körül forgó oszlop, két kerekkel öszvekötve, mellyeknek egyike a’ csövet tartja és mint az oszlop tengelye függőleg áll , a’ másik pedig az oszloppal derékszeglet alatt, azaz, vizirányban fekszik; ezen helyeztetésben az első kerek (circulus verticalis) függőnek, a’ második (circulus azimuthalis") fekvőnek neveztethetik." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Babiloni órák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 519. "...a’ chronologiában így neveztetnek mind a’ nap, mind az éj tizenketted részei, napvirradttól napvirradtig folyvást, egytől huszonnégyig számlálva. Ezeknek a’ mi nálunk szokásban lévő (európai, azaz, éjféltől délig, déltől ismét éjfélig számolt) órákkal való öszvehasonlitására következendő regula szolgál: a’ tudva lévő babyloni órák számával őszre kell adni az épen elébbeni éj fele hosszát; ha a’ summa 12 óránál kisebb, ugyan ezen summa reggeli órájink számát fogja jelenteni; ha a’ summa nagyobb 12 óránál, de kisebb 24-nél, vonj ki belőle 12 órát, és a’ mi lenmarad, délutáni órájinkat fogja előmutatni; ha pedig végre az említett summa 24 óránál többre ütne ki, vess elbelőle 24 órát, és a’ mi fenmarad, a’ következendő éjnap reggeli órájit fogja európai mód szerént előállítani.
Az itt szóbanforgó éj fele hosszára való nézve szükség megjegyezni, hogy ezt azon clima szerént kell meghatározni, melly alatt a’ babyloni órák adatnak; különben hibás lenne az öszvehasonlitás. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Baco (Roger), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 523-526. "...erős lelkű és mind mély, mind tágas tudományu Franciscanus barát Angliában. Született régi és tekintetes famíliából származott szüléktől 1214 Ilchesterhez közel Somerset vármegyében. Oxfordból, a’ hol tanulását kezdte, annak folytatása végett Parisba költözött, melly város már akkor is Musák főlakhelye vala. Innen 1240, az istenes tudományokból doctori kalappal felékesítve, tért vissza hazájába ’a némelly irók bizonysága szerént ekkor, mások szerént pedig még Francziaországban öltözött fel szerzetes ruhába. Oxfordban telepedett le ’s az ottani főoskolának legdicsőbb tagja lőn. Nyomtatásban kijött munkáji im következnek: [...] a’ látás természetéről, a’ sugárok törése következéseiről az égi tüneményekre, ’s haszonvételeiről a’ földi tárgyakra való nézve sok uj tulajdon gondolati voltak.
A’ csillagok világításról Aristoteles vélekedését megvetette, ’s helyette Averroesét fogadta el, melly semmiben sem különbözik a’ nagy Eulerétól. Jeles esmereti voltak a’ tükrökről, az ezek által véghez vitethető sikerekről és játékokról (ezek között különösen a’ setét, szobáról, camera obscura), a’ nagyitó, gyújtó és messze látó üvegekről; im szavai: [...] Különös emlékezetre méltó végre, hogy B. R. Július Caesar kalendáriuma fogyatkozásit nem csak észre vette, hanem annak ki igazítása módja felől is helyesen gondolkodott; egy általa megjobbított kalendárium mai napig fen van Bodley könyvtárában; sőt Hutton doctor Jebb után azt meri állítani, mintha a’ XIII. Gergely pápa által elfogadott kalendárium kiigazítása módja, melly közönségesen Lilio Aloysnak tulajdoníttatik, nem egyébben különböznék a’ Bacóétól, hanem abban, hogy ez a’ jobbítást Kr. születése idejétől kívánta kezdetni, ama’ pedig a’ nicaei egyházi gyűléstől. ..." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 582 p. Csillagászat: 19 szócikk, amelynek többségét (11 tétel) Tittel Pál a Budai Csillagvizsgáló igazgatója, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, a Magyar Tudós Társaság (mai nevén Magyar Tudományos Akadémia) rendes tagja írt. Egy szócikk Almási Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjától származik. Egyet pedig Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja írt. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között ebben a kötetben 2 esetben megjelenő bb rövidítést nem sikerült feloldani. 4 esetben a szerzőség nem volt feltüntetve a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bailly (Jean Sylvain), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 13-16. ...rendkívül dicső franczia astronomus és literátor. Szül. Parisban Sept. 15. 1736, mh. ugyan ott (guillotine által) Nov. 11. 1793. Atyjának szándéka ellen, ki jeles (nemzetségébenmár negyedik) képiró lévén, fiját ezen sorban ötödiknek szerette volna látni, a’ tudományok ösvényét választotta. Először a’ szép tudományokra adta magát, nevezetesen a’ költői mesterségre; szomorú játékokban tett próbájit Lanoue jóknak találta ugyan, mindazáltal nem javaslotta, hogy az ifjú B. ezen pályát folytassa. Lejeuneux kisasszonynál, ki szinte képeket irt, La Caille tisztes esmeretségébe jutván, az astronomiára forditotta minden figyelmét, melly czélra ugyan ezen főtisztelendő férjfinál jobb vezérre sehol sem akadhatott volna.
La Caille Ephemeriseinek VI-dik darabjában dicsérettel emlékezik felőle egy (a’ hold vizsgálati számba vételét tárgyazó) munka miatt, mellyet B. az ő tanácsára válalt fel, és 1762 végre hajtván, a’ párisi academiának bemutatott. A’ következendő esztendő elején (Jan. 29. 1763) az academia tudományos osztályába (jneademie des sviences} felvétetni méltónak találtatott; ugyan ezen esztendőben jött ki azon munkája, mellyben dicsőült mesterének utolsó két esztendei (1760 és 1761-iki) csillagvizsgálatit vette’számba, ez által B. igen becses szolgálatot tett az astronomiának, a’ veszélytől megőrizvén ’s közhasznúvá tévén olly nagy áru kincset; melly t. i. La Caille drága életébe került. [...] Főmunkájának (Histoire de l’ astronomie") első kötete 1775, a’második pedig és harmadik 1779 jött ki. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bairam (vagy a’ mint sokan irják, Beiram) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 16-17. ...a’ Törököknél és Persáknál közös nevezete azon két innepnek, mellyeket a’ Moslemek esztendőnként ülni szoros törvény által köteleztetnek; különbségnek okáért egyik nagy, a’ másik kis Bairam nevet visel. A’ nagy Bairam, melly egy 30 napi sanyarú böjt (RAMASAN, l. e.) után következik, azért is az Araboknál id el-fitr, azaz, böjtbontónak neveztetik, mint nálunk a’ Húsvét, örvendetes és engesztelő innep ’s folytában három napig tart; [...]
A kis Bairam, arabul id el-nahr vagy id el-kurban, azaz, áldozó innep, amaz után 69 nappal később következik, estvétől estvéig tart, és a’ mekkai bucsujárást zárja be: ekkor minden tehetős Moslem egy juhot öl le az Isten nevében, vendégeskedik és azt, a’ mi vendégeitől felmarad, a’ szegények közt osztja ki. A’ török kalendáriumban amaz innep a’ tizedik hónap (schewwal) 1, 2, 3-ik, eme’ pedig az utolsó hónap (Dsu-l-hedsche) 10-ik napjához lévén rend szerént kötve, 30 török év elfolyása alatt az esztendőnek mind a’ négy részeit bejárja egyik is, másik is, és hétszer harmincz, azaz, 210 török év múlva ugyan azon hónapi ’s héti napra kerül vissza. A’ kis Bairam Hadschal-Ekber-, azaz, legnagyobb innepnek neveztetik, valamikor Péntekre (törökül Tsumej) esik." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bayer (János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 130. ...német ügyvéd és, a’ mi ritka tünemény, egyszersmind csillagvizsgáló. 1603 végzette, "Uranometria" név alatt hires munkáját, mellyben az egész csillagos eget táblákra metszve adja elő, főképen, a’ mint maga mondja, a’ tanulók számára, kiknek könnyebb égi atlast magokkal hordozni egy helyről máshova utazván oskolába, olcsóbb is megszerzeni, semmint égi golyóbist. Két ujitás által jelelte ki magát B. ezen munkájában. Először, minden csillagot görög vagy latán betűvel jegyezvén meg , melly gondolatját az astrononiusok többnyire azonnal elfogadták, és noha későbben Hevelius (l. Uranographiae pag. 6.) igen ellenzette, mai napig követik.
Másodszor, olly helyeztetésbe rajzolván le az égi képeket, a’ mint azok az ég belső szilién egy arcczal éjszak felé fordult nézőnek látszanak, azaz, ellenkezőleg valamennyi régi csillagvizsgálók szokásával, kik az égi képekről mindenütt ugy beszélnek, a’ mint azokat az ember a’ golyóbis hátán kívülről (szinte az éjszaki sark felé fordulva) nézi: ennekokáért, a’ melly csillagot a’ régiek jobb oldalra tesznek, b. balra teszi és viszont; ezen ujitás ellen is haszontalan kelt ki Hevelius. Flamsteed, Bode és egyebek Bayert követik az égi képek rajzolásában. A’ mi a’ csillagok elnevezését illeti, nem a’ betükkel való gondolatban áll az ujitás, hanem azon rendben, a’ mint azokkal B. élni kezdett, ’s most altaljában az astrononiusok élnek, t. i. a’ melly álló csillag valamelly képben legtündöklőbb az első görög betűvel, alphával, bélyegeztetik. ..." [HAI.]

Berenice (görög), győzedelemhozó. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 201-202. "... Igy nevezek 1) Nagy Mithridatesnek, a’ ponti királynak, hitvesét. [...] 2) Ezen nevet viselé neje Heródesnek, nagybátyjának, atyja, a’ nagy Agrippa, részéről, kinek közbenjárására amaz Claudius császártól Chalcis királyává tétetett, de nem sokára megholt. [...]
3) Így hitták Ptoleinaeus Evergetes nejét is, ki férjét rendkívül gyengéden szerété, ’s midőn ez Syriába menne hadjával, fogadalmat tőn, hogy haját az isteneknek áldozza, ha Evergetes szerencsésen térend vissza. Megtörtént, B. lemetszé, fürtjeit ’s Venus templomában az isteneknek áldozá fel azokat. Nem sokára elvesztek a’ feláldozott fürtök, ’s Conon astronomus azon hirt terjeszté el , hogy az istenek csillagokká változtatták. Onnan neveztetik a’ 7 csillag, az oroszlány farkához közel, Berenice hajának." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bernoulli, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 219-225. "...neve egy a’ maga nemében példa nélkül való baseli famíliának, mellyből t. i. egy század lefolyta alatt nyolczan jelelték ki magokat éles elméjek, sokféle uj találmányok és becses munkájik által (részszerént ugyan többféle tudományokban is , de főképen) a’ mathesisben. Im következnek egyenként koruk rendjében: 1) Jakab , az itt szóban forgó nemzetséges disz alapitója , Miklósnak , a’ ki a’ baseli nagy tanács tagja vala, Schönauer Margittal nemzett legidősb fija, szül. Decemb. 27. 1654. [...] 18 eszt. korában, meg tudott fejteni egy az időben elég súlyos chronologiai kérdést, melly által az arany-, nap- és adószámból a’ folyó esztendő száma kerestetik (l. KEREK SZÁM).
Astronomia levén titkos tanulásának, egyik tárgya, Phaeton képét választotta magának czimerül, a’ mint ez a’ nap szekerét kormányozza, illy körirással "Invito patre sidera verso" [...] Kezdetben egy tanitó intézetet (Collegium experimentále physico-mechanicum) emelt fel, mellyhen nagyszámú honi ’s külföldi hallgatóji voltak; egyszersmind két munkát bocsátott közre: egyiket az üstökös csillagokról, mellyekről azt tanította, a’ mit Seneca , hogy azok örökös égi testek; a’ másikat pedig a’ lég nehézségéről (de gravitáte aetheris). [...]
B. János [...] 2 eszt. múlva a’ "Journal des Savans" nevű híres folyó irás szinte január, kötetében közöltetik rövideden azon mód, melly szerént a’ legrövidebb ideig tartó szürkület napját meg lehessen határozni, a’ hol B. János azt a’ vallást teszi, hogy ezen kérdés megfejtésében bátyjával együtt öt esztendeig foglalatoskodott sikeretlenül [...] 7) János, III. (B. János, II. legöregbik fija), a’ petersburgi, stockholmi, londoni és bolognai tud. társaságok tagja. Szül. Basel an Nov. 4. 1744, mh. Berlinben, mint az ottani academia mathematica osztály igazgatója, Jul. 13. 1807. Tizenhárom esztendős korában, midőn phil. magister lett, egy értekezést irt a’ himlőoltás történetiről. Esztendő múlva a’ bölcselkedésből doktordiplomát nyert, és midőn 19 esztendőt ért, II. Fridrik királytól berlini astronomusnak neveztetett. 1767 vette által az új observatoriumot. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bessel (Fridrik Wilhelm), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 238-239. " ...1810 olta königsbergi csillagvizsgáló és nyilván való tanítója ezen tudománynak ugyan ott. Szül. Jul. 22. 1784 a’ westfaliai kerület fővárosában, Mindenben. 15 eszt. korában egy brémai előkelő házhoz állott be kereskedőinasnak. Itt alkalmatossága lévén a’ tengeri hajókázás mesterségének hasznos voltát közelről tapasztalni; kívánsága jött azt tudományos részéről is kitanulni, ’s ez utón természetesen az ég tudományának tanulására vezettetett, melly amannak alapja és anyaforrása. Tanulásában olly rendkívül váló kedvet és szorgalmat mutatott, hogy értelmes principálisa méltónak tartotta, felőle OLBERS Wilhelmmel (l. e.) szólani, ’s ha nevendéke netalán magasabb sorsra termett legyen, ítéletét kikérni. [...]
1804, azaz, 20 esztendős korában lépett fel legelőször B. a’ tudós világ szinére , olly munkával, hogy azt dicső hazánkfija, báró Zách Ferencz, tökéletesen hasonlónak ítélte egy 45 esztendős hires franczia astronomuséhoz, meily a’ párisi academiától jutalmat nyert volt. Tiz hónap múlva (Septemb. 1805) olly kérdést fejtett meg, mellyel maga Euler Leonard nehéznek talált. ..." [HAI.]

Bissextum, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 272. "...tulajdon neve Februarius 24. napjának a’Julius Caesar által rendelt szökő esztendőkben, mellyet mi Mátyás ugrásának szoktunk nevezni köz beszédben. Ideler szerént (Handbouch der techn. Chronol." II. 129.) bissextus elejénte egyedül szökő esztendőt jelentett és az elébb emlitett értelemben, bissextum helyett, csak Kis Dienes (Dionysius Exiguus) ideje olta fordul elő; bissextilis pedig, mellyel a’ később koru chronologusok mind bissextum, mind bissextus helyett széltében élnek, nem romai (barbarus) szó! ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bode (Elert János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 295-296. "...k. astronomus Berlinben, a’ burkus veres sas és orosz Sz. Anna 2 osztálybeli rend keresztes vitéze ’s több tudós társaságok tagja, szül. Hamburgban Jan. 19. 1747. A’ mathesishen, melly tudomány iránt korán kedvet mutatott, atyja és Büsch János György voltak mesterei. A’ tudós világgal egy, Aug. 5. 1760 történt napfogyatkozás alkalmával irt kisded munka által esmertette meg nevét.
Tetszésre találván, nagyobb munkákra kapott ösztönt ’s már 1768 adta ki először ama’, talán valamennyi astronomiáról szóló könyvek közt legesmeretesebb ’s kapósabb munkáját: Anleitung zur Kenntniss des gestirnten Himmels, melly a’ tudománnyal egyetemben bővülve ’s tökéletesedve kilenczszer (utoljára 1822) jött ki mindöszve ’s számtalan olvasójival különösen megkedveltette az égi tudományokat, sőt most is kedvelteti nem csak Németországban, hanem mindenütt, hol a’ németnyelv esmeretes. [...] 1776 esztendővel kezdődött a’ világszerte esmeretes berlini évkönyv (Berliner astronomisches Juhrbuch), ettől fogva az 1829 avagy 54 darabig Bode adta vala azt ki; ..." [HAI.]

Bolygás (vagy bolgás). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 316. "...a’ planéták valóságos mozgásában azon rész, melly azoknak egymás iránt való viszonos erőlködésekből származik. Deák neve: perturbatio, melly egy vagy két betű toldalékkal csaknem valamennyi pallérozottabb nemzetek nyelvére általment." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bootes ([...], ökrész), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 353. "...görög neve egy éjszaki csillagzatnak, melly a’ gönczölszeker szomszédságában fekszik, ez után forog és egy benne szép tűzzel ragyogó csillag (arcturus) vezetékén igen könnyen fel találtatik. Más régi görög neve arctophylax, azaz medvész vagy medvepásztor. Ezen csillagzat eredetéről többféle meséket lehet olvasni. A’ legszebbiket fogjuk itt egyedül elbeszélni. Hemippus szerént (Hyginusnál) Philomelus és Plutus tesvérek valának, Jasion és Demeder (Ceres) fijai. Plutus gazdag, de szívtelen testvér, semmit sem juttatott vagyonjából Philomelusnak. Ez tehát, hogy élhessen, mindenét odaadja egy járom ökörért, feltalálja a’szekeret és szántás-vetéssel keresi kenyerét.
Fija hasznos leleményeit csudálván Ceres, azoknak örök emlékezetére képét, a’ mint a’ földet szántja, a’csillagok közé helyezteti. Schiller Sz. Sylvester, Schickard Nimród képével, Weigel pedig a’ svéd hármas koronával akarták a’ hajdani pogány eredetű képet felcserélni." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Borda (János Károly), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 356. "...nagyérdemű térmérő és természetvizsgáló. Szül. Maj. 4. 1733 des Landes vármegye Dax nevezetű városában-, megholt Parisban Ferbruar. 19. 1799. Többféle becses találmányi közül, mellyeket Lalande astronomiai könyvtárában a’ 818 lapon és Delambre különbféle munkájiban olvasni lehet, itt csak egyet hozunk fel. Mayer Tobias már 1750-1752 módját találta, miképen lehessen egy kisded, azért is könnyű ’s olcsó eszközzel (goniometer-nek keresztelte) mindennemű szegleteket olly pontosan, sőt pontosabban megmérni, mint elébb sokkal nagyobb, nehezebb ’s drágább szerszámokkal.
Ezt az igen elmés, de senkitől haszonra nem fordított leleményt felfogván, Borda 1786 Lenoir által egy kereket készíttetett, melly Francziaországban Borda sokszorozó kerekének neveztetik és 1787 olta, a’ midőn a’ franczia gradicsmérés alkalmával legelőször tétetett vele próba, mindenütt, vízen szárazon, gyakorta alkalmaztatott. Mind magát az eszközt, mind az azzal való bánásmódot bőven leirta Delambre (Base du Syttéme metrique décimale, II. 1620.)" [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Boscovich (Roger Jósef), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 368-370. "...megkülönböztetett érdemű astronomus és opticus, szül. Maj. 18. 1711 Ragusában, a’ hol 14 eszt. korában a’ Jesuiták szerzetébe állván, csak hamar ugy kijelentette magát, hogy előljáróji által méltónak ítéltetett, kit, mint nagyra termett ifjút, további tanulás végett a’ romai collegiumba küldenének. B. tökéletesen megfelelt előljáróji várakozásának; mert már 1736 olly értekezést irt ide viaculis tolaribui), mellyben ezen astronomiai kérdést: "Három külön időbeli helyeiből valamelly foltnak a’ napban ennek tengelye körül való sergését kinyomozni" Lalande itélete szerént ("Bibliogr. astrónomique 402) mindenek előtt, Delambre szerént pedig ("Hist. d’ astron. du XVIII. siécle. 144) mindenek közt legékesebben fejtette volt meg. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bradley (James), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 400-402. "...greenwichi kir. astronoinus, a’ londoni, párisi, berlini, petersburgi és bolognai tud. társ. tagja. Szül. Glouchester megye Shirnborn nevű helységében 1692 (hava napja nincs tudva), nih. Jul. 13. 1702 Chalfordban, ugyan azon megyében. [...] Azonban Pound James (anyja testvére, az astronomiában haszonnal forgott férjfi) példája és oktatása által az égi tudományokat megizelitvén, ’s ez irányban csak hamar kinyilatkoztatott ügyessége miatt gróf Mackelsfield, Newton és Halley előtt kedvet találván, 1721 a’ Keil John halála által megüresedett astronomiai tanitószékre Oxfordba hivatott; ennekokáért papi tisztjéről lemondott ’s magát teljességgel a’ csillagos ég szolgálatjára szentelte. [...]
A’ sugártévesztést illető leleményét már 1728 nyomtatás alá adta; a’ nutatiónak is nyomába jutott nem sokára, és 1737 némelly franczia tudósokkal is közlötte vizsgálatit ’s gondolatit; mindazonáltal csak 1747 fejezte be ’s 1748 tette sajtó által közönségessé találmányát. ..." [HAI.]

Breguet (Ábrahám Lajos), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 425. "...a’ franczia királyi hajóssereg óramivésze, a’ tudományok academiája, a’ Bureau des longitudes, a’ nemzeti szorgalmat serkentő társaság, a’(mesterségek és manufacturák kir. tanácsa ’s a’ becsületrend tagja, szül. Neufchatelben Jan. 10. 1774; az óramivészséget, mechanicát és physicát ’sat. sok hasznos találmányokkal, millyenek a’ kettős astronom. órák, kettős időmérők, tengeri órák, sympatheticus függelegek, ollyan órák, mellyeket nem szükséges felhúzni, ha csak néha hordatnak, az ércz hévmérők ’sat. tökéletesítette. A’ telegraphokat megjavította. Fija az atyjától felállíttatott mechanicai és physicai tökéletesítések nagy manufacturájában, Parisban, a’ szép, uj év hasznos iránt szintazon izléssel bír, mint ez.
Ezen feltalálót becsüli Anglia is, mint az ujabb kor egyik legtündöklőbb mathem. geniejét." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Bruno (Giordano), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 452-453. "...egy eredetiség, költői erő és merész speculatio által megkülönböztetett philosoph a’ 16 százban; szül. e’ századnak közepe táján Nolában Nápolyorszagban, [...] a’ velenczei inquisitio 1508 [! 1592] megfogatá és a’ romai inquisitiónak általadá, melly őt két évi [! hét évi] fogság és tanításinak visszahuzására való hasztalan várakozás után, mint apostatát, eretneket ’s a’ szerzett fogadástól elszakadtat, Febr. 17. 160O megégetteté. [...]
Hogy az Isten neki a’ világ lelke, a’ világ pedig egy élő organismus vala, még azt megbocsátották volna neki időkorosi, de már azon consequent állítása, hogy a’ világ végetlen és megmérhetetlen, ’s tanítása a’ világok többségéről, olly időben, mikor az uj ’s ő tőle egész buzgósággal elfogadott kopernicusi systema minden oldalról ostromoltatott vala, szükségesképen véteknek tartatott. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bugge (Tamás), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 470. "királyi csillagvizsgáló Kopenhagenben, a’ hol született Oct. 12. 1740 ’s mh. Jan. 15. 1815. Tudománya által vízen szározon sokféle hasznot hajtott volt hazájának; minekokáért ott emlékezete állandó becsben maradt. Midőn a’ franczia resp. azon együgyű, és valóságos méréseken épült mértékrendet készítette, mellyel a’ franczia nemzet most él , és annak közönségessé tételét czélozván, csak nem valamennyi kormányszékeket megkért, hogy küldenének értelmes embereket Párisba, kik annak helyes és hasznos voltát megítélvén, bebizonyíthatnák, a’ dán király követe B. volt.
Azon kellemetes olvasású könyvön kívül, mellyben ezen követsége környülállásit leírja, még ezek maradtak fen tőle: Obsiervationes astronomicae annia 1781, 1782 et 1783 institute in observatorio regio Havniensi etc. Havniae 1784 4. De Forste Grunde til den sphaeriske og theoretiske Astronomie, 1790 ’sat (Németre fordítva Altona 1816). - A’mathesis eleveiről 1797 3 köt. - A’ dán föld. képeket illető mérésekről irt könyve kiváltképen dicsértetik." [HAI.]

bb.: Cagnoli (Antonio), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 526. "...astronomus, a’ franczia nemzeti intézet ’s több tud. társaságok tagja, a’ tudom. olaszországi társaságának elölülője, szül. 1743, Zante szigetén, veronai nemzetségből. Követségi titoknok volt Parisban Zeno Marco mellett; de egykor Saturnust látá a’ csillagőrtoronyból, ’s azon pillantat olta inkább vonzotta az égtudonmány, mint a’ diplomatica. 1780 megszerzé a’ szükséges műszereket, ’s haza térvén 1785., veronai lakjában observatoriumot állita fel. A’ Francziák 1798 feldúlták őrtornyát, ’s C., noha megtérítették kárát, eladta műszereit, mellyek a’ Brera-toronyba Milanóba vitettek, hova ő mint astronomus követte azokat. Milánóból Modenába ment, mathesist tanítani a’ katonai oskolához. 1814 visszatért Veronába, hol két év múlva megholt.
Az égtudományt meggazdagitotta egynémelly felfedezésekkel. Munkaji között becsültetik: "Notizie astronomiche adat. all’uso commune" (Modena 1802) és "Trigonometria piana e sferica" (2. k. Bologna 1804)." [HAI.]

bb.: Caille, (Nicolas Louis de la), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 526-528. "...szül. Rumignyban, közel Rosoyboz Thiéracheban, Mart 15. 1713, a’ lisieuxi collegiumban tanult ’s papi életre szándékozott. De ugyan ezen időben az astronomia is magára vonta figyelmét. C a’geometriai szellemet áltvivé a’ scholastica philosophiába, sőt a’ theologiába is, mellynek nyelvét meg akará változtatni ’s thesiseit Euclides, kedvenczirója, módjára előadni. Nem sokára végképen lemondott a’ theologiáról. Cassini és Maraldi baráti lettek, ’s vélek közösen vette fel Francziaország partjait Nantestől Bayonneig. E’ munkában kitűnt pontossága ’s ügyessége méltóvá tették, részt venni a’ délvonal (meridianus) mérésében, mellyel most kezdenek foglalatoskodni.
April 30. 1730 kezdett e’ nagy munkához ’s azon évben mind elvégezte a’ háromszegeket Paristól Perpignanig, [...] Geometriát, astronomiát, mechanicát és opticát tárgyazó munkáji, mellyek kevés év alatt következének egymás után, bizonyságul szolgáltak, milly szorgalommal vitte mint tanító hivatalát; ’s "Epheinerisei," számos és fontos értekezései, mellyeket az academia emlékirási közé iktatott, a’ nap- és holdfogyatkozások kiszámolásai Krisztus születésitől 1800-ig, mellyek az Art de vérifier les dates első kiadásában vannak lenyomtatva, tanuji azon buzgóságának, mellyel az astronomiában dolgozott. [...] 127 éj alatt mintegy 10000 csillagnak állását csak nem hihetetlen sebességgel és pontossággal határozta meg C. ..." [HAI.]

K. J. [KIS János]: Callisto, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 542. "...Diana Nymphaja, Lycaon arcadiai király leánya. Jupiter megszerette ’s azért a’ féltékeny Juno medvévé változtatta. Utóbb Jupiter által a’ csillagok közé tétetett, hol most is nagy medve nevet visel." [HAI.]

ORMÓS József: A’ nap veszteg-állásának első erős megmutatása. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. Iső Negyed Mártziusz Harmadik Kötet pp. 222-224. "Igen-is, a’ nap veszteg marad mindenkor, mivel saját fényével ragyog; már pedig minden saját fénnyel biró testek állanak, eleven példák reá az úgy nevezett álló-csillagok, mellyeknek számok sok ezerre telik,... Ellenben a’ földet mozgásban állitom lenni: mivel saját fényével nem bir; már pedig minden kölcsön sugárokkal ragyogó testek örökké útban vagynak, mellyre kész bizonyságok az úgy nevezett bújdosók, és a több százakra felmenő, már eddig ösmeretes üstökösöknok állhatatlan tévelygései." [SRG.]

KÖRMENDY Camill: Eszmélkedés a’ Világról. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. IIIdik Negyed Juliusz Hetedik Kötet pp. 545-554. "A’ szüntelenül munkálkodó emberi észnek nem lehet gyönyörüebb, és felségesebb foglalatossága, mintha a’ mindenségnek legcsudállatosabb titkaiban elmerülve eszmélkedik; gyengék ugyan testi érzékeink, de ha a’ csillagos égre vetjük szemeinket, lelkünk elbájolva csudálja azon véghetetlen tábort,..." [SRG.]

BALAJTHY Jó’sef: Találmányok és felfedezések. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. IVdik Negyed Deczember Tizenkettedik Kötet pp. 909-944. "...ég-vi’sgálás (Astronomia) p. 912.; 420-ban Pármenides vólt a’ legelső, a’ ki a’ földet golyóbis formának vagy gömbölyűnek állította lenni. 360-ban Pytheas (Marsíliai) adta ki az Ekliptika görbeségéről való legelső fundamentomos észrevételeket. p. 915.; 45-ben Julius Caesar osztotta az esztendőt, Sosigenesnek egy Egyiptomi Mathematicusnak segedelmével 365 napokra, p. 916.; 135-ben az Astrolabiumot, mellynek feltalálója nincs tudva, már Ptolemaeus esmerte. 250-ben egy Armoricumi vagy Bretagnei Szerzetes, Gvinclan, a’ Nap’ és Hóld’ járásáról irt esztendőnkint egy kis könyvet ezen czim alatt: Diago non al Manach Gvinclan, az az: Gvinclan Szerzetes’ jövendölései. Ezen időtől fogva élnek, a’ Kalendáriom név helyett, az Almanach névvel. p. 917.;
1472-ben a’ legelső Csillag-vi’sgáló torony, Magyar-országban állitatott fel. A’ Párisi 1664-1672-ben a’ Greenwicki 1672-ben p. 929.; 1570-ben Tycho de Brahe készítette a’ legelső Sextánst. p. 934.; 1582-ben jobbította-meg XIII. Gergely pápa a’ Kalendáriomot... p. 935.; 1590-ben Jansen Zachariás Middelburgi pápaszemtsináló találta-fel a’ Telescopimot. p. 935.; 1600-ben Gvido Ubaldi, a’ ki előtt Dürer Albrecht ezen tekintetben nevezetessé tette magát, mélyebben ereszkedett a’ meszszelátó-cső (perspectiva) alapja’ vi’sgálásába,... A’ legrégibb meszszelátócső-festő a’ Görögök köztt Agatharchus vólt, a’ ki egy időben élt Aeschilussal. A’ meszszelátó-csőt Anaxagoras (Aeginai) irta-le legelőször." pp. 935-936. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 6. p. 47. Bécsben jan. 7-én este 6 órakor éjszaki fény látszott. 7 óra tájban volt a legerősebb, 10 órakor elenyészett. Pozsonyban is látták. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 7. p. 55. Bahnban (Pomeránia) 1830. dec. 11-én este 10 órakor éjszaki fény láttak, reggel 2 óráig. [SRG.]

Természeti tűnemények. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 8. p. 63. Üstökös 1831 elején.; Sarki fény "Orosz, Lengyel, Német és Tscehországokban, Magyarország felső részein és Pest-Budán" 1831. jan. 7-én. [SRG.]

Berenice’ haja. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 15. pp. 118-119. "Berenice, Evergetes Ptolomaeus’ felesége, azt fogadta volt, hogy szép haját az Isteneknek fogja áldozni, ha azt a szerentsét megadják neki, hogy táborozásban lévő férjét ismét megláthassa." Berenice levágatta a haját és elküldte a templomba. Ptolemaeus hazatérve mérges lett ezért és kereste felesége haját, ami eltűnt a templomból. Conon udvari csillagász, hogy mentse a helyzetet, felmutatott az égre az Oroszlán csillagképben megmutatott 7 csillagot, hogy ott a királyné haja. A csillagászok ezen csillagzatot azóta is "Berenice’ hajának nevezik". [SRG.]

Kő-esső. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 17. p. 133. 1803. ápr. 25-én nagy területen tüzes és kénkő-bűzt árasztó kövek hullottak Franciaországban 1 óra tájban. Ágyúlövéshez, puskalövéshez, doboláshoz hasonló hangok kísérték. Biot beszámolt az eseményről a Párisi Akadémiának. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 19. p. 151. A berlini Voss szerint az éjszaki fény nem jelent háborút. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 22. p. 176. 1831. febr. 26-án este 6 óra után igen nagy holdfogyatkozás volt Pesten, "melly a’ Kalendáriomokban nints feljegyezve". [SRG.]

Tudományos dolgok. Tudományos Gyűjtemény 1831. VII. kötet, 15-dik esztendő Folyamat. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 3. Nro. 19. pp. 147-148. Holéczy Mihály értekezése az üstökösökről. [SRG.]

Levegői tűnetek. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 14. Nro. 22. pp. 171-172. "Aug. 7-ikéig tartott száraz idő alatt, különös világosságnak szemmel látó tanúi valánk éjtszakánként? Melly éjszak-nyugotról látszott eredetét venni. Aug. 4. ’s 5-ike között olly nagy volt a’ világosság, és olly tartós, hogy éjfélkor még olvashatni lehetett a’ közönséges betüket." Az Odesszai Kurirban írták ezt. Madridból aug. 13-án megerősítették a napok hosszabbodását és az éjszakai szokatlan világosság tényét. Szept. 9-én napfoltot észleltek. [SRG.]

Tudományos dolgok. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 24. Nro. 25. pp. 194-195. Tittel haláhíre. [SRG.]

V. [VÖRÖSMARTY Mihály]: Tittel halálára. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 24. Nro. 25. p. 195. [ZSE.]

Ritka tünet a’ természetben. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 28. Nro. 26. pp. 206-207. Sarki fény 1831. szept. 26-án Buda-pesten. 26-án naplemente után egy órával nagyon világos volt, ami a levegőnek nagy tisztaságától van. [SRG.]

Természeti különösségek. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő nov. 9. Nro. 38. p. 301. Palermóban 1831. aug. 21-én sarkifényt (?) láttak. Tűzgyulladáshoz hasonló fényeket észleltek, gomolyogtak a levegőben mintha forgószél kergette volna őket. [SRG.]

Mese. A’ nap és hold. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő nov. 23. Nro. 42. pp. 335-336. [SRG.]

Föld feletti számítgatás. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő dec. 24. Nro. 47. pp. 374-375. A Föld és a Jupiter összehasonlítása. [SRG.]

HABERLE [Károly:] Időjárásbeli Észrevételek. Januárius, 1831. 2. jegyzés. = Orvosi Tár 1. 1831. 1. köt. 1-3. füz. pp. 94-95. 1831. jan. 7-én este 10 órától éjfélig Pestről igen ragyogó éjszaki fényt láttak. A jan. 7-i sarki fényt Flittner János Liptó-vármegyei főorvos este 6 órától éjfél után 3-ig látta, részletes leírása szerint a fény legragyogóbb 9 óra fele volt. Levele szerint, amint mondják, jan. 12-én megint mutatkozott egy gyengébb éjszaki fény, s jan. 20-a reggel 4 és 5 óra között az éjszak-nyugoti ég több percig igen világlott. Ezeket többen látták. [KSZ.]

Az Üstökös Csillagról. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. II. köt. pp. 24-42. "Az Üstökös-csillag nem valami Meteor, vagy Gőztünemény, mint Aristoteles után sokan hitték a’, hanem valóságos Égitest és Planéta, noha a’ több planétáktól futására és természetére külömböző,... világosságot a’ Naptól költsönöz;..." [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Mesés vagy csudás születésű Emberek’ példáji. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. IV. köt. pp. 62-73. "Ha a’ Világ’ történeteinek mesés korába vissza megyünk, mindenegy nemzet’ történetében akadunk csudálatos esetekre, származásmódokra, rendkivüli tehetséggel felruházott emberekre, kik mindjárt fogantatásoknak vagy születésöknek csudás voltával is tették magokat tekintetbe a’ köznép előtt, magokat Csillagok’, Nap’, Istenek, folyók, hegyek és Ég’ fiainak adván ki,..." [SRG.]

HOLÉCZY Mihály: Egy gondolat az Üstökösökről. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. VII. köt. pp. 81-90. "Diezmann azokkal tart, a’ kik az üstökösök által majd teremtenek, majd rontanak világokat. ... ki volna tehát, a’ ki csalhatatlanúl előre megmerné határozni, hogy a’ jövő év pusztító üstököst hoz földönkre? nem vagyunk-e keresztények? nem tudjuk-e, hogy egykor ugyan bizonyosan vége lesz-e világnak, de mikor, azt senki sem értheti?" [SRG.]

Kihalt Tudósok ’s Írók. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. VIII. köt. p. 121. 1831. "Aug. 26. meghalt N. TT. Tittel Pál,... a’ M. K. Egyetemnél az Astronomia Professora, ... életének 47. esztendejében." [SRG.]

Előlépés. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. X. köt. p. 122. "Tisztelendő Edvi Illés Pál Ev. Prédikátor Úr,... Vanyolán Viselt Prédikátori hivatalt, mostan a’ Nemes-Dömölki Gyülekezettől választatott ugyan azon hivatalra,...mult Oct. 2. napján... be is állítatott." [SRG.]

V.: Tessedik Ferencz útazása Franczia ország déli részeiben. - Pesten Trattner és Károlyi könyvnyomtató intézetében 1831. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XI. köt. pp. 105-115. A Pic-du-Midi de Bigorre csúcs megmászása során írja: "Nyugodtunk egynehány pillanatig, egy kis lapos helyen ülve. Plantade, múlt századbeli csillag-vizsgáló, midőn e’ csucsra menne vizsgálatokat tenni (1741ben) eddig hatott elő. ... így kiáltott fel, "Istenem, be szép ez!" ’s szél ütötte meg, szörnyet halva rogyott le a’ földre." p. 108. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmértetés. [SRG.]

Külföldi Literatura. A’ Hinduk’ drámai Literaturája. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XI. köt. pp. 115-120. A drámában "A’ hold a’ csésze, mellyben Amrita, az istenek ambroziája tartatik. A’ nevekedés 14 napjai alatt a’ nap tölti meg, töltekor egy éjjel tisztelik az istenek a’ planétát, ’s a’ fogyásnak első napjától kezdve mindenik iszik belőle naponként egy kalát, mig a’ csésze végkép ki nem ürűl." p. 117. [SRG.]

Külföldi Literatura. A’ Hinduk’ drámai Literaturája. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XII. köt. pp. 99-105. A drámában holdfogyatkozásról ír "Mint Rahu’ torkából a’ hold kivétetett." pp. 102-103. [SRG.]

          1832.

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 568 p. Csillagászat: 25 szócikk, amelyből 9-et Nyiri István vagy más írásmóddal Nyíry vagy Nyiry Istnán természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja irt. Egy szócikk Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes tagjától származik. Egyet Galántai Jakab István drámaíró, műfordító, a Magyar Tudós Társaság levelező (1833) tagja írt. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között ebben a kötetben egy-egy esetben megjelenő bb és -t- rövidítést nem sikerült feloldani. 12 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

bb.: Cassini, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 49-51. ...régi nemes olasz nemzetség, az astronomiának nevezetes férjfiakat adott. 1) Giovanni Domenico, szül. Jul. 8. 1025 Perinaldóban Nizza mellet ’s Gemiában tanult a’ Jesuitáknál. 1644 Bolognába ment, hol felette sebesen haladt az astronomiában, ’s a’ tanács már 1650 neki adta ezen tudomány első tanitószékét az itteni egyetemben. [...] Cittadella Piavéban mulatott, midőn 1665 észre vette Jupiter tányérán azon árnyékokat, mellyeket holdjai vetnek reá, ha közte ’a a’ nap közt elmennek, ’s pontosan megkülönböztette azokat Jupiter tányérának foltjaitól; amazok a’ holdak mozgása theoriájának megigazitására vezeték; ezek által Jupiter saját tengelye körül forgását határozta meg. [...] 1668 adta ki Jupiter holdjainak ephemeriseit. [...]
Francziaország kereste az időben a’ külföldi tudósokat; Colbert meghitta Cassinit is ’s sikerült neki 1673 ezen tudós astronomust honjának örökre megnyerni. Kettőztetett buzgósággal folytatta uj hazájában kedvencztudományát ’s a’ Huygen észrevette Mercurius egy holdján kivül még négy holdját fedezte fel ezen planétának. Még elébb fedezte fel, véleménye szerént, az állatövfényt (lumen zodiacale). Megmutatta továbbá, hogy a’ hold tengelye nem áll függőlegesen az eclipticán, a’ mint hitték, ’s megesmertette a’ holdlibratio okait. Ezen mozgások törvényeinek meghatározása Cassini legnagyobb érdemei közé tartozik. [...] 2) Jaques, Domenico fija, szül. Parisban Febr. 18. 1677 ’s 17 eszt. volt, midőn az academiába jutott. Atyjával Olaszországba ment, beutazta azután Hollandot és Angliát ’s 1690 a’ londoni királyi társaság tagja lett. Astronomiai és physicai tárgyakról sok értekezéseit közlötték a’ párisi academia emlékirásai.
1717 hajtá végre Saturnus holdjai utjának eltéréséről ’s Saturnus gyűrűjéről szóló nagy munkáját. A’ föld formájának meghatározására czélzó munkáji tették közönségesen esmeretessé. [...] 3) César François (de Thury), az elébbinek fija, szül. Jan. 1. 1711 ’s nem volt még 22 eszt., midőn az academia tagja lett. Ennek irási közt tőle sokértekezés van, de egész szorgalmát nagyobb munkára forditá. Mamimba vették t. i. egész Frarcziaországnak geometrica leírását kiadni; Cassini egész Francziaország topographiai felvételére terjeszté ki e’ tervet, hogy minden hely távola a’ párisi délvonal- és ennek függő körétől határoztassék meg. ..." [HAI.]

Cassiopeia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 51. "...Cepheusnak, aethiopiai királynak, felesége, Andromedának anyja. Jupiter vele Atynmiust nemzette. (L. ANDROMEDA, PERSEUS.) Egy éjszaki csillagzat is Cassiopeia nevet visel." [HAI.]

K. J. [KIS János]: Castor és Pollux, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 56. "...a’ lacedaemoni királynak, Tyndarusnak, mások szerént pedig Jupiternek és Ledának fijai voltak. A’ mese ezt beszéli: Léda két tojást szült, az egyikbűl Pollux és Heléna, a’ másikból Castor és Clytaemnestra keltek ki. Polluxot és Helénát Jupiter hattyú képében nemzette Lédával, ’s ezek halhatatlanok voltak; Castor és Clytaemnestra pedig Tyndarustól származtak ’s halandók lettek. Ezen különböző származások mellett is a’ két testvér fiak elválhatatlan barátok ’s egyiránt nagy vitézek ’s hősök voltak. [...] A’ Dioscurok mai napon az égen a’ tizenkét égi jegy között tündökölnek ’s Ikereknek vagy Kettősöknek hivatnak." [HAI.]

J. [JAKAB István]: Chladni (Erneszt, Florenz Fridrik), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 179-180. "...szül. Wittenbergben 1756. Atyja Cbladenius E. M. az ottani törvénykarnál rendes oktató volt. Tudományba pályáját a’ grimmai herczegi oskolában kezdé, később pedig a’ törvénytanulmányokat Wittenbergben ’s Lipcsében gyakorlá ’s ezen utóbbi egyetemnél 1781 bölcselkedés, 1782 pedig törvények doctora lett. Atyja meghalván, abban hagyta a’ törvényeket s egészen a’ természet buvárságára szentelte magát, mellyre elébb is minden üres órájit forditá. Mint muzsikakedvelő (noha azt csak 19-ik évében kezdé tanulni) észre vette, hogy a’ hang theoriája a’ physica minden más ágainál sokkal elhagyatottabb, ’s e’ hijányt kipótolni legfőbb törekedése leve.
El is éré czélját, mert a’ mathesis és physica a’ hangmivészség tekintetében olly karba helyheték, hogy annak mind vizsgálódó, mind gyakorló részére nézve uj ösvényeket törhetett. [...] Tett ő nyomozásokat a’ levegői tüzes testek körül is, mellyek jeleneteinek, millyenek a’ láng, füst, csattanás, ’sat. kevés közök van az electrumi folyam jeleneteivel, mellyekkel azelőtt felesei éltettek. Ő tanultaki, hogy azon tünemények nem csupán földkörbeli, hanem cosmicus természetűek, ’s két remek munkájiban ("Über den Ursprung der von Pallas gefundenen, und anderer ihr änlichen Eisenmassen." Riga. 1794. és "Liter Feuermeteore" Wien 1819) igyekezett megmutatni 1., hogy a’ kő - és vasmassákról való beszédek nem költemények, hanem egy valódi természeti tüneménynek vizsgalatjai; 2., hogy ezen massák és meteorok földükkel nem rokonok, tűntem légkörünkön kívülről jőnek hozzánk (Vö. METEORKÖVEK). Mh. Ch. Breslauban April 3. 1827." [HAI.]

Chronologia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 225. "...időszámolás, azon tudomány, melly az IDŐT (l. e.) mint mennyiséget mérték alá veszi ’s ezen mérték különböző becsét és változásait előadja. Természeti, legjobb időmértékét adnak a’ föld ’s más égi testek forgásai, mellyekből az év, hónap és nap mértékei önkényt kifejlenek. [...] A’ polgári társaságokban már az első törvényadók magokénak esmerék e’ just ’s ők határozák meg az év, hónap és nap ’s más kisebb mértékek kezdetét és mennyiségét is (vö; KALENDÁRIOM); de mivel az nagyobb részént az égi testek még teljesen nem esmért, pontosan fel nem számolt forgásin alapult: különbözés támadt a’ polgári ’s természeti, vagy is igazabban szólván, csillágtudományi időszámolás között, ’s innen a’ Kronologianak történetire és csillagtudományira való felosztása. [...]
A’ történeti chronologiának tisztje előadni: 1) azon különböző évformákat mellyek különféle népeknél törvényadás vagy vallásszerzők által behozattak ’s megállapiítattak; 2) azon történeteket, mellyék különféle népeknél epochául azaz, hoszszab évsor kezdő pontjául választattak, például a’ jug a’ Hindusoknál, Seleucus aerája a’ Chaldausok- Syrusok- Persák- ’a Egyitomiaknál a’ világ teremtésé a’ Zsidóknál. Krisztus születése a’ Keresztényéknél; Mohammed futamlása vagy a’ hedsra a’ Mohammedanusoknál ’sat. [...] Útmutatást a’ csillagtudományi chronologiára astronomiai munkákban kell keresni; jeles az, melly Lalande "Astronomie"-je második kötetében áll (2d. kiad. 270... lap). Történeti chronologiára nézve, szemmel tartva mindég az elébbi neműt is, jeles kézi könyv a’ Gattereré: "Abriss der Ckronologie." Tetemesb munka az egészre nézve Idelertől: "Handbuch der mathematischen und techninchen Chronologie" (1. köt. Berlin 1825, 2-ik 1826)." [HAI.]

Cometa l. Üstökös csillag. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 301. Az utolsó 12. kötetben (Thaarup - Zwingli) nincs ÜSTÖKÖS CSILLAG szócikk. [HAI.]

Cook (James), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 360-361. "...világkörülevező, szül. 1728 Yorkshireb. Angliában. [...] 1759 lord Hawke azon hajónak, melly Venus általmenetelének szemlélésére a’ déli tenger szigeteire küldetett, hadnagyává és parancsolójává nevezte. Banks Jósef, doctor Solander, és más tudósok vettek részt ezen otaheitii útban, mellynek leirását Hawkesworth Cook és Banks kéziratiból adá ki. Bánása által hamar bizodalmokat nyeré az Otaheitiaknak, kiknél a’ Francziák kegyetlenkedése még emlékezetben volt. Venus áltmenetelének és Otaheiti geographiai fekvésének szemlélete legczélirányosabban hajtatott végre, ezenkívül az egész sziget körüleveztetett ’s más szomszéd szigetekkel felvétetett. ..." [HAI.]

Cosmicus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 383. "...a’ mi a’ világalkotmányra ’s napra különösen viszonylik, p. o. valamelly csillag a’ nappal egyetemben (cosmice) nyugszik el. - Cosmogenia, a’ világ támadásáról szóló tanítás. - Cosmologia , a’ világról áltáljában szóló tudomány." [HAI.]

Csillag, l. Veszteglő csillagok, Planéták és Világrendszer. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 449. A 9. (P - Python) kötet 354-355 oldalán található a PLANÉTÁK címszó. Az utolsó 12. kötetben (Thaarup - Zwingli) nincs VESZTEGLŐ CSILLAG szócikk (a Planéták szócikkben az "álló csillagok" kifejezést használják melyektől a "bujdósó csillagok világosságokat kapják". A VILÁGRENDSZER címszó a 12. kötet 292. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagabroszok, égabroszok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 449-450. "...az égtájékainak felületen való előállításai. Meg lévén határozva a’ csillagoknak az egyenlítőre (egyenes kelet és elhajlás) - ’s kivált az eclipticára (szélesség és hosszaság szegeletei által) való helyhetési: azokat a’ kerekég lépcsőjit, első ’s másodperczeit (gradjait, minutájit, secundájit) vonatok által előállító reczébe meg felelő helyeikre feljegyezni könnyű. Az első tudományosan meghatározott csillagrendet (catalogust) Plolemaeustól (Kriszt. ut. 130 esztendőről) bírhatjuk. Ő 1022 csillagnak helyét határozta meg 48 képben.
Azután Ulughbeigh Arab, még 1017 csillagnak helyét mérte meg; mellyeket később a’ 16-dik század utolsó feleben Tychö de Brahe 777 csillaggal szaporított; majd Kepler 280-nal és Halley 1677 a’ déli láthatárral pótolta ki azokat. [...] Bode nagyobb mappájiban 17,240 csillag van helyre téve. - A’ csillagzatkép ’s egyéb segédvonatok őszre zavarván a’ csillagok tiszta viszonyait, azon vonatoknak vagy igen véknyan kellene rajzoltatni mint, a’ Bodééban, vagy kettős nyomattal a’ csillagokat magokat is előállítani mint a’ weimariban, vagy ugyancsak kétszeri nyomással a’ figurákat veres vagy más színnel kellene nyomatni, mikor az égi tárgyak, a’ csillagok, magok fekete szint kaphatnának. Így tökéletesednének az égabroszok." [HAI.]

Csillagesmeret, l. Astrognosia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 450. A Tittel Pál által írt ASTROGNOSIA címszó az 1. kötet (A - Baco.) 450. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagidő, csillagnap, csillagív, (dies, annus astronomicus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 450. "...Azaz idő, míg ugyan azon veszteglő csillag a’ déli körbe jő csillagnapnak (dies, astronomicus) neveztetik, és igy ez az ugyan azon csillag delelése (culminatiója) kzött lévő idő mindég állandó. Ennek a’ csillagnapnak 1/24 része csillagóranak, ’sat. neveztetik és minden égnézési észrevételek illyen csillagidők szerént mennek, mert ezen állandó időközre legjobban lehet az órákat igazgatni egy részről, más részről ezeket az időket az egyenlítő gradjaira vinni könnyű, mert tudhatjuk, hogy egy csillagórában az aequatornak 15° gradja (= 360/24) egy csillagmiuntában 15’ aeqnatori minuta, egy csillagsecundában 15" aeq. secunda megy által a’ déli körön. ..." [HAI.]

Csillagmagyarázat, l. Astrologia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 450. A Tittel Pál által írt ASTROLOGIA címszó az 1. kötet (A - Baco.) 451-455. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagszaladás, csillaghullás (csillagtisztulás), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. "...a’ levegő felsőbb részeiben éjjel ki - kilövelett világoskodó tünemények. Régen, valamint még most is , a’ köz nép a’ csillagok tisztulásainak (mintha azoknak lehulló hamvai volnának) tartották ezeket ’s őszfelé a’ mezőkön reggel találtató kocsonyaforma darabokat (mellyeket tremella meteoricaknak is neveztek) ennek tartották; holott ezen kocsonyásodások, mellyekbe sok féligelemésztett békatagok ’s ikrák találtatnak, azt mutatják, hogy ezeket a’ fen repkedő vizi madarak vetik ki begyekből. A’ csillagszaladások helyeinek , magasságainak , sebességeinek ’s irányzatjainak közelebbi meghatározását az ujabb időknek köszönhetjük.
1798 két égtudós (Brandes és Benzenberg) Göttinga körül először, majd később Hamburgból és Göttingából egyszerre vizsgálták a’ csillagszaladásokat idejekre, helyeztetésekre nézve, (mint meg annyi háromszegeket, mellyeknek alja [Hamburgtól Göttingaig] ’s szegeletei tudva vannak). A’ vizsgálat következése volt, hogy a’ csillagszaladások 3, 5, 8, 12, 15, 18, 20, 23, 26 - sőt 30 mértfőldnyi magasságokban is történnek. Sebességek gyakran olly nagy, mint a’ főldé, azaz, 4-5 mértfőld egy secundában. Minden felé, ’ még felfele is lövelődnek - soknak 300 láb áltmerője van. Ugy látszik, hogy némellyik tüzgolyóbis forma, melly az égürben kószál, ’s a’ mi (oxigenes) levegőnkbe vágván, fellobban, elpattan, mellyből származik a’, kőeső és a’ levegői kő. De többnyire csak villámszeri (electricus) szikrák , mellyek a’ felsőbb levegői sebesen mozgó rétesetek között meggyűlhetnek ’s ki pattanhatnak. ..." [HAI.]

Csillagtudomány, l. Astronomia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. A Tittel Pál által írt ASTRONOMIA címszó az 1. kötet (A - Baco.) 455-456. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagzat, constellatio, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. "...a’ csillagképek őszvejöveteleinek bizonyos viszonya. Az veszteglő és járó csillagok illyes viszonyaitól igen sokat tartottak a’ régiek. Nem tudván az itt e’ földön lévő történeteknek öszvefüzéseit megfejteni: a’ felettünk való égi öszvejövetelekből igyekeztek azokat nagy erőlködéssel kimagyarázni p. o. a’ születés napjából ’s az akkori csillagöszvejövetelből készek voltak az emberi életet meg jövendölni. Semmit nem jelentő tanakodások lévén ezek, már régen elenyésztek, ’s ha itt ott a’ pórnép és rajoskodók előtt még kedvet találnának, együgyüségekben hagyatnak." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagzatok, csillagképek, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. "...A’ veszteglő csillagok seregleteit bizonyos képekre vinni igen régen kezdették. Ptolemaeus 48 képet vagy, ha Antinoust és Berenice haját is oda számláljuk, 50 csillagképet szedett öszve. - Az Arabok, Tycho, Halley, ’sat. a’ mostaniakig szaporították azokat más más képekkel. Helyekre nézve elosztatnak: éjszaki félen lévők - naputiak vagy a’ zodiacusiak - déli félen lévőkre. (L. CSILLAGABROSZOK.) Ezek a’ legrégibb esmeretségek közé tartozó tárgyak. A’ mielőttünk esmeretes csillagképek között igen soknak történeti eredetére nem mehetünk.
Némelly famíliai öszvefüggéseket érthetünk, mint: 1) a’ Hesperisek kertét őrző kigyó bekavaritja az ecliptica pólusát, mintha annak őre volna; ennek fejét tapodja 2) Hercules, kinek képe a’ kigyótartóval, Castor és Polluxxal, az argohajóval az argohajói első merész hajózást ábrázolja. - 3) Cephetis feleségével, Cassiopeával, leánya, Andromeda, és veje, Perseus, ismét egy famíliái ábrázolat. 4) A’ naput (zodiacus) jelei az esztendő időtörténeteit mutatják ’s ki hatnak jelentéseikkel többnyire a’ déli félre is. (L. Tudom. öszves. 1831. II-dik köt. 23-41. lap.). De ezek a’ nevek hajdan mások lehettek. Most is sok képnek más nemzeteknél más neve van. A’ nagy medvét mi gönczölszekernek nevezzük ’sat." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csomó (nodus, Apáczainál bog). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 457-458. "...az a’ helye a’ bujdosó csillagoknak, a’ mellybe az eclipticában jőnek. Az éjszaki félről jövők lemenő, a’ déli félről az ecliptica felső éjszaki felére jövők feljövő csomót formálnak. Nagy megegyezés van a’ planéták csomójiban, mert mindenik csak a’ három felsőbb jegybe, a’ bika-, kettős- és a’ rákba, esik (az ujakat kivévén). Különös az is, hogy igen keveset hátrább hátrább maradnak elébbeni helyeikből a’ kölcsönös vonzódás miatt. A’ hold csomóji 19 esztendő alatt egészen körülmennek az eclipticán. A’ hold feljövő csomóját sárkányfőnek, a’ lemenőt sárkányfarknak nevezték (caput et canda draconis); mert a’ Hesperisek sárkánya [...] ollyan forma helyet kavarit el az égen, mint a’ mennyire van a’ hold egyik csomója a’ másiktól." [HAI.]

Csonka körök (colurok), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 458. ...a’ földleirásban, két délvonal az éggömbön, mellyek mind a’ két pólust és az aequatort egyenes szeglet alatt vágják ált. Az egyik a’ naptéritők mind a’ két pontján megy keresztül ’s naptéritők csonka körének, a’ másik az éjnapegyenleti pontokon megy keresztül ’s az éj- és napegyenlet csonka körének neveztetik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Declinatio, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 545. "...hajlás, elhajlás vagy váltogatás, például a’ grammatikában az ugy nevezett nevek (nomina) végtagjainak váltogatások; a’ természettudományban a’ magnestő kelet v. nyugot felé elhajlása. Így azon műszer is, mellyen ez az elhajlás látható, declinatornak v. declinatoriumnak neveztetik. Declinatio az astronomiában, l. ELHAJLÁS." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Dél (meridies). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 550. "...Az az időpont, mellybe a’ napközepe napi fordulása között legmagasabban jő fel, igazi délnek neveztetik (merid. vera). De minthogy a’ napnak keletfelé tetsző tulajdon sebessége, mindennap változó: a’ két igazi dél között levő idő is (vagy az igazi nappal) változó. Hogy tehát ebben is valami állandót keressenek az égtudósok, közép delet is csináltak. Elosztván t. i. az egész esztendei napkört vagy 360° gradust-, az esztendő napjai-, órájival ’sat. vagy 365 nap-, 5 óra-, 48 minuta 45 1/9 secundával: a’ kijött rész 59 minuta 8 1/3 secunda, azaz állandó mindennapi sebessége lesz a’ napnak, mellyel az egész esztendőben naponként menvén elébb, egész esztendei körét elvégezné egyforma mozgásával. ..." [HAI.]

Delambre, csillagvizsgáló. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 550-551. "...Amiensben szül. 1749. hol Delille abbé oktatta, a’ ki neki későbben a’ nemzeti intézetnél és College de Francénál társa volt ’s mindég barátja maradt. Először nyelvek tudományára adta magát, többnyire minden élő nyelveket megtanult ’s egy volt a legjobb franczia hellenisták közül. Csak 30 eszt. korában kezdett az astronomiához. Minekutána Lalande munkájit jegyzésekkel gazdagította volna, ennek barátja ’s nevendéke lett, a’ ki büszkélkedve azt mondta Delnmbreről, hogy ez az ő legjobb munkája. Alig fedezte fel Uranust Herschel, szakadatlan figyelemmel kísérte annak futását Delambre.
Jóllehet ezen bujdosó csillag 8 eszt. alatt 80 eszt-nél hoszahb pályának csak kevés részét futotta meg, mind e’ mellett is 1790 táján elkészítette Uranus táblájit, mellyeket számlálásaikban még most is használnak az astronomusok. Ezen csill. ’s Jupiter és Saturnns futásának tábláji, továbbá a’ tudományok academiájának irt értekezések ’s Jupiter holdjaji pályájának fontos kiszámolásai olly nagy hirt ’s nevet szereztek neki, hogy köz akarattal bevétetett a’ nemzeti intézetbe. ..." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Delelés, tetőzés (culminatio), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 552. "...az a’ magasságok a’ csillagoknak, mellybe legfenebbre jőnék fel egy napi fordulások által. - Minthogy ez a’ tetőzés mindenkor a’ déli lapba jövetelekkor esik meg: delelésnek neveztetik." [HAI.] -t-: Delisle vagy De L’Isle (Vilmos), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 555. "...az ujabb földirás és földképészség alapitója, 1675 szül. Parisban. Már gyermekkorában észt ’s kedvet mutatott a’ földiráshoz (geographiához), melly tehetség benne Cassini oktatása alatt olly dusan fejlett ki, hogy már korán elvégzé magában mélyebb ’s helyesb alapokra épiteni a’ földirást. 25 esztendős vala, midőn 1700 egy világabroszt, Európa, Asia ’s Afrika abroszait ’s egy ég- és földtekét (áltmérőjők egyegy láb) ada ki, mellyekben a’ régi, mind addig vakon követett ptolemaeusi hosszmértékeken kivül a’ koráig tett csillagvizsgálati határozásokat vévé alapul, gondosan egybevetvén azokat a’ régi és ujabb utazók ’s útleírások által kijelelt helytávolatokkal. [...]
Testvére, Jósef Miklós, (szül. 1688), korán a’ csillagvizsgálatra adá magát ’s minekelőtte még annak tudományi elveit esmérné, egy általa feltalált, saját ’s elmés felvetésmód által e’ tudomány néhány kérdéseit megfejté. A’ szerencsés eszű tanítvány Lieutaud ’s Cassini kezeik alá jutott, ’s előmenetele olly szép lőn, hogy őt a’ tudományok academiája csak hamar tagjának nevezé. Nevelék hírét a’ napot áltmetsző Mercur (1723) ’s az 1724-iki napfogyatkozás felett tett figyeleti. Most I. Katalin czárné hivá meg Pétervárába, hogy ott a’ csillagvizsgálatnak oskolát alapítson, mire őt már I. Péter czár felszólitá. [...] Gazdag csillagvizsgálati ’s földirási gyűjteményét haza tértével megvevé királya ’s általadván azt a’ marine-osztálynak, felügyelőjévé D.-t tevé. Ez folytatá ügyeleteit haláláig (1768); tanítványai közül említjük Lalande- és Messier-t. ..." [HAI.]

N. I. [NYÍRI István]: Délkör, déli lap. (meridianus), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 555-556. "... az a’ kör, a’ mellyhen a’ feljövő csillagok legnagyobb magasságot érnek. Az a’ kör ez, melly a’ tetői (verticalis) vonatunkon és a’ sarlókon (pólusokon) megyen keresztül. Az első meghatározás után a’ csillagoknak ugyan azon magasságait mutató tetői körök közt formált szegeletet két egyenlő részre osztja a’ déli lap. Ez a’ módja a’ déli kör meghatározásának a’ csillagok megfelelő magasságai által legnevezetesebb (ope altitudinum stellarum correspondentium). A’ nap megfelelő magasságaiból vagy a’ függőleg állított mutatónak délelőtti és délutáni egyenlő hosszú árnyékaiból szokták ez szerént a’ déli vonatot meghatározni, azaz, azt a’ vonatot, melly a’ déli és láthatári körrel köz. ..." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 553 p. Csillagászat: 34 szócikk, amelynek többségét (19 tétel) Albert Ferencz - aki Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írta. További 5 szócikk Nyiri István vagy más írásmóddal Nyíry vagy Nyiry Istnán természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság levelező tagjától származik. 1 tételt Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja írt. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között ebben a kötetben 1 esetben megjelenő -j-a. rövidítést nem sikerült feloldani. (Talán Jedlik Ányos? Latinul: Anianus.) 8 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Délszak, délpont. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 2. "...a’ láthatár és a’ délkör kerületeinek délfelé való köz pontja. Délsark lesz ez, ha nem a’ földszínen lévő ugy tetsző láthatárt hanem a’ valóságost, azaz, azt a’ láthatárt vesszük, melly ezen mi felsőnkkel egyközüleg megyén a’föld középpontjából." [HAI.]

Délszaki fény. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 45. "...az éjszaki fényhez hasonló fény, mellyet kapitány Cook 1773 a’ délszaki tengeren tett útja közben 58-60° közöt látott. (L. ÉJSZAKI FÉNY)." [HAI.]

Dionysius Exiguus In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 92. "...(kis alakjáról), szittya barát, a’ 6 század első felében egy klastrom apátja volt Romában ’s 545 holt meg, mint a’ keresztény időszámolás kezdője feledhetetlen. 526 egy husvétcyclust számola ki és hiteles régi adatok szerént Roma építtetése után 753 évre tette Krisztus születését. A’ Krisztus születésen kezdődő időszámolás , melly itt alapult, csak a’ 8 évszázban jőve nyilvános szokásba. Hirtelenb javalat követte gyűjteményét, mellybe egyházi törvényeket, t. i. ugy nevezett apostoli canonokat, a’ romai püspököknek kedvező concilium-végzéseket ’s romai püspököktől származó tiszti leveleket, a’ 4-dik évszáz vége olta - nevek decretalék - szede öszve. Ezen gyűjteményt nem sokára kútfejéül tekintek az egyházi törvénynek.
Barátja Cassiodor azt irja, hogy D. jó latán stylista volt ’s tudta a’ görög nyelvet, mellyből sokat fordított. Egyébiránt csak azt tudjuk felőle, hogy kedvezett a’ Theopaschiták babonájának." [HAI.]

Dioptra. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 92. "1) az astrolabiumnak vagy egyéb mérő műszernek nézrései; ugy neveztetnek a’ lyukakkal vagy résekkel felkészült, egy vonalazón függőlegesen felállított érczlapok is. 2) Seborvosi műszernek neve; 3) ezen nevet viseli a’ hutásoknak egy műszere is." [HAI.]

Dioptrica, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 92-93. ...a’ tört sugárokról szóló tudomány, vagy azon törvényekről, mellyek szérént a’ látás történik, ha a’ világ sugárok, minekelőtte a’ szemet érik, különbféle törő közökön , p. o. a’ levegő elébb a’ szemeink elejébe tartott messzelátó üvegén, általmennek. A’ 17 század nyitotta fel ezen mathesisi tudomány titkait. Hogy a’ különböző átlátszó közökön általmenő világsugárok ugyan azon nemű közökön mindég egyenlő törvények szerént törnek meg, azaz, a’ beesés szeglete sinusára (kebelére ) állandó irányban van a’ közben megtört sugár sinus a, Cartes adta ki legelőször, ámbár bizonyos, hogy azt tanítójától Snell Willebrordtól, vette. Azolta minden féle lapu, gömbölységü felületeknek sugárszélesztő tüneményei hatalmunkban vannak.
Hatalmunkban vannak minden opticai látásmüszerek (látmüszerek) mint: szemüvegek, nagyító üvegek (microscopiumok) , messzelátók (telescopiumok), a’ sokféle setét kamarák, bájmécsek, napnagyitók (microscopium soloare) ’sat. [...] De legnevezetesebb tökéletesítést vett a’ dioptrica a’ múlt század legnagyobb mathematicusának, Eulernek, azon találmánya által, hogy az allatszemek példája után különböző megtörő hatalmú áltlátszókból lehetne az opticai műszereket öszverakni ’s achromaticus (színtelen) műszereket nyerni. Illyen különböző nemű üvegeket készített azonnal DOLLOND (l. e.)." [HAI.]

K. J. [KIS János]: Dioscurok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 93. ...Castor és Pollux, Jupiternek ikerei, a’ bajnokok, lovagok ’s hajósok védistenei. (L. CASTOR és POLLUX.)" [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Dollond (János). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 111. "...angol opticus, megholt 1701. Eulernek az, állatszem után különbféle megtörő tehetségű üvegekből lehető tökéletesítését a’ messzelátóknak legelőször vette munkába angol mély szorgalommal ’s megmutatta, hogy ha a’ messzelátók tárgyüvege kétféle (flint- és crown) üvegből van szerkeztetve, ennek katlanjában csaknem szinprémtelen államd elő. Innen kezdődnek az archromaticus (színtelen) csők. Ezek is tökéletesítettek az ujabb időkben bajor opticus Frauenhofer által. Még az Angolok nehezen állíthattak elő négy hüvelyknél nagyobb áltmérőjü achromatictis üveget; Bavariában 8-12 hüvelyknyieket is köszörültek, igen tökéleteseket. - Mi módon érik el ezt, nincs ugyan kihirdetve, de gyanítani lehet, ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Eb (canis major), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 160. "...neve egy csillagzatnak, melly - 31 csillagot foglalván magában, az Orioncsillagzat alatt kelet, a’ kétfogu narval alat délfelé, közel a’ hajó és tejút nyugoti részéhez áll. - Az Eb tülve rajzoltatik ’s több világos csillagok által különbözteti meg magát. Különösen az ugy nevezett Sirius is hozzá tartozik, melly legszebb és legfényesebb csillag az álló csillagok közt ’s az Eb száján csillámlik." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ebecske (Canis Minor). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 161. "...csillagzat az egyenlítőtől éjszak felé. 12 csillagot foglal magában, mellyek közül egyik (Procyon) első rangu. Ezen csillagzatnak helye dél felé a’ kettősök és ráktól (csillagzatok) közel a’ tejut keleti oldalához esik." [HAI.]

Eclipsis, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 166. "...az égi testek fogyatkozása." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ecliptica (napút). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 166-167. "...így neveztetik az égen azon legnagyobb kör, mellyen a’ nap középpontja mozogni látszik, midőn föld körül való esztendei forgását bevégzi. Nevét a’ görög csillagászoktól vette (mivel [...] görög szó, setétséget jelent), kik jókor észre vették, hogy a’ nap és holdfogyatkozások közel esnek hozzá. Hogy a’ napnak van saját mozgása, arról csak kevés figyelemig meggyőzhet bennünket; mert valahányszor kel ’s nyugszik, mindég más csillagok állnak szomszédságában. - Ha pedig arra ügyelünk, mikép követik ezen csillagok egymást, azt is könnyen megesmérhetni, hogy a’ nap évenként való forgása napnyugattól napkelet felé történik.
Tovább folytatott vizsgálatok azt is mutatják, hogy az ecliptica haránt fekvéssel van az egyenlítőhöz, mivel azon kivül, hogy a’ nap nem mindég egyenlő magasságban megyén keresztül a’ délkörön, még azt is lehet észre venni, hogy kétszer esztendőben (Mart. 20-dik és Septemb. 22-dike felé) magában áll az egyenlítőben; majd megint más két napon a’ legkisebb ’s legnagyobb magasságra jő (’s Jun. 21 és Decemb. 21-én). [...] Szokás az eclipticát is, mint akar melly más kört, 360 fokra osztani, ’s a’ fenébb említett pontok egy körnegydre avagy 90° állanak egymától. Azon kivül itt más felosztás is használtatik t. i. 12 jelre, mellyek öszvvsen égi jeleknek mondatnak. Azért az ecliptica zodiacusnak, azaz, jeltartónak vagy állatokkörének, állatövnek is neveztetik. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ég-, égboltozat-, égkárpit, éggolyobis (coelum, sphaera coelestis, firnamentum). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 173-174. "-ank nevezzük physicai értelemben ama’ felséges lazurszinű boltozatot, meily látkörünket befedezni ’s határain feküdni látszik. A’ szemnek ezen boltozat tömött, öszvefüggő test, melly minden 24 órában egyszer fordul meg a’ föld körül és mellybe a’ csillagok mint annyi aranyfejű szegek vannak beverve. A’ felette nagyon előment és szünet nélkül előmenő csillagtudomáuy mutatja azonban, hogy, mint nem ritkán történni szokott, itt is csal a’ külső szin; mivel az, a’ mit szemünk boltozatnak tart, nem egyéb ama’ nagy megmérhetetlen térnél, mellyben valamennyi világtestek mozognak. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Egyenlőközü, egyirányos, párhuzamos (parallel). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 180-181. "Egyenlőkőzü vonatoknak neveztetnek két ugyan egy lapban lévő vonatok, mellyek soha egymásba nem ütköznek, bár milly messzére, ’s bár melly végek felé nyújtatnak, mellyek tehát mindég egyforma közt hagynak magok között. Azon vonatok theoriája, noha kezdetbeli térméréstudományba (Geometria elementáris) való, még is akadályokat okoz. [...] Emlit p. o. a’ mathematicai földleírás és a’ csillagtudomány egyenlőkőzü köröket. Amabban ezen név alatt amaz a’ földgolyóbison az egyenlítővel egy irányában képzelt körök értetnek, mellyek közül mindegyik mind azon pontokon keresztül megy a’ föld színen, mellyek az egyenlítőtől egyenlő távolak. A’ csillagtndományban pedig ezen nevet az álló csillagoknok tetsző utjai veselik. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éj, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 240. "...csillagtudományi értelemben azon időköz, mellynek folytában láthatár (látkör) alatt vagyon a’ nap; azaz, azon idő, melly annak nyugvása és kelése közt múlik. Az éjnek valódi csillagtudományi kezdete ama’ szempillantat, mellyben a’ tetsző naptányérnak (discus solis) középpontja a’ láthatár alá süllyed. Mi, a’ sugártörődés (refractio lucis) miatt, sokszor a’ napot még akkor is látjuk t. i., mikor valóban már elnyugodott. - Mindnyájan tudjuk, hogy az éj hossza nem mindég egyenlő, hogy nagyobb télben, kisebb nyárban. - Tartása azonban nem csak az esztendőnek részeire, hanem a’ földnek különbféle helyeire nézve is különbféle; mert ezen tartás nem csak egyedül a’ nap állásától, hanem a’ helynek szélességitől is függ. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éjfél, vagy éjféli tájék. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 240-241. "a’ hajósnyelven annyi mint éjszak. Ezen tájék felé látjuk mi, a’ földnek éjszaki felén lakók, az égnek azon tájékát, hol az ég-vagy világsark, azaz, azon pont van, melly körül az égnek tetsző fordulása történni látszik. - Az itt lévő csillagok közül tehát némellyek le sem nyugodnak, mint p. o. a’ nagy gönczöl (ursa major) a’ kis gönczöl szekere (ursa minor), a’ Perseus, a’ fuvaros- és egyéb csillagzatok. - Éjfél vagy éjféli idő, a’ délnek épen ellenében lévő azon időpont, mellyben a’ nap, tetsző forgását folytatván, valamelly helynek láthatára alatt legnagyobb mélységet elért. Ezen szempillantat egyszersmind a’ közönséges napnak kezdete. -
Éjféli pont, azon pont az éjszaki tájék felé, hol a’ déli kör keresztülvágja a’ láthatárt. A’ tengeri utazók ezen, egyszersmind a’ négy főpontból (puncta cardinalia) való pontot éjszaki pontnak nevezik. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éjnapi kör (Circulus diurnus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 241. "A’ nap, ha nincs épen az egyenlítőben, öszvetett mozgása (napi és évi) miatt, napról napra más egyenlőközü kört ir az égszinen le; melly mindenkori éjnapi körnek neveztetik. Továbbra terjesztvén ezen megfogást, mostan áltáljában valamennyi egyenlőközü kürt éjnapi körnek nevezünk. Mivelhogy az egyenlítővel egyenlőközü irányzatban történik az éggolyóbisnak tengelye körül való megfordulása, tehát azon körök, niellyeket a’ többi csillagok végig futnak , mind egyenlőközü - és azért hasonlóképen éjnapi körök is. [...] Valamelly csillag éjnapi körének azon része , melly egy helynek láthatárán felül esik, ezen csillag napivének (circulus diurnus) azon része pedig, melly alatta esik, éjivnek (circulus nocturnus) mondatik." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éjsarki csillag, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 241. "...második rendű álló csillag, melly az éjszaki sarkhoz legközelebb állván, azon pont helyének és az éjszaki tájéknak feltalálására használtatik. A’ kis medve csillagzatba tartozik, farka legszélsőbb végét foglalván el. Minthogy olly közel van az éjszaki ponthoz, vezető csillagnak is neveztetik." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Éjszaki fény, éjszaki hajnal. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 254-255. "Szép hajnalfényü tünemény mutatja magát néha, kivált a’ hosszabb tiszta éjeken, naplemenet utántól éjfélig (igen ritkán éjfelutánnig) éjszaknyugottól éjszakkeletig fel szinte a’ tetőpontig (zenitig). Gyakrabbak ezen látományok földünk éjszakibb részein; onnan ritkán emelkednek fel olly magasra, hogy a’ mi láthatárunkon is feltűnnének. Az éjszaki fényt az 5-ik század olta vizsgálják szorosabban, ’s következő félék a’ viszgálatok resultatumai: 1) A’ mágnestőnek az éjszaki fény alatt elhajlásából, melly szerént ennek közepe a’ mágnesi délvonatba lenni tapasztaltatik , azt húzták ki az ujabb physicusok, hogy az éjszaki fény a’ mágnesi folyárnak az éjszaki sarkon lévő kitódulásábol áll.
Hogy a’ mágnesi matéria volna az a’ fény, állitani vakmerőség, - de meghatározni, mi befolyása lehett itt a’ mágnességnek, más kérdés. El nem kell felejtenünk hogy DÉLSZAKI FÉNY is van (l. e.) és igy a’ mágnesi materiának mind éjszaki, mind délszaki sarkai világitnának. 2) Hogy a’ felsőb éjszaki részekre phosphor fényű gőzök emelkednének fel magasra, ezt is mondják. 3) Hogy nemi könnyű, levegőforma folyárok emelkedhetnek fel, mellyek a’ napsugarukat visszaverik (Euler után), [...] 4) Említeni; kell azt is, hogy sokan csalatásnak tartják az éjszaki fényt, okoztatni t. i. azon napfénytől, melly az éjszaki havasokról a’ levegőben visszaverődik. [...] 5), kik Franklinnal az éjszaki fényt electroni tüneménynek állítják. A’ föld sarkai körül gyűlt electricitas az ott lévő szigetelő fagy ’s jegek által el nem vezettethetvén, a’ felsőbb, ritkább (és igy conductor, vezető) levegői körökön elterjed, ’s éjszaki fényt mutat." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Elhajlás (declinatio). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 280. "A’ csiilagtudományban valamelly csillagnak az egyenlítőtől való függőleges távozatja éjszak vagy délfelé. Mértéke ezen elhajlásnak amaz ive az elhajláskörnek, melly a’ csillag és az egyenlítő közt találkozik; és az elhajlás vagy éjszaki- vagy délinek mondatik, a’ mint a’ csillag vagy éjszak vagy dél felé áll az egyenlítőtől. - Elhajlás körének (circulum declinationis), neveztettek a’ csillagtudományban azon legnagyobb kör az égszinen, melly valamelly csillagon és a’ világ sarkain képzeltetik keresztülhúzva. A’ csillagok távolának az egyenlítőtől meghatározására szolgál. A’ déli kör is elhajláskör." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ellipsis, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 285. "...1) a’ nyelvtanban és rhetoricaban az érzelem nagysága vagy rövidség miatt egy vagy több szó kihagyása a’ beszéd folyamatjából. - 2) A’ mennyiségtudományban (csucsháránték, kupháránték), azon görbe vonat, melly ugy ered, ha a’ KÚP (l. e.) egy lapos tér által harántékosan vágatik keresztül, de ugy, hogy a’ vágó tér a’ kúpnak oldaltérével egyenlőközü irányzatban ne legyen. Az ellipsis tehát a’ kúpszeletek (sectiones conicae) közé való. Idomja hosszudad körhöz hasonlít, de a’ tojásdad vonattól igen különbözik, ámbár közönséges szokás szerént tojásdad vonatnak nevezzük. - Áltmérőjinek legnagyobbikát nagytengelyének, legkisebbikét pedig kis tengelyének mondjuk. Mind a’ két tengely az ellipsis középontjában egyenes szeglet alatt vágja egymást keresztül. -
A’ nagy tengelyen találtatik két pont, mellyeket gyújtópontoknak, katlanoknak (foci), nevezünk, mellyeknek azon különös tulajdonjok van, hogy a’ belölök a’ karimának akamnellyik pontjához hozott egyenes vonatok summája mindég egyenlő a’ nagy tengely hosszával. [...] Mint a’ kupszelelek altaljában, ugy különösön az ellipsis is, igen esmeretes volt a’ hajdani Görögöknél. De az ezen vonat tulajdonságait illető vizsgálatok mindazonáltal csupán csak oskolai vizsgálódások voltak mindaddig, mig Keppler János 1609 tett nagy találmánya által, hogy a’ vándorcsillagok mind ellipsisekben mozognak, ezen vonatot a’ valódi tudományos életbe vezette és igy minden görbe vonatok közt legfontosabbá tette." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Epacták (holdkulcsok, holdszámok). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 316-317. "...a’ chronologiában azon számok, mellyek azt mutatják, hány nap múlt el uj esztendő előtt az elébbeni esztendőnek legutóbbi holdujulása után. Az 1830 p. o. utolsó holdujulása Decemb. 14 történt, 1831 epactája pedig XVII volt. Tulajdonképen tehát az epacták a’ holdnak azon korát mutatják, mellyben Karácsony hava 31 van. Minthogy a’ holdesztendő 354 1/3 napot csak kevéssel mul felül, a’ napesztendő pedig 365 napból áll, természetileg az epacta évenként 11-el nevekedik; tehát ha az 1-ső eszt. XXX avagy 0; a’ 2-ban XI, a’ 3-ban XXII lesz. A’ negyedikben XXXIII-á válnék, de mivel a’ hold egy egész forgásának ideje mindég kihagyatik , csak III írunk. - Az epacták az arany számokból számíttatnak ki. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Epicyclus (környkerek). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 322. "Pontosabban vizsgáltatván az égi testek, csakhamar észre vétetett, hogy mozgásaikat egyszerű kerekded pályán haladás által kimagyarázni nem lehet. De mivel a’ földnek teljeséges (absolut) nyugvása nemi szemlátomásnak láttatott, mellyen kételkedni képtelenség volna, az ősök pedig az égi testeknek öszvebonyolódott mozgásait megmagyarázni iparkodtak; ennél fogva a’csillagászok Copernicusig azt vették fel, hogy a’ csillag egy körben mozog, mellynek középpontja hasonlóképen más körnek karimáját végig járja; és ugyan azon elébbeni kört (mellyben a’ csillag közvetetlenül mozog) nevezték epicyclusnak. ..." [HAI.]

Eratosthenes, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 337. "...egyik leghíresebb tudós a’Ptolomaeusok idejéből, született Afrikának Cyrene nevű városában Kr. sz. e. 275-dik esztendőben ’s könyvtárnok volt Alexandriában. Különösen nagy érdemeket szerzett a’ mathesisi földleírásban, mellyet nagy mértékben tökéletesített. Legnagyobb hirt szerzett a’ föld nagysága körül tett vizsgálódásaival; a’ csillagvizsgálásban is sokat tett ’s ő vette először észre az eclipticának harántságát. írásai közül csak egy maradott meg egészen ezen czim alatt: "Catasterismi" melly a’ csillagzatokról szól. Földreirási munkájiból csak töredékeket birunk." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Ércztükör, gyújtó tükör. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 340-341. "...Az ércztükrök igen régiek. Minekelőtte üvegek volnának, már érczből simított tükrök voltak. Az ujabb időkben a’ 17 száztól fogva a’ tükörmesszelátók jővén elő Gregory és Newton által: azolta az ércztükrök öszvetételére, kisimítására igen nagy gondot fordítanak; annyival inkább, miolta megjegyzették, hogy a’ tükör objectiv, tiszta, szinnélkül való (achromaticus) képpontot állit elő nem ugy, mint a’ domború üvegszemek. Ebből menvén ki Herschel, Newton tükrös csőjét olly tökéletességre vitte, mellyet ő előtte gyanítani sem lehetett. Ezt követte a’ lilienthali Schröder is, kertészévél köszörültetvén a’ megjobbitott Herschel csövi tükreit’. Helytelenül állítják, hogy Herschel tükrei parabola hajlatuak.
Igy azokat harántékosan tenni ’s a’ kisebb tükör nélkül használni nem lehetne. Sphaera gombüek azok, csak hogy tökéletesek. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Érintőerő (axis tangentalis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 348-349. "Sokféle észrevételek ’s a’ legpontosb vizsgálások által már régolta bebizonyított dolog, hogy a’ vándorcsillagok mind kupharántékos pályákban mozognak, mellyeknek egyik gyújtó pontját a’ nap foglalja el; valamint nem kevesbbé bizonyos az is, hogy ezen mozgásaiknak főoka a’ napnak vonzó ereje. De ha csak egyedül ezen erő volna jelen, ugy a’ vándorcsillagok görbevonati pályákban nem mozoghatnának, hanem egyenes vonatokban és siettetett sebességgel rohannának a’ napnak. Szükségképen kell tehát még más erőnek is lenni, melly ezen napnakrohanást gátolja, és egyesülve a’nap vonzó erejével (vis attractiva) a’ vándorcsillagok görbevonati futását okozza.
Csak ezen második erőnek felvétele által foghatjuk meg világosan ’s érthetőleg azon csillagoknak öszvebonyolódott mozgásait. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Est. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 378. "Estnek neveztetik azon időszak, melly a’ nap elnyugvásától a’ tökéletes éjnek kezdetéig elmúlik; azaz, azon idő, míg az alkony (esthajnal) tart. [...] Est kiterjedésének (esttávola- amplitudo occidua) neveztetik azon láthatári pontnak, mellyben valamelly csillag elnyugszik, a’ valódi estponttól való távolléte. - Ezen távollét természet szerént vagy éjszak vagy dél felé lehet, a’ mint egy csillag éjszak vagy dél felé van az egyenlítőtől; mivel a’ valódi estpontban magában csak azon csillagok nyugodnak el, mellyek épen az egyenlítőben állanak. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Estcsillag (derünnye, Hesperus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 381. "...különös ’s tulajdon neve a’ Venusnak, mivel ezen csillag a’ naphoz való nagy közelléte miatt (48 foknál tovább el nem távozhatik) csak a’ reggeli ’s esti órákban gyönyörködteti puszta szemeinket. De akkor olly szép ’s a’ többi csillagok világától olly nagyon különböző fénnyel tündöklik, hogy mindenki örömest függeszti reája tekintetét, ’s tán senki sincs, a’ ki az estcsillagot teljességgel nem esmérné.
- Mercurius estcsillag nevezetre szintolly jussal birna, mint Venus, mert ő is csak reggelen- és esténként mutatkozik a’ puszta szemnek, ’s még kevesbhé messzére távozhatik el a’ naptól, mint amaz; de épen azon nagy szomszédsága a’ nappal okozza, hogy éghajlatunk alatt, a’ hol felhök ’s gőzök olly gyakran elborítják a’ láthatárt, csak igen ritkán látható puszta szemmel. - Mondják hogy Copernicus még halálagyán is búsult volna azon, hogy Mercuriust meglátni egész eltében szerencséje nem lehetett." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Estpont. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 381. "...azon pont az égnek ama’ részén, hol a’ csillagok elnyugodnak, mellyben az egyenlítő keresztülvágja a’ láthatárt. A’ nap, azon két napon, mellyekre az éjnapegyenlőség esik, de csak akkor, épen azon pontban nyugszik el." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Esztendő (annus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 386-389. "...neve azon időszaknak, mellynek lefolyta után a’ nap ugyan azon helyeztetésbe tér vissza a’ föld ’s a’ többi csillagokra nézve, mellyben ezen időköznek kezdetén vala; ’s melly után az azon helyeztetéstől függő tünemények, mint p. o. az esztendő szakaszai, az éj és nap hosszának változásai ’sat., épen elvégezett forgásaikat a’ most követett rendben újra kezdik. [...] - A’ tropicus esztendőn kivül, esmertetnek még a’ csillag (sidericus) ’s az anomalisticai (anomalisticus) esztendők. A’ csillagesztendő azon időköz, melly alatt a’ nap egyenlő álláshoz tér vissza a’ többi csillagok iránt, azaz, melly alatt tetsző útját a’ föld körül egészen elvégzi.
A’ vizsgálatok t. i. azt mutatják, hogy ezen időköz különbözik a’ tropicus esztendőtől, mivel a’ napnak és holdnak a’ földre való hatása az éjnapegyenlitő pontoknak visszamenését okozza a’ csillagok közt. Delambre legújabb vizsgílásai szerént, ezen két (csillagi és tropicus) esztendők, közt a’ különbség 20’ 19",96 teszen, ugy, hogy a’ csillagesztendő középhossza igen közel 365 nap 6 ór. 9 perez, és 11 más. percz teszen. - Az anomalisticai esztendő azon időszak, melly alatt a’ nap az ő utjában egyenlő helyezetre jő. Tudjuk ugyan is most, hogy a’ föld kupharántékos (ellipticus) útja nem fekszik változhatatlanul a’ világ térében, hanem hogy annak nagy tengelye csillagiranti helyezetét esztendőnként változtatja ugy, hogy a’ napnak 5’ 12"-kell a’ csillagesztendőn felül, hogy a’ nagy tengellyel egyenlő helyeztetésbe visszatérhessen; az anomalisticai esztendő tesz tehát 365 nap. 6 ór. 14 perez, és 23 más. percz. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Évkönyvek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 407. "...1) A’ csillagtudományban azon könyvek, mellyekben az égi testek helyei egy meghatározott esztendőnek minden napjaira, nem különben az esztendőnek folyta közben előforduló nevezetes tüneményei a’ csillagos égen előre kitétetnek. Ezen évkönyvek a’ vizsgálatok és theoriából alapított égvizsgálói táblákból számláltatnak ki, és a’ mivelő égvizsgálónak igen nagy könnyűséget szereznek, mivel őt az észrevétetendő tüneményekre már előre figyelmetessé teszik; a’ tengeri utazónak pedig különös nagy hassznuak. ..." [HAI.]

Félgömb. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 456. "Minden legnagyobb, a’ gömb körül vont kör térimére és felületére nézve két egyenlő részre vagy félgömbre osztja azt. Az astronomusok és geographok több illy legnagyobb köröket képzelnek az ég és föld körül, névszerént az egyenlítőt, délkört és horizont. Ez által valamint az égen ugy a’ földön (előre feltévén, hogy a’ föld gömb) több félgömbök támadnak. Az aequator az ég- és földgömböt délire és éjszakira, minden helynek délköre keletire és nyitgötira, a’ horizon pedig felsőre és alsóra osztja. Napsystemánk minden homályos égtestei, azaz, minden ahhoz tartozó planeták mellékholdjaikkal és a’ cometák, a’ legnagyobb kör által, mellynek lapja a’ nap középpontja felé vont lineán függőlegesen áll, a’ világított és világitatlan félgömbre osztatnak.
De mivel a’ napnak nagyobb áltmérője van, mint akarmellyiknek ezen homályos testek közül, azért mindeniken többet világit még felénél ’s ezen megvilágított rész a’ gömbölyű testek körül saját határán felül még a’ nap tetsző féláltmérőjényire terjed el. Ez a’ földgolyóbison egy legnagyobb körnek mint egy 15 minutumát teszi." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Fióknapok, fiókholdak vagy fattyúnapok, holdak (parhelia, paraselene), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 528. "...napnak és holdnak képeik, néha egy, néha több, szinte hatig, mellyek közül egy többnyire tiszta világos, néha színes is, - ’s koszoruval vagy gyűrűvel vannak egymással öszveköttetve (mint udvarok). A’ nedvességgel ’sat. terhes levegő kezdvén elereszteni a’ benne feloldva lévő tárgyakat, ’s ezáltal sok esetekben ’s helyeken sürübbödvén, a’ nap ’s hold sugarait vissza veri, és ezen tüneménjeket láttatja; miért ezeket az időváltozás postájinak tartják." [HAI.]

Flamsteed (John), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 532. "...angol csillagász, szül. Ang. 10. 1610 Derbyben Derbyshireben, már 24 évében astronomiai számításokat ada a’ "Philosophical transactions"-ba ’s "Diutribe de aequatione temporis et c."-ját közre bocsátá. Később Londonba ment, hol Newton- és Hallerral szorosabban megesmerkedék és 1670 a’ királyi társaság tagja lett. II. Károly királyi csillagászul nevezte ki az ujan épitett greenwichi csillagőrré (Flamsteedhouse). Itt tévé 1671-től csillagászi vizsgalatit elhunytáig 1720. Sokévi vizsgálatinak látni kivánák sikereit, de csak Anna királyné különös parancsa birta azoknak kiadására, ’s igy jelent meg a’ "História coelestis britannica" - (Lond. 1712, 2 rész), melly addiglani vizsgálatit ’s 3000 csillagnak jegyzeményét foglalá magában. ..." [HAI.]

-j-a.: Flintüveg (ónacsos kovaüveg), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 538-539. "...különös tisztaságú ’s igen állátszó üvegfaj, melly Angolhonban találtatott fel, de már Bajorországban is készíttetik. Dollond a’ crown (korona) üveggel, melly szinte világos, tiszta lapüveg, egyesité achromaticus csőjénél és a’ színjátékot szerencsésen megakadályoztatá általa. (L. DOLLOND és FRAUNHOFER)." [HAI.]

DÖBRENTEI Gábor: Tittel Pál. In: Névkönyv a’ Magyar Tudós Társaságról 1832re. Szerk.: Döbrentei Gábor. Pesten, 1832. Nyomt. Trattner és Károlyi. pp. 42-45. "Életrajzok a’ Társaság kiholt tagjairól. [...] a’ mathesis osztályában volt helybeli első rendes tag. Szül. Június 29d. 1784ben Pásztó mező városában, hol atyja becsületes Bodnár mester volt, Heves Várm. Alsóbb iskolába ott járt, a’ grammatikán kezdve Gyöngyösön és Kecskeméten tanult 1801ig, mellynek végével egri megyebeli papnak öltözött..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: A’ budai csillagvizsgáló Intézet tudósítása. = Értesítő 1. 1832. márc. 3. 14. sz. pp. 31-32. "Mint a’ budai német Újságnál már hat esztendő óta történik, úgy ezentúl a’ Jelenkor Értesítője által is azon észrevételekből, mellyek a’ magy. királyi Tudományegyetemhez tartozó csillagvizsga - intézetben időváltozási tekintetből folyvást ’s minden lehető szorgalommal tétetnek, az azokban gyönyörködők számára, minden hónap végével, honi nyelvünkön rövid kivonat fog közöltetni. Ennélfogvást az alulírt nem csak hasznos, hanem szükségesnek is véli, mind a vizsgálásra szolgáló eszközöket rövideden lerajzolni, mind pedig a’ vizsgálás módot néhány szóval érinteni. ..." [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: Kivonás az 1832 nov. időjárást illető budai csillagász intézetbeli vizsgalatokból. = Értesítő 1. 1832. dec. 12. 77. sz. p. 199. "...Mindenfelett mintha egyszerre ki akará önteni a’ természet egész esztendei különségeit, még egyéb ritka jelenetek is előtűntek, két ízben fergeteg t. i. (4- ’s 7kén) ’s 13kára viradó éjjel egy égi tüzjáték, melly valamint Európának egymástól messze térő részein volt látható, úgy a’ róla tett tudósítások sem igen közelek egymáshoz, mind az egészre mind környülállásira nézve. A’ budai csillagász intézeti gondviselő szívesen venné, ha vele valaki eziránti tapasztalásit közlené. Mi részünkről a’ Társalkodóban fogunk róla közelebb szólani." [HAI.]

Levegői kő. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő jan. 21. 6. sz. pp. 43-44. Meteorhullás 1751-ben, 1753-ban, 1808-ban, 1831. szept. 9-én Wessely Morvaországban. [SRG.]

DÁVID Lajos: Legújabb tudósítás az 1832-ben megjelenendő üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő febr. 8. 11. sz. pp. 83-84. [ZSE.]

Caëni kő-eső Frantzia Országban. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő febr. 25. 16. sz. pp. 127-128. Meteorzápor 1803. ápr. 25-én délután egy órakor. A kövek melegek voltak és kénszagot árasztottak. Biot szerint 2-3000 a leesett kövek száma. [SRG.]

Csillagvisgállási közlések. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő márc. 31. 26. sz. pp. 205-206. A bujdosó és üstökös csillagokról. [SRG.]

Hóldszivárvány. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő máj. 9. 37. sz. pp. 293-294. 1710. dec. 21-én., 1799. máj. 6-án., 1804. ápr. 29-én., 1806-ban., 1819. aug. 4-én. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Csillaghullás. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő máj. 19. 40. sz. pp. 317-318. Meteorhullás 1793-ban. [SRG.]

VIZER István: A világ teremtésének nagyságáról. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő júl. 4. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

A’ hóldfogyatkozás. (Lander testvérek afrikai útazásokból.) = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő júl. 7. 2. sz. pp. 9-14. [SRG.]

VIZER István: A’ 4 esméretes utú üstökös tsillagokról. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő aug. 8. 11. sz. pp. 86-87. Halley, Olbers, Encke és Biela üstökösökről. [SRG.]

VIZER István: A’ 4 esméretes utú üstökös tsillagokról. (Folytatás ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő aug. 11. 12. sz. pp. 94-96. Halley, Olbers, Encke és Biela üstökösökről. [SRG.]

Csillag képek. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő szept. 1. 18. sz. pp. 141-142. Bode égabroszaiban 17.240 csillag található. [SRG.]

A’ Föld. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő szept. 26. 25. sz. pp. 196-200. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő nov. 7. 37. sz. p. 296. Egy holland matematikus könyve az 1832 évi üstökösökről. A kötet záró mondata: "egy szóval megmutatom, hogy az egen tulajdonképpen semmi revolutio nints; ott csak rendületlen egység és rend uralkodik." [SRG.]

Természet tünemény. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő dec. 8. 46. sz. pp. 363-364. Meteorzápor 1832. nov. 13-án Budán. [SRG.]

Belgium. Báró Beytz a’ 70 esztendős belga tanácsnok Febr. 14ikén Brüsselben meghalt. = Jelenkor 1. 1832. márc. 14. 21. sz. p. 166. "Ő egy briggi seborvos v. sebész fija volt, Párisba jött mint követ az 500zasok tanácsába, ő volt első ki Bonaparte generált Lucian jelenlétében törvény-oltalom kívülinek sürgeté határoztatni. Napoleon később, ki őt eleven könyvtárnak nevezgeté, magas tisztségekre magasztalá. Czimeres mathematicus és csillagász volt, emellett számos ó és új nyelvben jártas és olly jeles emlékezetű, hogy jó kedvében több görög tragoediát is elmondott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Franciaország. = Jelenkor 1. 1832. aug. 15. 65. sz. pp. 516-518. "...Gambart ur a’ marseillei csillagász-torony igazgatója jun 19dikén éjjel egy új cometát talált fel (üstökös csillagnak nem mondhatni, mert ennek nincs üstöke -), melly kisdedsége miatt szabad szemmel nem látható (p. 518.)." Ez a csillagászathoz tartozó rész teljes szövege (p. 518.). [HAI.]

Franciaország. = Jelenkor 1. 1832. szept 19. 75. sz. pp. 594-596. "...Baro Zach, hires csillagász (astronomus), September 21kén Parisban cholerában meghalt." Ez a csillagászathoz tartozó rész teljes szövege (p. 595.). [HAI.]

Magyar és Erdélyország. = Jelenkor 1. 1832. okt 13. 82. sz. pp. 649-650. "...Megürülvén, Tittel Pál elhunyta által a’ pestbudai csillagász intézet igazgatósága, mellyel évenként 2000 ft. évi dij, száz pCtes segédpénz, szabad fa, és szállás járul, az érte folyamodók, kérelmüket szükséges bizonyítványokkal társítva, fél esztendő lefolyása alatt a’ nagymélt. m. kir. Helytartótanácshoz nyújthatják be." Ez a csillagászathoz tartozó rész teljes szövege (p. 649.). [HAI.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 1832. Első Fél Esztendő jan. 13. Nr. 4. p. 32. "Morva Országnak Vessely nevű helységében a’ mult eszt. Sept. 9dikén kemény szél fujván, midőn az egyszerre eltsendesedett, menydörgés támadt, és az alatt süvöltő zúgással egy darab kő esett le a’ levegőből,..."; Bétsi Magyar Újság ezen nevezet alatt: Magyar Kurir. 1832-dik esztendöre. szerkeztete és kiadja Márton Jó’sef. [SRG.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 1832. Első Fél Esztendő jan. 17. Nr. 5. p. 40. "Az a’ levegői kő, mellyről a’ legközelébb kiadódott Magyar Kurír már emlékezett, az Ásványok tudománya regulái szerént megvizsgáltatván és több más országokból kerűlt ’s az itt lévő Ásványok gyűjteményében tartott vele egy eredetű kövekkel öszvehasonlíttatván, úgy találtatik, hogy a’ levegői kövekkel általjában tulajdon semmi esmertető jegyek nélkül nem szükölködik. ...legtöbb hasonlatossága van a’ Lissaioz." [SRG.]

Frantzia Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő szept. 21. Nr. 24. p. 190. "Zach Bárót azt a’ híres tsillagvizsgálót Sept. 2-kán a’ Cholera elragadta." [báró Zach Ferenc Xavér János 1754-1832.] [SRG.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő dec. 4. Nr. 45. pp. 367-368. "Debretzen, Nov. 25-kén 1832. Ezen hónap 12 és 13-dik napjai közt eső éjtszaka, igen különös és szokatlan természeti Tünemény lepett meg bennünket: ugyan is éjtszaki 2 órától fogva, reggeli 5 óráig olly sűrűen látszottak Levegő egünkben az úgy nevezett Tsillag szaladások, hogy Athmosphaeránkat egészszen megvilágosította, tíz ’s tizenkét illyen Levegői gyúladások sűltek el egyszerre. ...Ugyan ekkor, dél és Napkelet közt, tőlünk 4 magyar mértföldnyire eső Vantsod nevű Helység felett (Bihar Vármegyében) olly kemény menydörgések és tsattogások vóltak, hogy a’ rázás miatt az ablakok üvegjei öszve repedeztek." [SRG.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő dec. 18. Nr. 49. p. 399. "Debretzen, Dec. 10-kén 1832. A’ múlt Nov. Hónap 13-kára virradó éjjel reggeli 2 órától fogva szinte viradtig sokan látták nálunk is a’ rendkivül való nagy és sok Tsillag szaladásokat, és egész első rendű pertzekig tartott nagy fényű világosságokat, mellyek a’ szép Hóld világát is meghaladták. - Ugyan azon időben Tordán Bihar Vármegyében azt mondják nagy égi háború vólt." [SRG.]

Üstökös tsillagok. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. máj. 4. 2. sz. pp. 12-13. "A’ folyó 1832-dik esztendőben - a’ tsillagvizsgálók jelentése szerént - két nevezetes üstökös tsillag fog megjelenni. Az egyik Május elején, a’ másik Szeptemberben. Felfedezőinek nevéről amazt Enke, emezt Biela névvel nevezik..." [HAI.]

Herschel Wilhelm. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. aug. 10. 19. sz. pp. 225-229. Littrow után. [HAI.]

A’ tsillagok, ’s béfolyások az emberekre. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. dec. 11. 64. sz. pp. 516-517. [HAI.]

Az 1835-ben megjelenő üstökös tsillag. = Sokféle. A’ bétsi magyar Újság mellé toldalékul. Béts. 1832. dec. 18. 66. sz. p. 536. A Halley üstökösről szóló mindössze 10 soros, de információban gazdag cikkecske. [HAI.]

NAGY Károly: Encke üstökös-csillaga. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Január’ 25kén 7. sz. pp. 26-27. Bécs, 1832. jan. 17-i beszámoló. [ZSE.]

Makáry: A’ csillagokhoz. [Vers.] = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 15kén 13. sz. p. 49. [SRG.]

N. [NAGY Károly]: A’ Cometák. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 18kán 14. sz. pp. 53-56. "Ezen különös ’s majdnem rendkivüli égi tünemények, annál inkább gerjesztik figyelmünket, mennél több nehézséget találunk természetök vizsgálatinál, mozgási törvényök felfedezésinél." [ZSE.]

N. [NAGY Károly]: A’ Cometák. (Folytatás.) = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 22kén 15. sz. pp. 57-59. [ ZSE.]

NAGY Károly: A’ Cometák. (Vége.) = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 25kén 16. sz. pp. 61-63. [ ZSE.]

NAGY Károly: A Föld’ dimensiói. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele April’ 25kén 33. sz. pp. 129-131. "Földünk planetai létét vagy is astronomiai tulajdonit, nagyságát, formáját, mozgását olly tökéllyel ismérjük, hogy itt alig gondolható isméreteink tetemes vagy csak nevezetes változása is." [ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: Vesta Planeta. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Május’ 3kán 41. sz. pp. 161-163. "Legkisebbike azon phoenix módra, egy boldogtalan üstökösből származott négyesnek, ki három testvérével együtt nem rég állott be katonának a’ nap ezredébe. ... Vestát körűl nézém. Atmosphaerája könnyü, ’s noha ő a’ naptól egy kicsit távol van, massája tömötsége ’s lassu járása által a’ meleg rajta igen kellemes. Áltmérője 59, ’s így kerűlete 134 geogr. mérföld;..." [ZSE.]

Természettudományi nevezetességek. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Junius’ 23kán 50. sz. p. 199. "Azon különös tűnemény, mellyen a’ régi világ’ physikusai megegyezni nem tudtak, hogy t. i. az égből meteor-tömegek (Meteormassen) húllanak, az újabb időkben Amerikában is mutatkozott." 1807-ben Connecticutban tűzgolyóbis, hasonlóképp 1828-ban is ágyúdörgéshez hasonló hanggal kísért meteor hullott. [SRG.]

Az éjszaki fény. (Ampére utazási képeiből.) = Társalkodó 1. 1832. Második Fele Julius’ 4kén 53. sz. p. 209. "Midőn Stockholmba visszatértem, - mond az utazó - az éjszaki fénynek egy rendkivűl felséges nézőjátéka lepett meg. A’ hold tisztán világított, és én utazó társommal éjfél’ táján épen hazatértem, midőn hirtelen az egész látkört egy fejéres fény öntötte el. ... több óráig tartott, és igen soktól hallám, hogy 30 év óta nem látának szebbet Stockholmban." [SRG.]

Jeles férfiak’ gyöngeségei. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele Julius’ 11kén 55. sz. p. 217. "A’ nagy Newton, ez a’ csillagtudomány’ hőse annyira elfeledkezék, hogy többször fejtegetné születése’ csillagállásából jövendőjét." [SRG.]

Humboldt’ napórája Cumanában. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele November’ 3kán 88. sz. p. 351. "Midőn Humboldt úr 1800dik esztendőben Cumanában vala - mond Lavaysse - ott egy igen szép napórát készített." [SRG.]

E. G.: Ujdon látvány az égen. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 15kén 100. sz. p. 400. "Gyula dec. 3kán 1832. - A’ nov. 13ra viradólag látszott égi tünemény, ...itt Gyulán is mutatkozott. ...valamelly futó csillagok repdeztek a’ levegőben, ’s a’ földre lehullani tetszettek." Nagyváradon is látták a meteorhullást. "Mi okozta ezt? Valjon nem a’ biala üstököse?" [ZSE.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 19kén 101. sz. pp. 401-404. p. 402. "October 8 kán. ... estve 8 és fél óra után egy csuda-szépségü aurora borealis mutatkozott ’s egy egész óráig gyönyörködtetés szemeinket." New York 1832. okt. 14. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 29kén 103-104. sz. pp. 409-410. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

GÁLVÁCSY László: Chronologiai utmutató, vagy korszerénti rövid átnézése a’ Világ történeteinek az időszámlálás kezdetétől a’ mai napokig. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. IV. köt. pp. 64-97. [SRG.]

NAGY Károly: A’ Természet-tudományok koraibb tanítása szükségéről. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. VIII. köt. pp. 65-71. [SRG.]

VIZER István: Cosmologiai Értekezés a’ Nap’ országáról. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. X. köt. pp. 38-45. A Napról. A Halley üstökösről. Az Olbers üstökösről amelyet 1815. márc. 6-án fedezett fel a névadó. Az Encke üstökösről, amelyet Pons 1818. nov. 26-án Marseillesben fedezett fel. A Biela üstököse 1826. febr. 28-án Josephstadtban fedeztek fel. [SRG.]

HORVÁTH ’Sigmond: A’ Vesta Szűzekről. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. X. köt. pp. 55-64. "a’ Jupiter’ égi tanácsát formáló 12. Istenségek, kiket Ennius igy foglalt egybe: Juno, Vesta, Minerva, Ceres, Diana, Venus, Mars, Mercnrius(!), Jovi’, Neptunus, Vulcanus, Apollo." [SRG.]

          1833.

VÁLLAS Antal: Vállas A. phil. dr. és volt gymna. prof. Rövid értekezése a’ napórakészítésrűl. Egy kőtáblával. Pesten, 1833. Nyomtatta Fűskúti Landerer. 24 p., 1 t. Ajánlás: "Méltóságos Vásáros-Náményi Eötvös József Báró Ő Nagyságának". Az előszó kelt: "Budapesten, April 20-dikán, 1833." Az egyenlítőóra. A vízirányóra. A délóra. A haránt tetőponti órák. A reggeli és estvéli órák. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 9 ábrája. [KSZ.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 533 p. Csillagászat: 19 szócikk, melyből 6-ot Albert Ferencz - aki Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írt. Egyet Lassú István statisztikus, történész, földrajzi író, genealógus, a magyar királyi udvari kancelláriánál irattári segéd, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja írt. Egyet Zsivora György jogász, kúriai tanácselnök, az MTA tagja írt. Egy pedig Galántai Jakab István drámaíró, műfordító, dalszerző, publicista, újságíró, a Magyar Tudós Társaság levelező (1833) tagjának munkája. A következő 2 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: -j-a. 4 tétel, 55-ös számmal jelölve 2 tétel. 4 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Alb. Fer. [ALBERT Ferencz]: Föld, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. ...neve azon vándorcsillagnak, melly nékünk lakhelyül szolgál. Mi ezen lakhelyünket háromféle tekintetben vizsgálhatjuk meg; t. i. phisicai, mathematicai ’s politicai minémiüségére nézve, ’s a’szerént a’ föld leírása avagy Geographia is három külön részre oszlik (egyébbiránt l. e. czikk.) [...] - Világi-test lételét tekintvén a’ földnek, megtanulhatjuk a’ csillagtudományból, hogy földünk, még más 10 testel egyesülve, a’ napot körülkerengi ámbár szemünknek ugy látszik mint ha az ellenkező történne, ’s hogy magában setét ’s hideg test, melly mind világosságát mind melegségét a’ Naptól kölcsönözi. Mozgását mindég közel 365 1/4 nap alatt végzi el, melly időszakaszt esztendőnek nevezünk. - Pályája egy ellipsis, mellynek egyik focusát a’ nap foglalja el.
Abból közvetetlenül az következik, hogy a’ naptól való távolsága a’ földnek, nem mindig egyenlő, hanem hogy váltóznia kell az esztendő folytában, a’ mint valóban történikis. A’ legkisebb távolság 19,786,020 a’ legnagyobb 20,460,980 geogr. mértföldet tészen. Az elsőt a’ föld télben, a’ másikat pedig nyárban éri el , ugy hogy télben mintegy 3/4 millió mértföldre közelebb van a’ naphoz, mint nyáron, mert nem a’ távolság hanem a’ napsugarainak egyenesebb vagy félszegesebb irányzatától függ a’ mérseklet. - Azon napkörülti mozgáson kivül földünknek még egy mozgása van, mellynek következesében mindig 24 óra alatt (avagy pontossabban 23 óra 56 perez ’s 4 másod perez alatt) egyszer a’ tengelye körül megfordul; ’s ugy minden pontban napot és éjt ’s a’ köztök való változást okozza. De mivel a’ tengelye félszegesen áll a’ pállyáján, tehát mind az esztendő részei megkülönböztetnek egymástól, mind pediglen a’ napok ’s éjelek hosszában is történnek változások esztendő közben (lásd erről bővebben Ekliptika).
A’ föld körül megint a’ hold mozog, mint annak késérője, hasonlóképpen elliptikai pályában, mellyet mindég 28 nap és 14 óra alatt fut végig. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Földfokmérés. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 10-11. "A’ nagy, halhatatlan Newton legelső mutatá meg Theoriából, hogy földünknek, a’ tengelye körülti mozgásának következésében, sarkainál belapultnak kell lennie, ugy hogy lapultsága mintegy 1/230 vészét tenné az egyenlitő-áltmérőjének; ’s a’ midőn ezen véleményét kinyilatkoztatta volna a’ francziák ennek hihetőségét közvetetlen mérések altéi csak hamar megakarták próbálni. Ennél fogva Dünchirchennél ’s Bayonnenál két délköri-fokot (Gradus Circuli meridiani) mértek meg, ámbár Newton már előre mondotta volt, hogy ezen mérésből a’ tudománynak semmi nyeresége nem lesz, sőt kárt fog inkább vallani általa, mivel a’ két hely közti távolyság a’ feltett czélnak elérésére nem elegendő, ugy hogy azon mérésből mondásának ellenkezője is könnyen következhetnék.
A’ mint Newton jövendölte ugy örtént mert ama mérésnek kimenetele a’ volt, hogy a’ földnek tengelye hosszabb a’ többi áltmérőinél. - 40 évi haszontalan vitatások ’s beszédek után ezen dologról utoljára elhatározta magát a’ franczia tudós társaság két foknak megmérettetésére, az egyiket az egyenlítőn a’ másikat pedig Lapponiában; ’s mihelyest a’ megtörtént volt, Newton feltételének igazsága világosan kitetszett. Több országokban is vivődtek oly mérések véghez ’s mindegyik csak uj bizonyítása volt Newton tételének. Mindazonáltal ismét támadtak akadályok, midőn a’ lapultságnak nagyságát kellett volna pontosan meghatározni, ..." A Föld különböző helyein tett fokmérésekről. [HAI.]

-j-a.: Földforgás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 11-12. "A’ földnek kétféle forgása van; napi, öntengele körül; évi, a’ nap körül. A’ földforgás tudománya azért nevezetes az elme fejlődés történeteiben, mivel ez szakasztá el a’ vélemények ezredekig tartott kényuri kőtelét és a’ lelket szabad szárnyokra bocsátá. Ekkor látszott meg, hogy e’ részben négyezer év olta egyik tudós ugy csalódott mint a’ másik, hogy egyik ugy ölelte a’ látszat (Sebein) árnyát mint a’ másik, való helyett. Ezzel pedig fellépe az igazság, ’s ma csak annak nem fénylik, ki ködöt tart vagy tartat szeme elé. Kopernikus volt ki utat nyita; ő alapitá a’ mái csillagtudományt. ..." [HAI.]

Atbert Fer. [ALBERT Ferencz]: Földforgásu csin, vagy gépely (machina geocyclica). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 13. "...egy csinálmány, melly az Esztendő részei változásainak, a’ napok nevekedésök és fogyatkozásoknak ’sat. a’ hogy azok, a’ földnek, mint napkörülti mind pediglen tengelye körülti mozgásának következésében, történnek) világos előadására szolgál; minthogy általa szemlátomásban ’s testi érzékeinknek is észrevehető módon ismerkedünk meg mind azon tüneményekkel." [HAI.]

-j-a.: Földhajlat, földöv (zona). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 13. "Ha az egyenlítő által a’ földet két félgolyóra képzeljük felosztva ’s mindenik félgolyót az övek tekintetében visgáljuk, lelünk rajta három övet, hideget (fagyosat), melly a’ sarkot mint közép pontot körülveszi ’s köröskörül 23 1/2, foknyi mészszeségen végződik -, mérsékeltet, melly a’ sark felé köröskörül határos a’ hideggel az egyenlítőt pedig 23 1/2 foknyira megközelíti, meleget , mellynek a’ napforditó a’ sarkfelüli határa, a’ másik határ pedig maga az egyenlítő. E’ szerint a’ két fél golyón volna két hév, két mérsékelt, két hideg öv, hanem mivel a’ két hév öv öszszeütközik, csak egynek vétetik, közepét az egyenlítő teszi. Így tehát öt földhajlat van.
Némellyek, azt gondolva, hogy ha a’ két fél hévöv egyet tehete, a’ többi két fél is azt tehet, csak hármot vesznek fel. A’ hév éghajlatban a’ nap kétszer megy a’ fej fölött el, és mivel sugarai függőlegesen hatnak alá a’ többi körülmények engedvén, örökös a’ forróság. A’ naphoszaságának különbsége a’ napforditóknál is csak egy órát tesz, innét az időváltozás (melegváltozás) nem nagy. Azonban nem minden hévhajlati tartomány egyiránt forró. [...] A’ fagyöv, a’ hideg örökös honja. Minél közelebb a’ sarkhoz, annál itóztatóbb a’ hidegség. Hetenkint, hónaponkint, sőt magánál a’ sarknál félévig nem megy le vagy nem kel fel a’ nap. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Földlapultsága. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 15. "A’ futó erő (vis Centri fuga) eredvén a’ földnek tengelye körülti forgásából, amannak egyes részire nem egy arántan hat, mivel foganatossága minden pontban, azon pontnak a’ földtengelyéhez való helyheztetése és nevezetesen az onnan való távol lététől függ, ugy hogy (egyenlőképpen nevekedvén, és fogyván azzal) az egyenlítő alatt legnagyobbbá , a’ sarkok körül ellenben legkissebbé lesz. -
Minthogy ezen futó erő pedig egy részt a’ nehézkedés erőből (vis gravit) semmivé tesz, a’ mi tiszta gondolkodásból csak hamar kitetszik, tehát a’ föld sarkainál nagyobb hatósággal vonódnak a’ testek középpontja felé, mintsem az egyenlítő alatt: ’s midőn a’ futóerőnek ezen munkálódása megegyesült a’ földnek eredeti hig mivoltával, ezen egyesülés következésében a’sarki tájékoknak meg lapulni, (bellyebb ereszteni,) az egyenlítőinek ellenben gyürü formán feldagadni kellett. Ily módon nyerte hihetőképpen a’ föld mostani narancs forma idomját; a’ tengelye rövidebb lett az egyenlítő áltmérőjinél ’s ezen kőlömbség, éppen mind kettő hosszában, mértéke lapultságának. [...] az egyenlítő áltmérőjének hossza 1720 geog. mértföldet tesz, a’ tengelyé csak 1714,434 ra megy." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Földmérés (Geodaesia). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 15-16. "Ága a’ gyakorlati mennyiség tudománynak (mathesis pratica) melly főkép azon különbféle idomok kimérésével foglalatoskodik, mellyek mezők, rétek, erdők, tavak, mocsárok, vizek, épületek ’sat. által formáltatnak; melly kímélésekből aztán számadás által a’ kimért tárgyaknak térségi - nagyságai kerestetnek. - Ezen kivül a’ Földmérés azon rendszabásokat is magában foglalja, mellyekkel élni kell, ha a’ kimért tárgyakat, kisebb mértékben, de egyébbiránt tökéletes hasonlatoságban a’ természettel, felrajzolni akarják.
A’ földmérésnek alapjai főként a’ közönséges ’s a’ betüszámvetés és a’ Geometria; mellyeket igen helyesen kell tudnia egy jó földmérőnek. - a’ kimérésre, mind rajzolásra sokféle, vagy együgyübb vagy öszverakottabb eszközök kívántatnak, mellyek közül főként a’ következendők nevezetesek. 1) A’ vonatok megmérésére: mérőrudak, mérő lánczok ’s mérő kötelek. 2.) A’ szegletek megmérésére az Astrolabium, a’ Theodolitlia , a’ tányéreszköz, ’s a’ tükörös hatodrészkerék (Sextans Halleyanun) ’s utoljára valamely tájéknak pontos felvevése ’s lerajzolására a’ mérőasztal szolgál legjobban. ..." [HAI.]

J. [JAKAB István]: Fontenelle (Benard le Bovier de). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 35-36. "...szül. 1657. Rouenben, egy ügyvédnek ’s a’ nagy Coineill e’ hugának fia. E’ férfi, ki szász éven keresztül ritka munkássággal, ’s egyész kimultáig (1757.) nem gyengült testi ’s lelki egészséggel birt, olly gyengén jőve világra, hogy már születése napján halálhoz vala közel. Gyermeki tanulását Rouenben a’ Jesuitáknál kezdte, s’ midőn 13 éves korában a’ Rhetorica iskolába lépett, már egy latin versezetért jutalmat nyert az Academiától. A’ természeti ’s törvénytudományok végeztével ügyvéd lett, első perét elvesztette, ’s megesküdött, hogy soha többé pert nem folytat. [...] A’ szép tudományokkal szárazan és feszesen bánt, a’ szigoruknak igen könnyű mázat adott.
1683. jelentek meg tőle "Dialógust des morts", mellyeket kedvesen fogadtak; noha a’ mindig elmésség és rendkivüliség’ vadászása miatt fárosztók ’s nem természetesek. "Entretiens sur la pluralité des mondes" (1986. [! 1686. "Beszélgetések a világok sokaságáról"] németül; jegyzetekkel, ’s rezekkel Bódétól Berl. 1798.) czimü munkája első könyv, mellyben csillagászi tárgyak ízléssel és kedvességgel adatnak elő. De ez haszonvehetőségét a’ tudományok azótai haladása miatt elvesztette. Mint a’ tudományok academiájának titoknoka, az ő idejétől szokásba jött dicsérő beszédek (eloges) által hiresité magát. Egy tudósnak sem volt korára olly befolyása mint neki. ..." [HAI.]

Fraunhofer (Jósef). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 164-167. "...D. kir. bajor academicus és prof., a’ bajorkorona polgári érdemrendjének és a’ kir. Danebrog-rend vitéze, szül. Straubingban Bajorországban Mart, 6-kán 1787. Korán atyja foglalatosságait kelle üznie, ki üveges volt; ’s ezen okból Fr. az oskolába nem igen mehetett. Midőn 11-dik évében szüleitől megfosztatott, egyik tutora esztergályosságra határozá; de ezen munkára nem volt eléggé erős. Így tehát inasképen Münchenbe hozaték 1799 egy tükörkészitőhez és üvegköszörüshez. [...] Mivel a’ hadi időkben nem lehető Angolhonbúl kapni a’ csillagásza eszközökhez szükséges opticus üveget, épen elkezde Reichenbach egy uj nemű opticus köszörű gépelyt készíteni, Schiegg pedig, ki a’ reichenbachi intézet eredetében igen munkás vala, Fraunhofert ajánlá mint opticust.
Most Fr. kiszámolá és köszörűlé az első nagyobb, a’ budai csillagász toronyba rendelt eszközök üvegeit. [...] Azon próbák, mellyeket Fr. tett, visgálandó, ha a’ napvilágnak szintükre (spectruma) ugyan azon világos vonatot adja e az orangban, mint a’ tüz világa, a’ számtalan állandó homályos vonalok feltalálására vezeté a’ tökéletesen egynemű színekből álló napvilági spectrumban. ..." [Fraunhofer-féle vonalak] [HAI.]

ALBERT Ferencz: Függőkör. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 222. "Neve azon az égen való körnek, melly a’ visgálónak tető- (Zenith) és lábpontján keresztül menvén, egyszersmind a’ láthatár-körön (Horizont) függőlegesen áll, ’s mellynek ivei az Astronomiában a’ csillagok magassága és tetőponti távollétének (distantia zenithalis) meghatározásánál mértékül hasznaltatnak." [HAI.]

Galilei (Galileo). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 244-247. "...a’ természettudományban feltalálásai által halhatlan érdemeket szerzett tudós, szül. Pisában 1561. [...] A’ MESZELÁTÓ CSŐT (l. e.), melly Hollandban nem csak tökéletlen, hanem használatlan is maradt, az ég felé forditá, ’s rövid idő múlva számos igen nagy fontosságú feltalálásokat tön vele. Ugy lelé, hogy a’ holdnak, valamint a’ földnek, egyenetlen a’ lapja, ’s a’ holdbeli hegyek magasságát árnyékjükből megmérni tanitá. Azon ködös foltot, mellynek jászol a’ neve, feloldá egyes csillagaira, ’s gyanitá, hogy erősebb messzelátókkal az egész tejes utat szintugy fel lehetne oldani. Legfontosabb volt Jupiter hajdujinak feltalálása, Jan. 7. 1610. Saturnus gyűrűjének létezését is észrevéve, a’ nélkül mindazáltal, hogy helyes képzete lett volna felőle.
A’ nap foltjait valamivel későbben látá, ’s ezeknek közös nyomulásából keletről nyugot felé, a’ nap testének kerengését (rotatio) következteté, ’s a’ nap tengelyének hajlását a’ földút térje felé. Mindazáltal Scheineré Ingolstadtban, ’s Fabricius János ostelli (Keletfrieslandban) prédikátoré ezen felialálás dicsősége, mert ők azt előbb terjesztek nyomtatásban a’ világ elejébe. [...] Itt 1610-ben Mercur, Venus és Mars változó világalakinak (Phasen) felfedezése által legtökéletesebb győzedelmet nyere Kopernicus rendszerének, mert ezen planéták napkörtüli forgását, ’s napáltali világittatását kétségen kiviül helyezte. [...] Ezen időtájban dolgozá ki hires munkáját, mellyben, ítélete kimondása nélkül, három beszélő személyt állit elő, kiknek egyike Kopernicus, másika Ptolemaeus rendszerét védi, harmadika pedig az előbbi kettőnek okait olly formán fontolja meg, hogy a’ dolog látszatólag kétségben marad, habár a’ Kopernicus mellett felállított bizonyságok felsőségét könnyű megismerni.
Ezen halhatlan munkával, mellyben a’ stylus legnagyobb ékessége ’s élessége a’ legszigorúbb, ’s egyszersmind legfoghatóbb előadással vagyon párosítva, Romába ment G. 1630, ’s szerencséje lön a’ kinyomtathatást megnyerni. Miután Florenczben is hasonló engedelmet eszközlött volna ki, kiadá munkáját ugyan itt 1632, e’ czim alatt: "Dialogo di Galileo Galilei, dove ne’ congressi di quattro giornate si discorre de’ due maissimi sistemi, Tolemaico et Copernicano." ..." [HAI.]

Zs.[ZSIROVA György]: Gassendi (Pierre). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 266-267. "...a’ dignei káptalan prépostja ’s mathem. professora Parisban, szül. 1592 Chantersierben a’ Provenceban, Digne mellett. [...] mint astronomus is jeles vala, ámbár e’ tudományt csak a’ csillagmagyarázat (astrologia) tekintetéből tanulá, ’s az utóbbinak chimerájival csak későn hagya fel. Birunk tőle egyebek közt: Észrevételeket Mercur áltmeneteléről a’ napon ("Epist. ad Schickardum de Mercurio in Sole viso"), ’S jeles életirásait több azon kori leghíresebb csillagvisgálóknak, nevezetesen Kopernicusét, Tycho-Braheét, Peurbachét ’s Regiomontanusét (Müller János), mellyek többi munkáji között vannak kiadva. ..." [HAI.]

55.: Gauss (Fridrik Károly), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 270. "...udvari tanácsos, ’s a’ francz. tudós academiának tagja, szül. Apr. 23-kán 1777, Braunsohweigban; 1807 olta a’ mathesis és csillagászság tanítója Göttingában. 1801-ben kiadá: "Disquisitiones Arithmeticae" (Lipsiában). Az uj bujdosók feltaláltatván, Gauss uj irányzatot kerese és talált az ő pályájok kiszámolására. Munkája e’ tárgyról: "Theoria motus corporum coelestium" (Hamburg 1809, 4). Az égi testek gátlatiról uj nézetet ada, mellynek beteljesedését Pallásnál várjuk. "Theoria combinationis observationum erroribus minimis obnoxiae." (Göttinga 1823, 4) czimü darabja is nagy becsű.
Az uj göttingai csillagtorony elkészülése olta csillagászi visgálatokra is szánta idejét; ujonan pedig a’ dán fokmérés folytatásával foglalatoskodik Hanoverában, hol feltalalá, hogy a’ legtávolabbi helyeket is láthatókká tehetni visszahajtott napsugarak által. Gauss fáradhatatlan, ’s munkáiban a’ tökéletesség nyoma látszik. A’ tőle feltalált napfordító (Heliotrop) eszközt Bode leirá az: "Astronomische Jahrbücher" 1825-ki folyamatjában." Ez a szócikk teljes szövege melynek szerzőjét az 55-ös számmal jelölték. [HAI.]

-j-a.: Geognosia és Geológia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 300-305. Geognosia (Földalkat, földalkat tudománya). A’ geognosia azon érczeket, sziklanemeket és bérezi köveket tanitja, mellyekből a’ földkéreg áll, azon feljül a’ föld alkatát, és az ásványok viszonyait, telepeit és korát. A’ geológiát nem kell vele felcserélni, a’ vele szorosan egybekapcsoltat; melly nem egyéb tudományos törekedésnél a’ föld eredetének ’s a’ föld hajdanában kiállott ’s tán még kiállandó változásinak előadására. [...] Mások a’ földet nagyobb hév által olvadtnak, tüzfolyóban voltnak állítják. Neve ezen két feltéteménynek (hypothesis), neptuni vagy vízi, és vulkáni vagy tűzi. Ezen utolsónak mindig több védői voltak. Buffon véleményéhez, hogy a’ föld egy üstökös által vágaték ki a’ nap izzó tömegéből, a mi számtanilag lehetetlen, - senki sem ragaszkodott.
De la Place azon képzelettel lépé fel, hogy a’ napnak hajdanta sokkal nagyobb hévfoka volt, mint mostan, hogy az ő légidomu álrészei a’ naprendszer minden bujdosóinak pályáján tul nyúltak el, és azután az eső hévmérték mellett megsürüdvén, ezen gőzkör keménnyé lett részei golyóidomu testekbe gyűltek, a’ naptól különböző távolságra, belőlek bujdosók képződtek, lassanként megdermedők és hűlök. Ezen feltétemény szerint annyira hevültek voltak a’ föld részei, hogy gázidommal birtanak. ..." [HAI.]

55.: Gnomon, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 351. ...a’ számtudományban ollyan szám, melly az önszörzött (quadratumra emelt) számokhoz adatva ismét önszörzött számot ad; illyenek. rendben emelkedve, az egyenetlen számok, p. o. 1+3=2[a másodikon] (4), 4+5=3[a másodikon] (9), 9+7=16=4[a másodikon], 16+9=5[a másodikon]=25, 25+11=6[a másodikon]=36, 36+13=7[a másodikon]=49, 49+15=8[a másodikon]=64, 64+17=9[a másodikon]=81+19=10[a másodikon]=100 ’stb. Gnomon néha annyit is tesz, mint szegletmérték, mivel az egyenetlen szám a’ hozzá tartozó önszörözetet (quadratumot), mellyel t. i a’ jövő önszörzött számot képzi, egy reá tett szegletmérték gyanánt körülveszi. Továbbá Gnomon annyit tesz, mint napmutató (L. NAPÓRA); jelent még egy csillagászi eszközt is, mellyel a’ csillagok magasságát mérik." A szócikk szerzőjét az 55-ös számmal jelölték. [HAI.]

Golyobis, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 359-360. ...igy neveztetik általában minden-gömb, vagyis minden tömött gömbölyű test. A’ földleírásnál és csillagtudománynál azon mesterséges gömb neveztetik igy, melly egy körön, (a’ délvonalt vagy délkört képzőn) belől, két sarkon mozog, ’s mellynek felületén a’ föld nevezetesebb helyei (földgolyóbis) vagy a’ csillagok (éggolyóbis) kijelelve találtatnak. Azonkívül mindeniken láthatók azon nevezetesebb körök, mellyek a’ földön és égen vonatva gondoltainak. Ugy vélik, mileti Anaximander, Thales tanítványa, ki az 50-dik olympias (580 Kr. e.) körül virágzott, találta légyen fel a’ földgolyóbist. Hogy Ptolemaeusnak már délkörökkel felkészített golyóbisa volt légyen, látható az ő Almagestjéből; sőt a’ régiek éggolyóbisokat is készítettek. ..." [HAI.]

Gömbölyeg. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 362. "Ha egy fél ellipsis vagy ennek idomától csak kevéssé különböző görbeség, tengelye körül megfordul, az illyképen leíratott idom, vagy formáltatott test, gömbölyeg. Minthogy földünk, sarkainál belapult gömböt képez: a’ mondott határzat szerint, az is a’ gömbölyegek közé tartozik. A’ messzelátó csők hasonlót mutatnak leginkább Jupiteren és Saturnuson is; és theoriai (elméleti) okfők szerint azt állíthatjuk, hogy minden tengelye körül forgó égi test, gömbölyeges idomú." [HAI.]

-j-a.: Gravitatio, nehézelgés, nehézerő, általános nehézség. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 434. "...azon általános tünemény a’ világban, hogy minden test egymás felé törekszik , egymást a’ távolban is húzza, és pedig külső láthatlan okból. Ez nem csak a’ földön létező testeknél van ugy, hanem az égi testeknél is. Föld és hold, nap és a’ bujdosók, kölcsönösen vonják egymást, az az nehezelgenek. Ezen nehezelgés az oka, hogy a’ magason elbocsátott súlyos test függőleg hull alá, a’ könnyebb tetteket pedig a’ nagy hegytömegek észrevehetőleg elvonják függős esésekből és magokhoz húzzák. Az Atomisták, azt mondva, hogy az anyagra csak kívülről hathat az erő, nem tudják a’ nehezelgés okait megmagyarázni. A’ dynamicusok szerint az anyagnak vonszó erejében áll, mellyel minden térben, sőt az űrön át is hatnak a’ testek.
Ezen rendszer szerint az általános nehézség oka magában az anyagban van, ’s a’ közönséges tapasztalás megegyez vele. Már Anaxagoras esmeré, ’s Lucretius mondása szerint Epicurus rendszerének is állítása vala. Midőn a’ csillagvisgálás előmenetelével bebizonyodott, hogy az égi testek golyóidomuak ’s ezen idom oka keresteték, nem lehete egyebet lelni a’ nehezelgésnél, melly szerint az anyagok egyesülésre, ’s egy középpont körül telepedésre törekesznek. A’ nehezelgés törvényeit Newton találta fel. Ő fejté meg, hogy a’ nehezelgés a’ távolság önszörzetének (quadratumának) ellenviszonyában hat; hogy azon esetben, ha valamelly test több, tőle egy távolságban lévő testek iránt nehezelg, a’ siker az utolsónak tömegviszonyától függ. (L. VONSZÓDÁS.) Ezen nehezelgésből elmésen fejtetnek meg a’ naprendszerében testek mozgásai, ’s egyenetlenségök ezen mozgásokban; a’ napéj hossza egyenlőségének eltérése, a’ földtengely ingása, a’ háboritásuk, mellyeket a’ bujdosók egymásra hatások által pályáikon szenvednek ’sat.
További mivelését LAPLACE-tól (l. e.) nyeré ezen rendszer. Newton nehezelgés-elmélete (gravitationis theoriá-ja) ki van dolgozva e’ munkákban: "Principia mathematica philosophiae naturális" (London 1687) Newtontól; "An account of Sir Newton’s philosophical discoveries" (London 1748), Maclaurie-tól; "A vien of Newton’s philpsophy" (London 1728), Pembertontól; "Éléments de la philosophie de Newton mis a la portée de tout le monde" (Lausanne 1773) Voltaire-től; "Traité de mécanique céleste" Laplace-tól." [HAI.]

L-ú.[LASSÚ István]: Greenwich, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 437. "...város a’ kenti grófságban, a’ Themse déli partján, nagy tengeri ispotállyal ’s csillagvisgáló intézettel. 2120 ház. és 17,000 lak. [...] Csillagvisgáló intézetét II. Károly építtette 1675. Kitől számlállak az angol földleirók és hajósok az első déllineát (17° 40’ Ferrotól). Több jeles csillagvisgálókkal dicsekedhetik. Első volt Flamstead; ezt követte Halley, ezt Bradley, ezt Blisz és Maskelyne; a’ mostani Pond. Greenwichben áll a’ trafalgari szobor, hajókoronájával." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 573. p. Csillagászat: 37 szócikk, melyből 16-ot Albert Ferencz - aki Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írt. Kettőt Nagykállói Kállay Ferenc művelődéstörténész, nyelvtörténész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja írt. Egy Almási Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja munkája. A következő rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: 54-es számmal jelölve 3 tétel, opq. 2 tétel, r. 4 tétel, és a -j-a., op., 55., j-a-. jelzések estében egy-egy tétel. 5 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

54.: Hahn (Filep Máté), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 16. "...würtembergi echterdingeni lelki atya, ritka mechanicai lángész, Stuttgart felső kerületében Scharnhausenben született 1739. Már mint nyolcz éves gyermek kémlelé a’ nap árnyékát, s’ próbát tön egy henger-napórával, a’ nélkül hogy azt érteni tanulta volna. [...] 17 évü, a’ tübingai egyetembe ment. Itt szünidejét napórák és hangcsők készítésével, üveg-köszörüléssel ’s csővek összerakásával tölté. Egy hasonló vonszalmu ifjú társa, Schaudt, versenyezett vele. [...] Illyképen, szinte példátlan állhatatossággal, olly munkákat készite, mellyek éles elméjének ’s ügyességének legnagyobb becsületére válnak.
Ide tartozik azon csillagászi függönyös óra, melly a’ föld ’s egyéb égi testek járását, valamint szinte a’ holdét ’s egyéb hajdúkét is ábrázolja középkülségeivel (Excentricitäten); a’kis csillagászi rak-óra, melly a’ hold változásait mutatja; a’ közönséges éjnapegyenlitői napóra, melly a’ perczeket a’ nap hajtásával mutatja; egy számoló műszer; egy híg testekre nézve haszonvehető mérleg ’st.e.f. Mint hittanitó, kevesbbé volt hires. Echterdingenben, hova 1781 tétetett, halt meg, 1790. Vallásbeli csudás iratai becs nélkül valók." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajlat (inclinació). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 27-28. "A’ Mathesishen egy vonatnak valami meghatározott pont felé való irányzata. - llly értelemben vették legalább a’ régi tudákosok (mathematicus), mint Apollonins, Pappus és még egynehányan. A’ csillagtudományban pedig ezen szó olly szegletek megnevezésére szolgál, mellyeket a’ vándor és üstökös csillagoknak pályái a’ földével csinálnak. Egy olly szeglet annál nagyobb, mennél jobban eltávoztatja a’ vándor vagy üstökös csillag a’ földpályájától. A’ következő tábla minden vándorcsillag pályájának a’ földpályához való hajlását, legújabb meghatározások szerint foglalja magában: ..." Közli a Vesta, a Juno, a Ceres, a Pallas és a Hold hajlását is. [HAI.]

opq.: Hajnal. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 28. "Ezen felséges jelenet az ég keleti részén, kevéssel a’ nap felkölte előtt, szinte az, mi az esthajnal az ég nyugoti részén naplemente után nem sokára. Hogy a’ napsugárok és gőzök vagy felhők mind a’ kettő származására szükségesek, bizonyítja a’ tapasztalás. [...] Hihető, hogy a’ napvilágból, midőn ez a’ láthatárról le - ’s következőleg nagy légtéren keresztül hat, elsőben a’ kék, azután a’ sárga ’s végre a’ veres sugárok vesznek el; a’ honnét a’ nap, magán álltában fejér, alantabb sárgás, ’s a’ láthatár szélein vereses színben jelenik meg, ’s a’ gőzöket ’s felhőket hasonló sziniüekre festi. Melville legalább ("Edinb. esays", II 75) erőben tartá ezen hypothesist Newton ellen. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajnalcsillag, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 28. "...neve a’ Venus vándorcsillagnak, midőn a’ nyári hónapokban a’ nap előtt tűnik fel az égen, ’s azután a’ hajnali órákban látszik." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajnali kör (circulus v. terminus crepusculorum). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 28. "A’ természettudomány ezen nevezet alatt azon kört érti, melly, határt szabván a’ szürkületnek, közönségesen 18 foknyi mélységben a’ láthatárkör alatt, azzal egy irányban és egyközüen huzatik. Bővebben lásd e’ czikkely alatt: SZÜRKÜLET." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajnali pirosság (Aurora). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 28-29. "Egy gyönyörű tünemény, melly a’ nap felkölte előtt ’s után kevés idővel a’ keleti égen látható; hol mint igen erős narancs vagy lángsziniü fény tetszik fel. Feltetszései azonban nem mindenkor egy, sőt inkább igen különbfélék, ’s olly sok változékony környülállásoktól függők, hogy lehetetlen volna őket szóval tökéletesen előadni. [...] Tökéletes és kimerítő magyarázat ezen szép tüneményről még mind eddig hibázik; de az bizonyos, hogy a’ napsugároknak a’ levegő által különbféleképen történő megtörethetőségével igen szoros öszveköttetésben van; és a’ magyarázata végett felállíttatott vélemények közt még az leghihetőbb, melly a’ hajnali pirosságot a’ napsugárok hajlásaitól származtatja. ..." [HAI.]

KÁLLAY Ferencz: Halley (Edmund). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 49-50. "...született 1656 Londonban; eleinte nyelveket és literaturát tanult, de nem sokára felhagyván velek, egészen a’ csillagvizsgálási tudományra adta magát. Minekutána 19 esztendős korában már egy nehéz problémát szerencsésen megfejtett ebben a’ tudományban, melly szerint a’ naptól távolléteket és excentricitásokat meghatározta a’ planétáknak, 1676 elküldötte az igazgatás sz. Ilona szigetére, hogy a’ déli félgömbön vizsgálatokat tegyen. Ezen útjában sok fontos csillagászi észrevételeket tett, mellyeket azután "Catalogus stellarum australium" czimü értekezésében közlött a’ tudós világgal. Visszatértével a’ 22 évü ifjút tagjának választá a’ londoni kir. társaság ’s a’ párisi tudományok academiája, sőt az elsőnél titoknok is lön. [...]
Előre megjövendölte, hogy az 1682 feltetszett üstökös csillag 1759-ben újra meg fog jelenni; a’ mi ugy is lett. Newtontól, kinek jó barátja volt, több apró iratokat közlött a’ világgal." [HAI.]

Kállay. [KÁLLAY Ferencz]: Harrison (János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 115. "...hires angol mechanicus, feltalálója és készítője azon pontos óráknak, mellyekkel a’ hoszaságok meghatározásában élnek, szül. a’ yorki grófságban Foulby-ban 1703-ban ’s eleinte atyja mellett, ki ácsmester volt, ácsoskodott. [...] Végre egy uj próbatétele felülhaladván tulajdon várakozását is, a’ negyedik időmérő készítéséhez fogott, niellyet hat ujjnyi áltmérőjü zsebóra formában szerencsésen el is készített, mellyért 20 ezer fontsterling jutalmat kivánt a’ parlamenttől, mellyet ez még Anna királyné idejében hozott végzete szerint a’ hosszaság pontos megmérését eszközlő ’s helybehagyatandó találmányért ígért; de csak felét kapta meg a’ kitett jutalomnak, nem egészen tökéletesnek találtatván időmérője. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Helioscop (napüveg), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 170. "...egy messzelátócső, mellyel a’ nap sugarai egy egyenes (sik) táblára irányoztatnak, hogy ott a’ nap képét rajzolják le. Egy astronomiai vagy egy közönséges hollandi csőt valamivel jobban széljel kell húzni, mint sem arra szükséges, hogy a’ tárgyakat világosan és tisztán mutassa. Az igy elkészített cső azután a’ napra igazittatik, és az akkor támadó kép megette egy setét helyen felfogatik. ..." [HAI.]

54.: Hell (Maximilian), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 170. "...a’ cs. kir. bécsi egyetem csillagásza, a’ haffniai és nidrosiai tudományok társaságának, és a’ párisi kir. tudományok akadémiájának tagja 1703 szül. Selmeczben Bars vármegyei kir. bányavárosban. Még gyenge korában jeles elmetehetségeket árult el. Mint tanitó Bécsbe tétetvén által, a’ csillagvizsgálásban jártassága miatt annyira elhiresedett, hogy Európa legtudósabb csillagászai közé számláltatnék. VII. Keresztély Dánia ’s Norvégia királya, Mária Theresia engedelmével, az éjszaki földsarkhoz menendő azon tudományos küldöttség fejévé tette őt, melly a’ Venusnak a’ nap előtt leendő átmenetelét fogná megvigyázni. Hell megfelelt a’ várakozásnak, mert tiszta égen mindent figyelemre vett, feljegyzett ’s egy értekezésben 1770 Haffniában nyomtatva ki is adott.
Egész utazásának körülményes leirása, reménységen kivül, nem jött közönség elibe. Számosabb, külföldön latin nyelven megjelent munkái, a’ csillagtudomány körébe tartoznak, annak idejében jeleseknek esmertettek." Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

opq.: Herkules, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 207-212. ...a’ Görögöknél Heracles ’s Alcides is, egyike a’ görög mesés világ leghíresebb hőseinek, kiben a’ költészet az emberi tökély ideálját a’ hőskor szellemében véve, azaz:- legnagyobb testi erőt, a’ lélek és sziv azon korban esmért minden elsőségeivel párosodva ábrázolá, olly tökély-ideált, melly az emberiség boldogitására szenteli egész létét. Ember az ilyen hős, de ama’ nagy és felséges benne isteni eredetü; Hercules tehát az Istenek királyának fija, halandó anyától. [...] A’ történetmagyarázók közönségesen nem kételkednek Hercules valódi létéről; kétlik azonban, hogy egy ember, életében ennyit ’s illy módon, mint elbeszéltetik, hajthatott volna végre, nem is emlitvén az anachronismusokat, mellyek ezen történetben épen nem ritkaságok.
Ez sokakat arra bira, hogy több illy nevű hősöket vennének fel, a’ mire nem hibáznak a’ régiek bizonyságai. Varró közölök 44-nél nem kevesbet számlál elő. Cicero csak hatot vesz fel, Diodorus pedig csak hármat. Ezek közt egy indiai, egyiptomi, tyrusi vagy phoenicziai ’s egy thebai Herculest találunk, mint örökösét a’ többiek minden tetteinek. Ha megvisgáljuk azon keleti istenségek lényét, mellyeket a’ Görögök Hercules néven neveznek, valóban alig kételkedhetünk, hogy azok eredetiképen nem voltak egyebek astronomiai jelképeknél. Az egyiptomi Hercules, kinek tulajdonképen Chom vagy Dson a’ neve, Herodot és Diodor szerint ama’ 12 nagy mennyei isten közé tartozik, kik Amasis előtt 17,000 évvel 8 istenből támadtak.
Mivel tehát az Egyiptomiak 8 és 12 istenét csillagász értelemben szükség venni: könnyű kitudni, hogy Hercules tulajdonképen nem egyéb, mint productuma a’ nap járásának a’ 12 égi jegyen keresztül, azaz évkör, ’s az a’ monda, hogy már 17,000 év előtt élt, csak annyit tesz, hogy ezen idő olta divatozott a’ csillagászi kiszámolás. A’ phoenicziai Hercules, kinek tulajdonképi neve Melcarthos, hasonló származásra mutat anyja Asteria (csillagos ég) által. Hogy a’ thebai avagy görög Herculesben is sokféle emlékezetei találtatnak a’ keleti csillagászi ős képzetnek, azon nem kételkedhetünk. A’ 12 munka ezen képzet szerint nem egyéb, mint a’ nap vándorlása az állatkör 12 jegyén keresztül, melly a’ Görögök plasticus költészségében mondává lön, talám azon isteni tisztelet által, melly a’ nap ezen 12 munkáját jelképileg ábrázolá. Hebevel egybekelést már a’ régiek közül is néhányan arra magyarázák, hogy, miután körét megfutja, ismét ifjultan áll elő. ..." [HAI.]

Hermes Trismegistus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 223. ...históriai név, bizonyosat róla nem tudunk. Az Egyiptomiak és Phönicziaiak a’ betűírás és minden hasznos esmeretek és tudományok feltalálóját istenesiték alatta. Az Egyiptomiak Thot, Taant, Thoyt vagy Thent névvel is nevezték, és mint jótékony istenséget Osirissel és Isissel, kikkel egy időben élt, hasonló tiszteletben tartották. Diodor szerint a’ nagy Osirisnek barátja ’s tanácsadója volt, ő találta fel az első írásjegyeket, grammaticát, astronomiát, számvetést, földmérést, hangászságot, orvosi tudományt; az Egyiptomiak nyelvét kipallérozta, első törvényhozójok ’s vallási szokásaik elrendelője volt, első plántálta az olajfát, tanította a’ testi gyakorlásokat, ’s az életet fűszerező tánczot. ..." [HAI.]

r.: Herschel (Frid. Wilhelm). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 229-230. "...szül. Hanoverában Nov. 15. 1738, hol atyja hangmivész volt. Tőle hasonló életnemre szoritatva 14 esztendős korában egy ezrednél beállott oboistának, és 1757. Londonba ment, magát a’ muzsikában tökéletesíteni. Darlington gróf egy a’ durhami grófságban felállított muzsika testnek tette tanítójává. Midőn ez bele tanult, Leedsben telepedett meg mint muzsika mester, honnét Halifaxba ment orgonistának, ’s ezt a’ helyet a’ jobb bath-i orgonista hellyel felcserélte (1766). Angliában minden pillanatot használt a’ mathesist egész kiterjedésében tanulni, és Ferguson astronomiai munkájit olvasván, kiváltképen a’ csillagvizsgálás szeretete ébredt fel benne.
Noha Bathban a’ concerteket ő igazgatta ’s együtt is játszott, mégis szegény volt magának egy telescopinmot szerezhetni; innét arra a’ gondolatra jött , hogy maga próbáljon egyet készíteni, melly neki 1774 annyira sikerült, hogy egy maga készítette öt lábnyi reflector által Saturnus karikáját és Jujuter trabantjait vizsgálhatta. Ezt csak hamar több cső követte némellyek olly nagyok, millyen a’ földön még nem volt. Illy eszközök segítségével sok felfedezéseket ’s kiszámításokat teve. 1780 adta ki a’ hold hegyei magasságának kiszámítását; 1781. (Mart. 13.) fedezte fel azon uj planétát, melly most Uranus nevet visel, de ő azt az angol király György tiszteletére György csillagának (Georgium sidus) nevezé. III. György e’ felfedezéséért olly állapotba helyezé, hogy csupán a’ tudományoknak élhete. Ekkor Sloughba Windsor melletti faluba ment lakni. Leginkább vizsgálá most a’ ködcsillagokat és azoknak csoportjait, melly csoportokban 50.000-nél több csillagot lenni mondott.
1787 fedezett fel Uranushoz tartozó négy mellékplanetát, 1790 és 1794 ismét más négyet, miben nagyon segítette egy 1785. elkészült 40 lábnyi h., 4 1/3 láb áltmérőjü telescopiuma. Két, Saturnushoz tartozó trabantot is fedezett fel vele. [...] Egy húga, Carolina (szül. Hanoverában 1743) szorgalmasan segítette a’ visgálatokban ’s a’ vizsgálatok feljegyzésében, ki maga is több üstökös csillagot talált fel, most Hanoverában él, és 1828 a’ londoni astronomiai társaságtól arany emlékpénzt nyert. Oxford Herschelt 1786 doctorrá nevezte ki, III. György 1816 Guelf-rend vitézévé. Meghalt 1822. Aug. 25. életének 84 eszt. ..." A szócikk szerzőjét egy kis r betűvel jelölték. [HAI.]

r.: Hesperus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 233. "...Atlasnak fija vagy testvérje, a’ csillagvízsgálásnak barátja volt. Atlastól űzetvén Itáliába szaladt, mellyet innen a’ régiek Hesperiának is neveznek. A’ nép isteni tisztejetet adott neki, ’s nevéről a’ nyugoti ég legszebb csillagát nevezé, az esthajnalcsillagot, a’ Venust. (l. PLANÉTÁK). Mások szerint Venusnak és Cephalusnak fija volt, ’s szépségéért anyja nevét is viselte." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

r.: Heterosciusok-nak (egyárnyékuak) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 242. "...neveztettek a’ régieknél a’ mérsékelt éjszaki öv és a’ mérsékelt déli öv lakosi, kiknek délárnyéka a’ két pólus közül szüntelen csak egyik felé hajlik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Hold. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 299-301. "Igy nevezünk áltáljában minden másod rangú vándorcsillagot; különösen pedig és legközelebb földünk társát, melly azt a’ nap körül való futásában örökké kiséri. Hogy a’ hold homályos test, melly világosságát a’ naptól köcsönözi, arról senki nem kételkedik, mert világának változásai (l. HOLDVÁLTOZÁSAI) és a’ nap és holdfogyatkozások, ezt világosan mutatják. - Már a’ puszta szem is, de a’ messzelátócsövek még jobban bizonyítják, hogy a’ hold számos és különbféle foltokkal van pettegettetve (l. HOLDFOLTJAI). Valamint minden más vándorcsillag, ugy a’ hold is saját mozgással bir az égen, melly napnyugottól kelet felé nagy sebességgel történik, a’ miért már jókor kellett annak az emberek tudtára jönnie. ..." [HAI.]

Holdfogyatkozások: In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 301-302. "Néha történik, hogy a’ hold, egészen felhőtlen égnél és épen midőn töltekor legnagyobb fényét elérte, rögtön vagy egészen vagy résznyire eltűnik előlünk. Ezen tüneményt holdfogyatkozásnak nevezzük. Oka és folyamatja imez. A’ hold, szintúgy mint földünk, homályos test. Hogy földünk az, azt mindennap tapasztalhatjuk; mert mihelyt a’ nap láthatárunk alá szál, tüstént setét lesz; hogy pedig a’ hold is homályos test, világosságának változásai és elsetétiülései bizonyossá teszik. - Minden homályos test pedig, ha valami világ által megvilágositlatik, árnyékot vet, melly mindig a’ világossággal átellenest áll, és mellynek formája mindig a’ testéhez vagyon alkalmaztatva.
A’ hold [! Föld] is tehát árnyékot vet maga megé, és ezen árnyék csúcs formájú, ’s olly hosszú, hogy a’ holdpályán jóval tul esik. Ha tehát a’ hold, mozgásában, a’ napnak épen áltaiellenébe jön, azaz, ha megtelik, akkor a’ föld épen ezen test és a’ nap közt van helyeztetve, és így árnyéka a’ holdra esik. A’ hold tehát akkor, mivel tulajdon világossággal nem bir, a’ nap világa pedig a’ föld árnyéka miatt rá nem hat, nem látszik, avagy elsetétedik. - Ha a’ holdpálya hajolva nem volna a’ földéhez, ugy a’ holdnak mindegyik fogásánál egyszer a’ föld árnyékába belépnie kellene, és fogyatkozás épen annyi volna, mint holdtölte; de mivel a’ holdpályának hajtása vagyon a’ földéhez; azért a’ hold többnyire, felette vagy alatta megy el a’ föld árnyékának, ’s fogyatkozás csak akkor eshetik meg, ha a’ hold. midőn megtelik, egyszersmind gömbéihez is közel áll. ..." [HAI.]

Holdfoltok. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 302-303. "Már puszta szemmel is több homályos foltokat látni a’ holdszinén, messzelátócsővel pedig számos foltokat veszünk rajta észre, mellyek közül némellyek szerfeletti homályosságok, mások pedig szembetűnő fények által különböztetnek meg. [...] A’ setét foltok egyenesen fényes pontok mellé vannak helyeztetve, és többnyire változók. A’ vizsgalatokból kitetszik, hogy változásaik a’ napnak a’ hold iránt való állásával szoros öszvekötletésben vannak; mert kisebbednek, ha a’ nap a’ hold iránt nagyobb magasságra emelkedik, és mindig elfordítva vannak a’ naptól. Ebből nyilván kitetszik , hogy ezen setét foltok árnyékok.
Mivel pedig ott, a’ hol árnyék van, valami magasságnak is kell lennie, melly ezen árnyékot okozza: tehát hinnünk kell, hogy ama’ fényes foltok, mellyeknek szomszédságában az árnyékok látszanak, nem egyebek hegyeknél. Ezen vélemény bizonyos igazsággá válik az által, hogy a’ holdnak szélein domboruságok és egyenetlenségek valóban látszanak. A’ holdhegyeknél az igen különös, hogy többnyire szerlelett magasak. Találtatnak a’ holdban hegyek, mellyek 26000 lábnyira emelkednek a’ hold szine felett, ámbár ennek áltméröje csak 3/10 rész a’ főldéhez képest. A’ holdbérczek igen soknemüek. Legegyszerüebben két főosztályra lehet őket osztani. Egy pont, egy nagy hegyhát, iszonyú magasságra tornyosul fel a’ hold szine felett, és belőle magas hegyfalak ágaznak mindenfelé, mellyek, a’ mint a’ sikon kiterjednek, lassan lassan alacsonyabbodnak; ezeket hegyereknek nevezzük; vagy pedig egy nagyobb sikon egy tölcsérforma hegy áll, felemelkedett szélekkel, - ezeket karikahegyeknek hívjuk. [...]
Lábjegyzet a 303. oldalon: De ugy látszik, mintha a’ holdnak tűzokádó hegyei még most sem nyugodnának egészen; mert ha Schröter holdmappáját Heveliuséval öszvehasonlitjuk, némelly tetemes különbségeket vehetünk észre; ’s Kater nevü angol kapitány beszéli, hogy 1822 egy tűzokádó hegynek kirontását látta, valamint ezen czikkely szerzője is a’ múlt évi Septemberben éhez hasonlót vett észre a’ holdban, t. i." egy különös formájú igen tüzes foltot, melly 3 órai tartás után megint eltűnt. Hogy ez szemcsalás nem volt, abból nyilványos, hogy egynehány urak is látták azt, kik történetből épen a’ szerzőnél voltak látogatáson. [A szócikk szerzője és a holdjelenség észlelője nyilván Albert Ferenc. Egyrészt mivel e lexikon összes Holddal kapcsolatos cikkének ő a szerzője. Másrészt mivel a gellérthegyi csillagvizsgálóban ő rendelkezett kellően nagy távcsővel a jelenség részletes, hosszú ideig tartó megfigyeléséhez, sőt az oda látogatóknak be is mutathatta azt.]
[...] Hevelius , a’ legelső égvizsgáló, ki a’ holdat physicai tekintetben szorgalmatosabban megvizsgálá, első volt, ki annak foltjait a’ föld nevezetesebb hegyei, völgyei és tengereivel öszvehasonlitá, ’s a’ nagyobb foltokat azok szerint nevezte. Valamivel későbben Riccioli azt javalá, hogy a’ hold foltjai inkább a’ leghíresebb philosophusok és lermészetvisgálók után neveztessenek, melly javalat lassanként egész Európában elfogadtatott. A’ régiebb égvizsgalók közül legkivált Hevelius, az ujabbak közül pedig Mayer Tobias és főként Schröter János vették a’ holdat vizsgálataik fő tárgyául; ’s az utolsónak "Selenotopgraphische Fragmente" czimü nagy munkája minden más efféle munkát felette nagyon felülmúl. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Holdingása. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 303-304. "Vizsgálatokból tudjuk, hogy a’ holdnak mindig ugyan azon egy oldala vagyon a’ föld felé fordítva. Szorgalmatos vizsgálások egyszersmind azt is mutatják, hogy a’ hold ezen oldala időszakosan odébb mozdul valamivel. Látszik t. i. hogy a’ közepében helyezett foltok majd közelitnek az oldal széleihez, majd eltávoznak tőlök; valamint a’ széleken álló foltok is majd el-majd ismét fel tűnnek. Ezen mozgása a’ hold látszó félgolyójának, neveztetik a’ hold ingásának. Galilaeus, ama’ híres égvizsgáló, volt legelső, ki e’ mozgást észrevéve, de ő ezen észrevételét csak szemcsalódásnak tartotta. Későbben Hevelius, Riccioli és többen is tapasztalták- azon tüneményt; de noha valóságán nem kételkedének, mindazáltal okát kitudni csak híjában törekedtek.
A’ nagy Newton itt is az első volt. Ő fejté meg ezen ingás okát szépen és tisztán. Az t. i. ennek a’ forrása , hogy a’ hold, a’ maga tengelye körül való forgását egyenlő a’ pályájában valót pedig egyenetlen sebességgel végzi. [...] Ezen egy ingáson kivül, melly, (mivel csak a’ foltok hosszaira vagyon befolyása, hosszbeli ingásnak (libratio in longitudinem) neveztetik) még más is vetetik észre. [...] szélességbeli ingásnak (libratio in latitudinem) nevezzük. ..." [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Holdképek, holdmappák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 304. "...mellyeken a’ holdtányér minden foltjaival, a’ mint látszik, le van képezve. Az első holdképet Galilaeus adá ki 1610, de ez az ő látó eszközei tökéletlensége miatt, igen hibás és hijányos volt. ..." [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Holdkör, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 304. "...egy 19 évü korszakasz, mellynek elmultával a’ nap és a’ hold ugyan abban a’ helyezetben vannak egymás iránt, a’ mellyben az előtt 19 esztendővel voltak; ugy hogy tehát a’ hold ujulásai és áltáljában változásai is ugyan azon napokra esnek megint, a’ mellyekre ezen korszakasz kezdetekor estek. Az Évrendtudomány a’ holdkörnek igen gyakran és sikeresen veszi hasznát; mert ha valamelly holdujuiásnak a’ napja tudva van , a’ holdkör segedelmével igen könnyű tudhatni, mellyik esztendőben esik a’ holdujulás megint ugyan azon napra. P. o. 1833 esztendőben Januarius 11-kére esett holdujulás, 1852 be is tehát megint ugyan azon napra fog esni az uj hold ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Holdnap, hónap. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 305. "...azon idő, melly alatt a’ hold egyszeri forgását végzi az égen. Mivel pedig forgását több szempontból tekinthetjük, azért a’ holdnapok is különbfelék. Nevezetesen ötfélét különböztetünk meg, t. i. a’ sidericus, a’ synodicus , a’ periodicus, az anomalisticus és a’ gömbholdnapot. ..." [Jelenleg a harmadikat tropikus hónapnak, az ötödiket drakonikus hónapnak nevezzük.] [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Holdrajzolat (selenographia), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 306. "...a’ hold természeti mivoltának leírása. A’ HOLD és HOLDFOLTOK czikkelyekben minden el van mondva, a’ mi e’ részben röviden és nehéz számvetések nélkül elmondható. Itten csak az említetik, hogy a’ tudós Schröter, és a’ legújabb időkben Lohrmann, a’ holdnak physicai mivoltáról igen becses munkákat adtak ki, mellyekben nem csak leíratik a’ hold physicai mivolta, hanem a’ mellyék számos rézmetszetekkel is vannak ékesítve, a’ hold valamennyi nevezetességeit előterjesztőkkel. Schröter munkája kétség kiviül legbecsesebb minden efféle munkák közt, mert ezen érdemes tudós sok esztendeig visgálta a’ holdat. Lohrmann munkája még nem jött egészen ki, de ha az egész ollyan lesz, mint az első része, melly 1826 jelent meg, ugy igen pompás lesz a’ munka.
Schröterének ez a’ czime: "Selenotopographische Fragmente zur genauern Kenntniss der Mondfläche, ihrer erlittenen Veränderungen und Atmosphäre etc." (Lilienthal 1791-1802 2 köt. 4 rét), 75 nagy réztáblát foglal magában. Lohrmann munkájának a’czime ez: "Topographie der sichtbaren Mondoberfläche etc." [HAI.]

Albert. F. [ALBERT Ferencz]: Holdtáblák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 306. "...ollyan táblák, melly ek a’ holdnak az égen való mindenkori helyét előre felvetve, magokban-foglalják. Ezen táblák igen szükségesek és hasznosak; mert a’ hold, főként a’ tengeren hajózónak vezére, és geographiai meghatározásokra igen helyes eszköz. - Felvetésök igen akadályos és nehéz, vagy fáradságos inkább. Mayer Tob. készítette a’ legelső jó holdtáblákat, és ő utána Burkhardt és Bürg, igen tudós égvizsgálók. Bürg táblái felülhaladják a’ többieket." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Holdváltozásai. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 306-307. "...a’ megvilágositatott holdtányérnak váltólág való idomai. - Ezen változásokat az ő különböző helyei okozzák, a’ mellyekben vagyon, mig elvégzi a’ föld körül való forgását. A’ mint tudva van, a’ hold most megtelik, majd elfogy ismét; majd sarló forimáju, majd negyedrész. Fő kútfeje ezen viszontagságoknak az , hogy saját világossága nincsen a’ holdnak. Mikor a’ hold a’ nappal öszveérkezik (conjunctioban van vele), egész homályos oldalát a’ föld felé forditja, és azért nem látszhatik. Ekkor nekünk Holdujságunk vagyon. [...] Hét nap múlva az egybeérkezés után, a’ hold utjának negyed részét elvégzi. Most már a’ megvilágositatott oldalának felét látjuk; és ezt nevezzük első negyednek.
Tovább mozogván pedig, mindig nagyobb nagyobb részét látjuk az ő világos oldalának; ugy hogy mikor fele útját elvégzi, és a’ nappal épen általellenben áll, azaz 180 foknyira tőle: akkor az egész megvilágositatott oldala felénk vagyon fordítva, és tele szinnel látjuk fényleni. Ez az egybeérkezés után 14 nappal szokott megesni. Ezen phasis neveztetik holdtöltének. Megtelése után jobbra fordul, és a’ világos részét mindig jobban jobban elfordítja a’ földtől, ugy hogy ez időtől 7 nap múlva, ismét egy negyed résznek látszik. E’ neveztetik utolsó negyednek. ..." [HAI.]

Horoscop, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 329. "...olly mathematicai eszköz, mellyen a’ napok ’s éjek hosszaságai vannak feljegyezve. A’ csillagjóslók valamelly ember születésénél a’ csillagok állását határozák meg általok. Ezt születési helyzeteknek nevezek, nagy befolyásuaknak tárták az emberek tetteire és jó vagy bal szerencséjére." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

r.: Hossz (földleirási), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 335. "...az egyenlítő vagy valamelly párhuzamos kör fokai, perczei, másodperczei szerint megmért távolsága egyik délvonalnak a’ másiktól, melly elsőnek vetetik, vagy két pontnak távolsága kelet és nyugot felé, vagy nyugotról keletre, párhuzamos körön megmérve. Akarmelly ponton keresztül vonassék az első délvonal, mind egy, csak hogy mindenkor meg kell azt jegyezni. Előbb többnyire Ferro szigetén keresztül vonatott az; a’ Francziák a’ párisi csillagvizsgáló tornyon, az Angolok Greenwichen, a’ Poroszok Berlinen keresztül vonják. Némelly földleirók 180° számlálnak nyugot ’s épen annyit kelet felé; mások ellenben a’ hosszat nyugotról kelet felé számlálják az egész egyenlítőn keresztül 360°-ig. [...]
- Astronomiai hossz, vagy valamelly csillag hossza, azon ive az eclipticának, melly a’ tavaszpont ’s a’ csillag szélességköre között vagyon; itt nyugotról kelet felé megy a’ számolás, az előadás pedig az ecliptjca jegyei szerint tetetik. Megtalálni valamelly csillag hosszát annak egyenes felszálása ’s elfordulásából is. Ezen hossz az AEQUINOCTIUM (l. e.) előhaladása által változást szenved." [HAI.]

Albert. [ALBERT Ferencz]: Hosszintézetek (Bureau de Longitudes), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 335. "...országos és közönséges intézetek, mellyeknek az a’ czélja , hogy geographiai és astronomiai határozásokat, lehető legnagyobb mennyiségben csináljanak és gyűjtsenek, főkép ollyanokat, mellyek a’ hajókázás megjavitására vagy szükségesek vagy hasznosak. Ezen intézeteknek hires égvizsgálók az elöljáróik, kik vizsgálataikat és felvetéseiket évenként vagy Évkönyvben vagy hajókázási Almanachban köz tudatra bocsátják. Ez előtt két olly intézet volt Európában, egyik Parisban, másik Londonban; de ez az utolsó elmúlt, ugy hogy most csak a’ párisi áll fen." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

-j-a.: Huygens (Christian). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 379-380. ... mások szerint HUYGHENS, vizsgálódó ’s feltaláló a’ szám, természet és csillagtndományban, Huygens Constantin költő fija, szül. Haagban 1629. [...] A’többek közt neki köszönhetni a’ függöny használását az óráknál. mellyet, e’ híres munkában ír le: "Horologium oscillatorium" (Paris 1673), nem különben a’ cycloidiának az órafüggönnyel nagy összeköttetésben lévő tulajdonit. Földmérői leleményit igen okosan használá a’ mechanicára. A’ nehéz testek mozgását az elébe irt uton, szorgalmatosan vizsgálá, egy időben Wallissal és Wrennel (1661) kitanulá az ütődés okozta mozgás elméletét, mellyben a’ lóbálás középpontjának feladatat megfejté; a’ középponti mozgás törvényeit is kitanulta. Az opticában is hires volt, elméletet ada a’ sugárokról.
Érdemeket gyűjtött a’ csillagászság mezején is sok alapigazság megerősbitésével, önkészitette telescopok által szorosban megvizsgálá Saturnus idomát, gyűrűjét, ’s ezen bujdosó negyedik holdját feltalálá. Munkáji 3 gyűjteményben jöttek ki : "Huygenii opuscula posthuma" (Leyden 1707); "Opera varia ed. J. A. s’ Gravesande" (1724, 4 rész); "Opera reliqua etc." (Amsterd. 1728, 2 köt. 4). Meghalt Haagban 1695." [HAI.]

op.: Hyadok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 380. ...nymphák, Ovid szerint Atlas és Aetna, mások után pedig Cadmus vagy Erechtheus leányai; számok különbözőleg adatik. Oroszlán által szétszaggattatott testvérek, Hyas, halálát olly szakadatlanul siratták, hogy az istenek, szánakozásra inditatva, égbe vonnék őket fel, hol a’ bika fejében az esmeretes csillagzatot képzik, ’s még ma is egyre sirnak. Leghihetőbb, hogy ezen csillagok a’ görög [...], esni, szótól vették nevezetjeket, mert fel- és letűntökkor rendszerint eső szokott következni, innét szomoruaknak, esőhozóknak is neveztettek (latinul Suculae), a’ mi későbben ezen mesére nyujta alkalmat. Néhány költők a’ Hyadokat és Plejádokat egymással fel is cserélték." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Idő, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 399-400. "...az a’ közönséges viszony, mellyben állnak minden észrevehető dolgok, a’ mennyiben azok származnak, virágzanak és elenyésznek. [...] - Hogy az egyes dolgok és történetek következését és tartását az emberi szükséghez képest megmérhessék, azon égi testek nagy és szüntelen egyforma mozgásait vették fel mértékül, niellyek a’ földdel legközelebbi egybeköttetésben állanak; innen van a’ physicai vagy astronomiai idő. llly időmértéket nyújt t. i. nekünk maga a’ természet, az égboltozatnak mindennapi ugylátszó megfordulása, azaz, a’ mi földünknek a’ maga tengelye körül való megfordulása által. Ez adja a’ CSILLAGIDŐT (l. e.). De a’ polgári életviszonyokra nézve a’ csillagidő időmértékül fontos okoknál fogva nem szolgálhatott. E’ végett a’ napidőt kellett felvenni.
Ámbár már ez nem egyenlő, és sem a’ csillagidővel, sem azon idővel, mellyet az óra előad, szorosan meg nem egyezik; mindazáltal ezen hibán segítenek az időegyenlités által, mellynél fogva a’ valóságos napidőt közép napidővé változtatják. (L. IDŐEGYENLÍTÉS) ..." [HAI.]

55.: Időegyenlítés. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 400. "..., a’ közép és valódi napidő között való különbség. Képzeljünk a’ valódi naphoz (hogy ezen homályosb tárgy könnyebben megvilágositassék) egy másik (közép) napot, futópályául az egyenlítővel bírót ’s ezen egyidomu gyorsasággal futót. Ez mutatna középidőt, megegyezve a’ mi jól járó zseb és függönyös óráinkkal, mig a’ mostani naputon szaladó igazi nap, melly változó sebességet tart, az igazi időt teszi, a’ jól készült napóra által jelelttet. Innét időegyenlités más szavakkal a’ nap közép és valódi emelkedésének különbözése, melly magyarázatot érteni kell, megfontolva, hogy a’ valódi nappal együtt culmináló (tetőtérő) egyenlitőpont amannak igazi egyenes emelkedetét határozza meg. Vö. a’ többi csillagászi munkák közül, Bode "Sternkunde" (3 kiad. Berl. 1808) czimű munkáját."
Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 55-ös számmal jelölték. [HAI.]

j-a-: Időmérő (Chronometer) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 402. "...mind azon eszköz, melly a’ szakaszokra osztott idő egyes szakaszait mutatja. Minden óra időmérő, de különösen ennek mondathatik a’ tengeri óra, melly egy Angolhonban feltaláltatott ’s igen pontosan készített neme a’ perczóráknak, az Angoloktól "Stoph-Wath"-nak mondatik, ’s a’ geogr. hosszaság meghatározására szolgál. A’ jó időmérőnek havakig is csak néhány perczet vagy legfelebb minutát (hatvanodot) szabad hibáznia." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

54.: Inchoffer (Menyhárt), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 421. "Kőszegen szül. 1584. Eleinte a’ törvényt tanulá, de ezzel utóbb felhagyott ’s az egyháznak szentelvén magát, Komában a’ Jesuita rendbe lépett. Későbben Messinába küldetek, ’s itt egy ideig a’ bölcselkedést, szám- és hittudományt tanitá. Végre lemondván ezen hivataláról, hogy annál inkább tudományos dolgozásainak élhessen, Milanóba vonta el magát, hol 1598-ki Sept. 28. múlt ki. Számos, latin nyelven irt vallásos, csillagtudományi és történetirati dolgozásai közül a’ következőket említjük meg: "Examen thematum coelestium variorum astronomorum usque ad Tyehonem". "Theoretica planetarum". Annales Ecclesiastici Regni Hungariae" (Roma 1644, félr.) mellynek azonban csak az első része jött ki, az 1050-ik évig terjedő.
Maradt egy kézirata, mellyre a’ hires Desericius "Initia et majores Hungarorum" czimü munkájában gyakran hivatkozik." Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

Albert Fer. [ALBERT Ferencz]: Ingadozása a Föld tengelyének (nutatio, deviatio). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 432. "Ezen szavakkal a’ föld tengelyének azon kis és időszakaszos (periodicus) mozgását fejezzük ki, melly a’ holdnak a’ shpaeroida idomu földre való behatásának következésében történik. A’ hold okozza t. i. leginkább az éjnapegyenlitőknek szünetnélküli előhaladását, de az ő hatása nem lehet egyenlő minden esztendőben, mivel (a’ midőn pályájának gombjai lassan lassan visszafelé kerengenék, és ő maga majd továbbra mint a’ nap, majd kevesebbre távozik az egyenlítőtől) pályájának helyezete is folyvást változik.
Ez által történik, hogy azon szeglet, mellyel a’ föld tengelye a’ föld pályájával formál, és így az Ecclipticának hárántsága is, némelly ingadozásokat csinál, mellyek azonban 9 másodperczet soha felül nem haladnak, és egy 18 évi periódusba foglaltatva vannak. Ezen időszakasz alatt a’ földpályának gombjai (gomb, nodus), napkeletről napnyugot felé történő mozgásokban, egyszer kerengik be az eget egészen, és a’ földnek tengelye egy kis (18 m. p. tevő) kört ir le a’ valódi sarkok körül. ..." [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Irányszeglet (parallaxis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 457. "...azon szeglet, mellyet két, ugyan azon tárgyhoz, de különbféle pontokból húzott látvonat egymással formál. [...] Ezen szegletnek főként a’ csillagtudomány veszi hasznát; minthogy belőle a’ csillagok távollétére következtet. Mi tudniillik minden égi testet a’ földnek különb- és sokféle pontjaiból nézhetünk, ’s ehez és a’ testnek távollétéhez képest az ő helyezete is különbféle az égen. Az égvizsgáló pedig közönségesen magát a’ földnek középpontjába helyeztetve képzeli , a’ csillagok helyeit ezen ponthoz képest felveti , és az igy meghatározott helyeket valódi helyeknek nevezi, ellenében a’ tetsző helyeknek, a’ mellyeket a’ földszínéről valóban vizsgálja. [...]
A’ magasságbeli irányszegletből pedig a’ láthatárit számvetés által könnyü megtudni. - A’ most mondott irányszegleteken kívül, mellyeket áltáljábané napkénti irányszegletnek szoktak nevezni, még ugy nevezett esztendei vagy évi is vagyon. Az utolsó alatt általányosan azon különbséget értjük, melly valamelly csillagnak a’ napból és a’ földből látott helyezetében találtatik; szoros értelemben pedig azon szegletet, mellyet a’ földpálya áltmérőjének végpontjaiból valamelly állócsillaghoz képzelt látvonatok képeznek egymással." [HAI.]

Jelek, characterek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 521. "...bizonyos bélyegek valami tárgy vagy megfogás megjegyzésére. A’ chinai irás tiszta jelirás, melly minden tárgyat vagy megfogást különös jegy által tesz ki. Mi is némelly tudományokban, rövidség vagy meghatározottság végett, bizonyos jeleket használunk, p. o. A) Csillagászijelek : Nap; Hold; Föld; Mercurius; Venus; Mars; Vesta; Juno; Pallas; Ceres; Jupiter; Saturnus; Uranus. A’ napút tizenkét jelei: kos; bika; kettős; rák; oroszlán; szűz; mérték; scorpio; nyilas; bak; vizöntő; halak. B) Mathematicai, számvetési ’stb. jelek: ..." Számítástechnikai okok miatt az idézetből magukat a jeleket kihagytuk. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 596. p. Csillagászat: 26 szócikk, A következő 7 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: opq 2 tétel, 54-es számmal jelölve 3 tétel, -rio- 1 tétel, -j-a. 5 tétel, lm. 1 tétel, -h- 1 tétel, és X. 1 tétel. 12 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

opq.: Kalendáriom, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 7-11. "...az idő elosztása évek, hónapok, hetek és napokra; különösen pedig ezen elosztás feljegyzése. A’ régi Romaiaknak nem lévén olly időjegyzékek, mint nekünk, a’ pontifex maximus minden hónap első napján kikiáltá a’ hónapot a’ benne eső innepekkel és az uj holddal (calare); innét Calendae és Kalendárium. Az idő első elosztásaira a’ természet visszatérő jelenetei nyújtanak alkalmat. Az egész csillagos égnek ’s vele a’ napnak látszató naponkénti megfordulása a’ fold körül, szülé az idő napokra osztását.
De mivel a’ napok száma nagyon megszaporodott, csak hamar szükségesnek tartaték valamelly nagyobb időmérték, melly több napokat foglalna magában, illyent a’ hold változásaiban találtak; midőn azt minden 29-30 nap alatt visszatérni szemlélnék, ’s igy támadt az időnek már nagyobb elosztása hónapokra. Hanem hosszabb idő múlva ezt is nagyon öszvehalmozódottnak láták, ’s ennél fogva még nagyobb időmértéket tartanak szükségesnek. Ezt a’ napnak a’ naputon tetszető esztendőnkénti megfordulásában a’ föld körül találák. Különbféle, alább bővebben említendő tévedések után azt a’ tapasztalást tevék végre, hogy a’ nap ezen látszató útját 365 napnál valamivel több idő alatt befejezi, ’s ezen időközt napévnek vagy csupán évnek nevezek, melly ismét az előbbi időmértékek szerint, hónapok és napokra osztatott. ..." Naptártörténet. [HAI.]

Kelet vagy keleti táj, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 118. "...az ég azon tájéka, hol a’ csillagzatok feltűnnek. Keleti pont az egyenlítőnek átmetsző pontja a’ láthatár ral az ég azon helyén, hol a’ csillagok kelnek. Egy a’ 4 sarkalatos pontok közül, mellyek a’ világ vagy ég 4 tájékát határozzák meg, ’s á’ hajósoknál keleti pontnak vagy keletnek neveztetik. Az ezen pont irányában fekvő tájék a’ keleti tájék. Az éjnapegyenlőség napjaiban, azaz Mart. 21 és Sept. 23 körül épen a’ keleti ponton kel fel a’ nap, ’s épen a’ nyugotin megy le. Az év minden más napjaiban nyáron a’ keleti ponton tul éjszak felé , télen pedig innen, dél felé kel. A’ leghosszabb napon felkelési pontja legmesszebb van éjszak felé, a’ legrövidebben pedig legtávolabb dél felé.
Ez a’ mindenkori távozás a’ csillagzatoknál kelettávol-nak hivatik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Kepler (János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 167-169. "...mathematicus és csillagvizsgáló, kinek a’ csillagvizsgálás tudományja, mostani kimiveltségének nagy részét köszöni, szül. Weil hajdani birodalmi városban Würtembergben 1571, nemes nemzetségből véve származását. Atyjának (fogadós) szegénysége és mindig változó sorsa, volt oka nevelése elmellőztetésének ’s ifjúsága borult napjainak. Még is annyira vitte 18 évében, hogy atyja halála után a’ maulbrunni klastromoskolát elhagyhatá, ’s a’ tübingai egyetembe mehete. Itt az akkori kiszabott rend szerint először philosophiát és matheniamaticát tanult, azután theologiát. Mellesleg követé kedvencz hajlandóságát a’ csillagvizsgálás iránt, melly tudományban akkor főkép a’ világtestek mozgása természeti okainak vizsgálása foglalatoskodtatá.
Tübingából (1593) Graetzbe Steierországban mathematica ’s morál tanítójának hivatott, hol csillagászi vizsgálatait folytatá. A’ vallási szabadság végett Magyarországba vonult, de egy idő múlva ismét visszatére. Az alatt Tycho de Brahe csillagvizsgáló Németországba jött, kinek esmeretsége Kepler sorsára fontos befolyással volt. Elhatározá t. i. hivatalát elhagyni, ’s Prágában Tychoval, az akkor uralkodó Rudolf császárról neveztetett rudolfi táblákat készíteni, mellyeket mindazáltal csak 1626 nyomtattata ki Ulmban. [...] "Kepler" igy szól Lalande "az astronomiában szintolly híres azon felette éles elmével tett alkalmaztatásról, mellyet Tycho számos vizsgálatiból (mert ő maga nem volt vizsgáló) eszközle, mint a’ dán astronom olly sok eszközök gyűjtéséről." A’ planéták forgásának Kepler által azon vizsgálatokból származtatott törvényei, a’ csillagvizsgálás tudományában Kepler három törvénye (reguláé Kepleri) név alatt esmeretesek, ..." [HAI.]

Kerekben forgás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 174. "Tudjuk földünkről, hogy 24 óra alatt egyszer forog kerekben; a’ napon ’s többnyire minden egyéb fő és mellékplanetákon a’ kerekben forgás szinte észrevetetett, ’s ugyan azt a’ többieknél is legnagyobb hihetőséggel lehet következtetni. A’ világtestek ezen forgásánál pontjaik, kivévén a’ tengelyben fekvőket, körülök kisebb vagy nagyobb köröket formálnak, míg maga a’ tengely nyugvásban van. - Hogy a’ föld kerekbenforgása tökéletes egyformasággal következik, tanítja az álló csillagok vizsgálása." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Kerekhatod (sextans). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 174. "...szegletmérő eszköz; egy réz körív darabjából áll, mellynek felosztott szélére 60 fok vagyon pontosan feljegyezve. Közönségesen minden fok el van perczekre is osztva, ’s egy nonius segítségével 30 másodpercznyi kisebb osztályt is lehet nyerni. Ezen eszközön, melly nem áll alapon, hanem szabad kézzel igazgattatik, két vonalazó van; az egyik a’ köriv középpontján erősen áll, a’ másik olly formán mozdítható, hogy az első vonalaséval a’ felosztott köriv minden szeglete alá lehet helyezni. Oda, hol a’ vonalazóknál a’ tárgydioptra vagyon, függőlegesen álló tükör van alkalmaztatva, mellybe a’ nézendő szegletnek egyik irány pontja visszaverődik.
Az áltellenben lévő vonalazón messzelátó vagyon, mellyen által a’ fokokban meghatározandó szeglet oldalai nézetnek. A’ cső előtt 3-4 színes üveg vagyon, mind egyik különös rámában ’s egy középpont körül mozgathatólag, a’ szemnek a’ napfény ellen kímélése végett. Nehéz ezen öszvetett eszközről világos megfogást adni, a’ nélkül, hogy a’ szükséges figura ábrázolatban előterjesztessék. ..." [HAI.]

Kereknegyed (quadrans), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 174-175. "...csillagvizsgálói eszköz, melly az éggömb legnagyobb köreinek megmérésére használtatik, hogy így a’ csillagok magassága ’s távolsága az agytól meghatároztassék. Negyednek azért neveztetik, mivel egy körnek negyed részét, vagy 90 foknyi körkimetszet ívét teszi. Ezen 90 fok kisebb részeivel együtt fel vagyon reá jegyezve. Továbbá vannak ezen eszközön dioptrák (nézrések) egy vonalazóra, vagy ugy nevezett alhidadára alkalmaztatva, ’s ezek azon csillagra irányoztatnak, mellynek magassága vagy távolsága az agytól megméretendő, ’s így a’ felosztott szélen (limbus) a’ megfelelő fok-mennyiséget megmutatják. ..." [HAI.]

Kereknyolcad (oktans), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 175. "...csillagvizsgálói szerszám, melly a’ körnek fokokra ’st. részekre elosztott nyolczad részéből áll, ’s a’ csillagtávolságok kiszámítására szolgál; de most kevéssé használtatik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

opq.: Kerekszám (cyclus), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 175-176. "...az évforgás egyformán visszatérő sora. Ilyen évsorokon vagy kerekszámokon nyugszik az időszámolás, ’s kivált a’ kalendáriom. A’ mi közönséges napévünk , melly mindig a’ napnak az ecliptica ugyan azon pontjához való visszatérése által határoztatik meg, 52 hetet ’s 1 napot foglal magában, ’s szökőévben még egyet ezen kivül. így tehát különböző esztendőkben az év ugyan azon napja nem eshetik a’ hét ugyan azon napjára, hanem mivel például 1814 szombattal kezdődött, azért 1815 vasárnappal, 1816 hétfővel, 1817 pedig, mivel szökő év volt, nem keddel , hanem szerdával kezdődött.
Ha csak közönséges éveket számlálnánk, világos, hogy minden 7 év. multával ugyan azon nappal kezdődnének az évek, mint 7 évvel előbb, vagy a’ mint mondani szokás, minden 7 év múlva ugyan azon rendben térnének vissza a’ VASÁRNAPI BETŰK (l. e.). De mivel minden 4-dik év szökő, azért az előbbi rend csak 4 x 7 azaz 28 év múlva térhet vissza. Egy illy 28 éves időköz napkerekszámának neveztetik, ’s arra való, hogy megtudhassuk akarmelly év Jan. 1-je micsoda napra esik. ..." [HAI.]

54.: Kéry (borgias) Ferencz. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 195-196. "Zemplénvármegyében született, ’s a’ Jesuitarendbe állván sok ideig tanítói hivatalt viselt. Ettől üresen maradt idejét nagyító csők készítésére, a’ mihez igen jelesen értett, és tudományos dolgozásokra forditá, ..." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

54.: Kétárnyékuak. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 197. "Kétárnyékuak a’ forró égöv lakosai neveztetnek, kiknek árnyéka, minthogy a’ nap az ő tetőpontjukon megy keresztül, majd éjszak, majd pedig délfelé esik." Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

-rio-: Ködcsillagok, ködfoltok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 258. "...bizonyos fejér felhőcskéhez hasonlító apró foltok, mellyek a’ csillagos égen vetetnek észre, ’s mellyek, messzelátó csővel visgáltatva, háromféle különbözést mutatnak. Vagy egyes, felhőbe burkolt csillagok ugyan is, vagy apró csillagcsoportokból képeztetnek, vagy nem mutatnak egyebet világossághoz hasonlitólag fénylő ködnél. A’ két utóbbi teszi a’ tulajdonképi ködcsillagokat, mellyeket a’ csillagvisgálók veszteglő csillagrendszereknek tartanak, millyenek a’ végetlen világtérben számtalanon lehetnek.
Herschel sokat foglalatoskodott az ő visgálásokkal, s feljegyzé őket "Catalogue of one thousand new Nebulae" (Lond. 1786, 4) czimü munkájában. Ő nem tartja mindnyáját csillagcsoportnak. Szám szerint mar mintegy 2000 esmertetik. Jelesen értekezik rólok Bode "Anleilung zur Ktnntnisz des geslimlon Himmels" (9 kiad. Berlin 1823)." [HAI.]

-j-a.: Kőeső. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 258-259. "Régente bizonyitaték, utóbb tagadtaték, az ujabb időben ezen esetek hirdetik valóságát. Jun. 16. 1794. este 7 óra tájban Siena vidékén egy hosszas-kerekded, magányos, setét, szokatlan tekintetű felhő jelent meg, és hamarjában sok tüzes, salakidomu kő hullott le irtóztató villámlás és dörgés alatt , míg egyszersmind füst és köd tört elő a’ felhőből. Némellyek néhány fontot nyomtak ’s réfnyire hatottak a’ földbe. [...] Angol ujságokban egy 56 fontos kőről van tudósítás, melly Dec. 13. 1795. Woldnewtonban Yorkshireben nagy zajjal esett le, ’s 18 - 20 hüvelyknyire ment a’ földbe. [...] Még ujabb tudósítás van a’ frankhoni Ornedepartementból Apr. 23ról 1803.
Biot, ki az uralkodástól megbírva visgálá meg a’ dolgot, jelenté, hogy 15 franczia mértföldnyi átmérőjű vidéken látszattak nyomai a’ tüneménynek. [...] Allórészei, mint a’ többi légköveknél, kova és talakföld, vas, nickol és kénkő voltak. A’ kőeső eredetének módjáról, okairól stb. csupán feltéteményink vannak , a’ dolog valójának esmeretétől még jól távol vagyunk. Valamint nem tudjuk, mint ered (és bizonyosan ered naponként) az arany, ezüst, gyémánt: ugy nem tudjuk, mint erednek a’ levegőbeli kövek. - Némellyek a’ holdból hullóknak vitatják őket, mások örök idők olta létezőknek ’s a’ légüregben keringőknek, utóbb a’ föld gőzkörébe jutván meggyulóknak ’s leesőknek." [HAI.]

lm.: Kompasz, Boussole. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 271-272. "Ezen eszköz segedelmével az oczeánon mindenfelé hajózhatni, holott a’ régiek, a’ nap és csillagzatokon kívül egyéb útmutatóval nem birván, minthogy ezeket az idő változása gyakran láthatatlanokká teszi, a’ tengerparttól nem messze távozhatták el. A’ kompasz feltalálóját ’s feltalálása idejét nem lehet pontosan meghatározni. Némellyek Flavio Gioját, mások Girit Amalfiból Nápolyországból nevezik annak, ’s az időt a’ 14dik század elejére teszik; de vannak bizonyságai annak, hogy a’ mágnestűnek, éjszak felé mutatási tulajdonsága már sokkal előbb esmertetett Európában, ’s hogy a’ kompasz forma készület Francziaországban már a’ 12dik században Marinette nevet viselt.
A’ tengeri kompasz lebegő helyezetét az Angoloknak köszönjük, a’ Hollandiaknak pedig a’ világtájak helyes neveit a’ szélrózsán. Az első téritő papok Chinába érkeztekkor már ott találák a’ mágnestűt. Létalapos része minden kompasznak a’ tengelykén szabadon lebegő mágnestő. [...] Angliában nem régiben egy uj készület találtatott fel, ’s az orosz marinánál már be is vetetett, melly a’ rózsa tőjét a’ hajón lévő vasmivek befolyása ellen állítólag biztosítja. Erről azonban szinte ugy be kell várni a’ közelebbi tudósítást, valamint az Angolok utolsó éjszakföldsarki expeditioja alatt észrevett anomáliákról, mellyeknek a’ tengeri kompasz mágnestője a’ földsarkhoz való közeliléskor alá vagyón vettetve. A’ szélrózsa leirása ’s rajzolata Bode "Sternkunde-"jében előfordul (Berlin 1808, 2. kiad. 2d. köt. 799 ’s köv. §.)." [HAI.]

-h-: Kopernicus (Miklós). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 286-288. "szül. Thornban a’ Weichsel mellett 1473 Febr. 10., hol atyja 10 évvel az előtt polgár lön; hihető, hogy ezen nemzetség westfaliai származásu. Anyja, az ermelandi püspöknek, Waisselrodnak, ki Altennek nevezteték, testvére volt. K. a thorni oskolából Krakauba ment az orvosi tudományok hallgatása végett, mellyekben doctorrá is lön. Egyszersmind a’ mathematicát és astronoimát is tanulá. Peurbach és Regiomontan, Európában az astronomia helyreállítójinak nevei, felgerjesztek csudálkozását, ’s ezeknek dicsősége hasonló iparra serkenté. 23 éves korában Olaszországba ment, hol a’ mivészetek és tudományok, a’ byzantiumi császárság ledöntése után, virágozni kezdenek.
Bolognában Dominicus Mariánál hallgatá az astronomiát, kinek megbízottja is lett. 1500 a’ mathematicát nagy tetszéssel tanítá Romában. Romából visszatért hazájába, hol őt nagybátyja a’ frauenburgi káptalanhoz helyhezteté. [...] Kopernicus kétségbe hozá, hogy az égi testek mozgásai olly zavartak és szövényesek volnának , mint Ptolemaeus világrendje tanítja; mert a’ természet egyszerű törvényeket követ, ’s ezen törvények feltalálása után , ezen szövényes jelenetek is egyszerűbb magyarázatot nyerendenek. A’ régiek írásaiban feltalálá, hogy már Nicetas, Heraclides, és Ecphontus is gondolkozlanak a’ föld mozgásáról, noha igen felületesen. Ez őt további gondolkozásra serkenté. A’ samosi Aristarchus azon állítását, hogy a’ föld görbe körben forog a’ nap körül, ’s e’ mellett naponként ön tengelye körül is, K. nem esmeré, minthogy az Archimedes "Arenario"-jában találtatik, melly későbben nyomatott le Velenezében. [...]
Kopernicus kifejti rendszerét III Pál pápának ajánlott halhatatlan munkájában "De orbium coelestium revolutionibus libri VI." [! De revolutionibus orbium coelestium libri VI.] (Nürnb. 1543 fol.; későbbi kiadás Basel 1566, és Amsterdam 1617). Ezen fő munkáján kivül bírunk Kopernicustól még egy illy czimüt "Astronomia instaurata" hat könyvben [! Ez tulajdonképpen a De revolutionibus 3. kiadása 1617-ből], és egy másikat "De lateribus et angulis triangulorum [Ez tulajdonképpen a De revolutionibus I. könyvének 13. és 14. fejezetének előzetesen kiadott változata 1542-ből] ..." [HAI.]

-j-a.: Középponti erők, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 329. "...mellyeknek összehatása a’ középponti mozgást szüli. Illyen kettő vétetik fel , a’ középponti húzó, és futó erő. Ezen utolsó különösen többektől megtámadtatok, ’s csupán számtani képzeletnek mondaték. A’ dolog így lön magyarázva: Minden megmozdult test ugyan azon irányban, ugyan azon sebességgel mozog örökké renyhesége miatt, ’s nincs szüksége uj erőre. Már pedig az égi testek a’ teremtő mindenható ereje által megtaszittattak először, ’s az akkor vett irányban örökre fognának szaladni, ha a’ középponti húzó erő görbe utat nem csináltatna vélek, ’s igy mozgás támad.

Nekünk az első lódintásról adatunk nem lévén, feltéteményéről hallgatunk; de míg a’ középponti erő feltéteménye áll, addig a’ futóerő tevőségét is felveendőnek véljük, ha csak az meg nem mutattatik, hogy a’ világ ürege, mellyben a’ bujdosók , ’s áltáljában az égi testek kerengenék, annyira üres , hogy a’ benne futók épen semmi lassító akadályra nem találnak. ..." [HAI.]

-j-a.: Középponti mozgás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 330. "A’ mozgó test, ha mozgása alatt valamelly erőtől mindig egy, az irányán kivül fekvő, pont felé vonatik, görbe vonalú utat ir le. A’ zsinegen körülcsóvált kő azért forog körben, mivel a’ kéz ereje által mindig a’ középpont felé vonatik. Így van a’ dolog a’ bujdosókkal is, mellyek szinte körded utat tesznek a’ nap körül, mivel a’ nap középpontul szolgál ’s őket egyre vonja magához. A’ hold a’ föld körül jár, ’s a’ föld neki vonóerejű középpontul szolgál. [...] A’ középponti mozgás közelebbi visgálása az égi Mechanicának tárgya, mellyről l. Newtontól: "Principia Mathematica philosoph. natural." Laplacetől: "Mécanique céleste etc." [HAI.]

Lagrange (Jósef Lajos), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 375-376. "...földmérő, szül. Turinbau 1736, eleinte a’ bölcselkedésre szentelé magát; de csak hamar kitünék vele született szerelete a’ mathesishez , ’s ezt olly szorgalommal tanulá, hogy 18 éves korában a’ hires Fagnanohoz irt levelében, a’ geometriai számolásokban már sok uj, magától tett felfedezéseket mutathata. Megfejté az Eulertől sok idő olta hijába feltett kérdést az isoperimetron czélirányosabb kiszámolása ’s a’ legkisebb mozgás elve felett. (l. DYNAMICA). [...] Ez időben nyeré meg a’tudományok academiájától Parisban Jupiter hajdúira nézve feltett jutalmat , ’s egyszersmind a’ planetarendszerről irt tanítása első alapvonatjainak előterjesztése által, nevét halhatatlanná tévé. ..." [HAI.]

54.: Lalande (Jósef Jeromos). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 402. "...csillagász és számtudós, a’ becsületrend tagja, Bourg en Bresse-ben szül. Jun. 11, 1732. Parisban a’törvénytudományt hallgatá, de a’ csillagászintézet megtekintése alkalmával, győzhetetlen hajlandóságot nyert a’ számtudományhoz és csillagvizsgáláshoz. A’ hires Lemonnier tanítása és ön szorgalma következésében, hamar végezé tanulmányait, és Fridrik, a’ nagy, nem rejthető el csudálkozását, midőn a’ fiatal, még alig 19 éves csillagászt látná. De midőn L. arra érdemesnek mutatkozott, hogy az academia tagjai közé felvetetnék, nem csak az udvarhoz engedtetett neki szabad belépés, hanem a’ berlini academia által is tagnak választatott 1753. Ettől fogva fáradhatlan szorgalommal dolgozott.
Jelesebb munkái ezek: "Connaissance des temps"; "Astronomie" (1704); "Abrégé d’ Astronomie" (1795) "Des canaux de navigation et spécialement du Canal de Langvedoc" és "Bibliographie Astronomique." ..." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

Lant (lyra), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 406-407. "Egyiptomiak ’s Görögöknél legrégibb húros szerszám. [...] Mercur lantjáról többek közt azt is regélik, hogy Jupiter a’ Musák kívánságára a’ csillagok közé helyezte volna. (L. CSILLAGZATOK, CSILLAGKÉPEK.)" [HAI.]

Laplace (Pierre Simon, marq. de), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 407. "...mathematicus és csillagász, szül. Mart. 31. 1749, egy földmivelő fia Normandiában; a’ tartományból Parisba ment, hol analysis és felsőbb geometriai esmeretei által csak hamar kitünteté magát, de ezekben Lagranget soha sem éré el.
L. a’ tudományok academiájának tagja lön, valamint a’ Bureau des longitudes-é is. 1796 megjelent "Exposition du systéme du monde" czimü nevezetes munkája (5 kiad. Paris 1824, 4, németül Haufftól.). L. a’ tudományos dolgok mellett a’ politica iránt sem maradt idegen. [...] Egyéb munkái közt legnevezetesebbek a’: "Traité de mécanique céleste" (1799-1805 4-köt) "Elmélet a’ planétáik mozgásáról." (1784) és "Philosophiai próbatétel a’ lehető kivetéséről" és "Analyticai elmélet" (3 kiad. 1810) ..." [HAI.]

Legendre (Adrián Marié), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 434-435. "...mathematicus, és ezen tudomány tanítója a’ párisi katonaoskolában, szül. 1752. Midőn 1787 Angol és Francziaország csillagászai közt a’ greenwichi és párisi csillagvizsgáló tornyok helyezetének pontos meghatározása felől kétség támadt, a’ franczia kormány részéről L. Cassini és Mechain szólitattak fel, hogy Dünkirchen és Bouglogne közt a’ szélesség fokát mérjék ki, mig más mathematicusok az angol részről más helyen ugyan azt cselekvék. A’ következmények a’ franczia tudósoktól 1792 egy tulajdon iratban bocsáttattak közre. Két évvel utóbb L. "Mémoire sur les transcendantes elliptiques" és "Élémens de géometrie" czimü munkáit adá ki, mellyek azolta II kiadást értek és közönségesen classicus munkáknak esmertettek.
De L. leginkább az ellipticai phaeroidák vonszása felett tett fürkészetei által szerze magának érdemet, [...] Legjelesebb munkái közé tartoznak még is: 1) "Nouvelle théorie des paralleles" 1803; 2) "Nouvelles méthodes pour la détermination des orbites, des cométes" et. (1805) 3) "Essai sur la théorie des nombres" (1798 egy pótló kötettel, melly 1816 jelent meg 4 ); 4) "Exercices de calcul intégrál" (1804.) 4.) Ezen kivül az academia, mellynek tagja, becses munkákat bir tőle emlékkönyveiben. Az üstökös csillagok meghatározásának általa kitalált methodusai azon élesség és mélység által, mellyel kigondoltattak és kivitettek, megjelenésekkor a’ csillagászok és mathematicusok közt nagy benyomást tevének." [HAI.]

-j-a.: Levegői tünemények (meteora), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 472. "...a’ levegőben látszó természetes jelenetek. [...] Az éjszaki fény a’ legfényesebb és pompásabb tünemény; hihetőleg szinte villanyos tünemény. A’ SZIVÁRVÁNY (l. e.) mint tudva van, a’ nap sugárinak az esőcseppekben lévő megtörése által származik, ’s innét szám- és mértanilag megmagyarázható. Szintúgy a’ gőzkörben történt napsugártörés által származik a’ hajnal és esthajnal, valamint az udvarok, nagyobb és kisebb fényes gyűrűk a’ nap és hold körül, ’s hihetőleg az ugy nevezett melléknapok és mellékholdak is ezen alapulnak. A’ tüzes emberek, lidérezek, villós légnemek és gőzök meggyuladásai, mocsáros földből kelőké; a’ hullócsillagok és tűzgolyók gyúlható anyagok fellobbanása és égése a’ gőzkor igen magas vidékein." [HAI.]

-j-a.: Lichtenberg (Kristóf György), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 482-483. "...egy a’ legnagyobb physicusok és legelmésebb német irók közül, szül. felső Ramstädten Darmstadtnál 1742, [...] 1763ban Göttingába ment, hol csillagászati visgálatoknak kezdé magát adni. Észrevételeket tön, p. o. az 1767ki földindulás körül, visgálá Kastnerrel Venus átmenetelét a’ nap előtt Jun. 19kén 1769, az 1770 és 1771ki üstökösöket, valamint az 1773ki üstököst is, mellynek menetelét a’ csillagok közölt, lerajzolá ’s a’ tudományok göttingai társaságának áltadá. Holdrajzokat is készité, mellyeken a’ foltok ugy vannak rajzolva, a’ mint egymás utána’föld árnyától befedetnek. 28 éves korában Göttingában tanító lön (1770).
Ugyan ezen évben két gazdag Angolt Londonba követett, hol az angol csillagászszal és királlyal is megesmerkedék. Midőn a’ király több német városának csillagászt meghatározását kívánná, Lichtenberg 1772 és 73ban megméré Hanovera, Osnabrück és Stade fekvését ’s tud. göttingai társaságának (mellynek 1774ben tagja lön) elébe térjészté munkáját. Mayer Tóbiás munkáit magyarázatokkal kiadá, hozzá függesztve egy holdrajzot ’s a’ holdfoltok feljegyzését. ..." [HAI.]

X.: Lucifer, Világossághozó, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 521. "...a’ Görögöknél Phosphorus, Jupiter és Aurora fia. Mint csillagok vezérének, a’ Horákkal közösen a’ nap lovairól és kocsijáról kell gondoskodnia, ’s egy fejér lovon nyargalva anyját kalauzolnia; tehát a’ hajnalcsillag. De esthajnalcsillag is (Hesperus), ’s mint illyen setét lova van. Ezért voltak a’ paripák (desultorii) neki szentelve, ’s a’ Romaiak Desultor nevet adának neki. Egyébiránt már régolta esmeretes, hogy mind a’ két csillag ugyan azon egy, t. i. a’ szép, a’ fényesen tündöklő Venus planéta. A’ setétség fejedelmét is Lucifernek hívják. Az egyházi atyák allegóriai magyarázatja szerint ugyan is Esaiás egyik helyét (IX. 22.) hol a’ babyloniai király a’ hajnalcsillaghoz hasonlittatik, az ördögről értik." [HAI.]

Luna, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 524. "...1) a’ hold, mint csillagzat, 2) a’ Romaiak egyik istennéje, a’ Görögöktől Selenenek neveztetve. Selene, Helios húga, Hyperion és Thia leánya volt. Diana is a’ hold istemiéjének tartatik. Selene régibb eredetűnek látszik, azonban gyakran felcseréltetnek ezek egymással. De főkép Selene birt az emberek születésére befolyással. Ő Jupiter szeretője volt, ki vele a’ szép Pandiát ’s Ersát (a’ harmatot) nemzé. Pántol egy tiszta fejér kos alakjában egy berekbe csalatott, ’s ott megöleltetett.
Fején felfelé álló félholddal és fáklyával ábrázoltatik. Lovaktól vagy szarvasoktól vont kocsin jár, hogy megmutassa mozgásait az égen. Kíséretében a’csillagzatok ábrázoltatnak. Egy férjfi holdistent (Deus Lunus) is képzeltek a’ Romaiak. - A’ chemiában Luna ezüstöt jelent, jele félhold." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Magasság a’ földmérésben, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 546-547. "...valamelly pont felemelkedése a’ horizontális lap felett. Ha a’ felemelkedett ponton keresztül a’ horizontalis lapra egy függőleges vonalt gondolunk lebocsátva, ugy ezen vonal hosszúsága teszi a’pont magasságát. - A’ hajózásnál a’ magasság polusi magasságot tesz. Ha a’ hajó valamelly hely szomszédságában, azzal mintegy hasonló geogr. szélesség alatt vagyon-, azon hely magasságán lenni mondatik. - Valamelly csillag magasságának neveztetik az ezen csillag és a’ horizon közt lévő íve a’ tetőkörnek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 483. p. Csillagászat: 33 szócikk, melyből 22-t Albert Ferencz - aki Tittel 1831. augusztus 26-án bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írt. A következő 6 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: X. 2 tétel, -h- 1 tétel, P. 1 tétel, -j-a. 2 tétel, 54-es számmal jelölve 1 tétel és x. 1 tétel. 3 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

X.: Mars, Mavors, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 44-45. "...a’ Görögöknél Ares, a’ had istene. A’ legrégibb költők Jupiter és Juno, a’ későbbek szerint pedig egydül Juno fija volt, ’s az istenek legszilajabbika. Tulajdonkép Ares vagy Mars egy pelasgi istenség volt, melly eredetileg Thraciában tiszteltetett, ’s innét ment át a’ Görögökhöz. A’ legrégibb időkben az isteni hatalom jelképe volt, a’ Görögöknél pedig a’ hadé, a’ mennyire ahoz csak erő, bátorság és durvaság kívántatik, vagy az ütközet istene; Minerva ellenben mint hadistenné, a’ gondolkodással és hadi fortélyok esmereteivel egybe kapcsolt vitézség jelképe. A’ későbbi időkben mindig emberiesebben ábrázoltatik, például, mint az ártatlanság védelmezője. A’ Romaiak az ő tiszteletét még a’ legrégibb időkben vevék be a’ Görögöktől.
Városok alapitójit Romulust és Remust, a’ monda szerint, ő nemzé Rhea Sylviával. [...] A’ Martius hónap is neki vala szenteltetve. Mart. 1, és Oct. 12 innepet ültek neki. Egyszersmind a’ tavasz istene is volt. [...] Mars nevet egy planéta is visel (l. PLANÉTÁK); a’ chemiában ezen név a’ vasat jelenti; mind a’ két esetben [...] a’ jele." [HAI.]

-h-: Mathematicai földleirás, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 53. "...arról tanító tudomány, a’ mit a’ földgolyóbis felületén meg lehet mérni, vagy az astronomiának és mathematicának alkalmaztatása a’ föld megmérésére. Már a’ régiek is nem csekély előmenetelt tettek ezen tudományban. A’ földön minden mérésmesterség két alaptételből indul ki; először, hogy a’ föld ugy tekintetik mint golyóbis, és másodszor, hogy a’ pontok és körök, mellyek az égen gondoltatnak, hasonló pontokkal és körökkel a’ föld felületén megegyeznek. L. (V. ö. FÖLDLEIRÁS)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

X.: Mercurius, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp.96-97. a’ Görögöknél Hermes, Zeusnak és Majának Atlas leányának fija. A’ monda szerint Arcadia volt honja. Már születése után négy óra múlva elhagyá a’ bölcsőt, ’s a’ lantot feltalálá, megölvén egy tekenős békát, ’s annak héjára 7 húrt feszitvén, és ezeket öszvehangzókká illegetvén. [...] Mercurius minden görög városban tiszteltetett, de tiszteltetésének főhelye Arcadia volt. Innepei Hermaeáknak neveztettek, és különbfélekép ülettek meg. Romában több temploma volt, ’s innepe Május 15-kén tartaték, melly hónap Maja az ő anyja nevét viselé. [...] Ezen nevű planétáról l. PLANÉTÁK." [HAI.]

P.: Messzelátócső, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 104-105. "...ollyan eszköz, melly által, valami csőbe tett üvegek segítségével a’ tőlünk távol eső tárgyakat tetemes nagyításban tisztábban látjuk mint puszta szemmel, vagy még azokat is láthatókká tesszük, mellyek puszta szemmel egészen esmeretlenek maradnának. [...] A’ messzelátócsőnek feltalálása kétséges. Nevezetes időszakaszt (Epocha) 1608 -1609 olta csinálnak, mikor illyeket először és nagy áron a’ hollandi pápaszem-készitők adogattak el. Paduában 1609 Galilaei találta el azoknak öszvetétele módját, és ez időtől fogva ő maga sokkal tökéletesebbeket készített.
Ezen első messzelátócsövek (mellyek hollandiaknak, vagy Galilaeieknek neveztettek) csak egy domború elő- (tárgyi, objectiv) és egy völgyes hátulsó (szemi, ocular) üvegből állanak, mellyek ugy helyeztetnek, hogy amannak (távolabb eső) égető pontja ennek (közelebbi) széljelvető pontjaival öszvejön [...] A’ messzelátócsövek az ujabb időkben dioptriai- és catoptriaiakra osztatnak. [...] A’ csillagvizsgálói m. csövet közönségesen megkülönböztetik a’ földi m. csőtől. Amaz egy domború tárgyi és egy - hasonlóan domború - szemi üvegből áll, mellyeknek mind két égetőpontjok egybe jön. Ezt Kepler találta fel, de csillagokat először Scheiner vizsgált vele. Benne minden tárgyak felfordulva látszanak. Haszna mind azáltal először az, hogy nagyobb látmezeje van; továbbá itt nem szükség hogy a’ szem a’ szemi üveghez nagyon közel tetessék. ..." [HAI.]

Nadir (arab szó) lábpont, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 201. "...az astronomiában azon végpontot jelenti melly akkor származik, ha mindenkori álláspontunkból, a’ földgolyóbis középpontján keresztül, a’ kiterjesztett erősség általellenhen lévő hemisphaerájáig függőleges vonalt húzva goudolunk. Tehát a’ ZENITHNEK (l. e.) vagy tetőpontnak ellenpólusa; ’s azon tengely, melly a’ két pontot öszve köti, a’ vizsgáló látszató és valódi látkörének mindenkori tengelye." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nap. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 206. "Ezen felséges égi test, melly minden világnak, melegnek és életnek szerzőoka, egy körkörös és fényes tányérnak látszik; mivel pedig csupán egy gömb látszhatik minden helyezetben a’ megirt idomban, tekintvén azon vizsgálatokat i s , mellyekre a’ napfoltok adtak okot, következik: hogy ezen égi test igen hasonló a’ gömbhez, melly mintegy 25 1/2 nap alatt fordul meg öntengelye körül. Azon viszonyt, mellyben a’ nap nem csak a’ mi földünkhez, hanem egyáltalában alkotmányunknak minden fő-és másod csillagához áll, ’s mellynél fogva ő ezen vándorok nem nagyon excentricus ellipsis-idomu pályáinak gyújtópontjában áll, a’ nagy Keppler fáradozásai olta tudjuk. ... " [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nap. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 207. "...a’ szó igaz értelmében a’ földnek egy megfordulása az ő tengelye körül, vagy az attól egy kevéssé különböző ideje ezen forgásának (l. CSILLAGIDŐ), azaz a’ nap középpontjának a’ déli kör felső részén kétszer egymás után történt áltmenetele közötti idő. A’ közönséges életben csak a’ napnak a’ láthatár feletti mulatását jelenti, és ezen természetes napnak a’ csillagászi vagyis polgári nap tétetik ellenébe. A’ csillagászt i. számlálja napját egy áltmeneteltől a’ másikig, a’ polgár ellenben egy éjféltől a’ másikig; az előbbeni óráit 24-ig szakadatlanul számlálja, mig ez 12-nél újra kezdi, ugy hogy a’ polgári nap éjfélutáni 1-ső órája, a’ csillagászi nap 13-ik óráját teszi, és a’ csillagászi 1-ő óra a’ polgári nap délutáni 1-ső órája. ... " [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Napállás (solstitium). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 207-208. "Napállásponttok azon két pontjai a’ naputnak, mellyek az egyenlítőtől legtávolabb esnek. Az éjnapegyenlitő pontoktól 90 foknyira ’s egymásnak épen ellenében vagynak. Ha a’ nap, tetsző futásában, vagy egyik vagy másik ponthoz ér, akkor az egyenlítőtől éjszakra vagy délre legtávolabb vagyon, és az első esetben az éjszaki félgolyón fekvő tartományoknak a’ leghosszabb napot ’s legrövidebb éjtszakát, a’ déli félgolyón fekvőknek pedig a’ legrövidebb napot és leghosszabb éjtszakát; - a’ második esetben ellenben az éjszakiaknak legrövidebb, a’ délieknek leghosszabb napot csinál. ... " [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nap és földirányi fény (syzygien), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 208. "...különneve a’ napelleni fénynek és az öszvejövetelnek (conjunctio). Ha t. i. két vándorcsillag vagy ellenfényben vagy öszvejövetelben van: akkori helyezetek Syzygiának neveztetik. - Ki a’ napnál és a’ holdnál holdujulás és holdtöltekor történik; innét ezen két helyezetnek a’ fen megirt neve. Az első és utolsó negyede a’ holdnak quadraturáknak (négyszegfénynek) hivatnak. Ellenfényről, négyszegfényről és öszvejövetelről lásd bővebben ASPECTUS." Ez a szócikk teljes szövege. Oppozíció (szembenállás) és konjukció (együttállás). [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Napfogyatkozás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 208-209. "Napfogyatkozás származik, ha a’ hold egy vizsgáló ’s a’ nap között ugy áll, hogy ez által a’ nap vagy egészen vagy részint, a’ vizsgáló szemeinek és azon tartományoknak, mellyekben ő vagyon, láthatatlan; innen kitetszik, hogy napfogyatkozás csak holdujuláskor történhetik. ... " [HAI.]

Albert Fer. [ALBERT Ferencz]: Napfoltok. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 209. "A’ napfoltok különbféle nagyságú és idomú foltok, mellyek hol egyenként, hol csoportosan láthatok a’ napban. Ámbár hihető, hogy már a’ messzelátócsök feltalálása előtt vetettek észre napfoltok (a’ mint ez a’ régi irók néhány jegyzéseiből kitetszik); de akkor nem napfoltoknak, hanem a’ nap előtt elment vándorcsillagoknak tartattak. - Csak a’ messzelátócső feltalálása után lehetett őket vizsgálni ’s mivoltokat jobban megesmérni, a’ mit többen csaknem egy időben vittek véghez. Legtöbb figyelmet szánt reájok Scheiner Kristóf jesuita, ki 1611től kezdve több mint 2000 vizsgálatot tett. Legelsőben vizsgálta őket Harriot. [...]
Természetekre nézve Herschel volt a’ legelső, ki azt vélte, hogy a’ nap hasonló homályos test, mint a’ föld, de egy fénykörrel (photosphaera) van körülvéve, mely néha egyes helyeken elválik (hasad); és igy azon helyeken a’ nap homályos testét láthatni, mint valami foltokat. - A’ homályos napfoltokon kívül vagynak a’ napban különös világosságú foltok is, mellyeket napfáklyáknak szoktak nevezni, ’s mellyeknek származását a’ világosságnak a’ fénykör egyes helyein történt öszvegyüléséből magyarázzák." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Napirányszeglet (parallaxis solis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 209-210. "Mi legyen az irányszeglet, ’s különösen a’ láthatárt irányszeglet, már megmondottuk (l. IRÁNYSZEGLET). A’ napnak láthatárirányszegletét csak az 1761 és 1769 történt nevezetes elmenetelei a’ Venunak a’ nap tányérja előtt esmertették meg velünk nagyobb pontossággal. Ugyan is, mivel a’ földutja Venus utját körülfogja, ennek néha köztünk ’s a’ nap közt kell elmennie; ezen elmenetel középidejét a’ föld középpontjára nézve fel lehet vetni, de vizsgálni csak a’ földszínen lehet, ’s a’ láthatár-irányszegletre és a’ két égi test távolságára vezet. Igy a’ napnak középláthatárirányszegletét 8,"50-nek találták. ..." [A Nap parallaxisára ma elfogadott érték: 8,794148 szögmásodperc.] [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Napközel és naptávol (perihelium és aphelium). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 210. "Valamint a’ többi vándorcsillagok, ugy a’ föld is, egy ellipsisben forog a’ nap körül, mellynek egyik gyújtópontját épen ezen nagy test foglalja el. Ebből az következik, hogy a’ föld pályája nagytengelyének egyik végpontjában legközelebb áll a’ naphoz, a’ másikban pedig legtávolabbra esik tőle." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Napközépi. (heliocentrikus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 210. "...a’ csillagtudományban az, mi a’ napnak középpontjára vitetik; mert ha a’ vándorcsillagok napkörüli mozgásainak egyes jelenségeit megakarjuk magyarázni, vagy előre jövendölni, helyeket mindig a’ nap középpontjához mérjük. Igy határozzuk meg napközépi hosszát és szélességét valamelly vándorcsillagnak. Ennek ellenébe áll a’ földközépi, vagy is a’ földközéppontjához való helyhatározás." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Napmérő cső, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten.p. 210. "...egy eszköz, mellyel kisebb távolságokat könnyen és pontosan mérhetünk az égen; leginkább a’ csillagok tetsző áltmérőinek meghatározására használtatik. Alkotása különbféle lehet; legjobbakat Fraunhofer Jósef készíteti Benediktbayernben öntalálmánya szerint. A’ budai csillagvizsgáló intézetben is találtatik egy a’ legjobbak közül." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Napóra. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 214-215. "A’ napnak mindennapi forgása az égen elejétől fogva legegyszerűbb módját adta az idő felosztásának, megjegyezvén a’ testek árnyékának változásait. Ha feltesszük, hogy a’ nap egyenlő sebességgel futja végig 24 óra alatt az egyenlítőt, ’s az egyenlítő lapjának középpontjába a’ földtengelyéhez egyenlőközüen egy czőveket szúrnánk, ennek az árnyéka a’ napforgását követné, ’s a’ lapon az órákat megmutatná.
Egy ezen gondolat szerint, illy mutatóval és órafelosztással készült, az egyenlítő lapjával egyenlőközüen helyeztetett, azaz a’ láthatárral egy ezen hely geographia-i szélességével egyenlő szegletet csináló lap, melynek délpontja azon hely délkörével megegyez, neveztetik: éjnap egyenlítő, avagy egyenlitő órának, mivel a’ nap az éjnapelgyenlitő napokon az egyenlítőben végzi napkénti forgását. [...] A’ többi napórák készítése, és használása is az egyenlítő órák theoriájából foly. Vannak függőleges -, keleti - nyugoti -, déli - éjszaki - és sarki - órák, és hordozható óra karikák ’s több olly készítmények. A’ napórák theoriájáról lásd bővebben: Littrowtól "Gnomonik"; - Helfenzriedertől "Vollständige und ausführliche Anweitung, um Sonnenuhren nicht nur auf ebenen horizontalen und werticalen Flächen, sondern auch auf Mauern und Fenstern zu machen." (Augsburg 1700). ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Nappali jegyek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 215. "A’ kos, kettősök, oroszlán, mérték, nyilas és vízöntő csillagképeknek astrologiai neveztetése." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nappali világ (világosság). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 215. "Ámbár a’ nap főforrása minden világosságnak, mégis a’ nappali világ nem egy a’ napvilággal, ’s ezt attól jól meg kell különböztetni; mert ámbár a’ nappali világ sem egyéb mint egyenes következése a’ nap világának, de mivel minden világosság csak egyenes vonatokban terjed, a’ napvilág más okvetések nélkül, soha a’ nappali világot nem terjesztené el, hanem mindenütt setétnek kelleni lenni, hová a’ nap nem süt; pedig a’ nappali világ mindenütt egyformán van elterjedve, magán a’ földfelületén is, ha felemelt tárgyak, arnyékjok által, az elosztás egyenlőséget meg nem zavarják. Minden vizsgálataink oda mutatnak, hogy a’ levegő okvető oka a’ nappali világnak, mellyet a’ nap világa okoz (l. VILÁG)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Naprendszer. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 215-216. "Az ujabb csillagtan tanitja, hogy minden állócsillag nap, melly a’ hasonlatosság törvénye szerint egy őt követő vándorok, és másodvándorok rendszerével bir; de szorosabb értelemben a’ naprendszer alatt csak a’ mi napunkat értjük, az ő vándoraival, holdjaival, és üstököseivel, ’s igy a’ naprendszerhez tartoznak a’ határozatlan számú üstököscsillagokon kivül: Merkúr, Venus, Föld, holdjával, Mars, Vesta, Juno, Ceres, Pallas, Jupiter, melly 4, Saturnus, melly 7, és Uranus mely 6 holddal bír.
Mind ezen vándorok, valamint az üstökösök ellipsis idomu ivekben futnak a’ nap körül, melly azoknak egyik gyújtópontját foglalván el, hathatós vonzó ereje által őket utjokban megtartja (l. VONZÓERŐ), míglen a’ másodvándorok, vagyis holdak, ő körültök is ellipsisekben forognak. Ezen kivül a’ vándorok tengelyek körül is forognak, melly forgás, öszvekötve a’ tengelyűknek a’ pálya lapjához bizonyos szegletü hajlásával, és ezen helyezetben való megmaradásával, bennünket azon lelket emelő gondolatra vezet, hogy ő bennek is laknak érző teremtések, a’ mellyeknek hasznára ezen intézetek rendeltetve lenni látszanak, a, mit a’ csillagtan előhaladásai, ugy Laplacenak azon felfedezése, hogy a’ Jupiter holdjai soha egyszerre meg nem setétülhetnek ’s igy az ő vándorjok mindig mégvan világosítva, megerősíteni látszanak. Itt nincs helye minden egyes jelenségeit a’ naprendszernek elészámlálni; tehát csak egynehány nevezetesebbek említetnek. Ide tartozik a’ vándoroknak rendes elosztása az égtérén. " [HAI.]
Albert F. [ALBERT Ferencz]: Naptáblák. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 216-217. "Ámbár tudjuk , hogy a’ föld mozog a’ nyugvó nap körül , ’s hogy a’ napnak menetele csak látszató: még ’s ollyan felvetésekben, mellyek a’ földnek ön pályájában való helyét illetik, a’ nap menetelét valódi gyanánt tekinteni, ’s ezért a’ napnak pályájában való helyezeteivel élni szoktunk; mellyek a’ földéitől 180° különböznek. - Az égvizsgálók továbbá mindent, a’ mi a’ nap mindenkori helyezetének megtudására szolgálhat, különös könyvekbe szoktak szedni, ’s épen ezen könyvek neveztetnek Naptábláknak. A’ legnevezetesebbek közülük e’ következendők: De la Caille, Mayer Tobias és Zach-éi" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Naptérítő esztendő (annus solstitialis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 217. "...azon időszak, melly alatt a’ nap ugyan azon napállásponthoz visszatér. Ha t. i. a’ napnak tetsző mozgását egyik napálláspontjára nézve tekintjük, p. o. a’ nyárira, ugy egy Naptéritő esztendő alatt azon időt értjük, mellynek lefolytával a’ nap ugyan oda visszatér. - Azon esztendő tehát igazán egy a’ tropicus esztendővel (l. ESZTENDŐ) mi a’ hosszát (tartását) illeti; és a’ sidericus avagy csillag-napesztendőnél (l. ESZTENDŐ), épen anyival kisebb mint amaz." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

-j-a.: Newton (Izsák), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 301-303. "...az uj számtanos physicának alapitója, kinek leleményei utóbbi visgálódások és Laplace mély magyarázása által jöttek egész fényre. N. Dec. 25. 1642 szül. Wolstropon a’ lincolni grófságban; mint gyermek kicsiny és gyenge volt, figyelmet nem gerjeszte magára, ’s atyjának kora halála után a’ mezei gazdaságra rendeltelek anyjától. A’ granthami oskolákból haza hivaték e’ végre. De a’ gazdasághoz nem mutatott kedvet, hanem igen nagyot a’ gyakorlati mechanicához. Mar Granthamban készite egy igen pontos vízórát, otthon pedig egy napórát csinált, melly Wolstropon ma is mutattatik. [...] És a’ nap nem hasonló erővel hat-e a’ bujdosókra? -
Ezen ötletet KEPLER (l. e.) 3 dik törvényére nézvést üzé tovább, és így valónak lelé, hogy a’ nap húzása (attractio) a’ távolság önszörzetének (quadratum) megfordított viszonyában hat. Midőn pedig ezen feltéteményt a’ holdra is használá, nem egyezett meg a’ számolás, mivel az alapul tett félföldátmérő akkor nem vala még eléggé pontosan esmeretes. [...] Nem sokára ezután a’ telescopok jobb készitésérőli munka által voná magára a’ londoni kir. társaság figyelmét, mellynek egy magától készített, 30-40szer nagyobitó, ércztükrös telescopot ált is ada; 1672 taggá neveztetek ki, ’s a’ sugár feloldásától irt értekezésének egy részét a’ társasággal közlé. [...] 1687-ben dicsőén előlépett "Philosophiae naturalis principia mathematica" (a’ természeti bölcselkedésnek számtudományos okfejei) czimű munkájával. Az első kiadás Maj. 8. 1686., Cambridgeben, a’ második, londoni, Mart. 28. 1713 van aláírva, ’s az egész 3 könyvre ("Leges," "Propositiones," és ,,Theoremata") osztatik. ... " [HAI.]
"

A. F. [ALBERT Ferencz]: Nyár (aestas), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 337-338. "...általában az esztendőnek kedvezőbb része, egy 6 vagy 7 hónapig tartó időszakasz. Egvizsgálói értelemben ezen szó szorosabb jelentésit; az égvizsgálói nyár t. i. egy, bizonyos határok közé szorított időköz, melly minálunk akkor kezdődik, midőn a’ nap éjszakfelé a’ legnagyobb magasságát eléri Június 21-ke (körül), ’s végződik, ha ez azon egy évben másodszor ér az egyenlítőbe; (a’ mi körülbelül September 23-dikán történik). - A’ mi nyárunk a’ naptávolába, azaz azon időbe esik, mikor a’föld legtávolabbra esik a’ naptól ’s egyszersmind legkisebb sebességgel mozog; innen van , hogy nyáron a’ napnak látszató áltmérője kisebb mint télen, ’s hogy a’ nyár 93 1/2 napig, tehát valamivel tovább tart, mint telünk. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyárjegyek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 338. "Neve azon csillagképeknek, mellyekbena’ nap nyáron mulat. Noha az éjnapegyenlitő pontok előhaladása miatt, a’ nyári napálláspont ma már egészen más ÉGIJEGYBE (1. e. esik, mint valaha: mégis a’ mi kalendáriumainkban még most is a’ régi nyárjegyeket tartottuk meg, ’s e’ szerint a’ földnek éjszaki részén a’ Rák, Oroszlán ’s Szűz, a’ déli részen pedig a’ Bak, Vízöntő ’s Halak nevű csillagképek viselik a’ fen megirt nevet. Valóban most a’ nyári napálláspont a’ Kettős csillagzatba és a’ téli napálláspont a’ Nilas csillagzatba esik; ugy hogy a’ föld éjszaki oldalán a’ Kettős, Rák és Oroszlán, a’ déli oldalon pedig a’ Nyilas, Bak, és Vizöntő - csillagképeket kellene Nyárjegyeknek nevezni." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Alb. F. [ALBERT Ferencz]: Nyárpont, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 338. "...azon pont az eclipticában, mellyben a’ nap, esztendei kerengésében, a’ legnagyobb távolságát az egyenlítőtől éjszakfelé eléri. Az időpont, mellyben ez történik, egyszersmind kezdete az égvizsgálói nyárnak. A’ nyárpont valaha a’ Rák csillagzatba esett, minél fogva az éjszaki napállás- avagy naptéritő pont a’ Rák-naptéritőpontnak neveztetett; de most az éjnapegyenlitőpontok előhaladások miatt azon pont a’ Kettős-csillagzatba vagyon helyeztetve. Erre azonban a’ közönséges kifejezésben, nem figyelmezünk, ’s ezért az éjszaki naptéritőkör még most is rákinak neveztetik. A’ nyárpont egy a’ nyári napállásponttal. Ő a’ TAVASZPONTTÓL (l e.) 98 [! 90] foknyira van; ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyilas jegy, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 343. "...neve a’ kilenczedik csillagzatnak a’ jegy- avagy állatkörben (l. ECLIPTICA). Flamstead a’ nyilasban 69 nevezetesebb csillagot számla. - A’ régi mesék szerint ezen nyilas Crotus, azon hires vadász, felette jó költő ’s lovag, mellyet Jupiter, sok szép tulajdonságai miatt, a’ csillagok közé tett. A’ nyilas, mint Centaurus (fél ember és fél ló), rajzoltatik, melly egy nyilat és egy ivet tart kezében. - Némellyek ezen csillagzatot másként akarták nevezni; Schiller p. o. egy német nemes, a’ 16 dik században Mátyás apostolt, Harsdörfer Ismael prophétát akart belőle csinálni; de ezen újítások nem fogadtattak el.
A’ nyilas azonban még sok neveket visel, mellyek közül e’ következők a’ legnevezetesebbek: Arcitenens, Centaurus, Chiron, Crotus, Elkusu, [...] és Semivir." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyugot, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 345. "...nyugoti része az égnek, azon része a’ láthatárnak, hol a’ csillagok lenyugosznak. - Ha valaki arcczal éjszak felé fordul, nyugot balra esik neki." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyugati pont. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 355. "...azon pontja a’ láthatárnak, a’ hol az az egyenlítőt keresztül vágja. A’ tavaszi és őszi éjnapegyenlitő napokon, a’ nap azon ponton nyugszik el; azon nappalokon kivül pedig más pontjain a’ láthatárnak, mellyek télen jobban délnek, nyáron pedig jobban éjszaknak esnek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

-j-a.: Optica (sugártan). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 403. "...bővebb értelemben á’ világosság (világ) számtani természetéről szóló egész tudomány, vagy az egyenes, tört és vert (visszavert) sugarak természetéről szóló elmélet. Ellenben a’ szorosabb értelmű sugártan csak az egyenes vonalú sugarat visgálja, a’ többi tárgyakat a’ dioptricára, catropticára utasítván. Ezen szorosb értelemben a’ sugár kiterjedésével ’s a’ látszeggel foglalatoskodik a’ sugártan, mellyekhez függelékesen a’ messzelátók és látásmérők (photometria) tudományát is ragasztja. ... " [HAI.]

Óra, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 404-405. "...mint időmérték a’ napnak 24 ed része, magában 60 perczet foglaló; mint időmérő pedig olly erömiv, melly kerekek, függönyök és rugók által tartatik mozgásban. A’ régiek időmérőül nap- homok- és vízórákat használtak. A’ míves órák feltalálásának ideje bizonytalan. Csak annyit tudunk, hogy a’ 12 században kezdtek a’ klastromokban mives órákat használni, mellyek kerekek által mozgatott harangnak hangjával jelentették az órát. Valami Hirschau nevű apátról mondja életirója "horologiumot talált fel, az égi sphaerak mustrája szerint". Ez a’ 11 század vége felé halt meg, ’s könnyen meglehet, hogy talált fel valami órafélét. A’ 13 századból tetetik említés egy jeles mivről, mellyel Szaladin szultán II. Fridrik császárnak ajándékozott. Ezt sulyok ’s kerekek mozgatták.
Nem csak az órát mutatta, hanem a’ nap, hold és planéták állatkörbeli járását is. [...] A’ zsebóra sokkal későbbi találmány. Köz vélemény szerint, Hele Péter órás csinálta a’ legelsőt 1510. A’ függönyt HUYGENS (l. e.) használta legelsőben. A’ 18-dik századi legnevezetesebb órák közé tartoznak HAHN (l. e.) echterdingeni pap csillagászati óráji. ... " [HAI.]

54.: Orion, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 412. "...egy hőse a’ regés hajdankornak, közönségesen Neptunus és Berylle fiának láttatik. Homerus szerint olly szép ifjú volt, hogy Aurora, kellemeiért bele szeretett. Az istenek megirigylették ezen szerelmet,’s Diana elölte nyilával az ifjút Ortygia szigetén. - Mások szerint Orion király volt és jó vadász, ki még az alsó világban sem szűnt meg egy nagy rétségen azon vadat üldözni, mellyel már a’ felső világon elejtett. [...] A’ megöletett hős, kutyájával együtt, mint csillagzat, az égre helyeztetett, melly az éjszaki félgömb minden fényei között legtündöklőbb, ’s még ma is Orion nevet visel." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

Ősz, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 455. "...az esztendő azon része, melly az éjszaki mérséklett égöv alatt akkor kezdődik, midőn a’ nap, a’ déli félgömb felé való látszató alászálta közben, az egyenlítőt érinti. Az ősz vége azon időpontba esik, midőn a’ nap legkisebb déli magasságot mutat, vagy midőn az egyenlítőn tul, a’ déli félgömbön a’ bak téritő körébe ért. A’ mi időszámolásunk szerint az ősz kezdete Sept. 23-ka körül esik, mikor a’ nap és éj hossza ugyanazon esztendőben már másodszor egyenlő, vége pedig Dec. 21-ke körül, mikor nálunk a’ nap legrövidebb. ... " [HAI.]

x.: Öv, földöv, égöv (Zóna). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 466-467. "A föld öszves felülete 5 övre osztatik: forróra, déli mérsékletire, éjszaki mérsékletire, déli hidegre ’s éjszaki hidegre. A’ forró öv az, melly az egyenlítőtől dél felé 23 1/2 foknyira, ’s éjszak felé is ugyan annyira veszi körül a’ földet, ’a mellynek lakósaira esztendőnként kétszer süt a’ nap függőlegesen. Határai az egyenlítőtől mind a’ két felől a’ két térítő kör, vagy azon körök, mellyekben a’ nap legtávolabbra esik az egyenlítőtől. ... " A szócikk szerzőjét egy kis x-el jelölték. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. 579 p. Csillagászat: 10 szócikk. A következő 2 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: L-ú. 1 tétel, Sz. E. 1 tétel. 8 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

L-ú.: Periodus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 177-181. "...időkör ’s ebben foglalt időköz; innen valamelly nagyobb időköz több időszakokra osztatik , mellyek hasonlóul periódusoknak neveztetnek. Igy használja ezt a’ szót az astronomus és chronologus; amaz, hogy egy ’s ugyanazon körformájú mozgásnak visszatérését kifejezze, ez, hogy több esztendei cyklust (1. e.) jeleljen ki. (L. HÓNAP). AZ időszám tálasban (chronologia) csak akkor találtathattak fel helyes időkörök, midőn az astronomusok az égi testek igazi mozgásával megesmerkedtek. Ezért olly zavaros a’ régi népek időszámlálása.
A’ Görögök legnevezetesebb periodusi ezek voltak: Metonnak 6040 napból álló 19 eszt. hold-periodusa, melly szerént készítették a’ Görögök K. e. 432 olta astronomiai kalendáriumaikat; Kalippusnak 330 észt. kezdett periódusa, vagy Sándor epochája által, melly 1 nap hijján 4er 19 vagy 76 eszt. foglalt magában, megjavíttatott; még tökéletesebb volt Hipparrhus 304 eszt. hosszú periódusa, melly a’ naptéritői nap-esztendőt csak 6 min. ’s 16 secundáaal tette hoszabbra. A’ római adószám (l. e.), római adóperiodus, vagy indictio cyclusa, 16 észt. időköz, mellynek eredete nem egészen esmeretes. Scaliger József az általa behozott úgynev. juliana periódussal (7980 jul. eszt. időkörrel) K. születése esztendejének világ teremtetésétől kezdett külömbféle számlálásait egymással öszveegyezteini akarta. E’ t. i. a’ 28-, 19-és 15-nek, mint a’ nap-, hold- és indictio-cyklusok számainak sokszorozás által kijött mennyisége.
28szor 19 vagy 532 eszt. múlva az újholdak és holdtöltéi ugyan-azon rendben ’s a’ julianum kalendariom ugyan-azon hónapjának és hetének napján jelennek meg ismét; ’s igy egyszersmind a’ három időszámlálási cyklus, u. m. a’ 28 eszt. nap-cyklus, a’ 19 eszt. hold-cyklus ’a a’ 15 esztendőnyi indictio-cyklus is megújul. Ez a’ periódus nagy husvétperiodusnak, vagy Victorinus, Dionysius, Diocletianus periódusának is neveztetik. K. sz. eszt. a’ juliana periódus szerént 4714. Többé nem használtatik, mivel most K. sz. előtti és utáni esztendők szerént megyén az időszámlálás. ..." [HAI.]

Perseus. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 190-191. "...Danaënak (l. e.) és Zeusnak fia. Polydectes, Seriphos sziget királya, ki anyjával együtt befogadá, csak hamar szabadulni kívánt a’ fiatal, ’s tüneményes esetek után vágyódó hőstől. Azt szinlelé tehát, hogy Önomaus leányát akarná elnyerni, ’s menyasszonyi ajándékra, összegyűlt barátitól lovakat kért. P. azt ígérte, hogy ha kívántatik, magát a’ Gorgo (Medusa) fejét is elhozza; Polydectes szaván fogta. [...] P. holta után is mint bajnok tiszteltetett ’s a’ csillagzatok közé emeltetett. A’ Perscusról szóló mythust Persiából származtatják, ’s ujabban a’ földmivelésnek felső Ázsiából vagy Persiából Görögországba áltvitelére magyarázzák. Ő a’ Bersin a’ Schahnameban." [HAI.]

Perspectiva, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 203-205. "...telescopium és tubus, olly nevek, mellyeket nem kell egymással felcserélni. Telescopiumon (messzelátón), mellynek üvege vagy mind két, vagy egyik oldalán hupályosittatik, tulajdonképpen csak egyes, távol tárgyak szemlélésére szolgáló üveg értetik, ’s e’ czélt bizonyos feltételek alatt minden lencseüveggel el lehet érni. Perspectiva ellenben egy vagy több egymásba tolható csőkből álló eszköz; melly néhány mesterségesen köszörült ’s bizonyos távolyságra helyezett üveget foglal magában ’s ezeknél fogva távol tárgyak közelebb ’s megnagyítva hozathatnak szemeink eleibe. Önkéntesen, de igen közönségesen a’ kisebb messzelátó cső perspectivának, ’s a’ nagyobb messzelátónak vagy tubusnak neveztetik.
Az egyszersmind mind két szemre használható perspectivának neve binoculare telescopium; de illyen eszközök ritkán használtatnak, mivel inkább akadályozók, mint hasznosok. ..." [HAI.]

Piazzi (Giuseppe). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 311-312. "...a’ nápolyi és palermói csillagvizsgálat igazgatója, a’ nápolyi, turiui, göttingeni, berlini, pétervári academiak tagja , a’ franczia Institutum, ’s a’ londoni kir. tudós társaság, és majlandi academia levelező tagja, szül. Ponteben (Veltlinben) 16 Jul. 1746. [...] A’ vicekirályt, herczeg Caramanicot, egy csillagvizsgáló torony’ alkottatására birta, ’s Angliába és Francziaországba utazott szükséges eszközök megszerzésére. 1788 Greenwichben volt Herschelnél.
A’ palermói csillagvizsgáló intézet 1789 építtetett és P. által "Della specola astronomica de registudj di Palermo 1792-94" leíratott. Vizsgálatinak első sikerét 1792 bocsátotta közre. Azután csillaglajstromához fogott és 6784 csillagot magában foglaló lajstromát a’ párisi institutumnak ajánlotta. 1 Jan. 1801 felfedezte Ceres planétát (melly felfedezés Giulio Perticarival a’ Piazzi-planeta czimü verset iratta). ... " [HAI.]

Sz. E.: Pingré (Alexandre Gui). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 332. "...kanonok és hires csillagász született Parisban 1711. 1751 óta 40. éveket töltött a’ párisi csillagász toronyban. 1757ben a’ legnehezebb csillagászi munkához kezdett, t. i. az üstökös csillagok theoriája- ’s kiszámolásához. Ő maga több üstöküs-csillag-pályákat számolt ki, mint Európa minden egyéb csillagászai együtt véve. 1766ban a’ nap és hold fogyatkozásit 2000 évekre előre kivetette. 1767ben Courtanvaux marquist kisérte-el a’ tengeriórák megpróbállásáért, ’s arról jelentését ki is adta; 1769ben pedig a’ Vénus át-mentét szemlélte meg Cap Frauçois-en, ’s azt szinte leirta. Megholt 1796." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Planeták, azaz bujdosó csillagok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 354-355. "...világosságokat az álló csillagoktól kapják. Már Homerus és Hesiodus esmérték Venust, de mint két külömböző csillagot, u. m. esti és reggeli csillagot; Demokritus több planétát gyanított; Pythagoras az esti és reggeli csillagot egynek tudta ’s Eudoxus a’ 4 száz. K. e. esmerte az 5 fő planétát, mellyeknek esmeretét bevitte a’ Görögökhez Egyiptomból. Ezen régi 5 planétához (Mercuriushoz, Venushoz , Marshoz, Jupiterhez és Saturnushoz) a’ legujabb időben 4 más (u. m. Uranus, Ceres, Juno és Vesta) fedeztetett fel, a’ honnan most, a’ földet ’s holdat is oda számlálván, 11 főplaneta esmeretes 18 mellékplanetával vagy holdal együtt. ..." [HAI.]

Planetárium. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 355. "...olly machina, mellyel az égi testek mozgásai, főképpen a’ földnek és holdnak kölcsönös egymáshoz állásai adatnak elő. Az első gróf Orrerynek ajánltatott, honnan a’ machina Orreriunmak neveztetik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Planisphaerium, Planiglobium. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 356. "Ezen egyenlő jelentésű kifejezetek valamelly félgolyóbisnak, p. o. az ég és föld félgolyóbisának, tér lapohi előadását ’s rajzát teszik, mint minden atlas szokta a’ keleti és nyugoti, vagy az éjszaki és déli lélgolyóbist előadni. Az előadás módjaira (projectiokra) nézve l. FÖLDKÉPEK. Bővebb utasítást ad Mayer "Unterricht zur praktischen Geometrie"-jében (Erlang. 1804, rézm.) és Katona Mihály "A’ föld mathematicai leirás-"ában 244 ’s t. lap. (Révkomárom. 1814)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Plejadák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 364. "...Atlasnak 7 leányai. Orion meglátta őket ’s szerelmének ajánlásával addig alkalmatlankodott nekik, mig az istenekhez folyamodván szabaditásért, Jupiter galambokká nem változtatta őket. Pleiades csillagzat is, magyarul fiastyuk." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Ptolemaeus (Cladius), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 548. "...földleiró , astronomus és mathematicus, Pelusiumban (Egyiptomban) szül. K. u. 120-160 közt élt Alexandriában Hadrianus és Marcus Antoninus alatt, ’s azt irják 80 eszt. korában halt meg. A’ régi világ astronomusai közt elsőnek tartatik. Ő javította Hipparchus álló csillag-jegyzékét ’s csinált olly táblákat, mellyeknél fogva a’ nap , hold és planéták mozgásait kiszámolni lehetett. A’ régiek egyes vizsgálatait először ő szedte öszve ’s hozta rendszerbe, [...] Világrendszere (l. e.) Ptolemaeus rendszere név alatt esmeretes. 827 táján ez a’ munka arab nyelvre, ’s ebből, melly "Almagest" czimet visel, 1230 táján II Fridrik császár rendelésére latin nyelvre fordíttatott. ... " [HAI.]

GYŐRI Sándor: Báró Zach Ferencz. In: Magyar Tudós Társasági Névkönyv 1833ra. Szerk.: Döbrentei Gábor. Pesten, [1833.] Trattner-Károlyi nyomtatása. pp. 45-48. "Életrajzok a’ Társaság kiholt tagjairól. [...] levelező tag. Zách János, Ferencz, Vitus, Fridrik, született Pesten 1754ben Junius 16án. Édes atyja volt Zách Jósef, philosophia ’s orvosi tudomány Doctora Pesten és az Invalidusok’ házának physicusa..." [HAI.]

Elegyes dolgok. Burkus Ország. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő jan. 15. Nr. 5. p. 40. 1832. "Dec. 30-kán estveli ötödfélórakor, Bounban Napkelet felé, az égen, egy tüzes golyóbist vettek észre. ... Az egész jelenés alatt semmi menydörgés sem hallatszott." [SRG.]

Nagy Britannia. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő febr. 22. Nr. 16. p. 124. "Herschel, híres tsillagvisgáló, munkáját a’ kettős tsillagok körűl bévégezte, ’s most a’ Jóreménység fokához szándékozik, ott akarván végezni vizsgálódásait." [SRG.]

Nagy Britannia. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő márc. 12. Nr. 21. p. 165. "Delhiben a’ múlt esztendő Jan. 23kán, egy különös - 3 tüzes golyóbisból álló, és keletről jövő meteort vettek észre. Később a’ 3 golyóbis egyesülvén, hóldnyi nagyságra nőtt, ..." [SRG.]

TERELMES Kálmán: Hegedű szó, és nembirálat a’ Holdnapokról. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 16. 5. sz. pp. 36-39. [SRG.]

VIZER István: Egy hazai tudományos munkáról. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 19. 6. sz. pp. 42-45. Lypsky János térképészeti, geográfiai művének alapján készült kiadásra váró mű, csillagászati vonatkozású elemzése. [SRG.]

VIZER István: Egy hazai tudományos munkáról. (Folytatás.) = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 23. 7. sz. pp. 53-55. [SRG.]

Különbfélék. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 26. 8. sz. p. 63. Z. M. L. Nagy Kállóban 1832. nov. 14-én. meteorhullást figyelt meg. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy vélemény a’ hónapok magyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 30. 9. sz. pp. 65-67. [SRG.]

S. József: Ujabb vélemény a’ Hónapok magyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő febr. 16. 14. sz. pp. 110-111. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy szó a’ hóld- és a hét napok uj nagyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő aug. 28. 17. sz. pp. 129-130. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy szó a’ hóld- és a hét napok uj nagyar neveiről. (Folytatása ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő aug. 31. 18. sz. pp. 137-139. [SRG.]

Uj óriási messzelátócső. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő szept. 25. 25. sz. pp. 199-200. A Münchenben készült Frauenhofer-féle távcső "gyújtó távolsága, 15 párisi láb, nyilása pedig 10,5 hüvelyk átméröjű." [SRG.]

Jutalomhirdetése a’ londoni királyi tudományos academiának. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő okt. 23. 33. sz. pp. 257-258. Herschel F. W. János kapta az egyik jutalmat, a mozgó kettőscsillagok pályájának megfigyeléséért. [SRG.]

Régiségek. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő okt. 23. 33. sz. pp. 263-264. Egyiptomi csillagászati emlékekről. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. Rév-Komáromban Júl. 3dikán... = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [28.] 1833. Második Félesztendő Szent Jakab’ Hava 27dik napján [júl. 27.] 8. sz. p. 58. "Ez rakéta alakú futó tüz volt." Tűzgömb este 9 óra tájban. Sz. feljegyzése. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. Pest. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [28.] 1833. Második Félesztendő Szent András’ Hava 13dik napján [nov. 13.] 39. sz. p. 305. A magyar tudós Társaság nov. 10-iki közülésén Döbrentey Gábor titoknok, Imre János és Tittel Pál rendes tagok felett két emlékbeszédet tartott. [SRG.]

Levegői tüzek magyar országban. = Honművész 1. 1833. 1. köt. ápr. 21. 6. sz. pp. 40-41. "A’ múlt November 12-13-ika közti éjjel hazánk több vidékein levegői gyulladások (tűzi meteor) láttattak. Nevezet szerint Zemplin vármegye déli részén, ’s Budán a’ nyugot-északi hegyek felett hajnalban 4 óra táján a’ levegőben nagy mozgó tűzoszlopok támadtak, mellyek olly világoságot okoztak , hogy a’ szobákban olvasni is lehetett. ..." [HAI.]

Vasmeteorok. = Honművész 1. 1833. 1. köt. ápr. 21. 6. sz. p. 41. "1751 ki május 26-kán esti 6 órakor Hradschina mellett Zágráb vármegyében két vastömeg (Eisenmassa), egyik 71, másik 16 fontos, hullott a’ levegőből; a’ zágrábi szentszék tagjai több tanúkat, kik a’ mezőn voltak azon vasmeteorok lehullásakor, ki kérdeztek, ’s vallományaikat különös jegyző könyvbe iktatták." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Réz-meteor. = Honművész 1. 1833. 1. köt. máj. 19. 14. sz. p. 107. "Párisban a mult esztendőben egy Meteor (levegő kő vagy ércz) hullott le, melly nem vasból volt, mint az eddigieken tapasztaltatott, hanem rézből, mit a’ levegőt mérgesítő Cholera - Miasmának (nyavalya anyagja) tulajdonítanak." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Tüzes eső. = Honművész 1. 1833. 1. köt. jún. 16. 22. sz. p. 171. "Argentan mellett (Orne megye, franczia ország) minapában a’ levegő két óráig tartó több ízben nagy csendeség mellett számtalan tündöklő szikrákkal volt ellepve , mellyek tüzes eső formát képzettek. Legszembetűnőbb vala ezen jelenet reggeli 4 és 5 óra közt. Sok helyen úgy látszott, mintha a’ szikrák földre hullottak volna , de azoknak semmi nyoma se találtaték; hihető, hogy ezen tünemény csak a’ felső levegő területein történt, ’s a’, szikrák színlelt lehullása csak opticai csalódás volt. - A’ miveletlen lakosokban ezen jelenet nagy rémülést okozott." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

1832-ki meteorok. = Honművész 1. 1833. 2. köt. júl. 21. 32. sz. pp. 253-254. "A’ múlt esztendőnek November 12-13-ki éjszakáján Európának különféle részeiben világitó meteorokat (levegői tüzeket) vettek észre, mellyeket teljes kifejlésökben reggeli három órától fogva hatig lehet látni - ’s így olyankor, midőn fájdalom! legkevesebb tudományos észrevételeket lehet várni, minthogy azok, kik ilyeseket tehettek volna, közönségesen még nincsenek ébren. De minthogy ezen meteorok messze földre ellátszottak , mégis eléggé sok emberek látták, ’s nem lesz hasztalan, ha a’ különböző vallomásokat itt egybe hasonlítjuk. Három pattantyús ’s a’ genfi bérseregből egy strázsamester éjfél táján valamelly villámhoz hasonló fényt látott a’ felhők megett. ..." [HAI.]

1832-ki meteorok (Folytatás). = Honművész 1. 1832. 2. köt. júl. 25. 33. sz. pp. 261-263. [HAI.]

1832-ki meteorok (Végzet). = Honművész 1. 1833. 2. köt. júl. 28. 34. sz. pp. 269-271. "Nagy és csudálandó hasonlatoságot lehet találni ezen tünemenyek, e’s azok között, mellyeket Humboldt ur Bonpland urral 1799-ki November 12én, tehát majd szinte azon napon, Cumanában látott. Ezen hires utazó a’ napegyenlítői tartományokban volt utazásának 4-dik könyve 10-dik fejezetében igy irama tünemények felől: "A’ Nov. 11-12-ik közti és hires de igen szép volt; hajnali 3 órától kezdve kelet felé rendkivüli szokatlan sugárzó meteorok láttattak; Bonpland ur, ki felkelt, hogy az éj hivesét a’ gallerián ízlelhesse, legelsőbben pillantá meg azokat. ..." [HAI.]

Köd és napfolt. = Honművész 1. 3. köt. 1833. okt. 27. 60. sz. p. 479. "Julius 15-kétől kezdve egész Augustus 15-ig északi Afrikának tengermellékén igen nevezetes köd uralkodott, melly ezen egész idő közben csak néha szakadott félbe. Ugyan azt déli Európában is sőt egészen Parisig, ’s New-York-ig lehetett látni. Aragour illy czimű könyvében: "Annuaire du Bureau de Longitudes pour l’année 1832" következő tudósítást ad felőle: "Éppen Oranban valók, ’s alkalmam volt tapasztalni, hogy a’ napsugarai a’ köd által annyira elgyengittettek, hogy ép szemmel beléjek lehete nézni. Midőn Augustus 3-kán "La Dordogne" hajó párkányán áltam, ismét iszonyú vastag köd ereszkedett reánk, úgy hogy a’ napsugarai kéklő világot játszanak. Midőn e’ tüneményt igy vizsgálnék, egyszerre azt kiáltja egyik hajós legény, hogy a’ napban madarat lát; a’ legénység mind felveti szemeit, és sokan közülük ugyan azt álliták.
Én semmit se láthattam, ’s midőn nagyitó csőmet elővevém, a’ nap közepében nehány foltokat vevék észre, mellyek keresztet formáltak. Midőn azután a’ csőt letevőm szabad szemmel is megismerhettem a’ megjegyzett helyet, mellyet a’ hajósok madárnak tartottak. E’ tünemény mintegy fertály óráig tartott, ’s mi legnevezetesb benne, úgy vélem az, hogy ez első eset volt, mellyben a’ napfoltokat szabad szemmel is lehetett látni." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Kivonás az 1832 dec. időjárást illető budai csillagász intézetbeli vizsgálatokból. = Jelenkor Második évi folyamat első fele 1833. Januar 9dikén 3. sz. p. 24. A "csillagász-intézeti naplókönyv" adatai alapján. [SRG.]

Ujabb látvány az égen. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év január’ 23dikán 7. sz. pp. 27-28. 1832. nov. 17-én két álnap (fattyúnap) volt látható Erdélyben. [ZSE.]

M. D.: Csillámok vagy röpfények. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év január’ 30dikán 9. sz. pp. 35-36. "Midőn estve a’ borútlan égre fordítjuk szemeinket, gyakran olly fényláncz tünik előnkbe, melly akként, mintha csillag röpülne, támad a’ légben ’s ismét elmulik; köznyelven csillag-tisztulásnak szoktuk ezt nevezni;..." Meteorhullásról. [SRG.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 2. 1833. első Fele febr’ 6kén 103-104. sz. pp. 41-42. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

VIHARY Elek: A’ Holdhoz. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év martzius 13dikán 21. sz. p. 81. [SRG.]

SIPOS Sándor: Venus’ csillaga. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év martzius 20dikán 23. sz. p. 89. [SRG.]

A’ délszaki éghajlat. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év majus 11dikén 38. sz. pp. 151-152. "A’ nagy csillagok’ csoportozati, az itt ’s amott elszórt fellegek, mellyek fejéres fényökkel tejuthoz hasonlítnak, végre az égüreg, hol a’ legmélyebb sötétség uralkodik, minden egyesül, hogy a’ délszaki égnek egy különös, egészen saját természetet ’s alakot adjon, a’ mi még azokra is hatalmas befolyást gyakorol, kik a’ csillagtudományban járatlanok levén, az égbolton szemöket mint valamelly szép mezei virányon legeltetik." [SRG.]

N. K. [NAGY Károly]: Plössel’ optikai új találmánya. = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év julius’ 27dikén 60. sz. pp. 238-239. "Plössel ezen találmányára privilegiumot nem vesz, mert azt titkolni ’s így az előmenetnek gátot vetni nem akar;..." [SRG.]

Berenice’ hajának csillagképe. = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év october’ 2dikán 79. sz. p. 315. "Ptolomaeus Evergetes’ nője, Berenice fogadást tőn, hogy ékes hajfürteit az isteneknek áldozza, ha őt azon szerencsére méltatják, hogy csatában küzdő férjét viszont meglássa." [A Bereniké haja csillagkép legendája egy történelmi személyhez köthető, éspedig II. Berenicehez, Egyiptom királynőjéhez. Férje III. Ptolemaiosz Euergetes király i. e. 246-tól i. e. 221-ig uralkodott.] [SRG.]

VIHARY Elek: Csillagom. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év october’ 19dikén 84. sz. p. 333. [SRG.]

JANKOVICH Miklós W. Idősb: A’ Veteristákról, vagy is a’ Római Catholicusok között volt üldözésről az Új Kalendáriom béhozatásakor Magyar Országban. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IIdik köt. pp. 3-25. Értekezések. [SRG.]

HORVÁT István: A’ Tekéletes Magyar Szóról. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IIdik köt. pp. 102-105. Teke, deákul globus, gombolyűséget jelentő szó magyarázata. p. 105. [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: A’ Világ Rendszere, vagy is: Az égi testek az Isten ditsőségének harsány tolmátsai. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 4dik köt. pp. 3-52. Az álló-tsillagok, A’ Napalkotmány, A’ bujdosó Tsillagok, Plánéták (Mercurius, Venus, Földgömbünk, A’ Hold, Mars, Vesta, Juno, Ceres, Pallas, Jupiter, Saturnus, Uranus), Az Üstökös Tsillagok, A’ Világok lakosai, Az égi Testek élete. Értekezések. [SRG.]

VIZER István: Észrevételek egy hazai tudományos munkáról, néhány más észrevétellel együtt. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 4dik köt. pp. 101-106. Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyar Ország, ’s a’ hozzá kaptsolt Tartományok kiadandó Geographiai Abroszát, "Lipszky Ezredes Földabroszának alapja szerént" készítik el, javításokkal. "Azon elmés, ’s szigorúbb Astronomiai vizsgálatjai, mellyeken munkája alapúl; bámulható ügyességgel készitett,... Így történt a’ tőle felvett Lisganig Astronomus határozásával Varasdra nézvest." Lisganig hosszúsági és szélességi mérése hibás volt, s ezt használta fel Lipszky Földabroszában. Értekezések. [SRG.]

BENE Ferentz ifj.: Annuaire du bureau des longitudes, 1833. Egy azon legjobb és a’ mi még több legkisebb könyvek közül, mellyek esztendőnként közöltetnek; értelmes és felvilágosodott férjfiak írják ezen almanachot. Benne minden találtatik, a’ mi a’ tsillagvizsgáló tudomány által előre látható, a’ mi az előitéletek és a’ községben elterjedt hibák eloszlatására szolgálható. ... jeles tudományos értekezések Arago úrtól... = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IVdik köt. pp. 111-116. "A következő értekezés ezen esztendőből, mint Kivonat, közöltetik: A’ Holdnak befolyása az emberre." [SRG.]

HOLÉCZY Mihály: A’ Havi ’s Héti napok Magyar nevezetéről. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. VIdik köt. pp. 23-50. [SRG.]

A’ Magyar Tudós Társaság’ második köz ülésének tárgyai. Pesten a’ nemes Vármegye’ nagyobb teremében 1833. Nov. 10kén délelőtti 10 órakor. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. Xdik köt. p. 123. "Emlékbeszéd Tittel Pál felett,..." [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: A’ 12 égi Jegyek magyarázata. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 11dik köt. pp. 47-57. "...Nevöket ezen itt következő tsillagképektől költsönözik, mellyekhez a’ nap ez előtt mintegy 2,000 évekkel közel esett. Éjszak felől rendeznek: Kos, Bika, Kettős, Rák, Oroszlány, Szűz; Dél felé látszanak: Mérték, Scorpio, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. ..." [HAI.]

BIANCOVICH János: Az Üstökös Tsillagokról. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. XIIdik köt. pp. 65-76. "Az üstökös Tsillagok megjelennek tsak néha néha, és közönségesen egészlen váratlanúl. Eleinte igen kitsinyek, nagyobbító üvegek által láthatók, mozdúlások meglehetős lassúságú, hanem tsak hamar azután nagyságok nevekedik,..." [SRG.]

N. J.: Chinai Angol Kalendáriom, Krisztus születése után 1833-ik évre. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. XIIdik köt. pp. 97-100. "Chinai Angoly Kalendáriom kezdetét veszi némelly bévezető jegyzetekkel a’ Chinai esztendő felett, melly holdnapi az az: a’ hold forgása által intéztetik,..." "Julius 5-dik napja az 5-dik holnapnak 18-dika lévén, a’ nagy tsillagász Changnak születése napja,... Ezen férjfi, ki hajdan a’ Chinai Kalendáriom készítésére felügyelt, maiglan életben lenni, ’s a’ nap ’s hold fogyatkozásokat ’s egyébb astronomiai, vagy astrologiai tűneményeket jövendölni tartatik." [SRG.]

          1834.

  BRASSAI Sámuel: Bévezetés A’ Világ’, Főld’ és Státusok’ esmeretére. Brassai Sámuel által. Kolozsváratt Tilsch és fia tulajdona. 1834. Az Evang. Reform. Kollégyom betűivel. 232 p. Csillagászat: pp. 1-31.; Első rész. Világleírás vagy cosmographia. (pp. 1-20.). 1. Világ vagy Egyetem. 2. Csillagleírás (Uranographia vagy Astrographia). 3. 12 égijegyek. 4. A napi vagy plánétai-alkotmány (A napi-alkotmányban van 1 Nap, 7 Plánéta, 18 hold, 4 Asteroida). 5. A plánéták. 6. Az asteroidák. 7. Holdleírás vagy Selenographia. 8. Az üstökös csillagok (Cometographia). 9. Vélemények a világalkotmányáról.; Második rész. Földleírás vagy geográphia. (pp. 20-31.) 10. A földleírás vagy geográphia. 11. Mathematica geográphia. 12. A föld fordulásából származó línéak és karikák. 13. A föld keringéséből származó pontok, karikák és zónák.; A fenti földrajztankönyv igen röviden, a Csillagleírás (Uranographia vagy Astrographia) cím alatt, két oldalon (pp. 5-7.) ismerteti a csillagképeket, azután a legfényesebb 15 állócsillagot, majd a tejútat. Legvégén (p. 7.) ezt írja: "Vannak változó fényű csillagok is, mint p. o. Mira a’ Czethalban." Vagyis: a szerző több változócsillagról is tudhatott, de itt, a helyszűke miatt csak egyet, nyilván a legfontosabbat említi meg. [KSZ.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 506 p. Csillagászat: 16 szócikk. Az S-s rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani. 15 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

S-s.: Ramsden (János) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 70. "...mathem. műszer készítő szül. 8 Oct. 1730 Halifaxban (Angolorsz). Attya posztós lévén, őtet is ugyan annak szánta, hanem Dollond, kinek leányát feleségül vette, megtanította őtet a’ malhem. műszerek készítésére. Sok opticai és csillagászi műszereket szerencsésen megjobbított, többeket feltalált, mellyek közt nevezetes az ő részekre osztó erőműve. Lalande erről különös munkát irt (Paris 1790). 1786 a’ londoni kir. társaság tagja lett. Sok fontos értekezését olvashatni a’ Philosophical transactions-ban. Mh. 5 Nov 1800. Életét megírta Piazzi." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Refractor, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 105. "...astronomiai messzelátó, melly a’ micrometriai méréseknek nagyobb pontosságot ad. Kiváltképen jók a’ Benedictbeurnban készültek. Nevezetes főképen az itt Frauenhofertől 1824 a’ dorpati csillagvizsgáló intézet számára csinált óriás-refractor. Ezen maga nemében egyetlen egy eszköz 13 1/2 pár. l. hosszú. A’ testeket 600-szorta nagyobbítja. A’ vizsgálandó égi test felkeresésére egy kisebb messzelátó cső van hozá alkalmaztatva. Munkálatra, a’ képek pontosságára ’s a’ használás könyüségére nézve felyülmulja a’ tűkörtelescopiumokat. A’ refractor oszlopa két tengelyt tart, egyik a’ világtengely irányában, egy az egyenlítővel parallelé menő körrel, másik pedig egy elhajláskörrel. Egy reácsinált óramiv által az óratengely 24 óra alatt körülhajtatik, ..." [HAI.]

Regiomontanus, tulajdonképpen Müller János, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 107-108. "...6 Jun. szül. 1436. Regiomontanus nevét Königsbergtől (Frankenben), hol jött világra, kapta. Ezen jeles mathematicus, ki egyszersmind alapos philologus is volt, 1451 olta Peurbach György hires mathematicus alatt formálta magát ’s több eszt. köz tetszéssel tanította a’ mathesist Bécsben. Görög nyelv tanulása végett 1461 Besserion cardinalissal Olaszországba utazott, hol czélját teljesen elérte ’s nagy tudományáért közönségesen csudáltatott. Sok math. és astron. munkát fordított le görögből, ’s elvégezte Ptolemaeus Almagestjének tanítójától Peurbaehtól elkezdett kivonatját (Veneczia 1496). Tractat. de doctrina triangulorum-a. első nyomtatott munka e’ tárgyban. Azután I Mátyás magyar király udvarában lakott.
1471 Nürnbergben telepedett le, hol Walther Bernhardal szoros öszveköttetésbe jött ’s könyvnyomtatást alkotott, mellynek nyomtatmányai hibátlanságokért igen híresek voltak. 1474 IV Sixtus pápától a’ kalendariom javítása végett Rómába hivatott ’s regensburgi püspökké tétetett. Itt halt meg 1476, némellyek szerint döghalálban, mások szerint Trapezunti György fiaitól gyilkoltatott meg, kik ezzel az attyok fordításaiban Müller által felfedeztetett hibákért akartak boszut-állni. [...] Astronomiai vizsgálatai Ephemerides, 1475-től 1506-ig számolva (Nürnberg 1474, Veneczia 1476 és 1484, végre Köln 1488) igen pontosak’s nagy hirt szereztek neki. ..." [HAI.]

Reichenbach (György) lovag, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 113-114. "...bányásztanácsnok, időnk nagy mechanicusa, szül. Manheimban Aug. 24. 1772, mh. Münchenben Maj. 21. 1826. 1811 lőn bányászi tanácsnok, ’s egyszersmind a’ bajor polgári érdemrenddel ékesitteték. Azon mechanico-opticai intézetekben, mellyeket Utzschneider titk. tanácsnokkal és Fraunhoferrel Münchenben és Benedicfbeurnben 1805-ben felállított, minden csillagászi eszközök olly tökéletességgel készíttetnek, hogy belső szerközetük egyszerűségére ’s általában egész készületükre nézve felülmúlhatlanok, ’s az egészek legmerészebb kívánatit is kielégítik. 1812 báró Zách számára egy olly különös eszközt készített, mellyet méltán hordozható csillagvisgálónak nevezhetni, mivel az egészéthez szükséges fő szerszámokat együtt magában foglalja. ..." [HAI.]

Rittenhouse (Dávid) csillagász, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 177-178. "...a’ hasznos esmereteket terjesztő éjszak-amerikai társaság elölülője; mint Franklin, a’ természet nevendéke, ugyan azon ég alatt nőtt fel, ’s ön észtehetsége által mivészetben, tudományban nem csekély fokra hágott. [...] R. 1732 Pennsylvania tartományban Germantownban született. Mint eke mellé szánt gyermek, csak szűk oktatást kapott, de már ekkor nagy hajlandóságot mutata a’ mathesisre ’s mechanicára. [...] inaskodni egy óráshoz adnák. Itt elmetehetsége álmélkodásra méltó gyorsasággal fejlett ki. E’ mesterség gyakorlati részét csak hamar megtanulván, lelke nemesebb táplálék után szomjuzott. Színi-órákban ’s éjjelenként mathematicai könyveket olvasgatott, (jelesen Newton elveit), ’s a’ magasb mérési titkokba minden segély nélkül behatott.
A’ csillagos ég és egy könyv levének tanítói az astronomiában, ’s ön tapasztalása után egy olly planetáriumot készített , mellyet a’ müesmerők csodáltak. [...] 1790 Philadelphiába költözött, hol mesterségét mint órás és mathematicai szerszám készítő folytatá, ’s csak hamar az amerikai tudós társaság tagja lett. 1760 a’ philadelphiai bölcselkedő társaság, mellynek elölülője akkor Franklin vala, Norritonba, (a’ Montgomeri grófságba) küldé, hogy Venusnak a’ nap előtt általvonulását kémlelné. Mind ez utjának foganatja, mind egyéb csillagászi meghatárazásai, mellyek tételére egy maga állította égésztoronyban alkalma volt, teljesen megfelelének a’ kívánságnak, ’s ezeket Dr. Smith (American, philos. Transaction. 1. k.) körülményesen ’s rendkívüli tetszéssel irta le. ..." [HAI.]

Rumoffski (István), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 264-265. "...Oroszországnak első mathematicusa és földleirója, szül. 29 Oct. 1734, a’ vlodimiri kormányság egy falujában. [...] 1760 irá az első orosz mathesist, mellyet olly szépen ada elő, hogy a’ mathesis közönséges kedvellését ő ébreszté fel Oroszországban. Grishoff orosz csász. csillagász segédjévé tétetvén, ennek holta után 1761 Nertsinszkbe (Siberiába) ment, hogy Venusnak a’ napkörén áltmentét vizsgálja. Ekkor tett fontos szolgálataiért 1763 csász. csillagászságot kapa jutalmul. br>II Katalin Eulert Petérvárába hiván, R. nagy tanítójával még szorosabb öszveköttetésbe lépe, mivel az academia uj alkotásának alkalmával kettejekre bizaték a’ geogr. osztály. R. maga kapta a’ honyi földabroszok készítését, mellyek legelőször jelentek meg ’s ritka tökéletességgel, R Euler helyes tanácsai által nyomosán segittetvén. Venusnak 1769 második ’s az elébbinél nevezetesebb áltmenetele történvén, ennek vizsgálására az academia Rumoffskit Kolába küldé a’ jégtengerhez. Tapasztalatait latinul adá ki a’ pétervári commentariusok 14 köt. ..." [HAI.]

Sajnovits János, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 278. "...szülelett Tordason, Fejér vármegyében. A’ Jézusszerzetbe felvetetve, különösen a’ csillagászatra adta magát, és Hell Maximiliánnak, bécsi csillagásznak, segédje vala, midőn ez VII Christian Dán- és Norvégország királyától a’ Norvégföldre meghivattatnék, a’ Vénus csillag a’ nap tányérán általmenetének megszemlélésére. A’ szemlélés 1769 Jun. történt meg Wardoëhus-ban. Ezen alkalommal, Hell inditásából, a’ Lapponok nyelvére fordította figyelmét Sajnovits, és azt a’ magyarral öszvehasonlítván, visszajövet a’ koppenhágeni tudós társaság előtt egy értekezést olvasott fel, mellyben a’ lappon nyelv rokonságát a’ magyarral ügyekezék megmutatni. [...]
Egyébiránt Sajnovits felvetetett a’ koppenhágeni tudós társaságba. Néhány esztendővel későbben egy csillágászatféle munkácskát is adott ki itthon illy czím alatt: Idea Astronomiae, honoribus Regiae Universitalis Budensis dicata. Budae 1778. 8." [HAI.]

Sark (Pólus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 323. "a’ föld tengejének két végső pontja, éjszaki (pólus arcticus) és déli (pólus antarcticus.) [...] Ha a’ földtengelyt kinyulva képzeljük, ugy két vége az ég boltozatját éri ’s az érintés két pontjai világsarkaknak neveztetnek, mellyek körül az egész föld minden égi testekkel együtt minden 24 órában megfordulni láttatik. Polus magassága a’ pólusnak valamelly hely, város v. tartomány horizonja felett, bizonyos magasságra állása, v. azon szeglet, mellyet a’ földnek v. tengelyének a’ horizonra hajlása csinál, ’s melly 90°-nál soha se lehet nagyobb, sőt el is enyészhetik, ha a’ tengely a’ horizonban esik. Innen a’ pólus magassága egyenlő a’ hely geogr. szélességével.
Poláris távolság a’ pólusnak valamelly hely tetőpontjától v. zenithjétől való távolsága, tehát azon szeglet, melly a’ pólus magasságát 90°-ra egészíti." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sarkcsillag. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 323. "azon csillag, melly az éjszaki földsarkhoz legközelebb áll. E’ második nagyságú álló csillag a’ kis medve farkában legszélül, és jelül szolgál az éjféltájéknak ’s éjszaki földsark helysetének feltalálására, honnan vezércsillagnak is neveztetik. A’ déli földsarkhoz a’ de la Cailletól felfedezett tengeri octans van legközelebb; de mivel e’ csak 5-dik nagyságú csillag, tehát a’ kis vizi kigyó tartatik déli sarkcsillagnak, bár 11° van távol a’ déli sarktól." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sarkkörök (poláris circulus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 323. "azon két kisebb körvonalok, mellyek a’ földsarkoktól mindenütt egyenlő távolságra, azaz, 23 1/2 ° ra esnek ’s mind az aequatorral, mind a’ tropicusokkal egyközüleg mennek. Egyik éjszakinak, másik délinek neveztetik. Ezeknél kezdődnek a’ földsarkokig terjedő éjszaki és déli hideg földövek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sas. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 325-326. "1) Természettud. tekintetben a’ ragadozó osztályba tartozó, magasan repülő, éles látású, ragadozásból élő madárnem, mellyből nálunk 23 faj találtatik, mellyek közül az Aranysas nagyságáért (hossza 1, kiterjesztett szárnyai széle 2 1/2 öl.) a’ madarak királyának neveztetik. 2) Csillagászi értelemben az éjszaki félgolyón, nagyobb részint a’ téjutban 281 és 305° közt fekvő csillagzat. Találtatik benne egy első nagyságú csillag Atair, felette egy harmadik, alatta egy negyedik nagyságú csaknem egyenes vonatban, asonkivül a’ farkában két harmadik nagyságú. 3) Mythologiai tekintetben az erőnek, dicsőségnek, győzedelemnek jele; ..." [HAI.]

Scaliger (Josef Justus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 335. "az elébbi fia, hires chronolngus és philologus Agenben szül. 1540 11 eszt. korában Bordeauxba küldetett, hol több évekig tanulta a’ latin nyelvet. [...] Számos munkájiból legnevezetesebb: De emendatione temporum (Paris 1583), mellyben ő alapította meg először a’ chronologiai rendszert; némelly tévedéseit, mellyeket Petau ’s mások fedeztek fel, megjavította Thesaurus temporum complectens Eusebii Pamphili chronicon cum isagogicis chronologiae canonibusában Amst. 1758. [! 1658.] ..." [Ő a julián dátum javaslója.] [HAI.]

Schröter (János Hieronymus), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 378. "...csillagász, igazság-tanácsnok és fő tisztviselő, szül. 1745 Erfurtban, ’s Lilienthalban (a’ bremeni herczegségben) lakott. Legkedvesebb foglalatossága a’ csillagászság levén, hivatala mellett vizsgálódásokkal foglalatoskodott ’s fontos felfedezeteket tett, főképpen a’ hold körül, mellynek igen pontos atlását adta ki. Lilienthaljában igen jeles csillagászi intézetet állíttatott fel, mellyet lassanként legjobb eszközökkel gazdagított,. Már 13 lábnyi telescopiumát minden addig készíttettek közt legjobbnak találta Lalande. Azután még nagyobbakat készített, mellyek közt 25 láb. telescopiuma bámulásra méltó, mivel a’ tejúton számtalan apró csillagokat láthatni vele. 1813 a’ Francziák hamuvá tették csillagászi intézetének egy részét. -
Ezen haláláig (29 Aug. 1816) fáradhatatlan égvizsgálónak főmunkái: Selenotopograph. Fragmente (Gött. 1793-1802, 2 k. rézm. ’s atlás.); Beitr. zu den neuesten astronom. Entdeck. (Gött. 1788 - 1800, 3 k. rézm.); Aphroditische Fragm. zur genauern Kenntnisz der Venus (Gött. 1790 rézm.); Kronographische Fragm. zur Kenntnisz des Saturn (Gött. 1808, rézm.); Hermograph. Fragm. z. Kenntnisz des Mercur (Gött. 1816, rézm.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sextans. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 452. "...szegletmérő szerszám; áll egy réz karika darabból, mellynek széle 60 gradusra, minden gradus ismét minutumomokra pontosan fel van osztva. Használás módjának bővebb leírása, rajz nélkül nehezen érthető. [...] Egy szegletmérő szerszámot sem lehet olly könnyűséggel és gyorsasággal használni, mint a’ Hadley által talált tükörsextanst. Egyaránt hasznavehető ez egy hajóárbocz tetején, vagy tornyon, ’s koránt sincs annyi nehézséggel összekötve, mint az astrolabium. [...] - "Mayer Tóbiás göttingai csillagvisgáló, ugy készített egész karikává változtatott tükörsextanst, hogy rajta a’ szegleteket, ismételve ki lehet mérni; módját oktatja az angol admirálság által 1770 kiadott Tabulae motuum Solis et Lunae czimü munkájában.
Franczia földmérő BORDA (l. e.) még több javításokat tett e’ szerszámon; V. ö; Deseript. et usage du cercle de réflexíón (Par. 1787). E’ tökéletesített alakban Hadley eredeti sextansa most Mayer-Borda-tükör-karikája nevet visel." [HAI.]

Sirius, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 482. "...kutyacsillag, legfénylőbb minden álló csillagok közt ’s legnagyobb a’ nagy kutya csillagképében, melly kelet felé áll az Orion alatt." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Skorpió. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 490. "Egy a’ póknemük seregéhez, a’ tüdősök rendéhez tartozó állatnem, mellynek hosszas gyűrűs teste hátul egy 6 gumóból öszvetett farkban végződik, mellynek utolsójából egy előre hajlott fúlánk áll ki, mellyel tett szúrása mérges és kivált az Afrikában találtató nagyobb fajé veszedelmes, nem ritkán halálos; az Európa alsóbb részeiben, hazánkban is Mehádia körül találtató sárgás faj sebet csinál ugyan, de ritkán veszedelmest. Szúrása ellen legjobb orvosság a’ szálmiak vagy a’ seben öszvedörzsölt skorpió. - SKORPIO csillagtudományban egy a’ Zodiacus 12 jelei közül. (L. ECLIPTICA)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 549 p. Csillagászat: 16 szócikk, melyeknél - korábbi kötetekkel ellentétben - egyetlen esetben sem tüntették fel a szerzőséget a cikkek végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Sugártévesztés (abberáció). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 233. "Hogy valamelly tárgyat látunk, onnan történik, mivel az abból jövő fénysugárok szemünkbe ütköznek, ’s mi a’ tárgy helyét a’ felfogott sugárok irányában keressük fel. Ha egy álló csillagba tekintünk, az alatt, mig ennek sugarai szemünkig érhetnek, a’ föld is megfutja velünk utjának egy kis részét; de mi ezen mozgást nem vesszük észre, ’s azt a’ csillagnak tulajdonítjuk, azt gondolván, hogy a’ csillag mozdult ellenkező irányban, olly formán, mint mikor sebesen haladó hajóban ülve azt képzeljük, hogy a’ parton álló tárgyak vissza felé sietnek. Nem is láthatjuk a’ csillagot valódi helyén egyébkor, mint mikor egyenes vonalban vagy felé közeledünk, vagy tőle távozunk, minden más irányban a’ most leirt opticai csalódásba esünk.
Az égi testeknek e’ tetsző tétovázsa, melly a’ föld mozgásából származik, ’s a’ föld mozgására is bizonyságul szolgál, sugártévesztésnek hivatik. BRADLEY (1. e.) volt első, ki e’ nevezetes tünetet felfedezte. L. Biot: Traité élémentaire d’ astronomie physique (Par. 1811); Báró Zách: Tubulae speciales aberrationis et nutationis etc. (Gotha 1806), ’s ugyan attól: Nouvell. tables d’ aberration et de nutation pour 1404 étoiles, avec un table generále, d’ aberrat pour les planetes et le cometes (Marseille 1812, és supplém. 1813)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sugártörés. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 233-234. "Ha a’ világosság sugarai egy áltlátszó tömegből más külön neműbe mennek, ekkor utjokból rendesen kitérnek, ’s ez a’ sugártörés, melly a’ Dioptricának tárgya. [...] Ha az egymást érő két külön nemű áltlátszó test felületére, mellyre t. i. a’ sugár esik, egy függőleges vonalt képzelünk állíttatni, akkor azon szeglet, mellyet ezzel a’ beeső sugár formál, beesés szegletének hivatik, ’s majd nagyobb, majd kisebb lesz, mint a’ törésszeglet, mellyet a’ függöny a’ már megtört sugárral képez.
Általányos szabály erre, hogy: a’ beesés szeglete akkor, midőn a’ fénysugár egyik sürüebb testből más ritkábba megyén, kisebb a’ törésszegletnél, ellenkező esetben pedig nagyobb; vagy a’ mi szinte ezt teszi, midőn a’ sugár sürüebb tömegbe hat, a’ függöny felé (ad perpendiculum), ha pedig ritkábba megyén, a’ függönytől el (a perpendiculo) törik. [...] A’ sugártörés az oka, hogy a’ vízben úszó hal nem valóságos helyén, hanem a’ felülethez sokkal közelebb látszik, - hogy a’ csillagok valóságos feljöttök előtt, vagy valóságos lementük után is láthatók ’sat. ... " [HAI.]

Sugártörődés (Refractio). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 234. "A’ sugártörés tudománya igen fontos az egészétben is. A’ földet övedző levegő számtalan légrétegekből áll, mellyek mennél inkább közelednek a’ föld színéhez, annál tömöttebbek, sürüebbek lesznek. Ha tehát egy csillagból jövő sugár az ég nagy üregebeli felette vékony levegőből ferde irányban a’ föld vastag levegőjébe lövell, a’ függöny (vagy mivel itt golyóról van szó, a’ megfelelő küllő) felé kell annak törnie, ’s ehez annál inkább hajlania, mennél sürüebbek lesznek a’ légrétegek. Igy a’ sugár többé nem egyenes, hanem a’ földszine felé hajló görbe vonalban halad, miért a’ szemlélő a’ csillagot e’ vonal legközelebbi pontjának érdeklőjében (tangens), tehát magasabban látja.
Mivel pedig a’ sugártörődéi nagysága nem egyedül a’megtörő szer vagy test természetétől; hanem a’ szeglet nagyságától is függ, e’ szeglet pedig a’ látkörön legnagyobb, ’s innen a’ tetőpontig (zenith), hol = 0, kisebbedik: szükségképen a’ törődésnek is a’ látkörtől, hol legnagyobb, a’ tető pont felé egész 0-ig fogyni kell. [...] L. Littrow : Populaíre Asironomie (Bécs 1825, 2. k.); Bohnenberger Astronomie (Tübing. 1811); Biot: Traité d’ astronomie physique (Par. 1811, 3 köt), és Plana : Recherches sur la densité des couches de l’ atmosphére et la théorie des refract. astronomiques (Turin 1823, 4.)" [HAI.]

Szélesség (geographicai). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 347. "...valamelly helynek az egyenlítőtől számlált távolsága, melly az illető déli körvonalnak a’ kérdéses helytől az egyenlítőig terjedő ive szerint méretik meg. E’ szélesség éjszaki vagy déli, a’ szerint, mint a’ felvett hely az egyenlítőtől, éjszaki vagy déli földsark felé fekszik. Az egyenlítő alatt fekvő helyeknek mind két pólusai a’ horizonon esvén, sem szélességük, sem polusi magosságuk nincsen. Valamelly hely szélessége soha sem terjedhet többre 90 gradusnál, mert a’ polusmagosság sem mehet ennél többre, azaz, mert a’ pólus legfelebb magában a’ zenithben lehet. A’ szélességek és hosszúságok határozzák meg a’ földön a’ helyek egymás iránti fekvését. E’ meghatározáson épül a’ földirás és a’ földképek helyes rajzolása.
Csillagászatban szélesség alatt valamelly csillagnak az eclipticától számlált távolságát értik. Itt is megkülönböztetik a’ déli és éjszaki szélességet. Az Eclipticában egy csillagnak sincs szélessége, így a’ napnak sincs, a’ planétáknak pedig csak igen csekély van. A’ csillagok szélessége sem mehet 90° tul. Ezen szélességek az álló csillagok lajstromában már feljegyezve találtatnak." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Szinváltozások, (phasis), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 387. "...azon különbféle idomok, mellyeket a’ bujdosó csillagok nap általi különböző megvilágosittatásoktól kapnak, ugy, hogy nekünk most kerekeknek, majd tojásdadaknak, majd sarló formájúaknak, majd homályos foltoknak látszanak. (VÖ. HOLDVÁLTOZÁSAI.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Szivárvány. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 387-388. "Ki nem esméri azon gyönyörű levegői tüneményt, melly egy színes kör alakában látható, az esős felhőkben, mellyek a’ naptól megvílágositatnak, ha a’ néző háttal a’ nap felé fordulva szemeit azon felhőkre szegezi? Többnyire két egymással párhuzomos, és egymástól elegendő távolságban álló kör láttatik egyszerre. A’ belső a’ fő szivárvány sokkal világosabb színekkel bir, mint a’ külső ’s csak igen ritkán találtatik ezen belől egy vagy több halavány színű szivárvány. A’ szivárvány hét színből áll, mellyek a’ fő szivárványban belőlről kifelé így következnek: violaszín, setétkék, kék, zöld, sárga, narancsszin és veres. [...]
E’ szép tünemény, már az ősidők gondolkozóinak figyelmét magára vonta, törekedett már ezt Aristoteles megmagyarázni, de csak ujjabb időkben adta ennek tökéletes magyarázatát a’ sugárokban foglalt festékek törésénél fogva a’ nagy Nevton, ki számokkal is megmutatta azon szegeleteket, mellyek alatt ezen sugárok a’ szembe esnek, t. i. a’ belső szivárványnál 40 és 48, a’ külsőnél 51 és 54 fok közt, minek bővebb magvarázatját l. Gehlers Physik. Wörterbuck Regenbogen czik. ..." [HAI.]

Szürkült [! Szürkület], In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 410. "...azon gyenge világosság, mellyet a’ nap lemente előtt ’s utána kevéssel a’ levegőkörben elterjeszt. A’ levegőkör t. i. felfogja a’ gőzök és felhők segítségével a’ nap sugarait, megtöri, ’s a’ föld világitatlan részeire veti. Tartóssága különböző. Az aequator alatti tartományokban éjnapegyenlőség idején 1 ór. 12 min. ’s annál hoszabb lesz , mennél messzebb távozik a’ nap az aequatortól.
A’ földsarkoknál, hol 6 hónapnyi a’ nappal, 6 hón. az éj, a’ szürkület csaknem 2 hónapig tart, ugy, hogy a’ félévi éjnek nagy része világos. Felette jótékony reánk nézve, mert megrövidíti az éjt, ’s a’ világosság és setétség hirtelen változásának szemünkrei káros befolyását akadályozza. Vö. Bode Anleitung zur allgem. Kenntnisz der Erdkugel (Berl. 1803)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Szürkületkör, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 410. "...a’ természettudományban azon kör, melly a’ szürkület kiterjedésének határát kijeleli." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Tavasz. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 459. "Ezen évszak azon napon kezdődik, mellyen a’ nap az aequatorba lép ’s azon napon végződik, mellyen délben egész esztendőben legmagasb ponton áll. Nálunk a’ napnak a’ kos égi jegybe lépése határozza meg a’ tavasz kezdetét ’s a’ rákba belépése végzi az astronomiai tavaszt. Ama 22 Mart., e’ 21 Jun. körül esik. A’ föld déli félgolyóbisán az astronomiai tavasz 23 Sept. kezdődik ’s 21 Dec. végződik, tehát azon időben esik, mikor nekünk őszünk van. ..." [HAI.]

Tejút, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 466. "...Jacob útja is, azon világos fejér öv az egén, melly csaknem legnagyobb kör formában terjed el az éggolyóbis körül. Több csillagzaton megy keresztül, millyenek p. o. a’ Kassiopeja, Perseus, ’st. ’s a’ Hajóban legvilágosabb. Már Democritusról iratik, hogy azt számtalan álló csillagok egyesült fénnyének állította, mellyeket, távolyságok miatt, egyenként látni nem lehet. Mit a’ régiek gyanítottak, azt későbbi csillagászok perspectiváik segítségével, igaznak találták. De miért van olly temérdek sokságu álló csillag itt öszvehalmozva, hogy az ég többi része csaknem pusztaság hozáképest? Erre a’ csillagászság, de csak sejditőleg, ezt feleli:
A’ világosságöv vagy tejút csillagai a’ többiekhez képest hihetőleg nem állanak közelebb egymáshoz, hanem az ég ottani megmérhetlen mélységében számtalan sorokban éppen ugy állanak egymás felett, mint az égnek többi helyein, ’s nekünk azért látszanak itt többeknek, mint másutt, mivel ott a’ csillagok egymás iránti állását térség szerint látjuk, mint azon fákat, mellyeket hosszú sétahelyeken egymás után következő sorokban ültetve látunk, ’a mellyek ennél fogva egymáshoz közlebb lenni látszanak, mint a’ mellettünk lévők. Hihető, hogy a’ mi napunk is egyike az ezen tejútban lévő napoknak ’s ezen sok millió napok egy naprendszert képeznek, melly bizonyos, végetlen nagyságú ’s a’ tejút közepén álló nap (talán a’ Sirius) körül forog. L. Bode Anleitung zur Kenntnisz des gestirnten Himmels (9 kiad. Berlin, 1823, rézm.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Tél, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 467. "...legdurvább ’s leghidegebb évszak, melly astronomiai értelemben nálunk a’ legrövidebb nappal (22 Dec.) kezdődik ’s a’ tavaszi éjnapegyenlettel (22 Mart. körül) végződik. A’ föld déli félgolyóbisán akkor van tél, mikor nálunk nyár uralkodik. Az éjszaki félgolyóbison a’ tél csak valamivel tart tovább 89 napnál, ellenben a’ délin hosszabb 93-nál, mert az éjszaki tél a’ nap közelébe, a’ déli pedig a’ nap távolába (aphelium) esik, midőn a’ föld lassabban megyén ’s tehát annyi nappal hosszabban késik. ..." [HAI.]

Télpont, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 473. "...az a’ pont az ecclipticában, mellyben a’ nap, tetszőleges futásánál, az egyenlitőtől délen legmesszebbi távollétét elérte. E’ 21. Dec. történ. Ekkor legrövidebb nálunk a’ nap (7 1/2 órányi). A’ télpont a’ bak-jegy kezdete, noha ez a’ csillagzat már elhagyta helyét, mellyen most a’ nyilas áll." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Tengeráradás és apasás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 490-491. "...azon mozgása a’ tengernek, melly szerint vize napjában kétszer felemelkedik ’s ismét leesik. Az emelkedés áradásnak, a’ leesés apadásnak neveztetik. Ha áradáskor a’ viz felemelkedik, a’ folyók folyása nem csak torkolataiknál, hanem ezeken felyül jóval is meggátoltatik. Mind az áradás, mind az apadás lassan történ. Legnagyobb magasságát mintegy 6 óra alatt éri el azon idő után, mellyben legmélyebben állott a’ tengerviz, ’s megfordítva is így van a’ dolog. Áradás és apadás tehát mintegy 6 óráról 6 órára következik egymás után. Nagy és mély tengereken, főleg a’ naptéritő körök közt a’ viz olly tájékokon, hol mellékokok nem változtatják a’ dolgot, legmagasabban áll a’ viz mintegy 3 órával azután, hogy a’ hold a’ hely délkörén tul haladt.
Ha a’ viz néhány perczig állott, nyugotilag kezd lefolytai ’s 6 óra múlva eléri legalacsonyabb állapotját. Ez ismét csak néhány perczig tart, mire a’ viz keletről ismét ide tolakodik. Ezen váltólagos áradás és apadás szünetlenül tart, hanem azon különbözéssel, hogy az áradás legmagasb pontját más nap 49 perczel éri el későbben, mint előtte volt nap, ahoz képest, mint a’ hold minden nap 49 perczel későbben megyén keresztül a’ délkörön. Olly helyeken, hol a’ viz mozgását szigetek, fokok, tengerszorosak sat. nem akadályozzák, 3 rendes változást láthatni a’ tenger áradásán ’s apadásán: u. m. naponkéntit, havankéntit és évenkéntit. Minden jelenetben láthatni, hogy az áradás és apadás a’ holdnak ’s napnak földünkrei befolyásából származ. ..." [HAI.]

Térítőkörök (Tropici). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 500. "Ha a’ nap az éjszaki félföldgolyóbison aequatortóli legnagyobb elhajlását elérte, az ezen ponton keresztülmenő vonal, melly mintegy 23° 30’ esik távol az egyenlítőtől, rák vagy éjszaki naptéritő körnek (tropicus borealis, tropicus cancri) neveztetik. Ekkor (21 Jun.) a’ föld éjszaki félgolyóbisán leghosszabb, a’délin legrövidebb nap van. E’ ponttól megfordulván a’ nap, ismét közelit az aequatorhoz ’s végre a’ déli félgolyóbison ismét olly körbe lép, melly hasonlóul 23 ° 30’ van távol az egyenlítőtől, ’s bak téritő körének (tropicus australis, tropicus caprirorni) nevet visel. Ekkor a’ déli félgolyóbison leghosszabb ’s az éjszakin legrövidebb nap van, mi 21 Dec. szokott történni." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Térítő pontok félköre, l. Csonka körök. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 500. "Csonka (Colurus, görög szó, farkavágott) neveket, onnan vették, mivel a’ horizon alatt eső részeket az egyenlítő és földsarkok közt lakók soha se láthatják és igy ezekre nézve az emlitett körvonalok mintegy közepeken kettévágattaknak tetszenek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Természettudományok. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 519-524. Csillagászat: (pp. 519-520.) "Ezek annyi különös természettudományokra oszlanak ’s annyi ágait képzik a’ természet öszves tudományának, a’ mennyi külön országokra oszlik maga a’ természet. [...] Ha mindenek előtt a’ természetet megtekintjük, miként képez e’ nagyban ’s képeztetett? a’ mint az felséges építtetésében megjelen, ha látjuk azon égi lényeket, mellyekkel a’ roppant egész megnépesittetett, ha ezen számtalan világok visszonyai megvizsgáltatnak ’s megmutattatik, miként jelen meg ezen viszonyokban a’ világok soksága, mint egész, mint világalkotmány? e’ cosmologiának (világ alkottatásának, égi testek vagy világok viszonyainak tudománnya) neveztetik.
A’ vizsgálódó lélek különös irányához képest ezen messzeterjedő tudomány különös módosittatásokat ’s ezeknek megfelelő nevezeteket kap; mint cosmogenia, ha a’ vizsgálódás tárgya a’ világtestek hihetőleges származása vagy létesülésmódja; astrónomia, ha a’ csillagok mathematicai (idő- és köz-) viszonyai, mint az égi testek nagysága, tömege, egymástóli távolsága (névszerint a’ földtől), mozgások törvényei ’s pályájok ebből származó meghatározása vizsgáltatnak; astrognosia vagy cosmographia is (mivel a’ cosmologiának ezen része az égtudományra nézve az, mi a’ földtudományra nézve a’ geographia), melly az álló csillagos ég esmeretét, csillagképekre való elosztatása ’s ég boltozatjának mathematicai eloszlatása szerint (itt a’ világegyenlitő vagy aequator, világsarkak, azaz. pólusok, ecliptica azaz naputja ’s az ezekkel öszvekötött viszonyok jőnek tekintetbe), adja elő. ..." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 512 p. Csillagászat: 14 szócikk, melyeknél - korábbi kötetekkel ellentétben - egyetlen esetben sem tüntették fel a szerzőséget a cikkek végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Thales, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 2. "...Miletumból Joniában, Görögország legrégibb bölcse és a’ joniai kosmophysicusok elseje, Diogenes Laertius szerint K. e. mintegy 640 évvel szül., korábbi éveiben statusszolgálatra adta magát, azután pedig csupán philosophiai vizsgálódásoknak élt. [...] A’ régiek tudósításai Th. physicai és astronomiai esmereteiről, hasonlóul igen ellenmondók. Azt irják, hogy ő osztotta az esztendőt először 365 napra. Hogy a’ Joniaiaknak egy napfogyatkozást megjövendölt, noha csak belépésének esztendejét mondta meg, a’ naprendszer helyesebb esmeretére mutat, mint a’ millyennel, Plutarchus és Diogenes Laertius szerint, ő és tanítványai bírtak, ha t. i. ama jövendőlés tulajdon vizsgálódásán ’s kiszámolásán alapult.
De Th. hihetőleg Egyiptomban tartózkodásakor vagy az astronomiában jártas Fhoeniciaiaktól kapott esmeretet a’ következendő napfogyatkozásról vagy tanulta meg a’ nagy fogyatkozás kiszámolásának mechanicai módját. Minden esetre nevezetes, hogy az általa alapított joniai oskola kezdte a’ csillagokat, mint csupa testeket, ’s nem, mint a’ nép vélte, isteni lényeket, vizsgálgatni." [HAI.]

Theodolit. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 9-10. "...mathematicai eszköz, égi és földi tárgyak szegleteinek minden más segédmüszer nélküli megmérésére. Legjobb készül Reichenbach intézetében Benedictbeurnben. L. Breithaupt Beschreiburg eines neu eingerichteten Compensations - Theodolithen; (Düsseld. 1827, 4. rezekkel.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Thot, Thouth, Taout vagy Teuth, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 32. "...az Egyiptomiaknak hajdani, mesés istensége; egyszersmind hieroglyphe, mellyel az astronomiai esztendő kezdetét jelelték. Szerintük Th. volt az astronomiai esztendőnek szerzője ’s a’ csillagok és futások elrendelője. Neki tulajdoníttatott az irás és egyiptomi tudományok feltaláltatása is; innen jő a’ Görögök Hermesével ’s Romaiak Mercuriusával való hasonlósága (l. Cicero De natura deorum, III, 22). Öregnek képeztetett, köpenyeggel ’s heroldpálczával, mellette Isis, kezén Kneph képe; de ugy is láthatni, mint virágokkal és koronával ékesített fejü öreget." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Toaldo (Giuseppe), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 75. "...hires olasz mathematicus, csillagász és meteorologus, szül. 1719 egy Vicenzától nem messze levő faluban, a’ paduai seminariumban theologiát tanult, de főleg a’ mathematicai tudományokkal foglalatoskodott, későbben seminariumi tanító ’s 1762 a’ paduai egyetemben astronomiának ’a meteorológiának tanítója lett. Ugyanitt csillagvizsgálási intézet felállítását eszközlé [...] ő adott ki legelőször astronomiai meteorológiai folyóiratot, mellyet 1773-tól haláláig folytatott. [...] Más különbféle astronomiai és meterologiai munkák is jelentek meg tőle, ’s 1783 tudós utazást tett Olaszország egy részében ’s meghalt 1797, a’ tudósoktól becsültetve ’s barátitól és esmerőseitől sajnáltatva." [HAI.]

Tycho (Tyge) Brahe. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 177. "...hires csillagász, Svédországból származott régi nemes nemzetségből, Schonenben szül. 1546 atyja jószágán Knud-Strupban. 14 éves korában a’ csillagászoktól előre megmondott napfogyás pontos előállása olly nagy benyomást teve rá, hogy Lipcsében, hova törvénytudomány tanulás végett küldeték, kirekesztőleg csillagászsággal foglalatoskodék. Olasz- ’s Németországokat beutazván, II Fridrik dán király Hven kicsiny szigetet (1658 olta Svédországé) kapa holtáig. Itt épité kir. költségen Uranienborgot ’s egy földalatti csillagvizsgáld intézetet. Több fejedelmektől meglátogattatva, itt dolgozá ki világrendszerét, melly neve alatt most is esmeretes.
Szerinte mozdulatlanul áll a’ világrendszer közepette a’ föld ’s a’ nap és többi égi testek körülte forognak; de e’ vélemény, ’a méltán, félretétetett, ’s KOPERNIKUSZ (l. e.) fogadtatott el. Egyébiránt neki köszönhetjük az álló csillagok helyesebb lajstromát, a’ hold és üstökösök mozgásairól, ’s a’ sugártörődésről fontos észrevéteket teve, ’s a’ csillagászi eszközöket javitá. T. ügyes chemicus vala ’s költészetben is gyönyörködék. Astrologiától ’s kora babonás hitétől ment ő sem volt. Hevessége ’s gúnyolódása sok ellenséget okozának neki, kik a’ II Fridriket követő IV Keresztély királynál oda vivék a’ dolgot, hogy ez évi fizetését elvoná. T. tehát elfogadá II Rudolf császár meghívását, ki a’ csillagászságnak ’s astrologiának nagy barátja volt, Prágában mindég azzal foglalatoskodott ’s neki nagy fizetést adott. Itt hm. 1601. ..." [HAI.]

Udvar, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 182. "...néha szivárvány- színeket játszó fénykör, melly ollykor, kivált éjszaki vidékeken a’ nap és hold körül mutatkozik; átmérője rendesen 44-92 °, néha sokkal kisebb. Megtörténik, hogy két udvar van egymás mellett, ’s illyenkor a’ külsőnek szivárvány színei a’ belsőhez képest fordított rendben állanak. Néha egy vagy két kör is egymásba vág, ’s e’ helyeken tűnnek aztán fel az ugy nevezett mellék- v. fiók napok. Azonban ezek a’ kör egyéb egyes pontjain is támadhatnak, de illyenkor többnyire farkok van, mint az üstökös csillagoknak, ’s rendesen ketten ellenkező irányban állnak. Maj. 12. 1824 Fuldában 7 melléknapot láttak." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Űr. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 208. "...olly hely, hol semmi test nincsen. Ez inkább képzelhető, mint valósággal létező. Megkülönböztetik az egy általában való és elszórt űrt. Amaz alatt már hajdanta egy csupán magától álló, minden anyag nélkül való, egyetlen, végetlen és változhatlan kiterjedést értettek, melly már a’ testi világ előtt megvolt. Ez ellen azt -vethetni, hogy köz és kiterjedés, testek nélkül nem is képzelhető. Kérdek némellyek, ha a’ nagy égi testek közt, azaz, hol gőzkörük megszűnik, valami testnemü létez-e? Igennel kell felelni, mert a’ világosság ezen közön is áthat, tehát azt betölti. Elszórt ürességek a’ testek egyes részecskéi közt létező közöcskék, mellyekben semmi anyag nincsen. Ez legalább ugy tetszik, hogy valósággal létez. ..." [HAI.]

Urania. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 210. "1) Csillagászság múzsája, innen csillagkoronával ’ s csillagos ruhával, baljában éggolyóval (néha lanttal) képeztetik. Némellyek perspectivát, czirkalmot ’s éggolyót is adnak neki. - 2) Mennyei Venus v. tiszta szellemi szeretet neve, ellentétben a’ testivel. 3) A’ görög költőknél az Oceanidák v. tengeri nymphák egyike." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Vasárnapi betük. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 245. "Időszámlálók az esztendő hét első napjait az abc hét első betűivel szokják jelelni. Az a’ betű, melly vasárnapraesik, vasárnapinak neveztetik. (L. KEREKSZÁM). Ennél fogva meghatároztatik, hogy a’ hétnek e’ v. ama napja, a’ hónapnak mellyik napja? Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Világ alkotmánya, mindenség, universum, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 290. "...minden világtest, azaz, álló csillag, bujdosó v. planéta, üstökös ’sat. öszvesége, egymással öszveköttetésben ’s rendben véve és egésznek tekintve; innen VILÁGRENDSZER (l. e.) Nézésnél fogva keveset tudunk a’ világ alkotmányáról; de sejdités és gyanitás fel világítják azt, hova érzékeink nem hatnak. Naprendszerünkben a’ napot középpontban állani látjuk, melly körül a’ föld ’s más planéták holdjaikkal rendesen forognak. Földünk életmüszeres, érző és gondolkozó lények hona. Vizsgálódások tanítják, hagy naprendszerünk többi planétái földünkhez hasonlók; ebből tehát azt következtetjük, hogy azok is hasonló lények lakai.
További vizsgálódások hihetőlegessé teszik, hogy az álló csillagok napunkhoz hasonló testek, mert saját világosságokkal fénylenek ’s egymáshozi állásokat nem változtatják. Innen azt gyanítjuk, hogy mindeniknek saját planétái vannak, mellyek hasonlók földünkhez, ’s mint e’, kimért pályában kerengenék napjok körül. Mivel, tapasztalás szerint, nap rendszerünk különböző égi testei egymáshoz költsönös viszonyban állanak, ugy a’ mindenség többi számtalan naprendszerei is. ’S mint mindenben, hova csak elhat tapasztalásunk, költsön- munkálatot, rendet és szükségességet találunk, ugy a’ világ alkotmányában is azt kell gyanitnunk ’s a’ világ mindenséget rendszernek, öszveegyezőleg egymásból függő egésznek tekintenünk. Ujabb tapasztalások bizonyossá teszik e’ sejditést. Ezek azt tanítják, hogy az, előbb mozdulhatlanoknak gondolt álló csillagoknak is van, de csak századok mulva észrevehető mozgások.
Ez ama következtetésre viszen, hogy az álló csillagok öszves serege planétáival együtt ismét egy közös pont (középponti nap) körül, mellynek némellyek a’ Siriust tartják, forog. E’ szerint az egész álló csillagrendszer nagyban a’ volna, mi kicsinyben egyes naprendszer. E’ roppant gondolatot mi nem foghatjuk meg ’s elhal gondolatunk az égi testek milliomszoros forgásaiban. Örök mozgás és örök, soha meg nem zavart, rend uralkodik a’ meny megmérhetlen üregében, mert hajszálnyira se térnek el az ég számtalan testei azon pályától, mellyet a’ legfőbb bölcseség kezdetben mindeniknek kimért. L. Laplace Exposit. du systéme du monde (Paris 1813); de Pontécoulant Théorie analytique du systéme du monde (Paris 1829); Herschel Über den Bau des Himmels (rézm. Dresda 1826.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Világrendszer. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 292. "...alatt általában több égi testek bizonyos rendben levő öszveköttetése, különösen pedig naprendszerünk testeinek egymáshoz való viszonya értetik. E’ felől 3 vélemény létezett. 1) PTOLEMAEUS (l. e.) azt vélé, hogy a’ föld a’ világ egeszének középpontján áll mozdulatlanul ’s a’ többi világtestek körülte kerek körben forognak. 2) TYCHO DE BRAHE (l. e.) hasonlóul a’ mindenség közepén állani tanitá a’ földet ’s mozdulatlanul, ugy pedig, hogy a’ nap ’s hold a’ föld, a’ többi planéták a’ nap körül forognak. 3) KOPERNICUSÉ (l. e.), melly leghelyesebb, mert e’ szerint a’ nap középen áll, önnön-maga körül forogván, ’s a’ planéták (ezek közt földünk is) mindég nagyobb körökben bizonyos idő alatt végzik körülte forgásokat.
A’ holdak planétáik körül forognak ’s ezekkel együtt a’ nap körül. L. Bode Erläuterung der Sternkunde (3 kiad. Berl. 1808, 2 köt. rézm.)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Zach (Ferencz, báró). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 430. "... az időnkbeli legnevezetesebb mathematicusok egyike, szül. Posonyban 4 Jan. 1754. Eleinte austriai szolgálatban volt, azután tapasztalás kedvéért utazásra adván magát, egy ideig Londonban mulatott, innen visszajővén a’ szász - gothai özvegy herczegnének ezredes hadnagyi ranggal Eisenbergben főudvarmestere lőn, kivel (1805) Frantziaországot is beutazta. 1787 olta a’ seebergi csillagásztorony igazgatását a’ tudományok javára példás szorgalommal és dicséretes buzgósággal folytatta 1806-ig, midőn arról, hogy minden idejét a’ tudományoknak szentelhesse, végképen lemondott. A’ csillagászságot sok jeles munkával gazdagította, mellyekben az alaposság, előadás világossága és könnyenérthetőség párosodva vannak.
Illyenek: Geographischen ephemeriden; Monatliche correspondenz zur Beförderung der Erd- und Himmelskunde; Correspondance astronomique; L’ attraction des montagnes et ses effets sur les fils - á - plomb (Avignon 1814); az égen tett saját vizsgálódásairól szóló értekezései a’ gothai és más tudós folyóiratokban; Tabulae motuum solis novae et correctae (Gotha 1792) j Almanaceo Genovese. 1828 Schweizot utazta be." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Zodiacus (állati öv). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 468. "...csillagászságban azon kör a’ látszó éggolyóbison, mellyen belől vannak mindég a’ planéták. A’ zodiacus az ECLIPTICA (l. e.) két oldalán fekszik ’s 2 ettől párhuzamosan futó körvonaltól határoztatik. 12 égi jegyet foglal magában, mellyek többnyire állatoktól vevék neveket, ’s innen jő a’ zodiacus állati öv neve." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Zodiacusi fény (állati-öv-fény). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 468. "Nap feljöttekor ’s lementekor, főleg éj - napegyenlőség idején, gyakran a’ zodiacus irányában menő szép fejéres fényt látunk, melly hasonló a’ tejút fényéhez. Ezen először Cassinitől figyelemre vett jelenet természete felett a’ csillagászok közt már sok vita volt ’s még most sincs felvilágosítva. Mairan azt véli, hogy v. önnön magát világító, vagy a’ naptól megvilágított gőzkör, mit Laplace Ég mechanicája cz. munkájában megtámadott. Regnier szerint (Zách Monatl. Coresp., 1802, Jul.) ez a’ fény a’ napvilág földünkhez hajtásától szármáz. L. még Littrow Populaire Astronomie-ját." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

  Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. 288 p. Csilladászat: (pp. 1-33., 88-96.). Római-catholicus, protestáns, görög, zsidó továbbá vegyes tárgyú ’s emlékeztető gazdasági kalendáriom (a’ mindennap’ előforduló házi ’s mezőgazdai foglalatosságok’ ’s némelly nevezetesb világtörténetek’ korszámlálati följegyzése;
a’ hold’ változásinak ideje; törvényszünetek, decretalis napok; mit és mikor szabad a’ honi törvények szerint vadászni; legnevezetesb vásár, ünnep, ’s más emlékezetre méltó napok) A’ hold’ változásit következő időjárások, ’s az égi testek’ (planéták) állapotja (pp. 5-16.). A’ jelen, 1843-ik évnek csillagászi, kortani rajza. Nevezetes idő- és korszaki számlálások (pp. 17-18.). Kortani és egyházi jellemek (pp. 18-19.). Török-arab naptár a’ mi 1843diki esztendöre és tabellás előadásban; melly a’ mahommedi vallás’ minden párthivőit illet (pp. 19-20.). Az esztendő négy főszakasziról. A’ csillagászi évszakokról.
Az égvizsgálati (csillagászi) évszakok’ tartása. A’ természeti évszakokról. (pp. 20-21.). A’ csillagászi hónapok 1843dik évben, vagy is a’ napnak’ különböző állatköri jegyekbe lépte (p. 21.). A’ nap’, hold’ és nevezetesb plánéták’ járásai, könnyebb átnézhetés végett tabellában előadva (pp. 22-30.). A’ planéták egymásiránti viszonyai. (Constellatiók.) (p. 31.). A’ planéták vándorlásai (pp. 31-32.). Látható csillag-elfedezések a’ hold által (p. 33.). Fogyatkozások. "1843dik év folytában három fogyatkozás adja elő magát, és pedig két nap- és egy holdfogyatkozás. Honunkban, sőt egész Európában csak a’ holdfogyatkozás leend észrevehető. ..." (p. 33.). [HAI.]

ALBERT Ferencz: Az időjárásról általában (eredetileg irva a’ szerkesztőtől.) In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. pp. 88-90. "...Ugy bizony, az igen óhajtott, magában felette érdekes, a’ pórnéptől valóban létezőnek gondolt, ’s elejétől fogva jogtalanul ’s akaratjok ellen az égvizsgálóknak tulajdonított mesterség: a’ jövendő időjárást jóslani, még mind e’ pillanatig fölfedetlen, ’s valószínűleg még jóideig, sőt mindig fölfödetlen fog maradni.
Oka ennek igen egyszerű, mert ama mesterség gyakorlatára a’ légköri állapotoknak minden okai, hatásainak és egymásrai követéseknek minden törvényeit értelmesen kimerítőleg, legbensőbb lényegségük és összefüggésük szerint tudni kellene, és e’ tárgy sajátlagi nehézségeinél fogva, ki merészelné azt meghatározni, vájjon az emberi észnek meg leend e’ valaha engedve, a’ természet titkaiba való belátásnak ezen magassághoz emelkedni, és ha engedve volna is, hogy mikor fogna az történhetni?" [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: Adalékok az időjárástanhoz. In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. pp. 91-94. Fejezetcímek: A’ mérséklet befolyása.; A’ mérséklet naponkinti változatáról.; Az éjnapnak közép mérsékletéről.; Az esztendő közép mérséklete.; Szárazföldi és tengeri mérséklet.; Különféle szélesség alatti mérséklet.; Mérséklet különféle magasságokban.
"...A’ naponkinti mérséklet menetének pontos kiadására a’ napéj minden órájában kellene ugyan a’ hőmérőre figyelni, ’s azt pedig az egész éven át. De minthogy az akkintt erjed észrevételek igen terhesek ’s fáradságosak, mind maiglan csak két helyen tétettek meg olly kiterjedésben úgy mint Phiminello által Paduában ’s Brewster által Fort Leithban. *) [...] *) Hazánk csillagvizsgálói intézetében Budán, afféle észrevételek szinte tétetnek, még pedig már néhány év óta, úgy hogy ebből idővel kimondhatlan eredmények fognak a’ tudományra nézve következni ’s a’ szerint a’ természettannak ezen része édes hazánkból is alapulást ’s bővítést nyerend. [...] (Humboldt, Kamtz és Littrow után a’ szerkesztő.)" [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: A’ délszaki csillagos ég. In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. p. 95. "Erről a’ híres csillagász, John Herschel égképet készítő, ’s ehez legérdekesb jegyzeteket csatolt. Néhány ködcsillagnak csomagídoma van, néhány pedig rajzó méheket látszik utánozni. Színeik is különbözők; egyik igen szép kék, a’ halvány zöldhöz közelítve. Néhány csillag olly közel áll egymáshoz, hogy Herschel nem tudta őket egymástól megkülönböztetni." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: A’ viliágtér iszonyú nagysága. In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. pp. 95-96. "Emberi képzelődést felülhaladó távolságban vannak tőlünk az álló-csillagok valamint azok magok is egymástól. Telescop által szemlélve, átmérőjűk viszonyából tudjuk hogy egyik sincs hoznánk közelebb 2 billió földirati mérföldnél. Ezt kimondani könnyebb mint megfogni.
Képzeljük, hogy egy ágyugömb erősen megtöltve, másodpercz alatt 1400 lábnyi messzeségre röpül - a’ mi igen rendkívüli sebesség, és alig lehet feltenni, - ezen gömbnek, mindig egyforma sebességgel haladva, mégis 6 millió két száz tizennégy ezer évig kellene szálnia, hogy a’ hozzánk legközelebb levő álló csillaghoz érjen. ..." [HAI.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [1.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1834 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Első év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-27. A csillagászat ismertetése: A Világalkotmányról általánosan. A Nap. Napunk országához tartozó Bujdosók. Merkúrius. Vénus. Földünk az ő Holdjával. Márs. Czéres. Pallás. Jupiter négy Holddal. Szaturnusz hét Holdjával. Uránus hat Holddal. Üstökösök. Ezen égi testek mozgásának alapos törvényei. Hold minéműsége. Különféle tulajdonságoknak a Bujdosókon való észrevétele. Bújdosókbani lakhatás.; "A magyar házi-barát"-ot Staut József szerkesztette 1834-től. Nagy valószínűséggel ő írta a szerző feltüntetése nélküli cikkeket, így a csillagászati témájúakat is. Annál inkább, mert csillagászati érdeklődése más forrásból is kiderül. Staut életéről keveset tudunk, Szinnyei József szerint 1829-1847-ig publikált, ám még 1849-ben is ő a szerkesztője A magyar házi-barátnak. [KSZ.]

SZIGETHI Gy. Mihály: Philosophiai ertekezés a’ Mathésis vagy mennyiség Tudományának fontos és könnyű voltárol. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Harmadik Kötet pp. 469-482. Csillagászati utalásokkal. [SRG.]

FOGARASY János: Sétálás a’ Holdvilágon. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Harmadik Kötet pp. 617-619. Elbeszélés. [SRG.]

Legfőbb megbizonyitása a’ Nap’ veszteg-állásának. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Negyedik Kötet pp. 676-677. "A’ Nap tehát, csalhatatlanul áll az érzékenységre nézve: az a’ mozgás melly a’ Napénak látszik, tagadhatatlanul bujdosóé lévén, és homályos testé; és igy nem a’ Napé, hanem csalhatatlanul a’ mi földünké." Többfélék. [SRG.]

[ÓRMOS József:] Kérdés? = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Negyedik Kötet pp. 677-678. "Vallyon lehetne é valaha megfogyatkozott, és tökéletesen is megfogyatkozott holdat látni, ha azon másod rendű csillagzat csekélyebb, még pedig sokkal csekélyebb gyorsasággal lenne felkészülve annál, mellyel a’ mi földünket forgatja valamelly örökre megfoghatatlan erő?" Többfélék. [SRG.]

Newton Izsák. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Aprilis’ 12-kén] 7. pp. 50-51. [SRG.]

Szivárvány. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Junius’ 7-kén] 15. pp. 117-119. "Ki nem ismeri a’ természetnek ezen felséges látmányát, melly színes iv-alakkal az esőző fellegekben látszik, mikor azokra a’ nap süt, ’s a’ néző, háttal fordulva a’ napnak, tekintetét azon felhőkre irányozza." "Hasonló körülmények közt a’ hold’ fénye is származtat szivárványt, melly holdszivárványnak neveztetik;..." [SRG.]

Hold. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Julius’ 5-kén] 19. pp. 145-147., 1 t. "A’ nyájas hold világitja setét éjeinket, szeliden hinti le fényét elnyugodott mezeinkre; ő földünknek szomszédja, mellyet évenkénti száz husz millio mérföldnyinél nagyobb utjában kisérget." [SRG.]

A’ római kalendáriom. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Julius’ 26-kán] 22. pp. 171-172. "A’ római kalendáriomot Romulus hozta be, Róma alapitója K. e. 754 esztendővel; ez tiz hónapra osztotta volt az esztendőt. ... Ez a’ római julianum kalendáriom a’ keresztényeknél is elfogadott." [SRG.]

Herschel és messzelátója. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [October’ 4-kén] 32. pp. 251-252., 1 t. "Különösen hires 40 lábu óriás messzelátója, melly itt képünkön ábrázoltatik, és különféle alkattyuk által, mellyek mind egy tengelyen forognak, minden irányba fordítathatik." [SRG.]

Naprendszer. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [October’ 11-kén] 33. pp. 261-263., 1 t. "A’ nap, körülötte pályázó planéták, ezeknek holdjaik, üstökösök, mellyek mérhetetlen utat elvándorolván, ezen mindent megvilágitó ’s melegitő égi test’ közelébe vissza-vissza jönnek, teszik együtt a’ naprendszert." [SRG.]

Enke és Halley üstökös csillagaiknak 1835-ben leendő visszatérésekről. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő febr. 15. 14. sz. pp. 105-106. A prágai csillagvizsgáló toronyból "januárius 30dikán 1834". [ZSE.]

AGNELLY Ferencz: Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 1. 18. sz. p. 137. Szolnok 1834. febr. 7-én este 9 óra után meteorhullás. [SRG.]

NOVÁK Dániel: Cométák’. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 8. 20. sz. pp. 152-156. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Cométák’. (Vége.) = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 12. 21. sz. pp. 161-164. [ZSE.]

Herschel útazása. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 19. 23. sz. p. 179. A Déli- égboltot figyelte a Jóreménység fokánál. [ZSE.]

F. L.: Húsvét és a’ változó ünnepek. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 29. 26. sz. pp. 206-207. [SRG.]

Halley’ üstököscsillagáról. = Hasznos Mulatságok 1834. Második Félesztendő nov. 26. 43. sz. pp. 337-339. [ZSE.]

A’ folyó 1834dik esztendei időjárás a’ "száz esztendőre szólló kalendáriom" után. = Hasznos Mulatságok 1834. nov. 26. 43. sz. pp. 341-344. [ZSE.]

Napfoltok. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 24. 51. sz. pp. 406-407. Boguslawski Boroszlóból 20-án küldte beszámolóját arról, hogy szept. közepétől apróbb foltokat észlelt. Nov. 14-től nagy napfolt látszott, amelyik 19-én volt a legnagyobb. Stark pedig Augsburgból dec. 5-éről küldött észlelést, de nov. 21-én és nov. 28-án is látott foltokat a Napon. [ZSE.]

Messzelátók. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 412. [ZSE.]

"Tudva van, hogy az üstököscsillagos esztendők majd mindég jó bort teremnek..." = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 415. [ZSE.]

Egyvelgeshír. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [29.] 1834. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 8dik napján [okt. 8.] 29. sz. p. 232. "Boguslawski úr a’ boroszlói újságban arra figyelmezteti a’ közönséget, minő balgatagság lenne az idei nyár időjárását az 1835dik eszt. November elején megjelenendő Halley üstökös csillagának tulajdonítni,..." [SRG.]

Téli szivárvány Pesten. = Honművész 2. 1834. 1. köt. jan. 5. 2. sz. p. 9. "A’ rendkívüli lágyságú múlt december utolsó napját ritka tünemény (téli időben) jelölé ki. Dél előtt t. i. 11 órakor, miután erős északi tél, rövid esőzés és napfény egymást váltanák, a’ Pestiek Vácz irányában szép szivárványt láttak. Ezen különben tavaszi ’s nyári kellemes tünemény annyival nagyobb figyelmet gerjesztett, minthogy ollyast egyébkor észak felé ritkaság szemlélni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ygr. ????.: Téli szivárvány. = Honművész 2. 1834. 1. köt. febr. 16. 14. sz. p. 105. "S. Patakon a’ múlt jan. 25-én ritka tünemény voná magára mindenkinek figyelmét. Délelőtt 11 órakor észak felé egy szivárvány látszatott, melly mint egy fél óráig tartott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Levegői tünemények. = Honművész 2. 1834. 1. köt. márc. 24. 25. sz. pp. 193-194. "Az amerikai egyesült statusok hírlapjai tömve vannak levegői tünemények leírásival, mellyek Boston több helyein észak-keletre egész Richemondig déli Virginiába ellátszottak. Egy lakos Acqualkanunkból november 15-kén reggeli 5 óra tájban leánya által azon hírrel kelteték fel álmából, hogy az égből tűz esik, ’s a’ csillagok lehullani látszatnak. "Én sebesen kimentem - igy beszél azon ember - ’s nagy csudálkozva több meteorokat látok az égből leesni, mellyek akkorák valónak, mint egy babszem, a’ nagyobbak diónyi nagyságúak. Szinök veres, kék - sárga, vagy fehér volt; a’ veresek és kékek sebesebben látszattak leesni,’s élénken fénylettek; irányuk délről észak-keletnek volt. Éppen könnyű dél-keleti szellő lebegett, úgy hogy a’ leeső fényes testek a’ szél járása felé rendes szegletet formáltak; mozdulásuk sebes volt s fényök mintegy 4-5 lábbal a’ föld felett eloltoldott.
Sokszor láttam, hogy egyik vagy másik keményen a’ földhez ütődék, de egészen minden törekedésem mellett se láthaték egyet is; nehány mellettem esett le ’s csak egyik ért pofámhoz; de legott elpattant a’ nélkül, hogy nyomot vagy bűzt hagyott volna maga után. Nem adhatok hasonlítóbb képet, mintha azt mondom, hogy valamelly kezdődő hószállongáshoz hasonlított." A’ New-York American azt jegyzi meg, hogy ugyan hasonló tüneményeket látott 1799. november 12-kén Elliot hajós kapitány is, ki St. Domingoból Philadelphiába utazott, valamint Humboldt és Bonpland urak is." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A’ napfoltok. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 8. 37. sz. pp. 289-290. "...mellyek eddigelé jó formán közönséges tünemények valónak, már ezután a’ vizsgálódásnak érdekes tárgyai leendnek; mert most már úgy tekintetnek, mint uj világ-testek egy nem régiben felállított theoria szerint. Valahányszor a’ napon foltokat vettek eddig észre, mind annyiszor új üstökös csillagokat láttak a’ nap közelében, mellyek ezelőtt az égnek semmi féle vidékén nem láttattak. Egy üstökös csillag, melly 372 esztendővel Krisztus születése előtt a’ napnak sugaraiból egyszerre ’s véletlenül előbukott, olly nagy volt, hogy közönségesen csak a’ hold vágytársának neveztetnék, és farka az égnek mintegy harmad részét elfoglalta. Hogy egyenesen a’ napból kellett kijönnie ezen csillagzatnak, bizonyonyitja az, mert világos és fényes test lévén nem jöhetett a’ nélkül a’ nap közelébe, hogy észre nevették volna.
De a’mi ezen testeknek a’ napból származásukat még inkább bizonyítja, az, hogy eleinte egészen tüzesek, és sokszor lángokat okádni látszatnak. Az említett nagy üstökös csillag, miután darab ideig az égen állott, két részre oszlékel, mellyek különböző vidékekre húzódtak, a’ mint ezt Aristoteles (Lib. I meteor, c. 3) és 7.) feljegyzetté. Hasonlót jegyzett fel Dio (Lib. 54.) Krisztus születése előtt 13 esztendővel Romában. Ez is nehány napig a város felett állván rögtön több darabra szakadt, ’s a’ levegőben eloszlék. Sőt, a’ mint Keppler bizonyítja 1618-ban is láttak illy a’ napból kijött két fényes égi.testet, mellyek különböző részekre oszlottak-el." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Új óriási messzelátó cső. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 8. 37. sz. p. 290. "Münchenben Utzschneider urnak opticai intézetében egy nagy műdarab készült el nemrégiben, t. i. egy Frauenhoffer-i óriási messzelátó-cső, mellynek égető üvege 15 párisi lábat, eleje pedig 10 1/2 hüvelyket mér. Felül halad ez nagyságára és hatására nézve minden egyéb óriási messze látókat, mellyek a’ nagy Frauenhoffer életében készültek. Hatása pontosan, tettlegesen, és tudományosan megvizsgáltatott a’ csillagászat tanítójától Münchenben, ki azt tökéletes mesterműnek nyilatkoztatá. A’ tárgyak szembetüntetése ’s annak pontossága úgy áll boldogult Frauenhoffernak Dorpat után készült óriás messzelátójához, mint 21 : 18-hoz, ’s a’ világosság mint 136: 100- hoz.
A’ nagyobbitások , mellyeket ezen messzelátó cső ad, sokkal feljebb haladják az ezerest, ’s a’ tárgynak közönséges kinyomása itt igen fontossá leszen; mert ha p. o. Saturnus az ő legkisebb távolságában 165 millió geographiai mértfölddel van távul a’ földtől, úgy ezen csőnek 816-szori nagyítása által egész 192,000 mérföldre közeledik; a hold pedig szinte csak 86 geographiai mértföldre marad távul, melly távolság kevesebb azon egyenes útnál, melly Athenától Kvonstantinápolyig visz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Üstökös csillagok. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 15. 39. sz. pp. 305-306. "Minden üstökös csillagok közül azok jöttek legközelebb a’ földhöz, mellyek 1680. 1684. és 1826-ban mutatkoztak. Az első, melly a’ három közül is legközelebb járt, egykor csak 90,000 mértföldre volt távol a’ földtől, melly annyira sincs, mint a’ holdnak középszerű távolsága, ’s még is legkisebb változás sem éreztetett miatta a’ földön. Jövő 1835-ben a’ nagy Halley-i üstökös csillag fog ismét megjönni, mellynek jelenleges pályája 27,997 napi járást tesz. Ezen csillagzat teljes fényében megjelent a föld lakosainak 1531, 1456, 1607, 1682, ’s 1759-ben, és 1835-ben se fog kevesebb pompával megjelenni. Ő egész Európában lát ható leend; nov. 7-kétől fogva az egész hónapban legszebb fényben világland.
Ezen csillag, melly az embereket már többször egyszernél hozta rettegésbe, még szebb és jelesebb az 1811-kinél, mellyről még igen jól emlékezhetik az olvasó, ’s melly amaz 1811-ki jó bornak adott nevet." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

KŐRÖSY László: Ritka óra. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 18. 40. sz. pp. 314-315. "Éjszaki Amerikában, hol a’ gőznek megbecsülhetlen ereje sokkal nagyobb tekintetben vagyon, mint Európában, és sokkal inkább használatik ott, hol az erőnek nagyobb hathatósága megkivántatik, olly rév órát talált fel és készített Carlisle úr, mellynek munkálódása a’ képzeletet egészen felülhaladja. Ezen remek milyet mint az emberi kézmű csuda alkotmányát közszemlélésre méltatják Bostonban. Reggeli 5 órakor, vagy a’ melly időhöz képest igazittatik, korábban vagy későbben, a’ nap felviradását harang - zengéssel jelenti, mire három ágyú-lövés dördül meg. [...] három ágyú-lövéssel alálja a’ nyugalmat, és egy színes lámpással jelenti a’ hold változásait. (Honunkban is a’ nagyváradi Görögök - és a’ pesti városház tornya elején levő golyók mutatják, az uj első fertályban, - teljes fényében, ’s utósó fertályban előtűnő holdat.)
Az egyesült statusok előülője az éjszak-amerikai három fő városnak érdem - oklevelével jutalmazta meg ezen óra készítőjét. Wigs nevű Angoly 4000 font sterlinget igért ezen rév-óráért, de nem juthatott hozzá; mert a’ feltaláló azt anyavárosának ajándékozta. Ritka a’ 40,000 Rftot legyőző honszeretet!" [HAI.]

Köd-csilagok. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 22. 41. sz. p. 321. "Azon emlékiratból, mellyet Sir John Herschel csillagász a’ londoni tudományok akadémiájának benyújtott a’ köd-csillagokról, ’s az 1825-től egész 1833-ig felfedezett csillag-csoportozatokról - az látszik, hogy egész esztendőt által csak három hónap volna alkalmas azoknak vizsgálására. Az ő irata 2,500 köd-csillagot említ, mellyek közül 2,000-et boldogult apja Herschel Vilmos, 500-at pedig ő fedezett fel. Az utóbbiak közül csak egyetlen egy van, mellyet nagynak lehet nevezni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hordozható tubus. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 22. 41. sz. pp. 322-323. "Bizonyos angoly olly egy messzelátó csőt (tubust) talált fel, mellyel minden helyen, akárhol is, csillagász vizsgálatokat lehet tenni ugyan azon pontossággal, mellyel Herscher-nek óriás messze látójával. A’ cső, mint mondják, igen finom és könnyít táblapapirosból áll, és számtalan tolalékkal (Schiebungen) van ellátva." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kő eső. = Honművész 2. 1834. 3. köt. aug. 14. 65. sz. pp. 322-323. "Kandaharból jelentik, hogy ott olly rettenetes kőeső hullott, melly a’ háztetőket mind összezúzta, ’s egy gyermeket is agyon ütött. A’ kövek gömbölyűk és simák voltak, ’s esésök villámlás közt történt. Úgy látszik, hogy a’ levegő igen sok electrommal volt megterhelve; felettébb sűrű köd is ereszkedett, melly három napig egyre tartott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

K. D. M. [KRIZBAI DEZSŐ Miklós]: Holdbéli csillám-pontok ’s napfogyatkozások. = Honművész 2. 1834. 3. köt. szep. 7. 72. sz. p. 569. "Liefman az 1706-ban május 21-én látszott egész napfogyatkozás alkalmával a’ nap előtt álló holdnak sötét tányérán többekkel együtt három csillám pontot vett észre. Innen azt következteté, hogy a holdon bizonyos nyílások léteznek, mellyeken a’ napsugároknak áttörése által tűntek fel a’ nevezett fényes részek. Halley és Lovville hasonló tüneményt láttak 1715-ben, május 3-án, valamint Don Ulloa is 1778-ban, jun. 24-én sz. Vincze és Terceira szigetek között. Az 1783-dik év májusa 4-dik napján a’ hold sötét részén Herschel is látott illy nemű csillám-pontot. 1787-ben apr. 19-én ugyan csak ő hármat fedezett fel hold újságakor, ’s olly vélekedésre jött, hogy azok vulkánok (tűzhegyek) lehetnek. Ugyan csak ezen év májusának 18-ik napján viszont látta ezen fénypontokat, melyek egyikének torkát (crater) 6 angoly mértföldre számította. --
Parisban De Vaucel felvetése szerint 1774-től 1900-ig övenkilentz napfogyatkozások lesznek. Mint megjegyzi, azon napfogyatkozások közül egy se lesz egész; annularis is csak egy leend, melly 40 év múlva, u. m. 1874-ben lesz látható." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Hajóra esett meteor kő. = Honművész 2. 1834. 4. köt. okt. 16. 83. sz. p. 657. "Igen nevezetes, nagy ritkasága végett, ama meteor-kő , melly a sík tenger közepén egy hajó fedelezetére esett. E’ hajó liverpooli volt John Smore kapitány kormánya alatt, ’s tiszta derült időben, mérsékelt nyugoti széllel az atlanti tengeren járt; midőn egyszerre EEK felől, mintegy déltájban, egy szürkés-fekete felhő keletkezett, és mind inkább a’ hajó fele húzódván végre azt egészen befogta, ’s esővel elborította. Ugyanezen alkalommal történt, hogy az említett meteorkő a hajóra esett, ’s ott több kis darabokra hasadozott. Leestekor egészen vizes, de nem meleg, ’s igen kénkő szagú volt. Mig nedves maradt, könnyen el lehetett tördelni, de azután mind inkább megkeményedett." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Éjszakifény magossága. = Honművész 2. 1834. 4. köt. dec. 18. 101. sz. p. 801. "Minden valószinűség szerint igen különböző az éjszakifényeknek magossága. Némellyeknél igen nagynak kell annak lenni, minthogy olly messzire lehet látni őket, mint p. o. az 1802. oct. 22-ki éjszakifény, mellyet szász országban és Lieflandiában egyszerre láttak. Az 1726. oct. 10-ki éjszaki fényt egész Európában, még Portugalliának legdélibb részeiben is, lehetett látni. Mairan kiszámolása szerint annak 266 1/4 franczia mértföldnyi magasnak kellett lennie. Más éjszaki fények ellenben igen alant függnek, ’s részint egészen a’ földig leérnek. Ezt a’ hideg égöv alatt ’s közönségesen azon éjszaki fényeknél tapasztaljuk, mellyeknek zsibongása olly hallható, hogy tőle emberek és állatok is megijednek. 1817-ki septemberben Biot-nál láttak éjszaki fényeket, mellyek nem voltak magasabbak a’ közönséges felhőknél." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

P. A.: Mulattató. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Másod-évi folyamat. 1834-ki első negyed. februárius 20kán. 15. sz. p. 128. A’ budapesti csillagász-torony, minthogy abban már majd egy pár hónaptól fogva a’ két testvér-város órájira nézve kormány-szünés tapasztaltatik lenni, a’ jó rendhez szokott közönségnek figyelmét igen kezdi elfoglalni, és több mindenféle vélekedésekre, magyarázatokra, és tréfákra is nyújt bőven alkalmat. Nevezetesen a’ napokban dél felé a’ Duna partján sétálván két tisztes úri ember, illy formán dialogisált e’ tárgyról. "Mi az oka - úgy mond az egyik, hogy már jó darab időtől óta nem üt délre a’ csillag-vizsgáló torony órája?" - Mire a’ másik: "mert megnémult sz. Gellert (hegye), le ragadt a’ nyelve, ’s nincs orvos, ki rajta segítsen." -
"Hát tartassák felette consilium" viszonozá nevetve az előbbeni. - "De barátom ! - szavába vágván emez - nem tanács, hanem pénz kívántatik itt; ez okból nem csak tanácsos, hanem pénzes orvosra is van itt szükség; azért Recipe: egy uncia tanács, és 1000 grán cui obediunt omnia." - "No hát ha igy van, vitessék az Isten adta némája - felele amaz - a’ város kórházába, és operáltassák ott collecta által a’ két város lakosainak költségein; hiszen csak nem lehet az ország fő városa e’ féle hasznos és szükséges rendelkezésben hátrább más holmi országocskák fő városainál!" Ez a teljes szöveg. [HAI.]

P...... Károly: Napsetétség. (Seidl után). = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Másod-évi folyamat. 1834-ki második negyed. 45. sz. p. 367. "Csillagászati vers" Johann Gabriel Seidl (1804. jún. 21.- 1875. júl. 18.) osztrák költő versének fordítása. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Tűz-gömb. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 1sőjén 10. sz. pp. 37-39. "Tűz-meteor nevezet alatt azon légtüneményket érthetjük, mellyeknek szülő-oka különösen a’ megégésben látszik rejtezni. Ezekhez számítatnak a’ tűzgömbök (Feuerkugeln), csillagfutás (Sternschuppen) ’s bolygófények (Irrlichter)." [ZSE.]

Reichenbach dr.: Nyilvános kérelem. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 5kén 11. sz. pp. 43-44. "Azon meteori tünemény felöl - melly tavaly nov. 25kén Blansko mellett (Morvaországban) aërolith-eséssel végződött ’s mellynek közelebbi körülményiről a’ Közönség egy tőlem fensőbb helyen adott ’s nyilványos hirlapokba iktatott tudosítványból értesítve lőn - már több hét óta fáradoztam vizsgálati adatokat gyüjteni, hogy azokból ezen még szintolly rejtélyes mint a’ tudományok’ külön ágaira nézve érdekes tüneménynek, lehetségig hű képét állítsam-össze." [ZSE.]

Halley’ üstökös-csillaga. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 12kén 13. sz. p. 52. Boguslawski professzor értékelése a Halleyről, amely 1835. aug. vége felé fog megjelenni. [ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ Mindenség ’s teremtője. [1.] = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 15kén 14. sz. pp. 53-55. "A’ többszöri megfontolt és számos geologiai vizsgálatok, az astronomok ’s mathematikák’ egyesült munkái’ következtetése nem maradhatnak csupa mulató eszközei azoknak, kik éltüket tudományápolgatásra áldozák."[ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ Mindenség ’s teremtője. (Vége.) = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 19kén 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

Legujabb légtünemény. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 22kén 16. sz. pp. 63-64. "Agnelli Ferencz, gyógyszertárnok ur, febr. 10k. 1834. Szolnokrul e’ következőt közli: Folyó hónap 7kén estve 9 óra ’s 11 perczkor embereim a’ házból kihíttak, hogy nézője lennék egy világító tömegnek, ... a ’ meteor mintegy 250 ölnyire bocsátkozott alá ’s világossága folyvást meglepőbb leve." [ZSE.]

Elegy. = Társalkodó 3. 1834. második fele julius’ 9dikén 55. sz. p. 220. "Sir J. Herschel, ki a’ jó remény fokához utazott égvizsgai tapasztalás végett, szerencsésen oda ért, csillagászi eszközeivel is szerencsésen kirakodott, ..." [SRG.]

HORVÁT István: Igazítások. = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. Iső köt. p. 123. "Nagytiszteletű Dávid Alajos,... a’ Prágai Tsillagvizsgáló Toronynak Igazgatója,... köz hírré tette, hogy 1834-dikben semmi Üstökös Tsillag sem fog az Ég boltozatán megjelenni. Ellenben 1835-dikben két Üstökös Tsillag fog föltünni." [SRG.]

Biancovich [BIANCOVICH János]: Értekezés a’ tüzes Levegői Tüneményekről. = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. IVdik köt. pp. 80-102. "A’ Tsillaghamvaknak nagyobb részét meleg, tiszta és tsendes éjtszaka idején vizsgálhatjuk meg, főképen Őszszel, és Tavaszszal. ... Még a’ Tsillaghamvak is Chladni tanítása szerént Kozmikus eredetűek." [SRG.]

HORVÁT István: P. Hell’s Reise nach Wardoe bei Lappland und seine Beobachtung des Venus-Durchganges im Jahre 1769. Aus den aufgefundenen Tagebüchern geschöpft und mit Erläuterungen begleitet von Carl Ludwig Littrow, Assistenten der k. k. Wiener Sternwarte. Wien. Gedruckt und im Verlage bei Carl Gerold 1835. 8-o SS. I-XVI, 1-166. (Ajánlva Encke János Fridriknek, a’ Berlini Királyi Astronomusnak). = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. XIdik köt. pp. 128-130. Literatura. Külföldi Literatura. Könyvesmértetés. Az ifj. C. L. Littrow által kiadott könyvismertetése. [SRG.]

CZAMBERT János: Zamboni’ örökmozgója. = Tudománytár 1834. I. köt. pp. 139-144. Giuseppe Zamboni. "Zamboni József úr, Veronában physica’ professora, gyulámoszlopai’ erejével szüntelen járó órájáról a’ következő tudósítást külde be a’ franczia academiának 1831ben: "1830 Nov. 29d. tartatott ülésében méltóztatott a’ kir. academia az én oszlopomról, és azoknak gyulámereje által eszközlött mozgalmáról, melly szüntelen éltének 19d. esztendejét (tudnillik 1831ben) számolja, említést tenni, egyszersmind kinyilatkoztatni, hogy ollyan óra’ készítése, mellyhez ezen szűn nélküli mozgalom alkalmaztatnék, megfejthetné legkielégítőbben a’ szüntelen mozgony’ feladását." [SRG.]

SCHEDEL Ferencz: A’ Föld’ theoriája Ampére szerint. = Tudománytár 1834. I. köt. pp. 182-198. Csillagászati vonatkozásokkal. Értekezések. [SRG.]

[STETTNER György]: Magyar nyomtatott kalendáriom 1571ből. = Tudománytár 1834. II. köt. pp. 224-229. "Az 1571diki bécsi magyar kalendáriom ... ’s áll két részből ... A’ főczím ... ’s így szól: "Kalendarivm. Az Égnek Forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe, e mastani Vrunk Iesus születesse vtan MDLXXI esztendőre Curelouiai Szanizlo Iacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudícioma szel rent E. G. altal magiarra fordetatoth."... ’S alul a’ nyomtatás’ helye: "Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, az felseges Rom. Chászar kegielmes engedelmebeől." Vegyes közlések. [SRG.]

Elegy hirek. A’ franczia király költséget rendelt Aboul-Ilassannak "az arabok’ csillagászi műszereikről" irt munkája’ franczia fordításának kinyomtatására, mellyet Sédillot úr készített, ’s melly még 1810ban nyert nagy tízévi jutalmat az academiától. = Tudománytár 1834. III. köt. p. 251. [SRG.]

SCHEDEL Ferencz: A’ világegyetem’ alkotása, ’a mathematicai mozgása. = Tudománytár 1834. Negyedik Kötet. pp. 3-27. "Az égnek studiuma - kétség kivűl a’ legrendkivülibb, legfenségesebb, melly az emberi értelemnek kinálkozik - évről évre nagyobb világosságot, terjedelmesebb irányt nyer, mellytől végre a’ legrészvétlenebb képzelet is elragadtatik." Értekezések. [SRG.]

GYŐRY Sándor: Babbage’ számoló mozgonya. = Tudománytár 1834. Negyedik kötet pp. 150-228. "Hanem főképen az astronomia azon tudomány, mellyben a’ legpontosabb ’s kiterjedtebb táblák múlhatatlanul szükségesek, mellyek’ tökéletesítésével ’s előmozdításával, elválaszthatalanul van a’ mai tudományosan intézett hajósmesterség összekötve. ... A’ hajózásra egyenesen szükséges táblák közül valók azok, mellyek a’ nap’ középpontjának hollétét óráról órára előre kimutatják. ... Hasonlóképpen szükségesek a’ hold’ helyét megmutató táblák, ... A’ planéták’ helyzetének meghatározására kivántató táblák, nem kevésbé szükségesek mint a’ nap, hold, és csillagokéi. ..." Értekezések. [SRG.]

          1835.

STAUT József: A’ Halley nevü szép üstökösrül, melynek feltünését, 1835ben ismét várhatjuk. Egy érdekes ’s mindenkit érthetőleg oktató előadással az Üstökösökrül (Cometae) átaljában. Magyarázza Staut József. Három rajzolattal. Kassán, 1835. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly cs. kir. pr. akad. könyvnyomtató. 67 p., 3 t. Az előszóból kiderül, hogy Hecht Henrik veitszbergi lelkész népszerű munkája alapján készült a magyar kiadás. Egy kihajtható mellékleten van a könyv három ábrája: 1./ A bolygók, a holdak és az üstökösök pályái.; 2./ Herschel rajza az 1811-iki üstökösről.; 3./ Az 1759 évi üstökös csillag pályája. [KSZ.]

Az 1835dik évnek Főuralkodójáról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. A Napról. [KSZ.]

Az 1835dik évben előjövő Halley’ üstököséről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. p. 19. [KSZ.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [2.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 20-24. A csillagászat ismertetése: Földünknek tekintete más égitestekből nézve. A holdaknak, vagy is másod rangú bujdosóknak és üstökösöknek is vannak lakosai. A Napnak is lehetnek lakosai. Állócsillagok. Azoknak földünktőli távolságok. Az állócsillagok ollyan napok mint a miénk. Az állócsillagok sokasága. Az állócsillagok is Napok-szabott rendjeit képezik. [KSZ.]

BITNITZ Lajos: Emlékbeszédek. I. Tittel Pál, rendes tag felett. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Második kötet. 1832-1834. Budán. 1835. Magyar Királyi Egyetem nyomtatása. Második osztály. Köz ülést megnyitott beszédek, emlékbeszédek, értekezések. 1833 - 1834. pp. 8-13. Hét oldalas nekrológ. Életrajza és csillagászati tevékenysége. p. 14.: "ő az első magyar csillagász, ki forrón szeretett nemzetének hazai nyelven adta elő szívvidámító ’s lélekébresztő tudományát. De a’ kímélni semmit nem tudó halál keleti mirígy’ jeleivel kezdődött inláz által kioltá világát Aug. 26dikán 1831." [KSZ.]

A. H.: "A’ hóldnak világossága, ... [Halley üstökösről]" = Erdélyi Híradó 1835. szept. 19. 23. sz. p. 182. [ZSE.]

"A’ kolozsvári csillag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga..." = Erdélyi Híradó 1835. okt. 6. 28. sz. p. 222. [ZSE.]

H. A.: Erdély és Magyarország. "Kolozsvártt: Halley üstököse oct. 15dikétül,... talán addig legnagyobb fénynyel ragyogni látszott..." = Erdélyi Híradó 1835. oct. 27dik napján 34. sz. pp. 263-264. [SRG.]

H. A.: "Kolozsvártt Halley üstököse nov. 6kán..." = Erdélyi Híradó 1835. nov. 7. 37. sz. p. 286. [ZSE.]

Eszmélkedés a’ világ’ alkotmányáról. = Fillértár Első évi folyamat 1835. [Januar’ 3-kán] 45. pp. 356-357. "Miképen akarjuk észrevenni, hogy az egész égmenyezet mozog, mikor még azt sem érezzük, hogy a’ föld forog." [ZSE.]

Az éjszaki gönczöl. = Fillértár Első évi folyamat 1835. [Januar’ 31-kén] 49. pp. 390-392. "Ross kapitány az ujabb időben nevezetes felfedezéseket tett az éjszaki gönczölnél, melylyek főképen Éjszakamerika’ geographiai isméretére sokat használnak. A’ XVI-dik század’ elején kezdett utazásoknak a’ gönczöli tengereken az vala czéljok, hogy éjszak felöl valami út találtassék Chinába. De lehet e ottan út? és ha van, alkalmatos e arra, hogy az ipar használatba vegye? [SRG.]

Égi testek távolsága. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Aprilis’ 18-kán] 7. p. 54. "Oly messzire vagynak tőlünk az álló csillagok, hogy a’ legjobb messzelátók csak pontoknak mutatják, a’ helyett, hogy nagyítnák, mint a’ mérhető távolságbeli minden tárgyakat szokták." [ZSE.]

Égi tünet. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Május’ 2-kán] 10. p. 54. "1833. november 13 napján reggel igen felséges tünemény láttatott Neu-Yorkban. Milliónyi tüzes golyók’ hullottak lefelé mindenféle irányban, vakitó fényel töltvén el az atmosphérát,..." [Leonida-meteorzápor] Egyveleg. [SRG.]

Az égnek kéksége és az estveli veresség. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Május’ 9-kén] 11. p. 82. "Légkörünk igen egyenetlen és változó idomban van levegőbül sé vizgőzbül egyveledve." Légköroptikai jelenség. [ZSE.]

Herschel’ véleménye a’ világ’ alkotmányáról. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Julius’ 22-kén] 24. pp. 188-189. "Minthogy a’ legerősebb messzelátóban oly tárgyakat veszünk észre, mellyeknek kétséges miségök, ’s nem mint egyes csillagok, sem nem mint csillagcsoportok ismerszenek, hanem épen úgy látszanak, mint az erős messzelátóban világosan megismerhető csillagcsoportok a’ gyenge messzelátóban szemléltetnek, nem ok nélkül mondhatjuk, hogy ama’ kétséges tárgyak, mellyek majd mint köddel körülvett csillagok, majd mint igen halavány csillagok, nagyobb és homályosabb átmérővel, majd üstököshöz hasonlítólag mutatkoznak, nem egyebek lehetnek csillagcsoportnál, 20, vagy 30,000 sirius - messzességre tőlünk a’ legerősebb látszernek is homályosan tetszvén, ’s azért csak a’ távolságot jobban átható eszközök’ tökéletesbüléseivel lesznek majd megismerhetők." [ZSE.]

Csillagászat. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 1-jén] 26. p. 208. "Minden tudományok közt, melylyek az emberi elmét nagy méltóságában mutatják, legfelségesebb a csillagászat." Egyveleg. [SRG.]

A’ holdlakók. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 8-kán] 27. pp. 212-213. "Mielőtt a’ hold’ lakóival közelebbi ismeretséget tennénk, látnunk kell, ha valyon általában laknak e a’ holdban? Ezen kérdésre legjobban felel az ember egy másik kérdéssel t. i. ’s valyon miért nem laknának?" [ZSE.]

A’ holdlakók. (Folytatás.) = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 15-kén] 28. p. 222. "A’ mennyire ily nagy távolságról vizsgálhatjuk a’ holdat, kétség kívül egészen máskép van ott minden. Vize ’s levegője nincs a’ holdnak; éje ’s napja mindig egyenlő." [SRG.]

FISCHER dr.: Miért kellene az idén feltünendő üstököscsillagot Appianus’ nem pedig Halley’ üstökösének nevezni? = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 3. 2. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

FISCHER dr.: Miért kellene az idén feltünendő üstököscsillagot Appianus’ nem pedig Halley’ üstökösének nevezni? (Vége.) = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 7. 3. sz. pp. 22-24. [ZSE.]

F.: Sir John Herschel a’ Jóreménység-Fokon. = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 21. 7. sz. pp. 51-54. [ZSE.]

TERELMES [Mihály]: Újság járatás haszna. = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő febr. 14. 14. sz. pp. 107-109. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Délvonal, és refractio. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 2. 19. sz. pp. 147-149. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 2. 19. sz. p. 151. Littrow aug. 22-én látta meg. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 5. 20. sz. pp. 158-159. Aug. 23-án ismét látták. [ZSE.]

BALLA Károly: Halley’ üstököséről. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő dec. 16. 49. sz. pp. 390-391. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Debreczenben nevezetes égi tünemény látszott December 16. estveli 6 óra után mintegy félórával." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Boldog-Asszonyhó’ 3dik napján [jan. 3.] 2. sz. p. 10. Tűzgömb "magábul szüntelen szikrákat hányt mint a’ rakéta; ’s utoljára minden hang vagy csattanás nélkül szétoszlott megszámlálhatatlan apró csillag formákban." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Bécsi levél az All. Zeitungban azon hírt terjeszté, mintha Litrow úr Herschel angol csillagvizsgálótól a’ jó reménység fokáról olly tudósítást vett volna: hogy Halley üstököse új pálya útat választott magának, ’s következés képen látható nem lészen." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Pünkösdhó’ 2dik napján [máj. 2.] 36. sz. p. 288. "Litrow úr azonban mind ezekről semmit sem tud." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Boguslawski úr, a’ Boroszlói csillagvizsgáló őrje Apr. 20-21 éjelén új cometát fedezett-föl." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Pünkösdhó’ 6dik napján [máj. 6.] 37. sz. p. 296. Nem a Halley-üstököst látta. "Ezen üstökös a’ Bécsi csillagőrtoronyból először Apr. 28dikán vétetett-észre." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Halley régenvárt üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 26dik napján [aug. 26.] 17. sz. p. 136. Rómában aug. 5-én észlelték, Bécsben aug. 22-én Littrow Károly látta távcsővel. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "A’ Budai csillagvizsgáló intézetből Mayer Lambert úr Aug. 30dikán találta-fel Halley üstökösét,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 1835. Második Félesztendő Szent-Mihályhó’ 9dik napján [szept. 9.] 21. sz. p. 168. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "A’ hóldnak világossága, ’s a’ felleges és esős idő miatt csak mái nap u. m. September 19kén reggeli 1 és 3 óra között lehetett észrevenni a’ kolozsvári csillagvizsgáló toronyban az úgy nevezett Halley üstököscsillagát,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások Második Félesztendő [30.] 1835. Szent-Mihályhó’ 30dik napján [szept. 30.] 27. sz. p. 211. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "K. Fejérvár:" = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 7dik napján [okt. 7.] 29. sz. p. 226. "E’ folyó september 23-ika éjji 11óráján ’s 45 perczenetjén vétethetett észre a’ K. fejérvári csillagász toronyban is a’ Halley üstökös csillaga,..." [Károlyfejérvár = Gyulafehérvár] [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "A’ kolozsvári csilag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga utoljára october 3kán estvéli két fertálykor tizenegyre, ..." volt látható. = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 14.] 31. sz. p. 243. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Pest. Halley rég várt üstököse nálunk Oct. 13dikán estve puszta szemmel vala látható." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 14.] 31. sz. p. 243. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Zágráb. Oct. 17dikén. Folyó hónap 12dike óta látjuk itt szabad szemmel Halley üstökösét." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 24.] 34. sz. p. 266. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Struve professor (Dorpatban Oroszországban) állítja, hogy Halley üstökösének nagyobb átmérőjü kemény magva nincs;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 31dik napján [okt. 31.] 36. sz. p. 288. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Kolozsvártt: Halley üstököse Oct. 15dikétül, midőn éjszaki Korona, és Herkules csillagzatok közt, talán addig legnagyobb fénnyel ragyogni látszott." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 7dik napján [nov. 7.] 38. sz. p. 298. [SRG.]

Francziaország. "Halley üstökösének physikai alkotásáról Arago úr, a’ Moniteur szerint, vizsgálatokat közlött a’ franczia akademiával." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 14dik napján [nov. 14.] 40. sz. pp. 317-318. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Kolozsvártt Halley üstököse Novemb 6ikán... még szabad szemmel, ámbár gyengén látható volt..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 18dik napján [nov. 18.] 41. sz. p. 322. [ZSE.]

Francziaország. "A’ tudományok akademiájának Oct. 26diki űlésében Arago úr újabb vizsgálatokat közlött Halley üstököséről." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 21dik napján [nov. 21.] 42. sz. p. 333. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Halley üstököse már puszta szemmel sőt erős messzecsőkön sem látható;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Karácsonhó’ 2dik [dec. 2.] 45. sz. p. 360. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Oldenburgban nov. 18dikán nagy szélvészkor az észak-keleti egen hirtelen nappali világosság látszatott,... A’ tünemény éjszaki fényhez volt némileg hasonló." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Karácsonhó’ 9dik [dec. 9.] 47. sz. p. 376. [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat első fele 1835. majus 2kán 35. sz. p. 288. "A’ boroszlai (breslaui) egyetembeli csillagász-torony fölügyelője Boguslawsky kapitány úr, april. 20 ’s 21-ke. közti éjjel egy uj üstököst fedeze föl,..." [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ első fele 1835. majus 2kán 35. sz. p. 288. "April 13kán pedig Krakóban Weisz úr astronomiai professor, Saturnusnak a’ hold által okozott sötétültét (fogyatkozását) vette észre." [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. augustus 26án 68. sz. p. 542. "Az eddig várva várt üstökösrül következő tudósitást ad egy berlini lap: Halley üstököse... aug. 6án korán napkelte előtt lépett-elő a’ föld látkörén,... " Rómában aug. 6-án észlelték a Collegio Románo csillagvizsgáló munkatársai. Bécsben aug. 22-én látta meg Litrow Károly, a csillagásztorony segédje. [ZSE.]

Ausztria. "Aug. 23-án reggeli három órakor az üstökös ismét láttatott a’ bécsi cs. kir. csillagász toronyban. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. augustus 26én 69. sz. p. 547. "Littrow ur azt szembetünőleg éjszakkelet felé haladtnak találta, szinte középeit a’ bika, (beta) és (zeta) ’s az iker v. kettős, (m) csillagzat közt közel Orion buzgonya éjszaki végéhez. Világa nem erösbült, hihetőleg az ég azon részének tisztátlansága miatt, hol most az üstökös tartózkodik. Távolsága a’ naptól 31, a’ földtől 35 millió német mérföld, ’s igy tőlünk 1 3/4szer van messzebb mint a’ nap. Csaknem egyenes irányban közeleg a’ föld felé ’s naponként 750 ezer mérföldnyivel. Ezen közelitő irányzatú útját oct. 5-ig folytatja, midőn 5 millió mérföldnyi közelségre jut hozzánk ’s újra távozni kezd." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Magyar- és Erdélyország. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 9kén 72. sz. p. 570. ""...Budán sept. 4én. Az óhajtva várt Halley üstököse a’ budai k. csillagász-toronyban aug 30án vétetett vizsgálat alá; közép budai idő szerint 15 óra 13 első ’s 18 másodperczkor egyenes feljövete 87° 13’ 58" 8 alatt, éjszaki elhajlása 24° 41’ 24" 6 alatt találtatott. Az üstökös gyenge kisded ködalaknak tetszett, melly még is a’ közepe felé tömöttebbűlt. Fénye eddig olly erőtlen, hogy reggeli szürkület (pitymallat) első sugári által már láthatlanná silányul." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 26kán 77. sz. p. 616. "Bécs. A’ Halley hires üstökös hibátlan kiszámolás szerint csakugyan elérkezett, ’s uj ünnepet szerze azon fölséges theoriának, melly űt 76 év alatt, mióta t. i. emberi szemnek láthatatlanul, az ég méretlen ürén bolyonga, lépésről lépésre hiven követte, ’s az időt mellyre elérkezendik, előre pontosan kiszámolta." [ZSE.]

Különféle. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 30kán 78. sz. p. 626. "A’ holdunk világossága ’s a’ felleges és esős idő miatt csak sept. 19ikén reggeli 1 és 3 óra közt lehetett észrevenni a’ kolozsvári csillagász-toronybul Halley üstökösét,..." [SRG.]

Schweiz. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 7kén 89. sz. p. 712. "A’ mailandi csillagásztoronyban oct. 7kén éjfél előtt 0 órával 32 percczel a’ csillagidő szerint, vizsgálták Halley üstökösét,..." [ZSE.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 11kén 90. sz. p. 720. "Arago úr Párisban a’ fr. akademiának uj fölvilágositásokat adott a’ Halley-üstökös legutóbbi napokban észrevett physikai tulajdonságairól." [ZSE.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 21kén 93. sz. p. 744. "A’ párisi tud. Akademia’ ülésében oct. 26án Arago úr uj nézeteit nyilvánitá’ a’ Halleyi üstökösről;..." [ZSE.]

Az 1835ben látható nevezetes üstökös. = Nemzeti Társalkodó 1835. ápr. 28. 17. sz. pp. 257-261. [ZSE.]

"Egy külföldi csillagász..." = Rajzolatok 1835. nov. 21. 41. sz. p. 256. [ZSE.]

S. Karolina: Kolumbus Kristóf... = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet januarius 15kén 5. pp. 39-40. Kolumbus Jamaikában élelem beszerzésére használta fel a holdfogyatkozást. "Rossz embereidet nem sok idő mulva megfogja büntetni a’ Spanyoloknak ama nagy Istene, kit én imádok, és kit ellenök embertelenségök miatt teljes szivem szerint segitségül hivtam. Ő ezen népet bizonyosan megfogja ostorozni. Hogy pedig én igazságot mondok, az lesz szavamnak valódi bizonysága, hogy még ma vér-szinbe öltözik a’ hold, és szemeitek láttára elsetétedik. A’ holdnak fogyatkozása voltaképpen azon estve megesett." Különféle.;
A "Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat" 1833. ápr. 4-ei első számtól az 1841. jún. 27-ei utolsó számáig jelent meg. Asztalos Éva szerint: Az első magyar szépművészeti folyóiratot 1841-ben érte utol a korszerűtlenség végzete: "Midőn alulirott ez uttal tulajdonos szerkesztői munkámat bevégzem?" írta az utolsó szám végén Mátray, és kérte az elmaradt előfizetési díjakat. A Regélő 1842-től megújult formában Regélő Pesti Divatlapként élt tovább. A megtekintett kötetekből úgy tűnik, hogy 1833-1834-ben negyedévenként, 1835-1841-ig fél évenként rendezték kötetbe az újság füzeteit. A kötetekhez csatolt tartalomjegyzékek is ezt a felosztást mutatják. [SRG.]

Meteor-kövek. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet februárius 8án 12. p. 95. "Kandahar nevű városban Indiában nem régiben meteor-kövek olly mennyiségben ’s olly nagyságúak estek a’ levegőből, hogy számos háztetőt keresztül zúztak ’s nehányt egészen össze is tördeltek. Ezen természeti jelenet után három napig folyvást tartó olysűrű köd következék, hogy - mi azon tartományban hallatlan dolog - a’ nap sugarai rajta keresztül nem hathatnak." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Arnold és Laland. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet. februárius 19án 15. sz. pp. 118-119. "Arnold Kristóf, egy elhirült paraszt, Sommerfeld nevű helységben közel Lipcséhez, született 1646-ban, ’s a’ földi pályáról lelépett 1695-ben. Ezen nevezetes férjfiú úgy annyira ismeretessé tette magát astronomiai vizsgálatai által, ’s e’ tárgyban szerzett tapasztalatai végett, hogy az akkorbeli leghiresb tudósokkal levelezésben állana. [...] Fáradhatlan leven a’ vizsgálatokban, előbb vett ő észre nehány égi tüneményt más csillagászoknál; jelesül ő tette figyelmetesekké a’ lipcsei astronomusokat az 1683. és 1686-iki üstökösökre, melly időben Halley cometája is, az az: 1682- ben megjelent, mellynek legközelebbi feltűnését Damoiseau legpontosabban meghatározta, kinek kiszámítása szerint az november 16-ikán 1835-ben a’ periheliumban lesz, avagy a’nap közelében.
Arnold hírneve különösen nevekedett Mercur átmeneteiének szoros megvizsgálása által a’ napon 1690-ben. [...] Ezen jeles férjfiú vizsgálatai olly pontosak voltak, hogy azok "ad acta eruditorum" felvetettek. Ó maga következő czímű munkát bocsáta közre: "isteni kegy-jel napcsudában, szemléletül felterjesztve" rajzzal 1692. Hogy ezen csudálatos férjfiúnak emlékét fenntartsák, Schröter hires csillagász a’ holdban 3 völgyet nevezett nevéről. Arnold siremléke a’ sommerfeldi temetőben van; levelezései a’ lipcsei tanács könyvtárában tartatnak, hol szép festett képét egyszersmind olajban is szemlélhetni.
Laland hires franczia tudós volt, kinek a’ miveit világ a’mathesis és csillagászat körében sokat köszönhet a’ legbecsesb feltalálások közül. Ezen nagy érdemű férjfiú a’ tudományos akadémia tagja volt, ’s a’ csillagászat tanítója’Parisban, hol is, április 4-ikén 1807-ben jobb életre szenderült. ..." Élet-történet. [Christoph Arnold-ról 1935-ben krátert neveztek el a Holdon az északkeleti kvadránsban a pólus közelében. [Megjegyzendő, hogy az 1999. január 18-án felfedezett 1999 BW3 ideiglenes megjelöléssel ellátott főövbeli kisbolygó 2012-től a (121016) Christopharnold nevet viseli. Joseph-Jérôme Lefrançais de Lalande-ról is elneveztek egy krátert a Holdon.] [HAI.]

Nap hossza és rövidsége. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet martius 22én 24. p. 190. "Dr. Tenzel a müncheni királyi tudományos akadémiának értekezést nyujtott-be, mellyben a’ napokat hosszaságukra és rövidségökre nézve előadja, miképpen azok Europa főpontjain találtatnak..."A Természet-tudomány ’s történet című rovat rövid híre. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Halley. = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet aprilis 2kán 27. sz. pp. 214-215. "Halley czimeres mathematikus és csillagász volt, ki sz. Lenhárd egyházi megyében született Londonhoz közel 1656-ban. Ezen lángeszű férfiú már korán a’ mathematikai tanulmányoknak szentelte magát, de jelesül a’ csillagászatnak, ’s ezen belső ösztön által lett ő azon kor legjelesebb astronomusainak egyike." Élet-történet. [ZSE.]

Kő eső. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet. aprilis 19én 32. sz. p. 254. "Egyik nápolyi ujságlap januar 25-kéról írja, hogy Marsala városában Siciliában dec. 15-16 köztti éjjel a’ holdsetétség után sűrű fellegek tornyosultak egybe, mellyek nem sokára iszonyú szélvészszel, dörgéssel, villámlással és kőesővel végződtek. Tornyokat és háztetőket gondoltak összeroskadni; az egész varos halálos félelemben volt. Reggel láták, hogy az utszák és ház-tetők tele valának meteor-kövekkel (Aerolithen), mellyek felette kemények s néhol diónyi nagyságúak voltak, szinök sárga vala. Számos madarak, és sok márhák, mellyeket künn értek, általok agyon üttettek; de emberhalál nem történt." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

Geographiai nevezetesség. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet. majus 7én 37. sz. p. 293. Londonban a’ múlt évben bizonyos Woodley Vilmos lépett-fel, ki a’ Copernicusok, Pithagorasok, Ptolomeusok, Tycho de Brahek, és Gallileik rendszereit összerontani fenyegetődzik, ’s vitatja, hogy előtte senki sem ismerte a’ természetet és a’ csillagzatoknak valódi állás-pontját. Állításának fő pontjai, mellyeket, mint komolyan vitatja, neki maga az Isten jelentett-ki, következők: "Nincs az egész világegyetemben egyéb népesített csillagzat mint földünk. Nincs több, mint a’ nap, melly földünk körül kering. A’ nap 8-szor kisebb földünknél, a’ hold pedig 12-szer. A’ nap és föld között rendkívüli hidegség uralkodik, mellyen a’ nap sugarai semmi esetre se hathatnának keresztül, ha, mint eddig (szerinte) nevetségesen álliták, az egy percz alatt 1133 mértföldet haladna.
A’ hold ’s minden csillagok nem egyebek jég daraboknál, mellyek csak arra rendeltettek, hogy a’ napvilágnak egy részét visszatükrözzék, ’s ez által a’ föld lakójinak világítsanak. A’ nap egy nagy darab megsimitott ércz, egyenetlen, csak nem tojásdad gömbölyűségű, ’s egyik oldalán szélesebb mint a’ másikon. Legszélesebb odala mindig előre fordul, ’s arra van rendelve, hogy a’ levegő ellentállását legyőzze. Forró sugarai nem képesek a’ jégdarabokat, mellyeket mi csillagoknak nevezünk, elolvasztani. A’ bujdosó csillagok nem egyebek szövétnekeknél; formájok, anyaguk, és ösvényük különbözők, ’s a’ levegőt minden bizonyos ösvény nélkül keresztül futják, mig végre egymást tulajdon erejek által megsemmisítik. Vannak vulcani, folyó, hideg, átlátszó, és keresztülhathatlanok." Ezek nyilatkozásai a’ csillagászat legújabb reformátorának ... Risum teneatis amici?....." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Herschel. = Regélő 1835. máj. 21. 41. sz. pp. 325-327. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Encke. = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet junius 4kén 45. sz. p. 358. "Encke Ferencz a’ mostan kori mathematikusok és csillagászok egyike,... Hirt nevet szerze magának az 1822 és 1825-ben pontosan visszatért üstökösnek kiszámitása által, melly munkáról rendesen meg is felet, ’s okait adá Bode évkönyveiben." Élet-történet. [ZSE.]

Newton jóslata. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. augustus 30án 70. sz. p. 558. "Burke Károly, ki sokat foglalatoskodik csillagászi vizsgálatokkal, egyik londoni hírlapban azt jegyzi-meg, hogy tévedés azt állítani, mintha Halley volt volna az első, ki az üstökös csillagnak bizonyos visszajövetelét előre mondta volna. Az 1736-ban megjelent üstökös előtt t. i. nehány évvel beszélte-el már Guise ezredes Whiston urnák, hogy Sir Isaak Newton többek jelenlétében, noha bizonyosan nem állítja, ’s nyomtatás alá sem adja véleményét, de még is fontos okainál fogva hiszi 1736-ban egy üstökösnek vissza jöttét. Howard ur is hallá, midőn Sir lsaak egykor ebéd alatt mondotta, hogy ő 1736-ban vagy legalább ezen időtájban egy üstökös megjelenését várja.
"Newton 1726-ban halt-meg, tehát tiz esztendővel korábban. Karolina királynénak marcziusban (1736) beszéllék-el Newtonnak ezen állítását, ’s valóban ugyanazon év végével meg is jelent az üstökös, ’s egész 1737. marczius 20-káig volt látható. Az okok, mellyekre Newton véleményét épité, nem ismertetnek, hanem Whiston ur ezt mondja : "a’ mennyiben tudjuk, Sir lsaak Newton az első ember, ’s ez az első példa, hogy egy üstökösnek megjelenése előre mondatott, melly valóban be is teljesedett." Kétség kívül azon üstökös volt ez, mellyet Sartorius Madrasban, Vanbrugh pedig Lissabonban vett észre." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [ZSE.]

Nagyithatások a’ természetben = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 8án 81. sz. p. 646. "... valóban csudálatosak. Legújabban bizonyos Hauletown nevű opticus Londonban valamelly készületet gondolt-ki nagyitó üvegekből, mellynek segedelmével a’ tárgyakat végtelenségig lehet nagyítani. Minél több üveg állittatik öszsze, annál nagyobb lesz a’ nézendő tárgy. Illy formán a’ csillagzatok egyes részeit legpontosabban lehet meghatározni, ’s utánrajzolni. Ezen találmány által egyszersmind alkalom adatott némelly egészen uj, még eddig nem ismert, csillagok felfedezésére." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

Hold befolyása ügyeinkre. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 22kén 85. sz. p. 678. Mindig az előítéletek ’s babona köze tartozott előttünk, ha itt ott egy aggodalmas ember a’ holdjárása után kérdezősködék, midőn ültetni, vetni, szántani ’s a’t. akart. De az újabb, szorosb tapasztalások szerint, úgy látszik, csakugyan van valami a’ dologban, ’s ennek valósága leginkább a’ naptéritői vidékekben látszik bebizonyodni. így p. o. férjfikar vastagságú hambus-karók, ha ujholdban vágattatnak, tiz tizenkét esztendeig is eltartanak: ellenben, ha hold töltén vágják őket, alig tartanak-ki két évet, már is rothadni kezdenek. Az állatok országa is ad ebbeli bizonyítványokat: p.o. a’ halak, bár milly fris vízből vonattassanak-ki, ha a’ telehold sugaraitól megérintetnek, legott megdöglenek, és semmiféle só nem mentheti-meg húsaikat a’ rothadástól." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő cikk teljes szövege. [HAI.]

Bujdosó csillagok. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 22kén 85. sz. p. 678. Arago ur a’ bujdosó csillagok számáról értekezvén azon következménjre juta, hogy naprendszerünk körében 60-80000 bujdosó csillagoknak kell létezni." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [ZSE.]

Halley üstökös csillagát Pesten... = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 22kén 85. sz. p. 678. ...oct. 13-kán (miután egünk kiderült volna a’ borús napok után) láttuk előszer szabad szemmel közönséges csillag-nagyságban; üstöke igen gyenge halavány világban mutatkozék." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ mindenség ’s teremtője. = Társalkodó 4. 1835. febr. 15. 14. sz. pp. 53-55.; febr. 19. 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

L. Pál [LUKÁCS Pál]: Üstökös hazánkban. = Társalkodó 4. 1835. második fele november 4kén 88. sz. pp. 350-351. Halley üstökös 1835. okt. elején. [ZSE.]

EDVI Illés Pál: Öszveirása Hazánkból származott néhány jeles férfiaknak és familiáknak a’ Külfölden. = Tudományos Gyűjtemény 19. 1835. Xdik köt. pp. 97-104. Német Országban. Chladni, német természet-tudós. pp. 97-98.; Portugáliában. Szentmártonyi Igácz, Királyi Udvari Tsillagász, Lisabonban. pp. 100-101. [SRG.]

KUNOSS Endre: A’ fénylő és tüzes levegői tüneményekrül. = Tudományos Gyűjtemény 19. 1835. XIIdik köt. pp. 21-46. Fénylő légtünemények: álnap, álhold, nap- és holdudvar, szivárvány, légtükrözet (délibáb).; Tüzes légtünemények: Ilona-tűz, éjszaki, vagyis sark-fény, bolygó tűz, futó láng, vagy csillagesés, lidértz, tűzgömbök. [SRG.]

GARAY [János]: Az éjszaki magnesi földsark. = Tudománytár 1835. Ötödik Kötet. pp. 254-255. Vegyes közlések. Természettudományi nevezetességek. "A’ londoni kir. társaság’ gyűlésében m. évi december’ 28dikán Roos kapitánynak egy emlékirata olvastatott fel az éjszaki magnesi földsark’ fölfedeztetéséről." [SRG.]

GARAY [János]: Magnesi tünemények Magnesiában. = Tudománytár 1835. Ötödik Kötet. pp. 255-256. Vegyes közlések. Természettudományi nevezetességek. [SRG.]

NYÍRY István: A’ Halley-üstökös’ eloszolhatása. = Tudománytár 2. 1835. Hatodik kötet 2. sz. pp. 250-268. p. 250.: "A’ mi régen várt vendégünk, a’ Halley’ üstököse többé el nem érkezik. - Ezen hírrel, ezen elenyészés’ hirével leptek meg minket az újságok, a’ Littrow úr’ jelentéséből,..." Ismerteti a Halley-üstökös eddigi megjelenéseit és cáfolja, hogy most nem lesz látható. p. 268.: "Jóformán bizonyosnak tartható, hogy Halley’ üstököse augusztus végén vagy szeptember elején Europa’ minden részeiben látható lesz, vagyis több mint két hónappal előbb, hogy sem azon pontot érné el, mellyen a’ naphoz legközelebb áland. ’S helyzete igen kedvező lesz feltűnésének. Hihetőleg puszta szemmel is rá fogunk ismerhetni." Égtudomány. [KSZ.]

Toldalék. = Tudománytár 2. 1835. Hatodik kötet 2. sz. p. 268. Nem rég Londonban, a’ "Royal institution"-ban Dr Lardner, a’ Halley’ üstököséről tartott leczkéiben többi közt igy szóla: "Jóformány bizonyosnak tarthatni, hogy Halley’ üstököse augustus’ végén vagy september’ elején Europa’ minden részeiben látható lesz,..." [SRG.]

GYŐRY Sándor: Észrevételek a’ Tud. Gyűjt. 1835. Vd. kötetében L. 111 álló ezen sorokra: = Tudománytár 2. 1835. Hetedik kötet 3. sz. pp. VI-X. "Vélekedésem szerint jobb volna a’ látlagosan (horizontaliter) melly inkább láthatárlagosan lenne szó szerint forditva, mivel látlagosan semmit sem jelent - ’s a’ merőlegesen (perpendiculariter) helyett, melly inkább ezt teszi: Steif, a’ régi vizarányosan és függőlegesen szavakat megtartani; ’s ezt a’ szót tevet (factum) tettnek vagy tételnek vagy téteménynek mondani. A’ külzíteni (differentiare) különbözítő, nem külzítő számítás." Anticriticai Függelék A’ Tudománytárhoz. 1. sz. A’ VII. kötethez. [SRG.]

"A’ ki az Istennek mindenhatóságáról akar elmélkedni..." = Vasárnapi Ujság 1835. febr. 8. 13. sz. p. 357. [ZSE.]

Üstököscsillag. = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. pp. 693-696. [ZSE.]

"Velenczéből írják..." = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. p. 698. [ZSE.]

          1836.

BUGÁT Pál: Tapasztalati természettudomány Tscharner Boldogbul. I-II. Budán, 1836. A Magyar Kir. Egyetem betűivel. 2 + 457 + 2 p. A két kötet folyamatos számozással, de külön címlappal. Bugát fordítása kiterjedt csillagászati részeket is tartalmaz. A második kötet tizenegyedik szakasz tartalmaz csillagászati vonatkozásokat a "A Lebtanrúl (Meteorologia)". pp. 318-344.; A második kötet tizenkettedik szakasz "A Világalkatrúl" c. fejezet tisztán csillagászati vonatkozású. pp. 345-410. A fejezet részei: Az égi testek látszólagos tüneményeiről és mozgásairól általában, és a csillagászságnak legnevezetesebb rendszereiről.; A világ rendszerérül Copernic észképe szerint, és az újabb azon alapúló fölfedezésekről: föld, nap, bolygók, mellékbolygók, csapongók, vagy üstökösek, álló csillagok.; A világtestek távcsőn által tapasztalt tulajdonairól, és a világalkatnak nagyságárúl: a holdrúl, a naprúl, a bolygókrúl, csapongókrúl, álló csillagokrúl.; A világalkatnak nagysága.
A szerző kiemelten foglakozik a megfigyelések, felfedezések időpontjával, a felfedezők személyével, a csillagászattörténettel. A fordító Bugát Pál a természettudományos szakszavak nyelvújítója (lásd Bugát: Természettudományos szóhalmaz), így a csillagászati szaknyelvben is sok érdekes újítással állt elő. (például a bolygók neve). A könyvhöz tartozó táblák egyike csak csillagászattal foglalkozik. 92dik idomtul 95-ikig. [HOR.]

GYÖRGY József [Károly Krisztián]: A’ természeti testeknek lépcsőnkénti kifejlődéséről. Pest, 1836. Trattner-Károly. 27 p. Csillagászat: (pp. 9-11.). "...Levegővel körülvett földünk egy a’ nap, és ön tengelye körül forgó bujdosó csillag. Csak több különböző időközben egymásra következett képződési szakaszokon keresztül történt lassankénti kifejlődés által jutott azon tökéletességre melyben most szemléljük. Eredetileg Buffon szerént a napnak egy része volt, mellyet egy vele öszveütközött üstökös csillag, tőle elszakasztott. Leibnitz egy kiégett napnak lenni állította. Whiston végre és a’ legtöbb ujabb csillagvizsgálók egy tökéletesebb lépcsőü kifejlődésre jutott üstökös csillagnak tartják, mely idővel még nagyobb foku tökéletességet érvén el, nappá, álló csillaggá leend. [...]
Hogy uj égi testek erednek, ’s a’ régiek szétbontakoznak, annak a’ mai csillagtudomány több példáit adja. Több csillagvizsgálók vettek észre az égen apró világító csillagnemü testeket, melyek előbb nem voltak ott, most elfoglaltr helybket rendesen meg: tartják; mig mások ujra, néha nagy robajjal, hirtelen elenyésznek, és vagy egészen, vagy részenként egyik vagy másik égi testhez, melynek légkörébe jutnak, ragadtatnak, így eredhetnek a’ levegőn keresztül földünkre eső, néha temérdek nagyságú leginkább mágneses vasból álló légkövek (aërolithi), melyeknek meg magyarázásán a’ régiek hasztalanul izzadoztak. ..." Az értekezés latin címlappal is és a 28-29. számozatlan oldalon latinnyelvű 16 pontos "Theses"-sel van ellátva. [HAI.]

HORVÁT Antal: Örökös kalendáriom. Irta Horvát Antal kalocsai fő megyebéli pap. Pesten. Esztergami k. Beimel József’ tulajdona. 1836. 172 p. Előszó (pp. III-IV.).; Első Rész, melly az álló Ünnepeket foglalja magában (pp. 1-50.).; Második Rész, melly e’ Kalendáriom’ tökélyére megkivántató Táblákat foglalja magában (pp. 51-118.).; Harmadik Rész. E’ Kalendáriom’ használásában megkivántató szabályokról, és Táblák’ használásáról (pp. 119-172.). Általa 1832-ben kiszámított naptári táblákat és ezek magyarázatát közli az álló és a mozgó ünnepekre vonatkozóan, alapos csillagászati és kronológiai ismereteket mutatva. [KSZ.]

A’ Világ alkotmánnyának összes vizsgálata. [3.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1836 szökő-évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezteté Staut Jó’sef. III. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-24. A csillagászat ismertetése: Az Országutja (Tejút) Napok szabott rendjének szabott rendje. Minden napok szabottrendjének az országutban, vagy az Állócsillagoknak bujdosóikkal együtt egy közönséges Nap körüli mozgásuk. A Napok szabottrendeinek a kellőközépi nagy Nap körüli mozgása azon törvények szerint esik, mellyek szerint a bujdosók forognak a Nap körül. Minden Napszabottrendeknek lakhatósága. A Napok szabottrendjeiben lévő lakosoknak lépcsőkinti következése. Ködfoltok, hihetőleg igen távullévő Országutak.
A Világok alkotmányának iszonyatos tére, a ködfoltok és országutaknak sokaságábul ítélve. Az Országutak is, ugy látszik, egy egyetemes kög (centrum) körül mozognak. A Világok régisége. A Világok kölcsönös származása és elmulása. Azoknak romlása. Más életre való kinézések és visgálódások. [KSZ.]

H. A.: "Május 15ke, mely éppen jövő vasárnapra esik, nevezetes nap lészen, mert ezen történik századunk legnagyobb nap fogyatkozása..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 10. 38. sz. p. 314. Espenak szerint 1836. máj. 15-én 14.09 UT-kor volt újhold, és a gyűrűs-napfogyatkozás közepe. [ZSE.]

"Az uj-Yorkban megjelenő Journal of Commerce Sir John Herschelnek..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 31. 44. sz. p. 364. [ZSE.]

A’ csillagos ég, és az erkölcsi törvény. = Felső Magyar-Országi Minerva Tizedik évi Folyamat 1836. Első Kötet p. 233. Külömbfélék. [SRG.]

Hadi földképekről és tervrajzokról. (Heller Fridrik, Cs. Kir. tábornok Főhadnagy’ irásaból.) = Felső Magyar-Országi Minerva Tizedik évi Folyamat 1836. Negyedik Kötet pp. 16-47. Közli: Kiss Károly. "A földabroszi történetet egyéberánt három korszakra lehet osztanunk. 1-ső: A’ kezdet’ első gyenge lépéseitől, mellyek közé Anaximanderé is - élt 500 évvel Krisztus előtt - tartozik, egész Agathodämonig, ki 500-ikban Krisztus után Ptolomeus földirásához abroszokat adott, ez időszak tehát 1000 évet foglal magában, - 2. Agathodämon korától nürenbergi Behaim Mártonig, és a’ veronai Hieromosig, kik 1000 év előtt az első földképet készítették, - 3. Behaim Mártontól mostani korig." [SRG.]

RUMY Károly: A’ híres csillagvizsgáló báró Zach Ferencz’ hazaszeretete. = Hasznos Mulatságok 1836. Első Félesztendő márc. 2. 18. sz. pp. 142-143. [ZSE.]

Különféle. = Hasznos Mulatságok 1836. Első Félesztendő máj. 21. 41. sz. p. 328. Purbach György matematikus Bécsben 1500-ban találta fel a csillagászati célokra használatos másodpercet mutató órát. [SRG.]

AMONYI János: Északi esthajnal. = Hasznos Mulatságok 1836. Második Félesztendő okt. 29. 35. sz. pp. 277-280. Északifény Gyöngyösön 1836. okt. 21-én. [SRG.]

VIZER István: A’ futó csillagokról. = Hasznos Mulatságok 1836. Második Félesztendő dec. 10. 47. sz. pp. 369-372. Meteorokról. [SRG.]

VIZER István: A’ futó csillagokról. (Folytatás és vége.) = Hasznos Mulatságok 1836. dec. 14. 48. sz. pp. 377-382. Meteorokról. [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. Levegőtünemény a’ Bakony szélén. = Hazai s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 13dikán [jan. 13.] 4. sz. p. 26. Tűzgömb 1835. dec. 13-án reggel fél hétkor. "a’ holdtól délfelé egy kis csillag támada, fehér fényű, melly mintegy két másod perczig sebesen forogván mint nap tengelye körül, és szikrákat hányván ide ’s tova, végre olly nagy’ gömbölyeg lőn, mint a hold. ... Ehhez hasonlót 1826ban is láttunk de azon különséggel, hogy az akkori a ma pillanatban, mellyben támadt, el is mult: emez pedig egész kifejlésével mintegy 7-8 másod perczig tarthatott." (Reg.) [SRG.]

Egyvelgeshír. "Május 15dike csillagászi tekintetben legnevezetesebb napja 1836nak; mert ezen történik századunk legnagyobb napfogyatkozása Éppen vasárnap leszen." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 23dikán [jan. 23.] 7. sz. p. 56. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "A’ mintegy egy hónap óta nem látott Halley üstököse Milano csillagőr tornyából is ismét feltaláltatott december 30dikán." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 23dikán [jan. 23.] 7. sz. p. 56. "Münchenben is láták ez üstököst január 14dikén, de nagyon gyenge fényben." [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. "A’ Tudományos Gyűjtemény’ 1835d. évi 12dik kötete, ... éppen most jelent-meg..." = Hazai s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’30dikán [jan. 30.] 9. sz. p. 65. "A’ különféle hasznos tárgyakkal töltött kötet foglalata imez: Kunoss Endre: A’ fénylő és tüzes levegői tüneményekről." [SRG.]

Francziaország. "A’ tudományok akademiájának apr. 11diki ülésében tudósítások olvastattak Herschel úrtól, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások. [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 7dikén [máj. 7.] 37. sz. p. 293. [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. "Pesten a’ mult vasárnapi nevezetes napfogyatkozás a’ felleges idő miatt csak igen kevéssé vala látható." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások. [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 18dikán [máj. 18.] 40. sz. p. 314. Napfogyatkozás 1836. máj. 15-én. [SRG.]

Amerika. "A’ Journal of Commerce levelet közöl sir. J. Herscheltől Caldwell amerikai hajókapitányhoz,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 28dikán [máj. 28.] 43. sz. p. 341. [ZSE.]

Németország. "Münchenből maj. 16dikán ezeket írják: A’ tegnapi nagy napfogyatkozás majdnem észrevétlen múlt-el..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 28dikán [máj. 28.] 43. sz. p. 341. "Délután király ’s királyné ő Felségök, koronaherczeg ő k. magassága... is megjelentek a’ k. csillagász-toronyban az új óriási refraktoron nézni a’ napfogyatkozást; ..., ott mulattak egész 5 óráig, a’ mikor egy vastag felhő elborítá az eget, ’s a’ nap többé látható nem vala." [ZSE.]

Magyarország. Magyar Tudós Társaság. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 20dikán [aug. 20.] 15. sz. p. 113. "A’ könyvtár számára a’ britt admiralitas lordbiztosai a’ kir. astronomiai társaság legújabb (VIId.) kötetét küldték-be, ’s a’ greenwichi csillagász Richardson William legújabb, ... munkáját." [SRG.]

Magyarország. "Pesten... Ő cs. k. Felsége julius 30dikán költ legfelsőbb határozatában... a’ budai csillagvizsgáló-intézet eddigi praetikánsát Albert Ferencz urat ugyanott csillagászi-segéddé nevezni;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 24dikén [aug. 24.] 16. sz. p. 121. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Pesten oct. 18dikán csendes szép tiszta egü estvén 9 és fél órakor éjszak felé két helyen olly nagy veresség volt az égen, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 22dikén [aug. 22.] 33. sz. p. 259. Aurora borealis éjszaki fény volt látható. "Illyet láttunk legközelébb 1830-dik évben is." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Veszprémből oct. 19kén. Tegnap este épen 9 óra ’s három fertálykor... tűzi lárma támadt;... azonban senki tüzet nem talált,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 22dikén [aug. 22.] 33. sz. p. 259. "Ez is éjszaki fény vala." [SRG.]

Nagybritannia. "Az északi fény Londonban..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 9dikén [nov. 9.] 38. sz. p. 298. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "A’ magyar tudós társaság két hónapi szünidő után november 21-dikén tartott kis gyülésével kezdé-meg academiai újévét. A’ titoknok bemutatá... a’ társaság használatára készült, 1837-re szóló Névkönyvet, mellyet ez évre Nagy Károly rendes tag egy astronomiai kalendáriommal bővitett." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Karátsonhó’ 3dikán [dec. 3.] 45. sz. p. 354. [SRG.]

Óriási remekmű. = Honművész 4. 1836. 2. köt. okt. 23. 85. sz. p. 682. "Egy brüsseli órás, Raingo úr, falórát készitett, melly Kopernikus rendszere szerint a’ kosmographia minden elemét és a’ természetnek különféle tüneményeit mutatja, t. i. a’ földnek napi és évi forgását maga körül." [SRG.]

A’ napbeli foltokról. = Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben 1. 1836. nov. 2. 36. sz. pp. 284-286. "A’ múlt 1835dik év második felében mutatkozó napbeli foltok vagy mocskok újabban is ezen tárgyra forditák a’ természet vizsgálók figyelmét és a’ nagyobb közönségét is. Ezen jelenésnek némi világositása annyival inkább nem lesz helytelen, hogy azon mocskok ezen éven is minden nap kisebb vagy nagyobb számmal és különböző alakokban láttatnak. Ez előtt 228 évvel még semmit sem tudtak a’ napbeli foltokról, mivel azok egyszer is puszta szemmel nem láthatók, ’s csak a’ meszszelátó cső feltalálása után fedezék fel azokat csak nem egy időben Harriott, Fabricziusz János, Scheiner és Galilei. Ámbár azon időtől fogva voltak hosszabb vagy rövidebb oly időszakok melyekben legkisebb foltokat sem lehet látni a’ napon, de ismét más egyenetlen időbeli távolságokra jelentek meg, hol egyenkint, hol többen, hol kisebb nagyobb csoportokban olyan foltok. Megjelenésöknek nincs semmi rendes ideje.
1611 tájban midőn felfedeztettek, csak nem soha sem lehete látni a’ napot foltok nélkül és gyakran egyszerre nagy mennyiségben. Scheiner egyszer 50t számlált meg. Későbbre megritkultak. 1650től 1670ig nincs tudósítás, hogy egynél vagy kettőnél többre akadhattak volna ’s ezek is csak rövid ideig láttattak. Flamsteed angol égvizsgáló minden szorgalma mellett sem látott 1676 decemberétől 1684 ápriliséig egyet is. ..." [HAI.]

(V. U.): Napbeli Foltokról. (Végzet.). = Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben 1. 1836. nov. 16. 40. sz. pp. 318-319. "A’ napnak saját tengelye körüli fordulása ugyan a’ foltai által minden kétségen kívül van hozva, azonban idejének felszámítására más, itt röviden meg nem magyarázható körűlmények is befolyván, az nem mint a’ mondottakból első tekintetre látszanék 27, hanem 35 napra és mintegy 4 órára vettetik. Mik legyenek a’ nap foltai, azt minden óriási látcsők által is, (ámbár oly nagy erejűek készíttetnek, hogy a’ tőlünk 50 ezer mértföldnyire eső holdat oly közelről láttatják, mintha csak 68 mértf, távolságra volna) még eddig kipuhatolva nincsen, és csak hozzávetőleg szólanak róla az égészek. ..." [HAI.]

Pótlék a’ Holdról. = Nemzeti Társalkodó 1836. ápr. 12. 15. sz. p. 240. [ZSE.]

HERSCHEL, J. F. W.: Herschel levele. = Nemzeti Társalkodó 1836. máj. 10. 19. sz. pp. 291-295. [ZSE.]

Felfödezések a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. márc. 9. 20. sz. pp. 153-154. [ZSE.]

A’ Hold. = Rajzolatok 1836. aug. 13. 65. sz. pp. 516-517. [ZSE.]

Látszatos bebizonyitása Herschel felfödezéseinek a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. aug. 17. 66. sz. pp. 523-525. [ZSE.]

B. F-L.: Levegőtünemény a’ Bakony szélén. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet januar 10kén 3. p. 22. "December 13-kán reggel fél hétkor. a’ holdtól délfelé egy kis csillag támada, fehér fényű, melly mintegy két másod perczig sebesen forogván mint nap tengelye körül, és szikrákat hányván ide ’s tova, végre olly nagy ’s gömbölyeg lön, mint a’ hold. Ekkor megindulván kelet felé valóságos hébért képeze, mellynek feje keletnek, csője pedig nyugotnak esék, míg a’ légben minden pattanás nélkül elvesze. Ehhez hasonlót 1826ban is láttunk de azon különséggel, hogy az akkori a ma pillanatban, mellyben támadt, el is mult: emez pedig egész kifejlésével mintegy 7-8 másod perczig tarthatott." Természet-történet ’s Tudomány. [SRG.]

Tavaszi gondolatok. (Egy természetbarátné számára.) = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet aprilis 24kén 33. pp. 263-264. "Gyenge pehelyként, de biztosan, lebeg földgolyónk a’ világ mérhetetlen körében a’ távul sugárzó napcsillag körül, melly sugároczeant önt-ki a’ mérhetetlenségbe." S. E-nek K. S. Különféle. [SRG.]

Levegői kövek (meteorok) lehetősége. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 5kén 36. pp. 286-288. "A’ meteorkövek némellyek szerint a’ föld légkörében keletkeznek; mások állitják, hogy a’ világ ürességében képződnek." Természet-történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Levegői kövek (meteorok) lehetősége. (Végzet.) = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 8kán 37. pp. 295-296. "Már, hogy a’ szabad világüregségben keletkezett vagy létező illy kis testek minden egyéb ok nélkül leeshessenek, azt csak a’ vastagabb empiria állithatja." Természeti történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Napfogyatkozás. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 15kén 39. p. 310. "Ama nevezetes nagy napfogyatkozás, melly maj. 15-kén leend, Budapesten 3 óra 42’ 40’’-kor kezdődik,..." Pesti vizsgáló. [SRG.]

Meteorok. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 21kén 41. pp. 325-326. "Tudva van, hogy némelly Amerikaiak több év óta rendkivüli égi tünményekről tudósitottak, mellyek minden évi november közepe táján közönségesen ugyan azon napon jelentkeztek. ... Legnevezetesebb itt az, hogy a’ tünemény a’ hónapnak ugyan azon napján, t. i. 14-kén mutatkozott, mi a’ meteoroknak is iránya. Ez sokakat azon véleményre hozott, hogy e’ tünemények földünk körül keringő testek volnának." Természeti történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Napfogyatkozás. = Regélő 1836. jún. 26. 51. sz. pp. 407-408. [ZSE.]

Természeti történet ’s tudomány. Éjszaki fény april végén. = Regélő Negyedik évi folyamat. 1836. Második Kötet jul. 31kén 61..pp. 486-487. Angliában 1836. ápr. 22-én. [SRG.]

Hold befolyása az esőre. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Második kötet september 11kén 73. p. 582. Természeti történet ’s tudomány. [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Jól számláljuk-é az ujesztendőt kr. u. szül. u. 1836nak? = Társalkodó 5. 1836. első fele január’ 2. 1. sz. p. 3. [SRG.]

A’ csillagfutásról. = Társalkodó 5. 1836. első fele január’ 13. 4. sz. pp. 14-15. "Arago úr Párisban a’ tudományok’ akademiájának utóbbi üléseben azon ohajtását fejezé-ki, hogy a’ "Bonite" hajó, földkörüli utazásában, többek közt a’ csillagfutásról is vizsgálatokat tegyen." A "Bonite" tisztjeit felkérték, hogy 1835. ápr. 10-15 (feltehetően sajtóhiba, helyesen november) között végezzen megfigyelést. Meteorok: 1799. nov. 12/13.; 1831. nov. 13.; 1832. nov. 13.; 1833. nov. 12/13.; 1834. nov. 12-13. [ZSE.]

Föld smértetés.(!) Ross’ utazása. = Társalkodó 5. 1836. első fele martzius’ 2. 18. sz. pp. 70-72. "John Ross kapitány’ második nevezetes fölfedezőutjának, - mellyet az éjszaki gönczöl’ (Nordpol) vidékire tőn - ’s 1829től 1833ig ott tartózkodtának tudományos resultatumait a’ hirlapok, mihelyt ezen út be vala végezve, a’ világnak tudomásul adák." [SRG.]

Földismértetés. Ross’ utazása. (Vége.) = Társalkodó 5. 1836. első fele martzius’ 5. 19. sz. p. 76. [SRG.]

NAGY Gábor: A’ két legrégibb Magyar Halotti beszédről. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. Iső köt. pp. 125-127. "A’ Bódvamellyéki Monostor ... Misekönyv mellé ragasztott Kalendráiom-"ról. 1170-1173-ból? 1210-es is követi pergamentre írva. [SRG.]

EDVI Illés Pál: Énoch könyvének felfödezett régi kéz-iratja. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. IVdik köt. pp. 111-127. "Ezen kívül nyujtja Enoch könyve sok asztronómiai esméreteknek ’s köznépi véleményeknek nyomdokait,..." [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: Hoszszu élet’ példái. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. VIIIdik köt. pp. 88-89. Herschel 84 éves, Zach 78 éves, Bode 80 éves, Newton 85 éves korában halt meg. [SRG.]

PODHRADCZKY Jó’sef: Angliában levő Kúnhalmokról. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. XIIdik köt. pp. 74-77. "Már tekéntetes Tudós Horvát István Úr "Rajzolatok a’ Magyar Nemzet leg régiebb Történeteiből" tzímü könyvében megmutatta, hogy a’ világ szerte található óriási Kúnhalmok nemzeti régi maradványok. ... a’ Stonehengei Romladékokrúl..." Német nyelvű írás az Allgemeine Zeitung júl. 31-i írása. [SRG.]

SZELLE Beniámin: A’ földnek formájáról és fordulásának okairól. = Tudományos Gyűjtemény 1836. Xdik köt. pp. 108-114. "A’ mi földünk formájáról különböző a’ vélekedés; ki egész gömbölyűnek; ki két végén behorpatnak; ki tojás formájunak tartja. ... Én pedig mind a’ két vélekedésen ki adok, és azokkal tartok, a’ kik a’ Földet egészszen gömbölyűnek, tökélletes kereknek, vagy golyóbis formának állitják." [SRG.]

"Több újságokban kihirdeték Herrsel nevü égvizsgálónak..." = Vasárnapi Ujság 1836. márc. 27. p. 104. [ZSE.]

A’ napbeli foltokról. = Vasárnapi Ujság 1836. okt. 23. pp. 340-342.; nov. 6. pp. 353-354. [ZSE.]

          1837.

Kalendáriomi Meghatározások. 1. Micsodák az Epakták? 2. Évi összehasonlítás. Nevezetességek az égen. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: Az idő-számlálás’ tudománya. In: Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a’ legszükségesebb tudományok’ öszevesége vallási különbség nélkül minden néptanítók’ ’s tanulók’ számára készült, ’s a’ Magyar Tudós Társaság által, első rendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszoruzott pályamunka. Irta Edvi Illés Pál, Nemes-Dömölki evang. prédikátor, esperesti oskola-ügyelő, a’ dunántuli ev. superintendentia’ levéltárnoka, ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Magyar- és Erdélyország földképével, ’s némelly mérges plánták és gombák’ színelt rajzaival. Budán, 1837. A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel, A’ Magyar Tudós Társaság’ költsegén. pp. 270-279. "...Az esztendő is pedig sokféle. Van név szerint: a.) Csillag-vizsgálói esztendő, melly mindenkor Márcziusban kezdődik. b.) Katonai esztendő, mellynek kezdete Nov. 1. c.) Egyházi esztendő, melly Advent’ első vasárnapjával, Dec. elejével kezdődik.
d.) Nap-esztendő, Ján. 1. - Dec. 31. e.) Hód-esztendő, melly annyi időt tesz, a’ mennyi alatt a’ hód földünket tizenkétszer körül-kerüli. Ez tehát néhány nappal rövidebb, mint a’ nap-esztendő. Végre f.) Polgári esztendő’, melly egyez a’ nap-esztendővel. Ezt kell érteni mindenkor, valamikor köz-beszédben van szó esztendőről. E’ szerint számlálnak minden keresztyén népek. Ezt értjük e’ kézi-könyvünkben is. - A’ Zsidók’ új-esztendeje Szeptember’ vége felé kezdődik..." [HAI.]

EDVI ILLÉS Pál: A’ világ’ alkotványáról. In: Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a’ legszükségesebb tudományok’ öszevesége vallási különbség nélkül minden néptanítók’ ’s tanulók’ számára készült, ’s a’ Magyar Tudós Társaság által, első rendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszoruzott pályamunka. Irta Edvi Illés Pál, Nemes-Dömölki evang. prédikátor, esperesti oskola-ügyelő, a’ dunántuli ev. superintendentia’ levéltárnoka, ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Magyar- és Erdélyország földképével, ’s némelly mérges plánták és gombák’ színelt rajzaival. Budán, 1837. A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel, A’ Magyar Tudós Társaság’ költsegén. pp. 280-285. "...23. Valljon mire valók az égen azok a’ sok számtalan ragyogó testek? Azt ember nem tudhatja elgondolni bizonyosan. Minden esetre az Istennek hatalmát és dicsőségét hirdetik minekünk, és a’ világ’ minden egyéb okos lakosinak.
Mert hogy a’ többi csillagoknak is vannak lakosaik, az semmi kétséget sem szenved. 24. Mióta áll ez az ég, Föld, és az egész világ’ alkotványa illy szép renddel? Tudtunkra legalább is hat-ezer esztendő óta. De ezt tökéletesen kiszámolni nem lehet! valamint azt sem, hogy mikor lesz vége a’ világnak. Ezek az Istennek, titkai közé tartozandók..." [HAI.]

NAGY Károly: Kalendáriom 1837 közönséges évre. In: M. Tudós Társasági névkönyv 1837-re. Budán, [1836.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 2-27. Év’ részei., Fogyatkozások (p. [3.]).; Nap kelte, lemenete. Középidő délben. Hold felkölte, lemenete. Égi jelenetek. (pp. [4-27.]). [HAI.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv 1837-re. Budán, [1836.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 100. p. [HAI.]

Rövid és megérthető utmutatás, minden nemű órákat a’ Nap után igazitani ’s igaz járásban megtartani. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 19-22. [KSZ.]

BUGÁT Pál: A’ világalkat’ nagysága. = Athenaeum [1.] 1837. Első félév Aprilis’ 9-kén 29. sz. pp. 224-228. A naprendszerről. "Már naprendszerünk’ nagysága is olly mélységbe meriti lelkünket, mellynek fenekét alig érhetjük képzeletünkkel." [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ hulló csillagokról. = Athenaeum [1.] 1837. Első félév Aprilis’ 27-kén 34. sz. pp. 265-268. Novemberi csillaghullásokról. "A’ csillagesés’ tüneménye, mindennapisága’ daczára is, mindeddig fejtetlen maradt. ...Újabb időkben némi vonakodással lépett föl Chladni, megmutatandó, miképen hulló csillagok és repülő sárkányok (bolis ignea) lényegesen ugyan azok, mindketten nem földi eredetűek, de hogy a’ földön közös hagyományuk hihetőleg a’ légkő (Meteorstein),..." [SRG.]

Egyveleg. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 9-kén 3. sz. c. 47. "Arago’ feljegyzései a’ légmérséklet’ mostani állapotjáról." A napfoltok és az időjárás összefüggéséről. [SRG.]

KATONA Gejza: A’ világ’ alkotmánya’ változásairól. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 27. 8. sz. cc. 113-119. Üstökösökről. "Ha feltekintünk porszemnyi földtekénkről a’ nagy világ’ rendszerébe, örökös változandóságot szemlélünk." Az üstökösökről és "bujdosó csillagokról", egymásrahatásukról. [SRG.]

KATONA Gejza: A’ világ’ alkotmánya’ változásairól. (Folytatás.) = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 30. 9. sz. cc. 129-136. [SRG.]

VÁLLAS Antal: Hulló csillagok november’ 12, 13. s’ 14dikén. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév november’ 5. 37. sz. cc. 577-584. "Minekelőtte a’ hulló csillagok’ csak az imént észrevett periodicitásáról értekezném, nem tartom érdektelennek a’ következő, e’ periodicitás’ észrevételét megelőző, adatokat egyberakni." Erősebb jelentkezés: 1684. nov. 13., 1761. nov. 12., 1791. nov. 12., 1799. nov. 12., 1803. nov. 13., 1818. nov. 13., 1819., nov. 13., 1820. nov. 12., 1822., nov. 12-13., 1824. nov. 13., 1825. nov. 14. 1831. nov. 13., 1832. nov. 12-13., 1833., nov. 12-13., 1834. nov. 13-14., 1835. nov. 13-14., 1836. nov. 12-13. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ hulló csillagok’ ügyében. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév december’ 14. 48. sz. cc. 761-763. "Nálunk az ég’ borús léte miatt nov. 12., 13 ’s 14-dikén észrevételek nem tétethettek." [SRG.]

Német Literatura. Égtudomány. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév július’ 18. 3. sz. cc. 42-48. Jahrbuch für 1837, herausgegeben von H. C. Schumacher, mit Beiträgen von Bessel, Hansen, A. v. Humboldt, Moser, Olbers und Paucker. Mit einer Lithographie. Stuttgart und Tübingen, J. G. Cottasche Buchhandlung, 1837. "Benne foglaltatik az astronomiai ephemerida 1837re; azután egy tanulságos értekezés a’ hulló csillagokról Olberstől; a’ naprendszer’ általános átnézése Hansentől, melly legrövidebben de világosan adja a’ legfontosabbat; tudósítás azon tüneményekről, mellyeket Halley’ üstököse mutatott, Besseltől;..." Könyvismertetés. [SRG.]

Német Literatura. Történet- és életirás. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév october’. 3. 14. sz. cc. 209-214. Martin Luhers Leben, Von Gustav Pfizer, Stuttgart, Liesching, 1836. 8. 911. lap. "Minap két csodát láttam; első, mikor ablakomon kinézvén a’ csillagokat az égen ’s isten’ egész szép boltozatát szemlélvén, mégis sehol oszlopokat nem láték, ... ’s az ég még sem szakadt le, ’s azon bolt ma is erősen áll. ... Másik: nagy sűrü felhőket is láttam fölöttünk úszni ...Mikor elmentek, előtünt a’ fenék ’s a’ boltozat, melly őket tartá, a’ szivárvány. Igen gyönge, csekély és vékony volt az, hogy a’ felhőkben is eltünt ’s inkább árnyékképnek tetszett,..." c. 214. Könyvismertetés. [SRG.]

Magyar Literatura. Encyclopaediai munkák. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév november’ 14. 20. sz. cc. 313-316. Tudománytár. Közrebocsátja a’ m. tudós társaság. Új folyam első év. Első kötet, második füzet. 1837. Budán a’ m. k. egyetem’ betüivel. "Természettudomány. Néhai Pfaff prof. könyve: Der Mensch und die Sterne, Fragmente zur Geschichte der Weltseele (Nürnberg, Campe 1834.) a’ csillagászat és magasb természettan’ egyes tárgyairól szóló egyes értekezéseket foglal magában; ’s hasonló egy csillagászteremhez, mellyben folytonos fonal nélkül, érdekes és tanító beszélgetés tartatik." c. 314. Könyvismertetés. [SRG.]

BENCZUR János: Newton. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1837. Első Félesztendő ápr. 26. 34. sz. p. 271. [SRG.]

NOVÁK Dániel: Budai várkastély. (Folytatás ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő júl. 26. 8. sz. pp. 57-60. Eredeti terv szerint a palota középrészében a Duna felől lett volna egy "astronomiai torony". 1828-29-től fogva nincsen csillagászati torony, áthelyezték a Sz.-Gellért hegyre. p. 57. A várkastélyban található óráról. pp. 57-58. [SRG.]

NÉMETHY József: Légtünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő szept. 20. 24. sz. p. 187. Északifény Budapesten 1837. aug. 23-án. [SRG.]

NÉMETHY [József]: Levegői tünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 11. 39. sz. p. 312. Északifény, fonyasztó (október?) hó 4-én hajnalban és este. [SRG.]

NÉMETHY [József]: Levegői tünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 15. 40. sz. p. 319. Az északi fényről. [SRG.]

NÉMETHY József: Isméti légtünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 18. 41. sz. p. 327. Északifény 1837. nov. 14-én este 10 órakor. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "A’ lefolyt 1836 esztendőben Kolozsvártt... A’ nevezetes napfogyatkozást, melly mult esztendőben majus 15kén történt, ...felleges és esős idő miatt, látni nem lehetett. Hanem az északi fény (aurora borealis) october 18kán estve, valamint sok más helyeken, úgy Kolozsvártt is látszott..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Boldogasszonyhó 18kán [jan. 18.] 6. sz. p. 43. Hornyi Ambr. [SRG.]

Németország. "Azon égi tüneményt, melly febr. 18án Europa nagyrészében látszott ’s közönségesen északi fénynek tartatott,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Böjtmáshó 8kán [márc. 8.] 20. sz. p. 157. "hihetőleg Mars planétának visszaverődött veres fénye okozta, melly éppen az említett éjjel ment keresztül a’ hold megett. E’ tüneményről Koblenczből febr. 21kén így írnak: "Előre jelentetvén a’ keresztülmenetet a’ csillagászok által , ’s Marsnak esmert veres fénye rendkívüli tüneményt gyanítatván, e’ tudósítás közlője este hold feljöttekor mindjárt elkezdő vizsgálatait. 7 1/2 órakor, midőn Mars még jó távol állt a’ holdtól, kelet felé gyönge veresség mutatkozott, melly 8 óráig legszebb bíbor - pirosságon, ’s északfelé terjedt, a’ nélkül hogy a’ horizont elérte volna.
9 óra után, kis ideig vékony felhőkkel lévén eltakarva, újra feltűnt a’ veresség, ’s 11 óra és 7 perczkor, midőn Mars éppen a’ hold megé lépett, mindig jobban terjedt nyugot felé, 12 órakor pedig délnyugot felé, úgy hogy most már keletről, északon ’s nyugoton át, délnyugotig körded idomú vonalban nyúlt-el, mellynek a’ hold távolról középpontját képezé. Fél egyre, mikor Mars ismét előjött, megszűnt a tünemény. Megjegyzésre méltó, hogy a’ közellevő Venuson, messzecső által szemléltetve, Mars keresztülmenetele alatt, csillogó veres színek játszottak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Magyarország és Erdély. "Fiume, ... Február’ 18kán, gyönyörű látványt nyujta lakosinknak az éjszakifény, melly mintegy esti 8 órakor kezdődve, majd két óranegyedig tartott, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Böjtmáshó 22kén [márc. 22.] 24. sz. p. 186. [SRG.]

A’ futó csillagokról." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Szentivánhó’ 24kén [jún. 24.] 51. sz. p. 408. "Az újabb korban igen figyelmesekké lettek a’ természetvizsgálók a’ futó csillagokra,..." [SRG.]

Magyarország és Erdély. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Szent-Jakabhó’ 1jén [júl. 1.] 1. sz. p. 4. "Az 1837d. évi Tudományos Gyűjtemény’ IV. kötetének,... foglalata következő: I. Értekezések. 1. Horváth Zsigmond. A’ csillagok esmértetése (Folytatása ’s vége)." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "F. évi julius hónap’ végével tek. n. Trencsén vmegyében kebelezett Budetin’ környékén egy levegői kő esett-le, mellyet tek. Lottner plebánus úr a’ helységbe hozott, hol most is vagyon." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Kisasszonyhó’ 16kán [aug. 16.] 14. sz. pp. 106-107. Meteor. Hirnök C. K. [A meteorithullás 1837. júl. 24-én történt a Trencsén megyei Nagydivina és Budetin települések között.] [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Mihályfáról (Zala vegyéből [!]) írják, hogy ott julius 19kén éjjel 2 fert. 11kor egy tüzes oszlop húzodott-át nagy morajjal és sústorgással az égen nyugottrol keletnek..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Kisasszonyhó’ 30kán [aug. 30.] 18. sz. p. 138. "Hasonlított ez azon tüneményhez, mellyet idei január’ 5dikén ugyan Mihályfán Stayer felé láttak." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Esztergom, nov. 20dikán. Folyó hónap’ 14dikén 11 órakor éjjel itt sokan nagy veres fényt vettek észre... Ezen égi tünemény, melly a’ következő éjszakán is látszatott, az úgy nevezett éjszakifény (aurora borealis, Nordlicht) volt." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 25kén [nov. 25.] 43. sz. p. 338. Dr. Rumy. [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Február 11. 12. sz. p. 52. "26án reggeli kettedfélkor Stuttgartban némi éjszakifény-félét láttak, melly azonban csak egy óraig tartott." [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Martzius 8. 19. sz. p. 76. "Azon tüneményt, melly febr. 18án Európa nagy részében látható vala, ’s melyet közönségesen éjszaki fénynek gondoltak, hihetőleg Mars planéta visszavert vörös fénye okozá, midőn ez ugyan azon nap estén a’ hold mögött elment." [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Aprilis 5. 27. sz. p. 108. "Boroszlóban egy Bernstein nevü zsidó óracsináló, azon tilalom következtében, melly szerint zsidó gyermekeknek nem szabad keresztyén neveket adni, leányát Bernstein Vesta, Juno, ’s Ceresnek nevezé." [SRG.]

Magyarország és Erdély. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Aprilis 12. 29. sz. p. 113. "Folyó hónap 20dikán egy igen ritka égtüneménynek leendünk szemtanuji, ha attul a’ borongó idő meg nem fosztand, ugyanis egy részről látkörünkön a’ sötétülő holdat előbujni látandjuk, a’ másik részen pedig még szemlélhető lesz a’ naptányérja, mellynek egyébiránt már láthatatlannak kellene lenni,..." [SRG.]

Németország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Junius 24. 50. sz. p. 200. "A’ boroszlai ujság f. h. 11ről ezt irja: "Ma délután 6 óra 20 percztől 7 óra ’s 7 perczig két melléknap (álnap) gyönyörű szemléletében részesülénk,"..." [SRG.]

Magyaror- és Erdélyország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. júl. 26. 59. sz. p. 233. "Zalavármegye. Sz. Grott mvárosában f. h. 19kén különös légtünemény mutatkozék. ...különös fényü szép csillag ereszkedett a’ földre, mellynek lebukta után mind ez mind az említett tüzes rud, mind pedig azon különös szép világosság eltünt. E’ rendkivüli tüneményt 9percz mulva nagy durranás, az álgyudurranáshoz hasonló, ezt pedig ismét 4-5 percz után tompa morgásu rázkodás követé,..." "Ugyan ez nap, ...Budapesten is kellemes légtünemény vala látható, melly délkeleti irányban mintegy 8 öl kiterjedtségü volt ’s némileg az éjszaki fényhez hasonlíta,..." [SRG.]

Magyaror- és Erdélyország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. aug. 19. 66. sz. p. 261. "Budetin (Trencsény megyében): Jul. fogyta felé igen ritka vendégünk érkezék, még pedig messsze utról, ’s ez - egy jókora nagyságu légkő, mellyett Lottner lelkész talált, ’s hoza ide hozzánk, hol az még most is látható." [SRG.]

Németország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. okt. 10. 84. sz. p. 336. "...A hires Humboldt Sándor következő fölszólitást közöl a’ természettudósokkal. Annak kinyomozására, valljon a’ sok év óta (1799-től 1836-ig) november első felében tapasztalt számos csillagmeteor (csillagtisztulás) áll é a’ föld mágnesességével észrevehető kapcsolatban, tisztelt barátom Gauss udv. tanácsossal fölszólítom azon természettudósok ’s csillagászokat, kik vagy Gambey hajlatmérőjével, vagy Gauss tükörkészitményével el vannak látva, tegyenek vizsgálatot a’ mágnes elhajlása iránt, nov. 13dika delétől, nov. 14dike deléig, a’ lehetségig kis időszakokban.
Midőn e’ kérelemmel nyilatkozom, egyszersmind azon vizsgálókat, kik a’ mágneses zavar-vizsgálatnak több időt szentelhetnek, emlékeztetem, hogy a’ fénymeteorok nagy hullongása (csillagtisztulások) az utóbbi hat évben, többször, mind Európában, mind azon kívül, nem nov. 13dika ’s 14dike éjszakáján, hanem nov. 12 ’s 13dika, nem különben 14 ’s 15ke éjszakáin vétettek észre. Igen kívánatos tehát az említett éjszakákon is vizsgálódni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. nov. 18. 92. sz. p. 368. "Parisban f. év. sept. 21kén, esti 7 óra 48 perczkor, olly tündöklő égitünemény vala látható, mellynek világa a’ testekre igazi árnyékot vete; 5-7 másodperczig tartott." [SRG.]

Magyarország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. nov. 25. 94. sz. p. 373. "Köröskény, nov. 13án. ...valamelly közel falubeli tüzvészt gyanittat az égen látszó vörösség. Látvágytul ingerlett magam is a’ többiekkel kimentem megtekinteni azt; de csakhamar észre véve a’ természet szép csaljátékát, az "éjszaki fény" valoságárul iparkodám meggyőzni a’ töprenkedőket,..." Az éjszaki fényt Prágában és Bécsben is látták. [SRG.]

Meteor-tüz. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Első kötet martius 12én 21. p. 166. "A mult évi szeptemberben egy a levegöbül leereszkedett tűzgolyó Monte Oliveto nevű templom tornyán szétpattant, ’s annak párkányzatát letörte. Továbbá 300 fontnyi nehézségű vas keresztjét helyébül kiemelvén, azt egy közel fekvő mezőre lökte. Szétpattanása után több apró golyókra oszlott, mellyek a’ templom és kolostor belsejébe jutottak, ’s ott tetemes pusztitásokon kivül több személynek megsebesítésére adott alkalmat ezen ritka levegői tünemény." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A’ nap még is megy. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet oktober 15én 83. p. 663. "Mit Lalande gyanított, mit Herschel mint lehetségest megfejteni igyekezett, t. i. a’ napnak ’s egész csillagrendszernek a’ teremtés nagy ürege körül mozgását, az most Argelander és Helsingfors tanitók által megbizonyosodott, és egyszersmind a’ helyet is, hova jelenleg mozgásunk intézve van, olly biztonsággal határozták-meg, melly hihetöleg csak három foknyi hibát hagy magaután. Mindjárt kivilágosodott, hogy napunk a’ sebesebben mozgó csillagok sorába tartozik." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Figyeltetés a’ holdra nézve. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 2án 88. p. 703. "A’ holdat sarló alakban, csak esténként láthatjuk nőni, és reggelenként fogyni. A’ csillagászat barátai tán kedvesen veendik, ha figyeltetjük, hogy a’ hold mostani pályája miatt egy pár év óta őszi estéken is láthatjuk e’ különös tüneményt, az az, fogyó sarlóját a holdnak." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Északi fény; időjárat. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 26kán 95. p. 758. "...Az északi fények, ugy látszik, egypár évtől fogva szaporábbak nálunk mint az előtt. A’ folyó hónap első napjaiban, valamint ismételve 14-kén 9 óra utánegész éjfélig szép északi fények mutatkoztak budapest észak-keleti részén..." Ez a Pesti vizsgáló című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Nap pályájának viszonya különbozö éghajlat alatt. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 30kán 96. p. 766. A leghosszab és a legrövidebb nappalok összevetése néhány európai város tekintetében. A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid cikke. [HAI.]

HETYEI János: Legujabb lég-tünemény. = Társalkodó 6. 1837. első fele Január’ 14. 4. sz. p. 16. "Folyó január’ 5kén igen szép égi tüneményt láttunk itt Mihályfán, ... Esti 5 órakor ’s 7 [fél] perczkor t. i. ... a kertben valék, ’s délrül éjszaknak ballagtam, midőn egyszerre balra nyugatfelé egy, az égen lefutó fény véteté magát észre velem,..." Tűzgömb és maradandó nyoma. [SRG.]

HETYEI János: A’ csillagi-rendszer (Systema Stellare) felfödöztetik. = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 7. 45. sz. pp. 177-179. "A’ tej-út nem egyéb, mint minden csillagnak, ’s így napunknak is ecclypticája, vagy is periodicus forgási pályaköre, melly pályakörben bizonyos zoidacalis szélességben minden csillag valamelly központi erő körül, kisebb nagyobb körökben, nyugatról kelet-felé forog, ’s ezen periodicus forgásuk által bizonyos szélességü, henger-alaku, legnagyobb körű csillag-övet képeznek; melly övnek közepén a’ mi napunk is a Skorpió és Nyilak köztti legnagyobb nyilásban a’ henger’ magassági tengelyének 2/3 résznyi mélyében (a’ domború felülettől alá) azon nyilás’ közepén a’ Hattyu, Cassiopeia, Perseus, ’s a’ t. felé forog." [SRG.]

[HETYEI János]: A’ csillagi-rendszer felfödöztetik. (Folytatása.) = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 10. 46. sz. pp. 181-183. [SRG.]

[HETYEI János]: A’ csillagi-rendszer felfödöztetik. (Vége.) = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 17. 48. sz. pp. 189-191. [SRG.]

A’ csillagjós. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 5. 53. sz. pp. 211-212. "A’ tisztes ősz Khalfad, ... Ő félig orvos, félig csillagjós vala, vagy is: olly férfi, ki az égi testekből jövendölt, ... Ispahan’ egyik legszorosb utczájában még ma is láthatni egy kis egyszerü házikót, mellynek fő ismértető jelei: egy kicsucsorodó erkély ’s egy kis torony. ... ’s e házat még most is "csillagjós’ tornyának" nevezik." [SRG.]

Fontos uj munka. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 15. 56. sz. p. 224. "E’ czim alatt: "A’ naprendszer’ saját mozgásáról, a’ csillagok’ saját mozgásából kihozva." Argelander úr, a’ csillagászat’ tanítója a’ helsingforsi egyetemnél, nagy fontosságu munkát küldött be a’ tudományok pétervári akademiájának, ..." [SRG.]

E. i.: A’ házaló Hetevény. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 29. 60. sz. pp. 239-240. A nép nevén Hetevény: azaz Fiastyúk, hétcsillag (Plejadea). A Vácon élő szerző képzelt elbeszélése a Fiastyúkról. A Földre szépen sorban leküldte a Fiastyúk hét csillagát Jupiter az égi uralkodó ezzel: "Egyik tehát közületek vigye az észt; másik az erényt, harmadik az egészséget; negyedik a’ hosszú életet; ötödik a’ becsületet; hatodik a’ gyönyört, ’s hetedik a’ pénzt. Ezekkel menjetek házalni, ’s adjátok-el az embereknek, kivánságuk ’s akaratjok szerint." A csillagok nagyrészt pórul jártak ezért: "Látván Jupiter, milly kiváncsiak az emberek pénz és gyönyör után, elhatározta, ezután e’ két dolgot csak azoknak adni, kik észszel ’s erénynyel bírnak." [SRG.]

Elegytár. = Társalkodó 6. 1837. második fele augusztus’ 9. 63. sz. p. 252. "Júl. 19én este 10 1 óra után Brünnben a’ sötét föllegek közül délkelet irányban rögtön ragyogó légtünemény bukkant elő." 1837. júl 19-én tűzgömb, júl. 28-án szintén Brünnben éjszaki fény, és holdszivárvány volt látható. [SRG.]

HORVÁTH Zsigmond: A’ csillagok esmértetése. A’ csillagok általában ’s azoknak nemeik. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. IIdik köt. pp. 3-53. "Az eszmélő emberre nézve nincs egyben nemesb gyönyör ’s mulattatóbb és egyszersmind halhatalan lelkéhez illendőbb foglalatoskodás annal, mellyel neki egy derült éj’ idején a’ csillagos ég’ vizsgálata kinálkozik."Értekezések. [ZSE.]

HORVÁTH Zsigmond: A’ csillagok esmértetése. (Folytatása ’s vége.) A’ csillagzatok vagy csillagképek. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. IVdik köt. pp. 3-63. Értekezések. [ZSE.]

VIZER István: Kozmologiai eszmélkedés. Mindenhatóság. Nagy természet. Parányi ember. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. Vdik köt. pp. 91-101. [ZSE.]

L. I.: Esmérkedés a’ holddal vagyis Értekezés a’ hold physicai tulajdonságairól. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. VIIdik köt. pp. 79-108. Littrow után. Értekezések. [ZSE.]

KULIFAI ’Sigmond: Észrevételek Edvi Illés Pál illy czímű könyvére: Első oktatásra szolgáló kézikönyv. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. VIIdik köt. pp. 114-120. Könyvében ír a Holdról, napról, Földről. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

NAGY Leopold: Értekezés Némelly levegői tüneményekről. Villámlás, jégeső, zivatar. = Tudományos Gyüjtemény 21. 1837. VIIIdik köt. pp. 84-90. [SRG.]

Töredék jegyzetek az üstökösökről. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. XIdik köt. pp. 35-59. "Mivel a’ mi régi jámbor eleink az üstökösök tulajdonságáról még kevesebbet tudtak, mint mi, nem csuda ha véleményeik azokról még idétlenebbek voltak, mint némelly újabb tudósoké." [ZSE.]

BERTHA Sándor: Ross kapitány’ éjszaksarki fölfedezései. = Tudománytár. Értekezések Új folyam I. Kötet 1837. I. Füz. pp. 24-58. "A’ hold körül is tettek figyeleteket, és sok szép éjszakifényröl jegyzeteket,..." Csillagászati vonatkozások. pp. 26-27., 52-53. ; A "Tudománytár" folyóirat egyes cikkeit 1837-től kezdve a "Tudománytár. Értekezések" és a "Tudománytár. Literatura" társlapokban is megjelentették. [SRG.]

MOCSI Mihály: A’ természettudományok’ becséről, és befolyásáról a’ józanabb philosophiára. = Tudománytár. Értekezések Uj Folyam I. Kötet. 1837. I. Füz. pp. 68-95. Csillagászati vonatkozásokkal. SRG.]

Sz. D.: Der Mensch und die Sterne. Fragmente zur Geschichte der Weltseele, von W. Pfaff. Nürnberg, Campe. 1834. 8-adr. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. pp. 200-205. "Az egész könyv hasonló egy csillagászteremhez, mellyben folytonos fonal nélkül, érdekes és tanító beszélgetés tartatik. Az ember és csillagok közti viszonyról... A könyvet Herschel’ végső értekezése nyitja meg." Criticai vázlatok, a’ külföldi literatura’ legújabb ’s kitünőbb termékeiről. A második oldalszám. [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 208. "5-dik Septemberi ülés. Biot úr olvas egy értekezést a’ csillagászati visszaverődésekről..." [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 215. "30-dik Octoberi ülés. Arago úr közöl egy levelet a’ jó reménység fokárol Herschell úrtól, a’ ki újonnan tagadja a’ neki tulajdonított új föltalálásokat a’ holdban. Ugyan ő megösmerteti észrevételeit a Halley’ üstököséről; az látszott 24-dik januariustol 5-dik májusig. ..." [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 217. "18-dik Novemberi ülés. Matteucci... és Wartmann a’ 18-dik octoberi éjszaki fényröl, melly Forliban (római tartomány) és Genevában vétetett észre, tudósítanak." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1837. = Tudománytár. Értekezések Második kötet 1837. 2. F. p. 439. "27-dik februariusi ülés. Arago u. némelly környűlményeket ád a’ 18-dik februariusi éjszaki fényről." [SRG.]

A. B. P. [ALMÁSI BALOGH Pál]: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura. Második kötet 1837. 2. füz. p. 446. "...173. Mémories sur les cometes etc. (Emlékirás az üstökös csillagokról, elméletekkel követve, a’ csillagászok által legújabban tett ügyeletekről, Halley’ üstököséről ’s új elmélkedések az éjszaki fényről); M. P. Duhelles, hajdani ingénieur kapitány által, 8-adr. Paris, 1836. - Elégteleneknek vagy hibásaknak találván D. ur, az üstökös csillagokról eddig közzétett rendszereket, új ideáit közli, mellyek igen elméseknek látszanak lenni.
Megengedvén a’ földi ’s bujdosó csillagok’ közepét tüzesnek állító rendszert, a’ szerző felteszi, hogy ezen utolsók’ egyike, olly körülményekben volt, mellyekben felületének vagy héjjának egy darabja, nem volt elég erős, ellentállani a’ belső meleg’ folytonos munkálatjának, ’s az olvadásban lévő masszák’ mozgásainak, az alatt mig a’ boríték’ többi része elég erős volt, következéskép ezen gyenge részben szakadás történt, melly által a’ középponti tűz fedetlenné lett, melly ezen pillanattól fogva az űrbe széles és kisebb nagyobb elevenségű világot vetett, a’ szerint a’ mint a’ tűzfészek kiterjedt és erős volt. Az üstökös csillagok hát nem a’ naptól kölcsönöznék, a’ szerző szerint, farkokat, ’s nem egyebek volnának, mint egy szörnyű kemencze tüzének visszaverődései.
- Mi az éjszaki fényeket illeti, íme néhány szókkal D. ur hozzávetései, mellyeket nem fél elmondani. Eleinte, midőn még a’ föld tökéletesen folyós volt, a’ nehézség minden részein a’ gömbölyegnek , meg vala kissebbítve a’ központfutó erő által, kivévén a’ pólusnál, hol ez a’ kisebbedés semmi ’s a’ szomszédságban hol az csaknem észrevehetetlen volt. Innen a’ következnék, hogy a’ két pólusnál tölcsérforma behorpadás történt. Ha már felveszszük, hogy ezen a’ ponton, melly már a’ nélkül is a’ behorpadás által meg van gyengülve, elég nagy lesüllyedések történnek a’ világ’ átbocsátására a’ tűzfészekből, D. ur magyarázata sejtve van előttünk, az éjszaki fényről." Ez a könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

A. B. P.: Biographia. = Tudománytár. Értekezések Második kötet 1837. 2. F. p. 456. "Pond (John.) királyi csillagász, ... Megh. Sept. 7-d. 1836." [SRG.]

          1838.

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, [1837.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. p. [HAI.]

RAJCSÁNYI János: Világegyetem, vagy is az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségének állapotjára és történetére. A’ mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Irta Rajcsányi János. Aczél- és fametszetekkel. Pesten, Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. 1838. Budán, a’ magyar királyi Egyetem betűivel. 336 p. Csillagászat: pp. 1-16. A’ föld mint égitest. Világ. Napország. Égi tünemények. A’ föld alakja. A’ föld vonalai. Láthatár. Tájékozás. Agy-és lábpont. A’ föld forgása. A’ föld megvilágításából származó körök. Nap és éjhosszabbúlás. Világégal. Melegségégal. Földövek. (A Napországban a Vestát, a Junot, a Cerest, a Pallast beleszámítva 11 bujdosót ismer, és 18 mellékbujdosót, vagy holdat, vagy más néven hajdut említ. A Földnek 1, a Jupiternek 4, a Szaturnusznak 7, az Uránusznak 6 hajduja van. A könyv ezen része 8 ábrával, 4 táblázattal illusztrált. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerű égrajz. (Astronomia popularis.) Irta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev. tag, ’s a’ pápai ref. főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professora. Egy kőmetszetű táblával. Pápán, 1838. A’ ref. főiskola’ betüivel, Sziládi Károl által. 80 p., 1. t. A szerzői előszó kelt: Pápán, télelő’ 29. 1838. Ebben leírja, hogy könyvének alapját Mayer ("jelenleg budai csillagász") tanításaiból 1832-ben készített kézirata jelentette. Ezt Littrow, Brandes, Gelpke és Frankenheim idegennyelvű csillagászati munkáit használva tett teljessé. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 43 ábrája.
Változócsillagokról: "Vannak olyan csillagok is, mellyek nem mindig ugyan azon fénnyel világolnak, egyszer váratlanul megjelennek, egyes körszakokban fénylenek, majd eltűnnek, s némelyek örökre. E csillagokat csodacsillagoknak nevezhetjük. ... A Cassiopeiában 1572. év őszutó 11-én egy ily csillag jelent meg rendkívüli fénnyel, úgy hogy nappal is látható volt; - mindég sápadtabb lett, majd narancs színű, végre szürkés fehér, s 16 hónap múlva újra egészen elenyészett. Így mult el 1604-ben egy másik a Kigyósban. Ezeknek lényegéről teljes bizonyossággal semmit nem tudunk. " [az 1572-ben és 1604-ben feltűnt szupernóvákat ismerteti] [KSZ.]

  TARCZY Lajos: Természettan, az alkalmazott Mathesissel egyesülve a haladás jelen lépcsője szerint nyilvános tanításra szintugy mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos a magyar t. t. levelező tagja ’s a’ pápai ref. Főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professzora. Pápán, 1838. A’ Ref. Főiskola’ betűivel, Sziládi Károl által. VIII + 1 + 370 p. (1. kötet), IV + I + 301 p. (2. kötet) + foglalat + szómagyarázat + 3 tábla. Rendkívül részletes természettan könyv (a korának talán legjobb magyar nyelvű kiadványa) két kötetben, melyek azonos évben jelentek meg.
Csillagászat: az első kötetben pp. 179-213. Látszó égrajz (astronomia sphaerica).; pp. 213-256. Való égrajz (astronomia theorica). A Természettan ezen két csillagászati fejezete ugyanebben az évben önálló kiadványként is megjelent, "Népszerű égrajz" címmel. [HOR.]

WARGA János: Égi földleírás. In: Az elemi tanulmányok’ alapvonatjai. Irta Warga János, prof., ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Magyarország’ földképével ’s irási mintákkal. Budán, A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel. A’ Magyar Tudós Társaság költségén. 1838. pp. 77-87. Belső címlap változat: Vezérkönyv az elemi nevelés- és tanításra, vallási különbség nélkül minden tanítók’ ’s tanulók számára készült, ’s a’ Magyar Tudós Társaság által másod rendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszorúzott pályamunka. Irta Warga János, prof., ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Második kötet. Az elemi tanulmányok’ alapvonatjai. Budán, A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel. A’ Magyar Tudós Társaság költségén. 1838. ;
"Minthogy már a’ földabroszon, két fél föld-gömböt láttunk; továbbá a’ nap és éj, tavasz, nyár, ősz és tél felváltásaiknak okát is szeretnők tudni; szükséges földünkről úgy is mint égi testről szólani, melly az említett ’s más változásoknak ismeretére vezet. És ezt teszi az égi földleirás, melly következik..." [p. 76.]. [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom 1838-ra. Szerkeszté Nagy Károly, R. T. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. [1837.] pp. 1-50. Jegyek és rövidítések. Fogyatkozások. Nap belépte különböző állatkör-jegyekbe. A hold változásai. Időszakok. Számok és ünnepek. Zsidó kalendáriom. Török kalendáriom. Keresztyén kalendáriom. A napirendszer elemei. A főcsillagok helyei 1838-ra Bessel szerint. Observatoriumok. Föld pontjai, mellyeken égvizsgálatok tétettek és tétetnek. [KSZ.]

GYŐRY Sándor: Báró Zach Ferencz, külf. levelező tag. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Harmadik kötet. 1834-1836. Budán. 1838. A’ Magyar Kir. Egyetem betűivel. pp. 210-212. Életrajzi toldalék a’ M. T. T. történeteihez. Két oldal terjedelmű nekrológ. Rövid életrajz, csillagászati munkásság és műveinek felsorolása. "Zach János, Ferencz, Vitus, Fridrik, született Pesten 1754ben jun. 16án, Édes atyja volt Zach József, philosophia s orvosi tudomány doctora Pesten, és az invalidusok házának physicusa.
A lipcsei Conversations Lexicon Pozsonyt említi születése helyének. De hogy Pesten születtet, arról Schedius Lajos tiszt. tagnál hiteles tanúirat van."..."... 1787-ben minekutána már azelőtt testvér bátyjával Zach Antal cs. k. tábori szertár- és general quartélymesterrel, ki magának Therésia rendje’ keresztét érdemlette, bárói rangra emeltetett volna, a’ fejedelem által az akkor még berezegi palotában lévő csillagnéző-torony igazgatójává nevezteték ’s a’ herczeget azon esztendei provencei utazásaiban kisérte, honnét juliusban tért vissza. Ő vitte II. Erneszt’ kivánatára Gotha mellett a’ seebergí gazdagon felkészült csillagnéző-intézet’ építetését, ..." [HAI.]

Földünknek napiránti állása az év’ 12 hónapjaiban. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18., 1 t. [KSZ.]

Legújabb tudósitások a’ Jó-remény’-fokából Herschel János úr’ igen nevezetes csillagászi felfödözéseiről, a’ holdra és lakosaira nézve Hamburgban 1836. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 71-76. [ZSE.]

GÁTY István: A’ táv- és látcsők’ rövid története a’ jelenkorig. = Athenaeum Második év 1838. Első félév januárius’ 11. 3. sz. col. 33-41. "Middelburgban, Jánsen vagy Lippersheim 1608. mások szerin 1590ben szemüveg-művész, kész szemüvegeit rendiben egy fogasra feleggatva lógni hagyá, gyermekei azok körül játszadozva, egy némellyiken keresztül kandikálva, a’ közelében levő torony’ kakasát sokkal nagyobb idomzatban magok előtt láták, mellyet atyjoknak megmutatván, ez két hasonló szemüveget egy tokba foglalva, készité a’ legelső látcsövet,..." [SRG.]

GÁTY István: A’ táv- és látcsők’ rövid történetei a’ jelenkorig. (Vége.) = Athenaeum Második év 1838. Első félév januárius’ 14. 4. sz. col. 49-55. [SRG.]

VACHOTT Sándor: A’ futó csillag. [Vers.] = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 1. 9. sz. col. 134-135. [SRG.]

S. F.: A’ november’ 14-dikei éjszaki fény. = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 8. 11. sz. col. 176. Az Egyesült-Országokban. Sarki fény 1837. nov. 14-én este Philadelphiában. Egyveleg. [SRG.]

Légkövek. = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 11. 12. sz. c. 192. "Braziliai tudósitások szerint ott egy rendkivül ragyogó ’s léghajó nagyságu tüneményt láttak." Egyveleg. [SRG.]

A’ Bonite’ utazása. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 1. 17. sz. c. 268. "Ezen, a’ juliusi forradalom óta első hajónak, melly a’ földet körülutazta, visszatérése olly fontos eset, hogy a’ következő adatok nem lehetnek érdek nélkül. Tonchardra a’ csillagászat bizaték;... [SRG.]

A’ tudományok haladása. 1. A’ hulló csillagok. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 25. 21. sz. cc. 328-330. "Mióta Olmsted az éjszakamerikai egyesűletekben fölfedezé, hogy november’ 13-ka körül évenként sok hullócsillag szokott mutatkozni, azon időtől fogva az előbb alig méltánylott tünemény másutt, és nálunk is D. Vállas’ emlékeztetései után, figyelem’ tárgyává lett, ’s a’ hulló csillagok tanulmány’ és tudomány’ tárgyává váltak." Nagy Károlynak tulajdonítják a cikket, de név nincs feltüntetve. [SRG.]

VÁSÁRHELYI Pál: Kérdés. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 25. 21. sz. c. 336. Gáty István A táv- és látcsők ... cikkével kapcsolatos kérdés az acromaticus távcsövekről. Egyveleg. [SRG.]

Photometer. = Athenaeum Második év 1838. Második félév julius’ 6. 4. sz. c. 71. "Egy Capocci nevezetű úr új eszközt talála föl, ’s photometernek nevezé, mellyel képesnek vallja magát az üstökös csillagokat az előbbieket meghaladó legjobb módon megvizsgálni ’s a’ csillagok’ arányos nagyságát meghatárzani." Egyveleg. [SRG.]

NAGY Károly: Pons’ cométájának megjelenése 1838-ban. = Athenaeum Második év 1838. Második félév september’ 6. 20. sz. cc. 313-316. "Ezen kis cometának folyó évbeni előfordulta azért tartozik a’ legnevezetesebbek közé, mert olly közel jön a’ földhöz, mint a’ pálya’ terjedsége és állása szerint átaljában lehetséges,..." [SRG.]

ZÁMORY: Encke’ üstököse. = Athenaeum Második év 1838. Második félév september’ 20. 24. sz. c. 392. "Ezen cometa, melly pályáját 1200 nap alatt végzi, ezen őszön ismét látható lesz. Dec. 15. a’ nap’ közelében álland és ekkor a’ földhöz legközelebb is jő." Egyveleg. [SRG.]

SPETYKÓ Gáspár: Hajnalcsillag. [Vers.] = Athenaeum Második év 1838. Második félév october’ 11. 30. sz. c. 481. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Januárius’ 2. 1. sz. c. 16. Értesítés a "Magyar tudós társasági névkönyvet, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra" megjelenéséről. Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: M. tudós társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel. IV. és 120 l. 8-rétben. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Januárius’ 9. 2. sz. cc. 17-28. "Hátra van még az itt előrebocsátott astronomiai napkönyv és kalendáriom 1838-ra, Nagy Károlytól. Ennek tartalma röviden a’ következő: jegyek és rövidítések; az állat-kör’ jegyei; a nap’, hold’ és planéták’ jegyei; fogyatkozások;..." cc. 27-28. Hazai Literatura. Magyar tudós társaság. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Időtan. Örökös kalendáriom. Irta Horváth Antal, kalocsai főmegyebeli pap. Pesten, esztergami k(önyvnyomtató) Beimel József’ tulajdona. 1836. 16r. 172 lap. Pest, 1836. = Figyelmező [2.] 1838. Januárius’30. 5. sz. cc. 77-82. "A kalendáriom, mint tudatik, vagy astronomiai vagy egyházi. Az astronomiai rész elmellőzhetetlen alapja az egyházinak, miután ünnepeink és szertartásaink az égi jelenésekkel olly közel összeköttetésben vannak;..." Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Természettan. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Aprilis’ 3. 14. sz. cc. 217-223. Tapasztalati természettudomány (Physica). Tscharner Boldogbúl fordítva Bugát Pál által. II. kötet. Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel. 1837. 8rétben 188-460 l. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. c. 398. A’ csillagok’ esmértetése. Horváth Zsigmond. II. 3-53, és IV. 3-63. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. c. 398. Esmérkedés a’ holddal, vagy is értekezés a’ hold’ physicai tulajdonságairól, Littrow után L. I. VII. 79-108. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. cc. 398-399. Töredék jegyzetek ’az üstökösökről, XI. 35-59. [SRG.]

SCHEDEL Ferencz D.: A’ titoknok’ előadása, a’ társaságnak 1837/8 beli dolgairól. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév September’ 11. 37. sz. cc. 610-618. Névkönyv 1838ra, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal Nagy Károly rtagtól 8r.; Továbbá: Névkönyv 1839re, astronomiai napkönyvvel, ’s értekezésekkel, Nagy Károlytól. c. 612. Magyar Tudós Társaság. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév October 23. 43. sz. c. 747. Elkészült a Magyar tudós társasági névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re Öszvesen 170 lap. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. c. 398. A’ csillagok’ esmértetése. Horváth Zsigmond. II. 3-53, és IV. 3-63. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. c. 398. Esmérkedés a’ holddal, vagy is értekezés a’ hold’ physicai tulajdonságairól, Littrow után L. I. VII. 79-108. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. cc. 398-399. Töredék jegyzetek ’az üstökösökről, XI. 35-59. [SRG.]

Magyar Tudós Társaság. A’ titoknok’ előadása, a’ társaságnak 1837/8 beli dolgairól. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév szept. 11. 37. sz. c. 612. Névkönyv 1838ra, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal Nagy Károly rtagtól 8r.; Továbbá: Névkönyv 1839re, astronomiai napkönyvvel, ’s értekezésekkel, Nagy Károlytól. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév okt. 23. 43. sz. c. 747. Magyar tudós társasági névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839re. [SRG.]

Herchel vizsgálatai a’ jóremény fokánál. (Kutfő: Allgemeine Zeitung.) = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő júl. 28. 8. sz. pp. 63-64. A Déli égbolton ködöket, kettőscsillagokat figyelt meg. [SRG.]

Mesék. A’ hold. = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő okt. 13. 30. sz. p. 240. [SRG.]

G. B.: Oroszország fő csillagász tornya jövedelmezési tekintetben. = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő nov. 7. 37. sz. pp. 294-295. A pulkovói csillagvizsgáló anyagi helyzetéről. [SRG.]

Magyarorország és Erdély. Magyar tudóstársaság. = Jelenkor Hetedik évi folyamat 1838. január 10. 3. sz. p. 9. Magyar tudós társasági Névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838ra, Nagy Károly r. tagtól . Budán, 8 r. öszvesen 124 lap. Eggenberger József, és fia academiai könyvtárosok ’s általok a’ két haza’ minden hiteles könyvkereskedőinél kapható. Rövid ismertetés. [SRG.]

Hold behatása a’ fákra. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 1jén 17. p. 135. "...Ez olly szembetünő, hogy mely fa holdtöltén vágatik-le, az azonnal meghasad, mintha külső erő repesztené meg. - E rögtöni hasadás - mond Edmonstone ur - véleményem szerint, azon tömérdek nedvnek következése, melly hold töltekor a’ fákban van..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid híre. [HAI.]

Meteor. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 4kén 18. p. 143. "Braziliai hirek szerint Ceara tartományban Macao falu mellett az Assu folyam torkolatinál mult év végén szokatlan fényes ’s léggömb nagyságú meteor szállott-le. Dörgéshez hasonló morajjal hasitá szálltában a’ levegőt, és iszonyú recsegés köztt szétpattanva a’ belőle kiömlő kövek 10 lieu-nyi tért fedtek-be. Mélyen furták ez aerolitok magukat a’ homokba; embert többet megsebeztek ugyan, de egy sem halt-meg; marha azonban számtalan hullott-el sulyjok alatt. A’ köveknek némelyike kiásatván 80 fontot is nyomott." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Téli szivárvány. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 8án 19. p. 149. "Posenban mult 1837-ki december24-kén egy erős havazás alkalmával szép szivárványt láttak. A’ hévmérő e’ napon 14. fokon állott fagypont alatt." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Chinai csillagászat. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet április 8án 28. p. 214. "A’ legrégibb napfogyatkozás, mellyre az emberi nem emlékezik, Krisztus születése előtt 2128 évvel számoltatott-ki, ’s így azon időben, midőn az évrajzokban Europáról még csak távulróli említés sincs." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Természeti történet ’s tudomány. Természeti tünemény. = Regélő Hatodik évi folyamat. 1838. Második Kötet. sept. 9kén 72..p. 566. "Pontianak-ból (Borneo) irják, hogy ott a’ hold sarlója nem függőleges vonalban jelenik meg, mint Európában, hanem vizirányosban..." [SRG.]

HETYEI János: A’ feltalált csillagi-rendszer’ alkalmazása. = Társalkodó 7. 1838. első fele martzius’ 24. 24. sz. pp. 90-91. "Argelander, a’ helsingforsi egyetemnél csillagászat’ tanitója, egy a’ pétervári tudós társaságnak benyujtott munkájában már kétségtelenül bebizonyította, hogy a’ nap’ bujdosóinak rendszerével ’s a többi csillaggal együtt csakugyan forog,..." [SRG.]

HETYEI János: A’ feltalált csillagi-rendszer’ alkalmazása. (Vége.) = Társalkodó 7. 1838. első fele martzius’ 28. 25. sz. pp. 93-96. [SRG.]

  KUNOSS [Endre]: Légtünemény. = Természet 1838. Tavaszhó 3-ikán 1. sz. p. 4. "A legpompásb levegői tünemények egyike, a szivárvány. Ez a természettudósok eddigi tanításai szerint, rendesen csak tavasztul őszig szokott keletkezni, a nap sugarainak az átellenes fölhő csöppjeiben megtörése és onnan visszaveretése által. Hogy azonban az átellenesség, mi szerint t. i. a nézőnek a nap és a szivárvány közt kelljen állnia (a felé háttal - e felé pedig arczczal fordulva) nem mulhatatlan föltétel: bizonyítá a f. e. télutó (február) 21-kén délutáni 4 1/2 s 5 óra között nyúgaton megjelent szivárvány, melly a budai hegyek mögé nyugodni készült nap déli s éjszaki oldalán szakaszosan mutatkozék, ugy hogy a napot szemlélő, egyszersmind a szivárványnak kétfelül élénk színben mutatkozó darabjait is láthatá."
[Ezen 1838. febr. 21-i jelenség leírása a Naptól jobbra és balra feltűnő halók észlelésére mutat.]; A "Természet" című lapot Kunoss Endre szerkesztette és adta ki Pesten. Budán nyomták a Magyar. Kir. Egyetem betűivel, hetente kétszer jelent meg. Az olvasmányos természettudományos és gazdasági folyóirat 1838-ban, fél éven keresztül, 52 számával jelent meg: Tavaszhó 3-ikától Őszelő 28-ikáig, azaz ápr. 3-tól szept. 28-ig.] [KSZ.]

  Levegői jégdarab. = Természet 1838. Tavaszhó 27ikén 8. sz. p. 32. "Levegői jégdarab. Hiteles írok tanusitása kezeskedik egy ritka jelenetrül, melly Tippo Saib országlása alatt Seringapatamban, Keletindiában történt., t. i. hogy akkora jégdarab esett légyen le a felhőkbül, mint egy elefánt. (Murrays observations on the Phenomena of the thunder storm.)" [Talán jégmeteorit?] [KSZ.]

  A’ Nap’ átmérőjének látszólagos kisebbülése 4000 év óta. = Természet 1838. Tavaszutó 4ikén 10. sz. p. 40. A Nap látszó átmérőjének (állítólagos) csökkenése 140 (Ptolemaiosz) és 1820 (Piarri) között. Ez 5 évente 1 ívmásodperc, azaz 6000 év alatt a Nap átmérője a harmadára, felülete nyolcadrészére zsugorodik. A különös jelenség csak látszat, azt a földi légkör sűrűsödése okozza. [KSZ.]

  [SEMSEY:] Ég és föld. 1. = Természet 1838. Nyárhó 10ikén 29. sz. pp. 113-114. A régi korok népeinek vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

  SEMSEY: Ég és föld. 2. = Természet 1838. Nyárhó 13ikán 30. sz. p. 117. Nevesebb ókori gondolkodók vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

  Csillagászat. = Természet 1838. Nyárhó 20ikán 32. sz. p. 128. Encke jelenti: A Pons-üstökös 1838. augusztus közepétől látható lesz nagyobb fénytérítőkben (refractorokban). Gyengébb messzelátó csövekkel vizsgálható lesz október közepe táján. Nov. 7-én közelíti meg földünket és dec. 19-én lesz legközelebb a Naphoz. [KSZ.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ tudományok’ ’s különösen a’ Mathesis tanításáról. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. 1ső köt. pp. 3-19. [SRG.]

SZ. S. L.: Rövid Észrevételek ama’ Puchói Martzibányi Lajos Úr, és a’ Tudós Társaság által is meg jutalmaztatott Első oktatásra szolgáló Kézi-Könyvre, mellyet Edvi Illés Pál Ev. Prédikátor Úr, minden vallási különbség nélkül, minden néptanítók, és tanulók számára készített, és nyomtattatott Budán 1837. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IIIdik köt. pp. 79-98. Égitestekről. pp. 85-86. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

L.: A’ kis Geometra, a’ Terjedtség-Tudomány’ Alap-Elvei. Magyar Gyermekek Kézikönyve. Irta Nagy Károly. Második Nyomtatás, XXVIII kőre metszett táblával. Bécs, 1838. Rohrmann Udvari Könyvárosnál. 269. szám. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IVdik köt. pp. 117-119. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

[VIZER István]: Tudományos figyelmeztetés előfizetés mellett kiadandó 2 munkáról: I. Kosmologia érdekes elemiben Világ’ vi’sgálata a’ nagy teremtés’ remek műveinek, ’s rendszerének isméretéről. Nagy tudományú ég-’s természet-vizsgálók’ fenséges munkálatai és századok’ felfedezései után, irta Vizer István több tek. ns vármegye táblabirája. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IXdik köt. pp. 126-127. A tervezett csillagászati könyvek megjelenésére nincs adat. [SRG.]

WALTHERR László: Kalendáriomi magyar régiségek. = Tudománytár. Értekezések Uj Folyam. III. Kötet 1838. II. Füz. pp. 328-344. "Herczeg Ferencznek, Helmeczről, András után hétfőn az új kalendáriom szerint 1588-dik évben, vagy is karácson hava 5-dik napján Károlyi Mihályhoz irott levele, ..." a kalendáriumokról. [SRG.]

WALTHERR László: Kalendáriomi magyar régiségek. = Tudománytár. Értekezések Uj Folyam IV. Kötet. 1838. II. Füz. pp. 274-294. "Midőn a’ Tudománytár új folyamatu IIIdik kötetének IIdik füzetében a’ 328-344. lapon olvasható "Kalendáriomi magyar régiségek" czímü értekezésem nyomatnék, akadtam az eléadattakon kivül több oklevélre is, mellyek az ó és új kalendáriomnak, még az 1588-ki törvény 28dik ágazatának alkottatása után is vegyesen használtatását megbizonyítják, de nem lehetvén többé azokat értekezésem közé szönöm, pótoló toldalék gyanánt íme itt közlöm:" [SRG.]

          1839.

Közhasznú ismeretek oskolája. Kézi könyv szülők’, tanítók’ és tanítványok’ hasznára nyilvános és privát oktatásnál, valamint azok számára is, akik oktató nélkül akarnak tanúlni. Első kötet. Grammatika és levelező-könyv. Számvető-könyv. Physika. Természet-história. Új kiadás. Pesten, 1839. Heckenast Gusztáv sajátja. III + 90 + 80 + 95 + 102 p. + CIII + CVII + mutató tábla. Minden fejezet újrakezdődő lapszámozással. Csillagászat: a "Physika" rész 2. szakasza "A világalkotmányról általjában, ’s különösen a’ földről" címmel.
Ebben: Első osztály - A világi testekről általjában (bolygók elhelyezkedése, csillagászat történet). pp. 45-50.; Harmadik osztály (sic.) - A Nap és planeták (a Nap és a bolygók mozgása, tulajdonságaik). pp. 50-54.; Harmadik osztály - A kometákról (üstökösökről). pp. 54-55.; Negyedik osztály - Álló, vagy veszteglő csillagokról. pp. 55-56.; Ötödik osztály - A földről. pp. 57-61.; Hatodik osztály - Meteorokról vagy levegői tüneményekről - levegős, vizes, tüzes és fénylős tünemények négy fejezetben (részben a meteorokkal (pl. tüzes meteor), részben az időjárással (pl. nedves meteor) foglalkozik). pp. 62-76.; A könyv szerzője nincs feltüntetve. [HOR.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 166 p. [KSZ.]

Az uralkodó plánéta (Saturnus). In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 15-16. [ZSE.]

Átnézete az égen mindennap szemlélhető mozgásnak. In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 17-19. [ZSE.]

Csillagászati töredék. Futócsillag. (Bolis. Sternschnuppe.) In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1839 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VI. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A meteorokról, tűzgömbökről. Meteorzáporok világszerte 1799. nov. 11-12-én éjjel, 1831. nov. 13-án hajnalban, 1832. nov. 12-13-án éjjel, 1833. nov. 12-13-án éjjel. [Leonidák meteorzáporai.] [ZSE.]

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom, 1839-re. Szerkeszté Nagy Károly, r. t. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-65. Fogyatkozások 1839-re. Nap’ belépte különböző állatkör-jegyekbe. Hold’ változásai. Havonkénti táblázatok (napok, nevek és ünnepek, középidő délben, Nap’ és Hold’ felkelte, lemente, csillagidő délben, égi jelenetek, planeták felkelte, lemente, delelése). Az ecliptica’ ferdesége 10 naponta. A’ főcsillagok közép helyei Bessel szerint. A’ budai observatorium’ állandó számai. Másodpercz-inga’ hossza. Magyar- Erdély- és Horvátország’ némely pontjai (25 település koordinátái). [KSZ.]

Földteke’ kora. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév januarius’ 3. 1. sz. c. 16. "Gruithuisen igen nagy munkával kiszámítá, hogy a’ földteke már 1, 440, 701 éves és még 1, 050,000 évig fog a’ nap körül forogni. De akkor a’ jövendő emberiség naplakóvá válik,..." Egyveleg. [SRG.]

NAGY Károly: A’ magyarországi mértékek. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév januarius’ 17. 5. sz. cc. 65-71. [SRG.]

A’ délszaki csillagos ég. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév februarius’ 17. 14. sz. c. 224. "Erről a’ hires csillagász John Herschel égképet készíte, ’s ahhoz legérdekesebb jegyzeteket csatolt." Egyveleg. [SRG.]

A januarius 6dikai vihar. = Athenaeum 1839. Első félév febr. 28. 17. sz. c. 272. Dublinban éjszaki fény volt. [SRG.]

A föld elveszése. = Athenaeum 1839. Első félév márc. 28. 25. sz. c. 400. Buffon szerint 90.000 év múlva megfagy a Föld, Gruithuisen szerint 50.000 év múlva a Föld beleesik a Napba, Olbers szerint 220 millió év múlva egy üstökös "vízbefojtja" a földet. [SRG.]

Legújabb csillagászati felfödözések. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév junius’ 23. 50. sz. c. 832. "Rövid idő alatt három illynemű nevezetes felfödözések tétettek." Beszel "kiszámítá t. i. az állócsillagok’ földünktőli távolságát." "A’ második fontos felfödözés több saturnus-körmozgásnak feltalálásában áll." "A’ harmadik felfödözés a’ napfoltokat tárgyazza." Egyveleg. [SRG.]

A világtér iszonyú nagysága. = Athenaeum 3. 1839. Második félév okt. 10. 29. sz. cc. 464. Egyveleg. [SRG.]

Holdudvar. = Athenaeum 3. 1839. Második félév dec. 15. 48. sz. cc. 768. Felsőbányán 1839. nov. 23-án. Egyveleg. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. = Figyelmező 3. 1839. Januárius’ 22. 4. sz. cc. 49-51. Magyar Hazai Vándor 1839., Közhasznú Honi Vezér 1839., A’ Magyar Házi-Barát 1839 közönséges évre, Új oktató és mulattató Fillér-kalendáriom, Erdélyi Házi-Segéd 1839dik évre. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. (Folytatás.) = Figyelmező 3. 1839. Januárius’ 29. 5. sz. cc. 75-79. Honi Vezér 1839., Házi-Barát, Oktató és mulattató Fillér-kalendáriom című kiadványok ismertetése. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. (Vége.) = Figyelmező 3. 1839. Februárius’ 5. 6. sz. cc. 85-88. Erdélyi Házi-Segéd 1839dik évre című kalendáriom ismertetése. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. = Figyelmező 3. 1839. Februárius’ 5. 6. sz. cc. 88-92. Magyar tudós társasági névkönyv, egy astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839re Budán, a’ m. kir. egyetem’ bet. 8r. Öszvesen 170 lap. Ismertetés. [SRG.]

M. tudós társaság. M. tudós társasági névkönyv. 1839re stb. (Vége.) = Figyelmező 3. 1839. febr. 19. 8. sz. cc. 126-127. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező 3. 1839. nov. 5. 44. sz. cc. 726-727. Budán a Gazdasági Egyesület’ költségén megjelent: Mezei Naptár, gazdasági kalendáriom, 1840 (szökő) évre. Szerkeszti Kacskovics Lajos. Kalendáriomi, természettani rész összeállítója Tarczy Lajos. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező 3. 1839. nov. 12. 45. sz. c. 744. Kolozsvárt Tilschnél megjelent: az Erdélyi Házi-Segéd, kalendáriom 1840. szökő évre Szilágyi Ferenctől. [SRG.]

Erdély. = Jelenkor Nyolczadik évi folyamat 1839. dec. 21. 102ik sz. p. 405. Magyar tudós társaság könyvei: "Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly rtag. Bécsben Sollinger bet. 8r. 132 l." [SRG.]

Napfogyatkozás 1839-ki martius 15-kén. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Első kötet februar 28kán 17. p. 134. "Mädler professor, a’ berlini Voss-féle hirlapban erről következőleg ir. E’ nálunk csekély napfogyatkozás más vidékeken a’ legnagyobbak egyike; minthogy a’ hold látszatos átmérője a’ napét jóval meghaladja. - E’ fogyatkozás a’ déli tengeren, Chili partjaitól nyugotnak mintegy 300 mérföldre kezdődik, ’s északkeleti Afrikában végződik. ...Európában egy vidék sem látja tovább, mint félig elhomályosulva..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat híre. [HAI.]

Északi fények zaja. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Második kötet augusztus 4kén 62. pp. 494-495. "...Jüngerson erőművész, ki mult évi őszelő végén egy északi-fényt látott, mellyről Parrot professornak egy levélben körülményesen ir, az északi fény zajáról is említést tesz. - E tompa zaj - mond a’ többi között - mindanyiszor megujult, valahányszor uj oszlop nyult-fel, ’s ha egyszerre több oszlop keletkezett, a’ zaj észrevehetőleg erősebb volt." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid híre. [HAI.]

LIGETFY Andor: Nevezetes északi fény. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Második kötet szeptember 22kén 76. pp. 607-608. "Lloyd prof. febr. 19-kén Dublinban nevezetes éjszaki fényt vett észre, mellyre már azelőtt figyelmessé tette a’ mágnestűnek elhajlása a dublini csillagásztoronyban..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat híre. [HAI.]

Éghajlati változások. (Mihályfa, Zalában jan. 24én.) = Társalkodó 8. 1839. első fele februar’ 9. 12. sz. p. 48. "... január 12ikén épen - ... éjszak-keleten gyönyörű szivárvány látszott, febr. 9dikén pedig Zala-Egerszegen ugyanarra." [SRG.]

HETYEI János: A’ Hold’ nagy udvarának nemzőoka a’ gőzdagály és apály. = Társalkodó 8. 1839. első fele martius’ 6. 19. sz. pp. 73-74. "... január 12ikén épen - ... éjszak-keleten gyönyörű szivárvány látszott, febr. 9dikén pedig Zala-Egerszegen ugyanarra." [SRG.]

KISS Antal: Ritka égtünemény. = Társalkodó 8. 1839. september’ 11. 73. sz. p. 292. Bicskén 1839. szept. 3-án éjszaki fény látszott. "...A’ nép szemeit égre függesztve, éber figyelemmel bámulá a’ tüznek vélt természet’ játékát, melly bibor sugárral nyugatrul délnek vonulva, ’s az egész láthatárt zöldpiros fénynyel környezve - ritka szépségü tündér-udvart képezett,... Mult hó’ 20kán Pannonhegyén esti 10 1 órakor éjszakon ehez hasonló tünemény mutatkozott,.. " [SRG.]

(A-r): (Ujabb theoria a’ nap, hold és földrül.) = Társalkodó 8. 1839. november’ 20. 93. sz. p. 372. "Angliában egy munka jelent-meg,... Szerzője...; neve Francis Eagle. Ő egész komolysággal azt ügyekszik megmutatni, hogy a’ Koperniktól felállított világrendszernek semmi alapja nincs, ’s hogy valósággal a’ nap forog a’ föld körül. Ezen irat’ szerzője tehát Galileitől kezdve egész Herschelig valamennyi csillagász ellen csatasíkra kel,..." Elegytár. [SRG.]

...i: A’ természetről ’s a’ természeti tudományok hasznos befolyásáról az életre ’s az emberi társaság jóllétére és haladására. = Tudományos Gyűjtemény 23. 1839. XIdik kötet pp. 3-39. "A’ csillagászatban ellenben az előadás vagy elbeszélés folyvást tartó, a’ vizsgálódásra szüntelen van alkalom, ’s ezen körülmény némileg kipótolja azon lehetetlenséget miszerint nézésünk pontját megváltóztatni, ’s azon pillanatban, mellyben épen szükségünk volna rá tanúságot eszközölni nem vagyunk képesek. Innen a’ csillagászat, mint csupán vizsgálati tudomány bár igen lassú lépésekkel is, még is nagy fokára jutott az érettségnek." [SRG.]

K. E.: Mezei Naptár, (.) gazdasági kalendáriom. A’ nép’ használatául 1840-dik szökő évre. Kiadja a’ H. Gazdasági egyesület, szerkeszti Kacskovics Lajos egyesületi titoknok. = Tudományos Gyűjtemény 23. 1839. XIIdik kötet pp. 116-124. "De tekintsük a’ naptár tartalmát. Mintegy bevezetés gyanánt egy értekezés nyitja meg azt az uralkodó planétáról ’s időjövendölésről. Igen értelmesen ’s népszerüleg adja elő ezeknek alaptalanságát, de csakhamar kiemelkedik alantas köréből a’ czikkely’ irója, ’s magyar csillagász lesz, ki a pogány nevü égi testeket magyarokká kereszteli, de olly fonák magyar neveket ád nekik, mellyek a’ magyar csillagászatnak alig szolgálandnak talpkövül. E’ nevek a következők: Mercur = Hirnök," Venus = Hölgy, Mars = Hős, Jupiter = Égur, Saturnus = Övöncz, Uranus = Végőr. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-ismertetés. (A’ Posonyi "Századunkból" 1839. Decemb. 2. 96. számából.) [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Die Wunder des Himmels, oder gemeinfassliche Darstellung des Weltsystems. Von J. J. Littrow, Director der k. k. Sternwarte zu Wien. 3 Thle gr8. mit dem Bildnisse des Verfassers, u. astronomisehen Abbildungen. Stuttgard, Hoffmann, 1836. Második kiadás: 1 kötetben, 1837. = Tudománytár. Literatura. Harmadik kötet 1839. 1. pp. 27-28. Criticai Szemle című rovatban lévő könyvismertetés. [HAI.]

A. B. P.: Sur l’origine grecqve des Zodiaques etc. (az egyiptomiaknak tartott zodiacusok’ görög eredetéről); M. Letronne által. Paris, Fournier, 1837. 31 lap, n8-adr. = Tudománytár. Literatura. Harmadik kötet 1839. 1. p. 29. "Letronne ur megmarad azon véleményében, hogy a’ zodiacusokat nem lehet feljebb vinni Egyiptomban, mint a’ két utolsó századig K.e., hogy azok görög eredetűek ’s hogy magában Görögországban is nem igen régiek..." Bibliographia című rovatban lévő könyvismertetés. [HAI.]

A. B. P.: Annuaire de l’Observatoire de Bruxelles. (A’ brüsseli csillagásztorony’ évkönyve 1838-ra); M. Quetelet által. Bruxelles. Tircher. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. febr. 2. sz. p. 67. Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Graphische Darstellung des scheinbaren Laufes der Planeten auf das J. 1838. Für Freunde der Astronomie, und als Zugabe zu jedem Kalender. ...Rudolstadt. 1837. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. márc. 3. sz. pp. 101-102. "Ismét egy munka, mellynek rendeltetése, a’ tudományt népszerűvé tenni ’s mindenek’ értelméhez alkalmaztatni." Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Der Mond, oder allgemeine vergleichende Selenographie, von Wilhelm Beer und Dr. J. H. Mädler. Berlin, 1837. bei Simon Schropp et Comp. XVIII u. 412 S. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. aug. 8. sz. pp. 273-280. "A’ könyv két részre oszlik: Mathematicai és természettudományi holdleirásra, és a’ látható holdfelűlet helyirására (topographia)." Criticai Szemle. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Stellarum duplicium et multiplicium mensurae micrometricae in Specula Dorpatensi institutae. Auctore F. G. W. Struve. Petropoli, 1837. CLXXX és 331 l. nfol. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. aug. 8. sz. pp. 281-288. "A’ jelen iromány azon nagyszerű dolgozatok közé tartozik, ... Tárgya az álló csillagok’ ismeretének egyik lényeges és igen nevezetes részét illeti." Criticai Szemle. [SRG.]

B. T.: Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde, von Dr. Fr. Arago, Aus dem Franzős. űbers. von Karl v. Remy. Stuttgart, 1827. Hofmannsche Verlags-Buchh. Erster Theil, VI. u. 273. S. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. dec. 12. sz. pp. 426-428. "Földtestünk’ melegségi állásáról. ... A’ fogyatkozó hóldról." [SRG.]

A. B. P.: Annuaire de l’Observatoire de Bruxelles. (A’ brüsseli csillagásztorony’ évkönyve 1838-ra); M. Quetelet által. Bruxelles. Tircher. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 2. p. 67. Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Graphische Darstellung des scheinbaren Laufes der Planeten auf das J. 1838. Für Freunde der Astronomie, und als Zugabe zu jedem Kalender. ...Rudolstadt. 1837. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 3. pp. 101-102. "Ismét egy munka, mellynek rendeltetése, a’ tudományt népszerűvé tenni ’s mindenek’ értelméhez alkalmaztatni." Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Der Mond, oder allgemeine vergleichende Selenographie, von Wilhelm Beer und Dr. J. H. Mädler. Berlin, 1837. bei Simon Schropp et Comp. XVIII u. 412 S. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 8. pp. 273-280. "A’ könyv két részre oszlik: Mathematicai és természettudományi holdleirásra, és a’ látható holdfelűlet helyirására (topographia)." Criticai Szemle. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Stellarum duplicium et multiplicium mensurae micrometricae in Specula Dorpatensi institutae. Auctore F. G. W. Struve. Petropoli, 1837. CLXXX és 331 l. nfol. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 8. pp. 281-288. "A’ jelen iromány azon nagyszerű dolgozatok közé tartozik, ... Tárgya az álló csillagok’ ismeretének egyik lényeges és igen nevezetes részét illeti." Criticai Szemle. [SRG.]

B. T.: Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde, von Dr. Fr. Arago, Aus dem Franzős. űbers. von Karl v. Remy. Stuttgart, 1827. Hofmannsche Verlags-Buchh. Erster Theil, VI. u. 273. S. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 12. pp. 426-428. "Földtestünk’ melegségi állásáról. ... A’ fogyatkozó hóldról." [SRG.]

          1840.

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 210 p. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Az égi és földtekék’ használata. Előre bocsátatik a’ világegyetem’ és a’ Főld’ ismerete. Három tábla rajzzal. Mellékletűl az első magyar földtekéhez. Bécsben, 1840. Sollinger J. P. betüivel. [XXIV.] 252 p. Nagy Károly 1840. nov. 1-én kelt előszavával. Alapos bevezetés a csillagászatba. Főként a csillagászati földrajz tárgyalása, számpéldákkal. Csillagképek nevezetességeinek ismertetése: pp. 2-19.; Csillagkatalógus a legfényesebb 565 csillagról: pp. 185-203. A csillagképek ismertetésben sok kettőscsillag, ködfolt és néhány változócsillag van. p. 4. "Cepheus: egy változó delta, Cepheus koronáján, mely 24 nap alatt változását, a III nagyíságból a IV-be menvén által és viszont, elvégzi."[delta Cep]; p. 5. "Perseus: Algol avvagy béta változásairól nevezetes. Ugyan is, mi után 61 óráig II nagyságú volt 4 óra alatt a IV nagyságig kisebbűl, mely kisebb volta azonban csak 18 percig tart, melly után 4 óra és 40 percz alatt ismét II nagyságúra emelkedik."[béta Per];
p. 7. "Lant: Béta négyes csillag, azaz tulajdonképpen két kettősből áll, s ezen felül változó."[béta Lyr]; p. 8. "Éjszaki Korona: Van benne...egy változó."[R CrB]; p. 16. "Czethal: II. nagyságú az omikron (Mira) is. Mira változó (egyszersmint kettős) mellly 332 nap alatt az elenyészésig kisebbűl."[omikron Cet]; p. 16. "A Vízi kígyó: Van benne ... egy változó: U, melly 494 nap alatt a III nagyságtól az elenyészésig kisebbűl. (a nyomtatásban U Hya van, de a fényváltozás periódusa és amplitúdója miatt helyesen: az R Hya mira változó.]"; A könyv csillagkatalógusa (A legnevezetesebb álló csillagoknak közép helyei, 1840 kezdetén) 565 csillagot tartalmaz: a csillagok neve, nagysága, koordinátái mellett a fényességet fél magnitúdós ugrásokkal adja, néhány esetben kihúzva, nyilván a változó fényűeket. Ezek: p. 186.: Mira (variab), p. 187.: 26 béta Persei (var), p. 194.: lambda Lupi. [KSZ.]

Az urakodó plánéta (Jupiter). In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 15-17. [ZSE.]

Az álló csillagok sokaságárúl. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. p. 18. [ZSE.]

A’ csillagok’ ösmeretéről. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 19-22. [ZSE.]

Néhány jószándékú szavak a’ kalendáriomi babonás hitről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18. Asztrológia kritika. [KSZ.]

Földünk alakulásának theoriája. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 18-25. A Föld kialakulása. Csillagászati kapcsolódásokkal. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-79. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 118-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

V. Megjelentek pedig a kis gyülések folyamatja alatt: 11. M. Tudós társasági Névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriumommal 1838-ra. Budán. 8r 120l, velínen, fűzve 35 kr. cp. VI. Elnöki megbízásból, beküldvén Nagy Károly r. tag az általa 1839-re készített astronómiai naplót némely hozzáadásokkal; az ülés az említett tagot ennek illy terjedelemben további folytatására is felszólította. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Negyedik kötet. 1836-1838. Budán, 1840. A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. Kis gyülések 1837. nov. 20-tól, 1838. szept. 10-ig. pp. 55-56. [KSZ.]

TARCZY Lajos: A’ Mezei Naptár" ügyében. = Figyelmező Negyedik Év 1840. Januárius’ 28. 4. sz. cc. 62-64. "Orosz’ Századában K. E. szives volt a’ mezei naptárra kiterjeszteni figyelmét,... K. E. a’ naptár’ tartalmát illetőleg az uralkodó planétáról ’s időjövendölésröli értekezést értelmesnek ’s népszerű előadásunak méltóztatik elismerni." Visszaigazítások. 4. [SRG.]

WARGA János: Természettan. = Figyelmező Negyedik Év 1840. Aprilis’ 14. 15. sz. cc. 229-234. Természettan az alkalmazott mathesissel egyesülve, a’ haladás’ jelen lépcsője szerint, nyilványos tanításaira szintúgy, mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev tag ’s a’ pápai ref. főiskolában a’ Természettan és Természetrajz’ professora. I. kötet. Három tábla rajzzal. Pápán, 1838. n.8r. 370 l. II. kötet, Veszprémben, 1838. n8r. 301 l. Népszerű égrajz. (Astronomi popularis.) Irta Tarczy Lajos stb. Egy kőmetszetü táblával. Pápán, a ref. Főiskola’ betüivel Szilády Károly által. Pápán, 1838. n8r. 80 l. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

WARGA János: Természettan. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. Május’ 5. 18. sz. cc. 278-285. Népszerű égrajz. (Astronomi popularis.) Irta Tarczy Lajos stb. Egy kőmetszetü táblával. Pápán, a ref. Főiskola’ betüivel Szilády Károly által. Pápán, 1838. n8r. 80 l. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

WARGA János: Természettan. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. Május’ 19. 20. sz. cc. 315-319. Természettan az alkalmazott mathesissel egyesülve, a’ haladás’ jelen lépcsője szerint, nyilványos tanításaira szintúgy, mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev tag ’s a’ pápai ref. főiskolában a’ Természettan és Természetrajz’ professora. I. kötet. Három tábla rajzzal. Pápán, 1838. n.8r. 370 l. II. kötet, Veszprémben, 1838. n8r. 301 l. Csillagászati rész. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Ifjusági iratok. A’ csillagász. [Vers.] = Figyelmező Negyedik Év 1840. Junius’16. 24. sz. c. 372. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. = Figyelmező Negyedik Év 1840. October’ 13. 41. sz. cc. 667-672. Azon idő, mellynek lefolyta alatt földünk nap körötti pályáját egyszer bevégzi, esztendőnek, helyesebben évnek neveztetik. Egy év ismét négyfelé osztatik, és ezen negyed részek az úgy nevezett évnegyedek. Illyen a’ téli, tavaszi, nyári és őszi évnegyed, különben évszakoknak is hivatnak, ’s azok egyenként: tél, tavasz, nyár ősz." [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. October’ 27. 43. sz. cc. 699-702. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 3. 44. sz. cc. 711-713. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 10. 45. sz. cc. 729-735. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Vége.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 24. 47. sz. cc. 759-762. "Fáradságos és több hónapi munkám’ gyümölcse e’ vizsgálat, és talán el is késtem vele, de hamarább nem bocsáthattam közre, hivatalbeli és cselédes ember létemre többekkel is elfoglalva lévén; reménylem mindazonáltal: hogy valamit az csak fog használni a’ köz jóra, ha nem is a’ jelenben, jövendőre bizonyosan;..." [SRG.]

Hazai Literatura. Földirat és országismeret. = Figyelmező 4. 1840. dec. 1. 48. sz. cc. 769-773. Első magyar földteke a’ legújabb kútfők után. Bécs, 1840. Metszette Biller. Az égi és földtekéknek használata. Előre bocsáttatik a’ világegyetem’ és a’ föld’ ismerete (Mellékletül az első magyar földtekéhez). Három tábla rajzzal. Bécsben, Sollinger J. P. betüivel 1840 8r. XXIV és 252 l. A földtekéket az iskolákba mozgalom megindítója, kivitelezője Nagy Károly volt, Gróf Batthyány Kázmér anyagi segítségével. A földteke használatát segítő kötetet Vállas Antal írta. [SRG.]

D. [JANKOVICH]: Medizinische Topograhie der königl. Freistaedte Pesth und Ofen. Eine von der löbl. medicinischen Facultaet zu Pesth gekrönte Preisschrift. Verfasst von J Schlesinger, D. d. med. Facultaet zu Pesth. N8r. VIII és 173 l. = Figyelmező 4. 1840. dec. 15. 50. sz. c. 810. Negyedik szakasz. Égal. Orvosi helyleírás. A két város időjárásának leírásánál Albert Ferenc csillagászsegédre hivatkozik, aki elmondása szerint nem ismerte Schlesingert. Könyvismertés. [SRG.]

D. SCHLESINGER, [J.]: D Schlesinger’ észrevételei Budapesti Helyirata birálatára. = Figyelmező 4. 1840. dec. 29. 52. sz. c. 84. Itt hivatkozik arra, hogy az idő-táblákat Albert Ferenctől kapta. [SRG.]

NAGY Károly: Magyar földtekék. = Hírnök 4. 1840. szept. 24. 77. sz. p. [1.] Gróf Batthyány Kázmér jóvoltából az ország összes iskolája kap ajándékba egy földgömböt. Vállas Antal "A tekék’ használata" című könyve már nyomdában van. [SRG.]

[NAGY Károly]: Magyar földtekék. = Hírnök 4. 1840. okt. 15. 83. sz. p. [3.] A földtekét a felsorolt települések iskolái átvehetik. [SRG.]

Felszólítás a földtekék tárgyában. = Hírnök 4. 1840. okt. 22. 85. sz. p. [3.] A földtekék a szerkesztőségben átvehetők. [SRG.]

Kis gyülés, Febr. 15. 1841. A’ titoknok felolvasta Nagy Károly rt’ emlékiratát...= Magyar Academiai Értesítő 1. 1840. Nov-Dec. 1. sz. pp. 22-23. [SRG.]

Magyarország. "Mád, (Zemplénmegye) jan 6kán itt délnek nagy szivárványt láttunk, a’ nap alatt először egy sárga oszlopot, később felette ugyan olly veres oszlopot szemléltünk, ez volt mintegy négy óra tájban, ’s a’ nap igen nagy mozgásban volt, és lenyugtakor vérveres, - mit igen kemény hideg követett. Hasonló tüneményt ir az Erd. Hiradó, Brassó északkeleti részén jan. 7re viradó éjjeli egy órakor szélesen terjedett ’s nyári villám tündöklésű északifény vala látható, melly 7 óra percz után elenyészett, ’s mély setétséget hagyott maga után." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. jan. 29. 9. sz. p. 34.
Nemzeti Ujság, mellyet Hazai ’s Külföldi Tudósításokból a’ magyar nemzetnek köz javára alapított néhai táblabíró T. T. Kultsár István úr, folytatva kiadja annak özvegye, született Perger Anna Mária. Szerkezteti Galvácsy László. Pesten, Nyomtatja Petrózai Trattner J. M. és Károly István cs. kir. priv. Könyvnyomtató-Intézete Urak’ utczája 612. 1840-tól 1842-ig szerkeszti Nagy Pál, 1843-tól 1844-ig Kovacsóczy Mihály. [SRG.]

Magyarország és Erdély."Maros-Vásárhely, (Erdélyben.) apr. 9. 7-kén sajátságos égitünemény mutatkozott városunk fölött reggeli 9 és 10 óra között." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. ápr. 22. 33. sz. pp. 129-130. Hármas szivárvány és négy melléknap látszott. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Magyarország. "A’ m. tud. társaság nagygyülési jelentése. B. Tudományos munkálatok és kiadott munkákról. ...Vállas Antal a’ napfogyatkozásokról; Nagy Károly 1840re astronomiai naplót dolgozott ki;...M. t. társasági névkönyv astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840re, szerkeszté Nagy Károly rt." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. szept. 12. 74. sz. p. 294. [SRG.]

Magyarország. "Pest. A’ legközelebb mult hó 25ke estéjén kevés perczzel féltized előtt láthatárunkon egy tüzgolyó (bolis, globus ardens) mutatkozék,... Legszembeszökőbb volt ’s marad e’ tüneményen a’ világos ’s majdnem vakitó fény, melly a szétpattanása pillanatában kifejlett. Budán nov. 27. 1840. Dr, Albert-Monte-Dego Fer. s. k. a’ kir. csillagásztoronynál csillagvizsgálósegéd." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. dec. 2. 97. sz. p. 386. [SRG.]

Magyarország és Erdély."B.-Komlós, dec. 26. Tegnap esteli 6 és 7 óra között szinte itt egy égi tünemény dél felül nagy tüzoszlopkint pattanás nélkül leereszkedvén, a’ lakosság nagy részét rémülésbe ejtette, a’ vakitó fény szomszédja házát tüzbeborultnak kápráztatván elő." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. dec. 30. 104. sz. p. 413. Tűzgolyó, tűzgömb. [SRG.]

[PUSZTAY Ignácz]: Egy nap a Pluto-planétán. Elbeszélés. = Regélő Nyolczadik évi folyamat 1840. Első kötet martius 12kén 21. pp. 163-167. "Pluto planétán? - kérdik az olvasók. - Mi nem tudunk a Pluto planétáról. - Csak lassan édes uraim ’s dámáim! Mert Pluto planéta csakugyan van. Hát nem tudják önök, mit mondanak felőle a’ nagy Halley és Steinhaüser tannok?" [SRG.]

PUSZTAY Ignácz: Egy nap a Pluto-planétán. (Vége.) Elbeszélés. = Regélő Nyolczadik évi folyamat 1840. Első kötet martius 15kén 22. pp. 174-176. [SRG.]

Természeti történet ’s tudomány. Meteor-hullás Bokkenvelden. = Regélő Nyolczadik évi folyamat. 1840. Első Kötet april. 3kén 28. p. 224. "A "London and Edinb. Philos Magaz." szerint 1838-ki őszutó 13-án nem egyes meteortömeg hullott-le Bokkenvelden, mint eleinte beszélték, hanem tömérdek kő, melyek 150 angolmérföldnyi területen elég sürűen szétszórva hevertek. A’ szétpattant meteor durranása erősebb volt, a legkeményebben tüzelő álgyútelepénél, és a’ levegőt több mint 80 mérföldnyire mindenirányban megrendité." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

ERCSEY Farkas: Az időjárásról. = Társalkodó 9. 1840. január’ 25. 8. sz. p. 29. "Fenebbi tanulmányom szerint bizalmatlanul ugyan, de néha fűhöz-fához kapkodva forgatám a’ kalendáriomot, ’s abban a’ holdujulás’, holdnegyedek’ ’s holdtelte okozatait a’ folyvásit megcsalatás’ elégületlenségével. Milly balga eszme! a’ holdnak földünkre-hatását kölcsönvett világába kisebb nagyobb merülésének, ’s nem testi tömegének, ’s annak földünk feletti helyzete’ viszonyinak nyilványitani." [SRG.]

GÉCZY Péter: Stone-henge Salisbury mellett. = Társalkodó 9. 1840. majus’ 8. 37. sz. p. 148. "Azon imahelyek közt, mellyek a’ hajdani kelta-világból, Brittanniában maig fenállnak, mind nagyszerüségére, mind épségére nézve, az utazók’ figyelmét főleg magára vonja Stonehenge (olvasd: Sztónehendzs)." [SRG.]

NAGY Károly: Magyar földtekék. (Beküldött czikk.) = Társalkodó 9. 1840. september’ 30. 79. sz. p. 316. Az iskolák számára készült földgömbről és könyvről. "Egy könyvecske: A’ tekék’ használata, mellyet kérésemre d. Vállás (!) Antal úr volt szives irni, sajtó alatt van ’s mihelyt ezt elhagyja, mint szükséges függelék egyegy példányban fog minden földtekéhez csatoltatni ’s vele elküldetni. Bécs, sept. 17. 1840." [SRG.]

KÁLLAY Ferencz: Mithra’ Tiszteletéről ’s Mithra emlékekről a’ Magyar Honban. Egy (magyar) Szófűzérrel a’ nap imádók’ nyelvéböl. I. Rész. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. IV. kötet pp. 3-78. "Mithra a’ zend, Mitra a’ sanskrit nyelvben Burnouf Eugen szerint napot jelent." Értekezések. [SRG.]

KÁLLAY Ferencz: Mithra’ tiszteletéről ’s Mithra emlékekről a’ magyar honban. Második Rész vagy a’ Szó Füzér. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. IX. kötet pp. 33-86. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. XI. kötet pp. 36-67. "Fáradságos, és több hónapi munkám gyümölcse e’ vizsgálat, és talán el is késtem vele;...reménylem mindazonáltal: hogy valamit azt csak fog használni a’ köz jóra, ha nem is jelenben, jövendőre bizonyosan; felébrednek talán mások is a’ fogyatkozásoknak kitüntetésére, és jobb részét a’ Gazdasági névnaptárnak, mellyek eszméje felséges, alkalmaztatasa czélirányos, sértetlenül hagyván, figyelmet fognak gerjeszteni - azokban: kiket ezen tárgy közelebbről illet;..." Értekezések. [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorologiai töredék. 2. A’ melegség’ és világosság’ eloszlása a’ légkörben, ’s ennek következményei. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. márc. 3. sz. pp. 157-169. Csillagászati vonatkozások: pp. 161-165. Értekezések. [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései januarius 16dik és 27dikén. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. ápr. 4. sz. p. 152. "Arago kivonatot közöl, az academia’ értekezéseiben legközelebb nyomtatásban megjelenendő emlékirásából, a’ csillagok’ pislogásának tüneményéről." [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorológiai töredék. 4. A’ villany ’s a’ légköri gőz köztti viszonyok. Az éjszaki fény... = Tudománytár Negyedik kötet 1840. ápr. 4. sz. pp. 246-248. "... olly tünemény, mellyről gyaníttatik, hogy az a’ villanynyal némi összeköttetésben áll, ámbár saját természete még igen nagy homályban van." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései februariusban. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. máj. 5. sz. pp. 193-194. "Donné a’ napmicroscop’... használatának meglehetős kedvező eredményét közlé az academiával. ...előáll a’ camera obscurában a’ világkép ’s akkor a’ fentebbi bánásmód következik." [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorologiai töredék. 2. A’ melegség’ és világosság’ eloszlása a’ légkörben, ’s ennek következményei. = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. III. pp. 161-165. [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorológiai töredék. 4. A’ villany ’s a’ légköri gőz köztti viszonyok. Az éjszaki fény... = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. 4. pp. 246-248. "... olly tünemény, mellyről gyaníttatik, hogy az a’ villanynyal némi összeköttetésben áll, ámbár saját természete még igen nagy homályban van." [SRG.]

LUGOSSY József: Az újabb csillagképek. = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. 6. pp. 350-373. Ideler Lajos után. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 8. pp. 93-108. "A’ nap- és holdfogyatkozások’ kiszámítása, midőn önállólag, azaz astronomiai napló’ (ephemerides) hozzá járulta nélkül kell végbe mennie, a’ sok argumentum’ és egyenlet’ kifejtésénél fogva, felette unalmas és fárasztó." [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 9. pp. 150-166. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 10. pp. 210-226. [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései januarius 16dik és 27dikén. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 4. p. 152. "Arago kivonatot közöl, az academia’ értekezéseiben legközelebb nyomtatásban megjelenendő emlékirásából, a’ csillagok’ pislogásának tüneményéről." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései februariusban. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 5. pp. 193-194. "Donné a’ napmicroscop’... használatának meglehetős kedvező eredményét közlé az academiával. ...előáll a’ camera obscurában a’ világkép ’s akkor a’ fentebbi bánásmód következik." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései martiusban. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 6. p. 234. "Minden módositások közt, mellyek azóta a’ Daguerréotyppal történtek, csak Gaudin’ bánásmódja a’ világképeket minden dörzsölödés ellen megóvni, " [SRG.]

          1841.

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 192 p. [KSZ.]

Csillagászati töredék. A’ Légkövekről. (Aerolithus, Meteorstein). In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-22. [ZSE.]

A’ csillagok lakhatóságáról és lakosaikról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 127-130. Más csillagok mellett kétségkívül keringenek bolygók, melyeken lakosok élhetnek. [ZSE.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1841re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-76. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 177-192. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

NAGY Károly: Magyar égteke. (Olvastatott az academia’ kis gyülésében febr. 15. 1841.) = Athenaeum Ötödik év 1841. Első félév martius’ 4. 27. sz. cc. 425-428. "Az égteke is megvan, ’s átmérője szinte 316.5 millimetre - körülbelől egy bécsi láb - mint mennyi a földtekéé." Nagy Károly utóiratával. [SRG.]

Kis gyülés, febr. 15. 1841. Gr. Teleki József úr Ő Exja’ elnöksége alatt. = Magyar Academiai Értesítő 1. 1841. jan. febr. 2. sz. pp. 22-23. "A’ titoknok felolvasta Nagy Károly rt’ emlékiratát az általa szerkesztett, és saját költségein és felügyelése alatt Párizsban Dien Károly által készült első magyar égtekéről, mellyet egy uttal az academiának be is mutatott. ...A’ társaság, munkás tagja’ ez újabb fáradozásaiért, valamint a’ becses ajándékért, köszönetet szavazott." [SRG.]

Kis gyülés, Mart. 29. 1841. = Magyar Academiai Értesítő 1. 1841. Mart-April. 3. sz. p. 45. A Tudománytár számára a Holdfogyatkozásokról szóló értekezést nyújtottak be. [SRG.]

Természeti történet ’s tudomány. Égés meteori testek által. = Regélő Kilenczedik évi folyamat. 1841. Első Kötet május. 2kán 35. pp. 279-280. "A’ franczia tud. akademiának egyik hiteles kutfője jelenti, miként folyó évi [1841.] februar 25-kén egy meteori tűzgolyó egy alma-must-sajtóra ütött-be..., Cherbourgnál, Chanteloup faluban, és pedig ugy, hogy az épület azon pillanatban meggyulladt..." [SRG.]

Természeti történet ’s tudomány. A’ távcső feltalálása. = Regélő Kilenczedik évi folyamat. 1841. Első Kötet május 13kán 38. p. 304. "Galilei egy ólomcső két végére két szemüveget alkalmazott, mellyek egyik felükön simák valának, míg az egyiknek fele domború, a’ másik kivájott vala. Egy szemmel átnézvén azt tapasztalá, hogy a’ tárgyak meglehetősen nagyobbaknak tetszenek, s’ jóval közelednek is. ... Eme kis látszer, melly a’ tárgyakat csupán háromszorosan nagyobbitá, diadalt vitt Velencébe,..." A Különféle című rovat rövid cikke. " [HAI.]

Természeti történet ’s tudomány. Csillagesések összefüggése az éjszaki fénynyel. = Regélő Kilenczedik évi folyamat. 1841. Első Kötet május 16kán 39. pp. 310-311. "E’ tárgyról Hind J. R. közleményt adott a Litterary Gazetteban, mellyből a következőket emelünk-ki. ...Az utóbbi 10 év alatt a’ csillagesés, úgy látszik, őszutó 12-eki ’s nyárutó 9 ’s 10-kei éjeken történt; de sokszor megesett, hogy e’ légtünemények helyett szép éjszaki fényt láttak, ’s midőn e’ légtünemények leggyakoribbak valának, sok vizsgáló csakugyan állitja, hogy az ég több részén egyszersmind éjszaki fényt tapasztaltak különféle időben. ... 1837. őszutó 12-én egész Angliában északi fényt láttak, a meteorhullás pedig igen csekély volt. Egy idegen csillagász által felállított vélemény... hogy a’ meteorok valami ködös testhez tartoztatnak, melly a nap körül mintegy 182 1/2 nap alatt megfordul ’s évi forgásában a’ föld e’ testhez közel jő..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid cikke. [HAI.]

NAGY Károly: Magyar égteke. = Társalkodó 10. 1841. mártzius 10. 20. sz. pp. 79-80. "Midőn az első magyar földteke, egyik hazánkfia’ szives részvétel által, létre jött, kivánatos lett egy hasonló nagyságu égteke is, mint annak párja; meglevén irva, hogy - nem jó magányosan lenni a’ földön." Az iskolák számára készített éggömbről. [SRG.]

(A’ holdba-utazás’ veszélyei.) = Társalkodó 10. 1841. majus’ 5. 36. sz. p. 144. C párisi akadémikus balul sikerült távcsöves holdnézése Pont-neuf-ban. Pótléktár. Néha veszélyessé válhat a járdacsillagászat (régi nevén: távcsöves bemutató az utcán). Ilyen esemény keretében egy csillagász vagy amatőrcsillagász a nagyközönségnek, az odahívottaknak, az utcán járkálóknak mutatja meg meg a Holdat vagy más égitestet távcsövén keresztül. Vannak, akik ingyen teszik ezt, mások önkéntes adományra hívják fel a figyelmet, megint mások belépődíjat szednek. A Társalkodó c. folyóirat egyik száma arról számol be, hogy egy "vándorcsillagász" Párizs egyik forgalmas helyén állította fel a távcsövét járdacsillagászat céljából, ahol 10 centime-ért (ejtsd kb. szántim, a frank váltópénze) mutogatta a Holdat. Eközben viszont alaposan meglopták. Észrevétlenül elvitték zsebkendőjét, óráját, pénztárcáját. [SRG.]

A’ hegyek’ régiségéről. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 10. okt. köt. pp. 49-57. "Littrow után" aki főként Elias Beaumont geológiai vizsgálódásait ismerteti. Így annak ellenére hogy, Littrow csillagász volt e cikknek nem sok csillagászati vonatkozása van. [HAI.]

Newton emlékezete. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 11. nov. köt. pp. 89-112. Newton élete és munkássága 1686-ig, a Principia megjelenéséig. [HAI.]

KÁROLYI Sámuel: Eszmék az emberiség történetphilosophiájához. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. III. kötet pp. 17-80. "Ha az emberiség sorsát a’ teremtés könyvéből szándoklunk olvasni: szükség hogy föld-lakunkon köz átpillantást tegyünk, az életműségeket mellyek alattunk vagy velünk élvezik a’ napvilágot rendre fölszedjük. ... A’ föld alatt két bolygók vagynak a’ Merkur és Venus, fölötte pedig Mars (és ha netalán e’ fölött még egy rejteznék) Jupiter, Saturnus, Uranus, ’s a’ mellyek még ott lehetnek, míg a’ nap szabályszerű hatásköre eltűnik, ’s ez utolsó bolygónak központkűli útja az üstökösök körkörös pályájába belevág. ... Mivel tehát földünk az egésznek csillagászi átpillantására nézve minden más bolygóknál alkalmasb helyen áll: szép volna ha mi e’ fölséges csillagviszonynak csak néhány tagjait is közelebbről ösmernénk. pp. 17-24., 68-71. Herder után. Értekezések. [SRG.]

[Sz. S. L.]: Az emberi miveltség története. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. V. kötet pp. 58-104. "Az emberi esméreteknek ezen ágában, legfelül áll, a’ csillagászat vagy astronomia, mint ollyan tudomány, melly a világ életműszerességének vagy rendszerének törvényeit magában foglalja." pp. 71-84., 98-104. Értekezés. [SRG.]

A’; hegyek’; régiségéről. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 10. okt. köt. pp. 49-57. "Littrow után" aki főként Elias Beaumont geológiai vizsgálódásait ismerteti. Így annak ellenére hogy, Littrow csillagász volt e cikknek nem sok csillagászati vonatkozása van. [HAI.]

Z.: Napoleon von Alexander Dumas. Deutsch von Dr. Heinrich Elsner. Stuttgart, 1841. Hallberger’sche Verlagshandlung. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. VIII. kötet pp. 98-113. "Egy este, egy inas azt beszélte hogy üstököst látott. Napoleon meghallá azt történetből, ’s ezen előjel mély benyomást tett rá. Üstökös felkiálta ez volt a’ Caesar halálának előjele. - Aprilis 11-én lábai rendkivül kezdtek hidegedni." p. 111. Külföldi Literatura. Könyvvizsgálat. [SRG.]

Newton emlékezete. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. XI. kötet pp. 89-112. Newton élete és munkássága 1687-ig, a "Philosophiae naturalis principia mathematica" megjelenéséig. Értekezés. [HAI.]

Newton’ emlékezete. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. XI. kötet pp. 66-78. Newton élete és munkássága 1688-tól. [HAI.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár Új folyam Ötödik kötet 1841. febr. 2. sz. p. 86. "Nouveau manuel de géographie physique etc. (A physicai földleirás’ új kézikönyve, vagy bevezetés a’ földtan studiumába); J. J. N. Huot által. - Paris, 1839. 8-adr. Ezen kis munka, a’ cosmographia’, meteorologia’, és természethistoria’ minden esmereteit magában foglalja,..." [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár Új folyam Ötödik kötet 1841. dec. 12. sz. pp. 487-488. "Catalogue des principales apparitions d’ etoiles filantes. (A’ nevezetesb futócsillag jelenetek’ lajstroma.) A. Quetelet által. Bruxelles, M. Hayer, 1839." Meteorhullások: 179. nov. 11/12.; 1823. aug. 10.; 1832. nov. 11/12. [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Ötödik kötet 1841. 2. p. 86. "Nouveau manuel de géographie physique etc. (A physicai földleirás’ új kézikönyve, vagy bevezetés a’ földtan studiumába); J. J. N. Huot által. - Paris, 1839. 8-adr. Ezen kis munka, a’ cosmographia’, meteorologia’, és természethistoria’ minden esmereteit magában foglalja,..." [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Ötödik kötet 1841. 12. pp. 487-488. "Catalogue des principales apparitions d’ etoiles filantes. (A’ nevezetesb futócsillag jelenetek’ lajstroma.) A. Quetelet által. Bruxelles, M. Hayer, 1839." Meteorhullások: 179. nov. 11/12.; 1823. aug. 10.; 1832. nov. 11/12. [SRG.]

          1842.

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1842. 84 p. Csillagászat: 1-32., 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [TZS.]

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány’ rövid természetrajza, különös tekintettel a’ felsőbb polgári, ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre. Debreczenben, 1842. Nyomatta Tóth Lajos. VIII + 160 p. A szerző előszava 1842. aug. 18-án kelt Debrecenben. A könyvnek rajzos mellékletei nincsenek (eltérően a későbbi kiadásoktól). Ennek magyarázata: "A ... több czikkeket felvilágosító rajzok a tanítók kezébe adatnak, kik azokat tanítványaikkal utánrajzoltatják, s itt csak azért maradtak el, hogy a könyv árát ne növeljék." Csillagászat: pp. 1-28. Fejezetcímek: Nap, és föld. Régiek véleménye a napról. Nap ismerete. Nap, és hajnalcsillag. Földünk. A földről mint égi testről. Régiek mesés véleménye a földről. Utazások a föld körül. Föld formája. A föld nem tökéletes gömbölyű. A föld nagysága. Föld forgása saját tengelye körül. Föld forgása a nap körül. Föld pályájának eltérése a nap egyenlítőjétől. Napfordítók; sarki körvonalak; égalj. [KSZ.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 132 p. [KSZ.]

WARGA János: Természettan. A protestáns felső real és gymnasialis iskolák számára írta Warga János prof. Magyar Acad. l. tag, nemes Abaúj megyei táblabíró. Pesten, 1842. Eggenberger József és Fia könyvárusok’ tulajdona. Nyomatott Kecskeméten, Szilády Károly betűivel. VII + 176 p. Csillagászat: pp. 161-176. Tizenharmadik Szakasz. Az égi testekről. Fejezetcímek: Földünk gömbalakja. Földünk mozgása. A hold mozgása. A föld útja. Naptárak (Kalendárium). A bujdosók (bojgócok). Az álló csillagok. Üstökösök. [KSZ.]

Idegen égitestek befolyása földünk időjárására. In: A’ magyar házi-barát. Közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1842 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. IX. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A Holdnak a vonzása, a Napnak a világossága által hatása van. A bolygóknak a földünkre való befolyása, kivált a légkörre hatása nincs, vagy elenyésző az előbbi két égitesthez képest. [KSZ.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Kettős csillagok. In: Magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott második nagy gyűlésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták: Bugát Pál és Flór Ferencz. Pesten, 1842. Nyomt. Trattner-Károlyi betüivel. pp. 54-58. A jelenvolt tagok neveinek saját kézvonat utáni lenyomatásával. A kötet végén a 7. oldal közepén [p. 85.] a kézírás másolat szövege: Albert Ferencz úr Budáról. [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1842re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-99. A csillagászati jelenségek táblázatai. Közli (pp. 65-67.) az 1842. julius 7-diki [azaz a júl. 7-én délben kezdődő és júl. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerinti] napsötétedés általános adatait, azon zóna határait melly között a sötétedés teljes. Ez Portugált, Spanyolországot, déli Francziaországot, éjszaki Itáliát, Austriát, Magyarországot, Oroszországot vágja keresztül. Táblázatban közli 30 európai város időadatait, köztük Brassó, Buda, Debreczen, Eger, Fejérvár, Kassa, Kolosvár, N. Szombat, Pozsony, Szeged, Temesvár, Zágráb is szerepel. [KSZ.]

NAGY Károly: Jegyzetek a’ Naprendszer’ elemeihez. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 100-109. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 114-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

VI. Nagy Károly’ magyar nyelven szerkesztett földtekéje. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Ötödik kötet. 1838-1840. Budán, 1842. A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel. p. 17. Örvendetesen lepte meg a’ társaságot az april’15. 1839. tartott ülésben az elnök azon jelentéssel, hogy Nagy Károly rt. egy, magyar nyelven szerkesztett földtekének - mellynek példányai az academia’ utján lennének a hazai közoktató intézetek közt kiosztandók, ’s rezei azután az acadeniának átengedendők - kiadását, több buzgó hazafiak’ segedelmével czélba vette, ohajtván egyszersmind, hogy az illető földirati műnyelv’ magyarra fordítását a’ társaság eszközölné. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Ez évi napfogyatkozás julius’ 8-dikán. = Athenaeum Hatodik év 1842. Első félév junius’ 21. 74. sz. cc. 1169-1174. "Az idei jul. 8-dikai napfogyatkozás azon égi jelenetek közé tartozik, mellyeket szemlélni a’ miveltebb világ’ egy részének, úgy magyar honunknak is, a’ jelen században csak egyszer engedtetett." Napfogyatkozások említése: 1816. nov. 19., 1820. szept. 7., 1836. máj. 15., 1847. okt. 9., 1851. júl. 28., 1861. dec. 31., 1867. márc. 6., 1870. dec. 22., 1887. aug. 19. [SRG.]

ADORJÁN B[oldizsár]: Holdsugár [Vers.] = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév julius’ 26. 11. sz. c. 86. A szerző pesti ügyvéd, író és költő, Petőfi barátja. :Versét talán az 1842-es teljes napfogyatkozás élménye ihlette. [SRG.]

SZALAI István: Új csillagtan. = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév september’ 4. 28. sz. cc. 217-219. "Németországi tudós Wirth, illy czimű munkájában: Fragmente zur Culturgeschichte. Kaiserslautern 1836., az emberi nem’ mivelődése’ történetét fejtegetni akarván, erre legbiztosabb kalaúznak állitja a’ csillagtant (astronomia), és földismeretet (geognosia)." [SRG.]

SZALAI István: Új csillagtan.(Vége.) = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév september’ 6. 29. sz. cc. 225-228. [SRG.]

V-i Barna: Holdhozi rokonszenv. = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév december’ 11. 70. sz. c. 558. "Miért a’ rokonszenv a’ szeretők’ szívében a’ holdhoz? Mert az eszök mint a hold telni és fogyni szokott." [SRG.]

A julius 8kai napfogyatkozás pontjai hazánkban. = Hírnök 6. 1842. jún. 30. 51. sz. p. [3.] [SRG.]

A jul. 8kai napfogyatkozás. (Leírva Littrow cs. kir. csillagász által a bécsi cs. kir. Csillagvizsgáló toronyból.) = Hírnök 6. 1842. júl. 25. 58. sz. p. [4.] [SRG.]

Eszmék és gondolatok egy földleirási bévezetésből. = Magyar Gyermekbarát Próbalap [1842. pp. 3-4.] "A’ föld, a’ felettünk ragyogó áldott nap, hold, és ezernyi ezer csillagok együtt teszik a’ roppant kiterjedésü, a’ mellett szép rendet mutató világot, mely a’ végtelen jóságu, és bölcsességü Isten bámulást érdemlő munkája, ki azt teremtette, és hatalmával fenntartja." Bekötve a Mult és Jelen 1842. évi évfolyama végére. [SRG.]

Napalkotmánnya. = Magyar Gyermekbarát Próbalap [1842. pp. 5-6.] "A’ napot, a’ körülötte forgó tizenegy planetát, és tizennyolcz holdat, mindöszve tehát harmincz égitestet, a bizonytalan számu üstökös csillagokkal együtt a’ napalkotmánnyának, vagy planeták rendszerének hivják." Bekötve a Mult és Jelen 1842. évi évfolyama végére. [SRG.]

Elegyes tudósitások. = Múlt és Jelen 2. 1842. Első Félév jún. 28. 51. sz. p. 407. "Folyó 1842-d esztendő juliussa 8-k. pénteken, teljes napfogyatkozás leend, melyet szinte egész Europa ilyennek fog látni; ..." [SRG.]

Honi tudósitások. = Múlt és Jelen 2. 1842. Második Félév júl. 12. 55. sz. p. 432. "Kolozsvártt a’ jul 8-diki nagy napfogyatkozás látását a’ komor és felleges idő meggátolá:..." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "(Időjárás 1842ben.) A Herschel által fölfedezett s isméretes valószinüségi számitás szabályi szerint köv. időjárásunk lesz a folyó évben:..." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Első Félesztendő Boldogasszonyhava 25kén [jan. 25.] 5. sz. p. 18. [SRG.]

Hazai Napló. "Ikervárosi hirnök. Fővárosainkban jelenleg közbeszéd tárgya majd kizárólag a napsötétedés." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 9kén [júl. 9.] 55. sz. p. 218. "A heti vásárra betódult pórsereg jajveszékelve futkosott; mert - ugymond: elvesztünk! vége a világnak!" Gellérthegy, Svábhegy tájékán sokan nézték a napfogyatkozást. [SRG.]

Hazai Napló. "Nógrádból. - Verőcze, julius 9kén. Feszült figyelemmel vártuk tegnap reggel ama hazánkra nézve több tekintetben nevezetes s kitűnő égi jelenetet "a napsötétedést." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 13kán [júl. 13.] 56. sz. p. 225. [SRG.]

Hazai Napló. "Fehérből. Vajtán a jul. 8kai napfogyatkozás teljes derületben vala látható reggel 6 és 8 óra között." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 16kán [júl. 16.] 57. sz. p. 227. "Egyébiránt a lég és állatokban semmi változást sem vevénk észre. A köznép előitéletből, a szerte hulló méreg elől a kútakat mind befödé. Lászik hogy az égtant nem tanulták." [SRG.]

N. K. [NAGY Károly]: Napsötétedés Julius 8-kan 1842. = Pesti Hirlap 1842. Első Félév jún. 26. 155. sz. p. 454. Értekező. [SRG.]

TARCZY Lajos: Napfogyatkozás 1842. julius 8-kán. = Pesti Hirlap 1842. Második Félév júl. 21. 162. sz. pp. 516-517. [SRG.]

Napfogyatkozás 1842. julius 8-kán. = Pesti Hirlap 1842. Második Félév júl. 28. 164. sz. pp. 534-535. Megfigyelések: Margitay Sámuel Fehértóról (Szabolcs megye), Losonnczról Tóth Mihály, Verőczéről (Nógrád megye) Árvay, Erdélyi József Liptó-Rózsahegyről küldött beszámolót. [SRG.]

A’ Regélő’ Tárczája, Társas élet. Pesti posta. Julius’ 10-kén. Éljenek a’ csillagászok! = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Julius’ 10. 55. sz. pp. 456-457. "...éljen az égkémitudomány! csakugyan pontosan bekövetkezett az általok megjósolt napfogyatkozás olly pompásan és teljesen, mint mondva volt, olly pontosan és a’ perczig híven, mint kiszámíttaték.
A’ 7-kén uralkodott szeles és borongos idő majdnem kétségbe ejté már fővárasinkat, hogy mit sem látandnak; a’ készületek azonban mégis megtétettek: társaságok alakultak, a’ kocsik megrendeltettek, ki a’ hová szándékozék, a’ várfokra, a’ Gellértre, a’ budai hegyekre, vagy a’ dunapartokra ’stb. a’ megkivántató fegyvérek, azaz kék, sárga, zöldüvegű látcsővecskék vagy, kitől más nem telt, gyertya’ hamván kormosított üvegdarabok híven beszereztettek - és volt sürgés és forgás beszéd és határozat, meglátni a’ különös és ritka tüneményt, melly csillagászaink’ állítása szerint hat emberkor múlva leszen csak ismét a’ teljesség’ illy fokán látható. ..." [HAI.]

[Erdélyi]: Eger a’ mint van. 3. Februar... 184... = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Julius’ 17. 57. sz. pp. 486-487. "Kedves Gyulám! A’ lyceumot 1765-ben kezdve 20 év alatt gróf Eszterházy Károly utolsó egri püspök épiteté; roppant négyszegű épület ez két emeletre ’s olly óriási nagyságú, hogy midőn a’ palócz rá ’s főkép csillagász tornyára, felkacsint, bizony bizony kétségbe jő, ha vájjon itt csinálták-e? Alulról megyek föl nevezetességei’ elösorolásával. [...] Most a’ csillagásztoronyba .......de ah! mióta Tittelt az egek ’s csillagkoronák’ éjféli barátját A’ föld’ fellegein túl rideg ormi lakót Egerből Budára vivék ’s onnan öt a’ csillagok’ ősura óhajtásai’ tűzseregéhez emelé, utána gyász maradott. Most megy az utas ’S nem leli, mellyet várt, lelke, az égi gyönyört, a’ roppant költséggel épült torony elhagyatott, ’S néma jegy a’ csillag, melly megyen orma fölött. ..." A szövegben idézetek találhatók Vörösmarty Mihály: Tittel halálára című költeményéből. [HAI.]

A’ Regélő’ Tárcája. Társas élet. Gyors kocsi. Testvérhaza. Kolozsvár, jul. 17-kén. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Augustus’ 4. 62. sz. pp. 572-573. "Várva várók a’ hiresztelt napsötétség’ másnaponi megjelenését ’s bár egész délután föllegek födék a’ láthatárt, mégis éleszte a’ remény, hogy reggelre kitisztuland, mibe a’ csak nem föllegtelen est meg is erösite.
Más nap jókor kele föl városunkban minden; a’ tudósok látcsőveikkel sietének a’ csillagvizsgáló toronyba ’s a’ szomszéd hegyekre; sokan üvegdarabokkal, víztele cseberrel fölkészülve várának: szóval az égitüneményt e’ nemzedéktől többé nem látandót, mindenki vágya látni, látni mint képes egy gyöngébb fény egy erősbet meghomályositani, mire ez életben majd minden nap példa van. Az ég azonban erősen vastag felhővel vala béboritva, ’s csak azt láttuk a’ napfogyatkozásból, hogy abban az időben, mellyben bekövetkeznie kellett volna, a’ szokottnál sokkal sötétebb volt. Az égi tünemény’ meg nem látását mindenki fájlalva dolgai után ment;" [HAI.]

Uti emlékek. Olmücz. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Augustus’ 21. 67. sz. pp. 645-646. A’ világhoz tartozó polgári osztály is mutathat itt némi nevezetességet. - A’ vározház’ oldalrészén egy, falba szorult, kápolna-forma czifraság tűnik az idegen’ szemébe. De közelebb hozzá, azt veszszük észre, hogy valami régi idomú, csillag- hold-’s időjárást, évet, hónapot, hetet, napot, órái, negyedet és perezeket mutatni akaró astrologiai műalkotmány áll előttünk, mozdulatlanul és némán, de az angyalfaragványok’ mindenféle hangszerrel ellátott zenekara azt látszik hirdetni, hogy e’ mű valaha még muzsikált is. A’ két oldalt feltűnő festmények’ egyike régi német viseletű kézművest és egy inast képez, illy felírással: Meister Hans Pohl, Uhrmacher von Oels, sőt a’ versek közöl a’ legolvashalóbbat ekként jegyzőm föl: Das Tadeln ist gar leicht in einnes andern Sachen, Doch kanns’ gemeiniglich der Tadler nicht nachmachen. [...]
A’ XVII-ik századbeli remekműnek alkotója mint már észre lehetett vennünk, Póhl János óracsináló vala, ki a’ mathematicai tanok’ ’s főleg az astronomia’ titkaiba mélyebben lévén avatva, tehetsége’ érzetében föltette magába , hogy kortársait ’s a’ késő világot olly jeles művel ajándékozza meg , melly mindenekben csodáló figyelmet gerjesztend. ’S e’ nagy czélja valóban sikerült is nekie, mert különösen a’ belföldiek, prágaiak és bécsiek’ bámulatára, csak hamar elkészité az eleven csoda-kalendáriomot, ’s Olmiicz’ polgárait ez által meg- becsülhetlen kincs’ birtokába juttatá. ..." [HAI.]

Omnibus. Róma. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Octóber’ 23. 85. sz. p. 943. "Sgr Rondoni, jelenleg Rómában tartózkodó olasz művész, legújabb időkben tartós stúdiumot fordított egy daguerreotypre, melly egy afrikai fához hasonlít; míg egyik ága a’ legszebben gyümölcsöz, már a’ másik a’ legkellemesebben virágzik; Sgr Rondoni tehát ez’ uj művészetet, nevezetesen a’ csillagzati pothographiát olly tökélyre vitte, melly bámulatra gerjeszt - ha különben igaz az, mit róla írnak. Mondják, t. i. hogy öncsinálta photographai rajzát azonnal kőre metszi ’s nyomtatja. Illy módon adta lithographiáját minap Orion’ ködföltjainak is." [HAI.]

Omnibus. Straszburg. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. December’ 4. 97. sz. p. 1136. A’ hires Straszburgi órának September’ 28-kán természet vizsgálók’ jelenlétében ismét megkellett volna indulnia, miután egy ügyes órás négy évig foglalkodott javításával. Ez óra’ műve - mint tudatik - egyike a’ legnevezetesbeknek egész Európában; tudományos pontossággal adja az egész csillag-rendszert a’ nap körül elő. Hét alak a’ hét’ napjait képezi, ’s mindegyik rendelt napján megjelenik. A’ négy évszak előjön, ’s üti a’ négy fertályt, a’ halál ellenben az órákat üti. 12 órakor a’ 12 apostol sorban előjő, meghajolva idvezítőnk előtt, ki őket megáldja. E’ pillanatban szárnyait csattogtatja a’ kakas ’s háromszor kiált." [HAI.]

A-n.: A’ teljes napfogyatkozás júl. 8kán 1842. = Társalkodó 11. 1842. junius’ 18. 49. sz. pp. 195-196. "Nem lesz érdektelen egyet kettőt olly égi tüneményről szólni, mellyet lakhelyén ritka ember látott ’s láthatott: illy égi tünemény pedig minden bizonynyal a’ teljes napfogyatkozás, melly azért is érdekes, mivel igen ritka ’s nem teljes napfogyatkozásoktul anyira különbözik, hogy ezekről amarra nem is következtethetni." [SRG.]

KUBINYI Ágoston: Napfogyatkozás 1842diki jul. 8kán Surányban, Nógrádmegyében. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 16. 57. sz. pp. 227-228. "Egyébiránt czélszerünek vélném, ha csillagászink ’s mindazok, kik a’ csillagászatban nálamnál jártasbak, e’ tünemény körüli tapasztalataikat közlenék ’s illy közleményekből valaki a’ magyar orvosak ’s természetvizsgálók Beszterczén, jövő aug. 4kén tartandó gyülésén általányos átnézetét ’s képét adná ezen érdekes tüneménynek." [SRG.]

A-n.: A’ napfogyatkozás jul. 8án tekintve sz. János hegyéről. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 16. 57. sz. p. 228. "Öt és fél óra alig volt midőn már az ugynevezett sz. János hegyen voltam, melly a’ budai csillagásztoronytul mintegy 2500 ölre éjszak felé esik, és melly a legéjszakibb pont volt, mellyet körülményim választani hagytak. A’ várakozás-teljes kiváncsiság öszszecsőditett, a’ különben nem igen kényelmes följárásu hegyre vagy 150 embert, ellátva mindenféle alaku, szinü ’s öszszeállitásu előkészülettel." [SRG.]

HETYEY János: A’ jul. 8ki napfogyatkozásról. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 20. 58. sz. p. 231. "A’ napfogyatkozás nálunk Zala-Egerszegen, Zalamegyében teljes nem volt; magamnak két közönséges látcsőt készítettem, egyiknek tárgyilagos üvegét beszinezvén, másikat a’ teljes elfogyásra használandót nem. ... U. i. Káloczfán nyugotra 4 csillag is látszott teljes elsötétüléskor; én dél és kelet-délfelé nézettem, de velem együtt mind csak a’ napot nézték." [SRG.]

TAUBNER Károly: Miként találák ki földünk’ nagyságát. = Tudománytár Új folyam Hatodik kötet 1842. márc. 3. sz. pp. 147-162. "Mekkora legyen földünk, okvetlen sokan tudják, ’s a’ ki csak némileges oktatásban részesűlt, képes legalább megmondani, hogy körülete 5400, átmérője 1720 német vagy földirati mérföldet tesz." Csillagászati vonatkozásokkal. Értekezések. [SRG.]

TAUBNER Károly: Miként találák ki földünk’ nagyságát. = Tudománytár. Értekezések Tizenegyedik kötet 1842. 3. pp. 147-162. "Mekkora legyen földünk, okvetlen sokan tudják, ’s a’ ki csak némileges oktatásban részesűlt, képes legalább megmondani, hogy körülete 5400, átmérője 1720 német vagy földirati mérföldet tesz." Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

[VÁLLAS Antal]: A’ holdfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Tizenketedik kötet 1842. 10. pp. 230-248. Számítások táblázata. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ holdfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Tizenketedik kötet 1842. 11. pp. 278-292. [SRG.]

Természettudomány. Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde. Von Dr.Fr. Arago. Aus dem Französischen v. Carl v. Remy. II és III köt. Stuttgart, Hoffmann, 1837, 1838. = Tudománytár. Literatura Hatodik kötet 1842. 6. pp. 231-232. "A harmadik részt igen érdekes czikellyel kezdi meg a’ szerző az ikercsillagokról, mellyekre nézve Herschel legközelébb ismét új észrevételeket közölt." Könyvismertetés. [SRG.]

          1843.

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány’ rövid természetrajza, különös tekintettel a’ felsőbb polgári, ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre (orvos dr. a debr. coll. prof.). Második javított kiadás, egy tábla rajzolattal. Kecskeméten, 1843. Nyomatott Szilády Károly’ betűivel. VI + 147 p. + 1 kihajtható tábla. A szerző bevezetője 1843. júl. 20-án kelt Debrecenben. Csillagászat: pp. 1-25. Fejezetcímek: Nap, és föld. Nap. Régiek véleménye a napról. Nap ismerete. Nap, és hajnalcsillag. Földünk. A földről mint égi testről. Régiek mesés véleménye a földről. Utazások a föld körül. Föld formája. A föld nem tökéletes gömbölyű. A föld nagysága. Föld forgása saját tengelye körül. Föld forgása a nap körül. Föld pályájának eltérése a nap egyenlítőjétől. Napfordítók; sarki körvonalak; égalj. [KSZ.]

Közhasznu és Mulattató Nemzeti vagy Hazai Kalendáriom, magyarországi és erdélyi katholikusok’ evangelikusok’ és ó hitüek számára, Krisztus urunk’ születese után 1843dik közönséges azaz 365 napból álló esztendőre. A’ Mezei Gazdával szaporítva. Szerkesztették és kiadták Trattner és Károlyi. Huszonkilenczedik esztendei folytatás. Pesten. A’ kiadók’ könyvnyomtató-intézetének tulajdona, Urak’ utczája 4531. szám. Benne számozatlan oldalakon: A’ 1842. esztendei Jul. 8-ki teljes Napfogyatkozásról. A’ napfogyatkozás Jul. 7-én reggel történt. Ez a cikk részletes észlelési leírást közöl a teljes napfogyatkozás jelenségéről, a totalitás alatt a rózsapiros és őszibaraczk pirosságú protuberenciák látványáról, a hőmérséklet változásáról, az élővilág viselkedéséről. [KGY.]

LUKÁCS Pál: Dunántuli kis magyar. Pesten, 1843. Eggenberg Jósef és fia’ tulajdona. 108 p., 2 ábra, 3 t. A mű egy hazafias indíttatású - versbetétekkel, mondókákkal, kis történetekkel megszakított - tandialógus, a Bácsi és a 6 éves Ákos között. Csillagászat: pp. 14-87. (A naprendszer szerkezete pp. 14-30.)."Ákos. Ejnye be szép ez a nap ország!... Hanem a mint látom elhibázta kegyed; mert nincs több nyolc karikánál, pedig tizenegynek kéne lenni? Bácsi. Igaz, hogy a mennyi a bolygó? körnek is annyinak kellene lenni. De minthogy a negyedik körre négy bolygót tevénk: van e szükség nyolc körnél töbre?"
Az ismert bolygók: Hirnök - [Merkúr], Hölgy - Vénus , Föld, Hős - Mars, Mennyur - Jupiter, Övönc - [Szaturnusz], Végőr - Uránus és az akkor még bolygónak tekintett 4 égitest a Mars és a Jupiter között: Céres, Pallás, Junó, Vesta.; (Üstökös csillag pp. 30-32.).; (Teleologikus érvelés a Földön kívüli élet lehetősége mellett pp. 32-35.).; (Éjszakai égbolt, szcintilláció pp. 38-42.); (A Föld alakja, nagysága, forgása, tengelyferdesége pp. 44-57.).; (A Hold keringése a Föld körül, fázisai, távolsága a Földtől, holdfogyatkozás pp. 60-72.).; (A "nyárhó 8-án"[1842. július. 8.] bekövetkezett teljes napfogyatkozás leírása pp. 76-78.).; (Éghajlati övek és az évszakok váltakozásának csillagászati okai pp. 81-87). [HAI.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1842.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. 235 p. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerű természettan. Tanulni szerető mesteremberek s iskolatanítók számára, a földművelésre és a nép közt uralkodó babonákra különös tekintettel írta Tarczy Lajos a Pápai Ref. Főiskolán természeti tudományok professora, s a Magyar Akadémia rendes tagja. A Népkönyvkiadó egyesület által jutalmazott pályamunka. Pápán, 1843. a Ref. Főiskola betűivel. 1 + 261 p. + tartalomjegyzék. A könyv végéhez van kötve folyamatos lapszámozással "Pótlékul" egy "Ötödik füzet: Az égi testek mozgását, s a Mozgás akadályait magában foglaló." Ennek kiadási éve 1844. Az égi testek mozgását taglaló rész (pp. 221-253.) csillagászati témájú. A kiadvány érdekessége, hogy Tarczy külön kitér a tévképzetekre, a Biblia szószerinti értelmezéséből származó hibákra. [HOR.]

Legjelesebb feltünések csillagos egünkön a kassai délkörhez alkalmazva. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 17. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei. Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Fogyatkozások. [KSZ.]

Égúr (Jupiter) holdjainak Kassán látható fogyatkozások. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 18. Táblázatban az első hold, a második hold és a harmadik hold fogyatkozásának ideje (kezdete és vége) percnyi pontossággal. [KSZ.]

Időjárást mutató tábla. Herschel híres csillagásztul. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 19-20. A holdfázisok és az időjárás állítólagos összefüggése. [KSZ.]

Mutatótáblája a holdvilág tartósságának. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 20. Táblázat mely a Hold korát (az újholdtól eltelt napok számát) és a Hold horizont feletti idejének hosszát mutatja. [KSZ.]

Mi világít a Napon? In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

1842-ik évi Julius 8-án a napfogyatkozás körül Zipser András és Kubinyi Ferencz által tett tapasztalatok. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczebányán tartott harmadik nagy-gyűlésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták: Bugát Pál és Flór Ferencz. Egy kőmetszettel. Pesten, 1843. Nyomt. Trattner-Károlyi betüivel. pp. 100-101. "Öt óra s 59 perczkor vette kezdetét a napfogyatkozás; közepe volt 7 óra 58 perczkor, vége 8 óra s 2 perczkor: a valóságos vagy is egész napfogyatkozás tartott két perczig és 40 másod perczig." [HAI.]

INTZE Ferencz: Természetes dolgok, babonák és balvélemények. In: Mentor. Erdélyi népkönyv. Közhasznú ismeretek tára. A’ honi szorgalom ’s értelmesedés előmozdítására. [2. kötet.] Szerk.: Nagy Ferencz. Kolozsvár, 1843. A’ Királyi Lyceum betüivel. pp. 121-156. A szerző főként a tűzzel kapcsolatos tévhiteket veszi sorra és a kor színvonalán álló természettudományos magyarázatokkal cáfolja azokat. Köztük csillagászattal kapcsolatosak is vannak: (Csillagok pp. 122-123.).;
(Hullócsillagok, légikövek pp. 123-127.) "A’ légből illy módon hullott kövek, ’s néha vasdarabok, mint nevezetes természeti tárgyak ismeretesek a’ természet vizsgálók előtt, és lehet ilyeket látni a’ nevezetesebb ásvány-gyüjteményekben, melyeket a’ természet vizsgálók äerolyt-nek légikőnek neveznek..."; (A Föld alakja, nagysága. Naprendszer pp. 132-134.) "...e’ mi lakó földgömbünk, melynek területét temérdek tengerek borítják, hasonló a többi gömbölyű bujdosó csillagokhoz, és ez is egy azok közül, mellyek szám és név szerint tizeneggyen ismerve vannak,..." ; (Fogyatkozások pp. 135-137.). [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1843-ra. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 1-129. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 130-147. [KSZ.]

AJTAY Gyula: Holdas románcz. [Vers.] = Athenaeum Új folyam II. kötet 1843. 16. pp. 238-241. [SRG.]

Ausztria. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév martzius 31-k 26-dik sz. p. 103. "A’ bécsi csillagvizsgáló torony igazgatója Littrow Károly tudósitása szerint, a’ délnyugoti egen látszó jelenség, miután mártz. 20-k annak alakja és mozgása teljesen megismerhető volt, egy oriási üstökös." [= C/1843 D1 Nagy Márciusi Üstökös.] [SRG.]

Ausztria. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév aprilis 7-k 28-dik sz. p. 111. "Csillagász Littrow számitása szerint az uj kometa mártz. 22-k, a’ földtől mintegy 17 millio, a’ naptól 16 millio mértföld távolságra állott, de mind a’ kettőtől észerevehető gyorsasággal távozott" Athénben márc. 5-én, Valenciában márc. 8-án vagy 9-én szemlélték. [SRG.]

Elegytár. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév aprilis 11-k 29-dik sz. p. 116. "A’ közelebbi üstökösre valamint annak gyors-utazására nézve bécsi csillagász Littrow megjegyzi, hogy ... mártz. 5-én volt legközelebb a’ földhöz,..." [SRG.]

Hazai Napló. "Rövid közlések. Baranyából. Pécs. Január 26. az idén nevezetes nap vala nálunk, mert népünk alsó osztályánál nagy hitelt talált ama hír, hogy éjjeli 11 óra után vége leendett a világnak,..." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 11kén [febr. 11.] 12. sz. p. 92. Híre volt, hogy két csillag az egyik Istené, a másik az ördögé, város melletti szőlőhegyen össze fog ütközni. [SRG.]

Hazai Napló. "Rövid közlések. Pozsonyból. F. hó 27. délelőtti 10 órakor teljes épségű szivárványt látánk." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 18kán [febr. 18.] 14. sz. p. 109. Közli: S. Béla. [SRG.]

Aprólékok. "Gruithuisen tanár Münchenben jan. 8kán délutáni 3 órakor a felhőkön át a napon egy igen nagy foltot látott, millyen mult évi augustus óta nem volt látható,..." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 18kán [febr. 18.] 14. sz. p. 112. [SRG.]

Aprólékok. "Vassyban (Francziaország) több helyen ütött ki egyszerre tűz, minek okaul meteor köveket hoznak föl, mellyek az időben estek; - s Arago úr a hires csillagász ezt elhinni épen nem vonakodik." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 25kén [febr. 25.] 16. sz. p. 127. [SRG.]

Aprólékok. "Nem csupán az üstökös uralkodik jelenleg az égen; Bolognában febr. 28dikán Venus csillag nappal fegyvertelen szemmel is látható vala s minthogy udvara is volt, sokan üstökösnek tarták." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Sz. György hava 15kén [ápr. 15.] 30. sz. p. 342. [242.] [SRG.]

Aprólékok. "Immel hadamari meteorolog az üstökösnek ismert égi tüneményt szélfarknak tartja, melly a naptól Arion csillagig terjed; s 10-12 nap utáni szelet jelent; azonban hihető, hogy e szél tovább, sőt hónapokig tartand." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Pünköst hava 3kán [máj. 3.] 36. sz. p. 280. [SRG.]

Aprólékok. "Olvasóink emlékeznek még Herschel állitólagos fölfödözéseire a holdban." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. szent András hava 25kén [nov. 25.] 154. sz. p. 764. "Ezen mystificationak melly sokaknál hitelre talált, szerzője Nicollet franczia csillagász septemberben Washingtonban meghalt." [SRG.]

Tárcza. Főváros. - Igen nevezetes égi jelenet... = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. mart. 23. 24. sz. c. 754. ..."tűnt fel fővárosunk felett mart. 17-kén esti 8 óratáján. Egy világos fényvonal közel a’ láthatárnak nyugoti pontjától (a’ budai csillagász-segéd Albert ur’ mérése szerint hatvan öt fok hosszaságban) dél felé vonult fel, a’ sz. Gellérthegye’ tájékán. Mi a’ tüneményt sok másokkal az Angol királyné’ vendégállójából néztük, hova egy barátságos vacsora gyüjte bennünket a’ mai dalünnep’ befejezésére. Mi is azonnal azt gyanítok, mit most már Albert ur tudományosan kieszközlött, hogy az semmi egyéb, mint egy hatalmas üstökösnek farka, mellynek magva azonban még a’ láthatár alatt áll. A’ nevezett csillagász ur azt állítja, hogy, farkáról ítélve, ez üstökös egyike lehet a’ legnagyobbaknak, mellyek régóta feltűntek, mert hozzá hasonló tüneményt csak az 1580., 1652., és 1769-iki üstökösök mutattak.
"Hihetőleg már e’ napok’ folytában lesz szerencsénk e’ nevezetes jövevényhez - úgymond, noha nem lehetetlen, hogy maga a’ csillag’ széke mégis láthatlan marad előttünk, ha t. i. az üstökös igen gyorsan szállna alá délnek az egyenlítő alá, mint az p. o. Keppler’ idejében is megtörtént egygyel, mellynek Németországban csak farkát, déli Olaszországban ellenben magát a’ csillagot is láták." - További alakulásairól mi is szólandunk még." [HAI.]

Omnibus. Köln. Az 1843-ki év üstökös... = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. máj. 4. 36. sz. cc. 1151-1152. ... testvérével, az 1811-ki évvel versenyezni látszik. Kölnben április’ elején a’ szőlővenyegén olly tökéletesen kifejlett virágokat találtak, millyeneket 1811 óta nem láttak." [Utalás arra a hiedelemre, hogy üstökösjárta esztendőben igen kiváló szőlő- és bortermés várható.] [HAI.]

Stancsics [Táncsics Mihály]: Irodalom. Új naptár. = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. jun. 1. 44. sz. cc. 1397-1400. ...Grünn János ur szegedi könyvnyomtató felszólított, hogy egy uj naptár’ szerkesztését vállaljam magamra, mellyet ő a’ jövő 1844-dik évre ezen czim alatt: "Iparűzők, kézművesek, és földmivelők’ naptára" szándékozik kiadni. Én készséggel ajánlkoztam, de nem csupán mint szerkesztő, hanem azon ígérettel, hogy a’ szorosan vett vörös betűs részen kívül, mellyet a’ csillagvizsgáló szokott esztendőnként megküldeni, az egésznek tartalmát leginkább magam írom." [HAI.]

Mozaik. Természettan. (A’napsugár’ gyorsasága). = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. jun. 11. 47. sz. c. 1502. "A’ napsugár egy hatvanadperezben 192,500 (angol) mérföldet szökik, ’s a’ napból a’ földre 7 és fél percz alatt ér el. Egy hatvanadpercz’ nyolezad része alatt akkora tért halad meg, mint földtekénk’ terjedelme, mihez a’ leggyorsabb madárnak is három hét kellene." [HAI.]

KÖVÁRY László: Levelek az éden fájáról. 2. = Regélő, Pesti Divatlap. Második év’ második fele. 1843 dec. 14. 48. sz. cc. 1507-1514. "...Jelen levelem a’ világ-egyetem’ tág űrét kalandozza besz él’ szárnyain, hogy sejdithesd, mi messze van tőlünk menny és pokol. [...] Emlékezel, mi sokszor emelkedett lelkünk a’ világ’ véghetlen űrébe elpillantva? ’s mit látánk mi, a’ nagy mindenségből? egy nap’ rendszerét, csillagaival, mellynek nagysága a’ nagy mindenséghez, alig ha nagyobb, mint szobád’ nagysága a’ földhöz képest, sőt meglehet, hogy zenithje és nadirja, vagy is általunk képzelt tető- és lábpontja alig nagyobb az egészhez mérve, mint kötőtűd, a’ föld’ 1720 mérföldnyi átmérőjéhez. Mert ki mondja meg, hány napot és hány naprendszert teremte istenünk? És hol az űr’ véghalára? Tizenegy planéta forog körüle, mellyek tizenegy apostolként hirdetik ez egyetemi világosság’ dicsőségét, evangéliumát.
Bár tizenegyen maradnának, mig a’Jézus’vallása köztünk él, hogy az árulónak üres helye örökre intőül szolgáljon. De nem marad ez ennyi számban, mert ötöt a’ hét régi planétához, csak azóta fedeztenek fel, mióta Amerika a’ szabadság’ uj világává kezde fejlődni. És a’ planéták a’ napközi közelségben illy rendben állanak: Merkur, Venus, Földünk, Mars, Vesta, Juno, Ceres, Pallás, Jupiter, Saturn és Uran. [...] ’s a’ tizenegy planétának van 18 drabantja; ’s mi a’ föld’ illy mellékplanetáját holdnak nevezzük. [...] Már a’ csillagokról és csillagodról valamit. Mikor az emberfia a’ csillagos égre tekint, azt hinné, hogy minden embernek jutna egy csillaga. Az emberek’ számát földünkön, mintegy 1000 millióra teszik: a’ látható csillagok’ számát 2000 körül; megjegyezvén, hogy látcsővel milliókat láthatni, főleg a’ mostaninál tökéletesbekkel. - Vannak, kik azt hiszik, hogy van olly csillag, mellynek fénye megteremtetésétöl fogva hozzánk még nem érkezett. ..." [HAI.]

TÁRKÁNYI Béla: Uj csillag. (Három királyok’ ünnepére.) [Vers.] = Religio és Nevelés 1843. Első félév Januarius’ 1jén 1ső sz. cc. 8-12. [SRG.]

HETYEY János: Gönczöli fény, ’s udvar. = Társalkodó 12. 1843. aprilis 30kán 34. sz. pp. 137-138. "Mit állatköri fénynek (lumen zodiacale) hivnak, az mutatta az idén több tüneményeivel együtt magát leginkább mart. 17. ’s 18kán;..." [SRG.]

LUTSKAY Mihály: Az ó és uj kalendarium Uniójáról. = Társalkodó 12. 1843. julius 2kán 52. sz. pp. 207-209. "A’ nagymélt. m. helytartó tanács még febr. 13kán 1816dik évben 3526. szám alatt parancsolá a’ megyés püspököknek: jelölnének ki elveket és módokat, miként lehessen a’ két kalendáriumot öszszeegyeztetni. A’ munkácsi megyéből semmi felírás nem történt. 1826. septemb. 12kén 22982. szám alatt meg sürgettetett a’ munkácsi megye, és alulirtra volt bizva ezen terv kidolgozása. Eredvénye ezen munkálatnak kövekező:..." [SRG.]

A. B. S.: Criticai Szemle. Régiségtudomány. = Tudománytár Új folyam Hetedik kötet 1843. júl. 7. pp. 251-271. "Ueber die Zeitrechnung der Chinesen. Eine in der kön. Preussischen Academie der Wissenschaften gelesene und nachmahls weiter ausgeführte Abhandlung von Ludwig Ideler. Berlin, 1939. Druckerei d. kön. Acad. d. Wiss, 172 l. 4-edr. ... Nagyobb részét annak, mit kevéssel ez előtt a’ chinai állapotokról tudtunk, köztudomás szerint a’ jézsuiták’ fáradságos nyomozásinak köszönjük, kik csak hamar ezen országbani letelepedésük után politicai tapintatuk ’s kivált terjedelmes ismereteik által megtudták nyerni a’ közép birodalom’ lakosinak bizalmukat. Mikor a’ birodalmi naptár’ készítése reájuk bízatott, kitűnőleg kelle figyelmüket a’ chinai astronomiára és chronologiára intézniök ’s valóban ők e’ tárgyban a’ chinaiak’ régibb és újabb munkáiból tettdolgok’ nagy kincsét gyűjtötték és közlötték." Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Hetedik kötet 1843. 5. p. 199. "Traité élémentaire d’ astronomie physique, par M. Biot, membre de l’ Institut etc. Troisieme edition corrigée et augmentée. Paris, Bachelier. 1841. ...ezen harmadik kiadás’...a’ csillagászatra nézve lényeges physicai theoriákba behozott fontos módositások találtatnak,..." Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. S.: Criticai Szemle. Régiségtudomány. = Tudománytár. Literatura Hetedik kötet 1843. 7. pp. 251-271. "Ueber die Zeitrechnung der Chinesen. Eine in der kön. Preussischen Academie der Wissenschaften gelesene und nachmahls weiter ausgeführte Abhandlung von Ludwig Ideler. Berlin, 1939. Druckerei d. kön. Acad. d. Wiss, 172 l. 4-edr. ... Nagyobb részét annak, mit kevéssel ez előtt a’ chinai állpotokról tudtunk, köztudomás szerint a’ jézsuiták’ fáradságos nyomozásinak köszönjük, kik csak hamar ezen országbani letelepedésük után politicai tapintatuk ’s kivált terjedelmes ismereteik által megtudták nyerni a’ közép birodalom’ lakosinak bizalmukat. Mikor a’ birodalmi naptár’ készítése reájuk bízatott, kitűnőleg kelle figyelmüket a’ chinai astronomiára és chronologiára intézniök ’s valóban ők e’ tárgyban a’ chinaiak’ régibb és újabb munkáiból tettdolgok’ nagy kincsét gyűjtötték és közlötték." Könyvismertetés. [SRG.]

          1844.

BÉKEFY Károly: Elemi földleirás. Azaz: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly, kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A magyar k. Egyetem’ betűivel. 1844. 92 p., 1 t. Csillagászat: pp. 9-41., 64-66. (csillagászati földrajz, égi fényjelenségek). Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1844. 84 p. Csillagászat: 1-32., 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

  EDVI ILLÉS Pál: Népszerű számvetéstan és időszámlálás’ tudománya. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. Harmadik javított kiadás. Pesten, Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. 1844. 88 p. Csillagászat: pp. 76-88. Időszámlálástan (chronologia). Az idő felosztásáról, számlálásáról, méréséről, kalendáriumokról, ünnepekről szóló tankönyv. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: A’ világ’ alkotványáról. In: Népszerű természet és egészségtan. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. A’ Magyar Tudós Társaság által koszorúzott néptanító könyv’ második kötetéből. Harmadik javított kiadás. Pesten, 1844. Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. pp. 5-9. "... 34. Valljon mire valók az égen azok a’ sok számtalan ragyogó testek? Azt ember nem tudja elgondolni bizonyosan. Minden esetre az Istennek hatalmát és dicsőségét hirdetik minekünk, és a’ világ’ minden egyéb okos lakosinak. Mert hogy a’ többi csillagoknak is vannak lakosaik, az semmi kétséget sem szenved.
35. Tudhatni-e a’ csillagoknak számát? Nem tudhatni; mert annyi csillag van az égen, mint fővényszem a’ tengerben. A’ csillagászok, álló csillagok közül is csak puszta szemmel tízezeret ismernek; néző üvegesükön mintegy 50 ezerig. Vannak pedig készítve a’ csillagos ég esmértetésére is csillag-abroszok, valamint föld-abroszok. 36. Mióta áll ez az ég, Föld, és az egész világ’ alkotványa illy szép renddel? Tudtunkra legalább is hat-ezer esztendő óta. De ezt tökéletesen kiszámolni nem lehet, valamint azt sem, hogy mikor lesz vége a’ világnak. Ezek az Istennek, titkai közé tartozandók." [HAI.]

SCHIRKHUBER Móricz: Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza, mellyet közhasználatra készített Schirkhuber Móricz, kegyes szerzetbeli áldozó pap, és a Váczi Püspöki Lyceumban természettani oktató. Első kötet. A sulyos anyagokrúl. Második kötet. A sulytalanokrúl, és a nagyban mutatkozó tüneményekrűl. 180 idommal. Pesten, 1844. Esztergami Beimel Jósef betűivel. Első köt. 229 p.; Második köt. 356 p. 4. t. Csillagászat: 2. köt. pp. 234-343.; p. 237.: "Némellyek a bolygók közül magyar nevezetekkel is megtiszteltettek természettaníróinktól, így: Merkur = hírnök, Venus = hölgy, Mars = hadúr, Jupiter = égúr, Saturn = övöncz, Uran = végőr. - Mi a diák neveket tartandjuk meg.";
Változócsillagokról: p. 306. "Nevezetesek azon változások, mellyeket némely csillagokon észreveszünk. Vannak tudniillik ollyanok, mellyek időszaki fényváltozattal bírnak: illyen Algol Perseusban, melly 69. óra lefolyta alatt fényében fogy, és azt ismét visszanyeri; illyen a czetben egy csillag, mellynek időszaka tesz 332.-, és egyé a vizikigyóban 494. napot. Ezekrűl; a vélemény az, hogy a csillag tenelykörűli forgással, és kölönböző világú fölülettel bír, következőleg már fényesb, már homályosb részét fordítja felénk." [béta Per, omikron Cet, R Hya.] [KSZ.]

TARCZY Lajos: Természettan. Írta Tarczy Lajos a Dunántúli Reformált Egyházkerület Főiskolájában természeti tudományok tanára, s Magyar Akademiai r. tag. Második teljesen átdolgozott s javított kiadás. II. kötet a természeti hatványok tanát, u. m. fény-, hő-, delej- és villámtant magában foglaló. Két rézmetszetű táblával. Pápán, 1844. A reformált főiskola betűivel. 267 p. Ez a kötet nagyrészt fizikai tárgyú, azon belül van az optikai (fénytani) rész (pp. 4-106.) és ezen belül a kevés csillagászat: Homorú tükrök. Dombtükrök. Színkép (spectrum). Galilaei-féle távcső. Égi, vagy Kepler-féle távcső. Tükrös távcsövek. [KSZ.]

Jeles tünemények a csillagos égen e folyó 1844-dik szökő évben. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-19. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei.
Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Egyes kisbolygók (Veszta, Júnó, Ceres, Pallás) együttállása más égitestekkel. Fogyatkozások. [KSZ.]

Nagyobb Csillagoknak Hold általi látható födözéseik. A kijelölt idő Kassai Napidő. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 19. Tíz (4,5 magnitúdós vagy fényesebb) csillag belépése és kilépése perc pontossággal megadva. Egy ritka jelenség: Tavaszhó (április) 20. Mars fedése a Hold által. Belépése 5 óra. Kilépése 6 óra 30 percz. [KSZ.]

Nap és Holdforgásáról, Holdnegyedekről, Nap- és Holdfogyatkozásokról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 20-25. [KSZ.]

Természettani töredékek. 1. Világegyetem. Naprendszer. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 65-66. Már 12 milliónál több napokat vagy állócsillagokat ismerünk. A Naprendszer áll 1./ a napból. 2./ 11 bujdosóból (A hírnök. Hölgy. Földünk. Hős. Vesta. Júnó, Ceres. Pallas. Égőr. Övöncz. Végőr.) 3./ 18 mellékbujdosókból vagy holdakból. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: A’ világ’ alkotványáról. In: Népszerű természet és egészségtan. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. A’ Magyar Tudós Társaság által koszorúzott néptanító könyv’ második kötetéből. Harmadik javított kiadás. Pesten, 1844. Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. pp. 5-9. ... 34. Valljon mire valók az égen azok a’ sok számtalan ragyogó testek? Azt ember nem tudja elgondolni bizonyosan. Minden esetre az Istennek hatalmát és dicsőségét hirdetik minekünk, és a’ világ’ minden egyéb okos lakosinak. Mert hogy a’ többi csillagoknak is vannak lakosaik, az semmi kétséget sem szenved.
35. Tudhatni-e a’ csillagoknak számát? Nem tudhatni; mert annyi csillag van az égen, mint fővényszem a’ tengerben. A’ csillagászok, álló csillagok közül is csak puszta szemmel tízezeret ismernek; néző üvegesükön mintegy 50 ezerig. Vannak pedig készítve a’ csillagos ég esmértetésére is csillag-abroszok, valamint föld-abroszok. 36. Mióta áll ez az ég, Föld, és az egész világ’ alkotványa illy szép renddel? Tudtunkra legalább is hat-ezer esztendő óta. De ezt tökéletesen kiszámolni nem lehet, valamint azt sem, hogy mikor lesz vége a’ világnak. Ezek az Istennek, titkai közé tartozandók." [HAI.]

Új világrendszer. = Hírnök 8. 1844. dec. 17. 100. sz. p. 595. Leska Károly premontrei szerzetes kanonok Csornán felállított egy új gépet, amelynek a címe "Kopernik és Newton elleni világrendszer." A gép két ölnyi szobában fér csak el és évente hatszor kell felhúzni, egy év alatt járja meg körét. Egy lakatos, egy órás és egy kerékgyártó készítette el a Leska világrendszert. [SRG.]

Pótléktár. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév oct. 25-n 86. p. 344. "A’ königsbergi hirlap irja, hogy a’ pruszsziai kalendáriomokban a’ jövő 1845-dik évben húsvét innepe roszszul van feltéve, egy héttel t. i. hamarább, mint kellene." [SRG.]

Erdély és Magyarország. Naptár-per. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév oct. 29-n 87. p. 345. A következő számban nyilatkozik a hibás königsbergi naptárról Hornyai Amrus és Salamon József naptár-szerkesztő professzorok. [SRG.]

HORNYAI Amrus: Szózatok a naptár-perben. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév nov. 1-n 88. p. 349. Kolozsvár octob. 27-n. "Hogy a’ jövő az az 1845-k évben nemcsak a pruszsziai, hanem magyar és erdélyi nevezetesen kolozsvári kalendáriomban is húsvét innepe martz. 23-ra helyesen van feltéve, a következendőkből megtetszik:..." A szerkesztő kiegészítésével. [SRG.]

SALAMON József: Szózatok a naptár-perben. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév nov. 1-n 88. p. 349. Kolozsvártt octob. 27-n. A’ "Mult és Jelen 86-d száma egy königsbergi hirlap után rossszalást mondva-ki a’ porosz kalendáriomokra, nyugtalan egyszersmind a’ magyar és erdélyi kalendáriomok sorsa felől ’s jelesen az iránt, ha valjon a’ kolozsvári kalendáriomnak készitesében az illető csillagászok e’ szarvas hibát kikerülték-é?" A szerkesztő kiegészítésével. [SRG.]

KÁLLAY Ferenc: Egyetemekről és egyetemi intézetekről. (Vége.) = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Sz. Jakab hó 12én [júl. 12.] 7. sz. p. 25. Szükség van jól felszerelt csillagvizsgáló tornyokra: (nem olyan rossz állapotúra mint az utrechti), Péterváron az akadémia felügyelete alatt működik a csillagvizsgáló. A moszkvai, kazáni, dorpati egyetemeken jól felszerelt csillagvizsgálók működnek. [SRG.]

A tudós társaságok körül, különös tekintettel a magyar tudós társaság reformkérdéseire. (Folytatás.) = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Sz. Jakab hó 16án [júl. 16.] 9. sz. pp. 33-35. Az egyetemmel való kapcsolatról, szükséges lenne, hogy a társaság is használhassa az egyetem csillagásztornyát. p. 33. [SRG.]

Uj világrendszer. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Kis-Assz. hó 7én [aug. 7.] 22. sz. p. 95. Leska Csornán felállított gépe, amellyel végzett kísérleteinek címe: "Kopernik és Newton elleni világrendszer" Systema Anti-Copernico-Newtonianum. [SRG.]

Bel- és külföldi telegraph. "Sept. 6án Hamburgban egy üstököst födöztek föl éjfélkor, s ugyanazt több éjjel egymásután látták. Üstöke világos de rövid, magva sugárzó." = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév September hó 25én 50. sz. p. 213. [SRG.]

Rosse gróf óriás tácsöve. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév November hó 16án 80. sz. p. 332. "A távcső (reflecting Telescope) hosszasága 54 láb, átmérője pedig hat lábon fölül:... Rosse távcsövének fölsőbbsége olly nagy, hogy több csillagzatok, melyeket Herschel mellékfoltokul jelele ki, ennek segedelmével első rendű csillagoknak látszanak." [SRG.]

Legujabb légkő. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév December hó 14én 96. sz. p. 396. "Egy légkő esett le f. e. oct. 21kén Laissac mellett (Aveyron megyében)..." [SRG.]

Húsvét’ napja 1845-ben. = Religio és Nevelés Uj folyam’ II. éve 1844. Második félév nov. 7. 37. pp. 289-292. "Egyike azoknak, kik mindenben, mi a’ hitet és egyházat, ’s ennek gyakorlatát illeti, örömest találnak gáncsolásra okot, a’ husvét napjának egyházilag történni szokott eddigi meghatározásában is, mint állitólag hibás- és zavart szülőben, megbotránkozott: alkalmat érzelmeinek nyilvánitására a’ jövő 1845-iki mart. 23-dikára eső húsvét nyujtván." A königsbergi hirlap cikkéről: "Valóban - ezzel fejezi be a’ tudósitó czikkét - ideje volna egyszer, minden vasárnapi-betük, haszontalan (?) aranyszámok’ ’stb. kikerülésére, a’ húsvét’ ünnepét valamelly állandó napra áttenni." [SRG.]

Egy két szó a’ csillagászat’ fennséges voltáról. = Soproni estvék 1844. Ötödik füz. pp. 35-38. [ZSE.]

(A’ holdba-utazás’ veszélyei.) = Társalkodó 10. 1844. maj. 5. 36. sz. p. 144. Egy vándorló csillagász mutatta be holdat távcsövében, ebbe nézett bele C párisi akadémikus. Eközben egy tolvaj ellopta a zsebkendőjét, óráját és erszényét. SRG.]

(Egy uj üstökös csillag.) = Társalkodó 13. 1844. august. 8kán 63. sz. p. 256. "Párisban jul. 7kén uj üstököst fedeztek fel a Herkules csillagzatban. ...Ujabb hirek szerint már az angolok is látták ez uj üstököst, névszerint Forster csillagász Brüggeben." Tárcza. [SRG.]

Koperuik (!)- és Newton-elleni világrendszer. = Társalkodó 13. 1844. sept. 12kén 73. sz. p. 293. "(Systema Anti-Copernico-Newtonianum.) Igy nevezi Leska Károly premonstrati szerzetes-kanonok úr egy általa feltalált gépet, mellyet nem rég nagy műgonddal hat évi fáradozás után ’s nem csekély pénzáldozattal Csornán (Győr megyében) állitott fel, vele ’s általa egy az eddigitől egészen eltérő uj világrendszert egyekezvén bebizonyitani. ... Logikai következetességgel állíthatni tehát, hogy az égi testek is t. i. nap, hold, ugy a’ föld e’ gépen látható rend és körök szerint folytatják pályajokat:..." . Készítette Ekker János asztalos, Schleiter György lakatos, Überall Ferencz órás, Zsoldos István kerékgyártó. [SRG.]

Physica. = Tudománytár. Literatura Nyolczadik kötet 1844. 1. pp. 30-35. "A’ csillagászat- és természettudományi földleirásnak legtágas értelemben mindenha saját sorsuk volt. Mivel azon tünemények’ nagy része, mellyekkel ezen tudományok foglalkoznak, olly világosan ötlik fel, hogy azokat minden ember, gyakran akaratlanul, észreveheti, - azt gondolja egyszersmind mindenki, hogy azokról beszélhet, vagy lagalabb is kíváncsi tudni, valljon ezen tünemények honnan származnak ’s mit jelentenek?" [SRG.]

          1845.

CSURGAI HORVÁTH Ferenc: Szem’ erénye az égitestek körül, melly az égitestekre emelt szemnek a’ közönséges megtekintésnél többet érő alapos nézésében áll. Nép értelmi ’s erkölcsi nevelőül népszerűen előadva. Szerkezte Csurgai H. Ferencz, Predikátor. Ára 12 p. kr. Miskolczon, nyomtatta Csöglei Tóth Lajos. 1845. 46 p. Csillagászati ismeretterjesztő munka egészében. Ismerteti a csillagos eget, hogy azt éjszaka időmérésre használhassuk. A főbb látni- és tudnivalók: Országútja, Kassiopéa, Nagy-Gönczöl, Kis-Gönczöl, Tengely-csillag. Az ég forgása. A Nap járásának köre. 12 csapat csillagzatok. Napfordulók, évszakok. A Hold keringése. Planéták keringése. Évszakonként a csillagképek és a mezőgazdasági teendők. [KSZ.]

FUCHS Albert: Természettan elemei. Írta Fuchs Albert, az eperjesi ker. főtanodának a’ Mathesis és Természettan rendes oktatója. Négy kőremetszett táblával. Kassán. Nyomtatta Werfer Károly, cs. kir. priv. acad. Könyvnyomó. 1845. 221 p., 4 t. Csillagászat: pp. 108-138. (Fénytan. A fény tulajdonságai. Lencsék, tükrök. Távcsők.); pp. 181-203. (Csillagtan. Égitestek a Naprendszerben. Látszó égrajz. Csillagrajz.); pp. 204-219. (Léghéjtünemények. Éjszakfény. Fénytünemények: udvarok, vaknap, vakhold, állatköri fény, futócsillagok, tűzgömbök.); p. 200.: Jelzi a Vénusz Nap előtti elvonulását: 2004. jún. 7-re. [azaz a jún. 7-én délben kezdődő és jún. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerint.] [KSZ.]

Naptár 1845-dik közévre, a róm. catholica egyház használatára, új és ó időszámítás szerint. Ő cs. és apost. kir. Felsége kiváltságával ’s engedelmével, Budán, [1844.] A Magyar Kir. Tudományegyetem’ betűivel és költségén. XVI.+[45.] p. összesen 46 nyomtatott oldal. Krisztus születésétöl számítva 1845dik év (p. 3.).; A dicsőségesen uralkodó ausztriai ház származásrende (pp. 3-14.).; Jegyek, és megrövidítések magyarázatja. Nap és a bujdosók. Az állatkör 12 jegyei. Bújdosók állása. Más különféle röviditések.; A Nap- és Holdfogyatkozásokról. "Folyó 1845-dik évben két nap- ’s két holdfogyatkozás lesz, mellyak közül azonban mi tájainkon csak kettő, t. i. az első nap- ’s a’ második holdfogyatkozás látható leend. A’ fogyatkozások elseje egy napfogyatkozás Május ,6-án délelőtt. A’ budai délvonalon leend : Kezdete: reggeli 10 óra 18 perckor Vége délutáni 0 [óra] 16 [perckor] Nagysága 2. 46 hüvelyk. budai közép napidőben.
Második lesz egy holdfogyatkozás, melly is Majus 21-én délután béálland. E tünemény, mellyből Európában mitsem láthatni, Újhollandiában , Asiának ’s keleti Afrikának egyik részében látszandik. Harmadik egy napfogyatkozás Október 30-án, míg Europa tájai éjtől fedetnek. Negyedik egy holdfogyatkozás November 14-én, melly majdnem egész Európában látható. A’ budai délvonalon lesz: Kezdete: regg. 0 óra 27 pkor. Közepe: regg. 2 óra 6 pkor reggel. Vége: regg. 3 óra 44 pkor. Nagysága 10 8 hüvelyk." (p. 15.).; Merkúr planétának naptárcsa előtti elhaladása Május 8-án. "Azon napon Merkúr bujdosó homályos folt gyanánt fog a’ Nap tányérja előtt elhaladni.
Mi tájainkon azonban a’ tűneménny egész folyama nem fog látszani, hanem csak kezdete, mivel Merkúr már lemegy minekelötte egészen végig haladt volna a’ naptányéron. A’ budai délvonalon leend. Belépte a’ naptányérba: Külső érintés: délutáni: 5 ór. 33 p. 59 mpkor. Benső [érintés: délutáni]: 5 [or.] 37 p. 41 [mpkor.]".; Évszakok. Korszámok. Változó ünnepek. Négy Kántor (p. 16.).; Hónaplapok. Benne: Csillagászati fő jelenetek ’s kortani fő adatok. A Napnak Kelt[e] Ny[ugta]. stb. (pp. [19-40.]).; Hold fényváltozatai (pp. [43-44.]).; Magyarországon, a’ hozzá kapcsolt részekben, és Erdélyben tartatni szokott országos vásárok betűrendes jegyzéke (pp. [45-61].). [HAI.]

NEUMANN Salamon: Első oktatás a földleírásban, különös tekintettel Magyar Országra, magyar és német nyelven, kérdéses feleletekben, az elemi iskolák növendékeinek felfogó erejéhez képest röviden előadta Neumann S., az ó budai normális iskola nyilvános oktatója. Budán, 1845. Nyomatott Gyurián és Bagó betűivel. Pest, Geibel Károly. 147 p. A könyv oldalain két nyelven fut párhuzamosan a szöveg, a bal oldalakon magyar, a jobb oldalakon német nyelven (gót betűsen). Tartalom: Bevezetés. Az égitestektől. A földről. Általános földleírás. Európa. Osztrák birodalom (benne: Magyarország különösen). A magyarországi tartományok. Az orosz császárság. Török császárság. Ázsia. Afrika. Amerika. Ausztrália.
Csillagászat: pp. 4-12.: KI a világ teremtője? Az égitestekről. A napról. A holdról. A csillagokról. Az állócsillagokról. A bujdosó csillagokról vagy Planétákról. Az üstökös csillagokról. A földről. Mi a föld? Minő formája van a földnek? Honnan tudjuk, hogy a föld gömbölyű? Milyen nagy a föld? Milyen távol lehet földünk a naptól? Mi okozza a napot és az éjet? Minő sebes lehet ezen napkörüli forgása? Miből álla föld felülete? [KSZ.]

PALKOVICS Antal: Az emberi mívelödés’ története. Első rész. Hajdan v. gyermekkor. S. Patakon, 1845. Nyomtatta Nádaskay András. 252. p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: További fejlődése a’ vallásnak. - Csillagimádás. (pp. 55-56.); Csillagászat. (pp. 165-167.); Az idő’ felosztása. (pp. 167-169.); A’ csillagászat Ásiában. (pp. 169-171.); Folytatás. - Időfelosztás az ó korban. (pp. 171-173.). [HAI.]

SZEREMLEY Gábor: Geographiai kézikönyv VI. folyamban. A’ gymnasialis iskolák’ számára készítette Szeremley Gábor, a’ Tiszáninneni Főtiszteletű Egyházkerület rendeletére. S. Patakon, 1845. Nyomtatta Nádaskay András. 351. p. A Föld alakja, koordinátarendszerek: pp. 13-18.; éghajlat és csillagászati okai: pp. 22-27.; több helyen csillagászati földrajzi vonatkozások. [IBQ.]

SADLER József: A Horvátországban 1842. ápril 26-án délután 3 órakor történt meteorkőesésről. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 33-41. "Jóllehet ezen értekezés pusztán a honunkban - névszerint Horvátországban - legközelebb történt meteorköesésnek, s ezen kő vizsgálatának van szentelve, mindazáltal azthiszi szerző, hogy vázlatos rövidséggel az elébbi, Magyarországban helyt talált meteoresések történeteit is elő kell terjesztenie, hogy bebizonyítsa, miként hazánkat, melly a természeti kincsek számát és ritkaságát illetőleg Europa egyetlen egy tartományának sem enged elsőséget,
e tekintetben is a hullott meteorok számára nézve csak Frankhon, a kövek természetét s az esésöknél helyt talált következménydús jeleneteket tekintve pedig egyetlen egy tartomány sem haladja fölül. [...] Az’ utolsó meteorkőesés hazánkban Horvátországban Varasdmegye Pusinsko Selo nevű faluja mellett történt Milyánához délre egy mértföldnyire. Ezen esés történetét illetőleg a Dr. Kocevar Windisch-landsbergi orvos tudósitását használom kivonatban,..." [HAI.]

NENDTVICH Károly: A Horvátországban 1842. évben leesett meteorkő vegybontása. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 42-49. [HAI.]

MIKECZ András: Az Árva-megyéből beküldött állitólag meteorvasdarabok vizsgálatára kinevezett bizottság véleménye. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 50-52. [HAI.]

PETZ Vilmos: Ásványtani leirata az Árva-megyében talált meteor-vasdaraboknak. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 53-54. [HAI.]

BOOR Károly: Az Árva-megyében talált meteorvas minőleges vegybontása. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 55-64. [HAI.]

NENDTVICH Károly: Tudósítás a Sopron-megyében Iván helysége körül 1841 augustus 10-én hullott kőesőről. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei . Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 65-77. "...Az iváni jelenetről B. Reichenbach által kimondott vélemény ellen a csillagászok , mineralogusok és geologusok legnagyobb része kikelt, kik azon állitás helytelenségét törekedtek bebizonyítani, hogy az iváni raj s a közönséges üstökösök ugyanazonosok, kik továbbá az iváni kövek cosmicus eredetét átalában és kereken tagadták, [...] Tökéletes meggyözödéssel nyilvánitjuk tehát, hogy az iváni határban talált kövek földi eredetüek, s a mocsárércz azon fajával,melly babércz nevezet alatt ismeretes, ugyanazonosak s bátorkodunk azon okokat, mellyekre véleményünket alapitjuk rövideden még egyszer következőkben előadni..." [HAI.]

Csillagászati töredékek. A napfoltoknak uj magyarázata. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 17. [ZSE.]

Csillagászati töredékek. Elmélkedések az üstökösökről és lakosaikról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-19. [ZSE.]

ZIPSER András: A’ szlaniczai meteor-vasakról. In: A’ magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsvártt tartott ötödik nagy-gyűlésének munkálatai. A’ gyülés megbizásából kiadták: Szőcs József és Brassai Samu. Egy Arczképpel és két kőmetszettel. Kolozsvártt, 1845. Nyomatta az Ev. Ref. Főiskola Könyv- és Kőnyomó Intézetében Ifj Tilsch János. pp. 79-80. [HAI.]

JURANITS [György]: Fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszer iránt. = Hírnök 9. 1845. jan. 10. 3. sz. pp. 11-12. Leska Károly premonstráti szerzetes kanonokúr a természetet utánozva, egy a napot, a földet s holdat bizonyos pályákon körforgató gépet talált fel. [SRG.]

L. K. [LESKA Károly]: Dr. Juranits urnak a "Leska-féle világrendszer iránti fölvilágosító észrevételeire." = Hírnök 9. 1845. febr. 14. 13. sz. pp. 51-52. [SRG.]

JURANITS [György]: További fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszert, s ennek föltalálóját főt. Leska Károly, premonstrati szerzetes kanonok urat illetőleg. = Hírnök 9. 1845. márc. 4. 18. sz. pp. 71-72. [SRG.]

JURANITS [György]: További fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszert, s ennek föltalálóját főt. Leska Károly, premonstrati szerzetes kanonok urat illetőleg. Vége. = Hírnök 9. 1845. márc. 14. 21. sz. pp. 83-84. Szükséges válaszolnia mert Leska cikkét, "mellyet a physikai elméleti csillagászatra nézve valódi torzképnek tekintek, s azért e fenséges tudományág érdeke s becsülete így kívánván, isméti fölvilágosítás és szerény megróvás nélkül nem hagyhatom." [SRG.]

L. K. [LESKA Károly]: Végválasz dr. Juranics úrnak további fölvilágosító észrevételeire. = Hírnök 9. 1845. ápr. 15. 30. sz. pp. 117-118. Nézetét megvédve, kioktatja Juranits Györgyöt, a peresznyei plébánost, kiváló matematikust. [SRG.]

Érdekes égi jelenetek folyó május hónapban. = Hírnök 9. 1845. máj. 6. 36. sz. p. 142. Napfogyatkozás 1845. máj. 6-án., Merkur átvonulás máj. 8-án. [SRG.]

JURANITS [György]: Férfias és komoly felszólítás s illetőleg kihívás Leska Károly premonstráti szerzetes úrhoz. = Hírnök 9. 1845. máj. 16. 38-39. sz. pp. 151-152. A szerző ellenvéleménye Leska kanonok úr Kepler-Newton világrendszeréről. [SRG.]

JURANITS [György]: Férfias és komoly felszólítás s illetőleg kihívás Leska Károly premonstráti szerzetes úrhoz. Vége. = Hírnök 9. 1845. máj. 20. 40. sz. p. 156. A szerző ellenvéleménye Leska kanonok úr Kepler-Newton világrendszeréről. [SRG.]

Hivatalos tudósítás a kir. Magy. Természettudományi társulat folyó évi junius 7-ik és 10-én tartott közgyűléséről. = Hírnök 9. 1845. jún. 27. 51-52. sz. p. 200. Sadler József bemutatta a horvátországi meteorköveket. Rosenfeld József az árvamegyei lebvasvizsgálatra kiküldött bizottság munkájáról számolt be. [SRG.]

SOLTÉSZ József: Az ó- és uj-naptárnak a’ belföldi oroszoknál történhető kiegyenlitéséről. = Religio és Nevelés Uj folyam’ III. éve 1845. Második félév sept. 28. 26. pp. 201-203. "Az ó- és uj-naptár’ kiegyenlitése, fölfogásom szerint, e’ két lényeges alkatrészből állana: A’ diák szertartásu katholicusokkal közös ünnepeknek azon egy napra eséséből; a’ nem-közösöknek pedig vasárnapokrai áttételéből: mivel a’ szentek iránti kegyelet bár egyiket is a’ néppel elfeledtetni borzad." [SRG.]

V. J.: Óhitűek naptára. = Társalkodó 14. 1845. január 12kén 4. sz. p. 13. "Az óhitüek naptára hiányai nem olly parányiak, hogy azok nagyitóüveg nélkül fel nem födözhetők lennének, sőt inkább a’ g. vallás gyakorlati életébe vágók, ’s mind annyi botránykövek." [SRG.]

          1846.

Naptár 1846-dik közévre, a róm. catholica egyház használatára, új és ó időszámítás szerint. Ő cs. és apost. kir. Felsége kiváltságával ’s engedelmével, Budán, [1845.] A Magyar Kir. Tudományegyetem’ betűivel és költségén. XVI. + [46.] p. összesen 47 nyomtatott oldal. Krisztus születésétöl számítva 1846dik év (p. 3.); A dicsőségesen uralkodó ausztriai ház származásrende (pp. 3-14.).; Jegyek, és megrövidítések magyarázatja. Nap és a bujdosók. Az állatkör 12 jegyei. Bújdosók állása. Más különféle röviditések. (p. 15.).; A Nap- és Holdfogyatkozásokról. "A folyó 1846-dik esztendőben egyedűl, két napfogyatkozás álland bé, mellyeknek elseje a mi tajainkon is részben látható leend. A’ Holdban ez évben nem lesz fogyatkozás I Napfogyatkozás Apilis 25-én délután. Kezdet a földön átalában: délútani 3 óra 20 pkor, 258° 3’ keleti hosszban Ferrótól ’s 6°14’ déli sarkmagasságban.
Középponti, és gyűrűidomú elsötétedés kezdete; délutáni 4 ór. 22perck. 241° 52’ keleti hosszban ’s 2° 12’ déli sarkmagasságban. Középponti elsötétedés délben; délutani 6 ór 14pkor, 303° 9’ kel hosszban ’s 25° 11’ déli sarkmagasságban. Középponti elsötétedésnek vége esti 7óra 56pkor; 13° 54’ keleti hosszban Ferrotól ’s 24° 46’ éjszaki szélességben. Vége egyátalában a földön esti 8 óra 56pkor; 357° 33’ keleti hosszban Ferrotól ’s 20° 35’ éjszaki sarkmagasságban. Ezen fogyatkozás látszandik Europa-, Afrika-, ’s Amerikának egyes részeiben , és különben főkép a tengeren. Éuropának főleg nyugati része fogja e tüneményt látni, névszerint Német-, Frank-, Spanyolhon, Portúgál, Olaszhon nagyobb része, Britthon, és Skandinávia déli része,Egyébiránt az elősorolt országok és tartományokban sem fog e jelenet egész folyamában látszani, mert legtöbb helyeken még bevégezte előtt szálland le a nap.
Igy lesz a dolog honunkban is. Budán lesz: Kezdete: Aprilis 25-én esti 6 óra 50 pkor, budai közép napidőben. Vége: [Aprilis 25-én esti] 8 óra 17 pkor Nagysága: [Aprilis 25-én] 2,5 hüvelyk. - A nap akkor Budán esti 7 órakor száll le a láthatár alá, tehát már 10 perczczel a fogyatkozás kezdete után. II. Napfogyatkozás October 20-án délelött. Látható Afrika legnagyobb, valamint Ásiának egy kicsi részében; tovább Újhollandia nyugati tájaiban. Europában e tüneményből mitsem látni. Kezdete egyébiránt regg. 6óra 18 pkor, vége délutáni 0 óra 15 pkor." (pp. 15-16.).; Évszakok. Korszámok. Változó ünnepek. Négy Kántor (p. 16.). Hónaplapok. Benne: Csillagászati fő jelenetek ’s kortani fő adatok. A Napnak Kelt[e,] Ny[ugta]. stb. (pp. [19-40.]).; Hold fényváltozatai (pp. [43-44.]).; Magyarországon, a’ hozzá kapcsolt részekben, és Erdélyben tartatni szokott országos vásárok betűrendes jegyzéke (pp. [45-62.]). [HAI.]

PUKY Simon: Időjárás jövendölése. Mezei gazdálkodást rendező és mindenkit érdeklő tanlagos tapasztalatokbóli időjárás jövendölése két részre osztva készítette Puky Simon. Budán, 1846. nyomatott Gyurián és Bagó betűivel. X + 328 p. A szerző munkájában a csillagászati jelenségek és az időjárás szoros kapcsolatát is taglalja.
A nagy messzeségben lévő égi golyóbisok által okoztatni szokott gőz hajlati mineműségek változásáról című fejezetben: a bolygó együttállások, a Hold, a napfogyatkozás, a napfoltok, az üstökösök és tűzi golyóbisok (például meteorok) természetét, s a időjárásra gyakorolt hatásukat mutatja be. pp. 62-75.; Külön paragrafus szól a szerző Herschel Williám angol csilllagásznak a nap fóltjai által okozott gőzhajlati változás mineműsége iránti véleményéről. p. 70.; Hosszan értekezik A nap golyóbisa súlyerejéből származó időváltozásról: pp. 270-297., valamint Herschel Williám angol csilllagász közlött hóld negyedjei kezdeteibőli időjárása jövendölésének szabályairól pp. 298-328. Összességében elmondható, hogy az időjárási jelenségeket nagymértékben csillagászati jelenségek következményeként értelmezi Puky. [HOR.]

RAJCSÁNYI János: Világegyetem, vagy is az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségi állapotjára és történetére, a’ mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Irta Rajcsányi János. Aczél- és fametszetekkel. [2. kiad.] Pesten, 1846. Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. Budán, a’ magyar királyi Egyetem betűivel. 336 p. Az ajánlásból: "Méltóságos báró Podmaniczky Ilka és Rózsa kisasszonyoknak ajánlja a szerző. Nagyságotoknak ajánlom ezen munkát emlékezetére azon néhány éveknek, mellyeket sok szép örömben és az édes honi nyelv tanúlásában együtt tölténk. A’ jó isten adjon önöknek még több örömórát és továbbra is forró ragaszkodást a honhoz, hogy annak drága nyelvét mindenkor szeressék, s mások által is, kiket isten körükbe rendelt vagy rendelni fog, szerettessék."
Csillagászat: pp. 1-16. A’ föld mint égitest. Értelmezés. Világ. Napország. Égi tünemények. A föld alakja. A föld vonalai. Láthatár. Tájékozás. Agy-, és lábpont. A’ föld forgása. A’ föld megvilágításából származó körök. Nap és éjhosszabbúlás. Világégal. Melegségégal. Földövek. [KSZ.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló gyermekek’ ’s olvasni kivánó köznép’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet- és mértan’ ny. r. professora. Első darab. Kecskeméten, nyomatott Szilády Károly betűivel. 1846. 191 p. Csillagászat: pp. 22-35. Nehézségi erő, a Föld forgása, égitestek, az állócsillagok, a bolygók, az üstökösök, az égitestek mérete, mozgásuk, ár-apály hatás. [KSZ.]

Az időszámolásnak és naptárunknak néhány magyarázatai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1846 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

JEDLIK Ányos: A világsugarak tüneményéről általánosan és a sugárhajlásról különösen. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. A nagygyülés megbizásából kiadá Hölbling Miksa. Pécsett, 1846. A püsp. Lyceum könyvnyomó intézetében. pp. 209-209. [SRG.]

TÓTH Endre: Figyelmeztetés. = Debreczen-Nagyváradi Értesítő 4. 1846. Első félév jan. 1. 1. p. [2.] "A’ Kalendáriomot olvasó, ’s az időjóslatban búvárkodó t. cz. Közönség figyelmeztetik, hogy sz. kir. Debreczen városa könyvnyomdájában az 1846-ik évre kijött Kalendáriom, - melly egyéb tárgyak között a’ bécsi nagy hírű csillagász Herschel’ időjóslati útmutatását is magában foglalja,..." [SRG.]

TÓTH Endre: Figyelmeztetés. = Debreczen-Nagyváradi Értesítő 4. 1846. Első félév jan. 5. 2. p. [2.] [SRG.]

Új planéta. = Mult és Jelen Hatodik Esztendő Második félév 1846. oct. 15-n 83. p. 488. "Mint tudva van, a’ mult 1845-dik esztendő decemberében egy új bujdosó csillag fedeztetett-fel a’ Mars és Jupiter köztt..." [az 1845. dec. 8-án felfedezett (5) Astraea kisbolygó] [SRG.]

A’ tőlünk már emlitette új planeta... = Mult és Jelen Hatodik Esztendő Második félév 1846. oct. 25-n 86. p. 504. "...a’ naptól 36-szor van távolabb mint a’ föld,..." [az 1846. szept. 23-án felfedezett Neptunusz bolygó.] [SRG.]

"(Párisban jelenleg egy jegecz fedelü) tanulószobát épitetnek a csillagásztoronyba. Már innét Arago csakugyan kényelmesen vizsgálhatja a csillagokat." = Nemzeti Ujság 41. 1846. jún. 18. 300. sz. pp. 379-380. [SRG.]

"(A nap magasságának borús időbeni meghatározása) Hain angol legujabban felfedezett módja által már lehetséges. Ezen találmány felette korszerü, s a hajókázásra nézve igen nagy fontosságu." = Nemzeti Ujság 41. 1846. jún. 21. 302. sz. p. 386. [SRG.]

"(Az idő nálunk valóban) tavaszi változékonyságban szeszélyeskedik. Tegnapelőtt reggel meleg nyári eső, - délfelé pedig a legszebb szivárvánnyal jelentkezett." = Nemzeti Ujság 41. 1846. dec. 1. 395. sz. p. 760. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

V. J.: Észrevételek az ó-hitüek’ naptára körül. = Religio és Nevelés Uj folyam’ III. éve 1846. Első félév majus 7. 36. pp. 291-294. "Míg mások az ó-naptárnak az ujjali egyesitéséről honunkban, közlelkesedéssel fogadott észrevételeket irtak: azalatt én, amazok’ gyümölcsének a’ jövő’ méhébeni megérlelődését teljes reménynyel várván, igénytelen figyelmemet az ó-hitüek hibásan kezelt naptárára forditám: évről-évre sovárogván annak tökéletesb alakbani birhatása után." [SRG.]

VIZER István: Astraea. (Naprendszerünk rendes pályáju, ujan felfödözött, uj égi vándora v. planetája). = Társalkodó 15. 1846. február 8kán 11. sz. pp. 42-43. "Hencke csillagász úr Brandenburgban Drieszenben mult évi december 8án estve Vesta planetát a’ bika csillagzatban, annak dec. 1jén történt oppositiója viszszatértéből vizsgálván, azt tapasztalta: hogy egy 9ed nagyságu csillag Vesta pályája alatt majd 3 foknyi távolságban létezik, mellyet még e’ helyen soha eddig nem tapasztalt." [SRG.]

Csillagrendszeres óra, (mellyet cajetani Dávid, bécsi udv. ágostonzárdai szerzetes sajátkezüleg készitett ’s 1769ki mart. 12kén bevégzett). = Társalkodó 15. 1846. november 15kén 91. sz. pp. 362-363. "Mielőtt a’ mű leirásába bocsátkoznánk, méltónak tartjuk megjegyezni, miszerint annak készitője, első hivatására nézve asztalos, csak az alkotó szellem sugalma által lelkesitve ’s mathematikai könyvek éj-nappali forgatása után teremté nagyszerü remekét, mihez tudtunkra hasonlót a’ világ eddig nem birt,..." [SRG.]

Mutatványok "Nogel István utazása keleten" czimü munkából. = Társalkodó 15. 1846. december 13kán 99. sz. p. 393. "Az 1843ban megjelent üstökös csillagot ők isteni nyilatkozványnak tekintvén, ennek következtében magokat a’ pusztába vándorlásra határozták el." [SRG.]

MENTOVICH Ferencz: Földgömbünk őskora. = Természetbarát 1. 1846. júl. 23. 4. sz. cc. 49-58. Természetbarát. Alcíme is jelzi: természettudományi folyóirat. Az I. évfolyam 1. száma félévkor (1846. július 2-án) jelent meg Kolozsvárott. Hetenként jelentkezett. Erdélyben és Magyarországban is előfizethető volt. Szerkesztette Berde Áron a kolozsvári unitárius főiskolán a természet- és vegytan rendes tanára, és Takács János a kolozsvári evangélikus ref. főiskolán a természet-, vegy- és számtan rendes tanára. 1848. július 2-től Ipar- és Természetbarát címen folytatódott, ám abban már sem csillagászati, sem természettudományi cikk nem volt, és 1848. november 5-én ez a lap is megszűnt. "...Már a legrégibb időkben a hajdonkori Chaldaea lakói nagy pontossággal ki tudták számitni a nap- és holdfogyatkozások békövetkezését;
s egy régi chinai szóhagyomány szerint még Krisztus előtt két ezer évvel, az akkor élt chinai császár halálra ítélt két status-férfit s egyszersmind csillagászt, azért, hogy egy napfogyatkozás kiszámítását elvétették, hamarabb állván bé, mint azt ők előre megjósolták volt. [...] Ezen legújabb vélemény szerint mindazon szilárd és folyó testek, melyekből a föld alkotva van, sok ezer évvel ez előtt, a földnek - hogy úgy szóljunk - csecsemőkorában gözalakuak voltak. E szerint a legszilárdabb ásványtól a könynyen gőzzé válható vizig - minden testnek alkotrészei gőzzé vagyis helyesebben légalakuvá voltak feloszolva, melyek a légnemű testek általános törvénye szerint költsönösön keresztülhatván egymást, öszszesen egy A föld ezen légi állapotjáról nem tudhatunk egyebet mint azt, hogy terjedelme a mostaninál sok ezerszerte nagyobb lehetett, s hogy - hihetőleg a mái üstökösök módjára - a futásban elnyúló gőzökből egy roppant üstököt vonczolva maga után, járta nap körüli pályáját. ..." [HAI.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 1. = Természetbarát 1. 1846. szept. 10. 11. sz. cc. 161-169. [KSZ.]

(A légtüzgöbb mint gyujtogató). Tárcza. = Természetbarát 1. 1846. szept. 10. 11. sz. c. 176. "A párisi tudományos akadémia ezévi közleményeiben álló terjedelmes és több hiteles szemtanú igazolta tudósítás szerint: folyó év januariusa 16-kán la Chaux-bun (Chalons sur Saöne megye) egy futócsillagként jött, vakító fényű, nagy légtüzgömb (Meteorkugel) egy szalmával fedett faszint lángba borított." Ez a tudósítás teljes szövege. [HAI.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 2. = Természetbarát 1. 1846. szept. 17. 12. sz. cc. 182-191. A Hold ismertetése. Kimutatható hatása nincs a Holdnak a földi élővilágra. [KSZ.]

G. J.: Ismét új bolygó (Planéta). = Természetbarát 1. 1846. okt. 15. 16. sz. cc. 255-256. "Még nincs egy éve, hogy a mái csillagászat fönséges szövétnekénél Hencke a drieseni postamester egy új bolygóval, a picziny Astraeaval, megajándékoza a világot, s íme éppen e pillanatban kapjuk a diadalmas tudósítást egy második bolygó felfödözéséről. De halljuk a nagyhírű tudósítót, a berlini csillagdaigazgatót magát: "Azon különbségek, melyeket Uranus pályáján az elmélettel ellenmondásban eddig tapasztaltak, nem egyszer költék fel a gyanitást, hogy ama pályazavart (pályahagyás = Stőrung) talán egy Uranuson túl levő még fel nem födözött bolygó okozhatja. Le Verrier a jeles párisi csillagász az idén e körül szigorú vizsgálatokat tőn, és a megfejtve nem volt pályazavar nagyságából és menetéből a helyet meghatározá, melyen az ismeretlen háborgató bolygónak lennie kell. Közelebbről ezen fölvett bolygónak elemeit és a helyet is, hol keresendő, kijelölte.
Le Verrier september 23-kán levélben felszólitá Dr. Gallet, hogy vizsgálódjék utána, és valóban Dr. Gallenak még azon estve sikerült a Dr. Bremiker derék égképe (Hóra XXI az akadémiai csillagmappákon) pontos öszszehasonlitásával igen közel a le Verrier állal jelölt helyen egy 8-ik nagyságú csillagot felfödözni, mely az égképen hiányzott. [...] A szóban levő tisztán elméleti vizsgálat útján történt feltanálás a legfényesebb helyet biztosítja minden eddigi bolygófelfödözések közt a le Verrier elméleti felfödözésének. Ezen új bolygó nagy hihetőséggel két anynyi távolra van a naptól mint (a különben is roppant meszszeségü) Uranus. Berlin september 25-kén, 1846. Encke." ..." [A ma Neptunuszként ismert óriásbolygó felfedezéséről.] [HAI.]

(Északfény Csehhónban). Tárcza. = Természetbarát 1. 1846. okt. 22. 17. sz. c. 272. "Múlt hó 22-kén estve 9 óra és 50 perczkor egy szép északfényt láttak Neuschloszbán (Saazi kerület Csehhon). Vastag felhőfátyol takará az egész keleti, déli, és nyugoti eget, csak az északi és északnyugoti volt derült és tiszta; ezen égtáj csillagai szebben ragyogtak mint valaha. És ime rögtön eltünék a vidéket borított sötétség, s a vakító fejérvilágnál, mely az egész északi egén elterüle, a távol nagyobb tárgyakat világoson ki lehetett venni. S néhány másodpercz után villámsebességgel fénylő fejér világu sugárok löveltek fel egész az északgönczöt környező csillagzatokig. Ezen koronasugárok lassanként csonka gulaalakuakká rövidültek, s ily állásban halványveresbe átmenőleg a legpompásabb látmányul szolgáltak. Eme sugárzófény északon a nagymedve alfa csillagáig nyúlt, tovább északnyugatra a sárkány képén levő csillagokig.
Az egész tüneménynek azon tér vala mezeje, mely a nagymedvétől ama tájig van, hol az északi korona Herkulessel határzódik. A tünemény 22 perczig tartott. A hévmérő szabad levegőn +11°R.; a délután rekkenő vala." Ez a tudósítás teljes szövege. [HAI.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 1. = Természetbarát 1. 1846. dec. 17. 25. sz. cc. 383-391. [KSZ.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 2. = Természetbarát 1. 1846. dec. 24. 26. sz. cc. 399-406. A tudomány nem jelez a földi életre veszélyes változást. A nap vagy az év a csillagászok szerint nem rövidül. A légkör összetétele állandó. A Föld jelentősebb hőmérsékletváltozása nem mutatható ki. [KSZ.]

G. J.: Közelebbi adatok az új bolygóról. = Természetbarát 1. 1846. dec. 31. 27. sz. cc. 423-426. Több csillagvizsgálóból észlelték az új nagybolygót. Viták a bolygó nevéről: a franciák Leverrier-nek, vagy Gaea-nak, az angolok Oceanos-nak, a berliniek és a poroszok Neptunus-nak nevezték el. [KSZ.]

          1847.

DANILOVICS Mihály: A’ csillagos égnek népszerű ismertetése, egy csillagóra-melléklettel. Tanuságos, és mulattató foglalkozás minden tárgykedvelő’ jelesen az ifjúság’ számára. A’ legjobb források után szerkeszté Danilovics Mihály nevelő. Pesten, Emich Gusztáv’ könyvkereskedésében. 1847. Nyomtatott Beimel Józsefnél. 47 p., 1 t. Az előszó kelt Pesten, őszhó 14-én 1846. Sorra veszi a hazánkból látható csillagképeket, röviden leírva helyüket, látványukat, a fényes csillagok neveit. Részletesen leírja a csillagképek görög-római mítoszait, történetét. Az 1847-es évre vonatkozóan közli a bolygók helyzetét, láthatóságát, fontosabb jelenségeiket. Egy forgatható csillagtérképet mellékeltek a könyvhöz, mely 5-öd rendű csillagokig mutatja az eget.
p. 46. Nehány jegyzetek a csillagos ég nevezetesb jeleneteiből. [Ez 12 objektumot jelent: 8 ködfoltot, 2 kettőst, 2 változót.] A két változócsillag: "Algol. Medusa fejében másodrendü csillag, gyakran változtatja fényét annyira, hogy 4. rendü csillagnak is tekinthető. Mira, a Czethalban időnkint változik." [béta Per, omikron Cet.] [KSZ.]

Oktatás légtüneményekről. Adalékul naptárunkhoz. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1847 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef főhadnagy. XIVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-31.
Harmat. Dér. Köd. Felhők. Eső. Hó. Rivacs [Jégeső]. Vízforgatag. Égiháború. Zivatarfények. Látköri villámlás. Futócsillagok. Tűzgömbök. Lidércz, vagy repülő sárkány. Égőpárázat, vagy bolygótűz. Éjszakfény. Szivárvány. A nap és hold körüli udvarok. Melléknapok és mellékholdak. Egészen rövid magyarázatai még néhány más természeti tüneményeknek. [KSZ.]

Könyvhirdetés. = Egyházi Literaturai Lap IV. évi folyam Religio és Nevelés függeléke 1847. Első félév mart.’ 14. 11. sz. p. 44. "A’ csillagos égnek népszerű ismertetése, egy csillagóra melléklettel. Tanuságos és mulattató foglalkozás, minden tárgykedvelő, jelesen az ifjuság’ számára. A’ legjobb források után szerkeszté Danilovics Mihály nevelő." [SRG.]

Kis gyülés, Mart. 8. 1847. Győry Sándor... elnöklete alatt Monte-Degoi Albert Ferencz jelentése a Leverrier-által a mult évben - 1846. szept. 23-án - felfedezett (Neptun) bolygóról. = Magyar Academiai Értesítő 7. 1847. Mart. 3. sz. pp. 51-67. [SRG.]

Kis Gyülés, Júl. 5. 1847. (A’ mathematicai osztály részére.) Döbrentei Gábor... elnöklete alatt. Vállas Antal: Az idei napfogyatkozásról értekezett... = Magyar Academiai Értesítő 7. 1847. Júl. 7. sz. pp. 187-189., 1 t. Gyűrűs napfogyatkozás okt. 9-én lesz. Előadás kivonat. [SRG.]

"(Egy külföldi híres) csillagász jövő esztendőre egy igen nagy üstökösnek megjelenését jósolja. Ha valóban meg fog jelenni, nem késünk a gellérthegyieket ezen égi tüneményre figyelmeztetni. Jó, ha ők is tudnak valamit az illy dolgokról." = Nemzeti Ujság 42. 1847. júl. 18. 523. sz. p. 450. [SRG.]

"(Éjszaki Csehországban) folyó év julius 4-én reggel 4 óra tájban lég-kő esett, mellyek közül az egyik 42 font s 6 lat nehézségü vala, s Braunau környékén találtatott,..." = Nemzeti Ujság 42. 1847. aug. 19. 541. sz. p. 523. [SRG.]

"(Egy napfogyatkozásra) figyelmeztetjük t. olvasóinkat, melly f. évi october 9kén fog megtörténni." = Nemzeti Ujság 42. 1847. okt. 1. 566. sz. p. 623. "...e nemben, Középeuropára nézve jelen századunkban ez leend a legutolsó napfogyatkozás." [SRG.]

"(Mult szombaton reggel) nagyszerü napfogyatkozásnak kellett volna történni, mi csakugyan meg is történt,... hogy azonban Budapesten nem láthattuk, annak csak az az egyszerü oka volt, mivel akkor irgalmatlanul szakadt az eső." = Nemzeti Ujság 42. 1847. okt. 12. 572. sz. p. 448. [648.] [SRG.]

Budapesti Szemle. = Pesti Divatlap 1847. jan. 17. 3. sz. p. 94. (A kir. magyar természettudományi társulat) Névkönyve és Naptára, a f. 1847-ik évre, Montedégoi Albert Ferencz és dr. Török József szerkesztése mellett, érdekes tartalommal s csinos alakban jelent meg. - "A társulat e naptár közrebocsátása által a müveltebb s tudományos, kivált pedig a csillag-, természet- és lebtant (meteorologia) kedvelő közönség kivánatainak kielégitését tüzte ki feladatáúl. E naptárban különösen Albert Ferencz jövő évi october 9-kén feltünendő nevezetes gyürűalaku napfogyatkozás kezdetét, nagyságát, alakját és végét pontosan kiszámítá,..." [SRG.]

VAS Gereben: Csillagvizsgálás. = Pesti Divatlap 1847. júl. 22. 30. sz. pp. 931-936. Gunyoros politikai írás csillagászati felhanggal. [SRG.]

x.: Könyvismertetés. Királyi magyar természettudom. Társulat névkönyve és naptára 1847re. Szerkeszték Montedegoi Albert Ferencz és dr Török József. = Társalkodó 16. 1847. február 25kén 17. sz. p. 62. "Jelentjük pedig különösen azok számára, kik aféle győri, komáromi és isten tudja miféle időjósló, de csak ritkán találó, babonát ápoló kalendáriomokkal meg nem elégedvén, kissé többet akarnak tudni annál, ma p. o. mellyik hónapnak mellyik napja vagyon?" [SRG.]

[KOVÁCS Elek]: Időjóslat és meteorológia. = Társalkodó 16. 1847. martius 18kán 22. sz. pp. 81-82. "A’ csillagok, különösen pedig a’ holdszinről tett észrevételek is időjárati jelenetre vonatnak. ...Ezenkül az időjárat égi jegyekből is itéltetik,...". [SRG.]

KOVÁCS Elek: Időjóslat és meteorológia. = Társalkodó 16. 1847. martius 21kén 23. sz. pp. 87-88. [SRG.]

KORONKA József: Nézetek az időjárási tudomány mezején. [1.] = Természetbarát 2. 1847. febr. 4. 32. sz. cc. 496-500. "...Különös szemügyre vételt s megfontolást érdemel pedig a földtengely lassankénti változása a pólusoknál, mely által egyszersmind az egyenlítő és a föld hajlási szegletei változnak. Még Babylonban, (Ninivében, Thebében, Memphisben, Denderahban, Tyrusban, Athenében, s a régi országok más fővárosaiban, közhelyeken magas, feljül vékony s hegyes oszlopok (Gnomon) állíttattak fel, melyekről árnyékaik hoszszusági mértékét az alól lévő vizirányos lapon - kiváltképpen a nap legmagasabb és legalacsonabb állása idejében, úgy az éjnapegyenlőség és holdvilág idején is pontosan vizsgálták, mérték, és megjegyezték. ..." [HAI.]

KESERÜ Mozses: Károlyfejérvár földirati adatai. = Természetbarát 2. 1847. febr. 4. 25. 32. sz. cc. 503-504. "...A károlyfejérvári csillagda földirati szélessége és hoszszasága eddigi csillagászati vizsgálatok nyomán következőleg van biztosítva: Károlyfejérvár földirati szélessége fí = 46°4’16",8. Károlyfejérvár földirati keleti hoszszasága A Ferrótól (ha a "Berliner astronomisches Jahrbuch für 1846 509-ik lapja szerint Párisiól nyugot felé Ferró-szigetig kereken 20 fokot veszünk) ívben = 41°14’25".5 és időben 2 óra 44’57",7. - Páristól ívben 21°14’25".5 időbe = 1 ór. 24’57",7. - Berlintől ívben = 10°10’55",5 és időben = 0 ór. 40’43",3. - Bécstől ívben = 7°11’49",5 és időben 0 ór. 28’47",3. - Budától ívben = 4°31’34".5 és időben = 0 ór. 18’6",3. közli Keserű Mozses s. k. károlyfejérvári csillagász-kanonok." [Károlyfejérvár = Gyulafehérvár] [HAI.]

Dr. Galle-t. Tárcza. = Természetbarát 2. 1847. martius 4. 36. sz. c. 570. "a berlini segéd-csillagászt, s a csakugyan Neptunus nevet kapott új planeta feltanálóját a francziák királya a "becsületrend" vitézévé nevezte ki, a porosz király pedig a megtisztelés elfogadását megengedte." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KORONKA József: Nézetek az időjárási tudomány mezején. [2.] = Természetbarát 2. 1847. martius 18. 38. sz. cc. 593-598. ...A földtengely állása a napkörüli földpálya térihez képest nem függőleges, hanem a függőleges állástól eltávozik most mintegy 23°27’42"-el, s a napút (eccliptica) ezen ferdesége most is kevesedik évenként egy fél másodperczel. [...] Az ujabb csillagászok és mathematicusok, mint Laplace és Lagrange, azon vélekedései, miszerint a földplanéta tengelyének, és igy az egyenlítőnek is örökre változhatatlanul kell maradni, hogy az eccliptica hajlása csak 18°-ig, és igy 6700 évig fog apadni: azután 13000 évek alatt ismét növekedni, és ezután 15000 éveken át apadni, és ezen idők alatta növekedés és kevesedés 27°48’-en feljül, és 20°34"-en alól nem fogna menni,
hogy továbbá, az eccliptica ferdeséginek kevesedése, mint csupán az égi testek mozgásának háboritása, Jupiter és Vénus planétáknak a földre ható erejöktől, és a planéták görcsös vonala helyzetétől függene, s innen változó ugyan, de ismét viszszatérö lenne, mind ezek mondhatni meg nem álhatók; mert még semmi tapasztalatok nincsenek egy ilyen változásról, hanem az állat- és növényországnak ama maradványi az északi pólusnál bizonyítják, hogy a föld külszinének már szinte minden részei felváltólag, mint meleg övezetek, a nap legnagyobb béfolyását éldelték , és hogy főképpen a föld mindig inkább köralaku pályát folytat a nap körül, ahoz közelit, és hogy az ő pályája kevésbé hajlott, s innen a nap egyenlítőjéhez inkább vízirányosan iránylódik. ..." [HAI.]

Vége a nap uralmának. Tárcza. = Természetbarát 2. 1847. martius 25. 39. sz. cc. 618-619. ...a Spiegel divatlap folyó évi 4 számú Schmetterlingjében egy már régi és sok okos fők által helyesnek ismert divatos hiedelem megtámadását közli, [...] egy Rajna mellé ki jámbor birtokos, (a Jelenkor szerint serfőző vagy tán sertől ázott mámoros) úri ember hirdet. A mi nem kevesebb mint hogy: 1-őr A föld az egész világrendszer közép pontjában van és minden 24 óra alatt nyugotról keletre egyszer fordul meg saját tengelye körül. 2-or A földhöz legközelebb esik a hold, mely villámos utain, hasonlóan nyugotról keletre 29 1/2 nap alatt kerüli meg a földet. 3-or Ez után jön a nap, mely minden félév alatt egy 47° hoszszu ingást tesz a bak tól a rákig s meg viszsza. A nap átmérője 1218 1/3 g. mértföld, földtőli távolsága pedig 45 akkora mint a föld átmérője vagy 77400 g. mértföld (a föld átmérője 1720 g. m.földre van téve.)
4-er A naphoz legközelebb van merkurius, mely a napot egész útjában, halad tában ugy mint viszsatértében hiven kiséri. 5-ör A naptól a merkuriusnál valamivel távolabb van venus, mozgása pedig éppen az mi merkuriusé. 6-or A többi felsőbb bujdosók már mészszébb vannak, s egyről egygyig keletről nyugotra mozognak; de az eddigi felvétel ellenére viszszatérő mozgás nélkül. 7-er S mind ezek felett van a magas ég (az álló csillagok). Az ég maga 365 1/4 nap alatt fordulmeg keletről nyugotra saját tengelye körül. [...] Ezen uj világrendszer felállitója Weinbach Károly tovább is megy, s annak, ki méréseit s abból lehozott állításait alaposan legelőbb meg czáfolja s számtanilag lerontja 200 Friedrich arany (mintegy 1500 p. rft.) jutalmat ígér. De költség, kárpótlás szin alatt előjöhető minden ezen feljüli fizetés ellen előre tiltakozik. [...]
Még csak azon hiányt látom ezen jutalom kitételében, hogy a bíróság nincsen meghatározva, mert ha valahogy a fennebbi megczáfolás anynyit tenne, mint Weinbachot állításai alaptalanságáról meggyőzni, ugy isten legyen irgalmas kegyelmes a pályázónak. Én neki sok szerencsét és türelmet kívánok, de jutalmat alig ha nyerend." [HAI.]

L. V.: A hullócsillagok s meteorkövek. = Természetbarát 2. 1847. ápr. 22. 43. sz. cc. 675-680. A hullócsillagok és a tűzgömbök általában. Az 1799. és 1833. novemberének nagy meteorzáporai. Hullócsillag jelentkezések az év más időszakaiban. [KSZ.]

Menynykövek Peruban. Tárcza. = Természetbarát 2. 1847. máj. 20. 47. sz. c. 744. "Magas Perunak Atacama nevű pusztájában minden nyomon tanálkozik az ember menynyből hullott kövekkel (meteorkö). Az argentini köztársaságban az ily kövek egész kőhegyeket képeznek, melyekből az ottani lakók vasat készítenek." Ez a híradás teljes szövege. [HAI.]

Légkő-hullás Mindelthalban. = Természetbarát 3. 1847. júl. 8. 54. sz. c. 857. 1846. dec. 25-én délután 2 órakor, Bajorországban, Schwaben kerületben, Mindenthal völgyében, Schönenberg falu egyik kertjében hullott és megtalált meteoritról. [KSZ.]

G.: Még egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. júl. 29. 57. sz. cc. 902-903. A bejelentés a 6. kisbolygó, 1847. júl. 1-én Driesenben, Hencke csillagász által tett felfedezéséről szól. A berlini csillagdából Encke 1847. júl. 6-án tett közlése alapján. [KSZ.]

G.: Az új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. aug. 5. 58. sz. c. 921. A Berlinből érkezett második körlevél szerint az 1847. júl. 1-én felfedezett mozgó csillag: bizonyosan kisbolygó. Galle és d’Arrest észlelései és pályaszámításai szerint pályája a Vestáéhoz hasonlít. A felfedező megkereste "az öreg Gausst, göttingeni tanárt, korunk legelső matematikusát" a névadásra, aki azt Hebe-nek keresztelte el. [(6) Hebe kisbolygó.] [KSZ.]

Mekkora a világ? = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. cc. 923-928. A csillagok számáról és távolságáról. A mi naprendszerünk egy csillagrendszerben van, amelyet tejútként látunk. A miénken kívül még más csillagrendszerek is láthatók nagy távcsövekkel. Ezek leghalványabbikán túl is, hihetően van folytatása a világnak. [KSZ.]

Légkő-hullás északi Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. c. 937. 1847. júl. 14-én reggel 4 órakor történt meteorithullásról Braunau környékén (königgratzi kerületben). Egyik darab házakra esve gerendákat tört össze, a másik (ettől félórányi járásra) a szabadban félölnyi mélységre fúrta magát. [KSZ.]

Rosse lord óriás távcsöve és az Orionbeli ködfolt. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. cc. 951-952. A Mechanics Magazine alapján: "Hónapokon és sok éjen át észlelték az óriástávcsővel az Orion-csillagzatbeli ismeretes ködfoltot, de nem tudták a ködöt alkotó csillagokat megpillantani: míg végtére egyik éjjeli tisztább légkörny megjutalmazá a vizsgálók vastürelmét." [ ! ] [KSZ.]

Neptunus körül gyűrű és hold. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. c. 952. Egy Lassel Vilmos nevű liverpooli csillagász húszlábnyi és 567-szor nagyító távcsővel egy holdat talált a Neptunusz mellett 1846. október 10-én. A gyűrűt [ ! ] mások is látni vélték. [KSZ.]

G.: Megint egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. szept. 9. 63. sz. c. 1022. 1847. aug. 13-án Hind angol csillagász Londonban egy kisbolygót fedezett fel. A felfedező John Herschelt kérte meg az új égtest elnevezésére, aki annak az Iris nevet adta. [(7) Iris kisbolygó.] [KSZ.]

Újabb adatok a braunaui meteorkőhullásról Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. okt. 14. 68. sz. cc. 1078-1079. Egy 30 font súlyú darab egy szegény téglavető-család házába, a gyerekek szobájába csapódott, de bennük kárt nem tett. Egy 42 fontos darab a várostól 1200 lépésre északkeletre fúródott be, és még 6 órával a hullás után is olyan forró volt, hogy kézzel nem lehetett megfogni. Mindkét darab termésvasból állt, és némi nikkelt is tartalmazott. [KSZ.]

Az october 9-kei napfogyatkozás Kolozsvártt. = Természetbarát 3. 1847. okt. 21. 69. sz. cc. 1097-1098. A 7 óra 55 perckor kezdődő és 10 óra 56 perckor végződő maximálisan 87 %-os részleges napfogyatkozáskor Kolozsvár felett: sötét komor fellegek borították az eget. A fogyatkozás tetőpontján a komor látkör még észrevehetőbb gyászmezet öltött. 10 óra után a vonuló felhőzet egy-egy másodpercre megpillanthatóvá tette a jelenség végét. [KSZ.]

A hold sugarainak mégis csak van egy kis melege. Tárcza. = Természetbarát 3. 1847. nov. 4. 71. sz. cc. 1127-1128. "Régebben a szegény holdról nemcsak hogy azt a kis melegét is elakarták vitatni, a mi van; hanem még - kivált a kertészek - aval is vádolták, hogy őszszel és tavaszszal a forrázó dérben őkelmének nem kis része van. Most azonban Melloni nagyhírű természettudós 3 talpnyi átmérőjű gyújtólencséje segedelmével s az ilyszerü kényes kísérletekre szükséges elövigyázatok mellett kézzelfoghatólag bébizonyitotta, hogy a holdsugarak nem hogy hütnének, de sőt éppen valami keveset melegitnek. - Az ártatlanság elöbb hátrább napfényre jön!" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Új üstökös-csillag. = Természetbarát 3. 1847. nov. 4. 71. sz. c. 1130. 1847. okt. 11-én este új üstököst fedezett fel a hamburgi hajóstanoda igazgatójának, Rümkernek a neje, azaz egy hölgy. Utóbbira 1794 (Carolina Herschel) óta nem volt példa. [KSZ.]

G.: Ismét új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1141. Hind angol csillagász Londonban 1847. okt. 18-án újabb kisbolygót talált [a (8) Flora kisbolygót]. [KSZ.]

Muzsikusból lett csillagász. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. cc. 1141-1142. W. Herschel életéről. [KSZ.]

Északi fény Moskwában. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1144. Kiterjedt sarki fény látszott 1847. szept. 24-én este. A telehold ellenére is erősen látszott, és a zeniten túl, a déli égre is átnyúlt. [KSZ.]

ROIDEL József: Egy napi nyereség vagy veszteség a föld körülhajózásánál. = Természetbarát 3. 1847. dec. 30. 79. sz. cc. 1241-1244. [KSZ.]

          1848.

  MÁRKOVICS Jakab: Mértani földrajz elemei. Iskolai használatul. Márkovics Jakab kir. tanító által. Marosvásárhely, 1848. nyomatott az ev. ref. főtanoda betűivel. 27 p. Tartalom: Bevezetés. Mértani földrajz (geographica mathematica). A földnek más világtestekhez viszonyai u. m. alakja, nagysága, mozgása. Gyakorlatok a műgolyón. [HAI.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló ifjak’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet’ és mértan’ ny. r. professora. Második darab. Öt idomtáblával. Kecskeméten, nyomatott Sziládi Károly betűivel. 1848. 283 p., 5 t. Csillagászat: pp. 180-274. Az égitestekről. Égtan, astronomia. A csillagászat részletesen: látszó égtan, való égtan, a fogyatkozásokról, az égi testekről különösen, a Napról, a Földről, a Holdról, a bolygókról, az álló csillagokról.; A változócsil