1538.

SZÉKELY István: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n [Krakkó, valószínűleg: 1538. Hieronymus Vietor.] [30] p. Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere látható. A címlevél után előszó olvasható. A tizenkét hónap szerinti öröknaptárt a Cisiojanos, majd hét rövid fejezet követi: A vasárnapok betűiről, Officia mensium, Sol in signis Zodiaci, Az aranyos számról, A húshagyatról, A húshagyatról való tábla, Az újholdnak megleléséről. A művet A kottáról címmel a magyar számnevek zárják. A hónapokra szóló rigmusok incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava hév pecsenyével. Kanyaró Ferenc az egyes naptári hónapok végén olvasható rigmusokat disztichonoknak, "klasszikus ízű" magyar hexametereknek gondolta, amelyek megelőzték Sylvester János híres klasszikus mértékű magyar verseit. Horváth János ezzel szemben megállapította, hogy e sorok ritmikusak ugyan, de nem minősíthetők klasszikus verseknek.
A Cisiojanos szövege pedig prózának látszik, amely helyenként egyezik a középkori nyelvemlékekben (Peer-kódex, Thuróczy kódex) található csíziókkal és az 1590-i kolozsvári Cisio módosításával került át a későbbi magyar naptárakba. A legrégibb nyomtatott magyar nyelvű naptárunk kiadási évének tekintetében bizonytalanság van. Évszám nincs feltüntetve a köteten. Az évszám hiánya indokoltnak tűnhet, mivel öröknaptár és nem egy adott évre szóló kalendárium. Már Szabó Károly megállapította a betűtípusok alapján, hogy e mű Hieronymus Vietor krakkói nyomdájában készült, és úgy vélte, hogy az 1538-nál később nem jelenhetett meg. Az előszó szavait - kit jó néven ha veendenek, többre és nagyobbra ennek utána igyekezünk - ugyanis Székely Istvánnak két 1538-ban megjelent jelentősebb munkájára (Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság; Istenes Énekek) vonatkoztatta.
Így - Szabó Károly szerint - e naptárának ezelőtt kellett volna megjelennie: "teljességgel nem kételkedhetünk a felől, hogy ezen kis kalendáriom nyomtatási idejét 1538 előttre, vagy legalább is 1538 elejére kell helyeznünk" - írja 1876-ban. Székely István 1538-ban került Szikszóra iskolamesternek, ahol több tankönyvet írt. Itt születik a Szikszai oskolabeli gyerekeknek, és az öröknaptár előszavában is "vélém, hogy valamit használnék az magyarul olvasó gyermekeknek" ajánlással nekik szánja a könyvet. A könyvészeti kutatás inkább az 1538-as kiadást valószínűsítette, más évszámokra tett utalások nem meggyőzőek. A címlapon látható fametszetes címer, amely a harmincas évek krakkói nyomtatványaiban még ép, e kiadványon már sérült - a keret jobb felső sarka és a kettőskereszt középső szárának jobb oldala ki van törve - mint ahogy az Székely 1548-ban megjelent Zsoltár könyvén is látható.
Varjas Béla megállapította, hogy a nyomtatvány már a Vietor-műhelynek a magyar helyesíráshoz kiegészített betűkészletével, tehát az 1540-es években készülhetett (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 63.).; Krakkóban, Hieronymus Vietor könyvnyomdász adta ki, a Szikszón, Olaszliszkán és Göncön működő Benczédi Székely István protestáns (a krakkói egyetemre 1529-ben még obszerváns ferences rendi barátként, azaz katolikusként érkezik. Krakkóból már lutheránus lelkészként jön haza. A protestáns vallás hazai két nagy ága közül az 1540-es évek végén a kálvinizmust választja) iskolamester és prédikátor: magyar nyelvű öröknaptárát.
Ez a legelső nyomtatott magyar nyelvű naptárunk. Közli az év 12 hónapjának magyar neveit, a hó napjainak számát, majd hetenként és naponként a nevezetesebb névünnepeket. Jelzi az évszakok kezdetét, azt hogy a Nap melyik csillagképben jár, mikor kel és nyugszik. Az aranyos szám és a vasárnapi betűk külön táblázatokban közlése biztosította, hogy a naptárt bármelyik évben használhatták. Ezzel számították ki a mozgó ünnepeket és az újhold feltűnésének idejét is. A könyv végén megtaláljuk magyarul a számjegyek sorát: egytől húszezerig. [KSZ.]

          1558.

[1] KALENDÁRIUM az 1558. esztendőre. Red. Paul Fabricius. - [2] Prognosztikon. Bécs, 1557. [Raphael Hoffhalter?] Naptár és prognosztikon. Paul Fabricius udvari matematikus és csillagász a XVI. század második felében a bécsi egyetem tanára volt. Számos naptárt szerkesztett, amelyek nemcsak latinul és németül jelentek meg Bécsben, hanem Prágában csehül is kiadták. Fabricius 1558. január 1-én Nádasdy Tamás nádorhoz írt levelében arról panaszkodott, hogy egy bizonyos nyomdász Fabricius naptárát (ephemerides) egy idegen prognosztikonjával és nem az övével adta ki magyarul (meam Ephemeridem et alienum prognosticum expressit Hungarice, ... prognosticon meum Hungaricum non prodierit). Fabricius magyar naptárából és az ismeretlen idegen magyar nyelvű prognosztikonjából, amely nyilván 1558-ra szólt és Bécsben készült, nem maradt fenn példány.
Lehetséges, hogy az ismeretlen nyomdász Raphael Hoffhalter volt, akinél ez időben a nyomdászatot Huszár Gál tanulta, és akinek a műhelyében ezekben az években magyar nyelvű nyomtatványok, közöttük naptárak is készültek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 137.) [KSZ.*]

          1561.

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1561. esztendőre.] [Bécs, 1560. Raphael Hoffhalter.] [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. E nyomtatványból csak a naptárnak maradt fenn hét levélnyi töredéke. A januári hónapversnek az incipitmutatóra utaló és kikövetkeztethető kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Fazakas József és Sajó Géza megállapították, hogy a naptárt az 1561. évre szerkesztették és Bécsben, valószínűleg Raphael Hoffhalter műhelyében nyomtatták. Itt ugyanis a következő évben hasonló kalendárium készült. Ez utóbbit Bornemisza Péter fordította Tomasz Piotrkowczyk latin nyelvű munkájából, és lehetséges, hogy már ez az 1561-es kalendárium is így készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 159.) [KSZ.*]

          1562.

[1] KALENDARIOM es az aegh forgasabol valo igaz itiletek, Ky az Craccai Piotrcoui Thamas szerzese szerind forditatek magiarra, Pesti Bornemissa Peter Deak altal. Az edes iduözitö vrunk Iesus Christus születesenek M.D.LXII Eztendeiere. Az hodnak fogiatkozasa lezen szent Iacab hauanak 15 napjan [A címlapon fametszet: a Hold.] Az felseges Roa’y Chazarnak engedelmöböl Bechbe niomtata Raphael Hofhalter. - [2] (Igaz iöuendö itiletek Christvs vrunk születese vtan valo M.D.LXII eztendönek szolgaltatasara. Az Craccai Piotrcoui Thamas iudicioma szerint, szerzetek pesti Bornemissa Peter deak altal. Venus chyllag ez eztendönek igazgatoia Iupiter penig segitö tarsa. Bechbe niomtata Raphael Hofhalter.) Bécs, [1561.] Raphael Hofhalter. [48 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen, végén hiányos példány ma nem található, és csak Hodinka Antal, valamint Dézsi Lajos leírása alapján ismert.
Eszerint a naptár címlapját Magyarország fametszetű címere díszítette, amely a prognosztikon címlapján megismétlődött. Ez utóbbi hátán állt Bornemisza Péter ajánlása Bécs 1561. szeptember 30-i kelettel Zríni Miklós úrnak ... őfelsége hű tanácsának, fő tárnokmesterének és Baranya vármegye ispánjának. A naptárhoz szükséges számításokat Tomasz Piotrkowczyk krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. Nevét Kovács Imre egy korábbi sajtóhiba miatt "Tiotrcovi"-nak írta. Schulek Tibor, aki az unikumot már a két világháború között hiába kereste a Batthyányak körmendi gyűjteményében, Bornemisza Péter közreműködését a magyar naptárak kiadásában tanára, Paul Fabricius hatására vezette vissza. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 165.) [Espenak szerint 1562. július 16-án 03.29 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

          1569.

[1] JUDICIVM magyar nyelven, mind a béczi, mind a crackai judiciumokból egybe gyüjtöttet és megtolmáczoltattot Christus születése vtan 1569. esztendöre. - [2] Practica ez esztendöre 1569. Az crackai és beczi practikábol egybegyüjtöttet. Kolozsvár, 1568. Heltai. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány a legrégibb Magyarországon nyomtatott naptár. Töredékét, amely ma nem található, Kanyaró Ferenc áztatta ki Heltai Gáspár műhelyében készült kötésből. A táblában javítgatásokkal és törlésekkel teli kézirat-töredéket is talált, amely arról tanúskodott, hogy a naptárt krakkói és bécsi minták nyomán maga Heltai állíthatta össze. A nyomtatvány eredetileg két külön címlappal ellátott részből, a tulajdonképpeni naptárból és jövendöléseket tartalmazó prognosztikonból állott. Formátumát Kanyaró tizenhatod rétben határozta meg. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 257.) [KSZ.*]

          1571.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: KALENDARIVM az egnek forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe es mastani Vrunk Iesus születetesse vtan MDLXXI esztendöre curelouiai Szanizlo Iacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudicioma szerent E. G. altal magiarra fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, az felseges Rom. Chászar kegielmes engedelmeböl. Bécs, [1570.] Stainhoffer. [50 levél]. Naptár és prognosztikon. A ma már csak a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött múlt századi kéziratos kivonat alapján ismert nyomtatvány címlapján Magyarország címere volt látható. A prognosztikon külön címlapja azonos volt az első címlappal, csak a fordító E(gyedúti) G(ergely) nevére történő utalás maradt el. A prognosztikon elején N. Mikaczius három verse állt: (1) Ad ... Nicolaum Telegdinum lectorem et canonicum - (2) Ad authorem - (3) Ad lectorem.
Ezt követte a fordító ajánlása: Az én tisztelendő és bizodalmas uramnak és patronusomnak, Thelegdi Miklósnak, a nemes esztergomi káptalannak lektorának Egieduthi Gergely. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A Telegdinek szóló ajánlás szövegét kiadta Stettner György. A kalendáriumot Stettner (Zádor) György még az eredeti nyomtatvány alapján írta le Toldy Ferenc és Szabó Károly már csak az említett kéziratos másolatot ismerte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 273.) [KSZ.*]

Kalendárium 1571-re. Debrecen, 1570. Komlós András. XVI. századi adat alapján feltételezhető. Naptár. Gulyás Pál figyelt fel arra, hogy Komlós András debreceni nyomdász egyik 1570-ben megjelent kiadványának címlapján díszítésként naptárjegyeket alkalmazott. Ebből Gulyás arra következtetett, hogy Komlós berendezkedett naptárak nyomtatására, de ezekből nem maradt fenn egyetlen egy sem. A naptárjegyek ilyen másodlagos felhasználása igen szokatlan. Lehetséges, hogy talán éppen azért került erre sor, mert eredeti rendeltetésüknek megfelelően, naptárban ezekben az években nem használták Debrecenben. Ennek ellenére feltételezhető, hogy már Komlós is nyomtatott naptárakat, de példány nem maradt belőlük. A naptárak, mint elavuló használati nyomtatványok, különösen ki voltak téve a pusztulás veszélyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 276A.) [KSZ.*]

          1572.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: (KALENDARIVM, az egnek forgasabul megh smert es el rendelt praktikaiual eggietembe, az mastani urunk Iesus szöletese után M.D.LXXII. esztendure curelouiai Sztanizlo Iacobeius mester, Crakkai Academianak Astrologiai iudicioma szerin E. G. altal magiarra mastan fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtattott, az fölseges Romai Chászar kegielmes engödelmeböl.) Bécs, [1571.] Stainhofer. [48 levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen példány címlevele és utolsó levele hiányzik. Feltehető, hogy a címlapon itt is a magyar címer állt, akárcsak az előző évi kiadásban, a cím pedig megegyezett a prognosztikon külön címlapján olvasható címmel.
A naptárrész után áll a prognosztikonra is vonatkozó belső címlap, amelyet a fordító Gregorius Egieduthinus ajánlása követ Antonio Verantio archiepiscopo ecclesiae metropolitanae Strigoniensis ... patrono, ami után a prognosztikon szövege következik. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Stanistaw Jakobeius z Kurzelowa krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. Az egyes hónapokra jellemző rigmusok forrásait Szilády Áron abban a De proprietatibus duodecim mensium című költeményben találta meg, amely a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben keletkezett munkájára vezethető vissza. A fordítás és az átdolgozás feltehetően Egyedúti Gergely munkája. Kovács Imre a változatos és gazdag prognosztikon tartalmát ismertette. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 294.) [KSZ.*]

          1573.

[1] [KALENDARIUM az 1573. esztendőre Jacobeus Sztaniszlótól.] - [2] (Practic, az az: az egeknec forgassábol, és Czillagoknac iarasabol szözettet iöuendülés, Christus Wrunknac születésénec vtánna valo esztendöre. 1573. Az Iacobeus Sztaniszlo Mestertöl. Crackoban. A Mars Planeta Wra ez esztendönec. Ivpiter és Venus tarsai.) [Kolozsvár, 1572. Heltai Gáspár.] [58] p. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány egyetlen ma ismert példányának címlapja hiányzik. (1) Az égbeli tizenkét iegyek [Kos, Oroszlan, Lövő, Bika, Szüz, Back, Kettőssec, Mértéc, Vízöntő, Rác, Scorpio, Halac] után következik a naptár, amelynek végén vásárjegyzék A sokadalmok címmel.
Az első részt a holdfogyatkozásról szóló híradás zárja [Ez estendoben, M.D.LXXIII. Leszen egy tellyes Ecclipsis: Az az, A Hóld besötütetic, á bokor Czillagnac, á Sárkánnac, feiénel: 19. wyiára, és Sciopulusra 30. Mint eszt meg láttyuc á Karáczon Hauánac tellyes voltában, Annac az Hólnapnac 8. napián. Leszen pedig felic szinte 10. orakort éyel. Minut. 31. Tudnia ilic á 8. napnac köuetkezö éyen. - Mikoron á Hóldnac nagy fogyatkozássa leszen. Mert az Ecclip. á kezdeti leszen 8. orak estue. A közepi leszen 10. orak. Az vége leszen 12. orakort. Az ö tellyes hoszsza leszé 3. oraig, m. 42. Es á hold ieszen fekete mayd egy egész oraig, minde viiágoság nelkül.]. A prognosztikon önálló címlappal kezdődik. A naptárról elsőnek Waltherr László adott hírt, akinek közlését mások is átvették.
Toldy Ferenc a mű szerzőjének "Szaniszló Jakab mestert" tartotta, és megjegyezte, hogy Jankovich Miklós látta ugyan, de címlapja nem lévén a kiadás helyét nem tudta meghatározni, a könyvdíszek alapján mégis Heltai Gáspár nyomtatványának tulajdonította. Szabó Károly átvette Toldy adatát és ezt az 1573-i lappangó naptárt a szerző, Stanislaw Jakobeius z Kurzelowa alapján a bécsi sorozat folytatásának gondolta. Szinnyei József Szabó tévedését folytatva a két előző naptáréhoz hasonlóan ennek fordítóját is Egyedúti Gergelyben jelölte meg. Közlésében ráadásul még sajtóhiba is csúszott (1573 helyett 1593 áll), amit később mások is átvettek.
Tolnai Gábor részletesen leírta az ismét előkerült példányt, és a betűtípusok valamint a nyomdadíszek alapján megállapította, hogy Kolozsvárott 1572-ben Heltai Gáspár műhelyében készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 315.) [Espenak szerint 1573. december 8-án 19.14 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.]

          1576.

[1] IVDICIVM magyar nyeluen: az 1.5.7.6. Esztendöre, mellyic 13. hónac fénye és Bissextilis leszen. Ez Esztendönec Vra leszen Saturnus, társa Mercurius, tanátsadóia Mars. Ez Esztendöben az Hold fenye el vesz Oktobernec 8. napian 2 orakór 24. gradicz az [Kos ábrázolás] [A címlap jobb oldalán egy alulról nagyrészt elfogyott Hold rajza], Szebenbe. Heusler Marton Altal. - [2] PRACTICA AZ 1. 5. 7. 6. Esztendőre Christus vrunknac és üdvezitőnknec születése vtán, melly 13, hólnapi és Bissextilis leszen. Szebembe, [1575.] Heusler Márton. [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A kalendárium "B" ívének több példányát Hellebrant Árpád kötéstáblából áztatta ki, a megjelenés helyét azonban sem ő, sem Dézsi Lajos nem tudta megállapítani. A betűtípusok, a naptárjelek és a papír vízjele alapján Borsa Gedeon szebeni nyomtatványnak határozta meg.
Megállapítását utóbb igazolta a címlappal együtt előkerült "A-D" ív, amelyet Jakó Zsigmond ismertetett. A kalendárium egyidejű latin kiadása is megjelent. Ez feltünteti a naptár kiszámítójának és a prognosztikon írójának, Stanislaus Jacobeius Cureloviensisnek nevét is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 364.) [Espenak szerint 1576. október 7-én 22.26 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

          1578.

MISOCACUS, Wilhelm: Prognosticon. Prognosticon az wy Cometa felöl valo Iöuendülés, mely ez el múlt 1.5.77. Esztendöben Sz. András hauában tetzet meg Iöuendöltetöt Dantzkába az Vilhelmus misocakus Mester által, És dedicáltatot az Felséges és hatalmas Istuán Királynac, Lengyel ország Királlyánac. Nyomtattot Magyar nyeluen Colosuarat Heltaj Gaspárne Mühellyebe. 1.5.78. Esztendöben [A címlapon metszet a táj feletti üstökösről: csóvája balra húzódik, a látóhatárral párhuzamosan] [16 levél]. 31 p. Értekezés az üstökösökről. A címlevél hátán a mű tartalmi beosztása olvasható. A következő levélen a szerző ajánlása Báthori István lengyel királynak: A felséges és hatalmas fejedelemnek István királynak ... Vilhelmus Misocakus dantzkai astrologus hívséges és alázatos szolgálatját ajánlja mint kegyelmes fejedelmének.
A mű hat fejezetből áll. Ebből az első beleolvad az ajánlásba, az utolsó külön címet is visel: Ez mostani 1577. esztendei cometanac allapattyáról és ielensegéröl, ki Sz. András hauánac 12. napyán tetzöt fel. Toldy Ferenc e művet a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának, a végén csonka példánya alapján ismertette Szabó Károly is csak ezt a példányt látta. Leírása kiegészíthető a Fraknói Vilmos által könyvtáblából kiáztatott töredék alapján, amely ma az Országos Széchényi Könyvtárban található. Az ismeretlen szerző Wilhelm Misocacus álnévvel Observationes astronomicae pertinentes ad novam cometam qui visus est jam anno 1577 címmel Gdanskban 1578-ban adta ki művét. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1600., 414.) [KSZ.]

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1578. esztendöre, Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1577. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A bártfai tanács 1579 elején kelt felterjesztésében felsorolta a helyi nyomdász, David Gutgesell addig készült termékeit. Ezek között szerepel: calendaria. Ez az adat elsősorban az 1579-re szóló magyar nyelvű kalendáriumra vonatkozik, de mivel az említett szöveg kifejezetten több naptárról szól, már korábban megjelent kiadványra is lehet gondolni. Megerősíti ezt a feltevést a bártfai nyomdász 1578. szeptember 12-én a kassai tanácshoz intézett levele, amelyben arról írt, hogy működését naptárak nyomtatásával kezdte.
Ezek feltehetően magyar nyelvűek voltak, mivel a XVI. századból Bártfáról csak ilyen kalendáriumok ismeretesek. Gutgesell műhelye 1577-ben kezdett dolgozni, és bizonyosra vehető, hogy már ennek az esztendőnek végén kinyomtatta ezt az 1578-ra szóló naptárat. Bibliográfiai adataira (szerző, cím, terjedelem stb.) a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 372.) [KSZ.*]

          1579.

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1579. esztendöre Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1578. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványból ma példány nem ismeretes, de megjelenését több korabeli forrás is bizonyítja. Az egyik a bártfai tanács felterjesztése II. Rudolf 1579. február 8-i rendeletére, amelyben sommásan felsorolták David Gutgesell sajtójának addigi termékeit. Ezek között szerepeltek már naptárak: Calendaria. Kassa város levéltárában is maradtak fenn erre a naptárra vonatkozó adatok. Gutgesell 1578. szeptember 12-én kelt levelében arról írt a kassai tanácsnak, hogy mellékelve ajándékként megküldi az 1579-re szóló kalendáriumát. Ennek számításait Kassa város földrajzi helyét véve alapul egy krakkói tudós végezte.
A tanács 1578. szeptember 15-i ülésén a naptárt bemutatták, a fenti levelet felolvasták és október 29-én a naptárakért tíz rénes forintot fizettek ki jutalomként Gutgesellnek. A levél teljes szövegét Kemény Lajos közölte. A fennmaradt 1581-i és 1583-i bártfai kalendáriumok címlapjuk szerint valóban a kassai "meridiánt" vették alapul. A bibliográfiai adatokra (szerző, cím, terjedelem stb.) is e későbbi kiadásból lehet következtetni. A hallei Egyetemi Könyvár egyik kötetének táblájából előkerült egy bártfai kalendárium prognosztikonjának néhány levélnyi töredéke. Ennek csillagászati adatai kétségtelenül hibásak, mégis ehhez az évhez állnak legközelebb. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 401.) [KSZ.*]

[1-2] PÉCSI Lukács: KALENDARIVM. Es ez mostani M.D.LXXIX. Esztendöben törtenendö neminemü dolgokrul: Annac fölötte, az idönec naponkent köuetkezendö allapattyarul, iratot Itelet. Irta Slovacivs Peter Craccai Astrologus. Magyarra fordetotta Peechi Lukach. Ez esztendöben, ide mi felénc, á Napba és á holdba, semmi fogyatkozas nem leszen. Nyomtatattot nagy Szombatba. 1579. [Telegdi nyomda.] [44 levél]. Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptár. Az ezt követő, önálló címlap nélküli prognosztikon Pécsi Lukács verses ajánlásával kezdődik: Matthaeo Poklostoi, praeposito Sagiensi. Ez után olvasható A keresztyén olvasónak című előszó. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Esztendőknek, minden időknek kezdetét áldjad. Pécsi Lukács, a nyomdatulajdonos Telegdi Miklós munkatársa, a nagyszombati nyomda vezetője volt.
Ezzel a naptárával indította meg a nagyszombati kalendáriumsorozatot, amely 1579-től valószínűleg minden évben megjelent. A sorozat minden ismert tagja azonos nyelvű, formátumú; szerepel rajtuk Pécsi Lukács neve, aki a XVII. század elejéig folyamatosan Nagyszombatban működött. A kalendáriumok szerkezete, könyvdíszeik is megegyeznek, és az újabban előkerült töredékek mind szervesen kapcsolódnak a sorozat korábban ismert tagjaihoz. A XVI. század utolsó 23 évére kiadott naptársorozat kilenc példányból, kettő korábbi leírásokból ismert, míg tizenkettő feltételezhető. A szakirodalom általában elfogadja, hogy a naptár minden évre megjelent. A kalendáriumokat mind Pécsi Lukács fordította, szerkesztette 1579-től 1588-ig Piotr Slovacki (Slovacius), 1589-től Valentinus Fontanus, 1599-től Bernhard Kracker krakkói csillagászok eredetijébol.
Az 1594-1598 közötti naptárak szerzősége bizonytalan. Pécsi látta el azokat is ajánlással és rigmusokkal. Ennek az 1579-re szóló kalendáriumnak az impresszumában kivételesen ugyanaz az évszám szerepel, amelyre a naptár szól. Ennek oka talán a nyomda működésének kezdetén előfordult késés, amiért a kalendárium csak a tárgyév elejére készülhetett el. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 441.) [KSZ.]

          1580.

Judicium magyar nyelven az 1580. esztendöre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1579. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. David Gutgesell bártfai nyomdász a korabeli adatok szerint biztosan készített naptárt az 1578, 1579. és az 1581. évekre. Ezek alapján joggal feltételezhető, hogy a kalendárium erre a közbeeső, 1580. esztendőre is megjelent. A nyomtatvány bibliográfiai adataira a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 425.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIUM mind az praktikaiaval egietembe ez ielen 1580. esztendöre az Craccay astrologus, Slouatius Peter mester itileti szerint iratatoth, mastan pedig Gradnay Thamas forditasabul magiarul niomtattatot. Az fölseges romai chaszarnak kögielmes engedelmebeöl Bechben Apffel Mihali niomtatta. [2] (Kalendarivmnak utolso resze, ki praktikanak mondatik, meliben ennechani orszagoknak tertinendeo dolgai es essety minden napi ideonec forgasiual vannak meg irva ez mastani 1580. esztendoere az craccai astrologus Slouacius Peter mester itelete szerint, mastan a Gradnay Tamas forditassabul magiarul nyomtattatot.) Bechben, [1579.] Appfel. [44 levél]. Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes. A címlapon Magyarország fametszetes címere állt.
A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után ajánlás következett: Stephano Radetio, episcopo Agriensi ... moecenati suo. Ennek aláírója a fordító, Thomas Gradnay de Jazka. E nyomtatvány egyetlen, ma lappangó példányát Hodinka Antal ismertette, nagyobb könyvészeti pontossággal pedig Dézsi Lajos írta le. A naptárhoz szükséges számításokat Piotr Slowacki krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 427.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és itéletek az ég forgása szerint 1580. esztendöre.] [Detrekő, 1579.] [Manczkouit] [Bornemisza]. [40 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Csak az "E" ív első négy levelének kiáztatott alsó harmada maradt meg. Az első levél töredékén olvasható: "magyarra fordittatott. Ivpiter mellett Satvrnus fogja fökeppen birni ez Esztendöt, Venvs kedig mind kettönec szolgal". Ilyen beosztású a prognosztikon címlapja Mantskovit Bálint 1582. évre kiadott naptárában is, amely ugyancsak az "E" ív első lapján kezdődik. A töredékes címlevél hátán az előszó vége olvasható könyvnyomtató Manczkouit Bálint aláírással. A további három levél töredéke a prognosztikon eleje. A bolygók állása megfelel az 1580. esztendőnek: a Bécsben 1580. évre nyomtatott naptár prognosztikonján is ez áll: Jupiter Saturnusszal ennek az esztendőnek fő uralkodó csillagai, Venus pediglen a megmaradt holdfogyatkozásnak okaiért mind kettőnek szolgálattal leszen.
E töredékben is van célzás holdfogyatkozásra. Hogy Mantskovit Bálint mint Bornemisza Péter nyomdásza naptárt készített 1580-ra, az Bornemisza 1580. február 18-án Detrekőből Máriássy Pálhoz írt leveléből is következtethető: Im küldtem mégis négy kötött kalendáriumot (kihúzott olvashatatlan rész), ossza ki barátainak. Kapi Ferenc uramnak is két könyvet, a negyedik és ötödik részt és két kalendáriumot. Ennek alapján már Schulek Tibor, Fitz József és Koltay-Kastner Jenő következtettek arra, hogy Bornemisza vagy nyomdásza Mantskovit 1580-ra naptárt nyomtatott. Az 1582. esztendei kalendáriumának nyomtatásáról maga Mantskovit megjegyezte: kire is az bécsi könyvárusok immár egy néhány esztendőtől fogva kértek. Bornemisza nyomdája, amelyben Mantskovit dolgozott, 1579-től 1584-ig Detrekő várában működött. Mantskovit neve itt fordul elő legelőször. Származása, korábbi működése és az időpont, amikor Bornemisza szolgálatába lépett, ismeretlen.
Az Evangéliumok és epistolák kiadás és a betűtípusok azonossága ugyanis kétségtelenül bizonyítják, hogy Bornemisza nyomdásza volt. Ura halála után egy ideig még Detrekőn nyomtatott, de már 1585-ben Galgócon a ferencesek egykori kolostorában, majd 1588 és 1589 fordulóján, Vizsolyban rendezte be műhelyét és úgy látszik Vizsolyban is halt meg 1596-ban. Fametszetei ezután részben Jakob Klöss bártfai nyomdájába kerültek, bár a vizsolyi műhely még néhány évig, 1599-ig működött. Mantskovit tevékenységével részletesen Gulyás Pál foglalkozott. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 434.) [Espenak szerint 1580. január 31-én 21.34 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1580. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1579. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Zelliger Alajos tévesen említett példányt az Országos Széchényi Könyvtárból. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 442.) [KSZ.*]

[Öröknaptár iskoláskönyvben.] [Nagyszombat, 1580 körül. Telegdi nyomda.] [24 + ? levél]. Öröknaptár és latin-magyar szójegyzék. A műnek csak töredéke maradt fenn. amely a Cisioianus második felét (június hónaptól), valamint fogalmi csoportonként rendezett latin-magyar szójegyzék egy részét tartalmazza. A csízióban minden egyes hónapról hatsoros magyar verset közöl, amely más XVI. századi kalendáriumban nem található. Az első megmaradt rigmus július hónapra szól, és az incipitmutatóra utaló kezdősora: Asszonyunk Mária azonban erede. A nyomtatvány feltehetően egy iskoláskönyv típusának emlékét őrizte meg. A nyilvánvalóan hibás nyomatban téves a lapok sorrendje. A betűtípusok tanúsága szerint a töredék a nagyszombati nyomda készletének 1583-ban történt átöntése előtt (1578 és 1583 között) készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 471A.) [KSZ.*]

          1581.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven az eghi Czillagoknak forgásokról, és idöknek szám-tartássokról, ez 1581. Eztendöre, mely Embolismalisnak mondatik, 13. vy Hóldual: Petrvs Slovacivs M. által irattatot és számláltatot fél horára, és az Cassai Meridianussara. Ez Eztendöben két Hold töltén lészen Ecclypsis, de az Cassai Horizont fölöt eggik tetzik czak meg, vgy mint, Bodog Asszony hauanak 19. napián 10 ho: m: 14. enel, az Sarkany czillagnak farka mellett, az Orozlány iegynek 9. grad: m: 33. Az masik Ecclypsis Nap nyugat felé tetzik meg. Bartfan, Dauid Guttgesel. [A címlapon metszet: az Oroszlán ábrája, rajta egy fekete Hold rajza] - [2] (Prognostikon, az az: az egnek forgasabol valo itélet ez 1581. embolismalis eztendöre ... az krackai Slovacius Péter mester irásából magyarrá fordeitatott.) Bartfan, [1580.] Guttgesel. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványnak csak az első két íve maradt fenn. A prognosztikon rész önálló címlappal kezdődik.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - az azonos kivitelű és beosztású 1583-i kiadás alapján - négy íven 32 levél volt. Ennek első felét Fraknói Vilmos áztatta ki könyvtáblákból A hónapok rigmusait König György ismertette. Végső forrásukat Szilády Áron a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben írt versében látta. Különböző közvetítéssel e rigmusok számos más régi magyar naptárba is bekerültek. Kovács Imre úgy találta, hogy a bártfai kalendáriumok versei az 1571-1572-i bécsi naptárakból megrövidítve vannak átvéve. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 449.) [Espenak szerint 1581. január 19-én 21.23 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Ez megerősíti, hogy az irodalomban közölt címlapképek 1561-nek is olvasható évszáma helyesen: 1581.] [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1581. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1580. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 450.) [KSZ.*]

Kalendárium és itélet az 1581. esztendőre. Detrekő, 1580. Mantskovit, Bornemisza nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt töredékek tanúsága szerint Mantskovit Bálint 1580-ra és 1582-re kalendáriumot nyomtatott Detrekőn. Feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű naptárt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 455A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1581. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1580. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 472.) [KSZ.*]

          1582.

Judicium magyar nyelven az 1582. esztendőre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1581. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt példányok tanúsága szerint David Gutgesell bártfai nyomdász 1581-re és 1583-ra magyar naptárt adott ki. Miután ezeknek alakja, terjedelme és szerzője ugyanaz, joggal feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló tartalmú és kivitelű kalendáriumot. Valószínűleg erről a nyomtatványról emlékezett meg Cornides Dániel katalógusában: "Calendarium Julianum anni 1582. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 478.) [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1582. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1581. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbenső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 480.) [KSZ.*]

[1] [KALENDÁRIUM az 1582. esztendőre.] - [2] (Iteletec, Az eg forgasa szerint: ez MDLXXXII Esztendöre. Az Krakai Fö Academianak Astrologusa Slovacivs Peternec Irasabol: Magyarra forditatott, Nihol Sliuonius Mathe irasabol meg elegyitetet.) [Detrekő,] [1581. Mantskovit,] [Bornemisza nyomda.] [52 levél]. Naptár és prognosztikon. Csak egyetlen, csonka példány és néhány töredék maradt meg. A csonka példányból hiányzik a naptár címlapja, ajánlása és január első fele. A prognosztikonból feltehetően csak az utolsó levél hiányzik. A napok számoszlopa mellett üres hely van bejegyzések számára. A naptár végén: A hold és nap fényinek elveszéséről. A prognosztikon önálló címlevele után Mantskovit Bálint könyvnyomtató ajánlása Czobor Pál és ... Czobor Márton uraimnak, Sasinban lakozóknak 1581. szeptember 21-i kelettel. Minden hónap fametszetes hónapábrázolással kezdődik. Ezeknek antik hagyományokra visszanyúló eredetét Borzsák István mutatta ki.
Bornemisza Péter nyomdája 1579-1584-ig Detrekő várában működött, s minthogy Mantskovit az ő szolgálatában állt, ezt a naptárt ott adhatta ki. Szabó Károly és nyomában Kovács Imre tehát tévesen tartották Galgócot illetve Semptét a nyomtatás helyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 487.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1582. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1581. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 495.) [KSZ.*]

          1583.

[1] IVDICIVM Magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben; Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendőre: Slovacivs Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Esztendöben az Cassai Horizontban. Bartfan, David Gutgesel. - [2] (Prognosticon az eghi czilagokbol Christus Wrunk születése vtán 1583. eztendöre Slovacivs Peter, az krackai hires neues academiának fö astrologusának irásábol magyarra fordeitatot.) Bartfan, [1582.] Dauid Gutgesel. [32 levél].
Naptár és prognosztikon. A naptár után álló prognosztikonnak külön címlapja van. A hónap-versnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. Az egyes hónapokra szóló kis verseket König György részben e kiadás felhasználásával közölte és ismertette. Ezt a kalendáriumot Szebenben újra kiadták. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 500.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIVM es ez ielen valo 1583. esztendey practika mynd az egh forgasaban, ideonek valtozasaban es orszagokban valo teortenetekkel eggietemben, melliet az Slouatius Peter Mester Craccai Astrologus iteleti szerent, mastan Pal Sebestyen magyarul fordeitotta. Az feolseges Romai Czyaszarnak kegyelmes engedelmeböl. Beczben Apffel Mihali niomtatta. - [2] (Az kalendariomnak vtolso resze, mely practikanak neueztetik, es egynehany orszagoknak teortenendeo dolgait es esetit az minden napi ideoiarasokkal egietembenn magaban foglalia ez ielen valo 1583. esztendeore, melliet Slouatius Peter mester itileti szerent mostan Pal Sebestien magiar nielure fordetot.) Beczben, [1582.] Apfell. [43 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes, a címlapról azonban fénykép maradt fenn. Ezen Magyarország fametszetes címere áll. A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után verses ajánlás következett: Carmen dedicatorium ad ... Joannem Izdenczi, in praesidio Jaurinense ... capitaneum et liberorum ... Francisci Jakusith tutorem, amelynek aláírója a fordító, Sebastianus Pal, theol. stud. E nyomtatvány egyetlen példányát, amely ma nem lelhető fel, Hodinka Antal ismertette, majd nagyobb könyvészeti pontossággal Dézsi Lajos írta le. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 503.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1583. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1582. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 515.) [KSZ.*]

[1] IVDICIVM magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben, Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendöre: Slouacius Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Eztendöben az Cassai Horizontban. Czebembe, George Greus. - [2] (Prognosticon, az eghi chilagokból ...) Czebembe [1582.] Greus. [40 ? levél]. Naptár és prognosztikon. - A nyomtatvány tartalma és beosztása megegyezik a Bártfán megjelent kiadással. A kalendárium végéről - az említett bártfai kiadás szövegét véve alapul - valószínűleg nyolc levél hiányzik. A megtalált első két ív ismertetése során felmerült az a feltevés, hogy azt nem az erdélyi Nagyszebenben, hanem a Sáros megyei Kisszebenben nyomtatták.
A szöveg ugyanis egyezik az azonos évre szóló bártfai kalendáriummal, a cassai délre van számítva és a nyomdász, George Greus Nagyszebenben ismeretlen. Sennowitz Adolf Kisszebent, mint nyomdahelyet meggyőzően cáfolta. Valójában a Kassára kiszámított bártfai naptárt Nagyszebenben egyszerűen újra kinyomtatták. A nyomdász, Georg Greus az 1581-1582 években, valamint 1584-ben Nagyszebenben dolgozott. E naptár töredéke is az ő egyik, bár Brassóban készített munkájának kötéstáblájából került elo. Az 1882-ben rendezett budapesti könyvkiállítás nyomtatott katalógusa említett egy 1589-re szóló szebeni magyar naptárt. A közlést átvette Havass Rezső.
Más forrásban azonban ez a kiadás nem szerepel, és példány sem ismeretes belőle. Az idézett leírás megegyezik ezzel az 1583-ra szóló kalendáriummal, amelynek ismertetésére éppen néhány évvel a könyvkiállítás előtt került sor, amikor Szabó Károly a Nemzeti Múzeum Könyvtárának megküldte a Kolozsvárott kiáztatott két csonka példány egyikét. Bizonyos tehát, hogy a kiállításon az 1583-ra szóló naptár szerepelt, és csak a katalógusban nyomták az évszámot tévesen 1589-nek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 520.) [KSZ.*]

          1584.

[1] KALENDARIOM, es az Egeknec s Chilagoknac forgasabol, az Idönec naponkent valo allapatyarul, es egyeb dolgokrul valo itelet M.D.LXXXIIII esztendöre, Mely Bissextilis es Embolismalis. Magyarra fordettatot Slovacivs Peter mesternec Krakcai Astrologusnac irasabol. Nyomtatta Nagy Szombatba, Otmar Balint. - [2] (Az egeknec es chillagoknac forgasabol valo itilet MDLXXXIIII esztendöre.) Nagy Szombatba, [1583.) Otmar, [Telegdi nyomda.] [38 levél].
Új-naptár és prognosztikon. A címlapon Magyarország címere látható. A naptár beosztása és tartalma megegyezik az 1589-ben megjelent kiadással. A prognosztikon a naptár után külön címlappal következik. A fordítást - akárcsak a többi XVI. századi nagyszombati naptárnál - Pécsi Lukács végezhette. A naptár már az új időszámítás szerint készült. Ez a kalendárium a XVI. század egyetlen olyan nagyszombati nyomdaterméke, amelyen nyomdász neve (Otmar Bálint) szerepel. A csonka címlap utolsó két sora kézírással van kiegészítve. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 531.) [KSZ.*]

[1] [KALENDARIUM az 1584. esztendőre.] - [2] Egh jarasi jeuendo mondás az Vr Christus 1584. eztendeyere. Austriaij Stadius Gergy mestörteul zöröztetöt. Vij varat, Nyomtatta Manlius Janos. [1583.] [40 + ? levél] Németújváron kiadott ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Egyetlen, címlevél nélküli és végén is csonka példánya ma már nem található. A prognosztikon önálló címlevele után Joannes Manlius ajánlása következett Francisco de Nadasd, perpetuo comitatus terrae Fogaras et Castriferrei Németújvár október 12-i kelettel. Hodinka Antal szerint az ajánlás Nádasdy Tamásnak szólt. A címleírás Dézsi Lajos nyomán történt. Georg Stadius a grazi Stiftschule matematikus-csillagásza az évenkénti naptárt hivatalból szerkesztette. Manliusnak ugyanekkor kiadott német naptárából arra lehet következtetni, hogy e magyar naptár is az ó- és új-naptárt egyaránt magába foglalta. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 535.) [KSZ.*]

          1585.

Kalendárium és prognosztikon az 1585. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1584. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 550.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1585. esztendőre.] [Németújvár, 1584. Manlius.] [24 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak a csonka "C" ív maradt fenn, amelyben augusztus hónap csonkán, szeptember, október és november egészben megtalálható. A Régi kalendárium és az Új kalendárium párhuzamosan fut. A korábbi irodalom 1591. évi naptárnak tartotta, Fazakas József azonban megállapította a vasárnapok számozásából, hogy csak 1585-re szóló naptár lehet. Ugyanakkor a betűtípusokból és cifrákból igazolta, hogy Joannes Manlius műhelyében nyomtatták, amely ekkor Németújvárott működött. Valószínű, hogy az akkori szokás szerint a naptárt prognosztikon is követte. Bizonyos, hogy Manlius ezen kívül 1584-re és 1593-ra is nyomtatott magyar nyelvű kalendáriumot, ezért feltételezhető, hogy más évekre is készített naptárt, amelyeknek azonban semmilyen emléke sem maradt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 557.) [KSZ.*]

          1586.

[1-2] IVDICIVM magyar nyelven, Az mij Wrunk Christusnak születése vtán 1586. Eztendöre, mely ez Világ teremtésétöl fogua az 5548. Eztendö. Slovacivs Peter d. az Krackai Academianak fö Astrologusa altal irattatott es szamlaltatot fel horara. Ez Eztendöben sem az Napban, sem az Holdban Eclypsis nem leszen minalunk. Krackoban, Petricouius Andras által. [1585.] Petricouius. [8 + ?] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványból csak a naptárrész eleje maradt fenn, de az is hiányosan. A márciusi hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Kertek bányásznak, szölők metszésnek örülnek. A kalendáriumot részletesen ismertette Boris Bálent. Ez a ma ismert utolsó magyar nyelvű kiadvány, amely a XVI. században Krakkóban készült. Nyomdásza Andrzej Piotrkowczyk. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 568A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1586. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1585. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 570.) [KSZ.*]

          1587.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1587. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1586. Telegdi nyomda.] [40 ? levél] Új-naptár és prognosztikon. Csupán egy hibás lenyomat két levélnyi töredéke ismeretes e nyomtatványból. Ebben a lapok szövege nem megfelelő sorrendben követi egymást. A szövegből megállapítható, hogy a naptár 1587-re készült. Jellegzetes kurzív betűtípusa alapján a nagyszombati naptársorozatnak tagja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 589.) [KSZ.*]

          1588.

Judicium magyar nyelven az 1588. esztendőre. Bártfa, 1587. Gutgesell. Korabeli adat alapján feltételezhető. Ó-naptár és prognosztikon. Rudolf király 1588. augusztus 28-án kelt leirata felrótta Bártfa városának, hogy az ott működő nyomda naptárai a régi időszámítást követik. Ebből feltételezhető, hogy David Gutgesell 1588-ra, sőt talán az 1584-1587. években is készített kalendáriumot a régi időszámítás szerint, bár ez más adattal nem bizonyítható. Nem vonatkozhat a királyi parancs az ismert 1583-ra nyomtatott naptárára, mert az új időszámítást 1583. október 1-től vezették be. Rudolf levele nem maradt hatás nélkül: az 1588 végén nyomtatott és 1589-re szóló bártfai kalendárium már párhuzamosan mindkét naptárt közölte. A nyomtatvány adatai a korábbi bártfai naptárak analógiájára támaszkodnak. Feltehetően erre a naptárra vonatkozik Cornides Dániel katalógusában: "Ultimi anni Calendarium Julianum. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 592.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1588. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1587. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 600.) [KSZ.*]

          1589.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven, Christus Wrunknak születese vtán 1589. Eztendöre. Fontanvs Balint M., az Krakai fö Oskolában rendeltetet Astrologus által irattatot es számláltatot Fél Horára es az Cassai délre. Az Hóldnak maid harmad része meg homalyosodik, az Halak iegye álat, Kis Aszszony hauanak [25.] napian, es estue ... horakor m: ... kezdetik el, es tart ... horaig ... minut: Sarga es zöld szábaso színü leszen. [A címlapon metszet: két hal ábrázolásán elhelyezkedő, felső harmadában sötét telihold] - [2] [Prognostikon.] [Bártfa, 1588. Gutgesell.] [32 levél] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a naptárhoz tartozó első két íve maradt fenn, de a második csonka. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A naptárhoz szükséges számításokat Valentinus Fontanus krakkói csillagász végezte el. Ő írta a prognosztikont is. A címlap nem tünteti fel a nyomtatás helyét, de a korábbi bártfai kalendáriumokkal történt összevetés alapján bizonyos, hogy ez is David Gutgesell műhelyében készült. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - a fenti azonos tartalmú és beosztású kiadások alapján - négy íven 32 levél lehetett. A naptár az új időszámítás szerint készült, de azzal párhuzamosan közli a régit is (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 604.). [A címlapon említett Kisasszony (augusztus) havi holdfogyatkozás napja, kezdetének és végének időadata más - olvashatatlanul halvány - színnel nyomtatott. Espenak szerint 1589. augusztus 25-én 18.46 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1589. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1588. Káptalani nyomda.] [40?] Új-naptár és prognosztikon. A csonka naptárrész után magyar nyelvű ajánlás következik Stephano Feierküi episcopo Nittriensi Nagyszombat 1588. november 1-i kelettel. A levél csonkasága miatt hiányzik az aláírás, de az ajánlás szövegéből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Pécsi Lukácsé. Ez után következik az ugyancsak csonka prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 619.) [KSZ.*]

          1590.

Kalendárium és prognosztikon az 1590. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1589. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 631.) [KSZ.*]

CISIO magyar nyelven. Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda. Öröknaptár. E műnek, amely a Kolozsvárott 1592-ben megjelent magyar Cisio első kiadása volt, egyetlen példánya sem ismert. Szabó Károly az 1592-i kiadás ajánlásának 1590. május 27-i dátuma alapján föltételezte, hogy a Cisio már ebben az évben is megjelent, de azt bibliográfiájában ennél az évnél nem vette fel. A korábbi kiadás létezését az ajánlás idézett dátuma mellett az 1592-i kiadás címlapján olvasható újólag kiadatott megjegyzés is bizonyítja. Jankovich Miklós említette a kolozsvári Cisiónak egy állítólagos 1580-i kiadását. Adatát Szabó Károly kétkedéssel ugyan, de átvette. Jankovich idézett dolgozatában azonban tévesen áll az 1590-i első kiadás évszáma helyett 1580. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 643.) [KSZ.*]

          1591.

[1-2] [KALENDÁRIUM és practica az 1591. esztendőre.] [Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda.] [48 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. E nyomtatvány "C" ívének több töredékes példánya ugyanazon könyvtáblából került elő. A betűtípusok és a papír vízjegyének tanúsága szerint a kolozsvári Heltai-műhelyből származik. A naptárhoz csatlakozó Practica című részben utolsó helyen 1590-ben történt események olvashatók. A töredékeket először Toldy Ferenc ismertette 1853-ban, és az Akadémia könyvtárának ajándékozta. A január 9-re előrejelzett holdfogyatkozás az új naptár szerint számolt 1591. esztendőben valóban megtörtént (Ponori Thewrewk Aurél szóbeli közlése). (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 646.) [Espenak szerint 1591. január 9-én 18.08 UT-kor telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] CALENDARIUM es az Mostani M.D.LXXXXI esztendőben történendő neminemü dolgokrul, Annac fölötte az idönek naponkent köuetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Fontanus Balint irasabul Magyarra fordetotta Peechi Lvkach. Nyomtatatot nagy Szombatba Anno M. D. LXXXXI. [A címlap fametszetén: a Hold.] - [2] [Prognosztikon.] [Nagy Szombatba, MDLXXXI [helyesen: 1590.] Káptalani nyomda.] [34 levél]. Új-naptár és prognosztikon. A naptárból ma már csak a prognosztikon négy levele maradt fenn. Ennek élén Pécsi Lukács előszava A nemes, nevezetes és bőséges Magyarországnak végházaiban helyeztetett vigyázó hadnagyoknak és minden rendbeli, vitézlő, erős férfiaknak Nagyszombat 1590. október 6-i kelettel. Ebben a török elleni harcokról is írt, s megbecsülést kívánt azoknak a vitézeknek, akik az özvegyekért, árvákért és hazánkért éltüket kiadják.
Az egyetlen teljes példányt, amelyet a Batthyány-család körmendi könyvtára őrzött, Dézsi Lajos írta le pontosabban. Ez a példány ma már nem található, csak egy pannonhalmi töredék, amely a "D" ív négy levelét tartalmazza. A címlapon található 1591-es évszám helyett nyilván 1590 a nyomtatás éve, amit a prognosztikon keltezése és a naptárak előállításának gyakorlata megerősít. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 649.) [KSZ.*]

          1592.

Kalendárium és prognosztikon az 1592. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1591. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 669.) [KSZ.*]

CISIO Magyar nyeluen rend szerint napoknak meg szamlalasarol igazan rendeltettet. Adattatot ez melle ez vilag teremtesetöl foguan valo röuid Chronica. Debrecenben, 1592. [Csáktornyai] [20 levél] Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere. Ennek hátán kezdődik az öröknaptár, amellyel párhuzamosan halad a csízió-rigmus. Ezt követi a "Tábla, amely megmutatja azt, az új kalendárium az óval mikor egyez, és mikor különöz töle a húsvét ünnepének dolgából, szolgál pedig 1592. esztendötöl fogva 1640. esztendeig". E táblákat A keresztyén olvasóknak kezdetű használati utasítás vezeti be. Ezután történelmi időrendi táblázat olvasható: Némely meglett dolgoknak rövideden való kijegyzése.
A nyomtatvány végén a vásárok jegyzéke: Sokadalmak, akik Magyarországban és Erdélyben lesznek, feljegyzése. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Csűrös Ferenc tévesen 1593-i nyomtatványként említette. Terjedelme Szabó Károly leírásától eltér. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 678.) [KSZ.*]

CISIO Magyar nyeluen, és az égh iarasánac és czillagoknac külömb külömb természetinec follyasából valo Practica. Melyböl gyermekeknec születéseknec természetec, és az Napoknac miuólta meg ismertetnec. Az az: Magyar Planetás Könyw. Colosvarat Az Könywnyomtato által Magyarrá forditatot, és vyiolan ki adatot. Anno Chisti 1592. Esztendöben. Kolozsvár, 1592. [Heltai nyomda.] [60 számozatlan levél] Öröknaptár. A címlevél hátán tartalommutató: Ezek vannak a könyvben. Ezt követi az előszó: A keresztyén olvasónak kíván a kolozsvári könyvnyomtató Gáspár az Istentől minden testi és lelki jókat Kolozsvár 1590. május 21-i kelettel. A mű részei a tartalommutató számozása szerint a következők: (1) A magyar cisio: az év tizenkét hónapjára szóló naptár, amely Kolozsvárra kiszámítva a nappalok-éjszakák hosszát is megadja és minden hónap végén két kétsoros rigmust tartalmaz.
A párhuzamosan futó kétféle hónapvers incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével és Érvágás, vígasság, legyenek szép lakodalmak - (2) Nyolc esztendőre való értelem az arany számról: a változó ünnepek ideje 1592 és 1600 között. A végén vers: Sequuntur officia XII. mensium - (3) Időjárási prognózis: Miképpen a karácsony napjából az egész esztendőnek mivoltát megismerhetjük - (4) Prognózis az év tizenkét hónapjáról és néhány jelesebb napjáról, mellyekből megismerték a régiek a következendő időnek mivoltát - (5) A négy complexiónak tulajdonságai: szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus jellem-típusról - (6) A Holdról való prognosticon versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Ha tudni akarsz hasznos tudományt - (7) Prognostica tempestatum, azaz paraszt embereknek regulái az idő változásáról - (8) A villámlásról, üstökösről, szivárványról és napfogyatkozásról - (9) Az érvágásról. -
(10) Egészségügyi életszabályok a születési horoszkóp szerint az év hónapjaira: Regimen minden hónapra. Minden hónap elején rigmusok, amelyek közül az elsőnek incipitmutatóra utaló kezdősora: Jó bor, borsos étek légyen e hónapban ebéded - (11) Tábla, amely megmutatja, hogy a napnak melyik órájában milyen csillagkép az uralkodó - (12) A bolygók szerint beosztott Practica, amelynek segítségével a horoszkóp elkészíthető - (13) A négy évszak ábrázolása és annak magyarázata - (14) A négy alapelem (tűz, ég, víz, föld) természetéről és a hold változásairól - (15) A földművelésről szóló tanácsok versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Vess búzát Egedii, árpát zabot Benedicti - (16) Hogyan mondható meg a pontos idő a kéz és a nap állása segítségével: Kézi kompastom és árnyékóra - (17) Physiognomia: az emberek természetének felismeréséről - (18) De chyromantia: a tenyér vonalainak jelentése - (19) A lovaknak betegségekről való orvosság -
(20) A sokadalmaknak rendtartási Erdélyben és némely helyütt Magyarországban címmel vásárjegyzék. - Az utolsó levélen a kiadó rövid ajánlása: Conclusio. E csízió forrása a XV. század híres német csillagászának, a Mátyás király udvarában és a pozsonyi egyetemen is működött Johann Müllernek (Regiomontanus) számtalan kiadást megért német csíziója. A fordító-könyvnyomtató a Conclusióban erről írja: Én ezt a könyvecskét a német írásból szóról-szóra magyar nyelvre fordítottam, és abból a régi atyáink tartások szerint kiadtam. Fordítójának Szabó Károly az irodalomtörténeti hagyományok alapján ifjabb Heltai Gáspárt, a kolozsvári nyomda tulajdonosát tartotta. A könyvnyomtató azonban, aki a címlap szerint e művet magyarra fordította, és aki magát az ajánlás végén kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak írta alá, aligha volt az ifjabb Heltai Gáspár. Ez utóbbi neve anyja halála után ugyanis a kolozsvári nyomtatványokon csak 1584 és 1586 között olvasható, és 1586-ban tanulónak írta magát.
Egyébként az idősebb Heltai Gáspár özvegyének halála, 1582 után a kolozsvári nyomtatványokon a Heltai Gáspár műhelyében, In officina Heltana és 1590-tol Heltai Gáspár házánál az óvárban, In veteri arce in aedibus Casparis Helti vagy a Typis Heltanis kifejezések olvashatók. Feltehető tehát, hogy ifjabb Heltai Gáspár, aki a kolozsvári nyomdának 1583-tól volt tulajdonosa, az első évek kísérleteitől eltekintve faktorokkal dolgoztatott. Nem lehetetlen az sem, hogy a mű elején magát kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak nevező nyomdász azonos az 1583-ban Heltainé halálát követően felbukkanó Caspar Schespurgensisszel. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 684.) [KSZ.*]

          1593.

[1] IVDICIVM Magyar Nyeluen, az O és Vy Kalendarium szerint Christus Vrunk születese vtan M.D.XCIII. Eztendőre: Tenativs Ianos M., Az Krakai fö Oskolaban rendeltetet Astrologusnak irasabol Magyarra forditatot. Pünkösd haua. 20 nap az Napnak hatod resze meg homalyosodik az Kettös ieginek 8 grad. 3 mi: az Sarkan feie mellett, 2 hor delvtan. Többet olvas ez Kalend. vegeben Debrecenben [A címlapon fametszet, mely a Napot ábrázolja]. - [2] (Az [eghi csil]lag[oknak for]gasabol v[alo iöuendölesek követ]köznek [az idöre valo szamtartasual egyetemben] Tena[tius Ianos m.] az krakai [fö oskolaban rendelte]tet astr[ologusnak irasabol forditatot] es sz[...].) Debrecenben [1592. Csáktornyai]. [34 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A nyomtatvány címlapját és terjedelmét Széll Farkas írta le saját példányáról. A töredék azonban, amely az "A", "C" és "E" íveket tartalmazta, ma nem található. Ráth György ugyancsak saját gyűjteményéből említette egy "1593 körüli" debreceni naptár csonka "B" ívét. Erről az Országos Széchényi Könyvtárba került töredékről Fazakas József megállapította, hogy ugyanennek a kalendáriumnak része. A naptárhoz szükséges számításokat Joannes Tenatius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. A prognosztikon címét az 1594-i debreceni naptárból lehet kiegészíteni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 680.) [Espenak szerint 1593. május 30-án 13.04 UT-kor volt újhold és a teljes napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 20-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1593. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1592. Káptalani nyomda. XVI. századi adat és a naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. A nagyszombati kalendáriumot Joannes Manlius a Siczen 1593-ra nyomtatott naptára előszavában így említette: Jóllehet a Krakkai kalendáriumot magyarul Nagyszombatban immár kinyomtatták, de miért hogy ide alá úgy mint Dunán innét való Magyarországra nem írhat abban mindennek ... Szavaiból azonban nem tűnik ki kétségtelenül, hogy 1593-ra nyomtatott naptárról szól-e. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 697.) [KSZ.*]

[1-2] KALENDÁRIOM M.D.XCIII eztendöre valo calendariom es az idönek napoket valo allapattyarol, s egyeb törtenheto dolgokrol valo itélet. Crakai Fontanvs Balint irasabol Magyara forditatot. Siczben nyomtatta Manlius János [1592.]. [33 + ? levél] Naptár és prognosztikon. Egyetlen csonka példányát egykor a Batthyány-család körmendi könyvtára őrizte. A címlapot Magyarország címere díszítette. A prognosztikon önálló címlappal volt ellátva. Ennek hátán előszó állt: A könyvnyomtató az olvasónak Istentől minden jót kíván. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Az új esztendő kezdessék tőled, Úristen. A leírás Dézsi Lajos nyomán történt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 701.) [KSZ.*]

          1594.

[1] [JUDICIUM magyar] nyelven [... 1594. eszendőre.] - [2] [Prognosztikon.] [Bártfa, 1593. Gutgesell.] [32 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a fele, a sérült "A" és a "C" jelű füzete maradt fenn, amely a naptár és a prognosztikon néhány részét tartalmazza. Az "A" íven a szöveg - a címlappal együtt - csaknem olvashatatlan, mert azt a festékezés kipróbálására egy 1591 után Olomoucban készült egyleveles csehnyelvű plakátújság szöveges lapjára nyomtatták. Üres hátlapján a "C" ív nyomdai korrektúrája látható. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A kalendáriumot Csapodi Csaba ismertette.
A bártfai naptárak hosszú sorából az 1589-i után csak a fenti levonatok ismertek. A következő évekből is csak az 1597-i és az 1601-i kalendáriumról maradtak fenn adatok. Feltehető, de nem bizonyítható, hogy a bártfai naptár a közbeeső évekre is megjelent. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 712.) [KSZ.*]

IVDICIUM magyar nyelven Christus Vrunk születese vtan 1594 Eztendőre, Melyben Embolismus vagyon, azaz tizen harom holnap. Magyarra Fordytatot az M. Ioannicivs Gabrielnek, az Krakai fő Oskolaba rendeltetet Astrologusnak irasabol. Az nap meg homaliosodik Pinkest hauanak, 10 napian, vegezödik napkeletkor Az Hold Penig homaliosodik meg 19 napian MintSz. hauanak napkelet elöt reggel Debrecenben. [A címlapon fametszet, mely égi jegyeket ábrázol.] - [2] (Az eghi czilagoknak forgasabol valo iöuendölesek követköznek az Idöre valo szamtartasual egyetemben. Ioannicius Gabor M., az Krakai Akademianak fő Astronomusa irasaból forditatot. Venus ez Eztendönek Vra, Merovrivs penig es Ivpiter közösse.) Debrecenben, [1593. Csáktornyai] [34 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendárium egyetlen, végén hiányos példányát Széll Farkas saját könyvtárából ismertette, ma azonban már nem található. A prognosztikon önálló címlappal kezdődött. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Gabriel Joannicius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 717.) [Espenak szerint 1594. május 20-án 03.28 UT-kor volt újhold és a gyűrűs-teljes napfogyatkozás közepe. Ugyancsak Espenak szerint 1594. október 29-én 06.15 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 10-i és 19-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1594. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1593. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 725.) [KSZ.*]

[CISIO magyar nyelven.] [Debrecen, 1594 körül. Csáktornyai.] [16 + ? levél] Öröknaptár. A nyomtatványból csupán két töredék ismert, amely ugyanannak a félívnek négy-négy levelét tartalmazza. A csonka leveleken levő szövegek, amelyek egymást részben fedik, részben kiegészítik, a magyar- és világkrónika, valamint az érvágásra vonatkozó tanácsok részleteit tartalmazzák. Az áztatásból előkerült töredéket Csillag István és Jellinek Harry ismertette. Úgy találták, hogy a krónikában az utolsó évszám 1573 és a betűtípus a debreceni Hoffhalter-nyomdáé. Ezek alapján a nyomtatás idejét 1574 és 1580 közé helyezték. A töredékben található kronológiai táblázat azonban nem követi szorosan az időrendet, és 1581-i esemény is található benne.
Ezért Csillag későbbi ismertetésében a nyomtatás valószínű időpontját 1582-ben jelölte meg. A csízióban levő betűtípusokat valóban használta a Hoffhalter-műhely, de azokkal később is nyomtattak Debrecenben. Az "u" és "v" hangok következetlen jelölése azt mutatja, hogy a csízió még 1596 előtt hagyta el a sajtót. Az 1592-i debreceni csízióban ugyanez a krónika található, de abban nincs érvágási utasítás, ami viszont fellelhető az ugyancsak 1592-ben, de Kolozsvárott készült csízióban. Valószínű, hogy az élénk kiadói tevékenységet folytató Csáktornyai János vette át az érvágásról szóló részt, s kibővítette vele az 1592-ben még enélkül megjelent csízióját. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 741.) [KSZ.*]

          1595.

Kalendárium és praktika az 1595. esztendőre. Debrecen, 1594. Csáktornyai. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Csáktornyai János debreceni nyomdász 1593-ra és 1594-re magyar naptárt adott ki. Miután ezek nyelvben, alakban és terjedelemben megegyeznek, feltehető, hogy hasonló szerkezetű és kivitelű kalendárium a következő esztendőre is megjelent. Csáktornyai János 1595. november 25-én halt meg, utolsó nyomtatványa 1594-ből ismeretes, így ez évben 1595-re még készíthetett kalendáriumot. Az 1596-i és 1597-i debreceni naptár feltételezésére azonban nincs elegendő alap.
Csáktornyai debreceni műhelyét 1596-ban Rheda Pál vette át, de első ismert kalendáriuma csak 1598-ra szól. Ezt Újfalvi Imre szerkesztette, aki ugyan Rhedával egy időben, 1596-ban került Debrecenbe, azonban a nyomdászváltozás miatt a kalendáriumok sorában törés állhatott be. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 744.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1595. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1594. Káptalani nyomda.] [32 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. A naptárból csak a "D" ív maradt meg. Beosztása megegyezik a sorozat korábbi tagjainak szerkezetével. A prognosztikon töredékes ajánlásának keltezése: Nagyszombat 1594. október 4. Aláírás: Peechi Lukács. Ez után látható Magyarország fametszetű címere. E kalendárium töredékét Kovács István írta le. Szerinte az ajánlás Kutasi János győri püspöknek szól, azonban a töredék filmjéről ez már nem olvasható le. A cikkben közölt fényképmásolat tévedésből nem az 1595-re, hanem az 1584-re szóló nagyszombati kalendárium egy lapját ábrázolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 749.) [KSZ.*]

          1596.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1596. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1595. Káptalani nyomda.] [38 levél] Új-naptár és prognosztikon. A csak hiányosan fennmaradt kiadványban a prognosztikon ajánlása 1595. október 3-án Nagyszombatban kelt, és azt Pécsi Lukács az esztergomi egyházmegye vezetőihez intézte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 764.) [KSZ.*]

          1597.

Calendarium Gregorianum pro anno 1597 per Petrum Slovacium. Bartphae, 1596. XIX. századi adat alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Samuel Bredetzky a bártfai nyomtatványok felsorolásában írta: "Calendarium Gregorianum 1597. per Petr. Slovacium" . A protestánsok, így az evangélikus Bártfa város is, ellenezték a XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreformot. Rudolf király 1588-i parancsára azonban David Gutgesell bártfai nyomdász az 1589-i naptárt már az új időszámítás szerint jelentette meg, de mellette megtartotta a régi naptárt is. Az 1594-i kalendáriumában pedig megfordította a sorrendet: a régi időszámítás áll a főhelyen, és az új csak kiegészíti azt. Bredetzky közlése viszont azt mutatja, hogy ez a kalendárium az új Gergely-naptár szerint készült.
Piotr Slowacki naptárainak és prognosztikonjainak magyar nyelvű fordítása csak az 1580-1586 évekből ismert, német nyelvű kalendáriumai pedig Boroszlóban 1573 és 1588 között jelentek meg. Az e kalendáriumot kiadó hazai és külföldi nyomdák 1589-tol Valentinus Fontanus naptáraira tértek át. Ez a körülmény csökkenti ugyan Bredetzky adatának hitelét, de nem cáfolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 769.) [KSZ.*]

[1] PÉCSI Lukács: CALENDARIOM és ez mostani MDXCVII esztendőben történendő néminemü dolgokrol. Az Craccai Bernard Doctor irásából Magyarra fordéta Peechi Lvkach. Nyomt. Nagy-Szombatba. - [2] (Prognosztikon). Nagyszombat, [1596. typ. capituli]. Új-naptár és prognosztikon. Szabó Károly híradása szerint e naptár egy példánya, benne Thurzó György nádor latin és magyar nyelven írt naplójegyzeteivel, Farkas Lajos könyvtárából a Nemzeti Múzeumba került. Ez azonban ma az Országos Széchényi Könyvtárban nem található. Szabó Károly a Pesti Hírnök 1865. évi 29. számában írt cikkre is hivatkozott, ott azonban nem lehet ilyen írást találni. A naptár létét mégis megerősíti, hogy Thurzó bejegyzéseinek másolata a fenti könyvtárban megvan. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 782.) [KSZ.*]

          1598.

[1] UJFALVI IMRE: O és Uy Kalendarivm, Christus Urunk születese utan 1598. Esztendöre. UIFALUI IMRE, Debreceni Schola Mester altal irattatot, es azon délre szamlaltatot Debrecenben. - [2] (Judicium, Az az itélet Az Eghnek es Csillagoknak forgasabol az 1598. estendönek allapattya felöl ugyan azon author altal irattatot. Jupiter ez Eztendönek Ura, Saturnus es Mars közösi.) [Debrecen, 1597. Rheda.] [12 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Az egyetlen, töredékesen fennmaradt példány ma nem található. A naptár után következő prognosztikon önálló címlappal kezdődött, hátán E(mericus) U(jvali) Bizonyos fundamentomból irattatott jövendölés című verse állott. Ennek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Ezer hatszáz ötvenhétben.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. Széll Farkas még csak Bartha Boldizsárra hivatkozva közölte, hogy Újfalvi Imre nemcsak 1599-re, hanem már 1598-ra is adott ki kalendáriumot. A nyomtatványnak 12 levélnyi töredékét kötéstáblából Harsányi István áztatta ki Sárospatakon. Később pontosan leírta, és Újfalvi jövendölő versének, továbbá a hónapokat jellemző rigmusoknak szövegét is közölte. A jövendölő vers 1657-re szól. Kiss Sándor ennek bővebb változatát Szalárdi János XVII. századi kéziratos munkájában találta meg. - A hiányzó címlap szövegére az 1599-i naptárból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 800.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1598. esztendőre. Írta a Krakkói Bernard doktor, fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1597. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Havass Rezső említette e naptár állítólagos töredékét Knauz Nándor gyűjteményéből, amely azonban talán az 1600-ra szóló kalendáriummal lehetett azonos. Az évszám téves közlése talán arra vezethető vissza, hogy a töredék egy 1598-ban készült nagyszombati könyv kötéséből került elő. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 809.) [KSZ.*]

          1599.

[1] CALENDARIOM, Es Ez Mostani M.D.XCIX. Esztendöben törtenendö dolgokrul. Anac fölötte az idönek naponkent kouetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Bernard Doctor irasabul Magyarra fordeta Peechi Lvkach. Az holdban fogyatkozas leszen, az oroszlany ielben Böjt elö honac 10. napian 3 or: reggel, midön eppen meg tellyessedic, eleit lathatyuc, közepit es ueget nem, az nap föl kelesért nekünk nem artalmas, hanem az nap nyugaton lakozoknac: tart az egesz fogyatkozas, es meg teres 3 or. 38 minut. Nyomtattatot Nagy Szombatba. [A címlapon metszet: a teljesen elfeketedett Hold az Oroszlán ábrája előtt] - [2] [Prognosztikon.] Nagy Szombatba, [1598. typ. capituli] [32 + ? levél]
Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptárrész. Ezt ajánlás követi a nemes és koronázó helynek ... Pozsonyi vármegyének ... ispánnak, szolga bíráknak, esküdteknek, nemes és nemtelen lakozóknak, Nagyszombat 1598. október 17-i kelettel, Peechi Lukács aláírásával, és utána Magyarország fametszetű címerével. Ezután áll a címlap nélküli prognosztikon. A naptárhoz szükséges számításokat Bernhard Kracker, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. A nyomtatvány csonka példányát Fraknói Vilmos könyvtáblából áztatta ki és ismertette. Újra és pontosabban Dézsi Lajos írta le. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 837.) [Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] UJFALVI Imre: O es Uy kalendarivm Christus Urunk születese utan 1599 esztendöre Uyfalui Imre, Debreceni Shcola Mester altal irattatot, es azon delre szamlaltatot. Az Hold tellyessegel meg homalyosodik [Bodogasz. ?] havanak utolso napian, 8 orakor del elöt. Az Napnak tizenkettödik resze husz minuta heian meghomalyosodik Sz. Jakab havanak tizenkettödik napian ... orakor. Ezekröl többet olvashatz ide aláb. [A címlap metszete: balra egy teljesen elfogyott Hold, jobbra egy felül negyedrészt elfogyott Nap] - [2] [Judicium az 1599. esztendőre.] Debrecenben, [1598. Rheda] [8 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak az első ív maradt fenn. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. A magyar országgyűlés 1599. évi 45. törvénycikke súlyos pénzbírság terhe alatt megtiltotta a régi naptár használatát.
Debrecen mint református város pedig bizonyára vonakodott az újat elfogadni, és így lehetséges, hogy ott 1599-től több éven át nem nyomtattak naptárt. Talán ezzel magyarázható, hogy ez után az 1599-re szóló naptár után a sorozat következő ismert tagja csak az 1605-re kiadott kalendárium. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 831.) [Espenak szerint 1599. július 22-én 04.30 UT-kor volt újhold és a részleges napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 12-diki dátum nyomdahiba lehet. Ugyancsak Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Hazánkból ez évben csak ez a holdfogyatkozás látszhatott, így a kalendárium által jelzett dátum hibás. A nagyszombati kalendárium helyesen írta ugyanezt a holdfogyatkozást, amint az előző tételnél látható is.] [KSZ.*]

          1626.

[1.] Kalendarivm az Christvs Wrvnk Születése után, 1626. Nagy szorgalmatosagal öszve irattatot, Az Herlicii David D. Stargart Varosia Pomerani Orszag Asztronomus es Medicus által. Lőczen, [1625.] Brewer Lőrincz által. Szamlaltatik ez Esztendöben. Az Iegyeknek Magyarazattya. Az Eghbeli tizenkét Ielek. A naptár. Sokadalmak. [2.] Prognosticon Astrologicvm. Az az: Az eghi Fő Czillagoknak forgásabol valo jövendöles, ez mostani 1625. Esztendöre, neminemü törtenendö dolgokrol, es az üdöknek valtozasirol. Nagy szorgalmatosagal meg elsöben irattatott: az D. Herlicivs David altal, Nemetböl pedig Magyar nyelvre megh forditatot. Löczön, [1625.] Nyomtatta Brewer Lorincz altal. 79 p. A prognosticont 1625-ben nyomtatták az 1626. évre, amint az I. rész: Ez Ielen valo 1626. Esztendönek Vralkodo Planetarol alcímből kiderül. Az Telröl. A Tavaszrol. Az Nyarról. Az Oeszröl.
Az Ecclypsisekröl, avagy az Napban és az Holdban valo Fogyatkozasokrol. Ez 1626. Esztendöben következendö Ecclypsiseket az mit illeti, tehat ket kivalykeppen valo fogyatkozasok lésznek az Napban, az mellyeket mi it Europiaban lakozok nem lattyuk, az Holdban penig egy, az-is czak vegkon és kiczin lészen. Az első Napban valo Ecclypsis lész 26. Februar 7. grad in Pisesbus, Dél előt fél orakor 10 mely mi tölünk nem latatik, propter magnam Lunx in astrum parallaxin. Azoktul penig kik az Szent Lörintz avagy Magdascar Szigetben laknak igen rettenetes nagynak lenni megh latatik. Masodik Napi Ecclypsis 21 August in 23 grad. az Oroszlanak: Estve avagy eielkor lész, mikor az Nap s’ mint az Hold mi tülünk nem lattatik. Kik penig az Nap nyugati Tenger mellett az nagy hires Cicuit Mexicana nevö Szigetben laknak azoknak nyilvanképpen meg ielentetik.
Az harmadik Holdban valo törtenendö Ecclypsis, igen kiczin és vekon, lész az víz öntönek 14 gradusban. 7. August. estve 1. fertal 8 ora utan, annak elkezdese és vige tart egy oraig 8. minut.; Hadakröl és egyeb következendö veszedelmekröl. Az Betekségekröl és egyeb Nyavalyakröl. Az Földi Gyümölczekröl. Az Teli és Nayri veteményekröl. Rövid Chronica Christvs Wrunk Születese után. [KSZ.*]

          1653.

APÁCZAI CSERE János: Az Eghi dolgokrol. In: Magyar Encyclopaedia. Az az, minden igaz es hasznos Böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása. Apatzai Tsere Janos által. Ultrajecti, Ex officina Joannis a Waesberge. MDCLIII. [1653.] 487 p. A címlapon feltüntetett 1653-as évszám: a kiadás sajtó alá készítésének és a nyomdai munkálatok megkezdésének éve. A könyv valójában 1655-re készült el teljesen, így még Apáczai 1653-1655-ös gyulafehérvári beszédeit is a kötet végére csatolhatták mellékletül, 1655-ös évszámmal. Előszava latin nyelvű.
Csillagászat: pp. 87-115. "Hatodik resz. Az Eghi dolgokrol." Ez az akkori csillagászat teljes ismertetését adja rövid mondatokban. Világának közepén már a Nap áll. Már ismerteti a távcsövet: "a nemrégen talált nézőeveg"-et. A Jupiter, ki a Naptól rendszerént negyedik bujdosó csillag, az ő négy társaival a Napot 12 esztendőben kerüli meg, őtöt peng az őkörülötte valók közül a legmesszebbre való 16 nap, a harmadik 7 nap, a második 85 óráig, a legközelbső penig 42 óráig. A Saturnus ötödik és a naptól legmesszebb való bujdosó csillag, ki az ő két szolgáival (melyek őtöt avagy igen későre, avagy sohasem kerülik meg) a Napot 30 esztendeig kerüli meg. [KSZ.]

          1660.

[1] Uy és ó Kalendariom Kristus Urunk születése után M.DC.LX. [1660.] Esztendőre valo: melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendő, 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal a Bechi Meridianomra rendeltetven. Kürner Lipold, AA.LL. & Philos. Baccal. által. és Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjara. A Magyar Historia, és sokadalmakkal eggyüt. Nyomtatta ki Bechben Kürner Jakab János also Austria könyw-nyomtatoja. [2] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből-való ielensége avagy Nagy Praktika, Kristus Urunk születése után valo M. DC. LX. esztendőre. Melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendőnek mondatik, 366. napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak iarasok szerent, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrol: és onnét észben vett szélvészekről.
Az Austriay Herczeségnek, és több szomszédságában levő Országoknak meridianumra szérént eszveszedegetett. Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Kürner Lipold, és Mate által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 54 + 34 számozatlan oldal. [1] Hónaplapok. Rövid tanuság az érvágásban valo rend tartásrul (pp. [52-54.]). [2] Előljáro Beszéd Avagy Bemenetel. Az 1660. Esztendőnek Tulaidonságairol Rendeléséről és Annak kiváltképpen valo négy részeiről (pp. [2-3.]). Első Rész. Az Télről (pp. [4-6.]). Második Része. A, kíkeletnek tulaidonságiról, és az ő rendelosiről...(pp. [7-8.]). Harmadik Része. A Nyárnak tulaidonságirul és annak rendelőirul...(pp. [9-10.]). Negyedik Része. Az Oeszrűl és annak igazgatoirol, Iupiterrűl tudniillik és Marsrúl (pp. [10-12.]).
Oetedik Része. A Napban és Hóldban-valo fogyatkozásokrul (pp. [12-14.]). "Első fogyatkozás, mely az Holdban, Nap és Hold közbevetése miat leszen, történik Sz. Georgy havának 24. napián reggel 8 óra taiban 15. min. Tartani fog 3. óráig, 55 min 4 sec. ... Második fogyatkozás mely á Nappan leszen történik Mind Sz. havanak 8 napian estue 10. ora taiban 24 min. ..." Hatodik Része. A földnek gyümölczérűl (pp. [14-16.]). Hetedik része. Az hadakrúl és betegségekrűl (pp.[16-17.]). Chronologia (pp. [18-27.]). Magyar Orszagy és Erdély Sokadalmak (pp. 28-34.). [HAI.]

          1664.

[ 1 ] Uj éz O Kalendariom Kristus Urunk. Születése után való M. DC. LXIV esztendőre Mely Bissextilis (az az közbetetett avagy ugro) esztendő, kinek hossza 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatosságal á Bechi Meridianomra rendeltetett Kürner Leopold és Mate, AA LL. & Philos. Emerit. által. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjára. A Magyar Historia, és sokadalmakkal együt. Nyomtatta-ki Béchben Kürner Jakab János, also Austriának könyw-nyomtatoja. [ 2 ] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből való gyanakodas Kristus Urunk születése után valo M. DC. LXIV. Esztendőre Mely Bissextilis avagy ugro Esztendő, 366. napu. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak járások szerint, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrul: és onnét észben vett szélvészekrül.
Az Austriay Herczegségnek, Magyar, és ezek szomszédságában levő Országoknak meridianumia szerént egybeszedegetett. Kürner Lipold, és Mate, AA. LL. & Philos: Emerit; által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 34 + 40 számozatlan oldal. Hónaplapok. Az érvágás rendjéről. Patika. Az esztendőn uralkodó plánétárol. Fogyatkozások (Az első fogyatkozás az holdban, törtenik böjt-elő-havanak 11. napian dél után 3. orakor, a-masodik a-napban lészen Szent Jakáb havának 7. napjan délkor 11. óra tájban, melik mint-hogy nálunk lahatalanok lésznek, azért masokra bizzuk azzokát). Hadakról. Chronologia. Sokadalmak. [KSZ.]

          1665.

KOMÁROMI CSIPKÉS György: Az Iudiciara Astrologiarol és Üstökös Csillagokrol valo Ivdicivm. Mellyet Eggy meltoságos Zászlos Urnak kivánságára, a kedvejért, levél formaban, elsőben déak nyelven irt, és az utan, némelly becsületes Halgatoi kivánságára, Nemzete javára, Magyarrá tett, bővített, és illyen rendben, formában, az Isten dicsősségére ki-eresztett Comaromi C. György. MDCLXV. [1665.] Debrecen. Karanci György nyomda. 12 r. 101 p. 1664-ben és 1665-ban is üstökösök látszottak az égen, Debrecenből is. A szatmári várkapitány (Hiebner vándor asztrológust már nem találva) Dobozi István debreceni főbírát kérte: adjon szakvéleményt a debreceni kollégium tudósai közül valaki a jelenségekről. Így egyik professzor: Komáromi Csipkés György írta meg a felvilágosító művet. Az ő latin nyelvű levelét, azután magyarul nyomtatta ki. Vitairat a csillagjóslás és az üstökösökhöz fűződő babonák ellen. [KSZ.*]

          1669.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Trilinguis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum, & in vitá actionum, Pictura & Nomenclatura. Latina, Germanica & Hungarica. Cum titulorum juxtá atq; vocabulorum indice. Die Sichtbare Welt in dreyen Sprachen. Das ist: Aller vornehmsten Welt-Dinge, und Lebens-Verrichtungen Vorbildung, und Lateinische, Deutsche, und Ungarische Benamung. Samt einen Titel- und Wörter-Register.
A’ Láthato Világ háromféle nyelven, az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való tselekedeteknek le ábrázolása és Deák, Német, és Magyar megnevezése. A’ fellyül való irásoknak és szóknak laystromával. Cum Gratia & Privil. Sac. Caes. Majestatis, & Sereniss. Electoris Saxonici. Noribergae, Sumtibus Michaelis & Joannis Friderici Endteri, Anno Salutis MDCLXIX. [1669.] [6] 315 p. [84] Comenius a mű kéziratát és képeinek tervezetét sárospataki tartózkodása idején (1650-1654) elkészítette, sőt 1653-ban egyes részeit nyomtatni is kezdte. Az első teljes kiadás 1658-ban jelent meg Nürnbergben két nyelven, latinul és magyarul. [KSZ.*]

          1675.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus bilingvis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum & in vitá actionum, pictura et nomenclatura. Latino & Hungarica. A’ Látható Világ, két-féle nyelven. az az: Minden derekassabb ez világon lévő dolgoknak és ez életben-való cselekedeteknek le-ábrázolása, és Deák s’ Magyar meg-nevezése. Coronae, Typis & Sumptibus Petri Pfannenschmiedii, impresit Nicolaus Molitor, Anno 1675. 327 p. Ez az első hazai Orbic Pictus-kiadás.
Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.; pp. 162-163. Ora-mutatók, (óra-mivek). "A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-Istápnak (vasnak) árnyékával, mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson." A mellékelt metszeten egy fali napóra és egy összecsukható-kinyitható zsebnapóra látható.; pp. 166-167. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 216-219. Az égi-golyóbis.; pp. 220-221. A bújdosó csillagoknak helyheztetések (egy-másra-való nézések).; pp. 222-223. A holdnak jelenési (tünési).; pp. 224-225. A Napban és Holdban-való fogyatkozások. [KSZ.]

          1683.

KISZTEI Péter: Üstökös Csillag, Avagy: Olly edgyügyü rövid Elmélkedés, mellyben meg-mutogatódik, mind a’ Sz. Irási Tudomány szerint, s’ mind a’ külső Historiákbol, és a’ minden időbeli Experientiábol, micsoda itéletben kellyen lenni kinek kinek az üstökös Csillagok felöl. Mellyet az 1680-dik Esztendőbe Karácson Havának 22-dik napján támadott, és azután 1681-dik Esztendőben-is, az Első Hónak, avagy Boldog Aszszony Havának 26-dik napjáig láttattatott, csudálatos nagyságu üstökös Csillagnak alkalmatosságával irt, és a’ Göntzi Gyülekezetben el praedicállott, Kisztei Péter, Christus Urunk Születésének 1682-dik Esztendejében Böjt más Havának 2-dik, és 16-dik napján. Cassan, Nyomtattatott Bosytz Istvan által. 1683. eszten. 117 p.
Írtam Göntzön, 1682-ben, Novemb. 28. napján. Ajánló levél a méltóságos és fényes késmárki Thökölyi Imrének; Isten kegyelméből Magyar Ország edgyik Részének fejedelmének, és Urának. [Voltaképpen erkölcsi intelem az üstökös ürügyén.] [KSZ.*]

          1685.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Quadrilinguis. Hoc est Omnium fundamentalium, in mundo rerum, et in vitá actionum, Pictura et Nomenclatura Latina, Germanica, Hungarica, et Bohemica. Cum Titulorum juxtá atque Vocabulorum indice. - Die sichtbare Welt in vier Sprachen - A’ Láthato Világ négyféle nyelven. az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való cselekedeteknek le-ábrázolása és Deák, Német, Magyar és Tót, meg-nevezése, a’ fellyülvaló irásoknak és szóknak laystromával. - Swet Wyditedlny. - Leutschoviae, Typis Samuelis Brewer. Anno 1685. [27] 313 [32] p. Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.;
pp. 156-157. Ora-Mutatók, (Óra-Mivek). A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-istápnak (vasnak), mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson.; pp. 160-161. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 208-211. Az Égi Golyóbis.; pp. 212-213. A Bújdosó Csillagoknak Helyheztetések (Egymásra való Nézések).; pp. 214-215. Az Hóldnak Jelenési (Tünési).; pp. 216-217. A Napban és Hóldban-való Fogyatkozások. [KSZ.]

          1705.

HUSZTI (SZABÓ) István: Az égre kézen fogva vezető kalauz, Melly A Szent Atyáknak, és a Böltseségnek régi szeretöinek Reguláinak velejét foglalja-bé: Ez elött Német országban Bona János nevü Nagy Tudós Ember által szereztetett: Mostan Nemzete hasznáért Magyar nyelven M. D. H. I. (Medicianae Doctor Huszti István) által, maga költségén közönségessé tétetettett. Nyomtattatott 1705. Esztendőben. [Debrecen.] 12 r. 229 p. [KSZ.*]

          1711.

[ 1 ] Ujj Kalendariom, Mellyet Christus Urunk születése után való 1711. Esztendőre irt Neubart Janos. És Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. Komáromban, Töltesi Istvan által. [ 2 ] Rövid astrologiai visgalas Christus Urunk születése utá valo 1711. Esztendőre, Az Csillagoknak Természetszerént való forgásokbol és jelenésekből. Komárom. 56 + 104 számozatlan oldal. Hónaplapok. Évszakokról. Fogyatkozásokról. (ebben az 1711. Esztendőben, mindenestül öt számlaltatik; ugy mint: három a’ Napban; kettő az Holdban: A’ Napbéli fogyatkozások, igen kicsinyek; de az holdbélinek mind az kétszer az föld árnyékának közepette a’ temerdek fekéteségen kölletik által menni. Ezek közül keveset fogunk látni, hanem csak az útolsó Napbéli fogyatkozásnak kezdetét és az útolsó hóldbélinek-is az végét.) Hadakozásokról. Sokadalmak. Magyar Chronika. [KSZ.]

          1757.

BERTALANFFI Pál: Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. Előszer A’ mint az Istentől teremtetett. Másodszor A’ mint az Istennek, és a’ természetnek Vezérléséből az emberektől külömbb-külömbb-féle részekre, Országokra, Tartományokra, és kösségekre osztatott. Minden-féle Írókból ki-szedé, és Prédikátori hivatallyának pihenő órái alatt illendő renddel öszve irá azt Bertalanffi Pál, a’ Jesus Társaságából-való Pap: Most pedig Isten jó voltából, ’s-az Elöl-Járóinak kegyes engedelméből Magyar Nemzetének egy mulatságos, és tudós olvasására nyomtatásban ki-adá. Nagy-Szombatban, Az Academiai betökkel, 1757. Esztendőben. 1028 p.
Csillagászat: pp. 4-72. Az égnek teremtéséről, Formájáról, és voltáról. Mit vélnek a tudósok az égnek voltáról? A tsillagoknak nagyságáról, és magasságáról? A tsillagoknak külömbbségéről és világosságáról. A tsillagoknak nevéről és számáról. A világnak a Mathematicusoktól leábrázoltatott golyóbisáról. A tsillagoknak forgásáról. A tsillagok forgásának és a világ minden egyéb dolgai egyenlő, és állhatatos folyamattyának okáról, vagy az Aetherről. A napnak, és más Planétáknak fogyatkozásáról. A tsillagoknak a földiekbe való influxusáról, vagy szivárkodásáról. A földnek teremtéséről, és formájáról. A földnek helyéről. Miből teremté Isten az eget, s-földet? A levegő égről.; Kihajtható mellékletek: p. 7.: Világrendszerek. Holdunk változásai. p. 24.: Világ Golyóbisának Máthézisbéli Ábrázolása.; A könyv első része a továbbiakban általános természetföldrajzi, a második rész leíró gazdaságföldrajzi. [KSZ.]

          1772.

SARTORI Bernát: Magyar nyelven filosofia. Az az: a’ böltseség’ szeretésének tudománnyából némelly jelesebb kérdések. Mellyeket sok hiteles böltseség’ szeretése’ tudományát tanitóknak irásiból, ’s könyveibol, egybe szedegetett, és tanított: mostanába pedig a’ magyar nemzetnek kedvéert az elö-jarók’ engedelméből nyomtatásban ki-botsátott. P. Sartori Bernárd. Serafikus Szent Ferentz’ szerzetén lévő Magyar Országi T. T. P. P. Minoritak’ provintziájabol böltseség’ szeretése tudománnyanak tanitója. Egerben. Nyomtattatott a’ Püspöki Oskola’ Betűiv. 1772. Esz. 276 p. A kedvesen kegyes Olvasóhoz intézett előszavát írta: "mind-Szent-havában 1770-dik esztendőben".; Eszterházy Károly egri püspök 1772. jan. 16-án kelt engedélyével.
Csillagászat: pp. 174-233.: A’ Világról, ha egygy-é, Lelkes-é, ’s minémű tökélletessége, eredete, és vége légyen?; A’ Világnak golyóbissáról a’ mint a’ Mathematikusoktól bizonyos líneákkal le-ábrázoltatott, a’ Tsillagok forgásának, és más dolgoknak könnyebb isméretére.; Ha a’ Nap, Hold, vagy pedig a’ Föld mozdúlyon-é?; A’ Napnak mozdúlásáról?; A’ Tsillagoknak Forgásairól?; A Tsillagoknak forgásairól, ’s e’ világi dolgok’ álhatatos folyamattyának okáról, melly az ether?; Mitsoda vélekedések légyen a’ Túdósoknak az Egeknek vóltáról, a’ Tsillagoknak magosságairól, és nagyságairól?; A’ Tsillagoknak külömbségeiről, és Világosságairól, úgy az Hóldnak, és a’ Napnak.; A Tsillagoknak neveiről, és számairól.; A’ Holdban, és egyébb Plánétákban vagynak-é Tengerek, szigetek, ’s laknak é Emberek?; A’ Napnak, Hóldnak, és a’ Tsillagoknak a’ földiekbe-való influxussairól, az az, szívárkodásairól.; A’ Napnak, és mas Plánétáknak bizonyos üdőben történhető fogyatkozásairól.
A könyvben 4 kihajtható melléklet van, mind csillagászati: A./ Világ Golyóbisának Mathésisbéli Ábrázolása (p. 177.).; B./ Az Ég ’s Föld állapotyának Ptolemaustól adatott ábrázolása (p. 184.).; [ismét] B./ Kopernikusnak ábrázolása. Tikhónak külömbező ábrázolása (p. 186.).; C./ D./ Holdnak változási. A’ Napnak fogyatkozása (p. 233.).; Batta István 1918-ban adta közre, hogy Sartori munkája kétharmad része Bertalanffi Pál 1757-ben kiadott a "Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete" munkájából vett kivonat, egyharmad része pedig fordítás. [KSZ.]

          1774.

SZŐNYI Benjámin: Gyermekek’ Fisikája, avagy olly szép és hasznos tudomány’ ’sengéje, Mellyben Kevés példák által meg-mutattatik, mint kellessék szoktatni a’ gyermekeket, és együgyü embereket, az Istennek sok féle Teremtéseiről való kegyes és kedves elmélkedésekre, és az, azokban nyilván való Isteni böltsességet, hatalmat, jóságot, ’s a’ t. vélek esmértetni és tsudáltatni. Frantziai nyelven irta Rollin Károly, nem régi Tudós Professor, a’ Parisi Királyi Akadémiában, Magyar nyelvre fordította, És azon nemü vagy matériájú maga egynéhány kegyes elmélkedéseivel megszaporitotta. Szönyi Bénjamin, Hóld-Mezö Vásárhelyi Reformata Ekklésiának Predikátora. Posonyban, 1774. Landerer Mihály’ költségével. [XVI.] 191 p. Csillagászat: pp. 87-164. Ezen részeket kifejezetten a fordító Szőnyi Benjámin írta és csatolta (A’ Gyermekek’ Fisikájához adatott ’s azon Nemü egynéhány elmélkedései a’ Forditónak). Nyolcsoros versszakokba szedve adja elő a tudnivalókat. Az Égről. A Kerek Földről. A négy Éltető Állatokról (földről, levegő-égről, vízről, világosságról). [KSZ.]

          1775.

HORVÁTH György: Természetnek és Kegyelemnek Oskolája, Az az: Ollyan hasznos Könyvetske, a’ melly az Isteni Tökélletességeknek, a’ látható, és láthatatlan Teremtéseknek visgálásából, s’ meg-gondolásából, a’ Keresztyén embert az Istennek ditséretire serkenti. A’ melly Hét Részekben, hetven Szakaszotskákban, e’ kisded kézben hordozható formában, az együgyü, de idvességre igyekező, és az Istent ditsöíteni kivánó Keresztyének számára ki-adatott, A’ Kristus Jésusnak egy leg-kisebb, a’ Helv. Conf. követő szolgája H. GY. Ts. P. [Horváth György Tsászári Prédikátor] által. Az Elöl-járóknak engedelméből. Nyomtattatott Győrbe, Strebig Gergely János privil. Könyv-nyomtató által M.DCC.LXXV.dik [1775.] Esztend. 330 p. Elöl-járó beszéd: Készítettem én-is Isten’ segedelme által e Könyvetskét még MDCCLXXII [1772.] Esztendőben, mellyet bizonyos akadályok miatt mind eddig kezedbe nem adhattam. (p. 5.)
Csillagászat: pp. 119-125. (A’ Földnek természetéről, formájáról.); pp. 199-254. (A’ világosító állatokról. A’ világosító állatokról közönségesen. A’ világosító állatoknak természetekről. A’ Ptolomaeus Systemájáról. A’ Kopernikus’ Systémájáról ["Ezen Systemát Karthésius a’ józan okossággal igen meg-egyezőnek állítja lenni"]. Tikhó Systemájáról. A’ Napról. A’ Hóldról. A’ Nap és Hóldbéli Fogyatkozásokról. Az Öt Plánétákról. A’ Természeti Tsillagokról. Az Üstökös-tsillagokról.); Két kihajtható illusztrációval: p. 211. (Ptólémaeus Systémája.), p. 216. (Tycho Systémája.) [KSZ.]

          1777.

MOLNÁR (Keresztelő) János: A’ Fisikának eleji. A’ természetiekröl Nevvton tanitványainak nyomdoka szerént hat könyv. Irá Molnár János. Posonyban, és Kassán, Landerer Mihály’ betüivel. 1777. I. szakasz [20 +] 223 p., 5 t.; II. szakasz 172 p., 2 t. Az I. kötet (szakasz) elején 20 számozatlan oldal [címoldalak 1-4.; ajánlás és bevezető 5-16.; "Az egész munkának tekintete" 17-20.], majd folyamatosan számozva az 1., 2., 3. könyv szövege. Végén I-V. számú táblán 1-38. kép. A II. kötet (szakasz) újra induló oldalszámozással a 4., 5., 6. könyvet tartalmazza. Ennek végén I-II. számú táblán 1-21. kép. A könyvbe kötött, kihajtható lapokon együtt a kiadvány összes ábrája, vonalas rajzokkal.
A szerző, aki "Apostoli Felséges Fejedelmünk kegyelmével, Budán, a Tudományok újjúlásakor, a fő, és kissebb Iskoláknak helybéli igazgatójává tétetvén" munkáját "T. N. N. Farádi Vörös Antal urhoz, az Országos Hely-Tartó Fejedelemnek Királyi Személy viselőjéhez, és a’ Budai nagy megyében, a’ fő és alatson Iskolák’ Királyi fő vezéréhez" ajánlja. "Irám Budán Mártz. 5. Napján 1777."
Első könyv: A’ Mozdulókról, ’s Mozditókról. pp. 1-44. (Nem csillagászati. A fizika általánosan. A testekről közönségesen. Az erőkről. Newton vélekedése az erőkről. Mágneses erők. Rugóerők.) Második könyv: A’ Földi Mozdúlásokról. pp. 44-126. (Nem csillagászati. Ütközések. Egyszerű fizikai mozgások. Csigák. Fogaskerekek.) Harmadik könyv: Az égi mozdúlásokról. pp. 126-223. (Csillagászati. Az ég látszó elfordulása. Az égi karikákról. Az álló Tsillagokról. A Napról. A Nap Makuláiról. A Bújdosó Tsillagokól [Kopernikusz és Newton nyomán írja le a Naprendszert]. A bújdosók inasai [a Szaturnusznak öt inasa, a Jupiter négy inasa van]. Az üstökös Tsillagokról. A közép-ponti erőkről. A járó Tsillagok [bolygók és üstökösök] forgásainak okáról. A Holdról, s mind ennek, mind a Napnak fogytáról. A Húsvéti Holdról. A Tengernek Áradásáról [árapály].) Negyedik könyv: A’ Testnek közönségesebb egyéb Tulajdoniról, ’s minemüségeiröl. pp. 1-51. (Nem csillagászati. Folyadékok. Víz. Tűz. Meleg. Hideg. Jég.)
Ötödik könyv: A’ Földi négy Eredetnek ketteiröl, tudniillik: A’ Vízröl, és Tüzröl. pp. 51-114. (Csillagászat: pp. 73-114. Optika, fénytan. A világosságról. A világossság változásai: hajlás, refrakció, visszaugrás, visszaverődés, válás, diffrakció. A napfény színekre bontása. A színekről. A Látásról. Lencsék. Telescopia ["a’ meszsze-nézető üvegek vagy üveg-tsivék"]. Galilei távcsöve. Newton távcsöve. Tubus Gregorianus vagy Gergely távcsöve.) Hatodik könyv: A’ Földi Eredetnek egyéb ketteiröl, tudniillik: A’ Levegöhöz és a’ Földhöz Tartozandokról. pp. 114-172. (Nem csillagászati. Levegő. Légkör. Hangtan. Mennykő. Villám. Csapadékok. A Földről. Csillagászat: pp. 147-148. Az éjtszaki hajnal [északi fény].) Az egész könyvben minden témát három ütemben tárgyal meg: ismertetés, kérdések, feleletek. [KSZ.]

          1791.

JENEY György: Természet-könyve. A’ hortobágyi pásztor, és a’ természet-visgálo. A’ Nem-tudósok Kedvekért irta Jeney György. Pesthenn, Pátzko Ferencznek Betűivel. Pest, 1791. 224 p. Egy természetvizsgáló (maga az író) és egy pásztor találkozik a Hortobágyon, és együtt nézik a körülöttük látható természetet, mint egy nagy nyitott könyvet. Hat napon át beszélgetnek, ezért párbeszédes formában tárják az olvasó elé a természettudomány egészét. Témájuk nagyrészt a korabeli csillagászat és a fizika világképe: középen a Nap, azután a bolygók, köztük a Föld és a Hold, azután a külső bolygók és azok holdjai. Tovább a nagyon távoli állócsillagok, a néha feltűnő és visszatérő üstökösök, az északi fény.
Megbeszélik a Nap égen látszó mozgását évszakonként és a hazánkból látható csillagképeket. A szerző a természetvizsgáló bőrébe bújt, és sok téves hiedelmet, babonát cáfolt meg értelmes példáival, a tudományos alapismeretek közérthető magyar nyelvű közlésével. A német forrásokból fordított, vagy német minta alapján írt könyv a magyar viszonyokhoz igazodik. A Szatmárnémetiben élő szerző iskolásoknak, és az érdeklődő egyszerű embereknek szánta munkáját. A szerző forrása jóval korábbi lehetett, mivel a legutóbbi üstökösnek az 1769-est említi. Csak hat bolygóról szól, és nem említi a hetediket: a már 1781-ben felfedezett Uránuszt. A Szaturnusznak csak 5 holdját említi, pedig 1789-ben ismert holdjainak száma 7-re bővült. [KSZ.]

[PÁLÓCZI] HORVÁTH Ádám: Leg-rövidebb nyári éjtszaka, mellyben le-íratik egy ollyan tsillag-vizsgálónak beszélgetése; a’ ki a’ múlt 1787dik Esztendőben nyár-kezdetkor, az égi testeket tsudálkozva nézegeti, azoknak forgásaikat le-írja, és az isméretesebb Tsillagzatok’ Neveit a’ régi Pogányok Költeményjeiből, a’ nagyjából magyarrázza. Írta és most közre bocsátja Horváth Ádám. Pozsonyban, Wéber Simon Péter betűivel. 1791. [XVI +] 92 p. Az irodalmi körökben is jól ismert Pálóczi Horváth Ádámnak (1760-1820) ez a munkája feldolgozza korának csillagászati ismereteit. Egy júniusi éjszaka alatt ismerteti a lemenő Napot, a kelő Holdat, a bolygókat, az üstökösöket és az állócsillagokat.
Ahogy fordul az égbolt, úgy veszi sorra a Magyarországról látható csillagképeket estétől hajnalig. A görög és római mitológián alapuló elnevezéseket és mondákat kiegészíti a magyar nép csillag- és csillagkép-neveivel. A 92 oldalas magyar nyelvű csillagászati tanulmány érdekessége, hogy nem prózában, hanem egyik antik verslábban, trocheusban írta a szerző. Emiatt, nehezen értelmezhető a mai olvasónak. Versbe szedi nemcsak Kopernikusz világképét, és Newton égimechanikáját, hanem az új csillagokat, azaz a szupernóvákat, sőt az 1781-ben felfedezett Uránuszt is. A könyv nagyrészt 1787 júniusában elkészült, de csak 1790-ben fejezte be. Az előszó dátuma: 1790. november 12. Pálóczi Horváth Ádám életében mindvégig: Horváth Ádámnak írta nevét. [KSZ.]

          1792.

Hell síremléke. = Magyar Kurir 7. 1792. p. 793. [HAD.]

          1795.

[MINDSZENTI Sámuel:] Hell. In: Ladvocat apátúrnak ... historiai dictionariuma, melly-ben ... mindenféle tudományben, mesterségben, állapotban híres embereknek életek, írásaik, munkájuk le-írattatnak. Fordította, magyar vonatkozású adatokkal kiegészítette Mindszenti Sámuel. 3. köt. E-G. Komárom, 1795. p. 73. Hell Miksa. [HAD.]

SCHULTZ Kristián: A’ Természetröl valo beszélgetések. A’ gyermekek számára, az ö értelmek’ világosittására, szivek nemesittésére. Német nyelven irta Schultz Kristián, a’ köz Haszonra Magyarra fordittatott. N. Szebenben. Nyomtattatott Hochmeister Márton, Ts. K. priv. Dicaft. Könyv-Nyomtó. 1795. 123 p. A könyv a magyar fordító kétoldalas bevezetőjével kezdődik. A fordító neve nincs feltüntetve. A kötet 14 képzelt beszélgetést ír le, amelyek koruk világnézeti és természettudományos ismereteit vázolják. A párbeszédeket kis gyermekek és felnőttek (szülők, tanítók, papok) folytatják. Három beszélgetés szól csillagászati ismeretekről. 1./ Második beszélgetés: A’ nagy világnak meg-visgálásáról a halhatlanság némely érzéseiröl; az üstökös tsillagokról is valami. (pp. 9-17. Az égbolt látványa, az égitestek látszó mozgása. A Holdon lévő tájak. Az üstökösök látványa, téves hiedelmek róluk és valódi természetük.)
2./ Negyedik beszélgetés: A’ bodorgo Tüzekröl, s’ azokból származo Babonaságrol; a’ Levegöbe esö tüzes Jelenségek természetéröl-is valami. (pp. 27-34. Szent Elmo tüze. Csillaghullások, tűzgömbök és más légköri jelenségek természetes magyarázata.) 3./ Tizenharmadik beszélgetés: A’ Föld Szinének tulajdonságairól, a’ mennyibe az egy Golyobis, és az ezzel egybe köttetett Hasznokról. (pp. 106-114. A földfelszín golyóbis voltáról, a Föld gömbalakjának bizonyítékairól. A többi égitest is hasonló alakú és természetű. A Föld mozgásai. A földi vonzóerő és az égitestek között lévő vonzóerők.) [KSZ.]

          1798.

COMENIUS, Johannes Amos: Ioann. Amos Comenii Orbis Pictus, in hungaricum et germanicum translatus, et hic ibive emendatus. A’ Világ Le-festve. Magyarra fordíttatott, és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott Sz. J. által S. patakon 1796-dik eszt. Die Welt in Bildern. In die Ungarische und Deutsche Sprache übersecht und bin und wieder verbessert. Nyomtattatott Pozsonban, Wéber Simon Péter költségével és betüivel. 1798. 167 p. Csillagászat: pp. 6-7. A Világ.; pp. 8-9. Az Ég. [KSZ.]

          1801.

PÁNTZÉL Pál: A’ mathematica geographianak vagy is a’ mérés’ tudományja szerént a föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak rövid summája. Kérdések és feleletekben iratott a’ gyengébb ifiak’ számokra Pántzél Pál K. Lonai ref. pap által. Kolo’sváratt. 1801. Nyomt. a’ Réf. Kol. Bet. 55 p. Az Elöl-járó beszéd kelt: Kendi Lónán 1781. Esztend. Májusnak 26-dik napján. [KSZ.]

          1803.

FÁBIÁN József: Természeti tudomány a’ köznépnek. A’ Babonaságnak orvoslására és a’ Köznép közzül való kiirtására irta és kiadta Fábián Jo’sef a Veres-Berényi Helv. Confessiót tartó eklesiának l. tanitója. Egy Réztábla Rajzolattal. Weszprémben, 1803. Nyomtattatott Számmer Mihály’ Betüivel. 269 p., 1 t. Csillagászat: pp. 118-157. Tizenkettődik rész. A’ Levegői Látszatokról (hajnali és alkonyi fénytünemények, szivárvány, Nap és a Hold udvarai, vaknapok, vakholdak, csillag-szaladások, tüzes golyóbisok, északi hajnal).; pp. 158-192. Tizenharmadik rész. Az Égitestekről (állócsillagok, csillagképek, Nap, Hold, bolygók, fogyatkozások, az égitestek mozgása, üstökösök. Említi a Ceres kisbolygót).; A kihajtható mellékleten együtt a könyv 8 ábrája. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Csillagászat: Hatodik rész. Az Égi dolgokról. In: Magyar Encyclopaedia. Az az: Tudománytárkönyv. Avagy Minden igaz, és hasznos Böltseségnek szép rendbe foglalása. Szerzette Apátzai Tsere János. Nyomtattatott hajdan Ultrajektomban 1653 esztendőben Waesberge János’ bötűivel. Most pedig Az az: 1803 esztendőben újonnan ki adatott. Nyomtattatott Győrben Streibig József’ bötűivel. pp. 109-149. E kiadás gondozója és az (eredeti latin) előszó magyar fordítója valószínűleg Kőszegi Rájnis József volt. "Ezt az előbeszédet a Szerző Deákul írta, a Kiadó pedig, a Deák Prefátiót illetlennek tartván illy tiszta Magyar könyvhez, magyarra fordította." [KSZ.]

          1809.

VARGA Márton: A’ tsillagos égnek és a’ Föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása, ’s megesmertetése. Kiadta Varga Márton a’ természet’ tudománnyának, historiájának, és a’ mezei gazdaságnak királyi rendes tanítója. Nagy-váradon, 1809. Tichy János Ferentz’ betüivel. 272 p., 1 t. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 25 ábrája. Négy kisbolygót ("kisded bujdosót") említ, még a Vestát is: "Taval (1807) megint maga Olber Úr újjat talált fel, melyyet Vestának neveztek el." [1807. március 29-én Olbers fedezte fel a (4) Vesta kisbolygót.] [KSZ.]

          1814.

KATONA Mihály: A’ Föld’ mathematica leírása a’ Világ’ alkotmányával együtt. Készítette a’ felsőbb oskolákbeli tanulók’ ’s alsóbb oskolákbeli tanítók’ és az e’ félékben gyönyörködök’ számára Katona Mihály, a bútsi helv. confes. valló gyülekezet prédikátora, és a’ komáromi t. egyházi vidék’ esperestje. Négy réztábla rajzolattal. Rév-Komáromban, Özvegy Weinmüllerné’ betüivel. 1814. XXXVI + 436 p., 4. t. Az elöljáró beszéd 1814. márc. 28-án kelt. Ismerteti előre a planéták járását az 1814., 1815., 1816., 1817-dik esztendőkben. A Vénusz Nap előtti átvonulását említi, Lalande számítása szerint (a’ De la Lande’ Calculusa szerént): 1996. jún. 10-re [tévesen] és 2004. jún. 8-ra [helyesen]. p. 215.; Joseph Jérome Le Francais de Lalande (1732-1807) kétszáz évvel korábban kiszámított és 1996-ra jelzett jelensége nem is nagy tévedés. Akkor a Vénusz alsó együttállásban volt a Nappal, de nem átvonulás történt, hanem a Vénusz a napkorongtól délre haladt el.
[Szöllősi Attila számítása szerint 1996. jún. 10-én 15.11 UT-kor volt a két égitest egymáshoz a legközelebb. Geocentrikusan a napkorong közepe a vénuszkorong közepétől 30’ 04"-re volt, mikor is a Nap látszó átmérője: 31’ 30" a Vénusz átmérője: 58". Így a legkisebb megközelítéskor a napkorong peremétől a vénuszkorong pereme 16’ 14"-re volt, PA = 168 irányban geocentrikusan. Miután a Földtől 0,2891 csillagászati egységre lévő Vénusz horizontális parallaxisa 30" körüli volt ekkor, a Föld egyetlen helyéről sem látszhatott Vénusz-átvonulás.] [KSZ.]

          1816.

BODE, Johann Elert: A’ Világ alkotmánnyának öszveséges vi’sgálása. Szerzette Bóde E. János németül, magyar nyelven ki-adta Papp Jó’sef. Pozsony, 1816. Wéber Simon Péter és fiának betűivel. 136 p., 1 t. A kihajtható melléklet a Naprendszer bolygóinak (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Ceres, Pallas, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz) és az 1769-diki üstököscsillagnak a pályáját ábrázolja. [KSZ.]

KÖLESY Vincze Károly - MELZER Jakab: Hell. In: Nemzeti Plutarkus vagy a Magyarország s vele egyesült tartományok nevezetes férfiak életleírásaik. 3. köt. Pest, 1816. pp. 124-132. Hell Miksa életrajza. [HAD.]

          1817.

Y.: Kihalt Tudósok és Irók. E’ folyó eszt. Jan. 29-dikén meghalt Bécsben T. Triesznecker Ferencz, a’ Bécsi csillagvizsgáló-toronynak gondviselője, az Astronomiának rendszerént való Professora. = Tudományos Gyűjtemény 1817. III. köt. pp. 156-157. A’ Mathesisst Hazánkban Nagy-Szombatban tanulta. [A Tudományos Gyűjtemény 1817 elején indult. Évente 12 kötet jelent meg, Pesten.] [KSZ.]

M. J.: Kihalt Tudósok és Irók. E’ folyó April’ 12-dik napján meghalálozott az Egri Feő Káptalan egyik nevezetes, és nagy tudományú tagja, Feő Tisztelendő Madarassy János Úr. = Tudományos Gyűjtemény 1817. V. köt. pp. 150-152. Az Egri Csillag néző Tornyot ő intézte el ... a csillagvizsgálóba műszereket szerzett be Angliából. Astronomiai Észrevételeit írta Hell Ephemerisseibe. [KSZ.]

KMETH Dániel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeménye Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. VI. köt. pp. 139-152. Budán, a Vár palotájának tornyában helyezték el a csillagvizsgálót 1780-ban. A mérő eszközök: 1. A’ Délárnyékló (Gnomon).; 2. A’ Negyedlő, Falnegyedlő (Quadrans muralis).; 3. A’ Szelő (Sector) vagy Tetőponti (Zenithalis).; 3. [ ! ] Négy órák; 4. Leveg-mérő (Barometrum).; 5. A’ Mágnestő; 6. A’ Vas rúd; 7. A’ széllógó a’ szélvirággal; 8. A’ homály Kamara (Camera obscura). [KSZ.]

KMETH Dániel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeményének (Lásd Tud. Gyűjt. VI. köt. 139. lapján) folytatása Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IX. köt. pp. 114-130. Budán új helyen, a Sz. Gellért-hegy tetején épült fel 1813-tól az új csillagvizsgáló, melybe új műszerek kerültek. 1815. okt. 15-én avatták fel. Az épületek ismertetése. Az új eszközök: 1. A’ Déli-tső (tubus meridianus) vagy is Tetőző (Culminatorium).; 2. A’ nagy Tetőkör (Circulus verticalis maior).; 3. A’ kis Tetőkör (Circulus verticalis minor).; 4. Az Egyenlítő-eszköz (Aquatoriale).; 5. A’ Déli-kör (Circulus Meridianus).; 6. A’ Tet’-Alyponti-Kör (Circulus azimuthalis).; 7. A’ Napmérő (Heliometrum).; 8. A’ Rézsítő (Refractor).; 9. A’ Fal-Negyedlő (Quadrans muralis).; 10. Különbféle órák. Az észleletek 1816. eszt. Martius holnapjától kezdődtek. [KSZ.]

L.: Kihalt Tudósok és Irók. Nagy veszteség érte a Magyar Királyi Universitást midőn e’ folyó Esztendei Novemb. 30-dik Napján ... Tisztelendő Tudós Bruna Xaver Ferentz Urat ... 73. Esztendős korában a’ gutaütés az élők közzül kiragadta. = Tudományos Gyűjtemény 1817. XII. köt. pp. 134-135. Előbb csillagda segéd, majd a mathézis professora az egyetemen, ahol oktatta a csillagászatot is. [KSZ.]

          1818.

BONNETT Károly: A’ Természet’ Vizsgálása. Írta Bonnet Károly, a’ Rom. Tsász. Természetvizsgálók’ Társaságának, és a’ Londoni, Parisi, Petersburgi, Göttingai, Lyoni, Montpellieri, Stocholmi, Koppenhágai, Bolognei, Harlemi, Müncheni, Siennei, Casseli Királlyi Academiáknak, ’s Tudós Társaságoknak Tagja. Frantzia Nyelvből Magyar Nyelvre fordította, ’s némely Hozzáadásokkal megbővítve kiadta Tóth Pál Verőtzei Ref. Pred. Első darab. Pesten, Trattner János Tamás betűivel ’s Költségeivel. 1818. 390 p. A szerző műve francia nyelven először 1764-ben, majd 1779-ben jelent meg. Ismét kiadták 1781-ben, és ez volt a magyar fordítás alapja. A fordító az eredeti munka lábjegyzeteit bővítette, ide szúrta be az 1781-1817 között történt természettudományos felfedezéseket. A fordító ajánlása kelt: Verőtzén, Decemb. 20 napján 1817 esztendőben.
Csillagászat: pp. 28-73. "A’ Világ az ő nagy Részeiben gondoltatván. A’ Világok’ sokasága. A’ Valóknak fő elosztása. A’ Világ Alkotmányában való közönséges öszvekötés vagy Megeggyezés." A könyv ismerteti az Uránuszt és már négy kisbolygóról tud. Üstökösből az 1811-est említi ("A’ mely pedig most legközelebb 1811-ben látszott"). A második darab [kötet] (1818-ban 495 p.) és a harmadik [kötet] darab (1819-ben 401 p.) az állatok és növények világát tárgyalja. [KSZ.]

A’ Magyar Útazók. = Tudományos Gyűjtemény 1818. I. köt. pp. 114-115. Tittel Pál csillagász több mint két esztendő alatt meglátogatta Német birodalomban, Franczia és Angol Országban a legneveztetesebb Csillag-vigyázatokat. Volt Bécsben, Münchenben, Gothában, Göttingában, Manheimban, Parisban, Londonban, Oksfordban, Greenwichben. Múlt December 23-kán érkezett vissza Budára. [KSZ.]

Kihalt Tudósok és Irók. Legközelebb múlt Aprilis 5-ként kimúlt T. T. Varga Márton, Philosophiának Doktora, a’ T. T. Zirczi Apátúrság’ gazdaságának Direktora Nagy Venyingen, Székes Fejérvármegyében, életének 52-dik esztendejében. = Tudományos Gyűjtemény 1818. V. köt. pp. 126-127. [KSZ.]

NYÍRY: A’ felolvadt Jeges tenger tüneményeiről Ég, Föld s’ Természet-visgálati Értekezések; - egyszers’mind ezeknél fogva, a’ múlt és következendő időváltozásokra való Kinézés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VII. köt. pp. 37-63. Olvadás történt az északi Jeges-tengeren. Ennek okát vizsgálja csillagászati szempontok alapján. A Napon látható tünemények hatása. A Hold árapály-hatása. A többi bolygó nem okozhatta. Üstökös-csillagok sem. A meteorológiai okok valószínűbbek. [KSZ.]

          1820.

Márs Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1820dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. A’ Kalendáriumi rendes matériákonn kívül, más szükséges és hasznosann gyönyörködtető dolgokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. Második folytatás. [1819.] pp. [37-38.] A Mars ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

PÁNTZÉL Pál: Mathematica geographia, vagy-is a’ mérés’ tudományja szerént a’ föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak summája. Kérdések és feleletekben íratott a’ gyengébb ifiak számokra Pántzél Pál K. Lónai réf. pap által. Kolo’sváratt. Nyomtat. a’ Réf. Koll. betűivel, 1820-ban. 56 p. "Előljáró beszédet írtam Kendi Lónán 1781. Eszt. Májusnak 27-dik napján." Az 1801-es könyv újabb kiadása. [KSZ.]

          1821.

FUNKE, Carl Philipp: A’ leg-szükségessebb Tudományoknak Veleje, a’ szép Tudományokat Kedvellőknek számokra. Funke Német Originálissából magyarosíttatott, és némely Tzikkelyeiben meg-bővittetett ’s magyaráztatott Bachich Jó’sef által. Három Réz-táblákkal. Po’sonyban, Wéber Simon Péter és Fijának betűivel. 1821. 331 p., 3 t. Elöljáró-Beszéd szerint: "Irám Sopronban Szent György Havának 13-kán 1821-dik Esztendőben." A könyv nagyobb része Funke könyvéből való, amely az 1807-dik esztendőben német nyelven közvilágosságra jövén. 1807 és 1821 között a tudományok szaporulatát és a megváltozását a fordító kipótolni igyekezett Neumann, Fábri, s mások legújabb munkáiból.
Csillagászat: pp. 3-8. [a Földnek, mint égitestnek a leírása, alakja, mérete, mozgása, körei, övei]; pp. 80-81. [légköri tünemények: hullócsillagok, tűzgömbök, északi fény, szivárvány, Nap és Hold gyűrűi, udvarai]; pp. 163-178. ["Az Astronomia, vagy a’ Tsillagos-Ég’ esmerete". A Nap, a Vándor-Tsillagok (Planeták), az Üstökös Tsillagok (Cometák), Álló-Tsillagok. Fogyatkozások. Csillagképek. Égi körök. Távcsövek. Időszámlálás, naptár.];
p. 170.: "Mind ezen tizenegy Planeták, és 18 Hóldak egy Rend-szerhez (Systhemához) tartozandók, mellyeknek közepette a nap az egyetlen egy álló Tsillag, mintegy közös gyökér-pont helyheztetve vagyon, és e körül a többiek mind forgolódnak. Ezen Rendszer Kopernikus Miklós Úr Burkus Országi Frauenburgi Kanonok által 1543dik Esztendőbe dolgoztatott ki, és hozatott rendbe, melly mostan is valónak lenni el esmértetik, és Kopernikus Rend-szerének vagy Systhemájának neveztetik. Vannak még ezen kívül kétféle Rend szerek, úgymint Ptolomeus, és Ticho Rend-szereik, de ezek a mostani időben minden Tsillag-vizsgálók által roszszaknak, és hibásoknak állítatván, félre vetettek." [KSZ.]

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Miskólczon, Nyomtatódott N. Szigethy Mihály’ Betüivel. 1821-dik Esztendőben. 22 p. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

          1822.

Vénus Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1822dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1821.] p. [18.] A Vénusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

KARAP Péter: A’ Régi és Újabb Kalendáriumokról, a’ Nap forgása, és Hóld járása szerént való esztendőkről, a’ húsvét és egyéb innepeknek, és a’ Hóld változásai idejének is, időről időre, a’ 4100-dik esztendőig való kicalculálása, vagy megtudása módjáról készült rövid jegyzések. Írta Karap Péter, a’ Nemes Hajdú Kerületnek Tábla-Bírája. Debreczenbenn nyomtattatott Tóth Ferencz által 1822. 100 p., 10 t. A könyvet 1816-ban írta és ezért az 1816-dik esztendő mindenütt úgy hozódik elő, mint éppen folyó esztendő. Az elöljáró beszédet: "Írtam Hajdú Böszörménybenn, Szent Jakab Havának 24-dik napánn az 1821-dik Esztendőbenn."
A könyv végéhez csatolva 10 kihajtható táblázat: 1., 2.: Ekklésiai, vagy ezutánn való időkre nézve, perpetuum, vagy örökös Kalendárium, 1582-dik Esztendőtől fogva.; 3., 4., 5., 6.: Nap Cyclusai Táblája.; 7., 8.: Aranyszámok, melyek a Vasárnapot jegyző betűk segítségével a Húsvét idejét a 4100-dik Esztendőig megmutatják. 9.: Minden lehető Epactáknak Mutató Táblája. 10.: Arany Számok. Húsvéti Hóld tölte ideje. A napok Betűi a perpetum Kalendárium szerént. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. Mezzofante. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 118-119. A cikk Mezzofontane abbéról ("tudós Professora a’ Görög és napkeleti nyelveknek a’ Bolognai Universitásban ’s egyszersmind Könyvtárőrzője az Universitásnak") egy bámulatos emlékezőtehetségű és 32 nyelven beszélő tudósról szól Zách Úr ("érdemes hazánkfia, most Genuában lakó híres Csillagvizsgáló") francia nyelven írt értekezése (Correspondance Astronomique) alapján. Zách a szept. 7-i gyűrűs napfogyatkozás megfigyelésére ment Bolognába és az ottani csillagvizsgáló tornyában az angol Smith hajóskapitány, az orosz Wolkonski herceg és Mezzofante társaságában tartózkodott.
[Kaposvári Zoltán számítása szerint 1820. szept. 7-én a napfogyatkozás Genovában csak részleges volt, 91,5 %-os maximális fázisú kifli maradt a Napból 14:15:44 UT-kor. Bolognában sem volt teljes, a maximális fázis 94,1 %-os volt, de ott 3 perc 50 másodpercen át gyűrű alakú napkorong látszott. A napfogyatkozás 12:49:59-kor kezdődött 46 fok magasan. A gyűrűs fogyatkozás 14:15:52 és 14:19:42 között állt be 34 fok magasan, A jelenség 15:37:25-kor ért véget 21 fokos horizont feletti magasságban.] Zách János Ferenc 1816-1827-ig élt Genovában és ez alatt csak ezért az egy jelenségért hagyta ott rövid időre a várost és utazott a gyűrűsség tengelyére. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. Henry Andrews. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 119-120. 6 éves kora óta érdekelte a csillagászat, 10 éves korától már teleszkóppal vizsgálta a csillagokat. 23 éves korában telepedett le Roystonban, ahol iskolamester volt és kis könyvesboltot tartott. 40 évig számította a Nautical Ephemeris csillagászati táblázatait. Neves csillagászokkal levelezett. Andrews a múlt esztendőben jan. 26-án halt meg 76 éves korában. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. Settele. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 121-123. "Ezen tudós, a’ ki közönséges tanítója az Astronomiának Romában, az Academia della Sapienziánál, Praelectióinak kéziratját (Elementi di Astronomia) a’ tisztviselői szék elibe tette a’ múlt esztendőben nyomtatás szabadságának engedélyezése végett. Ezt azonban a’ mint az újságlevelekből is tudva van nem csak hogy meg nem nyerte, hanem a’ Padre Maestro del Sacro Palazzo, egyenesen meg tiltotta a ’ munka kiadását, azon szempontból, mivel abban, és pedig nem hypthetice, hanem positíve, a’ föld mozgása, és a’ Nap mozdulhatatlansága taníttatik". Prof. Settele úr azonban fellebbezett a Sz. Inquisitió Congregatiójához, akik azt az ítéletet hozták, hogy a kézirat kinyomtatható és így Kopernikusz rendszere közönségesen is tanítható. [KSZ.]

          1823.

Merkúrius Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1823dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1822.] p. [54.] A Merkúr ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1823. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. [KSZ.*]

          1824.

A’ Hóldról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1824dik szökő esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1823.] p. [30.] A Hold ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

          1825.

Saturnusról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1825dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1824.] p. [30.] A Szaturnusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1825. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

          1826.

A’ Debreceni Kalendáriom Tiszteltt Kedvellőjihez. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. 54-55. A kalendárium 1819-es indulásakor az uralkodó planéta a Jupiter volt és azt akkor ismertették, amint hét éven keresztül minden év bolygóját, de nem mint uralkodót, hanem mint égitestet. Most ismét a Jupiter következne, ám ezt a szokást elhagyják.; Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

F. M. [FAZEKAS Mihály]: Esmerkedés a’ Tsillagos Éggel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. [55-60.] A csillagos ég ismertetése általánosan. A Sarkcsillagtól a Kis Göncölön és a nagy Göncölön kezdve. Majd a Kos, a Bika, az Orion, a Sirius, a Procyon, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, az Arcturus, a Szűz csillagok és csillagképek részletesebb ismertetése. [KSZ.]

FAZEKAS Mihály: Tsillag óra, melyből, a’ ki a jelesebb álló tsillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelénn, és annak minden részeibenn, megtudhatja, hány óra és fertály légyen. Debreczenbenn. Nyomtatta Tóth Ferentz. 1826. [16] p. [KSZ.]

          1827.

[FAZEKAS Mihály:] Folytatása a’ tsillagos Éggel való esmerkedésnek. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1827dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1826.] pp. [54-65.] Az égtájak meghatározása, főként a Déllő (meridianus) ismerése. Ez után a fényesebb csillagok és nevezetesebb csillagképek ismertetése havonként januártól decemberig, azaz újra az egész égboltot leírja. Még egy Tsillag-Óra is készült, amely nagyobb terjedelmű, de ugyanott vásárolható, ahol a kalendárium. [KSZ.]

FORSTNER, Alexander: Vizsgálódások a’ Világ’ alkotmánya felett. Báró Forstner Sándor után kiadta Lánghy István. Pesten, 1827. Petrózai Trattner Mátyásnál. 80 p., 1 t. Forstner előszavával, melyet Berlinben 1825-ik Esztendő Tavaszán írt. A magyar kötetet "Nemes, Nemzetes, és Vitézlő Hertelendy Dávid Úrnak, nem külömben Hitestársának, született N. Lánghy Czeczilia Aszszonyságnak, Nevök halhatatlanítására szenteli a Kiadó." [KSZ.]

          1828.

Esmerkedés az Égi testekkel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1828dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1827.] pp. [56-61.] Különféle régi vélekedések a Föld helyzetéről és a körülötte látszó világ mozgásairól. A tudomány ismerete szerinti földalak, a Föld forgása, a Föld keringése a Nap körüli. A Hold, a Nap valódi mérete. A bolygók távolsága. A méretviszonyok szemléltetése. [KSZ.]

ESCHENBURG, Joachim: Encyclopaedia vagy is a’ tudományok’ esmeretére tanító könyv. Talprajzolat a’ tudományok öszves előterjesztésére. Eschenburg Joachim János udvari tanátsos, kanonok, és braunsvajgi tanító úr által német nyelven készíttetett harmadik kiadás szerént magyarúl közli Lánghy István. Pesten, Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál [nyomtatva]. 1828. XXII, 516 p. Az 1792-dik évi első, a második és az 1808-dik évi harmadik német kiadás előszavaival. Az 1808-as munka alapján készült a magyar fordítás: "A mi a Fordítást illeti, az tsupán tsak az eredeti szerént adódik-elő, s azért ahoz igen kevés, vagy semmisem járult."
Lánghy István írja: "Adná a magyarok Istene, hogy olly hasznos következéseket szülne Nemzetünkben is, a minőt tett és szült a Tudós Német Nemzetben." És még: "A Magyarok Istene lelkesítse nemzetünket mindenkor Hazafiúi egyetértéssel, a Nemzeti tsinosodás és Tudományosság terjesztése eránt való buzgósággal, s a mi igen jó és legkegyelmesebb fejedelmünk eránt való tántoríthatatlan hűséggel, s élessze mindenkor azon tűzzel, mellyel a fejedelemért, hazáért, és Nemzetért élni halni mindenkor kész volt." - írja a fordító. Csillagászat: pp. 221-231. (csillagvizsgálás, időmérés, naptár, földleírás, napóratudomány, csillagászati optika, égleírás, gömbi csillagászat, világrendszerek, csillagászattörténet, a Föld formája és nagysága, helymeghatározás); pp. 299-302. (fizikai csillagászat, égitestek mozgásai, geofizika, légköri fénytünemények) Rövid leírásokkal és bőséges (külföldi) ajánlott irodalommal. [KSZ.]

          1830.

T. P. [TITTEL Pál]: Rövid tudósítás a’ Buda-Pesti torony órák regulázása végett adandó jelek idejéről ’s módjáról, négy közhasznú tábla toldalékkal. Irta a’ Magyar Királyi Universitáshoz tartozó Szent Gellért hegyi tsillag őr torony’ előljárója. Budán, 1830. A’ Magyar Kir. Egyetem betűivel. 35 p. A toronyórák egységes idejének érdekében: 1830. jún. 27-től kezdve, minden délben a Gellért-hegyi csillagvizsgálónál elhelyezett harang egy hangos ütéssel jelzi a közép delet. Erre fél perccel korábban, szapora harangütésekkel hívják fel a figyelmet. [KSZ.]

          1831.

VÖRÖSMARTY Mihály: Tittel halálakor. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1831. szept. 24. 25. sz. p. 195. [ZSE.]

HABERLE [Károly:] Időjárásbeli Észrevételek. Januárius, 1831. 2. jegyzés. = Orvosi Tár 1. 1831. 1. köt. 1-3. füz. pp. 94-95. 1831. jan. 7-én este 10 órától éjfélig Pestről igen ragyogó éjszaki fényt láttak. A jan. 7-i sarki fényt Flittner János Liptó-vármegyei főorvos este 6 órától éjfél után 3-ig látta, részletes leírása szerint a fény legragyogóbb 9 óra fele volt. Levele szerint, amint mondják, jan. 12-én megint mutatkozott egy gyengébb éjszaki fény, s jan. 20-a reggel 4 és 5 óra között az éjszak-nyugoti ég több percig igen világlott. Ezeket többen látták. [KSZ.]

          1832.

DÁVID Lajos: Legújabb tudósítás az 1832-ben megjelenendő üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1832. febr. 8. 11. sz. pp. 83-84. [ZSE.]

Csillagvizsgállási közlések. = Hasznos Mulatságok 1832. márc. 31. 26. sz. pp. 205-206. [ZSE.]

Csillaghullás. = Hasznos Mulatságok 1832. máj. 19. 40. sz. pp. 317-318. [ZSE.]

VIZER István: A’ világ’ teremtésének nagyságáról. = Hasznos Mulatságok 1832. júl. 4. 1. sz. pp. 3-5. [ZSE.]

VIZER István: A’ 4 esméretes utú üstökös tsillagokról. = Hasznos Mulatságok 1832. aug. 8. 11. sz. pp. 86-87.; aug. 11. 12. sz. pp. 94-96. [ZSE.]

Csillag képek. = Hasznos Mulatságok 1832. szept. 1. 18. sz. pp. 141-142. [ZSE.]

NAGY Károly: Encke üstökös-csillaga. = Társalkodó 1. 1832. jan. 25. 7. sz. pp. 26-27. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ cométák. = Társalkodó 1. 1832. febr. 18. 14. sz. pp. 53-56.; febr. 22. 15. sz. pp. 57-59.; febr. 25. 16. sz. pp. 61-63. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ föld dimensiói. = Társalkodó 1. 1832. ápr. 25. 33. sz. pp. 129-131. [ZSE.]

NAGY Károly: Vesta planéta. = Társalkodó 1. 1832. máj. 23. 41. sz. pp. 161-163. [ZSE.]

E. G.: Ujdon látvány az égen. = Társalkodó 1. 1832. dec. 15. 100. sz. p. 400. [ZSE.]

          1833.

VÁLLAS Antal: Vállas A. phil. dr. és volt gymna. prof. Rövid értekezése a’ napórakészítésrűl. Egy kőtáblával. Pesten, 1833. Nyomtatta Fűskúti Landerer. 24 p., 1 t. Ajánlás: "Méltóságos Vásáros-Náményi Eötvös József Báró Ő Nagyságának". Az előszó kelt: "Budapesten, April 20-dikán, 1833." Az egyenlítőóra. A vízirányóra. A délóra. A haránt tetőponti órák. A reggeli és estvéli órák. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 9 ábrája. [KSZ.]

Ujabb látvány az égen. = Társalkodó 2. 1833. jan. 13. 7. sz. pp. 27-28. [ZSE.]

          1834.

BRASSAI Sámuel: Bévezetés A’ Világ’, Főld’ és Statusok’ esmeretébe. Brassai Sámuel által. Kolozsváratt Tilsch és fia tulajdona 1834. Az Evang. Reform. Kollégyom betűivel. 232 p. Csillagászat: pp. 1-31.; Első rész. Világleírás vagy cosmographia. (pp. 1-20.). 1. Világ vagy Egyetem. 2. Csillagleírás (Uranographia vagy Astrographia). 3. 12 égijegyek. 4. A napi vagy plánétai-alkotmány (A napi-alkotmányban van 1 Nap, 7 Plánéta, 18 hold, 4 Asteroida). 5. A plánéták. 6. Az asteroidák. 7. Holdleírás vagy Selenographia. 8. Az üstökös csillagok (Cometographia). 9. Vélemények a világalkotmányáról.; Második rész. Földleírás vagy geográphia. (pp. 20-31.) 10. A földleírás vagy geográphia. 11. Mathematica geográphia. 12. A föld fordulásából származó línéak és karikák. 13. A föld keringéséből származó pontok, karikák és zónák. [KSZ.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [1.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1834 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Első év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-27. A csillagászat ismertetése: A Világalkotmányról általánosan. A Nap. Napunk országához tartozó Bujdosók. Merkúrius. Vénus. Földünk az ő Holdjával. Márs. Czéres. Pallás. Jupiter négy Holddal. Szaturnusz hét Holdjával. Uránus hat Holddal. Üstökösök. Ezen égi testek mozgásának alapos törvényei. Hold minéműsége. Különféle tulajdonságoknak a Bujdosókon való észrevétele. Bújdosókbani lakhatás.; "A magyar házi-barát"-ot Staut József szerkesztette 1834-től. Nagy valószínűséggel ő írta a szerző feltüntetése nélküli cikkeket, így a csillagászati témájúakat is. Annál inkább, mert csillagászati érdeklődése más forrásból is kiderül. Staut életéről keveset tudunk, Szinnyei József szerint 1829-1847-ig publikált, ám még 1849-ben is ő a szerkesztője A magyar házi-barátnak. [KSZ.]

Hold. = Fillértár 1834. júl. 5. 19. sz. pp. 145-147. [ZSE.]

Herschel és messzelátója. = Fillértár 1834. okt. 4. 32. sz. pp. 251-252. [ZSE.]

Naprendszer. = Fillértár 1834. okt. 11. 33. sz. pp. 261-263. [ZSE.]

Enke és Halley üstökös csillagainak 1835-ben leendő visszatérésekről. = Hasznos Mulatságok 1834. febr. 15. 14. sz. pp. 105-106. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Cométák. = Hasznos Mulatságok 1834. márc. 8. 20. sz. pp. 152-156.; márc. 12. 21. sz. pp. 161-164. [ZSE.]

Herschel útazása. = Hasznos Mulatságok 1834. márc. 19. 23. sz. p. 178. [ZSE.]

Halley’ üstökös csillagáról. = Hasznos Mulatságok 1834. nov. 26. 43. sz. pp. 337-339. [ZSE.]

A’ folyó 1834dik esztendei időjárás a’ "száz esztendőre szólló kalendáriom" után. = Hasznos Mulatságok 1834. nov. 26. 43. sz. pp. 341-344. [ZSE.]

BOGUSLAWSKI: Napfoltok. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 24. 51. sz. pp. 406-407. [ZSE.]

Messzelátók. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 412. [ZSE.]

"Tudva van, hogy az üstökös csillagos esztendők..." = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 415. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Tűz-gömb. = Társalkodó 3. 1834. febr. 1. 10. sz. pp. 37-39. [ZSE.]

REICHENBACH dr.: Nyilvános kérelem. = Társalkodó 3. 1834. febr. 5. 11. sz. pp. 43-44. [ZSE.]

Halley üstökös-csillaga. = Társalkodó 3. 1834. febr. 12. 13. sz. p. 52. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ mindenség ’s teremtője. = Társalkodó 3. 1834. febr. 15. 14. sz. pp. 53-55.; febr. 19. 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

Legujabb légtünemény. = Társalkodó 3. 1834. febr. 22. 16. sz. pp. 63-64. [ZSE.]

HORVÁT István: Külföldi literatúra. Könyvismertetés. = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. 11. sz. pp. 128-130. Az ifj. C. L. Littrow által kiadott "P. Hell’s Reise nach Wardoe bei Lappland..." című könyv ismertetése. [HAD.]

          1835.

BITNITZ Lajos: Emlékbeszédek. I. Tittel Pál, rendes tag felett. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Második kötet. 1832-1834. Budán. 1835. Magyar Királyi Egyetem nyomtatása. pp. 8-15. "A’ kímélni semmit nem tudó halál keleti mirígy’ jeleivel kezdődött inláz által kioltá világát Aug. 26dikán 1831." [KSZ.]

Az 1835dik évnek Főuralkodójáról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. A Napról. [KSZ.]

Az 1835dik évben előjövő Halley’ üstököséről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. p. 19. [KSZ.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [2.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 20-24. A csillagászat ismertetése: Földünknek tekintete más égitestekből nézve. A holdaknak, vagy is másod rangú bujdosóknak és üstökösöknek is vannak lakosai. A Napnak is lehetnek lakosai. Állócsillagok. Azoknak földünktőli távolságok. Az állócsillagok ollyan napok mint a miénk. Az állócsillagok sokasága. Az állócsillagok is Napok-szabott rendjeit képezik. [KSZ.]

STAUT József: A’ Halley nevü szép üstökösrül, melynek feltünését, 1835ben ismét várhatjuk. Egy érdekes ’s mindenkit érthetőleg oktató előadással az Üstökösökrül (Cometae) átaljában. Magyarázza Staut József. Három rajzolattal. Kassán, 1835. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly cs. kir. pr. akad. könyvnyomtató. 67 p., 3 t. Az előszóból kiderül, hogy Hecht Henrik veitszbergi lelkész népszerű munkája alapján készült a magyar kiadás. Egy kihajtható mellékleten van a könyv három ábrája: 1./ A bolygók, a holdak és az üstökösök pályái.; 2./ Herschel rajza az 1811-iki üstökösről.; 3./ Az 1759 évi üstökös csillag pályája. [KSZ.]

A. H.: "A’ hóldnak világossága, ... [Halley üstökösről]" = Erdélyi Híradó 1835. szept. 19. 23. sz. p. 182. [ZSE.]

"A’ kolozsvári csillag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga..." = Erdélyi Híradó 1835. okt. 6. 28. sz. p. 222. [ZSE.]

H. A.: "Kolozsvártt Halley üstököse nov. 6kán..." = Erdélyi Híradó 1835. nov. 7. 37. sz. p. 286. [ZSE.]

Eszmélkedés a’ világ alkotmányáról. = Fillértár 1835. jan. 3. 45. sz. pp. 356-357. [ZSE.]

Égi testek távolsága. = Fillértár 1835. ápr. 18. 7. sz. p. 54. [ZSE.]

Az égnek kéksége és az estvéli veresség. = Fillértár 1835. máj. 9. 11. sz. p. 82. [ZSE.]

Herschel’ véleménye a világ’ alkotmányáról. = Fillértár 1835. júl. 22. 24. sz. pp. 188-189. [ZSE.]

A’ holdlakók. = Fillértár 1835. aug. 8. 27. sz. pp. 212-213.; aug. 15. 28. sz. p. 222. [ZSE.]

FISCHER dr.: Miért kellene az idén feltünendő üstökös csillagot Appianus’ nem pedig Halley’ üstökösének nevezni? = Hasznos Mulatságok 1835. jan. 3. 2. sz. pp. 14-15.; jan. 7. 3. sz. pp. 22-24. [ZSE.]

F.: Sir John Herschel a’ Jóreménység-Fokon. = Hasznos Mulatságok 1835. jan. 21. 7. sz. pp. 51-54. [ZSE.]

TERELMES Mihály: Újság járatás haszna. = Hasznos Mulatságok 1835. febr. 14. 14. sz. pp. 107-109. [ZSE.]

ARAGO, F.: Kivonat Arago úrnak az ártézi kutak feletti értekezéséből. = Hasznos Mulatságok 1835. febr. 21. 16. sz. pp. 121-123. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Délvonal, és refractio. = Hasznos Mulatságok 1835. szept. 2. 19. sz. pp. 147-149. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. szept. 2. 19. sz. p. 151. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. szept. 5. 20. sz. pp. 158-159. [ZSE.]

BALLA Károly: Halley’ üstököséről. = Hasznos Mulatságok 1835. dec. 16. 49. sz. pp. 390-391. [ZSE.]

"Halley régenvárt üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. aug. 26. 17. sz. p. 136. [ZSE.]

"A’ kolozsvári csillag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. okt. 14. 31. sz. p. 243. [ZSE.]

"Pest. Halley rég várt üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. okt. 14. 31. sz. p. 243. [ZSE.]

’Zágráb. Oct. 17dikén. Folyó hónap 12dike óta látjuk itt szabad szemmel Halley üstökösét." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. okt. 24. 34. sz. p. 266. [ZSE.]

"Struve professor (Dorpatban Oroszországban) állítja, hogy Halley üstökösének..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. okt. 31. 36. sz. p. 288. [ZSE.]

"Halley üstökösének physikai alkotásáról Arago úr..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. nov. 14. 40. sz. pp. 317-318. [ZSE.]

"Kolozsvártt Halley üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. nov. 18. 41. sz. p. 322. [ZSE.]

"A’ tudományok akadémiájának Oct. 26diki ülésében Arago úr..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. nov. 21. 42. sz. p. 333. [ZSE.]

"Halley üstököse már puszta szemmel..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. dec. 2. 45. sz. p. 360. [ZSE.]

"Az eddig várva várt Halley üstökösrül..." = Jelenkor 1835. aug. 29. 69. sz. p. 542. [ZSE.]

"Bécs. A’ Halley híres üstökös..." = Jelenkor 1835. szept. 26. 77. sz. p. 616. [ZSE.]

"A’ mailandi csillagásztoronyban oct. 7kén..." = Jelenkor 1835. nov. 7. 89. sz. p. 712. [ZSE.]

"Arago úr Párisban a’ fr. Akadémiának uj fölvilágosításokat adott a Halley-üstökös legutóbbi napokban észrevett physikai tulajdonságáról..." = Jelenkor 1835. nov. 11. 90. sz. p. 720. [ZSE.]

"A’ párisi tud. Akademia’ ülésében oct. 26án Arago úr uj nézeteit nyilvánitá a’ Halley üstökösről..." = Jelenkor 1835. nov. 21. 93. sz. p. 744. [ZSE.]

Az 1835ben látható nevezetes üstökös. = Nemzeti Társalkodó 1835. ápr. 28. 17. sz. pp. 257-261. [ZSE.]

"Egy külföldi csillagász..." = Rajzolatok 1835. nov. 21. 41. sz. p. 256. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Halley. = Regélő 1835. ápr. 2. 27. sz. pp. 214-215. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Herschel. = Regélő 1835. máj. 21. 41. sz. pp. 325-327. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Encke. = Regélő 1835. jún. 1. 45. sz. p. 358. [ZSE.]

Newton jóslata. = Regélő 1835. szept. 3. 71. sz. p. 558. [ZSE.]

Bujdosó csillagok. = Regélő 1835. okt. 22. 85. sz. p. 678. [ZSE.]

"Halley üstökös csillagát Pesten..." = Regélő 1835. okt. 22. 85. sz. p. 678. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ mindenség ’s teremtője. = Társalkodó 4. 1835. febr. 15. 14. sz. pp. 53-55.; febr. 19. 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

LUKÁCS Pál: Az üstökös, hazánkban. = Társalkodó 4. 1835. nov. 4. 88. sz. pp. 350-351. [ZSE.]

"A’ ki az Istennek mindenhatóságáról akar elmélkedni..." = Vasárnapi Ujság 1835. febr. 8. 13. sz. p. 357. [ZSE.]

Üstököscsillag. = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. pp. 693-696. [ZSE.]

"Velenczéből írják..." = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. p. 698. [ZSE.]

          1836.

HORVÁT Antal: Örökös kalendáriom. Irta Horvát Antal kalocsai fő megyebéli pap. Pesten. Esztergami k. Beimel József’ tulajdona. 1836. 172 p. Előszó (pp. III-IV.).; Első Rész, melly az álló Ünnepeket foglalja magában (pp. 1-50.).; Második Rész, melly e’ Kalendáriom’ tökélyére megkivántató Táblákat foglalja magában (pp. 51-118.).; Harmadik Rész. E’ Kalendáriom’ használásában megkivántató szabályokról, és Táblák’ használásáról (pp. 119-172.). Általa 1832-ben kiszámított naptári táblákat és ezek magyarázatát közli az álló és a mozgó ünnepekre vonatkozóan, alapos csillagászati és kronológiai ismereteket mutatva. [KSZ.]

A’ Világ alkotmánnyának összes vizsgálata. [3.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1836 szökő-évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezteté Staut Jó’sef. III. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-24. A csillagászat ismertetése: Az Országutja (Tejút) Napok szabott rendjének szabott rendje. Minden napok szabottrendjének az országutban, vagy az Állócsillagoknak bujdosóikkal együtt egy közönséges Nap körüli mozgásuk. A Napok szabottrendeinek a kellőközépi nagy Nap körüli mozgása azon törvények szerint esik, mellyek szerint a bujdosók forognak a Nap körül. Minden Napszabottrendeknek lakhatósága. A Napok szabottrendjeiben lévő lakosoknak lépcsőkinti következése. Ködfoltok, hihetőleg igen távullévő Országutak.
A Világok alkotmányának iszonyatos tére, a ködfoltok és országutaknak sokaságábul ítélve. Az Országutak is, ugy látszik, egy egyetemes kög (centrum) körül mozognak. A Világok régisége. A Világok kölcsönös származása és elmulása. Azoknak romlása. Más életre való kinézések és visgálódások. [KSZ.]

H. A.: "Május 15ke, mely éppen jövő vasárnapra esik, nevezetes nap lészen, mert ezen történik századunk legnagyobb nap fogyatkozása..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 10. 38. sz. p. 314. Espenak szerint 1836. máj. 15-én 14.09 UT-kor volt újhold, és a gyűrűs-napfogyatkozás közepe. [ZSE.]

"Az uj-Yorkban megjelenő Journal of Commerce Sir John Herschelnek..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 31. 44. sz. p. 364. [ZSE.]

RUMY Károly: A’ híres csillagvizsgáló báró Zach Ferencz’ hazaszeretete. = Hasznos Mulatságok 1836. márc. 2. 18. sz. pp. 142-143. [ZSE.]

VIZER István: A’ futó csillagokról. = Hasznos Mulatságok 1836. dec. 10. 47. sz. pp. 369-372.; dec. 14. 48. sz. pp. 377-382. [ZSE.]

"Május 15dike csillagászi tekintetben legnevezetesebb napja 1836nak..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 31. 1836. jan. 23. 7. sz. p. 56. [ZSE.]

"A’ mintegy egy hónapja nem látott Halley üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 31. 1836. jan. 23. 7. sz. p. 56. [ZSE.]

"A’ tudományok akademiájának apr. 11diki ülésében tudósítások olvastattak Herschel úrtól..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 31. 1836. máj. 7. 37. sz. p. 293. [ZSE.]

"A’ Journal of Commerce levelet közöl Sir J. Herscheltől..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 31. 1836. máj. 28. 43. sz. p. 341. [ZSE.]

"Münchenből maj. 16dikán ezeket írják..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 31. 1836. máj. 28. 43. sz. p. 341. [ZSE.]

Pótlék a’ Holdról. = Nemzeti Társalkodó 1836. ápr. 12. 15. sz. p. 240. [ZSE.]

HERSCHEL, J. F. W.: Herschel levele. = Nemzeti Társalkodó 1836. máj. 10. 19. sz. pp. 291-295. [ZSE.]

Felfödezések a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. márc. 9. 20. sz. pp. 153-154. [ZSE.]

A’ Hold. = Rajzolatok 1836. aug. 13. 65. sz. pp. 516-517. [ZSE.]

Látszatos bebizonyitása Herschel felfödezéseinek a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. aug. 17. 66. sz. pp. 523-525. [ZSE.]

Levegői kövek (meteorok) lehetősége. = Regélő 1836. máj. 5. 36. sz. pp. 286-288.; máj. 8. 37. sz. pp. 295-296. [ZSE.]

Meteorok. = Regélő 1836. máj. 21. 41. sz. pp. 325-326. [ZSE.]

Napfogyatkozás. = Regélő 1836. jún. 26. 51. sz. pp. 407-408. [ZSE.]

[ARAGO:] A’ csillagfutásról. = Társalkodó 5. 1836. jan. 13. 4. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

"Több újságokban kihirdeték Herrsel nevü égvizsgálónak..." = Vasárnapi Ujság 1836. márc. 27. p. 104. [ZSE.]

A’ napbeli foltokról. = Vasárnapi Ujság 1836. okt. 23. pp. 340-342.; nov. 6. pp. 353-354. [ZSE.]

          1837.

Kalendáriomi Meghatározások. 1. Micsodák az Epakták? 2. Évi összehasonlítás. Nevezetességek az égen. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. [KSZ.]

Rövid és megérthető utmutatás, minden nemű órákat a’ Nap után igazitani ’s igaz járásban megtartani. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 19-22. [KSZ.]

HORVÁTH Zsigmond: A’ csillagok esmértetése. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. 2. köt. pp. 3-53.; 4. köt. pp. 3-63. [ZSE.]

VIZER István: Kozmologiai elmélkedés. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. 5. köt. pp. 91-101. [ZSE.]

L. I.: Esmérkedés a’ holddal vagyis Értekezés a’ hold physicai tulajdonságairól. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. 8. köt. pp. 79-108. Littrow után. [ZSE.]

Töredék jegyzetek az üstökösökről. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. 9. köt. pp. 35-59. [ZSE.]

          1838.

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom 1838-ra. Szerkeszté Nagy Károly, R. T. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. [1837.] pp. 1-50. Jegyek és rövidítések. Fogyatkozások. Nap belépte különböző állatkör-jegyekbe. A hold változásai. Időszakok. Számok és ünnepek. Zsidó kalendáriom. Török kalendáriom. Keresztyén kalendáriom. A napirendszer elemei. A főcsillagok helyei 1838-ra Bessel szerint. Observatoriumok. Föld pontjai, mellyeken égvizsgálatok tétettek és tétetnek. [KSZ.]

Földünknek napiránti állása az év’ 12 hónapjaiban. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18., 1 t. [KSZ.]

Legújabb tudósitások a’ Jó-remény’-fokából Herschel János úr’ igen nevezetes csillagászi felfödözéseiről, a’ holdra és lakosaira nézve Hamburgban 1836. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 71-76. [ZSE.]

RAJCSÁNYI János: Világegyetem, vagy is az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségének állapotjára és történetére. A’ mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Irta Rajcsányi János. Aczél- és fametszetekkel. Pesten, Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. 1838. Budán, a’ magyar királyi Egyetem betűivel. 336 p. Csillagászat: pp. 1-16. A’ föld mint égitest. Világ. Napország. Égi tünemények. A’ föld alakja. A’ föld vonalai. Láthatár. Tájékozás. Agy-és lábpont. A’ föld forgása. A’ föld megvilágításából származó körök. Nap és éjhosszabbúlás. Világégal. Melegségégal. Földövek. (A Napországban a Vestát, a Junot, a Cerest, a Pallast beleszámítva 11 bujdosót ismer, és 18 mellékbujdosót, vagy holdat, vagy más néven hajdut említ. A Földnek 1, a Jupiternek 4, a Szaturnusznak 7, az Uránusznak 6 hajduja van. A könyv ezen része 8 ábrával, 4 táblázattal illusztrált. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerü égrajz. (Astronomia popularis.) Irta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev. tag, ’s a’ pápai ref. főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professora. Egy kőmetszetű táblával. Pápán, 1838. A’ ref. főiskola’ betüivel, Sziládi Károl által. 80 p., 1. t. A szerzői előszó kelt: Pápán, télelő’ 29. 1838. Ebben leírja, hogy könyvének alapját Mayer ("jelenleg budai csillagász") tanításaiból 1832-ben készített kézirata jelentette. Ezt Littrow, Brandes, Gelpke és Frankenheim idegennyelvű csillagászati munkáit használva tett teljessé. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 43 ábrája. [KSZ.]

KUNOSS [Endre]: Légtünemény. = Természet 1838. Tavaszhó 3-ikán 1. sz. p. 4. "A legpompásb levegői tünemények egyike, a szivárvány. Ez a természettudósok eddigi tanításai szerint, rendesen csak tavasztul őszig szokott keletkezni, a nap sugarainak az átellenes fölhő csöppjeiben megtörése és onnan visszaveretése által. Hogy azonban az átellenesség, mi szerint t. i. a nézőnek a nap és a szivárvány közt kelljen állnia (a felé háttal - e felé pedig arczczal fordulva) nem mulhatatlan föltétel: bizonyítá a f. e. télutó (február) 21-kén délutáni 4 1/2 s 5 óra között nyúgaton megjelent szivárvány, melly a budai hegyek mögé nyugodni készült nap déli s éjszaki oldalán szakaszosan mutatkozék, ugy hogy a napot szemlélő, egyszersmind a szivárványnak kétfelül élénk színben mutatkozó darabjait is láthatá." [Ezen 1838. febr. 21-i jelenség leírása a Naptól jobbra és balra feltűnő halók észlelésére mutat.]
[A "Természet" című lapot Kunoss Endre szerkesztette és adta ki Pesten. Budán nyomták a Magyar. Kir. Egyetem betűivel, hetente kétszer jelent meg. Az olvasmányos természettudományos és gazdasági folyóirat 1838-ban, fél éven keresztül, 52 számával jelent meg: Tavaszhó 3-ikától Őszelő 28-ikáig, azaz ápr. 3-tól szept. 28-ig.] [KSZ.]

Levegői jégdarab. = Természet 1838. Tavaszhó 27ikén 8. sz. p. 32. "Levegői jégdarab. Hiteles írok tanusitása kezeskedik egy ritka jelenetrül, melly Tippo Saib országlása alatt Seringapatamban, Keletindiában történt., t. i. hogy akkora jégdarab esett légyen le a felhőkbül, mint egy elefánt. (Murrays observations on the Phenomena of the thunder storm.)" [Talán jégmeteorit?] [KSZ.]

A’ Nap’ átmérőjének látszólagos kisebbülése 4000 év óta. = Természet 1838. Tavaszutó 4ikén 10. sz. p. 40. A Nap látszó átmérőjének (állítólagos) csökkenése 140 (Ptolemaiosz) és 1820 (Piarri) között. Ez 5 évente 1 ívmásodperc, azaz 6000 év alatt a Nap átmérője a harmadára, felülete nyolcadrészére zsugorodik. A különös jelenség csak látszat, azt a földi légkör sűrűsödése okozza. [KSZ.]

[SEMSEY:] Ég és föld. 1. = Természet 1838. Nyárhó 10ikén 29. sz. pp. 113-114. A régi korok népeinek vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

SEMSEY: Ég és föld. 2. = Természet 1838. Nyárhó 13ikán 30. sz. p. 117. Nevesebb ókori gondolkodók vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

Csillagászat. = Természet 1838. Nyárhó 20ikán 32. sz. p. 128. Encke jelenti: A Pons-üstökös 1838. augusztus közepétől látható lesz nagyobb fénytérítőkben (refractorokban). Gyengébb messzelátó csövekkel vizsgálható lesz október közepe táján. Nov. 7-én közelíti meg földünket és dec. 19-én lesz legközelebb a Naphoz. [KSZ.]

          1839.

Az uralkodó plánéta (Saturnus). In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 15-16. [ZSE.]

Átnézete az égen mindennap szemlélhető mozgásnak. In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 17-19. [ZSE.]

Csillagászati töredék. Futócsillag. (Bolis. Sternschnuppe.) In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1839 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VI. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A meteorokról, tűzgömbökről. Meteorzáporok világszerte 1799. nov. 11-12-én éjjel, 1831. nov. 13-án hajnalban, 1832. nov. 12-13-án éjjel, 1833. nov. 12-13-án éjjel. [Leonidák meteorzáporai.] [ZSE.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 166 p. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom, 1839-re. Szerkeszté Nagy Károly, r. t. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-65. Fogyatkozások 1839-re. Nap’ belépte különböző állatkör-jegyekbe. Hold’ változásai. Havonkénti táblázatok (napok, nevek és ünnepek, középidő délben, Nap’ és Hold’ felkelte, lemente, csillagidő délben, égi jelenetek, planeták felkelte, lemente, delelése). Az ecliptica’ ferdesége 10 naponta. A’ főcsillagok közép helyei Bessel szerint. A’ budai observatorium’ állandó számai. Másodpercz-inga’ hossza. Magyar- Erdély- és Horvátország’ némely pontjai (25 település koordinátái). [KSZ.]

          1840.

Az urakodó plánéta (Jupiter). In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 15-17. [ZSE.]

Az álló csillagok sokaságárúl. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. p. 18. [ZSE.]

A’ csillagok’ ösmeretéről. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 19-22. [ZSE.]

Néhány jószándékú szavak a’ kalendáriomi babonás hitről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18. Asztrológia kritika. [KSZ.]

Földünk alakulásának theoriája. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 18-25. A Föld kialakulása. Csillagászati kapcsolódásokkal. [KSZ.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 210 p. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-79. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 118-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Az égi és földtekék’ használata. Előre bocsátatik a’ világegyetem’ és a’ Főld’ ismerete. Három tábla rajzzal. Mellékletűl az első magyar földtekéhez. Bécsben, 1840. Sollinger J. P. betüivel. [XXIV.] 252 p. Nagy Károly 1840. nov. 1-én kelt előszavával. Alapos bevezetés a csillagászatba. Főként a csillagászati földrajz tárgyalása, számpéldákkal. Csillagképek nevezetességeinek ismertetése: pp. 2-19.; Csillagkatalógus a legfényesebb 565 csillagról: pp. 185-203. [KSZ.]

          1841.

Csillagászati töredék. A’ Légkövekről. (Aerolithus, Meteorstein). In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-22. [ZSE.]

A’ csillagok lakhatóságáról és lakosaikról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 127-130. Más csillagok mellett kétségkívül keringenek bolygók, melyeken lakosok élhetnek. [ZSE.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 192 p. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1841re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-76. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 177-192. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

          1842.

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1842. 84 p. Csillagászat: 1-32.; 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [TZS.]

Idegen égitestek befolyása földünk időjárására. In: A’ magyar házi-barát. Közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1842 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. IX. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A Holdnak a vonzása, a Napnak a világossága által hatása van. A bolygóknak a földünkre való befolyása, kivált a légkörre hatása nincs, vagy elenyésző az előbbi két égitesthez képest. [KSZ.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 132 p. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1842re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-99. A csillagászati jelenségek táblázatai. Közli (pp. 65-67.) az 1842. julius 7-diki [azaz a júl. 7-én délben kezdődő és júl. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerinti] napsötétedés általános adatait, azon zóna határait melly között a sötétedés teljes. Ez Portugált, Spanyolországot, déli Francziaországot, éjszaki Itáliát, Austriát, Magyarországot, Oroszországot vágja keresztül. Táblázatban közli 30 európai város időadatait, köztük Brassó, Buda, Debreczen, Eger, Fejérvár, Kassa, Kolosvár, N. Szombat, Pozsony, Szeged, Temesvár, Zágráb is szerepel. [KSZ.]

NAGY Károly: Jegyzetek a’ Naprendszer’ elemeihez. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 100-109. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 114-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

          1843.

Közhasznu és Mulattató Nemzeti vagy Hazai Kalendáriom, magyarországi és erdélyi katholikusok’ evangelikusok’ és ó hitüek számára, Krisztus urunk’ születese után 1843dik közönséges azaz 365 napból álló esztendőre. A’ Mezei Gazdával szaporítva. Szerkesztették és kiadták Trattner és Károlyi. Huszonkilenczedik esztendei folytatás. Pesten. A’ kiadók’ könyvnyomtató-intézetének tulajdona, Urak’ utczája 4531. szám. Benne számozatlan oldalakon: A’ 1842. esztendei Jul. 8-ki teljes Napfogyatkozásról. A’ napfogyatkozás Jul. 7-én reggel történt. Ez a cikk részletes észlelési leírást közöl a teljes napfogyatkozás jelenségéről, a totalitás alatt a rózsapiros és őszibaraczk pirosságú protuberenciák látványáról, a hőmérséklet változásáról, az élővilág viselkedéséről. [KGY.]

Legjelesebb feltünések csillagos egünkön a kassai délkörhez alkalmazva. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 17. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei. Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Fogyatkozások. [KSZ.]

Égúr (Jupiter) holdjainak Kassán látható fogyatkozások. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 18. Táblázatban az első hold, a második hold és a harmadik hold fogyatkozásának ideje (kezdete és vége) percnyi pontossággal. [KSZ.]

Időjárást mutató tábla. Herschel híres csillagásztul. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 19-20. A holdfázisok és az időjárás állítólagos összefüggése. [KSZ.]

Mutatótáblája a holdvilág tartósságának. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 20. Táblázat mely a Hold korát (az újholdtól eltelt napok számát) és a Hold horizont feletti idejének hosszát mutatja. [KSZ.]

Mi világít a Napon? In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1842.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. 235 p. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1843-ra. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 1-129. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 130-147. [KSZ.]

          1844.

BÉKEFY Károly: Elemi földleirás. Azaz: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly, kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A magyar k. Egyetem’ betűivel. 1844. 92 p., 1 t. Csillagászat: pp. 9-41., 64-66. (csillagászati földrajz, égi fényjelenségek). Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1844. 84 p. Csillagászat: 1-32.; 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: Népszerű számvetéstan és időszámlálás’ tudománya. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. Harmadik javított kiadás. Pesten, Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. 1844. 88 p. Csillagászat: pp. 76-88. Időszámlálástan (chronologia). Az idő felosztásáról, számlálásáról, méréséről, kalendáriumokról, ünnepekről szóló tankönyv. [KSZ.]

Jeles tünemények a csillagos égen e folyó 1844-dik szökő évben. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-19. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei.
Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Egyes kisbolygók (Veszta, Júnó, Ceres, Pallás) együttállása más égitestekkel. Fogyatkozások. [KSZ.]

Nagyobb Csillagoknak Hold általi látható födözéseik. A kijelölt idő Kassai Napidő. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 19. Tíz (4,5 magnitúdós vagy fényesebb) csillag belépése és kilépése perc pontossággal megadva. Egy ritka jelenség: Tavaszhó (április) 20. Mars fedése a Hold által. Belépése 5 óra. Kilépése 6 óra 30 percz. [KSZ.]

Nap és Holdforgásáról, Holdnegyedekről, Nap- és Holdfogyatkozásokról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 20-25. [KSZ.]

Természettani töredékek. 1. Világegyetem. Naprendszer. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 65-66. Már 12 milliónál több napokat vagy állócsillagokat ismerünk. A Naprendszer áll 1./ a napból. 2./ 11 bujdosóból (A hírnök. Hölgy. Földünk. Hős. Vesta. Júnó, Ceres. Pallas. Égőr. Övöncz. Végőr.) 3./ 18 mellékbujdosókból vagy holdakból. [KSZ.]

SCHIRKHUBER Móricz: Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza, mellyet közhasználatra készített Schirkhuber Móricz, kegyes szerzetbeli áldozó pap, és a Váczi Püspöki Lyceumban természettani oktató. Első kötet. A sulyos anyagokrúl. Második kötet. A sulytalanokrúl, és a nagyban mutatkozó tüneményekrűl. 180 idommal. Pesten, 1844. Esztergami Beimel Jósef betűivel. Első köt. 229 p.; Második köt. 356 p. 4. t. Csillagászat: 2. köt. pp. 234-343.; p. 237.: "Némellyek a bolygók közül magyar nevezetekkel is megtiszteltettek természettaníróinktól, így: Merkur = hírnök, Venus = hölgy, Mars = hadúr, Jupiter = égúr, Saturn = övöncz, Uran = végőr. - Mi a diák neveket tartandjuk meg." [KSZ.]

Egy két szó a’ csillagászat’ fennséges voltáról. = Soproni estvék 1844. Ötödik füz. pp. 35-38. [ZSE.]

          1845.

CSURGAI HORVÁTH Ferenc: Szem’ erénye az égitestek körül, melly az égitestekre emelt szemnek a’ közönséges megtekintésnél többet érő alapos nézésében áll. Nép értelmi ’s erkölcsi nevelőül népszerűen előadva. Szerkezte Csurgai H. Ferencz, Predikátor. Ára 12 p. kr. Miskolczon, nyomtatta Csöglei Tóth Lajos. 1845. 46 p. Csillagászati ismeretterjesztő munka egészében. Ismerteti a csillagos eget, hogy azt éjszaka időmérésre használhassuk. A főbb látni- és tudnivalók: Országútja, Kassiopéa, Nagy-Gönczöl, Kis-Gönczöl, Tengely-csillag. Az ég forgása. A Nap járásának köre. 12 csapat csillagzatok. Napfordulók, évszakok. A Hold keringése. Planéták keringése. Évszakonként a csillagképek és a mezőgazdasági teendők. [KSZ.]

FUCHS Albert: Természettan elemei. Írta Fuchs Albert, az eperjesi ker. főtanodának a’ Mathesis és Természettan rendes oktatója. Négy kőremetszett táblával. Kassán. Nyomtatta Werfer Károly, cs. kir. priv. acad. Könyvnyomó. 1845. 221 p., 4 t. Csillagászat: pp. 108-138. (Fénytan. A fény tulajdonságai. Lencsék, tükrök. Távcsők.); pp. 181-203. (Csillagtan. Égitestek a Naprendszerben. Látszó égrajz. Csillagrajz.); pp. 204-219. (Léghéjtünemények. Éjszakfény. Fénytünemények: udvarok, vaknap, vakhold, állatköri fény, futócsillagok, tűzgömbök.); p. 200.: Jelzi a Vénusz Nap előtti elvonulását: 2004. jún. 7-re. [azaz a jún. 7-én délben kezdődő és jún. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerint.] [KSZ.]

Csillagászati töredékek. A napfoltoknak uj magyarázata. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 17. [ZSE.]

Csillagászati töredékek. Elmélkedések az üstökösökről és lakosaikról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-19. [ZSE.]

SZEREMLEY Gábor: Geographia kézikönyve VI. folyamban. A’ Gymnasialis iskolák’ számára készítette Szeremley Gábor a’ tiszántúli főtisztelendő Egyházkerület rendeletére. S. Patakon, 1845. Nádasky András. 351. p. A Föld alakja, koordinátarendszerek: pp. 13-18.; éghajlat és csillagászati okai: pp. 22-27.; több helyen csillagászati földrajzi vonatkozások.; Szeremley Gábor (1807-1867) ref. teológus, jogbölcsész, Sárospatakon, Bécsben, Berlinben tanult, több helyen, hosszabb ideig Sárospatakon tanár. Ez az egyetlen természettudományi munkája. [IBQ.]

          1846.

Az időszámolásnak és naptárunknak néhány magyarázatai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1846 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló gyermekek’ ’s olvasni kivánó köznép’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet- és mértan’ ny. r. professora. Első darab. Kecskeméten, nyomatott Szilády Károly betűivel. 1846. 191 p. Csillagászat: pp. 22-35. Nehézségi erő, a Föld forgása, égitestek, az állócsillagok, a bolygók, az üstökösök, az égitestek mérete, mozgásuk, ár-apály hatás. [KSZ.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 1. = Természetbarát 1. 1846. szept. 10. 11. sz. cc. 161-169. Természetbarát. Alcíme is jelzi: természettudományi folyóirat. Az I. évfolyam 1. száma félévkor (1846. július 2-án) jelent meg Kolozsvárott. Hetenként jelentkezett. Erdélyben és Magyarországban is előfizethető volt. Szerkesztette Berde Áron a kolozsvári unitárius főiskolán a természet- és vegytan rendes tanára, és Takács János a kolozsvári evangélikus ref. főiskolán a természet-, vegy- és számtan rendes tanára. 1848. július 2-től Ipar- és Természetbarát címen folytatódott, ám abban már sem csillagászati, sem természettudományi cikk nem volt, és 1848. november 5-én ez a lap is megszűnt. [KSZ.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 2. = Természetbarát 1. 1846. szept. 17. 12. sz. cc. 182-191. A Hold ismertetése. Kimutatható hatása nincs a Holdnak a földi élővilágra. [KSZ.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 1. = Természetbarát 1. 1846. dec. 17. 25. sz. cc. 383-391. [KSZ.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 2. = Természetbarát 1. 1846. dec. 24. 26. sz. cc. 399-406. A tudomány nem jelez a földi életre veszélyes változást. A nap vagy az év a csillagászok szerint nem rövidül. A légkör összetétele állandó. A Föld jelentősebb hőmérsékletváltozása nem mutatható ki. [KSZ.]

G. J.: Közelebbi adatok az új bolygóról. = Természetbarát 1. 1846. dec. 31. 27. sz. cc. 423-426. Több csillagvizsgálóból észlelték az új nagybolygót. Viták a bolygó nevéről: a franciák Leverrier-nek, vagy Gaea-nak, az angolok Oceanos-nak, a berliniek és a poroszok Neptunus-nak nevezték el. [KSZ.]

          1847.

DANILOVICS Mihály: A’ csillagos égnek népszerü ismertetése, egy csillagóra-melléklettel. Tanuságos, és mulattató foglalkozás minden tárgykedvelő’ jelesen az ifjúság’ számára. A’ legjobb források után szerkeszté Danilovics Mihály nevelő. Pesten, Emich Gusztáv’ könyvkereskedésében. 1847. Nyomtatott Beimel Józsefnél. 47 p., 1 t. Az előszó kelt Pesten, őszhó 14-én 1846. Sorra veszi a hazánkból látható csillagképeket, röviden leírva helyüket, látványukat, a fényes csillagok neveit. Részletesen leírja a csillagképek görög-római mítoszait, történetét. Az 1847-es évre vonatkozóan közli a bolygók helyzetét, láthatóságát, fontosabb jelenségeiket. Egy forgatható csillagtérképet mellékeltek a könyvhöz, mely 5-öd rendű csillagokig mutatja az eget. [KSZ.]

Oktatás légtüneményekről. Adalékul naptárunkhoz. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1847 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef főhadnagy. XIVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-31.
Harmat. Dér. Köd. Felhők. Eső. Hó. Rivacs [Jégeső]. Vízforgatag. Égiháború. Zivatarfények. Látköri villámlás. Futócsillagok. Tűzgömbök. Lidércz, vagy repülő sárkány. Égőpárázat, vagy bolygótűz. Éjszakfény. Szivárvány. A nap és hold körüli udvarok. Melléknapok és mellékholdak. Egészen rövid magyarázatai még néhány más természeti tüneményeknek. [KSZ.]

L. V.: A hullócsillagok s meteorkövek. = Természetbarát 2. 1847. ápr. 22. 43. sz. cc. 675-680. A hullócsillagok és a tűzgömbök általában. Az 1799. és 1833. novemberének nagy meteorzáporai. Hullócsillag jelentkezések az év más időszakaiban. [KSZ.]

Légkő-hullás Mindelthalban. = Természetbarát 3. 1847. júl. 8. 54. sz. c. 857. 1846. dec. 25-én délután 2 órakor, Bajorországban, Schwaben kerületben, Mindenthal völgyében, Schönenberg falu egyik kertjében hullott és megtalált meteoritról. [KSZ.]

G.: Még egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. júl. 29. 57. sz. cc. 902-903. A bejelentés a 6. kisbolygó, 1847. júl. 1-én Driesenben, Hencke csillagász által tett felfedezéséről szól. A berlini csillagdából Encke 1847. júl. 6-án tett közlése alapján. [KSZ.]

G.: Az új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. aug. 5. 58. sz. c. 921. A Berlinből érkezett második körlevél szerint az 1847. júl. 1-én felfedezett mozgó csillag: bizonyosan kisbolygó. Galle és d’Arrest észlelései és pályaszámításai szerint pályája a Vestáéhoz hasonlít. A felfedező megkereste "az öreg Gausst, göttingeni tanárt, korunk legelső matematikusát" a névadásra, aki azt Hebe-nek keresztelte el. [(6) Hebe kisbolygó.] [KSZ.]

Mekkora a világ? = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. cc. 923-928. A csillagok számáról és távolságáról. A mi naprendszerünk egy csillagrendszerben van, amelyet tejútként látunk. A miénken kívül még más csillagrendszerek is láthatók nagy távcsövekkel. Ezek leghalványabbikán túl is, hihetően van folytatása a világnak. [KSZ.]

Légkő-hullás északi Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. c. 937. 1847. júl. 14-én reggel 4 órakor történt meteorithullásról Braunau környékén (königgratzi kerületben). Egyik darab házakra esve gerendákat tört össze, a másik (ettől félórányi járásra) a szabadban félölnyi mélységre fúrta magát. [KSZ.]

Rosse lord óriás távcsöve és az Orionbeli ködfolt. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. cc. 951-952. A Mechanics Magazine alapján: "Hónapokon és sok éjen át észlelték az óriástávcsővel az Orion-csillagzatbeli ismeretes ködfoltot, de nem tudták a ködöt alkotó csillagokat megpillantani: míg végtére egyik éjjeli tisztább légkörny megjutalmazá a vizsgálók vastürelmét." [ ! ] [KSZ.]

Neptunus körül gyűrű és hold. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. c. 952. Egy Lassel Vilmos nevű liverpooli csillagász húszlábnyi és 567-szor nagyító távcsővel egy holdat talált a Neptunusz mellett 1846. október 10-én. A gyűrűt [ ! ] mások is látni vélték. [KSZ.]

G.: Megint egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. szept. 9. 63. sz. c. 1022. 1847. aug. 13-án Hind angol csillagász Londonban egy kisbolygót fedezett fel. A felfedező John Herschelt kérte meg az új égtest elnevezésére, aki annak az Iris nevet adta. [(7) Iris kisbolygó.] [KSZ.]

Újabb adatok a braunaui meteorkőhullásról Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. okt. 14. 68. sz. cc. 1078-1079. Egy 30 font súlyú darab egy szegény téglavető-család házába, a gyerekek szobájába csapódott, de bennük kárt nem tett. Egy 42 fontos darab a várostól 1200 lépésre északkeletre fúródott be, és még 6 órával a hullás után is olyan forró volt, hogy kézzel nem lehetett megfogni. Mindkét darab termésvasból állt, és némi nikkelt is tartalmazott. [KSZ.]

Az october 9-kei napfogyatkozás Kolozsvártt. = Természetbarát 3. 1847. okt. 21. 69. sz. cc. 1097-1098. A 7 óra 55 perckor kezdődő és 10 óra 56 perckor végződő maximálisan 87 %-os részleges napfogyatkozáskor Kolozsvár felett: sötét komor fellegek borították az eget. A fogyatkozás tetőpontján a komor látkör még észrevehetőbb gyászmezet öltött. 10 óra után a vonuló felhőzet egy-egy másodpercre megpillanthatóvá tette a jelenség végét. [KSZ.]

Új üstökös-csillag. = Természetbarát 3. 1847. nov. 4. 71. sz. c. 1130. 1847. okt. 11-én este új üstököst fedezett fel a hamburgi hajóstanoda igazgatójának, Rümkernek a neje, azaz egy hölgy. Utóbbira 1794 (Carolina Herschel) óta nem volt példa. [KSZ.]

G.: Ismét új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1141. Hind angol csillagász Londonban 1847. okt. 18-án újabb kisbolygót talált [a (8) Flora kisbolygót]. [KSZ.]

Muzsikusból lett csillagász. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. cc. 1141-1142. W. Herschel életéről. [KSZ.]

Északi fény Moskwában. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1144. Kiterjedt sarki fény látszott 1847. szept. 24-én este. A telehold ellenére is erősen látszott, és a zeniten túl, a déli égre is átnyúlt. [KSZ.]

ROIDEL József: Egy napi nyereség vagy veszteség a föld körülhajózásánál. = Természetbarát 3. 1847. dec. 30. 79. sz. cc. 1241-1244. [KSZ.]

          1848.

A bujdosó csillagoknak egymás elleni állásaik (Constellatio). In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. p. 17. A belső bolygók alsó és felső együttállásai, valamint legnagyobb kitérései. A külső bolygók együttállása, szembenállása a Nappal.
A bolygók együttállása egymással. "A Saturnus gyűrűje elenyészik 1848. ápr. 22-én 9 óra 44 perckor. Ismét látható lesz május 5-én 3 óra 55 perckor. Ismét elenyészik szept. 13-án 1 óra 22 perckor." [KSZ.]

Nagyobb csillagoknak hold általi befödése. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. p. 17. A 13 legfényesebb csillagfedés az év során. Belépések és kilépések ideje percre megadva. [KSZ.]

Az Éjszakfény természete és talántáni okai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

A föld és a világ-űr melege. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

Mindenféle. A világűrnek bámulatos nagysága. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 82-83. "A világosság egy másodpercz alatt 40,000 mérföldnyi útat tesz; menjünk a világosság szárnyán oda, hová minket Herschelnek 40 láb hosszú távcsöve egy pillantással elvisz, tehát ahoz 611,692 évre lesz szükségünk." [KSZ.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló ifjak’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet’ és mértan’ ny. r. professora. Második darab. Öt idomtáblával. Kecskeméten, nyomatott Sziládi Károly betűivel. 1848. 283 p., 5 t. Csillagászat: pp. 180-274. Csillagászat: pp. 180-274. Az égitestekről. Égtan, astronomia. A csillagászat részletesen: látszó égtan, való égtan, a fogyatkozásokról, az égi testekről különösen, a Napról, a Földről, a Holdról, a bolygókról, az álló csillagokról.; p. 269. A csillányokról (planetoid), csak annyit, hogy ezek közül 4-et 1801-től 1807-ig fedeztek fel. A legközelebbi két év alatt ezekhez még négyet fedeztek fel, u. m. Astraeát, Irist, Florrát és Hebét. [KSZ.]

L.: (Északi fény). Debrecen. = Természetbarát 3. 1848. jan. 1. 1. sz. c. 16. A lap debreceni tudósítójának jelentése 1847. dec. 19-én: Tegnapelőtt, december 17-én esti 8-9 órakor a legpompásabb északi fény tűnt fel. Gyönyörű színeivel, az éjszaki láthatárt szintén a tetőzetig elárasztott piros mozgékony ködalakjával el és visszaelevenülő fényküllőivel. Egy óránál tovább tartott. A teléshez közelő hold fényénél is nagyobb volt. Némelyek szerint éjjel 1 órakor ismét megújult a látvány. [KSZ.]

SZÁSZ Károly, ifj.: Milyen nehéz a föld? = Természetbarát 3. 1848. jan. 27. 4. sz. cc. 56-62. [KSZ.]

ROIDEL József: Micsoda véletlen eset által támadott a földalakróli mai képzet. = Természetbarát 3. 1848. febr. 3. 5. sz. cc. 65-72. [KSZ.]

(Északi fény). = Természetbarát 3. 1848. febr. 3. 5. sz. cc. 78-79. Azon szép északi fényt, melyet mult év decemb. 17-kén esti 8-9 órakor Debrecenben észleltek - Középeurópa több táján is láttak. Jelesül Karlsruhéban, Botzenben. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. febr. 10. 6. sz. cc. 94-96. 1.) A legújabb bolygó nem Hora (mint nevét közöltük), hanem Flora.; 2.) Vico üstököse. Everett cambridgei elnök Északámerikában írja, hogy a Vico által 1847. okt. 3-án Romában felfedezett üstökös egy északámerikai nő, Mitchels Mari kisasszony által már okt. 1-én fölfedezve volt.; 3.) Második hold Neptunus körül, orioni ködfolt, új kettős csillag. Még egy holdat felfedeztek a Neptunus körül, Bond egy 15 hüvelyk nyílású óriás refraktorral 1847 okt. 25, 27, 28-án. Ugyanezzel felbontotta apró csillagokra az Orion-ködöt [ ! ]. Struve hatodik csillagát kettősnek találta. [KSZ.]

A plánéták uralkodása a kalendáriumokban. = Természetbarát 3. 1848. febr. 17. 7. sz. cc. 105-109. [KSZ.]

KORONKA József: Az isteni és emberi értelem terjedelme a világ és természet fölfogásában. = Természetbarát 3. 1848. márc. 9. 10. sz. cc. 145-151. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. márc. 9. 1. sz. cc. 156-158. 4.) A Mars és Jupiter közti nyolcz kis bolygó: Vesta, Flora, Iris, Hebe, Astraea, Ceres, Juno és Pallas.; 5.) Az 1264 és 1556-iki üstököscsillag ez évre várandó. [KSZ.]

Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. ápr. 27. 17. sz. cc. 267-269. 6.) Herschel Károlina és Dr. Nürnberger József emléke. Carolina Herschel január 9-én hunyt el 97 3/4 évében. Nagyhírű unokaöccse Herschel János báró most 58 éves.; Nürnberger József 1779-ben született Magdeburgban. 50 évesen a porosz király főpostaigazgatónak nevezte ki. Sok csillagászat könyvet írt és fordított. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. jún. 1. 22. sz. cc. 349-350. 7.) Új bolygó. Április 25-kén Graham angol csillagász a Markree csillagdájában egy kis bolygót födözött fel. Hind is észlelte 30-án. A bolygó kilencz-tizedik nagyságú csillagnak látszik s most a mérleg csillagzatban vándorol. Az asteroidák közt a kilenczedik. [(9) Metis kisbolygó.] [KSZ.]

          1849.

Millyen nagy a világ? In: Magyar házi-barát. Közhasznu házi s gazdasági naptár 1849dik közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 17-24. [KSZ.]

          1851.

[REGULY Antal]: Reguly Antal tudósítása Hell Miksa historiai kéziratai azon részéről, melly a magyar-finn kérdést tárgyalja. = Új Magyar Muzéum 2. 1851-1852. 2. sz. pp. 37-42. [HAD.]

[WENZEL Gusztáv:] Wenzel Gusztáv tudósítása Hell Miksa historiai kéziratai azon részéről, melyek Anonymust s a régi magyar földiratot tárgyalják. = Új Magyar Muzéum 2. 1851-1852. 2. sz. pp. 47-56. [HAD.]

          1852.

SCHOEDLER, Friedrich: A természet könyve, magában foglaló: természettant, csillagászatot, vegy-, ásvány-, föld-, életmü-, növény és állattanokat. A természet-ismeret minden barátainak, különösen a gymnasiumok s feltanodák növendékeinek ajánlva. Ford.: Jánosi Ferenc, Mentovich Ferenc és ifj. Szász Károly. 1. és 2. köt. Pest, 1852. Geibel Ármin nyomda. 714 p. Csillagászat: 1. köt. pp. 149-241. [KSZ.]

          1853.

DESDOUITS, M.: Az ember és a’ teremtés, avagy a’ végokok’ elmélete a’ mindenségben. Irta M. Desdouits, a Szaniszlo-Collegiumban természettanár. Franczia eredetiből forditotta Gyurits Antal. Kiad. a’ jó és olcsó könyv-kiadó társulat. Pesten, 1853. Lukács L. nyomdájából. 331 p. Somogyi Károly 1853. jan. 12-én kelt előszavával. [KSZ.]

MÁTRAY Gábor: Mátray Gábor lt. előadása a’ magyar naptárakról a’ közelebb lefolyt négy század alatt, mellyet némely ritkább és nevezetesebb példányok’ előmutatásával kisért, ’s mellyet itt egész terjedelmében közlünk. = A’ Magyar Tudományos Intézetek’ Hivatalos Közlönye. Magyar Academia. [1853.] pp. 177-190. Kis gyűlés a nyelv-és széptudományi osztály részére 1853. márc. 7-én. Toldy Ferenc hozzászólásával. [KSZ.]

          1854.

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. Kiad. Hackenast Gusztáv. Nyomat. Pozsonyban, előbb Schmid-féle könyvnyomdában. [LVI.] 600 p. Csillagászat: pp. 255-333. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: Az 1854-ben látott üstökös csillagról. In: A magyar nép könyve. Szerk.: Csengery Antal, Kemény Zsigmond. Pest, 1854. pp. 21-39. [ZSE.]

HEGEDŰS: A hulló csillagokról. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. máj. 28. 13. sz. pp. 102-103. Ismertetés a meteorokról és a meteorrajokról. [KSZ.]

MOLNÁR István: Közhasznú beszélgetések. 3. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. júl. 30. 22. sz. p. 186. Beszélgetés a csillagokról és a hullócsillagokról. [KSZ.]

MOLNÁR István: Közhasznú beszélgetések. 4. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. aug. 27. 26. sz. p. 222. Beszélgetés a Föld méretéről, gömb alakjának bizonyítékairól. [KSZ.]

BRASSAI [Sámuel]: Egy pár szó a naptárakról. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. dec. 3. 40. sz. pp. 356-357. [KSZ.]

          1855.

LUGOSSY József: Ősmagyar csillagismei közlemény. = Uj Magyar Muzeum 5. folyam 1855. I. füz. pp. 54-75.; II. füz. pp. 113-146.; V. füz. pp. 250-260. [TZS.]

BRASSAI [Sámuel]: A nap keltéről és nyugtáról, naptári tekintetben. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. márc. 4. 9. sz. pp. 67-69. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: Léghajózás lehet-e a csillagokig? = Vasárnapi Ujság 2. 1855. ápr. 8. 14. sz. pp. 110-111. A csillagászat hazai állapotáról (p. 110.): "De csillagászok igen igen kevesen vagyunk. Hazánkban is hivatalosan csak egy honfitársunk őrködik ily állomáson, az előtt a szent Gellért hegyen épült csillagász toronyban, s most annak elpusztulása után Egerben; e tudósunk neve Montedegói Albert Ferencz. ... Vannak helylyel-közzel dilettans csillagászok, azaz e tudományt kedves szenvedélyből gyakorló privát tudósok; millyenek p. Brassai Samu, Lugossy József, Wimmer Ágoston, a nemrég elhunyt soproni lelkész Gamauf, stb." [KSZ.]

SZEBERÉNYI Lajos: A hold. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. jún. 3. 22. sz. pp. 170-172. Részletes csillagászati ismertetés a Holdról. [KSZ.]

Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. szept. 9. 36. sz. p. 286. A Jupiter bolygó látható fényes csillagként naplemente után, sőt gyakran már akkor is látható midőn a Nap fenn van az égen.; Esztergomban az elmúlt hetekben egy rendkívüli szépségű futócsillag jelent meg az égen. [KSZ.]

          1856.

GREGUSS Gyula: Az éjszaki fény. In: A család könyve. 2. [1856.] pp. 39-42. [SRG.]

BENEDEK József: Hulló csillagok. In: A család könyve. 2. [1856.] pp. 115-120. [SRG.]

BENEDEK József: Tűzgolyók és légkövek. In: A család könyve. 2. [1856.] pp. 211-221. [SRG.]

PÁUR Iván: Kiegészítés. In: A család könyve. 2. [1856.] pp. 221-223. Benedek József cikkének kiegészítése. [SRG.]

HEGEDŰS: Nap- és holdfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. máj. 25. 21. sz. pp. 179-181. Schmetzer nyomán. [KSZ.]

FALVAY István: Látható holdfogyatkozás october 13. és 14-ike közti éjjel 1856. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. okt. 12. 41. sz. pp. 362-363. [KSZ.]

HEGEDŰS: Az 1556-ik évi üstökös csillag visszatérte. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. dec. 14. 50. sz. pp. 436-438. Jahn nyomán [KSZ.]

          1857.

BULA Theophil: A természettan alapvonalai. A cs. k. iskolakönyvek kiadásában. 1. és 2. köt. Bécs, (1857.) Mechitharisták nyomda. 317 p. Csillagászat: pp. 125-131.; 192-242.; 276-280. [KSZ.*]

EMSMANN, Ágost Hugó: Hány hét a világ? vagy mily körülmények okozhatnák földünk végpusztulását? Toldalékul: Miképpen ütközhetik az üstökös össze földünkkel? Emsmann tanár értekezése és Mädler csillagásznak az üstökösrül szóló munkája után. Pest, 1857. Hackenast, Landerer nyomda. 31 p. [KSZ.*]

HUMBOLDT, Alexander: Koszmosz. A világ egyetemes természeti leírása. Írta Humboldt Sándor, magyarul Miksits Imre. Első füzet. Pest, 1857. A fordító sajátja. Ráth Mór könyvárus bizománya. Emich Gusztáv könyvnyomdája. 64 p. A fordító Miksits Imre 1857. szept. 10-iki előszavával az első és a hátsó belső borítón. [KSZ.]

HUMBOLDT, Alexander: Koszmosz. A világ egyetemes természeti leírása. Írta Humboldt Sándor, magyarul Miksits Imre. Második füzet. Pest, 1857. A fordító sajátja. Ráth Mór könyvárus bizománya. Emich Gusztáv könyvnyomdája. pp. 65-128. Miksits Imre 1858. márciusi levelével az első és a hátsó belső borítón, melyet Hunfalvy János úrnak és társainak címzett. Az egész művet körülbelül 30 füzetben kívánta kiadni. Tervezett munkája csonka maradt: csak ezen két füzet jelent meg. Ezek fejezetcímei: A világ egyetemes természeti tünemények terén tett észlelések részletes eredményei (pp. 3-39.).; A természettani világleírásnak csillagvilágtani részében tett észlelések eredményei (pp. 40-44.).; A világtér; és az afelőli észlelések, mi a világtért a csillagok közt kitölteni látszik (pp. 45-68.).; A természetes és a távcsöves látás. - A csillagok ragyogása. - A világosság gyorsasága. - Fénymérési eredmények. (pp. 69-128.). [KSZ.]

KÖRNYEI János: Mikor lesz vége a világnak? Népszerű előadása azon viszonyoknak, melyek között Földünk elenyészhetnék, vagy oly változást szenvedhetne, hogy rajta a mostani élő lények nem élhetnének. Pest, 1857. Vahot Imre kiadása, Wodianer nyomda. 39 p. Emsmann, Ágost Hugó: Hány hét a világ? című könyvének fordítása. [KSZ.]

BRASSAI [Sámuel]: Az idő felosztásáról és az órák szabályozásáról. [1.] = Vasárnapi Ujság 4. 1857. jan. 4. 1. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

BRASSAI [Sámuel]: Az idő felosztásáról és az órák szabályozásáról. [2.] = Vasárnapi Ujság 4. 1857. jan. 18. 3. sz. pp. 23-26. [KSZ.]

Egyveleg. Az idei üstökös. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. ápr. 12. 15. sz. pp. 123-124. Június 13-ára várják. [KSZ.]

BONYHAY József: Meteor-kő. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. máj. 3. 18. sz. p. 152. April 15-én naplemente tájban Kaba város határán (Biharmegyében) közel a városhoz, a mezőröl hazatérő több mezei munkás szemeláttára sajátszerű zúgó dörgés közt egy 6 fontos leb-kő (meteor) esett le, a szemtanúk állítása szerint égve a levegőből. A lakosok csak másnap reggel ásták ki a földből, mellybe fél lábnyira lenyomult. A helybeli elöljáróság a debreceni iskolai múzeum számára határozta elküldetni. [KSZ.]

FÜZESI.: A légkövek- s tűzgömbökről. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. máj. 31. 22. sz. pp. 191-192. A meteorithullásokról. Rasch nyomán. [KSZ.]

          1858.

TÖRÖK József: Értesítés a kaba-debreceni lebköről. = Magyar Akademiai Értesítő 18. 1858. 6. sz. pp. 313-318., 1 t. Olvasta az akademiában 1858. jún. 7. Az 1857. ápr. 15-én a Debrecen közelében lévő Kaba község melletti meteorithullás látványa és ásványtani leírása. A képtáblán a meteorit rajza három nézetből. [KSZ.]

TÖRÖK József: Adalék a kaba-debreceni lebkőről. = Magyar Akademiai Értesítő 18. 1858. 10. sz. pp. 622-624. Szenet és szerves anyagot találtak a kabai meteoritban. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: A március 15-i nagy napfogyatkozásról. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 28. 9. sz. pp. 102-104. [KSZ.]

K.: Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 28. 9. sz. p. 105. 1858. jan. 23-án, este 8 órakor egy fényes tűzgömb tűnt fel, mely végén 10-12 részre szökkent szét. A tüneményt Löfflere József erdőmester látta Boros-Sebes és Ó-Dézna között a radnai hegyek feletti égrészen. Rajzát közli a lap. [KSZ.]

BRASSAI [Sámuel]: Pótlék-jegyzetek a mártius 15-diki napfogyatkozásról szóló cikkhez. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. márc. 7. 10. sz. p. 115. [KSZ.]

A Donátiféle üstökös. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 3. pp. 474-475. Két hét óta puszta szemmel is látható egünkön. Legnagyobb fénye okt. 9-én lesz, üstöke is akkor nyeri el legnagyobb kifejlését és hosszát. [KSZ.]

Uj vendég-e a Donáti-féle üstökös, vagy régi? = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 17. 42. sz. pp. 499-500. [KSZ.]

Br. [BRASSAI Sámuel]: Felelet a Vasárnapi Ujság 42. számabeli csillagászati kérdésre (Vajjon uj vendég-e a Donáti-üstökös?) = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 24. 43. sz. p. 511. [KSZ.]

          1859.

TÖRÖK József: A kaba-debreczeni lebkőben Wöhler göttingai tanár által fölfedezett szerves anyagról. = Magyar Akademiai Értesítő 1859-ről, Mathematikai és Természettudományi Osztályok. 1859. 1. füz. pp. 77-78. Közlötte 1859. márc. 14. [KSZ.]

TÖRÖK József: A kaba-debreczeni lebkőben Wöhler göttingai tanár által fölfedezett szerves anyagról. = Magyar Akademiai Értesítő 19. 1859. 2. sz. pp. 129-131. Közlötte 1859. márc. 14. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: Az árnyékóráról. = Magyar Akademiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 2. 1859. 5. sz. pp. 447-471. Napórák szerkesztésének geometriai módszerei. Képletek és táblázatok fali napórák rajzolásához. Többféle földrajzi szélességre (45, 46, 47, 48 fokra), többféle szögelfordulású falakra (45, 40, 35, 30, 25, 20, 15, 10, 5, éppen délre néző), minden negyedórára adja az osztásokat. [KSZ.]

A nap és fénye. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 6. 6. sz. pp. 66-67. A napfoltokról, amelyet 1610-ben Fabricius János frisiai csillagász fedezett fel. [SRG.]

A múlt évi időjárás. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 6. 6. sz. p. 70. Egy bécsi csillagász szerint 1858-ban csak kilencszer volt az ég teljesen derült. 305-ször borongó. [SRG.]

(A műveletlen népeknek igen furcsa fogalmaik vannak) az égboltról, a csillagokról, természeti tüneményekről és a földről. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 13. 7. sz. p. 83. [SRG.]

Az északifény. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. maj. 29. 22. sz. pp. 259-260. Kowalsky kazani orosz tanár adott eddig legkimerítőbb leírást a jelenségről. [SRG.]

A csillagos ég. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. jun. 19. 25. sz. pp. 291-292. [SRG.]

          1860.

FALVAY István: Látható holdsötétülés február 7-én 1860. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jan. 15. 3. sz. p. 31. [SRG.]

BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. febr. 19. 8. sz. pp. 89-90. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. febr. 26. 9. sz. pp. 99-100. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. márcz. 4. 10. sz. p. 115. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. márcz. 11. 11. sz. pp. 126-127. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

E hó 18-án beállandó nagy napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. júl. 11. 29. sz. p. 353. Budapesten 3 óra 23 perczkor kezdődik és 5 óra 21 perczkor végződik. [KSZ.]

Azon üstökösnek mely jelenleg az est első óráiban észak-nyugatra volt szemlélhető. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. júl. 11. 29. sz. p. 353. A bécsi csillagda tudósítása szerint helye és mozgása sokban hasonlít az 1556-osra. [KSZ.]

Új magyar lap Egerben. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. aug. 14. 34. sz. p. 411. Egernek is lesz saját magyar közlönye... Ezen új lap "Egri Értesítő" czím alatt sept. 1-től kezdve hetenkint kétszer fog megjelenni. Tulajdonos kiadója Zeisler Lajos, szerkesztője pedig az ismert tudós dr. Montedegoi Albert Ferencz, az érseki csillagda igazgatója s a lyceum könyvtárnoka és rendes tanára leend. [KSZ.]

b. -: Pesten északi fény volt látható. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. aug. 14. 34. sz. p. 412. Aug. 9-én, este féltíz óra tájban azoknak, kik ekkor épen az utcán jártak. Mondják, hogy a láthatár széles íve sötét színben lángolt, amelynek alján tömör felhők sötétedtek, a felhők közől időről időre világos sugárcsomók löveltek elő. Háromnegyed tízre azonban már minden eltűnt, s az ég tiszta és csillagos volt. [KSZ.]

          1861.

BERKY Gusztáv: Hogyan támadt és miből áll a mi földünk? 1. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. júl. 7. 27. sz. pp. 318-319. [KSZ.]

Üstökös. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. júl. 7. 27. sz. p. 322. A múlt hét elején egy fényes üstökös tűnt fel a nyugati láthatáron, a nagy medve csillagzat alatt jobbra. [KSZ.]

BERKY Gusztáv: Hogyan támadt és miből áll a mi földünk? 2. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. júl. 14. 28. sz. pp. 330-331. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 1. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. júl. 21. 29. sz. pp. 342-344. A cikket az 1819-es, az 1811-es, az 1744-es és az 107-es üstökösről készített metszet illusztrálja. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 2. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. júl. 28. 30. sz. pp. 354-355. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 3. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 4. 31. sz. pp. 366-367. [KSZ.]

Az idei üstökösről. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 4. 31. sz. p. 371. La Verrier a franczia tudományos akadémiában egész őszinteséggel kijelentette, hogy a napjainkban feltűnt üstökös előtte teljesen ismeretlen, most először jelent meg. Az üstökös gyorsan távozott, a 10-én már csak a csillagász-csöveken volt látható. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 4. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 11. 32. sz. pp. 378-379. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 5. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 18. 33. sz. pp. 388., 390-391. A cikket metszetek illusztrálják. Az 1556-iki és a Halley-üstökös útja. A Halley-, Encke- és Biela-üstökösök útja útja. A Donáti-üstökös útja. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 6. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 25. 34. sz. pp. 402-404. Illusztrációk: Az üstök magyarázatául. A Donáti üstökös feje. [KSZ.]

          1863.

KONDOR GUSZTÁV: A déllő kör, különösen mint déllő távcső használva. = Magyar Akademiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 3. 1863. 3. sz. pp. 312-342. Székfoglaló értekezés. Olvastatott Apr. 20-kán 1863. A csillagok delelésének megfigyelésre szolgáló meridiántávcső változó és állandó hibái. A budai (gellérthegyi) csillagvizsgálóban álló, a müncheni Reichenbach és Ertel műhelyében készült műszer példáján mutatja be ezen hibák meghatározását és elemzését. A méréseket korábban: 1843. nov. 16-19-ig végezte. [KSZ.]

THAN Károly: A Nap és az izzó testek színképe. Pest, 1863. 15. p., 1 t. Különlenyomat a Budapesti Szemle LVI. és LVII. füzetéből. A képtáblán színképek színes nyomatú képe. [IBQ.]

THAN Károly: A Nap és az izzó testek színképe. = Budapesti Szemle 17. 1863. 56-57. sz. pp. 327-341. [ZSE.]

B. L.: A természet köréből. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 8. 10. sz. pp. 89-90. A napfogyatkozás befolyása a növényekre. Hoffmann Giessenben és Meyer tanár königsbergi tapasztalatai. [SRG.]

MAURITZ Rezső: A föld képződéséről. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 22. 12. sz. pp. 103-104. A Föld kozmikus történetéről és a naprendszerről. [SRG.]

B. L.: A bolygótűz. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 29. 13. sz. pp. 113-114. [SRG.]

S. J.: Ujabb adatok a föld tengelyforgására. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. apr. 19. 16. sz. p. 139. [SRG.]

          1864.

HOLLÓSY Jusztinián: Népszerű csillagászat. A mívelt rendek szükségeihez alkalmazva. A Magyar Tudományos Akademia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott pályamű. Írta Hollósy Jusztinián benedekrendi áldozár, a sz. mm. és bölcselem tudora, a pannonhegyi papnöveldében a természettan tanára, a Magyar Tudományos Akademia levelező tagja. Eszközli s kiadja a Magyar Tudományos Akademia. Pest, 1864. Emich Gusztáv nyomda. 333 p., 3 t. /Tudományok csarnoka. 3./ Akadémiai jutalomdíjat nyert 1861. dec. 18-án. Kihajtható táblák vannak a szöveg között (pp. 12-13., 22., 69., 86., 115., 186., 228.) és a kötet végén (Az 1851-dik évi julius 28-dikán észlelt napfogyatkozás.; A hold ábrája.; Az éjszaki félgömb csillagabrosza). [KSZ.]

HOLLÓSY Jusztinián: A távcsők történelmének vázlata. = Magyar Akadémiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 5. 1864. 1. sz. pp. 21-65. Székfoglaló értekezés. Olvastatott oct. 19-én 1863. A távcsövek története, típusainak és képalkotásának fejlődése. Csillagászati fényképezés távcsövekkel 1851-től. [KSZ.]

MURMANN Auguszt: Az 1860. II. üstökös definitiv pályaszámítása. = Magyar Akademiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 5. 1864. 2. sz. pp. 187-224. Beadatott jan. 8-án 1864. Az üstököst 1860. ápr. 17-én fedezték fel és jún. 11-ig tudták észlelni. Murmann Ágost összegyűjtötte az összes külföldi megfigyelést és a 70 észlelés égi koordinátáit kiértékelte. Az adatok elemzésével meghatározta az üstökös pályaelemeit. [KSZ.]

Galileo Galilei (1564-1642). = Vasárnapi Ujság 11. 1864. márc. 6. 10. sz. pp. 89-90. Születése 300. évfordulójára. Életrajza és csillagászati felfedezései. [KSZ.]

B. L.: A világépület miniaturképe. = Vasárnapi Ujság 11. 1864. aug. 21. p. 347. A Naprendszer és a világegyetem méreteinek szemléltetése. A Föld mérete egy jókora kendermag, azaz 1 1/2 vonal átmérőjű. A Nap 14 hüvelyk átmérőjű [mai mértékegységgel a Föld 3,3 mm, a Nap 368,8 mm átmérőjű, arányuk 112-szeres.]. [KSZ.]

          1865.

MOLNÁR József: Népszerű csillagászat. Magyar Tud. Akadémiai dicséretet nyert pályamű. Szerzé Molnár József, pécsmegyei áldozár, volt főgymnasiumi természettan-tanár a pécsi Szepessy-lyceumban. 105 ábrával s 2 aczélmetszetű csillagabroszszal. Pécsett, a Lyceum nyomdájában. 1865. 258 p., 2 t. [KSZ.]

          1866.

SZEKCSŐ Tamás: A földirati fokmérések ismertetése. Pozsony, 1866. Wigand Károly. 21 p. [TZS.]

          1867.

SZABÓ József: Meteorkő-hullás Ung megyében, Knyahinyán 1866. junius 9-dikén. In: A Magyar Tudományos Akadémia 1867. januarius 31. tartott ünnepélyes közülésének hivatalos tárgyai. Pest, MDCCCLXVII. [1867.] MTA. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Emich Gusztáv nyomda. pp. 34-50. /M. T. Akadémia évkönyvei. Tizenegyedik köt. 8. darab./ [KSZ.]

          1868.

BERECZ Antal: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. I. kötet. Pest. 1868. Nyomatott Franda és Frohna könyvnyomdájában. 58 p. Borítócím: Berecz Antal - Lutter János: A mennyiség- és természettani földrajz alapvonalai. Két kötet. Pest 1868-1869. [TZS.]

SZABÓ József: Jelentés a London- és Berlinből az Akadémiának küldött meteoritekről. Pest. 1868. Eggenberger. 10 p. [TZS.]

BERECZ Antal: Teljes napfogyatkozás. = Természet 1. 1868. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

1868. augusztus hóban a bolygók... = Természet 1. 1868. 1. sz. p. 8. [SRG.]

BERECZ Antal: Teljes napfogyatkozás. = Természet 1. 1868. 2. sz. pp. 13-14. [SRG.]

A meteorok eredetéről. = Természet 1. 1868. 2. sz. p. 15. [SRG.]

A bolygók állása 1868. october hóban. = Természet 1. 1868. 2. sz. p. 16. [SRG.]

Érdekes égi tünemény lesz 1868. nov. 5-én. = Természet 1. 1868. 3. sz. p. 23. Merkúr átvonulás. [SRG.]

A bolygók helyzete 1868. november hóban. = Természet 1. 1868. 3. sz. p. 24. [SRG.]

Az 1868. augusztus 18-diki napfogyatkozásról. = Természet 1. 1868. 4. sz. pp. 33-35. [SRG.]

A bolygók helyzete 1868. deczember hóban. = Természet 1. 1868. 5. sz. p. 48. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Állatövi fény. = Természet 1. 1868. 5. sz. pp. 51-52., 1868. 10. sz. pp. 85-87., 1 t. [SRG.]

          1869.

CSÁSZÁR Károly: A csillagos ég. Népszerű csillagászattani ismeretek a magyar művelt közönség igényeihez alkalmazottan. 104 a szövegbe nyomatott fametszvénynyel. Pest, 1869. Aigner Lajos, Pesti nyomda. 264 p. /Közhasznú Könyvtár 1./ [TZS.]

SÁRVÁRY Endre: A csillagos ég. Kiadja az Esztergomi Irodalmi Egylet. Esztergom, 1869. Horák nyomda. 41 p. /Népirat. 11./ [TZS]

SZABÓ Ignácz: A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve. Középtanodák használatára. Első rész. A szövegbe nyomott tíz ábrával s a tenger-áramlások abroszával. Pest, 1869. Heckenast Gusztáv. 118 p. Csillagászat: pp. 1-43. [TZS.]

VOLLY István: A napról. = Természet 1. 1869. 7. sz. pp. 59-61. [SRG.]

A jelen számhoz csatolt melléklet. = Természet 1. 1869. 7. sz. p. 65., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. január-hóban. = Természet 1. 1869. 7. sz. p. 68. [SRG.]

VOLLY István: A legközelebbi holdfogyatkozás. = Természet 1. 1869. 8. sz. pp. 72-74., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. február-hóban. = Természet 1. 1869. 9. sz. p. 84. [SRG.]

Megjelent "A csillagos ég" első füzete. Irta: Császár Károly. = Természet 1. 1869. 11. sz. p. 103. Ismertetés. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. aprilhóban. = Természet 2. (1.) 1869. 1. sz. p. 8. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. májusban. = Természet 2. (1.) 1869. 3. sz. p. 24. [SRG.]

Winnecke üstököse. = Természet 2. (1.) 1869. 4. sz. p. 32. [SRG.]

BERECZ Antal: Éjszaki fény. = Természet 2. (1.) 1869. 4. sz. p. 32. Buda-Pest 1869. május 13. [SRG.]

BERECZ Antal: Bolygó-fölfedezések. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. pp. 38-39. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. junius hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. p. 40. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1868. augusztus 18-án. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. 1 t. fotó melléklet. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. juliushóban. = Természet 2. (1.) 1869. 7. sz. p. 60. [SRG.]

A Hold távcsövön nézve. = Természet 2. (1.) 1869. 8. sz. pp. 61-62., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. augusztus hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 9. sz. p. 76. [SRG.]

LENGYEL Sándor: A fény. = Természet 2. (1.) 1869. 10. sz. pp. 79-82., 16. sz. pp. 138-142. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. szeptember hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 11. sz. pp. 95-96. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. október hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 13. sz. p. 114. [SRG.]

Littrow Károly csillagász tanár... = Természet 2. (1.) 1869. 14. sz. pp. 121-122. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. november hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 15. sz. p. 134. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. deczember hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 17. sz. p. 152. [SRG.]

Mennyit költenek más országokban az emberek az "égre"? = Természettudományi Közlöny 1. 1869. pp. 41-42. Egyes országok csillagászati pályadíjai, csillagvizsgálókra és műszereikre költött pénzei.; "Természettudományi Közlöny" címmel és "Havi folyóirat közérdekű ismeretek terjesztésére" alcímmel indult a lap több évszázados útjára. Kiadta a K. M. Természettudományi Társulat. Szerkesztette: Szily Kálmán, az ő bevezető sorai Budán, 1868. dec. 10-én keltek. A lap 1869-ben indult és az első évben 9 füzete jelent meg, folyamatos oldalszámozással. A szerkesztő főmunkatársai közé a természettanra és csillagászatra Berecz Antal vállalkozott. [KSZ.]

BERECZ Antal: A csillagok élete. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. pp. 49-57. [KSZ.]

X. Szakgyülés. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. p. 92. 1868. jún. 17-én. "Az első titkár [Szily Kálmán] felolvassa Schmidt Gyula athéni csillagda-igazgató levelét, melyben társulatunk levelező tagjává lett választásáért köszönetét fejezi ki." [KSZ.]

KONDOR Gusztáv: A Merkur átvonulása a nap korongja előtt. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. pp. 115-116. Az 1868-ik november 4-iki szakülésen tartott előadás szerint. "Épen holnap - 1868 november 5-én - is előadja magát ilyen égi jelenet. Csillagászati távcsővel itt Buda-Pesten mindjárt napköltekor, föltéve, hogy az idő kedvez, a napkorong felső részén egy igen élesen határolt, köralakú, fekete foltot fogunk láthatni, mely lassan nyugatról kelet felé huzódik. E fekete pont lesz a Merkur. Netáni napfoltokkal nem fogjuk összezavarhatni, mert ezek sohasem egészen feketék, s közönségesen rendetlen alakkal bírnak. A Merkur ezen átvonulása buda-pesti középidő szerint, már 12 percczel kezdődik a nap fölkelte előtt azaz 6 óra 42 perczkor, a bolygó középpontja kilép a napból 10 óra 17 perczkor, úgy, hogy az egész tünemény, 3 1/2 óránál tovább tart." [KSZ.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Vénusz átvonulásáról. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. pp. 134-135. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. pp. 278-281. "Hat éve hogy a mi földrajzi szélességünk alatt utoljára észlelték e fényes tüneményt. E nálunk oly ritka tüneménnyel a jelen év már több ízben kedveskedett s különösen nagy mértékben aprilis 15-én és május 13-án." [KSZ.]

PAPP Márton: Hell Miksa. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. pp. 343-348. Felolvastatott az 1869. jún. 2-iki szakülésen. [PRP.]

N. J.: Newton - és Pascal. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. pp. 377-383. A hét oldal terjedelmű cikk részletesen leír egy hamisítási ügyet, sőt hamisítások sorozatát, amelyek a csillagászat történetét helyezték volna más megvilágításba, ha a felbukkant iratok valódiak lettek volna. 1867. júl. 15-én Chasles francia akadémikus azt a hihetetlen hírt közölte a tudós világgal, hogy Pascal - Newtont évtizedekkel megelőzően - felismerte volna, hogy a Hold földkörüli és a bolygók napkörüli mozgása a földi nehézkedési erővel azonos módon, a gravitáció hatásával történik. Pascal 1652-ben már leírta a tömegekkel egyenes arányban és a távolság négyzetével fordítottan arányosan szóló törvényt, amelyet nem publikált, de levélben közölt a fiatal, 11 éves Newtonnal. Aztán Newton megvárta Pascal 1662-es halálát, majd e törvényt 1686-ban sajátjaként előadta és 1687-ben publikálta is a maga neve alatt.
Így a fizika és a csillagászat történetében olyan fontos általános tömegvonzás törvényét valójában nem Newton-törvénynek, hanem Pascal-törvénynek kell innentől nevezni, az ekkoriban felbukkant levelek alapján. A francia akadémikus által felmutatott kézirati okmányokról később kiderítették, hogy azokat nem Pascal írta, sőt azokat egy ügyes hamisító gyártotta 1861-től és adta el jó pénzért, eredeti gyanánt, sok más csillagász és fizikus hamis leveleivel és feljegyzéseivel együtt. A szórakoztató cikk szerint akkor fogott gyanút a francia akadémikus, amikor egy olyan levelet is vásárolhatott, amelyben Galilei 1639. nov. 3-án Firenzében kelt levelében írja, hogy észlelte a Szaturnusz holdját (jóval Huygens 1655-ös felfedezése előtt) és meghatározta keringési idejét. Természetesen ez a levél is a hamisító műve volt! [KSZ.]

P. Gy.: A novemberi csillagfutásról. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. p. 397. Az 1869. nov. 12-14-iki meteorzáporra tervezett francia észlelési előkészületek. A Sirius folyóirat alapján. [KSZ.]

Az 1868-ik évben elhalt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. p. 436-439. Coulvier-Gravier francia meteorészlelő.; Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus.; August Ferdinand Möbius a lipcsei egyetem csillagász-tanára és a lipcsei csillagda igazgatója.; Simon Plöszl bécsi látszerész és optikus. [KSZ.]

          1870.

BALLAGI Károly: A földgömb és egy kis csillagászati földrajz. Pesten, 1870. Kiadja Heckenast Gusztáv. 111 p. [SZF.]

BERECZ Antal: A hold befolyása a légköri tünetekre. Pest, 1870. [KSZ.*]

BERECZ Antal: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. A szöveg közé nyomott 30 ábrával és két képpel. Második javított kiadás. Pest. 1870. A szerző sajátja. Nyomatott Franda és Frohna könyvnyomdájában. 66 p. [TZS.]

SALAMIN Leo - LINKESS Miksa: A mennyiség- és természettani földrajz vezérfonala. Középtanodák használatára. Írták Salamin Leo és Linkess Miksa kir. főgymnasiumi r. tanárok. Első rész. Mennyiségtani földrajz. Második rész. Természettani földrajz. Pest, 1870-1871. Lauffer Vilmos kiadása, Rudnyánszky Béla nyomda.1. köt. 1870. 72 p.; 2. köt. 1871. 186 p. A nyomdai évszám: 1869. A szerzők előszava 1869. januárban kelt Lőcsén. [KSZ.]

SOOS Mihály: Éghajlattan a természettudományok kedvelőinek. A szöveg közé nyomott 84 részben színezett és 3 színnyomatú táblával. Pest, 1870. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 461 p., 3 színezett tábla. Csillagászat: pp. 1 - 148. Tárgyalja a Föld világegyetemi viszonyait, részletesen ír a "légköri fénytüneményekről". [TZS.]

TÓTH Ágoston Rafael: Az Európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodaetai munkálatok. Egy térképpel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Pest, 1870. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 48 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 6. sz./ A Föld méretének meghatározása az ókortól. A fokmérések története. Mérések a 19. század közepéig, és ezek összevetése. [KSZ.]

ROLLER Mátyás: A bolygók befolyása az üstökösök járására. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 4. 1870. 4. sz. pp. 48-50. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

ROLLER Mátyás: A naprendszer tovamozditásáról, az üstökös pályákból itélve. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 4. 1870. 12. sz. pp. 174-176. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

Éjszaki fény 1869. decz. 11. = Természet 3. (2.) 1870. 1. sz. p. 14. [SRG.]

A bolygók állása 1870. jan. hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Ritka természeti tünemény. = Természet 3. (2.) 1870. 3. sz. p. 41. Északi fény a poseni nagyhercegségben 1870. jan. 1-én. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 3. (2.) 1870. 3. sz. p. 41. Gráczban az év elején naponta. [SRG.]

A bolygók állása 1870. febrban. = Természet 3. (2) 1870. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1869. augusztus 7-én. = Természet 3. (2.) 1870. 4. sz. pp. 49-50. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 3. (2) 1870. 5. sz. p. 64. 1870. febr. 1-én Westfáliában és Angliában. [SRG.]

A bolygók állása 1870. márcz.-ban. = Természet 3. (2.) 1870. 5. sz. p. 64. [SRG.]

A bolygók állása 1870. april. hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 7. sz. p. 92. [SRG.]

A bolygók állása 1870. máj. hób. = Természet 3. (2.) 1870. 9. sz. p. 122. [SRG.]

Nagy meteorit. = Természet 3. (2.) 1870. 11. sz. p. 135. [SRG.]

A bolygók állása 1870. junius hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 11. sz. p. 150. [SRG.]

BERECZ Antal: A Hold befolyása a légköri tünetekre. = Természet 4. (2.) 1870. 1. sz. pp. 1-10.; 2. sz. pp. 15-17. [SRG.]

A bolygók állása 1870. julius hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 1. sz. p. 15. [SRG.]

Óriási Teleskop. = Természet 4. (2.) 1870. 2. sz. p. 150. Tárgylencse átmérője 25 hüvelyk. [SRG.]

A bolygók állása 1870. aug.-ban. = Természet 4. (2.) 1870. 4. sz. p. 56. [SRG.]

Változások Jupiter felületén. = Természet 4. (2.) 1870. 5. sz. p. 69. [SRG.]

A bolygók állása 1870. szeptember-hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 4. (2.) 1870. 7. sz. p. 98. Budapesten 1870. szeptember 24-én. [SRG.]

A bolygók állása 1870. október-hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 7. sz. p. 98. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Mi lehet még (Backhaus szerint) az állatövi fényből. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 117-119. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 119-122. Az 1870. október 25-26-iki eseményről beszámoló Pestről, Veszprémből Tóth Antal, Losoncról Poós Gyula. [SRG.]

A nap légköre. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 124-125. [SRG.]

Csillagászati ujdonság. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. p. 125. A Vénusz parallaxisáról. [SRG.]

A bolygók állása 1870. november hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Napfogyatkozás 1870. decz. 22-én. = Természet 4. (2.) 1870. 11. sz. p. 153. [SRG.]

A bolygók állása 1870. deczember hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 11. sz. p. 154. [SRG.]

A nap természetéről. = Természet 4. (2.) 1870. 12. sz. pp. 162-163., 1 t. [SRG.]

A [1870.] decz. 22-diki napfogyatkozás. = Természet 4. (2.) 1870. 12. sz. p. 163. [SRG.]

B. B.: Hol kezdődik az új év legelőbb? = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 10. füz. pp. 40-45. A Ferro-délkörrel átellenesen. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Az 1868-ban fölfedezett bolygókról. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 10. füz. pp. 45-46. 12 új kisbolygót fedeztek fel. [KSZ.]

Szily Kálmán l. tag előterjeszti Roller Mátyás, műegyetemi tanársegéd dolgozatát "a bolygók befolyása az üstökösök járására." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 176-177. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. február 7-én tartott ülésén. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Jupiter a színét változtatja. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 186-187. Browning észlelése szerint az egyenlítői övben és a bolygó sarkvidékein színváltozások történtek. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Csillag-photographiák. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. p. 187. Rutheford egy 11 hüvelykes tárgylencsével sikeresen lefényképezte a Plejád-csoport 43 csillagát. A Cosmos folyóirat alapján. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Bolygó-fölfedezések 1869-ban. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. p. 187. Ebben az évben csak 2 kisbolygót fedeztek fel. "A fölfedezés dicsőségében ez évben az ó- és az új-világ szépen megosztozott." [KSZ.]

P. Gy.: Novemberi csillagfutás. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 187-188. Az 1869 novemberi meteorészleléseket az időjárás sok helyen meghiúsította, és ahol észlelhettek, ott is kevés meteort láttak. [KSZ.]

ÁBEL Károly: A színkép-elemzés. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. pp. 311-333. Csillagászati színképelemzés is: a Nap és a Hold, a bolygók, és az állócsillagok színképe. A T CrB 1866-os kitörésének színképe, és egyes ködfoltok eltérő színképe. [KSZ.]

Szily Kálmán l. tag ezután Roller Mátyás műegyetemi tanársegéd dolgozatát terjeszti elő: "A nem periodikus üstökösök jöveteli irányáról és perihelium távolságáról."= Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. pp. 347-348. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. május 30-án tartott ülésén. [KSZ.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az északi fényről már szóltunk egyízben e füzetekben s így a jelen alkalommal ama felséges tüneménynek, mely október 25-én Buda-pesten is látható volt, csak leírására szorítkozunk. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 17. füz. p. 406. Az 1870. okt. 25-én napnyugtától este 11 óráig látszó - egészen a zenitig felérő - sarki fény leírása. A fényt már 24-én este is látszott és mindkét estén az ország több helyén megfigyelték. [KSZ.]

"A nem periodikus üstökösök jöveteli irányáról és perihelium távolságáról." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 18. füz. pp. 444-445. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. május 30-án tartott ülésén. Kiegészítés Roller Mátyás dolgozatának két nevezetes megállapításáról. Az "Akad. Értesítő"-ből vett részletek. [KSZ.]

          1871.

FÁBIÁN Mihály: Kalauz a földgömb használatában. Néptanítók számára. 3. kiad. Pesten, kiadja Petrik Géza. 1871. 59 p. + 1 ábra (a belső címlapon.) Tartalmazza a földgömbökkel kapcsolatos szférikus csillagászati ismereteket, a "Harmadik szakasz" pp. 49-59. pedig kimondottan csillagászati feladatokat (földrajzi szélesség, pólusmagasság, stb.). [IBQ.]

MURMANN Ágost: Európa bolygó elemei annak tiz első észlelt szembenállása szerint. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 9. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. Az Europa kisbolygóról. [KSZ.]

MURMANN Ágost: Freia bolygó feletti értekezés. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 61 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 2. köt. 1. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. [KSZ.]

ZÁDORI János: Földünk helyzete a mindenségben. Pest, 1871. Kiadja a Szent-István-Társulat. 93 p. [+ 1 tartalomjegyzék.] /Házi könyvtár. 3./ [TZS.]

SZABÓ József: "A tolucai meteorvas octaëderje és zárványairól" értekezett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 5. 1871. 14. sz. p. 5. Kivonat. [SRG.]

MURMANN Ágost: Európa bolygó elemei, annak tíz első észlelt szembenállása szerint.; Freia bolygóról.; Az 1861. nagy üstökös pályájának meghatározása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 5. 1871. 12. sz. pp. 220-221. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

EÖTVÖS Lajos: Magyar volt-e Horky Márton? = Századok. A Magyar Történeti Társulat Közlönye 5. 1871. ápr. pp. 285-287. Válasz a Természettudományi Közlöny felszólítására. A Galilei és Kepler ellen támadó Horkyról van szó. Nem magyar, hanem cseh származású asztrológus, matematikus, orvos volt. Hamburgban élt. Naptárakat és asztrológiai jövendöléseket adott ki. Nevét MARTINUM HORKY von LOCHOWITZ-ként írta alá saját műveiben. [KSZ.]

A bolygók állása 1871. január hóban. = Természet 3. 1871. 1. sz. p. 14. [SRG.]

A bolygók állása 1871. február hóban. = Természet 3. 1871. 3. sz. p. 42. [SRG.]

A bolygók állása 1871. márcziushóban. = Természet 3. 1871. 5. sz. p. 70. [SRG.]

SOOS Mihály: Légköri fénytünemények. = Természet 3. 1871. 7. sz. pp. 91-94., 1 t. [SRG.]

A bolygók állása 1871. aprilishóban. = Természet 3. 1871. 7. sz. p. 98. [SRG.]

A bolygók állása 1871. május hóban. = Természet 3. 1871. 9. sz. p. 130. [SRG.]

KOSSUTH Lajos: A csillagok színváltozásáról. = Természet 3. 1871. máj. 15. 10. sz. pp. 151-158. Levél Kossuth Lajostól. Turin. Febr. 21. 1871. A levelet Kossuth Mednyánszky Sándorhoz írta, aki kérte véleményét a Természet korábbi számában megjelent "Változások a Jupiter felületén" című cikkről. A Jupiteren 1869 őszén Browning és Mayer észlelt színváltozásokat. Kossuth részletes és korszerű értekezést írt a csillagászati színképelemzésről. Eközben csillagászati ismereteiről is beszámol több témakörben. [KSZ.]

A bolygók állása 1871. juniushóban. = Természet 3. 1871. 11. sz. p. 178. [SRG.]

A bolygók állása 1871. julius hóban. = Természet 3. 1871. 13. sz. p. 206. [SRG.]

A bolygók állása 1871. augusztus-hóban. = Természet 3. 1871. 15. sz. p. 234. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A csillagászat érdekében. = Természet 3. 1871. 17. sz. pp. 257-261. [SRG.]

A bolygók állása szeptember-hóban. = Természet 3. 1871. 17. sz. p. 262. [SRG.]

STENCZEL K.: Napudvar. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. [SRG.]

Új bolygó. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. [SRG.]

ENTZ: Meteor. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. Szatmár, 1871. szept. 14. [SRG.]

A bolygók állása október-hóban. = Természet 3. 1871. 19. sz. p. 290. [SRG.]

Secchi (a római csillagász) két új színképelemzési eljárást közöl. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A kis bolygók száma ismét kettővel szaporodott. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318. [SRG.]

A bolygók állása november-hóban. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318.

KONKOLY Miklós: Éjszaki fény. = Természet 3. 1871. 22. sz. pp. 333-334. 1871. nov. 2., Ó-gyalla. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Venusz saját világításáról. = Természet 3. 1871. 22. sz. p. 334. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Encke féle üstököst először 1871. szept. 19-én dr. Winecke találta fel ismét, Karlsruhéban. = Természet 3. 1871. 22. sz. pp. 334-335. [SRG.]

Napfogyatkozás Ausztráliában. = Természet 3. 1871. 23. sz. p. 348. 1870. decz. 12-én. [SRG.]

A bolygók állása deczember-hóban. = Természet 3. 1871. 23. sz. p. 349. [SRG.]

EÖTVÖS Loránd: Doppler elve s alkalmazása a hang- és fénytanban. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 1-11. [KSZ.]

Más világok mint a mienk. Ismertetés. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 27. Richard A. Proctor "Other Worlds than Ours" című Londonban 1870-ben kiadott könyvének ismertetése. [KSZ.]

Kérdés irodalom-történészeinkhez. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 46-47. Milyen nemzetiségű lehetett Galilei leghevesebb ellentmondóinak egyike egy Horki (vagy Horky) Márton nevű bolognai diák? [KSZ.]

A Mars. Földünk miniatür-je. Színezett térkép melléklettel. Richard Proctor "Other Worlds than Ours" czímű művéből. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. pp. 180-191., 1. színes t. Közli: S. Gy. [KSZ.]

ÓVÁRY Endre: Északi fény. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. p. 203. Az 1871. jan. 13-án este Abaúj megyében (Böőd, Pethő-Szinye, Bátyok) mutatkozott sarki fény leírása. [KSZ.]

Csillagásztorony az egyenlítő közelében. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. p. 206. Ecuadorban, a quitói egyetem épít csillagvizsgálót. [KSZ.]

EÖTVÖS Loránd: Az északi fény színképéről. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. ápr. 23. füz. pp. 250-252. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Különös tünemény napnyugtakor. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. máj. 24. füz. pp. 302-303. 1871. febr. 6-án észlelt naposzlop, melyet spektroszkóppal is megvizsgált. [KSZ.]

EÖTVÖS Lajos: Magyar volt-e Horky Márton? = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jún. 25. füz. pp. 350-352. Nem, hanem cseh. (A Természettudományi Közlöny erre vonatkozó kérdését szóló cikket a Pesti Napló 1871 januári száma közölte, melyre a választ a Századok 1871. 4. füzete adta meg.) [KSZ.]

Nekrológ. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jún. 25. füz. p. 352. John Herschel elhunyt. [KSZ.]

KRUSPÉR István - KONDOR Gusztáv: Az ausztráliai expeditió ügyéhez. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. júl. 26. füz. pp. 395-398. Bizottsági jelentés. Előadatott a m. tud. Akademiában 1871. május 15-én. Neumayer 1871. márc. 13-i iratában az MTA elé terjesztett egy hat tudósból álló osztrák-magyar expedíció tervét az 1874. dec. 9-iki Vénusz-átvonulás megfigyelésére, amely Afrika és Ausztrália déli csúcsai közötti Kerguelen és M’Donald-szigetekre utazna. Szerzők nem támogatják az önálló expedíciót, hanem más nemzetek vállalkozásaihoz való egyéni csatlakozást javasolnak. [PRP.]

Szily Kálmán, l. tag, Dr. Murmann Ágost, prágai csillagdai segéd három értekezését nyújtja be. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. júl. 26. füz. pp. 404-405. A M. Tud. Akademiából. A III-ik (mathem. és természettudományi) osztály 1871. június 17-én tartott ülésén. 1./ Európa bolygó pályaelemei. 2. / Freia bolygó pályaelemei. 3./ Az 1861-ik évi nagy üstökös pályája. [KSZ.]

SZILY Kálmán: Adalékok a magyarországi természetbúvárok életrajzához. 1-2. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. nov. 27. füz. pp. 448-458.; 1871. dec. 28. füz. pp. 491-499 J. C. Poggendorff 1863-ban kiadott Biographisch-Literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften című könyvében 8447 természetbúvár életét és tudományos tevékenységét írta le, melyből 91 magyar. A lap közli adataikat. Közülük Batthyány Ignác, Bogdanich Dániel, Bruna Xavér Ferenc, Dudith András, Eszterházy Károly, Hell Miksa, Horváth Baptista János, Jánossy Miklós, Kéry Ferenc, Kmeth Dániel, Liesgang József, Lipsics Mihály, Madarassy János, Mártonffy Antal; Pasquich János, Páter Pál, Poda Miklós, Rhaeticus György Joachim, Sárváry Pál, Segner János András, Szent-Iványi Márton, Szerdahelyi György, Tittel Pál, Vállas Antal, Weiss Ferenc, Zach Ferenc csillagászokét vagy a csillagászattal részben foglalkozókét. [KSZ.]

SZABÓ József: A tolucai meteorvas oktaederje és zárványai. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 499-500. A M. Tud. Akademiából. A III-ik (mathem. és természettudományi) osztály 1871. okt 16-án tartott ülésén. [KSZ.]

Az 1870-ik évben elhalt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 503-504. Karl August von Steinheil német csillagász és fizikus. [KSZ.]

          1872.

A Venus-bolygó átmenetére vonatkozó expeditio iránt véleményadás végett miniszteri felhívás. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 13. sz. p. 235. Főtitkári bejelentés. [SRG.]

A Venus-bolygó 1874-ki átmenetének osztrák expeditio által leendő megfigyelése tárgyában. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 15. sz. pp. 258-260. A III. osztály előterjesztése. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. január hóra. = Természet 4. 1872. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Távirati sürgöny, az 1871 decz. 12-diki teljes napfogyatkozásról. = Természet 4. 1872. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. február hóra. = Természet 4. 1872. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 4. 1872. 5. sz. p. 69. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. márczius hóra. = Természet 4. 1872. 5. sz. p. 69. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. április hóra. = Természet 4. 1872. 7. sz. p. 106. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. május hóra. = Természet 4. 1872. 9. sz. p. 134. [SRG.]

Uj asteroidák. = Természet 4. 1872. 11. sz. p. 166. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. junius hóra. = Természet 4. 1872. 11. sz. p. 134. [SRG.]

BERECZ Antal: Az ó-gyallai csillagda. = Természet 4. 1872. 12. sz. pp. 173-175. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. máj. 16.-jún. 22. = Természet 4. 1872. 13. sz. p. 194. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Különös fénytani tünemény. = Természet 4. 1872. 14. sz. p. 206. [SRG.]

NAGY Tamás: A világ vége. = Természet 4. 1872. 15. sz. pp. 209-215. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. augusztus hóra. = Természet 4. 1872. 15. sz. p. 222. [SRG.]

NAGY Tamás: A július 27-iki fénytüneményről. = Természet 4. 1872. 17. sz. pp. 248-249. [SRG.]

Köneny a meteorvasban. = Természet 4. 1872. 17. sz. p. 249. Köneny gáz a meteorban. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. szeptember hóra. = Természet 4. 1872. 17. sz. p. 250. [SRG.]

Az 1872-ik évi augusztusi hulló csillagok. = Természet 4. 1872. 18. sz. pp. 263-264. [SRG.]

NAGY Tamás: A tudományos világot nagy veszteség érte. = Természet 4. 1872. 18. sz. p. 264. Delaune, a párizsi csillagda igazgatója elhunyt. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. szeptember hóra. = Természet 4. 1872. 18. sz. p. 264. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. júl. 8.-aug. 1. = Természet 4. 1872. 19. sz. p. 278. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. október hóra. = Természet 4. 1872. 19. sz. p. 278. [SRG.]

NAGY Tamás: Tűzgömbhullás Olaszországban. = Természet 4. 1872. 20. sz. pp. 285-287. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. november hóra. = Természet 4. 1872. 21. sz. p. 306. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. aug. 1-nov. 1. = Természet 4. 1872. 22. sz. pp. 318-319. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az idő meghatározásáról. = Természet 4. 1872. 23. sz. pp. 321-325. [SRG.]

Protuberanziák és a delejes háborgások összefüggésben állanak. = Természet 4. 1872. 23. sz. pp. 333-334. [SRG.]

Uj bolygók. = Természet 4. 1872. 23. sz. p. 334. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. deczember hóra. = Természet 4. 1872. 23. sz. p. 334. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Ritka szép csillaghullás. = Természet 4. 1872. 24. sz. pp. 346-347. [SRG.]

NAGY Tamás: Az ó-gyallai csillagda műszerei. = Természet 4. 1872. 24. sz. p. 348. [SRG.]

H. Á. [Heller Ágost]: A teljes napfogyatkozás 1871. deczember 12-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. ápr. 32. füz. pp. 142-143. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: Éjszaki fény február 4-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. ápr. 32. füz. pp. 144-146. [PIR.]

HELLER Ágost: A Venus 1874-ik évi átvonulásáról. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. máj. 33. füz. pp. 169-175. Előadatott az 1872 aprilis 3-án tartott szakgyülésen. A Vénusz-átvonulások története, elmélete. Az 1874. dec. 8-iki jelenség előzetese. [PRP.]

HELLER Ágost: Tűzgolyó április 13-án. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. máj. 33. füz. pp. 193-194. [PIR.]

EÖTVÖS Loránd: A Nap physikai alkatáról. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. júl. 35. füz. pp. 241-253. [PIR.]

[KONKOLY THEGE Miklós:] Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 8. sz. 36. füz. p. 311. Apróbb közlemények. A gellérthegyi és a bicskei csillagvizsgálókból származó csillagászati műszerek szakszerűtlen tárolásáról a "pesti egyetem egyik sötét folyosóján egy ablaktalan földszinti nedves kamrában". A Grácz- és Lipcsében megjelenő "Sirius" czímű csillagtani folyóirat ez évi junius 15-iki számában "Egy utas" aláírással a "Két tönkrement csillagásztoronyról" címmel közölt cikk fordításának közreadása.
Bartha Lajos megvizsgálta és összehasonlította az eredeti német nyelvű ("Ein Reissender" aláírással, "Zwei verglücke Sternwarten" címen. Sirius, Köln, Band 5., 6. Heft, 1872. pp. 93-94.) és az ezzel azonos magyar nyelvű cikket. Véleménye szerint a cikk több kitétele annyira megegyezik Konkoly Thege később is gyakori ironikus modorával, hogy az csak tőle eredhet. Például: "mert a távcső le van róla csavarva és oda támasztva egyik sarokba úgy, a hogy a régi pipaszárakat szokás a szobában elhelyezni. Azért mondok régit, mert a pipás ember jobban vigyáz az új pipaszárára, mint a pesti egyetem a maga becses műszereire". Így külföldi vendég nem írt volna, magyar pedig, ha egyetemi ember szintén nem, viszont Konkoly Thege nem volt az egyetemhez kötve, de jól ismerte a körülményeket.
Így csaknem bizonyos, hogy az eredeti cikket is Konkoly Thege Miklós írta (valószínűleg a tanszéket ekkoriban átvevő Eötvös Loránd biztatására, akinek tanítványa volt) és ugyanő adta a Természettudományi Közlönybe a magyar fordítását. A cikk végéhez fűzött (más szedéssel közölt) sorokat: "Hogy az "egy utas" miként apostrophálja ezek után a m. kir. tudomány-egyetemet, azt magyar létemre szégyellem lefordítani. Uraim! Egyetemi tanár urak! Siessenek megczáfolni e rettentő hírt, mielőtt egész Európát bejárná! Tegyenek valamit, mossák le nevünkről e sötét foltot!" - ugyancsak Konkoly írhatta. [PIR.]

FORGÁCH Sándor: Az apály és dagály. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. pp. 322-331. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: Hulló csillagok megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 393-394. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: Barometerállás és a napfoltok. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 394. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: Napfoltok és cirrusfelhők. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 394-395. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: A sarkifény összefüggése bizonyos felhőképződményekkel. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 395. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: A földdelejesség és a Nap forgási ideje. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 395-396. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: Az Encke-féle üstökös színképe. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 397. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: A csillagok mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 397-398. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: Az éjszaki fény színképe. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 398-399. [PIR.]

A grönlandi meteorvasak. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. nov. 39. füz. pp. 416-423. Nordenskjöld után közli: J. A. [PIR.]

          1873.

HUNFALVY János: Ég és Föld, vagyis csillagászati földrajz. A szöveg közé nyomott hetven fametszettel. Pest, 1873. Athenaeum kiadó és nyomda. 351 p. [KSZ.]

MURMANN Ágost: Az 1861-iki nagy üstökös pályájának meghatározása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1873. Eggenberger-féle Akad. könyvkereskedés, Athenaeum nyomda. 65. p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 2. köt. 5. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1873. jan. 20. [KSZ.]

SEBŐK László: A nagy világ csodái. Népszerű csillagtan különös figyelemmel a népünk közt uralgó babonákra. Egerben. 1873. Nyomatott az Érsek-Lyceumi Nyomdában. 64 p. /Népkönyvtár./ [TZS.]

Ég és Föld, vagyis Csillagászati földrajz. Írta: Hunfalvy János. = Földrajzi Közlemények 1. 1873. 1. füz. p. 56. Könyvismertetés, nagyon dicsérő kritika. Feltehetően a szerkesztő írása.; A Földrajzi Közlemények lap kiadója a Magyar Földrajzi Társulat. Szerkesztette Berecz Antal, 1904-től Cholnoky Jenő. 1919-ben a szerkesztők: Bátky Zsigmond és Littke Aurél, 1920-től Fodor Ferenc. A folyóirat 1873-ban indult. A kötetekben (évfolyamokban) eleinte 12 füzet (szám) jelent meg. Az első világháborút követően évi 2, 3, 4 majd 6 füzetben folytatódott. [IBQ.]

TÓTH Ágoston: Jelentés a nemzetközi európai fokmérés állandó bizottságának 1873. évi szeptember hó 16-tól 24-ig Bécsben tartott gyűléséről. = Földrajzi Közlemények 1. 1873. 5. füz. pp. 291-301. Csillagászati-földrajzi felsőgeodéziai mérések. [IBQ.]

SCHENZL Guidó: "Az 1872. november 27-ki meteorraj megfigyeléséről és pályájának kiszámításáról." = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 7. 1873. 7. sz. pp. 116-120. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

SZABÓ Károly: Komáromi Csipkés György magyar nyelven kiadott munkáiról. = Századok. A Magyar Történeti Társulat Közlönye 7. 1873. máj. 5. sz. p. 378. "Judicium de Cometis et Astrologia judiciaria. Imp. Debrecini A. Ch. 1665. Minthogy ezen könyvnek mindeddig csak egyetlen czímlaptalan példányát láttam, valódi magyar czimmását nem adhatom. A könyv, mint a szerző maga följegyezte, Debreczenben 1665-ben jelent meg; mit a csonka példány nyomdai kiállításából és az ajánlás keltéből (Debreczen; 1665. Böjtelő havának 5. napján) eddig is biztosan meghatározhatónak tartottam. Ezen egész könyvecske nem más, mint egy tudományos levél, melyet Komáromi Csipkés György Kobb Fridrik Farkashoz, Szatmár vára parancsnokához intézett. Kobb ugyanis az 1661-ben föltűnt üstökös felől, melyet akkor közönségesen jövendő veszedelem előjelének tekintettek, magának fölvilágosítást kívánván szerezni,
megparancsolta Debreczen várostanácsának, hogy az ott tartózkodó Astrologust rögtön küldjék hozzá; mit a tanács az astrologus eltávozta miatt nem teljesíthetvén, Komáromi Cs. György intézett hozzá egy terjedelmes latín levelet, melyben az üstökösök felől való babonás hiedelmeket természettudományi és hittani érvekkel ostromolja s az astrologia hiábavalóságát mutogatja. Ezen levelet aztán, mint az elöszóban írja, azok kérelmére, kiknek e könyvét ajánlotta, magyarra fordítva, némi változtatással és bővítéssel bocsátotta közre. Ezen érdekes munkának, melyet Sándor István Magyar Könyvesház 41. l. "Az Üstökös Tsillagokról való Judicium" czímmel hibásan helyez Debreczen 1661-re, egyetlen csonka példányát, melyből a czímlap és az ajánlás első levele hiányzik, a s.-pataki ref. coll. könyvtárában láttam. - A könyv 12r. 101 lap. Elöl: czíml., ajánlás, mut. tábla 7 sztlan levél (ha teljes.)" - írta Szabó Károly. [KSZ.]

HŐKE Lajos: Hell, Sajnovics és a magyar jezsuiták. = Athenaeum 1. 1873. II. 23. sz. pp. 1472-1475. [HAD.]

KONKOLY Miklós: Az üstökösökről. = Természet 1873. 5. 1. sz. pp. 1-6.; 2. sz. pp. 19-22.; 3. sz. pp. 31-35. [SRG.]

A hulló csillagok és az éjszaki fény. = Természet 5. 1873. 1. sz. pp. 12-13. [SRG.]

Egy napfogyatkozási rendelet 1699-ből. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. január hóra. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 14. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A Biela-üstökös feltalálása. = Természet 5. 1873. 3. sz. pp. 37-38. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. február hóra. = Természet 5. 1873. 3. sz. p. 42. [SRG.]

VOLLY István: Kopernik Miklós emlékezete. = Természet 5. 1873. 4. sz. pp. 43-45.; 5. sz. pp. 57-62. [SRG.]

NAGY Tamás: A feltalált Bieta [ ! ] üstökös elemel. = Természet 5. 1873. 4. sz. p. 56. A szövegben helyesen: Biela-üstökös. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 5. 1873. 5. sz. pp. 69-70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. márczius hóra. = Természet 5. 1873. 5. sz. p. 70. [SRG.]

NAGY Tamás: A Nap átmérőjéről. = Természet 5. 1873. 6. sz. pp. 81-82. [SRG.]

HUNFALVY János: Az újév kezdete, s a húsvét idejének meghatározása. = Természet 5. 1873. 7. sz. pp. 85-90. [SRG.]

NAGY Tamás: Protuberantiák és napfoltok. = Természet 5. 1873. 7. sz. pp. 94-96. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A világrendszer támadásáról. = Természet 5. 1873. 8. sz. pp. 99-105. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. április hóra. = Természet 5. 1873. 8. sz. p. 112. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. május hóra. = Természet 5. 1873. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 5. 1873. 11. sz. pp. 153-154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. junius hóra. = Természet 5. 1873. 11. sz. p. 154. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Delejességi észleletek az ó-gyallai csillagda részéről. = Természet 5. 1873. 13. sz. pp. 175-178. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az 1871. deczember 12-iki napfogyatkozás észlelésének eredménye. = Természet 5. 1873. 13. sz. pp. 178-180. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. julius hóra. = Természet 5. 1873. 13. sz. p. 181. [SRG.]

NAGY Tamás: Napfoltok. = Természet 5. 1873. 14. sz. pp. 191-194. [SRG.]

NAGY Tamás: A napfoltok észlelésének módja Ó-gyallán. = Természet 5. 1873. 15. sz. pp. 197-205. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. augusztus hóra. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 210. [SRG.]

Uj bolygók. = Természet 5. 1873. 16. sz. p. 224. [SRG.]

NAGY Tamás: A bolygók mozgása. = Természet 5. 1873. 17. sz. pp. 228-235. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. szeptember hóra. = Természet 5. 1873. 17. sz. p. 238. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A hulló csillagok észlelése Ó-Gyallán. = Természet 5. 1873. 8. sz. pp. 249-250. [SRG.]

NAGY Tamás: Észleljük a hulló csillagokat! = Természet 5. 1873. 19. sz. pp. 259-264.; 20. pp. 274-276. [SRG.]

Asteroidák és üstökösök. = Természet 5. 1873. 19. sz. pp. 265-266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. október hóra. = Természet 5. 1873. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. november hóra. = Természet 5. 1873. 21. sz. p. 294. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Nevezetesebb csillagdák. = Természet 5. 1873. 23. sz. pp. 316-318. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. december hóra. = Természet 5. 1873. 23. sz. p. 322. [SRG.]

Az 1872-ik évi novemberi csillag-hullás. (A bécsi cs. kir. csillagda jelentése). = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 16-17. Wienere Zeitung alapján közli: S. R. [PIR.]

HELLER Ágost: Üstökösök és hullócsillagok, különösen a Biela-féle üstökös és a november 27-iki csillaghullás 1872-ben. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 22-30. [PIR.]

TERNER Adolf: "Ég és föld", Hunfalvy csillagászati földrajza. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 31-33. Könyvismertetés. [PIR.]

KÖNIG Gyula: A természettudományok fölvirágzásáról a XVII-dik század elején. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. febr. 42. füz. pp. 41-48. A modern természettudomány kialakulása többek között Galilei és Kepler munkássága alapján. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: A Biela-féle üstökösről. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. febr. 42. füz. pp. 66-67. [PIR.]

KVASSAY Jenő: A meteorok legújabb elmélete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. pp. 136-146. Entwurf einer astronomischen Theorie der Sternschnuppen. Von J. V. Schiaparelli. Stettin, 1871. [PIR.]

Felhívás a Vénus 1874. évi átvonulásának megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. pp. 150-151. Apróbb közlemények. [PRP.]

SZTOCZEK József: Újabb nyomozások a színkép-elemzés terén. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jún. 46. füz. pp. 214-223. (Előadatott a m. Tudományos Akadémia 1873 május 25-én tartott XXXIII-ik közülésén.) - A színképelemzés és csillagászati alkalmazásainak áttekintése. [PIR.]

SOMOGYI Rudolf: Új módszer napfogyatkozások és csillagátvonulások megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. júl. 47. füz. pp. 278-279. [PRP.]

HELLER Ágost: Jegyzet a megelőző czikkhez. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. júl. 47. füz. p. 279. [PRP.]

WEISS Ödön: Hulló-csillagok megfigyelése Magyarországon. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 404-405. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873-dik évi második (Tempel-féle) üstökös elliptikus elemeiről. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 405-406. [PIR.]

L. I.: A Nap felszínének hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 406-407. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: A Napfoltok mérséklete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 407-408. [PIR.]

L. I.: A Galilei-emlék Florenczben. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 409-412. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: Csillagrendszerek, azok mozgása és távolsága. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 447-449. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: A Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 449-450. [PIR.]

KONKOLY Miklós: Egy meteor maradványa. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 450-451. [PIR.]

          1874.

KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Herschel János külső tag felett. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 3 . sz./ Felolvasta az összes ülésen 1874. júl. 1.; John Herschel 1792. márc. 7-én született, a csillagászt 1858. dec. 16-án választották az MTA külső tagjává, 1871. máj. 12-én halt meg. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagda leírása s abban történt napfoltok észlelése, néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872. és 1873. 3 táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál, Athenaeum nyomda. 67 p., 3. t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 2 . sz./ Előterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. márc. 16. Az 1871. nyarán felépített csillagda és műszereinek leírása. Földrajzi koordinátái. A napfoltok észlelésének módja kivetítéssel. A rendszeres napészlelést 1872. máj. 16-án kezdték. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. Színes naprajzok 1873. márc. 15-én és 1873. márc. 30-án (1. melléklet).; Tíz érdekes napfolt-csoport fekete-fehér rajza 1872. jún. 9. és 1873. dec. 25. között (2. melléklet).; Tíz vörösre színezett protuberancia-rajz 1872. dec. 28. és 1873. máj. 13. között (3. melléklet).
1873. júl. 25-én meteorok spektrumát észlelte. 1873. okt. 13-án este egy tűzgömb legalább 25 percig tartó nyomát figyelte, színképelemzéssel is. 1872. nov. 27-én az Andromedidák-meteorraj hullását figyelte: este 7.45-8.19-ig 294, majd 9.07-9.54-ig 1796 hulló csillagot olvasott meg, "a meteorok oly sűrűn hullottak, hogy feljegyzésről szó sem lehetett" és "legalább 5-600-al kevesebbet olvastam, miután néha az ég vízpárákkal húzódott be, s ekkor legfeljebb csak 3-ad nagyságúakat láthattam. 9.54-kor ismét abba kellett hagynom az észlelést, mert vastag felhő födte be az eget." 1871. okt. 25-én egy gyönyörű északi fényt észlelt, spektroszkóppal vizsgált. 1871. nov. 5-én d. u. 4-kor (világos nappal) egy északi fényt észlelt, a tünemény megmaradt még napnyugta után is. 1872. febr. 11-én este az állatövi fény különösen ragyogónak mutatkozott, ezzel egy időben északi fény tűnt fel, mindkettőt vizsgálta spektroszkópjával. [KSZ.]

Az 1873-ban meghalt geographusok. Christoph Hansteen. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. 2. füz. p. 123. A koppenhágai Egyetem csillagászat-tanára, a földmágneses mérések gyűjtője és feldolgozója. Feltehetőleg a szerkesztő írása. [IBQ.]

A bolygók hőmérsékletéről. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. 5. sz. füz. 288. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai observatoriumon tett észleletek leírása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 5. sz. pp. 60-61. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

GALGÓCZY Károly: Emlékbeszéd néhai Vállas Antal k. t. felett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 17. sz. pp. 260-261. [SRG.]

FRANKL Vilmos: Melanchthon és magyarországi barátai. = Századok. A Magyar Történeti Társulat Közlönye 8. 1874. márc. 3. sz. pp. 149-184. Csillagászat: p. 181. Melanchthonnak három, Magyarországgal kapcsolatos csillagászati jelenségéről ír a szerző. A rövid utalások: 1./ 1530. november 13-án: "A szomorú valóság mellett álomképek, jóslatok, csodaszerű tünemények is zaklatják érzékeny lelkét. Majd azon töprenkedik, a mit 1530-ban egy krakkói csillagász a napsötédésből jövendölt, hogy Szapolyay megbukik és Magyarország a török igája alá kerül."; 2./ 1555. február 19-én: "Majd, midőn értesül, hogy Magyarország bizonyos pontján a levegőben két kígyó-sereg véres csatájának voltak tanúi, ezen jelenet értelmének kifürkészésén fárad.";
3./ 1556. októberben: "Máskor ismét arról értesül, hogy hazánkban tizenhét egymásután következő éjjelen csillagokat láttak egymással küzdeni és mindig győzött, a mely keletről jött. Ennek értelme nem kétséges többé előtte. "Deus adsit nobis"! [Isten segítsen nekünk!] kiált föl."
[Kaposvári Zoltán szerint a krakkói csillagász az 1530. márc. 29-i részleges napfogyatkozást láthatta. A fogyatkozás adatait Krakkóra (É 50,06 fok, K 19,93 fok) számította. A napfogyatkozás 4.40 UT-kor kezdődött 4,9 fok magas napállásnál. A maximális fázis 66,7 %-os volt, ez 5.33 UT-kor állt be. Akkor a Nap 13,4 fokkal volt csak a horizont felett: még elég alacsonyan lehetett a jó észleléshez, és elég "sötétet" okozhatott a riadalomhoz. A jelenség 6.29,5 UT-kor végződött, amikor a Nap 22,3 fok magasan járt.] [KSZ.]

Csillagászati jegyzetek 1874. január hóra. = Természet 6. 1874. 1. sz. p. 14. [SRG.]

NAGY Tamás: A napfoltok mivoltáról. = Természet 6. 1874. 4. sz. pp. 50-53. [SRG.]

Az 1874-ik évi Venuszátmenet megfigyelésére szervezendő expeditiók előkészületei... = Természet 6. 1874. 4. sz. pp. 57-58. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. február-hóra. = Természet 6. 1874. 4. sz. p. 60. [SRG.]

NAGY Tamás: A kettős csillagok. = Természet 6. 1874. 5. sz. pp. 69-71. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. márczius hóra. = Természet 6. 1874. 5. sz. p. 74. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. aprilis hóra. = Természet 6. 1874. 7. sz. p. 102. [SRG.]

A fény sebességéről. = Természet 6. 1874. 8. sz. pp. 103-105., 9. sz. pp. 121-123. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. május hóra. = Természet 6. 1874. 9. sz. p. 130. [SRG.]

Az 1872. és 1873-ban felfödözött bolygódok. = Természet 6. 1874. 10. sz. p. 144. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. juniushóra. = Természet 6. 1874. 11. sz. p. 158. [SRG.]

Procyon kisérője. = Természet 6. 1874. 13. sz. p. 186. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. julius hóra. = Természet 6. 1874. 13. sz. p. 186. [SRG.]

Vénusz holdja. = Természet 6. 1874. 15. sz. p. 213. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. augusztus hóra. = Természet 6. 1874. 15. sz. p. 214. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. október hóra. = Természet 6. 1874. 19. sz. p. 270. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. november hóra. = Természet 6. 1874. 21. sz. p. 298. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. december hóra. = Természet 6. 1874. 23. sz. p. 326. [SRG.]

H. Á. [Heller Ágost]: Összefüggés légkörünk közép-hőmérséke és a Napfoltok száma között. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. jan. 53. füz. pp. 28-29. [PIR.]

Az Ó-gyallai csillagda leírása, nehány ott tett észlelet megismertetésével. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. ápr. 56. füz. pp. 164-165. Szily Kálmán előterjesztése szerint a M. Tud. Akadémia osztály-ülésén 1874. márcz. 16-ikán. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: Winnecke új üstököse. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. ápr. 56. füz. pp. 165-166. [PIR.]

Á. S.: A "Gönczöl szekér" múltja és jövője. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 202-205. A Revue Scientifique-ből, Flammarion után. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: Sark- és földfény. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 206-207. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: Ismét új üstökös. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. p. 207. Winnecke újabb üstököse. [PIR.]

G. B.: Kosmikus por légkörünkben. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. júl. 59. füz. pp. 290-292. [PIR.]

H. Á. [Heller Ágost]: Coggia üstököse. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. aug. 60. füz. pp. 319-320. [PIR.]

MORGENSTERN Henrik: A Vénus elvonulása a Nap előtt 1874 deczember 8-9-ikén. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. dec. 64. füz. pp. 441-458. [PRP.]

          1875.

GALGÓCZY Károly: Emlékbeszéd Vállas Antal külső tag felett. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 15 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 8 . sz./ Felolvasta az összes ülésen 1874. dec. 21-dikén. A csillagászat népszerűsítésével és tanításával is foglalkozó Vállas 1851-ben vándorolt ki New-Orleansba, ott tudományos akadémiát alakított, hajózástant oktatott. Itt 1869. júl. 20-án meghalt. Amerikai tevékenységéről Xántus János visszaemlékezését is közli. pp. 13-15. [KSZ.]

PETZVAL Otto: A csillagászat elemei különös tekintettel a mathematikai földrajzra tanárjelöltek és magántanulók számára. Budapest, 1875. Athenaeum. 440+[1] p. [TZS.]

PROCTOR, Richard: Más világok mint a mienk: a világok sokasága a legujabb tudományos vizsgálatok fényénél tanulmányozta Proctor Richard az angol "Royal Astronomical Society" tiszt. titkára. Hét műlappal és hét, a szöveg közé nyomott fametszetű ábrával. Ford.: Császár Károly. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Franklin-Társulat nyomdája. 240 p., 7 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 8./ [KSZ.]

SCHULHOF Lipót: Az 1870. IV. sz. üstökös definitiv pályaszámítása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 1. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. nov. 9. Az üstököst 1870. nov. 23-án fedezte fel Winnecke. [KSZ.]

SCHULHOF Lipót: Az 1871. II. sz. üstökös definitiv pályaszámítása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 32 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 2. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. nov. 9. Az üstököst 1871. jún. 14-én fedezte fel Tempel. [KSZ.]

A bolygóknak megvilágíttatása a nap által. In: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján ford. Toldy László. 1. füz. Budapest, 1875. Franklin-Társulat. pp. 14-19. [SRG.]

Van-e a holdnak befolyása az időjárásra? In: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján ford. Toldy László. 1. füz. Budapest. 1875. Franklin-Társulat. pp. 44-46. [SRG.]

ARAGO, Dominique Francois Jean: Az általános vonzalomról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 1-29. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Császár Károly. [KSZ.]

BESSEL, Friedrich Wilhelm: A valószinűség számitásáról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 31-45. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: König Gyula. [KSZ.]

HERSCHEL, John Frederick William: Az időjárás és az időjósok. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 165-197. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Sámi Lajos. [KSZ.]

KIRCHHOFF, Gustav Robert: A természettudományok czéljáról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 221-244. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Szily Kálmán. [KSZ.]

MARTIN Lajos: Kolozsvár városa hosszmeghatározása. = Erdélyi Múzeum 2. 1875. pp. 121-123. [SZF.*]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagdán történt megfigyelések 1874-1875-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 5. sz. pp. 61-64. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

HOITSY Pál: Csillag észlelés a keletnyugoti vonalban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 13. sz. p. 177. Bemutatja Kondor Gusztáv. [SRG.]

THALY Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett. = Századok. A Magyar Történeti Társulat Közlönye 9. 1875. jún. 6. pp. 420-421. Az 1705. máj. 13-i tűzgömb-jelenségről szóló cikk teljes szövege: Thaly Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett. Rétey György kurucz ezredes, a kamocsai réteken fekvő táborbúl 1705. május 13-kán kelt levelében nevezetes égi tüneményről - mely azon napra virradó éjjel volt látható, - tudósítja az ekkor épen a közeli érsek-újvári erősségben időző gr. Bercsényi Miklós tábornokot. Ez, a valóban érdekes tudósítást annyira megbecsülte, hogy Rétey levelét eredetiben saját leveléhez csatolva, elküldötte Rákóczi fejedelemnek; s e gondosságnak köszönhetjük, hogy az érdekes följegyzés a Rákóczi-levéltárral mai napig fennmaradt. A levél így szól:
"Nagyságodnak, mint Kegyelmes Uramnak, ajánlom alázatos szolgálatomat. Semmi új hírt nem tudok Nagyságodnak írnom, hanem valamely gúttai emberek jöttek hozzám, mellyek közűl egyet Nagyságodnak által küldöttem, - gondolom, hogy eddig Nagyságodhoz jutott, és az dolgokat megbeszéllette. Az igaz dolog, Kegyelmes Uram, hogy itt oly dolog történt, az melly igen ritkán hallatott; mert először éjfél tájban egy kevés ideig oly világos volt, mintha hirtelen megvirradott volna., és az égre tekintvén: mint annyi égő szövétnekeknek égése, világolt volna az égen. Ez tűzszikráknak szapora lehullásával elmúlván, - nagy lövöldözések, vagy ahhoz hasonló tonusok hallattak egy út-forma fehér felhőben az égen, úgyannyira, hogy sokan közűlünk (a Gútánál táborozó ellenség támadásának, fegyverropogásának vélvén) lóra akartak kapdosni, - az mint némellyek kaptak is, - sőt az strázsáink közűl lovaikat elszalasztván, kellett nekiek kergetni.
Történt penig ez dolog táborunk felett, és a zúdulás általment nagy ropogással az (vereknyei) Dunán, azután megszűnt, nem levén semmi felhő több itt körülbelől, azon említett fehér felhőnél. Ez külömben nincs, Kegyelmes Uram, mert ezt látta több száz embernél, tiszt és közönséges rend, kit álmélkodva beszéltek egymásnak. Ezzel Nagyságod gratiájában ajánlván magamat, maradok ugyan Nagyságod Kamócsai réteken, mindenkori alázatos 13. Ma, 1705. kész szolgája Rétei György m. k."; Alól, Bercsényi kezeírásával: "Ezt Ebeczki Imre (újvári parancsnok) Uram s mások sokan is látták itten Újvárban is."; Külczím: Méltóságos Fő-Generális Gróff Székesi Bercsényi Miklós, nekem Kegyelmes nagy jó Uramnak ő Nagyságának, alázatossan. Újvár. P. H.; Kívűl, más írással a prognosticon: "N. B. Memorabilis az pestis." [KSZ.]

Csillagászati jegyzetek 1875. januárhóra. = Természet 7. 1875. 1. sz. p. 14. [SRG.]

FAJTH Péter: A nap, mint földünk erőforrása. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 15-20. [SRG.]

Az 1873- és 1874-dik években felfedezett uj bolygók. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Az 1873- és 1874-dik években fölfedezett üstökösökről. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 27-28. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. február-hóra. = Természet 7. 1875. 3. sz. p. 42. [SRG.]

A nagyobb bolygók és ezek holdjairól. = Természet 7. 1875. 5. sz. pp. 57-59.; 7. sz. pp. 85-88. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. márczius hóra. = Természet 7. 1875. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. április hóra. = Természet 7. 1875. 7. sz. p. 98. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. május hóra. = Természet 7. 1875. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Új üstökös. = Természet 7. 1875. 10. sz. p. 140. 1874. decz 8-án Borelli a marseillesi csillagdán egy új üstököst fedezett fel. [SRG.]

Új bolygó nevek. = Természet 7. 1875. 10. sz. p. 140. Austria, Maliböa és Siva. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. juniushóra. = Természet 7. 1875. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. julius hóra. = Természet 7. 1875. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. augusztus hóra. = Természet 7. 1875. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Gyürüs napfogyatkozás 1875. sept. 29-én. (Budapesten nem látható). = Természet 7. 1875. 16. sz. p. 224. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. szeptember hóra. = Természet 7. 1875. 16. sz. p. 224. [SRG.]

A Venus-átmenet megfigyelésének előleges eredménye. = Természet 7. 1875. 20. sz. p. 281. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. október-hóra. = Természet 7. 1875. 20. sz. p. 282. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. novemberhóra. = Természet 7. 1875. 21. sz. p. 296. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. deczemberhóra. = Természet 7. 1875. 23. sz. p. 324. [SRG.]

Uj holdabrosz. = Természet 7. 1875. 24. sz. p. 338. Schmidt Gyula athéni csillagda igazgatójának 2 méter átmérőjű holdabrosza. [SRG.]

HELLER Ágost: A Vénus-átvonulás megfigyeléséről, 1874 deczember 8/9-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. pp. 16-20. Kolozsvárról észlelte az átvonulás végét Konkoly Miklós, Nagy Tamás és Schenzl Guidó. [PRP.]

HELLER Ágost: Pótlék a Vénus-átvonulásról szóló közleményhez. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. p. 38. Apróbb közlemények. [PRP.]

HELLER Ágost: Pótlék a Vénus-átvonuláshoz és a Vénus légköre. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. ápr. 68. füz. pp. 165-166. Apróbb közlemények. [PRP.]

          1876.

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyeléseim 1874 és 1875-ben. 3 táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 4. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1876. márc. 6. Ó-gyallai lakóháza északi sarkán lévő csillagdáját lebontotta és a kertjében alapjaitól újra felépítette 1874 tavaszán. Az új épület ismertetése. Az új 10 hüvelykes Browning-reflektor elhelyezése.
Színképelemzések az 1874. III. sz. (Coggia), az 1874. IV. sz. (Borelli), az 1874. V. sz. (Coggia), az 1875. Encke-féle üstökösökről. Hulló csillagok: nemzetközi észlelőhálózat meteoroscop és meteorspectrocop használatával. Meteorok színképének észlelése 1874. aug. 7-12-ig és 1875. júl. 27-31-ig. A csillagda földrajzi fekvésének meghatározása. Kolozsvárott (a csillagvizsgáló) földrajzi hosszának meghatározása. Földrajzi hossz-különbség Ó-Gyalla és Zágráb (reáliskola) között. A Vénus átvonulásának észlelése Kolozsvárott 1874. dec. 9-én. Az ó-gyallai csillagvizsgáló földszinti és emeleti alaprajza (1. tábla).; Az új reflektor műszaki rajza (2. tábla).; Fekete-fehér rajzok a Coggia és az Encke üstökösökről. Üstökös színképek színes rajza. (3. tábla). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdában. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 51 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 5. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1876. márc. 6. A napfoltok megfigyelése 1874-ben és 1875-ben, kivetítéssel, rajzolva. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. A napfoltok kinézetének szöveges jellemzése 1874-1875-ben. A kihajtható mellékleten az 1874. jan. 29. és 1875. máj. 5. közötti legszebb hét napfoltcsoport fekete-fehér rajza. [TZS.]

Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein, A. német műve után, ford.: Toldy László. Budapest, 1876. Franklin-társulat, Magy. Irod. Intézet és könyvnyomda. 107 p. /A természet könyve. Tizenhatodik füz./ Mozgás a naprendszerben.; Képzelmi utazás a mindenségben. 1. rész. [KSZ.]

Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein, A. német műve után, ford.: Toldy László. Budapest, 1876. Franklin-társulat, Magy. Irod. Intézet és könyvnyomda. 142 p. /A természet könyve. Tizenhetedik füz./ Képzelmi utazás a mindenségben. 2. rész.; A földpálya nagyságáról. [KSZ.]

Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből, Bernstein, A. német műve után, ford.: Miavecz László. Budapest, 1876. Franklin-társulat, Magy. Irod. Intézet és könyvnyomda. 131 p. /A természet könyve. Tizennyolczadik füz./ A nap és az élet. 1. rész. [KSZ.]

SCHENZL Guidó: Útmutató meteoritek megfigyelésére. A K. M. Természettudományi Társulat megbízásából írta Schenzl Guido a Meteorologiai és Földdelejességi M. Kir. Központi Intézet igazgatója. Két fametszetű ábrával. Budapest, 1876. Magyar Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat nyomda. 18 p. [VLP.]

Nekrológok 1874. és 1875-re. d’Arrest, Lajos Henrik dr. = Földrajzi Közlemények 4. 1876. 2. füz. pp. 178-179. Berlini, majd koppenhágai csillagász, egyetemi tanár, a Neptunusz egyik fellelője. [IBQ.]

Nekrológok 1874. és 1875-re. Maedler, Johann Heinrich. = Földrajzi Közlemények 4. 1876. 2. füz. p. 187. [IBQ.]

B [BERECZ Ede]: Nekrológok 1874. és 1875-re. Quotelet Lambert-Adolfe-Jacques. = Földrajzi Közlemények 4. 1876. 2. füz. p. 192. Matematikus-csillagász. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: A nap foltok és a nap felületének kinézése 1876-ban s pár szó a villanyos érintő készülékekről, melyek jelenleg csillagászati óráknál használatban vannak. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 1. sz. p. 8. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Néhány állócsillag spectruma. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 3. sz. pp. 32-33. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1874, 1875. és 1876-ban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 3. sz. pp. 33-34. Kivonat. [SRG.]

GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignác: Az 1874. V. (Borelli-féle) üstökös definitiv pályaszámítása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 11. sz. pp. 178-180. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A potsdami astrophysikai observatorium rövid ismertetése. Vogel spectro photometerje és Chrystie fél prismái. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 15. sz. p. 193. Kivonat. [SRG.]

GRUBER Lajos: A november havi hulló csillagokról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 15. sz. pp. 193-194. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

Az 1874-dik években felfedezett kisebb bolygók. = Természet 8. 1876. 1. sz. pp. 13-14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. január-hóra. = Természet 8. 1876. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Az 1875-dik években felfedezett kisebb bólygók. = Természet 8. 1876. 2. sz. p. 26. [SRG.]

A potsdami csillagdáról. = Természet 8. 1876. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Vénusz sötét fele is látható! = Természet 8. 1876. 2. sz. p. 27. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. februárhóra. = Természet 8. 1876. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. márcziushóra. = Természet 8. 1876. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. április-hóra. = Természet 8. 1876. 7. sz. p. 94. [SRG.]

DEUTSCH Miksa: A Kozmosz múltja és jövője. = Természet 8. 1876. 9. sz. pp. 113-124. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. májushóra. = Természet 8. 1876. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. juniushóra. = Természet 8. 1876. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. julius hóra. = Természet 8. 1876. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. augusztus-hóra. = Természet 8. 1876. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. szeptember-hóra. = Természet 8. 1876. 17. sz. p. 238. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. október-hóra. = Természet 8. 1876. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. november hóra. = Természet 8. 1876. 21. sz. p. 294. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. deczember hóra. = Természet 8. 1876. 23. sz. p. 322. [SRG.]

THEMÁK Ede: A zsadányi meteorkő. = Természettudományi évkönyv, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1875-1876. pp. 103-118. 1875. március 31-én hullott meteoritról. [SRG.]

HELLER Ágost: Vénus átvonulásának fényképei. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. jún. 82. füz. pp. 241-242. Apróbb közlemények. [PRP.]

          1877.

DARVAI Móricz: Bolygópályák meghatározása három geocentrikus észlelet alapján. Pécsett, 1877. Nyomatott ifj. Madarász Endrénél. 34 p., 1 t. [TZS.]

MARTIN Lajos: "A csillagászat ujabbkori haladásáról." In: Értesitő a " Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat" 1877. ápril 14-én tartott negyedik természettudományi estélyéről. Kolozsvártt, 2. 1877. Nyomatott K. Papp Miklósnál. pp. 19-24. [SRG.]

GRUBER Lajos: 24. éta Cassiopeiae kettős csillag mozgásáról. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 19 p. / Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 6. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. jan. 8-án Kondor Gusztáv. [KSZ.]

HOITSY Pál: Csillag-észlelés a kelet-nyugot vonalban. Egy számtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 58 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 3. sz./ Felolvasta Kondor Gusztáv a III. osztály ülésén 1876. nov. 6-án. [KSZ.]

KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Nagy Károly a M. T. Akadémia rendes tagja fölött. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó hivatala, Athenaeum nyomda. 24 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 1. sz./ Felolvasta az összes ülésen 1876. dec. 18-án. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. I. rész. 1871-1873. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. jan. 8. Közli az Ó-Gyallán 44 megfigyelő napon észlelt 1041 meteor adatait (időpont, fényesség, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). Külön leírás az Andromedidák-meteorraj maximumakor, 1872. nov. 27-én Ó-Gyallán (Konkoly által) számlált meteorokról (294 és 1796 hulló csillag), és a Budán ugyanekkor (Schenzl Guidó, Baumgartner György, Kurländer Ignácz által) feljegyzett 189 meteor táblázatos adatai. 1873. okt. 13-án este egy tűzgömb legalább 25 percig tartó nyomát figyelte, színképelemzéssel is. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. II. rész. 1874-1876. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 39 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. febr. 5. Közli az Ó-Gyallán, Selmecen, Szatmárban, Hódmezővásárhelyen, Zágrábban észlelt 1484 meteor adatait (időpont, fényesség, szín, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). Az égi helyzetet meteoroszkóppal figyelték meg. Az időmérő eszközöket az országos távírdai huzalokon át szinkronizálták az egy időben észlelők. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok s a nap felületének kinézése 1876-ban. Három képtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 9. sz./ Előadta mint székfoglalót, a III. osztály ülésén 1877. jan. 8-án. Az 1876-os napfoltok szöveges leírása. 103 napon lehetett észlelni, ezek közül 51 napon folttalan volt a napkorong, csak 52 alkalommal látszott napfolt. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. Hét napfoltcsoport színezett részletrajza 1876. febr. 13. és 1876. okt. 15. között (1. tábla).; Két napon a napfoltok helyzete (2. tábla).; A naptevékenység alakulásának grafikonja 1872-1876-ig (3. tábla). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 160 álló csillag szinképe. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1876-ban. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Athenaeum nyomda. 34 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 10. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. febr. 5-én. A megfigyelt színképek szöveges leírása és osztályba sorolása. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A teljes holdfogyatkozás 1877. február 27-én és az 1877. (Borelli) I. számu üstökös szinképének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 8. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. márc. 5-én. [KSZ.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. Három népszerű felolvasás. Temesvárott, 1877. Nyomatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvnyomdában. 71 p. Különlenyomat a "Természettudományi Füzetekből". [TZS.]

SOÓS Mihály: A keresztény álláspontja a természetben. I. köt. Budapest, 1877. Szent István-Társulat. /"Házi könyvtár. 26. / Csillagászat: pp. 119-341. Az anyagi világ, mint egységes egész s a térben létezők egyeteme. Népszerű csillagászat, az asztronómia történetének rövid összefoglalásától a maga korának (korai asztrofizikai) ismeretéig, igen széleskörű, alapos tájékozottsággal. Behatóan foglalkozik a kozmogóniai elméletekkel. A fejezet végén rövid összegezés a teológia szemszögéből tárgyalva. (Soós Mihály, 1832-1899, premontrei kanonokrendi pap, előbb a szombathelyi gimnázium, 1865-től a keszthelyi gazdasági főiskola matematika-fizika tanára, irt meteorológiai és földrajz-földtani munkát is.) [IBQ.]

-ba- [BERECZ Antal]: A Neptunusz holdja. = Földrajzi Közlemények 5. 1877. 1. füz. p. 48. [IBQ.]

A földrajz halottai 1876-ban. Jelinek K. [Karl] dr. = Földrajzi Közlemények 5. 1877. 3. füz. pp. 130-131. A bécsi egyetemi Csillagvizsgáló asszisztense, a prágai csillagvizsgáló vezetője 1852-ig, majd a bécsi Meteorológiai Intézet igazgatója, a magyarországi légkörtan és a meteor-rajok észlelésének szorgalmazója. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: A Nap és a Merkur közt sejtett bolygóról. = Természet 9. 1877. 1. sz. pp. 1-6. [SRG.]

Az 1875-dik évben felfedezett kisebb bolygókról. = Természet 9. 1877. 1. sz. p. 13. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. január hóra. = Természet 9. 1877. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. február hóra. = Természet 9. 1877. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. február hóra. = Természet 9. 1877. 4. sz. p. 56. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. máczius hóra. = Természet 9. 1877. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. április hóra. = Természet 9. 1877. 7. sz. p. 98. [SRG.]

KONKOLY Miklós: 1877. I. számú (Borelli) üstökös szinképe. = Természet 9. 1877. 9. sz. pp. 123-124. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. május hóra. = Természet 9. 1877. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. junius hóra. = Természet 9. 1877. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. julius hóra. = Természet 9. 1877. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. augusztus hóra. = Természet 9. 1877. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. szeptember hóra. = Természet 9. 1877. 17. sz. p. 238. [SRG.]

Marsz a Nappal ellenállásban. Természet 9. 1877. = Természet 9. 1877. 18. p. 252. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. október hóra. = Természet 9. 1877. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. november hóra. = Természet 9. 1877. 21. sz. p. 294. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. deczember hóra. = Természet 9. 1877. 23. sz. p. 322. [SRG.]

Miért nem fedezték fel már régebben Marsz holdjait? = Természet 9. 1877. 24. sz. p. 336. [SRG.]

Tudományos mozgalmak a hazában. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. p. 78., 90. Kondor Gusztáv az éta Cassiopeiae pályaszámításáról. [SRG.]

          1878.

BARNA Ferdinánd: Kapcsolat a magyar és a szuomi irodalom között. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 7/4./ Csillagászat: pp. 6-11. Hell és Sajnovics vardői útjáról és a Demonstratióról. [HAD.]

FABRITIUS Károly: Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-ből. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala. 28 p. Olvastatott a M. T. Akadémia 1876. május 22-én tartott ülésén. Az erdélyi szász reformátor, humanista és csillagász híres térképészeti művéről. [REZ.]

GRUBER Lajos: A november-havi hullócsillagokról. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 5. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1877. nov. 5-én Szily Kálmán. A Leonidák-meteorraj története, az 1872-es évvel bezárólag. [KSZ.]

GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignác: Az 1874. V. (Borelly-féle) üstökös definitiv pályaszámitása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 21 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 3. sz./ Későbbi írásmódja: Borelli vagy Borrelly. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. III. rész. 1877-ik évben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 8. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. márc. 26. Hódmezővásárhely, Selmec, Ó-Gyalla, Zágráb helyeken észlelt 241 meteor adatai (időpont, fényesség, szín, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Mercur átvonulása a nap előtt. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1878. május 6-án. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 10. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. Észlelők voltak: Reviczky Károly Ó-Gyallán állomásozó honvéd százados, Horváth Jenő Ó-Gyallán állomásozó honvéd hadnagy, Cvet Sándor déloroszországi magánzó Tsernigoffból, Kaiser József herczeg primás ő eminentiájának főgépmestere, Dr. Schráder Károly, és Konkoly Miklós. A belépéskor az I. és II. kontaktust megfigyelték, időadatokat mértek. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok és a napfelületének kinézése 1877-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 9. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. márc. 26. Az 1876-os napfoltok szöveges leírása. 163 napon lehetett észlelni, ezek közül 76 napon folttalan volt a napkorong, csak 87 alkalommal látszott napfolt. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. [KSZ.]

HELMHOLTZ, [Hermann Ludwig Ferdinand von]: A bolygórendszer keletkezéséről. 1871-ben Heidelbergában és Kölnben tartott előadás. In: Népszerű természettudományi előadások. Faraday, Helmholtz és Pettenkofer munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1878. Franklin-társulat nyomdája. pp. 267-307. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 14./ Fordította: Hoitsy Pál. Az eredetivel összehasonlította Szily Kálmán. [HAI.]

SZABÓ József: Meteorkőesés Szerbiában Alexinackabanjaban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 1. sz. pp. 19-20. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdában 1877.; Hulló-csillagok megfigyelése a m. korona területén 1877. 3. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. pp. 72-73. Kivonat. [SRG.]

WEINEK László: Az 1874. évi Venus átvonulásról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. pp. 73-74. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Merkur átvonulásának megfigyelése Ó-Gyallán.; Mars megfigyelése az ó-gyallai csillagdán.; Új megfigyelési mód állócsillag-spectrumokat feljegyezni. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 4. sz. pp. 97-99. Kivonat. [SRG.]

Dr. Haynald Lajos levele, a "Természettudományi társulathoz." = Természet 10. 1878. 1. sz. p. 12. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. áprilishóra. = Természet 10. 1878. 7. sz. p. 98. [SRG.]

Merkur átvonulása a nap előtt. = Természet 10. 1878. 9. sz. p. 125. 1878. május 6. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. májushóra. = Természet 10. 1878. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. junius hóra. = Természet 10. 1878. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. július hóra. = Természet 10. 1878. 13. sz. p. 281. [182.] [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. aug. hóra. = Természet 10. 1878. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. szeptember hóra. = Természet 10. 1878. 17. sz. p. 240. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. októberhóra. = Természet 10. 1878. 19. sz. p. 268. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. nov. hóra. = Természet 10. 1878. 21. sz. p. 296. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. decz. hóra. = Természet 10. 1878. 23. sz. p. 324. [SRG.]

HELLER Ágost: A Nap távolsága. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. pp. 24-26. Apróbb közlemények. [PRP.]

WEINEK László: A német-birodalmi Venus-expeditio Kerguelen szigetén. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. máj. 105. füz. pp. 169-179. A hattagú expedíció tagja volt Weinek. 1874. jún. 21-én indultak hajóval, 1874. dec. 9-én észlelték a Vénusz-átvonulást, 1875. márc. 31-én értek vissza Európába. [PRP.]

          1879.

KONKOLY Miklós: Álló csillagok szinképének mappirozása. Új módszer a csillagok szinképét könnyen megfigyelhetni. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 6 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1878-ban. IV. rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 11 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 3. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. jan. 20. Ó-gyallán 152, Hódmezővásárhelyen (Nagy Tamás tanár) 64, Selmecbányán (Dr. Schwarz tanár) 39 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a 255 hullócsillag időpontját, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán az 1877-iki oppositió után. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. 1877. október 19. és nov. 16. között 17 rajz készült a Marsról, ezek szöveges leírását közli. A kihajtható táblán 15 rajz szerepel színes alapon. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A nap felületének megfigyelése 1878-ban az ó-gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 4. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. jan. 20. 1878-ban 184 napon figyelhettek, ebből 116 megfigyelő napon sem folt sem fáklya nem mutatkozott a napkorongon. Csak 46 napon láttak foltot, és 22 napon csupán fáklyákat. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. [KSZ.]

SOÓS Mihály: A keresztény álláspontja a természetben. II. köt. Budapest, 1879. Szent István-Társulat. /"Házi könyvtár. 31. / Csillagászat: pp. 66-97. Földünk eredete és megalakulása. A Naprendszer eredetének elméletei. (Soós Mihály, 1832-1899, premontrei kanonokrendi pap, előbb a szombathelyi gimnázium, 1865-től a keszthelyi gazdasági főiskola matematika-fizika tanára, irt meteorológiai és földrajz-földtani munkát is.) [IBQ.]

REQUINYI Géza: Földrajzi ismeretek az ó-korban. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. 3. füz. pp. 219-228. A Föld és az ég alakjáról. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Brorsen üstökösről.; Júl és aug. havakbeli csillaghullásokról.; A Galina üstökös színkép elemzéséről és a 4. sz. 1878. aug 12/13-ki részletes holdfogyatkozás spectrumáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 13. 1879. 7. sz. pp. 157-158. Kivonat. [SRG.]

HELLER Ágost: A napparallaxisról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. júl. 119. füz. pp. 275-276. Apróbb közlemények. [PRP.]

WEINEK László: A Jóreménység fokától Kerguelen szigetéig. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. nov. 123. füz. pp. 419-427. 1874. okt. 3-án Fokvárosból hajóztak az 1874. dec. 9-i Vénusz-átvonulás észlelőhelyére. [KSZ.]

          1880.

SZATHMÁRI Ákos: A spectral-analysisről. In: Értesítő a nagy-becskereki főgymnasiumról az 1879-80 tanév végén. Nagy-Becskerek, 1880. pp. 29-222. Benne: A spectralanalysis alkalmazása az astrophysicában. pp. 154-222. A nap physikai alkatáról. A planeták által visszavert napsugarak spectrumai. Az üstökösök spectrumai. Az állócsillagok spectrumai. Hulló csillagok spectrumai. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Lumen (Világosság). Budapest, [1880.] Légrády testvérek kiadása és nyomdája. 135 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerü csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leirása. Ford.: Huszár Imre, Hoitsy Pál. Budapest, 1880-1881. Rautmann kiadása, Wilckens nyomda. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. /Rautmann népszerü tudományok könyvtára. 1-2./ Két kötetben. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához. 1879. Rajzok 3 táblán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 14. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. A Jupiter 19 észlelése szövegesen és színezett rajzok a képmellékletben: 1879. aug. 20. és dec. 3. között. A Mars 3 észlelése ugyanígy: 1879. okt. 13., okt. 29. és nov. 13. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. [V. rész.]. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 11. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. Ó-gyallán 449, Selmecbányán (Schwarz tanár) 91, Gyulafehérvárott (Avéd Jákó tanár) 77 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a 617 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok radiatió pontjai. Levezetve a magyar korona területén tett megfigyelésekből 1871-től 1878 végéig. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 12. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. Az 1871-1878-as évek 2999 feljegyzett meteorjából 1641-et használhattak fel. Minden meteort mindegyikkel összemetszettek, ha 4 napon belül jelentkeztek. Így 410 metszéspontot kaptak. Ezeket csoportosítva: 80 valószínű radiánspontot nyertek. Mivel az észlelések a nagyobb rajok idején történtek: az áprilisi Lyridák, a júliusi Aquaridák, az augusztusi Perseidák, az októberi Orionidák, novemberi Andromedidák rajok szerepelnek nagyrészt. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1879-ben. Egy tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 48 p. 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 13. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. febr. 16. 1879-ben 285 napon figyelhettek, ebből 155 megfigyelő napon sem folt sem fáklya nem mutatkozott a napkorongon. Csak 98 napon láttak foltot, és 32 napon csupán fáklyákat. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. A kihajtható táblán öt rajz szerepel napfoltcsoportokról 1879. ápr. 14. és nov. 9. között. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Spectroscopicus megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. A) Brorsen üstökös spectruma. B) Hullócsillagok spectruma. C) Palisa üstökös spectruma. D) Holdfogyatkozás spectruma és csillagászati megfigyelése (1878. aug. 12/13.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 7. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. okt. 20. A Brorsen üstököst márc. 20. és máj. 5. között figyelte. Meteorok színképét 1879. júl. 26. és aug. 14. között vizsgálta. A Palisa üstököst okt. 4. és 6-án vizsgálta. Az 1878. aug. 12/13-i teljes holdfogyatkozást öt észlelő (Reviczky Károly, Reviczky Frigyes, Konkoly Miklós, Weisz Ödön, Raffmann Jakab) három műszerrel figyelte, kráterek kontaktusait 1 másodpercre észlelve (27 belépés, 5 kilépés). [KSZ.]

WEINEK László: Az instrumentális fényelhajlás szerepe egy Vénus-átvonulás photographiai felvételénél. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 8. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1879. okt. 20-án Eötvös Loránd. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Jupiter felületének megfigyelése 1879 őszén.; A magyar korona területén megfigyelt meteorok radiatio pontjai, levezetve az 1871-1878-ki megfigyelésekből.; Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. 5. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 1. sz. p. 5. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 2. sz. p. 26. Kivonat. [SRG.]

HELLER Ágost: Az utolsó tíz év a csillagászat történetében. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jan. 125. füz. pp. 9-21. [PRP.]

HELLER Ágost: Az utolsó tíz év a csillagászat történetében. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. fe 126. füzet pp. 49-60. [PRP.]

WEINEK László: A csillagok távolsága és a Vénus-átvonulások. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. ápr. 128. füz. pp. 129-141. [PRP.]

HELLER Ágost: Egy magyar csillagász kitüntetése száz év előtt. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jún. 130. füzet pp. 235-236. Apróbb közlemények. A lengyel király aranyéremmel tüntette ki Hell Miksát tudományos munkássága elismeréseként. [PRP.]

          1881.

KOBOLD Ármin: Adatok Jupiter forgási elemeihez. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 19 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 9. sz./ A III. osztály 1881 május havi ülésén felolvasta Konkoly Miklós. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának 1880. aug. 27. és 1881. jan. 14. közötti saját észleléseit dolgozta fel. Meghatározza a bolygó forgásidejét, kimutatja a folt saját mozgását. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter physikájához 1880-ik évből. Egy függelékkel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 2. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. jan. 17. Jupiter megfigyelések leírásai 1880. aug. 26. és dec. 31. között. A Vénusz 1880. dec. 26-i leírása. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1880-ban. 1 tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 33 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 1. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. jan. 17-én. Színképvizsgálat 20 állócsillagról. A Hartwig és a Pechüle üstökösök színképe. Színmérés (colorimetria) a színváltoztatónak gyanított alfa Ursae Majorisról és egyéb összehasonlítókról. A képtáblán a Hartwig üstökös rajza 1880. okt. 5-éről. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 23 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14. Időmeghatározások. Megfigyelések a délkörön. 1880-as csillagászati észlelések: Jupiter holdjainak tüneményei (aug. 25. és nov. 28. között). A Faye-üstököst 8, a Hartwig-üstököst 9, a Swift-üstököst 3, a Pechüle-üstököst 4 alkalommal észlelték. Kis bolygók (Bellona, Amphitrite, Frigga, Undina, Elsa) égi helyzetének megfigyelése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése 1880-ik évben a magyar korona területén. V-dik rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 12 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 5. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14-én. Ó-gyallán (Konkoly Miklós, Kobold Hermann, Weiss Ödön, Rosenzweig Jakab) 151, Selmecbányán (Schwarz tanár és segédei) 91, Gyulafehérvárott (Avéd Jákó tanár) 73, összesen 315 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a hullócsillagok időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése 1880-ban, és 1382 napfolt micrometricus mérése. Rajzzal 2 táblán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 71 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 4. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14-én. 1880-ban 252 napon figyelhettek, ebből 22 megfigyelő napon folt nem mutatkozott a napkorongon. 230 napon láttak foltot. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. A napkorong rajza 1880. máj. 29-én és jún. 1-én (1. tábla). Nyolc napfoltcsoport részletrajza jún. 24. és nov. 24. között (2. tábla). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 102 hullócsillag kisugárzó pont, levezetve 518 megfigyelésből, melyek a magyar korona területén 1879 és 1880-ban tétettek. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 7. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1881. máj. 16-án. Az 1879-1880-as évek 932 feljegyzett meteorjából 518-et használhattak fel. Minden meteort mindegyikkel összemetszettek, ha 4 napon belül jelentkeztek. Így 102 metszéspontot kaptak. Ezeket csoportosítva: 12 valószínű radiánspontot nyertek. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Új villam-záró vagy nyitó készülék normál-órán, és a Jürgenssen-féle óraszerkezet. Egy képtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 10 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 8. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. máj. 10-én. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A körmikrometer. Kiváló tekintettel a sugártörés befolyására a vele való észlelésnél. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1881. Stein János M. K. Egyetemi Nyomda. 26+3 p. [SRG.]

Egyenlő idők. = Földrajzi Közlemények 9. 1881. 5. füz. p. 342. A zónaidő bevezetése a "Nemzetközi jogi reform" konferencia előtt, Kölnben. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Adatok a Jupiter physikájához.; Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdában 1880.; Évi jelentés az ó-gyallai csillagdáról 1880. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 1. sz. pp. 16-18. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A nap megfigyelése 1880-ban.; Csillagászati megfigyelések 1880-ban Ó-Gyallán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 2. sz. p. 57. Kivonat. [SRG.]

KOBOLD Armin: Adatok Jupiter tengelyforgási idejének meghatározásához. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 5. sz. p. 126. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Egy új contact-készülék normálórán.; Hulló csillagok radiatio pontjai. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 5. sz. pp. 126-127. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdában. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 8. sz. p. 218. Kivonat. [SRG.]

THALY Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. = Századok. A Magyar Történeti Társulat Közlönye 15. 1881. pp. 43-44. Fél oldalnyi szövegben ismertetik Rákóczi Ferenc és gróf Bercsényi Miklós asztrológiai érdeklődését. "Még csak azt jegyezzük föl itt Rákócziról, hogy mint a mathematicai és természettudományoknak barátja, - ki a csillagászat iránt már gyermekkorában, a neuhausi növeldében hajlamot tanusít vala .. ő is űzé a kor divatául tekinthető csillagjóslást." [KSZ.]

WEINEK László: Az üstökösökről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. márc. 139. füz. pp. 97-112. [TUV.]

LESZNER Rezső: Csillagjóslás és az egészség. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. pp. 165-172. [TUV.]

HELLER Ágost: A csillagok színképeinek fotográfiája. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. pp. 180-181. [TUV.]

HELLER Ágost: Az Ó-Gyallai csillagásztorony működéséről 1880-dik évben. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. pp. 222-223. [TUV.]

HELLER Ágost: Tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. júl. 143. füz. p. 317. [TUV.]

ALEXANDER Bernát: Az idei nagy üstökösről. (1881. b.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. aug. 144. füz. pp. 331-347. [TUV.]

HELLER Ágost: Még néhány szó az 1881 b. üstökösről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. szept. 145. füz. pp. 387-388. [TUV.]

HELLER Ágost: Repülő spectrumok a napkorong szélén. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. szept. 145. füz. pp. 389-390. [TUV.]

HELLER Ágost: Láthatta-e Maupertuis az Oriont az északi fényben vérvörösnek? = Természettudományi Közlöny 13. 1881. dec. 148. füz. p. 518. [TUV.]

VILSINSZKY: A telefon. (Messzelátó.) = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. jún. 12. 24. sz. p. 1. 1880 novemberében nem sikerült a kapcsolat. 1881. máj. 9-én a Herény - Pápa közötti 75 km-en igen. 1881. jún. 4-én este sikerült telefonkapcsolatot létesíteni Herény és Ógyalla között. A 180 km-es kapcsolat útja Herény - Szombathely (Kunc lakása) - távírda - Pápa - Győr - Komárom - Ógyalla. [SRG.]

A mi külföldi utazó triumvirátusunk... = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. aug. 21. 34. sz. p. 2. Kunc Adolf, Gothard Jenő és Gothard Sándor külföldi útjáról. Beszámoló Zürichből, Strassburgból és Párizsból. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A herényi asztrofizikai obszervatórium. = Vasmegyei Lapok 15. 1881. dec. 22. pp. 1-2. [SRG.]

          1882.

CZÓGLER Alajos: A fizika története életrajzokban. Első kötet. Tizenkét arczkép-melléklettel. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1882. Franklin-Társulat nyomdája. 592 p., 12 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 20./ Ez a kötet az ókori és a középkori fizikai eredményeket bemutató bevezető után Leonardotól Chladni-ig 29 életrajzot közöl. Köztük Kopernikus (pp. 57-69. + arckép).; Galilei (pp. 80-140. + arckép).; Kepler (pp. 141-166. + arckép).; Huygens (pp. 290-338. + arckép).; Newton (pp. 339-414. + arckép).; Halley (pp. 415-433.).; és Bradley (pp. 434-438.) munkásságát is bemutatja a szerző. [HAI.]

CZÓGLER Alajos: A fizika története életrajzokban. Második kötet. Tizenegy arczkép-melléklettel. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1882. Franklin-Társulat nyomdája. 592 p., 11 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 21./Ez a kötet Lavoisier-töl Robert Mayer-ig 20 életrajzot közöl. Köztük Laplace (pp. 32-67. + arckép).; Wollaston (pp. 142-147.).; és Arago (pp. 229-298. + arckép) munkásságát is bemutatja a szerző. [HAI.]

GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása, és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án Konkoly Miklós. A csillagvizsgáló leírása. Programja. Spektroszkópikus megfigyelések 75 állócsillagról. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Jupiter megfigyelések. In: Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 19-32., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ 30 Jupiter megfigyelés szövegesen. A kihajtható mellékleten 6 Jupiter-rajz 1881 okt. 25. és dec. 27. között. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Mars megfigyelések 1881-ben. In: Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 32-35., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ 10 Mars megfigyelés leírása. A kihajtható mellékleten 2 Mars-rajz: 1881. nov. 9. és dec. 25. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához az 1881. évi megfigyelésekből. III. rész. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 21 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 7. sz./ Jupiter felületének megfigyelése 1881-ben (16 megfigyelés szöveges leírása. A 16 Jupiter-rajz az 1. és a 2. táblán látható).; Mars megfigyelése (3 szöveges leírás és a 3. táblán ezen Mars-rajzok).; Venus (1881. jan. 1-én egyetlen Vénusz észlelés, rajza a 3. táblán). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. 1. 1881. b) Üstökös és annak spectruma. 2. 1881. c) Üstökös és annak spectruma. 2. Alfa Ursae majoris szinváltozása. 4. 1881. b) Üstökös colorimetricus megfigyelése. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia`Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én. 1. tábla: 5 részletes rajz az 1881. b. üstökös alakjáról, a magból szökőkútszerűen kibomló szálakkal.; 2. tábla: 2 rajz az 1881. c. üstökösről vizuálisan és 3 további rajz az üstökös színképeiről.; 3. tábla: az 1881. b. üstökös spektrumának rajza, egy grafikon az alfa UMa színváltozásáról (54,5 napos periódussal). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 46 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 15. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. Időmeghatározás és az órák összehasonlítása. Az 1880. V. (Pechüle-féle) üstökös 8 megfigyelése. Az 1881. II. (Swift-féle) üstökös 3 észlelése. Az 1881. III. (Gould-féle nagy) üstökös 18 megfigyelése. Az 1881. IV. (Schäberle-féle) üstökös 5 észlelése. Az Encke-féle üstökös 3 megfigyelése. Az 1881. VIII. (Swift- vagy Wendell-féle) üstökös egyetlen megfigyelése.
Kisbolygók megfigyelése és pozíciómérése 1881-ben: Ceres, Pallas, Juno, Astrea, Hebe, Flora, Metis, Parthenope, Victoria, Egeria, Irene, Fortuna, Massalia, Themis, Pomona, Fides, Ariadne, Pales, Nemausa, Freya, Undine, Liberaxrit, Electra, Saphrosine, Iuewa, Hilda, Ino, Belisana, Ismene, Phylomela, Chryseis, Oenone, 211. számú [Isolda], 216. számú [Kleopatra] kisbolygók. Csillag pozíciók. Gothard Jenő és Sándor Herényi Csillagdájának földrajzi fekvése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Gothard Jenő és Sándor herényi csillagdájának földrajzi fekvése. In: Konkoly Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. pp. 45-46. A címben Gotthard név szerepel. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 17 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. 1881-ben Ógyallán 340, Selmecbányán 141, Nagybecskereken 88 meteort észleltek meteoroszkóppal. Táblázat közli az 569 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. A júliusi, augusztusi, novemberi meteorrajoknak 24 kisugárzó pont lett levezetve, amely 8 fő-radiánssá vonható össze. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok és a nap felületének megfigyelése 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 56 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 4. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. 1881-ben a Nap felülete 196 napon lett figyelve, abból csakis egyetlen napon volt folt nélküli. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az üstökösök vegytani alkotása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 17 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 8. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. febr. 13-án. Az üstökösök színképeinek észlelése, elemzése. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az 1871-1880-ik években Magyarországban megfigyelt hullócsillagok pályaelemei. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 11 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 9. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1882. márc. 13-án Konkoly Miklós. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Az ó-gyallai csillagvizsgáló földrajzi szélessége. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 2. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én Konkoly Miklós. A földrajzi szélesség: +47 fok 52 perc 27,3 másodperc. [KSZ.]

KUNC Adolf: Ingakisérlet. (Tartatott a szombathelyi székesegyházban Gothard segédkezése mellett 1880. aug. 25-én.) In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1880. aug. 21-27-ig Szombathelyen tartott 21. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest, 1882. Egyetemi ny. pp. 76-79., 2 t. [SRG.]

SZATHMÁRI Ákos: A spectralanalysis alkalmazásai az astrophysikában. In: Szathmári Ákos: A Spectralanalysis és alkalmazásai. A szerző tulajdona. Kiadja a szerző. Nyomatott Dohány Ignácznál Nagy-Becskereken. 1882. pp. 210-352. A napról. A planeták és holdak által visszavert sugarak spectrumairól. A csillaghalmazok és ködfoltok spectrumairól. Az üstökösök és hullócsillagok spectrumairól. A zodiakalis fény spectrumáról. Az északi fény spectrumáról. A villámok spectrumairól. [ZSE.]

S.: A Sarkfény-re vonatkozóan. = Földrajzi Közlemények 10. 1882. 3. füz. pp. 141-142. "Talán a föld delejességének fény-kitörései". [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése Ó-Gyallán.; Jupiter és Mars megfigyelése Ó-Gyallán.; Hulló csillagok megfigyelése 1881-ben.; Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 1. sz. pp. 7-8. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő - GOTHARD Sándor: A hevényi [ ! ] astrophysikai observatorium és a benne tett megfigyelések 1881-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 1. sz. p. 7-8. A herényi obszervatóriumról. A Konkoly Thege Miklós által felolvasott dolgozat kivonata. [SRG.]

SZABÓ József: A Mocsi meteorkőhullás Erdélyben, Mocs vidékén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. pp. 48-53. Mocs, 1882. február 3. Kivonat. [SRG.]

BRAUN Károly: A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzete. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 5. sz. pp. 207-208. Előterjesztette Kruspér István. Kivonat. [SRG.]

Délmagyarországi adatok a 1882. február 3-ki nagy meteorhulláshoz. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 2. füz. p. 80. [SRG.]

GAEA: Meteorkövi állatok. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 3. füz. pp. 124-125. [SRG.]

GEREVICH Emil: Az északi-fény befolyása a telegráfra. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 30-33. [TUV.]

HELLER Ágost: Előkészülés az 1882-iki Venusátvonuláshoz. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 33-34. Csillagászok kongresszusa Párizsban. [TUV.]

HELLER Ágost: Az Uránusz felfedezésének századik évfordulója. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 61-67. Denning W. F.: The Centenary of the discovery of Uranus nyomán. The popular science review 1881. [TUV.]

SZILY Kálmán: Csillagászati obszervatorium Vasmegyében. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. 150. füz. pp. 74-75. Herényben. [SRG.]

PALÓCZY Lipót: A bécsi új csillagvizsgáló intézet. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. pp. 97-107. [TUV.]

HELLER Ágost: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. p. 165. [TUV.]

SZILY Kálmán: Valami a kalendárium csinálás köréből. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. pp. 165-167. [TUV.]

WEINEK László: Az idei nagy üstökösről (1882 a.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. pp. 209-211. [TUV.]

HELLER Ágost: A Wells-féle üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. pp. 254-255. [TUV.]

HELLER Ágost: A Venus fénye által vetett árnyék. = Természettudományi Közlöny, 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 338-339. [TUV.]

HELLER Ágost: A Schaeberle-féle üstökösről. (1881 c.). = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. p. 339. [TUV.]

D. M. [DARVAI Móricz]: Jupiter két nevezetes foltjáról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 339-340. [TUV.]

HELLER Ágost: A szabad szemmel látható csillagok eloszlása az égbolton. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 375-376. [TUV.]

HELLER Ágost: A Nap-parallaxisról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. p. 376. Az amerikai természetvizsgálók gyűlése Cincinatiban. A Nap parallaxisa 8,85 ívmásodperc körüli lehet. Az 1882. dec. 6-i Vénusz-átvonuláskor remélhető pontosítása. [TUV.]

DARVAI Móricz: Értekezlet Párisban a Venus átvonulása tárgyában. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 377-378. Nemzetközi értekezlet Párizsban 1882. okt. 5-13-ig, 14 nemzet részvételével. [TUV.]

LAKITS Ferenc: A fizikai csillagászat módszereiről. (Janssen elnök beszéde az assiciation francaise ez évi vándorgyűlésén, La Rochelleben.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. okt. 158. füz. pp. 401-410. [TUV.]

TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. 1. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. pp. 434-442. [TUV.]

HELLER Ágost: Az idei (Cruls-féle) nagy üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. pp. 469-470. [TUV.]

HELLER Ágost: Újabb hírek a Saturnusról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. p. 471. [TUV.]

TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. 2. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. dec. 160. füz. pp. 497-514. [TUV.]

          1883.

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882. évben. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 8. sz./ Gothard Jenő előszava 1883. március hóban kelt. Beterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án Konkoly Miklós.; Előszó [a csillagvizsgáló épületének és műszereinek 1882-es fejlesztése.]. (pp. 1-2.). Spektroskopikus megfigyelések (147 állócsillag, 2 üstökös).; Üstökös megfigyelések. 1. Wels-üstökös (1882. I.) 2. Barnard-üstökös. 3. A nagy szeptemberi üstökös.; Napfogyatkozás megfigyelése május 16-án (pp. 25-26.).; Venus-átvonulása decz. 6-án (p. 27.). A kihajtható mellékleten az 1882. máj. 16-i részleges napfogyatkozás 6 fényképfelvétele. A képeken a napfoltok is láthatók. [KSZ.]

GRUBER Lajos: Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra. Budapest, 1883. TTT. 308 p. [SRG.]

HOITSY Pál: A nagy természet s a kicsiny ember. (Népszerű természettudományi értekezések.) Budapest, 1883. Franklin-társulat. 229 p. A csillagászati tanulmányok: Helyünk a mindenségben.; Örök mozgás.; Hulló csillagok.; A magyarok csillaga.; A Hold és a holdlakók. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. a) A Wells üstökös szinképe. b) A szeptemberi nagy üstökös szinképe. c) 9 Meteor szinképe. d) 115 állócsillag spectruma. e) Colorimetricus megfigyelések. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én. Wells üstököst ápr. 17-től jún. elejéig figyelte. A szeptemberi nagy üstököst nov. 1-én tudta csak észlelni. Hullócsillagok spektrumát aug. 11-én nézte. Az állócsillagok spektrumát Kövesligethy Radó észlelte. Színmérések készültek a gamma Cas, alfa UMa, alfa UMi, béta UMi csillagokról. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 3. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én. 1882-ben Ógyallán (Konkoly Miklós, Kobold Hermann, Kövesligethy Rudolf, Gyurcsovics Mihály, Farkas Ede) 361, Selmecbányán (Schwarz Ottó és segédei) 27, Károlyfehérváron (Avéd Jákó) 13 meteort észleltek meteoroszkóppal. Táblázat közli a 401 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. Az 1881. évi hullócsillag-észlelések radiánsai, pályaelemei. 16 meteor azonosítása, amelyet két észlelőhelyről is megmértek. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 90 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 1. sz./ A napfoltminimum 1878-ban volt. 1882-ben 195 megfigyelő nap volt, ebből csak 2 alkalommal nem látszott napfolt. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 20 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 5. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23. Meridiánban történt észlelések. Kisbolygók (Pallas, Juno, Iris, Pomona, Antiope, Eunike, 221. számú [Eos]) pozíciómérése. Wells (1882. I. ) üstökös megfigyelése. Az 1882. máj. 16-iki részleges napfogyatkozás vizuális és fotografikus észlelése, elemzése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Nehány szó az üstökösök vegytani alkotásáról, összehasonlitva a meteoritekkel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án. Saját, Gothard Jenő, és egyes külföldiek méréseinek elemzése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Egy új reversio-spectroscop s annak használata. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 13 p.,1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 4. sz./ Olvasta a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én. A kihajtható táblán öt műszaki részletrajz. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Egy új szerkezetű spectroscop. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 7. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án. A kihajtható táblán két műszaki rajzzal. [KSZ.]

BRAUN Károly: A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzetéről. Előterjeszti Kruspér István. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1882/3. Budapest, 1883. 1. köt. Szerk.: Kőnig Gyula. pp. 9-11. Kivonat 1882. okt. 16. a Mathematikai és Természettudományi Osztály ülése. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló közleményei. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. köt. 1882. okt-nov. 1-2. füz. Budapest, 1883. 1. köt. Szerk.: Kőnig Gyula. pp. 156-163. 1. A nap felületének megfigyelése 1882-ben. pp. 156-161.; 2. Astrofizikai megfigyelések. pp. 162-163. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló közleményei. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. köt. 1883. febr. 5. füz. Budapest, 1883. 1. köt. Szerk.: Kőnig Gyula. pp. 177-185. 3. A reversió spektroskóp. pp. 177-185.; 4. Hullócsillag-megfigyelések 1882. p. 185. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló közleményei. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. köt. 1883. ápr. 6-7. füz. Budapest, 1883. 1. köt. Szerk.: Kőnig Gyula. pp. 240-249. 5. Egy új spektroskop. pp. 240-242; 6. Néhány szó az üstökösök vegytani alkatáról, összehasonlítva a meteorokéval. pp. 242-247.; 7. Csillagászati megfigyelések az 1882. évben. pp. 248-249. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882-ben. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő. Szerk.: Kőnig Gyula. Kiad.: a Magyar Tudományos Akadémia. 1. köt. 1882/3. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. pp. 250-254. I. Spektroskopicus megfigyelések. a.) Állócsillag-megfigyelések.; b.) Üstökös megfigyelések. a) Wels-üstökös (1882. I.) b) Barnard-üstökös (1882. III.) c) A nagy szeptemberi üstökös (1882. II.).; II. Napfogyatkozás megfigyelése május 16-án.; III. Venus átvonulás deczember 6-án. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. A herényi astrophysikai observatoriumon 1882-dik évben történt megfigyelések. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő. Szerk.: Kőnig Gyula. Kiad.: a Magyar Tudományos Akadémia. 1. köt. 1882/3. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. pp. 255-256. [KSZ.]

BRAUN Károly: A kalocsai csillagda földrajzi szélessége. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. köt. 1883. jún. 8-9. füz. Budapest, 1883. 1. köt. Szerk.: Kőnig Gyula. pp. 318-335. [SRG.]

A mi az embert környékezi. Olvasmányok a természet világából a művelt közönség s az ifjuság számára. Dr. Berlin munkája nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva irták többen. Szerk.: Hoitsy Pál. Budapest, 1883. Franklin-társulat. 589 p., száz negyvenhét ábrával. Berlin N. J. stockholmi orvos művének nem fordítása csupán, hanem átdolgozása, s a hazai viszonyokra alkalmazása - írják a szerzők 1882. október hó elején kelt előszavukban. A könyvből nem derül ki a fordítást és az átdolgozást végző hazai szerzők neve. Csillagászat: pp. 1-38.; 145-221. [KSZ.]

Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban. I. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 134-135. Előterjesztette Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

Egy új spectroscop. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 135-137. Gothard Jenő részéről bemutatta Konkoly Miklós. [SRG.]

SZTERÉNYI Hugó: A meteoritekről. = Budapesti Szemle 34. 1883. 76. sz. pp. 48-69. Meteorhullások 1751-1844 között. A mekkai fekete kő is 1492-ben hullott meteorit. [SRG.]

Kitüntetés. = Dunántúl 2. 1883. dec. 16. p. 2. A londoni "Royal Astronomical Society" 1883. nov. 9-én tagjává választotta Gothard Jenőt. [SRG.]

ZÁK R. József: Az első délkör. = Földrajzi Közlemények 11. 1883. 6. füz. pp. 281-285. A nemzetközi null-meridián vitája. [IBQ.]

Sch.: Új adat a Föld gömbalakjának bebizonyításához. = Földrajzi Közlemények 11. 1883. 9. füz. p. 455. A Nap látszó szögértéknél kisebbnek mérte Dufour és Farell a Genfi-tavon tükröződő napképet, annak megfelelően, ahogy az a tó felületének, mint konvex gömbtükörnek a visszaverődéséből adódik. [IBQ.]

BRAUN Károly: Uj contact készülék az inga-óráknál. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 1. sz. p. 5. Kivonat. Előterjesztette Schenzl Guidó, Kruspér István megjegyzésével. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A reversio spectroscoprol.; Az 1882-iki hullócsillagok megfigyeléseiről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 2. sz. pp. 29-31. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Spektroszkópi megfigyelések a herényi csillagdán, 1882-ben. Adatok a Jupiter és a Mars physikájához. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 3. sz. pp. 135-137. Előterjesztette Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban 1. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 133-135. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Egy új spectroscop. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 135-137. Kivonat. Előterjesztette Konkoly Miklós. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Mathematikai spektrál analysis, mint az astrophysika alapja. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 137-138. Kivonat. Előterjesztette Konkoly Miklós. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése 1883-ban.; Hullócsillagok megfigyelése 1883-ban.; Astrophysikai megfigyelések 1883. 2. rész.; 616 állócsillag spektroskopos átkutatása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 2. sz. pp. 34-43. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumban, 1882-ben. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882-1883. 6-7. sz. pp. 250-254. [SRG.]

Kitüntetett magyar csillagászok. Gothard Jenő és Sándor. = Ország-Világ 4. 1883. dec. 15. p. 815. [SRG.]

HELLER Ágost: A Venus 1882-iki átvonúlásáról. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. pp. 39-43. Apróbb közlemények. Első észlelési beszámolók az 1882. dec. 6-iki Vénusz-átvonulásról. [PRP.]

LAKITS Ferenc: Az ó-gyallai csillagvizsgáló új refraktora. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 162. füz. pp. 73-79. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Gyakorlati útmutatás csillagászati megfigyelések tételére. (Konkoly: Praktische Anleitung für anstellung Astronomischer Beobachtungen... című kötetéről). = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 165. füz. pp. 227-230. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az üstökösök fizikai és chemiai alkatához. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 169. füz. pp. 402-404. [SRG.]

A csillagászati intézetek statisztikája. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 170. füz. p. 450. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Fénytünemény a nyugati égen. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 172. füz. pp. 536-537. [SRG.]

A magyar tud. akadémia... ülésén... = Vasárnapi Ujság 30. 1883. nov. 18. p. 748. Konkoly bemutatta Gothard Jenő spektroszkópját. [SRG.]

          1884.

Az ég. Rónay Mihál emlékezetére. Közli: B. R. S. Nagy-Szt.-Miklós, 1884. Kőnig S. Nyomda. 27 p. A csillagászat rövid ismertetése. [SRG.]

GOTHARD Sándor: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. A herényi astrophysikai observatoriumon az 1882-dik évben történt megfigyelések után irta Gothard Sándor. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 9. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án Konkoly Miklós. Jupiter megfigyelések: 36 észlelés leírása. Mars megfigyelések: 9 szöveges leírás. A három kihajtható mellékleten összesen 18 rajz a Jupiterről és 6 rajz a Marsról. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Egy új spectroscop. Egy tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 10. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1883. nov. 12-én Konkoly Miklós. A mellékleten a műszer 10 részletrajza. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon 1883. évben. Két táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 33 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 5. sz./ 1883-ban Herény ege egészen borult volt 156 éjjelen. A 85 tiszta éj közül 68-on történtek csillagászati észlelések.; A csillagvizsgáló fejlesztése, újabb műszerek beszerzése.; I. Spektroskopikus megfigyelések. a) Állócsillagok spektrumának átvizsgálása [86 csillag színképe]. b) Egyes állócsillagok spectroskopikus megfigyelései [gamma Cas, béta Lyr, béta Ori, gamma Peg]. c) Üstökösök spectroskopikus megfigyelése. Swift [1883. márc. 2-9-ig] és Brooks üstökös [1883. szept. 23-nov. 28-ig]. d) Vegyes spektroskopikus megfigyelések [Orion-köd, a reggeli és az esti különleges hajnalpír].;
II. Jupiter fölületének megfigyelése 1883. évben [Jan. 4. és dec. 24. között 20 Jupiter észlelés készült. Ezek szöveges leírása. A melléklet két tábláján 18 barnásan árnyalt Jupiter-rajzot mutat be].; III. Időmeghatározás.; IV. Meteorológiai megfigyelések. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. Két táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 38 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 6. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1884. ápr. 21-én Konkoly Miklós. A spektroszkóp ismertetése. Az I. táblán 3 műszaki rajza. Az üstököst 1883. szept. 23. és 1884. jan. 21. között 22 alkalommal észlelték, melyek közül 13 estén a színképét is megfigyelték. Szöveges leírás az észlelésekről. A II. táblán az üstökös vizuális rajza 1883. dec. 24-én és 1884. jan. 21-én. Spektrumának rajza 1884. jan. 12-én. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 615 Állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának I-ső része. 0 foktól -15 fokig. (Hora 19-2.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 4. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. Ógyallán Kövesligethy egy nemzetközi program részeként 1883. aug. 1. és dec. 7. között a megnevezett égterület (7,5 magnitúdót elérő fényességű) csillagait mérte spektroszkóppal. Táblázatban a katalógusadatok, a koordináták, a színek és a színképek osztályozása, leírása. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések, melyek az ó-gyallai csillagdán 1883-ik évben történtek. Egy táblával. I. rész. a) gamma Cassiopejae spectruma. b) alfa Ursae minoris spectruma. c) a Swift üstökös spectruma. d) a Brooks üstökös spectruma. e) Colorimetricus megfigyelése 75 állócsillagnak. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 34 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 11. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1883. nov. 12-én. A mellékleten a gamma Cas (időben változó) színképei, és grafikonok csillagok színének változásáról. A szín változása a horizont feletti magasság függvényében. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 Tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. Egy spectroscop villamos megvilágítással [John Browningtól beszerzett új spektroszkóp ismertetése. Az I. táblán 2 műszaki rajza]. a) A Pons-Brooks üstökös további megfigyelése [1883. nov. 22-1884. jan. 20-ig 11 alkalommal figyelték az üstököst és spektrumát Kövesligethyvel. A II. táblán a spektrumok rajza]. b) Az esti pír spectroscopicus megfigyelése [az 1883. év végén mutatkozó - vulkánkitörés okozta - esti égvörösség színképvizsgálata 1884. jan. 20-ig. A III. táblán a Nap és a pír spektrumának rajza].
c) 214 villám spectrumának megfigyelése [1883. júl. 22-én Konkoly Miklós Herényben tartózkodott, amikor Gothard Jenővel és Gothard Sándorral együtt erős zivatart figyeltek meg, és spektroszkóppal vizsgálták a villámokat]. d) Jupiter felületének megfigyelése 1883-ban [a 254 mm-es refraktorral 1883. febr. 1-én, febr. 2-án, márc. 23-án a bolygó 3 szöveges leírása. A III. táblán a 3 Jupiter-rajz]. e) Néhány álló csillag spectroscopicus megfigyelése, melyek állítólag az I. b) typushoz tartoznak [béta Ori, zéta Ori, epszilon Ori spektrumait figyelte Kövesligethy]. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az Ó-gyallai csillagdán 1883-ban. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 50 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 7. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. ápr. 21-én. Az 1882. II. üstökös 3 észlelése 1883. febr. 23-26-ig. A Swift 1883. üstökös 8 észlelése 1883. márc. 2-29-ig. Táblázatok és szöveges leírások. Asteroida észleletek: Thetis, Kassandra, Vesta, Bertha, Bianca, 221. számú [Eos] kisbolygó. Pons-Brooks üstökös helyzetmeghatározása 1883. nov. 10-dec. 29-ig, a 12 észlelés szövegesen is.
Az ó-gyallai csillagda sarkmagasságát Kobold mérte és végeredményként: 47 fok 52 fok 27,85 másodpercet kapott. Csillagfödések a Hold által: ápr. 20-án pszí Vir, máj. 17-én khí Vir, júl. 15-én béta Sco. Tagyos (Tata mellett) tenger fölötti magassága (182,62 m). A budapesti egyetem heliometerének állandói és a vele eszközölt észleletek. Az 1882. dec. 6-iki Vénusz-átvonulás megfigyelésére Kobold Amerikába utazott, előtte ezzel a műszerrel gyakorolta be teendőit (mérési adatsorai 3 kihajtható táblázatban is). 1882. máj. 16-án a részleges napfogyatkozást is megfigyelték. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Előleges vizsgálatok nehány szénhydrogen-gáz spectrumán Spectroscoppal és Spectralphotometerrel. 3 táblával és a szövegbe nyomott 2 fametszettel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 8. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. máj. 19-én. Különféle anyagok lángját és szénhidrogén gázokat színképelemzett laboratóriumban. Összehasonlítást tett üstökösök és a Nap spektrumával. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883-ban és azok 47 kisugárzó pontjainak levezetése. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 3. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án.
Ó-Gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy Rudolf, Bártfay József, Farkass Ede) 9 napon 337, Selmecbányán (Schwartz Ottó tanár és segédei) 7 napon 233, Vág-Sellye Tornóczi állomáson (Zeller Árpád) 1 napon 3 hullócsillag helyzetét mérte. A 17 éjjelen mért 573 meteor táblázataiban a hullócsillagok időpontja, fényessége, fel-és eltűnésük égi koordinátái. Grafikus feldolgozással 272 meteorból 47 kisugárzó pontot számítottak, ebből 18 legvalószínűbb radiánst nyertek. Ezek a júl. 25-31. és aug. 8-12. időszakra vonatkoznak. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A Nap felületének megfigyelése 1883-ban az Ó-Gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 58 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 2. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. 1883-ban 203 megfigyelő napon észlelték a Napot, összesen 2254 napfoltot figyeltek meg. A napfelület látványának szöveges leírása naponta. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

Gy.: A greenwichi meridián. = Földrajzi Közlemények 12. 1884. 5. füz. p. 237. [IBQ.]

VÉGH Lajos: Egyetemes világidő. = Földrajzi Közlemények 12. 1884. 8. füz. pp. 341-344. A greenwichi null-meridián és az időzónák bevezetése, az 1883. októberi római geodéta-kongresszus határozata alapján. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A napnak saját mozgása a térben. = Haza és külföld 1. 1884. 4. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 2. sz. pp. 42-43. Konkoly terjesztette elő. Kivonat. [SRG.]

BRAUN Károly: A kalocsai csillagda geographiai hosszúsága. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 3. sz. pp. 55-57. Előterjesztette: Schenzl Guido. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 4. sz. p. 101. Előterjesztette: Schenzl Guido. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 7. sz. pp. 216-217. Előterjesztette: Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Egy uj spectroscop. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883-1884. 2-3. sz. pp. 39-41. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Megfigyelések a herényi astrophysikai observatóriumban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883-1884. 4-5. sz. pp. 129-132. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös megfigyelése. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883-1884. 6-7. sz. pp. 208-210. [SRG.]

ABT Antal: Prof. G. v. Niessl. Über die astronomischen Verhältnisse bei dem Meteoritenfalle von Mocs in Siebenbürgen am 3. Februar 1882. Sitz. Ber. D. k. Akad. D. Wiss. Wien II. Abth. Febr. Heft 1884. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 6. 1884. 1. füz. pp. 75-79. Könyvismertetés az 1882. február 3-iki mocsi meteorhullás csillagászati viszonyairól. [SRG.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1883-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 6. 1884. 2. füz. pp. 188-189. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Fénytünemény a nyugati égen. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 173. füz. pp. 31-32. [SRG.]

Egy új spektroszkóp. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 173. füz. p. 38. [SRG.]

HELLER Ágost: Újabb csillagászati megfigyelések II. A bolygók. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 127-129. Apróbb közlemények. [PRP.]

Megfigyelések a herényi asztrofizikai obszervatoriumon az 1883. évben. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 175. füz. p. 137. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az álló csillagok nagysága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 176. füz. pp. 175-178. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Books üstökös spektroszkópos megfigyelése a herényi obszervatóriumon. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 177. füz. pp. 225-226. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A földnek üstökös-csóván való áthaladása és az ég pirossága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 177. füz. pp. 229-230. A folyóirat 188. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

SZ. József: A diplomatikai kortan alapvonalai. Hallgatóinak kézirat helyett adja Horvát Árpád. Ára 1 frt 50 kr. Budapest, 1884. Kiadja az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffman és Molnár). VIII számozatlan lap és 82, 94. Egy melléklettel. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye 2. 1884. 4. sz. Könyvismertetés a naptártörténeti könyvről. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Zöllner J. K. Frigyes. = Uránia 1. 1884. pp. 3-4. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A változó csillagok természetéről. = Uránia 1. 1884. pp. 8-14. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Pons-Brooks üstökös astrophysikai megfigyelése. = Uránia 1. 1884. pp. 20-22. [ZSE.]

A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. /Hír/ = Urania 1. 1884. 1. füz. p. 23. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Egy új spectroscóp. = Urania 1. 1884. 1. füz. p. 24. Ismertetés. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A modern tükörteleszkópok. = Urania 1. 1884. 2. füz. pp. 24-34., 4 ábra. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Nap parallaxisa, levezetve spektroskopikus észleletekből. = Uránia 1. 1884. pp. 38-39. [ZSE.]

Az Orion ködön tett mérések Gothard Jenőtől. = Urania 1. 1884. 2. füz. pp. 41-42. [SRG.]

Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon Gothard Jenőtől. = Urania 1. 1884. 2. füz. 45-46. Ismertetés. [SRG.]

          1885.

CSERNI Béla: Tájékozás a csillagos égen. A művelt közönség számára. Irta Cserni Béla, bölcsésztudor, gymnasiumi rendes tanár. Kiad. az Erdélyi Róm. Kath. Irodalmi Társulat. Gyula-fehérvár. 1885. Nyomatott a püsp. lyceumi könyvnyomdában, Löwy Bernátnál. 144 p. /Az Erd. Rom. Kath. Irodalmi Társulat kiadványai. 5./ [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon. 2 ábra- és 3 táblával. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 40 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. febr. 16. A csillagvizsgáló bemutatása. A műszerek, és a műhely fejlesztése. I. Spectroscopicus megfigyelések. a) Állócsillagok spectrumain (béta Lyr, gamma Cas, R Gem, béta Ori). b) Üstökösök spectroscopicus megfigyelése (a Pons-Brooks és a Wolf üstökösök). c) Vegyes spectroscopicus megfigyelések (Venus. A nyugvó Nap spectruma. Az 1883. ősz óta föllépő szokatlan szürkületi vörösség spectruma. Villámok spectruma 1883. júl. 22-én, 1884. júl. 10-én és 18-án.;
II. A nagybolygók felületének megfigyelése. a) Jupiter [23 napon 27 rajzot készített. Ezen észlelések szövegesen. Az I. és II. táblán 24 Jupiter-rajz 1884. jan. 1. és dec. 25. között]. b) Mars [2 észlelés szövegesen. 1884. jan. 9. és febr. 7.]. c) Venus [3 észlelés, 1884. ápr. 12-én, jún. 25-én, aug. 17-én szövegesen, utóbbi alkalommal egy Vénusz-rajzzal, p. 36.].; III. Az 1883/84-iki szokatlan szürkületi vörösség megfigyelése [1883. dec. első napjaitól észlelte].; IV. Csillagászati megfigyelések [Időmeghatározás].; V. Meteorológiai megfigyelések. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 29 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 10. sz./ A III. osztály ülésén 1884. dec. 15-én bemutatta Konkoly Miklós. A Vas vármegyében háromszögelési munkákat végző Daublebsky-Sterneck Róbert, a bécsi geográfiai intézet képviseletében, Gothard kérésére Herénybe települt és megmérte a csillagvizsgáló földrajzi szélességét. A meridián-pavilonban álló márványoszlop közepe: 47 fok 15 perc 47,4102 másodperc. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. Egy táblával. I. rész. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 18 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 8. sz./ Beterjesztette a III. osztályülésen 1885. ápr. 20-kán Konkoly Miklós. I. A photographiai eljárás [a módszer, a lemezek, a kémiai eljárások ismertetése]. II. Műszerek az égitestek közvetlen felvételére [fókuszpontban vagy nagyítókészülékkel, a képtáblán 5 műszaki részletrajzzal]. III. Az égi testek közvetlen fölvételénél elért eredmény [Nap, 1882. máj. 16-iki napfogyatkozás, Hold, 1885. márc. 30-iki holdfogyatkozás, Jupiter, állócsillagok, kettőscsillagok fényképezése]. IV. Az égitestek spectrumának phtographálása. [KSZ.]

HÜNINGER Adolf: A Haynald-observatoriumban 1880-1884 megfigyelt napfoltok. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 40 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 9. sz./ A III. osztály ülésén jan. 19. bemutatta Konkoly Miklós. A napfoltok figyelését 1880. márc. 1-én kezdte el Kalocsán a szerző. Egy 108 mm-es refraktor képét papírra vetítette, így 220 mm átmérőjű napképet kapott. 758 napon észlelt, összesen 14057 napfoltot. Táblázatokban a napi, a havi és az évenkénti észlelések a csoportokról és a fáklyákról. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának II. része. 0 foktól -15 fokig. (Hora III-XI.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 24 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 5. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. febr. 16-kán. A méréseket Kövesligethy Radó végezte egy 162 mm-es refraktorral és arra szerelt Zöllner spektroszkóppal 1883. dec. 22-1884. ápr. 20-ig. Táblázat a vizsgált csillagokról: katalógusadatok, koordináták, fényesség, szín, színképi besorolás, leírás. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter physikájához. Az 1883-1884-ki oppositióból. (2 tábla.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 18 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 7. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. ápr. 20-kán. 1884-ben csak 13 napon lehetett a Jupiter felületét megfigyelni. Ó-gyalláról a 254 mm-es refraktorral sosem lehetett 285-szörös nagyításnál erősebbet használni. Legtöbbször 126-szor, vagy 157-szeresen nagyító okulárt használtak. Az 1884. febr. 20. és ápr. 6. közötti 13 észlelés szövegesen. A 13 Jupiter-rajz az I. és a II. táblán. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 45 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19. A műszerek fejlesztéséről.; Megfigyelések. 1. Üstökösök megfigyelése. a) Pons-Brooks üstökös 1884. jan. 1-20-ig. b) Wolf üstökös 1884. szept. 26-okt. 12.; 2. Nehány állócsillag megfigyelése spectroscoppal. a) béta Ori. b) béta Lyr. c) gamma Cas.; Különböző spectroscopikus megfigyelések (Az orionköd spectruma. Napfoltok spectruma. Az esti pír spectruma).; Kísérlet a nap hőmérsékletének meghatározására [50.000 - 60.000 C fokot kapott a fotoszféra hőmérsékletére].; Spectralphotometrikus megfigyelések.; A légkör befolyása a spectrum intensitására.; A fényabberatio állandó függése a csillag színétől. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben. (26 Radiátio ponttal.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 10 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 4. sz./ Fölolvasta a III. osztály 1885. febr. 16. ülésén. Ó-gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy Rudolf, Farkas Ede) 92, Budapesten (Bártfay József, Hell Béla) 71, Vágh-Selyén (Zeller Árpád) 19 hullócsillagot mértek. A 182 meteor adatai (időpont, fényesség, kezdeti és végső égi koordinátái). A júl. 26. és aug. 13. közötti észlelésekből 26 kisugárzó pontot vezettek le, ebből 5 valószínű radiáns adódott. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 1 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 112 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 1. sz./ Fölolvasta a III. osztályülésen 1885. jan. 19-dikén. A napészlelések eleinte a 3 hüvelykes Reinfelder-féle heliographon történtek. Év közben felszerelték a 4,5 hüvelykes Merz-refraktort egy új, Angliából hozatott mechanikára, és 1884. nov. 24-től már azzal észleltek. A műszer leírása. A mechanikáról Konkoly saját kezű rajza az 1. ábrán (p. 2.). Az új műszerrel sokkal több részlet látszik a Napon. 1884-ben 191 megfigyelő napon észleltek, minden alkalommal rajz is készült. A napészlelések naponkénti szöveges leírása. A napfoltok helyzete, rövid jellemzése, geocentrikus és heliocentrikus koordinátái táblázatosan. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok gyakoriassága 1872-től 1884 végéig. Az ó-gyallai megfigyelésekből, s azok összehasonlításával s részben kiegészítésével a zürichi megfigyelésekkel. 2 kőnyomatú táblával. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 33 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 6. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. ápr. 20-án. Egységesen feldolgozta eddigi napészleléseit "Wolf Rudolf zürichi műegyetemi tanár úrnak, az ottani csillagda igazgatójának, s a napliteratura jelenlegi Nestorának" módszere szerint. Táblázatokban a naponkénti relatívszám 1872. máj. 16 - 1884. dec. 20-ig. Havonkénti relatívszámok. Évi relatívszámok. Alakulásuk elemzése [kihajtható I. tábla: havi grafikonok, II. tábla: éves grafikon]. A minimum 1879. januárban, a reá következő maximum 1883. szeptemberben volt. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spektrumok elmélete. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 32 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 11. sz./ Fölolvasta az osztályülésen 1885. okt. 19-én Konkoly Miklós. Elméleti bevezetés. Matematikai alapok. A spektrálegyenlet Kirchhoff-féle tétele. A Clausius-féle tétel. A nap folytonos spektruma. Az izzó test spektruma és hőmérséklete. A Draper-féle törvény. Az abszolút fekete-test és az absorptio-törvénye. [ZSE.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873. VII. sz. Coggia-Winnecke-féle üstökös pályaszámítása. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 51 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 10. sz./ Székfoglaló értekezés. A III. osztály ülésén 1885. máj. 18-án előadta Kondor Gusztáv. A periodikus üstökösök fontosságának ismertetése. Az 1873. VII. üstökösről 25 észlelést végeztek európai csillagvizsgálókban, de csupán az 1873. nov. 11-16. közötti 5 éjjelen. Az észleléseket elemzi, számításokat végez, a nagybolygók hatásait vizsgálja. Egy 7 éves keringési időt valószínűsít. Feltételezi egyes régebbi üstökös-feljegyzések azonosságát ezen üstökössel. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Jókai Csillagja. = Budapesti Hírlap 5. 1885. szept. 12. mell. pp. 1-3. Gothard levele a "Nemzet"-hez. Az Andromeda ködben 1885-ben feltűnt, csaknem szabad szemes új csillag ürügyén ír Gothard Jenő arról az érdekességről, hogy Jókai Mór "A láthatatlan csillag" című novellájában 1850-ben leírta és nyomtatásban megjelentette azt, hogy a XIX. század közepén egyesek látták, mások nem láttak a ködfolt közepén csillagot szabad szemmel. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az astrophysika módszerei. = Haza és külföld 1. 1885. 5. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

KONKOLY Th. Miklós: Astrophysikai megfigyelések 1883.; Napfoltok megfigyelése. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. pp. 11-12. Kivonat. [SRG.]

HÜNINGER Adolf: Napfoltok megfigyelése a kalocsai csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. pp. 12-14. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán 1884-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 2. sz. pp. 28-31. Vendégként tartott felolvasás. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A déli ég spectroscopos átkutatása.; Hullócsillagok megfigyelése 1884-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 2. sz. pp. 31-33. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok gyakoriassága 1872-1884-ben.; Adatok Jupiter physikájához az 1884-iki megfigyelésekből. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 77-78. Kivonat. [SRG.]

GOTHÁRD Jenő: Tanulmányok a csillagászati photographia terén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. p. 78. Vendégként tartott felolvasás. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Gothard Jenő /Levelező tagul ajánlva/. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 114-115. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok megfigyelése 1885 1. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. p. 189. Kivonat. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spectrumok elmélete. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. pp. 189-190. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A herényi observatorium sarkmagasságának meghatározása. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1884-1885. 2-3. sz. pp. 44-45. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Az 1884. évi megfigyelések a herényi observatoriumban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1884-1885. 5. sz. p. 90. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálásáról. I. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1884-1885. 6-7. sz. pp. 158-159. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Az új csillag. = Nemzet 4. 1885. szept. 11. esti kiadás p. 1. Az Andromeda ködben 1885-ben feltűnt, csaknem szabad szemes új csillag ürügyén ír Gothard Jenő arról az érdekességről, hogy Jókai Mór "A láthatatlan csillag" című novellájában 1850-ben leírta és nyomtatásban megjelentette azt, hogy a XIX. század közepén egyesek látták, mások nem láttak a ködfolt közepén csillagot szabad szemmel. [SRG.]

JAHN Károly - BENKŐ Gábor: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1884-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 7. 1885. 1. füz. pp. 43-44. [SRG.]

Az erdélyi országos muzeum meteorgyüjteményének jegyzéke. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 7. 1885. 1. füz. pp. 70-75. A kolozsvári múzeumban található meteoritek jegyzéke. 1885. febr. 15-ig a világ 90 különböző helyéről kaptak meteoriteket, nagyrészt a mocsi hullás darabjaiért cserébe. Közli az eredeti hullások helyét, idejét, a küldő intézmény nevét és a darabok súlyát. [SRG.]

A herényi asztrofizikai obszervatórium sarkmagasságának meghatározása. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 186. füz. p. 77. [SRG.]

A herényi asztrofizikai obszervatóriumon 1884-ben történt megfigyelések. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 190. füz. p. 265. [SRG.]

H Á [HELLER Ágost]: Az 1884. október 4-iki holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 191. füz. p. 299. [SRG.]

Tanulmányok az égitestek fotografálása terén. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 191. füz. p. 306. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A zsidó újév napjának kiszámításáról. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 195. füz. p. 477. A folyóirat 430. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az új csillag az Andromeda-ködben. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 196. füz. pp. 509-511. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Egy 1848-iki természeti tüneményről. Szt.-Elmo tüze. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 196. füz. p. 518. A folyóirat 474-475. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

A magyar tud. akadémia... ülését... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. ápr. 26. p. 276. Konkoly Gothard Jenő égitest fotóit mutatta be. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Beszélgetés 178 kilométernyire. = Vasmegyei Lapok 19. 1885. júl. 16. p. 3. A Csorna - Ó-Gyalla - Herény között felszerelt telefonvezetékről. [SRG.]

          1886.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Budapest. 1886. Az író sajátja. 95 p. [TZS.]

TÖRÖK József: Emlékbeszéd Tarczy Lajos rendes tag felett. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjai fölött. 3. köt. Budapest, 1886. M. Tud. Akadémia. 11 p. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Az ujabbkori csillagászat módszerei és megfigyelés-módjai. Két előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyén, 1886. januárius 22-én és 29-én. 21 rajzzal. Budapest, 1886. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 72. p. /Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. IX. köt. 53. füz./ Saját, herényi műszereinek bemutatásával illusztrálja korának műszertechnikáját. [KSZ.]

HÜNINGER Adolf: Protuberantiae solares. A Haynald-observatoriumon 1884-1885-ben megfigyelt protuberancziák. Egy szinnyomatu táblával. Budapest, 1886. Hunyadi Mátyás Irodalmi és Könyvnyomdai Intézet, 17 p. /A Haynald-observatorium közleményei a természettudományok s főleg a csillagászat köréből. Kiadják a Jézus-társasági kalocsai tanárok. 1. füz./ [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III-ik része. 0 foktól -15 fokig. Hora XII-XVIII. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 3. sz./
Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. okt. 11-én. A munkában Farkass Ede és Kövesligethy Radó vett részt. Az észleléseket 1884. máj. 1. és 1886. aug. 29. között végezték. A déli égöv 0 fok és -15 fok közötti sávjának fényesebb csillagait megfigyelték spektroszkóppal. Az első részben (XIX-II. rektaszcenzióig) 615, a második részben (III-XI) is 615, a harmadik részben (XII-XVIII) 855 csillagot vizsgáltak. Összesen 2085 csillag színképi vizsgálatát végezték el, mellyel a nevezett déli öv megfigyelése és katalogizálása be van fejezve. (Ezen befejező rész katalógusa 46 csillaggal kezdődik a XI. horából, 497 csillaggal folytatódik a XII-XVIII. rektaszcenzióból, és 312 csillaggal - valószínűleg pótlólagos mérésekkel - zárul a teljes I-XXIII horákra, így adva ki a 855 csillagot.) [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az égitestek fizikai alkotásáról. Egy előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyén 1886. februárius 5-ikén. Budapest, 1886. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-társulat könyvsajtója, 42 p. /Népszerű természettudományi előadások gyüjteménye. 9. köt. 54. füz./ [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 28 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 2. sz./
Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. márc. 15-kén. 1885-ben Ó-Gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy, Bártfay József, Farkas Ede, Kaiser Sándor, Weiss Zsigmond) 10 megfigyelő napon 506, Pozsonyban (Polikeit Károly főgimnáziumi tanár) 3 napon 51, Budapesten (Bártfay József, Képessy Imre, Lukács Lajos, Kruspér Béla, Knorr Kálmán) 8 napon 90 meteort észlelt és mért. A 647 megfigyelt és feljegyzett hullócsillagból 406-ot lehetett felhasználni a radiánsszámításhoz. Ezekből 75 kisugárzási pont és 20 valószínű radiáns adódott. Táblázatban a megfigyelőhelyeken látott meteorok időpontja, fényessége, fel-és eltűnési égi koordinátája. Az észlelés és feldolgozás során szembeötlött, hogy 1885-ben rendkívül sok stationär [pontszerű] meteor lett megfigyelve, úgymint összesen 16, a mi mindenesetre a ritkaságok közé tartozik. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések és vizsgálatok az 1885. évből. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 1. sz. pp. 4-6. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 2. sz. p. 31. Kivonat. [SRG.]

GOTHÁRD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 6. sz. pp. 198-199. Kivonat. [SRG.]

Harminckettedik Akadémiai ülés. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 7. sz. p. 236. Gothard Jenő levélben tudatja Than Károllyal, hogy lefényképezte a Barnard-Hartwig üstököst. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Kir. József Műegyetem Observatoriumának földrajzi szélessége. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 7. füz. pp. 208-223. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spektrumok elmélete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. pp. 10-11. [ZSE.]

JAHN Károly - BENKŐ Gábor: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1885-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 8. 1886. 2. füz. p. 68. [SRG.]

SCHWAB Frigyes: Nehány csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 8. 1886. 2. füz. 133-140., 2 t. Schwab Frigyes egyet. mechanikustól. Kolozsvártt, 1886. ápril hóban. I. Észleletek Mira omikron Ceti csillag fényváltozásáról. Az észlelt maximum 1885. február 7-én = 3.0 m fényerejű.; Az észlelt maximum 1886. január 7-én 5,35 m fényerejű. Észleléseinek táblázatos adatai 1885. jan. 17 - 1886. febr. 28-ig, 94 fénybecslés.; II. Megfigyelések Khi’ Orionis mellett megjelent új csillagról. Észlelési táblázatos formában 1885. dec. 13 - 1886. máj. 2-ig, a fénygörbe középvonalának 29 fényességértéke 5 naponként. A változócsillag későbbi neve: U Ori. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Két, szabad szemmel látható üstökös. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. 200. füz. pp. 178-179. Fabry és Barnard üstökösökről. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A fotografálás az asztronómiában. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. 200. füz. p. 179. [SRG.]

Az újabbkori csillagászat eszközei és megfigyelésmódjai. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 18. 1886. 204. füz. p. 364. Gothard Jenő előadásáról. [SRG.]

Az égitestek fotografiai felvételéről. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 18. 1886. 207. füz. p. 490. Gothard Jenő előadásáról. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A változó csillagok jelenségének magyarázatáról. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. 208. füz. pp. 507-511. [SRG.]

A magyar tud. akadémia III. osztálya... ülése... = Vasárnapi Ujság 33. 1886. okt. 17. p. 681. Gothard Jenőnek az égitestek fotografálásáról tartott előadását megtapsolta és megéljenezte a közönség. [SRG.]

A magyar tud. akadémia... ülésén... = Vasárnapi Ujság 33. 1886. dec. 19. p. 829. A Barnard-Hartwig üstökös sikeres fotózása. [SRG.]

          1887.

CZÓGLER Alajos: VII. Fejezet. A kozmografia elemei. In: Czógler Alajos: Természettan. A középiskolák felsőbb osztályai számára. Budapest, 1887. Franklin-Társulat. pp. 303-320. [ZSE.]

SCHWAB Frigyes: Néhány csillag fényváltozásáról. Kolozsvár, 1887. 54 p. [SZF.]

GOTHARD Jenő: A herényi obszervatórium fotográfiai felvételei. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 1. füz. pp. 8-9.; 2. füz. pp. 27-29. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Tapasztalatok a csillagászati- és szinkép fotografia terén. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 8. füz. pp. 116-121. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Néhány csillagfényképészeti műszerről. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 9-10. füz. pp. 129-133. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A szinérző lapok tartósságáról. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 11-12. füz. pp. 173-175. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Közlemények a herényi astrophisikai observatóriumból. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 11-12. füz. pp. 175-177. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Levél Scolik Károlyhoz, a "Photographische Rundschau" szerkesztőjéhez. = Fotográfiai Lapok 7. 1887. 3. sz. p. 64. [SRG.]

Gothard Jenő [levele] Scolik Károlyhoz. [Részlet]. = Fotográfiai Lapok 7. 1887. 4. sz. p. 85. [SRG.]

Részleges holdfogyatkozás volt látható. = Magyar-Óvár és Vidéke 1. 1887. aug. 7. 19. sz. p. 88. 1887. augusztus 3-án 8.51 perctől. [SRG.]

GOTTHARD [ ! ] Jenő: Csillagfényképészeti tanulmányok 3. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 1. sz. pp. 12-14. Vendégként tartott felolvasás szövege. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1886-1887. 1-2. sz. pp. 2-5. Vendégként tartott felolvasás szövege. [SRG.]

Csillagfényképészeti tanulmányok. III. /Hír/ = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1886-1887. 3-4. sz. p. 8. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A szaggatott spektrumok elmélete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1887. pp. 224-225. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Lockyer spektrálmódszerének elmélete és a spektrálvonalok rokonságáról. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1887. pp. 253-255. [ZSE.]

SCHWAB Frigyes: Észleletek az éta Aquilae csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 9. 1887. 1. füz. 35-54. Észlelései 1877. márc. 10 - 1886. aug. 4-ig. [SRG.]

KOCH Ferencz - BENKŐ Gábor: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1886-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 9. 1887. 1. füz. 96-99. [SRG.]

FARKAS Gyula: A Galilei-féle távcső látóterének elmélete és hármas decentrálás alkalmazása a kettős látócső hibáinak redukálására. = Orvos-Természettudományi Értesítő. 2. Természettudományi szak 9. 1887. 3. füz. 273-298. [SRG.]

SCHWAB Frigyes: Nehány csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 9. 1887. 3. füz. pp. 313-317. Schwab Frigyes egyet. mechanikustól. Kolozsvár, 1887. Május hó. I. Mira omikron Ceti fényváltozása az 1886/87-ik évben. Észleléseinek táblázatos adatai 1886. júl. 14 - 1887. febr. 25-ig. 108 fénybecslés (36 szabad szemmel, 37 színházi látcsővel, 35 egy 82 mm-es távcsővel).; II. Khi’ Orionis mellett lévő Gore-féle változó csillagról. Észlelései táblázatos formában 1886. júl. 30 - 1887. ápr. 22-ig. 85 fénybecslés (16 színházi látcsővel, 69 távcsővel). A változócsillag későbbi neve: U Ori. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az augusztus 19-iki napfogyatkozás alkalmából. = Pesti Hírlap 9. 1887. aug. 17. pp. 1-2. [ZSE.]

Tanulmányok az égitestek fotografálása terén. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 19. 1887. 210. füz. p. 84. Gothard Jenő előadásáról. [SRG.]

WEINEK László: Kerguelen szigetén. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. márc. 211. füz. pp. 138-148. 1874. okt. 26-án érkeztek a szigetre, 1874. dec. 9-én megfigyelték a Vénusz-átvonulást, 1875. jan. 31-én hajóztak el. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Az 1887-iki teljes napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. 215. füz. p. 296. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A kettőscsillagokról. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. 216. füz. pp. 335-342. [SRG.]

A magyar tud. akadémia... ülésén... = Vasárnapi Ujság 34. 1887. jan. 23. p. 65. Gothard Jenő előadása a csillagászati fényképezésről. [SRG.]

          1888.

FLAMMARION, Camille: A csillagvilág csodái. Népszerü csillagászattan és az égboltozat egyetemes leirása. Második jutányosabb kiadás. 360 ábrával, színezett kőnyomattal, csillagászati térképpel stb. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1888. Pallas nyomda. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. Vörös alapszínű, aranyozott díszkötésben, a két kötet külön. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A levegőről. Szombathely, 1888. Gábriel ny. 19 p. /A szombathelyi Olvasókör ... felolvasások 10./ [SRG.]

INCZÉDY Dénes: A csillagászat elemei. A középiskolák felsőbb osztályai számára és magánhasználatra. Pécsett, 1888. Kiadja és nyomtatta Taizs József. 146 p. Pécsett, több mit 20 éven keresztül oktatta a csillagászatot: a 8-dik osztályban év elejétől kezdve heti 1 órában önállólag és szerves összefüggésben adta elő a csillagászatot. A jegyzetei alapján állította össze ezt a tankönyvet, Dischka Győző főreáltanodai igazgató segítségével. [KSZ.]

Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. 272 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./ [KSZ.]

DARVAI Móricz: Magyarországi meteoritek. In: Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 239-246. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./ Hazai meteorithullások leírása 1814 és 1882 között. [KSZ.]

DARVAI Móricz: Az üstökösök jegyzéke. In: Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 247-269. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./ [KSZ.]

KONKOLY, Nicolaus: Gothard Jenő... egy nagyszerű spektrofotometert épit... /Hír/ = Fényképészeti Lapok 7. 1888. 3. sz. p. 63. [SRG.]

SZARVAS Gábor: Mit beszél a "göncöl" csillag? = Magyar Nyelvőr 17. 1888. okt. 15. 10. füz. pp. 433-438. A magyar göncöl, Göncöl szekere a német Künzel, Künzel’s Wagen eredetű. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Michelson Wladimir spektrálelmélete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 6. 1888. pp. 104-116. [ZSE.]

HELLER Ágost: A Napparallaxis legújabb meghatározása. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. ápr. 224. füz. p. 163. Levélszekrény. [PRP.]

GOTHARD Jenő: Az elektromos szikra rajzairól. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. 227. füz. pp. 249-256. [SRG.]

          1889.

DARVAI Móricz: Üstökös csillagok. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat kiadványa nyomán. Győr, 1889. Kiadja Gross Gusztáv. 87 p. /Egyetemes könyvtár. 28./ [KSF.]

HÁM Sándor: Sajnovics János élete és Demonstratioja. Irodalomtörténeti tanulmány. Esztergom, 1889. 49 p. [HAI.]

HOUZEAU, J. C.: A csillagászat történelmi jellemvonásai megvilágítva a csillagászat elveinek és az egyetemes mívelődés tényezőinek fejlődésével. Ford.: Czógler Alajos. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1889. Franklin-társulat könyvsajtója. 552 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 38./ A mű nagyobb része az őskori, az ókori és a koraközépkori csillagászat történetét részletezi. [KSZ.]

H. I. [HANUSZ István]: Könyvészet. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1888. aug. 23-27-ig Tátrafüreden tartott XXIV. Vándorgyűlése. = Földrajzi Közlemények 17. 1889. 3. füz. pp. 157-158. Fusch Károly: Az árapálynak visszahatása az árgerjesztőre című előadásáról is beszámol. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Gothard Jenő. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 3. sz. pp. 122-123. Levelező tagajánlás. [SRG.]

Meteorhullás. = Mosonvármegye 1. 1899. nov. 12. 2. sz. p. 5. Leonida meteorraj. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A kis-kartali csillagvizsgáló toronyról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. 237. füz. pp. 187-198. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A napórákról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. pp. 374-380. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: Természettudományi vállalkozások a külföldön. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. 241. füz. pp. 409-422. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A csillagászati távcsövek nagyításáról és a nagy lencsékről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. pp. 558-560. [ZSE.]

KONKOLY THEGE Miklós: A száraz lemezek tartósságáról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. 244. füz. p. 623. Spektrálfelvételeiről. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A természet anyag-készletének kimerülése. = Vasvármegye 1. 1889. ápr. 21. Húsvéti mell. p. 5. [SRG.]

A herényi csillagdának érdekes vendége van, monsieur Deslandres. = Vasvármegye, 1. 1889. dec. 8. p. 4. [SRG.]

          1890.

GOTHARD Jenő: A fotografia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Kiad. a Kir. Magy. Termtud. Társulat. Budapest, 1890. 183 p., 40 ábra. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 43./ [SRG.]

SZILY Kálmán: Jelentés az akadémiai választásokról. Gothard Jenő MTA levelező tag lett. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. 5. füz. p. 307. [SRG.]

Az Akadémia jegyzőkönyvei. Tagajánlások III. osztály részéről. Gothard Jenő 29 szavazattal 12 ellenében. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. 6. füz. p. 396. [SRG.]

Az Akadémia jegyzőkönyvei. Gothard Jenő köszönete lev. taggá választásakor. Levele felolvasása. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. 7. füz. p. 470. [SRG.]

Tagajánlások 1890-ben. Gothard Jenő csillagászt levelező tagúl ajánlja Báró Podmaniczky Géza. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. melléklet p. 36. [SRG.]

Az égboltozatnak új térképét akarják készíteni az amerikaiak. = Földrajzi Közlemények 18. 1890. 6. füz. p. 306. Miss Bruce 50 000 dollárt adományozott egy 24 hüvelykes fotórefraktor céljára, amellyel az ég új fotografikus térképét készítenék +90 és -30 fok deklináció között. [IBQ.]

A Magyar Tud. Akadémia május 6-iki ülése... = Természettudományi Közlöny 22. 1890. 250. füz. p. 322. Gothard Jenő. [SRG.]

A heliochromia. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 22. 1890. 253. füz. p. 492. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A magyarok honfoglalásának ideje és a csillagászat. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. 255. füz. pp. 561-571. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A színképelemzésről. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. Pótfüzet, pp. 145-163. [ZSE.]

A fotografiáról. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. ápr. 27. pp. 277-278. Gothard Jenőnek a Természettudományi Társulatban tartott előadásának vázlata. [SRG.]

Az akadémia nagyhete. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. máj. 11. pp. 307-308. 31-7 arányban levelező taggá választották Gothard Jenőt. [SRG.]

A Természettudományi Társulat... = Vasárnapi Ujság 37. 1890. okt. 26. p. 703. Megjelent Gothard Jenő "Fotográfozás" című kötete. [SRG.]

Gothard Jenő fotográfiái. = Vasmegyei Lapok 24. 1890. máj. 18. p. 1. A Kárpát Egylet kiállításáról. [SRG.]

A csillagászok és a napfogyatkozás. = Vasmegyei Lapok 24. 1890. jún. 22. p. 3. [SRG.]

Gothard Jenő Vas megyei csillagász, fizikus a magyar tudományos akadémia levelező tagja. = Vasvármegye 25. 1890. máj. 18. pp. 1-2. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A természetes szinek fotografálása. = Vasvármegye 2. 1890. máj. 25. Pünkösdi mell. p. 6. [SRG.]

          1891.

BALÓ József - MIKLÓS Gergely: Csillagászati és fizikai földrajz, kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. A művelt közönség számára és iskolai segédkönyvül. Százegy a szöveg közé nyomott rajzzal és négy táblával. Budapest, 1891. Franklin-társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 240 p., 1 t. Csillagászat: pp. 1-121. Egy kihajtható táblán csillagtérkép: Az éggömb éjszaki fele. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Spektrálfotografiai tanulmányok. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia. 31 p. /Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. 2. sz./ Székfoglalóul felolvastatott 1891. ápr. 20-án. [SZF.]

KONDOR Gusztáv: Petzval Ottó emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjairól. 6. köt. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 1-8. [SRG.]

KONKOLY T. Miklós: Oppolzer Tivadar külső tag emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjairól. 6. köt. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 111-125. [SRG.]

HELLER Ágost: A physika története a XIX. században. Két kötetben. 1. köt. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1891. Franklin-társulat könyvsajtója. 574 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 45./ A 2. kötete 1902-ben jelent meg. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Emlékirat egy állami csillagvizsgáló intézet felállítása ügyében. A kormányhoz benyujtja a m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésének közp. választmánya. Budapest, 1891. 8 p. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A heliochromia. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. aug. 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk. Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin ny. pp. 517-523. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Néhány középkori napfogyatkozás, összefüggésben a millenium idejével. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 523-538. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A szférák harmóniája. In: A mi vármegyénk. Szerk.: Huszár Pál, Kovács János. Kiad. a Budapesti Vasmegyei Kör. Szombathely, 1891. Bertalanffy József Könyvnyomdája. pp. 106-108. [SRG.]

Gothard Jenő akadémiai székfoglaló értekezése: Spectrál-fotografiai tanulmányok. /Hír/ = Akadémiai Értesítő 2. 1891. 5. füz. p. 294. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Spectrál-photographiai tanulmányok. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. aug. 15. 8. füz. pp. 465-476. Kivonat. [SRG.]

Jegyzőkönyvi mellékletek. 1. Jelentés a dán kir. akadémiától küldött okiratokból. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. 9. füz. pp. 568-570. Hell és Sajnovics vardői útjával kapcsolatos, Dániában őrzött iratok másolatai. [HAD.]

GOTHARD Jenő: A photographia gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Budapest, 1890. = Budapesti Szemle 67. 1891. 3. köt. pp. 313-318. Könyvismertetés. [SRG.]

V. E.: Az éjszaksarki fény feltűnése és terjedési köre. = Földrajzi Közlemények 19. 1891. 3. füz. pp. 135-136. H. Fritz katalógusa és statisztikája. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Új nézetek a Föld belsejéről. = Földrajzi Közlemények 19. 1891. 5. füz. pp. 346-355. A belső földmag viselkedése a gázállapotnak felel meg! [IBQ.]

LAKITS Ferenc: A hulló csillagok. = Magyar Salon 14. 1891. pp. 439-444. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Spectralfotográfiai tanulmányok. [Kivonat.] = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 9. 1890-1891. 7. sz. p. 186. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A csillagászat külföldön és hazánkban. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 258. füz. pp. 70-75. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Az árnyék és az árnyékvető test egyenlő nagysága. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 259. füz. pp. 163-164. A folyóirat 107. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

Spektral-fotografiai tanulmányok. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 261. füz. p. 265. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A 64 = 65 tréfás egyenletben lappangó hibáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 261. füz. p. 276. A folyóirat 275 oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A H. W. Vogel-féle erythrosin-ezüstfürdő össszetétele... = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 263. füz. p. 389. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Savas szulfitlúg. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 263. füz. p. 389. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Hold mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 265. füz. pp. 469-474. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Hold mozgásáról... = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 266. füz. pp. 556-557. A folyóirat 553-554 oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A Hold mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 268. füz. p. 651. A folyóirat 498. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A csillagok szemközti mozgásának megítélése. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 268. füz. p. 652. A folyóirat 554. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Művek a kettőscsillagokról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 268. füz. p. 652. A folyóirat 554. oldalon feltett kérdésre válasz. [SRG.]

HERMAN Ottó: Hell Miksáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. ápr. 2. pótfüz. pp. 50-64. Előadta a szerző a Természettudományi Társulat szakülésén 1890. dec. 17-ikén. Hell lapp ruhás képe. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A Millenium kérdéséhez. = Századok. A Magyar Történeti Társulat Közlönye 25. 1891. 8. füz. pp. 677-679. [SRG.]

HERMAN Ottóné: Hell Miksa (1720-1792). = Vasárnapi Ujság 38. 1891. 19. sz. pp. 297-298. Hell lapp ruhás képe - W. Pohl 1771-ben készült rézmetszete - a cikk mellékleteként először itt jelent meg a hazai sajtóban. [HAD.]

GOTHARD Jenő: Az amatőr fotográfus. = Vasvármegye 3. 1891. dec. 23. Karácsonyi mell., p. 2. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Az amateur fotografus. = Vasvármegye 3. 1891. dec. 25. Karácsonyi mell. p. 2. [SRG.]

          1892.

GOTHARD Jenő: Meteorológiai megfigyelések a herényi observatoriumon 1890-ben. Kiad. Gothard Jenő. Budapest, 1892. Heisler ny. 9 p. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A spektrálfotográfia alkalmazása a csillagászatban. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 279-285. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

HELLER Ágost: Költői elemek fizikai világnézetünkben. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 313-330. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az égi testek spektroszkópi megfigyelés-módja. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 453-465. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hőelmélet, spektrálanalizis és az astronomia. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 480-487. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A csillagászat a történetirásban. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 488-498. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

RÁTH Arnold: A Nap energiájának megmaradásáról. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 606-622. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

WEINEK László: Nagyított rajzok holdfotografiákról. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 735-746., 1. t. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

A tagok munkálatai. Gothard Jenő. In: Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral 1892-re. Budapest, 1892. pp. 132-136. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A m. kir. központi meteorológiai intézet földrajzi hossza. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. okt. 15. 10. füz. p. 601. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: A földrajzi hosszúságkülönbségek meghatározási módszerei és a Magyarországon végzett meghatározások. = Földrajzi Közlemények 20. 1892. 3. füz. pp. 129-142. Saját telefon-mérései is. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A sarkmagasság változásairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. pp. 214-215. A folyóirat a Mathematikai és Physikai Társulat lapja. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, évente 8 alkalommal jelent meg. Egy évfolyamon belül folyamatos oldalszámozása volt. Az 1919. évre és az 1920. évre a folyóirat nem jelent meg. 1921-ben folytatódott, az 1918. év után következő kötetszámot folytatva. 1943-ban jelent meg utoljára. [KSZ.]

LOCKYER, Norman I.: Sir George Biddel Airy K. C. B. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. pp. 306-308. Nekrológ Airy nyugalmazott királyi csillagász 1892. jan. 7-iki elhunytára. [KSZ.]

H. Á. [Heller Ágost]: A Nap távolsága a Földtől. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. pp. 38-39. Az Auwers tanár vezette munkacsoport számítása szerint 148.138.000 km. [KSZ.]

B. E. [BÓBITA Endre]: A naprendszer térbeli mozgása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 42. Naturw. Woch. 1891. 41. sz. alapján. [KSZ.]

M. D. S.: Meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 48. 1560-dik esztendőben ... nyárban ... Miskolcz városa körűl a zápor esőben felhőkbül öt darab kövek hullottak le, mellyek olly nagyságúak voltak, mint az embernek feje, ezek pedig vasszínűek és büdös kénköves szagúak voltak; ezeknek egyike a Diósgyőri várban tartatott emlékezeteknek okáért, négye pedig Balassa Zsigmond úr által Ferdinánd királynak által küldetett Bécsben. (Balla Gergely: Nagykőrösi krónika. Kiadta Szabó K. és Szilágyi S. Kecskeméten, 1856.) Régi magyar megfigyelések. 304. [KSZ.]

N. SZEKÉR József: Meteor Gyomán. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 53. 1891. dec. 22-én este "egy meglehetős nagyságú" meteor. "A tünemény után a földön hallható sajátszerű, jéghez hasonló recsegést vagy jobban mondva repedést hallottunk." [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A ködfoltok, a fényesebb csillagok és a Tejút közti kapcsolat. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 322. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Hold melegének változása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. szept. 277. füz. pp. 487-488. [SRG.]

A Jupiter ötödik holdjának fölfedezése. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. nov. 279. füz. pp. 604-605. 1892 augusztusában fedezte fel Barnard tanár. A Nature 1892. szept. 22-iki számában megjelent W. F. Denning cikk alapján. [KSZ.]

Természettudományi mozgalmak a hazában. A magy. tud. Akadémia III. osztályának f. évi okt. 17-i ülésén. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. nov. 279. füz. p. 606. Konkoly T. Miklós Gothard Jenőnek az Auriga-csillagzatban feltűnt új csillagon végzett spektrál-megfigyeléseit ismertette. [KSZ.]

LENGYEL István: 1891-ben elhunyt természettudósok nekrológjai. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. dec. 280. füz. pp. 640-649. Brünnow Ernst német csillagász (1821-1891), Császár Károly matematika és fizika tanár (1842-1891), Haynald Lajos bíboros érsek (1816-1891), Lutter Nándor tanár (1820-1891), Petzval József (1807-1891), Schönfeld Eduard német csillagász (1828-1891). [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Uj szempontok a fizikai asztronómiában. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. Pótfüzet, pp. 15-28. [ZSE.]

          1893.

CHERNEL István: Utazás Norvégia végvidékére. Budapest, 1893. A szerző kiadása. 449 p. Csillagászat: p. 316. A vardői látogatása kapcsán röviden megemlékezik Hell és Sajnovics norvégiai expedíciójáról. [HAD.]

GOTHARD Jenő: Nova Aurigae spektruma összehasonlítva nehány bolygószerü köd spektrumával. Budapest, 1893. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 15. köt. 2. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1892. okt. 17-én Konkoly Miklós és 1892. nov. 14-én Gothard Jenő. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Asztrofotográfia. In: Pallas nagy lexikona. 2. köt. Budapest, 1893. Pallas ny. pp. 259-260. [SRG.]

HERMAN Ottó: Az északi madárhegyek tájáról. Budapest, 1893. K. M. Természettudományi Társulat. 572 p. /Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat. 50./ Benne: pp. 295-310. Hellre, Sajnovicsra és a vardői expedícióra vonatkozó részletekkel.; pp. 311-321. Vardő felé.; pp. 481-550. Páter Hell és társának nyomai.; Függelék. Hell és Sajnovics magyar csillagvizsgálókról, ebben: pp. 488-510. Hell Miksa és vállalkozása.; pp. 511-515. Sajnovics János.; pp. 516-550. Sajnovics János levelei. (Az eredeti latin nyelvű leveleket magyarra fordítva közli.) [HAD.]

STEINER Simon: Népszerű csillagászati értekezések. Budapest, 1893. Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), Neumann nyomda. 209+[1] p. [TZS.]

Nova Aurigae spectruma. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. jan. 15. 1. füz. p. 29. Kivonat Gothard Jenő l. t. október 17-én és november 14-én beterjesztett dolgozatáról. [SRG.]

A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajzai. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. szept. 15. 9. füz. p. 518. Kivonat Gothard Jenő l. t. március 13-án tett előterjesztéséből. [SRG.]

Csillagvizsgáló torony a Mont Blancon. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 1. füz. p. 147. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld alakjáról. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 2. füz. p. 201-206. A földalak-kérdés története és a gravitációs szintfelületek. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A spontán talajmozgások egy lehetséges okáról. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 3. füz. pp. 317-314. Az Eötvös-mérleg rendellenes elmozdulásai talán a Napra vezethetők vissza. [IBQ.]

A Jupiter ötödik holdja. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 3. füz. p. 375. [IBQ.]

JANKÓ János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 8, 9. 10. füzetekben folytatásokban közölve, de külön saját oldalszámozással. Benne: "Népi kozmogóniák" (Világkép és égbolt-ismeret.) pp. 231-233. [IBQ.]

Hell Miksa levelei. = Irodalomtörténeti Közlemények 3. 1893. pp. 212-224., 237-241. [HAD.]

FARKAS Gyula: Galileiről s a páduai Galilei-ünneplésről. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. pp. 65-77. Előadva a Mathematikai és Physikai Társulat 1893. jan. 19-én tartott rendes ülésén. [KSZ.]

HELLER Ágost: Galileo Galilei műveinek új "nemzeti" kiadása. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. pp. 96-102. Itáliában. [KSZ.]

CZÓGLER Alajos: Galilei Dialogusa. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. pp. 103-107. [KSZ.]

Társulatunk Galilei-ülése. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. p. 107. 1893. jan. 19-én. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A Nova Aurigae spektruma, összehasonlitva néhány bolygószerű köd spektrumával. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 11. 1892-1893. 2. sz. pp. 100-102. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajzai. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 11. 1892-1893. 6-7. sz. p. 321. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. jan. 281. füz. pp. 53-55. Tünemények 1893. jan. 15-től és febr. 15-ig. A rovatot újra indítja Kövesligethy. A bolygók helyzete, égi jelenségek, Algol minimumai. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. febr. 282. füz. pp. 109-110. Tünemények febr. 15-től és márc. 15-ig. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. márc. 283. füz. pp. 164-166. Tünemények márc. 15-től és ápr. 15-ig. Elindítja a fényesebb mirák maximum-előrejelzését. Március 15-31-ig az R Gem, az S CMi, az S Vir, az U Cet, az R CVn, az S Cas, az R Aql, április 1-15-ig az R Cet, az R Cyg, a T Ari, a W Hya, az R Ari, az R CMi, az R Cam, az S Cet, az R Psc, az R Tri napját és fényességét jelzi. [KSZ.]

FARKAS Gyula: A Galilei-ünnep Páduában. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. pp. 196-201. Kivonat a Math. és Phys. Társulat ülésén 1893. januárius 19-ikén tartott előadásából. Az 1892. decemberi emlékünnepen részt vett Lánczy Gyula a budapesti és Farkas Gyula a kolozsvári tudományegyetemről. [KSZ.]

Természettudományi mozgalmak a hazában. A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának f. évi februárius 13-ikán tartott ülésén. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 204. Konkoly Miklós az ó-gyallai csillagvizsgáló múlt évi megfigyeléseit ismertette. 1. A napfoltok megfigyelése.; 2. A csillaghullások megfigyelése.; 3. A nagy refraktorral a Nova Aurigae, Swift, és Holm üstököse, a béta Lyrae, j. Cassiopeiae és béta Orionis spektruma került megfigyelés alá.; 4. Az ó-gyallai csillagvizsgáló meteorológiai műszereiről. [Holm üstököse helyesen a Holmes-üstökös, melyet 1892. nov. 6-án fedezett fel az angol Edwin Holmes.] [KSZ.]

Természettudományi mozgalmak a hazában. Az MTA természettudományi osztályának 1893. március 13-ikén tartott ülésén. A Nagy Orion-köd. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 205. Gothard Jenő fotóbemutatójáról. Gothard Jenő értekezett a Nagy Orion-ködről, bemutatva herényi csillagvizsgálójában felvett fényképeit. [KSZ.]

A mathematikai és fizikai társulatnak f. év jan. 19-i ülésén. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 208. Farkas Gyula tartott előadást Galileiről és a páduai Galilei-ünnepről. [KSZ.]

Természettudományi estély. Idő mérése. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 212. 1893. jan. 27-én és febr. 1-én Gothard Jenő az "idő méréséről" tartott két részes előadást. A napórákról is beszélt. [KSZ.]

HEGEDÜS Dénes: Égi tünemény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 218. 1892. dec. 11-én este Nagykőrösről tűzgömböt láttak "mely vakító fényével az egész környéket elárasztotta". Eltűnése után egy perccel hangjelenség kísérte. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. pp. 221-222. Tünemények 1893. ápr. 15-től és máj. 15-ig. [KSZ.]

Természettudományi mozgalmak a hazában. Harkányi Béla vetítése. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. máj. 285. füz. p. 266. A mathematikai és fizikai társulat 1893. ápr. 4-i közgyűlésén a tudományegyetem minerológiai intézetben Harkányi Béla vetítésekben bemutatta Gothard Jenő és Konkoly Miklós csillagászati képeit. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. máj. 285. füz. pp. 277-278. Tünemények 1893. máj. 15-től és jún. 15-ig. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. jún. 286. füz. pp. 333-334. Tünemények 1893. jún. 15-től és júl. 15-ig. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. júl. 287. füz. pp. 389-390. Tünemények 1893. júl. 15-től és aug. 15-ig. [KSZ.]

BÓBITA Endre: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. pp. 412-424. Tromholt Sophus előadása. Prometheus 1893. 170-172. sz. [KSZ.]

R. ZS. [RÓNA Zsigmond]: Obszervatórium a Montblanc tetején. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. p. 429. Janssen asztrofizikus a kezdeményezője. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. pp. 445-446. Tünemények 1893. aug. 15-től és szept. 15-ig. [KSZ.]

Napóra. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. p. 492. Devetseri István kőre metszett napóráinak leírása. Egyet az alcsúti kastélyba, kettőt Pestre adott. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1824. Első félesztendő 172-173. lap. [KSZ.]

LENGYEL Bálint: Északi fény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. p. 492. A sarki fényt 1831. jan. 7-én este látták Pestről és Liptó vármegyéből. 12-én megint mutatkozott egy gyengébb éjszaki fény. Eredeti közlés: Orvosi Tár 1831. I. köt. 94-95. old. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. pp. 501-502. Tünemények 1893. szept. 15-től és okt. 15-ig. [KSZ.]

          1894.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Második kiadás. Budapest, 1894. Az író sajátja, Fritz Nyomda. 68 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Csillagászati olvasmányok Flammarion összes műveiből. Ford.: Feleki József. Budapest, 1894. Athenaeum r. társulat kiadása és könyvnyomdája. 463 p. [TZS.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 2. kiad. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 3. kiad. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

GÁRDONYI Géza: Öröknaptár, magában foglalja a Krisztus születésétől a 3301. évig terjedő időt. Csinálta Gárdonyi Géza. Magyar Nyomda. Budapest, 1894. Utolsó oldalán: Egész életre való naptár. Ezen czím alatt e naptárnak vörössel is nyomott ívei egy lapra nyomtatva is megjelentek. Ily alakban, mint 1893-1951-ig használható falinaptár úgy irodákban, mint kaszinókban, előszobákban, várótermekben, iskolákban és mindenütt, a hova egy hasznos faldísz való, felfüggeszthető. [KSZ.*]

LAKITS Ferenc: A szerves élet lehetősége a földön kívül. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1894. július 2-6-ig Pécsett tartott vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Lakits Ferenc, Prochnov József. Budapest, 1894. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 329-339. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Fotográfia. In: Pallas nagy lexikona. 7. köt. Budapest, 1894. Pallas ny. pp. 409-412. [SRG.]

KÜRSCHÁK /József/: Gothard Jenő. In: Pallas nagy lexikona. 8. köt. 1894. Pallas ny. p. 128. [SRG.]

WONASZEK A. Antal: A világegyetem mechanikája a tudomány mai álláspontjából. A Kis-Kartali Observatórium kiadványa. Aszód, 1894. Nyomatott a magy. kir. orsz. javitó-intézet gyorssajtóján. 15 p. [TZS.]

Csillagvizsgáló a Jungfrau csúcsán. = Földrajzi Közlemények 22. 1894. 5. füz. p. 333. [IBQ.]

HARKÁNYI Béla: Az észak-amerikai observatóriumokról. = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. pp. 139-148. 1893 nyarán meglátogatta a washingtoni U. S. Naval Observatory-t, a washingtoni jezsuiták kis csillagvizsgálóját, Washintonban Langley magánobszervatóriumát, a californiai hegyekben fekvő Lick-Observatóriumot, és Bostonban a Harvard egyetem csillagvizsgálóját. Előadatott a Mathematikai és Physikai Társulat 1894. febr. 1-i rendes ülésén. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fogyatkozások grafikus meghatározása. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. pp. 149-155. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fogyatkozások grafikus meghatározása. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. pp. 215-223. [ZSE.]

          1895.

A tagok munkálatai. Gothard Jenő. In: Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral 1894-re. Budapest, 1895. pp. 161-163. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Hell Miksa. In: A Pallas Nagy Lexikona. 9. köt. Hehezet-Kacor. Budapest, 1895. pp. 24-25. [HAD.]

WONASZEK A. Antal: A kis-kartali csillagda tevékenysége 1893. októberétől 1895. októberéig. Budapest, 1895. Kis-Kartali Observatorium kiadványa, Franklin-Társulat nyomdája. 94 p., 8 t. A Nap. Bolygók megfigyelése [Jupiter, Mars, Szaturnusz]. - A hold. - Üstökösök [Denning-üstökös, Encke-üstökös, Swift-üstökös]. Hullócsillagok. Álló csillagok [143 csillag színének becslése]. [KSZ.]

WONASZEK A. Antal: Az utolsó 15 év az üstökösök történetéből (1880-1895). Szélsebességmérések Kis-Kartalon, 1894. junius havában. A Kis-Kartali Observatorium kiadványa. Aszód, 1895. Nyomatott a magy. kir. orsz. javitó-intézet gyorssajtóján. 25 p. [TZS.]

HAJNÓCZY R. József: A lőcsei kalendárium. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 1. füz. pp. 21-24. [IBQ.]

A Föld mágneses sarkpontjairól. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 3. füz. pp. 76-77. Weyer gömbfüggvény-sorfejtése. [IBQ.]

A sarkfény nagysága. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 5. füz. p. 192. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az ephemerisek számításáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. pp. 134-144. Általánosságban, és példaként az Encke-üstökös pályaelemeiből történő égi útjának grafikus meghatározása. Előadatott az 1895. febr. 17-i rendes ülésen. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Bolygórendszerünk határairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. pp. 235-240. [KSZ.]

FUCHS Károly: Adalék a Mars felületének elméletéhez. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. pp. 283-287. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Szerves élet lehetősége a Naprendszeren belül. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. 308. füz. p. 222. A folyóirat 164. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

KÖVESLIGETHY R. [Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. 311. füz. p. 383. Gothard Jenő ködfelvételéről nyilatkozik H. Vogel. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Mars felszínéről. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. 315. füz. pp. 594-595. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az üstökösök fényessége. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. 2. pótfüz. pp. 60-66. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A kaliforniai Lick-obszervatórium műszerei. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. 4. pótfüz. p. 192. [SRG.]

A kis-kartali csillagda. = Vasárnapi Ujság 42. 1895. febr. 10. p. 86. [SRG.]

          1896.

BÓBITA Endre - GEREVICH Emil: Természettan kapcsolatban a csillagászati földrajz s a cosmographia elemeivel felsőbb leányiskolák és tanítónőképezdék számára. Budapest, 1896. Lauffer Vilmos kiadása. [KSZ.*]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatórium. Alapítása, leírása, tevékenysége. Budapest, 1896. Athenaeum. 106 p. Különlenyomat a "Katholikus Szemlé"-ből, az 1895. II. füzet, p. 268. eredetiből. [TZS.]

FLAMMARION, Camille: Urania. Ford.: Zempléni P. Gyula. Budapest, 1896. Minta-Antiquarium és Könyvkereskedés, Markovits és Garai Könyvnyomdájából. 181 p. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: A sarkmagasság-változások meghatározása és elméleti magyarázata. Doktori értekezés. Budapest, 1896. Franklin Társulat nyomdája. 94 p. 2. t. [SZF.]

A M. kir Országos Meteorológiai Intézet pavillonjának magyarázattal ellátott catalogusa - Catalogue spécial autorisé de l’exposition de L’Institut Royal Méteorologique in Hongrie. Szerk.: Konkoly Miklós - Róna Zsigmond - ifj. Tolnay Lajos. Budapest, 1896. 80 p. Az Ezredéves Kiállítás meteorológiai és csillagászati tárgyainak leíró katalógusa. 9 ábrával. Magyar nyelven: pp. 3-44. Francia nyelven: pp. 45-80. [IBQ.]

POLIKEIT Károly: Astronomia. Az égitestek mozgásának és physikai tulajdonságainak ismertetése. Pozsony - Budapest, 1896. Stampfel Károly kiadó, Eder István könyvnyomdája. 144 p., 1 t. /Egyetemes ismeretek tára. 1./ Egy kihajtható mellékleten: Az éjszaki félgömb csillagabrosza. [KSZ.]

SZINNYEI József, id.: Hell Miksa. In: Szinnyei József, id: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Budapest, 1896. Hornyánszky. cc. 659-664. [HAD.]

KŐNIG Gyula: Egy lap a természettudományok kezdeteiről. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 142-186. A Természettudományi Társulatban 1879-ben tartott fölolvasásának változatlan lenyomata. A csillagászat történetéről is. [KSZ.]

Ő.: A tömegvonzásról. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 187-193. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Egy üstökös története. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 194-215. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A szinképelemzésről. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat. Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 216-231. [ZSE.]

Z. A.: Egy lap földünk életéből. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 334-346. A Naprendszer kialakulása. Az elemek keletkezése. A Föld megszilárdulása. [KSZ.]

Új csillagda Skótországban. = Földrajzi Közlemények 24. 1896. 3. füz. p. 160. Az edinburghi Blackford-dombon. [IBQ.]

BARTEK Lajos: Földünk mint a természetnek aljazata. = Földrajzi Közlemények 24. 1896. 4. füz. pp. 204-213. Az élet csillagászati lehetőségei. [IBQ.]

HARKÁNYI Béla. A sarkmagasság-változások meghatározása és elméleti magyarázata. Doctori értekezés. = Mathematikai és Physikai Lapok 5. 1896. pp. 142-145. A megjelent mű előszavának közlése. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A nátrium és káliumgőz fluorescenciája és ennek jelentősége az astrophysikára nézve. = Mathematikai és Physikai Lapok 5. 1896. 4. füz. pp. 190-191. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Perturbatiók többtagú bolygórendszerben. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 14. 1896. pp. 323-366. [ZSE.]

BOURNÁZ János: Természettan kapcsolatban a csillagászati földrajz s a cosmographia elemeivel felsőbb leányiskolák és tanítónőképezdék számára. Írták Bóbita Endre és dr. Gerevich Emil. Budapest, 1896. Lauffer Vilmos kiadása. = Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 30. 1896. pp. 684-687. Könyvismertetés. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A novembervégi csillaghullás. = Pesti Hírlap 18. 1896. nov. 24. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Költői képek a csillagászatban. = Pesti Hírlap 18. 1896. dec. 6. pp. 4-6. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A téli hideg a Montblanc csúcsán. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 317. füz. p. 37. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A kis bolygók eloszlása és tömege. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 1. pótfüz. pp. 33-35. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A földtengely mozgásai. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 1. pótfüz. pp. 35-36. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Nap spektrumának láthatatlan részei. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 1. pótfüz. p. 41. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Vénus tengelykörüli forgása. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 1. pótfüz. pp. 41-42. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Újabb fölfedezések a Mars felszínén. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 2-3. pótfüz. pp. 129-130. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Hullócsillag fotografiája. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 2-3. pótfüz. pp. 139-140. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Swift-féle üstökös. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 2-3. pótfüz. p. 140. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az állatövi fény. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 2-3. pótfüz. pp. 142-143. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Nappali hullócsillag. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 2-3. pótfüz. p. 143. [SRG.]

          1897.

EMŐDI (EKKERT) Antal: Természettan és csillagászati földrajz felsőbb és polgári leányiskolák IV. osztálya számára valamint magánhasználatra. Százhetvenöt rajzzal. 2. jav. kiad. Budapest, 1897. Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 182 p. Az előszó kelt 1896 július hóban. Csillagászat: pp. 130-179. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Ujabb csillagászati olvasmányok. 70 olvasmány-, 52 szövegképpel és a szerző előszavával. Ford.: Feleki József. Budapest, 1897. Athenaeum r. társulat kiadása és könyvnyomdája. 457 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 4. kiad. Budapest, 1897. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. Aranyozott zöld borítóban, bőrkötésben. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 5. kiad. Budapest, 1897. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

MAHLER Ede: A régi egyiptomiak évformái és nagy periodikus időrendszerei. = Akadémiai Értesítő 8. 1897. szept. 15. 9.(93.) füz. pp. 477-493. Az év a régi egyiptomiaknál.; Az egyiptomiak nagy periodikus időrendszerei. 1897. márc. 22-én előterjesztett értekezése. [SRG.]

RAUM Oszkár: Egy új múzeumról. = Az Időjárás 1. 1897. 4. füz. pp. 103-104. A Konkoly-alapítású csillagászati és meteorológiai múzeum. [IBQ.]

BENCSIK János: Hol késik a magyar csillagászat. = Az Időjárás 1. 1897. 5. füz. pp. 133-136. [IBQ.]

M. Z.: Az Aetna-obszervatórium. = Az Időjárás 1. 1897. 5. füz. pp. 144-145. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Válasz a "Hol késik a magyar csillagászat?" czímű cikkre. = Az Időjárás 1. 1897. 6. füz. pp. 181-184. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ógyallai csillagvizsgáló és meteorológiai központi obszervatórium fejlődése 1871-től mostanáig. 1. = Az Időjárás 1. 1897. 9. füz. pp. 257-278. Ez a rész a csillagvizsgálót, a cikk 2. része (2. 1898. 1. füz. pp. 3-20.) a meteorológiai obszervatóriumot mutatja be. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Mars. = Pesti Hírlap 19. 1897. jan. 14. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A divinatio a tudományban. = Pesti Hírlap 19. 1897. febr. 9. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Tudományos szinház. = Pesti Hírlap 19. 1897. febr. 27. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld védőpajzsa. = Pesti Hírlap 19. 1897. ápr. 16. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Periodus-hajsza. = Pesti Hírlap 19. 1897. jún. 6. pp. 3-4. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 330. füz. pp. 61-66. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A csillagászati és a földi távcső, a refraktor és reflektor. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 330. füz. p. 100. Ugyanazon oldalon feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Az álló csillag rectascensiójának és declinatiójának kiszámítására szolgáló képletek. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 330. füz. pp. 100-101. A folyóirat 52. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Harmadfél ezer év előtti történeti holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 331. füz. pp. 139-141. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az egész spektrum egyidejű fotografiája. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 338. füz. pp. 538-539. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Napzérus-meridiánja és valódi forgásideje. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 1. pótfüz. pp. 43-44. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Ceres, Pallas és Vesta átmérői. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 3-4. pótfüz. pp. 176-177. [SRG.]

HANN: A levegő árapálya. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 2. pótfüz. pp. 60-84. Lakits Ferenc fordította a tanulmányt. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Ujabb elmélet a Napról. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 2. pótfüz. pp. 91-93. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kirándulás a Holdra. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. márc. 14. pp. 163-166. [ZSE.]

          1898.

BALÓ József - MIKLÓS Gergely: A csillagászati és fizikai földrajz elemei. A polgári fiuiskolák IV. osztálya az elemi tanitóképzők I. és II. osztályai számára. Hetvenhat a szöveg közé nyomott rajzzal és egy táblával. 2. jav. kiad. Budapest, 1898. Franklin-társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 154 p. Csillagászat: pp. 5-80. A könyv 1. kiadása "Csillagászati és fizikai földrajz, kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. A művelt közönség számára és iskolai segédkönyvül." címmel 1891-ben jelent meg. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. A két kötet egybekötve. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 2. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Bordó alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 3. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. A két kötet egybekötve. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 4. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Kék alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 5. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Vörös alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Csillagos esték. Ford.: Tóth Béla. Budapest, 1898. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. udvari könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 76 p. /Magyar könyvtár./ [VLP.]

FREYCINET, Ch. L. De: A természettudományi megismerés alapjai. Analízis. - Mechanika. Ford.: Salgó Ernő. Budapest, 1898. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 212 p. /Természettudományi könyvkiadó vállalat. 61./ Csillagászat: pp. 5-28.; 156-207. [KSZ.]

HOFFMANN Otto: Séták a világűrben. Budapest, 1898. Légrády Testvérek Budapesten. 131 p. Ismeretterjesztő könyvecske, kiemelten foglalkozik más bolygók életformáival - meglehetősen modern gondolkodásban. [TZS.]

KONKOLY THEGE Miklós: Körültekintés néhány nyugateurópai obszervatóriumban. Budapest, 1898. Heisler J. Kő- és könyvnyomdája. 75 p. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: A m. kir. Meteorológiai és Földmágnességi Orsz. Int. Budapesten, és a m. kir. Meteorológiai és Fizikai Központi Obszervatórium Ógyallán. Budapest, 1898. 51 p. /A Kir. Magy. Meteor. és Földmágn. Orsz. Int. hivatalos kiadványai. 1. köt./ 22 illusztráció és 4 műnyomó tábla. [IBQ.]

MAHLER Ede: Egyiptologiai tanulmányok a chronologia köréből. Budapest, 1898. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 12 p. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 17. köt. 1. sz./ I. rész. Olvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1898. január 24-én tartott ülésén. Régi egyiptomi írásjegyeket elemez, amelyek csillagászati vonatkozásúak, de amelyeket egyes külföldi forrásokban tévesen értelmeztek. A nap és az éjszaka kezdete. A Sirius heliakus kelése, mint az újév kezdete. Az ötödik szökőnap, mint a újév napját megelőző nap. A Nílus áradása ezzel egybeesett. A holdhónapok és napjaik. Újhold, holdtölte. A Nap évi pályája az égen. Mindezek kronológiai fogalmak hieroglifai jelei és jelentései. [REZ.]

MAHLER Ede: Egyiptologiai tanulmányok a chronologia köréből. = Akadémiai Értesítő 9. 1898. márcz. 15. 3.(99.) füz. pp. 128-130. [SRG.]

MAHLER Ede: A régi népek naptárairól. = Budapesti Szemle 94. köt. 1898. máj. 257. sz. pp. 287-303. [SRG.]

Bogota földrajzi szélessége. = Földrajzi Közlemények 26. 1898. 5. füz. p. 381. [IBQ.]

MRVA Ede: Nagybányán sarki fény. = Az Időjárás 2. 1898. 4. füz. pp. 125-126. 1898. márc. 15-én. [IBQ.]

MARCZELL György: Északi fény. = Az Időjárás 2. 1898. 9. füz. pp. 284-285. Ógyalla, 1898. szept. 9. [IBQ.]

A csillagász-kongresszusból. = Az Időjárás 2. 1898. 10. füz. pp. 313-314. [IBQ.]

BENCSIK János: [Északi fény Nagybányán.] = Az Időjárás 2. 1898. 10. füz. p. 315. 1898. szept. 9-én. [IBQ.]

MRVA Ede: Csodálatos természeti tünemény. = Az Időjárás 2. 1898. 10. füz. p. 316. Nagyvippény, 1898. szept. 9-én, valószínűleg sarki fény. [IBQ.]

VINCZE Mihály: Északi fény. = Az Időjárás 2. 1898. 11. füz. p. 348. Fokszabadi (Veszprém megye), 1898. szept. 9. [IBQ.]

[HÉJJAS Endre:] A várvavárt november 13-iki csillaghullás ... = Az Időjárás 2. 1898. 11. füz. p. 381. [IBQ.]

BENCSIK János: Északi fény Nagybányán. = Az Időjárás 2. 1898. 12. füz. p. 376. 1898. dec. 3-án. [IBQ.]

Kondor Gusztáv. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 1-2. Nekrológ. Elhunyt 1897. szept. 16-án. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A gravitáczió okáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 51-52. W. Wellmann cikke alapján közreadott írás, az Astronomische Nachrichten 3440. számából. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A földkéreg deformatiója a Hold befolyása alatt. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 254-259. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az "Astronomische Gesellschaft" Budapesten tartott XVII. rendes közgyűlése. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 362-370. 1898. szept. 24-28-ig. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A Föld közepes sűrűsége. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 410-413. 5,52725 a legutolsó érték. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A spektrumanalysis két paraméteregyenlete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 16. 1898. pp. 437-488. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A napkorong legrégibb ábrázolása. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 341. füz. pp. 35-38. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A Hold pályájának alakja. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 342. füz. p. 110. Ugyanazon oldalon feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Az "uralkodó bolygó"-ról. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 347. füz. pp. 387-388. A folyóirat 277. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A khinai naptár. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 349. füz. pp. 489-491. D’Enjoy Pál francia utazó cikke alapján írt közlemény. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Külföldi csillagászok Budapesten. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 351. füz. pp. 596-603. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A kis bolygók tömege. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 3. pótfüz. pp. 142-143. [SRG.]

Nemzetközi csillagászati kongresszus Budapesten. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. okt. 2. p. 698. [SRG.]

          1899.

FLAMMARION, Camille: Csillagos esték. Ford.: Tóth Béla. Budapest, 1899. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 68 p. /Magyar könyvtár ifjusági sorozat./ Az 1898-as könyv újabb kiadása. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 6. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 7. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 8. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 9. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

KÖVESLIGETHY Radó: A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve. Budapest, 1899. Kogutowitz Magyar Földrajzi Intézete, Hornyánszky nyomda. 911 p. /A tudományos földrajz kézikönyve. 1./ [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A földrengésről. Budapest, 1899. Franklin-Társulat Könyvnyomdája 10 p. Különlenyomat. [SRG.]

MAHLER Ede: Nagy képes világtörténet. = Budapesti Szemle 98. köt. 1899. 269. sz. pp. 289-310. A Kelet ókori népeinek története. Maspero Gaston műve alapján átdolgozta Fogarassy Albert, átnézte Goldziher Ignácz. Kiadják: A Franklin Társulat és Révai testvérek. Buda-Pesten. Könyvismertetés. A kötetben egyes eseményeket nagyobb nap- vagy holdfogyatkozáshoz esetleg más szabad szemmel látható csillagászati jelenséghez kapcsolnak. A Nílus, a Tigris és Eufrátesz völgyének őslakói igen nagy figyelmet fordítottak a csillagászati jelenségek iránt. Abban az időben az időt az egyes csillagcsoportok heliákus kelése vagy nyugvása határozta meg. [SRG.]

A Föld legközelebbi szomszédja. = Földrajzi Közlemények 27. 1899. 1. füz. p. 30. Az Eros földközelítő kisbolygó felfedezése. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Néhány külföldi obszervatórium... = Az Időjárás 3. 1899. 3. füz. pp. 69-96. [IBQ.]

HANUSZ István: A Hold és a Nap az időjóslásban. = Az Időjárás 3. 1899. 3. füz. pp. 125-135. [IBQ.]

[HÉJJAS Endre:] A magyar Uránia. = Az Időjárás 3. 1899. 11. füz. pp. 379-380. Az 1899. nov. 3-án megnyitott Uránia Színház (alapítók között: Kövesligethy Radó) - és az Uránia Egyesület. 33 szakosztályban 800 taggal. A geodézia és meteorológia szakosztály elnöke: Konkoly Thege Miklós. [IBQ.]

SZALAY László: Az őslégkör és a föld elektromossága. = Az Időjárás 3. 1899. 12. füz. pp. 391-401. [IBQ.]

LAKITS Ferenc: A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve. Irta: Kövesligethy Radó. Budapest. 1899. 911 p. = Magyar Kritika 2. 1899. máj. 15. 16. sz. pp. 239-240. Könyvismertetés. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Hold hegyeinek kísérleti utánzása. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. pp. 147-158. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Hold hegyeinek kísérleti utánzása. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. pp. 206-213. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld alakjának és nagyságának egy helyből eszközölt holdmegfigyelések alapján való meghatározása. = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. pp. 255-267. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égi testek spektruma. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. pp. 112-156. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az állócsillagok tengelyforgásáról. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. pp. 573-588. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A legnagyobb messzelátók. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. 353. füz. p. 37. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A földrengésről. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. 356. füz. pp. 193-201. Gerland, G cikke alapján közölt írás. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Kövesligethy " A csillagászati és mathematikai földrajz kézikönyve". = Természettudományi Közlöny 31. 1899. 357. füz. p. 303. Könyvismertetés. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A "tiszta víz" mérgező hatása. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. 359. füz. pp. 411-413. Gintl Vilmos cikke alapján közölt írás. [SRG.]

          1900.

FLAMMARION, Camille: Népszerü csillagászat. Az égbolt egyetemes leirása. Harmadik átjavitott, a legujabb eredeti után átdolgozott és kibövitett kiadás 344 ábrával, 4 szinnyomattal és 4 csillagászati térképpel. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1900. Pallas nyomda. 1. köt. 336 p.; 2. köt. 372 p. Zöld alapszínű, aranyozott díszkötés, a két kötet külön. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászat. Az égbolt egyetemes leírása. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1900. Pallas. 100 p. Egy kötet, piros színváltozatú kereskedelmi mutatványszám. A könyvben összeollózott fejezetek találhatók a teljes műből, a díszes gerinc a hátlapra került. [TZS.]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 2. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. Márványerezetű borítójú sötétkék kötésben. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 3. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 4. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 5. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Teleki József. Budapest, 1900. Kostyal, Fritz nyomda. 253 p. [KSZ.*]

HÉJJAS Endre: Ünnepi emlékkönyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Kiadja a m. kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet. Budapest, 1900. 199 p. Benne: Konkoly Thege Miklós: Az ó-gyallai meteorológiai obszervatórium fejlődésének rövid vázlata.; Fraunhoffer Lajos: Az első magyar meteorológiai obszervatórium rövid története.; Farkas Ede: Az ó-gyallai megfigyelések s az új obszervatórium rövid története.; Raum Oszkár: Vázlatok egy múzeum történetéből. [GAI.]

Mikor végződik a XIX. Század? Írta: Galilei. Eger, 1900. Szolcsányi Gyula bizománya. Nyomatott az Egri Nyomda-részvénytársaságnál. 10 p. "Azon kérdésre nézve, hogy mikor, mely évvel végződik a XIX. Század? - kétféle nézettel találkozunk: némelyek az 1899. évet, mások az 1900-ikat tartják ezen század utolsó évének. Én részemről az előbbi nézetet tartom számtanilag helyesnek, s ennek igazolására írom ez igénytelen sorokat, ajánlván ezeket az érdeklődő t. olvasók szíves figyelmébe." - vezeti be 8 oldalas (pp. 3-10.) tanulmányát az álnéven publikáló szerző. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kalendáriom-reform. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1899. augusztus 27-31-ig Szabadkán tartott XXX. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai . Szerk.: Prochnov József, Nuricsán József. Budapest, 1900. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 616-622. [SRG.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MDCCCC-ra [1900-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1900. Franklin-Társulat nyomdája. 264 p. Csillagászat: pp. 3-72. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugvása. A bolygók delelése. Fél-napívek Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap-és Holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. [KSZ.]

MAHLER Ede: II. Ramses, az exodus fáraója. Budapest, 1900. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 26 p. Különlenyomat az Értekezések a történeti tudományok köréből. 18. köt. 9. számából. Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1899. okt. 16-án tartott ülésén. Az Exodus és az akkor uralkodó II. Ramses korának meghatározása a kronológia módszertanával. Egy egyiptomi emlékfelirat említi egy bizonyos Sirius heliákus kelést amelyet a csillagászati számítás Kr. e. 1335-re tesz, kiváló egyezéssel a Bibliában szereplő egyiptomi sötétség, mint napfogyatkozás Kr. e. 1335-ös idejével. II. Ramses Kr. e. 1347-ben kezdte uralkodását, amelyet szintén egy Sothiskorszak alapján állapított meg a kronológia. Mindezt még számos (Siriussal, újholddal, holdtöltével kapcsolatos) csillagászati jelenség feljegyzése bizonyítja. [REZ.]

RÁTH Arnold: A mathematikai és physikai földrajz elemei a gymnasiumok III. osztálya számára. A szövegbe nyomott 101 ábrával és egy színes térképpel. Budapest, 1900. Franklin-Társulat. 123 p. A tankönyv engedélyezési száma: 3413/1900. [KSZ.]

H. I. [HANUSZ István]: A Magyar orvosok és Természetvizsgálók 1899-ben Szabadkán tartott XXX. Vándorgyűlése. = Földrajzi Közlemények 28. 1900. 5. füz. pp. 336-337. Benne: Lakits Ferenc: A kalendárium-reformról tartott előadásáról. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Az optikai üveggyártásról. = Az Időjárás 4. 1900. 3. füz. pp. 87-90. [IBQ.]

MURÁNYI [MRVA] Ede: A kalendárium történetéből. 1-3. = Az Időjárás 4. 1900. 2. füz. pp. 47-51.; 9. füz. pp. 340-392.; 12. füz. 481-484. [IBQ.]

SZALAY László: Különös szép meteor. = Az Időjárás 4. 1900. 4. füz. p. 126. Budapestről, 1900. ápr. 16. délután 6 óra 27 perckor. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Meteorológiai emlékek. = Az Időjárás 4. 1900. 5. füz. pp. 211-217. G. Hellmann cikke alapján. Asztrológiai adatokkal. [IBQ.]

Az ógyallai kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi obszervatórium felavató ünnepsége. = Az Időjárás 4. 1900. 10. füz. pp. 401-406. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A légkör magassága. = Az Időjárás 4. 1900. 12. füz. p. 490. Meteor magasságok. [IBQ.]

VÁLYI Gyula: A századok elnevezésének kérdéséhez. = Mathematikai és Physikai Lapok 9. 1900. p. 24. Szerző szerint: mathematikailag nem okolható meg az a felfogás, a melyik szerint az 1900-dik év a XX. század kezdő éve volna. [KSZ.]

FINÁNCZY Ernő: A budai kir. egyetem fizikai múzeuma 1777-ben. = Mathematikai és Physikai Lapok 9. 1900. pp. 326-334. A nagyszombati egyetem Budára költözésekor az egyetem fizikai és mechanikai gyűjteményének értékesebb részét is átszállították. Az országos levéltár megőrizte e tárgyak 1777-ben felvett jegyzékét. Latin nyelven és magyar fordításban. Sok fizikai és csekély számú csillagászati eszközzel. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A csillagrend physikai értelmezése. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 18. 1900. pp. 113-120. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égitestek fejlődése és a Föld kora. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 18. 1900. pp. 361-370. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A zsebóra mint planetárium. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. pp. 499-505. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A húsvét első napja a XX. században. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. 368. füz. p. 260. A folyóirat 258. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az 1900. év periódikus üstökösei. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. 369. füz. pp. 301-302. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A földre hulló meteorok száma. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. 374. füz. p. 587. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A csillagászat fejlődése a XIX. században. = Uránia 1. 1900. dec. 1. 6. sz. pp. 10-16. Uránia. Népszerű tudományos folyóirat. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület közlönye. Indult 1900. májusában, abban az évben 6 szám jelent meg. 1901-től havonta, minden hó elsején megjelent (július és augusztus kivételével) azaz évente 10 alkalommal. Budapesten adta ki Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari könyvnyomdája. [ZSE.]

          1901.

BOZÓKY Endre: Kosmográfia. (A világegyetem rövid leirása.) Pozsony - Budapest, 1901. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), Eder István könyvnyomdája. 69 p., 31 ábra. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 86./ [KSZ.]

HANKÓ Vilmos: Régi magyar tudósok, tudós eszközök és találmányok. Budapest, 1901. 44 p. /Iparosok olvasótára. VII. évf. 4. sz. Szerk. Mártonfy Márton./ pp. 3-15.: 1. Régi magyar tudósok és tudós-eszközök.; pp. 16-44. 2. Régi magyar tudósok és találmányok. A szerző - Hankó Vilmos (1854-1923) vegyész, reálgimnáziumi igazgató, tudománytörténet kutató által többször megírt áttekintése a magyarországi tudomány múltjáról, benne főleg Hell Miksáról és az egri csillagásztoronyról. [IBQ.]

HARKÁNYI Béla: A Nova (3. 1901) Persei photometriai megfigyelései az ó-gyallai observatoriumon. Budapest, 1901. Franklin-Társulat nyomdája. 24 p. /A M. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 1./ A Nova Persei fényét 1901. febr. 28. és ápr. 29. között 27 estén 166 alkalommal észlelték a 16 cm-es refraktorra szerelt Toepfer-féle ékfotométerrel. [A kézirat benyújtása után még 5 estén 5 észlelés készült máj. 2-10-ig.] A nóva fényessége 1,85 és 6,18 magnitúdó között halványult. Az észlelők: Harkányi Béla, Tasch Antal, Terkán Lajos. "E munka először a M. T. Akadémia kiadásában a Mathem. és Természettudományi Értesítő XIX. kötetének 3. füzetében jelent meg." [KSZ.]

MAHLER Ede: Adalékok az egyiptomi nyelvhez. Budapest, 1901. Magyar Tudományos Akadémia. 12 p. Különlenyomat az Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 17. köt. 9. számából. Olvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1901. febr. 4-iki ülésén. A kronológus és csillagászattörténész naptári kifejezések magyarázatával is szolgál. Hieroglifák jelei és jelentései a nappal és éjszaka ellentétpárral kapcsolatban. Újjászületés, lenyugvás. Munka, tanulás, ébrenlét. Lefekvés, alvás, pihenés. [REZ.]

TERKÁN Lajos: A refractio és az extinció elmélete. Budapest, 1901. Heisler nyomda. 28 p. /A M. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 2./ [KSZ.]

TODD, David P.: Népszerű csillagászat. Ford.: Darvai Móricz. Budapest, 1901. K. M. Természettudományi Társulat, Hornyánszky nyomdája. 550 p., 323 rajzzal, 6 táblával. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 68./ Az eredetivel összehasonlította Kövesligethy Radó. [KSZ.]

WONASZEK A. Antal: A Kis-Kartali Csillagvizsgáló-Intézet tevékenysége. I. A Jupiter felületi képződményeinek periodicitása. II. A Saturnus gyűrűrendszerén mutatkozó concav árnyék periodicitása. Budapest, 1901. Buschmann F. könyvnyomdája. 106 p., 12 t. /A Kis-Kartali Csillagvizsgáló-Intézet kiadványa./ A 12 táblán 24 ábra, melyből 18 Jupiter-rajz [1891. szept. 14. és 1900. jún. 24. közöttiek] és 6 Szaturnusz-rajz [1896. szept. 1. és 1898. aug. 23. közöttiek]. [KSZ.]

A meteorológia haladása az utolsó évtizedben. = Az Időjárás 5. 1901. 2. füz. pp. 46-56.; 3. füz. 95-101.; 5. füz. 158-170.; 6. füz. 194-201. Napfoltok hatása is. H. J. Klein nyomán. [IBQ.]

Melléklet. = Az Időjárás 5. 1901. 4. füz. Konkoly Thege Miklós: Tanulmányok a triesti meteorológiai, csillagászati és szeizmológiai obszervatóriumban. Úti jelentés, 1900. decz. 2-8. Budapest, 1901. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A napfoltok és a földmágnesség. = Az Időjárás 5. 1901. 9. füz. p. 298. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Egy 100 éves naptárról. = Az Időjárás 5. 1901. 10. füz. pp. 328-332. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: A Semmering-vidékre tervezett asztrofizikai és meteorológiai obszervatórium kérdéséhez. = Az Időjárás 5. 1901. 12. füz. pp. 390-396. K. Kostersitz cikke alapján. [IBQ.]

FROSS Károly: A refractióról. = Mathematikai és Physikai Lapok 10. 1901. pp. 37-42. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: A Nova (3. 1901.) Persei photometriai megfigyelése az O-gyallai observatoriumon. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 19. 1901. p. 377. Gothard Jenő nóva megfigyeléseiről. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Nap parallaxisa és az Eros kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. 377. füz. pp. 44-45. [SRG.]

MAHLER Ede: Az ókori nap-és holdfogyatkozásokról. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. jún. 302. füz. pp. 371-383. A fogyatkozások váratlan látványának hatása az ókori népekre. Sok fogyatkozásról maradtak feljegyzések, melyeknek időpontját ma meghatározhatjuk. Erre vonatkozóan Oppolzer tanítványa F. K. Ginzel végezett nagy munkát: azonosítva a történeti források fogyatkozásait. 1899-es művében részletesen elemzi az Almagestben lévő 19 holdfogyatkozást, amelyet Ptolemaiosz gyűjtött össze és ismertetett. Közülük az első Kr. e. 721. márc. 19-i és az utolsó Kr. u. 136. dec. 6-i. A babilóniai és asszír fogyatkozások elemzése a leginkább fontos, az ottani kronológiához. A babilóniai csillagászok a 19 éves Saros-periódus felismerése után a napfogyatkozások 44 %-át, a holdfogyatkozások több mint 80 %-át képesek voltak előre jelezni. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Napunk hőmérséklete. = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. pp. 6-7. Felszíni hőmérséklete az eddigi két legjobb meghatározás értelmében 5100 és 5900 fok C között fekszik. E sorok írója ma egészen más, a sugárzás mérésétől független úton 5200 fok C-t nyert. [KSZ.]

Mit tudunk ma a bolygókról? = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. pp. 18-19. William H. Pickering nyomán. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika január hóra. = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. p. 24. "A novemberi és a deczemberi hullócsillagokat Ó-Gyallán a tartós borulás folytán nem észlelhették." [KSZ.]

A csillagos ég. = Uránia 2. 1901. márc.1. 3. sz. pp. 65-67. A Nature 1901. 63. alapján, Norman Lockyr nyomán. Fordította Hoffmann Ottó. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika márczius hóra. = Uránia 2. 1901. márc. 1. 3. sz. pp. 73-74. "Uranus az Ophiochus és Skorpius csillagképek határán tartózkodik a Scorpii 1-rendű csillagtól néhány foknyira keletre. A Neptun a Taurus csillagkép északkeleti részén éta Geminitől nyugatra és zéta Tauritól keletre áll s e helyzetéből alig mozdul el." [KSZ.]

SZEKERES Kálmán: Egy nagy bujdosó. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 86-90. A Jupiter. Négy bolygórajzzal, melyet készített: Browning; hazánkfia Konkolynak fölvételei 1887. május 20. és 22-én; Pritchett 1877-iki fölvétele a déli féltekén levő nagy vörös folttal. [KSZ.]

MIKOLA Sándor: Időszámításunk különös esetei. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 98-100. Helyi idő, zónaidő, dátumváltás. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika április hóra. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 103-104. Nova Persei. "Február hó végén az a hír járta be a napilapok útján a világot, hogy az angolok a Perseus csillagképben új csillagot fedeztek fel. A felfedezés nem kizárólag az angol csillagászok érdeme, mert a Novát egymástól függetlenül több helyen vették észre. . . . annyira megnőtt a fénye, hogy elsőrendű csillagnál fényesebb volt. . . . Ó-gyallán a Novát feltűnése óta minden tiszta estén észlelték." [KSZ.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. Ujdonságok. = Urania 2. 1901. 8. sz. p. 228. [SRG.]

A jégkorszak csillagászati magyarázata. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. pp. 271-272. V. L. Charlier nyomán az Umschau 1901. okt. 15-i számából. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika deczember hóra. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. p. 281. [KSZ.]

A Neptunon túl lévő bolygó. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. pp. 281-282. [KSZ.]

          1902.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Ötödik kiadás. Budapest, 1902. Az író sajátja. 68 p. [TZS.]

HELLER Ágost: A physika története a XIX. században. Két kötetben. 2. köt. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1902. Franklin-társulat könyvsajtója. 488 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 46./ Heller Ágost eredeti terve volt a fizika történetét 1890-ig megírni, hogy azt az 1890-1892-es előfizetőinek adhassa a kiadó. Az 1860-ig tartó időszakkal elkészült. 1891-ben a könyv 1. kötetete megjelent. A 2. kötet kiadása közben, 1902. szept. 4-én elhunyt a szerző, így az 1860-1890-es időszaknak csak vázlata maradt. [KSZ.]

KEMÉNY Xavér Ferenc: A mathematikai és physikai földrajz elemei. A reáliskolák IV. osztálya számára. 90 ábrával. Budapest, 1902. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedés kiadása, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 133 p. Csillagászat: pp. 1-46. [KSZ.]

LÓSKAY Miklós: A Nap helyzete az égen, az év minden órájára, a Föld bármely pontján. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet R. t. Budapest, 1902. 1 p. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Rajzolta: Kogutowicz Manó. A kiadványt a Magyar Földrajzi Intézet és a Calderoni tanszerkereskedés árusította.
Egy lapos nyomtatvány, 45,5 x 45,5 cm mérettel. Közepén 29,5 cm átmérőjű, zöld alapnyomású korong, fekete osztással és fokhálózattal. A lap peremén magyarázó szöveggel és példával. A Nap és a csillagok félnapi ívének meghatározására és szemléltetésére szolgáló számolóábra, Budapest földrajzi szélességére (47,5 fok) számítva. A közepén húzott vízszintes vonal Budapest horizontját, az ehhez hajló két szaggatott vonal Magyarország déli és északi határának láthatárát jelzi. A kör belső peremének beosztása az égitestek magasságát, a külső a földrajzi szélességeket jelzi. A Nap napi ívét, óra és félóra helyzetjelzéssel a vastag vonalak mutatják, amelyek közt fokhálózat is van. Az ábra segítségével meghatározható a Nap, vagy egy ismert deklinációjú csillag mindenkori látóhatár feletti magassága. Például napóra számoláshoz is használható. [IBQ.]

   WONASZEK A. Antal: Astronomia. Pozsony - Budapest, 1902. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), Eder István könyvnyomdája. 76 p. /Stampfel-féle tudományos zseb-könyvtár. 101./ [KSZ.]

MAHLER Ede: Tanulmányok a vallástörténet és chronologia köréből. = Ethnographia 13. 1902. jún. 6. sz. pp. 241-253. Az ókori (egyiptomi, zsidó, görög-római) naptárak elemzése. A téli napforduló ókori időpontja és ennek története. Jézus születésének ideje (Krisztus a város [Róma] 747. évének december 25-én született és hogy ilyképen időszámításunk hét évvel kevesebbet számlál). A húsvét idejének zsidó és keresztény meghatározása. [KSZ.]

MAHLER Ede: Az időbeosztás történeti fejlődése. = Ethnographia 13. 1902. nov. 9. sz. pp. 385-392. Az ókorban (Babilóniában) kialakult idő- és körbeosztás története. Az év körét 12 részre (hónapra) osztotta a holdfázisok ismétlődése, nagyjából 30 naposra. Ezért a kört 360 részre (fokra) osztották. A fok további 60-ad részekre (percekre) osztásának magyarázata. [KSZ.]

Egy magyar tudós ünneplése. Konkoly Thege, és a 60. születésnapjára küldött dísztáviratok. = Az Időjárás 6. 1902. 1. füz. pp. 1-27. A cikk szerzője nincs feltüntetve. A lábjegyzetben az áll, hogy "szerk." A szerkesztők Héjjas Endre és Raum Oszkár voltak. A más helyen említett Zách Alfréd nem lehetett a cikk szerzője, mert ő 1910-ben született. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A napsugárzás energiájának fenntartása. = Az Időjárás 6. 1902. 4. füz. pp. 149-150. [IBQ.]

S. L. [STEINER Lajos]: Farkas Ede emlékezete. (1844-1902) = Az Időjárás 6. 1902. 5. füz. pp. 153-155. Farkas Ede ógyallai meteorészlelő, napészlelő: ? 1844 - Ógyalla, 1902. ápr. 24. [IBQ.]

LAKITS Ferenc: Nap és holdfogyatkozások, úgyis mint idő-határozók. = Az Időjárás 6. 1902. 5. füz. pp. 177-183. A honfoglalás meghatározása. [IBQ.]

WINCZE Mihály: A zsebóra mint iránytű. = Az Időjárás 6. 1902. 6. füz. p. 219. [IBQ.]

KONKOLY TH. Miklós: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet első elhelyezései. = Az Időjárás 6. 1902. 6. füz. pp. 222-233. A meteorológiai csillagdáról is. [IBQ.]

NEDELKOVICZ Milán: A belgrádi központi obszervatórium. = Az Időjárás 6. 1902. 6. füz. pp. 380-382. Levél Konkolyhoz a belgrádi meteorológiai obszervatóriumról. [IBQ.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 79-85. A reformátusok sárospataki híres kollégiuma fizikai múzeumának leltára. Vezetését megkezdte 1774-ben s a következő években folytatta Szilágyi Márton, a bölcselet és mathesis nyilvános tanára. 1791-től folytatta s gyarapította Barczafalvi Szabó Dávid a mathesis és a fizika nyilvános, rendes tanára. Latin nyelven és magyar fordításban. Sok fizikai és néhány csillagászati eszközzel. [KSZ.]

MENTOVICH Ferencz: Látogatás Gaussnál. Naplótöredék. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 90-96. Mentovich Ferenc (1819-1879) 1843. szept. 1-én látogatta meg Göttingenben Gausst. Csillagászati vonatkozásokkal. Eredeti közlés: Nemzeti Társalkodó 1844. aug. 30-i száma Naplótöredékek. IV. címmel. [KSZ.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 141-144. [KSZ.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 3. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 189-196. A csillagászati és földrajzi eszközök listája itt. pp. 193-194. [KSZ.]

A Foucault-féle ingakisérlet Szombathelyen. = Szombathelyi Friss Ujság 2. 1902. jul. 13. p. 1., 5. Az 1880. aug. 25-i kísérletről. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. Optikai köd a nova Persei körül. = Urania 3. 1902. 8. sz. pp. 227-228. Gothard Jenő megfigyelései a Nova Perseiről. [SRG.]

          1903.

DEÉSY Károly: 5. A Földsarki vonzás többlete. 6. Esés (gravitatio). 7. A nutatio oka. 8. Az esés (gravitatio) oka. Képzelet vagy valóság? Közli és véleményt kér Deésy Károly föreáliskolai tanár. Kassa, 1903. Nyomatott Vitéz A. könyv-, kő- és műnyomdájában. 36 p. A látott példánynál hiányzott a borítólap. Valószínűleg korábban már megjelent egy hasonló füzet, mely szintén négy tételt tartalmazott. [TZS.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz. Tanitó- és tanitónőképzők számára. Budapest, 1903. Franklin-Társulat kiadó és nyomda. 192 p. A szerzők előszava 1903. augusztus hóban kelt. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Endrei Zalán. Budapest, 1903. Vass József Könyvkiadóhivatala, Beer E. és Társa ezelőtt "Kosmos" nyomda. 1. köt. 142 p.; 2. köt. 143 p. A két kötet egybekötve. [KSZ.]

HOITSY Pál: A csillagok világából. Budapest, [1903.] Lampel Róbert (Wodanier F. és Fiai). Cs. és Kir. udvari könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 62 p. /Magyar könyvtár. 321./ [KSF.]

KÖVESLIGETHY Radó: Használati utasítás Lóskay Miklósnak a Nap és a Csillagok járását a Föld tetszőleges helyén feltüntető forgatható Nap-ív-korongjához. Kiadja a Magyar Földrajzi Intézet R.-Társ. Budapest, 1903. A Stephaneum nyomása. 15 p. Útmutató füzet az 1904-ben kiadott forgó csillagtérképhez. Belső címek és táblázatok: A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges helyein (Forgatható nap-ív-korong).; Nap-tábla.; Az időegyenlítés táblája.; A két félgömb első-és másodrendű csillagainak jegyzéke [76 csillag].; Néhény főbb város földrajzi szélessége. [IBQ.]

LÉDERER Ábrahám: Iskolai kirándulás a csillagos égbe. (négy kis térképpel). Különlenyomat az "Izr. Tanügyi Értesítő"-ből. Budapesten, 1903. Lampel R. (Wodianer F. és Fia) könyvkiadó czég bizománya. 23 p. [TZS.]

MAHLER Ede: Babilon és a Biblia. Budapest, 1903. "Uránia" Magyar Tudományos Egyesület, Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája. 55 p. /Népszerű tudományos felolvasások. 5./ Történelmi, régészeti, művelődéstörténeti ismertetés. Csillagászat: pp. 48-51. Babilon a csillagászat tudományának hazája, ékírásos táblák csillagászati feljegyzései, csillagászat a vallás szolgálatában, a Saros-periódus felismerése, a lunisoláris éven alapuló naptáruk, a zsidó naptár a babiloniaiak leghűbb mása. A nap 24 részre osztása, a hétszámlálás, a szombat szent volta mind Babilon eredetű és innen eredt a Biblia könyveibe. [KSZ.]

MAHLER Ede: A husvétról. = Ethnographia 14. 1903. 8. sz. pp. 365-382. A húsvét számításának története a zsidóknál, az ókori keresztényeknél, és a középkorban. A zsidó és a keresztény húsvét azonos napon ünneplésének esetenkénti előfordulásáról. Törekvés ilyen egybeesések kiküszöbölésére. [KSZ.]

RAUM Oszkár: A m. kir. orsz. meteorológiai intézet meteorológiai és csillagászati múzeumáról. = Az Időjárás 7. 1903. 2. füz. pp. 63-64. Több mint 400 tárgy 40.000 korona értékben. [IBQ.]

Legfelsőbb kitüntetés. = Az Időjárás 7. 1903. 8. füz. p. 138. Konkolyt a király a Szent István rend kiskeresztjével tüntette ki a közügyek érdekében végzett fáradozásáért. [IBQ.]

RAUM Oszkár: Az északi fény spektrumának zöld vonala. = Az Időjárás 7. 1903. 8. füz. p. 142. A kriptonnal azonosítja. [IBQ.]

Király kitüntetés. = Az Időjárás 7. 1903. 8. füz. p. 172. Konkoly kitüntetése Sándor szerb királytól a szerb meteorológiai fejlesztésért: II. osztályú Takova rend. [IBQ.]

MASSÁNYI Ernő: Az üstökösök. = Az Időjárás 7. 1903. 8. füz. pp. 257-260. Általános leírás az üstökösökről. A Borelli üstökös 1903. júl. 29-i ógyallai észlelése, a szerző rajzával. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az 1903. I. (Borelli-) üstökös. = Az Időjárás 7. 1903. 9. füz. pp. 277-282. Megfigyelése 1903. júl. 29. és aug. 10. között. [IBQ.]

MASSÁNYI Ernő: A pontos idő számítása és meghatározása. = Az Időjárás 7. 1903. 10. füz. pp. 326-331. [IBQ.]

BÜKY Aurél - MARCZELL György: A mult hóban Ó-Gyallán észlelt mágneses rendellenességekről. = Az Időjárás 7. 1903. 11. füz. pp. 346-349. Az 1903. okt. 30-i mágneses háborgás és az okt. 31. esti sarki fény. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A Monte-Rosa obszervatóriuma. = Az Időjárás 7. 1903. 11. füz. pp. 369-370. [IBQ.]

MASSÁNYI Ernő: Csillaghullás. = Az Időjárás 7. 1903. 11. füz. pp. 349-353. Az 1903. aug. 17-i tűzgömbbel kapcsolatos leírás. [IBQ.]

RAUM Oszkár: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet múzeumáról. = Az Időjárás 7. 1903. 12. füz. pp. 384-388. A múzeum ismertetése, tárgyai. [IBQ.]

Csillagászati közlemény. = Az Időjárás 7. 1903. 12. füz. p. 400. Az Időjárás kiadásához a VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) engedélyével az ógyallai csillagvizsgáló költségvetése is hozzá járul. [IBQ.]

TASS Antal: A Zöllner-féle photometer. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 188-197. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Régi templomok beirányítása. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 220-227. [SRG.]

TERKÁN Lajos: A colorimeter elmélete. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 228-237. A Zöllner-féle fotométernél a coloriméter teszi a mesterséges csillag fényét a természetessel egyenlő színűvé. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Az égi testek hőmérsékletének meghatározásáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 256-274. Vogel 1880-ban végzett mérései alapján számítja néhány csillag (Nap, Szíriusz, Vega, Arcturus, Aldebaran, Betelgeuse, Capella) hőmérsékletét: 2450 és 6400 C fok közötti értékeket nyerve. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A Centaurus csillaghalmaza. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. 405. füz. pp. 404-406. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Merkuron innen és a Neptunon túl levő bolygóról. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. 405. füz. pp. 406-407. [SRG.]

          1904.

A csillagos ég Közép-Európa számára. Szerk.: Kövesligethy Radó. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet r. t. Budapest, [1904.] Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Préselt karton, felragasztott csillagtérképpel, hátlapján használati utasítással. Átmérője: 25 cm. Fekete alapon arany vagy fehér színű felirattal és szecessziós díszítéssel. Forgatható csillagtérkép a 48 fok földrajzi szélességre szerkesztve. A csillagokat körülbelül 4 magnitúdóig tünteti fel, a -40 fok deklinációig terjedően. A fényesebb csillagok nevének feltüntetésével, illetve görög kisbetűs jelzésével, a névírás magyar. A keresett napjelzés és órajelzés beállításával a fedőlap ovális (14 cm-es legnagyobb átmérőjű) ablakában látható az égbolt helyzete az adott időpontban. Forgalmazta a Magyar Földrajzi Intézet, a Calderoni tanszerkereskedés és lerakatai.
A szemléltető eszközhöz egy nyomtatott feliratos boríték tartozik a következő feliratokkal: Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges pontján. Forgatható csillagászati készülék, A Csillagos ég Közép-Európa számára. Forgatható csillagászati készülék. Az 1920-as években még árusították. A forgatható csillagtérképből a magyar feliratú példányokon kívül német és horvát nyelvű nyomatok is készültek. [IBQ.]

DARWIN, G. H.: A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Ötvenkét rajzzal. Ford.: Kövesligethy Radó. Budapest, 1904. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 308 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 73./ Az eredetivel összevetette Eötvös Loránd. [KSZ.]

FEHÉR Ipoly: Emlékbeszéd Hollósy Jusztinián lev. tag felett. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 11. köt. Budapest, 1904. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 261-279. [SRG.]

HANUSZ István: Égen és Földön. Budapest, 1904. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása és könyvnyomdája. 299 p. Csillagászat: pp. 1-78. [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az ég fényének polárossága. Budapest, [1904.] Pesti könyvnyomda részvény-társaság. 40 p. Különnyomat az Atmosphaera 1904. évi 1-4. füzetéből. [SZF.]

LÓSKAY Miklós: A Nap járása a bolygók egén. Kiadja a "A Nap járásá"-hoz a Magyar Földrajzi Intézet R. t. Budapest, 1904. 1 p. Rajzolta: Kogutowicz Manó. Függelék a forgatható napív-koronghoz. Egylapos nyomtatvány, két színnel nyomva. A lapon magyarázó szöveg. A belső oldalon 6 darab 75 mm átmérőjű korong ábrázolja I. a Föld, II. a Mars, III. a Jupiter, IV. a Szaturnusz, V. az Uránusz, VI. a Neptunusz forgási egyenlítőjének hajlását a pályasíkjukhoz, az északi rész zöld, a déli szürke nyomással. Feltünteti a tengely és a bolygó-egyenlítő hajlását, és a "térítő körök" helyzetét. Az egylapos ábrát a Magyar Földrajzi Intézet mellékletként adta. [IBQ.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMIV-re [1904-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1904. Franklin-Társulat nyomdája. 209 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugvása. A bolygók delelése. Fél-napívek Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap-és Holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. [KSZ.]

A Nap és a csillagok járása a Föld tetszőleges helyén. Szerk.: Lóskay Miklós. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. Budapest, [1904.] 2 p. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Az 1902. évi Lóskay-féle számolóábra (A Nap helyzete az égen, az év minden órájára, a Föld bármely pontján) tovább fejlesztett változata. Átmérője 33 cm. Két préselt karton lemez közt forgatható koordináta hálózat. Fekete alapon ezüstszínű nyomással. A Nap és a csillagok félnapi ívét szemléltető és kiszámító számoló korong. A fedőlap külső peremén a földrajzi szélességek skálája, amelyhez a belső forgó lemez beállítható. A fedőlap ablakának vízszintes peremén az azimut beosztás, ennek segítségével a Nap és az ismert deklinációjú csillagok mindenkori azimutja is megállapítható.
A szemléltető eszközhöz egy nyomtatott feliratos boríték tartozik a következő feliratokkal: "Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges pontján. Forgatható csillagászati készülék, A Csillagos ég Közép-Európa számára. Forgatható csillagászati készülék." Az 1920-as évek Calderoni-árjegyzékben még ajánlják. A Calderoni-katalógus szerint német- és horvát-feliratú változatok is készültek. [IBQ.]

LUKÁCS Károly: A sarki hósüvegek változása a Marson és a Földön. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 2. füz. pp. 41-72. [IBQ.]

CHOLNOKY Jenő: A pekingi obszervatórium eszközei Potsdamban. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 3. füz. p. 135-138. A XVII. sz-i műemlék csillagvizsgáló műszereit a németek elhurcolták. [IBQ.]

LÓSKAY Miklós: A Nap járása a bolygók egén. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 7. füz. pp. 311-313. + 1 színes képtábla. [IBQ.]

Egyetemeink földrajzi tárgyú előadásai. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 7. füz. pp. 322-323. Benne a szférikus csillagászat. [IBQ.]

LÓSKAY Miklós: A Cheops-gúla csillagászati vonatkozásai. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 8. füz. pp. 347-349. A hibás források alapján téves adatok. [IBQ.]

Helymeghatározás a tengeren. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 9. füz. p. 422. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: A csillagászat. = Az Időjárás 8. 1904. 1. füz. pp. 1-15. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Logikai módszerek az asztronómiában és az asztrofizikában. = Az Időjárás 8. 1904. 2. füz. pp. 49-58. [IBQ.]

TASS Antal: A kettős csillagokról. = Az Időjárás 8. 1904. 3. füz. pp. 93-101. [IBQ.]

TASS Antal: Műszer nélkül végezhető földrajzi hely-és csillagászati időmeghatározás módjai. = Az Időjárás 8. 1904. 4. füz. pp. 145-157. [IBQ.]

LAKITS Ferenc: Nap- és holdfogyatkozások, ugyis mint idő-határozók. = Az Időjárás 8. 1904. 5. füz. pp. 177-183. Itt a cikk azt írja, hogy ugyanez megjelent a "Magyar Órások Szaklapja. II. évf. 1. sz." -ban is, de abban nem található. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] Egy új csillagda. = Az Időjárás 8. 1904. 5. füz. pp. 201-202. Chilében. [IBQ.]

HORVÁTH Antal: Rendkívüli meteor. = Az Időjárás 8. 1904. 6. füz. pp. 241-242. Tűzgömb. Pécs, 1904. jún. 13. Hangjelenség követte 4 perccel később. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A hőmérséklet meghatározásának fontossága az állócsillagoknál. = Az Időjárás 8. 1904. 7. füz. pp. 246-251. Harkányi Béla és saját módszere. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Az Ebro-obszervatórium. = Az Időjárás 8. 1904. 7. füz. pp. 280-281. [IBQ.]

LAKITS Ferenc: Változó csillagok és fotográfia. = Az Időjárás 8. 1904. 11. füz. pp. 393-397. [SRG.]

Fényes meteor. = Az Időjárás 8. 1904. 11. füz. p. 422. 1904. nov. 10-i tűzgömb. Észlelést küldtek: Bodófalva (Krassó-Szörény megye), Charlottenburg (Temes megye), Felsőlövő (Vas megye), Billéd (Torontál megye), Fibris (Temes megye), Zsombolya (Torontál megye) helyekről. [IBQ.]

MAHLER Ede: Az egyiptomiak mathematikai és astronomiai ismeretei. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. pp. 30-53. [KSZ.]

MAHLER Ede: Az egyiptomiak mathematikai és astronomiai ismeretei. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. pp. 128-142. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Az anomal dispersio szerepe az astrophysikában. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. pp. 143-155. Előadatott az 1904. febr. 18-án tartott rendes ülésen. [KSZ.]

A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Írta G. H. Darwin, fordította Dr. Kövesligethy Radó, az eredetivel összehasonlította Dr. b. Eötvös Loránd, kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest 1904. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. pp. 246-250. Könyvismertetés. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Az 1903. október 31-iki mágneses zivatar. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. 413. füz. pp. 41-45. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Napnak egy színben való fotografiája. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. 4. pótfüz. pp. 76., 189-190. [SRG.]

y: A napfoltok és a légköri lecsapódások. = Uránia 5. 1904. jan. 1. sz. pp. 25-27. [SRG.]

DARVIN G. H.: Saturnus gyűrűi. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. pp. 86-92. [SRG.]

A Föld fénye a Holdon. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. p. 93. [SRG.]

A csillagok sebessége. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. pp. 93-94. [SRG.]

A Brooks-üstökös. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. p. 94. [SRG.]

A csillagok fényének százados változása. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. p. 94. [SRG.]

A holdpházisok befolyása az esőzésre. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. p. 94. [SRG.]

A napfény világossága. = Uránia 5. 1904. ápr. 4. sz. p. 192. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása. 1. = Uránia 5. 1904. máj. 5. sz. pp. 216-222. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása. 2. = Uránia 5. 1904. jún-aug. 6-8. sz. pp. 289-297. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Élet a Holdban. = Uránia 5. 1904. okt. 10. sz. pp. 418-419. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati társulat 20-ik congresszusa. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 454. Lund, 1904. szeptember 6. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. pp. 465-466. Változó csillagok.; Nagy bolygók Saturnus.; Kis bolygók.; Üstökösök Tempel-üstökös.; Kettős csillagok.; Naptevékenység. [SRG.]

A napfoltok intensívszáma. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 467. [SRG.]

Helium a világűrben. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 468. [SRG.]

Phoebe. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 469. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása. 3. = Uránia 5. 1904. dec. 12. sz. pp. 478-484. [SRG.]

-a A -: A zöld sugár. = Uránia 5. 1904. dec. 12. sz. pp. 511-512. [SRG.]

          1905.

"Aristarchos" Csaszny V.-féle Tellurium-Lunarium szemléltető készülék. Budapest, 1905. Calderoni és társa. 15 p. [TZS.]

BODOLA Lajos, Zágoni: A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere. 1. Füz. Elmélet. Budapest, 1905. [SZF.]

FIALOWSKY Lajos - KOGUTOWICZ Károly: A világóra. Szerzette Fialowsky Lajos. Szerkesztette Kogutowicz Károly. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. Budapest, [1905.] Szemléltető eszköz és ekvatoriális napóra. A napórai helyi- és a középidő, a különböző földrajzi hosszúságú helyek időkülönbségei és a napóra működésének szemléltetésére. 6 színnyomású. Négy lapos (két óra-skála, két térkép). A két darab 26 cm átmérőjű sarki vetületű térképkör a Föld északi-és déli féltekéjét ábrázolja. A két 26 cm átmérőjű óra-skála a napóra nyári és téli beosztása, 10 perces felosztással, 2 x 12 órásan. A 45 x 30 cm-es alaplapra felhelyezve, a térkép-lapokat forgó korongra ragasztva lemérhetők az egyes helyek időkülönbségei.
Az alaplapot ferdén alátámasztva, oly módon, hogy az adott hely égi egyenlítőjének síkjába álljon, a közepén egy polosz-árnyékvetőt átszúrva egyenlítői napórának használható, amelyen leolvasható, hogy hol, mikor delel a Nap, és más helyen ekkor mennyi az idő. Az egyes alkatrészek kivághatók, házilag összeállíthatók, illetve összeállítva is árusították. Forgalmazta a Magyar Földrajzi Intézet R. t., és a Calderoni tanszerárusító cég. Az 1920-as években a Calderoni árjegyzékekben még szerepel. Német és horvát feliratú változatban is készült. [IBQ.]

HANKÓ Vilmos: Régi magyar tudósok és feltalálók. Budapest, 1905. Lampel Róbert Könyvkereskedése. 64 p. /Magyar Könyvtár. 439./ Több helyen (pp. 22-23, 48-50.) említ csillagászokat, elsősorban Hellt. [ZSE.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. In: Jókai Mór: Délvirágok. Budapest, 1905. Révai testvérek kiadása, Franklin-Társulat, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 167-198. /Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás. 20./ A kisregény Hindusztán hegyei között játszódik, a XIX. század közepén, az angolok és az afgánok harcai idején. Egyik este a csillagos eget mutatják egymásnak, konkrétan az Andromeda csillagkép szabadszemes csillagait, benne az Andromeda köd "kisded ködfoltját" is. A köd közepén egyesek nem látnak csillagot, mások látnak "egy harmadrendű csillagot, könnyen kivehetően, éppen a ködfolt közepében". Előbbiek elesnek a harcban, utóbbiak nem.
A kitalált történet megírása után jóval, 1885-ben tűnt fel az Andromeda köd (csaknem szabadszemes) szupernóvája, így a későbbi kiadásokhoz Jókai Mór a következő utószót írta: "Ezt a novellát én 1850-ben írtam. A kiket a mese kútforrásaiul megemlítek, az angol nagykereskedő, mr. Drayson, és az angol hadászati folyóirat csupán képzeletem alakjai, a kiket soha nem láttam. Ez nemcsak költői szabadalom, sőt kötelesség ilyenféle bevezetést adni egy mesének, hogy az olvasó által azt könnyebben bevehetővé tegyük. Negyven év után a csillagászok felfedezték az Andromeda ködfoltjában rejlő új csillagot. Egy külföldi observatorium igazgatója, a ki angol fordításban olvasta ezt a novellámat, kérdést intézett hozzám, hogy hol vettem a tudomást erről az eddigelé észre nem vett csillagról azelőtt 40 esztendővel? Nem tudtam rá választ adni." [KSZ.]

[KOGUTOWICZ Károly:] A Dr. Fialowski Lajos főgymn. tanár által szerzett Világ-óra használásának módja. Budapest, 1905. A Magyar Földrajzi Intézet Részvény-Társaság kiadása. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 14 p. + 1 reklám. Az előszó 1904 decemberi keltezésű. Az előszót Fialowski Lajos írta, a teljes ismertető Kogutowicz Károly munkája. [TZS.]

KÖVESLIGETHY Radó: Használati utasítás Lóskay Miklósnak a Nap és a Csillagok járását a Föld tetszőleges helyén feltüntető forgatható Nap-ív-korongjához. 2. kiad. Budapest. 1905. A Magyar Földrajzi Intézet Részv. Társ. kiadása. 15 p. Útmutató füzet az 1904-ben kiadott forgó csillagtérképhez. [TZS.]

LAKITS Ferenc: Változócsillagok és a fotográfia. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1903. szeptember 6-9-ig Kolozsvárott tartott XXXI. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Prochnov József, Nuricsán József. Budapest, 1905. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 210-213. [SRG.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMV-re [1905-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1905. Franklin-Társulat nyomdája. 294 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap-és Holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

MAHLER Ede: Naptáradatok művelődéstörténeti jelentősége. = Akadémiai Értesítő 16. 1905. ápr. 15. 4.(184.) füz. pp. 165-184. Kivonat 1905. febr. 6-án tartott előadásából. [SRG.]

MAHLER Ede: Jelentés a Baselben tartott II. nemzetközi vallástörténeti kongresszusról. = Ethnographia 16.(1.) 1905. 3. sz. pp. 129-143. Mahler Ede a Magyar Nemzeti Múzeumot képviselte Bázelben 1905. aug. 29. és szept. 2. között. Ismerteti a kongresszuson elhangzott főbb előadások tartalmát. Külön részletezi (pp. 136-143.) saját előadását, amelyet "Naptári adatok vallástörténeti jelentősége" címmel tartott. Ebben ismertette a babilóniai, az egyiptomi, a zsidó csillagászati ismereteket a holdfázisokról, különös tekintettel a holdtölte időpontjának és a holdhónap időtartamának meghatározására. Szólt a Sziriusz évről és az 1460 éves Szothisz-korszakról. [KSZ.]

PÉCSI Albert: A földrajzi hosszúság meghatározás új módja. = Földrajzi Közlemények 33. 1905. 1. füz. pp. 58-65. [IBQ.]

Prof. dr. Ernst Abbe. = Az Időjárás 9. 1905. 1. füz. p. 37. Nekrológ. [IBQ.]

MASSÁNYI Ernő: Adatok a Jupiter megfigyelésének történetéhez. = Az Időjárás 9. 1905. 2. füz. pp. 59-62. Képtáblákkal. Vita Wonaszek értekezésével. [IBQ.]

MASSÁNYI Ernő: A csillagos ég. = Az Időjárás 9. 1905. 2. füz. pp. 62-64. A forgó csillagtérkép leírása. [IBQ.]

BENCSIK János: Régi megfigyelések. = Az Időjárás 9. 1905. 2. füz. pp. 67-68. Meteor jelenségek a XVIII. században. [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVI. században. = Az Időjárás 9. 1905. 2. füz. p. 69. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Nagy napfolt. = Az Időjárás 9. 1905. 3. füz. pp. 78-80. [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XV. században. = Az Időjárás 9. 1905. 3. füz. pp. 88-89. [IBQ.]

MASSÁNYI Ernő: A Nap és a csillagok járása. = Az Időjárás 9. 1905. 3. füz. pp. 89-95. Szemléltető és számoló eszközök ismertetése. [IBQ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] Prof. ing. Pietro Tacchini. = Az Időjárás 9. 1905. 3. füz. p. 105. 1905. márc. 24-én hunyt el, Konkoly barátja volt. [IBQ.]

MASSÁNYI Ernő: A világóra. = Az Időjárás 9. 1905. 4. füz. pp. 128-130. Szemléltető eszköz leírása. [IBQ.]

MASSÁNYI Ernő: A folyó év június 11-iki tűzgolyó. = Az Időjárás 9. 1905. 6. füz. pp. 184-194. Magyarország 22 helyéről érkeztek beszámolók. A jelenség magasságára Fejes Zsigmond 95-110 km-t, Massányi Ernő 110-120 km-t, Fényi Gyula 70-73 km-t számított. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése. = Az Időjárás 9. 1905. 7. füz. pp. 234-236. A csillagvizsgáló 1904. máj. 1. és dec. 31. közötti működése. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás és a meteorológia. = Az Időjárás 9. 1905. 8. füz. pp. 266-272. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A folyó évi augusztus 30-i napfogyatkozás alkalmával végzett megfigyelések. = Az Időjárás 9. 1905. 11. füz. pp. 347-364. A hazai észlelések részletesen is. [IBQ.]

Északi fény. = Az Időjárás 9. 1905. 12. füz. p. 386. 1905. nov. 15-én országszerte megfigyelték. Az észlelőhelyek: Bodófalva (Krassó-Szörény megye), Csökmő (Bihar megye), Élesd (Bihar megye), Igló (Szepes megye), Kolozsvár, Micske (Bihar megye), Nyírvaja (Szabolcs megye), Pohorella-vasgyár (Gömör megye), Szelistye (Torda-Aranyos megye), Bátyok (Abaúj megye), Szentandrás, Podhragy (Nyitra-Novák mellett), Léva, Franzfeld (Toro