1538.

SZÉKELY István: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n [Krakkó, valószínűleg: 1538. Hieronymus Vietor.] [30] p. Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere látható. A címlevél után előszó olvasható. A tizenkét hónap szerinti öröknaptárt a Cisiojanos, majd hét rövid fejezet követi: A vasárnapok betűiről, Officia mensium, Sol in signis Zodiaci, Az aranyos számról, A húshagyatról, A húshagyatról való tábla, Az újholdnak megleléséről. A művet A kottáról címmel a magyar számnevek zárják. A hónapokra szóló rigmusok incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava hév pecsenyével. Kanyaró Ferenc az egyes naptári hónapok végén olvasható rigmusokat disztichonoknak, "klasszikus ízű" magyar hexametereknek gondolta, amelyek megelőzték Sylvester János híres klasszikus mértékű magyar verseit. Horváth János ezzel szemben megállapította, hogy e sorok ritmikusak ugyan, de nem minősíthetők klasszikus verseknek.
A Cisiojanos szövege pedig prózának látszik, amely helyenként egyezik a középkori nyelvemlékekben (Peer-kódex, Thuróczy kódex) található csíziókkal és az 1590-i kolozsvári Cisio módosításával került át a későbbi magyar naptárakba. A legrégibb nyomtatott magyar nyelvű naptárunk kiadási évének tekintetében bizonytalanság van. Évszám nincs feltüntetve a köteten. Az évszám hiánya indokoltnak tűnhet, mivel öröknaptár és nem egy adott évre szóló kalendárium. Már Szabó Károly megállapította a betűtípusok alapján, hogy e mű Hieronymus Vietor krakkói nyomdájában készült, és úgy vélte, hogy az 1538-nál később nem jelenhetett meg. Az előszó szavait - kit jó néven ha veendenek, többre és nagyobbra ennek utána igyekezünk - ugyanis Székely Istvánnak két 1538-ban megjelent jelentősebb munkájára (Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság; Istenes Énekek) vonatkoztatta.
Így - Szabó Károly szerint - e naptárának ezelőtt kellett volna megjelennie: "teljességgel nem kételkedhetünk a felől, hogy ezen kis kalendáriom nyomtatási idejét 1538 előttre, vagy legalább is 1538 elejére kell helyeznünk" - írja 1876-ban. Székely István 1538-ban került Szikszóra iskolamesternek, ahol több tankönyvet írt. Itt születik a Szikszai oskolabeli gyerekeknek, és az öröknaptár előszavában is "vélém, hogy valamit használnék az magyarul olvasó gyermekeknek" ajánlással nekik szánja a könyvet. A könyvészeti kutatás inkább az 1538-as kiadást valószínűsítette, más évszámokra tett utalások nem meggyőzőek. A címlapon látható fametszetes címer, amely a harmincas évek krakkói nyomtatványaiban még ép, e kiadványon már sérült - a keret jobb felső sarka és a kettőskereszt középső szárának jobb oldala ki van törve - mint ahogy az Székely 1548-ban megjelent Zsoltár könyvén is látható.
Varjas Béla megállapította, hogy a nyomtatvány már a Vietor-műhelynek a magyar helyesíráshoz kiegészített betűkészletével, tehát az 1540-es években készülhetett (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 63.).; Krakkóban, Hieronymus Vietor könyvnyomdász adta ki, a Szikszón, Olaszliszkán és Göncön működő Benczédi Székely István protestáns (a krakkói egyetemre 1529-ben még obszerváns ferences rendi barátként, azaz katolikusként érkezik. Krakkóból már lutheránus lelkészként jön haza. A protestáns vallás hazai két nagy ága közül az 1540-es évek végén a kálvinizmust választja) iskolamester és prédikátor: magyar nyelvű öröknaptárát.
Ez a legelső nyomtatott magyar nyelvű naptárunk. Közli az év 12 hónapjának magyar neveit, a hó napjainak számát, majd hetenként és naponként a nevezetesebb névünnepeket. Jelzi az évszakok kezdetét, azt hogy a Nap melyik csillagképben jár, mikor kel és nyugszik. Az aranyos szám és a vasárnapi betűk külön táblázatokban közlése biztosította, hogy a naptárt bármelyik évben használhatták. Ezzel számították ki a mozgó ünnepeket és az újhold feltűnésének idejét is. A könyv végén megtaláljuk magyarul a számjegyek sorát: egytől húszezerig. [KSZ.]

          1558.

[1] KALENDÁRIUM az 1558. esztendőre. Red. Paul Fabricius. - [2] Prognosztikon. Bécs, 1557. [Raphael Hoffhalter?] Naptár és prognosztikon. Paul Fabricius udvari matematikus és csillagász a XVI. század második felében a bécsi egyetem tanára volt. Számos naptárt szerkesztett, amelyek nemcsak latinul és németül jelentek meg Bécsben, hanem Prágában csehül is kiadták. Fabricius 1558. január 1-én Nádasdy Tamás nádorhoz írt levelében arról panaszkodott, hogy egy bizonyos nyomdász Fabricius naptárát (ephemerides) egy idegen prognosztikonjával és nem az övével adta ki magyarul (meam Ephemeridem et alienum prognosticum expressit Hungarice, ... prognosticon meum Hungaricum non prodierit). Fabricius magyar naptárából és az ismeretlen idegen magyar nyelvű prognosztikonjából, amely nyilván 1558-ra szólt és Bécsben készült, nem maradt fenn példány.
Lehetséges, hogy az ismeretlen nyomdász Raphael Hoffhalter volt, akinél ez időben a nyomdászatot Huszár Gál tanulta, és akinek a műhelyében ezekben az években magyar nyelvű nyomtatványok, közöttük naptárak is készültek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 137.) [KSZ.*]

          1561.

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1561. esztendőre.] [Bécs, 1560. Raphael Hoffhalter.] [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. E nyomtatványból csak a naptárnak maradt fenn hét levélnyi töredéke. A januári hónapversnek az incipitmutatóra utaló és kikövetkeztethető kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Fazakas József és Sajó Géza megállapították, hogy a naptárt az 1561. évre szerkesztették és Bécsben, valószínűleg Raphael Hoffhalter műhelyében nyomtatták. Itt ugyanis a következő évben hasonló kalendárium készült. Ez utóbbit Bornemisza Péter fordította Tomasz Piotrkowczyk latin nyelvű munkájából, és lehetséges, hogy már ez az 1561-es kalendárium is így készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 159.) [KSZ.*]

          1562.

[1] KALENDARIOM es az aegh forgasabol valo igaz itiletek, Ky az Craccai Piotrcoui Thamas szerzese szerind forditatek magiarra, Pesti Bornemissa Peter Deak altal. Az edes iduözitö vrunk Iesus Christus születesenek M.D.LXII Eztendeiere. Az hodnak fogiatkozasa lezen szent Iacab hauanak 15 napjan [A címlapon fametszet: a Hold.] Az felseges Roa’y Chazarnak engedelmöböl Bechbe niomtata Raphael Hofhalter. - [2] (Igaz iöuendö itiletek Christvs vrunk születese vtan valo M.D.LXII eztendönek szolgaltatasara. Az Craccai Piotrcoui Thamas iudicioma szerint, szerzetek pesti Bornemissa Peter deak altal. Venus chyllag ez eztendönek igazgatoia Iupiter penig segitö tarsa. Bechbe niomtata Raphael Hofhalter.) Bécs, [1561.] Raphael Hofhalter. [48 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen, végén hiányos példány ma nem található, és csak Hodinka Antal, valamint Dézsi Lajos leírása alapján ismert.
Eszerint a naptár címlapját Magyarország fametszetű címere díszítette, amely a prognosztikon címlapján megismétlődött. Ez utóbbi hátán állt Bornemisza Péter ajánlása Bécs 1561. szeptember 30-i kelettel Zríni Miklós úrnak ... őfelsége hű tanácsának, fő tárnokmesterének és Baranya vármegye ispánjának. A naptárhoz szükséges számításokat Tomasz Piotrkowczyk krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. Nevét Kovács Imre egy korábbi sajtóhiba miatt "Tiotrcovi"-nak írta. Schulek Tibor, aki az unikumot már a két világháború között hiába kereste a Batthyányak körmendi gyűjteményében, Bornemisza Péter közreműködését a magyar naptárak kiadásában tanára, Paul Fabricius hatására vezette vissza. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 165.) [Espenak szerint 1562. július 16-án 03.29 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

          1569.

[1] JUDICIVM magyar nyelven, mind a béczi, mind a crackai judiciumokból egybe gyüjtöttet és megtolmáczoltattot Christus születése vtan 1569. esztendöre. - [2] Practica ez esztendöre 1569. Az crackai és beczi practikábol egybegyüjtöttet. Kolozsvár, 1568. Heltai. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány a legrégibb Magyarországon nyomtatott naptár. Töredékét, amely ma nem található, Kanyaró Ferenc áztatta ki Heltai Gáspár műhelyében készült kötésből. A táblában javítgatásokkal és törlésekkel teli kézirat-töredéket is talált, amely arról tanúskodott, hogy a naptárt krakkói és bécsi minták nyomán maga Heltai állíthatta össze. A nyomtatvány eredetileg két külön címlappal ellátott részből, a tulajdonképpeni naptárból és jövendöléseket tartalmazó prognosztikonból állott. Formátumát Kanyaró tizenhatod rétben határozta meg. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 257.) [KSZ.*]

          1571.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: KALENDARIVM az egnek forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe es mastani Vrunk Iesus születetesse vtan MDLXXI esztendöre curelouiai Szanizlo Iacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudicioma szerent E. G. altal magiarra fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, az felseges Rom. Chászar kegielmes engedelmeböl. Bécs, [1570.] Stainhoffer. [50 levél]. Naptár és prognosztikon. A ma már csak a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött múlt századi kéziratos kivonat alapján ismert nyomtatvány címlapján Magyarország címere volt látható. A prognosztikon külön címlapja azonos volt az első címlappal, csak a fordító E(gyedúti) G(ergely) nevére történő utalás maradt el. A prognosztikon elején N. Mikaczius három verse állt: (1) Ad ... Nicolaum Telegdinum lectorem et canonicum - (2) Ad authorem - (3) Ad lectorem.
Ezt követte a fordító ajánlása: Az én tisztelendő és bizodalmas uramnak és patronusomnak, Thelegdi Miklósnak, a nemes esztergomi káptalannak lektorának Egieduthi Gergely. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A Telegdinek szóló ajánlás szövegét kiadta Stettner György. A kalendáriumot Stettner (Zádor) György még az eredeti nyomtatvány alapján írta le Toldy Ferenc és Szabó Károly már csak az említett kéziratos másolatot ismerte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 273.) [KSZ.*]

Kalendárium 1571-re. Debrecen, 1570. Komlós András. XVI. századi adat alapján feltételezhető. Naptár. Gulyás Pál figyelt fel arra, hogy Komlós András debreceni nyomdász egyik 1570-ben megjelent kiadványának címlapján díszítésként naptárjegyeket alkalmazott. Ebből Gulyás arra következtetett, hogy Komlós berendezkedett naptárak nyomtatására, de ezekből nem maradt fenn egyetlen egy sem. A naptárjegyek ilyen másodlagos felhasználása igen szokatlan. Lehetséges, hogy talán éppen azért került erre sor, mert eredeti rendeltetésüknek megfelelően, naptárban ezekben az években nem használták Debrecenben. Ennek ellenére feltételezhető, hogy már Komlós is nyomtatott naptárakat, de példány nem maradt belőlük. A naptárak, mint elavuló használati nyomtatványok, különösen ki voltak téve a pusztulás veszélyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 276A.) [KSZ.*]

          1572.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: (KALENDARIVM, az egnek forgasabul megh smert es el rendelt praktikaiual eggietembe, az mastani urunk Iesus szöletese után M.D.LXXII. esztendure curelouiai Sztanizlo Iacobeius mester, Crakkai Academianak Astrologiai iudicioma szerin E. G. altal magiarra mastan fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtattott, az fölseges Romai Chászar kegielmes engödelmeböl.) Bécs, [1571.] Stainhofer. [48 levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen példány címlevele és utolsó levele hiányzik. Feltehető, hogy a címlapon itt is a magyar címer állt, akárcsak az előző évi kiadásban, a cím pedig megegyezett a prognosztikon külön címlapján olvasható címmel.
A naptárrész után áll a prognosztikonra is vonatkozó belső címlap, amelyet a fordító Gregorius Egieduthinus ajánlása követ Antonio Verantio archiepiscopo ecclesiae metropolitanae Strigoniensis ... patrono, ami után a prognosztikon szövege következik. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Stanistaw Jakobeius z Kurzelowa krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. Az egyes hónapokra jellemző rigmusok forrásait Szilády Áron abban a De proprietatibus duodecim mensium című költeményben találta meg, amely a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben keletkezett munkájára vezethető vissza. A fordítás és az átdolgozás feltehetően Egyedúti Gergely munkája. Kovács Imre a változatos és gazdag prognosztikon tartalmát ismertette. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 294.) [KSZ.*]

          1573.

[1] [KALENDARIUM az 1573. esztendőre Jacobeus Sztaniszlótól.] - [2] (Practic, az az: az egeknec forgassábol, és Czillagoknac iarasabol szözettet iöuendülés, Christus Wrunknac születésénec vtánna valo esztendöre. 1573. Az Iacobeus Sztaniszlo Mestertöl. Crackoban. A Mars Planeta Wra ez esztendönec. Ivpiter és Venus tarsai.) [Kolozsvár, 1572. Heltai Gáspár.] [58] p. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány egyetlen ma ismert példányának címlapja hiányzik. (1) Az égbeli tizenkét iegyek [Kos, Oroszlan, Lövő, Bika, Szüz, Back, Kettőssec, Mértéc, Vízöntő, Rác, Scorpio, Halac] után következik a naptár, amelynek végén vásárjegyzék A sokadalmok címmel.
Az első részt a holdfogyatkozásról szóló híradás zárja [Ez estendoben, M.D.LXXIII. Leszen egy tellyes Ecclipsis: Az az, A Hóld besötütetic, á bokor Czillagnac, á Sárkánnac, feiénel: 19. wyiára, és Sciopulusra 30. Mint eszt meg láttyuc á Karáczon Hauánac tellyes voltában, Annac az Hólnapnac 8. napián. Leszen pedig felic szinte 10. orakort éyel. Minut. 31. Tudnia ilic á 8. napnac köuetkezö éyen. - Mikoron á Hóldnac nagy fogyatkozássa leszen. Mert az Ecclip. á kezdeti leszen 8. orak estue. A közepi leszen 10. orak. Az vége leszen 12. orakort. Az ö tellyes hoszsza leszé 3. oraig, m. 42. Es á hold ieszen fekete mayd egy egész oraig, minde viiágoság nelkül.]. A prognosztikon önálló címlappal kezdődik. A naptárról elsőnek Waltherr László adott hírt, akinek közlését mások is átvették.
Toldy Ferenc a mű szerzőjének "Szaniszló Jakab mestert" tartotta, és megjegyezte, hogy Jankovich Miklós látta ugyan, de címlapja nem lévén a kiadás helyét nem tudta meghatározni, a könyvdíszek alapján mégis Heltai Gáspár nyomtatványának tulajdonította. Szabó Károly átvette Toldy adatát és ezt az 1573-i lappangó naptárt a szerző, Stanislaw Jakobeius z Kurzelowa alapján a bécsi sorozat folytatásának gondolta. Szinnyei József Szabó tévedését folytatva a két előző naptáréhoz hasonlóan ennek fordítóját is Egyedúti Gergelyben jelölte meg. Közlésében ráadásul még sajtóhiba is csúszott (1573 helyett 1593 áll), amit később mások is átvettek.
Tolnai Gábor részletesen leírta az ismét előkerült példányt, és a betűtípusok valamint a nyomdadíszek alapján megállapította, hogy Kolozsvárott 1572-ben Heltai Gáspár műhelyében készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 315.) [Espenak szerint 1573. december 8-án 19.14 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.]

          1576.

[1] IVDICIVM magyar nyeluen: az 1.5.7.6. Esztendöre, mellyic 13. hónac fénye és Bissextilis leszen. Ez Esztendönec Vra leszen Saturnus, társa Mercurius, tanátsadóia Mars. Ez Esztendöben az Hold fenye el vesz Oktobernec 8. napian 2 orakór 24. gradicz az [Kos ábrázolás] [A címlap jobb oldalán egy alulról nagyrészt elfogyott Hold rajza], Szebenbe. Heusler Marton Altal. - [2] PRACTICA AZ 1. 5. 7. 6. Esztendőre Christus vrunknac és üdvezitőnknec születése vtán, melly 13, hólnapi és Bissextilis leszen. Szebembe, [1575.] Heusler Márton. [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A kalendárium "B" ívének több példányát Hellebrant Árpád kötéstáblából áztatta ki, a megjelenés helyét azonban sem ő, sem Dézsi Lajos nem tudta megállapítani. A betűtípusok, a naptárjelek és a papír vízjele alapján Borsa Gedeon szebeni nyomtatványnak határozta meg.
Megállapítását utóbb igazolta a címlappal együtt előkerült "A-D" ív, amelyet Jakó Zsigmond ismertetett. A kalendárium egyidejű latin kiadása is megjelent. Ez feltünteti a naptár kiszámítójának és a prognosztikon írójának, Stanislaus Jacobeius Cureloviensisnek nevét is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 364.) [Espenak szerint 1576. október 7-én 22.26 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

          1578.

MISOCACUS, Wilhelm: Prognosticon. Prognosticon az wy Cometa felöl valo Iöuendülés, mely ez el múlt 1.5.77. Esztendöben Sz. András hauában tetzet meg Iöuendöltetöt Dantzkába az Vilhelmus misocakus Mester által, És dedicáltatot az Felséges és hatalmas Istuán Királynac, Lengyel ország Királlyánac. Nyomtattot Magyar nyeluen Colosuarat Heltaj Gaspárne Mühellyebe. 1.5.78. Esztendöben [A címlapon metszet a táj feletti üstökösről: csóvája balra húzódik, a látóhatárral párhuzamosan] [16 levél]. 31 p. Értekezés az üstökösökről. A címlevél hátán a mű tartalmi beosztása olvasható. A következő levélen a szerző ajánlása Báthori István lengyel királynak: A felséges és hatalmas fejedelemnek István királynak ... Vilhelmus Misocakus dantzkai astrologus hívséges és alázatos szolgálatját ajánlja mint kegyelmes fejedelmének.
A mű hat fejezetből áll. Ebből az első beleolvad az ajánlásba, az utolsó külön címet is visel: Ez mostani 1577. esztendei cometanac allapattyáról és ielensegéröl, ki Sz. András hauánac 12. napyán tetzöt fel. Toldy Ferenc e művet a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának, a végén csonka példánya alapján ismertette Szabó Károly is csak ezt a példányt látta. Leírása kiegészíthető a Fraknói Vilmos által könyvtáblából kiáztatott töredék alapján, amely ma az Országos Széchényi Könyvtárban található. Az ismeretlen szerző Wilhelm Misocacus álnévvel Observationes astronomicae pertinentes ad novam cometam qui visus est jam anno 1577 címmel Gdanskban 1578-ban adta ki művét. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1600., 414.) [KSZ.]

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1578. esztendöre, Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1577. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A bártfai tanács 1579 elején kelt felterjesztésében felsorolta a helyi nyomdász, David Gutgesell addig készült termékeit. Ezek között szerepel: calendaria. Ez az adat elsősorban az 1579-re szóló magyar nyelvű kalendáriumra vonatkozik, de mivel az említett szöveg kifejezetten több naptárról szól, már korábban megjelent kiadványra is lehet gondolni. Megerősíti ezt a feltevést a bártfai nyomdász 1578. szeptember 12-én a kassai tanácshoz intézett levele, amelyben arról írt, hogy működését naptárak nyomtatásával kezdte.
Ezek feltehetően magyar nyelvűek voltak, mivel a XVI. századból Bártfáról csak ilyen kalendáriumok ismeretesek. Gutgesell műhelye 1577-ben kezdett dolgozni, és bizonyosra vehető, hogy már ennek az esztendőnek végén kinyomtatta ezt az 1578-ra szóló naptárat. Bibliográfiai adataira (szerző, cím, terjedelem stb.) a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 372.) [KSZ.*]

          1579.

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1579. esztendöre Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1578. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványból ma példány nem ismeretes, de megjelenését több korabeli forrás is bizonyítja. Az egyik a bártfai tanács felterjesztése II. Rudolf 1579. február 8-i rendeletére, amelyben sommásan felsorolták David Gutgesell sajtójának addigi termékeit. Ezek között szerepeltek már naptárak: Calendaria. Kassa város levéltárában is maradtak fenn erre a naptárra vonatkozó adatok. Gutgesell 1578. szeptember 12-én kelt levelében arról írt a kassai tanácsnak, hogy mellékelve ajándékként megküldi az 1579-re szóló kalendáriumát. Ennek számításait Kassa város földrajzi helyét véve alapul egy krakkói tudós végezte.
A tanács 1578. szeptember 15-i ülésén a naptárt bemutatták, a fenti levelet felolvasták és október 29-én a naptárakért tíz rénes forintot fizettek ki jutalomként Gutgesellnek. A levél teljes szövegét Kemény Lajos közölte. A fennmaradt 1581-i és 1583-i bártfai kalendáriumok címlapjuk szerint valóban a kassai "meridiánt" vették alapul. A bibliográfiai adatokra (szerző, cím, terjedelem stb.) is e későbbi kiadásból lehet következtetni. A hallei Egyetemi Könyvár egyik kötetének táblájából előkerült egy bártfai kalendárium prognosztikonjának néhány levélnyi töredéke. Ennek csillagászati adatai kétségtelenül hibásak, mégis ehhez az évhez állnak legközelebb. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 401.) [KSZ.*]

[1-2] PÉCSI Lukács: KALENDARIVM. Es ez mostani M.D.LXXIX. Esztendöben törtenendö neminemü dolgokrul: Annac fölötte, az idönec naponkent köuetkezendö allapattyarul, iratot Itelet. Irta Slovacivs Peter Craccai Astrologus. Magyarra fordetotta Peechi Lukach. Ez esztendöben, ide mi felénc, á Napba és á holdba, semmi fogyatkozas nem leszen. Nyomtatattot nagy Szombatba. 1579. [Telegdi nyomda.] [44 levél]. Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptár. Az ezt követő, önálló címlap nélküli prognosztikon Pécsi Lukács verses ajánlásával kezdődik: Matthaeo Poklostoi, praeposito Sagiensi. Ez után olvasható A keresztyén olvasónak című előszó. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Esztendőknek, minden időknek kezdetét áldjad. Pécsi Lukács, a nyomdatulajdonos Telegdi Miklós munkatársa, a nagyszombati nyomda vezetője volt.
Ezzel a naptárával indította meg a nagyszombati kalendáriumsorozatot, amely 1579-től valószínűleg minden évben megjelent. A sorozat minden ismert tagja azonos nyelvű, formátumú; szerepel rajtuk Pécsi Lukács neve, aki a XVII. század elejéig folyamatosan Nagyszombatban működött. A kalendáriumok szerkezete, könyvdíszeik is megegyeznek, és az újabban előkerült töredékek mind szervesen kapcsolódnak a sorozat korábban ismert tagjaihoz. A XVI. század utolsó 23 évére kiadott naptársorozat kilenc példányból, kettő korábbi leírásokból ismert, míg tizenkettő feltételezhető. A szakirodalom általában elfogadja, hogy a naptár minden évre megjelent. A kalendáriumokat mind Pécsi Lukács fordította, szerkesztette 1579-től 1588-ig Piotr Slovacki (Slovacius), 1589-től Valentinus Fontanus, 1599-től Bernhard Kracker krakkói csillagászok eredetijébol.
Az 1594-1598 közötti naptárak szerzősége bizonytalan. Pécsi látta el azokat is ajánlással és rigmusokkal. Ennek az 1579-re szóló kalendáriumnak az impresszumában kivételesen ugyanaz az évszám szerepel, amelyre a naptár szól. Ennek oka talán a nyomda működésének kezdetén előfordult késés, amiért a kalendárium csak a tárgyév elejére készülhetett el. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 441.) [KSZ.]

          1580.

Judicium magyar nyelven az 1580. esztendöre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1579. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. David Gutgesell bártfai nyomdász a korabeli adatok szerint biztosan készített naptárt az 1578, 1579. és az 1581. évekre. Ezek alapján joggal feltételezhető, hogy a kalendárium erre a közbeeső, 1580. esztendőre is megjelent. A nyomtatvány bibliográfiai adataira a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 425.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIUM mind az praktikaiaval egietembe ez ielen 1580. esztendöre az Craccay astrologus, Slouatius Peter mester itileti szerint iratatoth, mastan pedig Gradnay Thamas forditasabul magiarul niomtattatot. Az fölseges romai chaszarnak kögielmes engedelmebeöl Bechben Apffel Mihali niomtatta. [2] (Kalendarivmnak utolso resze, ki praktikanak mondatik, meliben ennechani orszagoknak tertinendeo dolgai es essety minden napi ideonec forgasiual vannak meg irva ez mastani 1580. esztendoere az craccai astrologus Slouacius Peter mester itelete szerint, mastan a Gradnay Tamas forditassabul magiarul nyomtattatot.) Bechben, [1579.] Appfel. [44 levél]. Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes. A címlapon Magyarország fametszetes címere állt.
A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után ajánlás következett: Stephano Radetio, episcopo Agriensi ... moecenati suo. Ennek aláírója a fordító, Thomas Gradnay de Jazka. E nyomtatvány egyetlen, ma lappangó példányát Hodinka Antal ismertette, nagyobb könyvészeti pontossággal pedig Dézsi Lajos írta le. A naptárhoz szükséges számításokat Piotr Slowacki krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 427.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és itéletek az ég forgása szerint 1580. esztendöre.] [Detrekő, 1579.] [Manczkouit] [Bornemisza]. [40 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Csak az "E" ív első négy levelének kiáztatott alsó harmada maradt meg. Az első levél töredékén olvasható: "magyarra fordittatott. Ivpiter mellett Satvrnus fogja fökeppen birni ez Esztendöt, Venvs kedig mind kettönec szolgal". Ilyen beosztású a prognosztikon címlapja Mantskovit Bálint 1582. évre kiadott naptárában is, amely ugyancsak az "E" ív első lapján kezdődik. A töredékes címlevél hátán az előszó vége olvasható könyvnyomtató Manczkouit Bálint aláírással. A további három levél töredéke a prognosztikon eleje. A bolygók állása megfelel az 1580. esztendőnek: a Bécsben 1580. évre nyomtatott naptár prognosztikonján is ez áll: Jupiter Saturnusszal ennek az esztendőnek fő uralkodó csillagai, Venus pediglen a megmaradt holdfogyatkozásnak okaiért mind kettőnek szolgálattal leszen.
E töredékben is van célzás holdfogyatkozásra. Hogy Mantskovit Bálint mint Bornemisza Péter nyomdásza naptárt készített 1580-ra, az Bornemisza 1580. február 18-án Detrekőből Máriássy Pálhoz írt leveléből is következtethető: Im küldtem mégis négy kötött kalendáriumot (kihúzott olvashatatlan rész), ossza ki barátainak. Kapi Ferenc uramnak is két könyvet, a negyedik és ötödik részt és két kalendáriumot. Ennek alapján már Schulek Tibor, Fitz József és Koltay-Kastner Jenő következtettek arra, hogy Bornemisza vagy nyomdásza Mantskovit 1580-ra naptárt nyomtatott. Az 1582. esztendei kalendáriumának nyomtatásáról maga Mantskovit megjegyezte: kire is az bécsi könyvárusok immár egy néhány esztendőtől fogva kértek. Bornemisza nyomdája, amelyben Mantskovit dolgozott, 1579-től 1584-ig Detrekő várában működött. Mantskovit neve itt fordul elő legelőször. Származása, korábbi működése és az időpont, amikor Bornemisza szolgálatába lépett, ismeretlen.
Az Evangéliumok és epistolák kiadás és a betűtípusok azonossága ugyanis kétségtelenül bizonyítják, hogy Bornemisza nyomdásza volt. Ura halála után egy ideig még Detrekőn nyomtatott, de már 1585-ben Galgócon a ferencesek egykori kolostorában, majd 1588 és 1589 fordulóján, Vizsolyban rendezte be műhelyét és úgy látszik Vizsolyban is halt meg 1596-ban. Fametszetei ezután részben Jakob Klöss bártfai nyomdájába kerültek, bár a vizsolyi műhely még néhány évig, 1599-ig működött. Mantskovit tevékenységével részletesen Gulyás Pál foglalkozott. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 434.) [Espenak szerint 1580. január 31-én 21.34 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1580. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1579. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Zelliger Alajos tévesen említett példányt az Országos Széchényi Könyvtárból. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 442.) [KSZ.*]

[Öröknaptár iskoláskönyvben.] [Nagyszombat, 1580 körül. Telegdi nyomda.] [24 + ? levél]. Öröknaptár és latin-magyar szójegyzék. A műnek csak töredéke maradt fenn. amely a Cisioianus második felét (június hónaptól), valamint fogalmi csoportonként rendezett latin-magyar szójegyzék egy részét tartalmazza. A csízióban minden egyes hónapról hatsoros magyar verset közöl, amely más XVI. századi kalendáriumban nem található. Az első megmaradt rigmus július hónapra szól, és az incipitmutatóra utaló kezdősora: Asszonyunk Mária azonban erede. A nyomtatvány feltehetően egy iskoláskönyv típusának emlékét őrizte meg. A nyilvánvalóan hibás nyomatban téves a lapok sorrendje. A betűtípusok tanúsága szerint a töredék a nagyszombati nyomda készletének 1583-ban történt átöntése előtt (1578 és 1583 között) készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 471A.) [KSZ.*]

          1581.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven az eghi Czillagoknak forgásokról, és idöknek szám-tartássokról, ez 1581. Eztendöre, mely Embolismalisnak mondatik, 13. vy Hóldual: Petrvs Slovacivs M. által irattatot és számláltatot fél horára, és az Cassai Meridianussara. Ez Eztendöben két Hold töltén lészen Ecclypsis, de az Cassai Horizont fölöt eggik tetzik czak meg, vgy mint, Bodog Asszony hauanak 19. napián 10 ho: m: 14. enel, az Sarkany czillagnak farka mellett, az Orozlány iegynek 9. grad: m: 33. Az masik Ecclypsis Nap nyugat felé tetzik meg. Bartfan, Dauid Guttgesel. [A címlapon metszet: az Oroszlán ábrája, rajta egy fekete Hold rajza] - [2] (Prognostikon, az az: az egnek forgasabol valo itélet ez 1581. embolismalis eztendöre ... az krackai Slovacius Péter mester irásából magyarrá fordeitatott.) Bartfan, [1580.] Guttgesel. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványnak csak az első két íve maradt fenn. A prognosztikon rész önálló címlappal kezdődik.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - az azonos kivitelű és beosztású 1583-i kiadás alapján - négy íven 32 levél volt. Ennek első felét Fraknói Vilmos áztatta ki könyvtáblákból A hónapok rigmusait König György ismertette. Végső forrásukat Szilády Áron a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben írt versében látta. Különböző közvetítéssel e rigmusok számos más régi magyar naptárba is bekerültek. Kovács Imre úgy találta, hogy a bártfai kalendáriumok versei az 1571-1572-i bécsi naptárakból megrövidítve vannak átvéve. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 449.) [Espenak szerint 1581. január 19-én 21.23 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Ez megerősíti, hogy az irodalomban közölt címlapképek 1561-nek is olvasható évszáma helyesen: 1581.] [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1581. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1580. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 450.) [KSZ.*]

Kalendárium és itélet az 1581. esztendőre. Detrekő, 1580. Mantskovit, Bornemisza nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt töredékek tanúsága szerint Mantskovit Bálint 1580-ra és 1582-re kalendáriumot nyomtatott Detrekőn. Feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű naptárt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 455A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1581. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1580. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 472.) [KSZ.*]

          1582.

Judicium magyar nyelven az 1582. esztendőre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1581. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt példányok tanúsága szerint David Gutgesell bártfai nyomdász 1581-re és 1583-ra magyar naptárt adott ki. Miután ezeknek alakja, terjedelme és szerzője ugyanaz, joggal feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló tartalmú és kivitelű kalendáriumot. Valószínűleg erről a nyomtatványról emlékezett meg Cornides Dániel katalógusában: "Calendarium Julianum anni 1582. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 478.) [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1582. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1581. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbenső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 480.) [KSZ.*]

[1] [KALENDÁRIUM az 1582. esztendőre.] - [2] (Iteletec, Az eg forgasa szerint: ez MDLXXXII Esztendöre. Az Krakai Fö Academianak Astrologusa Slovacivs Peternec Irasabol: Magyarra forditatott, Nihol Sliuonius Mathe irasabol meg elegyitetet.) [Detrekő,] [1581. Mantskovit,] [Bornemisza nyomda.] [52 levél]. Naptár és prognosztikon. Csak egyetlen, csonka példány és néhány töredék maradt meg. A csonka példányból hiányzik a naptár címlapja, ajánlása és január első fele. A prognosztikonból feltehetően csak az utolsó levél hiányzik. A napok számoszlopa mellett üres hely van bejegyzések számára. A naptár végén: A hold és nap fényinek elveszéséről. A prognosztikon önálló címlevele után Mantskovit Bálint könyvnyomtató ajánlása Czobor Pál és ... Czobor Márton uraimnak, Sasinban lakozóknak 1581. szeptember 21-i kelettel. Minden hónap fametszetes hónapábrázolással kezdődik. Ezeknek antik hagyományokra visszanyúló eredetét Borzsák István mutatta ki.
Bornemisza Péter nyomdája 1579-1584-ig Detrekő várában működött, s minthogy Mantskovit az ő szolgálatában állt, ezt a naptárt ott adhatta ki. Szabó Károly és nyomában Kovács Imre tehát tévesen tartották Galgócot illetve Semptét a nyomtatás helyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 487.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1582. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1581. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 495.) [KSZ.*]

          1583.

[1] IVDICIVM Magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben; Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendőre: Slovacivs Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Esztendöben az Cassai Horizontban. Bartfan, David Gutgesel. - [2] (Prognosticon az eghi czilagokbol Christus Wrunk születése vtán 1583. eztendöre Slovacivs Peter, az krackai hires neues academiának fö astrologusának irásábol magyarra fordeitatot.) Bartfan, [1582.] Dauid Gutgesel. [32 levél].
Naptár és prognosztikon. A naptár után álló prognosztikonnak külön címlapja van. A hónap-versnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. Az egyes hónapokra szóló kis verseket König György részben e kiadás felhasználásával közölte és ismertette. Ezt a kalendáriumot Szebenben újra kiadták. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 500.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIVM es ez ielen valo 1583. esztendey practika mynd az egh forgasaban, ideonek valtozasaban es orszagokban valo teortenetekkel eggietemben, melliet az Slouatius Peter Mester Craccai Astrologus iteleti szerent, mastan Pal Sebestyen magyarul fordeitotta. Az feolseges Romai Czyaszarnak kegyelmes engedelmeböl. Beczben Apffel Mihali niomtatta. - [2] (Az kalendariomnak vtolso resze, mely practikanak neueztetik, es egynehany orszagoknak teortenendeo dolgait es esetit az minden napi ideoiarasokkal egietembenn magaban foglalia ez ielen valo 1583. esztendeore, melliet Slouatius Peter mester itileti szerent mostan Pal Sebestien magiar nielure fordetot.) Beczben, [1582.] Apfell. [43 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes, a címlapról azonban fénykép maradt fenn. Ezen Magyarország fametszetes címere áll. A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után verses ajánlás következett: Carmen dedicatorium ad ... Joannem Izdenczi, in praesidio Jaurinense ... capitaneum et liberorum ... Francisci Jakusith tutorem, amelynek aláírója a fordító, Sebastianus Pal, theol. stud. E nyomtatvány egyetlen példányát, amely ma nem lelhető fel, Hodinka Antal ismertette, majd nagyobb könyvészeti pontossággal Dézsi Lajos írta le. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 503.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1583. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1582. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 515.) [KSZ.*]

[1] IVDICIVM magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben, Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendöre: Slouacius Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Eztendöben az Cassai Horizontban. Czebembe, George Greus. - [2] (Prognosticon, az eghi chilagokból ...) Czebembe [1582.] Greus. [40 ? levél]. Naptár és prognosztikon. - A nyomtatvány tartalma és beosztása megegyezik a Bártfán megjelent kiadással. A kalendárium végéről - az említett bártfai kiadás szövegét véve alapul - valószínűleg nyolc levél hiányzik. A megtalált első két ív ismertetése során felmerült az a feltevés, hogy azt nem az erdélyi Nagyszebenben, hanem a Sáros megyei Kisszebenben nyomtatták.
A szöveg ugyanis egyezik az azonos évre szóló bártfai kalendáriummal, a cassai délre van számítva és a nyomdász, George Greus Nagyszebenben ismeretlen. Sennowitz Adolf Kisszebent, mint nyomdahelyet meggyőzően cáfolta. Valójában a Kassára kiszámított bártfai naptárt Nagyszebenben egyszerűen újra kinyomtatták. A nyomdász, Georg Greus az 1581-1582 években, valamint 1584-ben Nagyszebenben dolgozott. E naptár töredéke is az ő egyik, bár Brassóban készített munkájának kötéstáblájából került elő. Az 1882-ben rendezett budapesti könyvkiállítás nyomtatott katalógusa említett egy 1589-re szóló szebeni magyar naptárt. A közlést átvette Havass Rezső.
Más forrásban azonban ez a kiadás nem szerepel, és példány sem ismeretes belőle. Az idézett leírás megegyezik ezzel az 1583-ra szóló kalendáriummal, amelynek ismertetésére éppen néhány évvel a könyvkiállítás előtt került sor, amikor Szabó Károly a Nemzeti Múzeum Könyvtárának megküldte a Kolozsvárott kiáztatott két csonka példány egyikét. Bizonyos tehát, hogy a kiállításon az 1583-ra szóló naptár szerepelt, és csak a katalógusban nyomták az évszámot tévesen 1589-nek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 520.) [KSZ.*]

          1584.

[1] KALENDARIOM, es az Egeknec s Chilagoknac forgasabol, az Idönec naponkent valo allapatyarul, es egyeb dolgokrul valo itelet M.D.LXXXIIII esztendöre, Mely Bissextilis es Embolismalis. Magyarra fordettatot Slovacivs Peter mesternec Krakcai Astrologusnac irasabol. Nyomtatta Nagy Szombatba, Otmar Balint. - [2] (Az egeknec es chillagoknac forgasabol valo itilet MDLXXXIIII esztendöre.) Nagy Szombatba, [1583.) Otmar, [Telegdi nyomda.] [38 levél].
Új-naptár és prognosztikon. A címlapon Magyarország címere látható. A naptár beosztása és tartalma megegyezik az 1589-ben megjelent kiadással. A prognosztikon a naptár után külön címlappal következik. A fordítást - akárcsak a többi XVI. századi nagyszombati naptárnál - Pécsi Lukács végezhette. A naptár már az új időszámítás szerint készült. Ez a kalendárium a XVI. század egyetlen olyan nagyszombati nyomdaterméke, amelyen nyomdász neve (Otmar Bálint) szerepel. A csonka címlap utolsó két sora kézírással van kiegészítve. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 531.) [KSZ.*]

[1] [KALENDARIUM az 1584. esztendőre.] - [2] Egh jarasi jeuendo mondás az Vr Christus 1584. eztendeyere. Austriaij Stadius Gergy mestörteul zöröztetöt. Vij varat, Nyomtatta Manlius Janos. [1583.] [40 + ? levél] Németújváron kiadott ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Egyetlen, címlevél nélküli és végén is csonka példánya ma már nem található. A prognosztikon önálló címlevele után Joannes Manlius ajánlása következett Francisco de Nadasd, perpetuo comitatus terrae Fogaras et Castriferrei Németújvár október 12-i kelettel. Hodinka Antal szerint az ajánlás Nádasdy Tamásnak szólt. A címleírás Dézsi Lajos nyomán történt. Georg Stadius a grazi Stiftschule matematikus-csillagásza az évenkénti naptárt hivatalból szerkesztette. Manliusnak ugyanekkor kiadott német naptárából arra lehet következtetni, hogy e magyar naptár is az ó- és új-naptárt egyaránt magába foglalta. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 535.) [KSZ.*]

          1585.

Kalendárium és prognosztikon az 1585. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1584. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 550.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1585. esztendőre.] [Németújvár, 1584. Manlius.] [24 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak a csonka "C" ív maradt fenn, amelyben augusztus hónap csonkán, szeptember, október és november egészben megtalálható. A Régi kalendárium és az Új kalendárium párhuzamosan fut. A korábbi irodalom 1591. évi naptárnak tartotta, Fazakas József azonban megállapította a vasárnapok számozásából, hogy csak 1585-re szóló naptár lehet. Ugyanakkor a betűtípusokból és cifrákból igazolta, hogy Joannes Manlius műhelyében nyomtatták, amely ekkor Németújvárott működött. Valószínű, hogy az akkori szokás szerint a naptárt prognosztikon is követte. Bizonyos, hogy Manlius ezen kívül 1584-re és 1593-ra is nyomtatott magyar nyelvű kalendáriumot, ezért feltételezhető, hogy más évekre is készített naptárt, amelyeknek azonban semmilyen emléke sem maradt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 557.) [KSZ.*]

          1586.

[1-2] IVDICIVM magyar nyelven, Az mij Wrunk Christusnak születése vtán 1586. Eztendöre, mely ez Világ teremtésétöl fogua az 5548. Eztendö. Slovacivs Peter d. az Krackai Academianak fö Astrologusa altal irattatott es szamlaltatot fel horara. Ez Eztendöben sem az Napban, sem az Holdban Eclypsis nem leszen minalunk. Krackoban, Petricouius Andras által. [1585.] Petricouius. [8 + ?] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványból csak a naptárrész eleje maradt fenn, de az is hiányosan. A márciusi hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Kertek bányásznak, szölők metszésnek örülnek. A kalendáriumot részletesen ismertette Boris Bálent. Ez a ma ismert utolsó magyar nyelvű kiadvány, amely a XVI. században Krakkóban készült. Nyomdásza Andrzej Piotrkowczyk. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 568A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1586. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1585. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 570.) [KSZ.*]

          1587.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1587. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1586. Telegdi nyomda.] [40 ? levél] Új-naptár és prognosztikon. Csupán egy hibás lenyomat két levélnyi töredéke ismeretes e nyomtatványból. Ebben a lapok szövege nem megfelelő sorrendben követi egymást. A szövegből megállapítható, hogy a naptár 1587-re készült. Jellegzetes kurzív betűtípusa alapján a nagyszombati naptársorozatnak tagja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 589.) [KSZ.*]

          1588.

Judicium magyar nyelven az 1588. esztendőre. Bártfa, 1587. Gutgesell. Korabeli adat alapján feltételezhető. Ó-naptár és prognosztikon. Rudolf király 1588. augusztus 28-án kelt leirata felrótta Bártfa városának, hogy az ott működő nyomda naptárai a régi időszámítást követik. Ebből feltételezhető, hogy David Gutgesell 1588-ra, sőt talán az 1584-1587. években is készített kalendáriumot a régi időszámítás szerint, bár ez más adattal nem bizonyítható. Nem vonatkozhat a királyi parancs az ismert 1583-ra nyomtatott naptárára, mert az új időszámítást 1583. október 1-től vezették be. Rudolf levele nem maradt hatás nélkül: az 1588 végén nyomtatott és 1589-re szóló bártfai kalendárium már párhuzamosan mindkét naptárt közölte. A nyomtatvány adatai a korábbi bártfai naptárak analógiájára támaszkodnak. Feltehetően erre a naptárra vonatkozik Cornides Dániel katalógusában: "Ultimi anni Calendarium Julianum. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 592.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1588. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1587. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 600.) [KSZ.*]

          1589.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven, Christus Wrunknak születese vtán 1589. Eztendöre. Fontanvs Balint M., az Krakai fö Oskolában rendeltetet Astrologus által irattatot es számláltatot Fél Horára es az Cassai délre. Az Hóldnak maid harmad része meg homalyosodik, az Halak iegye álat, Kis Aszszony hauanak [25.] napian, es estue ... horakor m: ... kezdetik el, es tart ... horaig ... minut: Sarga es zöld szábaso színü leszen. [A címlapon metszet: két hal ábrázolásán elhelyezkedő, felső harmadában sötét telihold] - [2] [Prognostikon.] [Bártfa, 1588. Gutgesell.] [32 levél] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a naptárhoz tartozó első két íve maradt fenn, de a második csonka. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A naptárhoz szükséges számításokat Valentinus Fontanus krakkói csillagász végezte el. Ő írta a prognosztikont is. A címlap nem tünteti fel a nyomtatás helyét, de a korábbi bártfai kalendáriumokkal történt összevetés alapján bizonyos, hogy ez is David Gutgesell műhelyében készült. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - a fenti azonos tartalmú és beosztású kiadások alapján - négy íven 32 levél lehetett. A naptár az új időszámítás szerint készült, de azzal párhuzamosan közli a régit is (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 604.). [A címlapon említett Kisasszony (augusztus) havi holdfogyatkozás napja, kezdetének és végének időadata más - olvashatatlanul halvány - színnel nyomtatott. Espenak szerint 1589. augusztus 25-én 18.46 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1589. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1588. Káptalani nyomda.] [40?] Új-naptár és prognosztikon. A csonka naptárrész után magyar nyelvű ajánlás következik Stephano Feierküi episcopo Nittriensi Nagyszombat 1588. november 1-i kelettel. A levél csonkasága miatt hiányzik az aláírás, de az ajánlás szövegéből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Pécsi Lukácsé. Ez után következik az ugyancsak csonka prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 619.) [KSZ.*]

          1590.

Kalendárium és prognosztikon az 1590. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1589. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 631.) [KSZ.*]

CISIO magyar nyelven. Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda. Öröknaptár. E műnek, amely a Kolozsvárott 1592-ben megjelent magyar Cisio első kiadása volt, egyetlen példánya sem ismert. Szabó Károly az 1592-i kiadás ajánlásának 1590. május 27-i dátuma alapján föltételezte, hogy a Cisio már ebben az évben is megjelent, de azt bibliográfiájában ennél az évnél nem vette fel. A korábbi kiadás létezését az ajánlás idézett dátuma mellett az 1592-i kiadás címlapján olvasható újólag kiadatott megjegyzés is bizonyítja. Jankovich Miklós említette a kolozsvári Cisiónak egy állítólagos 1580-i kiadását. Adatát Szabó Károly kétkedéssel ugyan, de átvette. Jankovich idézett dolgozatában azonban tévesen áll az 1590-i első kiadás évszáma helyett 1580. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 643.) [KSZ.*]

          1591.

[1-2] [KALENDÁRIUM és practica az 1591. esztendőre.] [Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda.] [48 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. E nyomtatvány "C" ívének több töredékes példánya ugyanazon könyvtáblából került elő. A betűtípusok és a papír vízjegyének tanúsága szerint a kolozsvári Heltai-műhelyből származik. A naptárhoz csatlakozó Practica című részben utolsó helyen 1590-ben történt események olvashatók. A töredékeket először Toldy Ferenc ismertette 1853-ban, és az Akadémia könyvtárának ajándékozta. A január 9-re előrejelzett holdfogyatkozás az új naptár szerint számolt 1591. esztendőben valóban megtörtént (Ponori Thewrewk Aurél szóbeli közlése). (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 646.) [Espenak szerint 1591. január 9-én 18.08 UT-kor telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] CALENDARIUM es az Mostani M.D.LXXXXI esztendőben történendő neminemü dolgokrul, Annac fölötte az idönek naponkent köuetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Fontanus Balint irasabul Magyarra fordetotta Peechi Lvkach. Nyomtatatot nagy Szombatba Anno M. D. LXXXXI. [A címlap fametszetén: a Hold.] - [2] [Prognosztikon.] [Nagy Szombatba, MDLXXXI [helyesen: 1590.] Káptalani nyomda.] [34 levél]. Új-naptár és prognosztikon. A naptárból ma már csak a prognosztikon négy levele maradt fenn. Ennek élén Pécsi Lukács előszava A nemes, nevezetes és bőséges Magyarországnak végházaiban helyeztetett vigyázó hadnagyoknak és minden rendbeli, vitézlő, erős férfiaknak Nagyszombat 1590. október 6-i kelettel. Ebben a török elleni harcokról is írt, s megbecsülést kívánt azoknak a vitézeknek, akik az özvegyekért, árvákért és hazánkért éltüket kiadják.
Az egyetlen teljes példányt, amelyet a Batthyány-család körmendi könyvtára őrzött, Dézsi Lajos írta le pontosabban. Ez a példány ma már nem található, csak egy pannonhalmi töredék, amely a "D" ív négy levelét tartalmazza. A címlapon található 1591-es évszám helyett nyilván 1590 a nyomtatás éve, amit a prognosztikon keltezése és a naptárak előállításának gyakorlata megerősít. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 649.) [KSZ.*]

          1592.

Kalendárium és prognosztikon az 1592. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1591. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 669.) [KSZ.*]

CISIO Magyar nyeluen rend szerint napoknak meg szamlalasarol igazan rendeltettet. Adattatot ez melle ez vilag teremtesetöl foguan valo röuid Chronica. Debrecenben, 1592. [Csáktornyai] [20 levél] Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere. Ennek hátán kezdődik az öröknaptár, amellyel párhuzamosan halad a csízió-rigmus. Ezt követi a "Tábla, amely megmutatja azt, az új kalendárium az óval mikor egyez, és mikor különöz töle a húsvét ünnepének dolgából, szolgál pedig 1592. esztendötöl fogva 1640. esztendeig". E táblákat A keresztyén olvasóknak kezdetű használati utasítás vezeti be. Ezután történelmi időrendi táblázat olvasható: Némely meglett dolgoknak rövideden való kijegyzése.
A nyomtatvány végén a vásárok jegyzéke: Sokadalmak, akik Magyarországban és Erdélyben lesznek, feljegyzése. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Csűrös Ferenc tévesen 1593-i nyomtatványként említette. Terjedelme Szabó Károly leírásától eltér. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 678.) [KSZ.*]

CISIO Magyar nyeluen, és az égh iarasánac és czillagoknac külömb külömb természetinec follyasából valo Practica. Melyböl gyermekeknec születéseknec természetec, és az Napoknac miuólta meg ismertetnec. Az az: Magyar Planetás Könyw. Colosvarat Az Könywnyomtato által Magyarrá forditatot, és vyiolan ki adatot. Anno Chisti 1592. Esztendöben. Kolozsvár, 1592. [Heltai nyomda.] [60 számozatlan levél] Öröknaptár. A címlevél hátán tartalommutató: Ezek vannak a könyvben. Ezt követi az előszó: A keresztyén olvasónak kíván a kolozsvári könyvnyomtató Gáspár az Istentől minden testi és lelki jókat Kolozsvár 1590. május 21-i kelettel. A mű részei a tartalommutató számozása szerint a következők: (1) A magyar cisio: az év tizenkét hónapjára szóló naptár, amely Kolozsvárra kiszámítva a nappalok-éjszakák hosszát is megadja és minden hónap végén két kétsoros rigmust tartalmaz.
A párhuzamosan futó kétféle hónapvers incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével és Érvágás, vígasság, legyenek szép lakodalmak - (2) Nyolc esztendőre való értelem az arany számról: a változó ünnepek ideje 1592 és 1600 között. A végén vers: Sequuntur officia XII. mensium - (3) Időjárási prognózis: Miképpen a karácsony napjából az egész esztendőnek mivoltát megismerhetjük - (4) Prognózis az év tizenkét hónapjáról és néhány jelesebb napjáról, mellyekből megismerték a régiek a következendő időnek mivoltát - (5) A négy complexiónak tulajdonságai: szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus jellem-típusról - (6) A Holdról való prognosticon versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Ha tudni akarsz hasznos tudományt - (7) Prognostica tempestatum, azaz paraszt embereknek regulái az idő változásáról - (8) A villámlásról, üstökösről, szivárványról és napfogyatkozásról - (9) Az érvágásról. -
(10) Egészségügyi életszabályok a születési horoszkóp szerint az év hónapjaira: Regimen minden hónapra. Minden hónap elején rigmusok, amelyek közül az elsőnek incipitmutatóra utaló kezdősora: Jó bor, borsos étek légyen e hónapban ebéded - (11) Tábla, amely megmutatja, hogy a napnak melyik órájában milyen csillagkép az uralkodó - (12) A bolygók szerint beosztott Practica, amelynek segítségével a horoszkóp elkészíthető - (13) A négy évszak ábrázolása és annak magyarázata - (14) A négy alapelem (tűz, ég, víz, föld) természetéről és a hold változásairól - (15) A földművelésről szóló tanácsok versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Vess búzát Egedii, árpát zabot Benedicti - (16) Hogyan mondható meg a pontos idő a kéz és a nap állása segítségével: Kézi kompastom és árnyékóra - (17) Physiognomia: az emberek természetének felismeréséről - (18) De chyromantia: a tenyér vonalainak jelentése - (19) A lovaknak betegségekről való orvosság -
(20) A sokadalmaknak rendtartási Erdélyben és némely helyütt Magyarországban címmel vásárjegyzék. - Az utolsó levélen a kiadó rövid ajánlása: Conclusio. E csízió forrása a XV. század híres német csillagászának, a Mátyás király udvarában és a pozsonyi egyetemen is működött Johann Müllernek (Regiomontanus) számtalan kiadást megért német csíziója. A fordító-könyvnyomtató a Conclusióban erről írja: Én ezt a könyvecskét a német írásból szóról-szóra magyar nyelvre fordítottam, és abból a régi atyáink tartások szerint kiadtam. Fordítójának Szabó Károly az irodalomtörténeti hagyományok alapján ifjabb Heltai Gáspárt, a kolozsvári nyomda tulajdonosát tartotta. A könyvnyomtató azonban, aki a címlap szerint e művet magyarra fordította, és aki magát az ajánlás végén kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak írta alá, aligha volt az ifjabb Heltai Gáspár. Ez utóbbi neve anyja halála után ugyanis a kolozsvári nyomtatványokon csak 1584 és 1586 között olvasható, és 1586-ban tanulónak írta magát.
Egyébként az idősebb Heltai Gáspár özvegyének halála, 1582 után a kolozsvári nyomtatványokon a Heltai Gáspár műhelyében, In officina Heltana és 1590-tol Heltai Gáspár házánál az óvárban, In veteri arce in aedibus Casparis Helti vagy a Typis Heltanis kifejezések olvashatók. Feltehető tehát, hogy ifjabb Heltai Gáspár, aki a kolozsvári nyomdának 1583-tól volt tulajdonosa, az első évek kísérleteitől eltekintve faktorokkal dolgoztatott. Nem lehetetlen az sem, hogy a mű elején magát kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak nevező nyomdász azonos az 1583-ban Heltainé halálát követően felbukkanó Caspar Schespurgensisszel. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 684.) [KSZ.*]

          1593.

[1] IVDICIVM Magyar Nyeluen, az O és Vy Kalendarium szerint Christus Vrunk születese vtan M.D.XCIII. Eztendőre: Tenativs Ianos M., Az Krakai fö Oskolaban rendeltetet Astrologusnak irasabol Magyarra forditatot. Pünkösd haua. 20 nap az Napnak hatod resze meg homalyosodik az Kettös ieginek 8 grad. 3 mi: az Sarkan feie mellett, 2 hor delvtan. Többet olvas ez Kalend. vegeben Debrecenben [A címlapon fametszet, mely a Napot ábrázolja]. - [2] (Az [eghi csil]lag[oknak for]gasabol v[alo iöuendölesek követ]köznek [az idöre valo szamtartasual egyetemben] Tena[tius Ianos m.] az krakai [fö oskolaban rendelte]tet astr[ologusnak irasabol forditatot] es sz[...].) Debrecenben [1592. Csáktornyai]. [34 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A nyomtatvány címlapját és terjedelmét Széll Farkas írta le saját példányáról. A töredék azonban, amely az "A", "C" és "E" íveket tartalmazta, ma nem található. Ráth György ugyancsak saját gyűjteményéből említette egy "1593 körüli" debreceni naptár csonka "B" ívét. Erről az Országos Széchényi Könyvtárba került töredékről Fazakas József megállapította, hogy ugyanennek a kalendáriumnak része. A naptárhoz szükséges számításokat Joannes Tenatius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. A prognosztikon címét az 1594-i debreceni naptárból lehet kiegészíteni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 680.) [Espenak szerint 1593. május 30-án 13.04 UT-kor volt újhold és a teljes napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 20-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1593. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1592. Káptalani nyomda. XVI. századi adat és a naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. A nagyszombati kalendáriumot Joannes Manlius a Siczen 1593-ra nyomtatott naptára előszavában így említette: Jóllehet a Krakkai kalendáriumot magyarul Nagyszombatban immár kinyomtatták, de miért hogy ide alá úgy mint Dunán innét való Magyarországra nem írhat abban mindennek ... Szavaiból azonban nem tűnik ki kétségtelenül, hogy 1593-ra nyomtatott naptárról szól-e. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 697.) [KSZ.*]

[1-2] KALENDÁRIOM M.D.XCIII eztendöre valo calendariom es az idönek napoket valo allapattyarol, s egyeb törtenheto dolgokrol valo itélet. Crakai Fontanvs Balint irasabol Magyara forditatot. Siczben nyomtatta Manlius János [1592.]. [33 + ? levél] Naptár és prognosztikon. Egyetlen csonka példányát egykor a Batthyány-család körmendi könyvtára őrizte. A címlapot Magyarország címere díszítette. A prognosztikon önálló címlappal volt ellátva. Ennek hátán előszó állt: A könyvnyomtató az olvasónak Istentől minden jót kíván. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Az új esztendő kezdessék tőled, Úristen. A leírás Dézsi Lajos nyomán történt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 701.) [KSZ.*]

          1594.

[1] [JUDICIUM magyar] nyelven [... 1594. eszendőre.] - [2] [Prognosztikon.] [Bártfa, 1593. Gutgesell.] [32 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a fele, a sérült "A" és a "C" jelű füzete maradt fenn, amely a naptár és a prognosztikon néhány részét tartalmazza. Az "A" íven a szöveg - a címlappal együtt - csaknem olvashatatlan, mert azt a festékezés kipróbálására egy 1591 után Olomoucban készült egyleveles csehnyelvű plakátújság szöveges lapjára nyomtatták. Üres hátlapján a "C" ív nyomdai korrektúrája látható. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A kalendáriumot Csapodi Csaba ismertette.
A bártfai naptárak hosszú sorából az 1589-i után csak a fenti levonatok ismertek. A következő évekből is csak az 1597-i és az 1601-i kalendáriumról maradtak fenn adatok. Feltehető, de nem bizonyítható, hogy a bártfai naptár a közbeeső évekre is megjelent. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 712.) [KSZ.*]

IVDICIUM magyar nyelven Christus Vrunk születese vtan 1594 Eztendőre, Melyben Embolismus vagyon, azaz tizen harom holnap. Magyarra Fordytatot az M. Ioannicivs Gabrielnek, az Krakai fő Oskolaba rendeltetet Astrologusnak irasabol. Az nap meg homaliosodik Pinkest hauanak, 10 napian, vegezödik napkeletkor Az Hold Penig homaliosodik meg 19 napian MintSz. hauanak napkelet elöt reggel Debrecenben. [A címlapon fametszet, mely égi jegyeket ábrázol.] - [2] (Az eghi czilagoknak forgasabol valo iöuendölesek követköznek az Idöre valo szamtartasual egyetemben. Ioannicius Gabor M., az Krakai Akademianak fő Astronomusa irasaból forditatot. Venus ez Eztendönek Vra, Merovrivs penig es Ivpiter közösse.) Debrecenben, [1593. Csáktornyai] [34 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendárium egyetlen, végén hiányos példányát Széll Farkas saját könyvtárából ismertette, ma azonban már nem található. A prognosztikon önálló címlappal kezdődött. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Gabriel Joannicius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 717.) [Espenak szerint 1594. május 20-án 03.28 UT-kor volt újhold és a gyűrűs-teljes napfogyatkozás közepe. Ugyancsak Espenak szerint 1594. október 29-én 06.15 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 10-i és 19-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1594. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1593. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 725.) [KSZ.*]

[CISIO magyar nyelven.] [Debrecen, 1594 körül. Csáktornyai.] [16 + ? levél] Öröknaptár. A nyomtatványból csupán két töredék ismert, amely ugyanannak a félívnek négy-négy levelét tartalmazza. A csonka leveleken levő szövegek, amelyek egymást részben fedik, részben kiegészítik, a magyar- és világkrónika, valamint az érvágásra vonatkozó tanácsok részleteit tartalmazzák. Az áztatásból előkerült töredéket Csillag István és Jellinek Harry ismertette. Úgy találták, hogy a krónikában az utolsó évszám 1573 és a betűtípus a debreceni Hoffhalter-nyomdáé. Ezek alapján a nyomtatás idejét 1574 és 1580 közé helyezték. A töredékben található kronológiai táblázat azonban nem követi szorosan az időrendet, és 1581-i esemény is található benne.
Ezért Csillag későbbi ismertetésében a nyomtatás valószínű időpontját 1582-ben jelölte meg. A csízióban levő betűtípusokat valóban használta a Hoffhalter-műhely, de azokkal később is nyomtattak Debrecenben. Az "u" és "v" hangok következetlen jelölése azt mutatja, hogy a csízió még 1596 előtt hagyta el a sajtót. Az 1592-i debreceni csízióban ugyanez a krónika található, de abban nincs érvágási utasítás, ami viszont fellelhető az ugyancsak 1592-ben, de Kolozsvárott készült csízióban. Valószínű, hogy az élénk kiadói tevékenységet folytató Csáktornyai János vette át az érvágásról szóló részt, s kibővítette vele az 1592-ben még enélkül megjelent csízióját. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 741.) [KSZ.*]

          1595.

Kalendárium és praktika az 1595. esztendőre. Debrecen, 1594. Csáktornyai. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Csáktornyai János debreceni nyomdász 1593-ra és 1594-re magyar naptárt adott ki. Miután ezek nyelvben, alakban és terjedelemben megegyeznek, feltehető, hogy hasonló szerkezetű és kivitelű kalendárium a következő esztendőre is megjelent. Csáktornyai János 1595. november 25-én halt meg, utolsó nyomtatványa 1594-ből ismeretes, így ez évben 1595-re még készíthetett kalendáriumot. Az 1596-i és 1597-i debreceni naptár feltételezésére azonban nincs elegendő alap.
Csáktornyai debreceni műhelyét 1596-ban Rheda Pál vette át, de első ismert kalendáriuma csak 1598-ra szól. Ezt Újfalvi Imre szerkesztette, aki ugyan Rhedával egy időben, 1596-ban került Debrecenbe, azonban a nyomdászváltozás miatt a kalendáriumok sorában törés állhatott be. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 744.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1595. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1594. Káptalani nyomda.] [32 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. A naptárból csak a "D" ív maradt meg. Beosztása megegyezik a sorozat korábbi tagjainak szerkezetével. A prognosztikon töredékes ajánlásának keltezése: Nagyszombat 1594. október 4. Aláírás: Peechi Lukács. Ez után látható Magyarország fametszetű címere. E kalendárium töredékét Kovács István írta le. Szerinte az ajánlás Kutasi János győri püspöknek szól, azonban a töredék filmjéről ez már nem olvasható le. A cikkben közölt fényképmásolat tévedésből nem az 1595-re, hanem az 1584-re szóló nagyszombati kalendárium egy lapját ábrázolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 749.) [KSZ.*]

          1596.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1596. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1595. Káptalani nyomda.] [38 levél] Új-naptár és prognosztikon. A csak hiányosan fennmaradt kiadványban a prognosztikon ajánlása 1595. október 3-án Nagyszombatban kelt, és azt Pécsi Lukács az esztergomi egyházmegye vezetőihez intézte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 764.) [KSZ.*]

          1597.

Calendarium Gregorianum pro anno 1597 per Petrum Slovacium. Bartphae, 1596. XIX. századi adat alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Samuel Bredetzky a bártfai nyomtatványok felsorolásában írta: "Calendarium Gregorianum 1597. per Petr. Slovacium" . A protestánsok, így az evangélikus Bártfa város is, ellenezték a XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreformot. Rudolf király 1588-i parancsára azonban David Gutgesell bártfai nyomdász az 1589-i naptárt már az új időszámítás szerint jelentette meg, de mellette megtartotta a régi naptárt is. Az 1594-i kalendáriumában pedig megfordította a sorrendet: a régi időszámítás áll a főhelyen, és az új csak kiegészíti azt. Bredetzky közlése viszont azt mutatja, hogy ez a kalendárium az új Gergely-naptár szerint készült.
Piotr Slowacki naptárainak és prognosztikonjainak magyar nyelvű fordítása csak az 1580-1586 évekből ismert, német nyelvű kalendáriumai pedig Boroszlóban 1573 és 1588 között jelentek meg. Az e kalendáriumot kiadó hazai és külföldi nyomdák 1589-tol Valentinus Fontanus naptáraira tértek át. Ez a körülmény csökkenti ugyan Bredetzky adatának hitelét, de nem cáfolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 769.) [KSZ.*]

[1] PÉCSI Lukács: CALENDARIOM és ez mostani MDXCVII esztendőben történendő néminemü dolgokrol. Az Craccai Bernard Doctor irásából Magyarra fordéta Peechi Lvkach. Nyomt. Nagy-Szombatba. - [2] (Prognosztikon). Nagyszombat, [1596. typ. capituli]. Új-naptár és prognosztikon. Szabó Károly híradása szerint e naptár egy példánya, benne Thurzó György nádor latin és magyar nyelven írt naplójegyzeteivel, Farkas Lajos könyvtárából a Nemzeti Múzeumba került. Ez azonban ma az Országos Széchényi Könyvtárban nem található. Szabó Károly a Pesti Hírnök 1865. évi 29. számában írt cikkre is hivatkozott, ott azonban nem lehet ilyen írást találni. A naptár létét mégis megerősíti, hogy Thurzó bejegyzéseinek másolata a fenti könyvtárban megvan. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 782.) [KSZ.*]

          1598.

[1] UJFALVI IMRE: O és Uy Kalendarivm, Christus Urunk születese utan 1598. Esztendöre. UIFALUI IMRE, Debreceni Schola Mester altal irattatot, es azon délre szamlaltatot Debrecenben. - [2] (Judicium, Az az itélet Az Eghnek es Csillagoknak forgasabol az 1598. estendönek allapattya felöl ugyan azon author altal irattatot. Jupiter ez Eztendönek Ura, Saturnus es Mars közösi.) [Debrecen, 1597. Rheda.] [12 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Az egyetlen, töredékesen fennmaradt példány ma nem található. A naptár után következő prognosztikon önálló címlappal kezdődött, hátán E(mericus) U(jvali) Bizonyos fundamentomból irattatott jövendölés című verse állott. Ennek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Ezer hatszáz ötvenhétben.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. Széll Farkas még csak Bartha Boldizsárra hivatkozva közölte, hogy Újfalvi Imre nemcsak 1599-re, hanem már 1598-ra is adott ki kalendáriumot. A nyomtatványnak 12 levélnyi töredékét kötéstáblából Harsányi István áztatta ki Sárospatakon. Később pontosan leírta, és Újfalvi jövendölő versének, továbbá a hónapokat jellemző rigmusoknak szövegét is közölte. A jövendölő vers 1657-re szól. Kiss Sándor ennek bővebb változatát Szalárdi János XVII. századi kéziratos munkájában találta meg. - A hiányzó címlap szövegére az 1599-i naptárból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 800.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1598. esztendőre. Írta a Krakkói Bernard doktor, fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1597. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Havass Rezső említette e naptár állítólagos töredékét Knauz Nándor gyűjteményéből, amely azonban talán az 1600-ra szóló kalendáriummal lehetett azonos. Az évszám téves közlése talán arra vezethető vissza, hogy a töredék egy 1598-ban készült nagyszombati könyv kötéséből került elő. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 809.) [KSZ.*]

          1599.

[1] CALENDARIOM, Es Ez Mostani M.D.XCIX. Esztendöben törtenendö dolgokrul. Anac fölötte az idönek naponkent kouetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Bernard Doctor irasabul Magyarra fordeta Peechi Lvkach. Az holdban fogyatkozas leszen, az oroszlany ielben Böjt elö honac 10. napian 3 or: reggel, midön eppen meg tellyessedic, eleit lathatyuc, közepit es ueget nem, az nap föl kelesért nekünk nem artalmas, hanem az nap nyugaton lakozoknac: tart az egesz fogyatkozas, es meg teres 3 or. 38 minut. Nyomtattatot Nagy Szombatba. [A címlapon metszet: a teljesen elfeketedett Hold az Oroszlán ábrája előtt] - [2] [Prognosztikon.] Nagy Szombatba, [1598. typ. capituli] [32 + ? levél]
Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptárrész. Ezt ajánlás követi a nemes és koronázó helynek ... Pozsonyi vármegyének ... ispánnak, szolga bíráknak, esküdteknek, nemes és nemtelen lakozóknak, Nagyszombat 1598. október 17-i kelettel, Peechi Lukács aláírásával, és utána Magyarország fametszetű címerével. Ezután áll a címlap nélküli prognosztikon. A naptárhoz szükséges számításokat Bernhard Kracker, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. A nyomtatvány csonka példányát Fraknói Vilmos könyvtáblából áztatta ki és ismertette. Újra és pontosabban Dézsi Lajos írta le. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 837.) [Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] UJFALVI Imre: O es Uy kalendarivm Christus Urunk születese utan 1599 esztendöre Uyfalui Imre, Debreceni Shcola Mester altal irattatot, es azon delre szamlaltatot. Az Hold tellyessegel meg homalyosodik [Bodogasz. ?] havanak utolso napian, 8 orakor del elöt. Az Napnak tizenkettödik resze husz minuta heian meghomalyosodik Sz. Jakab havanak tizenkettödik napian ... orakor. Ezekröl többet olvashatz ide aláb. [A címlap metszete: balra egy teljesen elfogyott Hold, jobbra egy felül negyedrészt elfogyott Nap] - [2] [Judicium az 1599. esztendőre.] Debrecenben, [1598. Rheda] [8 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak az első ív maradt fenn. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. A magyar országgyűlés 1599. évi 45. törvénycikke súlyos pénzbírság terhe alatt megtiltotta a régi naptár használatát.
Debrecen mint református város pedig bizonyára vonakodott az újat elfogadni, és így lehetséges, hogy ott 1599-től több éven át nem nyomtattak naptárt. Talán ezzel magyarázható, hogy ez után az 1599-re szóló naptár után a sorozat következő ismert tagja csak az 1605-re kiadott kalendárium. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 831.) [Espenak szerint 1599. július 22-én 04.30 UT-kor volt újhold és a részleges napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 12-diki dátum nyomdahiba lehet. Ugyancsak Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Hazánkból ez évben csak ez a holdfogyatkozás látszhatott, így a kalendárium által jelzett dátum hibás. A nagyszombati kalendárium helyesen írta ugyanezt a holdfogyatkozást, amint az előző tételnél látható is.] [KSZ.*]

          1626.

[1.] Kalendarivm az Christvs Wrvnk Születése után, 1626. Nagy szorgalmatosagal öszve irattatot, Az Herlicii David D. Stargart Varosia Pomerani Orszag Asztronomus es Medicus által. Lőczen, [1625.] Brewer Lőrincz által. Szamlaltatik ez Esztendöben. Az Iegyeknek Magyarazattya. Az Eghbeli tizenkét Ielek. A naptár. Sokadalmak. [2.] Prognosticon Astrologicvm. Az az: Az eghi Fő Czillagoknak forgásabol valo jövendöles, ez mostani 1625. Esztendöre, neminemü törtenendö dolgokrol, es az üdöknek valtozasirol. Nagy szorgalmatosagal meg elsöben irattatott: az D. Herlicivs David altal, Nemetböl pedig Magyar nyelvre megh forditatot. Löczön, [1625.] Nyomtatta Brewer Lorincz altal. 79 p. A prognosticont 1625-ben nyomtatták az 1626. évre, amint az I. rész: Ez Ielen valo 1626. Esztendönek Vralkodo Planetarol alcímből kiderül. Az Telröl. A Tavaszrol. Az Nyarról. Az Oeszröl.
Az Ecclypsisekröl, avagy az Napban és az Holdban valo Fogyatkozasokrol. Ez 1626. Esztendöben következendö Ecclypsiseket az mit illeti, tehat ket kivalykeppen valo fogyatkozasok lésznek az Napban, az mellyeket mi it Europiaban lakozok nem lattyuk, az Holdban penig egy, az-is czak vegkon és kiczin lészen. Az első Napban valo Ecclypsis lész 26. Februar 7. grad in Pisesbus, Dél előt fél orakor 10 mely mi tölünk nem latatik, propter magnam Lunx in astrum parallaxin. Azoktul penig kik az Szent Lörintz avagy Magdascar Szigetben laknak igen rettenetes nagynak lenni megh latatik. Masodik Napi Ecclypsis 21 August in 23 grad. az Oroszlanak: Estve avagy eielkor lész, mikor az Nap s’ mint az Hold mi tülünk nem lattatik. Kik penig az Nap nyugati Tenger mellett az nagy hires Cicuit Mexicana nevö Szigetben laknak azoknak nyilvanképpen meg ielentetik.
Az harmadik Holdban valo törtenendö Ecclypsis, igen kiczin és vekon, lész az víz öntönek 14 gradusban. 7. August. estve 1. fertal 8 ora utan, annak elkezdese és vige tart egy oraig 8. minut.; Hadakröl és egyeb következendö veszedelmekröl. Az Betekségekröl és egyeb Nyavalyakröl. Az Földi Gyümölczekröl. Az Teli és Nayri veteményekröl. Rövid Chronica Christvs Wrunk Születese után. [KSZ.*]

          1653.

APÁCZAI CSERE János: Az Eghi dolgokrol. In: Magyar Encyclopaedia. Az az, minden igaz es hasznos Böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása. Apatzai Tsere Janos által. Ultrajecti, Ex officina Joannis a Waesberge. MDCLIII. [1653.] 487 p. A címlapon feltüntetett 1653-as évszám: a kiadás sajtó alá készítésének és a nyomdai munkálatok megkezdésének éve. A könyv valójában 1655-re készült el teljesen, így még Apáczai 1653-1655-ös gyulafehérvári beszédeit is a kötet végére csatolhatták mellékletül, 1655-ös évszámmal. Előszava latin nyelvű.
Csillagászat: pp. 87-115. "Hatodik resz. Az Eghi dolgokrol." Ez az akkori csillagászat teljes ismertetését adja rövid mondatokban. Világának közepén már a Nap áll. Már ismerteti a távcsövet: "a nemrégen talált nézőeveg"-et. A Jupiter, ki a Naptól rendszerént negyedik bujdosó csillag, az ő négy társaival a Napot 12 esztendőben kerüli meg, őtöt peng az őkörülötte valók közül a legmesszebbre való 16 nap, a harmadik 7 nap, a második 85 óráig, a legközelbső penig 42 óráig. A Saturnus ötödik és a naptól legmesszebb való bujdosó csillag, ki az ő két szolgáival (melyek őtöt avagy igen későre, avagy sohasem kerülik meg) a Napot 30 esztendeig kerüli meg. [KSZ.]

          1660.

   [1] Uy és ó Kalendariom Kristus Urunk születése után M.DC.LX. [1660.] Esztendőre valo: melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendő, 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal a Bechi Meridianomra rendeltetven. Kürner Lipold, AA.LL. & Philos. Baccal. által. és Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjara. A Magyar Historia, és sokadalmakkal eggyüt. Nyomtatta ki Bechben Kürner Jakab János also Austria könyw-nyomtatoja. [2] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből-való ielensége avagy Nagy Praktika, Kristus Urunk születése után valo M. DC. LX. esztendőre. Melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendőnek mondatik, 366. napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak iarasok szerent, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrol: és onnét észben vett szélvészekről.
Az Austriay Herczeségnek, és több szomszédságában levő Országoknak meridianumra szérént eszveszedegetett. Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Kürner Lipold, és Mate által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 54 + 34 számozatlan oldal. [1] Hónaplapok. Rövid tanuság az érvágásban valo rend tartásrul (pp. [52-54.]). [2] Előljáro Beszéd Avagy Bemenetel. Az 1660. Esztendőnek Tulaidonságairol Rendeléséről és Annak kiváltképpen valo négy részeiről (pp. [2-3.]). Első Rész. Az Télről (pp. [4-6.]). Második Része. A, kíkeletnek tulaidonságiról, és az ő rendelosiről...(pp. [7-8.]). Harmadik Része. A Nyárnak tulaidonságirul és annak rendelőirul...(pp. [9-10.]). Negyedik Része. Az Oeszrűl és annak igazgatoirol, Iupiterrűl tudniillik és Marsrúl (pp. [10-12.]).
Oetedik Része. A Napban és Hóldban-valo fogyatkozásokrul (pp. [12-14.]). "Első fogyatkozás, mely az Holdban, Nap és Hold közbevetése miat leszen, történik Sz. Georgy havának 24. napián reggel 8 óra taiban 15. min. Tartani fog 3. óráig, 55 min 4 sec. ... Második fogyatkozás mely á Nappan leszen történik Mind Sz. havanak 8 napian estue 10. ora taiban 24 min. ..." Hatodik Része. A földnek gyümölczérűl (pp. [14-16.]). Hetedik része. Az hadakrúl és betegségekrűl (pp. [16-17.]). Chronologia (pp. [18-27.]). Magyar Orszagy és Erdély Sokadalmak (pp. 28-34.). [HAI.]

          1664.

[ 1 ] Uj éz O Kalendariom Kristus Urunk. Születése után való M. DC. LXIV esztendőre Mely Bissextilis (az az közbetetett avagy ugro) esztendő, kinek hossza 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatosságal á Bechi Meridianomra rendeltetett Kürner Leopold és Mate, AA LL. & Philos. Emerit. által. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjára. A Magyar Historia, és sokadalmakkal együt. Nyomtatta-ki Béchben Kürner Jakab János, also Austriának könyw-nyomtatoja. [ 2 ] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből való gyanakodas Kristus Urunk születése után valo M. DC. LXIV. Esztendőre Mely Bissextilis avagy ugro Esztendő, 366. napu. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak járások szerint, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrul: és onnét észben vett szélvészekrül.
Az Austriay Herczegségnek, Magyar, és ezek szomszédságában levő Országoknak meridianumia szerént egybeszedegetett. Kürner Lipold, és Mate, AA. LL. & Philos: Emerit; által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 34 + 40 számozatlan oldal. Hónaplapok. Az érvágás rendjéről. Patika. Az esztendőn uralkodó plánétárol. Fogyatkozások (Az első fogyatkozás az holdban, törtenik böjt-elő-havanak 11. napian dél után 3. orakor, a-masodik a-napban lészen Szent Jakáb havának 7. napjan délkor 11. óra tájban, melik mint-hogy nálunk lahatalanok lésznek, azért masokra bizzuk azzokát). Hadakról. Chronologia. Sokadalmak. [KSZ.]

          1665.

KOMÁROMI CSIPKÉS György: Az Iudiciara Astrologiarol és Üstökös Csillagokrol valo Ivdicivm. Mellyet Eggy meltoságos Zászlos Urnak kivánságára, a kedvejért, levél formaban, elsőben déak nyelven irt, és az utan, némelly becsületes Halgatoi kivánságára, Nemzete javára, Magyarrá tett, bővített, és illyen rendben, formában, az Isten dicsősségére ki-eresztett Comaromi C. György. MDCLXV. [1665.] Debrecen. Karanci György nyomda. 12 r. 101 p. 1664-ben és 1665-ban is üstökösök látszottak az égen, Debrecenből is. A szatmári várkapitány (Hiebner vándor asztrológust már nem találva) Dobozi István debreceni főbírát kérte: adjon szakvéleményt a debreceni kollégium tudósai közül valaki a jelenségekről. Így egyik professzor: Komáromi Csipkés György írta meg a felvilágosító művet. Az ő latin nyelvű levelét, azután magyarul nyomtatta ki. Vitairat a csillagjóslás és az üstökösökhöz fűződő babonák ellen. [KSZ.*]

          1669.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Trilinguis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum, & in vitá actionum, Pictura & Nomenclatura. Latina, Germanica & Hungarica. Cum titulorum juxtá atq; vocabulorum indice. Die Sichtbare Welt in dreyen Sprachen. Das ist: Aller vornehmsten Welt-Dinge, und Lebens-Verrichtungen Vorbildung, und Lateinische, Deutsche, und Ungarische Benamung. Samt einen Titel- und Wörter-Register.
A’ Láthato Világ háromféle nyelven, az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való tselekedeteknek le ábrázolása és Deák, Német, és Magyar megnevezése. A’ fellyül való irásoknak és szóknak laystromával. Cum Gratia & Privil. Sac. Caes. Majestatis, & Sereniss. Electoris Saxonici. Noribergae, Sumtibus Michaelis & Joannis Friderici Endteri, Anno Salutis MDCLXIX. [1669.] [6] 315 p. [84] Comenius a mű kéziratát és képeinek tervezetét sárospataki tartózkodása idején (1650-1654) elkészítette, sőt 1653-ban egyes részeit nyomtatni is kezdte. Az első teljes kiadás 1658-ban jelent meg Nürnbergben két nyelven, latinul és magyarul. [KSZ.*]

          1675.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus bilingvis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum & in vitá actionum, pictura et nomenclatura. Latino & Hungarica. A’ Látható Világ, két-féle nyelven. az az: Minden derekassabb ez világon lévő dolgoknak és ez életben-való cselekedeteknek le-ábrázolása, és Deák s’ Magyar meg-nevezése. Coronae, Typis & Sumptibus Petri Pfannenschmiedii, impresit Nicolaus Molitor, Anno 1675. 327 p. Ez az első hazai Orbic Pictus-kiadás.
Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.; pp. 162-163. Ora-mutatók, (óra-mivek). "A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-Istápnak (vasnak) árnyékával, mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson." A mellékelt metszeten egy fali napóra és egy összecsukható-kinyitható zsebnapóra látható.; pp. 166-167. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 216-219. Az égi-golyóbis.; pp. 220-221. A bújdosó csillagoknak helyheztetések (egy-másra-való nézések).; pp. 222-223. A holdnak jelenési (tünési).; pp. 224-225. A Napban és Holdban-való fogyatkozások. [KSZ.]

          1683.

KISZTEI Péter: Üstökös Csillag, Avagy: Olly edgyügyü rövid Elmélkedés, mellyben meg-mutogatódik, mind a’ Sz. Irási Tudomány szerint, s’ mind a’ külső Historiákbol, és a’ minden időbeli Experientiábol, micsoda itéletben kellyen lenni kinek kinek az üstökös Csillagok felöl. Mellyet az 1680-dik Esztendőbe Karácson Havának 22-dik napján támadott, és azután 1681-dik Esztendőben-is, az Első Hónak, avagy Boldog Aszszony Havának 26-dik napjáig láttattatott, csudálatos nagyságu üstökös Csillagnak alkalmatosságával irt, és a’ Göntzi Gyülekezetben el praedicállott, Kisztei Péter, Christus Urunk Születésének 1682-dik Esztendejében Böjt más Havának 2-dik, és 16-dik napján. Cassan, Nyomtattatott Bosytz Istvan által. 1683. eszten. 117 p.
Írtam Göntzön, 1682-ben, Novemb. 28. napján. Ajánló levél a méltóságos és fényes késmárki Thökölyi Imrének; Isten kegyelméből Magyar Ország edgyik Részének fejedelmének, és Urának. [Voltaképpen erkölcsi intelem az üstökös ürügyén.] [KSZ.*]

          1685.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Quadrilinguis. Hoc est Omnium fundamentalium, in mundo rerum, et in vitá actionum, Pictura et Nomenclatura Latina, Germanica, Hungarica, et Bohemica. Cum Titulorum juxtá atque Vocabulorum indice. - Die sichtbare Welt in vier Sprachen - A’ Láthato Világ négyféle nyelven. az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való cselekedeteknek le-ábrázolása és Deák, Német, Magyar és Tót, meg-nevezése, a’ fellyülvaló irásoknak és szóknak laystromával. - Swet Wyditedlny. - Leutschoviae, Typis Samuelis Brewer. Anno 1685. [27] 313 [32] p. Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.;
pp. 156-157. Ora-Mutatók, (Óra-Mivek). A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-istápnak (vasnak), mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson.; pp. 160-161. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 208-211. Az Égi Golyóbis.; pp. 212-213. A Bújdosó Csillagoknak Helyheztetések (Egymásra való Nézések).; pp. 214-215. Az Hóldnak Jelenési (Tünési).; pp. 216-217. A Napban és Hóldban-való Fogyatkozások. [KSZ.]

          1705.

HUSZTI (SZABÓ) István: Az égre kézen fogva vezető kalauz, Melly A Szent Atyáknak, és a Böltseségnek régi szeretöinek Reguláinak velejét foglalja-bé: Ez elött Német országban Bona János nevü Nagy Tudós Ember által szereztetett: Mostan Nemzete hasznáért Magyar nyelven M. D. H. I. (Medicianae Doctor Huszti István) által, maga költségén közönségessé tétetettett. Nyomtattatott 1705. Esztendőben. [Debrecen.] 12 r. 229 p. [KSZ.*]

          1711.

[ 1 ] Ujj Kalendariom, Mellyet Christus Urunk születése után való 1711. Esztendőre irt Neubart Janos. És Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. Komáromban, Töltesi Istvan által. [ 2 ] Rövid astrologiai visgalas Christus Urunk születése utá valo 1711. Esztendőre, Az Csillagoknak Természetszerént való forgásokbol és jelenésekből. Komárom. 56 + 104 számozatlan oldal. Hónaplapok. Évszakokról. Fogyatkozásokról. (ebben az 1711. Esztendőben, mindenestül öt számlaltatik; ugy mint: három a’ Napban; kettő az Holdban: A’ Napbéli fogyatkozások, igen kicsinyek; de az holdbélinek mind az kétszer az föld árnyékának közepette a’ temerdek fekéteségen kölletik által menni. Ezek közül keveset fogunk látni, hanem csak az útolsó Napbéli fogyatkozásnak kezdetét és az útolsó hóldbélinek-is az végét.) Hadakozásokról. Sokadalmak. Magyar Chronika. [KSZ.]

          1734.

PETTHÖ Gergely: A’ Magyar Kronikának a’ mellyet Elsőben meg-irt, s’ ki bocsátott nemzetes Petthö Gergely 373. esztendötül fogva 1626. esztendeig. Nyomtattatott Bécsben 1660. esztendöben. Az után penig. Azon Historiát continuálván újonnan ki nyomtattatta, és szüntelen történt dolgokkal szaporitatta Groff. Kalnoki Samuel, Felséges Cszásár, s’ Koronás Királynak Erdély Udvari Cancellariussa Tanátsa, és Nemes három Székely Székeknek Sepsinek, Kézdinek, és Orbainak Fö Király Birája. A’ Magyar Nemzetnek tanuságára. Nyomtattatott Bécsbe Sirchovics Arvainál 1702. esztendöbe. Tovább való Terjeztése avagy Negyedik, ötödik, és Hatodik resze Foglalván magában száz és hat esztendöt 1627. esztendötül fogva 1732. esztendeig. Iratott, és szép Toldalékokkal szaporittatott Spangar Andras jesuvita űltal. Nyomtattatott Cassan az Academiai betökkel. P. Jesuitáknál. 1734. Hatodik Része.
Foglalmagában Huszonynyólcz esztendőt, mellyekben a Felséges Austriai Házbol szármozandó Ertz-Herczegek I. Josef, és III. Karol egy másnak mint Magyar Országnak Örökös Királyi succedálván azt birták, miket cselekedtek, mint folytatták az Ország Állopottyát. Továbba feltétetik sok fö személyeknek elömenetele, és más mind Magyar, mind más Országoknak és tartományoknak emlékezetre méltó dolgai. p. 98.: "Anno 1719 Karácson havának huszon harmadik napján éjeli rémitö égi jel veres tüz formában éjszak felöl Erdélyen által Magyar és Lengyel Ország felé megyen." A sarki fény jelenség 1719. Dec. 23-án volt.; p. 100.: "Anno 1724 Kis Aszszony havának 23dik napján reggeli 7. és 8. Órakor Erdélyben széllel, és a’ Partiumban egy idöben sok Egi tüzes Meteorum (Draco volans, röpülö sárkány) mint egy röpülve Napkelet felé hol hoszszabban két ölnyire, hol rövidebben szivárvány szinekkel, és szikrázásal láttatnak." A meteor és tűzgömb jelenség 1724. aug. 23-án volt. [SRG.]

          1753.

PETTHÖ Gergely: Rövid Magyar Kronika sok rend-béli fö Historias Könyvekböl nagy szorgalmatossággal: egybe szedettetett és irattatott Petthö Gergelytül. E Magyar Krónikának, Második része. Melly magában foglallya a’ külömb külömb féle idegen Nemzetböl való Magyar Országi Királyokat, mind az Ausztriai avagy Bécs Országi Herczegekből lett Királyokig. Es Azoknak idejekben történt emlekezetre méltó dólgokat. Kassán, 1753. Eszttend. Nyomtattatott az Akademiai betükkel. pp. 48-101.: "Anno 1342 XXVII Lajos, a’ Károl Királynak jó fia, következek, és Coronáztaték az apja halála után Magyar Országi királlyá Székes-Fejér-Várban."
ebben: p. 51.: "Ez fölötte igen jámbor, Isten félö, fő hadakozó, igen bölcs, és tudós Fejedelem vót. Az Egi csillagoknak forgásit, és járásit igen tudta, és azért minden hadakozásit, a’ csillagok forgásinak itéletiböl indétotta..."; p. 128.: "Anno 1583 Gergelly, ezen néven tizen-harmadik Papa, ez idöben reformálá a’ Kalendáriomot, kit Uj Kalendáriomnak hinak, kivel mostan élünk." [SRG.]

          1757.

BERTALANFFI Pál: Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. Előszer A’ mint az Istentől teremtetett. Másodszor A’ mint az Istennek, és a’ természetnek Vezérléséből az emberektől külömbb-külömbb-féle részekre, Országokra, Tartományokra, és kösségekre osztatott. Minden-féle Írókból ki-szedé, és Prédikátori hivatallyának pihenő órái alatt illendő renddel öszve irá azt Bertalanffi Pál, a’ Jesus Társaságából-való Pap: Most pedig Isten jó voltából, ’s-az Elöl-Járóinak kegyes engedelméből Magyar Nemzetének egy mulatságos, és tudós olvasására nyomtatásban ki-adá. Nagy-Szombatban, Az Academiai betökkel, 1757. Esztendőben. 1028 p.
Csillagászat: pp. 4-72. Az égnek teremtéséről, Formájáról, és voltáról. Mit vélnek a tudósok az égnek voltáról? A tsillagoknak nagyságáról, és magasságáról? A tsillagoknak külömbbségéről és világosságáról. A tsillagoknak nevéről és számáról. A világnak a Mathematicusoktól leábrázoltatott golyóbisáról. A tsillagoknak forgásáról. A tsillagok forgásának és a világ minden egyéb dolgai egyenlő, és állhatatos folyamattyának okáról, vagy az Aetherről. A napnak, és más Planétáknak fogyatkozásáról. A tsillagoknak a földiekbe való influxusáról, vagy szivárkodásáról. A földnek teremtéséről, és formájáról. A földnek helyéről. Miből teremté Isten az eget, s-földet? A levegő égről.; Kihajtható mellékletek: p. 7.: Világrendszerek. Holdunk változásai. p. 24.: Világ Golyóbisának Máthézisbéli Ábrázolása.; A könyv első része a továbbiakban általános természetföldrajzi, a második rész leíró gazdaságföldrajzi. [KSZ.]

          1772.

SARTORI Bernát: Magyar nyelven filosofia. Az az: a’ böltseség’ szeretésének tudománnyából némelly jelesebb kérdések. Mellyeket sok hiteles böltseség’ szeretése’ tudományát tanitóknak irásiból, ’s könyveibol, egybe szedegetett, és tanított: mostanába pedig a’ magyar nemzetnek kedvéert az elö-jarók’ engedelméből nyomtatásban ki-botsátott. P. Sartori Bernárd. Serafikus Szent Ferentz’ szerzetén lévő Magyar Országi T. T. P. P. Minoritak’ provintziájabol böltseség’ szeretése tudománnyanak tanitója. Egerben. Nyomtattatott a’ Püspöki Oskola’ Betűiv. 1772. Esz. 276 p. A kedvesen kegyes Olvasóhoz intézett előszavát írta: "mind-Szent-havában 1770-dik esztendőben".; Eszterházy Károly egri püspök 1772. jan. 16-án kelt engedélyével.
Csillagászat: pp. 174-233.: A’ Világról, ha egygy-é, Lelkes-é, ’s minémű tökélletessége, eredete, és vége légyen?; A’ Világnak golyóbissáról a’ mint a’ Mathematikusoktól bizonyos líneákkal le-ábrázoltatott, a’ Tsillagok forgásának, és más dolgoknak könnyebb isméretére.; Ha a’ Nap, Hold, vagy pedig a’ Föld mozdúlyon-é?; A’ Napnak mozdúlásáról?; A’ Tsillagoknak Forgásairól?; A Tsillagoknak forgásairól, ’s e’ világi dolgok’ álhatatos folyamattyának okáról, melly az ether?; Mitsoda vélekedések légyen a’ Túdósoknak az Egeknek vóltáról, a’ Tsillagoknak magosságairól, és nagyságairól?; A’ Tsillagoknak külömbségeiről, és Világosságairól, úgy az Hóldnak, és a’ Napnak.; A Tsillagoknak neveiről, és számairól.; A’ Holdban, és egyébb Plánétákban vagynak-é Tengerek, szigetek, ’s laknak é Emberek?; A’ Napnak, Hóldnak, és a’ Tsillagoknak a’ földiekbe-való influxussairól, az az, szívárkodásairól.; A’ Napnak, és mas Plánétáknak bizonyos üdőben történhető fogyatkozásairól.
A könyvben 4 kihajtható melléklet van, mind csillagászati: A./ Világ Golyóbisának Mathésisbéli Ábrázolása (p. 177.).; B./ Az Ég ’s Föld állapotyának Ptolemaustól adatott ábrázolása (p. 184.).; [ismét] B./ Kopernikusnak ábrázolása. Tikhónak külömbező ábrázolása (p. 186.).; C./ D./ Holdnak változási. A’ Napnak fogyatkozása (p. 233.).; Batta István 1918-ban adta közre, hogy Sartori munkája kétharmad része Bertalanffi Pál 1757-ben kiadott a "Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete" munkájából vett kivonat, egyharmad része pedig fordítás. [KSZ.]

          1774.

SZŐNYI Benjámin: Gyermekek’ Fisikája, avagy olly szép és hasznos tudomány’ ’sengéje, Mellyben Kevés példák által meg-mutattatik, mint kellessék szoktatni a’ gyermekeket, és együgyü embereket, az Istennek sok féle Teremtéseiről való kegyes és kedves elmélkedésekre, és az, azokban nyilván való Isteni böltsességet, hatalmat, jóságot, ’s a’ t. vélek esmértetni és tsudáltatni. Frantziai nyelven irta Rollin Károly, nem régi Tudós Professor, a’ Parisi Királyi Akadémiában, Magyar nyelvre fordította, És azon nemü vagy matériájú maga egynéhány kegyes elmélkedéseivel megszaporitotta. Szönyi Bénjamin, Hóld-Mezö Vásárhelyi Reformata Ekklésiának Predikátora. Posonyban, 1774. Landerer Mihály’ költségével. [XVI.] 191 p. Csillagászat: pp. 87-164. Ezen részeket kifejezetten a fordító Szőnyi Benjámin írta és csatolta (A’ Gyermekek’ Fisikájához adatott ’s azon Nemü egynéhány elmélkedései a’ Forditónak). Nyolcsoros versszakokba szedve adja elő a tudnivalókat. Az Égről. A Kerek Földről. A négy Éltető Állatokról (földről, levegő-égről, vízről, világosságról). [KSZ.]

          1775.

HORVÁTH György: Természetnek és Kegyelemnek Oskolája, Az az: Ollyan hasznos Könyvetske, a’ melly az Isteni Tökélletességeknek, a’ látható, és láthatatlan Teremtéseknek visgálásából, s’ meg-gondolásából, a’ Keresztyén embert az Istennek ditséretire serkenti. A’ melly Hét Részekben, hetven Szakaszotskákban, e’ kisded kézben hordozható formában, az együgyü, de idvességre igyekező, és az Istent ditsöíteni kivánó Keresztyének számára ki-adatott, A’ Kristus Jésusnak egy leg-kisebb, a’ Helv. Conf. követő szolgája H. GY. Ts. P. [Horváth György Tsászári Prédikátor] által. Az Elöl-járóknak engedelméből. Nyomtattatott Győrbe, Strebig Gergely János privil. Könyv-nyomtató által M.DCC.LXXV.dik [1775.] Esztend. 330 p. Elöl-járó beszéd: Készítettem én-is Isten’ segedelme által e Könyvetskét még MDCCLXXII [1772.] Esztendőben, mellyet bizonyos akadályok miatt mind eddig kezedbe nem adhattam. (p. 5.)
Csillagászat: pp. 119-125. (A’ Földnek természetéről, formájáról.); pp. 199-254. (A’ világosító állatokról. A’ világosító állatokról közönségesen. A’ világosító állatoknak természetekről. A’ Ptolomaeus Systemájáról. A’ Kopernikus’ Systémájáról ["Ezen Systemát Karthésius a’ józan okossággal igen meg-egyezőnek állítja lenni"]. Tikhó Systemájáról. A’ Napról. A’ Hóldról. A’ Nap és Hóldbéli Fogyatkozásokról. Az Öt Plánétákról. A’ Természeti Tsillagokról. Az Üstökös-tsillagokról.); Két kihajtható illusztrációval: p. 211. (Ptólémaeus Systémája.), p. 216. (Tycho Systémája.) [KSZ.]

          1777.

MOLNÁR (Keresztelő) János: A’ Fisikának eleji. A’ természetiekröl Nevvton tanitványainak nyomdoka szerént hat könyv. Irá Molnár János. Posonyban, és Kassán, Landerer Mihály’ betüivel. 1777. I. szakasz [20 +] 223 p., 5 t.; II. szakasz 172 p., 2 t. Az I. kötet (szakasz) elején 20 számozatlan oldal [címoldalak 1-4.; ajánlás és bevezető 5-16.; "Az egész munkának tekintete" 17-20.], majd folyamatosan számozva az 1., 2., 3. könyv szövege. Végén I-V. számú táblán 1-38. kép. A II. kötet (szakasz) újra induló oldalszámozással a 4., 5., 6. könyvet tartalmazza. Ennek végén I-II. számú táblán 1-21. kép. A könyvbe kötött, kihajtható lapokon együtt a kiadvány összes ábrája, vonalas rajzokkal.
A szerző, aki "Apostoli Felséges Fejedelmünk kegyelmével, Budán, a Tudományok újjúlásakor, a fő, és kissebb Iskoláknak helybéli igazgatójává tétetvén" munkáját "T. N. N. Farádi Vörös Antal urhoz, az Országos Hely-Tartó Fejedelemnek Királyi Személy viselőjéhez, és a’ Budai nagy megyében, a’ fő és alatson Iskolák’ Királyi fő vezéréhez" ajánlja. "Irám Budán Mártz. 5. Napján 1777."
Első könyv: A’ Mozdulókról, ’s Mozditókról. pp. 1-44. (Nem csillagászati. A fizika általánosan. A testekről közönségesen. Az erőkről. Newton vélekedése az erőkről. Mágneses erők. Rugóerők.) Második könyv: A’ Földi Mozdúlásokról. pp. 44-126. (Nem csillagászati. Ütközések. Egyszerű fizikai mozgások. Csigák. Fogaskerekek.) Harmadik könyv: Az égi mozdúlásokról. pp. 126-223. (Csillagászati. Az ég látszó elfordulása. Az égi karikákról. Az álló Tsillagokról. A Napról. A Nap Makuláiról. A Bújdosó Tsillagokól [Kopernikusz és Newton nyomán írja le a Naprendszert]. A bújdosók inasai [a Szaturnusznak öt inasa, a Jupiternek négy inasa van]. Az üstökös Tsillagokról. A közép-ponti erőkről. A járó Tsillagok [bolygók és üstökösök] forgásainak okáról. A Holdról, s mind ennek, mind a Napnak fogytáról. A Húsvéti Holdról. A Tengernek Áradásáról [árapály].) Negyedik könyv: A’ Testnek közönségesebb egyéb Tulajdoniról, ’s minemüségeiröl. pp. 1-51. (Nem csillagászati. Folyadékok. Víz. Tűz. Meleg. Hideg. Jég.)
Ötödik könyv: A’ Földi négy Eredetnek ketteiröl, tudniillik: A’ Vízröl, és Tüzröl. pp. 51-114. (Csillagászat: pp. 73-114. Optika, fénytan. A világosságról. A világossság változásai: hajlás, refrakció, visszaugrás, visszaverődés, válás, diffrakció. A napfény színekre bontása. A színekről. A Látásról. Lencsék. Telescopia ["a’ meszsze-nézető üvegek vagy üveg-tsivék"]. Galilei távcsöve. Newton távcsöve. Tubus Gregorianus vagy Gergely távcsöve.) Hatodik könyv: A’ Földi Eredetnek egyéb ketteiröl, tudniillik: A’ Levegöhöz és a’ Földhöz Tartozandokról. pp. 114-172. (Nem csillagászati. Levegő. Légkör. Hangtan. Mennykő. Villám. Csapadékok. A Földről. Csillagászat: pp. 147-148. Az éjtszaki hajnal [északi fény].) Az egész könyvben minden témát három ütemben tárgyal meg: ismertetés, kérdések, feleletek. [KSZ.]

          1781.

Tudománybéli dolgok. = A Magyar Hirmondó 1781. Boldog Asszony havának 6dik napjánn 3dik levél [jan. 6. 3. sz.] pp. 21-22. 1780. dec. 6-án és 25-én Nagy-Bányán és Kassán északi fény volt látható. [SRG.]

Elegyes hazánkbéli. = A Magyar Hirmondó 1781. Kis-Asszony havának 8dik napján 61dik levél [aug. 8. 61. sz.] pp. 483-484. Kishont vármegyében a Göncöl szekere táján sebes villámlás, dörgés volt Szent-Jakab havának 24-dik napján [1781. júl. 24.] éjfélkor. A tűzgolyót Kassán is észlelték ugyanezen a napon. [SRG.]

Elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Kis-Asszony havának 22dik napján 65dik levél [aug. 22. 65. sz.] pp. 517-518. Rendkívüli égi pirosság látszódott Felső Magyarországon. [SRG.]

Hazánk felöl szólló elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Mind-Szent havának 6dik napjánn 77dik levél [okt. 6. 77. sz.] p. 612. "Egerbenn a Néző-torony egészen el-készült." [SRG.]

Elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Karátson havának 8dik napjánn 95dik levél [dec. 8. 95. sz.] pp. 754-755. 1781. nov. közepe táján Erdélyben üstököst láttak, szabadszemmel. [SRG.]

          1782.

Magyar Hazabéli túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1782. Böjt-elő havának 8dik napjánn 12. levél [febr. 9. 12. sz.] pp. 93-94. "Budánn és Nagy-Szombatbann is észre vették immár azon tsillagot, mellyről a múlt esztendőbéli levelekbenn néhányszor emlékezet tétetett vala. Még nem lehet bizonyosan meg-határozni, hogy üstökös-é avagy Kerengő tsillag." A 6 rendű tsillag feltehetően nem üstökös. [Az Uránusz első hazai megfigyelései.] [SRG.]

          1784.

Egyéb elegyes hírek. = A Magyar Hirmondó 1784. Böjt-elő havának 18dik napjánn 14dik levél [febr. 18. 14. sz.] p. 112. Szatmáron Szent Pál nap előtti héten (január második hetében) üstökös volt látható az égen. Kisebb mint az 1769 évi. [SRG.]

A’ Hóld és Nap fogyatkozása a’ mint a’ köz nép hiszi. Azutánn a’ mint vagyon valójábann is. = A Magyar Hirmondó 1784. Böjt más havának 10dik napjánn 20dik levél [márc. 10. 20. sz.] pp. 161-169. Nagyon részletes cikk, sok szemléltető rajzzal. [SRG.]

          1785.

Hazánkbéli Történetek. = A Magyar Hirmondó 1785. Pünköst-hava 28dik napjánn 41dik levél [máj. 28. 41. sz.] pp. 324-325. Szathmár [Pünköst-hava] 9-dikbenn, Pünköst-hava 7-8dikán üstökös tsillagot láttak [máj. 7-8-án]. [SRG.]

Hazánkbéli Túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1785. János hava 25dik napjánn 49dik levél [jún. 25. 49. sz.] pp. 388-389. Pünkösd-havának 8-dik napján éjjel 11 órakor üstököst láttak Debreczenbenn [máj. 8-án]. [SRG.]

          1789.

HELTAI Gáspár: Magyar krónika. Irta Heltai Gáspár. Nyomtattatott Kolosváratt M. D. LXXIV. [1574.] Most pedig újonnan Nagy-Győrben M. DCC.LXXXIX. [1789.] Első darab. Streibig Jó’sef betűivel. 472 p. "Ezt a’ Krónikát Heltai Gáspár a’ Bonfinius Antalnak Deák nyelven irtt historiás könyvéből Magyarra fordítván nem kevés munkájával írta-meg." p. 135. [Szent István királyról] "Az ö halálának utána nagy tsudák és veszedelmek lönek. Mert sok városok és faluk meg-égének, föld-indúlások-is lönek. Két napot-is látának az égbe."; p. 452. [Hunyadi Jánosról] "Az ő halálát sok jelek mutatták-meg annak előtte. Mert az elött egy üstökös tsillag támada az égbe, és marada vagy harmintz napig ’s a t. E’ lön a’ vége az jámbor vitéz Hunyadi Jánosnak, Magyar Országnak Gubernátorának." [SRG.]

HELTAI Gáspár: Magyar krónika. Irta Heltai Gáspár. Nyomtattatott Kolosváratt M. D. LXXIV. [1574.] Most pedig újonnan Nagy-Győrben M. DCC. LXXXIX. [1789.] Második darab. Streibig Jó’sef betűivel. 386 p. p. 121. Esztergomi János érsek nagy palotát épített. "Azon palotában az eggyik hoszszú falon renddel szépen mind meg-íratta vala szép és drága festékekkel mind a Magyaroknak Öseket, a’ Scithiai Hertzegeket, annak-utána a’ Királyokat. Nem íratta vala pedig a’ Királyoknak képeit tsak Mátyás Királyig, mikoron ö élt, hanem Mátyás Király uánn-is egynehány ablakot íratott-meg; mellyet valami Prognosztikumból, avagy a’ tsillagoknak járásából vett jövendö-mondásból, és úgy akarta az ö utána valóknak azok a’ képek által jelenteni, mi vólna jövendő ez országban.";
pp. 205-206. [Hunyadi Mátyás királyról] Napfogyatkozás Bécs megszállása évében Klaustronamburg. "És a’ kastély, melly a’ híd’ végén vala, a’ föld felé, a’ sok nyomorgatás utánn meg-adá magát Szent-György havába [1484. ápr.], melly napon olly setét Ecclipsis jön, hogy nappal sok helyen látszanának a’ tsillagok az egeken."; p. 206. "Mikoron pedig Mátyás Király az esztendönek a’ kezdetiben, mikoron írnának Krisztus Urunk születésének utánna 1485 meg-akarná szállani Bétset, elöször meg-láttatá a’ tsillagoknak forgását, és azoknak forgása szerént úgy kezde Bétsnek vítatásához."; pp. 221-224. "És e’képpen akara Mátyás Király Magyar Országból Olasz országot tsinálni, és mindenütt kerestete tudós népeket, kik az égi forgáshoz, és a’ tsillagoknak járásához tudnak vala..."; p. 233. Harcok előtt a csillagnézők véleményét is kikérte. "Annak-utána Mátyás király megkérdvén a’ tsillag nézőket...";
p. 237. [Német Újhely ostroma.] "Harmad napra annak-utána (mert az egeknek szerentsés forgását várta vala-meg) ő maga-is Mátyás Király be-méne Újhelybe."; p. 260. A budai palotában a piac körül "egy-egy faragott oszlopot akara állatni, és az oszlopnak az oldalában akarta az Lektornak székit helyheztetni, holott a’ Doktorokat el-akarta rendelni mind végig, minden oszlop mellett a’ letzkéknek ólvasására, ... az hetedik mellett az hetedik Lektor az Astronomiát." [SRG.]

Újj Esztendői Ajándék a’ Böltseknek. [Vers.] = A’ Mindenes Gyűlytemény’ Első szakaszsza 1789. Bóldog-Aszszony Havának Első Napján [jan. 1.] pp. 1-18. "Az uj esztendő kapcsán a bölcsekhez szól, akik a természetet és a társadalmat vizsgálják, buzditásul a nagy elődökre hivatkozva /Boyle, Neuton, Adisson, Bonnét, Biton/. A lábjegyzetben - jegyzésekben - ismerteti a felsorolt személyek életrajzi adatait, és mivel hivatkozás történik a csillagokra is, leírja a Nap körül keringő bolygók tulajdonságait." 1772-ig 60 üstököst számláltak.; "A’ Fels. Ts. és k. kegyelmes engedelem mellett A’ Mindenes Gyűlytemény’ Irattatott ’s Nyomattatott Rév-Komáromban. Wéber Simon Péter betűjivel." 1789-1792-ben. A lap mottója: "Mindennek tetszeni lehetetlen - akarni együgyüség." A folyóirat nem a helyes A Mindenes Gyűjtemény, hanem tényleg A’ Mindenes Gyűlytemény’ írásmóddal írta címét, sőt a cikkek szövegében is így szerepelt a lap neve. [SRG.]

A’ Tanúló Emberekhez. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának Első Napján [júl. 1.] Első levele pp. 11-15. A "Tanuló (tanult) Emberekről", életkorukról, a rövid életkor cáfolata Feijóó nevezetű Tudós Szerzetes vizsgálata kapcsán, hivatkozással az ókori filozófusokra, a közelmultból Neuton és Leibnitz munkásságára. Az olvasás szükségessége. - "A tanulás, mikor nem felettébb való, és megegyez az embernek izlésével, inkább gyönyörködtetésére, mint sem fárasztására van néki; és igy az életet nem röviditi." [SRG.]

Mennyi emberek élhetnek most a’ földnek szinén? = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának 8-dik Napján [júl. 8.] 3. Levele pp. 33-35. "Eszmefuttatás az isteni gondviselés bölcsességéről, amely vigyáz a világnak igazgatására és az emberi nemzetségnek fenntartására. - A Föld népének meghatározása Halley - a Londoni Tudós Társaság tagjának - " hiteles Táblái" alapján - a Föld lakosainak száma 720 millió ember." [SRG.]

Confiderations sur les Annees Climateriques. A’ Klimaterikus, vagy Hetenként változó Esztendőkről tett Jegyzések. 1757. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának 22-dik Napján [júl. 22.] 7. Levele pp. 108-110. Könyvismertetés. "Ezen munkátskának Irója, éppen nem olly értelemben veszi a’ Klimaterikus esztendőket, mint az Ásztrológusok, vagy Tsillagokból jövendölők... hanem érti ezen az emberi életnek erőtlenedését, a’ melly világos tapasztalásokon alapul. Az Iró követi a’ Braszlói tabellákat, mellyekben a’ születetteknek ’s hóltaknak neveik szorgalmatosan fel-jegyeztettek." [SRG.]

[FÖLDI János]: Találós mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Kis-Aszszony-Hav. 12. Napján [aug. 12.] 13. Levele pp. 206-207. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Nap. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Kis-Aszszony-Havának 15. Napj. [aug. 15.] 14. Levél p. 222. [SRG.]

Találós mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 2. Napján [szept. 2.] 19. Levél p. 304. [SRG.]

A’ Tsizmadíjákról vagy Vargákról. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 5. Napján [szept. 5.] 20. Levél pp. 312-319. "Winkelmann emlékezik egy Dreszdai fóldozó Vargáról, kinek életét Professzor Bernoulli Nouvelles Literaries nevű munkájában le-irta, hogy ennek egykor kedve ereszkedett az Asztronomiához, vagy Ég-vizsgálás’ Tudományának tanúlásához". Ez a varga elutazott Párizsba, hogy de la Hire-t megismerhesse, mivel olvasta Tables Astronomiques című munkáját német nyelven. Senki nem ismerte a csillagászt, mivel már 1718-ban meghalt. "Mi lehet annak az oka, hogy olly sokan talákoznak a’ Vargák között, kik magokat a’ tudományra adják, ’s abban gyakran sokra is mennek?" pp. 312-313.; Franekerben lakott Ejse Ejsinga nevű "gyapjúfűsülő", aki készített egy "makhinát" egy "Systema Planétárum"-ot, "melly a’ plánétáknak ’s tsillagoknak útjokat mutatja," p. 315. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Szivárvány. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 5. Napján [szept. 5.] 20. Levél p. 319. [SRG.]

A’ Tudomány’ haszna. Kolumbus Kristóf. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1 Negyed Sz. Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél pp. [337-338.] 345-346. Anekdota. "Kolumbust Jamaika szigetén a bennszülöttek élelem nélkül hagyták. Hogy segitsen magán, a holdfogyatkozást használta fel a primitiv népek megfélemlitésére, akik az istencsapástól való félelmükben mindent odaadtak a spanyoloknak."
Az elbeszélés szerint, Kolumbusz Kristóf Jamaica szigetén vesztegelve (és élelmiszereket nélkülözve) jelezte előre a teljes holdfogyatkozást a bennszülötteknek. A jelenség az 1504. febr. 29-ről márc. 1-re virradó éjjelen volt. [Fred Espenak adatainak felhasználásával Kaposvári Zoltán számításai: U1 még 4 fokkal a horizont alatt volt, azaz a teljes holdfogyatkozás holdkelte előtt kezdődött. 23.11-kor a fogyó telihold kelt fel Jamaicán, ami a helyieknek már eleve félelmetes látványt jelentett. 00.16-ra a Hold teljesen elfogyott, miközben 15 fok magasra emelkedett U2-ig. A totalitás 48 percen át tartott. U3 01.04-kor 25 fok magasan volt, a Hold kezdte visszanyerni fényét. 02.23-ra a fogyatkozás teljes fázisa véget ért (U4-re 45 fok magasan állt a Hold), az újra fényesen ragyogó telihold 05.33-kor delelt. Az időpontok UT-ben.] [KSZ.]

Plutárkus: Historie de Saint Dominque. A’ Tudomány’ haszna. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1 Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél pp. [338-339.] 346-347. Anekdota. "a nap-fogyatkozást Pericles a révésznek megmagyarázva, eltakarta a szemét egy köpönyeggel, ezzel jelképezve a Nap elé kerülő Holdat." [SRG.]

Geographia Praktica et Astronomica ad Geográphiam et Nauticam applicata. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél. pp. [346-348.] 354-356. Kautsch’ Ignátz könyvének ismertetése. "a geografia eredete, helységek földrajzi fekvése, csillagvizsgáló tornyok, a napfogyatkozások előrejelzése 1880-ig,..." [SRG.]

F. G.: Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél. p. [350.] 358. "Érzéketlen állat, még-is forog, jár, ’s kél. Esméri Napkelet, Napnyugot, Észak ’s Dél, A’ mit mástól költsön fel-vett, osztogatja, A’ magáét másnak soha nem adhatja. A’ mit két hét alatt gyűjtöt, el fetsérli, Változó, ’s minden nap’ helyét fel-tseréli. E’ mesének az lesz’ meg-fejtő mestere, A’ ki tudja, mi a’ Törökök Czímere." [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Hóld. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 16. Napján [szept. 16.] 23. Levél p. [367.] 375. [SRG.]

Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Mind Sz. Havának 21. Napján [okt. 21.] 6. Levél p. 89. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Saturnus Planéta. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Mind Szent Havának 24. Napján [okt. 24.] 7. Levél p. 105. [SRG.]

Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Sz. András Havának 7. Napján [nov. 7.] 11. Levél p. 169. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Üstökös tsillag. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Sz. András Havának 11. Napján [nov. 11.] 12. Levél p. 186. [SRG.]

FÖLDI János: [Levele a hónapok neveiről.] = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Karátson Havának 23. Napján [dec. 23.] 24. Levél pp. 369-372. "Az esztendő Hónapjainak Deák nevezeteik a’ mi Nyelvünkben igen alkalmatlanok, a régi magyar nevek - pl. Boldog Asszony Hava, stb. - hosszuak, ezért javaslata az, hogy ... jobb volna a’ tizenkét Hónapokat a’ tizenkét Égi-jegyekről nevezni." pp. 371-372. [SRG.]

          1790.

BARÓTI SZABÓ Dávid: A Hóldhoz. [Vers] = Magyar Museum II-dik Kötet 1790-1792. II-dik Negyed pp. 141-143. [SRG.]

Telescopiumok, meszsze-látó üveg-tsők. = A Mindenes Gyűjtemény III. Negyed 1790. Bóldog Aszszony Havának 20. Napján [jan. 20.] VI. Levél pp. 95-96. "1789-ben, a francia Abbás Rochon által készitett messze-látóról; az angol Herschel 40 lábnyi készülékéről, amelylyel egy ember is tud bánni. Herschel 20 lábnyi messzelátójával 2300 csillagot fedezett már fel." [SRG.]

FÁBCHICH J’ósef Kőszegi: T. Földi János Urnak az hónapok nevezeteikről tett Jegyzéseihez való Tóldalék. = A Mindenes Gyűjtemény III. Negyed 1790. Bóldog Aszszony Havának 27. Napján [jan. 27.] VIII. Levél pp. 117-119. "... meg-előzött minden Nemzeteket T. Rajnis Úr Magyar Virgiliusában az hónapok nevezetiben" Fábrich helyesli az égi jegyekről történő hónap-elnevezést, de javasolja a "Hava" szó hozzátételét. [SRG.]

A’ nappalnak kezdésének ’s számlálásának sok féle módjai. = Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 244-245. Időszámítás a különféle népeknél. A nap 24 órája. [SRG.]

A’ Hetekről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél p. 245. "Már a’ régi Égyiptombélieknél szokásban vólt, a’ Hetet hét napokból számlálni. Hihető alkalmatosságot adott erre a’ hóldnak változása, melly minden hét napban elő-kerül." [SRG.]

A’ Hónapokról, ’s Esztendőkről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 245-248. Története, kialakulása. [SRG.]

A’ ’Sidók’ Esztendejekről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 249-250. "A’ ’Sidó esztendő magánossan vétettetvén a’ Hóldhoz szabattatott esztendő, és áll tizen két Hónapokból, mellyek tesznek 354. napokat: de még is a’ magok számlálásokat a’ naphoz szabattatott esztendőhöz intézik." [SRG.]

A’ Törökök’ Esztendejek. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 250-251. "A’ Török-esztendő is a’ Hóldnak járása szerént, áll 354. napokból, ugy mindazonáltal, hogy ők az óráknak ’s minutumoknak kipótolásokról nem gondolkoznak." [SRG.]

          1791.

JENEY György: Természet-könyve. A’ hortobágyi pásztor, és a’ természet-visgálo. A’ Nem-tudósok Kedvekért irta Jeney György. Pesthenn, Pátzko Ferencznek Betűivel. Pest, 1791. 224 p. Egy természetvizsgáló (maga az író) és egy pásztor találkozik a Hortobágyon, és együtt nézik a körülöttük látható természetet, mint egy nagy nyitott könyvet. Hat napon át beszélgetnek, ezért párbeszédes formában tárják az olvasó elé a természettudomány egészét. Témájuk nagyrészt a korabeli csillagászat és a fizika világképe: középen a Nap, azután a bolygók, köztük a Föld és a Hold, azután a külső bolygók és azok holdjai. Tovább a nagyon távoli állócsillagok, a néha feltűnő és visszatérő üstökösök, az északi fény.
Megbeszélik a Nap égen látszó mozgását évszakonként és a hazánkból látható csillagképeket. A szerző a természetvizsgáló bőrébe bújt, és sok téves hiedelmet, babonát cáfolt meg értelmes példáival, a tudományos alapismeretek közérthető magyar nyelvű közlésével. A német forrásokból fordított, vagy német minta alapján írt könyv a magyar viszonyokhoz igazodik. A Szatmárnémetiben élő szerző iskolásoknak, és az érdeklődő egyszerű embereknek szánta munkáját. A szerző forrása jóval korábbi lehetett, mivel a legutóbbi üstökösnek az 1769-est említi. Csak hat bolygóról szól, és nem említi a hetediket: a már 1781-ben felfedezett Uránuszt. A Szaturnusznak csak 5 holdját említi, pedig 1789-ben ismert holdjainak száma 7-re bővült. [KSZ.]

[PÁLÓCZI] HORVÁTH Ádám: Leg-rövidebb nyári éjtszaka, mellyben le-íratik egy ollyan tsillag-vizsgálónak beszélgetése; a’ ki a’ múlt 1787dik Esztendőben nyár-kezdetkor, az égi testeket tsudálkozva nézegeti, azoknak forgásaikat le-írja, és az isméretesebb Tsillagzatok’ Neveit a’ régi Pogányok Költeményjeiből, a’ nagyjából magyarrázza. Írta és most közre bocsátja Horváth Ádám. Pozsonyban, Wéber Simon Péter betűivel. 1791. [XVI +] 92 p. Az irodalmi körökben is jól ismert Pálóczi Horváth Ádámnak (1760-1820) ez a munkája feldolgozza korának csillagászati ismereteit. Egy júniusi éjszaka alatt ismerteti a lemenő Napot, a kelő Holdat, a bolygókat, az üstökösöket és az állócsillagokat.
Ahogy fordul az égbolt, úgy veszi sorra a Magyarországról látható csillagképeket estétől hajnalig. A görög és római mitológián alapuló elnevezéseket és mondákat kiegészíti a magyar nép csillag- és csillagkép-neveivel. A 92 oldalas magyar nyelvű csillagászati tanulmány érdekessége, hogy nem prózában, hanem egyik antik verslábban, trocheusban írta a szerző. Emiatt, nehezen értelmezhető a mai olvasónak. Versbe szedi nemcsak Kopernikusz világképét, és Newton égimechanikáját, hanem az új csillagokat, azaz a szupernóvákat, sőt az 1781-ben felfedezett Uránuszt is. A könyv nagyrészt 1787 júniusában elkészült, de csak 1790-ben fejezte be. Az előszó dátuma: 1790. november 12. Pálóczi Horváth Ádám életében mindvégig: Horváth Ádámnak írta nevét. [KSZ.]

Chronológia, vagy Idő-mérték. = A Mindenes Gyűjtemény V. Negyed 1791. pp. 71-73. "A’ Históriának két Vezérjei közzül eggyik a’ Chronológia, vagy Idő-mérték, mellyek tőle el-válhatatlanok. A’ Római Chronológiában való külömbözés p. o. onnan származik, hogy Róma’ fundaltatásának esztendejét nem tudják a’ Böltsek meg-határozni." [SRG.]

          1792.

Bétsben a’ hoszszas kedvetlen napok után Okt. 13-dikára... = A’ Bétsi Magyar Kurirnak Hatodik Esztendeje 1792. Oktoberben 19. (84.) p. 1313. "...dél tájban az idő fel-tisztulván, estvére kelve a’ leg-szebb Északi-világossággal (Aurora Borealissal) tündököltenek az egek felettünk." [SRG.]

Hell síremléke. = Magyar Kurir 7. 1792. p. 793. [HAD.]

Az Égről és Tsillagokról. = A Mindenes Gyűjtemény VI. Darab 1792. pp. 3-17. "A’ Tsillagok három részekre osztatnak; úgymint, egy helyben állókra, bujdosókra, ’s Üstökös tsillagokra." [SRG.]

T. Dénis Úr, a’ Királyi Könyv-tár’ Örzője, e’ Versekkel tisztelte-meg halála után Hell Maximiliánt. [Vers.]. = A Mindenes Gyűjtemény VI. Darab 1792. p. 329. Latin nyelven és "Magyarúl. A sár-házt le-vető Hell hogy meg-könnyűle, ’s Mennybe a’ sok ezer tsillag köztt repűle, Elég soká néztem, mond: fel-felé rátok; Már futástok’ lábam alatt folytassátok." [SRG.]

          1794.

A’ Természeti Tudományban gyönyörködöknek kedvekért. = Magyar Kurir Első Fertály Esztendő 1794. Januariusnak 3-dik napján Nro. 1. pp. 3-6. A Napról. A Földről. Tycho Brahe és Copernicus világnézetéről. "Két eggymással ellenkező értelemben vagynak az emberek e’ világnak alkotmánya felöl. Az éggyügyübbek még most is Tycho Braheval tartanak, ’s azt állattyák, hogy a’ nap forog a’ planéták, ’s következésképen, a’ mi földünk körül is. Az értelmesebbek ellenkezőképen gondolkoznak, ’s azt mondják Copernicus Miklós után, hogy sokkal könnyebb a’ földnek, melly 1217420, az az, egy millió két száz tizenhét ezer négy száz husszor kisebb a’ napnál, a’ nap körül forogni, mint ennek a’ föld körül. Ebből a Copernicusnak értelméből lehet az esztendőnek forgását és meg újjúlását is meg magyarázni." Gergely pápa kalendáriumáról. A többi "planétáról" és az 1781. márc. 13-én Hirsch (!) által felfedezett planétáról. [A planéta, az Uránusz. A Hirsch név Herschelt jelenti.] [SRG.]

          1795.

SCHULTZ Kristián: A’ Természetröl valo beszélgetések. A’ gyermekek számára, az ö értelmek’ világosittására, szivek nemesittésére. Német nyelven irta Schultz Kristián, a’ köz Haszonra Magyarra fordittatott. N. Szebenben. Nyomtattatott Hochmeister Márton, Ts. K. priv. Dicaft. Könyv-Nyomtó. 1795. 123 p. A könyv a magyar fordító kétoldalas bevezetőjével kezdődik. A fordító neve nincs feltüntetve. A kötet 14 képzelt beszélgetést ír le, amelyek koruk világnézeti és természettudományos ismereteit vázolják. A párbeszédeket kis gyermekek és felnőttek (szülők, tanítók, papok) folytatják. Három beszélgetés szól csillagászati ismeretekről. 1./ Második beszélgetés: A’ nagy világnak meg-visgálásáról a halhatlanság némely érzéseiröl; az üstökös tsillagokról is valami. (pp. 9-17. Az égbolt látványa, az égitestek látszó mozgása. A Holdon lévő tájak. Az üstökösök látványa, téves hiedelmek róluk és valódi természetük.)
2./ Negyedik beszélgetés: A’ bodorgo Tüzekröl, s’ azokból származo Babonaságrol; a’ Levegöbe esö tüzes Jelenségek természetéröl-is valami. (pp. 27-34. Szent Elmo tüze. Csillaghullások, tűzgömbök és más légköri jelenségek természetes magyarázata.) 3./ Tizenharmadik beszélgetés: A’ Föld Szinének tulajdonságairól, a’ mennyibe az egy Golyobis, és az ezzel egybe köttetett Hasznokról. (pp. 106-114. A földfelszín golyóbis voltáról, a Föld gömbalakjának bizonyítékairól. A többi égitest is hasonló alakú és természetű. A Föld mozgásai. A földi vonzóerő és az égitestek között lévő vonzóerők.) [KSZ.]

[MINDSZENTI Sámuel:] Hell. In: Ladvocat apátúrnak ... historiai dictionariuma, melly-ben ... mindenféle tudományben, mesterségben, állapotban híres embereknek életek, írásaik, munkájuk le-írattatnak. Fordította, magyar vonatkozású adatokkal kiegészítette Mindszenti Sámuel. 3. köt. E-G. Komárom, 1795. p. 73. Hell Miksa. [HAD.]

          1796.

GÖBÖL Gáspár: Újj vélekedés az ó és ujj testámentomi prófétáknál gyakran előforduló Nap, Hold, és Tsillagok meg-setétedésekről, a’ Napnak Gibeonban, a’ Holdnak az Ajjalon völgyében Josue szavára lett meg-állásokról való toldalékkal, mellyeket a tudósoknak itélet-tételek alá-botsát Göböl Gáspár kecskeméti prédikátor és esperest. Pest, 1796. Nyomt. Trattner Mátyás betűivel 112 old. A munka meglehetős alapossággal tekinti át a Biblia csillagászati vonatkozású utalásait, ugyanakkor szemben például Bertalanffi Pállal (Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. 1757.) a csillagászati jelenségeket, így pl. a Nap megállítását nem tekinti valóságos fizikai eseményeknek, hanem rendre szimbolikus jelentést tulajdonít nekik. Ezeket a szimbolikus, s a csillagászattól távol álló, elsősorban az isteni/prófétai üzenetet kifejező értelmezéseket boncolgatja művében a szerző, a tudomány és vallás megközelítéseit ilyen módon szerencsésen elválasztva egymástól. [HOR.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1796. febr. 19. 15. sz. pp. 234-235. Szatthmár Vármegyében 1796. jan. 28-dikán "Tegnap előtt déli 11 óra tájban egy nagy vékony zsák forma fényesség le esvén Gétzben, egy sáros vízbe, sokféle beszédre adott alkalmatosságot az embereknek." [SRG.]

          1797.

Lipsiai Professor Rüdiger Úr, ... = Magyar Kurir Harmadik Fertály Esztendő 1797. Septembernek 5-dik napján Nro. 19. p. 301. "...August. 15 és 16 ka között való éjtszaka egy újj tsillágot talált-fel, melly is, a’ nagy medvétől fogva, a’ ketskéig egyenesen húzott lineában lenni láttatott, mellyet August. 16-ka estvéjén újjolag visgálván, üstökös tsillagnak lenni találtatott." Traller és Fischer is látta 16-án és 17-én. Elegyes Tudósittások. [SRG.]

"Erdélyből N. Szebenből irjak, hogy a’ közelebb múlt hónap 20-kán, eggy Trapold nevezetü Szász falúban le-találván esni, a’ menkő, abból ollyan nagy tüz támadott, hogy az által az egész szep nagy helység, hammúvá tétettetett." = Magyar Kurir 3. Fertály Esztendő 1797. September 26-dik napján Nro. 29. p. 400. [SRG.]

          1798.

COMENIUS, Johannes Amos: Ioann. Amos Comenii Orbis Pictus, in hungaricum et germanicum translatus, et hic ibive emendatus. A’ Világ Le-festve. Magyarra fordíttatott, és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott Sz. J. által S. patakon 1796-dik eszt. Die Welt in Bildern. In die Ungarische und Deutsche Sprache übersecht und bin und wieder verbessert. Nyomtattatott Pozsonban, Wéber Simon Péter költségével és betüivel. 1798. 167 p. Csillagászat: pp. 6-7. A Világ.; pp. 8-9. Az Ég. [KSZ.]

          1801.

PÁNTZÉL Pál: A’ mathematica geographianak vagy is a’ mérés’ tudományja szerént a föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak rövid summája. Kérdések és feleletekben iratott a’ gyengébb ifiak’ számokra Pántzél Pál K. Lonai ref. pap által. Kolo’sváratt. 1801. Nyomt. a’ Réf. Kol. Bet. 55 p. Az Elöl-járó beszéd kelt: Kendi Lónán 1781. Esztend. Májusnak 26-dik napján. [KSZ.]

          1802.

Gothából Jan. 14-ikén. = Magyar Kurir 1802. febr. Nro. 10. p. 156. "A’ Seebergi Herczegi Obsevatoriumnak Direct. Baró Zach, a’ múlt Dec. 8-ikát követett éjjel fel találta azt az új plánétát, a’ mellyet a’ Palermói Kir. Observatoriumnak igazgatója Piazzi Úr Jan. 1-fő napján 1801-ik esztendőben látott vala. Azon időtől fogva minden Európai égvisgaló Tudósók leselkedtek utána, de minden iparkodasok haszontalan vólt, mivel ez az új plánéta, a melly a’ Mars és Jupiter planéták közt való utón megyen keresztül, igen kitsin, és a’ leg jobb telescopiumon is nehéz fel találni. - Jan. 11 ik napján, a’ midőn leg utólszer látta volna azt B. Zach, már 8 grádust hagyott az égen maga után, még is a szűz jegyben állott." [FGF.]

Hamburgból Jan. 20 ikán. = Magyar Kurir 1802. febr. Nro. 11. p. 163. "A’ mi leg hiresebb Német Országi égvisgáló Tudósaink mindnyájan meg eggyeznek már abban, hogy a’ mostanában fel talált új planétának a’ Mars és Jupiter planéták közt van az útja, a’ hol még ekkoráig üres hely vólt, Közönségessen azt lehet mondani, hogy az Uranuson túl, a’ melly minden plánéták közt leg távolabb van a’ naptól, sok olly planéták lehetnék még a’ mellyeknek látásokra vagy soha sem, vagy pedig tsak azután leszen szerentsénk, minekutánna a’ telescopiumok nagyobb tökélletességre vitetödnek. Mi voltunk azok a’ szerentsés teremtések, a’ ik 30 esztendök el forgása alatt a’ tsillagos égnek esméretében igen sokra mentünk." [FGF.]

          1803.

  FÁBIÁN József: Természeti tudomány a’ köznépnek. A’ Babonaságnak orvoslására és a’ Köznép közzül való kiirtására irta és kiadta Fábián Jo’sef a Veres-Berényi Helv. Confessiót tartó eklesiának l. tanitója. Egy Réztábla Rajzolattal. Weszprémben, 1803. Nyomtattatott Számmer Mihály’ Betüivel. 269 p., 1 t. Csillagászat: pp. 118-157. Tizenkettődik rész. A’ Levegői Látszatokról (hajnali és alkonyi fénytünemények, szivárvány, Nap és a Hold udvarai, vaknapok, vakholdak, csillag-szaladások, tüzes golyóbisok, északi hajnal).; pp. 158-192. Tizenharmadik rész. Az Égitestekről (állócsillagok, csillagképek, Nap, Hold, bolygók, fogyatkozások, az égitestek mozgása, üstökösök. Említi a Ceres kisbolygót).; A kihajtható mellékleten együtt a könyv 8 ábrája. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Csillagászat: Hatodik rész. Az Égi dolgokról. In: Magyar Encyclopaedia. Az az: Tudománytárkönyv. Avagy Minden igaz, és hasznos Böltseségnek szép rendbe foglalása. Szerzette Apátzai Tsere János. Nyomtattatott hajdan Ultrajektomban 1653 esztendőben Waesberge János’ bötűivel. Most pedig Az az: 1803 esztendőben újonnan ki adatott. Nyomtattatott Győrben Streibig József’ bötűivel. pp. 109-149. E kiadás gondozója és az (eredeti latin) előszó magyar fordítója valószínűleg Kőszegi Rájnis József volt. "Ezt az előbeszédet a Szerző Deákul írta, a Kiadó pedig, a Deák Prefátiót illetlennek tartván illy tiszta Magyar könyvhez, magyarra fordította." [KSZ.]

          1808.

VARGA Márton: A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya magyarázta a’ Tüneményekből, és az új feltalálásokból Nemzete’, ’s az Ifjúság’ javára Varga Márton. Ugyan ennek a Tudománynak, a Természet Historiájának, és a’ Mezei Gazdaságnak Királyi rendes Tanítója. 1. Kötet. Nagy Váradon, 1808. Tichy János betűivel. 563 p. Csillagászati vonatkozások: pp. 1-89. [SRG.]

VARGA Márton: A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya magyarázta a’ Tüneményekből, és az új feltalálásokból Nemzete’, ’s az Ifjúság’ javára Varga Márton. Ugyan ennek a Tudománynak, a Természet Historiájának, és a’ Mezei Gazdaságnak Királyi rendes Tanítója. 2. Kötet. Nagy Váradon, 1808. Tichy János betűivel. 239 p., 5 melléklet. Csillagászati vonatkozások: pp. I-XII., 1-117. [SRG.]

          1809.

VARGA Márton: A’ tsillagos égnek és a’ Föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása, ’s megesmertetése. Kiadta Varga Márton a’ természet’ tudománnyának, historiájának, és a’ mezei gazdaságnak királyi rendes tanítója. Nagy-Váradon, 1809. Tichy János Ferentz’ betűivel. 272 p., 1 t. A könyvet legalább kétféle kezdőoldallal nyomtatták. Az egyik kezdete: "A’ mesterséges szavaknak deák magyarázattya, és azon előadott dolgoknak mutató táblája, mellyek az ég’, és föld’ természeti leírásában előfordulnak." A szójegyzék első tétele ez: Adriai tenger. A másik kezdete: "A’ természet Tudományának II. Kötettyében előfordúló magyar mesterséges szavak deákul előadva." A szójegyzék első tétele ez: Állandó szín (Color permanens). A második változat kezdő sora értelmezhető úgy, hogy Varga Márton 1808-ben kiadott A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya két kötetének folytatása ez a könyv.; A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 25 ábrája.
Négy kisbolygót ("kisded bujdosót") említ, még a Vestát is: "Taval (1807) megint maga Olber Úr újjat talált fel, melyyet Vestának neveztek el." [1807. március 29-én Olbers fedezte fel a (4) Vesta kisbolygót.] p. 85. Az 1807-es évet tavalynak említő szerző eszerint 1808-ban írta könyvét. [KSZ.]

          1814.

  KATONA Mihály: A’ Föld’ mathematica leírása a’ Világ’ alkotmányával együtt. Készítette a’ felsőbb oskolákbeli tanulók’ ’s alsóbb oskolákbeli tanítók’ és az e’ félékben gyönyörködök’ számára Katona Mihály, a bútsi helv. confes. valló gyülekezet prédikátora, és a’ komáromi t. egyházi vidék’ esperestje. Négy réztábla rajzolattal. Rév-Komáromban, Özvegy Weinmüllerné’ betüivel. 1814. XXXVI + 436 p., 4. t. Az elöljáró beszéd 1814. márc. 28-án kelt. Ismerteti előre a planéták járását az 1814., 1815., 1816., 1817-dik esztendőkben.
A Vénusz Nap előtti átvonulását említi, Lalande számítása szerint (a’ De la Lande’ Calculusa szerént): 1996. jún. 10-re [tévesen] és 2004. jún. 8-ra [helyesen]. p. 215.; Joseph Jérome Le Francais de Lalande (1732-1807) kétszáz évvel korábban kiszámított és 1996-ra jelzett jelensége nem is nagy tévedés. Akkor a Vénusz alsó együttállásban volt a Nappal, de nem átvonulás történt, hanem a Vénusz a napkorongtól délre haladt el. [Szöllősi Attila számítása szerint 1996. jún. 10-én 15.11 UT-kor volt a két égitest egymáshoz a legközelebb. Geocentrikusan a napkorong közepe a vénuszkorong közepétől 30’ 04"-re volt, mikor is a Nap látszó átmérője: 31’ 30" a Vénusz átmérője: 58". Így a legkisebb megközelítéskor a napkorong peremétől a vénuszkorong pereme 16’ 14"-re volt, PA = 168 irányban geocentrikusan. Miután a Földtől 0,2891 csillagászati egységre lévő Vénusz horizontális parallaxisa 30" körüli volt ekkor, a Föld egyetlen helyéről sem látszhatott Vénusz-átvonulás.] [KSZ.]

          1815.

NAGY Leopold: A levegőnek rövid ismértetése. Vátzott, 1815. Nyomt. Máramarosi Gotlib Antalnál. 119 p. A’ tizeneg’gyedik Tünemény a’ Szivárvány. pp. 94-97.; A’ tizenkettödik Tünemény a’ Holdnak, és Napnak Udvara. p. 97.; A’ tizenharmadik Tünemény az Éjtzaki Hajnal (Aurora borealis). pp. 97-99.; A’ tizenegyedik Tünemény a’ Villámlás (Fulgur). pp. 99-100.; A’ tizenötödik a’ Villám, vagy Mennykő. pp. 100-107.; A’ tizenhetedik Tünemény a’ hulló Tsillag. p. 111.; A’ tizenkilentzedik Tünemény a’ tüzes golyóbis (Bolis). pp. 113-119. "Nagy Leopold Kegyes Oskolabéli Szerzetes Pap, a Józan Tudományok’, a Böltselkedés’ Oktatója, a’ Vátzi Püspöki Lyceumban a’ Természet Tudományának, és Mezei Gazdaságnak tanitója." [SRG.]

DÖBRENTEI Gábor: Gróf Batthyáni Ignátz. = Erdélyi Muzéum Második Füzet 1815. pp. 1-9. "Mindenek felett, Gróf Batthyáni Ignátznak fő érdemét azon Intézete teszi, mellyet Károly-Fehérváratt felállitott. ...Mártonfi Antalt küldötte-fel a’ Püspök Bécsbe, ott a’ csillagvizsgálás tudományára négy esztendeig a’ maga költségén tanítatta, ’s akkor annak elintézése szerint állította-fel a’ csillagvizsgáló tornyot." [SRG.]

SZABÓ András: Philosophiára vezető értekezések. Első folytatás. = Erdélyi Muzéum Második Füzet 1815. pp. 53-93. "A’ tökélletességröl. ...És ha szabad a’ természetet vizsgáló tudósoknak tapasztalásaikon és tapasztalásaikból vett ’s formált vélekedéseiken valamit épiteni, nem tsak a’ földön találtató minden teremtményeket, hanem magát az egész természetnek országát és a’ tsillagos égnek roppant alkotmányát is egy illyen számtalan egymástól külömböző égi testekből, - holdakból, planetákból, és napokból, - álló tökélletes egységnek lehet nézni." pp. 81-83. [SRG.]

          1816.

BODE, Johann Elert: A’ Világ alkotmánnyának öszveséges vi’sgálása. Szerzette Bóde E. János németül, magyar nyelven ki-adta Papp Jó’sef. Pozsony, 1816. Wéber Simon Péter és fiának betűivel. 136 p., 1 t. A kihajtható melléklet a Naprendszer bolygóinak (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Ceres, Pallas, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz) és az 1769-diki üstököscsillagnak a pályáját ábrázolja. [KSZ.]

KÖLESY Vincze Károly - MELZER Jakab: Hell. In: Nemzeti Plutarkus vagy a Magyarország s vele egyesült tartományok nevezetes férfiak életleírásaik. 3. köt. Pest, 1816. pp. 124-132. Hell Miksa életrajza. [HAD.]

          1817.

DÖBRENTEI Gábor: Hell Maximilián’ élete. = Erdélyi Muzéum Nyolczadik Füzet 1817. pp. 88-95. [SRG.]

Bolyongó világosság. = Hasznos Mulatságok 1817. Második Félesztendő (6.) pp. 45-48. Zellerfelden a Harc hegységben, 1783. szept. 4-én Trebna 9 órától éjfélig éjszaki fényt látott. pp. 46-48. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1817. Második Félesztendő (43.) p. 344. 1817. nov. 1-én 7 óra 14 perckor "Olberts Bremában egy üstökös tsillagot födözött fel a’ kígyó vivőnek nyúgoti vállán." [SRG.]

Y.: Találmányok. = Tudományos Gyűjtemény 1817. I. kötet p. 163. "Thomas, Kovács mesterember, Newport városában (Monmouth shirében) Angliában, olly falórát készített, melly 384 napok által egyszer húzattatik fel." [A Tudományos Gyűjtemény 1817 elején indult. A’ Cs. Kir. Felség’ kegyes Engedelmével. Pesten Trattner Tamás János betűivel, és költségével. Évente 12 kötet jelent meg, Pesten.] [SRG.]

Y: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1817. III. kötet pp. 156-157. "E’ folyó eszt. Jan. 29-dikén meghalt Bécsben T. Triesznecker Ferenc, a’ Bécsi Csillagvizsgáló-toronynak gondviselője, az Astronomiának rendszerént való Professora. ... a nagy érdemű Hell Astronomus’ segédje volt 1780. 1793. eszt.ig az Astronomiában, és Alsó Austria felméretésében, halhatatlan nevet szerzett magának." 1745. ápr. 2-án született. "A’ Mathesist Hazánkban Nagy-Szombatban tanúlta." [KSZ.]

KAZINCZI Ferenc: Kazinczynak Erdélyi Levelei közzűl. Károly Fejérvár. Aug. 19 ikén. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 33-35. [Gyulafehérváron] "A’ Bibliothéca és a’ Csillagnéző eggy épűletet tesznek az Erőség’ est-éjszaki szögletében...- Gróf Batthyáni Ignátz Püspök a’ szép Intézetet a’ Hazának ajándékozá..." [SRG.]

T.: Horehoviczai Dudics András’ élete. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 36-57. "Ez időben (1577) midőn ő Páskovia magányjaiban élne kedves ővéivel jelent meg az égen egy üstökös Csillag;" A jelenségről és annak hatásairól írott könyve 1579-ben jelent meg Krakkóban. p. 51. [SRG.]

B. V. L.: Idő Próféta, vagy Időváltozás Jövendölő Pókok. A’ Quatremer-Disjonval’ értelmei szerént unalmas várakozás közben írta, tulajdon költségén kiadta, Magyar Gazda sorsosinak készen ajánlja K. Sz. Pethe Ferentz, Pesten, 1816. - Trattner János Tamás’ Nyomtató szerivel. 24. rétben 60. old. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 104-107. "Béfejezésül egy Toldalék a’ Levegő ég, Nap, Hold, változásaiból ’s a’ Természet három országaiból kitanúlható, természettel következhető idő változásoknak Paraszt Kalendáriomok." [SRG.]

M. J.: Kihalt Tudósok és Irók. E’ folyó April’ 12-dik napján meghalálozott az Egri Feő Káptalan egyik nevezetes, és nagy tudományú tagja, Feő Tisztelendő Madarassy János Úr. = Tudományos Gyűjtemény 1817. V. kötet pp. 150-152. "Született 1741. Kis Aszszony hava 29-dik napján. ... Az Egri Csillag néző Tornyot ő intézte el," A csillagvizsgálóba műszereket szerzett be Angliából. Hell tanítványa volt, és Hell Ephemerisseibe közölte Madarassy "Astronomiai Észrevételeit." [KSZ.]

KMETH Daniel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeménye Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. VI. kötet pp. 139-152. Budán, a Vár palotájának tornyában helyezték el a csillagvizsgálót 1780-ban. "A’ Tsillagvisgálat’ Szerzeménye Budán 1780-ban kezdett virágzani. Tudniillik: a’ Tudományok egyeteme Nagy-Szombatból 1777-ben Budára általhozatván, e’ Hazánk anyavárosában állitattandó Tsillagvisgáló házrúl-is kezdettek gondolkozni... Fel épültt tehát nagy munkával, és költséggel a’ Duna Egyenje (libella) fölött mintegy 46 Párisi öl magasságra emelkedő négy szegletű torony erős oldalakon ugyan, de valamennyire ingadozó talajjal (pavimentum),... Elég legyen tehát azoknak tsak neveiket megösmértetni, a’ kik e’ renddel következnek: Weiss, Taucher, Pasquich Tsillagvisgálók, Bogdanich, Huliman, Gröber, Kmeth Segédek."
A mérő eszközök: 1. A’; Délárnyékló (Gnomon); 2. A’ Negyedlő, Falnegyedlő (Quadrans muralis); 3. A’ Szelő (Sector) vagy Tetőponti (Zenithalis); 3. [!] Négy órák; 4. Leveg-mérő (Barometrum); 5. A’ Mágnestő; 6. A’ Vas rúd; 7. A’ széllógó a’ szélvirággal; 8. A’ homály Kamara (Camera obscura). Tudománybeli Jelentések. [KSZ.]

NÉMETH János: Az első Könyvnyomtató-Műhelyről Magyar Országban a’ Mohátsi-Veszedelem után. = Tudományos Gyűjtemény 1817. VIII. kötet pp. 53-73. "Niomtattatot Sarvarat, az Author költsegeuel. Manlius Janos altal, Anno M.D.CII. [1602.] Ezek vagynak az első levélnek első lapján; a’ második levélnek első lapján következik az Epistola Dedicatoria magyarul 8. levélen: ...végre igy fejezi bé ajánló levelét: ... Költ Saruarat karatson hauanac kilentzedik napian, mely nap az holdban nag’ fogyakozas lön, kinec ereiet az Vr Isten rolunc forditsa az poganokra, es az velec egy igat vonokra,..." pp. 60-61. [SRG.]

KMETH Dániel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeményének (Lásd Tud. Gyűjt. VI. Köt. 139. lapján) folytatása Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IX. kötet pp. 114-130. Budán új helyen, a Sz. Gellért-hegy tetején épült fel 1813-tól az új csillagvizsgáló, melybe új műszerek kerültek. 1815. okt. 15-én avatták fel. Budán új helyen, "a’ Sz. Gellért hegyen építtessen, a’ melly is 1813. és 1814. folytán épittetett, és 1815-ben October 15-én Ő Tsászári ’s Királyi Fő-Hertzegsége’ Jósef Nádor-Ispányunk’ jelenlétében, annak szenteltetvén, most már használtatik." Az épületek ismertetése.
Az új eszközök: 1. A’ Déli-tső (tubus meridianus) vagy is Tetőző (Culminatorium); 2. A’ nagy Tetőkör (Circulus verticalis maior); 3. A’ kis Tetőkör (Circulus verticalis minor); 4. Az Egyenlítő-eszköz (Aquatoriale); 5. A’; Déli-kör (Circulus Meridianus); 6. A’; Tet’-Alyponti-Kör (Circulus azimuthalis); 7. A’ Napmérő (Heliometrum); 8. A’ Rézsítő (Refractor); 9. A’; Fal-Negyedlő (Quadrans muralis); 10. Különbféle órák. Az észleletek 1816. eszt. Martius holnapjától kezdődtek. Tudománybeli Jelentések. [KSZ.]

L.: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1817. XII. kötet pp. 134-135. "Nagy veszteség érte a’ Magyar Királyi Universitást midőn e’ folyó Esztendei Novemb. 30-dik Napján, egy igen érdemes Tagjától a’ halál által megfosztattatott. ... Tisztelendő Tudós Bruna Xaver Ferentz Urat, ... 73. Esztendős korában a’ gutaütés az élők közzül kiragadta." Előbb csillagda segéd, majd a mathézis professora az egyetemen, ahol oktatta a csillagászatot is. [KSZ.]

          1818.

BONNETT Károly: A’ Természet’ Vizsgálása. Írta Bonnet Károly, a’ Rom. Tsász. Természetvizsgálók’ Társaságának, és a’ Londoni, Parisi, Petersburgi, Göttingai, Lyoni, Montpellieri, Stocholmi, Koppenhágai, Bolognei, Harlemi, Müncheni, Siennei, Casseli Királlyi Academiáknak, ’s Tudós Társaságoknak Tagja. Frantzia Nyelvből Magyar Nyelvre fordította, ’s némely Hozzáadásokkal megbővítve kiadta Tóth Pál Verőtzei Ref. Pred. Első darab. Pesten, Trattner János Tamás betűivel ’s Költségeivel. 1818. 390 p. A szerző műve francia nyelven először 1764-ben, majd 1779-ben jelent meg. Ismét kiadták 1781-ben, és ez volt a magyar fordítás alapja. A fordító az eredeti munka lábjegyzeteit bővítette, ide szúrta be az 1781-1817 között történt természettudományos felfedezéseket. A fordító ajánlása kelt: Verőtzén, Decemb. 20 napján 1817 esztendőben.
Csillagászat: pp. 28-73. "A’ Világ az ő nagy Részeiben gondoltatván. A’ Világok’ sokasága. A’ Valóknak fő elosztása. A’ Világ Alkotmányában való közönséges öszvekötés vagy Megeggyezés." A könyv ismerteti az Uránuszt és már négy kisbolygóról tud. Üstökösből az 1811-est említi ("A’ mely pedig most legközelebb 1811-ben látszott"). A második darab [kötet] (1818-ban 495 p.) és a harmadik [kötet] darab (1819-ben 401 p.) az állatok és növények világát tárgyalja. [KSZ.]

Az Órás Mesterség - történeti. = Hasznos Mulatságok 1818. Első Félesztendő (4.) pp. 28-30. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1818. Első Félesztendő (4.) pp. 30-31. Üstökös 1811-ben Flauguergues 510 évre teszi futását (281, 791, 1301 után 1811-ben tért vissza). [SRG.]

Y: A’ Magyar Útazók. = Tudományos Gyűjtemény 1818. I. kötet pp. 114-115. "Nem különben Astronomiai esméretinek bövítése, ’s tökélletesítése végett N. T. Tudós Tittel Pál... az Egri Csillag-vigyázat’ Igazgatója, és Astronomusa meglátogatta Német Birodalomban, Franczia és Angol Országban a’ legnevezetesebb Csillag-Vigyázatokat... Több mint két esztendei külföldön mulatása közben az egy Greenwichi Csillag-vigyázatot kivévén sehol a’ Budainál külömbet nem talált. Jeles könyv gyüjteménnyel rakodva, múlt December 23-kán érkezett Budára." Volt Bécsben, Münchenben, Gothában, Göttingában, Manheimban, Parisban, Londonban, Oksfordban, Greenwichben. [KSZ.]

Y.: Ontologiai Tudományok’ Encyklopaediája. = Tudományos Gyűjtemény 1818. II. kötet pp. 3-48. III. "Az Astronomia: vagy az égi testeket, és ezek’ részeit kiterjedtségökre nézve veszi számba és mérték alá; ’s ez közönséges Astronomia;..." pp. 11-13., 15-18. Értekezések. [SRG.]

Mathematikai Kérdés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. III. kötet pp. 74-77. "Az öszvefoglalt mozdúlás’ Törvényeinek valósága mellett, valamelly közép ponti erők által nógattatott mozdúlóban a’ vezeték fentő rajzol e le az idővel tökélletesen egyarányosságú udvarokat. A’ Newton Systemájának ezen nevezetes talpkövét illy okoskodással szokás megerősíteni:..." [SRG.]

Y.: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1818. V. kötet pp. 126-127. "Legközelebb múlt Aprilis 5-kén kimúlt T. T. Varga Márton, Philosophiának Doktora, a’; T. T. Zirczi Apátúrság’ gazdaságának Direktora Nagy Venyingen, Székes Fejérvármegyében, életének 52-dik esztendejében. Született Káliban Szala Vármegyében,... Physikai Astronomiának hazai nyelven kiadásával halhatatlan emlékezetet szerzett magának." [KSZ.]

R. B. - - y.: Nagyság-tudományos Felelet e’ Mathematikai kérdésre. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VI. kötet pp. 120-122., 1 t. mell. "Az öszvefoglalt mozdúlás’ Törvényeinek valósága mellett, valamelly közép ponti erők által nógattatott mozdúlóban a’ vezeték fentő rajzol e le az idővel tökélletesen egyarányosságú udvarokat (Lásd Tudom. Gyűjt. 1818. 3. köt. 3. Czik. 74. lap.)." [KSZ.]

NYÍRY [István]: A’ felolvadt Jeges tenger tűneményeiről Ég, Föld ’s Természet’ visgálati Értekezések; - egyszers’-mind ezeknél fogva, a’ múlt és következendő időváltozásokra való Kinézés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VII. kötet pp. 37-63. "Az a’ történet, melly a’ mi Földünk innenső felének sarka körül esett a’ Jegestenger nagy részének felolvasztása figyelemre vonhat bennünket!" Ennek okát vizsgálja csillagászati szempontok alapján. A Napon látható tünemények hatása. A Hold árapály-hatása. A többi bolygó nem okozhatta. Üstökös-csillagok sem. A meteorológiai okok valószínűbbek. Grönlandi és Labradori időváltozások 1790-1801 között. [KSZ.]

FEJÉR György: Értekezések. A’ Magyar Királyi, Pesti Universitás’ Literaturai érdemei. = Tudományos Gyűjtemény 1818. X. kötet pp. 3-38. X. T.T. Pásqwich János Csillag-vigyázó Intézet Praefectusának munkáji. pp. 28-29. [SRG.]

V.: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1818. X. kötet pp. 122-123. Zeune’ Földgolyóbisa. [SRG.]

          1819.

A’ Napórát Holdvilágnál használni. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (5.) pp. 34-35. [SRG.]

Szerfelett nagy Hold-tányér. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (5.) pp. 37-38. Hullban Yorkshirei grófságban, 1801 Szent Iván havának 20-dikára virradó éjszakáján (12 és 1 óra között), a nagy holdtányérból mintha két Hold lett volna, majd tűzgolyóbisokká váltak és eltűntek. [1820. jún. 19/20-án.] [SRG.]

Idő-Jövendölés. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (6.) pp. 44-46. Augusztusban két farkatlan üstökös jelenik meg, amelyek semmi befolyással nem lesznek az időjárásra. p. 45. [SRG.]

Nevezetes Földi-lövés. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (12.) pp. 95-96. 1806. máj. 3-án délután 1 órakor erős sugással esett le valami, ami a fákat roncsolta és egy ölnyi mély, két ölnyi széles kráter maradt utána. [SRG.]

A’ Mennykő. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (1.) pp. 1-5. Chladni, Biott, Laplace, Vauquelin véleménye a meteoritekről. Chladni 1794-ben kimondta, hogy ezek a testek a Világnak más részéből érkező "Productum"-ok. Említett hullások - Zágráb 1751., Miskolc 1759., Siena és Benaris 1794., Levis 1803. [SRG.]

Mennykőből kard. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (2.) p. 13. Barrow hajóskapitány a Jóreménység fokától hozott 10 font Mennykőből [meteoritból] kardot készíttetett. [SRG.]

A’ mostani Üstökös Tsillagnak útja. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (9.) pp. 65-67. "A Periheliumon által megy Augustus 2-ik napján 12 órakor éjjel." [SRG.]

Természeti tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (15.) p. 126. Nürnbergben 1819. aug. 4-én "estve 11 órakor igen szép Szivárvány látszott. Ezt a’ Hold világ okozta." Légköroptikai jelenség. [SRG.]

A’ naptányérnak szörnyű nagysága. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (18.) pp. 140-141. 1706. máj. 12. Chandler megfigyelése a Gibraltár melletti szorosból. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Különös jelenések a’ tellyes Napfogyatkozáskor. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (18.) pp. 141-143. 1706. máj. 12-dikén történt teljes napfogyatkozáskor látszott a Merkúr, a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és más "Planéták". Az 1793-as napfogyatkozásról Rudolphie. [SRG.]

A’ Hold világ öregbíti a’ víz párádzását. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (21.) pp. 167-168. Holdvilágnál a víz jobban párolog. [SRG.]

Új találmányok. "Lerebours Párisi Optikus Ujj Nézőtsöt talált fel." = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (29.) pp. 252-253. "Már három esztendő óta élnek ezen Nézőtsővel a’ Párisi Tsillagvisgaló toronyban, kiváltképpen nagy hasznát vették nem rég a’ Jupiternek és Saturnusnak helyes észrevételekor. Négyszázszor nagyobbnak mutatja a’ Tsillagot, mint szabad szemmel látszhatnék, és mégis igen tisztán tünteti a szembe." [SRG.]

A’ régi Baleári Napóra. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (34.) p. 271. Nem igazi napóra, hanem olyan "ami az órákat a Nap forgása szerént veri." [SRG.]

Apróságok. "Egykor épen némely foltokat találtak fel a’ Napban..." = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (36.) p. 287. [SRG.]

Tsillagokból való jövendölés. (Astrologia.) = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (40.) pp. 315-320. [SRG.]

Az Üstökös Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (42.) pp. 321-322(!)[329-331.] Lytrow előadásának első része. [SRG.]

Üstökös Tsillagok. (Folytatása Lytrow előadásának.) = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (43.) pp. 329-331. [SRG.]

A’ Hold és az időjárás. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (48.) pp. 371-372. [SRG.]

Tudományok és Szép Mesterségek Chinában. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (49.) pp. 375-379. "Tsillag-visgállás". p. 378. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Travels from Vienna through Lower Hungary with some remarks ont he state of Vienna during the congress int he year 1814. by Richard Bright M. D. (Utazások Bétsből alsó Magyar Országon keresztül, Bétsnek a’ Congressus alkalmatosságával való állapotját illető némelly Jegyzetekkel 1814-be Bright Richard Dr. által) Edinburg 1818. - XVIII. és 642. l. ezen kívül a’ toldalék CII. l. nagy negyed rétben, több metszésekkel és föld abroszokkal. = Tudományos Gyűjtemény 1819. III. kötet 93-107. "Az égvisgáló ujj torony leirását pedig (279.) így fejezi be:... Budáról nemsokára a’ legnevezetesebb égvisgálói felfedezések’ közlését veendjük." p. 105. [SRG.]

Elfelejthetetlen emlékezetű Egri Püspök Galanthai Gróf Eszterházy Károlynak jeles Élete, közhasznú épitési, és különössen az általa szerzett, utána pedig nevekedett, megyebéli Könyv- Gyűjteménynek leírássa. = Tudományos Gyűjtemény 1819. V. kötet pp. kötet 3-32. II. Szakasz. Az Egri Tudományok’ Háza, vagy is Litzeum. "II. Josef Tsászár 1784 esztendőben Mind szent hava’ 18-án Egren keresztül utazván, azt reggeli 9 órától fogva egész 11-ig bámulva nézéltte,... és tetszését főképen a könyvház, ’s a’ tsillag néző torony iránt kinyilatkoztatni méltóztatott." pp. 10-13.; III. Szakasz, Az Egri Megyebeli Könyv-Háznak gyérebb, jelesbb, és nevezetesebb nyomatékai, és Kézíratjai. Magyar Kéz-íratok. pp. 31-32. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1819. V. kötet pp. 113-114. "A’ Tudományok Akadémiája Turinba az 1759-diki üstökös tsillag’ viszsza jövetele’ idejenek, és azon változásoknak, melyeket ezen tsillagzatnak forgásában a’ Jupiter, Sáturnus és Uranus eggyesült ráhatásai által szenvednie kell, meghatározását vetvén fel 1812-be jutalom kérdésül,..." Megjelenése 1835 okt. 16-ra várható. [SRG.]

NAGY Imre: Az Idő’ Változásiról. V. A’ Nap’, Hold’, és Tsillagok képe. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 38-41. [SRG.]

Rang Ferd. Orv. Dr. [RANG Ferdinand]: A’ Meteor kövekről. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 66-70. "Már a’ Régiek feljegyzettek eseteket, melyekben az Égből le hulló kövek az emberiséget meg rémitették, ezeket ők Baetyliáknak nevezték,..." [SRG.]

Quaipelaquis: Az ifjú Szószóllók gyűlése a’ nyelvek ügyében Moháts mezején. Egy (?) dramatizált (??) beszélgetés szabad jambusokban, felváltva 24 lantos (???) ódával. Az 1814-ik zavaros időkhöz alkalmaztatva. Irta Czinke Ferentz (????), jádzotta (?????) az Akademiai Ifjúság Pesten, Aug. 8. 1819. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 108-110. "Két futó Nagy Tsillag,..."; A kérdőjeleket valóban így nyomtatták a címbe! [SRG.]

Nyiry [NYIRY István]: Az Időszámlálásnak az Ember’ teremtésétől fogva való Öszveszedése. - Egy, a’ folyó 1819-dik esztendőre nézve igen nevezetes Chronologiai Értekezés. = Tudományos Gyűjtemény 1819. XI kötet. pp. 27-35. "Az a’ Világ’ kezdetétől fogva való Időszámlálás,... Úgy, hogy? A’ mi jelenvaló 1819-diki Esztendőnk, az Ember Teremtetésétől, a’ TEREMTŐ Nagy Szombatjától fogva épen a’ Hatezredik esztendő!" [SRG.]

          1820.

PÁNTZÉL Pál: Mathematica geographia, vagy-is a’ mérés’ tudományja szerént a’ föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak summája. Kérdések és feleletekben íratott a’ gyengébb ifiak számokra Pántzél Pál K. Lónai réf. pap által. Kolo’sváratt. Nyomtat. a’ Réf. Koll. betűivel, 1820-ban. 56 p. "Előljáró beszédet írtam Kendi Lónán 1781. Eszt. Májusnak 27-dik napján." Az 1801-es könyv újabb kiadása. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Márs Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1820dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. A’ Kalendáriumi rendes matériákonn kívül, más szükséges és hasznosann gyönyörködtető dolgokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. Második folytatás. [1819.] pp. [37-38.] A Mars ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Az Üstökös Tsillagok, és a’ földnek legnevezetesebb időszakaszszai. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (1.) pp. 5-7. [SRG.]

Históriai Jelességek. (Folytatása Februáriusnak.) = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (13.) p. 99. "19-ben 1543-ban halt meg Kopernikus Miklós..." [SRG.]

Cisio. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (18.) pp. 156-157. Weleslavinus kalendáriumáról. [SRG.]

Az órák feltalálásának ideje. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (46.) pp. 363-366. [SRG.]

Alkotó részei néhány Mennyköveknek. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (48.) pp. 379-382. Bigot de Morose az 1810. nov. 23-án Charsonvillehez közel hullott meteort vizsgálta. [SRG.]

Paraszt törvények az Időjárásról. = Hasznos Mulatságok 1820. Második Félesztendő (10.) pp. 73-74. A Hold és az időjárás. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1820. Második Félesztendő (39.) pp. 311-312. Bode berlini csillagász "Kötelessége minden földi Lakosnak, a’ maga Planétája nagyságát, és minemüségét helyessen ismérni" című kötetének ismertetése. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1820. I. kötet pp. 132-133. "Báró Zack Úr, égvisgáló Levelezésének hetedik füzetjében azt álitja, hogy a’ muszka Birodalom kiterjedése hihetőleg nagyobb a’ hold egész száraz részénél, feltévén, hogy ezen égitestben mint a’ mi földünken, a’ tenger az egész terület két harmad részét foglalja el." [SRG.]

V. J.: A’ Föld’ minéműségéről, és ehez alkalmaztatott Geographiai Mappák készittésérűl. = Tudományos Gyűjtemény 1820. II. kötet pp. 3-22. "1-ör Hogy a’ Föld gömbölyü (spheroidalis Figurae) a’ tengelye körül a’ világ’ üregében forog. 2-or A’ Föld nehezérűl, (gravitas); Forgásárúl;... 3-or Hasznai az előbbenieknek; készületek; és röviden elő adott módok, miképpen a’ Föld’ részeinek természeti nagyságát az Ég’ hajlatjaihoz alkalmaztatva meg mérni, és errűl Geographiai-mappát készítteni lehessen." Mathematikai Értekezések. [SRG.]

Th [THAISZ András]: Kihalt Tudósok és Írók. = Tudományos Gyűjtemény 1820. II. kötet pp. 123-124. "TT. Palóczi Horváth Ádámnak haláláról is a’ Hazai ’s Külföldi Tudósitásoknak 14-ik Számokban e’ következendők jelentetnek:... Nagy tekintetet érdemel a’ Legrövidebb Nyári Éjszakája is, mellyben ezen Tudós Mathematicus (mert Földmérőnek mondani őtet, a’ ki a’ Mathesisnek minden ágait igazán tudta, megalatsonyíttás volna) az Astronomiai isméreteket kellemetessen előadta." [SRG.]

Újj Találmányok. = Tudományos Gyűjtemény 1820. III. kötet pp. 103-104. Eusebiusnak az idő számlálásról írt megbetsülhetetlen munkája tsak némelly, több Görög és Latány iróknál találtató töredékekben szállott reánk." Eusebii Pamphili Chronicorum Canonum... című művének Mediolan 1818 és Velentze 1819-es kiadása kapcsán. [SRG.]

Jobbitások. = Tudományos Gyűjtemény 1820. III. kötet p. 127. E’ folyó 1820-dik Esztendeji Tudományos Gyűjtemény 2-dik Köttetében levő Mathematikai Értekezéseknél történtt nyomtatásbéli hibák helyre hozása." [SRG.]

VIZER István: Folytatása a’ Mathematikai Értekezéseknek. = Tudományos Gyűjtemény 1820. IV. kötet pp. 56-75. "III-or Hasznai az elöbbenyieknek; készületek, és röviden elő adott módok, miképpen a’ Föld részeinek természeti nagyságát megmérni, ’s a’ Föld közeinek az Éghajlatjaihoz alkalmaztatva, Geographiai-Mappát készitteni lehessen?" Az 1820. 2. kötetében a 3-22. oldalon található cikk folytatása. [SRG.]

KAJDATSI KAJDACSY Therésia: A’ Meteor Kövekről. (Legelső Értekezés, mellyet egy Hazája bóldogságát szerető Magyar Szép a’ Tud. Gyüjt. számára beküldött). = Tudományos Gyűjtemény 1820. V. kötet pp. 33-40. A Tudományos Gyűjtemény 1819. 8. kötetében található cikkre reagál. [SRG.]

T. P. [TITTEL Pál]: Astronomiai értekezés az 1820-dik esztendőbeli nevezetes nap-fogyatkozás alkalmatosságával. Költ az Egri Tsillag néző toronyban T. P. által. = Tudományos Gyűjtemény 1820. IX. kötet pp. 32-40. [SRG.]

Bitnicz S.-P.: Az Égiháborukról. = Tudományos Gyűjtemény 1820. XII. kötet pp. 3-31. [SRG.]

          1821.

FUNKE, Carl Philipp: A’ leg-szükségessebb Tudományoknak Veleje, a’ szép Tudományokat Kedvellőknek számokra. Funke Német Originálissából magyarosíttatott, és némely Tzikkelyeiben meg-bővittetett ’s magyaráztatott Bachich Jó’sef által. Három Réz-táblákkal. Po’sonyban, Wéber Simon Péter és Fijának betűivel. 1821. 331 p., 3 t. Elöljáró-Beszéd szerint: "Irám Sopronban Szent György Havának 13-kán 1821-dik Esztendőben." A könyv nagyobb része Funke könyvéből való, amely az 1807-dik esztendőben német nyelven közvilágosságra jövén. 1807 és 1821 között a tudományok szaporulatát és a megváltozását a fordító kipótolni igyekezett Neumann, Fábri, s mások legújabb munkáiból.
Csillagászat: pp. 3-8. [a Földnek, mint égitestnek a leírása, alakja, mérete, mozgása, körei, övei]; pp. 80-81. [légköri tünemények: hullócsillagok, tűzgömbök, északi fény, szivárvány, Nap és Hold gyűrűi, udvarai]; pp. 163-178. ["Az Astronomia, vagy a’ Tsillagos-Ég’ esmerete". A Nap, a Vándor-Tsillagok (Planeták), az Üstökös Tsillagok (Cometák), Álló-Tsillagok. Fogyatkozások. Csillagképek. Égi körök. Távcsövek. Időszámlálás, naptár.];
p. 170.: "Mind ezen tizenegy Planeták, és 18 Hóldak egy Rend-szerhez (Systhemához) tartozandók, mellyeknek közepette a nap az egyetlen egy álló Tsillag, mintegy közös gyökér-pont helyheztetve vagyon, és e körül a többiek mind forgolódnak. Ezen Rendszer Kopernikus Miklós Úr Burkus Országi Frauenburgi Kanonok által 1543dik Esztendőbe dolgoztatott ki, és hozatott rendbe, melly mostan is valónak lenni el esmértetik, és Kopernikus Rend-szerének vagy Systhemájának neveztetik. Vannak még ezen kívül kétféle Rend szerek, úgymint Ptolomeus, és Ticho Rend-szereik, de ezek a mostani időben minden Tsillag-vizsgálók által roszszaknak, és hibásoknak állítatván, félre vetettek." [KSZ.]

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Miskólczon, Nyomtatódott N. Szigethy Mihály’ Betüivel. 1821-dik Esztendőben. 22 p. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

Ö. B.: Mathematikai felfödözések. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (1.) pp. 7-8. Carezzini Theodór geocentrikus és heliocentrikus táblái, amelynek segítségével a csillagok és más égi objektumok mozgását számolja ki. [SRG.]

Apróságok. "Valamelly Mezővárosban a’ Polgárok a’ Piarczra szép Napórát készítettek." = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (7.) p. 56. Hogy az aranyozott számok ne sérüljenek, tetőt ácsoltak fölé. [SRG.]

Újj Üstökös Tsillag felfödözése. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (14.) pp. 105-106. Pons 1821. jan. 21-én felfedezett egy üstököst. Jan. 22 én is látta. Stark kanonok febr. 2-án észlelte a Pegazusban. [SRG.]

Az új Üstökös Tsillaglátása Budán. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (16.) pp. 126-127. "Tisztelendő Kmeth úr, a Kegyes Oskolák papja és a Tsillagvizsgálónak segédje Budán, Tsillag Vadászó Tsőnek segedelmével" látta az üstököst 1821. febr. 18-án és utána. [SRG.]

Bihars. Egyptomi Sultán, a’ Győzedelmek attya (Aboul Fout Occh.) = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (20.) pp. 155-156. 1277. jún. 30-a előtt történt holdfogyatkozáskor az asztrológusok megjövendölték Bihars bekövetkezett halálát [Espenak szerint 1277. máj. 18-án volt teljes holdfogyatkozás]. [SRG.]

Új Találmányok. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (46.) p. 358. Touboulic "olly eszközt készített, melly által éjszakán mind a’ hajónak forgatását, mind a’ tsillagoknak észrevételét igen meghatározottan ellehet intézni. Ezt ő Változás Compasznak nevezi." [SRG.]

Kasztor és Pollux. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (49.) pp. 377-378. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1821. Második Félesztendő (19.) pp. 149-150. 1821. aug. 17-én a Nap nem ragyogott, olyan volt mint a Hold és szabadszemmel bele lehetett nézni. [SRG.]

Természeti új Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1821. Második Félesztendő (35.) pp. 271-272. Jupiter, Szaturnusz együttállás 1821. dec. elején. [SRG.]

HORVÁT István: Az Év régi Kezdetéről Magyar Országban. = Tudományos Gyűjtemény 1821. I. kötet pp. 68-78. [SRG.]

(B. P.): Intézetek. = Tudományos Gyűjtemény 1821. I. kötet pp. 112-113. "Azon sok és nagy jótétemények közzé,... tartozik különössen ama híres Reichenbach, ... mechanico-astronomica műhelyének, a’ Bécsi Cs. K. Polytechnicum Institutumba való által plántálása. ...A’ legnevezetesebb az ezen műhelyben már tökélletességre ment Instrumentek közzül, egy Astronomiai sokasító kör (Multiplications-kreis) ... Esmeretes dolog, hogy a’ Budai Csillag-vizsgáló toronyban is ezen hires művész készítette a’ legnagyobb instrumenteket, ..." [SRG.]

Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1821. V. kötet pp. 114-115. "Pons Marsiliai hires Csillagvizsgaló, ki 16. Esztendők lefolyta alatt 22. Üstökös-Csillagot fedezett fel, ez Esztendőben újra nevelte ebéli érdemeit. Azon üstökös Csillag, melyre legközelébb figyelmetesekké tette a’ Csillagvisgálókat, Hazánkban is szemléltetett Febr. 18. estve 6 fél Orakor T. Kmeth Daniel ... által,..." [SRG.]

NAGY Leopold: Institutiones Physicae, quas compendio dedit Adamus Tomtsányi in Regia Scientiarum Vniuersitate Pesthiensi Physicae, et Mechanicae Professor publ. ord. Pestini. Typis, et Sumptibus N. Joannis Thomae Trattner, 1820. A Természet Tudományának Ismértetése, Tomtsányi Ádám által. = Tudományos Gyűjtemény 1821. VI. kötet pp. 73-100. "A’ harmadik Rész két Szakaszokból áll: az első Szakasz hét Tzikkelyeket foglal magában. Az első Tzikkelyben az égi testek elrendeltetését, vagy is a’ tsillag-visgálás tudományát, Astronomiát ismérteti meg vélünk." pp. 96-97. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmértetés. [SRG.]

Thaisz [THAISZ András]: Observationes Astronomicae Distantiarum a Vertice, et Adscensionum rectarum Stellarum quarumdam inerrantium (,) Solis item, et Planetarum, quas in Specula Budensi Montis Blocksberg et instituit, et in calculum revocavit Daniel Kmeth e S. P. AA. LL. et Philosophiae Doctor, Instituti Astronomici Adjunctus, et Commembrum Facultatis Philosophicae Regiae (Hungaricae) Scientiarum Universitatis Pesthiensis. Budae Typis Regiae Universitatis Hungaricae 1821. Lap 81. 4-drét. = Tudományos Gyűjtemény 1821. IX. kötet pp. 88-90. [SRG.]

          1822.

KARAP Péter: A’ Régi és Újabb Kalendáriumokról, a’ Nap forgása, és Hóld járása szerént való esztendőkről, a’ húsvét és egyéb innepeknek, és a’ Hóld változásai idejének is, időről időre, a’ 4100-dik esztendőig való kicalculálása, vagy megtudása módjáról készült rövid jegyzések. Írta Karap Péter, a’ Nemes Hajdú Kerületnek Tábla-Bírája. Debreczenbenn nyomtattatott Tóth Ferencz által 1822. 100 p., 10 t. A könyvet 1816-ban írta és ezért az 1816-dik esztendő mindenütt úgy hozódik elő, mint éppen folyó esztendő. Az elöljáró beszédet: "Írtam Hajdú Böszörménybenn, Szent Jakab Havának 24-dik napánn az 1821-dik Esztendőbenn."
A könyv végéhez csatolva 10 kihajtható táblázat: 1., 2.: Ekklésiai, vagy ezutánn való időkre nézve, perpetuum, vagy örökös Kalendárium, 1582-dik Esztendőtől fogva.; 3., 4., 5., 6.: Nap Cyclusai Táblája.; 7., 8.: Aranyszámok, melyek a Vasárnapot jegyző betűk segítségével a Húsvét idejét a 4100-dik Esztendőig megmutatják. 9.: Minden lehető Epactáknak Mutató Táblája. 10.: Arany Számok. Húsvéti Hóld tölte ideje. A napok Betűi a perpetum Kalendárium szerént. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Vénus Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1822dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1821.] p. [18.] A Vénusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Kildin Szigetén a’ Nap. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (3.) pp. 22-23. Az északi szélesség 69-dik fokán lévő szigeten két hónapig nem megy le a Nap. Ilyenkor éjszaka szabadszemmel lehet nézni a Napot. [SRG.]

Nevezetes Idő-tűnemények. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (4.) p. 28. 1821. dec. 28-án este 6 óra után Augsburgban, az 1811. évi üstökös farkához hasonló tűzgömb volt látható 2 és fél percig. [SRG.]

Az égi testeknek világossága. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (5.) p. 38. A csillagok fénye 1000 esztendő múlva látható a Földön. [SRG.]

Meteorológiai Jegyzetek. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (9.) pp. 65-66. A "Levegőégi kövekről." [SRG.]

Hol üt ki a’ tudatlanság. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (16.) p. 127. Adoma a Tejútról. [SRG.]

Természeti ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (26.) p. 206. Cadix városában 1822. febr. közepe táján déltájban a Napot igen különös fényességű csillag követte. [Nappali Vénusz észlelés.] [SRG.]

Időjárás Jegyzéke. (Folytatás). = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (28.) pp. 217-220. Északi fény 1591 decemberében. p. 219. [SRG.]

Újj Tsillagvisgáló Tornyok. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (33.) p. 264. 1821-ben csillagvizsgálók épültek Nikolajevben, a "Jó reménység fokán" és "újj Déll Wallisban." [SRG.]

V. I. MONORI L.: A’ Nap tavasszal. [Vers] = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (38.) p. 299. [SRG.]

Tsillagzatbeli nevezetesség. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (45.) pp. 358-359. A Mars-fedés 1822. okt. 19-én. [SRG.]

Az Időjárásunk Jegyzéke. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (50.) pp. 397-398. 1773. dec. 21-én szivárvány látszott. 1774-ben Hell Miksa a bécsi Tsillagvisgálló Toronyban -18-19 C fok hideget mért. [SRG.]

Benaresz vagy Bhanaresz. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (10.) pp. 78-80. "Benaresz fő helye az Indus böltsességnek is, hol a Bramák a’ Szankszrit nyelvben, Tsillag-visgálásban (melly végett Tsillag-vi’sgáló Torony is vagyon) ’s más tudományokban rendesen oktattak." p. 79. [SRG.]

Visgálódások. Az Ég kékségének, és a Tenger színének okairól. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (13.) pp. 97-100. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (14.) p. 111. 1822. júl. 13-án Marliában Pons új üstököst fedezett fel a Cassiopeia csillagképben. [SRG.]

A’ Rakéták felemelkedéséről, és azoknak levegő égi pályájáról. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (19.) pp. 148-149. F. W. v. Mauvillon, Militärische Blätter-ben közölt cikkének kivonata. [SRG.]

Rendkívül való Levegő égi kő. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (26.) pp. 103-104. A Revue Encyclopedique 1820. okt. kötetében írnak az 1686. jan. 3-án lehullott meteorról, amely a Grotthuss Múzeumban található. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (32.) pp. 253-254. Carlstadban 1822. szept. 10-én éjjel fél 12-kor meteorhullás volt. Sok helyen találtak köveket. [SRG.]

Török babonás szokás Holdfogytakor. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (32.) pp. 254-255. 1822. Kis Asszony Hava (aug.) 2-án Szmirnában holdfogyatkozás volt. Puskákkal, ágyúval lőttek, hogy a "sárkányt" elüldözzék. (Spectateur Oriental, Szmirnából aug. 16-án 1822.) [Espenak szerint 1822. aug. 2-ről 3-ra virradó éjjel volt a csaknem teljes holdfogyatkozás.] [SRG.]

A’ szerentsés’ vagy szerentsétlen Napok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (34.) pp. 265-268. [SRG.]

A’ szerentsés’ vagy szerentsétlen Napok. (Berekesztés). = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (35.) pp. 273-275. [SRG.]

J. H. G.: Horváth Ádám’ Élete. = Tudományos Gyűjtemény 1822. II. köt. pp. 68-73. Földmérőként is végzett. Legrövidebb Nyári Éjtszaka 1791., Astronomia Physica... nincs kinyomtatva. [SRG.]

PERETSENYI NAGY László: Lutza Kalendárioma, az 1822-dikre. = Tudományos Gyűjtemény 1822. II. köt. pp. 116-117. [SRG.]

Külföldi Literatura. Werner Ferentz Úr’ Der Comet in seiner Natur- und Welt Historischen Bedeutung nevű Értekezésének rövidre vont foglalatja némelly észrevételekkel. Irta Horváth Ádám: halála után közre bocsátja barátja Cseresnyés Sándor. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IV. köt. pp. 81-119. Észre-vételek. Horváth Ádámtól. pp. 89-119. [SRG.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Mezzofante. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 118-119. A cikk Mezzofontane abbéról ("tudós Professora a’ Görög és napkeleti nyelveknek a’ Bolognai Universitásban ’s egyszersmind Könyvtárőrzője az Universitásnak") egy bámulatos emlékezőtehetségű és 32 nyelven beszélő tudósról szól Zách Úr ("érdemes hazánkfia, most Genuában lakó híres Csillagvizsgáló") francia nyelven írt értekezése (Correspondance Astronomique) alapján. Zách a szept. 7-i gyűrűs napfogyatkozás megfigyelésére ment Bolognába és az ottani csillagvizsgáló tornyában az angol Smith hajóskapitány, az orosz Wolkonski herceg és Mezzofante társaságában tartózkodott.
[Kaposvári Zoltán számítása szerint 1820. szept. 7-én a napfogyatkozás Genovában csak részleges volt, 91,5 %-os maximális fázisú kifli maradt a Napból 14:15:44 UT-kor. Bolognában sem volt teljes, a maximális fázis 94,1 %-os volt, de ott 3 perc 50 másodpercen át gyűrű alakú napkorong látszott. A napfogyatkozás 12:49:59-kor kezdődött 46 fok magasan. A gyűrűs fogyatkozás 14:15:52 és 14:19:42 között állt be 34 fok magasan. A jelenség 15:37:25-kor ért véget 21 fokos horizont feletti magasságban.] Zách János Ferenc 1816-1827-ig élt Genovában és ez alatt csak ezért az egy jelenségért hagyta ott rövid időre a várost és utazott a gyűrűsség tengelyére. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Henry Andrews. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 119-120. 6 éves kora óta érdekelte a csillagászat, 10 éves korától már teleszkóppal vizsgálta a csillagokat. 23 éves korában telepedett le Roystonban, ahol iskolamester volt és kis könyvesboltot tartott fenn. 40 évig számította a Nautical Ephemeris csillagászati táblázatait. Neves csillagászokkal levelezett. Andrews a múlt esztendőben jan. 26-án halt meg 76 éves korában. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Settele. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 121-123. "Ezen tudós, a’ ki közönséges tanítója az Astronomiának Romában, az Academia della Sapienziánál, Praelectióinak kéziratját (Elementi di Astronomia) a’ tisztviselői szék elibe tette a’ múlt esztendőben nyomtatás szabadságának engedése végett. Ezt azomban a’ mint az újságlevelekből is tudva van nem csak hogy meg nem nyerte, hanem a’ Padre Maestro del Sacro Palazzo, egyenesen meg tiltotta a ’ munka ki adását, azon szempontból, mivel abban, és pedig nem hypothetice, hanem positive, a’ föld mozgása, és a’ Nap mozdúlhatatlansága tanittatik". Prof. Settele úr azonban fellebbezett a Sz. Inquisitió Congregatiójához, akik azt az ítéletet hozták, hogy a kézirat kinyomtatható és így Kopernikusz rendszere közönségesen is tanítható. "A’ mult Novemberi tudósítások szerént, Settele munkája már sajtó alatt vólt" [KSZ.]

(B. P.): Tudományos Egyvelegek. (Bérekesztése.) = Tudományos Gyűjtemény 1822. VII. köt. p. 124. Különös eset az utóbbi Napfogyatkozáskor. Cole János vak Essexben, visszanyerte látását. [SRG.]

Th [THAISZ András]: Előlépések és Megtiszteltetések. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VIII. köt. pp. 123-124. Delambre. m. k. a francia Királyi Akadémia titoknoka 1821. okt. 8-án kelt levele Kmeth Dánielhez: "Uram! az Akademia a’ legnagyobb részvétellel fogadta azon munkát, mellyel az Úr neki kedveskede, ’s mellynek tzimje: Observationes Astronomicae distantiarum vertice ’s a’ t. Reám bizá hogy nevében köszönném meg ezen betses ajándékot," Dr. Bayer József német tudós a következőket írta: "Ha megengedtetik, hogy az Astronomiai munkákat bírálhassam, kéntelen vagyok nyilván megvallani, hogy kétségeskedem, ha vallyon a’ vizsgáló és számító szorgalmát tsudáljam e’ ezen munkában, vagy a’ vizsgálat pontosságát, vagy azon eszközöket mellyeknek illyen resultátumi lehettek,..." [SRG.]

SZENT GYÖRGYI Gellért: Thales Életének rövid Leírása. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IX. köt. pp. 89-97. "Ő az, a’ ki a’ Nap és Hold fogyatkozásit legelső mondá meg előre, ’s észrevételeket tett e’ két csillagzatnak külömböző mozdúlásiról. ... Ő ismértette meg s’ kis Medve csillagzatot,..." pp. 94-95. [SRG.]

SEBESTYÉN Gábor: Literatura. Hazai Literatura. Könyv-visgálat. Praecipuum atque fundamentalem in Neutoniana motuum Planetariorum theoria errorem pluribus demonstrat argumentis Georgius Juranits. Pesthini. Typis Joannis Thomae Trattner. 1818. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IX. köt. pp. 97-114. [SRG.]

KOVÁCS Sámuel: Az Isten’ Mindenhatóságának szembe tűnő nyomai a’ Természetben. = Tudományos Gyűjtemény 1822. X. köt. pp. 56-72. "Nem lehet az Égi Testek’ nagyságát és számát szorosan meghatározni, kivált azokét, a’ mellyek tőlünk iszonyú meszszeségre vagynak;... A’ mi Napunk, a’ 11 Planéták, a’ földnek 1, Jupiternek 4, Saturnusunk 7, Uranusnak 8, Holdjaival; és több üstökös Csillagok, mellyeknek számok még nincs meghatározva." [SRG.]

Jelességek. Jó emlékezetünket méltán meg-érdemlő Scytha, és Magyar régi-Tndósok(!). = Tudományos Gyűjtemény 1822. XII. köt. pp. 121-122. Frölich Dávid Magyar Mathematicus. "Pannonia Chronologiáját is el-készitette,..." [SRG.]

          1823.

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1823. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. [KSZ.*]

[FAZEKAS Mihály:] Merkúrius Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1823dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1822.] p. [54.] A Merkúr ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Vizsgálódások a Napfényéről, és melegéről. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (17.) pp. 133-136. [SRG.]

Galilei. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (20.) pp. 155-156. Galilei elfogadta Kopernikus állítását, hogy a Nap áll. A Szentszék 1633-ban ezt a nézetét visszavonatta, pedig a Szent Irásban Josue így szóll: "Nap állj meg, s’ ne ereszkedj le Jozsafát völgye felé." [SRG.]

Az egyiptomi Pyramisok czéljáról. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (21.) pp. 162-164. Csillagászati vonatkozások. p. 164. [SRG.]

Természeti tűnemény. Egy érdemes Hazánkfia ezt beszélli: = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (31.) pp. 247-248. Miglécz 1809. jan. 1-én tűzgömb. Egy házat felgyújtott. [SRG.]

A Bétsi órák. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (45.) pp. 359-360. Lytrov azt javasolta, hogy az igazi délben "a’tsillag-visgáló Toronyban teendő jeladásra határoztassék meg, annyival is inkább, mivel meg a’ függő órák is az igazi időtől el térnek." A jeladás márc. 1-én kezdődött és a puskapor lángjával jelet adott a budai csillagvizsgáló toronynak. [SRG.]

A’ Prágai mennykő tsapások. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (9.) pp. 67-68. 1823. júl. 14-én a csillagász toronyba belecsapott a villám. Csak a villámhárítónak köszönhető, hogy nem gyulladt ki, mondta Watzel Antal a csillagvizsgáló munkatársa. [SRG.]

A’ tizenkét Égi-jegyekről. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (28.) pp. 220-222. [SRG.]

A’ Szent Elmus tüzéről. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (31.) pp. 246-248. Csillagászati vonatkozások. p. 247. [SRG.]

A’ bujdosó Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (35.) pp. 276-279. A bolygókról, amelyeknek nincs önálló fényük, "következésképpen nem a’ magok, hanem a Naptól költsönzött világossággal fénylenek." [SRG.]

Newton. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (39.) p. 312. Adoma Newtonról és a kutyájáról. [SRG.]

Newton gazdagsága és Koporsó-írása. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (40.) p. 320. Pope Sándor Koporsó felirata: Isaacus Newtonus. Qvem immortalem Testatur tempus, natura, coelum: Mortalem Hoc marmor fatetur. [Alexander Pope költő ezen sorainak Csaba György Gábor szerinti fordítása: "Akinek halhatatlanságát az idő, a természet, az égbolt bizonyítja: (azt) e márvány halandónak vallja."] [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (41.) pp. 327-328. Tangermündében okt. 22-én reggel 5 és negyed hat között a Hold körül 14 világító karikát láttak, amely a szivárvány színeiben pompázott. Okt. 23-án újra látták, csak sokkal gyengébben. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Az Órák feltalálásáról. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 20-31. "A’ nap’ feljötte és lemenetele voltak a’ nappalok első természeti határai." [SRG.]

[KMETH Dániel]: Az Üstökös-tsillagok’visgálatjának új módjáról. Kmeth Dániel a’ Budai Királyi Tsillag-visgálónak Segédje Budán Szent Iván Hava 13-dik napján 1823. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 98-111. [SRG.]

Thaisz [THAISZ András]: Astronomia Popularis in eorum usum, qui sine graviore Calculo hac scientia delectantur secundum probatissimos Auctores in modum historiae adornata per Danielem Kmeth c. S. P. AA. LL. et philosophae Doctorem, Instituti Astronomici Budensis Adjunctum, et Facultatis philosophicae Regiae Scientiarium Universitatis Hungaricae Commembrum. Cum Tabula Figurarum Budae Typis Regiae Universitatis Hungaricae 1823. (XIV. és 383 lap. nagy 8-rétben.) = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 111-117. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmertetés. [SRG.]

Különös Ragaszték a’ Tudományos Gyüjteményhez. Schönfeld Muzeuma. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. p. [133.] A Múzeumban található "Tycho Brahénak mathematika szerszámai ’s egyéb ’e féle tartozik, ...Még az ámbár idősebb Regiomontanus János gyújtó tűkre is érdemel említést." [SRG.]

          1824.

KATONA Mihály: Közönséges természeti földleírás. Pest, 1824. Petrózai Trattner János Tamás betűivel s költségével. X + 519 p. Az alapvetően természetföldrajzi munka a sarki fénnyel és az időjárás csillagászati vonatkozásaival is foglalkozik. pp. 350-355., 371-406. [HOR.]

[FAZEKAS Mihály:] A’ Hóldról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1824dik szökő esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1823.] p. [30.] A Hold ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (2.) p. 16. Theisz és társai üstököst észleltek Pesten, 1824. jan. 5-én hajnali negyed hatkor. [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (4.) pp. 31-32. A Biela által Prágában felfedezett üstököst, amit Pesten már 5-én észleltek, 1824. jan. 6-án megpróbálják megfigyelni Bécsben. [SRG.]

A’ mostani Üstökös-Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (5.) pp. 39-40. Üstökös látszott 1823. dec. végétől 1824. jan. 25-ig. Boros-Jenőn Nagy László már 1823. dec. végén látta, Egerben Tittel Pál 1824. jan. 7-én észlelte. [SRG.]

Az Üstökös Tsillagoknak tulajdonságai. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (7.) pp. 49-51. [SRG.]

Az Újesztendő tájban feltűnt Üstökös-tsillagnak további menetele. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (9.) pp. 65-66. Üstökös 1823. dec. vége - 1824. jan. 25-ig. Balthazár János Pesten jan. 4-én vette észre. [SRG.]

Newton Emlék alkotmánnyának felírása. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (12.) pp. 91-92. [109-110.] [SRG.]

A’ mostani Üstökös-Tsillag’ különösségei. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (15.) pp. 118-119. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (21.) pp. 163-164. Bioschi a nápolyi csillagvizsgálóban napfoltokat észlelt. p. 163.; 1824. febr. 6 előtt néhány nappal Arezzonál meteorhullás volt. [SRG.]

Mellyik a’ jó Óra. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (30.) pp. 233-236. [SRG.]

A’ Hold-lakosiról. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (7.) pp. 49-51. Gruithuisen és Schröter szerint a Holdon emberek, állatok és növények élnek. [SRG.]

Természeti ritkaság. (Nap oszlopa). = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (14.) pp. 111-112. Naposzlop 1824. jún. 8-án. Dávid és Bittner megfigyelése a prágai csillagvizsgálóból. [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (24.) pp. 190-191. A toscanai hercegség Pietro in Bagno település környékén földrengés előtt augusztusban, a Nap bágyadt fényű volt és éjjel tűzgolyót észleltek. [SRG.]

Természeti Tünemény. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (28.) pp. 218-222. Az 1824. aug. 11-iki tűzgömbről. Egri, ibrányi, szatmári, marcali és kolozsvári beszámolók. [SRG.]

Bolis, vagyis a’ futó Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (32.) pp. 249-251. Tomtsányi Ádám Physicájában ír a meteorokról.; A Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendejében két különböző 32-es szám van ugyanazzal az oldalszámmal. [SRG.]

Futó Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (38.) pp. 297-301. Johann Elert Bode, német csillagász könyvéből a meteorokról. [SRG.]

A’ Holdról újabb észrevételek. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (48.) pp. 378-380. Gruithuisen a Holdról. [SRG.]

A’ Szobában mesterséges éjszaki fényt tsinálni (Aurora borealis). = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (49.) pp. 389-390. Meteorok hullása 1799. nov. 11-én. Némelyek csóvát is húztak. [SRG.]

Tüzes Golyóbis. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (49.) pp. 391-392. 1799. nov. 11-én folyamatos meteorhullás volt éjjel 1 és 5 óra között Kumanában (Dél-Amerika). Humboldt és Bonpland megfigyelése. 1766-ban földrengés előtt láttak utoljára ilyet a környéken élő idős emberek. [SRG.]

A’ Böltsek. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (50.) pp. 395-398. Görögország Böltsei egykor egybegyűltek, hogy megállapítsák mit tekintenek a "Világ legnagyobb tsudájának." p. 395. [SRG.]

Peterka [PETERKA József Sebestyén]: A’ Kertészkedésről való Elmefuttatás, tudniillik: hogy a’ Veteményezésbe, a’ plántátskáknak által ültetésébe, legfőképen pedig a’ Virágokra nézve mire kelletik vígyázni. = Tudományos Gyűjtemény 1824. III. köt. pp. 30-40. "Már a’ régibb megőszült időkben, sokat tartottak a’ Planétáknak befolyásáról mind a’ szántás vetés, mind pedig a’ veteményezés ’ s más egyéb alkalmatosságával elé fordúlt munkákban;..." [SRG.]

PETERKA József Sebestyén: A’ közönséges Levegőről (Athmosphaera), annak mivoltáról, tulajdonságáról, külömbféle levegő fajták’ kavarékjáról, az első állatokba való befolyásáról, hasznáról, vagy káráról. [1.] = Tudományos Gyűjtemény 1824. X. köt. pp. 3-28. Értekezések. [SRG.]

OBERNYIK László: Az el múlt 1822-dik meleg Télről, és forró Nyárról. = Tudományos Gyűjtemény 1824. X. köt. pp. 84-98. "Az ember a’ bujdosó Csillagok járásait, a’ Holdnak megtelését, el fogyását, a’ Napnak útját, és innen az esztendő négy szakasszainak folyvást való elkövetkezését eszébe veheti, kitanúlhatja, ’s meghatározhatja ugyan; de hogy valamelly esztendőnek négy szakasszai szárazok lesznek e vagy nedvesek, hidegek-e vagy melegek? és a’ levegő-égből mitsoda változások érdekeljék földünket? azt az idők változásait hatalmasan igazgató Isten tőlünk böltsen eltitkolta." [SRG.]

PETERKA József Sebestyén: A’ Levegőről. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 1824. XI. köt. pp. 3-23. Értekezések. [SRG.]

Peterka Jósef [PETERKA József Sebestyén]: A’ Levegőről. (Bérekesztés.) A’ Barometrumról. = Tudományos Gyűjtemény 1824. XII. köt. pp. 3-19. Értekezések. [SRG.]

Cseremiszky: Előlépések, és Megtiszteltetések. = Tudományos Gyűjtemény 1824. XII. köt. p. 112. "Ő Császári Királyi Felsége... - a’ Magyar Királyi Universitásnál Tsillag-vizsgálás Tanítójának, és a’ Budai Tsillagvizsgáló Torony Praefectusának és Astronomusnak pedig Nagy Tiszteletű és Tudós Tittel Pál Urat, ... méltóztatott kinevezni." [SRG.]

          1825.

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1825. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Saturnusról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1825dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1824.] p. [30.] A Szaturnusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

DÓHOVITS Basilius: A’ világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Eredeti Gondolat.) = Felső Magyar Országi Minerva 1825. 4dik Negyed November Tizeneggyedik Kötet pp. 451-460. "Egy 24 óra alatt megfordúl körültünk a’ nap, hóld, és az egész csillagos Ég. Hogy ez a’ körűl-fordulás csak tünemény, ’s oly szem-játék, mint mikor a’ hajóban evedző vándornak nem az ő hajója, hanem a’ parton lévő fák futni látszanak, és hogy inkább a’ mi főldünk jár több bujdosó csillagokkal eggyütt a’ nap körűl: azt tartotta még a’ Keresztény világ előtt 430 évvel élt Philolaus Pythagoricus nevű tudós, valamint Aristarchus és Nicetas - híres régi Philosophusok." "Először a’ forgás’ és kerengés dolgát fejtem; azután egész világ’ systemáját írom-le; végtére, az ég’, föld’ tüneményeit (az emlitett magyarázandókat) adom elő." [SRG.]

16,000 font nehézségű Levegőégi vas darab. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (3.) pp. 21-23. Spix és Martius bajor utazó tudósok nyilatkozata a brazíliai meteorról. [SRG.]

Newton. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (6.) p. 48. Adoma. [SRG.]

Tudományos ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (10.) pp. 77-78. Új tudósítások a Holdról. Gruithuisen óriási várforma épületen kívül, "Fraunhoferi nagyító tsöveken valóságos rendes útszákat, mesterséges sánczokat, és árkokat lát". [SRG.]

Finom Drót. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (14.) p. 107. A távcsövek szálkeresztjéről. [SRG.]

A’ Straszburgi Fő Templom’ hires órája. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (15.) pp. 119-120. A csillagászati óraszerkezet hét égitestet (Apollo, Luna, Mars, Merkurius, Jupiter, Venus és Saturnus) jelenít meg. [SRG.]

Epigramák. A’ Hold. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (33) p. 257. Adoma. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (11.) p. 88. 1764. márc. 5-én Lissabonban szörnyű éjszaki fény látszott. Az emberek a templomba vonultak. [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (25.) pp. 193-194. Az üstököst 1825. szept. 18-án Albert Ferenc távcsöves észlelés közben látta meg Budán, 19-én Sántha Ferenc Félegyházán. [SRG.]

Meteorológiai Jegyzések. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (28.) pp. 222-224. Összefüggés a "Planéták állása" és a "Barometrum" mély, közép vagy magas állása között. [SRG.]

Különös Éjszaki fény. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (41.) pp. 327-328. Scoresby a Jeges tengeren utazva éjszaki fényt észlelt. [SRG.]

Észrevételek az idei Üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (46.) p. 364. 1825. júl. 19-én Budán. [SRG.]

Újabb Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (47.) pp. 374-375. 1824. nov. 7-én Pons az Eridanus csillagzatban új üstököst fedezett fel. Stark Augsburgban nov. 29-én észlelte. Ez volt 1825-ben az ötödik üstökös. [SRG.]

SÁRVÁRY Pál: A’ Leeső Csillagformákról. = Tudományos Gyűjtemény 1825. II. köt. pp. 24-28. Meteorjelenségekről. Értekezések. [SRG.]

RAISZ Károly: A’ Hold nem gömbölyű. = Tudományos Gyűjtemény 1825. IV. köt. pp. 84-85. [SRG.]

B. F.: Külföldi Literatura. Tudományos Egyvelegek. A’ meteór kövekről új felfedezés. = Tudományos Gyűjtemény 1825. XI. köt. pp. 111-112. "Az égből esett köveknek analysise sok ideig foglalatoskodtatta a’ tudósokat, ’s úgy találtatott, hogy az aerolitheknek állató részeik kevés külömbséggel minden tartományokban ugyan azok. ..." [SRG.]

          1826.

FAZEKAS Mihály: Tsillag óra, melyből, a’ ki a jelesebb álló tsillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelénn, és annak minden részeibenn, megtudhatja, hány óra és fertály légyen. Debreczenbenn. Nyomtatta Tóth Ferentz. 1826. [16] p. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] A’ Debreceni Kalendáriom Tiszteltt Kedvellőjihez. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. 54-55. A kalendárium 1819-es indulásakor az uralkodó planéta a Jupiter volt és azt akkor ismertették, amint hét éven keresztül minden év bolygóját, de nem mint uralkodót, hanem mint égitestet. Most ismét a Jupiter következne, ám ezt a szokást elhagyják.; Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

F. M. [FAZEKAS Mihály]: Esmerkedés a’ Tsillagos Éggel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. [55-60.] A csillagos ég ismertetése általánosan. A Sarkcsillagtól a Kis Göncölön és a nagy Göncölön kezdve. Majd a Kos, a Bika, az Orion, a Sirius, a Procyon, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, az Arcturus, a Szűz csillagok és csillagképek részletesebb ismertetése. [KSZ.]

DÓHOVITS Basilius: A’ Világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva 1826. 1ső Negyed Februáriusz Második Kötet pp. 577-582. "A’ csillagok’ forgásáról ’s kerengéséről, magában." [SRG.]

K. P.: Egy futó tekintet a’ Tudományok’ állapotjára. = Felső Magyar Országi Minerva 1826. 2dik Negyed Aprilisz Negyedik Kötet pp. 649-651. "Kérdezd-meg, a’ leghíresebb Astronomusokat hogy azon sok millió csillagokról, a’ mellyekkel a’ felettünk lévő kék ég boltozatja, mintegy behintve látszik, mit tudnak? mondják-meg, hogy számszerint hányan vagynak azok? mitsoda távolságra esnek mi hozzánk? ’s miből áll az ő azokról való tudományok’ sommája?..." [SRG.]

DÓHOVITS [Basilius]: A’ Világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva 1826. 2dik Negyed Aprilisz Negyedik Kötet pp. 667-676. "A’ csillagok’ forgásáról ’s kerengéséről egymáshoz-képpest." [SRG.]

Gruithuisennek a’ Holdról, és annak állatairól való véleményei. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (3.) p. 19. "A’ Holdnak lakosai eszes állatok és Troglodyták, melyek az emberi nemhez tartoznak." [SRG.]

Természet históriai ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (19.) p. 152. "Angliában újonnan figyelmessé lettek, a’ Magnesnek az Időmérőkre (Choronometer: az az Astronomiai észrevételekre szolgáló órák) valo béfolyása eránt." [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (25.) p. 200. Biela 1826. febr. 27-én Josephstadtban felfedezett egy üstököst a Kos csillagképben. [SRG.]

A Hóldnak befolyása az állatokra, és növényekre. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (28.) pp. 222-223. Biela 1826. febr. 27-én Josephstadtban felfedezett egy üstököst a Kos csillagképben. [SRG.]

Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (39.) pp. 314-315. 1825. júliusától október közepéig Európából észlelt üstökös újra visszatért. Csak távcsővel látható, 1826. máj. 2-től. [SRG.]

Jegyzések az új Üstökös Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (43.) pp. 342-343. W. Olbers és Schumacher megfigyelései az 1826. febr. 27-én felfedezett Biela üstökösről. [SRG.]

1825-dik Esztendei Üstökös Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (11.) pp. 84-85. Seneca ezt írja: "kell egy Napnak jönni, mellyben az emberek az Üstökös Tsillagok természetét, és nagyságát, valamint pályájoknak körét, nagyságát, ’s a Planétáktól való különbözését kitanúlhatják." A cikkben említett üstökösök: 1825. máj. 19-én, júl 13-án., aug. 9-én, szeptember 19-én, nov. 7-én jelentek meg. A hatodik üstökös a Föld déli részén látszott 1682 és 1759 után tért vissza. [SRG.]

A’ Hold súgárainak melegsége. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (15.) p. 119. Howard marylandi egyetemi professzor (horpadt tükörrel történő) kísérletéről, amit Prevost megismételt és megállapította, hogy a Hold fényét összegyűjtve nincs meleg hatása. [SRG.]

Jegyzések az üstökös Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (22.) p. 176. 1826. aug. 7-én Pons üstököst fedezett fel az "Eridanus 11. tsillagának szomszédságában." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (28.) p. 222. "Augustus 14-dikén estve, Rigában igen ritka tűnemény: tudniillik Hold-szivárvány látszatott." Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Astronomiai felszámlálás. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (30.) pp. 234-235. Olbers üstökös-elméletéről. Megállapította, hogy az 1786, 1795, 1801, 1805, 1818, 1825-ben megjelent üstökös ugyanaz volt. [SRG.]

Astronomiai jelességek. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (41.) pp. 324-325. Holdfogyatkozás 1826. nov. 14-én délután 4 óra 34 perckor. Részleges napfogyatkozás nov. 29-én 12 óra 34 perckor. Pons üstököst fedezett fel 1826. okt. 12-én(!), ezt okt. 23-án a "Kegyes Oskolabeli Tsillag-vi’sgálók észlelték is." [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (41.) p. 326. P. csillagász és inasa üstökös észlelési kísérlete. Adoma. [SRG.]

Tsillag-vizsgálói Jelességek. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (49.) pp. 384-386. Az 1826. okt. 22-én felfedezett Pons üstökösről, Gambart, Olbers és Schumacher csillagászok. [SRG.]

A’ Nap-foltok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (50.) pp. 393-395. Gruithuisen müncheni csillagász a napfoltokról. [SRG.]

Bode Berlini híres’ tsillag-vizsgáló. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (50.) pp. 396-398. Bode (1747. jan. 19. - 1826. nov. 24.) nekrológja. [SRG.]

Tudománybeli Jelentések. Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1826. III. köt. pp. 124-125. "A’ Kassai Királyi Akademia Junius’ 20-dikán érzékeny kárt vallott, midőn Nagy Tiszteletű Tudós Kmeth Dániel,... forró nyavalyájában meghalt munkás életének, ’s a’ köz jóra törekedő buzgó igyekezetének 42-dik esztendejében. ..." Brezno Bányán született 1783. jan. 15-én, meghalt Kassán 1825. jún. 20. [SRG.]

PODHRADCZKY Jó’sef: A’ Budai Palotáról. = Tudományos Gyűjtemény 1826. XII. köt. pp. 74-87. "1777. a’ Magyar Mindenség Nagy-Szombatból ebbe a’ Palotába helyheztődött, ’s ekkor a’ tsillag-visgáló Torony épűlt,... Egyébaránt ebben a’ két emeletű és kilentzven négy ölnyi hoszú Palotában vannak; földszínt 66. első emeletében 47. a’ másodikban 78. tsillag-visgáló Toronyban 12. öszvesen 203. szobák." p. 85. [SRG.]

          1827.

FORSTNER, Alexander: Vizsgálódások a’ Világ’ alkotmánya felett. Báró Forstner Sándor után kiadta Lánghy István. Pesten, 1827. Petrózai Trattner Mátyásnál. 80 p., 1 t. Forstner előszavával, melyet Berlinben 1825-ik Esztendő Tavaszán írt. A magyar kötetet "Nemes, Nemzetes, és Vitézlő Hertelendy Dávid Úrnak, nem külömben Hitestársának, született N. Lánghy Czeczilia Aszszonyságnak, Nevök halhatatlanítására szenteli a Kiadó." [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Folytatása a’ tsillagos Éggel való esmerkedésnek. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1827dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1826.] pp. [54-65.] Az égtájak meghatározása, főként a Déllő (meridianus) ismerése. Ez után a fényesebb csillagok és nevezetesebb csillagképek ismertetése havonként januártól decemberig, azaz újra az egész égboltot leírja. Még egy Tsillag-Óra is készült, amely nagyobb terjedelmű, de ugyanott vásárolható, ahol a kalendárium. [KSZ.]

DÓHOVICS [Basilius]: Az egész látható Világ’ Rende tudományosan elő-adva, a’ legujjabb Felfogások szerént. (Tiszta eredeti Munka.) = Felső Magyar-Országi Minerva Harmadik Esztendei Folyamat 1827. 2-ik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1185-1207. "Most leakarom írni a’ Világ’ systemáját - az e’ látható roppant nagy Mindenség’ alkotmányát - azt, mellynek Isten tudná, hány ezredik parányi részetskéje (de tán egy szem-pora sem) ez a’ mi Földünk: mellyet mi mégis, minthogy kimondhatatlan kicsinyek vagyunk, hozzánk képpest nagyításból Világnak szoktunk nevezni -...A’ Világ, külső formája szerént." [SRG.]

1826-dikban felfödözött negyedik üstökös-csillag. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (7.) pp. 51-52. A Pons által 1826. dec. 27-én felfedezett üstököst, Gambert is 27-én látta meg. Ez volt 1826-ban a negyedik üstökös. [SRG.]

Herschel. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (11.) pp. 84-86. Herschel önmagáról. [SRG.]

1826-ikban meghalt jeles Személyek. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (11.) p. 87. Nov. 24-én halt meg Bode. [SRG.]

S. Cs. S-R.: Hajdan, és Ma. Az égi tizenkét Jegyek’ során. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (39.) pp. 305-307. [SRG.]

Tudomány, és Mesterségbeli Jelentés. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (43.) pp. 341-342. Jeszner József bécsi órás által készített óra pontosságát a bécsi csillagvizsgálóban vizsgálják. [SRG.]

Természeti, és Mathematikai új felfödözés. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (1.) pp. 7-8. Gruithuisen felfedezése a mozgásban lévő testekről. [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (4.) p. 28. Gambart Marzellyben 1827. jún. 21-én, Nicolet Párizsban üstököst fedezett fel. [SRG.]

Új Tsillag-vizsgáló torony. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (2.) pp. 15-16. Pitrat csillagvizsgálója Lyonban. 1830-ra készül el. [SRG.]

Kettős Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (39.) pp. 307-308. William Herschel fiának 1827. okt. 15-i előadásáról. [SRG.]

A’ Hold. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (50.) pp. 398-399. Gruithuisen, Schwab, Frauenhofer, Runowsky felfedezései a Holdról. [SRG.]

Astronomiai Óra. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (50.) pp. 399-400. Lepardos órája. [SRG.]

"Pesten az essős..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [22.] 1827. Első Félesztendő Boldog Asszony-Hava’ 13-dik napján [jan. 13.] (4.) p. 26. Folyó hónap 11-én déltájban a Duna felett szivárvány látszott, "’s ugyan ez időben a’ Budai várban havas esső esett." [SRG.]

lassú [LASSÚ István]: Külföldi Literatura. Kotzebue Móritz, Orosz Császári Kapitány, a’ Wladimir és Persiai Nap és Oroszlány Rendek’ Vitézze’ Persiai útazásának kivonata. = Tudományos Gyűjtemény 1827. V. köt. pp. 102-120. "Astronomiai esmereteik a’ Persáknak: Kotzebue e’ tárgyat következendő módon adja elő: a’ Követ engemet Astronomusnak (csillag-vi’sgáló) adván ki a’ Minister a’ ki maga is gyönyörködött ezen tudományban, meghívott magához, ... A’ Persák sokat tartanak a’ csillag-magyarázatokra,... " pp. 116-120. [SRG.]

Barátságos Tudósitások külföldről. Prága Május 30-dikán 1825. = Tudományos Gyűjtemény 1827. VII. köt. pp. 68-87. "A’ Physikum Múzeum, az egykori Jé’suiták’, most Seminárium’ roppant nagyságú, és kiterjedésű épületében van,... A’ magas csillagvis’gálótorony is, mellyet még a’ Jé’suiták emeltek, ’s mellyet Prof Dávid, ... szivességgel megmutogatott." p. 82. [SRG.]

          1828.

ESCHENBURG, Joachim: Encyclopaedia vagy is a’ tudományok’ esmeretére tanító könyv. Talprajzolat a’ tudományok öszves előterjesztésére. Eschenburg Joachim János udvari tanátsos, kanonok, és braunsvajgi tanító úr által német nyelven készíttetett harmadik kiadás szerént magyarúl közli Lánghy István. Pesten, Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál [nyomtatva]. 1828. XXII, 516 p. Az 1792-dik évi első, a második és az 1808-dik évi harmadik német kiadás előszavaival. Az 1808-as munka alapján készült a magyar fordítás: "A mi a Fordítást illeti, az tsupán tsak az eredeti szerént adódik-elő, s azért ahoz igen kevés, vagy semmisem járult."
Lánghy István írja: "Adná a magyarok Istene, hogy olly hasznos következéseket szülne Nemzetünkben is, a minőt tett és szült a Tudós Német Nemzetben." És még: "A Magyarok Istene lelkesítse nemzetünket mindenkor Hazafiúi egyetértéssel, a Nemzeti tsinosodás és Tudományosság terjesztése eránt való buzgósággal, s a mi igen jó és legkegyelmesebb fejedelmünk eránt való tántoríthatatlan hűséggel, s élessze mindenkor azon tűzzel, mellyel a fejedelemért, hazáért, és Nemzetért élni halni mindenkor kész volt." - írja a fordító. Csillagászat: pp. 221-231. (csillagvizsgálás, időmérés, naptár, földleírás, napóratudomány, csillagászati optika, égleírás, gömbi csillagászat, világrendszerek, csillagászattörténet, a Föld formája és nagysága, helymeghatározás); pp. 299-302. (fizikai csillagászat, égitestek mozgásai, geofizika, légköri fénytünemények) Rövid leírásokkal és bőséges (külföldi) ajánlott irodalommal. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Esmerkedés az Égi testekkel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1828dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1827.] pp. [56-61.] Különféle régi vélekedések a Föld helyzetéről és a körülötte látszó világ mozgásairól. A tudomány ismerete szerinti földalak, a Föld forgása, a Föld keringése a Nap körüli. A Hold, a Nap valódi mérete. A bolygók távolsága. A méretviszonyok szemléltetése. [KSZ.]

DÓHOVICS Basil[ius]: Az egész látható Világ’ Rende. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1681-1694. "A’ Világ belső-képpen." [SRG.]

ÚJFALVY Sámuel: Siciliai Levelek, Döbrentei Gáborhoz. = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1699-1717. Palermo, Május’ 12-dikén 1825. "A’ Csillag-vizsgáló toronyban hires csillag néző műszer van nappal és éjjel használható, ’s a’ halhatatlan Herscheltől." p. 1701.; Gearra, Május’ 25-kén. "Soha nem láttam olly’ tisztán és világosan az Ég-boltozatját mint ezen az éjjel az Aetnán." p. 1712. [SRG.]

DÓHOVICS Bas[ilius]: Az egész látható Világ’ Rende. (Folytatás.) III. Resultatumok. = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIIdik Negyed Augusztusz Nyolczadik Kötet pp. 1812-1824. [SRG.]

DÓHOVICS Bas[ilius]: Az egész látható Világ’ Rendje. (Bérekesztés.) = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IVdik Negyed Október Tizedik Kötet pp. 1897-1907. "És ezzel én is véget vetek a’ Systemátizálásnak. Ki-merítettem, a’ mi a’ theoriához tartozandó volt. A’ természet’ nagy fogású tüneménykedésének vi’sgálásában Isten nélkűl indúltam ugyan-ki, de reá jutottam a’ resultátumokban; és ezt, mint principiumot felvévén, megfuttattam a’ gondolkodás’ rendjét viszsza-felé applicatura gyanánt, próbára, hogy mint esik-ki hát ezzel a’ theoria? Nékem úgy tetszik, hogy jól. - E’ lenne tehát s’ világ’ Systemája az én gondolkozásom szerént,..." [SRG.]

Levegői tünemények. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (17.) pp. 131-133. Prágai Tsillagvisgálóban 1828. febr. 11-én naposzlopot észleltek. Már láttak 1824. jún. 8-án is. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (28.) p. 224. A katona, a csillagász és a meteorhullás. Adoma. [SRG.]

Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (29.) p. 231. Böjt elő hava [márc.] 20-ától Rocaasban éjszaki fény látszott, minden nap 24-éig. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (32.) p. 256. Kínában Kuet-Schen tartományban 1827. augusztusában meteor hullott le. 10 napig égett és kénszagot árasztott. A tudós Mandarinok a Merkur salakjának tartották. [SRG.]

Jeles természeti tünemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (36.) pp. 286-287. 1828. Szent György hava [ápr.] 3-án naphaló és álnapok látszottak. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

SZEKRÉNYESY András: A’ lenyugvó Naphoz. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (8.) p. 57. [SRG.]

Levegői Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (16.) p. 125. 1828. júl. 30-án Bajorországban tűzgolyót láttak délután 4 órakor. [SRG.]

Kopernik hires Tsillag visgálónak újonnan felfedezett kéziratja. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (18.) pp. 141-142. Stockholmban egy fűszerboltosnál találták meg Kepler üstökösök hatásáról írt kéziratát. Néhány évvel ezelőtt egy szabónál a Magna Charta kéziratát találták meg. [SRG.]

Jeles égi tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (21.) p. 163. Szibériában Kiachtában 1828. jan. 23.-án melléknapot és naphalót láttak. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (28.) pp. 220-221. Éjszaki fény 1828. szept. 9-én Chelmsfordban (Essex grófság). Említi az 1827. szept. 25-i északi fényt, amely Borehamból látszott. Szept. 10-én meteorhullás volt. [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (29.) pp. 230-231. Encke-üstököst 1828. szept. 4-én észlelték Glasgowban. [SRG.]

Encke’ Üstökös Tsillaga. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (42.) p. 309. 1828. nov. 5-én látta az üstököst a bécsi csillagvizsgálóból Mayer adjunktus. Marseillesben 1818. nov. 26-án fedezte fel Pons. Hetedszer jelent meg az üstökös. [SRG.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Buda, Sz. Gellért Dec. 2. 1828. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (45.) pp. 327-328. Üstökösről. [SRG.]

[GOROVÉ László]: Eger Várossa történeteinek 5-dik folytatása. = Tudományos Gyűjtemény 12. 1828. VII. köt. pp. 3-24. Eszterházy Károlyról "... megörökösödött az ő neve, a’ Lyceumnak felállítása által,... napkeletre hajló részét a’ Csillag visgáló Torony, a’ nem kémellett költséggel, a’ külföldről megszerzett nagy néző csővekkel diszesiti,... A’ Déliléniát vagy meridiánust a’ hires Csillag visgáló Hell magyar hazánk fia nagy pontossággal húzta a’ Toronynak egyik szakaszában; tsak azt lehet sajnállani, hogy nintsen mindenkor a’ toronynak Csillag vizsgálója, vagy observatora,..." p. 14. Értekezések. [SRG.]

          1829.

Áhítatosság’ óráji, a’ valódi kereszténységnek és a’ házi isteni tiszteletnek előmozdítására. Ötödik rész: Az Isten a természetben. Budán, 1829. A Magyar Királyi Univers. Betűivel. 1-640 + III p. Heinrich Zschokke (1771-1848) hitbuzgalmi munkája alapján, de névtelenül, nyolc kötetben 1828-tól 1830-ig Budán megjelent kiadvány V. kötete. Ez számos csillagászati vonatkozást tartalmaz. Míg az írás alapvetően Isten dicsőségét hirdeti, számos, a kor tudásának megfelelő csillagászati ismeretet is tartalmaz. A IV. és az V. kötetet fordítását Lassú István (1797-1852) készítette. A csillagászati vonatkozású részek: II. A’ tsillagos Ég. pp. 15-25.; VII. A’ Hóld. pp. 77-89.; VIII. Az üstökös Tsillag. pp. 90-99.; XL- XLIII. A’ tsillagos égre való fel tekintés (négy részben). pp. 481-533. [HOR.]

A’ hóldban lévő hegyek. = Hasznos Mulatságok 1829. Első Félesztendő (7.) pp. 50-51. Schrötter a Clavius és Tycho kráterekről. [SRG.]

Jelek, mellyekről az időjárását előre meg lehet esmérni. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (7.) pp. 53-55. Szivárványról. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Doktor Nantini észrevételei a’ holdról. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (12.) pp. 93-94. A Menton-i csillagvizsgáló vezetője 1829. máj. 18-án éjjel 27 angol lábnyi távcsövén keresztül hegyeket, városokat, folyókat látott. [SRG.]

Uj találmány. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (18.) p. 140. Egy csillagász Providence városában, 7 angol lábnyi távcsövén keresztül a Napot sötét kamrába (Camera Obscura) vetítette, és napfoltokat észlelt. Ugyanezzel a távcsővel a Holdat is vizsgálta és azt állítja "ezen égitest örökös hóval, és jégdarabokkal van fedve." [SRG.]

Hóldfény’ szivárványa. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (25.) p. 199. 1829. aug. 16-án Börnike és Staffelde településeken. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (35.) p. 276. Holdszivárvány Erdélyben 1829. aug. 16-án. Okt. 10-én Károlyfehérváron és Kolozsváran láttak holdszivárványt. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (42.) p. 366. 1829. okt. 23-án Krakkóban délután 4 óra tájban tűzgolyót látott, "melynek farka füstölt." A golyóbis szétpattanása után tompa mennydörgés hallatszott. [SRG.]

Magyar és Erdély Ország. Egerből, Jul. 4. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [24.] 1829. Második Félesztendő Sz. Jakab Hava’ 8-dik napján [júl. 8.] Nro. 3. p. 17. 1829. júl. 1-én "városunkban ... földindúlás tapasztaltatott,... a’ Tsillag-Visgáló Toronyban a’ másod perczenetre járó óra,... megállott,..." [SRG.]

HORVÁT Endre: Kőszögi Fabrich József. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. I. köt. pp. 54-68. "Tudományos foglalatosságinak három főága volt: A’ csillagvizsgálás;... Hell Maximiliánt (ő Miksának nevezte,) a’ Magyar hazafiat, hires csillagvizsgálót majdnem imádta. A’ második Nemeai dalt néki ajánlotta illy czimmel: Istenben boldogult Hell Miksának, Bécsi Csillagvártásnak. Pindar. 92. l. Mellyképét, Lappóniai öltözetben, megszerezte, és iró asztala előtt függesztette föl, hogy szemei mindenkor rajta mulathassanak." p. 61. [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Egyházi kalendáriombeli kérdés. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. I. köt. pp. 123-124. [124-125.] [SRG.]

EDVI Illés Pál: Kalendáriom’ magyarázatja, és még valami a’ honni Kalendáriumokról 1824. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. V. köt. pp. 63-96. [SRG.]

EDVI Illés Pál: A’ Hétközi Napoknak elnevezéséről. Toldalékul a’ folyó évi Tud. Gyüjt. V. Köt. 75-dik lapjához. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. VIII. köt. pp. 123-124. [SRG.]

E. J. P. [EDVI Illés Pál]: Felelet. Az Egyházi kalendariombeli kérdésre, melly a’ f. e. Tudományos Gyüjtemény I-ső Kötetének 123-dik és 124-dik lapján foglaltatik, ezen szavakkal: = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. IX. köt. p. 111. [SRG.]

W. L.: Felelet. Az Egyházi kalendariombeli kérdésre, melly a’ f. e. Tudományos Gyüjtemény I-ső Kötetének 123-dik és 124-dik lapján foglaltatik, ... = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. IX. köt. pp. 112-124. [SRG.]

Dóhovits B.: Az 1832 évi üstökös csillagról. Az "Extra-Beilage zur allg. Handl. Zeit v. u. f. Ungarn" nevezetű német Folyó-irás’ tóldalékjában, "Der Spiegel"-ben, 1828-diki Augustus’ 23-dikára, 8. szám alatt akadtam egy szomorú prognosticonra, mellyet Dieznam Úr hirdet az 1832-dik évben megjelenendő (??) Üstökösröl. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. X. köt. pp. 96-101. Külföldi Literatura. [SRG.]

J.: Kalendariomok ujjabb készitését ’s használását Europának virágzó Nemzetei a’ Magyaroktól költsönözvén, ennek tudatlanságával Schwartner Királyi Professortól Hazafiaink ok nélkül vádoltattak. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. XII. köt. pp. 72-97. [SRG.]

-r-y.: Kihalt Tudósok, és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. XII. köt. p. 111. 1829. "November’ 15d. Bécsben, Pasquich János,. ... nagy nevű Astronomus,... 76d. évében." elhunyt. [SRG.]

          1830.

T. P. [TITTEL Pál]: Rövid tudósítás a’ Buda-Pesti torony órák regulázása végett adandó jelek idejéről ’s módjáról, négy közhasznú tábla toldalékkal. Irta a’ Magyar Királyi Universitáshoz tartozó Szent Gellért hegyi tsillag őr torony’ előljárója. Ugyan azon k. fő oskola’ fél százados innepe’ alkalmával. Budán, 1830. A’ Magyar Kir. Egyetem betűivel. 35 p. "Írtam 10dik Juniusban 1830. a’ szent Gellért hegyén" írja a szerző. A könyvecske 40 oldalas (a 35-dik oldalig számozott), melyből 15 oldal az időméréssel kapcsolatos szöveg. A további 25 oldalon táblázatok vannak, amelyek 1830-1899-ig minden év minden napjára közli az időegyenlet illetve a dél időpontját óra, perc és egy tized másodperc pontossággal "a’ sz. Gellért hegyi torony déli körére" kiszámítva.
"A toronyórák egységes idejének érdekében: 1830. jún. 27-től kezdve, minden délben a Gellért-hegyi csillagvizsgálónál elhelyezett harang egy hangos ütéssel jelzi a közép delet. Erre fél perccel korábban, szapora harangütésekkel hívják fel a figyelmet." A tanulmány ismerteti a "valóságos dél" és a "közép dél" fogalmát és azt, hogy a mechanikus órák miért az utóbbi szerint járnak, melyek igazításához ad segítséget a budai időjelzés. [KSZ.]

DÓHOVICS B[asilius]: Lidércz, sárkány, tüzes-golyóbis, lámpás, ugró kecske - az égen: Meteorok’, futó- ’s szakállas csillagok’ tünetjei új magyarázat szerént. = Felső Magyar-Országi Minerva Hatodik évi Folyamat 1830. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 81-101. "Az én felosztásom szerént e’ képen három félék a’ csillagok:
1-ször: Ollyanok mellyek körűl mások járnak, és ezek székes rangúaknak (sydera centralia); a’ más körűljárók pedig bújdosó, vagy bolygó csillagoknak (planétáknak) neveztetnek. Igy a főld a’ hóldhoz képest székes rangú, mert maga körűl járatja a’ holdat; de a’ naphoz képest bolygó csillag, mert maga is jár a’ nap körűl, mint a’ hold ő körűlötte. - 2-szor: Ollyanok, mellyek más csillag körűl járnak ugyan, de más körűlettek semmi sem jár, és ezeket Holdaknak, vagy Drabantoknak (satellites v. lunae) nevezük. - 3-szor: Ollyanok, mellyek sem magok más körűl, se körűlettek más nem jár, hanem minden szövetség nélkül szabadon járnak a’ világ’ térségeiben. Ezek hát neutrálisták." [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (1.) p. 5. 1829. nov. 5-én naphaló Baskisetben. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (1.) p. 8. Berlinben, 1829. dec. 23-án 3 naposzlopot láttak 7.45-től 9 óráig. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Venus Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (5.) pp. 39-40. Legnagyobb keleti eltérése 1829. dec. 24-én volt 7 óra 12 perckor volt, legfényesebb 1830. jan. 13-án. A Földhöz legközelebb márc. 7-én lesz, a legtávolabb dec. 21-én. [SRG.]

Új üstököstsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (40.) pp. 313-314. Gambart 1829. ápr. 21-én üstököst fedezett fel Marseillesben. [SRG.]

Chronoglobion. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (44.) pp. 347-349. Ziebermayr Mátyás bécsi műszerész találmánya. [SRG.]

Az 1832dik esztendőben megjelenő üstökös-tsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (18.) pp. 142-143. Gruthuisen az üstökösökről. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (27.) pp. 215-216. "Egy hold-fogyatkozásból már fel tudják vetni, ’s megmutatni, hogy mostani időszámlálásunk hibás, és 3 esztendővel rövidebb, mint kellene." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (27.) p. 216. "Az első holdfogyatkozás, mellyet az írások emlékezetül fenntartottak, tapasztaltatott Chinában 2169 esztendővel a’ mi idővetésünk előtt." Hi és Ho csillagászok életébe került, hogy a kalendáriumokban nem jelezték a holdfogyatkozást és a népet előre nem készítették fel az eseményre. [SRG.]

Ég-vizsgálás. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (45.) pp. 354-357. A Müncheni Ujság nov. 15-i számában a csillagok közötti levegőről az "aether-"ről, az atmoszféráról, az Encke-üstökösről, oscillációról és más égi eseményekről ír. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (50.) p. 400. 1830. nov. 30-án a londoni királyi tudományos akadémia "Előlülőjének választása" zajlott. Az egyik jelölt Dr. Herschel volt, de a címet nem ő kapta meg. [SRG.]

A. B. P.: Tudósítások a’ Külföldről. (Folytatás.) Berlin Augusztus 29ikén 1825. = Tudományos Gyűjtemény 14. 1830. VI. köt. pp. 50-67. "Professor Mitscherlích-el egy házban lakik a’ hires Astronóm Bode. ... ’s 78 esztendők terhe alatt meggörbült komoly ember. ... A’ csillagnéző torony, melly egy régi épület, az Universzitás háta megett van, ’s 84 lábnyi magas." p. 66. [SRG.]

          1831.

ORMÓS József: A’ nap veszteg-állásának első erős megmutatása. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. Iső Negyed Mártziusz Harmadik Kötet pp. 222-224. "Igen-is, a’ nap veszteg marad mindenkor, mivel saját fényével ragyog; már pedig minden saját fénnyel biró testek állanak, eleven példák reá az úgy nevezett álló-csillagok, mellyeknek számok sok ezerre telik,... Ellenben a’ földet mozgásban állitom lenni: mivel saját fényével nem bir; már pedig minden kölcsön sugárokkal ragyogó testek örökké útban vagynak, mellyre kész bizonyságok az úgy nevezett bújdosók, és a több százakra felmenő, már eddig ösmeretes üstökösöknok állhatatlan tévelygései." [SRG.]

KÖRMENDY Camill: Eszmélkedés a’ Világról. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. IIIdik Negyed Juliusz Hetedik Kötet pp. 545-554. "A’ szüntelenül munkálkodó emberi észnek nem lehet gyönyörüebb, és felségesebb foglalatossága, mintha a’ mindenségnek legcsudállatosabb titkaiban elmerülve eszmélkedik; gyengék ugyan testi érzékeink, de ha a’ csillagos égre vetjük szemeinket, lelkünk elbájolva csudálja azon véghetetlen tábort,..." [SRG.]

BALAJTHY Jó’sef: Találmányok és felfedezések. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. IVdik Negyed Deczember Tizenkettedik Kötet pp. 909-944. "...ég-vi’sgálás (Astronomia) p. 912.; 420-ban Pármenides vólt a’ legelső, a’ ki a’ földet golyóbis formának vagy gömbölyűnek állította lenni. 360-ban Pytheas (Marsíliai) adta ki az Ekliptika görbeségéről való legelső fundamentomos észrevételeket. p. 915.; 45-ben Julius Caesar osztotta az esztendőt, Sosigenesnek egy Egyiptomi Mathematicusnak segedelmével 365 napokra, p. 916.; 135-ben az Astrolabiumot, mellynek feltalálója nincs tudva, már Ptolemaeus esmerte. 250-ben egy Armoricumi vagy Bretagnei Szerzetes, Gvinclan, a’ Nap’ és Hóld’ járásáról irt esztendőnkint egy kis könyvet ezen czim alatt: Diago non al Manach Gvinclan, az az: Gvinclan Szerzetes’ jövendölései. Ezen időtől fogva élnek, a’ Kalendáriom név helyett, az Almanach névvel. p. 917.;
1472-ben a’ legelső Csillag-vi’sgáló torony, Magyar-országban állitatott fel. A’ Párisi 1664-1672-ben a’ Greenwicki 1672-ben p. 929.; 1570-ben Tycho de Brahe készítette a’ legelső Sextánst. p. 934.; 1582-ben jobbította-meg XIII. Gergely pápa a’ Kalendáriomot... p. 935.; 1590-ben Jansen Zachariás Middelburgi pápaszemtsináló találta-fel a’ Telescopimot. p. 935.; 1600-ben Gvido Ubaldi, a’ ki előtt Dürer Albrecht ezen tekintetben nevezetessé tette magát, mélyebben ereszkedett a’ meszszelátó-cső (perspectiva) alapja’ vi’sgálásába,... A’ legrégibb meszszelátócső-festő a’ Görögök köztt Agatharchus vólt, a’ ki egy időben élt Aeschilussal. A’ meszszelátó-csőt Anaxagoras (Aeginai) irta-le legelőször." pp. 935-936. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 6. p. 47. Bécsben jan. 7-én este 6 órakor éjszaki fény látszott. 7 óra tájban volt a legerősebb, 10 órakor elenyészett. Pozsonyban is látták. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 7. p. 55. Bahnban (Pomeránia) 1830. dec. 11-én este 10 órakor éjszaki fény láttak, reggel 2 óráig. [SRG.]

Természeti tűnemények. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 8. p. 63. Üstökös 1831 elején.; Sarki fény "Orosz, Lengyel, Német és Tscehországokban, Magyarország felső részein és Pest-Budán" 1831. jan. 7-én. [SRG.]

Berenice’ haja. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 15. pp. 118-119. "Berenice, Evergetes Ptolomaeus’ felesége, azt fogadta volt, hogy szép haját az Isteneknek fogja áldozni, ha azt a szerentsét megadják neki, hogy táborozásban lévő férjét ismét megláthassa." Berenice levágatta a haját és elküldte a templomba. Ptolemaeus hazatérve mérges lett ezért és kereste felesége haját, ami eltűnt a templomból. Conon udvari csillagász, hogy mentse a helyzetet, felmutatott az égre az Oroszlán csillagképben megmutatott 7 csillagot, hogy ott a királyné haja. A csillagászok ezen csillagzatot azóta is "Berenice’ hajának nevezik". [SRG.]

Kő-esső. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 17. p. 133. 1803. ápr. 25-én nagy területen tüzes és kénkő-bűzt árasztó kövek hullottak Franciaországban 1 óra tájban. Ágyúlövéshez, puskalövéshez, doboláshoz hasonló hangok kísérték. Biot beszámolt az eseményről a Párisi Akadémiának. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 19. p. 151. A berlini Voss szerint az éjszaki fény nem jelent háborút. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 22. p. 176. 1831. febr. 26-án este 6 óra után igen nagy holdfogyatkozás volt Pesten, "melly a’ Kalendáriomokban nints feljegyezve". [SRG.]

Tudományos dolgok. Tudományos Gyűjtemény 1831. VII. kötet, 15-dik esztendő Folyamat. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 3. Nro. 19. pp. 147-148. Holéczy Mihály értekezése az üstökösökről. [SRG]

Levegői tűnetek. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 14. Nro. 22. pp. 171-172. "Aug. 7-ikéig tartott száraz idő alatt, különös világosságnak szemmel látó tanúi valánk éjtszakánként? Melly éjszak-nyugotról látszott eredetét venni. Aug. 4. ’s 5-ike között olly nagy volt a’ világosság, és olly tartós, hogy éjfélkor még olvashatni lehetett a’ közönséges betüket." Az Odesszai Kurirban írták ezt. Madridból aug. 13-án megerősítették a napok hosszabbodását és az éjszakai szokatlan világosság tényét. Szept. 9-én napfoltot észleltek. [SRG]

Tudományos dolgok. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 24. Nro. 25. pp. 194-195. Tittel haláhíre. [SRG]

V. [VÖRÖSMARTY Mihály]: Tittel halálára. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 24. Nro. 25. p. 195. [ZSE.]

Ritka tünet a’ természetben. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 28. Nro. 26. pp. 206-207. Sarki fény 1831. szept. 26-án Buda-pesten. 26-án naplemente után egy órával nagyon világos volt, ami a levegőnek nagy tisztaságától van. [SRG.]

Természeti különösségek. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő nov. 9. Nro. 38. p. 301. Palermóban 1831. aug. 21-én sarkifényt (?) láttak. Tűzgyulladáshoz hasonló fényeket észleltek, gomolyogtak a levegőben mintha forgószél kergette volna őket. [SRG.]

Mese. A’ nap és hold. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő nov. 23. Nro. 42. pp. 335-336. [SRG]

Föld feletti számítgatás. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő dec. 24. Nro. 47. pp. 374-375. A Föld és a Jupiter összehasonlítása. [SRG]

HABERLE [Károly:] Időjárásbeli Észrevételek. Januárius, 1831. 2. jegyzés. = Orvosi Tár 1. 1831. 1. köt. 1-3. füz. pp. 94-95. 1831. jan. 7-én este 10 órától éjfélig Pestről igen ragyogó éjszaki fényt láttak. A jan. 7-i sarki fényt Flittner János Liptó-vármegyei főorvos este 6 órától éjfél után 3-ig látta, részletes leírása szerint a fény legragyogóbb 9 óra fele volt. Levele szerint, amint mondják, jan. 12-én megint mutatkozott egy gyengébb éjszaki fény, s jan. 20-a reggel 4 és 5 óra között az éjszak-nyugoti ég több percig igen világlott. Ezeket többen látták. [KSZ.]

Az Üstökös Csillagról. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. II. köt. pp. 24-42. "Az Üstökös-csillag nem valami Meteor, vagy Gőztünemény, mint Aristoteles után sokan hitték a’, hanem valóságos Égitest és Planéta, noha a’ több planétáktól futására és természetére külömböző,... világosságot a’ Naptól költsönöz;..." [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Mesés vagy csudás születésű Emberek’ példáji. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. IV. köt. pp. 62-73. "Ha a’ Világ’ történeteinek mesés korába vissza megyünk, mindenegy nemzet’ történetében akadunk csudálatos esetekre, származásmódokra, rendkivüli tehetséggel felruházott emberekre, kik mindjárt fogantatásoknak vagy születésöknek csudás voltával is tették magokat tekintetbe a’ köznép előtt, magokat Csillagok’, Nap’, Istenek, folyók, hegyek és Ég’ fiainak adván ki,..." [SRG.]

HOLÉCZY Mihály: Egy gondolat az Üstökösökről. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. VII. köt. pp. 81-90. "Diezmann azokkal tart, a’ kik az üstökösök által majd teremtenek, majd rontanak világokat. ... ki volna tehát, a’ ki csalhatatlanúl előre megmerné határozni, hogy a’ jövő év pusztító üstököst hoz földönkre? nem vagyunk-e keresztények? nem tudjuk-e, hogy egykor ugyan bizonyosan vége lesz-e világnak, de mikor, azt senki sem értheti?" [SRG.]

Kihalt Tudósok ’s Írók. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. VIII. köt. p. 121. 1831. "Aug. 26. meghalt N. TT. Tittel Pál,... a’ M. K. Egyetemnél az Astronomia Professora, ... életének 47. esztendejében." [SRG.]

Előlépés. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. X. köt. p. 122. "Tisztelendő Edvi Illés Pál Ev. Prédikátor Úr,... Vanyolán Viselt Prédikátori hivatalt, mostan a’ Nemes-Dömölki Gyülekezettől választatott ugyan azon hivatalra,...mult Oct. 2. napján... be is állítatott." [SRG.]

V.: Tessedik Ferencz útazása Franczia ország déli részeiben. - Pesten Trattner és Károlyi könyvnyomtató intézetében 1831. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XI. köt. pp. 105-115. A Pic-du-Midi de Bigorre csúcs megmászása során írja: "Nyugodtunk egynehány pillanatig, egy kis lapos helyen ülve. Plantade, múlt századbeli csillag-vizsgáló, midőn e’ csucsra menne vizsgálatokat tenni (1741ben) eddig hatott elő. ... így kiáltott fel, "Istenem, be szép ez!" ’s szél ütötte meg, szörnyet halva rogyott le a’ földre." p. 108. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmértetés. [SRG.]

Külföldi Literatura. A’ Hinduk’ drámai Literaturája. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XI. köt. pp. 115-120. A drámában "A’ hold a’ csésze, mellyben Amrita, az istenek ambroziája tartatik. A’ nevekedés 14 napjai alatt a’ nap tölti meg, töltekor egy éjjel tisztelik az istenek a’ planétát, ’s a’ fogyásnak első napjától kezdve mindenik iszik belőle naponként egy kalát, mig a’ csésze végkép ki nem ürűl." p. 117. [SRG.]

Külföldi Literatura. A’ Hinduk’ drámai Literaturája. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XII. köt. pp. 99-105. A drámában holdfogyatkozásról ír "Mint Rahu’ torkából a’ hold kivétetett." pp. 102-103. [SRG.]

          1832.

Levegői kő. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő jan. 21. 6. sz. pp. 43-44. Meteorhullás 1751-ben, 1753-ban, 1808-ban, 1831. szept. 9-én Wessely Morvaországban. [SRG.]

DÁVID Lajos: Legújabb tudósítás az 1832-ben megjelenendő üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő febr. 8. 11. sz. pp. 83-84. [ZSE.]

Caëni kő-eső Frantzia Országban. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő febr. 25. 16. sz. pp. 127-128. Meteorzápor 1803. ápr. 25-én délután egy órakor. A kövek melegek voltak és kénszagot árasztottak. Biot szerint 2-3000 a leesett kövek száma. [SRG.]

Csillagvisgállási közlések. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő márc. 31. 26. sz. pp. 205-206. A bujdosó és üstökös csillagokról. [SRG.]

Hóldszivárvány. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő máj. 9. 37. sz. pp. 293-294. 1710. dec. 21-én., 1799. máj. 6-án., 1804. ápr. 29-én., 1806-ban., 1819. aug. 4-én. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Csillaghullás. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő máj. 19. 40. sz. pp. 317-318. Meteorhullás 1793-ban. [SRG.]

VIZER István: A világ teremtésének nagyságáról. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő júl. 4. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

A’ hóldfogyatkozás. (Lander testvérek afrikai útazásokból.) = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő júl. 7. 2. sz. pp. 9-14. [SRG.]

VIZER István: A’ 4 esméretes utú üstökös tsillagokról. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő aug. 8. 11. sz. pp. 86-87. Halley, Olbers, Encke és Biela üstökösökről. [SRG.]

VIZER István: A’ 4 esméretes utú üstökös tsillagokról. (Folytatás ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő aug. 11. 12. sz. pp. 94-96. Halley, Olbers, Encke és Biela üstökösökről. [SRG.]

Csillag képek. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő szept. 1. 18. sz. pp. 141-142. Bode égabroszaiban 17.240 csillag található. [SRG.]

A’ Föld. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő szept. 26. 25. sz. pp. 196-200. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő nov. 7. 37. sz. p. 296. Egy holland matematikus könyve az 1832 évi üstökösökről. A kötet záró mondata: "egy szóval megmutatom, hogy az egen tulajdonképpen semmi revolutio nints; ott csak rendületlen egység és rend uralkodik." [SRG.]

Természet tünemény. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő dec. 8. 46. sz. pp. 363-364. Meteorzápor 1832. nov. 13-án Budán. [SRG.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 1832. Első Fél Esztendő jan. 13. Nr. 4. p. 32. "Morva Országnak Vessely nevű helységében a’ mult eszt. Sept. 9dikén kemény szél fujván, midőn az egyszerre eltsendesedett, menydörgés támadt, és az alatt süvöltő zúgással egy darab kő esett le a’ levegőből,..."; Bétsi Magyar Újság ezen nevezet alatt: Magyar Kurir. 1832-dik esztendöre. szerkeztete és kiadja Márton Jó’sef. [SRG.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 1832. Első Fél Esztendő jan. 17. Nr. 5. p. 40. "Az a’ levegői kő, mellyről a’ legközelébb kiadódott Magyar Kurír már emlékezett, az Ásványok tudománya regulái szerént megvizsgáltatván és több más országokból kerűlt ’s az itt lévő Ásványok gyűjteményében tartott vele egy eredetű kövekkel öszvehasonlíttatván, úgy találtatik, hogy a’ levegői kövekkel általjában tulajdon semmi esmertető jegyek nélkül nem szükölködik. ...legtöbb hasonlatossága van a’ Lissaioz." [SRG.]

Frantzia Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő szept. 21. Nr. 24. p. 190. "Zach Bárót azt a’ híres tsillagvizsgálót Sept. 2-kán a’ Cholera elragadta." [báró Zach Ferenc Xavér János 1754-1832.] [SRG.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő dec. 4. Nr. 45. pp. 367-368. "Debretzen, Nov. 25-kén 1832. Ezen hónap 12 és 13-dik napjai közt eső éjtszaka, igen különös és szokatlan természeti Tünemény lepett meg bennünket: ugyan is éjtszaki 2 órától fogva, reggeli 5 óráig olly sűrűen látszottak Levegő egünkben az úgy nevezett Tsillag szaladások, hogy Athmosphaeránkat egészszen megvilágosította, tíz ’s tizenkét illyen Levegői gyúladások sűltek el egyszerre. ...Ugyan ekkor, dél és Napkelet közt, tőlünk 4 magyar mértföldnyire eső Vantsod nevű Helység felett (Bihar Vármegyében) olly kemény menydörgések és tsattogások vóltak, hogy a’ rázás miatt az ablakok üvegjei öszve repedeztek." [SRG.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő dec. 18. Nr. 49. p. 399. "Debretzen, Dec. 10-kén 1832. A’ múlt Nov. Hónap 13-kára virradó éjjel reggeli 2 órától fogva szinte viradtig sokan látták nálunk is a’ rendkivül való nagy és sok Tsillag szaladásokat, és egész első rendű pertzekig tartott nagy fényű világosságokat, mellyek a’ szép Hóld világát is meghaladták. - Ugyan azon időben Tordán Bihar Vármegyében azt mondják nagy égi háború vólt." [SRG.]

Üstökös tsillagok. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. máj. 4. 2. sz. pp. 12-13. "A’ folyó 1832-dik esztendőben - a’ tsillagvizsgálók jelentése szerént - két nevezetes üstökös tsillag fog megjelenni. Az egyik Május elején, a’ másik Szeptemberben. Felfedezőinek nevéről amazt Enke, emezt Biela névvel nevezik..." [HAI.]

Herschel Wilhelm. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. aug. 10. 19. sz. pp. 225-229. Littrow után. [HAI.]

Az 1835-ben megjelenő üstökös tsillag. = Sokféle. A’ bétsi magyar Újság mellé toldalékul. Béts. 1832. dec. 18. 66. sz. p. 536. A Halley üstökösről szóló mindössze 10 soros, de információban gazdag cikkecske. [HAI.]

NAGY Károly: Encke üstökös-csillaga. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Január’ 25kén 7. sz. pp. 26-27. Bécs, 1832. jan. 17-i beszámoló. [ZSE.]

Makáry: A’ csillagokhoz. [Vers.] = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 15kén 13. sz. p. 49. [SRG.]

N. [NAGY Károly]: A’ Cometák. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 18kán 14. sz. pp. 53-56. "Ezen különös ’s majdnem rendkivüli égi tünemények, annál inkább gerjesztik figyelmünket, mennél több nehézséget találunk természetök vizsgálatinál, mozgási törvényök felfedezésinél." [ZSE.]

N. [NAGY Károly]: A’ Cometák. (Folytatás.) = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 22kén 15. sz. pp. 57-59. [ ZSE.]

NAGY Károly: A’ Cometák. (Vége.) = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 25kén 16. sz. pp. 61-63. [ ZSE.]

NAGY Károly: A Föld’ dimensiói. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele April’ 25kén 33. sz. pp. 129-131. "Földünk planetai létét vagy is astronomiai tulajdonit, nagyságát, formáját, mozgását olly tökéllyel ismérjük, hogy itt alig gondolható isméreteink tetemes vagy csak nevezetes változása is." [ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: Vesta Planeta. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Május’ 3kán 41. sz. pp. 161-163. "Legkisebbike azon phoenix módra, egy boldogtalan üstökösből származott négyesnek, ki három testvérével együtt nem rég állott be katonának a’ nap ezredébe. ... Vestát körűl nézém. Atmosphaerája könnyü, ’s noha ő a’ naptól egy kicsit távol van, massája tömötsége ’s lassu járása által a’ meleg rajta igen kellemes. Áltmérője 59, ’s így kerűlete 134 geogr. mérföld;..." [ZSE.]

Természettudományi nevezetességek. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Junius’ 23kán 50. sz. p. 199. "Azon különös tűnemény, mellyen a’ régi világ’ physikusai megegyezni nem tudtak, hogy t. i. az égből meteor-tömegek (Meteormassen) húllanak, az újabb időkben Amerikában is mutatkozott." 1807-ben Connecticutban tűzgolyóbis, hasonlóképp 1828-ban is ágyúdörgéshez hasonló hanggal kísért meteor hullott. [SRG.]

Az éjszaki fény. (Ampére utazási képeiből.) = Társalkodó 1. 1832. Második Fele Julius’ 4kén 53. sz. p. 209. "Midőn Stockholmba visszatértem, - mond az utazó - az éjszaki fénynek egy rendkivűl felséges nézőjátéka lepett meg. A’ hold tisztán világított, és én utazó társommal éjfél’ táján épen hazatértem, midőn hirtelen az egész látkört egy fejéres fény öntötte el. ... több óráig tartott, és igen soktól hallám, hogy 30 év óta nem látának szebbet Stockholmban." [SRG.]

Jeles férfiak’ gyöngeségei. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele Julius’ 11kén 55. sz. p. 217. "A’ nagy Newton, ez a’ csillagtudomány’ hőse annyira elfeledkezék, hogy többször fejtegetné születése’ csillagállásából jövendőjét." [SRG.]

Humboldt’ napórája Cumanában. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele November’ 3kán 88. sz. p. 351. "Midőn Humboldt úr 1800dik esztendőben Cumanában vala - mond Lavaysse - ott egy igen szép napórát készített." [SRG.]

E. G.: Ujdon látvány az égen. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 15kén 100. sz. p. 400. "Gyula dec. 3kán 1832. - A’ nov. 13ra viradólag látszott égi tünemény, ...itt Gyulán is mutatkozott. ...valamelly futó csillagok repdeztek a’ levegőben, ’s a’ földre lehullani tetszettek." Nagyváradon is látták a meteorhullást. "Mi okozta ezt? Valjon nem a’ biala üstököse?" [ZSE.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 19kén 101. sz. pp. 401-404. p. 402. "October 8 kán. ... estve 8 és fél óra után egy csuda-szépségü aurora borealis mutatkozott ’s egy egész óráig gyönyörködtetés szemeinket." New York 1832. okt. 14. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 29kén 103-104. sz. pp. 409-410. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

GÁLVÁCSY László: Chronologiai utmutató, vagy korszerénti rövid átnézése a’ Világ történeteinek az időszámlálás kezdetétől a’ mai napokig. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. IV. köt. pp. 64-97. [SRG.]

NAGY Károly: A’ Természet-tudományok koraibb tanítása szükségéről. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. VIII. köt. pp. 65-71. [SRG.]

VIZER István: Cosmologiai Értekezés a’ Nap’ országáról. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. X. köt. pp. 38-45. A Napról. A Halley üstökösről. Az Olbers üstökösről amelyet 1815. márc. 6-án fedezett fel a névadó. Az Encke üstökösről, amelyet Pons 1818. nov. 26-án Marseillesben fedezett fel. A Biela üstököse 1826. febr. 28-án Josephstadtban fedeztek fel. [SRG.]

HORVÁTH ’Sigmond: A’ Vesta Szűzekről. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. X. köt. pp. 55-64. "a’ Jupiter’ égi tanácsát formáló 12. Istenségek, kiket Ennius igy foglalt egybe: Juno, Vesta, Minerva, Ceres, Diana, Venus, Mars, Mercnrius(!), Jovi’, Neptunus, Vulcanus, Apollo." [SRG.]

          1833.

VÁLLAS Antal: Vállas A. phil. dr. és volt gymna. prof. Rövid értekezése a’ napórakészítésrűl. Egy kőtáblával. Pesten, 1833. Nyomtatta Fűskúti Landerer. 24 p., 1 t. Ajánlás: "Méltóságos Vásáros-Náményi Eötvös József Báró Ő Nagyságának". Az előszó kelt: "Budapesten, April 20-dikán, 1833." Az egyenlítőóra. A vízirányóra. A délóra. A haránt tetőponti órák. A reggeli és estvéli órák. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 9 ábrája. [KSZ.]

Elegyes dolgok. Burkus Ország. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő jan. 15. Nr. 5. p. 40. 1832. "Dec. 30-kán estveli ötödfélórakor, Bounban Napkelet felé, az égen, egy tüzes golyóbist vettek észre. ... Az egész jelenés alatt semmi menydörgés sem hallatszott." [SRG.]

Nagy Britannia. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő febr. 22. Nr. 16. p. 124. "Herschel, híres tsillagvisgáló, munkáját a’ kettős tsillagok körűl bévégezte, ’s most a’ Jóreménység fokához szándékozik, ott akarván végezni vizsgálódásait." [SRG.]

Nagy Britannia. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő márc. 12. Nr. 21. p. 165. "Delhiben a’ múlt esztendő Jan. 23kán, egy különös - 3 tüzes golyóbisból álló, és keletről jövő meteort vettek észre. Később a’ 3 golyóbis egyesülvén, hóldnyi nagyságra nőtt, ..." [SRG.]

TERELMES Kálmán: Hegedű szó, és nembirálat a’ Holdnapokról. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 16. 5. sz. pp. 36-39. [SRG.]

VIZER István: Egy hazai tudományos munkáról. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 19. 6. sz. pp. 42-45. Lypsky János térképészeti, geográfiai művének alapján készült kiadásra váró mű, csillagászati vonatkozású elemzése. [SRG.]

VIZER István: Egy hazai tudományos munkáról. (Folytatás.) = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 23. 7. sz. pp. 53-55. [SRG.]

Különbfélék. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 26. 8. sz. p. 63. Z. M. L. Nagy Kállóban 1832. nov. 14-én. meteorhullást figyelt meg. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy vélemény a’ hónapok magyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 30. 9. sz. pp. 65-67. [SRG.]

S. József: Ujabb vélemény a’ Hónapok magyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő febr. 16. 14. sz. pp. 110-111. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy szó a’ hóld- és a hét napok uj nagyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő aug. 28. 17. sz. pp. 129-130. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy szó a’ hóld- és a hét napok uj nagyar neveiről. (Folytatása ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő aug. 31. 18. sz. pp. 137-139. [SRG.]

Uj óriási messzelátócső. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő szept. 25. 25. sz. pp. 199-200. A Münchenben készült Frauenhofer-féle távcső "gyújtó távolsága, 15 párisi láb, nyilása pedig 10,5 hüvelyk átméröjű." [SRG.]

Jutalomhirdetése a’ londoni királyi tudományos academiának. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő okt. 23. 33. sz. pp. 257-258. Herschel F. W. János kapta az egyik jutalmat, a mozgó kettőscsillagok pályájának megfigyeléséért. [SRG.]

Régiségek. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő okt. 23. 33. sz. pp. 263-264. Egyiptomi csillagászati emlékekről. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. Rév-Komáromban Júl. 3dikán... = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [28.] 1833. Második Félesztendő Szent Jakab’ Hava 27dik napján [júl. 27.] 8. sz. p. 58. "Ez rakéta alakú futó tüz volt." Tűzgömb este 9 óra tájban. Sz. feljegyzése. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. Pest. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [28.] 1833. Második Félesztendő Szent András’ Hava 13dik napján [nov. 13.] 39. sz. p. 305. A magyar tudós Társaság nov. 10-iki közülésén Döbrentey Gábor titoknok, Imre János és Tittel Pál rendes tagok felett két emlékbeszédet tartott. [SRG.]

Kivonás az 1832 dec. időjárást illető budai csillagász intézetbeli vizsgálatokból. = Jelenkor Második évi folyamat első fele 1833. Januar 9dikén 3. sz. p. 24. A "csillagász-intézeti naplókönyv" adatai alapján. [SRG.]

Ujabb látvány az égen. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év január’ 23dikán 7. sz. pp. 27-28. 1832. nov. 17-én két álnap (fattyúnap) volt látható Erdélyben. [ZSE.]

M. D.: Csillámok vagy röpfények. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év január’ 30dikán 9. sz. pp. 35-36. "Midőn estve a’ borútlan égre fordítjuk szemeinket, gyakran olly fényláncz tünik előnkbe, melly akként, mintha csillag röpülne, támad a’ légben ’s ismét elmulik; köznyelven csillag-tisztulásnak szoktuk ezt nevezni;..." Meteorhullásról. [SRG.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 2. 1833. első Fele febr’ 6kén 103-104. sz. pp. 41-42. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

VIHARY Elek: A’ Holdhoz. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év martzius 13dikán 21. sz. p. 81. [SRG.]

SIPOS Sándor: Venus’ csillaga. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év martzius 20dikán 23. sz. p. 89. [SRG.]

A’ délszaki éghajlat. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év majus 11dikén 38. sz. pp. 151-152. "A’ nagy csillagok’ csoportozati, az itt ’s amott elszórt fellegek, mellyek fejéres fényökkel tejuthoz hasonlítnak, végre az égüreg, hol a’ legmélyebb sötétség uralkodik, minden egyesül, hogy a’ délszaki égnek egy különös, egészen saját természetet ’s alakot adjon, a’ mi még azokra is hatalmas befolyást gyakorol, kik a’ csillagtudományban járatlanok levén, az égbolton szemöket mint valamelly szép mezei virányon legeltetik." [SRG.]

N. K. [NAGY Károly]: Plössel’ optikai új találmánya. = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év julius’ 27dikén 60. sz. pp. 238-239. "Plössel ezen találmányára privilegiumot nem vesz, mert azt titkolni ’s így az előmenetnek gátot vetni nem akar;..." [SRG.]

Berenice’ hajának csillagképe. = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év october’ 2dikán 79. sz. p. 315. "Ptolomaeus Evergetes’ nője, Berenice fogadást tőn, hogy ékes hajfürteit az isteneknek áldozza, ha őt azon szerencsére méltatják, hogy csatában küzdő férjét viszont meglássa." [A Bereniké haja csillagkép legendája egy történelmi személyhez köthető, éspedig II. Berenicehez, Egyiptom királynőjéhez. Férje III. Ptolemaiosz Euergetes király i. e. 246-tól i. e. 221-ig uralkodott.] [SRG.]

VIHARY Elek: Csillagom. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év october’ 19dikén 84. sz. p. 333. [SRG.]

JANKOVICH Miklós W. Idősb: A’ Veteristákról, vagy is a’ Római Catholicusok között volt üldözésről az Új Kalendáriom béhozatásakor Magyar Országban. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IIdik köt. pp. 3-25. Értekezések. [SRG.]

HORVÁT István: A’ Tekéletes Magyar Szóról. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IIdik köt. pp. 102-105. Teke, deákul globus, gombolyűséget jelentő szó magyarázata. p. 105. [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: A’ Világ Rendszere, vagy is: Az égi testek az Isten ditsőségének harsány tolmátsai. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 4dik köt. pp. 3-52. Az álló-tsillagok, A’ Napalkotmány, A’ bujdosó Tsillagok, Plánéták (Mercurius, Venus, Földgömbünk, A’ Hold, Mars, Vesta, Juno, Ceres, Pallas, Jupiter, Saturnus, Uranus), Az Üstökös Tsillagok, A’ Világok lakosai, Az égi Testek élete. Értekezések. [SRG.]

VIZER István: Észrevételek egy hazai tudományos munkáról, néhány más észrevétellel együtt. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 4dik köt. pp. 101-106. Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyar Ország, ’s a’ hozzá kaptsolt Tartományok kiadandó Geographiai Abroszát, "Lipszky Ezredes Földabroszának alapja szerént" készítik el, javításokkal. "Azon elmés, ’s szigorúbb Astronomiai vizsgálatjai, mellyeken munkája alapúl; bámulható ügyességgel készitett,... Így történt a’ tőle felvett Lisganig Astronomus határozásával Varasdra nézvest." Lisganig hosszúsági és szélességi mérése hibás volt, s ezt használta fel Lipszky Földabroszában. Értekezések. [SRG.]

BENE Ferentz ifj.: Annuaire du bureau des longitudes, 1833. Egy azon legjobb és a’ mi még több legkisebb könyvek közül, mellyek esztendőnként közöltetnek; értelmes és felvilágosodott férjfiak írják ezen almanachot. Benne minden találtatik, a’ mi a’ tsillagvizsgáló tudomány által előre látható, a’ mi az előitéletek és a’ községben elterjedt hibák eloszlatására szolgálható. ... jeles tudományos értekezések Arago úrtól... = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IVdik köt. pp. 111-116. "A következő értekezés ezen esztendőből, mint Kivonat, közöltetik: A’ Holdnak befolyása az emberre." [SRG.]

HOLÉCZY Mihály: A’ Havi ’s Héti napok Magyar nevezetéről. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. VIdik köt. pp. 23-50. [SRG.]

A’ Magyar Tudós Társaság’ második köz ülésének tárgyai. Pesten a’ nemes Vármegye’ nagyobb teremében 1833. Nov. 10kén délelőtti 10 órakor. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. Xdik köt. p. 123. "Emlékbeszéd Tittel Pál felett,..." [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: A’ 12 égi Jegyek magyarázata. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 11dik köt. pp. 47-57. "...Nevöket ezen itt következő tsillagképektől költsönözik, mellyekhez a’ nap ez előtt mintegy 2,000 évekkel közel esett. Éjszak felől rendeznek: Kos, Bika, Kettős, Rák, Oroszlány, Szűz; Dél felé látszanak: Mérték, Scorpio, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. ..." [HAI.]

BIANCOVICH János: Az Üstökös Tsillagokról. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. XIIdik köt. pp. 65-76. "Az üstökös Tsillagok megjelennek tsak néha néha, és közönségesen egészlen váratlanúl. Eleinte igen kitsinyek, nagyobbító üvegek által láthatók, mozdúlások meglehetős lassúságú, hanem tsak hamar azután nagyságok nevekedik,..." [SRG.]

N. J.: Chinai Angol Kalendáriom, Krisztus születése után 1833-ik évre. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. XIIdik köt. pp. 97-100. "Chinai Angoly Kalendáriom kezdetét veszi némelly bévezető jegyzetekkel a’ Chinai esztendő felett, melly holdnapi az az: a’ hold forgása által intéztetik,..." "Julius 5-dik napja az 5-dik holnapnak 18-dika lévén, a’ nagy tsillagász Changnak születése napja,... Ezen férjfi, ki hajdan a’ Chinai Kalendáriom készítésére felügyelt, maiglan életben lenni, ’s a’ nap ’s hold fogyatkozásokat ’s egyébb astronomiai, vagy astrologiai tűneményeket jövendölni tartatik." [SRG.]

          1834.

BRASSAI Sámuel: Bévezetés A’ Világ’, Főld’ és Státusok’ esmeretére. Brassai Sámuel által. Kolozsváratt Tilsch és fia tulajdona. 1834. Az Evang. Reform. Kollégyom betűivel. 232 p. Csillagászat: pp. 1-31.; Első rész. Világleírás vagy cosmographia. (pp. 1-20.). 1. Világ vagy Egyetem. 2. Csillagleírás (Uranographia vagy Astrographia). 3. 12 égijegyek. 4. A napi vagy plánétai-alkotmány (A napi-alkotmányban van 1 Nap, 7 Plánéta, 18 hold, 4 Asteroida). 5. A plánéták. 6. Az asteroidák. 7. Holdleírás vagy Selenographia. 8. Az üstökös csillagok (Cometographia). 9. Vélemények a világalkotmányáról.; Második rész. Földleírás vagy geográphia. (pp. 20-31.) 10. A földleírás vagy geográphia. 11. Mathematica geográphia. 12. A föld fordulásából származó línéak és karikák. 13. A föld keringéséből származó pontok, karikák és zónák. [KSZ.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [1.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1834 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Első év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-27. A csillagászat ismertetése: A Világalkotmányról általánosan. A Nap. Napunk országához tartozó Bujdosók. Merkúrius. Vénus. Földünk az ő Holdjával. Márs. Czéres. Pallás. Jupiter négy Holddal. Szaturnusz hét Holdjával. Uránus hat Holddal. Üstökösök. Ezen égi testek mozgásának alapos törvényei. Hold minéműsége. Különféle tulajdonságoknak a Bujdosókon való észrevétele. Bújdosókbani lakhatás.; "A magyar házi-barát"-ot Staut József szerkesztette 1834-től. Nagy valószínűséggel ő írta a szerző feltüntetése nélküli cikkeket, így a csillagászati témájúakat is. Annál inkább, mert csillagászati érdeklődése más forrásból is kiderül. Staut életéről keveset tudunk, Szinnyei József szerint 1829-1847-ig publikált, ám még 1849-ben is ő a szerkesztője A magyar házi-barátnak. [KSZ.]

SZIGETHI Gy. Mihály: Philosophiai ertekezés a’ Mathésis vagy mennyiség Tudományának fontos és könnyű voltárol. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Harmadik Kötet pp. 469-482. Csillagászati utalásokkal. [SRG.]

FOGARASY János: Sétálás a’ Holdvilágon. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Harmadik Kötet pp. 617-619. Elbeszélés. [SRG.]

Legfőbb megbizonyitása a’ Nap’ veszteg-állásának. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Negyedik Kötet pp. 676-677. "A’ Nap tehát, csalhatatlanul áll az érzékenységre nézve: az a’ mozgás melly a’ Napénak látszik, tagadhatatlanul bujdosóé lévén, és homályos testé; és igy nem a’ Napé, hanem csalhatatlanul a’ mi földünké." Többfélék. [SRG.]

[ÓRMOS József:] Kérdés? = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Negyedik Kötet pp. 677-678. "Vallyon lehetne é valaha megfogyatkozott, és tökéletesen is megfogyatkozott holdat látni, ha azon másod rendű csillagzat csekélyebb, még pedig sokkal csekélyebb gyorsasággal lenne felkészülve annál, mellyel a’ mi földünket forgatja valamelly örökre megfoghatatlan erő?" Többfélék. [SRG.]

Newton Izsák. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Aprilis’ 12-kén] 7. pp. 50-51. [SRG.]

Szivárvány. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Junius’ 7-kén] 15. pp. 117-119. "Ki nem ismeri a’ természetnek ezen felséges látmányát, melly színes iv-alakkal az esőző fellegekben látszik, mikor azokra a’ nap süt, ’s a’ néző, háttal fordulva a’ napnak, tekintetét azon felhőkre irányozza." "Hasonló körülmények közt a’ hold’ fénye is származtat szivárványt, melly holdszivárványnak neveztetik;..." [SRG.]

Hold. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Julius’ 5-kén] 19. pp. 145-147., 1 t. "A’ nyájas hold világitja setét éjeinket, szeliden hinti le fényét elnyugodott mezeinkre; ő földünknek szomszédja, mellyet évenkénti száz husz millio mérföldnyinél nagyobb utjában kisérget." [SRG.]

A’ római kalendáriom. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Julius’ 26-kán] 22. pp. 171-172. "A’ római kalendáriomot Romulus hozta be, Róma alapitója K. e. 754 esztendővel; ez tiz hónapra osztotta volt az esztendőt. ... Ez a’ római julianum kalendáriom a’ keresztényeknél is elfogadott." [SRG.]

Herschel és messzelátója. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [October’ 4-kén] 32. pp. 251-252., 1 t. "Különösen hires 40 lábu óriás messzelátója, melly itt képünkön ábrázoltatik, és különféle alkattyuk által, mellyek mind egy tengelyen forognak, minden irányba fordítathatik." [SRG.]

Naprendszer. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [October’ 11-kén] 33. pp. 261-263., 1 t. "A’ nap, körülötte pályázó planéták, ezeknek holdjaik, üstökösök, mellyek mérhetetlen utat elvándorolván, ezen mindent megvilágitó ’s melegitő égi test’ közelébe vissza-vissza jönnek, teszik együtt a’ naprendszert." [SRG.]

Enke és Halley üstökös csillagaiknak 1835-ben leendő visszatérésekről. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő febr. 15. 14. sz. pp. 105-106. A prágai csillagvizsgáló toronyból "januárius 30dikán 1834". [ZSE.]

AGNELLY Ferencz: Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 1. 18. sz. p. 137. Szolnok 1834. febr. 7-én este 9 óra után meteorhullás. [SRG.]

NOVÁK Dániel: Cométák’. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 8. 20. sz. pp. 152-156. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Cométák’. (Vége.) = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 12. 21. sz. pp. 161-164. [ZSE.]

Herschel útazása. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 19. 23. sz. p. 179. A Déli- égboltot figyelte a Jóreménység fokánál. [ZSE.]

F. L.: Húsvét és a’ változó ünnepek. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 29. 26. sz. pp. 206-207. [SRG.]

Halley’ üstököscsillagáról. = Hasznos Mulatságok 1834. Második Félesztendő nov. 26. 43. sz. pp. 337-339. [ZSE.]

A’ folyó 1834dik esztendei időjárás a’ "száz esztendőre szólló kalendáriom" után. = Hasznos Mulatságok 1834. nov. 26. 43. sz. pp. 341-344. [ZSE.]

Napfoltok. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 24. 51. sz. pp. 406-407. Boguslawski Boroszlóból 20-án küldte beszámolóját arról, hogy szept. közepétől apróbb foltokat észlelt. Nov. 14-től nagy napfolt látszott, amelyik 19-én volt a legnagyobb. Stark pedig Augsburgból dec. 5-éről küldött észlelést, de nov. 21-én és nov. 28-án is látott foltokat a Napon. [ZSE.]

Messzelátók. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 412. [ZSE.]

"Tudva van, hogy az üstököscsillagos esztendők majd mindég jó bort teremnek..." = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 415. [ZSE.]

Egyvelgeshír. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [29.] 1834. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 8dik napján [okt. 8.] 29. sz. p. 232. "Boguslawski úr a’ boroszlói újságban arra figyelmezteti a’ közönséget, minő balgatagság lenne az idei nyár időjárását az 1835dik eszt. November elején megjelenendő Halley üstökös csillagának tulajdonítni,..." [SRG.]

NOVÁK Dániel: Tűz-gömb. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 1sőjén 10. sz. pp. 37-39. "Tűz-meteor nevezet alatt azon légtüneményket érthetjük, mellyeknek szülő-oka különösen a’ megégésben látszik rejtezni. Ezekhez számítatnak a’ tűzgömbök (Feuerkugeln), csillagfutás (Sternschuppen) ’s bolygófények (Irrlichter)." [ZSE.]

Reichenbach dr.: Nyilvános kérelem. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 5kén 11. sz. pp. 43-44. "Azon meteori tünemény felöl - melly tavaly nov. 25kén Blansko mellett (Morvaországban) aërolith-eséssel végződött ’s mellynek közelebbi körülményiről a’ Közönség egy tőlem fensőbb helyen adott ’s nyilványos hirlapokba iktatott tudosítványból értesítve lőn - már több hét óta fáradoztam vizsgálati adatokat gyüjteni, hogy azokból ezen még szintolly rejtélyes mint a’ tudományok’ külön ágaira nézve érdekes tüneménynek, lehetségig hű képét állítsam-össze." [ZSE.]

Halley’ üstökös-csillaga. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 12kén 13. sz. p. 52. Boguslawski professzor értékelése a Halleyről, amely 1835. aug. vége felé fog megjelenni. [ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ Mindenség ’s teremtője. [1.] = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 15kén 14. sz. pp. 53-55. "A’ többszöri megfontolt és számos geologiai vizsgálatok, az astronomok ’s mathematikák’ egyesült munkái’ következtetése nem maradhatnak csupa mulató eszközei azoknak, kik éltüket tudományápolgatásra áldozák."[ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ Mindenség ’s teremtője. (Vége.) = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 19kén 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

Legujabb légtünemény. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 22kén 16. sz. pp. 63-64. "Agnelli Ferencz, gyógyszertárnok ur, febr. 10k. 1834. Szolnokrul e’ következőt közli: Folyó hónap 7kén estve 9 óra ’s 11 perczkor embereim a’ házból kihíttak, hogy nézője lennék egy világító tömegnek, ... a ’ meteor mintegy 250 ölnyire bocsátkozott alá ’s világossága folyvást meglepőbb leve." [ZSE.]

Elegy. = Társalkodó 3. 1834. második fele julius’ 9dikén 55. sz. p. 220. "Sir J. Herschel, ki a’ jó remény fokához utazott égvizsgai tapasztalás végett, szerencsésen oda ért, csillagászi eszközeivel is szerencsésen kirakodott, ..." [SRG.]

HORVÁT István: Igazítások. = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. Iső köt. p. 123. "Nagytiszteletű Dávid Alajos,... a’ Prágai Tsillagvizsgáló Toronynak Igazgatója,... köz hírré tette, hogy 1834-dikben semmi Üstökös Tsillag sem fog az Ég boltozatán megjelenni. Ellenben 1835-dikben két Üstökös Tsillag fog föltünni." [SRG.]

Biancovich [BIANCOVICH János]: Értekezés a’ tüzes Levegői Tüneményekről. = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. IVdik köt. pp. 80-102. "A’ Tsillaghamvaknak nagyobb részét meleg, tiszta és tsendes éjtszaka idején vizsgálhatjuk meg, főképen Őszszel, és Tavaszszal. ... Még a’ Tsillaghamvak is Chladni tanítása szerént Kozmikus eredetűek." [SRG.]

HORVÁT István: P. Hell’s Reise nach Wardoe bei Lappland und seine Beobachtung des Venus-Durchganges im Jahre 1769. Aus den aufgefundenen Tagebüchern geschöpft und mit Erläuterungen begleitet von Carl Ludwig Littrow, Assistenten der k. k. Wiener Sternwarte. Wien. Gedruckt und im Verlage bei Carl Gerold 1835. 8-o SS. I-XVI, 1-166. (Ajánlva Encke János Fridriknek, a’ Berlini Királyi Astronomusnak). = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. XIdik köt. pp. 128-130. Literatura. Külföldi Literatura. Könyvesmértetés. Az ifj. C. L. Littrow által kiadott könyvismertetése. [SRG.]

SCHEDEL Ferencz: A’ Föld’ theoriája Ampére szerint. = Tudománytár 1834. Első kötet pp. 182-198. Csillagászati vonatkozásokkal. Értekezések. [SRG.]

Magyar nyomtatott kalendáriom 1571ből. = Tudománytár 1834. Második kötet pp. 224-229. "Az 1571diki bécsi magyar kalendáriom ... ’s áll két részből ... A’ főczím ... ’s így szól: "Kalendarivm. Az Égnek Forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe, e mastani Vrunk Iesus születesse vtan MDLXXI esztendőre Curelouiai Szanizlo Iacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudícioma szel rent E. G. altal magiarra fordetatoth."... ’S alul a’ nyomtatás’ helye: "Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, az felseges Rom. Chászar kegielmes engedelmebeől." Vegyes közlések. [SRG.]

SCHEDEL Ferencz: A’ Világegyetem’ alkotása, ’s mathematicai mozgása. = Tudománytár 1834. Negyedik kötet pp. 3-27. "Az égnek studiuma - kétség kivűl a’ legrendkivülibb, legfenségesebb, melly az emberi értelemnek kinálkozik - évről évre nagyobb világosságot, terjedelmesebb irányt nyer, mellytől végre a’ legrészvétlenebb képzelet is elragadtatik." Értekezések. [SRG.]

GYŐRY Sándor: Babbage’ számoló mozgonya. = Tudománytár 1834. Negyedik kötet pp. 150-228. "Hanem főképen az astronomia azon tudomány, mellyben a’ legpontosabb ’s kiterjedtebb táblák múlhatatlanul szükségesek, mellyek’ tökéletesítésével ’s előmozdításával, elválaszthatalanul van a’ mai tudományosan intézett hajósmesterség összekötve. ... A’ hajózásra egyenesen szükséges táblák közül valók azok, mellyek a’ nap’ középpontjának hollétét óráról órára előre kimutatják. ... Hasonlóképpen szükségesek a’ hold’ helyét megmutató táblák, ... A’ planéták’ helyzetének meghatározására kivántató táblák, nem kevésbé szükségesek mint a’ nap, hold, és csillagokéi. ..." Értekezések. [SRG.]

          1835.

STAUT József: A’ Halley nevü szép üstökösrül, melynek feltünését, 1835ben ismét várhatjuk. Egy érdekes ’s mindenkit érthetőleg oktató előadással az Üstökösökrül (Cometae) átaljában. Magyarázza Staut József. Három rajzolattal. Kassán, 1835. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly cs. kir. pr. akad. könyvnyomtató. 67 p., 3 t. Az előszóból kiderül, hogy Hecht Henrik veitszbergi lelkész népszerű munkája alapján készült a magyar kiadás. Egy kihajtható mellékleten van a könyv három ábrája: 1./ A bolygók, a holdak és az üstökösök pályái.; 2./ Herschel rajza az 1811-iki üstökösről.; 3./ Az 1759 évi üstökös csillag pályája. [KSZ.]

Az 1835dik évnek Főuralkodójáról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. A Napról. [KSZ.]

Az 1835dik évben előjövő Halley’ üstököséről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. p. 19. [KSZ.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [2.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 20-24. A csillagászat ismertetése: Földünknek tekintete más égitestekből nézve. A holdaknak, vagy is másod rangú bujdosóknak és üstökösöknek is vannak lakosai. A Napnak is lehetnek lakosai. Állócsillagok. Azoknak földünktőli távolságok. Az állócsillagok ollyan napok mint a miénk. Az állócsillagok sokasága. Az állócsillagok is Napok-szabott rendjeit képezik. [KSZ.]

BITNITZ Lajos: Emlékbeszédek. I. Tittel Pál, rendes tag felett. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Második kötet. 1832-1834. Budán. 1835. Magyar Királyi Egyetem nyomtatása. pp. 8-15. "A’ kímélni semmit nem tudó halál keleti mirígy’ jeleivel kezdődött inláz által kioltá világát Aug. 26dikán 1831." [KSZ.]

A. H.: "A’ hóldnak világossága, ... [Halley üstökösről]" = Erdélyi Híradó 1835. szept. 19. 23. sz. p. 182. [ZSE.]

"A’ kolozsvári csillag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga..." = Erdélyi Híradó 1835. okt. 6. 28. sz. p. 222. [ZSE.]

H. A.: "Kolozsvártt Halley üstököse nov. 6kán..." = Erdélyi Híradó 1835. nov. 7. 37. sz. p. 286. [ZSE.]

Eszmélkedés a’ világ’ alkotmányáról. = Fillértár Első évi folyamat 1835. [Januar’ 3-kán] 45. pp. 356-357. "Miképen akarjuk észrevenni, hogy az egész égmenyezet mozog, mikor még azt sem érezzük, hogy a’ föld forog." [ZSE.]

Az éjszaki gönczöl. = Fillértár Első évi folyamat 1835. [Januar’ 31-kén] 49. pp. 390-392. "Ross kapitány az ujabb időben nevezetes felfedezéseket tett az éjszaki gönczölnél, melylyek főképen Éjszakamerika’ geographiai isméretére sokat használnak. A’ XVI-dik század’ elején kezdett utazásoknak a’ gönczöli tengereken az vala czéljok, hogy éjszak felöl valami út találtassék Chinába. De lehet e ottan út? és ha van, alkalmatos e arra, hogy az ipar használatba vegye? [SRG.]

Égi testek távolsága. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Aprilis’ 18-kán] 7. p. 54. "Oly messzire vagynak tőlünk az álló csillagok, hogy a’ legjobb messzelátók csak pontoknak mutatják, a’ helyett, hogy nagyítnák, mint a’ mérhető távolságbeli minden tárgyakat szokták." [ZSE.]

Égi tünet. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Május’ 2-kán] 10. p. 54. "1833. november 13 napján reggel igen felséges tünemény láttatott Neu-Yorkban. Milliónyi tüzes golyók’ hullottak lefelé mindenféle irányban, vakitó fényel töltvén el az atmosphérát,..." [Leonida-meteorzápor] Egyveleg. [SRG.]

Az égnek kéksége és az estveli veresség. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Május’ 9-kén] 11. p. 82. "Légkörünk igen egyenetlen és változó idomban van levegőbül sé vizgőzbül egyveledve." Légköroptikai jelenség. [ZSE.]

Herschel’ véleménye a’ világ’ alkotmányáról. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Julius’ 22-kén] 24. pp. 188-189. "Minthogy a’ legerősebb messzelátóban oly tárgyakat veszünk észre, mellyeknek kétséges miségök, ’s nem mint egyes csillagok, sem nem mint csillagcsoportok ismerszenek, hanem épen úgy látszanak, mint az erős messzelátóban világosan megismerhető csillagcsoportok a’ gyenge messzelátóban szemléltetnek, nem ok nélkül mondhatjuk, hogy ama’ kétséges tárgyak, mellyek majd mint köddel körülvett csillagok, majd mint igen halavány csillagok, nagyobb és homályosabb átmérővel, majd üstököshöz hasonlítólag mutatkoznak, nem egyebek lehetnek csillagcsoportnál, 20, vagy 30,000 sirius - messzességre tőlünk a’ legerősebb látszernek is homályosan tetszvén, ’s azért csak a’ távolságot jobban átható eszközök’ tökéletesbüléseivel lesznek majd megismerhetők." [ZSE.]

Csillagászat. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 1-jén] 26. p. 208. "Minden tudományok közt, melylyek az emberi elmét nagy méltóságában mutatják, legfelségesebb a csillagászat." Egyveleg. [SRG.]

A’ holdlakók. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 8-kán] 27. pp. 212-213. "Mielőtt a’ hold’ lakóival közelebbi ismeretséget tennénk, látnunk kell, ha valyon általában laknak e a’ holdban? Ezen kérdésre legjobban felel az ember egy másik kérdéssel t. i. ’s valyon miért nem laknának?" [ZSE.]

A’ holdlakók. (Folytatás.) = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 15-kén] 28. p. 222. "A’ mennyire ily nagy távolságról vizsgálhatjuk a’ holdat, kétség kívül egészen máskép van ott minden. Vize ’s levegője nincs a’ holdnak; éje ’s napja mindig egyenlő." [SRG.]

FISCHER dr.: Miért kellene az idén feltünendő üstököscsillagot Appianus’ nem pedig Halley’ üstökösének nevezni? = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 3. 2. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

FISCHER dr.: Miért kellene az idén feltünendő üstököscsillagot Appianus’ nem pedig Halley’ üstökösének nevezni? (Vége.) = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 7. 3. sz. pp. 22-24. [ZSE.]

F.: Sir John Herschel a’ Jóreménység-Fokon. = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 21. 7. sz. pp. 51-54. [ZSE.]

TERELMES [Mihály]: Újság járatás haszna. = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő febr. 14. 14. sz. pp. 107-109. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Délvonal, és refractio. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 2. 19. sz. pp. 147-149. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 2. 19. sz. p. 151. Littrow aug. 22-én látta meg. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 5. 20. sz. pp. 158-159. Aug. 23-án ismét látták. [ZSE.]

BALLA Károly: Halley’ üstököséről. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő dec. 16. 49. sz. pp. 390-391. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Debreczenben nevezetes égi tünemény látszott December 16. estveli 6 óra után mintegy félórával." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Boldog-Asszonyhó’ 3dik napján [jan. 3.] 2. sz. p. 10. Tűzgömb "magábul szüntelen szikrákat hányt mint a’ rakéta; ’s utoljára minden hang vagy csattanás nélkül szétoszlott megszámlálhatatlan apró csillag formákban." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Bécsi levél az All. Zeitungban azon hírt terjeszté, mintha Litrow úr Herschel angol csillagvizsgálótól a’ jó reménység fokáról olly tudósítást vett volna: hogy Halley üstököse új pálya útat választott magának, ’s következés képen látható nem lészen." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Pünkösdhó’ 2dik napján [máj. 2.] 36. sz. p. 288. "Litrow úr azonban mind ezekről semmit sem tud." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Boguslawski úr, a’ Boroszlói csillagvizsgáló őrje Apr. 20-21 éjelén új cometát fedezett-föl." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Pünkösdhó’ 6dik napján [máj. 6.] 37. sz. p. 296. Nem a Halley-üstököst látta. "Ezen üstökös a’ Bécsi csillagőrtoronyból először Apr. 28dikán vétetett-észre." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Halley régenvárt üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 26dik napján [aug. 26.] 17. sz. p. 136. Rómában aug. 5-én észlelték, Bécsben aug. 22-én Littrow Károly látta távcsővel. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "A’ Budai csillagvizsgáló intézetből Mayer Lambert úr Aug. 30dikán találta-fel Halley üstökösét,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 1835. Második Félesztendő Szent-Mihályhó’ 9dik napján [szept. 9.] 21. sz. p. 168. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "A’ hóldnak világossága, ’s a’ felleges és esős idő miatt csak mái nap u. m. September 19kén reggeli 1 és 3 óra között lehetett észrevenni a’ kolozsvári csillagvizsgáló toronyban az úgy nevezett Halley üstököscsillagát,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások Második Félesztendő [30.] 1835. Szent-Mihályhó’ 30dik napján [szept. 30.] 27. sz. p. 211. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "K. Fejérvár:" = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 7dik napján [okt. 7.] 29. sz. p. 226. "E’ folyó september 23-ika éjji 11óráján ’s 45 perczenetjén vétethetett észre a’ K. fejérvári csillagász toronyban is a’ Halley üstökös csillaga,..." [Károlyfejérvár = Gyulafehérvár] [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "A’ kolozsvári csilag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga utoljára october 3kán estvéli két fertálykor tizenegyre, ..." volt látható. = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 14.] 31. sz. p. 243. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Pest. Halley rég várt üstököse nálunk Oct. 13dikán estve puszta szemmel vala látható." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 14.] 31. sz. p. 243. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Zágráb. Oct. 17dikén. Folyó hónap 12dike óta látjuk itt szabad szemmel Halley üstökösét." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 24.] 34. sz. p. 266. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Struve professor (Dorpatban Oroszországban) állítja, hogy Halley üstökösének nagyobb átmérőjü kemény magva nincs;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 31dik napján [okt. 31.] 36. sz. p. 288. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Kolozsvártt: Halley üstököse Oct. 15dikétül, midőn éjszaki Korona, és Herkules csillagzatok közt, talán addig legnagyobb fénnyel ragyogni látszott." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 7dik napján [nov. 7.] 38. sz. p. 298. [SRG.]

Francziaország. "Halley üstökösének physikai alkotásáról Arago úr, a’ Moniteur szerint, vizsgálatokat közlött a’ franczia akademiával." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 14dik napján [nov. 14.] 40. sz. pp. 317-318. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Kolozsvártt Halley üstököse Novemb 6ikán... még szabad szemmel, ámbár gyengén látható volt..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 18dik napján [nov. 18.] 41. sz. p. 322. [ZSE.]

Francziaország. "A’ tudományok akademiájának Oct. 26diki űlésében Arago úr újabb vizsgálatokat közlött Halley üstököséről." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 21dik napján [nov. 21.] 42. sz. p. 333. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Halley üstököse már puszta szemmel sőt erős messzecsőkön sem látható;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Karácsonhó’ 2dik [dec. 2.] 45. sz. p. 360. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Oldenburgban nov. 18dikán nagy szélvészkor az észak-keleti egen hirtelen nappali világosság látszatott,... A’ tünemény éjszaki fényhez volt némileg hasonló." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Karácsonhó’ 9dik [dec. 9.] 47. sz. p. 376. [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat első fele 1835. majus 2kán 35. sz. p. 288. "A’ boroszlai (breslaui) egyetembeli csillagász-torony fölügyelője Boguslawsky kapitány úr, april. 20 ’s 21-ke. közti éjjel egy uj üstököst fedeze föl,..." [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ első fele 1835. majus 2kán 35. sz. p. 288. "April 13kán pedig Krakóban Weisz úr astronomiai professor, Saturnusnak a’ hold által okozott sötétültét (fogyatkozását) vette észre." [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. augustus 26án 68. sz. p. 542. "Az eddig várva várt üstökösrül következő tudósitást ad egy berlini lap: Halley üstököse... aug. 6án korán napkelte előtt lépett-elő a’ föld látkörén,... " Rómában aug. 6-án észlelték a Collegio Románo csillagvizsgáló munkatársai. Bécsben aug. 22-én látta meg Litrow Károly, a csillagásztorony segédje. [ZSE.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 26kán 77. sz. p. 616. "Bécs. A’ Halley hires üstökös hibátlan kiszámolás szerint csakugyan elérkezett, ’s uj ünnepet szerze azon fölséges theoriának, melly űt 76 év alatt, mióta t. i. emberi szemnek láthatatlanul, az ég méretlen ürén bolyonga, lépésről lépésre hiven követte, ’s az időt mellyre elérkezendik, előre pontosan kiszámolta." [ZSE.]

Különféle. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 30kán 78. sz. p. 626. "A’ holdunk világossága ’s a’ felleges és esős idő miatt csak sept. 19ikén reggeli 1 és 3 óra közt lehetett észrevenni a’ kolozsvári csillagász-toronybul Halley üstökösét,..." [SRG.]

Schweiz. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 7kén 89. sz. p. 712. "A’ mailandi csillagásztoronyban oct. 7kén éjfél előtt 0 órával 32 percczel a’ csillagidő szerint, vizsgálták Halley üstökösét,..." [ZSE.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 11kén 90. sz. p. 720. "Arago úr Párisban a’ fr. akademiának uj fölvilágositásokat adott a’ Halley-üstökös legutóbbi napokban észrevett physikai tulajdonságairól." [ZSE.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 21kén 93. sz. p. 744. "A’ párisi tud. Akademia’ ülésében oct. 26án Arago úr uj nézeteit nyilvánitá’ a’ Halleyi üstökösről;..." [ZSE.]

Az 1835ben látható nevezetes üstökös. = Nemzeti Társalkodó 1835. ápr. 28. 17. sz. pp. 257-261. [ZSE.]

"Egy külföldi csillagász..." = Rajzolatok 1835. nov. 21. 41. sz. p. 256. [ZSE.]

S. Karolina: Kolumbus Kristóf... = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet januarius 15kén 5. pp. 39-40. Kolumbus Jamaikában élelem beszerzésére használta fel a holdfogyatkozást. "Rossz embereidet nem sok idő mulva megfogja büntetni a’ Spanyoloknak ama nagy Istene, kit én imádok, és kit ellenök embertelenségök miatt teljes szivem szerint segitségül hivtam. Ő ezen népet bizonyosan megfogja ostorozni. Hogy pedig én igazságot mondok, az lesz szavamnak valódi bizonysága, hogy még ma vér-szinbe öltözik a’ hold, és szemeitek láttára elsetétedik. A’ holdnak fogyatkozása voltaképpen azon estve megesett." Különféle.;
A "Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat" 1833. ápr. 4-ei első számtól az 1841. jún. 27-ei utolsó számáig jelent meg. Asztalos Éva szerint: Az első magyar szépművészeti folyóiratot 1841-ben érte utol a korszerűtlenség végzete: "Midőn alulirott ez uttal tulajdonos szerkesztői munkámat bevégzem?" írta az utolsó szám végén Mátray, és kérte az elmaradt előfizetési díjakat. A Regélő 1842-től megújult formában Regélő Pesti Divatlapként élt tovább. A megtekintett kötetekből úgy tűnik, hogy 1833-1834-ben negyedévenként, 1835-1841-ig fél évenként rendezték kötetbe az újság füzeteit. A kötetekhez csatolt tartalomjegyzékek is ezt a felosztást mutatják. [SRG.]

Meteor-kövek. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet februárius 8án 12. p. 95. "Kandahar nevű városban Indiában nem régiben meteor-kövek olly mennyiségben ’s olly nagyságúak estek a’ levegőből, hogy számos háztetőt keresztül zúztak ’s nehányt egészen össze is tördeltek. Ezen természeti jelenet után három napig folyvást tartó olysűrű köd következék, hogy - mi azon tartományban hallatlan dolog - a’ nap sugarai rajta keresztül nem hathatnak." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Nap hossza és rövidsége. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet martius 22én 24. p. 190. "Dr. Tenzel a müncheni királyi tudományos akadémiának értekezést nyujtott-be, mellyben a’ napokat hosszaságukra és rövidségökre nézve előadja, miképpen azok Europa főpontjain találtatnak..."A Természet-tudomány ’s történet című rovat rövid híre. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Halley. = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet aprilis 2kán 27. sz. pp. 214-215. "Halley czimeres mathematikus és csillagász volt, ki sz. Lenhárd egyházi megyében született Londonhoz közel 1656-ban. Ezen lángeszű férfiú már korán a’ mathematikai tanulmányoknak szentelte magát, de jelesül a’ csillagászatnak, ’s ezen belső ösztön által lett ő azon kor legjelesebb astronomusainak egyike." Élet-történet. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Herschel. = Regélő 1835. máj. 21. 41. sz. pp. 325-327. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Encke. = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet junius 4kén 45. sz. p. 358. "Encke Ferencz a’ mostan kori mathematikusok és csillagászok egyike,... Hirt nevet szerze magának az 1822 és 1825-ben pontosan visszatért üstökösnek kiszámitása által, melly munkáról rendesen meg is felet, ’s okait adá Bode évkönyveiben." Élet-történet. [ZSE.]

Newton jóslata. = Regélő 1835. szept. 3. 71. sz. p. 558. [ZSE.]

Bujdosó csillagok. = Regélő 1835. okt. 22. 85. sz. p. 678. [ZSE.]

"Halley üstökös csillagát Pesten..." = Regélő 1835. okt. 22. 85. sz. p. 678. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ mindenség ’s teremtője. = Társalkodó 4. 1835. febr. 15. 14. sz. pp. 53-55.; febr. 19. 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

L. Pál [LUKÁCS Pál]: Üstökös hazánkban. = Társalkodó 4. 1835. második fele november 4kén 88. sz. pp. 350-351. Halley üstökös 1835. okt. elején. [ZSE.]

EDVI Illés Pál: Öszveirása Hazánkból származott néhány jeles férfiaknak és familiáknak a’ Külfölden. = Tudományos Gyűjtemény 19. 1835. Xdik köt. pp. 97-104. Német Országban. Chladni, német természet-tudós. pp. 97-98.; Portugáliában. Szentmártonyi Igácz, Királyi Udvari Tsillagász, Lisabonban. pp. 100-101. [SRG.]

KUNOSS Endre: A’ fénylő és tüzes levegői tüneményekrül. = Tudományos Gyűjtemény 19. 1835. XIIdik köt. pp. 21-46. Fénylő légtünemények: álnap, álhold, nap- és holdudvar, szivárvány, légtükrözet (délibáb).; Tüzes légtünemények: Ilona-tűz, éjszaki, vagyis sark-fény, bolygó tűz, futó láng, vagy csillagesés, lidértz, tűzgömbök. [SRG.]

Az éjszaki magnesi földsark. = Tudománytár 2. 1835. Ötödik kötet 1. sz. pp. 254-255. "A’ londoni kir. társaság’ gyűlésében m. évi december’ 28dikán Roos kapitánynak egy emlékirata olvastatott fel az éjszaki magnesi földsark’ fölfedeztetéséről." Vegyes közlések. [SRG.]

NYÍRY István: A’ Halley-üstökös’ eloszolhatása. = Tudománytár 2. 1835. Hatodik kötet 2. sz. pp. 250-268. "A’ mi régen várt vendégünk, a’ Halley’ üstököse többé el nem érkezik. - Ezen hírrel, ezen elenyészés’ hirével leptek meg minket az újságok, a’ Littrow úr’ jelentéséből,... Az égnézők a’ számítás’ dicsőségében részesűlni igyekezvén: a’ párizsi academia 1758ban 14dik novemberben jelenté, hogy a’ jövő aprilis’ közepén fogna periheliumjába jőni;..." Égtudomány. [SRG.]

Toldalék. = Tudománytár 2. 1835. Hatodik kötet 2. sz. p. 268. Nem rég Londonban, a’ "Royal institution"-ban Dr Lardner, a’ Halley’ üstököséről tartott leczkéiben többi közt igy szóla: "Jóformány bizonyosnak tarthatni, hogy Halley’ üstököse augustus’ végén vagy september’ elején Europa’ minden részeiben látható lesz,..." [SRG.]

GYŐRY Sándor: Észrevételek a’ Tud. Gyűjt. 1835. Vd. kötetében L. 111 álló ezen sorokra: = Tudománytár 2. 1835. Hetedik kötet 3. sz. pp. VI-X. "Vélekedésem szerint jobb volna a’ látlagosan (horizontaliter) melly inkább láthatárlagosan lenne szó szerint forditva, mivel látlagosan semmit sem jelent - ’s a’ merőlegesen (perpendiculariter) helyett, melly inkább ezt teszi: Steif, a’ régi vizarányosan és függőlegesen szavakat megtartani; ’s ezt a’ szót tevet (factum) tettnek vagy tételnek vagy téteménynek mondani. A’ külzíteni (differentiare) különbözítő, nem külzítő számítás." Anticriticai Függelék A’ Tudománytárhoz. 1. sz. A’ VII. kötethez. [SRG.]

"A’ ki az Istennek mindenhatóságáról akar elmélkedni..." = Vasárnapi Ujság 1835. febr. 8. 13. sz. p. 357. [ZSE.]

Üstököscsillag. = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. pp. 693-696. [ZSE.]

"Velenczéből írják..." = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. p. 698. [ZSE.]

          1836.

BUGÁT Pál: Tapasztalati természettudomány Tscharner Boldogbul. I-II. Budán, 1836. A Magyar Kir. Egyetem betűivel. 2 + 457 + 2 p. A két kötet folyamatos számozással, de külön címlappal. Bugát fordítása kiterjedt csillagászati részeket is tartalmaz. A második kötet tizenegyedik szakasz tartalmaz csillagászati vonatkozásokat a "A Lebtanrúl (Meteorologia)". pp. 318-344.; A második kötet tizenkettedik szakasz "A Világalkatrúl" c. fejezet tisztán csillagászati vonatkozású. pp. 345-410. A fejezet részei: Az égi testek látszólagos tüneményeiről és mozgásairól általában, és a csillagászságnak legnevezetesebb rendszereiről.; A világ rendszerérül Copernic észképe szerint, és az újabb azon alapúló fölfedezésekről: föld, nap, bolygók, mellékbolygók, csapongók, vagy üstökösek, álló csillagok.; A világtestek távcsőn által tapasztalt tulajdonairól, és a világalkatnak nagyságárúl: a holdrúl, a naprúl, a bolygókrúl, csapongókrúl, álló csillagokrúl.; A világalkatnak nagysága.
A szerző kiemelten foglakozik a megfigyelések, felfedezések időpontjával, a felfedezők személyével, a csillagászattörténettel. A fordító Bugát Pál a természettudományos szakszavak nyelvújítója (lásd Bugát: Természettudományos szóhalmaz), így a csillagászati szaknyelvben is sok érdekes újítással állt elő. (például a bolygók neve). A könyvhöz tartozó táblák egyike csak csillagászattal foglalkozik. 92dik idomtul 95-ikig. [HOR.]

HORVÁT Antal: Örökös kalendáriom. Irta Horvát Antal kalocsai fő megyebéli pap. Pesten. Esztergami k. Beimel József’ tulajdona. 1836. 172 p. Előszó (pp. III-IV.).; Első Rész, melly az álló Ünnepeket foglalja magában (pp. 1-50.).; Második Rész, melly e’ Kalendáriom’ tökélyére megkivántató Táblákat foglalja magában (pp. 51-118.).; Harmadik Rész. E’ Kalendáriom’ használásában megkivántató szabályokról, és Táblák’ használásáról (pp. 119-172.). Általa 1832-ben kiszámított naptári táblákat és ezek magyarázatát közli az álló és a mozgó ünnepekre vonatkozóan, alapos csillagászati és kronológiai ismereteket mutatva. [KSZ.]

A’ Világ alkotmánnyának összes vizsgálata. [3.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1836 szökő-évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezteté Staut Jó’sef. III. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-24. A csillagászat ismertetése: Az Országutja (Tejút) Napok szabott rendjének szabott rendje. Minden napok szabottrendjének az országutban, vagy az Állócsillagoknak bujdosóikkal együtt egy közönséges Nap körüli mozgásuk. A Napok szabottrendeinek a kellőközépi nagy Nap körüli mozgása azon törvények szerint esik, mellyek szerint a bujdosók forognak a Nap körül. Minden Napszabottrendeknek lakhatósága. A Napok szabottrendjeiben lévő lakosoknak lépcsőkinti következése. Ködfoltok, hihetőleg igen távullévő Országutak.
A Világok alkotmányának iszonyatos tére, a ködfoltok és országutaknak sokaságábul ítélve. Az Országutak is, ugy látszik, egy egyetemes kög (centrum) körül mozognak. A Világok régisége. A Világok kölcsönös származása és elmulása. Azoknak romlása. Más életre való kinézések és visgálódások. [KSZ.]

H. A.: "Május 15ke, mely éppen jövő vasárnapra esik, nevezetes nap lészen, mert ezen történik századunk legnagyobb nap fogyatkozása..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 10. 38. sz. p. 314. Espenak szerint 1836. máj. 15-én 14.09 UT-kor volt újhold, és a gyűrűs-napfogyatkozás közepe. [ZSE.]

"Az uj-Yorkban megjelenő Journal of Commerce Sir John Herschelnek..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 31. 44. sz. p. 364. [ZSE.]

A’ csillagos ég, és az erkölcsi törvény. = Felső Magyar-Országi Minerva Tizedik évi Folyamat 1836. Első Kötet p. 233. Külömbfélék. [SRG.]

Hadi földképekről és tervrajzokról. (Heller Fridrik, Cs. Kir. tábornok Főhadnagy’ irásaból.) = Felső Magyar-Országi Minerva Tizedik évi Folyamat 1836. Negyedik Kötet pp. 16-47. Közli: Kiss Károly. "A földabroszi történetet egyéberánt három korszakra lehet osztanunk. 1-ső: A’ kezdet’ első gyenge lépéseitől, mellyek közé Anaximanderé is - élt 500 évvel Krisztus előtt - tartozik, egész Agathodämonig, ki 500-ikban Krisztus után Ptolomeus földirásához abroszokat adott, ez időszak tehát 1000 évet foglal magában, - 2. Agathodämon korától nürenbergi Behaim Mártonig, és a’ veronai Hieromosig, kik 1000 év előtt az első földképet készítették, - 3. Behaim Mártontól mostani korig." [SRG.]

RUMY Károly: A’ híres csillagvizsgáló báró Zach Ferencz’ hazaszeretete. = Hasznos Mulatságok 1836. Első Félesztendő márc. 2. 18. sz. pp. 142-143. [ZSE.]

Különféle. = Hasznos Mulatságok 1836. Első Félesztendő máj. 21. 41. sz. p. 328. Purbach György matematikus Bécsben 1500-ban találta fel a csillagászati célokra használatos másodpercet mutató órát. [SRG.]

AMONYI János: Északi esthajnal. = Hasznos Mulatságok 1836. Második Félesztendő okt. 29. 35. sz. pp. 277-280. Északifény Gyöngyösön 1836. okt. 21-én. [SRG.]

VIZER István: A’ futó csillagokról. = Hasznos Mulatságok 1836. Második Félesztendő dec. 10. 47. sz. pp. 369-372. Meteorokról. [SRG.]

VIZER István: A’ futó csillagokról. (Folytatás és vége.) = Hasznos Mulatságok 1836. dec. 14. 48. sz. pp. 377-382. Meteorokról. [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. Levegőtünemény a’ Bakony szélén. = Hazai s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 13dikán [jan. 13.] 4. sz. p. 26. Tűzgömb 1835. dec. 13-án reggel fél hétkor. "a’ holdtól délfelé egy kis csillag támada, fehér fényű, melly mintegy két másod perczig sebesen forogván mint nap tengelye körül, és szikrákat hányván ide ’s tova, végre olly nagy’ gömbölyeg lőn, mint a hold. ... Ehhez hasonlót 1826ban is láttunk de azon különséggel, hogy az akkori a ma pillanatban, mellyben támadt, el is mult: emez pedig egész kifejlésével mintegy 7-8 másod perczig tarthatott." (Reg.) [SRG.]

Egyvelgeshír. "Május 15dike csillagászi tekintetben legnevezetesebb napja 1836nak; mert ezen történik századunk legnagyobb napfogyatkozása Éppen vasárnap leszen." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 23dikán [jan. 23.] 7. sz. p. 56. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "A’ mintegy egy hónap óta nem látott Halley üstököse Milano csillagőr tornyából is ismét feltaláltatott december 30dikán." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 23dikán [jan. 23.] 7. sz. p. 56. "Münchenben is láták ez üstököst január 14dikén, de nagyon gyenge fényben." [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. "A’ Tudományos Gyűjtemény’ 1835d. évi 12dik kötete, ... éppen most jelent-meg..." = Hazai s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’30dikán [jan. 30.] 9. sz. p. 65. "A’ különféle hasznos tárgyakkal töltött kötet foglalata imez: Kunoss Endre: A’ fénylő és tüzes levegői tüneményekről." [SRG.]

Francziaország. "A’ tudományok akademiájának apr. 11diki ülésében tudósítások olvastattak Herschel úrtól, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások. [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 7dikén [máj. 7.] 37. sz. p. 293. [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. "Pesten a’ mult vasárnapi nevezetes napfogyatkozás a’ felleges idő miatt csak igen kevéssé vala látható." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások. [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 18dikán [máj. 18.] 40. sz. p. 314. Napfogyatkozás 1836. máj. 15-én. [SRG.]

Amerika. "A’ Journal of Commerce levelet közöl sir. J. Herscheltől Caldwell amerikai hajókapitányhoz,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 28dikán [máj. 28.] 43. sz. p. 341. [ZSE.]

Németország. "Münchenből maj. 16dikán ezeket írják: A’ tegnapi nagy napfogyatkozás majdnem észrevétlen múlt-el..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 28dikán [máj. 28.] 43. sz. p. 341. "Délután király ’s királyné ő Felségök, koronaherczeg ő k. magassága... is megjelentek a’ k. csillagász-toronyban az új óriási refraktoron nézni a’ napfogyatkozást; ..., ott mulattak egész 5 óráig, a’ mikor egy vastag felhő elborítá az eget, ’s a’ nap többé látható nem vala." [ZSE.]

Magyarország. Magyar Tudós Társaság. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 20dikán [aug. 20.] 15. sz. p. 113. "A’ könyvtár számára a’ britt admiralitas lordbiztosai a’ kir. astronomiai társaság legújabb (VIId.) kötetét küldték-be, ’s a’ greenwichi csillagász Richardson William legújabb, ... munkáját." [SRG.]

Magyarország. "Pesten... Ő cs. k. Felsége julius 30dikán költ legfelsőbb határozatában... a’ budai csillagvizsgáló-intézet eddigi praetikánsát Albert Ferencz urat ugyanott csillagászi-segéddé nevezni;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 24dikén [aug. 24.] 16. sz. p. 121. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Pesten oct. 18dikán csendes szép tiszta egü estvén 9 és fél órakor éjszak felé két helyen olly nagy veresség volt az égen, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 22dikén [aug. 22.] 33. sz. p. 259. Aurora borealis éjszaki fény volt látható. "Illyet láttunk legközelébb 1830-dik évben is." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Veszprémből oct. 19kén. Tegnap este épen 9 óra ’s három fertálykor... tűzi lárma támadt;... azonban senki tüzet nem talált,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 22dikén [aug. 22.] 33. sz. p. 259. "Ez is éjszaki fény vala." [SRG.]

Nagybritannia. "Az északi fény Londonban..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 9dikén [nov. 9.] 38. sz. p. 298. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "A’ magyar tudós társaság két hónapi szünidő után november 21-dikén tartott kis gyülésével kezdé-meg academiai újévét. A’ titoknok bemutatá... a’ társaság használatára készült, 1837-re szóló Névkönyvet, mellyet ez évre Nagy Károly rendes tag egy astronomiai kalendáriommal bővitett." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Karátsonhó’ 3dikán [dec. 3.] 45. sz. p. 354. [SRG.]

Óriási remekmű. = Honművész 4. 1836. 2. köt. okt. 23. 85. sz. p. 682. "Egy brüsseli órás, Raingo úr, falórát készitett, melly Kopernikus rendszere szerint a’ kosmographia minden elemét és a’ természetnek különféle tüneményeit mutatja, t. i. a’ földnek napi és évi forgását maga körül." [SRG.]

Pótlék a’ Holdról. = Nemzeti Társalkodó 1836. ápr. 12. 15. sz. p. 240. [ZSE.]

HERSCHEL, J. F. W.: Herschel levele. = Nemzeti Társalkodó 1836. máj. 10. 19. sz. pp. 291-295. [ZSE.]

Felfödezések a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. márc. 9. 20. sz. pp. 153-154. [ZSE.]

A’ Hold. = Rajzolatok 1836. aug. 13. 65. sz. pp. 516-517. [ZSE.]

Látszatos bebizonyitása Herschel felfödezéseinek a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. aug. 17. 66. sz. pp. 523-525. [ZSE.]

B. F-L.: Levegőtünemény a’ Bakony szélén. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet januar 10kén 3. p. 22. "December 13-kán reggel fél hétkor. a’ holdtól délfelé egy kis csillag támada, fehér fényű, melly mintegy két másod perczig sebesen forogván mint nap tengelye körül, és szikrákat hányván ide ’s tova, végre olly nagy ’s gömbölyeg lön, mint a’ hold. Ekkor megindulván kelet felé valóságos hébért képeze, mellynek feje keletnek, csője pedig nyugotnak esék, míg a’ légben minden pattanás nélkül elvesze. Ehhez hasonlót 1826ban is láttunk de azon különséggel, hogy az akkori a ma pillanatban, mellyben támadt, el is mult: emez pedig egész kifejlésével mintegy 7-8 másod perczig tarthatott." Természet-történet ’s Tudomány. [SRG.]

Tavaszi gondolatok. (Egy természetbarátné számára.) = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet aprilis 24kén 33. pp. 263-264. "Gyenge pehelyként, de biztosan, lebeg földgolyónk a’ világ mérhetetlen körében a’ távul sugárzó napcsillag körül, melly sugároczeant önt-ki a’ mérhetetlenségbe." S. E-nek K. S. Különféle. [SRG.]

Levegői kövek (meteorok) lehetősége. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 5kén 36. pp. 286-288. "A’ meteorkövek némellyek szerint a’ föld légkörében keletkeznek; mások állitják, hogy a’ világ ürességében képződnek." Természet-történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Levegői kövek (meteorok) lehetősége. (Végzet.) = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 8kán 37. pp. 295-296. "Már, hogy a’ szabad világüregségben keletkezett vagy létező illy kis testek minden egyéb ok nélkül leeshessenek, azt csak a’ vastagabb empiria állithatja." Természeti történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Napfogyatkozás. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 15kén 39. p. 310. "Ama nevezetes nagy napfogyatkozás, melly maj. 15-kén leend, Budapesten 3 óra 42’ 40’’-kor kezdődik,..." Pesti vizsgáló. [SRG.]

Meteorok. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 21kén 41. pp. 325-326. "Tudva van, hogy némelly Amerikaiak több év óta rendkivüli égi tünményekről tudósitottak, mellyek minden évi november közepe táján közönségesen ugyan azon napon jelentkeztek. ... Legnevezetesebb itt az, hogy a’ tünemény a’ hónapnak ugyan azon napján, t. i. 14-kén mutatkozott, mi a’ meteoroknak is iránya. Ez sokakat azon véleményre hozott, hogy e’ tünemények földünk körül keringő testek volnának." Természeti történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Napfogyatkozás. = Regélő 1836. jún. 26. 51. sz. pp. 407-408. [ZSE.]

Éjszakifény april végén. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Második kötet julius 8kán 61. pp. 486-487. Angliában 1836. ápr. 22-én. Természeti történet ’s tudomány. [SRG.]

Hold befolyása az esőre. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Második kötet september 11kén 73. p. 582. Természeti történet ’s tudomány. [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Jól számláljuk-é az ujesztendőt kr. u. szül. u. 1836nak? = Társalkodó 5. 1836. első fele január’ 2. 1. sz. p. 3. [SRG.]

A’ csillagfutásról. = Társalkodó 5. 1836. első fele január’ 13. 4. sz. pp. 14-15. "Arago úr Párisban a’ tudományok’ akademiájának utóbbi üléseben azon ohajtását fejezé-ki, hogy a’ "Bonite" hajó, földkörüli utazásában, többek közt a’ csillagfutásról is vizsgálatokat tegyen." A "Bonite" tisztjeit felkérték, hogy 1835. ápr. 10-15 (feltehetően sajtóhiba, helyesen november) között végezzen megfigyelést. Meteorok: 1799. nov. 12/13.; 1831. nov. 13.; 1832. nov. 13.; 1833. nov. 12/13.; 1834. nov. 12-13. [ZSE.]

Föld smértetés.(!) Ross’ utazása. = Társalkodó 5. 1836. első fele martzius’ 2. 18. sz. pp. 70-72. "John Ross kapitány’ második nevezetes fölfedezőutjának, - mellyet az éjszaki gönczöl’ (Nordpol) vidékire tőn - ’s 1829től 1833ig ott tartózkodtának tudományos resultatumait a’ hirlapok, mihelyt ezen út be vala végezve, a’ világnak tudomásul adák." [SRG.]

Földismértetés. Ross’ utazása. (Vége.) = Társalkodó 5. 1836. első fele martzius’ 5. 19. sz. p. 76. [SRG.]

NAGY Gábor: A’ két legrégibb Magyar Halotti beszédről. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. Iső köt. pp. 125-127. "A’ Bódvamellyéki Monostor ... Misekönyv mellé ragasztott Kalendráiom-"ról. 1170-1173-ból? 1210-es is követi pergamentre írva. [SRG.]

EDVI Illés Pál: Énoch könyvének felfödezett régi kéz-iratja. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. IVdik köt. pp. 111-127. "Ezen kívül nyujtja Enoch könyve sok asztronómiai esméreteknek ’s köznépi véleményeknek nyomdokait,..." [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: Hoszszu élet’ példái. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. VIIIdik köt. pp. 88-89. Herschel 84 éves, Zach 78 éves, Bode 80 éves, Newton 85 éves korában halt meg. [SRG.]

PODHRADCZKY Jó’sef: Angliában levő Kúnhalmokról. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. XIIdik köt. pp. 74-77. "Már tekéntetes Tudós Horvát István Úr "Rajzolatok a’ Magyar Nemzet leg régiebb Történeteiből" tzímü könyvében megmutatta, hogy a’ világ szerte található óriási Kúnhalmok nemzeti régi maradványok. ... a’ Stonehengei Romladékokrúl..." Német nyelvű írás az Allgemeine Zeitung júl. 31-i írása. [SRG.]

SZELLE Beniámin: A’ földnek formájáról és fordulásának okairól. = Tudományos Gyűjtemény 1836. Xdik köt. pp. 108-114. "A’ mi földünk formájáról különböző a’ vélekedés; ki egész gömbölyűnek; ki két végén behorpatnak; ki tojás formájunak tartja. ... Én pedig mind a’ két vélekedésen ki adok, és azokkal tartok, a’ kik a’ Földet egészszen gömbölyűnek, tökélletes kereknek, vagy golyóbis formának állitják." [SRG.]

"Több újságokban kihirdeték Herrsel nevü égvizsgálónak..." = Vasárnapi Ujság 1836. márc. 27. p. 104. [ZSE.]

A’ napbeli foltokról. = Vasárnapi Ujság 1836. okt. 23. pp. 340-342.; nov. 6. pp. 353-354. [ZSE.]

          1837.

Kalendáriomi Meghatározások. 1. Micsodák az Epakták? 2. Évi összehasonlítás. Nevezetességek az égen. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. [KSZ.]

Rövid és megérthető utmutatás, minden nemű órákat a’ Nap után igazitani ’s igaz járásban megtartani. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 19-22. [KSZ.]

BUGÁT Pál: A’ világalkat’ nagysága. = Athenaeum [1.] 1837. Első félév Aprilis’ 9-kén 29. sz. pp. 224-228. "Már naprendszerünk’ nagysága is olly mélységbe meriti lelkünket, mellynek fenekét alig érhetjük képzeletünkkel." [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ hulló csillagokról. = Athenaeum [1.] 1837. Első félév Aprilis’ 27-kén 34. sz. pp. 265-268. "A’ csillagesés’ tüneménye, mindennapisága’ daczára is, mindeddig fejtetlen maradt. ...Újabb időkben némi vonakodással lépett föl Chladni, megmutatandó, miképen hulló csillagok és repülő sárkányok (bolis ignea) lényegesen ugyan azok, mindketten nem földi eredetűek, de hogy a’ földön közös hagyományuk hihetőleg a’ légkő (Meteorstein),..." [SRG.]

Egyveleg. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 9-kén 3. sz. c. 47. "Arago’ feljegyzései a’ légmérséklet’ mostani állapotjáról." A napfoltok és az időjárás összefüggéséről. [SRG.]

KATONA Gejza: A’ világ’ alkotmánya’ változásairól. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 27. 8. sz. cc. 113-119. "Ha feltekintünk porszemnyi földtekénkről a’ nagy világ’ rendszerébe, örökös változandóságot szemlélünk." Az üstökösökről és "bujdosó csillagokról", egymásrahatásukról. [SRG.]

KATONA Gejza: A’ világ’ alkotmánya’ változásairól. (Folytatás.) = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 30. 9. sz. cc. 129-136. [SRG.]

VÁLLAS Antal: Hulló csillagok november’ 12, 13. s’ 14dikén. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév november’ 5. 37. sz. cc. 577-584. "Minekelőtte a’ hulló csillagok’ csak az imént észrevett periodicitásáról értekezném, nem tartom érdektelennek a’ következő, e’ periodicitás’ észrevételét megelőző, adatokat egyberakni." Erősebb jelentkezés: 1684. nov. 13., 1761. nov. 12., 1791. nov. 12., 1799. nov. 12., 1803. nov. 13., 1818. nov. 13., 1819., nov. 13., 1820. nov. 12., 1822., nov. 12-13., 1824. nov. 13., 1825. nov. 14. 1831. nov. 13., 1832. nov. 12-13., 1833., nov. 12-13., 1834. nov. 13-14., 1835. nov. 13-14., 1836. nov. 12-13. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ hulló csillagok’ ügyében. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév december’ 14. 48. sz. cc. 761-763. "Nálunk az ég’ borús léte miatt nov. 12., 13 ’s 14-dikén észrevételek nem tétethettek." [SRG.]

Német Literatura. Égtudomány. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév július’ 18. 3. sz. cc. 42-48. Jahrbuch für 1837, herausgegeben von H. C. Schumacher, mit Beiträgen von Bessel, Hansen, A. v. Humboldt, Moser, Olbers und Paucker. Mit einer Lithographie. Stuttgart und Tübingen, J. G. Cottasche Buchhandlung, 1837. "Benne foglaltatik az astronomiai ephemerida 1837re; azután egy tanulságos értekezés a’ hulló csillagokról Olberstől; a’ naprendszer’ általános átnézése Hansentől, melly legrövidebben de világosan adja a’ legfontosabbat; tudósítás azon tüneményekről, mellyeket Halley’ üstököse mutatott, Besseltől;..." Könyvismertetés. [SRG.]

Német Literatura. Történet- és életirás. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév october’. 3. 14. sz. cc. 209-214. Martin Luhers Leben, Von Gustav Pfizer, Stuttgart, Liesching, 1836. 8. 911. lap. "Minap két csodát láttam; első, mikor ablakomon kinézvén a’ csillagokat az égen ’s isten’ egész szép boltozatát szemlélvén, mégis sehol oszlopokat nem láték, ... ’s az ég még sem szakadt le, ’s azon bolt ma is erősen áll. ... Másik: nagy sűrü felhőket is láttam fölöttünk úszni ...Mikor elmentek, előtünt a’ fenék ’s a’ boltozat, melly őket tartá, a’ szivárvány. Igen gyönge, csekély és vékony volt az, hogy a’ felhőkben is eltünt ’s inkább árnyékképnek tetszett,..." c. 214. Könyvismertetés. [SRG.]

Magyar Literatura. Encyclopaediai munkák. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév november’ 14. 20. sz. cc. 313-316. Tudománytár. Közrebocsátja a’ m. tudós társaság. Új folyam első év. Első kötet, második füzet. 1837. Budán a’ m. k. egyetem’ betüivel. "Természettudomány. Néhai Pfaff prof. könyve: Der Mensch und die Sterne, Fragmente zur Geschichte der Weltseele (Nürnberg, Campe 1834.) a’ csillagászat és magasb természettan’ egyes tárgyairól szóló egyes értekezéseket foglal magában; ’s hasonló egy csillagászteremhez, mellyben folytonos fonal nélkül, érdekes és tanító beszélgetés tartatik." c. 314. Könyvismertetés. [SRG.]

BENCZUR János: Newton. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1837. Első Félesztendő ápr. 26. 34. sz. p. 271. [SRG.]

NOVÁK Dániel: Budai várkastély. (Folytatás ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő júl. 26. 8. sz. pp. 57-60. Eredeti terv szerint a palota középrészében a Duna felől lett volna egy "astronomiai torony". 1828-29-től fogva nincsen csillagászati torony, áthelyezték a Sz.-Gellért hegyre. p. 57. A várkastélyban található óráról. pp. 57-58. [SRG.]

NÉMETHY József: Légtünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő szept. 20. 24. sz. p. 187. Északifény Budapesten 1837. aug. 23-án. [SRG.]

NÉMETHY [József]: Levegői tünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 11. 39. sz. p. 312. Északifény, fonyasztó (október?) hó 4-én hajnalban és este. [SRG.]

NÉMETHY [József]: Levegői tünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 15. 40. sz. p. 319. Az északi fényről. [SRG.]

NÉMETHY József: Isméti légtünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 18. 41. sz. p. 327. Északifény 1837. nov. 14-én este 10 órakor. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "A’ lefolyt 1836 esztendőben Kolozsvártt... A’ nevezetes napfogyatkozást, melly mult esztendőben majus 15kén történt, ...felleges és esős idő miatt, látni nem lehetett. Hanem az északi fény (aurora borealis) october 18kán estve, valamint sok más helyeken, úgy Kolozsvártt is látszott..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Boldogasszonyhó 18kán [jan. 18.] 6. sz. p. 43. Hornyi Ambr. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Fiume, ... Február’ 18kán, gyönyörű látványt nyujta lakosinknak az éjszakifény, melly mintegy esti 8 órakor kezdődve, majd két óranegyedig tartott, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Böjtmáshó 22kén [márc. 22.] 24. sz. p. 186. [SRG.]

A’ futó csillagokról." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Szentivánhó’ 24kén [jún. 24.] 51. sz. p. 408. "Az újabb korban igen figyelmesekké lettek a’ természetvizsgálók a’ futó csillagokra,..." [SRG.]

Magyarország és Erdély. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Szent-Jakabhó’ 1jén [júl. 1.] 1. sz. p. 4. "Az 1837d. évi Tudományos Gyűjtemény’ IV. kötetének,... foglalata következő: I. Értekezések. 1. Horváth Zsigmond. A’ csillagok esmértetése (Folytatása ’s vége)." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "F. évi julius hónap’ végével tek. n. Trencsén vmegyében kebelezett Budetin’ környékén egy levegői kő esett-le, mellyet tek. Lottner plebánus úr a’ helységbe hozott, hol most is vagyon." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Kisasszonyhó’ 16kán [aug. 16.] 14. sz. pp. 106-107. Meteor. Hirnök C. K. [A meteorithullás 1837. júl. 24-én történt a Trencsén megyei Nagydivina és Budetin települések között.] [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Mihályfáról (Zala vegyéből [!]) írják, hogy ott julius 19kén éjjel 2 fert. 11kor egy tüzes oszlop húzodott-át nagy morajjal és sústorgással az égen nyugottrol keletnek..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Kisasszonyhó’ 30kán [aug. 30.] 18. sz. p. 138. "Hasonlított ez azon tüneményhez, mellyet idei január’ 5dikén ugyan Mihályfán Stayer felé láttak." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Esztergom, nov. 20dikán. Folyó hónap’ 14dikén 11 órakor éjjel itt sokan nagy veres fényt vettek észre... Ezen égi tünemény, melly a’ következő éjszakán is látszatott, az úgy nevezett éjszakifény (aurora borealis, Nordlicht) volt." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 25kén [nov. 25.] 43. sz. p. 338. Dr. Rumy. [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Február 11. 12. sz. p. 52. "26án reggeli kettedfélkor Stuttgartban némi éjszakifény-félét láttak, melly azonban csak egy óraig tartott." [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Martzius 8. 19. sz. p. 76. "Azon tüneményt, melly febr. 18án Európa nagy részében látható vala, ’s melyet közönségesen éjszaki fénynek gondoltak, hihetőleg Mars planéta visszavert vörös fénye okozá, midőn ez ugyan azon nap estén a’ hold mögött elment." [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Aprilis 5. 27. sz. p. 108. "Boroszlóban egy Bernstein nevü zsidó óracsináló, azon tilalom következtében, melly szerint zsidó gyermekeknek nem szabad keresztyén neveket adni, leányát Bernstein Vesta, Juno, ’s Ceresnek nevezé." [SRG.]

Magyarország és Erdély. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Aprilis 12. 29. sz. p. 113. "Folyó hónap 20dikán egy igen ritka égtüneménynek leendünk szemtanuji, ha attul a’ borongó idő meg nem fosztand, ugyanis egy részről látkörünkön a’ sötétülő holdat előbujni látandjuk, a’ másik részen pedig még szemlélhető lesz a’ naptányérja, mellynek egyébiránt már láthatatlannak kellene lenni,..." [SRG.]

Németország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Junius 24. 50. sz. p. 200. "A’ boroszlai ujság f. h. 11ről ezt irja: "Ma délután 6 óra 20 percztől 7 óra ’s 7 perczig két melléknap (álnap) gyönyörű szemléletében részesülénk,"..." [SRG.]

Magyaror- és Erdélyország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. júl. 26. 59. sz. p. 233. "Zalavármegye. Sz. Grott mvárosában f. h. 19kén különös légtünemény mutatkozék. ...különös fényü szép csillag ereszkedett a’ földre, mellynek lebukta után mind ez mind az említett tüzes rud, mind pedig azon különös szép világosság eltünt. E’ rendkivüli tüneményt 9percz mulva nagy durranás, az álgyudurranáshoz hasonló, ezt pedig ismét 4-5 percz után tompa morgásu rázkodás követé,..." "Ugyan ez nap, ...Budapesten is kellemes légtünemény vala látható, melly délkeleti irányban mintegy 8 öl kiterjedtségü volt ’s némileg az éjszaki fényhez hasonlíta,..." [SRG.]

Magyaror- és Erdélyország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. aug. 19. 66. sz. p. 261. "Budetin (Trencsény megyében): Jul. fogyta felé igen ritka vendégünk érkezék, még pedig messsze utról, ’s ez - egy jókora nagyságu légkő, mellyett Lottner lelkész talált, ’s hoza ide hozzánk, hol az még most is látható." [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. nov. 18. 92. sz. p. 368. "Parisban f. év. sept. 21kén, esti 7 óra 48 perczkor, olly tündöklő égitünemény vala látható, mellynek világa a’ testekre igazi árnyékot vete; 5-7 másodperczig tartott." [SRG.]

Magyarország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. nov. 25. 94. sz. p. 373. "Köröskény, nov. 13án. ...valamelly közel falubeli tüzvészt gyanittat az égen látszó vörösség. Látvágytul ingerlett magam is a’ többiekkel kimentem megtekinteni azt; de csakhamar észre véve a’ természet szép csaljátékát, az "éjszaki fény" valoságárul iparkodám meggyőzni a’ töprenkedőket,..." Az éjszaki fényt Prágában és Bécsben is látták. [SRG.]

Meteor-tüz. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Első kötet martius 12én 21. p. 166. "A mult évi szeptemberben egy a levegöbül leereszkedett tűzgolyó Monte Oliveto nevű templom tornyán szétpattant, ’s annak párkányzatát letörte. Továbbá 300 fontnyi nehézségű vas keresztjét helyébül kiemelvén, azt egy közel fekvő mezőre lökte. Szétpattanása után több apró golyókra oszlott, mellyek a’ templom és kolostor belsejébe jutottak, ’s ott tetemes pusztitásokon kivül több személynek megsebesítésére adott alkalmat ezen ritka levegői tünemény." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A’ nap még is megy. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet oktober 15én 83. p. 663. "Mit Lalande gyanított, mit Herschel mint lehetségest megfejteni igyekezett, t. i. a’ napnak ’s egész csillagrendszernek a’ teremtés nagy ürege körül mozgását, az most Argelander és Helsingfors tanitók által megbizonyosodott, és egyszersmind a’ helyet is, hova jelenleg mozgásunk intézve van, olly biztonsággal határozták-meg, melly hihetöleg csak három foknyi hibát hagy magaután. Mindjárt kivilágosodott, hogy napunk a’ sebesebben mozgó csillagok sorába tartozik." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Figyeltetés a’ holdra nézve. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 2án 88. p. 703. "A’ holdat sarló alakban, csak esténként láthatjuk nőni, és reggelenként fogyni. A’ csillagászat barátai tán kedvesen veendik, ha figyeltetjük, hogy a’ hold mostani pályája miatt egy pár év óta őszi estéken is láthatjuk e’ különös tüneményt, az az, fogyó sarlóját a holdnak." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Északi fény; időjárat. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 26kán 95. p. 758. "...Az északi fények, ugy látszik, egypár évtől fogva szaporábbak nálunk mint az előtt. A’ folyó hónap első napjaiban, valamint ismételve 14-kén 9 óra utánegész éjfélig szép északi fények mutatkoztak budapest észak-keleti részén..." Ez a Pesti vizsgáló című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Nap pályájának viszonya különbozö éghajlat alatt. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 30kán 96. p. 766. A leghosszab és a legrövidebb nappalok összevetése néhány európai város tekintetében. A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid cikke. [HAI.]

HETYEI János: Legujabb lég-tünemény. = Társalkodó 6. 1837. első fele Január’ 14. 4. sz. p. 16. "Folyó január’ 5kén igen szép égi tüneményt láttunk itt Mihályfán, ... Esti 5 órakor ’s 7 [fél] perczkor t. i. ... a kertben valék, ’s délrül éjszaknak ballagtam, midőn egyszerre balra nyugatfelé egy, az égen lefutó fény véteté magát észre velem,..." Tűzgömb és maradandó nyoma. [SRG.]

HETYEI János: A’ csillagi-rendszer (Systema Stellare) felfödöztetik. = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 7. 45. sz. pp. 177-179. "A’ tej-út nem egyéb, mint minden csillagnak, ’s így napunknak is ecclypticája, vagy is periodicus forgási pályaköre, melly pályakörben bizonyos zoidacalis szélességben minden csillag valamelly központi erő körül, kisebb nagyobb körökben, nyugatról kelet-felé forog, ’s ezen periodicus forgásuk által bizonyos szélességü, henger-alaku, legnagyobb körű csillag-övet képeznek; melly övnek közepén a’ mi napunk is a Skorpió és Nyilak köztti legnagyobb nyilásban a’ henger’ magassági tengelyének 2/3 résznyi mélyében (a’ domború felülettől alá) azon nyilás’ közepén a’ Hattyu, Cassiopeia, Perseus, ’s a’ t. felé forog." [SRG.]

[HETYEI János]: A’ csillagi-rendszer felfödöztetik. (Folytatása.) = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 10. 46. sz. pp. 181-183. [SRG.]

[HETYEI János]: A’ csillagi-rendszer felfödöztetik. (Vége.) = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 17. 48. sz. pp. 189-191. [SRG.]

A’ csillagjós. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 5. 53. sz. pp. 211-212. "A’ tisztes ősz Khalfad, ... Ő félig orvos, félig csillagjós vala, vagy is: olly férfi, ki az égi testekből jövendölt, ... Ispahan’ egyik legszorosb utczájában még ma is láthatni egy kis egyszerü házikót, mellynek fő ismértető jelei: egy kicsucsorodó erkély ’s egy kis torony. ... ’s e házat még most is "csillagjós’ tornyának" nevezik." [SRG.]

Fontos uj munka. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 15. 56. sz. p. 224. "E’ czim alatt: "A’ naprendszer’ saját mozgásáról, a’ csillagok’ saját mozgásából kihozva." Argelander úr, a’ csillagászat’ tanítója a’ helsingforsi egyetemnél, nagy fontosságu munkát küldött be a’ tudományok pétervári akademiájának, ..." [SRG.]

E. i.: A’ házaló Hetevény. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 29. 60. sz. pp. 239-240. A nép nevén Hetevény: azaz Fiastyúk, hétcsillag (Plejadea). A Vácon élő szerző képzelt elbeszélése a Fiastyúkról. A Földre szépen sorban leküldte a Fiastyúk hét csillagát Jupiter az égi uralkodó ezzel: "Egyik tehát közületek vigye az észt; másik az erényt, harmadik az egészséget; negyedik a’ hosszú életet; ötödik a’ becsületet; hatodik a’ gyönyört, ’s hetedik a’ pénzt. Ezekkel menjetek házalni, ’s adjátok-el az embereknek, kivánságuk ’s akaratjok szerint." A csillagok nagyrészt pórul jártak ezért: "Látván Jupiter, milly kiváncsiak az emberek pénz és gyönyör után, elhatározta, ezután e’ két dolgot csak azoknak adni, kik észszel ’s erénynyel bírnak." [SRG.]

Elegytár. = Társalkodó 6. 1837. második fele augusztus’ 9. 63. sz. p. 252. "Júl. 19én este 10 1 óra után Brünnben a’ sötét föllegek közül délkelet irányban rögtön ragyogó légtünemény bukkant elő." 1837. júl 19-én tűzgömb, júl. 28-án szintén Brünnben éjszaki fény, és holdszivárvány volt látható. [SRG.]

HORVÁTH Zsigmond: A’ csillagok esmértetése. A’ csillagok általában ’s azoknak nemeik. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. IIdik köt. pp. 3-53. "Az eszmélő emberre nézve nincs egyben nemesb gyönyör ’s mulattatóbb és egyszersmind halhatalan lelkéhez illendőbb foglalatoskodás annal, mellyel neki egy derült éj’ idején a’ csillagos ég’ vizsgálata kinálkozik."Értekezések. [ZSE.]

HORVÁTH Zsigmond: A’ csillagok esmértetése. (Folytatása ’s vége.) A’ csillagzatok vagy csillagképek. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. IVdik köt. pp. 3-63. Értekezések. [ZSE.]

VIZER István: Kozmologiai eszmélkedés. Mindenhatóság. Nagy természet. Parányi ember. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. Vdik köt. pp. 91-101. [ZSE.]

L. I.: Esmérkedés a’ holddal vagyis Értekezés a’ hold physicai tulajdonságairól. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. VIIdik köt. pp. 79-108. Littrow után. Értekezések. [ZSE.]

KULIFAI ’Sigmond: Észrevételek Edvi Illés Pál illy czímű könyvére: Első oktatásra szolgáló kézikönyv. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. VIIdik köt. pp. 114-120. Könyvében ír a Holdról, napról, Földről. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

NAGY Leopold: Értekezés Némelly levegői tüneményekről. Villámlás, jégeső, zivatar. = Tudományos Gyüjtemény 21. 1837. VIIIdik köt. pp. 84-90. [SRG.]

Töredék jegyzetek az üstökösökről. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. XIdik köt. pp. 35-59. "Mivel a’ mi régi jámbor eleink az üstökösök tulajdonságáról még kevesebbet tudtak, mint mi, nem csuda ha véleményeik azokról még idétlenebbek voltak, mint némelly újabb tudósoké." [ZSE.]

BERTHA Sándor: Ross kapitány éjszaksarki fölfedezései. = Tudománytár Új folyam 1. 1837. Első kötet pp. 24-58. "A’ hold körül is tettek figyeleteket, és sok szép éjszakifényröl jegyzeteket,..."; A "Tudománytár" folyóirat egyes cikkeit 1837-től kezdve a "Tudománytár. Értekezések" és a "Tudománytár. Literatura" társlapokban is megjelentették. [SRG.]

Sz. D.: Der Mensch und die Sterne. Fragmente zur Geschichte der Weltseele, von W. Pfaff. Nürnberg, Campe. 1834. 8-adr. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. pp. 200-205. "Az egész könyv hasonló egy csillagászteremhez, mellyben folytonos fonal nélkül, érdekes és tanító beszélgetés tartatik. Az ember és csillagok közti viszonyról... A könyvet Herschel’ végső értekezése nyitja meg." Criticai vázlatok, a’ külföldi literatura’ legújabb ’s kitünőbb termékeiről. A második oldalszám. [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 208. "5-dik Septemberi ülés. Biot úr olvas egy értekezést a’ csillagászati visszaverődésekről..." [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 215. "30-dik Octoberi ülés. Arago úr közöl egy levelet a’ jó reménység fokárol Herschell úrtól, a’ ki újonnan tagadja a’ neki tulajdonított új föltalálásokat a’ holdban. Ugyan ő megösmerteti észrevételeit a Halley’ üstököséről; az látszott 24-dik januariustol 5-dik májusig. ..." [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 217. "18-dik Novemberi ülés. Matteucci... és Wartmann a’ 18-dik octoberi éjszaki fényröl, melly Forliban (római tartomány) és Genevában vétetett észre, tudósítanak." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1837. = Tudománytár. Értekezések Második kötet 1837. 2. F. p. 439. "27-dik februariusi ülés. Arago u. némelly környűlményeket ád a’ 18-dik februariusi éjszaki fényről." [SRG.]

A. B. P.: Biographia. = Tudománytár. Értekezések Második kötet 1837. 2. F. p. 456. "Pond (John.) királyi csillagász, ... Megh. Sept. 7-d. 1836." [SRG.]

Sz. D.: Der Mensch und die Sterne. Fragmente zur Geschichte der Weltseele, von W. Pfaff. Nürnberg, Campe. 1834. 8-adr. = Tudománytár. Literatura Első kötet 1837. 2. F. pp. 200-205. "Az egész könyv hasonló egy csillagászteremhez, mellyben folytonos fonal nélkül, érdekes és tanító beszélgetés tartatik. Az ember és csillagok közti viszonyról... A könyvet Herschel’ végső értekezése nyitja meg." Criticai vázlatok, a’ külföldi literatura’ legújabb ’s kitünőbb termékeiről. A második oldalszám. [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Literatura Első kötet 1837. 2. F. p. 208. "5-dik Septemberi ülés. Biot úr olvas egy értekezést a’ csillagászati visszaverődésekről..." [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Literatura Első kötet 1837. 2. F. p. 215. "30-dik Octoberi ülés. Arago úr közöl egy levelet a’ jó reménység fokárol Herschell úrtól, a’ ki újonnan tagadja a’ neki tulajdonított új föltalálásokat a’ holdban. Ugyan ő megösmerteti észrevételeit a Halley’ üstököséről; az látszott 24-dik januariustol 5-dik májusig. ..." [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Literatura Első kötet 1837. 2. F. p. 217. "18-dik Novemberi ülés. Matteucci... és Wartmann a’ 18-dik octoberi éjszaki fényröl, melly Forliban (római tartomány) és Genevában vétetett észre, tudósítanak." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1837. = Tudománytár. Literatura Második kötet 1837. 2. F. p. 439. "27-dik februariusi ülés. Arago u. némelly környűlményeket ád a’ 18-dik februariusi éjszaki fényről." [SRG.]

A. B. P.: Biographia. = Tudománytár. Literatura Második kötet 1837. 2. F. p. 456. "Pond (John.) királyi csillagász, ... Megh. Sept. 7-d. 1836." [SRG.]

          1838.

RAJCSÁNYI János: Világegyetem, vagy is az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségének állapotjára és történetére. A’ mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Irta Rajcsányi János. Aczél- és fametszetekkel. Pesten, Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. 1838. Budán, a’ magyar királyi Egyetem betűivel. 336 p. Csillagászat: pp. 1-16. A’ föld mint égitest. Világ. Napország. Égi tünemények. A’ föld alakja. A’ föld vonalai. Láthatár. Tájékozás. Agy-és lábpont. A’ föld forgása. A’ föld megvilágításából származó körök. Nap és éjhosszabbúlás. Világégal. Melegségégal. Földövek. (A Napországban a Vestát, a Junot, a Cerest, a Pallast beleszámítva 11 bujdosót ismer, és 18 mellékbujdosót, vagy holdat, vagy más néven hajdut említ. A Földnek 1, a Jupiternek 4, a Szaturnusznak 7, az Uránusznak 6 hajduja van. A könyv ezen része 8 ábrával, 4 táblázattal illusztrált. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerü égrajz. (Astronomia popularis.) Irta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev. tag, ’s a’ pápai ref. főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professora. Egy kőmetszetű táblával. Pápán, 1838. A’ ref. főiskola’ betüivel, Sziládi Károl által. 80 p., 1. t. A szerzői előszó kelt: Pápán, télelő’ 29. 1838. Ebben leírja, hogy könyvének alapját Mayer ("jelenleg budai csillagász") tanításaiból 1832-ben készített kézirata jelentette. Ezt Littrow, Brandes, Gelpke és Frankenheim idegennyelvű csillagászati munkáit használva tett teljessé. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 43 ábrája. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Természettan, az alkalmazott Mathesissel egyesülve a haladás jelen lépcsője szerint nyilvános tanításra szintugy mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos a magyar t. t. levelező tagja ’s a’ pápai ref. Főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professzora. Pápán, 1838. A’ Ref. Főiskola’ betűivel, Sziládi Károl által. VIII + 1 + 370 p. (1. kötet), IV + I + 301 p. (2. kötet) + foglalat + szómagyarázat + 3 tábla. Rendkívül részletes természettan könyv (a korának talán legjobb magyar nyelvű kiadványa) két kötetben, melyek azonos évben jelentek meg. Csillagászat: az első kötetben pp. 179-213. Látszó égrajz (astronomia sphaerica).; pp. 213-256. Való égrajz (astronomia theorica). A Természettan ezen két csillagászati fejezete ugyanebben az évben önálló kiadványként is megjelent, "Népszerű égrajz" címmel. [HOR.]

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom 1838-ra. Szerkeszté Nagy Károly, R. T. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. [1837.] pp. 1-50. Jegyek és rövidítések. Fogyatkozások. Nap belépte különböző állatkör-jegyekbe. A hold változásai. Időszakok. Számok és ünnepek. Zsidó kalendáriom. Török kalendáriom. Keresztyén kalendáriom. A napirendszer elemei. A főcsillagok helyei 1838-ra Bessel szerint. Observatoriumok. Föld pontjai, mellyeken égvizsgálatok tétettek és tétetnek. [KSZ.]

Földünknek napiránti állása az év’ 12 hónapjaiban. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18., 1 t. [KSZ.]

Legújabb tudósitások a’ Jó-remény’-fokából Herschel János úr’ igen nevezetes csillagászi felfödözéseiről, a’ holdra és lakosaira nézve Hamburgban 1836. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 71-76. [ZSE.]

GÁTY István: A’ táv- és látcsők’ rövid története a’ jelenkorig. = Athenaeum Második év 1838. Első félév januárius’ 11. 3. sz. col. 33-41. "Middelburgban, Jánsen vagy Lippersheim 1608. mások szerin 1590ben szemüveg-művész, kész szemüvegeit rendiben egy fogasra feleggatva lógni hagyá, gyermekei azok körül játszadozva, egy némellyiken keresztül kandikálva, a’ közelében levő torony’ kakasát sokkal nagyobb idomzatban magok előtt láták, mellyet atyjoknak megmutatván, ez két hasonló szemüveget egy tokba foglalva, készité a’ legelső látcsövet,..." [SRG.]

GÁTY István: A’ táv- és látcsők’ rövid történetei a’ jelenkorig. (Vége.) = Athenaeum Második év 1838. Első félév januárius’ 14. 4. sz. col. 49-55. [SRG.]

VACHOTT Sándor: A’ futó csillag. [Vers.] = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 1. 9. sz. col. 134-135. [SRG.]

S. F.: A’ november’ 14-dikei éjszaki fény. = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 8. 11. sz. col. 176. Az Egyesült-Országokban. Sarki fény 1837. nov. 14-én este Philadelphiában. Egyveleg. [SRG.]

Légkövek. = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 11. 12. sz. c. 192. "Braziliai tudósitások szerint ott egy rendkivül ragyogó ’s léghajó nagyságu tüneményt láttak." Egyveleg. [SRG.]

A’ Bonite’ utazása. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 1. 17. sz. c. 268. "Ezen, a’ juliusi forradalom óta első hajónak, melly a’ földet körülutazta, visszatérése olly fontos eset, hogy a’ következő adatok nem lehetnek érdek nélkül. Tonchardra a’ csillagászat bizaték;... [SRG.]

A’ tudományok haladása. 1. A’ hulló csillagok. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 25. 21. sz. cc. 328-330. "Mióta Olmsted az éjszakamerikai egyesűletekben fölfedezé, hogy november’ 13-ka körül évenként sok hullócsillag szokott mutatkozni, azon időtől fogva az előbb alig méltánylott tünemény másutt, és nálunk is D. Vállas’ emlékeztetései után, figyelem’ tárgyává lett, ’s a’ hulló csillagok tanulmány’ és tudomány’ tárgyává váltak." Nagy Károlynak tulajdonítják a cikket, de név nincs feltüntetve. [SRG.]

VÁSÁRHELYI Pál: Kérdés. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 25. 21. sz. c. 336. Gáty István A táv- és látcsők ... cikkével kapcsolatos kérdés az acromaticus távcsövekről. Egyveleg. [SRG.]

Photometer. = Athenaeum Második év 1838. Második félév julius’ 6. 4. sz. c. 71. "Egy Capocci nevezetű úr új eszközt talála föl, ’s photometernek nevezé, mellyel képesnek vallja magát az üstökös csillagokat az előbbieket meghaladó legjobb módon megvizsgálni ’s a’ csillagok’ arányos nagyságát meghatárzani." Egyveleg. [SRG.]

NAGY Károly: Pons’ cométájának megjelenése 1838-ban. = Athenaeum Második év 1838. Második félév september’ 6. 20. sz. cc. 313-316. "Ezen kis cometának folyó évbeni előfordulta azért tartozik a’ legnevezetesebbek közé, mert olly közel jön a’ földhöz, mint a’ pálya’ terjedsége és állása szerint átaljában lehetséges,..." [SRG.]

ZÁMORY: Encke’ üstököse. = Athenaeum Második év 1838. Második félév september’ 20. 24. sz. c. 392. "Ezen cometa, melly pályáját 1200 nap alatt végzi, ezen őszön ismét látható lesz. Dec. 15. a’ nap’ közelében álland és ekkor a’ földhöz legközelebb is jő." Egyveleg. [SRG.]

SPETYKÓ Gáspár: Hajnalcsillag. [Vers.] = Athenaeum Második év 1838. Második félév october’ 11. 30. sz. c. 481. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Januárius’ 2. 1. sz. c. 16. Értesítés a "Magyar tudós társasági névkönyvet, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra" megjelenéséről. Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: M. tudós társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel. IV. és 120 l. 8-rétben. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Januárius’ 9. 2. sz. cc. 17-28. "Hátra van még az itt előrebocsátott astronomiai napkönyv és kalendáriom 1838-ra, Nagy Károlytól. Ennek tartalma röviden a’ következő: jegyek és rövidítések; az állat-kör’ jegyei; a nap’, hold’ és planéták’ jegyei; fogyatkozások;..." cc. 27-28. Hazai Literatura. Magyar tudós társaság. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Időtan. Örökös kalendáriom. Irta Horváth Antal, kalocsai főmegyebeli pap. Pesten, esztergami k(önyvnyomtató) Beimel József’ tulajdona. 1836. 16r. 172 lap. Pest, 1836. = Figyelmező [2.] 1838. Januárius’30. 5. sz. cc. 77-82. "A kalendáriom, mint tudatik, vagy astronomiai vagy egyházi. Az astronomiai rész elmellőzhetetlen alapja az egyházinak, miután ünnepeink és szertartásaink az égi jelenésekkel olly közel összeköttetésben vannak;..." Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Természettan. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Aprilis’ 3. 14. sz. cc. 217-223. Tapasztalati természettudomány (Physica). Tscharner Boldogbúl fordítva Bugát Pál által. II. kötet. Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel. 1837. 8rétben 188-460 l. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. c. 398. A’ csillagok’ esmértetése. Horváth Zsigmond. II. 3-53, és IV. 3-63. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. c. 398. Esmérkedés a’ holddal, vagy is értekezés a’ hold’ physicai tulajdonságairól, Littrow után L. I. VII. 79-108. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. cc. 398-399. Töredék jegyzetek ’az üstökösökről, XI. 35-59. [SRG.]

SCHEDEL Ferencz D.: A’ titoknok’ előadása, a’ társaságnak 1837/8 beli dolgairól. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév September’ 11. 37. sz. cc. 610-618. Névkönyv 1838ra, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal Nagy Károly rtagtól 8r.; Továbbá: Névkönyv 1839re, astronomiai napkönyvvel, ’s értekezésekkel, Nagy Károlytól. c. 612. Magyar Tudós Társaság. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév October 23. 43. sz. c. 747. Elkészült a Magyar tudós társasági névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re Öszvesen 170 lap. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. c. 398. A’ csillagok’ esmértetése. Horváth Zsigmond. II. 3-53, és IV. 3-63. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. c. 398. Esmérkedés a’ holddal, vagy is értekezés a’ hold’ physicai tulajdonságairól, Littrow után L. I. VII. 79-108. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. cc. 398-399. Töredék jegyzetek ’az üstökösökről, XI. 35-59. [SRG.]

Magyar Tudós Társaság. A’ titoknok’ előadása, a’ társaságnak 1837/8 beli dolgairól. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév szept. 11. 37. sz. c. 612. Névkönyv 1838ra, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal Nagy Károly rtagtól 8r.; Továbbá: Névkönyv 1839re, astronomiai napkönyvvel, ’s értekezésekkel, Nagy Károlytól. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév okt. 23. 43. sz. c. 747. Magyar tudós társasági névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839re. [SRG.]

Herchel vizsgálatai a’ jóremény fokánál. (Kutfő: Allgemeine Zeitung.) = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő júl. 28. 8. sz. pp. 63-64. A Déli égbolton ködöket, kettőscsillagokat figyelt meg. [SRG.]

Mesék. A’ hold. = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő okt. 13. 30. sz. p. 240. [SRG.]

G. B.: Oroszország fő csillagász tornya jövedelmezési tekintetben. = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő nov. 7. 37. sz. pp. 294-295. A pulkovói csillagvizsgáló anyagi helyzetéről. [SRG.]

Magyarorország és Erdély. Magyar tudóstársaság. = Jelenkor Hetedik évi folyamat 1838. január 10. 3. sz. p. 9. Magyar tudós társasági Névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838ra, Nagy Károly r. tagtól . Budán, 8 r. öszvesen 124 lap. Eggenberger József, és fia academiai könyvtárosok ’s általok a’ két haza’ minden hiteles könyvkereskedőinél kapható. Rövid ismertetés. [SRG.]

Hold behatása a’ fákra. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 1jén 17. p. 135. "...Ez olly szembetünő, hogy mely fa holdtöltén vágatik-le, az azonnal meghasad, mintha külső erő repesztené meg. - E rögtöni hasadás - mond Edmonstone ur - véleményem szerint, azon tömérdek nedvnek következése, melly hold töltekor a’ fákban van..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid híre. [HAI.]

Meteor. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 4kén 18. p. 143. "Braziliai hirek szerint Ceara tartományban Macao falu mellett az Assu folyam torkolatinál mult év végén szokatlan fényes ’s léggömb nagyságú meteor szállott-le. Dörgéshez hasonló morajjal hasitá szálltában a’ levegőt, és iszonyú recsegés köztt szétpattanva a’ belőle kiömlő kövek 10 lieu-nyi tért fedtek-be. Mélyen furták ez aerolitok magukat a’ homokba; embert többet megsebeztek ugyan, de egy sem halt-meg; marha azonban számtalan hullott-el sulyjok alatt. A’ köveknek némelyike kiásatván 80 fontot is nyomott." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Téli szivárvány. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 8án 19. p. 149. "Posenban mult 1837-ki december24-kén egy erős havazás alkalmával szép szivárványt láttak. A’ hévmérő e’ napon 14. fokon állott fagypont alatt." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Chinai csillagászat. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet április 8án 28. p. 214. "A’ legrégibb napfogyatkozás, mellyre az emberi nem emlékezik, Krisztus születése előtt 2128 évvel számoltatott-ki, ’s így azon időben, midőn az évrajzokban Europáról még csak távulróli említés sincs." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Természeti tünemény. = Regélő Hatodik évi folyamat 1838. Harmadik kötet september 9kén 72. p. 566. "Pontianak-ból (Borneo) irják, hogy ott a’ hold sarlója nem függőleges vonalban jelenik meg, mint Europában, hanem vizirányosban..." Természeti történet ’s tudomány. [SRG.]

HETYEI János: A’ feltalált csillagi-rendszer’ alkalmazása. = Társalkodó 7. 1838. első fele martzius’ 24. 24. sz. pp. 90-91. "Argelander, a’ helsingforsi egyetemnél csillagászat’ tanitója, egy a’ pétervári tudós társaságnak benyujtott munkájában már kétségtelenül bebizonyította, hogy a’ nap’ bujdosóinak rendszerével ’s a többi csillaggal együtt csakugyan forog,..." [SRG.]

HETYEI János: A’ feltalált csillagi-rendszer’ alkalmazása. (Vége.) = Társalkodó 7. 1838. első fele martzius’ 28. 25. sz. pp. 93-96. [SRG.]

  KUNOSS [Endre]: Légtünemény. = Természet 1838. Tavaszhó 3-ikán 1. sz. p. 4. "A legpompásb levegői tünemények egyike, a szivárvány. Ez a természettudósok eddigi tanításai szerint, rendesen csak tavasztul őszig szokott keletkezni, a nap sugarainak az átellenes fölhő csöppjeiben megtörése és onnan visszaveretése által. Hogy azonban az átellenesség, mi szerint t. i. a nézőnek a nap és a szivárvány közt kelljen állnia (a felé háttal - e felé pedig arczczal fordulva) nem mulhatatlan föltétel: bizonyítá a f. e. télutó (február) 21-kén délutáni 4 1/2 s 5 óra között nyúgaton megjelent szivárvány, melly a budai hegyek mögé nyugodni készült nap déli s éjszaki oldalán szakaszosan mutatkozék, ugy hogy a napot szemlélő, egyszersmind a szivárványnak kétfelül élénk színben mutatkozó darabjait is láthatá."
[Ezen 1838. febr. 21-i jelenség leírása a Naptól jobbra és balra feltűnő halók észlelésére mutat.]; A "Természet" című lapot Kunoss Endre szerkesztette és adta ki Pesten. Budán nyomták a Magyar. Kir. Egyetem betűivel, hetente kétszer jelent meg. Az olvasmányos természettudományos és gazdasági folyóirat 1838-ban, fél éven keresztül, 52 számával jelent meg: Tavaszhó 3-ikától Őszelő 28-ikáig, azaz ápr. 3-tól szept. 28-ig.] [KSZ.]

  Levegői jégdarab. = Természet 1838. Tavaszhó 27ikén 8. sz. p. 32. "Levegői jégdarab. Hiteles írok tanusitása kezeskedik egy ritka jelenetrül, melly Tippo Saib országlása alatt Seringapatamban, Keletindiában történt., t. i. hogy akkora jégdarab esett légyen le a felhőkbül, mint egy elefánt. (Murrays observations on the Phenomena of the thunder storm.)" [Talán jégmeteorit?] [KSZ.]

  A’ Nap’ átmérőjének látszólagos kisebbülése 4000 év óta. = Természet 1838. Tavaszutó 4ikén 10. sz. p. 40. A Nap látszó átmérőjének (állítólagos) csökkenése 140 (Ptolemaiosz) és 1820 (Piarri) között. Ez 5 évente 1 ívmásodperc, azaz 6000 év alatt a Nap átmérője a harmadára, felülete nyolcadrészére zsugorodik. A különös jelenség csak látszat, azt a földi légkör sűrűsödése okozza. [KSZ.]

  [SEMSEY:] Ég és föld. 1. = Természet 1838. Nyárhó 10ikén 29. sz. pp. 113-114. A régi korok népeinek vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

  SEMSEY: Ég és föld. 2. = Természet 1838. Nyárhó 13ikán 30. sz. p. 117. Nevesebb ókori gondolkodók vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

  Csillagászat. = Természet 1838. Nyárhó 20ikán 32. sz. p. 128. Encke jelenti: A Pons-üstökös 1838. augusztus közepétől látható lesz nagyobb fénytérítőkben (refractorokban). Gyengébb messzelátó csövekkel vizsgálható lesz október közepe táján. Nov. 7-én közelíti meg földünket és dec. 19-én lesz legközelebb a Naphoz. [KSZ.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ tudományok’ ’s különösen a’ Mathesis tanításáról. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. 1ső köt. pp. 3-19. [SRG.]

SZ. S. L.: Rövid Észrevételek ama’ Puchói Martzibányi Lajos Úr, és a’ Tudós Társaság által is meg jutalmaztatott Első oktatásra szolgáló Kézi-Könyvre, mellyet Edvi Illés Pál Ev. Prédikátor Úr, minden vallási különbség nélkül, minden néptanítók, és tanulók számára készített, és nyomtattatott Budán 1837. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IIIdik köt. pp. 79-98. Égitestekről. pp. 85-86. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

L.: A’ kis Geometra, a’ Terjedtség-Tudomány’ Alap-Elvei. Magyar Gyermekek Kézikönyve. Irta Nagy Károly. Második Nyomtatás, XXVIII kőre metszett táblával. Bécs, 1838. Rohrmann Udvari Könyvárosnál. 269. szám. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IVdik köt. pp. 117-119. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

[VIZER István]: Tudományos figyelmeztetés előfizetés mellett kiadandó 2 munkáról: I. Kosmologia érdekes elemiben Világ’ vi’sgálata a’ nagy teremtés’ remek műveinek, ’s rendszerének isméretéről. Nagy tudományú ég-’s természet-vizsgálók’ fenséges munkálatai és századok’ felfedezései után, irta Vizer István több tek. ns vármegye táblabirája. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IXdik köt. pp. 126-127. [SRG.]

WALTHERR László: Kalendáriomi magyar régiségek. = Tudománytár. Értekezések 1838. Harmadik kötet II. F. pp. 328-344. "Herczeg Ferencznek, Helmeczről, András után hétfőn az új kalendáriom szerint 1588-dik évben, vagy is karácson hava 5-dik napján Károlyi Mihályhoz irott levele, ..." a kalendáriumokról. [SRG.]

WALTHERR László: Kalendáriomi magyar régiségek. = Tudománytár. Értekezések 1838. Negyedik kötet II. F. pp. 274-294. Előző számban megjelent értekezés nyomtatása közben "... akadtam az eléadattakon kívül több oklevélre is, mellyek az ó és új kalendáriomnak, még az 1588-ki törvény 28dik ágazatának alkottatása után is vegyesen használtatását megbizonyitják, de nem lehetvén többé azokat értekezésem közé szönöm, pótoló toldalék gyanánt ime itt közlöm:..." [SRG.]

          1839.

Közhasznú ismeretek oskolája. Kézi könyv szülők’, tanítók’ és tanítványok’ hasznára nyilvános és privát oktatásnál, valamint azok számára is, akik oktató nélkül akarnak tanúlni. Első kötet. Grammatika és levelező-könyv. Számvető-könyv. Physika. Természet-história. Új kiadás. Pesten, 1839. Heckenast Gusztáv sajátja. III + 90 + 80 + 95 + 102 p. + CIII + CVII + mutató tábla. Minden fejezet újrakezdődő lapszámozással. Csillagászat: a "Physika" rész 2. szakasza "A világalkotmányról általjában, ’s különösen a’ földről" címmel.
Ebben: Első osztály - A világi testekről általjában (bolygók elhelyezkedése, csillagászat történet). pp. 45-50.; Harmadik osztály (sic.) - A Nap és planeták (a Nap és a bolygók mozgása, tulajdonságaik). pp. 50-54.; Harmadik osztály - A kometákról (üstökösökről). pp. 54-55.; Negyedik osztály - Álló, vagy veszteglő csillagokról. pp. 55-56.; Ötödik osztály - A földről. pp. 57-61.; Hatodik osztály - Meteorokról vagy levegői tüneményekről - levegős, vizes, tüzes és fénylős tünemények négy fejezetben (részben a meteorokkal (pl. tüzes meteor), részben az időjárással (pl. nedves meteor) foglalkozik). pp. 62-76. [HOR.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 166 p. [KSZ.]

Az uralkodó plánéta (Saturnus). In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 15-16. [ZSE.]

Átnézete az égen mindennap szemlélhető mozgásnak. In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 17-19. [ZSE.]

Csillagászati töredék. Futócsillag. (Bolis. Sternschnuppe.) In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1839 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VI. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A meteorokról, tűzgömbökről. Meteorzáporok világszerte 1799. nov. 11-12-én éjjel, 1831. nov. 13-án hajnalban, 1832. nov. 12-13-án éjjel, 1833. nov. 12-13-án éjjel. [Leonidák meteorzáporai.] [ZSE.]

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom, 1839-re. Szerkeszté Nagy Károly, r. t. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-65. Fogyatkozások 1839-re. Nap’ belépte különböző állatkör-jegyekbe. Hold’ változásai. Havonkénti táblázatok (napok, nevek és ünnepek, középidő délben, Nap’ és Hold’ felkelte, lemente, csillagidő délben, égi jelenetek, planeták felkelte, lemente, delelése). Az ecliptica’ ferdesége 10 naponta. A’ főcsillagok közép helyei Bessel szerint. A’ budai observatorium’ állandó számai. Másodpercz-inga’ hossza. Magyar- Erdély- és Horvátország’ némely pontjai (25 település koordinátái). [KSZ.]

Földteke’ kora. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév januarius’ 3. 1. sz. c. 16. "Gruithuisen igen nagy munkával kiszámítá, hogy a’ földteke már 1, 440, 701 éves és még 1, 050,000 évig fog a’ nap körül forogni. De akkor a’ jövendő emberiség naplakóvá válik,..." Egyveleg. [SRG.]

NAGY Károly: A’ magyarországi mértékek. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév januarius’ 17. 5. sz. cc. 65-71. [SRG.]

A’ délszaki csillagos ég. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév februarius’ 17. 14. sz. c. 224. "Erről a’ hires csillagász John Herschel égképet készíte, ’s ahhoz legérdekesebb jegyzeteket csatolt." Egyveleg. [SRG.]

A januarius 6dikai vihar. = Athenaeum 1839. Első félév febr. 28. 17. sz. c. 272. Dublinban éjszaki fény volt. [SRG.]

A föld elveszése. = Athenaeum 1839. Első félév márc. 28. 25. sz. c. 400. Buffon szerint 90.000 év múlva megfagy a Föld, Gruithuisen szerint 50.000 év múlva a Föld beleesik a Napba, Olbers szerint 220 millió év múlva egy üstökös "vízbefojtja" a földet. [SRG.]

Legújabb csillagászati felfödözések. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév junius’ 23. 50. sz. c. 832. "Rövid idő alatt három illynemű nevezetes felfödözések tétettek." Beszel "kiszámítá t. i. az állócsillagok’ földünktőli távolságát." "A’ második fontos felfödözés több saturnus-körmozgásnak feltalálásában áll." "A’ harmadik felfödözés a’ napfoltokat tárgyazza." Egyveleg. [SRG.]

A világtér iszonyú nagysága. = Athenaeum 3. 1839. Második félév okt. 10. 29. sz. cc. 464. Egyveleg. [SRG.]

Holdudvar. = Athenaeum 3. 1839. Második félév dec. 15. 48. sz. cc. 768. Felsőbányán 1839. nov. 23-án. Egyveleg. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. = Figyelmező 3. 1839. Januárius’ 22. 4. sz. cc. 49-51. Magyar Hazai Vándor 1839., Közhasznú Honi Vezér 1839., A’ Magyar Házi-Barát 1839 közönséges évre, Új oktató és mulattató Fillér-kalendáriom, Erdélyi Házi-Segéd 1839dik évre. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. (Folytatás.) = Figyelmező 3. 1839. Januárius’ 29. 5. sz. cc. 75-79. Honi Vezér 1839., Házi-Barát, Oktató és mulattató Fillér-kalendáriom című kiadványok ismertetése. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. (Vége.) = Figyelmező 3. 1839. Februárius’ 5. 6. sz. cc. 85-88. Erdélyi Házi-Segéd 1839dik évre című kalendáriom ismertetése. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. = Figyelmező 3. 1839. Februárius’ 5. 6. sz. cc. 88-92. Magyar tudós társasági névkönyv, egy astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839re Budán, a’ m. kir. egyetem’ bet. 8r. Öszvesen 170 lap. Ismertetés. [SRG.]

M. tudós társaság. M. tudós társasági névkönyv. 1839re stb. (Vége.) = Figyelmező 3. 1839. febr. 19. 8. sz. cc. 126-127. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező 3. 1839. nov. 5. 44. sz. cc. 726-727. Budán a Gazdasági Egyesület’ költségén megjelent: Mezei Naptár, gazdasági kalendáriom, 1840 (szökő) évre. Szerkeszti Kacskovics Lajos. Kalendáriomi, természettani rész összeállítója Tarczy Lajos. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező 3. 1839. nov. 12. 45. sz. c. 744. Kolozsvárt Tilschnél megjelent: az Erdélyi Házi-Segéd, kalendáriom 1840. szökő évre Szilágyi Ferenctől. [SRG.]

Erdély. = Jelenkor Nyolczadik évi folyamat 1839. dec. 21. 102ik sz. p. 405. Magyar tudós társaság könyvei: "Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly rtag. Bécsben Sollinger bet. 8r. 132 l." [SRG.]

Napfogyatkozás 1839-ki martius 15-kén. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Első kötet februar 28kán 17. p. 134. "Mädler professor, a’ berlini Voss-féle hirlapban erről következőleg ir. E’ nálunk csekély napfogyatkozás más vidékeken a’ legnagyobbak egyike; minthogy a’ hold látszatos átmérője a’ napét jóval meghaladja. - E’ fogyatkozás a’ déli tengeren, Chili partjaitól nyugotnak mintegy 300 mérföldre kezdődik, ’s északkeleti Afrikában végződik. ...Európában egy vidék sem látja tovább, mint félig elhomályosulva..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat híre. [HAI.]

Északi fények zaja. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Második kötet augusztus 4kén 62. pp. 494-495. "...Jüngerson erőművész, ki mult évi őszelő végén egy északi-fényt látott, mellyről Parrot professornak egy levélben körülményesen ir, az északi fény zajáról is említést tesz. - E tompa zaj - mond a’ többi között - mindanyiszor megujult, valahányszor uj oszlop nyult-fel, ’s ha egyszerre több oszlop keletkezett, a’ zaj észrevehetőleg erősebb volt." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid híre. [HAI.]

LIGETFY Andor: Nevezetes északi fény. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Második kötet szeptember 22kén 76. pp. 607-608. "Lloyd prof. febr. 19-kén Dublinban nevezetes éjszaki fényt vett észre, mellyre már azelőtt figyelmessé tette a’ mágnestűnek elhajlása a dublini csillagásztoronyban..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat híre. [HAI.]

Éghajlati változások. (Mihályfa, Zalában jan. 24én.) = Társalkodó 8. 1839. első fele februar’ 9. 12. sz. p. 48. "... január 12ikén épen - ... éjszak-keleten gyönyörű szivárvány látszott, febr. 9dikén pedig Zala-Egerszegen ugyanarra." [SRG.]

HETYEI János: A’ Hold’ nagy udvarának nemzőoka a’ gőzdagály és apály. = Társalkodó 8. 1839. első fele martius’ 6. 19. sz. pp. 73-74. "... január 12ikén épen - ... éjszak-keleten gyönyörű szivárvány látszott, febr. 9dikén pedig Zala-Egerszegen ugyanarra." [SRG.]

KISS Antal: Ritka égtünemény. = Társalkodó 8. 1839. september’ 11. 73. sz. p. 292. Bicskén 1839. szept. 3-án éjszaki fény látszott. "...A’ nép szemeit égre függesztve, éber figyelemmel bámulá a’ tüznek vélt természet’ játékát, melly bibor sugárral nyugatrul délnek vonulva, ’s az egész láthatárt zöldpiros fénynyel környezve - ritka szépségü tündér-udvart képezett,... Mult hó’ 20kán Pannonhegyén esti 10 1 órakor éjszakon ehez hasonló tünemény mutatkozott,.. " [SRG.]

(A-r): (Ujabb theoria a’ nap, hold és földrül.) = Társalkodó 8. 1839. november’ 20. 93. sz. p. 372. "Angliában egy munka jelent-meg,... Szerzője...; neve Francis Eagle. Ő egész komolysággal azt ügyekszik megmutatni, hogy a’ Koperniktól felállított világrendszernek semmi alapja nincs, ’s hogy valósággal a’ nap forog a’ föld körül. Ezen irat’ szerzője tehát Galileitől kezdve egész Herschelig valamennyi csillagász ellen csatasíkra kel,..." Elegytár. [SRG.]

...i: A’ természetről ’s a’ természeti tudományok hasznos befolyásáról az életre ’s az emberi társaság jóllétére és haladására. = Tudományos Gyűjtemény 23. 1839. XIdik kötet pp. 3-39. "A’ csillagászatban ellenben az előadás vagy elbeszélés folyvást tartó, a’ vizsgálódásra szüntelen van alkalom, ’s ezen körülmény némileg kipótolja azon lehetetlenséget miszerint nézésünk pontját megváltóztatni, ’s azon pillanatban, mellyben épen szükségünk volna rá tanúságot eszközölni nem vagyunk képesek. Innen a’ csillagászat, mint csupán vizsgálati tudomány bár igen lassú lépésekkel is, még is nagy fokára jutott az érettségnek." [SRG.]

K. E.: Mezei Naptár, (.) gazdasági kalendáriom. A’ nép’ használatául 1840-dik szökő évre. Kiadja a’ H. Gazdasági egyesület, szerkeszti Kacskovics Lajos egyesületi titoknok. = Tudományos Gyűjtemény 23. 1839. XIIdik kötet pp. 116-124. "De tekintsük a’ naptár tartalmát. Mintegy bevezetés gyanánt egy értekezés nyitja meg azt az uralkodó planétáról ’s időjövendölésről. Igen értelmesen ’s népszerüleg adja elő ezeknek alaptalanságát, de csakhamar kiemelkedik alantas köréből a’ czikkely’ irója, ’s magyar csillagász lesz, ki a pogány nevü égi testeket magyarokká kereszteli, de olly fonák magyar neveket ád nekik, mellyek a’ magyar csillagászatnak alig szolgálandnak talpkövül. E’ nevek a következők: Mercur = Hirnök," Venus = Hölgy, Mars = Hős, Jupiter = Égur, Saturnus = Övöncz, Uranus = Végőr. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-ismertetés. (A’ Posonyi "Századunkból" 1839. Decemb. 2. 96. számából.) [SRG.]

A. B. P.: Annuaire de l’Observatoire de Bruxelles. (A’ brüsseli csillagásztorony’ évkönyve 1838-ra); M. Quetelet által. Bruxelles. Tircher. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. febr. 2. sz. p. 67. Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Graphische Darstellung des scheinbaren Laufes der Planeten auf das J. 1838. Für Freunde der Astronomie, und als Zugabe zu jedem Kalender. ...Rudolstadt. 1837. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. márc. 3. sz. pp. 101-102. "Ismét egy munka, mellynek rendeltetése, a’ tudományt népszerűvé tenni ’s mindenek’ értelméhez alkalmaztatni." Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Der Mond, oder allgemeine vergleichende Selenographie, von Wilhelm Beer und Dr. J. H. Mädler. Berlin, 1837. bei Simon Schropp et Comp. XVIII u. 412 S. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. aug. 8. sz. pp. 273-280. "A’ könyv két részre oszlik: Mathematicai és természettudományi holdleirásra, és a’ látható holdfelűlet helyirására (topographia)." Criticai Szemle. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Stellarum duplicium et multiplicium mensurae micrometricae in Specula Dorpatensi institutae. Auctore F. G. W. Struve. Petropoli, 1837. CLXXX és 331 l. nfol. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. aug. 8. sz. pp. 281-288. "A’ jelen iromány azon nagyszerű dolgozatok közé tartozik, ... Tárgya az álló csillagok’ ismeretének egyik lényeges és igen nevezetes részét illeti." Criticai Szemle. [SRG.]

B. T.: Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde, von Dr. Fr. Arago, Aus dem Franzős. űbers. von Karl v. Remy. Stuttgart, 1827. Hofmannsche Verlags-Buchh. Erster Theil, VI. u. 273. S. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. dec. 12. sz. pp. 426-428. "Földtestünk’ melegségi állásáról. ... A’ fogyatkozó hóldról." [SRG.]

A. B. P.: Annuaire de l’Observatoire de Bruxelles. (A’ brüsseli csillagásztorony’ évkönyve 1838-ra); M. Quetelet által. Bruxelles. Tircher. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 2. p. 67. Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Graphische Darstellung des scheinbaren Laufes der Planeten auf das J. 1838. Für Freunde der Astronomie, und als Zugabe zu jedem Kalender. ...Rudolstadt. 1837. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 3. pp. 101-102. "Ismét egy munka, mellynek rendeltetése, a’ tudományt népszerűvé tenni ’s mindenek’ értelméhez alkalmaztatni." Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Der Mond, oder allgemeine vergleichende Selenographie, von Wilhelm Beer und Dr. J. H. Mädler. Berlin, 1837. bei Simon Schropp et Comp. XVIII u. 412 S. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 8. pp. 273-280. "A’ könyv két részre oszlik: Mathematicai és természettudományi holdleirásra, és a’ látható holdfelűlet helyirására (topographia)." Criticai Szemle. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Stellarum duplicium et multiplicium mensurae micrometricae in Specula Dorpatensi institutae. Auctore F. G. W. Struve. Petropoli, 1837. CLXXX és 331 l. nfol. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 8. pp. 281-288. "A’ jelen iromány azon nagyszerű dolgozatok közé tartozik, ... Tárgya az álló csillagok’ ismeretének egyik lényeges és igen nevezetes részét illeti." Criticai Szemle. [SRG.]

B. T.: Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde, von Dr. Fr. Arago, Aus dem Franzős. űbers. von Karl v. Remy. Stuttgart, 1827. Hofmannsche Verlags-Buchh. Erster Theil, VI. u. 273. S. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 12. pp. 426-428. "Földtestünk’ melegségi állásáról. ... A’ fogyatkozó hóldról." [SRG.]

          1840.

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 210 p. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Az égi és földtekék’ használata. Előre bocsátatik a’ világegyetem’ és a’ Főld’ ismerete. Három tábla rajzzal. Mellékletűl az első magyar földtekéhez. Bécsben, 1840. Sollinger J. P. betüivel. [XXIV.] 252 p. Nagy Károly 1840. nov. 1-én kelt előszavával. Alapos bevezetés a csillagászatba. Főként a csillagászati földrajz tárgyalása, számpéldákkal. Csillagképek nevezetességeinek ismertetése: pp. 2-19.; Csillagkatalógus a legfényesebb 565 csillagról: pp. 185-203. [KSZ.]

Az urakodó plánéta (Jupiter). In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 15-17. [ZSE.]

Az álló csillagok sokaságárúl. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. p. 18. [ZSE.]

A’ csillagok’ ösmeretéről. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 19-22. [ZSE.]

Néhány jószándékú szavak a’ kalendáriomi babonás hitről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18. Asztrológia kritika. [KSZ.]

Földünk alakulásának theoriája. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 18-25. A Föld kialakulása. Csillagászati kapcsolódásokkal. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-79. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 118-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

TARCZY Lajos: A’ Mezei Naptár" ügyében. = Figyelmező Negyedik Év 1840. Januárius’ 28. 4. sz. cc. 62-64. "Orosz’ Századában K. E. szives volt a’ mezei naptárra kiterjeszteni figyelmét,... K. E. a’ naptár’ tartalmát illetőleg az uralkodó planétáról ’s időjövendölésröli értekezést értelmesnek ’s népszerü előadásunak méltóztatik elismerni." Visszaigazítások. 4. [SRG.]

WARGA János: Természettan. = Figyelmező Negyedik Év 1840. Aprilis’ 14. 15. sz. cc. 229-234. Természettan az alkalmazott mathesissel egyesülve, a’ haladás’ jelen lépcsője szerint, nyilványos tanításaira szintúgy, mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev tag ’s a’ pápai ref. főiskolában a’ Természettan és Természetrajz’ professora. I. kötet. Három tábla rajzzal. Pápán, 1838. n.8r. 370 l. II. kötet, Veszprémben, 1838. n8r. 301 l. Népszerű égrajz. (Astronomi popularis.) Irta Tarczy Lajos stb. Egy kőmetszetü táblával. Pápán, a ref. Főiskola’ betüivel Szilády Károly által. Pápán, 1838. n8r. 80 l. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

WARGA János: Természettan. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. Május’ 5. 18. sz. cc. 278-285. Népszerű égrajz. (Astronomi popularis.) Irta Tarczy Lajos stb. Egy kőmetszetü táblával. Pápán, a ref. Főiskola’ betüivel Szilády Károly által. Pápán, 1838. n8r. 80 l. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

WARGA János: Természettan. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. Május’ 19. 20. sz. cc. 315-319. Természettan az alkalmazott mathesissel egyesülve, a’ haladás’ jelen lépcsője szerint, nyilványos tanításaira szintúgy, mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev tag ’s a’ pápai ref. főiskolában a’ Természettan és Természetrajz’ professora. I. kötet. Három tábla rajzzal. Pápán, 1838. n.8r. 370 l. II. kötet, Veszprémben, 1838. n8r. 301 l. Csillagászati rész. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Ifjusági iratok. A’ csillagász. [Vers.] = Figyelmező Negyedik Év 1840. Junius’16. 24. sz. c. 372. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. = Figyelmező Negyedik Év 1840. October’ 13. 41. sz. cc. 667-672. Azon idő, mellynek lefolyta alatt földünk nap körötti pályáját egyszer bevégzi, esztendőnek, helyesebben évnek neveztetik. Egy év ismét négyfelé osztatik, és ezen negyed részek az úgy nevezett évnegyedek. Illyen a’ téli, tavaszi, nyári és őszi évnegyed, különben évszakoknak is hivatnak, ’s azok egyenként: tél, tavasz, nyár ősz." [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. October’ 27. 43. sz. cc. 699-702. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 3. 44. sz. cc. 711-713. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 10. 45. sz. cc. 729-735. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Vége.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 24. 47. sz. cc. 759-762. "Fáradságos és több hónapi munkám’ gyümölcse e’ vizsgálat, és talán el is késtem vele, de hamarább nem bocsáthattam közre, hivatalbeli és cselédes ember létemre többekkel is elfoglalva lévén; reménylem mindazonáltal: hogy valamit az csak fog használni a’ köz jóra, ha nem is a’ jelenben, jövendőre bizonyosan;..." [SRG.]

Hazai Literatura. Földirat és országismeret. = Figyelmező 4. 1840. dec. 1. 48. sz. cc. 769-773. Első magyar földteke a’ legújabb kútfők után. Bécs, 1840. Metszette Biller. Az égi és földtekéknek használata. Előre bocsáttatik a’ világegyetem’ és a’ föld’ ismerete (Mellékletül az első magyar földtekéhez). Három tábla rajzzal. Bécsben, Sollinger J. P. betüivel 1840 8r. XXIV és 252 l. A földtekéket az iskolákba mozgalom megindítója, kivitelezője Nagy Károly volt, Gróf Batthyány Kázmér anyagi segítségével. A földteke használatát segítő kötetet Vállas Antal írta. [SRG.]

D. [JANKOVICH]: Medicinische Teopographie der königl. Freistaedte Pesth und Ofen. Eine von der löbl. medicinischen Facultaet zu Pesth gekrönte Preisschrift. Verfasst von J Schlesinger, D. d. med. Facultaet zu Pesth. N8r. VIII és 173 l. = Figyelmező 4. 1840. dec. 15. 50. sz. c. 810. Negyedik szakasz. Égal. Orvosi helyleírás. A két város időjárásának leírásánál Albert Ferenc csillagászsegédre hivatkozik, aki elmondása szerint nem ismerte Schlesingert. Könyvismertés. [SRG.]

D. SCHLESINGER, [J.]: D Schlesinger’ észrevételei Budapesti Helyirata birálatára. = Figyelmező 4. 1840. dec. 29. 52. sz. c. 84. Itt hivatkozik arra, hogy az idő-táblákat Albert Ferenctől kapta. [SRG.]

NAGY Károly: Magyar földtekék. = Hírnök 4. 1840. szept. 24. 77. sz. p. [1.] Gróf Batthyány Kázmér jóvoltából az ország összes iskolája kap ajándékba egy földgömböt. Vállas Antal "A tekék’ használata" című könyve már nyomdában van. [SRG.]

[NAGY Károly]: Magyar földtekék. = Hírnök 4. 1840. okt. 15. 83. sz. p. [3.] A földtekét a felsorolt települések iskolái átvehetik. [SRG.]

Felszólítás a földtekék tárgyában. = Hírnök 4. 1840. okt. 22. 85. sz. p. [3.] A földtekék a szerkesztőségben átvehetők. [SRG.]

Magyarország. "Mád, (Zemplénmegye) jan 6kán itt délnek nagy szivárványt láttunk, a’ nap alatt először egy sárga oszlopot, később felette ugyan olly veres oszlopot szemléltünk, ez volt mintegy négy óra tájban, ’s a’ nap igen nagy mozgásban volt, és lenyugtakor vérveres, - mit igen kemény hideg követett. Hasonló tüneményt ir az Erd. Hiradó, Brassó északkeleti részén jan. 7re viradó éjjeli egy órakor szélesen terjedett ’s nyári villám tündöklésű északifény vala látható, melly 7 óra percz után elenyészett, ’s mély setétséget hagyott maga után." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. jan. 29. 9. sz. p. 34.
Nemzeti Ujság, mellyet Hazai ’s Külföldi Tudósításokból a’ magyar nemzetnek köz javára alapított néhai táblabíró T. T. Kultsár István úr, folytatva kiadja annak özvegye, született Perger Anna Mária. Szerkezteti Galvácsy László. Pesten, Nyomtatja Petrózai Trattner J. M. és Károly István cs. kir. priv. Könyvnyomtató-Intézete Urak’ utczája 612. 1840-tól 1842-ig szerkeszti Nagy Pál, 1843-tól 1844-ig Kovacsóczy Mihály. [SRG.]

Magyarország és Erdély."Maros-Vásárhely, (Erdélyben.) apr. 9. 7-kén sajátságos égitünemény mutatkozott városunk fölött reggeli 9 és 10 óra között." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. ápr. 22. 33. sz. pp. 129-130. Hármas szivárvány és négy melléknap látszott. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Magyarország. "A’ m. tud. társaság nagygyülési jelentése. B. Tudományos munkálatok és kiadott munkákról. ...Vállas Antal a’ napfogyatkozásokról; Nagy Károly 1840re astronomiai naplót dolgozott ki;...M. t. társasági névkönyv astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840re, szerkeszté Nagy Károly rt." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. szept. 12. 74. sz. p. 294. [SRG.]

Magyarország. "Pest. A’ legközelebb mult hó 25ke estéjén kevés perczzel féltized előtt láthatárunkon egy tüzgolyó (bolis, globus ardens) mutatkozék,... Legszembeszökőbb volt ’s marad e’ tüneményen a’ világos ’s majdnem vakitó fény, melly a szétpattanása pillanatában kifejlett. Budán nov. 27. 1840. Dr, Albert-Monte-Dego Fer. s. k. a’ kir. csillagásztoronynál csillagvizsgálósegéd." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. dec. 2. 97. sz. p. 386. [SRG.]

Magyarország és Erdély."B.-Komlós, dec. 26. Tegnap esteli 6 és 7 óra között szinte itt egy égi tünemény dél felül nagy tüzoszlopkint pattanás nélkül leereszkedvén, a’ lakosság nagy részét rémülésbe ejtette, a’ vakitó fény szomszédja házát tüzbeborultnak kápráztatván elő." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. dec. 30. 104. sz. p. 413. Tűzgolyó, tűzgömb. [SRG.]

[PUSZTAY Ignácz]: Egy nap a Pluto-planétán. Elbeszélés. = Regélő Nyolczadik évi folyamat 1840. Első kötet martius 12kén 21. pp. 163-167. "Pluto planétán? - kérdik az olvasók. - Mi nem tudunk a Pluto planétáról. - Csak lassan édes uraim ’s dámáim! Mert Pluto planéta csakugyan van. Hát nem tudják önök, mit mondanak felőle a’ nagy Halley és Steinhaüser tannok?" [SRG.]

PUSZTAY Ignácz: Egy nap a Pluto-planétán. (Vége.) Elbeszélés. = Regélő Nyolczadik évi folyamat 1840. Első kötet martius 15kén 22. pp. 174-176. [SRG.]

Meteor-hullás Bokkenvelden. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Nyolczadik évi folyamat 1840. Első kötet april 5kén 28. p. 224. "A "London and Edinb. Philos Magaz." szerint 1838-ki őszutó 13-án nem egyes meteortömeg hullott-le Bokkenvelden, mint eleinte beszélték, hanem tömérdek kő, melyek 150 angolmérföldnyi területen elég sürűen szétszórva hevertek. A’ szétpattant meteor durranása erősebb volt, a legkeményebben tüzelő álgyútelepénél, és a’ levegőt több mint 80 mérföldnyire mindenirányban megrendité." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

ERCSEY Farkas: Az időjárásról. = Társalkodó 9. 1840. január’ 25. 8. sz. p. 29. "Fenebbi tanulmányom szerint bizalmatlanul ugyan, de néha fűhöz-fához kapkodva forgatám a’ kalendáriomot, ’s abban a’ holdujulás’, holdnegyedek’ ’s holdtelte okozatait a’ folyvásit megcsalatás’ elégületlenségével. Milly balga eszme! a’ holdnak földünkre-hatását kölcsönvett világába kisebb nagyobb merülésének, ’s nem testi tömegének, ’s annak földünk feletti helyzete’ viszonyinak nyilványitani." [SRG.]

GÉCZY Péter: Stone-henge Salisbury mellett. = Társalkodó 9. 1840. majus’ 8. 37. sz. p. 148. "Azon imahelyek közt, mellyek a’ hajdani kelta-világból, Brittanniában maig fenállnak, mind nagyszerüségére, mind épségére nézve, az utazók’ figyelmét főleg magára vonja Stonehenge (olvasd: Sztónehendzs)." [SRG.]

NAGY Károly: Magyar földtekék. (Beküldött czikk.) = Társalkodó 9. 1840. september’ 30. 79. sz. p. 316. Az iskolák számára készült földgömbről és könyvről. "Egy könyvecske: A’ tekék’ használata, mellyet kérésemre d. Vállás (!) Antal úr volt szives irni, sajtó alatt van ’s mihelyt ezt elhagyja, mint szükséges függelék egyegy példányban fog minden földtekéhez csatoltatni ’s vele elküldetni. Bécs, sept. 17. 1840." [SRG.]

KÁLLAY Ferencz: Mithra’ Tiszteletéről ’s Mithra emlékekről a’ Magyar Honban. Egy (magyar) Szófűzérrel a’ nap imádók’ nyelvéböl. I. Rész. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. IV. kötet pp. 3-78. "Mithra a’ zend, Mitra a’ sanskrit nyelvben Burnouf Eugen szerint napot jelent." Értekezések. [SRG.]

KÁLLAY Ferencz: Mithra’ tiszteletéről ’s Mithra emlékekről a’ magyar honban. Második Rész vagy a’ Szó Füzér. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. IX. kötet pp. 33-86. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. XI. kötet pp. 36-67. "Fáradságos, és több hónapi munkám gyümölcse e’ vizsgálat, és talán el is késtem vele;...reménylem mindazonáltal: hogy valamit azt csak fog használni a’ köz jóra, ha nem is jelenben, jövendőre bizonyosan; felébrednek talán mások is a’ fogyatkozásoknak kitüntetésére, és jobb részét a’ Gazdasági névnaptárnak, mellyek eszméje felséges, alkalmaztatasa czélirányos, sértetlenül hagyván, figyelmet fognak gerjeszteni - azokban: kiket ezen tárgy közelebbről illet;..." Értekezések. [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorologiai töredék. 2. A’ melegség’ és világosság’ eloszlása a’ légkörben, ’s ennek következményei. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. márc. 3. sz. pp. 157-169. Csillagászati vonatkozások: pp. 161-165. Értekezések. [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései januarius 16dik és 27dikén. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. ápr. 4. sz. p. 152. "Arago kivonatot közöl, az academia’ értekezéseiben legközelebb nyomtatásban megjelenendő emlékirásából, a’ csillagok’ pislogásának tüneményéről." [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorológiai töredék. 4. A’ villany ’s a’ légköri gőz köztti viszonyok. Az éjszaki fény... = Tudománytár Negyedik kötet 1840. ápr. 4. sz. pp. 246-248. "... olly tünemény, mellyről gyaníttatik, hogy az a’ villanynyal némi összeköttetésben áll, ámbár saját természete még igen nagy homályban van." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései februariusban. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. máj. 5. sz. pp. 193-194. "Donné a’ napmicroscop’... használatának meglehetős kedvező eredményét közlé az academiával. ...előáll a’ camera obscurában a’ világkép ’s akkor a’ fentebbi bánásmód következik." [SRG]

BENCZÚR János: Meteorologiai töredék. 2. A’ melegség’ és világosság’ eloszlása a’ légkörben, ’s ennek következményei. = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. III. pp. 161-165. [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorológiai töredék. 4. A’ villany ’s a’ légköri gőz köztti viszonyok. Az éjszaki fény... = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. 4. pp. 246-248. "... olly tünemény, mellyről gyaníttatik, hogy az a’ villanynyal némi összeköttetésben áll, ámbár saját természete még igen nagy homályban van." [SRG.]

LUGOSSY József: Az újabb csillagképek. = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. 6. pp. 350-373. Ideler Lajos után. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 8. pp. 93-108. "A’ nap- és holdfogyatkozások’ kiszámítása, midőn önállólag, azaz astronomiai napló’ (ephemerides) hozzá járulta nélkül kell végbe mennie, a’ sok argumentum’ és egyenlet’ kifejtésénél fogva, felette unalmas és fárasztó." [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 9. pp. 150-166. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 10. pp. 210-226. [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései januarius 16dik és 27dikén. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 4. p. 152. "Arago kivonatot közöl, az academia’ értekezéseiben legközelebb nyomtatásban megjelenendő emlékirásából, a’ csillagok’ pislogásának tüneményéről." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései februariusban. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 5. pp. 193-194. "Donné a’ napmicroscop’... használatának meglehetős kedvező eredményét közlé az academiával. ...előáll a’ camera obscurában a’ világkép ’s akkor a’ fentebbi bánásmód következik." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései martiusban. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 6. p. 234. "Minden módositások közt, mellyek azóta a’ Daguerréotyppal történtek, csak Gaudin’ bánásmódja a’ világképeket minden dörzsölödés ellen megóvni, " [SRG.]

          1841.

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 192 p. [KSZ.]

Csillagászati töredék. A’ Légkövekről. (Aerolithus, Meteorstein). In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-22. [ZSE.]

A’ csillagok lakhatóságáról és lakosaikról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 127-130. Más csillagok mellett kétségkívül keringenek bolygók, melyeken lakosok élhetnek. [ZSE.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1841re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-76. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 177-192. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

NAGY Károly: Magyar égteke. (Olvastatott az academia’ kis gyülésében febr. 15. 1841.) = Athenaeum Ötödik év 1841. Első félév martius’ 4. 27. sz. cc. 425-428. "Az égteke is megvan, ’s átmérője szinte 316.5 millimetre - körülbelől egy bécsi láb - mint mennyi a földtekéé." Nagy Károly utóiratával. [SRG.]

Kis gyülés, febr. 15. 1841. Gr. Teleki József úr Ő Exja’ elnöksége alatt. = Magyar Academiai Értesítő 1. 1841. jan. febr. 2. sz. pp. 22-23. "A’ titoknok felolvasta Nagy Károly rt’ emlékiratát az általa szerkesztett, és saját költségein és felügyelése alatt Párizsban Dien Károly által készült első magyar égtekéről, mellyet egy uttal az academiának be is mutatott. ...A’ társaság, munkás tagja’ ez újabb fáradozásaiért, valamint a’ becses ajándékért, köszönetet szavazott." [SRG.]

Égés meteori testek által. = Regélő Kilenczedik évi folyamat 1841. Első kötet május 2kán 35. pp. 279-280. "1841. febr. 25-én "...egy meteori tüzgolyó egy alma-must-sajtóra ütött be, Cherbourgnál, Chanteloup faluban, és pedig ugy, hogy az épület azon pillanatban meggyulladt..." Természeti történet ’s tudomány. [SRG.]

A’ távcső feltalálása. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Kilenczedik évi folyamat 1841. Első kötet május 13kán 38. p. 304. "Galilei egy ólom cső két végére két szemüveget alkalmazott, mellyek egyik felükön simák valának, mig az egyiknek fele domború, a’ másik kivájott vala... Eme kis látszer, melly a’ tárgyakat csupán háromszorosan nagyobbitá, diadalt vitt Velencébe,..." A Különféle című rovat rövid cikke. [HAI.]

Csillagesések összefüggése az éjszaki fénnyel. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Kilenczedik évi folyamat 1841. Első kötet május 16kán 39. pp. 310-311. "E’ tárgyról Hind J. R. közleményt adott a Litterary Gazetteban, mellyből a következőket emelünk-ki. ...Az utóbbi 10 év alatt a’ csillagesés, úgy látszik, őszutó 12-eki ’s nyárutó 9 ’s 10-kei éjeken történt; de sokszor megesett, hogy e’ légtünemények helyett szép éjszaki fényt láttak, ’s midőn e’ légtünemények leggyakoribbak valának, sok vizsgáló csakugyan állitja, hogy az ég több részén egyszersmind éjszaki fényt tapasztaltak különféle időben. ...Egy idegen csillagász által felállított vélemény... hogy a’ meteorok valami ködös testhez tartoztatnak, melly a nap körül mintegy 182 1/2 nap alatt megfordul ’s évi forgásában a’ föld e’ testhez közel jő..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid cikke. [HAI.]

NAGY Károly: Magyar égteke. = Társalkodó 10. 1841. mártzius 10. 20. sz. pp. 79-80. "Midőn az első magyar földteke, egyik hazánkfia’ szives részvétel által, létre jött, kivánatos lett egy hasonló nagyságu égteke is, mint annak párja; meglevén irva, hogy - nem jó magányosan lenni a’ földön." Az iskolák számára készített éggömbről. [SRG.]

(A’ holdba-utazás’ veszélyei.) = Társalkodó 10. 1841. majus’ 5. 36. sz. p. 144. C párisi akadémikus balul sikerült távcsöves holdnézése Pont-neuf-ban. Pótléktár. [SRG.]

A’ hegyek’ régiségéről. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 10. okt. köt. pp. 49-57. "Littrow után" aki főként Elias Beaumont geológiai vizsgálódásait ismerteti. Így annak ellenére hogy, Littrow csillagász volt e cikknek nem sok csillagászati vonatkozása van. [HAI.]

Newton emlékezete. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 11. nov. köt. pp. 89-112. Newton élete és munkássága 1686-ig, a Principia megjelenéséig. [HAI.]

KÁROLYI Sámuel: Eszmék az emberiség történetphilosophiájához. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. III. kötet pp. 17-80. "Ha az emberiség sorsát a’ teremtés könyvéből szándoklunk olvasni: szükség hogy föld-lakunkon köz átpillantást tegyünk, az életműségeket mellyek alattunk vagy velünk élvezik a’ napvilágot rendre fölszedjük. ... A’ föld alatt két bolygók vagynak a’ Merkur és Venus, fölötte pedig Mars (és ha netalán e’ fölött még egy rejteznék) Jupiter, Saturnus, Uranus, ’s a’ mellyek még ott lehetnek, míg a’ nap szabályszerű hatásköre eltűnik, ’s ez utolsó bolygónak központkűli útja az üstökösök körkörös pályájába belevág. ... Mivel tehát földünk az egésznek csillagászi átpillantására nézve minden más bolygóknál alkalmasb helyen áll: szép volna ha mi e’ fölséges csillagviszonynak csak néhány tagjait is közelebbről ösmernénk. pp. 17-24., 68-71. Herder után. Értekezések. [SRG.]

[Sz. S. L.]: Az emberi miveltség története. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. V. kötet pp. 58-104. "Az emberi esméreteknek ezen ágában, legfelül áll, a’ csillagászat vagy astronomia, mint ollyan tudomány, melly a világ életműszerességének vagy rendszerének törvényeit magában foglalja." pp. 71-84., 98-104. Értekezés. [SRG.]

A’; hegyek’; régiségéről. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 10. okt. köt. pp. 49-57. "Littrow után" aki főként Elias Beaumont geológiai vizsgálódásait ismerteti. Így annak ellenére hogy, Littrow csillagász volt e cikknek nem sok csillagászati vonatkozása van. [HAI.]

Z.: Napoleon von Alexander Dumas. Deutsch von Dr. Heinrich Elsner. Stuttgart, 1841. Hallberger’sche Verlagshandlung. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. VIII. kötet pp. 98-113. "Egy este, egy inas azt beszélte hogy üstököst látott. Napoleon meghallá azt történetből, ’s ezen előjel mély benyomást tett rá. Üstökös felkiálta ez volt a’ Caesar halálának előjele. - Aprilis 11-én lábai rendkivül kezdtek hidegedni." p. 111. Külföldi Literatura. Könyvvizsgálat. [SRG.]

Newton emlékezete. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. XI. kötet pp. 89-112. Newton élete és munkássága 1687-ig, a "Philosophiae naturalis principia mathematica" megjelenéséig. Értekezés. [HAI.]

Newton’ emlékezete. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. XI. kötet pp. 66-78. Newton élete és munkássága 1688-tól. [HAI.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár Új folyam Ötödik kötet 1841. febr. 2. sz. p. 86. "Nouveau manuel de géographie physique etc. (A physicai földleirás’ új kézikönyve, vagy bevezetés a’ földtan studiumába); J. J. N. Huot által. - Paris, 1839. 8-adr. Ezen kis munka, a’ cosmographia’, meteorologia’, és természethistoria’ minden esmereteit magában foglalja,..." [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár Új folyam Ötödik kötet 1841. dec. 12. sz. pp. 487-488. "Catalogue des principales apparitions d’ etoiles filantes. (A’ nevezetesb futócsillag jelenetek’ lajstroma.) A. Quetelet által. Bruxelles, M. Hayer, 1839." Meteorhullások: 179. nov. 11/12.; 1823. aug. 10.; 1832. nov. 11/12. [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Ötödik kötet 1841. 2. p. 86. "Nouveau manuel de géographie physique etc. (A physicai földleirás’ új kézikönyve, vagy bevezetés a’ földtan studiumába); J. J. N. Huot által. - Paris, 1839. 8-adr. Ezen kis munka, a’ cosmographia’, meteorologia’, és természethistoria’ minden esmereteit magában foglalja,..." [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Ötödik kötet 1841. 12. pp. 487-488. "Catalogue des principales apparitions d’ etoiles filantes. (A’ nevezetesb futócsillag jelenetek’ lajstroma.) A. Quetelet által. Bruxelles, M. Hayer, 1839." Meteorhullások: 179. nov. 11/12.; 1823. aug. 10.; 1832. nov. 11/12. [SRG.]

          1842.

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1842. 84 p. Csillagászat: 1-32., 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [TZS.]

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány’ rövid természetrajza, különös tekintettel a’ felsőbb polgári, ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre. Debreczenben, 1842. Nyomatta Tóth Lajos. VIII + 160 p. A szerző előszava 1842. aug. 18-án kelt Debrecenben. A könyvnek rajzos mellékletei nincsenek (eltérően a későbbi kiadásoktól). Ennek magyarázata: "A ... több czikkeket felvilágosító rajzok a tanítók kezébe adatnak, kik azokat tanítványaikkal utánrajzoltatják, s itt csak azért maradtak el, hogy a könyv árát ne növeljék." Csillagászat: pp. 1-28. Fejezetcímek: Nap, és föld. Régiek véleménye a napról. Nap ismerete. Nap, és hajnalcsillag. Földünk. A földről mint égi testről. Régiek mesés véleménye a földről. Utazások a föld körül. Föld formája. A föld nem tökéletes gömbölyű. A föld nagysága. Föld forgása saját tengelye körül. Föld forgása a nap körül. Föld pályájának eltérése a nap egyenlítőjétől. Napfordítók; sarki körvonalak; égalj. [KSZ.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 132 p. [KSZ.]

WARGA János: Természettan. A protestáns felső real és gymnasialis iskolák számára írta Warga János prof. Magyar Acad. l. tag, nemes Abaúj megyei táblabíró. Pesten, 1842. Eggenberger József és Fia könyvárusok’ tulajdona. Nyomatott Kecskeméten, Szilády Károly betűivel. VII + 176 p. Csillagászat: pp. 161-176. Tizenharmadik Szakasz. Az égi testekről. Fejezetcímek: Földünk gömbalakja. Földünk mozgása. A hold mozgása. A föld útja. Naptárak (Kalendárium). A bujdosók (bojgócok). Az álló csillagok. Üstökösök. [KSZ.]

Idegen égitestek befolyása földünk időjárására. In: A’ magyar házi-barát. Közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1842 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. IX. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A Holdnak a vonzása, a Napnak a világossága által hatása van. A bolygóknak a földünkre való befolyása, kivált a légkörre hatása nincs, vagy elenyésző az előbbi két égitesthez képest. [KSZ.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Kettős csillagok. In: Magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott második nagy gyűlésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták: Bugát Pál és Flór Ferencz. Pesten, 1842. Nyomt. Trattner-Károlyi betüivel. pp. 54-58. A jelenvolt tagok neveinek saját kézvonat utáni lenyomatásával. A kötet végén a 7. oldal közepén [p. 85.] a kézírás másolat szövege: Albert Ferencz úr Budáról. [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1842re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-99. A csillagászati jelenségek táblázatai. Közli (pp. 65-67.) az 1842. julius 7-diki [azaz a júl. 7-én délben kezdődő és júl. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerinti] napsötétedés általános adatait, azon zóna határait melly között a sötétedés teljes. Ez Portugált, Spanyolországot, déli Francziaországot, éjszaki Itáliát, Austriát, Magyarországot, Oroszországot vágja keresztül. Táblázatban közli 30 európai város időadatait, köztük Brassó, Buda, Debreczen, Eger, Fejérvár, Kassa, Kolosvár, N. Szombat, Pozsony, Szeged, Temesvár, Zágráb is szerepel. [KSZ.]

NAGY Károly: Jegyzetek a’ Naprendszer’ elemeihez. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 100-109. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 114-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Ez évi napfogyatkozás julius’ 8-dikán. = Athenaeum Hatodik év 1842. Első félév junius’ 21. 74. sz. cc. 1169-1174. "Az idei jul. 8-dikai napfogyatkozás azon égi jelenetek közé tartozik, mellyeket szemlélni a’ miveltebb világ’ egy részének, úgy magyar honunknak is, a’ jelen században csak egyszer engedtetett." Napfogyatkozások említése: 1816. nov. 19., 1820. szept. 7., 1836. máj. 15., 1847. okt. 9., 1851. júl. 28., 1861. dec. 31., 1867. márc. 6., 1870. dec. 22., 1887. aug. 19. [SRG.]

ADORJÁN B[oldizsár]: Holdsugár [Vers.] = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév julius’ 26. 11. sz. c. 86. A szerző pesti ügyvéd, író és költő, Petőfi barátja. :Versét talán az 1842-es teljes napfogyatkozás élménye ihlette. [SRG.]

SZALAI István: Új csillagtan. = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév september’ 4. 28. sz. cc. 217-219. "Németországi tudós Wirth, illy czimű munkájában: Fragmente zur Culturgeschichte. Kaiserslautern 1836., az emberi nem’ mivelődése’ történetét fejtegetni akarván, erre legbiztosabb kalaúznak állitja a’ csillagtant (astronomia), és földismeretet (geognosia)." [SRG.]

SZALAI István: Új csillagtan.(Vége.) = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév september’ 6. 29. sz. cc. 225-228. [SRG.]

V-i Barna: Holdhozi rokonszenv. = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév december’ 11. 70. sz. c. 558. "Miért a’ rokonszenv a’ szeretők’ szívében a’ holdhoz? Mert az eszök mint a hold telni és fogyni szokott." [SRG.]

A julius 8kai napfogyatkozás pontjai hazánkban. = Hírnök 6. 1842. jún. 30. 51. sz. p. [3.] [SRG.]

A jul. 8kai napfogyatkozás. (Leírva Littrow cs. kir. csillagász által a bécsi cs. kir. Csillagvizsgáló toronyból.) = Hírnök 6. 1842. júl. 25. 58. sz. p. [4.] [SRG.]

Eszmék és gondolatok egy földleirási bévezetésből. = Magyar Gyermekbarát Próbalap [1842. pp. 3-4.] "A’ föld, a’ felettünk ragyogó áldott nap, hold, és ezernyi ezer csillagok együtt teszik a’ roppant kiterjedésü, a’ mellett szép rendet mutató világot, mely a’ végtelen jóságu, és bölcsességü Isten bámulást érdemlő munkája, ki azt teremtette, és hatalmával fenntartja." Bekötve a Mult és Jelen 1842. évi évfolyama végére. [SRG.]

Napalkotmánnya. = Magyar Gyermekbarát Próbalap [1842. pp. 5-6.] "A’ napot, a’ körülötte forgó tizenegy planetát, és tizennyolcz holdat, mindöszve tehát harmincz égitestet, a bizonytalan számu üstökös csillagokkal együtt a’ napalkotmánnyának, vagy planeták rendszerének hivják." Bekötve a Mult és Jelen 1842. évi évfolyama végére. [SRG.]

Elegyes tudósitások. = Múlt és Jelen 2. 1842. Első Félév jún. 28. 51. sz. p. 407. "Folyó 1842-d esztendő juliussa 8-k. pénteken, teljes napfogyatkozás leend, melyet szinte egész Europa ilyennek fog látni; ..." [SRG.]

Honi tudósitások. = Múlt és Jelen 2. 1842. Második Félév júl. 12. 55. sz. p. 432. "Kolozsvártt a’ jul 8-diki nagy napfogyatkozás látását a’ komor és felleges idő meggátolá:..." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "(Időjárás 1842ben.) A Herschel által fölfedezett s isméretes valószinüségi számitás szabályi szerint köv. időjárásunk lesz a folyó évben:..." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Első Félesztendő Boldogasszonyhava 25kén [jan. 25.] 5. sz. p. 18. [SRG.]

Hazai Napló. "Ikervárosi hirnök. Fővárosainkban jelenleg közbeszéd tárgya majd kizárólag a napsötétedés." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 9kén [júl. 9.] 55. sz. p. 218. "A heti vásárra betódult pórsereg jajveszékelve futkosott; mert - ugymond: elvesztünk! vége a világnak!" Gellérthegy, Svábhegy tájékán sokan nézték a napfogyatkozást. [SRG.]

Hazai Napló. "Nógrádból. - Verőcze, julius 9kén. Feszült figyelemmel vártuk tegnap reggel ama hazánkra nézve több tekintetben nevezetes s kitűnő égi jelenetet "a napsötétedést." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 13kán [júl. 13.] 56. sz. p. 225. [SRG.]

Hazai Napló. "Fehérből. Vajtán a jul. 8kai napfogyatkozás teljes derületben vala látható reggel 6 és 8 óra között." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 16kán [júl. 16.] 57. sz. p. 227. "Egyébiránt a lég és állatokban semmi változást sem vevénk észre. A köznép előitéletből, a szerte hulló méreg elől a kútakat mind befödé. Lászik hogy az égtant nem tanulták." [SRG.]

N. K. [NAGY Károly]: Napsötétedés Julius 8-kan 1842. = Pesti Hirlap 1842. Első Félév jún. 26. 155. sz. p. 454. Értekező. [SRG.]

TARCZY Lajos: Napfogyatkozás 1842. julius 8-kán. = Pesti Hirlap 1842. Második Félév júl. 21. 162. sz. pp. 516-517. [SRG.]

Napfogyatkozás 1842. julius 8-kán. = Pesti Hirlap 1842. Második Félév júl. 28. 164. sz. pp. 534-535. Megfigyelések: Margitay Sámuel Fehértóról (Szabolcs megye), Losonnczról Tóth Mihály, Verőczéről (Nógrád megye) Árvay, Erdélyi József Liptó-Rózsahegyről küldött beszámolót. [SRG.]

A-n.: A’ teljes napfogyatkozás júl. 8kán 1842. = Társalkodó 11. 1842. junius’ 18. 49. sz. pp. 195-196. "Nem lesz érdektelen egyet kettőt olly égi tüneményről szólni, mellyet lakhelyén ritka ember látott ’s láthatott: illy égi tünemény pedig minden bizonynyal a’ teljes napfogyatkozás, melly azért is érdekes, mivel igen ritka ’s nem teljes napfogyatkozásoktul anyira különbözik, hogy ezekről amarra nem is következtethetni." [SRG.]

KUBINYI Ágoston: Napfogyatkozás 1842diki jul. 8kán Surányban, Nógrádmegyében. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 16. 57. sz. pp. 227-228. "Egyébiránt czélszerünek vélném, ha csillagászink ’s mindazok, kik a’ csillagászatban nálamnál jártasbak, e’ tünemény körüli tapasztalataikat közlenék ’s illy közleményekből valaki a’ magyar orvosak ’s természetvizsgálók Beszterczén, jövő aug. 4kén tartandó gyülésén általányos átnézetét ’s képét adná ezen érdekes tüneménynek." [SRG.]

A-n.: A’ napfogyatkozás jul. 8án tekintve sz. János hegyéről. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 16. 57. sz. p. 228. "Öt és fél óra alig volt midőn már az ugynevezett sz. János hegyen voltam, melly a’ budai csillagásztoronytul mintegy 2500 ölre éjszak felé esik, és melly a legéjszakibb pont volt, mellyet körülményim választani hagytak. A’ várakozás-teljes kiváncsiság öszszecsőditett, a’ különben nem igen kényelmes följárásu hegyre vagy 150 embert, ellátva mindenféle alaku, szinü ’s öszszeállitásu előkészülettel." [SRG.]

HETYEY János: A’ jul. 8ki napfogyatkozásról. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 20. 58. sz. p. 231. "A’ napfogyatkozás nálunk Zala-Egerszegen, Zalamegyében teljes nem volt; magamnak két közönséges látcsőt készítettem, egyiknek tárgyilagos üvegét beszinezvén, másikat a’ teljes elfogyásra használandót nem. ... U. i. Káloczfán nyugotra 4 csillag is látszott teljes elsötétüléskor; én dél és kelet-délfelé nézettem, de velem együtt mind csak a’ napot nézték." [SRG.]

TAUBNER Károly: Miként találák ki földünk’ nagyságát. = Tudománytár Új folyam Hatodik kötet 1842. márc. 3. sz. pp. 147-162. "Mekkora legyen földünk, okvetlen sokan tudják, ’s a’ ki csak némileges oktatásban részesűlt, képes legalább megmondani, hogy körülete 5400, átmérője 1720 német vagy földirati mérföldet tesz." Csillagászati vonatkozásokkal. Értekezések. [SRG.]

TAUBNER Károly: Miként találák ki földünk’ nagyságát. = Tudománytár. Értekezések Tizenegyedik kötet 1842. 3. pp. 147-162. "Mekkora legyen földünk, okvetlen sokan tudják, ’s a’ ki csak némileges oktatásban részesűlt, képes legalább megmondani, hogy körülete 5400, átmérője 1720 német vagy földirati mérföldet tesz." Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

[VÁLLAS Antal]: A’ holdfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Tizenketedik kötet 1842. 10. pp. 230-248. Számítások táblázata. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ holdfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Tizenketedik kötet 1842. 11. pp. 278-292. [SRG.]

Természettudomány. Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde. Von Dr.Fr. Arago. Aus dem Französischen v. Carl v. Remy. II és III köt. Stuttgart, Hoffmann, 1837, 1838. = Tudománytár. Literatura Hatodik kötet 1842. 6. pp. 231-232. "A harmadik részt igen érdekes czikellyel kezdi meg a’ szerző az ikercsillagokról, mellyekre nézve Herschel legközelébb ismét új észrevételeket közölt." Könyvismertetés. [SRG.]

          1843.

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány’ rövid természetrajza, különös tekintettel a’ felsőbb polgári, ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre (orvos dr. a debr. coll. prof.). Második javított kiadás, egy tábla rajzolattal. Kecskeméten, 1843. Nyomatott Szilády Károly’ betűivel. VI + 147 p. + 1 kihajtható tábla. A szerző bevezetője 1843. júl. 20-án kelt Debrecenben. Csillagászat: pp. 1-25. Fejezetcímek: Nap, és föld. Nap. Régiek véleménye a napról. Nap ismerete. Nap, és hajnalcsillag. Földünk. A földről mint égi testről. Régiek mesés véleménye a földről. Utazások a föld körül. Föld formája. A föld nem tökéletes gömbölyű. A föld nagysága. Föld forgása saját tengelye körül. Föld forgása a nap körül. Föld pályájának eltérése a nap egyenlítőjétől. Napfordítók; sarki körvonalak; égalj. [KSZ.]

Közhasznu és Mulattató Nemzeti vagy Hazai Kalendáriom, magyarországi és erdélyi katholikusok’ evangelikusok’ és ó hitüek számára, Krisztus urunk’ születese után 1843dik közönséges azaz 365 napból álló esztendőre. A’ Mezei Gazdával szaporítva. Szerkesztették és kiadták Trattner és Károlyi. Huszonkilenczedik esztendei folytatás. Pesten. A’ kiadók’ könyvnyomtató-intézetének tulajdona, Urak’ utczája 4531. szám. Benne számozatlan oldalakon: A’ 1842. esztendei Jul. 8-ki teljes Napfogyatkozásról. A’ napfogyatkozás Jul. 7-én reggel történt. Ez a cikk részletes észlelési leírást közöl a teljes napfogyatkozás jelenségéről, a totalitás alatt a rózsapiros és őszibaraczk pirosságú protuberenciák látványáról, a hőmérséklet változásáról, az élővilág viselkedéséről. [KGY.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1842.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. 235 p. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerű természettan. Tanulni szerető mesteremberek s iskolatanítók számára, a földművelésre és a nép közt uralkodó babonákra különös tekintettel írta Tarczy Lajos a Pápai Ref. Főiskolán természeti tudományok professora, s a Magyar Akadémia rendes tagja. A Népkönyvkiadó egyesület által jutalmazott pályamunka. Pápán, 1843. a Ref. Főiskola betűivel. 1 + 261 p. + tartalomjegyzék. A könyv végéhez van kötve folyamatos lapszámozással "Pótlékul" egy "Ötödik füzet: Az égi testek mozgását, s a Mozgás akadályait magában foglaló." Ennek kiadási éve 1844. Az égi testek mozgását taglaló rész (pp. 221-253.) csillagászati témájú. A kiadvány érdekessége, hogy Tarczy külön kitér a tévképzetekre, a Biblia szószerinti értelmezéséből származó hibákra. [HOR.]

Legjelesebb feltünések csillagos egünkön a kassai délkörhez alkalmazva. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 17. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei. Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Fogyatkozások. [KSZ.]

Égúr (Jupiter) holdjainak Kassán látható fogyatkozások. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 18. Táblázatban az első hold, a második hold és a harmadik hold fogyatkozásának ideje (kezdete és vége) percnyi pontossággal. [KSZ.]

Időjárást mutató tábla. Herschel híres csillagásztul. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 19-20. A holdfázisok és az időjárás állítólagos összefüggése. [KSZ.]

Mutatótáblája a holdvilág tartósságának. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 20. Táblázat mely a Hold korát (az újholdtól eltelt napok számát) és a Hold horizont feletti idejének hosszát mutatja. [KSZ.]

Mi világít a Napon? In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

1842-ik évi Julius 8-án a napfogyatkozás körül Zipser András és Kubinyi Ferencz által tett tapasztalatok. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczebányán tartott harmadik nagy-gyűlésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták: Bugát Pál és Flór Ferencz. Egy kőmetszettel. Pesten, 1843. Nyomt. Trattner-Károlyi betüivel. pp. 100-101. "Öt óra s 59 perczkor vette kezdetét a napfogyatkozás; közepe volt 7 óra 58 perczkor, vége 8 óra s 2 perczkor: a valóságos vagy is egész napfogyatkozás tartott két perczig és 40 másod perczig." [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1843-ra. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 1-129. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 130-147. [KSZ.]

AJTAY Gyula: Holdas románcz. [Vers.] = Athenaeum Új folyam II. kötet 1843. 16. pp. 238-241. [SRG.]

Ausztria. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév martzius 31-k 26-dik sz. p. 103. "A’ bécsi csillagvizsgáló torony igazgatója Littrow Károly tudósitása szerint, a’ délnyugoti egen látszó jelenség, miután mártz. 20-k annak alakja és mozgása teljesen megismerhető volt, egy oriási üstökös." [= C/1843 D1 Nagy Márciusi Üstökös.] [SRG.]

Ausztria. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév aprilis 7-k 28-dik sz. p. 111. "Csillagász Littrow számitása szerint az uj kometa mártz. 22-k, a’ földtől mintegy 17 millio, a’ naptól 16 millio mértföld távolságra állott, de mind a’ kettőtől észerevehető gyorsasággal távozott" Athénben márc. 5-én, Valenciában márc. 8-án vagy 9-én szemlélték. [SRG.]

Elegytár. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév aprilis 11-k 29-dik sz. p. 116. "A’ közelebbi üstökösre valamint annak gyors-utazására nézve bécsi csillagász Littrow megjegyzi, hogy ... mártz. 5-én volt legközelebb a’ földhöz,..." [SRG.]

Hazai Napló. "Rövid közlések. Baranyából. Pécs. Január 26. az idén nevezetes nap vala nálunk, mert népünk alsó osztályánál nagy hitelt talált ama hír, hogy éjjeli 11 óra után vége leendett a világnak,..." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 11kén [febr. 11.] 12. sz. p. 92. Híre volt, hogy két csillag az egyik Istené, a másik az ördögé, város melletti szőlőhegyen össze fog ütközni. [SRG.]

Hazai Napló. "Rövid közlések. Pozsonyból. F. hó 27. délelőtti 10 órakor teljes épségű szivárványt látánk." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 18kán [febr. 18.] 14. sz. p. 109. Közli: S. Béla. [SRG.]

Aprólékok. "Gruithuisen tanár Münchenben jan. 8kán délutáni 3 órakor a felhőkön át a napon egy igen nagy foltot látott, millyen mult évi augustus óta nem volt látható,..." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 18kán [febr. 18.] 14. sz. p. 112. [SRG.]

Aprólékok. "Vassyban (Francziaország) több helyen ütött ki egyszerre tűz, minek okaul meteor köveket hoznak föl, mellyek az időben estek; - s Arago úr a hires csillagász ezt elhinni épen nem vonakodik." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 25kén [febr. 25.] 16. sz. p. 127. [SRG.]

Aprólékok. "Nem csupán az üstökös uralkodik jelenleg az égen; Bolognában febr. 28dikán Venus csillag nappal fegyvertelen szemmel is látható vala s minthogy udvara is volt, sokan üstökösnek tarták." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Sz. György hava 15kén [ápr. 15.] 30. sz. p. 342. [242.] [SRG.]

Aprólékok. "Immel hadamari meteorolog az üstökösnek ismert égi tüneményt szélfarknak tartja, melly a naptól Arion csillagig terjed; s 10-12 nap utáni szelet jelent; azonban hihető, hogy e szél tovább, sőt hónapokig tartand." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Pünköst hava 3kán [máj. 3.] 36. sz. p. 280. [SRG.]

Aprólékok. "Olvasóink emlékeznek még Herschel állitólagos fölfödözéseire a holdban." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. szent András hava 25kén [nov. 25.] 154. sz. p. 764. "Ezen mystificationak melly sokaknál hitelre talált, szerzője Nicollet franczia csillagász septemberben Washingtonban meghalt." [SRG.]

TÁRKÁNYI Béla: Uj csillag. (Három királyok’ ünnepére.) [Vers.] = Religio és Nevelés 1843. Első félév Januarius’ 1jén 1ső sz. cc. 8-12. [SRG.]

HETYEY János: Gönczöli fény, ’s udvar. = Társalkodó 12. 1843. aprilis 30kán 34. sz. pp. 137-138. "Mit állatköri fénynek (lumen zodiacale) hivnak, az mutatta az idén több tüneményeivel együtt magát leginkább mart. 17. ’s 18kán;..." [SRG.]

LUTSKAY Mihály: Az ó és uj kalendarium Uniójáról. = Társalkodó 12. 1843. julius 2kán 52. sz. pp. 207-209. "A’ nagymélt. m. helytartó tanács még febr. 13kán 1816dik évben 3526. szám alatt parancsolá a’ megyés püspököknek: jelölnének ki elveket és módokat, miként lehessen a’ két kalendáriumot öszszeegyeztetni. A’ munkácsi megyéből semmi felírás nem történt. 1826. septemb. 12kén 22982. szám alatt meg sürgettetett a’ munkácsi megye, és alulirtra volt bizva ezen terv kidolgozása. Eredvénye ezen munkálatnak kövekező:..." [SRG.]

A. B. S.: Criticai Szemle. Régiségtudomány. = Tudománytár Új folyam Hetedik kötet 1843. júl. 7. pp. 251-271. "Ueber die Zeitrechnung der Chinesen. Eine in der kön. Preussischen Academie der Wissenschaften gelesene und nachmahls weiter ausgeführte Abhandlung von Ludwig Ideler. Berlin, 1939. Druckerei d. kön. Acad. d. Wiss, 172 l. 4-edr. ... Nagyobb részét annak, mit kevéssel ez előtt a’ chinai állapotokról tudtunk, köztudomás szerint a’ jézsuiták’ fáradságos nyomozásinak köszönjük, kik csak hamar ezen országbani letelepedésük után politicai tapintatuk ’s kivált terjedelmes ismereteik által megtudták nyerni a’ közép birodalom’ lakosinak bizalmukat. Mikor a’ birodalmi naptár’ készítése reájuk bízatott, kitűnőleg kelle figyelmüket a’ chinai astronomiára és chronologiára intézniök ’s valóban ők e’ tárgyban a’ chinaiak’ régibb és újabb munkáiból tettdolgok’ nagy kincsét gyűjtötték és közlötték." Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Hetedik kötet 1843. 5. p. 199. "Traité élémentaire d’ astronomie physique, par M. Biot, membre de l’ Institut etc. Troisieme edition corrigée et augmentée. Paris, Bachelier. 1841. ...ezen harmadik kiadás’...a’ csillagászatra nézve lényeges physicai theoriákba behozott fontos módositások találtatnak,..." Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. S.: Criticai Szemle. Régiségtudomány. = Tudománytár. Literatura Hetedik kötet 1843. 7. pp. 251-271. "Ueber die Zeitrechnung der Chinesen. Eine in der kön. Preussischen Academie der Wissenschaften gelesene und nachmahls weiter ausgeführte Abhandlung von Ludwig Ideler. Berlin, 1939. Druckerei d. kön. Acad. d. Wiss, 172 l. 4-edr. ... Nagyobb részét annak, mit kevéssel ez előtt a’ chinai állpotokról tudtunk, köztudomás szerint a’ jézsuiták’ fáradságos nyomozásinak köszönjük, kik csak hamar ezen országbani letelepedésük után politicai tapintatuk ’s kivált terjedelmes ismereteik által megtudták nyerni a’ közép birodalom’ lakosinak bizalmukat. Mikor a’ birodalmi naptár’ készítése reájuk bízatott, kitűnőleg kelle figyelmüket a’ chinai astronomiára és chronologiára intézniök ’s valóban ők e’ tárgyban a’ chinaiak’ régibb és újabb munkáiból tettdolgok’ nagy kincsét gyűjtötték és közlötték." Könyvismertetés. [SRG.]

          1844.

BÉKEFY Károly: Elemi földleirás. Azaz: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly, kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A magyar k. Egyetem’ betűivel. 1844. 92 p., 1 t. Csillagászat: pp. 9-41., 64-66. (csillagászati földrajz, égi fényjelenségek). Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1844. 84 p. Csillagászat: 1-32., 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: Népszerű számvetéstan és időszámlálás’ tudománya. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. Harmadik javított kiadás. Pesten, Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. 1844. 88 p. Csillagászat: pp. 76-88. Időszámlálástan (chronologia). Az idő felosztásáról, számlálásáról, méréséről, kalendáriumokról, ünnepekről szóló tankönyv. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Természettan. Írta Tarczy Lajos a Dunántúli Reformált Egyházkerület Főiskolájában természeti tudományok tanára, s Magyar Akademiai r. tag. Második teljesen átdolgozott s javított kiadás. II. kötet a természeti hatványok tanát, u. m. fény-, hő-, delej- és villámtant magában foglaló. Két rézmetszetű táblával. Pápán, 1844. A reformált főiskola betűivel. 267 p. Ez a kötet nagyrészt fizikai tárgyú, azon belül van az optikai (fénytani) rész (pp. 4-106.) és ezen belül a kevés csillagászat: Homorú tükrök. Dombtükrök. Színkép (spectrum). Galilaei-féle távcső. Égi, vagy Kepler-féle távcső. Tükrös távcsövek. [KSZ.]

SCHIRKHUBER Móricz: Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza, mellyet közhasználatra készített Schirkhuber Móricz, kegyes szerzetbeli áldozó pap, és a Váczi Püspöki Lyceumban természettani oktató. Első kötet. A sulyos anyagokrúl. Második kötet. A sulytalanokrúl, és a nagyban mutatkozó tüneményekrűl. 180 idommal. Pesten, 1844. Esztergami Beimel Jósef betűivel. Első köt. 229 p.; Második köt. 356 p. 4. t. Csillagászat: 2. köt. pp. 234-343.; p. 237.: "Némellyek a bolygók közül magyar nevezetekkel is megtiszteltettek természettaníróinktól, így: Merkur = hírnök, Venus = hölgy, Mars = hadúr, Jupiter = égúr, Saturn = övöncz, Uran = végőr. - Mi a diák neveket tartandjuk meg." [KSZ.]

Jeles tünemények a csillagos égen e folyó 1844-dik szökő évben. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-19. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei.
Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Egyes kisbolygók (Veszta, Júnó, Ceres, Pallás) együttállása más égitestekkel. Fogyatkozások. [KSZ.]

Nagyobb Csillagoknak Hold általi látható födözéseik. A kijelölt idő Kassai Napidő. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 19. Tíz (4,5 magnitúdós vagy fényesebb) csillag belépése és kilépése perc pontossággal megadva. Egy ritka jelenség: Tavaszhó (április) 20. Mars fedése a Hold által. Belépése 5 óra. Kilépése 6 óra 30 percz. [KSZ.]

Nap és Holdforgásáról, Holdnegyedekről, Nap- és Holdfogyatkozásokról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 20-25. [KSZ.]

Természettani töredékek. 1. Világegyetem. Naprendszer. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 65-66. Már 12 milliónál több napokat vagy állócsillagokat ismerünk. A Naprendszer áll 1./ a napból. 2./ 11 bujdosóból (A hírnök. Hölgy. Földünk. Hős. Vesta. Júnó, Ceres. Pallas. Égőr. Övöncz. Végőr.) 3./ 18 mellékbujdosókból vagy holdakból. [KSZ.]

Új világrendszer. = Hírnök 8. 1844. dec. 17. 100. sz. p. 595. Leska Károly premontrei szerzetes kanonok Csornán felállított egy új gépet, amelynek a címe "Kopernik és Newton elleni világrendszer." A gép két ölnyi szobában fér csak el és évente hatszor kell felhúzni, egy év alatt járja meg körét. Egy lakatos, egy órás és egy kerékgyártó készítette el a Leska világrendszert. [SRG.]

Pótléktár. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév oct. 25-n 86. p. 344. "A’ königsbergi hirlap irja, hogy a’ pruszsziai kalendáriomokban a’ jövő 1845-dik évben húsvét innepe roszszul van feltéve, egy héttel t. i. hamarább, mint kellene." [SRG.]

Erdély és Magyarország. Naptár-per. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév oct. 29-n 87. p. 345. A következő számban nyilatkozik a hibás königsbergi naptárról Hornyai Amrus és Salamon József naptár-szerkesztő professzorok. [SRG.]

HORNYAI Amrus: Szózatok a naptár-perben. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév nov. 1-n 88. p. 349. Kolozsvár octob. 27-n. "Hogy a’ jövő az az 1845-k évben nemcsak a pruszsziai, hanem magyar és erdélyi nevezetesen kolozsvári kalendáriomban is húsvét innepe martz. 23-ra helyesen van feltéve, a következendőkből megtetszik:..." A szerkesztő kiegészítésével. [SRG.]

SALAMON József: Szózatok a naptár-perben. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév nov. 1-n 88. p. 349. Kolozsvártt octob. 27-n. A’ "Mult és Jelen 86-d száma egy königsbergi hirlap után rossszalást mondva-ki a’ porosz kalendáriomokra, nyugtalan egyszersmind a’ magyar és erdélyi kalendáriomok sorsa felől ’s jelesen az iránt, ha valjon a’ kolozsvári kalendáriomnak készitesében az illető csillagászok e’ szarvas hibát kikerülték-é?" A szerkesztő kiegészítésével. [SRG.]

KÁLLAY Ferenc: Egyetemekről és egyetemi intézetekről. (Vége.) = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Sz. Jakab hó 12én [júl. 12.] 7. sz. p. 25. Szükség van jól felszerelt csillagvizsgáló tornyokra: (nem olyan rossz állapotúra mint az utrechti), Péterváron az akadémia felügyelete alatt működik a csillagvizsgáló. A moszkvai, kazáni, dorpati egyetemeken jól felszerelt csillagvizsgálók működnek. [SRG.]

A tudós társaságok körül, különös tekintettel a magyar tudós társaság reformkérdéseire. (Folytatás.) = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Sz. Jakab hó 16án [júl. 16.] 9. sz. pp. 33-35. Az egyetemmel való kapcsolatról, szükséges lenne, hogy a társaság is használhassa az egyetem csillagásztornyát. p. 33. [SRG.]

Uj világrendszer. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Kis-Assz. hó 7én [aug. 7.] 22. sz. p. 95. Leska Csornán felállított gépe, amellyel végzett kísérleteinek címe: "Kopernik és Newton elleni világrendszer" Systema Anti-Copernico-Newtonianum. [SRG.]

Bel- és külföldi telegraph. "Sept. 6án Hamburgban egy üstököst födöztek föl éjfélkor, s ugyanazt több éjjel egymásután látták. Üstöke világos de rövid, magva sugárzó." = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév September hó 25én 50. sz. p. 213. [SRG.]

Rosse gróf óriás tácsöve. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév November hó 16án 80. sz. p. 332. "A távcső (reflecting Telescope) hosszasága 54 láb, átmérője pedig hat lábon fölül:... Rosse távcsövének fölsőbbsége olly nagy, hogy több csillagzatok, melyeket Herschel mellékfoltokul jelele ki, ennek segedelmével első rendű csillagoknak látszanak." [SRG.]

Legujabb légkő. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév December hó 14én 96. sz. p. 396. "Egy légkő esett le f. e. oct. 21kén Laissac mellett (Aveyron megyében)..." [SRG.]

Húsvét’ napja 1845-ben. = Religio és Nevelés Uj folyam’ II. éve 1844. Második félév nov. 7. 37. pp. 289-292. "Egyike azoknak, kik mindenben, mi a’ hitet és egyházat, ’s ennek gyakorlatát illeti, örömest találnak gáncsolásra okot, a’ husvét napjának egyházilag történni szokott eddigi meghatározásában is, mint állitólag hibás- és zavart szülőben, megbotránkozott: alkalmat érzelmeinek nyilvánitására a’ jövő 1845-iki mart. 23-dikára eső húsvét nyujtván." A königsbergi hirlap cikkéről: "Valóban - ezzel fejezi be a’ tudósitó czikkét - ideje volna egyszer, minden vasárnapi-betük, haszontalan (?) aranyszámok’ ’stb. kikerülésére, a’ húsvét’ ünnepét valamelly állandó napra áttenni." [SRG.]

Egy két szó a’ csillagászat’ fennséges voltáról. = Soproni estvék 1844. Ötödik füz. pp. 35-38. [ZSE.]

(Egy uj üstökös csillag.) = Társalkodó 13. 1844. august. 8kán 63. sz. p. 256. "Párisban jul. 7kén uj üstököst fedeztek fel a Herkules csillagzatban. ...Ujabb hirek szerint már az angolok is látták ez uj üstököst, névszerint Forster csillagász Brüggeben." Tárcza. [SRG.]

Koperuik (!)- és Newton-elleni világrendszer. = Társalkodó 13. 1844. sept. 12kén 73. sz. p. 293. "(Systema Anti-Copernico-Newtonianum.) Igy nevezi Leska Károly premonstrati szerzetes-kanonok úr egy általa feltalált gépet, mellyet nem rég nagy műgonddal hat évi fáradozás után ’s nem csekély pénzáldozattal Csornán (Győr megyében) állitott fel, vele ’s általa egy az eddigitől egészen eltérő uj világrendszert egyekezvén bebizonyitani. ... Logikai következetességgel állíthatni tehát, hogy az égi testek is t. i. nap, hold, ugy a’ föld e’ gépen látható rend és körök szerint folytatják pályajokat:..." . Készítette Ekker János asztalos, Schleiter György lakatos, Überall Ferencz órás, Zsoldos István kerékgyártó. [SRG.]

Physica. = Tudománytár. Literatura Nyolczadik kötet 1844. 1. pp. 30-35. "A’ csillagászat- és természettudományi földleirásnak legtágas értelemben mindenha saját sorsuk volt. Mivel azon tünemények’ nagy része, mellyekkel ezen tudományok foglalkoznak, olly világosan ötlik fel, hogy azokat minden ember, gyakran akaratlanul, észreveheti, - azt gondolja egyszersmind mindenki, hogy azokról beszélhet, vagy lagalabb is kíváncsi tudni, valljon ezen tünemények honnan származnak ’s mit jelentenek?" [SRG.]

          1845.

CSURGAI HORVÁTH Ferenc: Szem’ erénye az égitestek körül, melly az égitestekre emelt szemnek a’ közönséges megtekintésnél többet érő alapos nézésében áll. Nép értelmi ’s erkölcsi nevelőül népszerűen előadva. Szerkezte Csurgai H. Ferencz, Predikátor. Ára 12 p. kr. Miskolczon, nyomtatta Csöglei Tóth Lajos. 1845. 46 p. Csillagászati ismeretterjesztő munka egészében. Ismerteti a csillagos eget, hogy azt éjszaka időmérésre használhassuk. A főbb látni- és tudnivalók: Országútja, Kassiopéa, Nagy-Gönczöl, Kis-Gönczöl, Tengely-csillag. Az ég forgása. A Nap járásának köre. 12 csapat csillagzatok. Napfordulók, évszakok. A Hold keringése. Planéták keringése. Évszakonként a csillagképek és a mezőgazdasági teendők. [KSZ.]

FUCHS Albert: Természettan elemei. Írta Fuchs Albert, az eperjesi ker. főtanodának a’ Mathesis és Természettan rendes oktatója. Négy kőremetszett táblával. Kassán. Nyomtatta Werfer Károly, cs. kir. priv. acad. Könyvnyomó. 1845. 221 p., 4 t. Csillagászat: pp. 108-138. (Fénytan. A fény tulajdonságai. Lencsék, tükrök. Távcsők.); pp. 181-203. (Csillagtan. Égitestek a Naprendszerben. Látszó égrajz. Csillagrajz.); pp. 204-219. (Léghéjtünemények. Éjszakfény. Fénytünemények: udvarok, vaknap, vakhold, állatköri fény, futócsillagok, tűzgömbök.); p. 200.: Jelzi a Vénusz Nap előtti elvonulását: 2004. jún. 7-re. [azaz a jún. 7-én délben kezdődő és jún. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerint.] [KSZ.]

PALKOVICS Antal: Az emberi mívelödés’ története. Első rész. Hajdan v. gyermekkor. S. Patakon, 1845. Nyomtatta Nádaskay András. 252. p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: További fejlődése a’ vallásnak. - Csillagimádás. (pp. 55-56.); Csillagászat. (pp. 165-167.); Az idő’ felosztása. (pp. 167-169.); A’ csillagászat Ásiában. (pp. 169-171.); Folytatás. - Időfelosztás az ó korban. (pp. 171-173.). [HAI.]

SZEREMLEY Gábor: Geographia kézikönyve VI. folyamban. A’ Gymnasialis iskolák’ számára készítette Szeremley Gábor a’ tiszántúli főtisztelendő Egyházkerület rendeletére. S. Patakon, 1845. Nádasky András. 351. p. A Föld alakja, koordinátarendszerek: pp. 13-18.; éghajlat és csillagászati okai: pp. 22-27.; több helyen csillagászati földrajzi vonatkozások.; Szeremley Gábor (1807-1867) ref. teológus, jogbölcsész, Sárospatakon, Bécsben, Berlinben tanult, több helyen, hosszabb ideig Sárospatakon tanár. Ez az egyetlen természettudományi munkája. [IBQ.]

Csillagászati töredékek. A napfoltoknak uj magyarázata. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 17. [ZSE.]

Csillagászati töredékek. Elmélkedések az üstökösökről és lakosaikról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-19. [ZSE.]

ZIPSER András: A’ szlaniczai meteor-vasakról. In: A’ magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsvártt tartott ötödik nagy-gyűlésének munkálatai. A’ gyülés megbizásából kiadták: Szőcs József és Brassai Samu. Egy Arczképpel és két kőmetszettel. Kolozsvártt, 1845. Nyomatta az Ev. Ref. Főiskola Könyv- és Kőnyomó Intézetében Ifj Tilsch János. pp. 79-80. [HAI.]

JURANITS [György]: Fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszer iránt. = Hírnök 9. 1845. jan. 10. 3. sz. pp. 11-12. Leska Károly premonstráti szerzetes kanonokúr a természetet utánozva, egy a napot, a földet s holdat bizonyos pályákon körforgató gépet talált fel. [SRG.]

L. K. [LESKA Károly]: Dr. Juranits urnak a "Leska-féle világrendszer iránti fölvilágosító észrevételeire." = Hírnök 9. 1845. febr. 14. 13. sz. pp. 51-52. [SRG.]

JURANITS [György]: További fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszert, s ennek föltalálóját főt. Leska Károly, premonstrati szerzetes kanonok urat illetőleg. = Hírnök 9. 1845. márc. 4. 18. sz. pp. 71-72. [SRG.]

JURANITS [György]: További fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszert, s ennek föltalálóját főt. Leska Károly, premonstrati szerzetes kanonok urat illetőleg. Vége. = Hírnök 9. 1845. márc. 14. 21. sz. pp. 83-84. Szükséges válaszolnia mert Leska cikkét, "mellyet a physikai elméleti csillagászatra nézve valódi torzképnek tekintek, s azért e fenséges tudományág érdeke s becsülete így kívánván, isméti fölvilágosítás és szerény megróvás nélkül nem hagyhatom." [SRG.]

L. K. [LESKA Károly]: Végválasz dr. Juranics úrnak további fölvilágosító észrevételeire. = Hírnök 9. 1845. ápr. 15. 30. sz. pp. 117-118. Nézetét megvédve, kioktatja Juranits Györgyöt, a peresznyei plébánost, kiváló matematikust. [SRG.]

Érdekes égi jelenetek folyó május hónapban. = Hírnök 9. 1845. máj. 6. 36. sz. p. 142. Napfogyatkozás 1845. máj. 6-án., Merkur átvonulás máj. 8-án. [SRG.]

JURANITS [György]: Férfias és komoly felszólítás s illetőleg kihívás Leska Károly premonstráti szerzetes úrhoz. = Hírnök 9. 1845. máj. 16. 38-39. sz. pp. 151-152. A szerző ellenvéleménye Leska kanonok úr Kepler-Newton világrendszeréről. [SRG.]

JURANITS [György]: Férfias és komoly felszólítás s illetőleg kihívás Leska Károly premonstráti szerzetes úrhoz. Vége. = Hírnök 9. 1845. máj. 20. 40. sz. p. 156. A szerző ellenvéleménye Leska kanonok úr Kepler-Newton világrendszeréről. [SRG.]

Hivatalos tudósítás a kir. Magy. Természettudományi társulat folyó évi junius 7-ik és 10-én tartott közgyűléséről. = Hírnök 9. 1845. jún. 27. 51-52. sz. p. 200. Sadler József bemutatta a horvátországi meteorköveket. Rosenfeld József az árvamegyei lebvasvizsgálatra kiküldött bizottság munkájáról számolt be. [SRG.]

SOLTÉSZ József: Az ó- és uj-naptárnak a’ belföldi oroszoknál történhető kiegyenlitéséről. = Religio és Nevelés Uj folyam’ III. éve 1845. Második félév sept. 28. 26. pp. 201-203. "Az ó- és uj-naptár’ kiegyenlitése, fölfogásom szerint, e’ két lényeges alkatrészből állana: A’ diák szertartásu katholicusokkal közös ünnepeknek azon egy napra eséséből; a’ nem-közösöknek pedig vasárnapokrai áttételéből: mivel a’ szentek iránti kegyelet bár egyiket is a’ néppel elfeledtetni borzad." [SRG.]

V. J.: Óhitűek naptára. = Társalkodó 14. 1845. január 12kén 4. sz. p. 13. "Az óhitüek naptára hiányai nem olly parányiak, hogy azok nagyitóüveg nélkül fel nem födözhetők lennének, sőt inkább a’ g. vallás gyakorlati életébe vágók, ’s mind annyi botránykövek." [SRG.]

          1846.

PUKY Simon: Időjárás jövendölése. Mezei gazdálkodást rendező és mindenkit érdeklő tanlagos tapasztalatokbóli időjárás jövendölése két részre osztva készítette Puky Simon. Budán, 1846. nyomatott Gyurián és Bagó betűivel. X + 328 p. A szerző munkájában a csillagászati jelenségek és az időjárás szoros kapcsolatát is taglalja.
A nagy messzeségben lévő égi golyóbisok által okoztatni szokott gőz hajlati mineműségek változásáról című fejezetben: a bolygó együttállások, a Hold, a napfogyatkozás, a napfoltok, az üstökösök és tűzi golyóbisok (például meteorok) természetét, s a időjárásra gyakorolt hatásukat mutatja be. pp. 62-75.; Külön paragrafus szól a szerző Herschel Williám angol csilllagásznak a nap fóltjai által okozott gőzhajlati változás mineműsége iránti véleményéről. p. 70.; Hosszan értekezik A nap golyóbisa súlyerejéből származó időváltozásról: pp. 270-297., valamint Herschel Williám angol csilllagász közlött hóld negyedjei kezdeteibőli időjárása jövendölésének szabályairól pp. 298-328. Összességében elmondható, hogy az időjárási jelenségeket nagymértékben csillagászati jelenségek következményeként értelmezi Puky. [HOR.]

RAJCSÁNYI János: Világegyetem, vagy is az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségi állapotjára és történetére, a’ mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Irta Rajcsányi János. Aczél- és fametszetekkel. [2. kiad.] Pesten, 1846. Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. Budán, a’ magyar királyi Egyetem betűivel. 336 p. Az ajánlásból: "Méltóságos báró Podmaniczky Ilka és Rózsa kisasszonyoknak ajánlja a szerző. Nagyságotoknak ajánlom ezen munkát emlékezetére azon néhány éveknek, mellyeket sok szép örömben és az édes honi nyelv tanúlásában együtt tölténk. A’ jó isten adjon önöknek még több örömórát és továbbra is forró ragaszkodást a honhoz, hogy annak drága nyelvét mindenkor szeressék, s mások által is, kiket isten körükbe rendelt vagy rendelni fog, szerettessék."
Csillagászat: pp. 1-16. A’ föld mint égitest. Értelmezés. Világ. Napország. Égi tünemények. A föld alakja. A föld vonalai. Láthatár. Tájékozás. Agy-, és lábpont. A’ föld forgása. A’ föld megvilágításából származó körök. Nap és éjhosszabbúlás. Világégal. Melegségégal. Földövek. [KSZ.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló gyermekek’ ’s olvasni kivánó köznép’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet- és mértan’ ny. r. professora. Első darab. Kecskeméten, nyomatott Szilády Károly betűivel. 1846. 191 p. Csillagászat: pp. 22-35. Nehézségi erő, a Föld forgása, égitestek, az állócsillagok, a bolygók, az üstökösök, az égitestek mérete, mozgásuk, ár-apály hatás. [KSZ.]

Az időszámolásnak és naptárunknak néhány magyarázatai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1846 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

JEDLIK Ányos: A világsugarak tüneményéről általánosan és a sugárhajlásról különösen. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. A nagygyülés megbizásából kiadá Hölbling Miksa. Pécsett, 1846. A püsp. Lyceum könyvnyomó intézetében. pp. 209-209. [SRG.]

TÓTH Endre: Figyelmeztetés. = Debreczen-Nagyváradi Értesítő 4. 1846. Első félév jan. 1. 1. p. [2.] "A’ Kalendáriomot olvasó, ’s az időjóslatban búvárkodó t. cz. Közönség figyelmeztetik, hogy sz. kir. Debreczen városa könyvnyomdájában az 1846-ik évre kijött Kalendáriom, - melly egyéb tárgyak között a’ bécsi nagy hírű csillagász Herschel’ időjóslati útmutatását is magában foglalja,..." [SRG.]

TÓTH Endre: Figyelmeztetés. = Debreczen-Nagyváradi Értesítő 4. 1846. Első félév jan. 5. 2. p. [2.] [SRG.]

"(Párisban jelenleg egy jegecz fedelü) tanulószobát épitetnek a csillagásztoronyba. Már innét Arago csakugyan kényelmesen vizsgálhatja a csillagokat." = Nemzeti Ujság 41. 1846. jún. 18. 300. sz. pp. 379-380. [SRG.]

Új planéta. = Mult és Jelen Hatodik Esztendő Második félév 1846. oct. 15-n 83. p. 488. "Mint tudva van, a’ mult 1845-dik esztendő decemberében egy új bujdosó csillag fedeztetett-fel a’ Mars és Jupiter köztt..." [az 1845. dec. 8-án felfedezett (5) Astraea kisbolygó] [SRG.]

A’ tőlünk már emlitette új planeta... = Mult és Jelen Hatodik Esztendő Második félév 1846. oct. 25-n 86. p. 504. "...a’ naptól 36-szor van távolabb mint a’ föld,..." [az 1846. szept. 23-án felfedezett Neptunusz bolygó.] [SRG.]

"(A nap magasságának borús időbeni meghatározása) Hain angol legujabban felfedezett módja által már lehetséges. Ezen találmány felette korszerü, s a hajókázásra nézve igen nagy fontosságu." = Nemzeti Ujság 41. 1846. jún. 21. 302. sz. p. 386. [SRG.]

"(Az idő nálunk valóban) tavaszi változékonyságban szeszélyeskedik. Tegnapelőtt reggel meleg nyári eső, - délfelé pedig a legszebb szivárvánnyal jelentkezett." = Nemzeti Ujság 41. 1846. dec. 1. 395. sz. p. 760. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

V. J.: Észrevételek az ó-hitüek’ naptára körül. = Religio és Nevelés Uj folyam’ III. éve 1846. Első félév majus 7. 36. pp. 291-294. "Míg mások az ó-naptárnak az ujjali egyesitéséről honunkban, közlelkesedéssel fogadott észrevételeket irtak: azalatt én, amazok’ gyümölcsének a’ jövő’ méhébeni megérlelődését teljes reménynyel várván, igénytelen figyelmemet az ó-hitüek hibásan kezelt naptárára forditám: évről-évre sovárogván annak tökéletesb alakbani birhatása után." [SRG.]

VIZER István: Astraea. (Naprendszerünk rendes pályáju, ujan felfödözött, uj égi vándora v. planetája). = Társalkodó 15. 1846. február 8kán 11. sz. pp. 42-43. "Hencke csillagász úr Brandenburgban Drieszenben mult évi december 8án estve Vesta planetát a’ bika csillagzatban, annak dec. 1jén történt oppositiója viszszatértéből vizsgálván, azt tapasztalta: hogy egy 9ed nagyságu csillag Vesta pályája alatt majd 3 foknyi távolságban létezik, mellyet még e’ helyen soha eddig nem tapasztalt." [SRG.]

Csillagrendszeres óra, (mellyet cajetani Dávid, bécsi udv. ágostonzárdai szerzetes sajátkezüleg készitett ’s 1769ki mart. 12kén bevégzett). = Társalkodó 15. 1846. november 15kén 91. sz. pp. 362-363. "Mielőtt a’ mű leirásába bocsátkoznánk, méltónak tartjuk megjegyezni, miszerint annak készitője, első hivatására nézve asztalos, csak az alkotó szellem sugalma által lelkesitve ’s mathematikai könyvek éj-nappali forgatása után teremté nagyszerü remekét, mihez tudtunkra hasonlót a’ világ eddig nem birt,..." [SRG.]

Mutatványok "Nogel István utazása keleten" czimü munkából. = Társalkodó 15. 1846. december 13kán 99. sz. p. 393. "Az 1843ban megjelent üstökös csillagot ők isteni nyilatkozványnak tekintvén, ennek következtében magokat a’ pusztába vándorlásra határozták el." [SRG.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 1. = Természetbarát 1. 1846. szept. 10. 11. sz. cc. 161-169. Természetbarát. Alcíme is jelzi: természettudományi folyóirat. Az I. évfolyam 1. száma félévkor (1846. július 2-án) jelent meg Kolozsvárott. Hetenként jelentkezett. Erdélyben és Magyarországban is előfizethető volt. Szerkesztette Berde Áron a kolozsvári unitárius főiskolán a természet- és vegytan rendes tanára, és Takács János a kolozsvári evangélikus ref. főiskolán a természet-, vegy- és számtan rendes tanára. 1848. július 2-től Ipar- és Természetbarát címen folytatódott, ám abban már sem csillagászati, sem természettudományi cikk nem volt, és 1848. november 5-én ez a lap is megszűnt. [KSZ.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 2. = Természetbarát 1. 1846. szept. 17. 12. sz. cc. 182-191. A Hold ismertetése. Kimutatható hatása nincs a Holdnak a földi élővilágra. [KSZ.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 1. = Természetbarát 1. 1846. dec. 17. 25. sz. cc. 383-391. [KSZ.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 2. = Természetbarát 1. 1846. dec. 24. 26. sz. cc. 399-406. A tudomány nem jelez a földi életre veszélyes változást. A nap vagy az év a csillagászok szerint nem rövidül. A légkör összetétele állandó. A Föld jelentősebb hőmérsékletváltozása nem mutatható ki. [KSZ.]

G. J.: Közelebbi adatok az új bolygóról. = Természetbarát 1. 1846. dec. 31. 27. sz. cc. 423-426. Több csillagvizsgálóból észlelték az új nagybolygót. Viták a bolygó nevéről: a franciák Leverrier-nek, vagy Gaea-nak, az angolok Oceanos-nak, a berliniek és a poroszok Neptunus-nak nevezték el. [KSZ.]

          1847.

DANILOVICS Mihály: A’ csillagos égnek népszerü ismertetése, egy csillagóra-melléklettel. Tanuságos, és mulattató foglalkozás minden tárgykedvelő’ jelesen az ifjúság’ számára. A’ legjobb források után szerkeszté Danilovics Mihály nevelő. Pesten, Emich Gusztáv’ könyvkereskedésében. 1847. Nyomtatott Beimel Józsefnél. 47 p., 1 t. Az előszó kelt Pesten, őszhó 14-én 1846. Sorra veszi a hazánkból látható csillagképeket, röviden leírva helyüket, látványukat, a fényes csillagok neveit. Részletesen leírja a csillagképek görög-római mítoszait, történetét. Az 1847-es évre vonatkozóan közli a bolygók helyzetét, láthatóságát, fontosabb jelenségeiket. Egy forgatható csillagtérképet mellékeltek a könyvhöz, mely 5-öd rendű csillagokig mutatja az eget. [KSZ.]

Oktatás légtüneményekről. Adalékul naptárunkhoz. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1847 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef főhadnagy. XIVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-31.
Harmat. Dér. Köd. Felhők. Eső. Hó. Rivacs [Jégeső]. Vízforgatag. Égiháború. Zivatarfények. Látköri villámlás. Futócsillagok. Tűzgömbök. Lidércz, vagy repülő sárkány. Égőpárázat, vagy bolygótűz. Éjszakfény. Szivárvány. A nap és hold körüli udvarok. Melléknapok és mellékholdak. Egészen rövid magyarázatai még néhány más természeti tüneményeknek. [KSZ.]

Könyvhirdetés. = Egyházi Literaturai Lap IV. évi folyam Religio és Nevelés függeléke 1847. Első félév mart.’ 14. 11. sz. p. 44. "A’ csillagos égnek népszerü ismertetése, egy csillagóra melléklettel. Tanuságos és mulattató foglalkozás, minden tárgykedvelő, jelesen az ifjuság’ számára. A’ legjobb források után szerkeszté Danilovics Mihály nevelő." [SRG.]

"(Egy külföldi híres) csillagász jövő esztendőre egy igen nagy üstökösnek megjelenését jósolja. Ha valóban meg fog jelenni, nem késünk a gellérthegyieket ezen égi tüneményre figyelmeztetni. Jó, ha ők is tudnak valamit az illy dolgokról." = Nemzeti Ujság 42. 1847. júl. 18. 523. sz. p. 450. [SRG.]

"(Éjszaki Csehországban) folyó év julius 4-én reggel 4 óra tájban lég-kő esett, mellyek közül az egyik 42 font s 6 lat nehézségü vala, s Braunau környékén találtatott,..." = Nemzeti Ujság 42. 1847. aug. 19. 541. sz. p. 523. [SRG.]

"(Egy napfogyatkozásra) figyelmeztetjük t. olvasóinkat, melly f. évi october 9kén fog megtörténni." = Nemzeti Ujság 42. 1847. okt. 1. 566. sz. p. 623. "...e nemben, Középeuropára nézve jelen századunkban ez leend a legutolsó napfogyatkozás." [SRG.]

"(Mult szombaton reggel) nagyszerü napfogyatkozásnak kellett volna történni, mi csakugyan meg is történt,... hogy azonban Budapesten nem láthattuk, annak csak az az egyszerü oka volt, mivel akkor irgalmatlanul szakadt az eső." = Nemzeti Ujság 42. 1847. okt. 12. 572. sz. p. 448. [648.] [SRG.]

Budapesti Szemle. = Pesti Divatlap 1847. jan. 17. 3. sz. p. 94. (A kir. magyar természettudományi társulat) Névkönyve és Naptára, a f. 1847-ik évre, Montedégoi Albert Ferencz és dr. Török József szerkesztése mellett, érdekes tartalommal s csinos alakban jelent meg. - "A társulat e naptár közrebocsátása által a müveltebb s tudományos, kivált pedig a csillag-, természet- és lebtant (meteorologia) kedvelő közönség kivánatainak kielégitését tüzte ki feladatáúl. E naptárban különösen Albert Ferencz jövő évi october 9-kén feltünendő nevezetes gyürűalaku napfogyatkozás kezdetét, nagyságát, alakját és végét pontosan kiszámítá,..." [SRG.]

VAS Gereben: Csillagvizsgálás. = Pesti Divatlap 1847. júl. 22. 30. sz. pp. 931-936. Gunyoros politikai írás csillagászati felhanggal. [SRG.]

x.: Könyvismertetés. Királyi magyar természettudom. Társulat névkönyve és naptára 1847re. Szerkeszték Montedegoi Albert Ferencz és dr Török József. = Társalkodó 16. 1847. február 25kén 17. sz. p. 62. "Jelentjük pedig különösen azok számára, kik aféle győri, komáromi és isten tudja miféle időjósló, de csak ritkán találó, babonát ápoló kalendáriomokkal meg nem elégedvén, kissé többet akarnak tudni annál, ma p. o. mellyik hónapnak mellyik napja vagyon?" [SRG.]

[KOVÁCS Elek]: Időjóslat és meteorológia. = Társalkodó 16. 1847. martius 18kán 22. sz. pp. 81-82. "A’ csillagok, különösen pedig a’ holdszinről tett észrevételek is időjárati jelenetre vonatnak. ...Ezenkül az időjárat égi jegyekből is itéltetik,...". [SRG.]

KOVÁCS Elek: Időjóslat és meteorológia. = Társalkodó 16. 1847. martius 21kén 23. sz. pp. 87-88. [SRG.]

L. V.: A hullócsillagok s meteorkövek. = Természetbarát 2. 1847. ápr. 22. 43. sz. cc. 675-680. A hullócsillagok és a tűzgömbök általában. Az 1799. és 1833. novemberének nagy meteorzáporai. Hullócsillag jelentkezések az év más időszakaiban. [KSZ.]

Légkő-hullás Mindelthalban. = Természetbarát 3. 1847. júl. 8. 54. sz. c. 857. 1846. dec. 25-én délután 2 órakor, Bajorországban, Schwaben kerületben, Mindenthal völgyében, Schönenberg falu egyik kertjében hullott és megtalált meteoritról. [KSZ.]

G.: Még egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. júl. 29. 57. sz. cc. 902-903. A bejelentés a 6. kisbolygó, 1847. júl. 1-én Driesenben, Hencke csillagász által tett felfedezéséről szól. A berlini csillagdából Encke 1847. júl. 6-án tett közlése alapján. [KSZ.]

G.: Az új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. aug. 5. 58. sz. c. 921. A Berlinből érkezett második körlevél szerint az 1847. júl. 1-én felfedezett mozgó csillag: bizonyosan kisbolygó. Galle és d’Arrest észlelései és pályaszámításai szerint pályája a Vestáéhoz hasonlít. A felfedező megkereste "az öreg Gausst, göttingeni tanárt, korunk legelső matematikusát" a névadásra, aki azt Hebe-nek keresztelte el. [(6) Hebe kisbolygó.] [KSZ.]

Mekkora a világ? = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. cc. 923-928. A csillagok számáról és távolságáról. A mi naprendszerünk egy csillagrendszerben van, amelyet tejútként látunk. A miénken kívül még más csillagrendszerek is láthatók nagy távcsövekkel. Ezek leghalványabbikán túl is, hihetően van folytatása a világnak. [KSZ.]

Légkő-hullás északi Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. c. 937. 1847. júl. 14-én reggel 4 órakor történt meteorithullásról Braunau környékén (königgratzi kerületben). Egyik darab házakra esve gerendákat tört össze, a másik (ettől félórányi járásra) a szabadban félölnyi mélységre fúrta magát. [KSZ.]

Rosse lord óriás távcsöve és az Orionbeli ködfolt. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. cc. 951-952. A Mechanics Magazine alapján: "Hónapokon és sok éjen át észlelték az óriástávcsővel az Orion-csillagzatbeli ismeretes ködfoltot, de nem tudták a ködöt alkotó csillagokat megpillantani: míg végtére egyik éjjeli tisztább légkörny megjutalmazá a vizsgálók vastürelmét." [ ! ] [KSZ.]

Neptunus körül gyűrű és hold. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. c. 952. Egy Lassel Vilmos nevű liverpooli csillagász húszlábnyi és 567-szor nagyító távcsővel egy holdat talált a Neptunusz mellett 1846. október 10-én. A gyűrűt [ ! ] mások is látni vélték. [KSZ.]

G.: Megint egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. szept. 9. 63. sz. c. 1022. 1847. aug. 13-án Hind angol csillagász Londonban egy kisbolygót fedezett fel. A felfedező John Herschelt kérte meg az új égtest elnevezésére, aki annak az Iris nevet adta. [(7) Iris kisbolygó.] [KSZ.]

Újabb adatok a braunaui meteorkőhullásról Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. okt. 14. 68. sz. cc. 1078-1079. Egy 30 font súlyú darab egy szegény téglavető-család házába, a gyerekek szobájába csapódott, de bennük kárt nem tett. Egy 42 fontos darab a várostól 1200 lépésre északkeletre fúródott be, és még 6 órával a hullás után is olyan forró volt, hogy kézzel nem lehetett megfogni. Mindkét darab termésvasból állt, és némi nikkelt is tartalmazott. [KSZ.]

Az october 9-kei napfogyatkozás Kolozsvártt. = Természetbarát 3. 1847. okt. 21. 69. sz. cc. 1097-1098. A 7 óra 55 perckor kezdődő és 10 óra 56 perckor végződő maximálisan 87 %-os részleges napfogyatkozáskor Kolozsvár felett: sötét komor fellegek borították az eget. A fogyatkozás tetőpontján a komor látkör még észrevehetőbb gyászmezet öltött. 10 óra után a vonuló felhőzet egy-egy másodpercre megpillanthatóvá tette a jelenség végét. [KSZ.]

Új üstökös-csillag. = Természetbarát 3. 1847. nov. 4. 71. sz. c. 1130. 1847. okt. 11-én este új üstököst fedezett fel a hamburgi hajóstanoda igazgatójának, Rümkernek a neje, azaz egy hölgy. Utóbbira 1794 (Carolina Herschel) óta nem volt példa. [KSZ.]

G.: Ismét új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1141. Hind angol csillagász Londonban 1847. okt. 18-án újabb kisbolygót talált [a (8) Flora kisbolygót]. [KSZ.]

Muzsikusból lett csillagász. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. cc. 1141-1142. W. Herschel életéről. [KSZ.]

Északi fény Moskwában. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1144. Kiterjedt sarki fény látszott 1847. szept. 24-én este. A telehold ellenére is erősen látszott, és a zeniten túl, a déli égre is átnyúlt. [KSZ.]

ROIDEL József: Egy napi nyereség vagy veszteség a föld körülhajózásánál. = Természetbarát 3. 1847. dec. 30. 79. sz. cc. 1241-1244. [KSZ.]

          1848.

TATAI András: Kis természettan. Tanuló ifjak’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet’ és mértan’ ny. r. professora. Második darab. Öt idomtáblával. Kecskeméten, nyomatott Sziládi Károly betűivel. 1848. 283 p., 5 t. Csillagászat: pp. 180-274. Az égitestekről. Égtan, astronomia. A csillagászat részletesen: látszó égtan, való égtan, a fogyatkozásokról, az égi testekről különösen, a Napról, a Földről, a Holdról, a bolygókról, az álló csillagokról.; p. 269. A csillányokról (planetoid), csak annyit, hogy ezek közül 4-et 1801-től 1807-ig fedeztek fel. A legközelebbi két év alatt ezekhez még négyet fedeztek fel, u. m. Astraeát, Irist, Florrát és Hebét. [KSZ.]

A bujdosó csillagoknak egymás elleni állásaik (Constellatio). In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. p. 17. A belső bolygók alsó és felső együttállásai, valamint legnagyobb kitérései. A külső bolygók együttállása, szembenállása a Nappal.
A bolygók együttállása egymással. "A Saturnus gyűrűje elenyészik 1848. ápr. 22-én 9 óra 44 perckor. Ismét látható lesz május 5-én 3 óra 55 perckor. Ismét elenyészik szept. 13-án 1 óra 22 perckor." [KSZ.]

Nagyobb csillagoknak hold általi befödése. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. p. 17. A 13 legfényesebb csillagfedés az év során. Belépések és kilépések ideje percre megadva. [KSZ.]

Az Éjszakfény természete és talántáni okai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

A föld és a világ-űr melege. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

Mindenféle. A világűrnek bámulatos nagysága. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 82-83. "A világosság egy másodpercz alatt 40,000 mérföldnyi útat tesz; menjünk a világosság szárnyán oda, hová minket Herschelnek 40 láb hosszú távcsöve egy pillantással elvisz, tehát ahoz 611,692 évre lesz szükségünk." [KSZ.]

(Jacobs): A’ hold és az ember. = Religio és Nevelés Uj folyam’ V. éve 1848. Első félév mart. 5. 19. pp. 148-149. Elbeszélés. [SRG.]

Hirfüzér. = Religio és Nevelés Uj folyam’ VI. éve 1848. Második félév dec. 28. 77. p. 608. "A’ "Mercure de Liverpool" a’ hires jezsuita atya, Vico-ról következő tudósitást közöl: a’ hires csillagász Vico atya, bizonyos igen érdekes tudományos megbizás’ következtében Bostonba érkezett." [SRG.]

L.: (Északi fény). Debrecen. = Természetbarát 3. 1848. jan. 1. 1. sz. c. 16. A lap debreceni tudósítójának jelentése 1847. dec. 19-én: Tegnapelőtt, december 17-én esti 8-9 órakor a legpompásabb északi fény tűnt fel. Gyönyörű színeivel, az éjszaki láthatárt szintén a tetőzetig elárasztott piros mozgékony ködalakjával el és visszaelevenülő fényküllőivel. Egy óránál tovább tartott. A teléshez közelő hold fényénél is nagyobb volt. Némelyek szerint éjjel 1 órakor ismét megújult a látvány. [KSZ.]

SZÁSZ Károly, ifj.: Milyen nehéz a föld? = Természetbarát 3. 1848. jan. 27. 4. sz. cc. 56-62. [KSZ.]

ROIDEL József: Micsoda véletlen eset által támadott a földalakróli mai képzet. = Természetbarát 3. 1848. febr. 3. 5. sz. cc. 65-72. [KSZ.]

(Északi fény). = Természetbarát 3. 1848. febr. 3. 5. sz. cc. 78-79. Azon szép északi fényt, melyet mult év decemb. 17-kén esti 8-9 órakor Debrecenben észleltek - Középeurópa több táján is láttak. Jelesül Karlsruhéban, Botzenben. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. febr. 10. 6. sz. cc. 94-96. 1.) A legújabb bolygó nem Hora (mint nevét közöltük), hanem Flora.; 2.) Vico üstököse. Everett cambridgei elnök Északámerikában írja, hogy a Vico által 1847. okt. 3-án Romában felfedezett üstökös egy északámerikai nő, Mitchels Mari kisasszony által már okt. 1-én fölfedezve volt.; 3.) Második hold Neptunus körül, orioni ködfolt, új kettős csillag. Még egy holdat felfedeztek a Neptunus körül, Bond egy 15 hüvelyk nyílású óriás refraktorral 1847 okt. 25., 27., 28-án. Ugyanezzel felbontotta apró csillagokra az Orion-ködöt [ ! ]. Struve hatodik csillagát kettősnek találta. [KSZ.]

A plánéták uralkodása a kalendáriumokban. = Természetbarát 3. 1848. febr. 17. 7. sz. cc. 105-109. [KSZ.]

KORONKA József: Az isteni és emberi értelem terjedelme a világ és természet fölfogásában. = Természetbarát 3. 1848. márc. 9. 10. sz. cc. 145-151. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. márc. 9. 1. sz. cc. 156-158. 4.) A Mars és Jupiter közti nyolcz kis bolygó: Vesta, Flora, Iris, Hebe, Astraea, Ceres, Juno és Pallas.; 5.) Az 1264 és 1556-iki üstököscsillag ez évre várandó [ugyanis Alexandre Guy Pingré (1711–1796) francia csillagász szerint az 1264-es és az 1556-os üstökös egyazon égitest lehetett, s a keringési ideje 292 év. 1783-ban Pingré megjósolta, hogy a kométa 1848/1849 között fog visszatérni. Ez később tévesnek bizonyult, de Jókai Mór és Jules Verne is innen vehette a 300 évenként visszatérő üstökös motívumát. Lásd például Jókai Mór: Az üstökös útja (1848) című művét és Jules Verne: Hector Servadac (1877) című művét]. [KSZ.]

Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. ápr. 27. 17. sz. cc. 267-269. 6.) Herschel Károlina és Dr. Nürnberger József emléke. Carolina Herschel január 9-én hunyt el 97 3/4 évében. Nagyhírű unokaöccse Herschel János báró most 58 éves.; Nürnberger József 1779-ben született Magdeburgban. 50 évesen a porosz király főpostaigazgatónak nevezte ki. Sok csillagászat könyvet írt és fordított. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. jún. 1. 22. sz. cc. 349-350. 7.) Új bolygó. Április 25-kén Graham angol csillagász a Markree csillagdájában egy kis bolygót födözött fel. Hind is észlelte 30-án. A bolygó kilencz-tizedik nagyságú csillagnak látszik s most a mérleg csillagzatban vándorol. Az asteroidák közt a kilenczedik. [(9) Metis kisbolygó.] [KSZ.]

          1849.

Millyen nagy a világ? In: Magyar házi-barát. Közhasznu házi s gazdasági naptár 1849dik közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 17-24. [KSZ.]

          1850.

WARGA János: Természettan. Az alsó és fölső gymnasiumok s reál iskolák számára. Második, egészen újra dolgozott kiadás. Pesten, 1850. Eggenberger J. és fia, Magyar Académiai Könyvárusok tulajdona. 1 + 323 p. + VIII kihajtható tábla. A meglehetősen részletes fénytani részben (pp. 276-315.) külön paragrafusokban taglalja az árnyékjelenségeket, ezen belül a fogyatkozásokat (p. 279.), a távcsövek típusait "A fénytani eszközök közől a távcsövek" (pp. 303-304.), Fénylégtünetek: Nap- és holdudvarok; Mellék- vagy vaknapok és holdak (p. 313-314.), Tűzlégtünetek: Lidérczek vagy bolygótüzek; Tűzgömbök vagy repülő sárkányok, és légkövek; Futó csillagok (pp. 314-315.). A függelék a Föld mint bolygó alakjával és nagyságával foglalkozik (pp. 316-317.). [HOR.]

R. T.: Arago. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és politikai társas élet Encyclopaediája. Első kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten. pp. 168-170. [HAI.]

B.: Biot (Ker. János). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és politikai társas élet Encyclopaediája. Első kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten. pp. 572-573. [HAI.]

B.: Bolygócsillag-rendszer. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és politikai társas élet Encyclopaediája. Első kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten. pp. 592-594. [HAI.]

Vegyes hirek. = Debreczen-N.Váradi Értesítő 8. 1850. 2-ik félév szept. 1. 35. p. [4.] "Pest aug. 22-én, esti 9 és 10 óra közt sokan látták, hogy egy futócsillag forma tünemény mutatkozott az égen. Azonban jóval nagyobb vólt mint a’ futócsillag." [SRG.]

Magyar academia. Öszves kis gyülés, jun. 10. 1850. Titoknoki jelentés az Akademiának 1848 és 49-diki működéseiről. = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Első folyam Második kötet 1850. p. V. "A’ természettudományi osztályba ... Kiss Ferencz az általa 1832. nov. 13. Budán észlelt csillagfutásról közlötte észleletét." [SRG.]

          1851.

N-n.: Csillagászat haladásai. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Második kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. pp. 267-269. [HAI.]

N.: Dipleidoscop. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Második kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 390. "Dent londoni művész találmánya, három oldallapból álló, mintegy egy hüvelknyi hoszszu üvegprisma, melylynek tükör-, vagy sugárelvetési tulajdonsága a’ déli idő meghatározására alkalmaztatott..." [HAI.]

[REGULY Antal:] Reguly Antal lt. tudósítása Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részéről, melly a’ magyar-finn kérdést tárgyalja. = Magyar Akademiai Értesítő 11. 1851. 3. sz. pp. 151-156. Olvastatott az Akadémia történettudományi osztályának kis gyűlésén 1851 máj. 24-én. [HAI.]

[WENZEL Gusztáv:] Wenzel Gusztáv előadta következő tudósítását Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részeiről, melyek Anonymust ’s a’ régi magyar földiratot tárgyalják. = Magyar Akademiai Értesítő 11. 1851. 3. sz. pp. 161-170. Elhangzott az Akadémia történettudományi osztályának kis gyűlésén 1851 máj. 26-án. [HAI.]

NENDTVICH Károly: A föld jövője geologiai szempontból tekintve. = Új Magyar Muzeum Első folyam Első kötet 1851. júl. 1. 10. füz. pp. 525-544. A szerző csillagászati szempontokat is figyelembe vesz a jövőkép felvázolásakor pl.: "...mit mathematikusok és csillagászok mint elvitázhatlan bizonyosságot állítnak: t. i. hogy azon ellentállás következtében, melyet a véghetetlen mindenséget kitöltő aether a föld, valamint minden más égi test mozgásaira gyakorol, a föld, valamint a többi bujdosók közép távolságának a naptól mindinkább csökkennie, középmozgása sebességének pedig szaporodnia kell...;
Azon állítás, mely szerint a nap szünet nélkül annyi meleget teremt, mint a mennyit kisugárzás által veszt, helytelen, s nemcsak a theoriának meg nem felel, hanem a gyakorlatnak is ellenmond. A nap fehérizzó olvasztott gömb, milyenek a föld, a hold s a többi bujdosók valaha valának. Miriád évek alatt, melyekben szakadatlanul a nap körül forgának, azon fokig kihűltek, miként azokat jelenleg találjuk; s valószínű, miszerint még sok miriád év kívántatik még ahoz, míg a nap azon fokig kihűlt, mint a föld, vagy általában addig, hogy magán világító tehetségét elvesztette légyen..." [HAI.]

A juliusi teljes napfogyatkozás. = Új Magyar Muzeum Első folyam Első kötet 1851. júl. 1. 10. füz. pp. 586-588. "A julius 28-dikán leendő napfogyatkozás fél árnyéka 1 ór. 13. 3-kor [bécsi középidőt vévén fel] érinti először a földet a ferrói keleti hossz, 271° 17’g az éjszaki szélesség 33° 47’ alatt. A teljes árnyék középpontja 2. 24. 8-kor érinti a földet először a keleti hossz 240° 3’ s az éjsz. szélesség 33° 27’ alatt, s elhagyja azt 4. 59. 2-kor, a kel. h. 70° 22’ s az éjsz. szél. 38° 48’ alatt. A Sötétedés teljes vége akkor leszen, midőn a fél árnyék a földet elhagyja, a mi 5. 30. 7-kor leszen a kel. h. 43° 42’ s az éjsz. szélesség 20° 18’ alatt. A teljes árnyék tehát 2 óráig, 14 percig s 4 másodpercig múlat a földön, a fél árnyék pedig 4 ór., 37 első percig, 4 mp." [HAI.]

Magyar academia. Kis gyülés, máj. 24. 1851. (A’ történettudományi osztály’ részére). = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Második folyam Második kötet 1851. pp. 37-42. "Regulyi Antal lt. tudósitása Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részéről, melly a’ magyar-finn kérdést tárgyalja;..." [SRG.]

Magyar academia. Öszves kis gyülés, máj. 26. 1851. = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Második folyam Második kötet 1851. pp. 47-56. "Venczel Gusztáv lt. előadta következő tudósitását Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részeiről, mellyek Anonymust ’s a’ régi magyar földiratot tárgyalják." [SRG.]

          1852.

SCHOEDLER, Friedrich: A természet könyve, magában foglaló: természettant, csillagászatot, vegy-, ásvány-, föld-, életmü-, növény és állattanokat. A természet-ismeret minden barátainak, különösen a gymnasiumok s feltanodák növendékeinek ajánlva. Ford.: Jánosi Ferenc, Mentovich Ferenc és ifj. Szász Károly. 1. és 2. köt. Pest, 1852. Geibel Ármin nyomda. 714 p. Csillagászat: 1. köt. pp. 149-241. [KSZ.]

a.: Herschel (sir John Frédéric William). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Negyedik kötet. Pesten, 1852. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. pp. 278-279. "...csillagász és természettudós, egyetlen fia a’ nagyhírű angol csillagásznak H. Vilmosnak, ki 1822-ben halt meg 84 éves korában..." [HAI.]

a.: Herschel Lukretia Karolina. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Negyedik kötet. Pesten, 1852. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 279. "...a’ nagy csillagásznak, H. Vilmosnak nővére, nevezetes részt vett bátyja csillagászi munkálataiban, szül. 1750. Hanoverben..." [HAI.]

KOCZÁNYI Ferenc: Napéj-egyenlőség. (Párbeszéd az atya és a fia között.) = Családi Lapok 1. 1852. [1. félév.] pp. 274-277. Ifjusági olvasó-csarnok. [SRG.]

M. Gy.: A csillag. = Családi Lapok 1. 1852. [1. félév.] pp. 277-279. Ifjusági olvasó-csarnok. [SRG.]

Fábián: A futócsillag. (Példázat.) = Családi Lapok 1. 1852. 2. félév. nov. 30. 10. sz. p. 498. [SRG.]

SZARKA József: Rövid értekezlet Jordán nyomán a’ föld jelen állapota -, leendő változása - ’s átalakulásáról. (Pesti Napló után.) = Debreczen-N.Váradi Értesítő 10. 1852. 2-ik félév aug. 28. 38. p. [4.] "A’ bolygók, melyek a’ hajnalcsillag forgásának törvényei szerint keringenek a’ nap körül, 1845 előtt ezek voltak: Mercurius, Venus, Föld, Mars, Jupiter, Saturnus, Uranus, Ceres, Pallas, Juno, Vesta; ..." [SRG.]

[REGULY Antal]: Reguly Antal tudósítása Hell Miksa historiai kéziratai azon részéről, melly a magyar-finn kérdést tárgyalja. = Új Magyar Muzéum 2. 1851-1852. [1852.] 2. sz. pp. 37-42. [HAD.]

[WENZEL Gusztáv:] Wenzel Gusztáv tudósítása Hell Miksa historiai kéziratai azon részéről, melyek Anonymust s a régi magyar földiratot tárgyalják. = Új Magyar Muzéum 2. 1851-1852. [1852.] 2. sz. pp. 47-56. [HAD.]

          1853.

DESDOUITS, M.: Az ember és a’ teremtés, avagy a’ végokok’ elmélete a’ mindenségben. Irta M. Desdouits, a Szaniszlo-Collegiumban természettanár. Franczia eredetiből forditotta Gyurits Antal. Kiad. a’ jó és olcsó könyv-kiadó társulat. Pesten, 1853. Lukács L. nyomdájából. 331 p. Somogyi Károly 1853. jan. 12-én kelt előszavával. [KSZ.]

LUTTER Ferdinánd: A természettan alaprajza. Az ifjúság használatára készítette Lutter Ferdinánd, kegyesrendi tag szép m. m. és bölcsészeti tudor. Második javított és bővített kiadás. Pesten, 1853. Hartleben K. A. tulajdona. VIII + 1 +196 + I p. + hét alaktábla. A szövegen belül egy kihajtható csillagászati táblázat a bolygókról. Önálló csillagászati fejezettel: pp. 117-138., a hagyományos csillagászati témák mellett röviden kitér a szerző a csillagászat történetére is. (Szinnyei József az első 1848-as, valamint a későbbi: 1862-es, 1866-os, 1870-es kiadásait említi.) [HOR.]

THÜRINGER Ambró: Elméleti és tapasztalati természettan. mellyet felsőbb tanosztályok számára a magán használatra az új tanszervezet terve szerint készített Thüringer Ambró bölcsészeti tudor. Hatodik rész. Alkalmazott természettan. Pest, 1853. Heckenast Gusztáv sajátja, nyomatott Landerer és Heckenastnál. XVI + 644 p. Csillagászat: Ég, Világtájak, Körök, Némelly meghatározások, Látköz, Világrendszerek, Naprendszer, Nap, A nap tetsző mozgása, A bolygók általában, Merkur, Venus, Föld, Földünk kettős mozgása, Időszámolás, A föld lapultsága s nagysága, Hold, Nap- és holdfogyatkozás, Mars, A kis bolygók, Jupiter, Saturn, Urán, Neptun, Üstökösök, Futó csillagok, Tüzes golyók, Álló csillagok, Kettős csillagok, Tejút, Ködfoltok, Tejút, Egyetemes nehézkedés, Árapály. pp. 577-620.; Tünettan: Légkör, Légmozgás, Szivárvány, Az ég szine, Nap-és hold-udvarok, Melléknapok, mellékholdak, Sarki fény. pp. 621-628. [HOR.]

THÜRINGER Ambró: Természettani ismeretek al-gymnáziumok reál- s elemi iskolák számára és magánhasználatra az új tanszervezet terve szerint írta Thüringer Ambró, bölcsészeti tudor. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pest, 1853. Nyomatott Landerer és Heckenastnál. VIII + 242 + 1 p. A csillagászati rész: pp. 192-219. [HOR.]

MÁTRAY Gábor: Mátray Gábor lt. előadása a’ magyar naptárakról a’ közelebb lefolyt négy század alatt, mellyet némely ritkább és nevezetesebb példányok’ előmutatásával kisért, ’s mellyet itt egész terjedelmében közlünk. = A’ Magyar Tudományos Intézetek’ Hivatalos Közlönye. Magyar Academia. [1853.] pp. 177-190. Kis gyűlés a nyelv-és széptudományi osztály részére 1853. márc. 7-én. Toldy Ferenc hozzászólásával. [KSZ.]

TOLDY Ferenc: Egri szűnnapok. = Új Magyar Muzeum Harmadik folyam Első kötet 1853. okt. 10. füz. pp. 515-534. "...a gróf Eszterházy Károly egri püspök által királyi fénynyel épített lyceumi palotában van felállítva, ... Magyarországnak ez idő szerint egyetlen csillagdája vannak elhelyezve. E csillagda,... 1786-ban szereltetett fel Hell Miksa intézkedései mellett." pp. 515-516. [SRG.]

Magyar academia. Kis gyülés, mart. 7. 1853. (A’ nyelv- és széptud. osztálya’ részére). = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Harmadik folyam Második kötet 1853. pp. 177-190. "Mátray Gábor lt. előadása a’ magyar naptárakról a’ közelebb lefolyt négy század alatt, mellyet némelly ritkább és nevezetesebb példányok’ előmutatásával kísért, ’s mellyet itt egész terjedelmében közlünk." Toldy Ferencz titoknok hozzászólásával. pp. 188-190. [SRG.]

Magyar academia. Kis gyülés, jun. 18. 1853. (A’ philosophiai és tarsodalmi tudd. osztályai’ részére). = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Harmadik folyam Második kötet 1853. pp. 322-353. "Befejezése Hetényi János rt. értekezésének "A’ magyar Parthenon’ előcsarnokai": második fő rész: az ész’ tiszteletének nagy eredményeiről. ... A’ világban létező sőt tündöklő harmonia elvitázhatatlan: létezik ez az égi seregekben, mellyek együl-egyig gömbalakúak, az egyetemes súlyerőnek alávetvék, és körforgásúak; minélfogva úgy tekinthetők, mint egy isteni művésznek egy perczet sem késő vagy siető óraművei." p. 327. [SRG.]

          1854.

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. Kiad. Hackenast Gusztáv. Nyomat. Pozsonyban, előbb Schmid-féle könyvnyomdában. [LVI.] 600 p. Csillagászat: pp. 255-333. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: Az 1854-ben látott üstökös csillagról. In: A magyar nép könyve. Szerk.: Csengery Antal, Kemény Zsigmond. Pest, 1854. pp. 21-39. [ZSE.]

NÉMETI Imre: Nap ünnepe az inkáknál. 1. = Családi Lapok 3. 1854. 1. félév. jún. 30. 12. sz. pp. 578-584. Elbeszélés. [SRG.]

Az égitestek keletkezése, s enyészése. = Családi Lapok 3. 1854. 2. félév. júl. 15. 1. sz. pp. 33-36. Schmitz J. W. Die Religion und die Naturforschung című munkájából. [SRG.]

Annyi uj csillagot födöznek korszakunkban föl,... = Hölgyfutár 5. 1854. I. félév. ápr. 12. 70. p. 288. "... a csillagtalálás csak olly esemény, mint mikor valaki egy tárcát lel; - most már - hogy e nemben is ujat adhassanak - egy másik holdat igyekeznek kisütni,még pedig nem a tudósok, hanem a közönséges mindennapi emberek. Többen ugyanis mult vasárnap a valóságos hold mellett egy árnyholdat láttak, mely egy óra hosszan tisztán kivehetőleg ragyogott." [SRG]

  HEGEDŰS: A hulló csillagokról. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. máj. 28. 13. sz. pp. 102-103. Ismertetés a meteorokról és a meteorrajokról.; "A Vasárnapi Ujság, az 1854. márc. 5-én megindított képes hetilap több lapműfajt egyesített magában. Joggal nevezték enciklopédiai hetilapnak, ám az első magyar képes hírmagazin szerepét is betöltötte. Nagyszerű szerkesztői mellett főmunkatársa volt Jókai Mór, majd Mikszáth Kálmán, s főként a 19. század második felében szellemi és irodalmi életünk szinte összes jeles alakja megjelent lapjain. Gazdag képanyag ma is forrásértékű. 1921 karácsonyáig jelent meg." [KSZ.]

  MOLNÁR István: Közhasznú beszélgetések. 3. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. jul. 30. 22. sz. p. 186. Beszélgetés a csillagokról és a hullócsillagokról. [KSZ.]

  MOLNÁR István: Közhasznú beszélgetések. 4. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. aug. 27. 26. sz. p. 222. Beszélgetés a Föld méretéről, gömb alakjának bizonyítékairól. [KSZ.]

  BRASSAI [Sámuel]: Egy pár szó a naptárakról. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. dec. 3. 40. sz. pp. 356-357. [KSZ.]

          1855.

Legnagyobb csillagászati távcsövek. = Család könyve 1. 1855. p. 37. Lord Rosses, Herschel, a dorpati, South Jakab, a cincinati és cambridgei távcsövekről. Lord Rosses távcsöve 53 s 4/100 bécsi lábnyi, Herschel távcsöve 36 s 63/100 bécsi lábnyi. Egyveleg. [SRG.]

HUNFALY János: A melegnek eloszlása földünkön. = Család könyve 1. 1855. pp. 46-60. "A nap mindazon égi testekre, mellyek rendszeréhez tartoznak, fényt és meleget áraszt. De az égen a mi napunkhoz hasonló számtalan, úgynevezett állócsillagok fénylenek, s minthogy a fénynyel együtt meleg is jár, ezért következtethetjük, hogy azon állócsillagok is árasztanak meleget." [SRG.]

HUNFALY Pál: A finn lappföld és lakosai. = Család könyve 1. 1855. pp. 83-93. A nap és éjszak különböző hosszáról. pp. 83-84. [SRG.]

A világegyetem képzelt parányképben. = Család könyve 1. 1855. p. 109. "Egy külföldi tudós, hogy szembetünőbbé tegye a világ végtelenségét, némelly ismeretes égitestek nagyságát és távolságát parányi képben és mérvben állitotta egybe. Képzeljük magunknak, hogy egész földgömbünk egy szem lencse, mellynek átmérője 1 1/2 vonal." Egyveleg. [SRG.]

HUNFALY János: Földünk delejessége. = Család könyve 1. 1855. pp. 124-132. Az iránytűről. "Az iránytűt a sinaiak legalább 700 évvel elébb ismerték és használták mint az európaiak. Mindenki tudja, hogy azon tájt, hol az égi testek láthatárunkon megjelennek vagy fölkelnek, keletnek; azt pedig, hol eltűnnek vagy lenyugosznak, nyugatnak nevezzük." [SRG.]

GREGUSS Gyula: A szivárvány. = Család könyve 1. 1855. pp. 164-169. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

HUNFALY János: Földünk mozgása. = Család könyve 1. 1855. pp. 190-203. "Midőn földünk pályáját futja, a nap mindig azon jegybe látszik lépni, melly épen átellenben van azzal, mellybe a föld kerül." "Földünknek tehát (eltekintve többféle apróbb mozgásaitól, mellyeket háborgásoknak neveznek) háromféle fő mozgása van: saját maga körül forog, s nap körül kering, s a nappal együtt még ismeretlen távolságban levő más középpont körül is kering." [SRG.]

A bolygók száma. = Család könyve 1. 1855. p. 208. "A napunk rendszeréhez tartozó járócsillagok vagy bolygók összes száma most már 43-ra rúg." Egyveleg. [SRG.]

HUNFALY János: Arago Ferencz. = Család könyve 1. 1855. pp. 220-226. " Számos új felfedezésekkel gazdagította meg a csillagászatot, fénytant, a villanyról és delejességról szóló tant, a légkörny- és légtüneménytant, a természeti földrajzot stb." [SRG.]

HUNFALY János: Tájékozás földünkön. = Család könyve 1. 1855. pp. 262-270. "Hogy földünk kerekségén kellően tájékozhassunk, szokássá lett azt bizonyos mennyiségtani felosztásnak alávetni, melly felosztás több rendbeli körök, vonalak és pontoktól függ. Ugyane felosztást átviszik az éggömbre is. A körök, vonalak és pontok, mellyeket a föld és éggömbön egyaránt képzelnek, földünk forgásán és keringésén alapszanak, mellyet látszólag a csillagos ég végez a nyugvó föld körül. E körök vagy nagyok vagy kicsinyek." [SRG.]

BENEDEK József: Szél és vihar. = Család Könyve 1. 1855. pp. 315-333. [SRG.]

KÖRNYEI: Vázlatok nép- és természetismeretből. 2. Égalji különféleségek. Éjszak. Éjszaki utazások. = Családi Lapok 4. 1855. 1. félév. febr. 14. 3. sz. pp. 111-124. Sarkköri utazások. Parry 1819-ben tett utazása. "Sabine egy csillagdát is épített, honnan csillagászi eszközök segitségével, észleléseket tehettek. Illy intézkedések által az idő hamar eltelt." p. 124. [SRG.]

A viharokról. = Családi Lapok 4. 1855. 1. félév. ápr. 15. 7. sz. pp. 333-336. Meteorhullás Barbadoson 1831. aug. 11-én Reid ezredes észlelése. "Tüzes légkövek hullottak az égről, különösen feltünő volt egy golyó-alaku sötétveres s tetemes magasságból függőlegesen aláesett meteor..." p. 334. [SRG.]

Az ausztráliaiak természetnézletei. = Családi Lapok 4. 1855. 2. félév. szept. 30. 6. sz. pp. 277-278. "Gerstäker úr utazásának negyedik kötetében, egy Meier nevü német missionáriusnak Ausztráliában megjelent müve után, az ausztráliai természetnézletekről néhány érdekes adatot közöl... Mint hajdan ... élt görögök, úgy az ausztráliai fekete ember is a csiilagokat(!) emberiesitettekül tekinti..." [SRG.]

Levelezések. Esztergom, nov. 19. = Pesti Napló 6. 1855. nov. 23. 129-1712. sz. p. [2.] Tűzgömb 1855. júliusában és "nov. 11-én 2-3 óra tájban hold nagyságú tűzgömb erős fényű Kövesd felé haladva irtózatos dörrenettel szerte pattant." [SRG.]

Vegyes hirek. = Politikai ujdonságok Első évi folyam 1855. dec. 5. 48. sz. p. 381. "Egy berlini csillagász nov. 14-kén reggeli 31/4 órakor egy új üstököst fedezett fel közel a regulus csillaghoz az oroszlán jegyben." [SRG.]

LUGOSSY József: Ösmagyar csillagismei közlemény. [1.] = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. jan. 1. füz. pp. 54-75. Tejkör, Hadakuta, Hiring, Phaethon, Eridanos, Sellő. "...a haza különböző vidékeiről hozzám intézett serkentő levelei, melyek egyhangulag hívnak fel, hitregészetünk körűli nyomozásim eredményének, különösen az ősmagyar csillagisme érdekes alkotmányának mielébbi közrebocsátására." [TZS.]

LUGOSSY József: Ösmagyar csillagismei közlemény. (Folytatás.) [2.] = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. febr. 2. füz. pp. 113-146. [TZS.]

LUGOSSY József: Ösmagyar csillagismei közlemény. (Folytatás.) [3.] = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. máj. 5. füz. pp. 250-260. [TZS.]

LUGOSSY József: Ősmagyar csillagismei közlemény. IV. = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. nov. 11. füz. pp. 549-564. [TZS.]

PODHRADCZKY József: Mythusi hitágazat a’ világ’ alkotásáról. = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Második kötet 1855. pp. 437-449. Olvastatott oct. 23. 1854. Magyar Academiai Értesítő 15. 1855. 7. sz. pp. 437-449. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: A nap keltéről és nyugtáról, naptári tekintetben. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. márc. 4. 9. sz. pp. 67-69. [KSZ.]

  EDVI ILLÉS Pál: Léghajózás lehet-e a csillagokig? = Vasárnapi Ujság 2. 1855. ápr. 8. 14. sz. pp. 110-111. A csillagászat hazai állapotáról (p. 110.): "De csillagászok igen igen kevesen vagyunk. Hazánkban is hivatalosan csak egy honfitársunk őrködik ily állomáson, az előtt a szent Gellért hegyen épült csillagász toronyban, s most annak elpusztulása után Egerben; e tudósunk neve Montedegói Albert Ferencz. ... Vannak helylyel-közzel dilettans csillagászok, azaz e tudományt kedves szenvedélyből gyakorló privát tudósok; millyenek p. Brassai Samu, Lugossy József, Wimmer Ágoston, a nemrég elhunyt soproni lelkész Gamauf, stb." [KSZ.]

  SZEBERÉNYI Lajos: A hold. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. jun. 3. 22. sz. pp. 170-172. Részletes csillagászati ismertetés a Holdról. [KSZ.]

  Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. szept. 9. 36. sz. p. 286. A Jupiter bolygó látható fényes csillagként naplemente után, sőt gyakran már akkor is látható midőn a Nap fenn van az égen.; Esztergomban az elmúlt hetekben egy rendkívüli szépségű futócsillag jelent meg az égen. [KSZ.]

          1856.

SCHABUS, Jacob: Könnyen érthető alapelemei a természettannak. Alsó reál és gymnasiumi iskolák használatára Schabus Jakabtól. Németből fordítá Hollósy Jusztinián Szent Benedek rendbeli áldozár, bölcsészeti tudor s a soproni fő-gymnasiumban természettani tanár. Második, javított kiadás. Sopron, 1856. Seyring & Hennicke tulajdona. IV + 203 p. Csillagászat: VIII. fejezet - Természettüneményekről nagyban. A: Csillagtan. pp. 168-183. [HOR.]

HUNFALY János: Humboldt Sándor. = Család könyve 2. 1856. pp. 1-12. Némi csillagászati vonatkozással. [SRG.]

GREGUSS Gyula: Az éjszaki fény. = Család könyve 2. 1856. pp. 39-42. "Az éjszaki fény feltüntét mocskos borulat hirdeti, melly este felé füstgomolyhoz hasonlóan vonja be az égboltozat alját az éjszaki láthatáron. A borulat nemsokára barna vagy violaszínt ölt, mindamellett olly átlátszó, hogy mögötte a csillagok kivehetők." "Herschel is, delejes viharnak keresztelte..." 1726. okt. 19. Egész Európában, 1769. jan. 5-én Pensylvániában, 1831. jan. 7-én Európában, 1848. nov. 17-én Pízában, 1851. szept. Pozsony környékén volt látható többek között éjszaki fény. Cook kapitány írt először a déli fényekről. [SRG.]

A legnevezetesebb találmányok évsora. = Család könyve 2. 1856. p. 64. Krisztus előtti találmányok felfedezesek: delejes tájékoztató Sinában 2600-ban, gnomont Sinában 1109-ben, napórát a milétoszi Anaximenesz 520-ban, az éjnapegyenlőségek előhaladását Hipparkhosz 142-ben. Ptoleméusz csillagászi rendszere 140, Kopernik csillagászati rendszere 1500, távcső 1609, A világrendszer igazi törvényei vagyis Kepler törvényei 1610, a két domborüvegű látcső 1611, az egyetemes nehézkedés törvényei (Newton) 1666. [SRG.]

BENEDEK József: Hulló csillagok. = Család könyve 2. 1856. pp. 115-120. "...nevezetes eseményt már több század óta tapasztalták. Igy a 901. év októberében Ibrahim ben Ahmed király halála éjén tüzesőhöz hasonló roppant csillaghullást láttak, miért is ez évet "csillagok évének" nevezék. 1202-diki okt. 19-én szintén egész éjjel annyi csillag hullott, hogy az arabok "sáska sereg"-hez hasonliták." [SRG.]

BENEDEK József: Tűzgolyók és légkövek. = Család könyve 2. 1856. pp. 211-221. "A tűzgolyó néha eleinte szintén ugy tünik föl, mint kis világló pont, vagy közönséges hulló csillag, melly a mint utjában földünkhöz közelebb jön, nagy és fényes tekeidomu testté gömbölyödik össze." [SRG.]

PÁUR Iván: [Tűzgolyók és légkövek]. = Család könyve 2. 1856. pp. 221-223. Meteorokról. Benedek József cikkének kiegészítése. A földünket megszálló ama jövevényeket, a légköveket, a vallás- és honvédelem is hatáskörébe húzta. [SRG.]

Az órák. = Család könyve 2. 1856. pp. 301-304. Óratörténet a napóráktól, csillagászati vonatkozásokkal. "Első időmérő s legrégibb óra az égboltozata volt, felkelő és leáldozó napjával és csillagainak ezereivel. ...Elsőben árnyék- vagy napórákat használtak, az időt a naptól megvilágitott test árnyékának változó hossza és rövidsége szerint mérték meg." [SRG.]

Mikép lehet a villám tartamát meghatározni. = Család könyve 2. 1856. pp. 306-309. Arago Ferenc nyomán. Meteorokról. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

"A f. évi január 7-iki nagyszerü légtünemény esti 5 óra tájban csillagformában volt legelőször látható..." = Családi Lapok 5. 1856. 1. félév. máj. 15. 10. sz. pp. 435-436. Angliában a tengerparton közel Franciaországhoz meteorhullás. [SRG.]

"Scott nevü hajókapitány, Wisconsin’ amerikai hajón Havreból New-Yorkba utazván, különös légtüneménynek volt tanuja,..." = Családi Lapok 5. 1856. 1. félév. jún. 5. 13. sz. p. 508. A sűrű esőben egy nagy tüzes gömb esett az árbócra majd a fedélzetre, 2 perc múlva újabb tüzes gömb esett a vízbe, ahol nagy robajjal pattant szét. [SRG.]

"A "Messager du Morbihan" october 12-éről igen érdekes égi tüneményről értesit, melly Vannes városában látható volt. Kedden este..." = Családi Lapok 5. 1856. 2. félév. nov. 27. 38. sz. pp. 1107-1108. Holdszivárvány. [SRG.]

"Tyrol. Az ottani lapok nem rég azon hirt hozták, hogy oct. 29. Mühlbach városában esti 7 órakor igen szép égi tünemény (meteor) vonta magára a közfigyelmet." = Családi Lapok 5. 1856. 2. félév. dec. 25. 42. sz. p. 1202. "Rodeneck fölött néhány perczig mozdulatlanul állva maradt, aztán mintegy négy ölnyi hosszu C alakban foszlott szét, melly aztán ködös derengéskép még sokáig volt látható. Az egész tünemény egy óranegyednél tartott tovább."[SRG.]

  HEGEDŰS: Nap- és holdfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. máj. 25. 21. sz. pp. 179-181. Schmetzer nyomán. [KSZ.]

  FALVAY István: Látható holdfogyatkozás october 13. és 14-ike közti éjjel 1856. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. okt. 12. 41. sz. pp. 362-363. [KSZ.]

  HEGEDŰS: Az 1556-ik évi üstökös csillag visszatérte. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. dec. 14. 50. sz. pp. 436-438. Jahn nyomán. [KSZ.]

          1857.

BULA Theophil: A természettan alapvonalai. A cs. k. iskolakönyvek kiadásában. 1. és 2. köt. Bécs, (1857.) Mechitharisták nyomda. 317 p. Csillagászat: pp. 125-131., 192-242., 276-280. [KSZ.*]

EMSMANN, Ágost Hugó: Hány hét a világ? vagy mily körülmények okozhatnák földünk végpusztulását? Toldalékul: Miképpen ütközhetik az üstökös össze földünkkel? Emsmann tanár értekezése és Mädler csillagásznak az üstökösrül szóló munkája után. Pest, 1857. Hackenast, Landerer nyomda. 31 p. [KSZ.*]

HUMBOLDT, Alexander: Koszmosz. A világ egyetemes természeti leírása. Írta Humboldt Sándor, magyarul Miksits Imre. Első füzet. Pest, 1857. A fordító sajátja. Ráth Mór könyvárus bizománya. Emich Gusztáv könyvnyomdája. 64 p. A fordító Miksits Imre 1857. szept. 10-iki előszavával az első és a hátsó belső borítón. [KSZ.]

HUMBOLDT, Alexander: Koszmosz. A világ egyetemes természeti leírása. Írta Humboldt Sándor, magyarul Miksits Imre. Második füzet. Pest, 1857. A fordító sajátja. Ráth Mór könyvárus bizománya. Emich Gusztáv könyvnyomdája. pp. 65-128. Miksits Imre 1858. márciusi levelével az első és a hátsó belső borítón, melyet Hunfalvy János úrnak és társainak címzett. Az egész művet körülbelül 30 füzetben kívánta kiadni. Tervezett munkája csonka maradt: csak ezen két füzet jelent meg. Ezek fejezetcímei: A világ egyetemes természeti tünemények terén tett észlelések részletes eredményei (pp. 3-39.).; A természettani világleírásnak csillagvilágtani részében tett észlelések eredményei (pp. 40-44.).; A világtér; és az afelőli észlelések, mi a világtért a csillagok közt kitölteni látszik (pp. 45-68.).; A természetes és a távcsöves látás. - A csillagok ragyogása. - A világosság gyorsasága. - Fénymérési eredmények. (pp. 69-128.). [KSZ.]

KÖRNYEI János: Mikor lesz vége a világnak? Népszerű előadása azon viszonyoknak, melyek között Földünk elenyészhetnék, vagy oly változást szenvedhetne, hogy rajta a mostani élő lények nem élhetnének. Pest, 1857. Vahot Imre kiadása, Wodianer nyomda. 39 p. Emsmann, Ágost Hugó: Hány hét a világ? című könyvének fordítása. [KSZ.]

NYULASSY Antal: Jelenből nézek... Vers. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jan. 8. 2. sz. p. 24. Newton, Herschel, csillagok említése a versben. [SRG.]

"Smyrnából irják november 17-kéről, hogy ott éjjeli 11 óra tájban nagyszerü légtünemény vala látható." = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jan. 8. 2. sz. p. 28. Tűzgolyó, ágyúlövéshez hasonló hanggal kísérve. [SRG.]

PÁJER Antal: Orgona virágok XV. Vers. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. ápr. 23. 17. sz. p. 230. Tejút, Fiastyúk, gönczöl szekere, csillagok. [SRG.]

"Simánd táján Arad mellett, f. h. 8-án igen nevezetes tünemény volt..." = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. ápr. 23. 17. sz. p. 240. Mintegy 35 percig reggel igen világos volt. Sokan azt mondták, hogy eze a júniusban bekövetkező világpusztulás előhírnöke. [SRG.]

ASCHNER Tivadar: Az üstökösökről. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jún. 18. 25. sz. pp. 341-343. [SRG.]

ASCHNER Tivadar: Az üstökösökről. (Vége.) = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jún. 25. 26. sz. pp. 353-355. [SRG.]

MORVA Miklós: Fővárosi séták. Pest, juniushóban. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jún. 25. 26. sz. pp. 360-362. "E hó fatalis tizenharmadik napján szerencsésen átestünk; a várt üstökös sokak vigasztalására elkésett, vagy eltéveszté utját, s közellétének jeleit még a rettegéssel fegyverzett szem sem láthatá..." Az üstökös és a társadalom. [SRG.]

"Drüsseldorf.(!) Azon bolygócsillagot, mellyet dr. Luther, a bilki (Düsseldorf mellett) csillagásztorony igazgatója e hó 19-én fölfedezett, a bécsi csillagászok is észrevették. Ezen égi test fölfedezése által a Mars és Jupiter közti csoportban ismeretes bolygók száma 50-re megy." = Családi Lapok 6. 1857. 2. félév. nov. 12. 20. sz. p. 267. (50) Virginia kisbolyó felfedezése. [SRG.]

Sajnovics János két ismeretlen levele. = Új Magyar Muzeum Hetedik folyam Első kötet 1857. márc. 3. füz. pp. 136-146. Latin nyelvű. Vardoë, 6-ta Junii, 1769. Közli: Vass József. Hell és a csillagászat említése: pp. 136-137. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Az idő felosztásáról és az órák szabályozásáról. [1.] = Vasárnapi Ujság 4. 1857. jan. 4. 1. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

  BRASSAI [Sámuel]: Az idő felosztásáról és az órák szabályozásáról. [2.] = Vasárnapi Ujság 4. 1857. jan. 18. 3. sz. pp. 23-26. [KSZ.]

  Egyveleg. Az idei üstökös. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. ápr. 12. 15. sz. pp. 123-124. Június 13-ára várják. [KSZ.]

  BONYHAY József: Meteor-kő. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. máj. 3. 18. sz. p. 152. April 15-én naplemente tájban Kaba város határán (Biharmegyében) közel a városhoz, a mezőröl hazatérő több mezei munkás szemeláttára sajátszerű zúgó dörgés közt egy 6 fontos leb-kő (meteor) esett le, a szemtanúk állítása szerint égve a levegőből. A lakosok csak másnap reggel ásták ki a földből, mellybe fél lábnyira lenyomult. A helybeli elöljáróság a debreceni iskolai múzeum számára határozta elküldetni. [KSZ.]

  FÜZESI.: A légkövek- s tűzgömbökről. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. máj. 31. 22. sz. pp. 191-192. A meteorithullásokról. Rasch nyomán. [KSZ.]

          1858.

FÁY András: A Halmay család. Erkölcsi és tudományos olvasmány. Növendékek és nem növendékek számára. 2. köt. Pest, 1858. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 287 p. A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek a 23-27. terjedő "előadási szakaszok": Az ég. Égi testek (pp. 162-167.). A nap (pp. 167-173.).; A bolygók (pp. 173-181.).; A holdakról (pp. 182-187.).; Az üstökösök (pp. 187-193.).; Az állócsillagok (pp. 193-201.). [HAI.]

CSENGERI Antal: Képek az emberi mivelődés történetéből. 2. Egyiptom miveltsége. 2. Egyiptom vallása és tudománya. = Budapesti Szemle 4. köt. 1858. 12-13. füzet. pp. 242-286. Csillagászat: pp. 265-266., 271., 276-279. [HAI.]

TÖRÖK József: Értesítés a kaba-debreceni lebköről. = Magyar Akademiai Értesítő 18. 1858. 6. sz. pp. 313-318., 1 t. Olvasta az akademiában 1858. jún. 7-én. Az 1857. ápr. 15-én a Debrecen közelében lévő Kaba község melletti meteorithullás látványa és ásványtani leírása. A képtáblán a meteorit rajza három nézetből. [KSZ.]

TÖRÖK József: Adalék a kaba-debreczeni lebkőröli értesítéshez. = Magyar Akademiai Értesítő 18. 1858. 10. sz. pp. 622-624. Szenet és szerves anyagot találtak a kabai meteoritban. [KSZ.]

SZÁSZ Károly: Egy pillantás a holdba. = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. febr. 14. 39-13. sz. pp. 917-920. A Szépirodalmi Közlöny első évfolyama a címlap tanúsága szerint 1857 okt. 1-től 1858 június végéig tartott. 1858 jan. 3-tól az egyes lapszámok kettős sorszámozásúak voltak (27-1. szám.). Mint hogy hetente két szám jelent meg, így az 1858. febr. 14-ei lapszám sorszáma már 39-13. sz. volt. Ez így ment egészen az 1858. június 27-ei utolsó számig (77-51. szám). [HAI.]

SZÁSZ Károly: Egy pillantás a holdba. (Vége). = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. febr. 18. 40-14. sz. pp. 941-945. [HAI.]

A természettan 1857-ben. = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. mart. 7. 45-19. sz. pp. 1078-1080. Babinet, [Jacques] francia fizikus, csillagász nyomán. "... az 1857-iki évben pedig mindössze csak két [nap]fogyatkozás volt, és nem vala holdfogyatkozás. ... 8 [kisbolygó] fedeztetett fel s így számuk az előbbiekkel 50-re megy fel. ... [1857] igen gazdag volt üstökös csillagokban; mert hat fedeztetett fel." [HAI.]

A természettan 1857-ben. (Vége). = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. mart. 7. 46-20. sz. pp. 1097-1100. Babinet, [Jacques] francia fizikus, csillagász nyomán. [HAI.]

TÖRÖK József: Értesítés a kaba-debreceni lebköről. = Új Magyar Muzeum Hetedik [Nyolczadik] folyam Második kötet 1858. pp. 313-318., 1 t. Magyar Academiai Értesítő 18. 1858. VI. sz. pp. 313-318., 1 t. Olvasta az akademiában junius 7. 1858."Köztudomásu dolog a hirlapi közlemények után, miként a mult évi april 15-kén Debrecen vidékén Kaba helység mellett egy lebkő (meteorit) esett le, melyet a debreceni főiskola iránt kegyelettel viseltető községi előljáróság a nevezett főiskola természetrajzi gyűjteményének ajándékozott, s mely ennélfogva véleményem szerint kaba-debreceni lebkőnek jogosan neveztetik." Vegytani elemzését Nendtvich Károly vállalta el. [SRG.]

TÖRÖK József: Adalék a kaba-debreceni lebkörőli értesítéshez. = Új Magyar Muzeum Hetedik [Nyolczadik] folyam Második kötet 1858. pp. 622-624. Magyar Akademiai Értesítő 18. 1858. 10. sz. pp. 622-624. A meteor elemzését Wöhler göttingai vegyész végezte el, Hörnes Mór a bécsi cs. kir. udvari ásványgyűjtemény igazgatója felkérésére. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó planéta és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 17. 3. sz. pp. 31-32. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó planéta és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. pp. 44-45. [SRG.]

  Meteorkő. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. 1857. okt. 11-én Erdélyben Veresegyházán 29 font súlyú meteorkő hullott. [SRG.]

  Napfogyatkozások. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. Egyike 1858. márc. 15-én lesz. [SRG.]

  Ismét üstökös. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. Babinet akadémikus szerint a nagy üstökös, amelyik V. Károly idején rémítgette a népet az idén újra visszatér. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó planéta és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 31. 5. sz. pp. 55-56. [SRG.]

  Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 21. 8. sz. p. 94. 1857-ben 7 üstököst fedeztek fel.; Napfogyatkozás előrejelzése 1858. márc. 15-ére. [SRG.]

  BRASSAI Sámuel: A márczius 15-i nagy napfogyatkozásról. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 28. 9. sz. pp. 102-104. [KSZ.]

  K.: Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 28. 9. sz. p. 105. Baros-Sebesen 1858. jan. 22-én két álnap volt. 1858. jan. 23-án, este 8 órakor egy fényes tűzgömb tűnt fel, mely végén 10-12 részre szökkent szét. A tüneményt Löfflere József erdőmester látta Boros-Sebes és Ó-Dézna között a radnai hegyek feletti égrészen. Rajzát közli a lap. [KSZ.]

  BRASSAI [Sámuel]: Pótlék-jegyzetek a mártius 15-diki napfogyatkozásról szóló cikkhez. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. márc. 7. 10. sz. p. 115. [KSZ.]

  Napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. márc. 21. 12. sz. p. 142. Napfogyatkozás 1858. márc. 15-én. [SRG.]

  A Donátiféle üstökös. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 3. 40. sz. pp. 474-475. Donati üstökös 1858. jún. 2-án. Rajzzal. Két hét óta puszta szemmel is látható egünkön. Legnagyobb fénye okt. 9-én lesz, üstöke is akkor nyeri el legnagyobb kifejlését és hosszát. [KSZ.]

  Az üstökösök. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 10. 41. sz. pp. 483-485. [SRG.]

  Uj vendég-e a Donáti-féle üstökös, vagy régi? = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 17. 42. sz. pp. 499-500. Kérdések Emődről Sz. J. ref. lelkésztől és Mezőtúrról Pinkoczy Lajos segédlelkésztől. [KSZ.]

  Br. [BRASSAI Sámuel]: Felelet a Vasárnapi Ujság 42. számabeli csillagászati kérdésre (Vajjon uj vendég-e a Donáti-üstökös?) = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 24. 43. sz. p. 511. [KSZ.]

  VASS József: Jegyzetek az üstökösök krónikájából. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. dec. 5. 49. sz. p. 583. 1530-ban nagy üstökös.; Két üstökös 1531-ben.; Egy nagy üstökös 1538-ban.; Homályos üstökös 1559-ben.; Új csillag 1572. szept. 28-tól.; Üstökös 1577-ben., Üstökös 1607. szept. 25. - okt. 20.; Üstökös 1618. nov. 30. - dec. elejéig. [SRG.]

          1859.

HUNFALVY János: Egy pillantás a külföld tudományos mozgalmaira a közelebbi években. = Budapesti Szemle 5. köt. 1859. 15. füz. pp. 66-89. Csillagászat: pp. 67-72. "A brit társulat 1857-ik évi gyűlésének elnöke, dr. Lloyd Humphrey, a csillagászaton kezdé jelentését. Századunk elején kezdődött az addig ismeretlen járócsillagok fölfedezése, 1845-ben újra föléledt s azóta folyvást tart; 1846 óta egy esztendő sem telt el, a nélkül, hogy az úgynevezett bolygókák (planetoidák) száma egygyel vagy többel ne növekedett volna; 1852-ben nyolcz, 1856-ban öt, végre 1857-ben három új bolygókát fedeztek föl... A földünk alakját s a tenger apályát és dagályát illető vizsgálatok szoros kapcsolatban vannak a csillagászattal... A dagály-apály tüneményével a földdelejesség tüneményei nem egy hasonlatosságot mutatnak..." [HAI.]

BRASSAI Sámuel: A természettan szelleme és iránya. = Budapesti Szemle 7. köt. 1859. 22-23. füzet. pp. 301-324. Csillagászat: pp. 311-317. [HAI.]

TÖRÖK József: A kaba-debreczeni lebkőben Wöhler göttingai tanár által fölfedezett szerves anyagról. = Magyar Akademiai Értesítő 1859-ről, Mathematikai és Természettudományi Osztályok. 1859. 1. füz. pp. 77-78. Közlötte 1859. márc. 14. [KSZ.]

TÖRÖK József: A kaba-debreczeni lebkőben Wöhler göttingai tanár által fölfedezett szerves anyagról. = Magyar Akademiai Értesítő 19. 1859. 2. sz. pp. 129-131. Közlötte 1859. márc. 14. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: Az árnyékóráról. = Magyar Akademiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 2. 1859. 5. sz. pp. 447-471. Napórák szerkesztésének geometriai módszerei. Képletek és táblázatok fali napórák rajzolásához. Többféle földrajzi szélességre (45, 46, 47, 48 fokra), többféle szögelfordulású falakra (45, 40, 35, 30, 25, 20, 15, 10, 5, éppen délre néző), minden negyedórára adja az osztásokat. [KSZ.]

HUNFALVY János: Strabón és Ptolemaiosz, Büsching és Ritter Károly nézeteik a földiratról, vagyis a földirat tárgya és feladata. = Új Magyar Muzeum Kilencedik folyam Második kötet 1859. pp. 812-836. Magyar Akademiai Értesítő 19. 1859. IX. sz. pp. 812-836. Székét foglalva olvasta az Akademiában junius 6. 1859. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  A nap és fénye. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 6. 6. sz. pp. 66-67. A napfoltokról, amelyet 1610-ben Fabricius János frisiai csillagász fedezett fel. [SRG.]

  A múlt évi időjárás. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 6. 6. sz. p. 70. Egy bécsi csillagász szerint 1858-ban csak kilencszer volt az ég teljesen derült. 305-ször borongó. [SRG.]

  (A műveletlen népeknek igen furcsa fogalmaik vannak) az égboltról, a csillagokról, természeti tüneményekről és a földről. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 13. 7. sz. p. 83. [SRG.]

  Az északifény. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. maj. 29. 22. sz. pp. 259-260. Kowalsky kazani orosz tanár adott eddig legkimerítőbb leírást a jelenségről. [SRG.]

  A csillagos ég. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. jun. 19. 25. sz. pp. 291-292. [SRG.]

          1860.

SZABÓ József: Fölfedezések és találmányok. 2. Az új bujdosó a Nap és a Merkur közt. = Budapesti Szemle 8. köt. 1860. pp. 246-251. [HAI.]

ALMÁSI BALOGH Pál: Humboldt Sándor és művei. Első közlemény. = Budapesti Szemle 8. köt. 1860. 26-27. füzet. pp. 389-439. Csillagászat: pp. 411-413. "... (jun. 22 dikén 1799.), több mint 1800 ölnyi magasságon a tenger fölött. Keleten t. i. a látóhatár fölött álló csillagokat csudálatos ingó mozgásban látták lenni mind puszta szemmel mind távcsövön. ... 7-8 perczig tartott. Kérdi Humboldt, ha vajjon a csillagok ezen helyváltoztatása nem az oly sokat vitatott oldalvásti sugártörésnek (réfraction latérale) eredménye-e." Majd Humboldt 11000 lábnyi magasságról kiméri a napfelkeltét. [HAI.]

ALMÁSI BALOGH Pál: Humboldt Sándor és művei. Második közlemény. = Budapesti Szemle 9. köt. 1860. 28-29. füzet. pp. 155-180. Csillagászat: pp. 160-171. "Cumanában, ... [1799.] október 28-dikán a napfogyatkozást észlelték... Éjjeleinek egy részét a déli ég boltján ragyogó szép csillagok világerejének összehasonlítására használta fel Humboldt... November 11-éről 12-dikére... Reggel felé harmadfél órától kezdve a legrendkivülibb világló meteorok látszottak kelet felé." [a Leonidák meteorraj záporát látták] A szerző ismerteti ennek kapcsán a korabeli elméleteket a "futó csillagok, tűzgolyók és meteorkövek" rokonságáról, kozmikus eredetéről. [HAI.]

ALMÁSI BALOGH Pál: Humboldt Sándor és művei. Harmadik közlemény. = Budapesti Szemle 10. köt. 1860. 31-32. füzet. pp. 71-109. Csillagászat: pp. 93-99. "A Tuy és Aragua völgyekben, majd minden éjjel feltűnt Humboldt ott mulatása alatt az állatkörfény..." A szerző ismerteti ennek kapcsán a korabeli elméleteket az állatövi fény jelenségéről. [HAI.]

SZABÓ József: Az új bujdosó a Nap és Merkur közt. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1860. (Folytatása az eddigi Évkönyveknek.) Első kötet. Szerk.: Szabó József. Pesten, 1861. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 50-55. " Azóta nevet is kapott ez új bujdosó, s az: Vulkán." [HAI.]

  FALVAY István: Látható holdsötétülés február 7-én 1860. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jan. 15. 3. sz. p. 31. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. febr. 19. 8. sz. pp. 89-90. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. febr. 26. 9. sz. pp. 99-100. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. márcz. 4. 10. sz. p. 115. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. márcz. 11. 11. sz. pp. 126-127. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  E hó 18-án beállandó nagy napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jul. 11. 29. sz. p. 353. Budapesten 3 óra 23 perczkor kezdődik és 5 óra 21 perczkor végződik. [KSZ.]

  Azon üstökösnek mely jelenleg az est első óráiban észak-nyugatra volt szemlélhető. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jul. 11. 29. sz. p. 353. A bécsi csillagda tudósítása szerint helye és mozgása sokban hasonlít az 1556-osra. [KSZ.]

  Új magyar lap Egerben. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. aug. 14. 34. sz. p. 411. Egernek is lesz saját magyar közlönye... Ezen új lap "Egri Értesítő" czím alatt sept. 1-től kezdve hetenkint kétszer fog megjelenni. Tulajdonos kiadója Zeisler Lajos, szerkesztője pedig az ismert tudós dr. Montedegoi Albert Ferencz, az érseki csillagda igazgatója s a lyceum könyvtárnoka és rendes tanára leend. [KSZ.]

  b. -: Pesten északi fény volt látható. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. aug. 14. 34. sz. p. 412. Aug. 9-én, este féltíz óra tájban azoknak, kik ekkor épen az utcán jártak. Mondják, hogy a láthatár széles íve sötét színben lángolt, amelynek alján tömör felhők sötétedtek, a felhők közől időről időre világos sugárcsomók löveltek elő. Háromnegyed tízre azonban már minden eltűnt, s az ég tiszta és csillagos volt. [KSZ.]

          1861.

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány rövid természetrajza, különös tekintettel a felsőbb polgári ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre (orvos dr. a debr. Coll. Prof.). III. javított kiadás. Debreczen, 1861. kiadja telegdi K. Lajos. VIII + 1 + 95 p. + 1 kihajtható tábla. A bevezetésben a szerző a Nappal foglalkozik részletesen (A Napról, mint önálló égitestről; ezen belül: Régiek véleménye a Napról, a Nap ismertetése.; A Napról mint középpontról mely körül más égitest forog; ezen belül: Nap és hajnalcsillag). pp. 1-6. Az első fejezet első szakasza "A’ földről, mint égi testről" (a Föld alakja, nagysága, mozgásai, környezte). pp. 7-16. [HOR.]

SZABÓ József: Nitrogen a lénártói meteorvasban. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1861. (Folytatása az eddigi Évkönyveknek.) Második kötet. 1. füzet. Szerk.: Szabó József. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 141-144. [HAI.]

BERKY Gusztáv: Hogyan támadt és miből áll a mi földünk? 1. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 7. 27. sz. pp. 318-319. [KSZ.]

Üstökös. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 7. 27. sz. p. 322. A múlt hét elején egy fényes üstökös tűnt fel a nyugati láthatáron, a nagy medve csillagzat alatt jobbra. [KSZ.]

BERKY Gusztáv: Hogyan támadt és miből áll a mi földünk? 2. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 14. 28. sz. pp. 330-331. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 1. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 21. 29. sz. pp. 342-344. A cikket az 1819-es, az 1811-es, az 1744-es és az 1807-es üstökösről készített metszet illusztrálja. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 2. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 28. 30. sz. pp. 354-355. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 3. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 4. 31. sz. pp. 366-367. [KSZ.]

Az idei üstökösről. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 4. 31. sz. p. 371. La Verrier a franczia tudományos akadémiában egész őszinteséggel kijelentette, hogy a napjainkban feltűnt üstökös előtte teljesen ismeretlen, most először jelent meg. Az üstökös gyorsan távozott, a 10-én már csak a csillagász-csöveken volt látható. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 4. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 11. 32. sz. pp. 378-379. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 5. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 18. 33. sz. pp. 388., 390-391. A cikket metszetek illusztrálják. Az 1556-iki és a Halley-üstökös útja. A Halley-, Encke- és Biela-üstökösök útja útja. A Donáti-üstökös útja. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 6. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 25. 34. sz. pp. 402-404. Illusztrációk: Az üstök magyarázatául. A Donáti üstökös feje. [KSZ.]

Az északifény. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. szept. 22. 38. sz. p. 451. "Az északifényt eleinte, főleg midőn a villanyosságot meg kezdték ismerni, a túláradt villanyfolyam kiömléséből származtatták, s azt álliták, hogy a tüneménynél hallható ropogás nem egyéb, mint a villanyszikrák nagyobb mérvű kipattogása. Ujabb nézetek szerint azonban az északifény nem annyira a villanyossággal, mint inkább a föld delejességével van összeköttetésben , s azért e tüneményt delejes zivatarnak tekintik..." [HAI.]

          1862.

SUBIC Simon: Természettan felgymnasiumok és reáltanodák számára. Fordította Kruesz Krizosztom és Kühn Rajmund. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pest, 1862. Nyomatott Landerer és Heckenastnál. XVI + 336 +208 p. Csillagászat: Második osztály tizennegyedik szakasz. A csillagászat alaptanai. Elsősorban a csillagok mozgását leíró gömbi koordinátákkal, valamint a föld, Nap és Hold mozgásával foglalkozik. pp. 165-192. A második osztály, újrakezdődő számozással. [HOR.]

SZABÓ József: Legújabb fölfedezések és találmányok. 4. A színképi elemzés. = Budapesti Szemle 14. köt. 1862. pp. 188-191. "A nap sötét s a lángok fényes és színes sugarai azok, melyeket Bunsen és Kirchhof úgy a csillagokban, mint a lángokban az elemek jelenlétéhez vagy hiányához kötvén, alkalmaznak a vegyelemzésre." [HAI.]

SZABÓ József: Legújabb fölfedezések és találmányok. 5. A meteoritek vegyelemei. = Budapesti Szemle 14. köt. 1862. pp. 192-195. "...mert a kaba-debreczeni és a lénártói meteoriteink nyomán látjuk, hogy azon elemek közől, melyek földünkön a természet élő tárgyait képezik, egy sem nélkülöztetik a meteoritek eredeti honában, meg van ott az oxygen , a hydrogen, a carbon és a nitrogen, mint a szervképzés lényeges elemei. Az elemeken tehát nem múlik, hogy ott élő testek létezzenek." [HAI.]

TAKÁCS János: A Nap világának vegytani hatása. = Budapesti Szemle 16. köt. 1862. 51-52. füz. pp. 160-185. Csillagászati vonatkozásokkal. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Csillagászati közlemények. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1862. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Harmadik kötet. Első rész. Szerk.: Tóth Sándor. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 133-143. 1. Winnecke üstököséről és az üstökösök felfedezési, és észlelési módjáról szól az első cím nélküli közlemény: "...az uj üstökösöknél meg lehet elégedni azon pontos, és fáradságos számítás helyett egy előleges közelítő számítással, ha feltesszük, hogy az üstökös pályája hajtalék. Lehet ugyanis a hajtalékot oly kerüléknek tekinteni, melynek nagyobbik tengelye végtelen nagy."; 2. A merkurnak átmenete a Nap előtt, észlelve a páduai csillagdán 1861-dik év nov. 11-én.; 3. A csillagok viszonylagos fényük meghatározására Kayser E. (Dansingban) egy fénymérőt (Photometer) talált fel, mely a következőkben áll. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Nagy Károly Considération sur les cométes sat. czímű műve ismertetése. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1862. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Harmadik kötet. Első rész. Szerk.: Tóth Sándor. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 144-148. [HAI.]

M-R.: A hold és csillagok behatása a föld melegségére. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 1. füz. pp. 31-40. "...Azonban legyenek bár a hold némely behatásai tények avagy előítéletek, folyvást meg kell engednünk, miszerint a hold vonzereje, világa, melegsége előttünk ismeretlen befolyást gyakorolhatnak. Épen a finom és tartós hatások játszanak a természetben legnagyobb szerepet. Az sem lehetetlen, hogy a csillagok is gyakorolnak melegítő befolyást a földre. ...Ha a világür teljesen átlátszó volna, az ég tekintete ritka gyönyörű látvány volna. Egyetlen pont se volna az égen, a melyen csillag ne függene, ha bár távolabbra is lenne tőlünk, mint látható szomszédai. És ha minden csillagok, a melyekből az égbolt áll, saját fénynyel birnának, az égbolt világossága mindenütt ugyanaz s a napvilágosságához hasonló volna." Olbers paradoxon! [HAI.]

Krónikai jegyzetek 1861-ből. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 1. füz. pp. 78-79. "Junius 8-án Újvidéken esti 9 órakor egy szép légtünemény volt látható. Állt egy tüzes golyóból, mely északfelé nyult s 4 másod perczig tartott; 7-én csíkja volt és vörös kék világban látszott." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

Halálozások 1862. évben. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 2. füz. p. 188. "Februárban [3-án] Biot a híres csillagász, vegyész és természettudós, Aragonak dolgozótársa, Párisban 88. évében." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

TÓTH Sándor: A kir. m. természet-tudományi társulat. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 3. füz. pp. 276. "Febr. 26-iki gyűlésén Kondor Gusztáv csillagászati közleményeit azzal kezdte meg, hogy dr, Winnecke csillagász a sz. péteri csillagdán f. év január 8. egy új távcsői üstököst fedezett fel, mely üstökös világos, 3’-4’-nyi nagy, meghatározott mag nélküli, közepe felé erősen sűrűsödött. Továbbá előadá mikint lehet az üstökös-kémlővel az üstökösöket feltalálni, azok pályáit meghatározni és évkönyveit elkészíteni, melyet egy példával, t. i. az 1861-ik évben III. szám alatt Amerikában fölfedezett új üstökössel világosított fel.
Azután előadá a Merkurnak a napelőtti elvonulását, mint az a paduai csillagdán 1861. nov. 11-én észleltetett, ennek, de különösen a Venusnak átvonulását a nap korongja előtt; kiemelvén ez utolsónak, mint ritka égi tüneménynek fontosságát. Végre egy fénymérőt ismertetett, melyet Kayser (Danczingban) talált fel, és mely a csillagok viszonylagos fénye meghatározására szolgál." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

TÓTH Sándor: Magyar kir. természet-tudományi társulat julius 25-kén tartott szakgyűlésében. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 2. köt. 1. füz. pp. 67-69. "...Than Károly, multkori előadását folytatólag, röviden leirta azon szinkép készletet melylyel Kirchoff a nap szinképében előforduló sötét vonalak viszonyos helyzetét az eddigieknél nagyobb szabatossággal határozta meg. ...Kirchoff... nézete szerint a nap belső magva cseppfolyó és szilárd tömegből áll, mely végtelen magas hőmérsékkel bír és ennélfogva mindenféle sugarakat lövell ki; a nap ezen belső izzó magva körül van véve alacsonyabb hőfokú gőzalakú fénykörrel (photosphata) melyen belső mag fénysugarai keresztülhatolnak.
E keresztüljövetelnél egyes fénysugarak elnyelés által a fénykörben megsemmisítetvén; a nap szinképében a hiányzó sugarak helyei fekete vonalokként tünnek elő, mint a föntebbi kisérleteknél. ...mindazon fémek, melynek fényes vonalai egy-egy Frauenhoffer-féle vonala helyére esnek, szükségképpen benne foglaltatnak a nap fénykörében és pedig gőz alakban. Ilyen fém mindenek előtt a vas,... ...van a nap fénykörében még mészeny (calcium) magnesium és natrium, továbbá kevesebb menyiségben nickel, baryum, réz és cink... " Az Értekező tárczája. [HAI.]

Krónikai jegyzetek. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 2. köt. 2. füz. pp. 177-178. "Marseilleben Temple Vilmos uj üstököst fedezett fel, mely a "kis medve" csillagzat közelében szabad szemmel látható." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

(Természettudományi fölfedezés.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. febr. 9. 6. sz. p. 71. "Bunsen és Kirchhoff heidelbergai tanárok csodálatraméltó fölfedezést tettek napunk vegytani elemeit illetőleg. Dumas, Francziaország legelső vegytanára e fölfedezésről ugy nyilatkozott, hogy azt mint jelen századunk legfontosb tudományi kisérletét és sikerét kell tekintenünk, s hogy az emberiségre abból beláthatlan jótétemények származandnak. A nevezett két vegytanár Napoleon császártól a becsületrend lovagkeresztjét nyerte." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(A híres csillagász Biot) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. febr. 16. 7. sz. p. 83. "Parisban 88 éves korában meghalt. Halála által ismét egy hely ürült meg a franczia akadémiában." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(Légtünemény.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. ápr. 27. 17. sz. p. 203. "Eszéken e napokban esti 7 óra után igen szép meteort láttak, melynek három láb hosszú s hét láb széles uszályu ágyúgolyó alakja volt, s pompás színekben tündökölve, zajtalanul repült keletről nyugatra, hol a felhők közt eltűnt." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(A Nagy Károly-féle csillagászati eszközöket), = Vasárnapi Ujság 9. 1862. ápr. 27. 17. sz. p. 203. "...mint Bécsből irják, az államminisztérium a bécsi műegyetemnek adatni javasolta, és pedig azon oknál fogva, "mert Magyarországon nincsen oly ember, ki azokhoz értene." Azonban a magyar udv. kanczellária értesülvén a dologról, sietett Ő Felsége előtt kimutatni, hogy Magyarországon is értenek az efféle szerszámokhoz, s igy lőn visszavíva a becses gyűjtemény a magyar nemzet részére." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(A magyar Akadémia) mult hó 28-iki ülésében... = Vasárnapi Ujság 9. 1862. máj. 4. 18. sz. p. 214. "A helytartótanács felszólítja az Akadémiát, hogy egy tagját máj. 12-re küldje Bicskére ki az ottani, Nagy Károly által hagyományozott csillagászati intézet ingó és ingatlan vagyonának átvételénél jelenlegyen. Mivel e csillagászati és természettani eszközök a magyarországi tanintézetek közt lennének felosztandók, a kiküldött akad. tag egyuttal véleményező is lesz e felosztás tervezeténél. Minthogy az emlitett szerek egy tudományos egészet képeznek, az Akadémia az általa kiküldött Jedlik tanárnak utasításul adta, hogy működjék oda, hogy e kincset az Akadémia nyerje meg." A Közintézetek, egyletek című rovatban. [HAI.]

(A Nagy Károly-féle csillagászintézet) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. jun. 8. 23. sz. p. 275. "...a hozzátartozó épületekkel, telekkel, csillagászati, természettani és felsőbb földmérési műszerekkel és könyvekkel együtt, a helyszínén múlt hó 28-án a helytartótanács részéről kiküldött titkár Somossy Lajos által, a m. tud. Akadémia, a m. k. egyetem s a k. műegyetem egy-egy tagjának, valamint a törvényes bizonyságnak jelenlétében a helyszinén a magyarországi tanulmányi alap javára átvétetett. - A nagybecsü műszerek s könyvek, daczára annak, hogy azok tizenkét éven át használatlanul hevertek, az idő viszontagságai befolyásától megvédve, a legjobb állapotban találtattak. A kérdéses műszereknek a magyarországi tanintézetek és növeldék közti felosztása, azok szükségletei és hiányainak tekintetbe vétele mellett, most már rövid időn eszközöltetni fog." A Közintézetek, egyletek című rovat rövid híre. [HAI.]

(A Nagy Károly-féle csillagda műszereit) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. jun. 15. 24. sz. p. 287. "...csakugyan elosztják a tanintézetek közt. Helyesen jegyzi meg a "Sajtó" hogy ez hasonló azon esethez, midőn három paraszt órát talált, s azon ugy osztozkodtak meg, hogy egyik a küllapját, másik a kerekeit, harmadik a köveit kapta." A Mi ujság? című rovatban. [HAI.]

(A magyar tud. Akadémia) jul. 1-én tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 9. 1862. jul. 6. 27. sz. p. 322. "...Balla Károly levelező tag értekezett az északi fényről, mint az időtan alapjáról. Jedlik Ányos fölolvasta azon jelentést, melyet a bicskei csillagászati gyűjteményről az illető bizottmány a helytartóságnak benyújtott. A gyűjtemény hovaforditását illetőleg a vegyes bizottmány azt határozta, hogy a csillagászati eszközök a felállítandó budapesti csillagda számára tartassanak meg, a többi eszközök pedig osztassanak fel az Akadémia, egyetem és József-műipartanoda közt; néhány fölös csillagászati eszköz az erdélyi múzeumnak ajánltatik fel, ezenkívül a sárospataki ref. tanoda s a budai főreáltanoda is részesülnek néhány példányban." A Közintézetek, egyletek című rovatban. [HAI.]

(Meteor.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. aug. 31. 35. sz. p. 419. "Temesvárott e hó 19-én gyönyörű meteor volt látható, mely 3-szor akkora volt, mint egy elsőrangú csillag, s a várost 4-5 másodperczig teljesen megvilágította." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(Az északi-fény hatása.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. dec. 28. 52. sz. p. 623. "A drezdai királyi távirdában e hó 14-én esti 10 órakor az északi-fény villanyfolyamainak ereje a közlekedést megszakasztotta. E hatás éjfél után két óráig tartott. Lipcsében és Berlinben a távirda sodronyokon hasonlót tapasztaltak." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

          1863.

KERESZTYÉN János: Vázlatok a természet köréből 4. A hold. In: A magyar ember könyvtára. Második kötet. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. pp. 100-107. "...A tudni vágyó ember a holdon tanulta ismerni a nehézség és vonzerő törvényeit. - Innen következtette hosszas tapogatózás után, hogy a hold nem egyéb, mint végetlen idő előtt, midőn még földünk gáz alakban lebegett, a végetlen Aetherben földünktől elszakadt egy darab, mely ugyanoly de kisebb gázgömbbé kavarodott össze, föld és hold roppant évezredek előtt az idők mérhetlen hosszu során keresztül roppant kiterjedésű gázalakban lebegtek az izzó nap körül, - s viszont körültök a többi bolygók szintén gázalakban..." [HAI.]

KERESZTYÉN János: Vázlatok a természet köréből 5. Az inga. In: A magyar ember könyvtára. Második kötet. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. pp. 107-113. "...Huygenes volt első, ki az órák menetét ingák által tanitá szabályozni, - mily szolgálatot tesznek ily órák a csillagásznak; - csak azóta tudják ők az időt pontosan meghatározni, azóta haladt elő a csillagászat, s valóban csodákat teremtett az inga, midőn azt Arago, Humboldt, Borda vette kezébe, - mert nemcsak alakját, tömöttségét, s különféle magaslatait mutatá meg e földnek, hanem a nap és bujdosók tulajdonságait is kikémlelték általa..." [HAI.]

KERESZTYÉN János: Vázlatok a természet köréből 6. A fénysugár. In: A magyar ember könyvtára. Második kötet. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. pp. 113-118. "...a tőlünk 20 millió mérföldre fekvő napról a világosság 8 percz és 13 másod percz alatt ér a földre. Nem merész tett-e az, a roppant sebességgel repülő fénysugárt utközben megmérni és kiszámitani, s a fénysugárt használni mértékül, melylyel a végetlenség megmérhető!" [HAI.]

THAN Károly: A Nap és az izzó testek színképe. = Budapesti Szemle 17. köt. 1863. 56-57. sz. pp. 327-341. [ZSE.]

NAGY Károly: "Mémoire sur le systéme solaire" czímű értekezése tartalmának lényege. = Budapesti Szemle 17. köt. 1863. 56-57. füzet. pp. 194-197. Sztoczek József által 1863. jan. 5-én az MTA Mathematikai és természettudományi osztályának ülésén felolvasott értekezés kivonata. [HAI.]

SZABÓ József: Tulvilági kép. = Budapesti Szemle 17. köt. 1863. 56-57. füzet. pp. 409-419. "... egy Jamaikában leesett aerolithról, melynek esése észleltetett, s a melyet egy lakott bujdosóból származottnak vélnek." 1862. aug. 10-én Dr Hopkins és Ergail lelkész által lezuhanni látott "tüzes meteor" 6000 fontos, szenet és szerves anyagot tartalmazó különleges összetételű meteorit nem tűnt természetes eredetűnek. Sőt a kő egyik oldalán "...kőbe vésett tájképet láttam magam előtt, a más világ valamely művészének munkáját átküldve kiállításra a földre." - idézi Hopkinst a kétkedő Szabó József. [HAI.]

KONDOR GUSZTÁV: A déllő kör, különösen mint déllő távcső használva. = Magyar Akademiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 3. 1863. 3. sz. pp. 312-342. Székfoglaló értekezés. Olvastatott Apr. 20-kán 1863. A csillagok delelésének megfigyelésre szolgáló meridiántávcső változó és állandó hibái. A budai (gellérthegyi) csillagvizsgálóban álló, a müncheni Reichenbach és Ertel műhelyében készült műszer példáján mutatja be ezen hibák meghatározását és elemzését. A méréseket korábban: 1843. nov. 16-19-ig végezte. [KSZ.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIII-ra [1863-ra]. Pest, 1862. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv Magy. Akad. Nyomdásznál. 328 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 1-2.). Ünnepszámítás 1863 (p. 3.). Időszámítás 1863 (pp. 4-5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások 1863 (pp. 78-80.). Nap és hold sugara a közép délben 1863 (p. 81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, nap és hold látköze (pp. 82-83.). Bolygódok (71 sorszámozott kisbolygó adatai táblázatban. pp. 84-89.). Az alap-csillagok közép helyei 1863 (pp. 90-91.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 92-94.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 95-103.). [HAI.]

THAN Károly: A Nap és az izzó testek színképe. Pest, 1863. 15. p., 1 t. Különlenyomat a Budapesti Szemle LVI. és LVII. füzetéből. A képtáblán színképek színes nyomatú képe. [IBQ.]

p. a.: A szatmári s rokontünemények. = Eger 1. 1863. szept. 3. 10. sz. pp. 75-76. Az 1863. aug. 14-i naposzlop leírása. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 1. Hullócsillagok. = Eger 1. 1863. szept. 3. 10. sz. pp. 77-78. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 2. Tűzgolyók. = Eger 1. 1863. szept. 24. 13. sz. p. 101. Meteorjelenségek: 1719. márc. 13., 1738. júl. 13., 1749., 1758. nov. 16., 1771. júl. 10., 1771. júl. 17., 1803. ápr. 25. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 3. Meteorkövek (leb- vagy égkövek). = Eger 1. 1863. okt. 29. 18. sz. pp. 141-143. [SRG.]

REMÉNYI Károly: Ujabb pesti levelek. 12. = Egri Posta 2. 1863. ápr. 30. 18. sz. p. 77. "Hopkins 6.000 franczia font nehézségű légkövéről (aerolyta)".; Pesten csillagdát fognak felállítani, melynek számára a kormány megtartja a Nagy Károly-féle csillagászati könyveket és eszközöket. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: "Publications de l’Observatoire d’Athénes I-re Série I. Tome." ismerteti Kondor Gusztáv, tanár. Az Atheni csillagda közleménye. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1863-1864. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Negyedik kötet. Első rész. Szerk.: Vész János Armin. Pesten, 1864. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 125-133. "Egy csillagászati közleményre kérem fel a tisztelt ülés figyelmét, mely multévben Athénben jelent meg, és mely az ottani szemlélde igazgatójának Schmidt Gyulának csillagászati észleleteit (az 1858-dik évi Donati-féle, 1860. III., 1861. II., 1862. I. és II. számu üstökös-csillagok felett) foglalja magában." [HAI.]

Dr. B. L.: A természet köréből. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 8. 10. sz. pp. 89-90. A napfogyatkozás befolyása a növényekre. Hoffmann Giessenben és Meyer tanár königsbergi tapasztalatai. [SRG.]

MAURITZ Rezső: A föld képződéséről. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 22. 12. sz. pp. 103-104. A Föld kozmikus történetéről és a naprendszerről. [SRG.]

B. L.: A bolygótűz. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 29. 13. sz. pp. 113-114. [SRG.]

S. J.: Ujabb adatok a föld tengelyforgására. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. apr. 19. 16. sz. p. 139. A kopernikuszi rendszerről. [SRG.]

A csillagoknak is vannak lakói. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. ápr. 26. 17. sz. pp. 149-150. A Jamaikában 1862. aug. 10/11-én hullott meteor vizsgálata. [SRG.]

          1864.

HOLLÓSY Jusztinián: Népszerű csillagászat. A mívelt rendek szükségeihez alkalmazva. A Magyar Tudományos Akademia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott pályamű. Írta Hollósy Jusztinián benedekrendi áldozár, a sz. mm. és bölcselem tudora, a pannonhegyi papnöveldében a természettan tanára, a Magyar Tudományos Akademia levelező tagja. Eszközli s kiadja a Magyar Tudományos Akademia. Pest, 1864. Emich Gusztáv nyomda. 333 p., 3 t. /Tudományok csarnoka. 3./ Akadémiai jutalomdíjat nyert 1861. dec. 18-án. Kihajtható táblák vannak a szöveg között (pp. 12-13., 22., 69., 86., 115., 186., 228.) és a kötet végén (Az 1851-dik évi julius 28-dikán észlelt napfogyatkozás.; A hold ábrája.; Az éjszaki félgömb csillagabrosza). [KSZ.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIV-re [1864-re]. Pest, 1863. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. 302 p. Csillagászat: pp. 1-124. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 1-2.). Ünnepszámítás 1864 (p. 3.). Időszámítás 1864 (pp. 4-5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap-fogyatkozások 1864 (pp. 78-79.). Pályakör ferdesége, napirányferdülése, nap és hold látköze 1864 (pp. 80-81.). Nap és hold sugara a közép délben 1864 (p. 82.). Bolygódok "1862-ik év elejétől fogva mostanáig (1863. aug.) hét új bolygód födöztetett fel..." (pp. 83-90.). Bolygódok jegyzéke felfödözésök ideje szerint (pp. 91-93.). A régibb bolygódok szembenállás-évkönyvei 1864-re (p. 94.). Újabb bolygódok. (pp. 95-97.). Bolygódok pálya-elemrendszerei (pp. 98-103.). Üstökösök (pp. 104-110.). Az alap-csillagok közép helyei 1864 (pp. 111-112.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 113-115.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 116-124.). [HAI.]

PISKO, Franz Josef: Természettan. Algymnasiumok számára Pisko Ferencz József után magyarítá Kühn Rajmund Lajos a pannonhegyi szent benedekiek tagja s az esztergomi felgymnasiumban ny. r. tanár. Második, változatlan kiadás. Pest, 1864. kiadta Heckenast Gusztáv. IV + 1 + 248 p. Csillagászat: pp. 233-248. A könyv XII. fejezete "A csillagászat alaptana" címmel tárgyalja a legfontosabb csillagászati alapismereteket. [HOR.]

ALBERT Ferenc: A napfoltok s azok befolyása az évi középhőmérsékletre. = Eger 2. 1864. jan. 21. 3. sz. p. 21. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 8. 49. sz. pp. 405-406. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 15. 50. sz. pp. 415-416. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 22. 51. sz. pp. 425-426. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 29. 52. sz. pp. 434-435. [SRG.]

HOLLÓSY Jusztinián: A távcsők történelmének vázlata. = Magyar Akadémiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 5. 1864. 1. sz. pp. 21-65. Székfoglaló értekezés. Olvastatott oct. 19-én 1863. A távcsövek története, típusainak és képalkotásának fejlődése. Csillagászati fényképezés távcsövekkel 1851-től. [KSZ.]

MURMANN Auguszt: Az 1860. II. üstökös definitiv pályaszámítása. = Magyar Akademiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 5. 1864. 2. sz. pp. 187-224. Beadatott jan. 8-án 1864. Az üstököst 1860. ápr. 17-én fedezték fel és jún. 11-ig tudták észlelni. Murmann Ágost összegyűjtötte az összes külföldi megfigyelést és a 70 észlelés égi koordinátáit kiértékelte. Az adatok elemzésével meghatározta az üstökös pályaelemeit. [KSZ.]

A "világ vége." = Regélő Első évfolyam 1864. 9. p. 576. "...czim alatt Párisban egy röpirat jelen meg, mely a bibliából vett idézetekkel sokféle számitásokkal és következtetésekkel bebizonyitani igyekszik, hogy a "világ vége" 1828-tól számitandó 117 év mulva fog bekövetkezni." Apróságok. [SRG.]

Galileo Galilei (1564-1642). = Vasárnapi Ujság 11. 1864. márc. 6. 10. sz. pp. 89-90. Születése 300. évfordulójára. Életrajza és csillagászati felfedezései. [KSZ.]

B. L.: A világépület miniaturképe. = Vasárnapi Ujság 11. 1864. aug. 21. p. 347. A Naprendszer és a világegyetem méreteinek szemléltetése. A Föld mérete egy jókora kendermag, azaz 1 1/2 vonal átmérőjű. A Nap 14 hüvelyk átmérőjű [mai mértékegységgel a Föld 3,3 mm, a Nap 368,8 mm átmérőjű, arányuk 112-szeres.]. [KSZ.]

          1865.

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXV-re [1865-re]. Pest, 1864. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 290 p. Csillagászat: pp. 1-120. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 5-6.). Ünnepszámítás 1865 (p. 7.). Időszámítás 1865 (pp. 8-9.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és hold-fogyatkozások 1865 (pp. 82-84.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1865 (pp. 84-85.). Bolygódok "1863-ik évnek augusztus havától számítva jelen ideig (1864. aug.) csak egyetlen egy új bolygód fedeztetett föl..." (pp. 86-88.). Bolygódok jegyzéke felfödözésök ideje szerint (79 sorszámozott kisbolygó adatai táblázatban. pp. 89-91.). A régibb bolygódok szembenállás-naplói 1865-re (p. 92.). Újabb bolygódok szembenállás-naplói 1865-re. (pp. 93-95.). Bolygódok pálya-elemrendszerei (pp. 96-101.). Üstökösök (pp. 102-106.). Az alap-csillagok közép helyei 1865 (pp. 107-108.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 109-111.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 112-120.). [HAI.]

MOLNÁR József: Népszerű csillagászat. Magyar Tud. Akadémiai dicséretet nyert pályamű. Szerzé Molnár József, pécsmegyei áldozár, volt főgymnasiumi természettan-tanár a pécsi Szepessy-lyceumban. 105 ábrával s 2 aczélmetszetű csillagabroszszal. Pécsett, a Lyceum nyomdájában. 1865. 258 p., 2 t. [KSZ.]

SCHWARZ Gyula: A cosmikus ismeretkör vívmányairól. = Budapesti Szemle Új folyam 1. köt. 3. füzet. 1865. pp. 499-503. "...a naprendszer belső felbomolhatatlanságát csak úgy taníthatjuk, hogy a tért Newtonnal még mindig vacuumnak hirdetjük. A legutóbbi évek óta azonban a csillagászok mindinkább és inkább kezdenek hinni egy cosmikus ellenálló közeg lételében." A Magyar Tudományos Akadémia mathematikai és természettudományi osztályülésén 1865. febr. 27-én elhangzott előadás kivonata. [HAI.]

Galilei élete s tudományos küldetése újabb kutatások nyomán. = Budapesti Szemle Új folyam 1. köt. 4. füzet. 1865. pp. 603-616. [HAI.]

BOROSTYÁNI Nándor: A csillagászat csudái. = Fővárosi Lapok 2. 1865. dec. 21. 292. sz. pp. 1158-1159. [ZSE.]

K. BEDŐ Albert: A hold befolyása a növényekre. = Fővárosi Lapok 2. 1865. okt. 24. 244. sz. okt. 24. p. 966. [ZSE.]

K. BEDŐ Albert: A hold befolyása a növényekre. = Fővárosi Lapok 2. 1865. okt. 25. 245. sz. pp. 970-971. [ZSE.]

LITTROW, Johann Joseph von: A nap. = Fővárosi Lapok 2. 1865. jún. 8. 130. sz. p. 519. Littrownak "Wunder des Himmels" című munkája után. [ZSE.]

LITTROW, Johann Joseph von: A nap. = Fővárosi Lapok 2. 1865. jún. 9. 131. sz. p. 522. Littrownak "Wunder des Himmels" című munkája után. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 4. 52. sz. p. 203. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 5. 53. sz. pp. 206-207. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 7. 54. sz. p. 211. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 8. 55. sz. pp. 214-215. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 9. 56. sz. pp. 218-219. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 10. 57. sz. p. 222. [ZSE.]

KONDOR Gusztáv: A fokmérésről általában, és különösen a közép európai fokmérésnek egyik előmunkálatról. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 41-54. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Az Encke és a Faye-féle üstökösökről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 55-62. [HAI.]

PAPP Márton: A természettudományok ó-kori története. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 120-169. A csillagászat ókori története (pp. 120-147.).; Csillagjóslat (astrologia) története (pp. 147- 149.). [HAI.]

S. E. A.: Merkur, az 1865. évi planéta. = Vasárnapi Ujság 12. 1865. jan. 1. 1. sz. pp. 6-7. A görög római mitológiában elfoglalt szerepe után a Merkurt mint "bolygó csillagot" is bemutatja a cikk. [HAI.]

B. L.: A fényképészet a csillagászat szolgálatában. = Vasárnapi Ujság 12. 1865. aug. 27. 35. sz. p. 438. Warren de la Rue és Secchi ez irányú tevékenységéről. [HAI.]

BERKY Gusztáv: A holdban. = Vasárnapi Ujság 12. 1865. dec. 17. 51. sz. p. 647. [HAI.]

BERKY Gusztáv: A holdban. (Folytatás.) = Vasárnapi Ujság 12. 1865. dec. 24. 52. sz. p. 659. [HAI.]

BERKY Gusztáv: A holdban. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 12. 1865. dec. 31. 53. sz. p. 675. [HAI.]

          1866.

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVI-ra [1866-ra]. Pest, 1865. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 256 p. Csillagászat: pp. 1-105. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1866-ra (p. 5.). Időszámítás 1866-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és hold-fogyatkozások 1866-ra (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1866 (pp. 82-83.). A régibb bolygódok szembenállás-naplói 1866-ra (p. 84.). Bolygódok. "Az 1865. évi Almanach megjelenése óta három új bolygód fedeztetett föl..." (pp. 85-86.). Üstökösök (pp. 87-88). Az alap-csillagok közép helyei 1866 (pp. 89-90.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 91-93.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 94-95.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 96-105.). [HAI.]

SZEKCSŐ Tamás: A földirati fokmérések ismertetése. Pozsony, 1866. Wigand Károly. 21 p. [TZS.]

SZEKCSŐ Tamás: A középeurópai fokmérések. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1865. aug. 28-tól sept. 2-ig Pozsonyban tartott 11. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Rózsay József közreműködésével szerk.: Kanka Károly és Rómer Flóris. (Bugát Pál és Endlicher István arczképeivel, számos fa-, kő- és rézmetszettel.) Pozsony, 1866. Nyomatott Wigand Károly Frigyesnél. pp. 312-332. "...szükségesnek tartom már a tárgy érthetősége, nem különben érdekessége miatt, jelen értekezésemet a fokmérések általános ismertetésére is kiterjeszteni, s igy előrebocsátván: 1. a fokmérések alapelveit, 2. közöltetni fog a fokméréseknek rövid története, 3. összeállítjuk az eddigi fokmérések eredményeit, és 4. közöljük az új közép-európai fokmérés tervezetét és czélját." [HAI.]

ALMÁSSY Benő: Földünk. = Fővárosi Lapok 3. 1866. márc. 17. 62. sz. p. 247. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: Földünk. = Fővárosi Lapok 3. 1866. márc. 29. 72. sz. p. 287. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: A hold. = Fővárosi Lapok 3. 1866. ápr. 24. 93. sz. pp. 378-379. [ZSE.]

ALMÁSSY y Benő: A nap. = Fővárosi Lapok 3. 1866. máj. 2. 100. sz. pp. 406-407. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: A bolygók. = Fővárosi Lapok 3. 1866. jún. 7. 128. sz. pp. 508-519. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: Az aprócsillagok. = Fővárosi Lapok 3. 1866. jún. 15. 135. sz. p. 547. [ZSE.]

KONDOR Gusztáv: Az égi testek színképelemzéseinek újabb eredményeiről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1866. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hatodik kötet. Második füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 135-143. [HAI.]

SZILY Kálmán: A november 13-14-iki csillagfutásról. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1866. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hatodik kötet. Harmadik füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 196-198. [HAI.]

Z-i.: Egy ráfogás köde tisztul. = Magyar Sion Negyedik évfolyam 1866. 6. füz. pp. 462-472. "Akár hány regény- vagy beszélyben olvastuk immár a hős rajzának olyatén bevégzését, hogy Galileihőz hasonlítja az író, ki miután a ...képzelhetetlen üldőzések kinzások folytán lélekben meggörnyedett és rendszerét eltagadta, az abjuratio kimondása után felkiáltott: e pur si mouve (és mégis mozog.) ... Galilei pöre jóformán elcsépelt ügy, azért mi páratlan rövidséggel végezzük el. ... A napjainkban gyakran előforduló adoma, miszerint Galilei, térdeiről felemelkedve azt mondta volna: e pur si mouve, merőben költött." Vegyes közlemények. [SRG.]

BUCZKÓ János: A természettudományok használnak a vallásnak. = Magyar Sion Negyedik évfolyam 1866. 9. füz. pp. 700-708. "És ki nem ismeri az uj csillagászat három atyját, Copernicust, Newtont és Kepplert? Ezek mindhárman vallásos emberek voltak." pp. 706-708. [SRG.]

-i.: A világ létesítő oka. = Magyar Sion Negyedik évfolyam 1866. 11. füz. pp. 866-878. "Mindaz, ami bennünk jó, végtelen irányokra nyujtva s egybeszögelve: az Isten. ...Mily fényes a csillagok tábora! Oly sürűen hemzsegnek az égen, mintha egymás körül gurulnának; amint megszámíthatlan a tenger fövénye, épen olyan a csillagok sokasága. ...A csillagok nagyobb része pedig oly távol van, hogy némelyik világossága csak 100 év alatt ér földünkre." p. 875. Vegyes közlemények. [SRG.]

Huszonkettedik ülés 1866 junius 11-én. A mathem. és természettudományok részére... = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. pp. 101-102. Csillagászat (p. 102.): "Bemutatja a titoknok Mihályházi Tóth Adolf mérnök úrnak még a megboldogúlt elnökhöz beküldött s az akadémiához csak most jutott csillagászati értekezését." A jegyzőkönyvből nem derül ki az értekezés címe, témája. További részleteket tudhatunk meg például a Vasárnapi Ujság 1866. jun. 17-ei számából. [HAI.]

Huszonnegyedik ülés 1866. jun. 25-én. = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. pp. 104-108. Csillagászat (pp. 106-107.): "Szabó József lev. tag említésbe hozván a f. hó 9-én felső Magyarország némely vidékein látott tüzes meteort, indítványozza : kéressék meg az akadémia részéröl a nm. m. k. Helytartótanács, hogy Szepes, Abauj, Sáros, Zemplén megyék hatóságai által azon községekben, melyek határa fölött a tünemény elvonúlt, a szemtanuk vallomásait vétesse föl. Kérdöpontokul indítványozó ezeket ajánlja : 1) Látta-e (illetö) a tüzmeteort, és milyen alaku volt ? 2) Minő irányban (melyik falu felé) haladt ? 3) Hallott-e dörgést, és milyet ? 4) A dörgés után látott-e valamit leesni ? Mely pontokhoz Kubínyi Agoston t. tag még egyet adván : 5) Minö volt akkor az idö, tiszta, csendes, vagy borús ?" [HAI.]

Huszonötödik ülés 1866 julius 2-án. A mathem. és természettudományi osztályok részére... = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. p. 109. "Szabó József lev. tag pótlólagos jelentést tön a felső magyarországi megyékben folyó évi junius 9-én látott tüzes meteort illetőleg, melynek elpattanása után Zemplén és Ung megyék határában Knahinya nevü falu vidékén vastartalmú, fénytelen mázu meteorkövek hullottak, melyek a mezőmadarasi meteorkőhöz állnak legközelebb. A legnagyobb darab, mely e kövekből eddig beküldetett, tizenhét fontot nyom." [HAI.]

Huszonhetedik ülés 1866 junius 16-án. A mathem. és természettudományi osztályok részére... = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. pp. 110-112. Csillagászat (pp. 110-111.): "...Szabó József lev. tag jelenté, hogy az ungmegyei knyahinyai meteorköböl Duma György gymnasiumi h. tanár Ungvárról küldött be az akadémiának 27 példányt, melyek között a legnagyobb, de egészen ép darab hét (7) fontnál többet nyom. A tanulmányozást Szabó és Than lev. tagok viszik véghez. A beküldött meteorkövek közöl mintegy 13 darabnak rendeltetése meg van szabva ; a többire nézve az Akadémia rendelkezhetik.
Jelentö lev. tag indítványozza, hogy a legnagyobb példány legyen a nemzeti muzeumé. A többi példányokból, miután Bécs gyüjteményei már el vannak látva, a következö tudományos intézeteknek küldessenek ajándék - példányok : Párisba a Jardin des plantes-nak ; Londunba a Brittish Museumnak, Eszakamérikába a Smithson-intézetnek Washingtonba, az akademy of natural sciences-nek Philadelphiába, és a neworleansi akadémiának, mint oly intézeteknek, melyek bökezüleg ellátják a M. Tud. Akadémiát nyomtatványaikkal. A mi a tanulmányozás után fenmarad, szintén a nemzeti Muzeumé lesz. Elöadja továbbá a nevezett lev. tag, hogy az érintett meteorködarabokon kivül Hazslinszky lev. tag is küldött be egyet.
A legnagyobb darab azonban, noha hirlapilag és levélben a Muzeumnak volt igérve, Pesten egy ásványkereskedö kezére került. Mintegy kétszer akkora az, mint a melyet az Akadémia kapott, csakhogy nem oly érdekes, mint amaz, miután két harmadában körül le van törve. Elöadó egy példány meteorkövet csiszolt állapotban is mutatott be, mely állapotban a vastartalom sokkal jobban kivehetö, mind alakra mind mennyiségre nézve. A lehullott kövek összes számát nem tudhatni, de az ötvenet valószinüleg meghaladja az. Az Akadémia Duma György úrnak köszönetet mond a beküldött meteorkövekért, s jelentö lev. tag indítványa folytán, ötven osztr. ért. forintnyi költségei utalványoztattak. Jelentö lev. tag indítványa egyszersmind a beküldött meteorkövek iránti rendelkezésre nézve is elfogadtatott." [HAI.]

(Népszerű előadások a természettudományok köréből.) A magyar természettudományi társulat elhatározta, hogy... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. febr. 18. 7. sz. p. 80. "...estélyt rendez,... Az előadások sorozata következő: ...Február 24-ikén: 1) Az égből hulló kövek, mutatványokkal. Előadja Szabó József, egyetemi tanár..." A Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia) mathematikai és természettudományi osztályának jún. 11-kén tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jun. 17. 24. sz. p. 292. "...élénk vitára nyujtott alkalmat Tóth Adolf mérnöknek egy német nyelven benyujtott értekezése "az üstökösök üstökeinek mivoltáról." Miután az akadémiának czélja "a tudományokat magyar nyelven művelni," e német értekezés ellen többen fölszólaltak. ...hosszabb vita után az elnök, Kubinyi Ágoston kimondta a határozatot, hogy az értekezés magyarra fordítás végett visszaküldendő." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia)... jún. 25-én tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jul. 1. 26. sz. p. 316. "Szabó József l. tag jelenti, hogy a felvidéken lehullt meteor fölötti nyomozások tárgyában Eperjesre utazott, de egész Sárost bejárván, sőt Zemplénbe is áthatolván, semmi biztos adatot sem nyert. Inditványozza tehát, hogy keresné meg az akadémia a helyt, tanácsot, hogy ez a hatóságok által tétetne nyomozásokat, miközben az illető községekben a szemtanukhoz némi megállapitott kérdéseket kellene tenni. Az akadémia elfogadta az inditványt s az indítványozót bizta meg, hogy az illető kérdéseket dolgozza ki." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia) mathematikai és természettudományi osztályának jul. 2-ikán tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jul. 8. 27. sz. p. 328. "...Szabó József l. tag tett jelentést a közelebbi felvidéki hires lebkőhullásról. Teljes világosság máig sincs ez ügyben. Tudósítások nyomán csupán annyit mondhat, hogy a kérdéses két lebkő Zemplén- és Ungmegye közös határán esett le, és az ott fekvő helységről náhinyának (! Knyahinya vagy Knyahina) fog neveztetni. Azon lebkövek közé sorozzák, melyek fénytelen mázzal bevonvák, és vas létrészeket gyanittatnak, és hasonló ahhoz, mely 1859-ben erdélyi Mező-Madaras falu határán leesett.
A kisebb darab egészen ép, és egy izraelita azt állítja, hogy leestekor közel állván hozzá, felvette és hidegnek találta. E körülményt hihetővé tenné az, ha a vizsgálat e kövön nem találna olvadványt, mely az eredeti izzóságnak volna jele. S ez esetben a dolog igen nevezetes volna, mert lebkő csupán egyetlenszer esett még le hideg állapotban, mikor is a közel álló indiánok keze megfagyott rajta. Egy a tudósitóhoz érkezett levélben azt mondják, hogy a lebkő nagy területen hullott, és számát nem tudják. Egy ügyvéd egy 17 fontos darabot vett fel. Az illető helyeken tanúkihallgatásokat rendeztek, és kilátás van rá, hogy ezeket néhány lebkődarabbal együtt beküldik." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia) menynyiségtani és természettudományi osztályárnak jul. 16-án tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jul. 22. 29. sz. p. 352. "Szabó József ...a felvidéki lebköhullásról is szólt s több példányt mutatott be, melyeket Duma György ungvári tanár küldött. A példányok nagy része töredék, köztök a legnagyobb 7 fontos. Volt egy 35 fontos is, de ezt gazdája, noha előbb a múzeumnak ígérte, később egy ásványkereskedőnek adta el. A beküldött kövek közül a legnagyobb a múzeumnak van szánva." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(Azon meteorkövekröl),... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. aug. 19. 33. sz. p. 400. "(Azon meteorkövekröl), melyek jun. 9-én hullottak le Ungmegye felvidékén, s melyekről annak idejében e lapokban is szó volt, most a "P. Hirnök" bővebb tudósítást közöl. Ungvári levelezője többi között ezeket irja: A tünemény, melyet a szomszéd megyékben is észleltek, Ungmegye felvidékén N. Bereznától nem messze eső Knyahina nevű falu határában érte a földet ugy, hogy az ottani kocsmáros háza mellett is esett le egy több fontnyi kő. A Ricko ügyvéd ur által Ungvárra hozott mintegy 17 fontos példány a tünemény valóságáról mindenkit meggyőzött; azonban daczára annak, hogy szemtanuk állítása szerint valóságos mennykő-eső volt, melyből itt is, ott is forogtak már kézen egyes darabok, nálunk senki sem mozdult, mígnem a tárnok ő excjától jött a megyéhez abbeli meghagyás, hogy minden található és megkapható darabot gyűjtsenek öszsze és küldjék fel.
Azonban a megye kiküldöttét megelőzte a helybeli főgymnázium terményrajzi tanára Duma György ur. Saját költségén ment a szinhelyre s egy-két napi fáradságát mondhatni fényes eredmény koszoruzta. Sikerült ugyanis neki a nagybereznai kamarai erdész Pokornyi ur segédkezése mellett részint a már megtalált, részint a vezetésök alatt keresett példányokból 27 darab kisebb-nagyobb mennykövet birtokába keritenie. Ha egypár nappal késik, a kincs Egger régiségtárába kerül, ahonnan bizonyosan drágábban juthatott volna valami a hazai intézeteknek. Egger ur ugyanis szintén nem sajnálta a fáradságot Knyahináig, de már elkésett. Duma tanár ur alkalmasint egészen az akadémia rendelkezése alá fogja bocsátani a lebköveket, az akadémia pedig más hazai és világintézetekkel fogja megosztani.
A mi a 27 darabból álló gyűjteményt illeti, megjegyzendő, hogy nagyobbrészt önálló egészet képeznek, némely darabot már a megtalálók törtek ketté, hihető, azon reményben, hogy egy kis arany vagy gyémánt, vagy más efféle töltelékre akadnak bennök. Felületök koromfekete, fénylő zománczczal van bevonva, mely azonban már most némileg rozsdaszinbe megy át. Töretlapjaikon többféle ércz csillámlik; de nagyobbára kőanyag. A legnagyobb 7 font, egy kisebb 4 font is igy leebb 8-10 latig. Az egésznek súlya 27 font. Másik 27 font a fent nevezett erdész ur birtokában van, vagy volt 4-5 darabban." A Mi ujság? című rovatban. [HAI.]

(Ritka tünemény.) = Vasárnapi Ujság 13. 1866. nov. 18. 46. sz. p. 565. "Kolozsvárott mult vasárnap reggel 7 óra és 54 perczkor egy szivárványos mellék nap volt látható négy perczig." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

          1867.

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVII-re [1867-re]. Pest, 1866. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 333 p. Csillagászat: pp. 1-172. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1867-re (p. 5.). Időszámítás 1867-re (pp. 6-7.). Gergelyféle naptár. Juliusféle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások 1867-re. (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1867-re (pp. 82-83.). Bolygódok. "Az 1866. évi Almanach megjelenése óta három új bolygódot fedeztek föl..." (pp. 84-85.). A bolygók, mellékbolygók és bolygódok rendszereinek áttekintése (pp. 86-89.).
A bolygók pálya-elem rendszerei (pp. 90-91.).A mellék bolygók, pálya-elem rendszerei (92-93.). Bolygódok jegyzéke fölfedezésök ideje szerint (pp. 94-96.) A bolygódoknak szembenállásuk a nappal 1866-ban (97-99.) Bolygódok pálya-elem rendszerei (100-105.) A bolygódok jegyzéke távolságuk szerint rendezve (p. 106.). A bolygódok jegyzéke középkivüliségök szerint rendezve (p. 107.). A bolygódok jegyzéke hajlásuk szerint rendezve (p. 108.). Üstökösök. "Az 1865-ik évben 2 új üstökös fedeztetett föl, és a várt Faye-féle üstökös ismét megjelent." (pp. 109-113.). Üstökösök pálya-elem rendszerei (pp. 114-133.). Észrevételek az 1865-ik évig kiszámított valamennyi üstökösök pályáinak jegyzékeihez. (pp. 134-154.). Az alap-csillagok közép helyei 1867-re (pp. 155-156.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 157-159.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 160-161.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 162-172.). [HAI.]

SZABÓ József: Meteorkő-hullás Ung megyében, Knyahinyán 1866. junius 9-dikén. In: A Magyar Tudományos Akadémia 1867. januarius 31. tartott ünnepélyes közülésének hivatalos tárgyai. Pest, MDCCCLXVII. [1867.] MTA. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Emich Gusztáv nyomda. pp. 34-50. /M. T. Akadémia évkönyvei. Tizenegyedik köt. 8. darab./ [KSZ.]

HALMAI: A föld és a világegyetem. = Fővárosi Lapok 4. 1867. jan. 1. 1. sz. pp. 2-3. A Halmai álnév lehet. [ZSE.]

HALMAI: A föld és a világegyetem. = Fővárosi Lapok 4. 1867. jan. 2. 2. sz. p. 7. [ZSE.]

KRUSPÉR István: Az 1867-ik évi mártius 6-iki napfogyatkozás, különösen a napfogyatkozási számitások ösmertetése. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Első füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 66-71. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: A hullócsillagok és az üstökösök összefüggéséről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Első füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 85-87. [HAI.]

PAPP Márton: A természettudományok közép-kori története. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Második füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 164-260. Az asztrológia középkori története (pp. 169-179.).; A csillagászat története (pp. 179- 187.).; Galileo Galilei (pp. 232-237, 246-251.).; Regiomontanus (pp. 237-238.).; Kopernik (Köpernik) Miklós (pp. 238-242.).; Tycho (Tyge) de Brahe (pp. 243-246.).; Kepler János (pp. 251-256.).; Bayer János (pp. 256-258.). [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Csillagászati közlemények. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Harmadik füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1868. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 337-343. 1. Az állócsillagok fényének elemzése.; 2. A ködök és csillagcsoportok színkép elemzése.; 3. A holdon "Linné" név alatt ismeretes töbör vagy tűzokádó hegy nyilásáról. [HAI.]

SÁRVÁRY E. [Endre]: Saturnus, az 1867-ik év uralkodó planétája. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. jan. 6. 1. sz. p. 3. [HAI.]

FALVAY István: Az 1867. Márczius 6-ki nagy napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. márc. 3. 9. sz. pp. 102-103. "Hazánkat illetőleg a gyűrűs fogyatkozás középvonala csak Erdély délkeleti szélét vágja keresztül." [HAI.]

DAPSY L. [László]: A ködvilágok. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. máj. 26. 21. sz. p. 259. "Lord Ross toronynagyságu távcsőve (Irlandban, Dublinhoz közel Parstontownban) csillagokká oldott fel több oly világködöt, melyeket Herschell még folyós állapotban levő világanyagoknak gondolt. Azonban a győzelem csakis eddig tartott. A ködök legnagyobb része Rossnak is feloszlathatlan maradt..." [HAI.]

DAPSY L. [László]: A csillagvilágok. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. jul. 7. 27. sz. pp. 336-338. "E változó csillagokhoz sokban hasonló látványt nyújtanak az u. n. eltünö csillagok." [HAI.]

G.: A színképekről. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. aug. 18. 33. sz. pp. 409-410. "Ily módon következtetik azután, miféle elemek vannak a nap gőzkörében (igy p. o. a vas, réz, horgany jelenléte nagyon valószínű); hogy Jupiter, Saturnus, Venus és Mars bolygók gőzköre hasonló a mi gőzkörünkhöz stb." [HAI.]

-á-r-: Petzval Ottó. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. szept. 1. 35. sz. pp. 429-430. Az egyébként eléggé részletes életrajzban nem szerepel, hogy csillagász gyakornok volt Tittel Pál mellett a gellérthegyi csillagvizsgálóban, csak annyi hogy a mérnöki tanintézetben az első évben többek között jelesen vizsgázott csillagászatból is. És természetesen még nem szerepelhetett benne hogy, évekkel később 1872-1882 között a Földrajzi tanszék Szemináriumán - amely a megszűnt csillagászati intézetet helyettesítette - a csillagászat helyettes tanára volt (a tanszékvezetői állás nem volt betöltve). Főleg szférikus csillagászatot és az égimechanika elemeit oktatta. [HAI.]

DAPSY L. [László]: Az időszámítás Angliában. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. szept. 15. 37. sz. pp. 455-456, 458. A greenwichi csillagda pontos idő szolgáltatásáról. "...Piazzy Smyth urnak a skót kir. csillagásznak tartozom hálával, ki saját jegyét engedte át a csillagda évi megvizsgáltatására 1866. jun. 2-án." Lapaljai jegyzet (p. 458.): "Vajon mikor fog visszaállíttatni a mi királyi intézetünk, a budai csillagda, hogy ne koldulná tovább az időt a nagy Magyarország a német földröl, midőn annak meteorológiai észleléseire is oly szüksége volna földmivelő hazánknak?" [HAI.]

KÖNYVES T. [TÓTH] K. [Kálmán]: A csillaghullásról. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. okt. 13. 41. sz. p. 507. "A novemberi "lebvény-bolygódok" - igy nevezik tudományos nyelven a hullócsillagot, - hosszabb időköz után tűnnek elő seregestől. ...Ez évben, minthogy a novemberi sűrű csillaghullás minden 34 évben jő elő, s utoljára 1833-ban volt látható, pompás tüneménynek lehetünk szemlélő tanui november 12-ke táján." [HAI.]

          1868.

BERECZ Antal: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. I. kötet. Pest. 1868. Nyomatott Franda és Frohna könyvnyomdájában. 58 p. Borítócím: Berecz Antal - Lutter János: A mennyiség- és természettani földrajz alapvonalai. Két kötet. Pest 1868-1869. [TZS.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVIII-ra [1868-ra]. Pest, 1867. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 277 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1868-ra (p. 5.). Időszámítás 1868-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Napfogyatkozások és a Merkur-átvonulása a nap korongja előtt 1868-ban. (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1868-ra (pp. 82-83.). Bolygódok. "Az 1867. évi Almanach megjelenése óta 5 új bolygódot fedeztek föl..." (pp. 84-85.). Üstökösök (p. 85). Alap-csillagok közép helyei 1868-ra (pp. 86-87.). Pótlék, 25 világos csillag középhelyei 1868-ra (p. 88.). A szemléldék földirati fekvései (pp. 89-91.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 92-93.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 94-103.). [HAI.]

SZABÓ József: Jelentés a London- és Berlinből az Akadémiának küldött meteoritekről. Pest. 1868. Eggenberger. 10 p. [TZS.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Az állócsillagok távolságainak meghatározásáról. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1867. aug. 12-től 17-ig Rimaszombatban tartott 12. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Batizfalvy Sámuel és Rózsay József. Bartholomaeidesz László és Wallaszky Pál arczképével, számos fa- és kőmetszettel. Pest, 1868. Nyomatott Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdásznál. pp. 343-360. [HAI.]

SOLTÉSZ János: A világegyetem mint észország. (Természetbölcselet). In: Sárospataki Füzetek. Protestáns tudományos folyóirat. 12. 10. Szállítmány. Szerk.: Heiszler József. Sárospatak, 1868. Kiadja a tiszáninneni ref. egyházkerület. Nyomtatta Steinfeld Béla a ref. főiskola betűivel. pp. 459-499. [HAI.]

ZÁDORI Ev. János: Utivázlatok Olaszországból. 1867. = Magyar Sion Hatodik évfolyam 1868. 7. füz. pp. 536-552. Nápolyi látogatás. "Azután fölvezetett a vidor jezsuita a csillagdába, mely az Ignácz templom főoltára felett emelkedik a magasba. Ezen observatorium hire már régi, hanem első ranguvá növekedett, világhirü csillagásza által, kit mindenütt ünnepelnek. Neve Pater Secchi jezsuita." pp. 545-547. [SRG.]

Z. J. [ZALKA János]: Földünk nem hittani központja a mindenségnek. [1.] = Magyar Sion Hatodik évfolyam 1868. 10. füz. pp. 767-799. A csillagászat vádjai, csillagászati tények, csillagászati megállható gyanitások, az égi testek lakhatósága, az égi testek lakhatóságának minősége, a világok végtelensége, a végtelenség egy másik mezeje. [SRG.]

Z. J. [ZALKA János]: Földünk nem hittani központja a mindenségnek. (Vége.) = Magyar Sion Hatodik évfolyam 1868. 11. füz. pp. 848-863. [SRG.]

BERECZ Antal: Teljes napfogyatkozás. = Természet 1. 1868. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

1868. augusztus hóban a bolygók... = Természet 1. 1868. 1. sz. p. 8. [SRG.]

BERECZ Antal: Teljes napfogyatkozás. = Természet 1. 1868. 2. sz. pp. 13-14. [SRG.]

A meteorok eredetéről. = Természet 1. 1868. 2. sz. p. 15. [SRG.]

A bolygók állása 1868. october hóban. = Természet 1. 1868. 2. sz. p. 16. [SRG.]

Érdekes égi tünemény lesz 1868. nov. 5-én. = Természet 1. 1868. 3. sz. p. 23. Merkúr átvonulás. [SRG.]

A bolygók helyzete 1868. november hóban. = Természet 1. 1868. 3. sz. p. 24. [SRG.]

Az 1868. augusztus 18-diki napfogyatkozásról. = Természet 1. 1868. 4. sz. pp. 33-35. [SRG.]

A bolygók helyzete 1868. deczember hóban. = Természet 1. 1868. 5. sz. p. 48. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Állatövi fény. = Természet 1. 1868. 5. sz. pp. 51-52., 1868. 10. sz. pp. 85-87., 1 t. [SRG.]

SÁRVÁRY Endre: Jupiter, az 1868-ik év uralkodó bolygója. = Vasárnapi Ujság 15. 1868. jan. 5. 1. sz. pp. 6-7. [HAI.]

DAPSY L. [László]: A föld kora. = Vasárnapi Ujság 15. 1868. okt. 18. 42. sz. p. 499. "M. Le Verrier, a párisi csillagda hires igazgatója adta rá magát, hogy a földnek napkörüli forgásából, s jelenlegi excentricitásából kiszámitsa ennek az előbbi korbani excentricitásait 50-50.000 évre (1846-ban)." [HAI.]

          1869.

CSÁSZÁR Károly: A csillagos ég. Népszerű csillagászattani ismeretek a magyar művelt közönség igényeihez alkalmazottan. 104 a szövegbe nyomatott fametszvénynyel. Pest, 1869. Aigner Lajos, Pesti nyomda. 264 p. /Közhasznú Könyvtár 1./ [TZS.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIX-re [1869-re]. Pest, 1868. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum"-nál. 263 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1869-re (p. 5.). Időszámítás 1869-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások 1869-ben. (p. 80.).
Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1868-ra (pp. 81-82.). Bolygódok. "Az 1868. évi Almanach megjelenése óta 12 új bolygódot fedeztek föl..." (pp. 83-84.). Üstökösök (p. 85). Alap-csillagok közép helyei 1869-re (pp. 86-87.). Pótlék, 25 világos csillag középhelyei 1869-re (p. 88.). A szemléldék földirati fekvései (pp. 89-91.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 92-93.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 94-103.). [HAI.]

SÁRVÁRY Endre: A csillagos ég. Kiadja az Esztergomi Irodalmi Egylet. Esztergom, 1869. Horák nyomda. 41 p. /Népirat. 11./ [TZS]

SZABÓ Ignácz: A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve. Középtanodák használatára. Első rész. A szövegbe nyomott tíz ábrával s a tenger-áramlások abroszával. Pest, 1869. Heckenast Gusztáv. 118 p. Csillagászat: pp. 1-43. [TZS.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Tittel Pál. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1868. aug. 21-től 29-ig Egerben tartott 13. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Rózsay József közreműködésével szerk.: Kátai Gábor és montedédói Albert Ferencz, nagygyűlési titkárok. (Tittel Pál és Balogh Pál könyomatú arczképeivel, két szines és 2 szinezetlen könyomatú táblával, a szöveg közzé nyomott 50 fametszettel, s egy földtani térképpel.) Eger, 1869. Nyomatott az Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdájában. pp. 1-13. [HAI.]

HORVÁTH Zsigmond: A lebkőhullás történetének rövid vázlata, különös tekintettel a hazánkban, valamint az 1868 jan. 30-án hullottra. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1868. aug. 21-től 29-ig Egerben tartott 13. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Rózsay József közreműködésével szerk.: Kátai Gábor és montedédói Albert Ferencz, nagygyűlési titkárok. (Tittel Pál és Balogh Pál könyomatú arczképeivel, két szines és 2 szinezetlen könyomatú táblával, a szöveg közzé nyomott 50 fametszettel, s egy földtani térképpel.) Eger, 1869. Nyomatott az Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdájában. pp. 314-320. [HAI.]

LARBRE, Cecil: Zseb-napóra más hozzátartozókkal. = Anyagi érdekeink 2. 1869. máj. 2. 31. sz. p. 247. "E kis műszer mely itt leiratik, nem szolgálhat ugyan pontossági készülék gyanánt, s alkatrészeinek elhelyezése sem nyugszik új elveken; azonban mint különféle czélokra és közönséges használatra alkalmas zsebkészülék méltánylást igényelhet." [SRG.]

Apróságok. = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. jan. 31. 1. füz. pp. 71-72. "L’Epinois, francia író, Theiner atyának, a pápai levéltárnoknak szivességéből megkapta Galilei elitéltetésének okmányait és ezeken alapult életrajzát..." [SRG.]

Irodalom. Földünk nem hittani központja a mindenségnek. Bölcsészeti adalék minden ker. hittanhoz. Irta: Zádori János, hittudor. Pest, 1868. = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. febr. 28. 2. füz. pp. 129-130. Cusa bíbornok (1401 szül.) tagadta a "föld mozoghatatlan központiságát." [Nicolaus Cusanus 1401-1464.] [SRG.]

(-ri-): A csillagos ég. Irta Dr. Császár Károly, kiadja Aigne és Rantmann Könyvkereskedése. Pesten. 1. füzet. = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. máj. 31. 5. füz. pp. 317-325. A Közhasznú Könyvtár sorozat 2. kötetének ismertetése. [SRG.]

(-ri-): A csillagos ég. Irta Dr. Császár Károly, kiadja Aigne és Rantmann Könyvkereskedése. Pesten. 1. füzet. (Vége.) = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. jún. 30. 6. füz. pp. 356-361. [SRG.]

KNAUZ Nándor: A veteristák. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 3. 1869. jan. 1. füz. pp. 17-37. A tanulmány a magyar középkorban alkalmazott időszámítást tárgyalja. Azt, hogy az egyházi életben és az okiratok kiállításánál milyen keltezést alkalmaztak. A nevezetes egyházi névünnepekhez képest határozták meg az egyes dátumokat. Alkalmazták az egyes uralkodók és pápák uralkodásnak kezdetéhez képesti évszámlálást. A Krisztus születésétől való évszámlálás legelőször csak IV. Jenő pápa (1431-1447) okmányain fordul elő. Kezdeti próbálkozások a naptárjavításra 1476-tól. XIII. Gergely pápa új, javított naptárának bevezetése egyetemlegesen és Magyarországon. A pápa a tervezetet előzetesen szétküldte az összes keresztény fejedelmeknek, így II. Rudolf királyunknak is 1578. jan. 11-én. Csak ezt követve, 1582. febr. 24-én kelt bullájával hirdette ki az új naptárt, hogy: 1582. okt. 4-e után okt. 15-e következzen.
Mivel ezen időben hazánk területe három részre volt szakítva: más és más módon ment a Gergely-naptár bevezetése a királyi katolikus Magyarországon, mint a protestáns Erdélyben. A magyar országgyűlés az új naptárt 1588-ban fogadta el. Erdély országgyűlése 1590-ben tette ugyanezt. Nemcsak a protestánsok egésze, hanem még a katolikusok között is voltak ellenszegülők. A kalendáriumok sem voltak egyformák, a felekezetek más-más naptárt adtak ki, avagy egyszerre közölték az ó és az új naptárt. Így ment ez 1625-ig. Sőt egészen más esetek történtek az ország középső részén: a török által megszállt területen, például Pécsett és környékén. Itt persze a mohamedán időszámítás volt a hivatalos. A keresztény időszámítást és naptári rendszereket többféle módon értelmezhették és szabadabban is értelmezték a Pécsett élő katolikusok és protestánsok.
Pécs városában a régi naptárt még az 1640-1641-es években is használták magyarok (kálvinisták, áriánusok, katolikusok egyaránt) és magukat veteristáknak nevezték a régi (vetus) naptárról. A régi naptár hívei egyre vadabb vitákat folytattak az új naptár híveivel. Igazságukat keresve és egymást kölcsönösen feljelentve fordultak a török hatóságokhoz. A mohamedán megszállók előbb börtönbe zárással, a karóba húzás kivégzési móddal fenyegetőzve próbáltak igazságot tenni naptárügyben. Majd kegyesen megengedték, hogy pénzfizetéssel mentsék meg életüket a pécsi gyaurok. A régi magyarországi naptárak ismertetése 1474-1531-ig. Székely István 1538-as örökös kalendáriuma "a legrégibb nyomott magyar naptár". Néhány régi magyar naptár, csízió és kalendárium említése (1571, 1572, 1573, 1579, 1580, 1582, 1583, 1584, 1585, 1591, 1592, 1593). [KSZ.]

VOLLY István: A napról. = Természet 1. 1869. 7. sz. pp. 59-61. [SRG.]

A jelen számhoz csatolt melléklet. = Természet 1. 1869. 7. sz. p. 65., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. január-hóban. = Természet 1. 1869. 7. sz. p. 68. [SRG.]

VOLLY István: A legközelebbi holdfogyatkozás. = Természet 1. 1869. 8. sz. pp. 72-74., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. február-hóban. = Természet 1. 1869. 9. sz. p. 84. [SRG.]

Megjelent "A csillagos ég" első füzete. Irta: Császár Károly. = Természet 1. 1869. 11. sz. p. 103. Ismertetés. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. aprilhóban. = Természet 2. (1.) 1869. 1. sz. p. 8. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. májusban. = Természet 2. (1.) 1869. 3. sz. p. 24. [SRG.]

Winnecke üstököse. = Természet 2. (1.) 1869. 4. sz. p. 32. [SRG.]

BERECZ Antal: Éjszaki fény. = Természet 2. (1.) 1869. 4. sz. p. 32. Buda-Pest 1869. május 13. [SRG.]

BERECZ Antal: Bolygó-fölfedezések. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. pp. 38-39. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. junius hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. p. 40. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1868. augusztus 18-án. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. 1 t. fotó melléklet. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. juliushóban. = Természet 2. (1.) 1869. 7. sz. p. 60. [SRG.]

A Hold távcsövön nézve. = Természet 2. (1.) 1869. 8. sz. pp. 61-62., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. augusztus hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 9. sz. p. 76. [SRG.]

LENGYEL Sándor: A fény. = Természet 2. (1.) 1869. 10. sz. pp. 79-82., 16. sz. pp. 138-142. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. szeptember hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 11. sz. pp. 95-96. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. október hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 13. sz. p. 114. [SRG.]

Littrow Károly csillagász tanár... = Természet 2. (1.) 1869. 14. sz. pp. 121-122. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. november hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 15. sz. p. 134. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. deczember hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 17. sz. p. 152. [SRG.]

Mennyit költenek más országokban az emberek az "égre"? = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1. füz. pp. 41-42. Egyes országok csillagászati pályadíjai, csillagvizsgálókra és műszereikre költött pénzei. Apróbb közlemények.; "Természettudományi Közlöny" címmel és "Havi folyóirat közérdekű ismeretek terjesztésére" alcímmel indult a lap több évszázados útjára. Kiadta a K. M. Természettudományi Társulat. Szerkesztette: Szily Kálmán, az ő bevezető sorai Budán, 1868. dec. 10-én keltek. A lap 1869-ben indult és az első évben 9 füzete jelent meg, folyamatos oldalszámozással. A szerkesztő főmunkatársai közé a természettanra és csillagászatra Berecz Antal vállalkozott. [KSZ.]

Neptun-e vagy Pluto? = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1. füz. p. 44. Göppert vizsgálata. Apróbb közlemények. [SRG.]

BERECZ Antal: A csillagok élete. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 2. füz. pp. 49-57. [KSZ.]

X. Szakgyülés. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 2. füz. p. 92. 1868. jún. 17-én. "Az első titkár [Szily Kálmán] felolvassa Schmidt Gyula athéni csillagda-igazgató levelét, melyben társulatunk levelező tagjává lett választásáért köszönetét fejezi ki." [KSZ.]

KONDOR Gusztáv: A Merkur átvonulása a nap korongja előtt. (Az 1868-ik november 4-iki szakgyülésen tartott előadás szerint.) = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 3. füz. pp. 115-116. "Épen holnap - 1868 november 5-én - is előadja magát ilyen égi jelenet. Csillagászati távcsővel itt Buda-Pesten mindjárt napköltekor, föltéve, hogy az idő kedvez, a napkorong felső részén egy igen élesen határolt, köralakú, fekete foltot fogunk láthatni, mely lassan nyugatról kelet felé huzódik.
E fekete pont lesz a Merkur. Netáni napfoltokkal nem fogjuk összezavarhatni, mert ezek sohasem egészen feketék, s közönségesen rendetlen alakkal bírnak. A Merkur ezen átvonulása buda-pesti középidő szerint, már 12 percczel kezdődik a nap fölkelte előtt azaz 6 óra 42 perczkor, a bolygó középpontja kilép a napból 10 óra 17 perczkor, úgy, hogy az egész tünemény, 3 1/2 óránál tovább tart." [KSZ.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Vénus átvonulásáról. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 3. füz. pp. 134-135. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 6. füz. pp. 278-281. "Hat éve hogy a mi földrajzi szélességünk alatt utoljára észlelték e fényes tüneményt. E nálunk oly ritka tüneménnyel a jelen év már több ízben kedveskedett s különösen nagy mértékben aprilis 15-én és május 13-án." Apróbb közlemények. [KSZ.]

PAPP Márton: Hell Miksa. (Felolvastatott az 1869. junius 2-iki szakgyülésen.) = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 7. füz. pp. 343-348. [PRP.]

N. J.: Newton - és Pascal. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 8. füz. pp. 377-383. A hét oldal terjedelmű cikk részletesen leír egy hamisítási ügyet, sőt hamisítások sorozatát, amelyek a csillagászat történetét helyezték volna más megvilágításba, ha a felbukkant iratok valódiak lettek volna. 1867. júl. 15-én Chasles francia akadémikus azt a hihetetlen hírt közölte a tudós világgal, hogy Pascal - Newtont évtizedekkel megelőzően - felismerte volna, hogy a Hold földkörüli és a bolygók napkörüli mozgása a földi nehézkedési erővel azonos módon, a gravitáció hatásával történik.
Pascal 1652-ben már leírta a tömegekkel egyenes arányban és a távolság négyzetével fordítottan arányosan szóló törvényt, amelyet nem publikált, de levélben közölt a fiatal, 11 éves Newtonnal. Aztán Newton megvárta Pascal 1662-es halálát, majd e törvényt 1686-ban sajátjaként előadta és 1687-ben publikálta is a maga neve alatt. Így a fizika és a csillagászat történetében olyan fontos általános tömegvonzás törvényét valójában nem Newton-törvénynek, hanem Pascal-törvénynek kell innentől nevezni, az ekkoriban felbukkant levelek alapján.
A francia akadémikus által felmutatott kézirati okmányokról később kiderítették, hogy azokat nem Pascal írta, sőt azokat egy ügyes hamisító gyártotta 1861-től és adta el jó pénzért, eredeti gyanánt, sok más csillagász és fizikus hamis leveleivel és feljegyzéseivel együtt. A szórakoztató cikk szerint akkor fogott gyanút a francia akadémikus, amikor egy olyan levelet is vásárolhatott, amelyben Galilei 1639. nov. 3-án Firenzében kelt levelében írja, hogy észlelte a Szaturnusz holdját (jóval Huygens 1655-ös felfedezése előtt) és meghatározta keringési idejét. Természetesen ez a levél is a hamisító műve volt! [KSZ.]

P. Gy. [PETROVICS Gyula]: A novemberi csillagfutásról. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 8. füz. p. 397. Az 1869. nov. 12-14-iki meteorzáporra tervezett francia észlelési előkészületek. A Sirius folyóirat alapján. Apróbb közlemények. [KSZ.]

J. A. [JAGASICS Aurél]: Az 1868-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 9. füz. p. 436-439. Coulvier-Gravier francia meteorészlelő (1802. febr. 26. - 1868. febr. 11.); Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus (1819. szept. 18. - 1868. febr. 11.); August Ferdinand Möbius a lipcsei egyetem csillagász-tanára és a lipcsei csillagda igazgatója (1790. nov. 17. - 1868. szept. 26.); Simon Plöszl bécsi látszerész és optikus (1794. szept. 11. - 1868. jan. 21.). [KSZ.]

D.: A melbourni távcső. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. febr. 14. 7. sz. p. 88. "...s az ujabb időben e fémtükörü reflectorokat kezdik inkább késziteni a régebben szokott üveg-lencséjü refractorok helyett, mivel ez utón könnyebben, kevesebb költséggel lehet elérni ugyan olyan nagyítást. A melbourni csőben a fém-tükör átmérője 4, a csőnek magának hossza 7 láb, de felül reá még egy nagy vas rácsozat van illesztve, mely között szabadon járhat a szél." [HAI.]

HELLER [Ágost]: A hold. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. aug. 8. 32. sz. pp. 439-340. ..."Ha pedig egy gömb alakú folyékony test gyors forgásba jő, az ki fog dudorodni azon helyeken, melyek legtávolabbra esnek a forgási tengelytől, - azaz: az aequatoron. Ezen tünemény végre a földön is beállott, mindinkább nőtt az egyenlitőnek ezen kiemelkedése, mig ez végre mint teljes gyürű elvált az anyatesttől, és ezzel megszületett a hold, habár azután még sok évig tarthatott is, mig e gyűrű egy helyen elszakadt és gömbbé alakult." [HAI.]

K. T. K. [KÖNYVES TÓTH Kálmán]: Az időjelzésről. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. szept. 5. 36. sz. p. 489. "Ticho de Brahe a hires dán csillagász 1560-ban a csillagvizsgáló toronyban egy olyan órát állitott föl, mely a perczeket s másodperczeket is pontosan mutatta;... Az időjelzés tökéletesítésében a legóriásabb lépést Zulichem Hugens tette, fölhasználván a halhatlan Galileo elméletét." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: Az idei északi fények. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. okt. 10. 41. sz. p. 563. "Ugyanis a csillagászok azért remélnek az idei őszre annyi szebbnél szebb északi fényt, mivel a jelen évben a nap felénk fordított arczán szokatlanul nagy számmal mutatkoztak az úgynevezett napfoltok." [HAI.]

          1870.

BALLAGI Károly: A földgömb és egy kis csillagászati földrajz. Pesten, 1870. Kiadja Heckenast Gusztáv. 111 p. [SZF.]

BERECZ Antal: A hold befolyása a légköri tünetekre. Pest, 1870. [KSZ.*]

BERECZ Antal: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. A szöveg közé nyomott 30 ábrával és két képpel. Második javított kiadás. Pest. 1870. A szerző sajátja. Nyomatott Franda és Frohna könyvnyomdájában. 66 p. [TZS.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXX-re [1870-re]. Pest, 1870. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 276 p. Csillagászat: pp. 1-108. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1870-re (p. 5.). Időszámítás 1870-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (p. 80-81.).
Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1870-re (pp. 82-83.). Bolygódok. "Az 1868. évben a következő 12 bolygód fedeztetett föl..." (pp. 83-88.). Üstökösök. "Az 1868. évben három üstökös észleltetett, melyek közöl azonban csak a második új üstökös." (pp. 89-90). Alap-csillagok közép helyei 1870-re (pp. 91-892.). Pótlék, 25 világos csillag középhelyei 1870-re (p. 93.). A szemléldék földirati fekvései (pp. 94-96.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 97-98.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 99-108.). [HAI.]

SALAMIN Leo - LINKESS Miksa: A mennyiség- és természettani földrajz vezérfonala. Középtanodák használatára. Írták Salamin Leo és Linkess Miksa kir. főgymnasiumi r. tanárok. Első rész. Mennyiségtani földrajz. Második rész. Természettani földrajz. Pest, 1870-1871. Lauffer Vilmos kiadása, Rudnyánszky Béla nyomda. 1. köt. 1870. 72 p.; 2. köt. 1871. 186 p. A nyomdai évszám: 1869. A szerzők előszava 1869. januárban kelt Lőcsén. [KSZ.]

SOOS Mihály: Éghajlattan a természettudományok kedvelőinek. A szöveg közé nyomott 84 részben színezett és 3 színnyomatú táblával. Pest, 1870. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 461 p., 3 színezett tábla. Csillagászat: pp. 1-148. Tárgyalja a Föld világegyetemi viszonyait, részletesen ír a "légköri fénytüneményekről". [TZS.]

TÓTH Ágoston Rafael: Az Európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodaetai munkálatok. Egy térképpel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Pest, 1870. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 48 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 6. sz./ A Föld méretének meghatározása az ókortól. A fokmérések története. Mérések a 19. század közepéig, és ezek összevetése. [KSZ.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. In: Jókai Mór: Délvirágok. Harmadik kiadás. Pest, 1870. Kiadja Heckenast Gusztáv. Nyomatott Heckenast Gusztávnál. pp. 235-278. A szerző későbbi megjegyzése itt még nincsen. [SRG.]

HORVÁTH Zsigmond: Newton Izsák életrajza. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1869. sept. 6-tól 11-ig Fiuméban tartott 14. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Poor Imre és Rózsay József. (Balassa János arcképével, két szines, három szinezetlen kőnyomatu, s egy fametszetü táblával, egy szines tengeri térképpel és tizenhét a szöveg közé nyomott fametszettel.) Pest, 1870. Nyomatott az "Atheneaum" Nyomdájában. pp. 367-372. [HAI.]

Óriási óramű. = Anyagi érdekeink 3. 1870. jan. 23. 4. sz. p. 32. A beauvaisi székesegyház órája, 90.000 kerékkel működik, nagymutatója 12 láb hosszú."...mindenek előtt a hét napjait, a hónapokat, az évet, az állatkör jeleit mutatja, melyekbe a föld koronkint lép, a nap- és éjegyent, a bolygók futását, a hold változását, a különböző időket a föld nagyobb városaiban, a változó ünnepeket 100 évre, a szökő napot minden szökő esztendőben stb." [SRG.]

ROLLER Mátyás: A bolygók befolyása az üstökösök járására. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 4. 1870. 4. sz. pp. 48-50. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

ROLLER Mátyás: A naprendszer tovamozditásáról, az üstökös pályákból itélve. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 4. 1870. 12. sz. pp. 174-176. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

Éjszaki fény 1869. decz. 11. = Természet 3. (2.) 1870. 1. sz. p. 14. [SRG.]

A bolygók állása 1870. jan. hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Ritka természeti tünemény. = Természet 3. (2.) 1870. 3. sz. p. 41. Északi fény a poseni nagyhercegségben 1870. jan. 1-én. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 3. (2.) 1870. 3. sz. p. 41. Gráczban az év elején naponta. [SRG.]

A bolygók állása 1870. febrban. = Természet 3. (2) 1870. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1869. augusztus 7-én. = Természet 3. (2.) 1870. 4. sz. pp. 49-50. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 3. (2) 1870. 5. sz. p. 64. 1870. febr. 1-én Westfáliában és Angliában. [SRG.]

A bolygók állása 1870. márcz.-ban. = Természet 3. (2.) 1870. 5. sz. p. 64. [SRG.]

A bolygók állása 1870. april. hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 7. sz. p. 92. [SRG.]

A bolygók állása 1870. máj. hób. = Természet 3. (2.) 1870. 9. sz. p. 122. [SRG.]

Nagy meteorit. = Természet 3. (2.) 1870. 11. sz. p. 135. [SRG.]

A bolygók állása 1870. junius hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 11. sz. p. 150. [SRG.]

BERECZ Antal: A Hold befolyása a légköri tünetekre. = Természet 4. (2.) 1870. 1. sz. pp. 1-10.; 2. sz. pp. 15-17. [SRG.]

A bolygók állása 1870. julius hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 1. sz. p. 15. [SRG.]

Óriási Teleskop. = Természet 4. (2.) 1870. 2. sz. p. 150. Tárgylencse átmérője 25 hüvelyk. [SRG.]

A bolygók állása 1870. aug.-ban. = Természet 4. (2.) 1870. 4. sz. p. 56. [SRG.]

Változások Jupiter felületén. = Természet 4. (2.) 1870. 5. sz. p. 69. [SRG.]

A bolygók állása 1870. szeptember-hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 4. (2.) 1870. 7. sz. p. 98. Budapesten 1870. szeptember 24-én. [SRG.]

A bolygók állása 1870. október-hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 7. sz. p. 98. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Mi lehet még (Backhaus szerint) az állatövi fényből. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 117-119. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 119-122. Az 1870. október 25-26-iki eseményről beszámoló Pestről, Veszprémből Tóth Antal, Losoncról Poós Gyula. [SRG.]

A nap légköre. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 124-125. [SRG.]

Csillagászati ujdonság. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. p. 125. A Vénusz parallaxisáról. [SRG.]

A bolygók állása 1870. november hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Napfogyatkozás 1870. decz. 22-én. = Természet 4. (2.) 1870. 11. sz. p. 153. [SRG.]

A bolygók állása 1870. deczember hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 11. sz. p. 154. [SRG.]

A nap természetéről. = Természet 4. (2.) 1870. 12. sz. pp. 162-163., 1 t. [SRG.]

A [1870.] decz. 22-diki napfogyatkozás. = Természet 4. (2.) 1870. 12. sz. p. 163. [SRG.]

  B. B. [BOZÓKY Béla]: Hol kezdődik az új év legelőbb? = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 10. füz. pp. 44-45. A Ferro-délkörrel átellenesen. Apróbb közlemények. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Az 1868-ban fölfedezett bolygókról. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 10. füz. pp. 45-46. 12 új kisbolygót fedeztek fel. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  Szily Kálmán l. tag előterjeszti Roller Mátyás, műegyetemi tanársegéd dolgozatát "a bolygók befolyása az üstökösök járására." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 176-177. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. febr. 7-én tartott ülésén. [KSZ.]

  B. A. [BERECZ Antal]: Jupiter színét változtatja. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 186-187. Browning észlelése szerint az egyenlítői övben és a bolygó sarkvidékein színváltozások történtek. Apróbb közlemények. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Csillag-photographiák. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. p. 187. Rutheford egy 11 hüvelykes tárgylencsével sikeresen lefényképezte a Plejád-csoport 43 csillagát. A Cosmos folyóirat alapján. Apróbb közlemények. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Bolygó-fölfedezések 1869-ban. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. p. 187. Ebben az évben csak 2 kisbolygót fedeztek fel, ápr. 2-án és okt. 9-én. "A fölfedezés dicsőségében ez évben az ó- és az új-világ szépen megosztozott." Apróbb közlemények. [KSZ.]

P. Gy. [PETHŐ Gyula]: Novemberi csillagfutás. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 187-188. Az 1869 nov. 12-14 közötti meteorészleléseket az időjárás sok helyen meghiúsította, és ahol észlelhettek, ott is kevés meteort láttak. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  ÁBEL Károly: A színkép-elemzés. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. pp. 311-333., 1 t. Csillagászati színképelemzés is: a Nap és a Hold, a bolygók, és az állócsillagok színképe. A T CrB 1866-os kitörésének színképe, és egyes ködfoltok eltérő színképe. pp. 324-333. [KSZ.]

  Szily Kálmán l. tag ezután Roller Mátyás műegyetemi tanársegéd dolgozatát terjeszti elő: "A nem periodikus üstökösök jöveteli irányáról és perihelium távolságáról." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. pp. 347-348. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. május 30-án tartott ülésén. [KSZ.]

  XXXVI. Szakgyűlés 1869. június 2-án. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. p. 349. Pap Márton "Hell Miksa magyar csillagászról" emlékezik meg annak emlékére, hogy jún. 3-án lesz 100 éve Venus bolygó Nap előtti átvonulásának. [SRG.]

XLIII. Szakülés. 1869. deczember 1-én. Szily Kálmán előadást tartott: az 1868-ik évi teljes napfogyatkozás megfigyelésének eredményeiről. Hír. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. p. 351. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az északi fényről már szólottunk egyízben e füzetekben s így a jelen alkalommal ama felséges égi tüneménynek, mely október 25-én Buda-pesten is látható volt, csak leírására szorítkozunk. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 17. füz. p. 406. Az 1870. okt. 25-én napnyugtától este 11 óráig látszó - egészen a zenitig felérő - sarki fény leírása. A fényt már 24-én este is látszott és mindkét estén az ország több helyén megfigyelték. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  "A nem periodikus üstökösök jöveteli irányáról és perihelium távolságáról." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 18. füz. pp. 444-445. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. május 30-án tartott üléséből. Kiegészítés Roller Mátyás dolgozatának két nevezetes megállapításáról. Az "Akad. Értesítő"-ből vett részletek. [SRG.]

(A földtan és a szentirás.) = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 1. füz. p. 79. "Tablet angol hetilap, jan. 8. számában egy katholikus tudós ezeket mondja. Nem következik, hogy ki a fossilis, praedamit emberek lételét állitja, legott ellenkezésbe jőjjön a kijelentéssel, névszerint az eredendő bűn tanával. Épen ugy nem, valamint nem dönti meg ezen kijelentett tételt azon igazság, hogy más világokon, napokban, bolygókon szintén eszes lények laknak. Hittanilag szólva, mi történt földünkkel Ádám ősapánk előtt, ez nem tartozik hozzánk. Laktak-e s minő lények a földön, mielőtt ember teremtetett, ez ép oly közömbös, mint azon kétségkivül érdekes kérdés, ha vajjon be van-e népesitve Jupiter?" Vegyesek. [SRG.]

Le monde et l’homme primitif selon la Bible. Par Mgr l’eveque de Chalons. (Meignan.) Páris. 1870. Victor Palmé. = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 5. füz. pp. 395-396. "Az óriási léptekkel haladó természettudományok eredményeinek és az évezredek óta változatlan bibliai szent könyvek tanuságainak összevetése az ujabb kor kiváló szellemeinek mindenkor érdekes és tanulságos elmélkedési anyagot nyujtott." Irodalom és művészet. [SRG.]

A szervezetek kezdetei és az ember őstörténete. Baltzer János boroszlói tanár után az egri növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája. Eger, 1870. 147 l. = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 5. füz. pp. 396-397. "Érdekesnek tartjuk fölemliteni hogy Németországban Wittemberg tudós theologusai között keletkezett az első lárma, hol a Kopernik elleni oppositio élén Melanchton állott. Téves azon általános vélemény, mintha Kopernik rendszere ellen Rómában támadt volna az első oppositio a Galilei ellen való fellépésben. Ezen dráma későbbi eredetű. ..." Irodalom és művészet. [SRG.]

A hitoktatás a XIX. században. = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 7. füz. pp. 498-511. "Minthogy azonban korunk a cosmogonicus rendszerek és a csillagászati titkok népszerüsitésének kora, várható, hogy a "mozgás érve" napjainkban méltányoltassék."[SRG.]

A hitoktatás a XIX. században. (Folytatás.) = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 8. füz. pp. 597-616. Csillagászati vonatkozások: pp. 597-599. [SRG.]

Hő és nehézkedés. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. jan. 23. 4. sz. p. 47. "Az akadémia természettudományi osztályának legutóbbi ülésen Greguss Gyula nemrég elhunyt fiatal tudósunk hátrahagyott értekezését olvasták föl, melyet legalább kivonatosan, mi is érdekesnek tartunk olvasóinkkal megismertetni. ...Vegyük most számba, hány bolygó, bolygócska, hold, üstökös kering a nap körül, s mindezeknek esése mily rengeteg munkaerőt képvisel, s el kell ismernünk, hogyha e munkával egyenértékű hő fejlődik a nap testén, e hő, ha nem is teljes, de mindenesetre tetemes kárpótlásul szolgálhat azon melegért, melyet a nap szertesugározva elfogyaszt." [HAI.]

Az északi-fény. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. nov. 6. 45. sz. p. 579. "Okt. 25-én este hazánk egy ritka kedvezményében részesült a természetnek. Az ég boltozatnak mondhatni majdnem egész északi felét élénk piros fény boritá be." [HAI.]

K. [KÖNYVES] TÓTH K. [Kálmán]: Az északi-fény elmélete. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. nov. 13. 46. sz. p. 591. "Az északi fényt az egyesülés folytonos működésének tulajdonithatjuk, mely a delejes sarkok körül szakadatlanul tevékenységben van. Az északi fény tehát az elsülést [villamos kisülés] kisérő világosság; nem áll tehát azon vélemény, mintha az a sarki jegek világosságának visszfénye volna." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: A decz. 22-diki napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. dec. 25. 52. sz. p. 668. "Hazánkban Temesvár és Kolozsvár s a velők ugyanazon elsötétedési öv alá eső helyek a nap átmérőjének 11/12 részét látták a hold által befödve,..." [HAI.]

          1871.

FÁBIÁN Mihály: Kalauz a földgömb használatában. Néptanítók számára. 3. kiad. Pesten, kiadja Petrik Géza. 1871. 59 p. + 1 ábra (a belső címlapon.) Tartalmazza a földgömbökkel kapcsolatos szférikus csillagászati ismereteket, a "Harmadik szakasz" pp. 49-59. pedig kimondottan csillagászati feladatokat (földrajzi szélesség, pólusmagasság, stb.). [IBQ.]

MURMANN Ágost: Európa bolygó elemei annak tiz első észlelt szembenállása szerint. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 9. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. Az Europa kisbolygóról. [KSZ.]

MURMANN Ágost: Freia bolygó feletti értekezés. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 61 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 2. köt. 1. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. [KSZ.]

ZÁDORI János: Földünk helyzete a mindenségben. Pest, 1871. Kiadja a Szent-István-Társulat. 93 p. [+ 1 tartalomjegyzék.] /Házi könyvtár. 3./ [TZS.]

[HARRACH József: Az égalj hatása a költészetre. = Figyelő 1. 1871. máj. 1. 17. sz. pp. 193-195. [SRG.]

[HARRACH József: Az égalj hatása a költészetre. = Figyelő 1. 1871. máj. 8. 18. sz. pp. 205-207. [SRG.]

[HARRACH József: Az égalj hatása a költészetre. = Figyelő 1. 1871. máj. 16. 19. sz. pp. 217-219. [SRG.]

E.: Kepler. = Fővárosi Lapok 8. 1871. dec. 23. 294. sz. p. 1339. [ZSE.]

SZABÓ József: "A tolucai meteorvas octaëderje és zárványairól" értekezett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 5. 1871. 14. sz. p. 5. Kivonat. [SRG.]

MURMANN Ágost: Európa bolygó elemei, annak tíz első észlelt szembenállása szerint.; Freia bolygóról.; Az 1861. nagy üstökös pályájának meghatározása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 5. 1871. 12. sz. pp. 220-221. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

A nagy napfogyatkozás 1870. decz. 22-én. = Magyarország és a Nagyvilág 7. 1871. febr. 5. 6. sz. p. 62., 70. [SRG.]

EÖTVÖS Lajos: Magyar volt-e Horky Márton? = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 5. 1871. ápr. 4. füz. pp. 285-287. Válasz a Természettudományi Közlöny felszólítására. A Galilei és Kepler ellen támadó Horkyról van szó. Nem magyar, hanem cseh származású asztrológus, matematikus, orvos volt. Hamburgban élt. Naptárakat és asztrológiai jövendöléseket adott ki. Nevét MARTINUM HORKY von LOCHOWITZ-ként írta alá saját műveiben. [KSZ.]

A bolygók állása 1871. január hóban. = Természet 3. 1871. 1. sz. p. 14. [SRG.]

A bolygók állása 1871. február hóban. = Természet 3. 1871. 3. sz. p. 42. [SRG.]

A bolygók állása 1871. márcziushóban. = Természet 3. 1871. 5. sz. p. 70. [SRG.]

SOOS Mihály: Légköri fénytünemények. = Természet 3. 1871. 7. sz. pp. 91-94., 1 t. [SRG.]

A bolygók állása 1871. aprilishóban. = Természet 3. 1871. 7. sz. p. 98. [SRG.]

A bolygók állása 1871. május hóban. = Természet 3. 1871. 9. sz. p. 130. [SRG.]

KOSSUTH Lajos: A csillagok színváltozásáról. = Természet 3. 1871. máj. 15. 10. sz. pp. 151-158. Levél Kossuth Lajostól. Turin. Febr. 21. 1871. A levelet Kossuth Mednyánszky Sándorhoz írta, aki kérte véleményét a Természet korábbi számában megjelent "Változások a Jupiter felületén" című cikkről. A Jupiteren 1869 őszén Browning és Mayer észlelt színváltozásokat. Kossuth részletes és korszerű értekezést írt a csillagászati színképelemzésről. Eközben csillagászati ismereteiről is beszámol több témakörben. [KSZ.]

A bolygók állása 1871. juniushóban. = Természet 3. 1871. 11. sz. p. 178. [SRG.]

A bolygók állása 1871. julius hóban. = Természet 3. 1871. 13. sz. p. 206. [SRG.]

A bolygók állása 1871. augusztus-hóban. = Természet 3. 1871. 15. sz. p. 234. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A csillagászat érdekében. = Természet 3. 1871. 17. sz. pp. 257-261. [SRG.]

A bolygók állása szeptember-hóban. = Természet 3. 1871. 17. sz. p. 262. [SRG.]

STENCZEL K.: Napudvar. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. [SRG.]

Új bolygó. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. [SRG.]

ENTZ: Meteor. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. Szatmár, 1871. szept. 14. [SRG.]

A bolygók állása október-hóban. = Természet 3. 1871. 19. sz. p. 290. [SRG.]

Secchi (a római csillagász) két új színképelemzési eljárást közöl. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A kis bolygók száma ismét kettővel szaporodott. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318. [SRG.]

A bolygók állása november-hóban. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318.

KONKOLY Miklós: Éjszaki fény. = Természet 3. 1871. 22. sz. pp. 333-334. 1871. nov. 2., Ó-gyalla. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Venusz saját világításáról. = Természet 3. 1871. 22. sz. p. 334. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Encke féle üstököst először 1871. szept. 19-én dr. Winecke találta fel ismét, Karlsruhéban. = Természet 3. 1871. 22. sz. pp. 334-335. [SRG.]

Napfogyatkozás Ausztráliában. = Természet 3. 1871. 23. sz. p. 348. 1870. decz. 12-én. [SRG.]

A bolygók állása deczember-hóban. = Természet 3. 1871. 23. sz. p. 349. [SRG.]

  EÖTVÖS Loránd: Doppler elve s alkalmazása a hang- és fénytanban. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 1-11. [KSZ.]

  Más világok mint a mienk. - Ismertetés. - = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 27-30. Richard A. Proctor "Other Worlds than Ours" című Londonban 1870-ben kiadott könyvének ismertetése. [KSZ.]

  Kérdés irodalom-történészeinkhez. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 46-47. Milyen nemzetiségű lehetett Galilei leghevesebb ellentmondóinak egyike egy Horki (vagy Horky) Márton nevű bolognai diák? [KSZ.]

  A Mars. Földünk miniatür-je. Színezett térkép melléklettel. (Richard Proctor "Other Worlds than Ours" czímű művéből.) = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. pp. 180-191., 1. színes t. Közli: S. Gy. [Sebestyén Gyula.] [KSZ.]

  ÓVÁRY Endre: Északi fény. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. p. 203. Az 1871. jan. 13-án este Abaúj megyében (Böőd, Pethő-Szinye, Bátyok) mutatkozott sarki fény leírása. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  Csillagásztorony az egyenlítő közelében. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. p. 206. Ecuadorban, a quitói egyetem épít csillagvizsgálót. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  EÖTVÖS Loránd: Az északi fény színképéről. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. ápr. 23. füz. pp. 250-252. Angström, Zöllner vizsgálatairól. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Különös tünemény napnyugtakor. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. máj. 24. füz. pp. 302-303. 1870. dec. 11-én és 1871. febr. 6-án észlelt naposzlop, melyet spektroszkóppal is megvizsgált. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  EÖTVÖS Lajos: Magyar volt-e Horky Márton? = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jún. 25. füz. pp. 350-352. Nem, hanem cseh. (A Természettudományi Közlöny erre vonatkozó kérdését szóló cikket a Pesti Napló 1871. jan. száma közölte, melyre a választ a Századok 1871. 4. füzete adta meg.) Apróbb közlemények. [KSZ.]

  Nekrológ. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jún. 25. füz. p. 352. John Herschel elhunyt (1792. márc. 7.-1871. máj. 11.). [KSZ.]

  KRUSPÉR István - KONDOR Gusztáv: Az ausztráliai expeditió ügyéhez. - Bizottsági jelentés. - (Előadatott a m. tud. Akademiában 1871. május 15-én.) = Természettudományi Közlöny 3. 1871. júl. 26. füz. pp. 395-398. Neumayer 1871. márc. 13-i iratában az MTA elé terjesztett egy hat tudósból álló osztrák-magyar expedíció tervét az 1874. dec. 9-iki Vénusz-átvonulás megfigyelésére, amely Afrika és Ausztrália déli csúcsai közötti Kerguelen és M’Donald-szigetekre utazna. Szerzők nem támogatják az önálló expedíciót, hanem más nemzetek vállalkozásaihoz való egyéni csatlakozást javasolnak. [PRP.]

  Szily Kálmán, l. tag, Dr. Murmann Ágost, prágai csillagdai segéd három értekezését nyújtja be. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. júl. 26. füz. pp. 404-405. A M. Tud. Akademiából. A III-ik (mathem. és természettudományi) osztály 1871. június 17-én tartott ülésén. 1./ Európa bolygó pályaelemei. 2./ Freia bolygó pályaelemei. 3./ Az 1861-ik évi nagy üstökös pályája. [KSZ.]

  SZILY Kálmán: Adalékok a magyarországi természetbúvárok életrajzához. [1.] = Természettudományi Közlöny 3. 1871. nov. 27. füz. pp. 448-458. J. C. Poggendorff 1863-ban kiadott Biographisch-Literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften című könyvében 8447 természetbúvár életét és tudományos tevékenységét írta le, melyből 91 magyar. A lap közli adataikat. Közülük Batthyány Ignác, Bogdanich Dániel, Bruna Xavér Ferenc, Dudith András, Eszterházy Károly, Hell Miksa, Horváth Baptista János, Jánossy Miklós, Kéry Ferenc, Kmeth Dániel, Liesgang József, Lipsics Mihály, Madarassy János, Mártonffy Antal csillagászokét vagy a csillagászattal részben foglalkozókét. pp. 450-451., 454-457. [KSZ.]

  SZILY Kálmán: Adalékok a magyarországi természetbúvárok életrajzához. (Befejezés.) [2.] = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 491-499. J. C. Poggendorff 1863-ban kiadott Biographisch-Literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften című könyvében 8447 természetbúvár életét és tudományos tevékenységét írta le, melyből 91 magyar. A lap közli adataikat. Közülük Pasquich János, Páter Pál, Poda Miklós, Rhaeticus György Joachim, Sárváry Pál, Segner János András, Szent-Iványi Márton, Szerdahelyi György, Tittel Pál, Vállas Antal, Weiss Ferenc, Zach Ferenc csillagászokét vagy a csillagászattal részben foglalkozókét. pp. 491-498. [KSZ.]

  SZABÓ József: A tolucai meteorvas oktaederje és zárványai. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 499-500. A M. Tud. Akademiából. A III-ik (mathem. és természettudományi) osztály 1871. okt. 16-án tartott ülésén. [KSZ.]

  P. Gy. [PETROVICS Gyula]: Az 1870-ik évben elhalt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 503-504. Karl August von Steinheil német csillagász és fizikus (1801. okt. 12. - 1870. szept. 14.). [KSZ.]

De rationibus festorum mobilium utriusque Ecclesiae occidentalis et orientalis Commentarius. Auctore Nic. Nilles S. J. prof. canonum oeniportano. Viennae, sumptibus Mayer 1868 Nyolczadrét 168 lap. - Commentarius in proemium Breviarii et missalis de Computo Ecclesiastico. Ugyanattól. Második kiadás, Atrebati 1864. Oeniponte apud Rauch. Nyolczadrét 205 lap. = Uj Magyar Sion Második évi folyam 1871. 4. füz. pp. 308-309. "Végre közöltetik a naptárjavítás története. A második munkában az egyházi naptár műszaki kezelése adatik elő." Irodalom és művészet. [SRG.]

CSÁKAI Sándor: A czölöpépitmények s az emberi nem régisége. = Uj Magyar Sion Második évi folyam 1871. 6. füz. pp. 442-455. [SRG.]

PETROVITS Gyula: Vénus és átvonulásai a nap előtt. = Vasárnapi Ujság 18. 1871. jul. 23. 30. sz. p. 382. "Ezek az észleletek biztos módot (máig a legbiztosabbat) nyújtanak azon távolság megmérésére, mely a naprendszer fölmérésében a csillagászok alapvonalát képezi; ez alapvonal: a Nap távolsága a Földtől. ...a legközelebbi elvonulás 1874. decz. 8-kán lesz." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: A decz. 12-iki teljes napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 18. 1871. dec. 17. 51. sz. pp. 643-644. [HAI.]

          1872.

"Egy utazó". Két szerencsétlen csillagda. = Ellenőr 4. 1872. júl. 20. 167. sz. p. 4. A gellérthegyi, később pesti egyetemi csillagda és műszerei rossz állapotáról. [SRG.]

A mult év halottjai. = Figyelő 2. 1872. jan. 7. 1. sz. p. 12. Herschel halála. [SRG.]

Kopernikus Miklós önkészitette sirirata. = Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező 3. 1872. aug-szept. 8-9. sz. pp. 403-404. Pongyola magyar fordításban: "Nem kérek én Tőled olyan nagy kegyelmet, Milyet Pálnak adtál, Azon bocsánatért sem esdeklem melyet Péternek juttattál; Azt a bocsánatot kérem Tőled csupán Buzgón könyörögve, Melyet a rablónak adtál a keresztfán." [SRG.]

A Venus-bolygó átmenetére vonatkozó expeditio iránt véleményadás végett miniszteri felhívás. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 13. sz. p. 235. Főtitkári bejelentés. [SRG.]

A Venus-bolygó 1874-ki átmenetének osztrák expeditio által leendő megfigyelése tárgyában. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 15. sz. pp. 258-260. A III. osztály előterjesztése. [SRG.]

S. Gy.: Majd ha, a nap kialszik... = Magyarország és a Nagyvilág 8. 1872. júl. 28. 30. sz. p. 352. Thomassen után. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. január hóra. = Természet 4. 1872. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Távirati sürgöny, az 1871 decz. 12-diki teljes napfogyatkozásról. = Természet 4. 1872. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. február hóra. = Természet 4. 1872. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 4. 1872. 5. sz. p. 69. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. márczius hóra. = Természet 4. 1872. 5. sz. p. 69. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. április hóra. = Természet 4. 1872. 7. sz. p. 106. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. május hóra. = Természet 4. 1872. 9. sz. p. 134. [SRG.]

Uj asteroidák. = Természet 4. 1872. 11. sz. p. 166. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. junius hóra. = Természet 4. 1872. 11. sz. p. 134. [SRG.]

BERECZ Antal: Az ó-gyallai csillagda. = Természet 4. 1872. 12. sz. pp. 173-175. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. máj. 16.-jún. 22. = Természet 4. 1872. 13. sz. p. 194. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Különös fénytani tünemény. = Természet 4. 1872. 14. sz. p. 206. [SRG.]

NAGY Tamás: A világ vége. = Természet 4. 1872. 15. sz. pp. 209-215. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. augusztus hóra. = Természet 4. 1872. 15. sz. p. 222. [SRG.]

NAGY Tamás: A július 27-iki fénytüneményről. = Természet 4. 1872. 17. sz. pp. 248-249. [SRG.]

Köneny a meteorvasban. = Természet 4. 1872. 17. sz. p. 249. Köneny gáz a meteorban. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. szeptember hóra. = Természet 4. 1872. 17. sz. p. 250. [SRG.]

Az 1872-ik évi augusztusi hulló csillagok. = Természet 4. 1872. 18. sz. pp. 263-264. [SRG.]

NAGY Tamás: A tudományos világot nagy veszteség érte. = Természet 4. 1872. 18. sz. p. 264. Delaune, a párizsi csillagda igazgatója elhunyt. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. szeptember hóra. = Természet 4. 1872. 18. sz. p. 264. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. júl. 8.-aug. 1. = Természet 4. 1872. 19. sz. p. 278. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. október hóra. = Természet 4. 1872. 19. sz. p. 278. [SRG.]

NAGY Tamás: Tűzgömbhullás Olaszországban. = Természet 4. 1872. 20. sz. pp. 285-287. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. november hóra. = Természet 4. 1872. 21. sz. p. 306. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. aug. 1-nov. 1. = Természet 4. 1872. 22. sz. pp. 318-319. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az idő meghatározásáról. = Természet 4. 1872. 23. sz. pp. 321-325. [SRG.]

Protuberanziák és a delejes háborgások összefüggésben állanak. = Természet 4. 1872. 23. sz. pp. 333-334. [SRG.]

Uj bolygók. = Természet 4. 1872. 23. sz. p. 334. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. deczember hóra. = Természet 4. 1872. 23. sz. p. 334. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Ritka szép csillaghullás. = Természet 4. 1872. 24. sz. pp. 346-347. [SRG.]

NAGY Tamás: Az ó-gyallai csillagda műszerei. = Természet 4. 1872. 24. sz. p. 348. [SRG.]

  Sir William Thomson elnöki megnyitó beszéde. (Tartatott a "British Association" 1871. évi nagygyülésen Edinburghban.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. jan. 29. füz. pp. 14-23. Közlik: S., Sz. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  dr. Eö.: Van-e a Holdnak befolyása az időjárásra. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. jan. 29. füz. pp. 35-36. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Sir William Thomson elnöki megnyitó beszéde. - Vége - = Természettudományi Közlöny 4. 1872. febr. 30. füz. pp. 53-62. Közli: Sz. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  Különfélék. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. febr. 30. füz. p. 75. A poseni tudománybarátok társulata 1873. febr. 19-én megakarja ünnepelni Copernicus négyszázados születésnapját. Apróbb közlemények. [SRG.]

  PAPP Márton: Kepler János emlékezete. (Felolvastatott az 1871. deczember 20-án tartott szakgyűlésen. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 81-92. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Éjszaki fény február 4-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 107-109. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Földáramok éjszaki fény idejében. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 109-110. 1871. nov. 9-10-én Párizs környékén. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A napfogyatkozás befolyása a földdelejesség állapotára. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 110-111. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Explosio a Napon. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 111-113. Young észlelése 1871. szept. 7-én. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A teljes napfogyatkozás 1871. deczember 12-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. ápr. 32. füz. pp. 142-143. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Éjszaki fény február 4-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. ápr. 32. füz. pp. 144-146. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  HELLER Ágost: A Venus 1874-ik évi átvonulásáról. (Előadatott az 1872 aprilis 3-án tartott szakgyülésen.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. máj. 33. füz. pp. 169-175. A Vénusz-átvonulások története, elmélete. Az 1874. dec. 8-iki jelenség előzetese. [PRP.]

  HELLER Ágost: Tűzgolyó április 13-án. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. máj. 33. füz. pp. 193-194. Természettan. Rovatvezető: Dr. B. Eötvös Loránd. Apróbb közlemények. [PIR.]

  XXVII. Szakgyülés a m. k. Tudomány-Egyetem Vegytani Intézetében. 1872. április 3-án. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. jún. 34. füz. p. 234. Heller Ágost "a Venus 1874-ik évi átvonulásáról" tartott előadást. Apróbb közlemények. [PIR.]

  EÖTVÖS Loránd: A Nap physikai alkatáról. (Előadatott az 1872. márczius 20-án tartott szakgyűlésen.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. júl. 35. füz. pp. 241-253. [PIR.]

  [KONKOLY THEGE Miklós:] Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 8. sz. 36. füz. p. 311. Apróbb közlemények. A gellérthegyi és a bicskei csillagvizsgálókból származó csillagászati műszerek szakszerűtlen tárolásáról a "pesti egyetem egyik sötét folyosóján egy ablaktalan földszinti nedves kamrában". A Grácz- és Lipcsében megjelenő "Sirius" czímű csillagtani folyóirat ez évi junius 15-iki számában "Egy utas" aláírással a "Két tönkrement csillagásztoronyról" címmel közölt cikk fordításának közreadása.
Bartha Lajos megvizsgálta és összehasonlította az eredeti német nyelvű ("Ein Reissender" aláírással, "Zwei verglücke Sternwarten" címen. Sirius, Köln, Band 5., 6. Heft, 1872. pp. 93-94.) és az ezzel azonos magyar nyelvű cikket. Véleménye szerint a cikk több kitétele annyira megegyezik Konkoly Thege később is gyakori ironikus modorával, hogy az csak tőle eredhet. Például: "mert a távcső le van róla csavarva és oda támasztva egyik sarokba úgy, a hogy a régi pipaszárakat szokás a szobában elhelyezni. Azért mondok régit, mert a pipás ember jobban vigyáz az új pipaszárára, mint a pesti egyetem a maga becses műszereire". Így külföldi vendég nem írt volna, magyar pedig, ha egyetemi ember szintén nem, viszont Konkoly Thege nem volt az egyetemhez kötve, de jól ismerte a körülményeket.
Így csaknem bizonyos, hogy az eredeti cikket is Konkoly Thege Miklós írta (valószínűleg a tanszéket ekkoriban átvevő Eötvös Loránd biztatására, akinek tanítványa volt) és ugyanő adta a Természettudományi Közlönybe a magyar fordítását. A cikk végéhez fűzött (más szedéssel közölt) sorokat: "Hogy az "egy utas" miként apostrophálja ezek után a m. kir. tudomány-egyetemet, azt magyar létemre szégyellem lefordítani. Uraim! Egyetemi tanár urak! Siessenek megczáfolni e rettentő hírt, mielőtt egész Európát bejárná! Tegyenek valamit, mossák le nevünkről e sötét foltot!" - ugyancsak Konkoly írhatta. Különfélék. Apróbb közlemények. [PIR.]

A francia Budget-Bizottság... = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 36. füz. p. 312. A Venus 1874. dec. 8-i átvonulásának költségei. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

A Venus bolygó és a magyar hirlapok. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 36. füz. p. 312. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  FORGÁCH Sándor: Az apály és dagály. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. pp. 322-331. [PIR.]

  H-r.: Német-, franczia- és angolország tudományos viszonya. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. pp. 356-357. A csillagászat terén. Apróbb közlemények. [SRG.]

ERDŐS János: Tűzgolyó. Hód-Mező-Vásárhelyről kaptuk a következő tudósítást: = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. p. 358. 1872. júl. 23-án tűzgömb este 9 órakor. Apróbb közlemények. [SRG.]

  SCHULHOF Lipót: Hulló csillagok megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 393-394. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Barometerállás és a napfoltok. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 394. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Napfoltok és cirrusfelhők. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 394-395. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A sarkfény összefüggése bizonyos felhőképződményekkel. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 395. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A földdelejesség és a Nap forgási ideje. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 395-396. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös színképe. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 397. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A csillagok mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 397-398. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az éjszaki fény színképe. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 398-399. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  A grönlandi meteorvasak. (A meteoritek. - A Grönlandban felfedezett vasdarabok.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. nov. 39. füz. pp. 416-423. Nordenskjöld után közli: J. A. [PIR.]

  FÁBRY Samu: Holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. dec. 40. füz. p. 467. 1872. okt. 17-én Leibitzben (Szepesvármegyében). Apróbb közlemények. [SRG.]

Gróf Pongrácz: Di Capernico e di Galileo. Scritto posthumo del P. Maurizio Benedetto Oliveri; exgenerale dei Domenicani. Bologna. Romagnolinál 1872. nyolczadrét 32 és 136 lap. (Kiadta az eredeti kéziratból és jegyzetekkel kisérte Bonora dömés.) = Uj Magyar Sion Harmadik évi folyam 1872. 6. füz. pp. 470-471. "Szünjenek meg már Galileit szemünkre hányni, mert unalmas mint az alabamakérdés, a feleselés, ha tárgya azonos." Irodalom és művészet. [SRG.]

(Physica sacra). = Uj Magyar Sion Harmadik évi folyam 1872. 8. füz. pp. 637-638. "Jóformán bevégzett tény a tudományban, hogy a hulló csillagok kosmikus meteorok, vagyis azon testek, melyek a mindenségben csatangolnak, és csak akkor lesznek láthatókká, midőn földünk légkörébe kerülnek." Vegyesek. [SRG.]

SÁMI Lajos: Az északi fény. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. febr. 18. 7. sz. pp. 80-81. "Arago irataiban ama nevezetes állítással is találkozunk, hogy mig az északi fény tart, bizonyos halk moraj is hallatszik." [HAI.]

-i. -s.: A nap. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. ápr. 7. 14. sz. pp. 175-176. "Flammarion Kamill franczia tudós, ki máris oly sokat tett a természettudományok s különösen a csillagászat népszerűsítésére, Secchi római csillagásznak a napról irt jeles művét birálván, érdekes kivonatba foglalja össze a nap körül tett legújabb tudományos észlelődések főbb eredményeit." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: Az 1871. decz. 12-ki teljes napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. ápr. 14. 15. sz. p. 188. "...a mellékelt képen látható ugy nevezett korona, Lockyer és Respighi jelentése szerint sem egyéb mint a napnak főleg hydrogenből (köneny) álló burkolata, melynek nincsen saját fénye, hanem azt magától a naptól nyeri." [HAI.]

[SÁMI Lajos]: Üstökös csillagok. [1.] = Vasárnapi Ujság 19. 1872. máj. 26. 21. sz. pp. 255-256. "Jelenleg nyolcz olyan üstököst ismerünk, melyekről biztosan tudjuk, hogy még egyszer, avagy némelyek többször is, meg fognak látogatni bennünket." [HAI.]

SÁMI Lajos: Üstökös csillagok. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 19. 1872. jun. 2. 22. sz. pp. 270-271. Halley, Encke, Biela, Faye, Brorsen, D’Arrest, Tuttle, Winnecke üstökösökről. [HAI.]

(Halálozások.) Dr. Murmann Ágost. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. nov. 3. 44. sz. p. 550. "...szép készültségü ifjú csillagász, ki előbb a prágai egyetemen a csillagászat magán tanára, utóbbi időben pedig a budai országos meteorológiai intézet igazgatója dr. Schenzl Guido segédje volt - okt. 28-án a kholera áldozatává lett Budán." [HAI.]

          1873.

COTTA, [Carl] Bernhard von: A jelen geológiája. Az eredeti harmadik kiadása után fordította Petrovits Gyula. A szerző aczélmetszetű arczképével, és hat fametszetű ábrával. Budapest, 1873. K. M. Természettudományi Társulat, Pesti könyvnyomda. 472 p. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 1./ Az eredetivel összehasonlította Hofmann Károly. A csillagászathoz szorosabban kapcsolódó fejezet: Geológia és csillagtan (pp. 312-338.). Alfejezetek: A Nap (pp. 315-317.); A Hold (pp. 318-331.); Meteoritek (pp. 332-338.). [HAI.*]

HUNFALVY János: Ég és Föld, vagyis csillagászati földrajz. A szöveg közé nyomott hetven fametszettel. Pest, 1873. Athenaeum kiadó és nyomda. 351 p. [KSZ.]

MURMANN Ágost: Az 1861-iki nagy üstökös pályájának meghatározása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1873. Eggenberger-féle Akad. könyvkereskedés, Athenaeum nyomda. 65. p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 2. köt. 5. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1873. jan. 20. [KSZ.]

SEBŐK László: A nagy világ csodái. Népszerű csillagtan különös figyelemmel a népünk közt uralgó babonákra. Egerben. 1873. Nyomatott az Érsek-Lyceumi Nyomdában. 64 p. /Népkönyvtár./ [TZS.]

Ég és Föld, vagyis Csillagászati földrajz. Írta: Hunfalvy János. = Földrajzi Közlemények 1. 1873. 1. füz. p. 56. Könyvismertetés, nagyon dicsérő kritika. Feltehetően a szerkesztő írása.; A Földrajzi Közlemények lap kiadója a Magyar Földrajzi Társulat. Szerkesztette Berecz Antal, 1904-től Cholnoky Jenő. 1919-ben a szerkesztők: Bátky Zsigmond és Littke Aurél, 1920-től Fodor Ferenc. A folyóirat 1873-ban indult. A kötetekben (évfolyamokban) eleinte 12 füzet (szám) jelent meg. Az első világháborút követően évi 2, 3, 4 majd 6 füzetben folytatódott. [IBQ.]

TÓTH Ágoston: Jelentés a nemzetközi európai fokmérés állandó bizottságának 1873. évi szeptember hó 16-tól 24-ig Bécsben tartott gyűléséről. = Földrajzi Közlemények 1. 1873. 5. füz. pp. 291-301. Csillagászati-földrajzi felsőgeodéziai mérések. [IBQ.]

SCHENZL Guidó: "Az 1872. november 27-ki meteorraj megfigyeléséről és pályájának kiszámításáról." = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 7. 1873. 7. sz. pp. 116-120. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

SZABÓ Károly: Komáromi Csipkés György magyar nyelven kiadott munkáiról. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 7. 1873. máj. 5. füz. pp. 345-351. Csillagászat: p. 348. "Judicium de Cometis et Astrologia judiciaria. Imp. Debrecini A. Ch. 1665. Minthogy ezen könyvnek mindeddig csak egyetlen czímlaptalan példányát láttam, valódi magyar czimmását nem adhatom. A könyv, mint a szerző maga följegyezte, Debreczenben 1665-ben jelent meg; mit a csonka példány nyomdai kiállításából és az ajánlás keltéből (Debreczen; 1665. Böjtelő havának 5. napján) eddig is biztosan meghatározhatónak tartottam. Ezen egész könyvecske nem más, mint egy tudományos levél, melyet Komáromi Csipkés György Kobb Fridrik Farkashoz, Szatmár vára parancsnokához intézett. Kobb ugyanis az 1661-ben föltűnt üstökös felől, melyet akkor közönségesen jövendő veszedelem előjelének tekintettek, magának fölvilágosítást kívánván szerezni,
megparancsolta Debreczen várostanácsának, hogy az ott tartózkodó Astrologust rögtön küldjék hozzá; mit a tanács az astrologus eltávozta miatt nem teljesíthetvén, Komáromi Cs. György intézett hozzá egy terjedelmes latín levelet, melyben az üstökösök felől való babonás hiedelmeket természettudományi és hittani érvekkel ostromolja s az astrologia hiábavalóságát mutogatja. Ezen levelet aztán, mint az elöszóban írja, azok kérelmére, kiknek e könyvét ajánlotta, magyarra fordítva, némi változtatással és bővítéssel bocsátotta közre. Ezen érdekes munkának, melyet Sándor István Magyar Könyvesház 41. l. "Az Üstökös Tsillagokról való Judicium" czímmel hibásan helyez Debreczen 1661-re, egyetlen csonka példányát, melyből a czímlap és az ajánlás első levele hiányzik, a s.-pataki ref. coll. könyvtárában láttam. - A könyv 12r. 101 lap. Elöl: czíml., ajánlás, mut. tábla 7 sztlan levél (ha teljes.)" - írta Szabó Károly. [KSZ.]

HŐKE Lajos: Hell, Sajnovics és a magyar jezsuiták. = Athenaeum 1. 1873. II. 23. sz. pp. 1472-1475. [HAD.]

S. F.: Az ovifaki meteorvas... = Földtani Közlöny 3. 1873. 5-6. sz. pp. 135-136. Grönlandi meteorvasat F. Wöhler, Dambrée és Nordenskiöld is elemezte. Vegyesek. [SRG.]

PORUBSZKY Jenő: Óraidő és hétköznap a földfelület különböző pontjain. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. júl. 27. 30. sz. p. 381. Weisz után. [SRG.]

Sz. V.: A nap és foltjai. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. aug. 10. 32. sz. pp. 398-399. Mutatvány Flammarion: Égi csodák című könyvéből. [SRG.]

U. Gy.: A hold. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. dec. 7. 49. sz. p. 611. [SRG.]

U. Gy.: A hold. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. dec. 14. 50. sz. pp. 624-626. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az üstökösökről. = Természet 1873. 5. 1. sz. pp. 1-6.; 2. sz. pp. 19-22.; 3. sz. pp. 31-35. [SRG.]

A hulló csillagok és az éjszaki fény. = Természet 5. 1873. 1. sz. pp. 12-13. [SRG.]

Egy napfogyatkozási rendelet 1699-ből. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. január hóra. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 14. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A Biela-üstökös feltalálása. = Természet 5. 1873. 3. sz. pp. 37-38. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. február hóra. = Természet 5. 1873. 3. sz. p. 42. [SRG.]

VOLLY István: Kopernik Miklós emlékezete. = Természet 5. 1873. 4. sz. pp. 43-45.; 5. sz. pp. 57-62. [SRG.]

NAGY Tamás: A feltalált Bieta [ ! ] üstökös elemel. = Természet 5. 1873. 4. sz. p. 56. A szövegben helyesen: Biela-üstökös. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 5. 1873. 5. sz. pp. 69-70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. márczius hóra. = Természet 5. 1873. 5. sz. p. 70. [SRG.]

NAGY Tamás: A Nap átmérőjéről. = Természet 5. 1873. 6. sz. pp. 81-82. [SRG.]

HUNFALVY János: Az újév kezdete, s a húsvét idejének meghatározása. = Természet 5. 1873. 7. sz. pp. 85-90. [SRG.]

NAGY Tamás: Protuberantiák és napfoltok. = Természet 5. 1873. 7. sz. pp. 94-96. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A világrendszer támadásáról. = Természet 5. 1873. 8. sz. pp. 99-105. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. április hóra. = Természet 5. 1873. 8. sz. p. 112. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. május hóra. = Természet 5. 1873. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 5. 1873. 11. sz. pp. 153-154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. junius hóra. = Természet 5. 1873. 11. sz. p. 154. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Delejességi észleletek az ó-gyallai csillagda részéről. = Természet 5. 1873. 13. sz. pp. 175-178. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az 1871. deczember 12-iki napfogyatkozás észlelésének eredménye. = Természet 5. 1873. 13. sz. pp. 178-180. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. julius hóra. = Természet 5. 1873. 13. sz. p. 181. [SRG.]

NAGY Tamás: Napfoltok. = Természet 5. 1873. 14. sz. pp. 191-194. [SRG.]

NAGY Tamás: A napfoltok észlelésének módja Ó-gyallán. = Természet 5. 1873. 15. sz. pp. 197-205. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. augusztus hóra. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 210. [SRG.]

Uj bolygók. = Természet 5. 1873. 16. sz. p. 224. [SRG.]

NAGY Tamás: A bolygók mozgása. = Természet 5. 1873. 17. sz. pp. 228-235. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. szeptember hóra. = Természet 5. 1873. 17. sz. p. 238. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A hulló csillagok észlelése Ó-Gyallán. = Természet 5. 1873. 8. sz. pp. 249-250. [SRG.]

NAGY Tamás: Észleljük a hulló csillagokat! = Természet 5. 1873. 19. sz. pp. 259-264.; 20. pp. 274-276. [SRG.]

Asteroidák és üstökösök. = Természet 5. 1873. 19. sz. pp. 265-266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. október hóra. = Természet 5. 1873. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. november hóra. = Természet 5. 1873. 21. sz. p. 294. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Nevezetesebb csillagdák. = Természet 5. 1873. 23. sz. pp. 316-318. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. december hóra. = Természet 5. 1873. 23. sz. p. 322. [SRG.]

  Az 1872-ik évi novemberi csillag-hullás. (A bécsi cs. kir. csillagda jelentése.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 16-17. Wiener Zeitung alapján közli: S. R. Apróbb közlemények. [PIR.]

  Az idő-kelet meghatározása. (Mutatvány Hunfalvy János "Ég és Föld" czímű munkájából.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 18-21. [SRG.]

  HELLER Ágost: Üstökösök és hullócsillagok, különösen a Biela-féle üstökös és a november 27-iki csillaghullás 1872-ben. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 22-30. Beküldött észlelési leírásokkal kiegészítve. [PIR.]

  TERNER Adolf: "Ég és föld", Hunfalvy csillagászati földrajza. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 31-33. Különfélék. Könyvismertetés. Apróbb közlemények. [PIR.]

L. I. [LENGYEL István]: Az 1871-ik évben elhalt tudósok nekrológja. Herschel, sir John Frederick William, apjához méltó híres csillagász. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 34-35. John Herschel (1792. márc. 7. - 1871. máj. 11.) Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KÖNIG Gyula: A természettudományok fölvirágzásáról a XVII-dik század elején. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. febr. 42. füz. pp. 41-48. A modern természettudomány kialakulása többek között Galilei és Kepler munkássága alapján. [PIR.]

  SCHULHOF Lipót: A Biela-féle üstökösről. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. febr. 42. füz. pp. 66-67. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  Levélszekrény. (7.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. márc. 43. füz. p. 120. Szerk.: N. T. urnak. A Biela-üstökösről küldött adatai nem használhatók. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KVASSAY Jenő: A meteorok legújabb elmélete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. pp. 136-146. Entwurf einer astronomischen Theorie der Sternschnuppen. Von J. V. Schiaparelli. Stettin, 1871. [PIR.]

  Felhívás a Vénus 1874. évi átvonulásának megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. pp. 150-151. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

STOLMÁR Károly: Vaknap. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. p. 154. Melléknap Újpesten 1873. márc. 21-én délután. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  Levélszekrény. (12.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. p. 160. Szerk.: N. T. urnak. A Klinkerfuest-üstökösről küldött adatok. Apróbb közlemények. [SRG.]

  SZTOCZEK József: Újabb nyomozások a színkép-elemzés terén. (Előadatott a m. Tudományos Akadémia 1873 május 25-én tartott XXXIII-ik közülésén.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jún. 46. füz. pp. 214-223. A színképelemzés és csillagászati alkalmazásainak áttekintése. [PIR.]

  A fényiró sugarak elnyeletéséről a Nap légkörében. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jún. 46. füz. p. 241. Bouguer, Secchi, Liais és Vogel H. C. megfigyeléseiről. Természettan. Rovatvezető: B. Eötvös Loránd. Apróbb közlemények. [SRG.]

  S. R. [SOMOGYI Rudolf]: Új módszer napfogyatkozások és csillagátvonulások megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. júl. 47. füz. pp. 278-279. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Jegyzet a megelőző czikkhez. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. júl. 47. füz. p. 279. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  HELLER Ágost: Az üstökösök physikája. (Előadatott az 1873. május 2-ikán tartott természettudományi estélyen.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. aug. 48. füz. pp. 297-310. [SRG.]

  Vénus átvonulásának megfigyelésére... = Természettudományi Közlöny 5. 1873. szept. 49. füz. p. 373. Orosz csillagászok 24 állomást szándékoznak berendezni Szibériában. Apróbb közlemények. [SRG.]

  WEISS Ödön: Hulló-csillagok megfigyelése Magyarországon. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 404-405. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873-dik évi második (Tempel-féle) üstökös elliptikus elemeiről. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 405-406. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  L. I. [LENGYEL István]: A Nap felszínének hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 406-407. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Napfoltok mérséklete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 407-408. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

L. I. [LENGYEL István]: A Galilei-emlék Florenczben. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 409-410. Különfélék. Apróbb közlemények. [PIR.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Csillagrendszerek, azok mozgása és távolsága. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 447-449. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 449-450. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  KONKOLY Miklós: Egy meteor maradványa. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 450-451. Ógyalla, 1873. okt. 13. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1872-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. dec. 52. füz. pp. 480-482. Delaunay, Charles Eugene, a párisi csillagda igazgatója (1816. ápr. 9. - 1872. aug. 5.); Kaiser, Frederik, a leideni csillagda igazgatója (1808. jún. 10. - 1872. júl. 18.); Laugier, Paul August Ernest francia csillagász (1812. - 1872. febr. 5.); Murmann, Ágoston csillagász (1837. - 1872. okt. 25.). Különfélék. [SRG.]

MASZLAGHY Ferencz: Kopernik Miklós emlékezete. = Uj Magyar Sion Negyedik évi folyam 1873. 4. füz. pp. 247-263. [SRG.]

RAJNER Lajos: A physico-teleologicus Isten-érv mennyiségtani alapokra fektetve. 1-3. = Uj Magyar Sion Negyedik évi folyam 1873. 9. füz. pp. 439[639]-653. [SRG.]

RAJNER Lajos: A physico-teleologicus Isten-érv mennyiségtani alapokra fektetve. 4. = Uj Magyar Sion Negyedik évi folyam 1873. 12. füz. pp. 881-910. "Miután jelenleg a meterialisták közt legelfogadottabb azon nézet, hogy minden természeti tünemény az anyag legkisebb részecskéinek mozgásából kimagyarázható s ennélfogva mindaz, mit az összvilágban látunk, nem egyéb mint az anyag ősparányainak, különböző törvények szerint történő összeköttetései. ...Naprendszerünk határőrét a csillagászat jelen állása szerint Neptun bolygó képezi." [SRG.]

Égi tünemény. Jákfán július 25-én este... = Vasmegyei Lapok 7. 1873. aug. 7. 63. sz. p. 2. Tűzgömb. [SRG.]

SÁMI Lajos: Hol és mikor kezdődik az újév. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jan. 5. 1. sz. pp. 6-7. "Vájjon helyesen cselekszünk-e, mikor az évszázadok elején az, éveket jelző számok végére 0-t és nem 1-et teszünk, és igy például 1600 vagy 1601, 1700 vagy 1701, 1800 vagy 1801-e az illető évszázadok valódi kezdete? Épen igy kérdhetjük, hogy tulajdonképen mikor és hol kezdődik valamely nap, például 1873. január 1-eje és a föld kerekségén hol és melyik percznél kell a keltezést (dátum) kezdenünk?" [HAI.]

GYÖRGY Aladár: Kopernikus Miklós. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. febr. 23. 8. sz. pp. 89-90. "...s már 1507-ben megkezdette leírni gondolatait az uj csillagászati rendszer felől. ... 1543. máj. 24-kén meghalt. Csakis pár órával halála előtt jutott kezébe nagy müvének első kész példánya."[HAI.]

MOLNÁR Lajos: Az üstökösök physikája. Heller Ágostonnak a természettudományi társulat ülésben tartott értekezéséből. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. máj. 18. 20. sz. pp. 238-239. "Az üstökösnek legjellemzőbb része az úgynevezett csonga, vagy mint a chinaiak igen kifejezőleg mondják: az uszály. ...Nagyon valószínű, hogy az üstökös egyes különvált részekből áll, melyek mint meteorkövek lehullanak. Ezt bizonyítja átlátszóságuk is." [HAI.]

K-y: A meteorológiáról. 2. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jun. 29. 26. sz. p. 310. A csillagászattal kapcsolatba hozható rész: "Lockyer pedig kimutatta alig néhány hét előtt, hogy az esőzés maximuma és minimuma a nap foltjainak tizenegy évi pálya-futásával van összefüggésben." [HAI.]

SÁMI Lajos: Egy csillag születése. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jun. 29. 26. sz. p. 311. "1866. május 12-én este a Corona Borealis nevű csillagcsoportban hirtelen egy csillag tűnt föl, mely körülbelől a második és harmadik nagyságú égi testek közé volt számitható. ...a hónap végével kilenczedik nagyságúvá fogyatkozott." [HAI.]

K-y: A meteorológiáról. 3. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jul. 6. 27. sz. pp. 323-324. "Az időjárásjelzők között az első, sőt úgyszólván az egyedüli helyet Secchi atyának, a collegium románum tanárának, egyetemes műszere foglalja el, melyért az 1867-iki párisi kiállitáson a becsületrend keresztjét kapta." [HAI.]

SÁMI Lajos: Az év legrövidebb napja. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. dec. 21. 51. sz. pp. 607-608. "Lapunknak ez évben utolsó-előtti száma nevezetes napon jelenik meg, deczember 21-én, mely az év legrövidebb napja itt a földgömb északi felén." [HAI.]

          1874.

KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Herschel János külső tag felett. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 3 . sz./ Felolvasta az összes ülésen 1874. júl. 1.; John Herschel 1792. márc. 7-én született, a csillagászt 1858. dec. 16-án választották az MTA külső tagjává, 1871. máj. 12-én halt meg. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagda leírása s abban történt napfoltok észlelése, néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872. és 1873. 3 táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál, Hoffmann és Molnár, Athenaeum nyomda. 67 p., 3. t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 2 . sz./ Előterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. márc. 16. Az 1871. nyarán felépített csillagda és műszereinek leírása. Földrajzi koordinátái. A napfoltok észlelésének módja kivetítéssel. A rendszeres napészlelést 1872. máj. 16-án kezdték. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. Színes naprajzok 1873. márc. 15-én és 1873. márc. 30-án (1. melléklet).; Tíz érdekes napfolt-csoport fekete-fehér rajza 1872. jún. 9. és 1873. dec. 25. között (2. melléklet).; Tíz vörösre színezett protuberancia-rajz 1872. dec. 28. és 1873. máj. 13. között (3. melléklet).
1873. júl. 25-én meteorok spektrumát észlelte. 1873. okt. 13-án este egy tűzgömb legalább 25 percig tartó nyomát figyelte, színképelemzéssel is. 1872. nov. 27-én az Andromedidák-meteorraj hullását figyelte: este 7.45-8.19-ig 294, majd 9.07-9.54-ig 1796 hulló csillagot olvasott meg, "a meteorok oly sűrűn hullottak, hogy feljegyzésről szó sem lehetett" és "legalább 5-600-al kevesebbet olvastam, miután néha az ég vízpárákkal húzódott be, s ekkor legfeljebb csak 3-ad nagyságúakat láthattam. 9.54-kor ismét abba kellett hagynom az észlelést, mert vastag felhő födte be az eget." 1871. okt. 25-én egy gyönyörű északi fényt észlelt, spektroszkóppal vizsgált. 1871. nov. 5-én d. u. 4-kor (világos nappal) egy északi fényt észlelt, a tünemény megmaradt még napnyugta után is. 1872. febr. 11-én este az állatövi fény különösen ragyogónak mutatkozott, ezzel egy időben északi fény tűnt fel, mindkettőt vizsgálta spektroszkópjával. [KSZ.]

(Globus): Az 1873. évben meghalt Geographusok. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. p. 123. Christoph Hansteen 1784. szept. 26. - 1872. ápr. 11. A koppenhágai Egyetem csillagászat-tanára, a földmágneses mérések gyűjtője és feldolgozója. [IBQ.]

WEYPRECHT Károly - PAYER Gyula: Jelentései az osztrák-magyar éjszaksarki expeditió bizottságához. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. pp. 233-265. "Novemberben két hókunyhót építettünk, melyekben aztán az álló (mozdulhatatlan) delejességi és csillagászati műszerek állíttattak föl;..." p. 238.; sarki fények p. 247.; melléknap. p. 257. [SRG.]

A bolygók hőmérsékéről. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. pp. 449-450. "A bolygók hőmérsékletnek meghatározásánál, a naptól való távolságon kívül még más a hőviszonyokat szabályzó tényezőket is tekintetbe kell venni." [IBQ.]

KOMLÓSSY D.: A kettős csillagok. = Fővárosi Lapok 11. 1874. szept. 16. 210. sz. pp. 916-917. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: A kolozsvári Vénus-expedíció eredménye. = Fővárosi Lapok 11. 1874. dec. 13. 285. sz. p. 1245. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai observatoriumon tett észleletek leírása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 5. sz. pp. 60-61. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

GALGÓCZY Károly: Emlékbeszéd néhai Vállas Antal k. t. felett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 17. sz. pp. 260-261. [SRG.]

FRANKL Vilmos: Melanchthon és magyarországi barátai. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 8. 1874. márc. 3. füz. pp. 149-184. Csillagászat: p. 181. Melanchthonnak három, Magyarországgal kapcsolatos csillagászati jelenségéről ír a szerző. A rövid utalások: 1./ 1530. november 13-án: "A szomorú valóság mellett álomképek, jóslatok, csodaszerű tünemények is zaklatják érzékeny lelkét. Majd azon töprenkedik, a mit 1530-ban egy krakkói csillagász a napsötédésből jövendölt, hogy Szapolyay megbukik és Magyarország a török igája alá kerül."; 2./ 1555. február 19-én: "Majd, midőn értesül, hogy Magyarország bizonyos pontján a levegőben két kígyó-sereg véres csatájának voltak tanúi, ezen jelenet értelmének kifürkészésén fárad.";
3./ 1556. októberben: "Máskor ismét arról értesül, hogy hazánkban tizenhét egymásután következő éjjelen csillagokat láttak egymással küzdeni és mindig győzött, a mely keletről jött. Ennek értelme nem kétséges többé előtte. "Deus adsit nobis"! [Isten segítsen nekünk!] kiált föl."
[Kaposvári Zoltán szerint a krakkói csillagász az 1530. márc. 29-i részleges napfogyatkozást láthatta. A fogyatkozás adatait Krakkóra (É 50,06 fok, K 19,93 fok) számította. A napfogyatkozás 4.40 UT-kor kezdődött 4,9 fok magas napállásnál. A maximális fázis 66,7 %-os volt, ez 5.33 UT-kor állt be. Akkor a Nap 13,4 fokkal volt csak a horizont felett: még elég alacsonyan lehetett a jó észleléshez, és elég "sötétet" okozhatott a riadalomhoz. A jelenség 6.29,5 UT-kor végződött, amikor a Nap 22,3 fok magasan járt.] [KSZ.]

Csillagászati jegyzetek 1874. január hóra. = Természet 6. 1874. 1. sz. p. 14. [SRG.]

NAGY Tamás: A napfoltok mivoltáról. = Természet 6. 1874. 4. sz. pp. 50-53. [SRG.]

Az 1874-ik évi Venuszátmenet megfigyelésére szervezendő expeditiók előkészületei... = Természet 6. 1874. 4. sz. pp. 57-58. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. február-hóra. = Természet 6. 1874. 4. sz. p. 60. [SRG.]

NAGY Tamás: A kettős csillagok. = Természet 6. 1874. 5. sz. pp. 69-71. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. márczius hóra. = Természet 6. 1874. 5. sz. p. 74. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. aprilis hóra. = Természet 6. 1874. 7. sz. p. 102. [SRG.]

A fény sebességéről. = Természet 6. 1874. 8. sz. pp. 103-105., 9. sz. pp. 121-123. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. május hóra. = Természet 6. 1874. 9. sz. p. 130. [SRG.]

Az 1872. és 1873-ban felfödözött bolygódok. = Természet 6. 1874. 10. sz. p. 144. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. juniushóra. = Természet 6. 1874. 11. sz. p. 158. [SRG.]

Procyon kisérője. = Természet 6. 1874. 13. sz. p. 186. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. julius hóra. = Természet 6. 1874. 13. sz. p. 186. [SRG.]

Vénusz holdja. = Természet 6. 1874. 15. sz. p. 213. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. augusztus hóra. = Természet 6. 1874. 15. sz. p. 214. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. október hóra. = Természet 6. 1874. 19. sz. p. 270. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. november hóra. = Természet 6. 1874. 21. sz. p. 298. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. december hóra. = Természet 6. 1874. 23. sz. p. 326. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Összefüggés légkörünk közép-hőmérséke és a napfoltok száma között. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. jan. 53. füz. pp. 28-29. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  LVI. Választmányi ülés. 1874. január 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. febr. 54. füz. p. 80. Heller Ágost és Schenzl Guidó bemutatja "véleményes jelentését a meteoroscopikus megfigyelések ügyében." Felolvastatott Konkoly Miklós indítványa egy Budapesten építendő csillagda ügyében. [PIR.]

  Az Ó-gyallai csillagda leírása, nehány ott tett észlelet megismertetésével. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. ápr. 56. füz. pp. 164-165. Szily Kálmán előterjesztése szerint a M. Tud. Akadémia osztály-ülésén 1874. márcz. 16-ikán. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Winnecke új üstököse. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. ápr. 56. füz. pp. 165-166. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

  Á. S. [ÁRKY Sándor]: A "Gönczöl szekér" múltja és jövője. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 202-205. A Revue Scientifique-ből, Flammarion után. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Sark- és földfény. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 206-207. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Ismét új üstökös. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. p. 207. Winnecke újabb üstököse. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  II. Választmányi ülés. 1874. február 21-ikén. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. p. 210. A titkár felolvassa Schenzl Guidó és Heller Ágost jelentését a hullócsillagok megfigyeléséről. Meteoroszkópokat országos segélyből fogják venni. A Konkoly által felvetett budapesti csillagda ügyét áttették a physikai és meteorológiai osztály hatáskörébe. [SRG.]

IV. Szakülés 1874. április 15-ikén. A m. tud. Akadémia heti üléstermében, délután 5 órakor. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 212-213. Kohn Gyula: Ujabb adatok a Nap physikai alkatához. Az előterjesztés rövid kivonata. [SRG.]

  G. B. [GONDA Béla]: Kosmikus por légkörünkben. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. júl. 59. füz. pp. 290-292. Természettan. Rovatvezető: Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [PIR.]

A Nap hatása a borokra. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. júl. 59. füz. p. 294. Műszaki vegytan. Rovatvezető: WARTHA Vince. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Coggia üstököse. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. aug. 60. füz. pp. 319-320. Csillagtan, meteorológia és természettan. Rovatvezetők: Heller Ágost és Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: Pótlékul a megelőző cikkhez. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. aug. 60. füz. p. 320. A Coggia-féle üstökös látszólagos mozgásáról. Csillagtan, meteorológia és természettan. Rovatvezetők: Heller Ágost és Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [SRG.]

  PAYER Gyula: A sarkvidéki expeditio. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. okt. 62. füz. pp. 382-396. Sarki fények 1872. okt. 28-tól 1873. febr. 24-ig. p. 385. Melléknap 1873. ápr. elején. p. 392. [SRG.]

  HORVÁTH Miklós: A Nap hőmérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. nov. 63. füz. pp. 430-431. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

L. I. [LENGYEL István]: A napfoltok és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. nov. 63. füz. pp. 431-432. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  MORGENSTERN Henrik: A Vénus elvonulása a Nap előtt 1874 deczember 8/9-ikén. (Kivonatosan előadatott az 1874. november 18-ikán tartott szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 6. 1874. dec. 64. füz. pp. 441-458. [PRP.]

Diarium Vitae Acrumnosae Georgii Cserei Senioris de Nagy-Ajta. 1756. consiquari ceptum 1765 folytatás. = Történeti Lapok 1. 1874. szept. 27. 26. sz. pp. 404-405. Nagyajtai id. Cserei György naplójában csillagászati jelenségek említése. [Tűzgömb: 1765.:] "Augustusnak 13-ik napján estéli hat óra után 40 minutakor napnyugatra egy égi jel láttatott, mintha egy nagy sárkány a farkát a felhőből kidugta volna,..."; [Leonidák 1765. nov. 11-12-én:] "Ad 11-m 9-bris virradólag láttatott jó reggel nap feljötte előtt egy kardforma lefüggeni a aeterbe."12-én "éjszaka a csillagok számtalan sokak szélyel futkostak az égen, néha összementek, néha meg sebesen sokan elfutottak, félő, hogy valami jövendő gonoszt ne jelentsenek..." [SRG.]

HOLLÓSY Jusztinián: A naprendszer égi testeinek legősibb fejlődése. = Uj Magyar Sion Ötödik évi folyam 1874. 3. füz. pp. 161-173. "Laplace állítása szerint a naprendszerhez eredetök óta tartozó, égi testek eleve egymástól elválasztva nem lévén, egyetlenegy gőzgömböt alkottak, mely roppant hőmérsékű volt, tengely körül forgott, s félátmérője Neptunon, a jelenleg legtávolabbnak ismert bolygón túl is messze terjeszkedvén, 626 millio mérföldnél jóval nagyobb lehetett." [SRG.]

KVASSAY Jenő: A tenger szinének sülyedése. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. jan. 25. 4. sz. p. 54. A csillagászattal kapcsolatos rész: "A Mars ép ily módon veszítette el a csillagászok szerint vizét és légköre legnagyobb részét; a szilárd gyürü elnyelte azt. A viz saját súlyánál fogva a föld központja felé törekszik, s igy lassanként a fölszinről eltün a belsőbe. Ugyan igy vagyunk a holddal. Ezek kisebbek, mint a föld, tehát itt a viz hamarabb megtette útját a középpontig. A szárazság itt tökéletes. A Venusnak ellenben van tengere és elég nagy légköre, az ok igen közel fekszik, vagyanis ennek nagysága majdnem ugyan olyan, mint a földé." [HAI.]

-á-r-: A mostani üstökös. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. jul. 12. 28. sz. pp. 441-442. "Coggia pillantotta meg először, még távcsőn, Marseilleben, s azonnal vizsgálat és kiszámítás alá kezdette venni pályájának irányát s természetét vagy úgynevezett elemeit. ...Konkoly Th. Miklós hazánkfia, az ó-gyallai csillagász, szinképi elemzés utján azt vélte egész biztossággal megállapithatni, hogy ez üstökös végtelenül gyér szén köneg-gázból áll, mely, valószinüleg villanyos izgatás folytán, önmagától világit, de azonkívül egyszersmind reflektált (a naptól kölcsönzött) fényt is bocsát szemünkhez." [HAI.]

SÁMI Lajos: A Venus átvonulása. (1874. deczember 9.) = Vasárnapi Ujság 21. 1874. dec. 6. 49. sz. p. 781. "...először e hó 9-én, azután nyolcz évvel későbben. Akkor ismét nagy időköz áll be a Venus átvonulásának előfordulásáig; el fog telni a XIX-ik század hátralevő része és a XX-ik egészen, mig a 2004-ik év júniusának 8-án az utóvilágnak megint alkalma nyilik e különös csillagászati jelenségben gyönyörködni a azt hihetőleg a mostaniaknál is tökéletesebb műszerek segélyével megfigyelni." [HAI.]

A nap alkatrészei és működése. Rajz a csillagászat köréből. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. dec. 27. 52. sz. p. 836., 838. "A folytonos kisugárzás következtében a nap melege és világának természetszerűleg fogynia kell, s az úgynevezett napfoltok nem egyebek, mint kihűlt és kiégett anyagok, melyeket észlelet szerint a nap izzó tömege azonban csakhamar ismét elnyel." [HAI.]

          1875.

GALGÓCZY Károly: Emlékbeszéd Vállas Antal külső tag felett. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 15 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 8 . sz./ Felolvasta az összes ülésen 1874. dec. 21-dikén. A csillagászat népszerűsítésével és tanításával is foglalkozó Vállas 1851-ben vándorolt ki New-Orleansba, ott tudományos akadémiát alakított, hajózástant oktatott. Itt 1869. júl. 20-án meghalt. Amerikai tevékenységéről Xántus János visszaemlékezését is közli. pp. 13-15. [KSZ.]

PETZVAL Otto: A csillagászat elemei különös tekintettel a mathematikai földrajzra tanárjelöltek és magántanulók számára. Budapest, 1875. Athenaeum. 440+[1] p. [TZS.]

PROCTOR, Richard: Más világok mint a mienk: a világok sokasága a legujabb tudományos vizsgálatok fényénél tanulmányozta Proctor Richard az angol "Royal Astronomical Society" tiszt. titkára. Hét műlappal és hét, a szöveg közé nyomott fametszetű ábrával. Ford.: Császár Károly. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Franklin-Társulat nyomdája. 240 p., 7 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 8./ [KSZ.]

SCHULHOF Lipót: Az 1870. IV. sz. üstökös definitiv pályaszámítása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 1. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. nov. 9. Az üstököst 1870. nov. 23-án fedezte fel Winnecke. [KSZ.]

SCHULHOF Lipót: Az 1871. II. sz. üstökös definitiv pályaszámítása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 32 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 2. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. nov. 9. Az üstököst 1871. jún. 14-én fedezte fel Tempel. [KSZ.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. I. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 1. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 108 p. Csillagászati vonatkozások: pp. 1-46. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. I. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Vértesi Arnold. 3. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 116 p. Csillagászati vonatkozások: pp.27-55. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. I. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 5. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 103 p. Tartalma: A nap és az élet, a világegyetem szélesebb ismerete.; A szinképelemzés és az állócsillagok világa. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. II. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Nagy István. 8. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 132 p. A föld forgásáról: pp. 73-102. [SRG.]

A bolygóknak megvilágíttatása a nap által. In: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján ford. Toldy László. 1. füz. Budapest, 1875. Franklin-Társulat. pp. 14-19. [SRG.]

Van-e a holdnak befolyása az időjárásra? In: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján ford. Toldy László. 1. füz. Budapest, 1875. Franklin-Társulat. pp. 44-46. [SRG.]

ARAGO, Dominique Francois Jean: Az általános vonzalomról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 1-29. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Császár Károly. [KSZ.]

BESSEL, Friedrich Wilhelm: A valószinűség számitásáról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 31-45. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: König Gyula. [KSZ.]

HERSCHEL, John Frederick William: Az időjárás és az időjósok. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 165-197. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Sámi Lajos. [KSZ.]

KIRCHHOFF, Gustav Robert: A természettudományok czéljáról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 221-244. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Szily Kálmán. [KSZ.]

MARTIN Lajos: Kolozsvár városa hosszmeghatározása. = Erdélyi Múzeum 2. 1875. pp. 121-123. [SZF.*]

A természettudományi társulat... = Figyelő 5. 1875. jún. 27. 26. sz. p. 312. Kiadja, Proctor: Más világok mint a miénk című könyvet, amely a tagok 1875. évi könyvilletménye. [SRG.]

(-a.): A zsadányi meteorkőhullás. = Fővárosi Lapok 12. 1875. ápr. 23. 92. sz. p. 411. [ZSE.]

Északi fény (Weyprecht Károly vázlataiból). = Fővárosi Lapok 12. 1875. ápr. 28. 96. sz. pp. 428-429. [ZSE.]

Korunk egy világhirü csillagásza a keresztyén vallásról. = Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező 6. 1875. ápr. 4. sz. pp. 206-207. Mädler gyakorta szokta mondani: "A valódi természetvizsgáló soha sem lehet istentagadó: mert aki oly mélyen tekinthet az Istennek mühelyébe, mint mi, s anyi alkalma van csudálni az ő örök bölcseségét és következetességét, - annak mély alázattal térdet kell hajtania egy felsőbb szellem hatalma előtt,..." [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagdán történt megfigyelések 1874-1875-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 5. sz. pp. 61-64. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

HOITSY Pál: Csillag észlelés a keletnyugoti vonalban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 13. sz. p. 177. Bemutatja Kondor Gusztáv. [SRG.]

THALY Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 9. 1875. jún. 6. füz. pp. 420-421. Az 1705. máj. 13-i tűzgömb-jelenségről szóló cikk teljes szövege: Thaly Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett. Rétey György kurucz ezredes, a kamocsai réteken fekvő táborbúl 1705. május 13-kán kelt levelében nevezetes égi tüneményről - mely azon napra virradó éjjel volt látható, - tudósítja az ekkor épen a közeli érsek-újvári erősségben időző gr. Bercsényi Miklós tábornokot. Ez, a valóban érdekes tudósítást annyira megbecsülte, hogy Rétey levelét eredetiben saját leveléhez csatolva, elküldötte Rákóczi fejedelemnek; s e gondosságnak köszönhetjük, hogy az érdekes följegyzés a Rákóczi-levéltárral mai napig fennmaradt. A levél így szól:
"Nagyságodnak, mint Kegyelmes Uramnak, ajánlom alázatos szolgálatomat. Semmi új hírt nem tudok Nagyságodnak írnom, hanem valamely gúttai emberek jöttek hozzám, mellyek közűl egyet Nagyságodnak által küldöttem, - gondolom, hogy eddig Nagyságodhoz jutott, és az dolgokat megbeszéllette. Az igaz dolog, Kegyelmes Uram, hogy itt oly dolog történt, az melly igen ritkán hallatott; mert először éjfél tájban egy kevés ideig oly világos volt, mintha hirtelen megvirradott volna., és az égre tekintvén: mint annyi égő szövétnekeknek égése, világolt volna az égen. Ez tűzszikráknak szapora lehullásával elmúlván, - nagy lövöldözések, vagy ahhoz hasonló tonusok hallattak egy út-forma fehér felhőben az égen, úgyannyira, hogy sokan közűlünk (a Gútánál táborozó ellenség támadásának, fegyverropogásának vélvén) lóra akartak kapdosni, - az mint némellyek kaptak is, - sőt az strázsáink közűl lovaikat elszalasztván, kellett nekiek kergetni.
Történt penig ez dolog táborunk felett, és a zúdulás általment nagy ropogással az (vereknyei) Dunán, azután megszűnt, nem levén semmi felhő több itt körülbelől, azon említett fehér felhőnél. Ez külömben nincs, Kegyelmes Uram, mert ezt látta több száz embernél, tiszt és közönséges rend, kit álmélkodva beszéltek egymásnak. Ezzel Nagyságod gratiájában ajánlván magamat, maradok ugyan Nagyságod Kamócsai réteken, mindenkori alázatos 13. Ma, 1705. kész szolgája Rétei György m. k."; Alól, Bercsényi kezeírásával: "Ezt Ebeczki Imre (újvári parancsnok) Uram s mások sokan is látták itten Újvárban is."; Külczím: Méltóságos Fő-Generális Gróff Székesi Bercsényi Miklós, nekem Kegyelmes nagy jó Uramnak ő Nagyságának, alázatossan. Újvár. P. H.; Kívűl, más írással a prognosticon: "N. B. Memorabilis az pestis." [KSZ.]

Csillagászati jegyzetek 1875. januárhóra. = Természet 7. 1875. 1. sz. p. 14. [SRG.]

FAJTH Péter: A nap, mint földünk erőforrása. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 15-20. [SRG.]

Az 1873- és 1874-dik években felfedezett uj bolygók. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Az 1873- és 1874-dik években fölfedezett üstökösökről. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 27-28. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. február-hóra. = Természet 7. 1875. 3. sz. p. 42. [SRG.]

A nagyobb bolygók és ezek holdjairól. = Természet 7. 1875. 5. sz. pp. 57-59.; 7. sz. pp. 85-88. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. márczius hóra. = Természet 7. 1875. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. április hóra. = Természet 7. 1875. 7. sz. p. 98. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. május hóra. = Természet 7. 1875. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Új üstökös. = Természet 7. 1875. 10. sz. p. 140. 1874. decz 8-án Borelli a marseillesi csillagdán egy új üstököst fedezett fel. [SRG.]

Új bolygó nevek. = Természet 7. 1875. 10. sz. p. 140. Austria, Maliböa és Siva. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. juniushóra. = Természet 7. 1875. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. julius hóra. = Természet 7. 1875. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. augusztus hóra. = Természet 7. 1875. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Gyürüs napfogyatkozás 1875. sept. 29-én. (Budapesten nem látható). = Természet 7. 1875. 16. sz. p. 224. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. szeptember hóra. = Természet 7. 1875. 16. sz. p. 224. [SRG.]

A Venus-átmenet megfigyelésének előleges eredménye. = Természet 7. 1875. 20. sz. p. 281. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. október-hóra. = Természet 7. 1875. 20. sz. p. 282. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. novemberhóra. = Természet 7. 1875. 21. sz. p. 296. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. deczemberhóra. = Természet 7. 1875. 23. sz. p. 324. [SRG.]

Uj holdabrosz. = Természet 7. 1875. 24. sz. p. 338. Schmidt Gyula athéni csillagda igazgatójának 2 méter átmérőjű holdabrosza. [SRG.]

  HELLER Ágost: A Vénus-átvonulás megfigyeléséről, 1874 deczember 8/9-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. pp. 16-20. Kolozsvárról észlelte az átvonulás végét Konkoly Miklós, Nagy Tamás, Schenzl Guidó. [PRP.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1873-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. pp. 21-22., 28. Chacornac, Jean (1823. jún. 21. - 1873. szept. 6.); Chevalier Temple (1794. okt. 19. - 1873. nov. 4.); Donati G. B. Sz. (1826. dec. 16. - 1873. szept. 20.); Schweitzer, Caspar Gottfr. Ludwig (1816. febr. 10. - 1873. jan. vége). [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Pótlék a Vénus-átvonulásról szóló közleményhez. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. p. 38. Apróbb közlemények. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Van-e bolygó a Merkur és a Nap között? = Természettudományi Közlöny 7. 1875. febr. 66. füz. pp. 73-74. Levellier számításai. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  1874. jan. 21-ikén tartott Közgyülésen Konkoly Miklós a következő inditványt terjesztette elő. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. febr. 66. füz. p. 90. "Mondja ki a Term. Tud. Társ., hogy szükségszerünek tartja és elfogadja egy csillagdának fővárosunkban leendő épittetését, és ennek kivitelére minden kedvező alkalmat igyekezni fog fölhasználni." [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az állatövi fény színképéről. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. márc. 67. füz. p. 118. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Argelander F. V. Ágoston. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. márc. 67. füz. pp. 118-119. 1875. febr. 17-én hunyt el (1799. márc. 22-én) született bonni csillagász, egyetemi tanár. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Pótlék a Vénus-átvonuláshoz és a Vénus légköre. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. ápr. 68. füz. pp. 165-166. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  XVIII. Választmányi ülés 1875. február 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. ápr. 68. füz. p. 172. Schenzl Guidó, Heller Ágost és Konkoly Thege Miklós javaslata, hullócsillag megfigyelő állomások létrehozásának szükségességéről. [PRP.]

  KRENNER József: A zsadányi meteorkőhullás. Utazási jelentés. (Fölolvastatott az 1875 aprilis 21-ikén tartott rendkivüli szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 7. 1875. máj. 69. füz. pp. 199-203. Zsadány (Temesvármegye) 1875. márc. 31-én. A hat meteorkő összsúlya 144,12 gramm. [SRG.]

  BECK Péter: Tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jún. 70. füz. p. 256. Jenőn (Budakeszi mellett) 1875. máj. 20-án este. [SRG.]

  CSÁSZÁR Károly: Csillagászati felfedezések a távcső feltalálásának korában. (Előadatott az 1875 május 8-ikán tartott természettudományi estélyen.) = Természettudományi Közlöny 7. 1875. júl. 71. füz. pp. 257-263. [SRG.]

Természettudományi estély. Az egyetemi vegytani intézetében. 1875. május 8-ikán szombaton, d. u. 6 órakor. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. júl. 71. füz. p. 288. Császár Károly: Csillagászati felfedezések a távcső feltalálásának korában címmel tart előadást. [SRG.]

  "Protogeneia", új bolygó. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. aug. 72. füz. pp. 335-336. Schulhof Lipót 1875. júl. 11-én új kisbolygót fedezett fel. Az elsőt, amelyet a bécsi csillagdában fedeztek fel. [SRG.]

  XXVII. Választmányi ülés. 1875. július 15-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. szept. 73. füz. p. 374. Tschermak Gusztáv megköszöni a bécsi cs. k. udvari ásványgyűjtemény számára küldött meteorkövet. "A titkár jelenti, hogy a f. julius ho 25-28-ika közt várható nagyobb meteorhullás megfigyelésére szükséges intézkedések megtétettek." [SRG.]

  XXIX. Választmányi ülés 1875. október 20-ikán. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. nov. 75. füz. p. 452. Maskelyne a British Múzeum ásványtani osztályának vezetője megköszöni a zsadányi meteorkő-darabot. Az 1875. aug. meteorhullásról Schwarz Ottó Selmecbányáról, Stozír János Zágrábból már beküldte jelentését. Tóth Mike Szathmárról még nem küldött adatokat. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1874-ben elhúnyt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. dec. 76. füz. p. 470., 472. Angström, Anders Jonas fizikus, csillagtani tanszék asszisztense (1814. aug. 13. - 1874. jún. 21.); Mädler, Johann Heinrich von (1794. máj. 29. - 1874.). [SRG.]

  XXXI. Választmányi ülés. 1875. november 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. dec. 76. füz. p. 485. Hullócsillag megfigyelésről. [SRG.]

DANKÓ József: Kopernik Miklós arczképei. = Uj Magyar Sion Hatodik évi folyam 1875. 6. füz. pp. 401-408. "Kopernik M. születésének négyszázados emlékünnepe 1873-ban arczképeinek majdnem megszámlálhatlan sokaságát hozta napvilágra." [SRG.]

Vulkanikus kitörés a napon. 1874. szept. 7-én. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. jan. 3. 1. sz. p. 10. "E ritka tünemény, melyet Young tanár figyelt meg Amerikában, óriási mérvű könenyrobbanás volt a nap légkörében." [HAI.]

A khinaiak ismeretei az üstökösökről. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. jan. 3. 1. sz. p. 8. Az Egyveleg című rovat rövid cikke. [HAI.]

K. T. K. [Könyves Tóth Kálmán]: Légkörünk. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. márc. 7. 10. sz. pp. 153-153. "...Junó igen kifejlett légkörben forog, a Ceresé még jelentékenyebb; Pallás légköre pedig oly túlságos nagy, hogy abból maga a csillag, mint ködből a lámpafény, csak gyéren látszik ki. A közönséges légkör a bujdosó sugarához képest csak parányi töredék, mig Pallás légköre tizenötszörte vastagabb a sugár hosszánál. Sajátságos eltérés ez a naprendszerben, Schroeter számitása szerint e csillag légköre 690 mérföldnyire terjed." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: A jövő negyedszázad égi tüneményei. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. dec. 5. 49. sz. p. 775. "Kirkwood Dániel amerikai tanár "Csillagászati jövendölések" czim alatt egy amerikai lapban táblás kimutatást közöl ama nevezetesebb tüneményekről, melyek az égen a közelebbi huszonöt év alatt láthatók lesznek. ...ma már a meteorokat is amaz égi testek közé lehet számítani, melyeknek pályája és megjelenése biztosan kiszámitható,..." [HAI.]

          1876.

GREGUSS Gyula: Greguss Gyula összegyűjtött értekezései. Emlékbeszéddel Greguss Ágosttól. A szerző arczképével. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1876. Franklin-Társulat nyomdája. 376 p. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 11./ A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Az időjárásról (1865) (pp. 13-25.). "Az évszakok váltakozása a föld tengelyének helyzetéből ered."; A tehetetlenség törvénye (pp. 243-253.). "A kitartás az égitestek keringésében mint szabályozó, pálya-fentartó erő szerepel." ; Hogy mozog a világ (pp. 340-364.). "...a föld szabott időközökben megfordul tengelye körül s körülkeringi a napot, mely ismét az egész naprendszerrel együtt kering valamely ismeretlen középpont körül."; A kötetben találhatunk még elszórtan csillagászati szempontból értékelhető adatokat. Például a Határkérdések a szép és a természettudomány között (1868) című értekezésben (pp. 107-140.), ugyan meg nem nevezi, de ismerteti a Titius-Bode-szabályt (p. 119). [HAI.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyeléseim 1874 és 1875-ben. 3 táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 4. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1876. márc. 6. Ó-gyallai lakóháza északi sarkán lévő csillagdáját lebontotta és a kertjében alapjaitól újra felépítette 1874 tavaszán. Az új épület ismertetése. Az új 10 hüvelykes Browning-reflektor elhelyezése.
Színképelemzések az 1874. III. sz. (Coggia), az 1874. IV. sz. (Borelli), az 1874. V. sz. (Coggia), az 1875. Encke-féle üstökösökről. Hulló csillagok: nemzetközi észlelőhálózat meteoroscop és meteorspectrocop használatával. Meteorok színképének észlelése 1874. aug. 7-12-ig és 1875. júl. 27-31-ig. A csillagda földrajzi fekvésének meghatározása. Kolozsvárott (a csillagvizsgáló) földrajzi hosszának meghatározása. Földrajzi hossz-különbség Ó-Gyalla és Zágráb (reáliskola) között. A Vénus átvonulásának észlelése Kolozsvárott 1874. dec. 9-én. Az ó-gyallai csillagvizsgáló földszinti és emeleti alaprajza (1. tábla).; Az új reflektor műszaki rajza (2. tábla).; Fekete-fehér rajzok a Coggia-üstökösről (1874. jún. 6. és júl. 3.) és az Encke-üstökösről (1875. ápr. 2.). Üstökös színképek színes rajza. (3. tábla). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdában. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 51 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 5. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1876. márc. 6. A napfoltok megfigyelése 1874-ben és 1875-ben, kivetítéssel, rajzolva. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. A napfoltok kinézetének szöveges jellemzése 1874-1875-ben. A kihajtható mellékleten az 1874. jan. 29. és 1875. máj. 5. közötti legszebb hét napfoltcsoport fekete-fehér rajza. [TZS.]

SCHENZL Guidó: Útmutató meteoritek megfigyelésére. A K. M. Természettudományi Társulat megbízásából írta Schenzl Guido a Meteorologiai és Földdelejességi M. Kir. Központi Intézet igazgatója. Két fametszetű ábrával. Budapest, 1876. Magyar Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat nyomda. 18 p. [VLP.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. IV. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 16. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 108 p. Tartalma: Mozgás a naprendszerben.; Képzelmi utazás a világmindenségben. I. rész. [KSZ.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. IV. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 17. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 144 p. Tartalma: Képzelmi utazás a világmindenségben. II. rész.; A földpálya nagyságáról.; Égi tüneményekről. [KSZ.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Miavecz László. 18. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 132 p. Tartalma: A nap és az élet. I. [KSZ.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Nagy István. 19. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 136 p. Tartalma: A nap és az élet. II. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Nagy István. 20. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 200 p. Tartalma: A világegyetem szélesebb ismerete.; A csillaghullások és üstökösök rejtélye. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Miavecz László. 21. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 107 p. Tartalma: A színképelemzés és az állócsillagok világa. pp. 3-32.; A végtelenség és a természettudomány. pp. 58-85.; A nap fekvése és rangja a többi állócsillagok között. pp. 85-106. [SRG.]

RÓMER Flóris: A krakkói Corvin Mátyás korabeli magyarországi csillagászati készletekről. = Archeológiai Értesítő 8. 1876. pp. 274-276. Mátyás király csillagászati műszereit (éggömb, asztrolábium) házi orvosának és udvari csillagászénak Ilkusch Mártonnak ajándékozta, aki azt 1494-es végrendeletében a krakkói egyetemre hagyományozta. Krakkóban, a Jagelló könyvtárban vannak. [KSZ.]

B. [BERECZ Ede]: Nekrolog 1874. és 1875-re. = Földrajzi Közlemények 4. 1876. 2. füz. pp. 178-192. Adami Károly C. L. 1802. nov. 2. - 1874. jan. 23.; Argelander 1875. febr. 17.; d’Arrest, Lajos Henrik 1822. júl. 13. - 1875. jún. 14. Berlini, majd koppenhágai csillagász, egyetemi tanár, a Neptunusz egyik fellelője.; d’Avezac Marie-Amand-Pascal de Castera Macaya 1800. ápr. 18. - 1875. jan. 14.; Maedler, Johann Heinrich 1794. máj. 22. - 1874. márc. 14.; Quotelet Lambert-Adolfe-Jacques. Matematikus-csillagász. [IBQ.]

S. F.: Két új meteorita Atacamból. = Földtani Közlöny 6. 1876. 1. sz. p. 18. Cachiyuyal nevű ponton találták az egyik 2,55 kg-os meteoritot. A másik Mejillones környékén volt. Vegyesek. [SRG.]

S. F.: Egy meteorvas belsejéből nyert szénkénegkönegről. = Földtani Közlöny 6. 1876. 4-5. sz. p. 133. Vegyesek. [SRG.]

(G. B.): "Más világok mint a mienk". = Fővárosi Lapok 13. 1876. febr. 17. 38. sz. p. 177. Richard Proctor könyvéről. [ZSE.]

"Egy bolygó": Naprendszerünk fali atlasza. = Fővárosi Lapok 13. 1876. jún. 9. 131. sz. p. 615. [ZSE.]

  SZABÓ Károly: XVI. századbeli magyar kalendáriumok. = Magyar Könyvszemle 1. 1876. jan-febr. 1. sz. pp. 14-21. 1571-től 1599-ig. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A nap foltok és a nap felületének kinézése 1876-ban s pár szó a villanyos érintő készülékekről, melyek jelenleg csillagászati óráknál használatban vannak. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 1. sz. p. 8. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Néhány állócsillag spectruma. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 3. sz. pp. 32-33. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1874, 1875. és 1876-ban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 3. sz. pp. 33-34. Kivonat. [SRG.]

GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignác: Az 1874. V. (Borelli-féle) üstökös definitiv pályaszámítása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 11. sz. pp. 178-180. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A potsdami astrophysikai observatorium rövid ismertetése. Vogel spectro photometerje és Chrystie fél prismái. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 15. sz. p. 193. Kivonat. [SRG.]

GRUBER Lajos: A november havi hulló csillagokról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 15. sz. pp. 193-194. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

Az 1874-dik években felfedezett kisebb bolygók. = Természet 8. 1876. 1. sz. pp. 13-14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. január-hóra. = Természet 8. 1876. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Az 1875-dik években felfedezett kisebb bólygók. = Természet 8. 1876. 2. sz. p. 26. [SRG.]

A potsdami csillagdáról. = Természet 8. 1876. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Vénusz sötét fele is látható! = Természet 8. 1876. 2. sz. p. 27. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. februárhóra. = Természet 8. 1876. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. márcziushóra. = Természet 8. 1876. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. április-hóra. = Természet 8. 1876. 7. sz. p. 94. [SRG.]

DEUTSCH Miksa: A Kozmosz múltja és jövője. = Természet 8. 1876. 9. sz. pp. 113-124. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. májushóra. = Természet 8. 1876. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. juniushóra. = Természet 8. 1876. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. julius hóra. = Természet 8. 1876. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. augusztus-hóra. = Természet 8. 1876. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. szeptember-hóra. = Természet 8. 1876. 17. sz. p. 238. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. október-hóra. = Természet 8. 1876. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. november hóra. = Természet 8. 1876. 21. sz. p. 294. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. deczember hóra. = Természet 8. 1876. 23. sz. p. 322. [SRG.]

THEMÁK Ede: A zsadányi meteorkő. = Természettudományi évkönyv, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1875-1876. pp. 103-118. 1875. március 31-én hullott meteoritról. [SRG.]

  Levélszekrény. (2.) = Természettudományi Közlöny 8. 1876. jan. 77. füz. pp. 37-38. AK. kérdése, Mikorra esik a húsvét? HA [Heller Ágost] válaszával. [SRG.]

  Társulatunk új kiadványai. Más világok mint a mienk: Proctor Richard. Ford.: Császár Károly. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. febr. 78. füz. pp. 64-66. Tartalma: A mire földünk tanít., A mit a Naptól tanulunk., Az alsó bolygók., Mars, Földünk kisebb kiadásban., Jupiter, a naprendszer óriása., Saturnus, a gyűrűs világ., Uranus és Neptun, a végvidéki bolygók., Meteorok és üstökösök, hivatásuk a naprendszerben., Más világok mint a mienk., Az apróbb csillagok és a csillagok eloszlása a térben., A ködfoltok: vajjon külső tejutak-e azok? Könyvismertetés. [SRG.]

  SZILY Kálmán: Titkári jelentés. Társulati ügyek. XXXV. közgyülés. 1876. január 19-ikén. A m. t. Akadémia kis termében. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. febr. 78. füz. p. 81. Ormós Zsigmond Temesvármegye főispánja értesítette a társulatot, hogy 1875. márc. 31-én Zsadányban meteorkövek hullottak. Krenner József, Petrovits Gyula a helyszínen járt. Wartha Vincét megbízták a kémiai vizsgálattal, Krenner Józsefet pedig ásványtani és górcsövi vizsgálattal bízták meg. A meteorokból adtak a bécsi udv. ásvány-gyűjteménynek és a British Múzeumnak is. [SRG.]

  HELLER Ágost: Az iránytű. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. ápr. 80. füz. pp. 137-148. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Levélszekrény (8.). A Húsvét kiszámításához. - (T. I. úrnak Kis-Jenőn). = Természettudományi Közlöny 8. 1876. ápr. 80. füz. p. 174. "...Különben, a mint Kőszeghy Antal tagtársunk ugyan e kérdésre vonatkozólag megjegyzi, a naptár szerinti vagyis a valóságos holdtölte az idén április 8-ikára esik, a középholdtölte pedig április 9-ikére, éjfél utáni 1 óra 52 első perez és 32 másodperczkor, tehát épen a vasárnap kezdetére, a miért is a husvét a fennálló szabály szerint csak a következő vasárnapon, április 16-ikán tartatik meg." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Jupiter bolygó felszínéről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. máj. 81. füz. p. 205. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. máj. 81. füz. pp. 205-206. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Vénus átvonulásának fényképei. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. jún. 82. füz. pp. 241-242. A manilai csillagvizsgálóban készült fotók. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  BAKSAY Sándor: Melléknapok. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. júl. 83. füz. p. 290. Kun-Szt.-Miklóson 1876. ápr. 30-án, körülöttük kör- és ellipszis idomú szivárványok. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KURLAENDER Ignácz: A hulló csillagok megfigyeléséről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. aug. 84. füz. pp. 313-316. [SRG.]

  Levélszekrény. (26.) = Természettudományi Közlöny 8. 1876. okt. 86. füz. p. 414. L. S. kérdése, holdvilágnál lehet-e szivárvány? Sz. K. [Szily Kálmán] válaszával. [SRG.]

  Vulkánról, a Merkúron belőli bolygóról. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 440-442. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A földdelejességi erő változásának összefüggése a Nap és Hold mozgásával. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 442-443. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Társulati ügyek. XLV. Választmányi ülés. 1876. október 18-án. Konkoly Miklós jelentést tesz a Magyarországban eddig tett hulló csillag megfigyelésekről,... = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 453. 1871. jan.-1876 között. [SRG.]

Levélszekrény. (23.) = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. p. 454. 1865. aug. 4-én éjfél után szivárványt láttak. Sz. K. [Szily Kálmán] válaszával. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1875-ben elhúnyt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 469-470. Argelander, Friedrich Wilhelm August (1799. márc. 22. - 1875. febr. 17.); Mathieu, Claude Louis (1783. nov. 25. - 1875.). [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Tanulmányok az égitestek fényképezéséről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 474-475. Cornu párizsi csillagász módszeréről. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap mérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. p. 475. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az álló csillagok mozgásáról a látásvonal irányában. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 475-476. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

Perratin toulousi csillagász april 26 fedezte fel a 163-dik kis bolygót. = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 6. füz. p. 480. (163) Erigone kisbolygó, melyet Joseph Perrotin fedezett fel. Vegyesek. [SRG.]

G. K.: Galilei Galileo. = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 8. füz. pp. 610-620. "A természettudományok, főleg a csillagászat s az erőműtan tágas szép terén óriásilag kimagasló ezen rendkivüli alak ép azon a napon, 1564. febr. 18., jött világra Pisában, midőn egy másik nagyra termett és nagyokat teremtő lángész, Mich. Angelo Buonarotti, e földre nézve Rómában kialudt." [SRG.]

G. K.: Galilei Galileo. (Vége.) = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 9. füz. pp. 692-699. "G. a tudománynak első rendű csillagaként fénylik; kár hogy e fényre pörének lefolyása alatti igen különös magaviselete homályt borit." [SRG.]

(Kepler.) = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 9. füz. p. 716. "...mondá, hogy a természettudományok valódi czélja: ut Deum creatorem suspicianus! És midőn ama törvényeket fölfedezte, melyek mint Keplertörvények ösmeretesek felkiáltott. "Istenemnek templomot épitettem!"" Vegyesek. [SRG.]

Némely természettudományi ismeretek hajdan. = Vasárnapi Ujság 23. 1876. aug. 13. 33. sz. p. 518. "Az első üstökös, melynek pályáját kizárólag európai észleletek után ösmerjük, a Halley-féle 1456-ból. ...A zavar és rémület általános volt, mert hát ott az üstökös, mint isten haragjának hírnöke." [HAI.]

Némely természettudományi ismeretek hajdan. (Vége.). = Vasárnapi Ujság 23. 1876. aug. 20. 34. sz. pp. 535-536. "E chinai észleletek alapján nyolcz üstököst lehetett kiszámítani, s ezek a legrégibbek, melyeknek pályáját ösmerjük, ugyanis a 240, 539, 565, 568, 574, 837, 1337 és 1385-dikieket. ...A csillaghullások és meteorkövek legrégibb ismeretét is a chinaiaknak köszönhetjük; azok már az indiai és chinai évkönyvekben időszámításunk előtt több ezer esztendővel nagy szerepet játszottak. ...A görögök állatkörüket valószínűleg a chaldeaiak "dodekametria"-jától kölcsönözték,... Csak 1608-ra jut a távcső fölfedezése." [HAI.]

          1877.

DARVAI Móricz: Bolygópályák meghatározása három geocentrikus észlelet alapján. Pécsett, 1877. Nyomatott ifj. Madarász Endrénél. 34 p., 1 t. [TZS.]

GRUBER Lajos: 24. éta Cassiopeiae kettős csillag mozgásáról. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 19 p. / Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 6. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. jan. 8-án Kondor Gusztáv. [KSZ.]

HOITSY Pál: Csillag-észlelés a kelet-nyugot vonalban. Egy számtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 58 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 3. sz./ Felolvasta Kondor Gusztáv a III. osztály ülésén 1876. nov. 6-án. [KSZ.]

KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Nagy Károly a M. T. Akadémia rendes tagja fölött. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó hivatala, Athenaeum nyomda. 24 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 1. sz./ Felolvasta az összes ülésen 1876. dec. 18-án. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. I. rész. 1871-1873. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. jan. 8. Közli az Ó-Gyallán 44 megfigyelő napon észlelt 1041 meteor adatait (időpont, fényesség, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). Külön leírás az Andromedidák-meteorraj maximumakor, 1872. nov. 27-én Ó-Gyallán (Konkoly által) számlált meteorokról (294 és 1796 hulló csillag), és a Budán ugyanekkor (Schenzl Guidó, Baumgartner György, Kurländer Ignácz által) feljegyzett 189 meteor táblázatos adatai. 1873. okt. 13-án este egy tűzgömb legalább 25 percig tartó nyomát figyelte, színképelemzéssel is. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. II. rész. 1874-1876. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 39 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. febr. 5. Közli az Ó-Gyallán, Selmecen, Szatmárban, Hódmezővásárhelyen, Zágrábban észlelt 1484 meteor adatait (időpont, fényesség, szín, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). Az égi helyzetet meteoroszkóppal figyelték meg. Az időmérő eszközöket az országos távírdai huzalokon át szinkronizálták az egy időben észlelők. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok s a nap felületének kinézése 1876-ban. Három képtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 9. sz./ Előadta mint székfoglalót, a III. osztály ülésén 1877. jan. 8-án. Az 1876-os napfoltok szöveges leírása. 103 napon lehetett észlelni, ezek közül 51 napon folttalan volt a napkorong, csak 52 alkalommal látszott napfolt. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. Hét napfoltcsoport színezett részletrajza 1876. febr. 13. és 1876. okt. 15. között (1. tábla).; Két napon a napfoltok helyzete (2. tábla).; A naptevékenység alakulásának grafikonja 1872-1876-ig (3. tábla). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 160 álló csillag szinképe. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1876-ban. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Athenaeum nyomda. 34 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 10. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. febr. 5-én. A megfigyelt színképek szöveges leírása és osztályba sorolása. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A teljes holdfogyatkozás 1877. február 27-én és az 1877. (Borelli) I. számu üstökös szinképének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 8. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. márc. 5-én. [KSZ.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. Három népszerű felolvasás. Temesvárott, 1877. Nyomatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvnyomdában. 71 p. Különlenyomat a "Természettudományi Füzetekből". [TZS.]

SOÓS Mihály: A keresztény álláspontja a természetben. I. köt. Budapest, 1877. Szent István-Társulat. /"Házi könyvtár. 26. / Csillagászat: pp. 119-341. Az anyagi világ, mint egységes egész s a térben létezők egyeteme. Népszerű csillagászat, az asztronómia történetének rövid összefoglalásától a maga korának (korai asztrofizikai) ismeretéig, igen széleskörű, alapos tájékozottsággal. Behatóan foglalkozik a kozmogóniai elméletekkel. A fejezet végén rövid összegezés a teológia szemszögéből tárgyalva. (Soós Mihály, 1832-1899, premontrei kanonokrendi pap, előbb a szombathelyi gimnázium, 1865-től a keszthelyi gazdasági főiskola matematika-fizika tanára, irt meteorológiai és földrajz-földtani munkát is.) [IBQ.]

MARTIN Lajos: "A csillagászat ujabbkori haladásáról." In: Értesitő a " Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat" 1877. ápril 14-én tartott negyedik természettudományi estélyéről. Kolozsvártt, 2. 1877. Nyomatott K. Papp Miklósnál. pp. 19-24. [SRG.]

FEJÉRPATAKY László: Jog- és természettudomány az Árpádok alatt. = Figyelő 3. 1877. pp. 184-198. Az astronomia. pp. 194-195. [SRG.]

-ba- [BERECZ Antal]: A Neptunusz holdja. = Földrajzi Közlemények 5. 1877. 1. füz. p. 48. [IBQ.]

A földrajz halottai 1876-ban. Jelinek K. [Karl] dr. = Földrajzi Közlemények 5. 1877. 3. füz. pp. 130-131. A bécsi egyetemi Csillagvizsgáló asszisztense, a prágai csillagvizsgáló vezetője 1852-ig, majd a bécsi Meteorológiai Intézet igazgatója, a magyarországi légkörtan és a meteor-rajok észlelésének szorgalmazója. [IBQ.]

(H. P.): Naprendszerünk harmóniája. = Fővárosi Lapok 14. 1877. máj. 9. 106. sz. pp. 516-517. Valószínűleg Hoitsy Pál a szerző. [ZSE.]

KATONA Clementin: A világegyetem nagysága. = Fővárosi Lapok 14. 1877. júl. 27. 170. sz. p. 823. Körner F. nyomán. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: A potzdami "Sonnenwarte". = Fővárosi Lapok 14. 1877. aug. 24. 192. sz. pp. 926-927. Itt valóban "potzdami" van. [ZSE.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 3. 1. sz. p. 2. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 6. 2. sz. pp. 6-7. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 17. 5. sz. p. 18. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan.24. 7. sz. pp. 25-26. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 27. 8. sz. p. 29. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. febr. 7. 11. sz. p. 43. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Vége.) = Nemere 7. 1877. febr. 10. 12. sz. p. 46. [SRG.]

ZSILINSZKY Mihály: Bonfinius Antal történetíró, jellemzése. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 11. 1877. pp. 510-527. Rendkívüli események bekövetkeztét napfogyatkozások, üstökös jelenések jelzik. Mátyás veszedelmét és halálát 1489 januárjában hullott meteor és ezzel egyidőben erős mennydörgés jelezte. pp. 513-514. [SRG.]

[SZILÁGYI Sándor]: Kérelem a hazai tudósokhoz. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 11. 1877. pp. 893-894. Vegyes közlemények. Dr. Hipler külföldi tanár előbb Kopernikusz életrajzát kutatta, újabban figyelmét ugyanennek egyes kimagasló tanítványaira terjesztette ki. Tavaly Rheticus életművét adta ki (Die Chorographie d. Joachim Rheticus. Dresden, 1876.) és művének 8-dik lapján említi, hogy Rheticus 1557-ben Krakkóba, majd innen Kassára utazott, hol 1574. dec. 4-én meghalt. Ez után Hipler "hazánk egyik nagy tekintélyű tudósához folyamodott útbaigazításért" nehogy Rheticus életrajza megalapozatlan legyen. "E sorok írója" említett hazai tudósunktól azt a megbízást kapta, hogy Rheticusnak Kassa városában történt haláláról adatokat gyűjtsön. "Fájdalom! Minden fáradozásom daczára, sőt hazánk első rangú tudósainak közvetítése folytán sem tudtam eredményre vergődni." Ezek után segítséget kér a hazai tudósoktól és ígéri, hogy az adatok közlésére a Századok szerkesztősége szívesen ad teret. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A Nap és a Merkur közt sejtett bolygóról. = Természet 9. 1877. 1. sz. pp. 1-6. [SRG.]

Az 1875-dik évben felfedezett kisebb bolygókról. = Természet 9. 1877. 1. sz. p. 13. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. január hóra. = Természet 9. 1877. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. február hóra. = Természet 9. 1877. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. február hóra. = Természet 9. 1877. 4. sz. p. 56. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. máczius hóra. = Természet 9. 1877. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. április hóra. = Természet 9. 1877. 7. sz. p. 98. [SRG.]

KONKOLY Miklós: 1877. I. számú (Borelli) üstökös szinképe. = Természet 9. 1877. 9. sz. pp. 123-124. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. május hóra. = Természet 9. 1877. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. junius hóra. = Természet 9. 1877. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. julius hóra. = Természet 9. 1877. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. augusztus hóra. = Természet 9. 1877. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. szeptember hóra. = Természet 9. 1877. 17. sz. p. 238. [SRG.]

Marsz a Nappal ellenállásban. = Természet 9. 1877. 18. p. 252. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. október hóra. = Természet 9. 1877. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. november hóra. = Természet 9. 1877. 21. sz. p. 294. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. deczember hóra. = Természet 9. 1877. 23. sz. p. 322. [SRG.]

Miért nem fedezték fel már régebben Marsz holdjait? = Természet 9. 1877. 24. sz. p. 336. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új csillag a "Hattyú" csillagképben. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. jan. 89. füz. pp. 35-36. Schmidt Gyula athéni csillagász 1876. nov. 24-én egy harmadrendű csillagot észlelt, amely azóta folyamatosan veszt a fényéből. A novát Hoitsy Pál is észlelte a pólai obszervatóriumból. [Nova Cygni 1876 = Q Cyg.] Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KONDOR Gusztáv: Nagy Károly, m. akadémiai tag emlékezete. (Kivonat a m. tud. akadémiában 1876. decz 18-ikán felolvasott emlékbeszédből.) = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. pp. 56-65. [SRG.]

  Tudományos mozgalmak a hazában. A M. tud. Akadémia Természettudományi Osztályülésein... = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. pp. 77-78. Konkoly Miklós levelező tag székfoglalója: "Az 1876-ik évben Ó-Gyallán megfigyelt napfoltok."; Konkoly "Szólott az 1871-től - 1873 bezártáig a magyar korona területén megfigyelt hulló-csillagokról."; Gruber Lajos dolgozata a "24 éta Cassiopeiae" kettőscsillag pályaszámításával foglalkozik. [SRG.]

  I. Közgyülés. 1877. január 17-ikén. A m. tudom. Akadémia kis termében. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. p. 83. Hullócsillagok országos megfigyeléséről küldött adatok feldolgozását Konkoly Miklós vállalta. [SRG.]

  Tudományos mozgalmak a hazában. A M. tud. Akadémia Természettudományi Osztályának február havi ülése... = Természettudományi Közlöny 9. 1877. márc. 91. füz. p. 131. Konkoly Miklós első csillagászati dolgozata a hullócsillagok megfigyelésével foglalkozik az 1874-1876-os években. A második dolgozata "160 állócsillag színképe" címet viseli. [SRG.]

  HOITSY Pál: A csillagvizsgálás mai feladatai. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. ápr. 92. füz. pp. 137-149. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A geographiai szélességet bármely csillag, vagy a napnak a látóhatár feletti magasságából a delelés (culminatio) idejében egyszerűen ki lehet számítani. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. jún. 94. füz. p. 253. B. G. kérdése. Levélszekrény. (14.) [SRG.]

  NAGY Tamás: 1877 június 17-ikén szép tűzgömböt láttam felvillanni. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. júl. 95. füz. p. 286. Hódmezővásárhelyről. Levélszekrény. (19.) [SRG.]

  GRUBER Lajos: A csillagrendszerekről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. pp. 289-297. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új csillagspektroszkóp. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. p. 308. John Browning készülékéről. Időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: V. M. úrnak K.-én. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. p. 317. A csavarvonalon mozgó meteor inkább tűzgömb volt 1877. ápr. 13-án. Levélszekrény. (21.) [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb adatok a Nap physikájához. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. szept. 97. füz. pp. 354-356. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars-bolygó holdjai. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 388-389. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Változások a Hold felületén. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 389-391. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

WARTHA Vince: Elsődleges jelentés a zsadányi meteorkő elemzéséről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 394-397. Vegytan. Rovatvezető: Wartha Vince. Apróbb közlemények. [SRG.]

  HELLER Ágost: Le Verrier. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. nov. 99. füz. pp. 429-431. A párizsi csillagászati obszervatórium igazgatójának nekrológja, életrajza (1875. szept. 23. - 1811. márc. 11.). Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: V. J. úrnak, D.-ón. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. nov. 99. füz. p. 437. 1877. aug. 16-án holdudvar. Levélszekrény. (30.) [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb nézet az üstökösök szerkezetéről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. pp. 465-466. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Gömbvillámok. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. pp. 466-467. 1877. márc. 21-én Franciaoszágban. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Dr. Hoitsy Pál "A meteorok mint az élet hordozói" czímű értekezését olvasta fel. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. p. 477. Társulati ügyek. VI. Szakülés. 1877. november 21. [SRG.]

Sajó: Les Terres du ciel. Description astronomique, physique, climatologique, geographique des planétes qui gravitent avec la Terre autour du Soleil et de l’état probable de la vie a la surface. Par Camille Flammarion Paris. 1877. Nyolcz. 600 l. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 1. füz. pp. 55-58. "A szellemdus Flamarion Astronomiát irt. Erről is el lehet mondani: "On revient toujours a ces premiers amours." Flammarion csillagászatában is szellemdus, még pedig a tudományosság rovására." Irodalom és művészet. [SRG.]

S.: Materialismus, oder Christenthum? Eine Frage an den gesunden Menschenverstand. Freiburg. 1875. Herder. Kis nyolcz. 137 lap. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 1. füz. pp. 63-65. "A névtelen szerző minden divatos, de téves nézetet bonczolgat, s habár főleg a világos népszerű tárgyalásra törekszik, nem vállalkozott eddig hallatlan fejtegetésekre; egynémely dologban eredeti. ...A hulló meteorok okozzák a fényfejlődést. Amig azonban ezen meteorok bele nem hullottak, nem fénylett, s igy sötétség uralkodott a bolygó felett. A nap létezett, de nem fénylett, és így igaza van Mózesnek, midőn a napot mint fényosztó égi testet, csak a negyedik napon szerepelteti." Irodalom és művészet. [SRG.]

VENCZELL Antal: Kortan. Hazai történelmünkhöz alkalmazva. A magyar tudományos akadémia által jutalmazott pályamű. Irta Knauz Nándor. Budapest, 1876. Negyedrét XV, 589 lap. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 2. füz. pp. 144-152. "Maga a munka négy fő részre van osztva. az első, vagyis elméleti rész, különféle időszámitási szabályokat tartalmaz, tekintettel egyszersmind arra, hogy magyar őseink miként számitottak. ...Knauz tehát ezen epochalis munkájával a magyar kortannak megalapitója lett, mely szerencsét a tudományos világ valóban irigyelheti tőle." "Vitéz János esztergomi primásnak esztergomi várlakában egész csillagdája volt..." p. 147. Irodalom és művészet. [SRG.]

ROSTY Kálmán S. J.: Jézus Társasága és a csillagászat. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 4. füz. pp. 277-291. Jézustársasági csillagászok külföldön: P. Berand Lőrincz 1702-1777., P. Boskovich Roger meghalt 1787. febr. 13-án., P. Bouvet Joakim, P Clavius Kristóf, P Cysatus János, De Dominis Márk Antonius, P. Fabri Honoratus, P. Gaubil Antal, P. Kircher Athanáz,P. Pardies Gaston Ignácz, P. Petavius (Petau) Dénes, P. Ricci. [SRG.]

(A legrégibb toronyóra) = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 10. füz. p. 799. "...hazánkban volt Beszterczebányán a XIV. század vége felé. ...Legtöbbet emlitetik a pozsonyi toronyóra 1440. évből. ...1466. már holdtekét is illesztettek rá." Vegyesek. [SRG.]

A magyar tud. akadémia jan. 8-ki ülésében... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. jan. 14. 2. sz. p. 28. "...Először Konkoly Thege Miklós tartotta székfoglalóját, s ismertette az ó-gyallai csillagdán 1876-ban általa tett megfigyeléseket a napfoltokról. A napfoltok ezen évben sokkal kisebb számban jelentkeztek, mint a korábbi években. Részletesen ismertette ezután és rajzokban bemutatta a napkorong kinézését 103 napon át, mely idő alatt csak 52 napon voltak láthatók a napfoltok." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia febr. 5-ki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. febr. 11. 6. sz. p. 91. "...Végül Konkoly Miklós "Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1874., 1875. és 1876-ban", czimü munkáját ismerteté, melynek első részét értekező az osztály múlt havi ülésében mutatta be. Ugyanő egy másik értekezést is tartott, melyben 160 álló csillag spektruma van leírva, megfigyelve Ó-Gyallán. Értekező közli Vogl H. C. berlini tanár typikus beosztását, melyet ő is elfogad egész terjedelemben; e szerint 1-ső typus a fehér, 2-ik a sárga, 3-ik a vörös csillagokat képviseli." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémiának márczius 5-kén tartott ülése... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. márc. 11. 10. sz. p. 156. "...A nagy közönség előtt legérdekesb volt Konkoly Miklós értekezése "A hold vörös színéről a fogyatkozás alatt." Csak ritkán történik meg, hogy mikor a holdat a föld árnyéka takarja, láthatatlan legyen, hanem rozsdás vörös szint kap. Kepler ezt a föld légkörében megtörő napsugarak viszfényének tulajdonította, idősb Herschel a hold saját fényének; más tudósok a nap koronájából eredőnek állítják. Konkoly az ó-gyallai csillagdában a febr. 27-iki holdfogyatkozás alatt tett vizsgálódásaikor ugy tapasztalta, egyik állítás sem felel meg a valónak, a vörös fény okainak kikutatása tehát a jövő buvárlatainak van fentartva." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A febr. 27-iki holdfogyatkozás... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. márc. 18. 11. sz. p. 173. "...furcsán múlt el Konstantinápolyban. Esti 8 óra felé minden oldalról puskalövések hangzottak. A nem török lakosság azt hitte, hogy lázadás tört ki, s nagy volt a rémület. Utóbb kisült, hogy a lövések csak a holdfogyatkozás miatt történtek. A keleti népeknél ugyanis az a babona uralkodik, hogy a holdat és később általa a földet is veszély fenyegeti az ilyen fogyatkozás alatt. A veszélyt aztán lövések és pokoli lárma által igyekeznek elűzni." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Csillagvizsgáló intézet Kalocsán. = Vasárnapi Ujság 24. 1877. ápr. 1. 13. sz. p. 204. "Haynald kalocsai érsek intézkedést tett, hogy a kalocsai főgymnasiumban a jezsuiták kezelése alatt az érsek költségén csillagda állíttassék fel. A közoktatási miniszter ez intézkedést szép levélben köszönte meg." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

ORBÓK Mór: Petzval Ottó. = Vasárnapi Ujság 24. 1877. ápr. 15. 15. sz. pp. 225-226. "Petzval utóbbi időben még a csillagászati tanszék helyettesítésével is megbízatván, irt elemi csillagászatot is, melyet szintén az akadémia adott ki." [HAI.]

A kalocsai csillagdát,... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. máj. 13. 19. sz. p. 300. "...melyet Haynald érsek állittat föl, július elején kezdik épiteni, s két hó alatt be akarják fejezni. A munkák Konkoly Miklós, a gyallai csillagda tulajdonosa felügyelete alatt folynak. Haynald Lajos érsek, ez uj csillagda tökéletesítésére, egy dékört rendelt el beszerezni, melyet Konkoly Miklós Anglia legelső czégjénél fog készíttetni, hogy méltó legyen a többi műszerhez. Az épületet, az érsek határozott kívánsága következtében az érseki gymnázium épületére emelik." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Leverrier, a hires franczia csillagász... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. aug. 19. 33. sz. p. 520. "...megbetegedett s állapotát igen aggasztónak tartják. A tudós jelenleg 66 éves, kezdetben vegyész akart lenni s csak később adta magát a csillagászatra s mennyiségtanra, melyek terén halhatatlan érdemeket szerzett. 1846. június 14-én jelentette be általános csodálkozás-között a franczia akadémiának, hogy már két év óta tanulmányozza az Uranus pályáját s ennek zavargásaiból egy még ismeretlen bolygó csillag jelenlétét gyanítja..." Az Egyveleg című rovat rövid híre. [HAI.]

A teljes holdfogyatkozást, = Vasárnapi Ujság 24. 1877. aug. 26. 34. sz. p. 541. "...mely e hó 23-24-ike közti éjjel volt, derült égben lehetett szemlélni a fővárosból, s nézték is sokan az érdekes tüneményt. A holdkorongra balról jobbra haladva esett a föld árnyéka és a tündöklő sarló fokról-fokra keskenyebb lett, mig végre 11 óra 24 perczkor egészen eltűnt. A teljes fogyatkozás 12 óra 48 perczig tartott, midőn az elsötétedett holdkorong keleti szélére az első napsugár esett. A teljes fogyatkozás alatt a fényvisszaverődés gyönyörű színjátékot mutatott; rózsaszín és világosbarna szinvegyülékek váltották fel egymást; majd elsötétedett, majd meg kiviláglott." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Csillagászati fölfedezés. = Vasárnapi Ujság 24. 1877. szept. 2. 35. sz. p. 552. "A nápolyi csillagvizsgáló intézet igazgatója: De Casparis senator ezeket irja egy nápolyi lapnak : Egy Washingtonból érkezett sürgöny jelenti, hogy Gall [! Hall] csillagvizsgáló a Mars bolygónak két holdját fedezte föl. E fontos fölfedezést bizonyára a használt tubus rendkívüli nagyságának köszönthetni, melynek tárgyüvege 26 hüvelyk átmérőjű. Kevés európai csillagvizsgáló lesz képes az érdekes fölfedezést megerősíteni, mert nincs ilyen kitűnő fölszerelésük." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar akadémia okt. 8-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. okt. 14. 41. sz. p. 652. "...A harmadik felolvasás az 1874-iki Borelli-féle üstökös pályájáról szólt, s ez dr. Gruber Lajos és Kurländer Ignácz, a központi meteorológiai intézet tagjainak műve, melyet Szily Kálmán olvasott föl, s egyszersmind kiadásra is ajánlott. Az értekezők hosszas számitások alapján arra az eredményre jutottak, hogy az üstökös keringelési ideje 20,000 esztendő." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

HOITSY [Pál]: Leverrier. (1811-1877.). = Vasárnapi Ujság 24. 1877. okt. 21. 42. sz. pp. 657-658. Nekrológ. [HAI.]

A magyar tud. akadémia nov. 5-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. nov. 11. 45. sz. p. 715. "...Konkoly-Thege Miklós leirja a potsdami astro-physikai observatorium uj szerkezetű készülékeit. Végül Szily Kálmán bemutatta Gruber Lajos értekezését, melyben 2461 hulló csillagpálya megfigyelésének főeredményei vannak öszszefoglalva." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Mily távol van a nap a földtől? = Vasárnapi Ujság 24. 1877. dec. 2. 48. sz. p. 760. "Ainy [! Airy], az angol királyi observatorium igazgatója, ujabb számitások alapján a napnak a földtől való távolságát 93.375,000 angol mértföldre, illetőleg 150.268,387 kilométerre teszi. E számítás nem csalhatatlan ugyan, de Ainy [! Airy] határozottan állítja, hogy 200,000 mértföldnél nagyobb különbséggel nem tért el a valóságtól." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A természettudományi társulat nov. 21-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. dec. 2. 48. sz. p. 764. "Hoitsy Pál a tudós világban élénk eszmecserék tárgyát képező kérdéssel foglalkozott, hogy "Lehetnek-e a meteorok az élet hordozói ?" Zöllner azt állítja, hogy a meteor, mely vagy igen alacsony, vagy igen magas hőfokkal jelenik meg a földön, nem csak hogy hordozója nem lehet az életnek, de azt, ha ilyennel találkozik, inkább kioltja, mintsem fejlesztené. Értekező Zöllnerrel tart." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

          1878.

BARNA Ferdinánd: Kapcsolat a magyar és a szuomi irodalom között. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 7/4./ Csillagászat: pp. 6-11. Hell és Sajnovics vardői útjáról és a Demonstratióról. [HAD.]

FABRITIUS Károly: Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-ből. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala. 28 p. Olvastatott a M. T. Akadémia 1876. május 22-én tartott ülésén. Az erdélyi szász reformátor, humanista és csillagász híres térképészeti művéről. [REZ.]

GRUBER Lajos: A november-havi hullócsillagokról. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 5. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1877. nov. 5-én Szily Kálmán. A Leonidák-meteorraj története, az 1872-es évvel bezárólag. [KSZ.]

GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignác: Az 1874. V. (Borelly-féle) üstökös definitiv pályaszámitása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 21 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 3. sz./ Későbbi írásmódja: Borelli vagy Borrelly. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1877-ik évben. III. rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 8. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. márc. 26. Hódmezővásárhely, Selmec, Ó-Gyalla, Zágráb helyeken észlelt 241 meteor adatai (időpont, fényesség, szín, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Mercur átvonulása a nap előtt. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1878. május 6-án. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 10. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. Észlelők voltak: Reviczky Károly Ó-Gyallán állomásozó honvéd százados, Horváth Jenő Ó-Gyallán állomásozó honvéd hadnagy, Cvet Sándor déloroszországi magánzó Tsernigoffból, Kaiser József herczeg primás ő eminentiájának főgépmestere, Dr. Schráder Károly, és Konkoly Miklós. A belépéskor az I. és II. kontaktust megfigyelték, időadatokat mértek. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok és a napfelületének kinézése 1877-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 9. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. márc. 26. Az 1876-os napfoltok szöveges leírása. 163 napon lehetett észlelni, ezek közül 76 napon folttalan volt a napkorong, csak 87 alkalommal látszott napfolt. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. [KSZ.]

HELMHOLTZ, [Hermann Ludwig Ferdinand von]: A bolygórendszer keletkezéséről. 1871-ben Heidelbergában és Kölnben tartott előadás. In: Népszerű természettudományi előadások. Faraday, Helmholtz és Pettenkofer munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1878. Franklin-társulat nyomdája. pp. 267-307. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 14./ Fordította: Hoitsy Pál. Az eredetivel összehasonlította Szily Kálmán. [HAI.]

HOITSY Pál: Egy nap a hold felületén. = Fővárosi Lapok 15. 1878. ápr. 9. 82. sz. pp. 490-491. [ZSE.]

HOITSY Pál: Hulló csillagok. = Fővárosi Lapok 15. 1878. okt. 1. 225. sz. pp. 1092-1093. [ZSE.]

HOITSY Pál: A föld kora. = Fővárosi Lapok 15. 1878. dec. 12. 286. sz. pp. 1382-1383. [ZSE.]

SZABÓ József: Meteorkőesés Szerbiában Alexinackabanjaban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 1. sz. pp. 19-20. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdában 1877.; Hulló-csillagok megfigyelése a m. korona területén 1877. 3. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. pp. 72-73. Kivonat. [SRG.]

WEINEK László: Az 1874. évi Venus átvonulásról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. pp. 73-74. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Merkur átvonulásának megfigyelése Ó-Gyallán.; Mars megfigyelése az ó-gyallai csillagdán.; Új megfigyelési mód állócsillag-spectrumokat feljegyezni. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 4. sz. pp. 97-99. Kivonat. [SRG.]

Dr. Haynald Lajos levele, a "Természettudományi társulathoz." = Természet 10. 1878. 1. sz. p. 12. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. áprilishóra. = Természet 10. 1878. 7. sz. p. 98. [SRG.]

Merkur átvonulása a nap előtt. = Természet 10. 1878. 9. sz. p. 125. 1878. május 6. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. májushóra. = Természet 10. 1878. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. junius hóra. = Természet 10. 1878. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. július hóra. = Természet 10. 1878. 13. sz. p. 281. [182.] [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. aug. hóra. = Természet 10. 1878. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. szeptember hóra. = Természet 10. 1878. 17. sz. p. 240. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. októberhóra. = Természet 10. 1878. 19. sz. p. 268. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. nov. hóra. = Természet 10. 1878. 21. sz. p. 296. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. decz. hóra. = Természet 10. 1878. 23. sz. p. 324. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap távolsága. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. pp. 24-26. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

KONKOLY Miklós: A Csillag-physikai Observatorium Potsdamban. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. pp. 26-28. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  NAGY Tamás: Múlt év oktober 15-én este két szép tűzgömböt láttam felvillanni az égen. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. p. 38. Levélszekrény. (5.) [SRG.]

  HOITSY [Pál]: A meteorok mint az élet hordozói. (Felolvastatott az 1877. nov. 21-iki szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 10. 1878. febr. 102. füz. pp. 46-52. [SRG.]

  G. L. [GRUBER Lajos]: Carl Ludwig von Littrow. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. febr. 102. füz. pp. 66-68. (1811. júl. 18. - 1877. nov. 16.) Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars-bolygó physikai viszonyairól. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. márc. 103. füz. pp. 112-113. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  IX. Választmányi ülés. 1878. február 20. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. márc. 103. füz. pp. 123-124. Avéd Jákó és Cserni Béla Gy-Fehérvárott hullócsillag megfigyelést vállalnak. Konkoly Miklós beküldi jelentését 1877. évi hullócsillag megfigyeléséről. [SRG.]

  HELLER Ágost: Megkerült apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. ápr. 104. füz. pp. 158-160. A francia akadémia Vaillant-diját Schulhof Lipót kapta meg a kisbolygók elméletét kifejtő művéért. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  WEINEK László: A német-birodalmi Venus-expeditio Kerguelen szigetén. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. máj. 105. füz. pp. 169-179. A hattagú expedíció tagja volt Weinek. 1874. jún. 21-én indultak hajóval, 1874. dec. 9-én észlelték a Vénusz-átvonulást, 1875. márc. 31-én értek vissza Európába. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Pater-Angelo Secchi. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jún. 106. füz. pp. 237-238. (1818. jún. 29.-1878. febr. 26.) Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. [1.] = Természettudományi Közlöny 10. 1878. júl. 107. füz. pp. 249-264. [SRG.]

  HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. - Második közlemény. - = Természettudományi Közlöny 10. 1878. aug. 108. füz. pp. 289-298. [SRG.]

  HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 329-346. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új holdmappák. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 356-357. Lohrmann 1821-1836 közötti észleléseken alapuló holdmappájának ismertetése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A napfoltok és protuberanciák szakaszossága. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 357-359. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Vulkán, az újonnan felfedezett kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. nov. 111. füz. pp. 433-434. Leverrier kisbolygó felfedezése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Marsholdak átmérői. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. nov. 111. füz. p. 434. Az amerikai Harvard College refraktorával végzett megfigyelések. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1877-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. dec. 112. füz. pp. 467-469. Eduard Heis (1806. febr. 18. - 1877.); Urbain Jean Joseph Leverrier (1811. márc. 11. - 1877. szept. 23.); Karl Ludwig Littrow (1811. júl. 18. - 1877. nov. 16.); Giovanni Santini (1786. jan. 30. - 1877. jún. 26.). [SRG.]

Secchi S. J. = Uj Magyar Sion 9.[16.] 1878. 3. füz. pp. 237-238. Nekrológja. 1818. jún. 29. - 1878. febr. 26. Vegyesek. [SRG.]

(Physica sacra). = Uj magyar Sion 9.[16.] 1878. 6. füz. p. 474. "A test, az anyag tulajdonságairól most a tudósok bámulatos dolgokat mondanak, melyek a kath. Egyház átállagulási (Transsubstantiatio) tanának elhivésére alkalmas lépcső gyanánt ajánlkoznak. Itt csak a következőt emeljük ki. Az üstökösek anyaga oly pehelyszerű, hogy 1000-szer vékonyabb a szellőnél." Vegyesek. [SRG.]

A magyar tud. akadémia heti ülését... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jan. 27. 4. sz. p. 59. "...Szigligeti temetése miatt nem 21-én, hanem 22-én tartották meg. Dr. Schenzl Guidó mint rendes tag foglalta el székét "Magnetikus elhajlási meghatározások Magyarország délkeleti részében" czimű értekezéssel, melyben szaktudósok számára adta elő az általa 1863-tól 72-ig eszközölt mérések eredményét. ...Végül pedig dr. Szabó József szólt egy meteorkőröl, mely Szerbiában Alexinácz-Kabanja közelében 1877. okt. 1-én délután hullt le, s hat nagyobb és hét kisebb darabot szedtek össze." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Két csillagász hazánkfia... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. febr. 10. 6. sz. p. 90. "...lakik Parisban, hol előkelő helyet foglalnak el a tudományos körökben. Egyik Löwy Pozsonyból, ki a hatvanas években ment a párisi csillagvizsgáló intézetbe, 1870-ben beválasztatott a franczia akadémia 40 halhatatlanja közé. Csakhamar ezután a "Bureau des longitudes" tagjai által, kik közt nem kisebb emberek is voltak, mint Laplace és Leverrier, azon intézet vezetésével bizatott meg. Most a becsületrend nagy keresztjével akarják megtisztelni s Taye volt miniszter mellett Leverrier utódjául a csillagvizsgáló intézet igazgatójává ő van kijelölve.
A másik hazánkfia Schulhof Lipót, ki most nyerte el a franczia tudományos akadémia első csillagászati jutalmát, a 4000 franknyi Vaillant-dijat azon nagy fontosságú munkálatokért, melyek segélyével a rég elveszett Maja, Camilla és Liberatrix bolygók uj fölfedezése lehetséges volt. Schulhof két év óta rendes hivatalnoka a párisi "Bureau des longitudes"-nek." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Mennyire van a földtől a nap? = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 17. 11. sz. p. 172. "Ama fontos észlelések, melyeket a csillagászok 1874-ben tettek, midőn a Vénus a nap tányérja előtt elvonult, még maig sincsenek egészen feldolgozva. Az angolok részben már elkészültek feladatukkal, s Airy, a greenwichi csillagvizsgáló igazgatója összeállitá azokat az eredményeket, melyekre a távcsövekkel, való észlelések vezettek, ellenben a photographia által kapottak még csak közelebbről készülnek el.
Ezekből már is kiderül, hogy a nap alkalmasint távolabb van tőlünk, mint előbb gondolták; mert mig a korábbi észlelések szerint a Venus átmenetele idejekor 20.035,000 mérföldnyire kellett volna a földtől lennie, a mostani eredmények azt mutatják, hogy 20.236,000 mérföldnyire volt egymástól a két égi test. Ha pedig az Uj-Seelandban tett észleléseket, is beléveszszük a számitásba, oly eredmény jön ki, mint ha a nap 20.206,000 mérföldnyire lett volna tőlünk a mondott időpontban." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

HOITSY [Pál]: Pater Secchi. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 24. 12. sz. p. 187. "Ismét nagy halottja van a tudománynak, jelesen a csillagászatnak. Az égitestekben is megvan a Loreley természete, magokhoz ragadják a földi halandót, a kit sikerült elbájolniok. Rövid időn - alig néhány hónap alatt - három európai nevű csillagász hagyta el a földtekét: Leverrier, Littrow, s legközelebbről Secchi..." Pietro Angelo Secchi nekrológja. [HAI.]

A kalocsai csillagvizsgáló. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 24. 12. sz. p. 193. "...építéséhez nemsokára hozzá kezdenek, Konkoly Miklós terve szerint, kit Haynald érsek teljhatalmulag megbízott a további intézkedések teljesítésével." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar tudományos akadémia márcz. 25-iki ülésében... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 31. 13. sz. p. 207. "... legelőször Konkoly Miklós tartott felolvasást a napfoltok megfigyeléséről; értekező a napfoltokat már több év óta figyeli meg, s most erre vonatkozó adatokat terjeszt elő. Második fölolvasás volt Weinek László értekezése az 1874. évi Vénusátvonulásról, a midőn értekező tagja volt a Kelgueren szigetre küldött megfigyelő expedicziónak. Ennek leírását adja az értekezés, melyet Kondor G. olvasott fel;... Végre bejelentetett, hogy a franczia akadémia nagy gyűlésén az egyik nagy dijat dr. Schulhof Lipót hazánkfia nyerte el a bolygók elméletéről szóló dolgozatával." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A Merkúr elvonulása a nap előtt. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. máj. 12. 19. sz. p. 304. "E hó 6-án a csillagászoknak érdekes megfigyelni valót nyújtott a Merkúr elvonulása a nap előtt. Közönséges távcső segélyével is lehetett látni a kis fekete pontot, (ha nem volt borult az ég), mely budapesti időszámitás szerint 4 óra 27 1/2 perczkor érintette a nap keletre eső szélét először, de teljes elvonulását csak Amerikában kisérhették figyelemmel, mert ránk nézve már éjjel végződött, 11 óra után. A csillagászok a naptávolság pontos kimérése végett kisérik figyelemmel mindannyiszor a Venus és Merkúr elvonulását, e két égi testét, melyek pályája a nap és földünk közé esik. A "Merkúr" rövidebb keringési ideje miatt gyakrabban kerül a nap elé mint a "Venus" ; egy század alatt tizenháromszor, tizennégyszer.
Legutóbb 1868. nov. 5-én vonult el a "Merkúr" a nap előtt ; a legközelebbi elvonulás pedig 1881. nov. 8-kán következik be. Kepler volt az első, ki az 1631-ik esztendőre előre jelezte a "Merkúr" elvonulását. Nálunk a budapesti meteorológiai intézetből és Ó-Gyallán Konkoly csillagvizsgálójából kisérték szakszerű figyelemmel a tüneményt. Budapesten azonban a felhők miatt az elvonulás kezdete nem volt látható, s csak 5 órakor bukkant elő a nap s fél 7 óráig hét fényképészeti fölvételt tehettek róla. Ó-Gyallán egész derült idő mellett vizsgálhatták a Merkúr mozgását hat megfigyelő távcsővel, melyekkel Cvet Sándor, egy fiatal orosz, Reviczky Károly honvéd százados, Horváth Jenő honvédhadnagy, Kaiser József, a herczegprimás tisztje, s Konkoly Miklós és segédje Schráder bántak. A tünemény lefolyásáról pontos följegyzéseket tettek." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

HOITSY Pál: A Marsról. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. máj. 26. 21. sz. pp. 333-334. "...ma már biztosabb képet nyújthatunk a Mars kinézése felől, megjelölhetjük egész élesen a tengerek és szárazföld határait, melyek a Mars felületén helyet foglalnak. ...A mellékelt rajzon láthatja az olvasó az érdekes földabroszt, láthat rajta óceánokat meg öblöket, tenger-szorosokat meg tengernyelveket, s a száraz földnek is oly alakulásait, mint akár Földünk felületén. ...Akadtak ugyan a csillagászok között is, kik kétségbe vonták, hogy a Mars egyes részleteit ily pontosan megkülönböztetni lehessen, sőt a magyar akadémia legközelebb múlt ülésében is fel volt vetve ez a kérdés,... Hogy a Marsnak holdjai is vannak, azt még csak a múlt év augusztus hava óta tudjuk. ...A Mars szolgái tehát a Félelem és a Futás, s a bolygó holdjai is ezeket a neveket viselik, Homér nyelvén: Deimos és Phobos." [HAI.]

A magyar tud. akadémia heti ülését... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. máj. 26. 21. sz. p. 334. "...Kovács-Sebestyén E. temetése miatt egy nappal később, e hó 21-én tartotta. ...Konkoly Miklós levelező tag három csillagászati értekezést mutatott be: "Marsmegfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón, 1877 októberében és novemberében," "Merkúr átvonulása a nap előtt 1878 május 6-án" és "Uj megfigyelési mód álló csillagok spektrumait feljegyezni." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Egy művészileg készített óra. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jul. 7. 27. sz. p. 429. "...Fuchs órástól mutatunk be olvasóinknak lapunk jelen számában egy nemcsak művészien, de valóban tudományos számítással előállított órát, mely a paderborni városház tanácstermében van felállítva. Az óra mindenféle létező időt egyszerre mutat, közönséges polgári közép-időt, valóságos napi időt és csillagászati időt. ...A képünkön ábrázolt óra a csillagidő czimlapja alatt egy kis golyó-alakot tüntet fel, mely a hold mozgását mutatja annak különféle phásisai szerint, s ez a golyó is 29 nap 12 óra és 45 perez alatt fordul meg egyszer tengelye körül. ...Ezeken kivül 20 különböző geographiai fekvésű helynek idejét mutatja egyszerre ez az óra,..." [HAI.]

Légtükrözés és ködképek. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jul. 14. 28. sz. pp. 445-446. "A magas hegyek között jönnek elő a köd- és felhő-képek, a síkságon a délibáb, a fata morgana. ...Néha egyidejűleg ezen árnyék-képekkel szivárványnemü jelenségek is mutatkoznak, melyek nem ritkán az illető alaknak fejét dicsfény alakjában veszik körül..." [HAI.]

A kalocsai csillagvizsgáló torony... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jul. 21. 29. sz. p. 464. "...már készen van. Ugyanazon ó-gyallai asztalosmester készítette, ki a Konkoly Miklós csillagvizsgáló tornyán is végezte az asztalos munkákat. A kupolákat külön hajón szállították Komáromból Kalocsára. Remélhető, hogy az intézetet október elején megnyithatják." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

CSÁNKI Dezső: Időszámítás néhány távolabbi népnél. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. aug. 4. 31. sz. p. 495. Az eszkimóknak, Sandwich szigetek lakóinak, siámiaknak, chinaiaknak, a Sahara sivatag oázain élő nagyobbrészt mohamedán népségeknek, tungusoknak, Az uj-gvineai pápuáknak, a persáknak, valamint az afrikai kimbundák-nak Magyar László által leirt időszámításáról. [HAI.]

A kalocsai csillagvizsgáló intézet... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. szept. 8. 36. sz. p. 576. "... építkezése a befejezéshez közeleg. Az épület egyes részei: két délkör-helyiség, aztán két kényelmesen forgatható kupola; ezek alatt: könyvtárszoba, villamtelep, fényképészeti s még egy dolgozó szoba. Vannak még aztán apróbb helyiségek is a csillagvizsgáláshoz szükséges szerek elhelyezésére. Az egész épület fedele s a kupolák oldalai vaslemezekkel vannak borítva. A kupolákat dr. Konkolyi Miklós Ó-Gyallán saját felügyelete alatt készitteté, ki a munkálatok megtekintése czéljából már többször lerándult; a műszerek beszerzését is, melyek részben már megérkeztek, egészben pedig szeptember végén fognak együtt lenni - ő közvetíti. Az intézet vezetése Braun jezsuita atyára fog bízatni, ki a világhírű Secchi jezsuita s római csillagász tanítványa." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

HOITSY Pál: A Jupiter. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. okt. 20. 42. sz. pp. 666-667. "...A Jupiterről annyit sem tudunk határozottan megmondani, szilárd állapotban van-e tömege vagy cseppfolyós, nem hogy lényeinek vizsgálatába bocsátkozhatnánk. ...Ide mellékelt képünket Flammarion Camille franczia csillagász vette le ez év szeptember 21-kén, a mint este 9 órakor látszott. ...Argelander bonni tanár, az utólérhetlen észlelő, szabad szemmel látta késő vénségeig a Jupiter-holdakat,..." [HAI.]

          1879.

KONKOLY Miklós: Álló csillagok szinképének mappirozása. Új módszer a csillagok szinképét könnyen megfigyelhetni. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 6 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1878-ban. IV. rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 11 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 3. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. jan. 20. Ó-gyallán 152, Hódmezővásárhelyen (Nagy Tamás tanár) 64, Selmecbányán (Dr. Schwarz tanár) 39 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a 255 hullócsillag időpontját, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán az 1877-iki oppositió után. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. 1877. október 19. és nov. 16. között 17 rajz készült a Marsról, ezek szöveges leírását közli. A kihajtható táblán 15 rajz szerepel színes alapon. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A nap felületének megfigyelése 1878-ban az ó-gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 4. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. jan. 20. 1878-ban 184 napon figyelhettek, ebből 116 megfigyelő napon sem folt sem fáklya nem mutatkozott a napkorongon. Csak 46 napon láttak foltot, és 22 napon csupán fáklyákat. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. [KSZ.]

SOÓS Mihály: A keresztény álláspontja a természetben. II. köt. Budapest, 1879. Szent István-Társulat. /Házi könyvtár. 31. / Csillagászat: pp. 66-97. Földünk eredete és megalakulása. A Naprendszer eredetének elméletei. (Soós Mihály, 1832-1899, premontrei kanonokrendi pap, előbb a szombathelyi gimnázium, 1865-től a keszthelyi gazdasági főiskola matematika-fizika tanára, irt meteorológiai és földrajz-földtani munkát is.) [IBQ.]

Égi tünemény. = Eger 18. 1879. máj. 22. 21. sz. p. 168. 19-én reggel 6 és 7 óra között a Napnak jobb és bal oldalán tisztán kivehető melléknapja volt, amely a földművelő nép szerint a háború előszele. [SRG.]

REQUINYI Géza: Földrajzi ismeretek az ó-korban. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. 3. füz. pp. 219-228. A Föld és az ég alakjáról. [IBQ.]

MÁRKI Sándor: Hazánk a magyar földrajzi irodalomban. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. máj. 15. 4. füz. p. 141. Konkoly Miklós Ó-gyallai csillagdája. [SRG.]

A Magyar Földrajzi Társaság tisztikarának és tagjainak névjegyzéke. Kiadatott 1879. Márczius hó 15-én. Budapest, 1879. Nyomatott Fanda József Könyvnyomdájában. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. p. 10. A folyóiratba bekötve. Konkoly Miklós rendes tag. [SRG.]

HOITSY Pál: Madách mint csillagász. = Fővárosi Lapok 16. 1879. okt. 1. 225. sz. pp. 1080-1081. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: Brorsen üstökösről.; Júl és aug. havakbeli csillaghullásokról.; A Galina üstökös színkép elemzéséről és a 4. sz. 1878. aug 12/13-ki részletes holdfogyatkozás spectrumáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 13. 1879. 7. sz. pp. 157-158. Kivonat. [SRG.]

KOCH Antal: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1878-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 4. 1879. 1. köt. 1. füz. pp. 33-43. Csillagászat: (p. 33.). [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A földmagnetismus nagyobb vagyis "százados" változásai. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. jan. 113. füz. pp. 27-30. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Egy napfolt színképe. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 63. Christie és Maunder 1878. okt. vége - nov. elejei greenwichi vizsgálatai. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A holdfogyatkozások színképei. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 63. Christie és Maunder 1877. aug. 23-i észlelései. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

SZILY Kálmán: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 75. Ávéd Jákó, Cserni Béla Gyulafehérváron hullócsillag megfigyelést vállalt. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A meteorrajok szélessége. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. pp. 109-110. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Egy ködfolt szakaszos fényváltozásai. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 110. 1783. jan. 6-án William Herschel egy ködfoltot fedezett fel. A fiatalabb Herschel 1827-ben ismét észlelte, 1856-ban d’ Arrest látta, 1861-ben Schönfeld, 1863-64-ben Schönfeld és d’ Arrest, 1865-ben Vogel, 1877-ben Winnecke észlelte. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  XIV. Szakülés. 1878. decz. 18-ikán. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 123. Hoitsy Pál "A Nap melegének forrásai" című értekezéséről. [SRG.]

Levélszekrény. (6.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 124. T. A. K-ról kérdezi, mikor lesz húsvét? [SRG.]

Levélszekrény. (7.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 124. F. O. úrnak T.-án. A beküldött kövek nem meteoritok. Válaszol Krenner. [SRG.]

  HOITSY Pál: A Nap melegének forrásai. [1.] = Természettudományi Közlöny 11. 1879. ápr. 116. füz. pp. 140-145. [SRG.]

  HOITSY Pál: A Nap melegének forrásai. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 11. 1879. máj. 117. füz. pp. 181-185. [SRG.]

  SZILY Kálmán: A Föld alakjáról és nagyságáról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. máj. 117. füz. pp. 204-206. Természettan. Rovatvezető: Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [HAI.]

  ILOSVAY L[ajos]: Az elemek összetettségéről. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. jún. 118. füz. pp. 238-242. Lockyer 1878. dec. 11-én értekezett a csillagok színképéről. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A napparallaxisról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. júl. 119. füz. pp. 275-277. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Keringő ködfoltok. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. p. 319. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Állócsillagok mozgásának szinképi megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. pp. 319-320. Sirius, Castor, Pollux, Regulus, Arcturus, Aldebaran, Capella, Prokyon mozgása. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A protuberanciák keletkezéséről. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. p. 320. Spörer megfigyelése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A gömbvillámokról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. pp. 361-362. Arago háromféle gömbvillámról ír. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új holdkráter. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. p. 362. Birmingham John 1879. ápr. 1-én a Landsberg és Rheinbold kráterek között új kráter fedezett fe, amely nem szerepel a Schmidt-féle holdmappában. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

KALMÁR Ferencz: Levélszekrény. (28.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. p. 366. Tűzgömb 1879. aug. 12-én B.-Diószegen. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Száraz ködök. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 397-398. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Mars bolygón tett újabb megfigyelések. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 398-399. Schiaparelli 1877-es megfigyeléseiről. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 399. 1879. május végén 196 volt a kisbolygók száma. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Napmegfigyelések 1879 első évnegyedében. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 399-400. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Merkúron belőli bolygóról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 400. Leverrier és Peters kutatásai. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. (30.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 403. Mikor van februárban 5 vasárnap? [SRG.]

  WEINEK László: A Jóreménység fokától Kerguelen-szigetéig. (Úti napló.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. nov. 123. füz. pp. 419-427. 1874. okt. 3-án Fokvárosból hajóztak az 1874. dec. 9-i Vénusz-átvonulás észlelőhelyére. [KSZ.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1878-ban elhúnyt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. dec. 124. füz. pp. 481-482. Secchi, Pater Angelo (1818. júl. 19. - 1878. febr. 26.); Wolfers, Jakob Philipp (1803. máj. 3. - 1878. ápr. 22.). [SRG.]

(A húsvét napját a megfelelő évszámból úgy számitjuk ki.) = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 2. füz. pp. 157-158. "...ha azt előbb 19-czel, azután 4-gyel és végre 7-tel elosztjuk." [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 3. füz. pp. 196-210. Január 5. 1784. Tittel Pál születik Pásztón Heves megyében. p. 199.; Január 15. 1782. Kmeth Dániel születik Breznó-Bányán. p. 203. [SRG.]

(Apró hirek). = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 4. füz. p. 320. "Secchi jézusrendi csillagásznak emléktáblát függesztettek Reggio-ban ama házra, hol született, s azt halála évfordulóján február 26-án leleplezték." Vegyesek. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 5. füz. pp. 339-348. Február 10. 1591. "Károlyban a helvét hitvallásuak 19 esperessége ovást tett a Gergely-naptár használata ellen." p. 341. [SRG.]

Magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 11. füz. pp. 845-853. Junius 3. 1259. "Teljes napfogyatkozás, melynek hatásáról Tamás spalatói főesperes ezt jegyezte fel: "Mindenkit rémület lepett meg, hogy mintegy ész nélkül kiabálva futkostak ide s tova, azt hivén, hogy a világnak vége van." p. 846.; Junius 20. 1825. Kméth Dániel meghal Kassán. p. 850. [SRG.]

Az ó-gyallai csillagvizsgáló intézet. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jan. 5. 1. sz. pp. 9-10. "Fő eszköze, melynek képét mai számunkban mutatjuk be olvasóinknak, a legnagyobb e nemben egész Ausztria-Magyarországon. Egy reflektor ez,... Browningtői való Londonból, s többe került egy maga 10,000 frtnál." [HAI.]

HOITSY Pál: A hold és lakói. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jan. 12. 2. sz. pp. 26-27. "A holdon, a mintazt nagyító-csöveink kétségtelenül mutatják, egymást érik a kialudt tűzokádó hegyek kráterei. ...Szóval olyan hely ez, a melyről nincs ugyan egészen kizárva, hogy rajta élet legyen, de a melyen ha van is élet, egészen más mint a miénk." [HAI.]

[VERESS Sándor]: Bolygó tüzek, hulló csillagok. [1.] = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jan. 26. 4. sz. pp. 54-55. "...évenként nem kevesebb mint 146 milliárd futó csillag szeldeli légkörünket, és ha csak egy millió közül egy téved is le hozzánk, már is másfél százezer, a földünk testét évente találó golyók száma." [HAI.]

VERESS Sándor: Bolygó tüzek, hulló csillagok. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 26. 1879. febr. 2. 5. sz. pp. 70-71. "Ki hinné, hogy a futó csillagoknak épen rémületes sebes rohanása az, a mi megóv bennünket az összezúzatástól?" [HAI.]

Milyennek látszik földünk a csillagokról ? = Vasárnapi Ujság 26. 1879. febr. 23. 8. sz. pp. 121-122. "Mellékelt képünkön [p. 120.] bemutatjuk az alakot, melyben a holdról tekintve mi földünket látni képesek lennénk." Képaláírások: A Holdról.; A Merkúrról.; A Vénusról.; A Marsról. (A nagyobbik csillag a középen a Föld.); A Jupiterről. (A Napban levő pont a Föld.); A Saturnusról. (A Föld csak a legnagyobb távcsövön át volna mint kis csillag létható.). [HAI.]

VERESS Sándor: Szép és ritka légtünemény. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. márc. 2. 9. sz. p. 137. "Az 1861-dik év tavaszán Bukaresttől pár órányira délkeletre,... márczius 20-kán,... Tiz óra tájban sajátságos árnyékszerű homály terült a vidékre,... a napnak teljes nagy kerek udvara van,... Lassanként e fehér karika megszinesedett, mint a halványabb szivárványok, olyképen, hogy belül, a nap felőli oldalon kezdődött a veres szin;..." Összetett naphaló leírása. [HAI.]

K. T. K. [Könyves Tóth Kálmán]: Csillagászat és babona. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. márc. 2. 9. sz. pp. 137-138. [HAI.]

HOITSY Pál: A végitélet. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. ápr. 6. 14. sz. p. 226. "Ha a Nap elveszti ebbeli erejét, és kihűl - pedig kétségkívül ki fog hűlni - akkor kihűlésével együtt az összes életnek is vége." [HAI.]

HOITSY Pál: Feltámadás. Természettudományi czikk húsvétra. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. ápr. 13. 15. sz. p. 238. "Kihűlhet tehát, igenis, a föld is, a nap is oly fokig, hogy az élet legvégső nyoma is elenyészszék színéről, de az enyészet nem lesz örök s a távol jövőben uj élet kelend a régi nyomán." [HAI.]

HOITSY Pál: A hajnali csillag. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jun. 1. 22. sz. p. 352. "...nincs talán az egész világmindenségben példa reá, hogy két égi test egymáshoz annyira hasonlítana, mint a Vénus és a föld." [HAI.]

HOITSY Pál: A jelen meteorológiája. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jul. 27. 30. sz. p. 481. "Sőt maga Leverrier hiába kárhoztatta az általa gyűjtött adatoknak fölhasználását az időjósláshoz. 1862-ben még erősen opponált ellene, egy évre rá maga is beléesett." [HAI.]

Az uj bibornokok. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. nov. 30. 48. sz. p. 768. "Dr. Haynald Lajos bibornok, a mi köztiszteletben álló kalocsai érsekünk, nem szorul nálunk külön bemutatásra. ...a kalocsai csillagvizsgálóra már eddig is 30 ezer,... forintot adott." [HAI.]

HOITSY Pál: Mi okozza a földrengést? = Vasárnapi Ujság 26. 1879. dec. 7. 49. sz. pp. 784-785. "Váljon nem gyakorol-e nap és hold efféle hatást a föld belsejében - állítólag - folyó tüztömegekre is ? Korunk egy búvára Falb Rudolf egész határozottan adja rá a feleletet, hogy: igen." [HAI.]

HOITSY Pál: A legkisebb égitestek. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. dec. 28. 52. sz. pp. 833-834. "Vannak pedig ilyen égitestek meglehetős nagy számmal, imént fedezték föl közülök a kétszázadikat." [HAI.]

          1880.

DEÉSY Károly: Elmélet a naprendszerről. I. A nap egy örvény központja. II. A leb (aether) örvényzése. A naprendszer testeinek körülfutása. III. Az örvényzés természete; Kepler harmadik törvénye. IV. A nap hősége. V. A nap foltok. VI. Az üstökösök. VII. Egypár szó a futó csillagokról (metheor). VIII. A leb hatalma. IX. A leb hatalma; a hold valódi haladása; a bolygók forgó mozgása.; X. A föld és a hold története. XI. A föld kerüléki pályája. XII. A föld jövője. XIII. Az újjászületés. XIV. A futó csillagok. Az állatövi fény. XV. A Saturnus gyűrűi. XVI. Oly holdak, melyek a bolygó forgási ideje alatt látszanak a bolygó körüli futásokat végezni. XVII. Az Uranus holdjai czímek alatt népszerű modorban. Írta Deésy Károly főreáltanodai tanár. Pécsett, 1880. Nyomatott ifj. Madarász Endrénél. 62 p. A szerző előszava 1880. jún. 28-án kelt Pécsett. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Lumen (Világosság). Budapest, [1880.] Légrády testvérek kiadása és nyomdája. 135 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerü csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leirása. Ford.: Huszár Imre, Hoitsy Pál. Budapest, 1880-1881. Rautmann kiadása, Wilckens nyomda. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. /Rautmann népszerü tudományok könyvtára. 1-2./ Két kötetben. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához. 1879. Rajzok 3 táblán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 23 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 14. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. A Jupiter 19 észlelése szövegesen és színezett rajzok a képmellékletben: 1879. aug. 20. és dec. 3. között. A Mars 3 észlelése ugyanígy: 1879. okt. 13., okt. 29. és nov. 13. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. [V. rész.]. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 11. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. Ó-gyallán 449, Selmecbányán (Schwarz tanár) 91, Gyulafehérvárott (Avéd Jákó tanár) 77 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a 617 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok radiatió pontjai. Levezetve a magyar korona területén tett megfigyelésekből 1871-től 1878 végéig. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 12. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. Az 1871-1878-as évek 2999 feljegyzett meteorjából 1641-et használhattak fel. Minden meteort mindegyikkel összemetszettek, ha 4 napon belül jelentkeztek. Így 410 metszéspontot kaptak. Ezeket csoportosítva: 80 valószínű radiánspontot nyertek. Mivel az észlelések a nagyobb rajok idején történtek: az áprilisi Lyridák, a júliusi Aquaridák, az augusztusi Perseidák, az októberi Orionidák, novemberi Andromedidák rajok szerepelnek nagyrészt. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1879-ben. Egy tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 48 p. 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 13. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. febr. 16. 1879-ben 285 napon figyelhettek, ebből 155 megfigyelő napon sem folt sem fáklya nem mutatkozott a napkorongon. Csak 98 napon láttak foltot, és 32 napon csupán fáklyákat. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. A kihajtható táblán öt rajz szerepel napfoltcsoportokról 1879. ápr. 14. és nov. 9. között. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Spectroscopicus megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. A) Brorsen üstökös spectruma. B) Hullócsillagok spectruma. C) Palisa üstökös spectruma. D) Holdfogyatkozás spectruma és csillagászati megfigyelése (1878. aug. 12/13.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 7. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. okt. 20. A Brorsen üstököst márc. 20. és máj. 5. között figyelte. Meteorok színképét 1879. júl. 26. és aug. 14. között vizsgálta. A Palisa üstököst okt. 4. és 6-án vizsgálta. Az 1878. aug. 12/13-i teljes holdfogyatkozást öt észlelő (Reviczky Károly, Reviczky Frigyes, Konkoly Miklós, Weisz Ödön, Raffmann Jakab) három műszerrel figyelte, kráterek kontaktusait 1 másodpercre észlelve (27 belépés, 5 kilépés). [KSZ.]

WEINEK László: Az instrumentális fényelhajlás szerepe egy Vénus-átvonulás photographiai felvételénél. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 8. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1879. okt. 20-án Eötvös Loránd. [KSZ.]

SZATHMÁRI Ákos: A spectral-analysisről. In: Értesítő a nagy-becskereki főgymnasiumról az 1879-80 tanév végén. Nagy-Becskerek, 1880. pp. 29-222. Benne: A spectralanalysis alkalmazása az astrophysicában. pp. 154-222. A nap physikai alkatáról. A planeták által visszavert napsugarak spectrumai. Az üstökösök spectrumai. Az állócsillagok spectrumai. Hulló csillagok spectrumai. [ZSE.]

RECLUS, Elisée: A sarkfény és a mágneses folyamatok. In: Reclus, Elisée: A földgömb életjelenségeinek leirása. II. Az óczeán. - A légkör. - Az élet. Ford.: Király Pál, Révész Samu. Eredetivel összehasonlította: Hunfalvy János. Az eredeti negyedik kiadás után. Budapest, 1880. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 363-383. /Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat XVII-ik kötet./ A sarkfény. pp. 363-374.; A földi mágnesség. pp. 375-383. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A budapesti csillagvizsgáló ügyében. = Fővárosi Lapok 17. 1880. ápr. 11. 83. sz. pp. 411-412. Válasz Horváth Károly: Két uj középítkezés (Fővárosi Lapok 17. 1880. már. 24. 69. sz. pp. 340-341) cikkére. [ZSE.]

  Corvin János két Horoscópja. = Magyar Könyvszemle 5. 1880. szept-dec. 5-6. sz. pp. 381-387. Az egyik a születésének időpontjára, 1473. ápr. 2-ára, a másik 12 éves korában, 1485. ápr. 2-ára készült. A horoszkópokat, a krakkói egyetem Jagelló-könyvtárában őrzik. A két horoszkóp csillagászati magyarázatát Hoitsy Pál készítette el. Hazánkat Érdeklő Külföldi Szemle. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Jupiter felületének megfigyelése 1879 őszén.; A magyar korona területén megfigyelt meteorok radiatio pontjai, levezetve az 1871-1878-ki megfigyelésekből.; Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. 5. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 1. sz. p. 5. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 2. sz. p. 26. Kivonat. [SRG.]

BEIN Károly: Galilei. = Nemzeti Nőnevelés 1880. 2. kötet júl-dec. pp. 264-283., 357-371. "Galilei nemes családból származott; ősei, kik a XV. századig Bonajuto nevet viseltek,... 1642. jan. 8-ikán, hű tanítványai karjain, az örök nyugalom helyére tért az üldözött, testben-lélekben megtört aggastyán, hogy halhatatlan szelleme a nagyok legnagyobbjainak pantheonjában foglalhasson helyet." [SRG.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1879-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 5. 1880. 2. köt. 1. füz. pp. 84-95. Csillagászat: (p. 84.). [HAI]

PAULER Gyula: Lebedia, Etelköz, Millenarium. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 14. 1880. 2. füz. pp. 97-117. Napfogyatkozás 887. okt. 20-án. p. 103. [SRG.]

  HELLER Ágost: Az utolsó tíz év a csillagászat történetében. [1.] = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jan. 125. füz. pp. 9-21. [PRP.]

  Levélszekrény. (6.) = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jan. 125. füz. p. 37. Nappali tűzgömb 1879. okt. 9-én 12 óra 20 perckor Martonvásáron. H. Á. [Heller Ágost] megállapításával. Apróbb közlemények. [SRG.]

  HELLER Ágost: Az utolsó tíz év a csillagászat történetében. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 12. 1880. febr. 126. füzet pp. 49-60. [PRP.]

  WEINEK László: A csillagok távolsága és a Vénus-átvonulások. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. ápr. 128. füz. pp. 129-141. [PRP.]

  Levélszekrény. (29.) = Természettudományi Közlöny 12. 1880. ápr. 128. füz. p. 166. L. I. Muraszombatból a következő tudósítást kaptuk. 1880. jan. 22-én holdudvar volt látható, H. Á. [Heller Ágost] szerint. Apróbb közlemények. [SRG.]

  K. B. [KRÉCSY Béla]: Miért esett annyit 1879-ben. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. máj. 129. füz. pp. 184-187. Csillagászati vonatkozások. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az osztrák-magyar északi-sarkutazók megfigyelései az északi fényről. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. máj. 129. füz. pp. 194-196. Weyprecht Károly 1872-1874 közötti sarkifény megfigyeléseiből. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Egy magyar csillagász kitüntetése száz év előtt. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jún. 130. füz. pp. 235-236. A lengyel király aranyéremmel tüntette ki Hell Miksát tudományos munkássága elismeréseként. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A déli-félgömbön látható 1880-iki nagy üstökösről. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. szept. 133. füz. pp. 354-355. Gould Cordobában 1881. febr. 2-án fedezte fel. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. (57.) = Természettudományi Közlöny 12. 1880. szept. 133. füz. pp. 365-366. H. Á. [Heller Ágost] N. Gy-nek V.-on. az olasz nép óraszámításáról. Apróbb közlemények. [SRG.]

  K.: Az ég kék színe. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. okt. 134. füzet pp. 405-406. Levélszekrény. Apróbb közlemények. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1879-ben elhúnyt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. p. 461. Lamont, Johannes (1805. szept. 13. - 1879. aug. 6.); Maclear, Sir Thomas (-1879. júl. 14.). [SRG.]

  K. P. [KIRÁLY Pál]: Népszerű csillagfigyelő. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. pp. 468-469. A dél-franciaországi Dienlefitben létesített csillagászati megfigyelő intézményről. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Föld lapultságának befolyása a Hold mozgására. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. p. 469. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

BARABÁS Samu: Székely krónika. = Történelmi Tár 1880. 4. füz. pp. 633-648. Szamosközy István gyűjtéseiből. Meteoriteső 1578. júl. 25-én Budán és Csíkban Szent Jakab napján. [SRG.]

BÉKESI Emil: Adalékok a legrégibb magyar szentírás korának meghatározásához. 1-2. = Uj Magyar Sion 11.[18.] 1880. 1. füz. pp. 3-14. [SRG.]

BÉKESI Emil: Adalékok a legrégibb magyar szentírás korának meghatározásához. 3. = Uj Magyar Sion 11.[18.] 1880. 3. füz. pp. 200-209. [SRG.]

A washingtoni csillagvizsgáló nagyitó csöve. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. jan. 25. 4. sz. p. 57. "A fő üveg 66 centiméter átmérővel bir, s a világon nem igen akad párja. ...ezen fedezte fel Asaph Hall 1877-ben, hogy a Marsnak két holdja is van,..." [HAI.]

HOITSY Pál: Budapesti középidő. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. jun. 27. 26. sz. p. 416, 418. "...Budapesten is akkor van dél, mikor a nap épen a délvonalon megy át, csakhogy ezt az időt pontosan nem jelzi senki, pontosan nem is tudja senki. A mi jelzés pedig e tekintetben történik, az pontosabb kívánalmaknak meg nem felel. Sokan, kivált a főváros Duna-jobboldali lakói közül tudni fogják, hogy a budai reáliskolában pisztolylövéssel adnak jelt déli 12 óra körül." [HAI.]

HELLER Ágost: Még néhány szó a budapesti középidőről. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. jul. 25. 30. sz. p. 487. "A passage-csövel határoztatik meg, valahányszor az időjárás csak megengedi, a valóságos dél, és ebből az időegyenlet hozzáadásával vagy kivonásával a közép- vagy polgári időszámítás szerint való dél. ...a fennevezett czikkben felhozott kifogások helytelen informáczión alapszanak, miről mindenki, kinek az ut a budai reáliskolába nincs terhére, könnyű szerrel meggyőződhetik." [HAI.]

HOITSY Pál: A budapesti középidőről. Válaszul Heller Ágost urnak. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. aug. 1. 31. sz. p. 519. "A mit azonban magára a jeladásra nézve múltkor mondtam, ...meg kell kissé másítanom. Mert az eljárás - ugy látszik valamely legújabb berendezés óta - rosszabb, mint a minőnek leírtam." [HAI.]

Világ-óra. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. aug. 22. 34. sz. p. 567. "Az eszköz, melynek rajzát ezúttal bemutatjuk, a világ-óra, vagy geoskopisuk-inga, igen sokat fog tenni a földrajz, különösen pedig a csillagászati földrajz megkedveltetésére." [HAI.]

HOITSY Pál: Napfoltok és napkitörések. 1. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. okt. 3. 40. sz. pp. 662-663. "A legutolsó maximum 1871-ben volt, azóta a foltok száma egyre fogyott, esztendőn át, egész 1878-ig. Ezen maximum ideje alatt oly számos volt a folt, hogy p. o. Ó-Gyallán 59 észlelési nap alatt 600-at észleltek,... De hát mik voltakép ezek a foltok? ...mint már Wilson e század elején kimutatta, - hogy üregek." [HAI.]

HOITSY Pál: Napfoltok és napkitörések. 2. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. okt. 24. 43. sz. pp. 706-707. "Ily módon, a Janssen által ajánlott eljárás mellett mindenkor vizsgálódásaink körébe vonhatjuk a nap szélét, s napról-napra észlelhetjük ezeket a gyönyörű rózsaszínű lángokat, melyeknek "protuberanczia" nevet adott a tudomány. ...Nem egyéb tehát a napfolt mint nyilas a photosphaerán, mely nyilason át a belső gázok kiszabadulhatnak,..." [HAI.]

          1881.

JAKAB Elek: A kalendáriumokról történelmi és politikai tekintetben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 66 p. /Értekezések a történelmi tudományok köréből. 9. köt. 4. sz./ A kalendáriumok és a naptárak történetének régi római kori ismertetése általánosan. Az ókori népek (makedóniai, attikai, római, egyiptomi, héber, mohamedán) hónapnevei. A Gergely-naptár bevezetése Európában és Magyarországon. A magyar hónapnevek különböző korokban. A magyar nyelvű nyomtatott kalendáriumok kiadási helyei. A hazai kalendáriumok általános ismertetése. Említenek egy 1300-ik év körüli erdélyi kalendáriumot, de ennek holléte nem ismeretes, viszont a nagyszebeni ágost. hitvallásnak plébániájának könyvtárában megvan egy 1394-es kalendárium, amely Erdélyben a legkorábbi.
Ismertet egy-egy 1466-es évi és egy 1484-es évre való latin nyelven írt hazai kalendáriumot. Megemlíti, hogy a Batthyány Boldizsár-féle 1489. évi Misekönyv 3-14. lapján magyarul szerkesztett kalendárium található. E kéziratok után, 1538-ra datálva jelenik meg nyomtatásban Székely István egészen magyar nyelven írt és nyomtatott kalendáriuma. A kalendáriumok szerkezete, két fő része: a naptári és az oktató vagy olvasó rész. Az 1570-es évekbeli kalendáriumaink általános ismertetése. Az 1572-es bécsi és az 1573-as krakkói kiadványok részletes leírása. A későbbi századok kalendáriumai. [KSZ.]

KOBOLD Ármin: Adatok Jupiter forgási elemeihez. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 19 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 9. sz./ A III. osztály 1881 május havi ülésén felolvasta Konkoly Miklós. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának 1880. aug. 27. és 1881. jan. 14. közötti saját észleléseit dolgozta fel. Meghatározza a bolygó forgásidejét, kimutatja a folt saját mozgását. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter physikájához 1880-ik évből. Egy függelékkel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 2. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. jan. 17. Jupiter megfigyelések leírásai 1880. aug. 26. és dec. 31. között. A Vénusz 1880. dec. 26-i leírása. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1880-ban. 1 tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 33 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 1. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. jan. 17-én. Színképvizsgálat 20 állócsillagról. A Hartwig és a Pechüle üstökösök színképe. Színmérés (colorimetria) a színváltoztatónak gyanított alfa Ursae Majorisról és egyéb összehasonlítókról. A képtáblán a Hartwig üstökös rajza 1880. okt. 5-éről. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 23 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14. Időmeghatározások. Megfigyelések a délkörön. 1880-as csillagászati észlelések: Jupiter holdjainak tüneményei (aug. 25. és nov. 28. között). A Faye-üstököst 8, a Hartwig-üstököst 9, a Swift-üstököst 3, a Pechüle-üstököst 4 alkalommal észlelték. Kis bolygók (Bellona, Amphitrite, Frigga, Undina, Elsa) égi helyzetének megfigyelése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése 1880-ik évben a magyar korona területén. V-dik rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 12 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 5. sz./ Előterjesztette a M. T. Akadémia III. osztály ülésén 1881. febr. 14-én. Ó-gyallán (Konkoly Miklós, Kobold Hermann, Weiss Ödön, Rosenzweig Jakab) 151, Selmecbányán (Schwarz tanár és segédei) 91, Gyulafehérvárott (Avéd Jákó tanár) 73, összesen 315 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a hullócsillagok időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése 1880-ban, és 1382 napfolt micrometricus mérése. Rajzzal 2 táblán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 71 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 4. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14-én. 1880-ban 252 napon figyelhettek, ebből 22 megfigyelő napon folt nem mutatkozott a napkorongon. 230 napon láttak foltot. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. A napkorong rajza 1880. máj. 29-én és jún. 1-én (1. tábla). Nyolc napfoltcsoport részletrajza jún. 24. és nov. 24. között (2. tábla). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 102 hullócsillag kisugárzó pont, levezetve 518 megfigyelésből, melyek a magyar korona területén 1879 és 1880-ban tétettek. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 7. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1881. máj. 16-án. Az 1879-1880-as évek 932 feljegyzett meteorjából 518-et használhattak fel. Minden meteort mindegyikkel összemetszettek, ha 4 napon belül jelentkeztek. Így 102 metszéspontot kaptak. Ezeket csoportosítva: 12 valószínű radiánspontot nyertek. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Új villam-záró vagy nyitó készülék normál-órán, és a Jürgenssen-féle óraszerkezet. Egy képtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 10 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 8. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. máj. 10-én. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A körmikrometer. Kiváló tekintettel a sugártörés befolyására a vele való észlelésnél. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1881. Stein János M. K. Egyetemi Nyomda. 26+3 p. [SRG.]

Egyenlő idők. = Földrajzi Közlemények 9. 1881. 5. füz. p. 342. A zónaidő bevezetése a "Nemzetközi jogi reform" konferencia előtt, Kölnben. [IBQ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III osztály első ülése 1881. január 17. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 1. sz. pp. 16-18. Konkoly Miklós fölolvassa értekezéseit "Adatok Jupiter physikájához.; Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdában 1880.; Évi jelentés az ó-gyallai csillagdáról 1880." Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hetedik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1881. február 14. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 2. sz. p. 57. Konkoly Miklós fölolvassa értekezéseit "A nap megfigyelése 1880-ban.; Hullócsillagok megfigyelése 1880-ban.; Csillagászati megfigyelések 1880-ban Ó-gyallán." Rövid kivonatok. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszadik akadémiai ülés. A III osztály ötödik ülése 1881. május 16. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 5. sz. pp. 126-127. Konkoly Miklós "Adatok Jupiter tengelyforgási idejének meghatározásához."; Egy új contact-készülék normálórán.; Hulló csillagok radiatio pontjai. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhatodik akadémiai ülés. A III osztály tizedik ülése 1881. deczember 12. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 8. sz. p. 218. Konkoly Miklós "Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdában." Kivonat. [SRG.]

THALY Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Culturtörténeti tanulmány. Első közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 1. füz. pp. 40-60. Fél oldalnyi szövegben ismertetik Rákóczi Ferenc és gróf Bercsényi Miklós asztrológiai érdeklődését. "Még csak azt jegyezzük föl itt Rákócziról, hogy mint a mathematicai és természettudományoknak barátja, - ki a csillagászat iránt már gyermekkorában, a neuhausi növeldében hajlamot tanusít vala... ő is űzé a kor divatául tekinthető csillagjóslást." pp. 43-44. [KSZ.]

THALY Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Culturtörténeti tanulmány. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 2. füz. pp. 114-130. A meteorhullás 1705. máj. 12-én éjféltájban kezdődött. A csíkot húzó tűzgömb robbanását hangjelenség kísérte p. 130. [SRG.]

FRAKNÓI Vilmos: Tomori Pál élete. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 5. füz. pp. 377-396. Sarki fény (?) 1523. máj. 3-án. p. 377. [SRG.]

  WEINEK László: Az üstökösökről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. márc. 139. füz. pp. 97-112., 2 t. [TUV.]

  LESZNER Rezső: Csillagjóslás és az egészség. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. pp. 165-172. [TUV.]

  HELLER Ágost: A csillagok színképeinek fotografiája. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. pp. 180-181. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A ködfoltok szakaszos fényváltozásairól. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. p. 181. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új üstökös 1880. ápril 6-ikán. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. p. 181. Schaeberle felfedezése. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az Ó-Gyallai csillagásztorony működéséről 1880-dik évben. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. pp. 222-223. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Teljesen üres-e a világtér. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. p. 223. Encke és Winnecke üstökösökről. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  X. Szakülés 1881. ápril 27-ikén. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. pp. 227-229. Szily Kálmán bemutatja "Szerény értekezés a csillagászatról" Barát Nándor könyvét. [SRG.]

  Levélszekrény. (13.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. p. 230. H. Á. [Heller Ágost] a Fővárosi Lapok téves közlése Schaeberle üstökösének megjelenéséről. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. júl. 143. füz. p. 317. 1881. jún. 18-án éjjel tűzgolyót észleltek, Erdős János Hódmező-Vásárhelyről és Fellner László Szügyről. Levélszekrény. (27.) [TUV.]

  ALEXANDER Bernát: Az idei nagy üstökösről. (1881. b.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. aug. 144. füz. pp. 331-336. [TUV.]

  HELLER Ágost: Még néhány szó az 1881 b. üstökösről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. szept. 145. füz. pp. 387-388. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Repülő spectrumok a napkorong szélén. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. szept. 145. füz. pp. 389-390. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  A természettudományok haladása az utolsó ötven év alatt. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 13. 1881. nov. 147. füz. pp. 448-462. J. Lubboch 1881. aug. 31-én tartott beszéde. Ford.: Öreg János. Csillagászat története: pp. 448-454. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1880-ban elhunyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. dec. 148. füz. pp. 505-506., 508-509. Lassel, William (1799. jún. 18. - 1880. okt. 5.); Peters, Christian August Friedrich (1806. szept. 7. - 1880. máj. 8.); Watson, James Craig (1838. jan. 28. - 1880. nov. 25.). [SRG.]

  Levélszekrény. (61.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. dec. 148. füz. p. 518. Sz.G. úrnak G.-án Hol volt Maupertius akkor, mikor az Oriont az északi fényben vérvörösnek látta? Ez 1736. dec. 18-án Őfwer-Torneaban Lappföldön volt. Heller Ágost válasza. [TUV.]

(Legujabb ellenvetés.) = Uj Magyar Sion Tizenkettedik évi folyam 1881. 9. füz. pp. 798-800. A Föld és a naprendszer mozgása Isteni eredetű. "Ha perczre letenné jogarát, összedőlne a mindenség, de mivel felvigyáz, tagadjuk létét s törvényekkel helyettesitik, mintha a gyeplő fékezné a lovakat, nem pedig az, aki hajtja." Büchner szerint "De a személyes teremtő erőnek föltevése (hypothezis) nem engedhető meg." Vegyesek. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizenkettedik évi folyam 1881. 12. füz. pp. 912-920. Augustus 26. 1831. Tittel Pál "a budai csillagvizsgálda igazgatója meghal Pesten. Született Pásztón, Hevesmegyében 1784. jan. 5." p. 919. [SRG.]

HOITSY Pál: Balla Károly iratai. 1. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. márc. 13. 11. sz. pp. 166-167. Balla Károly (Nagykőrös, 1792. ápr. 2. - Pótharaszt, 1873. máj. 16.): jogász, író, költő, az MTA l. tagja (1839). "Egy terjedelmes katalógust állított össze évek hosszú során át a föld különféle helyein tapasztalt viharokból, s melléjük jegyezvén, hogy abban az időben milyen állása volt a holdnak és napnak, azt kellett észre vennie, hogy föltevésével a valóság teljesen megegyez. A nagy viharok mindig arra az időre estek, midőn a minket legközelebbről érintő két égtest "jelentős" állásban volt s nagy vonzerőt gyakorolt a földre, és annak légkörére." Később az elmélet hívéül szegődött Hoitssy Pál csillagász, a Vasárnapi Ujság Későbbi szerkesztője (1905-1921.) is. Lásd az "A meteorologia új alapjai" című 1911-es könyvét. [HAI.]

HOITSY Pál: Balla Károly iratai. 2. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. márc. 20. 12. sz. pp. 182-183. "Csupán egy esetet tudok, midőn Balla jóslata nem teljesedett, s akkor a dolog annál feltűnőbb volt, mert a viharnak Magyarországot kellett volna meglátogatnia. ...De midőn Balla még egyszer utána nézett számításainak, akkor vette észre, hogy az akadémia csillagászati naptárában van a hiba, mely azt hirdette, hogy a Hold a Föld közelében tartózkodik, pedig ellenkezőleg pályájának épen ellentétes oldalán állott." [HAI.]

Holdudvarok. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jun. 12. 24. sz. pp. 376-377. "Folyó év február 14-én volt az észlelhető Denver-nél Észak-Amerikában, s szépsége által ritkítja párját. ...Newton a nagy természettudós például oly tüneményt látott 1692-ben, mely három egymásba fogódzó udvarból volt képezve." [HAI.]

HOITSY Pál: A jelenleg látható üstökös. [1.] = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jul. 10. 28. sz. pp. 444-445. "Az üstököst, a melyről szólunk, 1827. február 27-én fedezte föl az osztrák hadseregnek egy nagy hirre vergődött tisztje, Biela kapitány. ...A csillagászok nap nap mellett éber figyelemmel kisérték pályájában, és íme 1846. január 13-án egyszerre csak ketté szakadt. ...A valószínűség tehát a mellett beszól, hogy az 1744-iki üstökös azonos az 1807-ikivel, s hogy ez utóbbi kétfelé vált és részeinek egyike az, mely jelenleg - bár már fogyatkozó fényben az égen ragyog." [HAI.]

HOITSY Pál: A jelenleg látható üstökös. 2. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jul. 17. 29. sz. pp. 460-461. "Wolff az üstökös spektrumában zöld, sárga és kék vonalakat talált, de ezen össze nem függő spektrumon kivül összefüggőt is észlelt, melyet az üstökös fejének fényéből kapott. Szerinte az anyag nagy része szén- és hidrogén-vegyekből áll. ... Janssen... Végül konstatálta azt is, hogy az üstökösnek kétféle világossága is van, az egyik sajátos, a másik ellenben kölcsönzött, s a nap visszavert fényének eredménye." [HAI.]

H. P. [HOITSY Pál]: Csillagászok dolog közben. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jul. 31. 31. sz. p. 491. "Két képet mutatunk be ma az olvasónak, melyek Anglia állami csillagvizsgáló intézeteinek, a greenwichinek csillagászait, hivatalos teendőik közben ábrázolják. Egyik nap-észlelést, a másik az álló csillagok észlelését tünteti fel." [HAI.]

VILSINSZKY: A telefon. (Messzelátó.) = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. jún. 12. 24. sz. p. 1. 1880 novemberében nem sikerült a kapcsolat. 1881. máj. 9-én a Herény - Pápa közötti 75 km-en igen. 1881. jún. 4-én este sikerült telefonkapcsolatot létesíteni Herény és Ógyalla között. A 180 km-es kapcsolat útja Herény - Szombathely (Kunc lakása) - távírda - Pápa - Győr - Komárom - Ógyalla. [SRG.]

A mi külföldi utazó triumvirátusunk... = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. aug. 21. 34. sz. p. 2. Kunc Adolf, Gothard Jenő és Gothard Sándor külföldi útjáról. Beszámoló Zürichből, Strassburgból és Párizsból aug. 7-én. [SRG.]

A mi külföldi utazó triumvirátusunk,... = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. aug. 28. 35. sz. p. 2. Kuncz Adolf, Gothard Jenő és Sándor párisi beszámolója aug. 14-én. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A herényi asztrofizikai obszervatórium. = Vasmegyei Lapok 15. 1881. dec. 22. pp. 1-2. [SRG.]

          1882.

CZÓGLER Alajos: A fizika története életrajzokban. Első kötet. Tizenkét arczkép-melléklettel. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1882. Franklin-Társulat nyomdája. 592 p., 12 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 20./ Ez a kötet az ókori és a középkori fizikai eredményeket bemutató bevezető után Leonardotól Chladni-ig 29 életrajzot közöl. Köztük Kopernikus (pp. 57-69. + arckép).; Galilei (pp. 80-140. + arckép).; Kepler (pp. 141-166. + arckép).; Huygens (pp. 290-338. + arckép).; Newton (pp. 339-414. + arckép).; Halley (pp. 415-433.).; és Bradley (pp. 434-438.) munkásságát is bemutatja a szerző. [HAI.]

CZÓGLER Alajos: A fizika története életrajzokban. Második kötet. Tizenegy arczkép-melléklettel. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1882. Franklin-Társulat nyomdája. 592 p., 11 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 21./Ez a kötet Lavoisier-töl Robert Mayer-ig 20 életrajzot közöl. Köztük Laplace (pp. 32-67. + arckép).; Wollaston (pp. 142-147.).; és Arago (pp. 229-298. + arckép) munkásságát is bemutatja a szerző. [HAI.]

GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása, és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án Konkoly Miklós. A csillagvizsgáló leírása. Programja. Spektroszkópikus megfigyelések 75 állócsillagról. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához az 1881. évi megfigyelésekből. III. rész. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 21 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 7. sz./ Jupiter felületének megfigyelése 1881-ben (16 megfigyelés szöveges leírása. A 16 Jupiter-rajz az 1. és a 2. táblán látható).; Mars megfigyelése (3 szöveges leírás és a 3. táblán ezen Mars-rajzok).; Venus (1881. jan. 1-én egyetlen Vénusz észlelés, rajza a 3. táblán). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. 1. 1881. b) Üstökös és annak spectruma. 2. 1881. c) Üstökös és annak spectruma. 3. Alfa Ursae majoris szinváltozásáról. 4. 1881. b) Üstökös colorimetricus megfigyelése. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia`Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én. 1. tábla: 5 részletes rajz az 1881. b. üstökös alakjáról, a magból szökőkútszerűen kibomló szálakkal.; 2. tábla: 2 rajz az 1881. c. üstökösről vizuálisan és 3 további rajz az üstökös színképeiről.; 3. tábla: az 1881. b. üstökös spektrumának rajza, egy grafikon az alfa UMa színváltozásáról (54,5 napos periódussal).
Az "Alfa Ursae majoris colorimetricus megfigyelése" rész (pp. 12-15.) Kövesligethy munkája, mert így kezdődik: "Ez év nyarán ismét megkezdettem a kérdéses színváltozással bíró csillag megfigyelését, melyet ez évben Kövesligethy Rudolf úr volt szíves elvállalni, s azt a szünidők legvégéig a legnagyobb kitartással és szorgalommal folytatta is." Emellett Kövesligethy szerzősége a Magyar Tudományos Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul. Az "1881. b) Üstökös colorimetricus megfigyelése" tanulmányrész (pp. 15-16) szerző nélküli, de az észlelést Kövesligethy végezte, mert így kezdődik: "E fényes üstököst a colorimeteren is lehetett észlelni, különösen július 20. és augusztus 2-ike között, s e napokon Kövesligethy úr valóban hat megfigyelést tett rajta. " Sőt Kövesligethy szerzősége a Magyar Tudományos Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzékén alapul. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 46 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 15. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. Időmeghatározás és az órák összehasonlítása. Az 1880. V. (Pechüle-féle) üstökös 8 megfigyelése. Az 1881. II. (Swift-féle) üstökös 3 észlelése. Az 1881. III. (Gould-féle nagy) üstökös 18 megfigyelése. Az 1881. IV. (Schäberle-féle) üstökös 5 észlelése. Az Encke-féle üstökös 3 megfigyelése. Az 1881. VIII. (Swift- vagy Wendell-féle) üstökös egyetlen megfigyelése.
Kisbolygók megfigyelése és pozíciómérése 1881-ben: Ceres, Pallas, Juno, Astrea, Hebe, Flora, Metis, Parthenope, Victoria, Egeria, Irene, Fortuna, Massalia, Themis, Pomona, Fides, Ariadne, Pales, Nemausa, Freya, Undine, Liberaxrit, Electra, Saphrosine, Iuewa, Hilda, Ino, Belisana, Ismene, Phylomela, Chryseis, Oenone, 211. számú [Isolda], 216. számú [Kleopatra] kisbolygók. Csillag pozíciók. Gothard Jenő és Sándor Herényi Csillagdájának földrajzi fekvése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 17 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. 1881-ben Ógyallán 340, Selmecbányán 141, Nagybecskereken 88 meteort észleltek meteoroszkóppal. Táblázat közli az 569 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. A júliusi, augusztusi, novemberi meteorrajoknak 24 kisugárzó pontja lett levezetve, amelyek 8 fő-radiánssá vonhatók össze. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok és a nap felületének megfigyelése 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 56 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 4. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. 1881-ben a Nap felületét 196 napon át figyelték, és csakis egyetlen napon volt folt nélküli. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az üstökösök vegytani alkotása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 17 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 8. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. febr. 13-án. Az üstökösök színképeinek észlelése, elemzése. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az 1871-1880-ik években Magyarországban megfigyelt hullócsillagok pályaelemei. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 11 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 9. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1882. márc. 13-án Konkoly Miklós. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Az ó-gyallai csillagvizsgáló földrajzi szélessége. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 2. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én Konkoly Miklós. A földrajzi szélesség: +47 fok 52 perc 27,3 másodperc. [KSZ.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach Közönséges Naptárral, MDCCCLXXXII-re [1882-re.] Kiad.: M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatalában. Budapest, 1882. Athenaeum r. társ könyvnyomdája. 285 p. Csillagászat: pp. 5-56. Időszámítás, Ünnepszámítás. Polgári és csillagászati Naptár. A Nap, a Hold, a bolygók hossza, declinatiója, kelte, lemenetele. Bolygók láthatósága. Égi tünemények. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Jupiter megfigyelések. In: Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 19-32., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ 30 Jupiter megfigyelés szövegesen. A kihajtható mellékleten 6 Jupiter-rajz 1881 okt. 25. és dec. 27. között. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Mars megfigyelések 1881-ben. In: Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 32-35., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ 10 Mars megfigyelés leírása. A kihajtható mellékleten 2 Mars-rajz: 1881. nov. 9. és dec. 25. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Gothard Jenő és Sándor herényi csillagdájának földrajzi fekvése. In: Konkoly Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. pp. 45-46. A címben Gotthard név szerepel. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Alfa Ursae majoris colorimetricus megfigyelése. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 12-15. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én és közzétette: Konkoly Miklós. "Ez év nyarán ismét megkezdettem a kérdéses színváltozással bíró csillag megfigyelését, melyet ez évben Kövesligethy Rudolf úr volt szíves elvállalni, s azt a szünidők legvégéig a legnagyobb kitartással és szorgalommal folytatta." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Az 1881. b) üstökös colorimetricus megfigyelése. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 15-16. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én és közzétette: Konkoly Miklós. "E fényes üstököst a colorimeteren is lehetett észlelni, különösen július 20. és augusztus 2-ike között, s e napokon Kövesligethy úr valóban hat megfigyelést tett." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

KUNC Adolf: Ingakisérlet. (Tartatott a szombathelyi székesegyházban Gothard segédkezése mellett 1880. aug. 25-én.) In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1880. aug. 21-27-ig Szombathelyen tartott 21. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest, 1882. Egyetemi ny. pp. 76-79., 2 t. [SRG.]

SZATHMÁRI Ákos: A spectralanalysis alkalmazásai az astrophysikában. In: Szathmári Ákos: A Spectralanalysis és alkalmazásai. A szerző tulajdona. Kiadja a szerző. Nyomatott Dohány Ignácznál Nagy-Becskereken. 1882. pp. 210-352. A napról. A planeták és holdak által visszavert sugarak spectrumairól. A csillaghalmazok és ködfoltok spectrumairól. Az üstökösök és hullócsillagok spectrumairól. A zodiakalis fény spectrumáról. Az északi fény spectrumáról. A villámok spectrumairól. [ZSE.]

Két uj fényképészeti találmány. 1. A fényképező puska. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. máj. 5. sz. pp. 77-79. "Janssen, szintén tekintélyes franczia tudós 1874-ben a Venus átmenetének megvizsgálására egy általa "revolver fénykép"-nek nevezett készüléket alkotott, mely az egymásután következő jelenségeket örökitette volna meg, de az egyes levételek közt nagy közök voltak s igy gyakorlatilag nem volt sok eredménye." [SRG.]

Fényképezés holdvilágnál. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. jún. 6. sz. p. 102. "Egy clevelandi hirlap, mint a "Pall Mall Gezette"-ben olvassuk, Jahr nevü fiatal német fényképészről ezt irja: Kevés fényképész és tudós, ide értve a nemrég elhunyt Draper tanárt is, fényképezte le a holdat, még kevésbé, sőt sohase készitettek fényképet holdfényes tájékról." Vegyesek. [SRG.]

A trieszti kiállitáson. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. aug. 8. sz. p. 134. "...fényképészeti munkákkal következő ismerőseink vesznek részt: Továbbá Konkoly Thege Miklós dr ógyalli csillagdája,..." Vegyesek. [SRG.]

ROTTMANN Farkas: A pigment-képről. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. szept. 9. sz. pp. 137-140. "A’ fényképészet hű munkatársa a természettudományoknak, mert bámulatos gyorsasággal és hűséggel adja nekik a tűnemények rajzát, a spectrum képét, a Venus átvonulását, s a csillagképleteknek egymáshoz való arányos állását;..." p. 137. [SRG.]

S.: A Sarkfény-re vonatkozóan. = Földrajzi Közlemények 10. 1882. 3. füz. pp. 141-142. "Talán a föld delejességének fény-kitörései". [IBQ.]

HOITSY Pál: Milyen az élet a Vénuson. = Fővárosi Lapok 19. 1882. jan. 10. 7. sz. pp. 45-46. Mutatvány Flammarion népszerű csillagászattanából. [ZSE.]

MUNKÁCSI Bernát: Az ugor összehasonlító nyelvészet és Budenz szótára. 3. A magyar összehasonlító nyelvtudomány első virágzása kora. I. Sajnovics. = Magyar Nyelvőr 11. köt. 1882. aug. 15. 8. füz. 342-350. Csillagászat is. p. 343. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály első ülése 1882. január 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 1. sz. pp. 7-8. Konkoly Miklós felolvasása 1882. jan. 16-án az MTA-n. Konkoly Miklós felolvassa "Napfoltok megfigyelése Ó-gyallán.; Hullócsillagok megfigyelése 1881-ben Ó-Gyallán. Csillagászati megfigyelések az ógyallai csillagdán VI. rész."; Gothard Jenő és Sándor dolgozatát is bemutatja a hevényi(!) astrophysikai obszervatórium és a benne tett megfigyelések" c. dolgozatát. Gothard Jenő p. 8. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály második ülése 1882. február 13. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. p. 41. Konkoly Miklós felolvasása 1882. febr. 13-án az MTA-n. Konkoly Miklós felolvassa "Hullócsillagok radiatio pontjai.; Az üstökösök vegyalkatrészei általában" című dolgozatát. Kivonata. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály második ülése 1882. február 13. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. p. 48. Konkoly Miklós bemutatja Kövesligethy Radó "Hullócsillagok pályaelemei" című dolgozatát. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály második ülése 1882. február 13. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. pp. 48-53. Szabó József "A mocsi meteorkőhullást Erdélyben Mocs vidékén" Mocs környéki meteorithullás 1882. február 3-án. Szabó József beszámolója Dr. Koch kolozsvári egyetemi tanár adatgyűjtése alapján készült. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkilenczedik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály hetedik ülése 1882. október 16. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 5. sz. pp. 207-208. Braun Károly dolgozatát 1882. okt. 16-án az MTA-n "A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzete" előterjesztette Kruspér István. Kivonat. [SRG.]

KOCH Antal: A meteoritekről. = Orvos-Természettudományi Értesítő 3. Népszerű előadás. 7. 1882. 4. kötet. 1. sz. pp. 1-23. Függelék. Az erdélyi múzeum birtokában levő meteoritek jegyzéke. pp. 22-23. [SRG.]

KOCH Antal: Jelentés az 1882 febr. 3-iki mócsi meteorkőhullásról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 1. füz. pp. 89-101. [SRG.]

KOCH Antal: Pótjelentés a folyó év febr. 3-iki mócsi meteorkőhullásról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 2. füz pp. 137-146. Függelék. Az erdélyi múzeum birtokában levő meteoritek jegyzéke. (Folytatás. Elejét lásd a Népszerü előadások 1. számában.) p. 146. [HAI.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1881-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 2. füz pp. 164-174. Csillagászat: (pp. 164-165.). [HAI.]

KOCH Ferencz: Az 1882. február 3-án hullott "mocsi" meteorkőnek menynyileges vegyelemzése. = Orvos és Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 3. füz. pp. 185-198. [HAI.]

KOCH Antal: Eustatit-kristályka a mócsi meteorkőben. = Orvos és Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 3. füz. p. 301. A Kisebb közlemények című rovatban. [SRG.]

SZÁDECZKY Lajos: Adalékok a babona és hiedelmek történetéhez. 1. Babonák a Szepességen. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 16. 1882. 9. füz. pp. 769-776. 1603. jan. 7-én a Hold felkeltekor egy második holdat is láttak. p. 769.; 1603. jan. 8-án reggel a Nap két oldalán melléknapot láttak fényleni. p. 769. [a szöveg pontosan: "... 24 szepes város lelkészei Leibitzon összejöttek. Estve 7-én, a hold felköltével, a lelkészek egy második holdat láttak. Másnap, 8-án reggel, midőn a lelkészek az említett városból távoztak, a fényesen felkelt nap két oldalán két mellék napot láttak fényleni, este mint reggel egy egész óráig valának a hold és nap érintett tüneményei. Hogy mik lehettek azok az égi tünemények, azt mi bátran a csillagászok kutatásaira bízhatjuk,... Így legyen." A Szepes vármegyei városka neve németül Leibitz, magyarul Leibic, szlovákul źubica.];
Sarki fény 1604. okt. 24-én. p. 770.; 1606. febr. 16-án a Nap jobb és bal oldalán melléknap és három fénylő ív látszott egész nap. p. 770.; Meteorhullás (?) nappal 1642. dec. 11-én. p. 776. [SRG]

1882 október 16. A Mathematikai és Természettudományi Osztály ülése. 5. Kruspér István r. t. tag előterjeszti Braun Károly, s. J. "A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzetéről" szóló értekezésének első részét, mely ezt a m. kir. országos háromszögelésre vonatkozatva tárgyalja. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882. 1-2. sz. pp. 9-11. A szerző által készített kivonat. Az egykori Gellért-hegyi obszervatórium: 47 fok 29 ’ 14,930" és 36 fok 42’ 51,690" Ferro-tól. Kalocsa obszervatóriuma: 46 fok 31’ 41,9232" és 36 fok 38’ 37,7221" Ferro-tól. [KSZ.]

BRAUN Károly: Új contact-készülék óránál. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882. 3-4. sz. pp. 151-156. Chronograph vagyis az elektromos időjelző a gyakorlati csillagászatban. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882. 3-4. sz. pp. 156-163. 1. A nap felületének megfigyelése 1882-ben. pp. 156-161. [Kövesligethy neve. p. 158. napészlelőként]; 2. Astrofizikai megfigyelések. pp. 162-163. (A Wells üstökös. A nagy szeptemberi üstökös. 9 hulló csillag sprektruma. 115 állócsillag spektruma. 4 csillag colorimetrikus megfigyelése) [SRG.]

Délmagyarországi adatok a 1882. február 3-ki nagy meteorhulláshoz. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 2. füz. p. 80. [SRG.]

GAEA: Meteorkövi állatok. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 3. füz. pp. 124-125. [SRG.]

  SZILY Kálmán: Magyarország mágnességi viszonyai. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 11-16. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  GEREVICH Emil: Az északi-fény befolyása a telegráfra. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 30-33. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Előkészülés az 1882-iki Venusátvonuláshoz. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 33-34. Csillagászok kongresszusa Párizsban. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [TUV.]

  Levélszekrény. Kérdések. (7.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. p. 46. M. L.: Hogy jelöli Kalakaua király a Hawai szigeteken a Gergely-féle naptár szerint azon napot, mikor nálunk január 1-seje van? [SRG.]

  TÖRÖK Aurél: A rokniai dolmenek leleteiről. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. pp. 49-54. [SRG.]

  WEINEK László: Látogatás Liberia Köztársaságban. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. pp. 54-60. 1874. jún. 27-én indultak Kielből. Vénusz átvonulás megfigyelése 1874. dec. 9-én. p. 54.; Coggia üstökös 1874 nyarán. p. 55. [SRG.]

  HELLER Ágost: Az Uranus felfedezésének századik évfordulója. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 150. füz. pp. 61-67. Denning W. F.: The Centenary of the discovery of Uranus nyomán. The popular science review 1881. [TUV.]

  SZILY Kálmán: Csillagászati obszervatórium Vasmegyében. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. pp. 74-75. Gothard Jenő és Sándor herényi csillagdájáról. Természettan: Rovatvezető: Szily Kálmán. [SRG.]

  CSAPÓ Ödön: Ma, azaz 1882. január 16-ikán délután 2 óra 47 perczkor igen szép naptüneménynek voltunk tanúi Csajághon. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. p. 93. Három nap volt az égen. A napok felett szép szivárvány volt látható. Levélszekrény. Kérdések. (9.) [SRG.]

  PALÓCZY Lipót: A bécsi új csillagvizsgáló intézet. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. pp. 97-107. [TUV.]

  Levélszekrény. Feleletek. (7.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. p. 132. F. J.: Mikor van jan. 1-je a Hawai szigeteken. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (9.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. p. 133. H. A. [Heller Ágost]: A melléknapok jelenségről. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. p. 165. Wells fedezte fel 1882. márc. 23-án Lipcsében. Apróbb közlemények. [TUV.]

Sz. K. [SZILY Kálmán]: Valami a kalendáriom csinálás köréből. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. pp. 165-167. [TUV.]

Levélszekrény. Feleletek. (20.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. p. 174. G. F. válasza, a Holdnak nincs hatása a növényekre. [SRG.]

  WEINEK László: Az idei nagy üstökösről (1882 a.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. pp. 209-211. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  Levélszekrény. Kérdések. (32.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. pp. 220-221. B. P. Nappali tűzgömb 1882. febr. 12-én. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Levélszekrény. Feleletek. (23.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. p. 221. A Nap melegéről. [SRG.]

  HELLER Ágost: A Wells-féle üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. pp. 254-255. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

ROMBAUER Tivadar: Nemzetközi figyelő állomás a sarkvidéken. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. pp. 261-265. Földmágnességi megfigyelések, Az északi fényre vonatkozó megfigyelések, asztronómiai megfigyelések. pp. 263-264. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. 32. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. p. 270. A jelenség valóban tűzgömb volt. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Venus fénye által vetett árnyék. = Természettudományi Közlöny, 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 338-339. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Schaeberle-féle üstökösről. (1881 c.). = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. p. 339. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

DR. D. M. [DARVAI Móricz]: Jupiter két nevezetes foltjáról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 339-340. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

KONKOLY Miklós: Melyik a világ legelső optikai intézete? = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 346-347. Merz, Steinheil, Grubb, Dr. Schröder, A. Clarke. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A szabad szemmel látható csillagok eloszlása az égbolton. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 375-376. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap-parallaxisról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 376-377. Az amerikai természetvizsgálók gyűlése Cincinatiban. A Nap parallaxisa 8,85 ívmásodperc körüli lehet. Az 1882. dec. 6-i Vénusz-átvonuláskor remélhető pontosítása. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

DR. D. M. [DARVAI Móricz]: Értekezlet Párisban a Venus átvonulása tárgyában. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 377-378. Nemzetközi értekezlet Párizsban 1882. okt. 5-13-ig, 14 nemzet részvételével. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A fizikai csillagászat módszereiről. Janssen elnök beszéde az Association francaise ez évi vándorgyűlésén, La Rochelleben. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. okt. 158. füz. pp. 401-410. [TUV.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Új elmélet a Nap melegének megmaradásáról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. okt. 158. füz. pp. 425-428. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. 1. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. pp. 434-442. [TUV.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az idei (Cruls-féle) nagy üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159.füz. pp. 469-470. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb hírek a Saturnusról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. pp. 471-472. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. [2.] - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 14. 1882. dec. 160. füz. pp. 497-514. [TUV.]

  LENGYEL István: 1880-ben elhunyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. dec. 160. füz. p. 515. Brutus, Carl Christian (1830. nov. 22. - 1881. jún. 25.). [SRG.]

TOMANN József: Bibel und Wissenschaft. Dr. Bernard Schäfer ausser-ordentlicher Professor der Theologie an der königl. Akademie zu Münster. Münster Theissing 1881. Nyolcz. 284. = Uj Magyar Sion Tizenharmadik évi folyam 1882. 5. füz. pp. 374-385. "Áttérve a természettudomány egyes szakmáira,... A biblia szándéka nem az, hogy minket a csillagászatban, vagy más tudományban oktasson, azért nem is helyezkedik a csillagászok tudományos álláspontjára, hanem vallási tekintetben akar utbaigazitással szolgálni és pedig úgy kortársai, mint utóvilág számára;..." pp. 382-384. Irodalom és művészet. [SRG.]

Sajo: Kalendarium manuale utriusque Ecclesiae Orientalis et Occidentalis academiis clericorum accomodatum. Actore Nicolao Nilles S. J. Oeniponte Tom. I. 1879 LXL. és 496. l. Tom. II. 1881 XXXIII. és 814. l. = Uj Magyar Sion Tizenharmadik évi folyam 1882. 6. füz. pp. 453-459. "Az olvasó látja ezekből, hogy szerzőnk nem puszta naptárcsináló, hanem a naptár keretében oly működési tért tudott magának nyitni, mely míg egyrészt minket, nyugatiakat a tudomány részére felkincselt bő adatai miatt vonz és érdekel, addig a tőlünk elszakadt keleti egyház számára evangeliumi kovászszá válhatik s annak a nyugatival való egyesülését hathatósan előkészitendi." Görög és latin kalendáriumok között lévő párhuzamokról. Irodalom és művészet. [SRG.]

Das Buch der Natur. Entwurf einer Kosmologischen Theodicee. Von Dr. Fr. Lorinser, Domcapitular. Erster Band Astronomie. Regensburg. 1876. Manz. Nyolcz. 336 lap. = Uj Magyar Sion Tizenharmadik évi folyam 1882. 9. füz. pp. 703-705. "...egyeztetési rendszere csak abban áll, hogy a természeti tudományok ilyen-amolyan megállapodásait elősorolja, elég bőven, sőt hosszasan s e tekintetben a legelső szakemberek nyomán indult, mint például a csillagászatban Secchit követte, azután oda mellékeli megjegyzését, mely néha nagyon közönséges, azaz nem rosz, hanem általánosa tudott dolog." Irodalom és művészet. [SRG.]

A május 17-iki napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. máj. 21. 21. sz. p. 30. "Május 17-én a kora reggeli órákban napfogyatkozás volt észlelhető, mely nálunk meglehetős kedvező idő mellett, tiszta, borutlan égnél ment végbe. ...Afrikára esett a teljes elsötétedés,..." [HAI.]

Vannak-e a meteorokban állati maradványok. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. szept. 3. 36. sz. pp. 574-575. "...Csak mikor azután Kabán, Debreczen mellett 1857-ben nagyobbak hullottak alá, s a müncheni khemikai laboratórium vizsgálataiból kétségen felül lett helyezve, hogy e darabokban szén foglaltatik,... a Zemplénmegyében Khnyahinyán 1866. június 9-kén lehullott meteorok egészen más tényeket hoztak köztudomásra. Ezen meteorok, melyeket azóta sajátos alkatuknál fogva khondritoknak neveztek el... Hahn ujabban a chondritokat tette vizsgálatai tárgyává. Magokból a knyahinyai példányokból több csiszolatot csinált, s ezek sajátságos jellemző formákat mutattak. ...Hahnnak és híveinek más adatokkal kell előállani, ha azt akarják előttünk bebizonyítani, hogy a meteorokban vannak állati maradványok." [HAI.]

A Gergely-naptár és a más világok naptárai. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. okt. 15. 42. sz. pp. 670-671. "A mi földünk nem az egyedüli égitest, melynek kalendáriumát ily ’annyira összevissza zavarja az a körülmény, hogy az esztendő semminemű összefüggésben nem áll a saját tengelye körül való forgással." [HAI.]

A látható üstökös. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. okt. 22. 43. sz. p. 685. "Az üstökös, mely égboltozatunk keleti oldalán reggelenként ugy 5 óra felé még mindig látható, egész váratlanul jelent meg, csak akkor látták meg - először Cruls nevű csillagász - mikor már majdnem teljes fényében ragyogott. ...Ugy látszik, hogy azon a pályán halad, melyen az 1843-iki nagy üstökös, s nem lehetetlen, hogy ez a mostani ugyanaz, a mely akkor volt látható." [HAI.]

A Marson levő csatornák. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. okt. 22. 43. sz. p. 685. "A legújabb vizsgálatok azt tanúsítják, hogy a kontinensek és szárazföldeknek tartott alakzatok egészen elütő formát vettek föl, mint a minővel előbb birtak, s azonkívül uj, eddig nem látott alakzatok is képződtek. Különösen Schiaparelli milanói tanár talált nagyobb számban ilyeneket. A rendelkezésére álló kisebb nagyító csővel, mely 468-szoros nagyítást enged, a mostani, észlelésre ismét igen alkalmas időben, hónapokon keresztül tanulmányozta a Mars felületének egyes részleteit, s ez által abba a helyzetbe jutott, hogy a Marsnak egészen uj térképét állítsa össze." [HAI.]

HOITSY Pál: A Venus átmenetele deczember 6-án. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. dec. 3. 49. sz. pp. 779-780. "Kezdődik tehát 3/4 2-kor, és végződik 7 óra 10 perczkor. Már ebből is világos, hogy mi Magyarországon nem fogjuk elejétől végig láthatni e tüneményt, miután nálunk e nap 4 óra 6 perczkor a nap lenyugszik. De látni fogjuk annak elejét, miután 3/4 2-kor a nap még elég magasan áll." [HAI.]

Egy atlanti Vénus-expediczio. = Vasárnapi 29. 1882. dec. 31. 53. sz. p. 848., 850. "Az égi tünemény szemlélésére igen kedvező pontnak ígérkezett Dél-Georgia szigete,... Egy jól fölszerelt német expediczió e szigetet választván észlelési helyül, a "Moltke" nevű gőzössel már július 23-án elindult Montevideóból, hogy idejekorán megérkezzék. ...s vajjon magát az átmenetelt kellőkép észlelhették-e, azt ez idő szerint nem tudjuk még, mert eztilletőleg nem érkeztek még meg a tudósitások." [HAI.]

KOCH Ferencz: A mocsi meteorkő vegyi összetétele. = Vegytani Lapok. 1. 1882 okt. 1. sz. pp. 9-12. "A folyó év február 3-ikán Kolozsvártól néhány órányi távolságban, Mócs, Ó-Gyéres és Gyulatelke községek vidékén nagy mennyiségben lehullt meteorköveknek legszebb példányai Koch Antal és Herbich Ferencz e tanárok erélye és ügybuzgalma következtében, az erdélyi múzeum-egylet gyüjteménye számára szereztettek meg. A mócsi meteorkövek Koch A. tanár szerint Rose G. chondritjeihez tartoznak. [...] Az erdélyi múzeum-egylet igazgatósága által ezen meteorkő vegyi vizsgálatára felszólittatván, a mennyileges vegyelemzést e nyár kezdetén, Fabinyi tanár ur szives tanácsainak kikérésével, a vegytani intézetben végre is hajtottam.
Dolgozatom részletes leírása a "múzeum-egylet és kolozsvári orvos-természettudományi társulat" közlönyében fogván megjelenni, jelenleg csak a vizsgálatnál követett menetrend rövid jelzésére és a nyert eredmények közlésére szorítkozom..." Az elemzés eredményeinek táblázatos összeállítása (p. 11.). [HAI.]

          1883.

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882. évben. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 8. sz./ Gothard Jenő előszava 1883. március hóban kelt. Beterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án Konkoly Miklós.; Előszó [a csillagvizsgáló épületének és műszereinek 1882-es fejlesztése.]. (pp. 1-2.). Spektroskopikus megfigyelések (147 állócsillag, 2 üstökös).; Üstökös megfigyelések. 1. Wels-üstökös (1882. I.) 2. Barnard-üstökös. 3. A nagy szeptemberi üstökös.; Napfogyatkozás megfigyelése május 16-án (pp. 25-26.).; Venus-átvonulása decz. 6-án (p. 27.). A kihajtható mellékleten az 1882. máj. 16-i részleges napfogyatkozás 6 fényképfelvétele. A képeken a napfoltok is láthatók. [KSZ.]

GRUBER Lajos: Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra. Budapest, 1883. TTT. 308 p. [SRG.]

HOITSY Pál: A nagy természet s a kicsiny ember. (Népszerű természettudományi értekezések.) Budapest, 1883. Franklin-társulat. 229 p. A csillagászati tanulmányok: Helyünk a mindenségben.; Örök mozgás.; Hulló csillagok.; A magyarok csillaga.; A Hold és a holdlakók. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. a) A Wells üstökös szinképe. b) A szeptemberi nagy üstökös szinképe. c) 9 Meteor szinképe. d) 115 állócsillag spectruma. e) Colorimetricus megfigyelések. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én. A Wells üstököst ápr. 17-től jún. elejéig figyelte. A szeptemberi nagy üstököst nov. 1-én tudta csak észlelni.
Hullócsillagok spektrumát aug. 11-én nézte. Az állócsillagok spektrumát Kövesligethy Radó észlelte (a tanulmányrész (pp. 6-21) szerző nélküli. De így kezdődik: "Ez évben Kövesligethy úr folytatta az általam 1876-ban megkezdett spectroscopicus átkeresést, a mennyire azt az idő megengedte volt."). Színmérések készültek a gamma Cas, alfa UMa, alfa UMi, béta UMi csillagokról. Emelett Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. Ugyanez vonatkozik a "Colorimetrikus megfigyelések" című részre. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 3. sz./ Előadta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én. 1882-ben Ógyallán (Konkoly Miklós, Kobold Hermann, Kövesligethy Rudolf, Gyurcsovics Mihály, Farkas Ede) 361, Selmecbányán (Schwarz Ottó és segédei) 27, Károlyfehérváron (Avéd Jákó) 13 meteort észleltek meteoroszkóppal. Táblázat közli a 401 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. Az 1881. évi hullócsillag-észlelések radiánsai, pályaelemei. 16 meteor azonosítása, amelyet két észlelőhelyről is megmértek.
Konkoly Miklós a tanulmány elején (p. 2.) azt írja "A megfigyelésekben részt vett Ó-Gyallán: rajtam kívül dr. Kobold Hermann observator, Kövesligethy Rudolf candidatus, Gyurgyovics Mihály assistens, és Farkas Endre tanító és meteorológiai megfigyelő." és hogy a "Jelen értekezés még magában foglalja nehány hullócsillag pálya és magasság számítását az 1881-iki megfigyelésekből, melyeket Kövesligethy Rudolf candidatus úr volt szíves kiszámítani.", ennek címe: Hullócsillagok pálya- és magasságmeghatározása. pp. 12-14. Ezen részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 90 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 1. sz./ A napfoltminimum 1878-ban volt. 1882-ben 195 megfigyelő nap volt, ebből csak 2 alkalommal nem látszott napfolt. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. A napészlelők nevét említik (p. 3.) "a megfigyelők között: dr. Kobold Hermann observator, Gyurgyovics Mihály segéd, Kövesligethy Rudolf Cand. Astron., és Farkas Endre urak". [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 20 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 5. sz./ Előterjesztette Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23.
Tartalma: Meridiánban történt észlelések ["A meridián körön 8 hold culminatió volt észlelve" (pp. 5-6.) tanulmányrész szerző nélküli, de Kövesligethy Radó és Kobold Herman munkája, mert az egyes észlelésekhez oda van írva az észlelő neve. Kobold máj. 28-án, máj. 29-én, máj. 30-án észlelt. Kövesligethy aug. 26-án, aug. 28-án, aug. 31-én, szept. 25-én, dec. 18-án észlelt. "A meridián körön 8 hold culminatió volt észlelve" részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul.] Kisbolygók (Pallas, Juno, Iris, Pomona, Antiope, Eunike, 221. számú [Eos]) pozíciómérése. Wells (1882. I. ) üstökös megfigyelése. Az 1882. máj. 16-iki részleges napfogyatkozás vizuális és fotografikus észlelése, elemzése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Nehány szó az üstökösök vegytani alkotásáról, összehasonlitva a meteoritekkel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án. Saját, Gothard Jenő, és egyes külföldiek méréseinek elemzése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Egy új reversio-spectroscop s annak használata. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 13 p.,1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 4. sz./ Olvasta a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én. A kihajtható táblán öt műszaki részletrajz. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Egy új szerkezetű spectroscop. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 7. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án. A kihajtható táblán két műszaki rajzzal. [KSZ.]

A mi az embert környékezi. Olvasmányok a természet világából a művelt közönség s az ifjuság számára. Dr. Berlin munkája nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva irták többen. Szerk.: Hoitsy Pál. Budapest, 1883. Franklin-társulat. 589 p., száz negyvenhét ábrával. Berlin N. J. stockholmi orvos művének nem fordítása csupán, hanem átdolgozása, s a hazai viszonyokra alkalmazása - írják a szerzők 1882. október hó elején kelt előszavukban. A könyvből nem derül ki a fordítást és az átdolgozást végző hazai szerzők neve. Csillagászat: pp. 1-38., 145-221. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: 115 állócsillag spectruma. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. 115 állócsillag spectruma. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 6-21. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én és közzétette: Konkoly Miklós. A fejezet így kezdődik: "Ez évben Kövesligethy úr folytatta az általam 1876-ban megkezdett spectroscopicus átkeresést, a mennyire azt az idő megengedte volt." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Colorimetrikus megfigyelések. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. 115 állócsillag spectruma. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 21-22. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én és közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Hullócsillagok pálya- és magasságmeghatározása. In: Konkoly Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 12-14. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 10. köt. 3. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én és közzétette: Konkoly Miklós. "Jelen értekezés még magában foglalja nehány hullócsillag pálya és magasság számítását az 1881-iki megfigyelésekből, melyeket Kövesligethy Rudolf candidatus úr volt szíves kiszámítani." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó - KOBOLD Herman]: A meridián körön 8 hold culminatió volt észlelve. In: Konkoly Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 5-6. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 10. köt. 5. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23. és közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

SZTERÉNYI Hugó: A meteoritekről. = Budapesti Szemle 1883. ápr. 76. sz. pp. 48-69. A legrégebbi meteorit Bonfini szerint 1459-ben Miskolcon hullott, csak elveszett. Ezért az 1492. nov. 7-én Elzászban hullott 130 kg. súlyú meteoritot tartják a legrégebbinek. Meteorhullások 1751-1844 között. A mekkai fekete kő is 1492-ben hullott meteorit. [SRG.]

Kitüntetés. = Dunántúl 2. 1883. dec. 16. p. 2. A londoni "Royal Astronomical Society" 1883. nov. 9-én tagjává választotta Gothard Jenőt. [SRG.]

A száraz eljárás köréből. 2. Fényképezés revolverrel. = Fényképészeti Lapok 2. 1883. márc. 3. sz. pp. 49-50. "Az előtt az egy szemű, három lábú szörny előtt, melyet a tudósok "camera obscura" névvel tiszteltek meg,... A csillagászok kiszámították, hogy a Venus csillaga deczember 6-án halad el a nap mellett és már megfigyelték a jelenséget és lefényképezték minden fázisában." p. 49. [SRG.]

VERESS Ferenc: A nedves eljárásról. (Vége.) = Fényképészeti Lapok 2. 1883. máj. 5. sz. pp. 89-92. "A napfény hatása a photographiában..." pp. 91-92. [SRG.]

JANSSEN, I.: Astro-photographia. = Fényképészeti Lapok 2. 1883. okt. 10. sz. pp. 204-206. Közreadta: Rvt. Szemelvények a külföldi szaklapokból. [SRG.]

ZÁK R. József: Az első délkör. = Földrajzi Közlemények 11. 1883. 6. füz. pp. 281-285. A nemzetközi null-meridián vitája. [IBQ.]

Sch.: Új adat a Föld gömbalakjának bebizonyításához. = Földrajzi Közlemények 11. 1883. 9. füz. p. 455. A Nap látszó szögértéknél kisebbnek mérte Dufour és Farell a Genfi-tavon tükröződő napképet, annak megfelelően, ahogy az a tó felületének, mint konvex gömbtükörnek a visszaverődéséből adódik. [IBQ.]

Csillagvizsgáló intézet. = Fővárosi Lapok 20. 1883. feb. 17. 40. sz. pp. 257-258. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: A budapesti csillagdáról. = Fővárosi Lapok 20. 1883. feb. 20. 42. sz. p. 270. Konkoly válasza az előző cikkre. [ZSE.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály első ülése 1883. január 22. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 1. sz. p. 5. Schenz Guidó bemutatja Dr. Braun Károly csillagász "Uj contact készülék az inga-órák"-nak című dolgozatát. Kruspér István megjegyzésével. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály első ülése 1883. január 22. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 1. sz. p. 5. Konkoly Miklós beterjeszti két dolgozatát "Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1882.; Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdán 1882." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály második ülése 1883. február 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 2. sz. pp. 29-31. Konkoly Miklós "A reversió spectroscopról.; Az 1882-iki hullócsillagok megfigyeléseiről.". Konkoly Miklós a két fenti című értekezését 1883. febr. 19-én terjesztette elő az MTA-n. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhetedik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály negyedik ülése 1883. április 2-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. p. 57. Konkoly Miklós előterjeszti "Egy új alaku specrtoscop nagy szórási tehetséggel.; Egy pár szó az üstökösök vegytani constitutiójához.; Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882."; Gothard Sándor két értekezését Konkoly Miklós mutatja be "Spectroscopos megfigyelések a herényi csillagdán 1882-ben.; Adatok a Jupiter és Mars physikájához." [SRG.]

Tagajánlások. A III osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. pp. 79-80. Konkoly Thege Miklóst tiszteleti tagul ajánlja Szily Kálmán rendes tag. [SRG.]

Tagajánlások. A III osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. pp. 91-92. Weinek Lászlót levelező tagul ajánlja Kondor Gusztáv levelező tag. [SRG.]

Tagajánlások. A III osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. p. 92. Auwers Arthur berlini akadémiai csillagászt kültagul ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1883. november 12. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 133-135. Konkoly Miklós felolvassa értekezését "Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban." 1. rész. a.) Gamma Cassiopeia spectruma. b.) alfa Ursae minoris spectrumáról. c.) Swift üstökös színképe. d.) Brooks üstökös színképe. e.) Kolorimetrikus megfigyelések. Konkoly Miklós terjesztette elő az MTA 1883. nov. 12-i ülésén. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1883. november 12. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 135-137. Gothard Jenő "Egy új spectroscop" című dolgozatát bemutatja Konkoly Miklós. az MTA-n 1883. nov. 12-én. Gothard Jenő Spektroszkópi megfigyelések a herényi csillagdán, 1882-ben. Adatok a Jupiter és a Mars physikájához. Gothard Jenő értekezését az MTA-n előterjesztette Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Mathematikai spektral analysis, mint az astrophysika alapja. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 137-138. Az értekezést ismerteti Konkoly Miklós t. t. Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1883. nov. 12. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 5. sz. pp. 177-185. 3. A reversió spektroskóp. pp. 177-185.; 4. Hullócsillag-megfigyelések 1882. p. 185. a hullócsillagok pályájának és magasságának számításait Kövesligethy végezte. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 6-7. sz. pp. 240-249. 5. Egy új spektroskop. pp. 240-242; 6. Néhány szó az üstökösök vegytani alkatáról, összehasonlítva a meteorokéval. pp. 242-247.; 7. Csillagászati megfigyelések az 1882. évben. pp. 248-249. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882-ben. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 6-7. sz. pp. 250-254. I. Spektroskopicus megfigyelések. a.) Állócsillag-megfigyelések.; b.) Üstökös megfigyelések. a) Wels-üstökös (1882. I.) b) Barnard-üstökös (1882. III.) c) A nagy szeptemberi üstökös (1882. II.).; II. Napfogyatkozás megfigyelése május 16-án.; III. Venus átvonulás deczember 6-án. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. A herényi astrophysikai observatoriumon 1882-dik évben történt megfigyelések. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 6-7. sz. pp. 255-256. [KSZ.]

BRAUN Károly: A kalocsai csillagda földrajzi szélessége. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 8-9. sz. pp. 318-335. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1883-ban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883. 2-3. sz. pp. 36-38. A gamma Cassiopeiae sprektruma. Alfa Ursae minoris spektrumáról. Swift üstökös színképe. Brooks üstökös színképe. Kolorimetrikus megfigyelések (az alfa Ursae majoris színváltozásával kapcsolatban Kövesligethy nevének említése. p. 38.). [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Egy uj spectroscop. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883. 2-3. sz. pp. 39-41. [SRG.]

Kitüntetett magyar csillagászok. Gothard Jenő és Sándor. = Ország-Világ 4. 1883. dec. 15. p. 815. [SRG.]

KOCH F. [Ferencz] - PRIMICS Gy.[György]: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1882-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 1. Természettudományi szak. 8. 1883. 5. köt. 2. füz. pp. 169-180. Csillagászat: (pp. 169-170.). [HAI.]

  HELLER Ágost: Leonardo da Vinci és a természettudományok. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. pp. 18-35. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Venus 1882-iki átvonúlásáról. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. pp. 39-43. Első észlelési beszámolók az 1882. dec. 6-iki Vénusz-átvonulásról. Apróbb közlemények. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  Levélszekrény. Kérdések (2.) = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. p. 45. B. J.: 1 mg-s meteor 1882. dec. 30/31-én. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az ó-gyallai csillagvizsgáló új refraktora. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 162. füz. pp. 73-79. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztályának januári ülésén 6. dolgozatot mutattak be: = Természettudományi Közlöny 15. 1883. febr. 162. füz. pp. 85-86. Csillagászati dolgozatok: Braun Károly S. J.: "Új kontakt-készülék az óránál" a csillagászati óráról.; Konkoly Miklós: "asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben" Wells-üstökös 1882-ben.; Konkoly Miklós: "A napfoltok megfigyeléséről 1882-ben Ó-Gyallán." Napészlelések 1872-1884. között. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Hornstein Károly a prágai csillagásztorony igazgatója és a csillagászat tanára a "Carl Ferdinand" egyetemen, a múlt évi deczember hó 22-ikén halt meg, 58 éves korában. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. febr. 162. füz. p. 88. [SRG.]

  A M. Tud. Akadémia III. osztályának februári ülésén... = Természettudományi Közlöny 15. 1883. márc. 163. füz. p. 135. Konkoly Miklós bemutatta az általa szerkesztett "reverzió-spektroszkópot."; Konkoly Miklós ismertette a hullócsillagok megfigyeléseit 1882-ben. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  A kieli csillagásztornyot a csillagászat terén tett minden újabb felfedezés középpontjává tették. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. ápr. 164. füz. p. 187. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Gyakorlati útmutatás csillagászati megfigyelések tételére. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. máj. 165. füz. pp. 227-230. Konkoly: Praktische Anleitung für Anstellung astronomischer Beobachtungen mit besonderer Rücksicht auf Astrophysik című kötetéről. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának április 23-iki ülésén... = Természettudományi Közlöny 15. 1883. máj. 165. füz. p. 234. Konkoly "egy új alakú spektroszkóp" leírását mutatta be, aztán előadta "Néhány szó az üstökösök chemiai alkotásáról, párhuzamban a meteoritekkel" című dolgozatát. Végül az 1882. máj. 17-i napfogyatkozás megfigyelését ismertette.; Gothard Sándor "Adatok Jupiter és Mars fizikájához", Gothard Jenő pedig "Spektroszkópi megfigyelések a herényi csillagvizsgálón 1882-ben" című dolgozatukat terjesztették be. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  PÁLL Károly: A naptár történetéből. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jún. 166. füz. pp. 262-268. [SRG.]

  SZELLE Zsigmond: Három tűzgolyó egymás után. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. júl. 167. füz. p. 316. 1883. márc. 13/14-én Dunaföldváron. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

B. P. [BERÉNYI Pál]: A Weinek-Schneider-féle csillagabrosz. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. júl. 167. füz. pp. 316-319. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia mathematika és természettudományi osztályának jún. 25-ikén tartotta a szünet előtt utolsó ülését,... = Természettudományi Közlöny 15. 1883. aug. 168. füz. pp. 363-364. Braun Károly dolgozatában közölte a kalocsai obszervatórium sarkmagasságának pontos meghatározását. Apróbb közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

A Kir. Magy Természettudományi Társulat kiadásában megjelent Gruber Lajos "Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra" czímű műve 28 ábrával és 12 táblázattal. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. aug. 168. füz. pp. 364-365. Könyvismertetés. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Az üstökösök fizikai és chemiai alkatához. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. szept. 169. füz. pp. 402-404. Apróbb közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (34.) = Természettudományi Közlöny 15. 1883. szept. 169. füz. p. 406. K. J. és V. I. kérdezi, hol kapható a Weinek-Schneider-féle csillagabrosz. [SRG.]

S. J.: A Weinek-Schneider-féle csillagabrosz beszerezhető Lipcsében a Dietz-Zieger Kiadótól. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. szept. 169. füz. p. 406. Levélszekrény. Feleletek. (34.) [SRG.]

  A csillagászati intézetek statisztikája. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. okt. 170. füz. p. 450. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  ROMBAUER Tivadar: Az osztrák-magyar sarkvidéki figyelő-állomás eredményeiről Jan-Mayen szigetén. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 12. pp. 514-522. Hold-megfigyelések, sarki fények 1882-1883 között. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1882-ben elhunyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. pp. 524., 527., 531-532. Challis, James (1803. dec. 12. - 1882. dec. 3.); Hornstein, Karl (1824. aug. 7. - 1882. dec. 22.); Svanberg, Gusztáv (1802. jan. 22. - 1882. nov. 21.); Zöllner, Johann Karl Friedrich (1834. nov. 8. - 1882. ápr. 25.). [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Fénytünemény a nyugati égen. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. füz. pp. 536-537. Budapesten 1883. nov. 29-én. Északi fény? állatövi fény? Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. füz. p. 537. 1882-ben 11 kisbolygót fedeztek fel. 1883 elején összes számuk 231 volt. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Orion nagy ködfoltjának fotografiai színképe. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. füz. pp. 537-538. William Hugginsnak 1883. márc. 7-én sikerült a ködfolt színképéről fotografiai képet kapni. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

Az éjféli nap a lofodi szigeteknél. = Vasárnapi Ujság 30. 1883. márc. 18. 11. sz. pp. 169-170 . "A sarkvidékek hires és sok tekintetben páratlan természeti tüneményei közt a legnevezetesebbek közé tartozik az éjféli nap: az a sajátságos tünemény, hogy a meleget és világosságot terjesztő nap hónapokon át soha sem távozik el az égboltozatról, vagy ha eltávozik is, csak egy pár perczre oly csekély távolságra, hogy sötétséget soha sem hagy maga után." [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 12-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 30. 1883. nov. 18. 46. sz. p. 748. "...Konkoly Miklós jelentést olvasott fel az ó-gyallai csillagdában ez idén eszközölt asztrofizikai megfigyelésekről és egyes csillagok színképelemzéséről. Szintén Konkoly Miklós mutatta be Gothárd(!) Jenőnek egy uj spektroskopját,... végül ismertette Kövesligethy Rezsőnek (! Radó) egy csillagászati tanulmányát." [SRG.]

          1884.

Az ég. Rónay Mihál emlékezetére. Közli: B. R. S. Nagy-Szt.-Miklós, 1884. Kőnig S. Nyomda. 27 p. A csillagászat rövid ismertetése. [SRG.]

GOTHARD Sándor: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. A herényi astrophysikai observatoriumon az 1882-dik évben történt megfigyelések után irta Gothard Sándor. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 9. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án Konkoly Miklós. Jupiter megfigyelések: 36 észlelés leírása. Mars megfigyelések: 9 szöveges leírás. A három kihajtható mellékleten összesen 18 rajz a Jupiterről és 6 rajz a Marsról. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Egy új spectroscop. Egy tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 10. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1883. nov. 12-én Konkoly Miklós. A mellékleten a műszer 10 részletrajza. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon 1883. évben. Két táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 33 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 5. sz./ 1883-ban Herény ege egészen borult volt 156 éjjelen. A 85 tiszta éj közül 68-on történtek csillagászati észlelések.; A csillagvizsgáló fejlesztése, újabb műszerek beszerzése.; I. Spektroskopikus megfigyelések. a) Állócsillagok spektrumának átvizsgálása [86 csillag színképe]. b) Egyes állócsillagok spectroskopikus megfigyelései [gamma Cas, béta Lyr, béta Ori, gamma Peg]. c) Üstökösök spectroskopikus megfigyelése. Swift [1883. márc. 2-9-ig] és Brooks üstökös [1883. szept. 23-nov. 28-ig]. d) Vegyes spektroskopikus megfigyelések [Orion-köd, a reggeli és az esti különleges hajnalpír].;
II. Jupiter fölületének megfigyelése 1883. évben [Jan. 4. és dec. 24. között 20 Jupiter észlelés készült. Ezek szöveges leírása. A melléklet két tábláján 18 barnásan árnyalt Jupiter-rajzot mutat be].; III. Időmeghatározás.; IV. Meteorológiai megfigyelések. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. Két táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 38 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 6. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1884. ápr. 21-én Konkoly Miklós. A spektroszkóp ismertetése. Az I. táblán 3 műszaki rajza. Az üstököst 1883. szept. 23. és 1884. jan. 21. között 22 alkalommal észlelték, melyek közül 13 estén a színképét is megfigyelték. Szöveges leírás az észlelésekről. A II. táblán az üstökös vizuális rajza 1883. dec. 24-én és 1884. jan. 21-én. Spektrumának rajza 1884. jan. 12-én. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 615 Állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának I-ső része. 0 foktól -15 fokig. (Hora 19-2.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 4. sz./ Felolvasta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. Ógyallán Kövesligethy egy nemzetközi program részeként 1883. aug. 1. és dec. 7. között a megnevezett égterület (7,5 magnitúdót elérő fényességű) csillagait mérte spektroszkóppal.
Táblázatban a katalógusadatok, a koordináták, a színek és a színképek osztályozása, leírása. Konkoly 1884. február hóban kelt előszavában (pp. 1-7.) írja (p. 7.) "Nem mulaszthatom el ezen bevezetés befejezése előtt Kövesligethy úrnak, szorgalma és odaadásáért, melyet ezen catalogus első részének összeállításánál tanúsított, s a megfigyeléseket fáradhatatlan buzgalommal, s kitartással eszközölte, a legőszintébb elismerésemet s köszönetemet nyilvánítani." Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések, melyek az ó-gyallai csillagdán 1883-ik évben történtek. Egy táblával. I. rész. a) gamma Cassiopejae spectruma. b) alfa Ursae minoris spectruma. c) a Swift üstökös spectruma. d) a Brooks üstökös spectruma. e) Colorimetricus megfigyelése 75 állócsillagnak. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 34 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 11. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1883. nov. 12-én. A mellékleten a gamma Cas (időben változó) színképei, és grafikonok csillagok színének változásáról. A szín változása a horizont feletti magasság függvényében. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 Tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. Egy spectroscop villamos megvilágítással [John Browningtól beszerzett új spektroszkóp ismertetése. Az I. táblán 2 műszaki rajza]. a) A Pons-Brooks üstökös további megfigyelése [1883. nov. 22. - 1884. jan. 20-ig 11 alkalommal figyelték az üstököst és spektrumát Kövesligethyvel. A II. táblán a spektrumok rajza. Sőt ezen részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul.].
b) Az esti pír spectroscopicus megfigyelése [az 1883. év végén mutatkozó - vulkánkitörés okozta - esti égvörösség színképvizsgálata 1884. jan. 20-ig. A III. táblán a Nap és a pír spektrumának rajza]. c) 214 villám spectrumának megfigyelése [1883. júl. 22-én Konkoly Miklós Herényben tartózkodott, amikor Gothard Jenővel és Gothard Sándorral együtt erős zivatart figyeltek meg, és spektroszkóppal vizsgálták a villámokat]. d) Jupiter felületének megfigyelése 1883-ban [a 254 mm-es refraktorral 1883. febr. 1-én, febr. 2-án, márc. 23-án a bolygó 3 szöveges leírása. A III. táblán a 3 Jupiter-rajz].
e) : Néhány álló csillag spectroscopicus megfigyelése, melyek állitólag az I. b) typushoz tartoznak [béta Ori, zéta Ori, epszilon Ori spektrumait figyelte Kövesligethy a 162 milliméteres refractoron, egy Zöllner-féle átkutató spectroscoppal és a Heustreu 40 spectroscopon. Sőt ezen részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul.]. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az Ó-gyallai csillagdán 1883-ban. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 50 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 7. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. ápr. 21-én. Az 1882. II. üstökös 3 észlelése 1883. febr. 23-26-ig. A Swift 1883. üstökös 8 észlelése 1883. márc. 2-29-ig. Táblázatok és szöveges leírások. Asteroida észleletek: Thetis, Kassandra, Vesta, Bertha, Bianca, 221. számú [Eos] kisbolygó. Pons-Brooks üstökös helyzetmeghatározása 1883. nov. 10-dec. 29-ig, a 12 észlelés szövegesen is.
Az ó-gyallai csillagda sarkmagasságát Kobold mérte és végeredményként: 47 fok 52 fok 27,85 másodpercet kapott. Csillagfödések a Hold által: ápr. 20-án pszí Vir, máj. 17-én khí Vir, júl. 15-én béta Sco. Tagyos (Tata mellett) tenger fölötti magassága (182,62 m). A budapesti egyetem heliometerének állandói és a vele eszközölt észleletek. Az 1882. dec. 6-iki Vénusz-átvonulás megfigyelésére Kobold Amerikába utazott, előtte ezzel a műszerrel gyakorolta be teendőit (mérési adatsorai 3 kihajtható táblázatban is). 1882. máj. 16-án a részleges napfogyatkozást is megfigyelték. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Előleges vizsgálatok nehány Szénhydrogen-gáz spectrumán Spectroscoppal és Spectralphotometerrel. 3 táblával és a szövegbe nyomott 2 fametszettel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 8. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. máj. 19-én. Különféle anyagok lángját és szénhidrogén gázokat színképelemzett laboratóriumban. Összehasonlítást tett üstökösök és a Nap spektrumával. A megfigyelésekben Kövesligethy Radó részt vett: p. 2. "Kövesligethy úr, csillagdai segédem, a sávok helyzetét határozta meg micrometrikus mérések által." és p. 4. "A spectroscopicus megfigyelések a Merz-féle "Halfprismás" spectroscoppal eszközöltettek, részben általam, részben Kövesligethy úr által. A spectralphotometricus megfigyeléseket Kövesligethy observator úr végezte." [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883-ban és azok 47 kisugárzó pontjainak levezetése. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 3. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án.
Ó-Gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy Rudolf, Bártfay József, Farkass Ede) 9 napon 337, Selmecbányán (Schwartz Ottó tanár és segédei) 7 napon 233, Vág-Sellye Tornóczi állomáson (Zeller Árpád) 1 napon 3 hullócsillag helyzetét mérte. A 17 éjjelen mért 573 meteor táblázataiban a hullócsillagok időpontja, fényessége, fel-és eltűnésük égi koordinátái. Grafikus feldolgozással 272 meteorból 47 kisugárzó pontot számítottak, ebből 18 legvalószínűbb radiánst nyertek. Ezek a júl. 25-31. és aug. 8-12. időszakra vonatkoznak. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A Nap felületének megfigyelése 1883-ban az Ó-Gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 58 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 2. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. 1883-ban 203 megfigyelő napon észlelték a Napot, összesen 2254 napfoltot figyeltek meg. A napfelület látványának szöveges leírása naponta. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának I-ső része. 00-tól 150-ig. (Hora XIX-II.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 8-27. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 11. köt. 4. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án és közzétette: Konkoly Miklós. "Ezen munka a múlt év (1883.) augusztus havában lett megkezdve, s vele Kövesligethy observator urat bíztam meg. ... Nem mulaszthatom el ezen bevezetés befejezése előtt Kövesligethy úrnak, szorgalma és odaadásáért, melyet ezen catalogus első részének összeállításánál tanúsított, s a megfigyeléseket fáradhatatlan buzgalommal, s kitartással eszközölte, a legőszintébb elismerésemet s köszönetemet nyilvánítani." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

SCHENZL Guido: Utmutatás földmágnességi helymeghatározásokra. A Kir. Magyar Természettudományi Társulat megbízásából írta Dr. Schenzl Guido admonti sz.-benedekrendi káptalanos, a Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, a Meteorológiai és Földdelejességi Magy. Kir. Központi Intézet igazgatója. 113 ábrával. Budapest, 1884. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. Franklin-Társulat nyomdája. 321 p. A munka megírására pályázatot írt ki a társulat, amelyről az 1878. máj. 15-i választmányi ülésen döntöttek. Fodor József a társulat első titkárának előszavával, amely 1883. december végén kelt Budapesten. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó] - KONKOLY Miklós: A Pons-Brooks üstökös további megfigyelése. In: Konkoly Miklós: Astrophysicai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Franklin Nyomda. pp. 4-10. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án és közzétette: Konkoly Miklós, aki Kövesligethyvel 1883. dec. 7. -1884. jan. 20. között észlelte az üstököst. "A Pons Brooks üstökös megfigyelése részben általam, részben Kövesligethy observátor úr által eszközöltetett." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Néhány álló csillag spectroscopicus megfigyelése, melyek állitólag az I. b) typushoz tartoznak. In: Konkoly Miklós: Astrophysicai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Franklin Nyomda. pp. 17-18. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án és közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

T. M.: A fényképezés és a csillagászat. = Fényképészeti Lapok 3. 1884. szept. 9. sz. p. 183. [SRG.]

Gy.: A greenwichi meridián. = Földrajzi Közlemények 12. 1884. 5. füz. p. 237. [IBQ.]

VÉGH Lajos: Egyetemes világidő. = Földrajzi Közlemények 12. 1884. 8. füz. pp. 341-344. A greenwichi null-meridián és az időzónák bevezetése, az 1883. októberi római geodéta-kongresszus határozata alapján. [IBQ.]

Tagsági dijat fizettek 1884. évi junius hó 10-éig bezárólag. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 14. 1884. ápr-aug. 4-8. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A napnak saját mozgása a térben. = Haza és Külföld 1. 1884. 4. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1884. február 18. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 2. sz. pp. 34-43. Konkoly Miklós bemutatja értekezéseit. "Napfoltok megfigyelése 1883.; Hullócsillagok megfigyelése 1883.; Astrophysikai megfigyelése 1883. II. rész.; 616 állócsillag spektroskopos átkutatása." Kivonatok. [SRG.]

Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 2. sz. pp. 42-43. Konkoly Miklós Gothard Jenő értekezését 1884. febr. 18-án ismertette az MTA-n. Kivonat. [SRG.]

A kalocsai csillagda geographiai hosszúsága. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 3. sz. pp. 55-57. Braun Károly értekezését az MTA-n 1884. márc. 17-én Schenzl Guido ismertette. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizennyolczadik akadémiai ülés. A III osztály negyedik ülése 1884. április 21-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 4. sz. p. 101. Konkoly Miklós értekezését "Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban" bemutatja Schenzl Guidó. Gothard Jenő "A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai obszervatóriumon" című dolgozatát előterjeszti Schenzl Guidó. [SRG.]

Tagajánlások. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 4. sz. pp. 135-136. Konkoly Thege Miklóst tiszteleti tagul ajánlva Szily Kálmán rendes tagtól és Török József rendes tagtól. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyvenedik akadémiai ülés. A III osztály kilenczedik ülése 1884. deczember 15-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 7. sz. pp. 216-217. Gothard Jenő "A herényi astrophysikai obszervatórium sarkmagasságának meghatározása" című dolgozatát bemutatja Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: : Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1883-ban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 4-5. sz. pp. 120-128. II. A Nap felületének megfigyelése 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. pp. 120-122.; III. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883. pp. 122-123.; IV. Astrophysikai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. pp. 123-126.; V. 616 Állócsillag spektruma. pp. 126-128. (Benne: Kövesligethy neve. p. 120. napmegfigyelő. p. 122. hullócsillag észlelő. p. 127. a 616 állócsillag spektruma észlelőként). [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Megfigyelések a herényi astrophysikai observatóriumban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 4-5. sz. pp. 129-132. Spektroskopikus megfigyelések. Jupiter fölületének megfigyelése 1883-ban. Időmeghatározás. [SRG.]

BRAUN Károly: A kalocsai observatorium földrajzi hosszúsága. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 6-7. sz. pp. 196-198. A geodétikus úton nyert hosszúság 36 fok 38’ 37,7" Ferro-tól. A most (1881. nov. 19-én a bécsi csillagdával való együttes csillagászati észlelés által) kapott hosszúság: 36 fok 38’ 18,8". [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. Csillagászati megfigyelések 1883-ban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 6-7. sz. pp. 206-207. VI. Kisbolygók. 1882 II üstökös, Swift üstökös. Pons-Brooks üstökös. Vesta bolygó. A csillagda sarkmagassága (47 fok 52’ 27"). Négy csillagnak a hold által történt elfedése. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös megfigyelése. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 6-7. sz. pp. 208-210. [SRG.]

1884. május 19. A Mathematikai és Természettudományi Osztály ülése. 4. Konkoly Miklós l. t. előterjeszti "előleges vizsgálatok néhány szénhidrogéngáz spektrumán spektroskoppal és spektralphotométerrel". = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 8-9. sz. pp. 319-320. Összehasonlítása üstökösök színképével. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A herényi observatorium sarkmagasságának meghatározása. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1884. 2-3. sz. pp. 44-45. A végeredmény: 47 fok 15’ 47,4102". [KSZ.]

ABT Antal: Prof. G. v. Niessl. Über die astronomischen Verhältnisse bei dem Meteoritenfalle von Mocs in Siebenbürgen am 3. Februar 1882. Sitz. Ber. D. k. Akad. D. Wiss. Wien II. Abth. Febr. Heft 1884. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 9. 1884. 6. köt. 1. füz. pp. 75-79. Könyvismertetés az 1882. február 3-iki mocsi meteorhullás csillagászati viszonyairól. [SRG.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1883-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 9. 1884. 6. köt. 2. füz. pp. 188-204. Csillagászat: (pp. 188-189.). [SRG.]

"Mennyit nő a nap januárban?" = Pécs 3. 1884. jan. 5. 2. sz. p. [4.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nap január hóban 50 perczczel vagyis majdnem egy órával nő." [SRG.]

"Üstökös látható most akár szabad szemmel is az égboltozaton, föltéve, hogy derült idő van." = Pécs 3. 1884. jan. 9. 3. sz. p. [4.] Pors [helyesen: Pons] 1812. júliusi üstökösét Brooks 1883. szept. havában észlelte. [SRG.]

"Az üstökös, mely e hóban éri el periheliumát,..." = Pécs 3. 1884. jan. 19. 6. sz. p. [5.] [SRG.]

"Mennyit nő a nap februárban?" = Pécs 3. 1884. febr. 16. 14. sz. p. [5.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal február hóban 1 óra 20 perczczel nő ’s ugyanannyival az éjszaka fogy." [SRG.]

"Pompás égitünemény voltak szemtanui, kik pénteken este 6 és 7 óra között az utczákon jártak." = Pécs 3. 1884. márc. 5. 19. sz. p. [4.] "A hold a mondott időben elfödte a Venus csillagot,..." Ez a lap hetente kétszer jelent meg Pécsett. 1884. márc. 5 szerdára esett, az ezt megelőző péntek (szökőév lévén) febr. 29-én volt. Szöllősi Attila számítása szerint Pécsről nézve valóban elfedte a Vénuszt 1884. febr. 29-én. A Hold csaknem 3 nappal volt újhold után, 10%-s növekvő fázisú volt, vagyis vékony holdsarlóként látszott. A Vénusz a Naptól 37 fokos kitérésben -4,0 magnitúdós fényű volt. A belépés 42 fok magasan a nappali égen történt meg, 15.27.38-kor, 10 fokos napmagasságnál. A kilépés 31 fok magasan nem sokkal a helyi napnyugta után következett be 16.44.27-kor, amikor a Nap már 3 fokkal a horizont alá jutott. Az időadatok UT-ben értendők és a bolygókorong közepére vonatkoznak. A belépés 35,2 s hosszan tartott, a kilépés 32,6 s hosszú volt. [KSZ.]

"Mennyit nő a nap márcziusban?" = Pécs 3. 1884. márc. 5. 19. sz. p. [4.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal márczius hóban 1 óra 44 perczczel nő, minek megfelelően az éjjel ugyanannyival fogy." [SRG.]

A Nagyhét és Húsvét története. = Pécs 3. 1884. ápr. 12. 30. sz. pp. [1-3.] [SRG.]

A Nagyhét és Húsvét története. (Folytatás.) = Pécs 3. 1884. ápr. 16. 31. sz. pp. [1-3.] [SRG.]

A Nagyhét és Húsvét története. (Folytatás.) = Pécs 3. 1884. ápr. 19. 32. sz. pp. [1-4.] [SRG.]

"Mennyit nő a nap májusban?" = Pécs 3. 1884. máj. 7. 37. sz. p. [4.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal május hóban 1 óra 13 perczczel nő ’s az éjjel ugyanannyival fogy." [SRG.]

"Mennyit nő a nap juniusban?" = Pécs 3. 1884. jún. 11. 47. sz. p. [5.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal június 21-től a hó végéig a nap 5 perczczel fogy." [SRG.]

"Dr. Kuncz Adolf, szombathelyi főgimnáziumi igazgató,..." = Pécs 3. 1884. jún. 21. 50. sz. p. [4.] Premontrei kanonokká választását ő felsége megerősítette. [SRG.]

  GOTHARD Jenő: Fénytünemény a nyugati égen. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. pp. 31-32. Lakits Ferenc cikkéhez szól hozzá. spektroszkópiai megfigyelései alapján kizárja a sarkifény lehetőségét. Csillagtan: Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

HELLER Ágost: Újabb csillagászati megfigyelések. 1. A Nap. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. pp. 32-34. Csillagtan: Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának 1883. nov. 12-ikén tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. p. 38. Konkoly Miklós "Asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban" címen mutatta be észleléseit.; Gothard Jenő egy új spektroszkópot ismertetett. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Délmagyarországi természettudományi társulat. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. p. 42. Themák Ede tanár előadást tartott a meteorokról. [SRG.]

  BARTONIEK Géza: Az ég szokatlan pirossága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. febr. 174. füz. pp. 49-61. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

  HELLER Ágost: Újabb csillagászati megfigyelések 2. A bolygók. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 127-129. Csillagtan. Apróbb közlemények. [PRP.]

DR. SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Az ég szokatlan pirosságának magyarázatához. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 127-129. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Fénykitörés a Pons-Brookes-féle üstökösön. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. p. 131. Müller Potsdamban észlelte 1884. jan. 1-én este. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya február 18-ikán tartott ülésének... = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 136-137. Konkoly Miklós előterjesztette Asztrofizikai megfigyeléseit 1883-ban az ó-gyallai csillagvizsgálón, 616 álló csillag spektrumát, a Nap felületének megfigyelését 1883-ban, hullócsillag megfigyeléseit az elmúlt évben. Gothard Jenő bemutatta "Megfigyelések a herényi asztrofizikai obszervatóriumon 1883. évben." Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az álló csillagok nagysága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. ápr. 176. füz. pp. 175-178. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya márcz. 17-ikén tartott ülést. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. ápr. 176. füz. pp. 182-183. Schenzl Guidó beterjesztette Braun Károly "A kalocsai csillagda geographiai hosszúsága" és "A csillagátmenetek redukcziójának grafikus módszeréről" című dolgozatait. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (28.) = Természettudományi Közlöny 16. 1884. ápr. 176. füz. p. 188. U. G. kérdése az égpír és az üstökösök kapcsolatáról. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztálya április. 21-ikén tartott ülésén. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. máj. 177. füz. p. 225-226. Schenzl Guidó beterjesztette Konkoly Miklós "Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban". Gothard Jenő "A Pons-Brooks üstökös spektroszkópos megfigyelése a herényi obszervatóriumon" című dolgozatokat. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  L. F. [LAKITS Ferenc]: A földnek üstökös-csóván való áthaladása és az ég pirossága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. máj. 177. füz. pp. 229-230. A folyóirat 188. oldalán feltett kérdésre válasz. Levélszekrény. Feleletek. (28.) [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (36.) = Természettudományi Közlöny 16. 1884. júl. 179. füz. p. 310. R. Gy. Az óramutatók egymás átellenében függőlegesen állnak. [SRG.]

  VITÉZ Mihály: Kemecse községe jún. hó 6-ikán reggeli 5 órától 7 óráig nagyszerű égi tüneménynek volt szemtanúja. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. aug. 180. füz. p. 346. Melléknap 1884. jún. 6-án. Levélszekrény. Kérdések. (47.) [SRG.]

Sz. K. [SZILY Kálmán]: Az óra mutatóinak állásáról. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. aug. 180. füz. p. 348. Levélszekrény. Feleletek. (36.) [SRG.]

KUPPIS József - CSEHÉLY Adolf: Az óra számlapján a mutatók állásáról. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. aug. 180. füz. pp. 348-349. Levélszekrény. Feleletek. (36.) [SRG.]

  DR. D. M. [DARVAI Móricz]: A napfoltok összefüggése a meteorológiai tüneményekkel. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. szept. 181. füz. p. 383. Chemia. Apróbb közlemények. [SRG.]

  WEINEK László: A csillagok fotografiai megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. okt. 182. füz. pp. 410-424. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A legújabb apró bolygó. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. okt. 182. füz. p. 426. "Palisa 1884. aug. 18-ikáról 19-ikére virradó éjjel egy tizenharmad nagyságú kis csillagot vett észre, melyen önálló mozgás mutatkozott." Dr. Weisz E. tanár után. [SRG.]

  Sz. M.: A Hold körüli fénygyűrű (holdudvar)... = Természettudományi Közlöny 16. 1884. okt. 182. füz. p. 430. "...tüneményéből szokásos esőjelzés nem tartozik a babonák közé, hanem világos természeti törvény szolgál annak magyarázatául. A holdudvar - valamint a napudvar - ugyanis olyankor szokott feltűnni, a midőn a délnyugat felől magasabb légköri tájakon előnyomuló egyenlítői légáram alább szállta közben a hidegebb sarki légárammal jön érintkezésbe és keveredik; ez által hőmérséklete csökkenvén, vízgőzei sűrüdni kezdenek s az eget, azzal együtt pedig a hold korongját is, egyenletes felhőlepellel fátyolozzák be. Ezen felhőleplen átderengő fénysugarak idézik elő, a fénytörés törvényénél fogva a köríves hold- és napudvarok tüneményét..." Levélszekrény. Feleletek. (57.) [HAI.]

  BARÁT Nándor: Bernstein A. "A Természet könyve" a naprendszert kicsinyben leírván. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. nov. 183. füz. p. 476. Levélszekrény. Kérdések. (66.) [SRG.]

  HELLER Ágost: Carl Friedrich Gauss. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. nov. 184. füz. pp. 496-507. "Mutatvány Heller Ágost, Geschichte der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Zeit, második kötetéből. (Stuttgart, Ferdinand Enke 1884.)" Életrajz csillagászati vonatkozásokkal. [HAI.]

  L. I [LENGYEL István]: 1883-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. dec. 184. füz. p. 511., 514. Montedegoi Albert Ferencz (1811. jan. 1. - 1883. aug. 9.); Roche, Eduard (1820. okt. 17. - 1883. ápr. 18.). [SRG.]

  Apró bolygó. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. dec. 184. füz. p. 519. Palisa 1884. szept. 29-én felfedezett kisbolygója "a Mars és a Jupiter között keringő bolygók seregében 243-ik." Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

SZ. József: A diplomatikai kortan alapvonalai. Hallgatóinak kézirat helyett adja Horvát Árpád. Ára 1 frt 50 kr. Budapest, 1884. Kiadja az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffman és Molnár). VIII számozatlan lap és 82, 94. Egy melléklettel. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye 2. 1884. 4. sz. Könyvismertetés a naptártörténeti könyvről. [KSZ.]

Gr. [GRUBER Gyula]: Annuario astro-meteorologico dell’ Osservaterio patriarcale di Venezia per l’ anno bissest. 1884. Venezia. Tipogr. Ferrari. pag. 139. = Uj Magyar Sion Tizenötödik évi folyam 1884. 3. füz. pp. 229-230. "A velenczei patriarch. semináriumban elhelyezett csillagvizsgáló intézet jeles igazgatója, Prof. ab. Mass. Tono, taval szives volt a berendezéssel megismertetni. ...A jelen füzet többek közt közli az olasz osservatoriumok összehasonlitásit; az 1882. okt. 4. eclypsis, - a periodicus üstökösökről, - Jupiter satellesei 1884-iki változásairól,..." Irodalom és művészet. [SRG.]

"A bolygók száma 243. az utolsót Palisa csillagász Bécsben fedezett fel sept 29." = Uj Magyar Sion 15.[22.] 1884. 12. füz. p. 955. Ez Palisa 45. felfedezett kisbolygója. [(243) Ida kisbolygó, melyet Johann Palisa fedezett fel.] [SRG.]

BÁRTFAY [József Árpád]: Szerkesztői előszó. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 1-3. Weinek László levelével. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Zöllner J, K. Frigyes. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 3-4. [ZSE.]

BÁRTFAY Á.: Üstökösök. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 5-8. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A változó csillagok természetéről. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 8-14. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Pons-Brooks üstökös astrophysikai megfigyelése. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 20-22. Apróbb közlemények. [ZSE.]

RAYET, G. A.: Pons-Brooks üstökös napközele szomszédságában. 1883 okt 26. - 1884. jan. 24-ig. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 22-23. Apróbb közlemények. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hall, M[axwell]: Neptun bolygó fényváltozása 1883. nov. 29.-töl dec.-ig. (Monthly Notices. March 1884.) = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 23. Hall, Maxwell: Variation in the Light of Neptune, from Nov. 29 to Dec. 14, 1883. a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 44. 1884. March 14. No. 5. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának április 21-én tartott ülésén... = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 23. Konkoly Miklós, Kobold, Lakits Ferenc. Gothard Jenő Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon című előadását felolvasta Schenzl Guido. [SRG.]

Irodalom. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 24. Gothard Jenő: Publikationen des astrophysikalischen Observatorium zu Herény in Ungarn című kötet ismertetése. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések, 1883-ik évben az ó-gyallai csillagdán. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 24. Irodalom. Megfigyelő Kövesligethy Radó. [SRG.]

-r-: Gothard Jenő: Egy uj spektroszkop. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 24. Irodalom. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A modern tükörteleskopok. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 25-34., 1 t. [SRG.]

BÁRTFAY József Árpád: A Jupiter és Mars 1884. évben. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 34-38. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Nap parallaxisa, levezetve spektroskopikus észleletekből. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 38-39. Apróbb közlemények. [ZSE.]

KÉPESSY Imre: Villám photographálása. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 40. Apróbb közlemények. [SRG.]

V. Á.: A Föld legmagasabb csillagvizsgálója,... = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 40-41. A Lick obszervatórium San Francisco mellett, a Hamilton hegyen. Apróbb közlemények. [SRG.]

Orion ködén tett méréseket Gothard Jenő. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 41-42. Apróbb közlemények. [SRG.]

Venus bolygó állitólagos holdja. J. C, Houzeau, Ciel et Terre után. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 42-43. Apróbb közlemények. [SRG.]

Neptun photometrikus észleletei a Harvard College observatoriumában. E. C, Pickering. [The observatory, may 1.] = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 43. Apróbb közlemények. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fehér és színes fény terjedési sebességének kisérleti meghatározása. Young J. és Forbes G. [Vierteljahrsschrift d’astr. Ges. után.] = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 43. Apróbb közlemények. [SRG.]

B. J. Á. [BÁRTFAY József Árpád]: A Venust,... megkisérlettem észlelni,... = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 44. Apróbb közlemények. [SRG.]

A magy. tud. Akadémia III. osztályának május 19. és junius 23-iki ülésein... bemutatott dolgozatok. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 44-45. Irodalom. [SRG.]

Megjelent "Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon 1883. évben" Gothard Jenőtől. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 45-46. Irodalom. [SRG.]

HOITSY Pál: Az ég pirkadása. = Vasárnapi Ujság 31. 1884. jan. 6. 1. sz. p. 10. "November 27-ike óta sajátságos, eddig sohasem látott, s a történelem tanúsága szerint őseink által sem észlelt égi tünemény foglalkoztatja Európa tudósait. Az égbolt nyugati része; kevéssel naplemente után csodálatos fényben gyullad ki. Rózsaszínű pír borítja el az eget," ...Európán kívül is észleltetett. ...ugy gondolom, az eddig nyilvánossá tett magyarázatok egyike sem állja ki a szigoru kritikát. ...sokan a levegőben foglalt vízgőzöknek tulajdonitják. ...Sokan föld-delejességi tüneménynek nézték. ...Mondották azt is, hogy vulkánok kitörése okozza... Ma az 1883. augusztus 26/27-én kitört Krakatau szigeti vulkán hatásának tulajdonítjuk a jelenséget. [HAI.]

Üstökös látható... = Vasárnapi Ujság 31. 1884. jan. 6. 1. sz. p. 13. ...70-71 év alatt végzi pályafutását, 1812 július havában Pons, 1883 szeptember havában Brooks fedezte föl... fénye az üstökösnek egyre fokozódni fog s körülbelül e hó közepén éri el tetőpontját. Az üstökös a földközelséget jan. 9-én éri el s ekkor 13 millió mérföldnyi távolságra lesz a földtől ; a napközelséget január 25, vagy 26-án éri el s ekkor 15-16 millió mértföldnyi távolságra esik a naptól. Valószínű, hogy az üstököst február közepéig fogjuk szabad szemmel láthatni. [HAI.]

Kettős napudvar. = Vasárnapi Ujság 31. 1884. ápr. 24. 17. sz. p. 271. "Ez alkalommal egy ilyen kettős udvarnak a képét [p. 265] mutatjuk be olvasóinknak, melyet múlt hó 25-ikén észleltek a saint-maure-i csillagvizsgáló intézetben, s melyet ezen intézet igazgatója, Renou lerajzolt." [HAI.]

N. L.: Dr. Kuncz Adolf csornai prépost. = Vasárnapi Ujság 31. 1884. aug. 24. 34. sz. pp. 533-534. "...Tanítványai közül valók a herényi Gotthard-testvérek, Jenő és Sándor, kik már is oly szép sikerrel művelik a csillagászat tudományát; tőle nyerték azt a szellemet, mely a független, gazdag ifjú birtokosokat a közműveltség kiváló munkásaivá avatta..." [HAI.]

          1885.

CSERNI Béla: Tájékozás a csillagos égen. A művelt közönség számára. Irta Cserni Béla, bölcsésztudor, gymnasiumi rendes tanár. Kiad. az Erdélyi Róm. Kath. Irodalmi Társulat. Gyula-fehérvár. 1885. Nyomatott a püsp. lyceumi könyvnyomdában, Löwy Bernátnál. 144 p. /Az Erd. Rom. Kath. Irodalmi Társulat kiadványai. 5./ [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon. 2 ábra- és 3 táblával. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 40 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. febr. 16. A csillagvizsgáló bemutatása. A műszerek, és a műhely fejlesztése. I. Spectroscopicus megfigyelések. a) Állócsillagok spectrumain (béta Lyr, gamma Cas, R Gem, béta Ori). b) Üstökösök spectroscopicus megfigyelése (a Pons-Brooks és a Wolf üstökösök). c) Vegyes spectroscopicus megfigyelések (Venus. A nyugvó Nap spectruma. Az 1883. ősz óta föllépő szokatlan szürkületi vörösség spectruma. Villámok spectruma 1883. júl. 22-én, 1884. júl. 10-én és 18-án.;
II. A nagybolygók felületének megfigyelése. a) Jupiter [23 napon 27 rajzot készített. Ezen észlelések szövegesen. Az I. és II. táblán 24 Jupiter-rajz 1884. jan. 1. és dec. 25. között]. b) Mars [2 észlelés szövegesen. 1884. jan. 9. és febr. 7.]. c) Venus [3 észlelés, 1884. ápr. 12-én, jún. 25-én, aug. 17-én szövegesen, utóbbi alkalommal egy Vénusz-rajzzal, p. 36.].; III. Az 1883/84-iki szokatlan szürkületi vörösség megfigyelése [1883. dec. első napjaitól észlelte].; IV. Csillagászati megfigyelések [Időmeghatározás].; V. Meteorológiai megfigyelések. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 29 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 10. sz./ A III. osztály ülésén 1884. dec. 15-én bemutatta Konkoly Miklós. A Vas vármegyében háromszögelési munkákat végző Daublebsky-Sterneck Róbert, a bécsi geográfiai intézet képviseletében, Gothard kérésére Herénybe települt és megmérte a csillagvizsgáló földrajzi szélességét. A meridián-pavilonban álló márványoszlop közepe: 47 fok 15 perc 47,4102 másodperc. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. Egy táblával. I. rész. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 18 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 8. sz./ Beterjesztette a III. osztályülésen 1885. ápr. 20-kán Konkoly Miklós. I. A photographiai eljárás [a módszer, a lemezek, a kémiai eljárások ismertetése]. II. Műszerek az égitestek közvetlen felvételére [fókuszpontban vagy nagyítókészülékkel, a képtáblán 5 műszaki részletrajzzal]. III. Az égi testek közvetlen fölvételénél elért eredmény [Nap, 1882. máj. 16-iki napfogyatkozás, Hold, 1885. márc. 30-iki holdfogyatkozás, Jupiter, állócsillagok, kettőscsillagok fényképezése]. IV. Az égitestek spectrumának phtographálása. [KSZ.]

HÜNINGER Adolf: A Haynald-observatoriumban 1880-1884 megfigyelt napfoltok. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 40 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 9. sz./ A III. osztály ülésén jan. 19. bemutatta Konkoly Miklós. A napfoltok figyelését 1880. márc. 1-én kezdte el Kalocsán a szerző. Egy 108 mm-es refraktor képét papírra vetítette, így 220 mm átmérőjű napképet kapott. 758 napon észlelt, összesen 14057 napfoltot. Táblázatokban a napi, a havi és az évenkénti észlelések a csoportokról és a fáklyákról. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának II. része. 0 foktól -15 fokig. (Hora III-XI.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 24 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 5. sz./ Fölolvasta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1885. febr. 16-kán. A méréseket Kövesligethy Radó végezte egy 162 mm-es refraktorral és arra szerelt Zöllner spektroszkóppal 1883. dec. 22-1884. ápr. 20-ig (Konkoly 1885. febr. 10-i bevezetőjében (pp. 1-3.) azt írja: "A megfigyeléssel, mint eddig dr. Kövesligethy Radó observator úr volt megbízva." és "Meg vagyok arról győződve, hogy bár ki is, ha ezen catalogust kezébe veszi s az I. résszel összehasonlítja, ezen fáradságos munkáért velem együtt dr. Kövesligethy Radó observator úrnak teljes elismeréssel fog adózni.").
Táblázat a vizsgált csillagokról: katalógusadatok, koordináták, fényesség, szín, színképi besorolás, leírás. Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter physikájához. Az 1883-1884-ki oppositióból. (2 tábla.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 18 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 7. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. ápr. 20-kán. 1884-ben csak 13 napon lehetett a Jupiter felületét megfigyelni. Ó-gyalláról a 254 mm-es refraktorral sosem lehetett 285-szörös nagyításnál erősebbet használni. Legtöbbször 126-szor, vagy 157-szeresen nagyító okulárt használtak. Az 1884. febr. 20. és ápr. 6. közötti 13 észlelés szövegesen. A 13 Jupiter-rajz az I. és a II. táblán. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 45 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19. A műszerek fejlesztéséről.; Megfigyelések. 1. Üstökösök megfigyelése. a) Pons-Brooks üstökös 1884. jan. 1-20-ig. b) Wolf üstökös 1884. szept. 26-okt. 12.; 2. Nehány állócsillag megfigyelése spectroscoppal. a) béta Ori. b) béta Lyr. c) gamma Cas.; Különböző spectroscopikus megfigyelések (Az orionköd spectruma. Napfoltok spectruma. Az esti pír spectruma). ["Az Orionköd spectrumát dr. Kövesligethy úr január 26-án vizsgálta meg.", "Napfoltok spectruma. végén említik Kövesligethy-t észlelőként.", "Szeptember havában a múlt évi esti pír ismét feltűnően mutatkozott. Dr. Kövesligethy ezeket több héten át figyelte meg spectroscoppal."];
Kísérlet a nap hőmérsékletének meghatározására [50.000 - 60.000 C fokot kapott a fotoszféra hőmérsékletére. Nem Konkoly, mert úgy említi Kövesligethy nevét (p. 28., p. 29.), mint aki a gondolatmenetet kidolgozta és a számítást elvégezte.].; Spectralphotometrikus megfigyelések [az észleléseket Kövesligethy végezte].; A légkör befolyása a spectrum intensitására.; A fényabberatio állandó függése a csillag színétől [A tanulmányrész (pp. 43-45.) így kezdődik: "A Monthly Notices. Vol. XLIV. Nr. 6-ban közölt értekezés "Notes on Nyrén’s Determination of the Conytant of Abberation" by Mr. D. Gill, arra ösztönözte Kövesligethy observator urat, hogy az abberatió állandójának függését a csillagok színétől közelebbről vegye szemügyre."]. Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul azon anyagoknál, ahol közreműködését említik. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben. (26 Radiátio ponttal.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 10 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 4. sz./ Fölolvasta a III. osztály 1885. febr. 16. ülésén. Ó-gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy Rudolf, Farkas Ede) 92, Budapesten (Bártfay József, Hell Béla) 71, Vágh-Selyén (Zeller Árpád) 19 hullócsillagot mértek. A 182 meteor adatai (időpont, fényesség, kezdeti és végső égi koordinátái). A júl. 26. és aug. 13. közötti észlelésekből 26 kisugárzó pontot vezettek le, ebből 5 valószínű radiáns adódott. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 1 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 112 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 1. sz./ Fölolvasta a III. osztályülésen 1885. jan. 19-dikén. A napészlelések eleinte a 3 hüvelykes Reinfelder-féle heliographon történtek. Év közben felszerelték a 4,5 hüvelykes Merz-refraktort egy új, Angliából hozatott mechanikára, és 1884. nov. 24-től már azzal észleltek. A műszer leírása. A mechanikáról Konkoly saját kezű rajza az 1. ábrán (p. 2.). Az új műszerrel sokkal több részlet látszik a Napon.
1884-ben 191 megfigyelő napon észleltek, minden alkalommal rajz is készült. A napészlelések naponkénti szöveges leírása. A napfoltok helyzete, rövid jellemzése, geocentrikus és heliocentrikus koordinátái táblázatosan. Kövesligethy Radó observátor végezte a napfoltmegfigyelések egy részét. A heliocentrikus coodináták kiszámítását teljes egészében ő végezte el. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok gyakoriassága 1872-től 1884 végéig. Az ó-gyallai megfigyelésekből, s azok összehasonlításával s részben kiegészítésével a zürichi megfigyelésekkel. 2 kőnyomatú táblával. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 33 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 6. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. ápr. 20-án. Egységesen feldolgozta eddigi napészleléseit "Wolf Rudolf zürichi műegyetemi tanár úrnak, az ottani csillagda igazgatójának, s a napliteratura jelenlegi Nestorának" módszere szerint. Táblázatokban a naponkénti relatívszám 1872. máj. 16 - 1884. dec. 20-ig. Havonkénti relatívszámok. Évi relatívszámok. Alakulásuk elemzése [kihajtható I. tábla: havi grafikonok, II. tábla: éves grafikon]. A minimum 1879. januárban, a reá következő maximum 1883. szeptemberben volt. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának II-dik része. 00-tól 150-ig. (Hora III-XI.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 4-24. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 12. köt. 5. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. febr. 16-kán és közzétette: Konkoly Miklós. "Meg vagyok arról győződve, hogy bár ki is, ha ezen catalogust kezébe veszi s az I. résszel összehasonlítja, ezen fáradságos munkáért velem együtt dr. Kövesligethy Radó observator úrnak teljes elismeréssel fog adózni." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spektrumok elmélete. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 32 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 11. sz./ Fölolvasta az osztályülésen 1885. okt. 19-én Konkoly Miklós. Elméleti bevezetés. Matematikai alapok. A spektrálegyenlet Kirchhoff-féle tétele. A Clausius-féle tétel. A nap folytonos spektruma. Az izzó test spektruma és hőmérséklete. A Draper-féle törvény. Az abszolút fekete-test és az absorptio-törvénye. [ZSE.]

A Magy. Tud. Akadémia kiadványai 1830-1885. Budapest, 1885. Hornyánszky Viktor. Gothard Jenő: p. 23.; Konkoly Miklós: p. 36-39.; Kövesligethy Radó: p. 40. [SRG.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873. VII. sz. Coggia-Winnecke-féle üstökös pályaszámítása. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 51 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 10. sz./ Székfoglaló értekezés. A III. osztály ülésén 1885. máj. 18-án előadta Kondor Gusztáv. A periodikus üstökösök fontosságának ismertetése. Az 1873. VII. üstökösről 25 észlelést végeztek európai csillagvizsgálókban, de csupán az 1873. nov. 11-16. közötti 5 éjjelen. Az észleléseket elemzi, számításokat végez, a nagybolygók hatásait vizsgálja. Egy 7 éves keringési időt valószínűsít. Feltételezi egyes régebbi üstökös-feljegyzések azonosságát ezen üstökössel. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Különböző spectroscopikus megfigyelések (Az orionköd spectruma. Napfoltok spectruma. Az esti pír spectruma). In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 27-28. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Kisérlet a nap hőmérsékletének meghatározására. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 28-30. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Spectralphotometrikus megfigyelések. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 30-37. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: A légkör befolyása a spectrum intensitására. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 37-42. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: A fényaberratio állandó függése a csillag színétől. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 43-45. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. "A Monthly Notices. Vol. XLIV. Nr. 6-ban közölt értekezés "Notes on Nyrén’s Determination of the Conytant of Abberation" by Mr. D. Gill, arra ösztönözte Kövesligethy observator urat, hogy az abberatió állandójának függését a csillagok színétől közelebbről vegye szemügyre." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

(Uj világ.) = Budapesti Hirlap 5. 1885. szept. 5. 243. sz. p. 5. Az Andromeda ködről. Az Andromeda csillagzatban Schur strassburgi csillagász a fényköd közepén egy hetedrangú csillagot fedezett fel. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Jókai Csillagja. = Budapesti Hirlap 5. 1885. szept. 12. 250. sz. mell. pp. 1-3. Gothard levele a "Nemzet"-hez. Az Andromeda ködben 1885-ben feltűnt, csaknem szabad szemes új csillag ürügyén ír Gothard Jenő arról az érdekességről, hogy Jókai Mór "A láthatatlan csillag" című novellájában 1850-ben leírta és nyomtatásban megjelentette azt, hogy a XIX. század közepén egyesek látták, mások nem láttak a ködfolt közepén a csillagot szabad szemmel. [SRG.]

(Ismét a Jókai csillagja!) = Budapesti Hirlap 5. 1885. szept. 18. 256. sz. p. 5. New Monthly Magazine 1849. évi számában megjelent "The Star of Destiny" címmel megjelent elbeszélésről. Jókai novellája megegyezik az eredtivel. A hír beküldője: előfizetőnk. [SRG.]

A csillagos ég fényképei. = Fényképészeti Lapok 4. 1885. aug. 8. sz. p. 163. "A párizsi csillagvizsgáló intézetben Henry párizsi fényképésznek sikerült az eget lefényképezni. Egy óra alatt az ég oly darabkájáról nyertek fényképet, melyen 2790 csillag olvasható meg." Vegyesek. [SRG.]

VÁLI Béla: Vas Gereben. = Figyelő 18. 1885. pp. 344-350. Naptárszerkesztő. p. 350. [SRG.]

Tagsági dijat fizettek 1885. február 7-ikéig bezárólag. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 15. 1885. jan-febr. 1-2. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1885 február 4-iki közgyülésig. = Földtani Közlemények 15. 1885. márc-máj. 3-5. füz. p. 180. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

KONKOLY Miklós: Csillagászat egy uri házban. = Fővárosi Lapok 22. 1885. aug. 22. 198. sz. p. 1273. [ZSE.]

A bécsi csillagvizsgáló-intézet. = Fővárosi Lapok 22. 1885. szept. 5. 210. sz. p. 1349. Az Andromeda-köd csillagáról. Ausztriai hírek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Forrongások az égen. (Báró Podmaniczky Gézáné fölfedezése.) = Fővárosi Lapok 22. 1885. szept. 8. 212. sz. p. 1361. Kövesligethy Podmaniczkyéknál tartózkodott és említette, hogy a bárónő már aug. 23-án észlelte a változást és látta a csillagot. Dorpátban a felfedezés csak aug. 31-én történt meg. [SRG.]

Az Andromeda-köd csillaga... = Fővárosi Lapok 22. 1885. okt. 9. 242. sz. p. 1585. A csillag rövid életű lesz. [SRG.]

GOTHARD Sándorné: Egy visszatérő álló csillagról. = Fővárosi Lapok 22. 1885. okt. 14. 247. sz. pp. 1615-1616. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az astrophysika módszerei. = Haza és külföld 1. 1885. 5. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III osztály (mathem. és termtud.) első ülése 1885 január 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. pp. 11-12. Konkoly Miklós felolvasott két dolgozatának kivonata "Astrophysikai megfigyelések 1883.; Napfoltok megfigyelése." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III osztály (mathem. és termtud.) első ülése 1885 január 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. pp. 12-14. Hüninger Adolf "Napfoltok megfigyelése a kalocsai csillagdán" című dolgozatát beterjeszti Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III osztály (mathem. és termtud.) első ülése 1885 január 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. p. 14. Konkoly Miklós átadja Beobachtungen am astrophysikalischen Observatorium in Ó-Gyalla c. kötetét (Halle 1884.) az Akadémia könyvtárának. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1885. február 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 2. sz. pp. 28-31. Gothard Jenő, mint vendég felolvassa "Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán 1884-ben" című értekezését (I. Spectroscopicus megfigyelések. II. A nagybolygók felületének megfigyelése (Jupiter, Mars, Vénusz). III. Az 1883-4-ik évi szürkületi vörösség megfigyelése. IV. Csillagászati megfigyelések. V. Meteorológiai megfigyelések.). Kivonat. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1885. február 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 2. sz. pp. 31-33. Konkoly Miklós "A déli ég spectroscopos átkutatása.; Hullócsillagok megfigyelése 1884-ben" című értekezéseinek kivonata. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhetedik akadémiai ülés. A III (mathem. és termtud.) osztály negyedik ülése 1885. április 20-ikán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 78-79. Konkoly Miklós olvasta fel értekezéseit: a.) A napfoltok gyakoriassága 1872-1884-ben.; b.) Adatok Jupiter physikájához az 1884-iki megfigyelésekből.; Gothard Jenő, mint vendég bemutatja "Tanulmányok a csillagászati photographia területén" című értekezését. Kivonatok. [SRG.]

Tagajánlások 1885-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 114-115. Gothard Jenőt levelező tagul ajánlva Konkoly Miklós tiszteleti tagtól. [SRG.]

Tagajánlások 1885-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 135-136. Dr OppolzerTivadar bécsi egyetemi tanárt ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

Tagajánlások 1885-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. p. 136. Dr Wolf Rudolf zürichi műegyetemi tanár, csillagda igazgatót ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkilenczedik akadémiai ülés. A III osztály ülése 1885. október 19-ikén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. p. 189. Konkoly Miklós értekezése "A napfoltok megfigyelése 1885. I. rész." Rövid kivonat. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spectrumok elmélete. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. pp. 189-190. Értekezését beterjesztette Konkoly Miklós t. t. Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III osztály ülése 1885. okt. 19-ikén. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkilenczedik akadémiai ülés. A III osztály ülése 1885. október 19-ikén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. p. 190. Konkoly Miklós átadja Beobachtungen am astrophysikalischen Observatorium in Ó-Gyalla c. kötetét (Halle 1884.) az Akadémia könyvtárának. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 4. sz. pp. 87-88. I. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. II. A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Az 1884. évi megfigyelések a herényi observatoriumban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 5. sz. p. 90. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 5. sz. pp. 91-93. III. 616 állócsillag spektruma. pp. 91-92.; IV. Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben. pp. 92-83. (Kövesligethy végezte a meteorok észlelését Ó-gyallán, valamint számításokat az észlelésekből). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 6-7. sz. pp. 156-157. V. Napfoltok gyakorisága 1872-től 1884. végéig. pp. 156-157.; VI. Adatok Jupiter physikájához az 1883-1884-iki oppositóból. p. 157. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálásáról. I. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 6-7. sz. pp. 158-159. [SRG.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873. VII. számú Coggia-féle üstökös pályaszámítása. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 8-9. sz. pp. 169-172. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1885. 1-2. sz. p. 9. I. A Nap felületének megfigyelése 1885 első felében. (A napészleléseket Kövesligethy végezte.) [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spektrumok elmélete. Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1885. 1-2. sz. pp. 10-11. [ZSE.]

GOTHARD Jenő: Az új csillag. = Nemzet 4. 1885. szept. 11. 1086. (249.) sz. esti kiadás p. 1. Az Andromeda ködben 1885-ben feltűnt, csaknem szabad szemes új csillag ürügyén ír Gothard Jenő arról az érdekességről, hogy Jókai Mór "A láthatatlan csillag" című novellájában 1850-ben leírta és nyomtatásban megjelentette azt, hogy a XIX. század közepén egyesek látták, mások nem láttak a ködfolt közepén csillagot szabad szemmel. [SRG.]

JÓKAI Mór: Az Andromeda csillagról. = Nemzet 4. 1885. szept. 16. esti kiadás. 1091.(254.) sz. p. 2. Jókai novellája kiegészítéssel. Jókai leírja, hogy Sükey Károlytól hallott az Andromeda-ködbe került csillagról, aki egy angol újságban olvasott róla. [SRG.]

JAHN Károly - BENKŐ Gábor: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1884-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 10. 1885. 7. köt. 1. füz. pp. 43-44. [SRG.]

Az erdélyi országos muzeum meteoritgyüjteményének jegyzéke. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 10. 1885. 7. köt. 1. füz. pp. 70-75. A kolozsvári múzeumban található meteoritek jegyzéke. 1885. febr. 15-ig a világ 90 különböző helyéről kaptak meteoriteket, nagyrészt a mocsi hullás darabjaiért cserébe. Közli az eredeti hullások helyét, idejét, a küldő intézmény nevét és a darabok súlyát. [SRG.]

(Uj csillag.) = Pesti Hirlap 7. 1885. szept. 6. 244.(2402.) sz. p. 6. Schur az Andromeda-ködben különálló hetedrangú csillagot fedezett fel. [SRG.]

-S.-: Az uj csillag. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 7. 1885. szept. 16. 254.(2412.) sz. pp. 9-11. Az új csillag első észlelője állítólag Podmaniczky Gézáné volt, aki már aug közepén látta, de nem publikálták. Igazi felfedezője Hartwig Ernő dorpáti csillagász volt, aki aug. 30-án fedezte fel. Tévesen Schurt-írták. [SRG.]

(Az Andromeda-köd csillagáról.) = Pesti Hírlap 7. 1885. okt. 9. 278.(2436.) sz. p. 6. A csillag fénye folyamatosan "apad", rövid életű lesz. [SRG.]

  VNUTSKO Ferencz: Vajjon hány év telik el, míg az ismert bolygók ismét ugyanazon egymáshoz viszonyított helyzetbe jönnek, melyből tetszőleges pillanatban kiindultak? = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jan. 185. füz. p. 44. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztálya 1884. deczember 15-ikén tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. febr. 186. füz. p. 77. Konkoly Miklós adta elő Gothard Jenő értekezését "A herényi asztrofizikai obszervatórium sarkmagasságának meghatározása" címűt. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Napnak tengelye körül való forgása. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. márc. 187. füz. p. 133. "Spörer oly napfoltokat, igyekezett a Nap tengelyforgása állandóinak meghatározására felhasználni, melyek a tengelyforgásnak kétszeri időtartama alatt voltak legalább láthatók. Bizonyos módszer szerint számos észlelés nyomán 1867-re nézve a Nap egyenlítőjének hajlását az ekliptikához (+/- 0,035° bizonytalansággal) 7,026 °-nak találta, a felemelkedő csomó hosszát (+/- 0,25° bizonytalansággal) pedig 74,00 °-nak. (Sitzungebsrichte der Berliner Akademie der Wissenschaften 1884)." Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [HAI.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Saturnus-gyűrűk változékonysága. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. márc. 187. füz. p. 133. Trouvelot 1878 évi megfigyelései. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

Magyar Tudományos Akadémia. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. márc. 187. füz. p. 134. Konkoly Miklós előterjesztése "Asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben" és "A nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben."; Hüninger Adolf "A kalocsai Haynald-obszervatóriumban 1880-1884-ig megfigyelt napfoltok" című értekezését adta elő. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  R. A. L.: Honnan ered a Föld mágnessége. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. ápr. 188. füz. pp. 177-178. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

Az Erdélyi Múzeumegylet természettudományi szakosztály. A márczius 20-ikán tartott ülésen... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. ápr. 188. füz. p. 180. " Dr. Koch Antal jelentést tett az erd. múzeum meteorgyűjteményének újabb szerzeményeiről és jelenlegi állapotáról. E gyűjteményben 1884. év végéig képviselve volt a mocsvidéki példányokkal együtt 81 lelethely. Azóta a gyűjtemény igen érdekes példányokkal gyarapodott. Előadó be is mutatta az Érd. Múzeum meteorgyüjteményéről összeállított jegyzéket..." Természettudományi mozgalmak a hazában. [HAI.]

  Az északi és a déli sarkfény. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jún. 190. füz. pp. 243-255. Mutatvány Guillemin: A mágnesség és elektromosság című könyvéből. [SRG.]

  SZ. K. [SZILY Kálmán]: Különféle sebességek. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jún. 190. füz. pp. 262-264. Apróbb közlemények. Csillagászat: pp. 262-263. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya február 16-ikán tartott ülésének... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jún. 190. füz. p. 265. Gothard Jenő számot adott "a herényi asztrofizikai obszervatóriumon 1884-ben történt megfigyeléseiről."; Konkoly Miklós "a déli égöv spektroszkópi átkutatásáról" tesz jelentést. Másik dolgozata tárgya "Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben". Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  H Á [HELLER Ágost]: Az 1884. október 4-iki holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. júl. 191. füz. pp. 298-299. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának április 20-ikán tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. júl. 191. füz. pp. 306-307. Konkoly Miklós két dolgozatot terjesztett elő. Egyik címe "A napfoltok gyakorisága 1872-től 1884 végéig", a másik a Jupiter bolygó fizikájához szolgáltat adatokat az 1883-1884-iki oppozícióból.; Konkoly mutatta be Gothard Jenő "Tanulmányok az égitestek fotografálásáról" című értekezésének első részét. A második székfoglalóval Schulhof Lipót: "Az 1873-iki XVI. számú Coggia-féle üstökös pályaszámítása" című értekezésével köszöntött be az akadémiába. Felolvasta: Kondor Gusztáv. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  H Á [HELLER Ágost]: A sarkifény magassága. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. aug. 192. füz. p. 343. Paulsen mérése. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H Á [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös visszatérését már egy idő óta várják. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. aug. 192. füz. pp. 345-346. Tempel 1884. dec. 13-án észlelte, Schur 1885. jan. 3-án. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (57.) = Természettudományi Közlöny 17. 1885. aug. 192. füz. p. 347. S. A.: A naprendszerbeli bolygók és üstökösök is (a Halley-féle kivételével) mind nyugotról keletre forognak a Nap körül. Mi ennek az oka? [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (66.) = Természettudományi Közlöny 17. 1885. szept. 193. füz. p. 390. T. I. kérdése a zsidó újév első napjának kiszámításáról? [SRG.]

  HELLER Ágost: Az új csillag a nagy Andromeda-ködben. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. okt. 194. füz. pp. 416-420. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  VNUTSKO Ferencz: A választ e kérdésre igen kielégítőleg adja meg a Kant-Laplace-féle elmélet. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. okt. 194. füz. p. 429. Levélszekrény. Feleletek. (57.) [SRG.]

BEIN Károly: A zsidó-újév első napjának meghatározása czéljából először ki kell számítani a Pészách első napját. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. okt. 194. füz. p. 429. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A zsidó újév napjának kiszámításáról. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. nov. 195. füz. p. 477. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A zsidó újév napját még közvetlenül is kiszámíthatjuk. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. nov. 195. füz. p. 477. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

LUCZ Ignácz: A zsidók régi törvénye szerint... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. nov. 195. füz. pp. 477-478. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

  L. I. [LENGYEL Imre]: 1884-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. dec. 196. füz. pp. 499., 501-502. Daguin, Pierre Adolphe (1814. aug. 4. - 1884. nov. 20.); Klinkerfues, Ernst Friedrich Wilhelm (1827. márc. 29. - 1884. jan. 18.); Kowalski, Marian (1821. aug. 15. - 1884. jún. 9.); Schmidt, Johann Friedrich Julius (1825. okt. 26. - 1884. febr. 20.). [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az új csillag az Andromeda-ködben. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. dec. 196. füz. pp. 509-511. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  A magy. tud. Akadémia III-ik osztálya a nyári szünet után október 21-ikén tartotta első ülését. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. dec. 196. füz. p. 513. Konkoly Miklós ismertette az 1885. évi napfolt-megfigyeléseit. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Egy 1848-iki természeti tüneményről. Szt.-Elmo tüze. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 196. füz. p. 518. A folyóirat 474-475. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

Dr. PETHEŐ Rudolf: A sybillák. = Uj Magyar Sion Tizenhatodik évi folyam 1885. 7. füz. pp. 500-517. [SRG.]

(Jóslat jövő évre.) = Uj Magyar Sion Tizenhatodik évi folyam 1885. 8. füz. pp. 632-633. "Hires jóslatát 1555-ben nyilvánította...- Vagyis, mikor a nagypéntek György napra esik (april. 23); husvét Márk napra (april. 25); szent János, úrnapján ünnepeltetik (jun. 24.) eljön a világ vége. ...Mindezek a jövő évben történnek. Mindazonáltal az ünnepek ezen sorrendje megtörtént 1451, 1546, 1666, 1734-években,...Tehát most sem kell félni. Minthogy 1943. és 2038. években szintén ez lesz az ünnepek sora,..." Vegyesek. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizenhatodik évi folyam 1885. 11. füz. pp. 817-832. Deczember 23. 1809. Fabschich József csillagászati író meghal Győrött. p. 827. [SRG.]

Az év kezdete és az időszámítás. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 4. 1. sz. pp. 6-7. "Anaximander állította fel Lakedemoniában az első napórát 545-ben Kr. e., Róma pedig Papirius Cursortól nyerte az elsőt 306-ban Krisztus előtt, tehát csaknem 450 évvel a város építése után,... Az a vonal, mely a földrészünkön különböző hetinaptárral és időszámítással biró helyeket elválasztja, szabálytalan girbe-gurba." [HAI.]

F.: A kalendáriumok történetéből. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 4. 1. sz. pp. 13-14. "Ugyanis a föld napkörüli keringése idejét, melyet polgári esztendőnek nevezünk, nem tudjuk időszámitási rendszerünk alapján teljes pontossággal meghatározni, más szavakkal a nap-esztendő és a polgári esztendő egymásközt összemérhetlenek, inconmensurábilisek." Az ókori egyiptomi és a decemvirek korának római naptárrendszerének ismertetése. [HAI.]

A kalendáriumok történetéből. (Folytatás.). = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 11. 2. sz. p. 22., 24. Julián naptár és a Gergely naptár története. Korszámítást: "Lássuk például, hogyan lehetett biztosan bebizonyítani, hogy a Varró által megállapított korszak Róma építésére vonatkozólag, melyet ő a hatodik olympiadi 3-dik év végére tesz, épen a Krisztus előtti 753. évnek felel meg ? ...A csillagászati följegyzésekből utánszámitva kitűnik, hogy az emlitett holdfogyatkozás nem lehetett más, mint az, mely a Krisztus előtti 413-dik év augusztusának 27-dikére esik, mely Szirakuzára nézve csakugyan teljes kellett hogy legyen. E szerint az olympiadok kezdő éve a Krisztus előtti idők 777. (364 + 413) évére tehető. Következőleg a 6-ik olympiad 3-ik éve,vagyis Róma eredete nem más, mint a Krisztus előtti 754 (771 - 23) év vége... Fontos följegyzés még, melyet a kalendáriumokban látunk, a Napkör (cyclus solaris)..." [HAI.]

BODOLA Lajos: A kalendáriumok történetéből. (Vége.). = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 18. 3. sz. p. 42. "...Ezt a 19 éves holdforgást szokták holdkörnek (cyclus lunaris) nevezni és az aranyszám nem egyéb, mint azon szán, mely azt mutatja, hogy valamely esztendő hányadik helyet foglalja el a hold cziklusában. ...A régieknél a Metonius-féle cziklus az egyedüli kulcs volt, melyet a hold fázisai s a holdfogyatkozások (eclipsis lunaris) kiszámítására használtak. ...Epaktának nevezik azon 11 napbol állo különbséget, melyet a hold esztendejéhez (355 nap) kell hozzáadni, hogy a rendes 365 napos esztendő kijöjjön. Csillagaszati epakta pedig azon szám, mely az év első napján a hold korát jelöli meg,... Hátra van még a Vasárnapi betűkről (litterae dominicales) egy pár szót szólani, mint-hogy ezeket is feltaláljuk csaknem minden naptárban." [HAI.]

A magyar tud. akadémián jan. 19-ikén... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 25. 4. sz. p. 63. "...Végül Konkoly Miklós többféle előterjesztést mutatott be a magyarországi csillagvizsgálók múlt évi munkálkodásáról, rövid összefoglalásban. Első volt: Asztrofizikai megfigyelések az ógyallai csillagvizsgálón 1884-ben. Erre következett: "A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben." A kalocsai Haynald-observatorinmban tett öt évi napfolt-megfigyelésekről pater Hüninger Adolf előterjesztését szintén Konkoly adta elő." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 16-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. febr. 22. 8. sz. p. 132. "...Gothard Jenő. a herényi obszervatórium tulajdonosa, mint vendég ez obszervatóriumban 1884-ben eszközölt asztrofizikai megfigyelésekről tett előterjesztést. Konkoly Miklós is csillagászati munkálkodásokról adott jelentést, s bemutatta a déli égöv átkutatásáról szóló munka második részét. Az első részt egy év előtt terjesztette elő. A munka most már befejezéséhez közeledik. A megfigyelésekkel dr. Kövesligethy Radó volt megbízva, s elismerésreméltó buzgósággal és szakértelemmel teljesítette.
Konkoly még a hulló csillagoknak a magyar korona területén 1884-ben tett megfigyeléseiről is sorolt föl adatokat. A megfigyelő állomások száma háromra apadt. O-Gyallán kivül, Budapesten Bártfay József és Hell Béla egyetemi hallgatók szerveztek megfigyelő állomást, Vág-Sellyén pedig Zeller Árpád. O-Gyallán nyolcz napon lehetett följegyzéseket tenni 92 hullócsillagról, Budapesten négy napon 71, Vág-Sellyén pedig két estén 10 meteor pályáját jegyezték föl. A följegyzett hulló csillagok száma tehát 182." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Egy fenyegető üstökös. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. febr. 29. 9. sz. pp. 146-147. "Nemrég olvastuk a távirati tudósítások között, hogy egy amerikai csillagász fölfedezte a visszatérőben levő Encke üstököst... Encke üstököse ugyanis az első csillag, melynél észlelet és számítások alapján bebizonyult, hogy minden körforgása alkalmával közelebb-közelebb jő a naphoz, s egykor valamikor, ha a viszonyok nem változnak meg, e nagy égi testbe hull. ...Encke már azt a váratlan s rendkívül fontos felfedezést tette, hogy az üstökös minden ujabb körfogása körülbelől három órával rövidebb, mint az előbbi. Világos volt, hogy itt a mozgás valamely akadályáról lehet szó.
Encke szerint ez csak a világűrben levő aether lehet... Méltán kérdezhetné valaki, miért nem észlelték az aether e hatását más üstökösökön is ? ...Bizonyos okokból feltehető, hogy az aether a nap közelében legsűrűbb s igy a naphoz közeledő üstökös különben egyenlő körülmények között mozgásában jobban gátoltatik, mint az, mely a naptól távol fut. ...Ha ugyanis - a mi logikailag teljesen igazolt következtetés - a tömérdek álló csillag körül egész sereg sötét bolygó kereng, nagyon valószínű, hogy az azelőtt halvány fényű csillagok hirtelen fellobbanása, a mit gyakran észleltek, miként már Newton is gondolta, csak az üstökösöknek a csillagokra hullásából magyarázható meg." [HAI.]

Paprika nevű csillag. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. márc. 15. 11. sz. p. 181. "A Jupiter, Saturnus, Neptun, meg a többi ó-klasszikus istenek és istennők nevére keresztelt nagy és apró bolygók nem kevéssé fognak csudálkozni, ha megtudják, hogy egy ujabban felfedezett társukat a legmagyarabb fűszer után keresztelték el. Paprikának. Az eset az, hogy Palisa bécsi csillagász, a híres bolygó felfedező, a legujab-fölfedezett bolygónak keresztapát keresett, a csillag elkeresztelési jogát 1250 frankra szabva, az összeget tudományos czélra szánván. Schlesinger Róbert első magyar paprika raktára erre kijelentette, hogy kész az összeget kifizetni, ha az uj bolygó az üzlet czikke után "Schlesinger-Paprika" nevet kap. Ha ajánlata elfogadtatik, az égen is lesz Paprika, mely Schlesinger Róbert üzletét fogja hirdetni a földieknek." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A legnagyobb csillagvizsgáló intézet. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. márc. 29. 13. sz. p. 208. "Tiz évi vajúdás után ma már készen van Kaliforniában a híres Lick-féle csillagvizsgáló intézet épülete s nagyon valószínű, hogy ha nem is a jövő évben, de legalább két-három év múlva a felszereléssel is készen lesznek s e bámulatraméltó intézet megkezdheti működését..." [HAI.]

Akadémiai tagajánlások. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. ápr. 5. 14. sz. p. 229. "...A harmadik osztályban (természettudomány és mathematika)... levelező tagul ...Gothard Jenő astro-physicus ; Heller Ágoston föreálisk. tanár;... végre külső tagokul Wolf Rudolf és Oppolzer Tivadar ajánltatnak az akadémia egyes tagjai által." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 20-iki ülését... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. ápr. 26. 17. sz. p. 276. "Konkoly Miklós két csillagászati előterjesztést tett. Egyiket saját maga részéről, az ó-gyallai csillagvizsgálóban az 1872-1884-ig megfigyelt napfoltokról, a másikat pedig Gotthard(!) Jenő részéről, ki a herényi obszervatóriumban nagy sikerrel fényképezi az égitesteket. E fényképekből többet fölmutatott." [SRG.]

A magyar tud. akadémia e hó 18-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. máj. 24. 21. sz. p. 344. "...A második székfoglaló Schulhof Lipóté volt, a párisi csillagászati obszervatórium segédéé, ki már régebben levelező tagja akadémiánknak. Székfoglalóját, mely az 1873-iki Coggia-féle üstökös pályaszámításával foglalkozik, Kondor Gusztáv olvasta föl." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A földre hulló meteorok számát és súlyát... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jul. 26. 30. sz. p. 484. "... külön vizsgálódás tárgyává tették Kleiber és Keller szentpétervári tudósok s meglepő eredményre jutottak. Figyelmes szemlélő egy óra alatt mintegy 10 meteort láthat lehullani. Mivel azonban száz meteor közül csak 23 látható bármely magas pontról, mert a többi a láthatáron túlesik, számításuk szerint a földre óránként 450,000 meteor hull le. Egy meteort átlag öt gramm súlyúnak véve, földünk minden órában 2000 kilogramm idegen teherrel szaporodik. A föld tehát jelentékenyen súlyosabb lesz, a mint vénül." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Az óriási napfoltok közül... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. aug. 23. 34. sz. p. 548. "...melyek ez évben szokatlan számmal mutatkoztak, egyet sötét üvegen át szabad szemmel is meg lehet látni. Egy csillagász számítása szerint e napfolt hossza mintegy 20,000 földrajzi mérföld s szélessége 6-7000-nyi. Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Híres tudós nők. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. aug. 30. 35. sz. p. 562. "...Paduában az egyetemen Piscopia Ilona tanított bölcsészetet s e mellett több mathematikai és csillagászati müvet szerkesztett. ...Napjainkban is élt egy hires olasz nő, Signora Catharina Scarpellini. E nő számos tudós társaság tagja volt s a római kapitoliumon levő csillagvizsgáló intézet igazgatója. ...Herschel Karolina, a tudományok történetében maradandó névvel bírnak. Ez utóbbi 31 éves korában lett testvére, a világhirü Herschel Vilmos segédje s 40 évig dolgozott mellette. Az égboltozatot oly kitűnően ismerte, hogy Flammstädt csillagászati atlaszát s a csillagok jegyzékét saját vizsgálatai alapján jelentékenyen kibővítette.
Sok uj üstököst fedezett fel, köztök az oly híressé lett Encke üstököst. A kitűnő nő 1848-ban 98 éves korában halt meg. ...Lepaut Horlense is jeles csillagász volt s az ő nevéről nevezték el tiszteletből a Hortenzia név alatt ismert szép virágot. E nő volt Clairaut és Lalande hires csillagászok segéde a legnehezebb számitások tételénél. Ujabban Hevelke asszony Danzingban férjét, Eimmert asszony Nürnbergben atyját segítette a csillagászati tanulmányokban s 1847-ben egyidejűleg két nő, Rümcker asszony Hamburgban s Mitchel Mari asszony Észak-Amerikában fedezték föl azt az üstököst, mely Olbert jegyzékében a 182-ik számmal jelöltetik." [HAI.]

Az uj csillag. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. szept. 20. 38. sz. p. 617. "Az Andromeda-köd megváltozását egyszerre több csillagvizsgálóban észrevették. A spektrum a csillagot hatod vagy hetedrangu csillagnak mutatja. E csillagot legelőbb Bonnban vették észre aug. 30 án. Ettől függetlenül látták aug. 31-kén Dorpatban és Berlinben. A brüsseli csillagvizsgáló konstatálta hogy aug. elején e csillag még látható nem volt. Az aberdeeni csillagvizsgáló főnöke megállapítja, hogy az Andromeda-csillagban aug. 19-ike óta változás történt, minthogy ekkor este 11 óra után ő a csillagot látta, de fölfedezésére ugy látszik súlyt nem fektetett.
Érdekes a feljegyzésre az is, hogy Mr. Webb Dublinban már az 1882-ben kiadott "Valószinüleg változó csillagok katalógusa, czimü munkájában fölemlíti az Andromeda-ködöt, mint a melyben ő egyszer csillagszerű fényt látott, amit máskora legerősebb nagyítással sem bírt kivenni. - A kalocsai érseki csillagvizsgáló intézet is adott ki jelentést az uj csillagról, megjegyezvén, hogy színházi távcsővel is észrevehető. Feltűnése ritka eset; Krisztus után csak 23 ily csillag tűnt rögtön fel az égen és rövid idő múlva el is tűnt, vagyis nem látszott többé. A tudósok véleménye szerint nem szabad azt gondolnunk, hogy ezek a csillagok valóban ujak, hanem belső gyuladások folytán láthatóvá lettek, a mint azt a fényes spektrál- vonalok eléggé bizonyítják. Még uj üstökös is van az égen; ezt Brooks csillagász látta először Cambridgeben." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Az Andromeda csillaga és Jókai. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. szept. 20. 38. sz. p. 617. " A lapokban föl volt említve, hogy az Andromedában föltűnt uj csillagról már Jókainak még 1851-ben megjelent novellejában, a "Láthatatlan csillag" czimüben szó van. Jókai most kijelenti, hogy az elbeszélés meséjét az elhunyt Sükey Károly írótól hallotta, ki azt valamely angol folyóiratban olvasta. "Ez - mondja Jókai - kizárja azt a föltevést, mintha én magamat akár csillagásznak, akár prófétának akarnám elfogadtatni. Hogy ez a csillag épen az Andromeda ködfoltjába került, ez valószínűleg a képzelem játéka.
Egyébiránt a ki nem restelné azt a fáradtságot, hogy azon évből, melybe az angol-afghán háború esik, fölkeresse azt a hadi tudósítást, mely e novella alapját képezi, abból meggyőződhetnék, hogy ez a végzetes csillag ott is az Andromeda ködfoltjában említtetik meg? Ha igen, akkor ez adat nem az én invenczióm, s lehet tovább kutatni az angol kut-forrás után, hogy ki látta hát valósággal "ott" ezt a csillagot? Ha pedig az nincs az angol tudósításban, akkor ez bizony semmi sem más, mint egy véletlen képzelmi ötlet, a miért nem vállalok felelősséget. Nekem 1851-ben csillagvizsgálóm nem volt, s ma sem vagyok sem csillagász, sem próféta." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A csillagok ragyogását... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. szept. 27. 39. sz. p. 628. "...Montigny franczia meteorolog 1700 éjjen át észlelte s észleletének tudományos eredménye, hogy a légkör nedvessége bármely alakban nagy hatással van a ragyogásra. Télen legerősebb, nyáron leggyengébb s eső közeledtére ép ugy erősbödik, mint hidegebb időjárás bekövetkezésekor." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A világ legnagyobb messzelátóját. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. okt. 25. 43. sz. p. 692. "...most készítik Angliában a hires greenwichi csillagvizsgáló számára, a refraktor 58 hüvelyk átmérőjű." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar tudományos akadémia e hó 19-ikén rövid ülést tartott. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. okt. 25. 43. sz. p. 696. "...Végül Konkoly Miklós beadta az 1885 iki napfoltok megfigyelésének eredményéről a januártól júliusig terjedő adatokat. Bemutatta továbbá Kövesligethy Radó részéről "A folytonos spektrumok elmélete" czimű dolgozatát; aztán pedig átadta az akadémia könyvtára számára az ó gyallai csillagvizsgáló évkönyvének VII-ik kötetét." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Az Andromeda csillaga. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 1. 44. sz. p. 713. "A kalocsai érseki csillagvizsgáló részéről Hüninger páter jelenti, hogy az Andromeda-ködben feltűnt csillag most már igen halovány. Ugy látszik tehát, hogy csakugyan nem uj csillag támadt, hanem egy meglevő világon tört ki fényesség, mi által a földről is látható lett. A csillag nem az Andromeda ködének közepén, hanem ettől legalább 80 billió mérföld távolságra mutatkozik; tőlünk 16-20 billió mérföldre lehet, s e szerint a nagy tűz, melyet mi rajta szemlélhettünk, 12-13 év előtt lobbant ki. Ennyi idő alatt hatolhat el oly óriási távolból a fénysugár." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A legközelebb eső álló csillag... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 8. 45. sz. p. 724. "...földünkhöz a Jóreménység fokán levő csillagvizsgáló toronyban tett észleletek szerint a Centaurban levő világító csillag. De még e csillag is oly nagy távolságban fekszik tőlünk, hogy óránként 100 kilométer gyorsasággal menő vasúton is csak 48 millió év múlva juthatnánk el oda s az útiköltség a vasutaknál szokásos díjtételek szerint mintegy 32 milliárd forintra rúgna." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A tejút... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 15. 46. sz. p. 740. "...egy kis részét a párisi csillagvizsgálóintézetben a lehető legnagyobb gonddal lefényképezték. Mintegy ötezer csillag van benne, 6-15-öd nagyságuak. Az egész tejút körülbelől 6000 ily részből állana s igy, egyenlő megosztás mellett, 15-öd nagyságig húsz millió csillag volna benne." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Egy fejezet a csillagjóslás tudományából. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 22. 47. sz. pp. 759-760. "...Hogyan létezhettek olyanok, a kik ebben s abban a badarságban hittek, vagy lehetö-e, hogy mai véleményeink is egykor oly badaroknak tűnjenek föl az utókor előtt, mint mi előttünk p. o. az asztrológia ? ...Az asztrológia eszerint a csillagászat tudományára fektetett jóslás tudománya volt. Azt sem nehéz kimutatni, hogyan fejlődött ki szükségképen a csillagjóslás a csillagászati ismeretekből. ...
Három fejezete van az asztrológiának; egyik, mely tulajdonképen a jóslásokkal foglalkozik, s a középkori arab csillagjósok találták fel, arab műszavai után itélve, s mert a Tetrabiblosban kevés említés van róla. A másik, a genethliacus asztrológia tárgyát a születések s a planétáknak ezekre gyakorolt befolyásai teszik. A harmadik az asztrológiának az időjárástanra való alkalmazása, mely mindenesetre a legészszerübb és hasonlít az égitestek hő-, delej- és villamossági viszonyaira nézve ujabban megállapított kutatások eredményeihez..." [HAI.]

Rendkívüli csillaghullás. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. dec. 6. 49. sz. p. 793. "A csillagdákban érdekes csillaghullást észleltek a múlt hó 27-ének éjszakáján. A csillaghullást Fiancziaország több vidékén egész nagyszerűségében mások is látták s a franczia lapok arról érdekes közleményeket hoznak. A csillaghullás különben a csillagdákban előre tudva volt s története a következő: 1827. február 27-én Biela csillagász egy kis üstököst fedezett fel, mely hat évről hat évre mutatkozott. 1846. január 13 án ez az üstökös, midőn már letünőben volt, egész hosszában ketté szakadt és két meteor vált ki abból, melyek ellentétes irányban nagy sebességgel tűntek el az égürben.
Ez az esemény az üstökös pályáját megváltoztatta, mert azóta csak 1855-ben mutatkozott és többé nem volt látható 1872-ig, mely évnek november 27-ikén rendkívül tömeges csillaghullás volt észlelhető. A csillagászok becslése szerint legalább 200000 hullócsillag világította be akkor az eget. Magyarország több helyéről is jelentették, hogy ugyanakkor igen sok csillag hullt le." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

H.-P.- [HOITSY Pál]: Az uj csillag. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. dec. 20. 51. sz. pp. 823-824. "Ezen év augusztus havának második felében... A csillagköd, melyben ez a csillag feltűnt, az Androméda csillagkép közelében fekszik, s az Androméda csillag ködének neve alatt ismeretes. ...Nem lehetetlen, hogy ez az égitest ott volt előbb is, de homályos volt, s mi nem láthattuk eddig. Egy nagy kitörés mehetett végbe felületén, világító gázak ömlöttek elő belsejéből, melyeknek fénye egészen a mi szemünkig elhatott.
Lehetséges az is, hogy két homályos csillag létezett azon a tájékon előbb, nem láttuk egyikét sem, mert ki voltak hűlve. Ez a két csillag egymásra talált útjában, összecsapott, ez által irtóztató hőség keletkezett, mely megolvasztotta mindakettőt s láthatóvá tette nekünk. Lehetséges az is, hogy ez a csillag csak holdja egy másiknak, eddig a sötét oldalát fordította felénk, s nem láthattuk, minthogy a holdat sem láthatjuk ilyenkor. De most helyzete megváltozott, s egyszerre megvilágított oldala van felénk fordulva, miáltal láthatóvá vált. Mind a három feltétel egyaránt lehetséges..." [HAI.]

LAKITS Ferenc: Beszélgetés 178 kilométernyire. = Vasmegyei Lapok 19. 1885. júl. 16. p. 3. A Csorna - Ó-Gyalla - Herény között felszerelt telefonvezetékről. [SRG.]

          1886.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Budapest, 1886. Az író sajátja. 95 p. [TZS.]

GOTHARD Jenő: Az ujabbkori csillagászat módszerei és megfigyelés-módjai. Két előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyén, 1886. januárius 22-én és 29-én. 21 rajzzal. Budapest, 1886. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 72. p. /Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. IX. köt. 53. füz./ Saját, herényi műszereinek bemutatásával illusztrálja korának műszertechnikáját. [KSZ.]

HÜNINGER Adolf: Protuberantiae solares. A Haynald-observatoriumon 1884-1885-ben megfigyelt protuberancziák. Egy szinnyomatu táblával. Budapest, 1886. Hunyadi Mátyás Irodalmi és Könyvnyomdai Intézet, 17 p. /A Haynald-observatorium közleményei a természettudományok s főleg a csillagászat köréből. Kiadják a Jézus-társasági kalocsai tanárok. 1. füz./ [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III-ik része. 0 foktól -15 fokig. Hora XII-XVIII. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. okt. 11-én. A munkában Farkass Ede és Kövesligethy Radó vett részt. Az észleléseket 1884. máj. 1. és 1886. aug. 29. között végezték. A déli égöv 0 fok és -15 fok közötti sávjának fényesebb csillagait megfigyelték spektroszkóppal.
Az első részben (XIX-II. rektaszcenzióig) 615, a második részben (III-XI) is 615, a harmadik részben (XII-XVIII) 855 csillagot vizsgáltak. Összesen 2085 csillag színképi vizsgálatát végezték el, mellyel a nevezett déli öv megfigyelése és katalogizálása be van fejezve. (Ezen befejező rész katalógusa 46 csillaggal kezdődik a XI. horából, 497 csillaggal folytatódik a XII-XVIII. rektaszcenzióból, és 312 csillaggal - valószínűleg pótlólagos mérésekkel - zárul a teljes I-XXIII horákra, így adva ki a 855 csillagot.) Konkoly írja (p. 4.): "Kellemes kötelességemnek ismerem ezen fáradságos munka befejezése alkalmával Dr. Kövesligethy Radó observator úrnak szíves közreműködéséért, s a tudomány előmozdításáért, melyet fáradhatatlan szorgalommal s erélyességgel tett, őszinte köszönetet mondani." Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az égitestek fizikai alkotásáról. Egy előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyén 1886. februárius 5-ikén. Budapest, 1886. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-társulat könyvsajtója, 42 p. /Népszerű természettudományi előadások gyüjteménye. 9. köt. 54. füz./ [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 28 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 2. sz./
Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. márc. 15-kén. 1885-ben Ó-Gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy, Bártfay József, Farkas Ede, Kaiser Sándor, Weiss Zsigmond) 10 megfigyelő napon 506, Pozsonyban (Polikeit Károly főgimnáziumi tanár) 3 napon 51, Budapesten (Bártfay József, Képessy Imre, Lukács Lajos, Kruspér Béla, Knorr Kálmán) 8 napon 90 meteort észlelt és mért. A 647 megfigyelt és feljegyzett hullócsillagból 406-ot lehetett felhasználni a radiánsszámításhoz. Ezekből 75 kisugárzási pont és 20 valószínű radiáns adódott. Táblázatban a megfigyelőhelyeken látott meteorok időpontja, fényessége, fel-és eltűnési égi koordinátája. Az észlelés és feldolgozás során szembeötlött, hogy 1885-ben rendkívül sok stationär [pontszerű] meteor lett megfigyelve, úgymint összesen 16, a mi mindenesetre a ritkaságok közé tartozik. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III-ik része 00-tól 150-ig. Hora XII-XVIII.) Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 5-36. /Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 13. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. okt. 11-én és közzétette Konkoly Miklós. Az észleléseket 1884. máj. 1. és 1886. aug. 29. között végezték. "Kellemes kötelességemnek ismerem ezen fáradságos munka befejezése alkalmával Dr. Kövesligethy Radó observator úrnak szíves közreműködéséért, s a tudomány előmozdításáért, melyet fáradhatatlan szorgalommal s erélyességgel tett, őszinte köszönetet mondani." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

TÖRÖK József: Emlékbeszéd Tarczy Lajos rendes tag felett. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjai fölött. 3. köt. Budapest, 1886. M. Tud. Akadémia. 11 p. [SRG.]

(Csillagászati fölfedezések.) = Budapesti Hirlap 6. 1886. okt. 6. 278. sz. p. 6. Bártfai József értesítése alapján. Kövesligethy Radó megfigyelése az Andromeda-ködben lévő csillag változásáról. Gothard Jenő fotografikus úton a Land(!) nevű csillagkép gyűrűsködének központi csillagát fedezte fel. [SRG.]

(Az Andromeda Nova.) = Budapesti Hirlap 6. 1886. okt. 9. 280. sz. p. 7. Kövesligethy Radó aug- 30-iki felfedezése az Andromeda-ködben lévő csillag változásáról. [SRG.]

Az 1885-dik elmult év. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. jan. 1. sz. pp. 5-8. "Az északi fényt lefényképezni, melyet sajátságos színe miatt nem lehetett eddig, Fromhold tanárnak azalinos száraz lapra teljesen sikerült ez